Scribd Logo
Upload

Welcome to Scribd!

  • Cserépkályhás Munkák Derecskei Kárpáti

    Uploaded by

    Robert Szekely
    5 views94 pages

    Copyright

    © © All Rights Reserved

    Available Formats

    PDF or read online from Scribd

    Did you find this document useful?

    Is this content inappropriate?

    Report this Document

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    5 views94 pages

    Cserépkályhás Munkák Derecskei Kárpáti

    Uploaded by

    Robert Szekely

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    of 94
    “at Sas hla a a DERECSKEI SANDOR KARPATI ANDORNE. oreo CSEREPKALYHAS IZSAK SANDOR MOLNAR JANOS Mo Te MUNKAK eo. 2 MUSZAKI KONYVKIADO, BUDAPEST 1962 MOSZAKI KONYVKIADO, BUDAPEST 1962 Az L, IL. és X. feezet TARTALOMJEGYZEK Rane aNpoRN : ok Danica SANDOR rao oe eee cea eee ° SZARATS ENDRE A cro tron 2 ieee 6 Vie ‘is to) Batstermbeke 17 ese cere oo i 1 ee ee _ u Cee ee ee arene: ee rR 8 See ee ee atk mer pee 2 ies Ahi orl ag an ree | im 2 Ci a at Pl rience, | ee 2 Se ee ee ee Ura cle His 2 dolar ea ie hi a eee Ya 2 ek sl lee ey aie ce mt ese z aia ee | gees B | 5. Gast iiss % | TL, Hitani alapfogalmak ... 25 fe rec ea aga fe | 2 yee es eS | 8 Bees z | 5) cain :g | 2 Meee. (Bo Eoeseren pe sc 8 sTO: 1. Hiivezetés 30, | Fee inci) ® | oi nea A | TIT, Cserépkilyhak csoportositisa 36 | | A) Gserépksiyhike soportosiise feiheszndiaié ‘tecoaer, illetve az | sea aeons el ee ce a | 2) Cocrepkalyhik sly seria cooporcehace 3 | — Cea oy sec % | ee as eee ee ee § Rabkin oer 8 | ee ee 5 Keel ee 3 | poets ai ©) Cea eelvezse sein! Soporasés 39 | Naa | Coplay sae 3 a | 2 rae 3 | | | TV. A cserépkilyha anyagal 6 szerelényet A)_A Kelybaesempe ees eee esc 1. A esempéke esomagoliss, szilitésa, raktérozdsa 2. Coempocaysee Fi B) Belgb falazd- é bélelSanyagok ‘Kisméretd, tomor felazbiegla Padlésburkol6 tégla Ceexép Samotetéeia 5: Samott takardlapok TTermokoksz eserepktiyinsk samotidomnai ©) KédSanyagok 1 Asyag 2. ural : 3 Samowtiet 4 Viaives D) Vasszerelvények 4, Termokoksz eserépkiyhak vasszercivényel a) totbaind 1) taal és amas €) takosér 4d) owWvasak, Kévbpilca 2) ajtényitd Kules J) amoléda YV. Szerszimok, munkaeszk025k Bontdkalapsecs| Kémliveskalapscs Faragokalapscs Kealyhaskés Kalyhistogs Tyukaszt6 Talpas dershszig Csir0108 Viemectsk 10. Aluminium eid 11. Egyeh szerszimok 12) Munkaeracoeale ‘VI. Cserépkayhik kivitelezése ADA Kémmény 1 Legsvakoritibikéménghibaic 2. A Kémény helyénck megillaptisa 3. A kéménslyuk kivésése B) A cserépkdlyha hélyének Kijellése ©) Csempemanktk 1. Csempék dtvilogatisa 2 Ceempék faragisa 3. Csempek vigisa 6 6 ° 0 D n n n a n B 16 n 7 B Pp 2 0 8 vu. va. oa 4, Ceempetalaprat darabjainak lszabésa 5. Fal csempesori beugro kiképaésttalapzai szabdsa 6 Hurkaparkanyos felsoré talapeat 1. Csempek csiszalisa 2) tompitott sepélyl csempe 1) felesiszolt szegtlyl esempe ) gombalyitett szgélyi csempe D) Talspzat éptése, szigetelése E) Hiamnuajts beépitese FF). Ceempesorok epitése G) Tizelbajs despise 71) Hamutér épitése 1) Rostoly bespitese DA tizscekreny epése 1K) Fasijarat epicese 1) A Tasteso-bekotts kiképaise 44) Tiszthbnyllésok épitése N) Fedes (0) Tistitas, testés Probafitis Kildabiz6 rendszeri cseréphalyhik épitse A) Palizelises (rostély niki) cserépkdlyinsk 1. Bpités sorrendie 2. Anyagszikséglet 3, Fattzelises esentpiiiyhik Kezsso BY idgszakos (vegyes) fax && széntizlest coerpkelyic 1 Epités sorrendie 2. Anyagszkséglet 3, Kezeles ) Tohtbrendseeri eserépkdyak 1. Epltés sorrende 2 Anyagsedkséglet 3. Kereles