IDŐJÁRÁSI HÍRKÖZPONT! Napi szintű hírek, időjárási érdekességek, rekordok! Térj vissza naponta!

    Radarkép – időjárás radar Holnapi időjárás 30 napos időjárás előrejelzése Balaton

Előrejelzés  Jelenidő  30 napos Egészség  Hosszútávú  Városok  Hírközpont 

éghajlat

A mediterrán éghajlat
jellemzői, növényvilága
és állatai
Írta: esotanc 2019-10-13 7 perc olvasási idő

 5852 5    

 Népszerű

A mediterrán éghajlat, vagy másik nevén a száraz nyarú szubtrópusi éghajlat jellemzője fő
 jellemzője a meleg, és csapadékban igen száraz nyár, és az enyhe, olykor fagymentes, de
csapadékosabb téli időszak.


A mediterrán éghajlat nevét arról a területről kapta, hol legnagyobb kiterjedésben


gyelhető meg ez az éghajlati jelleg. A Mediterráneum, avagy a Földközi-tenger vidéke a
mediterrán éghajlat névadó térsége. De ezen kívül a Föld más területein is előfordul ez az
éghajlat a 30-45 földrajzi szélességek között.

De lássuk először mi jellemzi a mediterrán éghajlatot!

A mediterrán éghajlat jellemzői és évszakai

A mediterrán éghajlat jellemzője, hogy azt mind a trópusi, mind a sarkvidéki légtömegek
befolyásolják.

Négy évszakot különítünk el, ezek közül a tél és a nyár meghatározó, a tavasz és az ősz
rövid:

Évszakok:
Időjárási érdekességek
tavasz (rövid)
nyár (forró és száraz)
ősz (rövid)
tél (enyhe és csapadékos)

Nyári évszak időjárása

meteorológia

A nyári időszakban a szubtrópusi anticiklonok a nap látszólagos mozgásának megfelelően

A polar vortex, azaz a
a pórusok irányába mozdulnak el, ennek hatására ebben a térségben a leszálló, poláris örvény és az
felhőoszlató légmozgások lesznek a meghatározók. A térséget a passzátszelek leszálló extrém
ága uralja. hidegbetörések
2019-10-17 10 perc olvasási idő

Mindennek hatására a nyár nagy részében kevés a felhő, sok a napsütés, és kevés a
csapadék is, egyes mediterrán éghajlatok alatt a nyár egyes hónapjai akár teljesen
csapadékmentesek is lehetnek.
Témakörök
A legmelegebb nyári hónap minimum hőmérséklete 22 C fok, de jellemzően ennél
lényegesen magasabb havi hőmérsékletek is mérnek.
árvíz 3 Cikkek

A Köppen féle osztályozás alapján megkülönböztetünk:

csillagászat 4 Cikkek

– forró nyarú
éghajlat 23 Cikkek

– meleg nyarú
egyéb 43 Cikkek

– hideg nyarú
előrejelzés hírek 318 Cikkek

mediterrán éghajlatú térségeket.

esőzés 51 Cikkek

A forró nyarú mediterrán térségekben a nyári hónapok középhőmérséklete 27-31 C fok

körül alakul. Ebbe a térségbe tartozik, például Spanyolországban Sevilla, vagy az USÁ-ban fagy és hideg 47 Cikkek

Los Angeles, és Ausztráliában Perth.

fejlesztés 9 Cikkek

A meleg nyarú mediterrán éghajlat 25-27 C fokos átlaghőmérsékletű nyarakkal bír, ide
havazás 119 Cikkek
tartozik például Portugália jelentős része, vagy Dél-Afrikában Fokváros.

