Kelet - Közép Európa és Délkelet-Európa

1. Történelmi áttekintés
 távol esett a világ kereskedelmétől 50 évig
 nem részesült a gyarmatok kincseiből sem
 az ipari forradalom késve érkezett ide  csak a 19. században bontakozott ki
 gyengén fejlett agrárgazdaságok maradtak
 az I. világháború után a nagyhatalmak átrajzolták a térképetésszerűtlen és igazságtalan határok
jöttek létre
 az új államalakulatok is több nemzetet/ nemzeti kisebbséget foglaltak magukba
 II. világháború ebben a térségben nagyon sok szenvedést okozottismét határmódosítások,
erőszakos ki-és áttelepítések (20 millió ember hagyta el otthonát
 ez a térség a Szovjetunió érdekszférájába került
 sztálini mintájú szocialista gazdaságpolitika átvételeállami tervgazdaságnehézipar, hadipar
aránytalan fejlesztése
 Varsói Szerződés 1955-1991
 1949 KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) létrehozása  a térség kiszakad a
világgazdaság vérkeringéséből

2. A szocializmus évtizedeinek öröksége

 a Nyugathoz képest katasztrofális a lemaradás
 az itt lévő országok rá voltak utalva a nemzetközi munkamegosztásra  elavult termékeket állítottak
elő, ami a világpiacon nem mindig volt versenyképes
 az iparura jellemző a pazarló energiaigény és nyersanyagigény
 egy-egy ország túl sokféle terméket állított elő  elavult műszaki felszereltség termelékenység
alacsony színvonala
 elhanyagolt infrastruktúra, fejletlen pénzügyi rendszer, korszerűtlen közlekedés és távközlés gátolta a
világgazdaság vérkeringésébe való bekapcsolódást
 súlyosan károsították a környezetet emberek egészségét (ma napig 6-8 évvel alacsonyabb átlagos
élettartam)
 1970-es évektől hitelek felvétel ésszerűtlen beruházások eladósodás
 igyekezett a rendszer elfojtani a nemzeti érzést nem oldotta meg az egyes államokban élő
kisebbségek problémáját  a nemzeti gyűlölködés következménye volt a véres délszláv háború 
Csehszlovákia, Jugoszlávia felbomlása a nemzetállamokra esés éppen ellenkező volt a Nyugat-
Európára jellemző integrációs folyamatra

3. A piacgazdaságba való átmenet nehézségei

 példa nélküli volt, hogy ki kell építeni a többpártrendszeren alapuló demokratikus állam
intézményeit
 még nehezebb volt a piacgazdasághoz való visszatérés  ahol a kereslet és kínálat határozza meg az
árakat  az állam csak vámokkal és adókkal (külső szabályzókkal) befolyásolja a gazdaság
működését  ehhez teljesen újra kell szabályozni a tulajdonviszonyokat  az állami vagyont
magánkézbe adták  a privatizációs folyamat az országokban eltérő mértékben ment végbe 
termelés és életszínvonalbeli visszaeséssel járt  ehhez hozzájárult a Szovjetunió szétesése, piacok
elvesztése  teljes piacváltásra volt szükség  Európa unióval kötött társulási egyezmények 
következménye az elavult, veszteséges üzemek bezárása  tömeges munkanélküliség
 az új korszerű ipar kiépítésére feltétlenül szükség volt a külföldi tőkére

Lengyelország

- Kelet- Közép-Európa legnagyobb és legnemesebb állama 40 millió fő

- 1795-ben Habsburg Birodalom, Poroszország, és Oroszország feloszlatta egymás között
- I. világháború után lesz újra független
- II. világháború után nagyarányú határ változások kisebb lett, de hosszú tengerpartot kapott  jó
kikötők, jelentős bánya és iparvidékek, jelentős népvándorlás
- Lengyelország 75 %-a 200 méternél alacsonyabban fekszik
- Lengyel- alföld  dimbes- dombos marénavidék tó vidékek Pomerániai- Mazúriai - tóhátság
- Lengyelország középhegység
- Szudéták
- Kárpátok

