Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar

Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék

Hulladék illegális szállítása, lerakása, illetve a jogellenes hulladék

kereskedelem

Készítette:

Magyari Martina Krisztina

ZFD57N

Budapest

2023.
 TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés.............................................................................................................................4
2. Hulladékgazdálkodás...........................................................................................................5
3. Nemzetközi szabályozás......................................................................................................7
3.1. Célkitűzések.................................................................................................................7
3.2. EU tagállamok kötelezettségei.....................................................................................8
4. Hulladékszállítás a Nemzeti Adó-és Vámhivatal vonatkozásában......................................8
4.1. Hulladékszállítás..........................................................................................................8
4.2. Harmonizáció...............................................................................................................9
5. Összegzés.............................................................................................................................9
Irodalomjegyzék.......................................................................................................................11
Mellékletek...............................................................................................................................12
Függelék....................................................................................................................................14
 1. BEVEZETÉS

Manapság már nem úgy gondolunk a hulladékra, mint szüleink vagy nagyszüleink. Teljesen
megváltozott a hozzáállásunk és a fogalma se ugyan az már. Régebben a hulladék szóról csak
a hulladéklerakó jutott eszembe. Ma pedig már a kereskedelemtől a szállításik mindenfélével
össze tudom kapcsolni.

A téma kiválasztása egyszerű volt számomra, mivel mindenképpen valamilyen

környezetkárosítással kapcsolatos bűncselekményt szerettem volna feldolgozni. De nem csak
általánosságban akartam elemezni a mostani helyzetet. Hanem olyan témát feldolgozni, amely
összefüggésbe hozható a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal. Így esett a választásom a
hulladékgazdálkodás különböző formáira.

Főként külföldi forrásokat kerestem, hiszen nemzetközi irányelvek szabályozzák a hazai

jogszabályokat. Természetesen az is fontos, hogy ne csak Magyarország legyen a példa
előttünk, hanem más európai országok, az én esetemben ez az Egyesült Királyság lesz.
Fontosnak tartom azt is, hogy az Uniós szabályozásról részletesebben beszéljek. Hiszen
sokkal bővebb és szélesebb körű a nemzetközi koordináció. Továbbá azért is érdekes lehet az
Egyesült Királyság tekintetében, mivel valószínűsíthető, hogy 2020. január 31-én kiléptek az
Európai Unióból, így az irányelvek se úgy hatnak a jogrendszerükre, mint eddig.

A fő célja a kutatásomnak az, hogy mekkora mértékben jelent kockázatot a Nemzeti Adó-és
Vámhivatalra az illegális szemét szállítás, lerakás illetve kereskedelem. Ezen túl nyúlva, azt is
szeretném megtudni, hogy a magyar gazdaságra milyen hatással van ez a tevékenység.

A hulladékszállításra már külön bűnszervezetek épültek rá. Egyáltalán nem kis cégekben kell
gondolkozni. Több száz kamionnyi szemetet próbálnak elszállítani nap, mint nap. Persze ezt a
tevékenységet hamis cégek nevei alatt kivitelezik.

Napjainkban egyre jobban foglalkoztatja az embereket a környezet megóvása, a szelektív

hulladékgyűjtés. Mindezek ellenére mégis nagyon nagymértékű a hulladéktermelés
világszerte. A hulladék nem csak környezeti probléma, hanem gazdasági veszteség is. Ami
pozitív dolog ebben az, hogy egyre több hulladékot tudunk felhasználni és újrahasznosítani.
Némelyiket komposztálni is tudjuk és egyre többen törekszenek arra, hogy kevesebb szemetet
termeljenek az otthonukban.

1
Európai Környezetvédelmi Ügynökség. (2014.. augusztus). Hulladék: probléma vagy erőforrás?
Értelemszerűen a hulladéknak sok fajtája van, vagyis inkább úgy mondanám, hogy hulladék
csoportok, amikbe szét lehet válogatni ezeket. Csak párat szeretnék ezek közül megemlíteni,
például papírhulladék, műanyaghulladék, elektronikai hulladék, textilhulladék, gumihulladék,
veszélyes hulladék. A megfogalmazott kérdésre szeretnék előzetesen választ adni, így a végén
valódi konklúziót tudok levonni. Úgy gondolom, hogy a NAV-ra, mint adóhatóságra nagy
kockázatot jelent az illegális hulladékszállítás főleg a határokon. A magyar gazdaság
szempontjából nem hiszem, hogy olyan nagy problémát okoz a hulladék szállítása.
Dolgozatomban a hulladékról, mint fogalomról és nemzetközi szabályozásokról fogok szót
ejteni az első két érdemi fejezetben. Ezután a harmadik fejezetben fogok kitérni a NAV
vonatkozásában ezekre a bűncselekményekre.

2. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

Először is szeretném tisztázni a hulladék fogalmát. Hulladéknak nevezzük bármely olyan

anyagot vagy tárgyat, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni
köteles. 2 A hulladékgazdálkodás a hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése, az ilyen műveletek
felügyelete, a kereskedőként, közvetítőként vagy közvetítő szervezetként végzett tevékenység,
a hulladékgazdálkodási létesítmények és berendezések üzemeltetése, valamint a
hulladékkezelő létesítmények utógondozása. 3 A hulladék mindennapi életünk része, a mai
korban még fontosabb, hogy tudjunk, róla mekkora mennyiségben termeljük évente. Az
Európai Unió gazdaságában az egy főre jutó anyagfelhasználás 16 tonnát tesz ki évente.
Ebből 6 tonna hulladék keletkezik, amelynek a fele hulladéklerakókba kerül.4 A
hulladéktermelés mára már egyre nagyobb probléma világszerte. Gondoljunk csak a
szemétszigetre, ami a Csendes-óceánban úszkál. Vagy arra, hogy a nagyhatalommal
rendelkező országok exportálják a hulladékuk egy részét szegényebb országokba. Például
Kanada 70 konténernyi hulladékot szállított Manilába (Fülöp-szigetek) 2014-ben, 2019-ben
pedig visszaszállították a Fülöp-szigetekről. A jó hulladékgazdálkodás nagyban elősegítheti a
gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést. Értékes erőforrások megtakarítását teszi
lehetővé, segít elkerülni, hogy az érintett területeket komoly költségek árán kelljen

megtisztítani, és megelőzi, hogy egészségi problémák alakuljanak ki. (Európai Bizottság)

2
2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról.
3
2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról
4
Európai Bizottság. (2018). A hulladékképződés megelőzése és a hulladékgazdálkodás.
5
Európai Bizottság. (2018). A hulladékképződés megelőzése és a hulladékgazdálkodás.
Egy 2012-ben készített felmérés alapján, ha az összes uniós irányelvet maradéktalanul
végrehajtanák, 72 millió euró megtakarítás keletkezne évente. 2020-ra 400 000 új
munkahelyet teremtene és az uniós hulladékgazdálkodási- és újrafeldolgozási iparág éves
bevételét 42 millió euróval növelné.6 Ebből látható nagyon jól, hogy mennyire lényeges az
Európai Unió számára, hogy a hulladékgazdálkodás megfelelően szervezett legyen és ezzel,
ha csak egy keveset is, de csökkenteni tudja a hulladéktermelés mértékét. A
hulladékgazdálkodás egyik legfontosabb eleme az újrahasznosítás. Erre már minden Uniós
országban van kezdeményezés, de sajnálatos módon nem elég erős ez a törekvés. Világszinten
2015-ben 322 millió tonna szemetet termeltünk, ez a szám 1950-ben 1,5 millió tonna volt.
Óriási mennyiségről beszélünk, de érthető is, mivel számtalan termékkel bővült a kínálat
világszerte ez alatt a 65 év alatt és úgy gondolom ez a szám az óta csak növekedett. Az EU
számos intézkedést tett azért, hogy csökkenjen ez a szám, de hiába a hulladék egyre nagyobb
mennyiségben kerül a környezetbe. Annyit szeretnék megemlíteni az újrafeldolgozással
kapcsolatban, hogy Európában elég alacsony a műanyaghulladék feldolgozásának aránya, ami
nem csak a gazdaságot hátráltatja, hanem a környezetre is nagyon rossz hatással van. De
például a PET-palackokra vonatkozó betétdíjrendszereket működtető tagállamok közül az öt
legjobban teljesítő országban (Németországban, Dániában, Finnországban, Hollandiában és
Észtországban) a PET-palackok átlagos begyűjtési aránya 2014-ben elérte a 94 %-ot.7
Magyarország a hulladéktermelés vagy az újrafeldolgozás arányait tekintve a
középmezőnyben helyezkedik el. Ami meglepő volt számomra az, hogy az Egyesült
Királyság még rosszabbul teljesít, mint hazánk e tekintetben. Pedig a hétköznapi életben
igenis odafigyelnek a britek az újrahasznosításra. Mégis valamiért nem tartoznak a jó
hulladékgazdálkodó országok közé. Összességében a hulladékgazdálkodás egyre nagyobb
figyelmet kap, mivel ahogy már fentebb írtam gazdasági szempontból is fontos tényező egy-
egy ország számára. Bár általában a társadalom többsége még mindig úgy látja, hogy a
hulladék szennyezi a környezetet. A hulladékgazdálkodás épp azt teszi lehetővé, hogy
bizonyos anyagokat újra tudjunk használni.

