‘sak valami formélistjelentenc; cllenkezbleg: beane is é! az emberi nem nagy lchetSségeinek és beteljesedéscinck ceyike, amely felett nem kivinunk az objektiv bir szere- pében tetszelegni, saubjektfv Ktink bérmennyire ezen ceyméssalellentétes oldalak egyike mellett dnts6n is. S az egészen dltalinos megfogalmazés, amelyet cbbé| a magatartésb6l vontam e: hogy a klassikus-romén stf- Jus a germénnal szemben egyaltalén nagyobb mértékben hat stlusnak ~ e2 az alapja mésrésct a germén szellem rchezen hozzéférhetS volténak. Mivel ugyanis a stilus ‘mindig valami sitalénosabbatjelent, meghatéro26 jellegt ttlemelkedést az individualitéson,s mivel bizonyos ~ ter- mészetesen korlitozott ~ értelemben kézelebb All az dl- taldnos emberihez, e7ért bizonyos fokig szélesebbre térul, hhogy korlitlan szima embert engedjen kizelebb 6nma- shor, megértéschez. és mélténylésshor, A stlusok, ab- bban a mértékben, ahogy egyéltalén stflusként, mintegy az clvont stilusfogalom puszia megtestestléseként hatnak, bizonyos rokonsigban élinak egyméssal, bérmily ellenté- kabb héttérbe szorul valamilyen életmegnylvénulésban a stilus individudlis Iéte mogOtt, anndl ritkébb és véletlen- szeribb hozzAjutést biztosit masok sz4méra, De a népek lényegi fajtdinak e scembedllitésakor is cexért a mtivészet termékei nytitjak a legalkalmasabb pél- dikat és scimblumokat; hisven a stilizliség mériéke és ennek jelentdsége semmilyen mésik terdleten nem mu- tatkozik meg ilyen érz6ki tisztasghan és ennyire az ob- jektiv bizonyitésra alkalmasnak. us A KURESZTENYSEG Es A MOVESZET Mir sedmtalanszor nyomon Kovették a vallés és a mive- ‘wet Kinbtt-sziv6d6 tOrténelmi kapesolatokat: miként Inoritk let a kultikus e6lok az istenképet, miként fejl6d- ok ki a vallisi Gnnepbél és az istenck megidézésébd a oli formék, miként befolyésolta — gyakran ugyanab- ‘ban, gyakran ellenke76 irényban - a vallés fellendilése G hanyatldsa a mivészetet ~ mindezek a kultértorténet feldolgozott tényei. Csakhogy tisztézdsra virnak még fazok a motivumok, amelyek alapjén a dolog lényegénél fogya az egyik vonzza vagy taszitja a mésikat, s amelyek- Iyebb 6s alapvetGbb dsszefigaésck tObbE vagy kevésbé t8- Kéletes megval6sulésainak Iétszanak. SzAmtalanszor a kizelség és a tavolség térbeli hason- Jataval Kell kérilirmunk lelki tartalmak visconyat, bar bel- 6 Kenyegiktl egészen idegen ez a szimbslum a maga ils mérhetdségével. Erthet6ségére mézis svdmitva, a bvotkez6képpen jlothetjak meg a vallésos és « mvészi, ‘magatartés K6zas vondsai: tdrgyét az egyik is, a masik is cltévolija mindenfajta kézvetien val6ségt6l ~ hogy az- ‘usin egészen kézel hozza hazzénk, kézelebb, mint a kiz- vetlen val6sdg valaha is. ‘Amennyire egy vals val6ban megfele tsa fogalmd- nak, s nem keveredik a lélck més terbleteir6l scdrmaz6 megszoritésokkal és Korlatozésokkal, olyan mértékben helyezi at az istent a ,tiviligha”; isten elkilnilése min- den megfoghat6t6l & valGségos vlégunkt6l annak a yt vvolségnak” az abszolit fokozisa, amelyet a magasrendG 65 foléayes ember minden vele nem azonossal szemben megtart. Az ilyen tévolba helyezettisten egysttal mégis itt marad: mintha az eltévolodés csupén visszahtizodés lonne a nekifutés elét, a lélek mint legkbzelebbi és leghi- zalmasabb ismerSsét