A hűvös nyarú mediterrán klíma 18-22 C fokos nyarakkal rendelkezik, de egyes helyeken hidegfront 80 Cikkek

ennél is hűvösebb lehet az egyes nyári hónapok átlaghőmérséklete.

hirdetés 43 Cikkek

hőség 63 Cikkek

hosszútávú időjárás 126 Cikkek

időjárás hírek 41 Cikkek

időjárás külföld 22 Cikkek

környezet 30 Cikkek

meteorológia 30 Cikkek

orvosmeteorológia 12 Cikkek

szmog 9 Cikkek

vihar 56 Cikkek

zivatarok 62 Cikkek

Kövess minket!
Téli évszak jellemzői
Facebook
A téli évszakban a szubtrópusi anticiklonok visszahúzódnak az egyenlítő irányába és a 16E Követő 

térség a nyugati szelek irányítása alá kerül. Ennek megfelelően az időjárás Youtube
120 Video 
csapadékosabbra fordul, és a térséget sarkvidéki légtömegek is elérhetik.
Facebook
23E Csoporttag 
A téli hónapok átlaghőmérséklete ennek ellenére általában meghaladja a 4 C fokot.
Instagram
Most indul 
Csapadékeloszlás a mediterrán éghajlat alatt

Ahogy a fentiekből is látszik a csapadékeloszlás meglehetősen szélsőséges a mediterrán

éghajlaton.

A tél kifejezetten csapadékos, míg a nyár száraz, olykor csapadékmentes.

Jellemzője, hogy legalább három hónapban a csapadékösszeg 20 mm alatt marad

(nyáron), de legalább három hónapban meghaladja a 60 mm-et (jellemzően a téli
hónapokban).

A mediterrán éghajlat földrajzi eloszlása

Ahogy említettem a mediterrán éghajlat legnagyobb területen a Földközi-tenger

medencéjében található meg. A Földközi -tenger európai, afrikai és kis-ázsiai vidékére is
ez az éghajlat a jellemző.

Ezen túl a Fekete-tenger déli partján, sőt a Kaszpi-tenger déli partvidékén is mediterrán
klíma uralkodik.

Európán mellett Dél-Afrikában a Fokföldön, Amerikában Kaliforniában, valamint Chile

középső vidékein, illetve Ausztrália déli és délnyugati partvidékén is mediterrán éghajlat
uralkodik.

Ahogy a fenti felsorolásból is jól látszik ez az éghajlat jelleg a kontinensek nyugati felé
érvényesül. Ugyan ezen földrajzi szélességeken, de a kontinensek keleti partvidékén már
a monszuntevékenység a meghatározó.

Még egy földrajz jellegzetességet érdemes kiemelni. Azokon a területeken, ahol hideg
tengeráramlás halad el a partvidékeknél a mediterrán nyár hűvössé válik. Ide tartozik
Kalifornia, Chile és Fokföld is. ezeken a területeken a nyár kevésbé meleg, és a téli-nyári
hőingás is kiegyenlítettebb.

A mediterrán éghajlat növényzete

Őshonos keménylombú növényzet

A mediterrán éghajlat őshonos növényzete az örökzöld növényekből álló keménylombú

erdő. Az aljnövényzetek is örökzöld növényekből álltak egykor.

Az őshonos növényzet jellemzője, hogy igyekezett a meleg, száraz nyarú éghajlathoz

alkalmazkodni. A növények leveleinek felső része fényes, hogy minél nagyobb arányban
verje vissza a napsugárzást.

Ellenben a hátsó fele szőrös, ami a párolgást igyekezett csökkenteni.

A keménylombú elnevezés pedig onnan ered, hogy a levelek igen sok szilárdító szövetet
tartalmaznak, amely a levélfonnyadás ellen védett a meleg nyarakon.

A térségek azonban már régóta nagy népességet tartanak el és emiatt az egykori őshonos
növényzetet az emberek kiírtották és másodlagos növényzet alakult ki. Az őshonos
keménylombú erdők már csak igen kis foltokban maradtak fenn.

Másodlagos növényzet

A kiirtott erdők helyéről az eső elhordta a talajt, és a nem művelt területeken szúrós,
örökzöld bozót alakult ki. Ezt olaszul macchiának, franciául maquis-nak hívják;
Kaliforniában chaparral a neve. A szárazabb vidékeken térdmagasságúra letörpült bozótot
a Kelet-Mediterráneumban friganának, a Nyugat-Mediterráneumban garrigue-nek
nevezik.

