Operációkutatás I.

2. előadás

Operációkutatás és Aktuáriustudományok Tanszék

2023/24 őszi félév

Egy kis geometria
Hipersík, féltér, ...
Definíció. Legyen az a ∈ Rn , a ̸= 0 adott vektor és a β ∈ R adott szám.
(affin) hipersík: H(a, β) = {x ∈ Rn | aT x = β};
nyílt (affin) féltér: F> (a, β) = {x ∈ Rn | aT x > β};
zárt (affin) féltér: F≥ (a, β) = {x ∈ Rn | aT x ≥ β}.

Definíció. A P ⊆ Rn halmaz poliéder, ha előáll végesen sok zárt féltér

metszeteként.
A poliéder zárt, de nem feltétlenül korlátos halmaz.
Lineáris egyenlőtlenségrendszerek megoldáshalmaza poliéder.

Definíció. Legyen x1 , x2 ∈ Rn . Az x1 és x2 által meghatározott szakasz:

[x1 , x2 ] = {x ∈ Rn : x = λx1 + (1 − λ)x2 , 0 ≤ λ ≤ 1} .

Azaz egy szakasz a végpontok konvex kombinációinak halmaza.

Milyen objektumot ad két pont lineáris, ill. affin kombinációinak halmaza?
Konvex halmaz

Definíció. A S ⊆ Rn halmazt konvexnek nevezzük, ha bármely két pontjára

az őket összekötő szakasz benne van a halmazban.
Azaz egy halmaz konvex, ha zárt a konvex kombinációra:
∀ x1 , x2 ∈ S, ∀ λ ∈ [0, 1] : λx1 + (1 − λ)x2 ∈ S.

Állítás. Minden hipersík konvex halmaz.

Biz: Legyen x, y ∈ H(a, β) és 0 ≤ λ ≤ 1 tetszőlegesek, és z = λx + (1 − λ)y.

Ekkor
aT z = aT (λx + (1 − λ)y) = λaT x + (1 − λ)aT y = λβ + (1 − λ)β = β,
azaz z ∈ H(a, β).

Állítás. Minden féltér konvex halmaz.

Konvex halmazok folyt.

Állítás.TLegyen I tetszőleges indexhalmaz és Si konvex halmazok ∀ i ∈ I.

Ekkor Si is konvex.
i∈I
T
Biz: x, y ∈ Si ⇒ x, y ∈ Si ∀i ∈ I ⇒
i∈I
λx + (1 − λ)y ∈ Si ∀ i ∈ I, λ ∈ [0, 1] ⇒
T
λx + (1 − λ)y ∈ Si ∀ λ ∈ [0, 1].
i∈I

Következmény. Minden poliéder konvex halmaz.

Biz: Egy poliéder véges sok féltér metszete. Minden féltér konvex, de konvex
halmazok metszete is konvex.
Támaszsík
Definíció. Legyen S ⊆ Rn konvex, zárt halmaz. A H = H(a, β)
támaszsíkja, ha
1 H∩S =
̸ ∅ és
2 aT y ≤ β ∀ y ∈ S vagy aT y ≥ β ∀ y ∈ S.

Definíció. Legyen P egy poliéder és H egy támaszsíkja. Ekkor az

F = P ∩ H metszetet a poliéder oldalának nevezzük. Ha P n dimenziós,
akkor
a 0 dimenziós oldalát csúcsnak,
az 1 dimenziós oldalát élnek, míg
az n − 1 dimenziós oldalát lapnak nevezzük.

Definíció. Legyen S zárt, konvex halmaz. Ekkor az x ∈ S extremális pontja

az S halmaznak, ha létezik olyan H támaszsíkja S halmaznak, amire
S ∩ H = {x}.

Tehát a poliéder extremális pontjai a csúcsai.

Határoló hipersík

Definíció. A H1 , . . . , Hk hipersíkok lineárisan függetlenek, ha

Hi = H(ai , βi ) (1 ≤ i ≤ k) esetén az {a1 , . . . , ak } vektorrendszer lineárisan
független.

Definíció. Legyen P egy poliéder, mely az

Fi = {x : aTi x ≤ βi } (1 ≤ i ≤ m) félterek metszeteként adott. Ekkor a
Hi = H(ai , βi ) hipersíkokat a poliéder határoló hipersíkjainak nevezzük.

