Mikael Krogerus - Roman Tschappeler 44 KOMMUNIKACIOS MODELL A HATEKONY ONKIFEJEZES ES EREDMENYES EGYUTTMUKODES KONYVE bugil kenyvekforts atop: ‘Mikael Krogerus ~ Roman Tschipple: The Communication Book ~ 44 leas for Better Conversations Every Day Copyright ©2017 by Kein Aber AG Zurich ~ Berlin Nl rights reserved. Forditott: © Kenyeres Anna, 2019 Saeresztete:Greff Anois Tlusrrcie Sven Weber Bovtsadapticié iyo Melne + HG Kenyvek, Budapest, 2020 Kiadveret®:Budahdzy Arpad Felebs scerest6: Duta Hajralka ww gkonyvekhu |SBN 978-963-304-872-3 Minden jog fenntartva.Jelen kanyet vagy anak résaeteit tls eprodulin,adatrendszerben tial birmey forméban vagy eszkizel -eletronitus,fenycépészeti ton ‘vagy més médon~ aad engedye nk zhi, Kinga a HV Kad Zt, ax 1795-benalaitott ‘Magyar Konyriad&k és KonytejesztkEayestlésének tage Feleles Kado: Seaver Peter Nyordaieltkésctés:SSyom Melinda yomds: Gyomal Kner Nyomda Zt Fells vezet6: snd Zin veztrigaagat6 Tartalom DMUNKA ES KARRIER 4. Ameggyézés hat alapeive 2. Ameetingelés szabslyai 3. A fénbk save 4, Aszalimitaktica 5. Aretorita elmélete & Torténetmeseiés 2. Targyalistechnita 8 Vissajelzts 3. Csoportgoncolkodés ‘Ahoatalomalapi megKbzelités Kultordkonativelé kommurikicié fv és ATUDAS £2. Belsb bested Ati odafgyelés Atdrsalgés mavéseete Ajéghegymodel Abualgatis spiraia A beszédaktus-elmélet A tarsadaln megjtlésclmelete A bocsinatktrés matrix Kegyes hazvasigok Ahatscavasszably PEGRORGSE 'STERETET ES BARATSAG. Watzanick vidmai B AProustserdoiv 2 16 20 2 2B 36 44 53 5 58 62 70 m a 2 38 90 95 96 100m4, 2B. %, a, 2, 23, 30, 3, 32 Erdszakmentes kommunikié ‘Az eqvittmakddési alapelv ‘Az elvardsok megsértésének elmélete ‘Schulz von Thun kommunikécibs madellje Jatekelmélet Mésodrendé megfgyelés Tranzekcidanalzis Gyermeknevelésitippek esprit de sealer SZAVAK ES JELENTESEK 3. 34 36 36, 33 38, 33, 40 44 4a, 43, ‘Akerethatés McLuhan médiaelmélete AFoMO-jeenség Lasswell kommunikéeiés modelje A hasznslat-kelégulés modell ‘A kédolds-dekédolés modell Vizualis kommunikicis Eufemizmus. Seofizmus A kultivacids elmelet ‘Azallaspontelmelet BEFEJEZES: 44, Aesties-vég seabily Készonetnyvinitas A szerzOkr6l Jegyzetek a magyar kiadshoz eea i ry Me Ne hat alapeive qsoljuik masokat? a ae oscar eT a ces | a ENA a cera eee! 0) a) eal soci cial ee ee (hast) osc roa Oia UN era] AL rep = wal f ia eran eee alaal La wear Uae a ea ae me (yd cc) (ards SSfa 10 MUNKA ES KARRIER Hogyan beFolyasoljunk masokat? br, Robert B,Cialdin’ amerikalpszichologus szinte egese palva- futasét a kommunikacié egyik legalapvetdbb és egyden tegna- job kerdésenek szetete miko mondanak azemberek oem onkétabban: mike vehetik r Ske, hogy igent mondjanak? aldini hat univerzalis alapelvet fogalmazott meg’, amelyek seaitségével meagySzhetOnk vali, hogy fogada ea javasa- tuntat: 1. KalesBnasség:eztlajdonitppen az bibl sabay: £58 sito ogy az emberck veetek sleedjenck t 8 akkepen cselekedjetek azokkal (Lukas evangéliuma 6:31. ¥ ‘tayotoltbon aki kaon serctne anak aria is el Aor- A apevcm mindy bbb ajanunk fel vali és uta ke jane’ a ently; talib sivesebben fogacuk meg szakétdk t= rani ban nagatunk ara a res, aki eh pent rae ilomdia peg ott 6 2 falon.Agyakorotbon: tt Jarre, ogy sot szakertinkan mia fer KOREN” a, Kovethezetesség: feinézankazokra,akikszavaitban & nevtkben kveteezeesek A gyoKofatbon: ragaszkodjunk yet fonts enter. Ne sodroaunk a tend Le savin roveieetesc, és a2 emberck el fognak mes yeni ink AMeGayOzts HAT ALAPELVE " 4. Kérmegegyezés: hajlamosak vagyunk a nyajmentalitésra [Azt tesszik, amit a tabbiek. Ez més néven trsadalmi bizo~ ryiték social proof). A gyakorlatban:ha azt akarjuk, hogy va~ |aki tegyen meg valamit, akkor mutassunk neki masokat, akik hhasonléan cselekedtek (példul: Akik ezt a Konyvet megvet= tek, a kavetkezd Kradvanyokat is megvdsdroltak..) 5, Hidny: mindenk’ a ritkasigokra vagyik a legiobban, és min- enki Fl, hogy elveszti, amije van. A gyakorlatban: nem biz~ tos, hogy elegendd bemutatni az ajénlatelfogadésabol sear marzo elonyBket.Aztisérdemes tehettaglaln, hogy mit veszt ‘a masikfél, ha nem él a lehetdséagel. E igaz a valtozésok clfogadtatasira is: az emberek dltalaban félnck at6l, amit setleg elveszithetnek a valtozéssal Erdemes rémutatri, mit veszitenek, ha nines valtozas. ‘6 Rokonszenv: €2 2 leginkébb univerzalisalapelv. Az emberek szivesebben mondanak gent annak aki szimpatikus nekik De ‘ital lesz valaki rokonszenves? Cialdini serint ezt hrom t€- nyezd befolyésolja: kedvelik azokat, akk hasonlitanak hoz ‘ink; kedveljdk azokat, ak bokolnak nekunk; végal pedig arokat, akikel KGz6s célértegyiittdolgozunk Valjon szokésunkkd, hogy segitlnk, és me mondjuk utdna: 1yan, semmisége! Mondjuk inkabb ezt:»Ez csak természetes, > szen partnerek vagyunls!A szivességet a partner ésszefogds Ként fogjuk fll” ROBERT 6, CIALDINIesr 2 Pe eee) Malfeia el anes Te) C. Northcote Parkinson P) ' X Parkinson torvéenye Peal tone : = a fe\\omnta(o) oe te 2 a M aa Once Freres cola mtaloda= 4 MUNKA ES KARRIER migre olyan hossziidk 4 megpeszélések? ‘A munka vildganak egyik nagy rejtlve napjainkban, hogy miert clyan farasztdak a megbeszélések, Valamint, hogy miérttarta- nak olyan sokdig. Seth Godin szerint haromféle meeting létedk* + Tajékoztaté: ahol a résztvevSket tjékoztatjk valamird {okar tetszik neki, akar ner) + Megheszélés: amelynek céja input vagy irnymutatés axes, eve visseaelések fogadtsa Jovahagyds: az egyk fl fevetvalanit aban a reményben, hogy a masik fl igent mond r (de joga és médja van ara, hogy nemet mondo [A meetingek gyakran azért kimeritOek, mert a rszivevoknek téré eképzeléseik vannak atl hogy melyktipusrl van épp sz. Nehény tion a z3kkendimentesebb meetingekért: A tizent perces szabily Parkinson torvénye kimondja, hogy ,egy feladat mindig olyan hhoss2tira nylik, ogy ktslse az ebvegzésérefelhaszndlnatofd6t" {fggetlendl att, mennyire bonyolult a fetadat).* Ennek fényé- ben érdemes iddkorlatot szabni a meetingeknek. Egyébkent i, «2 kutatasok szerint egy ember stlagosan ti-tizennyole percig pes figyin. A leajbb, na iit alitunk te, Amikor esdrbgni ead, a meetingnek vége ~ méghozzé azonnal AMEETINGELES SZABALYAI a A Kérdések sorrendje 4 meetingeken haromféle kérdést tehetink fel. Vannak a meg ertest segitd kérdések; a folyamatot témogatd kérdések (pél- aul amikor meggy6zddink réla, hogy sen sem vesztette ¢! ‘onalat, €s mindenki ugyanarrdl a dologrél beszél); é @ sa at alldspontunkat megerdsitOk vagy valaki mas élléspontiét rmegkérdajelezok (amelyek megmutatjk, milyen sokat tudunk) Mindharom fata késdésnek van létjogosultsdga, de ne KeveriOk cet, Eldszbr a megertést segit6, utdna a folyamatot témogat6, vegil a vitét generdl6 kérdéseket tegyik fl Maradjunk dtlva! Sok vllalatnal a meetingek alata résctvevok nem ule le, mer iy ayorsabban megszlletnek a dantések A Washingtoni Eaye~ ‘em kutaté szernt az emberek al testhelyzetben ltalaban f+ ‘esebbeh, mig ve sckeptikusabbak* ‘Az okostelefon-szabily A meetingeken senki kezében ne legyen okostelefon. Mindenk sapirra jegyzeteljen Alitlag Barack Obama eindksége alatt a Fehér Hazban is bevezettek ext 2 szabalyt _xo szeretnél esaladi kupaktandcsot 6sszehivn, egyszerGen esak cold kia wif 6s vrokazz abban a szabdban, ahol 9 router seaihator” INTERNETES MEMBee i a ok Sere ee ce PREDIKACIO Gs | TRume CANN Benue eee Ny > = Viz (ee8 MUNKA £5 KARRIER Hogyan beszéljank 4 esapaeunkkal? Hunyjuk lea szeminket egy pillanatra, &s gondoljunk a valaha ‘volt legjobb fEndktinkee! Aztan alegrosszabbra! Mi a kUlinbség kort? ‘A legjobbnak tartott vezet6nk valészindleg nemesak ered- iményes volt, hanem ja is tudott kommunikalni, A jO vezetd mindennap kihozza 2 legjobbat a esapatinak tagjaibol, vagy legalabbiseztéreztetivelik, De hogy csialja?tetve, kinyiink szempontiabol a fontos kérdés: hogyan kommunikaljunk meg~ felelden a beosztottainktal, a esapatunkkal? Persze, ere nyilvan nem adhaté altalanos érvényt valasz Minden embee,helyzet, cég és kapesoiat més. De mind tudjuk hhagy Gay Kellene besznink az embereinkke, ahogy mi is ze retnénk, ha veldnk beszéinének:tapintatosan, dszintén, vlag san, Eat a hérom jelem26t szablyként is megfogalmaznatjuk 1. Ne kritizaljunk! Ez takin kiesit tl megenged6nek tik, és persze musraj Erté kelni beosztottaink tellesitményet,hiszene2 is vezet® feladatal kizé tartozik De 6vatosan a kritikivall Csak akkorromboljunk le vvalamit ha hajlandéak vagyunk seaiteni az Gjraénitesben. Erde- ‘mes t6bbes szim els személyben (ni) fogalmazni,Kiléndsen, ha a csapatunk vesztett 2. Diesérjdink (de ne vigyiiktilzisba)! Barjunk takarékosan a dicsérette!, kolOnben elveszti az ercit Ha alapelvardsként megfagalmazott viselkedést is elismeréssel jutalmazunk,akkoralscsonyabbra kerdl ale. Ne diesernk meg senkit pusatin azér, hogy GrBmet szerezzink vele! ONOK SZAVA 9 3. Aki vzet prédikl, vizet igyon! Ninesenek dresebben esengé szavak azoknal, amelyeket nem te anak al tettek. Ha fontasnak tarjuk a pontossagot 5 a2 vatiassagot,akkor legyink pontosak és udvariasak. Neklink ‘az Gen jami, képviseni @ fontosnak tartottértékeket, meg ini azalaphangot. De jl vélasszuk meg a csatdinkat: sak alyan asokat fogalmazzunk meg, amelyeket valdban fontosnak -rtunk! Ezeknek aztén meg i Kell felelndink Ha bizonyos v= sok fontosek szémunkre, de nehezen tudunk nekik megfelelri, 2cxor meg kell tanulnunk azok szerint én Value be dszintén & seosatottainknak, ha ez a helyzet. Nines alyan ember, aki min- en egyforman je Kent hozzé kellszoknunk a gondolathoz, hogy az enerai tink kell fokadnia. Vagyis mi vogyunk feleldsek 0 t3b- motivéldsdér, a stabités megteremtestért és a iendilet 9 teret engedjank masoknak4 A szalamitatika ess CRG ol ache minden dtletiinket? Mennyire fontos Perrin can rener melas 59 Talaljuk 1 Dee Rea a ee | Varese Se eeNee 2 MUNKA £5 KARRIER Hogyan vigyak keresztal minden obieanket? Ismeretes, hogy a mectingek révilégitanak az emberek igazijel- lemére. A meetingeken négy £6 személyiségtipussal taldlkoz- hatunk: 1. A csendes nem sz6l hozzé semminez, igy tdbbnyire bizo- nyitottrak lstja a2 igazat, &s mindig at hiszi, hogy 6 jobban tudja 2. Az opportunista minden javaslatért lelkesedik - fbleg, ha a fork szérmazik, vagy a fondk is témogatja 3. A nyilvinvald dolgok mestere” mély meggydzddéssel kijelentia nyilvanvalét, mintha épp most pattant volna ki a fejeb 4, Akkekecked® mintha életcélinak tekintené, hogy masok ja- vaslatait izekre szedie. Hoayan fogadtathatjuk el otleteinket ezektel a jémadarakkal? Az egyik killéndsen hatékony médszer az tigynevezett szaldmn- taktika. Ne egyszerretalaluk javasiatainkat, hanem kisebb, kOny- nnyen emészthetd szeletekbven, Az 6vatos adagolasnak ket clénye van. Eldszor is esokken a merész otlet vagy tal nagy feladat ke!