Keritihatalméba, egészen a vele va- lo misaikus eggyevélésig. u9A mivészet megismétli e Kettés viszonyt val6sdgunk- wt cermin et em net tal, amelyben a dolgok tiscta forma, faggetlenil ats hogy saubjektiv éivezet targyai-e vagy sem, tartézkodnak ‘mindenfajta érintkezéstl valéségunklal. De mikor a lét G5 a Képzelet tartalmai ilyen tévolra Kerinck, egyttal kizelebb is jutnak hozzénk, mint a val6sig formsjéban, Mig a val6 vildg dolgai esckicként és anyagként jétszhat- nak szerepet életinkben, addig a mialkotés tsztén ma srt val6. A val6sg mindezen darabjai azonban mind amelltt végs6, mély idegenségben dllnak velink szem- ben; még a sat lelkiink és a mésik emberé kozdit is ro~ ‘ménytelendl Sthidalhatatlan szakadék tétong, amelyet aligha sziintethet meg az.elfogadni 6s adni vigyés. Egye- dil a malkotéslehet tejesen a miénk, cgyedil az 6 for. méjaba att lek vlik scémvunkra teljesen hozzaérhe- {Gve: mig eayfel6l magéeértvalobb mint bérmi més, addig Imistl6| mindeonl inka tink val, let tartalmaival kapesolatban dita 2, hogy a valamiyen mons, srs” vas Ck 6g ahhoz, hogy kizel keriljink hozzdjuk ~ pusca létike kel még nem tartoznak hozzénk. Csak isten, akiben hi szink, § a mivészet, amelyet élveziink, rendeltetett eleve Jelktnk szAméra, puszién azdltal, hogy Iéteznek. S bér a ‘nagyszerclembea is jelen van az egymésnakrendelttt og tudata, s a szerelmescket dsszehoz6 sors esak végre- hajthatja czt az cleve elrendeltséget, a szerelom telesség- gel individuslis mivolténdl fogva mégis kilinbozik a fen- ticktOl: a mésik Ick tisztén Gumagit6l csak ezzel az egy emberrel kapesol6dik dssve, mert éppen 6 ez az ember. Mikor viszont a biv6 mar letezésénél fogva is caynek tud- ja magatistenével, mikor az, akit megragadott valamely malkotis, at mint sajét bels6 sekségszeriségét érzéke- i, akkor mér nem individudlis sajétossdgokrél van 526, hhanem azokr6l a mélyrétegekrél, amelyckben ugyan a” ember egész én-je hat, de ezt mégis valamilyen személy- telen, a sajétos ember alakot elhagyé tSrvényszeriseg és letjclentség hordoz6jénak érzi. Sect tartom azon legmé- |yebb formaazonosségnak, amelynek alapjén a vallés min. 120 lig a miivészet el6futéra, a mGvészet viscont mindig val- Vos hangulatra 8setin6z: esak e kettSben valik valami- len abscolit magéért val6 let a Iélek legbens&bb, egy- verre magétol értet6d6 és el6re meghatérozott birto- havi ‘A kilinbiies kultrékban igen sokféle médon val6sul smog 7 az alapvet6 kapesolat a vallésos élet és a miivé- fuet formaja kSeist. Bizonyos fokig sajétfelfokozottséga tne oka, hogy a keresténységben nha ellentét6be latszik fcsapni. Bizonyos, hogy valamennyi ismert vallés K6zil itt alegerdteljesebb, egyattal azonban a legmegbékéltebb in a fesziltség isten tévolisiea és Kizelsége Kézott; itt ‘ugyanis a scfv teremt kapesolatot istennel, sez a kapeso- lat teljes mértékben gyGzcdclmeskedik az. emberi sziv és faten k6zbtti végtclen metafizikai tavolségon, Ezétal lét- svatra olyannyira teljsil sok-sok Iélek igénye arra, hogy fogészen ‘messzire hiz6djon valamely élettartalomt6l, tmajd act egészen sajét kBrébe vonja, hogy a mdvészet ~ ‘A maga prhuzamos tcjesitményével — feleslogesnek, st, nem kiclégit vetélytirsnak litszik, Nem mindig az 6reki vonzer6 aszkétikus elvetése, s