Stöchiometriai számítások

légfelesleg tényező

Tüzeléstechnika
 Tartalom
• A tüzelés anyagmérlege,
stöchiometriai számítások
• A légfelesleg tényező definíciója és hatásai
• Optimális légfelesleg tényező meghatározása
 Stöchiometria
A tüzelés összességében egy oxidációs folyamat,
amely hőfelszabadító, vagyis exotherm kémiai reakció:
• Exotherm - hőfelszabadító reakció
• Endotherm - energia betáplálás szükséges
a reakció fenntartásához
• Autotherm - semleges energiaáramlás
szempontjából,
(a reakció nem termel és nem fogyaszt energiát)

A tüzelés alap reakciói:

C + O2 = CO2 + hő
2H2 + O2 = 2H2O + hő
S + O2 = SO2 + hő
Levegő, mint a tüzelés általános oxigén forrása
A tüzeléses kémiai reakcióhoz két komponens szükséges:
• Éghető elem, vagy anyag és
• Oxigén
A tüzelés oxigén forrása legtöbb esetben a levegő.
(Kivételek pld: hegesztés technika – autogén hegesztés,
rakéta technika, hadiipar – napalm
ezekkel most nem foglalkozunk)

A levegő átlagos összetétele: Oxigén O2 21% [V/V, mol/mol]

Nitrogén N2 78% [V/V, mol/mol]
Egyéb (CO2, nemesgázok, stb.)1% [V/V, mol/mol]
Egyszerűsítés tüzeléstechnikai számításokhoz:
Levegő összetétel: Oxigén O2 21% [V/V, mol/mol]
(térfogat ill. moláris) Nitrogén N2 79% [V/V, mol/mol]
(tömegszázalékos) Oxigén O2 23.3% [m/m]
Nitrogén N2 76.7% [m/m]
 A levegő mint oxigénforrás
használatának következményei
Egy tüzelési folyamatban ennek eredményeként
1 mol O2-hez 79/21 = 3.762 mol N2 járul.
A levegő szükséglet:
100/21=4.76 * O2 szerese az oxigén szükségletnek
molárisan, vagy térfogat arányban [mol/mol, m3/m3]
100/23.3=4.29 * O2 szerese tömegarányban [kg/kg]
Nitrogén N2 inert, nem éghető gáznak tekinthető.
A nitrogén nem vesz részt a kémiai reakcióban, kivéve
egy nagyon kis elhanyagolható mennyiséget, ami
viszont felelős a NOx keletkezéséért.
NOx képződéssel később részletesen foglalkozunk,
viszont tömegmérleg szempontjából elhanyagoljuk.
 Az égés kémiai reakció egyenletei, levegő
mint oxigénforrás használatával
C + O2 + (3.76N2) = CO2 + (3.76N2) + hő

2H2 + O2 + (3.76N2) = 2H2O + (3.76N2) + hő

S + O2 + (3.76N2) = SO2 + (3.76N2) + hő

2CO + O2 + (3.76N2) = 2CO2 + (3.76N2) + hő

CH4 + 2O2 + (7.52N2) = CO2 + 2H2O + (7.52N2) + hő

C2H6 + 3.5O2 + (13.16N2) = 2CO2 + 3H2O + (13.16N2) + hő

C3H8 + 5O2 + (18.8N2) = 3CO2 + 4H2O + (18.8N2) + hő

C4H10 + 6.5O2 + (24.4N2) = 4CO2 + 5H2O + (24.4N2) + hő

Az égés alapegyenleteinek moláris és tömegmérlege,
levegő mint oxigénforrás használatával

Karbon égése:
1kmol C + 1kmol O2 + (3.76kmol N2) =
= 1kmol CO2 + (3.76kmol N2) + hő
5.76kmol => 4.76kmol
12kg C + 32kg O2 + (105.28kg N2) =
= 44kg CO2 + (105.28kg N2) + hő
149.28 kg => 149.28 kg
1kg C + 2.67kg O2 + (8.77kg N2) =
= 3.67kg CO2 + (8.77kg N2) + 34.12MJ hő
12.44 kg => 12.44 kg
 Hidrogén égése