1. Gazdaság:
- a lengyel gazdaság területi különbségei az egyes tájak eltérő természeti adottságaival és történelmi
múlttal magyarázható
- keleti országrész: - ritkán lakott, városhálózata gyér, gazdasága fejletlen
- déli rész: - ipar legfontosabb gázpontjai, röghegységek lábánál nehézipar állami beruházások,
1970-es évekre eladósodott rendszerváltás után a hitelek egy részét elengedték, az ipar
korszerűsítése csak az utóbbi évtizedben jellemző földrajzi fekvése kedvező No. a szomszéd
- szénbányászat, kohászat, gépgyártás
- feketekőszén termelés és kivitel első Európában
- fontos exportok: kősó, kén, kálisó
- színes ércek: réz, cink
- szénhidrogénből és vasércből igen szerények a készletek Oroszországból hozzák be

2. Iparvidékek:
a) Felső- Szilézia feketekőszén: erőművek, vegyi ipar, kohók, nehéz gépgyártás (mozdonyok,
vagonok), autók
- agglomeráció népsűrűsége 1000 fő/km2, 2,5 millió fő  Katowice
- veszteséges bányák bezárása, parkosítás, növekvő munkanélküliség, új beruházásokat vonzani a
térségbe, sok lengyel más országba megy dolgozni
- Krakkó hangulatos középkori királyi székhely, a nemzeti kultúra és tudomány fellegvára, az ország
legnagyobb vas kombinátja található itt, Nowa Huta
- Zakopane: jól kiépített sí központ
- Lódz: lengyel textilipar kiemelkedő központja
b) Közép- Lengyelország: munkaigényes finom gépgyártás, járműipar
- Varsó: 1944-ben lerombolták, régi metszetek, fényképek alapján építették újra, az államigazgatás,
kulturális központ
- Plock: az ország legnagyobb kőolaj finomítója található itt
- kikötők: Szczecin, Gdansk

3. Fejletlen kisparaszti mezőgazdaság

- éghajlata óceáni és szárazföldi vonásokat is tartalmaz
- évente 500-600 mm csapadék hullik
- a hűvös éghajlat miatt főleg rozsot és burgonyát termesztenek
- rét - és legelő gazdálkodás, tejelő szarvasmarhatartás
- a mezőgazdaság vezető ágazata az állattenyésztés
- az ország déli részén a lösz takarón cukorrépát, búzát, komlót és sörárpát termestenek
- meleg kedvelő zöldségféléket (paradicsom, paprika) és sok gyümölcsöt is külföldről kell behozni
- a szántók túl nyomó részét a rosszul felszerelt kis gazdaságok művelik

Románia

- sok féle természeti erőforrással rendelkezik

- az ország bőven rendelkezik termőfölddel és erdővel
- kőolajban és földgázban gazdagabb, mint a környező országok
 - 238 ezer km 2, 19 milliós lakos
1. Népesség összetétele.
- Moldva és Havas- alföld tiszta Román lakta terület
- az I. világháború után kapta meg Erdélyt
- tiszta nemzetiségű államot akartak ezért felgyorsították a nemzetiségiek beolvadását, ennek ellenére
Erdély 20%-a még mindig magyar
- szászok Nagyszeben, Brassó (németajkúak)
- svábok Temesvár, lélekszámuk ma már csak 40 ezer fő
- Erdély
 magyarok zárt tömbben helyezkednek el 1,3 millió magyar lakik itt
 Székelyföldön: Hargita, Kovászna, Maros-megye
 más területeken keveredik a románokkal
 más településeken a románok többségbe kerültek
2. Erdély és Nyugati-peremvidék
- természeti képe és gazdasági élete rendkívül változatos
- az iparnak nagy hagyományai vannak
- Erdélyi-medence 5-600 méter magasságban terül el, sok a legelő, szántó, sok a gyümölcsös
- vegyipara jelentős
- kősót a szervetlen vegyipar dolgozza fel
- gyógyüdülő helyek, Szováta, Parajd
- jelentősebb városok: Marosvásárhely, Torda, Kolozsvár
- Szász városok: Segesvár, Nagyszeben, Brassó hagyományos textilipar, bőripar, feldolgozó ipar,
gépgyártás
- kőszén és vasérc hívta életre az ország legrégebbi vaskohászati körzetét Vajdahunyad
- Erdélyi-peremvidék nagyrészt kimerült arany- és ezüst bányák, bauxitbányák és lignit telepek
- hegyvidék: szőlő és gyümölcstermelő vidékek
- Nagyvárad: timföldgyáráról és vegyiparáról híres
- Temesvár: ipari és kulturális központ
3. Románia éléstára: Havasalföld
- Román- alföld: éghajlata szárazföldi, lösztakarón termékeny feketeföld alakult ki
- kukorica és búza
- ipari növény a napraforgó
- gyümölcs és szőlő kultúra jellemző
- kőolaj-földgáz lelőhely
- lignit
- a Vaskapu vízerőmű
- Ploiesti: kőolajvidék központja
- Bukarest: Románia iparának 1/6-át tömöríti
4. A keleti országrészek: Moldva és Dobrudzsa
- Moldva
 pár évtizede kezdett iparosodni, kősó, kőolaj, földgáz telepek vannak itt vegyipar
 bútor-, cellulóz-, papírgyártás erdők felhasználása
 a Kárpátok folyóin több kisebb vízerőmű jött létre
 két nagy Dunai kikötő: Galati, Braila
 Galati Románia legnagyobb vaskombinátja, amely urán nyersanyagot dolgoz fel
- Dobrudzsa
 Románia egyetlen tengeri kikötője található itt Konstanca
 tengerparti üdülő és fürdő helyek egyre népszerűbbek

