OM ACCU a ac Ame a at s A eZ Pere CRC OU Ba Re Ue a eel C Uy PO ECA UCUPsOE CO na re Loa Vid raat 4 eC OL golasa és egyes reg elavult elképzeleseinek céiba vétele egyet oe arate arene eA Cee BMC hee eR ami Ae OEIC CL ee UR CCM Lee seat Mem eee Cy Poe me ECL eon CC olc COME maj Ca TLS Craig Bo css et en use Cu Cc CLC au er cht PetCo sits r PMs a Sue MPU CBC Sm Ca aCe zott. A médositasok egvarant érintik a format és a folyamat POPE 4 ee elo UCC meh Z cl naiv, hogy a valésag dént6birajanak higgye magét; inkabb utikalauznak egy kézésen vallalt utazasban. FUSE ecag am Aa gC RCC OL ere Sut 4g kalap ald veheté a pszichoanalizis megértésével, az igencsak Poca mC OMT Me ram UML ame Mert ey fizika megtalathat6 Newtonnél vagy hogy Darwin — akkor Cir Cee bat ut RUE Cia RTs Sa Ou ee tei Ri CCl rao se Me rd) eR Or TC mr eee Ly aligha képviseli a modern analitikus gondolkodast és gyakor- Par IBU COT eIuC TCR Care oe caw Peas eMC ct eg Pt Bee ct eee rE Rit tha Soll Plies te ee ere CUCU Me rd interperszondlis iranyzat (Sullivan), Melanie Klein és a kleini CCE sac eC a ec COL OMe eg Mme Mots uod Uae Riss eles Dre coe majd a freudi elmétet modern tijraértelmezdi: Otto Kernberg, BC etme ct Rea rR BEC Be Te Tm 22W.-FETartalom Készénetnyilvanitésok 7 Elészé 9 1. Sigmund Freud és a klasszikus pszichoanalitikus hagyomany 19 Azagytéla lélekig 20 A hipnézistél a pszichoanalizisig 24 A topografiai modell—A szabad képzettarsités—Attétel és ellenallés Az almok 27 A gyermekkorinemiség 29 "Az észtinkésztetések elmélete—Az Odipusz-komplexus—A lelki konfliktus Az agressziv észtén 39 A topografidtél a strukturdig 40 Freud érdksége 43 2. Az énpszicholégia Anna Freud: az elharitas-elmélet épit6kévei 47 A pszichés struktira becslése Heinz Hartmann: elétérben az alkalmazkodas 58 A fejlédés énlélektana: René Spitz. 62 Allibidindlis targy—A pszichés ftizi6 A fejlédési énpszicholégia: Margaret Mahler 69 Szepardci6-individuscis Az észtonkésztetés atdolgozott elmélete: E. Jacobson 75 A fejlédési énlélektan Klinikai alkalmazasa 82 FojlGdési atalakulds az Attételben Kévetkeztetések 88 3. Harry Stack Sullivan és a személykézi pszichoanalizis Szorongas és motivacié 95 ‘Az énrendszer—Biztonsagi mdveletek és a szorongésos gocpontok A kényszerbetegségek sullivani megkézelitése 107 ‘A modem személykézi pszichoanalizis 110 4, Melanie Klein és a modern Kleini elmélet A paranoid-szkizoid pozicié 123 A depressziv pozicié 130Tartalom A szexualités 135 Azirigység 136 A kivetitéses azonosits 138 Bion és a kortars Klein-kivetdk gondolkodasa Azanalitikus helyzet 144 ne 5. A térgykapesolatok brit iskolaja: Fairbairn 6 oldja: Fairbairn és Winni Fairbairn 153 : — A targykeres6 libidé—A belsé ta s ila ing rgykapesolatok viliga—Az elfojtés—Az én hasitasa—A Fairbairn itkus hy Wiateene ‘airbairn-féle analitikus helyzet Az én személyességének zavara (a hamis-én)—A nem elég j n k elég jo anya i gondoskods kérlélektana—Winnicott az analitikus A fiiggetlen csoport més tijit6i 177 Ferenczit61Bélintig—Bowlby—Guntrip 6. Azidentitds és a szelf i Ogidj i c pszichologidja: Erikson és K Erikson 186 more aa Apsziché és a kulttira—Epiy nezis és fejl6dé: Heinz Kohut 194 — Tr Narcisztikus dttétel: a klasszikus latosziy I 1g —Kohut és Klasszikus hagyomany—Freudtol Kohutig—A helyettesité prescriee andércisztikus. személyiség—Az, egeszsé| narcizmus | jI6dése—Szelftargy. Attételek—A pszich lit helyzet—Uj bor: ‘régi palackban—Vitak a. szelfperichologian bela 7. Amodern jraértelmezék: Kernberg, Schafer, Loewald és Lacan : Kernberg 224 A fejlédési modell—A jell i A ‘eid jellem és a szerelmi kapcsolatok Schafer 233 A cselekvé er6-Az el neat Ibeszélés (narrativa) Loewald a nyelvrél—Az. ajelképek viliga Lacan 248 Lacan és a nyelv—“A képzeletben létezé"—Az. Odipusz- komplexus és a “szimbolikus”— i i é Fonbeas cs ‘us”—A lacani analizis-Lacan és Osszefoglalés: az tjraértelmezés valtozatai 261 Irodalom Névmutaté Targymutaté 221 epységes egész—Atlényegités és lrodalom KOSZONETNYILVANITASOK Lza knyv abbél a kizés, izgatott kedélyéllapotbdl nétt ki, amelyet a pszicho- unalitikus eszmék tanitdsa sortin éreztiink: abbél a folyamatbél, amely tobb mint huszondt évig magéval ragadott bennitnket, elészér mikor tanitodnyok és esetvezetés alatt dllé gyakornokok voltunk, majd pedig tandrok, esetmeghe- s2616k, tandcsad6k és okiatdsi feliigyelOk. Lattunk olyan eseteket, ahol a pszi- choanalitikus fogalmakat j61 tanitottak, és léttunk olyanokat is, ahol rosszu. “Mindent, amit tesznek — jelentette ki egyik régi tandrunk, amikor belefogott eladéisdba - olyan erbk hatérozzak meg, antelyek Gnokben laknak, de amelyek- rit 6noknek halodiny fogalmuk sincs.” Ez a fate megkizelités az, ami a pszichoanalitikus eszmeéket oly titokzatossd és idegenszertivé teszi, a lélekelem- 2és leoretikusai dltal tett kijelentéscket pedig nagyképtiv¢ és vészjésléor. A pszichoanalitikus fogalmak — ha j6l tanitjak oket — inkibb gazdagitanak, semmint kimerttenek benniinket; inkabb erbre kapunk t6liik, semmint elgyen- guiliink; inkabb mélyitik élményvildgunkat, semhogy rémképekkel zstifolndk tele. Ez az eszmény lebegett lelki szemeink el6tt, mikor e konyv megirasdba Jogtunk, azt remélve, hogy a benne targyalt fogalmakat az olvasé érdekfeszi- t6nek, gondolatébresztének és alapvetéen 61 megragadhatonak taldlja majd. Targyunk roppant nagy terjedelmt. Amit nyrytani tudunk, az az sszes tet gial pusziin csopp hényada, s csupan maroknyi, amit a kéztiik Iniz6d6 dsszefitggésekbél fel tudtunk idrni. Folyton-folyorist képtelen vilasz- tasokkal szembesiiltimk: vajon egy kiilondsen bonyolult fogalmat ragadjunk ki inkabb és tegyiink érthet6vé, avagy arra haszndljuk fel a helyet, hogy még egy olyan személy munkdssdgat ismertessiik, aki érzésiink szerint sok értékkel gazdagitotta a pszichoanalitikus felfogdst. Tudjuk, hogy sosem fogunk teljesen megbékélni nunden vilasztdsunkkal, de vigasztal benniinket az a remény, hogy ha sikeriilt mindazt elég vonz6 formaban nyiijtanunk, amit bele brtunk foglalni, kinyoiink j6 belépdt kindl az oloasonak a pszichoanalitikus iroda- Jomaba (ahol minden hozzéférhet6). Sok pdlyatarsunkolvasta el és kisérte megjegyzéseivel kézivatunk kiilonb6z6 wéltozatait és részleteit. Ez nem jelenti azt, hogy mindnydjan egyetértettek azzal, amit leirtunk. A vélogatas és a targyaldsi méd végiil is a mi vélaszta- sunkon milott. Eszrevételeikért mélyen hdldsak vagyunk a kévetkezbknek: Neil Altman, Lewis Aron, Diane Barth, Anthony Bass, Martha Bernth, Phillip Bromberg, Jody Davies, Sally Donaldson, james Fosshage, Kenneth Frank, Jay Greenberg, Adrienne Harris, Irvin Z. Hoffman, Frank Lachmann, Clem Loew, Susan McConnaughy, John Muller, Sheila Ronsen és Charles Spezzano. Akik nemeslelktiségéért leginkabb hélasak ungyunk: a pacienseink. Készsé- ges hozzdjaruldsuk akhoz, hogy veliik egyiitt feltarhassuk életiiket, szilérd alapot teremtett minden itt kifejtett gondolat és fogalom szimira. A sors kiilonds fintora, hogy nekik az ilyesmit — a kételez6 titoktartds miatt ~ sosem& Tehet név szerint megkészinni. Mélységesen hd nokunknak is, akik nyitottsiga és nagylelktisége tulajdon muunkijukkel meg. toldoa lehet6ve tette, hogy — mind a kéiség! mind az azon vals feliilkere- Kedés pillanataiban — élénkebb szinekkelfessiik nteg a pszichoanalitikiuselmclet Sytimclesiz6 hatdsat a gydeyitasban, Mindketten hihetetleniil szerencsésnekérezziik magn lan sak eng yank szfmos gyakor- hallgatoknak. Az itt bemutatott fogalmi készletek kivdlogatasat és fejlédési tibial tanitodinyaink véleménye és vitézé kedve egyengette simira, Nem titels alegjobb médszer arra, hogy az ember megtanuljon valamit, az, ha dsszeszedive mminden bétorsdgat, tantani kezdi; és mi hdldsak vagyunk tanitudnyainknak és gyakornokninknak, hogy megosztotték veliink ezt a fajta tanuldsi tapasz- talatot. Egyikiink (M. B.) szeretné kifejezni készinetét a National Institute for the Peychotherapies felé, ahol mint az igazgatétandics tagjénak é& a towdbbképzés inanyitdjanak abban a kiviltsdgban volt része, hogy Rézvetlen szerepet jatsz~ hatott a pszichonnalitikus képzés kialakitiséban egy olyan kézésségen beliil, amely tamogatja a szellemi szabadsigot és az alkots gondolkodést. Scdmios gondolatom a hatékony oktatisrél és az értelmes tanvuldsr6l ecek kézétt az élmények kézétt kristalyosodott ki. Killon érémémre szolgdlt, hogy részt vehettem az ottanifakultds munkdidban, csakiigy mint a Postgraduate Center for Mental Health, az Institute for the Psychoanalytic Study of Subjectivity ésa Psychoanalytic Institute of Northern California tevékenységében, minden olyan intézményben, amely killénds gondot fordit a pszichoanalitikus exemck oKtatdséra. Masikunk (S. M.) készonetet kfetin mondani a William Alonson White Institute-nakésa New York University-nek, mely utdbbi orvosikaran sokéven at szolgalt. Ok olyan izgalmas szellemi. kozosséget és tudoményos szabadségot nytijtottak nekem, amely eldsegitette sajdt gondolkoddsmédom kibontakcea, sit. Nagyra becsiilém azt a lehetOséget is, hogy tanithattam a kivethesd intezmenyekben: National Institute for the Psychotherapies, Teachers’ College of the Columbia University, Washington School of