2kmol H2 + 1kmol O2 + (3.76kmol N2) =

= 2kmol H2O + (3.76kmol N2) + hő
6.76kmol => 5.76kmol

4kg H2 + 32kg O2 + (105.28kg N2) =

= 36kg H2O + (105.28kg N2) + hő
141.28 kg => 141.28 kg

1kg H2 + 8kg O2 + (26.32kg N2) =

= 9kg H2O + (26.32kg N2) + 143MJ hő
35.32 kg => 35.32 kg
 Kén égése

1kmol S + 1kmol O2 + (3.76kmol N2) =

= 1kmol SO2 + (3.76kmol N2) + hő
5.76kmol => 4.76kmol

32kg S + 32kg O2 + (105.28kg N2) =

= 64kg SO2 + (105.28kg N2) + hő
169.28 kg => 169.28 kg

1kg S + 1kg O2 + (3.29kg N2) =

= 2kg SO2 + (3.29kg N2) + 9.09MJ hő
5.29 kg => 5.29 kg
A stöchiometriai számítások alapelve
A számítás a tüzelőanyag elemi analízisének eredményéből
indul ki (C, H, S, O, N, nedvesség, hamu) [kg/kg]
szilárd és folyékony tüzelőanyagok esetében
A számításban használt konstansok a kémiai egyenletekből
származnak, pld:
Az elméleti, sztöchiometrikus oxigén szükséglet a következő:
µO2 = 2.67C + 8H + S – O [kg/kg]
Az elméleti, sztöchiometrikus levegő szükséglet a következő:
4.29* µO2 = 11.45C + 34.32H + 4.29S – 4.29O [kg/kg]
 A számításokhoz használható konstansok,
tömegarány számításokhoz,
figyelembe véve a természetben tapasztalható átlagos
izotóp arányokat
Elemi µO2 µ L0 ' µ CO2 µ SO2 µ N2 µ H2O
összetétel
C 2.664 11.484 3.664 0 8.820 0
H 7.936 34.209 0 0 26.273 8.936
S 0.998 4.301 0 1.998 3.303 0
O - 1.000 - 4.301 0 0 - 3.310 0
N 0 0 0 0 1.000 0
nedvesség 0 0 0 0 0 1.000
hamu 0 0 0 0 0 0
 A számításokhoz használható konstansok,
térfogatarány számításokhoz,
figyelembe véve a természetben tapasztalható átlagos
izotóp arányokat
Elemi O2' L0' VCO2 VSO2 VN2 VH2O
összetétel

C 1.864 8.876 1.8535 0 7.012 0

H 5.560 26.476 0 0 20.916 11.120
S 0.698 3.324 0 0.683 2.635 0
O - 0.700 - 3.322 0 0 - 2.622 0
N 0 0 0 0 0.800 0
nedvesség 0 0 0 0 0 1.240
hamu 0 0 0 0 0 0
 A kapott fajlagos jellemzők jelentése
Oxygén és levegő szükséglet:
• Fajlagos oxigén szükséglet: µO2 [kg/kg tüz.a.]
O2' [m3/kg tüz.a.]
• fajlagos levegő szükséglet: µ L0 ' [kg/kg tüz.a.]
L0' [m3/kg tüz.a.]
füstgáz komponensek:
• fajlagos széndioxid mennyiség: µCO2 [kg/kg tüz.a.]
VCO2 [m3/kg tüz.a.]
• fajlagos kéndioxid mennyiség: µSO2 [kg/kg tüz.a.]
VSO2 [m3/kg tüz.a.]
• fajlagos nitrogén mennyiség: µN2 [kg/kg tüz.a.]
VN2 [m3/kg tüz.a.]
• fajlagos vízgőz mennyiség: µH2O [kg/kg tüz.a.]
VH2O [m3/kg tüz.a.]
 Számítás módszere
• Az elemi analízis eredményeként kapott bemenő
adatvektort kel skalárisan megszorozni a megfelelő
konstans vektorral a megfelelő táblázatból
fajlagos füstgáz mennyiségek:
• fajlagos száraz füstgáz mennyisége:
µVo'd = µCO2 + µSO2 + µN2 [kg/kg tüz.a.]
Vo'd = VCO2 + VSO2 + VN2 [m3/kg tüz.a.]
• fajlagos nedves füstgáz mennyisége:
µVo' = µVo'd + µH2O [kg/kg tüz.a.]
Vo' = Vo'd + VH2O [m3/kg tüz.a.]
 Égéshő és Fűtőérték
• A fűtőérték az a hőmennyiség, amely a tüzelőanyag teljes és tökéletes elégése
során keletkezik, úgy, hogy az égéstermék állandó nyomás mellett a kiindulási
(környezeti) hőmérsékletre van visszahűtve (szabványosított mérési módszer)