D) ‘Tesmokokse cerépklyhaic 1. Epités sorrendie 2. Anyagscikséglet, 5. Keveles 4. Termokois cserépidivndi beszabilyozisa Cserépkilyhés karbantartish mumkik Méretexés A) Hiazilkséglet (hivesztest) szamitisa 1. Az alaphoveszteseg sedmitisa 2 Ae alaphavesotesée saizalehos pétigiai 4) fefuxesi pause 5) seaipouk e) éatspoilek 4) magasség’ pele 2B) Avcserepkalyha Mit5telilednck & bel sevieretEnck mércienése Friggetek 2 3 & a 86 36 37 87 9 50 2 93 95 98 59 100 101 102 108 108 ios if i us 3 1s 18 139 129 19 150 BI BI Bs 129 19 M1 132 132 12 159 160 160 160 is 168 m4 BEVEZETES A cserépkilyha torténeté, fejl6dését, a Kilénbd76 Kalyhak rend- sver6t és épitési technologidjét dsszefoglaléan tirgyald scakkéayy mind ez ideig nem litott napvilégota magyar mflszakiirodalomban, A ,.Cserép- klyhis: munkke”cimit KOnyv kiadésival eat a hiényt kivaaja potolni & Milszaki KOayvkiad6, A Kényy elsésorban 2 eserépkilyhés munkék anyagait, szerel- vényeit, szerszimait é a kUl6nbé26 rendszerti kalyhak épitést techno ogidjat targyalia réscletesen, azonban bevezetésként olyan hétani €& fizeléstechnikai alapfogalmakat is kéz8l, melyekte Kés6bb Iépten- nyomon hivatkozik. A nagylizemi cserépkilyhds munkék el6feltételét, a helyiségek Osziikséglet-szimitisht, ill a cserépklyhik méretezését tervezd ito dink végzik é a résrltes tervdokumenticidban boositjék a kivitelezé svakipari villalat rendelkezésére, Ugyanakkor kézvetlenil a lakossig svolgilatiban all6 eserépkflyhis szvetkezeteinknek és kisiparosainknak ext a feladatot maguknak Kell elvégeznidk. Ezek a méretezéshez, t5bb- nyire a még forgalomban levé clavult tablézatokat hasznalak, vagy legtSbb esetben azt a hibés, régi szemiéletet alkalmazzik, hogy .cey kébméter fitéschez egy csempe szilkséges”. Ezenkivil a kulOnbszd thzelésirendszerti cserépkilyhik szerkezeteinck kialakitésdndl & mérete- 2ésénél legtbbszr a hagyomfinyokra tamaszkodnak és nem a tizelés- technika tudoményos tételei alapjin kidolgozott szabvinyok, miszaki elirésok & irdnyelvek eléirisait alkalmazzak A fentemlitett hidnyossigok kiktiszOb6lésére. ill, a korszert médszerek minél szélesebb korben valé lterjesztése érdokében a szer~ 25k mind a hdsziksépletszAmitisra, mind a eserépkilyhik szerkezetei nek -méretezésére kidolgoctak egy-egy egyszerisitett eljarst, melyek amellett, hogy viszonylag pontos eredményt adnak, j6l hasznilhatok @ mar kidolgozott méretezések ellendraésére i. Nagyon sokszor hallani, & nem kis részvéttel, hogy a cserép- kalyha — mint lakis-fittSberendezés — korszeritlen, hallra van itelve, hiszen az épil6 lak6tmbok ftését eflszerdibb kézpontilag megoldani, Ez ut6bbi felttlenll igaz és senki sem Allithatja, hogy pl. egy ij, 2—3 év 9 alatt felépitett lakétdmb 1400—1600 lakésit a leggazdasigosabb eserép- Kilyhikkal fliteni, Ha készilt is ilyen, vagy chhez-hasonld az elmult években, bizonyos, hogy egyéb szempontok kényszeritették a terverdket a kevésbé gazdasigos megoldasokra (pl. vasanyag felhaszndlas, kazén- hidiny stb) Nem mindeniitt késziil azonban lakétémb; kisebb-nagyobb lakéhézak is épiilnek, amelyek gazdasdgos filtésére a cserépkalyhat kitiinéen alkalmazhatjak, ezenkivill tovibbra is szimolnunk kell a vas- anyag korlitozott felhasznldsival. Nem szabad_ megfeledkezniink azokr6l sem, kiknek lakasiban 30—40 éves eserépkilyha van, melyeket cegyszer ki Kell cseréini, tovabbi hényan varjék, hogy vaskélyhajukat eserépkilyhira eserélhessék fel. Kilyhafiités a lakisok 97,2%-ban van, és csupan 2,8% tehet6 a kézponti fitéssel rendelkez6 lakisok sama, Ez. a szim még nagyon