Psychiatry, valamint az American Psychological Association 39. (Pszichoanalizis) Osztdlydnak kii- lonféle helyi szervezeteiben (Boston, Denver, New Haven, San Francisco, Seattle é Toronto). Rendkfeiil le vagyok kitelezve ezen képzések tagjainak, akikkel hetente vagy kéthetente talalkectam, jnegvitatands veliik a pszichoa~ nalitikus eszméket és a klinikai munka fogas kérdéseit. Jo Ann Miller a Basic Books kiadoridl mindvégig bétoritott és témogatott benniinket, Deborah Rosenzweig mindenre kiterjed6 lelkiismeret ége pedig felbecsiilhetetlen segitséget és biztatist jelentett a kézivat el0készitésthon, Arc leginkabb leényninknak, Caitlinnek és Samanthanak szeretnénk hdlénkat ki- Sejezni: az 6 élénk szeltemiik és remek humoruk mindig ihleld forvisként szolgdlt szdmunkra, El6sz6 Mia pszichoanalizis? Jatékfilmekben vagy képeken azt a képet kithat- ink, hogy egy paciens fekszik egy divanyon és vég nélkiil beszél a semmibe, mikézben egy hallgatag, sziirke, szakéllas ur jegyzeteket készit. Sok ember, aki nines tisztaban a pszichoanalizissel, {él att6l és ugy tekint r4, mintha a gyévak menedéke volna, a vereség beismerése, az cllenérzés és a hatalom atengedése egy idegennek. ae De mit mondanak azok, akik mar részesiiltek a lélekelemzés jote- kony hatasdban, vagy azok, akik alkalmazzak ezt a médszert? Az 6 hangjukat nem til gyakran hallani. A bokkené az, hogy az analitikus fogalmak alapvetéen az. analitikus folyamatélményébél. fakadnak, azzal kapesolatosak; ez pedig olyan élmény, amely mélyen 4télt, érzelmileg folftitott, mélységesen személyes tapasztaldstjelent mindkét részivevd seamara. Beliirl nézve, azok szemében, akik gyakoroljék és taniil- manyozzAk a lélekelemzést, és azok szemében is, akik mar testek egy “sikeres” (azaz személyes jelentéségi) analizisen, a pszichoanalizis vildga gazdag és izgalmakkal teli hely. Alapfogalmait és gondolkodas- médjat az élmények elevensége, a fogalmi letisztultsag és amindenna- pi életben torténé folyamatos alkalmazhat6sag hatja at. A pszichoana- litikus gondolkodas segit dssze6tvézni az émények killinféle tartomé- nyait: a muiltat és a jelent, az ébrenlétet és az alvast, a gondolkodast és az érzést, az emberek k6zitt lezajlé eseményeket és a legszemélyesebb Abrandokat és képzelgéseket. - a paceieanel aie téjékozott észjéras szAméara az analitikus fo- galmak olyan hatékony eszk6zdket kinélnak, melyekkel kitagithatjuk, megszilérdithatjuk és gazdagithatjuk életinket és kapcsolatainkat ma- sokkal. Nehéz mindezt megértetni azzal, akinek nines ilyen tapasz- talata. Akiknéka lélekelemzésnemmegélt val6sag, a pszichcanalitikus fogalmak esetleg furesénak,elvontnak, idegennek és felfoghatatlannak ttinnek. Néha nehéz elhinni, hogy nem puszta elmesziilemény: hae nem tényleges, eleven emberi élményekbél sztirtékle Ske De ennél tebbrol van itt sz6. A “mi a pszichoanalizis? kérdésének megvalaszoldsa azért bonyolultabb a kelleténél, mert a pszichoanali-40 Ellsz6 zisr6l négy jelentdsebb mitosz terjedt el, a hétkéznapi életben és a tudomanyos kérdkben egyarant. Az analitikusok maguk is jécskan hozzajarultak ahhoz, hogy ezek a félrevezet6 elképzelések tartésan fennmaradjanak. Els6 mitosz: a lélekelemzés zimében egy ember miive A pszichoanalitikus gondolkodéds els6 étven évében 1969-ben belvetkerett halalig) meg tarthat6 lett vores ce we ake pont, hogy az az 6 paratlan géniuszanak készinhet6; zomében az 6 felfedezése. Freud a lélekelemzést gydgymédnak tekintette, Am egy- szersmind tj tudomanyagnak is. Teremtményét gondos kézzel apolta az koriilétte terebélyesedettki. Extheté, hogy korai felfedezéseimélyen hatottak azokra, akiket 6 tanitott és elemzett; e tanitvanyok esodaltak Freudot, és hagytak, hogy vezesse Sket. Azonban Freud a pszichoana- lizist nem csupan tudomanynak, hanem mintegy mozgalomként ke- zelte, e mozgalom dominéns vezetdjének tartva magat, akiben az ellenvéleményck gyanakvast keltettek és aki olykor masok alkoté len. Aleta és eredetiségébél a hitenség elit olvasta i. _ Alfred North Whitehead szellemes megjegyzése szerint a nyugati ‘Blozéfia.a Platénhoz. Iizatt labjegyzetek sora, Freud jelestete ea annyira éthatotta a Korai Iélekelemzést, Hogy szdmos analitikusnal hagyomannyé vat cikkeiket hitatos sorokkal kezdeni, amelyekben arrél szdmoltak be, mi mindent fedezett fel vagy miben hitt Freud “apa’, vagy hogy bizonycsan htt volnaazokban azelgondolisckban is, amiket a szerzé éppen most igyekszik kifejteni. igy az izig-véri eredeti kdzlemények szer76\ is gyakran 826 szerint py prezesteltae muiviiket, mint egy labjegyzetet Freudhoz. Es nem egy, a pszichoana- lizis els6 évtizedeiben szerepet jatsz6 jelents kutalé — Jung, Adler Ferenczi, Rank ~ sztirét kitették a freudi iskolab6l, mert gondolataik szdmottevé mértékben eltértek az intézményesitelt doktrinatol. _Am 1939 6ta mar nincs Freud, aki eldénti, hogy két ellentétes Allités kziil melyik az."igazi”. Ennek eredményeképpen a pszichoanalitikus gondolkodas megszabadult békly6itél, sigy természetescbb mederben folyhat. Ahol egykor csak egy foly6 volt, most sok csatorna van. Ahol egykor csupén egyfajta hagyomény uralkodott, most mar sokféle isko- la, kidlénbéz6 médszertani sz6kines és a Klinikai gyakorlat megannnyi forméja létezik. A pszichoanalizis mar nem egy ember mtive tobbé. Klis26 11 Masodik mitosz: a modern pszichoanalizis, elméletben és pyakorlatban ugyanaz, mint Freud idejében Lizt a tudoményt sokszor Allitjk be gy, mintha alapjaban véve mit sem véltozott volna a szdzad eleje éta. Freud és a pszichoanalitikus hagyomény irénti tiszteletb6l kifoly lag néhény szerz6 Ggy ir, mintha megiallt volna az idé, s megfeledkezik arr6l, hogy kézben a pszichoa- nalitikus elmélet és gyakorlatirodalma is megujult, friss eredményeket hozott. Masoknél meg az a helyzet, hogy ugyan tudataban vannak a jelonlegi fejlédésnek és kézleményeikbena lélekelemzés fejlettebb val- tovataval rukkolnak el6 — mindennapi Klinikai gyakorlatukban azon- ban nem ez, hanem a tradiciéhoz valé hiség tiikrézédik.’ Es sok, a pszichoanalizist elutasité birdlé akad, aki azt hiszi, hogy Freud ledo- rongolsa és egyes rég elavult elképzelés célba vétele és kivesézése egyet jelent az egész pszichoanalizis {zzé-porra ztizésaval. A valésagos helyzet azonban az, hogy nagyon kevés maradt meg teljesen érintetleniil abbél, ahogyan Freud értelmezte és gyakorolta a Islekelemzést. Elméleti miivének f6bb pilléreit - az dsztdnkésztctése- ket, az Odipusz-komplexus kézponti szerepét, a szexualitast és az agresszi6t mint elsGdleges mozgatérugékat — mind vitatni kezdte és alapvet6en atalakitotta a korszeré analitikus gondolkodas. Freud ke- jeléstechnikai alapelveit — az analitikus semlegességét, a paciens ki- vansagainak kévetkezetes megtagadasat, a gyermeki neurézisba valé visszacstiszAs (regresszid) sziikségességét a modern gyakorlat hason- loképpen ujrafogalmazta, atértékelte és médositotta. Akézkeletti kép a maganyos, divanyon fekvé betegrél, aki végelat- hatatlanul zsolozsmazza szabad képzettarsitasait és aldveti magat az analitikus fensébb akaratanak, szintén valtozott. A médositasok egya- rnt érintik a format (divany vagy szék, mégétte vagy szemtél szem- ben) és a folyamat rugalmas kezelését. Ezek a valtoztatasok, hatasuk tekintetében nemesak azanalitikus tekintélyének elfogadéséra szamit- 1 Fred Pine érdekfeszit6 jegyzéket Allitott dssze azokrél a tényez6kr6l, amelyek a pszichoana- litikus gondolkodés megdjuldsénak elpalastolasdhoz vezetnek: “Freudnak mint atyamesternek lenyGigéz6 hatalma, amelyhez, hasonlénak létjuk sajét analitikusunkat is; a beutal6hoz val6 ragaszkodés, amely 6vatossé tesz, hogy munkénkbél mennyit hozzunk a vilég tudoméséra; az. a Kényelmesség, amellyel az Gjraértelmez6k inditékait értelmezziik ezen a terilleten (azaz az argumentum ad hominem alkalmazésa) és a “tanitds idétlensége”, vagyis hajlamunk arra, hogy at tanitsuk, amit nekiink és tanitottak, nem pedig azt, amire mi magunk jottink r6 vagy amit tapasztaltunk.” (1985, 26-27)12 Elész6 hatnak, hanem az analitikus és.azanalizalt k6zdtt kibontakoz6, egyiitt- muikédéstikin alapul6 vizsgalédas fejlédésére is. Es miutan mélyeb- ben megértette az dlmeny seemélyestermészet, ama analitikus nem annyira gyermekded, hogy a valosig dantébirdjanak hi ; inkébb titikalauznak egy kozisen pastes ee a __ Amai pszichoanalitikus vilagot tehat taldl6an csak tigy jellemezhet- jk, ha Freud uténinak nevezzisk. Aki azt his2i, hogy Freud munkéssd. génak ismerete egy kalap ald vehet6 a pszichoanalizis mepértésével azigencsak messze jér a valésdgtél; ez olyasmi, minthaazthinné, hogy @ modern fizika megtalélhaté Newton munkéss4géban, vagy hopy Darwin - akkor forradalmi — kényvében benne van a mai biolégia is. ANyugatszellemts rténetében és kulttirdjaban Freud életmiive: mindig az egyik leglenygiz6bb személyes teljesitmény marad, am aligha képviselia modem pszichoanalitikus gondolkodast és gyakorlatot Ax altala indukilt hatalmas szemiléletvaltds eleven hatésa szétterjedt, de kézben rengeteget valtozott is, olyan “gyiimilesdket”, azaz. ty fogal- makat, médszereket és felismoréscket teremtve, amelyck szinte elkép- zelhetetlenek lettek volna Freud és kortérsai