Piros Könyv - PDF

Előszó az első kiadáshoz
Nagy örömmel indítjuk útjára „Kérdőívek, becslőskálák a klinikai pszichológiában” című

kötetünket, amelynek célja, hogy elérhetővé tegye a szakma számára a leggyakrabban használt és
idézett, ám nehezen vagy egyáltalán nem hozzáférhető kérdőíveket. Tizenhét év telt el a Szakács
Ferenc által szerkesztett „Pszichodiagnosztikai Vademecum” 1988-as megjelenése óta, amely nagy
szakmai hiányt elégített ki, ahogy a változatlan utánnyomások is jelezték. A „Kérdőívek,
becslőskálák a klinikai pszichológiában” című gyűjteményünk megjelentetésében több szempont
vezetett bennünket: részben a „Pszichodiagnosztikai Vademecum” nehéz elérhetősége és az azóta
megjelent kérdőívek bemutatása, részben az a kívánalom, hogy a szakképzésben a klinikai
pszichológia mai fejlettségének megfelelő legkorszerűbb anyagokat elérhetővé tegyük. Végül, de
nem utolsósorban a szakma felől az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet Klinikai
Pszichológia Tanszéke felé folyamatosan megnyilvánuló igénynek igyekeztünk eleget tenni e
mérőeszközök publikálásával.
Szándékaink között szerepelt az is, hogy a minőségbiztosítás szempontjainak megfelelően olyan

objektív mérőeszközöket adjunk közre, amelyek alkalmasak egy-egy tünet, tünetegyüttes vagy
probléma felmérésére, diagnózis felállítására és az állapotváltozás követésére. A minőségbiztosítás
szempontjai egyre jobban előtérbe kerülnek az egészségügyben is, már 2002 májusában megjelent az
Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve az egészségügyi szolgáltatók belső minőségügyi
rendszeréről és azok követelményéről (Eü. Közlöny, LII. évf. 11. szám, 1335.oldal, 2002. május
23.). A szakmai irányelvek olyan fogalmakat tartalmaznak, mint betegelégedettségi vizsgálat,
eredményesség, az egészségügyi szolgáltatás elemzése hatékonyság és megfelelőség szempontjából,
az ebből fakadó következtetések megfogalmazása, minőségpolitika, minőségfejlesztés, tudományos
bizonyítékokon alapuló gyógyítás, stb. A minőségbiztosítás célja a szolgáltatások minőségének
valódi javulása és reális, gazdaságilag megvalósítható célok kitűzése az adott szakterületen. Ez a
klinikai pszichológiában és a pszichoterápiában első hallásra idegennek tűnhet, azonban fontos
lehetőség egyrészt a szakmai munka színvonalának követésére, felmérésére, és ha kell, javítására.
Napjainkban alapkövetelmény a gyógyításban, hogy egy beavatkozás hatékonyságát különböző,
objektív mérőeszközökkel dokumentált vizsgálatok támasszák alá. Ez az ún. objektív mérőeszköz
természetesen más és más a gyógyítás olyan különböző területein, mint például a kardiológia vagy a
pszichiátria illetve klinikai pszichológia. Abban viszont nincs különbség a gyógyító szakmák között
– és az egyik betegjog pontosan erre vonatkozik -, hogy a pácienseknek joguk van a korrekt
tájékoztatáshoz az alkalmazható terápiák hatásosságát illetően. Másrészt, napjainkban az alternatív
gyógyászat felé irányuló hatalmas kereslet és a pszichoterápiával szemben gyakran sajnálatos módon
megnyilvánuló negatív előítélet is szükségessé teszi, hogy dokumentálni tudjuk gyógyító
tevékenységünket. Épp ez jelenthet védelmet a kuruzslókkal és olyan népszerű állítólagos
„gyógymódokkal” szemben, amelyek hatása tiszavirág életű és nélkülöz minden vizsgálati alapot.
Mivel a kérdőívek többször, akár minden ülés előtt kitölthetők, a kezdeti állapot felmérése és
diagnózis felállítása mellett a terápiás munkában is visszajelzéssel szolgálnak a személy
panaszainak, állapotának változásáról, utánkövetésre és az intervenciók hatékonyságának
ellenőrzésére is kiválóan alkalmasak. Ezért a minőségbiztosítás szempontjainak megfelelően
dokumentált beavatkozások jelentik az egyetlen esélyt a jobb finanszírozás eléréséhez az
egészségügyi hatóságokkal való tárgyalásban. A kérdőív gyűjtemény tehát mind a
minőségbiztosításhoz, mind a szakmaiság védelmében is nagyon jól használható.
1
A klinikai pszichológiában a személyiségvizsgáló eljárásoknál megkülönböztetünk objektív és
projektív módszereket (Trull és Phares, 2004). Az objektív személyiségfelmérő eszközök kérdéseket
vagy állításokat tartalmaznak, amelyekre igaz / hamis, jellemző / nem jellemző vagy dimenzionális
skálán értékelhető válaszokat lehet adni (például hétfokú skálán – 3 és + 3 között). Ezek a tesztek
általában önjellemző kérdőívek illetve becslőskálák, amelyek közül némelyik egyetlen tulajdonság
vagy állapotjellemző felmérésére irányul (pl. a Reménytelenség Skála), míg az ún.
személyiségleltárok egész tulajdonság-együttest mérnek fel (pl. a Pszichológiai Immunrendszer
Kérdőív). A tesztalkotók feltételezik, hogy a személy őszintén válaszol és képes arra, hogy pontosan
beszámoljon érzéseiről, cselekedeteiről és gondolatairól, így ezeket az információkat fel lehet
használni diagnózis felállításához. Mivel a kérdőíveket nem önmagában, hanem valamilyen
diagnosztikai vagy terápiás folyamatba illesztve használja a szakember, ezért fontos feladat a
válaszbeállítódás, a szociális megfelelési igény vagy egyetértési hajlandóság torzító hatásának
felismerése (Szokolszky, 2004).
Kötetünkben elsősorban önjellemző kérdőívek, becslőskálák, illetve személyiségleltárok kaptak

helyet, amelyek némelyike – például a BDI – a klinikai pszichológiában közismert, másokról sokat
hallottunk, de eddig nem voltak elérhetők – például a Beck Szorongás Leltár –, végül vannak
egészen újak is, amelyek csak az őket használó, lefordító klinikusok, kutatók számára voltak
hozzáférhetők (például a Szociális Kogníció kérdőív). Elsősorban klinikai területen dolgozó hazai
szakemberektől kértünk véleményt arról, hogy milyen kérdőíveket használnak a felnőttekkel és a
gyermekekkel való klinikai pszichológiai és pszichiátriai munkában, illetve melyeket lenne érdemes
használni külföldi tapasztalatok alapján. Az összeállításban fontos szempont volt, hogy olyan
korszerű vizsgálati eszközöket adjunk közre, amelyek hatékony mérőeszközöknek bizonyultak a
klinikai gyakorlatban és kutatásokban egyaránt. A mérőeszközök között vannak publikált és
standardizált skálák (pl. BDI, DAS, STAI, RS, stb.) valamint eddig itthon még nem publikált olyan
kérdőívek, amelyeket valamely tudományos kutatás céljára fejlesztettek ki és leginkább állapot
követésére alkalmazhatók, standardjukat nem dolgozták ki, azonban validitásuk és reliabilitásuk
folytán alkalmasak a terápiában állapot követésére (Társas Viselkedés Kérdőív). Minden ilyen
esetben a tesztet lefordító szakemberek beleegyezésüket adták a kérdőív megjelentetéséhez. Végül
bemutatunk néhány példát a standardizált diagnosztikus interjúk közül, amelyek megjelentetését
szerzői jog védi és használatuk rövid képzést igényel (pl. MINI, ASI). Ezeket a kérdőíveket épp az
említett szerzői jogvédelem miatt természetesen nem lehet teljes terjedelemben közzé tenni, ezért
rövid ismertetésük mellett megadjuk az illetékes hazai szakemberek elérhetőségét. Ők rendkívül
készségesen ajánlották fel segítségüket a téma iránt érdeklődőknek.
A gyűjteményben található anyagok három fő csoportba oszthatók: felnőtt, illetve gyermek klinikai
kérdőívek és becslőskálák valamint kognitív terápiás segédanyagok. A kérdőíveket kórképek szerint
csoportosítottuk. A szigorú értelemben vett felnőtt kérdőívek között közlünk egy pszichoszexuális
fejlődésre vonatkozó félig strukturált interjút, amely igen jól használható a szexuális panaszok
felmérésénél. A szexuális problémák gyakran kezeletlenül maradnak, mert nem ritkán a
szakemberek maguk is megterhelőnek érzik a téma explorálását. Ezt kívánjuk segíteni a mellékelt
pszichoszexuális fejlődésre vonatkozó kérdőívvel. Kötetünk harmadik, legrövidebb részében pedig
olyan segédanyagokat teszünk közzé, amelyek a minőségbiztosítás szempontjait alkalmazzák a
diagnosztikai folyamaton túlmenően a terápiában. Ezek kognitív terápiás segédanyagok, ahol a
hatékonyságot nagyban növeli a probléma-orientáltság, a terápiás ülés megtervezése, az idő
megfelelő kihasználása valamint a páciens visszajelzésének beépítése a terápia folyamatába.
Érdekességként közöljük a terapeuták irracionális hiedelmeit tartalmazó kérdőívet, amely igen
hasznos támpontokkal szolgálhat a terápiás folyamat elakadásának megértéséhez.
2
A kérdőív gyűjtemény összeállításánál a lehető legnagyobb gondossággal igyekeztünk eljárni:
minden egyes mérőeszköznél megjelöltük az eredeti forrást, a magyar fordítót, a teszt célját,
célcsoportját valamint pszichometriai jellemzőit. A kötet a teljesség igénye nélkül készült, tisztában
vagyunk a hiányosságokkal: nem szerepelnek benne például fájdalomskálák vagy
neuropszichológiai kérdőívek, stb. Reméljük, hogy az igényeknek megfelelően a hiányt mielőbb
pótolni tudjuk s örülnénk a kötetet felhasználó szakemberek visszajelzéseinek, kommentárjainak.
Fontos etikai megfontolás, hogy a kérdőív gyűjtemény az Országos Pszichiátriai és Neurológiai

Intézet Klinikai Pszichológia Tanszék és Szakambulancia belső kiadványaként lát napvilágot, ezzel
próbáljuk elkerülni a visszaéléseket és azt, hogy csak szakemberek használhassák.
Budapest, 2005, május 24.
Dr. Perczel Forintos Dóra

Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet
Klinikai Pszichológia Tanszék és Szakambulancia
1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 116.
perczel@opni.hu
Felhasznált irodalom:
Szokolszky, Á. (2004): Kutatási módszerek a pszichológiában. Osiris kiadó, Budapest.
Trull, T. és Phares, J. (2004): Klinikai pszichológia. Osiris kiadó, Budapest.
3
Előszó a harmadik kiadáshoz
Nagy örömmel indítjuk útjára „Kérdőívek, becslőskálák a klinikai pszichológiában” című kötetünk
harmadik kiadását, amelynek célja, hogy elérhetővé tegye a szakma számára a leggyakrabban
használt és idézett, ám nehezen vagy egyáltalán nem hozzáférhető kérdőíveket. A néhai Országos
Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben megjelent első két kiadás nagy sikere után, az óriási
érdeklődésre tekintettel nekiveselkedtünk egy újabb kiadásnak. 2007 óta számos örvendetes változás
történt a mérőeszközök elérhetősége tekintetében: egyrészt megalakult a Magyar Pszichológiai
Társaság Tesztbizottsága, másrészt a pszichológus doktoranduszok áldásos munkája, érdeklődése és
precizitása következtében megszaporodott a lefordított és validált kérdőívek száma. Emellett számos
építő észrevételt, kritikát kaptunk a kötetben szereplő skálákról s időszerűvé vált ezek kijavítása, az
értékelés szempontjainak érthetőbb megfogalmazása.
Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy e kérdőívkötetben közölt kérdőíveket a klinikumban dolgozó

pszichológusok mindennapi diagnosztikai és terápiás munkájának elősegítése céljából állítottuk
össze, kizárólag belső használatra. Bár igyekeztünk minden kérdőívnél a legaktuálisabb és
legpontosabb információkat feltüntetni, sokszor a kérdőívek maguk is folyamatos fejlesztés és
további pszichometriai vizsgálat alatt állnak, illetve jogdíjukkal kapcsolatos státuszuk is változhat.
Ha a kötetben szereplő bármelyik kérdőívet valaki kutatásban kívánja használni, akkor feltétlenül
fontos, hogy felvegye a kapcsolatot a kérdőív eredeti szerzőjével és engedélyt kérjen, illetve
tisztázza a kérdőív jogdíjával kapcsolatos kérdéseket. Tehát a kérdőív használójának felelőssége a
kérdőív használatával kapcsolatos legaktuálisabb információk tisztázása.
Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság elrendelte az összes szomatikus és pszichés betegség

kezelésére vonatkozó, nemzetközi standardokon és bizonyítékokon alapuló irányelv kidolgozását.
Ennek az a célja, hogy minél inkább kiegyenlített és jobban a nemzetközi gyakorlathoz illeszkedő
legyen az ellátás színvonala Magyarország különböző területein. A pszichés problémák kezelését
azonban mindig meg kell, hogy előzze az állapotfelmérés és diagnosztika, tehát szükség van olyan
kérdőívekre és pszichológiai vizsgálatokra, amelyek szintén nemzetközi standardokon és
bizonyítékokon alapulnak.
Ezért szándékaink között szerepelt az is, hogy könnyen elérhetővé tegyük az olyan objektív
mérőeszközöket, amelyek alkalmasak egy-egy tünet, tünetegyüttes vagy probléma felmérésére,
diagnózis felállítására és az állapotváltozás részt.
Lépést tartva a klinikai pszichológia fejlődésével, az előző kiadásban szereplő kérdőíveket

aktualizáltuk: felkutattuk az újabb, továbbfejlesztett verziókat (pl. Rathus teszt, Yale-Brown
kényszerkérdőív, BDI és a Reménytelenség Skála rövidtett változata, IES új változata). A
szakirodalmi vonatkozásokat szinte mindenhol új vizsgálatokkal, hivatkozásokkal frissítettük. A
kérdőívkötet harmadik kiadásába néhány új vagy hiánypótló mérőeszköz is belekerült, például az
önértékelés mérésére használt Rosenberg skála, az obesitás, a disszociáció, a kognitív
érzelemszabályozás és a szexuális diszfunkciók felmérésére szolgáló skálák. Továbbá kötetünkben
megjelennek az új terápiás irányzatokhoz, módszerekhez kapcsolódó kérdőívek is: a tudatos jelenlét
(mindfulness) mérésére szolgáló jelenleg legjobb nemzetközi kérdőív, a problémamegoldó
képességeket vizsgáló kérdőív. Hasonlóan hiánypótló a gyermek területen jól használható tic
súlyosságot, a piszkálódást és a kamaszkori öngyilkossági veszélyeztetettséget felmérő skála.
A kötet harmadik, legrövidebb részét kibővítettük további kognitív terápiás segédanyagokkal és
betegtájékoztatókkal.
4
Fontos etikai megfontolás, hogy a kérdőív gyűjtemény továbbra is a Semmelweis Egyetem Klinikai
Pszichológia Tanszék belső kiadványaként lát újra napvilágot, könyvesbolti forgalomba nem kerül.
Reményeink szerint ezzel talán elkerülhetők a visszaélések és el tudjuk érni, hogy csak szakemberek
használhassák.
Köszönetnyilvánítás
A kötet elkészülése igazi csapatmunka volt: a szerkesztő és a társszerkesztők köszönettel tartoznak
Mórotz Kenéznek és Lukács Eszternek a szexuálterápiás kérdőívekért, Balázs Juditnak a
gyermekkori öngyilkosság szűrésére alkalmas kérdőívért, Túry Ferencnek, Papp Ildikónak és
Czeglédi Editnek az evészavar kérdőívek aktualizálása miatt, Harsányi Andrásnak a Dimenzionális
Yale-Brown Obszesszív-Kompulzív Teszt rendelkezésre bocsátásáért, Andó Bálintnak és
Demetrovics Zsoltnak az alkoholfogyasztást mérő skálákért, Tárnok Zsanettnek az újabb
gyermekviselkedési kérdőívekért , Miklósi Mónikának a CERQ kérdőívvel kapcsolatban nyújtott
segítségéért.
Továbbá köszönettel tartozunk a Klinikai Pszichológia Tanszék munkatársainak a kérdőívek

átolvasásáért, Ruzicska Rozáliának a gondos és precíz formázásért.
Budapest, 2012. augusztus 1.
Dr. Perczel Forintos Dóra

Semmelweis Egyetem ÁOK
Klinikai Pszichológia Tanszék és Szakambulancia
1083 Budapest, Tömő u. 25-29., III. emelet
perczel_forintos.dora@med.semmelweis-univ.hu
5
Tartalomjegyzék
Előszó az első kiadáshoz ...................................................................................................................... 1
Előszó a harmadik kiadáshoz ............................................................................................................... 4
Köszönetnyilvánítás ............................................................................................................................. 5
KÉRDŐÍVEK, BECSLŐSKÁLÁK FELNŐTTEK RÉSZÉRE
1. Strukturált diagnosztikai interjú

M.I.N.I. és M.I.N.I. Plusz Kérdőív ..................................................................................................... 10
2. Szorongás
Beck Szorongás Leltár (BAI) ............................................................................................................. 12
Hamilton Szorongás Skála (HAM-A) ................................................................................................. 14
Spielberger Állapot Szorongás kérdőív (STAI-S) ............................................................................... 16
Spielberger Vonás Szorongás kérdőív (STAI-T) ................................................................................ 17
Marks és Mathews Félelem Kérdőív (MMFQ) ................................................................................... 19
Egészségszorongás Kérdőív (SHAI) .................................................................................................. 22
Kórházi Szorongás és Depresszió Skála (HADS) ............................................................................... 26
Betegségteher Index (IIRS) ................................................................................................................ 27
Megmérettetés Kérdőív (FNE) ........................................................................................................... 29
Szociális Kogníció Kérdőív (SCQ)..................................................................................................... 31
Társas Viselkedés Kérdőív (SBQ) ...................................................................................................... 34
Rathus Asszertivitás Kérdőív ............................................................................................................. 37
3. Depresszió
Beck Depresszió Kérdőív (BDI)......................................................................................................... 39
Beck Depresszió Kérdőív - rövidített változat (BDI-R) ...................................................................... 42
Hamilton Depresszió Skála (HAM-D)................................................................................................ 44
Zung Önértékelő Depresszió Skála (ZSDS) ........................................................................................ 47
Rövid Geriátriai Depresszió Skála (GDS) .......................................................................................... 50
Depresszió Kérdőív (CES-D) ............................................................................................................. 52
Paykel Életesemény Skála (PLEQ)..................................................................................................... 54
Életesemény Kérdőív (PLEQ – R) ..................................................................................................... 58
Diszfunkciós Attitűd Skála (DAS) ..................................................................................................... 61
4. Szuicidium
Reménytelenség Skála (RS) ............................................................................................................... 63
Reménytelenség Skála - rövidített változat (RS – rövidített változat).................................................. 65
Szuicid Gondolatok Skála (SSI) ......................................................................................................... 67
5. Alvászavar
Athén Inszomnia Skála (AIS)............................................................................................................. 70
6. Kényszerbetegség
Yale-Brown Kényszer Kérdőív (Y-BOCS)......................................................................................... 72
Dimenzionális Yale-Brown Obszesszív-Kompulzív Teszt (DY-BOCS) ............................................. 78
7. Evészavarok
Anorexia Nervosa Önértékelő Kérdőív (ANIS) .................................................................................. 91
Bulimia Kognitív Disztorziós Skála (BCDS) ...................................................................................... 93
Evési Attitűdök Tesztje - rövidített változat (EAT-26) ....................................................................... 95
Evési Zavar Kérdőív (EDI) ................................................................................................................ 97
Testsúly Kontroll Hiedelmek Kérdőív (WCBQ) ............................................................................... 101
Háromfaktoros Evési Kérdőív (TFEQ – R-21) ................................................................................. 103
Testforma Kérdőív - rövidített változat (BSQ-14) ............................................................................ 108
8. Szexuális zavarok
Pszichoszexuális fejlődés anamnézis – női változat .......................................................................... 110
Pszichoszexuális fejlődés anamnézis – férfi változat ........................................................................ 111
6
Szexuálterápiás anamnézis ............................................................................................................... 112
Kognitív sémák a szexuális együttlét helyzeteiben kérdőív - női változat (QCSASC) ....................... 114
Kognitív sémák a szexuális együttlét helyzeteiben kérdőív - férfi változat (QCSASC) ..................... 116
Szexuális Élménymód Kérdőív - női változat (SMQ) ....................................................................... 119
Szexuális Élménymód Kérdőív - férfi változat (SMQ) ..................................................................... 121
9. Szenvedélybetegség, impulzuskontroll zavar
Játékszenvedély Kérdőív (GAM-ANON) ......................................................................................... 124
Játékszenvedély Kérdőív (SOGS-HU) ……………………………………………………………….126
Alkoholfüggőség Súlyossága Kérdőív (SADQ) ................................................................................ 130
Alkoholhasználat Zavarainak Szűrőtesztje (AUDIT) ........................................................................ 133
Alkoholhasználat Zavarainak Szűrőtesztje - rövidített változat (AUDIT-C)...................................... 135
Alkoholfogyasztás Motivációi Módosított Kérdőív (DMQ-R) .......................................................... 137
Kábítószerhasználattal Kapcsolatos Hiedelmek Kérdőív (BASA) .................................................... 139
Sóvárgással Kapcsolatos Hiedelmek Kérdőív (CBQ) ....................................................................... 140
Visszajelzést Előrejelző Skála (RPS)................................................................................................ 141
Harag és Düh Kifejezési Mód Skála (AES) ...................................................................................... 144
10. Trauma és megküzdés
Poszttraumás Stresszbetegség Diagnosztikai Skála - rövidített változat (PDS).................................. 146
Események Hatása Kérdőív (IES-R) ................................................................................................ 150
Tudatos Jelenlét Kérdőív (FFMQ).................................................................................................... 152
Megküzdés Stresszhelyzetekben Kérdőív (CISS-48) ........................................................................ 155
Megküzdési Módok Kérdőív (MMK) ............................................................................................... 158
Kognitív Érzelem-Reguláció Kérdőív (CERQ)................................................................................. 160
Problémamegoldó Kérdőív - női változat (MEPS) ............................................................................ 163
Problémamegoldó Kérdőív - férfi változat (MEPS) .......................................................................... 165
Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív (PIK)............................................................................. 169
11. Pszichózis
Rövid Pszichiátriai Becslő Skála (BPRS) ......................................................................................... 176
Disszociatív Élmények Skála (DES) ................................................................................................ 179
Negatív Tünetek Becslő Skála (SANS) ………………………………………………………………184
Pozotív Tünetek Becslő Skála (SAPS)………………………………………………………………..186
12. Személyiségkérdőívek
Eysenck Személyiség Kérdőív (EPQ) .............................................................................................. 188
Young Séma Kérdőív ....................................................................................................................... 193
Young Szülői Kérdőív ..................................................................................................................... 206
13. Neuropszichológia
Addenbrooke's Kognitív Vizsgálat (AKV)……………………………………………………………211
KÉRDŐÍVEK, BECSLŐSKÁLÁK GYERMEKEK RÉSZÉRE
1. Strukturált diagnosztikai interjú

GYERMEK M.I.N.I......................................................................................................................... 217
2. Szorongás
Gyermek Multidimenzionális Szorongás Skála (MASC) .................................................................. 220
Spielberger Állapot Szorongás Kérdőív - gyermek változat (STAI-S-C) .......................................... 222
Spielberger Vonás Szorongás Kérdőív - gyermek változat (STAI-T-C)……………………………..223
Yale-Brown Kényszer Kérdőív - gyermek változat (CY-BOCS)…………………………………….225
3. Depresszió
Gyermek Depresszió Kérdőív (CDI) ................................................................................................ 239
Paykel Öngyilkossági Skála (PSS) ................................................................................................... 242
4. Magatartászavarok
Gyermekviselkedési Kérdőív (CBCL)………………………………………………………………..243
Hiperkinetikus Zavar Kérdőív (ADHD-IV). ..................................................................................... 253
Képességek és Nehézségek Kérdőív (SDQ) ..................................................................................... 258
7
Conners Kérdőív (CPRS-R, CTRS-R) ……………………………………………………………….264
Nisonger Kérdőív (NBCRF) ............................................................................................................ 269
A Gyermek Alkalmazkodó Képességét Mérő Skála (CGAS)............................................................ 273
Yale Tic Súlyossági Skála (YGTSS) ................................................................................................ 276
SNAP-IV ......................................................................................................................................... 280
Piszkálódás Kérdőív (TQ) ................................................................................................................ 284
KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁS SEGÉDANYAGOK
Betegtájékoztató - Mi a kognitív pszichoterápia? ............................................................................. 288

A kognitív modell bemutatása .......................................................................................................... 291
Az ülés struktúrája ........................................................................................................................... 293
Háromoszlopos gondolatnapló ........................................................................................................ 294
Hétoszlopos gondolatnapló ............................................................................................................. 295
Kognitív Torzítások Listája .............................................................................................................. 296
Gondolatnapló a kognitív szempontú állapotfelméréshez ................................................................. 296
20 kérdés, ami segít szembeszállni a negatív gondolkodással ........................................................... 298
Megküzdés a visszaesésekkel ........................................................................................................... 305
Terapeuták Irracionális Hiedelmei ................................................................................................... 308
A páciens visszajelzése a terápiás ülésről ......................................................................................... 310
Beleegyező nyilatkozat .................................................................................................................... 313
Szerződés szuicid veszélyeztetettség esetén ..................................................................................... 314
Pszichiátriai konzílium kérő lap ....................................................................................................... 315
8
KÉRDŐÍVEK, BECSLŐSKÁLÁK
FELNŐTTEK RÉSZÉRE
2012
9
M.I.N.I. és M.I.N.I. Plusz Kérdőív
A M.I.N.I. (Mini International Neuropsychiatric Interview, Sheehan, D., Lecrubier, Y., 1998, magyar
változat: Balázs J., Bitter I., Hideg K., Vitrai J., 1998) és ennek bővített változata, a M.I.N.I. Plusz a
strukturált diagnosztikai interjúk közé tartozik, amelyek célja a DSM-IV és a BNO 10 klasszifikációs
rendszereknek megfelelő diagnózisok felállítása. Jellemzőjük, hogy a kérdéseket standardizálják és szó szerint,
meghatározott sorrendben teszik fel annak érdekében, hogy minden páciens ugyanazokat a kérdéseket pontosan
ugyanúgy kapja. Így megnő annak a valószínűsége, hogy két különböző szakember ugyanazt a diagnózist állítja
fel, azaz megbízhatóbbá válik a diagnosztikai folyamat.
A kérdőíveket két kutatócsoport dolgozta ki 1992-ben: Amerikában Sheehan és mtsai, Európában Lecrubier és
mtsai, majd 1994-ben egy átdolgozott kérdőívet adtak közre. A szerzők célja egy olyan rövid idő alatt felvehető,
átfogó diagnosztikus kérdőív létrehozása volt, mely képes helyettesíteni a korábban nemzetközileg széles
körben használt SCID-et (Structured Clinical Interview for DSM) és a CIDI-t (Composite International
Diagnostic Interview for ICD-10).
A M.I.N.I. 120 kérdést tartalmaz és 17 kórkép vizsgálatát teszi lehetővé:

A. Major depresszív szindróma
B. Dysthimia
C. Bipoláris Zavar
D. Pánikzavar
E. Agorafóbia
F. Szociális fóbia
G. Meghatározott fóbia
H. Obsessiv-compulsiv szindróma
I. Generalizált szorongás szindróma
J. Alkohol abúzus és dependencia szindróma
K. nem-alkohol típusú pszichoaktív szer által okozott abúzus és dependencia
L. Pszichotikus kórképek
M. Anorexia nervosa
N. Bulimia nervosa
O. Poszttraumatikus stressz szindróma
P. Öngyilkos magatartás
Q. Antiszociális személyiségzavar
A M.I.N.I. Plusz 325 kérdést tartalmaz és 26 kórkép diagnosztikai vizsgálatát teszi lehetővé. Ebben a
kérdőívben szerepelnek a M.I.N.I.-ben feltüntetett kórképek (A-tól Q-ig), azonban egy-egy kórképre több,
részletesebb kérdés vonatkozik, valamint ezen kérdőív felvételével további diagnózisok felállítására is nyílik
lehetőség. Ezek a következők:
R. Szomatizációs zavar
S. Hipochondriazis
T. Test-dismorphiás zavar
U. Fájdalom szindróma
X. Figyelemzavar / hyperaktivitás szindróma
Z. Praemenstruális szindróma
+ Kevert szorongásos-depressziós zavar
Hazai tapasztalatok szerint a kérdőív felvétele 15-35 perc alatt történik.
A kérdőív szerkezete az elágazó fa logikáját követi, ha a kórkép felállításához szükséges alapvető kritériumok
nem teljesülnek, akkor a következő kórképet felmérő kérdéssorra kell áttérni. A betegek a kérdésekre igennel
vagy nemmel válaszolnak. A kapott válaszok alapján egy diagnózis akkor állítható fel, ha a DSM-IV-ben
megszabott feltételek alapján meghatározott számú kérdésre igen választ kaptunk. A kérdőív szerkezetéből
következik az is, hogy ha egy diagnózis felállítható, akkor az ezzel együtt nem felállítható diagnózisokra
vonatkozó kérdéssorra nem kell rátérnünk.
10
Példa:
A. Major depresszív szindróma Igen Nem
A1. Előfordult, hogy 2 hétig szinte mindennap depressziós volt?
A2. Volt az életében olyan 2 hetes időszak, amikor csökkent az érdeklődése és az
öröme az olyan dolgok iránt, amit korábban élvezett?
Ha mind A1 és A2 = NEM, jelöljünk A5-ben NEM-et és ugorjunk a B1-re!
A3. Levert volt az elmúlt 2 hétben vagy csökkent az öröme az olyan dolgokban,
amiket korábban élvezett?
Ha fennálló depresszióról van szó (A3=IGEN): csak a fennálló zavart vizsgáljuk.
Ha A3=NEM: a legtünetgazdagabb múltbeli epizódot vizsgáljuk.
A4. Az elmúlt két hét legnagyobb részében, amikor levert volt, vagy nem érdekelte
semmi sem:
a. étvágya megváltozott, vagy a testsúlya diétázás nélkül jelentősen csökkent,
vagy gyarapodott (testsúly 5 %-át elérő változás)?
b. szinte naponta voltak alvási nehézségei (nehezen aludt el, felébredt az
éjszaka közepén, túl korán ébredt fel vagy éppen túl sokáig aludt)?
c. a szokásosnál lassabban beszélt vagy mozgott, ideges, nyugtalan volt, esetleg
gondot okozott a nyugton ülés?
d. csaknem mindennap fáradtnak, erőtlennek érezte magát?
e. Értéktelennek érezte magát, volt bűntudata (csaknem mindennap)?
Ha A4e=IGEN: Kérjük meg a beteget, mondjon egy példát, hogy eldönthessük,
téveszméről van-e szó.
B1: a következő kórkép: dysthimia
f. nehezen tudott koncentrálni, illetve döntéseket hozni?
g. gondolt arra, hogy kárt tegyen magában, öngyilkosságot kövessen el
A5 Van 3 vagy több IGEN válasz az A4-ben vagy: ha az A1-re vagy az A2-re
NEM a válasz, akkor van-e az A4-ben 4 IGEN válasz?
A kérdőív hazai adaptálása során végzett vizsgálatban 100 hospitalizált pszichiátriai páciens vett részt. A
vizsgálat eredményei megegyeznek a nemzetközi adatokkal: az interrater reliabilitás, a teszt-reteszt reliabilitás,
a szenzitivitás és specificitás adatai alátámasztják a M.I.N.I. kérdőív megbízhatóságát.
A mérőeszköz használatáról
A MINI-t copyright védi, az eredeti angol nyelvű változat David Sheehanhez és Ives Lecrubier utódaihoz
tartozik. A kérdőívvel kapcsolatos információkért Balázs Judithoz lehet fordulni, aki készséggel segít a hozzá
fordulóknak (judit.agnes.balazs@gmail.com).
Hivatkozás
Sheehan, D., Lecrubier, Y. (1997): Reliability and validity of the MINI International Neuropsychiatric Interview
(MINI) according to the SCID-P European Psychiatry 12: 232-241.
Lecrubier, Y., Sheehan, D. (1997): The MINI International Neuropsychiatric Interview (MINI) a short
diagnostic structured inteview: reliability and validity according to the CIDI: European Psychiatry 12:
224-231.
Balázs, J., Bitter, I., Hideg, K., Vitrai, J. (1998): A M.I.N.I. és a M.I.N.I. Plusz kérdőív magyar nyelvű
változatának kidolgozása. Psychiatria Hungarica 13 (2): 160-168.
Balázs, J., Bitter, I. (2000): A M.I.N.I. Plusz kérdőív kritérium validitás vizsgálata. Psychiatria Hungarica 15
(2): 134-144.
11
BAI
Név:...................................................... Dátum:.............................................
Az alábbi listán a szorongás általános tünetei találhatók. Kérem, olvassa el gondosan a lista összes
tételét! Jelezze, hogy mennyire zavarták az egyes tünetek az elmúlt héten, beleértve a mai napot is.
Helyezzen X-et minden egyes tünethez a megfelelő oszlopba!
Egyáltalán Enyhén, Mérsékelten Erősen, alig

nem zavart nem zavart kellemetlen tudtam
túlságosan volt, de elviselni
kibírtam
1 Dermedtség, kábultság
2 Melegségérzet
3 Lábremegés
4 Nem tud ellazulni
5 Félelem attól, hogy a
legrosszabb történik
6 Szédülés
7 Heves szívverés
8 Bizonytalanság
9 Rémület
10 Idegesség, izgatottság
11 Fulladásérzés
12 Kézremegés
13 Reszketés
14 Félelem a kontroll
elvesztésétől
15 Légzési nehézség
16 Halálfélelem
17 Ijedtség
18 Emésztési probléma vagy
diszkomfortérzés a hasban
19 Bágyadtság, ájulás
20 Arcpirulás
21 Izzadás (nem a meleg miatt)
12
Beck Szorongás Leltár
A Beck Szorongás Leltár (Beck Anxiety Inventory, BAI, Beck, 1976, Beck et al., 1988) egy 21
tételből álló önbecslő skála. Felvétele a szorongás különböző (pl. testi, gondolkodásbeli stb.) tünetei
meglétének, ill. erősségének vizsgálatát teszi lehetővé. A mérőeszközt kifejezetten abból a célból
alkották meg, hogy a depresszió és a szorongás klinikai tünetei közti átfedés csökkenthető legyen, így
a mérőeszköz kifejezetten a szorongás azon klinikai tüneteit méri fel, melyek a depresszióban kevésbé
jellemzőek.
A mérőeszköz rendkívül széles körben elterjedt, s a témában szinte minden tudományos közleményben
idézett kérdőív, mely igen magas belső konzisztenciával bír, és az egyéb szorongás skálákkal erősen
korrelál. A terápia folyamatában a skála többszöri felvétele révén a páciens állapotának változását is
nyomon követhetjük.
Értékelés
A válaszokat az egyes tünetek intenzitása alapján 0 – 3 ponttal értékeljük, majd az egyes tételek
pontszámait összeadjuk az alábbiak szerint (Wells, 1997):
Egyáltalán nem zavart: 0 pont

Enyhén, nem zavart túlságosan: 1 pont
Mérsékelten kellemetlen volt, de kibírtam: 2 pont
Erősen, alig tudtam elviselni: 3 pont
A maximális pontszám 63.

