Pannon Egyetem

Humántudományi Kar

A Dragomán György Fehér király cimű regényében megjelenő

diktatúra és apahiány A felnőtt és gyermeklét határán

Napjaink magyar irodalma

IX. félév
2023/2024
Szemináriumi dolgozatomban Dragomán György Fehér király című rendkívül sikeres regényé-
vel foglalkozom. Törekszem arra, hogy bemutassam a Ceaușescu-i diktatúra természetét, mű-
ködési rendszerét. Igyekszem rávilágítani arra, hogy egy kamaszgyermek hogyan éli meg apja
hiányát egy brutalitásokkal teli világban. Feltett céljaim közé tartozik ismertetni azt, hogy ho-
gyan jelenik meg még a közemberek minden napjaiban is a totalitarizmus.

I. A regény helyszíne illetve műfaja

Dragomán György írása egy nevelődési regény más szóval; Bildungsroman. Felmerül a kérdés,
miért? A válasz a következő: az olvasásaktus során a nyolcvanas évek Erdélyében,
Romániájában találjuk magunkat, bár ez az alkotás szövegezéséből nem derül ki. Ez adhatja azt
az érzetet, hogy a prózamű textusában kisebbfajta bizonytalanság uralkodik térben és időben.
A Duna-csatorna, viszont egy visszatérő eleme, helyszíne a regénynek. Ez lehet egy
tájékozódási pont, illetve a Világvége című fejezet segíthet még az időbeli orientációban. A
valósághoz való referenciapontként szolgál ugyanis a következő mondat. „Csernobil
másnapján vagyunk ugyanis ekkor, vagyis 1986 tavaszán.” Ha ezek a lokalizációt támogató
pontok nem lennének, akkor teljes bizonyossággal lehetne mondani, hogy bármelyik zsarnoki
rendszerben játszódhatna a regény. Dzsátá a főszereplő a Ceaușescu-diktatúra
legreményvesztettebb éveiben veszíti el édesapját. Nemmellesleg a mű kulcsfigurája 11-12
éves, tehát a kamaszkor küszöbén, egy kisfiú életének egy igen érzékeny szakaszában marad
apakép és apai oltalom nélkül Dzsátá. Az alkotás bizonyosmértékben aparegénynek is
tekinthető, amennyiben az apa hiánya tematizálódik a szövegben. Az édesanya egy alternatív
valóságot épít fel az apa elhurcolása köré, ezzel azt szeretné elérni, hogy Dzsátá minél tovább
maradjon a gyermekilét biztonságában. A családi mese szerint aza apa csak kutatni ment a
tenger mellé, és biztosan visszatér. A fantáziavilágot a család (az édesanya) valószínűleg azért
hozta étre, hogy megkímélje Dzsátá gyermeki lelkét a tarumától. A fiú felnőtt és a gyermeki
állapot határán helyezkedik el. A játékosság és a reménytelenség érzésének kettősségével.

II. Az apa hiánya és helyettesítése a regényben

Két részletet emelnék ki a témával kapcsolatban az alkotásból. Az egyik a Tulipán című epizód.
Ha csak egy kicsit is, de megmutatkozik Dzsátá felnőtté válása, amennyiben pótolni szerette
volna édesapját egy figyelmes gesztussal a szülei házassági évfordulóján. Az édesapa mindig

2
tulipánnal lepte meg az anyukát a jeles alkalmon, viszont a Duna-csatornán teljesített kényszer-
munka miatt ezt nem tudta megtenni. Az édesanyja számára tehát Dzsátá vitte a meglepetést.
Ez egyértelműen az apa pótlásának szándéka az anyafelé. A másik kiemelendő momentum a
regényből az, hogy kisfiú folyamatosan magánál hordja édesapja fényképét. Tulajdonképpen a
fénykép helyettesíti abban a bizonyos tragikus évben az apát. A legszívszorítóbb pillanat, ami-
kor Dzsátá szorongatja az apuka fényképét, és a képet nézve rájön, hogy hol is van a férfi iga-
zából.
III. A regény szerkezete
Az író 18 fejezetben tárgyalja Dzsátá hétköznapjait. A fejezetcímek egy szóból állnak, ami vi-
szont sokkal lényegesebb a szerkezet kapcsán az a kettősolvashatóság jelensége. Ez alatt azt
értem, hogy nemcsak regényként értelmezhetjük a művet, ugyanis az egyes részek önmagukban
is jól olvashatóak. Kis túlzással az egyes egységek megállják a helyüket autonóm műként is.
Ebből az következik, hogy novelláskötetként, novellafűzérként is olvasható az alkotás.