nem is mindig eszté- tikai kuturdlatlanség az oka annak, hogy a kereszténység, ‘oly gyakran kézvetlenil clutastotta a mivészetet. Ez {bb més motfvum mellett, a fenti Ssztinds beldtésra is visszavezethet6: a Iélcknek immér nines sziksége a mi vészetre, mert kiterjesztette hatalmét az. adotton tli bt rodalomra, s azt ismét sajatrész6vé tettc. Misrésat viszont a kerszténység, hagyoményos szemé- Iyiséget és torténései, valamint a r4 jellema6 lek alkat Ssabndcte testkifejezés révén olyan motivumokat tartal- ‘maz, amelyek mintha esak arra teremitettek volna, hogy képz6mvészeti megformélésban részesiljenck. Az alé- zat, az imédség, a bensdleg cksztatikus lét ~ mindezek Akilondsen j6l tartjak Gssze a testet, a tagokat a tres ko- zelében tartjak, s emiatt kedvezden befolyésoliék a test ‘rtsigét 6s szemlcleti ceységét. Még a kar kinysjtésa is tu imahoz valami egészen mis, mint a karoknak a jelen- ség koncentriltsigat megszintet6 suéttarésa. Az el6bbi esetben ugyanis a kezek vagy egyesilnek, aminck a kép maigen hatérrottéssefogotsiga az eredménye, v {2tivolodnak is egymst6,valamilyenesemet tyuicgons cle trckednek, ameyben lldkoznak bel mec gk irényai ~ abogy a parhuzamosoke ie oe Ji hogy agente lta n J6 mdvészetnck segoran dese kell trtaia werent a wr ban a sremely eységével; az ember szobrisri moh I szobrisci megjelent deca itl mepkovetejik, hogy tagaiteljesen enge- “clmeskedjonck kézpont egysége minden eges impute: fintk cayikik se vonja ki magat az cpésr letéramn alo ora ce Re ate a cis eons nt cree ice fe men ménynek, mér valk is elOkészitéi a miivészi for- miénak. A szemi6leti forménak mint a lelki ‘lapot kifeje- ‘Odésének itt azért van killénds iclentésége, mert ezeken wn nn mr een bels6 mozgalmasség dramlik &t — ellentctbea példul az orca, ns raged int De tt aa nd aység, hiszen az élet itt em eel atria Krenn fee ee 1m tusok ezzel seemben éppen valamilyen messzire ér6 szen- vedélyr6l érulkodnak, amely mindenestil egyetlen leg- ‘bensdbh és dént6 pontra irényul. Mindennek rendkivil hatésos betetGz6dése, illeve mogkulinbiztetett forméja a keresztény mitol6gia ama jelensége, amelynck formalis mtvészi jelentségét a mi? vészet Kezdettl fogva Osandsen felismerte: Méria a syermek Jézussal, Valamennyi lényegi elemnck az a be- {ele val6 Bsszekapesolbdésa, az életnek az a koncentrélt. caysége, amelyrdl beszéltem, a legkozvetlenebbil az asszonyisighan jelentkezik. Az asszonyt érzik — hogy rindenttt és mindigjoggal-e, azal ne foglalkozzunk ~ a differencidlatlanabb lénynck, akinck er6i és dsztnei sz0- rosabban és egységesebben Osszpontosulnak, mint a fé- fig, s eayintetibben mozdithat6k meg egyetlen pontbél. Ennek felel meg, hogy testi megjclenés tekintetében a 661 a természetben is, de még erdtljesebben a mavé- scetben, tees zértségot és centripetalitést varnak, nem messzie nyil6, hanem dsszetartott mozdulatot, amely ha kézvetlentl kifelé irdnyul i, befelé utal, s mindenestil ‘mindig az asszonyi Kny kérébe zr. ‘Mikor Maria a gyermekhez kapesol6dik, minder Kt- seblag megszinik, hiszen a Madonna létezése értelmét most egy rata Kivi Iényben tala meg. Hogy ez még- sem tri scét caységét, hogy a gyermek nem-Enje ugyan, 5 imégis én-je - ez az anyaség igazi misetériuma. Til va- ayunk itt a