AGROKEMIA S$ TALAJTAN Tom. 15. (1966) No. 3-4. SZEMLE —=s! A mikroorganizmusok szerepe a talaj suervesanyagainak szintézisében és elbontasaban Ad Jajba kertilé novényi ¢s dllati ere ‘yes anyagok elbontasa nem esupén olyan vegtermek képz5déschez vezet, mint 4 CO,, viz és ammonia, hanem ezen folya~ mut credményeképpen szémottev6 menn} Ségben halmozddnak fel a talajban s6tét Sving humiszanyagok, melyek dinté be- folyést gyakorolnak a talaj sajdtossigaira, fs can kerestiil anak. termokenysézére. ‘Amikor twlajrél beszclink — mutat ré Waxsaan [52] — ezen terminolégia alatt a huni, jelonlétst is értjiik, mivel hu- mousranyagok jelenléto fejezi'kki leginkibb az ésvanyi kizeteken a termé tala} kiala- Kulisdt. Wakexaw adatai szorint a talajokban Gs vizekben, eléforduldhumuszanyagok mennyisége joval nogyobb, mint a, f6ld felszinén és 0 tengerekben’ él6 névényels és dllatok szerves anyagai Saszesen ‘A humuszanyayole kelotkezése 63 sa jlowdgainale problémaja mar hosszi, id6 Sta foulalkortatja # talajtan és agrokémin szakembercit, ezért o kérdéswel kupesolat- ban rengetog Kisérloti adat_ halmozédott fel az jrodalomban. Ennek ellenére a fenn- Allo, kordeéseke Gilnyems tobbségét napja- inkig még nem sikordlt. megoldani. A leg~ ijubb kutatdsok eredményeinck alopjén 2 humnsamyagokat tzy kell tekinteni, inint amorf kelloid rendszert, amely a szes Vosunyagok clbontiisa altal Kivdltott, bio- likus &s abiotikus folyamutok evedménye- keppen képzddik, enin [11] ara mutat 8, hogy humus fogalmat ¢1 kell valase ‘ula j szervesanyaga fozalmatél, mivel ie az wtébbiba beletartoznak 2 még nwnulizdlédott. ndvényi é Allott matadvainyol is. ‘Mindenekeldtt tekintaiile it a hommuse- anyayok képeidésével kapesolatos, kiilén- box clméleteket, A humusz képzédéssvel Kapesplatban jelentés szianti_ kulénbiz6 feltstelezés tot napviligot. Ezek a te rik egyindst, véltotték & humuszkutats han clést kisérleti eredmények hat Kerdethen ext a kéndést kizérdlag kémiai tenyezdkkel prdbaltiike magyardani, Mar zanp [24, 25, 26] szorint w humuszkép2i- dés a curolnak aminosavakkal vagy poli- pepiidekkel - tértené kondenzicidjénakk Gredingnye, Broxusy [1] humus tézist a furforol kondenzAcidjaval magya- révza, Euiek [9,10] pedig a benzol Veayilletek oxidieléjaban litjaczen anya kok képrédisét. A” mile, szdzad utolsé Gvtizedehen kerdetst vette a talajtuni hudomsinyolmake cay ij aga, a talajmile robiolégia, A talajmikrobiologiai kutatdsok credményeképpen cl6térbo keriilt a hus Imusaképrés biolégiai irdnyzata. Ax ogyile liyen eindlet kidolgozdja, Virsamse [49] jsmert szovjet kutaté. Vizraasz.a hue muszsavale irom Kilonbizd _esoportjét Kulonbdrteti meg, kémini vizepdlatai alap: jin, Az els6.csoportba szerinte a bara Pith ulminscey tarvorile, amely az anacrob paktériumok tevékonyséaénok oredménye- Kent jot letre. A misodik esoportba @ fekote sain Juminsava’ sorolja, amely Vingausz. szevint az ocrob boktériumoke Astndkkddésenek w terméke, mig a horma- ik esoportba sorolt sxintelen krénsavat 9 gombak anyageroretermékcinek tartja.. A fuminsavat Vingamse feltételoaésoi sxerint a mikroorgunizmusok kéanyen le tudjéle bontent cs igy a megkotott Uipeleme- ket felgzabadityik a novénycle sziméra, Az ulminsav igen ellondllé a milerobioligiat hatisokkal sxemben. Ez utdbbi_ a Ca ionokkal reakeidba. Iéphet s ulminnd, ala- lauthat, amely Osszvcementezi a talajmor- zsdkat’ és a tala} tartés morzeds szerkeve- {at bistosttja. A vizben j61 oldGdé krénsav gyorsan kimosédik a talajbél, tchét ott >. Szorepe igen korlétozott. VinsaMtsz, humusz- Kepebdést elnélet rendkfviil érdekes, azonban — bar térténtol kfsérletels — 0 Liilénbdz6 humuszsavaknale a kilinb6z6 iniktoorgenizmus esoportolk Altal trtén6 Szintézisét nem sikcriilt kisérlcti adatokkal plétdnasztani, Vizzams2 elgondolsscibél Kiindulva GELoeR [16] hipotézist sllitous fel, amely szerint o humuez az elpusztult ikrosvervezetele autolizslédé sejtjei 6 az tnikroorganizrausok anyagescretermé54d kei kélesinhatdssnak az eredménye. Egyot kell értentink FsoDonovval [12]; ex a fel tevés nem teljesen megalapozott, mivel nem ad felviligositést arra nézve, hogy a humusz, C:N ardnya miért mondhaté nagy- jabél dllandénak iggetleniil az éghajlati Es talajviszonyoktal. A masik igen elterjedt elmélet a vi- ghiri orose szirmazisit anexikai mikto- biolgus Waxsarax [53] neveher {iizovlik. Szerinte a konnyen lebomld névényi anya~ (celluléz, hemicelluléz, pektin) ke 