You are on page 1of 14

KAFFKA - mese egy nőről, aki nem választott babát

Színpadkép:
játékbabák az előtérben, lelógó, fátyolszerű leplek középtájt, bentebb szerkesztői
asztal, illetve a színpad jobb felén nagy tükör

Kezdőkép:🡪 pont fénnyel 🡪 A 3 Kaffka (Adri, Réka, Detti) összegömbölyödve


középen kuporog a színpadon, a Hangra lassan felemelik a fejüket,
körbetekintenek, kigömbölyödnek a kezdőpózból és elfoglalják helyüket.

Bata Szilvi 🡪 Mozdulatlanság-Hang: „Mint valami idegen, tarka


képeskönyvet, úgy forgatom, lapozgatom néha a múltamat; s csak
egyszer-egyszer jut eszembe: hiszen én voltam ez.” “A csigaházam, a váram
olyan egy, oly gyönge... olyan én.”

1. Jelenet:🡪 zene=Tompos Kátya: Babákkal játszott (Toldi Brigi 11/B - bent


ül a kávéházban a zenészek mellett)

Tulipán Adrienn🡪 pont fénnyel 🡪 gyerek Margit babákkal körbevéve


játszik
Babákkal játszott, s pár év után

A babák arcában meglátta magát

Hozzájuk beszélt gyöngéden, s vadul

Nem tudta mi fájt, de fájt piszkosul

Indultak felé a jó emberek -Brigi feláll lassan, elindul a kislány felé, szemkontaktus

Felnőttek, vének, apró gyermekek

Szemükben kérdés, így szólt a vád:

Dönts végre, ki vagy te, melyik babád

Úgy döntött, nem mozdul - elejti a babákat, megmerevedik, babává változik

Nem pislog, nem pirul


Nem nevet, nem is sír

Nem zokog, nem is tud

Rájött, hogy ki volt ő

Miért a fájdalom

S álmában esténként

Babává változott - Brigi fel akarja emelni a karját, de élettelen, Brigi továbbsétál a
szerkesztői asztalig, annak nekidől állva, nincs rajta fény, onnan énekel tovább

Hevér Réka 🡪 pont fény 🡪 tinédzser Margit a tükörnél, épp az egyik babája
száját rúzsozza - “felnőtt a lány”- a saját száját is ugyanúgy - “babái arcát
viselte magán”- tükörnél illegeti magát, haját kiengedi, kis levélkét vesz elő a
blúzából
“Szerelmek jöttek, s így szólt a vád:
Dönts végre, ki vagy te, melyik babád” - Brigi erre odalép már Rékához, kontakt,
Réka visszaül a babái közé, nekik mutatja a levelet, de csalódik, elejti
“A fájdalmas kérdés újra talált
Ledöntve lelkének védőfalát
Gyermeknek érezte újra magát
Összetört szíve nem bírta tovább”

Refrén: “Úgy döntött…” -letörli a rúzst a saját szájáról, a babáéról is, majd elhajítja a
babát, ő is megmerevedik, babává változik, Brigi megböki, de élettelenül lecsuklik a
feje
Letkó Detti 🡪 pont fény 🡪 harmadik egységnél az íróasztalnál ülve a felnőtt,
író Kaffka Margit
“És egyszer csak úgy lett, hogy életre kelt
És babázni tanított embereket
És azok is választottak mind babát
És elénekelték az összes dalát” - lassítva
A versszak alatt mindkét baba újra megelevenedik, és odagyűlnek a felnőtt Kaffka
köré, Brigi is, összenéznek a végén

Bata Szilvi 🡪 Álmodtam én már sokszor égiszépet/ És mindig fájó szívvel


ébredék./ Elég! Álmodni nem akarok többet,/Se húnyt reményeket siratni még. -
🡪 zene=zongora - erre a 3 Kaffka előre előremegy a színpad közepére
(ülőzsámoly), elhelyezkednek a “meséléshez”

2. Jelenet:

Letkó Detti 🡪 az író Kaffka a lányoknak olvassa, majd meséli a „Nem


hiszek” című verset

Egy fáradt pille ringott haldokolva

Tarlott gallyon, barnás levél alatt.

Sápadt falombok halovány árnyéka

Remegve űzött őszi sugarat.

Nagyon szomorú mese volt az élet.

A fán már útrakészült száz madár.

És mind nekem csacsogta búcsuzóra,

Hogy a nyaram sohsem jön vissza már.

Bealkonyúlt keserves sóhajomra,

És csillagkönnyel lett tele az ég.

