Kropog László – Sánta József

Matematika feladatok
négyzetrácson
 Tartalomjegyzék

1. Előszó .................................................................................................................................. 3

2. Sakktábla ............................................................................................................................. 4

2.1. Király ........................................................................................................................... 5

2.2. Királynő ....................................................................................................................... 6

2.3. Bástya .......................................................................................................................... 6

2.4. Futó .............................................................................................................................. 7

2.5. Ló ................................................................................................................................. 8

3. Dáma ................................................................................................................................. 11

4. Négyzetek ......................................................................................................................... 12

5. Lefedések, darabolások ..................................................................................................... 17

6. Színezések ......................................................................................................................... 20

7. Játékok .............................................................................................................................. 23

8. Vegyes feladatok ............................................................................................................... 26

9. Megoldások ....................................................................................................................... 31

2
 1. Előszó

Mindketten szeretjük a sakkot, az érdekes és szórakoztató feladványokat, ezért

készítettük el ezt a feladatgyűjteményt. A hét fejezet feladatai 8𝑥8-as sakktáblán, vagy
tetszőleges 𝑛𝑥𝑛-es, illetve 𝑛𝑥𝑘-s négyzetrácson játszódnak.
Az anekdota szerint a sakk feltalálója az uralkodótól azt kérte, hogy az első mezőre egy
szem búzát, a másodikra két szem búzát, majd mindig az előző dupláját tegye. Sokan
csodálkoztak, hogy miért nem kér valamilyen értékes ajándékot. Mennyi búzát kellett adnia
az uralkodónak?
Minden négyzeten 2-nek valamilyen hatványa szerepel, vagyis egy mértani sorozatot
kell összegezni.
𝑆𝑛 = 20 + 21 + ⋯ + 263
Ezt az alábbi képlet alapján tudjuk kiszámolni:
𝑞𝑛 − 1
𝑆𝑛 = 𝑎1 ∙ = 264 − 1
𝑞−1
Ez 18.446.744.073.709.551.615 szem búza. Ha egy szem búza tömege 50 mg, akkor
ez egybillió tonnát jelent, ami az egész világ éves búzatermésének több ezerszerese. Ez a
történet is igazolja, hogy a négyzetrácsokon szereplő feladványok megoldása gyakran
meglepő eredményre vezet.
Köszönjük Puskás Bernadett jobbító ötleteit és nélkülözhetetlen munkáját a kézirat
szerkesztésében!
Reményeink szerint sok matematika szakos kolléga tudja majd felhasználni az egyes
feladatokat munkája során. Minden matematikát, logikai fejtörőt kedvelő olvasónak kívánunk
jó szórakozást és jó tanulást!

Nyíregyháza, 2017.08.18.
Kropog László és Sánta József

3
 2. Sakktábla

Ebben a fejezetben szabályos 8𝑥8-as, illetve 𝑛𝑥𝑛-es sakktáblán játszódnak a

feladványok. Azon olvasók segítésére, akik nem ismerik a különböző sakkfigurák lépési, ütési
lehetőségeit, az alábbiakban ezt röviden ismertetjük:
Mind a 6 figura eltérően mozog. A bábuk nem léphetnek keresztül egymáson (csak a ló
ugorhat át más figurát), és nem léphetnek egy saját figura által már birtokolt mezőre.
Léphetnek viszont az ellenfél egy figurájának négyzetére, egyúttal leütve azt. A bábukkal
általában olyan helyekre igyekszünk lépni, ahonnan leüthetjük az ellenfél egy bábuját (az
ellenfél figurájának mezőjére lépve levesszük a tábláról), a saját bábuinkat védik, vagy fontos
mezőket ellenőriznek.
1. Király:A király a legfontosabb bábu, mégis a leggyengébbek egyike. Egyetlen mezőt
léphet bármelyik irányba - fel, le, oldalra vagy átlósan. A király sohasem léphet sakkba (olyan
helyre, ahol leüthetik). Ha egy figura támadja a királyt, azt "sakk"-nak nevezzük.
2. Királynő:A királynő a legerősebb bábu. Bármelyik irányba tetszőleges számút léphet
- előre, hátra, oldalra vagy átlósan -, amíg nem ütközik saját figurába. A többi bábuhoz
hasonlóan ütéskor az elfoglalt mezőn meg kell állnia.
3. Bástya:A bástya annyi mezőt tehet meg, amennyit csak akar, de kizárólag előre,
hátra és oldalirányban. A bástyák akkor a legerősebbek, ha egymást védve együttműködnek!
4. Futó:A futóval annyi mezőt léphetünk, amennyit szeretnénk, de csak átlósan. Egy
futó csak a világos vagy sötét kezdőmezőjével azonos színű mezőkön mozoghat. A futók
párban igazán erősek, mivel így fedezik egymás gyengeségeit.
5. Ló:A huszárok eltérően mozognak a többi bábutól. Két mezőt haladnak az egyik
irányban, majd 90 fokban fordulva megtesznek még egyet, lényegében egy L betűt formázva.
A huszár az egyetlen figura, amely átléphet egy másik bábun.
6. Gyalog:A gyalogok abban különlegesek, hogy másként lépnek, mint ahogy ütnek:
előre lépnek, de átlósan ütnek. A gyalog egyszerre egy mezőt léphet, kivéve a kezdő
pozícióból, ahol egy lépésből két mezőt is megtehet. A gyalogok csak egy mezőnyire képesek
ütni, azt is csak átlósan előre. Hátrafelé sem mozogni sem ütni nem tudnak. Ha egy másik báb
pontosan a gyalog előtt helyezkedik el, azt sem kikerülni sem leütni nem képes.

4
 2.1. Király

2.1.1.Legalább mennyi királyt kell elhelyezni egy 8𝑥8-as sakktáblán úgy, hogy ezek a
sakktábla minden mezejét ellenőrzésük alatt tartsák?
2.1.2.Hányféleképpen helyezhető el egy 8𝑥8-as sakktáblán két király úgy, hogy ne üssék
egymást?
2.1.3.Legfeljebb mennyi királyt helyezhetünk el egy 8𝑥8-as sakktáblán úgy, hogy ezek egyike
se üsse a másikat?
2.1.4.Legalább mennyi királyt kell elhelyezni egy 𝑛𝑥𝑛-es sakktáblán úgy, hogy ezek a
sakktábla minden mezejét ellenőrzésük alatt tartsák?
2.1.5.Legfeljebb mennyi királyt helyezhetünk el egy 𝑛𝑥𝑛-es sakktáblán úgy, hogy ezek
egyike se üsse a másikat?
2.1.6.Egy 8𝑥8-as sakktáblát bejártunk egy királlyal. Minden mezőn pontosan egyszer
haladtunk át és az utolsó lépéssel visszaértünk a kiindulási mezőre. Megrajzoltuk a király útját
és egy zárt önmagát nem metsző vonalat kaptunk. (Szakaszokkal összekötöttük az egymás
után érintett mezők középpontjait.) Bizonyítsuk be, hogy a király legalább 28 lépést tett meg
vízszintesen és függőlegesen együttvéve!
2.1.7. Egy 8x8-as sakktábla A-val jelölt mezőjéről hányféleképpen juthat el a király hat
lépésben a B-vel jelölt mezőre, ha csak a kijelölt részen mozoghat?

2.1.8. Egy 8x8-as sakktáblán hányféleképpen juthat el a király hét lépésben a c8-as mezőről
az e1-es mezőre?

5
2.1.9. Egy 8x8-as sakktáblán hányféleképpen juthat el a király hét lépésben a c8-as mezőről
az f1-es mezőre?
2.1.10. Egy 8x8-as sakktábla sötét mezőit be lehet-e járni egy királlyal úgy, hogy minden
sötét mezőre egyszer lépünk?
2.1.11. Az alábbi ábra legfelső mezőjéből hányféleképpen juthat el a király a
a, harmadik
b, negyedik
c, ötödik
d, nyolcadik sorba, ha minden sorba csak egyszer léphet?

2.2. Királynő

2.2.1.Legfeljebb mennyi királynőt helyezhetünk el egy 8𝑥8-as sakktáblán úgy, hogy ezek
egyike se üsse a másikat?
2.2.2. Legfeljebb mennyi királynőt helyezhetünk el egy 8𝑥8-as sakktáblán úgy, hogy ezek a
sakktábla minden mezőjét ütés alatt tartsák?

2.2.3. Legfeljebb mennyi királynőt helyezhetünk el egy 8𝑥8-as sakktáblán úgy, hogy
mindegyik legfeljebb egy másikat üssön?

2.3.Bástya

2.3.1.Hányféleképpen lehet a 8𝑥8-as sakktáblán elhelyezni 8 bástyát úgy, hogy egyik se üsse
a másikat? Mennyi lehetőség van, ha különböznek egymástól a bástyák? Oldjuk meg 𝑛𝑥𝑛-es
sakktáblán is!

6
2.3.2.Hányféleképpen lehet a 8𝑥8-as sakktáblán elhelyezni nyolc bástyát úgy, hogy üssék
egymást? Oldjuk meg 𝑚𝑥𝑛-es sakktáblán is!
2.3.3. Legfeljebb hány bástya helyezhető el egy 4𝑥4-es sakktáblán úgy, hogy mindegyikük
pontosan egyet üssön a többi közül? Mi a válasz 8𝑥8-as sakktábla esetén?
2.3.4. Nyolc számozott bástyát egy sorba állítunk. Hányféleképpen lehet a bástyákat úgy
átrendezni, hogy egyikük előtt se legyen ugyanaz a bástya, mint eredetileg?
2.3.5. Nyolc bástyát egy sorba állítunk. Hányféleképpen lehet felcserélni őket úgy, hogy
egyik se maradjon az eredeti helyén?
2.3.6. Legfeljebb hány bástyát lehet egy 8𝑥8-as sakktáblán elhelyezni úgy, hogy
mindegyiket legfeljebb egy másik üsse?
2.3.7. Egy 8𝑥8-as sakktábla minden mezőjére írjuk rá a sorok és az oszlopok sorszámának a
szorzatát. Helyezzünk el a sakktáblán nyolc bástyát úgy, hogy semelyik kettő ne üsse
egymást. Mi lesz az elfoglalt mezőkön álló számok szorzata?
2.3.8. Legalább hány bástyát kell elhelyezni egy 𝑛𝑥𝑛-es sakktáblán, hogy ezek a bástyák
ellenőrzésük alatt tartsák a sakktábla összes mezejét? Mennyi az összes különböző
elhelyezések száma?
2.3.9. Bizonyítsuk be, hogy nem lehet a bástyával egy 8𝑥8-as sakktábla A sarkából az átlósan
szemben lévő B sarkába eljutni úgy, hogy közben minden mezőt pontosan egyszer érintünk!
𝑛2
2.3.10.Legyen n 2-nél nagyobb páros szám. Egy 𝑛 𝑥 𝑛-es sakktábla mezőit kiszínezzük 2

színnel úgy, hogy minden színű mezőből kettő van. Bizonyítsuk be, hogy el lehet helyezni n
darab bástyát csupa különböző színű mezőre úgy, hogy semelyik kettő se üsse egymást!

2.4. Futó

2.4.1.Legfeljebb mennyi futót lehet elhelyezni egy 8𝑥8-as sakktáblán úgy, hogy semelyik
kettő ne üsse egymást? Oldjuk meg 𝑛𝑥𝑛-es sakktábla esetén is!
2.4.2.Legalább mennyi futót kell elhelyezni egy 8𝑥8-as sakktáblán úgy, hogy ezek a futók
ellenőrzésük alatt tartsák a sakktábla összes mezőjét? Oldjuk meg 𝑛𝑥𝑛-es sakktábla esetén is!
2.4.3.Bizonyítsuk be, hogy páros n-re az 𝑛𝑥𝑛-es sakktáblán az alábbi futóelhelyezések száma
négyzetszám:
1. a lehető legtöbb futót helyezzük elúgy, hogy egyik futó sem üti a másikat
2. a lehető legkevesebb futót helyezzük el úgy, hogy ezek a tábla minden mezőjét
ellenőrzésük alatt tartsák.

7
2.4.4.Bizonyítsuk be, hogy ha egy 𝑛𝑥𝑛-es sakktáblán úgy helyezünk el maximális számú
futót, hogy közülük bármelyik kettőt kiválasztva ne üssék egymást, akkor minden futó a tábla
szélső mezején áll!
2.4.5.Helyezzünk el egy 𝑛𝑥𝑛-es sakktáblán maximális számú futót úgy, hogy semelyik kettő
ne üsse egymást! Mennyi ilyen különböző elhelyezés lehetséges?
2.4.6.A 8𝑥8-as sakktáblán hányféleképpen lehet elhelyezni maximális számú futót úgy, hogy
ezek a tábla minden mezőjét ellenőrzésük alatt tartsák. Mennyi a lehetőségek számaegy 𝑛𝑥𝑛-
es sakktáblán, ahol𝑛 = 4𝑘?
2.4.7.A 10𝑥10-es sakktáblán hányféleképpen lehet elhelyezni maximális számú futót úgy,
hogy ezek a tábla minden mezőjét ellenőrzésük alatt tartsák. Mennyi a lehetőségek száma egy
𝑛𝑥𝑛-es sakktáblán, ahol 𝑛 = 4𝑘 + 2?
2.4.8.Bizonyítsuk be, hogy nem lehet elhelyezni egy 4𝑥16-os sakktáblán 19 darab futót úgy,
hogy semelyik kettő ne üsse egymást!
2.4.9. Egy 8x8-as sakktábla d8-as mezőjéről hányféleképpen juthat el hét lépésben egy futó az
e1-es mezőre, ha minden lépésben közeledik a céljához?

2.5. Ló

2.5.1.Legfeljebb mennyi ló helyezhető el a 8𝑥8-as sakktáblán úgy, hogy semelyik kettő ne

üsse egymást?
2.5.2.Minden irányban végtelen sakktáblán áll egy ló. Határozzuk meg, hogy mennyi mezőre
juthat el 2𝑛 számú lépés megtétele után!
2.5.3.Járjuk végig a lóval egy 5𝑥5-ös sakktábla mezőit úgy, hogy egyikre sem léphetünk
kétszer!
2.5.4.Járjuk végig a lóval egy 8𝑥8-as sakktábla mezőit úgy, hogy egyikre sem léphetünk
kétszer! (L.Euler feladata 1759-ből)

8
2.5.5.Számozzuk be az 5𝑥5-ös és a 8𝑥8-as sakktábla mezőit az alábbi módon:

8 32 21 30 9 34 19 58 7

7 29 10 33 20 63 8 35 18

6 22 31 62 55 52 57 6 59

5 11 28 49 64 61 54 17 36

4 48 23 46 53 56 51 60 5

3 27 12 25 50 41 44 37 16

2 24 47 2 45 14 39 4 43

1 1 26 13 40 3 42 15 38

a b c d e f g h

Satírozzuk be feketére a páros számú mezőket. Indokoljuk meg, hogy a kapott színezés miért
helyes!
2.5.6.Be lehet-e járni a 7𝑥7-es sakktábla mezőit egy lóval úgy, hogy az utolsó lépéssel a
kiindulásival szomszédos mezőre érkezzünk?
2.5.7.Bizonyítsuk be, hogy nem lehet a lóval egyszeresen bejárni a 7𝑥7-es sakktábla mezőit,
ha a körrel jelölt mezőből indulunk!

2.5.8.Egy ló n számú lépést tett meg a 8𝑥8-as sakktáblán és visszajutott a kiindulási mezőre.
Bizonyítsuk be, hogy az n páros szám!

9
2.5.9.Állítsuk fel a 8𝑥8-as sakktáblára az összes fekete figurát az alábbi ábra szerint:

● ● ●
● ●
● ● ●
● ● ●
● ●
● ● ●

Helyezzünk el a szabadon maradt mezők valamelyikén egy fehér lovat úgy, hogy mindegyik
figurát a lehető legkevesebb lépésben üsse ki!
2.5.10. Egy 3𝑥3-as sakktábla sarkaiban az alábbi ábra szerint elhelyeztünk két fehér és két
fekete lovat.

⃝ ⃝

● ●

Mennyi lépéssel és hogyan tud helyet cserélni a két fehér és a két fekete ló? Mennyi lépéssel
érhetjük el, hogy azonos színű bábuk egy-egy átló végpontjaiban helyezkedjenek el?
2.5.11. Egy 8x8-as sakktáblából levágjuk az egyik szélső sort és az egyik szélső oszlopot.
Bejárhatjuk-e a megmaradt részt egy lóval úgy, hogy minden mezőre egyszer lépünk, és az
utolsó mező lóugrásnyi távolságra legyen a kiindulási mezőtől?
2.5.12. Egy 8x8-as sakktábla bal alsó sarokmezőjéről hányféleképpen juthatunk el a jobb
felső sarokmezőre lóugrásokkal, ha minden sorba pontosan egyszer léphetünk?
2.5.13. Egy 8x8-as sakktábla bal alsó sarokmezőjéről eljuthatunk-e a bal felső sarokmezőre
lóugrásokkal, ha minden lépésnél a következő sorba lépünk?

10
 3. Dáma

3.1.Hányféleképpen lehet egy 8𝑥8-as sakktáblán egy fehér és egy fekete dámafigurát
elhelyezni úgy, hogy a fehér üsse a feketét?
3.2.Hányféleképpen helyezhetünk el 24 mezőn 15 fehér és 15 fekete dámafigurát, ha egy-egy
mezőre vagy csak fehér, vagy csak fekete figurát kerülhetnek?
3.3.Hányféleképpen helyezhetünk el egy 8𝑥8-as sakktáblán 20 fehér dámafigurát úgy, hogy
az elrendezés a tábla középpont körüli 90°-os elforgatásával önmagába menjen át?
3.4.Hányféleképpen helyezhetünk el egy 8𝑥8-as sakktáblán 20 fehér dámafigurát úgy, hogy
az elrendezés a tábla felezővonalaira szimmetrikus legyen?
3.5.Hányféleképpen helyezhetünk el egy 8𝑥8-as sakktábla fekete mezőin 20 fehér
dámafigurát úgy, hogy az elrendezés a tábla felezővonalaira szimmetrikus legyen?
3.6.Hányféleképpen helyezhetünk el egy 8𝑥8-as sakktábla fekete mezőin 12 fehér és 12
fekete dámafigurát a tábla középpontjára szimmetrikusan?
3.7.Hányféleképpen helyezhetünk el egy 8𝑥8-as sakktábla fekete mezőin 12 fehér és 12
fekete dámafigurát úgy, hogy ha valamelyik mezőre fekete figura kerül, akkor a középpontra
nézve ezzel szimmetrikus mezőn fehér figura álljon, és megfordítva?
3.8.. Hányféleképpen helyezhetünk el egy 8𝑥8-as sakktábla szélső mezőin 20 fehér
dámafigurát úgy, hogy az elrendezés a tábla 90°-os középpont körüli elforgatásával
önmagába menjen át?
3.9.Hányféleképpen helyezhetünk el egy 8𝑥8-as sakktábla szélső mezőin 20 fehér
dámafigurát úgy, hogy az elrendezés a sakktáblát felező átlókra szimmetrikus legyen?

11
 4. Négyzetek

4.1.Készíts 3𝑥3-as bűvös négyzetet az 1,2,3, … ,9 számjegyek felhasználásával! Vagyis a

sorokban, oszlopokban, átlókban szereplő számok összege egyenlő legyen.
4.2.Készíts 3𝑥3-as bűvös négyzetet az 1,2,4,8, … ,256 számokból úgy, hogy a sorokban,
oszlopokban, átlókban szereplő számok szorzata egyenlő legyen!
4.3.Egy 8𝑥8-as sakktáblán mennyi négyzet látható? Oldjuk meg 𝑛𝑥𝑛-es sakktáblára is!
4.4.Egy 8𝑥8-as sakktáblán mennyi olyan téglalap van, amelyik nem négyzet?
4.5.Egy 10𝑥10-es sakktábla bal alsó sarkából az alábbi ábrán látható törött vonalon (lépcsőn)
hányféleképpen mehet fel a király a jobb felső sarokba, ha egyszerre egy vagy két sort léphet
felfelé?

4.6.Készíts 5𝑥5-ös bűvös négyzetet az 1,2,3, … ,25 számjegyekből! (Lehet tetszőleges

számtani sorozat 25 szomszédos tagjával is készíteni).
4.7.Hogyan kell 4𝑥4-es bűvös négyzetet készíteni?
4.8.Készíts 8𝑥8-as bűvös négyzetet az 1,2,3, … ,64 számjegyekből!
4.9. Egy 𝑛𝑥𝑛-es táblázat mezőibe egész számokat írtunk úgy, hogy a közös élű mezőkbe írt
számok között legfeljebb 1 a különbség. Bizonyítsuk be, hogy van olyan szám, amely a
𝑛
táblázatban legalább [ 2]-szer fordul elő!

4.10.Kitölthető-e egy 𝑛𝑥𝑛-es táblázat a (+1) és a (−1) értékekkel úgy, hogy az egyes
sorokban illetve oszlopokban álló számok összege mind különböző legyen, ha az 𝑛 = 5
illetve 𝑛 = 6 esetén?

12
4.11. Egy 8𝑥8-as sakktábla mezőit valahogy megszámoztuk az 1-től 64-ig terjedő számokkal.
nevezzük a két szomszédos mező „távolságának” a rajtuk álló számok különbségének
abszolút értékét. Két mező szomszédos, ha van közös csúcsuk. Mi az a legnagyobb szám,
amelynél nagyobb távolság a sakktábla bármely számozásakor fellép a szomszédos mezők
között?
4.12. Hányféleképpen írhatjuk be az, 12, 3, ⋯ , 𝑛2 számokat egy 𝑛𝑥𝑛-es sakktábla mezőire
úgy, hogy a táblázat minden sorában és minden oszlopában az ott álló számok számtani
sorozatot alkossanak?
4.13.Legyen a 8𝑥8-as sakktábla 64 mezőjéből 16 mező oly módon kijelölve, hogy mind a 8
sor és a 8 oszlop éppen 2-2 kijelölt mezőt tartalmaz. Bizonyítsuk be, hogy a kijelölt mezőkre
mindig lehet úgy 1-1 bábut, éspedig 8 fehér és 8 fekete bábut elhelyezni, hogy minden sorban
és minden oszlopban pontosan 1 fehér és 1 fekete bábu álljon!
4.14. Egy 10𝑥10-es táblázatba tetszés szerint írjuk be az első 100 természetes számot.
Minden sorban rendezzük át a számokat nagyság szerint, majd ezt követően csináljuk meg
ugyanezt minden oszlopban is. Elrontja-e az utóbbi lépés a sorok rendezettségét?
4.15. Az alábbi ábrán egy 8𝑥8-as kert alaprajza látható. A kertész a ∗-gal jelölt helyről indult,
és az üres négyzeteken át úgy haladt egyik fától a másikig, hogy ugyanazt a négyzetet csak
egyszer érintette. Nem haladt átlósan és a sötét négyzeteket is kihagyta. A munka befejeztével
a ∗-gal jelölt négyzetbe jutott vissza. Rajzoljuk le a kertész útját!

● ● ● *
● ● ● ●
● ● ● ●
● ● ●
● ● ● ●
● ● ● ●
● ● ●
● ● ● ●

13
4.16. Egy 8𝑥8-as sakktábla bal felső sarkából jussunk el a jobb alsó sarkába a következő
szabály szerint:
1. Csak fehér négyzeteket érinthetünk átlós irányban, és érintsünk minden olyan pontot, ahol
két fekete és két fehér mező találkozik, de mindegyiket csak egyszer.
2. A megoldás során 17 darab egyenes szakaszt használhatunk fel.
4.17.Az ábrán egy börtön alaprajza látható.

*
A csillaggal jelölt cellában van egy rab. A börtön titka a következő: a 145 ajtó közül csak 9
van zárva (ezeket vastag vonal jelöli), a többi nyitva van. A szabadba nyíló ajtó zárva van. Ez
magától nyílik ki, de csak akkor, ha a többi zárt ajtón már átléptek. Ezek az ajtók is maguktól
nyílnak ki, de csak akkor, ha a rab előzőleg 8 nyitott ajtón már átlépett. Nem lehet a megtett
úton visszamenni és például azzal növelni 8-ra az átlépett ajtók számát, hogy egy ajtón
többször is oda-vissza megy. Amelyik szobán átmegy, annak minden ajtaját bezárják.
Határozzuk meg a szabadulás útvonalát!

14
4.18. Az ábrán látható 8𝑥8-as négyzetet osszuk fel négy egybevágó részre úgy, hogy a részek
a négyzetközéppontjához képest szimmetrikusan helyezkedjenek el. Ezen kívül a középpont
körüli 90°-os elforgatással is egymásba lehessen forgatni őket. Továbbá egyik részben sem
lehet két egyforma szám.

3 1 1
3 4
2
1 4 2
1
3 3
4 2 2
4

4.19. Írjuk a 7𝑥7-es sakktábla fehér mezőibe 30-tól 54-ig az egész számokat úgy, hogy a
számok összege minden sorban és minden oszlopban 150 legyen, a két átló mentén pedig
300!
4.20. Egy 101𝑥10-es táblázat minden mezőjébe az 1-től 101-ig terjedő számok valamelyikét
írtuk be úgy, hogy egyik sorba sem kerültek egyenlő számok, és a táblázat szimmetrikus lett
az egyik átlójára. Bizonyítsuk be, hogy ekkor ebben az átlóban sem fordulhatnak elő egyenlő
számok!
4.21.Egy 3𝑥3-as táblázat mezőibe az 1,0,– 1 számok valamelyikét írtuk és összeadtuk az
egyes sorokban és oszlopokban álló számokat. Igaz-e, hogy a hat összeg között vannak
egyenlők is?
4.22. Hányféleképpen vehetünk ki nyolcat az alábbi ábra tizenhat betűje közül úgy, hogy
minden sorból és minden oszlopból kettő hiányozzon?