0-21 pont: alacsony szorongási szint
22-35 pont: közepes mértékű szorongás
36 pont fölött: erőteljes, súlyos szorongás
A mérőeszközt jogdíj védi, angol nyelvű változatát több amerikai cég is forgalmazza
(www.psychcorpcenter.com/content/bai.htm; http://www.pearsonassessments.com). A mérőeszköz
magyar nyelvű változatának validálása folyamatban van (Perczel Forintos et al., 2012), magyar nyelvű
változata kizárólag klinikai területen használható.
Hivatkozás
Beck, A T, Epstein, N., Brown, G., Steer, R. A. (1988): An inventory for measuring clinical anxiety:
psychometric properties. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 56(6): 893-897.
Beck AT, Steer RA (1993): Beck Anxiety Inventory Manual. San Antonio, TX: The Psychological
Corporation Harcourt Brace & Company.
Wells, A. (1997): Cognitive therapy of anxiety disorders. John Wiley  Sons Ltd., Baffins Lane,
Chichester
Fydrich, T.; Dowdall,D.; Chambless, D. (1992): Reliability and validity of the Beck Anxiety
Inventory. Journal of Anxiety Disorders, Volume 6, Issue 1, 55–61.
.
13
HAM-A
Az alábbi tüneteket értékelje a beteg állapotának súlyosságára jellemző pontszámmal:
0 = nincs szorongás
1 = enyhe szorongás
2 = mérsékelt szorongás
3 = súlyos fokú szorongás
4 = nagyon súlyos szorongás
Tünet Jellemzők Pont-

szám
1. Szorongás Aggodalmak, rossz előérzetek, irritabilitás.
2. Feszültség Feszültség, fáradékonyság, hirtelen ingerre összerezzenés,
remegés, a beteg könnyen sír, képtelen nyugodtan ülni,
ellazulni.
3. Félelmek Félelem sötéttől, idegenektől, egyedülléttől, állatoktól,
forgalomtól, tömegtől.
4. Álmatlanság Elalvási nehézség, gyakori felébredés, ébredéskor fáradtság,
rémálmok.
5. Koncentráció – és Koncentrálási nehézség, gyenge memória.
figyelemzavar
6. Rossz hangulat Érdektelenség, rossz hangulat, korai ébredés, a nappal-éjszaka
ciklus átfordulása.
7. Szomatikus tünetek Fájdalmak, viszketés, izomfeszültség, izommerevség, rángások,
(izom) fogcsikorgatás, hang elcsuklása
8. Szomatikus tünetek Fülzúgás, látászavarok, forróság vagy hidegérzet,
(szenzoros) gyengeségérzés, tűszúrásszerű érzések
9. Kardio-vaszkuláris Tachikardia, szívdobogásérzés vagy ütés kimaradása, mellkasi
tünetek fájdalom, erek lüktetése, ájulásérzés
10. Légzési panaszok Mellkasi nyomás, ill. szorítás érzés, sóhajtozás, nehézlégzés
11. Gasztro- Nyelési nehézség, gázos belek, hasi fájdalmak, gyomorégés,
intesztinális teltségérzés, gyomorkorgás, hányinger, hányás, hasmenés vagy
panaszok székrekedés, fogyás
12. Urogenitális tünetek Gyakori vizelés, sürgető vizelési inger, menstruációs zavarok,
frigiditás, impotencia, korai magömlés, libidócsökkenés
13. Autonóm Szájszárazság, pirulás, sápadás, izzadás, szédelgés, fejfájás,
idegrendszeri libabőr
tünetek
14. Viselkedés a Mocorgás, nyugtalanság, járkálás, kézremegés,
vizsgálat alatt homlokráncolás, feszült arc, sóhajtozás, kapkodó légzés,
sápadt arc, gyakori nyelés, tágult pupillák.
14
Hamilton Szorongás Skála
A Hamilton Szorongás Skála (Hamilton Anxiety Scale, HAM-A, Hamilton, 1959) magyar változata
Tringer (1973, id. Kopp és Fóris, 1993) nevéhez fűződik. A HAM-A a hazai klinikai gyakorlatban
régóta használt kérdőív, mely jó validitás- és reliabilitás mutatókkal rendelkezik. A 14 tételből álló
tesztet, mely a szorongás mértékének becslésére szolgál, a klinikus tölti ki. A tünetek súlyosságának
mértékét aszerint becsüljük, egy 0-4-ig terjedő skálán, hogy mennyire akadályozza az adott tünet a
beteg mindennapi életvezetését és munkáját (Kopp és Fóris, 1993). A tételek a páciens hangulatára,
nyugtalanságra, félelmekre, alvási nehézségekre, intellektuális teljesítőképességre, az interjú alatt
megfigyelhető magatartásra, testi panaszokra, szív-érrendszeri, légzőszervi, gasztrointesztinális,
urogenitális tünetekre, valamint testi (izom) és vegetatív tünetekre vonatkoznak (Ágoston és Szili,
2009).
Értékelés
A teszt értékelése során összeadjuk az egyes tételek pontszámait.
0-5 pont: nincs szorongás

6-14 pont: enyhe szorongás
15 pont felett: súlyos szorongás
A mérőeszköz szabadon használható.
Hivatkozás
Ágoston, G., Szili, I. (2009): Diagnosztikus kérdőívek és tünetbecslő skálák. In: Füredi, J., Németh,
A., Tariska, P. (szerk): A pszichiátria magyar kézikönyve, Medicina, Budapest.
Hamilton, M. (1959): The assessment of anxiety states by rating. British Journal of Medical
Psychology, 32:50.
Kopp, M., Fóris., N. (1993): A szorongás kognitív viselkedésterápiája. Végeken Sorozat, Budapest
Tringer, L. (1973): Hamilton szorongási skála magyar változata. Ideggyógyászati Szemle, 26.
Shear, K. et al (2001): Reliability and validity of a structured interview guide for the Hamilton Anxiety
Rating Scale (SIGH-A). Depression and Anxiety, Volume 13, Issue 4, pp. 166–178.
15
STAI-S
Néhány olyan megállapítást olvashat az alábbiakban, amelyekkel az emberek önmagukat szokták

jellemezni. Figyelmesen olvassa el valamennyit és karikázza be a megfelelő számot attól függően,
hogy ebben a pillanatban
ÉPPEN MOST HOGYAN ÉRZI MAGÁT
Nincsenek helyes, vagy helytelen válaszok. Ne gondolkodjon túl sokat, hanem a jelenlegi érzéseit
legjobban kifejező választ jelölje meg.
egyáltalán vala- nagyon/

eléggé
nem mennyire teljesen
1. Nyugodtnak érzem magam. 1 2 3 4
2. Biztonságban érzem magam. 1 2 3 4
3. Feszültnek érzem magam. 1 2 3 4
4. Valami bánt. 1 2 3 4
5. Gondtalannak érzem magam. 1 2 3 4
6. Zaklatott vagyok. 1 2 3 4
7. Aggódom, hogy bajba keveredem. 1 2 3 4
8. Kipihentnek érzem magam. 1 2 3 4
9. Szorongok. 1 2 3 4
10. Kellemesen érzem magam. 1 2 3 4
11. Elég önbizalmat érzek magamban. 1 2 3 4
12. Ideges vagyok. 1 2 3 4
13. Nyugtalannak érzem magam. 1 2 3 4
14. Fel vagyok húzva. 1 2 3 4
15. Minden feszültségtől mentes vagyok. 1 2 3 4
16. Elégedett vagyok. 1 2 3 4
17. Aggódom. 1 2 3 4
18. Túlzottan izgatott és feszült vagyok. 1 2 3 4
19. Vidám vagyok. 1 2 3 4
20. Jól érzem magam. 1 2 3 4
16
STAI-T
Néhány olyan megállapítást olvashat az alábbiakban, amelyekkel az emberek önmagukat szokták

jellemezni. Figyelmesen olvassa el valamennyit és karikázza be a megfelelő számot attól függően,
hogy
ÁLTALÁBAN HOGYAN ÉRZI MAGÁT
Nincsenek helyes, vagy helytelen válaszok. Ne gondolkodjon túl sokat, hanem a jelenlegi érzéseit
legjobban kifejező választ jelölje meg.
egyáltalán vala- nagyon/

eléggé
nem mennyire teljesen
21. Jól érzem magam. 1 2 3 4
22. Gyorsan elfáradok. 1 2 3 4
23. A sírás ellen küszködnöm kell. 1 2 3 4
24. A szerencse engem elkerül. 1 2 3 4
25. Sokszor hátrányos helyzetbe kerülök, mert
1 2 3 4
nem tudom elég gyorsan elhatározni magam.
26. Kipihentnek érzem magam. 1 2 3 4
27. Nyugodt, megfontolt és tettrekész vagyok. 1 2 3 4
28. Úgy érzem, hogy annyi megoldatlan
problémám van, hogy nem tudok úrrá lenni 1 2 3 4
rajtuk.
29. A semmiséget is túlzottan a szívemre veszem. 1 2 3 4
30. Boldog vagyok. 1 2 3 4
31. Hajlamos vagyok túlságosan komolyan venni
1 2 3 4
a dolgokat.
32. Kevés az önbizalmam. 1 2 3 4
33. Biztonságban érzem magam. 1 2 3 4
34. A kritikus helyzeteket szívesen kerülöm. 1 2 3 4
35. Csüggedtnek érzem magam. 1 2 3 4
36. Elégedett vagyok. 1 2 3 4
37. Lényegtelen dolgok is sokáig foglalkoztatnak,
1 2 3 4
és nem hagynak nyugodni.
38. A csalódások annyira megviselnek, hogy nem
1 2 3 4
tudom a fejemből kiverni őket.
39. Kiegyensúlyozott vagyok. 1 2 3 4
40. Feszült lelkiállapotba jutok és izgatott leszek,
ha az utóbbi időszak gondjaira, bajaira 1 2 3 4
gondolok.
17
Spielberger Állapot- Vonás Szorongás Kérdőív
A Spielberger Állapot- Vonás Szorongás Kérdőív (State-Trait Anxiety Inventory, STAI-S, STAI-T
Spielberger, 1970; ford. Sipos K., és Sipos M., 1978) a szorongás erősségének mérésére kidolgozott,
széles körben elterjedt, 40 tételből álló önkitöltős kérdőív. Két változata van, a pillanatnyi, állapot-
szorongás (STAI-S), valamint a szorongás, mint személyiségvonás felmérésére szolgáló (STAI-T)
skála.
A STAI-S skála a szubjektíven átélt félelemérzettel, szorongó várakozással, tudatos feszültség érzéssel
jellemezhető, a vegetatív idegrendszer működésének fokozott izgalmát eredményező átmeneti
szorongásos állapotok mérésére szolgál. Ez a szubjektíven átélt élmény a külső és belső környezet
változásának hatására időről-időre módosul.
A STAI-T skála egy viszonylag állandó egyéni tulajdonságot ragad meg. Arra a kérdésre ad választ,
hogy a vizsgált személy esetében milyen mértékű annak a valószínűsége, hogy erős szorongásos
állapotba jusson.
A kérdőív használata nagyon elterjedt, belső reliabilitása kiemelkedően magas (Stauder és Konkoly-
Thege 2006 adatai alapján Cronbach alfa = 0,93).
Értékelés
A teszt értékelése során az egyes sorokban szereplő pontszámokat összegezzük.
Fordított tételek: 1, 2, 5, 8, 10, 11, 15, 16, 19 és 20, 21, 26, 27, 30, 33, 36, 39.
A fordított itemek esetén a tételek mellett látható értékeket fordított sorrendben számoljuk (1=4, 2=3,
3=2, 4=1), és ily módon adjuk a többi tételhez.
Az 1-20 és a 21-40 tételhez tartozó pontszámokat külön-külön adjuk össze, az első számított érték az
ún. „A-State” azaz állapot-szorongás vagy pillanatnyi szorongás, míg a 21-30 tétel összege az ún. „A-
Trait”, azaz a vonás-szorongás vagyis a szorongásra való hajlam értékét adja. Mindkét részskálán
minimum 20, maximum 80 pont érhető el (Kopp, Fóris, 1993).
STAI standard értékek

Állapot szorongás Vonás szorongás
átlag szórás átlag szórás
Férfi 38,4 10,66 40,9 7,78
Nő 42,6 10,79 45,3 7,97
Hivatkozás
Spielberger, C. D., Gorsuch, R., L., Lushene, R. E. (1970): Manual for the State-Trait Anxiety
Inventory. Palo Alto, California. Consulting Psychologist Press.
Sipos, K., Sipos, M. (1978): The development and validation of the Hungarian form of the STAI. In:
Spielberger, C., D., DiazGuerrero (szerk.): Cross-Cultural Anxiety, 2, Hemisphere Publishing
Corporation, Washington-London, 51-61.
Kopp, M., Fóris, N. (1993): A szorongás kognitív viselkedésterápiája. Végeken Sorozat, Budapest.
Sipos, K., Sipos, M., Speilberger C.D. (1994): A STAI magyar változata. In: F. Mérei és F. Szakács
(szerk.): Pszichodiagnosztikai Vademecum (Vol. 2., pp.123-148) Budapest, Nemzeti
Tankönyvkiadó.
Stauder A., Konkoly-Thege B. (2006): Az észlelt stressz kérdőív (PSS) magyar verziójának jellemzői.
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7 (3): 203—216.
18
MMFQ
Kérem, válassza ki az alábbi skálán, mennyire kerüli el Ön az alábbi helyzeteket félelem, vagy egyéb rossz
érzések miatt. Írja a kiválasztott számot a helyzetek mellé rajzolt négyzetbe.
Lehetőleg Általában Határozottan Mindig

Nem kerülöm el
elkerülöm elkerülöm elkerülöm elkerülöm
0 1 2 3 4 5 6 7 8
1. Legtöbb szorongást okozó panasza, amelynek kezelését igényli.

Kérem, írja le saját szavaival!
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………….
………………………………………………………………………………………………
2. Injekció vagy kisebb műtéti beavatkozás ………………………………………………
3. Más emberekkel együtt enni vagy inni ………………………………………………
4. Kórház ………………………………………………
5. Egyedül utazni autóbuszon vagy ………………………………………………
villamoson
6.Ha rám figyelnek vagy szerepelnem kell ………………………………………………
7. Forgalmas utcán egyedül járni ………………………………………………
8. Forgalmas üzletbe belépni ………………………………………………
9. Feljebbvalókkal beszélni ………………………………………………
10. Vér látványa ………………………………………………
11. Megkritizálnak ………………………………………………
12. Egyedül elmenni hazulról nagy ………………………………………………
távolságra
13. Baleset vagy betegség elképzelése ………………………………………………
14. Közönség előtt beszélni vagy ………………………………………………
szerepelni
15. Nagy nyílt tér ………………………………………………
16. Fogorvoshoz menni ………………………………………………
17. Más helyzetek (Kérem, írja le) ………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
19
Kérem, válassza ki a számot a skálán, mennyire jellemzőek Önre az alábbi problémák, és írja be a
számot a megfelelő négyzetbe.
Szinte alig Kissé Közepesen Súlyosan Nagyon súlyosan

0 1 2 3 4 5 6 7 8
18. Szerencsétlennek, lehangoltnak érzi ……………………………………………

magát
19. Türelmetlennek, haragosnak érzi magát ………………………………………………
20. Feszültnek, pánikhangulatban érzi ………………………………………………
magát
21. Elkeserítő gondolatok foglalkoztatják ………………………………………………
22. Ön, vagy a környezete különösnek, ………………………………………………
valószerűtlennek tűnik
23. Más érzések (írja le) ………………………………………………
Hogyan határozná meg jelenlegi szorongásos tüneteit az alábbi skálán?
Kérem, karikázzon be egy számot 0 és 8 között.
Igen erősen
Kissé szorong, de Határozottan
Erősen szorong, szorong,
ez nem jár szorong,
Nem szorong munkaképessége munkaképessé-
munkaképesség- munkaképessége
erősen csökkent gében ez
csökkenéssel csökkent
teljesen gátolja
0 1 2 3 4 5 6 7 8
Kérem, jegyezzen fel ide mindent, amit fontosnak érez, és az előbbiekben nem szerepelt!
……………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………
20
Marks és Mathews Félelmi Kérdőív
A Marks és Mathews önkitöltős kérdőív (Marks-Mathews Fear Questionnaire, MMFQ, Marks I.,
Mathews, A., 1979) rendkívül gyakran használt az agorafóbia, a vértől és orvosi beavatkozástól való
félelem és a szociális fóbia mértékének felbecsülésében. Három alskálából áll, melyek az agorafóbiát,
a vértől és orvosi beavatkozástól való félelmet, valamint a szociális fóbiát vizsgálják.
Értékelés
Valamennyi alskála maximális értéke 40. A faktorokhoz tartozó tételek a következők:
agorafóbiára vonatkozó tételek (AG): 5., 7., 8., 12., 15.
vértől és orvosi beavatkozástól való félelemre vonatkozó tételek (BI): 2., 4., 10., 13., 16.
szociális fóbiára vonatkozó tételek (SOC): 3., 6., 9., 11., 14.
A teljes összpontszámot e három szám összege adja (Kopp, Fóris, 1993).
A mérőeszközt jogdíj védi. A szerző a mérőeszközt klinikai felhasználás céljából szabad
felhasználásra bocsátja. A mérőeszköz ettől eltérő felhasználása esetén a szerzővel kell felvenni a
kapcsolatot: Professor I. Marks, Institute of Psychiatry, Denmark Hill, London SE5 8AF. Fax: 020
7848 0659; e-mail: I.Marks@iop.kcl.ac.uk
Hivatkozás
Marks, I. M., Mathews, A. (1979): Brief standard self-rating for phobic patients. Behavioral Research
and Therapy, 17: 263-267.
Kopp, M., Fóris, N. (1993): A szorongás kognitív viselkedésterápiája, Végeken sorozat, Budapest.
21
SHAI
Kérjük, olvasson el figyelmesen minden állítást, azután válassza ki azt, amelyik a legjobban jellemzi az Ön
érzéseit az elmúlt hat hónapban. Jelölje a megfelelő állítást az előtte lévő betű bekarikázásával. Lehet, hogy
egynél több állítás is érvényes, ebben az esetben kérjük, karikázza be az összes érvényes állítást.
1.
a. Nem aggódom az egészségem miatt.
b. Időnként aggódom az egészségem miatt.
c. Sokat aggódom az egészségem miatt.
d. Szinte mindig aggódom az egészségem miatt.
2.
a. Ritkábban fáj valamim, mint a legtöbb (korombeli) embernek.
b. Annyiszor fáj valamim, mint a legtöbb (korombeli) embernek.
c. Gyakrabban fáj valamim, mint a legtöbb (korombeli) embernek.
d. Állandóan fáj valamim.
3.
a. Általában nem vagyok tudatában testi érzéseimnek, változásaimnak.
b. Néha tudatában vagyok testi érzéseimnek, változásaimnak.
c. Gyakran tudatában vagyok testi érzéseimnek, változásaimnak.
d. Folyamatosan tudatában vagyok testi érzéseimnek, változásaimnak.
4.
a. Sosem okoz gondot elhessegetni a betegséggel kapcsolatos gondolatokat.
b. Többnyire el tudom hessegetni a betegséggel kapcsolatos gondolatokat..
c. Megpróbálom elhessegetni a betegséggel kapcsolatos gondolatokat, de sokszor nem sikerül.
d. A betegséggel kapcsolatos gondolataim annyira erősek, hogy meg sem próbálok ellenállni
nekik.
5.
a. Általában nem félek attól, hogy komoly betegségem lenne.
b. Néha félek attól, hogy komoly betegségem van.
c. Gyakran félek attól, hogy komoly betegségem van.
d. Folyamatosan félek attól, hogy komoly betegségem van.
6.
a. Nem tudom magam betegnek elképzelni.
b. Időnként el tudom képzelni, hogy beteg vagyok.
c. Gyakran képzelem el, hogy beteg vagyok.
d. Állandóan betegnek látom magam.
7.
a. Nem okoz gondot, hogy eltereljem a gondolataimat az egészségemről.
b. Időnként gondot okoz, hogy eltereljem a gondolataimat az egészségemről.
c. Gyakran okoz gondot, hogy eltereljem a gondolataimat az egészségemről
d. Semmi sem tudja elterelni a gondolataimat az egészségemről.
8.
a. Hosszú időre megkönnyebbülök, ha az orvosom azt mondja, nincs semmi bajom.
b. Kezdetben megkönnyebbülök, de később néha ismét elkezdek aggódni.
c. Kezdetben megkönnyebbülök, de később mindig újra aggódni kezdek.
d. Nem könnyebbülök meg, ha az orvosom azt mondja, nincs semmi bajom.
22
9.
a. Ha egy betegségről hallok, sosem gondolom azt, hogy nekem is lenne.
b. Ha egy betegségről hallok, néha azt gondolom, hogy nekem is van.
c. Ha egy betegségről hallok, gyakran gondolok arra, hogy nekem is van.
d. Ha egy betegségről hallok, akkor mindig arra gondolok, hogy nekem is van.
10.
a. Ha valami testi változást észlelek magamon, nem gondolkodom azon, hogy mit jelenthet.
b. Ha valami testi változást észlelek magamon, gyakran gondolkodom azon, hogy mit jelenthet.
c. Ha valami testi változást észlelek magamon, mindig azon gondolkodom, hogy mit jelenthet.
d. Ha valami testi változást észlelek magamon, akkor muszáj megtudnom, hogy mit jelenthet.
11.
a. Általában nagyon kicsinek érzem annak a kockázatát, hogy komolyan megbetegedjek.
b. Általában meglehetősen kicsinek érzem annak a kockázatát, hogy komolyan megbetegedjek.
c. Általában közepesnek érzem annak a kockázatát, hogy komolyan megbetegedjek.
d. Általában nagynak érzem annak a kockázatát, hogy komolyan megbetegedjek.
12.
a. Sosem gondolom azt, hogy komolyan beteg vagyok.
b. Néha úgy gondolom, hogy komolyan beteg vagyok.
c. Gyakran gondolom úgy, komolyan beteg vagyok.
d. Általában azt gondolom, hogy komolyan beteg vagyok.
13.
a. Ha valami megmagyarázhatatlan testi érzést észlelek magamon, akkor nem esik nehezemre másra
gondolni.
b. Ha valami megmagyarázhatatlan testi érzést észlelek magamon, akkor néha nehezemre esik másra
gondolni.
c. Ha valami megmagyarázhatatlan testi érzést észlelek magamon, akkor gyakran nehezemre esik
másra gondolni.
d. Ha valami megmagyarázhatatlan testi érzést észlelek magamon, akkor mindig nehezemre esik
másra gondolni.
14.
a. A családom/barátaim azt mondanák, hogy nem törődöm eleget az egészségemmel.
b. A családom/barátaim azt mondanák, hogy normálisan viszonyulok az egészségemhez.
c. A családom/barátaim azt mondanák, hogy túl sokat aggódom az egészségemért.
d. A családom/barátaim azt mondanák, hogy hipochonder vagyok.
A következő kérdéseknél gondoljon arra, milyen lenne, ha súlyos betegsége lenne (pl. szívroham, rák,
szklerózis multiplex, stb). Természetesen nem tudhatja, hogy milyen lenne pontosan, de arra kérjük,
próbálja minél jobban elképzelni azt, hogy mi történne, annak alapján, amit magáról és a betegségről
általánosságban tud.
15.
a. Ha súlyos betegségem lenne, akkor is nagyon tudnám élvezni az életem eseményeit.
b. Ha súlyos betegségem lenne, valamennyire akkor is tudnám élvezni az életem eseményeit.
c. Ha súlyos betegségem lenne, szinte egyáltalán nem tudnám élvezni az életem eseményeit..
d. Ha súlyos betegségem lenne, akkor egyáltalán nem tudnám élvezni az életem eseményeit
23
16.
a. Ha súlyosan megbetegednék, jó esély volna arra, hogy a modern orvostudomány képes
meggyógyítani.
b. Ha súlyosan megbetegednék, volna némi esély arra, hogy a modern orvostudomány képes
meggyógyítani.
c. Ha súlyosan megbetegednék, nagyon kicsi esély volna arra, hogy a modern orvostudomány
képes meggyógyítani
d. Ha súlyosan megbetegednék, nem volna esély arra, hogy a modern orvostudomány képes
meggyógyítani.
17.
a. Egy súlyos betegség tönkretenné az életem egyes részeit.
b. Egy súlyos betegség tönkretenné az életem sok részét.
c. Egy súlyos betegség tönkretenné az életem szinte minden részét.
d. Egy súlyos betegség tönkretenné az életem minden részét.
18.
a. Egy komoly betegség esetén sem érezném úgy, hogy elveszítettem a méltóságomat.
b. Egy komoly betegség esetén úgy érezném, hogy kissé elveszítettem a méltóságomat.
c. Egy komoly betegség esetén úgy érezném, hogy eléggé elveszítettem a méltóságomat.
d. Egy komoly betegség esetén úgy érezném, hogy teljesen elveszítettem a méltóságomat.
24
Egészségszorongás Kérdőív – rövidített változat
Az eredeti, 64 tételből álló kérdőívet (Healthy Anxiety Scale, HAI) Warwick és Salkovskis (1989)
dolgozta ki. Feltételezésük szerint az egészséges- ill. az egészség-szorongás egy kontinuumon
képzelhető el, melynek végpólusa a hypochondriás szorongás. A kérdőív 9 faktorból áll: betegség
meggyőződés, betegségre való vélt hajlam, félelem és idegeskedés betegség miatt, testi tudatosság,
testérzésekre adott pszichés válasz, testérzéseket követő szándékos cselekedet, elkerülés és
megnyugtatás keresés, halállal kapcsolatos félelmek, mások és saját maga beállítódásai az
egészségével kapcsolatban.
Mivel az eredeti kérdőív nagyon hosszúnak bizonyult klinikai használatra, a szerzők kialakították egy
rövidített, 18 tételes változatát (Health Anxiety Inventory-short version, SHAI, Salkovskis, P. M.,
Rikmes, K. A., Warwick, H. M. C., Clark, D. M., 2002.; ford. Köteles F. és Uitz R, 2011), melyet
kétfaktoros skálaként írtak le, és ezt későbbi vizsgálatok is igazolták (Wheaton és mtsai, 2010). A
kérdőív itt közölt rövidített változata az eredeti teszt 14 tételét, valamint 4, negatív konzekvenciákra
vonatkozó állítást tartalmaz. A teszt az egészség-szorongás megbízható és valid mérőeszközének
bizonyult; pszichometriai mutatói igen jók (Cronbach-alfa = 0,95).
A skála magyar mintán végzett validálási vizsgálata során – a nemzetközi eredményekkel összhangban
– a két alskálára való bontás tűnt ésszerűnek. E két alskála a megbetegedés észlelt valószínűsége,
illetve a betegség észlelt következménye. A magyar mintán a teljes skála (Cronbach alfa = 0,83),
illetve a két alskála egyaránt megfelelő belső konziszetenciával bír.
Értékelés
Az egyes tételekre adott válaszok pontozása: a=0, b=1, c=2, d=3 pont.
Magasabb pontszám magasabb fokú egészségszorongásra utal.
Salkovskisék saját vizsgálatukban azt találták, hogy a hipochondriás csoport SHAI-átlaga 30,1 (szórás:
5,5), szorongásos zavarban szenvedőké 14,9 (szórás: 6,2), míg a kontroll csoporté 9,4 (szórás: 5,1)
(Salkovskis et al., 2002).
Hivatkozás
Salkovskis, P. M., Rimes, K. A., Warwick, H. M. C, Clark, D. M. (2002): The Health Anxiety
Inventory: development and validation of scales for the measurement of health anxiety and
hypochondriasis. Psychological Medicine, 32: 843-853.
Wheaton, M., Berman, N., Franklin, J., and Abramowitz, J. (2010): Health Anxiety: Latent Structure
and Associations with Anxiety-related Psychological Processes in a Student Sample. Journal of
Psychopathology and Behavioral Assessment, Volume 32, Number 4, 565-574.
Köteles F., Simor P., Bárdos Gy. (2011): A Rövidített Egészségszorongás-kérdőív (SHAI) magyar
verziójának kérdőíves validálása és pszichometriai értékelése. Mentálhigiéné és
Pszichoszomatika, 12. évf. 3. sz., 191-213.
25
HADS
A Kórházi Szorongás és Depresszió skálát (Hospital Anxiety and Depression Scale, HADS, Zigmond,
S., Snaith, R. P., 1983, ford. Muszbek K., 2004) egy 14-tételes önbeszámolón alapuló kérdőív a
szorongás és depresszió mérésére, melynek kitöltése kb. 5-10 percet vesz igénybe, kiértékelése pedig
egy perc alatt elvégezhető. A kérdőívet 1983-ban fejlesztette ki Zigmond és Snaith nem pszichiátriai
beteg-populáció hangulatának felmérésére, melyet azóta több nyelvre (köztük magyarra) is
lefordítottak. A HADS kérdőívet alkalmazó több mint 700 publikáció adatai alapján a skálák jól
használhatók beteg és egészséges populációkban.
Értékelés
A kérdőív itemeire adott válaszok pontértéke 0-3-ig változhat, így maximum 21 pont lehet egy-egy
skála összpontszáma, mely 0-7-ig normális, 8-10-ig közepes, 11 fölött pedig súlyos pszichés állapotra
utal.
Dr. Muszbek Katalin vezetésével 2004-ben több mint 600 onkológiai beteg reprezentatív mintája
alapján tesztelték a HADS kérdőív magyar nyelvű fordításának megbízhatóságát és érvényességét,
melynek pszichometriai mutatóit az alábbiakban foglaltuk össze.
A HADS kérdőív magyar változatának reliabilitása:

A teszt skáláinak megbízhatósági indexe igen magas (a szorongás Cronbach-alfa értéke 0.82, a
depresszió skáláé 0.83). Az item maradék korreláció minden tétel esetében igen magas (0.49-0.67),
kivéve a 11-es itemé (0.33): "Nyughatatlan vagyok, mintha állandóan mehetnékem lenne".
A faktoranalízis eredménye a korábbi tanulmányokhoz hasonlóan két fő faktort eredményezett, melyen
az elvárásnak megfelelően súlyozódnak ez eredeti faktorstruktúra szerinti szorongás és
depressziótételek. Egyetlen kivétel a 7-es szorongás tétel ("Jólesően le tudok ülni, és el tudok lazulni"),
mely az angol és német validálási cikkek eredményeihez hasonlóan hangsúlyozottabban van jelen a
depresszió, mint a szorongás skálában.
A HADS kérdőív magyar változatának validitása:
A teszt magyar nyelvű változatának érvényességét az ismert csoportok módszerével elemeztük. Az
eredmények alapján a teszt mindkét skálája jól diszkriminál a személyek általános erőnlétét tükröző
ECOG teljesítmény státusz, illetve a klinikai állapot (áttét jelenléte vagy hiánya) között. Az
alacsonyabb teljesítményű, illetve a súlyosabb klinikai állapotú személyek HADS skálái
szignifikánsan magasabb értékeket mutatnak.
A kérdőív depresszióskálájának kongruens validitását a Beck kérdőívvel való szignifikáns korreláció
jelzi (r = 0.8, p<0.0001).
A kérdőív a Nfer-Nelson kiadó (The Chiswick Centre, 414 Chiswick High Road, London W4 5TF,
UK) tulajdona (www.nfer-nelson.co.uk/). A kérdőív magyar változatával kapcsolatban, valamint a
HADS kérdőívvel végzett pszicho-onkológiai vizsgálatok eredményeivel kapcsolatban érdeklődni
lehet Dr. Székely Anna egyetemi docensnél (ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Pszichológiai
Intézet, Affektív Pszichológiai Intézeti Központ, 1046 Budapest, Izabella u. 46.; email:
szekely.anna@ppk.elte.hu).
Hivatkozás
Zigmond, A. S., Snaith, R. P. (1983): The hospital anxiety and depression scale. Acta Psychiatrica
Scandinavica, 67: 361-370.
Herrmann, C. (1997): International experiences with the Hospital Anxiety and Depression Scale - a
rewiew of validation data and clinical results. Journal of Psychosomatic Research 42: 17-41.
Bjelland, I., Dahl, A. A., Haug, T. T., Neckelmann, D. (2002): The validity of the Hospital Anxiety
and Depression scale. An updated literature review. J of Psychosomatic Research 52: 69-77.
26
IIRS
Az alábbi lista tételei arra vonatkoznak, hogy az Ön betegsége és/vagy annak kezelése mennyire
befolyásolja életének különböző területeit.
Kérjük, csupán azt az egy számot karikázza be, mely legjobban leírja jelen élethelyzetét.
Amennyiben van olyan tétel, amely Önre nem vonatkozik, kérjük, karikázza be az 1-es számot, hogy
ezzel jelezze, hogy életének erre a területére nem hatott betegsége.
1 = NEM NAGYON 7 = NAGYMÉRTÉKBEN
MENNYIRE BEFOLYÁSOLJA BETEGSÉGE ÉS / VAGY ANNAK KEZELÉSE AZ ÖN:
1. EGÉSZSÉGÉT
1 2 3 4 5 6 7
2. TÁPLÁLKOZÁSÁT (ÉTEL ÉS ITAL FOGYASZTÁS)

1 2 3 4 5 6 7
3. MUNKÁJÁT
1 2 3 4 5 6 7
4. AKTÍV PIHENÉSÉT, KIKAPCSOLÓDÁSÁT (PL.SPORTOLÁS)

1 2 3 4 5 6 7
5. PASSZÍV PIHENÉSÉT, KIKAPCSOLÓDÁSÁT (PL.OLVASÁS, ZENEHALLGATÁS)

1 2 3 4 5 6 7
6. ANYAGI HELYZETÉT
1 2 3 4 5 6 7
7. HÁZASTÁRSÁHOZ (PARTNERÉHEZ) FŰZŐDŐ VISZONYÁT

1 2 3 4 5 6 7
8. NEMI ÉLETÉT
1 2 3 4 5 6 7
9. CSALÁDI KAPCSOLATAIT
1 2 3 4 5 6 7
10. EGYÉB TÁRSAS KAPCSOLATAIT

1 2 3 4 5 6 7
11. ÖNKIFEJEZÉSÉT/ÖNMAGA FEJLESZTÉSÉT

1 2 3 4 5 6 7
12. VALLÁSOS ÉLETÉT

1 2 3 4 5 6 7
13. KÖZÖSSÉGI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI TEVÉKENYSÉGEIT

1 2 3 4 5 6 7
27
Betegségteher Index
A Betegségteher Indexet (Illness Intrusiveness Ratings Scale, IIRS, Devins, 1993, ford. Novák M.,
2004) a Torontoi Egyetemen Devins és munkatársai fejlesztették ki, a magyar nyelvre való fordítását
és pszichometriai vizsgálatát Novák Márta végezte.
A „betegségteher” („illness intrusiveness”) koncepciója azt tükrözi, hogy mind a krónikus betegség,
mind annak kezelése ezen a tényezőn keresztül befolyásolja az élet különböző területeit. Az “illness
intrusiveness” az egészséggel kapcsolatos életminőség egyik igen fontos meghatározó tényezője,
melynek hatását az egyéni kontroll, megbirkózási készség és különböző pszichoszociális tényezők
módosítják.
Az IIRS kérdőívet az elmúlt két évtized során több krónikus betegcsoport (rheumatoid arthritisben,
sclerosis multiplexben, skizofreniában, epilepsziában szenvedő betegek, illetve csontvelő-, szív– máj–
tüdő- és vesetranszplantáltak) mellett dializált betegek körében is használták.
Értékelés
Tizenhárom, az élet különböző területeire vonatkozó kérdést tartalmaz, amelyek arra kérdeznek rá,
hogy mennyire befolyásolja a betegség vagy annak kezelése az egyes életterületeket.
A 13 kérdés 3 faktorba sorolható:
kapcsolatok és személyes fejlődés: 5, 9, 10, 11, 12, 13.
intimitás: 7, 8.
eszköz : 1, 2, 3, 4, 6.
A validálás során hazai mintán végzett vizsgálatban a kérdőívet 365, vese dialízis osztályokon
hemodializált beteg töltötte ki. A kérdőív pszichometriai mutatói jónak bizonyultak (Cronbach alfa
0,80). A következő vizsgálati eredmények születtek:
Átlag Szórás
1. Kapcsolatok és személyes fejlődés 2,2 1,19
2. Intimitás 2,3 1,85
3. Eszköz 4,3 1,66
IIRS összes 39,3 15,38
Hivatkozás
Devins et al. (1993): Differences in illness intrusiveness across rheumatoid arthritis, end-stage renal
disease and multiple sclerosis. Journal of Nervous and Mental Disease, 181: 377-381.
Devins G., M. (2010): Using the illness intrusiveness ratings scale to understand health-related quality
of life in chronic disease. Journal of Psychosomatic Research 68(6):591-602.
Novak, M., Mah, K., Molnar, M. Zs., Ambrus, Cs., Csapanyi, G., Kovács, A., Vamos, E., Zambo, M.,
Zoller, R., Mucsi, I., Devins, G. M. (2005): Factor structure and reliability of the Hungarian
version of the Illness Intrusiveness Ratings Scale. Invariance accross North American and
Hungarian dialysis patients. Journal of Psychosomatic Research 58: 103-110.
Novák, M. (2004): Alvászavarok és életminőség. Doktori Értekezés, Semmelweis Egyetem Doktori
Iskola, Budapest. Kézirat.
Novák M, Szeifert L, Mucsi I (2006): Krónikus betegek életminőségének mérése: a Betegségteher
Index („Illness Intrusiveness Rating Scale”) In: Kopp M., Kovacs M. E. (szerk.): A magyar
népesség életminősége az ezredfordulón. Semmelweis Kiadó, Budapest, 406-411.
28
FNE
A kérdőív 30 állítást tartalmaz. Kérjük, gondosan olvassa el mindegyiket.

Ha az állítás jellemző Önre, írjon mellé I-t (Igaz).
Amennyiben az állítás nem jellemző Önre, írjon mellé H-t (Hamis).
Név, életkor: .................................................................….. Iskolai végzettség: ..........................................
1. Ritkán aggodalmaskodom amiatt, hogy mások bolondnak tartanak.

2. Nyugtalanít, hogy mit gondolnak rólam az emberek, még akkor is, ha tudom, hogy ez egyáltalán
nem számít.
3. Feszültté válok és izgulok, ha tudom, hogy valaki méreget.
4. Az sem zavar, ha tudom, hogy az embereknek kedvezőtlen benyomásuk van rólam.
5. Nagyon felzaklat, amikor valamilyen hibát követek el a társas érintkezés során.
6. Kevéssé érdekel, hogy a fontos embereknek mi a véleményük rólam.
7. Gyakran félek attól, hogy nevetségesnek látszom, vagy bolondot csinálok magamból.
8. Nincs rám nagy hatással, ha mások kedvezőtlen véleménnyel vannak rólam.
9. Gyakran tartok attól, hogy mások észreveszik a gyenge pontjaimat.
10. Mások nemtetszése kevéssé van rám hatással.
11. Amikor valaki értékel engem, gyakran a legrosszabbra számítok.
12. Ritkán idegesítem magam amiatt, hogy milyen benyomást gyakorolok másokra.
13. Félek attól, hogy mások nem fognak egyetérteni velem.
14. Félek attól, hogy mások megjegyzéseket fognak rám tenni.
15. Nem zavar, hogy másoknak mi a véleménye rólam.
16. Nem feltétlenül izgat, ha nem járok másnak a kedvében.
17. Amikor beszélgetek valakivel, nyugtalanít, vajon mit gondolhat rólam.
18. Úgy gondolom, az ember néha elkerülhetetlenül hibázik a társas érintkezés során, kár emiatt
idegeskedni.
19. Általában aggodalmaskodni szoktam amiatt, hogy milyen benyomást keltek.
20. Sokat aggodalmaskodom amiatt, hogy mit gondolnak rólam a feletteseim.
21. Kevéssé van rám hatással, ha tudom, hogy valaki ítéletet alkot rólam/ megbírál
22. Félek, hogy mások értéktelennek tartanak.
23. Nem nagyon nyugtalanít, hogy mások mit gondol(hat)nak rólam.
24. Időnként úgy érzem, túl sokat foglalkozom azzal, hogy mások mit gondolnak rólam.
25. Gyakran aggódom amiatt, hogy valami rosszat mondok vagy teszek.
26. Gyakran közömbös számomra az, hogy másoknak mi a véleményük rólam.
27. Általában bízom benne, hogy mások kedvező benyomást alakítanak ki rólam.
28. Gyakran aggodalmaskodom amiatt, hogy a számomra fontos emberek nem tartanak túl sokra.
29. Sokat tépelődöm azon, mit gondolnak rólam a barátaim.
30. Feszült és ideges leszek, ha tudom, hogy a feletteseim ítéletet alkotnak rólam.
29
Megmérettetés Kérdőív
A Megmérettetés Kérdőív (Fear of Negative Evaluation, FNE, Watson, D., Friend, R. 1969; ford.
Perczel Forintos D., 1999) a szociális szorongás felmérésére szolgáló, leggyakrabban használt kérdőív
30 állításból áll, melyek a személy azon félelmeire vonatkoznak, hogy őt bolondnak nézik, rossz
benyomást kelt másokban, illetve negatívan ítélik meg. A negatív megítéléstől való félelem a szociális
fóbia diagnózisának egyik vezető kritériuma, és sok más mentális zavar kialakulásában is fontos
szerepe van.
Leary 1983-ban kidolgozta a Megmérettetés Kérdőív rövidített, 12 itemből álló verzióját, a Brief Fear
of Negative Evaluation Scale-t (BFNE), mely magas korrelációt mutatott az eredeti 30 tételes
kérdőívvel, és hasonlóan jó pszichometriai mutatókkal rendelkezik, mint az eredeti FNE. A
Megmérettetés Kérdőív magyar nyelvre történő validálása folyamatban van.
Értékelés
A kérdőív értékelése az egyenes és fordított tételek összegzésével történik.
Fordított tételek: 1, 4, 6, 8, 10, 12, 15, 16, 18, 21, 23, 26, 27
0-12 pont: alacsony értékek

13-20 pont: közepes értékek
21-30 pont: magas értékek
Hivatkozás
Heimberg, R.G., Liebowitz, M. R., Hope, D. A., Schneier, F. R (szerk): Social phobia. The Guilford
Press, New York, 1995
Watson, D., Friend, R. (1969): Measurement of social-evaluative anxiety. Journal of Consulting and
Clinical Psychology, 33: 448-457
Rodebaugh, T. L.; Woods, C. M.; Thissen, D. M.; Heimberg, R. G.; Chambless, D. L.; Rapee, R. M.
(2004): More Information From Fewer Questions: The Factor Structure and Item Properties of
the Original and Brief Fear of Negative Evaluation Scale. Psychological Assessment, Vol 16(2),
169-181.
Leary MR (1983): A brief version of the Fear of Negative Evaluation Scale. Personality and Social
Psychology Bulletin, 9:371-375.
30
SCQ
Név: ………………………………….. Dátum: …………………………..
A kérdőív két részből áll. Az alábbiakban felsoroltunk néhány gondolatot, amik átfutnak az ember
fején, amikor ideges vagy szorong. Kérjük, jelezze, milyen gyakran jut eszébe az adott gondolat,
amikor ideges. Minden egyes gondolatot értékeljen 1- 5 között az alábbi skála segítségével és válaszát
a mondat BAL oldalára írja.
Soha sincs ilyen gondolatom = 1; Ritkán van ilyen gondolatom = 2; Amikor ideges vagyok, az idő fele
részében van ilyen gondolatom =3; Általában van ilyen gondolatom =4; Amikor ideges vagyok,
mindig van ilyen gondolatom = 5.
1. ___ Nem fogok tudni megszólalni. .......…
2. ___ Azt fogják hinni, hogy ostoba vagyok. ............
3. ___ Dadogni fogok vagy rosszul mondom a szavakat. ............
4. ___ Nem tudom majd visszatartani a vizeletemet/ székletemet. ............
5. ___ Senki sem szeret engem. ............
6. ___ Hülyén fogok viselkedni. ............
7. ___ Reszketni / remegni fogok. ............
8. ___ Meg fogok dermedni a félelemtől. ............
9. ___ Butaságokat fogok beszélni. ............
10. ___ Ronda vagyok. ............
11. ___ Elejtem vagy kilöttyentem majd a dolgokat. ............
12. ___ Elveszítem az önuralmamat. ............
13. ___ Unalmas vagyok. ............
14. ___ Képtelen leszek koncentrálni. ............
15. ___ Képtelen leszek logikusan gondolkozni. ............
16. ___ Az emberek bámulni fognak rám. ............
17. ___ Buta vagyok. ............
18. ___ Az emberek elutasítanak. ............
19. ___ Őrült vagyok. ............
20. ___ Képtelen leszek megfelelően írni. ............
31
21. ___ Ostobának fogok tűnni. ............
22. ___ Nem szeretnek az emberek. ............
23. ___ Más vagyok, mint õk. ............
24. ___ Rosszul leszek. ............
25. ___ Védtelen vagyok. ............
26. ___ Csuklani fogok. ............
27. ___ Azt fogják hinni, hogy őrült vagyok. ............
28. ___ Azt fogják hinni, hogy unalmas vagyok. ............
29. ___ Ügyetlen vagyok. ............
30. ___ Alsóbbrendű vagyok. ............
31. ___ Nem fognak szeretni az emberek. ............
32. ___ Mogorva/ különös vagyok. ............
33. ___ Senki sem akar beszélgetni velem. ............
Amikor szorongást érez, mennyire hiszi azt, hogy az adott gondolat igaz? Kérjük, kezdje elölről és
értékelje mindegyik gondolatot az alábbi skála segítségével, majd írja az adott számot az állítás JOBB
oldalán levõ pontozott vonalra.
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
________________________________________________________________
Egyáltalán nem hiszek benne Teljesen meg vagyok róla

győződve, hogy igaz
32
Szociális Kogníció Kérdőív
A kérdőívet (Social Cognitions Questionnaire, SCQ, Wells, A.,1997; ford. Perczel Forintos D., 1999)
Wells és mtsai (nem publikált, id. Wells, 1997) dolgozták ki. Tételeit szociális fóbiásokkal készült
klinikai interjúkból nyerték. Segítségével felmérhetők a szociális fóbiások önmagukról alkotott negatív
vélekedései, félelmük a negatív megítéléstől valamint negatív hiedelmeik.
Faktoranalízissel a szerzők a skála három faktorát különítették el:
negatív hiedelmek az énről
kudarctól való félelem teljesítményhelyzetben és félelem a szorongás látható jeleitől
félelem a negatív megítéléstől és a figyelem felkeltésétől
Stopa (1995) pszichometriai vizsgálata kimutatta, hogy mindhárom faktor magas Cronbach alfával és
teszt- reteszt reliabilitással bír.
A skála hasznos klinikai eszköznek bizonyult a társas közegben aktiválódó romboló gondolatok és
hiedelmek azonosításában és nyomon követésében, valamint érzékenyen jelzi a terápia során
bekövetkező változásokat is.
Értékelés
A válaszokat egy 0–100-ig terjedő skálán pontozzuk.
A két szélső érték: 0 (egyáltalán nem hiszek benne), és 100 (teljesen meg vagyok győződve róla, hogy
igaz).
Az állítások negatív, szorongásos tartalmúak, így minél magasabb az összpontszám, annál inkább
jellemzőek a negatív hiedelmek.
Hivatkozás
Wells, A., Stopa, L., Clark, D. M. (unpublished): The Social Cognitions Questionnaire.
Stopa, L. (1995): Cognitive processes in social anxiety (unpublished D. Phil. Thesis, Oxford
Univesity).
Wells, A. (1997): Cognitive Therapy of Anxiety Disorders. John Wiley  Sons, Chichester.
Perczel Forintos, D. (2002): Hiedelmek és tévhiedelmek. Bizonyítékokon alapuló módszerek a klinikai
pszichológiában. Habilitációs dolgozat. Kézirat, Budapest.
Perczel Forintos D., Mórotz K. (2010): Kognitív viselkedésterápia. Medicina, Budapest, 365. o.
33
SBQ
Kérjük, karikázza be azt a szót, amelyik leginkább jellemzi az Ön viselkedését mások társaságában,
illetve mielőtt ilyen helyzetbe kerülne.
1. Alkoholt fogyaszt szorongása elviselésére.

