Mechanika I

1. Vektor- és mátrixalgebrai alapismeretek

1a) felkészülést segítő kérdések

Mi a skalár? Mi a vektor? (tulajdonságai, jelölése)

A testek, jelenségek mérhető tulajdonságait mennyiségeknek nevezzük.

A vektor egy irányított szakasz melynek nagysága iránya és értelme van.

Jelölése aláhúzott kis vagy nagybetű ilyen mennyiség pl.: az erő, sebesség.

A skalármennyiségek olyan mennyiségek melyeknek egy mérhető tulajdonságuk van pl.: hőmérséklet.

Hogyan adható meg egy vektor?

Egy vektor megadható egységvektorokkal vagy mátrixos formában.

Mi az egységvektor?

Az egységvektor olyan vektor amely egységnyi hosszúságú. Úgy kaphatjuk meg ha a vektort elosszuk a vektor
hosszával.

Hogy értelmezzük egy vektor nagyságát?

A vektor nagysága (abszolút értéke) a vektor hosszát adja meg. |𝑎| = √𝑎𝑥 2 + 𝑎𝑦 2 + 𝑎𝑧 2

Milyen műveletek értelmezhetők vektorokkal?

Vektorok összegzése, kivonása, skalárral történő szorozása, vektoriális szorzata vektort, két vektor skaláris szorzata
pedig skalárt eredményez.

 Összeadás (szerkesztéssel és számolással)

𝑎𝑥 𝑏𝑥 𝑎𝑥 + 𝑏𝑥
𝑎 = [𝑎𝑦 ] , 𝑏 = [𝑏𝑦 ] 𝑎 + 𝑏 = [𝑎𝑦 + 𝑏𝑦 ]
𝑎𝑧 𝑏𝑧 𝑎𝑧 + 𝑏𝑧

 Kivonás (szerkesztéssel és számolással)

𝑎𝑥 𝑏𝑥 𝑎𝑥 − 𝑏𝑥
𝑎 = [𝑎𝑦 ] , 𝑏 = [𝑏𝑦 ] 𝑎 − 𝑏 = [𝑎𝑦 − 𝑏𝑦 ]
𝑎𝑧 𝑏𝑧 𝑎𝑧 − 𝑏𝑧

 Szorzás skalárral

𝑎𝑥 𝜆 ∙ 𝑎𝑥
[ 𝑎
𝑐 = 𝜆 ∙ 𝑎 = 𝜆 ∙ 𝑦 = 𝜆 ∙ 𝑎𝑦 ]
] [
𝑎𝑧 𝜆 ∙ 𝑎𝑧

𝐻𝑎 𝜆 > 1 𝑎𝑘𝑘𝑜𝑟 𝑛𝑦ú𝑗𝑡𝑢𝑛𝑘

𝐻𝑎 𝜆 < 1 𝑎𝑘𝑘𝑜𝑟 𝑧𝑠𝑢𝑔𝑜𝑟í𝑡𝑢𝑛𝑘
𝐻𝑎 𝜆 < 0 𝑎𝑧𝑎𝑧 𝑛𝑒𝑔𝑎𝑡í𝑣 𝑎𝑘𝑘𝑜𝑟 𝑎 𝑣𝑒𝑘𝑡𝑜𝑟 𝑖𝑟á𝑛𝑦𝑎 𝑚𝑒𝑔𝑓𝑜𝑟𝑑ú𝑙.

 
  Skaláris szorzás

𝑎 ∙ 𝑏 = |𝑎| ∙ |𝑏| ∙ cos 𝛼

𝑎 ∙ 𝑏 = 𝑎𝑥 ∙ 𝑏𝑥 + 𝑎𝑦 ∙ 𝑏𝑦 + 𝑎𝑦 ∙ 𝑏𝑦
𝑎∙𝑏 𝑎𝑥∙𝑏𝑥+𝑎𝑦 ∙𝑏𝑦 +𝑎𝑧∙𝑏𝑧
cos 𝛼 = |𝑎|∙|𝑏| =
√𝑎𝑥 2 +𝑎𝑦 2+𝑎𝑧 2∙√𝑏𝑥2 +𝑏𝑦 2+𝑏𝑧 2

 Vektoriális szorzás
𝑖 𝑗 𝑘
𝑐 = 𝑎 × 𝑏 = |𝑎𝑥 𝑎𝑦 𝑎𝑧 | = 𝑖(𝑎𝑦 ∙ 𝑏𝑧 − 𝑎𝑧 ∙ 𝑏𝑦 ) − 𝑗 (𝑎𝑥 ∙ 𝑏𝑧 − 𝑎𝑧 ∙ 𝑏𝑥 ) + 𝑘(𝑎𝑥 ∙ 𝑏𝑦 − 𝑎𝑦 ∙ 𝑏𝑥 )
𝑏𝑥 𝑏𝑦 𝑏𝑧

Hogy értelmezzük két vektor skaláris, illetve vektoriális szorzatát?

Skaláris 𝑎 ∙ 𝑏 = |𝑎| ∙ |𝑏| ∙ cos 𝛼 az eredmény egy skalár szám.

Vektoriális az eredmény egy vektor.

𝑖 𝑗 𝑘
𝑎
𝑐 =𝑎×𝑏 =| 𝑥 𝑎𝑦 𝑎𝑧 | = 𝑖(𝑎𝑦 ∙ 𝑏𝑧 − 𝑎𝑧 ∙ 𝑏𝑦 ) − 𝑗 (𝑎𝑥 ∙ 𝑏𝑧 − 𝑎𝑧 ∙ 𝑏𝑥 ) + 𝑘(𝑎𝑥 ∙ 𝑏𝑦 − 𝑎𝑦 ∙ 𝑏𝑥 )
𝑏𝑥 𝑏𝑦 𝑏𝑧

Mi a szabad illetve kötött vektor?