A B C D
E F G H
I J K L
M N O P

15
4.23. Egy 𝑛𝑥𝑛-es táblázatban 𝑛2 darab valós számot helyeztünk el, melyek összege nem
negatív. Bizonyítsuk be, hogy a táblázat oszlopainak felcserélésével elérhető, hogy a jobb
felső sarokból a bal alsó sarokba vezető átló mentén lévő számok összege ne negatív legyen!
4.24.Egy 3𝑥3-as táblázatba beírtuk a természetes számokat 1-től 9-ig. Tudjuk, hogy
akárhogyan választunk ki három számot, amelyek közül semelyik kettő sincs egy sorban,
illetve oszlopban, az összegük 15. Mennyi ilyen táblázat van?
4.25. Egy 2𝑛𝑥2𝑛-es sakktáblára helyezzünk el 3n darab bábut! Bizonyítsuk be, hogy el lehet
hagyni n darab sort, és n darab oszlopot úgy, hogy a megmaradó 𝑛𝑥𝑛-es sakktáblán nem
marad bábu!
4.26. Egy 5𝑥5-ös táblázat mezőibe írjunk tetszőlegesen (+1) vagy (-1) számokat! Számítsuk
ki soronként és oszloponként is a számok összegét! Bizonyítsuk be, hogy a kapott összegek
között biztosan lesz két azonos!
4.27. Egy 𝑛𝑥𝑛-es táblázat mezőibe tetszőlegesen beírjuk 1,2,3 számok valamelyikét.
Számítsuk ki, oszloponként és a két átlóban lévő számok összegét! Bizonyítsuk be, hogy a
kapott összegek között biztosan lesz két azonos!
4.28. Egy 100𝑥100-as táblázat mezőibe egész számokat írunk úgy, hogy két oldalszomszédos
mezőben álló szám különbségének abszolút értéke legfeljebb 20 lehet. Bizonyítsuk be, hogy
legalább három mezőben ugyanaz a szám szerepel!
4.29. Egy 𝑛𝑥𝑛-es négyzetrácson kijelölünk öt rácspontot és azokat páronként összekötjük.
Bizonyítsuk be, hogy a szakaszok valamelyike a végpontokon kívül is tartalmaz további
rácspontot!

16
 5. Lefedések, darabolások

5.1.Lefedhető-e egy 8𝑥8-as, illetve egy 10𝑥10-es sakktábla az alábbi síkidommal?

5.2. Egy férfi vett egy sakktáblát. A csomagban az alábbi darabokat találta. Össze lehet-e
ezekből állítani egy 8𝑥8-as sakktáblát?

5.3.Bizonyítsuk be, hogy egy 8𝑥8-as sakktábla nem rakható ki 15 darab (1) és 1 darab (2)
típusú alakzatból!

(2)

(1)

17
5.4. Bizonyítsuk be, hogy az (1) és (2) alakzatokból kirakható egy 8𝑥8-as sakktábla!

(1)

(2)

5.5.Egy 8𝑥8-as sakktáblán az alábbi ábra szerint elhelyeztünk négy korongot. Vágjuk szét a
sakktáblát négy egybevágó részre úgy, hogy mindegyiken egy korong legyen!

●
●
●
●

5.6. Egy 8𝑥8-as sakktábla egyik sarokmezőjét kivágtuk. A maradékot egybevágó

háromszögekkel szeretnénk egyszeresen lefedni. Legalább mennyi darabra van szükségünk?
5.7. Egy 8𝑥8-as sakktáblát úgy vágunk szét p darab téglalapra, hogy egyetlen mezőt sem
vágunk ketté. Mindegyik szétvágás feleljen meg a következő két feltételnek:
1. Minden egyes téglalapnak ugyanannyi fehér mezőt kell tartalmaznia, mint feketét.
2. Ha 𝑎𝑖 jelöli az i-edik téglalapban lévő fehér mezők számát, akkor fenn kell állnia az 𝑎1 <
𝑎2 < ⋯ < 𝑎𝑝 egyenlőtlenségeknek.
Keressük meg p-nek azt a legnagyobb értékét, amelyre létezik ilyen darabolás! Továbbá
állítsuk elő p-nek ehhez az értékhez tartozó 𝑎1 , 𝑎2 , ⋯ , 𝑎𝑝 sorozatát!
5.8. Egy 14𝑥9 = 126 mezőből álló T téglalapot hézagmentesen lefedhetünk 9 darab 2𝑥3-as
„álló” és 12 darab 3𝑥2-es „fekvő” téglalappal. (Az álló téglalap hosszabbik oldala az eredeti
téglalap rövidebb oldalával párhuzamos.) Bizonyítsuk be, hogy T-nek nincs 10 darab „álló”
és 11 darab „fekvő” téglalapból előállítható lefedése!

18
5.9. Lefedhető-e a sík az alábbi ábrán látható idommal egybevágó darabokkal?

5.10. Egy négyzetekből álló, téglalap alakú fonalhálót készítünk. A téglalap két oldala mentén
elhelyezkedő csomópontok száma legyen k illetve n. A háló minden csomópontjára egy-egy
gyöngyszemet kötöttünk. Milyen (k,n) számpárok esetén lehet egyes fonalszakaszokat úgy
szétvágni, hogy a gyöngyszemek egyetlen zárt láncon helyezkedjenek el?
5.11. Egy tetszőleges konvex négyszög minden oldalát 8 egyenlő részre osztjuk, majd a
szemközti oldalak megfelelő osztópontjait összekötjük. Az így kapott 64 darab kis négyszöget
a sakktáblának megfelelően kiszínezzük. Bizonyítsuk be, hogy a fekete négyszögek
területének összege egyenlő a fehér négyszögek területének az összegével!

5.12. Egy egységnyi oldalú négyzetet daraboljunk fel 6, 7, illetve 8 darab négyzetre!
5.13.Egy 8𝑥8-as sakktáblán 31 bábut helyezünk el. Bizonyítsuk be, hogy a sakktáblának van
az alábbi ábrán látható része, amelyen nem áll bábu!

5.14. Egy 3𝑥4-es téglalapban felveszünk 6 darab pontot. Bizonyítsuk be, hogy van legalább
két olyan pont, amelyek távolsága legfeljebb √5 !
5.15. Egy 8𝑥8-as sakktábla mezőinek középpontjait megjelöltük. Fel lehet-e osztani a
sakktáblát 13 darab egyenessel olyan részekre, hogy egyik részben se legyen két középpont?

19
 6. Színezések

6.1.Egy 8𝑥8-as sakktáblán a mezőket átfesthetjük úgy, hogy egy lépésben egy sor és egy
oszlop – tehát összesen 15 mező- színét változtatjuk meg. Ha kezdetben valamennyi mező
fehér volt, elérhető-e, hogy a sakktábla a szokásos módon legyen kifestve?
6.2.Egy 12𝑥12-es sakktábla bizonyos mezői feketék, a többiek fehérek. A fekete mezők
fehérre, a fehérek feketére festhetők, de csak úgy, hogy egy lépésben egy teljes sor vagy egy
teljes oszlop valamennyi mezőjének megváltoztatjuk a színét. Elérhető-e mindig, hogy a
sakktábla minden mezője fekete színű legyen?
6.3.Színezzük ki egy 3𝑥7-es sakktábla minden mezőjét tetszés szerint fekete vagy fehér
színnel! Nézzük meg ezek után a sakktábla minden olyan 𝑚𝑥𝑛 mezőből álló részét, ahol 2 ≤
𝑚 ≤ 3 és 2 ≤ 𝑛 ≤ 7. Bizonyítsuk be, hogy ezek között mindig van legalább egy olyan,
amelynek mind a négy sarkában azonos színűek a mezők!
6.4. Az alábbi ábrán feketével jelzett 15 kör helyén érmék vannak. Az a célunk, hogy
valamennyi érme átkerüljön a fehérrel jelzett körök helyére. Egy lépésben bármelyik érmével
vízszintesen vagy függőlegesen átugorhatunk egy szomszédos érmét, ha annak a túlsó oldalán
nincs érme. Mennyi a cseréhez szükséges lépések minimális száma?

● ● ● ● ● ○
● ● ● ● ○ ○
● ● ● ○ ○ ○
● ● ○ ○ ○ ○
● ○ ○ ○ ○ ○

6.5. Egy 8𝑥8-as sakktábla mezőit nyolc féle színnel kiszínezzük úgy, hogy minden vízszintes
sorban előforduljon mind a nyolc szín és ne legyen sehol sem két azonos színű mező
függőlegesen egymás mellett. Hányféleképpen színezhető ki így a sakktábla?
6.6. Hányféleképpen színezhetjük ki egy 4𝑥4-es sakktábla mezőit négy színnel úgy , hogy
minden sorban és minden oszlopban mind a négy szín előforduljon?

20
6.7.Az a,b,c,d,e,A,B,C,D,E számok mindegyike 2 vagy 3. Mi a szükséges és elégséges
feltétele annak, hogy az alábbi ábra bizonyos mezőit feketére tudjuk festeni úgy, hogy az első
sorban pontosan „a”, a másodikban pontosan „b”, és így tovább az utolsóban „e” darab fekete
mező legyen, az A,B,C,D,E számok pedig az egyes oszlopokban lévő fekete mezők számával
legyenek egyenlők?

A B C D E

6.8. Egy 8𝑥8-as sakktábla minden mezőjére kockát helyezünk, melyek lapjai a mezőkkel
egybevágóak. Minden kockának van fekete lapja. Azt szeretnénk elérni, hogy felül csak
fekete lapok legyenek. Bizonyítsuk be, hogy ezt el lehet érni, ha kockát csak úgy
mozgathatunk el, hogy teljes sorával, vagy oszlopával elforgatjuk annak hossztengelye körül!
6.9. Egy 4𝑥4-es sakktábla egy mezője fekete, a többi fehér. Egy lépésben vagy egy teljes
oszlop, vagy egy teljes sor minden mezőjének a színét az ellenkezőjére változtatjuk.
Elérhetjük-e, hogy valamennyi lépés után a sakktábla minden mezője fehér legyen? Mi a
megoldás abban az esetben, ha a kiindulási sakktábla 5𝑥5-ös?
6.10. Egy 4𝑥4-es sakktábla egy mezője fekete, a többi fehér. Egy lépésben ellenkezőjére
változtatjuk a tábla tetszőleges mezőjének a színét úgy, hogy ezzel egy időben valamelyik
szimmetriatengelye által metszett mezők mindegyikének a színét is az ellenkezőjére
változtatjuk. Szeretnénk elérni, hogy minden mező fehér legyen. Mikor lehetséges ez?
6.11. Egy 50𝑥50 pontot tartalmazó rácsban minden pontot kékre, vagy pirosra festettünk. A
közvetlenül egymás mellett vagy alatt lévő azonos színű pontokat velük egyező színű
szakaszokkal, a különböző színű pontokat fekete szakaszokkal kötöttük össze. A pontok
között 1510 kék van, ebből 110 a szélén és egy sem a sarokban. A szakaszok között 947 piros
van. Mennyi fekete, illetve kék szakaszt húztunk be?

21
6.12. Egy végtelen, fehér négyzethálós papírlapon véges számú négyzet feketére van festve.
Minden másodpercben a papír összes négyzetében egyidejűen átszíneződés történik a
következő szabály szerint: minden egyes „N” négyzet olyan színűvé válik, amilyen az előző
pillanatban a következő három négyzet többsége volt: maga az „N” négyzet, a jobb és a felső
szomszédja. Vagyis ha ezek közül 2 vagy 3 fehér volt, akkor „N” fehérré változik, ha pedig 2
vagy 3 fekete volt, akkor feketévé változik. Bizonyítsuk be, hogy véges idő múlva a papíron
nem található fekete négyzet!
6.13. Kezdetben egy 10𝑥10-es táblázat 9 mezője fekete, a többi fehér. Egy mező feketére
változik, ha annak legalább két oldalszomszédja fekete. Lehetséges-e, hogy egy idő után az
egész tábla fekete színű lesz?
6.14. Egy 𝑛𝑥𝑛-es négyzetrács rácspontjait hat színnel színezzük ki. Bizonyítsuk be, hogy van
olyan téglalap, amelynek a csúcsai azonos színűek, és oldalai rács egyenesekre illeszkednek!

22
 7. Játékok

7.1.Ketten a következő játékot játsszák: Egy 8𝑥8-as sakktábla bal alsó sarkából kiindulva
felváltva lépnek egy bábuval. A bábu a tőle jobbra lévő, felette lévő vagy az átlósan jobbra és
felette lévő mezőre léphet. Az nyer, aki a bábut a jobb felső sarokba betolja. Megfelelő játék
esetén a kezdőjátékos vagy a partnere nyer? Hogyan kell játszania a nyerő játékosnak?
7.2. Egy 425𝑥425-ös négyzetrácsra két játékos felváltva helyez el érméket. Az győz, aki
utoljára tud tenni. Kinek van esélye a nyerésre? Mi a nyerő stratégia?
7.3. Egy 8𝑥8-as sakktáblára két játékos felváltva helyez el egy-egy lovat. Csak olyan mezőre
lehet tenni a bábut, amelyik nem áll ütés alatt. Az a játékos veszít, aki már nem tud bábut
letenni. Kinek van esélye a nyerésre? Mi a nyerő stratégia?
7.4. Egy 9𝑥9-es sakktáblára két játékos felváltva helyez el egy-egy királyt. Csak olyan
mezőre lehet tenni a bábut, amelyik nem áll ütés alatt. Az a játékos veszít, aki már nem tud
bábut letenni. Kinek van esélye a nyerésre? Mi a nyerő stratégia?
7.5. Egy 10𝑥10-es sakktáblára két játékos felváltva helyez el egy-egy 1𝑥2-es dominót. Ezeket
úgy kell letenni, hogy két szomszédos üres mezőt fedjenek le. Az a játékos veszít, aki már
nem tud dominót letenni. Kinek van esélye a nyerésre? Mi a nyerő stratégia?
7.6. Egy 9𝑥9-es táblázat mezőibe két játékos felváltva ír számokat. Az első 0-t, a második 1-t
ír. A játék végén megszámolják, hogy mennyi sorban, illetve oszlopban van többségben a 0,
vagy az 1. Az a játékos nyer, akinek több sorban, illetve oszlopban szerepel több számjegye.
Kinek van esélye a nyerésre? Mi a nyerő stratégia?
7.7. Egy 5𝑥5-ös, illetve egy 6𝑥6-os táblázat minden mezőjére leteszünk egy-egy bábut. Két
játékos felváltva vesz belőlük egy darabot, vagy két „oldalszomszédosat”. Az győz, aki
utolsóként tud venni. Kinek van esélye a nyerésre? Mi a nyerő stratégia?
7.8. Egy 8𝑥8-as sakktáblára két játékos felváltva futókat tesz le. Az a játékos veszít, aki nem
tud úgy futót helyezni a táblára, hogy az ne álljon ütés alatt. Kinek van esélye a nyerésre? Mi
a nyerő stratégia?
7.9.Ketten felváltva színeznek egy 10𝑥10-es táblázat mezőit. Egy lépésben a játékos
kiszínezheti a tábla egy 1𝑥1-es, egy 1𝑥2-es, vagy egy 1𝑥3-as részét, ha annak egyetlen
mezője sincs még kiszínezve. Az a játékos nyer, aki a tábla utolsó mezőjét színezi ki. Kinek
van esélye a nyerésre? Mi a nyerő stratégia?

23
7.10. Van egy 𝑛𝑥𝑘 részből álló csokoládé tábla, amelynek a bal felső mezője mérgezett. Két
játékos felváltva tör belőle úgy, hogy valamelyik mezőt kiválasztja, és azt, meg az egész tőle
jobbra és lefelé eső szeletet letöri. Az veszít, aki kénytelen elvenni a mérgezett mezőt. Kinek
van esélye a nyerésre? Mi a nyerő stratégia, ha a tábla 𝑛𝑥𝑛-es, illetve 4𝑥𝑛-es?
7.11. Egy 𝑛𝑥𝑘 részből álló csokoládé táblából ketten rács egyenesek mentén törnek le
darabokat. Az nyer, aki először tud 1𝑥1-es darabot letörni. Kinek van esélye a nyerésre? Mi a
nyerő stratégia?
7.12. Egy 10𝑥5-ös csokoládé táblát, és annak a tördelések után kapott részeit két játékos
felváltva tördeli rács egyenesek mentén. Az a játékos nyer, aki először tud 1𝑥1-es darabot
letörni. Kinek van esélye a nyerésre? Mi a nyerő stratégia?
7.13. Egy 10𝑥5-ös csokoládé táblát, és annak a tördelések után kapott részeit két játékos
felváltva tördeli rács egyenesek mentén. Az a játékos veszít, aki először kénytelen 1𝑥1-es
darabot letörni. Kinek van esélye a nyerésre? Mi a nyerő stratégia?
7.14. Két játékos egy 𝑛𝑥𝑛-es négyzetrács pontjait felváltva megjelöli egy-egy ponttal. Arra
kell törekedni, hogy a megjelölt pontok egy konvex sokszög csúcsai legyenek. Az veszít, aki
már nem tud ilyen pontot megjelölni. Kinek van esélye a nyerésre? Mi a nyerő stratégia?
7.15. A király egy 𝑛𝑥𝑘 mezőből álló sakktábla bal felső sarkában áll. Ketten az alábbiak
szerint játszanak: Felváltva lépnek a királlyal, de csak olyan mezőre, ahol addig még nem
jártak. Az veszít, aki nem tud lépni. Kinek van esélye a nyerésre? Mi a nyerő stratégia?
7.16.Egy 11𝑥11-es sakktábla középső mezőjében áll egy bábu. Két játékos felváltva eltolhatja
a bábut egy másik mezőre, de csak olyan helyre, ahol még nem állt eddig, és mindig nagyobb
távolságra kell tolni, mint az előző alkalommal. Az veszít, aki nem tud lépni. Kinek van
esélye a nyerésre? Mi a nyerő stratégia?
7.17. Egy 𝑛𝑥𝑛-es sakktábla bal alsó sarkában áll egy bábu, amellyel két játékos felváltva lép.
Lépni csak olyan oldalszomszédos mezőbe lehet, melyen még nem járt a bábu. Az veszít, aki
nem tud lépni. Bizonyítsuk be, hogy ha n páros, akkor a kezdő nyerhet, ha n páratlan, akkor a
második játékos! Mi történik abban az esetben, ha a bábu a sarokmezővel oldalszomszédos
mezőről indul?
7.18.Egy 8𝑥8-as sakktábla valamelyik mezőjére két játékos egyike egy lovat helyez el.
Ezután a játékosok felváltva lépnek a sakk szabálya szerint, de nem léphetnek olyan mezőre,
ahol korábban már járt a ló. Az veszít, aki már nem tud lépni. Kinek van esélye a nyerésre?
Mi a nyerő stratégia? Mi történik abban az esetben, ha a sakktábla 𝑚𝑥𝑛-es, ahol 3 ≤ 𝑚 ≤ 𝑛?

24
7.19. Egy 5𝑥5-ös táblán, az alábbi ábrán látható módon fehér és fekete bábuk állnak. A kezdő
játékos fehérrel, a második játékos feketével lép. Lépni csak oldalszomszédos üres mezőre
lehet. Az nyer, aki utolsónak tud lépni. Kinek van esélye a nyerésre? Mi a nyerő stratégia?

● ○ ● ○ ●
○ ● ○ ● ○
● ○ ● ○ ●
○ ● ○ ● ○
● ○ ● ○ ●
7.20. Két játékos egymás után eltör egy 𝑚𝑥𝑛-es csokoládét. Egy lépésben mindkét játékos
eltörheti a csokoládé egyik darabját, de csak rács egyenes mentén. Az a játékos veszít, aki már
nem tud törni. Kinek van esélye a nyerésre?
7.21. Vegyünk egy 2𝑥𝑛-es téglalpot, ami 1𝑥1-es egységekre van osztva. Két játékos egymás
után befest egy festetlen négyzetet, vagy két szomszédos festetlen mezőt. Az a játékos veszít,
aki már nem tud színezni. Kinek van esélye a nyerésre, mi a nyerő stratégia?
7.22. Egy 11x100-as négyzetrácson két fő játszik. Egy lépésben be lehet színezni egy vagy
több mezőt, amelyek négyzetet formálnak. Egy mezőt nem lehet többször is beszínezni. Az a
játékos veszít, aki már nem tud színezni. Kinek van esélye a nyerésre? Mi a nyerő stratégia?
7.23. Egy 5𝑥6-os négyzetrácson 15 érmét helyeztünk el az alábbi ábra szerint:

● ● ● ● ●
● ● ● ●
● ● ●
● ●
●
Az a cél, hogy minden érme átkerüljön az üres mezőkre. Egy lépésben bármelyik érmével
vízszintesen, vagy függőlegesen átugorhatunk egy szomszédos érmét, ha annak túloldalán
üres mező van. Lehetséges-e az érmék áthelyezése a szabály alapján?

25
 8. Vegyes feladatok

8.1.Hány mezőn halad keresztül egy 2013𝑥999-es sakktábla átlója?

8.2.Egy egységnyi oldalú négyzetet az oldalakkal párhuzamos két-két egyenessel kilenc
egyenlő részre osztjuk, és a középsőt kivesszük. A megmaradt nyolc négyzetet hasonló
módon kilenc egyenlő részre osztjuk, és a középsőt kivesszük. Ezt 𝑛-szer megismételjük.
1
Mennyi oldalú négyzet marad? Mekkora az eltávolított négyzetek területének az összege,
3𝑛

ha 𝑛 tart a végtelenbe?
8.3.Egy 5𝑥5 sakktábla bal felső sarkából a jobb alsó sarkába akarunk eljutni egy olyan
bábúval, amelyik csak jobbra és lefelé lépegethet egyet-egyet. A sakktáblán ki akarunk jelölni
egy tiltott mezőt, melyre a bábu nem léphet. Melyik mező legyen az, hogy a lehető
legkevesebb féleképpen juthassunk el a jobb alsó sarokba?
8.4.Egy minden irányban végtelen sakktábla minden mezőjébe egy-egy egész számot írunk.
Tudjuk, hogy minden szám egyenlő a vele szomszédos négy mezőből álló szám számtani
közepével (szomszédos két mező, ha van közös oldala). Következik-e ebből, hogy minden
szám egyenlő? Oldjuk meg a feladatot mértani közép esetén is!
8.5.Egy 10𝑥10-es táblázatba beírtuk a természetes számokat 1-től 100-ig csigavonalban,
majd a prímszámokat megjelöltük. Mutassuk meg, hogy a 9-es valamint a 24 –es alatti, velük
egy oszlopban lévő számok egyikét sem jelöltük meg.

73 72 71 70 69 68 67 66 65 100
74 43 42 41 40 39 38 37 64 99
75 44 21 20 19 18 17 36 63 98
76 45 22 7 6 5 16 35 62 97
77 46 23 8 1 4 15 34 61 96
78 47 24 9 2 3 14 33 60 95
79 48 25 10 11 12 13 32 59 94
80 49 26 27 28 29 30 31 58 93
81 50 51 52 53 54 55 56 57 92
82 83 84 85 86 87 88 89 90 91

8.6. Hányféleképpen jelölhetünk ki egy 8𝑥8-as sakktáblán egy fehér és egy fekete mezőt?
Hányféleképpen választhatunk ki két tetszőleges színű mezőt?

26
8.7.Hányféleképpen jelölhetünk ki egy 8𝑥8-as sakktáblán egy fehér és egy fekete mezőt úgy,
hogy ezek ne legyenek egy sorban vagy egy oszlopban?
8.8. Hányféleképpen állíthatók fel a fehér tisztek (2 bástya, 2 ló, 2 futó, 1 király, 1 királynő) a
8𝑥8-as sakktábla első sorába?
8.9. Hányféleképpen állíthatunk fel 12 fehér és 12 fekete gyalogot egy 8𝑥8-as sakktábla sötét
mezőire?
8.10. Hányféleképpen állíthatjuk fel a 8𝑥8-as sakktábla első két sorára a fehér és a fekete
tiszteket? (Mindkét színből 2 bástya, 2 ló, 2 futó, 1 király, 1 királynő van.)
8.11. Hányféleképpen állíthatjuk fel a 8𝑥8-as sakktáblán a fehér és a fekete tiszteket?
(Mindkét színből 2 bástya, 2 ló, 2 futó, 1 király, 1 királynő van.)
8.12. Hányféleképpen állíthatjuk fel a 8𝑥8-as sakktáblán az összes fehér és fekete bábút?
8.13.A8𝑥8-as sakktáblán húzunk egy tetszőleges egyenest. Legfeljebb mennyi mező belsején
halad ez keresztül?
8.14. Egy 625𝑥625-ös sakktáblán a középső négyzetre szimmetrikusan elhelyezünk 2017
bábut. Bizonyítsuk be, hogy a 313-dik sorban áll bábu!
8.15. Az alábbi ábra egyik fehér mezőjére elhelyeztünk egy csillagot. Tegyünk fel még hét
csillagot a fehér négyzetekbe úgy, hogy ne essenek egy függőleges, vagy egy vízszintes sorba,
de még egy átlóba se.

8.16. Rajzoljunk egy végtelen négyzetrácsra a szomszédos négyzetek átlóiból álló törött
vonalat. (Egy-egy átló végpontja a másik átló kezdőpontja.) Eljuthatunk-e egy adott
rácspontból egy tetszőlegesen megadott négyzet bármelyik átlójának a megrajzolásához, ha a
törött vonalat helyesen választjuk meg?

27
8.17. Hányféleképpen tudjuk leolvasni az alábbi ábráról a sakktábla szót?