• - Égéshő, vagy Felső fűtőérték - a füstgáz H2O tartalmát folyadék formában

( É, Ho, Hs, HHV) veszi figyelembe,
tartalmazza annak párolgáshőjét is

• - Fűtőérték, vagy Alsó fűtőérték - a füstgáz H2O tartalmát vízgőz formában

( F, Hu, Hi, LHV) veszi figyelembe,
nem tartalmazza annak párolgáshőjét

lehetséges dimenziók: MJ/kg, MJ/m3, kWh/kg, kWh/m3

Égéshő és Fűtőérték kapcsolata: F = É − m w ⋅ h fg − 9 ⋅ m H 2 ⋅ h fg

ahol: mw = a tüzelőanyag nedvességtartalma
mH2 = a tüzelőanyag hidrogéntartalma
hfg = a füstgáz vízgőz tartalom parciális nyomásához
tartozó párolgáshő [kJ/kgH2O]
 A fűtőérték közelítő számítása
H = 338.22 ⋅ C + 1195.9 ⋅ ( H − O 8) + 92.51 ⋅ S − 25.1 ⋅ w [kJ/kg]
i
• Csak közelítő eredményt ad, mert a tüzelőanyag elemi
analízisének adataiból indul ki
• Nem veszi figyelembe a tüzelőanyagban az elemek
között lévő kémiai és/vagy fizikai kapcsolatokat, amiket
először fel kell szakítani
• A valós érték néhány %-al alacsonyabb
• Pontos érték szabvány szerinti méréssel határozható meg.
 Gáznemű tüzelőanyagok esetén kiinduló adatsor
a tüzelőanyag molekula analízésének eredménye
Molekula analízis: Éghető anyagok:
anyagok
CH4 (Metán) [m3/m3 tüz.a.]
• C2H6 (Etán) [m3/m3 tüz.a.]
• C3H8 (Propán) [m3/m3 tüz.a.]
• C4H10 (Bután) [m3/m3 tüz.a.]
• CmHn (magasabb CH-k) [m3/m3 tüz.a.]
• CO (Szénmonoxid) [m3/m3 tüz.a.]
• H2 (Hidrogén) [m3/m3 tüz.a.]
• H2S (Hidrogén-szulfid) [m3/m3 tüz.a.]
Nem éghető, ballaszt anyagok:
• CO2 (Széndioxid) [m3/m3 tüz.a.]
• N2 (Nitrogén) [m3/m3 tüz.a.]
• O2 (Oxigén) [m3/m3 tüz.a.]
• H2O (vízgőz) [m3/m3 tüz.a.]
 A gáz tüzelőanyag tömegszázalékos összetétele

• A gáz tüzelőanyag tömegszázalékos összetétele

számítással határozható meg.
• Például metán esetén:
VCH 4 ⋅ ρCH 4
mCH 4 = [kg/kg gas]
ρ gas
• Ahol a gáz tüzelőanyag normál sűrűsége a következők
szerint számítható:
• A molekula analízis adatvektorát kell skalárisan szorozni a
komponensek sűrűségét tartalmazó adatvektorral.
(lásd a 2. táblázatot)

ρ gas = ∑V i ⋅ ρi [kg/m3]
 A fajlagos mennyiségek jelentése ugyanaz,
csak a térfogatra fajlagosított jellemzők dimenziója tér el
oxigén és levegő szükséglet:
• fajlagos oxigén szükséglet: µO2 [kg/kg tüz.a.]
O2' [m3/ m3 tüz.a.]
• fajlagos levegő szükséglet: µ L0 ' [kg/kg tüz.a.]
L0' [m3/ m3 tüz.a.]
füstgáz komponensek:
• fajlagos széndioxid mennyisége: µCO2 [kg/kg tüz.a.]
VCO2 [m3/ m3 tüz.a.]
• fajlagos kéndioxid mennyisége: µSO2 [kg/kg tüz.a.]
VSO2 [m3/ m3 tüz.a.]
• fajlagos nitrogén mennyisége: µN2 [kg/kg tüz.a.]
VN2 [m3/ m3 tüz.a.]
• fajlagos vízgőz mennyisége: µH2O [kg/kg tüz.a.]
VH2O [m3/ m3 tüz.a.]
 A számításokhoz használható konstansok,
térfogatarány számításokhoz
Molekula O2' L0' VCO2 VSO2 VN2 VH2O HVi
analízis
[kJ/m3]