Azon az éjen álmok látogattak,

Oly teli fénnyel, mint tán soha még.

Olyan kicsike, szűk volt a szobácskám,

Mégis egész tündérország befért.

– És álmodtam merész, nagy boldogságrul,


Álmodtam nagy, boldogságos mesét. - leteszi a könyvet, a többit fejből,
mintha a saját életéről beszélne

Álmodtam én már sokszor égiszépet

És mindig fájó szívvel ébredék.

Elég! Álmodni nem akarok többet, - feláll, - erre a lányok is felriadnak

Se húnyt reményeket siratni még. - hátrasiet az íróasztalhoz, felveszi a


kéziratokat, amikkel visszamegy a lányokhoz — közben a takarásból beül a
székbe Ady- Vilmos

Tudom: jő majd a józan, szürke reggel

És szomorú lesz. Csupa köd, hideg.

Jöhetne már maga a boldogság is,

Annak se tudnék hinni. Nem hiszek. - a kéziratokat odaveti Rékának, a kicsi


beszalad vissza a “babaszobájába”, felnőtt Kaffka kimegy

🡺 zene tragikus, hangos - közben Réka összeszedegeti a


papírokat, oldalra elvonul, nézegeti, miközben:

Bata Szilvi 🡪 Mozdulatlanság+Hang: „Minden pihenőhelyről nézve egészen


más a panoráma. Így van ez az eseményekkel is talán; és meglehet, hogy amit
ma az élettörténetemnek gondolok, az csak mostani gondolkodásom szerint
formált kép az életemről.”

3. Jelenet: szerkesztőség felé menetben-kezében papírok, jegyzetek- a fiatal


Kaffka
Martin🡪 a függönyből először egy fekete ruhás, kalapos férfi alak
gördül ki megállítva a félő Margitot közben egy hang mondja a kor
sztereotípiáját a női írókról 🡪 félrelöki Margit és megy tovább.

Görög József 🡪 Férfi hang: „Nem rosszak a lányod versei, édes húgom, sőt
szépek és egészen jók. De hát minek írni egy nőnek? Az olyan jó
gazdasszonynak, mint te vagy, kár volna, ha nem a főzőkanál mellett maradna
meg. Még az is kár, hogy tanitónő lesz.” (nagybátyja mondta)

Réka 🡪 Margit válasza: „Mióta csak megszülettem, elfoglaltam és lefogtam egy

másik embernek, az anyámnak az egész életét. Mikor még kicsiny voltam, maga

öltöztetett, ő fürdetett meg este, és míg el nem aludtam, ruhástul mellém dőlve a

kis ágyamba suttogott, mesélt és dalolt nekem. (...) Azt hittem, hogy ő egészen és

csupán ennyi, nincs rajtam kívül más élete, vagy vágya, vagy joga…azt hittem,

követelhetem, hogy az én kedvemért ne élje az önmaga életét.”(Kaffka Margit)

Balázs🡪 a függönyből másodszor is egy fekete ruhás, kalapos férfi alak


gördül ki megállítva a félő Margitot közben egy hang mondja a kor
sztereotípiáját a női írókról 🡪 félrelöki Margit és megy tovább

Nagy István 🡪 Férfi hang: „A belső koncentrálódásra való képesség, amely az


író-férfiban, ha igazán tehetséges, mindig megvan, az író-nőkből csaknem
teljesen hiányzik. Ezért az írónő munkájában mindig van valami
dilettáns-szerűség, s ezért igaz, amit Gyulai mond, hogy igazi nagy alkotásra
írónő nem képes.” (Schöpflin Aladár)

Réka 🡪 Margit válasza: „Mit csinálhatok én az embervoltommal, ha egyáltalán


van ilyen…?”
🡪a függönnyel bíbelődve odaér a szerkesztői asztalhoz, megáll előtte,
ahol Ady mondja a következőt Margitnak:

Vilmos 🡪 Férfi hang: „Maga Margitkám, olyan nagy tehetség, hogy már nem is
számít nőnek” – mondta ezt Ady Endre

Réka 🡪 Margit válasza: Adynak: „Férfiúnak fogalma sem lehet róla, hogy
milyen semminek érezheti magát egy asszony, ha egyszer ráébred… Bandika,
mennyiért lennél helyettem asszony?”
🡺 Ady mozdulatlanul ül, Margit odamegy a babákhoz, kifordul a
közönség felé, majd a babáknak mondja:

