Az Érzelmek Logikája (Mérő László)

M�r� L�szl�
Az �rzelmek logik�ja
M�R� L�SZL�
Az �rzelmek
logik�ja
TERICUM
Copyright C) M�r� L�szl�, 2010
Szerkesztette Pavlov Anna
Illusztr�lta:
M. Milt�nyi Mild�s
Hungarian edition 0 Tericum Kiad�, 2010

Illustrations e M. Milt�nyi Mikl�s, 2010
Cover design e Tericum Kiad�, 2010
Tartalom
Az �rzelmek �j szeml�lete 9
Az eg�szs�ges l�lek 10 � A pszichol�gia nem biol�gia 12
A k�zgazdas�gtan nem pszichol�gia 14 � A sz�v indokai 15
Az �rzelmek szerkezete
AZ ALAP�RZELMEK 21
Sz�nek e's �rzelmek 24 � Sz�ntesztek 26 � �rzelmi prizm�k 27

�rzelmek a poligr�fon 28 � Minek nevezzelek? 30 � �rzelmek
az arcokon 33 � A hat alap�rzelem 35 � �rzelmek az agyban 37
A James�Lange-elm�let 38 � Ceruza a sz�jban 39 � Fert�z�
�rzelmek 41 � Biol�giailag programozott �rzelmek 43
TISZT�N EMBERI �RZELMEK 47
A szey megjelen�se 49 � Az �rzelmek evol�ci�ja 51
Tanult tehetetlens�g 53 � Emberi tanult tehetetlens�g 58
motiv�ci�k term�szete 60 � Alapvet� �s kognit�v motiv�ci�k 62

Tiszt�n emberi motiv�ci�k 65 � Az �rzelmek h�rom alapt�pusa 67
A szeretet 69 � A szerelem 73
A BOLDOGS�G PSZICHOL�GI�JA 75
R�kkelt� tehetetlens�g 77 � Tanult optimizmus 79
Az a bizonyos 40 (de legal�bbis 20) sz�zal�k 81
A depressz�v realizmus 85 � Aflow 87
A Duchenne-mosoly 91 � A pozit�v pszichol�gia sz�let�se 93
A boldogs�g h�rom komponense 96 � Sok �t vezet a boldogs�ghoz 97

6 M�r� L�szl�
T�L AZ �RZELMEKEN 101
Csendes �rzelmek 102 � A negat�v �rzelmek szerepe 105
A var�zsig�k 107 � A raport 110 � K�nnyen, gyorsan 113

Az �nsegz't�s �tjai 116
Az �rzelmek szerepe a gondolkod�sban
A ROSSZKEDV EL�NYEI 125
A j�kedv seg�ti a kreativit�st 127 � A rosszkedv seg�ti
a d�nt�shoz�st 129 � �letszer� k�s�rletek 133
Probl�mamegold�s 136 � Brainstorming138 � Kontroll�lt d�h 139
�RZELMEK N�LK�L NINCS �RTELEM 143
Az �rzelems�r�ltek gondolkod�sa 144 � A k�rty�s k�s�rlet 146

Szomatikus markerek 148 � Az evol�ci� kont�rmunk�ja 150
Descartes t�ved�se 153 � Mi�rt hat a hangulat a gondolkod�sra? 155
A pszichol�gia affekt�v forradalma 156 � �rzelemkontro11158
�RZELMI INTELLIGENCIA 161
Mit �rt�nk intelligenci�n? 163 � Az inteni gencia m�r�se 165

Az intelligencia fogalma 170 � Az IQ 172
Kreativit�s 176 � Kreativit�s �s intelligencia 178
Speci�lis kepesse'gek 180 � Az �rzelmi intelligencia fogalma 182
Az �rzelmi intelligencia m�r�se 184 � Az EQ mint az IQ r�sze 187

M�gis, minek a t�rkepe? 188
T�L A GONDOLKOD�SON 191
Kognit�v �s affekt�v n�z�pont 193 � Kognit�v s�m�k 195

Term�szetes �s mesterse'ges �rzelmek 198 � A hiteless�g�rz�s 201
Gondolkod�s fiow-ban 203 � A k�osz az agyban 205
A kognit�v s�m�k �n�ll� �lete 208
A tudatos gondolkod�s ellen�rz� szerepe 210

Az �rzelmek logika a 7
Az �rzelmek szerepe a gazdas�gban
AZ �RZELMEK K�ZGAZDAS�GTANA 217
Sz�ks�gletek pedi g nincsenek 218 � A helyettes�t�sek tudom�nya 221

Patk�nyok Giffen-javai 225 � A k�zgazdas�gtan modelliei 228
A modellek v�ls�ga 231 � Logikailag ugyanaz, pszichikailag nem 233

Viselked�s-gazdas�gtan 236 � A k�osz a gazdas�gban 238
�ZLETI D�NT�SEK 241
Els�llyedt k�lts�gek 243 � jelen a j�v� m�ltja 246 � Proj �zleti

d�nt�shoz�k 248 � A p�kerj�t�kos mint �zleti d�nte'shoz� 251
A nagy titok 253 � �zleti k�pess�gek 257
Tervek �s hasra�t�sek 259 � A d�nt�shoz�silow-ja 261
MUNKAMOTIV�CI�K 265
Motivc�ci�k �s higi�n� 268 � SR-motiv�ci�k 270
Bels� motiv�ci�k 271 � Csoportos tanult tehetedens�g 274

A hatalom mint motiv�tor 277 � Nemes d�vadak 278
A p�nz mint motiv�tor 281 � Hogyan v�s�roljunk lojalit�st? 284

Abszurdul nagy p�nzek 286
T�L A GAZDAS�GON 289
Boldogs�g-portf�li�k 290 � A boldogs�gbiznisz 293

Nein darwini evol�ci� 296 � gman p�ld�ja 298
Az �rzelmek �rtelme 299 � Szerethet� kuszas�g 303
F�GGEL�K: AZ �RZELMEK �LLATKERTJE 305

Pozit�v �rzelmek 308 � Negat�v �rzelmek 310
Vegyes t�ltet� �rzelmek 312
K�sz�net 314
Jegyzetek 315
Szakirodalom 326
N�v- �s t�rgymutat� 337

1,11.11.1
N�11�� ,C
A szerelemnek ugyanazok a t�netei, mint a koler�nak...

Az �rzelmek �j
szeml�lete
�A szerelemnek ugyanazok a t�netei, mint a

koler�nak" � �rja Gabriel Garc�a M�rquezi. De
ugyanezek a t�netek egy j� �tlet sz�let�s�nek
a k�s�r�i is lehetnek.
Di�kkoromban, a matematikai versenyeken

ismertem meg el�sz�r ezt a gyomorszor�t�
�rz�st, amikor egy-egy feladatn�l r��reztem,
mi lehet a megold�s �tja. Ezt aff�le harct�ri
idegess�gnek gondoltam, �s pr�b�ltam edzeni
magamat arra, hogy megszabaduljak t�le, ami
teljes kudarcba fulladt � szerencs�re.
Akkoriban m�g a pszichol�gusok sem tudt�k, hogy
olyasmi, mint �hideg fejjel, �rzelemmentesen gondol-
kodni" val�j�ban nem l�tezik. �rzelmeink a leglogi-
kusabb gondolkod�sban is jelen vannak, �s hi�nyukat
els�sorban �ppen a racion�lis gondolkod�s s�nyli
meg. Ez nemcsak a pozit�v �rzelmekre �rv�nyes, egy

m�l� rossz hangulat vagy egy hirtelen j�tt d�h ak�r
jav�thatja is gondolkod�sunk min�s�g�t. Ez az ut�bbi
�vtizedek pszichol�giai kutat�sainak tal�n a legmeglep�bb
felfedez�se.
AZ EG�SZS�GES L�LEK
A pszichol�gi�hoz a mesters�ges intelligencia kutat�s�n kereszt�l

vezetett az utam, az egyetem ut�n t�z �vig ezzel foglalkoztam.
A mesters�ges intelligencia egy m�szaki tudom�ny,
amelynek c�lja �okos" programok, g�pek l�trehoz�sa. Ezek olyan
feladatokat oldanak meg, amelyeket intelligenci�t ig�nyl� tev�kenys�gnek
tekint�nk, ha ember v�gzi �ket, p�ld�ul sakkoznak,
sz�vegeket ford�tanak egyik nyelvr�l a m�sikra vagy betegs�geket
diagnosztiz�lnak.
Amikor Henry Ford tizenk�t �ves kor�ban az apja farmj�n

leesett a l�r�l, arra gondolt, kell hogy legyen a k�zleked�snek kev�sb�
f�jdalmas m�dja. Egy m�szaki alkot�s megval�s�t�s�hoz
nem sz�ks�ges tudnunk, mik�ppen old meg hasonl� feladatokat
a term�szet. Ha egy m�rn�k k�zleked�si eszk�zt akar k�sz�teni,
els�sorban a kerekek, l�gcsavarok, sug�rhajt�m�vek vil�g�ban
gondolkodik, nem tervez galoppoz� vagy �get� aut�t. Nem
zavarja, hogy ker�k a term�szetben nemigen l�tezik, robban�motor
vagy kard�ntengely pedig v�gk�pp nem.
Az 1970-es �vekben m�g �gy v�lt�k, a mesters�ges intelligencia

megval�s�t�s�hoz a sz�m�t�g�p ugyanolyan �t�t�
erej� tal�lm�ny, mint a ker�k volt a k�zleked�si eszk�z�kh�z.
A mesters�ges intelligencia kutat�sa azonban sokkal lassabban
haladt el�re, mint ahogy az els� eredm�nyek alapj�n rem�lhet�
volt. Egy id� ut�n azon kaptam magam, hogy m�szaki �s matematikai
szakcikkek helyett egyre t�bb pszichol�giai irodalmat
olvasok, h�tha kivad�szhatok valami �tletet arra, hogyan
is kellene mesters�ges intelligenci�t csin�lni.
Abban az id�ben er�s�d�tt meg a pszichol�gia �gynevezett

kognit�v ir�nyzata, �s sokan ett�l rem�lt�k n�h�ny �sr�gi tudom�nyos
probl�ma megold�s�t. A kognit�v pszichol�gia azokat
a gondolkod�si folyamatokat vizsg�lja, amelyek seg�ts�g�vel az
ember az �t �r� ingereket, inform�ci�kat feldolgozza: k�l�nb�z�

form�kban �talak�tja �s k�zben m�dos�tgatja is. Kor�bbi,
�szj�rdsok c�m� k�nyvemben2 e kutat�sok j� n�h�ny l�tv�nyos
eredm�ny�t bemutattam. Az �rzelmek azonban akkoriban a
kognit�v pszichol�gia �rdekl�d�si k�r�n is k�v�l rekedtek, mivel
a kutat�k �gy gondolt�k, hogy a gondolkod�si folyamatok
az �rzelmekt�l teljesen f�ggetlen�l m�k�dnek, �s az �rzelmek
legfeljebb csak n�ha belezavarnak.
1984-ben megalakult az ELTE K�s�rleti Pszichol�giai Tansz�ke,

�s a tansz�kalap�t� professzor, Illy�s S�ndor megk�rdezte,
nincs-e kedvem csatlakozni? Volt. Ugy gondoltam, elt�lt�k
k�t-h�rom �vet a pszichol�gusok k�z�tt, megtanulom t�l�k,
amit az emberi gondolkod�sr�l tudnak, �s ezzel felfegyverkezve
t�rek majd vissza a mesters�ges intelligencia kutat�s�hoz. Azt�n
itt ragadtam, megszerettem a pszichol�giai kutat�st �s a pszichol�gus
koll�g�k gondolkod�sm�dj�t. Ezzel egy�tt, mindig
er�sen kil�gtam k�z�l�k, nem els�sorban matematikus h�tterem
miatt, hanem mert egyetlen dolog volt a pszichol�gi�ban,
ami az els�' perct�l kezdve sohasem �rdekelt: hogyan m�k�dik
a lelkileg beteg ember.
Pszichol�gusnak �ltal�ban az megy, aki seg�teni szeretne a

lelki probl�m�kkal k�szk�d� embereken. Koll�g�im meg voltak
gy�z�dve arr�l, hogy az emberi l�lek meg�rt�s�hez a pszich�
betegs�geinek meg�rt�s�n kereszt�l vezet az �t. Az eg�szs�ges
ember m�k�d�s�nek meg�rt�se rem�nytelennek t�nik, t�l
bonyolultak �s sokf�l�k vagyunk, �s k�l�nben is, mi az, hogy
eg�szs�ges ember? Pszichol�gusszemmel ilyen tal�n nincs is,
legfeljebb mindenki m�sk�pp beteg.
Ez alapvet�en ellenkezett az addigra m�r megizmosodott

m�szaki szeml�letemmel. Persze, egy g�pnek is lehetnek t�pushib�i,
de egy igaz�n bonyolult hib�t nem az�rt tudunk megjav�tani,
mert ismerj�k a konkr�t �betegs�get", hanem az�rt,
mert tudjuk, hogyan m�k�dik a j�l m�k�d� szerkenty�. Igaz,

azt ember tervezte, �s �gy sokkal k�nnyebb lehet meg�rteni, de
h�t pontosan erre val�k a term�szettudom�nyok. Az �gitestek
mozg�sait sem ember tervezte, �ppen el�gg� bonyolultak is,
m�gis siker�lt eg�szen j�l meg�rten�nk azokat.
Ma m�r egyre t�bb pszichol�gus l�tja �gy, hogy igenis l�tezik

lelkileg eg�szs�ges ember, akkor is, ha mindannyiunknak
vannak rosszabb id�'szakai, amikor lelki seg�ts�gre szorulunk.
Ugyanaz a helyzet, mint a testi eg�szs�ggel: a legeg�szs�gesebb
embert is id�nk�nt leveri a l�b�r�l egy-egy k�rs�g, �s olyankor
seg�ts�gre szorul, de mivel alapvet�en eg�szs�ges, fel tud �p�lni
a betegs�gb�l. Az eg�szs�ges ember nem egy t�netmentes
beteg, hanem egyszer�en eg�szs�ges. Lelkileg eg�szs�ges az,
aki ha kell, ak�r k�ls� seg�ts�ggel, de ki tud keveredni pszich�s
probl�m�ib�l.
Az ut�bbi �vtizedben m�lyrehat� v�ltoz�s �llt be a pszichol�gia

szeml�letm�dj�ban. Kialakult egy �j kutat�si ir�nyzat, az
�gynevezett pozit�v pszichol�gia,3 amely a lelkileg eg�szs�ges
embert helyezte �rdekl�d�s�nek k�z�ppontj�ba. �jra el�t�rbe
ker�ltek az �rzelmek, de imm�r nem �gy, mint alapvet�en negat�v,
�llati eredet� hat�sok, hanem �gy, mint az emberi l�t �s
gondolkod�s term�szetes velej�r�i.
A PSZICHOL�GIA NEM BIOL�GIA
Az okok pr�zais�ga nem akad�lyozza meg a k�vetkezm�nyek

k�lt�is�g�t. Erre a felismer�sre m�g kamaszkor�ban jutott egy
hallgat�m4, amikor el�sz�r tanult a szerelem h�tter�t alkot�
biok�miai folyamatokr�l.
Amit a tudom�ny vizsg�l, az automatikusan pr�zaiv� v�lik.

Ez a hozz��ll�s tette kir�v�an sikeress� a tudom�nyt, ez�rt tu-
dott megalapozni kor�bban sohasem l�tott technikai fejl�d�st.

A technikai alkot�soknak �ppen az a l�nyeg�k, hogy velej�kig
pr�zaiak. Mindegy, milyen hangulatunk van, mindegy, miben
hisz�nk, ha felkapcsoljuk a villanyt, vil�gos lesz. Egy �tlagos
szob�ban egyetlen kattint�ssal annyi f�nyt hozunk l�tre,
amennyit csak t�bb ezer gyertya tudna � ezt a h�res k�zgazd�sz
William Nordhaus m�rte ki igen alaposan, mert k�v�ncsi volt a
technikai fejl�d�s konkr�t m�rt�k�re ezen a ter�leten'.
A k�vetkezm�nyek k�lt�is�g�nek felt�r�s�ban a tudom�ny

m�r nem illet�kes, ezt meghagyja az egy�b megismer�si m�doknak,
p�ld�ul a m�v�szetnek, amely viszont nem foglalkozik
olyan pr�zai k�rd�sekkel, mint �h�ny sz�zmilli� gyertya kellene
az Eiffel-torony �jszak�nk�nti d�szkivil�g�t�s�hoz?".
Ebben a k�nyvben a tudom�ny �tj�t j�rjuk, de k�zben id�r�'l

id�re kitekint�nk a k�vetkezm�nyek k�lt�is�g�re is. Ezt a
kett�ss�get �gy oldottam meg, hogy amikor a tudom�ny eredm�nyeir�l
besz�l�nk, t�bbes sz�m els� szem�lyt haszn�lunk,
amikor pedig kil�p�nk a tudom�ny b�sty�i k�z�l, egyes sz�m
els�' szem�lyre v�ltok.
Mindazon�ltal, biok�mi�r�l egyetlen sz� sem fog esni, v�gig

megmaradunk tiszt�n a pszichol�gia kereti k�z�tt.6 Csakhogy
a pszichol�gusok amit csak lehet, igyekeznek a biol�gi�ra visszavezetni,
a biol�gusok pedig a k�mi�ra. Ez az igyekezet azonban
nem mindig sikeres, �s nemcsak tud�sunk korl�tai miatt. A biol�gi�nak
vannak olyan jelens�gei, s�t t�rv�nyszer�s�gei, amelyek
a k�mia t�rv�nyeib�l egy�ltal�n nem k�vetkeznek � ilyen
p�ld�ul a darwini evol�ci�. A pszichol�gi�nak is vannak olyan
t�rv�nyei, amelyek a biol�gi�b�l nem k�vetkeznek. Ellent sem
mondanak neki: egyszer�en csak nem volt mire �rv�nyesnek
lenni�k, am�g emberi tudattal rendelkez� l�nyek nem jelentek
meg a vil�gban.' Ezek megjelen�s�t persze k�miai jelens�gek
tett�k lehet�v�, de m�k�d�s�k t�rv�nyszer�s�gei ugyan�gy nem
k�vetkeznek a biol�gia vagy a k�mia t�rv�nyeib�l, mint ahogy

a magyar nyelv nyelvtana sem k�vetkezik bel�l�k.
Alakulhatott volna �gy is a vil�g, hogy az �rzelmek egy�ltal�n

nem jelennek meg benne (�s akkor persze a homo sapiens
sem), mint ahogy alakulhatott volna �gy is, hogy a magyar nyelv
nem j�n l�tre. De ha egyszer l�trej�tt, akkor t�rv�nyszer�s�geinek
nagy r�sz�t csakis mag�nak a nyelvnek a vizsg�lat�b�l
der�thetj�k ki, a k�mi�b�l �nmag�ban nem.
Ugyanez �rv�nyes az �rzelmekre is: megjelen�s�knek megvannak

a k�miai alapjai, de ha egyszer megjelentek a vil�gban,
akkor m�k�d�s�k szab�lyszer�s�gei csakis a saj�t term�szet�kb�l
fakadnak. Az �rzelmek logik�ja a k�mia t�rv�nyeib�l
akkor sem vezethet� le, ha a k�miai felt�telek v�ltoztat�s�val
(p�ld�ul hangulatjav�t� gy�gyszerek seg�ts�g�vel) az �rzelmek
m�k�d�se sikeresen befoly�solhat�.
Ez�rt maradunk meg v�gig ebben a k�nyvben a pszichol�gia

mellett, �s ha egyik-m�sik pszichol�giai jelens�g meg�rt�s�hez
valamif�le biol�giai h�tt�rismeretre is sz�ks�g van, azt annyira
leegyszer�s�tj�k, amennyire csak lehet, kiz�r�lag arra koncentr�lva,
ami a sz�ban forg� pszichol�giai jelens�g megismer�s�hez
felt�tlen�l sz�ks�ges.
A K�ZGAZDAS�GTAN NEM PSZICHOL�GIA
�A pszichol�gia a viselked�s �s a ment�lis folyamatok tudom�nyos

tanulm�nyoz�sa"' � amibe term�szetesen beletartoznak a
gazdas�gi viselked�sek �s d�nt�sek is. A k�zgazdas�gtan teh�t
a pszichol�gia egy r�szter�lete.
Ha ezt komolyan �ll�tan�m, legal�bb k�t tudom�ny m�vel�i

tiltakozn�nak k�zzel-l�bbal: a k�zgazd�szok �s a pszichol�gusok.
J� okkal. A k�t tudom�ny st�lusa �s gondolatvil�ga radi-
k�lisan k�l�nb�zik, �s a gyakorlati alkalmaz�s ig�nye is az �let

eg�szen elt�r� ter�leteire vonatkozik. A k�zgazdas�gtan egy
er�sen matematiz�lt, sok tekintetben absztrakt diszcipl�nak�nt
jelenik meg mind a k�zgondolkod�sban, mind m�vel�'i szem�ben,
a pszichol�gia t�volr�l sem.
Van egy m�lyebb ok is, ami�rt e k�t tudom�ny radik�lisan

k�l�nb�zik: ugyanaz, ami�rt a pszichol�gia nem biol�gia.
A gazdas�gi jelens�gek nagy r�sze ugyan�gy nem k�vetkezik
az emberi pszich� tulajdons�gaib�l �s t�rv�nyszer�s�geib�l,
ahogyan a pszichol�giai jelens�gek a biol�gi�b�l. A gazdas�g
t�rv�nyszer�s�geit is csak mag�nak a gazdas�gnak a vizsg�lat�b�l
lehet megismerni, a pszichol�gi�b�l nem vezethet�k
le � igaz, ellent sem mondhatnak neki.
M�gis, a jelenlegi k�zgazdas�gtani elm�letek gyakran �lesen

ellentmondanak pszichol�giai ismereteinknek, �s t�ves el�rejelz�seik
sokszor ebb�l fakadnak. A gazdas�got le�r� modelljeinkben
c�lszer� lehet figyelembe venni azt is, ami a sz� hagyom�nyos
�rtelm�ben nem tekinthet� �sszer�nek, az �rzelmek logik�j�nak
ismeret�ben viszont igen. A k�zgazdas�gtan egy velej�ig racion�lis
tudom�ny, de az is racion�lis, ha sz�molunk �rzelmeink �s
viselked�s�nk alapvet�en nem racion�lis term�szet�vel.
A SZ�V INDOKAI
Szerettem a matekversenyeket. Ha m�r megszabadulni nem

tudtam a gyomorszor�t� �rz�st�l, h�t igyekeztem ki�lvezni. M�rquez
reg�ny�ben az orvos miut�n r�j�tt, hogy p�ciense betegs�ge
val�j�ban a szerelem, �h�rsfate�t �rt fel idegnyugtat�nak �s
leveg�v�ltoz�st aj�nlott, hogy a t�vols�g csillap�tsa a f�jdalmat,
de Florentino Ariza �pp az ellenkez�j�re v�gyott: ki akarta �lvezni
a k�njait" 9.
A matekversenyeken meg kellett dolgozni ez�rt az �rz�s�rt.

Kiz�r�lag akkor bukkant el�, ha siker�lt elm�lyednem a feladatban
�s valami �g�retes utat tal�ltam. Ha azut�n az �tlet m�gsem
bizonyult j�nak �s nem vezetett el a megold�shoz, akkor elm�lt
ez az �rz�s, �s egyszerre ker�tett hatalm�ba a szomor�s�g �s egy
m�sfajta izgalom: van m�g id�', gyer�nk, keress�nk valami m�s
utat. De ilyenkor sem tudtam hideg fejjel gondolkodni.
Ugyanakkor a versenyeken mindig voltak olyan szakaszok

is, amikor semmit sem �reztem: pontosan tudtam, mit �s hogyan
kell elv�gezni a k�vetkez� l�p�sekben, �s m�g csak arra
sem gondoltam, hogy sietni kell, mert a versenyid� sz�k�s.
Ilyenkor en�lk�l is nagyon gyorsan haladtam. De ekkor sem
hideg fejjel gondolkodtam, hanem egy�ltal�n nem gondolkodtam.
Egyszer�en csak csin�ltam, amit kellett, �s amiben kell�en
gyakorlott voltam.
A matekversenyeknek ezekben az �rzelem- �s gondolkod�smentes

szakaszaiban egyszer�en boldog voltam. A mai pszichol�gia
nyelv�n: afiow �llapot�ba ker�ltem'. �s a gyomorszor�t�
�rz�s idej�n m�g ink�bb boldog voltam � ez�rt szerettem annyira
ezeket a versenyeket. A boldogs�ghoz �pp�gy elvezethetnek a
vadul kavarg� �rzelmek, mint az �rzelmek teljes hi�nya.
�A sz�vnek megvannak a maga indokai, amelyeket az indokl�

�rtelem nem ismer" � �rta Blaise Pascal k�zel n�gysz�z �vvel
ezel�tt'. Kort�rsa, Ren� Descartes szerint az emberben a test
�s a l�lek teljesen k�l�n�ll� rendszerek, igaz, � nem a sz�vben
v�lte megtal�lni a l�lek lakhely�t, hanem a tobozmirigyben,
amelynek az �lettani szerepe m�ig sem teljesen ismert.
Az �kori g�r�g�kt�l eg�szen a 20. sz�zadig a filoz�fusok �s

a pszichol�gusok t�bbs�ge �gy gondolta, az �rzelmekben egy�ltal�n
nem �rdemes semmif�le logik�t keresni. Plat�nt�l Freudig
nagyj�b�l egys�ges �ll�spont volt, hogy az �rzelmek csak
sz�tzil�lj�k a logikus, �rtelmes, igaz�n emberi gondolkod�st, �s
primit�vebb, �llatiasabb viselked�st eredm�nyeznek � Pascal �s

Descartes elk�pzel�sei ink�bb kiv�telnek sz�m�tottak.
Mostanra azonban egy eg�szen m�sfajta k�p �llt �ssze,

amely radik�lisan k�l�nb�zik mind a hagyom�nyos �ll�spontt�l,
mind Pascal �s Descartes l�t�sm�dj�t�l. Az �rzelmek egy�ltal�n
nem f�ggetlenek a tudatos, logikus gondolkod�st�l, hanem annak
n�lk�l�zhetetlen seg�deszk�zei. A sz�v �s az agy indokait
lehetetlen sz�tv�lasztani egym�st�l.
szerkezete
Az �rzelemek
ELS�
R�SZ
,
A sz�v �s az agy indokai sz�tv�laszthatatlanok...

Az alap�rzelmek
William James, a h�res �r�, Henry James b�tyja, akit

az amerikai pszichol�gia megalap�t�j�nak tekintenek,
1884-ben megjelentetett egy dolgozatot az
�rzelmekr�l12. Ebben kifejti, hogy �ha elk�pzel�nk
egy er�s �rzelmet, majd megpr�b�ljuk tudatosan
kisz�rni az �sszes hozz� tartoz� testi t�netet, akkor
azt tal�ljuk, hogy semmi sem marad bel�le"."
�gy jutott arra a k�vetkeztet�sre, hogy az �rzelmeket
maguk a testi v�ltoz�sok okozz�k. A k�lvil�g
ingerei nem k�zvetlen�l �rzelmeket hoznak l�tre
benn�nk, hanem k�l�nf�le testi v�ltoz�sokat, �s
ezek �rz�kel�se hozza l�tre az �rzelmeket.
William James gondolata h�tk�znapi esz�nk sz�m�ra
abszurdnak t�nhet. Eszerint nem az�rt futunk el a
medve el�l, mert megijed�nk, hanem az�rt ijed�nk
meg, mert azt tapasztaljuk, hogy test�nkben olyan
v�ltoz�sok t�rt�ntek, amelyek k�vetkezt�ben elfuthatn�kunk

t�madt. Nem az�rt nevet�nk r� a szerelm�nkre,
mert meg�r�l�nk neki, hanem az�rt �r�l�nk meg
neki, mert amikor megl�tjuk �t, a test�nkben t�rt�n�
v�ltoz�sok nevet�sre ingerelnek.
Kamaszkoromban az egy �vvel id�sebb Alex bar�tom, aki

m�r akkor sokkal el�'bbre tartott a l�nyokkal, mint �n valaha
2 2 M�r� L�szl�
is, �gy oktatott: � Meg kell nevettetni a l�nyt, akkor megkapod."

Puszt�n tapasztalatb�l �s okoss�gb�l jutott ugyanarra, amire
James tudom�nyos �ton: nem az a fontos, hogy �r�met okozz
a l�nynak, hanem hogy nevet�sre �ll�tsd a sz�j�t. Akkor �r�lni
fog neked. Alex nem volt k�l�n�sebben tudom�nyos alkat,
sose hallott William Jamesr�l, �s felismer�s�t nem pr�b�lta
az �rzelmek egy�b eseteire �ltal�nos�tani. Be�rte azzal, hogy
a gyakorlatban alkalmazta azon a ter�leten, amely �pp fontos
volt sz�m�ra. K�s�bb sikeres �zletember lett, �s azt is l�tni
fogjuk, milyen eredm�nyesen alkalmazta ezt a tud�s�t az �zleti
t�rgyal�sokon.
William James gondolata sok m�s ter�leten is alkalmazhat�nak

bizonyult. P�ld�ul egy krimifilmben er�sen n�veli a hat�st,
ha a h�tt�rzaj egy gyorsul� sz�vdobog�s hangj�t tartalmazza.
Nem az�rt ver er�sebben a sz�v�nk, mert izgulunk, hanem az�rt
izgulunk, mert �rz�kelj�k, hogy a k�lvil�g ingereinek hat�s�ra
sz�vver�s�nk feler�s�dik. A mozi rafin�ltan megv�lasztott
h�tt�rhangj�r�l �gy �rezz�k, ak�r a saj�t sz�vdobog�sunk is
lehetne, �s ett�l m�g ink�bb izgulunk. Ezt a jelens�get laborat�riumi
vizsg�latokkal is igazolt�k�
M�s kutat�sok eredm�nyei viszont �ppen ellenkez� ir�nyba

mutattak. Ha William James elk�pzel�se igaz, akkor az egyik
�rzelem nem fordulhat �t egy m�sikba, egy ellenszenv nem
v�lthat �t pillanatok alatt rokonszenvbe vagy ak�r szerelembe,
hiszen eg�szen m�sfajta testi t�netek tartoznak az egyikhez,
mint a m�sikhoz. M�rpedig valamennyien tapasztaltuk, hogy
ilyesmi el�fordulhat, �s ezt a tud�sok szigor�an kontroll�lt k�s�rletekkel
be is tudt�k bizony�tani.
Az egyik k�s�rleti' sz�nhely�n egy m�ly, vadreg�nyes v�lgy

felett egy rendk�v�l rozoga h�d vezetett �t, amelyet a helybeliek
ennek ellen�re haszn�ltak, mert sokat r�vid�tett az �tjukon,
noha n�h�ny kilom�terrel od�bb egy stabil h�d is volt. A kuta-
Az alap�rzelmek 2 3
t�k asszisztense, egy csinos l�ny hol az egyik, hol a m�sik h�d
v�g�hez �llt, �s mindenf�le �rdektelen k�zv�lem�ny-kutat�si
k�rd�seket tett fel az arra j�r� f�rfiaknak, akik �ppen �t�rtek a
h�don. Ek�zben kicsit kih�v�an viselkedett, �s a v�g�n felaj�nlotta
az alanyoknak, hogy ha �rdekli �'ket a kutat�s eredm�nye,
sz�vesen megadja a telefonsz�m�t.
Azok k�z�l, akik a rozoga h�don voltak �ppen t�l, sokkal

t�bben k�rt�k el a l�ny sz�m�t, mint a m�sik h�dn�l, �s t�bben
is h�vt�k t�nyleg fel, holott maguk a k�rd�sek annyira unalmasak
voltak, hogy aligha ezek eredm�nye �rdekelte val�j�ban az
alanyokat. Akik a rozoga h�don keltek �t, eleve er�sebb izgalmi
�llapotban voltak, mint akik a stabil h�don mentek �t. Ezeket
az �lettani v�ltoz�sokat �rtelmezt�k �gy, hogy biztosan a l�ny
tetszik nekik. A h�d labilit�sa �ltal keltett gerjedelem �tfordult
a tetsz�s vagy a nemi vonzalom �rzelm�be.
Ezt a k�s�rletet sem ismerte Alex, akkoriban m�g el sem

v�gezt�k, m�gis biztos k�zzel alkalmazta a tanuls�gait. Egy
m�sik tan�csa az volt, hogy ne kir�ndulni vigyem a l�nyt, hanem
ink�bb a vid�mparkba, �s ott a leggyorsabban p�rg�-forg�
eszk�z�kre �ltessem fel. Vagy ha m�r kir�ndulunk, egy m�ly,
meredek �s vesz�lyes szakad�kba menj�nk, ne egy lank�s dombra.
Manaps�g minden bizonnyal raftingot vagy bungee jumpingot
javasolna. A kaland �ltal�nos izgalma is nagy cs�b�t�.
Most akkor igaz William James elm�lete vagy sem? Valami

igazs�g kell hogy legyen benne, ha Alex ilyen sikeresen
alkalmazta, de teljes �ltal�noss�gban m�gsem lehet �rv�nyes,
ha a testi v�ltoz�sok �ltal l�trehozott gerjedelmek ilyen k�nnyen
�tfordulhatnak egyik �rzelemb�l a m�sikba. Hogyan lehetne az
�rzelmeket valamilyen eszk�zzel m�dszeresen megvizsg�lni,
hogy kider�thess�k, mikor �rv�nyes William James elk�pzel�se
�s mikor nem?
SZ�NEK �S �RZELMEK
A legt�bben elgondolkodtunk m�r valamikor azon, vajon m�s

is ugyanolyan sz�n�nek l�tja-e a t�rgyakat, mint �n? Mik is
val�j�ban a sz�nek? Egyr�szt nyilv�n a t�rgyak tulajdons�gai,
hiszen ha egy r�zsa s�rga, akkor az s�rga akkor is, ha valaki
m�smilyennek l�tja. M�sr�szt a sz�nek �rzeteket hoznak l�tre
benn�nk, �s ezek mindenkiben m�sf�l�k lehetnek, �s m�g ink�bb
az ezekhez kapcsol�d� �rzelmek � mindenkinek m�s a
kedvenc sz�ne.
M�r Arisztotel�sz is elgondolkodott ezen a k�rd�sen, �s a

k�vetkez� k�tezer �vben is sok tud�s foglalkozott vele. Mindny�jan
term�szetesnek vett�k, hogy a sz�nek a t�rgyak tulajdons�gai.
Ezt a nagyon logikusnak l�tsz� elk�pzel�st csak Isaac
Newton k�rd�jelezte meg 1704-ben. � arra j�tt r�, hogy a sz�nek
val�j�ban nem a t�rgyak, hanem a f�ny tulajdons�gai � legal�bbis
a fizika szempontj�b�l.
Aki ennek ellen�re �gy �rzi, hogy az � szempontj�b�l a sz�nek

m�giscsak ink�bb a t�rgyak tulajdons�gai, annak javaslom,
csavarjon be egy z�ld izz�t a l�mp�j�ba, �s n�zzen k�r�l, mit
milyen sz�n�nek l�t. Ez �nmag�ban m�g nem d�nti el a k�rd�st,
de ahhoz el�g, hogy Newton k�vetkeztet�s�t h�tk�znapi
�rtelm�nk hihet�bbnek �rezze.
Newton experimentum crucisnak, azaz perd�nt� k�s�rletnek

nevezte" azt a k�s�rlet�t, amelyben egy feh�r f�nyt egy prizma
seg�ts�g�vel sokf�le sz�n� f�nyre bontott, majd ezeket egy m�sik
prizm�n bocs�totta �t. A m�sodik prizma m�r nem bontotta
egyik f�nyt sem tov�bbi sz�nekre. Amikor pedig ezeket a f�nyeket
�jra �sszekeverte, visszakapta az eredeti feh�r f�nyt. Ha
k�z�l�k csak bizonyosakat kevert �ssze, mindenf�le tov�bbi
sz�neket kapott. Newton �gy �llap�totta meg, hogy van h�t olyan
alapsz�n (a sziv�rv�ny h�t sz�ne), amely m�r nem bonthat� fel
m�s sz�nekre. A t�bbi sz�n pedig kevert sz�n, amelyek az alapsz�nek

k�l�nf�le kombin�ci�ik�nt �llnak �ssze. Newton elm�let�nek
ez a r�sze ugyan nem �llta ki teljesen az id�k pr�b�j�t (a
sz�nek kikever�s�hez h�rom alapsz�n is el�gnek bizonyult), de
az egy�rtelm�v� v�lt, hogy a sz�n val�ban a f�ny tulajdons�ga,
�s nem a t�rgyak�.
Johann Wolfgang Goethe sz�m�ra ez m�r nem volt k�rd�s,

viszont tov�bbra is �rdekelte, ki mit �rz�kel ebb�l. 1810-ben
k�nyvet �rt a sz�nelm�letr�l17, amelyben a legk�l�nf�l�bb k�r�lm�nyek
k�z�tt megvizsg�lja, mik�ppen �szlelj�k a sz�neket.
K�s�rleteib�l kider�lt, hogy az emberek v�lem�nye a k�l�nf�le
sz�nekr�l meglehet�sen egybehangz�, viszont ezek a v�lem�nyek
nem mindig felelnek meg a newtoni elm�letnek. P�ld�ul
Newton elm�lete nem magyar�zza meg, hogy amikor egy s�rga
h�zfal egyik fel�t s�ti a nap, a m�sik pedig �rny�kban van,
akkor mi�rt l�tjuk az �rny�kban l�v� r�szt is s�rg�nak, amire
egy sz�rke �rny�k esik. Ez�rt Goethe csak a sz�n�rz�kel�s egy
speci�lis eset�nek tekintette Newton megfigyel�seit. �Newton
az�rt t�vedett a sz�nelm�let�ben, mert jobban b�zott a matematik�ban,
mint a saj�t szem�ben" � �rta.'
Goethe k�s�rleteinek egzakts�g�t �s korrekts�g�t senki sem

vitatta, a fizika fejl�d�s�nek �tja m�gsem errefel� vezetett. Weiner
Heisenberg m�sf�l �vsz�zad ut�n �gy �t�lkezett: �Goethe
sz�nelm�lete sokf�le m�don gy�m�lcs�z�nek bizonyult a m�v�szetben,
a pszichol�gi�ban �s az eszt�tik�ban. De a gy�zelem
m�gis Newton�, mert az � elm�lete hat�rozta meg a tov�bbi
fizikai kutat�sok ir�ny�t." 19
Goethe elm�let�t m�ig sem d�nt�tte meg a fizika tudom�nya,

csak kider�lt: a sz�nek mint �rzetek szerkezet�nek tiszt�z�sa
m�r nem a fizika feladata, hanem a pszichol�gi��. A fizika t�rv�nyeib�l
ugyan�gy nem k�vetkezik a sz�n�rzetek term�szete, mint
ahogy a magyar nyelv nyelvtana � vagy az �rzelmek szerkezete.
SZ�NTESZTEK
A pszichol�gusok r�g�ta haszn�lj�k a sz�neket az emberek tesztel�s�re.

Az id�k folyam�n rengeteg adat gy�lt �ssze arr�l, hogy
milyen �rzelmi be�ll�totts�g� emberek �ltal�ban milyen sz�neket
hajlamosak ink�bb, illetve kev�sb� v�lasztani. Az ilyen adatok
alapj�n a leggyakrabban haszn�lt tesztet a sv�jci pszichol�gus,
Max L�scher 1949-ben �ll�totta �ssze, �s ezt az�ta is folyamatosan
finom�tj�k.2�
A L�scher-teszt k�t f� dimenzi� ment�n helyezi el az embereket:

auton�m�heteron�m �s akt�v�passz�v. A n�gy sz�ls�s�gnek
megfelel� sz�nek: az er�sen auton�m �s akt�v (azaz
m�sokat befoly�solni akar�, �nyomul�s") emberek legink�bb a
piros k�l�nf�le �rnyalatait v�lasztj�k. Az auton�m, de passz�v
emberek (akik b�k�n hagyj�k embert�rsaikat, de maguk sem
befoly�solhat�k k�nnyen) sz�ne a z�ld. A heteron�m �s akt�v
emberek (�k els�sorban �lm�nykeres�k) a k�k fel� hajlanak.
A heteron�m passz�vak (akik arra v�gynak, hogy befoly�solja
valaki �ket) a s�rg�t v�lasztj�k legink�bb.
A L�scher-teszt, ellent�tben m�s hasonl� jelleg� tesztekkel,

semmilyen elm�leti alapra nem �p�t, csakis statisztikai adatokra
� tal�n �ppen ez�rt bizonyult a sok hasonl� teszt k�z�l m�ig is a
legstabilabbnak �s legink�bb megb�zhat�nak.' A L�scher-teszt
elv�gz�se egyszer�, csak meg kell k�rdezni, melyiket v�lasztja
az alany n�h�ny sz�n k�z�l els�nek, m�sodiknak, �s �gy tov�bb.
A teszt ism�telt elv�gz�se a vizsg�lt szem�ly �rzelmi stabilit�s�r�l
is sok mindent el�rul. A teszt t�bb online v�ltozata is
megtal�lhat� az interneten.
Az ilyesfajta sz�ntesztek sok pszichol�gus eszk�zt�r�ban

szerepelnek, akik sikeresen alkalmazz�k �ket, de az �rzelmek
szerkezet�r�l semmit sem �rulnak el. Nem bontj�k az �rzelmeket
elemekre, �s ez�rt nem tudj�k elj�tszani az �rzelmek
term�szet�nek megismer�s�ben azt a szerepet, mint a sz�nek

eset�ben a prizma. Willliam James elm�let�nek �rv�nyess�g�r�l
vagy t�vess�g�r�l p�ld�ul semmit sem tudtak mondani.
�RZELMI PRIZMAK
Elj�tszhatn�-e valami a prizma szerep�t az �rzelmek vizsg�lat�ban?

Az id�k sor�n siker�lt n�h�ny olyan eszk�zt k�sz�teni,
amelyek tal�n bet�lthetik ezt a szerepet. Az �rzelmeket t�bbf�lek�ppen
is elemekre bonthatjuk.
Az egyik lehet�s�g abb�l indul ki, hogy az �rzelmek akaratlanul

is megv�ltoztatj�k k�l�nf�le zsigeri m�k�d�seinket. Erre
utal a latin nev�k is, az em�ci� sz� a mozg�s sz�b�l sz�rmazik.
Elmozdul a testh�m�rs�ldet�nk, a sz�vritmusunk, a l�gz�ss�r�s�g�nk,
a v�rnyom�sunk, a v�rcukorszint�nk, mirigyeink
b�vebben vagy �ppen sz�k�sebben termelik ki v�lad�kaikat,
megv�ltoznak b�r�nk elektromos vezet�si tulajdons�gai, kit�gul
vagy �sszesz�k�l a pupill�nk, felgyorsul vagy lelassul az
em�szt�s�nk, �s �gy tov�bb. Ezek mindegyik�t tudjuk valahogyan
m�rni, erre val� a po/igr�f nev� k�sz�l�k, amelynek egyre
modernebb v�ltozatai egyre t�bbf�le zsigeri m�k�d�s�nket
tudj�k regisztr�lni.
A k�l�nb�z� �rzelmek hat�s�ra a k�l�nf�le zsigeri m�k�d�sek

nem egyforma m�rt�kben v�ltoznak meg. P�ld�ul a
sz�vritmusunk sokkal jobban emelkedik a b�nat, mint az �r�m
eset�ben, ugyanakkor a testh�'m�rs�klet�nk ink�bb az �r�m
hat�s�ra emelkedik. Ez�rt az �rzelmi prizma szerep�re a poligr�f
lehet az egyik jel�lt�nk.
A m�sik lehet�s�g abb�l indul ki, hogy az �rzelmeket gyakran

j�l le tudjuk olvasni egym�s arc�r�l. Tal�n az arcizmok
alapos felt�rk�pez�s�vel �s mozg�suk pontos le�r�s�val is el-
j�tszathatjuk az ��rzelmi prizma" szerep�t: lehet, hogy siker�l

olyan alap-arckifejez�seket tal�lnunk, amelyekb�l kikeverhet�k
az �sszes �rzelmek.
A harmadik lehet�s�get a modern k�palkot� berendez�sek

adj�k, p�ld�ul a klasszikus sz�m�t�g�pes tomogr�f (CT), a pozitronemisszi�s
tomogr�f (PET) vagy a funkcion�lis m�gneses
rezonanci�s k�palkot� szkenner (f-MRI). Mindegyik k�palkot�
eszk�z az agy m�k�d�s�nek egy-egy k�s�r� jelens�g�t k�veti,
olyasmiket, mint a v�rell�t�s vagy a cukorfelhaszn�l�s alakul�sa.
Ezeket a k�sz�l�keket az�rt fejlesztett�k ki, hogy min�l pontosabban
fel lehessen t�rk�pezni az agy m�k�d�s�t, �s ez�ltal
pontosan lokaliz�lhat�k legyenek bizonyos rendelleness�gek
vagy s�r�l�sek (p�ld�ul egy agyv�rz�s k�vetkezm�nyei). Ezek a
berendez�sek az ellen sem tiltakoznak, ha a norm�lisan m�k�d�
agyat vizsg�ljuk vel�k. Seg�ts�g�kkel megtudhatjuk, milyen
gondolkod�si folyamatok, illetve milyen �rzelmek eset�ben az
agy melyik ter�lete m�k�dik a szok�sosn�l intenz�vebben.
Mindh�rom lehet�s�g nagyon �g�retesnek t�nik � l�ssuk

h�t, mif�le k�pet mutatnak az �rzelmek szerkezet�r�l.
�RZELMEK A POLIGR�FON
A poligr�fot hazugs�gvizsg�l� g�pnek is nevezik. Aki hazudik,

k�l�nf�le em�ci�kat �l meg k�zben, �gy rem�lhet�' volt, hogy a
poligr�f seg�ts�g�vel ezek az em�ci�k azonos�that�ak, �s �gy a
hazugs�g felismerhet�. A tapasztalat azonban azt bizony�totta,
hogy amikor hazudunk, megjelennek ugyan benn�nk k�l�nf�le
�lettani v�ltoz�sok, de mindenkiben m�s �s m�sfajta. Puszt�n
a poligr�fjelz�sei alapj�n nem tudjuk sz�zsz�zal�kos bizonyoss�ggal
meg�llap�tani, hogy valaki hazudik. Ez�rt nem fogadja
el a jog sem egy�rtelm� bizony�t�kk�nt a poligr�f eredm�nyeit,
noha a nyomoz�t seg�thetik a poligr�f jelz�sei, �s szakszer�

k�rdez�stechnik�val a hazugs�g t�bbnyire kider�thet�'.
K�pzelj�k el, hogy a bolondokh�z�ban egy s�lyos t�veszm�s

beteg �ri�si er�fesz�t�sekkel megpr�b�l teljesen norm�lisan viselkedni,
mert ki szeretne szabadulni. Orvosa egy id� ut�n �gy
gondolja, tal�n ki lehet �t engedni, de a biztons�g kedv��rt m�g
beh�vja egy besz�lget�sre. �Hozz�j�rul a hazugs�gvizsg�l� alkalmaz�s�hoz?"
�Igen, persze." Az orvos felkapcsolja a betegre
a g�p �rz�kel�it, majd m�lyen a szem�be n�z �s megk�rdezi:
��n Nap�leon?" A beteg hat�rozottan v�laszol: �Nem, �n nem
vagyok Nap�leon." Mire a hazugs�gvizsg�l� teljes er�vel jelez �
hiszen a beteg val�ban �t�li a hazugs�ggal j�r� �sszes em�ci�t,
mik�zben amit mond, az sz�nigaz, t�nyleg nem Nap�leon �.
Mondhatja erre valaki, hogy akkor ne hazugs�gvizsg�l�nak

nevezz�k a poligr�fot, hanem �szintes�gvizsg�l�nak � v�g�l
is nem az�rt jelzett, mert hazugs�g az, amit a beteg mondott,
hanem az�rt, mert a beteg nem volt �szinte. Csakhogy ez sem
megnyugtat� megold�s, hiszen a beteg �szint�n szeretne szabadulni!
A hazugs�g �s az �szintes�g t�l bonyolult fogalmak
ahhoz, hogy egy ilyen egyszer� g�ppel kimutathat�k legyenek.
Az egyszer�bb �rzelmek azonos�t�s�ban t�bb sikerrel j�rtak

a poligr�fos kutat�sok. Az �r�m, a szomor�s�g, a d�h, az undor,
a f�lelem �s a meglep�d�s igen nagy biztons�ggal felismerhet�
puszt�n a poligr�f jelei alapj�n, �gy, hogy k�zben ak�r nem is
l�tjuk az illet� szem�lyt.
N�melyik �rzelem l�nyeg�ben azonos�thatatlan puszt�n a

poligr�fjelei alapj�n � vagy az�rt, mert a hozz� tartoz� tipikus
�rt�kek nagyon k�zel esnek egy�b �rzelmekhez, vagy az�rt,
mert egy�ltal�n nem tartozik hozz� tipikus zsigeri v�ltoz�s.
Ez ut�bbi fajta �rzelmeket minden emberben m�s �s m�sfajta
�lettani v�ltoz�sok k�s�rik. Ilyen p�ld�ul a rokonszenv vagy a
h�la � �s a hazugs�g is.
Ha a szerelem �s a kolera t�netei szinte ugyanazok tudnak

lenni, akkor nem az a meglep�, hogy sok �rzelem nemigen k�l�nb�ztethet�
meg egym�st�l puszt�n az �lettani k�s�r '�'i alapj�n,
hanem ink�bb az, hogy egy�ltal�n van n�h�ny olyan �rzelem,
amely j�l kivehet� a poligr�f jeleib�l. Enn�l a hat �rzelemn�l
(m�g egyszer: �r�m, szomor�s�g, d�h, undor, f�lelem �s meglep�d�s)
eg�szen j�l m�k�dik a poligr�f mint �rzelmi prizma. Ezek mellett
a bizalom, a megk�nnyebb�l�s �s a megvet�s is viszonylag
j�l azonos�that�, b�r kor�ntsem annyira biztosan, mint ez a hat.
MINEK NEVEZZELEK?
Amikor nekifogtam e k�nyv �r�s�nak, megpr�b�ltam �sszegy�jteni

anyanyelv�nk �rzelmeket kifejez�' szavait.' Egy �ra
alatt k�tsz�zig jutottam, majd tov�bbi h�rom-n�gy �ra alatt ez
a sz�m megdupl�z�dott, ebben m�r olyanok is szerepeltek, mint
p�ld�ul az elk�mpicsorod�s, a szabads�gv�gy vagy a �csakaz�rtis"-
�rz�s. Tov�bb is folytattam a gy�jt�st, v�g�l k�zel ezerk�tsz�z
�rzelemmel kapcsolatos sz�t, illetve kifejez�st siker�lt
tal�lnom, igaz, ezek egy r�sze m�r ink�bb �rzelmekkel k�s�rt
cselekv�st vagy tulajdons�got jelentett (p�ld�ul: nevet�s, s�r�s,
�rul�s, k�tsz�n�s�g stb.), �s nem csak tiszt�n �rzelmet. A F�ggel�kben
bemutatjuk ebb�l a gy�jtem�nyb�l azokat, amelyeket
t�bb�-kev�sb� egy�rtelm�en �rzelemnek �t�ltem meg.
Kor�ntsem biztos azonban, hogy minden �rzelm�nket pontosan

ki tudjuk fejezni szavakkal. Erre a pszichol�gusok p�ldak�nt
t�voli, egzotikus n�pek k�l�nleges �rzelmeket jelent�
szavait szokt�k p�ldak�nt felhozni, p�ld�ul a jap�n ama�t, ez
�az egym�st�l f�gg�s �rz�se, amely egyfajta szimbi�zisb�l �s a
m�sik szem�ly teljes elfogad�s�val j�r� j��rz�sb�l ered".23 Vagy
az Ifaluk nev� csendes-�ce�ni korallz�tony lak�i�t," ahol a ker
Az alap�rzelmek 31
sz� egy negat�v �rzelmet fejez ki, valami olyasmit, mint a boldogs�g
keres�se, de el�t�lend� m�dokon, magamutogat�ssal,
bek�pzelts�ggel. K�l�n szavuk van arra is, ha valaki a t�rsadalmi
szab�lyok megszeg�se l�tt�n jogosan d�h�s, erre azt mondj�k,
song. Legt�bbre �rt�kelt �rzelm�k a fago, amelynek jelent�se
nagyj�b�l r�szv�t, szeretet, szomor�s�g � mindez egy�tt.
De nem kell ennyire messzire menni, az eur�pai n�peknek

is megvannak a maguk saj�tos �rzelmei, amelyeket m�r a szomsz�d
n�p sem �rt igaz�n. Megk�rtem n�h�ny ismer�s�met, aki
a magyar mellett egy m�sik nyelvet is anyanyelvi szinten besz�l,
mondjon ilyeneket a m�sik nyelv�b�l, �s szebbn�l szebb p�ld�kkal
rukkoltak �gy ismertem meg az orosz taszk�t (monca),
ami egyfajta szomor�s�g, b�natos v�gyakoz�s, amelyet �k egy�rtelm�en
pozit�v �rzelemk�nt �lnek meg, �ppen az a j� benne,
hogy f�j � sz�val, nagyon orosz �rzelem. A n�metekn�l ilyen a
Dasein, a jelenl�t, a l�tez�s, az itt �s most m�ly meg�l�se. A g�r�g
h�brisz m�r az �g�r�g�kn�l is egy nagyon speci�lis fajta g�g�t
jelentett, az istenekkel szembeni g�g�t. A francia d�ja vu �rz�s�t
a vil�g m�s nyelvein is franci�ul mondj�k, ennek a fajta �ez m�r
valahol megt�rt�nt velem"-�rz�snek m�s nyelvekben nincs k�l�n
neve. Egy�bk�nt a franci�kn�l m�g a vir�gszirmot t�pked�
le�ny sem azt mondja, mint (tudtommal) minden�tt m�sutt,
hogy �szeret�nem szeret", hanem ezt: �szeretem�nem szeretem".
A sv�d lagom sz� nagyj�b�l azt jelenti, hogy ennyi �pp el�g,
sem t�bb, sem kevesebb nem lenne hely�nval�. Az sem baj, ha
kicsit unalmas �gy, �pp �gy van j�l. A sz� val�sz�n�leg onnan
sz�rmazik, hogy r�gen, amikor egy nagy k�z�s ed�nyb�l ittak
az emberek, akkor�t volt ildomos belekortyolni, hogy m�g az
utols�nak is jusson � sem a t�l kicsi, sem a t�l nagy kortyok
nem hely�nval�ak ilyenkor.
Hogy a saj�t h�zunk t�j�n is s�p�rj�nk, m�s n�p nemigen

�rti, mif�le �rzelem is lehet a honfb�. A s�rva vi gad�s fogalm�t
sem k�nny� megmagyar�zni k�lf�ldieknek � ez messze nem

ugyanaz, mint amikor a n�met azt mondja, hogy �ha m�r nem
tudsz s�rni, h�t akkor nevess". Nekik rendszerint ez jut esz�kbe,
amikor megpr�b�lom elmagyar�zni, mit is jelent a s�rva
vigad�s, amib�l azonnal l�tszik, hogy fogalmuk sincs a dolog
l�nyeg�r�l.
Egyszer a Helsinki Egyetem magyar tansz�k�r�l j�tt egy

vend�g, aki nagyszer�en besz�lt magyarul. Rengeteg mai magyar
irodalmat olvas, �s n�h�ny poh�r bor ut�n azzal a k�rd�ssel
�llt el�, mi�rt tal�lkozik olyan gyakran olvasm�nyaiban a l�fasz
sz�val. Ezt � nem �rti. A sz��sszet�telt mag�t persze �rti, de azt
m�r nem, mi�rt haszn�ljuk ezt a sz�t ennyire l�pten-nyomon.
Hosszan pr�b�ltuk neki magyar�zni, de csak �rtetlenkedett.
Egyszer csak megsz�lalt valaki az asztal v�g�r�l, nagyon lassan,
tagoltan: �Figyelj! L�faszt tudsz te, nem magyarul!' Ha
ez most egy zen-koan lenne, �gy fejezn�m be: �Es akkor a finn
koll�ga megvil�gosodott." Meg�rtette, vagy ink�bb: meg�rezte,
mif�le �rzelmet fejez�nk mi ki ezzel a sz�val.
K�t nyelvet is anyanyelvi szinten besz�l� ismer�seim egybehangz�an

�ll�tj�k, hogy eg�szen m�smilyenek az egyik nyelv�k�n,
mint a m�sikon, mintha m�s szem�lyis�gek lenn�nek. Ez
persze pszichol�gusszemmel n�zve abszurdit�s, hiszen lelkileg
eg�szs�ges, egyetlenegy j�l ki�rlelt szem�lyis�ggel rendelkez�'
emberekr�l van sz�. De valahol m�gis igazuk lehet, ha egyszer
eg�szen m�sfajta �rzelmekkel reag�lnak ugyanarra egyik �s m�sik
kult�r�jukban � h�ly�n is n�zne ki, ha valaki magyarul adn�
el� a taszk�t, mindenki azt gondoln�, hogy szenveleg, pedig sz�
sincs r�la, az oroszokn�l ez egy�rtelm�en pozit�v �rzelem, amit
a k�rnyezet is pozit�van �t�l meg.
Nem csoda, hogy a poligr�f t�l durva eszk�z ezeknek a finom

k�l�nbs�geknek a kimutat�s�hoz. A kultur�lis k�l�nbs�gek
arra is utalnak, hogy az �rzelmek egy jelent�s r�sz�t az adott
kult�r�ban tanuljuk meg, nem vel�nk sz�letnek. Ez felveti,

hogy bizonyos �rzelmek azonos�t�s�ra a poligr�f eleve alkalmatlan
eszk�z lehet.
�RZELMEK AZ ARCOKON
M�sodik �rzelmiprizma-jel�lt�nk az arckifejez�sek vizsg�lata,

az arcizmok mozg�s�nak felt�rk�pez�se volt. Paul Ekman, a
kaliforniai egyetem professzora (akit a Time magazin 2009-
ben a vil�g sz�z legbefoly�sosabb embere k�z� is bev�lasztott)
�s munkat�rsai r�szletesen le�rt�k az arc mikromozg�sait, �s
eredm�nyeiket t�bb mint ezeroldalas k�zik�nyvben foglalt�k
�ssze'.
Ekmant is �rdekelte a hazugs�gok felismer�se, de � els�sorban

az arckifejez�sek alapj�n pr�b�lta azonos�tani �ket. Az
eredm�ny nagyj�b�l hasonl� volt a poligr�fos eredm�nyekhez:
Ekman sok esetben sikerrel j�rt, de biztos m�dszert neki sem siker�lt
tal�lnia. Kutat�sai alapj�n siker�lt egy olyan tr�ningprogramot
�ssze�ll�tania, amelynek seg�ts�g�vel egy �ra alatt b�rki
megtanulhatja 95%-os biztons�ggal felismerni a hazugs�got, de
enn�l jobb eredm�nyre nem tudta fejleszteni a tr�ninget, �s a vele
p�rhuzamosan fejlesztett mesters�ges intelligencia programot
sem'. Nincs az arcon olyan egy�rtelm� jel, mint Pinocchio orra,
amely biztosan el�ruln�, ha valaki hazudik. R�ad�sul ahogyan a
hazugs�g felismer�se tr�ningezhet�, ugyan�gy begyakorolhat�
a lebuk�st elker�l� hazudoz�s is, nagyj�b�l hasonl� eredm�nynyel,
b�r ez sokkal t�bb id�t �s gyakorl�st ig�nyel.
Az antropol�gusok t�bbs�ge (p�ld�ul Margaret Mead) sok�ig

�gy gondolta, hogy az arckifejez�sek er�sen kult�raf�gg�ek,
minden kult�r�ban m�sk�nt fejezik ki az emberek az
�rzelmeiket. Erre utaltak a k�l�nb�z� kult�r�k saj�tos �rzelmeit
kifejez� szavak is, amelyek m�s nyelvekre nemigen ford�that�k

le. Ekman viszont �gy gondolta, hogy ennek ellen�re j� n�h�ny
�rzelmet minden kult�r�ban nagyj�b�l ugyan�gy fejeznek ki
az arcok � v�g�l is, egy majom vagy egy kutya eset�ben is nagy
biztons�ggal meg tudjuk �llap�tani, ha �r�l vagy d�h�s. Ekman
egy k�s�bbi kutat�s�ban' �vekig azt vizsg�lta, melyek azok az
�rzelmek, amelyeket a vil�gon mindenki (vagy legal�bbis majdnem
mindenki) felismer egy m�sik ember arc�r�l.
A legk�l�nb�z�bb kult�r�kban (elz�rt t�rzsi k�z�ss�gekben

is) k�sz�tettek olyan felv�teleket, amelyeken valaki �ppen egy
�rzelmet �l meg. Ezek ut�n nagyon sok helyen k�rtek embereket
arra, hogy azonos�ts�k a felv�teleken l�that� �rzelmeket.
Volt, hogy egy polin�ziai bennsz�l�tt �rzelmeit egy afrikai vagy
egy eszkim� �t�lte meg, �s volt, hogy egy n�met vagy egy brazil
�rzelmeit egy jap�n vagy egy indi�n.
Az eredm�nyek l�tv�nyos k�l�nbs�geket mutattak az egyes

�rzelmek k�z�tt. Voltak olyan �rzelmek, amelyekr�l a felv�teleket
minden�tt a vil�gon nagyj�b�l ugyan�gy �t�lt�k meg, �s
voltak olyanok, amelyek meg�t�l�s�ben teljes volt a kuszas�g.
A poligr�f seg�ts�g�vel j�l azonos�that� hat �rzelem k�z�l

n�gy (az �r�m, a szomor�s�g, a d�h �s az undor) arckifejez�seit
minden�tt, minden kult�r�ban l�nyeg�ben egyform�n �rtett�k,
�s a m�sik kett� (f�lelem, meglep�d�s) meg�t�l�s�ben is csak
csek�ly elt�r�sek mutatkoztak.
Att�l f�gg�en, hogy hol h�zzuk meg a hat�rt az egyet�rt�sben,

besz�lhet�nk n�gy vagy ak�r nyolc-t�z olyan �rzelemr�l,
amelyeket viszonylag egy�rtelm�en �s f�leg kult�r�t�l
f�ggetlen�l le tudnak olvasni az emberek egy arcr�l. P�ld�ul a
megvet�st is el�gg� j�l felismerj�k egy ember arc�n, de az�rt
k�zel sem annyira biztosan, mint az im�nt eml�tett hat �rzelmet.
I
A hat alap�rzelemhez (�r�m, szomor�s�g, d�h, undor,

f�lelem �s meglep�d�s) tartoz� arckifejez�sek
A HAT ALAP�RZELEM
Az arcfelismer�s alapj�n kapott eredm�nyek szinte teljesen

egybev�gnak a poligr�fos kutat�sok eredm�nyeivel. Mindk�t
esetben nagyj�b�l ugyanazok az �rzelmek bizonyultak j�l fel-
ismerhet�nek annak alapj�n, amit az �rzelmi prizm�nk mutatott.
A k�t �t, amelyen ugyanoda jutottunk, alapvet�en k�l�nb�zik

egym�st�l, hiszen a poligr�f eset�ben nem is l�tjuk mag�t az
embert, csak a zsigeri v�ltoz�sait mutat� g�rb�ket, m�g a m�sik
esetben csakis az illet� ember arc�t n�zz�k. A tudom�nyban �ltal�ban
nagyon figyelemre m�lt�nak tartjuk, ha k�t ennyire k�l�nb�z�
�t ennyire hasonl� eredm�nyre vezet, ennek t�bbnyire
m�lyebb okai vannak, �s �gy fontos felfedez�sekre vezethetnek.
A pszichol�gi�ban fontos �s messzire vezet� felismer�s, hogy

ez a hat �rzelem (�r�m, szomor�s�g, d�h, undor, f�lelem �s meglep�d�s)
kit�ntetett jelent�s�ggel b�r. Az alapsz�nek mint�j�ra
alap�rzelmeknek nevezz�k �ket, j� okkal, mivel mindk�t fajta
�rzelmi prizm�nk ugyanezeket emelte ki a sok sz�z �rzelem kavalk�dj�b�l.
Mindez nem a n��nsznyi k�l�nbs�gekr�l sz�l, a mi
szempontunkb�l most mindegy, hogy �r�mr�l vagy vid�ms�gr�l,
szomor�s�gr�l vagy b�natr�l, d�hr�l vagy m�regr�l besz�l�nk.
Ezekb�l az alap�rzelmekb�l sokf�le egy�b �rzelem is kikeverhet�,

p�ld�ul egy kis �r�mb�l �s egy nagyobb adag szomor�s�gb�l
a melank�lia. Itt azonban a sz�nekkel val� anal�gi�nk
el�r a hat�raihoz, mivel t�volr�l sem minden �rzelem keverhet�
ki az alap�rzelmekb�l.
Gondolom, az Olvas�nak mostanra felt�nt, hogy eddig

egyetlen sz�t sem sz�ltunk a szeretetr�l. Ezt az �rzelmet m�g
amikor hirtelen j�rja �t az embert, akkor sem igen ismerj�k fel
puszt�n az arckifejez�s alapj�n, �s nem tartozik hozz� t�bb�-kev�sb�
egy�rtelm� �lettani mint�zat sem. A szeretet sehogyan
sem keverhet� ki az alap�rzelmekb�l. Ez az alapvet�en fontos
�rzelem valahogy eg�szen m�s anyagb�l van gy�rva, mint az
alap�rzelmek.' M�rquez ezt �gy ragadta meg a maga nem tudom�nyos,
hanem m�v�szi eszk�zeivel: �A sz�vnek t�bb szob�ja
van, mint egy kupler�jnak."'
A szeretetr�l �s egy�b fontos �rzelmekr�l, amelyek nem

alap�rzelmek �s nem is �ll�that�k el� azok kombin�ci�ik�nt, a
k�vetkez� fejezetben besz�l�nk majd. Egyel�re m�g maradjunk
meg az alap�rzelmekn�l.
�RZELMEK AZ AGYBAN
Harmadik �rzelmiprizma-jel�lt�nk az agyi k�palkot� elj�r�sok

alkalmaz�sa volt. Ez �nmag�ban is t�bbf�le eszk�zt jelent, mert
az agy m�s-m�s fajta jellemz�'i alapj�n alkotja meg a k�pet a
CT, a PET vagy az fIVIRI. A technikai k�l�nbs�geket itt nem
elemezz�k, de mindegyik seg�ts�g�vel nagyj�b�l ugyanaz az
�sszk�p alakult ki. A hat alap�rzelemhez viszonylag j�l k�r�lhat�rolhat�
agyter�letek kiemelt aktivit�sa tartozik, �s mindegyikhez
mark�nsan m�s ter�let�.' A t�bbi �rzelmek k�z�l
sokhoz ezek k�l�nf�le kombin�ci�i tartoznak, de az is gyakori,
hogy egy-egy �rzelemhez egy�ltal�n nem tartozik eff�le �rzelmi
prizm�k seg�ts�g�vel kimutathat� �ltal�nos agyiaktivit�s-mint�zat
� p�ld�ul a szeretethez sem.
A hat alap�rzelem eset�ben m�s eml�s�llatok agy�ban is

megtal�lhat�k azok az agyi form�ci�k, amelyek az emberi agyban
kiemelt aktivit�ssal m�k�dnek az adott �rzelem meg�l�sekor.
L�nyeg�ben ugyan�gy �r�l�nk, szomorkodunk, gurulunk
d�hbe, undorodunk, f�l�nk vagy lep�d�nk meg, mint egy
patk�ny vagy egy majom: ugyanazok az agyter�letek felel�sek
ezek�rt az �rzelmek�rt benn�nk is.
Csakhogy az emberben kifejl�dtek olyan agyter�letek is,

amelyek m�s �llatokban nincsenek meg vagy nagyon kezdetlegesek.
Hamarosan l�tni fogjuk, hogy az ember eset�ben az
alap�rzelmek a nekik megfelel� agyter�letek aktiv�l�d�s�n k�v�l
m�g eg�szen m�sfajta m�don is l�tre tudnak j�nni.
Az agyi k�palkot� elj�r�sok seg�ts�g�vel is ugyanazokhoz

az alap�rzelmekhez jutottunk, mint m�sik k�t m�dszer�nkkel,
ami �jra csak meger�s�ti azt, hogy pont ezt a hat �rzelmet indokolt
tekinteni az alap�rzelmeknek. A k�palkot� eszk�z�kkel
kapott eredm�nyek arra is utalnak, hogy alighanem ezek azok
az �rzelmek, amelyek az �llatvil�gb�l hagyom�nyoz�dtak r�nk,
�s valamif�le m�don biol�giailag is k�dolva vannak benn�nk.
A JAMES�LANGE-ELM�LET
William James majdnem egy �vsz�zaddal az �rzelmi prizm�kkal

v�gzett vizsg�latok el�tt �lt. Az alap�rzelmeket m�g nem fedezt�k
fel, ez�rt k�nytelen volt egy saj�tos fogalmat alkotni: azokat
az �rzelmeket, amelyekre elk�pzel�s�t �rv�nyesnek tartotta, k�z�nse'ges
�rzelmeknek nevezte � ezek alatt nagyj�b�l ugyanazokat
az �rzelmeket �rtette, amelyeket ma alap�rzelmeknek, illetve
azokb�l kikeverhet�' �rzelmeknek tekint�nk.
1885-ben Carl Lange d�n pszichol�gus is hasonl� gondolatokat

�rt le egy d�nul megjelent cikk�ben, Jamest�l teljesen
f�ggetlen�l, �s �gy az elm�letet James�Lange-elm�letnek
nevezt�k el. Eszerint az alap�rzelmek �gy alakulnak ki benn�nk,
hogy a k�lvil�g ingereinek hat�s�ra test�nkben l�trej�nnek azok a
zsigeri v�ltoz�sok, amelyek az adott alap�rzelemre jellemz�ek, �s
ezek �rz�kel�se hozza benn�nk l�tre az alap�rzelmeknek megfelel�
�rzeteket. Vagy ahogy William James �sszefoglalta: �A j�zan �sz
azt mondja, ha elvesz�tj�k a p�nz�nket, szomor�ak vagyunk �s
s�runk, ha egy medv�vel tal�lkozunk, megijed�nk �s elfutunk,
ha valaki b�nt minket, d�h�sek lesz�nk �s �t�nk. (...) Ez a sorrend
azonban t�ves, a helyes �ll�t�s �gy hangzik: az�rt vagyunk
szomor�ak, mert s�runk, az�rt vagyunk d�h�sek, mert �t�nk,
�s az�rt f�l�nk, mert remeg�nk.""
A James�Lange-elm�let azt a fontos t�nyt emeli ki, hogy

az alap�rzelmek l�tre tudnak j�nni benn�nk spont�n m�don,
a gondolkod�s teljes kiker�l�s�vel. A k�lvil�g �ltal l�trehozott
testi v�ltoz�sokat akaratlanul is �rzelmekk�nt �lj�k meg. Az
�rzelmek l�trej�tt�nek ezt a m�dj�t James�Lange-f�le mechanizmusnak
fogjuk nevezni, ezzel is hangs�lyozva, hogy ez az
�rzelmek megjelen�s�nek csak az egyik mechanizmusa, nem
az egyetlen m�dja.
A James�Lange-elm�let �rv�nyess�g�t a k�vetkez� �vsz�zadban

nagyon sokf�le k�s�rlettel ellen�rizt�k, l�ssunk ezek
k�z�l egy csokorra val�t.
CERUZA A SZ�JBAN
Legsz�vesebben most megk�rn�m az Olvas�t, tegyen be a sz�j�ba

keresztbe egy ceruz�t. Ne harapjon r�, csak tartsa ott keresztben.
Ha a James�Lange-elm�let igaz, akkor puszt�n ett�l
jobban fog tetszeni az olvasm�ny, mivel a sz�jba tett ceruza egy
nevet�sf�le arckifejez�st okoz, �s nem az�rt nevet�nk, mert
�r�l�nk, hanem az�rt �r�l�nk, mert nevet�nk...
Egy k�s�rletben pontosan ezt k�rt�k az alanyok egyik r�sz�t�l,

m�g a m�sik r�sz�t�l ezt nem k�rt�k. Ezut�n mindk�t
csoportnak bemutattak egy r�vid filmet, amelyr�l kor�bban m�r
meg�llap�tott�k, hogy az emberek k�zepesen �rdekesnek tartj�k,
mondjuk egy t�zes sk�l�n �tlagosan 6-osra �rt�kelik. Azoknak,
akiknek a sz�jukban volt a ceruza, sokkal jobban tetszett a film,
l�nyegesen magasabbra pontozt�k, mint a t�bbiek?'
Mondhatjuk persze erre azt, hogy a ceruza a sz�jban eleve

vicces, nem csoda, ha j� hangulatot teremtett, de m�sfajta
hasonl�an vicces k�r�s, p�ld�ul a bal f�l vakar�sa jobb k�zzel
h�tulr�l, nem vezetett ilyen eredm�nyre. Alexnek annak idej�n
k�ts�gtelen�l igaza volt, amikor azt javasolta, nevettesd meg a

l�nyt, de azt m�r nem javasolta volna, hogy tetessek egy ceruz�t
a sz�j�ba. Egyetlen k�s�rlet nem demonstr�lhatja egyszerre a
vizsg�lt dolog �sszes aspektus�t, �rtelmes �sszk�p csak sokf�le
tapasztalat alapj�n kialak�tott, okos elm�letb�l �llhat �ssze.
Egy m�sik (ez�ttal n�metekkel v�gzett) k�s�rletben' egy

szint�n k�zepesen �rdekes t�rt�net k�t v�ltozat�t k�sz�tett�k el.
A n�met nyelv jellegzetess�geinek k�sz�nhet�en meg tudt�k
csin�lni, hogy az egyik v�ltozatban rengeteg ��" bet� szerepelt,
a m�sikban egy sem. Akiknek csak felolvast�k a k�t v�ltozat
valamelyik�t, azoknak nagyj�b�l egyform�n tetszett mindk�t
v�ltozat. Akik viszont maguk olvast�k fel a t�rt�netet, sokkal
kev�sb� szerett�k a sok ��" bet�s v�ltozatot. A magyar�zat ism�t
teljes �sszhangban �ll a James�Lange-elm�lettel: az ��" bet�
kiejt�se sor�n �gy cs�cs�r�tj�k a sz�nkat, mint amikor rosszkedv�nk
van, �s puszt�n ez er�s tetsz�sbeli k�l�nbs�get okozott.
Hasonl� eredm�nnyel j�rt az is, amikor a ceruz�t nem keresztbe,
hanem hossz�ban vetett�k be az alanyokkal a sz�jukba.'
Paul Ekman �s munkat�rsai sz�n�szeket k�rtek meg, hogy

vegy�k fel a hat alap�rzelemnek megfelel� arckifejez�st, mik�zben
az arcukat vide�ra vett�k �s a poligr�f folyamatosan m�rte
a zsigeri m�k�d�seiket." Az arckifejez�sek felv�tel�hez l�p�senk�nt
adtak utas�t�sokat, p�ld�ul: �most emelje meg a szem�ld�k�t",
�most eressze lejjebb a sz�ja sz�l�t" stb. Azt tal�lt�k,
hogy mire kialakult egy arckifejez�s, ami valamelyik alap�rzelemnek
felelt meg, a zsigeri v�ltoz�sok is felvett�k a jellegzetes
mint�zatot. A k�zb�ls� �llapotokban pedig k�zb�ls� zsigeri
v�ltoz�sokat regisztr�ltak, ami pontosan megfelel annak, ami
a James�Lange-elm�let alapj�n v�rhat�.
Egy m�sik k�s�rletben" egyetemist�k zsigeri v�ltoz�sait

m�rt�k a poligr�ffal, mik�zben f�lelmet, d�h�t, illetve �r�met
v�ltottak ki benn�k. A f�lelmet �gy, hogy felolvast�k nekik
Az alap�rzelmek 41
Edgar Allan Poe: Az Usher-h�z v�ge c�m� novell�j�nak sokkol�

utols� oldalait, r�miszt� zenei al�fest�ssel, majd v�ratlanul egy
percre az �sszes f�ny kihunyt a laborban. A d�h kiv�lt�sakor
megoldhatatlan anagrammafeladatokat adtak az alanyoknak, �s
durv�n k�nyszer�tett�k 'O'ket arra, hogy �v�lts�k egyre hangosabban
azt, hogy �nem tudom", mert a hangfelvev� nem m�k�dik
rendesen. Az �r�m�t egyszer�en �gy hozt�k l�tre, hogy azt
mondt�k, az eddigi felv�telek sikeresek voltak, ez�rt a k�s�rletben
val� r�szv�tel�rt j�r� fizets�get megemelik. Az adott �rzelmeknek
megfelel� zsigeri v�ltoz�sok jelei val�ban megjelentek a
poligr�fon, ahogyan azt a James�Lange-elm�let el�re jelezte � �s
ez ut�lag is igazolta, hogy val�ban �r�m�t �s nem valami m�st,
p�ld�ul meglep�d�st okozott a fizets�g megemel�se.
Ez ut�bbi k�s�rletben a h�rom eml�tett feladat mellett k�t

olyan is szerepelt, amikor csak arra k�rt�k a k�s�rleti alanyokat,
hogy id�zzenek fel az �let�kb�l egy epiz�dot, amikor nagyon
f�ltek, illetve amikor nagyon d�h�sek voltak. Az ut�lagos interj�kon
az alanyok k�tharmada azt mondta, hogy mik�zben
felid�zte az eml�keket, val�ban �t is �lte az azokkal kapcsolatos
�rzelmeket. Ezt azonban a poligr�f nem jelezte, ami arra utal,
hogy az elk�pzelt t�rt�netek �ltal kiv�ltott �rzelmekre m�r nem
�rv�nyes a james�Lange-elm�let. A fejezet elej�n eml�tett rozoga
hidas k�s�rlet egy eg�szen m�sik ir�nyb�l, de szint�n azt mutatta,
hogy az elm�let �rv�nyess�g�nek vannak korl�tai. L�ssunk h�t
most egy olyan k�s�rletet, amellyel nem igazolni, hanem �ppen
ellenkez�leg: megd�nteni akart�k a James�Lange-elm�letet.
FERT�Z� �RZELMEK
Van egy mindny�junk �ltal j�l ismert jelens�g, ami az �llatvil�gban

teljesen ismeretlen: a fert�z� nevet�s. Ez a jelens�g a puszta
l�t�vel megk�rd�jelezi a James�Lange-elm�letet. Ha a t�bbiek

nevet�se pont azt a zsigeri v�ltoz�st tudn� l�trehozni, amely a
nevet�shez tartozik, akkor alighanem az �llatvil�gban is l�tezne
a fert�z� nevet�s, mint ahogy a fert�'z� �s�t�s ott is l�tezik.
Stanley Schachter �s Jerome Singer amerikai pszichol�gusok

enn�l egzaktabb �rvet szerettek volna felmutatni a James�
Lange-elm�let ellen, �s ez�rt egy igen alaposan megtervezett,
bonyolult k�s�rletbe fogtak." A k�s�rleti alanyoknak adtak egy
injekci�t, amire azt mondt�k, ez egy �jfajta vitamin, aminek a
hat�s�t vizsg�lj�k. Val�j�ban az alanyok egyik fele egy adrenalininjekci�t
kapott, a m�sik fele pedig placeb�t, azaz t�k�letesen
hat�anyagmentes injekci�t. Ezut�n mindk�t csoportot ism�t
megfelezt�k, �s mindk�t csoport egyik fel�nek azt mondt�k,
hogy az injekci�nak lehetnek mell�khat�sai (remeg�s, sz�vritmusv�ltoz�s),
m�sik fel�nek pedig semmi �rdemit sem mondtak
az injekci� hat�s�r�l � f�ggetlen�l att�l, hogy az illet� adrenalint
kapott-e vagy placeb�t. Az adrenalinr�l most el�g annyit
tudnunk, hogy amit az im�nt lehets�ges mell�khat�sokk�nt
eml�tett�nk, azt garant�ltan l�trehozza.
Az injekci� ut�n a k�s�rleti alanyoknak v�rniuk kellett egy

ideig a labor el�'szob�j�ban � azt nem tudt�k, hogy a v�rakoz�s
is a k�s�rlet r�sze. K�zben bej�tt m�g valaki, aki szint�n k�s�rleti
alanynak mondta mag�t, de val�j�ban a kutat�k be�p�tett embere
volt. Ez az ember az esetek egyik fel�ben felt�n�en d�h�ng�tt,
hogy v�rakozni kell, szidta a k�s�rletez�'ket, milyen szervezetlenek,
�s egy�ltal�n, milyen �cska itt minden. Az esetek m�sik
fel�ben a v�rakoz�t�rs f�kezhetetlen j�kedvet mutatott, mindenben
tal�lt valami �rdekeset, vicceset.
Azok a k�s�rleti alanyok, akik adrenalininjekci�t kaptak,

�s t�j�koztatt�k �'ket az injekci� lehets�ges mell�khat�sair�l,
nyugodtan v�rtak tov�bb, nem befoly�solta �'ket a sorst�rsuk
viselked�se. Azok viszont, akiket nem t�j�koztattak, �tvett�k
a sorst�rs hangulat�t, �s maguk is vid�mak vagy d�h�sek lettek.

Schachter �s Singer magyar�zata: ezek a k�s�rleti alanyok
�rezt�k magukban a zsigeri v�ltoz�sokat, �s mivel nem volt r�
egy�b magyar�zatuk, �gy gondolt�k, a saj�t �rzelmeik okozz�k.
Noha az adrenalininjekci� nem azt az �lettani mint�zatot hozta
benn�k l�tre, ami �ltal�ban az �r�mh�z vagy a d�hh�z tartozik,
m�gis ezt az �rzelmet �lt�k �t. Az inform�lt alanyoknak
viszont nem kellett magyar�zatot tal�lniuk arra, mi�rt v�ltoztak
meg �lettani m�k�d�seik, �s ez�rt nem vett�k �t a m�sik
ember hangulat�t.
Azok, akik placeb�t kaptak, egy�ltal�n nem vett�k �t a t�rsuk

hangulat�t, mivel nem �reztek magukban semmif�le zsigeri
v�ltoz�st. Sz�mukra mindegy volt, hogy inform�lt�k-e �ket
a lehets�ges mell�khat�sokr�l vagy sem. Ez a kontrollcsoport
az�rt volt fontos, hogy kiz�rjuk az esetleges szuggeszti�s hat�sokat
� alkoholmentes s�rt�l is be tud r�gni, aki nagyon be
akar r�gni, ha nem tudja, mit iszik.
Ezek szerint a zsigeri v�ltoz�sok megjelen�se val�ban felt�tele

az �rzelmek l�trej�tt�nek, de egy alap�rzelem (eset�nkben
az �r�m vagy a d�h) olyankor is l�trej�het, amikor a zsigeri
v�ltoz�sok nem felelnek meg annak, ahogyan �rzelmi prizm�ink
mutatt�k azt az alap�rzelmet. Ez�rt sokan �gy v�lt�k,
hogy Schachter �s Singer k�s�rlete megd�nt�tte a James�Langeelm�letet.
BIOL�GIAILAG PROGRAMOZOTT �RZELMEK
A term�szettudom�nyokban �ltal�ban egy elm�letet v�gleg csak

egy m�sik elm�let d�nthet meg, �s csak akkor, ha az is megmagyar�zza
azokat a k�s�rleti eredm�nyeket, amelyek a r�gi elm�letet
al�t�masztott�k, �s emellett m�g tov�bbi olyan jelens�geket
is, amelyek a r�gi elm�let keret�ben nem voltak �rtelmezhet�k.

Ha egy k�s�rlet eredm�nye ellentmond egy kor�bban sokf�le k�s�rlettel
al�t�masztott elm�letnek, az m�g nem felt�tlen�l d�nti
azt meg, t�bbnyire csak pontos�tja az �rv�nyess�gi tartom�ny�t.
Azok a kvantumfizikai k�s�rletek sem d�nt�tt�k meg Newton
mechanik�j�t, amelyek eredm�nyei �lesen ellentmondtak neki,
csak r�vil�g�tottak, hogy nagyon pici r�szecsk�kre a newtoni
mechanika m�r nem �rv�nyes � ett�l m�g tov�bbra is haszn�ljuk
mindenf�le g�pek tervez�s�hez, de atomreaktorok vagy mikroprocesszorok
tervez�s�hez m�r m�sra volt sz�ks�g.
Azoknak az �rzelmeknek a meg�rt�s�hez, amelyek nem

alap�rzelmek �s nem is ezek kombin�ci�i, mindenk�ppen m�sfajta
elm�letre lesz sz�ks�g. Ezekre ugyanis a James�Lange-elm�let
eleve nem lehet �rv�nyes, mert az ilyen �rzelmeket szem�lyenk�nt
�s alkalmank�nt is m�s �s m�s fajta zsigeri v�ltoz�sok k�s�rik.
Ezeket az �rzelmeket gondolati �ton hozzuk l�tre � ennek mechanizmusait
a k�vetkez� fejezetben vizsg�ljuk meg.
Schachter �s Singer k�s�rlete azt val�ban bebizony�totta,

hogy alap�rzelmek l�trej�hetnek benn�nk puszt�n gondolati
�ton, az�ltal, hogy �ltal�nos izgalmunkat valahogyan �rtelmezz�k
vagy esetleg f�lre�rtelmezz�k. Ez azonban m�g nem z�rja
ki azt, hogy az alap�rzelmek a James�Lange-f�le mechanizmus
alapj�n is l�tre tudnak j�nni, a k�lvil�g ingereire adott automatikus,
biol�giailag bel�nk programozott v�laszaink k�vetkezt�ben.
Az emberben l�teznek olyan �rzelmek is, amelyek nemhogy

nem alap�rzelmek, de nem is keverhet�k ki ezekb�l, ilyen p�ld�ul
a szeretet. �s ha m�r vannak az ilyen �rzelmek l�trehoz�s�ra
k�l�n, tiszt�n gondolati eszk�zeink, mi�rt ne alkalmazn�nk
ezeket az alap�rzelmekre is? Schachter �s Singer k�s�rlete azt
mutatja, hogy ezt olykor val�ban meg is tessz�k.
A James-Lange-elm�let �rv�nyess�gi tartom�ny�ba els�sor-

ban az alap�rzelmek tartoznak, �s ezek mellett m�g az ezekb�l

kikeverhet� sokf�le �rzelem. Ezt William James eredetileg is
nagyj�b�l �gy �rtette, amikor �k�z�ns�ges �rzelmekr�l" besz�lt,
csak a k�vet�i m�r �gy gondolt�k, hogy ez a frapp�ns elk�pzel�s
minden �rzelemre �rv�nyes, ami viszont t�ved�snek bizonyult.
M�sr�szt William James m�g �gy v�lte, hogy a �k�z�ns�ges
�rzelmek" eset�ben elm�lete teljes �s kimer�t� magyar�zatot ad
azok l�trej�tt�re. Sz�z �v alatt kider�lt, hogy ez nem �gy van.
Ezzel egy�tt, a James�Lange-f�le mechanizmus k�ts�gtelen�l
az �rzelmek l�trej�tt�nek egyik fontos m�dja, �s ezen az sem
v�ltoztat, ha ugyanezek az �rzelmek egy�b m�dokon is l�tre
tudnak j�nni.
Ezt a tud�sunkat sokszor alkalmazhatjuk, a mozieffektusok

tervez�s�t�l eg�szen a csajoz�sig (vagy n�k eset�ben: a pasiz�sig).
Erre igyekezett annak idej�n Alex megtan�tani, kev�s
sikerrel, mert nem volt meg hozz� a megfelel� elm�leti h�ttere,
amit egy magamfajta �matek-agy�" ember akaratlanul is ig�nyel.
Mostani tud�sunkkal �gy fogalmazn�m meg a tan�t�s�t:
Hossz�, bonyolult �ton, okoss�ggal �s f�rads�gos lelkiz�ssel
eljuthatsz oda, hogy a l�ny �r�lj�n neked, de a James�Lange
elm�let ismeret�ben van a dolognak sokkal egyszer�bb m�dja
is: nevettesd meg.
1010
... az m�r igen val�sz�n�tlennek t�nik, hogy egy �llatnak hazafis�ga,

elh�vatotts�ga legyen....
Tiszt�n emberi
�rzelmek
Igen val�sz�n�tlennek t�nik, hogy egy
�llatnak hazafis�ga, elhivatotts�ga vagy
mondjuk lelkiismeret-furdal�sa legyen.
Az is el�gg� elk�pzelhetetlen, hogy egy
�llat fel�ldozza mag�t egy eszm��rt. Van-
e az embernek valami olyan speci�lis tu-
lajdons�ga, amely megk�l�nb�zteti az
�llatvil�gt�l �s aminek k�vetkezt�ben
k�pes mindezekre az �rzelmekre?

A legink�bb k�zenfekv� jel�lt a besz�d, a nyelv lehet.
B�r az �llatok is adnak ki hangokat, �s ezzel fontos
inform�ci�kat k�z�lnek egym�ssal, ezek nem �llnak
�ssze olyan flexibilis, komplex gondolatok vagy �rzelmek
kifejez�s�re alkalmas eszk�zz�, mint az emberi nyelv.
Amikor majmokat megpr�b�ltak szavakra megtan�tani,
n�h�ny sz�z sz�ig siker�lt eljutni.' A nyelvi k�pess�geknek
valamif�le cs�r�ja m�r a majmokban is meglehet,
de benn�k a szavak nem �lltak �ssze egy olyan komplex
kifejez� eszk�zz�, mint amilyen az emberi nyelv m�g
a legprimit�vebb, n�h�ny sz�z szavas form�j�ban is.

Mindm�ig nem siker�lt kider�teni, mi hozza l�tre az
emberi nyelvekben ezt a fajta komplexit�st. Tal�n valamif�le

�nyelvi �szt�n",41 de ezt k�s�rleti �ton eddig m�g nem siker�lt
megragadni.
T�bb sikerre vezetett az a megk�zel�t�s, miszerint minden

bizonnyal az ember az egyetlen olyan l�ny, amelynek tudata van.
Ahhoz azonban, hogy ebben az ir�nyban tov�bbl�phess�nk,
pontosabban kell defini�lni, mit is �rt�nk emberi tudaton. Bizonyos
�llatokat meg lehet tan�tani arra, hogy megismerj�k magukat
a t�k�rben, �s tal�ltak olyan eseteket is, amikor egy-egy
�llat mag�t�l is megtanulja ezt.42 Az viszont m�r el�gg� val�sz�n�tlennek
l�tszik, hogy egy �llat tudat�ban legyen a saj�t
haland�s�g�nak. Alighanem annak sincsenek tudat�ban az �llatok,
hogy a nemi �let�knek b�rmif�le k�ze van az �j egyedek
megsz�let�s�hez. Kult�rantropol�giai kutat�sokb�l az der�lt
ki, hogy ez m�g az ember sz�m�ra sem felt�tlen�l mag�t�l �rtet�'d�
dolog.
A h�res kult�rantropol�gus, Bronislaw Malinowski Baloma

c�m� k�nyv�ben le�rja, hogy a Trobriand-szigeteken �l� bennsz�l�ttek
hite szerint a gyereket a Baloma nev� isten helyezi a
n�'k m�h�be. A fiziol�giai apas�gr�l semmif�le fogalmuk nincs,
mik�zben egy�b ter�leteken igen fejlett kult�r�t hoztak l�tre,
p�ld�ul kit�n� haj�kat tudnak �p�teni. Malinowski �gy �r:
�Hogy pr�b�ra tegyem hit�k er�ss�g�t, n�ha a nemz�s igazabb
fiziol�giai tan�nak hat�rozott �s agressz�v �gyv�djek�nt l�ptem
fel. Az ilyen vit�kban a bennsz�l�ttek nemcsak pozit�v p�ld�kat
mondtak el asszonyokr�l, akiknek gyermekeik voltak an�lk�l,
hogy valaha �lvezt�k volna a k�z�s�l�st, hanem ugyanolyan
meggy�'z� negat�v t�nyekre is utaltak, azaz arra a sok esetre,
amelyben a hajadon n� s�r�n k�z�s�l, m�g sincs gyermeke."'
Az els�' ellen�rvet olyan n�k p�ld�ival t�masztott�k al�, akik
annyira cs�ny�k voltak, hogy nyilv�nval�an nem h�lt vel�k soha
f�rfi, �s m�gis t�bb gyerek�k is volt. Az a t�ny, hogy mindk�t
Tiszt�n emberi �rzelmek 4 9
ir�nyb�l kerestek ellen�rvet, logikai k�szs�g�k magas szint�

fejletts�g�t mutatja, ennek ellen�re nem fedezt�k fel az apa szerep�t
a gyerek sz�let�s�ben.
Az emberi tudat ezek szerint �nmag�ban nem felt�tlen�l

vezet az apas�g mibenl�t�nek felismer�s�hez, de legal�bb megadja
ennek a lehet�s�g�t. Milyen speci�lis tulajdons�ga lehet
az emberi tudatnak, amely nemcsak ezt a lehet�s�get hordozza
mag�ban, hanem sok minden m�st is, p�ld�ul a matematika vagy
a m�v�szetek kifejleszt�s�nek lehet�s�g�t? Ez a k�rd�sfeltev�s
m�r a term�szettudom�ny eszk�zeivel is j�l megragadhat� fogalmak
megalkot�s�hoz vezetett.
A SZELF MEGJELEN�SE
A pszichol�gusok sokf�le fogalmat haszn�lnak a tudat meghat�roz�s�ra.