6
Európai Bizottság. (2018). A hulladékképződés megelőzése és a hulladékgazdálkodás.
7
Európai Bizottság. (2018). A hulladékképződés megelőzése és a hulladékgazdálkodás.
8
Európai Környezetvédelmi Ügynökség. (2014.. augusztus). Hulladék: probléma vagy erőforrás?
Ezáltal értéket teremt, értéke lesz a hulladéknak, nem csak annyit jelent, hogy kidobom a
kukába és többé nem foglalkozok vele. A hulladékfajták és az összetett hulladékkezelési
módszerek tág köre (beleértve az illegális módszereket is) bonyolulttá teszi a keletkező
hulladék és hollétének teljes áttekintését. A hulladék valamennyi fajtája tekintetében
rendelkezésre állnak adatok, jóllehet eltérő minőségben. 8

3. NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁS

A legfontosabb irányelv, ami meghatározza a hulladékgazdálkodással szemben felállított

elvárásokat az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve a hulladékokról és egyes
irányelvek hatályon kívül helyezéséről.

3.1. Célkitűzések
A hulladékgazdálkodás átalakítása szorosan kötődik a hulladékkal kapcsolatos európai uniós
jogalkotáshoz. A jogalkotás fő eleme e területen a hulladékokról szóló keretirányelv, amely
egy hulladékgazdálkodási hierarchiát körvonalaz: a legfontosabb törekvés a megelőzés, ezt
követi az újrahasználatra való előkészítés, az újrafeldolgozás, a hasznosítás, majd végül az
ártalmatlanítás. Az irányelv célja a hulladékkeletkezés lehetőség szerinti megelőzése, a
keletkezett hulladék erőforrásként való felhasználása és a hulladéklerakókba küldött hulladék
mennyiségének minimalizálása. A keretirányelv és a hulladékokról szóló egyéb európai uniós
irányelvek különleges célkitűzéseket fogalmaznak meg. 2020-ig például mindegyik európai
uniós országnak újra fel kell dolgoznia települési hulladékának felét; 2016-ig a szárazelemek
45%-át kell összegyűjteni; 2020-ig a nem veszélyes építési és bontási hulladékok 70%-át kell
újrafeldolgozni vagy hasznosítani. Az európai uniós országok eltérő megközelítéseket
alkalmazhatnak hulladékokkal kapcsolatos célkitűzéseik eléréséhez. Egyes megközelítések
működőképesebbnek tűnnek, mint mások. Megfelelő szabályozás esetén például a
hulladéklerakást terhelő adók hatékony módszernek tűnnek a lerakott hulladék csökkentésére.
A bővülő gyártói felelősség, amelynek körében a gyártónak vissza kell vennie a terméket
annak életciklusa végén, szintén hatékonynak tűnik. Az EU Hulladékszállítási rendelet célja a
hulladék környezetbarát kezelése, mind a szállítás, mind célországi hasznosítás során. A
szabályozás kiterjedt a bejelentési és engedélyezési eljárások rendszerére, a teljes hulladék
hasznosítási folyamat bemutatásának és a hulladékszállítás ellenőrzésének kötelezettségére, az
alkalmazandó formanyomtatványokra, az engedélyköteles hulladékszállítás esetén kötelező
biztosítéknyújtásra és a szomszédos országokkal való együttműködésre.