- tette félelem. Masodszor pedig a fokozatos prezentacié lehetd- séget ad 2 hallgatésig tagjainak, hogy maguk jarjdk KOrdl a javaslatokat, és jobban atgondoljak dket. Ami pedig a legfonto- sabb: a résztvevok nehezebben tudjak azonositani, mi is a szén- ‘dékunk az adott tet, igy evésbe fognak szembeszegUni vele. Ha ideoldgiai ellentétek dllnak fern, érdemes kisebb,elkilonitett lepésekben haladni, és az aktualis feladatra koncentraini a kivant \végsb eredmeny helyett A SZALAMITAKTIKA Ex} Mit tehetink, ha vataki rajtunk akarja alkalmazni a seal ‘aktikit? EgyszerGien kérdezziink ré:,Van még valami?” Addig 2gget6zzunk, amig a masik minden kartyatkitereget. Csak ezek tin kezdjink el térgyalni- felsorakoztatva @ masik fl szakimi- seeteivel szemben a sajtjainkat. Asz6 eredete bizonytalan, Néhany forrés szerint a szalmi- ‘aktikakifejezést Magyarorszaigon a kommunista part fokozatos ratalomatvetelére utalva hasznaltak eldszbr.* 2 sok apré olkatrészre bontunk szét egy kamiont, akkor egy reise tugja vinPe Med omens 3 sede Sel epee 4 aya cg Dafoe [ane Ny26 MUNKA ES KARRIER Hogyan taresunk jo beszedet? Retorka (Prropue\) cima meghatéroz6 mavében Arsztotelész att ifja, hogy a j6 s2énok harom dologra figyel beszéde kozben: az érvelésre (logosz), a2 eldadésmddra (ethos) és a hallgat6- s4gra(patosz}*Talén kiss¢ fennkolten hangzik, de ugyanolyan igaz ma is, mint az dkorban Aristatelész idejeben esak héromféle sok’ beszéd Ktezet. A trvényszéki beszéd fOként a miltrairdnyult. A bemutaté be- széd ltaldban egy személy érdemeit meltatta ajelenben(tpikus példa 2 gyaszbeszéd, amely Arisztotelész szerintinkabb 3 gyé- szoldknak sz6l, mint az elhunytnal. A tandesadé beszédsordn pedig a sz6n0k arr6l probalja meggybzni hallgatéségat, hogy a kizejévében bizonyostettekethajtson végre~ yen pelddul a politika szdnoklat. Arisztotelész és késBbb a roma Cicero és Quintiianus kidol goztak a kivdlé s2bnoklatok megirésénak Ot Kepését: a lenyeg tulajdonképpen az, hogy mindennek ele a tasolyunkban kell lean, 22a2 alaposan fel kell készuln a beszédre. Aristotelész a retorikét nem a megayézés eszkdrének tekin~ Lette, hanem azervelés mavészetének. A szOnoknak # meggyBz6 érvek meafelel6cl6adsa érdekéboen kell alkalmaznia aretorikat. [Akiknek jo tleteik vannak, sokszor rosz sz6nokak: Arisztotelész rekik szeretett volna esrkéztérat adn. 6 volt tehat az els aki a korabeli TED tipusi vagy egy eladdsokra készitett fel akadé- rmikusokat. ime, hat retorkaleszk6z: 4 RETORIKA ELMELETE 2 1. Anafora: egy s26 vagy kifejezésismetlése Tipikusan jellen26 2 politkai beszédekre. Kévetelem a7 igazsagot. Kévetelem a megértést. KGvetelem a.." 2 Inverzi6: a szokdsos szbrend feeserélése. Peldul:,Nem tu- dom, hogy mi lesz beldle” helyett: Hoay mi lesz bell, ner tudo. amit mondunk, annak valoidban az ellenkezojet értjUk. Példéul: ,lgazén remek volt a dugdban rostokolni* 4 KOltdi kérdés: olyan kérdés, amely valdjatan alitdst fogal- maz meg, Példdul:,Szeretne ds és fényes hajkorondt?” S Analigia (hasonlatl:,Csak alt, mint akinekfoldbe gyokere- 2ett a laba”(Szokvényos) .Csak alt, int aki pllanatragase- ‘ba Iépett”(reativ) © Antitézis:ellentétes értelmi gondolat a fesriltség Fokora~ sara, Példdul: Szép volt, rds, és boldogtalan A.gyakorlatban ugyanaz igaz a prezentécidkra is, mint a s26noki lesxédre.Felkésziléskor érdemes tabbszir hangosan felolvasni a ‘ssveget (egy teleit A4-es oldalkOrUlbell 4 perc), Ne feejtsnk ‘© sineteket beiktatni, Beszéd kézben nézziink a hallgatésagra, Seezezziink mélyeket, seszéd arra india. 0 hallgatésdgot, hogy megvéltoztassa a ‘zben eihitetivele, hogy ez a soja déintése volt.Mme lg (iy a Bere Nao aa LA Cea eli ie oamtokg William Labov, Walter Fisher fae Maitémank: | [{_ Eayszer volt, Maleate y linn See se ee feces n Oe) a9 aeMUNKA f5 KARRIER Hogyan Leheejak erdekessé 4 legunaimasabb Lémae is? Migrt kezdOidik minden mese azzal, hogy ,egyszer vot, hol nem volt"? ‘Avalase minderkinek hasznos, aki barmiféle eldadast vagy prezentaciot akar tartan. William Labov szociolingvsta szerint ha a sziraz tényeket az elbeszélésekre ellemz6 elemek alkalma- _sival adjuk 6, az emlékezetdnkben él6 ismert mesek felide- zésével agyunk kellemes érzéseket fog térsitani hozzdjuk® igy aztan hosseabb ideig tudunk figyelni. A Kasszikus meséknek jel- legzetes sverkezetUk van Kezd6formul volt") Kiindulé helyzet:kifnolfmikor? (Volt a krdlynak és a kr rnénak egy gybnyérti leanya") Bonyodalom: a megoldands probléma (,K6rés-kbrl pedig Uri) vadeéasaséveny sorjadt, évrdl évre magasabbra nétt, kérilfonta a kastéyt.") Megoldés: |,..€s megesdkolta. Ahogy a7 ajka hozziér, Csipkerozska sohajtott egyet, arca kipirull, szeme folpat4 tant; mosolyogva nézett a kirdlyira.") Lezirds: mi lett az eredmémy? (,.. & boldogan éltek, mig meg nem haltak) Tanulség: ami megmarad 32 elbeszéléskezdése (,Egyszer volt hol nem aTENETMESELES eldalisnak is hasonlé strukturat kell kovetnie, Maga az Ot= let nem uj keletd: Arisztotelész Rétorikdjaban mér megemitt az ‘eeimek fontosségt. Walter Fisher kommunikciokutat6 pedig 1384-ben ratikalis gondolatot fogalmazott meg: az embereket mem érdeklic a logikus érvek, sok a 6 torténetek" Az eletnk sem egy Excel-tablizat, hanem egy t6rténetjé és rosse esemé~ mettel. Fisher hires narrativ paradigmja szakit a Kasszikus re- ‘erika tanaival: eszernt a torténeteket nem logikus érvek alain ékeljl, hanem annak figgvényében, hogy mennyire bizunk sy hisztink benndk (tudunk-e azonosulni a témaval vagy asze- eoidtkel, letve 2 koherencia alapjan (van-e értelme a torte netnel) Chris Anderson, 2 TED kite is valami hasonlét mond, ami- Ar a tokletes TED-eldadsok megalkotasdinak harom szabalya~ si beszél: 1. Ne egy koncepci, problémat vagy termeket mu- ‘assunk be, hanem egy gondolatot adjunk dt a hallgatésdgnak! 2 Osszpontositsunk egyetlen fOgondolatra! 3. Beszélink réla Sipy, hogy az emberek tovabbakarjak adni masoknakl” szeleb ha masok ett kel beszélntnk, rdemesigy kezdeni Eozésunkat:, Hada mesejek el egy révi terténetet.." Vagy iy Lie ¢ over volami érdekes torent velem,PARC eens) Hogyan jussunk eg 2resre? er La ga Ls eg) rae. Wie) (une fe oem Cou ol ely s\g a ra sell Orns. (etre etalk am on ser omed ta ony a SOS WF lég j6" megoldds 2c a tékéletes helyett -u MUNKA ES KARRIER Hogyan jussunk eqyecereésre? A targyalas a lenetetlennek tind helyzetek megoldasinak mi vészete. Az eoyk legismertebbtirgyalisitechnika az elvkGveté tdrgyalés, amelynk ert Reger Fisher, Wiliam Uy és Bruce Patton: A sikerestdrayals olopjai (Betting to Yes: Negotiating ‘Agreement Without Giving I) cis KOnyveben taluk Egyszertistsik le az sltluk bemutatatt stratégia,€s alka mazzuk 3 vad életre, Gondoljunk egy konkrét, komplex heh etre: pedal fzetésunklskarunk tagyalnia fondkke, vagy] a ascbpénatél a gyerekenkl, net avaltsSodir6l coy ember: rabléval... Most pig alkalmazzuk raz alti alapelveket! A problema elvilasztisa a targyaldpartnert6l: ne bet Iydsoljon, hagy kedveljtk-e 2 mask feet Hasonlésigok keresése a kilnbizdségek helyett: ne} gondolkozzunk azon, hogy ki van gyengébb (vagy erdse targyaldsipoziciSban, Inkabb 2zon elmélkedjink, hogy mit van scuksége a mésikfélnek. Vannak-e kozis érdekeink? + aBlég j6" megoldés keresése a tokéletes helyett: probajuk 2 maximumot elérni. A takéletesség alyan, ri az unikornis: beszélnek rOla, de még senki sem [itta A vagyott végeredmény mellet tehat legyen egy B tervi is, még mieldtt elkezdenénk a tirgyakist. E2t nevezk TE (a Targyalisos Egyerség Legjobb Alternativdja, angotul BAT = Best Alternative to a Negotiated Agreement) alapel Lényege, hogy meghatarozzuk a lehetsges legjobb alter ‘vat arra a2 esetre, ha nem jénne létre az eredetileg Kiva megeayezts, TARGYALASTECHNIKA 35 A targyaléstechnikinak két megkézelitése van: az egyik a ke- srény, a masik flet,legySzni" akaré térgyalis stl (,Nem elég spezni. Mésoknak vesziteniik kell"); 9 mdsik pedig 8 puhe st- 1s amikorigyekszink fenntartania flek kit jo kapesolatot. Az StekGvet6 tdrgyolds az utbbbihor dll kozelebb, & 22 egyittmo- scésen alapulé meghozelitést szorgalmazza. Ha j6ltirayaltunk, smedenki tdbbet kap a végén, mint amire eredetileg szdmitott. Jer szabad Ugy megkotni egy Uzietet, hogy minden pénz a sme legyen. Jusson a mésiknok is valami. mertnem sokan akar- fnox moje vellnk lett ti, ha hire megy, hogy mind esak mi =sInk a megstiopodéson. so PAUL GETTY8. Visszajeizés sel a aera ce Lesa gs DMs IGEN, ES... / Ne Pati38 MUNKA £5 KARRIER. Hogyan kritizaljunk? A visszajelzés a kommunikécid egyik legérzékenyebb terdlete. A krtikéval Kéanyen megbanthatunk masokat, viszont az alap- talan dicséret is kéros lehet. A tul kemény kritika rombolja az nértékelést, ami meggondolatian dntéseket eredményezhet; ‘ugyanakkor a2 Gres hizelges Onelégiltte tehet. AA legtbb ember hajlamos a kritizésra, mert ett felsobb- rendinek érzi magat. Altalaban megvan benniink a késztetés, hogy a szerintiink ross vagy furesa otleteket eltapossuk A visszajelzéstkét tengely szerint elemezhetjik: lenet pte vagy rombols,iletve pozitiv vagy negativ. Ennek alapian négy- fle visszaelzést kalonbdztethettink meg 1. Nem ~ negativ és rombolé visszajelzés: amikor egysze- rien leszbjuk az tletetanétkil, hogy megindokolidnk,riért nem tetszik, vagy alternativaval alindnk el6. Bar néha haté- ony médszer Iehet, a legritkabb esetben valtoztatja meg a kritikt Kap fe viselkedest. 