Mindig Gyakran Néha Soha
2. Megpróbál úgy viselkedni, hogy ne figyeljenek Önre.

Soha Néha Gyakran Mindig
3. Figyel arra, hogy jól mondja a szavakat.

4. Ellenőrzi, hogy jó benyomást gyakorolt-e.

5. Elkerüli a szemkontaktust
6. Kevesebbet beszél.
7. Nem tesz fel kérdéseket.

8. Megpróbálja elképzelni, hogy mások milyennek látják.

9. A poharakat szorosan tartja vagy megmarkolja.

10. Úgy helyezkedik, hogy ne vegyék észre.

11. Megpróbálja kontrollálni a remegését.

12. Olyan ruhákat választ, amelyek megelőzik vagy eltakarják az izzadását.

13. Olyan ruhákat visel és úgy festi ki magát, hogy eltakarja a pirulását.
14. Elpróbálja a mondatokat fejben.

15. Figyel arra, hogy mit fog mondani.

34
16. Kiürül vagy kikapcsol a feje.
17. Tartózkodik attól, hogy saját magáról beszéljen.

18. Csendben marad.

19. Sok kérdést tesz fel.

20. Pozitívan gondolkozik.

21. Nem vegyül el a csoportban.

22. Elkerüli, hogy beszéd közben szünetet tartson.

23. Elrejti az arcát.

24. Megpróbál másra gondolni.

25. Többet beszél.

26. Megpróbál normálisan viselkedni.

27. Megpróbálja nagyon kontrollálni a viselkedését.

28. Arra törekszik, hogy jó benyomást gyakoroljon másokra.

35
Társas Viselkedés Kérdőív
A Társas Viselkedés Kérdőív (Social Behavior Questionnaire, SBQ, Clark, D., 1996; ford: Perczel
Forintos D., 1999) 28 tétele szociális szorongással jellemezhető személyek gyakori viselkedését írja le,
illetve azt, hogy hogyan próbálják kontrollálni vagy leplezni a szorongásukat mások előtt, és hogyan
törekszenek görcsösen arra, hogy jó benyomást keltsenek másokban.
Értékelés
A válaszokat az alábbiak szerint pontozzuk:
0 pont = soha
1 pont = néha
2 pont = gyakran
3 pont = mindig
Maximálisan 84 pont érhető el. Minél magasabb az összpontszám, annál inkább jellemző a személyre
a szociális szorongás, ill. a jó benyomáskeltés görcsös igyekezete.
Hivatkozás
Clark, D. (1996): Social Behavior Questionnaire, Személyes közlés, Oxford University.
Perczel Forintos, D. (2002): Hiedelmek és tévhiedelmek. Bizonyítékokon alapuló módszerek a klinikai
pszichológiában. Habilitációs dolgozat. Kézirat, Budapest.
Perczel Forintos D., Mórotz K. (2010): Kognitív viselkedésterápia. Medicina, Budapest, 363. o.
36
Rathus Kérdőív
Név: .......................................................... Dátum: .....................................................
Jelezze az alábbiakban megadott számokkal, hogy a kérdőív egyes kijelentései mennyire jellemzőek
Önre.
+3: nagyon jellemző, rendkívül találó rám
+2: eléggé jellemző
+1: kismértékben illik rám
-1: nem hiszem, hogy jellemző lenne rám
-2: eléggé idegen tőlem
-3: teljesen idegen tőlem
1. A legtöbb ember határozottabbnak és magabiztosabbnak tűnik nálam. -3 -2 -1 1 2 3

2. Nehezemre esik randevút kérni vagy elfogadni félénkségem miatt. -3 -2 -1 1 2 3
3. Ha egy étteremben nem vagyok megelégedve az étel minőségével, -3 -2 -1 1 2 3
reklamálok a pincérnél.
4. Még a lehetőségét is elkerülöm annak, hogy megsértsem mások érzelmeit, -3 -2 -1 1 2 3
még akkor is, ha úgy érzem, ők sértettek meg engem.
5. Nehezen tudom visszautasítani az eladót, ha hosszú keresgélés után mégsem -3 -2 -1 1 2 3
a nekem megfelelő árut mutatja.
6. Ha kérnek tőlem valamit, fontos nekem, hogy tudjam az okát.. -3 -2 -1 1 2 3
7. Van úgy, hogy hosszasan keresgélek, amíg elég nyomatékos érvekre találok. -3 -2 -1 1 2 3
8. Sokat áldozom az előrejutásért, mint mindenki más az én pozíciómban. -3 -2 -1 1 2 3
9. Őszintén szólva az emberek eléggé gyakran kihasználnak. -3 -2 -1 1 2 3
10. Élvezem az kialakuló beszélgetéseket ismerősökkel és idegenekkel egyaránt. -3 -2 -1 1 2 3
11. Gyakran nem tudom, hogy mit mondjak annak, aki tetszik nekem. -3 -2 -1 1 2 3
12. Ódzkodom attól, hogy hivatalos ügyekben telefont ragadjak. -3 -2 -1 1 2 3
13. Nem szívesen megyek el állásinterjúra vagy felvételi elbeszélgetésre, inkább -3 -2 -1 1 2 3
levélben jelentkezem.
14. Zavarban vagyok, ha vissza kell cserélnem egy terméket. -3 -2 -1 1 2 3
15. Ha egy közeli rokonom terhemre van, inkább palástolom az érzelmeimet, -3 -2 -1 1 2 3
semmint kimutassam őket.
16. Néha magamba fojtom a kérdéseim, nehogy ostobának tűnjek. -3 -2 -1 1 2 3
17. Vitatkozás közben olykor attól félek, hogy annyira felidegesítem magam, -3 -2 -1 1 2 3
hogy kő kövön nem marad.
18. Ha egy híres, tisztelt oktatóm valami olyat állít, amit én helytelennek -3 -2 -1 1 2 3
gondolok, elmondom a saját álláspontomat a kérdésről a hallgatóságnak.
19. Nem szoktam a kereskedőkkel, eladókkal az árról vitázni. -3 -2 -1 1 2 3
20. Ha valami nagyot és értékeset cselekszem, fontos nekem, hogy mások is -3 -2 -1 1 2 3
megtudják.
21. Érzéseimmel kapcsolatban nyílt és őszinte vagyok. -3 -2 -1 1 2 3
22. Ha valaki rosszindulatú vagy igaztalan pletykákat terjeszt rólam, amilyen -3 -2 -1 1 2 3
gyorsan csak lehet, tisztázom vele.
23. Gyakran nehezemre esik „nem”-et mondani. -3 -2 -1 1 2 3
24. Inkább magamba fojtom az érzéseimet, minthogy jelenetet csináljak. -3 -2 -1 1 2 3
25. Szóvá teszem a gyenge kiszolgálást az étteremben vagy bárhol máshol. -3 -2 -1 1 2 3
26. Ha megdicsérnek, sokszor azt sem tudom, mit mondjak. -3 -2 -1 1 2 3
27. Amikor egy előadáson egy közelemben ülő pár hangos beszélgetésbe kezd, -3 -2 -1 1 2 3
megkérem őket, hogy fogják csöndesebbre, vagy máshol folytassák.
28. Ha valaki megpróbál elém furakodni a sorba, az megnézheti magát. -3 -2 -1 1 2 3
29. Gondolkodás nélkül kimondom, amit gondolok. -3 -2 -1 1 2 3
30. Vannak helyzetek, amikor teljesen megkukulok. -3 -2 -1 1 2 3
37
Rathus Asszertivitás Kérdőív
A 30 tételből álló Rathus-féle Asszertivitás Kérdőív (The Rathus Assertiveness Schedule, Rathus, A.
A., 1973; ford. Perczel Forintos D.) az interperszonális helyzetekben való asszertív viselkedés, illetve
a szociális készségek mérésére, valamint azok változásának felmérésére szolgál. A teszt erős belső
konzisztenciával rendelkezik, az ezt jelző Cronbach-alfa igen magas, validitása és megbízhatósága is
megfelelő.
A teszt pszichometriai elemzése során 5 faktor jelent meg, az ezekhez tartozó tételek:
Bizonytalanság, önértékelési zavar (1, 16, 17, 2, 11, 12, 13)
Érzések kimutatása (2, 24, 20)
Fogyasztói helyzetekben megjelenő önérvényesítés (25, 3)
Nemet mondás (23, 22, 4, 9)
Személyes részvétel a kapcsolatban (13, 14, 10)
Értékelés
A kérdőív fordított tételei: 1, 2, 4, 5, 9, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 19, 23, 24, 26, 30.
A tesztben elérhető pontszám –90 és +90 között van. Minél magasabb pontszámot ér el valaki a
tesztben, annál kifejezettebb asszertivitással jellemezhető (Perczel és Tringer, 1994).
A mérőeszköz szabadon használható.pp
Hivatkozás
Rathus, A., A. (1973): A 30-item schedule for assessing assertive behavior. Behav Therapy, 4, 398-406.
Perczel Forintos D. (1994): A szociális kompetencia fejlesztése asszertív tréning módszerrel.
Kandidátusi Értekezés, Budapest.
Perczel Forintos D., Tringer, L. (1994): Az asszertív tréning alkalmazása a mentálhigiénés ellátásban.
Psychiatria Hungarica. 6: 515-533.
Suzuki, E., Kanoya, Y., Katsuki, T. and Sato, C. (2007): Verification of reliability and validity of a
Japanese version of the Rathus Assertiveness Schedule. Journal of Nursing Management,
15: 530–537.
38
BDI
A kérdőív csoportosított állításokat tartalmaz. Kérjük, gondosan olvasson át minden állításcsoportot. Válassza
ki a csoport többi tagja közül azt az egy állítást, amely a legjobban leírja az Ön érzését az elmúlt héttől egészen
a mai napig. Karikázza be a kiválasztott állítás számjelét. Ha az adott csoportból több állítást is választana,
akkor valamennyit karikázza be. Kérjük olvassa el valamennyi állítást az adott csoporton belül mielőtt választ.
1. 0. Nem vagyok szomorú.

1. Szomorú vagy nyomott vagyok.
2. Mindig szomorú vagyok és nem tudok kikeveredni belőle.
3. Annyira szomorú és boldogtalan vagyok, hogy nem bírom tovább.
2. 0. Nem félek különösebben a jövőt illetően.

1. Félek a jövőtől.
2. Úgy érzem semmit sem várhatok a jövőtől.
3. Úgy látom, hogy a jövő reménytelen és a helyzetem nem fog javulni.
3. 0. Nem érzem, hogy kudarcot vallottam.

1. Úgy érzem, több kudarc ér, mint másokat.
2. Visszatekintve életemre, kudarcok sorozatát látom.
3. Úgy érzem, mint ember teljesen kudarcot vallottam.
4. 0. A dolgok ugyanolyan megelégedettséggel töltenek el mint máskor.

1. A dolgokkal nem vagyok úgy megelégedve mint máskor.
2. Valójában többé semmi nem okoz elégedettséget nekem.
3. Mindennel elégedetlen vagy közömbös vagyok.
5. 0. Nem hibáztatom különösebben magam.

1. Gyakran hibáztatom magam.
2. Majdnem mindig hibáztatom magam valami miatt.
3. Állandóan hibáztatom magam.
6. 0. Nem érzem magam különösebben hibásnak.

1. Úgy érzem, lehet, hogy rászolgáltam valami büntetésre.
2. Úgy érzem, hogy rászolgáltam a büntetésre.
3. Azt akarom, hogy megbüntessenek.
7. 0. Nem csalódtam magamban.

1. Csalódtam magamban.
2. Nem szeretem magam.
3. Gyűlölöm magam.
8. 0. Nem érzem, hogy rosszabb lennék, mint bárki más.

1. Gyengeségeim és hibáim miatt erősen bírálom magam.
2. Mindig vádolom magam a hibáim miatt.
3. Minden rosszért, ami bekövetkezik, vádolom magam.
9. 0. Eszembe sem jut, hogy magamnak ártsak, vagy magam ellen tegyek valamit.
1. Van öngyilkossággal kapcsolatos gondolatom, de nem tudnám megtenni.
2. Szeretném megölni magam.
3. Megölném magam, ha tudnám.
10. 0. Nem sírok többet, mint szoktam.

1. Mostanában többet sírok, mint szoktam.
2. Mostanában mindig sírok.
3. Valaha tudtam sírni, most nem tudok, még akkor sem, ha akarnám.
39
11. 0. Nem vagyok ingerlékenyebb, mint máskor.
1. Könnyebben leszek ingerült, vagy haragos, mint korábban.
2. Mostanában állandóan ingerült vagyok.
3. Már nem izgatnak fel olyan dolgok, amik korábban ingerültté tettek.
12. 0. Az emberek iránti érdeklődésem nem csökkent.

1. Kevésbé érdekelnek az emberek most, mint azelőtt.
2. Jelentősen csökkent mások iránti érdeklődésem.
3. Minden érdeklődésemet elvesztettem mások iránt.
13. 0. Éppen olyan jól döntök, mint korábban.

1. Mostanában elhalasztom a döntéseimet.
2. A korábbiakhoz képest igen nehezen döntök.
3. Semmiben nem tudok dönteni többé.
14. 0. Nem érzem, hogy rosszabbul néznék ki, mint máskor.

1. Félek, hogy öregnek és csúnyának látszom.
2. Úgy érzem, hogy hátrányomra változtam, és kevésbé vagyok vonzó.
3. Azt hiszem, csúnya vagyok.
15. 0. Éppen olyan jól tudok dolgozni, mint máskor.

1. Külön erőfeszítésembe kerül, hogy valami munkába belefogjak.
2. Nagy erőfeszítésre van szükségem ahhoz, hogy megcsináljak valamit is.
3. Semmi munkát nem vagyok képes ellátni.
16. 0. Ugyan olyan jól tudok aludni, mint általában.

1. Nem alszom olyan jól, mint azelőtt.
2. A szokottnál 2-3 órával korábban ébredek és nehezen tudok újra elaludni.
3. Több órával korábban ébredek, mint szoktam és nem tudok újra elaludni.
17. 0. Nem fáradok el jobban, mint azelőtt.

1. Hamarabb elfáradok, mint azelőtt.
2. Majdnem minden elfáraszt, amit csinálok.
3. Túlságosan fáradt vagyok, hogy bármit is csináljak.
18. 0. Az étvágyam nem rosszabb, mint azelőtt.

1. Az étvágyam nem olyan jó, mint azelőtt.
2. Mostanában az étvágyam sokkal rosszabb.
3. Egyáltalán nincs már étvágyam.
19. 0. Semmivel sem vesztettem többet a súlyomból, mint máskor.

1. Az utóbbi két hónapban többet vesztettem, mint 2kg.
Kevesebb evéssel tudatosan igyekszem lefogyni.

igen nem
Testsúly……………………….Testmagasság……………………….
20. 0. Nem foglalkozom többet egészségi állapotommal, mint azelőtt.

1. Aggódom olyan testi-fizikai problémák miatt, mint fájdalmak, vagy gyomorpanaszok.
2. Nagyon aggódom testi-fizikai panaszaim miatt és nehéz valami másra is gondolnom.
3. Annyira aggódom a testi-fizikai panaszok miatt, hogy másra nem tudok gondolni.
21. 0. Nem vettem észre lényeges változást szexuális érdeklődésemben.

1. A szokottnál kevésbé érdeklődöm a szex iránt.
2. Mostanában jóval kevésbé érdeklődöm a szex iránt.
3. Teljesen elvesztettem a szex iránti érdeklődésemet.
40
Beck Depresszió Kérdőív
A Beck Depresszió Kérdőív (Beck Depression Inventory, BDI, Beck, A. T., Ward, C. H., Mendelsohn,
M., Mock, J., Erbaugh, J., 1961; ford. Kopp M.) a szakirodalomban az egyik leggyakrabban használt
kérdőív a depresszió súlyosságának megállapítására és követésére. A kérdőív pszichometriai elemzése
igen jó validitás és reliabilitás értékeket jelzett. Alkalmazásával jól követhető a hangulat változása, így
mind a kutatásban, mind a terápia folyamatos követésében hasznos eszköz, de nem diagnosztikai
célzattal készült, vagyis önmagában nem alkalmas a depresszió diagnosztizálására. (Ágoston és Szili,
2009).
Értékelés
Az egyes tételek négyféle megállapítást tartalmaznak, 0-3 súlyossági sorrendben. A kitöltő személy a
rá legtalálóbb megállapításokat jelöli meg. Az értékelésnél a megállapítások előtt szereplő számot,
illetve, ha egy tételnél a személy több számot is megjelölt, akkor a nagyobb számot vesszük
figyelembe. (A 19. tételnél csak akkor értékeljük a választ, ha a súlycsökkenést nem szándékos fogyás
okozta.) Az így kapott számokat összeadjuk (Eaves és Rush, 1984, id. Kopp és Fóris, 1993):
0- 9 pont: normál érték

10-18 pont: enyhe depressziós állapot
19-25 pont: középsúlyos depressziós állapot
25 pont fölött: súlyos depressziós állapot
A 2. és a 9. tétel különösen fontos a reménytelenség és az öngyilkossági veszély szempontjából.
A BDI-nek újabb, átdolgozott változatai jelentek meg (BDI-1A, BDI-II). A mérőeszköz legújabb
változatát, a BDI-II-t jogdíj védi, azt tesztforgalmazó cégek forgalmazzák (pl.
www.pearsonassessments.com). A régebbi verziója klinikai célból szabadon használható, de nem
terjeszthető. Ettől eltérő felhasználás céljából a szerzőt kell megkeresni: Aaron T. Beck, Department of
Psychiatry, University of Pennsylvania, School of Medicine, 3535 Market Street, Rm. 2032,
Philadelphia, PA 19104, 215-898-4102, becka@landru.cpr.upenn.edu).
Hivatkozás
Beck, A. T., Ward, C. H., Mendelsohn, M., Mock, J., Erbaugh, J. (1961): An inventory for measuring
depression. Archives of General Psychiatry, 4: 561-571.
Beck, AT.; Steer, R. A. (1984): Internal consistencies of the original and revised Beck Depression
Inventory. Journal of Clinical Psychology, Vol 40(6), 1365-1367.
Sharp, L.K, Lipsky M.S. (2002). Screening for Depression across the lifespan: A review of measures
for use in primary care settings. American Family Physician 66 (6): 1001-1008.
Beck, A.T., Rush, A. J., Shaw, B.,F., Emery, G. (2001): A depresszió kognitív terápiája. Animula.
41
BDI-R
Kérjük, értékelje az alábbi állításokat önmagára vonatkoztatva az alábbiak szerint!
1 = Egyáltalán nem jellemző

2 = Alig jellemző
3 = Jellemző
4 = Teljesen jellemző
1. Minden érdeklődésemet elvesztettem mások iránt.
1 2 3 4
2. Semmiben nem tudok dönteni többé.
1 2 3 4
3. Több órával korábban ébredek, mint szoktam, és nem tudok újra elaludni.
1 2 3 4
4. Túlságosan fáradt vagyok, hogy bármit is csináljak.
1 2 3 4
5. Annyira aggódom a testi-fizikai panaszok miatt, hogy másra nem tudok gondolni.
1 2 3 4
6. Semmiféle munkát nem vagyok képes ellátni.
1 2 3 4
7. Úgy látom, hogy a jövő reménytelen és a helyzetem nem fog javulni.
1 2 3 4
8. Mindennel elégedetlen, vagy közömbös vagyok.
1 2 3 4
9. Állandóan hibáztatom magam.

1 2 3 4
42
Beck Depresszió Kérdőív - rövidített változat
A Beck Depresszió Kérdőív rövidített változata (Beck Depression Inventory, BDI – R, shortened
version, Beck, A. T., Beck, R. W., 1972; ford. Kopp M.), a depressziós tünetegyüttes súlyosságának
egyik legmegbízhatóbb mérési módszere. Kopp és mtsai a BDI minden változóját lépésenkénti
regresszió-analízissel és faktoranalízissel elemezték korábbi felméréseik adatainak segítségével. Az
általuk kidolgozott rövidített változat nagyon hasonlít a Beck és Beck (1972) által kidolgozott
verzióhoz, amit szintén figyelembe vettek. A BDI rövidített változatába a depresszió összpontszámmal
legszorosabb kapcsolatban álló, illetve az önálló faktor vezető változójaként megjelenő 9 változó
került bele (Kopp, Fóris, 1993).
A Hungarostudy 2002 országos felmérésben a mérőeszköz Cronbach alfája 0, 85 (Rózsa és
munkatársai, 2001, 2003).
Értékelés
A rövidített változat összpontszámának átszámolása a teljes kérdőív pontszámára a következőképpen
történik: rövidített összpontszám – 9 x 20. (pl. 10 pont a rövidített változaton a BDI-ben 20 pontnak
felel meg.)
0- 9 pont: normál érték

10-18 pont: enyhe depressziós állapot
19-25 pont: középsúlyos depressziós állapot
25 pont fölött: súlyos depressziós állapot
Hivatkozás
Beck, A. T., Ward, C. H., Mendelsohn, M., Mock, J., Erbaugh, J. (1961): An inventory for measuring
depression. Archives of General Psychiatry, 4: 561-571.
Beck, A. T., Beck, R. W. (1972): Shortened version of BDI. Post. Grad. Med. 52, 81-85.
Kopp, M., Fóris, N. (1993): A szorongás kognitív viselkedésterápiája, Végeken sorozat, Budapest.
Rózsa, S., Szádóczky, E., Füredi, J. (2001). A Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatának
jellemzői a hazai mintán. Psychiatria Hungarica, 16(4), 379–397.
Rózsa, S., Réthelyi, J., Stauder, A., Susánszky, É. (2003): A középkorú magyar népesség egészségi
állapota: a Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés módszertana és a minta leíró
jellemzői. Psychiatria Hungarica, 18(2), 83–94.
43
HAM-D
Értékelje a következő tüneteket 0-2 vagy 0-3 vagy 0-4 ponttal aszerint, hogy milyen erősen
nyilvánulnak meg a betegnél a vizsgálat idején.
Tünet Jellemzők Pont-

szám
1. Depresszió Nem depressziós. 0
(szomorú, levert, Kissé depressziós, csak kérdésre mondja. 1
reménytelen a beteg) Közepesen depressziós, önmagától is mondja. 2
Erősen depressziós, viselkedéséből is látszik. 3
A betegen teljesen eluralkodik a depresszió. 4
2. Bűntudat érzése Nincs. 0
Kismértékű. 1
Közepes: a múltban elkövetett hibáin rágódik. 2
Erős bűntudata miatt jelen betegségét is büntetésnek veszi. 3
Teljesen eluralkodnak a vádló érzések, esetleg hallucinációk vádló 4
tartalommal.
3. Szuicid tendenciák Nincs. 0
Kismértékű, az életet értelmetlennek érzi. 1
Közepes erősségű halálvágy, öngyilkossági fantáziák. 2
Erős halálvágy, előkészületek öngyilkosságra, de nem követte el. 3
Valódi öngyilkossági kísérlet. 4
4. Elalvási zavarok Nincs. 0
Alkalomszerűen elalvási zavarai vannak (több, mint fél óra). 1
Gyakori elalvási zavar. 2
5. Átalvási zavarok Nincs. 0
Esetenként rosszul alszik, nyugtalan. 1
Éjszakai felébredés, felkelés, szinte rendszeresen rosszul alszik. 2
6. Korai ébredés Nincs. 0
Korai ébredés, de újra elalszik. 1
Rendszeres korai ébredés, és nem tud újra elaludni. 2
7. Aktivitás, Nincs. 0
munkatevékeny-ség Kismértékű aktivitáscsökkenés. 1
csökkenése Kényszerítenie kell magát a munkára, csökkent a munkakedve. 2
Erős aktivitáscsökkenés, tevékenysége napi 3 óránál kevesebb. 3
Teljes aktivitáshiány, betegsége miatt nem dolgozik. 4
8. Meglassult gondolkodás Nincs lassúbbodás. 0
és beszéd Kissé lassult beszéd. 1
Közepesen lassult beszéd. 2
Erős lassúbbodás, explorációs nehézség. 3
Tejes stupor. 4
9. Agitáció Nincs. 0
Kismértékű. 1
Közepesen agitált a beteg, kezét tördeli, stb. 2
Erős agitáció, járkál, körmét rágja. 3
Teljes agitáció változatos testi tünetekkel: ajakharapdálás, felugrálás, járkálás, 4
stb.
10. Pszichés szorongás Nincs. 0
Kissé feszült és irritábilis. 1
Közepesen szorong, csekélységek felizgatják. 2
Erős szorongásos állapot, arcon is látszik. 3
Eluralkodó, nagyon erős szorongás. 4
44
11. Szomatikus szorongás Nincs 0
(szájszárazság,
Kis mértékű 1
hasmenés, heves
szívdobogás, fejfájás, Közepes 2
fulladás, gyakori
vizelés, stb.) Erős 3
Teljesen eluralkodott 4
12. Gasztrointeszti-nális Nincs 0
szomatikus tünetek Közepes étvágytalanság, kellemetlen hasi érzések. 1
Erős étvágytalanság, rá kell kényszeríteni az evésre. Gyógyszert kér emésztési 2
panaszai, obstipáció miatt.
13. Általános szomatikus Nincs 0
tünetek Közepes erősségű tünetek (fejfájás, gyengeségérzés, végtagfájdalmak stb.) 1
Erős szomatikus tünetek 2
14. Szexuális tünetek Nincs 0
(libidócsökkenés Közepes 1
menstruációs zavarok,
potenciazavarok stb.) Erős tünetek 2
15. Hypochondria Nincs 0
Kissé fokozott önmegfigyelés. 1
Közepesen fokozott önmegfigyelés. 2
Túlzott önmegfigyelés. 3
Hypochondriás téveszmék. 4
16. Testsúlyvesztés A: a beteg szerint vagy B: aktuális súlymérés szerint
Nincs fogyás 0,5 kg-nál kevesebb testsúlyvesztés 1 0
hét alatt
A beteg úgy érzi, keveset fogyott. 0,5 kg-nál több testsúlyvesztés 1
A beteg úgy érzi, jelentősen 1 kg-nál több testsúlyvesztés 2
fogyott.
Nem értékelhető Nem értékelhető 3
17. Betegségtudat Van pszichés betegségtudata. 0

Betegnek érzi magát, de okát más tényezőkkel magyarázza (pl. vírus, időjárás 1
stb.), nem pszichiátriai betegségével.
Nem érzi magát pszichésen betegnek. 2
18. Napszaki ingadozás A. a tünet jelenléte alapján és B. a tünet erőssége alapján
(A tünet jelenlétét és Nincs napszaki ingadozás Nincs ingadozás 0
erősségét külön Délelőtt rosszabb Nem túl jelentős, de van 1
pontozzuk)
Délután rosszabb Erős napszaki ingadozás van 2
19. Deperszonalizá-ció, Nincs 0
derealizáció (pl. Kismértékű 1
realitásérzés Közepes 2
megváltozása, furcsa
Erős 3
élményérzetek stb.)
Teljesen eluralkodott 4
20. Paranoid tünetek Nincs 0
A beteg kissé gyanakvó 1
Vonatkoztatási gondolatai vannak 2
Erős téveszmék vannak 3
21. Kényszeres tünetek Nincs 0
(gondolati ill. Közepes erősségű tünetek 1
cselekvési) Súlyos tünetek 2
45
Hamilton Depresszió Skála
A skálát (Hamilton Depression Scale, HAM-D, 1960; ford. Tringer L.) Hamilton dolgozta ki a
depresszió súlyosságának mérésére és a hangulatzavarban szenvedő betegek állapotának követésére. A
kérdőívet elsődlegesen nem diagnosztikai céllal, hanem kutatási mérőeszközként alkalmazzák a
beteggel folytatott interjú eredményének számszerűsítése céljából. A kérdőívet a vizsgáló tölti ki a
beteggel végzett interjú után. Magyarországi adaptációját Tringer (1970) végezte. A skála előnye,
hogy magas reliabilitású és validitása is megfelelő. Hátránya, hogy sok szorongásos tünetet mér, ill.
három tétel az alvásra vonatkozik, így nem különíti el eléggé a szorongásal együtt járó és a szorongás
nélküli depressziós állapotokat (Ágoston és Szili, 2009).
Értékelés
Bár Hamilton nem jelölt ki pontos diagnosztikai ponthatárokat, általánosan elfogadott pontozása
(Rózsa és mtsai, 2003):
0-7 pont: nem depressziós

7-17 pont: közepes depresszió
18-24pont: súlyos depresszió
25 pont fölött: nagyon súlyos depresszió
Hivatkozás
Hamilton, M. (1960): A rating scale for depression. Journal of Neurology, Neurosurgery &
Psychiatry, 23: 56-62.
Hamilton, M. (1967): Development of a rating scale for primary depressive illness. British Journal of
Social and Clinical Psychology, 6: 278-296.
Tringer, L. (1970): A Hamilton-féle depresszió skála alkalmazása. Pszichiátriai Szemle, 23:11-16.
Rózsa, S., Szádóczky E., Schmidt V., Füredi, J. (2003): A Hamilton Depresszió Skála pszichometriai
jellemzői hangulatzavarban szenvedők körében. Psychiatria Hungarica, 18 (4): 251-267.
46
ZSDS
Név: ……………………………………. Életkor: ………
Kérem, olvassa el az alábbi állításokat egyenként, és a négy lehetséges válasz közül (nagyon ritkán,
ritkán, gyakran, nagyon gyakran) húzza alá azt az egyet, amelyik az utóbbi időben leginkább megfelel
saját érzéseinek. Fontos, hogy ne hagyjon ki egyetlen kérdést sem.
1. LEHANGOLT ÉS CSÜGGEDT VAGYOK.

nagyon ritkán ritkán gyakran nagyon gyakran
2. A HANGULATOM REGGELENKÉNT A LEGJOBB.

3. KÖNNYEN SÍROK.
4. ÉJSZAKÁNKÉNT NYUGTALANUL ALSZOM.

5. JÓ ÉTVÁGYAM VAN.
6. ÖRÖMET JELENT SZÁMOMRA A NEMI ÉLET.

7. HAMAR ÉS KÖNNYEN LEFOGYOK.

8. SZÉKREKEDÉSEM SZOKOTT LENNI.

9. HEVES SZÍVDOBOGÁSAIM VANNAK.

10. OK NÉLKÜL IS HAMAR ELFÁRADOK.

11. TISZTÁN ÉS LOGIKUSAN SZOKTAM GONDOLKODNI.

12. KÖNNYEN ÉS GYORSAN CSELEKSZEM.

13. IDEGES VAGYOK ÉS NEHEZEN NYUGSZOM MEG.

14. BIZAKODVA GONDOLOK A JÖVŐRE.

15. ÚGY ÉRZEM, NAGYON ÉRZÉKENY EMBER VAGYOK.

47
16. GYORSAN TUDOK HATÁROZNI, DÖNTENI.
17. ÉRZEM, HOGY SZÜKSÉG VAN RÁM, MÁSOKNAK HASZNÁRA VAGYOK.

18. ÚGY ÉRZEM, ÉLETEM GAZDAG, MOZGALMAS.

19. ÚGY ÉRZEM, MÁSOKNAK IS JOBB LENNE, HA MÁR NEM LENNÉK.