szAmara, Harmadik mftosz: a pszichoanalizis divatjamult Ex részben igaz. A vaskalapos, Hlasszikus freudi lélekelemzés ténylege- sen kezd divatjamuiltté valni, Ennek oka, hogy az ortodox analizis nem a mi korunk gyiimélese; médszereit és alapelveit majdnem szdz éve alakitottak ki. Ahogyan megvaltozott a vildg, valtozott maga a ps2i. choanalizis is: alkalmazasénak keretei, gyakorolt formai & elméleti felismerései egyarant. . Minthogy kézben a pszichoterdpia és a pszichidtriai gyogykezelés sok egyéb forméja is elterjedt, tovabbé névekedett az ~ akar magén- akér allami — egészségbiztositas ellendrzése a terapids beavatkozasok megfizetésében (6hatatlanul a kevésbé intenziv é sokkal rovidebb kezelési médok alkalmazdséhoz vezetve), a pszichoanalizis lassan el- vesztette majdnem kizérélagos egyeduralmat, amelyet Iélektani 8ySgymédként valaha élvezett. Bar az analitikusok és a kezelt pacien- sek sz4ma dllandéan emelkedett (Panel 1978, Michels 1988), a kurtabb, probléma-kézponti, tiineti kezelés mégis tbb embert kezdett vonza, ni, Modern vildgunkban, amelyben rengeteg viharos valtozAs zajlik; ahol a legfobb szempont a kéliségkimélés és a termelékenység, ¢s a 13 hlész6 profil utani kényértelen hajsza uralkodik, a pszichoanalizis idétlensé- pe, mélységes hajlama az elmélkedésre olyan avittnak tiinhet, mint Proud keleti sz6ényegekkel boritott viktoridnus kerevete. Az elmilt évtizedben mégis a pszichoanalizis meglep6 aranyti el- terjedésének lehettiink tanui. A sztik értelemben vett lélekelemzésen Kiviili pszichoter4piak széles kére zémmel a klasszikus, illetve a kor- waertibb pszichoanalitikus eljarasb6l szarmazik és folyton-folyvast be- Wile taplalkozik. Kilénésen a taérgykapcsolatok pszichoanalitikus el- mélete és bensé éniink pszichoanalitikus lélektana volt az, ami a leg- nagyobb hatést fejtette ki a szocidlis munka terén végzett esetgondo- vasra 6s a manapsag tizétt lelki gyégymédok jészerint minden forma- jara (csaléd-és parterdpia, kognitiv-viselkedésterapia, Gestalt-pszicho- \erapia, révid dinamikus pszichoterdpia). Még ennél is lenytigéz6bb az a széleskrii ismertség, amelyre a pszichoanalizis a Klinikai gyakorlaton kiviil tett szert. Freud egész, sukszor magdnyos és kiizdelmes élete alatt, a pszichoanalizis még befolyasanak csticspontjan is sztik hatérok kézé, kisebbségi helyzetbe szorult, mar ami dltalaban a térsadalmat és a kultiirat illeti. Ma viszont cz a munkéssdg olyan széles kérben elfogadott, olyan szorosan bele- szovédétt kulttirankba és a magunkrél szerzett tapasztalatok szerke- zelébe, hogy tégabb értelemben mindannyian “freudistaék” vagyunk. ‘A pszichoanalizis nem csupan hivatds vagy tudomanyag a kultd- rinkon beliil, hanem a gondolkodés egyik forméja, az emberi élmény- vilag egyfajta megkézelitési médja, amely kultarénk egyik lényeges alkotoeleme lett, és keresztiil-kasul atjarja azt az. utat, amelyen eljutha- tunk énmagunk és sajét lelkiink megéléséhez. Freud felfedezéseinek {bb elemei, amelyek az 6 koraban oly sok vitat kavartak, a mai vilagban kézkeletti gondolatokka szelidiiltek: példdul a tudattalan inditék és jelentés, a nemiség végteleniil véltozatos megnyilvanuldsi lorméai, a korai események meghatéroz6 ereje, az édipalis kérdések kézponti helye a csaldd életében, a csecsemé- és gyermekkori élmé- nyek szexuilis és érzéki sikjai, a lélek kiilénds hatalma, amellyel elly4- ritja a kellemetlen igazsagokat és igy tovabb. Irodalmi szemszégb6l Harold Bloom kritikus (1986) jelentette ki, hogy Freud “fogalmai elkezdtek beleolvadni kultGrankba, s ma mar voltaképpen ezek alkotjak az egyetlen nyugati mitolégiat, amelyet korunkban minden szellemi kér a magéénak vall”. Es a mesterséges értelem igencsak eltér6, de szintén mai vilagaban Douglas Hofstadter4 El6sz6 és Daniel Dennett tittéréként tekintenek Freudra, akinek latomasa az elme mtikédésérél az 6 koraban elképzelhetetlen iranyokba vezetett: “Amikor kezdetben Freud feltételezte a tudattalan lelki folyamatok létezését, elképzelése széles kérben merevellendlldsba és értetlenségbe iitkézétt... Freud az elgondolhaté hatarainak kiterjesztésével forrada~ Imasftotta a Klinikai lélektant; egyben megnyitotta az utat a “kognitiv” kisérleti pszichol6gia ujabb keletd fejlédése el6tt. Végiil is az értetlen- ség leghalvanyabb jele nélkiil elfogadtunk egy sereg Allitast abban az értelemben, hogy a kifinomult hipotézis-ellenérzés, az emlékezetkuta- tés, a kévetkeztetés ~ réviden, az informaciéfeldolgozés tigy jelenik meg benniink, mintha teljesen elérhetetlen volna az énmegfigyelés széméra.” (1981, 11) Talan ideillik, hogy midén Oroszorsz4g évatosan belekéstol a mo- dern nyugati kultiréba, szellemi ébredésének els6, fontos jele a pszi- choanalizis irénti tj keletti érdeklédés (Barringer 1988). A pszichoanalizis kézremtkédése a korszerti tapasztalasban és kulti- raban szintén nem ért véget Freud halélaval. Harry Stack Sullivan médszertana a résztvevé megfigyelésrél és a személykézi mez6 elmé- lete ridsi hatassal volt a korszerti metodol6giara az dsszes térsada- lomtudoméanyban és a trsas konstruktivizmus jelenlegi fogalmainak terén. Erik Erikson epigenetikus megkézelitési médja az életciklusok- r6l és énazonosség-fogalma mélyen befolydsolta az antropologiat, a torténelmet és a biolégidt. Melanie Klein meghdkkenté meglatésainak a kisgyermek fantaziaéletérél, valamint a Margaret Mahler dltal festett exételjesen romantikus képnek az anyai szimbiotikus bedgyazottsg- bél kiszabadulé gyermek lélektani megsziiletésér61, széleskérti hatasa volt arra, ahogyan ma sziil6k és kutat6k gondolkodnak a gyermek- ekr6l, az 6kiizdelmeikrél és fejl6désiik kévetelményeirél. John Bowlby lenytigéz6 és j61 alétamasztott kétédés-elmélete nyoman témegesen jottek létre szorgos kutatécsoportok a csecsemé és az anya kézétti ragaszkodas, majd elkiiléniilés terének vizsgélatéra, ami hozzdjérulta gyermekeink sziikségleteirél zajl6 politikai és tarsadalmi vitdkhoz (v6. Fraiberg 1977). Donald Winnicott ihleté és megujité értelmezése a személyesség (szubjektivités) eredetérél és a “befogadé kéryezet” helyérélazanya-csecsemé kettésben széles és 4tiit6 (bar olykor felnem ismert) hatdst gyakorolt egy egész nemzedékr6l valé sziiléi gondosko- das természetére. Es Winnicott fogalmait az “Atmeneti targyr6l” és Ml6sz6. Is “atmeneti élményrél” is egész sor nevelé és az alkoté képességgel, a kulttiraval és azesztétikai élménnyel foglalkoz6 filoz6fus hasznalta fel. A freudi megkézelités mai tjraértelmezéi kézponti és gyakran dra- mai hatéssal vannak az irodalomkritikara is. Széles korben idézik Roy Sichafert, aki az “elbeszélés” fogalmat a pszichodinamikara és a pszi- choanalitikus élettdrténetre alkalmazta, csaktigy mint Jacques Lacant, aki a tudattalant — kihivé és nehezen kévetheté médon — a modern nyelvészet és a strukturdlis antropolégia nyelvén fogalmazta meg. Heinz Kohut lebilincselé tanulmanyat a narcizmus és az ember bensé énjének hanyatott sorsérél az irodalom, a térténelem és altal4ban a kulttira magyarézéi kaptak fel és fejlesztették tovabb. Példaul a tudés Christopher Lasch mély hatdst kivalté kényvében (The Culture of Nar- vissism, Az nimadat kultdraja) igen sokat meritett a narcizmus Kohut tx Otto Kernberg Altal kifejtett elméleteibét. Gazdag és bonyolult, kélesénés megtermékenyités ment végbe a pszichoanalizis és a feminizmus kézétt. Sz4mos korai feminista joggal vetle célba Freud régimédian atyaskod6 és leereszked6 véleményét a nGkrél. De mint a 8. fejezetben megjegyezziik, a kiviilrdl jov6 némoz- yalmi birdlattal parhuzamosan a lélekelemzés berkein beliil is. folyt Klinikai feliilvizsgalat. A pszichoanalitikus és feminista szerz6k jelen- Wdsen hozzdjérultak a nemi szerepekr6l és a szexualitdsrél vallottjelen- lei, tjszerd gondolkodashoz. Iyeténképp apszichoanalitikus eszmék Freud utdni fejlédése atitatta és mélyen atformalta korunk életét és gondolkodasat. cae ‘chat messze jar az igazsdgtél az, aki azt Allitja a pszichoanalizisrél, hogy jelentéktelenségbe siippedt. Azoka vonatkozasok,amelyeka mai analitikus szakirodalomban és ajelenlegi analitikus gyakorlatban ural- kodnak—a szubjektivitas természete, a személyes jelentés és alkot6ké- pesség sziiletése, az alany beégyazotts4ga a kulturdlis, nyelvi és torté- neti dsszefiiggésekbe— minden bizonnyal korunk legfontosalsb kérdé- sei. Negyedik mftosz: a pszichoanalizis csak a beavatottaké, megtérést és sokéves tanulast igényelé kultusz Freud a préza mestere (is) volt; ragyogé érvelési médja minden érdek- lédének lehet6vé teszi, hogy nyomon kdvesse gondolatainak fejlédé- sét. A Freud uténi szévegek zémét azonban olyan nyakatekert stilus-ue El6s26 ban irtak, amely azt a képet sugallja a pszichoanalizisrél, hogy az valamiféle zért, titokzatos, athatolhatatlan, magénak val6 vilég, mely- nek Allit6lagos gazdagsagéban csupan néhany kivalasztott részesiil- het. Ez a nyelvezet stirti homdlyba burkolézik, telezstifolva szakzsar- gonnal és zavaros okfejtésekkel. Megértésének elem feltétele, hogy az olvasé j61 ismerje mind a korabbi pszichoanalitikus irodalmat, mind a Ninikai eljarast. Amint a Freud utani lélekelemzés egymassal vetélke- d6iskolékra és hagyomanyokraszakadt