S A K K T
A K K T Á
K K T Á B
K T Á B L
T Á B L A

8.18. Hányféleképpen tudjuk leolvasni az alábbi ábráról a sakk+matematika szót?

S A K K + M A T
A K K + M A T E
K K + M A T E M
K + M A T E M A
+ M A T E M A T
M A T E M A T I
A T E M A T I K
T E M A T I K A

8.19.Egy 25𝑥25-ös táblázat mezőibe a (+1) és (−1) számokat írjuk. Kiszámoljuk minden
sorban és oszlopban a számok összegét (1), szorzatát (2). Lehet-e az így kapott 50 darab szám
összege 0?
8.20. Lefedhetünk-e egy 5𝑥𝑛-es táblázatot +1 -1 dominókkal úgy, hogy minden
sorban és minden oszlopban (+1) legyen a számok szorzata?
8.21. Írjunk egész számokat egy végtelen négyzetrács mezőibe úgy, hogy mindegyik szám
négy oldalszomszédjának számtani közepe legyen. Bizonyítsuk be, hogy ez csak úgy
lehetséges, ha mindegyik mezőbe ugyanazt a számot írtuk!
8.22. Rajzoljunk egy 𝑛𝑥𝑛-es négyzetrácsra olyan sokszöget, amelynek oldalai rács egyenesek.
Bizonyítsuk be, hogy egy ilyen sokszög oldalainak a száma páros!
8.23. Egy 8𝑥8-as sakktábla mezőiben egész számok állnak. Egy lépésben valamelyik 3𝑥3-as,
vagy 4𝑥4-es részén mindegyik számot 1-gyel növeljük. Elérhető-e minden esetben, hogy
minden szám 10-zel osztható legyen?

28
8.24. Egy 4𝑥4-es táblázat hat mezőjébe elhelyeztünk egy-egy csillagot. Bizonyítsuk be, hogy
van két olyan sor és oszlop, amelyek tartalmazzák az összes csillagot! Helyezzünk el a
táblázatban hét csillagot úgy, hogy ne lehessen kiválasztani két olyan sort, és két oszlopot,
amelyek tartalmazzák az összes csillagot!
8.25. Kezdetben egy 3𝑥3-as táblázat minden mezőjében 0 áll. Egy lépésben a tábla
valamelyik 2𝑥2-es részén a számok mindegyikét 1-gyel növeljük. Ilyen lépésekkel elérhető-e
az alábbi ábrán látható kitöltés?

4 9 5
10 18 12
6 13 7

8.26. Az alábbi ábrán látható táblázat bármelyik sorában, vagy oszlopában, vagy valamelyik
átlóval párhuzamosan elhelyezkedő mezőkben ellentétesre változtatjuk azelőjeleket. Ezt a
műveletet többször is megismételhetjük. Elérhetjük-e, hogy mindegyik mezőben (+1)
legyen?

+1 +1 -1 +1

+1 +1 +1 +1

+1 +1 +1 +1

+1 +1 +1 +1

8.27.Egy 8𝑥8-as sakktábla mezőiben egész számok állnak. Egy lépésben valamelyik 3𝑥3-as,
vagy 4𝑥4-es részén mindegyik számot 1-gyel növeljük. Elérhető-e minden esetben, hogy
minden szám 3-mal osztható legyen?

29
8.28. Az alábbi ábrán látható 4𝑥4-es táblázatban 15 számozott mező van. Az üres helyre
tudjuk tolni bármelyik lapszomszédot. Ilyen tologatásokkal elérhetjük-e, hogy az 1-es és a 2-
es legyen felcserélve, de a többi szám a helyén maradjon?

1 2 3 4

5 6 7 8

9 10 11 12

13 14 15

8.29. Egy 𝑛𝑥𝑚-es táblázat mezőibe számokat írunk. Egy-egy alkalommal bármelyik sorban
vagy oszlopban megváltoztathatjuk a számok előjelét. Bizonyítsuk be, hogy ilyen
műveletekkel elérhetjük, hogy minden sorban és minden oszlopban az ott álló számok
összege ne legyen negatív!

30
 9. Megoldások

2.1.1. Osszuk fel a sakktáblát 9 részre úgy, ahogy az alábbi ábra mutatja. Minden ilyen
részben kell királynak állnia, mert különben lenne olyan mező, amely nem állna ellenőrzés
alatt. Tehát legalább 9 király szükséges. Mivel mind a 9 részben van olyan mező, amelyről
minden mezőt ellenőriz ebben a részben, ezért 9 király elegendő is.

2.1.2. Tegyük fel, hogy az egyik fekete a másik pedig fehér. A fekete király helyét rögzítve, a
fehér király ide, illetve ezzel a mezővel szomszédosakra nem kerülhet. A négy sarokmező
esetén így egyenként 4, a további 4 ∙ 6 darab határon lévő mező esetén egyenként 6. Belső
mező esetén egyenként 9 mezőt kell kizárni a lehetséges 64-ből. A megfelelő elhelyezések
száma tehát:
4 ∙ (64 − 4) + 24 ∙ (64 − 6) + 36 ∙ (64 − 9) = 3612
Ha a királyok színe nem különbözik, akkor a megoldások száma ennek a fele, vagyis 1806.

31
2.1.3.

Osszuk fel a sakktáblát 16 darab 4 mezőből álló négyzetre. Az elhelyezhető maximális

királyszám nem lehet 16-nál több, mivel minden kis négyzet legfeljebb csak egy királyt
tartalmazhat. Viszont 16 király elhelyezhető a feltételnek megfelelően. A fenti ábrán egy ilyen
elrendezés látható.
2.1.4. Három esetet kell vizsgálni:
𝑛 2
1. Ha 𝑛 = 3𝑘 alakú, akkor a tábla felosztható ( 3) = 𝑘 2 darab 9 mezőből álló négyzetre.

Látható, hogy minden négyzetbe kell királyt állítani. Az 1. ábra ezt szemlélteti. Tehát 𝑛2 =
𝑛 2
(3𝑘)2 mezőből álló sakktáblán 𝑘 2 = ( ) számú király mindig elhelyezhető. Ekkor a
3

királyok a négyzetek középpontjában állnak.

32
 𝑛+1 2
2. Ha 𝑛 = 3𝑘 + 2 alakú, akkor a tábla felosztható (𝑘 + 1)2 = ( ) részre a 2.1.1. feladat
3

szerint. Ennek vizsgálatából látható, hogy a feltételnek megfelelő királyok száma:

𝑛+1 2
(𝑘 + 1)2 = ( )
3
𝑛+2 2
3. Ha 𝑛 = 3𝑘 + 1 alakú, akkor a tábla felosztható (𝑘 + 2)2 = ( ) részre úgy, ahogy a 2.
3

ábra mutatja 𝑛 = 10 é𝑠 𝑘 = 2 esetén:

Az ábra vizsgálatából könnyen belátható, hogy 𝑛 = 3𝑘 + 1 esetén a királyok száma:

𝑛+2 2
(𝑘 + 2)2 = ( )
3
Ha felhasználjuk az egészrész jelét, akkor a három eset általános alakban is megadható:
𝑛+2 2
([ ])
3
2.1.5. Két esetet kell vizsgálni:
1. Ha 𝑛 = 2𝑘 alakú, akkor a probléma azonos a 2.1.3. feladatban szereplővel. Ekkor tehát
𝑛 2
(2) = 𝑘 2 darab a négy mezőt tartalmazó négyzetek száma. Az ilyen négyzetek egyikében

𝑛 2
sem lehet két király. Tehát a keresett királyok száma nem lehet több ( 2) -nél. Ennyi viszont

mindig elhelyezhető.
2. Ha 𝑛 = 2𝑘 + 1 alakú, akkor daraboljuk fel a táblát az alábbiak szerint:
𝑛+1 2
( ) = (𝑘 + 1)2 = 𝑘 2 + 2𝑘 + 1
2

33
Ezt mutatja az ábra 𝑛 = 9 esetén:

Ennél a darabolásnál 𝑘 2 darab négy mezőből álló négyzet, 2𝑘 darab két mezőből álló részt és
1 darab egy mezőt tartalmazó részt kapunk. Minden ilyen részben legfeljebb egy királyt
helyezhetünk el. A királyok maximális száma tehát nem lehet több (𝑘 + 1)2 -nél. Viszont
ennyi mindig el is helyezhető az ábrához hasonló módon, ahol 𝑘 = 4. Tehát a királyok száma:

2
𝑛+1 2
(𝑘 + 1) = ( )
2
Ha felhasználjuk az egészrész jelét, akkor a két eset általános alakban is megadható:
𝑛+1 2
([ ])
2
2.1.6. Nézzük a sakktábla peremének két olyan mezőjét, amelyeket a király egymás után érint.
Legyenek ezek A és B . Eközben a belső mezőkön tetszőlegesen lépkedhet. Ha A és B
nincsenek egymás mellett, akkor AB törött vonal két részre osztja a sakktáblát. A B -ből
tovább indulva, a másik rész mezőire már nem léphet, mert ekkor az út önmagát metszené.
Vagyis ha a király útja kielégíti a feltételeket, akkor A és B szomszédos kell, hogy legyen. A
sakktábla peremének bármely két szomszédos mezője különböző színű. Ezért az egyikből a
másikba csak átlós lépésekkel nem juthatunk el, így a megfelelő útszakasz tartalmaz legalább
egy függőleges vagy vízszintes lépést. Mivel 28 kerületi mező van és minden mezőn pontosan
egyszer haladunk át, ezért az előbb leírtakból már következik az állítás.
2.1.7. Ez 141-féleképpen lehetséges.
2.1.8. Ez 350-féleképpen lehetséges.
2.1.9. Ez 161-féleképpen lehetséges.

34
2.1.10. Ez nem lehetséges.
2.1.11.
a, 9
b, 27
c, 81
d, 2187-féleképpen juthat el.
2.2.1. Mivel a sakktábla minden oszlopába vagy sorába legfeljebb egy királynőt lehet
elhelyezni úgy, hogy ne üssék egymást, ezért a számuk nem lehet 8-nál több. Ennyit viszont
el tudunk helyezni. Erre egy példa az alábbi ábrán látható:

Bizonyítható, hogy a lényegileg különböző elhelyezések száma 92.

2.2.2. Elegendő öt királynő, hogy minden mezőt ütés alatt tartson. Erre az alábbi ábrán
láthatunk egy megoldást:

35
2.2.3.

2.3.1. Egy ilyen elrendezésnél minden sorban és oszlopban pontosan egy bástya állhat. Az
első sorban 8 helyre tehetjük le, a másodikban már csak 7 helyre, a harmadikban 6 helyre, és
így tovább. Tehát 8 ∙ 7 ∙ 6 ∙ 5 ∙ 4 ∙ 3 ∙ 2 ∙ 1 = 8! = 40320 féleképpen.
Hasonlóan látható be, hogy egy 𝑛𝑥𝑛-es sakktáblán az elhelyezések száma 𝑛! .
Teljesen más a megoldás, ha a bábukat megkülönböztetjük. Például megszámozzuk őket. Az
azonos bástyák minden egyes elhelyezéséből a számozott bástyák 𝑛! különböző elhelyezését
képezhetjük. Az elfoglalt mezőket változatlanul hagyva a számozott bástyákat egymás között
felcserélgetjük, ezt pedig 𝑛! módon tehetjük meg. Azaz (𝑛!)2 olyan helyzet van, amikor a
megkülönböztetett bástyák nem ütik egymást.
Erre az eredményre jutunk a szorzási szabály alkalmazásával is. Az első bástyát 𝑛2
darab mező valamelyikére tehetjük. Ha azt a sort, ill. oszlopot kihúzzuk, amelyikben áll,
akkor (𝑛 − 1) darab sor, ill. oszlop marad. Tehát (𝑛 − 1)2 mező közül választhatunk a
második bástyának.

36
 Ezt a gondolatot folytatva összesen 𝑛2 ∙ (𝑛 − 1)2 ∙ … ∙ 12 = (𝑛!)2 -féleképpen
helyezhetjük el a bástyákat.
2.3.2. Először oldjuk meg általánosan, egy 𝑚𝑥𝑛-es sakktáblán. Meghatározzuk hány
féleképpen lehet elhelyezni 𝑘 bástyát úgy, hogy ne üssék egymást. Tegyük fel, hogy 𝑘≤
𝑚 é𝑠 𝑘 ≤ 𝑛, mert ellenkező esetben nincs megoldás. Ekkor a bástyák elhelyezése két
lépésben történhet. Először meghatározzuk azt a 𝑘 számú sort, amelyen a bástyák állni
fognak. Az 𝑚 számú sorból (𝑚
𝑘
) féleképpen választhatjuk ki. Hasonlóan az oszlopok

kiválasztása (𝑛𝑘) féleképpen történhet. Ezek kiválasztása egymástól független, ezért a szorzási

szabály szerint (𝑚
𝑘
) ∙ (𝑛𝑘) féleképpen választhatunk. A 𝑘 számú kiválasztott sor, illetve oszlop
találkozásánál összesen 𝑘 2 mező található.
Elmozgathatjuk ezeket a négyzeteket úgy, hogy egy 𝑘𝑥𝑘-as sakktáblát kapjunk. Az
előző feladat megoldása szerint ekkor k!-féleképpen helyezhetjük el a 𝑘 bástyát, hogy ne
üssék egymást. Így a vizsgált helyzetek száma:
𝑚 𝑛 𝑚! 𝑛!
( ) ∙ ( ) ∙ 𝑘! = (1)
𝑘 𝑘 (𝑚 − 𝑘)! (𝑛 − 𝑘)! 𝑘!
Például egy 8𝑥8-as sakktáblán:
8! 8!
= 17696
5! 5! 3!
féleképpen helyezhetünk el három bástyát úgy, hogy azok ne üssék egymást. A fenti formula
𝑘 = 𝑚 = 𝑛 esetén éppen 𝑛! , mint az előző feladatban láttuk.
Ha eltekintünk attól a megszorítástól, hogy a bástyák ne üssék egymást, akkor más
megoldást kapunk. Ekkor
𝑚𝑛 (𝑚𝑛)!
( )= (2)
𝑘 (𝑚𝑛 − 𝑘)! 𝑘!
féleképpen lehetséges. A (2) és (1) formula különbsége adja azon esetek számát, amikor ütik
egymást a bástyák.
Ha a bástyákat megkülönböztetjük egymástól, akkor mindkét esetben meg kell
szorozni 𝑘!-sal. Tehát egy 8𝑥8-as sakktáblán 8 bástyát
64
( ) − 8! = 4426125048
8
féleképpen lehet elhelyezni úgy, hogy üssék egymást.

37
2.3.3. Ha a bábukat a kívánt módon helyezzük el, akkor minden bástyához egyértelműen
rendelhető hozzá az általa ütött bástya. Így bizonyos, hogy a kívánt módon csak páros számú
bástyát lehet elhelyezni. Nevezzünk két egymást ütő bástyát” párnak”, a sakktábla sorait és
oszlopait együttesen sávoknak. Egy pár három sávot foglal el. A 4𝑥4-es sakktáblán 2 ∙ 4 = 8
8
sáv áll rendelkezésre, így itt legfeljebb [3] = 2 pár –azaz négy bástya –helyezhető el a kívánt

módon.
16
A 8𝑥8-as sakktáblán a sávok száma tizenhat, így legfeljebb [ 3 ] = 5 pár –azaz tíz
2𝑛
bástya –helyezhető el. Belátható, hogy 𝑛𝑥𝑛-es sakktáblán 2 ∙ [ 3 ] bástya helyezhető el a

kívánt módon, de több már nem.

Még általánosabban: egy 𝑘𝑥𝑛-es sakktáblán, 𝑘 ≤ 𝑛 ≤ 2𝑘 esetén maximálisan 2 ∙
𝑘+𝑛
[ ] bástya helyezhető el, 𝑛 ≥ 2𝑘 esetén pedig legfeljebb 2𝑘 bástya.
3

2.3.4. Számozzuk meg a bástyákat az eredeti sorrend szerint 1-től 8-ig. Meg kell határozni
az 1,2, … ,8 számok összes olyan permutációját, amelyekben az
(1,2), (2,3), (3,4), (4,5)(5,6), (6,7), (7,8) párok egyike sem szerepel. A logikai szita-
formulát használjuk. Állapítsuk meg, hogy hány permutációban fordul elő az (1,2) pár.
Ezekben az adott párt tekinthetjük egy elemnek. Így a permutációban csak hét elem van, ezek
száma 7! . Ugyanezt az eredményt kapjuk a többi pár esetén is.
Határozzuk meg, hogy hány permutáció tartalmaz két adott párt. Ismét egy-egy
elemnek tekintjük a két elempárt. Ha a két párnak van közös eleme, (pl.(1,2) é𝑠 (2,3)) akkor
tekintsük egy elemnek a hármat együtt. Ha nem ilyen, (pl.(1,2) é𝑠 (3,4)) akkor páronként
vonjuk össze az elemeket. Mindkét esetben hat elemet kapunk az összevonás után, és ezeket
6!- féleképpen rendezhetjük sorba. Az adott hét pár közül kettőt (72) féleképpen lehet
kiválasztani.
Hasonlóan igazolható, hogy a 𝑘 kijelölt párt tartalmazó permutációk száma (8 − 𝑘)! .
A 𝑘 kijelölt párt (𝑘7) féleképpen választhatjuk ki.
A logikai szita-formula alapján a megadott párok egyikét sem tartalmazó permutációk
száma:
7 7 7 7 7 7 7
8! − ( ) 7! + ( ) 6! − ( ) 5! + ( ) 4! − ( ) 3! + ( ) 2! − ( ) 1! =
1 2 3 4 5 6 7
7 6 5 4 3 2 1
= 7! (8 − + − + − + − ) = 16687
1! 2! 3! 4! 5! 6! 7!

38
 Hasonlóan bizonyítható hogy az 1,2,3, … , 𝑛 számok olyan permutációinak a száma,
melyek az (1,2), (2,3), … , (𝑛 − 1, 𝑛) párokat nem tartalmazzák:
𝑛−1 𝑛−2 𝑛−3 (−1)𝑛−1
𝐵𝑛 = (𝑛 − 1)! ∙ [𝑛 − + − + ⋯+ ]
1! 2! 3! (𝑛 − 1)!
2.3.5. A megoldást a következő képlet segítségével határozhatjuk meg:
𝑛 𝑛 𝑛
𝐷𝑛 = 𝑛! − ( ) (𝑛 − 1)! + ( ) (𝑛 − 2)! − ⋯ + (−1)𝑛 ( ) =
1 2 𝑛
1 1 1
= 𝑛! (1 − + − ⋯ + (−1)𝑛 )
1! 2! 𝑛!
1 1 1 1 1 1 1 1
𝐷𝑛 = 8! (1 − + − + − + − + ) = 14833
1! 2! 3! 4! 5! 6! 7! 8!
Bizonyítsuk be a képletet!
Az 𝑛 = 0 esetben állapodjunk meg, hogy 𝐷0 = 1 legyen. Az olyan permutációk
száma, ahol pontosan 𝑟 elem áll az eredeti helyén, az alábbi képlet adja:
𝑛
𝐷𝑛,𝑟 = ( ) 𝐷𝑛−𝑟
𝑟
Először válasszuk ki azt az 𝑟 elemet, amelyik helyben marad. Ez (𝑛𝑟) féleképpen tehető
meg. A többi (𝑛 − 𝑟) elemet ez után sorba rendezzük úgy, hogy egyik se maradjon az eredeti
helyén. Ezt 𝐷𝑛−𝑟 féleképpen tehetjük. A szorzási szabály szerint tehát helyes a képlet.
Osszuk az 𝑛 elem permutációt csoportokra aszerint, hogy hány elem van az eredeti
helyén. Ekkor a következőt kapjuk:
𝑛 𝑛
𝑛
𝑛! = ∑ 𝐷𝑛,𝑟 = ∑ ( ) 𝐷𝑛−𝑟
𝑟
𝑟=0 𝑟=0

A 𝐷𝑛,𝑟 számokra nézzünk egy másik összefüggést. Nézzük az 𝑎1 , 𝑎2 , … , 𝑎𝑛 elemek

összes permutációját és számoljuk meg, hogy az egyes elemek hány esetben maradnak az
eredeti helyükön. Ha az 𝑎1 elem az eredeti helyén áll, akkor a többi elemet (𝑛 − 1)!-
féleképpen lehet sorba rendezni. Hasonlóan (𝑛 − 1)! olyan permutáció van, amelyben 𝑎2 a
második helyen áll, és így tovább. Összesen tehát 𝑛(𝑛 − 1)! = 𝑛!-szor fordul elő, hogy egy
elem az eredeti helyén áll.
Az olyan permutációk száma, amelyben pontosan 𝑟 elem áll az eredeti helyén 𝐷𝑛,𝑟 .
Ezért összesen ∑𝑛𝑟=0 𝑟𝐷𝑛,𝑟 - szer fordul elő, hogy egy elem az eredeti helyén áll. Ezzel be is
láttuk a következő képletet:
𝑛 𝑛
𝑛
𝑛! = ∑ 𝑟𝐷𝑛,𝑟 = ∑ 𝑟 ( ) 𝐷𝑛−𝑟
𝑟
𝑟=0 𝑟=0

39
2.3.6. A sakktábla sorait és oszlopait nevezzük sávnak. A következőket állapíthatjuk meg:
1. Legfeljebb két bástya lehet egy sávban.
2. Két egymást ütő bástya a sakktáblán három sávot foglal el, abban az értelemben, hogy erre
a három sávra a feltétel szerint újabb bástya nem helyezhető el.
3. Ha egy bástyát nem üt egyetlen bástya sem, akkor két sávot foglal el. Így ha a
„bástyapárok” számát P-vel, a „magányos” bástyák számát M-mel jelöljük, akkor 3𝑃 + 2𝑀 ≤
16, hiszen a sakktáblán összesen 16 sáv van. A sakktáblára helyezhető bástyák száma tehát:
4 2 2
2𝑃 + 𝑀 ≤ 2𝑃 + 𝑀 = (3𝑃 + 2𝑀) ≤ ∗ 16 < 11
3 3 3
Azaz legfeljebb 10. A tíz bástyát pedig valóban el lehet helyezni.
Egy lehetséges elrendezés látható az alábbi ábrán:

A feladatot általánosíthatjuk 𝑛 𝑥 𝑛-es sakktábla esetén. Ennek a 2𝑛 sávjára

4𝑛
legfeljebb 3 bástyát rakhatunk fel a kívánt módon.

Például:
Ha 𝑛 = 1, akkor egy bástyát helyezhetünk el.
Ha 𝑛 = 2, akkor kettő bástyát helyezhetünk el.
Ha 𝑛 ≥ 3 esetén tegyünk egy-egy bástyapárt az első oszlopba és a harmadik sorba. Az ezek
által lefoglalt 6 sáv (𝑛 − 3)𝑥(𝑛 − 3)-asra csökkenti a táblát. Ezt az eljárást folytassuk
ugyanígy.
2.3.7.Minden sorban és oszlopban pontosan egy bástya áll, ezért a szorzatban 1,2,3,4,5,6,7,8
számok mindegyike pontosan kétszer fordul elő. Tehát a szorzat értéke:
2 ∙ 8! = 80640

40
2.3.8.Ha az 𝑛2 mezőből álló sakktáblán kevesebb, mint 𝑛 darab bástya áll, akkor ezek nem
tartják ellenőrzésük alatt a tábla összes mezejét. Vizsgáljuk meg, hány különböző elhelyezési
mód van!
Ha az 𝑛2 mezőből álló sakktáblán elhelyezett 𝑛 darab bástya minden mezőt ellenőriz,
akkor vagy minden oszlopban, vagy miden sorban áll egy bástya. Egyik lehetséges megoldás
tehát az, amikor minden oszlopban áll bástya. Ekkor az első oszlopban az első bástyát 𝑛-
féleképpen tudjuk elhelyezni. A második oszlopban a bástyát szintén 𝑛-féleképpen, az elsőtől
függetlenül. Az 𝑛-edik bástyát az előzőektől függetlenül 𝑛-féleképpen helyezhetjük el az 𝑛-
edik oszlopban. Tehát az 𝑛 darab bástya oszlopok szerinti felállítási lehetőségeinek a
száma:𝑛 ∙ 𝑛 ∙ 𝑛 ∙ … ∙ 𝑛 = 𝑛𝑛 . Az 𝑛 darab bástya sorok szerinti felállítási lehetőségeinek a
száma az előző gondolatmenet szerint: 𝑛𝑛
Úgy tűnik mintha az elhelyezések száma összesen 𝑛𝑛 + 𝑛𝑛 = 2𝑛𝑛 , azonban ennél a
számlálásnál kétszer vettük az olyan elhelyezéseket, amelyekben minden oszlopban és
egyidejűleg minden sorban egy bástya van. Mivel az ilyen elhelyezések száma 𝑛!, ezért ezt
még le kell vonni a 2𝑛𝑛 -ből. Tehát az összes elhelyezések száma 2𝑛𝑛 − 𝑛!.
Ez 8𝑥8-as sakktábla esetén:
2 ∙ 88 − 8! = 33514312
különböző felállítás van.
2.3.9. Minden lépésnél a bástya egy szomszédos mezőre kerül, vagyis más színű mezőre
kerül. A teljes bejárás során 63 lépést kell megtenni, vagyis a kiindulási mező színétől
különbözőre kell érkeznie. Azonban az átlósan szemben lévő sarkok színe azonos, tehát a
feladatnak nincs megoldása.
2.3.10. Két bástya akkor ütheti egymást, ha egy sorban vagy egy oszlopban vannak. Mivel n
darab bástyát kell elhelyezni, ezért olyanokat kell keresni, melyeknél minden sorban és
oszlopban egy van. Továbbá mindegyik bástya mezője más színű legyen. Válasszuk külön a
két követelményt. Számoljuk össze először, hogy hányféleképpen helyezhetünk el n darab
bástyát úgy, hogy ne üssék egymást. Ezt követően vizsgáljuk meg, hogy mennyi olyan lehet
ezek között, amelyik nem felel meg a mezők színére vonatkozó követelménynek.
Kezdjük a bástyák elhelyezését az első sorral. Ide n-féleképpen tehetjük. A második
sorba (𝑛 − 1)-féleképpen, a harmadikba (𝑛 − 2)-féleképpen, és így tovább. Tehát összesen
𝑛!-féleképpen helyezhetjük el az n darab bástyát úgy, hogy ne üssék egymást.
Ha egy ilyen elhelyezésben két bástya azonos színű mezőn áll, akkor megsérti a másik
elvárást, bárhogy helyezkedik is el többi. A további (𝑛 − 2) bástyát (𝑛 − 2)!-féleképpen

41
 𝑛2
helyezhetjük el. Mivel szín mindegyikével két-két mezőt színeztünk ki, és ezeknek a
2
𝑛2
pároknak bármelyikén állhat a feltételt megsértő két bástya, így legfeljebb (𝑛 − 2)! ∙ 2

elhelyezés nem felel meg az 𝑛!-ből.