Itt most nem r�szletezz�k, mi a k�l�nbs�g az �ntudat
k�l�nf�le fogalmai, p�ld�ul az ego, az �nk�p, a tests�ma �s az
egy�b, az �nnel kapcsolatos fogalmak k�z�tt. Sz�munkra az a
fogalom lesz l�nyeges, amelyet szeynek neveztek el, �s amely az
egy�n �nmag�r�l alkotott �ltal�nos k�p�t jelenti, els�sorban azt,
hogy mi a v�lasza az olyasfajta k�rd�sekre, mint a �mi vagyok
�n?", �mit tehetek a vil�gban?", �mi�rt vagyok egy�ltal�n?", �mi
lehet az �letem �rtelme?" stb.
Mindny�jan term�szetesnek vessz�k, hogy ezek a k�rd�sek

�rtelmesek, mivel id�'nk�nt akaratlanul is elgondolkodunk
azon, kik-mik is vagyunk, mi a szerep�nk a vil�gban. A mai
olvas�nak m�r nem kell nagyon r�szletesen elmagyar�zni, mit
is jelent a szelf fogalma � egyszer�en azt a puszta t�nyt, hogy
egy �l�l�ny ilyesfajta k�rd�seket k�pes feltenni mag�nak.
Ez azonban m�g az ember eset�ben sem volt mindig ennyire

mag�t�l �rtet�d� dolog. N�h�ny ezer �vvel ezel�tt m�g nem-
hogy a szelfr�l nem lehetett besz�lni, de bizonyos helyzetekben

m�r az �n sz� kimond�sa is szigor� tabunak sz�m�tott � a sz�
maga ugyan l�tezett �s haszn�lt�k is, de bizonyos nyilv�nos
helyzetekben nem volt szabad kimondani. Hossz� �t vezetett
innen a modern pszichol�gia tudom�ny�ig. E hossz� �t egyik
legels� fontos �llom�sa a szfinx rejtv�nye lehetett � ezt ugyan
nem tudom szigor�an tudom�nyos k�s�rletekkel bizony�tani,
de maga a t�rt�net is sok mindent el�rul a szelf term�szet�r�l.
A legkor�bbi fennmaradt �r�sos forr�s, Ath�naiosz Lakomdz�

szofist�k c�m� k�nyve szerint a szfinx rejtv�nye �gy hangzott:
�Van egy k�tl�b�, h�roml�b� �s n�gyl�b� val�s�g, a neve csak
egy. �s mid�n a legt�bb l�b�t haszn�lja men�sre, tagjainak
gyorsas�ga akkor a legkisebb."' Manaps�g, modernebb �s elvontabb
form�ban �ltal�ban �gy id�zz�k e tal�nyt: �Reggel n�gy
l�bon j�r, d�lben kett�n, este h�rmon � mi az?"
Oidipusz �gy v�laszolt: �Halld meg szavamat, szfinx! Az a

teremtm�ny, akir�l besz�lsz, az ember. Zsenge gyerekkor�ban
n�gy l�bon m�szik, �regs�g�ben bot a harmadik l�ba, �s akkor
mozog a leglassabban, amikor n�gyk�zl�b cs�szk�l."
Mai szemmel szinte �rthetetlennek t�nik, hogy ez a rejtv�ny

mi�rt lehetett olyan neh�z, hogy egy Oidipusz kellett a
megfejt�s�hez? Hogyan adhatott a szfinxnek hosszabb id�re oiy
nagy hatalmat Th�ba v�rosa f�l�tt, hogy a megfejt�ssel sikertelen�l
pr�b�lkoz�kat k�m�letlen�l felfalta. M�s forr�sok szerint
m�g Ih�ba �tven legszebb l�ny�t is mag�nak k�vetelte minden
�vben. A legenda szerint a th�baiak a rendk�v�l er�s motiv�ci�
ellen�re sem voltak k�pesek eljutni a rejtv�ny megfejt�s�hez.
Akkoriban az ilyesfajta tal�l�s k�rd�sek voltak a tipikus

rejtv�nyek, a keresztrejtv�nyt vagy a Rubik-kock�t m�g nem
tal�lt�k fel. M�r Salamon kir�ly udvar�ban is id�r�l id�re �szszegy�ltek
a legjobb rejtv�nyfejt�k, hogy �sszem�rj�k a tud�sukat
k�l�nf�le tal�l�s k�rd�sek seg�ts�g�vel.' Mi�rt �ppen ez
Tiszt�n emberi �rzelmek 51
a rejtv�ny maradt fenn mint h�resen neh�z darab, mik�zben

Salamon kir�ly versenyein k�nnyed�n elb�ntak enn�l � mai
szemmel n�zve � sokkal nehezebb rejtv�nyekkel is? Mi�rt �ppen
ez a rejtv�ny jelk�pezte a legend�ban a szfinx hatalm�t, illetve
a szfinxet legy�z� ember szellemi erej�t?
Hajlok arra, hogy a v�lasz �pp a szelfben keresend�. A szfinx

k�rd�s�t csakis olyasvalaki v�laszolhatta meg, aki m�r sokszor
elgondolkodott azon, hogy �ki is vagyok �n?", azaz aki mag�ban
m�r megt�rte az �n sz� kimond�s�nak �si tabuj�t. A th�baiak
sz�m�ra a tabu annyira behat�rolta a gondolkod�s kereteit, hogy
a megfejt�s k�zel�be sem juthattak, az igen er�s motiv�ci� ellen�re
sem. Az a puszta t�ny, hogy ez a legenda �ppen ilyen
form�ban maradt fenn, k�z�ppontj�ban a szfinx rejtv�ny�vel,
val�sz�n�s�ti, hogy nagyj�b�l ebben az id�ben t�rte �t az emberis�g
(vagy legal�bbis az eur�pai ember) v�gk�pp ezt az �si tabut.
Ezzel megny�lt annak a lehet�s�ge, hogy az ember nyilv�nosan
gondolkodjon �nmag�r�l, �s bonyolult szelfie alakuljon ki.
Maga az emberi agy m�r sokkal kor�bban is alkalmas volt

erre, legal�bbis elvileg, a strukt�r�ja r�v�n. De az ember csak
nagyon lassan bar�tkozott meg azzal, hogy agya k�pes olyan
k�rd�sekkel is foglalkozni, amelyek �ppen �nmag�r�l, a homo
sapiensr�l sz�lnak. Ez a tart�zkod�s tal�n egyfajta eg�szs�ges
�nv�delmet is takart. Az�ta kider�lt, hogy az olyan k�rd�sek,
amelyek mag�r�l a k�rdez�r�l sz�lnak, nagyon k�nnyen vezethetnek
feloldhatatlan ellentmond�sokhoz, a gondolkod�s
rem�nytelen elakad�s�hoz."
AZ �RZELMEK EVOL�CI�JA
Az alap�rzelmek t�bbs�ge negat�v �rzelem, a hatb�l n�gy (a

szomor�s�g, a d�h, az undor �s a f�lelem) egy�rtelm�en az, �s
a meglep�d�s is �ltal�ban ink�bb negat�v, mint pozit�v. Ez az

ar�ny nem k�l�n�sebben meglep�, ha az �rzelmeket a biol�giai
evol�ci� term�keik�nt fogjuk fel, mint ahogy m�r Darwin
is tette.' Darwin megfigyelte, hogy az �rzelmek, f�leg azok,
amelyeket ma alap�rzelmeknek vagy ezek kombin�ci�inak tekint�nk,
hasonl� evol�ci�s v�ltoz�sok sor�n fejl�dtek ki, mint
a fajok.
Az �rzelmek evol�ci�ja is az �l�l�nyek t�l�l�s�t seg�tette, �s

ezt legink�bb a k�l�nf�le vesz�lyekre hat�konyan figyelmeztet�
�rz�sek szolg�lj�k. Az is hasznos lehet persze, ha pozit�v �rzelmek
automatikus megjelen�se h�vja fel a figyelmet a t�l�l�st
el�seg�t� k�r�lm�nyekre, de fontosabb a vesz�lyek min�l �rnyaltabb
�szlel�se. Egy-k�t napot ki lehet b�rni �lelem n�lk�l,
de m�r egyetlen oroszl�n t�mad�sa is hal�los lehet.
A James�Lange-f�le mechanizmus alighanem a legegyszer�bb

eszk�z, amellyel ezt egy biol�giai szerkenty� el tudja �rni.
Biol�giai sejtekkel k�nnyen kivitelezhet� a �hardver", amely
meghat�rozott zsigeri v�ltoz�sokkal reag�l a k�lvil�g bizonyos
ingereire, mondjuk egy gyorsan k�zeled� nagy s�rga fokra vagy
egy nyolcl�b�, h�l�ban tany�z� barna p�ttyre. A �szoftver" is
egyszer�en megval�s�that�: m�r egy igen egyszer� agy is k�pes
felismerni n�h�ny jellegzetes zsigeri v�ltoz�segy�ttest. Nem
csoda h�t, ha az evol�ci� ebbe az ir�nyba indult el.
Ha m�r megpr�b�ljuk kif�rk�szni az evol�ci� kif�rk�szhetetlen

�tjait, a k�vetkez� logikus gondolat valamif�le tanul�s
kialak�t�sa kellene hogy legyen. Egy id� ut�n hat�konyabb nem
a hardvert bonyol�tani, hanem ink�bb a szoftvert finom�tani
�gy, hogy az alap�rzelmek k�l�nf�le kombin�ci�it k�pes legyen
�jabb �s �jabb �rzelmekk�nt azonos�tani. Ezzel a t�bb�-kev�sb�
pozit�v �rzelmeknek is sz�les palett�ja ny�lik meg, az egy szem
pozit�v �rzelemhez k�l�nf�le adagokban keverhet�k negat�v
sz�nek is. �s ha m�r az �rzelmek tanulhat�k, akkor ugyanez
a tanul�si mechanizmus alkalmas lehet arra is, hogy eg�szen

m�sfajta dolgok, p�ld�ul a saj�t gondolataink is �rzelmeket hozzanak
l�tre benn�nk.
Ha egy l�nyben a saj�t gondolatai �rzelmeket tudnak l�trehozni,

�s annak a l�nynek szelfie is van, akkor lehetnek olyan
�rzelmei is, amelyeket a szelf m�k�d�se sor�n keletkez� gondolatok
hoznak benne l�tre. �gy hozhat l�tre az evol�ci� olyan �rzelmeket
is, amelyek m�r csakis az emberben jelennek meg � felt�ve,
hogy a szelf nev� strukt�ra csakis az emberben alakult ki.
Mindez azonban csak spekul�ci�, ami m�g ha net�n t�k�letesen

helyt�ll�, akkor is legfeljebb annyit igazolhat, hogy az
�rzelmek ak�r �gy is m�k�dhetn�nek. A tov�bbl�p�shez el�sz�r
is k�s�rletekkel kell igazolni, hogy az �rzelmek tanulhat�k is
amellett, hogy a James�Lange-f�le mechanizmus automatikusan
l�trehozza �ket, v�laszul a k�lvil�g bizonyos ingereire. Emellett
azt is igazolni kell, hogy a szelf val�ban kiz�r�lag az emberben
jelent meg. �gy juthatunk el azokhoz az �rzelmekhez, amelyek
m�r csakis az emberre jellemz�k.
A kutat�sok sor�n �gy alakult, hogy a tehetetlens�g volt

az els� olyan �rzelem, amelyr�l siker�lt egzakt k�s�rletekkel
bebizony�tani, hogy val�ban tanulhat�. Ez m�g nem tiszt�n
emberi �rzelem, de induljunk ezzel.
TANULT TEHETETLENS�G
Martin Seligman amerikai pszichol�gus m�r akkor nagyon h�res

volt, amikor elkezdte vizsg�lni azt a ter�letet, amir�l ma h�res.
Az ut�bbi k�t �vtizedben a boldogs�g pszichol�gi�j�t kutatja,
�s k�nyv�nk egyik f�'szerepl�je lesz. P�ly�j�t azonban, mint
akkoriban mindenki, a boldogtalans�g kutat�s�val kezdte, �s
ebben el�rt eredm�nyei tett�k vil�gh�r�v�.
Az 1960-as �vek k�zep�n Seligman a Pennsylvaniai Egyetem

hallgat�ja volt, �s bekapcsol�dott az ott foly� tanul�si kutat�sokba,
amelyek azt vizsg�lt�k, hogy ha egy �llat megtanul
valamit, akkor mennyire k�pes azt m�s helyzetben, m�s k�r�lm�nyek
k�z�tt is alkalmazni.
Ezekben a k�s�rletekben kuty�kat megtan�tottak arra, hogy

egy bizonyos hangjelz�s ut�n egy kellemetlen �ram�t�s �ri �ket.
Ezt ugyan�gy tan�tott�k meg nekik, mint egy f�l �vsz�zaddal
kor�bban Pavlov azt, hogy a hangjelz�st �tel k�veti. Val�ban,
egy id� ut�n a kuty�k amikor meghallott�k a hangjelz�st, v�rt�k
az �ram�t�st ugyan�gy, mint ahogy Pavlov kuty�inak a
hangjelz�s ut�n elindult a ny�lelv�laszt�sa.
Amikor a kutya megtanulta a kapcsolatot a hang �s az �ram�t�s

k�z�tt, egy dupla ketrecbe tett�k �t, amelynek k�t fel�t
egy alacsony ker�t�s v�lasztotta el egym�st�l. A ketrec egyik
fel�ben, ahov� a kuty�t betett�k, a padl� id�'nk�nt �ram al�
ker�lt. A kuty�k a r�z�s padl� �ltal okozott kellemetlens�get
elker�lhett�k azzal, ha �tugranak a ketrec m�sik fel�be. Azt
m�r kor�bbi k�s�rletekb�l tudt�k, hogy ezt a kuty�k nagyon hamar
megtanulj�k. A Pennsylvaniai Egyetem kutat�i azt akart�k
megvizsg�lni, hogy megteszik-e ezt m�r puszt�n a hangjelz�s
hallat�ra, miel�'tt m�g r�zni kezdene a padl�; alkalmazz�k-e a
kor�bban tanultakat ebben az �j helyzetben?
Ezek a kuty�k azonban m�r azt sem voltak hajland�k megtanulni,

hogy a r�z�s padl�t elker�lhetik egy k�nny� kis ugr�ssal
a ketrec m�sik fel�be. Rezign�ltan lap�tva, sz�k�lve t�rt�k az
�ram�t�st, meg sem pr�b�ltak menek�lni. �gy a k�s�rlet l�nyegi
r�sz�t a hangokkal m�r el sem lehetett kezdeni. A jelens�g nagyon
meglepte a tansz�k tapasztalt kutat�it, nem tudt�k mire
v�lni a dolgot.
Seligman n�zte a ny�sz�rg� kuty�kat, �s arra gondolt, tal�n

eg�szen m�st tanultak meg a k�s�rlet els� fel�b�l, mint amit
tan�rai gondoltak. P�ld�ul azt, hogy �gysem tehetnek semmit

sem az �ram�t�s ellen, felesleges minden pr�b�lkoz�s.
Amikor ezt a lehet�s�get felvetette, professzora nagyon

cs�ny�n n�zett r�. Nemr�giben vizsg�zott a tanul�s pszichol�gi�j�b�l,
tudnia kell, hogy az �llatok (�s minden bizonnyal az
emberek is) megtanulni csak konkr�t ingerekre adott konkr�t
v�laszokat tudnak. Akkoriban a pszichol�gusok kiz�rtnak tartott�k,
hogy egy olyan absztrakt �s �ltal�nos �rzelmet, mint a
tehetetlens�g, tanulni lehet.
Seligmant nem hagyta nyugodni a k�rd�s. Egy �vfolyamt�rs�val,

Steven Maierrel kigondoltak egy k�s�rletet, amellyel
el lehet d�nteni, hogy val�ban a tehetetlens�get tanult�k-e meg
a kuty�k, vagy valami m�s okozta a jelens�get. Seligman professzora
er '�'sen k�telkedett a k�s�rlet siker�ben, de a k�s�rleti
tervet annyira szellemesnek tal�lta, hogy hozz�j�rult a megval�s�t�s�hoz.
Seligman�k azt tal�lt�k ki, hogy egyidej�leg k�t kuty�nak adj�k

a hangokat �s az �ram�t�seket, k�t k�l�nb�z� ketrecben, �gy,
hogy a kuty�k nem is l�tj�k egym�st. Mindk�t kutya ketrec�ben
elhelyeznek egy kapcsol�t�bl�t. Id�nk�nt a ketrecek padl�j�ban
�ram kezd folyni, ami kellemetlen�l megr�zza a kuty�kat. Mindk�t
ketrecben egyszerre indul meg az �ram, de az egyik kutya ki
tudja kapcsolni, ha megnyomja az orr�val a kapcsol�t�bl�n lev�
gombot. A m�sik kutya kapcsol�ja nem m�k�dik, � sehogyan
sem tudja kikapcsolni az �ramot. Viszont amikor a t�rs�nak
siker�l, akkor ezzel mindk�t ketrecben kikapcsolja az �ramot.
Ez a k�s�rleti elrendez�s garant�lja, hogy a k�t kutya mindig

eg�szen pontosan ugyanannyi ideig kapja az �ram�t�st.
Az egyetlen k�l�nbs�g az, hogy az egyiknek van lehet�s�ge
megsz�ntetni az �ramot, m�g a m�siknak semmif�le befoly�sa
nincs r�. Hangjelz�sre m�r nincs is sz�ks�g, most m�r eg�szen
m�sr�l sz�l a dolog.
Ezut�n a k�t kuty�t �ttett�k egy-egy dupla ketrecbe, ugyan�gy,

mint ahogy az eredeti, sikertelen k�s�rletben. Azok a kuty�k,
amelyeknek kor�bban m�k�d�tt a kapcsol�ja, nagyon
hamar megtanult�k, hogy az �ram�t�s megjelen�sekor �t kell
ugraniuk a ketrec m�sik fel�be, nagyj�b�l ugyanolyan gyorsan,
mint m�s kuty�k, amelyek el�z�leg nem tapasztalt�k meg a r�z�s
padl�t. Azok a kuty�k viszont, amelyeknek a k�s�rlet els�
fel�ben nem volt kontrolljuk az �ram felett, sz�k�lve lap�tottak
�s csak v�rt�k, mikor hagyja v�gre abba a ketrec padl�ja a r�z�st
� pedig �k is ugyanannyi �ram�t�st szenvedtek el kor�bban.
Seligman�k elk�ldt�k a k�s�rleti eredm�nyeiket a legtekint�lyesebb

k�s�rleti pszichol�giai foly�iratnak." Legnagyobb
meglepet�s�kre a h�resen konzervat�v szaklap f�szerkeszt�je
nemhogy csak elfogadta a publik�ci�t, hanem egyenesen vezet�
cikknek tette be. A lap kor�bbi f�szerkeszt�je pedig azt
�rta nekik, hogy fizikailag rosszul lett a cikkt�l, annyira megd�bbentette.
Ennek ellen�re a kor�bbi elm�let h�vei nem adt�k meg

magukat. Seligman�k k�s�rleti eredm�nyeit m�s is okozhatta,
mondt�k, mint valamif�le hom�lyos tanult tehetetlens�g. Azok
a kuty�k, amelyeknek nem volt befoly�sa az �ram�t�s hossz�ra,
val�j�ban azt tanulhatt�k meg, hogy a padl� akkor hagyja abba
a r�z�st, ha egy darabig lap�tanak. Ez �sszef�rt volna a kor�bbi
elk�pzel�ssel, mivel ez egy konkr�t v�lasz egy konkr�t ingerre,
�s ez is megmagyar�zza, mi�rt nem pr�b�ltak meg �tugrani a
dupla ketrecben a ketrec m�sik fel�be � �ppen ez a tanuls�g
akad�lyozta meg benne �ket.
Neh�z egy ilyen ellen�rvvel vitatkozni, ak�r helyt�ll� is

lehet, nem v�letlen�l bizonyult a r�gi elm�let olyan sikeresnek.
Seligman�knek azonban siker�lt egy olyan k�s�rletet tervezni�k,
amelynek seg�ts�g�vel ez a magyar�zat egy�rtelm�en kiz�rhat�.
Most is k�t kutya volt egyidej�leg egy-egy ketrecben, �s
id�nk�nt most is r�zni kezdett a ketrec padl�ja, de kapcsol�t�bla

ez�ttal nem volt. Az egyik kutya azzal sz�ntethette meg az
�ramot, ha �t m�sodpercig nyugodtan �lt egy helyben. A m�sik
kuty�n�l most is csak akkor hagyta abba a padl� a r�z�st, ha az
ismeretlen t�rsa megsz�ntette azt. Ha ez nem siker�lt, akkor
egy perc ut�n mindk�t ketrecben megszakadt az �ram.
Azok a kuty�k, amelyeknek volt lehet�s�g�k az egy percet

ler�vid�teni azzal, ha nyugodtan �lnek �s nem pr�b�lkoznak
mindenf�le m�ssal, el�bb-ut�bb megtanult�k, hogy ezt kell
tenni�k. Egy id� ut�n �t m�sodpercig csendben viselt�k a r�z�s
padl�t, amely egy eg�sz percig b�ntotta volna �ket, ha nem
ezt teszik. A m�sik ketrecben a kuty�k ugyan�gy viselkedtek,
mint a kor�bbi k�s�rletben: eleinte mindenf�l�vel pr�b�lkoztak,
m�g a nyugton �l�ssel is, de mivel semminek semmi hat�sa
nem volt, n�h�ny alkalom ut�n m�r csak rezign�ltan sz�k�lve
v�rt�k, hogy elm�ljon az �ram.
A k�s�rlet m�sodik fele ugyan�gy zajlott, mint kor�bban.

A r�gi elm�let szerint azok a kuty�k, amelyeket a k�s�rlet els�
fel�ben a nyugodt viselked�s�rt jutalmaztak az �ram kikapcsol�s�val,
most is nyugodtan fognak �lni ak�rmeddig, mivel ezt
tanult�k meg. Seligman�k viszont �gy gondolt�k, hogy ezek a
kuty�k el�bb-ut�bb r�j�nnek, hogy most valami m�st kell csin�lniuk,
�s id�vel �tugranak a ketrec m�sik fel�be. Ha a tanult
tehetetlens�g val�ban l�tez� jelens�g, akkor �ppenhogy azok a
kuty�k nem fogj�k ezt megtenni, amelyeknek kor�bban nem
volt semmi lehet�s�g�k az esem�nyek befoly�sol�s�ra.
A kuty�k f�nyesen igazolt�k Seligman�k elk�pzel�s�t. Azok,

amelyek kor�bban meg tudt�k sz�ntetni az �ramot, egy darabig
nyugodtan �ltek a dupla ketrec �ramos padl�j� fel�ben, �s amikor
ett�l nem m�lt el az �ram�t�s, mindenf�le m�ssal pr�b�lkoztak.
Eleinte egy�b passz�v m�dokon igyekeztek elmulasztani
az �ramot, majd k�l�nf�le akt�v m�dszerekkel k�s�rleteztek, �s
egyszer csak �tugrottak a ketrec m�sik fel�be. Ezent�l a tov�bbi

alkalmakkor m�r mindig ezt tett�k, mihelyt elindult a padl�ban
az �ram. Azok a kuty�k viszont, amelyeknek kor�bban nem volt
lehet�s�g�k befoly�solni az �ram id�tartam�t, csak sz�k�lve
lap�tottak �s meg sem pr�b�ltak menek�lni.
EMBERI TANULT TEHETETLENS�G
A r�gi elm�let h�vei m�g vagy h�sz �vig pr�b�lkoztak mindenf�le

magyar�zatokkal,' de egyre vil�gosabb� v�lt, hogy a tanult tehetetlens�g
l�tez�' �s nagyon stabil jelens�g. Nagy k�rd�s maradt
azonban, hogy mennyire �rv�nyes az emberekre is. A k�s�rletet
ugyanilyen m�don emberekkel nem lehetett elv�gezni � Seligmannek
m�r a kuty�s k�s�rletek is okoztak n�mi etikai probl�m�t,
szabad-e �llatokat �gy k�nozni? �t v�g�l egy professzora gy�zte
meg arr�l, hogy ez az elgondol�s nagyon �g�retes, �s ilyenkor
kellenek az �llatk�s�rletek, n�lk�l�k m�ig is aratna a pestis �s a
fekete himl�. Az eredm�nyeknek k�sz�nhet�'en sok ember ker�lheti
el a szenved�st, �s ez b�ven indokolja a k�s�rlet elv�gz�s�t.
A tanult tehetetlens�ggel kapcsolatos els� emberk�s�rletet

egy Donald Hirito nev� jap�n-amerikai egyetemi hallgat�
v�gezte el.' L�nyeg�ben Seligman�k legels� kuty�s k�s�rlet�t
ism�telte meg �gy, hogy a k�s�rlet els� fel�ben a ketreceket
egy-egy szoba helyettes�tette, az �ram�t�st pedig egy kellemetlen
zaj. Mindk�t szob�ban volt egy-egy kapcsol�t�bla, ez�ttal
t�bb kapcsol�val. A k�s�rleti alanyoknak azt mondta, tal�lj�k
ki, mik�ppen tudj�k megsz�ntetni a zajt � ezt a kuty�knak
nem mondhatt�k, ez�rt kellett vel�k sokkal kegyetlenebb k�r�lm�nyek
k�z�tt v�gezni a k�s�rletet. Ezenk�v�l a k�s�rlet a
kutyak�s�rlet pontos m�sa volt, az egyik szob�ban val�ban volt
a kapcsol�t�bl�n egy olyan gombkombin�ci�, amely lekapcsolta
a zajt, a m�sikban nem volt, hanem akkor sz�nt meg a zaj, ha

az ismeretlen t�rsnak siker�lt lekapcsolnia.
A dupla ketrec megfelel�je most egyszer�en egy m�sik szoba

volt, m�shol, m�skor, egy m�sfajta kombin�ci�val m�k�d�
kapcsol�t�bl�val felszerelve, amely imm�r mindegyik k�s�rleti
alany sz�m�ra m�k�d�k�pes volt. Azok, akik a k�s�rlet els�'
fel�ben megtanult�k kikapcsolni a zajt, itt is hamar megtanult�k
a kapcsol�k haszn�lat�t. Azoknak viszont, akik kor�bban
nem tudt�k lekapcsolni, a t�bbs�ge most m�r meg sem pr�b�lta
megsz�ntetni a zajt, belet�r�dve t�rt�k. A tanult tehetetlens�g
beker�lt a pszichol�gia-tank�nyvekbe, �s Seligman a huszadik
sz�zad egyik legt�bbet id�zett pszichol�gusa lett.
Ha a tehetetlens�g val�ban tanulhat�, akkor m�r nem meglep�,

hogy az�ta sok m�s komplex �rz�s is tanulhat�nak bizonyult
� ilyenekre a k�vetkez� fejezetekben b�ven l�tunk majd
p�ld�kat. Tov�bbra is k�rd�s azonban, hogy vannak-e olyan
�rzelmek, amelyek csakis az emberre jellemz�k, �s az �llatokra
egy�ltal�n nem.
A Seligman �ltal felfedezett jelens�g azt mutatja, hogy �llatok

is k�pesek lehetnek igen komplex �rzelmeket megtanulni,
�s ezek az �rzelmek hosszabb t�von is befoly�solj�k a viselked�s�ket.
A tanult tehetetlens�g az�rt k�l�n�sen �rdekes, mert
nehezen k�pzelhet� el, hogy valamilyen m�don kikeverhet�
az alap�rzelmekb�l. Ha pedig ez �gy van, akkor az �llatok is
k�pesek olyan �rzelmek megtanul�s�ra, amelyeknek a James�
Lange-f�le mechanizmushoz semmi k�z�k nincs, att�l teljesen
f�ggetlen�l m�k�dnek.
Az emberek k�pesek m�g a tehetetlens�gn�l is sokkal bonyolultabb,

�sszetettebb �rzelmekre, olyanokra, amelyeknek csakis
egy olyan l�ny sz�m�ra van �rtelm�k, aki id�'nk�nt feltesz mag�nak
olyan k�rd�seket, mint �Ki is vagyok �n?", �Mi dolgom a
vil�gban?", �Mi az �letem �rtelme?" stb. Ilyen �rzelmek p�ld�ul
a hazaszeretet vagy az elhivatotts�g. Ha a szelfr�l kider�l, hogy

az csakis az emberben l�tezik �s az �llatvil�g t�bbi tagj�ban nem,
akkor megny�lik az �t a tiszt�n emberi �rzelmek vizsg�lata fel�.
Az a t�ny, hogy az emberben csak lassan �s nehezen alakult
ki a szelf, �nmag�ban m�g nem bizony�t�k arra, hogy az �llatoknak
nem lehet szelfi�k. Ennek az al�t�maszt�s�hoz a motiv�ci�k
tudom�nyos vizsg�lat�n kereszt�l vezetett j�l j�rhat� �t.
A MOTIV�CI�I( TERM�SZETE
A pszichol�gusok motiv�ci�nak neveznek mindent, ami egy �l�l�nyt

r� tud venni arra, hogy megtegyen valamit, amit am�gy
mag�t�l nem tenne meg. Majmok vagy patk�nyok magukt�l
sohasem nyomn�nak meg egy ped�lt t�zszer egym�sut�n, de
ha r�j�nnek, hogy ez a m�dja az �lelemszerz�snek, akkor m�gis
megteszik � �s ez persze az emberekre is �rv�nyes.
Van azonban egy alapvet� k�l�nbs�g a majmok �s az emberek

k�z�tt. A majom sz�m�ra csak az tud motiv�ci� lenni a
ped�l nyomogat�s�ra, ha �hes. Ha nem �hes, esz�be sem jut a
nyomogat�s. Az ember sz�m�ra m�r az is el�g lehet, ha tudja,
hogy id�vel �hes lesz. De m�g ez sem olyasvalami, ami csakis az
emberre jellemz�, vannak gy�jt�get�' �letm�dot folytat� �llatok.
A motiv�ci�k ugyan�gy zsigeri gerjedelmekkel j�rnak, mint

az �rzelmek. A f� k�l�nbs�g az, hogy a motiv�ci�k mindig valamif�le
cselekv�sre serkentenek minket, m�g az �rzelmek nem
felt�tlen�l. Ha m�gis, akkor az �rzelem is motiv�ci�k�nt m�k�dik,
p�ld�ul a f�lelem �nmag�ban is er�s motiv�ci� lehet egy
elkeseredett t�mad�sra, vagy a szerelem arra k�sztethet minket,
hogy vir�got vegy�nk a szerelm�nknek.
Az emberi motiv�ci�k egyik els�, nagy hat�s� kutat�ja az

amerikai pszichol�gus, Abraham Maslow volt, aki az 1950-es
�vekben dolgozta ki a Maslow-f�le piramist. K�tf�le v�ltozatban

is fel�ll�totta, egy �t- �s egy h�tszintesben. Manaps�g ink�bb
az �tszinteset szok�s id�zni, �s ez sz�munkra is teljesen elegend�
lesz. Maslow elm�lete szerint mindegyik szint motiv�ci�i
csak akkor l�pnek m�k�d�sbe, amikor az alatta lev� motiv�ci�k
nagyj�b�l kiel�g�ltek.
erk�lcs�ss�g, hit, Ideativit�s,

probl�mamegold�s, alkot�s, seg�t�s
m�sokon, tan�t�s, spontaneit�s,
m�v�szet, sport, gazdas�gi siker stb
�NMEGVAL�S�T�S
teljes�tm�ny, �nbecs�les,
�nbizalom, elismerts�g stb.
csal�d, bar�tok, intim MEGBECS�LTS�G
kapcsolat, koll�g�k stb. Elnyerni m�sok tisztelet�
masoicHoz TARTOZ�S eg�szs�g, munkahely,
Befogadottnak lenni lakhat�s stb.
�hs�g, szomj�s�g, BIZTONS�G
alv�s, l�legz�s stb. Lehet�leg vesz�lyekt�l mentesen �lni
ALAPVET� �LETTANI SZ�KS�GLETEK

Amelyek n�lk�l egy�ltal�n nem lehet �lni
Maslow motiv�ci�s hierarchi�ja'
Maslow elm�lete rendk�v�li n�pszer�s�gre tett szert Amerik�ban

annak ellen�re, hogy a k�s�bbi empirikus vizsg�latok
nemigen igazolt�k. A kiterjedt k�rd��ves �s egy�b fajta kutat�sok
m�ra egy�rtelm�en megd�nt�tt�k Maslow hierarchiaelm�let�t,
ennek ellen�re piramisa tov�bbra is j�l �ttekinthet�en rendszerezi
az emberi motiv�ci�kat. Szok�s ezt a piramist sz�ks�glethierarchi�nak
is nevezni, de ezt az elnevez�st mi elker�lj�k.
K�nyv�nk harmadik r�sz�ben, Az �rzelmek gazdas�gtana c�m�
fejezetben kider�l, hogy erre j� okunk van, a Munkamotiv�ci�k
c�m� fejezetben pedig az is, hogy milyen elk�pzel�sek l�ptek
Maslow elm�let�nek hely�be a gazdas�g vil�g�ban.
ALAPVET� �S KOGNITIV MOTIV�CI�I(
A Maslow-piramis legals� szintj�n elhelyezked� motiv�ci�k

minden �l�l�nyre �rv�nyesek. A legfels� szint, az �nmegval�s�t�s
viszont minden bizonnyal csakis az emberre jellemz� � ezt
m�r Maslow is �gy gondolta. S�'t, ezt annyira term�szetesnek
vette, hogy nem is �rezte sz�ks�gesnek k�l�n�sebben indokolni
vagy bizony�tani. Ha azonban arra vagyunk k�v�ncsiak,
pontosan melyek azok a motiv�ci�k, amelyek csakis az emberre
jellemz�k, akkor nem �rhetj�k be puszt�n ennyivel.
Az �llatok eset�ben a motiv�ci�kutat�s bev�lt m�dszere,

hogy egy motiv�ci� kiel�g�t�s�t csak akkor engedj�k, ha az
�llat megnyom n�h�nyszor, mondjuk t�zszer egy ped�lt. M�r
a patk�nyoknak is k�nnyen meg lehet tan�tani, hogy akkor
kapnak �lelmet, ha ezt megteszik. A k�s�rleti �llat ugyan nem
fogja r�gt�n meg�rteni, hogy t�z ped�lnyom�s az �tel �ra, viszont
amikor �hs�g�ben mindenf�l�vel pr�b�lkozik a ketrecben,
n�ha v�letlen�l is megnyomja a ped�lt. Ha ilyenkor �telt kap,
j� es�llyel r�gt�n ezzel fog k�s�rletezni, amikor legk�zelebb
�hes. Akkor azonban csak a m�sodik ped�lnyom�sra kap �telt.
Id�vel �gy meg lehet tan�tani a patk�nyoknak, hogy az �tel �ra
t�z ped�lnyom�s.
A k�rd�s az, hogy melyik �llat mif�le motiv�ci�k eset�ben

hajland� ezt megtanulni �s mif�l�k eset�ben nem. Ez ut�bbiak
persze val�j�ban nem is motiv�ci�k az illet� �llat sz�m�ra, legfeljebb
mi k�pzelj�k, hogy annak kellene lenni�k.
Ha siker�l olyan motiv�ci�t tal�lnunk, amely semelyik �llatot

sem k�szteti ped�lnyom�sra, az ember viszont hajland� �rte
er�'fesz�t�seket tenni, akkor err�l a motiv�ci�r�l kijelenthetj�k,
hogy csakis az emberre �rv�nyes, az �llatokra nem, azaz tiszt�n
emberi motiv�ci�. Noha nem tudunk minden �llatfajt megvizsg�lni,
de ha valami nem �rv�nyes sem patk�ny, sem macska, sem
T szt�n emberi �rzelmek 6 3
kutya, sem majom, sem delfin eset�ben, akkor szinte biztosan

nem �rv�nyes m�s �llat eset�ben sem.
Az alapvet� motiv�ci�kra, amelyek a Maslow-piramis legals�

szintj�n �llnak, a felsorolt �llatok mindegyik�n�l m�k�dik
ez a m�dszer. T�bbnyire egy n�st�ny�rt is hajland�k elv�gezni
ezt a �munk�t" a h�m �llatok � ilyenkor azt tanulj�k meg, hogy a
n�st�nyhez vezet� ajt� t�z ped�lnyom�sra kiny�lik. Ett�l persze
nem tanulnak meg t�zig sz�molni, de nagyj�b�l �rzik, mennyit
kell �dolgozniuk" egy adott motiv�ci� kiel�g�t�s��rt � hogy
mennyire pontosan, arra k�nyv�nk harmadik r�sz�ben l�tunk
majd frapp�ns p�ld�kat, amikor megismerked�nk a patk�nyok
Giffen-javaival.
A Maslow-piramis m�sodik szintj�n tal�lhat� motiv�ci�k

is �ltal�ban k�pesek ped�lnyomogat�sra k�sztetni egy �llatot,
�s az �llatok eset�ben e k�t szintre Maslow elm�lete nagyj�b�l
helyt�ll�nak bizonyult. Akkor hajland� mondjuk egy patk�ny
egy biztons�gos alom�rt nyomogatni a ped�lt, ha �ppen nem
�hes vagy szomjas.
Ugyan�gy motiv�lhat a t�rsak jelenl�te a ketrec elz�rt fel�ben,

de m�g a k�v�ncsis�g is. M�r patk�nyok is hajland�k �dolgozni"
az�rt, hogy beengedj�k �ket egy labirintusba, amelyben
kor�bban m�r megtal�lt�k az �telhez vezet� utat, de m�g nem
j�rt�k be minden r�sz�t. Akkor is hajland�k nyomogatni a ped�lt,
ha �pp nem �hesek, �s amikor v�gre kiny�lik a labirintus
ajtaja, olyan r�szei fel� indulnak el, amelyeket kor�bban m�g
nem der�tettek fel. Ezt persze a mi emberi �rtelmez�s�nk tekinti
csak k�v�ncsis�gnak, nem tudhatjuk, a patk�ny minek tekinti,
de az biztos, hogy itt is valamif�le motiv�ci� van jelen, hiszen
hajland� a ped�lt nyomogatni �rte.
A k�v�ncsis�got (vagy amit mi annak �rtelmez�nk a patk�nyban)

m�r nem tekintj�k alapvet� motiv�ci�nak, mivel minden
bizonnyal valamif�le gondolkod�si tev�kenys�g is sz�ks�ges
ahhoz, hogy a labirintus egy r�sz�nek a felder�tetlens�ge ped�lnyom�sra

motiv�ljon. Az ilyen motiv�ci�kat nevezik kognit�v
motiv�ci�knak.
Nem tudjuk pontosan, hol h�z�dik a hat�rvonal az alapvet�

�s a kognit�v motiv�ci�k k�z�tt, de ez sz�munkra most nem is
l�nyeges. �rdekes viszont, hogy m�g a j�t�kot mint motiv�ci�t
is siker�lt tetten �rni n�h�ny �llatfaj eset�ben. Majmok vagy
macsk�k is hajland�ak nyomkodni a ped�lt kiz�r�lag az�rt,
hogy ut�na hagyj�k �ket j�tszani egy izgalmas �j j�t�kszerrel,
mondjuk egy sz�nes �p�t�kocka-k�szlettel. Ez esetben Grasty�n
Endre, az 1988-ban elhunyt p�csi �lettanprofesszor k�s�rleteib�l
meglehet�'s biztons�ggal tudhatjuk, hogy nemcsak
mi �rtelmezz�k az �llatok bizonyos tev�kenys�geit j�t�knak,
hanem val�ban maga a j�t�k a motiv�ci�. Grasty�n ugyanis
kifejezetten olyan tev�kenys�gek k�zben vizsg�lta az �llatokat,
amelyek nem l�tfontoss�g�ak, �s ezt jogosan tekinthetj�k a j�t�k
egyfajta defin�ci�j�nak.
Grasty�n kutat�sai kimutatt�k', hogy a macsk�k �s a majmok

eset�ben a j�t�k l�tfontoss�g� �lettani v�ltoz�sokat hoz
l�tre. Kicsit leegyszer�s�tve: vannak olyan k�miai anyagok, amelyek
jelenl�te, legal�bbis kis mennyis�gben, felt�tlen�l sz�ks�ges
a szervezet eg�szs�ges m�k�d�s�hez, �s amelyeket csakis
j�t�k (azaz: nem l�tfontoss�g� tev�kenys�g v�gz�se) k�zben tud
termelni a szervezet. Ez�rt is neh�z megmondani a hat�rt az
alapvet� �s a kognit�v motiv�ci�k k�z�tt, de �ltal�ban a j�t�kot
is kognit�v motiv�ci�nak tekintj�k. Grasty�n Endre ezt bizony�totta
be a legszigor�bb tudom�nyos eszk�z�kkel: l�tfontoss�g�,
hogy id�nk�nt olyan tev�kenys�geket v�gezz�nk, amelyek nem
l�tfontoss�g�ak.
TISZT�N EMBERI MOTIV�CI�K
Ezek szerint m�g a j�t�k sem tiszt�n emberi motiv�ci�. Siker�lt

viszont tal�lni n�h�ny olyan motiv�ci�t, amelyek egyik
vizsg�lt �llatfajt sem tudtak a ped�l nyomogat�s�ra k�sztetni,
az ember viszont hajland� er�fesz�t�seket tenni �rt�k. Ilyen
p�ld�ul a teljes�tm�ny. Egy �llat nem hajland� kem�nyen dolgozni
puszt�n csak az�rt, hogy magasabbra tudjon ugrani, vagy
t�volabbra tudjon eldobni egy fakorongot. Egyik �llatn�l sem
siker�lt megfigyelni, sem k�s�rletileg kiprovok�lni olyan er�fesz�t�st,
amelyet valamilyen teljes�tm�ny el�r�se vagy jav�t�sa
motiv�lt. Amikor p�ld�ul a versenylovakat edzik, azt az �llat
tal�n �lvezi, de mag�t�l nem csin�ln�.
Tipikusan emberi motiv�ci�nak bizonyult a hatalom is.

B�r az �llatvil�gban is l�teznek falkavez�rek, �s bizonyos fajok
egyedei komplex dominancia-hierarchi�kba szervez�dnek,
ezekben az esetekben egy�ltal�n nem az emberi �rtelemben vett
hatalomr�l van sz�. A hatalomr�l mint motiv�ci�r�l a Munkamotiv�ci�k
c�m� fejezetben sz�lunk r�szletesebben.
Tiszt�n emberi motiv�ci� a csere is. Mint a k�zgazdas�gtudom�ny

magalap�t�ja, Adam Smith �rja, senki sem l�tott m�g
k�t kuty�t csontot cser�lni az�rt, mert mindkett�nek a m�sik�
tetszik jobban." Olyasmi el�fordul, hogy egy kutya megl�t egy
m�sik kuty�n�l egy szebb csontot, erre otthagyja az �v�t, �s
morogva elindul a m�sik fel�, mire a m�sik bel�tja, hogy er�'-
sebb kutya k�zeledik, elengedi a saj�t csontj�t, �s jobb h�j�n
felveszi az otthagyottat. Ezt azonban aligha nevezhetj�k a mi
fogalmaink szerint cser�nek. A csimp�nzokn�l az is el�fordul,
hogy a dominancia-hierarchi�ban alacsonyabb rang� csimp�nz
finom falatokat visz egy n�'st�nynek, �s ez�rt k�z�s�l�st kap
cser�be. Ez k�ts�gtelen�l korrekt csere lehet a mi fogalmaink
szerint is, de ez sem az a fajta bel�t�son, �nmagunk szelfi�nek
megismer�s�n alapul� k�lcs�n�s sz�vess�g, mint ami az emberek

k�z�tt l�pten-nyomon megfigyelhet�'. A csimp�nz n�'st�ny
ett�l m�g nem defini�lja mag�t prostitu�ltnak, de m�g leder
n�'szem�lynek sem.
Utunk itt �sszekapcsol�dik egy eg�szen m�sfajta, tiszt�n

elm�leti megk�zel�t�ssel, amely a h�res hipn�ziskutat�, Ernest
Hilgard nev�hez f�z�dik. � m�r egy 1949-ben �rt cikk�ben'
kifejtette, hogy azokat a motiv�ci�kat tekinthetj�k tiszt�n emberinek,
amelyek a szelfhez k�t�'dnek. Akkoriban m�g csak
kev�s k�s�rleti bizony�t�k �llt rendelkez�sre, de � azt tapasztalta
�s elm�leti megfontol�sok �tj�n is arra jutott, hogy azok
�s csakis azok a motiv�ci�k bizonyulnak tiszt�n emberinek,
amelyek m�k�d�s�hez felt�tlen�l sz�ks�ges, hogy a sz�ban forg�
l�nynek legyen szele. P�ld�ul magasugr�nak vagy diszkoszvet�'nek
defini�lja mag�t, vagy a hatalom �rdek�ben f�n�knek
(esetleg politikusnak), avagy a csere eset�ben tiszt�ban legyen
a saj�t �rt�krendj�vel vagy szerep�vel a vil�gban.
Hilgard elk�pzel�se az az�ta eltelt t�bb mint f�l �vsz�zad

kutat�sainak f�ny�ben helyt�ll�nak bizonyult. Amikor olyan
motiv�ci�kat vizsg�ltak, amelyeknek egy szelffel nem rendelkez�
l�ny sz�m�ra is van �rtelme, mindig siker�lt valamilyen
�llatot is ped�lnyom�sra vagy valamif�le egy�b, sz�m�ra nem
term�szetes er�fesz�t�sre k�sztetni. Amikor viszont olyan motiv�ci�kat
vizsg�ltak, amelyeknek csak a szelfl�tez�se ad �rtelmet,
az �llatok nem voltak hajland�k �dolgozni" �rte.
Ezek ut�n m�r elfogadhatjuk, hogy Maslow tiszt�n emberinek

tekintette hierarchi�ja legfels�'bb szintj�t, az �nmegval�s�t�st,
akkor is, ha ezt a v�leked�s�t nem tudta egzakt k�s�rleti
bizony�t�kokkal al�t�masztani. Az �nmegval�s�t�snak csak
akkor van �rtelme, ha rendelkez�nk szelffel, s �gy valaminek
defini�ljuk magunkat, mik�zben lehet�s�g�nk lenne m�sk�nt
is defini�lni magunkat. Egy �llat alfah�m-p�ld�nya is igyekszik
ezt a st�tusz�t megval�s�tani, de genetikai adotts�gai nem teszik

lehet�v�, hogy m�sk�nt defini�lja mag�t, p�ld�ul szer�nyen
visszah�z�djon �s a tudom�nnyal foglalkozzon.
Ezzel a pszichol�gia egy nagyon l�nyeges szemponttal j�rul

hozz� annak az �sr�gi k�rd�snek az eld�nt�s�hez, hogy van-e az
�llatoknak tudatuk. A motiv�ci�kutat�sok eredm�nyei arra utalnak,
hogy az �llatokban a szelf minden bizonnyal nem alakult
ki akkor sem, ha az �ntudat egy�b form�i bizonyos �llatokban
megtal�lhat�k. Ez a strukt�ra alighanem csakis az emberben
jelent meg a F�ldtek�n.
A szelf t�volr�l sem azonos a tudatos gondolkod�ssal. A szelf

kiz�r�lag nagyon speci�lis, saj�t magunkra, a vil�gban bet�lt�tt
szerep�nkre vonatkoz� k�rd�seket vizsg�l, �s nem foglalkozik
olyasfajta k�rd�sekkel, mint �hogyan tal�ljak �lelmet, b�v�helyet,
t�rsat?", A gondolkod�snak azt a form�j�t, amely ez ut�bbi fajta
k�rd�sekre ad v�laszt, k�zponti feldolgoz�snak fogjuk nevezni,
vagy az ember eset�ben egyszer�en csak tudatos gondolkod�snak,"
amin azonban kifejezetten nem a szelfet �rtj�k.
AZ �RZELMEK H�ROM ALAPTIPUSA
Az alap�rzelmekr�l egzaktabb le�r�st tudtunk adni, mint az

alapvet� motiv�ci�kr�l: ezek azok, amelyek a James�Lange-f�le
mechanizmus seg�ts�g�vel j�nnek l�tre benn�nk. Ugyanakkor
l�ttuk, hogy m�sk�ppen, tiszt�n gondolati �ton is l�tre tudnak
j�nni �rzelmek, ak�r alap�rzelmek is. A kognit�v motiv�ci�k
mint�j�ra a gondolkod�s seg�ts�g�vel l�trej�v� �rzelmeket nevezhetj�k
kognit�v �rzelmeknek. Emellett most m�r azt is tudjuk,
hogy bizonyos �rzelmek tanulhat�k � az ilyen �rzelmek is
kognit�vak.
Ak�rcsak a motiv�ci�k k�z�tt, az �rzelmek k�z�tt is van-

nak olyanok, amelyek megjelen�s�hez sz�ks�ges, hogy az illet�

�l�-l�nynek legyen szele, p�ld�ul a hazafiass�g vagy az
elhivatotts�g. Mindezek alapj�n az �rzelmek h�rom alapt�pus�t
v�zolhatjuk fel:
1: Azok az �rzelmek, amelyek a James�Lange-f�le mechanizmus

seg�ts�g�vel keletkeznek. Ezek az alap�rzelmek �s az
ezekb�l kikeverhet� �rzelmek.
Ezek az �rzelmek biol�giailag k�dolt m�don j�nnek l�tre

benn�nk automatikus reakci�k�nt a k�lvil�g ingereire, �s
megjelen�s�k semmif�le gondolkod�st nem ig�nyel.
2: Azok az �rzelmek, amelyek tanul�s vagy valamif�le egy�b

gondolkod�si tev�kenys�g �tj�n keletkeznek, de m�k�d�s�kh�z
nem sz�ks�ges, hogy a sz�ban forg� �l�l�nynek legyen
szele. Ezeket az �rzelmeket (ak�r alap�rzelmek vagy ezek
kombin�ci�i, ak�r nem) kognit�v �rzelmeknek nevezz�k.
Ilyen �rzelmek emberekben �s �llatokban egyar�nt megjelenhetnek.

Seligman k�s�rletei megmutatt�k, hogy ilyen
p�ld�ul a tehetetlens�g. Schachter �s Singer k�s�rlet�b�l kider�lt,
hogy az alap�rzelmek is lehetnek ilyenek, de akkor
nem tartoznak hozz�juk jellegzetes zsigeri v�ltoz�sok, noha
ekkor is k�s�rik �ket zsigeri gerjedelmek.
3: Azok az �rzelmek, amelyek csak egy olyan l�ny eset�ben �rtelmesek,

amelynek van szeifie. Ezek a tiszt�n emberi �rzelmek.
Ezek az �rzelmek a szelf k�zrem�k�d�s�vel j�nnek l�tre,

emellett lehetnek olyan komponenseik is, amelyek alap�rzelmek
vagy kognit�v �rzelmek.
Ez a tipiz�l�s els� r�n�z�sre nem valami eleg�ns. K�tf�le

kategoriz�l�si elv keveredik benne: az els� k�t t�pus l�trej�tt�k
mechanizmusa szerint tesz k�l�nbs�get az �rzelmek k�z�tt,

m�g a m�sodik �s a harmadik aszerint, hogy ig�nyelnek-e a
m�k�d�s�kh�z egy bizonyos strukt�r�t (a szelfet). Ami m�g
rosszabb: egy tisztess�ges kateg�ria-rendszert�l elv�rjuk, hogy
a kateg�ri�k kiz�rj�k egym�st, itt viszont az alap�rzelmek k�t
t�pusban is szerepelnek.
Term�szetesen megtehett�k volna, hogy a m�sodik alapt�pusb�l

kiz�rjuk az alap�rzelmeket, �s �gy j�l neveken egym�ssal
�t nem fed� kateg�ri�kat �llap�tunk meg. Ez ink�bb megfelelt
volna megszokott tudom�nyos logik�nknak, de kev�sb� felelne
meg az �rzelmek m�k�d�si logik�j�nak. A term�szet gyakran
nem tartja tiszteletben logikai ig�ny�nket a sz�p, tiszta kateg�ri�k
ir�nt.
A F�ggel�kben bemutatjuk n�h�ny sz�z �rzelem besorol�s�t

e kateg�ri�k ment�n. Akinek kedve szottyan egy kicsit elmerengeni
az �rzelmek sokf�les�g�n, a F�ggel�k unalmas felsorol�sait
hasznos kiindul�pontnak tal�lhatja.
A SZERETET
Amikor a F�ggel�k k�sz�lt, el�sz�r is kisz�rtem az addigra k�zel

ezerk�tsz�z szavasra duzzadt gy�jtem�nyb�l azokat, amelyek
nem tiszt�n �rzelmek, hanem ink�bb �rzelmekkel k�s�rt cse-
lekv�sek vagy tulajdons�gok. Ezut�n mindegyiket meg�t�ltem a

k�vetkez� k�t k�rd�s alapj�n: �Pozit�v, negat�v vagy vegyes, azaz
tartalmaz pozit�v �s negat�v elemeket is?", �s �Megjelenhet-e egy
olyan �l�l�nyben, amely egy�ltal�n nem k�pes mag�nak feltenni
olyasf�le k�rd�seket, mint ,ki vagyok �n?'�mi a dolgom a vil�gban?'
stb.". Emellett n�gy pszichol�gushallgat�t is megk�rtem,
�t�lj�k meg az �rzelmeket ugyanezen szempontok szerint, majd
megvitattuk a n�zetelt�r�seket. Ezt nem egy tudom�nyos kutat�snak
sz�ntam, csak arra voltam k�v�ncsi, hol tal�lunk vit�s
pontokat � err�l m�r �t meg�t�l�b�l is el�gg� sok kider�lt.
Az �rzelmek t�lnyom� t�bbs�g�nek meg�t�l�s�ben �t�nk

k�z�l legal�bb n�gyen egyet�rtett�nk. N�h�ny �rzelem meg�t�l�s�ben
nem volt ekkora egyet�rt�s, de csak egyetlenegy olyan
�rzelem volt, amelyr�l komoly, szenved�lyes vita alakult ki: a
szeretet.
Az alap�rzelmek c�m� fejezetben l�ttuk, hogy a szeretet sehogyan

sem volt beilleszthet�' az alap�rzelmek k�z�. M�g amikor
hirtelen j�rja �t az embert, akkor sem kapcsol�dik hozz�
egy�rtelm�en meghat�rozhat� zsigeri v�ltoz�smint�zat, sem j�l
azonos�that� arckifejez�s, �s az agyi k�palkot� elj�r�sok seg�ts�g�vel
sem siker�lt semmilyen �szeretetk�zpontot" tal�lni az
agyban,' mik�zben p�ld�ul a bizalomhoz vagy a megvet�shez
siker�lt el�gg� j�l k�r�lhat�rolhat� agyter�leteket kapcsolni.
Egyik �rzelmi prizm�nk sem reag�lt a szeretetre, ennek alapj�n
�llap�tottuk meg, hogy a szeretet nem alap�rzelem �s nem is
keverhet� ki alap�rzelmekb�l.
Abban teljes volt az egyet�rt�s �t�nk k�z�tt, hogy a szeretet

pozit�v �rzelem, viszont nagyon megoszlottak a v�lem�nyek,
hogy a szeretet m�k�dhet-e egy olyan l�nyben, amelynek nincs
szelfie. Szereti-e p�ld�ul egy kutya a gazd�j�t, vagy egy majom
a kicsiny�t?
Az �t meg�t�l� k�z�l kett� m�lyen h�v� kereszt�ny volt, egy

meggy�z�d�ses ateista, kett� pedig sem h�v�nek, sem ateist�nak

nem tartotta mag�t. A k�t vall�sos meg�t�l� szerint a szeretet
felt�tele a szelf l�tez�se. Az ateista meg�t�l� szerint nem felt�tele.
A m�sik k�t meg�t�l� bizonytalankodott, egyik�k kihagyta
ezt a k�rd�st, a m�sik �n voltam � �n ugyan azt v�laszoltam,
hogy felt�tele, de nagyon bizonytalan voltam a v�laszomban,
gondoltam, majd megl�tjuk, a t�bbiek mit mondanak.
B�r �t ember v�lasz�b�l nem lehet messzemen� k�vetkeztet�st

levonni, aligha v�letlen, hogy a k�t h�v� v�laszolt hat�rozott
nemmel arra a k�rd�sre, amely azt firtatta, megjelenhet-e
a szeretet egy olyan l�nyben, amelynek nincs szelfi e. A vall�sok
mindegyike a szelf �p�t�s�r�l sz�l, arr�l, hogy mik�ppen
defini�ljuk magunkat. Amikor J�zus a szeretetr�l besz�l, azt
a mai pszichol�gia fel�l n�zve tekinthetj�k �gy, hogy ezzel a
kereszt�ny ember szelfi�t defini�lja. Nem csoda h�t, ha a m�lyen
h�v� meg�t�l�k szeretet alatt a krisztusi szeretet �rtett�k,
�s egy�rtelm�en �sszekapcsolt�k a szel�fel. Az anyai vagy az
apai szeretetre viszont ez m�r nem biztos, hogy �rv�nyes. A nem
h�v� meg�t�l�k sz�m�ra a krisztusi szeretet, illetve az anyai vagy
apai szeretet fogalma nem v�lt ennyire �lesen sz�t, ez�rt nem
�t�lt�k a szeretetet egy�rtelm�en tiszt�n emberi (pontosabban:
szelfet ig�nyl�) �rzelemnek.
M�r az anyai �s az apai szeretet is k�t eg�szen m�sfajta

szeretet. Erich Fromm �rja': �Az anya szeretet�t nem lehet
elnyerni, az vagy van, vagy nincs; mind�ssze annyit tehetek,
hogy bizakodom (ahogy a Zsolt�ros mondja: ,b�ztatt�l engem
any�mnak eml�in'") �s �talakulok gy�moltalan, tehetetlen gyerekk�.
De a lutheri hit �rdekess�ge, hogy a nyilv�nos k�pb�l
elt�ntette az anya alakj�t, �s az ap��val helyettes�tette; az anyai
szeretet biztons�ga helyett az uralkod� von�s az intenz�v k�tely,
a rem�nytelen rem�nys�g az apa felt�tlen szeretet�ben."
Minden vall�sban fontos szerepet j�tszik a szeretet fogal-

ma, de J�zus volt az, aki az emberi l�t alapfogalm�v�, s ezzel

v�g�rv�nyesen tiszt�n emberi �rzelemm� tette. Ezt a mohamed�nok
is �tvett�k, J�zust �k is pr�f�t�nak, Isten kiv�lasztott
k�ld�tt�nek tekintik.
Tal�n �pp az�rt volt sz�ks�g J�zusra, mert a szeretet, ez az

alapvet� fontoss�g� �rzelem nem alap�rzelem, semmilyen biol�giai
m�don nincs bel�nk programozva, �s �gy csakis kognit�v
(azaz: gondolkod�s �tj�n l�trej�v�) �rzelem tud lenni � ez al�l
tal�n csak az anyai szeretet kiv�tel. A szeretetet tanulni kell,
csak �gy mag�t�l �ltal�ban nem j�n l�tre benn�nk, mint ahogy
a tanult tehetetlens�g sem. Ahogy Fromm �rja: �Aki nem �rti,
hogy a szeretet aktivit�s, a l�lek ereje, azt hiszi, hogy semmi
m�sra nincs sz�ks�g, csak meg kell tal�lni a megfelel� t�rgyat
� �s azt�n megy minden mag�t�l. Ez a magatart�s olyan, mintha
valaki, aki festeni akar, k�tn� az ebet a kar�hoz, hogy nem
kell megtanulnia a mesters�get, el�g, ha megkeresi a megfelel�
t�rgyat, �s mihelyt megtal�lta, gy�ny�r� k�pet fog festeni." 59
Igaz�b�l semmi olyan mondanival�m nincs a szeretetr�l,

amit J�zus ne mondott volna el, �s azt tapasztaltam, hogy a
pszichol�giai szakirodalomnak sem nagyon van. Az egyetlen
dolog, amit �rdemesnek tartok ehhez hozz�tenni, az a szempont,
hogy a szeretetnek ez a form�ja, a krisztusi szeretet tiszt�n
emberi �rzelem.
Ez �rv�nyes minden olyan �rzelemre is, amelyben valamilyen

m�don szerepet j�tszik a krisztusi szeretet, �gy azokra
az �rzelmekre is, amelyek azzal �ppen ellent�tesek, p�ld�ul a
gy�l�let, az ellenszenv, az ut�lkoz�s. Id�zz�k We�res S�ndort,
aki �t�t� er�vel mutat r�, hogy ezek a negat�v �rzelmek mik�ppen
alapulnak a szelfre: "Ha valami ir�nt ellenszenvet �rzel, ez
egyr�szt meg�rt�k�pess�ged csonkas�g�nak jele, m�sr�szt annak,
hogy ellenszenved t�rgya valamilyen form�ban benned is
jelen van. Gy�l�l�d a gazdagokat? tiszt�tsd ki gazdags�g ir�nti
v�gyadat, s majd nem gy�l�lk�dsz. Ut�lod a n�'h�d�t�kat? tiszt�tsd

ki �rz�ki v�gyaidat, s majd nem ut�lkozol.""
Ez persze a k�lt� szempontja, egy tud�s mindig sokkal viszszafogottabban

�ltal�nos�t. P�ld�ul biztos vagyok benne, hogy a
t�meggyilkosok ir�nti ellenszenvemet nem saj�t t�meggyilkol�si
v�gyam t�pl�lja. Ez egy tudom�nyos �ltal�nos�t�st automatikusan
megk�rd�jelezne, mik�zben We�res szavainak �rv�nyess�g�b�l
semmit sem von le.
A SZERELEM
A szeretetr�l J�zus ut�n nem maradt szinte semmi mondanival�m,

a szerelemr�l pedig a k�lt�k �s �r�k mondtak el l�nyeg�ben
minden �rdekeset. Ehhez is egyetlenegy ponton van egy�ltal�n
valami hozz�tennival�m: a szerelem is tiszt�n emberi �rzelem,
amely az�ltal nyer �rtelmet, hogy k�t ember tiszt�ba j�n a saj�t
szelfi�vel, �s annak kieg�sz�t�s�t megtal�lja a m�sikban. Ahogy
Shakespeare mondja: �Jancsi Pannit nyerje meg, / zs�k a foltj�t
lelje meg, / h�m a n�'st�nyt vigye haza, / s ne legyen panasza."'
Az okok pr�zais�ga nem akad�lyozza meg a k�vetkezm�nyek

k�lt�is�g�t.' A szerelemnek megvannak a biok�miai
alapjai, ebb�l azonban nem k�vetkezik a szerelem term�szete,
csak �ppen ellent sem mondhat nekik. �H�m a n�st�nyt vigye
haza" � ez a dolognak a biok�mi�b�l k�vetkez� r�sze. �Zs�k
a foltj�t lelje meg" � ez pedig a tiszt�n emberi, avagy: k�lt�i
oldala, amely a biok�mi�b�l nem k�vetkezik, igaz, ellent sem
mond neki. Ez�rt nem gondolom, hogy a p�rosan �l�', ak�r
egym�st naphosszat nyal�-fal� �llatok a sz� emberi �rtelm�ben
szerelmesek egym�sba.
A szerelem az�rt rendk�v�l komplex dolog, mert az �rzelmek

mindh�rom alapt�pus�b�l tartalmaz elemeket. Megjelennek
benne a James�Lange-f�le mechanizmusok: nem az�rt nevet�nk

r� a szerelm�nkre, mert meg�r�l�nk neki, hanem az�rt �r�l�nk
meg neki, mert amikor megl�tjuk �'t, a test�nkben t�rt�n� v�ltoz�sok
nevet�sre ingerelnek. Megjelennek a kognit�v, de nem
tiszt�n emberi �rzelmek, megtanuljuk szeretni szerelm�nk sz�munkra
�rthetetlen furcsas�gait: �F�rdik az �r�k T�ma. / L�pdel.
Hajladozik. Bel�tni neki. Ahogy a padl�t mossa. / A hajcsatj�t
keresi. H�rom / cigarett�ja �g (h�rom f�b�ne) / a lak�s
h�rom k�l�nb�z� pontj�n. / �trendezi a t�k�rgy�jtem�ny�t.
R�gy�jt a negyedikre." (Petri Gy�rgy)" �s megjelennek a szelf
�zenetei, a tiszt�n emberi �rzelmek is: ��h, h�t mif�le anyag
vagyok �n, / hogy pillant�sod metsz �s alak�t?" (J�zsef Attila)"
Ahogy a krisztusi szeretetet, a szerelmet is meg kell tanulni,

ez sincs biol�giailag bel�nk programozva. Nincs olyan, hogy
�szerelemre sz�lett�l". Ez tal�n a legf�lrevezet�bb gondolat,
amit a primit�v ��nseg�t�'" k�nyvek sz�zaiban l�thatunk. A szerelem
nem vel�nk sz�letett tulajdons�gunk, hanem apr�nk�nt
tanuljuk meg az irodalomb�l, a biol�gi�b�l, a pszichol�gi�b�l
�s legf�k�ppen: egym�st�l.
II. Hier�n kir�ly arra k�rte Archim�d�szt (m�s forr�sok

szerint I. Ptolemaiosz Euklid�szt), hogy valamilyen egyszer�
m�don vezesse be a matematika rejtelmeibe. A tud�s ezt v�laszolta:
�Fels�g, a matematik�hoz nem vezet kir�lyi �t." Ugyanez
�rv�nyes a szeretetre �s a szerelemre is, aki ennek az ellenkez�'j�t
�g�ri, az lustas�gunk �s hi� rem�nyeink v�mszed�je.
Egyel�re abbahagyom a primit�v ��nseg�t�" k�nyvek csep�l�s�t,

de a T�l az �rzelmeken c�m� fejezet v�g�n m�g visszat�r�nk
r�juk � �s nem csak egy�rtelm�en negat�v felhanggal. Addigra
meglesznek az eszk�zeink ahhoz is, hogy megvizsg�ljuk, mi
t�rt�nik a szerelemmel (�s egy�b �rzelmeinkkel is) akkor, amikor
�pp nem l�ngolnak, nem t�ltik be a teljes �n�nket, ugyanakkor
m�gis �lnek benn�nk �s meghat�rozz�k a mindennapi �let�nket.
A boldog.s�g
pszichol�gi�ja
Lehet, hogy a pszichol�giai kutat�sokat egy �vsz�zadra

f�lrevezette Tolsztoj Anna Kareninaj�nak
h�res kezd�mondata: �A boldog csal�dok mind hasonl�k
egym�shoz, minden boldogtalan csal�d a
maga m�dj�n az."65
Egy volt hallgat�m" itt megjegyezte, hogy ezt csak

egy boldogtalan ember l�thatja �gy. Akik m�sf�l�k,
mint mi, azokat hajlamosak vagyunk egym�shoz
hasonl�nak l�tni. P�ld�ul az �zsiaiakat mi nehezen
tudjuk megk�l�nb�ztetni egym�st�l, mert olyan
egyform�nak l�tszanak, mik�zben �k nagyon
pontosan meg tudj�k mondani, ki k�nai, ki jap�n,
ki vietnami, ki koreai. Ez ford�tva is igaz: annak
idej�n vietnami �vfolyamt�rsaink folyton �sszekevertek
minket P�ter bar�tommal, aki hirtelensz�ke
�s k�k szem� volt, m�g �n s�t�tbarna haj� �s barna
szem� � csak �pp el�gg� hasonl� testalkat�ak
voltunk. A haj �s a szem sz�n�ben az �zsiaiak csak
kev�ss� k�l�nb�znek egym�st�l, �gy �k ink�bb
m�sfajta testi tulajdons�gokban �szlelik az emberek
k�z�tt a k�l�nbs�geket.
A boldogs�g h�rom komponense
pozit�v �rzelmek
elm�ly�lt cselekv�sek
tartalmas �let
A boldogs�g pszichol�gi�ja 7 7
A tudom�nyos kutat�s is �ltal�ban a k�l�nb�z�s�geket vizsg�lja.

Ha az egyedek valamiben nagyon hasonl�k egym�shoz,
akkor nemigen van mit kutatni � le�rjuk, hogy olyanok, �s k�sz.
Azon aligha van mit kutatni, hogy kinek h�ny ujja van, de ha
valakinek hat van, akkor m�r van min vizsg�l�dni. A j�l feltett,
gy�m�lcs�z� tudom�nyos k�rd�sek t�bbnyire arr�l sz�lnak,
milyen t�rv�nyszer�s�g rejlik a sokf�les�g m�g�tt, p�ld�ul mi
hat�rozza meg az �gitestek legk�l�nf�l�bb mozg�sait vagy a
legv�ltozatosabb fajok kialakul�s�t.
Ha a boldogs�g l�nyeg�ben mindig ugyanolyan, akkor kev�s

kutatnival� van rajta, akkor t�nyleg sokkal �g�retesebb a
boldogtalans�g sokf�les�g�t vizsg�lni. Csakhogy mihelyt a
boldogs�g is a pszichol�giai kutat�sok t�m�j�v� v�lt, kider�lt,
hogy ez t�ved�s: a boldogs�g ugyanannyira v�ltozatos, mint a
boldogtalans�g. Minden boldog ember a maga m�dj�n boldog.
�s persze akkor m�r minden boldog csal�d is.
R�KKELT� TEHETETLENS�G
A tanult tehetetlens�g felfedez�se m�g a boldogtalans�gkutat�s

fontos �llom�sa volt. B�r megd�nt�tte az akkoriban �rv�nyes
tanul�selm�leteket, t�k�letesen illeszkedett az adott korszak
tudom�nyos f�'ir�ny�hoz. Ez a felfedez�s tov�bbra is a negat�v
jelens�gek kutat�s�r�l sz�lt olyannyira, hogy Seligman �s egy
koll�g�ja egyik k�s�rlet�kkel l�tv�nyosan igazolt�k, hogy a tanult
tehetetlens�g egyenesen r�kkelt� is lehet.'
Patk�nyok agy�ba tumorsejteket �ltettek, pont annyit,

amennyi norm�l esetben 50 sz�zal�kos val�sz�n�s�ggel aktiviz�l�dik
�s kezd el burj�nzani. Ezut�n a patk�nyokat h�rom
csoportba osztott�k: az egyikkel tehetetlens�get �lettek �t, a
m�siknak volt kontrollja az �ram�t�s f�l�tt, a harmadik pedig
7 8 m�r� L�szl�
egy�ltal�n nem kapott �ram�t�st. A k�s�rletben a patk�nyok

egym�s kl�njai voltak, a be�ltetett tumorsejtek sz�ma is pontosan
egyenl� volt; a k�rnyezet�kben is az egyetlen k�l�nbs�g
a tehetetlens�g, illetve az �ram�t�s feletti kontroll megtanul�s�nak
id�'szaka volt.
Az eredm�ny eg�szen mellbev�g� lett: a tehetetlen csoportban

a patk�nyok 73%-�ban kifejl�d�tt a tumor, abban a
csoportban viszont, amelyiknek volt befoly�sa az �ram�t�sre,
csak kb. 30%-ban. A harmadik csoportban most is nagyj�b�l
50% volt az ar�ny. A tanult tehetetlens�g teh�t ak�r oka is lehet
a r�knak, �s a kontroll meg�l�se cs�kkentheti kialakul�s�nak
es�ly�t! Emberekkel term�szetesen nem v�geztek hasonl� k�s�rletet,
de a gy�gyszeripari kutat�sok azt mutatj�k, hogy az
ilyesfajta eredm�nyek az emberre is t�bb�-kev�sb� �rv�nyesek
szoktak lenni.
A tanult tehetetlens�g sok szempontb�l kiv�l�an magyar�zta

a depresszi� kialakul�s�t �s m�k�d�s�t is, f�leg az �gynevezett
unipol�ris depresszi� eset�ben, ahol a s�lyos leverts�g
id�szakait nem v�ltj�k id�r�l id�'re t�lp�rg�', �gynevezett m�ni�s
szakaszok. Seligman�k sz�mos k�s�rlete vizsg�lta a hasonl�s�got
a tanult tehetetlens�g �s a depresszi� k�z�tt. Id�zz�k
�t: �A tanult tehetetlens�g �s a depresszi� �llapot�ban az agy
hasonl� vegy�letek hi�ny�ban szenved, �s ugyanaz a gy�gyszerez�s,
ami enyh�ti az unipol�ris depresszi�t az emberekn�l,
szint�n enyh�ti a tehetetlens�get az �llatokn�l."'
Harminc�vnyi kutat�s ut�n azonban Seligman meglehet�'-

sen el�gedetlen volt az eredm�nyekkel. 1994-ben �rt k�nyv�ben69
sz�mot vetett azzal, hogy mit �rt el a tudom�ny k�l�nf�le
ment�lis betegs�gek kutat�s�ban, �s meglehet�sen ki�br�nd�t�
eredm�nyre jutott. A t�bbtucatnyi s�lyos pszichi�triai k�rk�p
k�z�l k�l�nf�le gy�gyszerekkel �s pszichoter�pi�kkal �sszesen
tizenn�gyet tudtak hat�konyan kezelni, �s ezek k�z�l is csak
kett�t t�nylegesen meggy�gy�tani. A helyzet ma m�r valamivel

jobb, b�r ezt n�h�nyan vitatj�k."
TANULT OPTIMIZMUS
A tehetetlens�get megtanul� kuty�k �ltal�ban igen sz�nalmas

�llapotba ker�ltek. Ha b�rmi kellemetlens�g �rte �ket, meg sem
pr�b�ltak v�dekezni ellene, csak lesunyt fejjel v�rt�k, hogy elm�ljon.
Seligman �s munkat�rsai megsajn�lt�k �ket, �s n�h�ny
�llattal megpr�b�lkoztak, hogy visszacsin�lj�k, amit tan�tottak
nekik, �s ami, legal�bbis emberi szemmel n�zve, oly boldogtalann�
tette �ket.
A m�sodik, kett�s ketrecben megpr�b�lt�k a kuty�kat megtan�tani

arra, hogy ugorjanak m�r �t a ketrec m�sik fel�be, ha j�n
az �ram�t�s. R�ngatt�k szerencs�tlen kuty�kat, de azok egyre
csak vonakodtak. N�melyik�k azonban m�gis megtanulta, �s
egy id� ut�n mag�t�l is �tugrott. Ezek a kuty�k ezzel v�gleg
kigy�gyultak a tanult tehetetlens�gb�l, a k�s�bbiekben m�r
minden helyzetben akt�van kerest�k a menek�l�s �tj�t."
A tanult tehetetlens�g �gy az esetek egy r�sz�ben gy�gy�that�nak

bizonyult. N�melyik kutya megtanulta az ellent�t�t
is, amit tanult optimizmusnak neveztek el. Ez a jelens�g m�r
nem lepte meg a pszichol�gusszakm�t annyira, mint a tanult
tehetetlens�g, mivel m�r nem egy j�l bev�lt, uralkod� elm�letet
d�nt�tt meg � miut�n elfogadtuk, hogy a tehetetlens�g tanulhat�,
mi�rt ne lehetne az ellent�te is az?
Ez�rt a tanult optimizmus l�tez�s�nek al�t�maszt�s�ra nem

�llnak rendelkez�sre olyan er�s �s meggy�z� k�s�rleti bizony�t�kok,
mint a tanult tehetetlens�gre � mi�rt is v�gezne egy
kutat� olyan k�s�rleteket, amelynek eredm�nyei biztosan nem
lepnek meg senkit? Igaz�n er�s bizony�t�kok csak igaz�n er�s
ellen�ll�ssal szemben tudnak sz�letni, ez�rt v�lt a tanult tehetetlens�g

ilyen hatalmas sikert�rt�nett�. K�r, hogy a tanult
optimizmus nem v�lt azz�, mert �gy nem ker�lt be olyan intenzit�ssal
a pszichol�giai k�ztudatba, mint ami megilletn�. �gy
maradhatott a pszichol�giai kutat�sok t�lnyom� t�bbs�g�nek
az alapmot�vuma tov�bbra is a boldogtalans�g.
A tanult optimizmust legal�bb annyira fontos felfedez�snek

tartom, mint a tanult tehetetlens�get. Akkor is meg�rdemeln�,
hogy hasonl� erej� k�s�rletek t�massz�k al� l�tez�s�t, ha az
eredm�nyek most m�r nem lepn�nek meg senkit a sz�k szakm�ban.
Az is fontos, hogy a laikus k�z�ns�g, p�ld�ul egy kem�ny
term�szettudom�nyos k�s�rleteken nevelkedett fizikus
vagy m�rn�k is �rezze a felfedez�s s�ly�t. Ugyanakkor azt is
meg�rtem, ha Seligman �s a t�bbi kutat� �rdekl�d�se ehelyett
ink�bb a jelens�g alkalmaz�si lehet�s�gei fel� fordult akkor is,
ha mag�nak a jelens�gnek minden kritik�t ki�ll�, tiszt�n k�s�rleti
bizony�t�sa mindm�ig nem t�rt�nt meg.
Ezzel egy�tt el�g sok k�s�rleti anyag gy�lt �ssze, amelyek

f�ny�ben a tanult optimizmus elm�lete ma m�r olyan d�h�dten
szkeptikus ellenfelekkel szemben is meg�lln� a hely�t, mint
amilyenek a tanult tehetetlens�g elm�let�t t�madt�k. M�r az
a t�ny is ezt az �sszk�pet vet�tette el�re, hogy a patk�nyokn�l
a kontroll meg�l�se cs�kkentette a r�k kialakul�s�nak es�ly�t.
Itt ugyan tanult optimizmusr�l m�g nem besz�lhet�nk, de ez
a k�s�rleti eredm�ny is mutatja, hogy a kontroll �lm�ny�nek
hossz� t�von is fontos kihat�sa lehet egy �l�l�ny �let�re.
A tanult optimizmus k�zvetlen vizsg�lat�ra az egyik k�s�rleti

ir�nyt m�g Seligman �s koll�g�i ind�tott�k el kutyak�s�rleteik
idej�n. Megpr�b�ltak n�h�ny kiskuty�t �gy felnevelni, hogy
min�l t�bb olyan helyzetbe ker�ljenek, amikor a kontroll a kez�kben
van. Ezek k�z�l a kuty�k k�z�l l�nyegesen kevesebb
tanulta meg k�s�bb a tehetetlens�get k�s�rleti alanyk�nt, amikor
A boldogs�g pszichol�gi�ja 81
sorsa a m�sik kutya cselekedeteihez volt k�tve. Az embergyerekek

eset�ben is sok vizsg�lat mutatta ki, hogy min�l t�bbf�le
dolog f�l�tt van kontrolljuk, ann�l kev�sb� lesznek hajlamosak
a tanult tehetetlens�gre feln�ttkorukban, �s �ltal�ban is optimist�bbak
lesznek.'
Egy m�sik ir�ny kutat�i k�l�nf�le gyakorlatokat, tr�ningeket,

ter�pi�kat dolgoztak ki a tanult optimizmus elm�let�re
alapozva, amelyek jelent�s javul�st eredm�nyeztek az alanyok
hozz��ll�s�ban, optimist�bbak lettek, �s a teljes�tm�ny�k is javult."
A s�lyosan depresszi�s p�ciensek k�z�l is j� n�h�nynak
t�bbet javult az �llapota, mint m�s ter�pi�kt�l vagy gy�gyszerekt�l.
De t�volr�l sem mindenkinek �s messze nem egyenl�
m�rt�kben. �gy a kutat�sok ink�bb annak a k�rd�snek a megv�laszol�sa
fel� fordultak, hogy kikn�l bizonyultak ezek a gyakorlatok
eredm�nyesnek, �s akikn�l nem, azokn�l mi�rt nem.
AZ A BIZONYOS 40 (DE LEGAL�BBIS 20) SZ�ZAL�K
M�r a tanult tehetetlens�g l�tez�s�t bizony�t� k�s�rletek sem

minden egyes �llatra vagy emberre m�k�dtek, voltak kiv�telek.
A pszichol�gi�ban nincs olyan, hogy sz�z sz�zal�k, ann�l sokkal
sokf�l�bbek �s v�ltozatosabbak vagyunk.
Ezeket a kiv�teleket sok�ig figyelmen k�v�l hagyt�k, mivel

a jelens�g a k�s�rleti �llatok nagy t�bbs�g�re k�ts�gtelen�l
fenn�llt. Mindig volt azonban n�h�ny kutya, amelyik nem volt
hajland� megtanulni a tanult tehetetlens�get, �s a tehetetlen
verg�d�s ut�n is megtal�lta a m�sik, dupla ketrecben a menek�l�s
�tj�t. Nem is kev�s ilyen kutya volt, k�zel harmaduk. Az
emberekkel v�gzett k�s�rletek sor�n is nagyj�b�l hasonl� ar�nyt
tapasztaltak, ott is a k�s�rleti szem�lyek k�zel egyharmada immunisnak
bizonyult a tanult tehetetlens�ggel szemben.
A m�sik oldalon is voltak kiv�telek: abban a csoportban sem

mindenki �lt a kontroll lehet�s�g�vel, amelyiknek volt lehet�s�ge
befoly�solni az �ram�t�st, illetve emberek eset�ben a zajt.
A kuty�k �s az emberek k�z�l is k�r�lbel�l minden nyolcadik
�gy viselkedett, mint aki m�r kor�bban megtanulta a tehetetlens�get,
vagy eleve �gy sz�letett.
K�rd�s, hogy a kiv�teleket mi okozza: ezeknek a kuty�knak

vagy embereknek a genetikai tulajdons�gai, vagy kor�bbi �lett�rt�net�k,
azaz a k�rnyezet? Esetleg valamif�le mindezeken
k�v�li t�nyez�k?
A fejezet elej�n bemutatott patk�nyk�s�rletben, amellyel a

tanult tehetetlens�g r�kkelt�' hat�s�t bizony�tott�k, sem genetikai,
sem k�rnyezeti k�l�nbs�g nem volt a lds�rleti patk�nyok
k�z�tt. Mindegyik genetikailag teljesen egyforma kl�n volt,
�s pontosan ugyanolyan k�r�lm�nyek k�z�tt tartott�k �ket.
Ha a tumor kialakul�s�t sz�z sz�zal�kban a tanult tehetetlens�g

okozn�, akkor 50%-r�l 100%-ra emelkedett volna az
ar�ny azokn�l, akik tanult tehetetlens�get �ltek meg. De csak
73%-ra emelkedett, azaz a n�veked�s csak 23% volt a lehets�ges
50%-hoz k�pest. Mivel a 23 az 50-nek 46%-a, az eredm�nyt
csak 46%-ban hat�rozta meg a k�s�rletben kontroll�lt t�nyez�.
Abban a csoportban, amelynek volt kontrollja az �ram�t�s f�l�tt,
ugyanilyen sz�mol�s alapj�n a r�k kialakul�s�nak cs�kken�s�t
40%-ban tulajdon�thatjuk a k�s�rletben szerzett �lm�nynek
(annak, hogy volt kontrolljuk az �ram�t�s felett), �s 60%-ban a
k�s�rletben nem kontroll�lt t�nyez�knek. Ezt a marad�k 60%-ot
(illetve a tehetetlen csoportban a marad�k 54%-ot) csak a v�letlennek
tulajdon�thatjuk, mivel minden egy�b k�rnyezeti �s
genetikai t�nyez�' azonos volt.
�mb�r lehet, hogy val�j�ban ez a marad�k sem a v�letlennek,

hanem valami nagyon is j�l meghat�rozott, de �ltalunk
figyelmen ldv�l hagyott dolognak tudhat� be. Mondjuk p�ld�ul
az asztrol�giai hat�soknak. Ezek (ha egy�ltal�n l�teznek) nem

k�rnyezeti t�nyez�k, mivel a sz�let�s pillanat�ban m�r teljesen
eld�lnek, de nem is genetikaiak, mivel a DNS-hez semmi k�z�k.
A tudom�nyos kutat�sokban az ilyesmik, m�g ha net�n t�nyleg
l�teznek is, csak a figyelembe nem vett t�nyez�k sz�m�t gyarap�tj�k,
�s hat�sukat a v�letlen t�nyez�k hat�sai k�z� soroljuk.
Az emberek eset�ben sem a genetikai, sem a k�rnyezeti

v�ltoz�kat nem lehet olyan m�rt�kben kontroll�lni, mint a
patk�nyk�s�rletekben. Ez�rt sok t�nylegesen l�tez�' k�rnyezeti
�s genetikai hat�s is a �v�letlen" kateg�ri�ba ker�lhet, nemcsak
olyasmik, mint az asztrol�giai t�nyez�'k. Ezzel egy�tt �rdekes
lehet meghat�rozni, hogy egy-egy dolog alakul�s�ban mennyire
sz�m�tanak az �r�kl�tt �s mennyire a k�rnyezeti hat�sok. Ez
a probl�ma el�sz�r a n�v�nytermeszt�k �s az �llatteny�szt�k
kutat�saiban mer�lt fel, nekik k�l�n�sen fontos tudni, melyik
tulajdons�g mennyire teny�szthet�, azaz milyen m�rt�kben
hat�rozz�k meg a genetikai t�nyez�k. Az erre a c�lra szolg�l�
matematikai technik�kat �k dolgozt�k ki, ezeket m�r k�szen
vehett�k �t a boldogs�gkutat�k.
Mennyire hat�rozza meg a boldogs�gszint�nket genetikai

�r�ks�g�nk �s mennyire a k�rnyezet? Es van-e esetleg m�g
ezeken k�v�l is valamif�le fontos komponens, ha nem is �pp
asztrol�giai, de p�ld�ul saj�t sz�nd�kos cselekedeteink? Ezekben
a kutat�sokban azt vizsg�lt�k, hogy az emberek mennyire tartj�k
magukat boldognak, hov� helyezik a boldogs�gszintj�ket,
mondjuk, egy h�tfok� sk�l�n.
Az ismert amerikai boldogs�gkutat�, Sonja Lyubomirsky,

er�'sen leegyszer�s�tve a kutat�si eredm�nyeket, arra jutott, hogy
a boldogs�gszintet 50%-ban genetikai adotts�gaink, 10%-ban
k�rnyezeti adotts�gaink �s 40%-ban sz�nd�kos tetteink hat�rozz�k
meg." Ezt val�ban t�bb kutat�s is igazolta. Ha az eredm�nyeket
erre a h�rom komponensre reduk�ljuk, a boldogs�g
sz�nd�kos tetteinkkel befoly�solhat� r�sze �ltal�ban 33-42%

k�z�tti ar�nyra j�n ki."
Csakhogy ebb�l a felsorol�sb�l egy komponens teljesen

hi�nyzik: a v�letlen (vagyis a figyelembe nem vett t�nyez�k �szszess�ge).
Kor�bbi sz�m�t�saink a patk�nyokkal azt mutatt�k,
hogy ezek ak�r az �sszes hat�s 50-60%-�t is kitehetik, �s ez
az eml�tett boldogs�gkutat�sokra is nagyj�b�l �rv�nyes. Ez�rt
k�nnyen lehet, hogy a boldogs�gfokoz� ��nseg�t�" m�dszerek
apostolai �ltal oly sokat eml�tett 40%, ami sz�nd�kos tetteinkkel
befoly�solhat�, val�j�ban csak k�r�lbel�l 20%, mivel ez esetben
a v�letlen t�nyez�k sem hanyagolhat�k el, azok felett sincs
hatalmunk. A k�vetkez� fejezetben visszat�r�nk az �nseg�t�s
technik�inak elemz�s�re, el�bb azonban l�ssuk, mi mindenre
jutottak m�g a boldogs�gkutat�k.
Az eml�tett kutat�sokban a boldogs�gszint meg�t�l�se nem

egy objekt�v m�r�sen alapul, hanem egy szubjekt�ven adott �rt�ken.
Lehet, hogy mindenkinek m�shol van a k�sz�b�rt�ke,
amely felett boldognak �s amely alatt boldogtalannak �rzi mag�t.
Nem tudhatjuk, hogy egy ember, aki el�gedetlen a saj�t
boldogs�gszintj�vel, val�j�ban nem boldogabb-e, mint egy
ig�nytelenebb �s ez�rt el�gedettebb t�rsa.
Ezzel egy�tt �rdekes, hogy m�g egy ilyen �l�gy" v�ltoz�kkal

v�gzett vizsg�lat is kimutatott egy jelent�s komponenst,
amelynek m�rt�ke csakis rajtunk m�lik. M�g ha ez csak k�r�lbel�l
20% is, gondoljunk bele, mi mindent tudn�nk kezdeni egy
hirtelen j�tt h�szsz�zal�kos fizet�semel�ssel � innen n�zve m�r
nem is olyan csek�ly ez a sz�m. Emellett ez az ar�ny csak az
�tlag: van, akin�l t�bb, �s van, akin�l kevesebb. A kutat�sok azt
is kimutatt�k, hogy vannak, akik egyszer�en boldog embernek
(vagy boldog kuty�nak) sz�lettek, az � eset�kben sokkal kisebb
ez a sz�m. Akik nem ilyen szerencs�sek, azokn�l viszont l�nyegesen
magasabb is lehet. M�r ebb�l is l�tszik, hogy a boldogs�g
t�volr�l sem annyira unalmasan egys�ges dolog, mint Tolsztoj

szavai alapj�n gondolhatn�nk, b�ven lehet mit kutatni rajta.
A DEPRESSZ�V REALIZMUS
Hasonl�an ahhoz, ahogy a tanult optimizmus felfedez�s�hez

a tanult tehetetlens�gen kereszt�l vezetett az �t, a boldogs�g
kutat�sa is a depresszi�kutat�s eredm�nyeib�l indult ki. M�r az
1970-es �vekben j�l bev�lt tesztek �lltak rendelkez�sre, amelyek
seg�ts�g�vel el�gg� pontosan meghat�rozhat� volt, ki mennyire
hajlamos a depresszi�ra. Min�l ink�bb a sk�la depressz�v oldal�n
helyezkedik el valaki, ann�l nagyobb az es�lye arra, hogy �lete
folyam�n valamikor olyan depresszi�ba esik, amely m�r szakember
seg�ts�g�t ig�nyli. Ez nem jelenti azt, hogy felt�tlen�l
�gy is alakul a sorsa, csak az es�lye nagyobb r�. Ezek a tesztek
csak kitetts�get, hajlamot jeleznek, nem konkr�t betegs�geket.
Azokn�l, akikn�l t�nyleg megjelenik a betegs�g, eg�szen m�sfajta
eszk�z�kkel vizsg�lj�k a k�r pontos mibenl�t�t.
A kutat�k m�r az 1970-es �vekben �szrevett�k, hogy a depressz�v

emberek �ltal�ban sokkal t�bb rosszra eml�keznek az
�let�kb�l, mint a kev�ss� depressz�vek. Pesszimist�bban l�tj�k
a vil�got, �s hajlamosabbak az �let s�t�tebb oldalait �szrevenni.
Persze lehet, hogy vel�k val�ban t�bb rossz esem�ny t�rt�nt az
�let�kben, �s �ppen ett�l lettek depressz�vebbek. A kutat�sok'
azonban azt mutatt�k, hogy ez nem �gy van. A depresszi�ra kev�sb�
hajlamos emberek a vel�k t�rt�nt apr�bb-nagyobb kellemetlens�gek,
rossz dolgok nagy t�bbs�g�t egyszer�en elfelejtik,
m�g a depressz�vebbek mindenre sokkal pontosabban eml�keznek.
A kev�ss� depressz�v emberek emellett t�bb j� esem�nyre
eml�keznek, mint amennyi val�j�ban t�rt�nt vel�k, m�g a
depressz�vek ezeket is meglehet�sen pontosan tartj�k nyilv�n.
�gy fedezt�k fel a depressz�v realizmus jelens�g�t, amelynek

l�tez�s�re egyre t�bb bizony�t�kot tal�ltak a kutat�k. A depreszsz�vebbek
sokkal re�lisabban �t�lik meg k�pess�geik m�rt�k�t
is, m�g a sk�la m�sik v�g�n elhelyezked�'k hajlamosabbak a
val�sn�l l�nyegesen jobb k�pess�geket tulajdon�tani maguknak.
Ez sokkal t�bb kudarchoz vezet, de nem b�nj�k, mert a
t�bbs�g�t hamar elfelejtik.
Egy k�s�rletben" egyetemist�knak egy l�mp�t kellett kapcsolgatniuk,

�s a k�s�rlet sor�n k�l�nb�z� m�rt�kben volt kontrolljuk
a l�mpa m�k�d�se f�l�tt. Volt, amikor a kapcsol� t�k�letesen
m�k�d�tt, volt, amikor csak az esetek fel�ben, �s voltak
id�szakok, amikor a kapcsol� egy�ltal�n nem �llt �sszef�gg�sben
a l�mpa m�k�d�s�vel. Az eredm�nyek azt mutatt�k,
hogy a depressz�vebbek mindegyik id�szakban el�gg� pontosan
sz�moltak be arr�l, hogy mennyire tudt�k ir�ny�tani a l�mpa
m�k�d�s�t. A sz�ls�s�gesen kev�ss� depressz�vek ezt mindig
fel�lbecs�lt�k. �k m�g akkor is azt �ll�tott�k, hogy k�r�lbel�l
35%-ban sikeresen ir�ny�tott�k az esem�nyeket, amikor egy�ltal�n
nem f�gg�tt a l�mpa m�k�d�se az � �gyk�d�s�kt�l.
A depressz�vebbek ebben a k�s�rletben is szomor�bbak, de re�lisabbak
voltak.
Amikor az 1990-es �vek v�g�n divatba j�tt a boldogs�g

kutat�sa, eleinte term�szetesnek vett�k, hogy a pesszimizmus,
a depresszivit�s �s hasonl� negat�vnak t�n� jelens�gek boldogtalans�got
takarnak, �s ezek ellent�t�t azonos�tott�k a boldogs�ggal.
Erre utalt az a k�ts�gtelen�l kimutatott t�ny is, hogy a
depressz�vebb emberek �ltal�ban alacsonyabb boldogs�gpontsz�mot
adtak maguknak, mint a sk�la m�sik v�g�n lev�k. Vagy
csak re�lisabbat?
A depressz�v realizmus sok esetben egyszer�en csak a sz�ks�ges

k�r�ltekint�st jelenti. Egy �gyv�d eset�ben p�ld�ul alkalmass�gi
alapk�vetelm�ny egy j�l fejlett depressz�v realizmus.'
Mindig figyelembe kell vennie a lehet� legrosszabb kimeneteleket,

azokat is, amikre �norm�lis ember" egy�ltal�n nem gondol.
Egy �gyv�d akkor tudja el�rni munk�j�ban a flow �llapot�t,
amikor ez m�r nem �rzelmi k�rd�st jelent sz�m�ra, hanem a
cselekv�s term�szetes r�sz�v� v�lik. Egy orvos, egy m�rn�k
vagy mondjuk egy test�r eset�ben is sokszor hasonl� a helyzet.
Egy enyhe depressz�v hajlam nem felt�tlen�l negat�v tulajdons�g,

f�leg ha nem vezet t�nyleges, k�ros depresszi�ra.
Ez azt is megk�rd�jelezi, hogy a depressz�v realizmus �s a vele
j�r� szomor�s�g felt�tlen�l boldogtalans�got jelent. Az ut�bbi
m�sf�l �vtized kutat�sainak tal�n legfontosabb eredm�nye, hogy
kider�lt, a boldogs�g t�volr�l sem azonos a boldogtalans�g hi�ny�val.
A boldogs�g �s a boldogtalans�g val�j�ban nem ellent�tei
egym�snak, hanem eg�szen m�sfajta jelleg� �rzelmek. Ennek
a felismer�snek egyik fontos el�fut�ra volt a flow felfedez�se.
A FLOW
Az erd�lyi sz�rmaz�s� chicag�i pszichol�gusprofesszor, Cs�kszentmih�lyi

Mih�ly, aki az amerikaiaknak �gy magyar�zza el,
hogyan kell kiejteni a nev�t: chicks send me high, egy szellemes
kutat�s-m�dszertani �j�t�ssal �llt el�. A vizsg�lt szem�lyeket
felszerelt�k egy kis csipog�val, amely egy h�ten �t rendszertelen
id�k�z�kben, naponta �tlagosan nyolcszor megsz�lalt. Amikor
a csipog� jelzett, az alany kit�lt�tt egy r�vid k�rd��vet arr�l,
hogy mit csin�l �pp, mire gondol, mennyire �rzi boldognak
mag�t egy h�tfok� sk�l�n kifejezve. B� k�t �vtized alatt t�bb
sz�zezer ilyen k�rd��v gy�lt �ssze."
Ez a megold�s f�leg az�rt �rdekes, mert a boldogs�g szintj�nek

objekt�v m�r�s�re mindeddig nem siker�lt olyan megb�zhat�
teszteket alkotni, mint a depresszivit�sra. A legk�zenfekv�bb
dolog egyszer�en megk�rdezni a vizsg�lt szem�lyt, mennyire

�rzi mag�t boldognak, mint ahogy azokban a k�s�rletekben
tett�k, amelyek �ama bizonyos 40 (de legal�bbis 20) sz�zal�k"
felfedez�s�hez vezettek. Ez azonban nagyon szubjekt�v m�rce,
amely �pp a depressz�v realizmus jelens�ge miatt er�sen torz�tja
az eredm�nyeket, k�l�n�sen a kev�ss� depressz�vek eset�ben.
Ha viszont t�bbsz�r is megk�rdezz�k az alanyokat, �s k�t megk�rdez�s
k�z�tt v�ltoz�sokat tal�lunk, az m�r valamennyire objekt�v
adatnak tekinthet� a szubjekt�v �rz�s id�beli alakul�s�r�l.
Ezeket az adatokat elemezve fedezte fel Cs�kszentmih�lyi

afiow fogalm�t. Id�zz�k �t: �A t�k�letes �lm�ny alapja afiow,
vagyis az a jelens�g, amikor annyira felold�dunk egy tev�kenys�gben,
hogy minden m�s elt�rp�l mellette, az �lm�ny maga
lesz olyan �lvezetes, hogy a tev�kenys�get b�rmi �ron folytatni
akarjuk, puszt�n mag��rt." A flow-t sokan sz� szerinti ford�t�ssal
�ramlatnak nevezik, de ez magyarul nem igaz�n fejezi ki
a jelens�g l�nyeg�t. Akkor m�r ink�bb lebeg�snek mondan�m,
ez a kifejez�s azonban nem terjedt el, ez�rt megmaradunk a
flow elnevez�s mellett.
A kutat�k a kapott v�laszok alapj�n megpr�b�lt�k meghat�rozni,

hogy a vizsg�lt k�rd�sek alapj�n mik�nt �rhat�k le
a lehet� legpontosabban azok a pillanatok, amikor az emberek
maxim�lis boldogs�g�rzetr�l sz�moltak be. Kider�lt, hogy ezeket
nyolc jellemz�vel lehet a lehet� legpontosabban azonos�tani.
Ak�r t�bb, ak�r kevesebb jellemz�t vettek bele az elemz�sbe, az
pontatlanabb� tette a maxim�lis boldogs�gpontsz�m� pillanatok
azonos�t�s�t. A flow �llapot�t ez a nyolc dolog jellemzi akkor
is, ha n�melyik k�z�l�k id�nk�nt el�gg� rejtetten jelenik meg.
Azonosul�s a cselekv�ssel. A flow �llapot�ban az ember nem

�rzi, hogy er�fesz�t�st fejt ki c�lja �rdek�ben, akkor sem, ha
k�zben kimer�t� fizikai vagy szellemi munk�t v�gez. Ilyenkor
annyira elmer�l az ember abban, amit csin�l, hogy cselekedetei

spont�nn�, szinte automatikuss� v�lnak.
Olyan feladat, amelyet m�g �ppen meg tudunk oldani k�pess�geink

�s felk�sz�lts�g�nk maxim�lis mozg�s�t�s�val. Sem a
t�l k�nny�, sem a t�l neh�z feladat nem vezet flow-hoz.
Vil�gos c�lok. A flow kialakul�s�nak felt�tele, hogy a cselekv�snek

j�l kit�z�tt, egy�rtelm� c�lja legyen. Ez m�g akkor is
�rv�nyes, amikor egy gazdas�gi d�nt�shoz� a piac kif�rk�szhetetlen
alakul�s�t f�rk�szi: noha ilyenkor �ppen az el�rend� c�l
a k�rd�s, m�gis egy�rtelm�, hogy maga a gondolkod�s akkor
eredm�nyes, ha egy �g�retes strat�gia kidolgoz�s�hoz vezet.
Azonnali �s egy�rtelm� visszajelz�s az eredm�nyr�l. Ez p�ld�ul

a sportban nyilv�nval�an jelen van, de bizonyos tev�kenys�gekben,
p�ld�ul egy belgy�gy�sz munk�j�ban vagy a gazdas�gi
d�nt�shoz� eset�ben a visszajelz�s meg�rt�s�hez, dek�dol�s�hoz
komoly felk�sz�lts�g kell.
T�k�letes koncentr�ci� a tev�kenys�gre. A flow- �lm�ny egyik

leggyakrabban eml�tett jellemz�je, hogy k�zben az ember el
tudja felejteni az �let minden egy�b aspektus�t. Megsz�nik l�tezni
minden kellemetlens�g, elm�nkb�l ideiglenesen kiszorul
minden olyan inform�ci�, amely nem az adott tev�kenys�ggel
kapcsolatos.
A kontroll felad�sa. A flow �llapot�ban az ember nem f�l

att�l, hogy elvesz�ti a kontrollt a dolgok menete felett. Csakis
a jelenre koncentr�l, az adott pillanat t�k�letess�g�re. A flow
felt�tele, hogy az ember feladja a helyzet feletti kontroll akar�s�t.
Ez �rv�nyes a gazdas�gi d�nt�shoz�ra is, aki a strat�gia
kialak�t�sa sor�n eg�szen m�s ��zemm�dban" dolgozik, mint

amikor �pp a v�grehajt�st vez�nyli.
Az �n -tudat elveszt�se. Egy hegym�sz� p�ld�ul �gy �rta le

�lm�ny�t: �Olyan zen-�rz�s, mint a medit�ci� vagy a koncentr�ci�.
Fontos, hogy gondolataid v�gig egyfel� ir�nyuljanak, mert
nem j�, ha az ego t�ls�gosan �sszefon�dik a hegym�sz�ssal."
Az id��rz�k idei glenes elveszt�se. Az id� rabs�g�b�l val� szabadul�s

�nmag�ban is fokozza, s�t ak�r el� is id�zheti a teljes
elm�ly�l�s �lm�ny�t. Egyel�re nem tudjuk, hogy ez csak az
intenz�v �sszpontos�t�s akaratlan k�s�r� jelens�ge, vagy valami
olyasmi, ami a saj�t jog�n j�rul hozz� a flow kialakul�s�hoz.
T�bb pontn�l is k�l�n kiemelt�k a gazdas�gi d�nt�shoz�t,