1bé jelent6s szerepet. visenele a humuszanyar gok talajbeli szintéziscben, s ezek forrdsai- ként « talajban egyrdszt-a nbvenyi anyagole ligninjét, imésrészt_ a. mikroorganiamnusole sejtjcinek proteinjét kell tekinter ‘A humuszképzédés terén széles kirben ismnort Kononova [18] munkdssiga. ALE szaxpRovAval [19] kézbson végzelt vinegd lataik ezerint ax Aepergiltus niger, vala- mint egy meg nem hatarozott Penteillsum sp. savanyit jellegi, nagy molekulasilyi aromatikus vegyiileteket™ szintctizélnak, amelyele hidrolizisekor savanyit kbzegben 16 Kilénbéz6 aminosay miutathaté ki. Ezek a vegyilletek, amelyek feltehetGen fa fenolosidds katalitikus hatésinak ki- vetkeztében jonnek létre, a szom6k szerint @ humuszanyagok kondenzécidjanak kez detistidiumét képechotik. Koxoxova, szerint ugyanis a humus képzésében els sorban a fenol tipust aromatikus vegyiile- tek veamnok részt. Szerinte ilyen anyagok forrdsai a talnjbun el6fordulé tanninanya- gok, melycket a ndvényi_ maradvanyok fartalmaznak. A humuszképzbdés késObbi stadiumaba bekapesolédhatnak az oldhaté polifenolok, amelyek a névenyi marad- vanyok ligninfrakeidjénuk elbontésa sordn. képzSdnek. E két. vegyiiletesoport enyiit~ tosen alkotja a humuszsavak’ els6 Kom: ponensét, a gydrds vegvuletekbsl alld szénkomponensi. A” nitrogénkomponens Koxoxova sverint a kiilénbbz6 buktériu mok autolizélé«s s0jtjoineke protein jébal te védile deze. F két komponens a tala jmilro- organizmusok oxiddetds fermentjeinele ha tdséra reakeidba lép egymaseal, Fsoponoy [12}ramutat, hogy Koxoxo- va humuszképz6dési elméletébenvannale nehezen magyardhaté részek, Tey pl. nem vilgos, hogy pontosan milyen Komplext- sok lépnelk realkei eidha a bekicriumol lizdit uzmijdval és képezek vele olyan korn- lexus amely nemesals meshattsorott CN ardnnyal rendelkezik, tovabbé nemesak tarids morzsda ezerkerctet biztostt a talaje nak, hanem rendkiviil ellendllé a milro- szerwozsteltkel szemben is. Koxoxovihoz hasonléan ugyanesak a fenolanyagok szorepét hongsilyezca a hu: muszanyagok szintzisében a malsile ismert SZEMLE humusckutaté, a német Fhaie [13] is. ‘Fare a fenolok fermentatiy dehidratdciéja fonda kétiai termésnotshen a humasz- anyagokhor kizclall6 vegyiileteket kapott. Scnmrrm [34] véleménye szerint a Kiilénbju6 gombék és sugérgorbale ital Lespuott sbtét sind pismentanvagok, a- melyek Kinongyiirtivel rendelkezncls, poli- ‘zdlodhatnal, sez a folyamat a humusz- ksépzddéshen vezet. Provo [29] az Asner. gillus niger novG gomba tenyésztébsl oxi. paftokinont vélosztott ki, amely.szerinte NHNO, _jelenlétében | humussenyagokiet alakul it. Laatson (22 )kisérlotei ugyancsale ‘xt igazoljdls, hogy eyes szaprofita talaj- gombsk a cellulér és hemicellulée elbontdsa sordn jelentés mennyiségben termelnek kinon vegyiileteket. Mds szerdk uz ilyen vogyilletek szintézisében a sugdrgombik- nak tulajdonstenak alapyoté suerepet, Rupakov [32] szovjet talajmikrobiols- gus mis oldalrol probalta megkézeliteni a, képaés bonyolult folyamatat. Sze- rinte a humusr az él6 ndveny fejiddése kézben képzidik, mivel annak gydkérzete kélesdnhatdsban ‘van @ protopektindz ene zimet szintetizél6 mikroorganizmusoldkal, Ropaxov szerint a humuse. ugyanesale 16 lkinbiz6 komponenst6l leva Ose, Az egyile komponens poliuronid vegyile tekboh All, amelyek: a ndvengi poktin hdres Iizisének a termékei. A mésik komponenst a baktériumok dital szintetizalt és a talaj- ba kivélasztott protein anyagok Iképezile Rupaxov tedridja szerint a két komponens egymésra hatdsénak kdvetkentében tins uronproteid vegyiiletck képzédnek, ame lyek a kifagyaszids hatasdra, illetve a Ca?" ionokkal reakcidba Iépve erdsen cemen- tal6 tulajdonssggal_rendelkeznelk. Enel alapién Repaxov aktiv humusznale nevezi #7 olyan humusvt, amely taxtés szerkezctot hoz létre a talajban. Ez a feltétolexds, bar rendkiviilérdekes, azonban ugyanesak nem ad vilaset ax elébbickben ielvetett problémékra. Az elmondottakbél vilégosan litezily hogy ax egyes sxerz6ks ktllbnbbz6 kémiai biologiai € biokémiai elméleteket, dolor tak ki, @ humuszunyagok szintézisét illet6- en, azonban ezyik’ sem rendelkezik clfo- gadhat6 Kisérleti anyaggel ehhor, hogy et @ bonyolult, kérdést megoldotinak Iehessen tekinteni. Az minden kétségen felill ll, hogy a humusz.a mikro- é mokroorganiz’ zausok kdlesiinhatdsinok a termeke, azon- ban az, hogy milyen biolégiai és biokémiat folyamatols vezcinek szintéviséher, nines Kisérleti adatokkal