sokaig llandé marad, vagy igen kis mértékben esdkken a kéz- ponti fltSberendezésekkel elltott lakasok javira. A eserép- és vaskily- hak arényandl Kell az elkivetkezend6 években tovébbi eltolddésnak Jelentkeznie, legalabbis olyan mértékben, mint ahogy az 1948. év éta alakult. Szitkséges ez elsGsorban azért, mert a cserépkilyhagyértés foko- al a vasanyag felhasznilisinak csékkentése mellett, a cserépkaly- hak Kedvez6bb hatésfoka miatt jelentés mennyiségil tiizelanyag taka- rithatd meg, tovabbé nem lehet vitis, hogy az esztétikai igények meg- felelobb kielégitése mellett a eserépkilyha egésaségesebb fiitést biztos Hazinkban 1938-ban dsszesen 5200.db eserépkilyha. készilt, az, 1948. évben mar 15 000 db és ez évben, tehiit 1962-ben eldreléthatélag 60000 db lesz a felépitett eserépkalyhak széma, ‘Miképpen volt Iehetséges ilyen nagyardnyii emelkedés a cserép- Kalyha-termelésben? Vajon a felszabadulds eldtt nem ismerték a eserép- Kalyha szimos elényét? A felelet egyszerii. A cserépkilyha, magas vételira miatt ritkén jutott el a dolgoz6k lakiséba, A héztulajdonosol ha az épild Uj bérhazaik Jakésaiba épittettek is cserépkalyhit, azért tették, hogy minél magasabb bérért tudjik azokat kiadni, Késcillt-¢ azonban csetépkalyha az dllam vagy a Budapest Székesféviros éltal épitett lakéhazakban, vagy a bankok, részvénytarsas4gok, villalatok kezelésében lev6 lakasokban? Csak igen elvétve, de arra senki sem tud példat emliteni, hogy pl. egy banyamunkis szolgdlati Jakisiban cserép- kalyhét épitettek volna, A felszabadulés uténi években megindulé nagyaranya laké Epitkerési program sorin kezd6ddtt a eserépkilyhagyartis fejlesztése, mivel az illami erébdt késziilt lakisok nagy részében a filtést cserép- kélyhaval oldottik meg é a maginépittetdk is — a kedvezéen alakult vételir miatt — szivesen helyeznek el csalddi hézaikba, lakészobsikba cserépkilyhat, 10 ‘Az ez évben felépitésre Keriilé kb. 60 000 csetépkalyhihoz. sziik- ‘séges kélyhacsempék kb. 2/3 re tésilgyi Minisztérium felligye- Iote ali tartozd két gyar: a Romhanyi Cserépkélyhagyar és a Pécsi Porcelingyar Késziti, A tobbit kisebb gyérak, mint a Zalaegerszegi Cserépkilyhagyarté Vallalat, az Esztergomi Kalyhagyér, a Sérospataki Cserépkalyhagyar, tovabba a pesterasébeti, karcagi, oroshdzai, kapos- vari — inkabb kisipari jellegl — tizemek gyartjak. A kélyhacsempéket gyarté vallalataink izembévitéssel, a kemencék Korszertisitésével, a ter- melékenyebb Gntési gyartastechnologia bevezetésével felkészilltek az egyre ndvekvé feladatok ellatasira. ‘Nem kevesebb a feladata a kivitelezé iparnak sem. Népgazda- igi szempontbél nem Iehet kézémbis, hogy a kivitelez6k akar egy esem- pével is tobbet épitsenek be a cserépkalyhaba, mint a sziikséglet, vagy éppen a megfelelé szakismeret hidnydban az épitend6 cserépkilyhakat Kicsire méretezzék, esetleg hibas szerkezetek kialakitasdval a tizelészer felhaszndlasdt gazdasagtalanul befolyasoljak. A kivitelez6 iparban dol- goz6 szakiparosoknak gyakorlati munkajuk mellett meg kell ismernidk sziikséges elméleti tudnivaldkat is, réviden fogalmazva minden eserép- ilyhasnak tudnia kell, hogy mit miért csindl. A tiizeléstechnika alapelvei szerint méretezett, j61 felépitett és kezelt cserépkalyha az alabbi elényokkel rendelkezik: - A meleget az idében egyenictesen elosztva szolgéltatja, A tiiz heves szakaszaban nagymennyiségi hét halmoz fel é azt a tiiz gyen- giilése, sét megsziinte utin is egyenletesen adja ki, A meleget a térben is egyenletesebben oszija szét, még heves tiizelés kézben sem sugiroz tiirhetetlentil — mint pl. a vaskélyha — s a szoba mélyebb é magasabb részei k6ziitt nem Ktesit olyan szélsiséges hémérsékletkiilénbségeket, hogy fern a meleg tiirhetetlen, lent pedig elégtelen Ienne. A cserépkalyha fit6feliletének hémérséklete Iényegesen kisebb, mint a vaskalyhaé, tehdt a port nem pérkdli, ennélfogva a levegében szillé, erésen nedvszivé, megpdrkblt por belélegezve nem kelti a leveg6 sadrazsiginak érzetét ‘A cserépkalyha anyagindl fogva sokkal inkabb alkalmas ipar- észeti alakitasra, mint a vaskalyha, ennélfogva a szobanak keimel- es tartozéka lehet. A cserépkilyhanak felsorolt elnyei esak akkor biztosithatok, ha annak épitdje j61 képzett szakiparos, jél ismeri a tiizeléstechnika alapelveit & elméleti ill. gyakorlati ismereteinck bdvitésével dllandéan javitja_munkéjénak ‘mindségét. A szakmailag miivelt cserépkalyhas 6 munkajival a cserépkalyhak hasznéléinak sok-sok Srémet szerez é népgazdasigunknak a lakasfiités helyes energiagazdélkodaséra val6 wrekvéset segiti eld, zen cél elérése érdekében késaiilt ¢ munka, melynek tanulma- nyozisit minden eserépkilyhas szakembernek szivesen ajénljuk, HL A CSEREPKALYHA TORTENETE A kilyha tOrténeti miltjét az archeologusok tébbféleképpen magyarézzik. A kutatasokrél kiadott tanulmanyok esupin aban caységesek, hogy évezredeknek kellett eltelnie, amig az Ssember a f8ldre rakott tii2t6l nagyon lassit fejl6déssel eljutott a tizhelyig & tovabbi évszdzadok teltek el, mig kialakul mir a fiistgazok elvezetését is biz- tosité szerkezet, a kéményre kapesolt szobafité kalyha. Legrégibb kutatisok szerint a kemence, mely a fltés céljét szol- gilta, a rOmai korban haszndit ipari égetékemencébsi, vagy az ugyan- csak ‘rémai hypocaustumbél alakult ki. Feljegyzések szerint a hideg ellen a hypocaustum feltalélasa elétt a romaiak gy védekeztek, hogy az ablakokat kisebbre épitettsk, betivegeztsk, eserépedényben {276 fa- szenet raktak a szobdba s foldtte melengették a keziiket, labukat, Réma- ‘ban még Ichet taldlni hizakat, ahol ma sem Iehet mésképpen fiteni. A faszn veszedelmes tiizel6szer és igen érdekes, hogy a rémaiak hama- rosan réjéttek az dllandé fejfijés és hinyinger okéra. ‘A hypocaustumot (fiitdkamra) a hagyomany szerint Sergius Orata talilta fel, tbb mint 2000 évvel ezeldtt, A bles rémai férfi egy Népoly kérnyéki gyégyfird6ben elgondolkozott azon, hogy a firdé vizét schol sem melegitik, mégis forrén Smlik a csBvekb6l, Nyilvanvalé tehdt, hogy valami belsé tiizdn melegszik fel. Radbbbent, hogy a vulkén ttize Forralja fel a vizet, vagyis a sziklafalon til hatalmas tizek é a sziklafal étmelegszik & a forrd sziklak felforraljak a f8ldbd1 Jéghideg vizeket. Romaba hazaérve felszedette hizinak padléjat, ledsa- tott kb. 1 m mélyre, a talajt kik6vertette és egyméstél bizonyos tavolsdgra 80cm magas oszlopokat helyeztetett el. Az apré oszlopok tetejébe épittette ezutén a szobak padléjat és arra takatta a mozaikot. A falakat is megbolyzatta; a falak belsé feliilete ala cserépcsdveket helyezett el, A hazban valahol fitdkamrat épittetett, abban rakatott tlzet, mégpedig faszénnel és ott melegitette fel a levegét. Ez a leveg6 azutan a fltkam- réb6l kézvetleniil dradt a padlé alé és a falakba, A padlé is, a fal san melegedett fel, de azutin nagyon sokaig tartotta a meleget. Hazdnk- 12 ban taléthaté rémai leletekb6! is megallapfthats (pl. Aquincumban), hogy majdnem: minden hézban készilt fit6kamra. ‘A német kutaték a ft6kemence keletkezését misképpen magya- razzk.’ A germénoknak killin fiirddhézuk volt, amelyben k6bé1 bol- tozott kupolat épitettek, ez ald rakott tiizzel a kiveket megtiizesitették, majd vizzel ledntatték. A keletkezett g6zben firddtek. Ezt a slitokemen- eéhez hasonlé kupolit, amely még fistfog6 nélkill Készilt, kés6bb be- vitték a hdznak addig’ még flitetlen hilshelyiségébe. ‘A harmadik — é ez a legijabb — kutatis eredménye, hogy mig Kazép- & Nyugat-Eurdpaban az ételeket nyilt ing felett sitttsk vagy fOrtek, addig Kelet-Eurdpa Sridsi terliletein kemencében. Ez a nagy nyilisi, hatalmas, a lakohelyiséy negyedrészét elfoglal6, agyagbél, Kés6bb kObéI épitett kemence volt az Ose minden ‘eurdpai fitdkemen- cének, ill, kélyhanak. E2t a kemencét Kelet-Eurépabol a germnok ho2- tak a népvandorlés koraban Itélidba, Kezdetleges forméjaban 2 tiizelé- nyilés a lakdhelyiségben volt, a fist is ott jott ki, mivel a kéményt még nnem ismerték. Késobb a rdmai kémiivesek — kik fejlett boltoz6-teche nikajukkal a kemencéket mér k6bél vagy égetett téplibdl készitették — ligy alekitotiak, hogy azokat kivilr6l, 2 haz udvarabél lehetett fiteni, s bar kémény még nagyon sokaig nem volt, nagyon nagy haladastjeler ‘ett, hogy a lakéhelyiség most mar flistmentes volt, mert a fist a tiiz nyilison, tehat az udvarba szAlit vissza. A fejlettebb, tehat a kis Kemencét a VIII. szézadban keadik épiteni, éspedig. Fels uugyanitt épitettek eldszir eserépb6l fitbkemencét, mely a eserépkalyha igazi Sse. A legrégibb ftitdkemencéket nagyon hosszi ideig, kb. a k6zépkor végtig, fekv6 felhenger forméban készitették s Eurépa nagy teriiletén alkalmaztak. Svéje egyes vidékein — kiiléndsen miizeumokban — ma is talélhat6 egy-eay eredeti példany. ‘A filtdkemence azonban éppen a nehézkes fistelvezetés miatt nem készilt minden lakéhelyiségben. A virakban Osszesen 2—3 fit6- szoba volt, rendszerint czekbél egy, a képolna mellett. A kolostorokban kézvetleniil a templom mellett voit egy Kemencével fitott helyisée, ex volt az ebédlé és a tarsalgd és itt tartézkodtak az Sregek és betegek is. Tobb fGtWtt helyiséget nem alakitottak ki A Kalyhalités torténetének-egyik legfontosabb dllomasa a fist- elvezetést biztosit6 kémény, amelyet_a XIV. szizad elején.taléltak fel & ezen idétdl fogva alkalmazzak, A fiit6kemence most mér rohamosan terjed el é3 az uralkodé része lesz a szobénak Eleinte disvitSsil edényeket raktak be a fltékemence faléba, kés6bb mind nagyobb eserépfazckakat, vagy tobb cserépbigrét falaztak be, tgyhoay ezeken a részeken csak a cserépedény vékony fenékrésze zirta el a kemence tiizét a szoba leveg6jét6l. A befalazott eserépedények- B kel a fiitSkemence felilett ndvelték, ugyanakkor az edények vékonyabb falazata gyorsabban dtmelegedett, gy a meleg gyorsabban terjedt a szobiban, A bdgréket tiregiikkel hol befelé, hol kifelé raktak a kemence oldalaba, ez ut6bbi volt a gyakoribb, mivel ezeket a forré tiregeket alma, tk sitésére és ételmelegitésre is haszniltak (a dundntili SérkOzben ma is talilhat6 ilyen Kéesbakemence). Tovabbi fejl6dés soran, a beta lazott bogrék, fazekak peremét négyszégletesre alakitottik, mett eziltal konnyebben lehetett egymés molléilleszteni, végtil mar majd az ke a négyszBgperemii cserépedények cllaposodtak, inkébb tilformara eml&- eztetnek. A kemencét borit cserépedényekb6l igy fejlédétt kia mostani klyhacsempe. Foljegyzésok szerint eserepekbal dsszeilitott fdtSkemence tall hhat6 volt mar a IX. saizadban a hires svajci szent Gallen kolostorban, de hogy mikor épitették az els6 cserépkilyhat, err6l nines biztos for- risunk, Egyesek szerint 1319-ben Wartburgban, masok szerint 1350-ben Tannenbergben. Ezen iddben a cserepekbél