�s n�h�ny tov�bbiban is kiemelhett�k volna, mik�ppen jelenik
meg mindez az � eset�ben. Ezt az �zleti d�nt�sek c�m� fejezetben
elemezz�k majd r�szletesebben.
Cs�kszentmih�lyi eredetileg arra volt ldv�ncsi, mi jellemezheti

azokat a tev�kenys�geket, amelyek kiel�g�tik a Maslow piramis�nak
cs�cs�t jelent�' motiv�ci�kat. Kifejezetten a cs�cs�lm�nyekre
koncentr�lt, �gy kor�t messze megel�zve val�j�ban
a boldogs�g pszichol�gi�j�nak kutat�s�ba kezdett. A flow-val a
boldogs�g egyik fontos alappill�r�t fedezte fel, azonban kutat�sai
nem �rintett�k p�ld�ul egy hossz�, boldog h�zass�g vagy egy
m�lyen elk�telezett, karitat�v �let ny�jtotta boldogs�g mibenl�t�t.
A boldogs�g term�szet�nek pontosabb megismer�s�hez mindenk�pp

sz�ks�ges lenne nem csup�n szubjekt�v �n�rt�kel�sekre
t�maszkod� kutat�sokra alapozni. B�r Cs�kszentmih�lyi k�s�rleteiben
az alanyok sokszor kit�lt�tt�k ugyanazt a k�rd��vet, �s
�gy lehets�ges volt mindenkinek a v�laszait a saj�t t�bbi v�laszaihoz
hasonl�tani, �s ezzel az egy�ni k�sz�bszintek �s torz�t�sok
A boldogs�g pszichol�gi�ja 91
k�l�nb�z�s�geinek hat�s�t nagyr�szt kisz�rni, ezek m�giscsak

k�v�lr�l nem ellen�rizhet�, szubjekt�v adatok.
Ahogy az alap�rzelmek felfedez�s�hez, a boldogs�gra val�

hajlam vizsg�lat�hoz is az egyik j�l j�rhat� �t az arckifejez�sek
vizsg�lat�n kereszt�l vezetett.
A DUCHENNE-MOSOLY
Az 1800-as �vek k�zep�n a francia orvoskutat�, Guillaume

Duchenne az ember arcizmainak m�k�d�s�t vizsg�lta. P�ld�ul
arra volt k�v�ncsi, hogy mi okozza a d�nt� k�l�nbs�get a nevet�s
�s a vicsor k�z�tt. Mindk�t esetben sz�nk sz�lesre ny�lik,
fogaink kil�tszanak, �s miut�n �ppen ekkoriban jelent meg
Darwin k�nyve, A fajok eredete, az is val�sz�n�s�thet� volt, hogy
a vigyor �s a vicsor k�z�tt nemcsak a nev�kben van a hasonl�s�g,
hanem evol�ci�s fejl�d�st�rt�net�kben is.
Duchenne elektromos �rammal ingerelte a k�l�nb�z� arcizmokat,

�s n�zte, milyen arckifejez�seket kap. Meg�llap�totta,
hogy a nevet�s �s a vicsor k�z�tt a f� k�l�nbs�g nem els�sorban
a sz�jn�l jelenik meg, hanem a szemekn�l. Van n�h�ny olyan
szemmozgat� izom, amelyet igen neh�z akaratlagosan mozgatni,"
�s ezek az igazi, felszabadult, vid�m mosoly k�zben
kisebb-nagyobb szarkal�bakat rajzolnak ki a szemek mellett.
F�leg ez k�l�nb�zteti meg az igazi vid�m mosolyt nemcsak a
vicsort�l, hanem a nem �szinte, nem bel�lr�l j�v� mosolyt�l is.
Nem kell lebecs�lni a mosolynak ez ut�bbi fajt�j�t sem, idetartozik
p�ld�ul az �gynevezett szoci�lis mosoly, amellyel kifejezz�k
j�indulatunkat embert�rsaink ir�nt, �s ennek fontos szerepe van
az emberi kapcsolatok �p�l�s�ben. Sz�z �vvel k�s�'bb az �szinte,
sz�vb�l j�v� mosolyt Duchenne-mosolynak nevezt�k el, a
mosoly t�bbi fajt�it pedig nem Duchenne-mosolynak.
Egy Duchenne- �s egy nem Duchenne-mosoly"
A bel�lr�l j�v�, �r�mteli mosolyt nem mindig k�nny� megk�l�nb�ztetni

a szoci�lis mosolyt�l � aki nem hiszi, pr�b�lja
ki p�ld�ul a BBC tesztj�t.' Ott m�r egy 80%-os eredm�ny is
kiemelked�nek sz�m�t. Pszichol�gia szakos egyetemist�k eset�ben
�tven hallgat�b�l egyetlenegy �rt el 100%-os eredm�nyt �s
kett� 95%-osat. �rdekes viszont, hogy mindegyik arc eset�ben
a hallgat�k t�bbs�ge a helyes v�laszra szavazott.
Lee Ann Harker �s Dacher Keltner amerikai kutat�k"

eredetileg nem a Duchenne-mosolyt tanulm�nyozt�k. Hoszsz�
id�n �t k�vett�k az 1960-ban a Berkeley Egyetem Mills
College-�ben lak� hallgat�ik �let�tj�t, meginterj�volt�k �ket
27, 42 �s 53 �ves korukban. �sszesen k�zel 150 n� �let�r�l
voltak �gy mintegy harminc �ven �t�vel� adataik. Amikor a
boldogs�gkutat�s kezdett divatba j�nni, r�j�ttek, hogy ez az
anyag objekt�v adatokat is tartalmaz ezeknek a n�knek a hossz�
t�v� boldogs�gszintj�r�l, p�ld�ul emberi, szerelmi kapcsolataikr�l,
eg�szs�gi �llapotukr�l, j�vedelm�kr�l. Emellett ebben
a kutat�sban is minden alkalommal megk�rdezt�k az �ltal�nos
el�gedetts�g�ket az �let�kkel, boldogs�gukkal.
Harker �s Keltner arra gondoltak, hogy a hossz� id� alatt

�sszegy�lt kutat�si anyag alapj�n a Duchenne-mosoly jelent�s�ge
is vizsg�lhat� lehet. El�vett�k h�t a Mills College 1960-as
�vk�nyv�t, amelyben mindegyik l�ny f�nyk�pe szerepelt. H�rom

kiv�tel�vel mindegyik�k mosolygott a k�pen. A kutat�k megk�rtek
n�h�ny pszichol�gust, hogy oszt�lyozz�k a f�nyk�peket,
melyik Duchenne-mosoly szerint�k �s melyik nem.
A pszichol�gusok nagy egyet�rt�ssel kategoriz�lt�k a k�pek

t�lnyom� t�bbs�g�t, �s nagyj�b�l a l�nyok fel�nek a mosoly�t
�t�lt�k Duchenne-mosolynak. Azt a n�h�ny l�nyt, akinek a k�p�t
nem siker�lt egyhang�an besorolniuk, a kutat�k ebb�l a
vizsg�latb�l kihagyt�k, mint ahogy a h�rom nem mosolyg�t is.
Az eredm�nyek igen meglep�ek voltak: azok a n�k, akik

az �vk�nyvbeli f�nyk�pen Duchenne-mosolyt produk�ltak, nagyobb
ar�nyban mentek f�rjhez, hosszabb ideig maradtak h�zass�gban,
magasabb volt a j�vedelm�k �s kevesebb eg�szs�gi
probl�m�juk volt. Ezek alapj�n m�r nem meglep�', hogy mind
a h�rom interj�ban �tlagosan magasabb szubjekt�v boldogs�gszintet
jel�ltek meg, mint azok, akik nem Duchenne-mosollyal
szerepeltek a k�pen.
Egy ilyen k�p felv�tele �ltal�ban nagyon form�lis esem�ny,

semmi okunk r�, hogy sz�vb�l j�v� mosolyt produk�ljunk a
f�nyk�p�sznek. M�gis �gy l�tszik, m�r egy ilyen hivatalos aktus
sor�n is kider�l, ki az, aki ink�bb hajlamos egy boldogabb
�letre: az, akib�l m�g ilyenkor is �szinte, bel�lr�l fakad� Duchenne-
mosoly j�n el�. Term�szetesen az eredm�nyek most is
csak az �tlag�rt�kekr�l sz�lnak, rengeteg kiv�tellel, de a tendencia
nagyon egy�rtelm�, m�r h�sz�ves korban is.
A POZIT�V PSZICHOL�GIA SZ�LET�SE
1997-ben Martin Seligmant nagy t�bbs�ggel megv�lasztott�k

a t�bb mint sz�z�tvenezer tagot sz�ml�l� Amerikai Pszichol�gusok
Egyes�lete (APA) eln�k�nek. Seligman �gy gondolta,
eln�ki ciklus�nak k�zponti t�m�ja lehetne a prevenci�, a ment�lis

betegs�gek megel�z�se. A tanult tehetetlens�g �s a tanult
optimizmus felfedez�j�t�l ez nagyon logikus l�p�snek t�nt.
�sszeh�vott h�t egy munkacsoportot egy konferenci�ra. Err�l
�gy �r: �A tizenk�t tag mindegyike, k�z�l�k n�h�nyan a ter�let
legkiv�l�bb kutat�i, prezent�lta arra vonatkoz� elk�pzel�s�t,
hogy a ment�lis betegs�gek eset�ben hol h�z�dnak a prevenci�
hat�rai. Sajnos elzsibbadtam az unalomt�l."" Ezut�n Seligman
�gy d�nt�tt, valami olyan t�m�t kell kital�lnia, amely meg�j�thatja
a prevenci� tudom�ny�t �s bevonzhatja a legkiv�l�bb
kutat� elm�ket. Meg kell teremtenie egy pozit�v pszichol�gi�t.
�Nem tudtam pontosan, hogy ez mit jelent, de tudtam, kit

k�rdezzek meg r�la. � Mih�ly � mondtam, amikor Cs�kszentmih�lyi
Mih�ly felvette a telefont �, biztosan terveztek valamit
Izabell�val szilveszterre. Hajland�k lenn�tek megv�ltoztatni a
programot �s csatlakozni hozz�nk a Yucat�n-f�lszigeten? B�rl�nk
egy h�zat Akum�lban. Volna hely mindannyiunk sz�m�ra.
Szeretn�k veled besz�lni egy �j ter�let megalap�t�s�r�l,
amit pozit�v pszichol�gi�nak h�vn�nk."" Majd ugyanezekkel
a szavakkal meginvit�lta az APA t�z �vvel kor�bbi eln�k�t,
Ray Fowlert is.
1998 janu�rj�nak els� het�ben Akum�lban megsz�letett

a pozit�v pszichol�gi�nak nemcsak a hitvall�sa, tartalma, c�lkit�z�srendszere,
hanem, tapasztalt tud�sokr�l l�v�n sz�, az
infrastrukt�ra �s az ehhez sz�ks�ges p�nz megszerz�s�nek terve
is. El�sz�r is r�gz�tett�k, hogy a pozit�v pszichol�gi�t szigor�an
tudom�nyos ir�nyzatk�nt defini�lj�k. Err�l �gy �r Seligman: �Mih�ly,
Ray �s �n elfogadjuk a j�l bev�lt tudom�nyos m�dszereket,
�s ez a pozit�v pszichol�gi�t sokak sz�m�ra kev�sb� nagyszer�v�
teszi. Ez csal�d�ssal t�ltheti el azokat, akik a tudom�ny forradalm�t
akart�k �dv�z�lni benne. (...) Mi �gy gondolkodunk a pozit�v
pszichol�gi�r�l, hogy az nem m�s, mint puszt�n f�kuszv�lt�s
a pszichol�gi�n bel�l, amennyiben annak tanulm�nyoz�s�b�l,

hogy mi a rossz az �letben, �tt�r�nk annak tanulm�nyoz�s�ra,
hogy mi teszi az �letet m�lt�v� arra, hogy �lj�k.""
Seligman�knek j� okuk volt arra, hogy a pozit�v pszichol�gi�t

egy�rtelm�en tudom�nyos kutat�si ir�nynak defini�lj�k.
Abraham Maslow, a motiv�ci�s piramis kidolgoz�ja szint�n
az APA eln�ke volt az 1960-as �vekben, �s valami hasonl�t
szeretett volna csin�lni, a m�ra m�r el�gg� fur�n hat� huma�
nisztikus pszichol�gia n�ven. Az a mozgalom v�g�l, Maslow
sz�nd�kai ellen�re, egy�rtelm�en a tudom�nyt elutas�t�k ir�ny�t�sa
al� ker�lt, �s ez hossz� ideig tart� szakad�st okozott
az APA-ban is.
A pozit�v pszichol�gia ir�nyzat�nak megsz�let�se �j tudom�nyos

k�rd�sfeltev�seket �s �j vizsg�lati eszk�z�ket hozott
a pszichol�giai kutat�sban.' Ennek k�sz�nhet� p�ld�ul,
hogy a Duchenne-mosoly sz�z�vnyi elfeledetts�g ut�n ism�t a
pszichol�giai kutat�sok eszk�z�v� v�lt. Ugyanakkor a pozit�v
pszichol�gia nemcsak egy szigor�an tudom�nyos ir�nyzatt�
v�lt, hanem egy mozgalomm� is a pszichol�gusok k�rein bel�l.
Egy mozgalomban szinte lehetetlen fenntartani a szigor�

tudom�nyoss�got. Am�g Seligman volt az APA eln�ke, addig
ez t�bb�-kev�sb� siker�lt, �s a pozit�v pszichol�gia ir�nyzata
igen jelent�s tudom�nyos felismer�sekhez vezetett. Ha a pozit�v
pszichol�gia megalap�t�i �ltal k�pviselt szeml�letm�dnak
siker�l m�ly gy�keret eresztenie a tudom�nyos kutat�sokban,
akkor egy id� ut�n m�r nem is lesz sz�ks�g k�l�n pozit�v pszichol�gi�r�l
besz�lni. Az ir�nyzat keretei k�z�tt sz�letett �j
tudom�nyos eredm�nyek �s szeml�letm�d be�p�l a pszichol�gia
egyes szakter�leteibe, �s maga a mozgalom nem marad m�s,
mint egy tudom�nyt�rt�neti �rdekess�g.
A BOLDOGS�G H�ROM KOMPONENSE
A pozit�v pszichol�gia ir�nyzat�nak keret�ben elv�gzett kutat�sok

sor�n az emberi boldogs�g h�rom f� komponense rajzol�dott
ki. Mindh�romra �rv�nyesnek bizonyult, hogy min�l
t�bb van bel�l�k jelen az ember �let�ben, ann�l boldogabbnak
�rzi mag�t, �s a k�ls� boldogs�gmutat�k (emberi kapcsolatok,
eg�szs�g, j�vedelem stb.) is ann�l pozit�vabban alakulnak.
Elm�ly�lt cselekv�s. Ez a komponens l�nyeg�ben a flow-t

eredm�nyez� cselekv�seket jelenti.
Pozit�v �rzelmek. Minden pozit�v �rzelem idetartozik, ak�r

el�fordul az �llatokn�l is, mint p�ld�ul az �r�m, ak�r tiszt�n
emberi, mint p�ld�ul a szeretet, vagy ak�r ezek valamif�le kombin�ci�ja,
p�ld�ul a tisztelet.
Tartalmas �let. Az, hogy valaki k�pess�geit, cselekedeteit

valamilyen eszme, egy magasabb c�l szolg�lat�ba �ll�tja. Idetartozik
Isten szolg�lata is annak, akinek a hit megadatott."
Mindh�rom komponens �nmag�ban is alkalmas arra, hogy

egy �letet boldogg� tegyen. Aki alkat�n�l (mondhatjuk �gy is:
genetikai �llom�ny�n�l) fogva k�l�n�sen alkalmas ezek k�z�l
valamelyikre, az boldog �letet �lhet �gy is, ha a m�sik kett�
h�tt�rbe szorul n�la. Egy eg�sz �leten �t tart� szerelem, egy
eszme h�s�ges szolg�lata, vagy ak�r egy m�lyen �t�lt hobbi
�nmag�ban is boldogg� tehet egy �letet.
Ugyanakkor itt is �rv�nyes az, hogy �az eg�sz t�bb, mint

a r�szek �sszege". Akiben mindh�rom komponensb�l megvan
valamennyi, az �ltal�ban sokkal boldogabb �letet �l, mint amit

puszt�n abb�l gondoln�nk, ha a h�rom komponens alapj�n el�revet�thet�
boldogs�gszintet egyszer�en �sszeadjuk.
A boldogs�g els� komponense egy�ltal�n nem tiszt�n emberi

dolog. A flow nyolc jellemz�je egyetlenegy (a hetedik) kiv�tel�vel
egy�ltal�n nem �rinti a szelf fogalm�t, �s a hetedik is �ppen a
szelf tudatos felad�s�r�l sz�l. Az emberi boldogs�gnak teh�t van
egy olyan komponense, amelynek semmi k�ze sincs a speci�lisan
emberi l�thez. �mb�r ez sem teljesen igaz, mivel az m�r szelfet
ig�nyl� d�nt�s, hogy az emberi �letben lehets�ges rengetegf�le
cselekv�s k�z�l megtal�ljuk azt, ami pont a mi sz�munkra tud
min�l t�bb flow-�lm�nyt biztos�tani. Az ehhez sz�ks�ges k�pess�gek,
k�szs�gek elsaj�t�t�sa lehetetlen a szelf megfelel� kialak�t�sa
n�lk�l. Az �llatvil�gban nem fordul el�' tudatos edz�smunka.
A m�sodik komponensben keverednek az �llatokn�l is megl�v�

�s a tiszt�n emberi pozit�v �rzelmek. A pozit�v �rzelmek
komponens ilyen szempontb�l teljesen vegyes; nagyon egy�ni,
hogy kin�l milyen ar�nyban keverednek a tiszt�n emberi �s az
egy�b pozit�v �rzelmek, p�ld�ul a krisztusi szeretet �s a k�l�nf�le
�r�m�k.
A harmadik komponens a boldogs�g tiszt�n emberi �sszetev�je.

Val�ban, a tartalmas �let �tjait csakis a szelf�nk seg�ts�g�vel
jel�lhetj�k ki, azzal, hogy v�laszt adunk magunknak
az aff�le k�rd�sekre, mint �mi is vagyok �n", �mi az �rtelme az
�letemnek".
SOK �T VEZET A BOLDOGS�GHOZ
A pozit�v pszichol�gia tal�n legfontosabb hozad�ka az, hogy

eredm�nyei nemcsak a pozit�v �rzelmek, pozit�v gondolatok,
pozit�v identit�studat jelent�s�g�t hangs�lyozz�k ki. A negat�v
�rzelmeknek, gondolatoknak, hozz��ll�snak is megvan a maguk

szerepe a boldogs�g alakul�s�ban. Ez al�l az el�bb felsoroltak
k�z�l egyed�l a m�sodik komponens kiv�tel. Akinek megadatott,
hogy �let�t nagyj�b�l csupa pozit�v �rzelemmel �lje le, annak
puszt�n ennyi el�g is lehet egy magas szint� boldogs�ghoz.
A harmadik komponens azokban teljesedik ki legink�bb,

akinek megadatott egy k�l�n�sen er�'s istenhit vagy egy er�'s
hit valamif�le eszm�ben. Az ilyen embereknek �nmag�ban az
is el�g lehet a boldogs�ghoz, ha eg�sz �let�kkel ezt a magasabb
c�lt szolg�lj�k, bele�rtve azok m�ly gy�l�let�t is, akik hit�k
t�rgy�nak �rtanak.
Az els� komponensben viszont �ppen az �rdekes, hogy a

flow �llapota nemcsak a tudatoss�g ny�geit�l szabad�t meg,
hanem mind a pozit�v, mind a negat�v �rzelmekt�l is. Egyszer�en
csak csin�ljuk, amit csin�lunk, megfeledkezve az �let
minden egy�b aspektus�t�l, �s ha ez teljes m�rt�kben siker�l,
az is boldogs�ghoz vezet.
A tudom�ny hivatalb�l �rt�kmentes. Le�rja, milyenek a dolgok,

felfedezi, mi hogyan m�k�dik, de ut�na az alkalmaz�st
m�r a tud�m�nyon k�v�li er�kre b�zza. Az tudom�nyos k�rd�s
volt, hogy lehet-e atombomb�t csin�lni, de az m�r a tudom�ny
illet�kess�g�n k�v�l es� k�rd�s, hogy szabad-e ezt az eszk�zt
haszn�lni.
Ugyanez a helyzet a boldogs�ggal is. Tudom�nyos szempontb�l

egy sorozatgyilkos vagy egy pedofil is rendk�v�l boldog
ember lehet, a flow �llapot�ban v�gezheti cselekedeteit. Egy
terrorista t�k�letesen szolg�lhat egy eszm�t, amelyben m�lyen
hisz, �s �gy � is nagyon boldog ember lehet. Az m�r a tudom�nyon
k�v�li k�rd�s, hogy a boldogs�g bizonyos form�it a
t�rsadalom el�t�li �s �ld�zi. Mag�nemberk�nt ezzel a tud�s is
egyet�rthet, de tud�sk�nt az a feladata, hogy minden mor�lis
�rt�kt�l f�ggetlen�l felt�rja �s le�rja a mozgat�er�'ket. Ezzel
seg�t a legt�bbet abban is, hogy az �ltala mor�lisan el�t�lt viselked�sek

ellen min�l hat�konyabban l�phessen fel a t�rsadalom.
A legt�bben nem vagyunk egyik komponensben sem sz�ls�s�gesen

er�sek. �ppen ez�rt a legt�bb�nk sz�m�ra e kutat�si
eredm�nyek legfontosabb mondanival�ja ez: noha mindh�rom
komponens sz�ls�s�ges esetben �nmag�ban is elvezethet a boldogs�ghoz,
a h�rom komponens megfelel� vegy�t�se �ltal�ban
sokkal t�bb hozad�kot eredm�nyez, mint egyszer�en a h�rom
t�nyez� �sszege.
A boldogs�g �tja minden ember eset�ben m�sf�le m�don

kever�dhet ki ezekb�l a komponensekb�l. Tolsztoj sz�ll�ig�v�
v�lt reg�nykezd�s�vel ellent�tben, minden boldog ember (�s
csal�d) a maga m�dj�n boldog.
Egy szerelmes ember munka vagy fociz�s k�zben is szerelmes...
T�l az
�rzelmeken
Az �rzelmek id�tartama nagyon sz�les sk�l�n

mozog: egy ijeds�g vagy egy harag nagyon
gyorsan elm�lhat, egy szerelem vagy
egy gy�l�let ak�r egy �leten �t tarthat."
Ha egy �rzelem a James�Lange-f�le mechanizmus
alapj�n j�n l�tre benn�nk, akkor amint a zsigeri v�ltoz�s

megsz�nik, az �rzelem is elm�lik. Kiv�ve, ha
�gy d�nt�nk, hogy fenn akarjuk tartani magunkban,

mert b�r megsz�nt a kiv�lt� ok, a zsigeri m�k�d�-
sek megv�ltoz�sa, de az �rz�sr�l m�gsem akarunk
lemondani. P�ld�ul r�j�v�nk, hogy a hamarj�ban
k�gy�nak n�zett t�rgy csak egy locsol�cs�, de az
ijeds�g r�v�n l�trej�tt �rz�s valami�rt m�gis j�lesik,

sajn�ln�nk elvesz�teni. Ilyenkor az �rzelem �tcs�szik
a Tiszt�n emberi �rzelmek c�m� fejezetben l�tott
t�pusok k�z�l a m�sodikba, �s kognit�v �rzelem lesz

bel�le. S�t, ak�r a harmadik t�pusba is �tker�lhet,
p�ld�ul az ellenszenvb�l �szerelem els� pillant�sra"
lesz, azaz egy tiszt�n emberi �rzelem.
Kognit�v �s tiszt�n emberi �rzelmeink hosszabb ideig is

fennmaradhatnak. K�zben persze valamennyire megv�ltoznak,
de a l�nyeges jellemz�ik ak�r �vtizedeken �t is kitarthatnak.

P�ter bar�tom, akivel vietnami �vfolyamt�rsaink annak idej�n
folyton �sszekevertek, hi�ba sz�ke �s k�k szem�, ellent�tben
velem, tizen�t �ve volt h�zas, amikor egyszer ezt mondta: �H�zass�gunk
most m�r el�rte az utaz�sebess�get."
Egy szerelmes ember munka vagy fociz�s k�zben is szerelmes,

de ilyenkor �rzelmei nem befoly�solj�k a m�k�d�s�t. Mi
t�rt�nik az �rzelmeinkkel, amikor �ppen nem �rezz�k �ket?
CSENDES �RZELMEK
Mik�zben ezt �rom, valaki k�ld�tt az interneten egy zen�t.

Elind�tottam, de nem hallottam bel�le semmit. Maximumra
tekertem a hanger�t, �gy sem. Gondoltam, becsukom az ablakot,
�s akkor vettem �szre, hogy a h�z el�tt g�pekkel bontj�k
az aszfaltot. �r�k �ta csin�lhatt�k m�r, de �szre sem vettem.
Meglep�dtem, de azt�n napirendre t�rtem a dolog f�l�tt, becsuktam
az ablakot, �s hallgatni kezdtem a zen�t.
Sz�momra Pest egy csendes, nyugalmas v�ros, egy falu viszont

roppantul stresszes hely. Kukor�kolnak a kakasok, ugatnak
a kuty�k, harangozik a templom, csobog a patak � azt m�g
�jszak�ra sem �ll�tj�k le, nem �gy, mint a villamost. Ha falun
vagyok, ezek a szokatlan zajok folyamatos fesz�lts�gben tartanak.
A pesti zajokat meg sem hallom, gyakran m�g a ment�k
szir�n�z�s�t sem.
Belef�sultam a nagyv�rosi l�tbe? Nem. Pszichol�giai szaksz�val:

habitu�l�dtam hozz�, a sz� legszorosabb �rtelm�ben nem
hallom meg a v�rosi zajokat, ha �pp nem fontosak sz�momra.
A habitu�l�d�s egyike a legalapvet�bb tanul�si folyamatoknak.
M�r n�h�ny napos csecsem�kn�l is m�k�dik: ami inger
folyamatosan �ri a bab�t, az egy id� ut�n olyan, mintha nem
T�l az �rzelmeken 103
is lenne. Ez j�l kimutathat� EEG-vel; minden inger, amit az

ember �szlel, okoz valamilyen t�bb�-kev�sb� j�l azonos�that�
agyi elektromos tev�kenys�get.
Innen tudjuk azt is, hogy az ember nem az anyanyelv�vel

egy�tt sz�letik. Ha egy n�h�ny napos bab�nak folyamatosan
j�tszanak egy hangot, a baba eleinte reag�l r�, k�s�bb
azonban m�r fel�le nyugodtan mehet a �b�-b�-b�-b�-b�", az
�szlel�s legcsek�lyebb jel�t sem mutatja. Ha azonban hirtelen
�tv�ltanak egy m�sik hangra, p�ld�ul egyszer csak ez hallatszik:
�p�-p�-p�-p�-p�", akkor a baba erre megint jellegzetes
EEG-v�ltoz�sokkal reag�l. Egy n�h�ny napos baba a vil�g �szszes
nyelveinek �sszes hangz�j�t felismeri, azaz ha az egyikr�l
a m�sikra v�ltanak, akkor azt �szleli."
K�s�bb azonban m�r nem ez a helyzet. N�h�ny h�napos

kor�ban a baba m�r csak akkor reag�l, ha olyan hangra v�ltanak,
amely az � anyanyelv�ben is l�tezik. Egy jap�n baba nem
reag�l, ha �j�-j�-j�-j�-j�"-r�l �l�l�-l�-l�-l�"-re v�ltanak: az �
anyanyelv�ben az �1" hang nem l�tezik. H�rom h�napos kor�ra
megtanulta, hogy egy olyan jelent�ktelen �s sz�m�ra �rtelmetlen
zajra, mint az �I" hang, nem �rdemes odafigyelnie.
Itt val�j�ban nem is habitu�l�d�s t�rt�nt, hanem az ellent�te,

a diszhabitudl�d�s, amikor a m�r megszokott inger megsz�n�s�re
vagy megv�ltoz�s�ra figyel�nk fel. Gyakran az is
diszhabitu�l�d�st okoz, ha valamilyen okb�l hirtelen fontoss�
v�lik sz�munkra az inger, amihez am�gy m�r habitu�l�dtunk.
P�ld�ul esz�nkbe jut egy beteg rokonunk, �s ett�l pesti l�t�nkre
m�giscsak meghalljuk egy ment�aut� szir�n�z�s�t.
A habitu�l�d�s nemcsak a fizikai ingerek eset�ben m�k�dik,

hanem olyanokn�l is, amelyek tartalma, jelent�se hordozza az
ingert. A habitu�l�d�sr�l sz�l az a mese is, amikor a p�sztorfi�
rendszeresen farkast ki�lt, amikor nem is j�n farkas, �s k�s�bb
m�r akkor sem hisznek neki, amikor t�nyleg j�n. Pontosabban:
mindegy, hogy hisznek-e neki vagy sem, mindenesetre nem

reag�lnak r�, mert habitu�l�dtak hozz�.
�rzelmeinkhez is tudunk habitu�l�dni. A szerelmes ember

munka vagy fociz�s k�zben az�rt nem �rzi a szerelem lobog�s�t,
mert habitu�l�dott hozz�. �rzelmei megl�t�t ilyenkor az
mutatja, hogy azonnal diszhabitu�l�dik a legkisebb jelre is, ami
a szerelm�vel kapcsolatos. El�g egy illat- vagy hangfoszl�ny,
vagy b�rmi apr�s�g, ami v�ratlanul a szeretett l�nyre eml�kezteti.
Ezek a csendes �rzelmek id�nk�nt legal�bb olyan zajosak,
mint a pesti utca.
Ez csak azokra az �rzelmekre �rv�nyes, amelyek nem a

James�Lange-f�le mechanizmus alapj�n m�k�dnek. A James�
Lange-f�le �rzelmekn�l mindennek semmi �rtelme, mivel azok a
k�lvil�g bizonyos ingereire automatikus v�laszk�nt keletkeznek
benn�nk. S�t a kognit�v, de nem csak az emberre jellemz� �rzelmek
eset�ben is ritka ez a fajta habitu�l�d�s, illetve diszhabitu�l�d�s.
Ez a jelens�g legink�bb a tiszt�n emberi �rzelmek
saj�toss�ga, b�r nem felt�tlen�l. Egy kutya ak�r �vek m�lva is
megmoroghatja azt, akit egyszer ellenszenvesnek tal�lt.
A habitu�l�d�st a h�tk�znapi �letben gyakran �sszekeverj�k

az elf�sul�ssal, pedig a kett� k�z�tt �ri�si a k�l�nbs�g. Ha
valamibe belef�sultunk, abb�l nem vagy csak nagyon nehezen
tudunk diszhabitu�l�dni. Egy sz�munkra kor�bban fontos dolog
elvesztette a fontoss�g�t, olyan, mintha nem is l�tezne. Egy �rzelem
addig �l benn�nk, ameddig diszhabitu�l�d�st tud okozni.
Tiszt�n emberi �rzelmeink erej�t �pp az sokszorozza meg,

hogy nem folyamatosan lobognak, hanem csak �gy benn�nk
vannak, �s csup�n akkor ker�lnek el�t�rbe, amikor valami�rt
�pp aktu�lisak, �s ez�rt diszhabitu�l�d�st okoznak. Ezt okozhatja
valamif�le baj, de jobb, ha nemcsak ilyenkor ker�lnek
el�t�rbe m�lyebb �rzelmeink. Ez�rt �rdemes a diszhabitu�l�d�st
tudatosan is seg�teni, p�ld�ul kisebb-nagyobb �nnepek tart�s�-
val. Egy �vfordul�, egy sz�let�snap vagy egy n�nap k�zeledte

�pp�gy el� tudja id�zni a diszhabitu�l�d�st, mint az, hogy egy
intim vacsora vagy ak�r egy elm�ly�lt egy�ttes hallgat�s v�r
r�nk. Nem mindegy, kivel hallgat az ember.
Az ut�bbi n�h�ny �r�ban v�gig sz�lt a zene, amit az interneten

kaptam, de val�j�ban nem is hallottam, pedig az ablak
csukva volt. Habitu�l�dtam hozz�, �s most �jra felfigyeltem r�:
diszhabitu�l�dtam. Ez a zene v�gigk�s�rte �s v�gig seg�tette ennek
a r�sznek az elk�sz�l�s�t �gy, hogy k�zben nem is hallottam.
�gy m�k�dnek a tiszt�n emberi �rzelmek a mindennapokban.
A NEGAT�V �RZELMEK SZEREPE
Az el�z� fejezetben l�ttuk, a boldogs�g egyik f� komponense

a pozit�v �rzelmek min�l gyakoribb �t�l�se. Ugyanakkor az
is kider�lt, hogy maga a boldogs�g enn�l sokkal komplexebb
dolog. M�sik k�t f� komponense, a tartalmas �let �s a flow min�l
gyakoribb el�fordul�sa egy�rtelm�en t�lmutatott a pozit�v
�rzelmeken. Mindkett�ben fontos szerepet j�tszanak a negat�v
�rzelmek is.
A tartalmas �let mag�ban foglalja a hit�nk t�rgy�val ellent�tes,

annak �rt� dolgokkal szembeni negat�v �rzelmeket, �s
ezek m�ly �t�l�se is a boldogs�g r�szek�nt jelenik meg. A negat�v
�rzelmek az �let ugyanolyan fontos r�szei, mint a pozit�vak. Ez
j�l tetten �rhet� a boldogs�g tartalmas �let komponens�ben,
de a jelens�g a flow-ban is jelen van, b�r ott kicsit nehezebb
�szrevenni.
A flow �llapot�ban a cselekv�s annyira beszippantja az embert,

hogy minden m�s megsz�nik a sz�m�ra. A 90. oldalon
id�zett hegym�sz� �gy folytatta: �Amikor a cselekv�s automatikuss�
v�lik, bizonyos �rtelemben az eg�t�l is mentes�l. Valahogy
mindig azt csin�lod, amit kell, an�lk�l, hogy gondolkodn�l rajta

vagy egy�ltal�n csin�ln�l valamit. L�tsz�lag csak �gy mag�t�l
megt�rt�nik minden, te m�gis �sszeszedettebb vagy, mint
valaha."
Mindez nemcsak a hegym�sz� gondolataira �rv�nyes, hanem

az �rzelmeire is. Nem gondolkodik, de azt cselekszi, amit
az adott helyzetben kell, �s nem �l �t m�ly �rzelmeket, de cselekv�seit
m�gis azok az �rzelmek vez�rlik, amelyeknek �ppen
kell. Ezek �pp�gy lehetnek pozit�v �rzelmek, p�ld�ul a c�l nagyszer�s�ge,
mint negat�vak, p�ld�ul egy konkr�t vesz�ly �szlel�se.
Amikor megjelenik a flow, nemcsak a tudatos gondolkod�s

sz�nik meg, de az �rzelmek is elcsendesednek benn�nk. J. D.
Salinger Seymour: Bemutat�s c�m� kisreg�ny�ben le�rja, hogy
b�tyja, Seymour verhetetlen volt a New York-i gyerekek egyik
kedvenc j�t�k�ban, a goly�z�sban. �Seymour sug�rz� arccal vette
tudom�sul, valah�nyszor csak meghallotta a k�t �veggoly�
�sszekoccan�s�t, azzal azonban mintha soha nem lett volna eg�szen
tiszt�ban, ki is az, aki a csinnel nyert. �s az is t�ny, hogy
valah�nyszor nyert, mindig �gy kellett valakinek �tadni neki a
goly�kat.""
Egyszer, amikor az �r� folyamatosan vesztett, az arra j�r�

Seymour r�sz�lt: �� Ne c�lozz annyira." Majd �gy folytatta: ��
Mert ha c�lzol �s tal�lsz, az csak v�letlen. � Hogy lenne v�letlen,
ha c�lzok? � feleltem �n (b�r itt most kurz�vval �rom) egy�ltal�n
nem hangosan, de az�rt ott rezgett valami irrit�lts�g is a hangomban,
�s �reztem is. � egy pillanatig nem felelt, csak ott
�llt a j�rda szeg�ly�n himb�l�zva �s szeretettel n�zett. � Mivel
� mondta, � ugye �r�ln�l, ha a goly�j�t, Ira goly�j�t eltal�ln�d,
vagy nem? Ugye �r�ln�l? �s ha m�r �r�lsz, hogy eltal�lsz egy
goly�t, h�t akkor nem nagyon sz�m�thatt�l r�, hogy csakugyan
eltal�lod. Kell m�gis valami szerencse a dologhoz, kell egy kis
v�letlen mindenk�ppen."'
Salinger k�s�bb �gy �r: �Amikor Seymour onnan, a j�rdasz�lr�l

azt tan�csolta nekem, hogy ne c�lozzak goly�mmal, (...)
azt hiszem, �szt�n�sen is nagyon k�zel ker�lt annak a tan�csnak
a szellem�hez, amelyet egy jap�n mester�j�sz adott egyszer, mikor
is valamely t�lbuzg�, �jonc n�vend�k�nek megtiltotta, hogy
nyil�val a l�t�bl�ra c�lozzon."93 Ahogy a hegym�sz� egyfajta
�zen-�rz�sr�l" besz�lt, Salinger is a zen-�j�szat alapelveihez jut
el: �C�lozni c�lz�s n�lk�l". A flow �llapot�ban csak �gy megt�rt�nnek
a dolgok � igaz, ehhez kell�k�ppen felk�sz�ltnek kell
lenn�nk, an�lk�l nem megy.
Nemcsak szellemileg, �rzelmileg is felk�sz�ltnek kell lenn�nk

ahhoz, hogy a flow l�trej�hessen. Ez egyar�nt vonatkozik
a pozit�v �s a negat�v �rzelmekre, mindegyiknek kell�en stabill�
kell v�lnia ahhoz, hogy csak �gy magukt�l is m�k�dhessenek,
amikor a flow �llapot�ban vagyunk. A flow-t mag�t�l �rtet�d�en
szolg�lhatja a depressz�v realizmus is, ami felt�tlen�l
sz�ks�ges sokf�le tev�kenys�g m�vel�s�hez.
A viharos, �l�nk zsigeri v�ltoz�sokat okoz� �rzelmeken t�l a

habitu�l�dott, csendes �rzelmek vannak. Ezek �pp�gy lehetnek
pozit�vak, mint negat�vak, �s nemcsak az �rzelmi �let�nket hat�rozz�k
meg, hanem szaktud�sunknak is r�szei � az �rzelmek
n�lk�l nincs �rtelem c�m� fejezetben az is kider�l majd, mif�le
mechanizmusok seg�ts�g�vel. Mind pozit�v, mind negat�v csendes
�rzelmeink min�s�g��rt, sz�nvonal��rt ugyan�gy kem�nyen
meg kell dolgoznunk, mint szakmai tud�sunk�rt.
A VAR�ZSIG�K
Az �rzelmek a flow �llapot�ban sem sz�nnek meg hatni a cselekedeteinkre.

Ilyenkor ugyanolyan m�don ker�lnek k�v�l a tudatunkon,
mint a cselekv�st vez�rl� gondolkod�s. Az ir�ny�t�st
egy magasabb szint� szervezetts�g veszi �t, amely n�mik�pp

hasonl� ahhoz, amit a keletiek megvil�gosod�snak neveznek.
A zen-koanok v�ge gyakran ilyesmi: �Ezzel a szerzetes elnyerte

a vil�goss�got", vagy �Ebben a pillanatban T�zannak
hatalmas megvil�gosod�si �lm�nyben volt r�sze", vagy �Ezekn�l
a szavakn�l Dzs�s� hirtelen el�rte a megvil�gosod�st"." �mb�r,
ez ut�bbi koanhoz f�z�tt korabeli komment�rban ezt is
olvashatjuk: �B�r megvil�gosodott, Dzs�s�nak tov�bbi harminc
�vig kellett kutatnia ezt a k�rd�st, m�g v�g�l t�k�letesen meg�rtette."
A megvil�gosod�st ez ut�bbi esetben a mester k�rd�se
okozta egy hosszabb fejteget�s v�g�n az �t �s a Tud�s l�nyeg�r�l.
Miut�n kifejtette, hogy �a tud�s t�ved�s, a nemtud�s pedig
z�rzavar", a gondolatmenetet �gy fejezte be: �Hogyan lehetne
err�l a helyes �s a helytelen szintj�n besz�lni?"
A zen-koanok t�bbs�g�ben a tan�tv�ny logikus, de m�lyen

naiv k�rd�s�re a mester valami olyat v�laszol vagy cselekszik,
ami a lehet� leg�lesebben vil�g�t r� arra, hogy a k�rdez� t�k�letesen
rossz ir�nyba keresg�l. P�ld�ul:95 �Bas� mester mondta
tan�tv�nyainak: � Ha van botod, adok neked egyet. Ha nincs
botod, elveszem azt t�led."
Nyugati gondolkod�sm�dunk er�s k�telyeket t�maszt ezekkel

a t�rt�netekkel szemben. Hissz�k is meg nem is, hogy ezekt�l
b�rki is megvil�gosodhat, b�rmit is jelentsen az. Ha pedig
m�gis meglegyint minket a dolog szele, akkor valami olyasminek
tekintj�k a nagy mesterek megvil�gosod�st eredm�nyez�
v�laszait, mint valamif�le var�zsig�ket. Mi m�r csak �gy l�tjuk
az ilyen radik�lis hat�s� szavakat.
A var�zsig�k egyik legfurcs�bb tulajdons�ga, hogy folyton

elfelejtj�k �ket, �ltal�ban �pp akkor, amikor a legnagyobb
sz�ks�g lenne r�juk. Ali baba kapzsi testv�r�nek egyszer m�g
siker�lt felid�znie a var�zsig�t, amely kinyitotta a kincseket rejt�
sziklabarlangot (�Szez�m, t�rulj!"), de miut�n odabent a kin-
cseket �sszepakolta, m�r nem jutott esz�be a var�zssz�, �s ez

lett a veszte. Addigra m�r annyi minden j�rt a fej�ben, hogy
mindenf�le flancos magok jutottak esz�be a b�z�t�l az �rp�ig,
de �pp az (ott) egyszer� szez�m nem.
Goethe A b�v�szinas c�m� vers�ben a tan�tv�nynak siker�l

t�ncra perd�tenie a sepr�nyelet a mester t�voll�t�ben, de lecsillap�tani
m�r nem tudja. Elkesered�s�ben balt�val esik neki,
mire k�t f�l sepr�ny�l t�ncol egyre vadabbul �s egyre rombol�bban.
Amikor a mester v�gre megj�n, mind�ssze ennyit mond:
�A sarokba! / Sepr�, sepr� / L�gy, ami vagy."" (�In die Ecke!
/ Besen, Besen, / seids gewesen.") Ilyen egyszer� lecsillap�tani a
tombol� sepr�nyelet, ha valaki tudja a var�zsig�t.
A var�zsig�k abban k�l�nb�znek a zen mesterek megvil�gos�t�

erej� szavait�l, hogy a mi kult�rk�r�nkben nincsen m�g�tte
egy m�ly hit a vil�g teljes egys�g�ben �s az ezt kiteljes�t� nirv�n�ban.
Mi a var�zsig�ket �ltal�ban csak az �rzelmek sz�ls�s�ges
tombol�s�nak lecsillap�t�s�ra haszn�ljuk, bele�rtve a sziklabarlang
ajtaj�nak makacskod�s�t vagy a sepr� vad�ckod�s�t is.
Csod�latos magyartan�rommal, a n�hai Gartner �v�val

egyszer egy j�tsz�t�ren besz�lgett�nk. K�zben k�t fi� teljesen
megvadulva sz�rta a homokot az anyuk�kra �s csemet�ikre. Az
any�k szidt�k �ket vagy k�ny�r�gtek, de mindez csak olaj volt a
t�zre. Egyszer csak a tan�r fel�llt, odament a k�t fi�hoz, �s valamit
mondott nekik, mire a gyerekek sz� n�lk�l abbahagyt�k a
vadul�st. Leny�g�zve k�rdeztem t�le, mit mondott? �Azt, hogy
ez be van fejezve." Egy v�rbeli tan�r alkalmazta az � var�zsig�it.
A var�zsig�k mindig a lehet� legegyszer�bb szavak, amelyek

egyben a lehet� legjobban kifejezik az adott dolog vagy helyzet
l�nyeg�t. Ami nem tesz eleget e k�t krit�rium mindegyik�nek,
az biztosan nem m�k�dik var�zsigek�nt. Ez�rt hiszek m�lyen
abban, hogy a k�lt�szet nem m�s, mint var�zslat; ez az, ami a
legszebb, legletisztultabb pr�z�t�l is megk�l�nb�zteti. A vers-
forma, a r�m, a ritmus mind csak seg�deszk�z � a l�nyeg, hogy

az igazi, nagy vers valamif�le var�zsige.
1968-ban a matematikai di�kolimpi�n a magyar csapat k�t

egym�s melletti szob�t kapott. A k�t t�rsas�gra nagyon m�sk�nt
hatott a m�snapi verseny izgalma, az egyik szob�ban aludni
szerettek volna, a m�sikban f�keveszett j�kedv uralkodott
el, p�rn�kat dob�ltunk, nyer�tve vihor�sztunk. A szomsz�db�l
n�ha �td�r�mb�ltek, egyre d�h�sebben, ami csak fokozta
a j�kedv�nket. Egyszer csak �tj�tt az egyik csapattag. R�gt�n
rep�lt fel� n�h�ny p�rna, de �' csendben �gy sz�lt: �Isten �ldja
meg kendteket". Csak ennyit mondott, m�g azt sem, hogy �csendesebben
vigadjanak". Nem is folytatta a verset, Pet�fi szavai"
ott �gy hatottak t�k�letesen var�zsigek�nt. Pontosan az t�rt�nt,
ami a versben: �Feleletet egyik sem ad, / Kih�rpentik boraikat, /
V�g�t vetik a zen�nek / S hazamennek a leg�nyek." A var�zsige
hatott, noha a szomsz�d szob�ban senkinek sem volt az �desanyja
beteg, csak a nagy verseny el�tt akartak egy j�t aludni.
A RAPORT
Az EEG-s kutat�sokb�l tudjuk: az ember az egyetlen olyan

�l�l�ny, amely sohasem �ll le a gondolkod�ssal. M�s �l�l�nyek
m�g a nappal jelent�s r�sz�ben sem mutatj�k a gondolkod�s
semmi jel�t, az ember viszont m�g alv�s k�zben is hol kisebb,
hol nagyobb intenzit�ssal, de folyamatosan gondolkodik. Vegy�k
ehhez m�g hozz� azt, amit k�nyv�nk m�sodik r�sz�ben
fejt�nk majd ki r�szletesen, miszerint a gondolkod�s egyik fontos
inputj�t mindig az �rzelmeink jelentik, m�g a legracion�lisabb
gondolkod�s eset�ben is. �gy m�r �rthet�, mi�rt hatnak a
var�zsig�k els�sorban az �rzelmekre, �s csak rajtuk kereszt�l a
gondolkod�sra �s a cselekv�sre.
Az ember akaratlanul is mindent t�lbonyol�t, mivel �lland�an

gondolkodik. �ppen az�rt olyan er�s a var�zsig�k hat�sa,
mert egy-egy pillanatra m�gis le tudj�k �ll�tani, vagy legal�bbis
r�vidre tudj�k z�rni ezt a folyamatot. Ez a r�vidz�rlat okozhatja,
hogy gyakran azok sem eml�keznek a var�zsig�re, akikre
�ppen hat. A sepr�nyelet sajnos nem tudjuk err�l megk�rdezni,
a sziklabarlang ajtaj�t sem, �s a j�tsz�t�ren is kihagytam a lehet�s�get,
hogy a vadul� fi�kat megk�rdezzem, de egy j�l dokument�lt
p�ld�t m�gis tudok mutatni.
Az 1950-es �vek nagy fut�tri�ja (Iharos, R�zsav�lgyi, T�bori)

1955-ben t�z vil�gcs�csot �ll�tott fel, �s n�pszer�s�ge az
Aranycsapat�val vetekedett. Mindh�rom fut� edz�je Igl�i Mih�ly,
vagy ahogy mindenki h�vta: N�ci b�csi volt. �vekkel k�s�bb
a nagy tri� mindegyik tagja �gy eml�kezett vissza, hogy
volt N�ci b�csinak egy var�zsig�je, amit mindig bekiab�lt a
verseny k�zben, �s ett�l tudtak nyerni. Azt azonban egyik�k
sem tudta felid�zni, hogy mik is voltak a b�v�s szavak.
Az 1970-es �vekben ez a t�rt�net nagyon izgatta B�nyai �va

pszichol�giaprofesszort, aki akkor fiatal hipn�ziskutat� volt.
A hossz�t�vfut�k is valamif�le transzban futnak, ami sok szempontb�l
hasonl�t ahhoz az �llapothoz, ami a hipn�zis sor�n alakul
ki. A hipn�zis eset�ben a transz�llapotot a hipnotiz�r szavai
hozz�k l�tre � vajon milyen szavakat haszn�lt a h�res mesteredz�,
amelyekre a tan�tv�nyai csak �gy, rejt�lyes var�zsigek�nt eml�keznek
vissza?
Igl�i Mih�ly 1956 ut�n el�bb G�r�gorsz�gban hozott l�tre

egy csodacsapatot, majd Amerik�ban, �s az 1970-es �vekben
m�r nyugd�jba vonult. B�nyai �v�nak amerikai tanulm�ny�tja
k�zben siker�lt megtal�lnia �t. N�ci b�csi a k�rd�sre elmosolyodott,
�s �gy v�laszolt: �Mindig ugyanazt mondtam: azt,
hogy most tudsz er�sz'teni."98 A hipn�ziskutat� sz�m�ra az�rt
volt �rdekes ez a n�h�ny sz�, mert kutat�saib�l �s gyakorlat�-
b�l is m�r r�g�ta tudta, hogy a hipnotiz�'rnek mindig a lehet�

legegyszer�bb szavakat kell haszn�lnia.
A var�zsig�ket nem lehet ak�rmikor kimondani. Megfelel�

helyzetet kell teremteni hozz�juk, magukt�l legfeljebb csak a
mes�kben m�k�dnek. S�t, m�g a mes�kben sem, mert mire
a d�nt� pillanat elj�n, a mese h�se m�r sok mindent megtett
az�rt, hogy a var�zsige kimond�s�ra alkalmas helyzet l�trej�jj�n.
Ha nem tett �rte eleget, akkor �gy j�r, mint Ali baba testv�re
vagy a b�v�szinas.
A var�zsig�k kimond�s�ra alkalmas helyzetet a pszichol�gusok

szaksz�val raportnak nevezik. A hipn�zis eset�ben p�ld�ul
a raport annak a helyzetnek a kialaldt�s�t jelenti, amelyben
a hipnotiz�r �tveszi, a hipnotiz�lt pedig �tadja a dolgok ir�ny�t�s�t,
azaz ideiglenesen lemond az �n�ll� kezdem�nyez�sr�l.
A raport kialak�t�s�nak sokf�le technik�ja van, de mindegyikben
k�z�s az, hogy a hipnotiz�rnek teljesen hitelesnek kell lennie.
En�lk�l a hipn�zis egyszer� var�zsig�i hat�stalanok, vagy
esetleg, ami m�g rosszabb, �gy m�k�dnek, mint a b�v�szinas
szavai: elind�tanak egy folyamatot, aminek azut�n m�r nem ura
a folyamat elind�t�ja.
A fut�edz� eset�ben a raport a versenyz�kkel m�r j�val a

verseny el�tt kialakult a kem�ny edz�seken. A verseny k�zben
az edz�nek m�r csak az alkalmas pillanatot kellett megtal�lnia,
amikor a var�zsige a leger�sebben hat. A magyartan�r eset�ben
arra kellett r�j�nn�m, hogy �n hi�ba is mondan�m ki az
� var�zsig�j�t, n�lam nem m�k�dne, mert nem tudn�k �gy
oda�llni a gyerekek el�, hogy a raport azonnal, automatikusan
kialakuljon. En egy m�sik koroszt�lyt tan�tok, �s egyetemist�kkal
n�ha val�ban siker�l ilyesmit el�rnem, de ott a j�tsz�t�ren
csak csod�lni tudtam a tapasztalt �s hiteles tan�rembert, aki
kialak�totta a raportot k�t megvadult kiskamasszal.
K�NNYEN, GYORSAN
A var�zsig�k hat�sa �s a flow �llapota k�z�tt az a hasonl�s�g,

hogy gondolkod�sunk egyfajta automatikus �zemm�dba kapcsol,
�s az �rzelmeink elcsendesednek. A var�zsig�k hat�s�ra
�s a flow �llapot�ban is siker�l t�ljutnunk a gondolkod�s �s az
�rzelmek mindennapi m�k�d�s�nek f� probl�m�in: a gondolkod�s
akaratlan t�lbonyol�t�s�n, illetve az �rzelmek kisz�m�thatatlan
viharz�s�n.
Egyik sem k�nny� �t egy boldog �llapot el�r�s�hez. A var�zsig�k

csak akkor m�k�dnek, ha tal�lunk egy hiteles �s tapasztalt
mestert, akinek b�tran �tengedhetj�k a dolgok ir�ny�t�s�t, �s
aki l�tre tudja (�s akarja) hozni vel�nk a raportot. Sok munk�ba
ker�l megtal�lni a nek�nk megfelel� mestert �s meggy�zni �t
arr�l, hogy �rdemes vel�nk foglalkoznia, kialak�tania vel�nk
a raportot. A flow el�r�s�hez is alapos felk�sz�lts�g sz�ks�ges,
meg egy �ppen ennek megfelel� neh�zs�g� feladat, tov�bb�
er�s elsz�nts�g arra, hogy a feladatot mindenk�pp meg akarjuk
oldani.
Harry Pottert �gy tan�tja Piton mester: �� r�tsd ki az elm�d,

Potter! � zend�lt a tan�r bar�ts�gtalan hangja. � Szabadulj
meg minden �rzelmedt�l... � De hi�ba, Harryben tov�bbra is
ott l�ktetett az indulat, amit Pitonnal szemben �rzett. Szabaduljon
meg az �rzelmeit�l? A l�b�t is k�nnyebb lenne eldobnia...""
Piton n�h�nyszor durv�n behatol Harry tudat�ba, hiszen �ppen
arra tan�tja, hogyan v�dekezhet a tudat�ba behatol�k ellen.
�� Azt mondtam, szabadulj meg az �rzelmeidt�l! � Igen, de ez
most nem olyan egyszer�! � Akkor k�nny� pr�da leszel � morogta
gonoszul Piton."
Rengeteg olyan m�dszer, tanfolyam, tananyag van, amely

enn�l k�nnyebb utakat �g�r. Mindegy, mi a c�l: a nyelvtud�s,
az eg�szs�ges tests�ly, a szellemi megvil�gosod�s vagy a bol-
dogs�g, a l�nyeg a �k�nnyen, gyorsan", valami olyan dolog el�r�s�re,

ami �ltal�ban csak nehezen �s lassan megy. Kor�bban
m�r id�zt�k Archim�d�sz h�res mond�s�t: A matematik�hoz
nem vezet kir�lyi �t. Ez nemcsak a matematik�ra �rv�nyes,
hanem a n�v�s nyelvtud�sra, a szellemi megvil�gosod�sra, az
eg�szs�ges tests�ly fenntart�s�ra �s �ltal�ban minden fontos �s
�rt�kes dologra � �gy a boldogs�gra is.
Ezzel nem azt mondom, hogy a �k�nnyen, gyorsan" m�dszerek

mind teljesen hat�stalan k�klers�gek. Az agykontrolltanfolyamokon
sok ember jutott k�zelebb egy igen �rt�kes lelki
b�k�hez, a testkontroll hat�s�ra sokan fogytak le sikeresen, �s a
k�l�nf�le �vill�m"-nyelvtanfolyamokon sokan felszedtek n�mi
nyelvtud�st. Akik hittek ezekben a m�dszerekben, azok puszt�n
azzal, hogy a m�dszert k�vett�k, akt�van tettek valamit a
c�l �rdek�ben. Ez�rt eleve jobb eredm�nyt �rtek el, mint azok,
akik tev�kenys�ge abban mer�lt ki, hogy kritiz�lt�k a m�dszereket
vagy csak lament�ltak. K�rd�s azonban, hogy amikor
egyik vagy m�sik m�dszer hat�sosnak bizonyul, az mennyiben
tudhat� be a m�dszerben val� hitnek, �s mennyiben t�nylegesen
a m�dszernek.
Az orvostudom�nyban az ilyesfajta k�rd�sek alapvet� jelent�s�g�ek,

ez�rt kifejlesztettek olyan vizsg�lati elj�r�sokat,
amelyek seg�ts�g�vel k�l�nv�laszthat� egy gy�gyszerben lev�
hat�anyag hat�sa az egy�b elker�lhetetlen�l jelen l�v� t�nyez�kt�l,
p�ld�ul annak a puszta t�nynek a hat�s�t�l, hogy az orvos
foglalkozik a beteggel, hogy egy �jfajta gy�gyszert �r fel, vagy
hogy a beteg p�nzt fizet ki az orvoss�g�rt. Az ilyen k�rd�sek
megv�laszol�s�ra szolg�lnak ap/acebo-k�s�rletek, amikor sem az
orvos, sem a beteg nem tudja, hogy a tablett�ban val�j�ban nincs
hat�anyag. Ezekb�l a k�s�rletekb�l kider�lt, hogy sok gy�gyszer
hat�anyag�nak val�ban van �n�ll� hat�sa. Ugyanakkor
az is vil�goss� v�lt, hogy nemritk�n az orvos puszta jelenl�te
is gy�gy�t, akkor is, ha tudt�n k�v�l placeb�t ad a betegnek.

A gy�gyszer �jdons�ga is �n�ll� gy�gy�t� t�nyez�. S�t, a k�s�rletek
eredm�nyei azt is kimutatt�k, hogy a dr�ga placebo
jobban gy�gy�t, mint az olcs�.
Ennyire ig�nyes �s alapos k�s�rletekkel semelyik �k�nnyen,

gyorsan" m�dszer eset�ben sem tal�lkoztam. Ennek ellen�re el�fordulhat,
hogy n�melyik m�dszer val�ban hat�konyabb, mint a
t�bbi, egy-egy ember eset�ben a �kem�nyen, lassan" m�dszerek
siker�t is fel�lm�lhatja. De ez nem felt�tlen�l a m�dszer er�nye.
Van, akin�l puszt�n az a hit, hogy most v�gre menni fog,
�tford�tja a �k�nnyen, gyorsan" m�dszert valami kem�nyebbe
�gy, hogy k�zben maga sem veszi �szre, mennyit dolgozik.
Piton professzor adott Harry Potternek olyan feladatokat

is, amelyek ak�r egy �k�nnyen, gyorsan" tanfolyamb�l is sz�rmazhatn�nak,
p�ld�ul: �� Est�nk�nt, elalv�s el�tt csit�tsd el
minden �rzelmedet. Legyen �res, nyugodt �s tiszta az elm�d,
meg�rtetted? � Igen � felelte oda sem figyelve Harry.',ioo
A �k�nnyen, gyorsan" m�dszerek l�nyege �ltal�ban az, hogy

a r�g�ta hat�sosnak bizonyult, kem�ny m�dszerekb�l �sszeszedik
azokat az elemeket, amelyek egyszer�ek, j�l felfoghat�ak,
k�nnyen em�szthet�'ek, �s ezek egy�ttes�t t�lalj�k fel megold�sk�nt.
Az egyes elemek �gy val�ban lehetnek hitelesek, �s
valamennyi hat�suk akkor is van, ha meg sem k�zel�tik az eredeti,
�nehezen, lassan" m�dszerek m�lys�g�t, komplexit�s�t �s
hat�soss�g�t.
Ha a hit �nmag�ban eredm�nyess� tehet egy m�dszert,

akkor sok nyelvtanul�nak, lelki b�k�t keres�'nek vagy fogyni
v�gy�nak val�ban fontos, hogy id�r�l id�re legyenek divatos
m�dszerek, amelyekben hinni lehet.' Mindenki eld�ntheti,
miben akar �s tud hinni, �s mindenkinek az � hite szerint lesz.
Ebb�l a szempontb�l teljesen mindegy, hogy az eredm�nyess�g
h�ny sz�zal�kban tudhat� be a m�dszer t�nyleges hat�kony-
s�g�nak, mennyiben a hitnek �s mennyiben valamif�le placebohat�snak.

Ez�rt mindig is lesznek aktu�lis csodaszerek �s
csodam�dszerek, �s id�vel mind megkopnak, ahogy elvesztik
az �jdons�g�rt�k�ket.
AZ �NSEG�T�S �TJAI
A pozit�v pszichol�gia jelszavai is nagyon alkalmasak �jfajta

�nseg�t� technik�k kialak�t�s�ra. S�t, ez a mozgalom m�r
csak a neve miatt is r�mel a �pozit�v gondolkod�s" r�g�ta l�tez�
gondolatvil�g�ra, amelynek keret�ben m�r kor�bban is rengeteg
�k�nnyen, gyorsan" m�dszer sz�letett �s tal�lt mag�nak helyet
az �nseg�t� technik�k piac�n.
A �pozit�v gondolkod�s" jegy�ben sz�letett k�nyvek, tr�ningek,

sze�nszok' �ltal�ban azt adj�k el a boldogs�gra v�gy�
klienseknek, hogy napj�ban sokszor mondd el, mennyire
j�l �rzed magad, napr�l napra egyre jobban �s jobban, a vil�g
sz�p, te okos vagy �s tehets�ges, minden probl�m�t meg tudsz
oldani, boldog vagy, igaz�n boldog, t�ged mindenki szeret stb.
N�melyik kicsit rafin�ltabban teszi ezt, n�melyik m�g enn�l is
nyersebb egyszer�s�ggel, �s mindegyikre �rv�nyes az, amit az
im�nt a �k�nnyen, gyorsan" m�dszerekr�l mondtunk: sok ember
sz�m�ra val�ban m�k�dnek. T�bbnyire csak ideig-�r�ig,
de n�ha ak�r hossz� t�von is.
A legt�bb ilyen term�k a f�lig �res � f�lig tele poh�r metafor�j�t

finom�tgatja, de n�melyik kev�sb� elcs�pelt gondolatokat
is felt�lal a kliensnek, p�ld�ul Alphonse Karr mond�s�t:
�Vannak, akik morognak, mert a r�zs�nak t�visei vannak. �n
h�l�s vagyok, hogy a t�visek mellett r�zsabimb�k vannak."'
Ezeknek a �gondolkozz pozit�van" t�pus� tan�csad�si term�keknek
a tudom�nyos �rt�ke �ltal�ban a z�r�val egyenl�. Nincs
olyan, hogy pozit�v vagy negat�v gondolkod�s, csak okos �s buta

gondolkod�s van (�s k�z�tt�k sokf�le k�zb�ls� sz�nvonal). Az
okos gondolkod�s pontosan annyi pozit�v, illetve negat�v elemet
tartalmaz, amennyit az adott t�ma �pp indokol.
A pozit�v pszichol�gia mozgalm�t a kor legkiv�l�bb tudom�nyos

kutat�i ind�tott�k el. Legt�bb vezet� k�pvisel�je, mint
Seligman is �vtizedekig a dolgok negat�v oldal�t kutatta, �s ezt
sohasem tagadta meg. A pozit�v pszichol�gi�t nem �gy tekintik,
mint a negat�v pszichol�gia helyettes�t�je, hanem mint a
kieg�sz�t�je. Seligman �gy �r: �A pozit�v pszichol�gi�ban nem
kiz�r�lagos parancs a pozit�v gondolkod�s. Egyens�lyt tart,
tiszt�ban van azzal, hogy noha rengeteg haszna van a pozit�v
gondolkod�snak, vannak helyzetek, amikor el�ny�s �s sz�ks�ges
a negat�v gondolkod�s. (...) A pozit�v pszichol�gia arra
t�rekszik, hogy megtal�lja az optim�lis egyens�lyt a pozit�v �s
a negat�v gondolkod�s k�z�tt.
7,104
Ennek ellen�re lehet, hogy a pozit�v pszichol�gia z�szlaja

alatt egyre butusk�bb �k�nnyen, gyorsan" t�pus� �nseg�t�
k�nyvek fognak sz�letni. Martin Seligman el�be ment ennek
a vesz�lynek. A pozit�v pszichol�gia eredm�nyeire alapozva
Autentikus �let�r�m c�mmel �rt egy �nseg�t� k�nyvet, amelynek
tudom�nyos sz�nvonala az eur�pai trad�ci�kon nevelkedett olvas�
finny�s ig�nyeit is kiel�g�ti. Ezzel nem az eur�pai b�szkes�g
�s fennh�j�z�s sz�lt bel�lem, magyar�zkod�s helyett id�zz�k �t:
�Cs�kszentmih�lyi nagyon gondosan ker�lte egy olyan '�nseg�t�'

k�nyv meg�r�s�t, mint ez. A flow-r�l sz�l� k�nyv�ben le�rja,
ki �li �t a flow-t �s ki nem, de sehol sem mondja el olvas�inak,
hogyan �rhetnek el �let�kben t�bb flow �lm�nyt. Tart�zkod�sa
r�szben ink�bb az eur�pai le�r� trad�ci�b�l sz�rmazik, semmint
az amerikai intervencionalista trad�ci�kt�l val� elhat�rol�d�sb�l.
Ily m�don azt rem�li, hogy ha kifejez�en le�rja a flow-t, azt�n
h�tt�rbe h�z�dik, a kreat�v olvas� majd kifejleszti saj�t m�d-
szer�t arra, hogy t�bb flow �lm�nyhez jusson �let�ben. Ezzel

ellent�tben �n tagadhatatlanul az amerikai trad�ci�b�l j�v�k,
�s hiszem, hogy eleget tudunk a kiteljesed�s l�trej�tt�r�l ahhoz,
hogy tan�csot adjak azzal kapcsolatban, mik�nt �rhetsz
el fejl�d�st. A tan�csom sem gyors, sem k�nny� nem lesz."'
Val�ban nem az. Seligman egy pillanatra sem feledkezik

meg arr�l, ami a pozit�v pszichol�gia tal�n legfontosabb eredm�nye:
sok �t vezet a boldogs�ghoz. A k�nyv sz�mos olyan
tesztet tartalmaz, amely nem k�zvetlen�l a boldogs�g el�r�s�re
vonatkozik, hanem �nmagunk megismer�s�re." B�r Seligman
k�nyve egy�rtelm�en az ��nseg�t�" m�fajhoz tartozik, val�j�ban
nem k�zvetlen�l a boldogs�g el�r�s�ben seg�t, hanem a saj�t
magunknak legink�bb megfelel� �t megtal�l�s�ban. Ehhez javasol
n�h�ny j�l bev�lt �s a tudom�nyos sztenderdek szerint is
korrekt�l letesztelt gyakorlatot. Igaz, ezek m�r mind csakis a
pozit�v �rzelmekkel �s gondolatokkal kapcsolatosak, de miut�n
a pszichol�gia egy b� �vsz�zadon �t elbillent a negat�v ir�nyba,
az egyens�ly csak �gy �llhat helyre, ha a pozit�v pszichol�gia
k�pvisel�i a m�sik oldalt hangs�lyozz�k t�l.
Az ir�nyzat keret�ben sz�let� �jabb k�nyvek m�r egyre

ink�bb k�zel�tenek a �klasszikus" pozit�v gondolkod�s
irodalomhoz. Sonja Lyubomirsky Hogyan legy�nk boldogok c�m�,
�t �vvel Seligman k�nyve ut�n sz�letett m�ve m�g egy�rtelm�en
a hat�r innens� oldal�n van, de sz�p sz�mmal tal�lhat�k benne
olyan passzusok, amilyenekt�l Seligman gondosan tart�zkodik.
P�ld�ul: �a legboldogabb embereknek is megvannak a maguk
fesz�lts�gei, v�ls�gai, s�t trag�di�i. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt
�ppen annyira kibillenhetnek egyens�lyukb�l �s szenvedhetnek,
mint �n vagy �n, �m az � titkos fegyver�k az a tart�s �s er�,
amelynek seg�ts�g�vel megbirk�znak a kih�v�sokkal."1�7
Ez m�r a �k�nnyen, gyorsan" k�nyvek hangv�tele. Lyubomirsky

sok esetben messze t�lzottan leegyszer�s�ti a tudom�nyos
eredm�nyeket", �s ellent�tben Seligmannel, a negat�v �rzelmek

hasznoss�g�r�l egy�ltal�n nem ejt sz�t.
Akit �zsigerileg" (azaz: �rzelmileg) tasz�t a �k�nnyen, gyorsan"

hozz��ll�s, annak nemigen marad m�s, mint megtudni,
amit tudni lehet egy-egy ter�letr�l, p�ld�ul az �rzelmek m�k�d�s�r�l,
�s ennek alapj�n kialak�tani a saj�t eszk�zt�r�t. Ez f�leg
azokra �rv�nyes, akikben a pozit�v gondolkod�s �s a depressz�v
realizmus nagyj�b�l egyens�lyban van � m�s szavakkal: a t�bbs�gre,
amely a depresszivit�ssk�la k�zepe t�j�n helyezkedik el.
�k nemigen ismernek magukra sem a hagyom�nyos pszichol�giak�nyvek
s�t�ten negat�v emberk�p�ben, sem az �nseg�t�
k�nyvek �ltal sug�rzott r�zsasz�n�en optimista ide�lk�pben.
Az amerikai hagyom�ny olyan remek k�nyvek sz�let�s�t

eredm�nyezte, mint Seligman�. Ugyanakkor, ak�rcsak Cs�kszentmih�lyi,
�n is az eur�pai trad�ci�b�l t�pl�lkozom, �s �gy
v�lem, sok ember sz�m�ra a tudom�ny eredm�nyeinek megismer�se
�s meg�rt�se t�bbet seg�thet, mint a k�sz receptek.
Ez�rt a tov�bbiakban is megmaradok az eddigi hozz��ll�s mellett,
amit egy kor�bbi k�nyvem egyik kritikusa �tudom�nyos
t�rlatvezet�snek" nevezett.
M�SODIK
R�SZ
Az �rzelmek szerepe
, a gondolkod�sban
rni ;
2 olo
Rossz hangulatban alaposabban figyel�nk a k�lvil�g ingereire, mint j� hangulatban

A rosszkedv
el�nyei
1984-ben alakult meg az ELTE K�s�rleti

Pszichol�giai Tansz�ke. N�h�ny �v m�lva
a patin�s K�s�rleti Fizika Tansz�k munkat�rsai
megh�vtak minket, tartsunk n�luk egy
bemutatkoz� el�ad�st. A bar�ts�gos megh�v�s
m�g�tt �rezhet�en egy j� adag k�tely is
lapult, mif�le t�rsulat lehet a n�vrokonuk,
lehet-e egy�ltal�n a pszichol�gi�ban �rtelmes
k�s�rleteket v�gezni? Koll�g�im engem k�rtek
meg az el�ad�s megtart�s�ra, mint matematikust,
aki ink�bb besz�lem a nyelv�ket.
Gondosan �sszev�logattam n�h�ny olyan pszichol�giai
k�s�rletet, amelyr�l �gy �reztem, hogy egy fizikus is
val�di, �rdemi k�s�rleteknek fogja tekinteni �ket. Sz�n-
d�kosan nem besz�ltem az elm�leti h�tter�kr�l, csakis a
jelens�gekre �s azok demonstr�l�s�nak m�dj�ra koncent-
r�ltam. A fizikus koll�g�k �szinte �rdekl�d�ssel hallgat-
t�k az el�ad�st. Azt a k�ts�g�ket egy�rtelm�en siker�lt
eloszlatnom, hogy ezek a komoly fizikai k�s�rletekhez
k�pest csak aff�le j�t�kok.

P�ld�ul bemutattam az Ames-szob�t, ami egy ferde fal�

�p�tm�ny, ferde ablakokkal vagy ferde k�pekkel a h�ts� falon.
Ha az Ames-szob�ba ben�z�nk egy bizonyos pontb�l, nem a
szob�t l�tjuk ferd�nek, hanem benne a t�rgyakat �s az embereket
kicsinek vagy nagynak aszerint, hogy azok a szob�ban hol
�llnak. Az Ames-szoba ill�zi�j�t haszn�lt�k p�ld�ul A gy�r�k
ura c�m� filmben, �gy alakult ki a hatalmas magass�gbeli k�l�nbs�g
a hobbitok �s Gandalf k�z�tt. Az Ames-szoba kit�n�en
mutatja, hogy ak�rcsak a sz�nek �rz�kel�se, a nagys�g �rz�kel�se
sem fizikai, hanem pszichol�giai k�rd�s.
Az Ames-szoba seg�ts�g�vel az is kider�lt, hogy az �rzelmek

n�ha eg�szen fur�n hatnak m�r az �rz�kel�sre is. A szerelmes
n�k egy bizonyos esetben immunisnak mutatkoztak erre az
optikai ill�zi�ra. Amikor a szerelem m�g friss benn�k �s nem
egy habitu�l�dott, lecsendes�lt �rzelem, akkor nem hajland�k
picinek l�tni a szerelm�ket, amikor ben�znek a lyukon kereszt�l
a szob�ba. Ilyenkor azonnal �gy ki�ltanak fel: �Ez a szoba ferde!'"
Ha nem a szerelm�ket l�tj�k a szob�ban, vagy az nagynak
l�tszik ott, akkor n�luk is t�k�letesen m�k�dik az ill�zi�,
csak ebben az egy esetben nem. A f�rfiak eset�ben azonban ez
nem �gy van. �k �r�mmel meg�llap�tj�k, milyen ��des pici" itt
a szerelm�k, vagy �pp milyen csod�latosan nagy, ha �pp �gy
helyezkedik el az Ames-szob�ban.
A pszichol�gusok t�bbf�le magyar�zattal is tudnak szolg�lni

erre a jelens�gre, p�ld�ul a nemi sztereot�pi�k alapj�n, vagy abb�l
kiindulva, hogy mi haszna lehetett az emberis�g evol�ci�ja szempontj�b�l.
Egy fizikus sz�m�ra azonban ezek a magyar�zatok
ink�bb csak spekul�ci�nak t�nnek. Ez�rt amikor a fizikusok
azt k�rdezt�k, mi lehet ennek a jelens�gnek a magyar�zata, szigor�an
tartottam magam ahhoz, hogy k�s�rleteket k�rtek, nem
elm�leteket; nemigen tudjuk, mi�rt van ez �gy, de k�ts�gtelen�l
�gy van akkor is, ha meglep '�'.
Az �A" szem�ly
t�nyleges helyzete
A �B" szem�ly
t�nyleges helyzete
Az �A" szem�ly
l�tsz�lagos helyzete
A szoba
l�tsz�lagos alakja
Kukucsk�l� lyuk
A rosszkedv el�nyei 125

Miut�n nem kaptak v�laszt, a fizikus koll�g�k elgondolkodtak,

mit�l lehet ez. �n csak hallgattam az �rdekes, b�r sz�ntiszt�n
spekulat�v vit�t, amelyben pr�b�ltak elm�leti magyar�zatot
tal�lni a jelens�gre. Nem sz�ltam bele, mert egyre ink�bb fogalmaz�dott
bennem, ami a v�g�n elemi er�vel t�rt ki bel�lem:
�L�tj�tok, �pp ezt ut�lj�tok benn�nk, pszichol�gusokban, hogy
ilyen link, spekulat�v magyar�zatokkal pr�b�lkozunk!"
A pszichol�gia tudom�nya ma nagyj�b�l ott tart, mint a

fizika 1642-ben � ebben az �vben halt meg Galilei �s sz�letett
Newton. Galilei ki�tl�tt �s elv�gzett n�h�ny, a mai fizik�t megalapoz�
k�s�rletet, p�ld�ul meg�llap�totta, hogy ha egyszerre
leejt�nk egy fagoly�t �s egy vasgoly�t, egyszerre �rnek f�ldet,
a s�lyk�l�nbs�g ellen�re. Megpr�b�lt �ltal�nosabb elm�letet is
alkotni, amely k�ts�gtelen�l sz�p matematikai konstrukci� volt,
de nem adott kiel�g�t�' magyar�zatot erre a furcsa jelens�gre.
Newton alkotta meg azt az elm�letet, amely t�bbek k�z�tt erre
is teljes �rt�k� magyar�zatot adott, �s �vsz�zadokra meghat�rozta
a fizikai kutat�sok st�lus�t, a fizikusok gondolkod�sm�dj�t.
Nem gondolom, hogy sz�gyenkeznem kellene, mert egy

olyan tudom�nyt m�velek, amely ott tart ma, mint a fizika
1642-ben. Ezzel a fizikus koll�g�k is egyet�rtettek. Am�g nincs
a jelens�geket j�l magyar�z� absztrakt elm�let, addig is jogosan
vagyunk k�v�ncsiak arra, mi lehet egy-egy k�s�rletileg kimutathat�
fura jelens�g m�g�tt. Am�g nem sz�letik meg a pszichol�gia
Newtonja, addig jobb h�j�n kev�sb� absztrakt �s kev�sb�
egzakt fogalmak seg�ts�g�vel gondolkodunk a meglep�, de vitathatatlanul
igaz k�s�rleti eredm�nyek �rtelmez�s�n.
A 20. sz�zadban rengeteg l�tv�nyos �s elgondolkodtat�

pszichol�giai k�s�rleti eredm�ny sz�letett, �gy amikor a kutat�k
�rdekl�d�se az �rzelmek fel� fordult, m�r volt mire �p�teni.
Sokszor el�g volt n�h�ny klasszikuss� v�lt k�s�rletet �jra elv�gezni
�gy, hogy k�zben figyelt�k vagy ak�r k�zvetlen�l befo-
ly�solt�k az alanyok �rzelmi �llapot�t is. Ezekb�l sok mindent

megtudtunk az �rzelmek hat�s�r�l az emberi gondolkod�sra
akkor is, ha egyel�re m�g nem �llt �ssze egy absztrakt �s �ltal�nos
tudom�nyos elm�let. �rzelmeink sok esetben kifejezetten
seg�tik a gondolkod�sunkat, �s ez egyar�nt �rv�nyes a negat�v
�s a pozit�v �rzelmekre.
A J�KEDV SEG�TI A KREATIVIT�ST
Barbara Fredrickson 1998-ban egy �tven �vvel kor�bbi k�s�rletet

ism�telt meg �gy, hogy a k�s�rleti alanyok egyik harmad�ban el�z�leg
pozit�v �rzelmeket hozott l�tre azzal, hogy cukork�t adott
nekik �s egy vid�m filmet n�zetett meg vel�k."' A k�s�rleti alanyok
m�sik harmad�val szomor� filmet n�zetett meg, �s cukorka
helyett egy ronda b�but kaptak, a t�bbiek pedig semleges filmet
n�ztek, �s nem kaptak semmit. Ezut�n a fal mellett �ll� asztalhoz
vezette �ket, amin volt egy gyertya, egy lev�l gyufa, valamint
egy kis nyitott dobozban n�h�ny rajzsz�g. Az alanyok feladata az
volt, hogy r�gz�ts�k a gyerty�t az asztal szintj�n�l magasabban �s
gy�jts�k meg �gy, hogy az ne cs�p�gj�n le az asztalra.
Az m�r �tven �ve ismert volt, hogy ez a feladat az emberek

t�bbs�ge sz�m�ra v�ratlanul neh�znek bizonyul.' Az alanyok
megpr�b�lj�k a gyerty�t a falra sz�gezni vagy valamilyen m�s
m�don odar�gz�teni, p�ld�ul mag�b�l a gyerty�b�l olvasztott
viasszal, de ez nem m�k�dik, �s k�l�nben is, �gy a gyertya lecs�p�g
az asztalra. A feladat megold�sa az, hogy a dobozb�l ki
kell bor�tani a rajzsz�geket, �s a dobozt fel kell szegezni a falra
n�h�ny rajzsz�ggel. Abban m�r stabilan meg�ll a gyertya, �s a
dobozba cs�p�g, nem az asztalra.
Ez a feladat �tven �ve az�rt �rdekelte a pszichol�giai kutat�kat,

mert k�v�ncsiak voltak, mennyire tudunk elrugaszkodni
a t�rgyak szok�sos haszn�lati m�dj�t�l, p�ld�ul egy �j funkci�t

adni a dobozk�nak, ami szemmel l�that�lag a rajzsz�gek t�rol�s�ra
szolg�l. Akkoriban �gy gondolt�k, ez lehet a kreativit�s
kulcsa, ami k�s�bb, mint majd az �rzelmi inteni gencia c�m� fejezetben
l�tni fogjuk, t�ved�snek bizonyult, de a k�s�rlet ennek
ellen�re m�k�dik. Az emberek t�bbs�ge meglep�en lassan oldja
meg ezt a feladatot, ha egy�ltal�n siker�l megoldania, ugyanakkor
n�h�ny ember hamar r�j�n a megold�sra.
�tven �ve m�r azt is bebizony�tott�k, hogy val�ban a doboz

megszokott funkci�ja okozza a neh�zs�get. Amikor �gy
adt�k a feladatot, hogy a dobozb�l ki voltak �ntve a rajzsz�gek,
�s a doboz �resen hevert az asztalon (meg a rajzsz�gek is csak
�gy ki�ntve), akkor az emberek t�bbs�ge sikeresen �s gyorsan
megoldotta a probl�m�t.
Barbara Fredrickson k�s�rlet�ben azok, akik j� hangulatban

voltak, l�nyegesen nagyobb sz�zal�kban �s gyorsabban oldott�k
meg a feladat els� v�ltozat�t, mint azok, akik semleges
hangulatban voltak. A legkev�sb� sikeresek azok voltak, akiket
kor�bban rossz hangulatba hoztak. Akikkel pedig a feladat m�sik
v�ltozat�t v�geztett�k el, amikor a doboz �resen hevert az
asztalon, azokn�l nem volt �rdemi k�l�nbs�g a h�rom csoport
teljes�tm�nye k�z�tt. Mivel a k�s�rleti alanyok v�letlenszer�en
ker�ltek az egyik vagy m�sik csoportba, a k�pess�geik k�z�tt
nem volt k�l�nbs�g � ezt egy�bk�nt k�l�n is kim�rt�k, m�sfajta
feladatokkal. Barbara Fredrickson eredm�nyei azt mutatj�k,
hogy a pozit�v em�ci�k seg�tik a kreativit�st, a negat�vak pedig
akad�lyozz�k.
Fredrickson ezt sok m�sfajta r�gi k�s�rlet megism�tl�s�vel

is igazolta, �s 2000-ben megkapta a pozit�v pszichol�gia els�
Templeton-d�j�t, ami sz�zezer doll�rral j�rt. Ezt a d�jat a pozit�v
pszichol�gia alap�t� aty�i tal�lt�k ki m�g azon a szilveszteri
�sszej�vetel�k�n, amikor a mozgalmat �tj�ra ind�tott�k.
Seligman, Cs�kszentmih�lyi �s Fowler a Yucat�n-f�lszigeten,

Akum�lban nemcsak a kutat�si ir�nyokat tal�lt�k ki, �s nem
is csak a sz�ks�ges int�zm�nyi h�tteret, hanem azzal is tiszt�ban
voltak, hogy tekint�lyes d�jakra �s egy�b elismer�sekre
van sz�ks�g ahhoz, hogy a legtehets�gesebb fiatal kutat�kat
kell�k�ppen vonzza a t�ma. Ehhez siker�lt megnyerni�k a tudom�nyok
egyik h�resen b�'kez� t�mogat�j�t, a Nobel-d�jn�l is
magasabb �sszeg� Templeton-d�j alap�t�j�t, aki �ri�si fant�zi�t
l�tott a tudom�nyos pszichol�gi�nak ebben az �j ir�nyzat�ban.
A d�jkioszt� bizotts�g eln�ke Seligman volt, aki Fredrickson
cikk�nek olvas�sakor �gy �rezte, ez d�nt� �tt�r�s a pozit�v pszichol�gia
tudom�ny�ban.
Ez a sikert�rt�net m�r annyira szirupos, hogy mindj�rt elcs�ppenek.

Mintha a pozit�v pszichol�gia tudom�nyosan igazoln�
az �sszes pozit�v gondolkod�sr�l sz�l� klis�t. Nem kell
m�s, mint j� hangulat �s pozit�v �rzelmek, �s minden megy,
mint a karikacsap�s, kreat�vak lesz�nk �s boldogok.' Csakhogy
k�nyv�nk els� r�sz�ben l�ttuk, hogy a negat�v �rzelmeknek is
fontos szerep�k van a boldogs�g el�r�s�ben. A gondolkod�ssal
kapcsolatban is f�ny der�lt az �rem m�sik oldal�ra is, amikor
m�s kutat�k m�sfajta klasszikus k�s�rleteket ism�teltek meg.
A ROSSZKEDV SEG�TI A D�NT�SHOZ�ST
Forg�cs J�zsef, vagy ahogy cikkeit, k�nyveit jegyzi: Joseph P.