VCH4 2.0 9.524 1.0 0 7.524 2.0 35874

VC2H6 3.5 16.666 2.0 0 13.166 3.0 64423
VC3H8 5.0 23.810 3.0 0 18.810 4.0 92887
VC4H10 6.5 30.952 4.0 0 24.452 5.0 123654
VCnHm 6.0 28.571 4.0 0 22.571 4.0 115575
VCO 0.5 2.381 1.0 0 1.881 0 12623
VH2 0.5 2.381 0 0 1.881 1.0 10779
VCO2 0 0 1.0 0 0 0 0
VN2 0 0 0 0 1.000 0 0
VO2 - 1.0 - 4.762 0 0 - 3.762 0 0
VH2S 1.5 7.143 0 1.0 5.643 1.0 594
VH2O 0 0 0 0 0 1.0 0
 A számításokhoz használható konstansok,
tömegarány számításokhoz
Molekula
analízis
ρgas µO2 µL0 ' µCO2 µSO2 µN2 µH2O Hi
[kg/m3] [kJ/kg]
mCH4 0.716 3.990 17.196 2.743 0 13.207 1.246 50103
mC2H6 1.342 3.725 16.056 2.927 0 12.331 1.798 48005
mC3H8 1.967 3.628 15.640 2.994 0 12.012 1.634 47222
mC4H10 2.593 3.579 15.426 3.029 0 11.847 1.550 47687
mCnHm 2.503 3.423 14.751 3.183 0 11.328 1.285 46174
mCO 1.25 0.571 2.461 1.571 0 1.890 0 10098
mH2 0.09 7.937 34.206 0 0 26.271 8.935 119766
mCO2 1.977 0 0 1.000 0 0 0 0
mN2 1.251 0 0 0 0 1.000 0 0
mO2 1.428 - 1.000 - 4.310 0 0 - 3.310 0 0
mH2S 1.5384 1.409 6.071 0 1.880 4.662 0.528 386
mH2O 0.804 0 0 0 0 0 1.000 0
 Számítás módszere
• Az elemi analízis eredményeként kapott bemenő
adatvektort kel skalárisan megszorozni a megfelelő
konstans vektorral a megfelelő táblázatból
fajlagos füstgáz mennyiségek:
• fajlagos száraz füstgáz mennyisége:
µVo'd = µCO2 + µSO2 + µN2 [kg/kg tüz.a.]
Vo'd = VCO2 + VSO2 + VN2 [m3/m3 tüz.a.]
• fajlagos nedves füstgáz mennyisége:
µVo' = µVo'd + µH2O [kg/kg tüz.a.]
Vo' = Vo'd + VH2O [m3/m3 tüz.a.]
 RO2max (CO2max) meghatározása
RO2max (CO2max) A sztöchiometriai körülmények melleti tüzelés
esetn kialakuló maximális koncentrációt adja.
Ismerete hasznos a füstgáz analízis értékeléséhez.
VCO 2 VSO 2
Kiszámítása: RO 2 max =( + ) ⋅ 100 [%]
V0, d V0, d
Jellemző értékek különböző tüzelőanyagok esetén:
szén: 18.3 - 19.5 %
fa 20.0 - 21.0 %
nehéz olaj: 15.9 - 16.1 %
könnyű olaj: 15.4 - 15.6 %
földgáz: 11.5 - 12.1 %
városi gáz: 10.8 - 11.7 %
Szilárd tüzelőanyag jellemzői
Folékony tüzelőanyagok jellemzői
Gáznemű tüzelőanyagok jellemzői
Gáznemű tüzelőanyagok jellemzői
 Légfelesleg tényező λ
• A stöchiometriai tüzelőanyag és levegő keverék éppen annyi oxigént
tartalmaz, amennyi elegendő az éghető rész tökéletes égéséhez.
- a keverék ahol többlet levegő van, vagyis légfelesleg van, tüzelőanyagban
szegény keveréknek minősül,
- ahol viszont kevesebb levegő van, az u.n. léghiányos,
vagy más néven tüzelőanyagban dús keverék
• Általában az a cél, hogy a tüzelőanyagot teljesen és tökéletesen elégetve
kinyerjük az összes benne rejlő energiát, ami általában csak a
sztöchiometriainál kicsit nagyobb levegő mennyiség esetén lehetséges,
mivel ahhoz, hogy mindegyik éghető atom találjon oxigén párt magának, egy
kicsit feleslegben kell azt adagolni.