2, Nem, mert... ~ negativ, épitd visszajelzés: elmondjuk, hogy nines igaza a mésiknak, és megadjuk a helyes vélaszt. Igy makédik a tanitas a hagyomanyos iskolarendszerben. 3. Igen, de... ~ pozitiv, rombol6 visszajelzés: a legtdbd ve- zet6 eldbb-utdbb hall r6la, mlyen fontos a pozitiv vsszajel- 26s, Ezért sokan azzal kezdik, hogy mondanak valami jot az 6tletrdlesak azért, hogy uténa rOgtOn a foldbe déngdligk és celmondk az ellenvéleménydket. (16 tet, de") wisszascuzts ay 4 Igen, és. ~ elismerésen alapulé visszajelzés: talaljuk meg a felvetésben, ami makédhet, és épitsGink rd Ez a megkd~ 2elités az amerikai David L. Cooperrider nevéhez fz6d6 elis- imerd érdekl6aés (appreciative inquiry) médszerhez kapeso- l6dik, amelynek lényege, hogy egy vallalat vagy a csapat egy tagjénak hidnyossagai helyett az erdsségeire, pozitivtulaj- donsagaira és lehetdsegeire Osszpontositunk" Az elmelet szerint, ha til erdsen koncentrélunk egy dtlet vagy projekt hibdira, azzal alddssuk a j6 ayakorlatok kialakitésdhoz elen- gedhetetlendl sikséges ryitott és pozitiv hozzdallést. Fagyelmeztetés: néha természetesen egyértelmd & akér kemény ‘eitkat is meg kell fogalmaznunk. A lényeg, hogy az emberek ‘énnyebben tanulnak a konstruktiv visszajelzésbal. Et példdul 2 Stletbirzék sordn is tapasztalhatjuk, amikor mine! poritivabb 22 interakcid, annal lendiletesebb és élvezetesebb 2 megbeszé- 16 Minden jel arra mutat, hogy az egyittmakédés elsorvad, ha segativvisszajelzések érkeznek, és az dtleteket még azelatt lesé- s6+i0k az asztalél, hogy igazdn kBrilértuk volna Oket tt visszajelzést adndnk,tegyak fe! magunknak o kérdést: fan tudndm jobbé tenni ezt az dtletet?" Ne azt kérdezzik, ay: «Migr rossz ex az Stet?”J, Csoportger clkedas Mi bOreénik, ha mii %kinek ela Te ag Irving L. Janis mates was Ness en Tonic IGE Nt ay iam ie faa mo oye) Se (ed a2 MUNKA 5 KARRIER IME ESOPORTGONDOLKODAS 43 Mi bOrLenik, ha mindenkinek ugyana2. a veleménye? Hosszi idee kozismert, hogy jobb esoportosan déntéseket hozni, ‘mint egyénileg, Napjainkban is rendszerint partoluk az egyit ‘mokiidést, konszenzust és esapatmunkat. Ugyanakkor Irving L Janis, a Yale egyik pszicholégusa egy) radikals és lenydgéz6 tanulmanyban mar 1972-ben felhivta a figyelmet, hogy @ csoportok is képesek néha nagyon rossz dén: ‘téseket hozni.” Janis olyan eseményeket tanulményozott, mint Pearl Harbor vagy a vietnémi habord, és arra jutott, hogy 2 rossz déntéseket ho76 csoportok mereven elutasitattak a kritikst és a Kivi érkez6 informacist. Hasonld gondolkoddsti emberek esoportjaban a tagok meg erésitést kapnak egyméstél, hogy igazuk van, hogy elemzésik helytalldbb, mint 2 kivulll6ké, 6 egyetértésik a csoport erejét jelai ~ mikézben valdjéban esak azokat a bizonyitékokat veszik figyelembe, amelyek a céljaikat szolgaljak. A kételkeddk pedig hallgatnak, mert ha mindenki mas lekesen tamogat egy tervet, rnem szlvesen sz6lalnak fel azok, akiknek esetieg komoly fenntar= tassik vannak, Egyébként dgy ténik, ez Donald Trump vezetési stratégijanak egyik ktizponti eleme: ,Vegyik kérbe magunkat bbdlogaté Jénosokkal” Janis esoportgondolkoddsnak neveate aztajelenséget, amikor ‘a esoporton bell Konszenzus irénti vagy erdsebb a késztetésnel, hogy hangot adjunk egy népszerGitlen veleménynek. liven eset bven fennall a veszél, hogy a esoport nagyon rossz déntést hi Raadiésul, ha sok ember tulségosan is biztos ugyanabban a d logban, akkor viselkedéstk kinnyen radikalissa és meggondolat lannd valk A kutatok példdul esktidtszékek esetében figyeltek sme ezt a jelenséget: minél nagyobb volt a tagok kéz6tt az “epctértés, annal szigordbb itéletet hoztak, és andl biztosabbak ak benne, hogy helyesen déntéttek alakul ki a esoportgondolkods? 28en akkor, ha: + ers esoportkohézié, = nagy a nyomis, hogy a csoport tagjai jo dntést hozzanak, ~ e165, meggyéz6, direkt stilusd a vezetés, ‘Rogyan clizhetjik meg a esoportgondolkodés kialakula: aris tabb lepést is javasolt a esoportgondolkodas megelézésére Aion itt két haszmos otlet esapatvezetdk szémare: 1 Tudatosan adjunk teret az ellervélemények és kétségek kfe- jezésének. Vagyis batoritsunk minden csapattagot az Oszinte & nyilt beszédre, kUl6ndsen, ha népszeritlen véleményrél van sz ‘2 Osszuk kétfelé a esapatot, és egymassal versenyezve tanul- manyozzdk ugyanazt a problémét, Hasoniitsk dssze az ered- ményeiket o/ mindenki ugyandgy gondolkodik. ott senki sem gondolko- Bs ioazén* WALTER LPPMOM Wei at megkGzeiit Ha velank van qz e a Hatalom mértéke : an ; - ene) a oe a BLA s i mt a a Szikséges — % szdmennyiség iol ol lem (ciel46 MUNKA ES KARRIERMME # =A7ALOMALAPU MEGKOZELITES a Ha velank van a2 ero “sick, & ugyanazokatismételgetjak. A se6éradattal esak pir- ss gydzelem érhet6 el, mert senk sem szeret, ha sarokba sz0- isk 3 sok beszédde! ‘Az ebben a kényvben felvonultatott elmeletek tobbsége szerint a 6 kommunikacio az egyittmokidésrdl sz. A valésagban azo ban nem mindig van igy. Nem véletlen, hogy Robert Greene: The 48 Laws of Power: A Compilation of Classic Power Strategies) (A hatalom 48 torvénye ~ Klasszikus hatalmi strategidk gydjt ménye}® cima konyve bestseller lett. ime, néhany téle szirmaz6) targyalési stratégia, amelyeket alkalmazva nem leszink valami népszerGiek, viszont gyBzclemhez segithetnek. (Figyelmeztetés: aki inkabb érvekkel szeret masokat meggy6zni, annak is érd mes a2 alébbi als praktikakat megismernie, mert kénnyen leh hhogy a mask fl alkalmazni fogja éket) slik magunkat ostobanak! itelligencia és karizma dltaldban vonz6 tulajdonségok, de liuk ki az ellenkezbjét: engedjdk, hogy ellenfelink okosabb- érezze magat. Ett a fejébe szll a dicsbség, és veszt ébersé- Amikor aztén megfeledkezik az évatosségrél, tamadésba Sercilhetiink Ez.az egyk legdsibb fortély. Ahogy a kinai mondés, tia: Ha meg akarod dina tigrst,dleszd magad disenénak!” ijunk vissza! sehogy sem sikerdl megaybzni a mésikat, értekeljdk djra a aetiinket: mibe kerilne, ha most visszavonulot fjndnk? biztosabbnak tinik, aki Képes mosolyogva beismerni a ve , mint aki makaeskodik, Rdadsul minél Kevesebb érdek- mutatunk, anndl kevésbe lesz édes a gyézelem az ellen- Sose tiinjiink bizonytalannak! Ha nem vagyunk biztosak valamiben, Ugyeliink ri, hogy ezt Sok ne vegyék észre. A bizonytalansig és a kételyek alddssak a ‘meggy6z6 erdt. Ha valami mellett és ellen is felsorakoztatunk é veket, ellenfelnk egyb6l ellentdmadsta lendill. Ezért csak ak sz6laljunk meg, ha biztosak vagyunk benne, hogy tartani fogjuk: ‘magunkat 22 dlléspontunkhoz, és utdna ragaszkodjunk hozza ak kor is, ha nem hia néikili. A hatdrozott embernek Konnyebben elnézik a tévedéseket, 2 kételkeddkre viszont senki sem hallge ¥/6 telihaldkor kinyitja héjat, a rdk pedig ilyenkor egy kavi- vagy hindrt dob bele. A kagyi6 fay nem tud beesukédni, és 0 sz. [gy jérnak mindazok, okik tal sokat nyitj6k kia s2d- {sist kiszolgéltatva magukat a haligatéstignak” LEONARDO DA ANC JEGYZETHUZETENEK EGYIK BEIEGYZESE Sok beszédinek sok 22 alja Gszténds késztetésiink ellenére ne hosszas szécsépléssel pré- baljuk meggyézni a miésik flet. Miné! inkabb b6 lére eresztjaik ‘@ mondandénkat, annal inkSbb gy fog tani, érveink kézép-(Tee Pe) aatea\ Uitte) cL elle cL ek re Hofstede, Richard D. Lewis50 MUNKA ES KARRIE Hogyan eargyaljunk kalfolqon? Nott egyszer eay finn ffi aki annyira szerette a feleséaet, hi ‘majdnem elmondta neki." E2 a vice nem teljesen vice. A finn kézbtt ugyanis tényleg sok az introvertat,hallgatag ember. Mindenki, ak tatékozott mas kultirdk képviseldive, tu hogy a setereotipiak és elgtéletek nem mindig teljesen megt hhatak (példdul, hogy a skétok takarékosak, a svéjciak pont 2 finnek zérkézottak}, de azért van benndk valami igazstg, Vi ‘mondhatjuk tgy is, hogy a Klisék sokszor igazak ugyan, de nél jobban megismerdnk egy kulturdt, anndl kevésbe lesz Fekel fehér a kép, Eqy kultura megismerésthez nem elegendé megtanulni rnyelvet, mert a kulturlissajétosségok jobban megmutatkozns alpban, ahogy kommunikalnak a2 emberek, mint abban, a ‘mondanak. Ezért el kell sajatitanunk a kultdrakézi kommunik Képességét. A kifejezés Geert Hofstede holland szocidlpsziche ust szdrmazik s Richard D. Lewis brit nyetvéz terjesztette el When Cultures Collide: Leading across Cultures (Kultarak 6s: Uitkozese ~ vezetés multikulturalis kirnyezetben) cimd 2005-65 RAKON ATIVELO KOMMUNIKACIO 5 A multiaktiv kultardk képvise6i, mint példaul a meditercin sé vagy Szaid-Arabia lakei,rendkivll beseédesek,sokat zesztikullnak, érzelmesek, nem feltétlendl ragaszkodnak a sényekhez, a kimondott szot t&bbre értékelik, é5 szeretnek egyszerre tbo mindent csindini A reaktiv kultrdk szltei, mint péiddul a knaiak, japd- rok és a koreaiak, keveset eszének, és igyekeznek el6sz6r a mask flet megszélaltatni, Testbeszédak visszafogott, udva- ~asak és kevésse szokimond6ak,igyekeznek elkeraini a kon- contact, & a személyes ommunikaciot értekelik a leg- sobre. sematikus kategorizaléstlétva fontos megjegyezni, hogy sircsenek tiszta tipusok, inkébb egy spektrumrél beszélhe- ‘Siri Az indiaiak pelddul a reakti és a multiaktv tipust OtvOzik. orada a linedris-aktiv és a reaktiv kategoria hatérdn talélhat6. aris-oktiv: akiket orni, mikor, mennyi kérdése érdekel Wasszituséban héromféle kulturat il: linedis-aktiv, @ mult i alti é a reaktytipust.” iv akket a2 érdeke, hogyan koramunikdnak és viszo- ~vulnak egymdshoz az emberek. 