Szabad vektornak nevezzük a kezdőpontjával a tér bármely pontjára áthelyezhető, önmagával párhuzamosan
eltolható vektort. (Pl.: forgatónyomaték-vektor).

Kötött vektornak nevezzük a vektort, ha támadáspontja térben rögzített pont. Kötött vektor csak a hatásvonala
mentén csúsztatható el (pl.: erő-vektor)

2. Alapfogalmak
2a) felkészülést segítő kérdések

Mi a mechanikai modell?

A mechanikai modell a valóság egyszerűsített leképezése.

Mi a merev test?

A merev test olyan, a valóságban nem létező (elképzelt) test, mely alakját és méreteit semmilyen erő hatására nem
változtatja meg.

Mi a vonatkoztatási rendszer?

A vonatkoztatási rendszer az anyagi testek mechanikai mozgását egy másik anyagi testhez képest leíró rendszer.

Milyen koordináta rendszereket ismerünk?

 Descartes
 Gauss
 Gömb
 Henger
 Polár
Mi az erő? Mi jellemzi az erőt?

A testek olyan egymásra hatását, amely a testek mozgási állapotának vagy alakjának megváltozását eredményezi,
erőnek nevezzük. Az erő vektor mennyiség nagysága iránya és állása van. jellemzi még a támadáspontja és a
hatásvonala.

A testek egymásra hatásának módja szerint milyen erőket különböztetünk meg?

A testek egymásra hatásának módja szerint megkülönböztetünk:

- felszíni (felületen megoszló) erőket, melyekről a testek között fellépő közvetlen érintkezés esetén beszélhetünk.
Ezek lehetnek megoszló és koncentrált erők.

- tömegerőket (térfogaton megoszló), melyekről a testek közvetlen érintkezésének hiányában beszélhetünk. Ezen
erők mindig valamilyen erőtér formájában jelentkeznek, mint például gravitációs-, mágneses-, elektromágneses-, stb.
erőtér. Az ilyen erők összességét (eredőjét) tekinthetjük koncentrált erőnek. (Pl.: a test súlypontjában ható súlyerő)

Mi az erőrendszer?
̇
Kapcsolatban álló, több erő együttesét erőrendszernek nevezzük. (𝐹1 , 𝐹2 , 𝐹3 , … . , 𝐹𝑛 ) =̇ (𝐹)

A mechanikában mi az egyensúly, a nyugalom, az egyenértékűség?

Egyensúlyban van az erőrendszer, ha azt bármely, eredetileg nyugalomban lévő testre működtetve a továbbra is
nyugalomban marad.

Akkor van nyugalomban egy test ha rajza az erők kiegyenlítik egymást.

Két erőrendszer akkor egyenértékű egymással, ha található olyan harmadik erőrendszer, amelyet hozzátéve a két
̇
erőrendszerhez, külön-külön egyensúlyt hoz létre. (𝑃) =̇ (𝑆)

3. Megoszló és koncentrált erő

3a) felkészülést segítő kérdések

Mi a koncentrált erő?

A testek kölcsönhatásában ébredő erőt koncentrált erőnek nevezzük, amennyiben a kölcsönhatás helye a testek
felületméretéhez képest elhanyagolhatóan kicsi (egy pontnak tekinthető).

Milyen megoszló erőrendszereket ismerünk?

Vonal mentén megoszló erőrendszerről beszélünk, ha a kölcsönhatásban lévő testek érintkezési felületének egyik
mérete elhanyagolhatóan kicsi a másik méretéhez képest.

Felületen megoszló erőrendszerről beszélünk, ha a kölcsönhatásban lévő testek érintkezése egy felületen történik.

Térfogaton megoszló erőrendszerről beszélünk, ha a testek kölcsönhatása egy erőtér hatására jön létre.

Mi a statikai határozott, illetve határozatlanság?

Statikailag határozott a feladat, ha a felírható egyensúlyi egyenletek és az ismeretlenek száma azonos, statikailag
határozatlan, ha ez az egyenlőség nem áll fenn.

Mik a statikai alaptételei?

Statika I. alaptétele: Két merev test által az egymásra kifejtett erők mindig páronként fordulnak elő, páronként közös
hatásvonalúak, egyenlő nagyságúak, de ellentétes irányúak.

Statika II. alaptétele: Két erő akkor és csakis akkor van egyensúlyban, ha hatásvonaluk közös, nagyságuk egyenlő, de
irányuk ellentétes.
Statika III. alaptétele: Három erő akkor és csak akkor van egyensúlyban, ha hatásvonalai egy pontban metszik
egymást és vektorai zárt, nyílfolytonos vektorháromszöget alkotnak.

Statika IV. alaptétele: Valamely egyensúlyban lévő erőrendszerhez az egyensúly megzavarása nélkül lehet hozzáadni
vagy belőle elvenni olyan erőket, amelyek önmaguk között egyensúlyban vannak.

Mik Newton axiómái?

Newton I. axiómája: minden test megmarad a nyugalom, vagy az egyenesvonalú egyenletes mozgás állapotában,
amíg a rá ható erők ennek az állapotnak a megváltoztatására nem kényszerítik.

Newton II. axiómája: minden anyagi rész gyorsulása egyenesen arányos a rá ható erővel, ahol az arányossági tényező
a test tömege.

Newton III. axiómája: a hatásnak mindig vele egyenlő nagyságú, ellentétes irányú ellenhatás felel meg, vagy: két test
egymásra való kölcsönös hatása mindig egyenlő egymással, de ellentétes irányú.

Newton IV. axiómája: a testek kölcsönhatása során fellépő erők hatásukat egymástól függetlenül fejtik ki.

4. Az erő megadása, a nyomaték definíciója

4a) felkészülést segítő kérdések
Hogyan értelmezzük az erővektor tengelyre vonatkozó merőleges vetületét?
Egy erővektor tengelyre vonatkozó merőleges vetületét az erő és a tengely irányába eső egységvektor skalárszorzata
adja.