20. KEDVEMET LELEM ABBAN, AMIT CSINÁLOK.

48
Zung Önértékelő Depresszió Skála
A 20 tételből álló kérdőív (Zung Self-Rating Depression Scale, ZSDS, Zung, W. W. K., 1965; ford.
Simon A., 1994) a depressziós állapot fennállásának diagnosztizálására szolgál. Előnye, hogy rövid és
egyszerű, mégis felöleli a depresszió összes tünetét. A skála kvantitatív módon mér, és maga a páciens
tölti ki. Széles körben alkalmazzák a klinikumban: a kutatásokban, a kezelés alatti tüneti változások
követésére, differenciáldiagnosztikai eszközként, valamint kultúrközi vizsgálatokban szűrésre (Simon,
1994). A kérdőív reliabilitása magas, validitását azonban csökkenti, hogy kitöltését az
intelligenciaszint, az iskolázottság befolyásolja (Ágoston és Szili, 2001).
Értékelés
A páciens minden tételt 1–4-ig terjedő skálán értékel. A skála fordított itemei: 2, 5, 6, 11, 12, 14, 16,
17, 18, 20. A kapott értékpontok összeadásával kapjuk meg a nyerspontok összegét, mely 20-80 lehet.
48 pont fölött nem zárható ki a depresszió, de annak súlyossági fokának megítélésére a teszt nem
használható.
Gyakorlati alkalmazás során kiszámolhatjuk az ún. ÖDS-indexet az alábbi képlet segítségével:
Nyerspontok összege x 100

80
Zung saját vizsgálatában depressziósoknál 0,63-0,90 közötti értékeket kapott, 0,74 átlaggal,
egészségeseknél pedig 0,30-0,50 közötti értékeket, 0,39 átlaggal (Simon, 1994).
Hivatkozás
Zung, W.W.K. (1965): A Self-Rating Depression Scale. Archives of General Psychiatry, 12: 63-70.
Simon, A. (1994): A Zung-féle Önértékelő Depresszió Skála (ÖDS), In: Mérei, F., Szakács, F. (szerk.):
Pszichodiagnosztikai Vademecum, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
49
GDS
Karikázza be, hogyan érezte magát az elmúlt héten:
1. Alapvetően elégedett volt az életével? igen nem
2. Elvesztette az érdeklődését a szokott dolgai iránt? igen nem
3. Üresnek érezte az életét? igen nem
4. Gyakran unatkozott? igen nem
5. Általában jó volt a hangulata? igen nem
6. Tartott attól, hogy valamilyen szerencsétlenség fogja igen nem

érni?
7. Általában boldognak érezte magát? igen nem
8. Gyakran érezte magát tehetetlennek? igen nem
9. Jobban szeretett otthon maradni, mint kimozdulni és igen nem

programokat csinálni?
10. Azt gondolja, hogy emlékezőképessége az átlagnál igen nem
rosszabb volt?
11. Azt gondolta, hogy nagyszerű dolog most élni? igen nem
12. Haszontalannak, értéktelennek érezte magát? igen nem
13. Úgy érezte, hogy tele van energiával? igen nem
14. Úgy érezte, hogy reménytelen a helyzete? igen nem
15. Úgy érezte, az emberek többségének jobban megy a igen nem

sora, mint Önnek?
50
Rövid Geriátriai Depresszió Skála
A Rövid Geriátriai Depresszió Skálát (Geriatric Depression Scale, GDS, Sheikh JI, Yesavage
JA,1986) az időskori depressziós tünetek felmérésére fejlesztették ki.
Habár az időskori depresszió klinikai tünetei hasonlóak a fiatalabb korban előforduló depressziós
tünetekhez, a klinikai megfigyelések szerint ebben a populációban gyakoribbak a diffúz és
változékony szomatikus panaszok (gasztrointesztinális, urogenitális, fáradtság, fájdalom), a szorongás,
a pszichomotoros agitáció, az alvászavar, paranoid és szuicid gondolatok, valamint a látszólagos
kognitív zavar („pseudodementia") és az öngyilkosság. Az alacsony fekvésű hangulat nem mindig van
előtérben, tehát a depresszió atípusos vagy maszkírozott (larvált) jellege miatt nehéz felismerni.
A depresszió időskori populációban történő szűrővizsgálatára (a háziorvosi és kórházi gyakorlatban) a
Royal College of General Practitioners, valamint a Brit Geriátriai Társaság a Geriátriai Depresszió
Skálát ajánlja. A mérőeszköz magyar nyelvre nincs validálva.
Értékelés:
Mindegyik egyenes tételre adott „igen” válasz 1 pontot ér, a fordított tételeknél a „nem”-re adott
válaszok érnek 1 pontot.
Fordított tételek: 1, 5, 7, 11, 13
5 vagy annál magasabb összpontszám depresszióra utal.
Hivatkozás:
Yesavage J.A.(1988): Geriatric depression scale. Psychopharmacology Bulletin 24, 709-710.
Sheikh JI, Yesavage JA: Geriatric Depression Scale (GDS) (1986): Recent evidence and development
of a shorter version. Clinical Gerontology: A Guide to Assessment and Intervention 165-173,
NY: The Haworth Press.
Janka, Z. (1996): Az időskori depresszió. Háziorvos Továbbképző Szemle 1: 86-88.
51
CES-D
Az alábbi lista különböző érzéseket és viselkedéseket tartalmaz. Kérem, jelölje be, hogy milyen
gyakran érezte, illetve mennyire jellemezték Önt az egyes állítások az elmúlt hét során!
0 = ritkán vagy soha (kevesebb, mint 1 nap)

1 = néha, vagy csak az idő kis részében (1-2 nap)
2 = gyakran, vagy nagyjából az idő felében (3-4 nap)
3 = nagyon gyakran vagy mindig (5-7 nap)
1. Olyan dolgok miatt nyugtalankodtam, amiért általában nem szoktam aggódni. 0123
2. Nem volt kedvem enni, rossz volt az étvágyam. 0123
3. Úgy éreztem, hogy nem tudok szabadulni a rosszkedvemtől még családom vagy 0123
barátaim segítségével sem.
4. Úgy éreztem, hogy ugyanolyan jó vagyok, mint mások. 0123
5. Nehezemre esett odafigyelnem arra, amit éppen csinálok. 0123
6. Lehangoltnak éreztem magam. 0123
7. Úgy éreztem, hogy bármit teszek, minden megerőltető számomra. 0123
8. A jövőt reményteljesnek éreztem. 0123
9. Úgy gondoltam, hogy az életem hiábavaló, kész kudarc. 0123
10. Féltem. 0123
11. Nyugtalanul aludtam. 0123
12. Boldog voltam. 0123
13. Nem voltam annyira beszédes, mint általában. 0123
14. Magányosnak éreztem magam. 0123
15. Az emberek barátságtalanok voltak velem. 0123
16. Élveztem az életet. 0123
17. Sírós időszakaim voltak. 0123
18. Szomorú voltam. 0123
19. Úgy éreztem, hogy az emberek nem szeretnek engem. 0123
20. Nem tudtam hozzákezdeni a dolgokhoz. 0123
52
CES-D
A CES-D kérdőívet (Center for Epidemiological Studies Depression Scale, CES-D, Radloff, L., 1977)
Radloff fejlesztette ki és publikálta 1977-ben. A mérőeszköz a depresszió mértékét elsősorban normál
populációban hivatott mérni, ugyanakkor a klinikai szintű depresszió mérésére is alkalmas.
A CES-D egy önbeszámoló teszt, amely 20 tételt tartalmaz. A kitöltőnek egy négyfokú skálán kell
pontoznia, hogy az elmúlt egy hétben milyen gyakran érzett az állításban olvasható módon. A kérdőív
a depresszív tünetek négy nagy csoportját fedi le: kognitív, érzelmi, viselkedéses és interperszonális
kapcsolatokra vonatkozó tüneteket.
A CES-D magyar verziójának pszichometriai jellemzőit Demetrovics és mtsai (2007) magyar
droghasználók körében mérték fel: a mérőeszköz magas belső konzisztenciával rendelkezik; a
Cronbach-alfa értékei 0,75 fölöttiek. A tesztet számos más nyelvre is lefordították, és elvégezték a
szükséges vizsgálatokat a reliabilitási mutatók terén. Ezek fényében elmondható, hogy különböző
vizsgálati minták esetében a Cronbach-α értéke 0,78 és 0,92 között változik (Furukawa, Knight, 1997).
Értékelés
az egyes tételekre adott pontok összeadásával nyerhető, a fordított tételekre (4, 8, 12, 16) a pontozás
fordítva történik:
0-9 pont: depressziós állapot nem áll fenn

10-15 pont: enyhe depressziós állapotra utal
16-24 pont: közepes depressziós állapotra utal
24 pont fölött: súlyos depressziós állapotra utal
Fontos megemlíteni, hogy a mérőeszköz nem tekinthető diagnosztikai eszköznek, csupán a depressziós
tendencia meglétét és erősségét jelzi.
A mérőeszköz használatáról:
A mérőeszköz szabadon használható. Magyar nyelvű validálása folyamatban van.
Hivatkozás
Radloff. L. S. (1977): The CES-D Scale: A Self-Report Depression Scale for Research in the General
Population. Applied Psychological Measurement, 1, 385-401.
Furukawa, T., Hirabi, T., Kitamura, C. T., Takahashib, K. (1997): Application of te Center for
Epidemiologic Studies Depression Scale among firstvisit psychiatric patients: a new approach to
improve its performance. Journal of Affective Disorders, 46, 1-13.
Knight, R. G., Williams, S., McGee, R., Olaman, S. (1997): Psychometric properties of the Centre for
Epidemiologic Studies Depression Scale (CES-D) in a sample of women in middle life. Behavior
Research and Therapy, 35(4), 373-380.
Demetrovics Zs. (2007): Drog, család, személyiség. Különböző típusú drogok használatának
személyiségpszichológiai és családi háttere. Budapest: L’Harmattan Kiadó. 33, 69. oldal
Seligman, M. (2011). Amin változtathatsz… és amin nem. Akadémiai Kiadó, Budapest, 138-142.
53
PLEQ
Az alábbiakban olyan eseményeket és történeteket sorolunk fel, amelyek gyakran megtörténnek az

emberekkel. Arra kérjük, hogy gondolkodjon el ezeken és próbálja meg meghatározni, hogy ha egy
ilyen esemény történik egy személlyel, milyen mértékben jelenthet számára lelki vagy fizikai
megterhelést. A döntésben támaszkodjék részben saját tapasztalataira, részben más emberek
megfigyelésére. Bizonyos események egyesek számára megterhelőbbek, mint mások számára.
Próbálja úgy meghatározni az eseményeket, hogy az átlagember számára milyen mértékben lehet
megterhelő.
Kérjük, hogy az események és történések súlyosságát számokkal jellemezze. Az események leírása
után húzza át azt a számot, amely véleménye szerint a dolog súlyosságát jellemzi /az átlagember
számára/. Ha úgy ítéli meg, hogy az adott esemény egyáltalán nem jelent lelki megterhelést, az 1-t
húzza át. Ha igen nagymértékben tartja megterhelőnek az eseményt, 7-tel jelezze. Ha a megterhelést a
két véglet közöttinek ítéli meg, a megfelelőnek vélt számot húzza át. Kérjük, hogy minden egyes
eseményt jellemezzen. Még egyszer hangsúlyozzuk: nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy egy-egy
esemény mennyire megterhelő az Ön számára, hanem arra, hogy milyen lelki megterhelést jelent az
átlagember számára.
Ezután arra kérjük Önt, hogy x-szel jelölje meg jobboldalt azokat az eseményeket, amelyek az elmúlt
egy év alatt Önnel is megtörténtek, lehetőleg még a hónapot is.
1. Valamelyik családtagja kórházba kerül (súlyos betegség) 1 2 3 4 5 6 7

2. Polgári peres ügy 1 2 3 4 5 6 7
3. Tanulmányok befejezése 1 2 3 4 5 6 7
4. Menstruáció elmaradása 1 2 3 4 5 6 7
5. Gyermek születése (apa számára) 1 2 3 4 5 6 7
6. Házastársi közösség felbomlása (viták nélkül, nem válás) 1 2 3 4 5 6 7
7. Hivatali, munkahelyi előléptetés 1 2 3 4 5 6 7
8. Munkahelyváltozás 1 2 3 4 5 6 7
9. Balsiker, kudarc a munkában, hivatásban 1 2 3 4 5 6 7
10. Nyugdíjazás (saját akaratából) 1 2 3 4 5 6 7
11. Más városba vagy faluba költözés 1 2 3 4 5 6 7
12. Fontos szakmai vizsga letétele 1 2 3 4 5 6 7
13. Házastársak kibékülése (miután az egyik fél
elköltözött otthonról) 1 2 3 4 5 6 7
14. Átmeneti állásnélküliség 1 2 3 4 5 6 7
15. Közeli családtag halála (szülő, testvér,
nem házastárs, gyermek) 1 2 3 4 5 6 7
16. Válás 1 2 3 4 5 6 7
17. Magzat elvetélése (nem művi) vagy koraszülés 1 2 3 4 5 6 7
18. Fokozódó viták, veszekedések, nézeteltérések házastárssal 1 2 3 4 5 6 7
19. Házasságkötés 1 2 3 4 5 6 7
20. Valakinek meghal a gyermeke 1 2 3 4 5 6 7
21. Fontos személytől (közeli barát vagy rokon) való elszakadás 1 2 3 4 5 6 7
22. Kisebb anyagi nehézségek (inkább kellemetlenek,
mint komolyak, pl. növekedő kiadások, tartozások) 1 2 3 4 5 6 7
23. Lefokozás, alacsonyabb beosztásba kerülés 1 2 3 4 5 6 7
54
24. Új személy jelenik meg a családban (háztartásban) 1 2 3 4 5 6 7
25. Fokozódó viták és nézeteltérések a szerelmi partnerrel
vagy jegyessel 1 2 3 4 5 6 7
26. Kisebb törvénysértés 1 2 3 4 5 6 7
27. Iskolaváltoztatás (ha valaki befejezi tanulmányai közben
vagy befejeztével új iskolába kerül) 1 2 3 4 5 6 7
28. Könnyebb fizikai betegség
(amely miatt orvoshoz kell fordulni) 1 2 3 4 5 6 7
29. Ha valaki számára értékes dolgot veszít el
(valamilyen tárgy, nagyobb érték) 1 2 3 4 5 6 7
30. Ha valakit házastársa megcsal 1 2 3 4 5 6 7
31. Tanulmányok félbeszakadása 1 2 3 4 5 6 7
32. Gyermek elhagyja az otthont (pl. kollégium,
egyetem, elköltözik stb.) 1 2 3 4 5 6 7
33. Munkájának, hivatásának jellegében történő
alapvető változás (foglalkozás megváltoztatása) 1 2 3 4 5 6 7
34. Valamilyen közös háztartásban élő családtaggal
kialakuló viták, nézeteltérések 1 2 3 4 5 6 7
35. Ha valakit szándéka ellenére nyugdíjaznak 1 2 3 4 5 6 7
36. Ha gyermeke szülői beleegyezéssel lép házasságra 1 2 3 4 5 6 7
37. Házastárs halála 1 2 3 4 5 6 7
38. Fiát behívják katonának 1 2 3 4 5 6 7
39. Közeli barát halála 1 2 3 4 5 6 7
40. Állásából, munkahelyéről való elbocsátás 1 2 3 4 5 6 7
41. Ha valaki házasságon kívüli kapcsolatot kezd 1 2 3 4 5 6 7
42. Élő gyermek születése (anya szempontjából) 1 2 3 4 5 6 7
43. Ha valakit börtönbüntetésre ítélnek 1 2 3 4 5 6 7
44. Gyermek szülői beleegyezés nélkül köt házasságot 1 2 3 4 5 6 7
45. Szándékos terhesség 1 2 3 4 5 6 7
46. Súlyos anyagi nehézségek (nagy összegű tartozások,
erőn felüli anyagi igénybevétel) 1 2 3 4 5 6 7
47. Házastársi közösség felbomlása (viták,
veszekedések után; nem válás) 1 2 3 4 5 6 7
48. Hatósági eljárás valaki ellen, súlyos törvénysértés miatt 1 2 3 4 5 6 7
49. Súlyosabb testi betegség (kórházi kezelés vagy
egy hónapnál hosszabb betegállomány) 1 2 3 4 5 6 7
50. Kudarc a tudományos előmenetelben
(sikertelen vizsga vagy tanfolyam, stb.) 1 2 3 4 5 6 7
51. Ha valaki nagy összegű kölcsönt vesz fel
(évi kereset felénél többet, magánembertől) 1 2 3 4 5 6 7
52. Viták, nézeteltérések főnökkel vagy munkatárssal 1 2 3 4 5 6 7
53. Munkaidő jelentős megváltoztatása (sok túlmunka,
másodállás, vagy a korábbinál jóval kevesebb munka) 1 2 3 4 5 6 7
55
54. Munkakörülmények megváltozása (új részleg
vagy osztály, új vezető, nagy átszervezés) 1 2 3 4 5 6 7
55. Baráttal vagy barátnővel való rendszeres együttlét
szüneteltetése (legalább három hónapra) 1 2 3 4 5 6 7
56. Ha valakinek a felesége teherbe esik 1 2 3 4 5 6 7
57. Költözés - ugyanabban a városban vagy faluban 1 2 3 4 5 6 7
58. Ha valaki tanulmányokba kezd
(teljes vagy részidőben, nappali vagy esti képzés) 1 2 3 4 5 6 7
59. Ha valaki először kezd dolgozni (első munkaviszony) 1 2 3 4 5 6 7
60. Művi vetélés (nő szempontjából) 1 2 3 4 5 6 7
61. Nézeteltérés valamely – nem együttlakó – családtaggal
(sógor, após, anyós, stb.) 1 2 3 4 5 6 7
62. Ha valakinek a gyermeke dolgozni kezd 1 2 3 4 5 6 7
63. Művi vetélés (férfi szempontjából) 1 2 3 4 5 6 7
64. Nem kívánt terhesség 1 2 3 4 5 6 7
Kérem, válaszolja meg a két alábbi kérdést!
Állt-e kezelés alatt depresszió miatt?____________________________________________
Van-e valamilyen súlyos szervi betegsége? ______________________________________
Köszönjük, hogy időt és energiát fordított a teszt kitöltésére!
56
Paykel Életesemény Kérdőív
Az itt bemutatott kérdőív a Paykel-féle 61 itemből álló Életesemény Kérdőív (Paykel Life Event
Questionnaire, PLEQ, 1970, 1991; ford. Tringer és Veér, 1977) módosított változata. A kérdőívet
Tringer és Veér (1977) adaptálták magyar mintán, és – részben hazai szempontok miatt – némileg
módosították. Az eredeti skála kétértelmű tételeit kettébontották (pl. nyugdíjazás: önként vagy
kényszerből), ill. egyes, hazánkban lényegtelen mozzanatokat elhagytak. A módosított skála így 64
eseményt tartalmaz. Tringer és Veér elvégezték a kérdőív faktoranalízisét is, mely során 6 faktor jelent
meg. A skála faktorai a hozzájuk tartozó, 0,5 fölötti faktorsúlyú élethelyzetekkel a következők:
I. „konfliktus-faktor”: (9, 15, 18, 20, 23, 30, 32, 34, 35, 37, 39, 40, 43, 44, 46, 47, 48, 49, 50 tételek).
Olyan eseményeket tartalmaz, melyek a hétköznapi életben vett konfliktusokat, vagy súlyos érzelmi
megrázkódtatást jelentenek.
II. „öröm-faktor”: (13, 19, 42, 45, 56, 57 tételek). Nagyrészt érzelmileg pozitív, örömteli eseményeket
tartalmaz, és majdnem kizárólag a házasság témaköréhez kapcsolódik.
III. „kudarc-faktor”: (2, 4, 6, 14, 16, 17 tételek). Olyan események tartoznak ide, melyeket a kudarc
szóval jellemezhetnénk.
IV. „változás-faktor”: (11, 22, 23, 26, 27, 28, 29, 53, 54, 55, 57, 58, 59, 61, 62 tételek). E faktor olyan
eseményeket tartalmaz, melyekben a változás mozzanata rejlik, és érzelmileg nem hangsúlyosak.
Az V. faktor olyan kevés eseményt tartalmaz (5. és 63. tételek), hogy nem értelmezhető.
VI. „siker-faktor”: (3, 7, 8, 12 tételek). Olyan események tartoznak ide, melyek nagyobbrészt sikert
jelentenek.
Értékelés
A kitöltőnek először az egyes életeseményeket egy 0-20 fokú skálán kell értékelnie aszerint, hogy
mennyire megterhelők egy átlagember számára, ez az „objektív skála”. Ezt követően a kitöltőnek azt is
meg kell jelölnie, hogy mely események történtek meg vele az elmúlt fél, egy ill. két évben. Ez utóbbi
a „szubjektív skála”.
A skála hazai adaptációs vizsgálatában (Nagy J., 2004) egészséges- és betegpopulációkra vonatkozóan
a következőket találták: az Életesemény Kérdőív összpontszáma egészséges populációban 17,
depresszióban szenvedő populációban 20, skizofréniában szenvedő populációban 22,
alkoholdependens populációban 24, depresszió és öngyilkossági kísérlet elkövető populációban 26
pont.
Hivatkozás
Paykel E.S., Myers J.K., Dienett M.N. (1969): Life events and depression. Archives of General
Psychiatry; 21:753-60.
Paykel E.S., Prusoff BA, Uhlenhuth EH. (1971): Scaling of life events. Archives of General
Psychiatry; 25:340-47.
Paykel, E. S. (1991): Stress and life events. In: Davidson, L, Linnoila, M. (szerk.): Risk factors for
youth suicide, New York, Hemisphere.
Paykel E.S.(2001): The evolution of life events research in psychiatry. Journal of Affective Disorders;
62(3):141-9.
Tringer, L., Véer, A. (1977): Egyes élethelyzetek stressz-hatásainak elemzése. Ideggyógyászati Szemle,
30/33: 3-32.
Nagy, J. (2004): Életesemények vizsgálata Magyarországon. Orvosi Szociológia, 2004;14(10):690-2.
www.lam.hu/folyoiratok/lam/0410/8.htm
57
PLEQ - R
Tisztelt Válaszadó!
Ezzel a kérdőívvel azt szeretnénk megvizsgálni, hogy az alábbi életesemények előfordultak-e az Ön
életében betegségét megelőzően – különös tekintettel a betegség kezdetét megelőző 12 hónapban.
Kérjük, gondosan olvassa el a kitöltési útmutatót.
I. Jelölje meg az első oszlopban (I-igen, N-nem) azokat az eseményeket, amelyek valaha
előfordultak Önnel a betegsége előtt,
II. majd húzza alá azokat az eseményeket, amelyek a megbetegedés kezdetét megelőző 12
hónapban fordultak elő!
III. A számegyenes alapján a második oszlopban a megadott számokkal (1-5) értékelje azt az
érzelmi megterhelést, amelyet Ön szerint az adott életesemény kiváltott! Ha egyáltalán nem
viselte meg az adott életesemény, akkor írjon nullát!
1 2 3 4 5
enyhe közepes nagyon súlyos
Előfordult-e? Érzelmi hatás

(Igen = I Nem = N) (0, 1, 2, 3, 4, 5)
1. Házastárs halála
2. Gyermeke halála
3. Közeli hozzátartozó halála

(szülő, testvér, de nem házastárs vagy gyermek)
4. Közeli barát halála
5. Öngyilkosság a közvetlen környezetében

(társ, gyermek, közeli rokon vagy barát)
6. Fokozódó viták, veszekedések, nézeteltérések a
házastárssal, az élettárssal vagy jegyessel
7. Elválás a partnertől vagy különélés
8. Szakítás baráttal vagy barátnővel
9. Egyedül neveli a gyermekét
10. Szülő-gyermek tartós konfliktus
11. Gyermeke elhagyta az otthont

(pl. kollégiumba, máshova költözik)
12. Gyermek születése
13. Új személy jelent meg a családban, a közös

háztartásban (pl. összeköltözés a szülőkkel,
élettárssal, házastárssal, egyéb személyekkel stb.)
14. Terhesség (a férfiak a kérdést partnerükre
vonatkoztassák)
15. Művi abortusz
(a férfiak a kérdést partnerükre vonatkoztassák)
58
16. Magzat elvetélése (spontán)
(a férfiak a kérdést partnerükre vonatkoztassák)
17. Családtag súlyosabb vagy tartósabb betegségek
18. Saját súlyosabb testi betegsége (kórházi kezelés

vagy egy hónapnál hosszabb betegállomány)
19. Munkahely elvesztése
20. Házastársa/partnere elvesztette munkáját
21. Nyugdíjaztatás
22. Munkahelyi tartós problémák
23. Alapvető változás az életszínvonalban

(pénzügyi-megélhetési zavar, eladósodás)
24. Erőszak, bűncselekmény áldozata lett
(pl. verés, nemi erőszak, rablás stb.)
25. Gyakori durva bánásmód közeli hozzátartozója
részéről (pl. testi bántalmazás)
26. Hatósági procedúrák (per, letartóztatás, börtön stb.)
27. Lakóhely változtatás (pl. költözés, város, ország

változtatás)
28. Természeti csapás (pl. tűzvész, árvíz)
Kérjük, ha voltak egyéb, a fentiekben nem jelölt fontos események, akkor azokat itt jelezze!
Amennyiben ezek a betegség kezdete előtti 12 hónapban fordultak elő, húzza őket alá (mint a
fentiekben)!
1 2 3 4 5
enyhe közepes nagyon súlyos
Érzelmi hatás
(0, 1, 2, 3, 4, 5)
1.
2.
3.
4.
5.
59
Életesemény Kérdőív
A klinikumban széleskörűen elterjedt Életesemény Kérdőív a Paykel-féle Életesemény Kérdőív

(Paykel, 1970, in Paykel, 1991) rövidített és módosított, 28 tételt tartalmazó változata. A kitöltő
személynek azon életeseményeket kell megjelölniük a felsoroltak közül, melyek bármikor az életük
során, ill. a betegségük kezdetét megelőző évben történtek meg velük. Ezt követően azt is megjelölik,
hogy mennyire voltak érzelmileg megterhelők számukra a megtörtént események. A kitöltő
személyeknek lehetőségük van további, olyan életesemények megjelölésére, melyek a felsorolásban
nem szerepeltek, de megtörténtek velük, és megterhelőnek érezték azokat.
Tóth (2004) vizsgálatában szignifikáns különbséget talált pszichotikus betegek és egészséges
kontrollszemélyek között mind az átélt negatív életesemények gyakoriságában, mind abban, hogy a
személyek az átélt eseményeket mennyire érezték érzelmileg megterhelőnek. Perczel Forintos és Kiss
(2004) hasonló eredményeket találtak öngyilkosságot megkísérelt, ill. nem megkísérelt pszichotikus
betegek összehasonlítása során.
Értékelés
Az érzelmi megterhelés mértékét egy 0-5-ig terjedő skálán kell megjelölni, ahol a 0: egyáltalán nem
megterhelő, 5: nagyon súlyosan megterhelő.
Hivatkozás
Paykel, E. S. (1991): Stress and life events. In: Davidson, L, Linnoila, M. (szerk.): Risk factors for
youth suicide, New York, Hemisphere.
Perczel Forintos, D., Kiss, Zs. (2004): Negatív életesemények, megküzdési módok, és reménytelenség
vizsgálata pszichotikus betegek körében. Psychiatria Hungarica, 23 (1): 53-63.
Tóth, Zs. (2004): Öngyilkosság megelőzésének lehetőségei pszichotikus állapotokban, Szakdolgozat,
ELTE, Budapest.
Perczel Forintos, D., és mtsai. (előkészületben): Életesemények, megküzdés és pszichiátriai
megbetegedés. A Paykel-féle életesemény skála rövidített változata magyar mintán.
60
DAS
Kérem írjon + 2-től –2-ig egy számjegyet minden állítás mellé a kódnégyzetekbe: 2-t ha teljesen
egyetért, 1-et ha kissé egyetért, 0-t ha bizonytalan, -1-et ha kissé nem ért egyet, -2-t ha egyáltalán nem
ért egyet.
Teljesen Kissé Semleges Kissé nem Egyáltalán nem
egyetértek egyetértek értek egyet értek egyet
2 1 0 -1 -2
 
1 Ha valakit megkritizálnak, nyilvánvaló, hogy 19 Elkeseredem, ha hibát követek el.
elkeseredik.
 
2 Legjobb, ha feladom saját érdeklődésemet, 20 Ha nem állítom magam elé a legmagasabb
hogy elnyerjem mások tetszését. mércét, másodrendű ember leszek.
 
3 Mások elismerésére van szükségem, hogy 21 Ha meg vagyok győződve arról, hogy jár
boldognak érezzem magam. nekem valami, jogosan várhatom el, hogy
meg is kapjam.
 
4 Ha valaki, aki nekem fontos, vár tőlem 22 Természetes, hogy az ember csalódottnak érzi
valamit, biztos megteszem. magát, ha akadályba ütközik, hogy elérje amit
akar.
 
5 Személyes értékem nagyrészt attól függ, hogy 23 Ha mások igényeit a magamé elé helyezem,
mások mit gondolnak rólam. nekik is segíteniük kell.
 
6 Nem lehetek boldog, ha nem szeret valaki. 24 Ha jó férj/feleség vagyok, házastársamnak
szeretnie kell engem.
 
7 Ha mások nem szeretnek, kevésbé vagyok 25 Ha valakinek jót teszek, remélhetem, hogy
boldog. tekintettel lesz rám és éppen olyan jól fog
bánni velem, mint én vele.
 
8 Ha azok az emberek, akikkel törődöm, 26 Felelős vagyok azért, hogy a hozzám közel
visszautasítanak, valamit rosszul csinálok. állók hogyan érzik magukat és hogyan
viselkednek.
 
9 Ha valaki, akit szeretek, nem szeret, ez azt 27 Ha megkritizálok valakit és ő haragos vagy
jelenti, hogy nem vagyok szeretetre méltó. elkeseredett lesz, én vagyok az oka.
 
10 Másoktól elkülönülten élni 28 Ha jó, értékes, erkölcsös ember akarok lenni,
boldogtalansághoz vezet. mindenkinek segítenem kell, akinek szüksége
van rá.
 
11 Ha értékes ember lennék, legalább egy fontos 29 Ha egy gyereknek érzelmi vagy viselkedési
szempontból kiváló lennék. zavarai vannak, ez arra utal, hogy szülei
valamilyen fontos szempontból hibáznak.
 
12 Hasznos, alkotó, kreatív embernek kell 30 Képesnek kell lennem arra, hogy mindenki
lennem, különben nincs célja az életemnek. elégedett legyen velem.
 
13 Azok az emberek, akiknek jó ötleteik vannak, 31 Nem tudok uralkodni az érzelmeimen, ha
értékesebbek, mint akiknek nincs. valami rossz történik velem..
 
14 Ha nem dologozom olyan jól, mint mások, 32 Hiába is próbálnánk elkerülni az
kevesebbet érek. elkeseredettség érzését, hiszen az a
mindennapi élet szükséges és elkerülhetetlen
tartozéka.
 
15 Ha sikertelen vagyok a munkámban, 33 Hangulatom elsősorban olyan rajtam kívül
sikertelen ember vagyok. álló tényezőktől függ, mint a múltam,
hormonciklusok, bioritmusok, véletlen vagy a
szerencse.
 
16 Ha valamit nem tudok jól megcsinálni, 34 Boldogságom nagyrészt attól függ, hogy mi
egyáltalán nincs értelme belekezdeni. történik velem.

Szégyenletes, ha az ember gyengeségét látják

17 35 Azok az emberek, akiken a szerencse jegyei
mások. látszanak (jó megjelenés, jó szociális helyzet,
gazdagság, hírnév) boldogabbak, mint mások.

18 Bármibe, amibe belefog az ember, meg kell
próbálni a legjobbnak lenni.
61
Diszfunkcionális Attitűd Skála
A Diszfunkcionális Attitűd Skála (Dysfunctional Attitude Scale, DAS, Weissman, A. N., Beck, A. T.,
1980; ford: Kopp M., 1985) a kognitív stílus vizsgálatára szolgál, különös tekintettel a depresszióra
hajlamosító, ill. arra jellemző kognitív disztorziókra. A Weissmann és Beck (1979) által kidolgozott,
Burns (1980) által rövidített kérdőívet Kopp (1985) fordította magyarra. Beck szerint a depresszió
szempontjából veszélyeztetett személyeket magas diszfunkcionális attitűdértékek jellemzik (Kupier,
1985).
A kérdőív 7 értékrendszert, attitűdöt vizsgál, ezek a következők:
1–5 tétel: külső elismerés igénye

6–10 tétel: szeretettség igénye
11–15 tétel: teljesítményigény
16–20 tétel: perfekcionizmus
21–25 tétel: jogos elvárások
26–30 tétel: omnipotencia
31–35 tétel: külső kontroll – autonómia (pozitív érték utal külső kontrollra)
Értékelés
Az egyes attitűdökhöz tartozó skála értéket külön-külön értékeljük (az összesítés értelmetlen), azaz az
adott 5 tételre adott válaszok pontszámát összegezzük. Az egyes alskálákhoz tartozó érték így -10 és
+10 között változhat. Az adott attitűd csak akkor tekinthető diszfunkcionálisnak, ha értéke -5 alatti,
vagy +5 fölötti. Ezen értékeken belül (-5-től +5-ig) az attitűd normálisnak tekinthető.
Beck szerint depresszióra hajlamosító tényező, ha egyszerre több attitűd diszfunkcionális. A kognitív
terápia során ezen diszfunkcionális attitűdök módosítására törekszünk (Kopp és Fóris, 1993).
A mérőeszköz szabadon haszálható.
Hivatkozás
Weissman, A. N. , Beck, A. T. (1978). Development and validation of the Dysfunctional Attitudes
Scale: a preliminary investigation. Proceedings of the meeting of the American Educational
Research Association. Toronto, ON, CA.
Burns, D. D. (1980): Feeling good. The mood therapy. Signet and Mentor, New York.
Kupier, N. A. (1985): Self-schema processing of depressed and non-depressed patients: the effects of
vulnerability to depression. Social Cognition, 3, 1:77-93.
Kopp, M., Fóris., N. (1993): A szorongás kognitív viselkedésterápiája. Végeken Sorozat, Budapest.
62
RS
Név: ……………………………………………….. Életkor: ……………….

Iskolai végzettség: …………………………………. Dátum: ………………..
A kérdőív húsz állítást (mondatot) tartalmaz. Kérjük, gondosan olvassa el mindegyiket.

Ha az állítás a múlt héten, a mai napot is beleértve jellemző volt Önre, írja mellé, hogy IGAZ.
Amennyiben az állítás nem jellemző Önre, írja mellé, hogy HAMIS. Írhat egyszerűen I-t az IGAZ, H-t
a HAMIS helyett. Kérjük, mindenképpen olvasson el minden egyes mondatot!
1. ____ Reményekkel telve és lelkesedéssel nézek a jövő elébe.

2. ____ Akár fel is adhatnám, mert nincs semmi, amit tehetnék azért, hogy a dolgok jobbra
forduljanak a számomra.
3. ____ Amikor a dolgok rosszul mennek, azzal vigasztalom magam, hogy ez nem tarthat így
örökké.
4. ____ Nem tudom elképzelni, hogy milyen lenne az életem tíz év múlva.
5. ____ A számomra legfontosabb dolgok megvalósítására tudok elég időt szakítani.
6. ____ Számítok rá, hogy a jövőben sikeres leszek azon a téren, ami a legfontosabb számomra.
7. ____ Sötéten látom a jövőmet.
8. ____ Nagyon szerencsés vagyok és bízom benne, hogy nekem több jó jut osztályrészül, mint
egy átlagembernek.
9. ____ Egyszerűen nem vagyok szerencsés s nincs okom azt hinni, hogy a jövőben az leszek.
10. ____ Múltbeli tapasztalataim alaposan felkészítettek a jövőre.
11. ____ Csak a kellemetlen dolgokat látom a jövőben és nem a kellemeseket.
12. ____ Nem bízom benne, hogy elérem, amit igazán akarok.
13. ____ Amikor előre tekintek a jövőbe, remélem, hogy boldogabb leszek, mint amilyen most
vagyok.
14. ____ Sosem fognak úgy alakulni a dolgok, ahogy én akarom.
15. ____ Erősen bízom a jövőben.
16. ____ Sosem sikerül elérnem azt, amit akarok, ezért őrültség bármit is akarni.
17. ____ Több mint valószínűtlen, hogy igazi elégedettséget érezzek a jövőben.
18. ____ A jövő homályosnak és bizonytalannak tűnik számomra.
19. ____ Több jóra, mint rosszra számíthatok a jövőben.
20. ____ Fölösleges igazán törni magam valamiért, amit akarok, mert valószínűleg úgysem érem
el.
63
Reménytelenség Skála
A Reménytelenség Skálát (Beck Hopelessness Scale, BHS, Beck, A. T., Weissman, A., Lester, D.,
Trexler, L., 1974; ford. Perczel Forintos D., 2001) Beck és mtsai készítették el az öngyilkossági
szándék, ill. késztetés felmérésére. A klinikai pszichológia legújabb kutatásai szerint a reménytelenség
az öngyilkossági szándék legfontosabb előrejelzője. A kérdőív belső konzisztenciája igen magas
(Cronbach alfa= 0.93), valamint magas reliabilitással és validitással bír. Prediktív értéke igen jónak
bizonyult. Beck és mtsai (1993) a skála faktoranalízise során 3 faktort azonosítottak:
affektív faktor: jövővel kapcsolatos érzések (1, 5, 6, 13, 15, 19)
motivációs faktor: a motiváció elvesztése (2, 3, 9, 11, 12, 16, 17, 20)
kognitív faktor: a jövővel kapcsolatos elvárások (4, 7, 8, 10, 14, 18)
Értékelés
A skála 20 állításból áll, melyek mindegyikére 1-1 pont adható az „igen” (fordított tételek esetén a
„nem” válaszra). Fordított állítások: 1, 3, 5, 6, 8, 10, 13, 15 és 19–es tételek.
A maximálisan elérhető pontszám 20. 9 feletti pontszám komoly szuicid veszélyeztetettséget jelez
(Perczel Forintos, D. és mtsai, 2001).
0-8 pont: enyhe reménytelenség

9-14 pont: magas reménytelenség
15-20 pont: súlyos reménytelenség
Hivatkozás
Beck, A., T., Weissman, A., Lester, D. és Trexler, L. (1974): The measurement of pessimism: The
Hopelessness Scale. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 42: 861-865.
Beck, A. T., Steer, R. A., Beck., J. S., Newman, C. F. (1993): Hopelessness, depression, suicidal
ideation and clinical diagnosis of depression. Suicide  Life-Threatening Behav., 23(2):139-145.
Perczel Forintos, D., Sallai, J., Rózsa S. (2001): A Beck-féle Reménytelenség skála pszichometriai
vizsgálata. Psychiatria Hungarica, 16 (6): 632-643.
Perczel Forintos D., Kiss Zs. (2008): Negatív életesemények, megküzdési módok és reménytelenség
vizsgálata pszichotikus betegek körében. Psychiatria Hungarica, 23 (1), 56-63
Ajtay Gy., Hegyi Nóra, Petruska É., Perczel Forintos D. (2008): A háziorvosi szolgálatban megforduló
személyek reménytelenségének vizsgálata. Psychiatria Hungarica, 23 (1), 34-42.
Perczel Forintos D., Sallai J., Rózsa S. (2010): Adaptation of the Beck Hopelessness Scale in Hungary.
Psychological Topics, 19, 2, 307-321
Mészáros, V., Perczel Forintos, D., Ajtay Gy., Boross V., Udvardy–Mészáros Á., Vizin G. (2012,
publikálásra beküldve): Factorial validity of the Beck Hopelessness Scale.
64
RS – rövidített változat
A kérdőív négy állítást tartalmaz. Kérjük, gondosan olvassa el mindegyiket, és az alábbi skála alapján
írjon mindegyik mellé egy számot, mennyire volt jellemző Önre az állítás az elmúlt héten, a mai napot
is beleértve:
0 – egyáltalán nem igaz

1 – részben igaz
2 – nagymértékben igaz
3 – teljes mértékben igaz
1____ Sötéten látom a jövőmet.

