Törésmechanika

(Gyakorlati segédlet)

Statikus törésmechanikai vizsgálatok

A KIC törési szívósság meghatározása

A vizsgálatokat általában az 1. és 2. ábrán látható úgynevezett hárompontos hajlító

(TPB) illetve CT próbatesteken végzik..

1. ábra Hárompontos hajlító próbatest

2. ábra CT próbatest
 A bemetszett próbatesten a vizsgálat előtt fárasztással adott hosszúságú repedést hoznak
létre.
Az I. terhelési módban végzett statikus hajlító- vagy húzóvizsgálat során regisztrálják a
terhelőerő -elmozdulás görbéket.
Az elmozdulás a repedés felületeinek a repedés síkjára merőleges eltávolodása a
próbatest homlokfelületétől Z távolságban mérve.
Ezen görbék lehetséges típusait szemlélteti a 3. ábra.

3. ábra Terhelés-elmozdulás diagrammok

2
A kiértékelés menete a következő:

• az eltört próbatesten három mérés átlagából meghatározzuk a tényleges repedéshosszat

a1 + a 2 + a 3
a=
3

• az erő-elmozdulás diagram alapján meghatározzuk az FQ erő értékét

Az ábrákon az 1. jelű egyenes a görbe rugalmas szakaszának meghosszabbítása,

a 2.jelű pedig egy ennél 5 %-kal kisebb meredekségü egyenes

• meghatározzuk az egyezményes törési szívósság (KQ) értékét az alábbi összefüggés

szerint:
FQ
KQ = Y(a / W )
BW 0.5 (1)
ahol
B : a próbatest vastagsága
W : a jellemző mérete
Y (a / W ) : a próbatest geometriájától függő tényező (lásd a szabványt)

Ha a mért és a számított geometriai, szilárdsági és törésmechanikai jellemzők között

fennáll a következő összefüggés:

2
 KQ 
a,(W − a ),B≥γ  
R 
 p0.2 

ahol az anyagra jellemző tényező:

acélra: γa = 2,5
alumíniumra: γal = 4 ,

akkor a számított KQ anyagjellemző, azaz a KIC törési szívósság (KIC = KQ)

3
 Törésmechanikai méretezés

Anyag (KIc)

Terhelés (σ) Geometria (a)

Példa az alkalmazásra:

Egy nyomástartó edény felületén 20 mm mély, 60 mm hosszú repedést mutattak ki.

Kérdés: a 200 bar próbanyomás okozhatja-e ennek a repedésnek instabil terjedését?
Adatok:
D= 4270mm
v= 200mm
ppróba= 200 bar (=20MPa)
KIc= 2800 Nmm-3/2
Rp0,2=560 MPa
a= 20mm
2c= 60mm

Számítás:
1,21
K I = σ πaY , ahol jelen esetben Y = M
Q

Q - alaktényező a nomogrammból határozható meg

M - a falvastagság és a repedés kölcsönhatását figyelembe vevő tényező

4
A megadott adatokból:
1. A mértékadó feszültség:
D * p 4270 * 20
σt = = = 213,5MPa
2v 2 * 200

a σt
2. = 0,33 , = 0,382 ⇒ (nomogrammból ) Q = 1,65
2c R p 0, 2
a 20
= = 0,1 ⇒ M = 1
v 200

−3
1,21
3. K I = 213,5 π * 20 *1 ≅ 1449 Nmm 2
1,65
4. Ellenőrzés:
K I < K Ic
Így időben állandó terhelés esetén nem következik be repedésterjedés.

5
 Képlékenységi korrekció

Abban az esetben, ha a repedés csúcsánál kialakuló képlékeny zóna hatását nem lehet
elhanyagolni, az alábbi korrekciót szokták alkalmazni:

A feszültségintenzitási tényező az I. terhelési módban:

K I =σ π a Y
A korrekció lényege, hogy a tényleges repedéshossz helyett egy effektív repedéshosszal
számolnak, melynek a definíciója a következő:

a eff = a + r p ahol r p a képlékeny zóna mérete.

2
1  KI 
rp =  
2π  R p 0.2 
 

A korrekció alkalmazását az alábbi példán mutatjuk be:

Tekintsünk egy vastag (sík alakváltozási állapotban lévő lemezt, melynek mindkét szélén egy
a = 8mm hosszúságú repedés van. A terhelő300 MPa.

Az anyag folyáshatára Rp 0.2 = 450 MPa, törési szívóssága KIc = 2400 Nmm-3/2.
Ellenőrizzük, hogy statikus igénybevétel esetén bekövetkezik-e a repedés terjedése.

Megoldás:

K I = σ π a eff Y , ahol a repedést a két szélén tartalmazó lemezre Y=1.12.