Mely hat skalár adat szükséges az általános helyzetű erő megadásához?

Általános helyzetű erő megadásához 6 skalár adat szükséges, az erővektor három vetülete és a támadáspont három
koordinátája.

Az erővektor vetületeinek ismeretében hogyan határozható meg az erő nagysága?

Térbeli Pithagorasz tétellel. |𝐹| = √𝐹𝑥 2 + 𝐹𝑦 2 + 𝐹𝑧 2

Hány adat szükséges egy tetszőleges síkbeli erő egyértelmű megadásához?

Négy adat szükséges az erő 2 komponense Fx,Fy és a támadáspont két koordinátája rx és ry

Mi az erő forgató (elfordító) hatása?

Az erő elfordító (forgató) hatása egyenesen arányos az erő nagyságával és a forgásponttól mért távolságával, hatását
az erő forgatónyomatékával mérjük.

Hogyan értelmezzük az origóba számított nyomatékvektor esetén az erő karját?

𝐹×𝑀0
𝑟⟘ = 𝐹2

Hogyan határozható meg egy tetszőleges A pontra ismert erővektor nyomatéka egy ismert helyű B pontra?
𝑀𝐵 = 𝑀𝐴 − 𝑟𝐴𝐵 × 𝐹

Mi a tengelyre számított nyomaték?

A nyomatékvektor tengelyirányú összetevőit tengelyre vonatkoztatott nyomatékoknak is nevezzük.

Mi az eredő erőrendszer? Mi az erőrendszer redukálása?

Egy általános erőrendszert helyettesítő legegyszerűbb erőrendszer az eredő erőrendszer.

Az erőrendszer egyszerűbb erőrendszerrel való helyettesítése a redukálás.

Mi a redukált vektorkettős?

Két vektorból álló [F, M0] erőrendszer.

Mi a koncentrált erőpár?

Két, azonos nagyságú, ellentétes értelmű, párhuzamos hatásvonalú erőt erőpárnak nevezünk, mely
nyomatékvektorral helyettesíthető.

A forgatónyomaték vektor mennyiség, melynek nagysága megegyezik az erő és a merőleges kar távolságának
szorzatával.

5. Síkbeli erőrendszerek
5a) felkészülést segítő kérdések

Mi jellemzi a közös metszéspontú síkbeli erőrendszer erdőjét?

Közös metszésponton megy át, nagysága megegyezik az erők vektori összegével.

Hogyan határozzuk meg számítással a közös metszéspontú síkbeli erőrendszer erdőjét?

𝑛

𝑛 ∑ 𝐹𝑖𝑋 𝑛
𝐹𝑅𝑋 𝑖=1
𝐹𝑅 = [ ] = ∑ 𝐹𝑖 = 𝑛 é𝑠 𝑀0𝑟 = ∑ 𝑟𝑖 × 𝐹𝑖
𝐹𝑅𝑌
𝑖=1 𝑖=1
∑ 𝐹𝑖𝑌
[ 𝑖=1 ]
Hogyan határozzuk meg szerkesztéssel a közös metszéspontú síkbeli erőrendszer erdőjét?

A szerkesztő eljárás visszavezethető két erő összegzésére. Sorban összegezzük az erőket amíg meg nem kapjuk az
eredőt

Hogyan bontható fel egy erő két adott hatásvonalú összetevőre?

A szerkesztés a következőképpen végezhető el. A léptékhelyesen felmért erővektor kezdőpontjából az 1-es,

végpontjából a 2-es iránnyal húzunk párhuzamos egyeneseket (5.2. ábra). A két egyenes metszéspontja jelöli ki a két
összetevő nagyságát, értelmük az erővektorral nyílütköztetéses.

A számító eljárás során az 1-es és 2-es hatásvonalakhoz tartozó egységvektorok ( ) x és y irányú vetületeit használjuk
fel:
Hogyan határozható meg párhuzamos síkbeli erőrendszer eredőjének helye?
∑𝑛𝑖=1 𝑋𝑖 ∙ 𝐹𝑖
𝑋𝑅 =
𝐹𝑅
Hogyan határozható meg az egyenes mentén megoszló párhuzamos erőrendszer eredője?

5b) alapdefiníciók (minimum-követelmény)

Közös metszéspontú két erő mindig egyértelműen összegezhető egy eredővé, mely a közös metszésponton megy át,
nagysága megegyezik az erők vektori összegével.

Közös metszéspontú síkbeli erőrendszer metszéspontjára számított nyomatéka zérus.

Közös metszéspontú síkbeli erőrendszer eredő erő vektora a vektorsokszög nyílütköztetett záró oldala, melynek
hatásvonala a közös metszésponton megy át.

Közös metszéspontú síkbeli erőrendszer eredőjének meghatározásakor az erők sorrendje a vektorsokszögben

tetszőlegesen felcserélhető.

A közös metszéspontú síkbeli erőrendszer eredőjének tengelyirányú komponensei az egyes erők tengelyirányú
összetevőinek összege.

Egy erő mindig egyértelműen felbontható két adott hatásvonalú összetevőre.

Párhuzamos síkbeli erőkből álló erőrendszer eredője két ismeretlen komponens meghatározásával egyértelműen
megadható.

Párhuzamos síkbeli erőrendszer esetén egyensúly van, ha az eredő erő és az eredő nyomaték zérus.

Párhuzamos síkbeli erőrendszer esetén eredő erőpár van, ha az eredő erő zérus, az eredő nyomaték pedig zérustól
különböző.

Egyenes mentén megoszló terhelésnek tekinthető a felület vagy térfogat mentén megoszló erők síkbeli metszete.
 6. Általános síkbeli erőrendszer
6a) felkészülést segítő kérdések

Mi jellemzi az általános síkbeli erőrendszert?