IV. A diktatúra a regényben

A főszereplő gyermekkorának idején totális diktatúra uralkodik. A regény betekintést enged a
kultúrák, vallások és nemzetiségek együttélésébe. Dragomán György mindemellett azt is színre
viszi, hogyan szivárog le a hatalommal való visszaélés jelensége egészen a legalsóbb társadalmi
rétegig. A fentebb említetteket a legjobban a Csákány című fejezet illusztrálja.
A regény eme egységének egyik főbb eseménye, hogy a focipályán egy csatornát fognak átve-
zetni. Ebből a történésből fakadón mondhatjuk, hogy a gyerekek jogfosztottak lesznek, mert a
sportpályát többé nem használhatják játékra. Emellett a munkások önhatalmúlag úgy döntenek,
nincs kedvük dolgozni, ezért a gyerekeknek kell felásnia a pályát, miközben ők pihennek.
Mindebből egyértelműen látszik, hogy egy diktatúrában egy gyermeket munkára lehet kény-
szeríteni. Sajnos a sorokból kirajzolódik a kizsákmányolás illetve a gyermekmunka intézmé-
nye. Emellett a munkások a gyerekek csoportjában hierarchiát hoznak létre. A munkafolyama-
tot egy 14 éves Pordán nevű kisfiú irányítja. Láncszerűen folytatódnak tovább hatalmi túlkapá-
sok. Pordán fiatal kora ellenére, hamar igazodik a rendszert erőteljesen jellemző morálhoz. Ez
egyértelműen látszik abból, hogy kisebb testvérét nem dolgoztatja, illetve arra, aki csak úgy
tessék-lássék dolgozik, vagy színleli a munkát, ráhúz. Mint látszik, a testi erőszak abszolút ré-
szét képezi a gyerekek világának még felnőttek jelenlétében is. Ez azért is lehet, mert „az el-
nyomó társadalom egyes csoportjai és tagjai rendre továbbadják az őket ért retorziókat, sérel-
meket.” (LADÁNYI, 67)

3
Az erőszak és agresszió szoros kapcsolatban áll a diktatúrával a regényben és a valóságban
egyaránt. Fizikai megrázkódtatások sorából épül fel a regény. Még az olyan eseménynek is
fizikai sérülés, trauma lesz a vége, ami ártatlannak indult. Gondolok itt a diákcsínynek tervezett
krétaevésre, ami aztán lábtöréssel végződött. Az anya az egyetlen, akit nem ér semmiféle fizikai
károsodás, bántalom.

V. A diktatúra kirajzolódása különböző szimbólumokon keresztül

Az önkényuralom szerves része a hatalomnak való kiszolgáltatottság. Ahhoz, hogy talpon ma-
radj egy diktatórikus rendszerben, feltétlenül szükséged van megfelelő kapcsolatokra. Segít
majd a protekció és a nepotizmus szele is. Sok minden más mellett ezt is tematizálja a regény
kulcsfejezete; az Afrika. Az anyuka végső elkeseredésében látogatást tesz a nagykövet elvtárs-
nál. Ez a gesztus is jelzi a közember parancsuralommal szembeni alávetettségét. A lényeg mégis
abban a jelenteben rejlik, amikor Dzsátá várakozik, és egy sakkozógép ellen játszik. Ebben az
epizódban a főszereplő nem tud győzelmet aratni a masina felett. Nem érti a működését sem,
így csalással próbál meg nyerni. (Hozzáteszem a csalás is nagyon szorosan hozzátartozik, az
autokrácia rendszeréhez ebben hasonlít Dzsátá játszmája a valósághoz), A vereség elkerülése
érdekében a kisfiú zsebre teszi a fehér királyt. Ezzel gátat szab a gép győzelmének - a kisfiú
sakkban tartja a sakkozógépet, - bár szabályellenesen. A történetek magyarázata a következő:
ha betartod a diktatórikus hatalom szabályait, soha nem léphetsz ki a rendszerből. Az irányítást
megkerülve, annak ellenállva, azzal szembeszállva, lehet csak eredményeket elérni. A esetek
többségében ezek végkifejletek is csak kis sikerek lesznek. A fejezet jelszava: lépj ki a játékból!
Értelmezési lehetőség még, „a figura annak a volt nagykövetnek a képét viseli, akinek az anyja
felajánlja testét, ha segít visszahozni férjét a kényszermunkáról”.(VINCZE 2007)
A nagypapa figuráját is érdemes górcső alá venni: „nagyapám akkor megint megszólalt, azt
mondta, higgyem el, hogy ez a legszebb város az egész világon, még így, borús időben is gyö-
nyörű, igen, ez a legszebb város az egész világon, de nekem azt tanácsolja, hogy ha megtehetem,
azonnal menjek el innen, menjek el, és ne jöjjek vissza soha többet, de ne csak a városból,
hanem az országból is, menjek el, hagyjam el a hazámat.” A negatív mondatok tragikus tettel
párosulnak. A nagyapa saját kezével vet véget életének, így hagyja el a rendszert.

4
VI. Befejező gondolatok
A regény rendkívül sikeres volt külföldön is. A könyvet ugyanis több mint harminc nyelvre
fordították le, megjelenését az Egyesült Államokban és Németországban hatalmas siker kísérte.
2017-ben film is készült belőle Alex Helfrecht és Jörg Tittel rendezésében, bár a regény
nyomába sem érhet. Azóta pedig megszületett a Fehér király úgynevezett ikerregénye is; a
Máglya, ami a Ceaușescu rendszer bukása után játszódik. Meglepődnénk mennyire hasónlóan
viselkednek az emberek mindkét regényben, pedig a Máglyában már nem bántja az embereket
a hatalom keze. A lényeg a lényeg a Fehér király nem egy történelmi regény, mégis nagyon
pontos korrajzot ad a Ceaușescu hatalma alatt álló Romániáról a gyermeki naivitás szemüvegén
keresztül. Az alkotás sikere nem szorul magyarázatra.

5
Felhasznált irodalom:

LADÁNYI ISTVÁN Napjaink magyar irodalmának kánonjai 2020. pp. 67

VINCZE FERENC (2007): A király mattot kap. Új Könyvpiac [online] 2007. március 1. [2011.
12. 29.]