szét, az egyénimunkéssdgban megjelené felismerések és eredmények kézlését a vilagnézetben bekb- vetkez6 jelentés politikai szakitasok kisérték. Ugy tinik, hogy minden egyes szerz6 egy mésik szerzével vagy szerz6kkel, illetve 4llasponttal hadakozik, gyakran névteleniil. Az “tii” nyelvezet néha arra szolgél, hogy régi eszméket kézvetitsen: a szerz6 a kiilénbségek eltilzAsAval igy tarthat igényt az eredetiségre. Maskor viszont a régi fogalomhasz- nalatot “kényszeritik” bele uj elgondolasok kézvetitésébe — az. ilyen szer26k a hasonlésag eltiilzasdval a folyamatossag, igényét célozzdk. Azok szdméra, akik nem tdltttek hosszti éveket a pszichoanalitikus gondolatok térténetének tanulmanyozésdval, mindez megneheziti egyes pszichoanalitikus munkak megértését, igazi mondanivalojuk felfogasat. A politika és a gazdasag szintén jelentés szerepet jétszott abban, hogy a pszichoanalitikus eszmék nehezen hozzéférhet6k maradtak. Freud hatérozott kivanséga ellenére a pszichoanalizist, kivalt az Egye- silt Allamokban, egészen napjainkig az orvosok hataskérébe vontak. Az amerikai hivatalos orvosi kérdk igényt t4masztottak a lélekelem_ zésre, irényitasat Kisajatitotték maguknak. Igy a benyomas, hogy a pszichoanalitikus eszmék természetiiknél fogva rejtelmesek, kiilénds szakértelmet kivannak és csak a hivatalosan beavatottak szmara ért- hetéek, megfelelt az elitizmusnak és azok pénziigyi érdekeinek, akik hasznot htiztak ama vélemény fenntartésabél, hogy a pszichoanalizis rendkiviili technikai képzettséget igényl6 orvosi szakteriilet, Az utols6 két évtized arrél tantiskodik, hogy az Egyesiilt Allamok- ban tarsadalmi forradalom zajlott le a pszichoanalitikusok gyakorlati munkéjanak és kiképzésének teriiletén. Ujabban sokfelé jattek létre és kezdtek felfejlédni pszicholégusokat és szocidlis munkAsokat oktaté intézmények, melyek tantervi anyagatnem korlétozta a Freudhoz valé htiség elve vagy az orvosi modell;ezekaz intézmények kézvetlenebbiil és nyitottabban tanitjk a modemebb szerz6k gondolatainak éltet6 bearamlasét a pszichoanalizis fogalmi tisztazdsAba és klinikai gyakor- latéba. A versenykorlatozAs eltorlésére iranyulé per megnyerése a Klosz6 I7 tulnyomérészt orvosok uralta Amerikai Pszichoanalitikus Szévetség ollen kikényszeritette ahivatalos kiképz6 intézetekmegnyitésdtanem- orvos képzettségii szakemberek elétt. Mindez jotékonyan kihat a a gyomdnyos elitizmus és a pszichoanalitikus irodalom maradisagna telszamoldsara. A lélekelemzés a modernizaci6 folyamatan esik at; eszmeéit hozzaférhet6vé kell tenniink minden érdeklédé szdmaéra. A modern pszichomalitikus gondolkodés térténete azon a meggy6z6dé- sen alapul, hogy a pszichoanalitikus eszméket, kezdve a Freud mun- kissagab6l szdrmaz6Kkal egészen a jelenlegi, egymassal vetélkeds tikolak legkiilonb6z6bb kindlataig, elérhet6vé lehet és kell is tenniink mind a gyakorlé klinikusok szémara, akik nem estek at tobbéves tenyleges képzésen, mind az érdckl6d6 olvas6k szAmara, Ezameggy6- zulés az alatt a sok-sok év alatt érlel6détt meg benniink, amelyeket azzal toltéttiink, hogy pszichoanalitikus gondolatokat tanitottunk ki- lontéle szinteken allé hallgatoknak. A hatékony oktats mindig magé- han foglalta azt a médot, amelynek segitségével a tanitvany azavitt zsargon és csomagolés mogattészrevette az elméletifogalmak élmény- nverd lényegét. Minden pszichoanalitikus megfogalmazs kisérlet ar- 1a, hogy megragadja és abrazolja az. emberi tapasztalas egy kis szcletét, a lélek miikédésének egyik arculatat. Minden megfogalmazas htis-vér «mberekre utal, arra a médra, ahogy élményeik szervez6dnek; ‘életitk chézségeire, arra a kiizdelemre, ahogy kialakitjak és fenntartjék sze- inélyes valdjukat a més emberekhez ftiz6d6 viszonyukban. 5 iz. a konyv azon szerz6k kézponti gondolatait mutafja be, akik a leymélyebben jarultak hozza a korszerdi pszichoanalitikus gondolko- slashoz. Nem téreksziink teljességre, hiszen minden jelentésebb alak- és elméletik tavlatainak teljes targyalasa teljes, Snéllé kétetet nyelne. Az.sem volt célunk, hogy dsszességiikben és kiilén-kiilén is nyomon kévessiik a hatasokat és befolysokat, a kovetkezményeket és az clért haladast. Annak feltérképezése, hogy a mai pszichoanalitikus iskolak torténetileg hogyan kapcsolédnak egymashoz, egészen masfé- lw és hatalmas vallalkozést jelent, melynek el6feltétele, hogy az ember technikailag jértas legyen maguknak az iskoléknak a bels6 mikédésé- hen, A torténeti tavlat, amelyet kényviinkben nydjtunk, els6sorban az, ésszehasonlitas céljara szolgal: - attekinteni és szemiigyre venni, ho- yan viszonyulnak egymdshoz.amodern pszichoanalitikus gondolko- «lis f6bb dramlatai és mintai. Freuddal kezdjiik, nem csuy an torténelmi1B Elbs26 elméletalkoté hogyan viszonyul Freudhoz, az dntéen meghatérozza azt is, hogyan helyezziik el egymashoz viszonyitva 6ket. Célunk az, hogy bevezetést nydijtsunk valamennyi rendszerbe. Folté- telezve, hogy az olvasé szdméra ismeretlen teriiletrél van 826, azzal biztositjuk a belépést mindegyik elméleti hagyomanyba, hogy kiilon- kiln elmagyarézzuk alapvet6 felfogasmodjat és néhany alapfogal- mat; és ahol csak lehet, az emberi kiizdelem klinikai: példaival szemiél- tetjtik ezeket. A klinikai példak tuilnyomérészt nem maguktdl az elmé- letalkot6ktél sz4rmaznak, mert az dltaluk annak idején haszndlt szem- léltet6 esetek (melyeket a hajdani édaz vitdk egyébként mar alaposan megrostaltak) gyakran idejétmulinak, tavolinak ttinhetnének a mai tanul6k és olvasék szemében. Inkabb a sajét gyakorlatunkbél és az Altalunk oktatott vagy feliigyelt klinikusok anyagabél vettiik a példé- kat. Néhény ilyen eset, példaul Angela (2. fejezet), Eduardo (6. fejezet) és Harvey (9. fejezet) olyan pszichoanalitikus taldlkozést ir le, ahol az analitikus el6szér és tapasztalatlanul szembesiil bizonyos klinikai ne- hézségekkel; mely nehézségekben 6ppenazabban a fejezetben targyalt elméleti tjitésok nyuijtanak segédkezet. (Az esetleirasokban szerepl6- ket a titoktartas érdekében alcaztuk, és sokszor a trténeteket is éssze- rtien 6sszevontuk). Példdinkkal azt is szereténk‘ bizonyitani, hogy bar a pszichoanalitikus elméleteket sok(éle orszag sokiéle torténelmi-kul- turdllis fejlédésének sokféle szakaszaban élt (vagy 616) szerz6 fejlesztet- te ki, az analitikus gondolatok mostani vilégunkban is egyértelmtien alkalmazhatok a valédi életet é16 valédi emberek valédi gondjainak a megoldéséra. Egy adoma szerint a Freud utani Iélekelemzés egyik legkiemelke- débb meguijitdja mindig pisztolyt vett magdhoz, amikor bemutatta munkéssagat valamelyik hagyomanyhubb intézményben. A stukkert sz6 nélkiil, de létvényosan kitette a pulpitusra és nekilatott a felolva- sasnak. Mindig megkérdezte valaki, minek neki a pisztoly? A felelet: ezzel fogja keresztiill6niazt, aki érdemi vita helyett azt kérdezi: mindez “val6di pszichoanalizis-e?” Akar igaza sztori, akar nem, jél érzékelteti a modern pszichoanalitikus vilég tendenciait: a pszichoanalizis azért kiizd, hogy kiterjessze hatarait és djrafogalmazza énmagat. Ebben a kényvben olyan eszmék hatalmas vilagdba lépiink be, amelyek néha ellentétesek egymassal, néha kiegészitik egymast, de végiil is mind- megannyi a “valédi pszichoanalizisbe” tartozik, amennyiben ezen az emberi élményvilag mélyrehaté, rétegrél rétegre halad6, részletes fel- tardsat értjiik. l Sigmund Freud és a klasszikus pszichoanalitikus hagyomany Mélységes mély a mulinak kitja... Minél mélyebbenfitrkésziink, minél messzebbre hatolunks tapogatézunkamiilt alvildgdba, az emberinek, tarténetének, mitvelédésének kezdeti alapjai megmérhetetlennek bi- zonyulnak, —Thomes Mann" 1473-ban, mikor Freud tizenhét éves volt, Schliemann Henrik német archcoldgus dsszegydjtétte a toredékes torténelmi és irodalmi forré- wokbol szérmazé nyomokat és meghatdrozta Tréja Osi varosanak id lyst a tengermelléki sikségon, amely ma Torékorszéghoz tartoz = Talin semmilyen més esemény nem gyiijtotta annyira langra Freu hepzeletét, aki amuigy is olyan hajdanvolt hésdkért lelkesedett, mint Moves és Hannibél. Késobb a rendelédje is emlékeztetni kezdett egy nyse dolgozészobajara, ugyanis tele volt primitiv szobrocskakkal és ercklyékkel. “Asatdsainak” szinhelye nem a fold volt, hanem beleeeh nek pszichéje, és munkaeszkézkéntnem alapatot ésasepriithasznalta, hanem azanalitikus értelmezést. A munkakedveazonban ugyanolyan volt. Ugy érezte, fontos leldhelyet fedezett fol és kimunkalta a a “Iechnolégiat”, amely nélkiilézhetetlen az emberi lélek rejtett szerke- sotinek feltaras4hoz, akarcsak ahhoz, hogy napvilégra hozza mind az syyes betegek, mind az egész emberiség si torténetét. : NS ase aceianek cease fejl6dése rendkfviil bonyolull és dssze- etl, Minthogy érdeklddésiink gydjtopontjaban nem maga a szellem- torténet All, hanem azon fogalmak magyarézata, melyeket Freud a mai pszichoanalizisre drdkiil hagyott, fejlédésiiket nem magyarazzuk meg usindeniitt részletesen. Mégis sziikséges Freud fontosabb fogalmait irendben bévebben felvazolnunk, hogy vilégosan lassuk gydkerei- 1 “thomas Mann: Jézsef és testvérei: Eur6pa, Bp. 1959. Sérkozy Gyorgy forditésa,20. S. Freud és a klasszikus pszichoanalitikus hagyomény ket, melyek a