TÉMAKÖR: A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE

5. A NYELVMŰVELÉS ÉS NYELVTERVEZÉS
JELENTŐSÉGE; SZEREPE NAPJAINKBAN

1. A nyelvművelés a nyelv életébe való tudatos beavatkozás a javítás

szándékával.
Ez a tevékenység jelentős múltra tekint vissza:
Geleji Katona István már a XVII. században foglalkozott
nyelvhelyességi kérdésekkel, a XIX. század elején pedig a
nyelvújítás volt a magyar nyelv legnagyobb hatású nyelvművelő
programja.
1872 óta jelenik meg a Magyar Nyelvőr című folyóirat, amelyben
számos cikk, tanulmány foglalkozik nyelvhelyességi problémákkal.

2. A nyelvművelés célja lehet a nyelv bővítése, tisztítása és szépítése,

de a feladatok aránya koronként változhat. A nyelvművelés
legidőszerűbb feladatait mindig az adott társadalom szükségletei
határozzák meg. A nyelvi jelenségek megítélésében fontos
szempont, mennyiben felelnek meg nyelvünk szellemének,
hagyományainak.

3. A nyelvművelő tevékenységnek tehát kettős feladata van:

a.) megőrizni a nyelv tisztaságát, értékeinek védelmét szolgálni
b.) hatni a nyelvet beszélő emberre, vagyis elérni, hogy a nyelvet
helyesen használjuk

Napjainkban a nyelvművelés tehát a nyelvnek és a nyelvet

beszélőknek a művelése. Ezt a feladatot a kitűzött cél határozza
meg: minél inkább meg kell közelíteni a nyelvi eszményt, vagyis
azt a magyar nyelvet, amely őrzi értékes tulajdonságait, a
tömörséget, a szabatosságot, a képszerűséget és az árnyaltságot.
4. A nyelvművelés konkrét feladatai:

a.) a helyes kiejtés, vagyis a megfelelő beszédtechnika elsajátítása

 javítani kell a pöszeséget, a selypes beszédet, a hadarást, a
raccsolást
 gyakori hiba a szótagelnyelés és a nem megfelelő
hangsúlyozás

b.) a nyelvhelyességi hibák ellen való küzdelem

 „suksükölés”: a –t végű igék kijelentő módú alakjai helyett a
felszólító mód használata helytelen
pl. Nem lássuk jól a táblát. (helytelen)
Nem látjuk jól a táblát. (helyes)
 vagy Az előadást elhalasszuk. (helytelen)
 Az előadást elhalasztjuk. (helyes)
 „nákolás”: a feltételes módú, jelen idejű, egyes szám első
személyű alanyi ragozású igealakban a toldalék mindig –nék
(nem pedig –nák)
pl. Olvasnék egy könyvet.
 az ikes igék helyes ragozása: eszem, iszom, dolgozom
(és nem pedig eszek, iszok, dolgozok)
 a ragok és névutók helytelen használata
pl.Bement a ház │ban. (helytelen)
Bement a ház │ba. (helyes)
vagy Betegsége végett nem jelent meg. (helytelen)
Betegsége miatt nem jelent meg. (helyes)
 fölösleges igekötők használata
pl. leközöl → közöl
kikézbesít → kézbesít
lerendez → rendez
 a vonatkozó névmások helytelen használata: az aki névmást csak
személyre vonatkoztatva használjuk
pl. Ott megy a barátom, aki ebben az iskolában tanul.
Az amely névmást akkor mondjuk, amikor a vonatkozó névmás
főnévvel megnevezett dologra utal.
 pl. Megnézzük a színdarabot, amelyet te javasoltál.
Az ami névmást akkor használjuk, ha egy egész tagmondat
tartalmára utalunk vele.
pl. A kocsi elromlott, ami bosszantotta a tulajdonost.
 helytelen a befejezett melléknévi igenév állítmányi szerepben való
használata
pl. Ez a feladat nem megoldott.