A fenti adatokkal:

2
 KI  2

rp =
1   = 1  2400  = 4,53 mm.
2π  R p 0.2  2 π  450 
 
A feszültségintenzitási tényező:

K I = 300 π 12.53 1.12 = 2107.5 Nmm-3/2.

Mivel KI ‹ KIc a repedés statikus körülmények között nem fog terjedni.

6
Gyakorló feladatok:

1. Egy repedés csúcsának környezetében I. terhelési mód esetén a feszültségeloszlás a

következő alakú:

KI  θ  θ 3θ  
σ YY = cos 2  1 + sin 2 sin 2   (1)
2πr  

KI  θ  θ 3θ 
σ XX = cos 2 1 − sin 2 sin 2  (2)
2πr   

KI  θ θ 3θ 
τ XY =  cos sin cos  (3)
2πr  2 2 2

Határozza meg a képlékeny zónának a repedés irányába eső méretét.

Megoldás:

A megfolyás pillanatában σ yy = Re , ahol Re az anyag folyáshatára.

A repedés irányában θ = 0 . Visszahelyettesítve az (1)
képletbe:

KI
σ YY = (4)
2πr
Jelölje r = r p azt a sugarat ( ez a képlékeny zóna x irányú mérete) amikor
σ yy = Re . Rendezés után:

2
1  KI 
rp =   (5)
2π  Re 

2. Egy hegesztett szerkezet sarokvarrata mellett egy a= 11 mm mélységű repedést találtak.

A sarokvarrat feszültségkoncentrációs tényezője αk (Kt)= 4.3.
Az anyag folyáshatára Re= 500 MPa törési szívóssága KIc=2400 Nmm3/2. Mekkora
volt a szerkezet törését okozó feszültség ?

a) A lineáris rugalmas törésmechanika alkalmazásával

b) A képlékenységi korrekció alkalmazásával

Megoldás:

A lineáris rugalmas törésmechanika alkalmazásával:

• A mértékadó feszültség meghatározása:

A sarokvarrat környezetében ébredő mértékadó feszültség:

σ = σ g αK

7
• A feszültség intenzitási tényező:

KI =σ π a

A törés pillanatában KI = KIc.

Ezt kihasználva:

2400= σ g 4.3 π 11
rendezve:

σ g = 94.7 MPa

A képlékenységi korrekció alkalmazásával

• A mértékadó feszültség meghatározása:

A sarokvarrat környezetében ébredő mértékadó feszültség:

σ = σ g αK (1)

• A képlékenységi korrekció alkalmazása:

2
1  KI 
a eff = a + r p ahol: r p =   (2)
2π  Re 
A feszültségintenzitási tényező:

 1  K I  
2

K I = σ π (a eff ) = σ π (a + r p ) = σ π a +
   (3)
 2π  Re  
 

A törés pillanatában KI = KIc.

Ezt kihasználva és helyettesítve a 3. képletbe:

 1  2400  
2

2400 = σ π 11 +  
 2π  500  


Rendezés után σ = 354 MPa .

Az 1. képlet felhasználásával:

σ 354
σg = = = 82.36 MPa.
α K 4.3

8
3. Egy nyomástartó edény falvastagsága v= 25mm, a mértékadó tangenciális feszültség
σ t = 300 MPa. Az edény anyagának folyáshatára Re= 400 MPa. Mekkora minimális
törési szívóssággal kell hogy rendelkezzék a nyomástartó edény anyaga

c) A lineáris rugalmas törésmechanika alkalmazásával

2
1  KI 
d) A képlékenységi korrekció alkalmazásával ( r p =   )
2π R 
 p 0.2 

ahhoz, hogy egy 2c= 14 mm hosszúságú a= 5 mm mély felületi repedés az edény falán
keresztülhatoljon?

Megoldás:

Amikor a repedés a falon keresztülhatol KI = KIc min és a kritikus repedésméret éppen az

edény falvastagságával lesz egyenlő:

A lineáris rugalmas törésmechanika alkalmazásával:

K Ic min = σ π v
helyettesítve:

K Ic min = 300 π 25 = 2658 Nmm-3/2

A képlékenységi korrekció alkalmazásával:

 1  K I  
2

K I = σ π (a eff ) = σ π (a + r p ) = σ π a +
  
 2π  Re  
 
Négyzetre emelve és rendezve:

1
K I =σ π a 2
1 σ 
1 −  
2  Re 

Amikor a repedés a falon keresztülhatol KI = KIc min és a kritikus repedésméret éppen az

edény falvastagságával lesz egyenlő. Innen:

1
K Ic min = 300 π 25 2
= 3135 Nmm-3/2
1  300 
1−  
2  400 