Az erők hatásvonalai egyéb megkötés nélkül közös síkban helyezkednek.

Hogyan határozzuk meg számítással az általános síkbeli erőrendszer erdőjét?

𝑛

𝑛 ∑ 𝐹𝑖𝑋 𝑛
𝑖=1 𝐹𝑅𝑋
𝐹𝑅 = ∑ 𝐹𝑖 = 𝑛 =[ ] é𝑠 𝑀0𝑟 = ∑ 𝑟𝑖 × 𝐹𝑖
𝐹𝑅𝑌
𝑖=1 𝑖=1
∑ 𝐹𝑖𝑌
[ 𝑖=1 ]

Hogyan határozzuk meg szerkesztéssel az általános síkbeli erőrendszer erdőjét?

Kötélsokszög szerkesztéssel.

Hogyan bontható fel egy erő három adott hatásvonalú síkbeli összetevőre?

A vektorháromszögek nyílfolyamai a következőképpen alakulnak: az eredetileg ismert erőt felbontottuk két

összetevőre, egy ismert hatásvonal és a culmann egyenes irányába eső komponensekre. A felbontás során kapott
vektorháromszög nyílfolyama az ismert erőre nézve ütköző. A másik két erőkomponens az Fq erő felbontása, az így
keletkezett vektorháromszög nyílfolyama az Fq erőre nézve szintén ütköző.

6b) alapdefiníciók (minimum-követelmény)

Általános síkbeli erőrendszer esetén az erők hatásvonalai egyéb megkötés nélkül közös síkban helyezkednek el.

Általános síkbeli erőrendszer eredője három ismeretlen komponens meghatározásával egyértelműen megadható.

Általános síkbeli erőrendszer esetén egyensúly van, ha az eredő erő és az eredő nyomaték zérus.

Általános síkbeli erőrendszer esetén eredő erőpár van, ha az eredő erő zérus, az eredő nyomaték pedig zérustól
különböző.

Két erőrendszer egyenértékű, ha eredő erővektoruk és a tér bármely pontjára számított eredő nyomatékvektoruk
azonos.

7. Általános térbeli erőrendszerek

7a) felkészülést segítő kérdések

Mi jellemzi az általános térbeli erőrendszert?

Az általános térbeli erőrendszer hatásvonalai nem közös síkban helyezkednek el.

Mi az egyensúly feltétele általános térbeli erőrendszer esetén?

Általános térbeli erőrendszer esetén egyensúly van, ha az eredő erő és az eredő nyomaték zérus.

Mi az erőcsavar?

Az erőcsavarról akkor beszélünk ha és illetve ha FR’ és egy nyomatékvektor

azonos hatásvonalon van k távolsággal eltolva az origótól.

Mi a centrális egyenes?

Az erőcsavar hatásvonalát.

Mi az erőkereszt?

Az erőkereszt két kitérő hatásvonalú erőből áll.

Hogyan bontható fel egy erő három adott hatásvonalú térbeli összetevőre?

ahol e1,e2,e3 nem lehet egy síkban

Hogy értelmezzük a vonal, felület, térfogat mentén megoszló terhelés eredőjét?

 Vonal mentén:
  Felület mentén

 Térfogaton megoszló

7b) alapdefiníciók (minimum-követelmény)

Általános térbeli erőrendszer eredője helyettesíthető egyetlen erővel, ha a zérustól különböző eredő erő és
nyomatékvektor egymásra merőleges.

Általános térbeli erőrendszer eredője erőcsavar, ha a zérustól különböző eredő erő és nyomatékvektor nem
merőleges egymásra.

Az erőcsavar erőkereszttel helyettesíthető.

Az origóra számított elsőrendű nyomaték csak a geometriai tényezőktől függ.

 8. Az ideális kényszerek.
8a) felkészülést segítő kérdések

Mi a kötöttség? Mi a kényszer? Mi a szabadsági fok?

Kötöttség: A fölhöz kapcsolások száma.

Kényszer: kötöttségek összessége.

Szabadságfok: A lehetséges mozgási irányok száma.

Hány kötöttséggel biztosítható a nyugalom sík, illetve térbeli feladat esetén?

Térben 6 síkban pedig síkban pedig 3.

Milyen komponensekre bontható a sík, illetve térbeli mozgás?

Térben 6 síkban pedig 3

Mi a reakcióerő?

A kényszerekben keletkező, általuk a merev testre kifejtett erőket kényszererőnek, támaszerőnek vagy
reakcióerőnek nevezzük.

Mi jellemzi az alábbi síkbeli kényszertípusokat (kötöttség, szabadságfok): merev rúd, kötél, megtámasztás, síkbeli
csukló, befogás?

Merev rúd: (K=1, S=2)

Kötél: (K=1, S=2)

Megtámasztás: (k=1, s=2)

Síkbeli csukló: (k=2, s=1)

Befogás: (k=3, s=0)

Mi az egyensúlyi egyenlet?

Az egyensúlyi egyenletek olyan egyenletek amelyeknél teljesül hogy eredményük zérus akkor a test nyugalomban
van.
8b) alapdefiníciók (minimum-követelmény)

A merev test mozgása a térben hat komponensre bontható fel: x, y, z irányú haladó mozgásokra illetve x, y, z
tengelyek körüli forgásokra.

A merev test a térben hat szabadsági fokkal (s) rendelkezik.

A térben a nyugalom hat kötöttséggel (k) érhető el.

A kényszerekkel egymáshoz és az álló környezethez kapcsolt testek összességét, melyek erő felvételére illetve
továbbítására alkalmasak, együttesen szerkezetnek nevezzük.

A síkmozgás két tengely irányú haladó mozgásra és egy síkbeli forgó mozgásra bontható.

A kényszerekben keletkező, általuk a merev testre kifejtett erőket kényszererőnek, támaszerőnek vagy
reakcióerőnek nevezzük.