Forgas a sydney-i egyetem szoci�lpszichol�gia-professzora.
�rdekl�d�se m�r a pozit�v pszichol�gia megsz�let�se el�'tt az
�rzelmek fel� fordult, mivel �szrevette, hogy j� n�h�ny t�rsas
helyzetben az �rzelmek er�sen befoly�solj�k nemcsak az emberi
kapcsolatok alakul�s�t, hanem a gondolkod�sm�dunkat is. Az
ut�bbi k�t �vtizedben Forg�cs is szisztematikusan �jra elv�gzett
n�h�ny r�gi k�s�rletet �gy, hogy k�zben befoly�solta a k�s�rleti

alanyok hangulat�t.
Az egyik ilyen klasszikuss� v�lt k�s�rletet m�g az 1960-as

�vekben tal�lt�k ki. A k�s�rleti szem�lyekkel azt a feladatot v�geztett�k
el, amit az amerikai rend�r�kkel is gyakoroltatnak kik�pz�s�k
sor�n. Egy k�perny�'n hirtelen felvillan egy alak, aki a
kez�ben tart valami t�rgyat. Azonnal l�j�nk (azaz nyomjunk meg
egy gombot), ha fegyvert l�tunk az illet� kez�ben, �s ne l�j�nk,
ha az nem fegyver. A k�s�rlet eredm�nye az volt, hogy a k�s�rleti
alanyok a feket�kre sokkal gyakrabban l�ttek, mint a feh�rekre,
ak�r fegyver volt n�luk, ak�r valami m�s t�rgy, p�ld�ul egy hajsz�r�t�
vagy egy konzervdoboz. Ez m�g a fekete k�s�rleti szem�lyekre
is �rv�nyes volt, b�r kev�sb� mark�nsan, mint a feh�rekre.
Forg�cs, imm�r 2001. szeptember 11-e ut�n, ezt a k�s�rletet

�gy v�gezte el, hogy minden k�pen ugyanaz az ember villant
fel, de a k�s�rleti alanyok egyik fele el�tt mindig turb�n volt
rajta, a m�sik fel�nek pedig fedetlen f�'vel jelent meg. Most is
hol fegyvert tartott a kez�ben, hol pedig valami m�st.' Amikor
turb�nban volt, egy�rtelm�en arabnak t�nt, amikor nem
abban volt, ez nemigen jutott esz�kbe az embereknek. Forg�cs
mindk�t csoport egyik fel�t el�z�leg j� hangulatba hozta, m�sik
fel�t pedig rosszba. Ebben a k�s�rletben is kij�tt ugyanaz,
ami a r�giben, most is sokkal t�bbet l�ttek a turb�nosra, mint
a turb�n n�lk�li emberre, de kider�lt, hogy az eredm�nyt igen
nagy m�rt�kben befoly�solja a hangulat is. J� hangulatban t�bb
mint t�zszer olyan gyakran l�ttek a turb�nosokra, mint a turb�n
n�lk�liekre, rossz hangulatban viszont �csak" n�gyszer olyan
gyakran. Rossz hangulatban kev�sb� hatnak d�nt�seinkre az
el�'�t�leteink, mint j� hangulatban.
Nemcsak a saj�t sztereot�pi�ink, hanem a k�lvil�g t�bb�kev�sb�

rejtett sugalmaz�sai, szuggeszti�i ir�nt is fog�konyabbak
vagyunk j� hangulatban, mint rosszban. Ennek vizsg�la-
t�ra Forg�cs egy m�sik klasszikus k�s�rletet haszn�lt, most is

kieg�sz�tve azzal, hogy a k�s�rleti alanyok hangulat�t el�z�leg
manipul�lta.
Az eredeti k�s�rletben' bemutattak az alanyoknak egy videofelv�telt,

amelyen k�t aut� �ssze�tk�z�tt. Ezut�n egy ideig
mindenf�le m�st csin�ltattak vel�k, majd megk�rt�k �ket, hogy
id�zz�k fel azt a vide�t, amelyen... � �s itt az emberek egyik fel�nek
azt mondt�k, hogy �...amelyen a k�t aut� �sszekoccant", a
m�sik fel�nek pedig azt, hogy �...amelyen a k�t aut� karambolozott".
A k�t csoport tagjai eg�szen m�sk�pp id�zt�k fel a filmet.
Akiknek koccan�sos jelenetet sugalltak, azok sokkal kisebb sebess�gre
eml�keztek, mint akikt�l a karambolos jelenet felid�z�s�t
k�rt�k. Arra a k�rd�sre, hogy l�tott-e t�r�tt �veget, az els�
csoport t�bbs�ge nemmel v�laszolt, a m�sodik csoport t�bbs�ge
igennel (val�j�ban nem volt a filmben semmilyen t�r�tt �veg).
Forg�cs�k k�s�rlet�ben' is kij�ttek a kor�bbi eredm�nyek,

de ezen bel�l igen l�nyeges t�nyez�nek bizonyult a hangulat
is. A j� hangulatba hozott k�s�rleti alanyokra sokkal er�sebben
hatott a k�rdez�s m�dj�ban megjelen� enyhe szuggeszti�,
k�z�l�k sokkal t�bben eml�keztek t�r�tt �vegre, amikor
a k�rd�s karambolt sugalmazott �s sokkal kevesebben, amikor
csak koccan�st. A rossz hangulat�akra is hatott n�mik�pp a
szuggeszti�, de sokkal enyh�bben. �k a szuggeszti� mellett
is kev�sb� eml�keztek t�r�tt �vegre, �s az aut�k sebess�g�t is
kev�sb� becs�lt�k fel�l.
A rossz hangulat n�mi v�delmet ny�jt az ellen, hogy a hamis

vagy f�lrevezet� inform�ci�kat be�p�ts�k a gondolatainkba,
s�t az eml�keinkbe is. Tal�n ez�rt is bizonyulhatott a depreszsz�v
realizmus sok esetben kifejezetten hasznosnak, �s bizonyos
szakm�k eset�ben kifejezetten sz�ks�gesnek.
Ez a k�s�rlet j�l mutatja, mi�rt nagyon fontos, hogy a tan�vallom�sok

felv�telekor a k�rdez� semmilyen ir�nyba ne sugal-
mazzon semmit, sem akarva, sem akaratlanul. M�g egy ilyen

enyhe ir�nymutat�s is, mint amit ebben a k�s�rletben l�ttunk,
l�nyeges k�l�nbs�get eredm�nyezhet. Ugyanakkor a k�s�rletek
azt is mutatj�k, hogy egy tan� kik�rdez�sekor nem akkor
kapunk megb�zhat�bb eredm�nyt, ha gondosan �gyel�nk a j�
hangulat fenntart�s�ra. Egy enyhe fesz�lts�g, egy kicsit nyomott
hangulat pontosabb felid�z�st eredm�nyezhet.
Egy m�sik k�s�rletben Forg�cs�kH6 azt vizsg�lt�k, milyen

hangulatban mennyire biztosan tudjuk eld�nteni valakir�l,
hogy hazudik-e. A k�s�rleti alanyok �tlagos egyetemist�k voltak,
akikkel v�gign�zettek n�h�ny kihallgat�sr�l k�sz�lt vide�t.
N�melyikben hazudott a kihallgatott, n�melyikben nem.
A rossz hangulatba hozott k�s�rleti alanyok sokkal nagyobb
ar�nyban tal�lt�k el, mikor l�tnak hazud� embert, mint a semleges
vagy a j� hangulat� alanyok.
Hasonl� eredm�nyt kaptak akkor is, amikor alap�rzelmeket

bemutat� f�nyk�pekr�l kellett a k�s�rleti alanyoknak eld�nteni�k,
mennyire tartj�k �szint�nek a k�pen l�that� �rzelmet,
p�ld�ul egy mosoly Duchenne-mosoly vagy sem. A rossz hangulatban
lev� alanyok eleve l�nyegesen szkeptikusabbak voltak,
t�bb esetben k�rd�jelezt�k meg az arckifejez�sek �szintes�g�t,
�s nagyobb ar�nyban volt igazuk, mint a j� hangulatban lev�knek.
Mindez m�g az �rvel�sre is �rv�nyesnek bizonyult. Forg�cs�k

egy m�sik k�s�rletben' miut�n j� vagy rossz hangulatba
hozt�k a k�s�rleti szem�lyeket, arra k�rt�k �ket, hogy �rjanak
�rveket egy aktu�lis, a k�z�letben er�sen vitatott k�rd�sr�l,
p�ld�ul hogy Ausztr�lia legyen-e k�zt�rsas�g, vagy maradjon
meg a brit korona r�sz�nek. A k�s�rleti alanyok egyik fel�t�l
k�zt�rsas�gp�rti �rvel�st k�rtek, a m�sik fel�t�l pedig kir�lys�gp�rtit
� ezt sorsol�ssal d�nt�tt�k el, mint ahogy azt is, hogy az
adott alanyt milyen hangulatba hozz�k.
A k�s�rlet sor�n nem arra voltak k�v�ncsiak, hogy mi a

vizsg�lt szem�lyek val�di �ll�spontja, hanem csakis �rveik min�s�g�t
vizsg�lt�k. Ennek ki�rt�kel�s�t a kutat�k �ltal kik�pzett
meg�t�l�k v�gezt�k el t�bb szempont szerint. Meg�t�lt�k
p�ld�ul, hogy az �ltaluk olvasott �rvek mennyire korrektek,
mennyire meggy�z�ek, mennyire komplexek stb. Egy m�sik,
a k�s�rlett�l l�tsz�lag f�ggetlen interj� alkalm�val az alanyok
saj�t, szem�lyes v�lem�ny�t is megk�rdezt�k a k�rd�sr�l. Ebb�l
kider�lt, hogy az eredm�nyekben alig sz�m�tott, hogy valakinek
a saj�t szem�lyes �ll�spontja mellett kellett-e �rvelnie, vagy az
ellen. A hangulat viszont igen er�s hat�ssal volt az �rvek min�s�g�re:
a rossz hangulatba hozott alanyok l�nyegesen magasabb
min�s�gpontsz�mokat �rtek el, mint a j� hangulatban lev�k, a
semleges hangulat�ak pedig valahol k�z�pen helyezkedtek el.
Amikor magukat az �rveket elemezt�k a kutat�k, az der�lt

ki, hogy a j�nak �t�lt �rvek konkr�tabbak voltak, ink�bb objekt�v
adatokra, t�nyekre alapoznak, m�g a rossznak �t�ltek �ltal�nosabbak
voltak, ink�bb szubjekt�v hangulatokat tartalmaznak.
Rossz hangulatban az �rvel�s�nk konkr�tabb �s er�sebben ir�nyul
a k�lvil�gra, ami �ltal�ban n�veli �rveink meggy�z� erej�t.
J� hangulatban �rveink gyakran t�l �ltal�nosak, t�l komplexek,
szubjekt�vek, �s ett�l kev�sb� meggy�z�ek.
�LETSZER� K�S�RLETEK
A laborat�riumi k�s�rletekn�l az alanyok akarva-akaratlanul alkalmazkodnak

a k�s�rletvezet� elv�r�saihoz, rem�nyeihez m�g
akkor is, ha ezeket k�zvetlen�l senki sem k�zli vel�k. A k�s�rletez�
pszichol�gusok m�lyen irigylik a fizikusokat, mert nekik
oly mindegy, mit gondol a goly�, mik�zben gurul lefel� a lejt�n.
Aki emberekkel k�s�rletezik, az sohasem lehet biztos benne,
hogy a vizsg�lni k�v�nt jelens�g helyett nem a k�s�rleti alanynak

a k�s�rletr�l val� elk�pzel�seit m�ri-e val�j�ban.
A fizikusoknak k�nny�: ha egy goly� a laborat�riumban

meglep� m�don viselkedik, akkor csap�gygoly�k�nt vagy �gy�goly�k�nt
is �gy fog viselkedni. Ez az emberek eset�ben gyakran
nem �gy van. Mi, emberek szerencs�re hajlamosak vagyunk
eg�szen m�sk�nt viselkedni, ha egy olajozottan, j� c�lok�rt m�k�d�
g�pezetben alkatr�sznek haszn�lnak benn�nket, mint ha
�gy�t�ltel�knek.'"
A pszichol�gi�n bel�l k�l�n tudom�nya alakult ki annak,

hogy milyen esetekben szokott a laborat�riumi eredm�ny a val�
�letre is �ltal�nos�that� lenni, mi mindenre kell vigy�zni egy
k�s�rlet sor�n, hogy ezt t�bb�-kev�sb� biztos�tsuk.' A legjobb
persze az, ha a k�s�rleti alany nem is tudja, hogy tudom�nyos k�s�rletben
vesz r�szt. De val�s �lethelyzetekben nem lehet annyi
mindent szab�lyozni, mint egy laborat�riumban, �gy ilyenkor
az eredm�nyek eleve k�ts�gesebbek.
Sokszor az is el�g, ha a k�s�rlet egy d�nt� jelent�s�g� eleme

l�tsz�lag nem tartozik a k�s�rlethez. P�ld�ul a hangulatot
nem a k�s�rlet keret�ben hozz�k l�tre, hanem maga az �let
produk�lja. Lehet, hogy a laborat�riumban l�trehozott rossz
hangulat is eg�szen m�s, mint az �letbeli. De ha val�s �letbeli
helyzetekben nagyj�b�l hasonl� eredm�nyeket kapunk, mint
a laborat�riumban, akkor a sokkal r�szletesebb �s kidolgozottabb
laborat�riumi eredm�nyek j� es�llyel �rv�nyesek lesznek
a mindennapi �letben is.
Forg�cs J�zsef amikor csak lehetett, igyekezett a k�s�rleteit

val� �letbeli helyzetekben is elv�gezni. P�ld�ul r�j�tt arra, hogy
ha egy mozi el�tt k�rdezi meg a kij�v� embereket, akkor maga
a film hozza l�tre a hangulatukat, �s ezzel k�l�n nem kell b�bel�dnie.
Olyan alapos teszteket ilyenkor nem tud felvenni, mint
egy laborat�riumban, de az�rt n�h�ny k�pr�l megk�rdezheti,
hogy a rajta l�that� ember hazudik-e? Az eredm�nyek nagym�rt�kben

visszaigazolt�k a laborat�riumban kapottakat. Egy
vid�m film ut�n sokkal rosszabbul �t�lt�k meg az emberek a
hazugs�got, mint egy szomor� film ut�n.
Egy m�sik k�s�rlet�ben egy sarki �lelmiszerbolttal egyezett

meg, hogy kitesz a p�nzt�r mell� egy vitrint, amelyben mindenf�le
t�rgy van: egy kisaut�, egy p�nzt�rca, egy pendr�jv, egy sv�jci
bicska, meg mindenf�le egy�b vicik-vacak. A boltb�l kij�v�
embereket vizsg�lta, de csak azokat, akiknek legal�bb k�t percet
v�rniuk kellett a p�nzt�r el�tt, �gy volt idej�k ott n�zel�dni.
A hangulatot �gy manipul�lta, hogy csak nagyon j� vagy nagyon
rossz id�ben v�gezte a k�s�rletet, amikor sz�z �gra s�t�tt a nap,
vagy amikor nagyon zord, viharos volt az id�. Emellett a boltban
sz�l� h�tt�rzene is az id�j�r�shoz igazodott, sz�p id�ben vid�m
zene sz�lt, rossz id�ben Mozart gy�szindul�ja, fel�re lass�tva.
A boltb�l kij�v� embereket megk�rdezte, h�ny szokatlan

t�rgyat vettek �szre az �zletben, vagy adtak nekik egy h�szas
list�t, hogy ezek k�z�l l�tt�k-e valamelyiket. A h�sz t�rgyb�l t�z
szerepelt a p�nzt�r melletti kirakatban, t�z nem. A rossz id�j�r�s�
napokon sokkal jobban eml�keztek az emberek a szokatlan
t�rgyakra, �s a list�b�l is t�bbet id�ztek fel helyesen.
Egy Forg�cs-f�le k�s�rlet' annyira megtetszett, hogy magam

is elv�geztem. Egy felt�n�en sz�p l�nyt, aki n�lam �rta
a szakdolgozat�t, megk�rtem, hogy amikor a mobiltelefonj�n
jelzek neki, j�jj�n be az �r�mra, viharozzon oda hozz�m, �s
pr�b�ljon meg al��ratni velem valamit. �n el fogom k�ldeni
a fen�be, de � csak er�szakoskodjon. A v�g�n al� fogom �rni,
�s akkor el�gedetten, peckesen t�vozzon. �lt�zz�n el�gg� felt�n�en
�gy, hogy legyen mit megfigyelni rajta. Enn�l t�bb
instrukci�t nem adtam, innent�l jobban tudta, mit csin�ljon,
mint �n.
Az egyetemi el�ad�s k�zepe t�jt nagyon szomor� dolgokr�l

13 6 M�r� L�szl�
kezdtem besz�lni, katasztr�f�kr�l, lev�gott l�bakr�l, mindenf�le

sz�rny�s�gr�l. Amikor ezt �t perce csin�ltam, jeleztem a
l�nynak, aki a sz�z�tven hallgat� megr�k�ny�d�s�re berontott
az �r�ra �s ott er�szakoskodott velem, hogy de igen, �rjam csak
al� neki azt a valamit, m�g v�g�l beadtam a derekam �s al��rtam.
Egy m�sik el�ad�son, m�s hallgat�kkal, az �ra k�zep�n mindenf�le
vicces dolgokr�l besz�ltem, a hallgat�s�g j�kat der�lt,
�s ekkor viharzott be a l�ny.
Egy koll�g�mmal megbesz�lt�k, hogy n�h�ny h�t m�lva

az �r�j�n eml�tse meg, hogy ugye eml�keznek, amikor a M�r�
�r�j�ra berontott az a l�ny, barna kab�tban, a haj�ban nagy k�k
csattal. Itt tartson hat�ssz�netet, �s figyelje, h�nyan jelzik, hogy
nem barna kab�tban volt, hanem z�ldben, �s a haj�ban nem volt
semmi, az csak borzas volt, a f�lbeval�ja volt nagy �s k�k. Ezut�n
egy kicsit hagyja, hogy a hallgat�k megvitass�k, hogyan is
n�zett ki a l�ny. Mivel a hallgat�k nem tudt�k, hogy val�j�ban
egy pszichol�giai k�s�rletben vesznek r�szt, nem lehetett �ket t�l
r�szletesen vizsg�lni, nehogy gyan�t fogjanak, de m�r ennyi is
nagyon egy�rtelm�en mutatta, hogy abb�l a csoportb�l, amelyhez
a szomor� dolgok mes�l�se k�zben �rkezett a l�ny, sokkal
nagyobb ar�nyban eml�keztek a kab�t sz�n�re, a f�lbeval�ra
�s a l�ny k�llem�nek m�s r�szleteire is, mint abb�l, amely �pp
vid�m volt, amikor a l�ny megjelent. A val� �letben is kij�ttek
a laborat�riumi vizsg�latok f�bb eredm�nyei.
PROBL�MAMEGOLD�S
Egy-egy ilyen k�s�rlet �nmag�ban nem igaz�n bizony�t� erej�,

mindegyik esetben sokf�le magyar�zat k�n�lkozik a tapasztalt
jelens�g �rtelmez�s�re � k�l�n�sen ha n�h�ny fizikust is megk�r�nk,
hogy pr�b�ljon magyar�zatot tal�lni. A k�l�nf�le le-
hets�ges magyar�zatok kisz�r�se �rdek�ben sok sz�zf�le hasonl�

k�s�rletet v�geztek el az ut�bbi id�'kben,121 ezekb�l egy�ttesen
m�r el�gg� j�l kirajzol�dott, mik�ppen hat a j�, illetve a rossz
hangulat a gondolkod�sunkra. L�ssuk h�t ezt az �sszk�pet,
egyel�re elm�leti indokl�s n�lk�l.
Rossz hangulatban alaposabban figyel�nk a k�lvil�g ingereire,

mint j� hangulatban, �s jobban is eml�kez�nk arra, amit l�ttunk.
Akkur�tusabban n�zz�k meg, ami a szem�nk el� ker�l, �s
amikor visszaeml�ksz�nk, kev�sb� vagyunk kit�ve annak, hogy
hamis inform�ci�k f�lrevezessenek benn�nket, vagy a k�lvil�gb�l
�rkez� szuggeszti�k �rv�nyes�ljenek. Ilyenkor �ltal�ban analitikusabban
gondolkodunk, konkr�tabb �s objekt�vebb �rvek jutnak
esz�nkbe. J�kedv�en hajlamosabbak vagyunk megel�gedni az
els� j�nak l�tsz� megold�ssal, ami esz�nkbe jut, m�g rosszkedv�en
hajlamosabbak vagyunk tov�bbi megold�sok ut�n n�zni.
J� hangulatban �ltal�ban ink�bb az �sszk�pet vessz�k figyelembe,

�s kev�sb� t�r�d�nk a r�szletekkel. Ez kedvez a
kreativit�snak, kev�sb� k�tnek minket a megszok�sok, s�t a
t�rv�nyszer�s�gnek v�lt �sszef�gg�sekt�l is k�nnyebben rugaszkodunk
el. J� hangulatban magabiztosabbak vagyunk, jobban
b�zunk a meg�rz�seinkben. Ilyenkor �ltal�ban pontosabbnak,
biztosabbnak �rezz�k az eml�kezet�nket. Ez az �ltal�nosan
megjelen� �rz�s azonban csal�ka: val�j�ban az eml�kezet�nk
megb�zhat�bban m�k�dik rossz hangulatban, negat�v �rzelmi
hat�sok mellett, mint j� hangulatban.
Ezeket a felismer�seket j�l alkalmazhatjuk mindennapi

probl�m�ink megold�s�ban is. El�re meghat�rozhatjuk, hogy
amin �pp gondolkodni akarunk, az m�lyebb, analitikus gondolkod�st
ig�nyel-e, vagy ink�bb j�l bev�lt rutinmegold�sokat.
Mindez nem a probl�ma k�nny� vagy neh�z volt�val f�gg �ssze.
Sokszor rutinm�veletek seg�ts�g�vel nagyon bonyolult, komplex
probl�m�kat tudunk megoldani � �ppen err�l sz�l a szaktud�s,
ebben rejlik a tanults�g ereje. Ink�bb a probl�ma jellege sz�m�t,

hogy mennyire van sz�ks�g alapvet�en �j megk�zel�t�sm�dokra.
A probl�mamegold�st seg�theti a megfelel� alaphangulat

be�ll�t�sa. Betehet�nk egy olyan h�tt�rzen�t, amely az adott
probl�m�hoz sz�ks�ges m�k�d�sm�dot seg�ti, megn�zhet�nk
egy szomor�, illetve vid�m filmet, elolvashatunk szomor�, illetve
vid�m �r�sokat, de b�rmi m�s egy�ni, testreszabott megold�s
is j� szolg�latot tehet. Tudatosan befoly�solhatjuk, hogy
tudattalan hozz��ll�sunk mennyire legyen m�lyen analitikus,
illetve mennyire t�rekedjen egyszer�, gyors rutinmegold�sokra.
Egyik esetben sem vagyunk sem okosabbak, sem but�bbak

ann�l, mint amilyenek am�gy vagyunk, de gondolkod�sunk
jellege akaratlanul is megv�ltozik kicsit, �s ez hasznunkra v�lhat.
Nem mindig a j�kedv a j� megold�sok el�'felt�tele, sokszor
egy enyhe rosszkedv ink�bb seg�ti az eredm�nyes gondolkod�st.
Ugyanakkor a rosszkedv gyakran kellemetlen�l �s feleslegesen
megbonyol�tja az �letet, f�leg ha tart�san fennmarad.
BRAINSTORMING
A brainstorming (magyarul tal�n: agyvihar vagy �tletroham)

m�dszereit az 1950-es �vek �ta csiszolgatj�k. K�zben id�'nk�nt
felmer�ltek k�ts�gek, hogy val�ban eredm�nyesebb-e ez, mint ha
a csoport r�sztvev�i egyszer�en csak k�l�n-k�l�n gondolkodnak
�j, kreat�v �tleteken,' de a legt�bben ma is a leghat�konyabb
kreat�v technik�nak tekintik. A brainstorming alapja, hogy nagyon
oldott, j� hangulatot kell teremteni a csoportban, j�f�le
r�gcs�lni- �s innival�kkal. Mindenf�le kritika tilos a felmer�l�
�tletekkel kapcsolatban, �s minden szokatlan �tletet hars�nyan
kell �dv�z�lni. A f�' c�l a felmer�l� �tletek mennyis�ge abban
a rem�nyben, hogy az majdcsak �tcsap min�'s�gbe. Ezek els�-
sorban tapasztalaton alapul� szab�lyok, de amit megtudtunk a

hangulatok hat�s�r�l, az is al�t�masztja ezt � legal�bbis r�szben.
A kreativit�st val�ban seg�ti a j� hangulat, �gy teljesen indokolt,

hogy a brainstormingnak az a r�sze, amely az �tletek bedob�s�b�l
�ll, teljen min�l vid�mabb, oldottabb hangulatban. Az
�tletek ki�rt�kel�s�re azonban ez m�r egy�ltal�n nem �rv�nyes.
Olyankor egy kicsit komorabb, fesz�ltebb hangulat ink�bb seg�theti
a val�ban j� �tletek kisz�r�s�t. Ez�rt �rdemes a ki�rt�kel�
r�szt �lesen k�l�nv�lasztani az �tletgener�l� r�szt�l, �s a brainstorming
csoport vezet�je ilyenkor jobban teszi, ha teljes p�lfordul�ssal
v�ltoztat a viselked�s�n, �s most m�r ink�bb fesz�lts�get
hoz l�tre a csoportban. Ha pedig egy k�l�n alkalommal ker�l sor
a brainstorming sor�n sz�letett �tletek ki�rt�kel�s�re, ott m�r
egy�ltal�n nem �rv�nyesek a brainstorming szab�lyai, akkor m�r
jobb, ha a csoport tagjai felh�sebb hangulatban vannak.
Fontos megjegyezni, hogy mindaz, amir�l besz�lt�nk, csak

az ill�kony, viszonylag r�vid ideig tart� hangulatokra �rv�nyes.
A m�ly, heteken-h�napokon �t tart� depresszi� m�r eg�szen
m�sk�pp m�k�dik. A legt�bb ember eset�ben azonban a hangulatok
gyorsan v�ltogatj�k egym�st. A rossz hangulat nemcsak
arra j�, hogy ut�na jobban meg tudj�k becs�lni a j�t, hanem �n�ll�
el�'nyei is lehetnek. Egy iskolai oszt�lyban vagy egy munkahelyen
sem mindig az a legc�lravezet�bb, ha felh�tlen, �ltal�nos
j� hangulatot alak�tunk ki; bizonyos fajta feladatok eset�ben
egy enyhe, m�l� rosszkedv nagyobb hat�konys�gra vezethet.
KONTROLL�LT D�H
P�ter bar�tom Londonban egyszer egy csekket kapott fizets�gk�nt,

azut�n Liverpoolban volt dolga, �s ott akarta bev�ltani.
Az �gyint�z�' k�z�lte, ez k�t h�tig fog tartani. P�ter ezt elfo-
gadhatatlannak tal�lta, mivel �sszesen egy h�tig sz�nd�kozott

Liverpoolban maradni, �s egy �rva fill�rje sem volt. A szel�d
r�besz�l�ssel nem ment semmire, h�vta h�t a f�n�k�t, de az is
k�t�tte az ebet a kar�hoz, hogy ez bizony k�t h�tig tart.
P�ter erre elhat�rozta, hogy d�h�s lesz. �v�lteni kezdett,

mint a sak�l. A 14. sz�zadban, d�r�gte, amikor ki kellett szabad�tani
Rich�rdot, a yorki zsid�k egy h�t alatt eljuttatt�k a
v�lts�gd�jat B�csbe, mi a fene tart akkor k�t h�tig, r�ad�sul a 21.
sz�zadban, �s Londonb�l Liverpoolba? K�zben esz�be jutott,
hogy az a kir�ly nem is Rich�rd volt, hanem tal�n Henrik, vagy
esetleg Edward. Nem baj, csak jav�tsanak ki, ann�l jobban be
fogok gurulni � gondolta, de senki sem jav�totta ki, �s p�r perc
m�lva megkapta a p�nzt.
Nem az�rt adt�k be a derekukat a bank munkat�rsai, mert

P�ter annyira f�lelmetes volt �gy d�h�ngve. B�r addigra m�r igen
tekint�lyes testalkat�v� v�lt emberr�'l van sz�, sim�n kidobathatt�k
volna, volt ott biztons�gi �r, aki ugr�sra k�szen figyelte
az esem�nyeket. Az �rvek gy�'zt�k meg �ket, hogy �gyfel�knek
igaza van � ha net�n hamis vagy fedezetlen a csekk, akkor is
k�nnyen utol�rhet�, minden adat�t tudt�k.
Ebben az esetben a d�hroham csak k�s�r� jelens�ge volt a

meggy�z� �rveknek � vagy m�g ink�bb: az el�'id�z�'je. Amilyen
szel�d emberr�l van sz�, igaz�b�l tal�n nem is tudott volna egy
ilyen apr�s�g miatt komolyan d�hbe gurulni, an�lk�l viszont
nem tudott volna annyira meggy�z�'en �rvelni. P�ter a James�
Lange-f�le mechanizmust alkalmazta an�lk�l, hogy tudott volna
a l�tez�s�r�l. Nem az�rt �v�lt�nk, mert d�h�sek vagyunk,
hanem az�rt j�v�nk d�hbe, mert azt tapasztaljuk, hogy �v�lthetn�k�nk
van. Aki szel�d term�szet� ahhoz, hogy egy ilyen
helyzetben val�ban �v�lthetn�kje t�madjon, annak egy kicsit r�
kell j�tszania. Ha m�r �v�lt, akkor nyilv�n �v�lthetn�kje van,
�s akkor megj�n a val�di d�h is.
P�ter azt a m�dszert alkalmazta, amelyet az antropol�gus

kutat� Carlos Castaneda 123 kontroll�lt d�hnek nevez. � a
mexik�i indi�n var�zsl�kat kutatta, �s n�luk tapasztalta ezt a
m�dszert. A var�zsl�k szerint a kontroll�lt d�h hatalmas pozit�v
energi�kat tud felszabad�tani. Azt ugyan sohasem siker�lt
meg�rtenem, mit jelent a �pozit�v energia" kifejez�s, mivel a
fizika tudom�nya ak�rcsak az er�, az energia fogalm�t is egzaktul
defini�lja, de ebben a defin�ci�ban sem pozit�v, sem negat�v
ir�ny nem szerepel. Ett�l m�g persze egy s�m�n nyugodtan
haszn�lhatja az energia sz�t mint metafor�t ak�rmilyen �rtelemben.
Ez esetben val�ban �rtelmesen is haszn�lja � csak nem
�gy, ahogyan a term�szettudom�nyokban szoktuk. Ez�rt mi
m�s m�don igyeksz�nk felt�rni az �rzelmek szerep�t a gondolkod�sban,
ami nem z�rja ki, hogy l�nyeg�ben ugyanarra az
eredm�nyre jussunk, mint a mexik�i s�m�n.
A j� �s a rossz hangulat k�pes befoly�solni a gondolkod�st,

p�ld�ul rossz hangulatban gyakran jobban �rvel�nk. Ha ez k�t
alap�rzelemre, az �r�mre �s a szomor�s�gra �rv�nyesnek bizonyult,
akkor m�r nem meglep�, hogy egy harmadikra, a d�hre is
�rv�nyes lehet. K�rd�s viszont, hogy puszt�n az�rt, mert a d�h
is egyfajta rossz hangulat, vagy a d�h m�sk�ppen befoly�solja
a gondolkod�st, �s csak az eredm�ny hasonl� n�ha?
Ebben a fejezetben olyan st�lusban tekintett�k �t a k�s�rleti

eredm�nyeket, ahogyan a k�s�rleti fizika tansz�ken dolgoz� koll�g�knak
mutattam volna be h�sz �ve, ha akkor m�r meglettek
volna. Nem gondolkodtunk el azon, mit�l m�k�dhetnek �gy a
hangulatok, mi�rt vannak ilyen er�s hat�ssal a gondolkod�sra,
csak azt n�zt�k meg, mif�le �sszk�p rajzol�dik ki a k�s�rletek
alapj�n. A k�vetkez� fejezetben az okokat vizsg�ljuk meg.
Gondoljunk Schillerrre, amint rohadt alm�t szagol az �r�m�da �r�sa k�zben
.. ,,I
�rzelmek n�lk�l
nincs �rtelem
A legels� fejezetben eml�tettem, hogy pszichol�giai

kutat�k�nt egyetlenegy dolog nem �rdekelt soha: a
beteg ember. Matematikus-m�rn�ki szeml�letm�dom
miatt egy pillanatig sem hittem abban, hogy az
eg�szs�ges l�lek m�k�d�s�t a beteg l�lek elemz�s�b�l
ismerhetj�k meg. De mint minden szab�ly al�l, ez al�l
is van kiv�tel � ami al�l nincs kiv�tel, az nem szab�ly,
hanem term�szeti t�rv�ny. Az �rzelmek m�k�d�s�nek
megfejt�s�hez a legfontosabb gondolat egy orvost�l
sz�rmazik, aki persze els�sorban beteg emberekkel
foglalkozott.
Antonio Damasio portug�l neurol�gus 1976-2005
k�z�tt az University of Iowa kutat�ja, majd profeszszora

volt, �s haz�j�ban a nemzet tud�sa lett. Amikor
a portug�l parlament fel�ll�totta A Nemzet Tud�sa c�m
krit�riumait, sokan felh�rd�ltek, hogy ezt lehetetlen
teljes�teni. A rosszm�j�ak szerint az�rt tett�k ilyen
abszurdul magasra a l�cet, hogy ne kelljen az �llamnak

erre k�ltenie. T�bb k�nyv, t�bb sz�z szakcikk, rengeteg
hivatkoz�s, k�l�nf�le d�jak, de Damasio magasan
t�lteljes�tette az elv�rtakat � igaz, mindm�ig egyed�l �.
A tudom�nyos k�r�k�n k�v�l Damasi�t Descartes t�ved�se

c�m�, 1994-ben megjelent k�nyve tette ismertt�, amelyben
megfogalmazta a szomatikus marker hipot�zist, ami mindm�ig
tal�n a legfontosabb l�p�s az �rzelmek m�k�d�s�nek �s szerep�nek
meg�rt�se fel�. A hipot�zis m�ra m�r j�l megalapozott
elm�lett� v�lt, de miel�tt elmondan�nk, pontosan mir�l is van
sz�, tekints�k �t az utat, amelyen kereszt�l Damasio eljutott
ehhez a nagy horderej� gondolathoz.
AZ �RZELEMS�R�LTEK GONDOLKOD�SA
Vannak az agynak olyan ter�letei, amelyek s�r�l�se (p�ld�ul egy

agyv�rz�s vagy valamif�le fizikai behatol�s k�vetkezt�ben) bizonyos
�rzelmi reakci�k elmarad�s�t vonja maga ut�n. Damasio
k�nyveiben' igen r�szletesen bemutatja ezeket a ter�leteket,
de sz�munkra most el�g annyit tudni, hogy ilyen agyter�letek
l�teznek, el�gg� j�l k�r�lhat�rolhat�k, �s ak�r a hozz�juk eg�szen
k�zeli m�s ter�letek s�r�l�se alapvet�en m�s hat�st v�lthat
ki, p�ld�ul megakad�lyozhatja az arcok felismer�s�t. Az agyter�letek
specializ�l�d�sa olyan nagym�rt�k�, hogy egy s�r�lt,
aki nem ismeri fel az arcokat, ett�'l m�g kiv�l�an felismerheti az
arcokon az �rzelmeket. P�ld�ul nem ismeri fel a saj�t feles�ge
f�nyk�p�t, de azt meg�llap�tja, hogy �vid�m a n�'" vagy �d�h�s
a n�'". Vagy ford�tva, felismeri a szem�lyt, de nem l�tja rajta m�g
a legnyilv�nval�bb �rzelmi jeleket sem.
Damasi�nak felt�nt, hogy n�h�ny s�r�lt, akinek az �rzelemfelismer�

k�pess�ge k�rosodott, d�nt�sk�ptelenn� is v�lt,
mik�zben �rvel�k�pess�ge �s �ltal�ban racion�lis gondolkod�sa
�pen megmaradt. Damasio le�rja p�ld�ul egy p�ciens�t, akivel
�ppen meg akarta besz�lni a k�vetkez� vizit id�'pontj�t. K�t
id�pontot javasolt neki. A beteg el�vette a napt�r�t, �s hosszan
�rzelmek n�lk�l nincs �rtelem 145
n�zte. B� f�l �r�n �t sorolta az �rveket mindk�t id�pont mellett

�s ellen. Damasio alig b�rta fegyelmezni mag�t, hogy udvariasan
v�gighallgassa, �s amikor nem b�rta tov�bb, k�z�lte vele, hogy
a m�sodik id�pontban kell j�nnie. A beteg erre egyszer�en azt
mondta: ok�, be�rta a napt�r�ba az id�pontot �s t�vozott.
Ugyanez a beteg egyszer besz�molt arr�l, hogy amikor

j�tt, �nos es� esett, �s az �t nagyon cs�sz�s volt. El�tte egy
n� aut�ja megcs�szott egy j�gbord�n, mire a n� bep�nikolt,
hirtelen f�kezett, �s belecs�szott egy h�kupacba. M�s aut�kat
is l�tott lecs�szva az �tr�l, egy teheraut� fel is borult. A beteg
semmif�le egyiitt�rz�st nem mutatott a balesetet szenved�kkel.
M�lyen el�t�lte �ket, mert nem tartott�k be a jeges �ton
val� vezet�s racion�lis szab�lyait, kapkodva f�keztek ahelyett,
hogy nyugodtan hagyt�k volna, hogy az aut� �tcs�sszon a j�gbord�n,
ahogyan � tette. Nem ismerte fel, hogy �t �ppen a
s�r�l�s�b�l ad�d� d�nt�sk�ptelens�ge seg�tette abban, hogy ne
hozzon elhamarkodott d�nt�st, amikor az aut�ja megcs�szik
a j�gen � elm�letben ugyan tudta ezt, mint mindenki, de jeges
�ton vezet�si gyakorlata neki sem volt.
Egy probl�ma sz�ntiszt�n racion�lis v�giggondol�sa nem felt�tlen�l

vezet d�nt�sre. Egy kell�k�pp bonyolult feladatban, ami
ak�r k�t id�pont k�z�tti v�laszt�s is lehet, ak�rmennyit gondolkodunk,
mindig marad m�g valami apr� meggondolnival�.
A d�nt�s azt jelenti, hogy lez�rjuk a gondolkod�st azzal, hogy
elj�tt a d�nt�s ideje akkor is, ha lenne m�g mit v�giggondolni.
Az eddigiek alapj�n d�nt�nk �s k�sz. Ez az, ami ezekb�l a
speci�lis agyter�leten s�r�lt emberekb�l hi�nyzik.
Ha ezek a betegek olyan feladatot kapnak, amely tiszt�n

racion�lis �ton egy�rtelm�en megoldhat�, p�ld�ul sz�mtanp�ld�kat,
akkor azt megpr�b�lj�k v�giggondolni, �s ha ez siker�l,
akkor azt is el tudj�k d�nteni, hogy megsz�letett a megold�s,
nincs min tov�bb gondolkodni. Matematikai vagy k�vetkez-
tet�si k�pess�g�k a s�r�l�s ellen�re t�k�letesen �p maradhat.

Csak akkor nem tudnak d�nteni, amikor nem matematikai
tisztas�g� a d�nt�si feladat.
Ezeknek az embereknek nem azzal van probl�m�juk, hogy

mag�t a v�gs� d�nt�st meghozz�k, hanem azzal, hogy mikor j�n
el ennek az ideje. Ha minden lehet�s�get kimer�tettek, akkor
ez a probl�ma nem jelentkezik, de am�g marad valami meggondolnival�,
addig nem �rzik �gy, hogy most m�r d�nteni
kell. Nem kapnak meg valamif�le bels� jelz�st arr�l, hogy ideje
befejezni a gondolkod�st �s d�nt�st hozni, mert minden l�nyegeset
v�giggondoltak m�r.
A K�RTY�S K�S�RLET
Damasio egy h�ress� v�lt k�s�rletet tervezett, amelynek seg�ts�g�vel

siker�lt kimutatnia, hogy ezekben a betegekben val�j�ban
valamif�le �rzelem hi�nyzik, amely a d�nt�s meghozatal�hoz
adhatn� meg a v�gs� l�k�st. Ezt a k�s�rletet Iowa k�rty�s k�s�rletnek
szokt�k nevezni, mivel Damasio az Iowai Egyetemen
v�gezte el.
A k�s�rletben az alany (aki lehet ilyen agys�r�lt beteg, vagy

m�sfajta agys�r�lt, vagy ak�r eg�szs�ges ember) el� n�gy csomag
k�rty�t tesznek. B�rmelyik paklib�l h�zhat egy lapot, �
v�lasztja ki, hogy melyikb�l. Mindegyik pakli tartalmaz nyer�
lapokat �s n�h�ny veszt� lapot is. K�t pakliban a lapok t�bbs�ge
50 doll�ros nyerem�nyt tartalmaz, �s n�h�ny lap 50-200
doll�r k�z�tti vesztes�get. A m�sik k�t pakliban a nyer� lapok
100 doll�rt �rnek, de a veszt� lapok durva, ak�r 1000 doll�ros
vesztes�get is okozhatnak. Ezt azonban a k�s�rleti szem�lyek
nem tudj�k, menet k�zben tapasztalj�k csak ki.
A k�s�rleti alany �rzelmi reakci�it nagyon egyszer� eszk�z-

zel m�rt�k: csup�n regisztr�lt�k b�r�nek elektromos ellen�ll�s�t.

K�s�bbi vizsg�latokban � m�shol �s m�sok � az �sszes �rzelmi
prizm�t is kipr�b�lt�k, sokcsatorn�s poligr�ffal m�rtek, arckifejez�seket
regisztr�ltak, m�g olyan is volt, hogy az alanyt egy
fMRI k�sz�l�kbe tett�k, �s folyamatosan t�rk�pezt�k a teljes
agym�k�d�s�t.' A legl�nyegesebb eredm�nyeket azonban m�r
egy ilyen egyszer� eszk�zzel is siker�lt megkapni.
Az eg�szs�ges, illetve m�sfajta agys�r�lt k�s�rleti alanyok

k�r�lbel�l 40-50 h�z�s ut�n ker�lni kezdt�k a k�t vesz�lyes
paldit, egyre ritk�bban h�ztak bel�l�k. Ekkor m�g nem tudt�k
megmondani, pontosan mi�rt ker�lik, csak annyit �rz�keltek,
hogy az a k�t pakli vesz�lyes. A nyolcvanadik h�z�s k�r�l m�r
pontosan el is tudt�k magyar�zni, mi�rt vesz�lyesek. Viszont
m�r a tizedik h�z�s k�r�l lecs�kkent a b�rellen�ll�suk, amikor
a vesz�lyes paklik fel� ny�ltak. Teh�t m�r j�val azel�tt, hogy a
viselked�s�kben ez megjelent, valahogyan �rezt�k a k�t pakli
vesz�lyess�g�t. S�t, a nyolcvanadik h�z�s ut�n is id�r�l id�re
jelzett a g�p, valah�nyszor arra gondoltak, hogy tal�n m�gis
a k�t m�sik paklib�l kellene h�zni, a nagyobb nyerem�ny rem�ny�ben.
T�bbnyire nem abb�l h�ztak v�g�l, de puszt�n a
gondolatra megjelent az �rzelmi reakci�.
Az �rzelems�r�lt betegek v�gig ugyanolyan gyakran v�lasztott�k

a k�t vesz�lyes paklit, mint a szolidabbakat. A k�s�rlet
ut�n �k is pontosan el tudt�k mondani, hogy az a k�t pakli
vesz�lyes volt, �s azt is el tudt�k magyar�zni, hogy mi�rt, de
a j�t�k k�zben ez a tud�s nem befoly�solta a viselked�s�ket.
A k�s�rlet sor�n ugyan nem volt megk�tve a gondolkod�si

id�, de ha valaki nagyon sok�ig nem v�lasztott, akkor a k�s�rletvezet�'
egy id� ut�n biztat�an r�n�zett, majd ha tov�bbra
sem ny�lt egyik pakli fel� sem, sz�lt, hogy most m�r d�nts�n.
Erre a t�bbi k�s�rleti alany eset�ben sohasem volt sz�ks�g, �s
ilyenkor a s�r�ltek is k�teless�gtud�an v�lasztottak, mint ahogy
Damasio betege a hossz� gondolkod�s ut�n sz� n�lk�l elfogadta

az orvos javaslat�t a k�vetkez� vizit id�'pontj�r�l. De a d�nt�s�kben
nem j�tszott szerepet a zsigeri vesz�ly�rzet, amelyet a
b�r ellen�ll�s�nak v�ltoz�sa egy�rtelm�en jelez.
A k�s�rlet eredm�ny�t Damasio �gy �rtelmezte, hogy az

�rzelems�r�lt betegeknek val�j�ban mind a gondolkod�si, mint
az �rzelmi k�pess�gei hib�tlanul m�k�dtek, de bizonyos fajta
kognit�v �rzelmek nem jelentek meg benn�k, �s ennek hi�ny�ban
nem voltak k�pesek racion�lis d�nt�st hozni.
A hossz� gondolkod�st pedig az okozhatta, hogy egy olyan

�rz�s sem j�tt l�tre, amely azt k�zvet�ti, hogy most m�r minden
fontosat v�giggondoltak, meg kellene hozni a d�nt�st. Ez
az �rz�s maga is sokf�le lehet. �rezhetj�k �gy, hogy amit m�g
nem gondoltunk v�gig, azok m�r l�nyegtelen apr�s�gok, k�r
r�juk id�t pazarolni. Az is lehet, hogy egyszer�en megunjuk a
gondolkod�st, �s az eddigiek alapj�n d�nt�nk. K�ls� k�nyszer
is szerepet j�tszhat, lej�rt a gondolkod�sra haszn�lhat� id�nk �s
d�nteni kell � ez esetben az �rzelems�r�ltek is d�nt�sre jutottak,
csak akkor nem, amikor a d�nt� l�k�st valamif�le kognit�v
�rzelemnek kellett volna megadnia.
SZOMATIKUS MARKEREK
Mindny�jan tapasztaltuk m�r, hogy gondolataink �rzelmeket

tudnak benn�nk l�trehozni, �s ezt szigor�an tudom�nyos k�s�rletek
is igazolt�k � mint l�ttuk, �gy fedezt�k fel a kognit�v
�rzelmeket. Damasio a k�rty�s k�s�rlet eredm�ny�re alapozva
tov�bbment, �s alkotott egy fogalmat, amelyet szomatikus markernek,
azaz testi (vagy zsigeri) jelz�nek nevezett el. A szomatikus
markerek speci�lis fajta kognit�v �rzelmek, amelyek
elk�pzelt esem�nyek, t�rt�n�sek, cselekv�sek el�rejelezhet� ki-
meneteleit jelzik sz�munkra a m�ltbeli tapasztalatok alapj�n.

N�ha csak annyit, hogy a m�ltbeli tapasztalat j� volt vagy rossz,
de a szomatikus markerek �ltal l�trehozott �rz�sek lehetnek
enn�l �rnyaltabbak is, ahogy a j�kedvnek �s a rosszkedvnek is
rengeteg �rnyalata van.
Damasio szomatikus marker hipot�zise azt mondja Ici, hogy

ilyenfajta �rzelmek val�ban l�teznek. Nemcsak az emberben,
hanem az �llatvil�gban is, mivel ezek m�k�d�s�hez szelfre nincsen
sz�ks�g. A szomatikus markerek mindig jeleznek, ha valami
kor�bban rossz tapasztalatokkal j�rt, �s akkor is, ha j�kkal.
Zsigeri �rzetek kelt�s�vel sz�lnak bele gondolkod�si folyamatainkba,
�s ezzel inspir�lnak az �ltaluk �rossznak tartott" utak
elker�l�s�re, illetve a �j�nak tartott" utak k�vet�s�re, an�lk�l,
hogy maguk �rten�k, mi�rt tartanak egy gondolkod�sbeli utat
j�nak vagy rossznak.
A szomatikus markerek jelz�seit, ak�rcsak az �sszes t�bbi

fajta �rzelmet, a gondolkod�s akaratlanul is figyelembe veszi, b�r
sok esetben fel�lb�r�lja. Az Iowa k�rty�s k�s�rletben p�ld�ul az
eg�szs�ges k�s�rleti szem�lyek m�g a nyolcvanadik h�z�s ut�n
is volt, hogy hozz�ny�ltak a vesz�lyes paldikhoz, az addigra
m�r massz�van kialakult szomatikus markereik jelz�sei ellen�re.
Valamennyien elhagyjuk id�nk�nt a j�l bev�lt j�rt utat,
�s n�ha j�l is tessz�k!
Amikor Damasio az 1990-es �vekben megfogalmazta hipot�zis�t,

harmadik fajta �rzelmi prizm�ink, az agyi k�palkot�
berendez�sek m�g nem �lltak a kutat�k rendelkez�s�re. A poligr�f
ugyan m�r l�tezett, de a feltev�s els� ellen�rz�s�hez sokkal
egyszer�bb eszk�z, egy ellen�ll�sm�r� is elegend�nek bizonyult.
Az�ta mindegyik �rzelmi prizm�val ellen�rizt�k, hogy mutat-e
valami olyat, ami ellentmond ennek a feltev�snek. Sokan annyira
abszurdnak tartott�k Damasio elk�pzel�s�t, hogy kifejezetten
olyan jelens�geket kerestek az agym�k�d�st jelz� felv�telekben,
15 0 M�r� L�szl�
ami ellentmondhat neki. Ilyen jelens�get azonban nem siker�lt

tal�lni: amikor em�ci�k megjelen�s�t vagy ennek hi�ny�t
jelezte el�re a hipot�zis, akkor azok val�ban meg is jelentek,
illetve hi�nyoztak.126 Az egyetlen ellen�rv m�ra az maradt, hogy
az agyi k�palkot� berendez�sek seg�ts�g�vel sem siker�lt m�g
azonos�tani a szomatikus markerek fizikai mibenl�t�t � igaz, a
t�bbi fajta �rzelmek�t sem.
A szomatikus marker hipot�zist ma m�r ink�bb egy er�s,

megalapozott elm�letnek tekinthetj�k, mint puszt�n csak egy
hipot�zisnek. Nagyj�b�l olyan �llapotban van napjainkban, mint
a g�nelm�let volt a 20. sz�zad k�zep�n, a kett�s spir�l felfedez�se
el�tt. A k�s�rleti eredm�nyek egyre val�sz�n�bb� teszik a helyess�g�t,
de a szomatikus markerekr�l ugyan�gy nem tudjuk,
mif�le fizikai vagy k�miai szerkezetek val�s�tj�k meg �ket, mint
ahogy akkoriban a g�nekr�l sem tudtuk. Lehet, hogy ehhez
valami �jabb, m�sfajta �rzelmi prizma feltal�l�sa hi�nyzik.
A szomatikus markerekben a legfurcs�bb az, hogy mi�rt

�ppen �rzelmek. Egy j�l k�pzett m�rn�kember is nagyj�b�l
hasonl� elvek alapj�n oldan� meg a m�lt tapasztalatainak �sszes�r�t�s�t
egyetlen, viszonylag kev�ss� �rnyalt v�laszba, de azt
m�r aligha tenn� meg, hogy pontosan ugyanazt a megjelen�si
form�t adja nekik, mint amit a k�lvil�g ingerei hoznak l�tre a
James�Lange-f�le mechanizmus alapj�n.
AZ EVOL�CI� KONTARMUNK�JA
Miut�n kialakultak a James�Lange-f�le mechanizmus megval�s�t�s�ra

szolg�l� inform�ci�tov�bb�t� csatorn�k �s az alap�rzelmek,
az evol�ci� sor�n ugyanezekre a csatorn�kra terel�dtek
a kognit�v �rzelmek, s �gy a szomatikus markerek is, a m�r
j�l bev�lt k�dol�ssal, azaz zsigeri �rzetek form�j�ban. Ez �gy
nagyon sp�rol�s megold�s, de megnehez�ti a tudatos gondolkod�st,

mivel annak sz�m�ra m�r nem el�rhet� az az inform�ci�,
hogy egy-egy �rzelem egy k�ls� inger hat�s�ra j�tt-e l�tre
benn�nk, vagy saj�t gondolataink �s kor�bbi tapasztalataink
alapj�n. Logikai �ton ez t�bbnyire kider�thet� ugyan, �s id�nk�nt
ki is der�tj�k, ha nagyon sz�ks�gesnek �rezz�k, de sokkal
egyszer�bb lenne az �let, ha eleve tudn�nk, mivel k�l�nb�z�
csatorn�kon �rkeznek. R�ad�sul igen sok jel mutat arra, hogy
nemcsak a szomatikus markerek, hanem m�g az evol�ci�ban
k�s�n, csak az embern�l megjelen� strukt�ra, a szelf �zenetei
is ugyanezeket a csatorn�kat haszn�lj�k,' ami v�gk�pp teljess�
teszi a k�l�nf�le �rzelmek sz�tbogozhatatlan kuszas�g�t.
Az evol�ci� nem tervez, hanem g�nyol. M�rn�ki szemmel

n�zve elk�peszt� kont�rmunka, amit l�trehoz. Erre a kedvenc
�rvem �ppen az �rzelmek kuszas�ga, ami miatt az �rzelmek
h�rom alapt�pus�t (a James�Lange-f�le mechanizmus szerint keletkez�ket,
a kognit�vakat �s a tiszt�n emberi �rzelmeket) olyan
cs�nya kategoriz�l�s szerint kellett tipiz�lni, mint a Tiszt�n
emberi �rzelmek c�m� fejezetben tett�k. Egy intelligens tervez�
a k�l�nb�z� funkci�kat sz�tv�lasztja amennyire csak lehet,
m�r csak az�rt is, hogy egy m�rs�kelten intelligens szerel� is
meg tudja jav�tani, ha net�n valami elromlik.
Ez�rt tartom teljesen �rtelmetlennek az evol�ci�tagad� kreacionist�k

n�zeteit. Nem sok �rtelm�t l�tom azt bizonygatni, hogy
ez a kont�rmunka val�j�ban nagyon is gondosan megtervezett
okoss�g.
Lehet �rvelni amellett, hogy a k�zponti feldolgoz�appar�tus

sz�m�ra �pp�gy a k�lvil�ghoz tartoznak saj�t gondolataink,
mint a zsigeri �rz�sek vagy a szelf jelz�sei. Ez igaz, s�t
m�g azt is elk�pzelhet�nek tartom, hogy ezeket sokszor nem
is c�lszer� megk�l�nb�ztetni egym�st�l. Erre a c�lra azonban
�sszer�bb megold�s, ha a k�l�nf�le t�pus� �rzelmek k�l�nb�-
z� csatorn�kon haladnak, �s be�p�t�nk egy kever�szerkezetet

a csatorn�k v�gpontjai �s a k�zponti, tudatos feldolgoz�s k�z�.
Ezt ugyanis v�gsz�ks�g eset�n m�gis meg tudhatja valahogy
ker�lni a k�zponti feldolgoz�appar�tus. A h�romfajta jelet egy
k�z�s csatorn�ban eleve �sszemosni akkor is m�rn�ki kont�rs�g,
ha a tudatos feldolgoz�s r�sz�r�l t�bbnyire c�lszer� egyform�n
kezelni �ket.
Semmi esetre sem akarom azonos�tani az evol�ci�tagad�st

a teremt� Istenben val� hittel, mint p�ld�ul Richard Dawkins
teszi.128 Egy h�v� ember szempontj�b�l a tudom�ny feladata
az, hogy kider�tse, mi az istent teremtett val�j�ban Isten? Az
is lehet, hogy csup�ncsak a vil�g m�k�d�s�nek fizikai vagy k�miai
alapjait teremtette meg, �s a t�bbit m�r r�b�zta az �ltala
megteremtett term�szeti t�rv�nyek, k�zt�k a darwini evol�ci�
m�k�d�s�re. Csakhogy mostan�ban egyre nagyobb hanger�vel
sz�lal meg az �intelligens tervez�s elm�lete", amely �pp az �l�l�nyek
komplexit�s�t �s j�l kicsiszol�dott, finoman behangol�dott
megold�sait tekinti egy intelligens tervez� jelenl�te bizony�t�k�nak
�s a darwini evol�ci�s elm�let c�folat�nak.
Egy valamireval� m�rn�k eg�szen biztosan lett volna anynyira

el�rel�t�, hogy ezt a h�rom alapvet�en k�l�nb�z� t�pus�
�rzelmet k�l�n csatorn�kra tereli, f�leg ha egy neur�lis csatorn�nak
nem k�l�n�sebben magas a k�lts�ge � egy�bk�nt az im�nt
eml�tett kever�szerkezetnek sem, ilyesmi is gyakran el�fordul
a biol�giai l�nyekben. Az evol�ci� azonban nem �gy m�k�dik,
hanem fuser�l, buher�l, g�nyol. Haszn�lja azt, ami �ppen k�zn�l
van (�s ami m�g ebb�l v�letlenszer� m�dosul�sokkal l�trej�n),
�s ha valami �letk�pesnek bizonyul, akkor fennmarad, ha pedig
nem, akkor kipusztul, err�l m�r a term�szetes szelekci� gondoskodik.
Ma m�r ez nem hitk�rd�s, hanem bizony�t�kokkal
stabilan megalapozott tudom�nyos elm�let. Olyannyira, hogy
1996 �ta a katolikus egyh�z is elfogadja. Ekkor mondta II. J�nos
P�l egy besz�d�ben, hogy a darwini evol�ci� tan�t �sszeegyeztethet�nek

tartja a katolikus tan�t�sokkal.'
Darwin k�nyve arr�l a k�rd�sr�l egy�ltal�n nem besz�l,

ami a c�me, Afajok eredete. Az eg�sz k�nyvben egyetlen sz� sem
esik arr�l, hogyan j�tt l�tre az els� faj. Darwin csak azt �ll�tja,
hogy a fajok egym�sb�l j�ttek l�tre, �s hom�lyban hagyja azt a
tudom�ny �ltal m�ig is megoldatlan k�rd�st, hogy mik�ppen
j�hetett l�tre az els� faj. Err�l a tudom�ny egyel�re semmi biztosat
nem tud mondani, jelen pillanatban nem tudom�nyellenes
teh�t az a hit, hogy valaki megteremthette az �letet. Ha net�n
erre a k�rd�sre is v�laszt ad majd valamikor a tudom�ny, �s az a
v�lasz kiiktatja Isten szerep�t, akkor majd azt is �sszeegyeztetik
a h�v�k a hit�kkel, ahogyan sikerrel �sszeegyeztett�k vele a
F�ld g�mb�ly�s�g�t �s kering�s�t a Nap k�r�l. A katolikusok
pedig a darwini evol�ci�t is an�lk�l, hogy ez a hit�kben b�rmi
t�r�st okozott volna.
DESCARTES T�VED�SE
Damasio a l�tv�nyos Descartes t�ved�se c�met adta k�nyv�nek,

mert k�s�rletei azt bizony�tott�k, hogy a gondolkod�s �s a test
m�'k�d�se igen szorosan �sszef�gg. A szomatikus markerek
�ltal keltett zsigeri �rzetek, �rzelmek n�lk�l a racion�lis gondolkod�s
�s viselked�s lehetetlenn� v�lik. Ez c�folja Descartes
elk�pzel�s�t, amely szerint a test �s az elme k�t egym�st�l szigor�an
elk�l�n�lten m�k�d� dolog.
A gyakorlati �letben a sz�ntiszt�n racion�lis gondolkod�st

eleve lehetetlenn� teszi, hogy az �sszes lehet�s�gek �sszes k�vetkezm�nyeinek,
majd azok �sszes k�vetkezm�nyeinek stb.
v�giggondol�s�ra szinte soha sincs el�g kapacit�sunk. A szomatikus
markerek viszont megb�zhat�an, mindig jeleznek, amikor
gondolatainkban valami olyan helyzet �ll el�, amire �k reag�lni

hivatottak, amikor teh�t az �ltaluk jelk�pezett tapasztalati kapcsolat
�rv�nyes�l. �gy seg�tenek abban, hogy kor�bbi tapasztalataink
alkalmaz�s�val kezelhet� m�ret�re sz�k�ts�k a vizsg�land�
alternat�v�k k�r�t, akkor is, ha a kor�bbi tapasztalatok
mindig valamennyire m�s helyzetben sz�lettek, mint a jelenlegi.
A szomatikus markerek nem or�kulumok, nem mondj�k meg a
holtbiztos igazs�got, csak arra figyelmeztetnek, hogy valamikor
m�r j�rtunk hasonl� cip�ben.
A szomatikus markereket ugyan a beteg emberek vizsg�lata

sor�n fedezte fel Damasio, a hi�nyukon kereszt�l, de val�j�ban
az az �rdekes benn�k, ahogy az eg�szs�ges emberben m�k�dnek.
A szomatikus markerek t�nylegesen l�tez� tapasztalati
kapcsolatokat s�r�tenek egy egyszer�, zsigeri v�laszba. Ha t�rt�netesen
�ppen ilyen jelz�eszk�z�k kialak�t�sa lenne a feladat,
azt egy tiszt�n racion�lis gondolkod� (mondjuk egy m�rn�kember)
nagyj�b�l ugyan�gy oldan� meg. A szomatikus markerek
olyan kapcsolatokat jeleznek, amelyek nagy val�sz�n�s�ggel az
�ppen adott helyzetben is �rv�nyesek, ez�rt nagyon is �sszer�
bizonyos m�rt�kig figyelembe venni �ket. Noha a szomatikus
markerek az evol�ci� sor�n az �rzelmek form�j�t �lt�tt�k fel,
funkci�juk t�k�letesen racion�lis.
Sigmund Freud a tudatos gondolkod�st tiszt�n racion�lis,

j�llehet m�sodlagos folyamatnak tekintette. A tudattalan, szerinte
�els�dleges" folyamatokat pedig irracion�lisaknak v�lte.
N�zete szerint ezek uralomra ker�l�se okozza irracion�lis viselked�seinket.
Freud elk�pzel�se nagym�rt�kben Descartes �s
m�s racionalista filoz�fusok gondolataira alapult. A szomatikus
marker elm�let azonban egy�rtelm�en c�folja ezt a n�zetet.
Freud el�v�lhetetlen �rdeme marad a pszich� tudattalan

r�sz�nek felt�r�sa. T�le tudjuk, hogy sz�mos olyan er� m�k�dik
benn�nk, amelyeket tudatos gondolkod�sunk nem ismer.
A k�vetkez� l�p�s pedig Damasio nev�hez f�z�dik. Sokszor

nem valamif�le �s�t�t er�k", ��llati �szt�n�k" hat�rozz�k meg
tudattalan m�k�d�seinket, hanem a szomatikus markerek vask�vetkezetess�ggel
racion�lis m�k�d�se. Az eff�le tudattalan
�rz�sek nem megzavarj�k a tiszt�n racion�lis, m�lyen emberi
gondolkod�st, hanem �ppen hogy hat�konyabb� teszik.
MI�RT HAT A HANGULAT A GONDOLKOD�SRA?
Amikor egy szomatikus marker megjelenik benn�nk, forr�s�t,

megjelen�s�nek ok�t m�r nem ismerj�k. Egyszer�en csak egy
�rz�st tapasztalunk ugyan�gy, mint amikor a k�lvil�g ingereire
reag�lunk zsigeri �rzelmeinkkel. A tudatos gondolkod�s id�nk�nt
f�l�lb�r�lja ezeket az �rz�seket, p�ld�ul r�j�v�nk, hogy
csak egy alma esett a fej�nkre �s nem t�mad�s �rt benn�nket,
vagy juszt is folytatjuk a gondolkod�st, hi�ba unjuk m�r.
A szomatikus markerek �ltal�ban sok f�l�sleges gondolkod�st�l
k�m�lnek meg, �s ezen az sem v�ltoztat, ha id�nk�nt t�ves
jelz�st adnak.
A szomatikus markerek ismeret�ben m�r nemcsak r�csod�lkozni

tudunk, milyen er�s hat�ssal vannak a hangulataink
a gondolkod�sunkra, hanem magyar�zatot kaphatunk arra is,
hogy mi�rt. Az el�z� fejezetben l�tott k�s�rletek �s a bel�l�k
�ssze�llt k�p �gy m�r nem meglep�, hanem mag�t�l �rtet�d�.
Ha j�kedv�nk van, akkor �rz�seink egy r�sze olyan jelz�seket
hordoz, amelyek szerint �rendben vannak a dolgok, sz�p
a vil�g". Ezeket az �rz�seket nem k�nnyen tudjuk megk�l�nb�ztetni
azokt�l a szomatikus markerek �ltal k�zvet�tett �rz�sekt�l,
amelyeket a saj�t gondolkod�sunk hozott l�tre benn�nk.
�gy puszt�n att�l, hogy sz�p az id�, olyan �rz�s�nk t�madhat,
hogy �j� �ton haladunk, errefel� lesz a helyes megold�s". Az
�ltal�nos j�kedv �ltal l�trehozott �rzelmi jelz�sek arra sarkallnak

benn�nket, hogy elfogadjuk �s tov�bb k�vess�k az �ppen
esz�nkben j�r� megold�st, mivel az j�nak �g�rkezik.
Ha viszont rosszkedv�ek vagyunk, mik�zben egy probl�m�n

l�tsz�lag teljesen racion�lisan gondolkodunk, akkor �rz�seink
egy r�sze azt k�zvet�ti sz�munkra, hogy �nincsenek
rendben a dolgok". Ezeket a hangulati jeleket is k�nnyen szomatikus
markereknek �rtelmezhetj�k, amelyek azt jelzik, hogy
gondolkod�sunk zs�kutc�ba jutott, nem lesz j� az a megold�s,
amin �ppen t�preng�nk. Az �ltal�nos rosszkedv, a zord id�j�r�s
vagy ak�r egy szomor� h�tt�rzene �ltal keltett �rzelmi
jelz�sek �gy arra sarkallhatnak benn�nket, hogy alaposabban
ut�nagondoljunk a dolgoknak, vagy ak�r �j, eg�szen m�sfajta
megold�sok ut�n n�zz�nk.
A szomatikus marker elm�let seg�ts�g�vel �gy ugyanazokra

a k�vetkeztet�sekre jutunk, mint az el�z� fejezetben bemutatott
k�s�rletek alapj�n. Csakhogy most m�r nem a k�s�rletek
kavalk�dj�b�l kell kih�moznunk az �sszk�pet, hanem egy j�l
megalapozott elm�letb�l k�l�n vizsg�latok n�lk�l, puszt�n k�vetkeztet�ssel
jutunk ugyanerre. Ha innen n�zz�k, az el�z� fejezet
k�s�rletei is a szomatikus marker elm�letet t�masztj�k al�.
A PSZICHOL�GIA AFFEKTIV FORRADALMA
Az ut�bbi �vtizedben sokan �a pszichol�gia affekt�v forradalmar�l"

besz�lnek. Az affekt�v sz�t magyarul csak a szaknyelvben
haszn�ljuk, �s angolul is modoros, finomkod� sz� mindenre,
ami az �rzelmekkel, gerjedelmekkel, indulatokkal kapcsolatos.
Egy forradalom mindig modoros a sz�haszn�lat�ban, mivel fenekest�l
szeretn� felford�tani az eg�sz vil�got, vagy legal�bbis a
kor�bbi gondolkod�st. Mi v�ltozott h�t a gondolkod�sunkban,
amit sokan forradalminak tekintenek, �s ez�rt egy �j sz�val

k�v�nnak kifejezni?
�nmag�ban att�l, hogy az �rzelmek ism�t a kutat�sok k�z�ppontj�ba

ker�ltek, m�g nem �rdemes forradalomr�l besz�lni,
ez mindig is �rdekelte a pszichol�gusokat, csak nem tal�ltak
megfelel� eszk�z�ket a kutat�sukhoz. Damasio gondolatai
azonban m�g ann�l is messzebbre vezettek, mint amit valaha
is rem�ltek a pszichol�giai kutat�k. Az emberben a test �s a
l�lek sz�tbogozhatatlanul �sszefon�dott, k�ptelenek vagyunk
��rzelemmentesen", �hideg fejjel" gondolkodni. Az el�z� fejezetben
bemutatott k�s�rletekb�l pedig az is kider�lt, hogy ez
nem is lenne j�, mert az �rzelmek, m�ghozz� gyakran �ppen
a negat�v �rzelmek kifejezetten jav�thatj�k a tiszt�n racion�lis
gondolkod�s, viselked�s min�s�g�t is.
�rzelmek n�lk�l nincs �rtelem. Ez az a forradalmian �j

gondolat, amely alapvet�en �j szeml�letm�dhoz vezetett a pszichol�gi�ban,
�s tal�n �r�kre megv�ltoztatta azt, ahogyan a pszichol�gusok
az �rzelmek szerep�re tekintenek.
Ett�l m�g megmaradhatnak a r�gi kifejez�sek, mint p�ld�ul

az, hogy �hideg fejjel gondolkodni", csak egy szakember
sz�m�ra m�st fognak jelenteni, mint kor�bban. Ugyan�gy, mint
ahogy az elektrom�gneses t�r term�szet�nek ismeret�ben egy
szakember sz�m�ra m�st jelent, mint egy laikusnak az, hogy
�az �ram a vezet�kben folyik".
Maxwell �ta tudjuk, hogy a v�lt��ram val�j�ban minden�tt

�folyik", csak �pp a vezet�kben nem. R�viden �s magyar�zat
n�lk�l: a vezet�k mind�ssze ahhoz kell, hogy hat�ra legyen a
dielektrikumnak. Ett�l m�g egy k�pzett villamosm�rn�k sem
azt mondja a gyerek�nek, amikor az a konnektor fel� ny�l, hogy
�ne ny�lj oda, mert akkor te is a dielektrikum hat�r�v� v�lsz",
hanem azt: �ne ny�lj oda, mert megcsap az �ram".
Tov�bbra is megpr�b�lhatjuk probl�m�inkat �hideg fejjer

v�giggondolni, mik�zben egyre pontosabban tudjuk, hogy ilyen

val�j�ban nem l�tezik. A pszichol�gia affekt�v forradalm�nak
eredm�nyek�ppen azonban teljesen �j eszk�z�k lehet�s�ge is
felmer�l. P�ld�ul a �hideg fej" er�ltet�se helyett t�rekedhet�nk
arra, hogy �rzelmeinket, hangulatunkat a minket �ppen foglalkoztat�
probl�ma jelleg�nek megfelel�en alaldtsuk, �s ezzel is
seg�ts�k szomatikus markereink feldolgoz�s�t. Ez a felismer�s
nagym�rt�kben kib�v�ti a pszichol�giai gyakorlat eszk�zt�r�t.
A pszichol�gia affekt�v forradalma �s a pozit�v pszichol�gia

nagyj�b�l egy id�ben vet�dtek fel jelsz�k�nt. Damasio �s Seligman
alapvet�en k�l�nb�z� tudom�nyos iskol�khoz tartoznak,
Damasio orvos, Seligman pszichol�gus, de kutat�saik nagyj�b�l
ugyanabba az ir�nyba vezettek.
Az ut�bbi �tven-sz�z �vben a pszichol�gia tudom�nya nagyon

sokf�le ir�nyzatra bomlott, de minden bizonnyal ez a k�t
ir�nyzat egy�tt fogja meghat�rozni a 21. sz�zad pszichol�gi�j�nak
alapszeml�let�t. Olyan absztrakt �s �ltal�nosan �rv�nyes
elm�let, mint a newtoni mechanika egyel�re m�g nem sz�letett
az �rzelmekre, tal�n nem is fog, de az ut�bbi k�t �vtizedben
siker�lt felt�rni n�h�ny m�k�d�si alapelv�ket, �s m�r ez is forradalmian
�j gondolatokra vezetett.
�RZELEMKONTROLL
Az evol�ci� m�rn�kszemmel n�zve elk�peszt� kont�rmunk�ja

k�vetkezt�ben kognit�v �rzelmeink ugyanarra a csatorn�ra terel�dtek,
mint a k�lvil�g ingereire reag�l� �rzelmeink vagy a
tiszt�n emberi �rzelmeink. Ez a felismer�s azonban nemcsak az
�rzelmek m�k�d�s�nek megismer�s�t nehez�ti, hanem �j lehet�s�geket
is teremtett arra, hogy gondolkod�sunk hat�konys�g�t
jav�tsuk.
Amit a j�kedv, illetve a rosszkedv gondolkod�st befoly�sol�

hat�s�r�l mondtunk, az nemcsak az �r�mre �s a szomor�s�gra,
hanem a t�bbi alap�rzelemre is �rv�nyes, �s valamennyire az
ezekb�l �sszekombin�l�d� �rzelmekre is. A pszichol�giai kutat�sok
jelenlegi �ll�sa alapj�n azt mondhatjuk, hogy az alap�rzelmek
mindegyike befoly�solja a gondolkod�sunkat, de nagyon
egy�ni, kire milyen m�don hat az egyik vagy m�sik alap�rzelem.
Mindenki sz�m�ra m�s izgalmi, �rzelmi �llapot a legink�bb

megfelel� a gondolkod�shoz, az alkot�shoz vagy ak�r
az �rvel�shez, �s ez az adott helyzetben legink�bb c�lravezet�
gondolkod�sm�d jelleg�t�l is f�gg. Friedrich Schiller rohadt
alm�t szagok alkot�s k�zben. Stendhal unalmas t�rv�nyk�nyvek
olvas�s�val hangolta r� mag�t az �r�sra. Az el�z� fejezet v�g�n
eml�tett P�ter bar�tom a bankban a kontroll�lt d�h�t alkalmazta
�rvei min�s�g�nek jav�t�s�ra � � ugyan nem a pszichol�gia affekt�v
forradalm�nak eredm�nyeit alkalmazta, csak akkoriban
olvasta Castaneda k�nyv�t, �s gondolta, kipr�b�lja a mexik�i
s�m�n tan�t�s�t.
�rdemes kiismerni, mik�ppen befoly�solj�k konkr�tan a mi

gondolkod�sunkat az egyes alap�rzelmek. Szerencs�re nincsen
nagyon sok bel�l�k, �gy ki tudjuk tapasztalni, melyik hogyan hat
r�nk, �s akkor m�r tudatosan kontroll�lt m�don is l�trehozhatjuk
magunkban az �ppen aktu�lis probl�m�nk megold�s�hoz
legjobban illeszked� alap�rzelmet. Ez a j�v�ben ak�r k�l�nf�le
��rzelemkontroll"-alap� tr�ningm�dszerek kialakul�s�t is
eredm�nyezheti.
�rzelemkontrollk�nt m�k�dhet az is, amikor gondolkod�s

k�zben r�gjuk a tollunk v�g�t. Az Alap�rzelmek c�m� fejezetben
bemutatott k�s�rletben keresztbe tetett�k a tollat a k�s�rleti
alanyok sz�j�ba, �s olyankor ez j� hangulatot eredm�nyezett.
Amikor a tollunkat r�gjuk, olyankor szomor�bb arckifejez�st
k�nyszer�t�nk magunkra, �s a James�Lange-f�le mechanizmus
ilyenkor rosszabb alaphangulatot eredm�nyez. Ez seg�thet a bonyolult

�j gondolatokat ig�nyl�' probl�m�k megold�s�ban � �s
val�ban, legt�bbsz�r olyankor szoktuk r�gni a tollunk v�g�t,
amikor ilyesmin gondolkodunk. K�r lenne puszt�n a rend vagy
az eszt�tikum kedv��rt leszokni a toll r�g�s�r�l.
Az Alap�rzelmek c�m� fejezet elej�n eml�tett kamaszkori

bar�tommal, Alexszel b� harminc �vvel k�s�bb egy szoftverfejleszt�
c�get alap�tottunk. � addigra m�r nagyon sikeres �zletember
volt, �s �gy gondolta, egy ilyen c�get is szeretne sikerre
vinni. � int�zte a c�g �zleti �gyeit, �n a fejleszt�seket vezettem,
de n�h�ny �zleti t�rgyal�son �n is jelen voltam. Egyik alkalommal
Alex nagyon sz�r�s szemekkel n�zett a partner�nkre.
Nem �rtettem, mi�rt d�h�s, a m�sik semmi okot nem adott r�.
Egyszerre csak r�j�ttem, hogy a kontroll�lt d�h eszk�z�t alkalmazza.
Nem az�rt n�z sz�r�s szemekkel, mert d�h�s, hanem
az�rt, hogy d�h�s legyen, mert az adott helyzetben ezt l�tta a
legink�bb c�lravezet� t�rgyal�si strat�gi�nak.
M�skor a kontroll�lt meglep�d�st alkalmazta. A t�rgyal�sra

menet az aut�ban el�re elmondta, mit v�r, mit fogunk hallani, �s
val�ban, a t�rgyal�partner pontosan azt mondta. M�gis felvette
a meglep�d�s arckifejez�s�t, szeme kerekre ny�lt, sz�ja kicsit kit�t�dott,
a hangja valamivel magasabb lett a szok�sosn�l: �T�nyleg
�gy gondoljatok?" Mindez val�di meglep�d�st hozott benne
l�tre � pedig tov�bbra sem ismerte a James�Lange-elm�letet. De
azt tudta, hogy az adott esetben ez az �rzelem seg�ti a legjobban,
hogy a helyzetnek legink�bb megfelel� v�laszok jussanak
esz�be, �s az id�k sor�n arra is r�j�tt, hogyan hozza mag�ban
l�tre. Az okos gyakorlati gondolkod�s mindig a tudom�ny el�tt
j�r, nemcsak a m�szaki �letben, hanem az �rzelmi �letben is.
�rzelmi
intelligencia
A m�sodik vil�gh�bor�ban egy magyar alpesi vad�szegys�g

hadnagya kik�ld�tt n�h�ny felder�t�t
a vad, h�f�dte hegyekbe. Hamarosan nagy pelyhekben
hullani kezdett a h�, �s a felder�t� csapat
nem t�rt vissza. A hadnagynak s�lyos lelkifurdal�sa
volt, hogy a hal�lba k�ldte az embereit, �m azok
n�h�ny nap m�lva �ps�gben visszaj�ttek. Elmes�lt�k,
hogy a nagy h�ban teljesen elt�vedtek, �s m�r
v�rt�k a hal�lt. Egyszer csak egyik�k �szrevette,
hogy a h�ts� zseb�ben van valami ronggy� gy�rt
pap�rf�le. Kider�lt, hogy egy t�rk�p. Nagy nehezen
siker�lt azonos�taniuk, hol vannak. S�trat vertek,
�s valahogy kib�rt�k a havaz�s v�g�ig. Akkor elindultak,
�s b�r a t�rk�p n�h�ny helyen nem igaz�n
volt pontos, szerencs�sen visszatal�ltak. A hadnagy
elk�rte az �letment� t�rk�pet, hosszan n�zegette,
�s megd�bbenve l�tta, hogy nem az Alpok t�rk�pe,
hanem a Pireneusok�.
Ez a t�rt�net val�sz�n�leg Szent-Gy�rgyi Albertt�l,
a Nobel-d�jas biok�mikust�l sz�rmazik. Egy Miroslav

Holub nev� csehk�lt�nek mes�lte el, aki verset �rt bel�le,
ce:=>
A m�sodik vi�gh�bor�ban elt�vedt egy magyar alpesi vad�sz egys�g...

�rzelmi intelligencia 183
aminek angol ford�t�sa a Times Literary Supplementben is megjelent.'

A t�rt�net beker�lt a menedzser-szakirodalomba, mint
kiv�l� anal�gia a strat�gi�k szerep�r�l �s m�k�d�s�r�l a mai
�zleti vil�gban."'
Ez a metafora nagyon jellemz� arra a fogalomra is, amely az

ut�bbi k�t �vtizedben �rzelmi intelligencia n�ven v�lt rendk�v�l
divatoss� mind a pszichol�giai kutat�sokban, mind az emberi
er�forr�sokkal foglalkoz� szakirodalomban Daniel Goleman
1995-ben megjelent sikerk�nyve132 nyom�n. Ahhoz azonban,
hogy az �rzelmi intelligencia jelent�s�g�t �s m�k�d�s�t megvizsg�lhassuk,
el�bb meg kell ismern�nk az intelligenciakutat�s
r�vid t�rt�net�t, s�t valamennyire a kreativit�skutat�s�t is. Ebb�l
der�l ki, mi�rt hasonl�t az �rzelmi intelligencia fogalma a
felder�t�k �ltal haszn�lt t�rk�phez.
MIT �RT�NK INTELLIGENCI�N?
Az intelligencia mibenl�te t�bb mint egy �vsz�zada izgatja a

pszichol�giai kutat�kat. Rengeteg elm�let, elk�pzel�s sz�letett
az intelligencia term�szet�r�l, amelyeket itt nem szeretn�k ismertetni.
133 A k�l�nb�z� kutat�sok k�l�nb�z� �t�rk�peket"
rajzoltak ugyanarr�l a dologr�l, az intelligenci�r�l. Mindegyik
alapj�n tudunk valamennyire t�j�koz�dni � a t�rk�pek m�r csak
�gy m�k�dnek.
A t�rk�pek bemutat�sa helyett l�ssunk ink�bb egy �sszk�pet,

amely a sokf�le kutat�sb�l �s fejt�r�sb�l apr�nk�nt �llt �ssze. Egy
cseppet sem fogunk ragaszkodni a t�rt�netis�ghez, ha k�t kutat�si
eredm�nyt esetleg egy f�l �vsz�zad v�laszt el egym�st�l, sim�n
egym�s mell� rakjuk, ha a logik�juk szerint �sszetartoznak.
Induljunk onnan, hogy az emberek meglep�en nagy m�rt�kben
egyet�rtenek abban, kit mennyire tartanak intelligensnek.
Ez f�ggetlen att�l, hogy az egyik meg�t�l� magas intelligenci�j�,

a m�sik alacsony vagy k�zepes. Mintha az emberek valahogyan
akaratlanul �rezn�k egym�s intelligenciaszintj�t f�ggetlen�l att�l,
hogy az �v�k �ppen milyen, �s att�l is f�ggetlen�l, hogy ez
a fogalom val�j�ban mit is jelent.
A kutat�k megk�rtek embereket, akik j�l ismerik egym�st

(p�ld�ul egy munkahelyen dolgoznak, egy oszt�lyba j�rnak,
egy egyes�letben sportolnak), hogy �t�lj�k meg a t�bbieket, kit
mennyire tartanak intelligensnek, mondjuk egy 1-t�l 10-ig tart�
sk�l�n. Fontos instrukci� volt a vizsg�latvezet�nek: ha valaki
net�n tam�skodik, hogy mit �rtsen �intelligenci�n", fapof�val
v�laszolja azt, hogy �h�t intelligens, �rted, nem?" Ez a fajta
v�lasz pszichol�gusoknak �ltal�ban nagyon j�l megy, �s ami a
leg�rdekesebb: m�k�dik. Az emberek ezut�n nem tesznek fel
t�bb k�rd�st, hanem pontoznak, mint a kisangyal.
Az egyes emberek �t�letei meglep�en hasonl�ak voltak egym�shoz.'

Ezek szerint az emberek fej�ben k�l�n magyar�zat
n�lk�l is l�tezik egyfajta intelligenciafogalom, amelyen mindny�jan
nagyj�b�l ugyanazt �rtik. Ha ezeket az embereket, miut�n
elv�gezt�k a pontoz�st, megk�rdezik, hogy �ltal�ban milyen
embert tartanak intelligensnek, akkor ez a nagyfok� egyet�rt�s
hirtelen elt�nik. A legk�l�nf�l�bb v�laszokat kapjuk: aki okos,
akivel j� besz�lgetni, akinek gyorsan v�g az agya, aki j� matekb�l,
aki sok nyelven besz�l, aki m�velt, tanult, aki �tl�tja a
helyzeteket, megoldja a probl�m�kat, aki j�l ki tudja fejezni
mag�t stb. Az im�nt felsorolt dolgok azonban, ha k�zvetlen�l,
egyes�vel k�rdez�nk r�juk, eg�szen k�l�nb�z� eredm�nyeket
hoznak, mindenki m�st tart az egyik, mint a m�sik szempontb�l
magas szinten lev�nek. An�lk�l �rtenek egyet egym�s intelligenciaszintj�r�l
alkotott �t�leteikben, hogy egyet�rten�nek abban,
mir�l is van sz�, miben �rtenek ennyire egyet.
Ez a jelens�g �nmag�ban is �rdekes, mert azt mutatja, hogy

az alacsonyabb intelligenci�j� emberek is j�l meg tudj�k �t�lni,

ki a kiemelked�en intelligens a k�rnyezet�kben � alighanem
valamif�le nehezen megragadhat�, de nagyon is j�l �rezhet� hiteless�g
alapj�n. Hogy mik�nt is m�k�dik ez a hiteless�g�rz�s,
arra a k�vetkez� fejezetben m�g visszat�r�nk.
Ezzel egy�tt rejt�lyes, mik�ppen hozhatnak az emberek

ennyire egybehangz� �t�leteket az intelligenci�r�l, mik�zben
l�tsz�lag eg�szen k�l�nb�z� szempontok alapj�n �t�lkeznek.
Mi lehet a m�ly�n ezeknek az �t�leteknek, amelyekr�l magunk
sem tudjuk, mir�l is sz�lnak val�j�ban?
AZ INTELLIGENCIA M�R�SE
C�lunk ezzel j�val szer�nyebb lett. Imm�r nem azt akarjuk

megfejteni, mi is lehet az intelligencia absztrakt, �teri fogalma,
hanem csak azt szeretn�nk kider�teni, val�j�ban miben is
�rtenek ilyen szokatlanul nagy m�rt�kben egyet az emberek,
okosak, but�k, k�zepesek egyar�nt. Ebb�l tal�n az intelligencia
�ltal�nos mibenl�t�r�l is megtudhatunk valamit, ha m�r b� sz�z
�v elm�leti kutat�sai nem vezettek egy�rtelm�, megnyugtat�
eredm�nyre.
Az intelligenciakutat�s egyik �tt�r�je E. G. Boring volt,

aki a vil�g els� pszichol�giai egyetemi tansz�k�t alap�totta a
Harvard Egyetemen. 1923-ban �rt egy cikketPs amelynek c�me
sz�ll�ig�v� v�lt: Az intelligencia az, amit az intelligenciatesztek
m�rnek. Sokan ezzel demonstr�lj�k, milyen logik�tlanul, �nellentmond�an
gondolkoznak a pszichol�gusok. Mi az intelligencia?
Amit az intelligenciatesztek m�rnek. �s mit m�rnek az
intelligenciatesztek? Term�szetesen az intelligenci�t. A k�gy� a
fark�ba harap, �rtelme nyilv�n nincs. Pedig a c�m sz�nd�kosan
provokat�v, �s egy j�l �tgondolt kutat�si programot takar. Ezt a
programot val�j�ban soha senki sem vitte k�vetkezetesen v�gig,

m�gis k�zel egy �vsz�zad kutat�sai sor�n nagyj�b�l teljes�lt.
Boring m�g ink�bb csak sejtette, mint pontos m�r�sekre

alapozva tudta a nagyfok� egyet�rt�st az intelligencia meg�t�l�s�ben.
Amennyiben siker�l olyan tesztet l�trehozni, amelynek seg�ts�g�vel
az emberek �t�lete egym�s intelligenci�j�r�l j�l el�rejelezhet�,
akkor ez a teszt jogosan nevezhet� intelligenciatesztnek,
hiszen �ppen azt m�ri, amit az emberek ezen a fogalmon �rtenek,
akkor is, ha maguk sem tudj�k, mit �rtenek alatta. Ez�rt volt
fontos, hogy a vizsg�latvezet�'k v�letlen�l se adjanak semmilyen
ir�nymutat�st, �rtelmez�st arr�l, mit is �rts�nk intelligenci�n.
Boring az akkoriban m�r l�tez� intelligenciatesztekb�l indult

ki,' amelyekr�l ugyan szerz�ik sem igen tudt�k megmondani,
hogy minek is a �t�rk�pei", de k�ts�gtelen�l j�l m�k�dtek.
Ez azt jelentette, hogy j�l jelezt�k el�re, ki milyen szinten fog
bev�lni p�ld�ul az amerikai hadseregben vagy egy iskol�ban.
Sok p�nzt �s id�t lehetett megtakar�tani azzal, hogy az embereket
oda iskol�zz�k be (mondjuk a hadseregben), ahol j�
es�llyel be fognak v�lni, am�g az ann�l magasabb szinten m�r
val�sz�n�leg nem v�ln�nak be.
N�zz�k meg, hogyan k�sz�lhettek volna az intelligenciatesztek

akkor, ha szerz�ik m�r ismerhett�k volna Boring elk�pzel�seit
�s a k�vetkez� �vsz�zad sokf�le kutat�s�t. Illetve,
egyel�re m�g ne intelligenciateszt megalkot�s�t t�zz�k ki c�lul,
csak gy�jt�gess�nk. Pr�b�ljunk meg min�l t�bbf�le olyan
feladatt�pust �sszegy�jteni, amelyek megold�s�hoz �sz vagy
intelligencia kellhet, ak�rmit is jelent ez. Mindenf�le feladat
j�het, nyelvi, matematikai, rajzos, k�l�nf�le mozaikrejtv�nyek
�sszerak�sa, �sszekevert k�preg�nyek helyes sorrendbe rak�sa,
mem�riafeladatok, b�rmi, ami esz�nkbe jut. Mindegyik
feladatt�pusb�l legyenek k�nnyebbek �s nehezebbek is, min�l
sz�lesebb sk�l�n.
P�ld�ul a matematikai t�pusb�l egy k�nnyebb: Ha egy zsemle

20 forintba ker�l, mennyibe ker�l k�t zsemle? Neh�zre most
nem mondok p�ld�t, valamennyien l�ttunk m�r neh�z matekfeladatokat,
b�rmelyik j�het. Egy m�sik k�nny� feladat, ez�ttal
nem matematikai: Mi a k�z�s a k�vetkez� k�t dolog k�z�tt:
alma � ban�n? Ugyanebb�l a t�pusb�l egy nehezebb: Mi a k�z�s
a k�vetkez� k�t dolog k�z�tt: alkohol � deszka?
Az intelligenciatesztek egyik�ben' val�ban szerepel ez

a feladat. Van, aki azt v�laszolja, hogy mindkett�ben szerepel
�A" bet�. Az intelligenciatesztek ezt a fajta v�laszt nulla ponttal
�rt�kelik, holott k�ts�gtelen�l sz�nigaz. Milyen alapon mondj�k
erre az intelligenciatesztek szerz�i, hogy ez nem intelligens
v�lasz? K�ts�gtelen�l el�gg� unalmas felelet, de mi�rt unintelligens?
M�sok egy komplett kis t�rt�netet ker�tenek a k�rd�s k�r�,
p�ld�ul: valaki nagyon ber�g, �s nekimegy a deszkaker�t�snek.
Vagy hal�lra issza mag�t, �s deszkakopors�ba teszik. Ezek is
nulla pontos v�laszok, holott k�ts�gtelen�l mutatnak valami
kapcsolatot a k�t fogalom k�z�tt, nem is unalmas m�don. Egy
megint m�sfajta v�lasz: Mindkett� fejbe ver. Ezen a v�laszon a
legt�bben elmosolyodnak, m�gis nullapontos.
Az intelligenciatesztekben csakis az olyasfajta v�laszokat �rt�kelik,

amelyek valamif�le term�szettudom�nyos alapr�l indulnak,
p�ld�ul hogy mindkett� �ghet�. A maxim�lis pontsz�mot
olyasfajta roppant unalmas v�laszokra adj�k, mint: Mindkett�
szerves anyag. Mi�rt? Milyen alapon tekintik a t�bbi v�ltozatos
�s �tletes v�laszokat unintelligensnek? �n p�ld�ul sz�vesebben
t�lt�m az id�'met olyan emberek t�rsas�g�ban, akik a kor�bban
eml�tett sz�rakoztat� vagy mulats�gos v�laszokat adj�k � teh�t
akkor a kev�ss� intelligens emberekhez vonz�dom?
Val�j�ban itt n�gy k�l�nf�le feladatr�l besz�l�nk. Mind a

n�gy ugyan�gy hangzik (�mi a k�z�s a k�t dolog k�z�tt: alkohol
� deszka"), csak a ki�rt�kel�si utas�t�sukban van a k�l�nbs�g. Az
egyik fajta feladatban azt mondjuk, csakis azok kapnak pontot,

akik valamif�le hasonl�s�got fedeznek fel a k�t sz� le�rt form�ja
k�z�tt, a t�bbi v�laszok nullapontosak. A m�sodik fajta feladat
ki�rt�kel�si utas�t�s�ban a kerek t�rt�neteket �rt�kelj�k, m�st
nem. A harmadik fajt�ban a humort: amelyik v�laszon t�bben
nevetnek, azt �rt�kelj�k t�bbre. Azon, hogy mindkett� szerves,
senki sem nevet, �gy enn�l a feladatn�l ez is nullapontos v�lasz.
V�g�l a negyedik fajta feladatban a term�szettudom�nyoss�got
�rt�kelj�k.
Egyel�re ne d�nts�k el, melyik feladat szerepeljen e n�gy

k�z�l az intelligenciatesztben, �s azt sem, hogy a t�bbi fajta
feladatfajt�k, a matek, a mem�ria, a mozaikrejtv�nyek, a m�velts�g
elemei stb. k�z�l melyik szerepeljen �s melyik ne. Ehelyett
t�zz�k ki a k�vetkez� c�lt: amikor el�gg� sok vizsg�lati eredm�ny
gy�lt �ssze, keress�k meg a rengetegf�le feladatnak azt
a r�szhalmaz�t, amelyb�l a v�laszeredm�nyek alapj�n a lehet�
legjobban el�'re tudjuk jelezni a k�rnyezet �t�let�t a v�laszad�k
intelligenciaszintj�r�l. Ezt az optimaliz�l�si probl�m�t egy matematikus
meg tudja oldani, a technikai r�szletekkel ne foglalkozzunk,
azokat b�zzuk r�. Minket most csakis az eredm�ny
�rdekel, abb�l is csak k�t dolog. Egyr�szt, ez az optim�lisan
el�rejelz� r�szhalmaz mennyire j�l mutatja meg a k�rnyezet
�t�let�t? M�sr�szt ha j�l, akkor konkr�tan milyen fajta feladatok
szerepelnek ebben a r�szhalmazban?
A sokf�le, rendk�v�l vegyes t�pus� k�rd�snek val�ban van

egy olyan r�szhalmaza, amely igen j�l el�'rejelzi, kit mennyire
tart intelligensnek a k�rnyezete. Ez az�rt szerencs�s, mert
el�fordulhatott volna, hogy a legjobb r�szhalmaz is csak gyatr�n
�rja le a k�rnyezet �t�let�t; ez esetben az, aminek alapj�n
az emberek �t�lnek, valami eg�szen m�sr�l sz�l, mint amir�l a
feladatok, �s akkor ez az �t egy�ltal�n nem lenne j�rhat�.
Ebben az optim�lisan el�rejelz�' r�szhalmazban r�ad�sul

nem is szerepel t�ls�gosan sokf�le feladat, �ltal�ban 10-20 f�le t�pus�

feladat marad csak benne, mindegyik t�pusb�l k�nnyebb �s
nehezebb feladatok is. Ez pedig az�rt szerencs�s, mert ennyif�le
feladatb�l �sszerakhat� egy f�l-egy�r�s teszt, amit m�g hajland�ak
az emberek v�gigcsin�lni � ha t�bb sz�zf�le feladat ker�lt
volna az optim�lis r�szhalmazba, akkor ez rem�nytelen lenne.
Az �gy kapott tesztet teljes joggal nevezz�k intelligenciatesztnek,

mivel �ppen azt m�ri, amit az emberek minden k�l�n
magyar�zat n�lk�l is �rtenek ezen a fogalmon. Ezt a tesztet
val�j�ban senki sem szerkesztette, nincs szerz�je, nem �ll�totta
�ssze senki, maga a m�dszer hozta l�tre. Ha t�bb vagy kevesebb
fajta feladat lenne benne, rosszabbul jelezn� el�re a k�rnyezet
�t�let�t. Boring cikk�nek cinikusnak t�n� c�me �gy nyert �rtelmet:
ez t�nyleg egy intelligenciateszt, mert val�ban azt m�ri,
amit az emberek ezen a fogalmon akaratlanul is �rtenek.
A gyakorlatban haszn�lt intelligenciatesztek nem a most

le�rt szigor� m�dszer alapj�n k�sz�ltek. M�gis nagyj�b�l ugyanolyan
t�pus� feladatokat tartalmaznak, mintha �gy k�sz�ltek
volna. Ez alkot�ik intu�ci�j�t dics�ri: k�l�nf�le nem nagyon
egzakt megfontol�sok alapj�n, intu�ci�juk seg�ts�g�vel l�nyeg�ben
ugyanarra az eredm�nyre jutottak, mint ahov� a k�vetkez�
�tven-sz�z �v kutat�sa is elvezetett.
Ami sz�munkra most �rdekes: kider�lt, hogy az intelligencia

felt�r�s�hoz haszn�lt �t�rk�p" (a teszt) ez esetben val�ban az intelligenci�t,
legal�bbis annak egy fontos aspektus�t, a k�rnyezet
egybehangz� �t�let�t �br�zolja. Ez�rt volt fontos, hogy a k�s�rletvezet�
p�kerarccal, semmitmond�an reag�ljon az olyan k�rd�sekre,
amelyek �tmutat�st k�rtek mag�r�l a fogalomr�l. Az intelligencia
mint h�v�sz� minden magyar�zat n�lk�l is l�nyeg�ben
ugyanolyan meg�t�l�seket hozott el� a k�l�nb�z� emberekb�l.
AZ INTELLIGENCIA FOGALMA
Ha m�r van egy intelligenciateszt�nk, megn�zhetj�k, mik a

k�z�s tulajdons�gaik azoknak a feladatt�pusoknak, amelyek
beleker�ltek. Ezek jelzik el�re a legjobban a k�rnyezet �t�let�t
az egyes emberekr�l, ez�rt tal�n azt is siker�l bel�l�k kider�teni,
hogy val�j�ban minek alapj�n sz�lettek az �t�letek.
A tesztben benn maradt a mozaik-�sszerak�s, n�h�ny mem�riafeladat,

�sszekevert k�preg�nyek sorba rak�sa, sz�magyar�zat,
de semmi olyan, ami b�rmilyen speci�lis vagy m�lyebb
ismeretet felt�telezne. A m�velts�gi k�rd�sek is kiestek, kiv�ve
azokat, amelyek m�r az �ltal�nos iskolai tananyagban is szerepelnek.
P�ld�ul kiesett az olyasmi, mint �Ki �rta a Sz�z �v mag�ny
c�m� reg�nyt?", de bennmaradt az, hogy �Ki �rta a Csongor �s
T�nd�t?"Matematik�b�l is csak olyan feladatok maradtak bent,
amelyekhez b�ven elegend� a nyolc �ltal�nos anyaga, a legbonyolultabb
k�z�l�k: �Egy tiszt�t��zemben �tven tucat gombot
varrnak fel 10 �ra alatt. H�ny gombot varrnak fel 15 perc alatt?"
Az �alkohol � deszka" feladat n�gyf�le v�ltozat�b�l az maradt

benn, amelyik a term�szettudom�nyos ismeretekre utal � az
viszont bennmaradt. Nem az�rt, mert valaki, mondjuk egy tekint�lyes
szak�llas pszichol�gus �gy d�nt�tt, hanem az�rt, mert
k�l�nben a teszt rosszabbul jelezn� el�'re a k�rnyezet �t�let�t.
A teszt helyenk�nt fur�n n�z ki, aki csak �gy naivan r�pillant,
reflexszer�en k�rdezheti, mi�rt ilyen id�tlen k�rd�sekkel
m�rik a pszichol�gusok az intelligenci�t? Csakhogy ezt a tesztet
val�j�ban Te �ll�tottad �ssze, kedves Olvas�, �ppen azzal, hogy
ennyire egyet�rtesz m�sokkal, amikor egy-egy ember intelligenci�j�t
meg�t�led! Az amerikai tesztben bennmaradtak olyasfajta
k�rd�sek, mint �Hol tal�lhat� a legk�zelebbi ad�hivatal?",
a magyarb�l ezek zenesz�val t�voztak. Ebb�l a t�m�b�l csak
annyi maradt meg, hogy �Mi�rt kell ad�t fizetni?" � erre he-
lyes v�lasznak azt tekintj�k, ami valamilyen m�don a k�z�ss�g

szempontjait hangs�lyozza.
Az elemz�sek azt mutatt�k, hogy ez a teszt �sszess�g�ben

az adott kultur�lis k�zegben val� t� j�koz�d�s k�pess�g�t m�ri. Ez
az, amit az intelligenci�n val�j�ban �rt�nk, ez lapul az egybehangz�
�t�letek m�ly�n.
Ezzel egyr�szt v�laszt kaptunk arra a k�rd�sre, hogy mit

jelent val�j�ban az emberek sz�m�ra az �intelligencia" h�v�sz�.
A v�lasz azonban kiel�g�tetlen�l hagyhatja azokat, akik �gy
�rzik, hogy az intelligenci�nak kell lennie valamif�le olyan magj�nak,
amely m�r f�ggetlen att�l a kultur�lis k�zegt�l, amelyben
�ppen vizsg�l�dunk.
Aki intelligens, az intelligens, ak�rhov� is sz�letik. Csakhogy

amikor valaki kultur�lis k�zeget v�lt, p�ld�ul egy idegen
orsz�gba telep�l, vagy egy etnikai gett�b�l �tker�l egy t�bbs�gi
k�rnyezetbe, akkor �j k�rnyezete kev�sb� intelligensnek �t�li
meg �t, mint a r�gi. Intelligenci�j�t egy polccal alacsonyabbra
helyezik csup�n az�rt, mert idegen�l mozog az �j k�zegben.
N�h�ny �v, �ltal�ban �t-t�z ut�n azonban m�r az �j k�zegben
is ugyan�gy �t�lik meg, mint a kor�bbiban. Nagyj�b�l akkorra
kap ugyanolyan szint� intelligenci�t ig�nyl� munk�t is, mint a
kor�bbi k�zeg�ben. Ez viszont arra utal, hogy az intelligenci�ja
m�gsem a k�rnyezett�l f�gg�tt.
A kult�raf�ggetlen intelligencia kutat�sa mindm�ig nem

vezetett meggy�z� eredm�nyekre. Sz�letett n�h�ny kult�raf�ggetlennek
nevezett intelligenciateszt,1" de mindegyikr�l
kider�lt, hogy ugyan a nyelvt�l f�ggetlenek, mert rajzokkal,
�br�kkal dolgoznak, de m�gis nagyj�b�l ugyanazokat az eredm�nyeket
adj�k, mint a hagyom�nyos tesztek. Nem tudjuk, milyen
kutat�si m�dszerrel lehetne megragadni az intelligenci�nak
a kult�r�t�l f�ggetlen komponens�t, noha minden bizonnyal
van ilyen is. A nyelvf�ggetlens�g ehhez kev�snek bizonyult.
17 2 M�r� L�szl�
A kult�ra, az emberi kapcsolatok, az �rzelmek annyira �titatj�k

az emberi l�t minden aspektus�t, hogy a tiszta, nyers
intelligencia ezekr�l nemigen v�laszthat� le. Olyan a helyzet,
mint amikor bemegy a vev� a military shopba: �Terepsz�n� gatya
van?" �Van. De nem tal�ljuk."
AZ IQ
Az �gynevezett IQ:tesztek nem az im�nt le�rt bonyolult �ton

k�sz�ltek, de nagyj�b�l ugyan�gy n�zn�nek ki akkor is, ha �gy
k�sz�ltek volna. Amir�l eddig egy�ltal�n nem besz�lt�nk, az a
n�vben a Qbet�. Ez egy h�nyadost (kv�ciens) jelent, bizonyos
�rtelemben a szellemi �s a fizikai �letkor ar�ny�t.
Amikor megn�zt�k, mennyire f�gg a teszteredm�ny az

�letkort�l, kider�lt, hogy el�gg� er�sen. H�t�ves kor alatt m�g
egy�ltal�n nem haszn�lhat� a teszt, ilyen kis gyerekek m�g nem
�rtik a k�rd�seit. K�r�lbel�l 7-18 �v k�z�tt nagyj�b�l line�risan
n� az �tlagos pontsz�m. Ezut�n a pontsz�m n�veked�se
lassulni kezd, nagyj�b�l 23-24 �ves korban �ri el a legnagyobb
�rt�k�t, �s ut�na lass� cs�kken�snek indul.
Ez nem azt jelenti, hogy 23-24 �ves korunkban vagyunk a

legintelligensebbek. Ha azt is megn�zz�k, f�gg-e az �letkort�l
a k�rnyezet �t�lete, semmilyen �sszef�gg�st nem tal�lunk. B�rmilyen
kor� embernek egyforma es�lye van r�, hogy magas,
k�zepes vagy alacsony intelligenci�j�nak �t�lje a k�rnyezete.
F�rfiak �s n�'k, sz�k�k �s barn�k, alacsonyak �s magasak k�z�tt
sem mutat ki k�l�nbs�get a k�rnyezet �t�lete, s �gy a teszt sem.
Ez azt is mutatja, hogy p�ld�ul a �sz�ke n�s" vicceket val�j�ban
nem gondolj�k komolyan az emberek, a hajsz�n, s ezen bel�l a
sz�kes�g nem j�tszik szerepet az �t�let�kben.
A nem, a testmagass�g vagy a hajsz�n eset�ben nemcsak a

k�rnyezet �t�lete, de a tesztpontsz�m sem mutat k�l�nbs�geket

egyik nemre, magass�gra vagy hajsz�nre sem. A kor eset�ben
azonban mutat, �s ennek eg�szen m�s az oka gyerek- �s serd�l�korban,
mint feln�'ttkorban. Feln�ttekre az enyhe emelked�s
18-t�l 23-24 �ves korig �s ut�na a nagyon lass� hanyatl�s egyszer�en
betudhat� a teszt torz�t�s�nak � semmi sem t�k�letes.
A gyerekek �s a serd�l& eset�ben azonban m�s a helyzet.

Term�szetes, hogy egy tizen�t �ves gyerek t�bb k�rd�sre tud
v�laszolni, mint egy t�z�ves, �s ezt a teszt akkor is kimutatja,
ha a k�rnyezet �t�lete nem. Mivel a tesztpontsz�m �s az �letkor
ebben az id�szakban nagyj�b�l line�risan f�gg �ssze, van
�rtelme szellemi �letkorr�l is besz�lni: az �ppen vizsg�lt gyerek
teljes�tm�nye h�ny �ves �tlagos gyerek�nek felel meg? Ez mutatja
a tesztelt gyerek szellemi kor�t.
A szellemi �s a fizikai kor h�nyados�t nevezik intelligenciah�nyadosnak.

Mondjuk egy adott t�z�ves gyerek olyan pontsz�mot
�r el, mint egy �tlagos tizenk�t �ves, �s akkor az intelligenciah�nyadosa
12/10=1,2. A pszichol�gusok nemigen szeretik
a t�rtsz�mokat, ez�rt megszorozz�k sz�zzal, �s 120-as IQ:r�l
besz�lnek. A 100 alatti IQaz �tlagn�l alacsonyabb �rt�ket mutat,
p�ld�ul ha egy t�z�ves gyerek teszteredm�nye olyan, mint
egy �tlagos nyolc�ves�, akkor az IQ:ja 80.
Ez �gy persze feln�ttkorban m�r nem igaz, egy 120-as IQ:j�

�tven�ves nem olyan pontsz�mot �r el, mint egy �tlagos �rtelm�
hatvan�ves. Ennek ellen�re a sk�l�z�st kiterjesztett�k a
feln�ttkorra is, ott is �gy sz�molj�k ki az I Qt, hogy 100 legyen
minden koroszt�ly �tlaga. Az IQ-pontsz�m sz�m�t�sa sor�n �gy
kompenz�lj�k a teszt enyhe torz�t�s�t annak �rdek�ben, hogy
min�l jobban jelezze el�re az IQ:teszt a k�rnyezet �t�let�t. �gy
p�ld�ul ugyanolyan teszteredm�ny egy negyven�ves ember eset�ben
egy picivel magasabb IQ:t jelent, mint egy 25 �vesn�l.
Ha m�r adott a sk�la, meg lehetett �llap�tani, mennyi az

�tlagt�l val� tipikus elt�r�s. Ez 15 pontnak bizonyult. Egy tipikusan

�tlag f�l�tti ember IQ:ja teh�t 115, egy tipikusan �tlag
alatti� pedig 85. Az �tlagt�l val� tipikus elt�r�snek a dupl�ja
m�r el�gg� ritka, felfel� �s lefel� is az emberek 2,4%-a t�r el
ennyire az �tlagost�l. K�r�lbel�l negyvenb�l egy ember IQ:ja
van 130 f�l�tt �s ugyanennyinek 70 alatt.
N�ha olvasunk 180-as, s�t 200 f�l�tti IQ:kr�l. Ezeket a

sz�mokat �rdemes er�s kritik�val fogadni, mert biztosan nem a
standard IQ=tesztekkel m�rt�k �ket. Ugyanis minden m�r�eszk�znek
megvan a maga m�r�si tartom�nya � ez egy m�rn�kember
sz�m�ra mag�t�l �rtet�d�. A patikam�rlegnek t�kmindegy,
h�ny tonn�t rakunk r�, �s a vas�ti m�rleg egy gy�gyszer hal�los
adagj�nak sz�zszoros�ra meg sem rezzen. Az IQ=teszteknek is
megvan a m�r�si tartom�nyuk, ami alatt �s f�l�tt nem m�rnek.
Ez nagyj�b�l a 70-135-�s intervallum � fel�l kicsit tov�bb ny�lik
a m�r�si tartom�ny, mint alul. Ez alatt �s e f�l�tt csak azt
tudjuk mondani, hogy a m�rt ember kil�g a teszt m�r�si tartom�ny�b�l,
�gy �t ez a teszt nem m�ri. Az IQ=teszt k�l�nleges
brav�rja, hogy az emberek b� 95%-�t m�gis k�pes megm�rni.
Sokat hallani a szuperintelligens emberek klubj�r�l, a Mens�r�l.