Réka 🡪 „Nincs semmi bajom, nem vagyok éhes és nem fázom. — Tulajdonkép
egymást rontjuk mi el, … ez a husz-huszonöt összezárt leány, — mikor el-hitetjük
egymással és magunkkal, hogy valami jobbat, valami különös másat várhatunk
még az élettől, —mikor követelő igényekkel nézünk a jövendőnek elébe, —
ehelyett hogy megelégednénk evvel a passiv jóléttel”

4. Jelenet: szerkesztőségben, megélénkül a színpad, verspárbajban


bemutatva a szereplőket
🡺 Kosztolányi és Balázs Béla oldalról bejön nagy hanggal
„beszélgetve”
🡺 Kaffka próbál közbeszólni pár verssorral, de mindig elnyomják

-Vilmos, Ady 🡪 Egy perc és megcsókol az Élet,


Testem vidám, lángoló katlan.
Égnek a nők, a házak, utcák,
A szívek, álmok. Minden ég
És minden halhatatlan. (Csak egy perc)

-Levente, Kosztolányi 🡪 Ábrándjaim, ti lángoló rakéták,

repüljetek az éjszakába szét

és húzzatok fénysávot gyászmezén át!


Hisz oly sötét, kietlen így a lét,

és más világosság nem kell ma nékem - (Ábrándjaim, ti…)

-Réka, Kaffka 🡪Egy pillanat. Csak amíg átsuhan


Egy szíven a ború…..(Aszfalt, 1903)

-Bandi, Balázs Béla 🡪 Tavaszi istentisztelet

Lángolnak a csillagok odakinnt

Pántüzek a kék világmezőn.

Hallod a lármáját a tavasznak? -

Részeg tündércsapatok vágtatnak

Keresztül völgyön, ifjú hegytetőn.

- Réka, Kaffka 🡪 Míg széttekint - magába, társtalan


Egy lány ki szomorú. (Aszfalt, 1903)

- Vilmos, Ady 🡪Új horizonok libegnek elébed,

Minden percben új, félelmes az Élet,

Röpülj, hajóm,

Új horizonok libegnek elébed.

Nem kellenek a megálmodott álmok,

Új kínok, titkok, vágyak vizén járok,

Röpülj, hajóm,

Nem kellenek a megálmodott álmok. (Új vizeken járok)


- Réka, Kaffka 🡪 Van egy leány, - csak a mesébe él, -
Mondják, - nem is különb a többinél. (Fáradt emberek, 1903)

🡺 Kaffka babái közé elvonul dühösen, kétségbeesve

🡪 zene: Tompos Kátya: Csak a szívem érzi (Fekete Zsuzsi 8/E)

🡺 baba+tükör
színpadkép: kivonulnak a szereplők, csak Margit marad

Bata Szilvi 🡪 Mozdulatlanság+Hang:

Tudod-e? Hogy engem akarni nem, csak kérni és várni lehet.


Hiszed-e? Nekem egy kicsit mindegy. Nem sírok. Kacagva szeretek.
Játszol? - Túljátszom.
Elmúlt? - Nem is volt! (Hol az "örökké" szent babonája, hol?)
Ó, én megkeresem az asszonyt, a másikat, hogy jó legyek hozzá, és
szívemre öleljem.
Megáldalak vele, elküldelek vele, hogy kedved teljen.
Így!
5, Jelenet: szerelem
🡺 Lassú, romantikus zene, Margit áll egyedül
🡺 a színpadon keresztül megy egy fekete ruhás, kalapos férfi (Bence), a
vállán visz egy marionettbabát (Zsámboki Zsófi) és a színpad másik felén
ráülteti egy székre 🡪 mögé áll és elkezdi életre kelteni a „bábut”, aki majd
mindig azokat a mozdulatokat csinálja, amit a színpad másik oldalán
Margit.
🡺 elkezdődik a Szerelem című szám, közben bejön az első férfi (Levi), aki
megtáncoltatja Margitot, akit hirtelen ott hagy a férfi
🡺 bejön a második férfi (Benedek), és szintén táncoltatja Margitot, de jön
egy csinos lány (Baranyai Zsófi) lecsapja a kezéről 🡪 kitáncolnak, Margit
ott marad egyedül
🡺 A jelenet oldása 🡪 Az utolsó férfi (Nimród) odatáncoltatja, majd
kitáncolnak Margittal
🡺 a balerinát(Zs.Zsófi) összepakolja a férfi (Bence) és kiviszi
🡺 zene: Tompos Kátya: Szerelem (Letkó Detti, Toldi Brigi, énekesek)

Szilvi 🡪Mozdulatlanság+Hang

Hittel és emberséggel
Első te, kit vállallak,
Kit szívvel, szóval vallak
És álmomba se csallak.
Kit bántani nem hagynék,
Kiért tán ölni tudnék.
Te édes-kedves társam,
Miféle szerződés ez?