Jugoszlávia felbomlása

A délszláv népeket eltérő történelmi múltjuk, kulturális örökségük és különböző gazdasági fejlettségük miatt
csak ideig- óráig lehetett egy állam keretében összefogni.
Közép- Európától a Balkánig: tájak és természeti erőforrások.
- Dinári- hegység bauxit
- Szerb-érchegység réz
- Alföldi peremvidékek: kőolaj, földgáz, nem fedezik a hazai igényeket
- Nem található itt jó minőségű széntelepek
- Elektromos áramtermelés 1/3-a nagy esésű, folyók energiáiból származik
- Folyóvölgyek (Száva, Duna, Morava, Vardar ), közlekedési terület
- A tengerparti területeken rég kivágták a fákat, az ember jóvátehetetlen károkat okozott
- A tengerparti területen lévő hegyvidéki közlekedés- földrajzi éghajlati választóvonalak
- A meredek hágókon csak néhány út és vasúthálózat halad át
- A mediterrán klíma a dalmát partokra és a szigetekre korlátozódik
- Kontinentális éghajlat: medencék és az alföldek
- Dinári- hegység a nyugati légáramlatoknak köszönhetően igen sok csapadékot kap
- Adria- tengerpartján fontos az idegen forgalom, a tenger vize 4-5 hónapon át kellemesen hideg

2 Széthúzódó nemzetek- széthulló ország

- Jugoszlávia körvonalát az I. világháború győztesei rajzolták Európa térképére
- II. világháborúban az állam darabjaira esett szét
- 1946-ban szövetségi (föderatív) államként újra létrejött Jugoszlávia önálló, mozgástér a hat délszláv
nemzetnek és két autonóm tartomány jött létre (Vajdaság-magyar, Koszovóban), amelyek széles
körű jogokkal rendelkezett
- 1980-as években a pártállami diktatúra roskadozni kezdett
- a legnagyobb ellentét a horvátok és szerbek között húzódott
A. – horvátok:
- - 7-10 században csatlakozott a római (katolikus) egyházhoz
- latin betűkkel írnak
- 12. századtól 1918-ig magyar királyok uralma alatt állt
B.: - szlovének:
- 7-10. században csatlakozott a római (katolikus) egyházhoz
- latin betűkkel írnak
- Ausztria történelmi sorsában osztozott
C.:- szerbek:
- görög keleti (ortodox) kereszténységhez tartozik
- civil ábécét használják
- a 19. században tudták csak lerázni a török uralmat
D.: - macedónok:
- görög keleti (ortodox) kereszténységhez tartoznak
- civil ábécét használják
- török uralom alatt álltak a 19. században
E.: - bosnyákok:
- mohamedán (muszlim) vallás
- 20. században uralom alatt álltak
- a városok mind máig magukon viselik az eltérő történelmi múlt nyomait