betegei 4ltal kindlt Klinikai problémakbél fakadtak. A régész Schliemannal szemben, aki pontosan tudta, hogy mit keres, Freud inkabb botorkélt “a multnak kutja” felé vezet6 tton, s ahogy haladt, egyre mélyebbre jutott; kézben pedig iparkodott valaszt talalni pacienseinek, az aktudlis életiikben megmutatkoz6 nehézségeire. Azagytél a lélekig Freud akkor szerezte meg orvosi diploméjét, amikor az agy fizikai szerkezetének tanulmanyozésa virégz6 gyermekkorat élte. Aneuront, az egyedi idegsejtet nemrégiben kiilénitették el; médszereket dolgoz- tak ki az idegpély4k nyomon kévetésére; ekkor kezdték kapiskalni, hogy az agy milyen végteleniil bonyolult. O maga az idegélettan kutatéjanak indult, és amikora kutatasrél a klinikai gyakorlatra tért at, olyan betegeket kezelt, akik az akkori felfogds szerint neurolégiailag megalapozott betegségben szenvedtek, a karosodott vagy megrokkant idegrendszer Aldozatai voltak. Franciaorszagi tart6zkodasa alatt tanti- ja volt a hirneves neurolégus, Jean-Martin Charcot és Hippolyte Bern- heim dramai esetbemutatdsainak, s ez felszitotta érdeklédését a tudat- talan képzetek irant; a sors tehat ugy hozta, hogy figyelme az agyréla Iélekre terelédstt.” Példaul a “kesztyti-anesztézidnak”, a kéz érzéketlenségének neuro- légiailag nincs értelme. A karban huzédé idegek nem kérosodhatnak ugy, hogy az érzéketlenség csupan a kézre korlatozédna. Lélektanilag azonban van értelme. A betegnek egyfajta képzete van a tulajdon kezé- r6l, s ez jatszik kézponti szerepet a mtikédésképtelenségben. Nem maguk az idegek sériiltek; a paciens gondolkozésdban, a kezérél alko- tott gondolatdban nincs rendben valami. A betegnek alkalmasint nincs kézvetlen kapcsolata ezekkel a gondolatokkal: azok nincsenek jelen lelke tudatos részében. Mégis erdteljes a hatasuk és fizikai jelenséget hoznak létre. Charcot nem csupan azt bizonyitotta be, hogy nema sériilt idegek, hanem a képzetek felelések az olyan allapotokért, mint a kesztyt-ér- zéketlenség vagy a hisztérids bénulés és vaksdg, hanem azt is, hogy a gondolatok (tébbnyire ideiglenes) gyégyuldst is létrehozhatnak. Char- 1 Szémos bélesel6, kélté és pszichol6gus irt mér Freud eldit is olyan gondolatokr6l és érzel- mekrél. amelyck a tudaton kiviil makédnek. (ldsd Ellenberget 1970) i. Freud és a klasszikus pszichoanalitikus hagyomény 21 cal hipnotikus énkiviiletbe (transzba) helyezte betegeit Sue azupysesztioval olyan hisztériés tiineteket idézett eld, ame a rat ban nem voltak észlelhet6k. Valami ilyesmit mondott: mare ae ted, nem fog ltni, nem fog tudni jérni.” Es ami még meg¢ S bee in volt, hipnotikus parancesal képes volt idélegesen megsziintelny 4 Te uetoket, s igy ahisztérids vak ujra Tatott, a hisztérids béna ere Agondnematestben van-a kéz,aszem, alab ép. A gond: i 8 seat amely kvill van a tudaton — a beteg azon képzete, hogy eee freon, latni, jarni. Ezt a “k6érokoz6” gondolatot egy miasik ae el ie lynzza, a hipnotizér parancsa, hogy a paciens coon aoe Be i Az « gondolat, amelyet a hipnotiz6r iltet a beteg € mee e, eae uralma alatt tartani az élményt és a viselkedést, annak el eee ey tnaga az alany széméxa teljesen idegennek és hozzaférhe a fa elétt a hisztéridsokat — azokat a betegeket, akik testi Lee hen (altalaban valamilyen funkci6 gatlésaban) szenvedtek, 7 ate 7 ketséget kizaréan nem volt semmi fizikai bajuk — szimulans aS BS erkiilesileg gyantis csaléknak avagy az olyan altalénosan megsyengit \logrendszer éldozatainak tartottak, amely véletlenszerd, € pa intikéidési zavarokat okoz. Freud Charcot, Bernheim és az ores P Hiozis mas alkalmaz6i nyomén kimutatta, hogy @ usertgol nem 2 apy. hanem a Iélek betegsegeben ae Nem az idegel pondolatok azok, amelyekbél a baj ered. i hMiert lesznek bizonyos képzetek olyannyira masok az Ct ae mint a megszokott gondolatok? Hogyan valnak hozzéterhete pene Mikepp tesznek szert arraa képességre, hogy ekkora puszti 5 ae ‘reud elsé \katarsa, érdések megvalaszolésaban bizonyos haladast értel Freud els6 mun katersay eal Breuer, anagyrabesilt bécsi belgySevéer. ee ean Breuer e6y ragyog® al nét kezelt, akit Bertha Paj eimnek hivtak, a 8z¢ aaa i aamacparaianeréjeett Mikében sillyasan betogeesapiat poli {ierthanal drémai tiinetek sora alakult ki, koztik bénulasok et eseecaeaTol Ireuer megprébélta 6thipnotikus transzba hozni, ésCharcotésmasol At ownlszereitalkalmazva, poszthipnotikusszuggesztioval inegeatier iets, XH ca aykenel asc hail tanetr Breuer p jomban egyszerc: eszélni ‘ cage eegeke tulajdonsagoknak, melyekolyannyira fonieeal ieee 1 pszichoanalitikus megkézelitésben ~ kivanesisag, és Kees ea pice sate iriny kévetésére—hagyta Berthatszabadon beszéIni. Reszbenaz0 .22 S. Freud és a klasszikus pszichoanalitikus hagyomany a Kiny képzettérsitésai addig a pontig nytiltak vissza, ahol a ti i megjelent, sez kétséptelentiligen zavaré napy lll feoillagggelfincecomnesy volt. Bertha Pappenheim és Breuer felfedezte, hogy ennek a beszédnek és az érzelmi kisiilésnek, amelyet az eredeti zavar6 incidens emlékének felidézése okozott, gydgyité hatasa van. E folyamaton keresztiil, melyet a beteg “kémény- veprésnek” everett unet etn. (Freud, Breve 185,30 gy bizonyos ponton példaul Bertha tigy érezte, hogy képtclen folyadé fogyasztani; fogalma sincs, miért, de hirtelen Eertrdor ott tele East kiszéradt, éskomolyan gyengélkedni kezdett. Breuer azt az eljarast alkalmazta, melyet egyaitt fejlesztettek ki: transzba ejtette Berthat, 6s arra dsztdkélte, hogy beszéljen undorérzetérdl. A liny azonban édzkodott attol, hogy a tiinet kelet- kezéséré1 beszéljen. Breuer tovabb unszolta. Erés ellendllasét legytirve, Bertha végiil visszaemlékezett arra, hogy aminap, szobéjiba belépve, észrevette, hog; egy kutya vizet lefetyel a poharabol—az allat “angol térsalkod6n6jéé volt aket eeybként sem szivelt” (im. 34). A jelenetet rettenctes dihvel idézte fel, amelyct jélneveltsége okén addig visszafojtott. 4 ane / ee are on ae ig, Vi ijtott. Bertha ezutan felébredt a Breuer elmeséite a lelkes Freudnak ezeket a tapasztalatait, és 1883-ban ketten megjelentették az els6 pszichoanalitikus értekezést, egy “eléze- tes kézleményt”, amely leszbge7i, hogy “ahisatériésok féleg azemlék- képeikt6l szenvednek” (Freud, Breuer 1895, 7). A hisztériat — érveltek ~akelepeébe esett emlékek és a hozzdjuk tarsul6 érzelmek okozzak Ezeket az emlékeket és érzelmeket a beteg sosem élte ata megszokott médon; azok elszakadtak a psziché tabbi részétél, “gennyes” gécot képeznek és a felszinen zavarba cjt6 éslatsz6lag megmagyarézhatatlan timetek képében jelennek meg. Ha ezeket a tiineteket a kezdetiikig nyomon kévetjGk, értelmisk megvilagosodik és az elfojtott érzelmek katartikus kitérésében siilhetnek ki. Ekkor a tiinet meg fog satinni. Freud és Breuer mindehhez bovebb clinélet fejtegetéseket és részetes esetsmertetésckotbiggy eset kéattk Bertha Pappenhcim eset akit nna O-nak neveztek el)}, és 1895+ ; a a Ana Onaknevertekel) ben megielentették a Tanulminyoka alan a logfontosabb kérdés, melyet ezek a korai klinikai felfedezé- sek felvetettek, a kivetkez6 volt: Miért keltenek bizonyos élmények 1 Az, hogy Breuer Anna O. kezelése utiin hosszii késéssel adta ki it histo. részben anak volt betodhaté, hogy a kerels dna Rpicrervenes rasaaO ben cerotikus titel el6d6tkiBreuerirdnt, amely hisctérdstexbességbenfejez6détt Ki Ez olyannyia megra Breuer, hogy felfiggesztett evékenyeégeteterileten 6 ra belgySgyseath mun jiénak szentelte magét. Ezcket az eseménycket csak évekkel kés6bb tették kO72é, amikor mi az attétel és viszontéttétel pszichoanalitikus fogalmat (isd 9. fejezet) kell6en kimunkltak voltak. és aziilyen fejleménycket meg lehetett érteni. (Breuer szimara persze kés6n.) S. Freud és a klasszikus pszichoanalitikus hagyomany 23 lyan érzelmeket, amelyek elkiiloniilnek, Iehasadnak a psziché tobi 40576t61? Ebben az els6 pszichoanalitikus munkaban Freud és Breuer kulin-kidon irtak az elméleti fejezeteket, és két nagyon eltéré tazatot vetettek fel. Breuer azt Allitotta, hogy olyan élmények wk cl § valnak ezAltal a baj forrdséva, amelyek megvaltozott tudatal- lapotban érik a beteget; ezeket 6 “hipnoid Allapotoknak” nevezte. Hertha Pappenheim példaul halélra farasztotta és agyonizgatta magat hoteg édesapja Apoldsdban. A zavar6 események nem tudtak beépiilni tendes lelki folyamataiba, mert egy megvaltozott lelkidllapotban rg- pliltek, akkor, mikor a leény nem volt teljesen maganal. Azzal, hogy trunszba vitték és rébirtak, hogy tjraélje emlékeit, a hasadés “begy6- ilt”, az érzelmek egészséges feldolgozasara keriilt sor, és a lélek “eysége ismét helyreéilt. Talén bizonyos emberek jobban ki vannak eve a hipnoid Allapotoknak, gondolta Breuer, és igy konnyebben valnak hisztéridssa. Freud egészen mas hipotézist Allitott fel: A korokoz6 emlékképek serzelmeknem az elme megvaltozott tudatéllapota miatt kiiléniilnek el, hanem azért, mert a szdban forgo emlékek és érzelmek aktudlis turlalma zavar6: elfogadhatatlan konfliktusban All a személy tobbi yondolataval és érzelmével. Nem arrél van tehat sz6, hogy torté- hetesen més titon-médon régziiltek, vagy hogy a paciens elméjének ogy mésikrészében csapédtakle-egyszertien dsszeegyeztethetetlenek vollak