Val�j�ban ez a klub azokat az embereket invit�lja, akik
kil�gnak a standard IQ:tesztek m�r�si tartom�ny�b�l. Ez�rt
�k m�sfajta teszttel m�rnek, olyannal, amely �tlagos emberek
k�z�tt nemigen tesz k�l�nbs�get, a magas �rt�kek k�z�tt viszont
jobban differenci�l. A Mensa tesztje val�j�ban nem is intelligenciateszt,
hanem kil�g�steszt. A Mensa k�r�lbel�l olyan,
mintha a k�t m�ter f�l�tti emberek csin�ln�nak egy ldubot, mert
szeretnek hasonl� magass�g�akkal besz�lgetni. Egy biztos: aki
ennek a klubnak a tagja, az j� n�h�nyszor beverte m�r a fej�t.
Kicsit hasonl� a helyzet a szuperintelligensek klubjaival is.
Ha m�r a m�rn�ki fogalmakr�l besz�lt�nk, m�g egyet �rdemes

megeml�teni. Minden m�r�si eszk�znek megvan a m�-
r�si pontoss�ga. Az IQ:teszt eset�n ez nagyj�b�l �3 pont. Ha

valakinek mondjuk egy 110-es IQ:t m�r�nk, az k�nnyen lehet
val�j�ban 107 vagy 113, de nagyon val�sz�n�tlen, hogy val�j�ban
mondjuk 116 legyen. Ha meggondoljuk, ez meglep�en j� m�r�si
pontoss�g egy pszichol�giai m�r�eszk�zt�l, ahol a hangulat, a
kipihents�g �s mindenf�le m�s napr�l napra v�ltoz� t�nyez� is
sokat sz�m�that. Ami m�g �rdekesebb: az IQaz eg�sz �let folyam�n
sem v�ltozik l�nyegesen. M�ra m�r nagyon sok embernek
m�rt�k meg az IQ:j�t mondjuk h�sz�ves �s hetven�ves kor�ban,
�s az elt�r�s e k�t �rt�k k�z�tt csak ritk�n t�bb, mint 3-4 pont.
Az IQ:nk nagyon stabil jellemz�nk. Ez�rt jogos k�rd�s,

hogy lehet-e az IQt tanulni, tudjuk-e az IQ:nkat tudatos munk�val
n�velni? Az IQteszt val�ban gyakorolhat�, �s n�h�ny
hetes szorgalmas munk�val ak�r t�zpontos javul�s is el�rhet�.
Csakhogy ett�l a k�rnyezet�nk semmivel sem fog intelligensebbnek
tartani! Val�j�ban ilyenkor azt tanuljuk meg, hogyan
csapjuk be a m�r�eszk�zt, ugyan�gy, mint ahogy a v�rnyom�sm�r�t
is meg lehet tanulni becsapni, p�ld�ul k�l�nf�le j�gagyakorlatokkal.
Ha egy munk�t nagyon szeretn�nk megkapni, �s
IQ:teszttel v�logatnak, akkor tal�n meg�rheti ez a befektet�s,
de csup�n az�rt, hogy intelligensebbek legy�nk, nincs �rtelme.
S�t k�nnyen el�fordulhat az is, hogy megkapjuk ugyan a munk�t,
de ott intelligenciahi�ny miatt m�gsem v�lunk be.
Az IQtesztekkel elv�gzett vizsg�latok azt mutatj�k, amit

a legt�bb tan�r nap mint nap tapasztal: �szt nem tud adni a tan�tv�nyainak.
Egy iskola vagy ak�r egyetem sok mindent adhat,
m�velts�get, vil�gszeml�letet, kult�r�t, szaktud�st, de �szt nem.
Mindenki ugyanolyan intelligenci�val t�vozik az iskol�b�l, mint
amilyennel j�tt, legfeljebb kikup�ltabban. Ezt ne becs�lj�k le,
a szaktud�s is �s a m�velts�g nagyon sokfajta probl�ma megold�s�t
teszi lehet�v�, amiket puszt�n intelligenci�b�l, a szakmai
tr�kk�k �s mesterfog�sok ismerete n�lk�l a legintelligensebbek
sem tudn�nk megoldani. Az igaz, hogy a magasabb intelligencia

t�bbnyire jobb tanul�k�pess�get is jelent, de ez az el�ny m�r a
tanul�s mennyis�g�vel, szorgalommal kompenz�lhat�.
Az IQ:teszt f�leg az�rt bizonyult sikert�rt�netnek, mert

j�l jelzi el�re a k�rnyezet �t�let�t, �s ezzel azt is, ki mennyire
fog egy adott �rtelmi szintet ig�nyl� munkahelyen bev�lni. Ez
els�-sorban azokra a munkafeladatokra igaz, amelyekhez f�-k�pp
�ltal�nos �rtelem sz�ks�ges. P�ld�ul egy tipikus cs�csmenedzser
vagy sikeres politikus IQ:ja 130-135 k�z�tt mozog. Ha enn�l
l�nyegesen alacsonyabb, akkor nem fogja kell�k�ppen komplexen
�tl�tni a szakm�j�ban felmer�l� probl�m�kat, d�nt�si helyzeteket,
�s ez�rt nem lesz sikeres. Ha viszont enn�l magasabb,
akkor �ppen az�rt nem lesz sikeres, mert kil�g a teszt m�r�si
tartom�ny�b�l. Az emberek val�sz�n�leg idegennek, nem k�z�l�k
val�nak fogj�k �rezni, �s ez�rt kommunik�ci�s probl�m�i
t�madnak. Az enn�l magasabb IQ:j� embereknek ink�bb a
tan�csad�i vagy tudom�nyos p�ly�k val�k � vagy azok, amelyek
valamif�le speci�lis szak�rtelmet ig�nyelnek.
KREATIVIT�S
A kreativit�s fogalma sem kev�sb� rejt�lyes, mint az intelligencia,

ezzel kapcsolatban is sokat k�s�rleteztek �s vitatkoztak
a pszichol�gusok. A rosszkedv el�nyei c�m� fejezetben (127.
o.) l�ttuk a rajzsz�ges-gyerty�s k�s�rletet, �s m�r ebb�l a r�gi
kutat�sb�l kider�lt, hogy a kreativit�st ig�nyl�' feladatok megold�s�ban
is nagy k�l�nbs�g van az emberek k�z�tt. Vannak,
akik ink�bb hajlamosak �j utakat kipr�b�lni, m�sok ink�bb
a megszokott, bej�rt utakhoz ragaszkodnak. Amikor pedig a
hangulatok szerep�t vizsg�lt�k, az is kider�lt, hogy ez a fogalom
furcs�n k�tarc�. Az �j, meglep�' �tletek j�vetel�nek a j�
hangulat kedvez, de abban, hogy re�lisan b�r�ljuk el �ket, m�r

ink�bb a rossz hangulat seg�t.
Ha m�r az intelligencia fogalm�nak felt�rk�pez�s�hez tal�ltunk

egy hat�sos utat, �rdemes megn�zni, mire jutunk ugyan�gy
a kreativit�s fogalm�val. Csakhogy m�r az els� l�p�sben
elakadunk, mert csak kev�ss� �rtenek egyet az emberek abban,
hogy a k�rnyezet�kb�l kit mennyire tartanak kreat�vnak.1"
Ellent�tben az intelligenci�val, a kreativit�ssal kapcsolatban
nincs az emberek fej�ben valamif�le egys�ges fogalom, �gy ebb�l
nem tudunk kiindulni.
Ezek ut�n a kutat�k nem tehettek m�st, mint megpr�b�lt�k

a saj�t fej�k szerint defini�lni a kreativit�s fogalm�t, �s az �gy
kialaldtott fogalomhoz szerkesztettek teszteket, amelyek a kreativit�s
egy�ni szintj�t m�rik. J� n�h�ny f�le teszt k�sz�lt �gy,
p�ld�ul az �gynevezett Szokatlan haszn�lat teszt, amelyben egy
h�v�sz�ra, mondjuk arra, hogy �t�gla" vagy �vir�gsz�r k�rtek
min�l t�bb haszn�lati m�dot, vagy a K�r�k tesztje, amelyben egy
�res pap�ron lev� k�r�kbe rajzolnak az alanyok annyif�le dolgot,
amennyi csak esz�kbe jut. Az ilyenfajta teszteket k�tf�le szempont
szerint �rt�kelik ki: h�nyf�le megold�st tal�l ki az illet�
adott id� alatt, �s ezek mennyire eredetiek. Nagyon eredetinek
sz�m�tanak azok a megold�sok, amelyek csak kev�s embernek
jutottak esz�be azok k�z�l, akikkel a tesztet tesztelt�k, kev�ss�
eredetinek pedig azok, amelyek soknak.
M�sfajta kreativit�stesztek olyasf�le feladatokkal dolgoznak,

mint a gyerty�s-rajzsz�ges feladat �s egy�b szokatlan �tleteket
ig�nyl� feladatok. Megint m�sfajta tesztek a kreativit�snak azt
a tulajdons�g�t igyekeznek megragadni, hogy aki kreat�v, az
�ltal�ban k�pes kil�pni a k�rnyezet �ltal sugalmazott vonatkoztat�si
rendszerb�l �s m�shonnan n�zni a dolgokat. P�ld�ul
hamar �tl�tja, hogyan lehets�ges a k�vetkez� helyzet: �Egy
rend�rtiszt �ccse is rend�rtiszti p�ly�ra k�sz�l, de az � egyetlen
b�tyja nem rend�r." A jegyzetekben megadjuk a v�laszt,'" de

megold�sk�ppen ne ker�l� utakat pr�b�ljunk keresni, p�ld�ul
hogy a rend�rtiszt nem rend�r, vagy az ��" az nem az �csre vonatkozik
� az ilyesmi nem kreat�v megold�s, hanem k�teked�;
van igazi, korrekt megold�s is.
Mindezek a tesztek j�l m�k�dnek abban az �rtelemben,

hogy elv�gz�s�kkor az emberek nagyon k�l�nb�z� teljes�tm�nyt
ny�jtanak, �s a teszteredm�nyek megnyugtat�an stabilak. Aki
egyszer j� vagy rossz teljes�tm�nyt ny�jt, az val�sz�n�leg �vek
m�lva is hasonl� eredm�nyt fog produk�lni. Csak az a probl�ma,
hogy az egyik teszten t�volr�l sem ugyanazok produk�lnak
j� teljes�tm�nyt, mint a m�sikon. Eszerint az egyes tesztek
nem ugyanazt a fogalmat m�rik. Els� r�n�z�sre mindegyik
valamif�le kreativit�st m�r, csak nem tudni, pontosan mif�l�t.
K�nnyen lehet, hogy a kreativit�s sz� alatt val�j�ban t�bbf�le
k�pess�get is �rt�nk.
Sokf�le fajt�ja van a kreativit�snak. Egyvalami azonban

mindegyikre �rv�nyes: Sosem azt tekintj�k kreat�vnak, aki k�pes
sok �sszevisszas�got mondani, hanem akin�l mindezekb�l
valami �rtelmes dolog �ll �ssze. Eg�szen m�sfajta dolog eredeti,
eddig sohasem hallott gondolatokat, �tleteket felvetni, mint azt
el�rni, hogy ezeknek �rtelm�k, hasznuk is legyen.' A kreativit�snak
ez a k�t arca jelent�s pszichol�giai k�l�nbs�geket is
takar � l�ttuk, hogy az egyiknek ink�bb a j� hangulat kedvez,
a m�siknak viszont a bor�sabb.
KREATIVIT�S �S INTELLIGENCIA
Az evol�ci� sokkal k�nnyebb helyzetben van, mint az emberi

kreativit�s, mert ott egy k�ls� mechanizmus, a term�szetes
szelekci� automatikusan eld�nti, hogy egy �j v�ltozat j�-e vagy
sem. A g�nek v�letlenszer� v�ltoz�sai, mut�ci�i, m�sol�si hib�i

�sz n�lk�l ontj�k a �kreat�v" �tleteket, �s egy�ltal�n nem t�r�dnek
azzal, hogy ezek �letk�pesek-e vagy sem.
Amikor az ember kreat�v megold�sokon t�ri a fej�t, az �remnek

ezt a m�sik oldal�t is figyelembe kell vennie. Ehhez pedig
m�r ink�bb intelligencia sz�ks�ges, mint kreativit�s: az adott
kultur�lis, v�llalati, m�szaki, technikai stb. k�rnyezetben val�
t�j�koz�d�s k�pess�ge. Ez a kutat�sokban is �lesen megmutatkozott,
amikor �sszevetett�k az IQpontsz�mokat a k�l�nf�le
kreativit�stesztek eredm�nyeivel.
K�pzelj�nk el egy olyan �br�t, amelynek v�zszintes tengely�n

az IQ-pontsz�m van, f�gg�leges tengely�n pedig a kreativit�s.
Ak�rmelyik fajta kreativit�steszt eredm�ny�t tessz�k
az y-tengelyre, ezek az �br�k mindig �gy n�znek ki, mint egy
palacsintas�t�', amelyet 45 fokos sz�gbe elforgattak.' Egy darabig
a k�tf�le pontsz�m igen er�sen egy�tt j�r, aki az egyik
tesztben jobb vagy rosszabb eredm�nyt �r el, az a m�sikban is
nagyj�b�l hasonl�an szerepel. Ez a palacsintas�t� nyele. Egy
bizonyos ponton t�l viszont az �bra kikerekedik, �s a k�t pontsz�m
megsz�nik egy�tt j�rni. Itt m�r �pp�gy el�fordul, hogy
egy embernek nagyon magas a kreativit�s-pontsz�ma �s ehhez
k�pest viszonylag szer�ny az IQ:ja, vagy ford�tva, �s az is el�fordul,
hogy a kett� nagyj�b�l egyenl�.
Ak�rmilyen m�don is m�rj�k a kreativit�st, egy bizonyos

szint alatt ez majdnem ugyanazt jelenti, mintha az IQ=t m�rn�nk,
e f�l�tt a szint f�l�tt viszont a k�t dolog teljesen f�ggetlen
egym�st�l. �ltal�ban a 110-115-�s IQszint k�r�l szokott lenni,
ahol a palacsintas�t� kikerekedik. Hogy pontosan hol, az f�gg
a konkr�tan haszn�lt kreativit�stesztt�l, de az �bra jellegzetes
form�ja mindegyik esetben ugyanaz.
Ezek szerint egy bizonyos intelligenciaszint alatt nemigen

besz�lhet�nk kreativit�sr�l, mert az l�nyeg�ben ugyanaz, mint
180 m�r� L�szl�
az intelligencia. Ez az emberek k�zel 80%-�ra �rv�nyes, nagyj�b�l

ennyien vannak a 110-115-�s IQ:szint alatt. Ef�l�tt viszont
a kreativit�s az intelligenci�t�l teljesen k�l�nb�z�, att�l f�ggetlen
fogalomk�nt jelentkezik. Ez a kreativit�s minden eddig
vizsg�lt form�j�ra �rv�nyes, mivel mindegyikfajta kreativit�steszt
eset�ben hasonl�, palacsintas�t�-szer� �sszk�p alakult ki.
SPECI�LIS K�PESS�GEK
Amit a k�l�nf�le kreativit�stesztek eset�ben tapasztaltunk, sokkal

�ltal�nosabban is �rv�nyesnek bizonyult. Ak�rmilyen speci�lis
k�pess�get vizsg�ltak a pszichol�gusok, hasonl� palacsintas�t�-
szer� �br�t kaptak, amikor megn�zt�k, hogyan f�gg �ssze
az Igval. A vizsg�lt k�pess�g lehetett a sakkoz�i, matematikai,
sz�n�szi, zenei, m�szaki, szak�csm�v�szeti, aut�szerel�si vagy valamilyen
sportbeli k�pess�g, az �bra hasonl� volt, csak a palacsintas�t�
nyele volt hosszabb vagy r�videbb. Ez m�g a bokszol�kra
is igaz, b�r ott a palacsintas�t� nyele r�videbb, �s m�r a 100-as
�rt�k k�r�l kikerekedik az �bra. Val�ban, a boksz is nagyr�szt a
fejben d�l el a t�bb�-kev�sb� hasonl� erej� versenyz�k k�z�tt.
Egyszer sz�nm�v�szeti doktoranduszhallgat�knak tan�tottam

ezeket az eredm�nyeket, �s megsz�lalt az egyik�k, egy befutott,
negyvenes �veiben j�r� rendez�: �Na �n ezt nem hiszem.
Itt van p�ld�ul X sz�n�szn�" � �s itt egy orsz�gosan j�l ismert
nevet mondott. �Ennek a n�nek egy csepp IQ=ja sincs, egy hatalmas
liba. De amikor sz�n�szetr�l van sz�, eg�szen zseni�lis
megl�t�sai vannak."
�n el�gg� biztos voltam a dolgomban, �s felaj�nlottam,

fogadjunk egy �veg borba, �s m�rj�k meg a sz�n�szn� IQ:j�t.
A rendez� tal�ljon egy szakk�pzett pszichol�gust, aki elv�gzi a
m�r�st, mindegy kit, �n elfogadom. Ha az eredm�ny 115 alatt
Kreativit�s (b�rmelyik teszttel m�rve) Az IQ-tesztben szerepl�
vagy egy�b speci�lis k�pess�g valamelyik feladatt�pus
.. � � � � � � � � . � � � �
. � : � � '� �
. ..�
�. IQ
� :
..� �.�
"
� . .
IQ
A speci�lis kepesse'gek �s az IQ komponenseit alkot� k�pess�gek tipikus

�sszef�gg�se az IQ-val. Az �br�n minden pont egy-egy embert jelent,
akinek a k�tf�le pontsz�ma van a k�t tengelyen.
(A �palacsintas�tr, illetve lap�tott, nyeletlen v�ltozata.)
van, � nyert, ha 120 f�l�tt, akkor �n, k�zte legyen d�ntetlen

a fogad�s. Az�rt mertem ilyen magasra tenni a l�cet, mert a
sz�n�szet eset�ben j�val hosszabb a palacsintas�t� nyele, mint
p�ld�ul a boksz eset�ben, igaz, a matematika eset�ben m�g
hosszabb. A sz�n�szn� beleegyezett, felvett�k vele az IQ=tesztet,
�s az eredm�ny 126 lett.
Mik�zben a bort iszogattuk a rendez�vel, azon merengt�nk,

ha egyszer ennyire intelligens ez a sz�n�szn�, mi�rt mutat
mag�r�l a k�lvil�g fel� egy ilyen butaliba-k�pet? Egyre biztosabbak
lett�nk abban, hogy ez egy j�t�k a r�sz�r�l, amit nagyon
is �lvez �ppen az�rt, mert val�j�ban nem az. Csak n�ha,
a szakm�ja kedv��rt hajland� kil�pni ebb�l a j�t�kb�l, olyankor
j�nnek el� �les elm�j� megl�t�sai.
A speci�lis k�pess�gek abban k�l�nb�znek azokt�l a k�pes-

s�gekt�l, amelyek az IQr�szei, hogy amikor megvizsg�ljuk az

�sszef�gg�s�ket az IQ:val, egy palacsintas�t�-szer� �br�t kapunk.
Ami r�sze az IQ:nak, p�ld�ul a sz�beli kifejez�k�pess�g,
a t�j�koz�d�si k�pess�g vagy a mem�ria, azok eg�szen m�sfajta
�br�t mutatnak, egy 45 fokos sz�gben elforgatott ellipszist. Vagy
m�sk�nt: egy olyan palacsintas�t�t, amelynek nincs nyele, viszont
�ssze van lap�tva a t�ny�rja. Min�l er�sebben lap�tott az
ellipszis, ann�l er�sebb komponense az adott dolog az �ltal�nos
intelligenci�nak.
A kreativit�s, ak�rmelyik �rtelm�ben is tekintj�k, tipikusan

speci�lis k�pess�g, amely az intelligenci�nak nem r�sze, noha
egy bizonyos szint� intelligencia sz�ks�ges a kiteljesed�s�hez.
Most m�r felvethetj�k a k�rd�st, mi a helyzet az �rzelmi
k�pess�gekkel? L�teznek-e egy�ltal�n ilyenek, �s ha igen, akkor
ezek is speci�lis k�pess�gek-e, vagy az IQ:hoz tartoznak?
AZ �RZELMI INTELLIGENCIA FOGALMA
Az IQtesztekben nincsenek olyan k�rd�sek, feladatok, amelyek

kifejezetten az �rzelmekre vonatkoznak. Pedig lehetn�nek �ppen:
p�ld�ul �rzelmek felismer�se emberi arcokon, vagy olyasmi
is, mint �milyen �rz�s t�lt el, ha valaki a l�badra l�p a villamoson
�s nem k�r bocs�natot?". Ak�rcsak az �alkohol � deszk�s"
feladatn�l, itt sem kell el�re megmondani, mit tekints�nk helyes
v�lasznak, kialak�thatunk t�bbf�le ki�rt�kel�sv�ltozatot,
�s majd megl�tjuk, melyik akar beker�lni az IQ:tesztbe; be
akar-e ker�lni egy�ltal�n ilyesfajta k�rd�s.
Csakhogy a t�bb mint ezerfajta feladatt�pus k�z�tt, amelyekb�l

kiv�logat�dott az intelligenciateszt, ilyenek egy�ltal�n
nem szerepeltek. A huszadik sz�zadban az �rzelmek annyira
k�v�l estek a pszichol�giai kutat�sok k�r�n, hogy senkinek nem
jutott esz�be megvizsg�lni, nem kellene-e esetleg ilyeneket is

bevenni az intelligenciatesztbe.
Ezen gondolkodott el k�t amerikai pszichol�gus, Peter Salovey

�s John Mayer.' N�gyf�le olyan ter�letet tal�ltak, amely
szerint�k ak�r szerepelhetne az IQ:tesztekben is: az �rzelmek
azonos�t�sa, az �rzelmek szerep�nek �rt�se, az �rzelmek kezel�se
(saj�tjaink� �s m�sok�i is), tov�bb� az �rzelmek haszn�lata
saj�t gondolkod�sunk hat�konys�g�nak seg�t�s�re. 1990-ben �rt
cikk�kben haszn�lt�k el�sz�r "az �rzelmi intelligencia kifejez�st.
Akkor m�g nem sejtett�k, mekkora karriert fog befutni ez a
j�l eltal�lt n�v.
Az �rzelmi intelligencia fogalma Daniel Goleman 1995-ben

megjelent k�nyve nyom�n ker�lt be a legsz�lesebb k�ztudatba,
miut�n c�mlapsztori lett a Time magazinban."' Salovey �s
Mayer nincsenek r�la nagy v�lem�nnyel: �Miut�n az a k�nyv
r�szben az �ltalunk kifejlesztett elm�letet mutatja be, sokan azt
hitt�k, mi is elfogadjuk azt a n�zetet, hogy ez a t�l komplex,
id�nk�nt v�letlenszer�en �sszev�logatott tulajdons�ghalmaz
lenne az �rzelmi intelligencia. Ez a zsurnalisztaverzi� lett az
�rzelmi intelligencia nyilv�nos arculata, r�szben az�rt is, mert
szokatlan, t�lz� �ll�t�sokat tesz."' Erre p�ldak�nt olyasf�le
�ll�t�sokat eml�tenek Goleman k�nyv�b�l, mint �Nagysz�m�
eset c�folja, hogy az I Qmegj�solja a sikert � ugyanannyi (s�t
t�bb), mint amennyi igazolja."' Miut�n Goleman nem mondja
meg, mib�l sz�mol, neh�z vitatkozni az �ll�t�s�val, de az IQ:r�l
pozit�v p�ld�t egy�ltal�n nem eml�t, pedig az ilyen hivatkoz�sokkal
is megtelne egy vaskos k�nyv.
Goleman �gy folytatja: �Az IQlegjobb esetben is csak h�sz

sz�zal�k�t teszi ki a sikert befoly�sol� t�nyez�knek, nyolcvan
sz�zal�k m�s er�kre vezethet� vissza." A 82. oldalon (a boldogs�g
�sszetev�in�l) l�ttuk, mennyire v�kony j�gen j�r ez a
fajta �rvel�s. Ellent�tben az ott eml�tett szerz�kkel, Goleman a
vakszerencs�t is beveszi, hogy min�l kevesebb jusson az IQ:nak,

a f�' ellens�gnek. Goleman mindent bele�rt az �rzelmi intelligencia
fogalm�ba, ami csak sz�p �s j� az �rzelmekben, vagy
ami a negat�v �rzelmeket tomp�tani tudja.
K�nyv�ben Goleman egy sz�k oldalon ismerteti Damasio

elm�let�t, majd erre jut: �Ha �gy vessz�k, k�t agyunk, k�t elm�nk
van � �s k�tf�le intelligenci�nk: �rtelmi �s �rzelmi."'
M�s sz�val: addig haszn�lja Damasio gondolatait, am�g az �rvel�s�t
al�t�masztj�k, de pont a l�nyegr�l m�r nem sz�l, hogy a
kett� nem v�laszthat� k�l�n egym�st�l, hogy gondolkod�sunk
eszk�zt�r�hoz n�lk�l�zhetetlen�l hozz�tartoznak a szomatikus
markerek is, amelyek viszont �rzelmek.
Az �rzelmi intelligencia divatt� v�lt, rengeteg teszt sz�letett

�s �nseg�t� k�nyvek sz�zai jelentek meg, amelyek az �rzelmi
intelligencia fejleszt�s�t �s ezen kereszt�l boldogabb� v�l�sunkat
�g�rik. A legt�bb �nseg�t� k�nyv, �js�gcikk vagy honlap EQ:
tesztnek nevezett tesztj�t nagyj�b�l annyira vehetj�k komolyan,
mint a bulv�rlapok horoszk�pjait. Az �rzelmi intelligenci�r�l
olyan sz�nvonal� �nseg�t� k�nyvet m�g nem l�ttam, mint Seligman
kor�bban eml�tett k�nyvei" a pozit�v pszichol�gi�r�l.
K�nnyen lehet, hogy az�rt nem l�ttam ilyet, mert maga a dolog
f�b�l vaskarika. A helyzet minden bizonnyal itt is hasonl�,
mint az �ltal�nos, jelz� n�lk�li intelligencia fejleszt�se eset�n.
Szorgalmas gyakorl�ssal lehet ugyan jav�tani az IQ:teszten el�rt
pontsz�munkat, de ett�l a k�rnyezet�nk semmivel sem fog
intelligensebbnek tartani, mivel nem is lesz�nk azok.
AZ �RZELMI INTELLIGENCIA M�R�SE
Salovey �s Mayer az elm�lt k�t �vtizedet egy olyan teszt fejleszt�s�vel

t�lt�tt�k, amely az �ltaluk kijel�lt n�gy ter�leten (az
�rzelmek azonos�t�sa, az �rzelmek szerep�nek �rt�se, az �rzelmek

kezel�se, az �rzelmek haszn�lata a gondolkod�sban) k�pes
megm�rni az emberek k�pess�geit. �gy j�tt l�tre az MSCEIT
teszt' (Mayer�Salovey�Caruso Emotional gence 7'est � David
Caruso is hamarosan csatlakozott a kutat�sokhoz). Ez a
teszt ma az �rzelmi intelligencia legmegb�zhat�bb, legstabilabb
m�r�eszk�ze. Az der�lt ki, hogy tizenh�t �ves kort�l alkalmazhat�,
akkorra alakul ki stabilan az a dolog, amit ez a teszt m�r.
Az el�z�' mondatban sz�nd�kosan nem fogalmaztam egyszer�en

�gy, hogy addigra alakul ki stabilan az �rzelmi intelligenci�nk.
Ugyanis semmi okom k�vetni Boringot, �s azt
mondani, �az �rzelmi intelligencia az, amit az �rzelmiintelligencia-
tesztek m�rnek". Ez az �t itt nem j�rhat�. Az emberek
nagyj�b�l ugyanannyira nem �rtenek egyet egym�s meg�t�l�s�ben
az �rzelmi intelligencia szempontj�b�l, mint amennyire
a kreativit�s meg�t�l�s�ben. Ez�rt most is k�nytelenek vagyunk
�csin�lt", tekint�lyes pszichol�gusok intu�ci�j�ra alapul� tesztekkel
dolgozni, �s a k�l�nf�le tesztek most is er�sen k�l�nb�z�
dolgokat m�rnek, m�sok �rnek el magas pontsz�mot az egyik
fajta EQ:teszten, mint a m�sikon. Ebb�l a szempontb�l az EQ
ink�bb a kreativit�sra hasonl�t, mint az IQ:ra. De mi�rt nevezik
egy�ltal�n EQ:teszteknek az �rzelmiintelligencia-teszteket,
b�rmik legyenek is?
Az MSCEIT-et szerz�i nem nevezik EQtesztnek. Nem

is lenne r� okuk. Ha a teszt csak 17 �ves kort�l kezd egy�ltal�n
�rtelmes eredm�nyeket produk�lni, akkor pont annak nincs
�rtelme, ami miatt az IQ:t jogosan nevezz�k h�nyadosnak.
Nem besz�lhet�nk ��rzelmi �letkorr�l" gyerek- �s serd�l�korban.
Nincs mit osztani a fizikai �letkorral, ez�rt ez a m�r�sz�m
semmilyen �rtelemben sem h�nyados.
A legt�bb �rzelmiintelligencia-tesztet m�gis EQtesztnek

nevezik. Ennek csak marketing (vagy zsurnalisztikai) okai van-
nak: min�l ink�bb hasonl�tson a m�r j�l bevezetett m�rkan�vre,

az IQ:ra. A helyzet kicsit olyan, mint amikor egy t�rt�nelmi
csal�d l�zad� sarja m�giscsak hangs�lyozza a t�rt�nelmi nev�t,
mert nem akar lemondani mindarr�l, amiben az akaratlanul
is seg�ti.
Az MSCEIT-et m�gis standard �rzelmiintelligencia-tesztnek

lehet tekinteni. Noha ez is �csin�lt" teszt, nem a tesztt�l
teljesen f�ggetlen�l tapasztalt t�nyekre �p�t�' elm�leti m�dszerre
alapul, mint amilyet az IQ:teszt m�g�tt l�ttunk, de el�gg�
stabil eredm�nyt ad. Viszont sz�znegyven bonyolult k�rd�sb�l
�ll, el�gg� hossz� �s unalmas feladat kit�lteni. Ami a hiteless�g�t
m�g n�veli: nem b�szk�lkedik olyan bombasztikus eredm�nyekkel,
mint n�melyik EQteszt, amelyekr�l olyasmiket
�ll�tanak, mint �Az X v�llalatn�l ezt alkalmazt�k, �s a v�llalat
profitja egy �v alatt a dupl�j�ra n�tt". Csak nagyon kev�s ilyen
�ll�t�st siker�lt hiteles tudom�nyos forr�sban megtal�lnom, �s
az ilyesfajta lelkendez�sekb�l gyakran m�g az sem der�l ki, hogy
ama bizonyos dupl�j�ra n�tt profit pozit�v vagy negat�v sz�m.
�ltal�ban azokat az �rzelmiintelligencia-teszteket tekinthetj�k

hitelesnek, amelyek az MSCEIT alapj�n dolgoznak, vagy
annak tov�bbfejleszt�sei, esetleg m�s kult�rk�rre val� adapt�ci�i.
Nevezz�k tov�bbra is EQ:teszteknek �ket, mi�rt ne maradjon
most m�r meg ez a n�v, ha egyszer elterjedt. Egy�bk�nt ezeket a
teszteket is �gy sk�l�zz�k, mint az I Qt, azaz a popul�ci� �tlaga
a 100-as �rt�k, �s ett�l a tipikus elt�r�s 15 pont felfel� �s lefel� is.
Az EQ:teszt sok esetben val�ban j�l haszn�lhat� egy adott

feladatra a megfelel� ember kiv�laszt�s�hoz,' vagy bizonyos
fajta pszich�s betegs�gek diagnosztiz�l�s�hoz.1' De nem az IQ:
teszt helyett, hanem mellett. Az EQ:teszt eredm�nyeit nagyon
k�nny� f�lre�rtelmezni, ha azt hissz�k, hogy a teszt valamif�le
csodaszer, ami az emberek ki�rt�kel�s�vel kapcsolatos �sszes
gondunkat megoldja.
AZ EQ MINT AZ IQ R�SZE
A speci�lis k�pess�gek j�l fejleszthet�k, ha megvan az IQ:szint,

amely eleve sz�ks�ges hozz�juk, azaz ahonnan kezdve a palacsintas�t�
kikerekedik. Ha az �rzelmi intelligencia is ilyesfajta
speci�lis k�pess�g, akkor ennek is hasonl� mint�zatot kellene
mutatnia, amikor �sszevetj�k az IQval. De nem ilyet mutat,
ak�rmelyik EQ:tesztet is helyezz�k az y-tengelyre. Az eredm�ny
ilyenkor egy olyan elforgatott ellipszis, mint amikor az
IQegyes komponenseit, az IQ=tesztbe beker�lt feladatt�pusok
valamelyik�t tessz�k az y-tengelyre, amint azt a 181. oldalon
l�ttuk. A palacsintas�t� lap�tott �s nincs nyele.
Ez azt mutatja, hogy az �rzelmi intelligencia nem tekinthet�

olyasfajta speci�lis k�pess�gnek, mint a kreativit�s vagy az
egy�b, p�ld�ul m�v�szi, m�szaki vagy sportk�pess�gek. Abban
hasonl�t r�juk, hogy ezt is csak �csin�lt" tesztekkel tudjuk m�rni,
de abban nem hasonl�t, ahogyan az IQ:val �sszef�gg. Ebb�l a
szempontb�l ink�bb azokra a k�pess�gekre hasonl�t, amelyek
az IQr�szeit alkott�k.
Egyel�re nem eld�nt�tt k�rd�s, hogy az �rzelmi intelligencia

valamelyik form�ja tekinthet�-e az �ltal�nos intelligencia
r�sz�nek. Az ellipszis laposs�ga nagyj�b�l olyan, mint amilyen
az IQ:teszt egyes r�szei eset�ben szokott lenni,' ami arra utal,
hogy az EQval�sz�n�leg az IQr�sze. Ez f�leg az MSCEIT-re
�rv�nyes, �s annak szerz�i hajlanak r�, hogy az �rzelmi intelligencia
�ltaluk haszn�lt fogalm�t olyasvalaminek tekints�k,
mint ami val�j�ban az IQfogalm�t finom�tja.
A standard IQ:teszt eredm�ny�t am�gy is szok�s r�szekre

bontani. A tesztben szerepl� feladatok egyik r�sz�hez els�sorban
sz�beli kifejez�k�szs�g kell, a m�sikhoz ink�bb cselekv�ses
k�szs�g (p�ld�ul a mozaikrejtv�nyek �sszerak�s�hoz vagy egy
k�dol�s v�grehajt�s�hoz). Mindk�t fajta feladat kellett ahhoz,
hogy a k�rnyezet meg�t�l�s�t a lehet� legjobban jelezze el�re a

teszt, de nem pontosan ugyanazok az emberek kiemelked�en
j�k vagy gyeng�k a verb�lis, mint a cselekv�ses feladatokban.
A k�l�n-k�l�n ezekre sz�m�tott IQ:r�sz�rt�keket szok�s VQ:
nak (verb�lis h�nyados), illetve PQ:nak (perform�ci�s h�nyados)
is nevezni, az IQpedig a kett� �tlaga. Att�l f�gg�en, hogy mif�le
feladatra keres�nk embert, lehet a VQvagy a PQhangs�lyosabb.
Ezeket fogja kieg�sz�teni az EQ, amikor kikrist�lyosodik,

mi is m�ri legjobban az �ltal�nos intelligencia �rzelmi komponens�t.
Az EQaz IQkicsit megk�sve felfedezett komponense.
Kor�bban �gy sz�m�tott�k ki az IQ:t, hogy (VQ-!-PQ)/2, �s
id�vel �gy fogjuk kisz�m�tani: (VQFPQ-EQ)/3. Vagy ha m�g
tov�bbi fontos komponensek is kider�lnek, akkor m�g azokat
is belev�ve.1"
Az EQ�rt�ke a legt�bb ember eset�ben nem nagyon (legfeljebb

5-6 pontnyira) t�r el a VQ:t�l vagy a PQ:t�l, mint ahogy
ez a kett� is �ltal�ban legfeljebb ennyire k�l�nb�zik egym�st�l.
Kiv�telek persze mindig vannak, a VQ�s a PQeset�ben is, �s
ugyan�gy vannak az EQ:n�l is. Ezek azonban val�ban kiv�telek,
�s f�lrevezet� �ket annyira t�lhangs�lyozni, mint Goleman teszi,
p�ld�ul: �A magas IQ:val b�r� emberek olykor megh�kkent�
�gyetlens�ggel bonyol�tj�k mag�n�let�ket"' Olykor. �ppen
az�rt h�kken�nk meg ilyenkor, mert mindennapi tapasztalataink
alapj�n nem ezt v�rjuk a magas IQ:j� emberekt�l.
M�GIS, MINEK A T�RK�PE?
Az MSCEIT teszt alkot�i az �rzelmi intelligencia kutat�s�t

n�h�ny �vvel a szomatikus markerek felfedez�se �s t�z �vvel a
pozit�v pszichol�gia kialakul�sa el�tt kezdt�k el. Kutat�i intu�ci�jukat
dics�ri, hogy a k�s�bbi kutat�sok legink�bb �forr�"
ter�leteit vett�k fel a n�gy ter�let k�z�, amelyeknek m�r�s�t

c�lul t�zt�k ki: az �rzelmek azonos�t�sa, az �rzelmek szerep�nek
�rt�se, az �rzelmek kezel�se, valamint az �rzelmek haszn�lata
a gondolkod�sban. K�l�n�sen a negyedik ter�let bizonyult
nagyon el�remutat�nak, hiszen akkoriban m�g nagyon kev�s
ismeret�nk volt arr�l, mik�ppen befoly�solj�k �rzelmeink a gondolkod�sunkat.
A szomatikus marker elm�let alapjaiban v�ltoztatta meg

mindazt, ahogyan az �rzelmek szerep�t l�tjuk. Kider�lt, hogy
az �rzelmek gondolkod�sunk elv�laszthatatlanul fontos r�sz�t
alkotj�k, m�g a tiszt�n racion�lis gondolkod�s eset�ben is. Gondolkod�sunk
min�s�g�t els�sorban szomatikus markereink min�s�ge
hat�rozza meg, az, hogy mennyire �rnyalt �s a val�s�got
mennyire j�l t�kr�z� szomatikus markerek fejl�dtek ki benn�nk.
A szomatikus markerek ugyanazokat a csatorn�kat �s ugyanazt

a k�dol�st haszn�lj�k, mint minden egy�b �rzelm�nk. Ez�rt
bizonyulhat az EQaz IQ, azaz az �ltal�nos intelligencia r�sz�nek,
�jabban felfedezett komponens�nek. Am�g nem voltak
EQ:tesztek, jobb h�j�n ezt a komponenst is az IQt�bbi
komponens�b�l jelezt�k el�re an�lk�l, hogy tudtunk volna az
IQ:nak err�l az aspektus�r�l. Ezzel �ltal�ban nem k�vett�nk
el nagy hib�t, mivel az esetek t�bbs�g�ben az EQ�s az IQnem
t�r el nagyon egym�st�l. Most, hogy ismerj�k az EQfogalm�t
is, sikeresen finom�thatjuk vele kor�bbi k�p�nket az IQ:r�l, de
nem kell alapjaiban megv�ltoztatnunk.
A lelkesed�s �s csodav�r�s, amely Goleman k�nyve nyom�n

kialakult az EQk�r�l, id�'vel le fog csillapodni, az inga
visszaleng a norm�l, k�z�ps� �llapot�ba. Az EQnem tudja
beteljes�teni az olyasf�le rem�nyeket, mint p�ld�ul: �Az �rzelmi
intelligencia legcs�b�t�bb k�vetkezm�nye az, hogy az �rzelmek
tudatoss�g�nak �s kontrollj�nak nagym�rt�k� n�veked�se fajunk
evol�ci�j�t jelentheti. Hisz�nk abban, hogy a gy�l�let,
felh�borod�s, f�lt�kenys�g tiszt�n emberi �rzelmek, de amikor

a huszadik sz�zad legnagyobb elm�it � a Gandhikat, Martin
Luther Kingeket, Ter�z any�kat � n�zz�k, azt tal�ljuk, hogy
a negat�v em�ci�k felt�n�en hi�nyoztak bel�l�k. Ezek az emberek
k�pesek voltak indulataikat Arisztotel�sz javaslat�nak
megfelel�en kezelni � �k haszn�lt�k az �rzelmeiket, �s nem
az �rzelmeik �ket."1"
Az EQfogalm�t �s tesztjeit sok esetben val�ban kiv�l�

eredm�nnyel alkalmazz�k p�ld�ul a HR-menedzserek. Ilyenkor
ugyanolyan j�l siker�l t�j�koz�dniuk a seg�ts�g�vel, mint a
felder�t� egys�gnek, amely a Pireneusok t�rk�pe alapj�n tal�lt
haza az Alpokban. A hit �nmag�ban is fontos t�nyez�, amely,
mint J�zust�l tudjuk, hegyeket k�pes megmozgatni, s �gy t�rk�peket
�trajzolni.
A T�l az �rzelmeken c�m� fejezetben l�ttuk, hogy a hit id�nk�nt

m�g az am�gy nem sokat �r� �k�nnyen, gyorsan" m�dszereket
is hat�soss� �s eredm�nyess� teheti. Nem csoda h�t, hogy
az EQfelfedez�s�t k�vet� els� lelkesed�s sok esetben t�nyleges
eredm�nyekre is vezetett. R�szben az �jdons�gban val� hit miatt,
de r�szben �ppen az�rt, mert az EQval�j�ban az IQegyik komponense
� azaz ugyanaz�rt, ami�rt kor�bban az IQ:tesztek is
j�l haszn�lhat� eredm�nyekre vezettek. Az EQnem egy eddig
felt�rk�pezetlen kontinenst der�tett fel, hanem nagym�rt�kben
finom�totta a kor�bban is sikerrel alkalmazott t�rk�peinket, p�ld�ul
az IQ:t.
T�l a
gondolkod�son
Amikor valamin nagyon elgondolkodom, a k�rnyezetem

mindig azt hiszi, most �ppen nem gondolkodom
semmin. Ilyenkor olyan bamba k�pet v�gok,
hogy mindenki �gy �rzi, j�t tesz, ha kiz�kkent
ebb�l az �llapotb�l, �s nagyon meglep�dnek a bar�ts�gtalan
v�laszreakci�n. Amikor viszont �ppen
bambulok �s nem j�r a fejemben semmi �rdekes,
akkor �ltal�ban �rtelmes, gondolkod� arcot mutatok
a k�lvil�g fel�. Ezt t�bbnyire akcept�lja a
k�rnyezetem, ilyenkor k�m�letesen elker�lik, hogy
zavarjanak. Pedig sokszor kifejezetten j�lesne, ha
ilyenkor megsz�l�tan�nak valamivel, foglalkoztatn�nak,
ha m�r magamt�l nem jut az eszembe
semmi �rdekes.
Ha csak �gy n�zek kifel� a fejemb�l an�lk�l, hogy
b�rmi �rdekesre gondoln�k, akkor azok a szomatikus

markerek �rv�nyes�lnek, amelyek arra k�sztetnek,
hogy rendezzem m�r valami �rtelmes form�ra a
k�pemet. Ha arra v�gyom, hogy foglalkozzanak velem,

akkor tennem kell valamit ezek ellen a szomatikus
markerek ellen. Id�vel megtanultam, hogy ilyenkor

Amikor valamin elgondolkozom, a k�rnyezetem azt hiszi,
nem gondolkozom semmin.Ilyenkor bamba arcot v�gok
T�l a gondolkod�son 193
kicsit bamba k�pet kell v�gnom. Amikor viszont t�nyleg elgondolkodom

valamin, akkor az ilyesfajta szomatikus markerek
nem jutnak sz�hoz, mert helyett�k azok ny�zs�gnek, amelyek
a gondolkod�s sor�n keletkeznek. Ek�zben elhanyagol�dik,
hogy milyen legyen az arckifejez�sem.
Sokszor csak akkor veszem �szre, hogy valamin gondolkodom,

ha megzavarnak benne. Ilyenkor egy James�Lange-f�le
mechanizmus hozza l�tre az �rzelmi reakci�t. Nem az�rt v�laszolok
morcosan, mert �gy �rzem, megzavartak, hanem az�rt
�rzem �gy, hogy megzavartak, mert morcos v�lasz akar�zik
j�nni.
K�nyv�nk els� r�sz�nek v�g�n azt a k�rd�st tett�k fel, mi

t�rt�nik az �rzelmeinkkel, amikor �ppen nem �rezz�k �ket.
Most foglalkozzunk azzal a k�rd�ssel, hogy mi t�rt�nik benn�nk,
amikor annyira elmer�l�nk a gondolkod�sban, hogy m�r
nem is �rezz�k, hogy gondolkodunk.
KOGNITiV �S AFFEKTIV N�Z�PONT
A pszichol�gia tudom�nya olyan, mint az a fajta katedr�l�veg,

amelyik sok kis �tl�tsz� g�mb�csk�b�l �ll. B�rmelyik g�mb�csk�be
n�z�nk is bele, a k�lvil�g egy r�sz�t �les kont�rokkal,
kinagy�tva l�tjuk, �s minden m�s csak periferikusan szervez�dik
ek�r�. Semelyik g�mb sem mutat igazabb vagy hamisabb vil�got,
m�gis eg�szen m�smilyennek l�tjuk a vil�got att�l f�gg�en,
hol n�z�nk az ablakba.
A pszichol�gi�ban rengeteg ir�nyzat alakult ki, �s mindegyikben

van n�h�ny alapfogalom, amelyek seg�ts�g�vel pr�b�lj�k
meg�rteni a lelki jelens�geket. Mintha ezek a fogalmak
lenn�nek a katedr�l�veg g�mb�csk�inek k�z�ppontj�ban, �s
minden m�s ezek f�ny�ben nyer �rtelmet. A behaviorist�k az
embert egy ingerekre v�laszol� tan�that� g�pnek l�tj�k, a kognit�v

ir�nyzat k�vet�i egy bonyolult szervez�d�s� szimb�lummanipul�tornak,
a Gestalt-pszichol�gusok egy �ltal�nos mint�zatkeres�nek,
az affekt�v ir�nyzat k�pvisel�i egy �rz� gubancnak,
�s akkor m�g nem is besz�lt�nk a pszichoanalitikus �s ter�pi�s
ir�nyzatok sokas�g�r�l.
A fizika szerencs�sebb volt. Ott a newtoni mechanika olyan

�t�t� erej� eredm�nyeket produk�lt, hogy k�t �vsz�zadon kereszt�l
l�nyeg�ben f�l�slegess� tett minden egy�b szeml�letm�dot.
M�ig is csak a nagyon kicsi �s nagyon nagy m�retek
eset�ben mer�ltek fel probl�m�k vele, emberi l�pt�k� k�rd�sek
eset�ben teljesen kiel�g�t� a newtoni l�t�sm�d. �mb�r a newtoni
gondolat t�volr�l sem egyik pillanatr�l a m�sikra v�lt �ltal�nos
szeml�letm�dd�,' s�t: �ppen a fizika bizony�totta be, hogy
val�j�ban nem is felt�tlen�l az. Ha �gy tekint�nk a vil�gra,
mintha a fizikai testek mindig arra t�rekedn�nek, hogy c�ljuk
el�r�se �rdek�ben egy bizonyos fizikai mennyis�get minimaliz�ljanak
(amit hat�snak neveznek, de most nem defini�ljuk
pontosabban), akkor ebb�l is matematikailag k�vetkeznek a
newtoni t�rv�nyek.'
Ez�rt a fizika nem k�pes eld�nteni, mi az igazs�g: minden

test sz�m�ra mindig adott a mozg�s�nak v�gs� c�lja, �s ebb�l
k�vetkeznek a newtoni t�rv�nyek, mert eleve elrendeltetett c�lja
el�r�s�hez a hat�st akarja minimaliz�lni, vagy puszt�n csak a
newtoni t�rv�nyek vannak, �s a c�l csup�n ezek k�vetkezt�ben
alakul ki, csak �gy mag�t�l?
A pszichol�gi�ban nem sz�letett olyan �t�t� erej� elm�let,

mint a newtoni mechanika. Ez�rt jelenleg es�ly sincs arra,
hogy a pszichol�gia k�t k�l�nb�z� ir�nyzat�nak eredm�nyeir�l
kider�lhessen, hogy noha alapvet�en m�s vil�gszeml�letre
�p�tenek, mindenben garant�ltan azonos eredm�nyre vezetnek.
P�ld�ul a kognit�v pszichol�gia �s az affekt�v pszichol�-
gia elm�letei egym�ssal l�tsz�lag szinte k�sz�n� viszonyban

sincsenek, az egyikben sz� sem esik �rzelmekr�l, a m�sikban
pedig ment�lis m�veletekr�l. M�gis ugyanarr�l a dologr�l, az
emberi tudatr�l sz�l mindkett�. A k�l�nbs�g n�ha csak annyi,
mintha m�s-m�s g�mbbe n�zn�nk a katedr�l�vegben. Van, amit
az egyik g�mbben lehet jobban l�tni a k�lvil�gb�l, van, amit
a m�sikban, �s persze van, amit az egyik vagy m�sik n�zetben
egy�ltal�n nem lehet l�tni. Emellett az optikai csal�d�sok (azaz
a tudom�ny t�ved�sei) is m�sok itt �s m�sok ott. Amiben viszont
alapvet�en ugyanazt mutatja ez a k�t radik�lisan elt�r�
szeml�let, abban el�gg� biztosak lehet�nk.
T�bb mint h�sz �vvel ezel�tt �rt �szj�rdsok c�m� k�nyvemben

az �rzelmekr�l sz� sem esik. Az id�k sor�n t�bbsz�r
is �t�rtam, ahogy az ismereteink b�'v�ltek, v�ltoztak, de az �rzelmek
csak nem ker�ltek bele, mert ahhoz a k�nyv szerkezet�t
fenekest�l kellett volna felforgatni. A harmadik �tdolgoz�s ut�n
azt vettem �szre, hogy mindig nagyj�b�l ugyanazokat a r�szeket
kell �jra�rni, �sszesen mintegy sz�z-sz�zh�sz oldalt, mik�zben a
k�nyv t�bbi r�szei v�ltozatlanul �rv�nyesek maradtak. Az egyik
�j kiad�sn�l hirtelen elhat�roz�ssal �gy d�nt�ttem, maradjanak
ki teljesen ezek a folyton �t�r�st k�v�n� r�szek. �gy nagyj�b�l
az maradt meg benne, ami a kognit�v pszichol�giai kutat�sok
eredm�nyeib�l id�t�ll�nak bizonyult, legal�bbis h�sz-harminc
�ves t�von. �rdemes megn�zni, mik�ppen kapcsol�dik ez az
�rzelmekr�l szerzett �jabb kelet� ismereteinkhez.
KOGNIT�V S�M�K
Az �szj�rdsok c�m� k�nyvben a k�zponti fogalom a kognit�v

s�ma volt. Ez a fogalom rendk�v�l hat�konynak bizonyult a kutat�sokhoz,
pedig el�gg� pontatlanul defini�lt, �s nehezen meg-
ragadhat�. Ott �gy �rtam k�r�l: �A kognit�v, vagyis megismer�si,

gondolkod�si s�m�k olyan egys�gei a gondolkod�sunknak, amelyek
�nmagukban is �rtelmesek, s amelyeknek �n�ll� jelent�seik
vannak. Akt�van ir�ny�tj�k az �szlel�st �s a gondolkod�st, mik�zben
a felder�tett inform�ci�k alapj�n maguk is folyamatosan
m�dosulnak. A kognit�v s�m�knak bonyolult bels� szerkezet�k
van, sokf�le inform�ci� szervez�dik �ssze benn�k k�l�nf�le rel�ci�k
szerint. A k�l�nf�le s�m�k bonyolult szervez�d�sben rendez�'dnek
el agyunkban, m�k�d�s�k sor�n egym�snak is adnak
inform�ci�t, �s egym�st is folyamatosan m�dos�tj�k."159
Ezut�n �gy folytattam: �Ez a felsorol�s �gy em�szthetetlen�l

t�m�r, de apr�nk�nt ki fog der�lni az egyes jellemz�k jelent�se."
Nos, itt viszont nem fog kider�lni, mert mostani t�m�nk
az �rzelmek �s nem a gondolkod�s m�k�d�se. Miut�n azonban
megtudtuk, hogy a kett� elv�laszthatatlanul �sszesz�v�d�tt,
most m�r nem ker�lhetj�k ki a gondolkod�s kutat�s�hoz kidolgozott
tal�n leghat�konyabb fogalom alkalmaz�s�t.
Mindeddig nem siker�lt az agyban olyan fizikai form�ci�kat

tal�lni, amelyekr�l ak�r csak gyan�that� is lenne, hogy val�j�ban
a kognit�v s�m�k fizikai megtestes�t�i. �gy egyel�'re m�g abban
sem lehet�nk biztosak, hogy egy�ltal�n l�teznek � ism�t valami,
amivel �gy �llunk, mint a g�nekkel �lltunk 1950-ben (kor�bban
a szomatikus markerekr�l mondtunk hasonl�t). �s ism�t egy
fogalom, amely ennek ellen�re igen term�kenynek bizonyult.
A kognit�v s�ma az�rt is bizonyult nagyon szerencs�s fogalomnak,

mert becsl�seket lehetett adni a kognit�v s�m�k menynyis�g�re
annak ellen�re, hogy ilyen keveset tudunk a konkr�t
mibenl�t�kr�l.1" Ezekb�l a becsl�sekb�l az der�lt ki, hogy
egy nagymester fej�ben n�h�ny t�zezer, a szakm�j�val kapcsolatos
kognit�v s�ma van. Ezt el�sz�r a sakknagymesterek eset�ben
siker�lt egy nagys�grend pontoss�ggal behat�rolni, de
azut�n rengeteg k�l�nb�z� ter�let nagymestereire is ugyanez a
nagys�grend j�tt ki (g�j�t�kosokra, a k�nai �r�s nagymestereire,

�r�kra, orvosokra, botanikusokra, rovartan�szokra, matematikusokra,
k�mikusokra, mindenkire, akire siker�lt valamilyen
becsl�st adni).
Aki nagymester, annak a fej�ben n�h�ny t�zezer kognit�v

s�ma van. Egyetlen szakter�let nagymestere eset�ben sem t�bb
� de nem is kevesebb. Ez nem azt jelenti, hogy a nagymesternek
m�r nincs mit tanulnia. Az egyes kognit�v s�m�k bonyolults�ga,
�sszetetts�ge m�g azut�n is n�het, de a mennyis�g�k m�r nem.
Igaz lehet, hogy a j� pap holtig tanul, de egy id� ut�n m�r nem
mennyis�gileg, hanem csak min�s�gileg.
Nem az emberi agy kapacit�sa korl�tozza a s�m�k mennyis�gi

n�veked�s�t, hely lenne m�g b�ven. Ez a korl�t az emberi
gondolkod�s (egyel�re ismeretlen) szervez�si elv�b�l k�vetkezik,
mint ahogy egy sz�m�t�g�p-h�l�zat eset�ben is t�bbnyire a h�l�zat
�ltal�nos szervez�d�s�b�l �s nem egy bizonyos sz�k kapacit�s
korl�tj�b�l ad�dik az, hogy h�ny g�pet k�pes kiszolg�lni.'"
�gy l�tszik, azon a m�don, ahogyan az evol�ci� kont�rmunk�ja

�sszezagyv�lta az emberben a k�l�nf�le �rzelmi csatorn�kat,
ez a komplexit�s volt el�rhet�, magasabb nem. Ez nem
egy negat�v meg�llap�t�s. A kognit�v s�m�k kutat�s�b�l az is
kider�lt, hogy ez a komplexit�s egy nagys�grenddel magasabb,
mint amennyit a puszta logika, a sz�ntiszta racionalit�s mint
szervez�* elv �ssze tud szervezni. Ha azt hissz�k, az emberi
gondolkod�s erej�t a logika adja, szomor�an kell meg�llap�tanunk,
hogy az evol�ci� valami olyat hozott l�tre, ami enn�l
egy nagys�grenddel hat�konyabb.
Nemcsak a nagymesterek, hanem a n�luk szakmailag alacsonyabb

szinten lev� emberek kognit�v s�m�inak mennyis�g�t
is meg lehetett becs�lni. Ebb�l az der�lt ki, hogy egy �tlagos
szak�rt� fej�ben megl�v� kognit�v s�m�k mennyis�ge n�h�ny
ezer. Nagyj�b�l ennyi kognit�v s�m�t ad p�ld�ul egy egyetem,
1 9 8 M�r� L�szl�
�s ebb�l a szempontb�l mindegy, hogy milyen szakon v�gzett

az illet�. A diploma megszerz�s�nek felt�tele minden�tt n�h�ny
ezer szakmai kognit�v s�ma megl�te.
Ez az a komplexit�s, amely a tan�t�s szokv�nyos �tj�n �tadhat�:

ennyi egzaktul megtan�that�, megtanulhat� �s sz�mon
k�rhet�. Ez�rt is k�l�nb�zik alapvet�en a mesterk�pz�s a
norm�l szak�rt�k�t�l � ott m�r komplex p�ld�k szerepelnek �s
nem egy konkr�tan sz�mon k�rhet� tananyag. �s ez�rt k�l�nb�zik
min�s�gileg a nagymesterek probl�mamegold� k�pess�ge
a norm�l szak�rt�k�t�l � egy sakknagymester p�ld�ul egyszerre
t�z-h�sz mesterjel�lttel is k�pes felvenni a k�zdelmet, �s t�bbnyire
90% f�l�tti eredm�nyt �r el ellen�k.'
A szak�rt�i szint az, amely el�rhet� tiszt�n racion�lis �ton.

A szak�rt� tudja, mit tud �s amit tud, azt honnan tudja. B�r
�t is a szomatikus markerei vez�rlik a gondolkod�sban, mint
mindenki m�st, de maguk a kognit�v s�m�k m�g racion�lisak,
vagy legal�bbis racion�lis �ton le�rhat�k, tan�that�k �s sz�mon
k�rhet�-k.
TERM�SZETES �S MESTERS�GES �RZELMEK
Hasonl� eredm�nyre vezettek a mesters�gesintelligencia-kutat�sok

eredm�nyei is. A legt�bb ter�leten a szak�rt�-i szintig siker�lt
eljutni a mesters�gesintelligencia-programok fejleszt�s�ben.
A k�pet kicsit �sszezavarja, hogy a sakkj�t�kban a sz�m�t�g�pes
programok ma m�r nagymesteri er�-vel j�tszanak, �gy felveszik
a versenyt a legjobb emberi j�t�kosokkal. Csakhogy ezt puszt�n
a sz�m�t�si kapacit�sukkal �rik el. A legjobb programok
sem tudnak t�bbet a sakkr�l, mint egy gyenge amat�r j�t�kos,
�s k�zel sem annyit, mint egy emberi szak�rt�, mondjuk egy
sakkmesterjel�lt.
A mai sakkprogramok k�pesek minden lehets�ges vari�ci�t

v�gign�zni 10-12 l�p�sre el�re. Cser�be viszont a vari�ci�k
eredm�nyeit legfeljebb n�h�ny tucat egyszer� kognit�v s�ma
alapj�n �rt�kelik ki. �gy t�nik, a sakk eset�ben az a helyzet,
hogy ha valaki ilyen messzire ell�t, akkor m�r nem kell sokat
tudnia arr�l, milyen m�lys�gek lehetnek az �ll�sban m�g majd
ezut�n. A g� eset�ben nem ez a helyzet, ez�rt egyel�re m�g megk�zel�t�leg
nagymestererej� g�programot sem siker�lt k�sz�teni.
A mai sakkprogramok n�h�ny milli�rd �ll�st k�pesek megvizsg�lni

a norm�l versenyj�tszm�ban rendelkez�sre �ll� id�
alatt, mik�zben egy ember legfeljebb n�h�ny sz�zat. Ebben
messze nem vagyunk versenyk�pesek a sz�m�t�g�ppel, mint
ahogy fejben szorz�sban sem. Ink�bb az �rdekes, hogy az ember
csak 3-4 nagys�grenddel ismer t�bb kognit�v s�m�t, mint
a g�p, emellett 7-8 nagys�grenddel lass�bb, �s ez a kett� m�gis
nagyj�b�l kiegyenl�ti egym�st � legal�bbis napjainkban. Ha a
sz�m�t�g�pek m�g tov�bb gyorsulnak, akkor emberi ellenfel�k
m�r nemigen lesz, hi�ba tudnak mag�r�l a sakkr�l ennyire
arcpir�t�an keveset.
A jelenlegi egyens�ly azt mutatja, hogy a kognit�v s�m�k

rendk�v�l hat�kony eszk�z�k. Ugyanakkor a s�m�k mennyis�gi
n�vel�se a sakkprogramok eset�ben eddig nem bizonyult j�rhat�
�tnak, �s m�s ter�leteken sem vezetett �t�t� eredm�nyekre.
Val�sz�n�leg az�rt nem, mert nem igaz�n �rtj�k a bonyolultabb
kognit�v s�m�k m�k�d�si elv�t. Ehhez vitt tal�n k�zelebb az
�rzelmek szerep�nek �s a szomatikus markereknek a felfedez�se.
Egyel�re nem tudjuk, pontosan milyen kapcsolatban �ll
a kognit�v s�m�k m�k�d�se a szomatikus markerekkel, de sok
jel mutat arra, hogy a szomatikus markerek a kognit�v s�m�k
kommunik�ci�s eszk�zei a k�zponti, tudatos feldolgoz�s fel�,
�s alighanem egym�s fel� is.
Ez�rt bosszant� az evol�ci� kont�rmunk�ja, amellyel mind-

ezt �sszekeverte a k�lvil�g ingereire reag�l� �rzelmi reakci�kkal

�s a szelft�l j�v� �zenetekkel is. Ez egy ember eset�ben m�g
elmegy, de egy g�p eset�ben biztosan nem k�vethet� �t. Ha
tal�lkozom mondjuk Polg�r Judittal, aki a vil�g egyik legjobb
sakkoz�ja, �s megk�rem, j�tsszunk m�r egy partit, akkor nem
lep�d�m meg egy olyan v�laszon, mint: �Most nincs kedvem
sakkozni. Besz�lgess�nk ink�bb a k�lt�szetr�l."' Az aut�m
viszont egy g�p, az � eset�ben nagyon d�h�s lenn�k, ha egyszer
azt mondan�: �Most nincs kedvem gurulni. Besz�lgess�nk ink�bb
a tegnapi focimeccsr�l."
Miut�n felfedezt�k az �rzelmek szerep�t a gondolkod�sban,

sok�ig �gy l�ttam, a mesters�ges intelligencia f� probl�m�ja
az, hogy az �rzelmekkel nem tud mit kezdeni. Fogalmunk
sincs, hogyan �p�ts�nk ilyesmiket racion�lis, hat�konys�gra
optimaliz�lt algoritmusainkba. Ma azonban m�r �gy l�tom,
nem az a mesters�ges intelligencia f� probl�m�ja, hogy eddig
m�g nem bukkantak fel �rzelmek a mesters�gesintelligenciapr�b�lkoz�sok
sor�n, hanem az, hogy nem �rtj�k a kognit�v
s�m�k �s a szomatikus markerek m�k�d�si elv�t. A term�szet a
kognit�v s�m�k �ltal l�trehozott inform�ci�kat �rzelmek form�j�ban
k�dolta, ez a �szomatikus marker k�d" azonban jelenleg
ugyan�gy nincs m�g megfejtve, ahogy �tven �vvel ezel�tt a
genetikai k�d nem volt.
A szomatikus markerek �ltal k�zvet�tett �zenetek nem sz�ks�gk�ppen

azonosak az egy�b fajta �rzelmekkel, a dolognak ez
a r�sze egyszer�en csak �gy alakult. Ha lesznek is egy mesters�ges
intelligencia programnak valamikor �rzelmei, akkor sem
sz�ks�gszer�, hogy ezek ak�r egy cseppet is eml�keztessenek
az emberi �rzelmekre. �s f�leg: m�szaki szempontb�l nem j�,
ha a kognit�v s�m�k vagy azok mesters�ges megfelel�i �ltal k�ld�tt
inform�ci� �sszekeveredik a k�lvil�g ingereire reag�l� �s
egy�b fajta, p�ld�ul a szelfb�l j�v� �rzelmekkel. Akkor az m�r
nem egy m�szaki alkot�s, egy megb�zhat� g�p lesz, hanem egy
szesz�lyes l�ny, ak�rcsak mi.
A HITELESS�G�RZ�S
A szak�rt� tudja, mit tud, �s azt is, hogy honnan tudja, ez�rt
szak�rt�. A nagymesterre, ak�rmelyik szakma nagymestereit
vizsg�ljuk is, ez m�r nem �rv�nyes. A nagymester �ltal�ban
nem �gy gondolkodik, hogy m�dszeresen kiz�rja a t�vutakat
�s levezeti a helyes megold�st. Egyszer�en csak l�tja azt, �s ha
megk�rdezik, mi�rt l�tja �gy, nem �rveket mond, hanem p�ld�kat,
k�peket, anal�gi�kat, t�bbnyire bonyolult, nem h�tk�znapi
eseteket. Egzakt levezet�sek n�lk�l k�pes r�tapintani egy-egy
probl�ma l�nyeg�re �s megtal�lni a megold�st. R��rez, mi a l�nyeges
egy adott szitu�ci�ban, �s azt automatikusan elv�lasztja
a l�nyegtelen, esetleges elemekt�l.
Az effajta m�k�d�sm�dra szoktuk azt mondani, hogy intuit�v?"

A nagymester t�bb t�zezer komplex kognit�v s�m�ja
lehet�'v� teszi, hogy valamelyik k�z�l�k k�zvetlen�l a probl�ma
megold�s�hoz, vagy legal�bbis annak k�zvetlen k�zel�be vezessen.
Rendk�v�l �rnyalt, a val�s�got k�l�nlegesen j�l lek�pez�'
szomatikus markerei fejl�dtek ki, szinte minden helyzetben akad
olyan kognit�v s�m�ja, amelyb�l a helyes megold�s j�n ki. Pontosabban:
amelyb�l egy olyan szomatikus marker j�n ki, egy
olyan �rzelem, amely a helyes megold�s fel� ir�ny�tja a tudatos
feldolgoz�st.
A kognit�v s�m�knak ez a komplexit�sa teszi annyira hiteless�

a nagymestert. Gyakran el�fordul, hogy egy nagymestert�l
elfogadunk egy olyan tan�csot, amit egy k�pzett, hozz��rt�
�norm�l" szak�rt�t�l nem. A szak�rt� racion�lisan �rvel, l�p�sr�l
l�p�sre, amir�l azt �rezz�k, hogy egy tank�nyvi p�ld�t
mond. Nemigen szeretj�k magunkat tank�nyvi esetnek �rezni,

ez�rt ilyenkor a k�l�nlegess�g�nket hangs�lyozzuk, �s akkor
is k�telyeink t�madnak, ha val�j�ban a szak�rt�'nek igaza van.
A nagymester hitelesen intuit�v �rvel�s�b�l azt �rezz�k, hogy
teljes komplexit�sunkban l�t minket egy kell�k�ppen �sszetett,
egyedi k�pben.
Az uszod�ban egy-k�t �vente �sszeszedek egy f�lgyullad�st,

amire a doki fel�r egy f�lcseppet, �s att�l n�h�ny napon bel�l
meggy�gyul. Egyik �vben �ppen k�t orvos rendelt, az egyikre
vagy harmincan v�rtak, a m�sikra h�rman. Be�lltam a r�vid
sorba. A m�sik sorb�l �tsz�lt egy tan�tv�nyom, hogy ink�bb
oda menjek, az sokkal jobb orvos. Nem mentem �t, a bajom
nem olyan volt, ami nagymestert ig�nyel � �n �gy vagyok vele,
hogy ha m�r valami bajom van, az legyen lehet�leg tank�nyvi
eset, nincs ig�nyem k�l�nleges k�rs�gokra. De legink�bb az
gy�z�tt meg arr�l, hogy ezt az orvost v�lasszam, amikor n�h�ny
�ve m�g �pp hallottam a besz�lget�s�nek v�g�t az el�z�
beteggel. Azt mondta neki, az�rt n�zesse meg a f�l�t a m�sik
doktorral is. Az�ta, ha egy�rtelm� diagn�zist mond, azt vakon
elhiszem neki. A nagymesterr�l les�t, hogy nagymester, a
szak�rt� hiteless�g�t viszont �ppen az tudja megteremteni, ha
�rezz�k rajta, hogy nemcsak a tud�s�val van tiszt�ban, hanem
annak korl�tait is fel meri v�llalni.
Ez ugyanaz a fajta hiteless�g, mint aminek alapj�n az emberek

nagy egyet�rt�ssel meg tudj�k �t�lni egym�s intelligenciaszintj�t
f�ggetlen�l att�l, hogy �'k maguk mennyire intelligensek.
Az intelligencia, vagy legal�bbis az, amit �t�leteinkben
�rt�nk rajta, nem m�s, mint az adott kultur�lis k�zegben val�
t�j�koz�d�s k�pess�ge, �s ennek is megvannak a szak�rt�i �s
nagymesterei.
A speci�lis k�pess�gek eset�ben az emberek meg�t�l�se sokkal

kev�sb� egybehangz�, mint az intelligencia eset�ben, de
ez els�sorban a k�zepes �s att�l nem t�l er�sen elt�r� szinten

lev�kre �rv�nyes � azaz a t�lnyom� t�bbs�gre. Aki kir�v�an
magas szinten van, annak a meg�t�l�s�ben m�r magas szint�
egyet�rt�s szokott lenni. Michael Jordan vagy Garri Kaszparov
nagymester volt�t nemigen vitatta senki.
A h�tk�znapi �letben, megszokott kultur�lis k�zeg�nkben

sokkal jobban meg tudjuk �t�lni, ki mennyire j�l t�j�koz�dik,
mint egy-egy speci�lis ter�leten, �s nemcsak a legnagyobbak
eset�n. Egy speci�lis ter�leten csak egy nagyon magas szint�
hiteless�g tud igaz�n meggy�z� lenni, m�g a h�tk�znapi �letben
a hiteless�g meg�t�l�s�ben sokkal nagyobb tapasztalatunk
van. Megszokott kultur�lis k�zeg�nkben sokkal komplexebbek
azok a kognit�v s�m�ink, amelyek egy-egy embert�rsunk
hiteless�g�t �t�lik meg, �s ezek az eredm�nyeiket sokkal kifinomultabb
szomatikus markerek, azaz: �rnyaltabb �rzelmek
form�j�ban k�zvet�tik a tudatos gondolkod�s sz�m�ra. Ez�rt
lehetett szokatlanul nagy egyet�rt�s az egyes emberek k�z�tt,
amikor t�rsaik intelligenciaszintj�t �t�lt�k meg.
GONDOLKOD�S FLOW-BAN
A flow �llapot�ban az �rzelmek ugyanolyan m�don ker�lnek

k�v�l a tudatunkon, mint a cselekv�st ir�ny�t� gondolkod�s.
A nagymester kognit�v s�m�i olyan �sszehangoltan m�k�dnek,
hogy szinte kiz�r�lag egym�s szomatikus markereit veszik
figyelembe, mik�zben az �rzelmi csatorn�kon �rkez� egy�b
ingereket kirekesztik. Ez az intu�ci� legmagasabb foka, ez az
a �magasabb szint� szervezetts�g", amir�l a ... oldalon besz�lt�nk,
�s amelynek sz�ls�s�ges eseteit nevezik a keletiek megvil�gosod�snak.
A keleti vall�sok megvil�gosodottjai egy�rtelm�en
nagymestereknek bizonyultak, amikor a kognit�v pszichol�gia
szempontj�b�l n�zt�k �ket.' Nagymesterek �k minden szempontb�l,

amib�l csak ki�rt�kelhet�ek a nagymesters�g jellemz�i.
�s mivel gondolkod�sunk min�s�g�t els�sorban a szomatikus
markerek min�s�ge hat�rozza meg, �gy mostani szeml�let�nkkel
azt mondhatjuk, nagymesteri szomatikus markereik vannak.
A flow azonban nemcsak, s�t nem is els�sorban a nagymesterekr�l

sz�l, hanem mindannyiunkr�l. Cs�kszentmih�lyi
a flow kutat�s�hoz eleinte csupa olyan embert vizsg�lt, akikr�l
gyan�that�, hogy nagymesterek a szakm�jukban (tud�sokat,
m�v�szeket, orvosokat, sakkoz�kat), mert akkoriban m�g
a Maslow-f�le piramis cs�cs�n lev� emberek jellemz�it akarta
felt�rni. �k gyakran vannak a flow �llapot�ban, �s ez seg�tett a
fogalom felfedez�s�ben �s le�r�s�ban.
Miut�n ez megt�rt�nt, Cs�kszentmih�lyi vizsg�lni kezdte,

el�fordul-e a flow a h�tk�znapi emberek �let�ben is, �s azt tapasztalta,
hogy nagyon is gyakran. Miut�n ez az �llapot nagyj�b�l
egybeesett azzal, amikor az emberek maxim�lis boldogs�gszintr�l
sz�moltak be, Cs�kszentmih�lyi a flow-t azonos�totta a
boldogs�ggal. A boldogs�g pszichol�gi�ja c�m� fejezetben l�ttuk,
hogy ez t�lz�s, de akkor is � fedezte fel a boldogs�g h�rom f�
komponens�nek (elm�ly�lt cselekv�s, pozit�v �rzelmek, tartalmas
�let) az egyik�t, r�ad�sul k�z�l�k a legkev�sb� k�zenfekv�t.
Cs�kszentmih�lyi kutat�saib�l az der�lt ki, hogy a flow

l�trej�v�s�nek f� felt�tele az, hogy olyan feladattal ker�lj�nk
szembe, amelynek megold�sa k�pess�geinket teljesen ig�nybe
veszi, de �ppen nem haladja meg. Ha a feladat t�l k�nny�, az
unalom teszi lehetetlenn� a flow megjelen�s�t, ha t�l neh�z,
akkor az aggodalom, a kudarct�l val� f�lelem. A kett�- k�z�tti
sz�k csatorn�ban tud megjelenni a flow, viszont a k�pess�gek
ak�rmelyik szintj�n meg tud jelenni.
A flow mindig valamif�le cselekv�s kapcs�n j�n l�tre, �s ebb�l

a szempontb�l a gondolkod�s �s a szeml�l�d�s is cselekv�s.
A flow �llapot�ba egy�ltal�n nem csak a nagymesterek k�pesek

ker�lni, noha nekik ez �ltal�ban k�nnyebben megy, mert k�pess�geik
szintje a lehet�' legmagasabb, �s �gy �ket t�bbnyire
akaratlanul is megtal�lj�k azok a feladatok, amelyeket m�sok
nem tudnak megoldani. A legt�bb�nk sz�m�ra azonban a boldogs�g
egyik f� felt�tele, hogy megtal�ljuk a k�pess�geinknek
�s felk�sz�lts�g�nknek �ppen megfelel� feladatokat.
A flow �llapota sok szempontb�l hasonl�t az �gynevezett

m�dosult tudat�llapotokhoz (elm�ly�lt medit�ci�, hipn�zis,
k�b�t�szeres �llapot stb., s�t n�ha ak�r a szerelem is). Ezekben
az �llapotokban az agyi aktivit�sok (pl. EEG) m�r�se sor�n
olyan mint�zatokat tal�ltak, amelyek meglehet�sen hasonl�tanak
egym�sra, de jelent�sen elt�rnek a norm�l, �ber tudat�llapotban
m�rt mint�zatokt�l.166 Pszichol�giai szinten is sok a hasonl�s�g,
a m�dosult tudat�llapotokban tipikus jelens�g p�ld�ul a t�r- �s
id�torzul�s, amely a flow �llapot�nak is az egyik jellemz�je.
A flow �llapot�ban bizonyos �rtelemben kisimul a vil�g, szomatikus

markereink sikerrel kirekesztik tudatunkb�l az egy�b
forr�sb�l sz�rmaz� �rzelmeket, �s az ember szinte eggy� tud
v�lni a feladattal, amit �ppen v�gez. �gy kapcsol�dik a flow a
keleti medit�ci�s technik�khoz, p�ld�ul a 107. oldalon eml�tett
zen �j�szathoz.
A K�OSZ AZ AGYBAN
Az im�nt azt mondtuk, a flow �llapot�ban �kisimul a vil�g",

ami nem k�l�n�sebben egzakt kifejez�s, egy tudom�nyos elme
sz�m�ra elfogadhatatlan akkor is, ha h�tk�znapi esz�nkkel el�gg�
j�l �rtj�k, mit is akar kifejezni, mert am�gy, �ltal�ban a
vil�g �ppen el�gg� gubancos. A flow rendk�v�li �llapot, nem
az agym�k�d�s szok�sos, norm�lis �llapota. Az ugyanis bizo-
nyos �rtelemben eleve kaotikus, de ahhoz, hogy enn�l t�bbet

mondhassunk r�la, egy kicsit meg kell ismerkedni az err�l sz�l�
matematikai elm�lettel, a k�oszelm�lettel.
Egy ismeretlen ismeretterjeszt�' egyszer tal�lt egy sz�p

hasonlatot, amit�l az eg�sz vil�gon divatba j�tt a k�oszelm�let.
Megrebbenti egy pillang� a sz�rny�t Toki�ban, �s ett�l hatalmas
vihar kerekedik New Yorkban � mondta az ismeretlen ismeretterjeszt�,
�s ett�l mindenki �gy �rezte, hogy most m�r �rti a
k�oszelm�letet, vil�gos, mi az a pillang�-hat�s. Pillang�hat�s
c�met kapta Eric Bress �s Mackye Gruber 2004-es sikerfilmje
is, aminek am�gy a k�oszelm�lethez m�r val�j�ban semmi k�ze
nincs.
Toki�ban, ak�rcsak a h�v�sv�lgyi Nagyr�ten, a lepk�k �lland�an

verdesnek a sz�rnyaikkal, �s ehhez k�pest igen ritk�k
New Yorkban a torn�d�k. Ha csak ennyi lenne a k�oszelm�let,
nem is lenne �rdemes t�bb sz�t vesztegetn�nk r�. A k�oszelm�let
val�j�ban arra mutat n�h�ny eleg�ns matematikai modellt,
hogy bizonyos esetekben nagyon kis k�l�nbs�gek a kiindul�si
felt�telekben alapvet�'en megv�ltoztathatj�k a v�geredm�nyt.
Pontosabban: el�'fordulhat, hogy az elker�lhetetlen pontatlans�gok
(p�ld�ul a m�r�si vagy ak�r a kerek�t�si hib�k) nem
kiegyenl�tik egym�st, hanem �ppenhogy feler�s�tik egym�s
hat�s�t � �s ez akkor is el�fordulhat, ha a pontatlans�g csup�n
a tizedik tizedesjegyre vonatkozik, �s csup�n egy pillang�
sz�rnylebben� s e okozza.
A k�oszelm�let az�rt �rdekes, mert felh�vja a figyelmet a

vil�g egy kellemetlen tulajdons�g�ra: arra, hogy el�fordulhatnak
olyan esetek, amikor a sz�m�t�s pontatlans�g�t nem a tud�sunk
hi�nyoss�gai vagy m�r�seink pontatlans�gai okozz�k, hanem
maga a dolog szerkezete. Ha egyszer egy ilyen dologba botlunk,
akkor nem seg�t sem a tud�s, sem a pontosabb m�r�s. Vannak
olyan matematikai objektumok, amelyek a szerkezet�kb�l ad�-
d�an elker�lhetetlen�l kaotikusak. K�rd�s, hogy ezek a matematikai

objektumok csup�n elm�leti �rdekess�gek, vagy a val�di
vil�gban is megjelennek?
Sok jel mutat arra, hogy nemcsak megjelennek, de nem is

ritk�k. P�ld�ul ahogy egyre pontosabban pr�b�lt�k modellezni
az id�j�r�st, �gy kezdtek a kapott matematikai modellek egyre
ink�bb hasonl�tani azokra a matematikai strukt�r�kra, amelyekr�l
�pp a k�oszelm�let sz�l. K�nnyen lehet, hogy a k�oszelm�let
egy olyan mechanizmust �r le, amely egyike a term�szet alapvet�
m�k�d�si elveinek, b�r egyel�re m�g nem ismerj�k ennek az
elvnek az �rv�nyess�gi tartom�ny�t.
A k�oszelm�let seg�ts�g�vel felfedezett jelens�gek nemcsak

a F�ld l�gk�r�ben vagy a vulk�nok belsej�ben jelennek meg,
hanem az ember bels� vil�g�ban is. Ingrid Sj�strand sv�d k�lt�
N�ha csontv�zakr�l dIrnodok c�m� gyerekvers�ben az anya megpr�b�lja
megvigasztalni a gyereket, hogy �csak �lom volt". Mire
a gyerek: �Mintha sokat seg�tene, / hogy a sz�rny�s�g itt bel�l
van / �s nem ott k�v�l.
�168
Ha a term�szet m�k�d�s�nek fegyvert�r�ban megtal�lhat�

a k�osz is, akkor nem csoda, hogy a k�oszelm�let jelens�geibe
l�pten-nyomon bele�tk�z�nk, a k�ls� term�szeti vil�gban �pp�gy,
mint saj�t bels�' vil�gunkban. Az agyi elektromos aktivit�st
megjelen�t� EEG-g�rb�k elemz�sekor p�ld�ul kider�lt, hogy
egyik komponens�k igen nagy pontoss�ggal �ppen olyan matematikai
objektum, mint amilyenekr�l a k�oszelm�let sz�l."9
N�h�ny betegs�g, p�ld�ul az epilepszia eset�ben azonban ezek a
kicsi, de szab�lyszer�en kaotikus (azaz: szab�lyszer�en a legkev�sb�
sem szab�lyszer�) ingadoz�sok olyannyira elt�nnek, hogy
�ppen ezek hi�ny�t lehet kit�n�en alkalmazni a diagnosztik�ban.
A term�szetben egyar�nt l�tezik a hagyom�nyos newtoni

vil�gk�p szerinti �s a k�oszelm�let �ltal le�rt m�k�d�sm�d, �s
az emberben is. A sz�v eset�ben p�ld�ul pontosan ellent�tes a
helyzet, mint az agyn�l, az EKG-g�rb�kben �ppen a kaotikus

elem megjelen�se h�vja fel a figyelmet a probl�m�kra. Nem
csoda h�t, ha a sz�v �s az agy a h�tk�znapi nyelvben, szimbolikusan
is k�t ellent�tes m�k�d�sm�d kifejez�s�v� v�lt. Ami
�rdekes, az �ppen a szerepcser�j�k: a sz�v �rveit �rezz�k ink�bb
kaotikusnak �s az agy�t stabilnak, mik�zben a k�osz jelenl�te az
agyban eg�szs�ges, a sz�vben pedig k�ros. Ez is mutatja, hogy
a k�tfajta m�k�d�sm�d szorosan �sszefon�dott az emberben,
annyira, hogy szinte �szrev�tlen�l szerepet tudtak cser�lni a
h�tk�znapi nyelvben.
Norm�l tudat�llapotban gondolkod�sunk valamennyire eleve

kaotikus. M�gis viszonylag megb�zhat� a mem�ri�nk, csak
lassan �s keveset v�ltozik szem�lyis�g�nk, �s gondolkod�sunk
k�vetkezetesen seg�tette fajunk t�l�l�s�t. Az ehhez sz�ks�ges
stabilit�s l�trehoz�s�nak fontos eszk�zei a m�dosult tudat�llapotok,
els�sorban a flow. Ez�rt mondhattuk, hogy a flow
�llapot�ban bizonyos �rtelemben �kisimul a vil�g".
A flow l�trej�tt�hez kognit�v s�m�inkat (�s az �ltaluk k�ld�tt

szomatikus markereket) egy olyan szintre kell fejleszten�nk,
amelyen egy�ltal�n flow-ba ker�lhet�nk, amihez m�r
tal�lhatunk megfelel� neh�zs�g� feladatot. A feladat neh�zs�ge
ebb�l a szempontb�l m�r mell�kes: van, akinek a Himal�j�ra
kell felm�sznia ahhoz, hogy flow-ban m�szhasson hegyet, �s
van, akinek b�ven el�g a J�nos-hegy.
A KOGNIT�V S�M�K �N�LL� �LETE
K�nyv�nk els� r�sz�t a T�l az �rzelmeken c�m� fejezettel z�rtuk.

T�l az �rzelmeken a m�lyen bel�nk �p�lt, lecsendesedett,
szaksz�val: habitu�l�dott �rzelmeket tal�ltuk, amelyekr�l �szre
sem vessz�k, hogy �rzelmek, hacsak valami fel nem h�vja r�juk a
figyelm�nket. Egy szerelmes ember elm�ly�lt munka vagy fociz�s

k�zben is szerelmes, csak ilyenkor �rzelmei t�bbnyire csendesen
elvannak benne, nem zavarj�k abban, amit �ppen csin�l.
Ezzel egy�tt, tudatos gondolkod�sunkat folyamatosan bomb�zz�k
az �rzelmek, r�ad�sul a legk�l�nf�l�bb fajta �rzelmek
jelz�i mind ugyanazokon a csatorn�kon. Van, amelyik a James�
Lange-f�le mechanizmus �tj�n, van, amelyik szomatikus
markereken kereszt�l, �s a szelf�nk is folyamatosan k�ldi �rzelmekk�nt
k�dolt �zeneteit. Csoda, hogy m�gis tudunk �rtelmesen
gondolkodni az �rzelmeknek ebben a kusza, a k�oszelm�let szigor�
m�rc�j�vel m�rve is kaotikusnak bizonyult kavalk�dj�ban.
Ebben seg�t a flow �llapota, amely egy id�re megsz�nteti
ezt a k�oszt, pontosabban kibillenti agyunkat a norm�l, kaotikus
�llapot�b�l. A flow �llapot�ban EEG-nkb�l t�bb�-kev�sb�
elt�nik a kaotikus komponensl" � alighanem ez�rt tudunk
ilyenkor teljes m�rt�kben koncentr�lni egy dologra, az adott
feladatra. Hogy ez a dolog mi legyen, azt nem a flow �llapot�ban
tal�ljuk ki, hanem m�r kor�bban, a norm�l, kaotikus �llapotban.
A k�osznak �s a rendezetts�gnek ezt a fajta egy�ttes jelenl�t�t
demonstr�lt�k Az �rzelmek uj szeml�lete c�m� fejezetben
bemutatott matekverseny-eml�keim. Amikor �ppen adott volt,
mit akarok megcsin�lni a k�vetkez� id�szakban, akkor tudtam
a flow �llapot�ba ker�lni, �s ilyen m�don boldog lenni. Amikor
a versenyfeladat �ppen egy �tl�thatatlan kuszas�gnak mutatkozott,
akkor a m�k�d�sem kaotikus volt, tele �rzelmi viharokkal.
M�gis, ilyenkor legal�bb annyira boldognak �reztem magamat,
mivel m�lyen el voltam k�telezve amellett, hogy ezt a feladatot
meg akarom oldani, ki akarom tal�lni, mi lehet a nyitja. Ilyenkor
a boldogs�g m�sik f� komponense, a tartalmas �let jutott
szerephez: a matekversenyeken egy pillanatra sem volt k�ts�ges
sz�momra, hogy amit �pp csin�lok, az a legfontosabb dolog
a vil�gon. Ebben m�r nem a szomatikus markerek, hanem a
szelfj�tszott szerepet: matematikusnak defini�ltam magam, �s

egy matematikusnak k�pesnek kell lennie arra, hogy megoldja
ezeket a feladatokat. Azt�n persze vagy siker�lt, vagy sem, de
ez a verseny k�zbeni boldog �llapoton m�r nem v�ltoztatott.
Kognit�v s�m�ink folyamatosan �lik a saj�t �let�ket, minden

pillanatban v�ltoznak, alakulnak, �s id�r�l id�'re szomatikus
markereket k�ldenek a k�zponti, tudatos feldolgoz�st v�gz�
agyter�letek sz�m�ra � akkor is, amikor �ppen tudatosan gondolkodunk
valamin, �s akkor is, amikor nem. A kognit�v s�m�k
nagyon sok probl�m�t csak �gy magukt�l megoldanak, k�l�n
gondolkod�s n�lk�l. Az eredm�nyt kognit�v �rzelmek, minden
bizonnyal szomatikus markerek form�j�ban juttatj�k el a k�zponti
feldolgoz�st v�gz� agyter�letekhez.
Ha a kognit�v s�m�k egy harmonikusan m�k�d� �kosziszt�m�t

alkotnak benn�nk, akkor az esetek t�lnyom� t�bbs�g�ben
helyes eredm�nyre jutnak. �gy eredm�nyez a nagymesterek t�bb
t�zezer kognit�v s�m�ja nagymesteri zsigeri �rz�seket, �s ez�rt
�rezz�k ezeket annyira hitelesnek. De a szak�rt� n�h�ny ezer
kognit�v s�m�ja is az adott szakm�hoz tartoz� tipikus probl�m�k
eset�ben t�bbnyire helyes megold�st sugall� zsigeri �rz�seket
hoz l�tre.
Ezek a zsigeri �rz�sek azonban olyankor is megjelennek,

amikor olyasmin gondolkodunk, amihez egy�ltal�n nem �rt�nk.
Kognit�v s�m�ink ilyenkor is m�k�dnek, �s szomatikus markereket,
zsigeri �rz�seket hoznak benn�nk l�tre, amelyeket azonban
m�r c�lszer� valamif�le eg�szs�ges k�telked�ssel fogadni.
A TUDATOS GONDOLKOD�S ELLEN�RZ� SZEREPE
Amikor a kognit�v s�m�k saj�t, �n�ll� m�k�d�s�k r�v�n valamif�le

megold�sra jutnak, a tudatos gondolkod�snak m�r csak
ellen�riznie kell, hogy elfogadhat� eredm�nyekre vezettek-e,

�tadhatja-e a cselekv�s vez�rl�s�t az �ltaluk k�ld�tt �rzelmeknek.
Erre val� a logika, az ellen�rz�sre.
Ezt a flow �llapot�ban t�bb�-kev�sb� f�l�slegess� teszi,

hogy ilyenkor a k�pess�geinket teljesen kifesz�t'�', de a j�l begyakorolt
m�dszerekkel megoldhat� feladattal foglalkozunk,
amelyhez kognit�v s�m�ink stabil tud�sh�tteret biztos�tanak,
�s teljes komplexit�sukra sz�ks�g van a feladat megold�s�hoz.
A flow �llapot�ban �tadjuk magunkat szomatikus markereink
jelz�seinek, �s elnyomjuk magunkban az �sszes t�bbi �rzelmi
jelz�st. Kiiktatjuk a t�bbi �rzelmek feldolgoz�s�t, amelynek
sor�n m�r elker�lhetetlen�l megjelenne a kaotikus komponens
is. Ez�rt lehet az elm�ly�lt gondolkod�s folyam�n az arckifejez�s�nk
ak�r eg�szen bamba is � ilyenkor a tudatos feldolgoz�s
visszautas�tja az arcvon�saink rendez�s�re k�sztet� �rzelmi jelz�seket
is.
Az �rzelmek oldal�r�l k�zel�tve ugyanoda jutottunk, mint

ahov� az �szj�rdsok c�m� k�nyvben a kognit�v pszichol�gia vezetett.
Ott a magas szint� gondolkod�si s�m�kr�l sz�l� fejezet
mott�j�ul Ottlik G�za mond�s�t v�lasztottam: �J� szersz�m
az �rtelem, s�t n�lk�l�zhetetlen, csakhogy mell�kes szersz�m.
Hinn�nk nem szabad neki, hinn�nk csak az �br�zol�sban, a
val�s�gban szabad � de k�telkedni viszont k�teless�g�nk a seg�ts�g�vel."
171
A m�v�sz sz�m�ra a val�s�g maga az �let. Ezt �br�zolja,

azaz megmutatja az egyediben az �ltal�nost.' Ezt az absztrakt
eszt�tikai elvet Arany J�nos egy malacimit�tor konkr�t p�ld�j�n
mutatja be.173 A malac vis�t�s�t ut�nz� m�v�sz hatalmas sikereket
aratott, �s egy irigye azzal pr�b�lta lej�ratni, hogy egy val�di
malacot rejtett a sz�npadon a k�penye al�. Id�nk�nt megnyomta
a malacot, az vis�tott, a k�z�ns�g pedig kif�ty�lte, pedig nem
is l�tta a csal�st. Arany J�nos �gy fejezi be a t�rt�netet: �Mert a
k�z�ns�g �rz�, hogy amaz / �gy r�, mik�nt legt�bbsz�r a malac,

/ M�g a val�di � csont �s v�r noha � / T�n �gy sikoltott, mint
m�sszor soha." Arany p�ld�zat�ban egy�ttal a hiteless�g�rz�s
is megjelenik.
A tud�s sz�m�ra a val�s�got a k�s�rleti eredm�nyek �s az

ezekre �p�l� �ltal�nos�t�sok, az elm�letek jelentik. Tud�sk�nt is
csak a val�s�gban szabad hinn�nk, az elm�leteinkben, p�ld�ul
a szomatikus markerekben. K�telkedni viszont k�teless�g�nk
a racionalit�s, az �sz seg�ts�g�vel � m�g a szomatikus markerek
t�nyleges l�tez�s�ben is.
T�l a gondolkod�son a m�lyen bel�nk �p�lt kognit�v s�m�k

vannak, amelyek folyamatosan �lik a maguk �let�t. Minden
tanul�s, gyakorl�s fejleszti �'ket, �s ha siker�l olyan feladatot
tal�lnunk, amelynek megold�s�ra �ppen alkalmasak, akkor
megjelenik a flow. Ebben az �llapotban agyi tev�kenys�g�nk
kaotikuss�ga minim�lisra cs�kken, �s a t�l�nk telhet� maxim�lis
hat�konys�ggal gondolkodunk �gy, hogy k�zben m�g csak azt
sem �rezz�k, hogy gondolkodunk.
Az �rzelmek szerepe
a gazdas�gban
HARMADIK
R�SZ
c_r.20ii�;_ss,,c
241 o
Az e'rzelmekszerepe a gazdas�gban
Az �rzelmek
k�zgazdas�gtana
�ppen k�sz�l�nk a m�snapi vizsg�ra, amikor

felh�v a szerelm�nk, hogy tal�lkozzunk. Azt
v�laszoljuk, nem lehet, tanulni kell, mire � s�rt�d�tten
megk�rdi: �Fontosabb neked a vizsga,
mint �n?"
Dehogy fontosabb, de most m�gis ink�bb tanul-
n�nk. Azok a szomatikus markereink ker�ltek
el�t�rbe, amelyek a tanul�st s�rgetik, a szerelm�nk
most �ppen egy csendes, habitu�l�dott �rzelem
benn�nk. De ha ez az �lnaiv k�rd�s a p�rkapcsolat
j�l bej�ratott j�tszm�ihoz tartozik,' akkor egy
ilyesfajta pszichol�giai fejteget�s csak olaj a t�zre.
Egy k�zgazd�sz �gy v�laszolhatna: �Ebben a pillanatban egy

�ra tanul�s hat�rhaszna nagyobb egy veled t�lt�tt �ra hat�rhaszn�n�l."
De ehhez el kellene magyar�zni a hat�rhaszon absztrakt
fogalm�t,' amire az adott pillanat teljesen alkalmatlan.
Lehet, hogy �rdemes az angol k�zmond�st alkalmaznunk:

�Ostoba k�rd�sre ostoba v�laszt kapsz" (Ifyou ask a silly question,
you will get a silly answer). Ennek szellem�ben v�laszolhatjuk
p�ld�ul ezt: Most egy p�r �ra tanul�s eredm�nye az lehet, hogy
�tmegyek a vizsg�n, �s ezzel sok �ra egy�ttl�tet nyer�nk, ami-
kor nem kell majd tanulnom az ut�vizsg�ra." Ez j�l �rz�kelteti

a hat�rhaszon fogalm�t is, m�gis ostoba v�lasz, mert t�g teret
nyit az olyan folytat�soknak, mint ��gysem r�gnak ki, eddig is
minden vizsg�n �tment�l". Nem err�l van sz� igaz�b�l. A mai
tanul�s j�v�beli haszna nagyon sokf�le lehet, p�ld�ul megel�zheti,
hogy h�sz �v m�lva ilyesmit gondoljunk: �Miattad nem
lettem..." Nem l�tjuk pontosan el�re, mi minden lehet a mai
tanul�s majdani haszna, ink�bb csak �rezz�k, hogy a k�z�s
j�v�nk szempontj�b�l is most �pp ez a fontosabb.
Tal�n a legjobb az orosz k�zmond�st k�vetni: �Ostoba k�rd�sre

nincs v�lasz" (Ha 2.nynbz� eonpoc nem omeema). Ez nem
valami kedves reakci�, f�leg, ha id�zz�k is a mond�st, de az
adott helyzetben a leghat�sosabb lehet. Ha nincs v�lasz, nincs
tov�bb; a k�rdez�nek m�s ir�nyba kell elindulnia, �s akkor tal�n
siker�l egy n�v�sabb k�rd�st feltennie. Ha v�laszolunk a buta
k�rd�sre, akkor tov�bb lehet menni az imm�r bel�'tt sz�nvonalon.
Ostoba k�rd�sre minden v�lasz ostoba.
SZ�KS�GLETEK PEDIG NINCSENEK
A pszichol�gusok gyakran besz�lnek �ltal�nos emberi sz�ks�gletekr�l.