magéért val6 lét 6s a mésért val6 let ellenté- {én, méghozza nem gy, mint az buzés esetében, mikor az 6nz6 ember gyakran szémol az Altala szeretett mésik- al, meptoldja magit vele, de ett6l még 6n26 marad; itt az Elet egy magasabbrendif jelentGsége nyilvénul meg, amely bels6 dsszegytinéttségének esak © sat létchez fel- nit értelmén keresctil kilesonzi egész ercjét és szentsé- sét. Bar a gyermekre dsszpontosulva lits2dlag megtbrik az anya Iényegi eaysége, val6jaban ext az egységet csak ez biztostja egészen. ‘Az anyasiglelki struktrdja Allja a legnagyobb for- mai feladat elé a ,Méria a gyermek Jézussal”-sbrézolé- sokat. Ahol ezt a feladatot megoldjék, ott az asszony 13ee eatse a egységes, bar a, a sits tape ces set esztétikai szemléletben teljesen megvalésult az, hogy ed lamely Mey egy mista eaysigs Uitte Sa a) animélis fiiggését anyjét6l, mintha mé mindig, rum ij a fam lee ope ce upon Lok 3240 fers, saz probléma i, hoya semldehen tell mescentent a Madonna és gyemeke Kit val simetafal vizonyt Eprobléna melds a mb. formék teljescn 6j birodalménak kialakitését kezd- ie cone amelyek Ichet6vé tették, hogy az it I6vionytban merc epeenattnest ae erie eer igri kilénbézi ik az antikt6k; benne minden cgyes szeméhy 1 tye lente mepcabstapelaen fla msl nos Jérusért léteik ~ csalgy, mint més azitcker Maria és az Angyal is -, Jézus mindeakiért, a aaee ‘where vagy atten. Az egy a Kresateny et valamcnnt Sant egmésl ieleoshaton ny eras fogia Ossze. A:kolesénds viszonyok Me ae tja at a szent személyiségeket, legmélycbb vallé- eatkbS fakadva vagy art mcghatérozva, czel szombon& asc ieck és Aitkin tapi sé rokonsgn lala, vagy ane dois jellegtick, s cevéssé Grintik az egyén igazi vallési jelenté- ‘szat; ez clébbi ugyanis tébb személyis Viszonyénak maces ces arn e 1d6 cayes alakéhoz. eet eee eal earner ant ‘ep Kisiny,diferencilatlan, erbeljes 6s hatésos liejo- fn kevéssé képes gyermeki testnck a rian rece oc a 14 maként Kell elentkeznic, Rendkivil érdekes azoknak a2 ‘cockOzbknek a figyelemmel kisérése, amelyekkel a festdke Jekii2dbttck ez az ellentmondést, Botticelli pompés berli- ‘i Tond6-jaban példdul a gyermek azsltal vilik kivetele- fen hangsilyoss4, hogy vizszintesen fekszik, mig a kép ewes tObbi alakja egyenesen all. Andrea del Sarto a rnagy Uffizi Madonnéban ugjanezt a hatist azzal éri cl hogy a gyermek az egyetlen elevenen mozg6 elem, az {eszes tObbi alak nyugodtan All, Szdmos esetben a gyer- meket mezitclensége emeli ki erételjesen a tObbi, rubéval boritott alak kézil, Michelangelo a Szent csalédban in- abb pszicholopiai, mint formai eszkézzel Gl: érezteti, hogy ¢ szldk szdméra ez a gyermek a legfontosabb, mi- fital a legtermészetesebb médon valik egyittal az egész Kép legfontosabb alakjavé is. Itt i, mint mésutt, a tObbi személynck a gyermekre iréayuls magatartisa a néz6t @ Kiwotkez6 visszakévetkertetésre készteti: mivel ezt a kis eayt mint komnyezete kizéppontjt tsztlik,val6szinileg, magasabbrendiinek is kell lennie, ami igazolja helyzet6t. ‘Ehhez hasonl6 nchézség meril fel Jézus élettrténeté- nok mésik végpontjén. A keresztre fesztett vagy a ke- esvtr6Llevett Krisztus lstsz6lag nem rendelkezik azal az ‘erdvel, amelynek révén a kordtte zal6 eleven mozgisok mozgat6 centrumaként hathatna, A