2____ Sosem fognak úgy alakulni a dolgok, ahogy én akarom.
3____ Fölösleges igazán törni magam valamiért, amit akarok, mert valószínűleg
úgysem érem el.
4____ Úgy látom, hogy a jövőm reménytelen és a helyzetem nem fog változni.
65
Reménytelenség Skála - rövidített változat
Beck és mtsai valamint Perczel Forintos és mtsai külföldi tapasztalatok, illetve saját vizsgálati
eredményeik alapján azt találták, hogy a Reménytelenség skála 20 tétele közül 3 megfelelően
reprezentálja az eredeti, 20 tételes skálát. Kiegészítve a BDI-R 2. tételével “Úgy látom, hogy a jövőm
reménytelen és a helyzetem nem fog változni”, megalkották a kérdőív négy tételes, rövidített változatát
(Short-Form BHS, SBHS, Beck, A. T., Weissman, A., Lester, D., Trexler, L., 1974; ford. Perczel
Forintos D., 2001), amely szintén nagyon jó pszichometriai tulajdonságokkal rendelkezik, belső
konzisztenciája kiváló (Cronbach alfa=0,85).
Értékelés
Minden tételen 0-3 pontot, így a 4 tételen összesen 0-12 pontot lehet elérni.
Mivel a rövidített skálán 6 pont az elérhető pontszám fele, ez reális leválasztási kritériumnak tűnik, 6
pont feletti skálaértéknél az egyén veszélyeztetettnek tekintendő az öngyilkosság szempontjából: igaz,
hogy a skála olyan eseteknél is jelezni fog, akiknél nincs komoly öngyilkossági szándék, viszont
minden veszélyeztetett személy „fennakad a hálón”. Mivel a Reménytelenség Skála rövidítésével az a
célunk, hogy stabil, nagy szenzitivitású szűrőeszközhöz jussunk, szuicid prevenciós programok
tervezéséhez ennek a 6 pontos határértéknek a figyelembe vétele ajánlatos.
Ez a négy tételből álló, kiváló pszichometriai mutatókkal rendelkező skála teljes mértékben alkalmas
az öngyilkossági veszélyeztetettség szűrésére akár a háziorvosi, akár a pszichiátriai gyakorlatban.
Hivatkozás
Aish, A.M., Wasserman. D. (2001): Does Beck’s Hopelessness Scale really measure several
components? Psychological Medicine, Vol.31(2), 367-372.
Perczel Forintos D., Rózsa S., Kopp M. (2007): A Beck-féle Reménytelenség Skála rövidített
változatának vizsgálata Magyarországon egy országos reprezentatív felmérés tükrében.
Psychiatria Hungarica, 22 (5), 379-389. oldal
Perczel Forintos D., Sallai J., Rózsa S. (2010): Adaptation of the Beck Hopelessness Scale in Hungary.
Psychological Topics, 19, 2, 307-321.
Hanna, D. et al. (2011): The structure of the Beck Hopelessness Scale: a confirmatory factor analysis
in UK students. Personality and Individual Differences, 51 (1). pp. 17-22.
Perczel Forintos D., Rózsa, S., Pilling, J., Kopp, M. (2012, publikálásra beküldve): Proposal for a short
version of the Beck Hopelessness Scale.
Mészáros, V., Perczel Forintos, D. Ajtay, Gy., Boross, V., Udvardy–Mészáros, Á., Vizin, G. (2012,
publikálásra beküldve): Factorial validity of the Beck Hopelessness Scale.
66
SSI
Név: ………………………………….. Dátum:…………….
I. ÉLETTEL / HALÁLLAL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK JELLEMZŐI
1. Élni akarás 2. Halálvágy

0. közepestől erősig 0. hiányzik
1. gyenge 1. gyenge
2. nincs 2. közepestől erősig
3. Az élet/halál mellett szóló érvek

0. az élet mellett szóló érvek erősebbek, mint a halál mellett szólók
1. körülbelül egyforma erősségűek
2. a halál mellett szóló érvek erősebbek, mint az élet mellett szólók
4. Az öngyilkosság tényleges megkísérlésének vágya

0. hiányzik
1. gyenge
2. közepestől erősig
5. Passzív öngyilkossági kísérlet

0. óvintézkedéseket tesz élete megmentésére
1. a túlélést a véletlenre bízná (pl. vigyázatlan átkelés egy forgalmas úttesten)
2. elkerülné a túléléshez szükséges lépéseket
(pl. cukorbetegként nem adná be magának az inzulint)
II. AZ ÖNGYILKOSSÁGI GONDOLATOK / VÁGYAK JELLEMZŐI
6. Időtartam 7. Gyakoriság
0. rövid, múló időszakok 0. ritka, esetleges
1. hosszabb időszakok 1. visszatérő
2. állandó (krónikus), vagy szinte állandó 2. tartós vagy állandó
8. A gondolattal /vággyal kapcsolatos attitűd

0. elutasító
1. ambivalens, közömbös
2. elfogadó
9. Az öngyilkos végrehajtása / végrehajtási vágya feletti kontroll

0. van kontroll érzés
1. a kontroll bizonytalan
2. nincs kontroll érzés
10. Az öngyilkosság megkísérlését elrettentő tényezők (pl. család, vallás,

sikertelenség esetén fellépő súlyos sérülések)
0. egy elrettentő tényező miatt nem követne el öngyilkosságot
1. valamennyire foglalkoztatják az elrettentő tényezők
2. ezekkel a tényezőkkel alig vagy egyáltalán nem törődik
Ha vannak ilyen visszahúzó tényezők, kérjük nevezze meg azokat:
…………………………………………………………………………………………………………
67
11. Az öngyilkosság fontolgatásának oka
0. a környezet manipulálása, figyelemfelkeltés, bosszú
1. a „0” és a „2” válaszok valamilyen kombinációja
2. menekülés, valaminek véget vetés, problémamegoldás
III. AZ ÖNGYILKOSSÁGI KÍSÉRLET FONTOLGATÁSÁNAK JELLEMZŐI
12. Módszer: részletek / terv

0. nincs elgondolása
1. gondolkodott rajta, de nem részletekbe menően
2. részletesen, alaposan kidolgozott
13. Módszer: kivitelezhetősége / lehetősége

0. a módszer nem kivitelezhető, nincs rá lehetőség
1. a módszer kivitelezése idő / energia igényes nincs túl jó lehetőség
2./a a módszer kivitelezhető és lehetséges
2./b a jövőben lesz lehetőség a módszer kivitelezésére
14. „Képesnek” érzi-e magát az öngyilkosság megkísérlésére

0. nem elég bátor, túl gyenge, fél, képtelen
1. bátorságával, képességével kapcsolatban bizonytalan
2. biztos abban, hogy elég bátor és képes lesz rá
15. Az öngyilkosság megkísérlésével kapcsolatos előrejelzés / elvárás

0. nem
1. bizonytalan, nem biztos
2. igen
IV. A FONTOLGATOTT KÍSÉRLET AKTUALIZÁLÁSA
16. Tényleges előkészítés

0. nincs
1. részleges (pl. gyógyszerek gyűjtése)
2. teljes (pl. összegyűjtött gyógyszerek, borotvapenge megtöltött pisztoly)
17. Öngyilkosságra utaló feljegyzés, búcsúlevél

0. nincs
1. hozzáfogott, de nem fejezte be vagy nem hagyta hátra; csak gondolt rá
2. elkészítette és hátrahagyta
18. Az öngyilkossági kísérletet megelőző utolsó tettek (biztosítás, végrendelet, ajándékok)

0. nincsenek
1. gondolt rá, vagy bizonyos lépéseket már meg is tett
2. részletesen megtervezte, vagy már mindent el is rendezett
19. Az öngyilkosság fontolgatásának titkolása / rejtegetése

0. nyíltan elmondta elképzeléseit (szándékait)
1. igyekezett nem feltárni azokat
2. megpróbálta eltitkolni, elrejteni, hazudni azzal kapcsolatosan
68
Szuicid Gondolatok Skála
A Szuicid Gondolatok Skála (Scale for Suicide Ideation, SSI, Beck, A. T., Kovacs, M., Weissman,
1979; ford. Perczel Forintos D., 1998) a leggyakrabban használt mérőeszköz az öngyilkossági szándék
felmérésére. A kérdőívet a vizsgáló tölti ki a beteggel végzett interjú alapján, a tételek az aktuális
állapotra vonatkozó öngyilkossággal kapcsolatos attitűdök intenzitását, tervek és előkészületek
mértékét regisztrálják .
Az itt bemutatott eredeti skálát Beck és mtsai (1979) dolgozták ki, pszichiátriai populációban
validálták, később más kutatócsoportok normál populációs mintában is validálták, valamint
elkészítették a skála önkitöltős változatát is.
A kérdőív belső konzisztenciája magas (Cronbach alfa = 0.83-0.89), valamint magas reliabilitással és
validitással bír. Fő erőssége, hogy a Reménytelenség Skálához hasonlóan nagyon jó a prediktív
validitása, azaz jól előrejelzi a befejezett öngyilkossági kísérleteket (Brown, 2000).
Értékelés
A skála 19 tételből áll, az egyes tételek háromféle megállapítást tartalmaznak, 0-1-2 súlyossági
sorrendben. Összpontszámot számolunk, a minimum pontszám 0, a maximum 38. Minél magasabb az
összpontszám annál nagyobb öngyilkossági rizikóval kell számolni.
Beck és mtsai (1979) öngyilkossági veszélyeztettség miatt hospitalizált páciensek esetében 9,5
átlagpontszámot találtak, míg ambuláns kezelésben részesülő depressziós páciensek körében az átlag
pontérték 4,5 volt. Későbbi vizsgálatok is alátámasztották, hogy 8 feletti pontszám komoly szuicid
veszélyeztetettséget jelez (Brown, 2000, Grasmo, 2009).
Hivatkozás
Beck, A., T., Kovacs, M., Weissman, A. (1979): Assessment of suicidal intention: the Scale for Suicide
Ideation. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 47: 342-352.
Beck, A., T., Brown, G.K., Steer, R.A. (1997): Psychometric characteristics of the Scale for Suicide
Ideation with psychiatric outpatients. Behavior Research and Therapy, 35:1039-1046.
Brown, G.K., Beck, A., T., Steer, R.A., Grisham J.R. (2000): Risk factors for suicide in psychiatric
Outpatients: a 20-year prospective study. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 68:
371-377.
Grasmo, I. (2009): Scale for Suicidal Ideation best for predicting suicide in BD patients. Journal of
Affective Disorders 118: 48–54.
Beck, A., T., Rush A.J., Shaw, B.F., Emery, G. (2001): A depresszió kognitív terápiája. Animula
69
AIS
Kitöltési útmutató: Ez a skála alvással kapcsolatos esetleges problémáinak rögzítésére szolgál, az Ön saját
értékelése alapján. Kérjük, jelezze a megfelelő válasz sorszámának bekarikázásával, hogy van-e olyan alvással
kapcsolatos problémája, amely az elmúlt hónap során hetente legalább három alkalommal előfordult.
1. Elalvás (a lámpaoltástól az elalvásig eltelt idő):

0: nem okozott gondot
1: kissé tovább tartott
2: sokkal tovább tartott
3: nagyon sokáig tartott vagy egyáltalán nem aludt el
2. Éjszakai felébredés:
0: nem okoz problémát
1: enyhe problémát okozott
2: jelentős problémát okozott
3: súlyos problémát okozott vagy egyáltalán nem aludt
3. Korai ébredés (reggel a kívánatosnál korábban ébred fel):

0: nem okoz problémát
1: kicsivel korábban
2: jelentősen korábban
3: sokkal korábban vagy egyáltalán nem aludt
4. Az alvás teljes időtartama:

0: megfelelő
1: kissé elégtelen
2: kifejezetten elégtelen
3: nagyon elégtelen vagy egyáltalán nem aludt
5. Az alvás átlagos minősége (függetlenül attól, hogy mennyi ideig aludt):

0: megfelelő
1: kissé rosszabb
2: kifejezetten rossz
3: nagyon rossz vagy egyáltalán nem aludt
6. Nappali közérzet:
0: megfelelő
1: kissé rosszabb
3: nagyon rossz
7. Nappali (testi és szellemi) teljesítmény:

0: megfelelő
1: kissé rosszabb
3: nagyon rossz
8. Nappali álmosság:
0: nincs
1: enyhe
2: kifejezett
3: nagyfokú
70
Athén Inszomnia Skála
Az Athén Inszomnia Skála (Athens Insomnia Scale, AIS, Soldatos, 2000, ford. Novák M., 2003) az
alvászavarok felmérésére és az inszomnia diagnosztizálására szolgál. A kérdőívet Novák Márta
fordította és validálta magyar vizsgálatban.
Az AIS 8 doménből áll, az első 5 domén az éjszakai tünetekre, míg a többi három a megzavart alvás
nappali következményeivel foglalkozik. Epidemiológiai felmérések eredményei szerint a 10 pontos
határ megfelelő szenzitivitást és specificitást eredményez.
Az AIS magyar változatának pszichometriai jellemzői kifejezetten jónak bizonyultak, Cronbach alfa =
0,86.
Hivatkozás
Soldatos, C. R., Dikeos, D. G., Paparrigopoulos, T. J. (2000): Athens Insomnia Scale: validation of an
instrument based on ICD-10 criteria. Journal of Psychosomatic Research Jun, 48 (69): 555-60.
Soldatos, C. R., Dikeos, D. G., Paparrigopoulos, T. J. (2003): The diagnostic validity of the Athens
Insomnia Scale. Journal of Psychosomatic Research Sep, 55 (3): 263-7.
Novák, M. (2004): Alvászavarok és életminőség. Doktori Értekezés, Semmelweis Egyetem, Doktori
Iskola, Budapest. Kézirat.
71
Y-BOCS
Instrukció: Töltse ki az alábbi tüneti leltárt. Jelölje a fő tüneteket „++”-tel, a kevésbé jellemzőket „+”-
tel. A csillaggal jelölt tételek nem feltétlenül csak az OCD tünetei
1. Agresszív kényszergondolatok
Jelen Múlt
____ ____ Félelem attól, hogy kárt tesz magában.
____ ____ Félelem attól, hogy kárt tesz másban.
____ ____ Erőszakos vagy ijesztő képek.
____ ____ Félelem attól, hogy obszcén, sértő megjegyzéseket tesz.
____ ____ Félelem attól, hogy valami zavarba ejtőt tesz.
Félelem attól, hogy nem kívánt indulatok hatására cselekszik (pl. megsebesít egy
____ ____
barátot).
____ ____ Félelem attól, hogy ellop dolgokat.
Félelem attól, hogy gondatlanságból kárt tesz valakiben (pl. elgázol valakit az
____ ____
autóval).
____ ____ Félelem, hogy az ő hibájából valami rettenetes történik (pl. tűz, rablás).
____ ____ Egyéb_____________________________________
2. Kontaminációs kényszergondolatok
Jelen Múlt
A test kiválasztási termékeivel és váladékaival (széklet, vizelet, nyál) kapcsolatos
____ ____
félelmek, undorok.
____ ____ Félelem a piszoktól, baktériumoktól.
Túlzott félelem a környezeti szennyeződéstől (pl. azbesztozis, sugárzás, mérgező
____ ____
hulladékok).
Túlzott aggodalom egyes háztartási cikkekkel kapcsolatban (pl. tisztító,
____ ____
oldószerek).
____ ____ Állatoktól (pl. bogaraktól) való túlzott félelem.
____ ____ Ragadós dolgok zavarják
____ ____ Aggodalom attól, hogy a szennyeződéstől beteg lesz
Attól való félelem, hogy másokat megbetegít valami kiterjedt szennyeződéssel
____ ____
(agresszív).
____ ____ Csak attól való félelem, hogy ez utóbbi milyen érzést kelt.
____ ____ Egyéb______________________________________
72
3. Szexuális kényszergondolatok
Jelen Múlt
____ ____ Tiltott vagy perverz szexuális gondolatok, fantáziák, indulatok.
____ ____ Gyermekekkel kapcsolatos szexuális gondolatok vagy inceszt gondolatok.
____ ____ Homoszexualitással kapcsolatos gondolatok.
____ ____ Agresszív szexuális magatartás másokkal.
____ ____ Egyéb______________________________________
4. Gyűjtögetés/ felhalmozás
(Figyelemmel kell lenni arra, hogy esetlegesen hobbiról van szó, vagy a gyűjtött dolgoknak anyagi
értéke van, vagy emlék fűződik hozzájuk)
Jelen Múlt
____ ____ ______________________________________
____ ____ ______________________________________
____ ____ ______________________________________
5. Vallásos kényszergondolatok
Jelen Múlt
____ ____ Szentségtöréssel, istenkáromlással kapcsolatos aggodalmak.
____ ____ Túlzott aggodalom amiatt, hogy mi a jó, mi a rossz, túlzott moralizálás.
6. A szimmetriával, pontossággal kapcsolatos kényszergondolatok

Jelen Múlt
Amiket mágikus gondolatok kísérnek (pl. attól való félelem, hogy
____ ____
másokat baleset ér, vagy egy dolog nincs a rendes helyén).
____ ____ Mágikus gondolkodás nélkül.
7. Egyéb (vegyes) kényszergondolatok

Jelen Múlt
____ ____ Túlzott igény arra, hogy emlékezzen valamire.
____ ____ Félelem bizonyos dolgok kimondásától.
____ ____ Attól való félelem, hogy valamit nem helyesen mond.
____ ____ Félelem attól, hogy elveszít dolgokat.
____ ____ Betolakodó hangok, szavak, zene.
____ ____ Bizonyos zajok / hangok zavarják.
____ ____ Számbabonák, szerencsés, szerencsétlen számok.
____ ____ A színeknek különleges jelentőséget tulajdonít.
____ ____ Babonás félelmek.
____ ____ Egyéb____________________________________
73
8. Testi kényszergondolatok
Jelen Múlt
____ ____ Betegségekkel kapcsolatos aggodalmak.
____ ____ Túlzott aggodalom bizonyos testrészei miatt, vagy azok külleme miatt.
____ ____ Egyéb_______________________________________
9. Takarítás, tisztogatás, mosakodás kényszercselekedetek

Jelen Múlt
____ ____ Túlzott vagy szertartásos kézmosások.
Túlzott vagy szertartásos zuhanyozás, fürdés, fogmosás, tisztálkodás vagy toalett
____ ____
rutin.
____ ____ Háztartási vagy egyéb tárgyak tisztítása.
Egyéb olyan tevékenység, ami arra irányul, hogy megelőzze vagy elhárítsa az
____ ____
érintkezés valami szennyeződéssel.
____ ____ Egyéb______________________________________
10. Ellenőrző kényszercselekedetek

Jelen Múlt
____ ____ Zárak, tűzhely, víz, gáz ellenőrzése.
____ ____ Annak ellenőrzése, hogy nem tett/tesz kárt másokban.
____ ____ Annak ellenőrzése, hogy nem tett/tesz kárt magában.
____ ____ Annak ellenőrzése, hogy nem történt/történik valami rettenetes.
____ ____ Annak ellenőrzése, hogy nem hibázott.
____ ____ Testi kényszergondolatokkal kapcsolatos ellenőrzések..
____ ____ Egyéb______________________________________
11. Ismétlési rituálés

Jelen Múlt
____ ____ Újraolvasás, újraírás.
____ ____ Egyszerű napi rutincselekedetek ismétlése (ajtón kilépni, bejönni, felállni, leülni).
____ ____ Egyéb _______________________________________
12. Megszámolási kényszerek

Jelen Múlt
____ ____ ____________________________________________
____ ____ ____________________________________________
____ ____ ____________________________________________
74
13. Rendezgetés, sorbarakás kényszercselekedetek
Jelen Múlt
____ ____ ____________________________________________
____ ____ ____________________________________________
____ ____ ____________________________________________
14. Gyűjtögetés, felhalmozás kényszercselekedetek

Elkülönítendő a hobbiktól, anyagi vagy szentimentális értékkel bíró dolgok gyűjtögetésétől (pl.
felesleges dolgok elolvasása, mint a reklám szórólapoké, régi papírokat tárolja, a szemetet szortírozza,
haszontalan dolgokat összeszed).
Jelen Múlt
____ ____ ____________________________________________
____ ____ ____________________________________________
15. Vegyes kényszercselekedetek

Jelen Múlt
____ ____ Mentális rituálék (az ellenőrzésen és a számoláson kívül).
____ ____ Túlzott listakészítés.
____ ____ Késztetés arra, hogy megérintsen, megütögessen, megdörzsöljön dolgokat.
____ ____ Pislogással, tekintéssel kapcsolatos rituálék.
Cselekedetek annak érdekében (nem ellenőrzés), hogy ne tegyen kárt magában ______,
____ ____
másokban _______, vagy ne legyenek rettenetes következmények _______.
____ ____ Rituális étkezési szokások.
____ ____ Babonás viselkedés.
____ ____ Trichotillomania (hajhúzkodás, tépkedés).
____ ____ Egyéb önsértő magatartás.
____ ____ Egyéb _______________________________________
75
Y-BOCS PONTOZÓ LAP (CSAK A KLINIKUS SZÁMÁRA!)
semmi enyhe közepes sok, súlyos nagyon súlyos

1. kényszergondolatokkal kevés
eltöltött idő 0 1 2 3 4
2. a kényszergondolatok
akadályozó hatása 0 1 2 3 4
3. a kényszergondolatok
okozta feszültség,
distressz 0 1 2 3 4
határozottan teljes
4. ellenállás ellenáll engedelmesség
0 1 2 3 4
a kényszergondolatok teljes többnyir közepes kismértékben képtelen
5. feletti kontroll kontroll e mértékű kontrollálni
0 2 3 4
Kényszergondolat összpontszám (1-5 ) tételek: 1
semmi enyhe, közepes sok, súlyos nagyon súlyos

6. kényszercselekedetekkel kevés
eltöltött idő 0 1 2 3 4
7. a kényszercselekedetek
akadályozó hatása 0 1 2 3 4
8. a kényszercselekedetek
okozta feszültség,
distressz 0 1 2 3 4
határozottan
9. ellenállás ellenáll
0 1 2 3 4
teljes erős közepes gyenge kontroll hiánya
kontroll a
10. kontroll kontroll kontroll kontroll
kényszercselekedetek felett
0 1 2 3 4
Kényszercselekedetek összpontszám (6-10) tételek:
Össz Y-BOCS pontszám (1 – 10 ) tételek:

Teljes 1 2 3 Nincs
11. Betegségbelátás 0 4
Nincs Enyhe Közepes Súlyos Extrém
12. Elkerülő magatartás 0 1 2 3 4
13. Döntésképtelenség 0 1 2 3 4
14. Kórosan fokozott felelősségtudat 0 1 2 3 4
15. Meglassúbbodottság 0 1 2 3 4
16. Kóros kételkedés 0 1 2 3 4
17. Összegzett súlyosság 0 1 2 3 4 5 6
18. Összegzett javulás 0 1 2 3 4 5 6
19. A teszt megbízhatósága kiváló=0 jó=1 kielégítő=2 csekély=3
76
Yale-Brown Kényszer Kérdőív
A Yale-Brown-féle Kényszer Kérdőív (Yale-Brown Obsessive Compulsive Scale, Y-BOCS,

Goodman, W. K., Price L., Rasmussen, S., 1989; ford. Arató M.), a kényszerbetegség tüneti listája, a
kényszerbetegség súlyosságának felmérésére leggyakrabban használt, széles körben elterjedt kérdőív.
A kezelés során a változások megítélésére, állapotkövetésre is alkalmas.
Két részből áll: első része a kényszergondolatok és kényszercselekedetek múltbeli és jelenlegi

fennállására kérdező tünetellenőrző kérdőív, amelyre a viselkedésterápia tervezhető. Második része a
súlyosságot vizsgálja: 5-5 tételben a kényszergondolatok és kényszercselekedetek időtartamára,
gyakoriságára, akadályozó hatására, az ellenállásra és a felettük való kontrollra kérdez rá (Goodman,
1989 id. Ágoston és Szili, 2009).
Értékelés
A súlyosságot öt fokozatban, 0 és 4 között pontozzuk. Maximálisan 40 pont érhető el.
0-8 pont: nagyon enyhe, nem igényel kezelést

9-16 pont: enyhe
17-24 pont: mérsékelt
25-32 pont: súlyos
33-40 pont: nagyon súlyos
A mérőeszköz legújabb verzióját (Y-BOCS-II) szerzői jogdíj védi. A mérőeszköz jelenlegi verziója
kizárólag klinikai felhasználás céljából szabadon használható, de nem terjeszthető. Ettől eltérő
felhasználás céljából a szerzőket és a kutatócsoportot kell megkeresni, kontakt információ: Ariz Rojas,
PhD, Postdoctoral Fellow, Department of Psychiatry, Mount Sinai School of Medicine,
ariz.rojas@mssm.edu, 212-659-8716 OCD Clinic, Fax: 212-996-8931.
Hivatkozás
Goodman W. K., Price L., Rasmussen, S. (1989): The Yale-Brown Obsessive- compulsive Scale (Y-
BOCS): Past development, use, and reliability. Archives of General Psychiatry, 46: 1006-1016.
Harsányi A., Csigó K., Demeter Gy. (2010): Kényszerbetegség: Elmélet, kutatás, terápia. Lélekben
Otthon Kiadó, Budapest.
77
DY-BOCS
Ez a teszt a kényszeres tünetek jelenlétét és súlyosságét méri hat különböző dimenzió alapján.
1. Dimenzió: Azon károkozással kapcsolatos kényszergondolatok, amelyek sérülésokozással,

erőszakkal, agresszióval vagy katasztrófa okozásával kapcsolatosak, valamint az ezekhez társuló
kényszercselekedetek.
“A” rész: Tünetbecslés
Kérjük, jelölje egy vagy akár több négyzetbe tett pipával minden egyes sorban, a fejlécen levő
oszlopnak megfelelően a tüneteket, ha önnél fennállnak (a „múlt” azt jelenti, hogy a tünet fennállt a
múltban, de nem volt jelen a megelőző héten). Ha egy meghatározott tünet fennállt valamikor (a
múltban vagy aktuálisan), akkor határozza meg annak fellépési idejét. Gyermekeknél a szülők, a
gyermek közreműködésével töltsék ki a tesztet.
Soha Múltban Aktuálisan Azon károkozással kapcsolatos kényszergondolatok, amelyek

(elmúlt héten) sérülésokozással, erőszakkal, agresszióval vagy katasztrófa okozásával
kapcsolatosak, valamint az ezekhez társuló kényszercselekedetek.
1. Az a kényszergondolatom van, hogy kárt okozhatok magamban.
2. Az a kényszergondolatom van, hogy kárt fognak okozni nekem.
3. Ellenőrzöm, hogy nem sértettem-e meg önmagam vagy nem sérültem-e

meg.
4. Az a kényszergondolatom van, hogy kárt okozhatok másokban.
5. Az a kényszergondolatom van, hogy tudtomon kívül kárt okozok

másokban.
6. Az a kényszergondolatom van, hogy felelős leszek valami szörnyűséges
dolog megtörténéséért.
7. Ellenőrzöm, hogy nem sértettem-e meg másokat vagy mások nem
sérültek-e meg.
8. Erőszakos és horrorisztikus képek vannak a fejemben.
9. Az a kényszergondolatom van, hogy trágárságot mondok vagy

cselekszek.
10. Az a kényszergondolatom van, hogy valami szégyenteljes dolgot
cselekszem.
11. Kényszeres félelmem van attól, hogy akaratomon kívüli indítéknak-
késztetésnek engedek.
12. Ellenőrzöm, hogy semmi szörnyűség nem történt vagy nem fog
megtörténni.
13. Ellenőrzöm vagy más lépéseket teszek, hogy megelőzzem vagy
elkerüljem az önmagammal vagy másokkal kapcsolatos bajokat.
14. Meg kell ismételnem napi rutin cselekedeteket, hogy elkerüljek
bizonyos szörnyűséges következményeket.
15. Vannak az ellenőrzésen kívül más mentális rituáléim is.
78
“B” rész: A súlyosság becslése
Először nézze meg, hogy az 1-15-ig tartó elemek közül bejelölte-e valamelyiket a fenti tünetkérdező
listán. Bejelölte-e valamelyik elemet? IGEN / NEM (karikázza be)
Ha a “NEM”-et karikázta be, akkor kérem, lépjen tovább a következő fejezetre, amely a
szexuális és a vallási kényszergondolatokkal, és a hozzájuk kapcsolódó kényszercselekedetekkel
kapcsolatos. Ha az “IGEN”-t karikázta be, akkor most próbáljon meg, csak az 1-15-ig tartó
kényszergondolatokra, és kényszercselekedetekre összpontosítani, amíg a következő kérdésekre
válaszol.
1. Milyen súlyosak voltak ezek a kényszergondolatok és kényszercselekedetek az elmúlt egy hét
során? És a legrosszabb periódusában? Aszerint pontozza a tüneteket 1 és 10 között, hogy a
“10”-es legyen a legrosszabb, amilyen csak valaha volt, és “1” –es legyen a legjobb (legkevésbé
súlyos), azóta, hogy elsőként találkozott ezekkel a tünetekkel életében.
Becslés (1-10) Jelenleg = __________ A valaha átélt legrosszabb = __________
2. Dimenzió: Szexuális, és vallási kényszergondolatok, és az ezekhez kapcsolódó

kényszercselekedetek
Soha Múltban Aktuálisan Szexuális, és vallási kényszergondolatok, és az ezekhez kapcsolódó

(elmúlt héten) kényszercselekedetek
16. Tiltott vagy perverz szexuális gondolataim, késztetéseim vagy

képzeteim vannak.
17. Vérfertőző vagy gyermekekkel kapcsolatos szexuális
kényszergondolataim vannak.
18. Homoszexualitással kapcsolatos kényszergondolatom van.
19. Szexuális erőszakot tartalmazó kényszergondolataim vannak más

emberekkel kapcsolatban.
20. Ellenőrzöm, hogy megbizonyosodjak arról, hogy nem követtem el
valamilyen szexuális tartalmú rossz dolgot.
21. Kerülök bizonyos cselekedeteket, és embereket azért, hogy
megelőzzem, hogy valamilyen szexuális kényszergondolatom vagy
cselekedetem megtörténhessen.
22. Szentségtöréssel, és istenkáromlással kapcsolatos kényszergondolataim
vannak.
23. Kényszeresen aggódom amiatt, hogy mi jó, és mi rossz morális
értelemben.
24. Félek bizonyos dolgokat kimondani.
25. Ellenőrzöm, hogy megbizonyosodhassak arról, hogy nem követtem el

valami rosszat vallási értelemben.
26. Kényszercselekedeteim vannak vallásos kötelességekkel vagy
tárgyakkal kapcsolatban.
27. Azért, hogy vallási kényszergondolataim és kényszercselekedeteim
valóra válását elkerüljem, kerülök bizonyos cselekedeteket, embereket,
helyeket.
28. Szükségem van arra, hogy napi rutin feladatokat megismételjek, hogy
rettenetes következményeket elkerülhessek.
29. Szükségét érzem, hogy bevalljak, elmondjak vagy megkérdezzek
dolgokat.
30. Vannak az ellenőrzésen kívül más mentális rituáléim is.
79
Először nézze meg, hogy az 16-30.-ig tartó elemek közül bejelölte-e valamelyiket a fenti tünetkérdező
Ha a “NEM”-et karikázta be, akkor kérem lépjen tovább a következő fejezetre, amely a
szimmetriával, sorrendbetétellel, megszámolással, és rendezgetéssel kapcsolatos
kényszergondolatokkal, és a hozzájuk kapcsolódó kényszercselekedetekkel kapcsolatos.
Ha az “IGEN”-t karikázta be, akkor most próbáljon meg, csak az 16-30.-ig tartó
válaszol.
során? És a legrosszabb periódusában? Aszerint pontozza a tüneteket 1 és 10 között, hogy a “10”-es
legyen a legrosszabb, amilyen csak valaha volt, és “1” –es legyen a legjobb (legkevésbé súlyos), azóta,
hogy elsőként találkozott ezekkel a tünetekkel életében.
3. Dimenzió: Szimmetriával, sorrendbetétellel, megszámolással, és rendezgetéssel kapcsolatos

kényszergondolatok, és az ezekhez kapcsolódó kényszercselekedetek.
Soha Múltban Aktuálisan Szimmetriával, sorrendbetétellel, megszámolással, és rendezgetéssel

(elmúlt héten) kapcsolatos kényszergondolatok, és az ezekhez kapcsolódó
kényszercselekedetek.
31. Az a kényszerem van, hogy a dolgoknak mindig tökéletesnek,

pontosnak, megfelelőnek kell lenniük.
32. Kényszeresen szükségem van a szimmetriára.
33. Ellenőrzöm, hogy nem követtem-e el hibákat.
34. Újraolvasok és újraírok dolgokat.
35. Meg kell ismételnem rutin cselekedeteket (mint kimenni az ajtón vagy
felállni és leülni egy székre).
36. Megszámolási kényszerem van.
37. Sorrendberakási vagy rendezési kényszereim vannak.
38. Olyan kényszerem van, hogy szimmetrikusan érintsek meg dolgokat

vagy személyeket illetve semlegesítési kényszercselekedeteim vannak
bizonyos dolgok törlése vagy semlegesítése céljából.
39. Kényszerem van arra, hogy megérintsek, megkoppintsak vagy
megdörzsöljek dolgokat.
40. Az a félelmem van, hogy nem „megfelelően” mondtam valamit.
41. Más mentális rituálém is van, mint az ellenőrzés, és a kiegyenlítés.
42. Elkerülök bizonyos cselekedeteket, embereket, helyeket vagy dolgo-

kat, hogy megelőzzem a kényszergondolatokat, és kényszercselekede-
teket, amelyek a szimmetriával vagy pontossággal kapcsolatosak.
80
kontaminációs kényszergondolatokkal, és a hozzájuk kapcsolódó tisztálkodási
kényszercselekedetekkel kapcsolatos.
Ha az “IGEN”-t karikázta be, akkor most próbáljon meg, csak a 31-42.-ig tartó
válaszol.


4. Dimenzió: Kontaminációs kényszergondolatok, és tisztogatási kényszercselekedetek
Soha Múltban Aktuálisan Kontaminációs kényszergondolatok, és tisztogatási

(elmúlt héten) kényszercselekedetek.
43. Kényszereim vannak a kosszal és a baktériumokkal kapcsolatban.
44. Szélsőségesen irtózom vagy gusztustalannak tartom a testi kiválasztási

termékeket és a váladékokat, (mint például a hányadék, a vizelet,
széklet, izzadtság).
45. Kényszeresen aggódom a környezeti szennyeződésektől (például az
azbesztózis, radioaktív sugárzás, szennyezett víz).
46. Kényszergondolataim vannak a rovarokkal, és az állatokkal
kapcsolatban.
47. Zavarnak a ragadós anyagok vagy maradványok.
48. Meg vagyok győződve arról, hogy fertőzést fogok elkapni.
49. Kényszeres vagy rituális kézmosásom van.
50. Kényszeres vagy rituális módon tusolok, fürdök vagy járok toalettre.
51. Túlzóan foglalkoztatnak vagy undorítanak a háztartási eszközök illetve
más élettelen tárgyak.
52. A háztartási eszközök vagy más élettelen tárgyak ismételt
tisztogatásával kapcsolatos kényszercselekedeteim vannak.
53. Más mentális rituáléim is vannak, mint az ellenőrzés.
54. Más dolgokat is cselekszem, hogy megelőzzem vagy eltávolítsam a

kontaktussal létrejött fertőzéseket vagy a fertőzésveszély miatt
elkerülök bizonyos dolgokat vagy helyeket.
81
Először nézze meg, hogy a 43-54.-ig tartó elemek közül bejelölte-e valamelyiket a fenti tünetkérdező
gyűjtögetési és felhalmozási kényszergondolatokkal, és a hozzájuk kapcsolódó
Ha az “IGEN”-t karikázta be, akkor most próbáljon meg, csak a 43-54.-ig tartó
válaszol.
5. Dimenzió: Gyűjtögetési és felhalmozási kényszergondolatok, és az ezekhez kapcsolódó

kényszercselekedetek
Soha Múltban Aktuálisan Gyűjtögetési és felhalmozási kényszergondolatok, és az ezekhez

(elmúlt héten) kapcsolódó kényszercselekedetek.
55. Az a kényszergondolatom van, hogy szükségem van bizonyos

dolgok eltennem vagy megőriznem.
56. A dolgok kidobásával kapcsolatos kényszerem van.
57. Kényszeresen félek attól, hogy elvesztek dolgokat.
58. Nehézséget jelent számomra, hogy eldöntsem, egy dolgot

megőrizzek-e vagy sem.
59. Az a kényszercselekedetem van, hogy gyűjtögetek és felhalmozok
dolgokat.
60. Más mentális rituáléim is vannak, mint a gyűjtögetés vagy a dolgok
megőrzése.
61. Elkerülök bizonyos cselekedeteket, embereket, helyeket vagy
dolgokat, hogy megelőzzem a gyűjtögető kényszercselekedeteimet.
82
Ha a “NEM”-et karikázta be, akkor kérem lépjen tovább a következő fejezetre, amely a vegyes
kényszergondolatokkal, és a hozzájuk kapcsolódó kényszercselekedetekkel kapcsolatos.
Ha az “IGEN”-t karikázta be, akkor próbáljon meg, csak az 55-61-ig tartó kényszergondolatokra, és
kényszercselekedetekre összpontosítani, amíg a következő kérdésekre válaszol.

6. Dimenzió: Vegyes kényszergondolatok, és kényszercselekedetek
Soha Múlt Aktuális Vegyes kényszergondolatok, és kényszercselekedetek cselekedetek

(elmúlt héten)
62. Foglalkoztatnak a betegségek, és a fertőzések.
63. Betegségekkel és fertőzésekkel kapcsolatos kényszergondolataim miatti

ellenőrzési kényszercselekedeteim vannak.
64. Más mentális rituáléim is vannak, mint az ellenőrzési kényszercselekedetek.
65. Elkerülök bizonyos cselekedeteket, embereket, helyeket vagy dolgokat, azért

hogy megelőzhessem a betegségekkel kapcsolatos kényszergondolatokat
vagy kényszercselekedeteket.
66. Kényszeresen kell, hogy emlékezzek bizonyos dolgokra.
67. Babonás félelmeim vannak.
68. Babonás magatartásaim vannak.
69. Vannak szerencsés, és szerencsétlen számaim.
70. Színek speciális jelentéséhez kapcsolódó kényszergondolataim, és

kényszercselekedeteim vannak.
71. Van, hogy értelmetlen hangok, nevek, szavak vagy zene jelenik meg a
fejemben.
72. Nemi erőszakot tartalmazó képek törnek be a tudatomba időnként.
73. Elkerülök bizonyos cselekedeteket, embereket, helyeket és dolgokat, hogy

elejét vegyem ezen vegyes kényszergondolatok, és kényszercselekedetek
fellépésének.
74. Megakadok normál rutin cselekedetek végrehajtása során illetve lelassulok.
75. Sokkal többször készítek listákat, mint arra szükség volna.
76. Kényszeresen aggódóm egy közeli családtagomtól való különválás

lehetőségétől.
83
77. Kényszercselekedeteim illetve rituáléim vannak arra vonatkozóan, hogy
megelőzzem egy számomra nagyon fontos személy elvesztését.
78. Az a kényszergondolatom van, hogy különös emberré változhatok.
79. Kényszercselekedetek azzal kapcsolatban, hogy megszabadíthassam magam

egy másik emberről való kényszeres gondolkodásomtól.
80. Bámulási vagy pislogási rituáléim vannak.
81. Belső késztetésem van, hogy megismételjek valamit, amit én magam vagy
valaki más mondott.
82. Bizonyos testrészeim vagy azok megjelenése/kinézete szélsőségesen
foglalkoztat.
83. Ellenőrzések, amelyek a megjelenéssel kapcsolatos kényszergondolatokhoz
kapcsolódnak.
84. Szélsőségesen aggódom az ételek miatt.
85. Kényszergondolataim, és kényszercselekedeteim vannak a fizikai terheléssel

(edzésekkel) kapcsolatban.
86. Étkezési rituáléim vannak.
87. Hajtépegetési kényszergondolatok, és kényszercselekedetek.
88. Kényszeresen csipkedem a bőrömet.
Először nézze meg, hogy a 62-88.-ig tartó elemek közül bejelölte-e valamelyiket a fenti tünetkérdező
gyűjtögetési és felhalmozási kényszergondolatokkal, és a hozzájuk kapcsolódó
Ha az “IGEN”-t karikázta be, akkor most pedig próbáljon meg, csak a 62-88.-ig tartó
válaszol.
84
Az összes kényszeres tüneti dimenzió globális súlyossága
Kérjük, nézze át az összes kényszergondolatot, és kényszercselekedetet, amelyet bejelölt, és becsülje
meg azok súlyosságát az előző héten, illetve életének a legrosszabb periódusában, használva az alábbi,
már ismert skálát.
1. Milyen súlyos volt az ÖSSZES ÖN ÁLTAL JELÖLT kényszergondolat és kényszercselekedet az elmúlt egy
hét során? És a legrosszabb periódusában? Aszerint pontozza a tüneteket 1 és 10 között, hogy a “10”-es
legyen a legrosszabb, amilyen csak valaha volt, és “1” –es legyen a legjobb (legkevésbé súlyos), azóta, hogy
elsőként találkozott ezekkel a tünetekkel életében.
2. Mit gondol, az ÖSSZES ÖN ÁLTAL JELÖLT kényszergondolat és kényszercselekedet miatt elkerül-e Ön

bizonyos helyzeteket, helyeket, embereket, állatokat vagy dolgokat? Ha igen, akkor kérjük sorolja fel azokat a
dolgokat, amelyeket aktívan elkerül ezen kényszergondolatok és kényszercselekedetek miatt.
.......................................................................................................................................................................
3. Idejének mekkora részét foglalják le az ÖSSZES ÖN ÁLTAL JELÖLT kényszergondolat és

kényszercselekedet? Illetve milyen gyakran lépnek fel ezek a kényszergondolatok és kényszercselekedetek?
Bizonyosodjon meg arról, hogy az elkerülő magatartásformák miatt elvesztegetett időt is beszámította ebbe a
válaszába.
Valaha Aktuálisan Gyakoriság

legrosszabb
0 = Egyáltalán nem.
1 = Ritkán. - Jelen volt az elmúlt héten, de nem mindennaposan, jellemzően 3

óra/hét időnél kevesebb ideig.
2 = Alkalmilag, több, mint 3 óra/hét, de kevesebb, mint napi 1 óra. -
Alkalmilag betörő kényszergondolatok illetve kényszercselekedetek
végrehajtására érzett belső késztetés vagy elkerülő magatartás (ami nem volt 5-nél
gyakoribb naponta)
3 = Gyakori, napi 1-3 óra- Gyakori kényszergondolat betörések illetve
kényszercselekedetek végrehajtására érzett belső késztetés vagy elkerülő
magatartás (ami gyakrabban lép fel, mint napi 8 alkalom, de a nap legtöbb órája
szabad ezektől a kényszergondolatoktól, és kényszercselekedetektől, valamint az
elkerülésektől)
4 = Majdnem állandóan, több mint 3 óra naponta, de kevesebb, mint 8 óra. –
Nagyon gyakori kényszergondolat betörések és a kényszercselekedetek
végrehajtására érzett belső késztetések vagy elkerülő magatartás (ami gyakrabban
lép fel, mint napi 8 alkalom, és a nap majdnem minden órájában előfordul).
5 = Állandó, több mint 8 óra naponta. – Közel folyamatos/állandó
kényszergondolat betörések illetve kényszercselekedetek végrehajtására érzett
belső késztetés vagy elkerülő magatartás (túl gyakori ahhoz, hogy megszámolható
legyen, ritkán múlik el óra, amelyikben ne volna számos kényszergondolat, és
kényszercselekedet, és/ vagy elkerülő magatartásforma).
4. Mekkora feszültséget okoz az ÖSSZES ÖN ÁLTAL JELÖLT kényszergondolat és kényszercselekedet?