1. A lineéris-aktiv kultiraba tartoz6 emberek, mint példsul a legtobb nyugat-eurdpai orszig és az Egyesiit Allamok szi~ lottei, érilbeldl ugyanannyit beszéinek, mint amennyit hall- \gatnak, Testbeszéduk viszonylag visszafogott; udlvariasak, de szdkimondéak; a tények érdcklik ket, &s nagyra értékelik a2, Irott sz6t. Nem szokisuk egyszerre két dolgot csinalni Feoktiv: akiket az érdekel, ki mondo: milyen taposztalata, tekin- seve van,42, Belso besze ede cline Sela ee ey eNOS eters — etka orel aan Vorns(o)|Xoss100)56 Ev és ATUDASIIN 3eis0 Beszt0 57 Hogyan (de)motivaljuk magunka? Ketféle bels6 beszéd létezik: a2 egyik a kisgyerckek éntudatian csacsogisa jatek kézben, vagy a tévés vetekedOk (példaul a gyen Gn is milliomos!") jétékosainak hangos gondolkodasa, Jeat Piaget fejlodeéspscicholégus ezt hivje egocentrikus beszédnel amely szerinte a kognitiv éretienségbdl fakad2* Ma mar tudjub hogy a hangos gondolkodds kivalé médszer az dssepontositis 65 gondolataink rendezésére. A belsé beszéd mésik fajtja a bels6 dialogus. Ugy kom taluk sajat viselkedstinket, ahogy a sportriporterek kézvetitil példaul egy focimeccs tértenéset (azzal a kalonbséggel, hog azt a focistak nem hallak, mi viszont nem szabadulunk a ,belsé ‘moderatorunk" hangjatdl). A pszicholdgiaban ezt az Onértekelés egészséges formajanak tartjak, Am meg kell kilénbéztetniink a pozitiv bels6 beszédet a negativtdl2® A negativ belsé beszédre jellemz5 gondolatok: A pazitiv bels6 beszéd azt jelenti, hogy kit6riink ezekb6l a rom- ‘s0i6 gondolkodsi mintékbel. Nem arrél van s26, hogy bebeszél- {8k magunknak, milyen nagyszerd az élet, hanem hogy kiszaba~ ‘ulunk 2 negativ gondolkodas Grd6gi kérébél, Pelddul ahelyett, Seay azt gondolndnk, sosem fog sikeriln, kérdezzdk meg ma- ‘punktél: Mit tehetek azért, hogy sikeriliin?” Roviden dsszefoglalva: a bels6 beszédnek két f6 funkcidja ‘sor: az Osszpontositas és a motivaci. {£22k okkor lenetek biztos benne, hogy értelmes lesz o t6rsalads, he magommal beszéigetek."* EDMUND BLACKADDER A FEKETE VIPERA (THE BLACK ADDER} CIMG SOROZATBAN + Altalanosités: .Mar ketszer is elhagytak. Engem mindig hagynak" + Elhamarkodott kovetkeztetés: ,Miért nem hiv fel? Biztos: hem is tetszem neki” 6 «Nem igy Kellett volna csindinom.", Rosse apa’i Aktiv odafiyeiés fet I age Gal Ransom Rogers, Richard Farson Hogy welt y aera aa . US ans et régen engem is cu ee50. Ev ES ATUDASIMN axriv oDArIGvELES 81 Csupa Ful lehetek A testbeszéd sokat elarul Mézzink a masik szemébe - de ne bémuljunk. Bologassunk ~ de ‘ss akkor, ha egyetertiink, vagy ki akarjuk fejczni, hogy megér- settunk egy Kenyeges pontot. Bar a folyamatos Kommunikacié kordt éljak, furesa médon eayik legfontosabb dsszetevd eltGnt a pérbeszédekb6l: a7 0 figyelés. Oszintén, valbban odafigyelni a masikra ritka kines & nagy ajéndék, mertilyenkor a birtokunkban levd legértékesebb dolgot adjuk beszélgetOpartnerdnknek: a figyelmunket. Nehany tanées a Cart Rogers és Richard Farson tal 1957-ben kidolgozott aktiv odafigyelés modszere alapjan**: Weayik észre a kis dolgokat! Sayeliink oda a részietekre, hogy késbbb fel tudjuk idézni ket. Igy ha sziikséges, Konnyebb lesz kérdéseket feltenni (,Emlitet- 23, hogy gyerekkorodban sokat volt a nagymamédnal. Miiyen volt a kapesolatotok?") Ebbél a mésik tudni fogia, hogy valoban Sayeltank. Hallgassunk, ne beszéljlink! ‘Ahoay a2 el626 oldalakon lthate kis raj is sugalja, ellen kel allnunk a kisértésnek, hogy magunkrél kezdjank beszélni. Vagy ahogy Celeste Hedlee radiés misorvezetd zsenidlisan meg~ fogalmazta egyik TEDx-elbadisban: Ha valak elon, hogy elvesztette egy csalédtagiat, ne kezdjiin el ard! beszéni, a kor a mi rokonunk halt meg. Ha a munkahelyi gondjairél mesél, re eeseteljak, mennyire utajuk a munkankat. 0 nem ugyanazon egy keresztl A ket élmény sosem teljesen egyforma. Minden tapasztalategyeni, és ami még enn i fontosabb: ez most nem rolunk s26L"™ Saratként, ne pedig birdként haligassuk a masikat! Aujunk ellen a kisértésnek, hogy tandesot osztogassunk ~ ha- ‘sak nem kéri t6lnk a mdsik. Ehelyett kanyarodjunk vissza egy- ) or Ou Doe64 EN ESA TUDASIME 4 TARSALGAS mOvEszeTE 85 Hogyan eleqyedjank s26ba idegenekkel? INe kérdezziik meg a masikat, hogy mit dolgozik! Aééle ember van: aki szivesen beszel a munkajér6l aka Orak hosszat is és ak szégyeli, nem rajong érte, vagy Epp nines neki Az utabbiak nem szeretnek era témardl tarsalogni. Gretchen Rubin ind 2 sablonos .mivel foglalkozol”helyett egy kis médo- sisal ert a kérdést aanlja: Mivel vagy elfoglalva mostansig?”” ‘gy a mask él vlaszthat, hogy mir fog beseéli. [Afelszines esevegés val6jaban nagyon fontos, Sok lehetdség m lik meg azok el6tt, akik képesek megtémi a jeget, idegenckk beszélgetést kezdeményezni, &s baratként kezelni Gket (lésd Proust-kérdéivet a 100. oldalon). De ez nagyon nehéz. Nem alapos kutatést végeztek a kénnyed csevegés miveszetérdl, & kevés megbizhaté elmelet szaletett a téméban, de néhany g korlat tippet azértsikeblt bsszegydjteni Kérjdink tandesot! ‘Az emberck imadnak tandcsot adni. Kezdjuk tehat a tarsalgast ‘azzal, hogy tandesot kerink, Szeretnek egy okostelefont vena (vagy egy koktelt, vagy Kényvet}, de nem tudok dénten.” Az berek tdbosége boldogan valaszol. Uténa készOnjak meg a seg: séget, amit6l gy ér2i majd magat a mésik él, mint egy tizoltd, aki sikeresen megfékezte a langokat. A jelenség pszichol6gial magyarézata: a tandeskérés bizalmas légkért teremt, bizalmas. legkorben pedig nehéz valakt visszautasitani, Ha tehat valaki befolydsolni akarunk,eldsz6r érdemes te tandesot kérni Ne olyan témaban kezdeményezztink beszdigetést, ami minket érdekel! A legtdbb ember szeret magérél beszélni. Fmiatt egy id utén ‘nem figyelank 2 masixra, hanem varjuk, hogy mi kerlink sora. De a beszélgetés nem PowerPoint-prezentici. Ne erdltesstk a ssjat témainkat! Legyiink aa térsasdobél, aki érdeklddésse! hall- tia masok mondandojat. Ahoay Bill Nye mondta: .Bdrkivel ta- ‘icozol, mindenki tud valami olyasmit, amit te nem." Hallgassuk meg a masikat! |wasok aszerint bannak vellink, amilyennek mutatjuk magunkat: ‘nem j6, ha arrogansnak, okoskodénak vagy unsalmasnak litnak. A tarsalgds legfdbb srabalyat Celeste Headlee fogalmazta meg: “Minden beszélgetéshez tgy ailjunk hozza, hogy van mit tanul- smurk belole" Az emberekelfeljtik, mirdl beszélgettink, de azt nem, hogyan érezték magukat a tarsasagunkban, Tegyiink fel még egy kérdést! Gyakran felteszink egy kérdést, és uténa azt viru, hogy aK vetkez6 kérdést a mask tegye fel. De a beszélgetés nem igy mi kodik.Ehelyettalkalmazzuk a riporterek bevalttrokkjét: tegydr fel még egy kérdést. Ha példaul az irént érdeklbdtink, hol nétt 2 mésik, utdna kerdez2ik meg, milyen hatissal volt a2 a hel A természet nekiink csok egy nyelvet, de két falet adamanyo: ogy kétszer annyit fgyeant, mint amennyit beszélnk."* EPIKTETOSZUh 15. A jéghegyndell Aliso) geri ae fn gel fotmee 3 Ag pis Ue ace) Mi volt ma evans as B i) iea ev és A TUDA HEGYMODEL 69 Mi Lorbenik q Felszin late? ‘Az egyik legtdbbet emiegetett, ugyanakkor legrejtelmesebb munikacids tedria a jéghegyelmelet”. Sigmund Freud, 2 pszichoanalizis atyja Ugy hitte, az e beri viselkedést elsésorban a tudatalattiiranyitia- igy hasonl egy jéghegyhez, amelynek csak a csicsa all ki a vizbal, miki sokkal nagyobb, felszin alattirésze nem lathatd. Itt megiea) rnénk, hogy senki sem tudja, kinek a fejéb6l pattant ki eld €2 a zsenidlis metafora, de biztosan nem Freud volt az. Eo szerint Hemingvayt6l szérmazik, aki a harmincas években ki tette, hogy egy irénak nem szikséges a torténet mélyebb réteg ‘explicit médon feltarnia (idsd A hatszavas szabdly, 90. oldal ‘elegendé, ha a jéghegyhez hasonldan csak eaytizede lathatd felszinen, Ha ezt a szabalyt a kommunikécid terdletére alkalmazz a beszéigetések Isthatd, tudatos részét (amit mondunk, v amirél beszélgettink) nevezhetjak a tartalom szintjének; at alattirészt (ahogy mondjuk, és amit valojéban értiink ala pedig az interperszondlis szintnek (lds még Lasswell komi nikaciés modelje, 154, oldal; Watzlawick axiémai, 96. oldal). aztjelenti, hogy a tartalom szntjé képesek vagyunk kontroll azaz megvdlogathatjuk a szavainkat. Arckfejezésink, hang} dorasunk és mozdulataink pedig tudat alatti titkos remenyet r6l, elfojtott konfiktusainkrél, traumainkrdl, inditekainkrdl allati dset6neinkrdl drulkodnak - és @ mésik személy tudatal jara hatnak. Az interperszondlis szint hatarozza meg, he latmak minket masok, €s mi hogyan latjuk Oket Minél tabbet tudunk meg valakinekaz értékrendjér,viselke- “Sesmintard, szandékardl ~ azaz mine! tobbet latunk a jéghegy- ‘88-. annal jobban megertiik szavait és eselekedeteit. A vizszint “sskientésének”legjobb médja, ha tdbbet mutatunk meg sat ‘reaunkbél Pelddul ha azt akarjuk elm hogy a masikbeismerje “a> sjt, akkoreldszdr beszéljnk Oszintén sajat baklvéseinkeOl 0 felszin alé néziink, 0 félelem és a remény hasoniéan fest RICHARD FORD46. A haligatas oiralja Acie se cig (Oa Pye ee a Peifie ot oem Nol ade TF ee BY saree a Leer sett an]n & HALLGATAS SPIRAUIA 23 Mieért nem merjak elmondani 4 vélemenyanket? Tegyak fel, hogy egy dtérés vonatutelején a tdmdtt fulkében azllm™ Ha azt gondoljuk, hogy llésfoglalsunkkal kitennénk ma- eqyik utastérsunk eszmefuttatdsba kezd a menedékjog szigo gunkat a esoportnyomasnak, inkabb hallgatunk. Ha viszont ‘tésdrbl. Szeretnénk ezzel az emberrel beszélgetni? 