A hagyományos nyelvművelő tevékenység mellett, amelyben a tiszta

beszédért és a nyelvhelyességi hibák ellen harcolunk, néhány új
jelenség ellen is küzdeni kell.
Ezek a következők:

a) az idegen szavak terjedésének veszélye

 az idegen szavak elsősorban a kereskedelemben jelentek meg:
shop, light, ketchup, pub stb.
 az idegen szavak túlzott használatát mindenképp kerülni kell,
helyettesítsük ezeket a megfelelő magyar szavakkal, hiszen az
anyanyelv az első bármely idegen nyelvvel szemben

b) kerülni kell a trágár szavak, kifejezések használatát

− napjaink nyelvhasználatára túlzottan is jellemző a trágár
kifejezések megjelenése, amely azért is veszélyes, mert az
ösztönvilág kiélését és a durvaságot erősíti

c.) az új szavak, kifejezések helytelen szóalkotási módja

 fontos, hogy a nyelvérzékkel ellentétes új szavakat ne emeljünk
be a mindennapi szóhasználatba
pl. hibátlanított készülék

d.) az ún. divatszók megjelenése a sajtóban, rádióban, televízióban

 ezek a szavak vagy jól hangzanak, vagy látszólagos
hozzáértést sugallnak
pl. alapvető; kapcsolatban; pozitív érték; valaminek a
jegyében zajlik
  kerülni kell ezeket, mert nem színt visznek a stílusunkba,
hanem megszokást, szürkeséget

e.) a helyes kiejtés gyakori hibája napjainkban a szótagelnyelés

 egy-egy hosszabb szó kimondásakor legalább egy szótag
kimarad
pl. társadalom, egészségbiztosítás
 tiszta hangképzéssel és nyugodt beszédtempóval megelőzhető
a szótagok kihagyása

5. Nyelvi tervezés
 „a nyelvi tervezés egy ország nyelveinek és nyelvváltozatainak
használatát szabályozó hivatalos politika kialakítását és
gyakorlatba ültetését foglalja magában” (David Crystal: A nyelv
enciklopédiája 454.o.)
 az alábbi kérdések tartoznak a nyelvi tervezés területéhez: a
kisebbségi nyelvek helye, a nyelvi normák fenntartása valamely
akadémia által;a média befolyása a nyelvhasználatra;a helyesírási
reform;a nyelvművelés szükségessége;az írás- és olvasástanítás
színvonala
 a nyelvi tervezésben különböző állami szervek, akadémiák,
bizottságok, társadalmi szervezetek és egyének vesznek részt
 minden ember felelős anyanyelve jövőjéért, az anyanyelv
fennmaradásáért  ezért van szükség tudatos nyelvművelő
tevékenységre, vagyis nyelvi tervezésre
 a nyelvfejlesztő munkát elsősorban a nyelvészek végzik, ők
fogalmazzák meg a fontosabb feladatokat és célokat
 a nyelvi tervezés feladata az is, hogy jól kiépített
intézményhálózattal és megfelelő tömegtájékoztatással segítse az
anyanyelv fejlődését  fontos a család és az iskola szerepe is a
nyelvfejlesztő munkában
 meghatározó az anyanyelv szempontjából az, hogy a család és az
iskola milyen nyelvi értékrendet fogad el, illetve közvetít
 az embereknek az anyanyelvükhöz való viszonyulásukat
befolyásolják az anyanyelvi műsorok, az újságokban megjelenő
írások, cikkek, a magyar nyelvi vetélkedők és pályázatok
 segíteni kell az országban élő kisebbségek nyelvhasználatát is
 az anyanyelv tanítása mellett napjainkban különösen jelentős
szerepet kap az idegen nyelvek oktatása  erősíti a nemzetek
közötti kommunikációt

Forrás:
David Crystal: A nyelv enciklopédiája, Osiris Kiadó, Bp., 2003
Antalné Szabó Ágnes – Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció Tankönyv a 11-12.
évfolyam számára, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2004