elfogedhatoan —alé- témasztva, Ugyanceok kevésbé ismert a humusz kémini felepitése is ‘Mint ismeretes, a humuszanyagok elég- gé stabil CN arénnyal rendelkeznck.AGROKEMIA Attaléban a humusz ©: N arinya 9 :1— TL T kézdtt villozikeaz éghajlati é talaj- viszonyolstl Figen. Fsoponov [12] e70- Hint a tla] hurnuszanyagainals 70—S0%-2 2 humuszsavukbél tevodike dssze, csupén 3030", esik az u. n. oldhatatlan részre A bumusesavak nagymolekuldjt vezy tl ek, amelyek a talujbol Hig, segitségével extinhilhaték. A Ingban oldatha mend jmmuszsavakat savekkal esapjék ki Sounrren é¢ Were [36] német kute- tok szerint a humuszanyagokat ket 16 csoporiba leliet sorolni. Az egyik esoportot fe mikrobék aital nehezen megtémadhato tartés humus (Dauerhumus) képezi, 0 masik esoportot pedig azok a humuszanya- gokalkotjik, amelycket o-mikroszerveretek KGnnyen ‘mincralizéini tudnak, Sorerrer eat @ humusefrakeidt tdphumusznak (Nabr- hunus) nevezi, Laarsce [22] a humust- anyagok irom kilonbiz6 esoportjatkiln- horteti mez atid) figeden, hogy azok « polimerizicio alacsonyabb vagy magassbb fokin vannak, Az cls esoportot eléhu- mmusrnak (Huminsiurevorstufe) neveri. Az [do turtozé veuyiiletek hfg Iigban oldéd6, de savale hatdsina ki nem esapédé fulvé- Ss krensuvakbél dllnak. Ehhez a esoporthor fartorike ezenkivill a NaOH-ban oldéds, Kénsavval ki nem esaphats é brémacetil- ‘pon oldddé humoligninfrakeié is. A podzol talujokkban nagy mennyiségben el6fordulé fulvosavale kromatogrétiai titon négy kom- ponensre oszthatok: 1. aminosavakea, 2. poliszahariduronidekra, 3. polifenolokra, Pfosefart os nitrogent tartalimazé pontoz- sairmazdkokra, A humoligninfrabeid,, a- muly dsazotdtelben kézcl dlLaligninhez, {leg fsavanyt, lasean minorializai6a6 humusz- fan fordulelé szdmottetevd mennyiséaben. ‘LaaTsox a mésodik esoportba sorolja a valddi humnszsavakat. Ezek brémacetil- hen nein oldddnak, azonban jél oldédnak hig NaOH oldatban, amelybél kénsav se piledgevel Kiesaphatok. Az emliteth szere6 (LaarscH [22)) valemint, Srmixcen_ és Lonware [39], Somerren és Wate [35] 0 Jumuszsavakat is két tipnsra osatjdk. A harm, humusssavakho: azon humuszsava- Kat soroljak, amelyeknek a nitrogéntartel- ana vieonylug alacsony, eyengén kbtédnek meg az -agyagirakeidkon, Ca® hatdséea ne- hezen fokuldiédnak é& ‘vérdssbarna fes- tgkanyavot turtalmaznak, Altaliban a gyencén suvanyi, gyorsan mineralizslods vavok tartozak ide. A masik he tin, scitrke humuazsavakat sorolidk. A sziirke humuszsavak gazdagok nitrogénben. Az agyaggal erésen megk6téd- hek, Ca hatdsira konnyen flokuldlédnak, Sain sbtétariirke. Allaldban a esernozjo~ mokban és a mészkivin kialakult rend- wa talajokban fordulnak 616 saémottevé ES TALAJSTAN Tom. 15. (1966) No. _ #85 mennyiségben. A berna _humuszsavakkal tllentétben a sziirke humuszsavak j61 ol- dédnak ammoniumoxalétban. ‘Az emiitett szorz6k a harmadik exoport ba soroljdle az vin. huminanyagokat, ant Iyek az emitett oldészerekhen nem oldéd- nak ésmagasfolei polimerizécidjukban Ikti- Tonbiznek a7 elbbbickts ‘Ducuavrour (8) vizwwélatai js arra hivjak fela figyelmet, hogy a természethen eliorduls: humuszanyagok polimerizéeiés foka closen eltér exyméstl. BREMNER [3, 4] volt az, cls6 kutatd, akinek szoros Kapesolatot sikerdlt, kimutatni a hurmusz- anyegok sxcrves.azén- és szerves nitrogén- vezytileted kéz6tt. Mogéllapitdse. szerint, amelyet késGbb mis szerz6k is igazoltek, fo humusz nitrogénvegyiileteinek egyhar- mada fehérje vagy peptid terménzetti vo- yliletekbél tevédik sere. A fehérjefralcei6 Beevotételot tbb. szorz tanulminyozta. Papirkromatografids vizsgélataik sordn kb. hniisz Iealonfélo aminosavat sikerilt. iden Uifikalni. Ezyes talajole humuszanyageibdl exenkivill glakézamint, valamint a metio- hin oxidalt sadrmazékat kildnttettel ol. ‘8 Inumusy. nitrogenvegyaleteinck mé- sik része (Ich. 30%) savaknale és Kizolsnols tllendlld oldhatailan vegyiiletek formsjé- Bonvan jelens Feltételechets, boxy ez 8 nitrogen beepil a humuszkomponensels heterocildikus vegyiileteibe, Egyes szerzik (Marrs és Kovnier-ANpEEsoN (27) zt foltétolezile, hogy a hidrolizisnek ellen~ ‘illo nitrogenvegyilletel egy része a lignin hidrosil csoportjaival komplex veayilete- Ket allot amménianitrogénbél ll. Az. em- Titett vegyiiletcken kivill Wamsswars (54, 55], 63 Bowen [2] nukleinsavakat és nuk- Jeotidakat, Stewart, Keyes és ANDEREON (40), Haxece [17] és Scuampr (36, 37] auxinok jelenlétét mutatték ki