2 kbzisség tamogatasét érezzik, hangosan és egyértelmten Ez az ugynevezett vonatteszt, amelyet Elisabeth Noel kifejezaik a véleményiinket Neumann német szociolégus hasznsilt annak vizsgatatére, hi Ha egy esoporton belul adott temaban konszenzus uralkodik, kik alinak ki nyilvanosan a veleméniyiik mellett, és kik nem. Hi nem valészind, hogy hallgatasi spiral alakul ki ‘ézise szerint az emberek véleménynyilvénitési hajlandéség Nem feltétlendl szdmit, hogy hanyan érzik magukénak az csbkken, ha gy velik, a tobbség véleménye eltér az vektdl. Es adott véleményt. A kisebbség véleménye is tinhet tobbsé- szeribben fogalmazva: nem szeretiink masokkalellentétes vi sinek, ha képvisel6i elég magabiztosak, és erdteljesen nyjlv- rményen lenni, Ha aztlitjuk, hogy a tbbség véleménye eltér ritjak ki miénkt6l,inkabb csendben maradunk. Ezt a jelenseget a hall tds spirdjénak nevezik, és hat dolog miatt aakul ki, amelyek K isszik, kisebbségben vagyunk, csendesebbé vélunk il talén az utolsé kett6 a legfontosabb™ 1. Azemberek tobbsége fél az elszigetelddestél, ezért meat ayeli a tObbiek vselkedését, hogy felmérje, mely vélemém ket fogjak varhatéan elfogadni vagy épp elutasitani. Alex de Tocqueville a 19, szézadban az irta, hogy jobban féldnk elszigetel6déstdl, mint a tévedéstdl* Nyomast gyakorlunk mésokra: ha velaki az altaldnosan el gadottel eltérd véleménynek ad hangot, rosszallé kepet gunk, forgatjuk a szemiinket, vagy elforditiuk a fejtinket. . Az elszigetel6dést valo félelem és a nyomasgyakoriés tudatos. Nem gondolunk bele, milyen er6s hatéssal van a kézvélemény.17. A beszédal ss-eiméiet ele eT oy a Ses a Bum ei oa Ces KERJOK, NEZZEN Missy Pont igy.16 Hogyan lesznek 4 szavakbél teteek? Szavak segitségéve! hihetetlendil sokat tehetiink Err rt Joh Langshaw Austin brit floz6fus hires, Tetten ért szavak (How Do Things with Words} cimti 1962-es kényvében, amelyben fejtette elmeletét. Ervelése szerint, bar a hétkdznapokban megkilnbdztetjak: tetteket a szavaktél,valdjaban nines kilénbség: a beszéd maga i cselekedet. A kovetke76 térist fogalmazta meg: a mondatnak ay ugynevezett propozicds jelentése (hogy milyen inform: tartalmaz), amely lehet igaz vagy hamis. De emellett ifokic jelentése is van, vagyis a beszéddel teszdink is valamit, mégho: valami lényegeset: példsul kérést, fenyegetést,javaslatot rmazunk meg (cselekvés beszéd éital). Az illokticié lehet siker vagy sikertelen, Ha pelddul a beszéi6t nem veszik komolyan, kor a beszédeselekvés sikertelen. Van még egy harmadik di 26 i, a perlokicé, vagyis hogy milyen hatasa van a beseédn példdul a cimzettje megteszi, amit mondtak neki, vagy megvab 2ik miatta a gondolkodasa (cselekvés beszéd hatéséra) 4 SESZEDAKTUS-ELMELET n Lssunk egy példat! Ha azt mondjuk egy mellettink Gl6 par- ak: ,Ezenne! hazastérsaknak nyilvénitalak benneteket’, a propo- 206 ugyanaz, amit egy anyakOnywwezet6 mondana hézassagko- ‘stor. A kulénbseg: a mi szénkbél ezek csak szavak. Ha viszont ‘s3y anyakénywezet6 mondja ugyanezt, annak silya van: loki ‘26s jellegéne! fogva létrejn dltala a hazassdg, Szerenesés eset JBe> pedig a perfokicié is fennall, amennyiben az if par tovabbi sSeceben komolyan veszi az eskitételt, azaz az anyakinywwezetd “saci cselekudst eredményeznek. eeszédoktus-elmélet lényege réviden: Mit tesziink, omikor be- irk? Milyen hatésa van 0 szovoinknak?48. A tarsadai megiteies eiméilete Nal cela Chien 6 [eoyaamee) ee ora IAN peal elaine yee dn fe p= ia helyzet | oea STARSADALMI MEGITELES ELMELETE at Mikor nem valeoztathaté meg egy velemeny? A kommunikéci6t kutat6 tudosokat orbkésen foglalkoztat6 KEM Wine! sulyosabb a horgony, vagyis minél silirdabb a meggy5~ dés, hogy mikor engedik az emberek meggyézni magukat v sesunk az adott kérdésben, annl nehezebb minket raver, mid, € mikor nem. Miért van, hogy bizonyos alléspontok valtoztassunk a véleménydnkin, Miné! jobban rangatjék a iyen megayokeresedtek, és nem képezhetik megbesz€lés tira ony, annal erdsebb lesz az ellnallis. (Hogyan gyGzhetink (peldéul hogy meiyik fociesapatnak drukkolunk), mig mésol 3 mégis masokat? Otietekert asd A megayézés hat alapelve, képesek vagyunk eayik pillanatrél a mésikra megvaltozta 2ial) (mondjuk, hogy melyik a kedvene tevésorozatunk)? {A térsadalmi megitélés elmélete magyarézatot adhat 2 & kéotelen meggondolni magat, az nem is gondolkodik. lenségre.* Az elmélet szerint hdrom tényez6 befolyasolj mequaltoztatjuk-e a véleménydnket valamirS: 1, Attittidhorgony: 2 alapvetO preferat attitid. Ez azo niehezen mozdithat6, és valészinitlen, hogy barmlyen: formécié hatéséra is megvéltozzon, Példéul ha megtud hogy kedvenc fociesapatunk megbundazza a meccseket lan megdebbennénk aja, de atl méy tovabbra is hi szurkol6i maradndnk. 2, Elfogadasi siv: mely, a sajatunktol elterd attitdoket tunk elfogadhaténak? Ezek 220k az aléspontok, aml tudunk fogadni anélkal, hogy 3 horgonyt el keliene tanunk Hossa tavon Iehetséges a vélemény megual 3, Személyes bevonédas: a legbonyolltabo kérces. Mit az egénk? Vegyik példdul a hallbtntetést,amely bel zik a ember’ jogok attitichorgonyabe, és ez esetben ki elfogadasi sav. Am ha személyesen érintettek lennénk ayilkosségi Ugyben, az elkGvetvel szemben érzett vagy érthet6 médon eseteg feldlima addigi veteme legalabbis egy ks id6re./ 49. A bocsana érési matrix ET Rg a) ooo C5 lic ook OR ia Roy J. Lewicki, Beth Palin, mixes ey rT 1 @® | nehezteld bélcs ee Sake: oA 7c I yaeg eon © @34 EN ES ATUDAS MME SOCSANATKERES! MATRIX 85 Hogyan érjak el, hogy a masik megpocsassa és el is Felejtse 4 sérelmet? a de" szdeskat! Az olyan bocsénatkérés, amelyben a ,de" szdcska is szerepel, ssonte mindig kfogdsrak hangzik. Mindenképpkeriljk el A bocsinatkérés az egyik legnehezebb kommunikiciés hel Nehny €wel ezelt az Oni6i Egyetem néhany kutatéja ennek témdinak szentelte a figyelmeét, és tabbfele megkézelitést kip baltak,Eredményeiket az alabbi stratégidk formajaban dsszeq hetjak Ne kérjak a masikt6l s26 szerint azt, hogy boesdsson meg! & .bocséss meg" széfordulatritkan hatésos. A kutatésok szerint smeasporolhatjuk magunknak a kimondasdval jér6 kellemetlen- set, mivel senki sem szeret gyéntaté papot jatszani Egyes sz elsd személy hasznalata A bocsénatkérés a2t jelenti, hogy magunkra villaljuk a tel felel6sséget. Kerblidk az ehhez hasonlé mondatokat: Sa tom, hogy megbantédtal”, vagy .Sajnélom, hogy mérges lt Ezekkel azt sugalliuk, hogy mi nem tehetUnk réla, mit érez @ sik. Fogalmazzunk inkabb igy: .Sajnélom, hogy megbantottal AA kutatds szerint minél inkabb magunkra vallaluk a felel6 get, anndl valdszindbb, hogy a masik megbocsét, és elflejti sérelmet. Weltozzunk meg! A legGszintébb bocsdnatkérés sem ér semmit, ha utna még ha- somszor elkévetjik ugyanazt a hibat. A bocsénatkérés lEnyeges seme a2 elkdtelezettség a viltoztatés irént, és a jovatetel fel- airlaso Ne prébaljuk kimagyaré Természetes késztetéstnk, hogy ki akarjuk magyarézni a hel tet, de egyben ostoba is. A magyarézkodassaltulajdonképpen gaujuk a bocsénatkérés szukségességét. A kévetkezd mond kilondsen célszeritlenek: Azért nem tértént akkora tragédi™ ‘vagy .Nem tehettem mast’. Kimagyarézas helyettinkabb p juk megmagyarézni a térténteket. Azaz soroljuk fel az oko anélkil, hogy mentséget keresnénk. A boesdnathérés akkor a hatékonyabb, ha megmag yarézzuk, migst tettOk, amit tettnk, egytttal beismerjk bindsségiinket Ae-Fleképp lehet bocsdnatot kérni: vonokadva vagy szivbdl sszuk a2 ut6bbit!20. Kegyes haz jsGgok Dies ll a erg 20 cle cong Sl ae eC a met ea) IGAZ over Remekiil Zar Pri tie Latom, fogytal." > KEDVES88 en éS a Tubs EYES HAZUGSAGOK 89 Mit feleljink 4 hogy nézek ki" kerdésre? Az igazséq az, hogy mindenki hazudik. Bizonyos helyzetet 2. Fekete hazugsag ~ csak annak az érdekét szolgalja, aki ~ amikor példdul nyomds alatt llunk, meg kell magyeréznunk hazudik: példaul amikor valaki tagadja a bondsséget. .Nem viselkedésiinket, vagy j6 benyomést akarunk ketteni ~ haja én loptam el a pénzt!" Gyakran egy merész igéret, proak- sabbak vagyunk a fullentésre, mint nyugodt, biztonsagos ‘iv hazugsag hangzik el: Ha megvalasztanak, sosem emelek rlmények kézétt. Etikai szempontb6l sem igaz, hogy min adét" Ez tehat az az eset, amikor valak szemrebbenés nélkll hazugsag rossz. Hazudhatunk példéul azértis, hogy valakit hazudik, hogy elényhaz jusson, \védilink. A kommunikacidelméletben a hazugsagok kategorizal Vers hazugsag ~ senkinek nem elényés: ez a hazugsig 2 a2 alapjén tOrténik, hogy kinek az érdekét szolgaljsk: az ‘cgrosszabb fajtdja. Amikortisztaban vagyunk vele, hogy a met, vagy azét, akinek hazudok. Ennek alapjn négyféle valt ‘nasik fl tudja azigazségot, és még magunknak is arthatunk lehetséges™ vele, mégis hazudunk. .Még soha ekkora tomeg nem gyiilt éssze egyetlen elndki beiktatdsra sem” 1. Fehér hazugsdg’ - esak annak az érdekét szolgalja, nek hazudunk: Onzetlen, jo fajta hazugsig, ameliyel mindig igazat mondasz, semmire sem kell erfékezned.”* zatotvallalunk a masik ember érdekében, Jellerz5en @ helyébe képzelik magunkat, és emiatt példdul azt alli hogy létezik a Mikulés, pedig tudjuk, hogy elabb-utdbb) derbl az igazsdq. Ez egy altruista cselekedet, amely j6 é kelt benndink 2, Szlirke hazugsig ~ mindkét félnek elényés: .Lator, tall" A satirke hazugsdgok gyakran a kulturdlis normak r képezik Sok esetben, amikor megkérdezzik vatakitdl, he van, eleve hazugsagot varunk valascként: ,Készéndm, j6lm MARK TWAIN * Ax elneverts a egyes harugsig" angolszész megfeleljének tukdrforisa =A Seerk2. A hatszave szabdiy ee CT Rete a ea a] or ae A Ie omnsy20) 01g Sia aT ey ee LS Uog cca fe: ter : si + ey 42 én ts A Tups Hogyan Foglaljuk dssze egés2 elebanket hat s26ban? Senki sem tudja, igaz-e a térténet, de akkor is j6. Erm Hemingway iré bardtaivaliszogatott a New York-i Lichow’ teremben. Mindenféér6l beszélgettel, mig egyszer csak fl rult, mlyen hosszi a j6 regény. Hemingway aztdlittta, he 6 hat sadban is meg tud iri egyet. A tobbiek tiz dollat te +4, hogy nem fog menni Erre Hemingway @ kévetkez6tirta szalvétara: .Elad6 egy par babacipS, sosem hordtsk.” Hat amelyek mégott szdinya tragédia relik. Akinekezt olvasva szorul 6ssze a torka, annak k6bAI van a szve. Larry Smith, a SMITH magazin alapitaja és fOszerkeszt 2006-ban azt kérdezte a7 olvasdktsl, 6ssze tudjak-e foglaln letiket hat szdban. Egy 27 éves fatalember, ait elhagyott a szerelme, ezt it Meg mindig két személyre f6z5k kavét” Egy 9 ves raktil pedig ezt: .Betegségem atok volt, de barétokra leltem.” Mc az énekes igy vallott szomord helyzetérdl: Apa meghalt, a beleOrilt. Enis” George Saunders pedig gy@nyérhen megfe marta az ember let szakaszait:.Kiesib6l nagyok leszdink, rmegydnk, véguleltanunk"™® A szigori terjedelmi megkotés tehat nem koriétozdan, nem €ppen hogy inspirdldan hatott. A kbzdsségi médisban terjedt tmar nyelvhasznalat, a 140 karakteres Twitter-bej sek és a rovid, velds megfogalmazasra val6 megszllott tor szellemében sziletett hatszavasok