�ltal�ban �gy tekintenek lelki m�k�d�seinkre, mint
amelyek e sz�ks�gletek kiel�g�t�s�t c�lozz�k. Em�g�tt ugyanaz
a logika �ll, mint szerelm�nk imm�r kicsit t�l sokat csep�lt
but�cska k�rd�se m�g�tt: a �mindent vagy semmit" logik�ja.'
Szomatikus markereink gyakran okosabbak, mint mi magunk,
mivel �k automatikusan alkalmazkodnak az adott pillanathoz,
az �itt �s most"-hoz.
A Maslow-piramis bemutat�s�n�l eml�tett�k, hogy azt a

strukt�r�t szok�s sz�ks�glethierarchi�nak is nevezni, s�t ez
a legink�bb elterjedt elnevez�se, mi azonban ker�lni fogjuk.
Az �rzelmek k�zgazdas�gtana 219
A sz�ks�glet kifejez�s azt sugallja, hogy ki kell el�g�teni, k�l�nben

valami rossz dolog t�rt�nik. Holott az �letben szinte
sohasem �gy mer�l fel a k�rd�s, hanem �gy, hogy ink�bb ebb�l
t�bbet �s abb�l kevesebbet, vagy ink�bb abb�l t�bbet �s
ebb�l kevesebbet? Egy ilyen k�rd�s viszont a k�zgazdas�gtan
gondolkod�sm�dj�hoz �ll k�zelebb, mint a pszichol�gi�hoz.
A k�zgazd�szoknak j� okuk volt arra, hogy ezt a szeml�letm�dot

v�lassz�k. M�r k�zel k�tsz�z �ve kider�lt, hogy a sz�ks�glet
sz�mukra t�l ellentmond�sos fogalom. Ezt egy eg�szen
egyszer� sz�mtanp�ld�val demonstr�lhatjuk.1"
K�pzelj�nk el egy minit�rsadalmat, amely mind�ssze h�rom

szem�lyb�l �ll, �s csak k�tfajta gazdas�gi term�k l�tezik benne:
�lelmiszer �s ruha. A h�rom ember napi termel�se, illetve napi
sz�ks�gletei:
Szem�ly
�lelmiszertermel�se
Ruhatermel�se
�lelmiszersz�ks�glete
Ruhasz�ks�glete
2
1
X annyira �gyes �lelmiszer-termel�, hogy Y-nak �s Z-nek

nem �rdemes azt termelnie, X megtermeli mindannyiuknak, �s
emellett m�g k�t egys�g ruha termel�s�re is marad ideje. Ha Y �s
Z �lelmiszer-termel�ssel is pr�b�lkozn�nak, akkor nem tudn�nak
megtermelni �sszesen 4 egys�g �lelmiszert �s 7 egys�g ruh�t.
Ne foglalkozzunk most azzal, mennyire re�lisak ezek a sz�ks�gletek
� tal�n nem igazs�gosak, de ez nem okoz probl�m�t,
mivel a teljes t�rsadalom �ppen meg tudja termelni mindenkinek
a sz�ks�glet�t. Csakhogy mindenkinek el kell cser�lnie valamelyik
term�k�t valami m�sra ahhoz, hogy minden sz�ks�glet�t
kiel�g�thesse. Mi legyen a cserear�ny a k�tfajta term�k k�z�tt?
Legyen mondjuk a cserear�ny 1:r, azaz tegy�k fel, hogy egy

egys�gnyi �lelmiszer�rt r egys�gnyi ruh�t adnak � majdcsak
kimatekozzuk valahogy, mi a re�lis ar�ny, mennyi legyen konkr�tan
az r. N�zz�k meg az emberek bev�teleit a termel�s�kb�l,
valamint kiad�sait, amelyekkel sz�ks�gleteiket kiel�g�thetik.
A negyedik oszlopba azt �rtuk, hogy mi a felt�tele annak, hogy
az illet� a bev�teleib�l ki tudja fizetni a kiad�sait, azaz mi j�n
ki abb�l, ha azt felt�telezz�k, hogy Bev�tel > Kiad�s.
Szem�ly
Bev�tele
(ruhaegys�gben)
Kiad�sa
(ruhaegys�gben)
A pozit�v szald�
felt�tele
4r+2
r+4
r > 2/3
2r+2
1 /2 > r
r+1
1 > r
X �s Y felt�teleib�l l�tszik, hogy nem l�tezik olyan r sz�m,

amely mindh�rom ember sz�m�ra pozit�v (vagy legal�bbis nem
negat�v) szald�t eredm�nyez. Nincs olyan sz�m, amely k�tharmadn�l
nagyobb, de egykettedn�l kisebb.
Ebben a matekp�ld�ban az a szomor�, hogy szinte mindig

�rv�nyes: akkor is, ha kett� helyett sokkal t�bbf�le �rucikk l�tezik,
�s akkor is, ha h�romn�l sokkal t�bb tag� t�rsadalmat
n�z�nk. Ha k�l�nbs�gek vannak az egyes emberek termel�si k�pess�gei
k�z�tt, �s a sz�ks�gleteik sem teljesen azonosak, akkor
n�h�ny kiv�teles esett�l eltekintve mindig �gy m�k�dik a matek,
�s nem l�tezik olyan cserear�ny, ami mindenkit kiel�g�thetne,
hi�ba tudja a t�rsadalom megtermelni mindenki sz�ks�gleteit.
Ebb�l k�tfajta k�vetkeztet�s ad�dhat. Az egyik az, hogy

a piac eleve igazs�gtalan, mivel ak�rmilyen cserear�ny mellett
lesz, aki nem tudja kiel�g�teni a sz�ks�glet�t, mik�zben valakinek
t�bb is jut, mint amennyi a sz�ks�glete. A matematika
teh�t azt mondja, nincs m�s igazs�gos �t, mint a kommunizmus.
Mindenki k�pess�gei szerint termeljen, �s ut�na mindenki a

sz�ks�gletei szerint r�szesedjen a megtermelt javakb�l. Noha
a kommunizmus a maga tiszta elm�leti form�j�ban sehol sem
val�sult meg, az m�r a 20. sz�zad cs�kev�nyes k�s�rleteib�l is
kider�lt, hogy nem m�k�d�k�pes. �gyhogy a sz�ks�gletek elvi
probl�m�it (mi tekinthet� jogos sz�ks�gletnek �s mi nem) most
nem vitatjuk meg.
A k�zgazdas�gtan f�ir�nya egy eg�szen m�sfajta gondolatvil�got

alak�tott ki, �s egy�ltal�n nem foglalkozott a sz�ks�glet
fogalm�val. Sz�ks�gletek val�j�ban nincsenek, legfeljebb Idv�ns�gok,
v�gyak, �hajok, rem�nyek, elv�r�sok vannak, amelyeket
igyeksz�nk kiel�g�teni, de ha az �ruk t�l magas, akkor ink�bb
helyettes�tj�k �ket valami m�ssal.
Az �rzelmek uj szeml�lete c�m� fejezetben felvetett�k, hogy a

k�zgazdas�gtan elvileg a pszichol�gia r�szter�lete � �s l�ttuk,
ez ellen mindk�t szakma k�pvisel�i hevesen tiltakozn�nak, egyar�nt
j� okkal. De tal�n a pszichol�gia lehetne a k�zgazdas�gtan
r�szter�lete, mivel a k�zgazdas�gtannak ez a szeml�letm�dja
az emberi viselked�seknek igen sz�les sk�l�j�t fogja �t.1" Ez
ellen is jogosan tiltakozn�nak a pszichol�gusok, p�ld�ul amit
eddig megismert�nk az �rzelmek term�szet�r�l, arra eg�szen
m�sfajta, tiszt�n pszichol�giai szeml�letm�d alapj�n jutottunk.
Ezzel egy�tt, a k�zgazdas�gtan keretei k�z�tt sz�letett n�h�ny
olyan eszme, amelyet �rdemes be�p�teni a pszichol�giai gondolkod�sba
is, p�ld�ul azt, hogy felejts�k el az �emberi sz�ks�glet"
fogalm�t, �s helyettes�ts�k a �helyettes�t�s" fogalm�val.
A HELYETTES�T�SEK TUDOM�NYA
A k�zgazdas�gtan szempontj�b�l nem sz�ks�gleteink vannak,

hanem helyettes�t�si hajland�s�gaink. Mindenki eld�ntheti, mit
hajland� k�nny� sz�vvel helyettes�teni valami m�ssal, �s mit

csak akkor, ha nagyon musz�j. Ez a d�nt�s sz�ntiszt�n mag�n�gy�nk,
nem kell r�la elsz�molnunk senki fel� sem.
Ez a fogyaszt�s �s a termel�s ter�let�n egyar�nt �rv�nyes. Az

el�bbi matekp�ld�ban Y �s Z ink�bb ruh�t termelne, X ink�bb
�lelmiszert, de mivel abb�l t�l sokat tud megtermelni, n�mi
ruha termel�s�re is r�fanyalodott. Egy c�g vezet�je rendszeresen
d�nt�st hoz arr�l, mib�l mennyit termeljenek a k�vetkez� id�'-
szakban � ez is helyettes�t�si k�rd�s, mert ilyenkor arr�l is d�nt,
hogy mib�l mennyit ne termeljenek. Ilyenkor m�r nem kiz�r�lag
a nyeres�get veszi figyelembe, el�fordul, hogy egy �g�retesebb,
de kock�zatosabb lehet�s�get egy kicsit kev�sb� �g�retes, de
kev�sb� is kock�zatos lehet�s�ggel helyettes�t, vagy ford�tva.
Az is rengeteg helyettes�t�s eredm�nye, hogy az Olvas� most

�ppen az �rzelmekr�l olvas egy k�nyvet. Olvashatna m�st is,
vagy csin�lhatna sokf�le egyebet. �s az is sz�mtalan helyettes�t�s
eredm�nye, hogy ez a k�nyv egy�ltal�n megsz�letett. �n
is lemondtam n�h�ny m�s kedves t�m�m meg�r�s�r�l, amikor
�gy d�nt�ttem, hogy �ppen ezt dolgozom ki. A t�bbi t�ma vagy
egy r�vid cikknyi er�forr�st kapott csak most, vagy teljesen
helyettes�t� d�tt ezzel.
A Nobel-d�jas k�zgazd�sz, Gary Becker �gy �r: �Ami a k�zgazdas�gtant

mint tudom�nyt a t�bbi t�rsadalomtudom�nyt�l
a legink�bb megk�l�nb�zteti, az nem a t�rgya, hanem a szeml�letm�dja."'
Ez a szeml�letm�d k�t alappill�ren nyugszik.
Az egyik az, hogy t�volr�l sem csak a sz�ken gazdas�ginak
tekinthet� j�sz�gokkal foglalkozik, hanem a helyettes�thet� -
s�g r�v�n az emberi viselked�sek vizsg�lat�nak egys�ges keret�t
ny�jtja. A m�sik az, hogy minden t�rsadalmi jelens�get az
emberek egy�ni v�laszt�saira vezet vissza. Ez ut�bbi alapelvre
is hamarosan kit�r�nk, el�bb azonban m�g vizsg�ljuk egy kicsit
az el�'z�t. Minden j�sz�g helyettes�thet� valami m�ssal,
legal�bbis bizonyos m�rt�kben. A k�zgazdas�gtan a helyettes�t�sek

tudom�nya.
Ellen�rv lehet p�ld�ul, hogy v�z n�lk�l nem lehet �lni, azt
nem tudjuk m�ssal helyettes�teni. Csakhogy nagyon sok v�z
helyettes�thet� p�ld�ul v�zvezet�k-szerel�kkel. Igaz, �k is isznak
vizet, de kor�ntsem annyit, mint amennyi v�z elcsorg�s�t
megakad�lyozz�k. Ha van egy nagyobb frizsider�nk, akkor
nem a v�zcsap alatt h�tj�k a g�r�gdinny�t � ezzel is rengeteg
v�z takar�that� meg. Bizonyos v�z�r felett cs�kken a k�nyess�g�nk
aut�nk tisztas�g�ra vagy p�zsitunk �des�g�re. Sok v�z
helyettes�thet� dezodorok haszn�lat�val is. Ezek egyike sem
t�k�letes helyettes�t�je a v�znek, de sz�ks�g eset�n nagyon sok
v�z megsp�rolhat� vel�k. Min�l sz�k�sebb j�sz�g a v�z, ann�l
t�bb helyettes�t�si lehet�s�get tal�lnak az emberek, csak r�szorults�g
�s tal�l�konys�g k�rd�se a dolog.
A p�nzbeli �rak jelent�s�ge az, hogy kiadagolj�k a sz�k�s

j�sz�gokat. Val�j�ban minden j�sz�g sz�k�s � amib�l mindenkinek
korl�tlanul jut, az nem gazdas�gi j�sz�g. Vannak k�rny�kek,
ahol sokan akarnak parkolni, �s vannak, ahol csak kevesen. Ahol
sokan, ott a parkol�hely gazdas�gi j�sz�g � de honnan lehet
tudni, mennyit �r egy parkol�hely? Egyszer�: a parkol�si d�j
sok aut�st elriaszt a haszn�lat�t�l. Akit elriaszt, az helyettes�ti
valami m�ssal, p�ld�ul t�volabb parkol�ssal, t�megk�zleked�ssel,
vagy azzal, hogy lemond �ti c�lja el�r�s�r�l. Ha k�t aut�snak a
p�nz mellett m�g verekedni is meg�ri a parkol�hely�rt, akkor az
t�l olcs�. Ha a parkol�helyek t�bbs�ge �resen t�tong, akkor t�l
dr�ga. Akkor megfelel� m�rt�k� az �r, ha az adott k�rny�ken
�ltal�ban lehet parkol�helyet tal�lni, de nem t�l k�nnyen. Ahol
pedig mindig lehet b�ven parkol�helyet tal�lni, ott a parkol�hely
nem gazdas�gi j�sz�g, �gy indokolatlan d�jat k�rni �rte.
Ebben m�g nincs semmi tiszt�n emberi, ezt a farkasok is

tudj�k. Ahol a ter�let sz�k�s j�sz�g, ott szigor�an k�r�lpisilik
a ter�let�ket, �s amennyire csak tudj�k, megv�dik a betolakod�kt�l.

Ez �ldozat t�l�k, mivel ezt az energi�t sok m�s hasznos
dologra is ford�thatn�k. Amikor egy kutat� megunta, hogy a
farkasok minden �jjel feld�lj�k a s�tr�t, fogta mag�t, �s k�r�lpisilte
a s�trat viszonylag nagy k�rben, hogy egy�b gyakori
tev�kenys�gi helyeit is belefoglalja. A farkasok azut�n m�r tiszteletben
tartott�k a ter�let�t, �s nem bolygatt�k �jszak�nk�nt,
s�t viszonylag komoly ker�l�t is hajland�ak voltak megtenni.'"
M�s kutat�k viszont azt tal�lt�k,' hogy azok a farkasok, akik
olyan vid�ken �lnek, ahol ter�let van b�ven, nem pazarolj�k
er�'forr�saikat a k�r�lpisil�sre. Sz�mukra a ter�let nem gazdas�gi
j�sz�g.
A gazdas�gi javak �r�t �ltal�ban p�nzben fejezz�k ki, de

nem ez a l�nyeg, hanem az, hogy valamir�l lemondunk cser�be.
A p�nz az�rt alkalmas ennek az elvnek a kifejez�s�re, mert minden
tov�bbi magyar�zat n�lk�l vil�goss� teszi, hogy ugyanez�rt
a p�nz�rt kiel�g�thetn�nk valami m�s ldv�ns�gunkat, v�gyunkat
is. K�zgazdas�gi �rtelemben egy j�sz�g �ra nem az �rte kifizetett
p�nz, hanem azok a javak, amelyeket amiatt nem vesz�nk meg,
mert �ppen ezt megvett�k. Egy pizza �ra nem ezer forint, hanem
az, hogy nem egy vajas zseml�t eb�del�nk �s vesz�nk egy
negyed CD-t � felt�ve, hogy legsz�vesebben ezzel helyettes�ten�nk
ezt a konkr�t pizz�t. A CD m�sik h�romnegyed�nek az
�r�t pedig el�teremtj�k valami m�s helyettes�t�ssel. Gazdas�gi
szempontb�l nem az a l�nyeg, hogy megvett�k a pizz�t, hanem
hogy miatta lemondtunk a negyed CD-r�l.
A dolgok szinte sohasem �mindent vagy semmit" term�szet�ek,

majdnem mindig valami k�zb�ls� megold�s sz�letik.
V�gyaink, rem�nyeink, k�v�ns�gaink egy r�sz�t helyettes�tj�k
valami m�ssal, egy kis r�sz�kh�z viszont akkor is ragaszkodunk,
ha komoly �ldozatokat ig�nyelnek. Sz�vem szerint mindennap
kavi�rt reggelizn�k, de majdnem mindig helyettes�tem vala-
mi m�ssal. De nem mindig, �vente n�h�nyszor m�giscsak �gy

d�nt�k, most pedig legyen kavi�r, ker�l, amibe ker�l. Maslow
azt mondan�, hogy am�g a hierarchia alacsonyabb szintjeihez
tartoz� sz�ks�gleteim nincsenek kiel�g�tve, addig a kavi�r nem
sz�ks�gletem, ut�na viszont igen. Csakhogy amikor m�gis a
kavi�r mellett d�nt�k, nincsenek az egy�b sz�ks�gleteim sem
jobban, sem kev�sb� kiel�g�tve, mint a t�bbi napokon. Nem a
sz�ks�gletek k�rd�se a d�nt�s, hanem az �rz�sek�. T�bbnyire
�gy �rzem, jobban j�rok, ha a kavi�rt helyettes�tem valami m�ssal,
n�ha azonban �gy �rzem, hogy minden m�s helyett meg�ri
ink�bb kavi�rt v�lasztani.
PATK�NYOK GIFFEN-JAVAI
Szomatikus markereink �ltal�ban magukt�l megmondj�k, mit

�rdemes helyettes�ten�nk valami m�ssal �s mit nem. Tudatos
gondolkod�sunk, a k�zponti feldolgoz�appar�tusunk id�nk�nt
f�l�lb�r�lja a javaslatukat, de az esetek t�bbs�g�ben nyugodtan
r�juk b�zhatjuk magunkat. A c�lszer� helyettes�t�sekr�l
�ltal�ban b�s�ges m�ltbeli tapasztalataink vannak, �gy �okos"
szomatikus markereink fejl�dtek ki. Ez nemcsak az emberre
�rv�nyes, hanem m�r a patk�nyokra: is.
A rendszerv�lt�s el�tt kedvelt kelet-eur�pai vicc volt a k�vetkez�:

�Kik tal�lt�k fel a kommunizmust: a k�zgazd�szok
vagy a biol�gusok? Term�szetesen a k�zgazd�szok. A biol�gusok
el�bb kipr�b�lt�k volna patk�nyokkal." Nem tudom, ez
ihletett-e n�h�ny k�zgazdas�gi kutat�t arra, hogy megvizsg�lja,
mennyire �rv�nyes a helyettes�t�s elve m�r a patk�nyokra is.
Mindenesetre ez az elv olyan m�lyen a modern k�zgazdas�gtudom�ny
alapj�v� v�lt, hogy mindenk�pp �rdemes min�l sz�lesebb
k�rben megvizsg�lni az �rv�nyess�g�t.
Az �rak szerep�t ped�lnyom�sok j�tszott�k,182 ak�rcsak

azokban a k�s�rletekben, amelyek kor�bban a tiszt�n emberi
motiv�ci�k felfedez�s�re vezettek. Ha a patk�ny t�zszer megnyomta
az egyik ped�lt, akkor egy k�bcenti c�klasz�rph�z jutott.
Ha a m�sik ped�lt nyomta meg t�zszer, akkor ugyanennyi
cherry coke-ot szerezhetett. Ilyen felt�telek mellett a legt�bb
patk�ny nagyr�szt cherry coke-ot v�s�rolt, �ltal�ban azt szeretik
jobban. M�gis, mindegyik patk�ny mindk�t j�sz�gb�l v�s�rolt
valamennyit � �gy l�tszik, a v�ltozatoss�g is �rt�k sz�mukra,
r�juk is �rv�nyes, hogy varietas delectat, a v�ltozatoss�g gy�ny�rk�dtet.
Ezut�n az �rak v�ltoz�s�t az jelentette, hogy a c�klasz�rp

�r�t konstanson tartott�k, a cherry coke �r�t pedig v�ltoztatgatt�k.
Amikor a cherry coke �r�t 20, 30 vagy 40 ped�lnyom�sra
emelt�k, a patk�nyok egyre kevesebbet fogyasztottak bel�le, �s
egyre t�bbet a c�klasz�rpb�l, amely szomjolt�s szempontj�b�l
j�l helyettes�tette a finomabb it�k�t. A patk�nyok nagyj�b�l
ugyanazokat a helyettes�t�si ar�nyokat produk�lt�k, mint amiket
az emberek szoktak p�ld�ul akkor, amikor egy k�zkedvelt
felv�gott �ra emelkedik �s a kev�sb� kedveltek� nem.
Egy �vsz�zados vit�t is patk�nyk�s�rletek seg�ts�g�vel siker�lt

eld�nteni. A k�rd�s az volt, hogy l�teznek-e Giffen-javak.
Sir Robert Giffen sk�t k�zgazd�sz az 1870-es �vekben az 1740�
41-es nagy �rorsz�gi �h�ns�get vizsg�lta, �s azt l�tta, hogy amikor
a krumpli �ra n�tt, egyre t�bb fogyott bel�le, majd amikor
v�gre cs�kkenni kezdett, kevesebbet vettek az emberek. Ennek
a paradox jelens�gnek az lehet a h�tter�ben, hogy ha nagyon
szeg�nyek vagyunk, akkor k�nytelenek vagyunk azt enni, ami
kal�ri�nk�nt a legolcs�bb, �s m�st, p�ld�ul h�st vagy gy�m�lcs�t
csak akkor, ha marad r� p�nz�nk. �rorsz�gban akkoriban a
krumpli volt a legolcs�bb kal�riaforr�s, �s ha annak az �ra n�tt,
akkor nem maradt m�s lehet�'s�g�k az embereknek, mint hogy
sok minden m�st is krumplival helyettes�tsenek, s �gy m�g t�bb

krumplit fogyasszanak, mert m�g �gy is az volt a legolcs�bb �tel.
Ezt a gondolatmenetet azonban sok k�zgazd�sz vitatta."' A logikus
levezet�s ellen�re sok�ig k�rd�s volt, l�teznek-e val�ban
Giffen-j�sz�gok, vagy valami m�s, p�ld�ul egy�b t�pl�l�kok
hi�nya okozta az �rorsz�gi jelens�get?
Most �gy v�gezt�k el a patk�nyokkal az innival�s lds�rletet,'

hogy �sszesen �tven ped�lnyom�s �llt rendelkez�s�kre,
ezut�n a ped�lok aznapra megsz�ntek m�k�dni. A patk�nyok
id�vel hozz�szoktak ehhez, �s a lehet�s�geknek megfelel�en
l�tt�k el magukat innival�val. Ez�ttal a c�ldasz�rp�t tonik helyettes�tette,
amit a patk�nyok kifejezetten ut�lnak, viszont a
szomjukat ez is t�k�letesen oltja, �s egy ped�lnyom�s�rt sokkal
nagyobb adagot kaptak bel�le, mint a cherry coke-b�l. �gy a
patk�nyok a napi italsz�ks�glet�ket j�r�szt tonikkal fedezt�k,
de ut�na mindig vettek valamennyi j��z� cherry coke-ot is,
amennyi m�g belef�rt a b�dzs�be. Okosan �gy int�zt�k, hogy
sohasem oltott�k el a szomjukat teljesen a tonikkal, idej�ben
r�j�ttek, hogy most m�r j�het a finomabb ital.
Amikor a kutat�k n�velni kezdt�k a tonik �r�t, azaz ugyanannyi

ped�lnyom�s�rt cs�kkent az adag, a patk�nyok t�bbet ittak
bel�le, �s kevesebbet a cherry coke-b�l. Eszerint nem puszt�n
csak az �rv�ltoz�sra reag�ltak, hiszen akkor a dr�gul�s hat�s�ra
kevesebbet v�s�roltak volna a tonikb�l, hanem figyelembe vett�k
a rendelkez�sre �ll� teljes k�lts�gvet�si keretet is. Amikor
a v�ltozatlan b�dzs� mellett emelkedett a tonik �ra, r�j�ttek,
hogy ezent�l t�bb tonikot kell fogyasztaniuk ahhoz, hogy ne
szomjazzanak � k�l�nben t�l kev�s folyad�kra telik csak �szszess�g�ben.
�gy der�lt ki, hogy Giffen-javak nemcsak az emberek,
de m�r a patk�nyok sz�m�ra is l�teznek. Az�ta sz�mos
vizsg�lat kimutatta, hogy val�ban Giffen-j�sz�gk�nt viselkedik
p�ld�ul Kelet-�zsi�ban a rizs, vagy K�na bizonyos ter�letein a
f�tt t�szta."' Az is kider�lt, hogy a Giffen-javak n�ha eg�szen

v�ratlan form�ban jelennek meg, p�ld�ul bizonyos k�r�lm�nyek
k�z�tt ak�r a benzin vagy a sz�m�t�g�p is tud Giffen-j�sz�gk�nt
viselkedni.
A K�ZGAZDAS�GTAN MODELLJEI
A patk�nyok igen racion�lisan viselkedtek, �s sokf�le szempontot

k�pesek voltak figyelembe venni, p�ld�ul a rendelkez�s�kre �ll�
teljes k�lts�gvet�si keretet is. Ezt az�rt volt �rdemes kutatni, mert
a k�zgazdas�gtan tudom�nya a helyettes�t�s elve mellett m�sik
alappill�rk�nt arra az elk�pzel�sre �p�lt fel, hogy az emberek
gazdas�gi k�rd�sekben alapvet�en racion�lis m�don viselkednek.
Ezt a pill�rt er�s�ti, hogy a patk�nyk�s�rletek szerint nem
kell szuperintelligens l�nynek lenni ahhoz, hogy valaki nagyon
is racion�lis gazdas�gi v�laszt�sokat tudjon produk�lni, �gy ez
az emberekr�l is felt�telezhet� lehet.
A k�zgazd�szok szerint minden t�rsadalmi jelens�g magyar�zata

az egy�ni v�laszt�sokban keresend�."' Az emberek a
v�rhat� hasznaik, k�lts�geik �s kock�zataik alapos felm�r�se �s
m�rlegel�se ut�n a rendelkez�s�kre �ll� lehet�s�gek k�z�l azt
v�lasztj�k, amelyik a v�rhat�an legnagyobb nett� eredm�nyt
hozza sz�mukra. A v�rhat� nett� eredm�ny azt jelenti, hogy
a v�laszt�s eredm�nyek�nt megszerzett hasznokb�l levonjuk a
k�lts�geket, azaz mindazokat a hasznokat, amelyekr�l a v�laszt�s
k�vetkezt�ben lemondtunk � �s sz�ks�g eset�n figyelembe
vessz�k a kock�zatokat, azaz az egyes lehet�s�gek bek�vetkez�s�nek
val�sz�n�s�geit is. A nett� eredm�ny �rt�kel�se lehet
szubjekt�v, az egyik ember sz�m�ra m�sf�le, mint a m�sik ember
sz�m�ra, ez m�r a k�zgazd�szoknak r�szletk�rd�s. Nekik nem
jelent probl�m�t, ha ugyanabban a d�nt�si helyzetben az egyik
ember �gy d�nt, a m�sik pedig �gy, csak a d�nt�s elve legyen
ilyen egy�rtelm�.
Az el�z� bekezd�s jogos ellen�rz�seket v�lthat ki a nem

k�zgazd�szokb�l. S�t, a k�zgazd�szoknak is el�gg� hossz� id�be
telik, am�g v�r�kk� v�lik ez a gondolkod�sm�d, de meg�ri
az er�fesz�t�st, mert ez a szeml�let sok esetben rendk�v�l eredm�nyesnek
bizonyult, j�llehet ilyen �ltal�noss�gban t�volr�l
sem �rv�nyes. Egy pszichol�gus vagy egy szociol�gus tucatnyi
olyan t�rsadalmi jelens�get tud felsorolni, amelyek t�volr�l sem
egy�ni v�laszt�sokon m�lnak. Egy k�zgazd�sz azonban az �let
minden ter�let�t a saj�t szakmai szem�veg�n �t l�tja,"7 mint
ahogy egy pszichol�gus a ment�lis folyamatokat keresi minden�tt,
egy matematikus pedig a logik�t � n�ha v�ratlan sikerrel,
de nagyon gyakran eredm�nytelen�l.
Ez a gazdas�gi szeml�let nem azt felt�telezi, hogy az emberek

v�gtelen�l �nz�ek �s anyagiasak. Mindenki m�st �s m�st
tart el�ny�snek a maga sz�m�ra. Van, akinek a legnagyobb
�r�met a m�sok �r�me jelenti � � term�szetesen eszerint fog
v�lasztani, �s az � eset�ben a k�zgazd�sz is ilyen �rt�krenddel
sz�mol. Pontosabban nem konkr�tan �'n�la, hanem �ltal�ban az
emberek akkora h�nyad�n�l, amennyire gyakori ez az �rt�krend.
A hasznok, k�lts�gek �s kock�zatok alapos m�rlegel�se nem

jelent t�vedhetetlens�get, s�t m�g azt sem, hogy az emberek
mindig pontosan tudj�k, mi az, ami t�nyleg hasznos nekik.
A gazdas�gi szeml�letm�d egyszer�en csak azt felt�telezi, hogy
az emberek cselekedeteit �ltal�ban a v�rhat� nett� el�ny�k vez�rlik.
P�ld�ul (minden m�s t�nyez� azonoss�ga eset�n) el�ny�sebbnek
tartj�k a t�bb p�nzt a kevesebbn�l.
Ez az absztrakt felt�telez�s az ember d�nt�shoz�si mechanizmus�r�l

k�ts�gtelen�l elz�rja a gazdas�gelm�let el�l az �let
sz�mtalan sz�p �s �rdekes aspektus�t. De a fizika sem a madarak
r�pt�nek romantik�j�r�l besz�l, hanem gravit�ci�r�l, felhajt�-
er�r�l, tehetetlens�gr�l (amit a fizikai testeknek nem kell k�l�n

megtanulniuk).
Egy fizikust egy�ltal�n nem hat meg, ha valaki abb�l kiindulva

kritiz�lja a tudom�ny�t, hogy olyan testek nem l�teznek,
amelyeknek kiterjed�se nincs, de t�mege van. Am�g az elm�let
m�k�dik, addig ez nem �rdekli. Ilyen testekkel sz�mol, �s az
eredm�nyt nyugodtan alkalmazza a gyakorlatban. Legfeljebb,
amikor sz�ks�ges, egy kicsit elcs�f�tja a sz�p tiszta elm�letet,
�s figyelembe veszi a testek kiterjed�s�t, s�t ha kell, a s�rl�d�st
�s a l�gellen�ll�st is.
Ugyan�gy nem hat meg egy k�zgazd�szt sem, ha valaki azzal

kritiz�lja az elm�let�t, hogy olyan szuperracion�lis ember,
amilyet � felt�telez, t�volr�l sem l�tezik. A k�zgazdas�g-tudom�ny
racionalit�sfogalma ugyan�gy egy modell r�sze, mint a
fizika pontszer� test fogalma.
Amikor a l�nyom modellk�nt dolgozott, mindig tiltakozott

ez ellen a kifejez�s ellen. � nem modell � mondta �, hanem
makett. A modell valami olyan, ami �gy m�k�dik, mint az igazi
dolog, de nem �gy n�z ki; a makett az, ami �gy n�z ki, de nem
�gy m�k�dik. Ha k�rdezt�k, mivel foglalkozik, akkoriban �gy
v�laszolt: �Makett vagyok."
A tudom�nyban is sokszor �sszemos�dik ez. Akkor is modellr�l

besz�l�nk, amikor matematikai k�pletekkel �runk le term�szeti
jelens�geket, �s akkor is, amikor kis g�mb�csk�kb�l �s
rudacsk�kb�l �ssze�ll�tjuk a DNS kett�s spir�lj�nak modellj�t,
holott ez val�j�ban makett, mivel egy�ltal�n nem �gy m�k�dik,
mint az igazi DNS, csak a form�j�t szeml�lteti.
Egy matematikai modell viszont m�g csak t�volr�l sem �gy

n�z ki, mint az a term�szeti jelens�g, amit modellez. Fogalmam
sincs, hogyan n�z ki egy elektrom�gneses t�r a maga fizikai form�j�ban,
de biztosan nem �gy, ahogyan a Maxwell-egyenletek,
ak�rmelyik form�jukban. Ugyanakkor a Maxwell-egyenletek
seg�ts�g�vel nagy pontoss�ggal le tudjuk �rni az elektrom�gneses

t�r m�k�d�s�t. Ezek az egyenletek val�ban modellek: nem �gy
n�znek ki, de �gy m�k�dnek. A Maxwell-egyenleteket vagy ak�r
Newton k�pleteit �ltal�ban �gy tekintj�k, mintha term�szeti t�rv�nyek
lenn�nek, �s nem egyszer�en csak ember alkotta modellek.
A tudom�ny m�r csak �gy m�k�dik: a term�szeti t�rv�nyeket
modellek form�j�ban keresi � �s id�'nk�nt meg is tal�lja �gy.
Ezt a j�l bev�lt utat k�vetik a k�zgazd�szok is, amikor kidolgozz�k

a gazdas�g m�k�d�s�t lek�pez� modelljeiket. Ennek
sor�n olyan modelleket hoztak l�tre, amelyek sikeresen kiker�lik
a pszichol�gia l�nyeg�t, az egyes egy�nek v�laszt�sait �s �rzelmeit;
azokat a modellekben statisztikai adatokkal helyettes�tik.
Ezek a k�zgazdas�gtani matematikai modellek igen hat�kony

p�nz�gytechnikai t�mogat�st ny�jtottak a legk�l�nb�z�bb
fajta innov�ci�knak (itt els�sorban az �gynevezett egyens�lyi
�raz�si modellekr�l besz�l�nk).1" Jelent�s m�rt�kben ezeknek
k�sz�nhetj�k az elm�lt �vtizedek viharos vil�ggazdas�gi
fellend�l�s�t akkor is, ha mindig mer�ltek fel olyan t�nyek �s
elm�leti k�telyek, amelyek megk�rd�jelezt�k �ket. A modellek
egy r�sze m�r 1998-ban tarthatatlann� v�lt, amikor a Nobeld�jas
k�zgazd�szok �ltal alap�tott p�nz�gyi �ri�sv�llalkoz�s, az
LTCM �sszeomlott.' Ekkor a t�zsdei modelleket teljesen �jra
kellett gondolni. A szinte minden ember �let�t k�zvetlen�l is
�rint� hitelkock�zati modellek sikere azonban tov�bbra is �t�t�
volt. Ezek csak az elm�lt n�h�ny �vben, a 2007-es gazdas�gi
v�ls�g kapcs�n k�rd�jelez�dtek meg, akkor viszont alapvet�en.
A MODELLEK V�LS�GA
A 2007-es v�ls�g s�lyoss�g�t nemcsak az �gynevezett subprime

hitelek' kipukkad�sa okozta, �s tal�n nem is els�sorban az.
T�zsdei bubor�kok, igen m�retesek is, a dolog pszichol�giai

term�szet�b�l ad�d�an id�r�l id�re el�fordulnak, ez eddig is
�gy volt, �s a j�v�ben is �gy lesz."' �n �gy l�tom, hogy ett�l m�g
nem kellett volna ennek a v�ls�gnak ennyire s�lyosnak lennie.
Az internetlufi 2000-es kipukkad�sa hasonl�an nagy t�zsdei
vesztes�geket okozott, m�gsem vezetett ilyen s�lyos v�ls�ghoz.
2007-re azonban alaposan megv�ltozott a vil�g, �ppen a sikeres

p�nz�gyi-k�zgazdas�gi modelleknek k�sz�nhet�en. Ezek
a kor�bban j�l m�k�d� modellek egyre pontatlanabb le�r�st adtak
a gazdas�gi folyamatokr�l. A p�nz�gyi modellek p�ld�ul
felt�telezt�k, hogy a hitel igencsak sz�k�s j�sz�g, mik�zben
�ppen a modellek alapj�n kialak�tott �jabb �s �jabb lehet�s�gek
k�vetkezt�ben egyre b�v�ltek a hitelforr�sok. A modellek azt
is felt�telezt�k, hogy a k�l�nf�le p�nz�gyi konstrukci�k (befektet�sek,
opci�k, egy�b �gyletek) kock�zata el�gg� j�l meghat�rozhat�,
csakhogy k�zben ezek a konstrukci�k annyira bonyolultt�,
komplexsz� v�ltak, hogy a kock�zataik egyre kev�sb�
voltak �ttekinthet�ek �s kisz�m�that�ak.
Minden modellnek megvan a maga �rv�nyess�gi tartom�nya,

amelyen bel�l j�l m�k�dik �s amelyen ldv�l �rv�ny�t veszti � ez
m�g a newtoni mechanik�ra is �rv�nyes volt. A k�zgazdas�gtan
modelljei sohasem b�szk�lkedhettek olyan t�g �rv�nyess�gi tartom�nnyal,
mint a newtoni mechanika, mindig is mer�ltek fel
k�telyek, a modelleknek �lesen ellentmond� jelens�gek. Am�g
azonban egy modell a gyakorlatban sikeresen alkalmazhat�, addig
ezeket a k�telyeket a sz�nyeg al� lehet s�p�rni azzal, hogy
persze, mindig vannak kiv�telek, de a modell alapj�ban v�ve j�.
Mindig t�l messzire kell menn�nk ahhoz, hogy megtudjuk,
milyen messzire mehet�nk el. Ez t�rt�nt 2007 el�tt is, �s mivel
j� darabig nem �tk�zt�nk komoly falakba, csak a v�ls�g sor�n
ismert�k fel, hogy eddig m�r nem lett volna szabad elmenn�nk.
��j m�sorhoz �j f�rfi kell" � �nekli B�ni gr�f a Cs�rd�s-
kirdlyn�ben. A j�v�ben alighanem radik�lisan �jfajta k�zgazdas�gtani

modellekre lesz sz�ks�g akkor is, ha nem tudjuk,
pontosan mikort�l nem �rv�nyesek m�r a r�gi modellek. Az
�j modellek lehet�leg tartsanak meg min�l t�bbet abb�l, ami
a r�giekben sikeres volt, �s legyenek annyira alapvet�'en �jak,
hogy a mai vil�gban is �rv�nyesek legyenek.
A 2007-es v�ls�g megold�dhatott m�r j�val azel�tt, hogy

az �j modellek megsz�letnek �s f�leg: alaposan letesztel�'dik
az �rv�nyess�gi tartom�nyuk � ez m�g sok �vig el fog tartani.
A v�ls�gb�l val� kil�bal�s siker�lhet puszt�n att�l, hogy a rafin�lt
tudom�nyos modellek hely�t �tvette a j�zan h�tk�znapi
�sz. Ett�l a kor�bbi viharos fejl�d�s nem t�r vissza, mivel �pp a
motorj�t kapcsoltuk ki azzal, hogy az innov�ci�k sz�m�ra nehezebb�
v�lt a hitel megszerz�se. A hanyatl�s azonban meg�llt,
s�t vissza�llhat a kor�bbi, az ut�bbi n�h�ny �vtized�n�l sokkal
szolidabb n�veked�si p�lya is. Azut�n majd ha kifejl�dnek azok
az elm�letek �s modellek, amelyek �rv�nyess�gi tartom�nya a
vil�g �j �llapot�nak felel meg, tal�n visszat�rhet a l�tv�nyos
fejl�d�s id�szaka is.
LOGIKAILAG UGYANAZ, PSZICHIKAILAG NEM
Az �j modellek kidolgoz�s�nak egyik �g�retes �tja az, hogy

vegy�nk be modelljeinkbe min�l t�bbet pszichol�giai ismereteinkb�l.
Csakhogy a pszichol�gia egyik f� mondanival�ja
�ppen az, hogy az ember t�volr�l sem racion�lis l�ny abban az
�rtelemben, ahogyan a racionalit�s fogalm�t a r�gi g�r�g�k
�ta �rtj�k. Ez pedig alapvet�en ellent�tes a k�zgazdas�gtan
hagyom�nyos modelljeinek alapjaival.
K�pzelj�k el, hogy egy t�voli orsz�gban nyaralunk, �s egy

helyi l�git�rsas�g nagyon kedvez� aj�nlat�t l�tjuk. Olcs�n el-
rep�lhet�nk vel�k egy gy�ny�r� korallszigetre, ahol csod�latos

buddhista kolostorokat �s egzotikus �llatokat l�thatunk. Az�rt
�vatosak vagyunk, �s ut�nan�z�nk a l�git�rsas�g statisztik�inak.
Ha minden �vben megtenn�nk ezt az utat, akkor ezer�venk�nt
�rne benn�nket katasztr�fa. Bev�llaln�nk az utaz�st?
Az emberek t�lnyom� t�bbs�ge bev�llaln�. M�soknak viszont

�gy mondjuk el a statisztik�r�l sz�l� mondatot: �Ut�nan�zt�nk
a l�git�rsas�g statisztik�inak. Az ut�bbi tizenegy �vben
mindennap indult ide egy j�rat, �s n�gyszer t�rt�nt katasztr�fa."
�gy m�r csak nagyon kev�s ember lenne k�v�ncsi a korallszigetre,
minden csod�j�val egy�tt.
Pedig a k�t statisztika l�nyeg�ben azonos. Tizenegy �v az

m�g egy picit t�bb is, mint n�gyezer nap, �gy a m�sodik esetben
m�g ezern�l is t�bb utaz�sra jut egy katasztr�fa. Ami matematikai
szempontb�l egyenl�', az a pszichol�gia szempontj�b�l
egy�ltal�n nem biztos, hogy az. Gazdas�gi szempontb�l sem,
a l�git�rsas�g �zletmenet�ben �ri�si lesz a k�l�nbs�g, ha �gy
vagy �gy l�tjuk a statisztik�it.
Ez a fajta �kett�s l�t�s" igen �les k�rd�sekben is l�ptennyomon

felmer�l. Ments�k-e meg az ad�z�k p�nz�b�l a v�ls�g
sor�n bajba ker�lt bankokat? Sok �rv hangzott el a 2007-es v�ls�g
�veiben pr� �s kontra is. A matematikai �rvek t�bbs�ge azt
mutatta, hogy ink�bb �rdemes megmenteni �ket. Konszenzus
m�gsem alakult ki err�'l, �s hogy mi�rt nem, azt akkor �rthetj�k
meg igaz�n, ha mell�tesz�nk egy eg�szen m�sfajta k�rd�st,
amelynek a matekja ugyanaz.
A pilorus stenosis (gyomorkapu-sz�k�let) sok esetben m�r

eg�szen korai csecsem�korban jelentkezik, ilyenkor egy g�nhiba
okozza. Ezt egy rutinm�t�tnek sz�m�t� beavatkoz�ssal
meg lehet gy�gy�tani, ami a k�s�'bbi �letre semmif�le h�tr�nyt
nem okoz, s�t, az ezzel a g�nhib�val sz�letett gyerekek �ltal�ban
az �tlagn�l er�sebb testalkat�ak lesznek. Ugyanakkor
k�pzelj�k el, hogy minden ilyen (�s m�s hasonl�an egyszer�

m�t�ttel helyrehozhat� g�nhib�val sz�letett) bab�t �letben tartunk.
Ez esetben t�z-h�sz gener�ci� m�lva v�rhat�an minden
egyes ember tucatnyi �letment� oper�ci�val fogja kezdeni az
�let�t. Szeretn�nk ezt?
Teljes m�rt�kben meg�rtem, aki szerint, ha csak egy rutinm�t�ten

m�lik az am�gy eg�szs�ges gyermeke �lete, nehogy
m�r megtagadja azt t�le b�rki is. M�sr�szt azt is meg�rtem, aki
ezzel kapcsolatban az emberis�g j�v�je miatt agg�dik. Ezzel
egy�tt, az a konszenzus alakult ki, hogy az ilyen m�t�teket nem
lehet megtagadni a csal�dokt�l.
A bankok �s a csecsem�k eset�ben is a k�rd�s az, hogy �letben

tartsunk-e az ad�fizet�k p�nz�b�l valamit, ami an�lk�l nem
�letk�pes. Mindk�t esetben tudn�nk ezt a p�nzt m�s hasznos
dologra is k�lteni, p�ld�ul a gazdas�g fejleszt�s�re vagy a feln�tt
�letben el�fordul� betegs�gek hat�konyabb gy�gy�t�s�ra. Mindk�t
esetben a megmentett bank vagy ember teljes �rt�k� �letet
�lhet ut�na. �s mindk�t esetben a teljes rendszerben megl�v�
kock�zatot n�velj�k a beavatkoz�ssal. A pilorus stenosis eset�ben
azzal, hogy lehet�s�get adunk a g�nhiba �r�k�t�s�re, mintha
az nem is lenne g�nhiba � mesters�gesen �letben tartjuk ezt a
hib�s g�nt. A bankok eset�ben pedig azzal, hogy lehet�s�get
adunk a bank t�l�l�s�re �gy, mintha az nem k�vetett volna el
hib�t a v�ls�gra val� nem megfelel� felk�sz�l�ssel � mesters�gesen
�letben tartjuk azt a gondolkod�st, hogy baj eset�n az
�llam majd megment.
A bankok megment�s�nek �s a gyomorkapu-sz�k�letes csecsem�k

megment�s�nek a logik�ja ugyanaz. Ha valaki matematikai
k�rd�sk�nt kezeli, akkor ugyan�gy nem fog �rdemi k�l�nbs�get
tal�lni k�z�tt�k, mint a k�tfajta l�git�rsas�g-statisztika
k�z�tt. A tiszta racionalit�s felt�tel�re �p�t� k�zgazdas�gi modellek
egyforma v�laszt adnak a k�t k�rd�sre.
Csakhogy ami matematikailag azonos, pszichol�giailag egy�ltal�n

nem biztos, hogy az. M�s, a matematik�n k�v�li szempontok,
p�ld�ul �rzelmeink alapj�n d�nthet�nk �gy, hogy egyik
esetben ilyen k�vetkeztet�st vonunk le, a m�sik esetben pedig
olyat. P�ld�ul eg�szen m�s felt�telekkel tartunk �letben bankokat,
mint embereket.
Az ilyen d�nt�sek azonban azt mutatj�k, hogy a modell

alapvet� jav�t�sra szorul. Minden modell csak annak a k�vetkezm�nyeit
tudja megmutatni, amilyen felt�telez�sek alapj�n
�p�lt. Ha a modell arra �p�l, hogy cselekv�seink �s v�laszt�saink
t�k�letesen racion�lisak, akkor azt fogjuk l�tni, hogy mire vezet
a racionalit�s. Ez�rt �rdemes lehet valamilyen m�don belevenni
p�ld�ul a modelljeinkbe azt is, hogy eg�szen m�sfajta �rzelmeket
t�pl�lunk a bankokkal kapcsolatban, mint az emberekkel � �s
sok minden m�st is, amit megismert�nk az �rzelmek szerkezet�r�l
�s szerep�r�l az emberi gondolkod�sban.
VISELKED�S-GAZDAS�GTAN
Az ut�bbi id�kben kialakult a k�zgazdas�g-tudom�nyban egy �j

ir�nyzat, a viselked�s-gazdas�gtan (behavioral economics).192 Ez
az ir�nyzat abb�l indul ki, hogy tartsuk meg a r�gi modelljeink
m�k�d�si logik�j�t, a j�l kidolgozott matematikai �s elm�leti
alapokat, de a modellek kiindul� felt�telez�seibe �p�ts�nk be
min�l t�bbet pszichol�giai ismereteinkb�l. Persze kett�n �ll
a v�s�r, ehhez a pszichol�gusoknak is olyan egzakts�ggal kell
megfogalmazniuk az eredm�nyeiket, hogy az egy matematikai
modellbe be�p�thet� legyen � p�ld�ul ki lehessen eg�sz�teni a
modelleket egy-k�t viselked�si egyenlettel vagy pszichol�giailag
megalapozott torz�t� f�ggv�nnyel.
A 2002-es k�zgazdas�gi Nobel-d�jat Daniel Kahneman

izraeli-amerikai pszichol�gus kapta. Kahneman olyan szisztematikus

torz�t�sokat �rt le az emberi kock�zat�rz�kel�sben,
amelyek a viselked�s-gazdas�gtan hozz��ll�s�nak szellem�ben
k�zvetlen�l be�p�thet�nek bizonyultak a k�zgazdas�gtan hagyom�nyos
modelljeibe. Ezekr�l r�szletesen �rtam A p�nz evol�ci�ja
c�m� k�nyvemben.193
Miut�n a racion�lis gondolkod�sr�l kider�lt, hogy sz�tv�laszthatatlanul

�sszesz�v�d�tt a szomatikus markereink �ltal
k�zvet�tett �rzelmekkel, a k�zgazdas�gtan aligha tud megmaradni
tiszt�n a racion�lis d�nt�sek tudom�ny�nak. Ett�l m�g
a helyettes�t�sek tudom�nya marad, csak m�vel�inek �rdemes
lehet tudom�sul venni, hogy a helyettes�t�seket nagyr�szt szomatikus
markereink, azaz �rzelmek vez�rlik. Az is racion�lis
gondolkod�s, ha sz�molunk az �rzelmek �s az ezek �ltal vez�relt
viselked�sek hagyom�nyos �rtelemben t�volr�l sem racion�lis
term�szet�vel a modellek kiindul�si felt�teleinek kialak�t�sakor.
Ezt t�zte ki c�lj�ul a viselked�s-gazdas�gtan ir�nyzata.
Kahneman �s �lland� szerz�t�rsa, Amos Tversky (aki 1996-

ban elhunyt, s �gy m�r nem osztozhatott a Nobel-d�jon) sok�ig
egy�ltal�n nem sejtett�k, hogy az �ltaluk v�gzett pszichol�giai
kutat�sok ennyire �rdekesnek bizonyulnak majd a k�zgazd�szok
sz�m�ra. Richard Thaler, a Chicag�i Egyetem professzora besz�lte
r� �ket egyszer, valamikor az 1970-es �vek k�zep�n, hogy
mutass�k be eredm�nyeiket egy k�zgazd�sz-konferenci�n, �s ez
volt az els� l�p�s a Nobel-d�j fel�. Ezut�n kezdett kialakulni a
viselked�s-gazdas�gtan diszcipl�n�ja, amelyr�l m�ra m�r vaskos
tank�nyvek sz�lnak. Thaler tan�tv�nyai k�z�l a viselked�sgazdas�gtan
legismertebb k�pvisel�i George Loewensteinl" �s
Dan Ariely, akiknek �kr�d�j�t" Ariely k�nyv�nek c�me is jelzi:
K�vetkezetesen irraciondlis.195
A viselked�s-gazdas�gtan �ppen az�rt v�lt sikeress�, mert

nem szak�t radik�lisan a k�zgazdas�gtani gondolkod�s alap-
vet� racionalit�s�val. Modelljei ugyanolyan szigor� matematikai

alapokon nyugszanak, mint a hagyom�nyos modellek, csak a
kiindul�si hipot�ziseikben szerepelnek a pszichol�giai kutat�sokb�l
megismert szisztematikus, matematikusszemmel n�zve
irracion�lis m�veletek (p�ld�ul torz�t�sok) is.
Ha a viselked�s-gazdas�gtannak v�g�l nem siker�l �t�t�

erej� modellekhez vezetnie, akkor is fontos hozad�ka, hogy
r�vil�g�tott az �rzelmek szerep�re a gazdas�g m�k�d�s�ben.
A modern gazdas�g legal�bb annyira sz�l az emberi �rzelmekr�l,
mint az anyagi javakr�l. K�t r�szter�leten pedig k�l�n�sen
fontos szerepet j�tszanak az �rzelmek: az �zleti d�nt�sekben �s
a munk�val kapcsolatos motiv�ci�kban. Ezeket vizsg�ljuk meg
a k�vetkez� k�t fejezetben.
A K�OSZ A GAZDAS�GBAN
Noha k�nyv�nk t�m�j�hoz ink�bb a viselked�s-gazdas�gtan

ir�nyzat�nak gondolatvil�ga �ll k�zel, az �j modellek kidolgoz�s�nak
eg�szen m�sfajta, szint�n nagyon �g�retes �tjai is vannak.
Ezek egyike a frakt�lelm�let �s ezen kereszt�l a k�oszelm�let
alkalmaz�sa a k�zgazdas�gtanban.
A lengyel sz�let�s�, francia-amerikai matematikus, Benolt

Mandelbrot, a becs�letrend tisztje els�sorban a frakt�lok felfedez�jek�nt
ismert. Az interneten rengeteg gy�ny�r� sz�p
frakt�l tal�lhat�, aki m�g nem l�tott ilyet, �rdemes r�keresnie.
Mandelbrot �gy fedezte fel �ket, hogy olyan m�rtani alakzatokat
keresett, amelyek sk�laf�ggetlenek. Egy egyenesszakasz
p�ld�ul nyilv�n sk�laf�ggetlen, mivel ha fogjuk egy kis darabj�t
�s felnagy�tjuk az eredeti szakasz m�ret�re, akkor pontosan
visszakapjuk az eredeti szakaszt. K�rd�s azonban, hogy ezen
az egyszer� p�ld�n k�v�l vannak-e m�g m�s hasonl�an sk�-
laf�ggetlen alakzatok? Mandelbrot tiszt�n matematikai �ton

bebizony�totta, hogy ilyenek l�teznek, majd maga is meglep�d�tt,
milyen csod�latosan sz�p �br�kat kapott, amikor el�sz�r
siker�lt kirajzolnia n�h�ny ilyet 1975-ben egy mai szemmel
n�zve elk�peszt�en kis teljes�tm�ny� sz�m�t�g�p fekete-feh�r
k�perny�j�n. Az ilyesfajta alakzatokat nevezte el frakt�loknak.
Mandelbrot k�v�ncsi volt, hogy ez csak egy k�pr�zatosan

eszt�tikus matematikai konstrukci�, vagy el�fordulnak ilyen jelens�gek
a term�szetben is. Rengeteg term�szeti p�ld�t siker�lt
tal�lnia a n�v�nyek n�veked�s�t�l az �ce�nok partvonal�ig.1"
Sz�munkra most az a leg�rdekesebb, hogy azt tapasztalta, a
t�zsdei �rfolyamok g�rb�i is el�gg� nagy pontoss�ggal frakt�loknak
tekinthet�k.'
Ha r�n�z�nk egy t�zsdei �rfolyamg�rb�re �gy, hogy a v�zszintes

tengely m�rt�kegys�g�t letakarj�k, nem tudjuk megmondani,
hogy a g�rbe az �r�nk�nti, napi, heti vagy ak�r az
�ves �rfolyamv�ltoz�sokat �br�zolja-e. A legjobb szak�rt�k sem
tudj�k ezt eld�nteni, mert ezek a g�rb�k igen nagy pontoss�ggal
sk�laf�ggetlenek, azaz: frakt�lterm�szet�ek.
Mandelbrot bebizony�totta, hogy a frakt�lok olyasfajta matematikai

objektumok, mint amilyenekkel a k�oszelm�let foglalkozik.
A 207. oldalon eml�tett�k, hogy a k�oszelm�let �ltal
le�rt mechanizmus egyike lehet a term�szet alapvet� m�k�d�si
elveinek. Ha ez �gy van, akkor nem csoda, hogy a k�oszelm�let
absztrakt �rtelm�ben vett k�osz �pp�gy megjelenik az EEGg�rb�kben,
mint a t�zsdei �rfolyamg�rb�kben. Ahogy az EEG
kaotikuss�g�nak elt�n�s�t bizonyos betegs�gek el�rejelz�s�re
lehet haszn�lni, egy hasonl� el�'rejelz� eszk�z hasznosnak bizonyulhat
a t�zsdei v�ls�gok el�rejelz�s�re is. Ehhez azonban
a k�oszelm�let mint term�szeti elv �rv�nyess�gi tartom�ny�t
jobban meg kell ismerni.
A k�oszelm�leten alapul� modellek sok m�s ter�leten is

seg�thetnek a jelenlegi k�zgazdas�gi modellek gyenges�geinek,

pontatlans�gainak kik�sz�b�l�s�ben.198 Az ilyen modellek leg�g�retesebb
tulajdons�ga, hogy kezelni tudj�k a rendk�v�l ritka,
de igen nagy hat�s� esem�nyeket, amelyekkel a hagyom�nyos
modellek �ppen extr�m ritkas�guk miatt nem tudnak mit kezdeni.'"
Ma m�g nem l�tszik, melyik �ton fognak megsz�letni a j�v�

leghat�konyabb k�zgazdas�gi modelljei. Lehet, hogy a viselked�s-
gazdas�gtan hozz��ll�sa vezet sikerre, lehet, hogy a k�oszelm�let,
�s m�s �g�retes utak is vannak. Az is lehet, hogy ezek
valamif�le kombin�ci�ib�l alakulnak majd ki egy �jabb viharos
gazdas�gi fellend�l�st megalapoz� k�zgazdas�gtani elm�letek.
A k�osz �hatatlan jelenl�te a gazdas�gban �nmag�ban is

indokolja, hogy a k�zgazdas�gtan nem foglalkozik a sz�ks�glet
fogalm�val. A sz�ks�glet t�l merev dolog ahhoz, hogy a k�osz
(mint matematikai objektum) megjelenhessen benne. Az egym�ssal
t�bb�-kev�sb� helyettes�thet� v�gyak, rem�nyek, k�v�ns�gok,
�hajok viszont m�r emberi �rz�sek, amelyekr�l l�ttuk,
hogy term�szet�kn�l fogva eleve kaotikusak valamennyire, ha
eg�szs�ges emberr�l van sz�. Nem egyszer�en csak v�letlenszer�ek,
nem csup�n csak az egyedi esem�nyek kisz�m�thatatlanok,
hanem a k�oszelm�let szigor� fogalmi rendszer�nek �rtelm�ben
is kaotikus rendszert alkotnak.
Ez�rt indokolt a pszichol�gi�ban is radik�lisan szak�tani az

�emberi sz�ks�gletek" fogalomvil�g�val. Az ilyesmiket megjelen�t�
�rzelmeinket ugyan�gy k�pesek vagyunk helyettes�teni
egym�ssal, mint gazdas�gi ig�nyeinket, �s az eff�le helyettes�t�seket
l�pten-nyomon meg is tessz�k an�lk�l, hogy ez k�l�n�sebb
lelki t�r�st okozna benn�nk.
�zleti d�nt�sek
Alex nem hitt a csod�kban, m�gis �lete egyik nagy

amb�ci�ja az volt, hogy egy magyar v�llalkoz�st
eljuttasson a New York-i t�zsd�re. Mindegy volt
neki, hogy a c�g orvosi m�szerekkel, energiah�l�zatokkal
vagy ak�r j�t�kszoftverekkel foglalkozik,
csak az, amit csin�l, legyen el�gg� �j, eredeti �s
eladhat� a vil�gban.
�gy ind�totta el a n�veked�s �tj�n kis c�gemet,
amely kor�bban egyik napr�l a m�sikra �ldeg�lt
csendesen. �tvette a c�g �zleti �gyeinek int�-
z�s�t, a szakmai k�rd�sekbe viszont nem sz�lt
bele � azokban is k�vettem el komoly hib�kat,
de ezeket elfogadta mint a halad�s velej�r�it.
Hitt az elk�pzel�seimben.
�mb�r az sem lepne meg, ha kider�lne, hogy valamikor az

elej�n egy velem �lesen ellent�tes n�zeteket vall� szak�rt�t�l is
v�s�rolt egy szakv�lem�nyt. Nem az�rt, mert nem b�zott bennem,
hanem az�rt, hogy l�ssa a dolgokat az �rd�g �gyv�dje
szem�vel is. Kamaszkorunk, az 1960-as �vek korszak�nak egyik
jellemz� vicce volt: �� Ki az abszol�t �vatos? � Aki a kotonra is
kotont h�z." Harminc �vvel k�s�bb, �zlett�rsk�nt sz�mtalanszor
hallottam t�le: ��n nem is dupla, hanem tripla kotonos vagyok."
Az okoss�g titokzatos dolog, a tehets�t
m�g ink�bb az, de egyik sem titok: mindkett�
egyszer�en van �s k�sz!
�zleti d�nt�sek 243
Pszichol�giai szempontb�l Alex �zleti sikereinek kuksa az,

hogy t�k�letesen megf�r benne egyszerre egy igen er�s depreszsz�v
realizmus �s egy massz�v tanult optimizmus. A depressz�v
realizmusr�l kider�lt (86. o.), hogy bizonyos szakm�k sikeres
m�vel�s�hez elengedhetetlen alapfelt�tel. Ugyanakkor egy�ltal�n
nem z�rja ki az optimizmust.
Alex eset�ben nem velesz�letett, hanem tanult optimizmusr�l

van sz�. Ez legink�bb olyankor der�lt ki, amikor neh�z
helyzetekben egykori �zleti mentor�t id�zte: �Mindig j�n egy
k�vetkez� feladat." Val�ban, mindig j�tt az �let�ben valami
�j csoda lehet�s�ge, amin lelkesen, hittel �s a sz�ks�ges depressz�v
realizmussal tudott dolgozni. Az elm�lt �vtizedekben
aligha volt olyan h�t, de tal�n nap se sok, amikor ne mondta
volna el a kr�d�j�t: �Nincsenek csod�k." �gy nem csoda, hogy
a csod�k, amelyeken oly �llhatatosan dolgozott, nem t�rt�ntek
meg, l�trej�ttek viszont hossz� t�von m�k�d�k�pes �s nyeres�ges
v�llalkoz�sok, befektet�sek, int�zm�nyek, �p�tm�nyek.
ELS�LLYEDT K�LTS�GEK
Szinte az els�, amit az �zleti iskol�kban megtan�tanak, hogy az

egyes dolgoknak nincs k�lts�ge. K�lts�ge csakis a d�nt�seknek
van. Az el�z� fejezetben l�ttuk, egy pizza �ra nem ezer forint,
hanem mondjuk egy vajas zsemle plusz egy negyed CD, ha �pp
err�l mondtunk le ez�rt a pizz��rt. Ha egyszer a k�zgazdas�gtan
a helyettes�t�sek tudom�nya, akkor ezt �gy kell l�tni � legal�bbis
azoknak, akik a napi �zleti d�nt�seket hozz�k."' Az el�z� fejezetben
a gazdas�g �ltal�nos m�k�d�s�vel foglalkoztunk, ebben
a fejezetben pedig azoknak a szempontjait vizsg�ljuk meg, akik
a konkr�t napi �zleti d�nt�seket hozz�k.
Mi a helyzet, ha megvessz�k a pizz�t, beleharapunk, �s

meg�llap�tjuk, hogy sz�munkra szinte ehetetlen. Mennyi a k�lts�ge

annak a d�nt�snek, hogy kidobjuk a kuk�ba? Az emberek
els� v�lasza �ltal�ban: ezer forint, hiszen ennyit fizett�nk ki a
pizz��rt. Esetleg csak 980, mivel egy falatnyit m�r elfogyasztottunk
bel�le. Mindkett� alapvet�en t�ves elk�pzel�s.
Az ezer forint, amit kifizett�nk a pizz��rt, m�r a m�lt�.

Els�llyedt k�lts�g, ez�rt nem szabad t�bb� sz�molni vele.
Volt-nincs. Van viszont egy �j helyzet, itt �llunk kez�nkben egy
pizz�val, amit semmi kedv�nk megenni, korg� gyomorral �s
m�g n�mi apr�p�nzzel a zseb�nkben. Els� gondolatunk, hogy
kiv�gjuk a pizz�t a kuk�ba �gy ahogy van, �s vesz�nk k�tsz�z
forint�rt egy �ri�sperecet, amivel t�bb�-kev�sb� csillap�tjuk az
�h�nket.
Ekkor hirtelen el�nk toppan valaki, �s felaj�nl k�tsz�z forintot

az �ppen csak megharapott pizz��rt. � �gy gondolkodik,
tal�n megkaphatn� ingyen is a pizz�t, amikor majd kidobjuk,
de akkor a kuk�b�l kellene kiszednie. K�tsz�z forintot meg�r
neki az, hogy majdnem tiszt�n, mind�ssze egy kis harap�ssal
kapja meg, de t�bbet nem. Alkudni nem lehet vele. Adjuk neki
oda a pizz�t k�tsz�z�rt vagy sem?
Aki ilyenkor azon gondolkodik, hogy megengedheti-e mag�nak

a nyolcsz�z forint vesztes�get, eleve rossz �ton j�r. Ha
odaadja, az nem nyoksz�z forint vesztes�g, hanem k�tsz�z nyeres�g.
Az ezer forint vesztes�get m�r elszenvedt�k. Most m�r
csak a mostani d�nt�si lehet�s�geinkkel kell foglalkozni: mik
a k�tsz�z forint�rt val� elad�s lehets�ges alternat�v�i? Az els�
gondolatunk az volt, hogy kidobjuk a pizz�t �s vesz�nk helyette
egy �ri�sperecet � enn�l egy�rtelm�en jobb k�tsz�z forint�rt tov�bbadni
a pizz�t, hiszen �gy k�l�n k�lts�g n�lk�l jutunk hozz�
az �ri�sperechez. De m�st is kezdhet�nk m�g ezzel a pizz�val.
D�nthet�nk �gy, hogy m�giscsak legy�rj�k, �s ezzel pluszk�lts�g
n�lk�l elverj�k az �h�nket, legfeljebb ut�na �melyg�nk
egy ideig. D�nthet�nk �gy, hogy a fel�t legy�rj�k egy sz�z�tven

forintos r�ntott leves k�s�ret�ben, �gy is j�llakunk �s csak kicsit
fogunk �melyegni. Esz�nkbe juthat, hogy a kuty�nk im�dja az
ilyesfajta pizz�t, mi pedig megehetn�nk az � est�re sz�nt kutyaeledel�t.
Ezek az el�nk toppant ember aj�nlat�nak az alternat�v�i
� az egyetlen k�rd�s, hogy ezek k�z�l valamelyik lehet�s�g
t�bbet �r-e nek�nk az � aj�nlat�val el�rhet� lehet�s�gn�l? Egy
azonban biztos: az ezer forinthoz, a pizza eredeti �r�hoz mindennek
m�r semmi k�ze nincs. Az most m�r els�llyedt k�lts�g.
Mindez nagyon logikusan hangzik, m�gis neh�z ezt a gondolkod�sm�dot

igaz�n magunk�v� tenni, mert ellenkezik az
intuit�v �rz�seinkkel. Az �zleti iskol�kban is eltart egy darabig,
am�g a hallgat�knak v�r�kk� v�lik, hogy a m�ltbeli k�lts�g nem
k�lts�g, az a mostani d�nt�sben teljesen figyelmen k�v�l hagyand�
dolog. N�melyik ilyen iskol�ban tan�t� koll�g�m szerint
csak a legjobb hallgat�k �rtik ezt meg igaz�n m�lyen.
Ez a gondolkod�s az�rt ellenkezik h�tk�znapi intu�ci�nkkal,

mert �ltal�ban �gy k�pzelj�k el az �zletet: az�rt k�lt�nk
valamire, hogy azut�n nyeres�ggel tov�bbadhassuk, k�zben m�g
valami saj�t hozz�adott �rt�ket is hozz�t�ve. Innen n�zve val�ban
abszurdnak t�nik az els�llyedt k�lts�g fogalma. Ha k�s�bb
m�r nem vehetj�k figyelembe a beszerz�s k�lts�geit, akkor mi
�rtelme van b�rmikor b�rmit is beszerezni?
Az�rt van �rtelme k�lts�geket felv�llalni, mert abban rem�nyked�nk,

ennek seg�ts�g�vel sz�munkra kedvez�bb� tudjuk
alaldtani a j�v�t. Arr�l �lmodozunk, hogy megvesz�nk valamit,
ami �nmag�ban nem k�l�n�sebben �rdekes dolog, csin�lunk
vele valami �rdekeset, �s amikor a piac megl�tja, mi j�tt l�tre,
akkor r�j�n, mennyivel szebb �gy a vil�g, �s ezzel magasra fel�rt�keli
a term�k�nket.
Ez a rem�ny�nk vagy bev�lik, vagy sem, de amikor el�'�ll

a j�v�beli helyzet, akkori d�nt�s�nkben m�r csakis az akko-
ri szitu�ci� fog sz�m�tani. Ami m�lt, az elm�lt. A k�nyvel�k

persze ut�lag majd �sszesz�molj�k az �sszes kiad�st �s bev�telt,
�s megmondj�k, hogy �sszess�g�ben mennyire volt nyeres�ges
vagy vesztes�ges a c�g�nk tev�kenys�ge. Ennek a tanuls�gait
persze levonhatjuk a j�v�beli d�nt�seink jav�t�sa �rdek�ben, de
azokban is mindig kiz�r�lag azok a t�nyez�k j�tszanak majd
szerepet, amelyeket itt �s most tudunk kontroll�lni � bele�rtve
mindazt, amit�l azt rem�lj�k, hogy kedvez�'en befoly�solhatj�k
a j�v�beli helyzet�nket.
A JELEN A J�V� M�LTJA
Az els�llyedt k�lts�g egy�ltal�n nem negat�v fogalom, semmif�le

rezign�lts�gnak nem szabad hozz� kapcsol�dnia. S�'t, �ppen
ez a fogalom seg�t abban, hogy t�nyleg ki tudjuk akn�zni a j�
gazdas�gi helyzeteket.
Ha re�lisan kalkul�lunk, akkor nagyj�b�l az esetek fel�ben

alulbecs�l�nk �s a m�sik fel�ben fel�l. Nem mindegy azonban,
mikor mennyire t�ved�nk. Mondjuk az esetek fel�ben nagyj�b�l
j�l becsl�nk, a negyed�ben l�nyegesen al� �s a negyed�ben
l�nyegesen f�l�. Ez azt jelenti, hogy az esetek negyed�ben
a k�s�'bbi t�nyleges helyzet l�nyegesen jobb lesz, mint amire
kor�bban sz�m�tottunk. Val�ban, meglep�en sokszor tal�ljuk
magunkat jelent�sen jobb helyzetben, mint amit rem�lt�nk.
Ilyenkor kifejezetten el�ny�s, hogy nem sz�molunk az els�llyedt

k�lts�gekkel, mert �gy nem jut esz�nkbe, mennyire
olcs�n ker�lt�nk ebbe a remek helyzetbe. Ez�rt nyugodtan,
felh�tlen�l kihaszn�lhatjuk az �ppen ad�d� j� lehet�s�get, nem
fog vissza benn�nket semmi olyan �rz�s, hogy m�r kevesebb�rt
is b�'ven meg�rn� odaadni a term�k�nket.
Egyszer egy k�lf�ldi t�rgyal�son a partner mellbev�g�an

nagy �sszeget lett volna hajland� fizetni valami�rt, amit mi

az adott helyzet�nkben igen k�nnyen meg tudtunk csin�lni.
Sajnos rajtam azonnal l�tszott, hogy ez nek�nk nem neh�z feladat,
ami �ri�si �zleti vesztes�get okozott. A t�rgyal�s kor�bbi
szakaszaiban m�g sz�ks�g volt r�m, mert a fejleszt�s �ltal�nos
ir�nyair�l volt sz�, �s a t�rgyal�s olyan hirtelen alakult �t egy
konkr�t dologr�l adand� aj�nlatba, hogy Alexnek nem volt m�dja
diszkr�ten megszabadulni t�lem.
Alex nem bl�ff�lni akart, nem ebben akad�lyoztam meg.

Abban g�toltam meg, hogy �rv�nyes�tse jelenlegi el�ny�s helyzet�nket,
amely a kor�bbi fejleszt�seink m�ra m�r els�llyedt
k�lts�geinek volt k�sz�nhet�. �n csak annyit l�ttam, hogy mi
most k�nnyen, olcs�n meg tudjuk oldani az adott probl�m�t. (5
azonnal �tl�tta azt is, hogy �ppen az�rt tudjuk most k�nnyen
megoldani, mert kor�bban j� ir�nyba haladtunk, �s most van
itt az ideje, hogy ezt �rv�nyes�ts�k.
Alex sohasem volt hajland� olyan k�rd�sre v�laszolni, mint

�De mennyibe ker�l ez nektek t�nyleg?". Ez ugyanolyan ostoba
k�rd�s, mint az el�z� fejezet k�rd�se: �Fontosabb neked a
vizsga, mint �n?" Erre a k�rd�sre is a leghat�konyabb az orosz
hozz��ll�st alkalmazni, ostoba k�rd�sre nincs v�lasz.
Nincs olyan, hogy �t�nyleges k�lts�g", csak az adott pillanatban

�rv�nyes piaci helyzet van, amire minden szerepl� m�s
szempontb�l van jobban vagy kev�sb� felk�sz�lve. Aki jobban
fel van k�sz�lve, annak mag�n�gye, hogy ezt milyen m�ltbeli
esem�nyeknek, milyen els�llyedt k�lts�geknek k�sz�nheti. Lehet,
hogy okos, el�rel�t� int�zked�seknek, �s az is lehet, hogy
egy m�ltbeli cs�nya buk�snak, p�ld�ul egyszer beszerzett sok
felhaszn�lhatatlannak bizonyult anyagot, ami az�ta ott porosodik
a rakt�r�ban, de ehhez a feladathoz �ppen felhaszn�lhat�.
Egyik esetben sem besz�lhet�nk azonban mostani �t�nyleges
k�lts�gr�l", mivel most m�r nem kell err�'l d�nt�st hozni.
Mondj�k, a jelen a j�v� m�ltja. Gyakran �ppen az�rt �rdemes

ma egy k�lts�get bev�llalni, hogy az holnapra m�r els�llyedt
k�lts�g legyen. Az els�llyedt k�lts�gek haszna az is, hogy most
m�r nem kell vel�k foglalkozni, �s �gy koncentr�lhatunk a jelenlegi
helyzet l�nyegi elemeire. P�ld�ul arra, hogy mennyit is
�r val�j�ban itt �s most az a munka, amit am�gy k�nnyen meg
tudunk csin�lni.
A gazdas�gi d�nt�sek val�j�ban nem t�rgyakr�l vagy p�nzekr�l

sz�lnak, hanem j�v�k�pek k�z�tt v�logatunk. Amikor a
pizz�t megvett�k, azt k�pzelt�k, a k�zelj�v�ben egy j��z� eb�d
ut�n lesz�nk, �s erre �r�mmel lecser�lt�k azt a j�v�k�pet, hogy
elt�mj�k a bend�nket egy vajas zseml�vel �s legyen egy negyed
CD-nk. Amikor kider�lt, hogy a pizza nem eg�szen olyan,
mint rem�lt�k, akkor az eredeti j�v�k�p visszavonhatatlanul a
semmibe foszlott. A negyed CD viszont m�r fel sem mer�lt,
megint eg�szen m�sfajta j�v�k�pek k�z�l kellett v�lasztanunk,
ebben szerepet j�tszott p�ld�ul a hirtelen el�nk toppant ember
eb�dje vagy a kuty�nk esti �r�me is.
Min�l nagyobb horderej� egy gazdas�gi d�nt�s, ann�l ink�bb

a j�v�k�pekr�l sz�l val�j�ban. Amikor p�ld�ul egy �j partnerrel
megy�nk randizni, nem egy term�ket helyettes�t�nk egy
m�sikkal, hanem egy komplett j�v�k�pet.2�1 �s persze a randi
is egyfajta gazdas�gi d�nt�s, mivel helyettes�t�sr�l sz�l � vagy
legal�bbis erre is �rv�nyes a gazdas�g logik�ja, mint ahogy az
el�z� fejezetben a vizsg�ra val� tanul�sra is �rv�nyes volt.
PROFI �ZLETI D�NT�SHOZ�K
Az�rt neh�z az �zleti iskol�k hallgat�inak igaz�n m�lyen elsaj�t�taniuk

az els�llyedt k�lts�gek kezel�s�t, mert alapjaiban mond
ellent h�tk�znapi gondolkod�suknak, �rz�seiknek. Szomatikus
markereink a m�lt tapasztalatait s�r�tik egy �rzelmi jelbe, mik�zben

az els�llyedt k�lts�gek helyes kezel�s�nek l�nyege �ppen
az, hogy a m�lt nem j�tszik semmilyen szerepet a jelenlegi
d�nt�sben. Ezt az ellentmond�st csakis tanul�ssal, gyakorl�ssal,
szakszer� kognit�v s�m�k, s ezeknek megfelel� speci�lisan �zleti
szomatikus markerek kialak�t�s�val lehet megfelel�en kezelni.
Az �zleti d�nt�shoz�k �zlettel kapcsolatos �rzelmei eg�szen
m�smilyenek, mint m�s emberek�.
Egy profi �zleti d�nt�shoz� szakmai, azaz az �zlettel kapcsolatos

szomatikus markerei is a kor�bbi �zleti tapasztalatait
fejezik ki �rzelmi jelek form�j�ban. K�l�n kognit�v s�m�i alakultak
ki arra, hogy a m�lt egy nagyon speci�lis fajta eml�knyomait,
az els�llyedt k�lts�gekkel kapcsolatos �rz�seket kezelje, azokat
lev�lassza a d�nt�shoz�s sor�n.
Alext�l is sz�mtalanszor hallottam ilyesmit: �Pedig mennyit

k�lt�tt�nk m�r erre a dologra." Mint mindenkiben, �benne is
megjelennek ezek az �rz�sek, �s egy h�tk�znapi p�rbesz�dben
engedi is �ket sz�hoz jutni, de a szakmai d�nt�sekben nem.
Ez�rt volt sz�m�ra l�nyeg�ben mindegy, milyen konkr�t szakter�leten
m�k�dnek a c�gei. � �ltal�ban az �zlet (vagy ahogy
n�ha fogalmaz: a p�nzcsin�l�s) nagymestere, ezzel kapcsolatban
fejlesztette ki mag�ban azt a bizonyos n�h�ny t�zezer kognit�v
s�m�t (196. o.) Az, hogy ezt a tud�st konkr�tan milyen ter�leten
m�k�d� c�gre alkalmazza, ugyanolyan mell�kes sz�m�ra,
mint egy matematikusnak az, hogy konkr�tan mire alkalmazza
a matematikai appar�tus�t.
Persze ez is csak bizonyos hat�rok k�z�tt �rv�nyes. L�ttuk,

hogy a szelf�nk is ugyanazokon a csatorn�kon kereszt�l tov�bb�tja
az �zeneteit a tudatos feldolgoz�s sz�m�ra, mint a szomatikus
markerek. Az is �rzelmi k�rd�sk�nt jelentkezik, hogy
egy adott ter�let vagy tev�kenys�gforma �sszeegyeztethet�-e
�ltal�nos �ndefin�ci�nkkal. Ak�rmilyen �g�retes �tleteim lettek
volna mondjuk a doh�nyipar vagy a fegyveripar ter�let�n, Alex

abba a c�gbe biztosan nem sz�llt volna be. De egy olyan �tletet
sem t�mogatott volna, amelyr�l �gy �rzi, hogy az adott t�m�ban
itt Magyarorsz�gon nem lehet �rdemben labd�ba r�gni. Ez
esetben ha szem�lyesen seg�teni akar egy bar�tj�n, akkor abban
seg�t neki, hogy mihamarabb egy olyan helyen tal�lja mag�t,
ahol m�r csak rajta m�lik, siker�l-e igaz�n labd�ba r�gnia.
A profi �zleti d�nt�shoz�nak az �zleti d�nt�shoz�s a szakm�ja,

ehhez �rt, ebben alakultak ki a szakmai kognit�v s�m�i.
Ezekre csak egy p�lda volt az els�llyedt k�lts�gek kezel�se, ide
tartozik az �zleti gondolkod�s sz�mos m�s aspektusa is.
Az �zleti d�nt�shoz�k lehetnek eg�szen k�l�nb�z� szakmai

szinteken ugyan�gy, mint b�rmelyik m�sik szakma k�pvisel�i.
Akinek szakm�ja az �zleti d�nt�shoz�s, �s ezzel kapcsolatban
fejl�d�tt ki n�h�ny t�zezer kognit�v s�m�ja, annak err�l alakult
ki nagymesteri intu�ci�ja, �' az �zlet nagymestere. Akinek
n�h�ny ezer kognit�v s�m�t siker�lt kialak�tania ezen a ter�leten,
az szak�rt� �zleti d�nt�shoz�, �s ugyan�gy vonatkozik
r� minden, ami �ltal�ban b�rmelyik m�s szakma szak�rt�j�re
�rv�nyes.' Egy szak�rt� puszt�n a szaktud�sa r�v�n nagyon
sok olyan probl�m�t meg tud oldani, amit puszt�n intelligenci�b�l,
speci�lis hozz��rt�s n�lk�l biztosan nem siker�l.
Az �zleti d�nt�shoz�s ter�let�n is �rv�nyes, hogy szak�rt�

sok van. B�rmilyen szakma szak�rt�it ki lehet k�pezni iskol�kban,
tiszt�n racion�lis eszk�z�kkel, j�l meghat�rozott tananyag
megtan�t�s�val �s sz�mon k�r�s�vel. Nagymester viszont itt
is csak a legtehets�gesebbekb�l lesz, �s azokb�l is csak sok �v
tanul�s �s gyakorl�s ut�n. A nagymesteri intu�ci� az �zleti d�nt�sek
ter�let�n is sok olyan probl�ma megold�s�t teszi lehet�'v�,
amivel kapcsolatban a szak�rt� csak a s�t�tben tapogat�zik.
A P�KERJ�T�KOS MINT �ZLETI D�NT�SHOZ�
Ebben a r�vid szakaszban felt�telezni fogom, hogy az Olvas�

ismeri a Texas Hold'em p�ker szab�lyait �s szakkifejez�seit.
Ezek ismertet�se sajnos sz�tfesz�ten� k�nyv�nk kereteit, viszont
a p�ker p�ld�j�val annyira l�tv�nyosan illusztr�lhat�, amit az
�zleti d�nt�sekr�l mondtunk, hogy nem volt sz�vem lemondani
err�l. Aki nem ismeri a Texas Hold'em p�kert, az nyugodtan
olvassa ezt a szakaszt �gy, hogy csak a �zen�j�t" k�veti, a pontos
r�szleteket nem.
K�pzelj�k el, hogy a lapunk:2"
�T�
�T�
7. * �
Turn ut�n vagyunk, m�g egy lap ker�l majd az asztalra,

ahol jelenleg ezek a lapok sorakoznak:
A A
ob ob
'6'
V 1�:r
T, �4*
A kassz�ban 1500 forint gy�lt eddig �ssze, �s most az egyetlen

m�g j�t�kban lev� riv�lisunk 500 forintot h�vott. H�rom
v�laszt�sunk van: eldobhatjuk a lapunkat, amivel a kassz�t �t-
engedj�k az ellenfel�nknek, tarthatjuk a t�tet, �s akkor leker�l

az asztalra az �t�dik lap is, vagy emelhetj�k a t�tet. A jelenlegi
helyzetben nincs �rtelme emelni a t�tet, a lapok mostani �ll�sa
szerint m�g egy bl�ff& sem tudn�nk legy�zni. Viszont 500 forintot
meg�rhet az es�ly, hogy �t�dikre az asztalon megjelenik
egy t�zes vagy egy �t�s, �s akkor sorunk lesz. R�ad�sul ha ez j�n,
akkor eg�szen biztosan nyer�nk, ellenfel�nknek nem lehetnek
olyan lapok a kez�ben, amellyel megveri a sorunkat.
A megad�s �s a dob�s k�z�tt kell teh�t d�nten�nk. El�sz�r

is kisz�moljuk, mekkora az es�lye annak, hogy �t�dikre
t�zes vagy �t�s j�jj�n. Azt kapjuk, hogy ez 17,4%. Ennyi a nyer�si
es�ly�nk, ha tartjuk a t�tet, azaz mi is betessz�k az 500 forintot.
Ez esetben ha nyer�nk, megnyerj�k a jelenleg bent l�v�
2000 forintot. Csak akkor �rn� meg ez�rt 500 forintot kock�ztatni,
ha a nyer�si es�ly�nk legal�bb 20% lenne � az azonban
csak 17,4%. A matematika teh�t azt mondja, hogy nem
�ri meg 500 forintot kock�ztatni, hagyjuk ink�bb a bankot az
ellenf�lnek.
Van, aki ezt vitatja, mert nem vett�k figyelembe, hogy a

kassz�ban lev� p�nz egy r�sze t�l�nk sz�rmazik. Igen, a kaszsz�ban
�sszegy�lt p�nz egy r�sz�t val�ban mi tett�k be oda, de
af�l�tt most m�r semmif�le d�nt�si lehet�s�g�nk nincs � az m�r
ott van �s nem n�lunk. A tapasztalat azt mutatja, hogy akinek
m�g ezut�n is tov�bb kell magyar�zni az els�llyedt k�lts�g fogalm�t,
az t�bbnyire vesz�t a p�kerben. A p�ker a gyakorlatban
alaposan igazolja azt, amit az �zleti iskol�kban tan�tanak az
els�llyedt k�lts�gekr�l.
Viszont m�s �rvek is sz�lnak amellett, hogy rosszabb es�ly�nk

dac�ra se engedj�k m�g �t a bankot az ellenf�lnek. Az
�t�dik lap felfed�se ut�n lesz m�g egy licit, amelyben ha nem
egy nek�nk kedvez� lap (t�zes vagy �t�s) j�n, akkor azonnal
megadjuk magunkat, �s biztosan nem lesz egy fill�r tov�bbi
vesztes�g�nk sem. Ha viszont kedvez� lap j�n � nos, ez egy

olyan j�v�beli helyzet, ami ak�r �ri�si nyeres�ggel kecsegtethet.
Mi van p�ld�ul, ha t�zes j�n, �s ellenfel�nkn�l egy �sz �s

egy t�zes van? Ellenfel�nk ez esetben szinte biztos lesz benne,
hogy az � kez�ben van a nyer� lap, hiszen kiz�r�lag egy olyan
lappal lehet �t legy�zni, mint ami �pp n�lunk van. Egy ilyen
helyzet hatalmas nyerem�nnyel kecsegtet. Nem sz�molhat� ki
pontosan, mekkor�val, az nagyon sok mindenen m�lik � m�g
azon is, hogy majd a j�v�ben mennyire �gyesen vagy �gyetlen�l
haszn�ljuk ki a kedvez� helyzet�nket. Nem is �rdemes
enn�l tov�bb pontos�tani, el�g, ha nagyj�b�l sejtj�k, mekkora
potenci�lt hordoz sz�munkra egy ilyen lehet�s�g.
Egy gazdas�gi d�nt�s sor�n j�v�k�pek k�z�tt v�logatunk.

Egy ilyen j�v�k�p�rt, mint amit ez a p�kerszcen�ri� mutat,
�rdemes lehet ak�r komolyabb �ldozatot is meghozni. F�leg
akkor, ha el�re pontosan tudhatjuk, hogy amennyiben a dolgok
rosszul alakulnak, akkor tov�bbi vesztes�gek n�lk�l kimenek�lhet�nk
a helyzetb�l.
A NAGY TITOK
Amikor bemutat� �r�t tartok posztgradu�lis �zleti k�pz�seinkr�l,

t�bbnyire akad valaki a k�z�ns�gben, aki megk�rdezi: ��s
ugye itt mondj�tok el a nagy titkokat, j� p�nz�rt?" Mindig kiakadok
ett�l a k�rd�st�l. Nem az�rt, mert tan�ri m�lt�s�gomban
s�rt � abban is s�rt, de nem ez a f� baj vele. Ez a k�rd�s olyan
m�ly romlotts�got fejez ki a k�rdez� r�sz�r�l, amit a tan�t�ssal
m�r nem tudok kompenz�lni. Ha az lenne a helyzet, amit a k�rd�s
sejtet, azonnal el kellene zavarni engem az egyetemr�l is �s
az �zleti k�pz�sr�l is, mert nemcsak etik�tlan lenn�k mindk�t
helyen, hanem sz�nvonaltalan is.
Az �zleti k�pz�seken nagyj�b�l ugyanazt a tananyagot

mondom el, mint a tudom�nyegyetemen, csak nem h�sz�ves,
hanem harminc-negyven �ves vagy m�g id�sebb hallgat�knak,
akik �retts�g�k �s tapasztalts�guk r�v�n eg�szen m�st vesznek
le bel�le. �gy m�shova ker�lnek a s�lypontok, �s a hallgat�k
m�sfajta k�rd�seket tesznek fel. Ett�l val�ban m�smilyen lesz
az �ra, mint a norm�l egyetemi oktat�sban. Nem az�rt, mert
itt elmondok valami olyat, amit ott nem, hanem az�rt, mert itt
megk�rdeznek olyasmiket, amiket ott nem. Az �zleti k�pz�sek
tapasztalt, sokat l�tott hallgat�i kiprovok�lnak olyan v�laszokat
�s gondolatokat, amelyeknek a h�sz�ves hallgat�k sz�m�ra
�rtelme sem lenne.
A k�tfajta hallgat�s�g eg�szen k�l�nb�z� fajta szomatikus

markerekkel �rkezik az iskol�ba, m�smilyen az �rzelmi hozz��ll�suk,
�s ez�rt eg�szen m�sk�nt kell nekik tan�tani ugyanazt
a tananyagot is. Az egyetemi hallgat�k eset�ben p�ld�ul sok
esetben hat�sos id�zni a nagy bokszol�t, Muhammad Alit. � azt
mondta egyszer egy interj�ban, amikor a riporter szembes�tette
fiatalkori elveivel: �Aki �tven�vesen ugyan�gy l�tja a vil�got,
mint h�sz�vesen, az harminc �vet elpazarolt az �let�b�l." Ez a
posztgradu�lis �zleti k�pz�sek hallgat�i sz�m�ra m�r term�szetes,
�k �pp az�rt vannak itt, mert m�sk�ppen akarj�k l�tni
a dolgokat, mint ahogyan kor�bban l�tt�k.
Amikor a bemutat� �r�n felteszik a k�rd�st a nagy titkokr�l,

�ltal�ban valami ilyesmit v�laszolok: �Na figyelj! Most r�gt�n
elmondom neked a nagy titkot, ingyen, ez�rt ne k�ltsd a p�nzedet
erre a dr�ga iskol�ra. A nagy titok az, hogy nincs titok."
Ezzel �ltal�ban a k�rdez�'t elvesz�tj�k, '�' nem lesz a hallgat�nk,
nyer�nk viszont n�h�ny olyan hallgat�t, aki t�nyleg tud profit�lni
ebb�l a k�pz�sb�l.
Magyar embernek a nagy titokr�l akaratlanul is Kazinczy

Ferenc epigramm�ja jut esz�be: �J�t s j�/! Ebben �ll a nagy ti-
tok. Ezt ha nem �rted / Sz�nts �s vess, s hagyjad m�snak az

�ldozatot." Sohasem �rtettem, mit is akar ez a vers mondani,
�s mindig volt egy rossz �rz�sem, hogy valami fontos hi�nyzik
bel�lem, ami miatt nem �rtem.
Nemr�giben felszabadult �r�mmel olvastam Illy�s Gyula

ezzel kapcsolatos �regkori napl�jegyzet�t:2" �Vagyis menj parasztnak?
Azaz eszedbe se jusson a m�veltek k�z� keveredni,
�r�stud�khoz k�zel�teni? (...) A titkot m�ig nem �rtem. A n�pp�rti
Kazinczy itt n�pellenes? Nem. Csak nem j�l s nem j�
verset �rt." Illy�s Gyula �regkor�ra ki merte mondani Kazinczy
vers�r�l, hogy a kir�ly meztelen, �s ezzel bennem is elrendezett
egy k�zel n�gy �vtizedes k�telyt.
Ezzel egy�tt, mindig is izgatott, hogy mi lehet az amerikaiaknak

az a nagy titka, amit�l kiemelked�en hat�konyan tudnak
m�k�dni, cs�cstechnol�gi�kat tudnak kifejleszteni �s egy
f�l �vsz�zadon �t a vil�g vezet� gazdas�gi hatalma tudtak lenni.
Ez nemcsak engem izgatott. Amikor Charles Handy, az angol
�zleti tan�csad� 1965-ben az akkor alap�tott London Business
School tan�ra lett, elk�ldt�k Amerik�ba a mai MBA-iskol�k
egyik el�'dj�re. Handy ezt �rja:2" �Az MIT Sloan-kurzus�n
csup�n azt tanultam meg, hogy f�l�sleges volt odamennem �
ezt viszont nem tudtam volna meg, ha nem megyek oda. Azzal
a meggy�z�d�ssel utaztam Amerik�ba, hogy �k rejtegetnek
el�l�nk valami tud�st, valami b�lcsess�get. Nekem az a dolgom,
hogy ebb�l ellessek valamit, �s sz�pen hazacsemp�sszem
Eur�p�ba."
Handy d�bbenten tapasztalta, hogy amit ott l�tott, annak

t�lnyom� r�sz�t m�r addig is tudta a gyakorlatb�l. �R�bukkantam
persze egy-k�t val�ban �gyes �j m�dszerre is, de az anyag
nagy r�sze az elm�let szintj�re emelt h�tk�znapi b�lcsess�g volt.
M�gsem volt ez k�rba veszett id�, mert igencsak megn�velte
az �nbizalmamat." Val�ban, majdnem akkora �nbizalma lett,
mintha amerikainak sz�letett volna, �s az anyatejjel sz�vja mag�ba

az amerikai �lmot.
J�t s j�l � ha csak ennyi lenne az amerikaiak nagy titka,

akkor mi sz�zszor jobbak lenn�nk, hiszen Kazinczy ezt m�r
akkor el�rulta nek�nk, amikor �k m�g nem is sejtett�k, milyen
v�res polg�rh�bor� v�r r�juk. Nem ez a nagy titok. Kazinczy
epigramm�j�nak m�sodik fele pedig egyszer�en bl�ff. Valahogyan
be kellett fejezni a verset, �s nem lehetett jobban, mert
maga az alapgondolat volt t�ves. K�tsz�z �ve bed�l�nk egy j�l
siker�lt bl�ffnek.
Amerika nagy titka nem az, hogy �j�t �s j�l", ez ugyanis

minim�lk�vetelm�ny. Egy �tlagos k�pess�g� amerikai tudja,
hogy aki okos �s tehets�ges, az akaratlanul is jobban csin�lja azt,
amit csin�l, mint �, aki �tlagos, teh�t kev�sb� okos �s tehets�ges.
Mostani ismereteinkkel �gy is mondhatn�nk, hogy az okosabb
embernek �rnyaltabb kognit�v s�m�i vannak �s okosabb, hat�konyabb
szomatikus markerei.
Az �tlagos amerikai ez�rt nem irigyli a n�la jobbakat, hanem

�rgus szemekkel figyeli, azok mit �s hogyan csin�lnak.
Nem ellesni akarja a titkukat, hanem egyszer�en csak leut�nozni
azt, amit �s ahogyan csin�lnak. Ezt a c�lt t�zi ki, �s k�zben
nem b�nja, ha esetleg nem �rti, hogy pontosan mi is az, amit
a legjobbak csin�lnak �s mi�rt csin�lj�k �gy. Ut�noznival�t
keres, nem titkot.
Az amerikaiak kuksfogalma a best practice, a legjobban bev�lt

gyakorlati megold�sok � ezt igyekeznek k�vetni, az iskol�kban
ezt elemezik �s rendszerezik, azaz: ezt emelik az elm�let
szintj�re. Az�rt kell az iskol�kban elemezni �s rendszerezni a
best practice-t, hogy a kev�sb� okosak �s tehets�gesek is k�zel
ugyanannyira hat�konyak lehessenek, mint a legjobbak. Furcsa
�rz�s �gy tan�tani: a hallgat�k t�bbs�ge mint a szivacs sz�vja
mag�ba a tudnival�kat, mik�zben a legokosabbak forgatj�k a
fej�ket jobbra-balra, l�tszik rajtuk, hogy f�lszavakb�l �rtik, mir�l

van sz�, �s egyre csak azon j�r az agyuk, mit csin�ln�nak
�k m�sk�pp.
206
A legjobbak m�st fognak csin�lni, titok n�lk�l,
puszt�n okoss�gb�l �s tehets�gb�l, �rz�sb�l �s tud�sb�l, �s az is
a best practice r�sz�v� v�lik majd, lehet azt is elemezni �s rendszerezni.
Holnap m�st fogunk tan�tani, mint ma.
Az okoss�g persze titokzatos dolog, a tehets�g m�g ink�bb

az, de egyik sem titok: mindkett� egyszer�en van �s k�sz. Az
okosak �s tehets�gesek nem az�rt nem �rulj�k el a titkaikat,
mert f�ltik �ket, hanem az�rt, mert maguk sem tudj�k �ket.
�rzelmileg, zsigerileg v�lasztanak j� megold�sokat, mert ilyen
�zleti kognit�v s�m�ik �s szomatikus markereik alakulnak ki.
Nem az�rt okosak �s tehets�gesek, mert valaki megs�gta nekik
a nagy titkokat, hanem az�rt csin�lj�k j�l a dolgokat, mert
okosak �s tehets�gesek. �k az �zlet nagymesterei.
�ZLETI K�PESS�GEK
Az �rzelmi inteni gencia c�m� fejezetben l�ttuk, hogy az emberi

k�pess�gek egy r�sze szorosan �sszef�gg az IQ-val, l�nyeg�ben
az IQkomponens�nek tekinthet�, m�s r�sz�k pedig speci�lis
k�pess�g. Ez ut�bbiak egy bizonyos szintig nagyon er�sen
egy�tt j�rnak az IGval, af�l�tt viszont teljesen f�ggetlenek
att�l.
B�r nem l�ttam kifejezetten ilyen ir�ny� kutat�st, tan�ri

�s tan�csad�i tapasztalatom egy�rtelm�en arra utal, hogy a sikeres
�zleti d�nt�sek meghoz�s�hoz sz�ks�ges k�pess�g a speci�lis
k�pess�gek k�z� tartozik. Az �rzelmi intelligencia c�m�
fejezetben l�ttuk, hogy a speci�lis k�pess�gek �sszef�gg�se az
IQval mindig nagyon hasonl� mint�zatot mutat, f�ggetlen�l
att�l, hogy konkr�tan mif�le szakter�letr�l van sz�. Ha egy
�br�n az x-tengelyen az IQvan, az y-tengelyen pedig az �ppen

vizsg�lt speci�lis k�pess�g, akkor az �bra �gy n�z ki, mint egy
palacsintas�t� (181. o.)
Az �zleti k�pess�g eset�ben a palacsintas�t� nyele viszonylag

hossz�, �s az �bra csak a 120-as I Qf�l�tt kezd kikerekedni.
Eszerint az �zlet viszonylag er�sen IQ=ig�nyes dolog. Mostani
ismereteinkkel ez m�r nem meglep�, mivel az �zlet sikeres vitele
meglehet�sen nagy m�rt�kben ig�nyli az adott kultur�lis
k�rnyezetben val� j� t�j�koz�d�s k�pess�g�t, �s az �rzelmi intelligencia
c�m� fejezetben l�ttuk, hogy az IQ�ppen err�l sz�l.
M�sr�szt az �zleti d�nt�shoz�s eg�szen m�sfajta k�szs�geket

is ig�nyel. P�ld�ul egy bizonyos fajta fant�zi�t, amelynek
seg�ts�g�vel rendk�v�l hom�lyos j�v�k�peket tudunk magunk
el� vet�teni �s ezeket �ssze tudjuk vetni egym�ssal. Ez m�r az
IQ_=t�l teljesen f�ggetlen k�pess�g.
Az �zleti sikerhez sz�ks�ges a d�nt�s k�pess�ge is, ez is az

IQ=t�l f�ggetlen k�pess�g. Fortinbras mondja Hamletr�l: �Bel�le,
ha meg�ri, nagy kir�ly lett volna m�g."' Ez nekrol�gnak
sz�p �s kegyes, tartalm�ban azonban teljes t�ved�s. Nem lett
volna nagy kir�ly, mert d�nt�sk�ptelen volt.
Az �zleti d�nt�shoz� nem hasonl�t a k�z�pkori vit�zre, akinek

megmondt�k, hogy mi a j� �s mi a rossz, �s ett�l �' j� lett
�s harcolt a rossz ellen. Ink�bb egy szophokl�szi, shakespeare-i
vagy ibseni dr�mai h�sh�z hasonl�t, akinek senki sem mondja
meg, mi az egyetlen j�, mivel olyan nincs. A h�s a dr�ma v�g�n
sem tudja meg, hogy az, ami�rt harcolt, j� volt vagy rossz. Ezen
csak az seg�thet, ha van egy j�l fejlett szelfie, amely a legzavarosabb
pillanatokban is egy�rtelm� ir�nyt�k�nt tud szolg�lni
sz�m�ra. Amikor III. Rich�rd �gy sz�l: ��gy d�nt�ttem, hogy
gazember leszek",' akkor fogalmazza meg a saj�t szelfi�t, �s
ez�ltal v�lik nagy form�tum� dr�mai h�ss�.
Az �zleti d�nt�shoz� v�gtelen�l mag�nyos, mert olyan em-

berekkel van k�r�lv�ve, akik azt hiszik, van olyan, hogy valami
egy�rtelm�en j� vagy rossz, �s folyton a j�t k�rik rajta sz�mon.
Az �zleti d�nt�shoz� speci�lis k�pess�geihez tartozik az is,
hogy ezt a fajta mag�nyt magabiztosan, ha kell, ak�r n�mi arroganci�val
tudja viselni. J�mbor ember ne menjen �zleti d�nt�shoz�nak.
TERVEK �S HASRA�T�SEK
Az �rzelmi intelligencia c�m� fejezet elej�n eml�tett�k a h�res

t�rt�netet az alpesi felder�t�kkel �s az �' t�rk�p�kkel. Ez az
anekdota az�rt v�lt a menedzserirodalom egyik kukssztorij�v�,
mert nagyon plasztikusan egyszerre mutatja, milyen eszk�z�kkel
k�nytelen t�j�koz�dni egy d�nt�shoz� vezet�', �s azt is,
hogy ilyen eszk�z�k seg�ts�g�vel m�gis igen gyakran c�lba �r.
Egy c�g �zleti terve eg�szen m�sfajta �rtelemben terv, mint

mondjuk egy �p�let vagy egy k�miai reakci� terve. Az �zleti
terv nem az�rt k�sz�l, hogy pontosan megval�suljon, hanem
az�rt, hogy legyen. Az �zleti terv ugyanis sokszor �nmegval�s�t�
j�slatk�nt viselkedik akkor is, ha a megval�s�t�s sor�n m�r bel�
sem n�z�nk. Olyan, mint a j�slatok a g�r�g dr�m�kban � vagy
a t�rk�p az alpesi felder�t� zseb�ben.
Egy �zleti terv az els�' bet�t�l az utols�ig hasra�t�s. Es�ly

sincs el�re megmondani, hogy pontosan mit fog a k�vetkez�
�vben t�bb sz�z ember dolgozni, �s mik�ppen fogadja be munk�juk
eredm�ny�t a piac. Viszont: egy j�l elk�sz�tett �zleti terv
szakszer� hasra�t�s; elvileg ak�r �gy is alakulhatna az �zletmenet.
Hib�i, t�ved�sei nagyj�b�l kiegyenl�tik egym�st. A j�
�zleti terv sokszor puszt�n az�rt �nmegval�s�t� hat�s�, mert
alapj�ban a best practice-re �p�l � azaz egy olyan t�rk�pre, amely
egyetlen konkr�t terepet sem �br�zol, de m�gis valamennyire
minden �zleti (vagy mondjuk alpesi) terepre �rv�nyes. Az �zleti

terv eleve f�b�l vaskarika, �s m�gis m�k�dhet.
Ha az �zleti terv �sszess�g�ben nagyj�b�l teljes�l, akkor

j� volt a terv. Ez akkor is �rv�nyes, ha val�j�ban t�volr�l sem
aszerint t�rt�ntek a dolgok. Egyszer�en csak m�k�d�tt a terv
�nmegval�s�t� term�szete. Ha pedig s�lyosan nem teljes�l a
terv, akkor van mit kielemezni. Miben t�vedt�nk annyira, hogy
azt m�r a t�bbi t�ved�s sem tudta helyrehozni? Ha az �zleti
terv val�ban szakszer� hasra�t�s volt, akkor e tanuls�gok ismeret�ben
legk�zelebb jobb tervet csin�lhatunk. Persze az is
sz�ntiszt�n hasra�t�sre fog alapulni � de szerencs�re Neumann
J�nos �ta tudjuk, hogy nemcsak a hasra�t�s, de m�g bizonyos
mennyis�g� bl�ff is sok esetben elker�lhetetlen�l sz�ks�ges
ahhoz, hogy egy optim�lis j�t�km�dot alak�thassunk ki."9
Az �zleti terv egyr�szt form�j�ban nagyon k�t�tt m�faj�

�r�sm�, m�sr�szt tartalm�ban szinte teljes szabads�got �lvez a
szerz�je. Egyetlen k�telez� eleme a vegytiszta szakszer�s�g,
a best practice alapos ismerete �s tiszteletben tart�sa akkor is,
ha a c�g val�j�ban alapvet�'en innovat�v m�don �ppen a megszokott
gyakorlatt�l akar elt�rni. A best practice az �zleti terv
�r�j�nak istene, ahogy a delphoi j�sn�� Apoll�n, aki a konkr�t
megold�sokban szint�n teljes szabads�got adott, mik�zben a
j�l bev�lt form�kat szigor�an megk�vetelte.
Az �zleti terv hasra�t�s-term�szet�nek ismerete meg�vhatja

a d�nt�shoz�t att�l, hogy t�ls�gosan, ak�r �npuszt�t�an
g�rcs�sen ragaszkodjon a tervhez, �s att�l is, hogy t�ls�gosan
hanyagul kezelje. �gy �ri el a j� terv azt, hogy val�ban �nmegval�s�t�
m�don m�k�dj�n. Nem az�rt, mert j�, hanem csup�ncsak
az�rt, mert a mindenkori best practice alapj�n lett megcsin�lva.
Nem mindegy, milyen hasra �t az ember, ha m�r hasra�t�sre
k�nyszer�l.
A D�NT�SHOZ�S FLOW-JA
Az �zleti d�nt�shoz�k egy speci�lis fajt�j�nak, a befektet�knek

nagyon pontosan k�r�lhat�rolt, r�szletes protokolljaik vannak,
mi mindent kell megvizsg�lniuk, miel�tt egy befektet�sr�l d�ntenek.
R�szletes szab�lyok �rj�k le, mib�l �ll a due diligence, a
sz�ks�ges ut�naj�r�s, aminek az elmulaszt�sa ebben a szakm�ban
f�benj�r� b�nnek sz�m�t.
Ezzel egy�tt ah�ny befektet�vel besz�lgettem egy poh�r

ital mellett, annyit�l hallottam, hogy �a befektet�s pofabiznisz".
R�n�znek a kliensre, �s ha nem tetszik az ember, eleve
nem foglalkoznak a t�m�val, ak�rmilyen �g�retes is. Ilyenkor
egy�ltal�n nem azt n�zik, hogy sz�p vagy cs�nya, vonz� vagy
tasz�t� az illet� arc, csakis azt, hogy megb�zhatnak-e benne,
v�rhat�-e ett�l az arct�l, hogy korrekt, egy�ttm�k�d� partner
lesz. Ugyan�gy egyfajta hiteless�get vizsg�lnak, mint aminek
alapj�n oly nagy pontoss�ggal �t�lj�k meg egym�s intelligenciaszintj�t.'
A befektet�k egyfajta ��zleti intelligenciaszintet"
�t�lnek meg.
Makolm Gladwell �szt�n�sen c�m� k�nyv�ben' rengeteg

p�ld�t mutat be arra, hogy �szt�n�s, els� r�n�z�sre megfogalmaz�d�
�rz�seink milyen gyakran tapintanak r� olyan igazs�gokra,
amelyeket a szak�rt�k a hosszas vizsg�lataik alapj�n
eln�zhetnek. Nyit�p�ld�ja egy �g�r�g szobor, amely v�ratlanul
teljes �ps�gben ker�lt el� egy �sat�sn�l, �s amelyet egy nagy
amerikai m�zeum doll�rmilli�k�rt megvett, miut�n a szak�rt�k
m�szereikkel k�ts�get kiz�r�an kimutatt�k, hogy val�di.
N�h�ny nagynev� szak�rt� azonban els� r�n�z�sre �szt�n�s,
er�s ellenszenvet �rzett, �s meg volt gy�z�dve arr�l, hogy a
szobor hamis�tv�ny akkor is, ha minden m�szeres vizsg�lat az
ellenkez�j�t bizony�tja. Az egyik archeol�gus n�h�ny m�sodpercig
n�zte a szobrot, majd �gy nyilatkozott: �Ez a szobor olyan,
mintha a Starbucks legjobb tejesk�v�j�ban f�rdett�k volna meg."