a talajban. [hax es Leoxixan. [23], KEaszinixoy 20], Rovner [38], Scummpr Js Starkey QT], Sawer [41,42] valamint Szeor és Goivds [14] pedig kiilénbiz6 vitaminok jelenlstt ésalelték a talajban. A vitaminok Jelontos tésae, mint ahogy Geacaror [15] és mds ezorabke vizggilatai rémutattek, o tala] dsvényi és ezerves Kolloidjainak felt; letén kotLt éllapotban fordul el6, é joval Kovesebb a talajoldatbun elifordule tamin. Scinsyen és Suorey [38] szcrint o savakban & kigokban oldhat6 fulvésavale jo nukleinsavakba beépilve yan Jelen. Breawer [3, 4]adatai azt mutatis hogy a hidrolisis ital a fulvdsavalsb6l felezabaduld nitrogénvegytiletek 20-30% aminosav. Ezen aminosovak kGeil nagy mennyiséeben van jelon f-alanin, viszont & Kinnutathato. aszpatastin és Tizin mennyisé- ge rendkivill esek¢ly. Forsyri (14). fulvo-savakban uron esoporthor tartoz6 po saharidék jelenltét dllapitotta meg. A humnisa tehdt mint a fentiekb6l is Lithaté, vendkiviil’ bonyolult_heterogen Komplexusbol tovédike Gasze. Nem eroda that, hogy a ktlonbiiz6 szerz5ke sok, Eyal ran egynuisnak ellentmonds feltevésekbdl indulnak ki. Deweraix [6] volt ax ols6 kutats, aki feltételezte, hogy a humusz.lig- nine “de fehérjekompenensekbél. tevedik sare. Kit a feltételersl a késbbiek folya> min "teljes anértékben chitémasztouaie Waxsaan [52], Waxman és Tver (53) valamint Trxstuy és Zine [47) adatai is. WAKSMAN szerint azte nagyszdmi srerves komponenst, amelybél a humusy. dsszete= vidik, két alapvetd exoportra Iehet felosz~ tani. Az. egyik esoport, armely a humusznak kb, 40%-&b teszike ki, i illetve an- nak sziirmardkaibél iovodike Sssve, mig a nadsik esoportot, amely Ikb. a numusz 30— 35% at alkotju, fehérjék képezile. Ezen| vill WaxsMan torint @ huntusa tartalaa még eukrokat, serves savakat, zsfrokut és alkoholokat, Waxswan feltevéseibdl ki- indulva tébb kutaté kisdrleteket_végvett annak tisetizdséra, hogy a ket vepyiilet- esoport miként kapesolédik egymishoz. Virsgélataik sorén olyan feltételezéshen jus ik, hogy a humns7, fehérjekomponen- sének tininoesoportja kémiai kapesolatban, znin kurboail vagy hidrokurboxil val. Azonban ez a feltételezés napjainkig, kisérleti viton nem nyert bebizonyfiist, esupdin az tisatdzott, hogy a ket’ komponens kéuiitti- katés kemiai. Mint kdvismert, a lmmusnanyagok sven nem oldédnak, viszont j6l oldednale zyenge Migokban, amelyckbol savakkal Kdcsaphatok. | Pizilokémiai seemponthol hidrofil kolloidoknale tekinthetdk, amelyek hagymennyiségit vizet képesek magukba waivni és azt megtartani, Mivel ezek a kol- loidok negetiv elektromos liéssel rendel- Keznek, ezért, « kilinbiz6 ketionokat ké pesek w feliletikiin adszorbedlni, A humusz Kelloidaly savanyit kémhatistale amin an agyagkolloidok. Vizex seuszpenzigink kém- inntdsn pH 2 Kirt von, Ebbot Rovetkestl, hogy Kationkieserél6. tulajdonsdzuk igen masias fokti 6 komplestisokat tudnak ké- pean a talaj dswinyi frake Mint mdr emittettiik a tala} szerves- anyagai dllundé mozgisban vannatl, szinte- tindlodnak és mineralizdlédnak. Mindket folyamat, 8 mikroszerveztek tevékeny- sexiének credményeképpen_ megy véabe. Mindkél folyamat ezvidejtileg torténik, s6t mint a késdbbiekben ldtni fogjuk, Kolestinhatasban vannak egymaasal. Ex exedményezi ax, hogy a. természetben bigonyos kortilmenyok kizitt egyensiilyi allapot, él feen 9 humu mineralizsei6ja kéxitt. Pocuow és pz Banwac [30] a humus suintérisét befolyisolé tenyerdket ket eso. portra oszt 4k. Az egyilt eseporthor a belsdy & mésikhoz ‘pediz a kills tenyersket soralja. A beliS tényezSket szerinte an ele bontands szervesanyag dswretctele, ‘vale. mint a bumusrképaéshen részivevd. mile roszerverctek fuji Geszetétele alkotja: Wanker [51] kutatssai arra hivjék fel « chnety hogy az elbomlé névényi marsd- vinyok Kémiai daszetctele bufolyasolja. a humus, min6ségét. Amennyiben ligninben szegény névényi maradvanyok keriilnek a talajba, @ képrédé gyengén savany ken hatésit hummusz igen’ gyorsan snincraliza. Iédik, ellentéthen a" ligninben - gazdog ndvényimaradvanyokbél képz6d6 humus: seal, amely savanyti kémhatést és mineras Tizdciéja lenyegestn lassabban megy végbe. A talajba keri névenyi maradvanyok elbontisét_ a talej mikroorganizmneninale bonyolult biocindzisa végri, tehiit a Iebon- 14st nem egyike vagy musik inikrosrervenct hatsrozza meg, hanemaxegymuis produktu moait felhasenilé orgenizmusok egész sora, A mineralizicid kezdeti stddiumaban. konnyen felvehot6 