A merev rúd csak a rúdirányú elmozdulást köti meg.

A kötélben csak kötélirányú húzóerő ébredhet.

Megtámasztás olyan kényszer, melynél a merev test egy elmozdíthatatlan felületre támaszkodik egy ponton.

A síkbeli csukló rögzíti a test egy pontját, annak elmozdulását akadályozza, de a rögzítési pont körül az elfordulást
megengedi.

A befogás olyan kényszer, melynél a szerkezet sem elfordulni, sem elmozdulni nem tud, tetszőleges külső
erőrendszer hatására is egyensúlyban marad.

Az egyensúlyi egyenletek síkbeli erőrendszer esetén három skaláregyenletnek felelnek meg.

9. Csuklós szerkezetek; részekre bontás és a szuperpozíció elve

9a) felkészülést segítő kérdések

Mi jellemzi a csuklós szerkezeteket?

A műszaki gyakorlatban gyakran találkozunk csuklós szerkezetekkel, melyek elemei egymáshoz

csuklókkal, a környezethez (merev aljzathoz) pedig kényszerekkel kapcsolódnak

Mi a szuperpozíció elve?

A testek kölcsönhatása során fellépő erők hatásukat egymástól függetlenül fejtik ki.

Mi az elkülönítés elve?

A szerkezet egyensúlya esetén, annak minden egyes része külön-külön is egyensúlyban van.

Mi a különbség a merev testekből álló háromcsuklós tartó, ív, illetve háromcsuklós keret között?

Tartónál a rudak egyenesek, ívnél görbék keretnél pedig síkbeli keretekről beszélünk

Milyen módszerekkel (és hogyan) határozhatók meg a háromcsuklós szerkezet kényszereiben ébredő támaszerők?

Számítással nyomaték (egyensúlyi) egyenletek felírásával vagy grafikusan az elkülönítés és a szuperpozíció elvét
felhasználva.
9b) alapdefiníciók (minimum-követelmény)

A síkbeli csuklós szerkezetek elemei egymáshoz csuklókkal, a környezethez (merev aljzathoz) pedig kényszerekkel
kapcsolódnak.

A síkbeli csuklós szerkezetek merevsége minimális kapcsolóelemmel biztosított, ezáltal statikailag határozottak.

A háromcsuklós tartó két tetszőleges alakú merev testből álló szerkezet, melyben a testek egymáshoz és a
környezethez is síkbeli csuklókkal kapcsolódnak.

Háromcsuklós tartó esetén, ha a csuklók nem esnek egy egyenesbe, a szerkezet statikailag határozott.

10. Általános síkbeli rácsos tartók: Külső és belső erők. Csomóponti és átmetsző módszer

10a) felkészülést segítő kérdések

Mutassa be ábra segítségével rácsos tartók szokásos rúd típusait?

Mi a rúderő?
A rudakban ébredő erőket.
Ismertesse a csomóponti módszert!
A módszer elnevezése abból ered, hogy a számítások végzéséhez a rácsos tartó kiválasztott csomópontjaira ható
erők egyensúlyát felhasználva határozzuk meg a rúderőket. Jellemzője, hogy mindig közös metszéspontú erőkkel
dolgozunk (10.3. ábra). A számítás elvégezhető, ha közülük két erő nagysága ismeretlen, azaz két egymástól
független egyensúlyi egyenlet írható fel. A csomópontok egyensúlya egymástól nem független, ezért először meg kell
keresni azt a csomópontot amelynél csak két ismeretlen van. ( A 10.3. ábra „1” jelű csomópontja) Az így
meghatározott rúderők ezután, mint ismert rúderők szerepelnek a következő csomópontokban. A csomópontokon
láncszerűen végigmenve az összes rúderő kiszámolható.

Ismertesse a különleges esetű rúderő meghatározásokat!

Különleges esetekben is könnyen tudjuk alkalmazni a csomópont módszert. Két rúd egy egyenesbe esésekor
egyszerű geometriai megállapítások segítségével meghatározható a harmadik rúderő.

Ismertesse a hármas átmetszés módszerét!

A módszer alapja hogy, a tartót teljesen átvágjuk, és így két részre bontjuk (10.6. ábra). A keletkezett egyik tartórész
egyensúlyát feltételezzük, melyre szétszórt síkbeli erők működnek. Az átvágás általában 3 rúd átmetszését jelenti, így
az átvágás valamely oldalán levő tartórészen működő külső erőket az elvágott rudakat helyettesítő három rúderőnek
kell egyensúlyban tartani. Az átmetszett rudak nem metsződhetnek közös pontban és nem lehetnek párhuzamosak.
A főpont kiválasztásánál lényeges: bármely kiválasztott rúd főpontja a másik két átmetszett rúd metszéspontja. A
keresett rúderőt húzottnak tételezzük fel, így a Ritter számításból előjeles eredményre jutunk.
10b) alapdefiníciók (minimum-követelmény)

Vakrúdnak nevezzük a tartó azon rúdjait, melyekben nem ébred erő.

A csuklókon terhelt rácsos tartók rúdjaik két végén csuklókkal kapcsolódnak egymáshoz, gyakorlatilag, mint a
támasztó rudak.

Erőjátékukra jellemző, hogy mindegyik rúdban csak rúdirányú erő ébredhet. Ezt rúderőnek nevezzük.

10c) képletgyűjtemény

Általában akkor határozott statikailag egy rácsos tartó, ha teljesül, hogy: 𝑟 = 2𝑐 − 3 ahol r a rudak c pedig a csuklók
száma.

11. Koncentrált és megoszló erőkkel, nyomatékokkal terhelt kéttámaszú és befogott tartók. Reakciók számítása.

11a) felkészülést segítő kérdések

Mit nevezünk kéttámaszú tartónak?

A prizmatikus, egyenes tengelyű rudat két kényszerrel rögzítjük a környezethez, az egyik oldalán csuklóval, a másik
oldalon görgős alátámasztással.