Ssszeilitott fit6kemence az alpesi orszigokban: Svajcban, Tirolban mir igen elterjedt, innen vették at Eurdpa északi és Keleti orszigai. A déli és nyugati orscdgok megmaradtak az korb6! szitmazé nyitott tz kandallé mellet & Kifejlesztették a milvésci kandall6t, amelyeken felfedezhetdk a Kilbn- ‘biz6 épitészettOrténeti korok stilusjeayei. A nyitott tizi kandallét foles Anglidban, Francigorszigban és Olaszorszig északi réseében épitették. Hazénkban is divatos volt r8vid ideig, ide Hunyadi Matyas koraban a betelepitett francia szerzetesek hoztik be. Hogy Magyarorsz4gon mikor kezdett elterjedni a eserépkélyha, erre biztos adat nem All rendelkezéstinkre. Régi irésokban 1498-ban fordul elé eldszdr a,,Kilyha” s26, mjd 1588-ban ,.KAlyhis kemencérot” {rtak, ez azonban nem jelenti azt, hogy hazénkban koriibban nem ismer- ték Volna a cserépkilyhit. Asatisok sordn tb helyen is talltak got stilus flésével discitett Klyhacserepoket, arrél azonban irott forrésok tanuskodnak, hogy Mityés kirdly uralkodasa idején a mézas & maz- nélkili eserépkalyhikat mér széles kOrben ismerték. Hogy milyen ala- Jeiak voltake ezek a eserépkilyhik (ép eserépklyhékat nem taliltak), arra esak az dsatésok sorin az el6kerilt darabokbdl lehet kévetkeztetni, Bizonyos azonban, hogy épitészetileg tagoltak voltak, kiizép- é disces fels6 parkinnyal, korondzattal késziltck ‘A. csetépkalyhak eleinte természetes szintick, vagyis vérdses nyalatiiak (amilyen szinre a formizAshor.felhaszailt agyag a tzben kiégett), KésObb a kilyhacserepeket z8ld mézzal léttik el, majd divatos lett a tobbszingy, diszes, mintézott kalyhacserép. llyen kilyhacserepekb6l késcitették a kdiyhdkat a XVIL, szizad misodik feléig. Ezutim mir osak fehér alapon két mintézatot alkalmaztak, kés6bb a XVIII, szizadt6l encét ilyen négyszégleteste alakitott edéayekbél épitették. Késsibb 4 oa ‘A cserépkalyha trténete ezzel természetesen nem zArul le, mert Erol eve nvekve eredményeit, megillupithadjuk, hogy a szobafuis or 15 I. TU ZELESTECHNIKAI ALAPISMERETEK 4) AZ BGES Tigabb értelemben éaés alatt anyagoknak a levegs oxigénjével val6 egyesilését (oxidéci6jat) értjik. Ha lassi az oxidaci6, nem kiséri fényjelenség és hirtelen h6fel6dés, lassi: égésrOl beszélink. Hlyen lasst éaés pl. a fémek oxidécidja (rozsdésodésa) vagy az él6lények Iélegzése kieben lejétszdd6 folyamat. Ha azonban valamely égheté anyag fény- Jjelenség & az elobbinél nagyobb hofejlédés mellett oxidAlddik, gyors égésrdl beszéliink. A ttizeléstechnikéban elsOsorban ez utdbbival talélkozunk. Egyes anyagokndl az égés mar alacsony hémérsékleten megindul, vagyis alacsony az. tin. gyulladési hémérsékletik, taliban a lazdbb szer- Kezetii anyagok kénnyebben gyulladnak, mint a tmbrcbbek. Igy pl. a papir lazin sokkal kénnyebben gyullad meg, mint a pubafa, ez pedig Konnyebben, mint a keményfa. A tiizeldszerck megfelel6 meggyijtésa utén el6bb az alaesonyabb ayulladési hémérsékletd éghet6 anyagok gyulladnak meg. Ezek égése sordn felszabadulé hé a nehezebben gyulladé anyagokat is azok gyul- ladasi h6mérsékletére melegiti, meggyuitia, s igy kialakul a folyamatos ais. Ha az ég6 tiizeldszerbél teljes elégése eldtt éghet6 gazok Iépnek i, ezek is meggyulladnak é izzdsba jénnck. Ezek alkotjak a léngor. Egyes tiizeldszerekbél égéskor kevés éghetS ghz szabadul fel, ezek kis (rovid) lénggal égnck s gézaik elégése utén mar esak lang nélkiil fzzanak (pardzslanak). A linggal éx6 vagy izzé testek fénysugarakat is bocsé- tanak ki ‘Az égéshez — mint 1d e286 oxigénje sziikséges, Ha teljesen zirt térben — tehit levegSutanpdtls nélkiil — égetiink egy anya~ got, az égés esak addig tarthat, mig a leveg6 telies oxigéntartalma fel nem hasznalédik. A levegénck kézel #/, része az:oxigén (O,), 4), része az égést nem téplAls nitrogén (Nz); a leveg6 e két elemnek a keveréke, a kis mennyiségi egyéb gizoktol, a levegdben mindig jelenlevé viz~ g675kt61 és szennyerSdésekt6l eltckintve. Az égést eyorsithatjuk, ha ‘az &g6 atyaghoz a leveg6 (oxigén) hozzavezetését eldsesitjik. 