Speciális Vegyipari Technológiák

Ea: Dr. Szepesi L. Gábor

Speciális Vegyipari Technológiák – GEVGT022B

Feltételek, kötelező és ajánlott irodalom

Feltételek
Lásd: Tantárgyak általános teljesítési feltételei

Kötelező irodalom:
1. Fonyó Zs.,Fábry Gy., - Vegyipari művelettani alapismeretek, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1998, ISBN 963 18 9040 6
2. Fejes – Tarján: Vegyipari gépek és műveletek I, Tankönyvkiadó Bp., 1973
3. Fejes- Fábry – Vegyipari gépek és műveletek II Tankönyvkiadó Bp., 1975
ISBN 963 17 0695 8
4. Fábry Gy. – Vegyipari gépek és műveletek III. Tankönyvkiadó Bp., 1989
ISBN 963 18 1776 8

Ajánlott irodalom:
1. Fábry Gy. – Vegyipari gépészek kézikönyve
Műszaki Könyvkiadó, Bp. ISBN 963 10 6583 5
2. Szabó Z. – Szűrés Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1966
3. Perry- Chemical engineering handbook, 8th ed. Section 5. DOI: 10.1036/0071511288
4. M. Leva - Fluidizáció, Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1964
Speciális Vegyipari Technológiák – GEVGT022B

Tematika - tartalomjegyzék
Oktatási hét Előadás Gyakorlat
1 Hőátvitel ismétlés Előadáshoz kapcsolódóan
2 Hőátvitel ismétlés Előadáshoz kapcsolódóan
3 Fázisegyensúly Előadáshoz kapcsolódóan
Gőz-folyadék rendszerek szétválasztása I. – Előadáshoz kapcsolódóan
4
elméleti alapok
Gőz-folyadék rendszerek szétválasztása II. - Előadáshoz kapcsolódóan
5
számítási eljárások
Gáz-folyadék rendszerek szétválasztása I. –elméleti Előadáshoz kapcsolódóan
6
alapok
Gáz-folyadék rendszerek szétválasztása II. –
Előadáshoz kapcsolódóan
7 számítási eljárások

Folyadék-szilárd rendszerek szétválasztása –

Előadáshoz kapcsolódóan
8 Extrakció. Egyensúlyi diagram, elméleti alapok.
Szolvens kiválasztási technikák.

9 Szárítás alapjai, berendezései Előadáshoz kapcsolódóan

10 Matlab, MathCAD alapok Előadáshoz kapcsolódóan
11 Unisim Design alapjai Előadáshoz kapcsolódóan
12 Unisim Design alapjai Előadáshoz kapcsolódóan
13 Unisim Design alapjai Előadáshoz kapcsolódóan
Speciális Vegyipari Technológiák – GEVGT022B

Fázisegyensúly
Egyensúly
• hőmérsékleti szempontból ha a hőm. fgv. deriváltja zérus
• ha a rendszert leíró fgv deriváltja zérus
Gőz-folyadék egyensúly:
• mikrofolyamat szempontból állandó forralás-kondenzáció
• a folyadék forrponti hőmérsékletű, a gáz harmatponton van
• művelet: lepárlás
Gáz-folyadék egyensúly:
• gáz = túlhevített gőz
• művelete: Abszorpció és deszorpció
Szilárd-folyadék , folyadék-folyadék egyensúly:
• művelete: extrakció
Szilárd-folyadék , gáz-szilárd egyensúly:
• művelete: adszorpció

Egyensúly leírása
• Kvalitatív
• Kvantitatív
Speciális Vegyipari Technológiák – GEVGT022B

Egyensúlyok kvantitatív jellemzése - Gibbs-féle fázisszabály

F+SZ=K+2
Szabadsági fok = ismeretlenek száma – egyenletek száma
Egyensúlyok kvalitatív jellemzése – egykomponensű rendszerek