Az esetek többségében a feszültség szorongásnak, bűntudatérzetnek, egyfajta rettegésnek vagy kimerültség
érzetnek feleltethető meg. Segíthet, ha megkérdezzük: mekkora belső feszültséget érezne, ha meggátolnák
Önt a kényszercselekedet végrehajtásában vagy a kényszercselekedetének az újra és újra történő
ismétlésében? Hogy érezné magát, ha egy Ön által elkerülni készült személlyel, hellyel, dologgal találkozna
össze? Csak azt a belső feszültséget, valamint diszkomfortot pontozza, amelyről úgy tűnik, hogy a fenti
kényszergondolatok és kényszercselekedetek, valamint az ezek miatt kialakuló elkerülési formák
provokálnak.
85
Valaha Aktuálisan Belső feszültség
legrosszabb
0 = Nincs belső feszültség.
1 = Minimális – amikor a tünetek épp fennállnak, akkor kismértékben fellép belső

feszültség. .
2 = Enyhe – valamennyi belső feszültség fennáll, de nem túl zavaró.
3 = Közepes – zavaró, de még tolerálható.
4 = Erős – nagyon zavaró.
5 = Igen súlyos – közel folyamatos és belsőleg megbénító feszültségérzet.
5. Milyen mértékben zavarja az ÖSSZES ÖN ÁLTAL JELÖLT kényszergondolat és kényszercselekedet a

családi életét, barátságait vagy a munkahelyi illetve iskolai teljesítményét? Van-e olyan dolog, amit ezek
miatt nem tud elvégezni? Milyen mértékben zavarják a kényszeres tünetei a többieket, és ezen keresztül
milyen mértékben hatnak a kapcsolataira? Ha elkerül dolgokat ezen gondolatok miatt, akkor jelölje meg,
hogy milyen mértékben oka a zavaró befolyás, az elkerülő magatartásformának? Ha jelenleg Ön nem tanul,
és nem dolgozik, akkor mit gondol, ha teljes munkaidőben dolgozna vagy tanulna, akkor a teljesítményét
milyen mértékben befolyásolnák a fenti tünetek?
Valaha Aktuális Zavaró befolyás mértéke

legrosszabb
0 = Nincs zavaró hatás
1 = Minimális, enyhe zavaró hatás a társas helyzetekben vagy a munkahelyi

aktivitásban, de az összteljesítmény nem hiányos.
2 = Enyhe, kismértékű zavaró hatás a társas helyzetekben vagy a munkahelyi
aktivitásban, az összteljesítményt kis mértékben érinti.
3 = Közepes, meghatározó korlátozó hatás a társas és a foglalkoztatási
helyzetekben, de még kezelhető mértékű.
4 =Erős zavaró hatás, számottevően csorbul a szociális aktivitás, és munkahelyi
eredményeit.
5 = Igen súlyos, bénító mértékű zavaró hatás.
Köszönjük figyelmét!
86
A klinikus becslése a tünetek súlyosságáról
Jelölje legjobb tudása szerint, mely tüneti dimenziók állnak fenn a páciensnél.
Nézze át a pácienssel közösen, hogy kényszergondolatai és kényszercselekedetei milyen mértékben

illeszkednek az adott tüneti dimenzióhoz.
2 = Világosan jelen vannak a tünetek, és egyértelműen értelmezhetőek/illeszthetőek az adott tüneti
dimenzióval.
1 = Lehet, hogy jelen vannak, de van bizonytalanság az adott tüneti dimenzióval való összefüggéssel
kapcsolatban.
0 = Az adott dimenzióba tartozó tünetek hiányoztak vagy „feltehetően hiányoztak” az elmúlt egy
hétben.
_____ Agresszív kényszergondolatok, kényszercselekedetek.

_____ Szexuális, és vallási kényszergondolatok, kényszercselekedetek.
_____ Szimmetriával, sorrendbetétellel, megszámolással, és rendezgetéssel kapcsolatos
kényszergondolatok, kényszercselekedetek.
_____ Tisztálkodási kényszergondolatok, és kényszercselekedetek.
_____ Gyűjtögetési és felhalmozási kényszergondolatok és kényszercselekedetek
_____ Vegyes kényszergondolatok, kényszercselekedetek.
Rangsorolja súlyosság alapján a páciens tüneti dimenzióit az elmúlt hét alapján.

1 = a legsúlyosabb, 2 = a következő legsúlyosabb, és így tovább.
Kérjük rangsorolja az összes dimenziót.
Ha egy tünet az elmúlt 1 héten nem volt jelen, akkor tegyen 0-t a vonalra.
_____ Agresszív kényszergondolatok, kényszercselekedetek.
_____ Szexuális, és vallási kényszergondolatok, kényszercselekedetek.
_____ Szimmetriával, sorrendbetétellel, megszámolással, és rendezgetéssel kapcsolatos
kényszergondolatok, kényszercselekedetek.
_____ Tisztálkodási kényszergondolatok, és kényszercselekedetek.
_____ Gyűjtögetési és felhalmozási kényszergondolatok és kényszercselekedetek
_____ Vegyes kényszergondolatok, kényszercselekedetek.
Az adatközlő(k) megbízhatósága: Kiváló = 0 Jó = 1 Megfelelő= 2 Alacsony=3
Mennyire bizonyos a páciens abban, hogy a fenti félelme reális illetve, hogy tényleg be
fog-e következni?
0 = Biztos benne, hogy a feltételezett következmény nem fog bekövetkezni.
1 = Jobbára bizonyos, hogy a félt következmény nem fog megtörténni.
2 = Bizonytalan, hogy a feltételezett következmények bekövetkeznek-e vagy sem.
3 = Jobbára bizonyos, hogy a félelem teli következmények be fognak következni.
4 = Biztos benne, hogy a feltételezett következmény be fog következni.
87
A klinikus becslése a károsodás mértékéről
Végezetül, szeretnénk, ha végiggondolná, hogy mekkora károsodást okoztak a fenti tünetek a páciens
önértékelésében, abban, hogy meg tudjon küzdeni a nehézségeivel illetve mekkora károsodást okoztak
társas környezetében, családjában, munkahelyén. Kérem hagyatkozzon az alábbi referencia pontokra.
Válassza ki a legmegfelelőbb értékeket 0-15 pont között, beleértve a referencia értékek közti értékeket
is.
0 – SEMMILYEN.
3 – MINIMÁLIS. A kényszergondolatok, és a kényszercselekedetek jelzetten érintik az önértékelést,
a családi életet, a társas környezet elfogadását vagy az iskolai vagy a munkahelyi funkciókat. (Néha
mérges vagy aggódó a kényszerek jövőbeni alakulása miatt. Visszatérő, ám csekély mértékű családi
feszültségek a kényszergondolatok vagy a kényszercselekedetek miatt, a barátok vagy az ismerősök
alkalmilag észreveszik vagy rosszallóan kommentálják a kényszergondolatokat, és a
kényszercselekedeteket.)
6 – ENYHE. A kényszergondolatok, és a kényszercselekedetek kisebb nehézségeket okoznak az
önértékelésben, a családi életben, a társas környezet elfogadottságban, az iskolai- vagy a munkahelyi
funkciókban.
9 – MÉRSÉKELT. A kényszergondolatok, és a kényszercselekedetek nyilvánvaló zavart okoznak az
önértékelésben, a családi életben, a társas környezet elfogadottságban, az iskolai vagy a munkahelyi
funkciókban. (Alkalmilag diszfóriát, visszatérően belső feszültséget okoznak, felfordulást a családban,
gyakori gúnyolódást váltanak ki a kortárs csoportokban, és időnként a társas kapcsolatok kerülését
okozzák. Az iskolai vagy a munkahelyi teljesítmény időszakosan romlik a kényszergondolatok, és a
kényszercselekedetek miatt.)
12 – HATÁROZOTT. A kényszergondolatok, és a kényszercselekedetek jelentős nehézségeket
okoznak az önértékelésben, a családi életben, a társas környezet elfogadottságban, az iskolai- vagy a
munkahelyi funkciókban.
15 – SÚLYOS. A kényszergondolatok, és a kényszercselekedetek igen súlyos nehézségeket okoznak
az önértékelésben, a családi életben, a társas környezet elfogadottságban, az iskolai/munkahelyi
funkciókban (súlyos depresszió öngyilkossági fantáziákkal). A családi kapcsolatok felbomlását
okozzák a kényszeres tünetek (elkülönülés/válás, ápolási otthonban történő elhelyezés), a társas
kapcsolati kötődések megszakadnak (súlyosan beszűkült élettér a társadalmi stigmatizáció miatt, a
társas helyzetek kerülése, kivétel az iskolából vagy a munkahely elvesztése.
88
DY-BOCS PONTOZÓ LAP (CSAK A KLINIKUS SZÁMÁRA!)
1. a. Súlyosságbecslő skála a tüneti dimenziók elmúlt héten levő jelenlétéhez
Tüneti dimenzió Idő Belső feszültség Interferencia (zavar Összesített
(0-5) (0-5) okozás) 0-5 (0-15)
Agresszív kényszerek
Szexuális és vallási kényszerek
Szimmetriával, sorrendbetétellel, megszámolás-
sal és rendezgetéssel kapcsolatos kényszerek
Kontaminációs és tisztogatási kényszerek
Gyűjtögetési és felhalmozási kényszerek
Vegyes kényszerek
1. b. Globális súlyosságbecslő skála az elmúlt hét alapján

Idő Belső Interferencia Impairment Összesített
feszültség (zavar) (károsodás)
(0-5) (0-5) (0-5) (0-15) (0-30)
Az összes kényszergondolat és
kényszercselekedet
2. a. Súlyosságbecslő skála a tüneti dimenziók „a betegség legrosszabb állapotában” levő jelenlétéhez

Tüneti dimenzió Idő Belső feszültség Interferencia Összesített
(0-5) (0-5) (zavar okozás) (0-5) (0-15)
Agresszív kényszerek
Szexuális és vallási kényszerek
Szimmetriával, sorrendbetétellel, megszámolás-
sal, és rendezgetéssel kapcsolatos kényszerek
Kontaminációs és tisztogatási kényszerek
Gyűjtögetési és felhalmozási kényszerek
Vegyes kényszerek
2. b. Globális súlyosságbecslő skála a „betegség legrosszabb állapotának” idején.

Idő Belső Interferencia Impairment Összesített
feszültség (zavar) (károsodás)
(0-5) (0-5) (0-5) (0-15) (0-30)
Az összes kényszergondolat
és kényszercselekedet
89
Dimenzionális Yale-Brown Obszesszív-Kompulzív Kérdőív
A kényszerbetegség dimenzionális megközelítése szerint a kényszeres tünetek heterogén klinikai

manifesztációja meghatározott fenotípusos altípusokra, ún. dimenziókra bontható. A DY-BOCS
(Dimensional Yale-Brown Obsessive-Compulsive Scale, DY-BOCS, M.C. Rosario-Campos, 2006;
ford. Harsányi, 2011) a fenotípusban megjelenő obszesszív-kompulzív tüneteket hivatott mérni.
Harsányi és mtsai magyar klinikai mintán vizsgálták a DY-BOCS validitási mutatóit. A DY-BOCS
összpontszáma jól korrelált a Yale-Brown Obsessiv-Complulsiv Skála összpontszámával, illetve az
önpontozó rész és a szakemberek véleménye is jól korrelált. Az egyes tüneti dimenziók és a teljes
súlyosságbecslő pontszám belső validitásmutatói magasak voltak. A teszt magyar változata tehát
megbízható és valid klinikai eszköz a kényszerbetegség tüneti felmérésére.
Értékelés
A DY-BOCS egy félig-strukturált klinikai interjú, mely 2 részből áll: az “A” lapon jelzett részeket a
beteg, a “B” lapokat a klinikus tölti ki. Az “A” lapok tematikailag különítik el az egyes kényszeres
tüneteket hat csoportba.
A teszt kiértékelésében a Pontozó Lapot kell használni.
Hivatkozás
Rosario-Campos, M.C. et al.(2006): The Dimensional Yale–Brown Obsessive–Compulsive Scale
(DY-BOCS): an instrument for assessing obsessive–compulsive symptom dimensions.
Molecular Psychiatry, 11, 495–504.
Harsányi A., Csigó K., Demeter G., Rajnai C., Németh A., Racsmány M. (2009): A Dimenzionális
Yale-Brown Obszesszív-Kompulzív Teszt (DY-BOCS) magyar fordítása, és a teszttel szerzett
első tapasztalataink Psychiatria Hungarica 24 (1) 18-60.
Harsányi A., Csigó K., Demeter Gy. (2010): Kényszerbetegség: Elmélet, kutatás, terápia. Lélekben
Otthon Kiadó, Budapest.
Harsányi A., Csigó K., Rajkai C., Döme L, Demeter G., Racsmány M. (2012): The validation of the
Hungarian version of the dimensional Yale-Brown obsessive-compulsive scale. Ideggyógyászati
Szemle, 30; 65(1-2):25-33.
90
ANIS
Karikázza be a megfelelő számjegyet jelenlegi állapotára vonatkozóan, a következő skálának
megfelelően:
Egyáltalán nem illik rám: 0 - 1 - 2 - 3 - 4 - 5: Nagyon erősen illik rám

(Minél gyakrabban fordul elő az állításban megfogalmazott jelenség, annál magasabb értéket jelölünk.)
1. Az unalom elviselhetetlen számomra. 012345

2. Sok követelményt támasztanak velem szemben,
melyekkel nehezen tudok megbirkózni. 012345
3. Félek az elhízástól. 012345
4. Legbelül kisebbrendűnek és tehetetlennek érzem magam. 012345
5. A szexuális kapcsolat gondolata nagyon feszültté tesz. 012345
6. Nem eszem jóllakásig, legtöbbször megállok,
ha elértem az alakom megtartásához szükséges határt. 012345
7. Evés után hányingerem van. 012345
8. Az evésre vonatkozóan rítusaim, kényszerű gondolataim
vagy cselekedeteim vannak. 012345
9. Gyakran érzem éhesnek magam, de megpróbálom legyőzni
és szabályozni ezt az érzést. 012345
10. Ha enni kezdek, előfordul, hogy ellenállhatatlan kényszert érzek,
hogy teletömjem magam. 012345
11. Másokhoz viszonyítva eléggé tudatos és alapos vagyok bármiben,
amit csinálok. 012345
12. Nagyon fontos számomra, hogy jó legyen az alakom, és
gyakran ellenőrzöm magam tükörben. 012345
13. Nehezemre esik a semmittevés. 012345
14. Mások elvárásaitól gúzsba kötöttnek érzem magam. 012345
15. Alacsony zsírtartalmú és szénhidrátszegény diétát próbálok tartani
(pl. burgonya, édesség nélkül). 012345
16. Unalmasnak és üresnek érzem magam. 012345
17. Étkezések után teltségérzésem van. 012345
18. Kényelmetlenül érzem magam, ha másokat szexuálisan
felizgatottnak látok. 012345
19. Megesik, hogy nem vagyok egészen őszinte
étkezési szokásaimmal kapcsolatban. 012345
20. Nem sok értelme van a törekvésnek, hogy elérjek valamit az életben,
mert az erőfeszítések és próbálkozások igazából nem okoznak változást. 012345
21. Büszke vagyok teljesítményemre, ha hosszabb ideig sikerült koplalnom. 012345
22. Rosszabbul érzem magam étkezések után, mint előttük. 012345
23. Alkudozom a nekem kínált ételekkel kapcsolatban
(pl. megeszem ezt, ha nem kell megennem azt). 012345
24. Evés közben elérek egy ponthoz, amin túl már nem
tudok uralkodni az étvágyamon. 012345
25. Úgy érzem, nem vagyok ura saját életemnek mások követelései, elvárásai miatt. 012345
26. Félek a csókolózástól. 012345
27. Gyakran halogatom az evés elkezdését. 012345
28. Ha ettem, olyan rosszul érzem magam, hogy hányni szeretnék. 012345
29. Ha ettem, aggódom, hogy elhízom. 012345
30. Ha elkezdek valamit csinálni, azt pontosan és tökéletesen akarom tenni. 012345
31. Feszültnek és nyugtalannak érzem magam. 012345
32. Azt hiszem, minden állításra legjobb tudásom szerint válaszoltam. 012345
91
Anorexia Nervosa Önértékelő Kérdőív
A 32 tételből álló kérdőívet (Anorexia Nervosa Inventar für Selbstbeurteilung, ANIS, Fichter, M. M.,
Keeser, W., 1980; ford. Túry F., Resch M.) Fichter és Keeser állította össze. A kérdőív inkább
Európában terjedt el, fordítását Túry és Szabó (2000) közli. Hazai validálása még nem jelent meg
A teszt itemei 6 faktort alkotnak, melyek az alábbiak:

Az alak tudatosult volta: (3, 6, 9, 12, 15, 19, 21, 23, 27, 29 tételek)
Elégtelenség érzése: (2, 4, 14, 16, 20, 25, 31 tételek )
Kényszeres vonások: (1, 8, 11, 13, 30 tételek)
Ételek által kiváltott adverz reakciók: (7, 17, 22, 28 tételek)
Szexuális szorongás: (5, 18, 26 tételek)
Bulimia: (10, 24 tételek)
Értékelés
Minden tétel egyforma pontozású, nincs fordított tétel. A tétel pontértéke a bekarikázott pontszámnak
felel meg (0-5 pont közötti).
A maximális pontszám 160 pont. Kóros tartomány: ≥65 pont.
Hivatkozás
Fichter, M. M., Keeser, W. (1980): Das Anorexia-nervosa – Inventar zur Selbstbeurteilung (ANIS).
European Archives of Psychiatry and Clinical Neuroscience. 228 (1): 67-89.
Túry, F., Szabó, P. (2000): A táplálkozási magatartás zavarai: Az anorexia nervosa és a bulimia
nervosa. Medicina Kiadó, Budapest.
Dukay-Szabó, Sz. (2007): Evés- és testsúlyzavarok magyar műkorcsolyázók körében. Mentálhigiéné
és Pszichoszomatika. 8: 193-202.
Resch, M., Haász, P. (2009): Az első epidemiológiai felmérés a magyar élsportolók körében:
evészavarok, depresszió és egyéb rizikótényezők. Orvosi Hetilap 150: 35-40.
92
BCDS
Karikázza be a megfelelő számot minden állítás után a következőknek megfelelően:
1 – nagyon nem értek vele egyet 2 – nem értek vele egyet 3 – közömbös
4 – egyetértek vele 5 – nagyon egyetértek vele
1. Ha a hajam nem tökéletes, szörnyen nézek ki. 12345

2. Bármit csinálok, képtelen vagyok betartani a normális étrendet. 12345
3. Ha az arcom nincs jól kikészítve, az mindenkinek feltűnik. 12345
4. Mások naponta háromszor étkeznek, de én nem. 12345
5. Nem állhatom, ha mások a külsőmre negatív megjegyzéseket tesznek. 12345
6. Ha fél kilogrammot hízom, azt már kudarcnak érzem. 12345
7. Ha ettem valamit, meg kell szabadulnom tőle. 12345
8. Ha puffadtnak érzem magam, hánynom kell. 12345
9. Ha magányos vagyok, ennem kell. 12345
10. Ha hízom, bizonyára elvesztem az önkontrollomat. 12345
11. Ha dühös vagyok, falási kényszert érzek. 12345
12. Személyes értékem testsúlyommal kapcsolatos. 12345
13. Ha valaki nem tesz elismerő megjegyzést külsőmre, ez azt jelenti,
hogy negatív érzései vannak a külsőmmel kapcsolatban. 12345
14. Ha lehangolt vagyok, falási kényszert érzek. 12345
15. A falás és a hashajtás uralkodik rajtam, nem pedig én rajtuk. 12345
16. Az étel az egyetlen kellemes dolog a számomra. 12345
17. Nem tudok normálisan enni, bárhogyan is próbálok. 12345
18. Azok az emberek, akik nem tudják a diétát betartani, reménytelen esetek. 12345
19. Ha túl sokat eszem, bűnösnek érzem magam. 12345
20. Ha a ruhám nem áll tökéletesen, ez mindenkinek feltűnik. 12345
21. Ha túl sokat eszem, nagyon nagy ügyet csinálok belőle. 12345
22. Nem tudok uralkodni magamon, ha eszem. 12345
23. Ha csalódás, kudarc ér, ennem kell. 12345
24. A falások utáni hányás jó módja annak, hogy a kecske is jóllakjon,
és a káposzta is megmaradjon. 12345
25. Ha nem vagyok sovány, ez azt jelenti, hogy kövér vagyok. 12345
93
Bulimia Kognitív Disztorziós Skála
A BCDS (Bulimia Cognitive Distortions Scale, BCDS, Schulman et al, 1986; ford. Szabó P., Túry F.,
1991) 25 tételből álló kérdőív, mely a bulimiás kognitív disztorziók mérésére használható. Magyar
változatát Túry és mtsai dolgozták ki. Bár diagnózisalkotásra nem alkalmas, mert validitása nem
kielégítő, szűrésre, valamint a terápiás változások nyomon követésére jól használható.
Értékelés
Az összpontszámot, mely 25 – 125 között lehet, a bekarikázott számok összeadásával kapjuk meg. A
tesztben nincsenek fordított állítások.
A teszt a bulimiára jellemző kognitív disztorziókat 2 faktorban méri:

a test alakjára, a külső megjelenésre vonatkozó tételek: 1, 3, 5, 6, 12, 13, 18, 20, 25 tételek.
az evési szokásokra, evési viselkedésre vonatkozó tételek: 2, 4, 7, 8, 9, 10, 11, 14, 15, 16, 17, 19, 21,
22, 23, 24 tételek.
A 60 pontnál magasabb érték bulimiás kognitív disztorziókra, illetve bulimiára való hajlamra utal.
Hivatkozás
Schulman, R. G., Kinder B. N., Powers P. S., Prange M., Gleghorn A. (1986): The development of a
scale to measure cognitive distortions in bulimia. J of Personality Assessment, 50:630-639.
Túry, F., Kollár, M., Szabó, P. (1991): Táplálkozási attitűdök középiskolások között.
Ideggyógyászati Szemle, 44: 173-181.
Szabó, P., Petó, Z. Túry, F. (2010): Az evészavarok prevalenciája a középiskolás korosztályban 10
év távlatában. Orvosi Hetilap. 151: 603-612.
94
EAT-26
Karikázza be a megfelelő választ az alábbiak szerint:
1 – soha 2 – ritkán 3 – néha 4 – gyakran 5 – nagyon gyakran 6 - mindig
1. Rettegek attól, hogy elhízom. 6 5 4 3 2 1

2. Kerülöm az evést, ha éhes vagyok. 6 5 4 3 2 1
3. Úgy érzem, aggodalmat jelent számomra a táplálkozás. 6 5 4 3 2 1
4. Voltak falási rohamaim, amikor úgy éreztem,
hogy nem vagyok képes abbahagyni az evést. 6 5 4 3 2 1
5. Ételemet apró darabokra vágom. 6 5 4 3 2 1
6. Tisztában vagyok az általam fogyasztott ételek
kalóriatartalmával. 6 5 4 3 2 1
7. A magas szénhidráttartalmú ételeket (kenyér,
burgonya, rizs stb.) különösen kerülöm. 6 5 4 3 2 1
8. Úgy érzem, mások azt szeretnék, ha többet ennék. 6 5 4 3 2 1
9. Evés után hányok. 6 5 4 3 2 1
10. Evés után erős bűntudatom van. 6 5 4 3 2 1
11. Foglalkoztat az a vágy, hogy soványabb legyek. 6 5 4 3 2 1
12. Ha sportolok, mozgok, arra gondolok, hogy
kalóriát égetek el. 6 5 4 3 2 1
13. Mások azt gondolják, hogy túl sovány vagyok. 6 5 4 3 2 1
14. Aggaszt az a gondolat, hogy hájas a testem. 6 5 4 3 2 1
15. Több időt vesz igénybe az evés, mint másnak. 6 5 4 3 2 1
16. Kerülöm a cukortartalmú ételeket. 6 5 4 3 2 1
17. Diétás ételeket eszem. 6 5 4 3 2 1
18. Úgy érzem, a táplálkozás uralja életemet. 6 5 4 3 2 1
19. Van önuralmam az étkezéssel kapcsolatban. 6 5 4 3 2 1
20. Úgy érzem, mások nyomást gyakorolnak rám,
hogy egyem. 6 5 4 3 2 1
21. Túl sok időt és gondolatot szentelek a táplálkozásnak. 6 5 4 3 2 1
22. Édességek fogyasztása után kellemetlenül
érzem magam. 6 5 4 3 2 1
23. Diétázom. 6 5 4 3 2 1
24. Szeretem, ha a gyomrom üres. 6 5 4 3 2 1
25. Szeretek tápláló ételújdonságokat kipróbálni. 6 5 4 3 2 1
26. Evés után hányási késztetésem van. 6 5 4 3 2 1
95
Evési Attitűdök Tesztje – rövidített változat
Az Evési Attitűdök Teszt – rövidített változata (EAT-26, Garner, D. M., Garfinkel, P. E., 1979; ford.
Szabó P. és Túry F., 1990) az eredeti, 40 tételes Eating Attitudes Test rövidített változata.
Faktoranalízisét többen elvégezték, 3 alskála különíthető el, melyekhez tartozó tételek a következők:
diétázás és fogyásra való késztetettség: 1, 6, 7, 10, 11, 12, 14, 16, 17, 22, 23, 24, 25 tételek
orális kontroll: 2, 5, 8, 13, 19, 20 tételek
bulímiára való hajlam és étellel való túlzott foglalkozás: 3, 4, 9, 18, 21, 26 tételek
Értékelés
A tesztnek egy fordított tétele van, a 25. számú: ennek pontozása során a „soha” válaszra 3, a „ritkán”-
ra 2, a „néha”-ra 1 pontot adunk, a többi válasz nem kap pontot.
A többi tétel egyenes pontozású, azaz a „mindig” válaszra adunk 3 pontot, s a mellette lévő válaszokra
2, illetve 1 pontot. A maximális pontszám ennek megfelelően 26x3=78 pont.
A patológiás attitűdöket jelentő tartomány >19 pont.

20 pont fölött: evészavar szempontjából magas kockázat
20 pont alatt: evészavar szempontjából alacsony kockázat (Túry és Szabó, 2000).
Hivatkozás
Garner, D.M. & Garfinkel, P.E. (1979): The Eating Attitudes Test: An index of the symptoms of
anorexia nervosa. Psychological Medicine. 9: 273-279.
Garner et al. (1982): The eating attitudes test: Psychometric features and clinical correlates.
Psychological Medicine, 12, 871-878.
Túry F., Szabó P., Szendrey G. (1990): Evészavarok prevalenciája egyetemista populációban.
Ideggyógyászati Szemle 43:409-418.
96
EDI
Ez a kérdőív különböző véleményeket, érzéseket és viselkedéseket mér. A tételek némelyike ételekkel
és evéssel kapcsolatos. Más tételek az Ön saját magával kapcsolatos érzéseire vonatkoznak. Nincs jó
vagy rossz válasz, próbáljon meg tehát őszintén válaszolni. Az eredményeket szigorúan bizalmasan
kezeljük. Olvassa el mindegyik tételt és jelölje kereszttel a megfelelő négyzetet. Kérjük, hogy minden
kérdésre nagyon gondosan válaszoljon. Köszönjük!
mindig: 6 rendszerint: 5 gyakran: 4 néha: 3 ritkán: 2 soha:1
1. Édességeket és szénhidrátokat anélkül eszem, hogy 6 5 4 3 2 1

idegessé válnék.
2. Azt hiszem, a gyomrom túl nagy. 6 5 4 3 2 1
3. Szívesen visszatérnék a gyermekkor biztonságához. 6 5 4 3 2 1
4. Eszem, ha nyugtalan vagyok. 6 5 4 3 2 1
5. Teletömöm magam étellel. 6 5 4 3 2 1
6. Szívesen lennék fiatalabb. 6 5 4 3 2 1
7. Diétázásra gondolok. 6 5 4 3 2 1
8. Aggódom, ha érzelmeim nagyon erősek. 6 5 4 3 2 1
9. Azt hiszem, combjaim túl vastagok. 6 5 4 3 2 1
10. Tehetetlen embernek érzem magam. 6 5 4 3 2 1
11. Nagyon dühösnek érzem magam túlevés után. 6 5 4 3 2 1
12. Azt hiszem, gyomrom éppen jó méretű. 6 5 4 3 2 1
13. Csak a kiemelkedő teljesítmény elég jó, megfelelő a
6 5 4 3 2 1
családomban.
14. A legboldogabb időszak az életemben a gyermekkor. 6 5 4 3 2 1
15. Nyíltan kimutatom érzelmeimet. 6 5 4 3 2 1
16. Szorongok a hízástól. 6 5 4 3 2 1
17. Megbízom másokban. 6 5 4 3 2 1
18. Egyedül érzem magam a világban. 6 5 4 3 2 1
19. Elégedett vagyok az alkalommal. 6 5 4 3 2 1
20. Általában úgy érzem, hogy a dolgokat ellenőrzés alatt
6 5 4 3 2 1
tartom.
21. Megzavar az, hogy milyen érzelmet is érzek néha. 6 5 4 3 2 1
22. Inkább felnőtt lennék, mint gyermek. 6 5 4 3 2 1
23. Könnyen kapcsolatba tudok kerülni másokkal. 6 5 4 3 2 1
24. Bárcsak valaki más lennék. 6 5 4 3 2 1
25. Eltúlzom vagy felnagyítom a testsúly fontosságát. 6 5 4 3 2 1
26. Világosan meg tudom állapítani, milyen érzelmet érzek. 6 5 4 3 2 1
27. Elégtelennek érzem magam. 6 5 4 3 2 1
28. Voltak evési, falási rohamaim, amikor úgy éreztem, hogy
6 5 4 3 2 1
nem tudom abbahagyni.
29. Gyermekként nagyon erősen megpróbáltam elkerülni,
6 5 4 3 2 1
hogy a nagyszüleim vagy a tanáraim csalódjanak bennem.
30. Közeli barátaim vannak. 6 5 4 3 2 1
31. Tetszik a fenekem formája. 6 5 4 3 2 1
32. Nagyon foglalkoztat a vágy, hogy soványabb legyek. 6 5 4 3 2 1
33. Nem tudom, mi zajlik bennem. 6 5 4 3 2 1
34. Nehezemre esik, hogy másoknak kimutassam
6 5 4 3 2 1
érzelmeimet.
97
35 A felnőttkor elvárásai túl nagyok. 6 5 4 3 2 1
35.
36. Gyűlölöm azt, ha nem a legjobbat teljesítem. 6 5 4 3 2 1
37. Önbizalmam van. 6 5 4 3 2 1
38. Töprengek a falásrohamokon (túlevésen). 6 5 4 3 2 1
39. Boldog vagyok, hogy már nem vagyok gyermek. 6 5 4 3 2 1
40. Nem tudom, éhes vagyok-e vagy nem. 6 5 4 3 2 1
41. Rossz véleményem van magamról. 6 5 4 3 2 1
42. Úgy érzem, el tudom érni céljaimat. 6 5 4 3 2 1
43. Szüleim kiemelkedőt vártak tőlem. 6 5 4 3 2 1
44. Aggódom, hogy érzéseim fölött elveszítem az uralmat. 6 5 4 3 2 1
45. Azt hiszem, csípőm túl nagy. 6 5 4 3 2 1
46. Mások előtt alig eszem, de teletömöm magam, ha
6 5 4 3 2 1
elmennek.
47. Normális étkezés után is felfúvódottnak érzem magam. 6 5 4 3 2 1
48. Azt hiszem, az emberek gyermekkorukban a
6 5 4 3 2 1
legboldogabbak.
49. Ha hízom 1 kg-ot, félek, hogy elhízom. 6 5 4 3 2 1
50. Úgy érzem, értékes személy vagyok. 6 5 4 3 2 1
51. Ha zaklatott vagyok, nem tudom, hogy szomorú
vagyok, szorongok, vagy dühös vagyok. 6 5 4 3 2 1
52. Úgy érzem, hogy vagy tökéletesen kell csinálnom a
6 5 4 3 2 1
dolgokat, vagy sehogy.
53. Azt gondolom, meg kell próbálnom hányni, hogy 6 5 4 3 2 1
fogyni tudjak.
54. Az embereket bizonyos távolságra kell tartanom (ké-
nyelmetlen számomra, ha valaki túl közel próbál jönni). 6 5 4 3 2 1
55. Azt hiszem, combjaim éppen megfelelő méretűek. 6 5 4 3 2 1
56. Belülről (érzelmileg) üresnek érzem magam. 6 5 4 3 2 1
57. Tudok személyes gondolatokról, érzelmekről beszélni. 6 5 4 3 2 1
58. Az élet legszebb évei azok, amikor az ember felnőtté
6 5 4 3 2 1
válik.
59. Azt hiszem, a fenekem túl nagy. 6 5 4 3 2 1
60. Vannak nehezen meghatározható érzelmeim. 6 5 4 3 2 1
61. Titokban eszem vagy iszom. 6 5 4 3 2 1
62. Azt hiszem, a csípőm éppen jó méretű. 6 5 4 3 2 1
63. Igen magas céljaim vannak. 6 5 4 3 2 1
64. Ha zaklatott vagyok, félek, hogy enni kezdek. 6 5 4 3 2 1
98
Evési Zavar Kérdőív
Az Evési Zavar Kérdőív (Eating Disorder Inventory, EDI, Garner, D. M., Olmsted, M. P., Polivy, J.,
1983; ford. Túry F., Sáfrán Zs., Wildmann M. és László Zs., 1997) a leggyakrabban használt kérdőív
az evészavarok vizsgálatában. Hazai adaptációját Túry és munkatársai végezték 1997-ben. A 64
tételből álló, Likert-típusú skálát használó önpontozó kérdőív az evészavarok többdimenziós
felfogásán alapul. Az evészavarokra jellemző kognitív, emocionális és viselkedéses tényezőket értékeli
az alábbi 8 alskálában (Túry és Szabó, 2000):
Karcsúság iránti késztetés: az ide tartozó tételek a diétázással való túlzott foglalkozást, a testsúly
miatti aggodalmaskodást, a fogyásra, soványságra való törekvést, ill. a hízástól való intenzív
félelmet jelölik.
Bulimia: tételei a kontrollálatlan túlevésekre serkentő tendenciákat jelölik, melyeket önhánytatásra
való erős késztetés követhet. Az alskála tételeire adott válaszok segítenek a bulimia, ill. az anorexia
nervosa restriktív és bulimiás altípusainak elkülönítésében. Ez az alskála azonban önmagában nem
teszi lehetővé a bulimia nervosa diagnosztizálását.
Testtel való elégedetlenség: tételei azt a meggyőződést tükrözik, hogy valamely testrész (has,
combok stb.) alakjának meg kellene változnia, vagy ezek túl kövérek. A testtel való elégedetlenség
gyakran társul a testképzavarra utaló egyéb jelekkel, és kapcsolatba hozható az alacsony
önértékeléssel, ill. a negatív énképpel.
Elégtelenség érzése: a tételek általános elégtelenség és értéktelenség érzésére, a személyes
hatékonyság hiányára utalnak, melyek az evészavarok alapvető sajátságai. Összefügg a negatív
önértékeléssel, valamint a külső kontroll dimenziójával is, mert a betegek úgy érzik, hogy nincs
befolyásuk saját életük történéseire.
Perfekcionizmus: a kimagasló, tökéletes teljesítmény túlzott elvárását jelző tételek tartoznak ebbe az
alskálába. Ez az anorexia nervosás betegek jellemzője, melyben megnyilvánul merev felettes én
rendszerük, valamint a szülők magas elvárásaihoz való túlzott alkalmazkodásuk.
Interperszonális bizalmatlanság: az elidegenedést, a közeli kapcsolatoktól való idegenkedést
kifejező tételek tartoznak ide. A bizalmatlanság kapcsolatteremtési képtelenséggel és az érzelmek
kifejezésének nehézségével van összefüggésben.
Interoceptív tudatosság: tételei a belső érzékelések (pl. éhség, jóllakottság), ill. az érzelmek
felismerésében és azonosításában való bizonytalanságot jelzik. Ezt a zavart az anorexia nervosa
alapvető jellegzetességének tekintik.
Félelem a felnőtté válástól: az alskála tételei azon törekvést tárják fel, hogy a személy szeretne
visszavonulni a serdülőkor előtti időszak biztonságába, mert a felnőttséggel járó követelményeket
nyomasztónak találja.
Az első három alskála az evésre és a test alakjára vonatkozó attitűdöket és/vagy viselkedéseket méri, míg a
többi öt faktor az anorexia nervosa alapvető pszichopatológiai jellegzetességeiként azonosított
személyiségvonásokat vizsgálja.
A teszt alkalmazása során figyelembe kell venni, hogy a tünetek részleges vagy teljes tagadása
problémát okozhat, valamint, hogy az EDI nem tartalmazza az anorexia nervosa
pszichopatológiájának összes jellemzőjét (pl. kényszeresség, rigiditás, túlzott kontrolllra való
törekvés stb.).
99
Értékelés
Az egyes faktorokhoz tartozó tételek az alábbiak:
Karcsúság iránti késztetés: 1, 7, 11, 16, 25, 32, 49 tétel

Bulimia: 4, 5, 28, 38, 46, 53, 61 tétel
Testtel való elégedetlenség: 2, 9, 12, 19, 31, 45, 55, 59, 62 tétel
Elégtelenség érzése: 10, 18, 20, 24, 27, 37, 41, 42, 50, 56 tétel
Perfekcionizmus: 13, 29, 36, 43, 52, 63 tétel
Interperszonális bizalmatlanság: 15, 17, 23, 30, 34, 54, 57 tétel
Interoceptív tudatosság: 8, 21, 26, 33, 40, 44, 47, 51, 60, 64 tétel
Félelem a felnőtté válástól: 3, 6, 14, 22, 35, 39, 48, 58 tétel
Az aláhúzott tételek kódolása fordított. A kódolás a következőképpen történik: a „mindig”,