• Így jutunk el a légfelesleg tényezőhöz:

Betáplált levegő mennyisége L
λ= = [-]
Stoichiometriailevegőszükséglet L0
 Légfeleslegtényező figyelembe vétele
a stöchiometriai számításokban
Égési levegő mennyisége: µL' = λ µLo' [kg/kg tüz.a.]
L' = λ Lo' [m3/kg or m3/m3 tüz.a.]
fajlagos száraz füstgáz mennyisége:
µV'd = µVo'd + (λ-1) µLo' + h (1-b) [kg/kg tüz.a.]
V'd = Vo'd + (λ-1) Lo' [m3/kg or m3/m3 tüz.a.]
fajlagos nedves füstgáz mennyisége:
µV' = µVo' + (λ-1) µLo' + h (1-b) [kg/kg tüz.a.]
V' = Vo' + (λ-1) Lo' [m3/kg or m3/m3 tüz.a.]
ahol: h – a tüzelőanyag hamutartalma
b - a hamutartalom tűztérben maradó része - salak
(bekötési tényező)
 Aktuális füstgáz összetétel számítása

fajlagos széndioxid mennyisége: µfgCO2 = µCO2 / µV' [kg/kg füstgáz]

VfgCO2 = VCO2 / V‘ [m3/m3 füstgáz]
fajlagos kéndioxid mennyisége: µfgSO2 = µSO2 / µV‘ [kg/kg füstgáz]
VfgSO2 = VSO2 / V‘ [m3/m3 füstgáz]
fajlagos nitrogén mennyiség: µfgN2 = µN2 / µV‘ [kg/kg füstgáz]
VfgN2 = VN2 / V' [m3/m3 füstgáz]
fajlagos vízgőz mennyiség: µfgH2O = µH2O / µV‘ [kg/kg füstgáz]
VfgH2O = VH2O / V‘ [m3/m3 füstgáz]
fajlagos levegő mennyiség: µfglev = (λ-1) µLo' / µV‘ [kg/kg füstgáz]
Vfglev = (λ-1) . Lo' / V‘ [m3/m3 füstgáz]
fajlagos pernye mennyiség: µfghamu = h (1-b) / µV' [kg/kg füstgáz]
(csak szilárd tüz.a.esetén) Vfghamu = h (1-b) / V' [kg/m3 füstgáz]
 Üzemi légfeleslegtényező meghatározása

Mérleg egyenletek: V‘d = Vo‘d + (λ-1) Lo' , és

RO2max . Vo'd = RO2mért . V‘d

 RO2 max  V0, d

A következő egyenlet kapható: λ = 1 +  − 1 ⋅ ,
 RO2 mért  L0

RO2 max
Figyelembe véve, hogy Vo‘d y Lo' kapjuk: λ=
RO2 mért
 Üzemi légfeleslegtényező meghatározása

Mérlegegyenletek: V‘d = Vo‘d + (λ-1) Lo' ,

és
0.21 . (λ-1) Lo' = O2fg . (Vo‘d + (λ-1) . Lo' )

(ahol O2fg – a füstgáz maradvány oxigéntartalma)

Figyelembe véve, hogy Vo‘d y Lo' kapjuk:

21
λ=
21 − O2 fg
Légfeleslegtényező változás hatásai
 Optimális légfelesleg tényező
Számos tényezőtől függ:
• Tüzelőanyag fajtája, tüzelés rendszere, tüzelőberendezés
konstrukciója, károsanyag emisszió határértékei, stb.
• Szokásos légfelesleg tényező tartományok:

Tüzelőanyag λ
Gáz 1.03 - 1.2
Olaj 1.1 - 1.3
Szilárd darabos tüzelés 1.4 - 2.0
Szilárd portüzelés 1.2 – 1.4
Optimális légfelesleg tényező meghatározása
 A stöchiometriai számítások feltételei
1. A tüzelőanyag teljesen elég
2. Minden éghető tartalom teljesen és tökéletesen oxidálódik
- teljes égés esetén nincs szilárd éghető maradvány
- tökéletes égés azt jelenti, hogy mindegyik oxidáció a lehetséges
legvégső fázisig lezajlik, vagyis nincs gáznemű éghető maradvány
(Pld. C => CO2 nemcsak CO)
3. A Nitrogén nem oxidálódik, N2 formában marad

• Valóságban egy kis mennyiségű elégetlen mindig marad,

valamint a nitrogén nagyon kis hányada oxidálódik.
• 1. – 3. pointok igazak tömeg és energiamérleg szempontjából,
az így okozott hiba elhanyagolható
• Természetesen környezetvédelmi szempontból a kis mennyiségű
szennyezőanyag képződést is figyelembe kell venni
 Összefoglalva áttekintettük
• A tüzelés anyagmérlegét,
stöchiometriai számításokat
• A légfelesleg tényező definícióját és hatásait
• Optimális légfelesleg tényező meghatározását
Köszönöm a figyelmet!