Szabadentalpia:G = f (T, p) dG foly = dG gőő

Definíció szerint: dG = VdP − SdT
Vf dp − Sf dT = Vg dp − Sg dT
(Vg − Vf )dp = (Sg − Sf )dT Vg − Vf  Vg
RT
1 molnyi anyag esetén: V=
p
Q 
Sg − Sf = =
T T Clausius-Clapeyron-
 egyenlet
(Vg − Vf )dp = (Sg − Sf )dT
RT
dp = dT dp p
=
p T dT R  T 2 p2   1 1 
ln =  − 
Antoine-egyenlet p1 R  T1 T2 
B A
ln p = A − , ln p =
T B + CT
Trouton-szabály: 
= áll.
T
5
Speciális Vegyipari Technológiák – GEVGT022B

Többkomponensű rendszerek

A gyakorlati számításoknál feltételezik, hogy a komponensek

ideális elegyet képeznek, a parciális nyomásokra a Dalton törvény
érvényes.
p1
p1 + p 2 + ... = pö y1 =
pö
Gáz Folyadék
tökéletes ideális Ideális folyadék: érvényes a Raoult törvény.
tökéletes nem ideális p1 = p10  x1
reális ideális Nem ideális folyadék: nem érvényes a Raoult törvény. Mit jelent
reális nem ideális ez?

Tökéletes gáz – ideális folyadék

Izoterm forrpontgörbe: p=f(x)
p = p02 + x1  (p10 − p02 )
Izoterm harmatpontgörbe: p=f(y)
p10  p 02
p= 0
p1 − (p10 − p 02 ) y1

6
Speciális Vegyipari Technológiák – GEVGT022B

P-x; T-x diagramok

7
Speciális Vegyipari Technológiák – GEVGT022B

3 komponensű rendszerek gőz-folyadék egyensúlya

Fázisok száma: 2 Komponensek száma: 3 Szabadsági fok?

Legyen adott p, x1,x2. Hogyan tudom a többi adatot kiszámítani? (T, x3,y1,y2,y3)

T felvétele

B1
ln p10 = A1 +
T1
T csök. T növ p10 , p,20,p30 B
ln p 02 = A 2 + 2
T2
x3 B
i ln p 30 = A 3 + 3
Y>1 T3
y1, y2, y3,

SUM(Y)=1?

Stop

8
Speciális Vegyipari Technológiák – GEVGT022B

Egyensúlyi állandó

Megmutatja, hogy valamely komponens egyensúly esetén (adott p, T) milyen viszonylagos mennyiségben
szerepel a gőztérben és a folyadékban. (helyesebb a megoszlási hányados kifejezés).
Tökéletes gáz és ideális folyadék esetén:
y p1 p10 x p10
K= y= = K=
x pö pö pö
Kétkomponensű rendszer esetén:
y1 p10 y 2 p 02
K1 = = ; K2 = = ; K1  K 2
x1 p ö x 2 pö
Relatív illékonyság:

Két egyensúlyi állandó hányadosa rámutat arra, hogy adott körülmények között az egyik komponens
hányszor illékonyabb a másiknál. K1
Multikomponens esetén: kulcskomponens.  =
K 2

Tökéletes gáz és ideális folyadék esetén:

K1 y1 (1 − x1 ) p10 x
12 = = = 0 y=
K 2 x1 (1 − y1 ) p 2 1 + x  ( − 1)

9
Speciális Vegyipari Technológiák – GEVGT022B

Reális gáz, nem ideális folyadék

A tökéletes gázállapot kiterjedés nélküli molekulákat és a molekulák rugalmas ütközését jelenti. Nagy
nyomáson és hőmérsékleten nem megfelelő a tökéletes gáz modell.
nRT an 2 0,42R 2 Tk2 0,125RTk
• van der Walls állapotegyenlet: p= − ; a= ;b =
v − nb v pk pk
2 2,5
• Redlich-Kwong: p = RT − a
; a =
0,42R Tk
; b =
0,866RTk
v − b T1/ 2 ( v 2 + av) pk pk

Nem ideális folyadék:

Aktivitási együttható bevezetése: p1 = 1x1p10
Kifejezi az oldatban lévő molekulák kölcsönhatását.