oldhaté eukrok, majd a keményit6k hasznélédnak fel a. mikroonga- nizmosok éltal a mincraliziilends anyagh ‘Ugyanesak gyorson elbontjdlc a milzrosze vezstek @ ndvényi enyogokbun cléfordulé serves savakat. és ulkoholokat. Valemivel lassabban megy vézbo a homicellulér, valamint a pentozdnok és a galaktanole hidrolfziso, A fenti vegyiiletelnél lassabban megy vyégbe a pektin és celluldz minoraliedeldys és kevesebb azon mikroba fajok szdma is, amelyck ezoket a vogyiileicket szénforrds. Ként. értékestieni képesek. ‘Tabb kutate feltételezi, hogy a celluldz, aerob elboml sénak termékeit felhasznlsk olyan mikro- szerveretek is, amelyek kézvetlen kupese- lathan vannak a humuscanyagek seinen sével. Tabb srerné kiiziit adutokat (PocMoN 6 Tonan [31], Vanpucaveve és Vinnas niga 8), Viana (20) Szzcr 6 « 43] sth.) axzal kapesolatben is, hogy. az acrob “cellulézbomta. mikroseerv cave anyagesereteranékei téplilékal syolgdtnele a ‘légkéri | nitrogént mepkité dantebac Jdméra. Pocnon és ne Bansac [80) felt telezi, hogy a cellulézbonté és a nitrogen. K6t6 ” mikrorzervezotek kéziitl fennalld kélesénviszony valamilyen mddon kapese Jédik a humuseképzés hincolutiéhoz is. Wansutax [52 ezcrinta humuerbin az Gsszes ndvényi frakei6k eléfordulnals, exon ban azok egymdshox viexonyftott aranya slupvetéen més, mint a névenyi szivetek ben. Az elébbiekthor viszonyitva erdsen Incsdkeken a celluléz- és hemicollul6zfrakeié trénya, 8. Kenyogesen megndvekedike a ligninfiakeid, mig a esersav, zsfrok és vinszok anennyisege véltozatlon marad. N Seek. cay réze azonban nem ért cuyet Wakswa® enti megéllapitasdyal. ‘A hunnmzkepzdsken resztvevG tnyer’= ket Poonox 6s DE Bansae (30) 4 esoportra osrija: 1. dzhajlat, 2. a talaj acrieldja, 3. tala] kémhatdea, 4, a talajmive dhajlatl tenyexak Koziil donte befolydet zyakorol a talaj_ homers Lexoptimalivabb a 80—i5°C-o8 hémér séklet, mivel ilyen viszonyok kizott. mezy Véghe’ a loginienzivebben. a ndvényi illati maradvényoks mineralt Nnedl- Veaségtartalom a mAsike alapyetd tényez6, amely meghatsrozzaazclbontaiszyorsesdedt. Sajat vizwuélataink adatai (Szecr [41}) o2t mutat jake, hoy a talaj maxindlia virkupa- citisa U0-S0%,-dnak megfelel6 nedvessty- tartaloma legoptimal efolydsolju a tulajba vitt szelna anineralizieidjat. ADDL Kiindhilva, hogy a. bioldgiai folyumatok Kolestinhatisban vannak egyandseal és Kiczyeuliik. cgymist, Poclox és DE Baniac [30] feltetelozike, hozy a huznitika- cidra ugyanazok a Klimatikus tényezdk Kervezdek, mint amelyele elény6sen, befo- lyésoljik a inineraliateiés folyematokut. Tropikus viszonyok Pocrow rzcrint ilyen scomponthal sugyamigy — kedverStleneks, Tnints hideg klimajt toriletek, mivel (7. pikus viwonyok kézdt. a_ mineralize Eyorsabbon mexy: vézhe, mint a e7int Gudllul a bumusrtartalom esikken. Hi Echajlati viszenyok kozbtt_a mikrobiold- giai tevckenyese kevésbé intenziy, « humi- Filsicids olyemat igen Inset, 8 a nem hum fikalddott serves anyay ‘nagy mennyi- séuben halmozédik fel w talajban. A talaj-aericidja “vgyanesak donto tenyez5 «bonne végbemend biolbgiai folyamatok szempontjdbél.Amennyiben nis wz cerdeio rose, meglassal a min ‘és velo cgyiitt a humuszenyagok Sintézise is, és a nem huunitikilédott nbvényi eredet® sxorvcennyar, eaémotterd menngiséghen babnozédike fel a talajban. ‘A fala} kemhatdstinak a humusz s7inté= visve ayakoralt hatasét mir korsbban érin- ile. A Ca-ban gazdag, semleges kémha- Gis talajbon [leg tine sztirke humuse- dpaddnck, Hz a humnisrsa jolentOn ‘amid nitrogént, vulemint kinen vegyille yengén savanytt talajokbun legnagyobh amennyisézben a Darna humuszsavals fordulnek el6, emelyek Kevesebb amid nitrogént és kinonveg tartalmunuk, C2N arinynk iégabb, ligminben gealagabbak, kevésbé kepesck tartésan megktni az dsvinyi kolleidokut A Dizivokkal telitetlen erdsen savany%i SMIA GS TALAJTAN Tom. 15. (1966) No, 3—4. _ 347 {alajokban @ humuszkomplexum igen sze- zeny nitrogénben, CN ardnya mogkbze- Iiti'a 20 Inet. Ax. ilyen humusz. jelentOs mennyiségben ‘tartalmaz Tignint wajdnem valtozatlan Osszetételben. Av venti adatok vildgosan_ routatjak, hogy a tilaj tipusa jelentos befolysst aya korol a. benne képz6d6 humuse, kémiai sejdlossigoira. Ugyanesak befolydsolja a talaj humuszanyagninak saintézisél az Alkalmazout agrotechnike is. Amennyiben ugyanis a tulajba nem keriil megfelel6 mnennyiségd novenyi maradvany vazy istall- Iotrézya, a mincralizieid és a svintézis Kéadtth egyensily