5. Jelenet: hangos kávéház, színes fények , tánc


🡪 zene: (Fekete Zoltán+mindenki)

🡺 Nyugatos férfiak+nők bejönnek az asztalhoz ülnek 🡪 dohányoznak,

isznak, mulatnak, hangosak, vidámak 🡪 füst, színes színpad


🡺 ZENE nagy kavalkád
🡺 a végén bejön a mosolygós (Réka)Kaffka, üdvözlik, de nem ülhet
le, hanem a feleségek asztalához kell leülnie 🡪 végtelen csalódott

Párbeszéd
Vilmos, Ady-„Nekem tetszik ez az arisztokrata feminizmus, a francia nőké, akik
először is intellektuális és művészi kultúrában akarnak győzedelmeskedni a
férfiak fölött.” „Örülök Kaffka Margitnak, mert ő a feminizmus már megérkezett
magyar diadala, egy asszony-író, akinek nem kell udvarias, hazug bókokat
mondani.”- Ady véleménye
Levente -„Írása néha úgy hat, mint valakinek hirtelen öntudatra eszmélése: a
lelkileg szunnyadó asszonygenerációk hosszú sora ébred fel benne és néz körül a
világban először hályogtalan szemmel” – írja Schöpflin Aladár
Bandi-„Milyen kellemetlen szó ez: nőíró és milyen, ismeretlenül is bájos valaki
egy írónő”-sóhajtott fel Osvát Ernő
🡺 A megalázott (Réka)Kaffka közben leül
Női asztal párbeszéde:
Nikol-„Amig elfogadjuk, vagy éppen elvárjuk a fórt, mint nemünknek járó jogos
könnyítést, addig Írónők maradunk, kirekesztett kaszt, s holt ág az irodalom
folyamán.” mondja Török Sophie
Réka-„vittem-e előre ma a dolgomat, közelebb jutottam-e a köteles célhoz:
férjhez, jól menni férjhez!”- elkeseredve mondja Kaffka
Mesi - „És költősors mellé asszonysors. A ma asszonyáé, kit nem bírt legyűrni
az anyaság, ki már nem született megadásra, s még küzdésre sem egészen.”
Lesznai Anna
Kriszti-A nőknek „nagyon is sokat jelentett a Nyugat” és „azt kell mondanom,
hogy még valami mást és valamivel többet is jelentett, mint férfi
munkatársainak. De nem lehetne-e ezt a tételt, illő kisebb méretben, meg is
fordítani? Nőírók semmit sem jelentettek a Nyugatnak? Annak a sok
évfolyamnak sokszínű gazdagságához semmivel sem járultak hozzá az írónők?”-
folytatja Reichard Piroska.

🡪 zene: Csönded vagyok (Zoli+Detti)

🡪mozdulatlanság van a színpadon

Szilvi 🡪 Mozdulatlanság+Hang

„Két szemem erővel feszítettem nagyra, kerekre: Nézzen!


És ösztökéltem a lelkem, hogy: serkenjen, kapukat nyisson!
Buzgón azalatt az ujjaimon számláltam titkon
Hányféle a szín, illat, íz – és hánnyal vagyok már készen?”

🡪 sötét: mindenki kimegy kivéve (Réka) Kaffka ül a gyertyás


asztalnál

6. Jelenet: otthon
🡪 (Réka) Kaffka ül a gyertyás asztalnál és meggyújtja a gyertyát

🡺 a gyerek bejön maga után húzza a takarót és fogja a maciját, pizsamában


van 🡪 odamegy az anyjához és húzgálja a ruháját 🡪 végül egyedül
lefekszik a földre, betakarózik és elalszik
🡺 Kaffka gyertya fénynél levelet ír Hatvany Lajosnak 🡪 hangosan olvassa

Kedves Laci!
„A mostani helyzet az, hogy én… teljesen le vagyok kötve Önöknek,… Nézze,
élni muszáj; próbálja elképzelni, hogy valakinek nincs egyéb pénze annál, amit
keres. Egy cikkért negyven koronát kapok, s egy pár harisnya ötvennyolc…Én
harmincnyolcadik évemre, bár mindig dolgoztam…itt lógok a levegőben, és
sohasem vacsorálhatok. A húsz könyvemből, amiket mindenfelé olvasnak, semmi
jövedelmem, és általában nem vád mindez, hanem panaszkodás.” 1918
színpadkép: elfújja a gyertyát és a Hang után kimegy a gyerekkel

Bata Szilvi 🡪 Mozdulatlanság+Hang:

„Évek, évszakok, egymásba göngyölődő napok számtalan serege! Milyen keveset


jelent a távolság szitaszövésén át az idő szorgos mértéke… néha olyan
egyszövésűnek tetszik ez a nagy halom esztendő; szinte elcsudálkozom; hát annyi
tömérdek nap minden reggelén külön felkészültem az életre, öltöztem, beszéltem,
gondoskodtam és küszködtem.”