Tehát mindkét feltételnek megfelelő elhelyezések száma:
𝑛2 𝑛2 (𝑛 − 2)! ∙ 𝑛
𝑛! − (𝑛 − 2)! ∙ = (𝑛 − 2)! ∙ [𝑛(𝑛 − 1) − ] = ∙ (𝑛 − 2)
2 2 2
Ez pozitív egész szám minden 2-nél nagyobb páros n esetén. Ezekre mindig van a
feltételeknek megfelelő bástya elhelyezés. Tehát igaz az állítás.
2.4.1. Nézzük meg a 64 mezőből álló sakktábla azon átlóit, melyek balról jobbra felfelé
haladnak. 15 darab ilyen átló van.

8 átló az első oszlopban, 7 átló pedig az első sorban kezdődik. Mivel a futók nem üthetik
egymást, így minden átlóra pontosan 1 futót állíthatunk. Tehát a futók száma legfeljebb 15
lehet. Azonban a sakktábla sarok mezőit összekötő átlók két végpontjában nem lehetnek
futók, ezért maximum 14 lehet. Ennyit viszont az ábra szerint el lehet helyezni.
Az 𝑛𝑥𝑛-es sakktábla esetén hasonló gondolkodás alapján adódik, hogy a feltételnek
megfelelő futók száma: 2𝑛 − 2.

42
2.4.2. Először megmutatjuk, hogy a 8𝑥8-as sakktábla minden mezőjét 8-nál kevesebb futó
nem tudja ellenőrzés alatt tartani. A sakktáblán 8 olyan „ fehér” átló van, melyek balról jobbra
emelkednek.

Ha a táblán 4-nél kevesebb fehér mezőn álló futó van, akkor legalább 5 fehér átló marad
szabadon futók nélkül. Ebben az esetben a szabad átlók egyike 3-nál több mezőből fog állni.
Mivel egy futó sem ellenőrizhet egynél többet a szabad átló mezőiből, és mivel a fehér futók
száma kisebb 4-nél, így a 3-nál több mezőből álló fehér átlónak nem lesz minden mezője
ellenőrzés alatt. Tehát ahhoz, hogy a sakktábla minden mezőjét ellenőrzés alá vonjuk, a fehér
futók számának legalább 4-nek kell lennie. Hasonlóan igazolható, hogy a táblán 4-nél
kevesebb sötét futó sem lehet. Tehát 8-nál kevesebb futó nem elég, 8 azonban igen. Ezt a
megoldást láthatjuk az ábrán.
Páros n esetén ehhez hasonlóan igazolható, hogy legalább n darab futó szükséges ahhoz, hogy
minden mezőt ellenőrzés alatt tartsanak.

43
Páratlan n esetén a megoldás ettől eltérő, mivel különböző számú fehér és fekete mező van.
Ennek ellenére hasonló a bizonyítás az előzőhöz. Először vizsgáljuk meg a 9𝑥9-es sakktáblát!

Ennek a sakktáblának 9 balról jobbra haladó fehér átlója van. Ha a táblára 5-nél kevesebb
fehér futót helyezünk, akkor legalább 5 fehér átló marad szabadon, és közülük legalább egy 4-
nél több mezőből áll. Ebből következik, hogy a 9𝑥9-es sakktáblát ellenőrző fehér futók nem
lehetnek 5-nél kevesebben. Továbbá az ábrán van még 8 olyan fekete átló, amely balról
jobbra felfelé halad. Ezeken, ha minden mező ellenőrzés alatt állna, akkor nem lehetne 4-nél
kevesebb fekete futó. Tehát nem lehet 9-nél kevesebb futó. A 9 futót pedig el lehet helyezni a
feltételnek megfelelően. Általánosan állíthatjuk, hogy minimálisan n darab futóval
ellenőrizhető az 𝑛𝑥𝑛-es sakktábla minden mezője.
2.4.3.
1. Mivel a fehér mezőn álló futó csak fehér mezőket, a fekete mezőn álló futó csak fekete
mezőket ellenőriz, ezért az egymást nem ütő maximális számú futóról szóló feladatot két
független feladatra bonthatjuk. Ezek: keressük meg külön-külön a fehér és a fekete futók
maximális számát úgy, hogy a fehérek és a feketék saját színükön belül ne üssék egymást.
Páros n-re a fehér és a fekete mezők száma megegyezik, ebből következik, hogy a táblát
középpontja körül 90° -al elforgatjuk, a forgatás a fehér és a fekete mezőket egymásba viszi.
Emiatt a keresett fehér futók száma egyenlő a fekete futók számával. Ez a szám a 2.4.1.
feladat szerint: 𝑛 − 1. A futók elhelyezésének számát úgy kapjuk, hogy az 𝑛 − 1 fehér futó
bármely elhelyezését kombináljuk az 𝑛 − 1 fekete futó bármely elhelyezésével. Ezért az össze
felállítások száma az 𝑛 − 1 egyszínű futó felállítások számának a négyzete. Tehát igaz az
állítás.

44
2. A feladat megoldása hasonló az előző ponthoz.
2.4.4. A tábla egy tetszőleges szélső mezőjén mindig n darab mezőt tart ütés alatt.

+
+

O
Például ha a futó a legfelső, vagy a legalsó sorban áll, akkor minden oszlopban van olyan
mező, melyet ez a futó ütés alatt tart. Ezért azok a futók, amelyek nem a szélső mezőkön
helyezkednek el, több mint n darab mezőt tartanak ütés alatt. Valamilyen módon elhelyezzük
a maximális 2𝑛 − 2 számú futót, ahol semelyik kettő nem üti egymást (lásd 2.4.1. feladat).
Számoljuk meg az összes ütés alatt álló mezők számát. Ekkor 2𝑛 darab mező pontosan
egyszeres ütés alatt áll. Továbbá 2𝑛 − 2 számú mező kétszeres ütés alatt áll (lásd 2.4.1.
feladat). Kettőnél többszörös ütés alatt álló mező nem lehet, mert ez azt jelentené, hogy lenne
két egymást támadó futó. Az összes ütés száma:
2𝑛 + (𝑛2 − 2𝑛) ∙ 2 = 2𝑛2 − 2𝑛 = 𝑛 ∙ (2𝑛 − 2) (1)
Ha 2𝑛 − 2 számú futó a tábla szélén helyezkedik el, az összes ütések száma pontosan 𝑛 ∙
(2𝑛 − 2), hiszen mindegyik n számú mezőt tart ütés alatt. Ha lenne olyan futó, amelyik nem
szélső mezőn áll, akkor az n-nél több mezőt tartana ütés alatt. Így az összes ütések száma 𝑛 ∙
(2𝑛 − 2)-nél nagyobb lenne. Ez viszont az (1) megállapítás miatt nem lehetséges.

45
2.4.5. Nézzük meg a sakktábla egy olyan szélső mezőjét, amelyik nem sarokmező. Például az
ábrán a körrel

+
+

Ezen keresztül felvéve két átlót, ezek az átlók újból két szélső mezőben végződnek. Ezeket +
jelöli. Vegyünk fel ezeken a mezőkön keresztül újabb két átlót. Ezek metszéspontja szintén
szélső mező lesz és a tábla szimmetria középpontjára nézve a kiindulási mezővel
szimmetrikus. Nézzük a 2𝑛 − 2 számú futó egy olyan tetszőleges felállítását, amikor egyik
pár sem üti egymást. A 2.4.4. feladat megoldása szerint mind a 2𝑛 − 2 számú futónak szélső
mezőn kell állnia. Ha az alsó sor körrel jelölt mezőjére futót helyezünk, akkor a kereszttel
jelölt mezőknek szabadon kell maradni. Ekkor a felső körrel jelölt mezőre szintén futót kell
állítani, mert különben az ábrán berajzolt két felső átló ellenőrzés nélkül maradna. Ez
megfordítva is igaz. Ha kereszttel jelölt mezők egyikére futót állítunk, akkor a másik mezőre
is kell állítani, de emiatt a körrel jelölt mezők szabadon maradnak. Tehát két lehetőségünk
van arra, hogy a berajzolt szélső mezőkre két futót helyezzünk. Ezen lehetőségek egyikének
kell megvalósulnia, mert ha mind a négy mező szabadon maradna, akkor a már elhelyezett
futókat kiegészíthetnénk két futóval. Az alsó sor 𝑛 − 2 darab mezőjéből (a sarokmezők
kimaradnak) első mezőnek bármelyiket választhatjuk, így 𝑛 − 2 darab, különböző négyszöget
kapunk. Ezek oldalai a futók átlói, csúcspontjai a sakktábla szélső mezői. Minden ilyen
négyszög átellenes csúcspontjai valamelyikében el kell helyezni egy futópárt. Az, hogy
melyikben, az tetszőleges. Számoljuk össze a választási lehetőségeket. Az első négyszögnél
két lehetőség van, a másodiknál ettől függetlenül szintén kettő, és így tovább. Tehát az összes
lehetőség: 2𝑛−2. Ezek után már csak a sarokmezőket kell megvizsgálni. A négy sarokmezőre
két futót elhelyezni úgy, hogy ne üssék egymást, négyféleképpen lehetséges. A négy mező
közül azokra a mezőpárokra lehet, amelyek nem ugyanazon átló végpontjaiban helyezkednek
el. Az így kapott négy lehetőséget kombinálva az előzőekkel a következő eredményt kapjuk:

46
 4 ∙ 2𝑛−2 = 2𝑛
Ez egy 8𝑥8-as sakktáblán: 28 = 256.
2.4.6. Elegendő például a fehér mezőket ellenőrzés alatt tartó futók elhelyezéseit
meghatározni, mert páros n esetén az megegyezik a fekete mezőkön történő elhelyezések
számával. A 8𝑥8-as sakktáblán 8 fehér balról jobbra emelkedő átló van.

Erre a 8 átlóra kell 4 futót elhelyezni úgy, hogy minden fehér mező ellenőrzésük alatt álljon.
A 2.4.2. feladat alapján a 4 futónak a négy középső átlót kell elfoglalnia, mert különben lenne
négynél több mezőből álló, amin nem áll futó. Ekkor ennek az átlónak nem lenne minden
mezője ellenőrizve. Belátható az is, hogy a futóknak még a jobbról balra lefelé haladó három
centrális átlót is el kell foglalniuk. Ezeknek az átlóknak a metszete az ábrán megjelölt 4𝑥3-as
𝑛 𝑛
rész. A gondolatmenet 𝑛 = 4𝑘 esetén is ugyanez. Ekkor a megjelölt rész: 𝑥 ( 2 − 1). Két
2

különböző típusú elhelyezést különböztetünk meg:

𝑛 𝑛
1. Valamennyi futó a megjelölt részbe esik. Az sor mindegyikébe esik egy futó, az ( − 1)
2 2

oszlop mindegyikébe is egy-egy, de az egyikbe kettő. Az az oszlop, amelyikbe kettő esik

𝑛
(2 − 1)-féleképpen választható ki. Ezt az oszlopot rögzítve, az elhelyezési lehetőségek száma
𝑛
elem ismétléses permutációi, ahol csak két azonos elem van. Tehát ebbe a típusba tartozó
2

esetek száma:
𝑛
𝑛 ( )!
( − 1) ∙ 2
2 2!
𝑛
2. Az ( − 1) oszlop mindegyikébe csak egy-egy futó kerül, és egy futó a megjelölt területen
2
𝑛 𝑛
kívül, de a megadott sorok egyikébe. Ez utóbbi futó 2 ∙ (2 + 4 + ⋯ + 2) helyre kerülhet,
2

47
 𝑛 𝑛
amíg a maradék ( 2 − 1) futó lehetséges elhelyezéseinek a száma ( 2 − 1) !. Tehát ebbe a

típusba tartozó esetek száma:

𝑛 𝑛 𝑛 𝑛+4
2 ∙ (2 + 4 + ⋯ + ) ∙ ( − 1) ! = ( ) ! ∙
2 2 2 4
A fehér futók összes elhelyezésének száma a két eset összege, vagyis:
𝑛
𝑛 ( )! 𝑛 𝑛+4 𝑛 𝑛+1
( − 1) ∙ 2 + ( ) ! ∙ = ( )! ∙
2 2! 2 4 2 2
Mivel a fekete mezőket ellenőrző futók is ennyiszer állíthatók fel függetlenül az előzőektől,
tehát az összes elhelyezések száma:
𝑛 𝑛+1 2
[( ) ! ∙ ]
2 2
A 8𝑥8-as sakktáblán az elhelyezések száma:
1082 = 11664
2.4.7. A 2.4.6. feladat megoldásával azonos gondolatmenettel belátható, hogy ebben az
esetben a fehér mezőkön álló futóknak a balról jobbra felfelé és a jobbról balra lefelé haladó
𝑛
középső átlók közül mindenképpen el kell foglalni azokat, amelyek vagy annál több mezőt
2

tartalmaznak. Az 𝑛 = 10 esetben ezeknek az átlóknak a közös része az alábbi ábrán lévő

alakzatot adja:

Két különböző típusú elhelyezést különböztetünk meg:

1. Minden futó a megjelölt részben helyezkedik el. A 2.4.6. feladat megoldása alapján:

48
 𝑛
𝑛 ( )!
( − 1) ∙ 2
2 2!
2. Egy futó nem a megjelölt tartományba esik. A 2.4.6. feladat megoldása alapján:
𝑛 𝑛−2 𝑛+2 𝑛−2 𝑛 𝑛+2 2
( − 1) ! ∙ [2 + 4 + ⋯ + + + + ⋯ + 4 + 2] = ( − 1) ! ∙ ( )
2 2 2 2 2 8
A fehér futók összes elhelyezésének száma a két eset összege, vagyis:
𝑛 𝑛2 + 𝑛 + 2
( − 1) ! ∙
2 4
Mivel a fekete mezőket ellenőrző futók is ennyiszer állíthatók fel függetlenül az előzőektől,
tehát az összes elhelyezések száma:
2
𝑛 𝑛2 + 𝑛 + 2
[( − 1) ! ∙ ]
2 4
A 10𝑥10-es sakktáblán az elhelyezések száma:
6722 = 451584
2.4.8. Osszuk fel a sakktábla mezőit az alábbi ábrán látható módon 18 csoportba:
2 10 3 11 4 12 5 13 6 14 7 15 8 16 9 17
10 2 11 3 12 4 13 5 14 6 15 7 16 8 17 9
1 11 2 12 3 13 4 14 5 15 6 16 7 17 8 18
11 1 12 2 13 3 14 4 15 5 16 6 17 7 18 8

Azok a mezők tartoznak egy csoportba, amelyekre ugyanazokat a számokat írtuk. A megadott
18 csoport közül semelyik kettőnek nincs közös eleme és a csoportok együttesen a sakktábla
minden mezőjét megadják. A csoportokat úgy választottuk meg, hogy ha két futót úgy
akarunk elhelyezni, hogy ne üssék egymást, akkor nem rakhatjuk őket azonos csoportba
tartozó mezőkre. Ebből a meggondolásból következik, hogy 19 futót nem tudunk elhelyezni a
kívánt módon, mivel akkor valamelyik csoportba két futó kerülne.
2.4.9. Ez 35-féleképpen lehetséges.

49
2.5.1. Mivel a fehér mezőn álló ló csak fekete mezőket tarthat ellenőrzés alatt és fordítva,
ezért 32 ló felállítható a sakktáblára a kívánt módon. Vagy a 32 fehér vagy a 32 fekete mezőn
állhatnak a lovak. Még bizonyítanunk kell, hogy 32-nél több már nem helyezhető el. Az
alábbi ábra szerint osszuk fel a sakktáblát 8 egybevágó 2𝑥4-es téglalapra.

Belátható, hogy egy téglalapban álló ló a téglalapnak pontosan egy mezőjét tudja ellenőrizni.
Ebből következik, hogy egy ilyen téglalapon belül legfeljebb 4 lovat lehet elhelyezni úgy,
hogy ezek egyike se üsse a másikat. Ezért azoknak a mezőknek a maximális száma,
amelyekre lovakat állíthatunk, nem lehet nagyobb 32-nél.
2.5.2. Páros számú lépés után a ló az eredetivel azonos színű mezőre lép. Forgassuk el a
sakktáblát 45°-kal és csak az eredetivel azonos színű mezőket tüntessük fel, illetve jelöljük
meg egy-egy a mező középpontjára tett ponttal. Azok a négyzetek, amelyekre a ló két lépéssel
eljuthat, az 1. ábrán látható. Ezek száma 33.

1. ábra
A 33 pont mindegyike egy hasonló ábra középpontjának fogható fel, amelynek pontjai a
következő két lépéssel elérhető négyzeteket jelzik. A megfelelő pontrendszereket mind a 33
pont köré felrajzolva, a 2. ábrán látható alakzatot kapjuk.

50
 2. ábra

Ez egy 92 = 81 pontból álló négyzetre és négy egyenként 7 + 5 = 12 pontból álló trapézra

bontható, vagyis összesen 81 + 4 ∙ 12 = 129 pontja van. A 2n lépésnek is hasonló alakzat
felel meg, csak ott a középső négyzet (4𝑛 + 1)2 pontból áll, a négy trapéz pedig egyenként
(4𝑛 − 1) + (4𝑛 − 3) + ⋯ + (2𝑛 + 1) = 3𝑛2 pontból. A pontok száma így összesen: 12𝑛2 +
(4𝑛 + 1)2 = 28𝑛2 + 8𝑛 + 1. Tehát a ló 2n lépéssel 28𝑛2 + 8𝑛 + 1 mezőre juthat el.
2.5.3. Egy lehetséges megoldás az alábbi ábrán látható. A mezők számozása a lépések
sorrendjét jelenti.

51
2.5.4. Egy lehetséges megoldás az alábbi ábrán látható. A mezők számozása a lépések
sorrendjét jelenti.

8 32 21 30 9 34 19 58 7

7 29 10 33 20 63 8 35 18

6 22 31 62 55 52 57 6 59

5 11 28 49 64 61 54 17 36

4 48 23 46 53 56 51 60 5

3 27 12 25 50 41 44 37 16

2 24 47 2 45 14 39 4 43

1 1 26 13 40 3 42 15 38

a b c d e f g h

2.5.5. Legyen a sakktábla helyesen színezve két színnel. Ekkor a ló egy lépéssel az egyik
színű mezőről másik színű mezőre kerül. Ezért ha a lépések sorrendjében megszámozzuk a
mezőket, akkor minden páros számú mező egyféle (pl. fekete), minden páratlan számú mező
pedig a másikféle (pl. fehér) színű lesz. Vagyis ha fordítva csináljuk és a páros számozású
mezőket feketére festjük, akkor a feladatban szereplő ábrákat kapjuk, azaz helyes színezést
kapunk.

8 32 21 30 9 34 19 58 7

7 29 10 33 20 63 8 35 18

6 22 31 62 55 52 57 6 59

5 11 28 49 64 61 54 17 36

4 48 23 46 53 56 51 60 5

3 27 12 25 50 41 44 37 16

2 24 47 2 45 14 39 4 43

1 1 26 13 40 3 42 15 38

a b c d e f g h

52
2.5.6. Nem lehetséges. Színezzük ki a sakktáblát helyesen két színnel és számozzuk meg a
mezőket a lépések sorrendjében. Az első 1-es, az utolsó 49-es számot kap, ezért megegyező
színűeknek kell lenniük. Azonban a helyes színezés értelmében két szomszédos mező,
különböző színűre van festve.
2.5.7. Színezzük ki a sakktáblát helyesen két színnel. Legyen a körrel jelölt mező fehér színű!
Ha végig lehetne járni a sakktáblát egyszer úgy, hogy először a körrel jelölt mezőre lépünk,
akkor a mezőket a lépések sorrendjében megszámozva, minden fehér mező páratlan számot
kapna. Ugyanis a ló minden lépés során színt kell, hogy váltson. Ebből az következne, hogy a
fehér mezők száma 25 lenne, azonban csak 24 van belőlük, ahogy az ábrán is látható.
2.5.8. A ló minden lépéssel mezőszínt vált. Ezért ha a kiindulásival azonos színű mezőre
kerül, akkor páros számú lépést kell, hogy megtegyen.
2.5.9. A 16 figura kiütéséhez legalább 16 lépés szükséges. Megmutatjuk, hogy alkalmas
elhelyezés esetén 16 lépés elegendő is. Elhelyezhetjük a lovat úgy is, hogy először c2-t üti,
majd a további sorrend: b4, d3, b2, c4, d2, b3, d4, e6, g7, f5, e7, g6, e5, f7, g5, vagy d4 után
f5, g7, e6, g5, f7, e5, g6. Azonban az is jó megoldás, ha először a b3-at, majd b4, d2, e7, f7,
g6, vagy g5. Az ábrán a c2-vel kezdődő és g5-ön végződő (illetve fordítva is igaz) megoldás
látható.

a b c d e f g h

53
2.5.10. Nevezzünk „szomszédosnak” két mezőt, ha az egyikről a másikra egy ló át tud ugrani.
Az ábrán látható, hogy minden mezőnek két szomszédja van, kivéve a középsőt, aminek egy
sincs. Így a középső mezőre egyáltalán nem tudunk eljutni, tehát ez számunkra érdektelen.
Rendezzük át a többi nyolc mezőt úgy, hogy a „szomszédosak” valóban szomszédosak
legyenek. Ezt elérhetjük például úgy, hogy a sarokmezőket a helyükön hagyjuk, a köztük
lévőket pedig tükrözzük a tábla középpontjára. Miből áll most egy lépés? Abból, hogy az
egyik figurával egy, most már valóban szomszédos mezőre lépünk, feltéve, hogy az üres.
Mivel a rendelkezésünkre álló körfolyosón a figurák nem tudják kikerülni egymást, útjuk
során a ciklikus sorrendjük nem változhat meg. Ez azt jelenti, hogy ha indulás előtt a bal felső
és jobb alsó lovakat egyessel, a másik kettőt kettessel jelöljük meg, akkor minden lépés után a
fehér egyes lovat az óramutató járásával megegyező irányban haladva fehér kettes, azt a
fekete egyes, végül a fekete kettes ló követi. Ennek alapján válaszolhatunk a feladat második
felére. Nem érhető el az a helyzet, amikor az azonos színű bábuk egy-egy átló két
végpontjában helyezkednek el, hiszen ekkor más volna a figurák ciklikus sorrendje.
Visszatérve a feladat első feléhez, megállapítható, hogy a kívánt helycseréhez 16 lépés
elegendő. Lépjenek a figurák egymás után egyet-egyet az óramutató járásával egyező
irányban, és ezt ismételjék meg háromszor. Ennél kevesebb lépés nem lenne elegendő amiatt,
hogy a bábuk ciklikus sorrendje változatlan. Ezért a feketék csak úgy cserélhetnek helyet a
fehérekkel, ha az egyesek az egyesekkel, a kettesek a kettesekkel cserélnek helyet. Ehhez
pedig mindegyik figurának legalább négy lépést kell tennie.
2.5.11. Nem lehetséges.
2.5.12. Nem lehetséges.
2.5.13. Nem lehetséges.

54
3.1. A dámajáték szabályai szerint a figurák a fekete mezőkön állnak és az egyik akkor üti a
másikat, ha az azzal szomszédos mezőről a figurát átugorva az azzal ellenkező oldalról
szomszédos fekete mezőre lép.

○
●

Ha viszont a figura eléri a tábla utolsó sorát, akkor dámává változik és üti az összes, vele egy
átlóban álló figurát, kivéve a szóban forgó egy vagy két átló másik végén állókat. Ezért úgy
tekintjük, hogy a kiindulási helyzethez viszonyítva az első hét sorba csak közönséges figurák,
míg az utolsó sorba csak dámák helyezhetők. A feladat megoldását az teszi nehézzé, hogy a
fehér figura különböző helyzeteihez a feketének más- más számú olyan helyzete tartozik,
amelyben azt a fehér üti. Ha például a fehér figura az a1-es mezőn áll, akkor csak egy olyan
helyzete van a feketének, amelyben őt a fehér üti. Ha viszont a fehér figura a c3-as mezőre
kerül, akkor az említett tulajdonságú helyek száma már 4. Ha a fehér figura például a h8-as
mezőre került és dámává vált, akkor 6 olyan mező van, amelyre a fekete figurát téve a fehér
ütni fogja. A legegyszerűbb az az eljárás, amikor a fehér figura minden helyzetére
összeszámoljuk a fekete figura elhelyezésére megfelelő mezőket és ezeket összeadjuk.