Tétel. Legyen P ⊆ Rn egy teljes dimenziós poliéder. Ekkor y ∈ P esetén a

következő állítások ekvivalensek:
1 y a P poliéder extremális pontja;
2 ∄ y1 , y2 ∈ P, y1 ̸= y2 és 0 < λ < 1 : y = λy1 + (1 − λ)y2 ;
3 y rajta van a P poliéder n lineárisan független határoló hipersíkján.
Politop
Definíció. Legyen S ⊂ Rn egy tetszőleges halmaz. Az S halmaza konvex
burka a következő halmaz:
( k
)
X
conv (S) := x ∈ Rn : x = λi si , k ∈ N, si ∈ S, λi ≥ 0, i=1 λi = 1 ⊂ Rn .
k
P
i=1

Definíció. Véges sok pont konvex burkát politopnak nevezzük.

Krein-Milman tétel. Legyen S ⊂ Rn kompakt, konvex halmaz. Ekkor

S = conv (extr (S)), azaz S az extremális pontjainak konvex burka.

Következmény. Minden korlátos poliéder megegyezik az extremális

pontjainak konvex burkával.

Azaz minden korlátos poliéder politop. Ez fordítva is igaz:

Állítás. Minden politop poliéder.

Kúpok

Definíció. Legyen C ⊆ Rn egy halmaz.

A C kúp, ha λx ∈ C ∀ x ∈ C és ∀ λ ≥ 0.
A C poliedrikus kúp, ha létezik A ∈ Rm×n , melyre C = {x ∈ Rn : Ax ≤ 0}.

Mutassuk meg, hogy egy kúp pontosan akkor konvex, ha zárt az összeadásra.
Igazoljuk, hogy egy kúp poliedrikus, ha véges sok féltér metszete.

Definíció. Legyenek az a1 , a2 , . . . , an ∈ Rm adott vektorok, ekkor az általuk

végesen generált kúp: n
X
m
C(a1 , a2 , . . . , an ) = {b ∈ R | b = xj aj , xj ≥ 0, ∀j}
j=1

= {b ∈ Rm | A x = b, x ≥ 0 megoldható },

végesen generált kúp polárisa:

C ∗ (a1 , a2 , . . . , an ) = {y ∈ Rm | yT aj ≤ 0, ∀j}
= {y ∈ Rm | yT A ≤ 0}.
Nemnegatív ortáns lineáris transzformáltja
Lemma. Legyen adott az Rn⊕ = {x ∈ Rn : x ≥ 0} nemnegatív ortáns és az
A ∈ Rm×n mátrix. Ekkor a nemnegatív ortáns lineáris transzformáltja is
poliedrikus, konvex, zárt kúp, sőt megegyezik az A mátrix oszlopvektorai
által végesen generált kúppal.

Bizonyítás. A nemnegatív ortáns lin. transzformáltja: CA = {A x ∈ Rm : x ∈ Rn⊕ }.

Mivel a C(A) végesen generált kúp pontosan az olyan b vektoroknak a halmaza,
amelyikre létezik x̄ ∈ Rn⊕ : b = Ax̄, ezért nyilván C(A) = CA .
Kúp: bármely b ∈ C(A) és λ ≥ 0 esetén λ b ∈ C(A) teljesül.
Ha a b vektorra x̄ ∈ Rn⊕ egy megoldás, akkor a λ b vektorra λ x̄ megoldása az
egyenletrendszernek és λ ≥ 0 miatt λ x̄ ≥ 0 is teljesül.
Konvex: bármely b1 , b2 ∈ C(A) esetén b1 + b2 ∈ C(A) teljesül.
Mivel b1 , b2 ∈ C(A), ezért léteznek x̄1 , x̄2 ∈ Rn⊕ vektorok, amelyekre b1 = Ax̄1 és
b2 = Ax̄2 egyenlőségek teljesülnek. Ekkor A (x̄1 + x̄2 ) = Ax̄1 + Ax̄2 = b1 + b2
teljesül, vagyis a x̄1 + x̄2 ∈ Rn⊕ nemnegatív vektor megoldja azt a lineáris
egyenletrendszert, amelyiknek a jobboldal vektora b1 + b2 , tehát C(A) konvex kúp.
Zártság: zárt halmaz lineáris transzformáltja zárt halmaz. Tehát CA zárt halmaz, és
így C(A) is az.
Poliéderek előállítása

Definíció. A P ⊆ Rn nemüres poliédernek v ∈ Rn végtelen iránya, ha

∀ x ∈ P és ∀ λ ≥ 0 esetén x + λ v ∈ P.