hotest, amely 2 szemléletben puscta anyagdarabként a nchézkedés trvé- nyét kiveti, s amelyb6lhidnyzk a szellem felfelé tOr6, az fanyagi sély felett gySzedelmesked6 irénya, érafkileg nem teszi kérzelfoghat6va azt a magasabbrendiiséget, amelyet mindazondltal meg kellenejelentenic. ‘Az ¢ nchézség lekiindésthez felsorakozatott festéi esekbzik hasonlitanak az el6bbi probléma kapesén Iétot- {alhor. Mindenekeltt itt is a mezitelenség a hangstyoz6 tényer6;, azatin az, hogy éppen ez a test az egyetlen, famelyik mozdulatlan, mig az Osszes tSbbi szenvedélyesen mozog; végil pedig tényként kezelt hatésa éppen azért tiie meg még nyomatékosabban rendkivli ercjérél, mmert a szemléletben ezt mi sem igazolja. Ty médon a Krisztusjelenség bizonyos rendkivil - nom eszkéndk révén képessé vik arra, amie tulajdon- 125Képpen nem képes. A festészt ezzel fejeri kia heresy | fejezi i a keresz- 1g ay A te te ‘open valami lehet tulsjdontanak, az evil egy gn nan Fey ile a te vl A lela oy ne. j megoldhatatlannak létszik; 5 csak mert mépie sie atts ete ‘ignzol6dik be igazdn a Itlek mérhetetlen a keresrtém liek ticeteots aol dl enter oa Pn eal Reena ata es 908 foki iikie-a -képesség” (Kénnen) megstinésétfejei kis mint 16 vondsét ~ melyet a credo qui bia abs ails oka tire toto a mtvtet mie emségelben olan scemlltieg measy6o6 atésokat a. } amelyere éppen a scemldetbea nem tintck ké- Kevés i don ah abszalt, de mvt épplyen érdckes mo- $ou teil a eresténységnck a mivésetbeneléne, ténet alakjai kikeriltiék az elkerilhetet” 126 exszaktételnck. Megszinik ez a nchéaség, abol rink ma- radt a torténetileg valésigos portré; a megeySz6 valéség diadalmaskodik a képzclet meghatérozallan ingadozésai felet,illetwe ezeket © kétségtclen szemlélet kéré &ss2- pontosiija. ‘A keresztény egyhéz mivészete csodélatra mého m6- don kerilte el ezt a dualizmust, amennyiben alakjaibol rmindig tipusokat tcremtett, akik rgatettségik révén &t- wették a térténetiigarség funkci6jt: azt nem hisszk el hogy az a khiténba oltoz6tt ember a maga véletlen meg- jelenésében Pheidiés, vagy hogy amaz, a birodalm jelvé- nyekkel a kezében, Nagy Karoly; a keresatény mOvészeti hhagyomény viscont mégis elérte ugyanczt: hisszik ~ a2- zal bitte”, amely egyéltalaban a mGvészet eszmei sé- 1éjaban keril sz6ba ~, hogy ez a kék rubs ember Krisz- tus, amaz a fahoz katdtt Szent Sebestyén, ez az asszony pedig a lehajl6 Kréval Szent Cecilia. Az az Sigysc6lvén Ut6lagos valéség, amelyet az egyhézi hagyomény e jelen- ségekhez megteromtett, elég Uigas és Altalénos ahhoz, hogy lehet6vé tegyen bérmilyen egyéni formét, minden Iehetséges miivésai drnyalatot és stiluskildnbséget. Ezzel AétrejGtt az a rendkfvil jelentés forma, amelyet az indivi- duu tipusdnak neveziink. Masutt tobbnyire szegényes- nek, szkisnek és nem meggy6zSnck hat tOrténelmi sz2- mélyiségek eqyedi mivészi mepéra6kitése; itt ezt az alab- bi sajatos kombindci6 segitségével kizdik le: a vallésos hhagyomdny megteremtette a hitet ezekben a ipusokban, s ezzelhelyettesitett az alak val6s-trténetiigazsigat ~ a2 abrizolés egyedil ezzel kerilte el, hogy sziksége legyen ‘ennck az igazsignak a mankéjéra; mivel pedig nem tu- dlsr6l, hanem hiteél van 26, megmarad az. individusis smiivési teremtés korlitlan szabadséga. Mindezzel a kerestGnység lelki tartalmai 6j formal ialakitiséra dsctOnbziCk a mivészetet: a komporici6val, a korvonallal, a testek érzékeltetésének médjéval, a fon- tossaghangstlyok closetdséval kapesolatos formai problé- mak most oly médon valtak stirgetdvé, hogy a vallisos seférén Kivili dbrézolésokban is igen gyiimilesézéknck bizonyaltak. 