felborul, a humusztar- tolor fokozatosin esékken, ami végered- ményben a tala} termekegységének esbk- Kenését eredményezi- ‘A. heanuseanyagok mineralizéei6ja yanesak felkoltotte a kutatdke érdekl6- Scéty mivel © folyamat eredményekent Sabadalnek fel hnmusrkolloidel {pull tipelemek's_ valnalk felvehe menigezdasdgi névényele samira. A Tu ‘lhontiisat ugyantigy mint annakeszin- {Lkilinbi26 Kls6 és. lyelss faktorok ‘Ar. elbontés intenritdsa fgg a Innnuse kémiai sa}dtsaguit6l val mint a mineraliaiei6t véaz6 mikroszerv relekaktivitdsit6l. Vinookapsasts,als eli S2iir foglallcorott mikzrobiolégiai szempant- Dol ezzel a keéredésse, feltételezte, hogy eb- ben a folyamathon egy speciillis auloclfon mikroiléra ves. réezt, amelynck tagjai hu- musezal hiplétkoznak. A” humuszanyagok CIbontiisaval foxlelko2 kutatéls egy része a talaj CO. texmnelésének intenzitasébol kin dulva probalt. kavetkeztetéseket Ievonni a humuszanyagok mineraliziei6jat, jMewSen, feltételeave axt, hogy a felszabudulé CO, “amennyiben'a tale} mais «zéntartalnnt serves vezyileteket nem tartalnaz — a IninetalizdeiS eredményeként _ képridik Radioaktiv szénnel véwrett legjabb Kis etek adatai arra hivjék fel a figyelmet, houy a knnyen mobilizélhats szerves: anyagok (pl.gliké2) talnjba vitole eldseatt- heli a vissonylag nchezen lebonthaté humus sninevalizieidja ‘A utatole masile eroportja mis oldal- vil probalja megkizeliteni zt a bonyolalt kénlénomplesumot. Kémiai titon a. tala bal humuvanyegokat vonnek ki, illetve A humiersavake kemponenseilier, srerkeze- ikhen hasenlé vegytiletek (vanillin, pipe- in sth.) mineraliadeidjatvizegaljtk. Kesren [21] megtigyelése serine ceyes baktériumok képesck felhaszndélni a hu- nnisveuvulhoz szerkezetititben hasonlé ayer veuyiileteket. Reltételeri, hogy ezck a Daktériumok sverepet. virenele a humvee elhantisdbun is, Misuszn [28] viszont art Teliételeri, hogy a sugsrgombaknak548 van alapvets scorepiic a humuse minerali- retdjshon. Parone [40] secrine & humus GlsGsorhan a prouctinvinyeotsle kepesce elbontani. Dipter és Sainr Amanp [7] cay detinonjees trast, valamint Kiln, Hons bakcteriimokot valasrtote kia tala Daly amelyck elbontottike a silikawl Ia mesre vit humatokat, Nasri wzoviet Ertats folyékony tiptaiajba yitt bo oldatt Gilupotban “himusraavaka ox az. ktlons béz6 baktériumok, gombdk és sugérgombik tisrta tenvésrcteivel oltotta be: Megilias pitotta, hogy. a. Tegintensivebb humbuse. Ponts svervezeusk a Poeufomonay gemishor tartoxs, baleterhimols, valamint suger, ombale koztl kertlnek ki Munkénke sonia sat tanulmdnyoztuk, hogy a collaléet intenciven elbonté ialOn: 3 ralkvoseképileas gombéke menn yin Képesek a humuert szén és nitrogéntorrds. Kent fothasenalni, velamint. ste hogy kiogészité szén- és nitrogénforrdsok miként befolyasoljdke ax elbontas tivemet, Ar fay bealitote tenydarntehet 28° Cos iermoss, {than 6 hdnapon it inkubsleuks 9 ahumase cid teint a sdtet sein folysc dék elszintelenedése alapjin dllapitottuk meg. A vizsgdlatols oredmonyel sient os dltalunk kisérletbe vont 21 gomba-térzs egyedili seon- Gs nitroyénforvaeként nem Képes a ‘humus, haswnositanis Viesont azon. varidnsok tiinyomd resze, anpelyher gluk6zt vagy cellulézt adtunk, igen intenzic Yen srintelenftottsle el a humuset tartal. uted tapoldatot, -Csupin a Kiewesrit6 Srénfomisoknt tartalmazo kezelégek vito. take Kilyen hatdst, mig azon varias ou ben, amelyike kizdvoleg: kisegtdaitrosen: fornist tartalmazott (NH jNO,) nem fizyel- tink meg szdmottovs hummusshont det. B nok alaphin feltotclerzitly hogy ae Alia: Tink ‘vizwgdlt omic @ unset elsbsor. Dan. nitrogntorniskéat kepeseke hawano- sitani, azaz annak nitrogentartalmd kom. ponenadt bontjéke el ea seénforniskent, 8 Kiczdsait6.svorvesanyazok ezoledinale, Mi. vel a talajba sliaicéan nagy mennyisdzben Kreinele ‘ndvenyi gyoker 66: wadvmarads Vényole, zon servezotekneke ae domes sverepe iehet a humusz mnineralizaeijandl, amelyek csupdn kiegészité szénforrasok jelenlétében eepeack art elbonton Az dltalunk t vizsgdlatok adatai arra hivjak fel’a figyelet, hogy a talajba Korilé “és ott anneraligdlod ndveny! rmuradvéinyole srereps a tale] humianye- faainek ellontise es szintézise.seemponts Jabal sokdkol bonyolultabb es sokoldeleth, maint Kordbban deitsiolortd, Minden ala! tank: megvon anal feltctelerésére, Hozy Keilonbieo talahnileoorganizmusok, wince Iyek a ndveny! maradvanyok clbontdstban rosaovesanck, tehat anyascsereiermekeiken