16 Tokéletes égés az az idedlis égésfolyamat, amikor a ttizel6szerben’ lev6. Bsszes seénmennyiség széndioxidda (CO,) oxidélddik és sem a visscamaradé svilérd égéstermékekben, sem a tivozé flstgézokban nines mar éghet6 anyag. A gyakorlatban azonban tdkéletes égést nem tudunk megvalésitani. A tizel6szerek altaléban tkéletlenil égnek el & a tiszta szénnek egy része — elegendé leveg6, vagyis oxigén hidnya- ban — csak szénmonoxiddé (széngizzi, CO) oxidalédik. Igy a kéményen keresztil eltivoz6 fiistben vannak még el nem bontott szénhidrogének (ekete katrénygéz5k), korom alakjéban lebeg6 tiszta szénrészeeskek stb Kélyhdink bels6 kialakitésAnsl, az egyes kalyhaszerkezetek a kémény méretezésénél természetesen arra toreksziink, hogy a tizel6- sverek tkéletes elégését minél jobban biztositsuk (Id. a kélybik mére- texésér6l sz616 résct), Ennek a — fits hatisfokét javité — trekvésnek azonban hatért szab az a sokféle, részben egymissal ellentétes igény, amelyet a tlzeldszerek hGenergidjénak teljes kihasznalisihoz ki kellene clégiteni. Igy pl. a t0kéletes égéshez magymennyiségd_ levegdfelesleg szllkséges, a sok friss levexd azonban esbkkenti a tiztér hémérsékletét, fgy a szénhidrogének felbomlisthoz szikséges igen magas hémérséklet mar nines biztositva. 3) RGESTERMEKEK Egéstermékeknek nevezzilk a tizeldszerek elégésekor keletkez6 anyagokat. Ezek nagyrészt giznemilek (flistgizok), részben scildrd anyagok (salak, hamu, pernye). Fistgdzok a giz alakii éxéstermékek, mint pl. a széndioxid (CO;), svénmonoxid (CO), hidrogén (H.), oxigén (O,), kéndioxid (SO,), A lat. hhaté fst ezenkivil tartalmaz még a gézokkal egylitt tavozé szilard ég6s- termékeket (korom, pernye, szillé hamu.stb.). Hamu: a tizelésnél visszamaradé nem éghet6 anyagokbol all6, szilérd, finom, porszerti égéstermék, ‘Korom: a fiistgazban lebegS és 2 huzat révén vele egylitt tavoz6, clégetlen tiscta szén, amely a fist sbtétszlirke vagy fekete szinét okozza, Pernye: a tiizelGanyagok égésénél keletkez6 elégetlen szilird égéstermék, amely a flistgizokban Iebegve azokkal egyiitt tivozik (rontja a tizelés gazdasigossigit), Salak; a tiizelésnél visszamarad6 nem égheté anyagokbél 4tl6 svilird darabos égéstermék (megolvadt hamu). C) MOZELOSZEREK (tzelGanyagok) A tiizeldszerek mind szerves eredettiek. FO alkotéclemeik: az clemi szén vagy karbonium (C), a hidrogén (H,), az oxigén (03), a nit sogén (Nz) és résaben a kén (Sulfur, $). Ezeken kivil a tizeldszerek tar- 2 Goeniphayase mnki it talmaznak nem éghet6 alkatrészeket (szennyezSdést) & végll tbb-keve sebb vizet A tiizeldszereknek szimunkra legfontosabb alkotéeleme a szén, amely benniik részben szilard, részben pedig ill6 alakban, igen bonyolult vegyilletek alakjdban fordul eld. Halmazillapotuk szerint a tlzelOszerek szilérd, eseppfolyés és giznemtekre oszthat6k. Mindhérom esoportban vannak olyanok, ame- lyek a természetben fordulnak el6, é olyanok, amelyeket mesterséues liton természetes tiizelSszerbél llitanak el6. A tlzel6szerek fentiok seerinti esoportositasit mutatja az alibi tiblazat (a tiblizatban x-el jeldltikk meg azokat