7. Jelenet: üres színpad, bejön Zita és elmondja ezt a verset - közben a


kivetítőn az I. világháború és a spanyolnátha járvány képei villannak fel
gyors egymásutánban, esetleg fekete-fehér videórészletek (háborús
robbanások)

"Uram, bizonnyal tudtam, hogy ma eljösz,


Álmomba' tegnap újra láttalak,
Fellegből volt a trónusod, Uram,
Lábadnál ültem, - így - s a magvetőről,
A fügefáról tanítál nekem.
Majd azt is mondtad: Az égi madárnak
Fészke vagyon... És a liliom ékes,
Csak az ember fia van számkivetve.
Aztán öledbe hajtám a fejem...
A könyem úgy folyt, - nem tudom, miért? -
Fölém hajoltál... a fülembe súgtad:
»Boldogok, akik sírnak.« S vége volt.
Felébredék. Még egyre folyt a könnyem,
És tudtam, hogy ma eljösz. Vártalak." (Bethánia, 1904)

Finálé:
🡺 a szöveg alatt „életrekelnek” a babák

Szilvi 🡪Mozdulatlanság+Hang 🡪„Kislányaim, lelkeim, csak ti tanuljatok!


Mindenáron, mindenáron! (Ti) csak készüljetek szebb, diadalmaskodó, független
életre; magatok ura lenni, férfi előtt meg nem alázkodni! Csak tanuljatok,
mindent; ha az utolsó párnám is adom érte!” (Színek és évek)
🡺 Kijönnek a szereplő nők és a jelent megjelenítő lányok és felváltva
éneklik
🡺 a kivetítőn a híres írónők képei(évszámmal, idézettel) megy a dal alatt
🡺 zene: Cseh Tamás: Fehér babák (énekesek), minden lány, a nézőtérről
is többen a színpadra vonulnak, énekelnek

Szereplők:

Kaffka Margit 🡪 1, Tulipán Adrienn (7/E)

2, Hevér Réka (10/B)


3, Letkó Bernadett

Hang=Vezérgondolatok 🡪 Bata Szilvia

Záró vers 🡪 Kovácsik Zita


Kafka kicsi fia 🡪 Kis Péter

Szerelme, férfi táncos partnerei 1, Zsíros Nimród (9/AT)


2, Lajos Benedek (10/D)
3, Levi van der Duim (10/D)

Marionett bábú 🡪 Zsámboki Zsófi (10/D)

Marionett bábú mozgató fiú 🡪 Dobozi Bence (12/C)

Női írók 1, Török Sophie 🡪Kele Nikol (9/E)

2, Lesznai Anna 🡪 Német Emese (11/E)

4, Reichard Piroska 🡪 Fokt Krisztina

Nyugatos férfiak 1, Ady Endre 🡪 Kálmán Vilmos (10/B)

2, Kosztolányi Dezső 🡪 Jellinek Levente (10/A)

3, Balázs Béla🡪 Tarjányi András (12/C)

4, kávéházi énekes férfi🡪 Fekete Zoltán

Nyugatos feleségek, legalább kettő 1, Réczi Anna (9/AT)


2, Hegedűs Dorka (9/AT)

Táncos lány 🡪 Baranyai Zsófi (10/B)

Pincérnők 1, Tarjányi Hanna (9/AT)


2, Antal Bianka (9/AT)
Függönyös fekete férfi alakok 1, Szabó Martin (10/D)
2, Borbényi Balázs (10/D)
Férfi hangok: 1, Görög Józsi
2, Nagy István
Élő babák: 10/C ?lányok

Zenészek, énekesek:
ének 1.: Toldi Brigitta (11/B)
ének 2. : Fekete Zsuzsanna (8/E)
gitár+ének: Fekete Zoltán
zongora: Jankovszki Sára, Jankovszki Réka
gitár: Brimo Minan (12/B)
dob: Tóth Csongor (10/A)
basszusgitás: Nemes Máté (10/A)
klarinét: Nagy István

You might also like