Margules-egyenlet:
p1 = p10 x1ex 2 ; p2 = p02 x 2ex1

10
Speciális Vegyipari Technológiák – GEVGT022B

Egyensúlyi desztilláció (Flash-desztilláció)

yd
D,yD
FC TC
PC

B,xB LICA
xm

M,xM

B= M+D
B  x B = M  x M + D  yD yd

M yD − x B
=
D xB − xM

Tmin  ymax  mennyiség : zérus xm xb

11
Speciális Vegyipari Technológiák – GEVGT022B

Binér elegy nyitott rendszerű lepárlása

A művelet lényege: A készülékbe bemért adott mennyiségű és összetételű (L, xL) szétválasztandó
folyadékelegyet hőközléssel elpárologtatunk, a gőzt kondenzáltatjuk és a párlatokat (D, xD) a termék
tartályokban összegyűjtjük.
Egy adott pillanatban tekintsük az i-ik komponens
differenciális anyagmérlegét (F mennyiség van a
készülékben:

Egyszerűsítés után:

Integrálva az egyenletet:

Más megközelítés:
Az üstben az illékony anyag mennyisége:
Az illékony anyag megváltozása:
Rayleight-egyenlet

22
Speciális Vegyipari Technológiák – GEVGT022B

11. hét: Lepárlás

Lepárlás
• folyadék érkezik a tányérra (felülről)
• gőz érkezik a tányérra (alulról)
• anyagátadás (habréteg alakul ki)
• egyensúly (T-x ábra)
• egyidejű forralás és kondenzáció
• ha a kondenzációs hő és a párolgás hő megegyezik, akkor a
V
tányért elhagyó gőz és folyadék mennyisége nem változik
(ekvimoláris párolgás tétele)

L
Felszálló
Anyagmérlegek: gőz
D,xD
B= M+D
B  x B = M  x M + D  yD
B,xB Lecsurgó
foly.
V = L+D
L
R= V = (R + 1)D
D

M,xM

13
Speciális Vegyipari Technológiák – GEVGT022B

11. hét: Lepárlás

Felső munkavonal egyenlete

Anyagmérlegek:

L
Vn +1 = Ln + D

n-1 Vn +1  yn +1 = Ln  x n + D  x D
D,xD
n Ln D L D
y n +1 =  xn +  x D  y n +1 =  xn +  xD
Vn+1 Ln Vn +1 Vn +1 V V
R 1
y n +1 =  xn +  xD
R +1 R +1 V=V '+(1-q)*F
F, xF y

Betáplálás hőállapota táptányér

x
L V B+L+V = V+L B  IB + L  IL + V  IV = V  IV + L  IL L'=L+q*F

V−V = L−B−L IL  IL IV  IV
B

( ) ( )
B  IB + L  IL + V − V  IV = L  IL  B  IB + L  IL + L − B − L  IV = L  IL

L V B  I + L  I + (V − V ) I = L  I  B  I + L  I + (L − B − L ) I
B L V L B L V = L  IL
(L − L) I = (L − L) I + B  (I − I )  (I − I ) (L − L) = B  (I
V L V B V L V − IB )
L − L IV − IB 1 mol betáp elpárologtatásához szükséges hő
q= = q=
B IV − IL párolgáshő
14
Speciális Vegyipari Technológiák – GEVGT022B

q vonal egyenlete
V  y = L  x + D  xD (V − V ) y = (L − L) x − M  x M ( )
− D  xD = L − L  x − B xB
V  y = L  x − M  xM L−L B xB q xB
y= x−  y= x−
V−V V−V q −1 q −1
Milyen betáplálási állapotok lehetségesek?