Milyen tartó a konzolos tartó? Mit jelent a konzol?

A konzol azt a részét jelenti a tartószakasznak, amely túlnyúlik a támaszközön. Amelyik tartó konzolt tartalmaz,
konzolos kéttámaszú tartónak nevezzük.
Ismertesse egy végein alátámasztott tartó reakció erőinek számítással történő meghatározását!
Egyensúlyi egyenletek segítségével dolgozunk.
Ismertesse egy végein alátámasztott tartó reakció erőinek szerkesztéssel történő meghatározását!

A szerkesztés is az egyensúlyi egyenletek alapján hajtható végre. Az erők egyensúlya miatt azok vektorsokszögének
és kötélsokszögének is zártnak kell lennie. Az erőlépték felvételét követően elsőként képezzünk az erőrendszer
(F1,F2,…..Fn) erőiből léptékhelyesen vektorsokszöget (11.3.c. ábra), majd vegyük fel a póluspontot (O). Az „O ” pont,
valamint a terhelő erők kezdő és végpontjainak összekötésével kapjuk az I.-V. jelzett pólussugarakat (szerkesztési
segédvonal).Ezek párhuzamos eltolásával - beillesztve az eredeti ábrába- kapjuk meg a kötélsokszöget. Mivel a
vektorsokszögnek záródnia kell, és a záró oldal az FA és FB reakcióerők között található, a kötélsokszög első oldala az
FA, míg az utolsó oldala az FB reakcióerők hatásvonalát kell metszenie. Az így kapott két metszéspontot összekötjük
(z), majd ezzel párhuzamosan a pólusponton át egy egyenest húzunk, ami kimetszi az erők hatásvonalából a
reakcióerőket (11.3.c ábra). Az erőlépték ismeretében a kapott erőket lemérve pontosan meghatározható azok
nagysága

Ismertesse egy konzolos tartó reakció erőinek meghatározását!

Szerkesztés vagy számolás

Mit nevezünk vegyes terhelésű tartónak?

Általában koncentrált és megoszló erőrendszer egyszerre terheli a tartószerkezetet, ez az ún. vegyes terhelésű
kéttámaszú tartó.

Mit nevezünk befogott tartónak?

Az olyan tartószerkezetet, amelynek az egyik vége befogással van rögzítve (például befalazással) befogott tartónak
nevezzük.

Ismertesse egy befogott tartó reakció erőinek számítással történő meghatározását!

Egyensúlyi egyenletekkel de ítt a befogásnál nem csak erő van hanem nyomaték is
Ismertesse egy befogott tartó reakció erőinek szerkesztéssel történő meghatározását!

Szerkesztéssel történő megoldás esetén az erőlépték felvétele után jobbról bal felé haladva mérjük fel az erőket a
vektorsokszögben (11.5.b ábra). Az első pólussugarat a könnyebb szerkeszthetőség miatt vízszintesen ábrázoljuk,
majd kijelöljük a pólustávolságot (C=400N) rajta. A kötélsokszög szerkesztésének menete a korábbi ismertek szerint
történik, melyből kiadódó eredmény

11b) alapdefiníciók (minimum-követelmény)

Megoszló terhelés például, ha a tartószerkezet saját tömegéből eredő súlyerőt is fegyelembe vesszük.

A konzol azt a részét jelenti a tartószakasznak, amely túlnyúlik a támaszközön. Amelyik tartó konzolt tartalmaz,
konzolos kéttámaszú tartónak nevezzük.

Vegyes terhelésű kéttámaszú a tartó, ha a koncentrált és megoszló erőrendszer egyszerre terheli a tartószerkezetet.

Befogott tartónak nevezzük az olyan tartószerkezetet, amelynek az egyik vége befogással van rögzítve (például
befalazással).
 12. A belső erőrendszer. Az igénybevétel fogalma és fajtái. Az igénybevételi függvények és ábrák. Kapcsolat az
igénybevételi függvények között.

12a) felkészülést segítő kérdések

Mit nevezünk igénybevételnek?

A merev test egyes keresztmetszeteit terhelő belső erőket igénybevételnek nevezzük.

Mit nevezünk tartószerkezetnek?

A műszaki gyakorlatban tartószerkezetnek az olyan nyugalomban levő szerkezetet nevezzük, amely a rá ható
tetszőleges külső erőrendszer hatására is nyugalomban marad.

Mit nevezünk statikailag határozott az a tartószerkezetnek?

Statikailag határozott támasztású az a tartószerkezet, melyre a felírható független statikai egyenletek száma (s)
megegyezik az ismeretlenek számával (k). Síkbeli tartószerkezetek esetében s=k=3, míg térbeli tartóknál s=k=6.

Mi a húzó vagy nyomó igénybevétel?

Húzó vagy nyomó igénybevétel a vizsgált keresztmetszettől balra levő erők eredőjének (normális irányú) összetevője.
Pozitív az előjele, ha a keresztmetszettől el mutat, tehát húzza azt. Negatív, ha nyomó az igénybevétel.

Mi a nyíró igénybevétel?

Nyíró (tangenciális) igénybevétel a vizsgált keresztmetszettől balra levő erők eredőjének a tengelyre merőleges, azaz
a keresztmetszet síkjába eső összetevője.

Mi a hajlító igénybevétel?

Hajlító igénybevétel a vizsgált keresztmetszettől balra levő erők eredőjének a nyomatéka a keresztmetszet hajlítási
tengelyére.

Mi a csavaró igénybevétel?

Ahol a nyomaték a tengely hosszirányával egybeeső tengelye (z) körül lép fel ott a keresztmetszetet csavarja, azaz
csavaró igénybevételt okoz

Ismertesse az igénybevételi függvényeket és felírásuk menetét?