a tudatos én tobbi részével, és ezért minden 4ron tavol kellett turtani dket a tudatoss4 valast6l. Breuer és Freud e korai feltevéseinek cherése ravilagit azokra a vondsokra, amelyek j6l jellemezték Freud iellogasét a Iélekrél és végigkisérték egész tovabbi palyafutdsat. Mig Hreuer olyan embereknek Latta a hisztériasokat, akik fogékonyak a tudat megvaltozott allapotara, amely igy “tobb részre osztott” lesz, Freud szerint a hisztéridsok olyan emberek, akiket konfliktusok feszi- tenek szét, és akik titkokat rejtegetnek, maguk és masok elétt egyarant. A hipnézistél a pszichoanalizisig 1495-t61 1905-ig Freudbél oly fergeteges erdvel tért ki az elméleti alkot6kedv és a Klinikai gyakorlat megijitésénak vagya, ami aligha- wm paratlan a szellem torténetében. Elméletét mindig Klinikai er6fe- sritések taplaltak és alapoztak meg; az elmélet gyakran vezetett keze- Jestechnikai tjitasokhoz, amelyek viszont ti klinikai tényeket hoztak24 S. Freud és a klasszikus pszichoanalitikus hagyomany felszinre, emezek pedig Allandéan serkentették az elméleti elérelépést. Ez alatt a tizéves idészak alatt a pszichoanalizis kinétte a hipndzist, és tijszerti, a sajat jogdn létezé médszertannd és gy dgykezeléssé fejl6détt; szémos alapfogalom, amely mind a mai napig meghatérozza a pszi- choanalitikus gondolkodast, eben az idészakban fogant meg. Freud kezdett réeszmélni, hogy a hipnézis korantsem annyira haté- kony eszkéz a kérokoz6 emlékképekhez és érzésekhez val hozzafés kézésben, mint ahogy 6 (és Breuer) kezdetben latta. Ahogy Klinikai tapasztalata gyarapodott, réébredt, hogy a tiinetek tartés megsziinte- tésében lényegesebb szerepet jatszott az, hogy az elviselhetetlen, tudat- talan élményanyag hozzaférhetévé valt a tudatos én sz4mara (Bertha Pappenheimnél példaul a tudattalan gondolat ilyesvalami lehetett: “Gydlélém ennek a persz6nanak az utélatos kutydjat, diihbe hoz, amikor hagyja, hogy a poharambél igyék.”) A hipnotikus élomban felbukkané kellemetlen “visszaemlékezések”, amelyek, ismét megfog- hatatlannd valtak, mihelyt a paciens magahoz térta transzbél. A beteg pszichéjében olyan erés ellendllas lépett fel - ezt Freud eliiritésnak nevezte — amely igyekezett az emlékeket a tudatt6l tavol tartani. (Egy jolnevelt ifja holgynek Bertha Pappenheim koraban és osztélyhelyze- tében nem illett dithbe gurulnia egy kutya miatt.) A hipnotikus transz mesterségesen megkeriilte azelharitast és utat nyitott az analitikusnak, elvezetve 6t a kartékony titokhoz. Am ezt els6sorban a paciensnek kellett volna megismernie, de erre nem volt képes, mert a sz6ban forg6 emlékképpel (és a hasonl6, hozza tarsul6 emlékekkel) szembeni elle- néllésa helyredillt, mihelyt a transz végetért. Ha e titokréla transz utan az analitikus egyszerten tajékoztatja a a beteget, az csupan intellektu- lis, nem pedig élményszerti tudomést szerzett volna réla. (Bertha Pappenheim az analitikus irant érzett bizalom alapjan megtudhatnd, hogy minden bizonnyal utalja a kutyat, és alkalmasint a nevel6nét is, de nem érezné a gyiildletet és az undort.) A topogréfiai modell Freud, mikézben e klinikai nehézséggel kiiszkéditt, lényeges elméleti és technikai lépéscket eszkézilt. Az elmélet nyelvén megfogalmazva, lelki szemei elt a psziché topogrifiai, térbeli modellje bontakozott ki, amely harom kiilénbéz6 tartomAnyra oszlott: a tudattalanra, amely elfogadhatatlan gondolatokat és érzéseket tartalmaz; a tudatel6ttesre, melynek tartalma elfogadhaté s tudatosulni képes gondolatokbél és 4. Freud és a klasszikus pszichoanalitikus hagyomény 25 éryelmekb61 All, valamint a fudatosra; ez olyan gondolatokat és érzése- et foglal magéban, amelyeknck adott idében tudatéban vagyunk. A térbeli modellben megnyilvanuldé elméleti eldrelépést kezelés- twehnikai tjitasok kisérték. A Klinikai cél stilypontja eltolédott: a hip- uolizalt beteg, titkainak analitikus feltérasa helyett azon elharitasok mogsziintetésére esett, melyek a paciens elméjében e titkokat Ovezik. Freud olyan médszert probalt kieszelni, amely inkabb lerombolja vagy {cloldja az elhéritésokat, ahelyett, hogy idélegesen lecsillapitand, ahogy azta hipnozis teszi. A szdzadfordul6 tajan dolgozta ki a seabad hepsettdrsitas vagy asszocicié modszerét, azt azalapvet6 eljarast, amely avOla is a pszichoanalitikus technika gerince. A scabad képzettdrsttds A srabad asszocidcié meg6riz néhanyat a hipnézis kellékei koziil. A pavions kényelmesen divanyra heveredik, nyugodt és békés testtartés- han, olyan helyzetben, amelynek célja a rendes éber tudat és a transz kaviatti Atmeneti lelkidllapot megteremtése. Az analitikus a divany feje inogitt dl, a beteg Kézvetlen létokorén kivil. A paciens azt mondja, anti az, eszébe jut, s nem torekszik arra, hogy megsztirje vagy kivalo- jossa a gondolatait; az, analitikus pedig arra biztatja, hogy passziv ney figyeléjelegyen sajat tudatéramlasénak:“Tegyen tigy, mintha utas valna, aki a vastiti kocsi ablakéndl iicsdr6g, és leixja valakinek, aki a kavsi belsejében til, azokat a valtoz6 képeket, melyeket odakiinn lat.” (Vroud 1913, 135) A szabad képzettarsit4s mint stratégiai eszk6z, segit az analitikus- nak, hogy feltérja a beteg titkait, tudattalan vagyait, mikdzben az. elha- ritas tevékeny marad és célba vehet6. A beteget arra buzditva, hogy kazolje minden atcikaz6 gondolatat, az analitikus azt reméli elérni, hopy a paciens megkertili a természetes kivélogatés folyamatat, amely olleplezia konfliktust hordoz6 tartalmakat. A beteg mégis teljesen éber inarad, és tandja lesz annak, hogy képzeteinek akaratlan aramlasa tlleplezett gondolatokat és érzelmeket tartalmaz, amelyeket eddig hirekesztett a tudataébél. a Auctel és ellendllas Asrabad képzettarsitastlchetetlen tal hossztiideig fenntartani, fedezte tel l'reud. Az elharitasok meggatoljak az olyan gondolatok megnyilat- hazisat, amelyek til szorosan két6dnekaz.elfojtott titkokhoz. Tovabba26 S. Freud és a klasszikus pszichoanalitikus hagyomdny akonfliktust okoz6 képzetek és érzelmek, amelyeka beteg nehézségei- nek stilypontjat alkotjak, hamarosan Attevédnek az analitikus szemé- lyére, aki igy a heves vagy, a fellingolé szeretet avagy gytildlet targya lesz. A paciens elutasitja, hogy zavarbaejt6 vagy latsz6lag jelentéktelen tletcirél beszéljen, kiiléndsen azért, mert ezek a gondolatok gyakran az analitikust érintik; a paciens sokszor gy érzi, hogy egyéltalan ninesenek gondolatai. Az ellendllés, amely kivéltképp a szabad kép- zettarsitassal szemben lép fel, éppenséggel ugyanaz az erd — igy okos- kodott Freud ~mint amely legelészér kiszoritotta az eredeti emlékeket atudatbél. Pontosan az dttétel és az ellendllas az, melyet napvilagra kell hozni, azonositani kell és feloldani, A paciens szabad képzettarsitasa- inak és az azokkal szembeni ellendllasanak elemzésével, vélte Freud, a k6rokoz6 konfliktus mindkét oldalahoz eljuthatunk: (1) a titkos érzel- mekhez és emlékképekhez és (2) az elharftasokhoz ~azokhoz a gondo- latokhoz és érzésekhez, amelyek elzdrjak eldliink ezeket a titkos érzel- meket és emlékeket. Jollathatjuk ezta konfliktust Gloria esetében. A huiszas éveiben jaro igyvednd, aki fels6-kézéposztélyba tartoz6 csalddban, egy nyugat-amerikai nagyvaros- ban nétt fel, analitikus kezelést kivant, mert lelkileg megbénult, amikor azt igyekezett eldénteni: hozzdmenjen-e ahhoz a férfihoz, akivel egy ideje mar ogyiitt élt, vagy se. “Egyszertien nem tudom, hogy 6-e szAmomya a nagy O" - mondta. Nema férjhez menés volt az egyetlen teriilet, ahol Gloria déntéskép- telen lett, amint azt az analitikus vizsgalédas kezdte kideriteni. Noha 6 maga sohasem fogalmazta meg teljesen, még 6nmaganak sem, életének dsszes fontos szinterét dthat6 kételkedés arnyékolta be. Joforman minden tevékenységéré] azt hitte, hogy eldbb-utbb veszélybe sodorjak. Nagyon nehezére esett, hogy lazAn, természetesen cselekedjék barmiféle szituéci6ban, élete emiatt behata- rolt és nytiggel teli volt. Minden lépése uténa lehet6 legrosszabb forgatokinyv meriilt fel lelki szemei elétt, s aztén addig kereste annak nyomait az életében, mig nagy valoszintiséggel be is kévetkezett. ‘Az analizis elsé honapjaiban ezeket a kétségeket, folytonos aggodalmakat és félelmeket kisértuK nyomon, egyre mélyebbre hatolva a beteg gyermekko- taba. Paciensiink emlékezett ra: mennyire aggédott, hogy valami szerencsét- lenség torténika sziileivel és més rokonaival. Olyan jatékokat eszelt ki, melyek- rél azt képzelte, hogy jéser6vel birnak: ha paros rendszémui aut6 fordul be a kovetkez6 percbena sarkon, minden rendben lesz; ha paratlan szdmu, azbaljés el6jel, s biztosan azt jelenti, hogy valami szerencsétlenség fogja érni ket. Gloria beleegyezett abba, hogy nagyjabol tigy kezdje az analitikus iiléseket, ahogy Freud betegei tették: hiven beszémol mindarrol, amit 6 maga atél. Ez azonban hamarosan nehézkessé valt. Rettenetes gondot okozott neki, hogy felismerje, mi az, amirl tigy érzi, hogy beszélnie “kell”; azta rémiszt6 eshet6- S. Mreud és a klasszikus pszichoanalitikus hagyomany 27 suet, hogy nem lesz mit mondania, gy keriilte el, hogy joval az ilés elétt cs beszamolot készitett. Néha teljesen abbahagyta a beszédet, és aztan tuey,se mukkant, Az analitikus