5 5 5 6
1 2 2 1
2 4 4 2
2 4 4 2
2 4 4 2
2 4 4 2
1 2 2 1
1 2 2 1

55
A fenti ábrán látható az egyes fekete mezőkön a megfelelő lehetőségek száma. Ezek összege
87. Ugyanennyi az olyan elhelyezések száma is, amelyeknél a fekete figura üti a fehéret. Az
olyan helyzetek száma, amelyekben mindkét figura üti a másikat, ettől kevesebb. Ha például a
fehér figura a tábla szélén áll, akkor nem üthető. Ezért a tábla szélén lévő mezőkhöz a 0 szám
tartozik. Hasonlóan meghatározhatjuk a többi fekete mezőhöz tartozó számokat is. Ezek azt
jelentik, hogy a fehér figurát a vizsgált mezőre téve, a fekete figura hányféleképpen
helyezhető el úgy, hogy a két figura kölcsönösen üsse egymást. Az eredményt az alábbi ábra
tartalmazza:

0 0 0 0
0 2 2 1
2 4 4 0
0 4 4 0
2 4 4 2
0 4 4 2
1 2 2 0
0 0 0 0

Az itt szereplő számok összege 50, tehát ennyi az utóbbi tulajdonságú elhelyezések száma.
Határozzuk meg most az olyan elhelyezések számát, amelyeknél egyik figura sem üti a
másikat. Először is határozzuk meg a fekete és fehér figura összes elhelyezési lehetőségének
számát minden megkötés nélkül. A fekete figurát a 32 mező bármelyikére tehetjük. A fekete
figura számára csak 31 lehetőség marad. Így a szorzási szabály szerint 32 ∙ 31 = 992-
féleképpen tehetjük le a két figurát. Az előbbiek szerint a 992 elhelyezésből 87 olyan van,
amelynél a fekete figura üti a fehéret és ugyancsak 87, amikor a fehér üti a feketét. Tehát 174
elhelyezés tiltott. A tiltott lehetőségek száma ennél kevesebb, mert vannak olyanok,
amelyeket kétszer számoltunk. A kétszer számított lehetőségek azok, amelyekben mindkét
figura üti a másikat, azaz 50. Vagyis az olyan elhelyezések száma, amelyeknél egyik figura
sem üti a másikat:
992 − 174 + 50 = 868
3.2. Jelöljünk ki m mezőt a fehér, n mezőt a fekete figurák számára. A 15 fehér és 15 fekete
14 14
figurát (𝑚−1 ), illetve (𝑛−1 )-féleképpen helyezhetjük el az m, illetve n mezőn úgy, hogy azok

56
mindegyikén álljon legalább egy. Az m, illetve n mezőt 𝑃(𝑚, 𝑛, 24 − 𝑚 − 𝑛)- féleképpen
választhatjuk ki. Így a figurákat az alábbi képlet szerinti számban állíthatjuk fel:
14 14
∑ 𝑃(𝑚, 𝑛, 24 − 𝑚 − 𝑛) ( )( )
𝑚−1 𝑛−1
𝑚,𝑛

Az összegzés az m és n változók azon értékeire vonatkoznak, amelyekre az alábbiak

teljesülnek:
1 ≤ 𝑚 ≤ 15, 1 ≤ 𝑛 ≤ 15, 𝑚 + 𝑛 ≤ 24
3.3. Soroljuk négyes csoportokba, az egymásba, forgatással átmenő mezőket. A feltétel
szerint öt ilyen csoportot kell kiválasztanunk a figurák számára, ami (16
5
) = 4368 -féleképpen
történhet.
3.4. Az adott elhelyezések száma:
32
( ) = 64512240
10
3.5. A megoldás hasonló a 3.4. feladatéhoz. A megengedett mezők száma a felére csökkent,
ezért az adott elhelyezések száma:
16
( ) = 8008
10
3.6. A tábla egyik felére teljesen szabadon állíthatunk 6 fehér és 6 fekete figurát, ezek
helyzete viszont már egyértelműen meghatározza a többi 12 figuráét. A lehetőségek száma:
16!
𝑃(6,6,4) = = 1681680
6! 6! 4!
3.7. A egyik felén válasszunk a 16 fekete mező közül 12-t, és állítsunk ezek mindegyikére
vagy egy fehér, vagy egy fekete figurát. Ez a többi 12 figura helyzetét egyértelműen
meghatározza. A mezőket (16
12
), a rajtuk álló figurák színét 212 - féleképpen választhatjuk meg.
Tehát összesen a lehetőségek száma:
16
212 ∙ ( ) = 7454720
12
3.8. A figurák helyzetét egyértelműen meghatározza az első sor első hét mezőjén álló öt
figura elhelyezkedése. Ezek száma:
7
( ) = 21
5
3.9. A lehetséges elhelyezéseket két csoportra oszthatjuk aszerint, hogy kerül-e figura a
sarokmezőkre, vagy sem. Ha igen, akkor az első sorban és az első oszlopban még 8 figurát
kell elhelyeznünk a 12 szabadon maradt mezőn, amit (12
8
) = 495-féleképpen tehetünk meg.

57
Ha viszont a sarokmezőkre nem kerül fogura, akkor ugyanezen a 12 mezőn 10 figurát kell
elhelyeznünk, amit (12
10
) = 66-féleképpen tehetünk meg. Így a végeredmény:495 + 66 = 561
4.1.

8 1 6
3 5 7
4 9 2

A feladat megoldása során több kérdésre is meg kell találni a helyes választ. Mennyi a
számok összege, melyik kerüljön középre, milyen párokat képezhetünk, hány megoldása van?
Ha az 1,2, … ,8,9 számjegyeket úgy állítjuk párba, hogy az elsőt az utolsóval, a
másodikat az utolsó előttivel, és így tovább (1 − 9, 2 − 8, 3 − 7, 4 − 6), akkor az 5-nek nincs
párja. Tehát ennek kell középen lennie. Ehhez bármelyik párt hozzáadva az összeg 15 lesz.
Létezik egy algoritmus, ami tetszőleges páratlan 𝑛𝑥𝑛-es bűvös négyzetre igaz:
1. A felső sor középső mezőjébe kerül az első elem.
2. Jobbra fel átlósan haladunk. Ha az ábrán kívülre kerülünk, akkor a túloldali mezőbe írjuk.
3. Ha olyan helyre érünk, ahol már van egy szám, akkor a legutóbb leírt szám alá írjuk.
9 2
8 1 6 8
3 5 7 3
4 9 2

4.2.Látható, hogy a példában 2 hatványai szerepelnek. A jó képességű tanulók rájöhetnek úgy

is, hogy azonos alapú hatványok szorzásáról van szó, tehát az 𝑎𝑛 ∙ 𝑎𝑚 = 𝑎𝑛+𝑚 alapján az
előzőekben ismertetett eljárással megoldható. A szorzat: 212 = 4096.

27 20 25 128 1 32

22 24 26 4 16 64

23 28 21 8 256 2

4.3.A következő kérdések merülnek fel:

1.Milyen különböző oldalú négyzetek vannak?
2.Melyiket hányféleképpen tudjuk eltolni, vízszintesen, ill. függőlegesen?

58
 3.Összesen mennyi van?
Az 1𝑥1-es négyzetből 8 ∙ 8 = 64 darab van. Ha a bal felső sarokban kiválasztunk egy
2𝑥2-es négyzetet, azt hétszer tudjuk jobbra, ill. lefelé is eltolni 1 egységgel. Azaz 7 ∙ 7 =
49darab ilyen van. A 3𝑥3-as négyzetet hatszor tolhatjuk jobbra, ill. lefelé, vagyis 6 ∙ 6 = 36
darab van.
Ezt a gondolatot folytatva, az eredmény:
1 + 4 + 9 + 16 + 25 + 36 + 49 + 64 = 204
A megoldást általánosíthatjuk egy 𝑛𝑥𝑛-es sakktáblára is:
𝑛(𝑛 + 1)(2𝑛 + 1)
12 + 22 + ⋯ + 𝑛2 =
6
A képletet teljes indukciós bizonyítással igazolhatjuk is.
Bizonyítás:
1. 𝑛 = 1 esetén igaz:
1(1 + 1)(2 + 1)
1=
6
2. Tegyük fel, hogy 𝑛 = 𝑘 esetén igaz:
𝑛(𝑛 + 1)(2𝑛 + 1)
12 + 22 + ⋯ + 𝑛2 =
6
3. Lássuk be, hogy 𝑛 = 𝑘 + 1-re is igaz:
𝑛(𝑛 + 1)(2𝑛 + 1)
12 + 22 + ⋯ + 𝑛2 + (𝑛 + 1)2 = + (𝑛 + 1)2 =
6
𝑛(𝑛 + 1)(2𝑛 + 1) + 6(𝑛 + 1)2 (𝑛 + 1)[𝑛(2𝑛 + 1) + 6(𝑛 + 1)]
= = =
6 6
(𝑛 + 1)(2𝑛2 + 7𝑛 + 6) (𝑛 + 1)(𝑛 + 2)(2𝑛 + 3)
= =
6 6
Tehát igaz az állítás.
4.4.Erre a feladatra nézzünk meg három megoldást is:
1. Legyen a téglalap vízszintes oldala 𝑚 egység, a függőleges 𝑛 egység. Ezeket
nevezzük (𝑚, 𝑛) típusúnak, ahol 1 ≤ 𝑚 ≤ 8. illetve 1 ≤ 𝑛 ≤ 8 és 𝑚 ≠ 𝑛. Belátható, hogy az
(𝑚, 𝑛) típusú téglalapok száma (9 − 𝑚)(9 − 𝑛). Tehát az összes ilyen téglalapok száma:
(1, 𝑛) → 8(1 + 2 + 3 + 4 + 5 + 6 + 7) = 8 ∙ 28 = 224
(2, 𝑛) → 7(1 + 2 + 3 + 4 + 5 + 6 + 8) = 7 ∙ 29 = 203
(3, 𝑛) → 6(1 + 2 + 3 + 4 + 5 + 7 + 8) = 6 ∙ 30 = 180
(4, 𝑛) → 5(1 + 2 + 3 + 4 + 6 + 7 + 8) = 5 ∙ 31 = 155
(5, 𝑛) → 4(1 + 2 + 3 + 5 + 6 + 7 + 8) = 4 ∙ 32 = 128

59
(6, 𝑛) → 3(1 + 2 + 4 + 5 + 6 + 7 + 8) = 3 ∙ 33 = 99
(7, 𝑛) → 2(1 + 3 + 4 + 5 + 6 + 7 + 8) = 2 ∙ 34 = 68
(8, 𝑛) → 1(2 + 3 + 4 + 5 + 6 + 7 + 8) = 1 ∙ 35 = 35

Ezeket összeadva, az eredmény: 1092 darab.

2.Úgy is megkaphatjuk az eredményt, ha az összes téglalapból kivonjuk a négyzetek
számát. Az előző gondolatmenetet alkalmazzuk úgy, hogy 𝑚 = 𝑛 is lehetséges.
Ekkor a következőket kapjuk:
(1, 𝑛) → 8(1 + 2 + 3 + 4 + 5 + 6 + 7 + 8) = 8 ∙ 36
(2, 𝑛) → 7(1 + 2 + 3 + 4 + 5 + 6 + 7 + 8) = 7 ∙ 36
.
.
.
(8, 𝑛) → 1(1 + 2 + 3 + 4 + 5 + 6 + 7 + 8) = 1 ∙ 36
Tehát a téglalapok száma 362 = 1296. Ebből kivonva a 204 darab négyzetet, kapjuk
az eredményt: 1092.
3.

A sakktáblán látható 81 rácspont közül válasszunk ki egy tetszőleges P pontot. Ez egy

téglalap egyik átlójának a végpontja. Legyen egy másik pont a Q. A P ponthoz nem
választhatunk olyan Q pontot, amely a P sorában vagy oszlopában van. A P pontot 81-
féleképpen, a Q pontot 81 − 17 = 64 féleképpen választhatjuk. A lehetséges átlók száma
[81(81 − 17)]: 2, mert minden átlót kétszer számoltunk. Mivel minden téglalapnak két átlója
van, ezért a téglalapok száma az átlók fele. Tehát 1296. Ha ebből levonjuk a 204 darab
négyzetet, megkapjuk az 1092 téglalapot.
4.5.Az első lépcsőre egyféleképpen, a másodikra kétféleképpen léphet. A harmadikra vagy az
elsőről, vagy a másodikról, vagyis összesen háromféleképpen. Folytatva a gondolatmenetet
belátható, hogy egy bizonyos lépcsőre történő lépések számát az alatta lévő kettő összege
adja. Ez pedig a Fibonacci-sorozat rekurzív megadási módja: 𝑓𝑛 = 𝑓𝑛−1 + 𝑓𝑛−2

60
A sorozat elemei:1,2,3,5,8,13,21,34,55. Tehát a király 55-féleképpen mehet a jobb felső
sarokba.
Erre a feladatra adhatunk kombinatorikai megoldást is. A király az út megtételére az
alábbiakból választhat:
egyes lépés: 9,7,5,3,1
kettes lépés: 0,1,2,3,4
Ezt kiszámolhatjuk kilenc elem különböző kombinációjaként, kettes lépések szerint:

9 8 7 6 5
( ) + ( ) + ( ) + ( ) + ( ) = 1 + 8 + 21 + 20 + 5 = 55
0 1 2 3 4

A gondolatmenetet folytathatjuk a Fibonacci-sorozat és a Pascal-háromszög

kapcsolatának a bemutatásával. Az 𝑓1 = 𝑓2 = 1 kezdőelemekkel és az 𝑓𝑛 = 𝑓𝑛−1 + 𝑓𝑛−2
rekurzív formulával megadott sorozatot Fibonacci-sorozatnak nevezzük.
Végezzük el a sorozat 𝑛-edik elemének felbontását a definíció alapján:
𝑓𝑛 = 𝑓𝑛−1 + 𝑓𝑛−2 = 𝑓𝑛−2 + 𝑓𝑛−3 + 𝑓𝑛−3 + 𝑓𝑛−4 = 𝑓𝑛−2 + 2𝑓𝑛−3 + 𝑓𝑛−4 =
= 𝑓𝑛−3 + 𝑓𝑛−4 + 2𝑓𝑛−4 + 2𝑓𝑛−5 + 𝑓𝑛−5 + 𝑓𝑛−6 = 𝑓𝑛−3 + 3𝑓𝑛−4 + 3𝑓𝑛−5 + 𝑓𝑛−6
A felbontást folytatva látható, hogy az együtthatók a Pascal-háromszög elemei. A 𝑘-adik
felbontásban a Pascal-háromszög 𝑘-adik sora szerepel, azaz
𝑘
𝑘 𝑘 𝑘 𝑘 𝑘
𝑓𝑛 = ( ) ∗ 𝑓𝑛−𝑘 + ( ) ∗ 𝑓𝑛−𝑘−1 + ( ) ∗ 𝑓𝑛−𝑘−2 + ⋯ + ( ) ∗ 𝑓𝑛−2𝑘 = ∑ ( ) 𝑓𝑛−𝑘−𝑖
0 1 2 𝑘 𝑖
𝑖=0

Ahol 𝑘 a felbontás sorszáma és az 𝑛 felének egész részére igaz az alábbi reláció:

𝑛
𝑘≤[ ]
2
Ezt az összefüggést 𝑘-ra teljes indukcióval bizonyíthatjuk.
1. 𝑘 = 1 esetén igaz
2. Tegyük fel hogy 𝑘-ra igaz:
𝑘
𝑘
𝑓𝑛 = ∑ ( ) 𝑓𝑛−𝑘−𝑖
𝑖
𝑖=0

3. Lássuk be, hogy 𝑘 + 1-re is igaz!

Fejtsük ki az indukciós feltevést a definíció alapján.
𝑘
𝑘 𝑘 𝑘 𝑘 𝑘
𝑓𝑛 = ∑ ( ) 𝑓𝑛−𝑘−𝑖 = ( ) 𝑓𝑛−𝑘 + ( ) 𝑓𝑛−𝑘−1 + ( ) 𝑓𝑛−𝑘−2 + ⋯ + ( ) 𝑓𝑛−2𝑘 =
𝑖 0 1 2 𝑘
𝑖=0

61
 𝑘 𝑘 𝑘
= ( ) (𝑓𝑛−𝑘−1 + 𝑓𝑛−𝑘−2 ) + ( ) (𝑓𝑛−𝑘−2 + 𝑓𝑛−𝑘−3 ) + ⋯ + ( ) (𝑓𝑛−2𝑘−1 + 𝑓𝑛−2𝑘−2 ) =
0 1 𝑘
𝑘 𝑘 𝑘 𝑘
= ( ) 𝑓𝑛−𝑘−1 + ( ) 𝑓𝑛−𝑘−2 + ( ) 𝑓𝑛−𝑘−2 + ( ) 𝑓𝑛−𝑘−3 +
0 0 1 1
𝑘 𝑘 𝑘 𝑘
+ ( ) 𝑓𝑛−𝑘−3 + ( ) 𝑓𝑛−𝑘−4 + ⋯ + ( ) 𝑓𝑛−2𝑘−1 + ( ) 𝑓𝑛−2𝑘−2 =
2 2 𝑘 𝑘
𝑘 𝑘 𝑘 𝑘 𝑘
= ( ) 𝑓𝑛−𝑘−1 + 𝑓𝑛−𝑘−2 [( ) + ( )] +𝑓𝑛−𝑘−3 [( ) + ( )] + ⋯ +
0 0 1 1 2
𝑘 𝑘 𝑘
+𝑓𝑛−2𝑘−1 [( ) + ( )] +𝑓𝑛−2𝑘−2 ( ) =
𝑘−1 𝑘 𝑘
Beírva a binomiális együtthatókra igaz két összefüggést:
𝑘 𝑘+1 𝑘 𝑘+1
( )=( )=( )=( )=1
0 0 𝑘 𝑘+1
𝑘 𝑘 𝑘+1
( )+( )=( )
𝑖 𝑖+1 𝑖+1
A következőt kapjuk:
𝑘+1 𝑘+1 𝑘+1
( ) 𝑓𝑛−𝑘−1 + ( ) 𝑓𝑛−𝑘−2 + ( ) 𝑓𝑛−𝑘−3 + ⋯ +
0 1 2
𝑘+1
𝑘+1 𝑘+1 𝑘+1
+( ) 𝑓𝑛−2𝑘−1 + ( ) 𝑓𝑛−2𝑘−2 = ∑ ( ) 𝑓𝑛−(𝑘+1)−𝑖
𝑘 𝑘+1 𝑖
𝑖=0

Tehát igaz az állítás.

Ha a Pascal-háromszög elemeit megfelelő módon adjuk össze, akkor a Fibonacci-
sorozat elemeit kapjuk. Az ábrán lévő számokat a nyilak mentén adjuk össze!

Ekkor a következő sorozatot kapjuk:

0
𝑓1 = ( ) = 1
0
1
𝑓2 = ( ) = 1
0

62
 2 1
𝑓3 = ( ) + ( ) = 2
0 1
3 2
𝑓4 = ( ) + ( ) = 3
0 1
4 3 2
𝑓5 = ( ) + ( ) + ( ) = 5
0 1 2
5 4 3
𝑓6 = ( ) + ( ) + ( ) = 8
0 1 2
6 5 4 3
𝑓7 = ( ) + ( ) + ( ) + ( ) = 13
0 1 2 3
.
.
.

4.6.

17 24 1 8 15
23 5 7 14 16
4 6 13 20 22
10 12 19 21 3
11 18 25 2 9

Az összeg 65. A fenti ábrát még lehet tükrözni és forgatni.

4.7. Felhasználunk két segédtáblázatot. Az elsőnél a bal felső sarokból haladunk növekvő, a
másodiknál csökkenő sorrendben.

1 2 3 4 16 15 14 13
5 6 7 8 12 11 10 9
9 10 11 12 8 7 6 5
13 14 15 16 4 3 2 1

Meghúzzuk a két átlót. Az 1. segédtáblázatból beírjuk azokat a számokat, amelyek át vannak

húzva, a másodikból pedig azokat, amelyek nincsenek áthúzva.

1 15 14 4
12 6 7 9
8 10 11 5
13 3 2 16

63
4.8.

Egyik lehetséges megoldáshoz a fenti táblázatot használjuk.

1 2 3 4 5 6 7 8 1 58 6 61 60 3 63 8
9 10 11 12 13 14 15 16 16 10 51 52 13 54 15 49
17 18 19 20 21 22 23 24 41 23 19 45 44 22 42 24
25 26 27 28 29 30 31 32 40 31 38 28 29 35 26 33
33 34 35 36 37 38 39 40 32 34 30 36 37 27 39 25
41 42 43 44 45 46 47 48 17 47 43 21 20 46 18 48
49 50 51 52 53 54 55 56 56 50 14 12 53 11 55 9
57 58 59 60 61 62 63 64 57 7 59 5 4 62 2 64

A bal felső négyzetből indulva beírjuk az 1,2,3, … ,64 számokat. Az x jelű mezőben
lévő számokat tükrözzük az x tengelyre, az y mezőben lévőket az y tengelyre, az o jelű
mezőket az origóra. A helyes megoldás a jobb oldali táblázatban látható.
4.9. A sakktábla bármelyik mezőjéről bármelyik másikra eljuthatunk legfeljebb 2𝑛 − 2
lépésben úgy, hogy minden lépésben egy mezőről valamelyik szomszédjára lépünk. Mivel a
szomszédos mezőkbe írt számok különbsége legfeljebb 1, így a táblázatba írt számok
maximumának és minimumának különbsége legfeljebb 2𝑛 − 2. Ez azt jelenti, hogy hogy a
sakktáblán legfeljebb 2𝑛 − 1 különböző szám szerepel. Ebből következik, hogy a sakktáblára
𝑛2
írt 𝑛2 darab szám között van olyan, amelyik legalább [2𝑛−1] helyen szerepel. Mivel azonban:
𝑛2 𝑛2 𝑛 𝑛2 𝑛 𝑛
> 2𝑛 = 2, így [2𝑛−1] ≥ [ 2]. Van tehát olyan szám, amiből legalább [ 2] darab szerepel a
2𝑛−1

sakktáblán.

64
4.10. A feladatot kétféleképpen is lehet értelmezni:
1. Az oszlopokban illetve a sorokban álló számok összegének kell különbözőnek lennie, de
megengedhetők egyenlő sor és oszlopösszegek. Minden n-re létezik megfelelő táblázat. Egy
lehetőség például: Írjunk a táblázat egyik átlójának minden mezőjébe, és az átlók felett lévő
mezőkbe (+1)-et, az átló alatt álló mezőkbe pedig (−1)-et. Az alábbi ábrán ez 𝑛 = 5 eset
látható:

1 1 1 1 1

-1 1 1 1 1

-1 -1 1 1 1

-1 -1 -1 1 1

-1 -1 -1 -1 1

Ekkor bármely két sorban különböző számú (+1)-es, illetve (−1)-es szerepel, és
ugyanez igaz az oszlopokra is. Így sem a sor, sem pedig az oszlopösszegek között nincsenek
egyenlő számok.
2. Mind a 2𝑛 darab összegnek különbözőnek kell lennie. Semmilyen n-re sem létezik
megfelelő kitöltés. A lehetséges összegek száma ugyanis 𝑛 + 1 és ez csak akkor legalább 2n,
ha 𝑛 = 1, ekkor viszont az egyetlen sor és oszlop egyetlen szám, így a két összeg most is
egyenlő.
4.11. Tekintsük a sakktábla egy tetszőleges számozását és helyezzünk el egy királyt azon a
mezőn, amelyik az 1-es számot kapta. (Azért a királyt, mert ez egy lépésben szomszédos
mezőkre léphet.) Bárhol is áll a király, legfeljebb 7 lépésben a sakktábla akármelyik mezőjére,
így a 64-es számúra is eljuthat. Az útja során megtett távolságok összege akkor legalább 63,
így a király legalább egy alkalommal 9-et lépett, mert 7 ∙ 8 = 56. Ez azt jelenti, hogy
bárhogyan is számozzuk meg a sakktáblát, van olyan két szomszédos mező, amelyek
távolsága legalább 9, a keresett szám így legalább 8. Azt viszont könnyű belátni, hogy a
keresett szám éppen a 8. Ha ugyanis „folyamatosan” számozzuk meg a sakktáblát, vagyis az
n-edik sor k-adik mezőjére az (𝑛 − 1) ∙ 8 + 𝑘 számot írjuk, akkor a szomszédos mezők
távolsága 1,8,7 vagy pedig 9 lehet. Van tehát olyan számozás, amikor nem lép fel 9-nél
nagyobb távolság a szomszédos mezők között.

