AutoLISP

A strcat függvény, karaktersorok összevonására szolgál. Szintaxisa:

(strcat <arg1> <arg2>..... <argn>)

Az argumentumok száma bármennyi lehet, és mindegyikük karaktersor. Példa:

Command:(stracat “Ez” “egy” “osszevont” “karakter”

“sor”)
“Ezegyosszevontkaraktersor”.

Az AutoLISP-ben hat kiíró függvény létezik. Öt belőlük karaktersorokat ír ki, egy

pedig karaktereket. Három bármilyen kifejezést kiír. Öt függvény pedig vagy kép-
ernyőre ír ki, vagy egy állományba.
A prin1 függvény megjeleníti a kifejezés értékét a képernyőn, és ugyanezzel az
értékkel tér vissza.

(prin1 <kifejezes <fajlleiro>>)

A kifejezés argumentum tetszőleges kifejezés lehet, nem szükséges, hogy ka-

raktersor legyen. Ha a fajlleiro is szerepel az argumentumok között (és ez egy
írásra megnyitott állományra vonatkozik), akkor a függvény a kifejezés értékét az
állományba írja, pontosan úgy, ahogyan az a képernyőn jelent volna meg. A függ-
vény csak az adott kifejezést jeleníti meg, szóköz vagy újsor karaktereket nem il-
leszt hozzá.
A princ függvény megegyezik a prin1 függvénnyel, de a kifejezésben lévő ve-
zérlőkaraktereket kibővítés nélkül jeleníti meg.

(princ <kifejezes <fajlleiro>>)

A prin1 arra szolgál, hogy a load függvénnyel kompatibilis módon jelenítse meg
a kifejezéseket, míg a princ olyan függvények számára szolgáltat olvasható kifeje-
zéseket, mint például a read-line.
A print függvény megegyezik a prin1 függvénnyel, azzal a különbséggel, hogy
a kifejezes elé egy újsor karaktert illeszt, a kifejezés mögé pedig egy szóközt.

(print <kifejezés <fajlleiro>>)

Ha egy egyszerű üzenetet akarunk megjeleníteni a képernyőn, akkor a prompt

függvényt használjuk.

(prompt <uzenet>)

Ez a függvény az uzenet-et megjeleníti a képernyő promptterületén, és nil ér-

tékkel tér vissza. Az uzenet karakterlánc típusú.

32