Elméleti tányérszám meghatározása: McCabe-Thiele szerkesztés

xD/(R+1)

xM xB/q
xB xD

15
Speciális Vegyipari Technológiák – GEVGT022B

Minimális refluxarány

xD / xD /
(Rmin+1)
R opt =   R min (Rmin+1)

xM xB xM xB
xD xD

Maximális refluxarány

xM xB
xD
16
Speciális Vegyipari Technológiák – GEVGT022B

12. hét: Lepárlás

Tányéros és töltelékes oszlopszerkezetek

17
Speciális Vegyipari Technológiák – GEVGT022B

Tányéros és töltelékes oszlopszerkezetek

18
Speciális Vegyipari Technológiák – GEVGT022B

Kolonnaátmérő meghatározása
A rektifikáló oszlop átmérőjét általában a következő összefüggéssel határozhatjuk meg:

Ahol a maximális gőzáram a vizsgált oszloprészben (mol/s) ;

T üzemi hőmérséklet;
p üzemi nxomás, Pa
w megengedett (szabad oszlopkm.-re vonatkoztatva) gőzsebesség, m/s

Megengedett gőzsebesség meghatározása (gőz- gázterhelés)

A legrégebbi publikált összefüggés Souders és Brown-tól származik:

B: Brown állandó (m/s)

Bevezetve a gázterhelésre vonatkozó F-faktort:

A nettó áramlási keresztmetszetre vonatkoztatva:

Elárasztási sebesség (flooding) diagram alapján:

36
Speciális Vegyipari Technológiák – GEVGT022B

Fair-terhelhetőségi diagram buboréksapkás tányéros oszlopra:

Más felületi feszültség esetén:

Ts : tányértávolság

Fair-terhelhetőségi diagram szitatányéros oszlopra:

37
Speciális Vegyipari Technológiák – GEVGT022B

 Tányérok nyomásvesztesége
Ha gáz átáramlik egy bizonyos folyadékréteggel rendelkező tányéron, akkor a nyomásveszteség:

Ahol a száraz tányér nyomásvesztesége:

Fh: az ún. F-faktor a lyukra vonatkotatva. Az ellenállástényező:

kontrakciós tényező, elméleti értéke: 0,61.

A gőz folyadék határon fellépő nyomásveszteség:

Túlfolyós tányér esetében figyelembe kell venni a gátmagasságot valamint a folyadékgradienst

Így a teljes nyomásveszteség:

Működési feltétel:

39
Speciális Vegyipari Technológiák – GEVGT022B

Abszorpció
A gázabszorpció az a művelet, amelyben a gázelegyet folyadékkal érintkeztetjük abból a célból, hogy a
gáz egy vagy több komponensét kioldjuk és a folyadékban ezek oldatát hozzuk létre.

Ezekben a műveletekben anyagátadásra van szükség a gázáramból a folyadékba. Ha a folyamat

ellenekző irányban megy végbe, azaz a folyadékból a gázba, akkor a művelet neve: deszorpció, vagy
kihajtás (sztrippelés).

Mivel a két folyamat lényegileg teljesen megegyezik, így e két műveletet egyszerre tanulmányozhatjuk.

Nem reális folyadékok esetében alkalmazzuk a Henry-törvényt:

Közelítsük az egyensúlyi görbét egyenessel
y
reális

Ennek következtében kis koncentrációk esetén alkalmazható a közelítés!

ideális

Egyensúly értelmezése: x

Jó oldódás: kicsiny nyomásváltozás hatására

nagy koncentrációváltozás
Egyensúlyi
görbe Hőmérséklet csökken -> oldódás nő!

40
Speciális Vegyipari Technológiák – GEVGT022B

Filmelmélet ( Whitmann, Lewis 1923)

Parciális
nyomás
Az anyagátadás a határfelületen
megy végbe.

Feltételezés:
A A határfelületen nincs ellenállás!
koncentráció

z
A koncentrációgörbe törését a két fázis határán az eltérő koncentrációegységek
használata okozza. Analóg módon pl. a hővezetés egymás után elhelyezett anyagban
megy végbe, azonban az egyikben Celsius, a másikban Fahrenheit skálát alkalmazunk!