65
4.12. Az adott számok közül a legkisebb az 1, amelyik csak a táblázat valamelyik sarkába
kerülhet, amíg a 2 valamelyik ezzel szomszédos, vele egy sorban, vagy egy oszlopban álló
mezőre. Ennek megfelelően az 12,3, ⋯ , 𝑛 számok a táblázat valamelyik szélső sorában, vagy
oszlopában helyezkednek el. A többi szám közül 𝑛 + 1 a legkisebb, ennek az 1-es mellé kell
kerülnie. A gondolatmenetet hasonlóan folytatva láthatjuk, hogy minden szám helyzete
egyértelműen meghatározott. A legelsőnek beírandó 1-es számára négyféleképpen
választhatunk a négy sarok közül, majd a 2-est kétféleképpen írhatjuk mellé, így a táblázat
nyolcféleképpen tölthető ki.
4.13. A megoldást az alábbi ábra segítségével kövessük végig:

● ○
○ ●
○ ●
● ○
○ ●
● ○
● ○
○ ●
Induljunk ki valamelyik kijelölt mezőről. Haladjunk vízszintesen az ugyanazon sorban kijelölt
másik mezőig, folytassuk az utat függőlegesen az ugyanazon oszlopban elhelyezkedő másik
kijelölt mezőig. Haladjunk így tovább váltakozva vízszintes és függőleges irányban.
Továbbhaladás közben előbb- utóbb az út során már érintett mezőhöz kell érkeznünk. Ez a
mező csak az út kiindulópontja lehet, mert ha más M mező volna, akkor ennek első
érintésekor az odavezető AM és onnan tovább vezető MB útszakasz, valamint a második
érintéskor odavezető CM útszakasz három különböző A,B,C mezőt adna. Ezek mindegyike
vagy ugyanabban a sorban, vagy ugyanabban az oszlopban van, mint az M mező. Ez azonban
nem lehetséges, mert M sorában és oszlopában csak egy-egy további kijelölt mező található.
Az így záródó út páros számú mezőt érint, mert az út váltakozva vízszintes és függőleges
szakaszokból áll. Az út során érintett minden második mezőre fehér bábut, a többire fekete
bábut állítva megállapíthatjuk, hogy minden olyan sorban és oszlopban, amelyen, az út során

66
elmozdultunk, éppen egy fehér és egy fekete bábu áll. Ha nem minden sor és oszlop szerepel
ebben a megállapításban, vagyis ha az út nem minden kijelölt mezőt érintett, akkor a nem
érintett mezők valamelyikéből kiindulva, ugyanolyan előírással újabb záródó úthoz jutunk.
Ennek során az érintett mezőkre váltakozva fehér és fekete bábukat állítva újabb sorokba és
oszlopokba kerül 1-1 fehér és fekete bábu. A második út nem mehet át az első során érintett
mezőn, mert egy ilyenre csak a vele egy sorban, vagy egy oszlopban lévő mezőről
érkezhetnénk, de azokon már az első út áthaladt. Ha szükséges, akkor tovább ismételhetjük
ezt az eljárást, amíg nem állítottunk minden sorba és oszlopba 1-1 fehér és fekete bábut.
4.14. Válasszunk ki tetszés szerint kettőt az oszlopok közül, és az elsőre állítsunk képzeletben
10 lányt, a másodikra 10 fiút. Adjunk a kezükbe egy-egy táblát, melyre ráírjuk azt a számot,
ami a megfelelő négyzetben a sorok rendezése után állt. Ekkor mind a 10 párban a lány száma
kisebb a vele egy sorban álló fiú számánál. A feladat kérdése azt jelenti, hogy így marad-e ez,
ha a lányok és a fiúk külön-külön nagyság szerint rendeződnek. Megkérjük őket, hogy amíg a
lányok nagyság szerint el nem rendeződnek, minden fiú maradjon az eredeti párja mellett.
Vegyünk ezután két fiút, Andrást és Bélát, akiknek még helyet kell cserélniük. András párja
legyen Cecil, Béláé pedig Dóra, és jelöljük őket a nevük kezdőbetűjével. Ha Cecil Dóra előtt
áll, akkor 𝐶 < 𝐷, és természetesen 𝐶 < 𝐴, 𝐷 < 𝐵. Ha Andrásnak és Bélának helyet kell
cserélnie, akkor 𝐴 > 𝐵, így 𝐵 > 𝐷 miatt 𝐴 > 𝐷 és 𝐶 < 𝐷 miatt 𝐶 < 𝐵. Vagyis a fiúk
helycseréje után keletkező András-Dóra, Béla-Cecil párokban is a lányok száma kisebb.
Mivel a számok nagyság szerinti átrendezése mindig elérhető megfelelő párok egymás utáni
cseréjével, ezért a sorok rendezettsége nem romlik el.
4.15. Az egyik lehetséges megoldás az alábbi ábrán látható:

4.16. Az egyik lehetséges megoldás az alábbi ábrán látható:

67
4.17. A szabadulás útvonalát az alábbi ábra mutatja:

68
4.18. A megoldást a következő lépések alapján kaphatjuk meg:
1. Az egymás mellet álló egyenlő számok közé egyenes szakaszokat húzunk. A szimmetria
miatt a szakaszokat még három másik helyen is bejelöljük.

3 1 1

3 4

1 4 2

3 3

4 2 2

2. A középső négy négyzetet meg kell osztani a négy alakzat között, ezért el kell őket
választani egymástól. Az alakzatok még hiányzó oldalait annak figyelembevételével
kereshetjük meg, hogy a sarkoknak mind különböző alakzatokhoz kell tartozniuk. Továbbá az
1,2,3,4 számoknak minden alakzatban szerepelnie kell. A megoldás az alábbi ábrán látható.

3 1 1

3 4

1 4 2

3 3

4 2 2

69
4.19. A sakktáblán négy olyan sor és oszlop található, amelyben négy fehér mező van, és
három olyan sor és oszlop, amelyben a fehér mezők száma három. Így az adott négyzetet egy
negyedrendű és egy harmadrendű bűvös négyzet soraiból és oszlopaiból összerakhatjuk úgy,
hogy váltakozva használjuk fel a két négyzet sorait, illetve oszlopait.

30 44 43 33
49 54 47
41 35 36 31
48 50 52
37 39 40 34
53 46 51
42 32 31 45

A harmadrendű négyzetben ugyan kevesebb mező van, mint a negyedrendűben, de

állandójának ugyanakkorának kell lennie. Így a harmadrendűbe kell a kilenc legnagyobb
számot tenni. Miután a két bűvös négyzetet elkészítettük, egyesítjük őket. A megoldás az
alábbi ábrán látható:

30 44 43 33

49 54 47

41 35 36 38

48 50 52

37 39 40 34

53 46 51

42 32 31 45

4.20. A feltétel szerint az 1-től 101-ig terjedő számok bármelyikét minden sorban pontosan
egyszer, így összesen pontosan 101-szer írtuk le. A táblázat szimmetriájából következik, hogy
a szóban forgó átlón kívül eső mezőkön együttvéve minden szám páros sokszor fordul elő.
Így ebben az átlóban a 101 szám mindegyike páratlan sokszor, tehát legalább egyszer
szerepel. Mivel ez az átló éppen 101 mezőt tartalmaz, mind a 101 szám csak úgy fér el itt, ha
egyikük sem fordul elő egynél többször. Tehát igaz az állítás.

70
4.21. A lehetséges sor, illetve oszlopösszegek hét darab szám. Ezek a −3, −2, −1,0,1,2,3
közül kerülhetnek ki. Ha a hat összeg között nincsenek egyenlők, akkor a felsorolt hét szám
közül pontosan egy nem szerepel. Jelöljük ezt a hiányzó számot h-val. A sorok összege
ugyanannyi, mint az oszlopösszegeké, mert mindkét esetben a táblázatba írt kilenc darab
számot adjuk össze. Emiatt a szóban forgó hat összeg összege páros, tehát h-nak párosnak kell
lennie. Ebből következik, hogy a 3és a (– 3) is szerepel az összegek között. A 3 három darab
1-es, a (– 3) pedig három darab (– 1) összegeként állhat csak elő. Ez a három- három szám
vagy egy-egy sorban, vagy pedig egy-egy oszlopban szerepel a táblázatban. Tegyük fel, hogy
egy-egy sorban vannak. Ekkor a táblázat harmadik sorában mindhárom szám különböző, mert
egyébként volna két egyenlő oszlopösszeg. A harmadik sorban álló számok így valamilyen
sorrendben a (– 1), az 1 és a 0. Abban az oszlopban, ahol ez a 0 áll, szintén (– 1) és 1 a másik
két szám. Tehát találtunk olyan sort és oszlopot, amelyben egyforma, 0 összegű számok
állnak. Bárhogyan töltjük is ki tehát a táblázatot, a hat összeg között mindig vannak egyenlők.
4.22. Vágjuk szét a betűket tartalmazó négyzetet 16 kis négyzetre, és számoljuk meg az t,
hogy ezek közül hányféleképpen színezhetünk 8-at feketére. Tegyük fel, hogy a bal felsőt
feketére festettük. Ebben az esetben az első oszlop és az első sor másik három négyzete közül
még egymástól függetlenül szabadon választhatunk egyet-egyet. Tegyük fel, hogy az első
lehetőséget választjuk mindkét esetben. Ezután a második sor második négyzetét vagy
festjük, vagy nem. Ha festjük, akkor a további színezés már egyértelmű. ha nem festjük,
akkor a második sorból és második oszlopból még szabadon választhatunk egyet-egyet a
maradék két négyzet közül, és a helyzet csak ezután válik egyértelművé. Az összes lehetőség
száma:
2 ∙ 3 ∙ 3(1 + 2 ∙ 2) = 90
4.23. Illesszük össze a táblázat két végét úgy, hogy oszlopai egy hengerpalást alkotóival
legyenek párhuzamosak. A hengerpalástot bármely oszlop mentén felvágva ismét egy 𝑛𝑥𝑛-es
táblázatot kapunk. A táblázatnak ez a transzformációja csak az oszlopok sorrendjét változtatja
meg, az oszlopokon belül az egyes elemek helyzete változatlan. Vágjuk fel a hengert az
360°
1. ,2. , ⋯ , 𝑛-dik oszlop mentén. Minden újabb felvágáshoz szöggel történő elforgatást kell
𝑛

végeznünk. Ebből következik, hogy nincs olyan oszlop, amelynek helyzete azonos volna az
így kapott n darab különböző táblázat közül valamelyik kettőben. Mivel az oszlopok
sorrendje egyértelműen meghatározza, hogy mely elemek állnak a jobb felső sarokból a bal
alsó sarokba vezető átló mentén, így n darab különböző főátlót kapunk, amelyek közül
semelyik kettőnek nincs közös eleme. Az 𝑛2 darab szám mindegyike pontosan egyszer

71
szerepel a főátlóban. Jelöljük a táblázat elemeinek összegét 𝑆-sel, az egyes főátlókban
szereplő elemek összegét 𝑆𝑖 -vel, ahol 𝑖 = 1,2, ⋯ , 𝑛. Ekkor az előzőek alapján:
𝑛

∑ 𝑆𝑖 = 𝑆
𝑖=1

A feltétel szerint 𝑆 ≥ 0, ez pedig nem állhat elő negatív számok összegeként, tehát létezik
olyan i, amelyre 𝑆𝑖 ≥ 0. Tehát igaz az állítás.
4.24. Jelöljük az ABC kezdő betűivel az 1. ábra szerint a táblázat mezőit, és rendezzük át a
mezőket a 2. ábra szerint!

A B C A E I

D E F F G B

G H I H C D
1. ábra 2. ábra
A javasolt átrendezés szerint három mezőnek akkor és csakis akkor van meg a feladatban
mondott tulajdonsága, ha az átrendezés után vagy egy sorba, vagy egy oszlopba kerülnek.
Emiatt pontosan annyi táblázat készíthető, ahányféleképpen egy 3𝑥3-as táblázatba beírhatjuk
1-től 9-ig a számokat úgy, hogy a számok összege minden sorban és oszlopban 15 legyen.
Ezeket az utóbbi táblázatokat számoljuk össze. Helyezzük el először a táblázatba az 1-et.
Mivel a rendelkezésünkre álló számok közül az 1-et csak 9 + 5 vagy 8 + 6 egészíti ki 15-re,
pontosan ez a két szám kerülhet az 1-gyel egy sorba vagy oszlopba. Közülük például az ötnek
a helyét még szabadon választjuk meg a rendelkezésre álló négy hely közül, ezután a 9 már
csak az 1 és 5 mellé kerülhet. A 6 helyét is szabadon választjuk a fennmaradó két hely közül
és a 8 helye már egyértelmű. Eddig tehát 9 ∙ 4 ∙ 2 = 72 féleképpen tudtuk a táblázat kitöltését
elkezdeni. Megmutatjuk, hogy ezek mindegyike egyértelműen fejezhető be. Négy szabad hely
maradt, és ezekre a 2,3,4,7 számokat kell tennünk. Közülük a már elhelyezett 5,6,8,9
számokat rendre 3 + 7; 2 + 7; 3 + 4; 2 + 4 egészíti ki 15-re. Tehát mindegyik, még fel nem
használt szám pontosan két felbontásban szerepel. Emiatt az 5 és 6 sorának és oszlopának a
közös eleme csak a 7, az 5 és 8 sorának és oszlopának közös eleme csak a 3, a 9 és 6 sorának
és oszlopának közös eleme csak a 4 lehet. Mivel így az 5,6,8,9 mellé éppen az őket a 15-re
kiegészítő számok kerülnek, a kapott táblázatok mind megfelelőek. Összesen tehát 72
táblázatot készíthetünk.

72
4.25. A megoldás során a skatulya-elvet alkalmazzuk. Válasszuk ki azt a sort, amelyiken a
legtöbb bábu van, és ezt hagyjuk el. Ezt addig ismételjük, amíg n darab sor marad. Ha az
utolsó lépésben legalább 2 bábut hagytunk el, akkor az előző lépésekben is legalább 2-2 bábut
hagytunk el, vagyis összesen legalább 2n darabot. Így legfeljebb n darab bábu maradt az
𝑛𝑥2𝑛-es sakktáblán. ha az utolsó lépésben 1 bábut hagytunk el, akkor a maradék n darab sor
mindegyikén legfeljebb 1-1 bábu lehet. Tehát az n darab sor elhagyása után az 𝑛𝑥2𝑛-es
sakktáblán legfeljebb n darab bábu marad. Ezeket pedig n darab oszlop elhagyásával el lehet
tüntetni.
4.26. A megoldás során a skatulya-elvet alkalmazzuk. Az összegek hat különböző értéket
vehetnek fel: 5,3,1,-1,-3,-5. Mivel 5 sort és 5 oszlopot összegzünk, ezért biztosan lesz
közöttük két azonos.
4.27. A megoldás során a skatulya-elvet alkalmazzuk. Az összegek 2𝑛 + 1 különböző értéket
vehetnek fel:𝑛, 𝑛 + 1, 𝑛 + 2, ⋯ ,3𝑛. Mivel n sort, n oszlopot és 2 átlót összegzünk (vagyis
2𝑛 + 2 összeget kapunk), ezért biztosan lesz közöttük két azonos.
4.28. A megoldás során a skatulya-elvet alkalmazzuk. Legyen n a legkisebb szám a
táblázatban! Abból a mezőből, ahol ez a szám áll, szomszédos mezőkön lépkedve legfeljebb
98 lépésben bármelyik mező elérhető. Ezért a legnagyobb szám legfeljebb
𝑛 + 98 ∙ 20 = 𝑛 + 3960 lehet. A táblázatban tehát 3691 különböző szám lehet. Mivel 2 ∙
3961 < 100 ∙ 100, ezért valamelyik számnak legalább háromszor kell szerepelnie.
4.29. A megoldás során a skatulya-elvet alkalmazzuk. Egy rácspont két koordinátája paritás
szerint négyféle lehet: (páros; páros), (páros; páratlan), (páratlan; páros), (páratlan; páratlan).
Tehát az öt rácspont között biztosan van kettő azonos típusú. Ezen két pontot összekötő
szakasz felezőpontja szintén rácspont lesz.
5.1. Egy 4𝑥4-es sakktábla az alábbi módon fedhető le az adott síkidommal:

Ebből következik, hogy ha egy sakktábla mindkét oldala osztható 4-gyel, akkor lefedhető az
adott síkidommal.

73
Egy 10𝑥10-es sakktábla esetén 25 ilyen síkidomra lenne szükség. Színezzük ki a sakktáblát a
szokásos módon, illetve a síkidomot is. Ennek kétféle színezése lehet:

Mindkét típusban páratlan darab fekete mező van, így a 10𝑥10-es sakktábla 50 fekete
mezőjének lefedésére páros sok idomra van szükség. Az összesen felhasznált síkidomok
száma páros kell, hogy legyen, tehát nem lehet 25. Vagyis 10𝑥10-es sakktábla esetén nincs
megoldása a feladatnak.
5.2. Igen. Az alábbi ábra szerin:

5.3. Tekintsünk egy olyan sakktáblát, amelyen a fehér és fekete mezők egy-egy oszlopban
helyezkednek el.

74
Akármelyik részéből is vágjuk ki az (1) idomot, páratlan számú fehér és páratlan számú fekete
mezőből fog állni. A 15 darab ilyen idom tehát páratlan számú fehér és fekete mezőt
tartalmaz. A (2) idom viszont mindig páros számú fehér és fekete mezőből áll. Tehát a 16
idom együtt mindig páratlan számú fehér és fekete mezőt tartalmaz. A 8𝑥8-as sakktáblán
mindkét színből páros számú van, tehát a feladatnak nincs megoldása.
5.4. A feladat egyik lehetséges megoldása az alábbi ábrán látható:

5.5. A feladat egyik lehetséges megoldása az alábbi ábrán látható:

●
●
●
●

75
5.6. Válasszuk egységnek a tábla egy kis négyzetének az oldalát. Így a visszamaradó darab
területe 63 egység. Tekintsük a levágott mező belső csúcsába befutó oldalakat tartalmazó két
háromszöget. A belső csúcs legalább az egyiknek csúcsa, különben a mondott oldalak ott
metszenék egymást. Abban a háromszögben, amelyben a belső csúcs ugyancsak csúcs, a
levágott darab peremén lévő oldal legfeljebb egységnyi, és a hozzátartozó magasság
7
legfeljebb 7 egység. Emiatt egy fedőrendszerben a háromszögek területe legfeljebb egység,
2
7
a háromszögek száma tehát legalább 63:2 = 18. Ennyi háromszög elég is, amint az alábbi

ábrán látható:

5.7. Mivel a 8𝑥8-as sakktáblán 32 fehér mező van, ezért 𝑎1 + 𝑎2 + ⋯ + 𝑎𝑝 = 32. Ebből
következik, hogy p legfeljebb 7 lehet, hiszen a 2. feltétel szerint 𝑝 ≥ 8 esetén:
𝑎1 + 𝑎2 + ⋯ + 𝑎𝑝 ≥ 1 + 2 + 3 + ⋯ + 8 = 36 > 32
Meg kell vizsgálni, hogy 𝑝 = 7 lehetséges-e! Erre látunk megoldást az (1)-es ábrán. Ezzel
válaszoltunk a feladat első kérdésére, tehát p legnagyobb értéke 7.

76
 1 1
2 2
3 3

8 4
7 7
6 6
5 9

a) b)
1 3 1
3
2 4 2
5
8 4
7
5 10
9

c) d)

Ahhoz, hogy az összes lehetséges 𝑝 = 7 értékhez tartozó sorozatot előállítsuk, nézzük

meg az 𝑎1 , 𝑎2 , ⋯ , 𝑎7 számok között milyen számok szerepelhetnek. Az 1-től 10-ig bármely
szám szerepelhet. A 11 nem, hiszen 11 ∙ 2 = 22 négyzetből álló téglalapot 8𝑥8-as négyzetből
nem lehet kivágni. A 11-nél nagyobb sem szerepelhet, mert akkor a többi hat különböző
természetes szám összege legfeljebb 32 − 12 = 20 lehetne, viszont 1 + 2 + ⋯ + 6 = 21. A
8,9,10 számok közül legalább egynek szerepelnie kell, hiszen az első hét természetes szám
összege csak 28. A 8-as és 10-es vagy a 9-es és 10-es egyszerre nem szerepelhet, mivel a
többi öt különböző tag összegének 14-nek, illetve 13-nak kellene lennie, ami nem lehet, mert
1 + 2 + 3 + 4 + 5 = 15. Attól függően, hogy a 8,9,10 számok közül melyek szerepelnek,
négy esetet különböztethetünk meg:
1. Csak a 8-as szerepel: 1 + 2 + ⋯ + 8 = 36, ezek közül egyet kell elhagynunk, hogy a
megmaradó hét összege 32 legyen. Ezt csak a 4-es eltörlésével kaphatjuk meg. Ekkor a
sorozat: 1,2,3,5,6,7,8.
2. Csak a 9-es szerepel: Az előzőhöz hasonlóan, az 5-ös törlésével kapjuk a megoldást:
1,2,3,4,6,7,9.
3. Csak a 10-es szerepel: Az előzőhöz hasonlóan, az 6-os törlésével kapjuk a megoldást:
1,2,3,4,5,7,10.

77
4. A 8-as és a 9-es együtt szerepel: Az 1,2,…,8,9 számok közül kettőt kell törölni, hogy az
összeg 45 − 32 = 13-mal csökkenjen, de a 8-ast és a 9-est meg kell hagyni. Ezt csak a 6-os
és a 7-es törlésével érhetjük el. A megoldás: 1,2,3,4,5,8,9.
Tehát a 𝑝 = 7 értékhez legfeljebb a fenti négy sorozat tartozhat. Mindegyik sorozathoz
látható egy-egy feldarabolás a négy ábrán.
5.8. A T téglalapot két színnel színezzük ki az alábbi módon: Az oszlopok felváltva legyenek
feketék és fehérek. Lesz hét fekete és hét fehér oszlop, vagyis 63 fekete és 63 fehér mező. Az
„álló” téglalapok 3 fekete és 3 fehér mezőt tartalmaznak, a „fekvő” téglalapok pedig vagy 2
fekete és 4 fehér vagy 4 fekete és 2 fehér mezőt. A 10 darab „álló” téglalap lefed 30 fekete és
30 fehér mezőt, így marad 33 fekete és 33 fehér mező. A (2,4), illetve a (4,2) fekete-fehér
párosítás miatt a „fekvő” téglalapok által lefedett mezők száma páros, tehát a feladatban
szereplő lefedést nem lehet megoldani.
5.9. Az a feladat, hogy az adott síkidomok olyan elrendezését találjuk meg, amely
hiánytalanul és egyértelműen lefedi a síkot. Ehhez felhasználjuk a síkbeli transzformációkat
is. A megoldásra öt példát is megnézünk:
1. A megadott idomokból 12 darabot felhasználva az alábbi módon egy 6𝑥10 egységnyi
téglalapot készíthetünk, ezzel pedig a sík lefedhető.

1 2 3 5
1 4 6
2 3 10 5 6
8 9 4 11 12
7 10 12
7 8 9 11

2. Egy adott idom és a tengelyes tükörképe egy „patkót” alkot. Ilyen „patkókkal” a sík egy
sávja lefedhető, a sávokkal pedig az egész sík.

78
3. Illesszük össze az idomot és a 180°-os elforgatottját. Az így kapott alakzatokkal egy
„fogazott” sávot fedhetünk le, a sávokkal pedig az egész sík.

4. Helyezzük egymás mellé az idomot és a 90°-os elforgatottját. Az így kapott alakzatokkal

egy sávot fedhetünk le, a sávokkal pedig az egész sík.

79
5. Négy idomból az alábbi alakzatot lehet összerakni. Ezeket egymás mellé helyezve egy
sávot kapunk, ezekkel pedig a sík lefedhető.

5.10. Akkor lehet eredményesen szétvágni a hálót a feladatnak megfelelően, ha meg tudjuk
tenni a következőket: Végig tudjuk húzni az ujjunkat a gyöngyszemeken úgy, hogy:
1. Minden gyöngyöt pontosan egyszer érintsünk.
2. Csak fonállal közvetlenül összekötött gyöngyöt érintsünk egymás után.
3. Végül jussunk vissza a kiinduló gyöngyszemhez.

n=8 (páros)

80
 n=7 (páratlan)
Nézzük meg az ábrán látható két példát. Ha az itt látható módon alakítjuk a fonal útját, akkor
biztosan szétvágható a háló, ha n és k közül legalább az egyik páros és egyik sem 1. Tehát
elégséges feltétel az, hogy 𝑛 ∙ 𝑘 páros és 𝑛 ≥ 2, 𝑘 ≥ 2. Azt, hogy elégséges-e a feltétel, a
sakktáblás feladatoknál gyakran alkalmazott színezési módszerrel dönthetjük el. Fessük be a
gyöngyszemeket felváltva fehér és fekete színnel úgy, hogy bármely két, egymás melletti
fonallal közvetlenül összekötött gyöngyszem színe különböző legyen. Legyen n és k páratlan
és legyen egy gyöngyszemről a mellette lévőre való eljutás az „egy lépés”. Mivel n és k
páratlan, ezért 𝑛 ∙ 𝑘, vagyis a gyöngyök száma szintén páratlan. Zárt láncon való végighaladás
esetén ahány gyöngyszem van, annyi lépéssel juthatnánk a kiinduló gyöngyszemre vissza. Ha
közben a gyöngyök színének állandóan változnia kell, akkor a lépések száma csak páros lehet.
Az tehát valóban szükséges feltétel, hogy 𝑛 ∙ 𝑘 páros legyen és egyik se legyen 1.
5.11. Válasszuk ki a „sakktábláról” az alábbi ábrán látható tetszőleges 4 darab kis négyszöget,
majd a középvonalak metszéspontját kössük össze a csúcsokkal.

Az oldalak és a középvonal metszéspontja a négyszög minden oldalán meghatároz egy fekete

és egy fehér háromszöget. Ezen háromszögek területei egyenlők, mert az alapjuk és a
magasságuk is egyenlők, mert az alapjuk és a magasságuk is azonos. Ez alapján az állítás igaz
a 8𝑥8-as „sakktáblára” is.

81
5.12. A megoldásokat az alábbi ábrákon láthatjuk!

5.13. A megoldás során a skatulya-elvet alkalmazzuk. Vágjuk fel a sakktáblát 16 darab 2𝑥2-
es részre! Mivel 31 darab bábut helyeztünk el, ezért nem állhat mindegyiken 2 darab bábu.
Tehát igaz az állítás.
5.14. A megoldás során a skatulya-elvet alkalmazzuk. Bontsuk fel a téglalapot az ábra szerint
5 részre:

Ezek közül valamelyikben legalább 2 pont található. Egy ilyen részben lévő pontok közötti
távolság pedig legfeljebb √5 lehet. Tehát igaz az állítás.
5.15. A megoldás során a skatulya-elvet alkalmazzuk. Nem lehetséges ez a felosztás. A
sakktábla peremén 28 darab mező (középpont) található. Már ezek szétválasztásához is kevés
a 13 darab egyenes.
6.1. A feladat kérdésénél általánosabban azt igazolhatjuk, hogy a 8𝑥8-as sakktábla bármely
színezése előállítható a fenti eljárással. Igaz ugyanis, hogy alkalmas „kereszteket” (tehát egy –
egy sor és oszlop egyesítéséből álló mezőket) átfestve, az egyes mezők színe megváltozzék,
miközben a többié ugyanaz marad.
Az utóbbi állítás bizonyításához hajtsuk végre a megadott átfestési lépést mindazon
keresztekre, melyek tartalmazzák a kiválasztott mezőt. Ekkor a kiválasztott mező színe 15-
ször változik (minden mező 15 keresztben van benne). A vele egy sorban illetve egy
oszlopban lévőké 8-szor, a további mezőké pedig 7-szer változik.
Mivel az így kiszemelt mező az egyetlen, amelynek a színe páratlan sokszor változik meg,
végül csak ennek a színe lesz más, mint az eredeti. Ezzel az állítást igazoltuk.