27‘Végill még cay pelt emelek ki az tatabmak kil ae kket nem tisztén formai eszkozdkkel kellett kifejeznie. A zoned orzlista pool, it wai semi miivészi a irdnyulé végs6 mélységekben mega- lapent a keresetgaység Kialakulésa 6ta je- Az antik miivészetben persze talalkozunk jc sil in Mbt ay Lat tn ae a kills6 sors képében jelentkezik, teljes ellenté I Rerorsinedgael/ abl edly ccbbstapee Coot aon maginak a Ichnck gytatcas, rgy 4 hang, amelyet mint clrendelt sors az evi ésben kell hallatnia. Scene! “Méseészt ot vannak a antik mvészetben az amazo- nok és ott van Antinoosz. Néluk azonban a ‘fdjdalmas er zis a momorni. A szmortag ely ene a0. vedés miat, mér nem magénak a sorsnak az clsddloges Titan uae mabe ae aoe nosabb rétegeiben. Ezaltal a szomords4gban mér mint rabslgsf folyamatban is van valami bels6 distancia, ki- szabadls os Hoole aid ld, mde fo pen c kézvetlenség teszi kill6ndsen_alkalmassé a mévészi forméban val6 megjelenitésre. Eppen a keresztény miivé- ees Reet képz6miivészeti alakot az egészea Kézvel nem szom ‘taal szenvedésnek. a piers i ‘A kereszténységben pozitfwi valt sok olyan értél acer il tok et vallésokban is pusztén negat(v jelleg. A lemondés a foldi javakr6l 6 minden testiségr, it nem csak a felscabadu- ls aktusa, éltala nemesak azok az’ akadalyok sziinnck meg, melyek a llket megesoljsk abban, hogy rk sor- ee emelkedjék; ez a lemondés mar bnmagéban is ér- 65 a lélck java: legkevesebb atjanak egy része, tem csakvalamilyenteherlevelése ezen az ton. Az. r- kilesi odaaddssal és nmegtagaddssal tovabbé nemesak ‘olyan objektiv morélis parancs valik val6ra, szemben dll az és, hanem ez kbzvetleall isa leek fel- 8 smagasstosuldsa, x2 Snmegtagadés mér Somagiban is Dneinyerés. A haldl nemesak felszabadulés az életterhe Mol Reisztus sdozata a halt az Get esisdnak mutalj, igadi malaszinak, smiatogy annak a potty Iépes6foknak, rely a Ielcknck ré kell Kpnic az evilg és a cig titatjak fontosségst, vagy éppenséggel abszolit, az Cet figész érikét minusz ele lit jolentdségettlajdonita- tak neki. A kereszténységben viszont a szeavedés integ- trans alkot6része a vallésos életack. Eppen mert isten or- (eipdnak megvalitisa mér a fldén keadéclik, az evlégt fenddel 6 hatalmakkal val6 dsszeitk6zésben életre Kell ia 2 szenvedést: ezért kell az igazsdgos embernck trenvedaie, exert rendeltettek Odvosségre a féradozok és A terhck alatt gomnyedsk. A szenvedés ezért a keres7ény- ég szdméra ~ svemben a fenti gbrdg jelenségekkel — fppen oljasmi, ami miatt nem lebetink szomortak, bér- tronnyre is esbkkenteni akarjuk ~ s6t csbkkenthetjak ~ rettenctes komolysigét. TE porityfordulat ayomén a szeavedés elesstette azt a depresstyjllegt, amely kizhrja a mdvészet trgyal KO- jul Hla a szenvedés csupén az életIealaesonyodésa, ake or ellentmond az életfelemelésénck, vagyis a mivészet- ek ~ bér nem mond ellent a koltészetnek, amely a han- iglatok és sorsok