dridsi sikertarattak AWATSZAVAS SZABALY 93 A tomarség mogottilogika: a nye esodalatos, diverzitasa és somplexitésa az ember’ értelem tokre, Ugyanakkorkivald eszkéz ‘gy keruigessUk a forté kisi. A hatszavas szabaly nem a hossai, tekervényes mondatok és végtelen ktérdk tejes eluta- ‘stisit jelenti, Maga Hemingway is gy vélekedett, hogy nem smirdent lehet igy megnyesegetni. De mieltt belekezdenénk az srisba (vagy a beszédbe), KerdezzOk meg magunktél: «Mit aka- sox valsban mondani?,Lehet-e tomorebben megfogalmazni?”22. Watziawick xiomai Mit6l romlanak el « aesolatok? eli me ek98 SZERETET £5 GARATSA ZLAWICK AXIOMAL 99 Mit6l romianak el ¢ kapesolatok? ‘Az axioma olyan alapigazsig, amelynek érvényességét nem ses bizonyitan. A 60-as évek vegén Paul Watzlawick komt rikicidelmeleti szakemiber mas kutatokkal KozOsen Ot axir allitott fel, amelyek magyardzatot adnak az interperszondl kommunikacid sikertelenségére, kul6ndsen a kapcsolatokoan’ 1. Nem tudunk nem kommunikalni Egy ember hazamegy, lei a fotelba, és néman bamul maga A felesége ranéz, és megkérdezi, hogy van. Az ember nem val szol ~ mégis kommurikal. Teljesen vilagos, hogy valami tort vele, Ha tehait semmit sem mondunk, azzal is mondunk vala 2. Minden kommunikéciénak van egy kapesolati és egy tartalmi aspektusa A tartalmi aspektus az, amit mondunk. A kapesolati aspekt beletartozik ki és hogyan mondia (idsd Schulz von Thun korn rikécids modell, 116. oldal). Hogy ki és hogyan mondja, dig nagyobb sallyalesik lata, mint az, hogy mit mond. Ha vadidegen sérteget minket, azt kénnyebben viseljdk, mint ha: parunk tenné ugyanezt. Ne feledjdk Albert Mehrabian 7-38 szdzalékos szabslyat sem! Ha a2 éraéseinkr6l beszélink valakt igy arinylik egyméshoz a szavaink, a hanghordozasunk és at beszédiink hatasa: 7%-ban a szavaink, 389%-ban a hangho zasunk, és 55%-ban a testbeszédiink felelds azért, hogy a mas ‘ember mennyie kedvel meg minket.® 2A kommunikacié mindig 's ok-okozati lancolatrél sz6l K asszony ideges, mert a parja morgolodik. A férfi morgolodik, bert az asszony ideges. Masként fogalmazva: ritkén veszeksziink Serragunkkal. Mindig kett6n all a vasér. -£ Az emberi kommunikacié digitalis & analog modalitést hasznal Weatzlawick digitdlisalatt a verbdlis, analég alatt pedig a nonver- tals Kozlést (pelddul a szemforgatést, a2 Gnelegult mosolyt, a Aetértelmi hangsilyt) ért, Ha ez a kett6 nines dsszhangban, ak- ir a Kommunikalé felek kéz6tt sem lesz dsszhang, S.A kommunikacié vagy szimmetrikus, vagy komplementer & kommunikacids partnerek kapesolata vagy szimmetrikus leavenl6), vagy komplementer (egyenlétlen). A szimmetrikus kommunikécié azt jelenti, hogy a felek azonos szinten van- 2k (a kapesolat szempontjabsi, a Komplementer pedig, hogy sslamilyen hierarchia all fenn kéz6ttUk (példaul tanar és disk ‘setdben), Ha a felek kdzott nincs egyetertés abban, hogy szim- metrikus vagy komplementer viszonyrdl van-e s26, problémrak mmerulnek fel ir enki haljo, hogy mit mondasz. A barétok oda is figyelne! 2 igozi borét or is figyel, omit nem mondasz ki23. & Proust-Ke div se ceo aes : | eee cid (Reet pb |SZERETET £5 BARATS! Hogyan kell jol kérdezni? A tizentilencedik szazadban a kSnnyed tarsalgds vagy cseve ((dsd 62. oldal!) kulcsfontossigi volt egy tarsasdai esemény: keréhez. Nem 22 szamitot kfinomutt trsalkodénak, aki Kilo sebb gondolkodés nélkal megtalélta a megfelel6 szavakat, szellernes megjegyzéseivel megnevettette beszélgetétarsét tartottak idedlis vaesoravendégnek, aki mestere volt a kérdé tevés mivészetének. Ennek magyardzata egyszerd és igaz. bly formajaban fogalmazhaté meg: nem azokat kedveli, sziporkéznak, hanem azokat, akik mellett mi sziporkézhat ‘De mivel nagyon nehéz a megfeleld kérdésekke! elOruk a megfelels pillanatban, hamarosan eay kis jegyzet jt ke kézre az curdpai szalonokban. Artatlannak tiné kérdések rajta, amelyek azonban felfedik, mi lakk az ember lelkében. dul: Xi lenne legszivesebben?", ,Hogyan szeretne meghab vagy .Milyen tulajdonsdgokat tart legtobbre egy férfi A jeayzet szerz6je mdig ismeretien, 1885-ben az akkor ssze tizenhirom éves Marcel Proust vélaszolta meg a k ket pajtasa, Antoinette Faure szdletésnapi zsurjan. Faure} 1924-ben publikilta Proust vélaszait ~ azéta Proust-kérd ven ismerika kérdéssorl® Maga a tény, hogy a kerdéivet rmegvalaszoléjarcl neveztek el, tovabb erésitia fent meg mazott szabalyt = a AOUST-KERDOIV 103 A Proust-kérdéiv kérdeseinek hdrom lényeges tulajdon- uk va Nem eldiintendé kérdések, a2az nem lehet réjuk egyszerd gennel vagy nemmelfeleni Nem igényelnek elézetes ismeretet, vagyis nines helyes é relytelen valasz,esak észint. Olyan kérdések, ametyek kdzéppontjaban a valaszad6, nem cedig a kérdez6 all jak ozokot, akik 6 vélaszokat adnak De még jobban azo- kik j6 kérdléseket tesznek fel. Azokra az emberekre emlék- egjobbon, okik tényleg meghallgattak minket24, Erészakme: 2s kommunike 6 Mier nehez kedve & lenni? IU ier es eG) Erdfeszités eee ee.) pe Ao Sat: ACsalagst AMars Aveptécre ExBszakenentes Re eo na eet cat Sere tinea106 SZERETET ES BARATSAG Miert nehe2 kedvesnek lenni? ‘A pszichologusok dltaldban egyetértenek ebban, hogy a konf= liktusokat kezelni kell. A kérdés inkdb az, hogyan. Marshall B, Rosenberg amerikai pszichol6gus (1934-2015) kidolgozta az erészakmentes kommunikacio médszerét, amelynek kiinduk pontja, hogy nem az szémit, mit mondunk, hanem 2z, hogyan ‘mongjuk** Rosenberg sakdlnyelmek nevezte el a kommunikacio sharapés’ formajat, zsiréfnyelvnek pedig, amikor a szivunket hhasenalva kommunikdlunk (a zsitéfnak van @ legnagyobb szive 1a szirazfOli llatok kz). Lehet, hogy ez csak handabandénak ‘tink, de Kézelebb alla val6sighoz, mint a legtébb menedzsment elmélet. A sakalnyelvet hasznélva a beszé6 felsSbbrendinek érai rmagit, mig a mask flben ross érzéseket ket. Tipikus példak a sakélnyelvte: Elemzés: ,£2 ross, mert.." Kritika: (Abban hibdztal, ogy.” Ertelmezés: ,Azértcsindlod ezt, mer.” itétkezés: .Okos/lusta vagy, igazad van/nines igazad..." Fenyegetés: Ha nem teszed meg azonnal,kénytelen |eszek. Rosenberg szerint az ezekhez hasonlé kijelentések valojaba rosszul kifejezett vigyak: mivel nem tanultunk meg udvari san kérni,illetve kivansagainkat konstruktiv formaban kifej agressziv nyelvhasznalathoz folyamodunk. Az agresszi6 pedi ellentsmadashor vagy behddoléshoz vezet. EROSZAKMENTES KOMMUNIKACIO 107 Exzel szemben a zsirdfnyelvigy makodik: Megfigyelés értekelés néikal: Amikor beszdlek hozzdd, min- dig kinézel az ablakon” Sajat érzéseink és mésok érzéseinek elismerése és megfogal- rmazésa: /Aggédom.” A sziikségletek elismerése és komolyan vétele: -Tudni szeret- nér, hogy vagy.” A sziikségletek alapjén viligos és elérhet8 célok megfogal- mazésa: ,Kérlek, mondd el, mire van szikséged, hogy beszél- gethessonk rélal” De mit olyan nehéz kedvesneklenni? Sok esetben magunkban keresnink a probiéme fort. Vegyikpéldaul az attribicis ‘ba jelenségét: ha én elkésem, azt a forgalom szémléjara irom; sok elkésnek, bizonyara nem indultakiddben (vagy negatv erkép esetén forditva). Természetiinknel fogva halunk az itel- Aezésre, & egyszeribb misokat hibéztatni, mint végiggondolni, ert tertént valami ndennapos kommunikaci6 lényege: mindenki szereti, ha 2a van. Az erdszakmentes kommunikacié lényege:jobb meg- i egy Konfliktust, mint megnyerni. Az ut6bbi sorén ezzel @ issel szembesiilUnk: az a fontosobb, hogy igazam legyen, >0y hogy boldog legyek?15. Az egyUttnm <6desi fol lel el 1) ele at ee a saa as) ese Socag Le OKC] le ay] cia a sei kocsmdaba.no SZERETET £5 BARATSAS Hogyan Fejezzuk ki magunkat agy, hogy megeresenek? ‘Azember legnagyobb flelmei:szeret valakit, aki nem viszono: bardtokat keres, de nem tall; mond valamit, amit a mésik ne ‘rt meg, Az es6 kett6re nines megoldés. A harmadikra legal letezikegy alapelv. H, Paul Grice brit filoz6fus (1913-1988) ent 4 problémaktinek szentete palyafutisat, és 1975-ben megf mazta az Ugyneverett egyiittmikéasialapelvet, emi a hat kommunikacié egyik alapvetd szabalya: smindig tigy jérul a tarsalgishoz, ahogy azt az adott szakaszban a beszélgetés fogadott célja és iranya megkéveteli"® A nyakatekert megfogalmazis alapjan tatan azt gon Grice-ra référt volna némi nyelvi képzés, de most néz2ik: rmirdl is s261 val6jaban az egyiittmaksdesi alapelv! Grice: a beszél6 és a hallgaté egyittt akar mUkbdni (és egyatt is rmakidniik) Ez aztjelenti, hogy egyikik azt akarja, hogy értsék, a masik pedig meg akarja érteni az egyiket. Anh, ez be is kivetkezzen, Grice szerint négy térsalgési maxi kell teljesinie 1. Mennyiség: mondjunk eleget ahhoz, hogy a masik sen = de ne tl sokat, mert csak Osszezavarjuk 2. Minéség: mondjunk igazat; ne spekulaljunk, ne csapi mésitat. 3. Relevancia: ne beszélink irrelevans dolgokrdl, és sunk témat, 44, Méd: Kerik a kétértelma, Kids, terjengos és bi rmegfogalmazist; maradjunk a logikus érvelésné. 42 EGYUTTMUKODES! ALAPELV Atcaldnos szabalyként elmondhat6, hogy ha betartjuk ezeket a smaimékat, sikerilni fog megértetni magunkat, De mi torténik, = nem tartjuk be Oket ~ mint ahogy az a legtébb beszélgetésre semz6? érthetjUk @ maximakat dgy, hogy a mésik nem veszi : €2t hividk hazugsignak.(,Te torted dssze a kocsit2" .Nem, cay!" ~ pedig de.] A maximak megsértésének masik esete, shor széndékosan az ellenkez6jét mondjuk valaminek, de arra tunk, hogy a masik helyesen értelmezi az uzenetet. Ez a ¥s megfogalmazés.(Tipikus formsja az ina: az ablakon ¢ latjuk, hogy tombol a vihar. A bardtunkhoz fordulva ezt djuk nek: S2ép id6nk van, mondhatom!"