41
Speciális Vegyipari Technológiák – GEVGT022B

p Kialakuló anyagáramok:
F
pA NA = k G PA − PAF
p
NA = k L CAF − CA
pAF
M
NA = K G PA − 𝑃𝐴∗
p*A
KG a gázfázisra vonatkoztatott egyesített anyagátbocsátási
tényező
c
Helyettesítsük egyenessel az egyensúlyi görbét
cA cAF c*A c PA − 𝑃𝐴∗ = PA − PAF + m CAF − CA

Ezen egyenletek átrendezése után kapjuk a gázfázisra vonatkozó egyesített anyagátbocsátási

tényezőt:
kL
PA − PAF = CAF − CA
kG
kL
KG CAF − CA + m CAF − CA = k L CAF − CA
kG
1 1 m
= +
KG kG kL

Hasonló levezetés eredménye:

42
Speciális Vegyipari Technológiák – GEVGT022B

Ellenáramú abszorber
L2 G2 Vezessük be az alábbi jelöléseket:
Ls Gs
x2 y2
X2 2 Y2

L1 1 G1
Ls Gs G1:belépő gázmennyiség; GS: inert anyagmenyiség
x1 y1 L2: belépő folyadékmennyiség: LS: tiszta oldószer mennyiség
X1 Y1
Anyagmérleg: Y

Az oszlop egy tetszőleges pontjában: Y12

Fajlagos locsolás:
Y21

Abszorpciós faktor:
X1 XX12 X
A>1 esetén megvalósítható. Mi történik A<1 esetén??? X2 43
Speciális Vegyipari Technológiák – GEVGT022B

Töltelékes abszorber méretezése

Műveleti szempontból azt a felületet kell meghatározni, ahol az anyagátadás végbemegy. Tekintsük az
alábbi töltelékes oszlopot:

Elemi felületen átadott anyag mennyisége:

A gázfázisból kikerült anyag mennyisége:

Átrendezve a fenti két egyenletet:

Elvégezve az integrálást kapjuk a szükséges felületet:

NTU: átviteli
egységszám,
gázfázisra
vonatkoztatva
Teljes oszlopra felírt anyagmérleg:

Az abszorpció során átadott anyagmennyiség:

44
Speciális Vegyipari Technológiák – GEVGT022B

 Töltelékes abszorber méretezésének lépései:

1. Anyagmérleg, minimális locsolás meghatározása
2. Átviteli egységszám meghatározása (NTU)
3. Közepes hajtóerő meghatározása

4. Kétfilmelméletből ismert egyesített anyagátadási tényező meghatározása (KG)

5. Anyagátbocsátáshoz szükséges felület meghatározása (F)

6. Töltelékkel kitöltendő térfogat:

7. Oszlop km meghatározása

8. Oszlop magasság meghatározása

45
Speciális Vegyipari Technológiák – GEVGT022B

Elárasztási sebesség számítása

Iterációval határozható meg:

A=0,073 abszorpció esetén, A=0,125 rektifikálás esetén

Peremjárás
A lecsurgó folyadék a perem irányába mozdul el, így nagyon hosszú töltelékoszlop esetén száraz rész
fog kialakulni. Ez elkerülendő! Folyadék újraelosztó beépítése szükséges!

46
 Ellenáramú elegyszétválasztás kinetikus elmélete
Ha oszlopbetétek alkotják a fázis-határfelületet növelő elemeket, vagy permetező oszlopokat
használnak, akkor az anyag- és hőcserében részt vevő fázisok a teljes oszlopmagasság mentén
érintkeznek egymással. Ebben az esetben az elválasztó fokozatok elmélete helyett (amely csak a
fokozaton belüli fázisérintkeztetést enged meg) az ellenáramú elválasztásnak a kinetikus elméletét
alkalmazzuk.
Tegyük fel, hogy az oszlop mentén a folyadék és gázáramok konstansak. Az oszlop egy dz
magasságában kicserélt anyag:

Valamint korábbról:

Az elemi felület az alábbi összefüggéssel számolható:

Majd kifejezve dz-t és integrálva:

NTU: átviteli egységek száma; HTU: átviteli egységmagasság

47
Speciális Vegyipari Technológiák – GEVGT022B

HTU meghatározása
Kellő mennyiségű mérési adat birtokában a HTU értéke meghatározható hasonlósági kritériumok
segítségével.
A: abszorpciós faktor

48
Speciális Vegyipari Technológiák – GEVGT022B

 Szárítás elméleti alapjai

pg pg: a nedvesítő folyadék gőzének parciális nyomása a felület mentén

ps: a nedvesítő folyadék gőzének nyomása a szárító közegben

ps
pg > ps : szárítás ps > pg : nedvesítés

A szárító közeg általában a levegő. Levegő jellemzése: ideális gáztörvénnyel!