a fiitéanyagokat, amelyek cserépkilyha fités alkalmasak). Tuzeldszerek Halmazallapot ‘Fermészetes | ____Mestosézes Propan-butinesz Sa [ik rate iad | 2k Statee oe | EAS 2 seem | * Seno foopeee . | : epiaos Noel Tesam is eer 4 ie Mint Kael reac Fontos a tiizeldszerek hamu, il. salaktartalma. A hamu ésvanyi anyagokbél all, £5 alkotérészei: kovasav, killinbéz6 szilikitok és kar- donatok. Ha olyan a tiizeldszer Ssszetétele, hogy a hamu a tiiztérben megolvad, zsugorodik vagy dsszeslil, akkor salak képzédik. A salak eltémheti'a rostélyt és a megolvadt salak megtimadhatja a tGzillé béléseket. Salakosodé hamuji szénnel folytonégé kilyhkban kilond- sen nehéz tizelni, mert a salak iizem kézben nehezen tivolithaté el a kélyhabol. Ezért a tilzel6szerek elbirilisinil tekintetbe Kell venni 18 ‘a hamu, il, salak mennyiséyét és mindségét is. A kiilénbdz6 hazai szenek Ssszetételét és hamutartalmét a fliggelék 24. tdblizata tartalmazza, A szilird tizel6szerek mindig tartalmaznak tObb-kevesebb ned vességet. Killdndsen sok nedvességet tartalmazhat a fa, a t6zeg és a lig- nit, Egéskor a tizeldszerben lev6 viz elptrolog és az élpérologtatishoz sziikséges hémennyiség a felszabadulé hasznosithat6 hémennyiségbdl gyakorlatilag elvész. Ezért a tizeldszerben lev viz kiros. De. kiros azért is, mertigy a tizel6szer elégetésekor Kelethez6 flstgéz paratartalma nagy & eziltal harmatpontja is magas. (Harmatpont. meghatérozéisét lsd a Il, Htani alapfogalmak E). fejezetben.) A’ magas harmatpont viszont lebetvé teszi — & ext fltétien kerilni Kell — hogy a flstgazb6] a viz a kémény falira, esetleg a tiizeldberendezés fémalkatrészere esa- podjék Ie. Ex. pedig részint rongilja a kéményt, részint korrodedlja (cozsdasitja) a femalkatrészeket. Ilyen esetben tehat a fistgazokat ma sabb hémérsékleten Kell eltivolitanunk, ami viszont nem gazdasigos. A szabadban huzamosabb ideig térolt tizeldszerek elvesztik.nedves- ségiik egy részét. Az ilyen allapotban lev6 tizel6szert legszdraznak nevezatik. Lényeges a tizeldszerek kéntartalma is, mert ex Kérosan befo~ Iyésolja a tzel6szer mindségét, Egéskor ugyanis kéndioxid és oxid Keletkezik, amely a fustgéz viztartalmaval kénessavat, ill. kénsavat alkot. Ezek megtimadjék a vas alkatrészeket, a kerdmiai termékeket, a csompe faliletén pedig elszinezSdést é kivirigzast okozhatnak. ‘A tiizelés szempontjabol a legfontosabb a tizeldszerek fitértéke, mely az anyag I kg-jinak tOkéletes elégésckor keletkezé hémennyisé keal-ban, Egyséze teht a kcal/kg. [Légnem(itizelSszereknél a fie nem egy ky-ra, hanem egy normél kébméterre (Nm?) vonatkozik.] [A most meghatérozott fltGértsketritkabban — pontosabb moghatse oxi esetén — also f0t6ortsknek is noverik, meskUlOnboztetesl az Un, fel fitéertht6L, vagy mas néven éx6shOt, amely még magaban foslalja a tzel- szerben lev Vieg6z0k elparolostatisahoz szbkseges hot is (az Un. pene bt vagy plrologtatisi ht). E22 hémennyiség annyiszor S37 keal, ahday ka viz van az illetS tzelészerben. Beonlinket azonban sak a ténylepesen felszabadulo nd érdekel &s eaért FUiGértck alate mindig a fentebb értelmezett alsp fotGertket Foajuk érieni + az egves dlzelGszerekadl is ennek az értcket fadjuc mes 1. Fa A fa fSképpen cellulézSb6 és lignitbél all. A tiizelés szempontjé- bél a fa ériéke épségét61 é& nedvességtartalmatél fligg. A frissen vagott 4l6fa sok vizet tartalmaz, amelyet szabadban val6 térolis folyamén részben elveszit. Nedvességtartalma frissen végott dllapotban 50-60, maglyizott Allapotban néhiny hénap utin 30—40, Iégszéraz

    You might also like