Az igénybevételt a tartó valamennyi keresztmetszetében ismernünk kell. Ezek ismerete vezet az igénybevételi
függvényekhez. Legegyszerűbben úgy fogalmazható meg, - egyenes tengelyű tartót feltételezve- hogy a
tartószerkezet keresztmetszeteinek helyét megmutató „z” független változóhoz hozzá kell rendelni egy
igénybevételfajtát a 0 ≤ z ≤ l tartományban. Így három igénybevételi függvényt kapunk, az alábbi alakban. Az
igénybevételek meghatározásához a koordinátarendszerünket úgy illesztjük, hogy a tartó keresztmetszetének síkja
az „xy” sík legyen, míg hossztengelye a „z” tengellyel legyen megegyező.
12b) alapdefiníciók (minimum-követelmény)

A tartószerkezet egyes keresztmetszeteit terhelő belső erőket igénybevételnek nevezzük.

Igénybevételnek nevezzük a tartó egy tetszőleges keresztmetszetére ható bal oldali erők eredőjét. (FRb) A műszaki
gyakorlatban tartószerkezetnek az olyan nyugalomban levő szerkezetet nevezzük, amely a rá ható tetszőleges külső
erőrendszer hatására is nyugalomban marad. Leggyakoribb alkotóeleme az egyenes tengelyű prizmatikus rúd.

Húzó vagy nyomó igénybevétel a vizsgált keresztmetszettől balra levő erők eredőjének tengelyirányú (normális)
összetevője.

Nyíró (tangenciális) igénybevétel a vizsgált keresztmetszettől balra levő erők eredőjének a tengelyre merőleges, azaz
a keresztmetszet síkjába eső összetevője.

Hajlító igénybevétel a vizsgált keresztmetszettől balra levő erők eredőjének a nyomatéka a keresztmetszet hajlítási
tengelyére.

Ahol a nyomaték a tengely hosszirányával egybeeső tengelye (z) körül lép fel ott a keresztmetszetet csavarja, azaz
csavaró igénybevételt okoz.

13. Statikailag határozott többtámaszú tartók (Gerber-tartó). Nyitott keretszerkezetek.

13a) felkészülést segítő kérdések

Mit nevezünk Gerber-tartónak? Milyen részei vannak?

Gyakorlatilag egyenes tengelyű rudakból állnak, melyeket sorban egymást követően csuklókkal kapcsolnak össze, és
a helytálló környezethez rögzítik az így kialakított szerkezetet. Az alakzat merev, és mivel fölösleges támaszokat nem
tartalmaz, ezért statikailag határozott is.

Ismertesse a támaszerők és a csuklóban ébredő erők meghatározásának sorrendjét!

1. A tartót felbontjuk főrészre és befüggesztett részre.

2. Meghatározzuk a befüggesztett tartó reakció erőit (FA reakcióerő és FB csuklóerő).

3. A fő részre működtetjük FB erő ellentettjét FB ’ -t és így meghatározzuk FC és FD támaszerőket.

4. Megszerkesztjük a tartó igénybevételi ábráit

Mit nevezünk nyitott keretszerkezetnek?

Az olyan egyenes tengelyű vagy görbetengelyű rudakból álló tartószerkezetet, amelyben a rudak találkozásánál
létrejövő csomópontok sarokmerevek, keretszerkezetnek nevezzük. Másik kevésbé szokásos elnevezésük:
törttengelyű tartószerkezetek.

Mi a sarokmerevség?

A sarokmerevség azt jelenti, hogy a rúdvégek, amelyek a csomópontban találkoznak, külső erő vagy más egyéb hatás
következtében egyformán mozdulnak el.

Mutassa be hogyan értelmezhető a nyitott keretszerkezeten fellépő igénybevételek előjelei?

13b) alapdefiníciók (minimum-követelmény)

A Gerber-tartó fő része az, ami önmagában is megáll

A Gerber-tartó befüggesztett része az, ami önmagukban nem állnak meg, csak a tartó más részeire vagy a földre és a
tartó más részeire támaszkodva állnak meg

A sarokmerevség azt jelenti, hogy a rúdvégek, amelyek a csomópontban találkoznak, külső erő vagy más egyéb hatás
következtében egyformán mozdulnak el.
14. Egyenes rúd (koncentrált és megoszló erőkkel terhelt kéttámaszú és befogott tartók) igénybevételi függvényei
és ábrái.

14a) felkészülést segítő kérdések

Milyen összefüggés van a nyíróerő és a nyomatéki ábrák ill. függvények között?

Az nyomatéki függvény M(z) z szerinti deriváltja megegyezik az FT ellentettjével

Írja fel egy koncentrált erőkkel terhelt kéttámaszú tartó igénybevételi függvényeit!

Szerkessze meg egy koncentrált erőkkel terhelt kéttámaszú tartó igénybevételi ábráit!

Írja fel egy vegyes terhelésű kéttámaszú tartó igénybevételi függvényeit!

Szerkessze meg egy vegyes terhelésű kéttámaszú tartó igénybevételi ábráit!

Írja fel egy befogott tartó igénybevételi függvényeit!

Szerkessze meg egy befogott tartó igénybevételi ábráit!

 18. Súlyerőrendszer: a súlypont definíciója, testek, síkidomok, vonalak súlypontjának meghatározása

18a) felkészülést segítő kérdések

Mi a súlyerő?

Föld vonzása, gravitációja, mely a tárgy és a Föld között kölcsönösen fellépő vonzóerőben nyilvánul meg. Az ebből
eredő gravitációs erő a súlyerő, mely Newton ismert törvénye

𝐹 = 𝑚𝑔

Mi a súlyerőrendszer?

Ha a tárgy sűrűsége változó, tehát térfogatelemeinek tömegei különbözőek, akkor a térfogatelemeire ható súlyerők
is különböznek, súlyerőrendszert alkotnak.