egymésuténjéban meghékblést és akér- thilyen magasra frelS és gazdag fl6dést kBlesOndzhet a renvedésnek. A képz6mivéscet azonban esak a szemlé- fet egytlen pillanata felettrendelkezik, ezrtesak akitor andhata fl ellentétét a szenvedésse, ha az a2 Get pority nozvanatavé emelkedett. Keistus passijdban és a mér- tirok aybtrelmeiben a fajdalom mér nem az. etet ellen égesen lerombolé hatalom, hanem az élet semmihez em hasonlithat6 intenzitési estcspontja; a szenvedést 9esztétikai értékét, s valldsi jelentésének ‘vét kdlesindzte, fi or arene a ees Se eed oce Sora nee eee eae oc ara as eee iat oy os a eee formajukban dgysz6lvan Sai ie man Smt See ote we ome = re =e tsa ome lg ma ne eae geese ay alatt, egységes és feleserélhetetlen kozmosz fe malik. Lenk azonban a maga rovid él impala. : Wredékes képességeivel ¢ vildgok egyikét se1 : olyan: egészekké formélni, amilyencket rescaling Spo el mire ae {61 fgg amelyek nyomén ol ez, hola a darajuk fel Sieatweensuseaes wil rin eta sts Che m pn a Jegmelyebb lelkitartalmakat ~ hiszen mindepykater a eee ni ce mia tartalmakat 6s fcladatokat, melycket hécagaiin belay ee épitettség mellett Snmagaban taléina meg. ee iia ecm v4 va yan, Hoy a més salabaed ele, choo ee mc ez aamcg a enc at» ete, ees eccrine ceo he Sopa ean rs a, om, men A cea sikb6l képes tdplélni, hiszen ‘mindegyikilk beldle fakad. A NATURALIZMUS PROBLEMAJA ‘A modern naturalizmus fogalma és gyakorlata a 19. szé- ad hatvanas € hetvenes évciben jelentkezet, s lezmé- Iyebb értelme szerint oly médon értelmezte lényinket, hoy ueyanazokban a kirOkben és szindékokkal Ietrejtt faTart pour Vartjelszava, Ez a har jelsz6 a. ellen a mi ‘ézet ellen irényult, amely eszkoznek tartotta magét vala- rnilyen anckdota, érzlem, tendencia vagy irodalmi eszme tléadésahoz: a Fart pour Fart szerint a mivészet Oumaga edlja, bels6 torvényei vannak, s alakzatai esak ezcknck, nom pedig valamilyen scAméra Kils6 torvénynck ell en- fdelmeskedjonck. Az sem korlitozta ennck az elvnek a hhatdkaeét, hogy a mbvészetepéscétismét esak metafizikai vagy vtdls hatalmakkal dvezi6k, s6talapoztak meg; ezek twyanis nem avatkozhaltak bele a mivészet Sntorvényt- égébe, nem erdszakolhattak ré olyan irényt az egyes al- otésra, amelyet az, egyedil sajattOrvéayeinck engedel- meskedve, nem kOvetett volna. Ahogy partikuliris akaré- ‘val isten sem avatkozik bele az éet részleteibe, Gay a ‘aldsdgosan éramlé élet exyetlen részérdoke nem hathat imiészet OntOrvényeire. De ha a mivészetet nem ha- Lirozhatjak meg azok a jelentGségck és kapesolatok, famelyekkel tartalma mévészeten Kivil rendelkezik ~ for- imiinak méziscsak kell valamilyen tartalommal birivk. (Hiszen a dekoratvizmus és az expresszionizmus szdmé- ta er is kérdés: vijon miféle ,tartalma” van a zenének? Vajon nem a zene a katexochen mivészct?) Mivel pedig eat a tartalmat semmiféle ,eszme” nem nytijthatja, ert ‘Sak abban talhats meg, amit ,.étunk”, vagy més mGve- fvetck esetében abban, ami ptOrténik”. A. mindenkori mivészetnek tulajdoaitottértelem sltal kizvetlendl meg fagadhat6 valésigos tirgy marad a mivészet egyedtli tartalma, ha azt felscabadtjuk mindannak uralma al6l ti forméitiszta autondmisjénak érvényre jutésit mind- fuiggétolta, Ebbél ered a modern naturalizmus: nem wt