8
Európai Környezetvédelmi Ügynökség. (2014.. augusztus). Hulladék: probléma vagy erőforrás?
 3.2. EU tagállamok kötelezettségei

Az EU tagországai által alkalmazott bejelentési és engedélyeztetési eljárási rendszerhez

csatlakoztak az Európai Gazdasági Térség államai is. Így mind az EU tagországok, mind a
Térség tagjai felelősek az EU Hulladékszállítási rendelet végrehajtásáért.

Ennél is fontosabb, hogy e probléma nemzetközi jellege azt jelenti, hogy összehangolt
intézkedéseket kell végrehajtani a határokon átnyúlóan. A Lisszaboni Szerződés
hatálybalépésével ez lehetővé vált: az EU-nak most már rendelkezésére áll eszközök a
bűncselekmények meghatározásainak és a szankciók szintjének közelítéséhez az EUMSZ
(Európai Unió működéséről szóló szerződés) 83. cikkének (1) bekezdésével. Ez a közlemény
feltárja a szervezett hulladékkereskedelem problémáját, és elemzés alapján azt állítja, hogy
ennek a tiltott tevékenységnek a hatékony leküzdése érdekében európai büntetőjogi
intézkedéseket kell elfogadni. 9 Az EU Hulladékokról szóló irányelve már a hulladék
keletkezésének megelőzésére, hasznosítására helyezte a hangsúlyt és az irányelvből
következően alapvető a termelő felelőssége a hulladék minősítésében és a hulladék megfelelő
elhelyezésében. 10 Az EU már inkább arra törekszik, hogy már a gyártás folyamata közben
kevesebb hulladékot állítsanak elő egy adott termék esetében. Így ha a termék már
elhasználódott nem akkora a hulladék mennyiség.

4. HULLADÉKSZÁLLÍTÁS A NEMZETI ADÓ-ÉS VÁMHIVATAL

VONATKOZÁSÁBAN

Magyarországon a hulladéktermelés tömege – az ipari termelés visszaesése és a hulladék

könnyű összetevői arányának emelkedése miatt – csökkenő tendenciát, míg a veszélyes
hulladék tömege enyhe növekedést mutatott a 2008-2010. években.

4.1. Hulladékszállítás

Az ország elsődlegesen nem célország volt, azaz nem a hasznosításra behozott, import
hulladékvolt a jellemző, hanem az országon átmenő, tranzit és az országból kivitt, export
hulladékszállítás volt a nagyobb arányú az engedélyköteles hulladékszállítmányokra irányuló
kérelmek számát figyelembe véve, 2008-2010 közötti éveket.

9
Európai Parlament. (2018). Műanyaghulladék és újrahasznosítás az EU-ban: a számok.
10
Európai Környezetvédelmi Ügynökség. (2014.. augusztus). Hulladék: probléma vagy erőforrás?
Ebből is azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a magyar gazdaságra nincs nagy hatással a
hulladékszállítás, mivel nem célország. A hulladék csak keresztülutazik az országon és nem
hagy nyomot maga után. Ha ez a tendencia a jövőben is így fog maradni, akkor ez része a
hulladékgazdálkodásnak pozitív kimenetelű lesz. Magyarországon az országhatárt átlépő
hulladékszállítás felügyeletének és ellenőrzésének erősítésére megújított, 2006. július 15-én
hatályba lépett és az ellenőrzött időszakban hatályos EU Hulladékszállítási rendelet hazai
végrehajtásának a keretfeltételeit időben szabályozták hazai szinten. Az EU Hulladékszállítási
rendelet végrehajtását elősegítették a korábbi években szerzett tapasztalatok, mivel a
vonatkozó korábbi EU szabályozást is alkalmazták már.

4.2. Harmonizáció

A hazai Hulladékszállítási rendelet összhangban volt az EU Hulladékszállítási rendeletben

foglalt előírásokkal. Ebben kijelölték a kötelezően létrehozandó intézményeket és az uniós
szabályozásban biztosított lehetőség szerint a hulladékszállítmányok be- és kiléptetését végző
vámhivatalokat, valamint meghatározták ezek feladatait. Az intézmények a jogelőd
intézmények bázisán létrejöttek, megfelelő jogszabályi felhatalmazással és szervezeti
felépítéssel rendelkeztek a feladatok teljesítéséhez. Az EU Hulladékszállítási rendelet célja a
hulladék környezetbarát kezelése, mind a szállítás, mind célországi hasznosítás során. A
szabályozás kiterjedt a bejelentési és engedélyezési eljárások rendszerére, a teljes hulladék
hasznosítási folyamat bemutatásának és a hulladékszállítás ellenőrzésének kötelezettségére, az
alkalmazandó formanyomtatványokra, az engedélyköteles hulladékszállítás esetén kötelező
biztosítéknyújtásra és a szomszédos országokkal való együttműködésre. 11