} Tartézkodhatunk tmOkOdéstl: e2t nevezik kilepésnek, (Ha azt mondja alakat a szimon’, ezel kitejezi, hogy tud valamit, de iandé rola beszéini, ezzel pedig véget vet a kommuniké- 2&5 fontos dolgokr6l beszéjnk, azokrol is egyszerien26. Az eivardsc megsertéseek elmélete Nae el asco ele s81 aac) ase] Be ae D ee ere }Mekkord Lavolsagok tarkunk masoktol? Talan ismerds a jelenet: bedldnk a moziba, a film még ne kezdédatt el, a székek alig egyharmada foglalt. Ere bején ‘ember, aki az Ures sorok mellettelhaladva fogja magat, és kéavetlenil mellénk, Amit ilyenkor érziink, az efvirdsok me tésc. Valami mast vartunk: hogy az ember egy Ores sort val rem pedig kézvetlentl melletttink foglal helyet. Az ameri Judee K. Burgoon 1985-ben dolgozta ki az elvérasok megs sének elméletét, amely leira, hogy egy masik ember viselk sére vonatkoz6 elvarésaink miképpen beFolyésoljak reakcior zen elvarisok vagy tarsas viselkedési normsk megsértése Burgoon szerint a nyugati kultdréban a seemélyek kézti te tavolsaigra az aldbbi szabélyok vonatkoznak™: izalmas tavolség (kOnyoktavolsig); 50 cm-ig, Ezen maradva szdmitunk arra, hogy a mésik esetleg megerin llyen kézel csak a csalédtagjainkat, a pérunkat és a haz tainkat engedjk 2. Személyes tavolsag: 50-120 cm, Jellemz6en ilyen ta got tartunk beszelgetépartnereinktd 3. Tarsasagi tavolsdg: 120-360 em. liven tévolsigra t rmagunkat azoktl, akiket nem ismerdink,akikkel nem rmunikalunk, de nines ellenik kifogasunk. 4, Nyilvinos tavolség: legaldbb 360 cm. Leginkabb gy juk meghatdrozni,kikkel szemben alkalmazzuk, ha felt ‘magunknak a kerdést kiket akarunk elkerdini? “a 4 SZERETET 5 BARATSAS AZ ELVARASOK MEQSERTESENEK ELMELETE 15 Fersze nemesak a térbelitavolsig szémit, hanem a fizikal tavol- 539 é5 a szemkontaktus i. Ha valaki elfordul t6ldnk, mikézten eszélUnk hozz4, azzal measérti a beszélgetéssel kapesolatos el- sedsainkat. Et legkbnnyebben prkapesolatokban figyelhetjuk sme9, ahol az okostelefonok és a kézsségi média haszndlata so- ex szemében megosztott figyelemre uta, és problémsk forasa feet Az embertérsainktol tartotttavolsigot a tulturdlis és a szi- IRsciés normak is befolyasoljak. Masok a tavolségra vonatkozé [=20ilyok egy disckéban, mint egy konyvtérban. A svajciak ha puszival Udvozlik egymést, mig a7 Egyesilt Allamokban ez * Kenyelmetin kozelsegnek szimit. dba mész, viselked) gy, ahogy o rémaiak!” SZENT AMBRUSNAK TULAIDONITOTT LATIN MONOAS| 277. Schulz von jun kommuniko 6s modeilje ls 2 TU tei ie (co) ele eT a yr aa ot ae Hé, z6ld = Most én a tens J vezetek, » vagy te? 2 er Soir ToN etane SZEREIET ES BARATSAG Miére kell bes2einank eqymassal arrél, hogyan bes2eliink eqymassal? A félreertés archetipusa: ketten Olnek az autdban, és a jelz6-) lampa zoldre valt, de a sofér nem veszi észre, Az utas figyel rmeztet ~ Zaid a lampat Asof6r ingerilten visszavag: = Most én vezetek, vagy te? Eza pelda szerepe Friedemann Schulz von Thun kényvében. Az dltala kidolgozott kommunikdcios négyzet szigorian vive rnem tekintheté kommunikaciés elméletnek, de mas megk@zel- tésekhez képest vilégosabban abrézolja 2 kommunikéci6 bukta- tit Thun szerint minden kOzlésnek négy oldala van |. Targyi tartalom (amir6linformélom magam} . Felszélitas (amit el akarok eri) 3. Kapesolat (kapesoiatom a kazléstfogado féllel) . Megnyilvanulds (amit megmutatok magambél) A példaként felhozott kis parbeszédben jelen van a targyi ta om (zd a tampa), afelsz6litas (indulhatunk}, a kapcsolati lem, (ez utas segiteni akar a sofdenek} és a megnyilvanulas (az utas valészinGleg set). Eza feladé ital kGzdlni kivdnt Gzenet négy oldata ‘A befogadé ~ esetdinkben a sofor ~ ugyanakkor sajat négy .fulével"halja az izenetet. Tartalmi oldaldl (26d a limpa) a ke {el egyetért, de a sofbr mésként értelmezi a felszditast (nd hatunkl!” helyett példdul Hogy lehetszilyen lassi"), és sértin taldla, Ennek megfelelé a reakcisja: Most én vezetek, vagy te? SCHULZ VON THUN KOMMUNIKACIOS MODELLIE 19 Rengetegszer tapasetaljuk ezt a fata hibasan mdkéd6 kom- mmunikéciot: ~ Mi van a levesben? ~ Ha nem izlk, egyél kenyeret! ~ Mikor késziisz e? — Ne sirgessfolyton! Az lizenetek értelmezése a kidd és a cimzett korabbi tapasztala~ tait6l, a Kontextustol, a hanghordozastél és sok més nonverbalis, jelzéstél fgg. Hogyan kerdlhetjak ela félreértéseket? Ugy, hogy boeszélink egyméssal arr, hogyan beszéliink egymassal. Vagyis agyakoroljuk a metakommunikacidt. Mert akkor jo a kommunik- ci, ha a szdndék és a megértés Osszhangban all egymdssal Amit gondolunt, azt nem mindig mondjuk ki; amit kimondunk, ‘trem mindig hallék meg; omit meghallunk, azt nem mindig étjuk; amit megértink, azzal nem mindig értunk egyet; amivel yetértiink, azt ner mindig tesszUk meg;amit megteszdnk, azt ‘rem mindig tesszuk meg ira.” KONRAD LORENZNEK TULAIDONITOTT iDEzETTViva Ch ea 1 MANecla cece (cl (rom olcammt 1) STN stele Se Meena IG ee | ee a eh mond, fel erm =) rs akkor én is ee Dano ee enor Na(o1@ cry) J . 00 oe vi 2 CP anne 7 igent22 SZERETET ES BARATSAG re Erdemes beszélnank eqymassal? 1A20, szizad a tomeggyilkossigok évszdzada volt. Harminc éven bell két viléghabord is kitdrt. Ami pedig a ketté koz6tt id szakotillti, a diplomdciai munkirél nem sok jot mondhatunk. ‘Akkorban uralkod logika szerint .az okos nem enged, hanem fellkerekedik. Aki pedig gy6zni akar, nem targyalgat, hanem csclekszik, Mire e7 a kisded jak befejez6datt, egész Europa mokban hevert Ezekben a2 iddkben dolgozta ki hires jatékelmeletét Ne mann Janos matematitus & Oskar Morgenstern kézgazdész Az elmelet olyan konfiktushelyzeteket vizsgal, amelyekben eredmény minden részivevd esetében 2 tbbiek dBntéscitdl fgg ~ ilyenek példéul a térgyaldsok A jatekelmélet arra 2 meg- Figyelésre épil, hogy az emberek konfliktushelyzetben ugyan= Uigy visekednek, mintha tirsasjatékot jétszandmak: nyerni akar= nak, de betatjak a jatékszabalyokat, mert maskent nem mGkGdik Hogyan tudunk nyerni, de kOzben a szabdlyokat is betartani? AA megoldés: oda kell meni a tabi jatékoshoz, és beszélni kell veldk, Azaz, a jatekelmélet nyelvén: Kooperdlni Kell. Veayiink egy egyszerispéldat! A felnéttek kapesolataiban eldbb-utdbb elon a pllanat, amikor Uay donterek: tobbé nem adnak egymasnak karécsonyi aandékot,Eleglik lesz 2 fogyaszt6i térsadalom nyomésabol, és kildnben is, mit adhatndnak olyas- valakinek, akinek mér dgyis meqvan mindene? De mindig akad clyan, aki a megallapodisellenére mégis vese ajandkot. Aki az ajdndékot kapja, de nem viszonozzs, lehiismeret-furdalistére; a2 ajandékor6 pedig csalédottsigot, amiért 6 nem kapott sem= mit, Az eredmén: konflktus, ATEKEUMELET 123 Anos helyzet megel6zéstre csok ket logikus Iehetéség van, mindkett6 a kommunikécidhor kapesol6dik: el kell dinteni, hogy mindenki ad aj2ndekot (a), vagy senki (b. De ez a pofon- eqyszeri jatékelméleti megoldas csak akkor mikédik, ha minden érdekelt elfogada a tervet, és megallapodnak, hogy Kételezéen tartan fogiak magukat hozzé. Ez pedig ket komplex, a leatbb ember szimara nehezen megvalésithate feladat. 0b egy hoss20 megbeszéis, mint egy hébort"? WINSTON CHURCHILL25. Masodrend megfigyeies Daur TOs orden (eas eS Nasa ae Latok aN eo fel a tenes (ol fom reise} Craters ie be ee méasodrendts126 SZERETET tS BARATSAG Ahogy 4 pszicholégusunk bes2él velank Mit csindl a pszicholégusunk, amikor beszéiget veliink? Us nevezett masodrendé megfigyelést tesz” ‘Az elsbrendii megfigyeld olyannak latja 2 vilSgot, amih nek az tink: a vilég egyszerdien esak ott van, Ezzel szemben mésodrendd megfigyelé azzal magyarézza, hogy mit lt az e rendd megfigyel6, hogyan szemieli az illet6 a vilégot. Fon igazsag: nem tudjuk megfiayelni magunkat megfigyelés Kz (ezért is nem kezelheti a pszicholégus sajét magat).Ezt gyak vokfolmak is nevezik. Ez azt jelenti, hogy nem vagyunk tud ban, hogyan érzékelidk @ dolgokat. Vagyis mem litjuk, mit ne latunk. A masodrenda megfigyelé a masik ember vakfotjat nositva Oj perspektivat nyithat @ mésik Tel szdmara. Segil péidaul, hogy réébredjen: Kinnyen szemiéihetné masként is helyzetet. Teayik fel mondjuk, hogy egy par dssze akar kultznil A nek fantasztikus lakisa van, amelyet vétek lenne feladni: kvalé kornyék, alacsony a lakbér, hatalmas erkélye van, és ketten is férnek bene, A fei viszont bizonytalankodik, mert betola nak érezné magat egy olyan helyen, ahol a nd mar berende det. Annyi pénzik nines, hogy dj, kéz0s lakést vegyenek. A csak a lehetséges elényaket ltja, a férfi pedig csak a lehetsé hatranyokat. Mindketten els6renddi megfigyeldk,akikelbescéi egy mellett MASODRENDU MEGFIGYELES 127 Egy masodrendGi meafigyel6 uj néz6ponttal szolgalhat szé- mukra, Példdul bekéltzhetnének a né lakdsdba azzal a felté- ‘eile, hogy Uj bérleti seer2bdést kbtnek a kettOjuk nevére, és gy fezelk, mintha Uj, 26s otthonuk lenne. Ez aztjelenti, hogy @ nek eldszér ki kell KSltSznie, aztn egyiltt bekaltdznek, és Ujra berendezik a last. Annak ellenére, hogy a legtbb ember folyamatosan gondol- odik Gnmagérdl,Iehetetlen megfigyeini sajét magunkat gon- olkodas (vagy eselekvés) kézben. Csak annyit tehetiink, hogy egtanulunk jobban odafigyelni azokra a pillanatokra, amelyek- ben réqi t0352) szokdsaink hatérozzék meg gondolatainkat vagy ssclekedeteinket. De ahhoz, hogy ezeket a viselkedsi mintza- Seat felismeridk, szdkségiink van egy masodik megfigyel6 segit- stoére Hien: létjuk, hogy létunk valamit30, Tranzakciocalizis ACSI ae TAT ae ee beac a yn ay ee ii) ) errr 2 K =: OMe ncaa rr x a éndllapot i 9 ze Sziil6i énd\\apot ig 1 FelnéHt éndllapot130 SZERETET ES BARATSAG WME re anzaxciOanatizis a Melyik énank kommunikal? Eza ket tudes az emberi kommunikécié értelmezésének lear gyobb alakjai kizé tartozik: 3. Gyermeki énéillapot: mindenkiben ott él a gyermek, aki egy- kor volt. Megatalkodottak, dacosak, meggondotatlanok és féldsek lehetink. Ugyanakkor az olyan pozitivtulajdonsagok, mint az élénk képzelderd, a kivancsisig és a tanulési vagy szintén gyermeki éndinkbdl fakadnak. + Sigmund Freud (1856-1939), a pszichoanalizis atyja gondolta, kammunikacids problemdink hatterében eifoj agyermekkori Gromeink és félelmeink allnak*" + Eric Berne (1910-70) pszichister viszont day tartotta, ‘nmagunk megismerésehez nem szukséges fajdalmas Zst tenniink a miltba: elegendé, megfigyelniink, hi kormmunikélunk masokkal, Mindenkiben mindhérom énéllapot jelen van. Mi tehat a tranz- ici¢analizis gyakorlati haszna? Amikor kommunikdlunk, min