82
Megjegyzés:
1. A megoldásból adódó eljárás során az egyes kereszteket többször is átfestjük, holott csak az
az érdekes, hogy egy adott kereszt átfestésének száma páratlan-e vagy páros.
Igazolható, hogy a 8𝑥8-as sakktáblán (általánosan 2𝑛𝑥2𝑛-es sakktáblán) egy adott mintázat
pontosan azoknak a kereszteknek az egyszeri átfestése révén hozható létre, amelyek páratlan
sok leendő fekete mezőt tartalmaznak.
2. Ha a táblának van páratlan oldala, akkor a fenti állítás már nem igaz. Ha pl. az oszlopok
száma páratlan, akkor egy átfestési lépés során bármely két sorban egyező paritású mező
színe változik meg.
Mivel pedig az azonos fehér táblán bármely két sor fekete mezőinek paritása egyenlő, ennek
teljesülnie kell minden előállítható színezésre is. Így ekkor pl. nem hozható létre a feladatban
szereplő sakktáblaszerű kifestés sem.
6.2. 1. Egy oszlop vagy sor átfestésekor 12 mező színe változik meg. Vagyis ha átfestés előtt
x darab fehér mező volt, akkor az átfestés után (12 − 𝑥) lesz. Mivel x és (12 − 𝑥) azonos
paritású, a sakktáblán található fehér mezők paritása nem változik meg. Ezek szerint, ha a
fehér mezők száma eredetileg páratlan volt, akkor ez minden átfestés után páratlan is marad.
Tehát nem érhető el, hogy a fehér mezők száma 0, azaz páros szám legyen.
2. A csupa fekete mezőjű sakktáblát pontosan azokból a színezésekből kiindulva lehet
előállítani, amelyek a feketére festett táblákból nyerhetőek a fent leírt módon. Az eljárás
olyan, hogy a színezés a színezés sorrendje nem befolyásolja a végeredményt, továbbá
ugyanannak a sornak illetve oszlopnak kétszeri átfestése elhanyagolható. Feltehető tehát,
hogy minden sort illetve minden oszlopot legfeljebb egyszer festünk át. Összesen 24 sor és
oszlop van, így 224 -féleképpen jelölhetjük ki, hogy melyik oszlopokat illetve sorokat kell
átfesteni. Tehát legfeljebb 224 olyan színezése van a sakktáblának, amiből a csupa fekete
mezőjű tábla előállítható. Viszont a sakktábla 144 mezőjét 2144 -féleképpen lehet két színnel
kifesteni. A 2144 > 224 miatt van olyan színezés, amelyből nem érhető el, hogy minden mező
fekete legyen. A feladat kérdésére a válasz: nem.
6.3. 1. Nevezzünk egy résztéglalapot „egyszínűnek”, ha egyforma színűek a sarokmezői.
Tekintsük a tábla 3-3 mezőből álló oszlopait. Ha ezek között van olyan, melynek mindhárom
mezője egyszínű (pl. fekete), akkor feltehető, hogy minden további oszlopban legfeljebb egy
fekete mező van, hiszen egyébként létrejön egyszínű téglalap. Egy oszlopot viszont
négyféleképpen lehet úgy kiszínezni, hogy legfeljebb egy fekete mezőt tartalmazzon. Vagy
mindhárom mező fehér, vagy egyetlen fekete mező lehet három helyen úgy, hogy a további
két mező fehér. Ez azt jelenti, hogy az „azonos fekete” oszlopon kívül hat további oszlop

83
között van legalább kettő azonosan színezett, és így nyílván nem egyszínű téglalap. Feltehető,
hogy mindkét szín előfordul mind a hét oszlopban. Az ilyen típusú színezések száma viszont
hat, és mivel az oszlopok száma hét, ezért ilyenkor is lesznek azonosan színezett oszlopok, és
így egyszínű téglalap.
2. Általános esetben megmutatható, hogy ha 𝑘 ≥ 1 és egy (𝑘 + 1)𝑥[𝑘 ∙ (𝑘+1
2
) + 1] oldalú
sakktábla minden egyes mezőjét adott k darab szín valamelyikével kiszínezzük, akkor a
sakktáblán van egyszínű résztéglalap. Ebben a feladatban 𝑘 = 2 és így 𝑘 + 1 = 3 és
𝑘 ∙ (𝑘+1
2
) + 1 = 7. Nevezzük oszlopnak a 𝑘 + 1hosszúságú oldallal párhuzamos sávokat.
Miután a színek száma (kettő) kevesebb, mint az oszlopok mezőinek a száma, minden
oszlopban van olyan szín, amelyik itt legalább kétszer fordul elő. Jelöljünk meg két-két ilyen
azonos színű mezőt minden oszlopban. Az oszlopok száma nagyobb, mint 𝑘 ∙ (𝑘+1
2
), és itt újra

felhasználva, hogy k-féle szín van, azt kapjuk, hogy több mint (𝑘+1
2
) olyan oszlop van,
melyekben a megjelölt mezők színe azonos (pl. piros). Nézzük most ezeket az oszlopokat és a
bennük megjelölt piros mezőket. Egy oszlopban 𝑘 + 1 mező van, ezek közül (𝑘+1
2
)-
féleképpen jelölhetünk meg kettőt. A megjelölt piros mezőket tartalmazó oszlopok száma
azonban a fentiek szerint nagyobb. Tehát van kettő, ahol a megjelölt két-két piros színű mező
ugyanúgy helyezkedik el. Ezek alapján a négy piros mező egy egyszínű téglalap négy
sarokmezője. Ezzel az állítást bebizonyítottuk.
6.4. Helyezzük el az érméket egy 5𝑥6-os sakktáblán. A mozgatási szabály alapján egy-egy
érme mindig ugyanazon a színű mezőn mozog (a fekete mezőn lévők feketén, a fehéren lévők
pedig fehéren). Osszuk fel a sakktáblát két részre az alábbi ábra szerint:

Az egyik rész ahol most vannak az érmék, a másik pedig, ahová át akarjuk helyezni őket.
Mivel az utóbbiban csak hat, az előbbiben pedig kilenc fekete mező van, ezért az átrendezést
egyáltalán nem lehet elvégezni.

84
6.5. Az első sort 8!-féleképpen színezhetjük ki. Ezt követően egymás után színezhetjük a
következő sorok mezőit ügyelve arra, hogy egyetlen mező színe se egyezzen meg a
1 1 1
közvetlenül felette állóéval. Ezt az adott sorban 8! [1 − 1 + 2! − 3! + ⋯ + 8!] = 14833-

féleképpen tehetjük meg. A szorzási szabályra való tekintettel az egész sakktáblát

8! ∙ 148337 -féleképpen színezhetjük ki.
6.6. Használjuk a következő négy színt: fehér, fekete, piros és kék. Az első sort 4! = 24 -
féleképpen színezhetjük. Az első oszlop további három mezőjét a megmaradt három színnel
3! = 6-féleképpen színezhetjük. Írjuk be a kiválasztott színeket az alábbi táblázatba:

fehér fekete piros kék

fekete fehér kék piros
piros kék fehér fekete
kék piros fekete fehér

A feltétel szerint minden sorban és minden oszlopban mind a négy színnek elő kell fordulnia,
ezért a második sorba csak az alábbi színcsoportok kerülhetnek:
1. fekete, fehér, kék, piros
2. fekete, piros, fehér, kék
3. fekete, kék, fehér, piros
Az első esetben a második oszlop színei is egyértelműen meghatározottak és a négy további
mező színezésére csak két további lehetőség marad. A másik két eset is két lehetőséget ad.
Ezért az összes eset száma:
4! ∙ 3! ∙ 3 ∙ 2 = 864
6.7. Mivel az 𝑎 + 𝑏 + 𝑐 + 𝑑 + 𝑒 és 𝐴 + 𝐵 + 𝐶 + 𝐷 + 𝐸 egyaránt az ábra fekete mezőinek a
száma, ezért az alábbi feltétel teljesülése szükséges:
𝑎+𝑏+𝑐+𝑑+𝑒 = 𝐴+𝐵+𝐶+𝐷+𝐸 (1)
Megmutatjuk, hogy elégséges feltétel is. Nyilvánvaló, hogy két olyan számozás lényegében
azonos, amely csak az a,b,c,d,e, illetve A,B,C,D,E sorrendjében különbözik. Ugyanis egyik a
másikba az oszlopok és a sorok megfelelő cseréjével átvihető.
Az (1) feltétel miatt az olyan sorok és oszlopok száma egyenlő, amelyben 3 fekete mezőnek
kell lennie. Így cserélgetéssel az összes lehetőséget 6 esetre vezethetjük vissza:
1. (3,3,3,3,3)
2. (2,3,3,3,3)
3. (2,2,3,3,3)

85
4. (2,2,2,3,3)
5. (2,2,2,2,3)
6. (2,2,2,2,2)
Az első eset az ábrán látható:

Ebből további öt esetre megfelelő számú diagonális helyen álló fekete mező törlésével adható
példa. Tehát az (1) feltétel szükséges és elégséges is.
6.8. Azt, hogy egy kiválasztott kocka felső lapja fekete legyen, elérhetjük az oszlopának a
forgatásával, kivéve, ha a kockának csak a hátsó, vagy az első lapja fekete. Ekkor a kocka
során kell egyet fordítani. A sor forgatásánál a jobb és a bal oldalsó lapja nem mozdul el a
helyéről, csak a középpontja körül forog. Ugyanez történik az első és hátsó lappal az oszlopok
forgatásakor. Ezek alapján, ha egy sor felső lapját akarjuk feketévé változtatni, akkor az
alábbiak szerint járhatunk el:
A sor első lapját a sor tengelye körül felülre fordítjuk, majd a felülre került fekete lapokat a
kocka oszlopának elfordításával oldalra fordítjuk. Ezt követően az eredetileg hátsó (most alsó)
oldalt fordítjuk a sor elforgatásával felülre, majd a felülre került fekete lapokat oldalra, és az
eredetileg felső lapot újra felülre.
Azoknak a kockáknak, amelyeknek a felső lapja most nem fekete, azoknak valamelyik
oldalsó lapja fekete. Ugyanis, amelyiknek első, vagy hátsó lapja fekete volt, annak most
valamelyik oldalsó lapja az. Így most már alkalmas oszlopok forgatásával elérhető, hogy a sor
felső lapja fekete legyen. Ha most egy másik sor felső oldalát akarjuk feketévé tenni, akkor a
sorok közül csak őt magát fordítjuk. Ahhoz, hogy a fekete felső oldalú sorokat az oszlopok
forgatása ne zavarja, ezeket a fekete lapokat a sor elfordításával átmenetileg pl. előre
forgatjuk. ha így az utolsó sor felső lapját is feketére cseréltük, akkor a korábbi sorokat úgy
fordítjuk, hogy a fekete oldaluk felülre kerüljön. Ezzel az egész felső lapot feketére
változtattuk. Az eljárásban nem játszott szerepet a sorok, vagy oszlopok száma, így az
bármilyen 𝑛𝑥𝑚-es tábla esetén is alkalmazható.

86
6.9. 1. A 4𝑥4-es sakktábla esetén minden lépésben 4 mező színét változtatjuk az
ellenkezőjére. Ez azt jelenti, hogy a változás során a fekete mezők száma 0-val, 2-vel, vagy 4-
gyel változik meg attól függően, hogy eredetileg e négy mező közül mennyi volt fekete. Így
az egész sakktáblán bár a fekete mezők száma változhat, azok számának paritása változatlan
marad. Mivel kezdetben egy, azaz páratlan sok fekete mező volt, ezért semelyik lépés után
sem maradhat páros sok fekete mező a sakktáblán. Tehát 0 sem. Vagyis nem lehet elérni,
hogy a sakktábla minden mezője fehér legyen.
2. Ez a gondolatmenet az 5𝑥5-ös sakktábla esetében már nem használható. Egy lépésben
ugyanis 5 mező színét kell megváltoztatnunk, és ezzel a fekete mezők száma 1-gyel, 3-mal,
vagy 5-tel változik meg. A fekete mezők száma tehát minden második lépés után páros lesz.
Ne az egész sakktáblát nézzük, próbáljunk kiválasztani néhány mezőt (köztük azt, amelyet
eredetileg feketére festettünk) úgy, hogy ezekben a mezőkben együttvéve a fekete mezők
száma csak páratlan lehet. Ha bármelyik 4𝑥4-es rész sakktáblát választjuk ki, akkor az egész
sakktáblán végrehajtott minden egyes lépésnél a rész sakktáblán vagy egyet sem, vagy
pontosan négy mező színét változtatjuk az ellenkezőjére. Így a rész sakktáblán található fekete
mezők paritása nem változik. Másrészt akárhol is van az eredeti sakktáblán a kezdeti fekete
mező, az belefoglalható egy 4𝑥4-es rész sakktáblába is. Ebben pedig a fekete mezők száma
mindig páratlan marad. Tehát minden lépés után már ebben a rész sakktáblában is legalább
egy fekete mező marad. Vagyis az 5𝑥5-ös sakktábla esetében sem lehet elérni, hogy a
sakktábla minden mezője fehér legyen.
6.10. A feladatot kétféleképpen lehet értelmezni:
I. Az említett szimmetriatengely a sakktábla egyik mezőjének a szimmetriatengelye.
II. Az említett szimmetriatengely a sakktábla szimmetriatengelye.
I. A fekete négyzet helyzetétől függően három esetet különböztetünk meg:
1. A fekete négyzet a tábla sarkában van. Ekkor már készen is vagyunk, hiszen az 1. ábrán
látható átlóját vettük figyelembe színének megváltoztatásakor.

87
2. a fekete mező a középső négyzet valamelyike. Ekkor a sakktábla elforgatásával a fekete
négyzetet abba helyzetbe hozhatjuk, ahogyan az a 2. ábrán láthatjuk.

Ezután a jelölt szimmetriatengelyek mentén sorban elvégezve a színcserét a fekete mező

eltűnik.

3. A fekete mező a 3. ábrán jelölt mezők valamelyike.

Ha ebben az esetben megpróbálunk „üres”táblát csinálni, észrevehetjük, hogy a jelölt részbe

eső fekete mezők száma mindig páratlan lesz. Ha egy szimmetriatengely valamelyik szélső
mezőbe belemetsz, akkor még egy másikba is belemetsz. Így ebben az esetben mindig két
mező színét kell megváltoztatni. Az ide eső fekete mezők száma vagy változatlan, vagy 2-vel
nő, vagy 2-vel csökken. Tehát a fekete mezők száma mindig legalább 1 lesz. Ebben az
esetben nem érhetjük el, hogy a táblán csak fehér mező legyen.

88
II. Bebizonyítjuk, hogy ebben az esetben a fekete mező mindig eltüntethető. Változtassuk
meg az egyetlen fekete mezőnek és annak a sakktábla átlónak a színét, amelyik ezt a mezőt
nem tartalmazza.

Ezzel az egyik átlóban 4 fekete mező áll. További négy lépésben ennek a négy mezőnek a
színét a másik átló segítségével cserélhetjük ki fehérre. A másik átló mezőinek színe négyszer
változott meg, így azok fehérek lesznek. Tehát a táblán nem marad fekete mező.
6.11. A rácsban 990 piros pont van, mert az összes pontok száma 2500, és ebből 1510 kék. A
piros pontok elhelyezkedése a következő:
4 piros pont van a sarokban, ezekből 4 ∙ 2 = 8 vonal indul ki. Ezekből 82 a szélen, mert a
sarkon nincs kék pont és a 192 szélső helyből 110 kék. Ezekből 82 ∙ 3 = 246 vonal indul ki, a
többi 990 − 82 − 4 = 904 piros pont pedig belül van, ezekből 904 ∙ 4 = 3616 vonal indul
ki. Ha megszámoljuk a piros pontokból kiinduló vonalakat, a 947 piros vonalat duplán, a
fekete vonalakat egyszeresen, a kék vonalakat pedig egyszer sem számoltuk. Ugyanis a piros
vonalak mindkét vége piros, a fekete vonalak egyik vége, a kék vonalak egyik vége sem piros.
Ezzel pontosan 8 + 246 + 3610 = 3870 vonalat kapunk. Tehát a fekete vonalak száma
3870 − 2 ∙ 947 = 1976. A rácsban összesen 4900 vonal van, a kék vonalak száma pedig
4900 − 947 − 1976 = 1977. Meggyőződhetünk arról is, hogy a feltételnek megfelelő
létezik. Egyik megoldása a következő:
Színezzük pirosra az 1,3,5,…, 35. oszlop minden sorát, a 37.-ket a 2.-tól, a 49. sorig, a 39.-et
a 2.-tól a 20. sorig, a 41. oszlop 2,4,…,42. sorát és az 50. oszlop első és utolsó elemét.
6.12. Tekintsük a fekete négyzetek vízszintes oldalai által meghatározott egyeneseket, és
válasszuk ki közülük a legalsót. Nevezzük ezt az egyenest a fekete négyzetek alsó „támasz
egyenesének”. Első lépésben az alsó „támasz egyenes” alatti négyzetek fehérek maradnak,
hiszen ezek a négyzetek fehérek, és fehérek a tőlük jobbra levő négyzetek is. Legyen a fekete
négyzetek bal oldali „támasz egyenese” a függőleges oldalaik által meghatározott egyenesek
közül a bal oldali legszélső. Az ettől balra levő négyzetek szintén fehérek maradnak, hiszen
ők is, és a felettük lévő négyzetek is fehérek. Tekintsük végül a fekete négyzetek bal felső
csúcsából a jobb alsó csúcsába futó átlóit, és vegyük kik közülük a legfelsőt. Nevezzük ezt

89
jobb felső „támasz egyenesnek”. A felette levő, négyzetek fehérek maradnak, hiszen ők is, és
a jobb és a felső szomszédjuk is fehér. Fehér lesz továbbá minden olyan négyzet is, amelyet a
jobb felső „támasz egyenes” átmetsz, hiszen ezeknek jobb és felső szomszédjuk fehér.
Tekintsük az első lépés után kialakuló helyzetben a „támasz egyeneseket”. Az új alsó „támasz
egyenes” nem kerülhet az eredeti alá, az új bal oldali nem lehet a régitől balra, és az új jobb
felső „támasz egyenes” a régi alá kerül. Egy lépésben tehát határozottan csökken a „támasz
egyenesek” által a közrefogott négyzetek száma. Emiatt tehát véges sok lépésben biztosan
elfogynak a fekete mezők.
6.13. nem lehetséges. Tekintsük a fekete mezőket körbevevő kerület hosszát. Ez a kerület a
feketére történő színeződés során nem nő. A 9 mező kerülete legfeljebb 36 egység, amíg a
10𝑥10-es tábla kerülete 40 egység.
Megjegyzés: Látható, hogy 10 darab fekete mező esetén már megtörténhet, hogy az egész
tábla feketére változik.
6.14. A megoldás során a skatulya-elvet alkalmazzuk. Tekintsük a következő 7 pontból álló
rendszereket: (1; 𝑦), (2; 𝑦), ⋯ , (7; 𝑦). Ezeknek 67 = 279936 különböző színezése
lehetséges. Vegyünk 67 + 1 darab ilyen 7 pontból álló rendszert. Ezek között lesz két
azonosan színezett. A 7 pont között van két azonos színű. Ezt a két pontot válasszuk ki mind a
két, 7 pontból álló rendszerből.
7.1. Induljunk el visszafelé. Színezzük be a sakktábla azon mezőit, amelyekre igaz, hogy ha
ezeken áll a bábu, akkor az éppen lépő játékos veszít, ha az ellenfele megfelelően játszik.
Ha a bábu a jobb felső sarokmezőt körülvevő három mező valamelyikén áll, akkor a lépésre
soron következő játékos nyer.

CÉ
4 3 2 1 L

3 3 1 1
4 3 2
3 3
4

90
Ezeket a mezőket „nyerő mezőknek” nevezzük és 1-sel jelöltük. Ha most a bábu olyan helyen
áll, ahonnan a játékos csak 1-sel jelölt mezőre tudja tolni a bábut, akkor azok a „vesztő
mezők” lesznek. Ilyenből kettő van, ezeket 2-sel jelöltük. Az olyan mezők, amikről a játékos
ilyen vesztő mezőre tudja tolni a bábut, azok ismét nyerő mezők, ezeket 3-sal jelöltük. Most
az olyan mezők, ahonnan csak nyerő mezőre léphet, ismét vesztő mezők lesznek, ilyenek a 4-
sel jelöltek. Ezt így folytathatjuk, amíg az egész táblát ki nem töltjük.
A színezett mezők a vesztő mezők, a többiek a nyerő mezők. Ha a bábu egy színezett mezőn
áll, akkor az ellenfél megfelelő játéka esetén veszít. Ha fehér mezőn áll, akkor nyer. Mivel a
bal alsó sarok nincs beszínezve, ezért a kezdő játékos jó stratégia esetén biztosan nyer.
Mit jelent a jó stratégia? Azt, hogy a kezdő minden lépése után a partnere vesztő mezőn
álljon. Ebben az esetben a partner mindig színezett mezőről indul, ezért biztosan nem tolhatja
be a jobb felső sarokba a bábut.
Hogyan tudja elérni, hogy mindig vesztő mezőre tolja a bábut? Úgy, hogy az első lépése
átlósan a jobbra felfelé lévő mezőre vezet, aztán mindig megismétli ellenfele lépését. Így a
kezdő mindig nyerő mezőről indul, a másik mindig vesztő mezőről. Minden lépéssel
közelednek a jobb felső mezőhöz, így legfeljebb 14 lépés alatt célba ér a bábu.
7.2. A kezdő játékosnak van esélye a nyerésre. Első lépésre a szimmetria középpontba (a 113.
sor 113. mezőjére) kell tennie az érmét. Ezt követően a második játékos lépéseit tükrözi a
középpontra, és ezekre a mezőkre helyezi el az érméket. Amíg a második játékos tud érmét
letenni, addig az első játékos is.
7.3. A második játékosnak van esélye a nyerésre. Az első játékos által elfoglalt mezőt tükrözi
a sakktábla középpontjára, és erre a mezőre kell elhelyeznie a bábut.
7.4. A kezdő játékosnak van esélye a nyerésre. Első lépésre a szimmetria középpontba (az 5.
sor 5. mezőjére) kell tennie az érmét. Ezt követően a második játékos lépéseit tükrözi a
középpontra, és ezekre a mezőkre helyezi el az érméket. Amíg a második játékos tud érmét
letenni, addig az első játékos is.
7.5. A második játékosnak van esélye a nyerésre. Az első játékos által elfoglalt mezőt tükrözi
a sakktábla középpontjára, és erre a mezőre kell elhelyeznie a bábut.
7.6. A kezdő játékosnak van esélye a nyerésre. Először elfoglalja a táblázat szimmetria
középpontját, majd a második játékos lépéseit erre tükrözi, és ezekre a mezőkre írja be a 0-t.
7.7. 1. Az 5𝑥5-ös táblázat esetén a kezdő játékosnak van esélye. A megoldás a 7.2. feladathoz
hasonló.
2. A 6𝑥6-os táblázat esetén a második játékosnak van esélye. A táblázat középpontjára
szimmetrikusan kell az ellenfél lépéseit követnie.

91
7.8. A második játékosnak van esélye a nyerésre. A tábla középpontjára szimmetrikus mezőre
kell tennie a bábut.
7.9. A második játékosnak van esélye a nyerésre. Mindig az első játékos lépésének a tábla
szimmetria középpontjára tükrözött mezőit színezi ki.
7.10. A kezdő játékosnak van esélye a nyerésre. A kezdő mindig az alábbi két ábrán található
állapotot alakítja ki:

7.11. Ha 𝑛 ≠ 𝑘, akkor a kezdő játékos nyerhet. Ő mindig 𝑚𝑥𝑚-es méretű táblát hagy a
második játékosnak. Más esetekben a második játékosnak kedvez ez a stratégia.
7.12. A kezdő játékosnak van esélye a nyerésre. Először két darab 5𝑥5-ös táblára kell törnie a
csokoládét. Ezt követően mindig megismétli az ellenfele lépéseit, (de csak addig, amíg nem
tud 1𝑥1-es darabot letörni) a másik csokoládé darabon.
7.13. A kezdő játékosnak van esélye a nyerésre. Először két darab 5𝑥5-ös táblára kell törnie a
csokoládét. Ezt követően mindig megismétli az ellenfele lépéseit a másik csokoládé darabon.
7.14. A második játékosnak van esélye a nyerésre. Kiválasztja valamelyik 1𝑥1-es négyzet
középpontját, és az ellenfél lépésének erre a pontra történő tükrözésével kapott mezőt kell
választania.
7.15. Bebizonyítjuk, hogy ha az 𝑛 ∙ 𝑘 páros szám, akkor a kezdő játékosnak van nyerő
stratégiája. Ha az 𝑛 ∙ 𝑘 páratlan szám, akkor a második játékos nyerhet.
Ha az 𝑛 ∙ 𝑘 páros szám, akkor n vagy k páros szám. Ezért a tábla felosztható 2𝑥1-es
téglalapokra. A kezdő játékos első lépése az induló mezőt tartalmazó téglalap másik mezője,
ezután is mindig a királyt tartalmazó téglalap másik mezőjébe lép az első játékos.
Ha az 𝑛 ∙ 𝑘 páratlan szám, akkor n és k is páratlan szám. A sakktáblát a bal felső sarok
kivételével lefedjük 2𝑥1-es téglalapokkal. Bárhova is lép a kezdő játékos, a második játékos a
királyt tartalmazó téglalap másik mezőjébe lép.
7.16. A második játékosnak van esélye a nyerésre. Mindig az első játékos lépésének a tábla
szimmetria középpontjára tükrözött mezőjébe lép.