Nem tudta konkr�tumokkal al�t�masztani ezt az �rz�s�t, csak
�szt�n�sen �rezte, hogy a szobor k�r�l valami nem stimmel.
K�s�bb apr�nk�nt kider�lt, hogy a szobor val�ban minden

bizonnyal zseni�lis �j technik�kkal k�sz�lt hamis�tv�ny, �s a
t�rt�net�t, el�ker�l�s�t bemutat� dokumentumok is nagyr�szt
hamisak. M�ig sem siker�lt egy�rtelm�en bebizony�tani, hogy
a szobor t�nyleg hamis�tv�ny, de most m�r el�gg� egys�gesen
�gy gondolj�k az archeol�gusok. A Getty M�zeum katal�gus�ban
jelenleg a szobor k�pe alatt ez �ll: �Kr. e. 530 k�r�l vagy
modern hamis�tv�ny.
�,212
A nagymester gondolkod�sa minden szakm�ban intuit�v.

Szomatikus markerei vez�rlik, amelyeket azonban a sok t�zezer
kognit�v s�ma �ltal megtestes�tett stabil tud�s alak�t ki.
A nagymester �rzelmeire �rdemes nagyon odafigyelni akkor is,
ha nem tudja egzakt �rvel�ssel al�t�masztani �ket. �ppen az�rt
nagymester, mert az ilyen �rz�sei az esetek t�lnyom� t�bbs�g�ben
megb�zhat�an m�k�dnek.
Az �szt�n�sen �rzett negat�v �rzelmek nemcsak a nagymesterek,

hanem a k�pzett szak�rt�k eset�ben is nagyon er�s
int� jelek, mert ezek �ltal�ban a szakma tanul�sa sor�n kialakult
legmark�nsabb szomatikus markerekre alapoz�dnak. Ez�rt a
legt�bb �zleti d�nt�shoz� k�nnyen �s sz�vesen hallgat az els�'
meg�rz�s�re, amikor valamit kap�sb�l elutas�t, �s ezt j�l is teszi.
A tapasztalat azt mutatja, hogy az els�' r�n�z�sre �rzett negat�v
szakmai �rzelmek csak nagyon ritk�n t�vesek. A nem szakmai
�rz�sek eset�n ez t�volr�l sem �rv�nyes, egy els�' pillant�sra
�rzett emberi ellenszenv sokszor �tfordul rokonszenvbe vagy
ak�r szerelembe, de a sz�k szakm�ban a sok�ves tanul�s �ppen
ezt teszi nagyon ritk�v�.
Egy profi d�nt�shoz� sz�m�ra azonban a pozit�v d�nt�shez

kev�s a negat�v els� �rzelmek hi�nya, s�t m�g a hat�rozottan po-
zit�v els� �rzelmek is. Nagyon ritka az, hogy egy �zleti d�nt�shoz�
�szerelem els� l�t�sra" alapj�n d�nt. Bizonyos szakm�kban,
p�ld�ul a befektet�sek eset�ben ezt a szakma szab�lyai, p�ld�ul
a due diligence el��r�sai is lehetetlenn� teszik. De m�g ha valaki
tiszt�n csak a saj�t p�nz�r�l, csakis a saj�t felel�ss�g�re d�nt,
mint p�ld�ul Alex, akkor sem mond els� benyom�sra igent.
Nemet gyakran mond �gy, de igent soha. Ennek oka nemcsak
a negat�v tapasztalatok, hanem az is, hogy kifejezetten �lvezi a
d�nt�ssel kapcsolatos proced�r�t, mert az �nmag�ban is kiv�l�
flow-forr�s.
A boldogs�g pszichol�giaja c�m� fejezetben a flow bemutat�s�n�l

t�bb pontban is kit�rt�nk arra, hogy milyen form�ban
�rv�nyes�l a flow adott felt�tele a gazdas�gi d�nt�shoz�sban.
Ha valaki azt a feladatot adn� nekem, hogy mondjak egy p�ld�t,
ami a lehet� legegyszer�bb m�don hordozza a flow nyolc jellemz�j�nek
mindegyik�t, az �zleti d�nt�shoz�st, a p�nzcsin�l�st
mondan�m � a sz�nak abban az �rtelm�ben, amikor az ember
nem az�rt csin�l p�nzt, hogy elk�ltse, hanem egy �ltala fontosnak
�t�lt gazdas�gi c�l megval�s�tsa �rdek�ben. Fussunk h�t
v�gig a flow nyolc jellemz�j�n a p�nzcsin�l�s vonatkoz�s�ban!
K�nny� azonosulni ezzel a tev�kenys�ggel. Teljes m�rt�kben

ig�nybe veszi a k�pess�geket. Vil�gos a c�l, egy�rtelm� �s
azonnali a visszajelz�s: �A p�nz nem m�s, mint a tapsnak az a
form�ja, amelyet az �zletember kap a produkci�j��rt."213 T�k�letesen
lehet azonosulni a feladattal, ha a d�nt�shoz� a szelfi�t
kor�bban m�r szakm�j�nak megfelel�en alak�totta ki. A kontroll
felad�sa id�nk�nt elker�lhetetlen: aki nem tud megb�zni
m�sokban, sohasem fog p�nzt csin�lni. Miut�n megtal�ltuk,
kiben b�zunk, �s kialak�tottuk a dolgok kereteit, hagyni kell
megt�rt�nni a dolgokat. Az �n-tudat elveszt�se szinte mag�t�l
megy: a p�nz nagyon hagyja, hogy az ember teljes m�rt�kben
csakis '�r� koncentr�ljon. A flow nyolcadik jellemz�'je, az id�-
torzul�s el�fordul�s�ra pedig b�rmelyik �zletember rengeteg

p�ld�t tud, p�ld�ul lek�sett rep�l�g�peket. Tal�n ez�rt �rik meg
sz�mukra azok a m�regdr�ga rep�l�jegyek, amelyekkel az utaz�s
id�pontja m�g az utols� pillanatban is tologathat�.
A d�nt�shoz�s egyik oldala a pofabiznisz; min�l tapasztaltabb

�s hat�konyabb d�nt�shoz�r�l van sz�, ann�l ink�bb.
Ez azonban csak a negat�v d�nt�shez el�g. Ha ezen a teszten
�tment egy d�nt�si alternat�vajel�lt, akkor tov�bbi r�szletes vizsg�lata
m�r flow-ban v�gezhet� tev�kenys�g lehet akkor is, ha
maga az elj�r�s t�bbnyire igen hossz� �s bonyodalmas. Err�l a
d�nt�shoz�k nemcsak az�rt nem mondanak le, mert vesz�lyes
elhanyagolni a due diligenee k�vetelm�nyeit, hanem az�rt sem,
mert ezt �rzik szakm�juk leg�lvezetesebb r�sz�nek.
Munkamotiv�ci�k
A Tiszt�n emberi �rzelmek c�m� fejezetben motiv�ci�nak

tekintett�nk mindent, ami egy �l�l�nyt
r� tud venni arra, hogy megtegyen valamit, amit
am�gy mag�t�l nem tenne meg. A pszichol�giai
kutat�knak j� okuk volt arra, hogy ennyire �ltal�nos
�rtelemben haszn�lj�k ezt a fogalmat, �gy
siker�lt eljutni p�ld�ul a tiszt�n emberi motiv�ci�k
term�szet�nek meg�rt�s�hez.
A munkahelyi vezet�k sz�m�ra azonban ez
t�l �ltal�nos felfog�s. �k nem azt szeretn�k,
hogy a beosztottjaik �ltal�ban csin�ljanak
valami olyat, amit magukt�l nem csin�ln�-
nak. �k. azt szeretn�k, hogy azt csin�lj�k,
ami a feladatuk. Ellenkez�s, f�l�sleges
k�rd�sek �s nyafog�s n�lk�l, hat�konyan, �s
lehet�leg �nk�nt. Akarj�k �'k is azt, amit a
f�n�k akar.
Maslow elm�lete egyszer� �s logikus recepttel szolg�lt a

f�n�k�k sz�m�ra. N�zd meg, a Maslow-piramis melyik szintje
nem teljes�lt m�g a motiv�lni k�v�nt munkat�rsn�l, �s aj�nlj
Munkamotiv�ci�k 267
neki valamit, ami ahhoz a szinthez tartozik. Ennek az elvnek a

gyakorlati alkalmaz�s�val azonban l�pten-nyomon kellemetlen
probl�m�k mer�ltek fel. A p�nzr�'l kider�lt, hogy noha r�vid
t�von id�nk�nt val�ban serkenti a teljes�tm�nyt, de hosszabb
t�von legink�bb arra motiv�l, hogy ism�t fizet�semel�st vagy
k�l�n jutalmat k�rj�nk. Az egy�b juttat�sok is csak az �tv�gyat
n�velik, hossz� t�v� hat�suk csak ritk�n van. A piramis harmadik
�s negyedik szintjeihez tartoz� k�l�nf�le kommunik�ci�s,
�nismereti �s egy�b tr�ningek eredm�nyek�nt az alkalmazottak
esetleg kicsit jobban figyeltek egym�sra, m�g ink�bb magukra,
tal�n kicsit jobban is kommunik�ltak, de a munka ir�nti motiv�ci�juk
csak nem javult.
Maslow gondolatvil�g�ban a k�ls� elv�r�sok egy�ltal�n nem

jelennek meg, csakis az ember saj�t sz�ks�gletei � amelyek egy
k�zgazd�sz szempontj�b�l n�zve nem is l�teznek, onnan n�zve
csak helyettes�t�si hajland�s�gok vannak. Egy munkahelyi vezet�
motiv�ci�n azokat a dolgokat �rti, amelyek hat�s�ra munkat�rsai
hajland�k helyettes�teni azt, amit magukt�l csin�ln�nak
azzal, amit � szeretne, hogy csin�ljanak.
Maslow elm�let�vel a legnagyobb probl�ma, hogy sz�ks�gletekben

gondolkodik. Ez�rt nem tal�lja benne a hely�t a szex,
amelynek elvileg a legals� szinten kellene lennie, de sok p�lda
mutatja, hogy id�nk�nt kiv�l�an helyettes�thet� az �nmegval�s�t�s,
p�ld�ul az alkot�s k�l�nf�le form�ival. Az eg�szs�g
mint motiv�ci� is gyakran ellentmond Maslow elm�let�nek,
azt is sokszor helyettes�tj�k t�lfesz�tett, de sz�munkra fontos
munk�val. Nem csoda h�t, ha Maslow gondolatmenete nem
�llta meg a hely�t a helyettes�t�sek vil�g�ban, a gazdas�gban,
�s a munkamotiv�ci�kkal kapcsolatban semmi haszn�lhat�ra
nem jutott.
MOTIV�CI� �S HIGI�N�
Frederick Herzberg amerikai pszichol�gus Maslow kort�rsa

volt, de �t nem �ltal�ban az emberi motiv�ci�k �rdekelt�k, hanem
kifejezetten a munkahelyi motiv�ci�kat kutatta. Rengeteg
munkav�llal�t megk�rdezett, mi okozott nekik k�l�n�sen
nagy el�gedetts�get, illetve el�gedetlens�get a munkahely�n.
Megvizsg�lta, mif�le t�nyez�kh�z kapcsolj�k interj�alanyai
az el�gedetlens�get, illetve az el�gedetts�get, �s azt a meglep�
eredm�nyt kapta, hogy e k�t fogalom egy�ltal�n nem ellent�te
egym�snak.
Herzberg logikusan azt v�rta, hogy ha a f� t�nyez�k kiel�g�lnek,

az el�gedetts�ghez vezet, ha pedig nem, az el�gedetlens�ghez.
Ehelyett azt tapasztalta, hogy eg�szen m�s t�nyez�k j�tszottak
szerepet az el�gedetts�gben, mint az el�gedetlens�gben.
Ezek szerint a munkahelyi el�gedetts�gnek nem a munkahelyi
el�gedetlens�g az ellent�te, hanem az el�gedetts�g hi�nya, �s
a munkahelyi el�gedetlens�gnek sem ellent�te az el�gedetts�g.
A k�t dolog eg�szen k�l�nb�z� anyagb�l van sz�ve.
A sok t�nyez� k�z�l, amit Herzberg vizsg�lt, mind�ssze h�rom

szerepelt k�r�lbel�l egyforma m�rt�kben az el�gedetts�g �s
az el�gedetlens�g komponensei k�z�tt (persze ellent�tes el�jellel
az egyikben, mint a m�sikban). Ezek a fizet�s, a munkat�rsi
kapcsolatok �s a fejl�d�s. Minden m�s vagy az el�gedetlens�gben
j�tszott er�sebb szerepet, vagy az el�gedetts�gben.
Herzberg eredm�nyei igen hasonl� jelleg�ek ahhoz, mint

amikre harminc-negyven �vvel k�s�'bb a boldogs�gkutat�k jutottak.
A boldogs�g ellent�te nem a boldogtalans�g, �s a boldogtalans�g
hi�nya nem jelent boldogs�got, semmilyen �rtelemben.
Hasonl�an ahhoz, mint amit m�r a legels�, Az �rzelmek uj szeml�lete
c�m� fejezetben is eml�tett�nk: a testileg eg�szs�ges ember
nem egy t�netmentes beteg, hanem egyszer�en eg�szs�ges.
Szinte kiz�r�lag az el�gedetts�gbe j�tszottak bele a teljes�tm�ny,

a felel�ss�g, maga a munka �s az elismer�s, az el�menetel
t�nyez�i. Ezek pozit�v oldala sokkal gyakrabban szerepelt az
el�gedetts�get kiv�lt� t�nyez�k k�z�tt, mint a negat�v oldala
az el�gedetlens�get kiv�lt�k k�z�tt. M�sr�szt l�nyeg�ben csak
az el�gedetlens�gben j�tszottak k�zre a probl�m�k a v�llalatigazgat�ssal,
a fel�gyelet �s az ellen�rz�s.
Ezek alapj�n �ll�totta fel Herzberg a �motiv�ci�higi�n�" elm�let�t.

Azokat a t�nyez�ket, amelyek jobb�ra az el�gedetlens�gbe
j�tszottak bele, higi�n�s t�nyez�knek nevezte el, mert ezek
�gy m�k�dnek, mint a mosakod�s: ha egyszer rendbe teszik
�ket, akkor is hamarosan �jra kell vel�k foglalkozni � p�ld�ul
ha egy ellen�rz�s mindent rendben tal�l, akkor is hamarosan
�jra ellen�rizni kell. Azok a t�nyez�k viszont, amelyek az el�gedetts�gben
j�tszottak nagy szerepet, �ltal�ban olyanok, amelyek
mag�b�l a munkat�rsb�l fakadtak. P�ld�ul ha valaki �lvezi a
munk�j�t, val�sz�n�leg holnap is �lvezni fogja. Ha valakit hajt
a teljes�tm�ny v�gya, alighanem holnap is hajtani fogja. Ezeket
a t�nyez�ket tekintette Herzberg igazi motiv�ci�knak.
Herzberg azt tal�lta, hogy a munkahelyi el�gedetlens�get

�ltal�ban a higi�n�s t�nyez�k hi�nya okozza, de ennek megold�sa
nem okoz el�gedetts�get. A munkahelyi el�gedetts�g azon
m�lik, hogy a munkahely �s maga a munka mennyire t�mogatja
a Herzberg �ltal igazinak tekintett, bel�lr�l fakad� motiv�ci�k
kiteljesed�s�t. Ennek hi�nya viszont nem okoz el�gedetlens�get,
csak semleges hozz��ll�st a munkahelyhez. Herzberg eredm�nye
persze nem z�rja ki, hogy valaki ilyenkor is munkahelyet
v�ltson, ha sz�m�ra motiv�l�bb munkahelyet aj�nlanak.
Azt a h�rom t�nyez�t, amely az el�gedetts�ghez �s az el�gedetlens�ghez

is nagyj�b�l egyenl� m�rt�kben j�rult hozz�,
Herzberg aszerint sorolta be, hogy melyikben j�tszott egy picivel
nagyobb szerepet. �gy a fizet�s �s a munkat�rsi kapcsolatok a
higi�n�s t�nyez�k k�z� ker�ltek, a fejl�d�s pedig az igazi motiv�ci�k

k�z�. A fizet�s eset�ben azonban olyan kicsi a k�l�nbs�g,
hogy l�nyeg�ben �pp�gy tekinthet� higi�n�s t�nyez�nek, mint
igazi motiv�tornak. A p�nz motiv�l� szerep�t a fejezet v�g�n
m�g alaposabban is megvizsg�ljuk.
SR-MOTIV�CI�K
Herzberg rengeteg el�ad�st tartott k�l�nf�le vezet�knek a munkahelyi

motiv�l�sr�l. Azt tapasztalta, hogy amikor ecseteli a motiv�l�s
neh�zs�geit, �a hallgat�s�g k�r�ben rendszerint akad egy
menedzser, aki a direkt m�dszerek h�vek�nt k�zbekiab�l, hogy
j�l fen�kbe kell r�gni az illet�t. Igaza is van. A legbiztosabb �s
legkev�sb� k�r�lm�nyes m�dszer arra, hogy valakit r�b�rjunk
valamire, egy j�l ir�nyzott fen�ken billent�s � vagyis KITA
(kick in the ass)"215. Nevezz�k ezt magyarul t�k�rford�t�ssal
SR (seggber�g�s)-motiv�ci�nak.
Az SR-motiv�ci�knak nemcsak fizikai form�i vannak, l�teznek

pszichol�giai SR-motiv�ci�k is: rendszeres piszk�l�s,
gonosz megjegyz�sek vagy ak�r az �gynevezett passz�v agreszszi�
kifinomultabb form�i: a semmibe vev�s vagy a k�rd�sekre
a v�lasz l�tv�nyos megtagad�sa. A pszichol�giai SR-motiv�ci�knak
sz�mos el�nye van a fizikaiakkal szemben. Nem olyan
l�tv�nyos �s ny�lt a kegyetlens�g. Ha j�r is s�r�l�ssel, az j�val
az esem�ny ut�n k�vetkezik csak be. Nemigen fenyeget az,
hogy az �ldozat visszar�g. A piszkos munka sokszor r�b�zhat�
mag�ra a rendszerre, el�g p�ld�ul valamit egy alkalmas pillanatban
nem t�mogatni, �s a t�bbi m�r megy mag�t�l. Ha az
�ldozat panaszkodik, r� lehet fogni, hogy �ld�z�si m�ni�ja van,
az SR-nek nincsenek fizikai nyomai. A pszichol�giai SR-motiv�ci�
h�tr�nya viszont, hogy �ltal�ban rossz hangulatot sz�l a
munkahelyen. Az emberek �tveszik a st�lust, �s egym�s k�z�tt

is alkalmazz�k ezeket a m�dszereket.
Herzberg m�g enn�l is tov�bb megy, �s az SR-motiv�ci�k

k�z� sorolja a pozit�v motiv�ci�k jelent�s r�sz�t is. Beler�ghatok
a kuty�ba, mondja, vagy csalogathatom valami csemeg�vel,
mindk�t esetben mozdulni fog. Csakhogy mindk�t esetben �n
vagyok az, aki motiv�lt, �s a kutya csup�ncsak cselekszik. Ez�rt
Herzberg ezeket a pozit�v motiv�ci�kat is SR-motiv�ci�knak
tekinti, mert val�j�ban nem hoznak l�tre �s nem is t�mogatnak
semmilyen akaratot a beosztottban, �s �gy t�bbnyire nincs
hossz� t�v� hat�suk. Vagy ha net�n van, p�ld�ul a f�lelem az
SR ism�tl�d�s�t�l, az csak nagyon korl�tozott �rv�ny�.
Ezzel egy�tt, az SR-motiv�ci�knak, m�g a direkt fizikaiaknak

is, lehetnek pozit�v hat�sai, ak�r akaratlanul is. Ottlik G�za
p�ld�ul �gy �r: �Lehet, hogy csakugyan lelket akartam �nteni
Medv�be azzal a r�g�ssal, ha egyszer � �gy �rtette, de az is igaz,
hogy nem szerettem �t abban az id�ben.
� 216
Herzberg cikke a pszichol�giai irodalom ldasszikus�v� v�lt.

El�sz�r 1968-ban jelent meg a h�res Harvard Business Review
c�m� �js�gban, majd ugyanez a lap 1987-ben �s h�rom �vvel a
szerz� hal�la ut�n, 2003-ban is v�ltozatlanul �jra megjelentette,
ami tudom�nyos szakcikkekkel rendk�v�l ritk�n fordul el�.
Herzberg f�bb gondolatai m�ig is �rv�nyesnek bizonyultak.
BELS� MOTIV�CI�I{
A pszichol�gusok �ltal�ban nem SR-motiv�ci�kr�l besz�lnek,

hanem k�ls�, illetve bels� motiv�ci�kr�l. Amiket Herzberg
SR-motiv�ci�knak tekint, azok nagyj�b�l azonosak a k�ls� motiv�ci�kkal.
Egy pszichol�gus sz�mos leheletfinom megk�l�nb�ztet�st
tudna felsorolni, ezeknek azonban sz�munkra most
nincs jelent�s�ge. Olyannyira nincs, hogy a mi szempontunkb�l

az SR-motiv�ci�kat tekinthetj�k egyszer�en �gy, mint amelyek
a James�Lange-f�le mechanizmus r�v�n l�trej�v� �rzelmek �tj�n
hatnak. Az SR-motiv�ci� hat�s�ra cselekedhetn�k�nk t�mad,
ez�rt �gy �rezz�k, hogy cselekedn�nk kell.
Az igazi motiv�ci�k a kognit�v, illetve a tiszt�n emberi �rzelmekr�l

sz�lnak. Ezeknek a motiv�ci�knak k�z�s jellemz�je,
hogy kiel�g�t�s�k jutalma maga az adott tev�kenys�g, a cselekv�s.
A kognit�v, de nem tiszt�n emberi motiv�ci�k eset�ben
ez t�bbnyire �gy jelenik meg, hogy a cselekv�s �r�met okoz,
p�ld�ul flow-t hoz l�tre.' Mindny�jan szeret�nk id�nk�nt
�biorobotok" lenni, noha a menedzserek ezt a sz�t �ltal�ban
lekicsinyl�, negat�v �rtelemben haszn�lj�k.
A tiszt�n emberi motiv�ci�k eset�ben az �r�m k�zvetett,

nem mag�b�l a cselekv�sb�l fakad, hanem abb�l, hogy a cselekv�s
valami olyan c�lt szolg�l, amellyel a szelf�nk egyet�rt.
Ez�rt azonosulni tudunk a cselekv�ssel, �gy �rezz�k, fontos
emberi c�ljainkat szolg�lja.
A k�ls� jutalom legt�bbsz�r �rt a bels� motiv�ci�nak. Ez

nemcsak az emberekre �rv�nyes. Majmok is sz�vesen elj�tszanak
egy �rdekes �p�t�j�t�kkal, �s l�ttuk, hogy m�g �dolgozni" is
hajland�k, azaz ped�lt nyomogatni az�rt, hogy engedj�k �ket
j�tszani, �s mindenf�le �rdekes �p�tm�nyeket rakhassanak �ssze.
Ha azonban a majmokat ban�nnal jutalmazz�k, miut�n siker�lt
fel�p�teni�k valami a gondoz�juk szerint �rdekes dolgot, sokkal
hamar�bb abbahagyj�k a j�t�kot, mint ha nem jutalmazz�k
�ket. A k�ls� jutalom kioltja vagy legal�bbis cs�kkenti a j�t�kra
vonatkoz� bels� motiv�ci�jukat.
De m�g ez sem mindig igaz, a motiv�ci� �tjai enn�l sokkal

kanyarg�sabbak. Amikor csak egy kis jutalmat, p�ld�ul egy-k�t
szem mazsol�t rejtettek az �p�t�kock�k k�z�, az n�velte a j�t�kid�t.
218 Hasonl� tapasztalatok a tiszt�n emberi motiv�ci�k
eset�ben is sz�lettek, p�ld�ul j�t�kony c�l� �nk�ntes munk�k

eset�ben a viszonylag magas fizet�s rontja a motiv�ci�t. Ugyanakkor
egy v�ratlan kis jutalom ebben az esetben is n�veli a
�nk�ntesek lelkesed�s�t.'
A rosszkedv el�nyei c�m� fejezetben l�ttuk azt a feladatot,

amikor egy gyerty�t kellett r�gz�teni az asztal s�kja f�l�tt �gy,
hogy ne cs�p�gj�n le az asztah-a (127. o.) A feladat egyik v�ltozata,
amikor a rajzsz�gek a dobozban voltak, kreativit�st ig�nyl�nek
bizonyult, amikor viszont a doboz �res volt �s a rajzsz�gek ki�ntve
hevertek mellette, akkor a feladat megold�sa nem ig�nyelt
kreativit�st. Ezt a k�s�rletet �gy is elv�gezt�k,' hogy fizettek a
feladat megold�s��rt. A kreat�v v�ltozat eset�ben a fizets�g kifejezetten
rontotta az eredm�nyeket, ilyenkor az alanyok kisebb
sz�zal�ka oldotta meg a feladatot, �s �k is lassabban. A kreativit�st
nem ig�nyl� feladat eset�ben ilyen hat�st nem tapasztaltak,
s�t, ott a fizets�g m�g jav�totta is az eredm�nyeket, igaz, csak
nagyon kis m�rt�kben. Ezek szerint a kreativit�st ig�nyl� feladat
valamif�le bels� motiv�ci�t hozhatott l�tre, a m�sik viszont nem.
A munkahelyi motiv�ci� f� feladata, hogy az adott v�llalat

c�ljaihoz �s azon bel�l az adott ember feladataihoz illeszked�
bels� motiv�ci�kat hozzon l�tre, illetve azokat fenntartsa. Herzberg
sok v�llalat sokf�le motiv�l� pr�b�lkoz�s�t megvizsg�lta.
Az hamar vil�goss� v�lt sz�m�ra, hogy nemcsak a p�nz, de �ltal�ban
az SR-motiv�ci�k egyike sem bizonyult hosszabb t�von
hat�kony eszk�znek. Kider�lt, hogy az igazi motiv�ci� kuksa
valahol mag�ban a munk�ban van, azt kell bizonyos �rtelemben
gazdagabb� tenni. Nem mindegy azonban, hogyan. Nem
el�g egyszer�en b�v�teni a munkak�rt, �ltal�ban a horizont�lis
b�v�t�sek, p�ld�ul a feladatok egyszer� mennyis�gi n�vel�se, kifejezetten
cs�kkentik a motiv�ci�t. A vertik�lis b�v�t�sek viszont
t�bbnyire sikeresek � p�ld�ul a felel�ss�gi k�r�k b�v�t�se, vagy
a munka k�zbeni kreativit�s lehet�s�geinek fokoz�sa. Ilyesfaj-
ta vertik�lis munkak�rb�v�t�s lehet az �nellen�'rz�s lehet�v�

t�tele, s�t a saj�t magunk �ltal elk�vetett hib�k kijav�t�s�nak
lehet�v� t�tele is.
A bels� motiv�ci�k er�s�d�s�t �s �rv�nyes�l�s�t �ltal�ban

seg�ti az ellen�rz�s r�szleges cs�kkent�se, igaz, k�zben fenn
kell tartani a felel�ss�gre vonhat�s�got. Sokszor seg�t az is, ha
egy teljes, term�szetes munkabeli egys�get r�b�znak egy emberre.
Ahol lehets�ges, a munka k�zbeni cselekv�si, d�nt�si
szabads�g n�vel�se is j� hat�ssal van a bels� motiv�ci�kra. Egym�s
id�szakos besz�mol�inak el�rhet�v� t�tele, megismer�se is
gyakran n�veli a bels� motiv�ci�t. �ltal�ban sikeres, ha olyan
�j, nehezebb feladatokkal eg�sz�tik ki a kor�bbi munkak�rt,
amelyeket az illet�' m�g �ppen meg tud oldani, de ez er�fesz�t�st
ig�nyel t�le. Ezek egy�ttes�t nevezte el Herzberg munkak�rgazdag�t�snak."
1
Nem minden munkak�r gazdag�that�, vannak munkak�r�k,

amelyek term�szet�kn�l fogva nem alkalmasak erre. Ezekn�l
k�l�n�sen fontos az olyan ember megtal�l�sa, akinek az adott
feladat megold�sa �ppen teljesen ig�nybe veszi a k�pess�geit �
�gy a legnagyobb az es�ly arra, hogy feladatainak legal�bbis egy
r�sz�t flow-ban v�gezhesse, �s maga a flow mint boldogs�gforr�s
bels� motiv�ci�v� v�lhat. Sok ember sz�m�ra bels� motiv�ci�
a pontos k�teless�gteljes�t�s �r�me is � az ilyen emberek a term�szet�kn�l
fogva ide�lisak a nem gazdag�that� munkak�r�k
bet�lt�s�re.
CSOPORTOS TANULT TEHETETLENS�G
Herzberg �gy fejezi be ldasszikuss� v�lt cikk�t: �A munkak�rgazdag�t�s

mellett sz�l� �rveket egyszer�en �ssze lehet foglalni:
Ha egy alkalmazottra r�b�z egy munkak�rt, akkor haszn�lja
ki az adott szem�ly k�pess�geit. Ha nem tudja kihaszn�lni, t�vol�tsa

el, �s automatiz�lja a munk�t, vagy b�zzon meg vele egy
szer�nyebb k�pess�g� alkalmazottat. Ha nem tudja kihaszn�lni,
�s nem tud megszabadulni t�le, akkor motiv�ci�s probl�m�val
kell szemben�znie."
De el�fordulhat m�g kellemetlenebb eset is, ha egy munkacsoport

huzamosabban olyan feladattal ker�l szembe, amely
meghaladja a tagok egy�ttes erej�t vagy k�pess�geit. Ilyenkor
minden motiv�ci� cs�d�t mond � ami nem megy, az nem megy.
De nem ez a f� baj, hanem az, hogy tudjuk: ilyenkor k�nnyen
l�trej�het a tanult tehetetlens�g.
Seligman �s munkat�rsai megvizsg�lt�k azt is, hogy ki

tud-e alakulni a tanult tehetetlens�g emberek egy csoportj�ban
is, vagy ez csak az egyes emberek tulajdons�ga.' Ezt �gy
vizsg�lt�k meg, hogy az 58. oldalon eml�tett k�s�rletben nem
egyetlenegy embert tettek be a szob�ba, amelyben kellemetlen
zaj volt, hanem egy csoportot, �s minden ember el�tt volt
egy kapcsol�. Az egyik szob�ban az emberek kikapcsolhatt�k
a zajt, ha megfelel� sorrendben nyomt�k meg a kapcsol�ikat.
A m�sik szob�ban ak�rhogyan is nyomogatt�k a kapcsol�kat,
annak semmilyen hat�sa nem volt a zajra. Viszont ha az egyik
szob�ban sikerrel j�rtak �s kikapcsolt�k a zajt, akkor a m�sik
szob�ban is csend lett. �gy most is mindk�t csoport pontosan
ugyanannyi ideig volt kit�ve a kellemetlen zajnak.
Ezut�n mindk�t csoportot �tk�lt�ztett�k egy m�sik szob�ba

ugyan�gy, mint az eredeti, egy�ni k�s�rletben. Ott m�sfajta
kapcsol�k m�sfajta sorrendre reag�ltak � de most m�r mindk�t
csoport kapcsol�i m�k�dtek. A csoportokra is �rv�nyesnek
bizonyult, hogy amelyik csoportnak a k�s�rlet els� r�sz�ben
nem volt kontrollja a zaj felett, az a m�sodik r�szben gyakran
m�r meg sem pr�b�lta kikapcsolni azt. Nemcsak egy�nekben,
hanem csoportokban is ki tud alakulni a tanult tehetetlens�g.
Seligman�k megvizsg�lt�k, hogy ilyenkor a csoport tagjaiban

is kialakul-e valamif�le tanult tehetetlens�g, �s meglep�dve
tapasztalt�k, hogy nem. A csoportban �gy j�n l�tre
a tanult tehetetlens�g, hogy az egyes csoporttagokban semmi
ilyesmi nem alakul ki! Ha egyes�vel tesztelik a csoporttagokat
a m�sodik szob�ban, ugyanolyan es�llyel kapcsolj�k ki a zajt,
mint akiknek volt kontrolljuk az els� r�szben. Csak a csoport
tanulja meg ilyenkor a tanult tehetetlens�get, egyes tagjai nem.
Ezut�n azt is megvizsg�lt�k, hogy ha olyan emberekb�l

alak�tj�k ki a csoportot, akik kor�bban m�r egy�nileg megtapasztalt�k
a tehetetlens�get, akkor ez a csoportra is �rv�nyes
lesz-e. Most m�r kev�sb� volt meglep� az eredm�ny: a csoport
ilyenkor nem bizonyult tehetetlennek, pr�b�lkoztak �s megtal�lt�k
a megfelel� sorrendet, holott az egyes emberek m�r
nemigen pr�b�lkoztak, ha egyed�l voltak.
Mit lehet kezdeni egy olyan munkacsoporttal, ami huzamosabb

sikertelens�g ut�n t�bb�-kev�sb� a tanult tehetetlens�g
�llapot�ba ker�lt? A k�s�rleti eredm�nyek tanuls�ga az, hogy
ilyenkor a legc�lszer�bb feloszlatni a csoportot. Az embereket
nyugodtan �t lehet helyezni k�l�nb�z� m�s munkacsoportokba,
mert a tanult tehetetlens�g csak �gy, csoportk�nt �rv�nyes r�juk,
egy�nenk�nt �ltal�ban nem.
Ha valamilyen okb�l nem lehet a csoportot feloszlatni (�s

esetleg �j emberekb�l �jraszervezni), akkor meg lehet pr�b�lni
tanultoptimizmus-tr�ninget tartatni sz�mukra. Amikor Seligman
felfedezte a tanult optimizmust, azt is kimutatta, hogy
csoportos tanult optimizmus is l�tezik.' Csakhogy mik�zben
egy �tlagos csoport eset�ben m�r egy r�vid csoportos tanultoptimizmus-
tr�ningnek is hosszabb t�v� hat�sa lehet, a csoportos
tanult tehetetlens�g gy�gy�t�sa ugyanolyan hosszadalmas �s
k�tes kimenetel� folyamat, mint azt az egy�ni tanult tehetetlens�g
eset�ben l�ttuk. Ez�rt �rdemesebb �ltal�ban a tanult te-
hetetlens�g �llapot�ba ker�lt csoportot feloszlatni � �s emellett

az�rt, mert szerencs�re az egyes csoporttagok t�bbnyire nem
viszik �t a probl�m�t az �j hely�kre.
A HATALOM MINT MOTIV�TOR
Eddig a f�'n�k�k, a menedzserek szempontj�b�l vizsg�ltuk

a motiv�l�s m�k�dtet�s�t, de vajon mi motiv�lja a f�n�k�t?
McClelland �s munkat�rsai megvizsg�lt�k a f�n�k�k motiv�ci�inak
term�szet�t, �s igen v�ratlan eredm�nyre jutottak?"
A legfontosabb t�nyez�, amely egy menedzsert sikeress� tesz,
nem m�sok motiv�l�s�nak k�pess�ge, nem is a csapatmunk�ra
val� k�pess�g, nem a kapcsolat�p�t�si k�szs�gek �s nem is a
teljes�tm�nyv�gy. Ezek mind valamennyire sz�ks�gesek a menedzser
sikeress�g�hez, de mind csak viszonylag csek�ly vagy
legfeljebb k�zepes m�rt�kben. Egyetlen olyan t�nyez�t tal�ltak,
aminek mindenk�ppen igen magas �rt�k�nek kell lennie ahhoz,
hogy valaki sikeres menedzser legyen, �s ez a hatalomv�gy.
A hatalomv�gy (vagy szakszer�bben: hatalommotiv�ci�)

t�bbf�le tulajdons�gb�l �ll �ssze. A sikeres menedzser egy�rtelm�
igennel v�laszol minden olyan k�rd�sre, amely ny�ltan
vagy rejtetten arra utal, hogy szeret-e m�sokat befoly�solni.
Ez a legjellemz�bb tulajdons�ga, emellett �ltal�ban hajlamos
a tekint�lyelv� v�laszokra, er�s benne a versenyszellem, nem
nagyon �rdeldi, mennyire n�pszer� a beosztottak k�z�tt, noha
�ltal�ban a szoci�lis �rdeld�d�se magas szint�. A hatalommotiv�ci�
nem valamif�le dikt�tors�gra val� hajlamot jelent, m�g
csak nem is els�sorban vezet�si ig�nyt, hanem legjellemz�bben
m�sok befoly�sol�s�nak v�gy�t.
Ezek mellett McClelland�k j� n�h�ny egy�rtelm�en pozit�v

tulajdons�got is tal�ltak, amely a legt�bb sikeres menedzserre
�rv�nyes: magas fok� felel�ss�gv�llal�si hajlam, �ttekint�k�pess�g,

er�s igazs�g�rzet, munkaszeretet stb. De a legfontosabb,
ami n�lk�l nincs sikeres vezet�, az m�gis a hatalommotiv�ci�.
A Tiszt�n emberi �rzelmek c�m� fejezetben eml�tett�k, hogy

a hatalom is tiszt�n emberi motiv�ci�, azaz m�k�d�se a szelfen
alapul. Aki hatalommotiv�lt, annak a szelfie a saj�t mag�r�l
sz�l� alapk�rd�sekre akarva-akaratlanul olyan v�laszokat ad,
amelyek m�sok befoly�sol�s�t helyezik el�t�rbe. Miut�n ez a
szelfi�b�l fakad, ezzel kapcsolatban nem sz�gyell�s: ny�ltan
�lvezi, hogy m�sok f�ggenek t�le. Ez azokra a vezet�kre is
igaznak bizonyult, akik �rzelmi szempontb�l rendldv�l �rettnek
tekinthet�k, menedzseri st�lusuk demokratikus, munkat�rsaikat
kifejezetten seg�tik. Mindaddig, am�g a hatalmukat nem �rzik
vesz�lyben � �s ha mindezt sikeresen csin�lj�k, akkor �ltal�ban
nem is kell, hogy vesz�lyben �rezz�k.'
Az el�z� fejezetben azt mondtuk, hogy j�mbor ember ne

menjen �zleti d�nt�shoz�nak. Ez m�g ink�bb �rv�nyes a vezet�re.
J�mbor ember, aki nem v�gyik nagyon er�sen a hatalomra,
vagy ezt nem hajland� mag�nak ny�ltan bevallani, ne menjen
vezet�nek.
NEMES D�VADAK
A sikeres menedzserek bizonyos �rtelemben igazi d�vadak: makacsak,

varacskosak, hatalom�hesek. Ugyanakkor ha ismerj�k a
motiv�ci�ikat, biztosan sz�m�thatunk arra, hogy az �rem m�sik
oldala is megvan benn�k: �rt�kelik a szaktud�st �s a teljes�tm�nyt
akkor is, ha ez �ket magukat csak viszonylag kev�ss�
motiv�lja. Itt egy bizonyos fajta sportszer�s�gr�l besz�lek, amivel
legel�sz�r katonakoromban tal�lkoztam.
M. �rnagy, a sz�zadparancsnokunk lelkes sakkoz� volt. Ami-

kor csak ideje engedte, le�lt a sz�zad�ba besorozott leend� egyetemist�kkal

j�tszani. �n sok�ig igyekeztem elker�lni az ilyen
alkalmakat, de egyszer v�ratlanul kih�vott, �s akkor m�giscsak
le�lt�nk sakkozni. A sz�zadb�l egyre t�bben gy�ltek k�r�nk, �s
amikor a m�sodik partit is megnyertem, valamelyik�k f�lrevont,
hogy hagyjak egyet neki is nyerni, mert k�l�nben itt kollekt�v
b�ntet�s lesz. A katonas�gn�l megszokottabbak az eg�szen
k�zvetlen SR-motiv�ci�k, mint a civil �letben, �s a csoportos
SR-motiv�ci� is el�-el�fordul.
Tudtam, hogy k�nyes a helyzet, de k�ptelen voltam sz�nd�kosan

vesz�teni. M�gis rosszul j�tszottam a harmadik partiban,
ellenfelem nagyon j� �ll�sba ker�lt, de az�rt k�zd�ttem tov�bb,
�s megl�ttam egy aljas csapd�t. M. �rnagy gondolkod�s n�lk�l,
diadalittasan megh�zta a �logikus" v�laszl�p�st, �s csak a
viszontv�laszom ut�n l�tta, hogy most m�r nem is �ll olyan j�l.
Felpattant �s k�sz�n�s n�lk�l elrohant. A sz�zad megk�nnyebb�lt,
hogy kollekt�v b�ntet�s nem lesz, a t�bbi m�r az �n bajom.
P�r nap m�lva teljes menetfelszerel�ses fut�s volt, id�m�r�ssel.

H�rom k�rt kellett futni, de a m�sodik k�r ut�n M.
�rnagy le�ll�tott. �n tiltakoztam, hogy van m�g egy k�r�m, de
az �rnagy f�lre�ll�ttatott, �s be�ratta a jegyz�k�nyvbe az addigi
id�met. A k�vetkez� h�ten l�v�szet volt. H�rom l�v�sb�l h�rom
t�zest, egy kilencest, egy hetest �s egy n�gyest siker�lt el�rnem.
Egy kicsit od�bb ott fek�dt az ezred hadseregbajnok l�v�je, �s
�v�letlen�l" � is az �n t�bl�mra l�tt. M. �rnagy term�szetesen
a h�rom t�zest �ratta be. K�s�bb az Alaki kikepz�s vizsg�n nem
is h�vtak be vizsg�zni, m�gis maxim�lis pontsz�mot kaptam.
�gy lettem a Magyar N�phadsereg Kiv�l� Katon�ja.
M. �rnagy soha t�bbet nem h�vott ki sakkozni. De amikor

a helyettese valami �gyetlenked�semet sz�nd�kos ellenszeg�l�snek
fogta fel �s fogd�ba csukatott, egy �r�n bel�l megjelent
a m�sik helyettese, �s kivitt onnan. Csak k�s�bb, m�r egyete-
mistak�nt �rtettem meg, hogy mindezek a furcsa dolgok mi�rt

t�rt�nhettek meg velem.
Bar�tn�m matek�fizika szakos volt. A k�mia tansz�k akkoriban

h�rhedten rosszindulat� volt a nem k�mikusokkal szemben
� �s m�r az els� �r�n kider�lt, hogy ez a v�rosi legenda sz�nigaz.
Bar�tn�'m a k�vetkez� k�t �r�ra el sem ment, de az azut�nira
m�r k�nytelen volt, mert csak k�tszer lehetett hi�nyozni. El�z�
este �gy d�nt�tt, hogy erre tanulni semmi �rtelme, legfeljebb
behozza a t�bbieket, mivel addigra m�r szinte mindenkinek
volt egy-k�t egyese.
Elment�nk ink�bb egy bridzsversenyre, ahol egyszer csak

szembetal�ltuk magunkat a k�miatan�rral. � nem ismerte meg
a l�nyt, aki a licit sor�n �rtatlan angyalarccal bedobott egy
arc�tlan bl�ff�t. �n nem j�ttem r�, hogy a partnerem bl�ff�l,
ez�rt r�licit�ltam, �s ezzel megakad�lyoztuk, hogy ellenfeleink
bemondj�k a nagy szlemmet, ami a lapjukban tiszt�n benne
volt. A k�miatan�rnak habzott a sz�ja, �s h�vta a versenyb�r�t.
A bridzsben az a szab�ly, hogy szabad ugyan bl�ff�lni, de

nem rendszerszer�en, azaz csakis akkor szabad, ha a partner�nk
sem sejtheti, hogy a licit�nk bl�ff. �ltal�ban az ilyen vit�k a
bl�ff�l� ellen szoktak eld�lni, mert nemigen lehet bizony�tani,
hogy a partner sem tudta, mir�l van sz�. Az �n licitemb�l
szerencs�re kider�lt, hogy t�nyleg nem tudtam, �gy a b�r� kiv�telesen
a mi javunkra �t�lt. �sszen�zt�nk, mi lesz itt holnap,
de h�t ami t�rt�nt, megt�rt�nt.
M�snap a tan�r, aki k�s�bb az egyetem egyik sikeres vezet�je

lett, elkezdte faggatni k�mi�b�l a l�nyt. Eg�sz �r�n csak vele
foglalkozott, �s az �ra v�g�n adott neki egy kettest. Bar�tn�m
annyira felb�torodott, hogy a tov�bbi �r�kra el sem ment. Az
�v v�g�n kicsit izgatottan adta �t az index�t a tan�rnak, de az
sz� n�lk�l be�rta az el�gs�gest, mik�zben az �vfolyam h�romnegyed�t
megbuktatta.
Az�ta m�r nem lep�d�m meg, ha egy nagy hatalm� d�vad

ilyesfajta viselked�st mutat, s�t sz�m�tani is merek r�. Megtanultam
�rt�kelni ezt a fajta n�ma, minden szentimentalizmust�l
mentes sportszer�s�get, amely a sikeres vezet� hatalommotiv�ci�j�nak
velej�r�ja. Ez nem mindig j�r egy�tt a hatalommotiv�ci�val,
de akib�l sikeres vezet� lesz, ann�l igen.
A v�rbeli vezet� tudja, hogy beosztottjainak valamennyi

szabads�gra is sz�ks�g�k van, de azt szereti, ha ezt t�le kapj�k,
p�ld�ul valamif�le munkak�r-gazdag�t�s form�j�ban. A lelke
m�ly�n ut�lja beosztottjaiban a szabadlelk�s�get, az auton�mi�t,
de ha el�gg� meggy�'z� form�ban tal�lkozik vele, m�giscsak
�rt�keli.
A P�NZ MINT MOTIV�TOR
A fejezet elej�n l�ttuk, a p�nz kiv�teles dolog, mert ellent�tben

szinte minden m�s motiv�ci�val, egyar�nt hozz�j�rul a
munkahelyi el�gedetlens�ghez �s az el�gedetts�ghez. Egyszerre
bizonyul higi�n�s t�nyez�nek �s igazi motiv�tornak.
A p�nzr�l mint higi�n�s t�nyez�r�l nincs sok mondanival�m,

el�gg� nyilv�nval�, hogy a p�nz t�k�letesen alkalmas
SR-motiv�ci�nak pozit�v �s negat�v �rtelemben is. A kutat�sok
szerint azonban m�g �gy is csak egy darabig �rv�nyes, hogy min�l
t�bb p�nzt fizetnek valakinek, ann�l jobb teljes�tm�nyt ny�jt.
A legt�bb embern�l elj�n egy pont, amikor ez a g�rbe m�r nem
emelkedik tov�bb, s�t hat�rozottan cs�kkenni kezd. Ez a pont
�ltal�ban j�val azel�tt el�rkezik, mint amikor a teljes�tm�ny biol�giai
vagy szellemi okokb�l m�r egy�ltal�n nem n�velhet�?"
Amikor New Yorkban esik az es�, d�lut�nonk�nt sokkal

kevesebb taxit l�tni az utc�kon, mint der�lt napokon; az es�s
napokon d�lut�n szinte lehetetlen taxit kapni. Az ember azt
gondoln�, hogy ilyenkor boldogan megy ki minden taxis dolgozni,

hiszen rengeteg fuvart bonyol�that le, �s sokat kereshet.
A taxisok t�bbs�ge azonban nem �gy gondolkodik. Mivel
nagy a forgalma, m�r d�lel�tt megkeresi az aznapi p�nz�t, �s
sz�p nyugodtan hazamegy, hogy �lvezze a szabad d�lut�nj�t.227
A p�nz csak addig bizonyul sz�m�ra motiv�tornak, am�g a napi
sz�ks�gletet meg nem kereste, ut�na m�r a szabad d�lut�n er�sebb
motiv�tor � akkor m�r az ink�bb boldog�t, mint a p�nz.
A p�nz tal�n val�ban nem boldog�t, de a s�lyos �s tart�s

p�nzhi�ny hat�rozottan boldogtalan�t.228 Ez�rt nem meglep�,
hogy a p�nznek er�s r�vid t�v� motiv�l� hat�sa van, de ha egyszer
igazi motiv�tornak is bizonyult, akkor valamif�le hossz�
t�v� motiv�l� hat�s�nak is kell lennie.
Most ne a milli�rdosokra gondoljunk, az � sz�mukra a p�nz

eg�szen m�sf�lek�ppen bizonyul motiv�tornak. Az � szempontjaikat
frapp�nsan foglalta �ssze Nelson Bunker Hunt, a texasi
olajmilli�rdos: �A p�nz sohasem jelentett sz�munkra semmit.
Csak �ppen ebben a form�ban tartottuk sz�mon a j�t�k eredm�ny�t."
229 De nemcsak a milli�rdosok �s milli�rdosjel�ltek sz�m�ra
tud a p�nz igazi motiv�tor is lenni, Herzberg kutat�saiban
is annak bizonyult bizonyos esetekben, holott az �' vizsg�lati
alanyai k�z�tt nem szerepeltek milli�rdosok.
A p�nz hossz� t�v� motiv�l� hat�sainak m�k�d�si mechanizmusaira

eg�szen m�s ir�ny� kutat�sok mutattak r� el�'sz�r: a
kognit�v disszonancia jelens�geit vizsg�l� k�s�rletek. A kognit�v
disszonancia egyfajta fesz�lts�g�llapot, amely akkor l�p fel, ha
az emberben egyidej�leg k�t egym�ssal �sszeegyeztethetetlen
tudattartalom jelenik meg. A �tudattartalom" (angolul: cognition,
ami megismer�st, meg�rt�st jelent) sz�t �ltal�ban nem
defini�lj�k t�l pontosan a pszichol�giai irodalomban, �ltal�ban
mindenf�le gondolatokat, attit�d�ket, v�lem�nyeket, n�zeteket
jelent.
Az ember hosszabb t�von nem tudja elviselni a kognit�v diszszonancia

fenn�ll�s�t, �s igyekszik cs�kkenteni mag�ban ezt az
�llapotot. Ennek �rdek�ben a legkisebb pszichol�giai ellen�ll�s
ir�ny�ba halad. A kognit�v disszonanci�t okoz� tudattartalmak
k�z�l m�dos�tja vagy ak�r teljesen sz�m�zi azokat, amelyeket a
legk�nnyebben tud megv�ltoztatni �gy, hogy az ellentmond�s
megsz�nj�n?� Ennek a mechanizmusnak a vizsg�lat�ra sokf�le
k�s�rletet terveztek, amelyek k�z�l t�bb is a p�nz kognit�v
disszonanci�t kiv�lt� hat�saira alapult.
Az egyik k�s�rletben' a k�s�rleti alanyoknak egy rendk�v�l

unalmas feladatot kellett hosszan v�gezni�k, holott a k�s�rletvezet�
asszisztense azt �g�rte nekik, hogy egy nagyon �rdekes
feladatot kell majd v�grehajtaniuk. A k�s�rlet v�g�n az asszisztens
elt�nt, �s a k�s�rletvezet� megk�rte a k�s�rleti alanyt, tegye
m�r meg, hogy a k�vetkez� szem�lynek � mondja el a sztenderd
sz�veget, miszerint egy nagyon �rdekes feladatot kell majd elv�geznie.
Ez�rt a sz�vess�g�rt felaj�nlott a k�s�rleti szem�lynek
valamennyi p�nzt: hol egy doll�rt, hol h�szat, v�letlenszer�en.
Hetek m�lva a laborat�rium munkat�rsai megk�rt�k a k�s�rleti
szem�lyeket arra, hogy mondj�k el a benyom�saikat a feladatr�l,
amelyet a k�s�rlet sor�n kellett v�gezni�k. Akik h�sz doll�rt
kaptak az�rt, hogy hazudjanak a k�vetkez� k�s�rleti szem�lynek,
azokb�l d�lt a panasz, milyen d�gunalmas volt a feladat. Akik
egy doll�rt kaptak, azok sokkal kev�sb� tal�lt�k unalmasnak
a feladatot, s�t j� n�h�nyan azt mondt�k, hogy meglehet�sen
�lvezetes volt.
M�g �lesebb helyzetben vizsg�lt�k meg ezt a jelens�get,

amikor egyszer a Yale egyetemen a rend�rs�g nagyon brut�lis
m�don vert sz�t egy di�kt�ntet�st. Ekkor egy egyetemi kurzuson
azt a feladatot adt�k a di�koknak, hogy �rjanak egy dolgozatot a
rend�ri akci� v�delm�ben. A di�kok morogtak, mert szerint�k
a rend�rs�g fell�p�se v�dhetetlen, de azt�n csak elv�gezt�k a fel-
adatot. Ut�na kaptak egy kis p�nzt is �rte, volt, aki csak jelk�pes
�tven centet, volt, aki h�sz doll�rt, �s voltak, akik valamilyen
k�zb�ls� �sszeget, v�letlenszer�en. A legk�zelebbi kurzuson
pedig azt k�rt�k, hogy a di�kok �rj�k le a saj�t v�lem�ny�ket
a rend�rs�g magatart�s�r�l. Az eredm�ny eg�szen d�bbenetes
volt: min�l kevesebb p�nzt kapott valaki az�rt, hogy �rveljen a
rend�ri akci� mellett, ann�l jobb lett r�la az ut�lagos v�lem�nye.
Akik h�sz doll�rt kaptak, azokn�l egyik k�s�rletben sem

alakult ki kognit�v disszonancia. Nyilv�nval� volt sz�mukra,
hogy az�rt csin�lt�k, amit csin�ltak, mert kell�k�ppen megfizett�k
�ket �rte. Akik viszont csak egy doll�rt kaptak, azoknak
ez a magyar�zat nem �llta meg a hely�t. Benn�k kognit�v
disszonancia alakult ki, mert nyilv�n nem az�rt a nyavaly�s
egy doll�r�rt mondtak vagy �rtak olyat, aminek az ellenkez�j�t
gondolj�k, hiszen �k alapj�ban becs�letes emberek. A kognit�v
disszonancia felold�s�nak legegyszer�bb m�dja az volt, ha
meggy�'zik magukat arr�l, hogy val�j�ban az�rt mondt�k, amit
mondtak, mert t�bb�-kev�sb� �gy is gondolj�k.
Mindk�t k�s�rletben a p�nznek hossz� t�v� motiv�l� hat�sa

volt, ez�ttal t�rt�netesen arra, hogy az alanyok megv�ltoztass�k
a v�lem�ny�ket. Ez a hossz� t�v� motiv�l� hat�s ann�l ink�bb
jelentkezett, min�l kevesebb p�nzt kaptak. Ha a kapott p�nzt
m�lt�nyosnak �rezt�k, akkor ilyen hat�s nem j�tt l�tre.
HOGYAN V�S�ROLJUNK LOJALIT�ST?
Az ilyen egyetemi k�s�rletek nem �ltal�nos�that�k a munkahelyi

k�r�lm�nyekre. Itt csak egy kis alkalmi p�nzr�l volt sz�, amire
a di�kok nem voltak r�szorulva. Az azonban �ltal�ban is igaz,
hogy a p�nznek akkor van hossz� t�v� motiv�l� hat�sa, ha valamilyen
m�don a szelf�nkkel is kapcsolatba ker�l. A munkahelyi
p�nzjutalmak csak olyankor bizonyulnak igazi motiv�ci�nak,

ha el�rik, hogy a jutalmazott elgondolkozzon rajtuk. Ennek
�ltal�ban a leghat�konyabb �tja az, ha a p�nzjutalom valamif�le
kognit�v disszonanci�t okoz. Ezt t�bbnyire a v�ratlan m�rt�k�
jutalmak tudj�k el�rni � az eml�tett k�s�rletekben a m�lt�nytalanul
alacsony p�nz, de nagyon fejlett igazs�g�rzet� emberek
eset�ben a v�ratlanul nagy p�nz is hasonl� hat�st v�lthat ki.
Ezek szerint lojalit�st p�ld�ul csak nagyon kev�s vagy nagyon

sok p�nzzel lehet v�s�rolni. A nagyon nagy p�nz kellemetlen
mell�khat�s�t m�r l�ttuk: er�sen motiv�l arra, hogy
legk�zelebb is ezt v�rjuk el. A nagyon kev�s jutalom m�k�d�se
�rdekesebb. Ez esetben a jutalmazott j� es�llyel �gy fogja feloldani
a kognit�v disszonanci�j�t, hogy nyilv�n az�rt v�gezte el a
feladatot ilyen kev�s p�nz�rt, mert fontos neki ez a munkahely.
De felmer�l a k�rd�s, hogy ha ez �gy van, akkor minek egy�ltal�n
k�l�n p�nzt fizetni ez�rt? A kognit�vdisszonancia-k�s�rletek
erre is v�laszt adtak.
A Yale egyetemi k�s�rletben n�h�ny di�knak azt sorsolt�k

ki, hogy egy�ltal�n ne kapjon p�nzt. Ezek a di�kok is meg�rt�k
a dolgozatot a rend�rs�g v�delm�ben, de a v�lem�ny�k ugyanolyan
negat�v maradt, mintha h�sz doll�rt kaptak volna. N�luk
nem jelent meg semmilyen kognit�v disszonancia, �k egyszer�en
csak elv�geztek egy ut�latos szemin�riumi feladatot, nem
el�sz�r �s val�sz�n�leg nem is utolj�ra.
Egy r�gi samponrekl�mban egy ismert t�v�s szem�lyis�g

szerepelt, akit a rekl�m �gy mutatott be: �Judit haja korp�sodott..."
M�r egy j� ideje futott a rekl�m, amikor egy �js�g�r�
megk�rdezte Juditot, t�nyleg korp�sodott-e a haja. Mire a v�lasz:
�van az a p�nz, ami�rt az ember haja korp�sodik".
�gy l�tszik, Judit szerz�d�s�ben nem szerepelt olyasmi,

hogy ilyet nem mondhat. De a kognit�v disszonancia elm�let�nek
ismeret�ben a gy�rt� en�lk�l is el tudta volna �rni, hogy
Judit megszeresse a samponj�t vagy legal�bbis loj�lis legyen

hozz�. Csak valahogy r� kellett volna vennie, hogy v�llalja el a
sampon rekl�moz�s�t kev�s p�nz�rt � de nem ingyen! Ez nem
k�nny� feladat, de ha valahogyan m�gis siker�l megoldani, az
eredm�ny szinte biztosra vehet�.
ABSZURDUL NAGY P�NZEK
Eddig a viszonylag kis p�nzek er�s motiv�l� hat�s�r�l besz�lt�nk.

De a vil�gban elk�peszt�en magas, �vi t�bb t�zmilli�
doll�ros fizet�seket is l�tunk. Ha ezeknek a fizet�seknek nem
lenne igen komoly motiv�l� ereje, aligha hagyn�k a c�gek tulajdonosai,
hogy a c�g vezet�je ilyen magas fizet�st harcoljon
ki mag�nak.
Edward P. Lazear amerikai k�zgazd�sz meglep� v�laszt

adott erre a k�rd�sre:2' �Az aleln�k fizet�se nem motiv�lja anynyira
az aleln�k�t, mint az aleln�khelyettest." A vez�rigazgat�
fizet�se nem az�rt lehet �vi t�bb t�zmilli� doll�r, mert � maga
annyi hasznot hoz a c�gnek, hanem az�rt, hogy min�l �lesebb
versenyt hozzon l�tre a k�zvetlen�l alatta lev�'k k�z�tt, �s ezzel
maxim�lis teljes�tm�nyre motiv�lja �ket, mivel k�z�l�k ker�lhet
ki a k�vetkez� vez�r. A vez�r nem az�rt kapja ezt a horribilis
fizet�st, mert meg�rdemli, nem is az�rt, hogy k�l�n�sen motiv�lt
legyen, hanem az�rt, mert � m�r kor�bban megnyerte a
versenyt.
Lazear elm�lete szerint min�l kev�sb� m�rhet� egy munka

produktivit�sa, ann�l nagyobb p�nz tud csak maxim�lis er�bedob�sra
motiv�lni. Az egyszer�s�g kedv��rt vegy�k �gy, hogy
a sikert valah�ny sz�zal�kban a kem�ny munka hat�rozza meg,
�s a marad�k r�szben a j�szerencse.2" Ha a j�szerencse szerepe
nulla, akkor minden fill�r�rt meg kell k�zdeni, semmit sem
kapunk meg ingyen. Ha a j�szerencse szerepe sz�z sz�zal�k

(mint p�ld�ul a lott� eset�ben), aldcor semmi sem motiv�l a kem�ny
munk�ra, m�g hatalmas nyerem�ny �rdek�ben is legfeljebb
egy-k�t lott�szelv�nyt vagyunk hajland�k kit�lteni. De mi van,
ha mondjuk a j� szerencs�n m�lik a siker 95%-a, �s a kem�ny
munk�n 5%-a? Norm�l fizet�s�rt ez esetben is az a racion�lis
viselked�s, ha semmit sem tesz�nk, legfeljebb megfogadjuk a
Neurotic egy�ttes tan�cs�t: �Lopod a napot, de j�n egy m�sik.
J�nnek a s�lt galambok, legal�bb �s�ts."'
Ha azonban a nyeres�g elk�peszt�en nagy, akkor m�r ilyen

felt�telek mellett is �rdemes lehet maxim�lisan hajtani. Ez�rt
racion�lisak az abszurdul magas vez�ri fizet�sek. A vez�r fizet�se
olyan er�s motiv�ci� az alatta lev�k sz�m�ra, hogy a c�g
r�szv�nyeseinek m�r akkor is meg�ri ennyit fizetni a vez�rnek,
ha az ez�rt a p�nz�rt eg�sz nap csak porn�t n�z az interneten.
R�ad�sul el�g j� az es�lye annak, hogy ugyanazoknak az er�nyeinek
k�sz�nhet�en, amikkel kor�bban megnyerte a versenyt,
a vez�ri feladatokat is j�l l�tja el, puszt�n a bels� motiv�ci�i
miatt. A vez�r munk�j�nak produktivit�s�t senki sem tudja
ellen�rizni, �s a t�zsdei eredm�nyek is csak nagyon kev�ss�
m�rik, mert azokban m�r nagyon nagy a szerencse szerepe. De
nem is kell a vez�r teljes�tm�ny�t nagyon m�ricsk�lni, mert az
� fizet�s�nek nem az a szerepe, hogy a vez�rt motiv�lja, hanem
az, hogy a versenyt er�s�tse.
-Boldogs�gbiznisz
T�l a
gazdas�gon
A viharz�, er�sen �t�rzett �rzelmeken t�l k�nyv�nk

els� r�sz�nek v�g�n a lecsendesedett, m�lyen
bel�nk �p�lt, szaksz�val: habitu�l�dott �rzelmeket
tal�ltuk. Ezek azok az �rzelmek, amelyekr�l �szre
sem vessz�k, hogy �rzelmek, hacsak valami fel nem
h�vja r�juk a figyelm�nket. Szeretet�nk, hit�nk,
tisztelet�nk, megvet�s�nk �s sok m�s kognit�v vagy
tiszt�n emberi �rzelm�nk akkor is �l benn�nk �s
hat�ssal van r�nk, amikor �ppen nem �rezz�k �ket.
A m�sodik r�sz v�g�n a tudatos gondolkod�son,
a sz�nd�kos fejt�r�sen t�l a m�lyen bel�nk �p�lt
kognit�v s�m�kat tal�ltuk, amelyek folyamatosan
�lik a saj�t �let�ket, azaz automatikusan, meg�ll�s
n�lk�l gondolkodnak. Ha a kognit�v s�m�k j�l,
harmonikusan m�k�dnek benn�nk, akkor nagyon
sok k�rd�sre csak �gy magukt�l, tudatos gondol-
kod�s n�lk�l v�laszolnak, �s a v�laszt, a megold�st
az Antonio Damasio �ltal felfedezett szomatikus
markerek, azaz �rzelmek �tj�n jelzik a tudatos
feldolgoz�s fel�.
M�sf�l �vsz�zaddal ezel�tt, amikor a k�zgazdas�gtan mai

gondolkod�sm�dja kialakult, �s ez a tudom�ny�g a helyettes�t�sek
tudom�ny�v� v�lt, bizony�ra �gy folytattam volna ezt
a gondolatmenetet: T�l a gazdas�gon v�gyaink, rem�nyeink,
�hajaink, �rzelmeink vannak, amelyek folyamatosan �lik a saj�t
�let�ket. Ezek helyettes�thetnek anyagi javakat is, �s sok
esetben t�bb�-kev�sb� helyettes�thet�k anyagi javakkal. Ez�rt
v�gyaink, rem�nyeink, �hajaink, �rzelmeink is gazdas�gi javak
akkor is, ha ezt nem vessz�k �szre, �s h�tk�znapi gondolkod�sunk
sor�n nem vessz�k figyelembe. A k�zgazdas�gtannak
�rdemi mondanival�ja van ezekr�l a l�tsz�lag tiszt�n pszichol�giai
fogalmakr�l is. M�sf�l �vsz�zaddal ezel�tt ez lett volna
a nagy h�rem a tudom�ny aktu�lis �ll�s�r�l.
Ez a k�zgazd�szok sz�m�ra ma m�r term�szetes dolog,

�s b�r a nem k�zgazd�szok sz�m�ra m�g ma is �jdons�got jelenthet,
�j h�rnek semmik�pp sem nevezhet�. �j h�r viszont a
k�zgazd�szok sz�m�ra is az, hogy �rzelmeink, v�laszt�saink
egy jelent�s r�sze k�vetkezetesen nem racion�lis � �s itt a k�vetkezetess�gen,
az el�rejelezhet�s�gen van a hangs�ly, aminek
k�vetkezt�ben ezek a jelens�gek be�p�thet�k a k�zgazdas�gtan
hagyom�nyos, sz�ntiszt�n racion�lis modelljeibe is. �gy j�tt l�tre
a viselked�s-gazdas�gtan tudom�nya.
BOLDOGS�GPORTF�LI�K
A pszichol�gia �vezredeken kereszt�l a filoz�fia r�sze volt, �n�ll�

tudom�nyk�nt csak a 19. sz�zad m�sodik fel�ben jelent
meg. A k�zgazdas�g-tudom�ny j�val hamarabb alakult ki, �s
ami pszichol�gi�ra felt�tlen�l sz�ks�ge volt, azt jobb h�j�n a
h�tk�znapi j�zan �sz b�lcsess�geib�l mer�tette. De ilyen naiv
pszichol�giai alapokr�l is siker�lt fel�p�teni egy igen j�l m�k�d�
T�l a gazdas�gon 291
helyettes�t�studom�nyt, tal�n m�g haszn�ra is volt, hogy nem

kellett t�ls�gosan elbonyol�tani a dolgokat azzal, hogy figyelembe
veszi az egyes emberek k�l�nf�le bonyolult, t�volr�l sem
tiszt�n racion�lis szempontjait.
A boldogs�gkutat�sok eredm�nyek�pp az emberi boldogs�g

h�rom f� komponense rajzol�dott ki: a pozit�v �rzelmek, a
tartalmas �let, �s Cs�kszentmih�lyi Mih�ly nagy felfedez�se, a
How. Ezek mindegyike �nmag�ban is teljes �rt�k� boldogs�ghoz
vezethet, de az emberek t�lnyom� t�bbs�g�ben egyik sem
tud olyan intenzit�ssal jelen lenni, hogy �nmag�ban kit�ltse az
�let�t. A kutat�sokb�l az is kider�lt hogy a h�rom komponensb�l
�sszead�d� boldogs�gszint �ltal�ban l�nyegesen magasabb,
mint amit az egyes komponensek hozad�ka alapj�n gondoln�nk
vagy el�rejelezn�nk. Ez�rt a legt�bb ember mindh�rom komponensb�l
igyekszik valamennyit meg�lni.
A boldogs�g keres�se sor�n a legt�bb ember ugyan�gy viselkedik,

mint a befektet�si d�nt�shoz�: kialak�t egy, a maga
sz�m�ra optim�lisnak gondolt portf�li�t. A befektet�k ezt k�l�nb�z�
befektet�sekb�l alaldtj�k ki. Alapelv�k: �Ne tegy�l
minden toj�st egy kos�rba." �s ne csak toj�sokkal foglalkozz,
hanem sokf�le dologgal �gy, hogy azok a te szempontodb�l
optim�lisan eg�sz�ts�k ki egym�st. A befektet� speci�lis szempontjait
kock�zatv�llal� hajland�s�ga, vonz�d�sai az egyes ipar�gak
ir�nt, �ltal�nos szakmai �s emberi �rt�krendje hat�rozz�k
meg, de m�g az is belej�tszik, hogy melyik k�zgazdas�gtani
modellben hisz ink�bb.'
Nagy ritk�n el�fordul, hogy valakinek egy bizonyos sz�k

szakter�leten �ri�si el�nye van speci�lis szak�rtelme, kapcsolati
t�k�je vagy b�rmi egy�b r�v�n, �s ez�rt neki semmi m�ssal
nem �rdemes foglalkoznia. A profi befektet�k t�lnyom�
t�bbs�ge azonban kialak�t mag�nak egy sokf�le befektet�sb�l
�ll� portf�li�t, amelynek egyes elemeit id�r�l id�re lecser�li
valami m�sra, ha �gy tudja jobban �rv�nyes�teni a saj�t szempontjait.
A legt�bb ember hasonl�an j�r el a saj�t boldogs�gportf�li�j�val.

Nagyj�b�l tudja, mennyire fontos sz�m�ra a boldogs�g
egyik vagy m�sik komponense, �s az �lete sor�n ad�d� lehet�s�gekb�l
igyekszik ennek megfelel� kombin�ci�t �ssze�ll�tani.
Ritka az olyan ember, akit annyira elt�lt a boldogs�g valamelyik
komponense, p�ld�ul a szerelem vagy a hit egy eszm�ben,
hogy m�sfajta boldogs�gforr�sra nincs is ig�nye. A legt�bben
t�bb forr�sb�l t�pl�lkozunk, �s �gy az �sszhozad�k magasabb,
mint k�l�n-k�l�n az egyes komponensek hozad�k�nak az �szszege.
Van olyan �p�t�sz, aki nem tervezni szeret, hanem a terveket

megrajzolni a sz�m�t�g�pen. Ezt boszork�nyos gyorsas�ggal �s
nagyon nagy pontoss�ggal csin�lja. Amikor ilyen feladatot kap,
rep�lnek sz�m�ra a munka�r�k, teljes flow-ban van. Amikor
tervezni k�nyszer�l valamit, sokkal lassabban telnek a napjai.
M�sok viszont tervezni szeretnek, �ppen csak felskiccelni egy
pap�rra a v�zi�jukat, de azt ak�r ezernyi v�ltozatban. �k ebben
tal�lj�k meg a flow-t, �s annak �r�lnek, ha az �gy l�trehozott
v�zi�jukat valaki m�s viszi be a sz�m�t�g�pbe, s ek�zben a megval�s�t�shoz
sz�ks�ges pontos sz�m�t�sokat is elv�gzi. Nemcsak
a gazdas�g, az egy�ni boldogs�g is att�l m�k�dik, hogy sokf�l�k
vagyunk �s kieg�sz�tj�k egym�st.
Egy ide�lisan �ssze�ll�tott portf�li� eset�n is el�fordul,

hogy a k�ls� k�r�lm�nyek v�ltoz�sa miatt az ember k�nytelen
a portf�li� egy-egy elem�t valami m�ssal helyettes�teni. Ezt
kik�nyszer�thetik dr�mai esem�nyek, mint p�ld�ul egy szak�t�s
vagy egy munkahely elveszt�se, de szerencs�re t�bbnyire nem
ilyen dr�mai okokb�l m�dos�tunk a boldogs�gportf�li�nkon �
egy �j ismer�s vagy ak�r egy �j j�t�k megismer�se is alak�that
rajta. Mindenki sz�m�ra m�s portf�li� optim�lis: minden bol-
dog ember a maga m�dj�n boldog, �s boldogs�g�nak konkr�t

�sszetev�i az �lete folyam�n id�r�l id�re v�ltoznak.
A BOLDOGS�GBIZNISZ
A boldogs�gportf�li� kialak�t�sa sor�n a v�gyak, hajland�s�gok,

egy�ni adotts�gok sz�m�tottak: ki mit mennyire �lvez � �s az
ezeknek megfelel� helyettes�t�si hajland�s�gok. Ez�rt az egy�ni
boldogs�g keres�s�re is �rv�nyes a k�zgazdas�g-tudom�ny
gondolatvil�ga.
Ezt nem �gy kell �rteni, hogy a boldogs�g is �ruv� v�lik.

A kapitalizmus k�l�nf�le kritikusai t�bbnyire �ppen az ilyesmit
k�rhoztatj�k, pedig nem ez a l�nyeg, hanem csak annyi, hogy
akarva-akaratlanul is alkalmazkodunk a helyettes�t�s logik�j�hoz,
�s �gy a k�zgazdas�gtan teljes fegyvert�ra alkalmazhat�v�
v�lik a boldogs�gportf�li� kialak�t�s�hoz. M�g a Giffen-javak
(226. o.) is megjelennek.
P�ld�ul az �n szem�lyes boldogs�gportf�li�mhoz hozz�tartozik

egy bizonyos mennyis�g� j�t�k is � nem tudok naphosszat
csak �rni, id�nk�nt elind�tok egy j�t�kprogramot ugyanezen a
k�perny�n. A j�t�kok k�n�lat�ban a paszi�nsz sz�momra Giffenj�sz�gnak
bizonyult. Min�l zs�foltabbak a napjaim, azaz min�l
sz�k�sebb az id�m, ann�l ritk�bban engedhetem meg magamnak,
hogy f�l �r�t t�ltsek egy scrabble-, sakk- vagy g�partival.
Ha m�r r�sz�nom magam ezekre, akkor nem �rzem annyira
dr�g�nak a vel�k t�lt�tt id�t, mert �lvezem, de a zs�folt id�szakokban
csak ritk�n j�hetnek egy�ltal�n sz�ba. Ez�rt �t-t�z
perces paszi�nszokkal helyettes�tem ezeket. A paszi�nszt messze
nem �lvezem annyira, �gy nagyobb lelkiismeret-furdal�st okoz,
mint mondjuk a scrabble, a sakk vagy a g� � m�s sz�val, amikor
az �letem zs�foltt� v�lik, a paszi�nsz id�egys�gre es� �ra jobban
emelkedik, mint a sakk, a g� vagy a scrabble �ra. M�gis t�bbet

fogyasztok bel�le ilyenkor � tipikus Giffen-j�sz�g. A gazdas�g
logik�ja messze t�l a gazdas�gon, m�g a boldogs�gportf�li�
�ssze�ll�t�s�ban is �rv�nyes�l.
T�l az �rzelmeken is �rzelmeket tal�ltunk, csendes, habitu�l�dott

�rzelmeket. T�l a gondolkod�son is gondolkod�st
tal�ltunk, a kognit�v s�m�k tudatunkt�l f�ggetlen m�k�d�s�t.
T�l a gazdas�gon is valamif�le gazdas�got tal�lunk,
mivel a helyettes�t�s m�g a legtiszt�bban emberi �rzelmeinkben,
a boldogs�g keres�s�ben is megjelenik � �s ez nemcsak a napi
betev� j�t�komra (erre a speci�lis fajta flow-�lm�nyre) �rv�nyes,
hanem a boldogs�g mindegyik komponens�re.
A technol�gia fejl�d�se k�vetkezt�ben az �let folyamatos

vitel�hez sz�ks�ges term�kek, az �lelmiszer, ruha, k�zleked�si
eszk�z�k, lak�s stb. megtermel�s�hez egyre kevesebb emberre
van sz�ks�g. Az emberek egyre nagyobb h�nyada a szolg�ltat�sokban
tal�l munk�t, a fejlett gazdas�gokban ez az ar�ny ma
m�r �ltal�ban 55-70% k�z�tt van. Erre ellen�rvk�nt azt szokt�k
felhozni, hogy ez csup�n az�rt lehets�ges, mert a fejlett orsz�gok
a termel�st kitelep�tik �zsi�ba. Ennek azonban nagyon sok konkr�t
gazdas�gi t�ny mond ellent � p�ld�ul az Egyes�lt �llamok
�sszess�g�ben �lelmiszer-export�r annak ellen�re, hogy lakoss�g�nak
kevesebb mint k�t sz�zal�ka foglalkozik farmerked�ssel.
Ez�rt v�lhat egyre ink�bb a gazdas�g f�ir�ny�v� azoknak a

javaknak a megtermel�se, amelyek viszonylag sok ember boldogs�gportf�li�j�ban
szerepelnek.' Ez nemcsak, �s nem is els�sorban
a j�t�kokra vonatkozik, hanem mindenre, ami gyakran
szerepel a k�l�nb�z� boldogs�gportf�li�kban. Els�sorban a
boldogs�g �tartalmas �let" komponens�hez tartoz� dolgok tudnak
term�kk�nt megjelenni, a templomokt�l a k�rnyezetv�d�
programokig, a k�z�ss�gi port�lokt�l a szeg�nyek felemel�s�re
tett er�fesz�t�sekig.237
Egyel�re m�g CSR-nek, azaz a v�llalatok t�rsadalmi felel�ss�gv�llal�s�nak

(Corporate Social Responsibility) nevezik az
ilyen ir�ny� tev�kenys�geket. Ez azonban egyre kev�sb� marad
csak aff�le �nk�ntes felel�ss�gteljes magatart�s, hanem egyre
ink�bb tiszt�n gazdas�gi tev�kenys�gg�, �zlett�, m�s tev�kenys�geknek
a piac �ltal elismert �s be�razott helyettes�t�j�v� v�lik.
A gazdas�g fejl�d�s�nek k�vetkez� nagy l�p�se minden

bizonnyal a �boldogs�gbiznisz" lesz � ennek cs�r�i m�r a mai
gazdas�gban is megjelennek, b�r jelenleg m�g els�sorban a boldogs�g
els� k�t komponens�nek, a pozit�v �rzelmek �s a flow
ir�nti ig�ny kiel�g�t�s�re ir�nyulnak.
Ahogy a �boldogs�gbiznisz" kiteljesedik, egyre nagyobb

szerepet kap benne a boldogs�g harmadik komponense, a tartalmas
�let. Ez az �zlet�g a marketingkutat�s szok�sos eszk�zeivel
figyeli, k�veti, hogy a tartalmas �let legk�l�nf�l�bb
form�i ir�nt mikor, hol, mekkora kereslet mutatkozik, �s ennek
megfelel�en el�g�ti ki ezeket az ig�nyeket. �gy olyan ig�nyek
is a norm�l gazdas�g keretein bel�lre ker�lnek, amelyek eddig
csak kis csoportok k�l�nf�le civil t�rsadalmi mozgalmaik�nt
jelentek meg, a b�ln�k vagy a b�ns�gi bazsar�zsa megment�s�t�l
eg�szen a kihal�f�lben lev� n�pi mesters�gek �letben tart�s�ig.
M�r ma is a norm�l gazdas�g keretein bel�l t�rt�nik a legk�l�nf�l�bb
materi�lis �s szolg�ltat�si r�tegig�nyek kiel�g�t�se,
�s ez egyre ink�bb kiterjed a tartalmas �let elemeire is. Ez a
mechanizmus annak is minden eddigin�l jobb es�lyeket ad,
hogy egy-egy kis, helyi civil mozgalom �ltal k�pviselt eszme
vil�gtendenci�v� er�s�dj�n.
Az �zleti d�nt�shoz�k nem term�kekben, hanem j�v�k�pekben

gondolkodnak. A j�v�k�pet pedig egyre ink�bb a tiszt�n
emberi motiv�ci�k, �rzelmek kiel�g�t�se hat�rozza meg. Ebb�l
a szempontb�l m�r mindegy, hogy Maslow piramis�nak fels�
szintjeir�l besz�l�nk-e vagy Herzberg �val�di" motiv�ci�ir�l.
A t�rsadalmak evol�ci�ja egyre ink�bb ezek kiel�g�t�se fel�

halad.
De lehets�ges egy�ltal�n az, hogy az evol�ci� ilyen ir�nyt

vegyen? A darwini evol�ci� elm�let�ben egy�ltal�n nem jelenik
meg az, hogy az embereknek c�ljaik vannak. �gy a darwini
evol�ci� nem ad magyar�zatot arra, hogy mik�ppen haladhat
valamif�le evol�ci� olyan ir�nyba, amely m�r nem puszt�n csak
a l�tfenntart�st szolg�lja.
NEM DARWINI EVOL�CI�
Darwin elm�let�nek l�nyege, hogy a biol�gi�ban az evol�ci�

egyetlen oka a term�szetes szelekci�,'" �s a term�szetes szelekci�
automatikusan evol�ci�t eredm�nyez, azaz �jabb �s �jabb
fajokat hoz l�tre. Ezzel azonban Darwin nem �ll�tja azt, hogy a
biol�gi�n bel�l csak egyetlenegy fajta evol�ci�s folyamat l�tezhet.
Darwin elm�lete t�bbf�le konkr�t fizikai vagy k�miai mechanizmus
seg�ts�g�vel is megval�sulhat, �s ezek k�z�l n�h�ny
val�ban l�tre is j�tt a term�szetben. Eva Jablonka �s Marion
Lamb biol�gusok p�ld�ul a darwini evol�ci� n�gy dimenzi�j�t
�rj�k le,' �s megmutatj�k, hogy mindegyik dimenzi�ban
eg�szen k�l�nb�z� fajta folyamatok zajlanak.
Ezek k�z�l n�melyik darwini evol�ci�s mechanizmus �rv�nyes

lehet nemcsak a biol�giai l�nyekre, hanem egy�b, a vil�gban
l�tez� dolgokra is, p�ld�ul a gondolatokra, eszm�kre vagy
ak�r a k�l�nf�le gazdas�gi v�llalkoz�sokra, v�llalatokra?" �gy
a biol�gia logik�ja, a darwini evol�ci� a biol�gi�t�l igen t�vol
es� ter�leteken is megjelenik.
A m�sik oldalr�l n�zve viszont az evol�ci�nak (azaz: az �j

form�k, fajok l�trej�tt�nek) nem csakis �s kiz�r�lag a darwini
elm�letnek megfelel� m�djai l�tezhetnek a vil�gban. A biol�-
gi�n bel�l m�g teljes m�rt�kben �rv�nyes lehet Darwin elm�lete,

de a biol�giai evol�ci� nem �ltal�nos�that� korl�tlanul minden
term�szeti �s t�rsadalmi jelens�g evol�ci�j�ra. Ami a biol�giai
l�nyelcre lehet kiv�tel n�lk�l �rv�nyes term�szeti t�rv�ny, az nem
biztos, hogy a pszichol�gi�ban is minden esetben �rv�nyes � m�r
az els�, Az �rzelmek �j szeml�lete c�m� fejezetben l�ttuk, hogy a
pszichol�gia t�volr�l sem puszt�n csak biol�gia. Amikor Henry
Ford tizenk�t �ves kor�ban leesett a l�r�l, �s arra gondolt, kell
hogy legyen a k�zleked�snek kev�sb� f�jdalmas m�dja, ezzel
a technikai fejl�d�snek egy olyan ir�ny�t ind�totta el, amelyet
m�r nem kiz�r�lag csak a term�szetes szelekci� vez�relt, hanem
m�s is belej�tszott, ez esetben p�ld�ul az ember k�nyelme.
Stuart Kauffman amerikai matematikus �s elm�leti biol�gus

olyan modelleket fejlesztett ki, amelyekben puszt�n a
komplexit�s jelenl�te is evol�ci�s t�nyez� tud lenni?' Ezekben
a modellekben ha a rendszer komplexit�sa t�ll�p egy bizonyos
szintet, akkor term�szetes szelekci� n�lk�l, puszt�n a komplexit�s
ok�n is beindulnak evol�ci�s folyamatok. Ilyenkor eleve
nem darwini evol�ci� j�n l�tre, mivel az evol�ci�nak itt a term�szetes
szelekci�n ldv�li, egy�b vez�rl� mechanizmusa van. Ha
egy term�szeti jelens�g megfelel ennek a modellnek, akkor ott
meg fog jelenni az evol�ci�, �s az biztosan nem darwini evol�ci�
lesz, akkor sem, ha esetleg emellett m�g a term�szetes szelekci�
is belej�tszik a jelens�g evol�ci�s folyamat�ba.
Egy eg�szen m�sfajta modellt mutattam be A p�nz evol�ci�ja

c�m� k�nyvemben. Abban a modellben bebizony�that�
volt, hogy a t�rsadalmi rendszerek evol�ci�j�nak alakul�s�ban
szerepet j�tszik egy, a term�szetes szelekci�t�l teljesen f�ggetlen,
eg�szen m�sfajta mechanizmus iS.242 Ennek a modellnek
�rdekess�ge, hogy tiszt�n darwini evol�ci�s folyamatokb�l �p�tkezik,
�s �ppen ennek sor�n der�l ki, hogy bizonyos felt�telek
fenn�ll�sa eset�n automatikusan felbukkannak olyan jelens�gek
is, amelyek nem darwini evol�ci�t eredm�nyeznek. M�g a gazdas�gi

folyamatok egy jelent�s r�sze a darwini evol�ci� alapj�n
m�k�dik, a t�rsadalmak evol�ci�ja m�r minden bizonnyal t�volr�l
sem tiszt�n darwini evol�ci�.
SELIGMAN P�LD�JA
A tanult tehetetlens�g felfedez�s�vel Martin Seligman �r�kre

megv�ltoztatta a pszichol�gia tudom�ny�t, mert bebizony�totta,
hogy igen bonyolult, komplex �rzelmek is megtanulhat�k. Okosan
megtervezett, bonyolult k�s�rleteit r�szletesen bemutattuk
a Tiszt�n emberi �rzelmek c�m� fejezetben, de a dolog l�nyeg�t
egy sokkal egyszer�bb k�ppel is �rz�keltethetj�k.'
Ha egy csom� bolh�t betesz�nk egy dobozba, nem �rzik j�l

magukat �s igyekeznek kiugrani. Csakhogy a doboz tetej�re egy
�veglapot tesz�nk. A bolh�k el�bb-ut�bb megtanulj�k, hogy
f�l�sleges ugr�lniuk, �gysem juthatnak ki. Egy id� ut�n m�r
nem is pr�b�lkoznak, akkor sem, ha az �veglapot elt�vol�tjuk.
A legt�bb tud�s ezut�n tov�bb vizsg�lta volna a vil�gh�rt

eredm�nyez�' felfedez�s�nek egy�b aspektusait � l�ttuk, b�ven
volt mit, p�ld�ul a tanult tehetetlens�g r�kkelt� hat�s�nak is
bizonyult. Seligman azonban arra gondolt, h�tha ugyanezekkel
a m�dszerekkel a jelens�g ellenkez�j�nek l�tez�se is bebizony�that�.
�gy fedezte fel a tanult optimizmust, �s �gy indult el
a boldogs�g tudom�nyos kutat�sa fel�.
Seligman�k k�nyv�kben a csoportos tanult tehetetlens�g

felfedez�s�t bemutat� r�szt �gy fejezik be:2" �Lehet, hogy
komplex szervezetek vagy ak�r eg�sz kult�r�k, t�rsadalmak
eset�ben is besz�lhet�nk tanult tehetetlens�gr�l?" Ezt a k�rd�st
nyitva hagyt�k, de a vil�gnak ezen a k�z�p-kelet-eur�pai
r�sz�n nem neh�z magunkra ismerni benne.
Nek�nk, magyaroknak Seligman szem�lyes p�ld�ja is rendk�v�l

tanuls�gos. Mi itt �llunk �tsz�z �v tanult tehetetlens�gi
tr�ning ut�n. Csakhogy m�ra az �veglap elt�nt a doboz tetej�r�l.
Itt az ideje, hogy k�vess�k Martin Seligman p�ld�j�t, �s mi
is felfedezz�k a tanult tehetetlens�g ut�n a tanult optimizmus
lehet�s�geit is.
A darwini evol�ci� ezt nem fogja kik�nyszer�teni. Ha �tsz�z