Mi a súlypont és hogyan határozzuk meg a helyét? (tömegre, keresztmetszetre, vonalra, ismert geometriai
idomokból összerakható keresztmetszetre, egyenes vonaldarabokból álló vonalra)

A súlypont a tárgy jellemző pontja. Egy tárgy súlyerőrendszerének eredője – a tárgy helyzetétől függetlenül – mindig
átmegy a súlyponton.
Mi az elsőrendű v. statikai nyomaték? Hogy értelmezzük tömegre, felületre és vonalra?

S0 az elemi dm tömegekből álló folytonos eloszlású tömegpontrendszer origóra számított elsőrendű vagy statikai
nyomatéka:

Mekkora a súlypontra számított statikai nyomaték értéke? Mekkora a szimmetriatengelyekre számított statikai
nyomaték értéke?

A súlypontra számított statikai nyomaték mindig zérus.

18b) alapdefiníciók (minimum-követelmény)

Egy tárgy és a Föld között kölcsönösen fellépő ún. gravitációs vonzóerő a súlyerő.

Egy tárgynak a gyorsulással szemben kifejtett tehetetlenségét (m) tömegnek nevezzük.

A súlyerőrendszer a teret kitöltő tárgy minden pontjára ható, térfogat mentén megoszló párhuzamos erőrendszer.

Egy tárgy súlyerőrendszerének eredője – a tárgy helyzetétől függetlenül – mindig átmegy a súlyponton.
 19. A másodrendű nyomatékok. A másodrendű nyomaték fogalma, definíciója, egyszerű síkidomok másodrendű
nyomatéka

19a) felkészülést segítő kérdések

Mi a másodrendű nyomaték?

A másodrendű nyomaték egy keresztmetszet és a keresztmetszet síkjában elhelyezkedő egyenes közös jellemzője,
mely függ a keresztmetszet alakjától, méretétől és a keresztmetszet és egyenes egymáshoz viszonyított helyzetétől.

Hogy értelmezzük az általános másodrendű nyomatékvektort?

A fenti egyenletben látható integrál értéke csak a keresztmetszettől, és az annak síkjában értelmezett n
egységvektortól függ. Ezt nevezzük a keresztmetszet – origóra értelmezett és n egységvektorához tartozó – általános
másodrendű nyomatékvektorának

Mi a tengelyre számított másodrendű nyomaték?

Speciális nyomatékvektorokhoz jutunk, ha az n egységvektor helyébe rendre az i és a j egységvektorokat

helyettesítjük. Az i és a j egységvektorokhoz tartozó másodrendű nyomatékvektorok.

Mi a centrifugális (deviációs) másodrendű nyomaték?

Ix másodrendű nyomatékvektor y tengelyre vett skalár vetülete

Mi a poláris másodrendű nyomaték?

Az r helyvektor r = xi + yj egyenletéből és Pitagorász tételéből adódik, hogy r2= x2+ y2. Integráljuk ezt az egyenletet a
keresztmetszet mentén:

Milyen kapcsolat van a súlyponti tengelyekre számított másodrendű nyomatékok és a poláris másodrendű
nyomaték között?

A poláris másodrendű nyomaték egyenlő az x és y tengelyekre számított másodrendű nyomatékok összegével

Hogyan számoljuk ki a téglalap keresztmetszet másodrendű nyomatékát az oldalélén, valamint a vele

párhuzamos, súlyponton átmenő egyenesre?
Ha a koordinátarendszert párhuzamosan eltoljuk a téglalap súlypontjába, akkor a fenti levezetésben csak az
integrálási határok módosulnak:

Hogyan számoljuk ki a derékszögű háromszög keresztmetszet másodrendű nyomatékát az egyik befogó

egyenesére?

Hogyan számoljuk ki a kör keresztmetszet poláris másodrendű nyomatékát?

Hogyan számoljuk ki a kör keresztmetszet másodrendű nyomatékát az átmérő egyenesére?

19b) alapdefiníciók (minimum-követelmény)

A másodrendű nyomaték egy keresztmetszet és a keresztmetszet síkjában elhelyezkedő egyenes közös jellemzője,
mely függ a keresztmetszet alakjától, méretétől és a keresztmetszet és egyenes egymáshoz viszonyított helyzetétől.
20. A tengelyek elforgatásának hatása a másodrendű nyomatékra. Fő másodrendű nyomatékok és főtengelyek. A
másodrendű nyomatékok Mohr-köre.

20. A tengelyek elforgatásának hatása a másodrendű nyomatékra. Fő másodrendű nyomatékok és főtengelyek. A

másodrendű nyomatékok Mohr-köre.

20a) felkészülést segítő kérdések

Ha a koordinátarendszert elforgatjuk az origó körül, hogy változik a másodrendű nyomaték?

Mi az ún. karakterisztikus polinom?

Mi a centrális főtengely?

A súlyponthoz tartozó főtengelyeket centrális főtengelyeknek nevezzük.

Melyek a másodrendű nyomaték Mohr-körének a jellemzői?

Fő másodrendű nyomatékokhoz tartozó centrifugális másodrendű nyomaték értéke zérus

20b) alapdefiníciók (minimum-követelmény)

Ha ismert egy pontban a másodrendű nyomaték tenzora, akkor a ponton átmenő tetszőleges n egységvektorhoz
tartozó másodrendű nyomaték vektort úgy kapjuk meg, hogy a tenzor mátrixát megszorozzuk az egységvektorral.

A másodrendű nyomaték tenzorának mártixa mindig szimmetrikus mátrix, ezért mindig van olyan helyzetű
tengelypár, melyre a centrifugális másodrendű nyomaték eltűnik. E koordináta tengelyeket főtengelyeknek
(főirányoknak), a hozzájuk tartozó másodrendű nyomatékokat fő másodrendű nyomatéknak nevezzük.

A súlyponthoz tartozó főtengelyeket centrális főtengelyeknek nevezzük.