You might also like

• Sally G. Blythe-Reflexek, Tanulás És Viselkedés PDF

  

  Document191 pages

  Sally G. Blythe-Reflexek, Tanulás És Viselkedés PDF

  Dibáczy Zsuzsa

  100% (3)
• Szövegértés OFIS 4 Osztály

  

  Document16 pages

  Szövegértés OFIS 4 Osztály

  Dibáczy Zsuzsa

  67% (3)
• IP 17 Porkolábné Módszerek A Tanulási Zavarok Csoportos Szűrésére

  

  Document52 pages

  IP 17 Porkolábné Módszerek A Tanulási Zavarok Csoportos Szűrésére

  Dibáczy Zsuzsa

  No ratings yet
• • Magazines
  • Podcasts
  • Sheet music
• Byron Katie - Katz Michael Szuksegem Van A Szeretetedre Vagy Megsem

  

  Document147 pages

  Byron Katie - Katz Michael Szuksegem Van A Szeretetedre Vagy Megsem

  Dibáczy Zsuzsa

  No ratings yet
• Susan Cain - Csend

  

  Document244 pages

  Susan Cain - Csend

  Dibáczy Zsuzsa

  100% (1)
• Kapcsolatfókuszú Korai Intervenció A Pedagógiai Szakszolgálatoknál

  

  Document34 pages

  Kapcsolatfókuszú Korai Intervenció A Pedagógiai Szakszolgálatoknál

  Dibáczy Zsuzsa

  100% (1)
• EPDS

  

  Document13 pages

  EPDS

  Dibáczy Zsuzsa

  No ratings yet
• IP 4. Porkolábné Balogh K Készségfejlesztő Eljárások 1.1

  

  Document25 pages

  IP 4. Porkolábné Balogh K Készségfejlesztő Eljárások 1.1

  Dibáczy Zsuzsa

  No ratings yet
• Iskolapszichologia Fuzetek 37

  

  Document122 pages

  Iskolapszichologia Fuzetek 37

  Nagy Pepe

  No ratings yet
• Csaladbarat Konferencia - XI

  

  Document96 pages

  Csaladbarat Konferencia - XI

  Dibáczy Zsuzsa

  No ratings yet
• Kamaszokra Hangolva

  

  Document101 pages

  Kamaszokra Hangolva

  esztelenlany

  100% (2)
• Sonja Lyubomirsky - Boldogságmítoszok (2013)

  

  Document304 pages

  Sonja Lyubomirsky - Boldogságmítoszok (2013)

  Susy

  100% (1)
• Életvezetési Útmutató Asperger Szindrómában Szenvedő Emberek Számára - MSegar PDF

  

  Document28 pages

  Életvezetési Útmutató Asperger Szindrómában Szenvedő Emberek Számára - MSegar PDF

  Dibáczy Zsuzsa

  100% (2)