�vig sikeresen t�l�lt�nk �gy, az azt mutatja, hogy t�l lehet �lni
a jelenlegi hozz��ll�sunkkal is. Ottlik G�za �rja: �A moh�csi
csata n�gysz�zadik �vfordul�ja k�zeledett �ppen. Fura dolognak
l�tszik tal�n, veres�get meg�nnepelni, de h�t aki a gy�zelm�t
�nnepelhette volna itt most, a hatalmas ottom�n vil�gbirodalom,
m�r nem volt meg. A tat�roknak is nyomuk veszett,
s�t id�k�zben, szinte a szem�nk l�tt�ra, a sz�v�s Habsburgcs�sz�rs�gnak
is. Megszoktuk h�t, hogy egyed�l �nnepelgess�k
vesztett nagy csat�inkat, melyeket t�l�lt�nk. Tal�n azt is megszoktuk,
hogy a veres�get izgalmasabb, s�r�bb anyagb�l val�
�s fontosabb dolognak tartsuk a gy�zelemn�l � mindenesetre
igazibb tulajdonunknak."' Az�ta a Szovjetuni� is elt�nt a
t�rk�pr�l � most lehet�s�g�nk van egy nem darwini evol�ci�
elind�t�s�ra, �s ez csakis rajtunk m�lik.
AZ �RZELMEK �RTELME
Ha a biol�giai fajok kifejl�d�se megmagyar�zhat� puszt�n

a term�szetes szelekci�val, akkor radik�lisan sz�m�zhet�k a
biol�gi�b�l az olyasfajta fogalmak, mint a c�lir�nyoss�g vagy
az �rtelem. Val�ban, A fajok eredet�nek megjelen�se �ta eltelt
m�sf�l �vsz�zad alatt a biol�gusok sz�m�ra egy�rtelm�v� v�lt,
hogy a biol�giai evol�ci� teljesen �nj�r�, nem vez�rli semmif�le
el�re elrendelt c�l. Amit a darwini evol�ci� l�trehoz, az lehet
m�k�d�k�pes, lehet emberi szemmel n�zve v�ratlan, szokatlan,

szellemes �s hasznos, de �rtelme eg�szen biztosan nincs.
�rtelme csak olyan dolognak lehet, ami egy el�re kit�z�tt c�lt
szolg�l, �s Darwin elm�lete azt jelenti, hogy a biol�gi�ban ilyen
c�lok nem l�teznek.
Csakhogy t�volr�l sem minden evol�ci� darwini. Ez�rt egy�ltal�n

nem lehet�nk biztosak abban, hogy az �rzelmek evol�ci�ja
tiszt�n darwini evol�ci�, k�zrej�tszhatnak benne a term�szetes
szelekci�t�l alapvet�en k�l�nb�z� t�nyez�k is. P�ld�ul a
szelf �ltal l�trehozott (azaz: tiszt�n emberi) �rzelmek eset�ben
fontos szelekci�s t�nyez� lehet maga a szelf, hogy az mik�ppen
defini�lja azt a l�nyt, amelynek a szelfie. Milyen v�laszokat ad
az olyasfajta k�rd�sekre, mint �Ki vagyok �n?", �Mi a dolgom
a vil�gban?", �Mi lehet az �letem �rtelme?". A szelf az ezekre a
k�rd�sekre adott v�laszai alapj�n szelekt�l az �rzelmek k�z�tt,
�s nem a term�szetes szelekci� szempontjai szerint.
Az �rzelmek h�rom alapt�pusa k�z�l azok jelentek meg

el�sz�r az evol�ci� sor�n, amelyeket a James�Lange-f�le mechanizmus
hoz l�tre, ilyenek m�r eg�szen alacsonyrend� fajokban
is megtal�lhat�k. A James�Lange-f�le mechanizmus nem
az�rt j�tt l�tre, mert b�rkinek b�rmi c�lja volt vele, hanem csak
�gy mag�t�l kialakult, �s a t�l�l�s szempontj�b�l hasznosnak
bizonyult � ez a mechanizmus m�g minden bizonnyal a tiszt�n
darwini evol�ci� term�ke. Jobb es�llyel maradtak fenn azok a
fajok, amelyekben megvolt, mint azok, amelyekben nem volt
meg, ez�rt ez a mechanizmus fennmaradt, s ez�ltal megjelentek
az �rzelmek a vil�gban.
Amikor kialakultak olyan fajok, amelyek agya kognit�v m�veletek

v�grehajt�s�ra is k�pes volt, az evol�ci� a maga sp�rol�s
tr�kkj�vel ezeknek a m�veleteknek az eredm�nyeit is ugyanarra
a csatorn�ra terelte, mint amelyek a James�Lange-f�le mechanizmus
�ltal l�trej�v� �rzelmek k�zvet�t�s�re m�r �gyis meg-
voltak. �gy alakulhattak ki a kognit�v �rzelmek �s ezeken bel�l

a szomatikus markerek, amelyek szint�n �rzelmek form�j�ban
jelzik a k�zponti feldolgoz�s �s d�nt�shoz�s sz�m�ra a kor�bbi
tapasztalatok eml�kei alapj�n kapott eredm�nyeket.
A kognit�v �rzelmeknek sincs �nmagukban semmi �rtelm�k,

egyszer�en csak m�k�d�k�pesnek bizonyultak. Ezek is tipikusan
darwini evol�ci�s term�kek, l�tjogosults�gukat egyed�l az
bizony�tja, hogy t�l�ltek azok a l�nyek, amelyekben megvoltak.
Az adott l�ny sz�m�ra lehetnek hasznosak, de mivel nem szolg�lnak
semmif�le el�re kit�z�tt c�lt, �rtelm�k nem tud lenni.
K�s�bb az evol�ci� sor�n kialakult olyan l�ny is, amelyben

megjelent a szelf nev� strukt�ra. Nem tudjuk, h�nyf�le ilyen
l�ny alakult ki az id�k folyam�n, ma azonban egyetlenegy ilyen
faj l�tezik: a homo sapiens. Az evol�ci� �jra ugyanazt a tr�kk�t
alkalmazta, amely m�r kor�bban is bev�lt: a szelf �ltal k�ld�tt
�zenetek is �rzelmek form�j�ba k�dol�dtak �s ugyanazokra a
csatorn�kra terel�dtek, mint a t�bbi fajta, m�r kor�bban kialakult
�rzelmek. Az evol�ci� szempontj�b�l ezeknek az �rzelmeknek
sincs semmif�le �rtelme, csak fennmaradtak, mert azok a
l�nyek is t�l�l�k�pesnek bizonyultak, amelyekben a szelf, vagy
legal�bbis annak valamif�le korai form�ja megvolt. �gy indult
el a szelf evol�ci�ja.
A szelf �nmagunkra vonatkoz� k�rd�seket tesz fel, �s azokra

v�laszokat ad. Mindegy, hogy ezek a v�laszok okosak vagy
but�k, mindenk�ppen �rtelmet adnak a d�nt�seinknek, cselekedeteinknek
� �s az �rzelmeinknek is. A szelf megvizsg�lja,
hogy egy �ppen elk�pzelt cselekedet, d�nt�s vagy egy �ppen
megjelent �rzelem mennyire felel meg a saj�t magunkr�l feltett
alapk�rd�sekre adott v�laszainak. Ha nagyj�b�l megfelel, akkor
�rtelmesnek tal�lja a cselekv�st, d�nt�st vagy �rzelmet, ha nem
felel meg, akkor nem tal�lja �rtelmesnek.
Ennek a vizsg�latnak az eredm�ny�r�l a szelf �rzelmek for-

m�j�ban �rtes�ti a tudatos gondolkod�st, amely azut�n azt kezd

vele, amit akar, ak�rcsak a t�bbi t�pus� �rzelmek r�v�n kapott
�zenetekkel. Vagy elfogadja �ket, vagy fel�lb�r�lja, t�bbnyire
an�lk�l, hogy tudn� vagy ak�r megvizsg�ln�, melyik �rzelem
melyik t�pushoz tartozik. Nem is tudn� ezt egyk�nnyen meg�llap�tani,
mert a k�l�nb�z� t�pus� (alap-, kognit�v �s tiszt�n
emberi) �rzelmeink ugyanazokon a csatorn�kon, ugyanolyan
form�j� �rzelmekk�nt k�dolva (p�ld�ul �r�mk�nt, haragk�nt,
rokonszenvk�nt, megk�nnyebb�l�sk�nt, f�lelemk�nt) jutnak el
a tudatos feldolgoz�shoz.
Ezekhez az �rzelmekhez nincs mell�kelve, hogy alap�rzelmek

vagy kognit�v �rzelmek, amelyeknek �nmagukban semmif�le
�rtelme nincs, avagy a szelf �ltal l�trehozott �rzelmek,
amelyek viszont eleve �rtelmes dolgok, pontosabban valaminek
a sz�munkra �rtelmes vagy �rtelmetlen volt�t k�zvet�tik. A tudatos
feldolgoz�s nagy er�fesz�t�sekkel, bonyolult k�vetkeztet�sek
�tj�n n�ha kider�ti egy-egy ilyen �rzelem ok�t, �s ha
ez siker�l, akkor a szelf �ltal jelzett �rtelm�t is, de ezeknek az
er�fesz�t�seknek a siker�t semmi sem garant�lja.
Alap- �s kognit�v �rzelmeinknek �nmagukban �pp�gy nincs

semmi �rtelm�k, mint ahogy mag�nak az �letnek sincs azon
ldv�l, hogy ha j�l m�k�dik, akkor jelen lesz a k�vetkez� gener�ci�ban
is. A biol�gia puszt�n csak err�l sz�l. Mi emberek azonban
szelffel rendelkez� l�nyek vagyunk, �s ez�rt l�trehozhatunk
olyan evol�ci�s folyamatokat is, amelyek m�r nem darwiniak.
�gy nemcsak az �rzelmeinknek adhatunk �rtelmet, hanem az
�let�nknek is. Mindenki a saj�t szelfie alapj�n, amit hite, �rdeld�d�se,
habitusa, csal�dja, nemzetis�ge �s m�g sok minden
m�s hat�roz meg. Mindenki �ssze�ll�thatja a neki legink�bb
megfelel� boldogs�gportf�li�t.
SZERETHET� KUSZAS�G
Az emberi �rzelmek a darwini evol�ci� m�rn�kszemmel n�zve

elk�peszt�- kont�rmunk�ja k�vetkezt�ben igencsak �sszekusz�l�dtak.
H�rom eg�szen k�l�nb�z�f�le logika keveredik benn�k
sz�tv�laszthatatlanul, de ez a katyvasz, amit az evol�ci� l�trehozott,
m�gis seg�tette, vagy legal�bbis nem akad�lyozta meg
fajunk t�l�l�s�t. Lehet, hogy puszt�n csak az�rt, mert nem akadt
olyan konkurens�nk, amelyben szint�n megjelenik a szelf, de
�zeneteit egy k�l�n csatorn�n tov�bb�tja a tudatos feldolgoz�s
fel� � �s esetleg a kognit�v �rzelmek egy harmadik csatorn�n
k�zvet�t�dnek, de az m�r nagyon f�lelmetes konkurens lenne.
Ha m�r egyszer �gy alakult, nincs m�s v�laszt�sunk, mint

hogy megtanuljunk egy�tt �lni �rzelmeink kusza, de t�bbnyire
m�gis hasznos �s m�k�d�k�pes k�vetkezetlens�g�vel. �s
megtanulhatjuk ezt sz�pnek l�tni, magunkban is, m�sokban
is � vagy ak�r a gazdas�gban is. Az okok pr�zais�ga nem akad�lyozza
meg a k�vetkezm�nyek k�lt�is�g�t.
Az �rzelmek szerkezet�r�l szerzett ismereteinket alkalmazhatjuk

tudatosan is, p�ld�ul megtanulhatjuk befoly�solni
a hangulatainkat �gy, hogy jobban seg�ts�k a gondolkod�s �ppen
aktu�lis feladatait � gondoljunk Schillerre, amint rohadt alm�t
szagol az �r�m�da �r�sa k�zben, vagy Stendhalra, ahogyan
unalmas t�rv�nyk�nyveket olvas �r�s el�tt. Megtanulhatjuk �gy
alak�tani az �rzelmeinket, hogy hat�konyabban �rvelj�nk � �gy
alkalmazta P�ter a kontroll�lt d�h�t a bankban, vagy Alex a
kontroll�lt meglep�d�st az �zleti t�rgyal�son. Csak egyet nem
tudunk megtanulni: azt, hogy biztos k�zzel sz�tv�lasszuk egym�st�l
a k�l�nb�z� t�pus�, de azonos form�j� �rzelmeinket.
Megtanulhatjuk viszont szeretni ezt a k�lt�i kuszas�got.
Most bemutatjuk n�h�ny sz�z �rzelem besorol�s�t.....
F�ggel�k
AZ �RZELMEK �LLATKERTJE
A Tiszt�n emberi �rzelmek c�m� fejezetben az �rzelmeket h�rom

alapt�pusba soroltuk: az alap�rzelmek �s az ezekb�l kikeverhet�
�rzelmek, a kognit�v �rzelmek, illetve a tiszt�n emberi
�rzelmek. Most bemutatjuk n�h�ny sz�z �rzelem besorol�s�t e
kateg�ri�k ment�n.
A k�nyv �r�sa sor�n k�zel 1200 olyan kifejez�st gy�jt�ttem

�ssze, amely valamennyire �rzelmekkel kapcsolatos. Ahogy b�v�lt
a gy�jtem�ny, egyre alacsonyabbra s�llyedt a k�sz�b, hogy
mi minden ker�lhet bele, mert igyekeztem bevenni mindent,
ami �rzelmekkel kapcsolatos sz� vagy kifejez�s. Amikor nekil�ttam
e F�ggel�k elk�sz�t�s�nek, el�sz�r is egy er�s sz�r�st
v�geztem a list�n.
Kisz�rtem azokat a kifejez�seket, amelyek ugyan �rzelemmel

k�s�rt tulajdons�gokat vagy cselekv�seket jelentenek, de
sokf�le �rzelem k�s�rheti �ket (p�ld�ul: s�r�s, nevet�s, erotika).
Kisz�rtem azokat, amelyek els�sorban cselekv�seket, tulajdons�gokat
vagy �llapotokat jel�lnek, �s csak mell�kesen k�s�ri �ket
�rzelem (p�ld�ul: �lvhajh�szat, gerinctelens�g, �l�nks�g). Ki-
sz�rtem azokat, amelyek �ltal�nos �rzelmek speci�lis esetei

(k�l�nf�le szeretet- vagy gy�l�letfajt�k � bele�rtve p�ld�ul az
antiszemitizmust vagy az idegengy�l�letet is; m�ni�k, f�bi�k
� bele�rtve p�ld�ul a t�riszonyt is stb.). Kisz�rtem a nagyon
speci�lis kifejez�seket, fordulatokat (ereszd el a hajam, polg�rpukkaszt�s,
elszakad a c�rna). Kisz�rtem azokat az �rzelmeket,
amelyekre nincs magyar kifejez�s, p�ld�ul az Alap�rzelmek c�m�
fejezetben eml�tett taszk�t vagy lagomot. Kisz�rtem a tr�g�rs�gokat
is, miut�n mindegyikr�l meg�llap�tottam, hogy maradt
a gy�jtem�nyben t�bb�-kev�sb� hasonl� jelent�s� szalonk�pes
kifejez�s.
Benn maradt minden, ami ugyan cselekv�st, tulajdons�got,

hangulatot vagy �llapotot jelent, de viszonylag egy�rtelm�,
hogy milyen fajta �rzelmekkel kapcsolatos. A szinonim�k k�z�l
csak az azonos t�v�ekkel foglalkoztam, k�l�nben k�l�n-k�l�n
d�nt�ttem r�luk. Ez�rt p�ld�ul benn maradt az amb�ci� is �s
a becsv�gy is, vagy a mal�cia is �s a rosszm�j�s�g is. Az azonos
t�v�ek eset�ben megmaradtak azok a v�ltozatok, amelyeket
k�l�nb�z� jelleg�nek �t�ltem (csod�lat, csod�lkoz�s), k�l�nben
viszont csak egy maradt k�z�l�k (idegess�g, idegesked�s).
A sz�r�s ut�n 668 sz� �s kifejez�s maradt a list�ban. Ezeket

n�gy pszichol�gia szakos egyetemista �s a szerz� egym�st�l
f�ggetlen�l kategoriz�lta az al�bbi instrukci� alapj�n:
A felsorolt �rzelmek szerinted melyik kateg�ri�ba tartoznak

a k�vetkez� h�rom szempont szerint:
Pozit�v, negat�v vagy vegyes, azaz tartalmaz pozit�v �s negat�v

elemeket is?
Kikeverhet�-e a k�vetkez� hat �rzelem valamif�le kombin�ci�jak�nt:

�r�m, szomor�s�g, d�h, undor, f�lelem, meglep�d�s?
A k�pzeletbeli kikever�shez ezek k�z�l egyik-m�siknak a felt�n�
hi�nya is haszn�lhat�.
Megjelenhet-e egy olyan �l�l�nyben, amely nem k�pes ma-

F�ggel�k 307
g�nak feltenni olyasf�le k�rd�seket, mint �ki vagyok �n?", �mi

a dolgom a vil�gban?" stb.
Az els� k�rd�sre h�romf�le v�laszt lehetett adni, a m�sik

kett�re csak igent vagy nemet. Emellett lehet�s�g volt kihagyni
a v�laszt, de megk�rtem a meg�t�l�ket, hogy ezzel lehet�leg
ritk�n �ljenek. Az �rzelmek �b�c�sorrendben voltak felsorolva.
Az els� k�rd�s alapj�n d�lt el, hogy egy �rzelem pozit�v,

negat�v vagy vegyes t�ltet�-e. A m�sodik k�rd�s alapj�n, hogy
az adott �rzelmet az alap�rzelmekb�l kikeverhet�nek tekintj�ke.
A harmadik k�rd�s alapj�n pedig az alap�rzelmekb�l nem
kikeverhet� �rzelmekr�l eld�nt�tt�k, hogy tiszt�n emberi �rzelmek
vagy sem. A k�dol�s sor�n nem az volt a k�rd�s, hogy
k�pes lehet-e egy �llat is ilyen �rzelmet �t�lni, hanem csak a
szelf sz�ks�gess�ge az adott �rzelemhez. Ez�rt ker�lt p�ld�ul a
cs�k�ny�ss�g a tiszt�n emberi �rzelmek k�z�, noha a szam�rra
is mondjuk.
Amikor a v�laszok megvoltak, megn�zt�k, melyek azok

az �rzelmek, amelyek meg�t�l�s�ben nem �rtett egyet legal�bb
n�gy ember �t�nk k�z�l. Ezeket megvitattuk. A vita sor�n n�ha
pr�b�ltam az Alap�rzelmek �s a Tiszt�n emberi �rzelmek c�m�
fejezetben bemutatott gondolatokkal �rvelni, ami vagy sikerrel
j�rt, vagy nem. Itt m�r gyakran felmer�lt a hallgat�k r�sz�r�l
az a szempont is, hogy �t�lheti-e az adott �rzelmet mondjuk
egy majom, egy macska vagy egy kutya.
Az al�bbiakban k�l�n felsorolom azokat az �rzelmeket,

amelyekr�l a vita sor�n sem siker�lt legal�bb 80%-os egyet�rt�sre
jutnunk. Ez nem fordult el� akkor, amikor arr�l kellett
d�nten�nk, hogy egy-egy �rzelem pozit�v, negat�v vagy vegyes
t�ltet�, azonban az �rzelmek k�zel t�z sz�zal�k�n�l nem jutottunk
egyet�rt�sre azzal kapcsolatban, hogy a h�rom �rzelemt�pus
k�z�l melyikbe tartozik. A szeretet kiv�tel�vel egyik
�rzelemn�l sem hagytam �t percn�l tov�bb folyni a vit�t, ha
ezalatt nem alakult ki egyet�rt�s, akkor megegyezt�nk abban,

hogy nem �rt�nk egyet.
A list�kban ut�lag �szleltem n�h�ny furcsas�got, de ezeket

meghagytam, ha m�r egyszer �gy alakult az egyet�rt�s (vagy az
egyet nem �rt�s). P�ld�ul az amb�ci� a pozit�v �rzelmek k�z�
ker�lt, a becsv�gy viszont a vegyes t�ltet�ek k�z�. Az amb�ci�t
ugyanis �t�nk k�z�l n�gyen m�r a k�dol�sn�l pozit�v �rzelemnek
vett�k, �gy azt nem vitattuk meg, a becsv�gyat viszont volt,
aki negat�vnak tekintette �s volt, aki vegyesnek, ez�rt megvitattuk
�s egyet�rt�sre jutottunk arr�l, hogy van benne pozit�v
�s negat�v t�ltet is. K�s�bb, amikor kib�ktem ezt a k�vetkezetlens�get,
nem l�ttam okot arra, hogy fel�lb�r�ljam a k�z�s
d�nt�s�nket, �s m�s hasonl� esetekben sem.
Alighanem minden olvas� tal�l valamit az al�bbi besorol�sokban,

amit a maga r�sz�r�l m�sk�nt kategoriz�lna. Ez a
F�ggel�k nem egy tudom�nyos kutat�s ig�nyess�g�vel k�sz�lt,
hanem f�leg az�rt, hogy gy�ny�rk�dhess�nk az �rzelmek gazdags�g�ban
�s soksz�n�s�g�ben. Mint egy �llatkertben.
POZIT�V �RZELMEK
Alap�rzelmek, illetve ezekb�l kikeverhet�k: biztons�g�rzet, csod�lat,

der�, �let�r�m, �lvez�s, euf�ria, ext�zis, feldobotts�g,
fel�l�nk�l�s, gy�ny�r, j�kedv, kiegyens�lyozotts�g, kiel�g�lts�g,
m�mor, megk�nnyebb�l�s, megnyugv�s, nyugalom, �r�m,
�r�mittass�g, tetsz�s, vid�ms�g.
Kognit�v, de nem tiszt�n emberi �rzelmek: akar�s, �llhatatoss�g,

�t�l�s, b�mulat, bar�ts�goss�g, b�k�ss�g, b�ket�r�s, b�k�l�kenys�g,
bele�l�s, beteljes�l�s, bevon�d�s, bizalom, bizonyoss�g,
b�szkes�g, drukkol�s, elb�v�lts�g, el�gedetts�g, ellazul�s,
ell�gyul�s, elm�l�z�s, elm�ly�l�s, elsz�nts�g, elt�k�lts�g, en-
F�ggel�k 309
gesztel�s, �rdeld�d�s, �rzelmess�g, felb�torod�s, felbuzdul�s,

felismer�s, feln�z�s, felold�d�s, felszabadults�g, fesztelens�g,
fog�konys�g, forrong�s, f�ggetlens�g, gondoskod�s, gyeng�ds�g,
gy�zelemittass�g, gy�zni akar�s, harci kedv, harm�nia, hat�rozotts�g,
havers�g, hidegv�r, h�s�g, ihletetts�g, inspir�lts�g,
involv�l�d�s, j�indulat, j�lelk�s�g, j�zans�g, ked�lyess�g, kedvel�s,
kedvess�g, komolys�g, kooperativit�s, k�nnyeds�g, k�t�d�s,
lazas�g, leny�g�z�tts�g, magabiztoss�g, megbecs�l�s, megb�k�l�s,
megb�v�lts�g, megel�gedetts�g, meg�rt�s, megkedvel�s,
megldv�n�s, melegs�g, melegsz�v�s�g, m�lt�s�gteljess�g, ny�lts�g,
odaad�s, odafordul�s, oldotts�g, optimizmus, otthonoss�g,
�nfegyelem, �nfeledts�g, �nuralom, �sszetartoz�s, r��rz�s, ragaszkod�s,
r�hangolts�g, rajong�s, rem�ny, rokonszenv, seg�t�k�szs�g,
siker�lm�ny, sug�rz�s, szabads�gv�gy, szer�nys�g,
szimp�tia, t�mogat�s, tettrek�szs�g, t�relem, t�zess�g, udvarl�s,
v�delmez�s, vigasz, vonzalom.
Tiszt�n emberi �rzelmek: �h�tat, �ldozatk�szs�g, altruizmus,

amb�ci�, bar�ts�g, becs�letess�g, bizakod�s, decenss�g, diszkr�ci�,
�letkedv, elfogad�s, elfogulatlans�g, elhivatotts�g, elk�telezetts�g,
el�z�kenys�g, emberiess�g, emelkedetts�g, emp�tia,
er�nyess�g, fairs�g, felel�ss�g�rzet, figyelmess�g, hazafiass�g,
heroiz�l�s, hit, hivat�studat, humor, igazs�g�rzet, ig�nyess�g,
im�dat, istenhit, j�hiszem�s�g, katarzis, kegyelet, korrekts�g,
k�teless�gtudat, lojalit�s, lovagiass�g, megbocs�t�s, meggy�z�d�s,
meghat�d�s, megvil�gosod�s, m�lt�nyoss�g, nagylelk�s�g,
nagyvonal�s�g, �nbecs�l�s, �nbizalom, �n�rzet, �szintes�g,
partners�g, purit�ns�g, r�szv�t, rokonlelk�s�g, sz�nalom, szerelem,
szolidarit�s, szurkol�s, tapintat, tolerancia, tud�sv�gy,
udvariass�g, �dv�z�lts�g, �nnep�lyess�g.
Nem alakult ki egyet�rt�s a kategoriz�l�sr�k belehabarod�s,

boldogs�g, diadalittass�g, egy�tt�rz�s, el�rz�keny�l�s, elismer�s,
elragadtat�s, felh�tlens�g, h�la, k�ny�r�let, k�sz�net,
lelkendez�s, lelkesed�s, meghitts�g, nemi v�gy, szeretet, sz�velyess�g,

tenni akar�s, tisztelet.
NEGAT�V �RZELMEK
Alap�rzelmek, illetve ezekb�l kikeverbet�k: aggodalom, agresszi�,

ap�tia, averzi�, b�nat, b�tortalans�g, begurul�s, begyulladts�g,
beh�dol�s, belet�r�'d�s, b�nults�g, b�, b�skomors�g, csal�dotts�g,
cs�ggedts�g, d�bbenet, d�h, d�h�ng�s, egykedv�s�g, elborzad�s,
elesetts�g, ellens�gess�g, elsz�rny�lk�d�s, elutas�t�s,
�rdektelens�g, �rz�ketlens�g, fanyalg�s, felb�sz�lts�g, feld�lts�g,
f�lelem, f�l�nks�g, felh�borod�s, fenyegetetts�g, fesz�lts�g, gy�vas�g,
gyenges�g, harag, idegess�g, ijedts�g, indulatoss�g, ingatags�g,
inger�lts�g, irt�zat, iszony, ked�lytelens�g, kedvetlens�g,
keser�s�g, k�ts�gbees�s, k�n, komors�g, lehangolts�g, lelombozotts�g,
letargia, let�rts�g, leverts�g, mag�ba roskad�s, megad�s,
megb�nt�d�s, megd�bben�s, megh�kken�s, meghuny�szkod�s,
megijed�s, megjuh�szod�s, megriad�s, megr�k�ny�d�s, megvet�s,
meggy�t�rts�g, m�reg, m�rgel�d�s, morcoss�g, r�m�let,
retteg�s, rettenet, riadalom, riadts�g, rosszkedv, sokk, stressz,
szenved�s, szomor�s�g, szorong�s, undor, ut�lat, viszolyg�s.
Kognit�v, de nem tiszt�n emberi �rzelmek: akad�lyoztatotts�g,

akaratoss�g, alamuszis�g, al�zat, aljass�g, �lnoks�g, antip�tia,
arc�tlans�g, balsejtelem, bar�ts�gtalans�g, becsapotts�g, b�rv�gy,
bizalmatlans�g, bizonytalans�g, bosszankod�s, bossz�s�g,
bossz�v�gy, civ�d�s, cserbenhagyotts�g, cs�m�r, cs�folkod�s,
dac, depresszi�, d�nt�sk�ptelens�g, durc�ss�g, durvas�g, duzzog�s,
elany�tlanod�s, el�rvults�g, el�gedetlens�g, �letvid�ms�g,
elhagyatotts�g, elhideg�l�s, elkeseredetts�g, ellenkez�s, ellenszenv,
elvar�zsolts�g, elveszetts�g, elvetem�lts�g, emberker�l�s,
enerv�lts�g, es�lytelens�g, esetlens�g, f�sults�g, f�ktelens�g, fel-
F�ggel�k 311
ad�s, felpaprik�zotts�g, f�lszegs�g, f�lt�kenys�g, flegmas�g, f�bia,

fondorlatoss�g, f�l�nyesked�s, frusztr�ci�, f�gg�s�g, gondterhelts�g,
g�rcs�ss�g, gy�moltalans�g, gyanakv�s, harap�ss�g,
hat�rozatlans�g, hazugs�g, hi�ny�rzet, hidegs�g, hiszti, hivalkod�s,
irigys�g, irrit�lts�g, izg�gas�g, kapzsis�g, kedveszegetts�g,
kegyetlens�g, kiborul�s, ki�getts�g, kiegyens�lyozatlans�g,
kik�z�s�tetts�g, kil�t�stalans�g, kirekeszt�s, kirekesztetts�g,
kishit�s�g, kiszolg�ltatotts�g, ki�r�lts�g, k�ny�rtelens�g, k�z�ny,
kudarc�rz�s, lankadts�g, lefojtotts�g, lemond�s, magatehetetlens�g,
megal�zotts�g, megs�rt�d�s, megszeppen�s,
menek�l�sv�gy, merevs�g, moh�s�g, neglig�l�s, nemakar�s,
nemtetsz�s, nemt�r�'d�ms�g, nyugtalans�g, ny�lsz�v�s�g, ny�g�ss�g,
�vatlans�g, �sszeoml�s, �sszeroppan�s, panasz, p�nik,
pof�tlans�g, rem�nytelens�g, rem�nyvesztetts�g, rezign�lts�g,
ridegs�g, sajn�lkoz�s, savany�s�g, sebezhet�s�g, semmibe vev�s,
s�relem, s�rtetts�g, s�rt�d�s, s�v�rg�s, sunyis�g, szolgalelk�s�g,
tan�cstalans�g, tehetetlens�g, telhetetlens�g, t�tovas�g, tompas�g,
t�relmetlens�g, unalom, �ress�g, v�dtelens�g, vesz�ly�rzet,
vigasztalans�g, visszafojtotts�g, visszah�z�d�s, z�rk�zotts�g,
zavar, zavarodotts�g.
Tiszt�n emberi �rzelmek: agg�lyoskod�s, akad�koskod�s, �lszem�rem,

�lszents�g, arrogancia, bek�pzelts�g, bizalmaskod�s,
bunk�s�g, b�nbakkeres�s, cinikuss�g, cs�k�ny�ss�g, d�lyf, el�rults�g,
elbizakodotts�g, �letunts�g, elfogults�g, elk�mpicsorod�s,
embertelens�g, feszeng�s, gonoszs�g, g�g, g�ny, gyal�zat,
gyarl�s�g, gy�trelem, gy�tr�d�s, hal�lf�lelem, hal�lv�gy, h�zs�rtoss�g,
helytelen�t�s, hitehagyotts�g, hitetlens�g, hi�s�g, honv�gy,
illojalit�s, indecenss�g, ingatags�g, inkorrekts�g, k�r�r�m,
kem�nysz�v�s�g, k�nyszeredetts�g, k�pmutat�s, kev�lys�g, ki�tkozotts�g,
kicsinyess�g, kivagyis�g, lebecs�l�s, leereszked�s,
lekezel�s, lekicsinyl�s, lelkiismeret-furdal�s, len�z�s, lesajn�l�s,
mal�cia, megbotr�nkoz�s, megcsalts�g, megr�zk�dtat�s, meg-
sz�gyen�l�s, m�lt�nytalans�g, m�ltatlankod�s, modoross�g,

modortalans�g, nagyk�p�s�g, nagyzol�s, neheztel�s, �ncsal�s,
�nem�szt�s, �nhitts�g, �nmarcangol�s, �nsajn�lat, �ntelts�g,
�nv�d, p�nz�hs�g, pironkod�s, p�khendis�g, rosszall�s, rosszhiszem�s�g,
rosszindulat, rosszm�j�s�g, szem�rmetlens�g, szentesked�s,
szenvelg�s, sz�vtelens�g, sz�rny�lk�d�s, tapintatlans�g,
tiszteletlens�g, udvariatlans�g, vakhit, visszatetsz�s.
Nem alakult ki egyet�rt�s a kategoriz�l�sr�k boldogtalans�g,

borong�s, fancsalis�g, gorombas�g, gy�sz, gy�l�let, h�l�tlans�g,
h�nyavetis�g, hepci�skod�s, k�js�v�rs�g, k�tely, ki�br�ndults�g,
konf�zuss�g, konoks�g, mag�ny, nyomor�s�g, �nz�s, �sszef�rhetetlens�g,
rosszakarat, r�hell�s, sz�gyen, szenvtelens�g,
v�rszomj, visszariad�s, zs�mbess�g.
VEGYES T�LTET� �RZELMEK
Alap�rzelmek, illetve ezekb�l kikeverhet�k: �mulat, csod�lkoz�s,

elk�ped�s, felajzotts�g, gerjedelem, harciass�g, izgatotts�g, k�v�ncsis�g,
meglep�d�s.
Kognit�v, de nem tiszt�n emberi �rzelmek: ambivalencia, beindul�s,

belenyugv�s, birkat�relem, borzong�s, buzgalom, cinkoss�g,
civakod�s, csakaz�rtis, csakaz�rtse, drukk, elcs�bul�s,
elk�nyeztet�s, ellen�ll�s, el��rzet, el�vigy�zatoss�g, elv�r�s,
enged�kenys�g, felbolydul�s, felindul�s, felizgul�s, f�lt�s, felvillanyozotts�g,
f�l�ny, furcs�ll�s, galamblelk�s�g, hajland�s�g,
h�sk�d�s, hull�mz� ked�ly, huncuts�g, h�z�doz�s, impulzivit�s,
ingadoz�s, j�mbors�g, kem�nys�g, k�nyeztet�s, makacss�g,
megbabon�zotts�g, megb�n�s, meg�rz�s, megillet�d�s,
megindults�g, megrend�lts�g, m�lab�, melank�lia, �vatoss�g,
�nfel�ldoz�s, �nmegtart�ztat�s, pesszimizmus, rev�nsv�gy, sejt�s,
szenved�ly, szeretet�hs�g, t�pel�d�s, t�l�rz�kenys�g, t�l-
F�ggel�k 313
f�t�tts�g, v�gy, v�gy�d�s, v�rakoz�s, vehemencia, verseng�s,

visszafogotts�g, v�v�d�s, vonakod�s.
Tiszt�n emberi �rzelmek: becsv�gy, b�felejt�s, b�nb�nat,

b�ntudat, csodav�r�s, elv�gy�d�s, �rzelg�ss�g, fl�rt�l�s, f�ldh�zragadts�g,
hatalomv�gy, hitbuzgalom, honfib�, ir�nia, kegyelem,
k�telked�s, kiv�telez�s, komolykod�s, kritikuss�g, l�gysz�v�s�g,
m�nia, megsz�llotts�g, nacionalizmus, nagyrav�gy�s,
nosztalgia, pr�ds�g, radikalizmus, r�tartis�g, rend�thetetlens�g,
s�rva vigad�s, spleen, szarkazmus, sz�gyenl�ss�g, szem�rmess�g,
szentimentalizmus, szigor�s�g, szkeptikuss�g, vizsgadrukk.
Nem alakult ki egyet�rt�s a kategoriz�l�sr�k �desb�ss�g, fanyars�g,

fell�ngol�s, fels�bbrend�s�g, finny�ss�g, hevess�g,
hirtelenked�s, lek�telezetts�g, megk�ny�r�l�s, mereng�s, naivit�s,
nyeres�gv�gy, nyughatatlans�g, sajn�lat, szerelemf�lt�s,
tekint�lytisztelet, t�n�d�s.
�sszess�g�ben ennyi �rzelem ker�lt az egyes kateg�ri�kba:
Alap�rzelmek
Kognit�v
�rzelmek
Tiszt�n emberi
�rzelmek
Nem volt
egyet�rt� s
Osszesen
Pozit�v
21
102
63
19
205
Negat�v
84
138
89
25
336
Vegyes
64
37
17
127
K�sz�net
K�sz�n�m Andor Csaba, B�rdos Gy�rgy, B�nyai �va, Baracskai

Zolt�n, B�di Anik�, Brandt Zolt�n, Czell�r Andr�s, Dan�
�gnes, D�ll Andrea, E�rtzen Nagy Gergely, F�bri P�ter,
Gell�ri P�ter, Gotthardt Zs�ka, G�sin� Greguss Anna, Gy�rfi
Zolt�n, Hadh�zy M�rta, K�lm�n Katalin, Karik�s M�rk,
Kocs�ny Marianna, Kov�cs Krist�f, Kov�csh�zy �va, Tom
Kremer, K�rti Tom, Ligeti G�bor, Mavromatisz Aposztolisz,
M�r� Csaba, M�r� Katalin, M�r�' Vera, Oborny Bea, S�klaki
Istv�n, Sipos Tam�s, Szamosk�zy Istv�n, Sz�sz G�bor, Szekf�
Bal�zs, Sz�rnyi Kriszta, Szvetelszky Zsuzsa, Tak�cs Zsuzsanna,
T�tray P�ter, Ter�k Anna, Valk� Lili, Varga Katalin, Vassy
Zolt�n, Velencei Jol�n seg�ts�g�t, akik gondolataikkal, �szrev�teleikkel,
tan�csaikkal, kritik�jukkal jelent�sen hozz�j�rultak
e k�nyv elk�sz�l�s�hez, illetve jav�t�s�hoz. K�sz�n�m Az
�rzelmek logikaja c�m� ELTE-speci�lkoll�giumom hallgat�inak,
hogy v�gighallgatt�k �s megjegyz�sekkel k�s�rt�k azt a kurzust,
amelyen ennek a k�nyvnek az anyag�t kipr�b�ltam. K�sz�n�m
�zleti coach hallgat�im reflexi�it, akik szint�n hallott�k e k�nyv
t�bb r�sz�t, mik�zben �rlel�d�tt. K�sz�n�m Antal Barbar�nak
az arckifejez�seket bemutat� f�nyk�pek elk�sz�t�s�t. K�sz�n�m
Pavlov Ann�nak az �rt� �s �tletes szerkeszt�st.
BUDAPEST, 2010. AUGUSZTUS

Jegyzetek
1 M�rquez, G. G.: Szerelem a kolera idej�n. Magvet� Kiad�,

1990. 95. o.
2 M�r� (1989), M�r� (2008), �s k�zben k�t �tdolgozott kiad�s.
3 Egy �sszefoglal� k�nyv magyarul: Szondy (2010).
4 Az id�zett hallgat�: Valk� Lili. Ezt egy besz�lget�s k�zben

hallottam t�le.
5 Nordhaus vizsg�latait bemutatja: Harford (2008), 244-245. o.
6 A biok�miai h�tt�r ir�nt m�lyebben �rdeld�d� olvas�nak

javaslom: Pert (2003).
7 Pszichol�gia alatt ebben a k�nyvben csakis az emberi viselked�sek

tudom�ny�t �rtj�k � az olyasmikkel, mint �llatpszichol�gia
vagy kutyapszichol�gia nem foglalkozunk.
8 Atkinson �s mtsai (1998). 17. o.
9 M�rquez, i.m. 95. o.
10 A flow fogalm�t A boldogs�g pszichol�gi�ja c�m� fejezetben

r�szletesen be fogjuk mutatni.
11 Pascalt id�zi pl.: Ottlik G�za: Pr�za. Magvet�, 1980. 210. o.
12 James (1884).
13 James (1884), id�zi pl.: Oatley-Jenkins (2001), 31. o.
14 Valins (1966).
15 Atkinson �s mtsai (1998), 532-533. o.
16 Simonyi (1978), 237. o.
17 L.: http://en.wikipedia.org/wiki/Theory of Colours
18 L.: http://scienceblogs.com/cortex/2006/12/post_7.php
19 Uo.
20 L�scher (1969). Az interneten a �L�scher test" keres�sre

sz�mos online alkalmaz�s tal�lhat�.
21 P�ld�ul egy kev�sb� bev�lt, elm�leti alap� teszt Pfister

sz�ntesztje, http://journals.1ww.com/jonmd/Citation/
1957/07000/The_Pfister_Colored_Pyramid Test.4.aspx
22 B. Fehr �s J. A. Russell egyetemi hallgat�kkal gy�jtettek

�rzelmeket kifejez� szavakat, eredm�ny�ket 1. pl: Turner
(2000), 71. o. L. m�g: Ze'ev (2001)
23 Oatley, Jenkins (2001), 71. o.
24 Uo. 74-76. o.
25 Nem tudom, a koll�ga ismerte-e L�wy �rp�d: P�tl�k c�m�

vers�t, amelyben a k�lt� ugyanezt mondja egy finnugor
kongresszus r�sztvev�inek: http://dtp.atomki.hu/�ecsedi/
Lowy/Lowy-l.html#03
26 Ekman, Friesen (1978).
27 L. www.paulekman.com
28 Ekman (2007).
29 Fot�: Antal Barbara, modell: M�r� Vera
30 Sokan pr�b�lt�k elhelyezni a szeretetet is az alap�rzelmek

k�z�tt. Egy kiv�l� �sszefoglal�, amely az alap�rzelmek
fogalm�nak �rtelm�t is alaposan megk�rd�jelezi: Ortony,
Turner (1990).
31 M�rquez, i.m. 413. o.
32 Egy kit�n� �ttekint� cikk: Wager, T. D. �s mtsai, in: Lewis

�s mtsai (2008), 249-271. o.
33 W. James k�nyv�nek �j kiad�sa: James (2007).
34 A ceruza a sz�jban t�pus� k�s�rleteket r�szletesen bemutatja:

Greguss A., in: B�nyai, Bencz�r (v�rhat�an 2011).
35 L. pl.: Oatley, Jenkins (2001), 147. o.
36 Greguss, i.m.

Jegyzetek 317
38 Stemmler (1989).
39 Schachter, S., Singer, J. (1989).
40 Hauser (2002), Cs�nyi (2006).
41 Pinker (2006).
42 Hauser 2002).
43 Malinowski (1972), 170-173. o.
44 Kun (1966), 21. o.
45 Uo. 35. o.
46 M�r� (2007), 199-211. o.
47 Darwin (1965).
48 Seligman, Maier (1967).
49 Seligman (2006).
50 Hirito munk�j�t id�zi: Seligman (2006), 28-29. o.
51 Maslow piramis�nak r�szletesebb le�r�sa megtal�lhat� szinte

minden pszichol�gia-tank�nyvben.
52 Grasty�n (1985).
53 Smith (1992).
54 Hilgard (1949).
55 Ezen a prefront�lis k�regben zajl� feldolgoz�si folyamatokat

�rtj�k, amelyek bizonyos szinten az �llatokban is megjelennek.
56 Bizonyos agyter�leteket szok�s azonos�tani mint �szeretetk�zpontokat"

� pl. Zeki (2007) �, de ezek sok egy�b �rzelemben
is r�szt vesznek, �s funkci�juk t�volr�l sem
szeretetspecifikus, hanem ink�bb az oxitocin lek�t�s�hez
kapcsol�dik.
57 Fromm (1993), 89. o.
58 Zsolt�rok k�nyve 22:10.
59 Fromm (1993), 63. o.
60 We�res S�ndor: A teljess�g fel�. Tericum, 1995. 41. o.
61 Shakespeare: Szentiv�n�ji �lom, III. felv. 2. sz�n, Arany

J�nos ford�t�sa
62 L. Az �rzelmek uj szeml�lete c�m�' fejezethez f�z�tt 4. jegyzetet
63 Petri Gy�rgy: Van Maya. Mi is van m�g?
64 J�zsef Attila: �da.
65 N�meth L�szl� ford�t�sa.
66 A hallgat�: Tak�cs Zsuzsanna.
67 Seligman (2006), 168-171. o.
68 Seligman (1992), Seligman (2008), 45. o.
69 Seligman (1994).
70 Szendi (2009).
71 Seligman (2006), 28. o.
72 Seligman (2007), Reinhardt (2009).
73 L. Seligman (2006, 2007, 2008), Lyubomirsky (2008), Frederickson

(2009).
74 E r�sz alc�me is Lyubomirsky (2008) k�nyve egyik alc�m�nek

(38. o.) parafr�zisa.
75 Lyubomirsky (2008), 41. o. l�bjegyzet
76 Seligman (2008), 352-353. o.
77 Alloy, Abramson (1979).
78 Seligman (2008), 236-245. o.
79 Cs�kszentmih�lyi (1997, 2008).
80 Ekman, Friesen (1978) r�szletesen bemutatja ezeket az izmokat.
81 Fot�: Antal Barbara, modell: M�r� Vera
82 A teszt: http://www.bbc.co.uk/science/humanbody/mind/
surveys/smiles/index.shtml
83 Harker, Keltner (2001).
84 Seligman (2008), 51. o.
85 Uo. 343. o.
86 Uo. 345. o.
87 Lopez, Snyder (2009), Peterson (2006).

88 A hit pszichol�giai term�szet�r�l: M�r� (2008), 93-121. o.
Jegyzetek 319
90 Gopnik �s mtsai (2001).
91 Salinger, J. D.: Magasabbra a tet�t, �csok � Seymour: bemutat�s.

Eur�pa Kiad�, Modern K�nyvt�r. 206.o., Salinger
kiemel�sei
92 Uo. 199-200. o.
93 Uo. 204. o.
94 Mumon Ekai: A nincs kapu. Buddhista Misszi�, 1983.

27. o., 39. o., 47. o.
95 Uo. 99. o.
96 Kardos L�szl� ford�t�s�ban: �A sarokba, vissza / t�rj meg

sepr�ny�lnek" � de ebben a cizell�lt, bonyolult ford�t�sban
m�r elvesztik a var�zserej�ket a mester szavai.
97 Pet�fi S�ndor: Falu v�g�n kurta kocsma. A di�kolimpikon,

aki id�zte, Sz�cs Andr�s volt.
98 B�nyai �va sz�beli k�zl�se alapj�n.
99 Rawling, J. K.: Harry Potter �s a F�nix Rendje. Animus

Kiad�, 2003. 463. o.
100 Uo. 465. o.
101 Csaba (1999), http://www.lelkititkaink.hu/hit_gyogyito

_ereje.html
102 Nem hivatkozok ilyenekre, nem tal�ltam k�z�tt�k olyat,

amit �rdemesnek tal�ln�k egyedileg megeml�teni. A k�v�ncsi
olvas� �sse be valamelyik keres�be a pozit�v gondolkod�s
kulcssz�t, �s tal�l kismilli�t.
103 Alphonse Karr, http://www.quotes.net/quote/14681
104 Seligman (2008), 363. o.
105 Uo. 169. o.
106 Sz�mos teszt: www.authentichappyness.org
107 Lyubomirsky (2008), 42. o.
108 Mint pl. az A boldogs�g pszichol�gi�ja c�m� fejezetben bemutatott

�ama bizonyos 40 sz�zal�k" eset�ben.
109 Gregory (1982).
110 Fredrickson (1998).
111 A k�s�rletet eredetileg Karl Duncker v�gezte el, hivatkoz�sok

az eredeti k�s�rletre �s k�s�bbi v�ltozataira:
http://en.wikipedia.org/wiki/Functional_fixedness
112 Fredrickson (2009).
113 Forg�cs (2009).
114 Loftus (1996).
115 Forgas, Vargas, Laham (2005).
116 Forg�cs (2009).
117 Alter, Forgas (2007).
118 Ennek l�tsz�lag ellentmond sz�mos pszichol�giai k�s�rlet

eredm�nye, p�ld�ul a h�res Milgram-k�s�rlet�, de azok
eset�ben is er�s k�rd�s, mennyire �ltal�nos�that�k az eredm�nyek
a val� �letre � �s amikor ilyen szempontb�l ellen�rizt�k
�ket, volt, hogy �ppen ez a tanuls�g igazol�dott.
119 Orne (1962).
120 Forg�cs (2009).
121 Davidson �s mtsai (2003).
122 Nijstad �s mtsai (2003).
123 Castaneda (2001).
124 Damasio (1996, 1999, 2003).
125 Li �s mtsai (2010).
126 Maia, McClelland (2005), Dunn �s mtsai (2006).
127 Etkin �s mtsai (2006), Eviatar, Just (2006), Campitelli �s mtsai

(2008). Polg�r Zsuzsa sakkvil�gbajnokn� fMRI-j�r�l1.: video.
google.com/videoplay?docid=-6378985927858479238#
128 Dawkins (2007).
129 II. J�nos P�l besz�de a P�pai Tudom�nyos Akad�mi�hoz,

in: L'Osservatore Romano angol kiad�sa, 1996. okt�ber 30.
130 Basboll, Graham (2006), Holub verse angolul: Times Literary

Suppl. 1977. febr. 4., 114. o.
Jegyzetek 321
131 Mintzberg �s mtsai (2005).
132 Goleman (1997).
133 Egy alapos �sszefoglal�: Neisser �s mtsai (1996). Magyarul:

http://lakatos.free.fr/page20/IQ/files/page7_3.pdf
134 A statisztik�ban szok�sos egyet�rt�si mutat�k k�z�l itt

�ltal�ban a Kendall-f�le tau mutat�t alkalmazz�k.
135 Boring (1923), 1. pl: http://www.brocku.ca/MeadProject/

sup/Boring_1923.html
136 Az intelligenciatesztek r�vid t�rt�net�t 1. pl: Atkinson �s

mtsai (1998), 339-345. o.
137 A Wechsler-f�le WAIS tesztben m�ig is szerepel ez a k�rd�s.
138 P�ld�ul a Raven-teszt.
139 A kreativit�sra �ltal�ban csak 0,5 k�r�li Kendall-f�le tau�rt�ket

kaptak, m�g az intelligenci�ra 0,8 f�l�ttieket.
140 A rend�rtiszt n�, �s van m�g egy f�rfitestv�re, aki viszont

nem rend�r.
141 M�r� (2008), 272-279. o.
142 Egy metaanal�zis sok vizsg�latr�l: Kim (2005).
143 Salovey, Mayer (1990).
144 N. Gibbs, Time Magazine 1995. oct. 2.
145 Mayer �s mtsai (2008), 504. o.
146 Goleman (1997), 60. o.
147 Uo. 51. o.
148 Seligman (2008). Kor�bban a T�l az �rzelmeken c�m� fejezet

v�g�n eml�tett�k.
149 N�h�ny p�lda az MSCEIT k�rd�seib�l l�that� pl. itt:

http://www.emotionaliq.org/MSCEIT-Sample.htm
150 P�ld�ul: Ol�h (2005).
151 Cote, Miners (2006).
152 Goleman (1997), 245-279. o.
153 Az IQ�s az EQk�z�tti korrel�ci� �ltal�ban 0,4 k�r�l van.
154 A Wechsler-teszt 2008-as WAIS-IV tov�bbfejleszt�s�ben

m�r n�gyf�le r�szeredm�nyt k�l�n�tenek el, de az EQ:t

ott sem veszik bele.
155 Goleman (1997), 60. o.
156 http://www.butler-bowdon.com/ei
157 Simonyi (1978).
158 Ezt h�vj�k a legkisebb hat�s elv�nek, vagy Euler-Maupertuis

elvnek is.
159 M�r� (2008), 100. o.
160 A levezet�s �tj�nak r�szletes le�r�s�t L: uo. 117-126. o.
161 R�szletesen 1.: uo. (2008), 113-115. o.
162 Uo. 122. o.
163 Hofstadter (1998), 678. o. nyom�n.
164 Egy egzaktabb defin�ci� erre: M�r�' (2008), 212. o. 1. m�g:

Gardner (1998), Gladwell (2005)
165 M�r� (2008), 251-266. o.
166 Dietrich (2002).
167 A hasonlat forr�s�t nem siker�lt megtal�lnom. A nagyk�z�ns�g

sz�m�ra j�l olvashat� k�nyv a k�oszelm�letr�l:
Gleick (2004)
168 Ami a sz�vedet nyomja. Mai sv�d gyerekversek. T�tfalusi

Istv�n ford�t�sa, mek.niiflu/00300/00303/00303.htm
169 Moln�r (2001).
170 Dietrich (2002).
171 Ottlik G�za: Pr�za. Magvet�, 1980, 63-64. o.
172 Ezt igen r�szletesen kifejti Luk�cs Gy�rgy Az eszt�tikum

saj�toss�ga c�m� m�v�ben.
173 Arany J�nos: Vojtina ars po�tik�ja
174 Berne (1999).
175 Samuelson, Nordhaus (1987, 1988, 1990), 593-595. o.
176 A pszichol�gi�ban a sz�ks�glet fogalma nem mindig enynyire

sz�ls�s�gesen jelenik meg. Eredetileg az�rt vezett�k
be, hogy a patk�nyk�s�rletek �rtelmez�s�hez ne kelljen
Jegyzetek 323
olyan emberi fogalmakat haszn�lni, amelyek emberi �rtelemben

vett tudatos gondolkod�st sejtetnek (pl. v�gyak,
�hajok). Ez a kifejez�sm�d azonban annyira sikeres lett,
hogy a pszichol�gusok jelent�s r�sze sz� szerint vette, s
�gy olyasmik magyar�zat�ra is felhaszn�lt�k, amire viszont
m�r nem alkalmas.
177 Ezt a p�ld�t �gy nem l�ttam sehol, de a komparat�v el�ny�k

elv�t demonstr�l� tank�nyvi p�ld�k m�ly�n (pl.: Heyne
[1991], 142-150. o.) t�bbnyire hasonl� matek lapul.
178 Ezt a gondolkod�st szok�s ��kon�miai imperializmusnak"

nevezni, 1. pl. H�mori (1998), 15-23. o.
179 Beckert id�zi: H�mori (1998), 15. o.
180 Mowat (2005).
181 H�mori (1998), 199-200. o.
182 McKenzie, Tullock (1978), 56-59. o.
183 Dwyer, Lindsey (1984).
184 Battaglio �s mtsai (1991).
185 Jensen, Miller (2008).
186 Heyne (1991), 25. o.
187 Egy tipikus p�lda: Harford (2008).
188 Egy klasszikus tank�nyv: Bodie �s mtsai (2008).
189 A teljes sztorit L: (Dunbar 2000).
190 L. pl.: Soros (2008).
191 Kindleberger (2001).
192 P�ld�ul: Wilkinson (2008), Camerer �s mtsai (2003), Akerlof,

Shiller (2009), Brafman, Brafman (2008), Schwartz
(2008). Egy el�fut�r: Thaler (1994).
193 M�r� (2007), 7-8. fejezet.
194 Rick, Loewenstein, in: Lewis �s mtsai (2008), 138-158. o.
195 Ariely (2008, 2010). Ariely egy el�ad�sa magyar feliratoz�ssal:

http://www.ted.com/talks/dan_ariely asks_are_
wein_control_of our_own_decisions.html
196 Vagy ak�r a t�rsadalmi h�l�zatokig, 1. pl.: Barab�si (2003).
197 Mandelbrot, Hudson (2006).
198 P�ld�ul az �gynevezett �hossz� farok" probl�ma kezel�s�ben,

1. Anderson (2008).
199 Taleb (2009).
200 Ez tal�n a f� k�l�nbs�g a k�zgazdas�gi tudom�nyegyetemek

�s az �zleti egyetemek gondolatvil�ga k�z�tt: elm�letileg
nincs olyan, hogy �els�llyedt k�lts�g" (sunk cost),
gyakorlatilag viszont az egyik legalapvet�bb fogalom �1.
pl. Heyne (1991), 110-112. o.
201 Baracskai (2007) nyom�n.
202 M�r� (2008), 169-188. o.
203 G. Nagy (2008), 42-44. o. nyom�n.
204 Illy�s Gyula, http://mek.oszk.hu/01900/01923/01923.htm
205 Handy (2004), 51. o.
206 Buckingham, Coffmann (2002).
207 Shakespeare: Hamlet, V. felv. 2. sz�n, Arany J�nos ford�t�sa.
208 Shakespeare: III. Rich�rd, I. felv. 1. sz�n, Vas Istv�n ford�r�sa.
209 M�r� (1996), 5. fejezet.
210 Goffee (2006).
211 Gladwell (2005).
212 Uo. 11. o.
213 Larry Adler mond�s�t id�zi: Furnham, Argyle (1998),

100. o.
214 Herzberg (1959).
215 Herzberg (2003). 39. o.
216 Ottlik G.: Iskola a hat�ron. Magvet� Kiad�, 1968. 168. o.
217 Cs�kszentmih�lyi (2009), 69-87. o.
218 Grasty�n (1985).
219 Deci, Ryan (2006).

Jegyzetek 325
220 http://www.ted.comitalks/dan_pink_on_motivation.html
221 Herzberg (2003).
222 Peterson �s mtsai (1993) 112-113. o., 262-263. o.
223 Seligman (2006)
224 McClelland (1988), McClelland, Burnham (2003).
225 Goffee (2006).
226 Furnham, Argyle (1998), 203-219. o.
227 Camerer �s mtsai (1997).
228 Handy (2004), 20. o.
229 Hunt mond�s�t id�zi: Furnham, Argyle (1998), 100. o.
230 A kognit�v disszonancia elm�let bemutat�s�t 1. pl.: Aronson

(1978), 107-153. o.
231 Uo. 126-128. o.
232 Lazear (2003).
233 Harford (2008), 126. o.
234 Neurotic egy�ttes, 1. pl.: http://www.artpool.hu/muzild

melyneur.html
235 Pl. a Bodie �s mtsai (2008) vaskos tank�nyvben bemutatott

modellek k�z�l.
236 Frey (2008), Diener, Biswas-Diener (2008).
237 Prahalad (2006).
238 Bele�rtve a szexu�lis szelekci�t is, amelyet Darwin m�r

A fajok eredet�ben is megeml�t, �s Az ember sz�rmaz�sa c�m�
k�nyv�ben t�bbet �r r�la, mint a term�szetes szelekci�r�l.
239 Jablonka, Lamb (2005).
240 M�r�' (2007), 1. fejezet.
241 Kauffman (1993).
242 M�r� (2007), 306-313. o.
243 Ezt a hasonlatot gyakran hallottam pl. a n�i vezet�k ��vegplafonj�val"

kapcsolatban.
244 Peterson �s mtsai (1993), 113. o.

245 Ottlik G.: Iskola a hat�ron. Magvet�' Kiad�, 1968. 388. o.
Szakirodalom
AKERLOF, G. A., SHILLER, R. J. (20�9): Animal spirits.

Princeton Univ. Press.
ALLOY, I. B., ABRAMSON, I. Y. (1979): Judgement of ocntingency

in depressed and nondepressed students. J. of Experimental
Psychology: General 108, 441-485.
ALTER, A., FORGAS, J. P. (2oo7): On being happy but fearing
failure: The effects of mood on self-handicapping strategies.
J. of Experimental Social Psychology 43, 947-954.

ANDERSON, CH. (2oo8): The long tail. Hyperion.
ARGYLE, M. (2002): The psychology of happiness. Routledge.

ARIELY, D. (2oo8): Predictably irrational. Harper Collins.
ARIELY, D. (2oio): The Upside of Irrationality. Harper Collins.
ARONSON, E. (1978): A t�rsas l�ny. K�zgazdas�gi �s Jogi K�nyv-
kiad�.
ATKINSON, R. L., ATKINSON, R. C., SMITH, E. E., BEM, D. J.
(1998): Bevezet�s a pszichol�gi�ba. Osiris Kiad�.
B�NYAI �., BENCZ�R L.: (szerk., v�rhat�an 2011): Affekt�v

pszichol�gia.
Szakirodalom 327
BARAB�SI A-L. (2oo3): Beh�l�zva. Magyar K�nyvklub.

BARAcsKAI Z. (2oo7): Profi coach. E-Mentor Media.
BASBOLL, TH., GRAHAM, H. (2oo6): Substitutes for strategic
research. Ephemera 6, 194-204.
BERKOWITZ, L. (2000): Causes and consequences of feelings.

Cambridge Univ. Press.
BERNE, E. (1999): Emberi j�tszm�k. H�tt�r Kiad�.
BODIE, Z., KANE, A., MARCUS, A. J. (2oo8): Investments.
McGraw-Hill, Irwin.
BORING, E. G. (1923): Intelligence as the Tests Test It. New

Republic 36 35-37.
BOWER, G. H. (1981): Mood and memory. American Psychologist

36, 129-148.
BRAFMAN, O., BRAFMAN R. (2oo8): Sway. The irresistible pull

of irrational behavior. Doubleday.
BUCKINGHAM, M., COFFMANN, C. (2002): El�sz�r is, szegd
meg az �sszes szab�lyt. Mit csin�lnak m�sk�pp a vil�g legkiv�l�bb

menedzserei? Bagolyv�r Kiad�.
CAMERER, C., BABCOCK, L., LOEWENSTEIN, G., THALER, R.
(1997): Labor supply of New York City cabdrivers. Quarterly

J. of Economics, 112, 407-442.
CAMERER, C., LOEWENSTEIN, G., RABIN, M. (EDS, 2003):
Advances in behavioral economics. Princeton Univ. Press.
CAMPITELLI, G., PARKER, A., HEAD, K., GOBET, F. (2oo8):
Left Lateralization in autobiographical memory: An fMRI

study using the expert archival paradigm. International J.
of Neuroscience 118, 191-209.
CASTANEDA, C. (1991): D011 Juan tan�t�sai. Gondolat � Hol-
nap Kiad�.
CIALDINI, R. B. (1997): Hat�s. HVG K�nyvek.
CIAROCCHI, J., FORG�CS J., MAYER, J. D. (SZERK., 2001): �r-
zelmi intelligencia a mindennapi �letben. Kairosz Kiad�.

COTE, S., MINERS, C. T. H. (zoo6): Emotional intelligence,

cognitive intelligence and job performance. Administrative
Science Q_9arterly, 51(1), 1-28.
CSABA GY. (1999): A hit gy�gy�t� ereje. Term�szet vil�ga 130,

505-508.
CS�NYI V. (zoo6): Az emberi viselked�s. Sanoma.

CSIKSZENTMIHALYI, M. (1993): Ihe evolving self. Harper Pe-
rennial.
CS�KSZENTMIH�LYI M. (1997): Flow. A t�k�letes �lm�ny pszi-
chol�gi�ja. Akad�miai Kiad�.
CS�KSZENTMIH�LYI M. (2,c)o8): Kreativit�s. A flow �s a felfedez�s.

Akad�miai Kiad�.
CS�KSZENTMIH�LYI M. (2009): Az �r�m m�v�szete. Nyitott
K�nyvm�hely.
DAMASIO, A. R. (1996): Descartes t�ved�se. AduPrint.

DAMASIO, A. R., (1999): The feeling of what happens. Heinemann.
DAMASIO, A. R., (zoo3): Looking for Spinoza. Harcourt.

DARWIN, CH. (1965): The expression if the emotions in MAN
and ANIMALS. Univ. of Chicago Press.
DARWIN, CH. (2ooi): A fajok eredete. Ford.: Kampis Gy�rgy.

Typotex.
DAVIDSON, R. J., SCHERER, K. R., HILL GOLDSMITH, H. (Eps,
zoo3): Handbook of affective sciences. Oxford Univ. Press.

DAWKINS, R. (2oo7): Isteni t�veszme. Nyitott K�nyvm�hely.
DECI, E., RYAN, R. M., (Eps, 2(306): The Handbook of Self-
Determination Research. Univ. of Rochester Press.

DIENER, E., BISWAS-DIENER, R. (2008): Happiness. Wiley�
Blackwell.
DIETRICH, A. (zooz): Functional neuroanatomy of altered states

of consciousness. Consciousness and Cognition 12, 231-256.
DUNBAR, N. (z000): A tal�lt p�nz. Panem.
Szakirodalom 329
DUNN, B. D., DAGLEISH, T., LAWRENCE, A. D. (2oo6): lhe
somatic marker hypothesis: A critical evaluation. Neuroscience

and Biobehavioral Reviews 30, 239-271.
DWYER, G. P., LINDSAY, C. M. (1984): Robert Giffen and the

Irish Potato. The American Economic Review 74, 188-192.
EICH, E., KIHLSTROM, J. F., BOWER, G. H., FORGAS, J. R,
NIEDENTHAL, R M. (2000): Cognition and emotion.

Oxford Univ. Press, Oxford.
EKMAN, P. (2oo7): Emotions Revealed. Holt Paperbacks.

EKMAN, R, FRIESEN, W (1978): Facial Action Coding System:
A Technique for the Measurement of Facial Movement.
Consulting Psychologists Press, Palo Alto.
ETKIN, A., EGNER, T., PERAZA, D. M., KANDEL, E. R.,
I-InzscH, J., (2oo6): Resolving emotional conflict: a model

for amygdalar modulation by the rostral anterior cingulate
cortex, Neuron 51, 1-12.
EVIATAR, Z., JUST, M. A. (2006): Brain correlates of discourse

processing: an fMRI investigation of irony and conventional
metaphor comprehension. Neuropsychologis 44,
2349-2359.
FORG�CS J. (2003): Az �rzelmek pszichol�gi�ja. Kairosz Kiad�,

Budapest.
FORG�CS J. (2oo9): A szomor�s�g el�nyei: �rzelmi hat�sok a

gondolkod�sra �s a t�rsas �rintkez�sre. In: Meg�llok magam�rt,
Pszinapszis 2008, Saxum Kiad�.
FORGAS, J. P. (1998): On being happy but mistaken: Mood

effects on fundamental attribution error. J. of Personality
and Social Psychology 75, 565-577.
FORGAS, J. P. (ED., z000): Feeling and thinking: the role of affect

in social cognition. Cambridge Univ. Press.
FORGAS, J. R, VARGAS, P., & LAHAM, S. (2005): Mood effects on
eyewitness memory: Affective influences on susceptibility

to misinformation. J. of Experimental Social Psychology,

41, 574-588.
FREDRICKSON, B. (1998): What good are positive emotions?

Review of General Psychology 2, 300-319.
FREDRICKSON, B. (2oo9): Positivity. Crown Archetype.
FREY, B. S. (2oo8): Happiness. A revolution in economics. MIT

Press.
FROMM, E. (1993): A szeretet m�v�szete. H�tt�r Kiad�.

FURNHAM, A., ARGYLE, M. (1998): The psychology of money.
Routledge.
G. NAGY L. (2oo8): A Hold'em p�ker filoz�fi�ja. Jaffa Kiad�.

GARDNER, H. (1998): Rendk�v�liek. Vince Kiad�, 1998.
GLADWELL, M. (2oo5): �szt�n�sen. A d�nt�sr�l m�sk�pp.
HVG K�nyvek.
GLADWELL, M. (2oo9): Kiv�telesek. A siker m�sik oldala. HVG

K�nyvek.
GLEICK, J. (2oo4): K�osz. G�nc�l Kiad�.
JENSEN, R. T., MILLER, N. H. (2oo8): Giffen Behavior and

Subsistence Consumption. American Economic Review,
98, 1553-77.
GOFFEE, R., JoNEs, G. (2oo6): A hiteless�g menedzsel�se � a
j� vezet�s paradoxona. Harvard Business Manager 2006/6.

GOFFEE, R., JoNEs, G. (2oo6A): Why should anyone be lead
by you? Harvard Business School Press
GOLEMAN, D. (1997): �rzelmi intelligencia. H�tt�r Kiad�.

GOPNIK, A., MELTZOFF, A. N., KUHL, P. K. (2ooi): B�lcsek a
b�lcs�ben. Typotex.
GRASTY�N E. (1985). A J�T�K NEUROBIOL�GI�JA. AKAD�MIAI

KIAD�.
GREGORY, R. L. (1982): A megt�vesztett szem. In: Gregory,

R. L., Gombrich, E. H. (szerk): Ill�zi� a term�szetben �s
a m�v�szetben. Gondolat Kiad�.
Szakirodalom 331
HAMMOND, C. (2006): �rzelmi hull�mz�sok. Partvonal Kiad�.

H�MORI B. (1998): �rzelemgazdas�gtan. Kossuth Kiad�.
HANDY, CH. (2oo4): Az elef�nt �s a bolha. HVG K�nyvek.
HARFORD, T. (zoo8): Az �let rejtett logik�ja. HVG K�nyvek.
HARKER, I., KELTNER, D. (2oor): Expression ofpositive emo-
tion in women's college yearbook pictures... J. of Personality
and Social Psychology 80, 112-124.
HAUSER, M. D. (zoo2): Vad elm�k. Mit gondolnak az �llatok?

Vince Kiad�.
HERZBERG, E (1959): The motivation to work. Wiley.

HERZBERG, F. (2oo3): M�g egyszer: Mik�nt motiv�lja alkalmazottait?
Harvard Business Manager 2003/6.
HEYNE, P. (199r): A gazdas�gi gondolkod�s alapjai. Tank�nyvkiad�.
HILGARD, E. R. (1949): Human motives and the concept of

self. Am. Psychologist, 374-382.
HOFSTADTER, D. R.: G�del, Escher, Bach. Typotex, 1998.

JABLONKA, E., LAMB, M. (2005): Evolution in four dimensions.
MIT Press.
JANIEs, W. (1884): What is an emotion? Mind 9, 188-205.

JAmEs, W. (2007): The principles of psychology. Cosimo
Classics.
JoNEs, S. (2003): Darwin szelleme. Typotex.
KAHNEMAN, D., TVERSKY, A. (1979): Prospect theory. Econometrica

47, 263-291.
KAHNEMAN, D., TVERSKY, A. (1984): Choices, values, and

frames. Am. Psychologist 39, 342-347.
KATONA, G. (1975): Psychological economics. Elsevier.

KAUFFMAN, S. A. (1993): The origins of order. Oxford Univ.
Press.
Kim, K. H. (zoo5): Can only intelligent people be creative? A

meta-analysis. J. of Secondary Gifted Education 16, 57-66.
KINDLEBERGER, CH. P. (2oor): Manias, panics and crashes.

Wiley.
KOTLER, P., LEE, N, (2oo7): V�llalatok t�rsadalmi felel�ss�gv�llal�sa.

HVG K�nyvek.
KUN E. (1966): A rejtv�ny. Gondolat.
LAZEAR, E. P. (2oo6): A hum�n er�forr�sok k�zgazdas�gtana
v�llalati vezet�k r�sz�re. Nemzeti Tank�nyvkiad�.
LEA, S. E. G., TARPY, R. M., WEBLEY, P. (1987): The individual
in the economy. Cambridge Univ. Press.
LEWINSOHN, P. M., ROSENBAUM M. (1987): Recall of parental
behavior by acute depressives, and nondepressives. European

J. of Social Psychology, 24, 63-78.
LEWIS, M., HAVILANDJONES, J. M., FELDMAN BARRETT, L.
(2008): Handbook of emotions. Guilford Press.
L', X., Lu, Z. L., DARGEMBEAU, A., NG, M., BECHARA, A.
(2oro): Iowa gambling task in images. Human
Brain Mapping 31, 410-423.
LOFTUS, E. F. (1996): Eyewitness testimony. Harvard Univ. Press.

LOPEZ, S. J., SNYDER, C. R. (2009): Oxford Handbook of Positive
Psychology. Oxford Univ. Press.
L�SCHER, M. (1969): The L�scher color test. Random House.

LYUBOMIRSKY, S. (2oo8): Hogyan legy�nk boldogok? Ursus
Libris.
MAIA, T. V., MCCLELLAND, j. L. (2oo5): The somatic marker

hypothesis: Still many questions but no answers. Trends in
Cognitive Sciences 9, 162-163.
MAYER, j. D., SALOVEY, P., CARUSO, D. R. (2oo8): Emotio-
nal intelligence: New ability or eclectic traits? American

Psychologist, 63, 503-517.
MALINOWSKI, B. (1972): Baloma. Gondolat Kiad�.

MANDELBROT, B., HUDSON, R. L. (2oo6): The (mis)behavior
of markets. Basic Books.
Szakirodalom 333
MCCLELLAND, D. C. (1988): Human motivation. Cambridge

Univ. Press.
MCCLELLAND, D. C., BURNHAM, D. H. (2oo3): A hatalom
nagy motiv�l� er�. Harvard Business Manager 2003/6.

MCKENZIE, R. B., TuLLocK, G. (1978): The new world of economics.
Richard D. Irwin Inc.
M�R� L. (1989): �szj�r�sok. Akad�miai Kiad�, Typotex.

M�R� L. (1996): Mindenki m�sk�pp egyforma. Tericum.
M�R� L. (2oo7): A p�nz evol�ci�ja. Tericum.
M�R� L. (2oo8): �szj�r�sok-remix. Tericum.
M�R� L. (2oo8): Az elvek csapod�r term�szete. Tericum.

MINTZBERG, H. (2oo4): Managers not MBAs. Prentice Hall.
MINTZBERG, H., AHLSTRAND, B., LAMPEL, j. (2005): Strat�giai
szafari. HVG K�nyvek.
MOLN�R M. (2ooi): Low-dimensional versus high-dimensional

chaos in brain function - is it an and/or issue? Behavioran
and Brain Sciences 24, 823-824.
MOWAT, F. (2oo5): Ne f�lj�nk a farkast�l. Cicer� K�nyvst�di�.

NEIssER, U., + T�Z SZERZ�T�RS (1996): Intelligence: Knowns
and Unknowns. American Psychologist 51, 77-10.
NIJSTAD, B. A., STROEBE, W LODEWIJKX, H. F. M. (2003):
Production blocking and idea generation: Does blocking

interfere with cognitive processes? J. of Experimental Social
Psychology, 39, 531-548.
OATLEY, K., JENKINS, j. M. (2ooi): �rzelmeink. Osiris Kiad�.

OL�H A. (2005): �rzelmek, megk�zd�s �s optim�lis �lm�ny.
Trefort Kiad�.
ORNE, M. T. (1962): On the social psychology of the psycho-
logical experiment. American Psychologist 17, 776-783.

ORTONY, A., TURNER, T. J. (199o): What's basic about basic
emotions? Psychological review 97, 315-331.
PERT, C. B.. (2oo3): Molecules of emotion. Scribner.

PETERSON, CH. (2oo6): A primer in positive psychology.

Oxford Univ. Press.
PETERSON, CH., MAIER, S. F., SELIGMAN, M. P. E. (1993):

Learned helplessness. Oxford Univ. Press.
PINKER, S. (2006): A nyelvi �szt�n. Typotex, 2006.
PRAHALAD, C. K. (2oo6): Es�lyek a piramis alj�n. HVG K�nyvek.
REINHARDT M. (2oo9): Mi�rt hasznosak a pozit�v �rzelmek

iskolai k�rnyezetben? Iskolakult�ra, 24-45.
SALOVEY P., MAYER, j. D. (199o): Emotional intelligence. Ima-
gination, Cognition and Personality 9, 185-211.

SAMUELSON, P. A., NORDHAUS, W D. (1987, 1988, 199o):
K�zgazdas�gtan K�zgazdas�gi �s Jogi K�nyvkiad�.

SCHACTER, D. L. (2oo2): Az eml�kezet h�t b�ne. HVG
K�nyvek.
SCHACHTER, S., SINGER, j. (1989): Az �rzelmi �llapotok kognit�v,

szoci�lis �s fiziol�giai meghat�roz�i. In: Bark�czi I.,
S�ra L. (szerk, 1989): �rzelmek �s �rzelemelm�letek. Sz�veggy�jtem�ny
1., ELTE jegyzet.
SCHWARTZ, B. (2oo6): A v�laszt�s paradoxona. Lexecon Kiad�.

SCHWARTZ, H. (2oo8): A guide to behavioral economics.
Higher Education Publ., Virginia.
SELIGMAN, M. E. R AND MAIER, S.F. (1967): Failure to escape
traumatic shock. J. of Experimental Psychology, 74, 1-9.

SELIGMAN, M. E. P. (1992): Helplessness: On depression, de-
velopment and death. Freeman & CO.
SELIGMAN, M. E. P. (1994): What you can change and what

you can't. Knopf.
SELIGMAN, M. E. P. (2006): Learned optimism. Vintage Books.

SELIGMAN, M. E. P. (2oo7): The optimistic child. Mariner
Books.
SELIGMAN, M. E. P. (2oo8): Autentikus �let�r�m. Laurus Kiad�.

Szakirodalom 335
SIMONYI K. (1978): A fizika kult�rt�rt�nete. Gondolat Kiad�.

SMITH, A. (1992): A nemzetek gazdas�ga. K�zgazdas�gi �s
Jogi K�nyvkiad�.
SOROS GY. (2008): A 2008-as hitelv�ls�g �s k�vetkezm�nyei.

Scolar.
STEMMLER, D. G. (1989): The autonomic differentiation of emotions

revisited. Psychophysiology 26, 617-632.
SZENDI G. (2oo9): P�nik. T�nyek �s t�vhitek. Jaffa Kiad�.

SZONDY M. (2oio): A boldogs�g tudom�nya. Jaffa Kiad�.
TALEB, N. N. (20�9): The black swan. Random House.
THALER, R. H. (1994): Quasi rational economics. Russell Sage.
THALER, R. H., SUNSTEIN, C. R. (2008): Nudge. Yale Univ.
Press.
TURNER, j. H. (2000): On the origins ofhuman emotions. Stanford

Univ. Press.
TVERSKY, A., KAHNEMAN, D. (1988): Risk and rationality.

Institute of Philosophy & Public Policy.
TVERSKY, A., KAHNEMAN, D. (1992): Advances in Prospect

Theory. J. Risk and Uncertainity 5, 297-323.
VALINS, S. (1966): Cognitive effects of false heart-rate feedback.

J. of Personality and Social Psychology 4, 400-408.
WATKINS, T., MATHEWS, A. M., WILLIAMSON, D. A., FULLER,
R. (1992): Mood congruent memory in depression: Emotional

priming or elaboration. J. of Abnormal Psychology,
101, 581-586.
WILKINSON, N. (2oo8): An introduction to behavioral economics.

Palgrave Macmillan.
ZE'EV, A. B. (2ooi): The subtlety of emotions. MIT Press.

ZEKI, S. (2oo7): The neurobiology oflove. Federation of European
Biochemical Societies Letters, 2575-2579.
N�v- �s
t�rgymutat�
affekt�v forradalom 156, 158, 159

affekt�v pszichol�gia 194
Akum�l 94, 129
alap�rzelmek 5, 21, 35-40, 43-45,

51, 52, 67-70, 72, 91, 132, 150,
159, 302, 305, 316
Alex 21-23, 39, 45, 160, 241, 243,
247, 250, 263, 303
Ali Baba 108, 112
Ali, M. 254
alkohol - deszka 167, 170, 182

Alpok t�rk�pe 161, 190
amae 30
Ames-szoba 124
Aranyi. 211, 212, 322

Archim�desz 74, 114
arckifejez�s 28, 33, 34, 35, 36, 39,
40, 70, 91, 132, 147, 159, 160,

193, 211
Ariely, D. 237, 323, 326

Arisztotel�sz 24, 190
Ath�naiosz 50
Baloma 48
B�nyai �. 111, 326
Becker, G. 222
behavioral economics 236

bels� motiv�ci� 271-274
best practice 256, 257, 259, 260

bl�ff 247, 252, 256, 260, 280
boldogs�gbiznisz 293, 295
boldogs�gkutat�s 84, 92, 291
boldogs�g-portf�li� 290, 292-294,
302
Boldogs�g-portf�li� 290
Boring, E. 165, 166, 169, 185, 327

brainstorming 138, 139
Caruso, D. 185, 332
Castaneda, C. 141, 159, 327

Cs�kszentmih�lyi M. 87, 88, 90,
94, 117, 119, 129, 204, 291, 328

csoportos tanult optimizmus 276
csoportos tanult tehetetlens�g 274,
276, 298
CSR 295
Damasio, A. 143-146, 148, 149,
153-155, 157, 158,
184,
289,
328
Darwin, Ch. 52, 91,
153,
296,
297,
300, 328
darwini evol�ci� 13, 152, 153, 296,

298-301, 303
Dasein 31
Dawkins, R. 152, 328
d�ja vu 31
depresszi� 78, 81, 85, 87, 139, 310

depressz�v realizmus 85-88, 107,
119, 131, 243
Descartes, R. 16, 17, 153, 154

Descartes t�ved�se 144, 153
diszhabitu�l�d�s 103-105
Duchenne, G. 91
Duchenne-mosoly 91-93, 95, 132
due diligence 261, 263, 264
EEG 103, 110, 207, 209, 239

Ekman, P. 33, 34, 40, 329
els�llyedt k�lts�g 243-250, 252

EQ 185, 187-190
EQ:teszt 184-189
�rvel�s 132, 133, 159, 183, 184,

202, 262
�rv�nyess�g 27, 39, 41, 44, 73, 207,
225, 232, 233, 239

�rzelemkontroll 158, 159
�rzelmi intelligencia 128, 161, 163,
182-189, 257, 258, 259
�rzelmi prizma 27, 28, 30,33,37,150

Euklid�sz 74
evol�ci� 51-53, 91, 124, 150, 151,

152, 154, 158, 178, 189, 197, 199,
296, 297, 299-303
experimental crucis 24
fago 31
flow 16,87-90,96-98, 105-107,
113,117,118,203-205, 208, 209,
211, 212, 261, 263, 264, 272, 274,
291, 292, 294, 295
fMRI 28, 37, 147
Ford, H. 10, 297
Forg�cs J. 129-135, 329

Forgas, J. P. 129, 329
Fowler, R. 94, 129
frakt�l 238, 239
Fredrickson, B. 127-129, 330

Fromm, E. 71, 72, 330
Galilei, G. 126
Gartner �. 109
Giffen-javak 63, 225-228, 293, 330

Giffen, R. 226, 329
Gladwell, M. 261, 330
Goethe, J. W. 25, 109
Goleman, D. 163, 183, 184, 188,
189, 330
Grasty�n E. 64, 330
Gruber, M. 206
gyerty�s k�s�rlet 127, 176
habitu�l�d�s 102-104
Hamlet 258, 324
Handy, Ch. 255, 331
hangulatok 9, 13, 39, 43, 128-135,
137-139, 141, 155, 156, 158, 159,
175-178, 270, 303, 306

Harker, L. A. 92, 331
Harry Potter 113, 115
hasra�t�s 259, 260
hatalommotiv�ci� 277, 278, 281

hat�rhaszon 217, 218
hazugs�gvizsg�lat 28, 29
Heisenberg, W. 25
helyettes�t�s 221-226, 228, 237,
240, 243, 248, 267, 290, 293, 294

Herzberg, F. 268-271, 273, 274,
282, 295, 331
Hieron, II. 74
higi�n� 268-270, 281

Hilgard, E. 66, 331
Hirito, D. 58
hiteless�g 165, 186, 201-203, 212,
261, 330
Hofstadter, D. R. 322, 331
Holub, M. 161, 320

humanisztikus pszichol�gia 95
Hunt, N. B. 282, 325
h�brisz 31
id�torzul�s 205, 263

N�v- �s t�rgymutat� 339
Igl�i M. 111
Illy�s Gy. 255
Illy�s S. 11
intelligenciateszt 165-171, 174,

182, 183, 321
intelligens tervez�s 152
Iowa k�rty�s k�s�rlet 146, 149, 332

IQ 172-176, 179-190, 257, 258, 321
IQ:teszt 172, 174-176, 181-184,
186, 187, 190
j�mbor ember 259, 278

James-Lange-elm�let 38-45, 160
James-Lange-f�le mechanizmus
39, 44, 45, 52, 53, 59, 67, 68, 74,
101, 104, 140, 150, 151, 159, 193,
209, 272, 300
James, W. 21-23, 27, 38, 45, 316

j�t�k 64, 65, 106, 123, 147, 181,
251, 272, 282, 292-294, 330

J�zus 71-73, 190
Jordan, M. 203
J�zsefA. 74, 318
j�v�k�p 248, 253, 258, 295
Kahneman, D. 236, 237, 331, 335

k�osz 205, 207-209, 238-240
k�oszelm�let 206, 207, 209,
238-240
Karr,A. 116, 319
k�rty�s k�s�rlet 146, 148

Kaszparov, G. 203
katedr�l�veg 193, 195
Kauffman, S. 297, 325, 331

Kazinczy F. 254-256
Keltner, D. 92, 318, 331

ker 30
KITA-motiv�ci� 270
kognit�v disszonancia 282-285

kognit�v �rzelmek 67, 68, 148, 150,
210, 301-303, 305
kognit�v motiv�ci�k 62, 64, 67
kognit�v pszichol�gia 10, 11, 194,

195,203,211
kognit�v s�ma 195-201, 203, 208,

210-212, 249, 250, 256, 257, 262,
289, 294
kontroll�lt d�h 139, 141, 159, 160,

303
k�lts�g 152, 227-229, 243-245, 248

k�r�k tesztje 177
kreativit�s 127, 128, 137, 139, 163,
176-180, 182, 185, 187, 273, 328

k�ls� motiv�ci� 271
lagom 31, 306
Lange, C. 38
Lazear, E. P. 286, 332

Loewenstein, G. 237, 327
lojalit�s 284, 285, 309
L�scher, M. 26, 332
L�scher-teszt 26
Lyubomirsky, S. 83, 118, 318, 319,

332
Maier, S. 55, 334
Malinowski, B. 48, 332

Mandelbrot, B. 238, 239, 332
M�rquez, G. G. 9, 15, 36, 315, 316
Maslow, A. 60-63, 66, 95, 225,
265-268
Maslow-piramis 61-63, 90, 204,

218, 265, 295
Maxwell-egyenletek 230, 231

Maxwell, J. C. 157
Mayer, J. 183, 184, 327, 332, 334

MBA-iskol�k 255
McClelland, D. 277, 320, 325,

332, 333
Mead, M. 33
Mensa 174
mesters�ges intelligencia 10, 11,

33, 200
Mills college 92
mindent vagy semmit 218, 224

modellek 207, 231-233, 235-240,
297, 325
motiv�ci� 50, 51, 60-67, 90, 95,
238, 265, 267-273, 275, 277, 278,

287, 295
MSCEIT 185-187, 188, 321

munkak�r-gazdag�t�s 274, 281
nagymester 196-199, 201-205,
210, 249, 250, 257, 262
nagy titok 253, 254, 256
Napoleon 29
negat�v �rzelmek 72, 97, 98, 105,
107, 119, 129, 157, 184, 262, 310

nem darwini evol�ci� 297-299
Neumann J. 260
Neurotic 287
Newton, I. 24, 25, 44, 126, 231

NewYork-i taxisok 281
Nordhaus, W. D. 13, 315, 322, 334
Oidipusz 50
ostoba k�rd�sre nincs v�lasz 218,

247
Ottlik G. 324, 325
�nmegval�s�t�s 62, 66, 267
palacsintas�t� 179-182, 187, 258

Pascal, B. 16, 17, 315
Pavlov, I. P. 54
PET 28, 37
P�ter 75, 102, 139,-141, 159, 303

Pet�fi S. 110, 319
Petri Gy. 74, 318
pillang�-hat�s 206
pilorus stenosis 234, 235
placebo 114-116
Plat�n 16
Poe, E. A. 41
pofabiznisz 261, 264
p�ker 169, 251-253, 330
Polg�r J. 200
poligr�f 27-30, 32-36, 40, 41, 147,

149
pozit�v �rzelmek 9, 52, 96, 97, 105,

106, 118, 127, 129, 204, 291, 295,
308, 334
pozit�v gondolkod�s 116-119, 129,

319
pozit�v pszichol�gia 12, 93-97,
116-118, 128, 129, 158, 184, 188

PQ 188
probl�mamegold�s 138, 198

Ptolemaiosz, I. 74
racion�lis gondolkod�s 9, 144,
153, 157, 189, 237
raport 110, 112, 113
Rich�rd, III. 258, 324
Salinger, J. D. 106, 107, 319
Salovey, P. 183-185, 321, 332, 334

Schachter, S. 42, 317, 334
Schachter-Singer k�s�rlet 43, 44,
68
Schiller, F. 159, 303
Seligman, M. 53-59, 68, 77-80,
93-95, 117, 118, 129, 158, 184,
275, 276, 298, 299, 317-319, 321,

325, 334
Shakespeare, W. 73, 317, 324

Singer, J. 42, 334
Sj�strand, I. 207
sk�laf�ggetlen 238, 239
song 31
speci�lis k�pess�g 180-182, 187,
202, 257, 258, 259
sportszer�s�g 278,281
SR-motiv�ci� 270-273, 279, 281
statisztika 26, 231, 234, 235
Stendhal 159, 303
subprime hitelek 231

N�v- �s t�rgymutat� 3 4 1
szak�rt� 197, 198, 201, 202, 210,
239, 241, 250, 261, 262
szelf 49-51, 53, 60, 65-68, 70-74,

97, 149, 151, 200, 209, 210, 249,
258, 263, 272, 278, 284, 300-303,
307
Szent-Gy�rgyi A. 161
szerelem 9, 12, 15, 22, 30, 60, 73,

74, 96, 101, 104, 124, 205, 262,
263, 292, 309, 313
szeretet 31, 36, 37, 44, 69-74, 96,

97, 106, 278, 289, 306, 307, 310,
312, 330
szfinx 50, 51
tudat 13, 17, 21, 48, 49, 67, 90, 107,

113, 138, 154, 175, 195, 199, 201,
203, 205, 208-211, 225, 249, 263,
282, 283, 289, 294, 302, 303
Tversky, A. 237, 331, 335
�zleti k�pz�s 253, 254

�zleti terv 259, 260
var�zsige 107-113
varietas delectat 226

viselked�sgazdas�gtan 237
VQ 188
szokatlan haszn�lat teszt 177

szomatikus marker 144, 148-151,
153-156, 158, 184, 188, 189, 191,
193, 196, 198-201, 203-205,
208-212, 217, 218, 225, 237, 248,
249, 254-257, 262, 289, 301

szuggeszti� 43, 130, 131, 137
We�res S. 72,73,317
Yale Egyetem 283, 285,
zen-koan 32, 108
335
sz�ks�glet 61, 218-221, 225, 227,
240, 267, 282
tanult optimizmus 79-81, 85, 94,
243, 276, 298, 299
tanult tehetetlens�g 53, 56-59, 72,
77-82, 85, 94, 275, 276, 298, 299

t�rsadalmi felel�ss�g 295, 332
tartalmas �let 96, 97, 105, 204, 209,
291, 294, 295
taszk� 31, 32, 306
t�nyleges k�lts�g 247
R. 237, 323, 327, 335
tiszt�n emberi �rzelmek 47, 60,
68, 74, 101, 104, 105, 151, 190,
265, 272, 278, 298, 305, 307-309,

311, 313
tiszt�n emberi motiv�ci�k 65, 226,

265, 272, 295
Tolsztoj, L. 75, 85, 99
tomogr�f 28
� .�� 41�I�
TERICUM KONYVKIADO
Ko nis Mih�ly
VIGASZTAL�SOK K�NYVE" 2870 Ft
Tony Perrottet
()KORI VAK�CI�*297o Ft
Winkler R�bert
KUTYASZORITO* 2570 Ft
Winkler R�bert
NAGYV�ROSI TERM�SZETB�V�R* 3170 Ft
Winkler R�bert
KUTYA UTON�VK�NYV *1970 Ft
Rachel Federman
I Q-TESZTK�NYV KUTY�KNAK *1970 Ft
Winkler R�bert
CTRL+C/CTRL+V * 2570 Ft
Sandra Gulland
NAP�LEON MENYASSZONYA * 3170 Ft
Sandra Gulland
A NAPKIR�LY SZERET�JE *3570 Ft
Peter Kerr
EGY NY�R MALLORCAN *2570 Ft
Peter Kerr
EGY �SZ MALLORCAN *2970 Ft
Peter Kerr
Ft B�CS� MALLORC�T�L *3170 Ft
Frank B. Linderman
CSINOS PAJZS, az indi�n orvoss�gos asszony " 2170 Ft
Anne Gray
KOMOLYZENEI KALAUZ* 3170 Ft
Csiff�ry Gabriella
B�CSUSZAVAK *287o Ft
Andrea di Robilant
SZERELEM VELENC�BEN *2670 Ft
Sz�csi No�mi
KOMMUNISTA MONTE CRISTO* 2970 Ft
Karen Armstrong
BUDDHA *2870 Ft
Jeffrey Eugenides
EGY TEST, K�T L�LEK* 2870 Ft
Jeffrey Eugenides
�NGYILKOS SZ�ZEK * 3270 Ft
Salamon P�l
FELLEBBEZ�S A SIRALOMH�ZB�L *2370 Ft
Salamon P�l
ABRAHAM FIAI *3570 Ft
Lawrence Wright
MAGASBA NY�L� TORNYOK *3970 Ft
Michelle Richmond
�GYSEM ISMERED *3270 Ft
Benjamin Hoff
MALACKA �S A TA0 *297o Ft
Lao-ce
TA0 TE KING* to7o Ft
We�res S�ndor
A TELJESS�G FEL�*1870 Ft
Robin Maxwell
BOLEYN ANNA TITKOS NAPL�JA *3170 Ft
Robin Maxwell
A SZOZ * 2970 Ft
Robin Maxwell
A FATTY� * 3270 Ft
Robin Maxwell
AZ ELVESZETT HERCEGEK *2970 Ft
Robin Maxwell
BOLEYN KISASSZONY* 3170 Ft
Robin Maxwell
SIGNORA DA VINCI *3570 Ft
Robin Maxwell
�, J�LIA!*3570 Ft
M�r� L�szl�
MINDENKI M�SK�PP EGYFORMA * 3170 Ft
M�r� L�szl�
�SZJ�R�SOK - REMIX *3170 Ft
M�r� L�szl�
AZ ELVEK CSAPOD�R TERM�SZETE*2970
S�lem �l�chem
TEVJE, A TEJESEMBER *1570 Ft
S�lem �l�chem
�NEKEK �NEKE " 1370 Ft
Frances Mayes
NAPS�T�TTE TOSZK�NA *2970 Ft
Frances Mayes
SZ�P TOSZKANA *5970 Ft
Czeslaw Janczarski
F�LESMACK� �S BAR�TAI *1730 Ft
Vlagyimir Szutyejev
PIF, A VID�M KUTYA *1570 Ft
Doreen Cronin-Harry Bliss

EGY KUKAC NAPLOJA * 1570 Ft
We�res S�ndor
MAGYAR ET�D�K
Sz�z kis �neksz�veg *2570 Ft
We�res S�ndor
ZIMZIZIM � 1970 Ft
We�res S�ndor
AZ �JSZAKA CSOD�I *1970 Ft

sz�nes, k�pes, verses mese
Margaret Mazzantini
NE MOZDULJ!* 2670 Ft
Cecelia Ahern
Ul.: SZERETLEK* 3170 Ft
r-v.Bic
� � � � � II � �
Pearl S. Buck
N�K PAGODAJA * 3270 Ft
Pearl S. Buck
LIANG ASSZONY H�ROM L�NYA* 3170 Ft
Pearl S. Buck
A BOLDOGS�G �RA * 3570 Ft
Anthony Bourdain
FRANCIA BISZTR�KONYHA *4970 Ft
Yanice Y. K. Lee
A ZONGORATAN�RN15" 3370 Ft
Grace Tiffany
A T�RKIZKOVES GY�R� � 3270 Ft
Patrick French
TIBET* 2570 Ft
Pema Dorjee
TIBETI SPIRITU�LIS GY�GY�SZAT* 3470 Ft
Mary Moddy
AU REVOIR* 3170 Ft
Garth Stein
ENZO,
avagy az emberr� v�l�s m�v�szete* 3170 Ft
Susan Fraser King
LADY MACBETH *3170 Ft
Indu Sundaresan
A HUSZADIK FELES�G *332o Ft
Tahir Shah
A KALIFA H�ZA* 3570 Ft
Donna Jo Nopoli
A MOSOLY � 3170 Ft
Lauren Corona
A N�GY �VSZAK* 3570 Ft
Lily Prior
NEKT�R* 317o Ft
Khaled Hosseini
PAPIRSARKANYOK* 3170 Ft
Khaled Hosseini
EZEREGY T�ND�KL� NAP *3570 Ft
Thom Hartmann
AZ �SI NAPF�NY UTOLS� �R�I *3270 Ft
Mo Hayder
TOKIO* 2570 Ft
Nancy Baxter
MIND�R�KK� NORMA *3170 Ft
Philip Beard
KEDVES ZOE!* 2170 Ft
Jordan Belfort
A WALL STREET FARKASA* 3970 Ft
William Black
AL DENTE *3:20 Ft
Chitrita Banerji
V�GIGETTEM INDI�T* 3170 Ft
K�rolyi Amy
XX. SZ�ZADI ZSOLT�R *1570 Ft
Annalisa Coppolaro-Nowell
DOLCE VITA* 2970 Ft
Suzanne Schlosberg
1001 �JSZAKA SZEX N�LK�L* 3570 Ft

Lin Yutang
PE�NIA � 3570 Ft
A K�NYVEK MEGRENDELHET�K:
Tericum Kiad�
1277 Budapest, Pf. 39 � Tel. 453 0927 � Fax 240 5673
tericum@tericum.hu � www.tericum.hu
Kiadta a Tericum Kiad� Kft.
1277 Budapest, Pf. 39
Felel�'s kiad� a Tericum Kiad� Kft. igazgat�ja
Layout �s bor�t�: Pavlov Anna �s Karik�s M�rk
Nyomdai el�'k�sz�t�s: Koffein St�di�

Korrektor: N�csai Katalin
Nyomta �s k�t�tte: D�rer Nyomda Kft., Gyula

Felel�s nyomdavezet�: Kov�cs J�nos �gyvezet� igazgat�
ISBN 978 963 9633 74 2

Az Érzelmek Logikája (Mérő László)

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Az Érzelmek Logikája (Mérő László)

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

M�r� L�szl�

Szerkesztette Pavlov Anna

Hungarian edition 0 Tericum Kiad�, 2010

Az eg�szs�ges l�lek 10 � A pszichol�gia nem biol�gia 12

A k�zgazdas�gtan nem pszichol�gia 14 � A sz�v indokai 15

Sz�nek e's �rzelmek 24 � Sz�ntesztek 26 � �rzelmi prizm�k 27

TISZT�N EMBERI �RZELMEK 47

A szey megjelen�se 49 � Az �rzelmek evol�ci�ja 51

Tanult tehetetlens�g 53 � Emberi tanult tehetetlens�g 58

motiv�ci�k term�szete 60 � Alapvet� �s kognit�v motiv�ci�k 62

R�kkelt� tehetetlens�g 77 � Tanult optimizmus 79

Az a bizonyos 40 (de legal�bbis 20) sz�zal�k 81

A depressz�v realizmus 85 � Aflow 87

A Duchenne-mosoly 91 � A pozit�v pszichol�gia sz�let�se 93

A boldogs�g h�rom komponense 96 � Sok �t vezet a boldogs�ghoz 97

T�L AZ �RZELMEKEN 101

Csendes �rzelmek 102 � A negat�v �rzelmek szerepe 105

A var�zsig�k 107 � A raport 110 � K�nnyen, gyorsan 113

Az �rzelmek szerepe a gondolkod�sban

A ROSSZKEDV EL�NYEI 125

A j�kedv seg�ti a kreativit�st 127 � A rosszkedv seg�ti

a d�nt�shoz�st 129 � �letszer� k�s�rletek 133

Probl�mamegold�s 136 � Brainstorming138 � Kontroll�lt d�h 139

�RZELMEK N�LK�L NINCS �RTELEM 143

Az �rzelems�r�ltek gondolkod�sa 144 � A k�rty�s k�s�rlet 146

�RZELMI INTELLIGENCIA 161

Mit �rt�nk intelligenci�n? 163 � Az inteni gencia m�r�se 165

Kreativit�s 176 � Kreativit�s �s intelligencia 178

Speci�lis kepesse'gek 180 � Az �rzelmi intelligencia fogalma 182

Az �rzelmi intelligencia m�r�se 184 � Az EQ mint az IQ r�sze 187

T�L A GONDOLKOD�SON 191

Kognit�v �s affekt�v n�z�pont 193 � Kognit�v s�m�k 195

A kognit�v s�m�k �n�ll� �lete 208

A tudatos gondolkod�s ellen�rz� szerepe 210

Az �rzelmek szerepe a gazdas�gban

AZ �RZELMEK K�ZGAZDAS�GTANA 217

Sz�ks�gletek pedi g nincsenek 218 � A helyettes�t�sek tudom�nya 221

A modellek v�ls�ga 231 � Logikailag ugyanaz, pszichikailag nem 233

�ZLETI D�NT�SEK 241

Els�llyedt k�lts�gek 243 � jelen a j�v� m�ltja 246 � Proj �zleti

A nagy titok 253 � �zleti k�pess�gek 257

Tervek �s hasra�t�sek 259 � A d�nt�shoz�silow-ja 261

Motivc�ci�k �s higi�n� 268 � SR-motiv�ci�k 270

Bels� motiv�ci�k 271 � Csoportos tanult tehetedens�g 274

A p�nz mint motiv�tor 281 � Hogyan v�s�roljunk lojalit�st? 284

T�L A GAZDAS�GON 289

Boldogs�g-portf�li�k 290 � A boldogs�gbiznisz 293

F�GGEL�K: AZ �RZELMEK �LLATKERTJE 305

N�v- �s t�rgymutat� 337

A szerelemnek ugyanazok a t�netei, mint a koler�nak...

�A szerelemnek ugyanazok a t�netei, mint a

Di�kkoromban, a matematikai versenyeken

Akkoriban m�g a pszichol�gusok sem tudt�k, hogy

olyasmi, mint �hideg fejjel, �rzelemmentesen gondol-

kodni" val�j�ban nem l�tezik. �rzelmeink a leglogi-

kusabb gondolkod�sban is jelen vannak, �s hi�nyukat

els�sorban �ppen a racion�lis gondolkod�s s�nyli

meg. Ez nemcsak a pozit�v �rzelmekre �rv�nyes, egy

A pszichol�gi�hoz a mesters�ges intelligencia kutat�s�n kereszt�l

Amikor Henry Ford tizenk�t �ves kor�ban az apja farmj�n

Az 1970-es �vekben m�g �gy v�lt�k, a mesters�ges intelligencia

Abban az id�ben er�s�d�tt meg a pszichol�gia �gynevezett

ember az �t �r� ingereket, inform�ci�kat feldolgozza: k�l�nb�z�

1984-ben megalakult az ELTE K�s�rleti Pszichol�giai Tansz�ke,