„rendszerint” és „gyakran” válasz 3, 2 illetve 1 pontot ér, a többi 0 pontot. A fordított tételeknél a
„soha”, válasz kap 3 pontot, a „ritkán” 2 pontot, a „néha” 1 pontot, a többi válasz nem kap pontot.
Az alskálák pontszáma a hozzájuk tartozó tételekre adott válaszok értékének összege. A kóros
ponthatárok megállapítása az első három alskálában szükséges (ezek speciális, evészavarokra
vonatkozó alskálák). Az általános személyiségtényezőket tekintve nincs kóros határ. Általában a
következő küszöbértékeket használják:
- Karcsúság iránti késztetés: 14 pont
- Bulimia: 12 pont
- Testtel való elégedetlenség: 21 pont
Hivatkozás
Garner, D. M., Olmsted, M.P., & Polivy, J. (1983): Development and validation of a
multidimensional eating disorder inventory for anorexia nervosa and bulimia. International
Journal of Eating Disorders, 1: 15-34.
Túry F., Sáfrán Zs., Wildmann M., László Zs. (1997): Az Evési Zavar Kérdőív (Eating Disorder
Inventory) hazai adaptációja. Szenvedélybetegségek, 5: 336-342.
100
WCBQ
Az alábbiakban néhány állítást sorolunk fel. Kérjük, jelölje meg mennyire ért egyet az egyes
állításokkal.
Teljesen Egyet- Nem értek Egyáltalán

egyet- értek egyet nem értek
értek egyet
1. Úgy érzem, figyelnem kell a testsúlyomra. 1 2 3 4
2. Igyekszem egészségesen élni, és hagyom, hogy a súlyom 1 2 3 4
természetesen alakuljon.
3. Inkább az egészséges életmódra helyezem a hangsúlyt, 1 2 3 4
mintsem hogy a testsúlyomat kontrolláljam.
4. Ha törekszem rá, képesnek kell lennem megtartani azt a 1 2 3 4
testsúlyt, amit szeretnék.
5. Igyekszem elfogadni azt a testsúlyt, ami számomra 1 2 3 4
természetes és az egészséges életmódra koncentrálok.
6. Ha tartom magam egy jó edzéstervhez és diétához, akkor 1 2 3 4
képes leszek elérni a vágyott testsúlyt és alakot.
7. Ha egészségesen élek, a súlyom nagy valószínűséggel 1 2 3 4
annyi lesz, amennyi az alkatomnak megfelelő.
8. Fontos számomra, hogy elfogadjam azt a testsúlyt, 1 2 3 4
amelyet egészséges életmóddal elérhetek.
9. A testsúlyomat leginkább az határozza meg, hogy én mit 1 2 3 4
teszek érte.
10. Ha odafigyelek, tudom kontrollálni a testsúlyomat. 1 2 3 4
11. Inkább szeretnék egészségesen élni, és elfogadni, hogy 1 2 3 4
mindannyiunknak más az alakja és a testsúlya.
12. Ha a testsúlyom magasabb, mint amennyit szeretnék, azért 1 2 3 4
én vagyok a hibás.
13. Tőlem függ, hogy hízom, fogyok vagy tartom a 1 2 3 4
testsúlyom.
14. Elfogadom, hogy a testsúlyom a maga természetes módján 1 2 3 4
ingadozik.
15. Inkább az egészséges táplálkozásra helyezem a hangsúlyt, 1 2 3 4
mint hogy a testsúlyomat próbáljam kontrollálni.
16. Ha el akarok érni egy bizonyos testsúlyt, akkor képes 1 2 3 4
leszek rá.
17. Inkább az egészséges testmozgásra helyezem a hangsúlyt, 1 2 3 4
mint hogy a testsúlyomat próbáljam kontrollálni.
101
Testsúly Kontroll Hiedelmek Kérdőív
A testsúly kontrolljára vonatkozó hiedelmeket először az obesitas területén vizsgálták, mégpedig a

személyiségjellemzőkkel összefüggésben. Feltételezték, hogy a belső kontrollal jellemezhető
személyek sikeresebbek a fogyásban, mint a külső kontrollos személyek. Az eredmények ezt nem
igazolták, hanem azt, hogy az evészavaros belső kontrollos személyek alacsony önértékelést mutattak.
Sőt, náluk fordult elő a folyamatos súlyingadozás és esetenként falásroham („bűntudatos
fogyókúrázók”). A kérdőív kialakításánál azt a megfigyelést tartották szem előtt a szerzők, hogy az a
hiedelem, miszerint az embernek képesnek kell lenni arra, hogy állandóan szabályozza a testsúlyát,
evészavarokhoz, a testtel való elégedetlenséghez és alacsony önértékeléshez vezethet. Ezzel szemben
nem megbetegítő az, ha a személy úgy gondolja, hogy az életmódját kell szabályoznia (egészséges
életet él) és elfogadni az azzal járó testsúlyt. Eredményeik szerint a kérdőív használatával jól el lehet
különíteni egymástól az evészavarral küzdő személyeket az egészségesektől.
A Testsúly Kontroll Hiedelmek kérdőív (Weight Control Beliefs Questionnaire, WCBQ, Laliberte et
al, 2007; ford. Papp I., Udvardy-Mészáros Á., Perczel Forintos D, 2012) kétfajta hiedelmet tartalmaz:
a súlykontrollra és az életmód kontrollra vonatkozó hiedelmeket.
A Testsúly Kontroll Hiedelmek kérdőív pszichometriai vizsgálata azt mutatta, hogy a mérőeszköz
belső konzisztenciája és a teszt-reteszt reliabilitása megfelelő (Cronbach alfa=0,68). A skála
magyarországi sztenderdizálása folyamatban van (Perczel Forintos és mtsai, 2012).
Értékelés
A kérdőív két alskálája:
Testsúly kontrolljára vonatkozó hiedelmek: 1, 4, 6, 9, 10, 12, 13, 16
Életmód szabályozására vonatkozó hiedelmek: 2, 3, 5, 7, 8, 11, 14,15, 17
Pontozás
A kitöltő személy által adott értékeket összeadjuk. A validitás vizsgálatban használt cut-off
pontértékek:
Normál populáció Evészavaros betegek

átlag (szórás) átlag (szórás)
Testsúly kontroll hiedelmek 23.75 (5.79) 26.86 (4.32)
Életmód kontoll hiedelmek 25.92 (5.58) 15.11 (3.93)
Hivatkozás
M. Laliberte, M. Newton, R. McCabe , J. Mills (2007): Controlling your weight versus controlling
your lifestyle: How beliefs about weight control affect risk for disordered eating, body
dissatisfaction and self-esteem. Cognitive Therapy Research 31:853-869.
102
TFEQ – R-21
A következő rész az étkezési szokásaival és az éhségérzettel kapcsolatban tartalmaz állításokat és kérdéseket.
Kérjük, olvassa el figyelmesen az állításokat, és jelölje be azt a választ, amely a leginkább érvényes Önre.
1. Szándékosan keveset eszem egyszerre, hogy kordában tartsam a testsúlyomat.

a) Teljes mértékben igaz
b) Többnyire igaz
c) Többnyire nem igaz
d) Egyáltalán nem igaz
2. Amikor szorongok, enni kezdek.

b) Többnyire igaz
3. Amikor enni kezdek, néha úgy érzem, nem tudom abbahagyni.

b) Többnyire igaz
4. Amikor szomorú vagyok, gyakran túl sokat eszem.

b) Többnyire igaz
5. Bizonyos ételeket azért nem eszem, mert hizlalnak.

b) Többnyire igaz
6. Ha olyan valakivel vagyok együtt, aki eszik, gyakran engem is arra késztet, hogy egyek.
b) Többnyire igaz
7. Amikor feszült vagyok, vagy fel vagyok húzva, gyakran úgy érzem, hogy ennem kell.
b) Többnyire igaz
8. Gyakran annyira éhes vagyok, hogy feneketlen űrt érzek a gyomrom helyén.
b) Többnyire igaz
9. Mindig annyira éhes vagyok, hogy nehezemre esik abbahagyni az evést, amíg teljesen el nem fogyasztottam
a tányéromon lévő ételt.
b) Többnyire igaz
103
10. Amikor magányos vagyok, evéssel vigasztalódom.
b) Többnyire igaz
11. Tudatosan korlátozom, hogy mennyit eszem az étkezések során, hogy elkerüljem a hízást.
b) Többnyire igaz
12. Amikor egy étvágygerjesztő ételt látok, vagy az illatát érzem, nagyon nehezen állom meg, hogy ne egyek,
még akkor is, ha épp akkor fejeztem be az evést.
b) Többnyire igaz
13. Mindig elég éhes vagyok ahhoz, hogy bármikor tudjak enni.
b) Többnyire igaz
14. Amikor ideges vagyok, evéssel próbálom megnyugtatni magam.

b) Többnyire igaz
15. Amikor valami finomat látok, gyakran olyan éhes leszek, hogy azonnal ennem kell.
b) Többnyire igaz
16. Amikor levert vagyok, enni akarok.

b) Többnyire igaz
17. Milyen gyakran kerüli el azt, hogy csábító ételeket tartalékoljon a környezetében?
a) Szinte soha
b) Ritkán
c) Általában
d) Szinte mindig
18. Milyen valószínűséggel tesz erőfeszítést arra, hogy kevesebbet egyen, mint amennyit akar?
a) Nem valószínű
b) Kevéssé valószínű
c) Némileg valószínű
d) Nagyon valószínű
104
19. Nagyokat eszik akkor is, ha nem éhes?
a) Soha
b) Ritkán
c) Néha
d) Legalább hetente egyszer
20. Milyen gyakran érzi éhesnek Magát?

a) Csak étkezési időben
b) Néha étkezések között
c) Gyakran étkezések között
d) Szinte mindig
21. Kérjük, jellemezze Magát az alábbi 8 fokozatú skálán, amelyen az 1-es azt jelenti, hogy nem korlátozza
saját magát az étkezésben, a 8-as pedig azt jelenti, hogy teljes mértékben korlátozza magát! Kérjük, jelölje be
azt a számot, amely a leginkább érvényes Önre!
1 2 3 4 5 6 7 8
Azt eszem, amit csak Állandóan korlátozom

akarok, és amikor a táplálékbevitelemet,
csak akarom. sosem eresztem el magam.
TFEQ-R21 v 1.2, UK © 2000. HRQL group - Göteborg University on-Campus Company, Göteborg, Sweden.
All Rights Reserved.
105
Háromfaktoros Evési Kérdőív
A 21 tételből álló, Likert-típusú skálát használó önkitöltős kérdőív (Three Factor Eating
Questionnaire TFEQ – R-21. HRQL group - Göteborg University on-Campus Company,
Göteborg, Sweden, 2000, ford: Czeglédi E., Urbán R., 2010 ) az evészavarok többdimenziós
felfogásán alapul. Az evészavarokra jellemző kognitív (ognitív korlátozás skála), emocionális
(érzelmi evés skála) és viselkedéses (kontrollálatlan evés skála) tényezőket egyaránt értékeli a
három alskála mentén.
A kérdőív magyar adaptációja 2010-ben készült el (Czeglédi, Urbán). A magyar populáción
végzett mérések alapján (N=262) konfirmatív faktoranalízissel a kérdőív faktorstruktúrája az
eredetivel azonos szerkezetet mutatott, az illeszkedési mutatók a közepesnél jobb, vagy jó
illeszkedésre utalnak. A skála megbízhatósági és teszt-reteszt reliabilitási mutatói is a magas
övezetben vannak.
Értékelés
A tételek átkódolása:
Fordított tételek: 1-16. tétel (1=4, 2=3, 3=2, 4=1 pont).
A 21. tételre adott válaszok átkódolása az alábbi módon történik: 1, 2 = 1 pont, 3, 4 = 2 pont;
5, 6 = 3 pont; 7, 8= 4 pont.
Skálák
Kontrollálatlan evés skála: 3, 6, 8, 9, 12, 13, 15, 19, 20 tétel
Kognitív korlátozás skála: 1, 5, 11, 17, 18, 21 tétel
Érzelmi evés skála: 2, 4, 7, 10, 14, 16 tétel
A hiányzó adatok kezelése:

Az egyes skálák nyerspontszámának képzése a hozzájuk tartozó tételekre adott válaszok egyszerű
összeadásával történik. A half-scale módszer alapján hiányzó adatok esetében csak akkor
számítunk nyerspontszámot, ha legalább a tételek felét megválaszolták (páratlan számú tétel
esetében a tételek fele plusz egy tétel).
A hiányzó adatok esetében a nyerspontszám számításának képlete a következő:
Skála Képlet
Kontrollálatlan evés (UE) Ha a megválaszolt tételek száma (3, 6, 8, 9, 12, 13, 15, 19, 20) ≥ 5,
akkor UEnyers=a skálához tartozó tételek átlaga*9
Kognitív korlátozás (CR) Ha a megválaszolt tételek száma (1, 5, 11, 17, 18, 21) ≥ 3, akkor
CRnyers=a skálához tartozó tételek átlaga*6
Érzelmi evés (EE) Ha a megválaszolt tételek száma (2, 4, 7, 10, 14, 16) ≥ 3, akkor
EEnyers=a skálához tartozó tételek átlaga*6
Skálatranszformáció:
A nyerspontszámokat 0-100 pontos skálává kell transzformálni. A transzformált skála szkórok a
maximálisan elérhető nyerspontszám százalékát reprezentálják. Az adatokat a transzformált értékek
formájában érdemes közölni. A transzformáció képlete:
[(nyerspont – legalacsonyabb lehetséges nyerspont) / a nyerspont lehetséges terjedelme]*100
Legalacsonyabb Lehetséges
Skála és legmagasabb nyerspont- Képlet
nyerspont terjedelem
Kontrollálatlan evés (UE) 9-36 27 UE = [(UEnyers-9)/27]*100
Kognitív korlátozás (CR) 6-24 18 CR = [(CRnyers-6)/18]*100
Érzelmi evés (EE) 6-24 18 EE = [(EEnyers-6)/18]*100
106
A kérdőív alkalmazása esetében minden kérdőíven fel kell tüntetni az alábbiakat:
TFEQ-R21 v 1.2, UK © 2000. HRQL group - Göteborg University on-Campus Company, Göteborg,
Sweden. All Rights Reserved.
Hivatkozás
Karlsson, J., Persson, L-O., Sjöström, L., Sullivan, M. (2000): Psychometric properties and factor
structure of the Three–Factor Eating Questionnaire (TFEQ) in obese men and women. Results
from the Swedish Obese Subjects (SOS) study. International Journal of Obesity, 24(12),
1715–1725.
Tholin, S., Rasmussen, F., Tynelius, P., Karlsson, J. (2005): Genetic and environmental influences
on eating behavior: The Swedish Young Male Twins Study. American Journal of Clinical
Nutrition, 81(3), 564–569.
Czeglédi E., Urbán R. (2010): A Háromfaktoros Evési Kérdőív (Three-Factor Eating Questionnaire
Revised 21-Item) hazai adaptációja. Magyar Pszichológiai Szemle, 65(3), 463-494.
107
BSQ-14
Azt szeretnénk megtudni, hogy hogyan érzett a külső megjelenésével kapcsolatban az elmúlt két hét
során. Kérjük, olvassa el a kérdéseket, és karikázza be a megfelelő számot! Kérjük, minden kérdésre
válaszoljon!
1= soha
2= ritkán
3= néha
4= gyakran
5= nagyon gyakran
6= mindig
1. Aggódott-e annyira az alakja miatt, hogy úgy érezte, diétáznia kellene? 1 2 3 4 5 6
2. Tapasztalta-e, hogy vékony emberek körében nagyobb figyelmet 1 2 3 4 5 6

fordított az alakjára?
3. Észrevette-e más emberek alakját és érezte-e úgy, hogy a saját alakja 1 2 3 4 5 6

azokkal összehasonlítva előnytelen?
4. Érezte-e magát kövérnek meztelenül (pl. fürdésnél)? 1 2 3 4 5 6
5. Édességek, sütemények vagy más magas kalóriatartalmú ételek 1 2 3 4 5 6

fogyasztása kiváltotta-e Önben az elhízottság érzését?
6. Érezte-e magát túlzottan nagynak és kerekdednek? 1 2 3 4 5 6

7. Szégyenkezett-e a teste miatt? 1 2 3 4 5 6
8. Az alakja miatti aggodalom késztette-e diétázásra? 1 2 3 4 5 6
9. Szokott-e arra gondolni, hogy az önuralma hiánya miatt olyan az alakja, 1 2 3 4 5 6

amilyen?
10. Aggódott-e amiatt, hogy mások látják a zsírpárnákat a dereka és a hasa 1 2 3 4 5 6

körül?
11. Érezte-e úgy, hogy igazságtalanság az, hogy mások vékonyabbak, mint 1 2 3 4 5 6
Ön?
12. Keltett-e Önben rossz érzést a tükörképének látványa (pl. tükörben vagy 1 2 3 4 5 6
kirakatablak üvegében) az alakjával kapcsolatban?
13. Fokozottabb figyelmet fordított-e az alakjára más emberek 1 2 3 4 5 6

társaságában?
14. Az alakjával kapcsolatos aggodalom miatt felvetődött-e Önben az az 1 2 3 4 5 6

érzés, hogy testmozgást kellene végeznie?
108
Testforma Kérdőív - rövidített változat
A kérdőív (Body Shape Questionnaire Short Form, BSQ-14, Dowson, J., Henderson, L., 2001; ford:
Czeglédi E., Csizmadia P., Urbán R., 2011) a testtel való elégedetlenséget méri, mint fontos tényezőt
az elhízással kapcsolatos problémák kialakulásában.
Vizsgálatok szerint a testtel kapcsolatos elégedetlenség inkább jellemző a nőkre, a fiatalabb
korosztályra és a magasabb iskolai végzettségűekre, valamint a nagyobb testsúllyal rendelkezőkre,
azokra, akik hajlamosak a bulimiás magatartásra és akik életük során többször tapasztaltak jelentős
súlyingadozást.
A kérdőív magyar populációra való adaptálása során (N=377) kiváló eredményeket kaptak (Czeglédi
és mtsai, 2011). A konfirmatív faktorelemzés minimális módosítással megerősítette a mérőeszköz
egyfaktoros struktúráját. A kérdőív belső konzisztenciája nagyon jó (Cronbach alfa =0.95).
Értékelés
A skálaképzés a tételek egyszerű összeadásával történik. Az adaptálási vizsgálat során kapott
eredményeiket az alábbi táblázatban közöljük:
Minta Átlag/szórás
Teljes minta (N=377) 40.3 / 16.35
Normális súlyú (N=147) 35.2 / 16.37
Túlsúlyos és elhízott (N=230) 43.5 / 15.53
Férfiak (N=146) 33.0 / 14.24
Nők (N=231) 45.0 / 15.91
Hivatkozás
Dowson, J., Henderson, L. (2001): The validity of a short version of the Body Shape Questionnaire.
Psychiatry Research, 102, 263-271.
Czeglédi E., Csizmadia P., Urbán R. (2011): A testtel való elégedetlenség mérése és rizikótényezői:
A Testforma Kérdőív rövidített formájának (Body Shape Questionnaire Short Form 14) hazai
adaptációja. Psychiatria Hungarica, 26(4), 241-249.
109
Pszichoszexuális fejlődés anamnézis – női változat
(a kliens tölti ki)
Mi volt élete legelső szexuális élménye (kisgyerekkori élményektől kezdve)?
Mikor és hogyan tudatosult a nemi hovatartozása? Milyen hatással volt rá annak felismerése, hogy a
lányok és a fiúk nem egyformák?
Játszott-e kiskorában papás-mamást, doktorost?

Kik voltak a gyerektársak (testvér, unokatestvér, idegen társ)?
Ezek a játékok hetero-, vagy homoszexuális helyzetben fordultak elő?
Ha utánozta a felnőttek elképzelt vagy ismert szexuális viselkedését, mire emlékszik, hogyan reagáltak
erre a felnőttek?
Észlelt-e valamit a szülők szexuális életéből? Ha igen, mit, miért? (Aludt-e egy ágyban valakivel?)
Hány éves korában volt először szerelmes?
Hány éves korában csókolózott először? (Szerelmes volt-e ekkor, együtt jártak, vagy alkalmi
helyzetben?)
Első menses ideje és hogyan hatott Önre (felkészületlenül érte vagy várta)?
Kapott-e szexuális felvilágosítást? Ha igen, kitől?
Hány éves korában volt a nagy szerelem? (Írja le röviden!)
Hány éves volt az első heteroszexuális kapcsolat idején?
Van-e orgazmusa?
Ha nincs, mióta nincs?
Kíséri-e fájdalomérzet a közösülést? Kellemes-e?
Általában viszonzottak voltak-e érzelmei? (Ön hagyta el partnereit vagy Önt hagyták el?)
110
Pszichoszexuális fejlődés anamnézis – férfi változat
(a kliens tölti ki)
Mi volt a legelső szexuális élménye?
Mennyi idős korában észlelte az első merevedést?

Milyen érzések kísérték, kötődik-e valamilyen eseményhez, történethez, személyhez?
Hány évesen észlelete az első éjszakai magömlést?

Milyen érzése volt, mikor felfedezte? Tudta-e, hogy mit jelent?
Mit tett, mikor észrevette?
Kísérte-e álom az első éjszakai magömlést? Mit álmodott? Ismerős vagy ismeretlen személyekkel
álmodott?
Milyen gyakran észlelt éjszakai magömlést?
Van-e jelenleg éjszakai magömlése?
Hány évesen kezdett el önkielégítést végezni?

Hogyan fedezte fel, megmutatták-e Önnek? Ki mutatta meg?
Felvilágosították-e a szexualitásról? Ha igen, ki? Ha nem, hogyan tájékozódott?
Milyen gyakran végzett önkielégítést?
Használt-e ingerként képet vagy bármit? Ha igen, mit? Kísérte-e fantázia ezt a helyzetet?
Voltak-e kihagyások, visszatérő periódusok? Bűntudattal tette-e ezt?
Hány évesen csókolózott először?

Hány évesen került először pettingbe? Szex-reakció kísérte-e (erekció, magömlés)?
Mennyi idős volt, amikor részt vett az első heteroszexuális kapcsolatban? (Írja le röviden, milyen
kapcsolat volt!)
Hány nővel volt eddig szexuális kapcsolata?

Hány tartós kapcsolata volt (házasság vagy együttélés)?
Volt-e homoszexuális élménye?
Ha nem, előfordult-e, hogy leszólították? Hogyan történt ez? Hogyan reagált?
111
Szexuálterápiás anamnézis
(a terapeuta tölti ki a kérdésekre adott válaszok alapján)
Név, születési év, hó, nap, születési hely:

Foglalkozás, iskolai végzettség:
Házasságkötés / élettársi kapcsolat kezdetének ideje:
Hányadik házasságában / kapcsolatában él?
Partnerének ez hányadik kapcsolata?
Válás / szakítás volt-e?
Van-e gyermek az előző házasságból és vele él-e?
Házastárs vagy partner kora, foglalkozása?
Szülők életkora?
Szülők együttélése / válása?
Szülők halála?
Szülők egészségi állapota?
Testvérek kora, neme, száma?
Terhesség, szülés, a szülés lefolyása?
Betegségek?
Szociális élettér, lakásviszonyok (önálló lakás, együttlakás szülőkkel, stb.)?
A fenti általános anamnézis felvételét a konkrét panasz, szexuális zavar explorációja követi
Mi a probléma? (Az irányított beszélgetés során fontos megtudni, hogy kinek a problémájáról van szó:
önként jött-e a személy vagy partnere kívánságára?) A panasz elmondását kérdésekkel segítjük.
Mit gondol, mi lehet szexuális zavarának háttere? (Ha erre nem válaszol, érdeklődni kell a szorongás,
a bűntudati források felől. Általában a nők a szigorú neveltetésre, a férfiak az önkielégítésre utalnak.)
Mikor gondolt arra, hogy szakember segítségét kéri?
Kiegészítő, illetve a tünetegyüttest feltáró kérdések:

A zavar keletkezésének ideje?
Mióta tart ez a szexuális kapcsolat?
Milyen gyakori a nemi aktus?
Milyen mértékben befolyásolják a libidót a kudarcok? (Jó prognózis, ha a kezdeményező kedv a
kudarc mostani és korábbi gyakorisága ellenére is fennmarad.)
Mesélje el egy átlagos aktus lefolyását! Elbeszélését onnan kezdje, attól a pillanattól, amikor észleli
önmagán vagy partnerén, hogy közeledni fog. Nem házasoktól azt is meg kell tudni, hogy a szexuális
jellegű találkozást előre megbeszélik-e, vagy ha nem, hogyan jön létre? (Az előre megtervezés ugyanis
a meglévő problémán túl is eredményezhet gátlást, illetve kudarcot.)
A pár érzelmi helyzetének tisztázása

Partneréhez fűződő viszony (az érzelmek egyenlő intenzitásúak-e; ha nem, ki az alá-, illetve
fölérendelt személy?)
Mesélje el a kapcsolat történetét a megismerkedéstől napjainkig! (Ez általában tisztázza az érzelmi

helyzetet, illetve azt, hogy a zavar partnerspecifikus-e).
Kérdezzük meg, hogy a partner bevonható-e és várhatunk-e tőle segítséget a probléma megoldásához?
112
SZEXUÁLTERÁPIÁS KÉRDŐÍVEK
A pszichoszexuális fejlődésre és szexuális zavarra vonatkozó anamnéziseket azért közöljük, mert

támpontokkal szolgál e kényes problematika feltérképezéséhez, és egyben mintát nyújt arra, hogy
szükséges és fontos ezen a téren is a pontos állapotfelmérés (Lux, 1982 és Kaplan, 1974 munkái
alapján.) A pszichoszexuális fejlődés részletes felmérése és explorálása terápiás hatással is bír, gyakran
már ennek alapján érthetővé válnak az összefüggések. Beszéljünk úgy a szexualitásról a klienssel, mint
az élet természetes és fontos részéről. Ezzel mintát nyújtunk számára és elősegítjük, hogy legyőzve
gátlásait ő is tudjon és merjen beszélni erről. Ezen anamnézis során a beteg végiggondolja saját
pszichoszexuális fejlődése történetét és azok érzelmi vetületét. Az elfojtott tartalmak felszínre
kerülésének feszültségoldó tartalma van. Megkönnyebbülést jelenthet az is, ha a bűntudatról és a
szorongásokról beszélhet.
Hivatkozás
Kaplan, H. S. (1974): The New Sex Therapy: active treatment of sexual dysfunctions. New York,
Brunner/Mazel, 1974.
Lux, E. (1982): Szexuálpszichológia. Medicina, Budapest
113
QCSASC - női változat
Olvassa el figyelmesen az alábbi szituációkat, majd a megfelelő szám bekarikázásával jelölje
meg, hogy milyen gyakran fordultak elő Önnel! (1=soha…..5=gyakran)
Kettesben vagyok a partneremmel. Ő láthatóan szeretkezni akar, és minden tőle telhetőt megtesz azért,
hogy felkeltse érdeklődésemet. Nekem viszont semmi kedvem hozzá. Úgy teszek, mintha fáradt
volnék, és témát váltok. Ő azonban nem tágít. Csalódottnak tűnik, és azt mondja, hogy már nem
szeretem úgy, mint régen.
sose fordult elő 1____2____3____4____5 gyakran előfordult
Szeretkezünk a partneremmel. Mindent elkövet, hogy megpróbáljon izgalomba hozni, de semmilyen

örömöt nem érzek. Inkább úgy érzem, mintha valamilyen kötelességnek tennék eleget. Azt kérdem
magamtól, „Vajon ennek mindig így kell lennie?”
Partnerem a kezével ingerel, amitől teljesen izgalomba jövök. A következő pillanatban megpróbál
belém hatolni, hüvelyizmaim viszont görcsösen összehúzódnak, így nem sikerül a behatolás.
Partnerem tovább próbálkozik eredménytelenül, és ami egy felejthetetlen pillanat lehetett volna,
elkeserítő élménnyé válik.
Partneremmel az előjátéknál tartunk, többféleképp is próbál izgalomba hozni, amit élvezek. Mindezek
ellenére képtelen vagyok eljutni az orgazmusig. Partnerem kezd elfáradni, én pedig egyre
kedvetlenebbé válok. Nyugtalanná tesz az érzés, hogy egyre távolabbivá válik az orgazmus elérésének
esélye.
Karikázza be azokat az érzelmeket, amelyeket akkor érzett, amikor felidézte az Önnel

gyakrabban előforduló szituációkat!
Aggodalom Szomorúság Kiábrándultság Félelem Bűntudat
Szégyen Düh Fájdalom Öröm Elégedettség
114
Olvassa el figyelmesen az alábbi állításokat és aszerint, hogy mit gondol magáról vagy hogyan
érzi magát az Önnel gyakrabban előforduló szituációban, karikázza be a megfelelő számot!
(1=egyáltalán nem igaz ……5=abszolút igaz)
Olykor
Egyáltalán Nem igaz, Abszolút
SÉMÁK Igaz
nem igaz igaz olykor igaz
nem
1. Gyámoltalan vagyok 1 2 3 4 5
2. Tehetetlen vagyok 1 2 3 4 5
3. Nem vagyok ura a helyzetnek 1 2 3 4 5
4. Gyenge vagyok 1 2 3 4 5
5. Sebezhető vagyok 1 2 3 4 5
6. Kiszolgáltatott vagyok 1 2 3 4 5
7. Csapdában vagyok 1 2 3 4 5
8. Alkalmatlan vagyok 1 2 3 4 5
9. Nem vagyok hatékony 1 2 3 4 5
10. Sikertelen vagyok 1 2 3 4 5
11. Egy kudarc vagyok 1 2 3 4 5
12. Nem tisztelnek 1 2 3 4 5
13. Kevesebb vagyok, mint mások (nem érek annyit,
1 2 3 4 5
mint mások)
14. Nem vagyok elég jó (teljesítmény) 1 2 3 4 5
15. Nem vagyok szeretetre méltó 1 2 3 4 5
16. Nem kedvelnek 1 2 3 4 5
17. Nem vagyok kívánatos 1 2 3 4 5
18. Nem vagyok vonzó 1 2 3 4 5
19. Felesleges vagyok 1 2 3 4 5
20. Nem törődnek velem 1 2 3 4 5
21. Ügyetlen vagyok 1 2 3 4 5
22. Értéktelen vagyok 1 2 3 4 5
23. Más vagyok 1 2 3 4 5
24. Kevesebb vagyok, mint mások (ezért nem 1 2 3 4 5
szeretnek)
25. Nem vagyok elég jó (ahhoz, hogy szeressenek) 1 2 3 4 5
26. Elutasításra vagyok kárhoztatva 1 2 3 4 5
27. Elhagyatottságra vagyok kárhoztatva 1 2 3 4 5
28. Egyedüllétre vagyok kárhoztatva 1 2 3 4 5
115
QCSASC – férfi változat
Olvassa el figyelmesen az alábbi szituációkat, majd a megfelelő szám bekarikázásával jelölje

meg, hogy milyen gyakran fordultak elő Önnel! (1=soha……5=gyakran)
Kettesben vagyok a partneremmel. Ő láthatóan szeretkezni akar, és minden tőle telhetőt megtesz azért,
hogy felkeltse érdeklődésemet. Nekem viszont semmi kedvem hozzá. Így inkább úgy teszek, mintha
fáradt volnék, és témát váltok. Ő azonban nem tágít. Csalódottnak tűnik, és azt mondja, hogy már nem
szeretem úgy, mint régen.
Simogatom a partnerem, akit ez izgalomba hoz. Úgy tűnik, készen áll a közösülésre. Amikor
megpróbálok belé hatolni, észreveszem, hogy a hímvesszőm a szokásosnál kevésbé merev, és
lehetetlennek tűnik a teljes behatolás. Próbálkozom, de mindhiába, végül feladom.
Partnerem simogatása nagyon felizgat. Erős izgalmi állapotba kerülök, és habozás nélkül behatolok a
partnerembe. Elveszítem az önuralmam, és igen gyorsan elérem az orgazmust, amikor is az aktusnak
vége szakad. Partnerem nagyon csalódottnak tűnik, mintha ennél sokkal többet várt volna tőlem.
Teljesen átadom magam a szeretkezésnek, majd behatolok a partnerembe. Eleinte minden jól megy, de
ahogy telik az idő, csak nem sikerül eljutnom az orgazmusig. Partnerem kezd elfáradni. Akárhogy is
próbálkozom, az orgazmus egyre elérhetetlenebbé válik.
Karikázza be azokat az érzelmeket, amelyeket akkor érzett, amikor felidézte az Önnel

gyakrabban előforduló szituációkat!
Aggodalom Szomorúság Kiábrándultság Félelem Bűntudat
Szégyen Düh Fájdalom Öröm Elégedettség
116
Olvassa el figyelmesen az alábbi állításokat és aszerint, hogy mit gondol magáról vagy hogyan
érzi magát az Önnel gyakrabban előforduló szituációban, karikázza be a megfelelő számot!
(1=egyáltalán nem igaz…….5=abszolút igaz)
Olykor
Egyáltalán Nem igaz, Abszolút
SÉMÁK Igaz
nem igaz igaz olykor igaz
nem
1. Gyámoltalan vagyok 1 2 3 4 5
2. Tehetetlen vagyok 1 2 3 4 5
3. Nem vagyok ura a helyzetnek 1 2 3 4 5
4. Gyenge vagyok 1 2 3 4 5
5. Sebezhető vagyok 1 2 3 4 5
6. Kiszolgáltatott vagyok 1 2 3 4 5
7. Csapdában vagyok 1 2 3 4 5
8. Alkalmatlan vagyok 1 2 3 4 5
9. Nem vagyok hatékony 1 2 3 4 5
10. Sikertelen vagyok 1 2 3 4 5
11. Egy kudarc vagyok 1 2 3 4 5
12. Nem tisztelnek 1 2 3 4 5
13. Kevesebb vagyok, mint mások (nem érek
1 2 3 4 5
annyit, mint mások)
14. Nem vagyok elég jó (teljesítmény) 1 2 3 4 5
15. Nem vagyok szeretetre méltó 1 2 3 4 5
16. Nem kedvelnek 1 2 3 4 5
17. Nem vagyok kívánatos 1 2 3 4 5
18. Nem vagyok vonzó 1 2 3 4 5
19. Felesleges vagyok 1 2 3 4 5
20. Nem törődnek velem 1 2 3 4 5
21. Ügyetlen vagyok 1 2 3 4 5
22. Értéktelen vagyok 1 2 3 4 5
23. Más vagyok 1 2 3 4 5
24. Kevesebb vagyok, mint mások (ezért nem
1 2 3 4 5
szeretnek)
25. Nem vagyok elég jó (ahhoz, hogy szeressenek) 1 2 3 4 5
26. Elutasításra vagyok kárhoztatva 1 2 3 4 5
27. Elhagyatottságra vagyok kárhoztatva 1 2 3 4 5
28. Egyedüllétre vagyok kárhoztatva 1 2 3 4 5
117
Kognitív sémák a szexuális együttlét helyzeteiben kérdőív
A QCSASC (Questionnaire of Cognitive Schema Activation in Sexual Context, QCSASC, P. Nobre &
Pinto-Gouveia, 2002, ford.Pataki K., 2008) egy portugál kutatócsoport által kifejlesztett 28 tételes
kérdőív, mely a szexuális helyzetekben aktiválódó kognitív sémákat hivatott felmérni.
Az első részben négy szexuális helyzetet mutatnak be, melyek a leggyakrabban előforduló szexuális
diszfunkciókhoz kapcsolódnak (szexuális vágy zavara, erekciózavar, korai ejakuláció, és
orgazmuszavar a férfi verzióban; szexuális vágy zavara, arousal zavar, orgazmuszavar, és vaginizmus
a női verzióban). A négy problémakör négy konkrét helyzet leírása és elképzeltetése során történik. A
tesztkitöltőt megkérik, hogy azonosítsa azt a helyzetet, amelyik a leginkább hasonlít az ő szexuális
élményeire, és jelölje annak előfordulási gyakoriságát egy 1-5-ig terjedő skálán. Továbbá megkérik,
hogy tíz felsorolt érzelem közül válassza ki azokat az érzelmeket, melyek az adott helyzetben a
leginkább aktiválódnak. Ezt követően az adott szexuális diszfunkciót leíró helyzet elképzelésével a
kitöltőt arra kérik, hogy 28 felsorolt sémát értékeljen aszerint, mennyire aktiválódnak nála ezek a
sémák az adott helyzetben.
A szerzők portugál mintán végzett pszichometriai vizsgálata alapján a mérőeszköz jó pszichometriai
mutatókkal rendelkezik. A mérőeszköz magyar mintán még nincs validálva.
A mérőeszköz tételei 5 fő faktor köré csoportosulnak:

elutasítottság (15, 17, 19, 20, 24, 25, 26, 27 tételek)
inkompetencia (2, 4, 8, 9, 10, 11, 13, 14 tételek)
ön-leértékelés (16, 21, 22 tételek)
különbözőség, magány (5, 23, 28 tételek)
tehetetlenség (1, 6, 7, 12 tételek)
Értékelés
Az adott tételekhez tartozó bekarikázott szám jelzi a pontszámot az adott tételre. Az egyes faktorokra
külön-külön számítjuk ki az összpontszámot a faktorhoz tartozó tételekre adott válaszok
összeadásával. Minél magasabb egy adott faktorhoz tartozó pontszám, annál jellemzőbb az adott
negatív séma aktiválódása.
A mérőeszköz szabadon felhasználható.
Hivatkozás
Nobre, P. J., & Pinto-Gouveia, J. (2000): Questionnaire of Cognitive Schema Activation in Sexual
Context (QCASC). Unpublished manuscript, Faculty of Psychology and Educational
Science,University of Coimbra, Portugal.
Nobre PJ, Pinto-Gouveia J. (2009): Questionnaire of cognitive schema activation in sexual context: a
measure to assess cognitive schemas activated in unsuccessful sexual situations. Journal of Sex
Research; 46(5):425-37.
Lukács, E. (2011): Jelentés a szexuális jelentésekről: A szexualitás zavarai – kognitív szempontból. In:
Perczel Forintos D. (szerk.), A kognitív terápia fejlődése, Pszichológiai Szemle Könyvtár 15.
Magyar Pszichológiai Szemle, 66, 1. 109-120., Akadémiai Kiadó, Budapest
118
SMQ – női változat
Az alábbiakban egy sor olyan gondolatot mutatunk be, amelyek valamilyen szexuális tevékenység közben juthatnak
eszébe. Az első oszlopban a megfelelő szám bekarikázásával jelölje meg, hogy milyen gyakran jutnak eszébe ezek a
gondolatok (1=soha – 5=mindig). Ezt követően tegyen X-et abba az oszlopba, ahol az az érzelemtípus szerepel,
amelyet akkor érez, amikor ezek a gondolatok eszébe jutnak. Végül az utolsó oszlopban a megfelelő szám
bekarikázásával jelölje meg, hogy milyen intenzitású az adott gondolat által Önben ébresztett tipikus szexuális
válaszreakció (izgalom)
(1= nagyon alacsony – 5= nagyon magas).
MEGJEGYZÉS: Azoknál a gondolatoknál, amelyek soha nem jutnak eszébe, nem szükséges kitöltenie az érzelem és a
szexuális válaszreakció alatti oszlopokat.
Példa: Képzelje el, hogy a gondolat, „szeretkezni csodálatos dolog” gyakran eszébe jut, amikor éppen valamilyen
szexuális tevékenységet folytat, és hogy ez a gondolat Önben örömteli érzelmekkel párosul, és nagyon magas
intenzitású izgalmi állapotot idéz elő. Ebben az esetben az Ön által adott válasz a következő:
GONDOLATOK ÉRZELMEK SZEXUÁLIS
VÁLASZREAKCIÓ
GONDOLATTÍPUS GYAKORISÁG ÉRZELEMTÍPUSOK INTENZITÁS
Nagyon alacsony
Kiábrándultság
Nagyon magas
Elégedettség
Szomorúság
Aggodalom
Megbánás
Bűntudat
Alacsony
Gyakran
Közepes
Szégyen
Félelem
Mindig
Magas
Öröm
Néha
Soha
Düh
Alig
Szeretkezni csodálatos dolog 1 2 3  5 X 1 2 3 4 

VÁLASZREAKCIÓ
Nagyon alacsony
Kiábrándultság
Nagyon magas
Elégedettség
Szomorúság
Aggodalom
Megbánás
Bűntudat
Alacsony
Gyakran
Közepes
Szégyen
Félelem
Mindig
Magas
Öröm
Néha
Soha
Düh
Alig
1. Rosszul bánik velem 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5