5. ÖSSZEGZÉS

Úgy gondolom, hogy a hulladékgazdálkodás egy nagyon fontos téma manapság. Az európai
országok egyre jobban odafigyelnek arra, hogy kevesebb hulladékot termeljenek és, ha van
lehetőségük, akkor valamilyen formában újrahasznosítsák azt. Egyre fontosabb és népszerűbb
a környezet védelme. Amivel nincsen semmi baj, de az irányelv nem minden pontját hajtják
végre egyes tagállamok. Nagyon könnyű lenne azt mondani, hogy csak be kell tartani az
összes szabályt, amit az irányelv meghatároz. De sajnos ez nem ilyen egyszerű, sok
mindennek kell megfelelnie, hogy a végén az összes elv érvényesülni tudjon. Az Unió próbál
olyan intézkedéseket elrendelni,

11
Állami Számvevőszék. (2012.). Jelentés az EU hulladékszállításról szóló jogi szabályozása.
Budapest.
amik arra sarkalják a tagállamokat, hogy még több dolgot megtegyen a hulladékgazdálkodás
jó működéséhez.

Szeretném azt is megemlíteni, hogy a hulladékszállítás egy nagyon jó biznisz a szervezett

bűnözők körében. Az illegális szállítás illetve lerakás egy olyan bűncselekmény, amiről a
társadalom többsége nem is feltételezi, hogy létezik. pedig nagyon nagy mennyiségben
szállítanak Magyarországon keresztül és az országba hulladékot. Kamionok százai haladnak
át nap, mint nap az országhatáron.

Ezért gondolom azt, hogy a bevezetésben megfogalmazott kérdésemre a válasz igen, nagy
kockázatot jelent a NAV számára ez a tevékenység. Mivel igen nagy mennyiségben hoznak
az országba hulladékot és ezeket a szállítólevélen nem így találjuk meg. Vagyis hamis
papírokkal szállítják és rakják le a hulladékot.

A magyar gazdaságra talán olyan hatással lehet ez a tevékenyég, hogy nem annyi vámot és
adót fizetnek a konténerek után, mivel a papírokon más árucikk van feltüntetve és a határon
dolgozó pénzügyőrök, nem tudják minden egyes kamiont átnézni. Ezért ez pénzbeli kiesést
jelent az állam számára.

Továbbá ez a tevékenység a környezete is igen rossz hatással van. Főleg abban a tekintetben,
hogy illegális helyeken rakják le a hulladékot. Például egy erdő mellett, ami borzasztó
mértékben károsítja az ökoszisztémát.

Visszatérve a hulladékgazdálkodáshoz. Annyit szeretnék még írni ezzel kapcsoltban, hogy ha

egy adott ország jól kezeli a hulladékgazdálkodást akkor az nem csak a gazdaságra van jó
hatással, hanem a környezetre is. Az újrafelhasználással lehetőséget teremtünk arra, hogy
értéke legyen a hulladéknak. Ami talán most furcsán hangzik, de nagyon fontos lesz ez a
jövőben, ebben biztos vagyok.

Véleményem szerint ez a felállás változni fog a közel jövőben, mivel egyre fontosabb és
aktuálisabb lesz a hulladékkal való bármilyen tevékenység. Szigorúbban fogják venni az
uniós tagállamok az irányelveket, mivel lényeges, hogy harmonizáljanak jogszabályok az
Európai Unióval.

Valamint azzal is jól tudná az állam csökkenteni a hulladéklerakás mértékét, ha magasabb

adókat vetne ki rá. Így kevesen akarnák olyan helyre rakni a hulladékot, ami nem
engedélyezett. Ezért kénytelenek lennének szelektíven gyűjteni vagy újrafelhasználni.

Összességében úgy gondolom, hogy a hulladékgazdálkodás egy olyan része a gazdaságnak,

sőt a társadalomnak, amit nem tudunk nem észrevenni. A minden napjaink része, nem
tehetünk, úgy mintha ott se lenne.