SZEMLE keresztiil Ikomponenseket _biztositanak a humuszanyagok —szintézischez, vata. milyen médon bekapesolédnak a talaj mir meglevs humusanyagainak mineralind. cidjaba, is. ‘A imumusz mezégazdaségi jelent6- sége rendkiviil fontos. A humuszkolloidok, mint kizismert, kiilonbéz6 kationols, els6 sorban Cat” Tatdsira képesek tartésan Ssszeragasztani a talajrészecskeket. SWABY [45] vizsgilatai serine elsdsorban a huminfrakeié rendelkezik ezzel a. sajatoe, sdggal, mfg a fulvésaval cementalo tulaj- donsége jelontésen kisebb, Ennelc alapjén Swapy feltételezi, hogy @ ragnarté tulaj- sonségot clsdsorban az arnidpoliuronidok fehdrjék, polisatharidok és a lignin. jele lete Valtjdk hi, A talaj szerkezote hata. roraa mage a lev) 6s viegaalilcodast amely a” termékenység egyik alapvotd tényez6je, Bzenkivil “a “humusz, ‘mint s8t8tsvinfl anyag, @ tala} hémérséleletét 1s befoly.solja, mivel elnyeli a napsugarakat, ‘A fizikai sajitossigokon kivtila humust kémiai szempontbél is befolydsolja a talaj termelékenységct. Mint. kolloid tulajdon- sdgtt anyag megkéti a névényi tépanya kkat 65 megakadAlyozia azok Kimosodasdt a esapadék dllal. Cuaampe, Secare é Vistetie [5] sverint a tala} humuszter- talmdnak fokozésival parhuzamosan nbve- kedile annals felvehot6 fossfortartalma, A fenticken Kivil @ humusz, biolégiai szemponthdl is ‘befolydsolja_a_ talajban végbomené folyamaiokat. Mivel szén és nittogénforrast tartalmaz, téplaléleul szol- g6l a talajmnikroorgonizmusok résaére 63 ayidoben kedvezGon belolsdsolja a, maga sabbrendi ndvények névekedésct. Feltete- lechet6, hogy mind kézvetve, mind kézvot- lenill befolytisolja az elobbick tdplalkozs- st, Kézvetlenill azdltal, hogy a minerali- zéci6 sorén felszabaduld svanyi sokat, a ndvények tépanyagként hasznositjdl, koz- vetve pedig azzil, hogy « hanmuszkolloidok foliletén adscorbeslt auxinok, vitaminok és egych stimuldlé anyagok foritos szerepet jdiszhatnak a névény életében, miutdn az, gyUkérrendsaerén keresztillfelvetteazokt, Trodalom [1] Beomtey, V. Ax: The formation of hummus. J! Agriew Sei, 11.00.1921. {2} Bowen, 0,'A> Studies on tho forms and availabitity of soll organte Phos, horus, Lowa Agric. Expt Sta. es, Butt. 362. 003, 104 18] Brmovsn, J. Ms The natu of soi nitrogen complexes, J. Sek. Food Ati 5. 497. 1952, “ [4] Hamaoces, J; Ma: Studies on soil ongae nie matted, I. The chomieal nature ofAGROKEMIA Pesaltation de Vacide phosphorique dans un sol latéritique. Ann. Agron. 17, 530. 1947. el P. P.: Traité de chimie agricole, 2. Ed. Dunod. Paris. 190: [7] Dioier, R. & be Sarr Awaxn, Ret Contribution to a study of degrada- tion of humus by soil microorganisins. VIE Congr, int. Sei. Sol Rapp. IIL. C. 425. 1956. [s] Ducwavrour, Pu.: The properties of Immic complexes in different types of soil, Ann. Ke, Eaux For. Nancy 14. 41. 1954, [9] Exner, W.: Kiinstliche und natiizliche Thuminsiuren. Liebig’s Ann, Chem. 133. 1923, [lO] Extn, W.: Ktinstliehe und natiirliche Tiuminaiuren. Liebig’s Ann. Chem. 10. 1925. (11) Fenie, De: Talajbiolégia. Akedémia jad6, Budapest. 1954. [12] Froponoy, M. V.: Poesvennaja milro- hiologija. Szov). Nauke.Moszieva. 1954. 118} Fare, We: Zur Chemie der Humin- simren und deren Modelisubstanzen. VIE Congr. int. Sei. Sol Rapp. 11. 10. 471. 1966. (14) Forsvra, W.: Studies on the more soluble eamplexes of soil organic mat- ter. J. Biochem, 41. 176. 1047. [15] Gescarnr, A. G.: Rol’ mikroonganiz~ mov v nakoplenii vitaminov v poesval {posctuplenii ih v rasztenija. Tr. Inset. Miisrobiol. 11, 292. 1961. [16)Get'esr, J. Fis Znaesenie mikro- organizmoy Vv obrazovanii peregnoja j procsnoszti sztrulkturii poesvii, Szel'= hozgiz. Moszkva. 1940. [17) Haesox, J. Hi: Tho determination of ausins in soil, including a note on synthetic growth substances, The rnalyst 71. 111. 1946. [18] Koxowova, M. ML: Problema poesven- ogo gumusza i szovremenntic zadeesi eyo inuesenija, Izd. AN SSSR. Moszle [19] Koxonova, M. M, & Auexszanprova, J.V.: The biochemistry of the process of formation of humie matter. VIP Congr. int. Sei. Sot Rapp. C. 133. 1996. [20] Knasansimov, N. A.: Mikroonga- nizmi pocsvi i viiszsie rasztenija, Ind. AN SSSR. Moszkwa, 1958. [21] Késrmn, “E.: Umwandlungen von Milroorganismen-Farbstoffen_ in Hu- musstoffe, Z. PflErnahr. Diing. 57. 51. 1952. S TALASTAN Tom. 15. (1968) No. 549 (22) Laatsom, W.: Untersuchungen dbor dic Bildang ‘und Anreicherung von Humusstoffen. Ber. Landteoln. 