A definíció úgy is helyes, ha a minden helyett létezik x ∈ P szerepel.

Mit jelent a definíció, ha P = {x ∈ Rn : Ax ≤ b}?

Állítás. A poliéder végtelen irányai konvex kúpot alkotnak.

Minkowski összege az A és B Rn -beli halmazoknak:

A + B = {a + b : a ∈ A, b ∈ B}.

Poliéderek előállítási tétele. Minden poliéder előáll, mint az extremális

pontjai konvex burkának és végtelen irányai kúpjának Minkowski összege.
Szeparáció – definíció

Definíció. Legyen C1 , C2 ⊂ Rn nemüres halmazok, továbbá tekintsük a

H = H(a, β) ⊂ Rn hipersíkot és az általa generált F< = F< (a, β) és
F> = F> (a, β) nyílt féltereket. Ha

F< ∩ C1 = F> ∩ C2 = ∅ vagy F> ∩ C 1 = F< ∩ C 2 = ∅

teljesül, akkor a H hipersík elválasztja (szeparálja) a C1 és C2 halmazokat.

A H szigorúan elválasztja a C1 és C2 halmazokat, ha elválasztja azokat, és

H ∩ C1 = H ∩ C2 = ∅.

Definíció. Legyen C ⊂ Rn egy nemüres halmaz és y ∈ Rn \C. Az x∗ ∈ C

pont a legközelebbi vektor az y vektorhoz a C halmazban, ha

∥y − x∗ ∥ ≤ ∥y − x∥ ∀ x ∈ C.
Differenciálható konvex függvény

Tétel. Legyen S nemüres nyílt konvex halmaz, és legyen f : S → R

differenciálható függvény az S halmazon. Ekkor az f függvény akkor és csak
akkor konvex, ha bármely x̄ ∈ S pontra

f (x) ≥ f (x̄) + ∇f (x̄)T (x − x̄) ∀ x ∈ S.

Szemléletesen: egy konvex függvény mindig az érintője felett halad.

Tompaszög tétel

Tétel. Legyen C ⊂ Rn konvex, nemüres halmaz és y ∈ Rn \C. Ekkor az

x∗ ∈ C a legközelebbi vektor az y vektorhoz pontosan akkor, ha
(y − x∗ )T (x − x∗ ) ≤ 0 ∀ x ∈ C.

Bizonyítás. ⇐: Tfh. x∗ ∈ C és (y − x∗ )T (x − x∗ ) ≤ 0 ∀ x ∈ C.
2
Legyen f (x) = ∥y − x∥ = (y − x)T (y − x), ekkor

∇f (x) = −2 (y − x) és ∇2 f (x) = 2 I azaz pozitív definit.

Tehát az f (szigorúan) konvex függvény, így ha x ∈ C és x ̸= x∗ , akkor

f (x) > f (x∗ ) + ∇f (x∗ )T (x − x∗ ) = f (x∗ ) − 2 (y − x∗ )T (x − x∗ ) ≥ f (x∗ ),

vagyis ∥y − x∗ ∥ ≤ ∥y − x∥ ∀ x ∈ C, tehát x∗ legközelebbi pont.

Tompaszög tétel – folytatás

⇒: Tfh. x∗ ∈ C legközelebbi pont.

Legyen x ∈ C adott és xt := x∗ + t (x − x∗ ) ∈ [x, x∗ ] ⊂ C (t ∈ [0, 1]),
2
továbbá Φ(t) = ∥y − xt ∥ . Ekkor mivel x∗ legközelebbi pont

min Φ(t)=Φ(0).
t∈[0,1]

Másrészről Φ(t) = f (xt ), így konvex, azaz t ∈ (0, 1] esetén

Φ′ (t)(0 − t) ≤ Φ(0) − Φ(t)<0.

T
Φ′ (t) = −2 (y − xt ) (x − x∗ ) > 0 ∀ t ∈ (0, 1],
így t = 0 : Φ′ (0) = −2 (y − x∗ )T (x − x∗ ) ≥ 0.