IRODALOMJEGYZÉK
 [1.]2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról. (dátum nélk.).

[2.]Állami Számvevőszék. (2012.). Jelentés az EU hulladékszállításról szóló jogi

szabályozása. Budapest.

[3.]AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008/98/EK IRÁNYELVE a

hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről. (2008).

[4.]AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008/99/EK IRÁNYELVE a környezet

büntetőjog általi védelméről. (2008).

[5.]Baird, J., Curry, R., & Cruz, P. (2014.). An overview of waste crime, its characteristics,
and the vulnerability of the EU waste sector.

[6.]Európai Bizottság. (2018). A hulladékképződés megelőzése és a hulladékgazdálkodás.

[7.]Európai Környezetvédelmi Ügynökség. (2014.. augusztus). Hulladék: probléma vagy

erőforrás?

[8.]Európai Parlament. (2018). Műanyaghulladék és újrahasznosítás az EU-ban: a számok.

[9.]European Commission. (dátum nélk.). The story behint the strtegy - RU waste policy.

[10.] European Commission. (2018). Waste.

[11.] Shegani, A., & Xhaxha, E. THE ALBANIAN CRIMINAL LAW AND
ENVIRONMENTAL CRIME-ECOMAFIA.

[12.] White, R., & Heckenberg, D. (2014). Green Criminology. Croydon: CPI Group
(UK) Ltd.

MELLÉKLETEK

Melléklet 1: Műanyaghulladék és újrahasznosítás Európában, 2015

Melléklet 1: Műanyaghulladék és újrahasznosítás Európában, 2015

13
2022. JÚLIUS 14-I PROCUREUR GÉNÉRAL PRÈS LA COUR D'APPEL D'ANGERS
ÍTÉLET (C-168/21, EU:C:2022:558)

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:32022R0558

Az olasz igazságügyi hatóságok 2016 júniusában egy európai elfogatóparancsot adtak ki KL

ellen, amely tizenkét év hat hónap szabadságvesztés büntetést jelent négy bűncselekmény,
köztük rongálás és fosztogatás miatt. Azonban a francia fellebbviteli bíróság elutasította KL
átadását, mivel két olyan bűncselekmény volt, amelyek nem minősültek bűncselekménynek
Franciaországban. A bíróság előterjesztette a kérdést az Európai Bírósághoz, hogy megítélje,
vajon a bűncselekmény kettős büntethetősége megfelel-e az európai elfogatóparancs
végrehajtásának feltételeinek, és hogy a büntetés aránytalan-e. Az Európai Bíróság úgy
határozott, hogy a bűncselekmény kettős büntethetősége megfelel az európai elfogatóparancs
végrehajtásának feltételeinek, és a büntetés arányosnak tekinthető.

Azonban, ha a végrehajtó tagállam jogrendszere eltér a kibocsátó tagállam jogrendszertől, és

az adott bűncselekmény nem minősülne bűncselekménynek a végrehajtó tagállam
jogrendszere szerint, akkor az európai elfogatóparancs végrehajtása megtagadható.

Továbbá, ha az európai elfogatóparancs végrehajtása az európai uniós jog elveivel vagy az

Európai Unió Alapjogi Chartájának rendelkezéseivel ellentétes lenne, akkor az európai
elfogatóparancs végrehajtása szintén megtagadható.

Ebben az esetben, a kérdést előterjesztő bíróság arra kíváncsi, hogy a megtagadható-e az

európai elfogatóparancs végrehajtása a büntetések arányosságának elvére tekintettel,
figyelembe véve a cselekmény kettős büntethetőségét és az európai uniós jogot.

A Bíróság véleménye szerint az európai elfogatóparancs végrehajtása megtagadható, ha a

büntetés aránytalan a bűncselekmények súlyosságához képest, és a tagállamok kötelessége
biztosítani, hogy a büntetések arányosak legyenek a begyűjtött bizonyítékokkal és a
bűncselekmények jellegével.

Összességében tehát a Bíróság úgy véli, hogy az európai elfogatóparancs végrehajtása

megtagadható, ha az ellentétes lenne az Európai Unió Alapjogi Chartájával vagy az európai
uniós jog elveivel, vagy ha a büntetés aránytalan a bűncselekmények súlyosságához képest.

14