92
7.17. A megoldásban a 7.15. feladatban található 2𝑥1-es téglalapokkal történő lefedést
használjuk fel. Ha a sarokmező szomszédjáról indul a bábu, akkor mindig a kezdő játékosnak
van nyerő stratégiája.
7.18. Ha 𝑚 ∙ 𝑛 páratlan szám, akkor a kezdő játékosnak van nyerő stratégiája. Ha 𝑚 ∙ 𝑛 páros
szám, akkor a második játékosnak van nyerő stratégiája. Ehhez elegendő belátni, hogy ha 𝑚 ∙
𝑛 páros, akkor a tábla mezői párba állíthatók úgy, hogy a pár két tagja „ló lépésre” legyen
egymástól. Ha 𝑚 ∙ 𝑛 páratlan szám, akkor egy mező kivételével ez a párosítás elvégezhető.
7.19. A feladatot egy szabályosan színezett sakktáblán oldjuk meg. Kezdetben a fekete bábuk
fekete mezőkön, a fehér bábuk fehér mezőkön állnak. Mivel minden lépés szomszédos
mezőre történik, ezért a tábla középső üres mezője minden lépés után más színű mezőre kerül.
Ebből következik, hogy a kezdő minden lépése előtt a fekete mezőn lesz az „üres mező”, a
második játékos lépése előtt pedig mindig fehér mezőn. Ebből az is következik, hogy a játék
során minden figura legfeljebb egyszer mozoghat. Tehát a játék véges hosszúságú. Mivel a
játékosok 12-12 bábuja legfeljebb egyszer mozoghat, így legkésőbb 12 lépéspár után a játék
biztosan véget ér. A második játékosnak van nyerő stratégiája. Fedjük le 2𝑥1-es téglalapokkal
a táblának azt a részét, ahol kezdetben a bábuk állnak. A következő stratégiát alkalmazzuk: A
kezdő játékos egyik bábuját elmozdítja valamelyik téglalapról, ekkor a második játékos abban
a téglalapban lévő bábuját tolja az üresen maradt helyre. Ezzel az eljárással a második játékos
mindig tud válaszolni a kezdő játékos lépésére, tehát ő lép utoljára.
7.20. A darabok száma minden lépés után egyenlő. Kezdetben egy darab csokoládé van, a
játék végén pedig 𝑚 ∙ 𝑛 darab. Vagyis a játék (𝑚 ∙ 𝑛 − 1) lépésig tart. Ha az utolsó lépés egy
páros szám, azaz 𝑚 ∙ 𝑛 egy páratlan szám, akkor a második játékos a nyertes. Ha 𝑚 ∙ 𝑛 egy
páros szám, akkor a kezdő játékos nyer. Tehát ebben a játékban nincs nyerő stratégia.
7.21.
Ha n páratlan szám, akkor a kezdő játékos nyerhet. Első lépésben befesti a középső két
négyzetet, ami két egyenlő részre osztja a négyzetrácsot. Ezt követően mindig szimmetrikusan
leköveti a második játékos lépéseit.
Ha n páros szám, akkor a második játékos nyerhet. A kezdő játékos lépéseit követi
szimmetrikusan a négyzetrács középpontjára.
7.22. A kezdő játékos nyerhet. Be kell színeznie azt a 10x10-es négyzetet, aminek a
középvonala egybeesik a 11x100-as téglalap középvonalával. Ezt követően szimmetrikusan
7.23. Színezzük ki a táblázatot sakktáblaszerűen úgy, hogy a bal felső mező fehér legyen.
Teljes indukciós bizonyítással is igazolhatjuk, hogy a kezdő elrendezésből elérhető eseteknél
a fehér mezőkön álló érmék száma mindig 9. Egy lépés után az érme ugyanolyan színű

93
mezőre kerül, mint amilyenről indult. Ebből következik, hogy a kívánt elrendezést nem lehet
megvalósítani, hiszen ekkor a fehér mezőkön lévő érmék száma csak 6.
8.1. Minden olyan mező, amelyen az átló keresztülhalad, egy szakaszt metsz ki az átlóból.
Egy ilyen szakasz két végpontja az átló és a mező kerületének két metszéspontja. Azt kell
tehát megszámolni, hogy a mezők határoló egyeneseivel alkotott metszéspontok hány
szakaszra osztják fel az átlót.
A függőleges egyenesek száma 2014, ez 2014 metszéspontot jelent. Az 1000 darab
vízszintes egyenes 1000 pontban metszi az átlót. Ezek között azonban lesznek olyan
metszéspontok is (pl. az első vagy az utolsó), amelyeken függőleges egyenesek is áthaladnak.
Az ilyen pontokat - tehát azokat a csúcspontokat, melyeken az átló keresztülhalad- kétszer
számoltuk.
Ha az átló egy csúcsponton halad keresztül, akkor a létrejövő téglalap hasonló az eredetihez,
és ha a mező oldala egységnyi, akkor oldalai szintén egész számok. Oldalaira az alábbi
teljesül:
𝑎 2013
= é𝑠 1 ≤ 𝑎 ≤ 2013 (1)
𝑏 999

Ezt a gondolatot megfordítva:

Minden olyan a, b egész számokból álló számpárhoz , melyre az (1) teljesül, tartozik egy
téglalap, vagyis egy csúcs, amelyen a sakktábla átlója áthalad. Mivel 2013 és 999
𝑎 671
legnagyobb közös osztója 3, ezért = 333, és ez tovább már nem egyszerűsíthető. Ez azt
𝑏

jelenti, hogy az (1) összefüggésnek három megoldása van, mégpedig:

𝑎 = 671, 𝑏 = 333; 𝑎 = 1342, 𝑏 = 666; 𝑎 = 2013, 𝑏 = 999

Összesen tehát négy csúcsponton halad keresztül az átló, ezek közül kettő a
sakktáblának is csúcsa, a másik kettő pedig az átló harmadoló pontjai.
A mezők határoló egyenesei tehát 2014 + 1000 − 4 = 3010 pontban metszik az átló
egyenesét. A létrejövő szakaszok száma ennél 1-gyel kevesebb. Tehát a sakktábla átlója 3009
mezőn halad keresztül.
Megjegyzés:
1. A megoldás során azt is megmutattuk, hogy ha a sakktábla oldalai relatív prímek, akkor a
sakktábla átlója egyetlen mező csúcsán sem halad át a tábla belsejében.

94
2. A bizonyításból következik, hogy egy 𝑘𝑥𝑛 oldalú sakktábla átlója (𝑘 + 𝑛) − 𝑑 mezőn
halad keresztül, ahol 𝑑 a 𝑘 és 𝑛 számok legnagyobb közös osztója.
8.2.
1. Az első felosztásnál kapott kilenc négyzetből egyet eltávolítva, marad nyolc négyzet. A
második felosztás után 8 ∙ 9 négyzetből nyolcat elhagyva marad 8 ∙ 8 = 82 négyzet. Az
1
eljárást folytatva, az 𝑛-edik lépés után marad 8𝑛 négyzet, melyek oldalai 3𝑛 hosszúságúak.

2. A megmaradt négyzetek területének összege:

𝑛
1 2 8 𝑛
8 ∙ ( 𝑛) = ( )
3 9
Az eltávolított négyzetek területének összege:
8 𝑛
1−( )
9
8 𝑛
Az 𝑛 növelésével a (9) értéke egyre kisebb lesz. A határértéke tart a nullához, vagyis az

eltávolított négyzetek területe tetszőlegesen megközelíti az 1 értéket.

8.3. Nyílván a bal felső illetve a jobb alsó mezőt nem tilthatjuk le. Tegyük fel, hogy valamely
mezőre a bal felső sarokból 𝑛-féleképpen juthatunk el, és innen a jobb alsóba 𝑘- féleképpen.
Akkor ennek a mezőnek a letakarása 𝑛 ∙ 𝑘 úttól fosztja meg a bábut. Azt kell tehát
megkeresnünk, hogy mikor lesz ez a szorzat a legnagyobb.
Nézzük meg először, hogy hányféleképpen juthatunk el az egyes mezőkre. Ezt a Pascal-
háromszög elemei adják.

1 1 1 1 1
1 2 3 4 5
1 3 6 10 15
1 4 10 20 35
1 5 15 35 70

Még azt kell megvizsgálni, hogy az egyes mezőkről hányféleképpen juthatunk el a jobb alsó
sarokba. Ezen utak száma ugyanannyi, mint a bal felső sarokból a mező középpontosan
szimmetrikus társához vezető utak száma. Tehát az ábráról azt kell leolvasni, hogy melyik
középpontosan szimmetrikus mezőpár esetén lesz a számok szorzata a legnagyobb.
Könnyen ellenőrizhető, hogy ez a 2 és 20 számokat tartalmazó mezőpár esetén következik
be. Tehát az egyikről kitiltva a bábut, a lehető legkevesebb módon juthat el a bal felső
sarokból a jobb alsóba.

95
8.4.
1. Számtani közép esetén a feltételekből nem következik az állítás. Erre elég egy példát
mutatni. Írjunk a még üres sakktábla tetszőleges mezőjébe nullát, e mező fölé és alá is nullát,
tőle jobbra (+1)-et, balra (−1)-et. A kitöltést úgy folytassuk, hogy minden mezőbe olyan
szám kerüljön, ami megegyezik az alatta, illetve fölötte lévővel, illetve 1-gyel nagyobb a tőle
balra lévőnél, a tőle jobbra lévőnél pedig 1-gyel kisebb.
Még ellenőriznünk kell, hogy teljesülnek-e a feltételek. Minden mezőbe írtunk számot, és az
egész szám volt. Tekintsünk egy tetszőleges mezőt. Ha az ebben lévő szám 𝑛, akkor ennek
szomszédságában 𝑛, 𝑛 + 1, 𝑛, 𝑛 − 1 számok állnak, ezek számtani közepe pedig 𝑛.
2. Tekintsünk egy tetszőleges, a feltételek szerint kitöltött sakktáblát. Minden mezőben négy
szám szorzatának negyedik gyöke található. Tehát negatív számok nem szerepelhetnek a
kitöltésben. Mivel a mezőkben csak nem negatív egész számok állhatnak, van közöttük olyan,
amelyiknél nincs kisebb. Ezek közül válasszunk ki egyet, ez legyen 𝑛, ennek szomszédjai
𝑎, 𝑏, 𝑐, 𝑑.
4
Ekkor a feltételek szerint 𝑛 = √𝑎𝑏𝑐𝑑 és 𝑛 választása miatt:
𝑎 ≥ 𝑛, 𝑏 ≥ 𝑛, 𝑐 ≥ 𝑛, 𝑑 ≥ 𝑛.
Ez pedig úgy lehet, hogy mindenhol egyenlőség áll, vagy ha 𝑛 = 0. De ha 𝑛 = 0, akkor
𝑎, 𝑏, 𝑐, 𝑑 mindegyike nulla, mert ezek szomszédjaira felírt mértani közép tényezői között
szerepel 𝑛 = 0, tehát így is az első esethez jutunk.
De ha 𝑎 = 𝑏 = 𝑐 = 𝑑 = 𝑛, akkor 𝑎, 𝑏, 𝑐, 𝑑 is legkisebb, ezért ezeket is választhattuk volna 𝑛-
nek. Ebből következik, hogy minden mezőben egyforma számnak kell állnia. Tehát mértani
közép esetén következik a feltételekből az állítás.
8.5. Az 1-től balra lefelé induló átlóban a páratlan négyzetszámok szerepelnek. Ugyanis
mindegyik szám egy 1 középpontú, páratlan oldalszámú négyzet utolsó mezőjében szerepel.
A 9-es oszlopában álló számok közül a 10 az előző saroktól egy, a 27 kettő, az 52 három
mezőnyire van. Általában a (2𝑘 + 1)2 sorszámú saroktól 𝑘 mezővel kell továbbmenni. Így a
9-es alatti oszlopban lévő számok (2𝑘 + 1)2 + 𝑘 = (𝑘 + 1)(4𝑘 + 1) 𝑎ℎ𝑜𝑙 𝑘 ≥ 1 két, 1-nél
nagyobb egész szám szorzataként írhatók fel, és így valóban nem prímek.
A 24-es alatti oszlopban a 26-tal kezdve az 1-gyel kisebb számok állnak, vagyis a (2𝑘 +
1)2 + 𝑘 − 1 = 𝑘(4𝑘 + 5) 𝑎ℎ𝑜𝑙 𝑘 ≥ 2 számok. Láthatóan ezek is összetett számok. Végül a
25 szintén összetett szám, amivel a feladat állítását igazoltuk.

96
Megjegyzés:
Ugyanígy mutatható meg, hogy például a 284 alatti oszlopban vagy a 14-től, valamint 55-től
jobbra lévő sorban sincs prímszám.
8.6. 1. A fehér mezők közül 32-féleképpen választhatunk ki egyet. A feketék közül ettől
függetlenül szintén 32-féleképpen. Vagyis az esetek száma: 32 ∙ 32 = 1024.
2. A 64 mezőből két tetszőleges színű mezőt (64
2
) = 2016-féleképpen lehet kiválasztani.
8.7. A fehér mezőt 32-féleképpen választhatjuk ki. Ha ez megtörtént, akkor húzzuk át a
kiválasztott mező sorát és oszlopát. A sakktábla megmaradó részén 24 fekete mező van,
amelyek közül bármelyiket választhatjuk. A lehetőségek száma összesen: 32 ∙ 24 = 768.
8.8. Az ismétléses permutáció képlete alapján az alábbi eredményt kapjuk:
8!
𝑃= = 5040
2! ∙ 2! ∙ 2!
8.9. A fehér bábuknak (32
12
)-féleképpen választhatunk helyet. Ha ez megtörtént, akkor 20

mező marad a fekete bábuk számára. Ezeket (20

12
)-féleképpen állíthatjuk fel. Tehát az összes

lehetőség: (32
12
) ∙ (20
12
)
8.10. A megoldás hasonló a 8.8. feladathoz. Vagyis:
16!
𝑃=
2! ∙ 2! ∙ 2! ∙ 2! ∙ 2! ∙ 2!
8.11. A megoldás hasonló a 8.8. feladathoz. Vagyis:
64!
𝑃=
2! ∙ 2! ∙ 2! ∙ 2! ∙ 2! ∙ 2! ∙ 48!
8.12. A megoldás hasonló az előző feladatokéhoz. Vagyis:
64!
𝑃=
2! ∙ 2! ∙ 2! ∙ 2! ∙ 2! ∙ 2! ∙ 32! ∙ 8! ∙ 8!

97
8.13. Jelöljük meg az egyenes metszéspontjait a sakktábla mezőit határoló egyenesekkel.
Ezek a pontok szakaszokra osztják a metsző egyenest.

Minden szakasza a sakktábla egy mezőjében van, különböző szakaszok különböző mezőkben.
Elég tehát ezeket a szakaszokat megszámolni. A sakktábla mezőit 18 egyenes szakasz
határolja. A szelő egyenes mindegyiket csak egy pontban metszheti, de a tábla széleit alkotó
négy egyenes szakasz közül csak kettőt metszhet át. tehát legfeljebb 16 metszéspont, és így
legfeljebb 15 szakasz keletkezhet rajta. Ha a sakktábla egyik átlóját párhuzamosan
elmozdítjuk addig, amíg a sarokmező két oldalát felezi, akkor olyan egyenest kapunk,
amelyik valóban átmetsz 15 mezőt. Az egyenes metszheti tehát a sakktábla 15 mezőjét, de
annál többet nem.
8.14. A 625𝑥625-ös sakktábla középső mezője a 313. sorban van. Az állítás bizonyításához
elég azt igazolni, hogy a középső négyzeten áll bábu. Minden olyan bábunak, amelyik nem
középső négyzeten áll, van egy párja (a tükörképe). A középpontos tükrözéskor egyetlen
olyan pont van, amelynek képe önmaga (fixpont), és ez a szimmetria középpont. Tehát
páratlan számú bábut elhelyezni szimmetrikusan csak úgy lehet, ha a középső négyzeten is áll
bábu. A 2017 páratlan szám, tehát a 313. sorban áll bábu.

98
8.15. A feladat egyetlen megoldása az alábbi ábrán látható:

*
*
*
*
*
*
*
*
A megoldásnál a következő eljárást kövessük: a második oszlopban olyan alacsonyra tegyük a
csillagot, amennyire csak az előző csillag elhelyezkedése és a kikötések megengedik. A
harmadik oszlopban ismét a legalsóbb ilyen négyzetbe helyezzük a csillagot, és így tovább.
Ha megakadunk ezzel a módszerrel, akkor helyezzük át az előző oszlopban lévő csillagot a
lehető legkisebb mozgatással úgy, hogy egyrészt lehetővé váljon a következő csillag
elhelyezése, másrészt továbbra is teljesüljenek a feladat követelményei. Ha még így sem
sikerülne a csillagot elhelyezni, akkor a helyváltoztatást még egy oszloppal előbbi csillagnál
kell végrehajtani. Általában azt az elvet kövessük, hogy csak a legvégső esetben végezzük a
már elhelyezett csillagok mozgatását.
8.16. Helyezzünk el a négyzetrácson egy olyan derékszögű koordináta rendszert, amelynek a
tengelyei egybeesnek a négyzetrács egy-egy egyenesével, és az egység legyen a négyzetek
oldalhosszúsága. Így a törött vonal megrajzolásánál minden lépésünket jellemezhetjük az
érintett pontok koordinátáival. Ha valamilyen törött vonal elvezet az (𝑥; 𝑦) pontba, akkor a
következő lépésben elérhető pontok az alábbiak:
(𝑥 + 1; 𝑦 + 1) , (𝑥 + 1; 𝑦 − 1) , (𝑥 − 1; 𝑦 + 1) , (𝑥 − 1; 𝑦 − 1)

99
 y

O x

Vegyük észre, hogy a koordináták összege az 𝑥 + 𝑦 összegtől 0-val, vagy 2-vel tér el, azaz a
lépések során a koordináták összegének a paritása nem változik. Mivel az origóból indul
törött vonalunk, csak olyan pontba juthatunk el, amelynél a koordináták összege páros. Tehát
azokat a négyzetátlókat, amelyeknél a végpontok koordinátáinak az összege páratlan, az
origóból kiinduló törött vonallal nem érhetjük el. Belátható, hogy a többi átló már mind
elérhető, ha a törött vonalat helyesen választjuk meg.
8.17. Kétféle módszerrel is megoldhatjuk a feladatot.
1. A Pascal-háromszög szerint minden mezőbe beírjuk, hogy mennyi útvonalon érhetünk el
oda.

1 1 1 1 1
1 2 3 4 5
1 3 6 10 15
1 4 10 20 35
1 5 15 35 70

2. A kombináció képletével is meg tudjuk határozni a megoldást. A bal felső mezőről a jobb
alsóba kell elérni, ami 8 lépésből áll. Ebből az ábrán valamikor jobbra kell lépni 4-et. Ezt az
eredményt kapjuk akkor is, ha a lefelé történő lépéseket számoljuk, ugyanis (𝑛𝑘) = (𝑛−𝑘
𝑛
),

tehát a megoldás: (84) = 70.

100
8.18. Kétféle módszerrel is megoldhatjuk a feladatot.
1. A Pascal-háromszög szerint minden mezőbe beírjuk, hogy mennyi útvonalon érhetünk el
oda.

1 1 1 1 1 1 1 1
1 2 3 4 5 6 7 8
1 3 6 10 15 21 28 36
1 4 10 20 35 56 84 120
1 5 15 35 70 126 210 330
1 6 21 56 126 252 462 792
1 7 28 84 210 462 924 1716
1 8 36 120 330 792 1716 3432

2. A kombináció képletével is meg tudjuk határozni a megoldást. A bal felső mezőről a jobb
alsóba kell elérni, ami 8 lépésből áll. Ebből az ábrán valamikor jobbra kell lépni 4-et. Ezt az
eredményt kapjuk akkor is, ha a lefelé történő lépéseket számoljuk, ugyanis (𝑛𝑘) = (𝑛−𝑘
𝑛
),

tehát a megoldás: (14

7
) = 3432.
8.19.(1) Nem lehetséges. Az összeg a táblázatban lévő számok összegének a kétszerese. A
625 darab páratlan szám összege páratlan, tehát nem lehet 0.
(2) Nem lehetséges. Az 50 darab szám szorzata (+1), mert ez megegyezik a táblázatban lévő
számok szorzatának a négyzetével. Tehát az 50 darab szám között páros sok (−1) van. Az 50
darab szám összege csak akkor lehetne 0, ha közöttük 25 darab (+1) és 25 darab (−1) lenne.
8.20. Ha 𝑛 = 4𝑘, akkor a feladatnak van megoldása. Ha n páratlan, akkor még 2𝑥1-es
dominókkal sem lehet lefedni a táblát. Ha n páros, de nem osztható 4-gyel, akkor a dominók
száma páratlan, vagyis a számok szorzata negatív.
8.21. Válasszuk ki a számok közül az egyik legkisebbet. Belátható, hogy ennek a szomszédjai
egyenlők ezzel a számmal. Hasonló gondolkodás után kiderül, hogy mindegyik szám egyenlő
egymással.
8.22. Válasszuk ki a sokszög egyik csúcsát, és ettől kezdve járjuk végig a sokszög kerületét.
Ha vízszintes oldalon indulunk el, akkor egymás után vízszintes-függőleges oldalpárokon
haladunk. Tehát a lépések száma páros szám lesz.

101
8.23. A táblázatba írt számok helyett írjuk be az adott szám 10-zel való osztásának a
maradékát. Így egy mezőbe 10 féle szám kerülhet. Egy 8𝑥8-as táblázatot 1064 -féleképpen
tölthetjük ki. Nézzük meg, hogy a megadott műveletekkel mennyi különböző művelet
sorrendet lehet készíteni! A táblázatnak 36 darab 3𝑥3-as része van. Bármelyik részben az 1-
gyel történő növelésre 10 lehetőség van, vagyis 1036 -féleképpen tudjuk megváltoztatni. A
4𝑥4-es részekből 25 darab van, ezeket 1025 -féleképpen lehet megváltoztatni. A kétfajta
művelettel egy adott táblázatból kiindulva legfeljebb 1036 ∙ 1025 = 1061 különböző
táblázatot kaphatunk. Mivel 1061 < 1064 , ezért van olyan kitöltés, amit nem tudunk
megváltoztatni a kívánt módon. A feladat kérdésére a válasz: nem.
8.24. 1. Mindig van két sor, amelyik legalább 4 csillagot tartalmaz. A megmaradó 2 csillagot
pedig két oszloppal mindig le tudjuk fedni.
2. Négy megoldást láthatunk az alábbi ábrákon:

* * * * * *
* * * * * * *
* * * * * * *
* * * * * * * *
8.25. Nem lehetséges, mert a középső mezőben mindig olyan számnak kell állnia, amely a
négy sarokban lévő számok összege. Ebben az esetben, a középső négyzetben 22-nek kellene
állnia.
8.26. Nem lehetséges. Az átalakítások során, az alábbi ábrán megjelölt mezőkben álló számok
szorzata nem változik.

● ●
● ●
● ●
● ●

102
8.27. Nem lehetséges. Az átalakítások során, az alábbi ábrán megjelölt mezőkben álló számok
összege minden lépésben 3k-val változik.

● ● ● ● ● ● ● ●
● ● ● ● ● ● ● ●
● ● ● ● ● ● ● ●

● ● ● ● ● ● ● ●
● ● ● ● ● ● ● ●
● ● ● ● ● ● ● ●
8.28. A megoldás során az inverziók számának párosságát kell vizsgálni. (Pl. az 1,2,3,4,5
számok 3,4,5,2,1 sorrendjében, inverzióban áll a 3 és a 2, de a 3 és a 4 nincs inverzióban.
Ebben a sorrendben az inverziók száma 7.) A feladatra a válasz: Nem lehetséges.
Egy művelet az inverziók számát nem változtatja meg, ha vízszintes irányban toljuk el
egy mezőt, és páratlan számmal változtatjuk meg, ha függőlegesen toljuk el. Kezdetben az
inverziók száma páros, az elérni kívánt állapotban viszont páratlan. Ez azért nem érhető el,
mert a függőleges irányú mozgatások száma páros, ha az üres mezőnek az alsó sorban kell
lennie.
8.29. Legyen K a táblázatban lévő számok összege! Ha valamelyik sorban vagy oszlopban a
számok összege negatív, akkor ott változtassuk meg az előjeleket. Ekkor a K nő, de csak
véges sok értéke lehet. A műveletek befejezése után K nem lehet negatív, mert ekkor az
előzőek szerint még növelhető lenne.

103
 Tisztelt olvasó!

Ha az alábbi két egyszerűnek tűnő kérdés felkeltette az érdeklődését, de nem tud rá két
percen belül válaszolni, akkor ezt a könyvet ajánljuk Önnek!
1. Mennyi négyzet látható az alábbi 𝟖𝒙𝟖-as sakktáblán?

2. Hányféleképpen lehet leolvasni az alábbi táblázatból a sakk+matematika kifejezést?

S A K K + M A T
A K K + M A T E
K K + M A T E M
K + M A T E M A
+ M A T E M A T
M A T E M A T I
A T E M A T I K
T E M A T I K A

165 matematikai feladatot és azok megoldását követheti végig, melyek mindegyike

valamilyen négyzetrácson játszódik.
Jó szórakozást és jó tanulást kívánunk!

104