Ismertebb fajok

A keménylombú erdők mellet a mediterrán térségekben kisebb foltokban természetes

módon előfordulnak tűlevelű melegkedvelő erdők is, de ezek zöme is kiírtásra került.
Legismertebb fajták a cédrusok, például a libanoni cédrus.

A lombhulladó fák közül érdemes kiemelni a szelídgesztenyét, amely hazánkban is

előfordul a délnyugati területeken.

A paratölgy ma is fontos ipari nyersanyag, fontos termőterülete Portugália. Kérge igen

puha és vastag, lakberendezésben és a borászatban is használják.

A félcserjék közül a rozmaring, a levendula és a kakukkfű a legismertebbek, amelyeket

magas illóolaj tartalmuk miatt is termesztenek.

Ismertebb félcserjék még a leander, ami nálunk dísznövény és a nemesbabér.

A növényzet az egyes mediterrán térségenként is változik.

Földközi-tenger: magyaltölgy, nyugati tölgy, paratölgy, szelídgesztenye,

mirtusz, levendula, jázmin, pisztáciák, mandulafenyő, pínea, ciprus, olajfa, atlaszcédrus,

libanoni cédrus

Észak-Amerika: különböző tölgyek, mamutfenyő

Ausztrália: eukaliptusz

Fokföld: frézia, muskátli, aszparágusz

A mediterrán éghajlat termesztett növényei és mezőgazdasága

A földközi-térség meghatározó növénye az olajfa. E mellett a citrusfélék a citrom, a

narancs, mandarin és grapefruit is elterjedt, különösen a fagytól kevésbé veszélyeztetett
partvidéki területeken. Ez utóbbiak azonban legalább 800 mm csapadékot, vagy ami
gyakoribb: öntözést igényelnek.

Sok korai zöldséget is termelnek a térségben, ami gyakran az északibb országok piacain
kerül árusításra.

A fentiek mellett a (bor)szőlőtermesztés is meghatározó a mediterrán térségek

mezőgazdaságában.

A mediterrán éghajlat állatvilága

A mediterrán éghajlatú területek állatvilágára az átmeneti jelleg jellemző. Előfordulnak itt

az poláris területek állatai, így a szarvas, őz, vaddisznó.

A mediterrán térségre jellemző a mu on, ami egy vadkecskeféle, a zergefékék és

vadjuhok.

A hüllők közül a görög teknős és a közönséges kaméleon és a gekkók a legismertebb fajok.

A madárvilágból a kékszarka, seregély, kormos hantmadár, poszátafélék emelhetőek ki.

Igen sok, a mérsékeltövből költöző madár itt telel át.

A mediterrán éghajlat Magyarországon

Magyarországon a kontinentális, az óceáni és a mediterrán éghajlat övek határterületén

helyezkedik el. A mediterrán jelleg leginkább a délnyugati területek őszi, másodlagos
csapadékmaximumában mutatható ki.

Egyes kutatások szerint az éghajlatváltozás erősebbé válásának hatására erősödhet

hazánk éghajlatának mediterrán jellege.

 5852 5    

 Korábbiak Következő 

Jön a felmelegedés, hétvégén már 25 C Óceáni éghajlat jellemzői, állat és

fok is lehet! növényvilága

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Name*

Email*

Website

A nevem, e-mail-címem, és weboldalcímem mentése a böngészőben a következő

hozzászólásomhoz.

Hozzászólás beküldése

Időjárási hírközpont Ez is érdekelhet Előrejelzések Kapcsolat

Az Esőtánc időjárási hírközpont napi Előrejelzés  Budapest időjárás Impresszum

rendszerességgel számol be a Debrecen időjárás Adatvédelem
Jelenidő 
várható időjárásról, érdekességekről, Miskolc időjárás Győr Oldaltérkép
30 napos
meteorológiai extremitásokról. időjárás Pécs időjárás Médiaajánlat
Egészség  Balaton időjárás
Rólunk
Hosszútávú 

Városok 

Hírközpont

Esotanc.hu - 2011-2021 © Minden jog fenntartva!    