unszolasa nyoman bevallotta, hogy szorongani Lovtett, mert csak nagy iiggyel-bajjal volt képes felfogni és felhasznalni mind- avt, amit az analitikus valaszolt neki. Az analitikus kérdései és megallapitasai ful bunyolultnak és zavarba ejtének tintek; az analitikus valaszait “till nagy- hak” Grezte, énnénmaga eszét pedig tril kicsinek. (rend egyik legjelentésebb Klinikai megfigyelése az volt, hogy a paci- ons nchézségei az analitikus helyzetben (az ellendllas és az attétel folyaman) nemhogy nem gorditenek akadélyt a kezelés titjéba, hanem open hogy a lényegétjelentik. Sok-sok hénap leforgésa alatt nyilvan- vakiva valt, hogy Gloria félelmei a szabad képzettarsitast6l és az analitikus értelmezéseitél ugyanabbél a félelembél erednek, amely eyesz gyermekkorat uralta, és megalapozta szorong6, gatolt felndttko- it is. Meg volt gyéz6dve arrél, hogy ha hagyna képzeteit csak ugy eyysverten dramlani, veszélyes és egymdsnak fesziilé gondolatok és kupzelgések bukkanndnak felszinre. Exzelmei, testi mtkédései, a kép- yelote — mind-mind veszélyes, béklyéit6l szabadulni térekv6 dolog, jainclyen mindenéron uralkodnia kell. A beteg, anélkiil, hogy tudatara thiedt volna, Allandoan nyomon kévette és feliilvizsgalta élményeit, 64 yancsolta lelki folyamatait. Ami leginkabb segit aGloriahoz hasonlé heloy;eknek, Freud tapasztalata szerintnem az elharitasaik megkeriilé- (mnint a hipnézisban), és hogy felfedjiik a titkaikat, hanem azoknak \ enyleges elharitasoknak a kipuhatolésa, amelyek az analitikus hely- en nyilvénulnak meg. Az analitikus folyamat gyujtopontja az Altctel elemzésére (amikor a beteg ellentmondasos éxzéseit és vagyait ay analitikusra ruh4zza At) és az ellendllas (a szabad képzettarsitas akadlalyoztatasdnak) elemzésére tev6dik At. Az almok . A breud betegei dltal Iétrehozott asszocidcidk kézétt ott voltak az Ahnaik is. Freud tigy kezelte ket, mint barmilyen mas képzettarsitast: valiszintinek tartotta, hogy rejtett gondolatokat tartalmaznak és szo- rosan kapcsolédnak a korabbi élményvilaghoz. Vreud maga sokszor és b6ségesen élmodott. Voltak bizonyos kelle- ictlen neurotikus tietei is. Legfontosabb paciense hamarosan 6 ma- ya lett, Belemeriilt abba az tj technikaba, amelyet megalkotott, és28 S. Freud és a klasszikus pszichoanalitikus hagyomdny asszocidciékat ftizétt sajat 4loméletének elemeihez, az Gnmagardl tett felfedezéseit pedig izgatott levelekben tudatta egyik berlini orvosba- ratjaval, Wilhelm Fliess-szel, aki e tekintélyes tavols4gb6l mintegy Freud analitikusanak szerepét tdltétte be. 1895-re Freud tgy érezte, hogy megfejtette az Alommunka titkat. Az Almok, Freud meggy6z6dése szerint (1900), egymassal konflik- tusban all6 vagyak leplezett beteljesiilései. Az a dinamikus er6 (az elhdritésok rendszere), amely rendes kériilmények kézétt tiltja e va- gyak tudatosulésat, az alvasban meggyengiil, akarcsak a hipnotikus transzban. Ha a vagy egyszertien, kozvetlen alakjéban jelenne meg az Alomban, az alvas valészintileg félbeszakadna. Megegyezés jén Iétre két er6 kézétt: az egyik az, ami a vagyat a tudatossdg felé dsztdkéli, a masik pedig megakadélyozza, hogy a tudatba keriiljén. A vagy csupan Alruhdban jelenhet meg az dlomban - mint afféle betolakod6, aki gy dltézik fel, hogy ne tssén el a t&bbiektdl. Az élom igazi jelentése (a rejtett avagy Idtens dlomgondolatok) a torzités mélyrehat6 folyamatén esik At, aminek eredményeképpen létrején az Alom élménye (a nyilt vagy manifeszt dlomtartalom). Stxités, eltolds, szimbélumképzés— mind- ez szerepet kap az Alommunkéban, amely az. elfogadhatatlan, rejtett Alomgondolatokat elfogadhaté, ambar latszélag értelmetlen, dsszeftig- géstelen képekké alakitja at; ezeket aztén torténetté fiizi dssze (mdsod- lagos feldolgozis), s ezzel az dlomlat6t még inkdbb eltériti a helyes csapasrél. Az Alomfejtés technikaja azt az utat kéveti, amelyen az dlom e felfogas szerint létrej6n. A nyilt alomtartalom valamennyi elemét kii- lonvAlasztjak, 6s abeteg asszocidcidkat fiz hozza. A kiilénféle elemek- chez taérsul6 képzetek mas-mas irdnyba vezetnek, és feltarjak a kiil6n- _"béz6 emlékképeket, gondolatokat és érzéseket, melyek elézéleg (a strités; eltolds és szimbolizacié révén) ezeket az elemeket létrehoztak. Végiil is az asszo Snféle szélai dsszefutnak és egybekétédnek a lappangé dlomgondolatok csomépontjaiban. Az dlomértelmezés megforditja az élomalkotés folyamatat, nyomon kovetve azt az Alca- zott felszint6l a mégotte megbuvé rejtett titkok felé. Az a forma, amelyet Freud felvazolt 4lomelméletében, kézponti szerkesztési mintéja lett annak, ahogy értelmezni kezdett minden fon- tos lelki jelenséget. A neurotikus tinetek struktiraja, a nyelvbotlasok (a freudi elsz6lésok) és Altaléban a nem véletlenszerti tevedések mind arra a kulesra jarnak, mint az alom szerkezete: kiegyezés jin létre az S. Freud és a klasszikus pszichosnalitikus hagyomany 29 elloyadhatatlan gondolatok vagy érzelmek és emezek elharitasa ké- yott. A tiltott élményanyag csak Alcdzott alakban_yalhat tudatos él- AT Be tienen ea eer fileinezziik ebbdl a szemszdgbél Gloria egyik korai élmét. A lany azt Almodta, lugy atéves volt és Oridsi izgalommal varta, hogy édesapja megj6jjon a mun- kAbol, Mikor aztan megérkezett, Gloria észrevette, hogy valami undorit6 {npaclt a cipgjére, val6szindileg kutyapiszok, amibe belelépett. De volt valami jisl6 is aban, amit a lakasba behozott, barmi volt is az. Az alom kisérte- tlesen rossz kézérzettel zérult (ami ahhoz az undorérzethez hasonlitott, ame- Iyet a foldénkivilliek burkolata valtott ki beléle a Testrablok tamaddsa c. filmben. ‘Amint az minden fontos alommal térténni szokott, egyre-masra tij képzet- larsitisok és jelentések bukkantak fel az analizis folyaman. Gloria néhany nuszacidcidja, amely kiiléndsen egybevagott Freud korai élomelméletével, a kovetkez6ket tartalmazta: ‘Amikor otéves volt, dccse sziiletett. Emlékezete szerint derengett neki vala- tnt 7 apja szerepér6l az édesanyja megtermékenyitésében, és vegil —emléke- joit . feltékenységet érzett, hogy az édesapja nem neki, hanem a mamjénak iutta a kisbabat. Sok emléke volt a jatékbabakrol, “akiket” sokra tartott, és yyittal szémos szrny¢ emléke arrél a kézeli kapesolatr6l, amely az Gccs¢hez fiiste, akinek érkezését igazi szerencsétlenségnek kezdte tekinteni. d dlomalkotasi elméletének tavlatabél nézve, a fenti almot a kovetke- pp értelmezhetjiik. Gloria kislanyként és felnétt ndként is mélységesen Inpaszkodott apjahoz és annak péniszéhez. (Az apjaval kapesolatban érzett eintikus izgalom abban a képben stirtisédott Gssze, ahogy sovaran varta apja hazajavetelét, és az apai pénisz iranti érdeklédése a cipéjére tolddott el, a cip6 jelkepezte azt.) Ugy érezte, hogy az dccse egy darab szar, és vildgra jotte tonkretette az apjaval val6 erotikus kapcsolatat. Képtelen volt kézvetlentll az apptokolni ezértaz eseményért, amely teljesen kihozta asodrabol, ezért hajlott ira, hogy olyan balesetnek tekintse, amelyr6l az apja nem tehet. Az élom jnanifeszt tartalma, a talényos, furcsa torténet megmutatta a mogotte rejl6 Intens alomgondolatokat: gyermekkori vagyak, diihok és félelmek. Az élom hein volt egyéb, mint burkolt elegye legmélyebb gyermekkori vagyainak és az we vigyakkal szembeszAllé elharitasainak, mindez (a “masodlagos feldolgozé- non” keresztiil) bizarr trténetté Gsszegytirva. A gyermekkori nemiség A masik sorsdént6 felfedezés ugyanazokban az években, mikor Freud Iclismerte az Almok jelent6ségét, azon emlékek és zavarba ejt6 titkok ipuséra vonatkozott, amelyekre lelki bivarkodasa nyoman bukkant. Ahogy Klinikai tapasztalatai b6viltek, Freudnak feltiint, hogy a tiine- vk, melyekr6l azt hitte, hogy a (Breuert6l étvett, s Bertha Pappenheim30 S. Freud és a klasszikus pszichoanalitikus hagyomany kezelésében alkalmazott) katartikus médszernek sikeriilt megsziintet- nie, gyakran visszatértek. Amikor még mélyebbre hatolt e tiinetek vizsgdlataban, kideriilt, hogy az esemény, amelyet a tiinet eredetének tartott, valamilyen kordbbi kellemetlen élményt paldstolt. Ha a tiinetet nem kévették nyomon egészen a korai epizédig, akkor nagy valészi- niiséggel visszatért. Gyakran egész sor, asszociativ kapcsolatban all6 kézjatékr6l volt 526, amelyek a kora gyermekkorban keletkeztck, s ezck mindegyikét elé kellett banyaszni. Freud gyanitani kezdte, hogy ajelen konfliktusok és tiinetek rendszeresen ésszekapesolédtak a kora gyermekkor tiineteivel. Freud azt is felfedezte, hogy szAmos betege, s nemesak hisztériasok, régebbi élmények gydtr6 emlékeitél szenved. Ha az egyes megmutatkozé emlékképeket szemiigyre vették, hogy nem rejtenek-e korabbi prototipusokat, minden tiinetet nyomon lehe- tett kévetni olyan, lelki sériilést okoz6 incidensekig, amelyek a kora gyermekkorban (hat éves kor elt) estek meg. Még meglepébbnek talltak, hogy ezeknek az incidenseknek mindig olyan jellegiik volt, amely igen korai kapcsolatban allt a szexualitassal. Gloria és analitikusa apranként felfedezte, hogy a né korai kapesolaténak az apjaval kézponti jelentésége van. Gloria az édesapjat egyszerre talélta izgat- nak és félelmetesnek. Rengeteg emléke volt arrél — s ezek sorra felszinre keriiltek a kezelése folyaman -, hogy az apja szinte kérkedett a félmeztelensé- gével. Apja pénisze egyarant elbtivélte és undoritotta; 6ridsinak és démoninak lata. Amikor kora gyermekkoraban azokkal az ismeretekkel bibeldétt, me- lyeket a nemiségrél és a szaporodasr6l dssze tudott gyéjteni, schogy sem tudta elképzelni, hogyan lesz képes csdppnyi vagindja arra, hogy befogadjon ekkora péniszt. A nemiség dltal4ban és kivéltképp az apja ~ gy tint ~ erésen izgato ésegyben rettenetesen veszélyes. Magaazanalitikushelyzet, akércsakéletének valamennyi fontos és szorongaskelté teriilete (az attételben) e koré a k6zponti, fajdalmasan sajg6 konfiguracié kiré szervez6détt: az analitikus értelmezése, akér az apja pénisze, oridsinak és hevesen izgat6nak, de borzasztéan veszé- lyesnek tint; az elmée viszont, akArcsak kisgyermekkoréban a vagindja, kicsi volt és sériilékeny: égett a vagytél, hogy befogadja az értelmezéseket, de rettegett attol, hogy azok ténkreteszik 6t. Freud korai klinikai felfedezéseinek egyik végs6 mozzanata még meg- débbentébb volt: Haa gyermekkorinemiséget érinté emlékeket kévet- kezetesen lecsupaszitotték, egészen a zavart okoz6 magig, kideriilt, hogy az mindig dsszekapcsolédott ilyen vagy olyan természelti szexu- lis érintkezéssel. Ezek a felfedezések vezették Freudot a gyermekkori S. Freud és a klasszikus pszichoanalitikus hagyomdny 31 wibités vitathat6 elméletéhez; vagyis minden neurézis gydkere, ami a jit okozza, a szexualitas till korai betolakodasa a gyermek élményvi- lagaba! A gyermek, akinek természetes artatlanséga nem teszi lehet6- waz efféle élmény feldolgozésat, ismét éldozatta valik, amikor sajat jwmisége a serdiilékorban természetes médon kivirdgzik. A serdiilés ti, hoves érzelmei felelevenitik a régebbi emlékeket és érzéseket, ame Wek feldolgozatlan alakjukban raboskodnak a gyermek pszichéjének lelszine alatt, és olyan erés nyomést fejtenek ki, amely neurotikus Luneteket okoz. {lhhdt a korai elméletbél az kévetkezne, miszerint Gloria apjaval kapcsolatos emlékei és félelmei minden bizonnyal annak leplezésére szolgalnak, hogy a2 apjo valdjaban elcsdbitotta. Fs Glorianak valéban sok ilyen emléke volt, bar hein arrél, hogy az apja nyfltan zaklatta volna, hanem amit dgy élt meg, mint lérli ijesztden élénk érdeklidése az 6 nemisége irant: hidba kérte, hogy tartsa insteletben a maganéletét, az apja folyton betolakodott a szobajaba, figyelem- inv! kisérte és megiegyzéseket tett testi érésére olyan hangnemben, ami rette- notesen kényelmetlen helyzetbe hozta és zavarba ejtette 6t. Troud kiterjesztett és tovabbfejlesztette a gyermekkori csébitds elméle- {ct, annak ellenére, hogy bardtai birdlték érte. Ugyanakkor, élmainak éytolmezésén At, keményen birkozott a sajat multjaval. fidesapja 1896-ban meghalt, és Freudnak egész sor alma volt, amely nvamara is meglepé érzelmeket hozott felszinze a sziileivel kapcsola- lasan, Kivanesi lett, hogy sajat gyermekkoraban torténhetett-e nemi érintkezés. Ha minden neurézis csabitassal kezdédik, s neki magénak js neurotikus tiinetei vannak, akkor bizonyosra vehet6, hogy 6t is élesabitottak. Mégsem sikeriilt semmilyen efféle élményt magaban felkutatnia. Az apjar6l s2616 élmok inkabb sugalltak valami mast: mint histiti, nemi vagyat érzett az édesanyja irant: apjat veszedelmes vetély- lursnak tekintette: diadalérzet tdltotte el, mikor édesapja a napokban juwyhalt. Egy szoval ogy tint, Freudot nem csdbitottak el gyermekko- fiban, hanem inkabb 6 szerette volna, hogy elcsabitsak! Azzal egy idében, hogy Freud ezekre a meglep6 felfedezésekre jitott, egyre tébb kétséget érzett a gyermekkori csabitas elméletét Wlletden is. A neurotikus tiinetek egészen Altalénosak voltak. Lehetsé- ese az, hogy ilyen sok fels6-k6zéposztélybeli bécsi gyereket szoktak 1 Hrcucregyattmakodése Freuddal roviddel a Fanulményoka hisciéridrélkézlése utin végerén, tevutabbis cészben amian, hogy Freud a hisztéria eredeténck felkutaldsaban vitathat6an fogta fel a seexalitast32 S. Freud és a klasszikus pszichoanalitikus hagyomény: gondviseldik rendszeresen megerészakolni? A sors fintoraként, minél t6bb adatot halmozott fel Freud elmélete alatémasztasdra (minél tobb paciense idézett fel gyermekkori nemi élményeirél emlékeket), annél valészintitlenebbnek tetszett az egész elmélet. Ezeket a szdlakat dssze~ kétve, Freud arra a nagyjelentéségii kévetkeztetésre jutott — s ezt kézélte is az 1897-ben Fliesshez irt levelében -, hogy sok nemi érintke= zés nem is tortént meg, és az, amit az események emlékének vélt, nem egyéb, mint a vagyak és a sovargasok emiéke. (Freud, 1985, 264-266)" Freud léngelméjének paratlan jele, hogy képes volt nyilvanvalé csalédésab6l t6két kovacsolnia a tovabbi kutatdshoz. A gyermekkori csbits elméletének dsszeomlésa arra késztette St, hogy egészen mas- féle viton gytirk6zzék neki a klinikai adatok értelmezésének. Osztozott koranak abban a kézkelett feltevésében, hogy a magukra hagyott gyermekek szexudlisan artatlanok. A nemiség olyasmi, ami a serdiil6- kor hormonilis valtozAsaival egyiitt jelentkezik. A gyermekkori csabi- tds elmélete azért tint annyira lenytigdzének, mert egy felnétt csabité- val szdmolt, aki szexualitassal fert6zi meg a gyermekkor artatlan vila- gat. Am haa csébitds sosem tértént meg, ha az analizis nem az esemé- nyek emlékét fedi fel, hanem a vagyak és s6vargasok emléknyomait, a gyermeki artatlansag egész feltevését tira kell gondolni. A gyermek- kori csabités elméletének dsszeomlésa 1897-ben a gyermekiszexualitas elméletének megjelenéschez vezetett. A késztetések, képzelddések és konfliktusok, melyeket betegeinek neurotikus tiinetei mégétt Freud felfedezett, nem kiilsé beszennyezésb6l eredtek, hanem—most mar igy gondolta Freud —maganak a gyermeknek a lelkébél. Freud egyre jobban meg volt gyéz6dve réla, hogy heves szexualis konfliktus uralkodik nem csupén a jévend6 neurotikusok, hanem minden férfi és minden né gyermekkoraban. Tovabbé a neurotikusok tiinettandban rejl6 szexualitas nem korlatozédik a hétkéznapi hetero- szexudlis aktusra, hanem kiterjed a nemi perverzidkra is. Ebben més testrészek is szerepet kapnak, nemesak a genitalia, hanem a sz4j és a végbélnyilés (anus) is, és mas testi folyamatok, nem csupan a coitus, hanem a szopds, a székelés, sOt még a nézés is. A neurézis és a perverzi6k szexualitasdra egyarant jellemz6 érdeklédési és tevékeny- 1 Jeffrey Masson (1984) tamadta Freud inditékait, melyck nyoman fcladta a csabitas elméletét: ez, Masson érvelése szerint, Freudnak abbél a gyalizatos torekvéséb6l eredt, hogy elleplezze a gyermekeken tett szil6i erdszakot, é a betegeken (kivaltképp Fliess dltal) elkéverett orvosi erdszakot. 8, Freud és a klasszikus pszichoanalitikus hagyomany 33 sépi formak hosszti sora — Freud legalabbis egyre inkébb tigy érezte — iuind visszavezethet6 a gyermekkor természetes nemiségére. Demiért Jouz a szexualitas ilyen hatalmas mozgato ereje az élet nehézségeinek? A Mlinikai felfedezések arra inditott4k Freudot, hogy ujragondolja a hemiség természetét és Altalanos szerepét a lelki életben. Ac bszténkésztetések elmélete Asvexualitéselmélete, melyetFreud akévetkez6néhany évben fejlesz- ett ki (1905b), az dsztinkésztetés fogalmdra épillt, és ez alapkéve lett ininden ezutén kévetkezé elméletalkotésnak. Az elme, érvelt Freud, olyan késziilék, amely az 6t ért ingerek kintitésére szolgal.! Ket fajta inger létezik: a kiils6 (példaul egy félelme- les vadallat) és a bels6 (példaul az éhség). A kiils6 ingerek elkeriilhe- tick, a bels6 ingerek folytor-folyvast felhalmozédnak. Az elme szer- kesvle tigy tagolédik, hogy megtartsa, uralma alé hajtsa, és ha lehet, *kisiisse” a bels6 ingereket. i A bels6 ingeriiletek kézétt kézponti helyet foglalnak el a nemi dsztindk. Ezek — vélte Freud — olyan fesziiltségek széles skalajan olonnek meg, melyek kiilénbéz6 testrészekbél szérmaznak, és olyan levekenységre dsztdkélnek, melyek kistilést hoznak létre. Igy példéul hz ordlis libidé a sz4jiiregben keletkezik (a késztetés forrdsa), sziikség- Jetet hoz Iétre valamilyen szop6 mozgisra (a késztetés célja), és irdnyt vesz, hozzékapesolédik valamihez, ami éltaléban kiils6 dolog a sze- incly szaméra, példaul az anyamellhez (a késztetés térgya), amelyt6l kiclogiilést remél. Freud tigy hitte, hogy a forras és a cél a késztetés holsé (6rdkl6tt) tulajdonséga, a targyat pedig a tapasztalés uitjan fedezi fel az ember. Hy médon a taplalkozésban, amely az énfenntartasra xsulgal, acsecsemé felfedezi, hogy az eml6 a libidindlis gyény6r forré- na; ennélfogva a tapasztalat révén az anyamell lesz. a gyermek els6 libidindlis targya. | Uzamodell alapvetéen jellemz6 volt a Freud korabeli tudoményra, amely nagymértékben @ newtoni fizikéra és a darwini biol6gidra t4maszkodott, amikor az anyag, az erdk és a mozgis nyclvén igyekezett mind az é6lénycket, mind az élettelen targyakat megérteni. Freud oszténel- wletét hagyomanyosan két dszténdimenzi6ra osztjék: a nemiség, az Onfenntartas és az.agresszi6 Ielektangira és arra.a metapszichol6giara, amely a pszichikus energia és dinamikai erdk eloszlist essrabilyozaséit rinti. Arrél, hogy ezeka dimenzidk mennyite fiiggetlenek egymiast6l, élénk vita ulik (isd Gill és Holzman 1976).