V R T 1 R T pM
pV = n R T p =  = =
m M  pM R T
A levegő nyomása:
Relatív nedvességtartalom:
g p g  M vízR T pg
= =  =
gt R  T p gt  M víz p gt
Abszolút nedvességtartalom: (1 kg száraz levegőben lévő nedvesség kg-ban)
(1+x) = 1 kg száraz levegő + x kg nedves levegő
g p g  M víz
R T M víz p g 18 p g pg
x= =  = = = 0,622
l R  T p l  M l M lev p l 29 p − p g p − pg

49
Speciális Vegyipari Technológiák – GEVGT022B

Nedves levegő hőtartalma (1 kg száraz levegőre és x kg nedves levegőre vonatkozik)

Megállapodás:
i = c l  t + x  (r0 + c g  t ) = (c l + x  c g ) t + r0  x
kJ kJ kJ
cl = 1 ; r0 = 2501 ; c g = 1,864
kgK kg kgK
Izoterma egyenlete:
 i 
  = c g  t + r0
 x  t =áll

50
Speciális Vegyipari Technológiák – GEVGT022B

Mollier, Ramzin stb. i-x diagram

Kétfázisú területen:
t > 0 pára kicsapódás, harmat
t < 0 jég képződés, zuzmara 51
Speciális Vegyipari Technológiák – GEVGT022B

Nedves anyag jellemzése

mn
Nedves anyagra vonatkozó nedvességtartalom: w =
m n + m sz
mn
Száraz anyagra vonatkozó nedvességtartalom: w sz =
m sz

Egyensúly a nedves anyag és a szárító közeg között


 Merített
papír
Fa

nedvesítés

Dohány-
levél
szárítás

w sz w sz

52
Speciális Vegyipari Technológiák – GEVGT022B

Száraz anyagban lévő nedvesség felosztása, száradási sebesség

53
Speciális Vegyipari Technológiák – GEVGT022B

Elméleti szárító

i
K1 „1"
L i1
L L
x 0 , 0 , t 0 , i 0 x1 , 1 , t1 , i1 x 2 , 2 , t 2 , i 2
„2"
i0
K2

Anyagmérleg:
L  x 0 + víz = L  x 2
víz = L  (x 2 − x 0 ) x0 x2 x
L 1
l= =
víz x 2 − x 0

Energiaszükséglet:
Q = L  (i 2 − i 0 ) = l  víz  (i 2 − i 0 )
i −i
= q = l  (i 2 − i 0 ) = 2 0
Q
víz x2 − x0

54
Speciális Vegyipari Technológiák – GEVGT022B

Cirkulációs szárító
i „B"
i1
L0 K1
x 0 , 0 , t 0 , i0 L2 + L0 L2 + L0 „C"
x2 , 2 , t 2 , i2 iel
xEL,EL, tEL,iEL

K2
„C" L2

Anyagmérleg:
x0 xel
L  x 0 + L2  x 2 = Lel  x el x

L0 x 0 − L2 x 2
x el =
L0 + L2
L 0i 0 − L 2i 2
i el =
L0 + L 2

L2
Cirkulációs arány: n =
L0

55
Speciális Vegyipari Technológiák – GEVGT022B

Szalagszárító Dobszárító

56
Speciális Vegyipari Technológiák – GEVGT022B

Porlasztó szárító

57
Speciális Vegyipari Technológiák – GEVGT022B

Kontakt tálcás vákuumszárító

58