4. 31. 1948, [23} Lavy, V. & Leowtsan, L. soil. Science 89. 202. 1 (24) Marciarn, L.: Formation d’humus ot do combustibles minéraux sans inter- vention de Poxigéne atmosphérique des mieroorganismes de hautes tempé- ratures ou do fortes pressions. C. R. ‘Mead. Sei. 155. 1554. 1912. [25] Matctarp, L-: Formation d’bumus ot de combustibles minéraux sans inter Yention de Toxigéne atmosphérique des mieroorganismes de hautes tem- pératures ou de fortes pressions, C. Re Koad. Sei. 156. 1159. 1913. [26] Maruiarn, L.1 Synthese des matiéres Tuumiques par action des acides axninés sur les stieres réduetours. Ann. Chim, Phys. 5. 258. 1916. [27] Martson, 8. & Kourign-ANDERSON, E.: The avid-haao condition in vegeta: tion. Litter and humus. Ann. Agric. Coll. Swecden 11. 107. 1943. [28] Misuszriy, BE. N.: “Tho scioneo of microbial associations in soil and its dovelopment. VIP Congr. int. Sci. Sol Rapp. 0. 87. 1956. [29] Promo, 0.2 Weitere Untersuchungen var Humusbildung der Mikroorgunis- men, Z. PflEmibr. Diing. 55. 151. 195 [80] Poction, J. & px Bansao, H.s Traité de microbiologic de sol. Applications fagronom:ques. Dunod. Paris. 1958, [a1] Pocuon, J. & Tenan, Y. Ta: Humus and tho’ biology of soil. Rev. Géner. Bot. 57. 321. 1050. [82] Robaxov, K. I.:Obrazovanie gumusza ¥y processze “razvitija rasztenij. ‘Tr. jublin, szesseit poszvjasesennoj sztole- tiju szo dja rozsdenija V. V. Doku- Tad, AN SSSR. Moszkva. 1945. [33] Rove, M.z Recherches sur les vita- mines du sol. Experientia 4. 149. 1948. [34] Somerren, Fz Reoont work in humus research. ‘Transact. 5th Int. Congr. Soil Sci. 1. 208. 1954. [35] Sonmeron, F. & Weure, Ex Ober Ziele und Woge der modernen Humin- stoft-Fomsehung. ‘Trans. int, Soc. Soil Comm. if IV. 1952 2. 29. tannin 195 [36] Scusir, E,: Soil microorganisms and plant growth substances. 1. His- tory. Soil Sei. TI. 129. 1951. [37] Soimmpr, E. & Staney, R.: Soil inicroonganisms and plant growth substances. II. ‘Transformations | of certain B vitamins in soil. Soil Sei, Ti. 221. 1951.(38] Soumersur, O. & SHorey, E. C.: Chemical nature of soil onganie matter. US Dept. Agric, Bur. Soils Bull. 74. 1910. [39] Semixoze, U. & Larsen, A: Stott abbatt und “Humusabbau bei der aoroben und anaeroben Zersotzung, lndwirtschaftlieh und forstwirtschaft= lich wichtiger organischer Stofte. Z, PflErndhr. Ding. 58, 193. 1952. [40] Srewatr, W. Si, Keyes, MG. & ANDERSON, M.: Extraction of auxin from virgin soils, Soil Sei. 53. 209. 1942, [41] Senor, J: A nedvesség hatdsa a cellu- I6z elbontdséra egyes hazai talajaink ban, Agrokémia és Talajtan, 11, 10; 1962. [42] Szxor, J.: A kiilonbjx6 ndvényi anya. gok butdsa néhéiny B csoporthon tar tor6 vitamin seintézisére a talajban, Agrokéinia és ‘Talajtan 18. 523—531 1966. [43] Szxcr, J. & Gurvds, F.: Bayes celluléz- bonté'mikroorzanszmusole anyagesere- fermekeinek hatisa az Azotobactor Iéguésére, valamint a lucernamagvak esinizasire, Agrokémia és Talnjtan 12. 99. 1963, [44] Sznar, J. & GeLvds, vitaminoknak s tala halmoz6ugséhoz. Agroke: tan 18. 281, 1964. [45] Swany, R. J: Tho influence of humus on soil aggregation. J. Soil Sei. 2. 182. 1950, [46] Terran, J. Z.: Ucsosztic mikroorganiz- tnovv" aorobnom razlozsanii jarovo} Adatok egves ban tdrténd Tel. 6s Talaj- SZEMLE, szolomit i obrazovanie pri ctom gumu- szopodobnith vosesesztv. Pocsvove. denio (3) 175. 1949. (47) Trssuny, J. & Zix, M. K.s Tho isola- tion of ligno-protein from sofl, Trans, Sith Congr. Int. Soil Sel. 2. 342. 1054, [48] Vanpzcaveye, S.C. & Vitnanunva, .+ Microbial activities in soil I, Nitrogen fixation by Azotobacter and activity of various groups of microbes in Palouse silt Ioan. Soil Se 1934. [49] Virsamsz, Ve Res Srel’horgiz. Mos [50] Vitra, J-: Prispevek ke studiu sym- bios azotobactera. Ceskoslov. biol. 2. (2) 1953. [51] Wacker, T. W.: Tho accumulation of organic matter in grassland soils, VI° Congr. int, Sef, Sol Rapp. B. 409, 1956. (52] Waksway, 8. A.: Hummus. Williams & wi T Warsaw, 8. A. & Iven, KR. Ns Contribution to our Imowledgo of the chemical nature and of the origin of humus 1. Soil Sei. $4, 43. 1933, (54) Wrensuatr, O. L. & Moxinrny, R. Ret ‘Tho nature of tho organic phosphorus in soils. Canad. J. Fos. B. 18,475. 1937. [55] Wrensuars, C. 1, & Dv, W. Js Onganic phosphorus in soils. ‘Tho nature of the organie phosphorus compounds. A. Nuvleic acid deri tives, B. Phytin, Soil Sei, 51.2: SURGL JOZSEP Brkecet: 1966. januér 22.