2. Hogyan kerülhetek ki
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
ebből a helyzetből?
3. Csak a saját
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
kielégülése érdekli
4. Mindig csak a szexen
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
jár az esze.
5. Felizgat, ahogy
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
beszél
6. Erőszakos velem. 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
7. A szeretkezésnek ez
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
a módja erkölcstelen.
8. Ezek a mozdulatok és
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
ezek a pózok mesések
9. Egyre kövérebb/
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
csúnyább vagyok
10. Ha elengedem ma-
gam, biztos azt gon-
dolja, hogy gyakran 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
váltogatom a partne-
reim (promiszkuitás)
11. Szeretkezni
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
csodálatos dolog
12. Már nem olyan
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
gyengéd, mint régen
119
13. Nem elégítem ki a
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
partnerem
14. Nem szabad
kimutatnom, hogy 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
érdekel a dolog
15. Ez undorító 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
16. Nem vagyok már
olyan vonzó testileg, 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
mint voltam
17. Nekem nem kéne
átvennem az 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
irányítást a szexben
18. Csak akkor törődik
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
velem, ha szexet akar
19. Nem kerülök
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
izgalmi állapotba
20. Nem érzem
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
vonzónak a testem
21. Az ilyesmit nem
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
kéne elkapkodni
22. Semmit se érzek 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
23. Nem akarom, hogy
lelki fájdalmat 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
okozzon
24. Miért nem csókol
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
meg?
25. Felizgatja a testem 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
26. Mikor lesz már
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
ennek vége?
27. Bárcsak a fülembe
súgna valami 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
romantikusat
28. Csak akkor szeret,
ha jó vagyok az 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
ágyban
29. Meg kéne várnom,
hogy ő tegye meg az 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
első lépést
30. Csak azért vagyok
erre hajlandó, mert 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
megkért rá
31. Én vagyok a legbol-
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
dogabb nő a világon
32. Ennél fontosabb
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
dolgaim is akadnak
33. Ha visszautasítom a
szexet, meg fog 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
csalni
120
SMQ – férfi változat
Az alábbiakban egy sor olyan gondolatot mutatunk be, amelyek valamilyen szexuális tevékenység
közben juthatnak eszébe. Az első oszlopban a megfelelő szám bekarikázásával jelölje meg, hogy
milyen gyakran jutnak eszébe ezek a gondolatok (1=soha …..5=mindig). Ezt követően tegyen X-et
abba az oszlopba, ahol az az érzelemtípus szerepel, amelyet akkor érez, amikor ezek a gondolatok
eszébe jutnak. Végül az utolsó oszlopban a megfelelő szám bekarikázásával jelölje meg, hogy
milyen intenzitású az adott gondolat által Önben ébresztett tipikus szexuális válaszreakció
(izgalom) (1= nagyon alacsony – 5= nagyon magas).
MEGJEGYZÉS: Azoknál a gondolatoknál, amelyek soha nem jutnak eszébe, nem szükséges
kitöltenie az érzelem és a szexuális válaszreakció alatti oszlopokat.
Példa: Képzelje el, hogy a gondolat, „szeretkezni csodálatos dolog” gyakran eszébe jut, amikor éppen
valamilyen szexuális tevékenységet folytat, és hogy ez a gondolat Önben örömteli érzelmekkel
párosul, és nagyon magas intenzitású izgalmi állapotot idéz elő. Ebben az esetben az Ön által adott
válasz a következő:
VÁLASZREAKCIÓ
Nagyon alacsony
Kiábrándultság
Nagyon magas
Elégedettség
Szomorúság
Aggodalom
Megbánás
Bűntudat
Alacsony
Gyakran
Közepes
Szégyen
Félelem
Mindig
Magas
Öröm
Néha
Soha
Düh
Alig
Szeretkezni csodálatos
dolog 1 2 3  5 X 1 2 3 4 

VÁLASZREAKCIÓ
Nagyon alacsony
Kiábrándultság
Nagyon magas
Elégedettség
Szomorúság
Aggodalom
Megbánás
Bűntudat
Alacsony
Gyakran
Közepes
Szégyen
Félelem
Mindig
Magas
Öröm
Néha
Soha
Düh
Alig
1. Ennél az is jobb
lenne, ha 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
meghalnék
2. Ezúttal nem okoz-
hatok csalódást a 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
partneremnek
3. Le fog cserélni
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
egy másik pasira
4. Kudarcra vagyok
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
ítélve
5. Muszáj képesnek
lennem a 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
közösülésre
6. Ennek semmi
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
értelme
7. Nem elégítem ki őt 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
8. Muszáj, hogy
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
erekcióm legyen
9. Nem tudok a
partnerembe 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
hatolni
10. A hímvesszőm
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
nem reagál
121
11. Ez most miért
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
nem működik?
12. Bárcsak tovább
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
tarthatna
13. Vajon mit gondol
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
most rólam?
14. Ezek a mozdula-
tok és ezek a 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
pózok mesések
15. Mi lesz, ha
mások is megtud-
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
ják, hogy képtelen
vagyok rá?
16. Ha még egyszer
kudarcot vallok,
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
akkor reménytelen
eset vagyok
17. Én vagyok a
legboldogabb férfi 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
a világon
18. Ez igazán izgató 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
19. Ha most nem
jutok el az orgaz-
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
musig, később már
biztos nem sikerül
20. Már nem olyan
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
gyengéd, mint régen
21. Már nem találja
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
vonzónak a testem
22. Öregszem 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
23. Ez undorító 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
24. A szeretkezésnek
ez a módja 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
erkölcstelen
25. Nem lenne ter-
mészetes, ha meg-
mondanám neki, 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
mit akarok a
szexben
26. Igazán izgalomba
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
jött
27. Bizonyítanom
kell a 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
férfiasságomat
28. Sosem lesz már
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
olyan, mint régen
29. Ha nem lesz
erekcióm, zavarba 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
jövök
30. Ennél fontosabb
dolgaim is 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
akadnak
122
Szexuális Élménymód Kérdőív – női és férfi változat
A szerzők (Nobre és Pinto-Gouveia, 2003) szexuális modalitás elmélete a Beck által kidolgozott
interakcionális kognitív modellen alapul (Beck, 1996). Beck az 1990-es évek második felében bevezette a
modalitások fogalmát, mint a személyiség strukturális és műveleti egységeit, amelyeket a kognitív,
affektív, és viselkedéses dimenziók kölcsönhatásaiból eredő, specifikus alrendszerekként értelmez. A
szexuális zavarok hátterében fellelhető modalitások vizsgálatára a szerzők egy kérdőívet dolgoztak ki a
szexuális kogníciók, emóciók, és szexuális válaszreakciók kölcsönhatásainak vizsgálata céljából (Sexual
Modes Questionnaire, SMQ, P. Nobre & Pinto-Gouveia, 2003, ford. Pataki K., 2008). Munkájukban
szignifikáns korrelációt találtak a negatív automatikus gondolatok, negatív affektusok, és csökkent
szexuális izgalmi válasz között. Faktoranalízis segítségével azonosították azokat a negatív automatikus
gondolat-kategóriákat, amelyek a diszfunkcionális modalitásokban a kognitív dimenziót jellemzik
(Lukács, 2011).
Értékelés
A mérőeszköz három alkskálára bontható:
Az automatikus gondolatok alskála (AG) 30-tételes férfi és 33-tételes női változata a szexuális
tevékenység közben megjelenő automatikus gondolatok megjelenésének gyakoriságát méri fel egy 5
fokozatú Likert-skálán. A nők negatív kogníciói között szerepelnek a szexuális kihasználtság,
teljesítményaggodalmak, a partner nem megfelelő érzelmeire vonatkozó gondolatok, szexuális
passzivitással és kontrollal kapcsolatos gondolatok, erotikus gondolatok hiányának megélése, testképpel
kapcsolatos diszkomfortélmények. A férfiak negatív kogníciói: kudarc-anticipáció és katasztrofizáló
gondolatok, erekcióval kapcsolatos aggodalmak, életkorral és testi funkciókkal kapcsolatos negatív
gondolatok, a szexre általában vonatkozó negatív tartalmak, erotikus gondolatok hiányának megélése. A
negatív automatikus gondolatok indexének kiszámításához összeadjuk az összes negatív automatikus
gondolatra adott gyakoriságok összegét - a pozitív, erotikus tartalmú állításokat fordított tételként
számítva. Fordított tételek a női változatban: 5, 8, 11, 25, 31; fordított tételek a férfi verzióban: 14, 17, 18,
26. Portugál mintán az AG alskála átlagértékei férfiáknál 54, nőknél 57. Magasabb értékek a szexuális
tevékenység közben megjelenő gyakoribb negatív automatikus gondolatok megjelenését fejezik ki.
Az érzelmi válasz alskála (ÉV) a válaszadó negatív automatikus gondolataihoz kapcsolódó érzelmi
válaszokat méri. A válaszadó mindegyik automatikus gondolatot újra értékel aszerint, hogy 10 felsorolt
érzelem közül kiválasztja azt/azokat, amelyiket/melyeket az adott automatikus gondolat folyamán átél. Az
egyes érzelmekre adott index a következő módon számítható ki: az adott érzelemre adott összes válasz
száma osztva az összes érzelmi válasz számával. Az így kapott index 0.0-1.0-ig terjedhet és azt az arányt
fejezi ki, amellyel a válaszadó egy adott érzelmet átél szexuális tevékyensége során.
A szexuális válaszreakció alskála (SzV) a válaszadó negatív automatikus gondolataihoz kapcsolódó
szubjektíve megélt szexuális arousal szintjét méri egy 5-fokozatú Likert-skálán. Az egyes automatikus
gondolatokkal kapcsolatos szexuális válaszreakció index a következő módon számítható ki: az adott
tételre adott szexuális válaszreakció értéke osztva az összes itemre adott szexuális válaszok összegével.
Az így kapott index 1-5-ig terjedhet és a válaszadó átlagos szubjektv szexuális arousalszintjét fejezi ki
szexuális tevékenység közben.
A szerzők portugál mintán végzett pszichometriai vizsgálata alapján a mérőeszköz jó pszichometriai
mutatókkal rendelkezik. A mérőeszköz magyar mintán még nincs validálva.
A mérőeszköz klinikai célra szabadon felhasználható.
Hivatkozás
Nobre PJ, Pinto-Gouveia J.(2003): Sexual modes questionnaire: measure to assess the interaction among cognitions,
emotions, and sexual response. In: J Sex Res. 2003 Nov;40(4):368-82.
Lukács, E. (2011): Jelentés a szexuális jelentésekről: A szexualitás zavarai – kognitív szempontból. In: Perczel
Forintos D. (szerk.), A kognitív terápia fejlődése, Pszichológiai Szemle Könyvtár 15. Magyar Pszichológiai
Szemle, 66, 1. 109-120., Akadémiai Kiadó, Budapest
123
GAM-ANON
1.) Játszottál-e már a munkaidőd rovására? igen nem
2.) Előfordult-e valaha, hogy a játék miatt vált gondterheltté az otthoni életed? igen nem
3.) Érintette-e már a jó híredet a játék? igen nem
4.) Éreztél-e valamikor lelkifurdalást a játék után? igen nem
5.) Játszottál-e valaha is azért, hogy fizethesd az adósságaidat, illetve így oldd meg az anyagi nehézségeidet?
igen nem
6.) Gátolt-e a játék a törekvéseidben és abban, hogy hatékony legyél? igen nem
7.) Vesztés után érezted-e azt, hogy minél előbb vissza kell menned, s visszanyerned, amit vesztettél?
igen nem
8.) A nyerésedet követően éreztél-e erős késztetést arra, hogy minél előbb visszatérj, s még többet nyerj?
igen nem
9.) Gyakran előfordul-e az, hogy eljátszod az utolsó filléredet is? igen nem
10.) Kértél-e valaha kölcsön azért, hogy játszhass? igen nem
11.) Adtál-e már el bármit is azért, hogy legyen pénzed játszani? igen nem
12.) Előfordult-e, hogy a mindennapi kiadások rovására szerettél volna “félretenni a játékra”?
igen nem
13.) Megtörtént-e, hogy a játék miatt nem törődtél megfelelően önmagaddal vagy a családoddal?
igen nem
14.) Játszottál-e valaha hosszabb ideig annál, mint ameddig tervezted? igen nem
15.) Játszottál-e valaha azért, hogy így menekülj el az aggodalmaid és a gondjaid elől? igen nem
16.) Pénzt szerezni a játékra, tettél-e már valami törvénysértőt vagy fontolgattad-e, hogy teszel?
igen nem
17.) Zavarta-e a játék az alvásodat? igen nem
18.) A veszekedések, csalódások vagy feszültségek arra késztetnek-e téged, hogy játssz?
igen nem
19.) Érezted-e már azt, hogy bármi jót, ami csak ért, játékkal kellene megünnepelned? igen nem
20.) Gondoltál-e arra, hogy tönkremehetsz a játék következtében? igen nem
124
Játékszenvedély Kérdőív (GAM-ANON)
Több kóros játékszenvedéllyel foglalkozó kiadványban található meg a GA (Gamblers Anonymous,

1984) önbecslő kérdőíve (The Gam-Anon Twenty Questions, GAM-ANON, Gamblers Anonymous,
1984). A skála tételei a patológiás játékszenvedély legfontosabb jellemzőire, tüneteire kérdeznek rá.
Értékelés
A kérdőív alapján az tekinthető kompulzív szerencsejátékosnak, aki a 20 kérdésből legalább hétre
igennel felel (What is GA?, 1991, id. Kelemen, 1994).
Hivatkozás
Gamblers Anonymous (1984): Sharing Recovery Through Gamblers Anonymous. GA. Los Angeles.
Kelemen, G. (1994): A kóros játékszenvedély pszichológiája és kezelése. Szenvedélybetegségek,
2:324-332.
What is GA? (1991), Hazelden, Minnesota.
www.gamblersanonymous.org/ga/
125
SOGS-HU
1/a.
Kérjük, jelölje minden egyes alábbi szerencsejáték-típus esetében, hogy Igen,
valaha életében kipróbálta-e azt? Soha játszottam
Minden típus esetén (azaz minden sorban) egy választ jelöljön meg! már ilyet
a kártyázás pénzben 0 1
b fogadás lóversenyre, kutyafuttatásra vagy egyéb állatokra történő fogadás (akár a 0 1
verseny helyszínén, akár fogadóirodán keresztül vagy máshogy)
c sportfogadás (pl. Totó, Góltotó, Tippmix) 0 1
d kockajáték pénzben 0 1
e kaszinózás 0 1
f lottózás vagy egyéb olyan játék, ahol számokra lehet fogadni (tippelni) (pl. Kenó, 0 1
Luxor, Puttó)
g sorsjegyek (pl. Legyen Malaca, Astro, Méhecske, Bankó, Fáraók kincse stb.) 0 1
h tőzsdézés (rövid távú tőzsdei tranzakciók), valutázás 0 1
i játék nyerőgépen (pókergép, gyümölcsös, rulettautomata vagy egyéb játékgép) 0 1
j internetkaszinózás 0 1
k biliárdozás, bowlingozás, tekézés, golfozás vagy egyéb ügyességi játék pénzben 0 1
l egyéb szerencsejáték 0 1
1/b. Kérjük, jelölje minden egyes alábbi szerencsejáték-típus esetében, hogy előfordult-e Önnel
valaha az Ön életében, hogy az adott játékot „hetente vagy sűrűbben, mint hetente” játszotta?
Amennyiben előfordult ilyen, kérjük jelölje azt is, hogy mikor!
Minden típus esetén (azaz minden sorban) egy választ jelöljön meg!
Játszottam már hetente… SOHA NEM
az ELMÚLT az régebben, játszottam
HÓNAP során ELMÚLT mint egy ÉVE hetente
ÉV során
a kártyázás pénzben 3 2 1 0
b fogadás lóversenyre, kutyafuttatásra,
3 2 1 0
vagy egyéb állatokra történő fogadás
c sportfogadás (pl. Totó, Góltotó,
3 2 1 0
Tippmix)
d kockajáték pénzben 3 2 1 0
e kaszinózás 3 2 1 0
f lottózás, vagy egyéb olyan játék, ahol
számokra lehet fogadni (tippelni) (pl. 3 2 1 0
Kenó, Luxor, Puttó)
g sorsjegyek (pl. Legyen Malaca, Astro,
3 2 1 0
Méhecske, Bankó, Fáraók kincse stb.)
h tőzsdézés (rövid távú tőzsdei
3 2 1 0
tranzakciók), valutázás
i játék nyerőgépen (pókergép,
gyümölcsös, rulettautomata vagy egyéb 3 2 1 0
játékgép)
j internetkaszinózás 3 2 1 0
k biliárdozás, bowlingozás, tekézés,
golfozás vagy egyéb ügyességi játék 3 2 1 0
pénzben
l. egyéb szerencsejáték 3 2 1 0
126
Az alábbi kérdéseknél kérjük, jelölje x-szel azt a választ, amelyik igaz Önre!
2. Mi az a legnagyobb összeg, amit Ön valaha egy nap leforgása alatt összesen megkockáztatott? (Nem
a legnagyobb tétről van szó, hanem hogy az adott napon összesen mennyi pénzt tett fel a játékra;
függetlenül attól, hogy milyen eredménnyel!)
a soha nem játszottam pénzben
b 100 Ft vagy annál kevesebb
c 100 és 1 000 Ft közötti összeg
d 1 000 és 10 000 Ft közötti összeg
e 10 000 és 100 000 Ft közötti összeg
f 100 000 és 1 000 000 Ft közötti összeg
g Több mint 1 000 000 Ft
3. A szüleinek vannak (voltak) szerencsejáték-problémái?

a Mindkét szülőm sokat szerencsejátékozik/szerencsejátékozott
b Az apám sokat szerencsejátékozik/szerencsejátékozott
c Az anyám sokat szerencsejátékozik/szerencsejátékozott
d Egyik szülőm sem szerencsejátékozik/szerencsejátékozott sokat
4. Amikor szerencsejátékot játszik és veszít, milyen gyakran fordul elő, hogy egy másik napon
visszamegy azért, hogy visszanyerje az elveszített pénzét?
a soha
b néha (kevesebb, mint az olyan esetek felénél, amikor veszítek)
c gyakran (az olyan esetek több mint felénél, amikor veszítek)
d mindig visszamegyek, amikor veszítek
5. Előfordult-e valaha, hogy azt állította, hogy nyert a szerencsejátékon, miközben ez nem volt igaz,
mert valójában veszített?
a soha (vagy soha nem játszott még)
b igen, de kevesebbszer, mint a vesztes játékok felénél
c igen, ez gyakran előfordul
6. Érzése szerint volt már valaha problémája a szerencsejáték miatt?

a nem
b igen, korábban volt, de jelenleg már nincs
c igen, jelenleg is
7. Előfordult-e valaha, hogy többet játszott annál, mint amennyit eredendően szándékozott?
a igen
b nem
8. Előfordult-e Önnel valaha, hogy mások szóvá tették, hogy szerencsejátékozik?

a igen
b nem
9. Előfordult-e Önnel valaha, hogy bűntudatot érzett a szerencsejátékozása, vagy annak

következményei miatt?
a igen
b nem
127
10. Volt-e valaha olyan érzése, hogy szeretné abbahagyni a szerencsejátékot, miközben úgy gondolta,
hogy erre nem lenne képes?
a igen
b nem
11. Előfordult-e valaha, hogy rejtegette a fogadószelvényt, a lottószelvényt, valamilyen más,

szerencsejátékkal kapcsolatos tárgyat vagy a bankszámlát a férje/felesége, gyermeke vagy más, az
Ön számára fontos személy elől?
a igen
b nem
12. Volt-e valaha nézeteltérése családtagjaival azzal kapcsolatban, hogy miként bánik Ön a pénzzel?
a igen
b nem
13. Amennyiben az előző (12.) kérdésre igennel válaszolt:

Előfordult-e valaha, hogy az anyagiakkal kapcsolatos viták központjába a szerencsejáték került?
a igen
b nem
14. Előfordult-e Önnel valaha, hogy kölcsönkért valakitől, majd nem fizette vissza a tartozását a játék
miatt?
a igen
b nem
15. Előfordult-e valaha, hogy elkésett a munkából (vagy az iskolából) a szerencsejáték miatt?
a igen
b nem
16. Amennyiben előfordult Önnel valaha, hogy pénzt kért kölcsön a játékra vagy azért, hogy a játékkal
kapcsolatos adósságait rendezze, kitől vagy honnan kölcsönözte a pénzt, illetve miből fedezte a
kiadást? Kérjük, minden sorban jelölje meg az ’igen’ vagy a ’nem’ válasz valamelyikét!
igen nem
a a családi kasszából
b férjétől/feleségétől
c más hozzátartozójától vagy rokonától
d banktól vagy hitelintézettől
e hitelkártyáról
f uzsorástól
g pénzzé tette részvényeit, kötvényeit vagy egyéb értékpapírjait
h eladott valamilyen saját vagy családi tulajdont
i nem létező fedezetet próbált felhasználni
j a kocsmában/presszóban van (volt) rendszeres hitele
k a játékteremben, kaszinóban van (volt) rendszeres hitele
128
Játékszenvedély kérdőív (SOGS-HU)
A patológiás játékszenvedély pontos felmérésében világszerte a SOGS mérőeszközt alkalmazzák
(South Oaks Gambling Screen, Lesieur and Blume, 1987; SOGS-HU ford. Demetrovics Zs. és Kun B.,
2012), amely a vizsgálatok szerint meglehetősen jó konkordanciát mutat a DSM IV. alapján kialakított
diagnózissal (Gambino, B., Lesieur, H. 2006). Gyollai és mtsai (2011) magyar mintán validálták a
mérőeszközt, vizsgálatuk szerint jó pszichometriai mutatókkal rendelkezik (Cronbach-alfa =0,82).
Értékelés
Minden – az alábbiakban felsorolt – válasz 1 pontot ér (lehetséges pontszám: 0–20):
A kérdés sorszáma Az 1 pontot érő állítások
1. Nem értékeljük
4. c vagy d
5. b vagy c
6. b vagy c
7. a
8. a
9. a
10. a
11. a
13. a
14. a
15. a
16. a-i valamennyi igen válasz 1 pont
Összesen max.20
0 pont: nem merül fel játékszenvedély

1-4 pont: a játékszenvedéllyel kapcsolatos problémák jelenléte
5 ponttól: a patológiás játékszenvedély fennállásának valószínűsége
Hivatkozás
Lesieur, H and Blume, S. (1987): The South Oaks Gambling Screen (SOGS): A new instrument for
the identification of pathological gamblers. American J of Psychiatry; 144: 1184-1188.
Kelemen, G. (1994): A kóros játékszenvedély pszichológiája és kezelése. Szenvedélybetegségek, 2:
324-332.
Gambino, B; Lesieur, H. (2006): The South Oaks Gambling Screen (SOGS): A rebuttal to critics.
Journal of Gambling Issues, No 17, Aug 2006, No Pagination Specified
Vassar, M. (2008): Characterizing score reliability for the South Oaks Gambling Screen. South
African Journal of Psychology, Volume 38, Issue 3, 541 - 549.
Perczel Forintos D., Mórotz K. (2010): Kognitív viselkedésterápia. Medicina, Budapest, 588.
Gyollai Á., Urbán R., Kun B., Paksi B., Arnold P., Balázs H., Kökönyei Gy., Oláh A., Demetrovics
Zs. (2011): Problémás és patológiás szerencsejáték Magyarországon: a South Oaks
Szerencsejáték Kérdőív magyar verziójának (SOGS-HU) hazai alkalmazása. Psychiatria
Hungarica; 26(4):230-40.
129
SADQ
Név: ______________________________________________
Életkor: ______________________ Dátum: _______________________
Kérjük, idézzen fel egy olyan jellemző időszakot az elmúlt 6 hónapban, amikor Ön sokat ivott.
Mikor volt ez? Hónap…............................. Év......................................
Kérjük, válaszoljon az alábbi kérdésekre az ivási szokásaival kapcsolatban.

Karikázza be a legmegfelelőbb választ.
1. Az ivás utáni napon izzadtan ébredtem fel.
szinte soha néha gyakran majdnem mindig
2. Miután alkoholt ittam, másnap reggel már ébredéskor remegett a kezem.

3. Az ivás utáni napon, ha nem ittam újra, már ébredéskor nagyon remegett az egész testem.
4. Az ivás utáni napon arra ébredtem, hogy az egész testem verítékben úszik.
5. Amikor alkoholt iszom, félek a másnapi felébredéstől.

6. Az ivás utáni napon rettegtem attól, hogy kora reggel másokkal találkozzak.
7. Amikor alkoholt ittam, másnap reggel ébredéskor úgy éreztem, hogy a kétségbeesés határán
vagyok.
8. Az ivás utáni napon ébredéskor nagyon féltem.

9. Az ivás utáni reggelen kívántam az alkoholt.

10. Az ivás utáni napon olyan gyorsan hajtottam fel az első néhány italt, amilyen gyorsan csak
lehetett.
11. Az ivás utáni napon még többet ittam, hogy megszűnjön a remegésem.
12. Az ivás utáni napon ébredéskor nagyon erősen vágytam az italra.

130
13. Egy nap alatt több mint egy negyed üveg töményet (ill. egy üveg bort, vagy 7 üveg sört) ittam.
14. Egy nap alatt több mint fél üveg töményet (ill. 2 üveg bort, vagy 15 üveg sört) ittam.
15. Naponta több mint egy üveg töményet (ill. 4 üveg bort vagy 30 üveg sört) ittam.
16. Naponta több mint 2 üveg töményet (ill. 8 üveg bort vagy 60 üveg sört) ittam.
Képzelje el a következő helyzetet:

Néhány hete egyáltalán nem iszik alkoholt.
Aztán két napig nagyon sokat iszik.
Hogyan érezné magát a rá következő nap reggelén?
17. Elkezdenék izzadni.

18. Remegne a kezem.

19. Remegne a testem.

20. Vágynék egy italra

Pontszám:
Alkohol detoxikáció javasolt: igen nem
131
Alkoholfüggőség Súlyossága Kérdőív
Az alkoholfüggőség súlyosságát mérő kérdőívet (Severity of Alcohol Dependence Questionnaire,

SADQ, Stockwell, T., Sitharan, T., McGrath, D., Lang, 1994, ford. Kiss Zs., 2004) a Maudsley
Kórház addiktológiai osztályán dolgozták ki a WHO megbízásából. A pszichometriai vizsgálat
alapján a kérdőív megbízhatónak (teszt-reteszt reliabilitás: 0,85) és érvényesnek bizonyult. Magyar
populációban végzett pszichometriai vizsgálat alapján az Alkoholfüggőség Súlyossága Kérdőív
belső konzisztenciája kiváló, Cronbach-alfa = 0.90, validitása is megfelelő, magas (r=0.513)
korrelációt mutat az Alkoholhasználat Zavarainak Szűrőtesztjével (AUDIT) alkoholbeteg mintán
(Andó és mtsai., 2012).
A SADQ kérdései a függőség alábbi tünetcsoportjaira terjednek ki: az elvonás testi tünetei, az
elvonás érzelmi tünetei, feszültségoldó ivás, az alkoholfogyasztás gyakorisága, az elvonási tünetek
megjelenésének gyorsasága.
Értékelés
A válaszokat 4 pontos skála alapján értékeljük.
0 = szinte soha
1 = néha
2 = gyakran
3 = majdnem mindig
Maximálisan 60 pont érhető el.
16 pont alatti pontszám általában csak enyhe fizikai függőséget jelez.

16 pont fölött általában detoxikálás javasolt.
16-30 közötti pontszám középsúlyos alkoholfüggőségre utal.
31 vagy afölötti pontszám súlyos alkoholfüggőséget jelez.
Hivatkozás
Stockwell, T., Murphy, D. and Hodgson, R. (1983): The Severity of Alcohol Dependence
Questionnaire: Its use, reliability and validity. British Journal of Addiction, 78(2): 145-156.
Stockwell, T., Sitharan, T., McGrath, D., Lang (1994): The measurement of alcohol dependence and
impaired control in community samples. Addiction, 89: 167-174.
Andó B., Kurgyis E., Szikszay P., Demeter I., Janka Z., Álmos P. (2012): Az Alkoholfüggőség
Súlyossága Kérdőív: pszichometriai vizsgálat. Nem publikált kézirat.
132
AUDIT
Karikázza be azt a számot, amelyik legközelebb áll a páciens válaszához!
1. Milyen gyakran iszik alkoholtartalmú italt?

(0) Soha (1) Havonta vagy (2) Kétszer vagy (3) Kétszer vagy (4) Négyszer vagy
kevesebbszer négyszer egy háromszor egy többször egy héten
hónapban héten
2. Mennyi alkoholtartalmú italt fogyaszt egy olyan napon amikor iszik?

(0) 1 vagy 2 (1) 3 vagy 4 (2) 5 vagy 6 (3) 7 vagy 9 (4) 10 vagy több
3. Milyen gyakran iszik hat vagy annál több alkoholtartlmú italt egy alkalommal?
(0) Soha (1) Kevesebbszer (2) Havonta (3) Hetente (4) Naponta vagy
mint havonta szinte naponta
4. Az elmúlt évben milyen gyakran érezte, hogy nem bírja abbahagyni az ivást ha már elkezdte?
5. Az elmúlt évben milyen gyakran érezte, hogy nem bírta teljesíteni azt amit Öntől elvártak, mert ivott?
6. Az elmúlt évben milyen gyakran volt szüksége egy első italra reggel, hogy elkezdje a napot egy erős
italozás után?
7. Az elmúlt évben milyen gyakran volt bűntudata ivás után?

8. Az elmúlt évben milyen gyakran történt, hogy nem emlékezett arra, hogy mi történt az este italozás
miatt?
9. Megsérült-e Ön, vagy valaki más az italozása miatt?

(0) Nem (2) Igen, de nem a múlt évben (4) Igen, a múlt évben
10. Aggódott-e már rokon, barát orvos vagy egy egészségügyi dolgozó az ivása miatt és javasolta-e a
csökkentést?
(0) Nem (2) Igen, de nem a múlt évben (4) Igen, a múlt évben
133
Alkoholhasználat Zavarainak Szűrőtesztje (AUDIT)
Az AUDIT mérőeszközt (Alcohol Use Disorders Identification Test, AUDIT, Allen és mtsai., 1997;
ford. Bácskai E., Gerevich J., Rózsa S., 2006 ) az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával
nemzetközi összefogásban fejlesztették ki. A cél egy olyan egyszerű mérőeszköz megalkotása volt,
ami az alkoholproblémákkal küzdő személyek szűrését és problémáinak feltárását már a kezdeti
szakaszoktól lehetővé teszi. A kutatók olyan tételeket igyekeztek összeállítani, amelyek segítenek
különbséget tenni az alkoholfogyasztással összefüggő testi és pszichológiai problémák megjelenésével
veszélyeztetett személyek („hazardous drinkers”) és azok között, akiknél az ilyen jellegű problémák
már megjelentek és komoly károsodást okoznak („harmful drinkers”).
A tesztet a klinikus tölti ki a páciens egyes kérdéseire adott válaszai alapján.
A mérőeszköz jó pszichometriai mutatókkal rendelkezik, Cronbach-alfa = 0,80, ami nagyfokú

megbízhatóságot jelez (Rózsa, 2009). Hazánkban is több mint egy évtizede sikerrel használják a
háziorvosi praxisban, a kórházakban és a kutatásokban. Több hazai kutatócsoport reprodukálta a
mérőeszköz kiváló pszichometriai jellemzőit (Gerevich és mtsai., 2006; Andó és mtsai, 2012).
Értékelés
Az AUDIT 10 tétele a következő 3 területet méri fel:
az alkoholfogyasztás mértéke (1–3. tétel),
alkoholfüggőség (4–7. tétel),
alkoholfogyasztás kedvezőtlen hatása (8–10. tétel).
Az első nyolc tételt ötfokozatú, míg az utolsó kettőt 3 válaszlehetőséget tartalmazó skálán ítélheti meg
a kitöltő. A tételek pontozása 0-tól 4-ig terjed (az utolsó két tételre 0, 2 vagy 4 pont adható), így az
elérhető maximális pontszám 40 pont. A magasabb pontszámok a problémák súlyosságának
fokozódását mutatják.
A vizsgálatok alapján a skálán 8 pontot meghaladó személyeket veszélyeztetett alkoholfogyasztónak
tekintethetőek.
Hivatkozás
Allen, J. P., Litten, R. Z., Fertig, J. B., Babor, T. (1997) A review of research on the Alcohol Use
Disorders Identification Test (AUDIT). Alcoholism: Clinical and Experimental Research, 21,
613–619.
Rózsa, S., Réthelyi, J., Stauder, A., Susánszky, É. (2003). A középkorú magyar népesség egészségi
állapota: a Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés módszertana és a minta leíró
jellemzői. Psychiatria Hungarica, 18(2), 83–94.
J. Gerevich, E. Bácskai, S. Rózsa (2006): A kockázatos alkoholfogyasztás prevalenciája. Psychiatria
Hungarica, 21, 45–56.
Rózsa S. (2009): Mérőeszközök és mérési stratégiák az addiktológiában. In: Demetrovics Z. (szerk.).
Az addiktológia alapjai II. 1. kiadás ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 9-89.
Andó B., Kurgyis E., Szikszay P., Demeter I., Janka Z., Álmos P. (2012): Alkoholhasználat
Zavarainak Szűrőtesztje (AUDIT): pszichometriai vizsgálat. Nem publikált kézirat.
134
AUDIT-C
1. Milyen gyakran fogyasztott alkohol tartalmú italt az elmúlt évben?
Válasz Pontok
Soha 0
Havonta vagy ritkábban 1
2-4 alkalommal egy hónapban 2
2-3 alkalommal egy héten 3
4- vagy több alkalommal egy héten 4
2. Mennyit ivott az elmúlt évben egy olyan napon, amikor alkoholt fogyasztott?
Válasz Pontok
Nem iszom alkoholt 0
1 vagy 2 0
3 vagy 4 1
5 vagy 6 2
7 vagy 9 3
10 vagy több 4
3. Milyen gyakran fordult elő az elmúlt évben, hogy egy alkalommal 6 adag vagy annál
is több italt fogyasztott?
Válasz Pontok
Soha 0
Ritkábban, mint havonta 1
Havi rendszerességgel 2
Heti rendszerességgel 3
Napi vagy majdnem napi rendszerességgel 4
135
Alkoholhasználat Zavarainak Szűrőtesztje – rövidített változat (AUDIT -C)
A WHO által kidolgozott AUDIT rövidített változata (The AUDIT Alcohol Consumption Questions
– AUDIT-C, Bush, K és mtsai, 1998) szintén egyszerűen felvehető, a kulturális kontextustól
nagymértékben független, a problémaivók kiszűrésére alkalmas mérőeszköz. Előnye, hogy rövidsége
miatt a háziorvosi gyakorlatban, klinikai gyakorlatban jól használható.
Értékelés
A rövidített AUDIT-C három kérdést vizsgál, egy évre visszamenő alkoholfogyasztás tekintetében.
A tételek pontozása 0-tól 4-ig terjed, így az elérhető maximális pontszám 12 pont. (0 pont nem
fogyaszt alkoholt)
Férfiaknál: 4 vagy magasabb pontszám, nőknél 3 vagy magasabb pontszám már pozitívnak
értékelendő.
Hivatkozás
Bush K, Kivlahan DR, McDonell MB, et al. (1998): The AUDIT Alcohol Consumption Questions
(AUDIT-C): An effective brief screening test for problem drinking. Archives of Internal
Medicines (3): 1789-1795.
Máttyássy A., Kelemen O. (2011): Alkohol okozta mentális és viselkedési zavarok. In: Németh
Attila (szerk.): A pszichiátria rövidített kézikönyve. Medicina Kiadó, Budapest, 187-212
136
DMQ-R
Alább egy listát fog olvasni olyan állításokkal, amelyeket az emberek az alkoholfogyasztásuk
indokaként szoktak megfogalmazni. A megadott kategóriákat alkalmazva, kérjük, jelölje meg, hogy
Ön milyen gyakran iszik az egyes okokból kifolyólag. Nincsenek jó vagy rossz válaszok! Arra
vagyunk csak kíváncsiak, hogy Ön miért iszik, amikor alkoholtartalmú italokat fogyasztasz.
soha/ az esetek majdnem

Milyen gyakran ivott alkoholt az esetek
majdnem időnként nagyobb mindig/
az elmúlt 12 hónapban azért,… felében
soha részében mindig
1 … hogy elfeledkezzen az 1 2 3 4 5
aggodalmairól?
2 … mert barátai ráveszik, hogy 1 2 3 4 5
igyon?
3 ... mert segít élvezni egy bulit? 1 2 3 4 5
… mert segít, amikor lehangolt
4 1 2 3 4 5
vagy ideges?
… hogy könnyebben oldódjon
5 1 2 3 4 5
társaságban?
… hogy jobb kedvre derüljön, ha
6 1 2 3 4 5
rossz hangulatban van?
7 … mert szereti azt az érzést? 1 2 3 4 5
… hogy a többiek ne
8 viccelődjenek azon, hogy Ön 1 2 3 4 5
nem iszik?
9 … mert izgalmas? 1 2 3 4 5
10 … hogy feldobódjon? 1 2 3 4 5
… mert élvezetesebbé teszi a
11 1 2 3 4 5
társas összejöveteleket?
… hogy beilleszkedjen egy Ön
12 1 2 3 4 5
által kedvelt társaságba?
13 … mert kellemes érzést okoz? 1 2 3 4 5
… mert feldobja a bulikat,
14 1 2 3 4 5
ünnepségeket?
… hogy magabiztosabbnak és
15 1 2 3 4 5
határozottabbnak érezze magát?
… hogy barátokkal
16 megünnepeljenek valamilyen 1 2 3 4 5
különleges alkalmat?
… hogy elfeledkezzen a
17 1 2 3 4 5
problémáiról?
18 … mert jó buli alkoholt inni? 1 2 3 4 5
19 … hogy mások kedveljék? 1 2 3 4 5
… hogy ne érezze úgy, hogy
20 1 2 3 4 5
kimarad valamiből?
137
Alkoholfogyasztás Motivációi Módosított Kérdőív
Az Alkoholfogyasztás Motivációi Módosított Kérdőív (Drinking Motives Questionnaire Revised,

DMQ-R, Cooper, 1994, ford. Farkas J., Németh Zs., Kun B. és Demetrovics Zs., 2012) segítségével
az alkoholfogyasztás motivációi megkülönböztethetővé válnak az alapján, hogy milyen típusú
megerősítéssel hozhatóak összefüggésbe, továbbá, hogy az érzelmi (internális) vagy a társas
(externális) jóllét növelése érdekében történik-e az alkoholfogyasztás. A mérőeszköz az
alkoholprobléma súlyosságától függetlenül alkalmazható, és hozzásegíthet a pontosabb kezelési terv
kialakításához.
Értékelés
Az alábbi tételek alkotják a négy motivációs skálát:
szociális motiváció: 3, 5, 11, 14, 16.
fokozásos motiváció: 7, 9, 10, 13, 18.
megküzdéses motiváció: 1, 4, 6, 15, 17.
konformitás motiváció: 2, 8, 12, 19, 20.
A válaszok értékelését a skálához tartozó tételek pontértékeinek átlagolásával végezzük.
Hivatkozás
Cooper, M.L. (1994): Motivations for alcohol use among adolescents. Development and validation
of a four-factor model. Psychological Assessment, 6(2), 117-28.
Rózsa S. (2009): Mérőeszközök és mérési stratégiák az addiktológiában. In: Demetrovics Zs,
(szerk.) Az addiktológia alapjai II. 1. kiadás, ELTE Eötvös Kiadó Budapest 9-89.
Mezquita L, Stewart SH, Ibáñez MI, Ruipérez MA, Villa H, Moya J, Ortet G. (2011): Drinking
motives in clinical and general populations. European Addiction Research, 17(5):250-61.
Németh Z, Urbán R, Kuntsche E, San Pedro EM, Roales Nieto JG, Farkas J, Futaki L, Kun B, Mervó
B, Oláh A, Demetrovics Z. (2011): Drinking motives among Spanish and Hungarian young
adults: a cross-national study. Alcohol. 46(3):261-9.
Németh Z, Kuntsche E, Urbán R, Farkas J, Demetrovics Z. (2011): Why do festival goers drink?
Assessment of drinking motives using the DMQ-R SF in a recreational setting. Drug Alcohol
Review 30(1):40-46.
Németh Zs., Urbán, R., Farkas, J., Kuntsche, E., Demetrovics, Z. (2012): Az Alkoholfogyasztás
Motivációi Módosított Kérdőív hosszú és rövid változatának hazai alkalmazása. Magyar
Pszichológiai Szemle (megjelenés alatt).
138
BASA
Név: ____________________________________________
Dátum: ____________________________________________
Az alábbiakban néhány kábítószerrel kapcsolatos hiedelmet soroltunk fel. Kérem, olvassa el az alábbi
állításokat és értékelje, hogy milyen mértékben ért vagy nem ért velük egyet.
1 2 3 4 5 6 7
Egyáltalán Nagymérték- Kismérték- Semleges Kismérték- Nagymérték- Teljes
nem ért ben nem ért ben nem ért ben egyetért ben egyetért mértékben
egyet egyet egyet egyetért
_______ 1. Használat nélkül unalmas az élet.

_______ 2. A használat egyetlen módja, hogy növeljem a kreativitásomat és alkotóképességemet.
_______ 3. Nem tudok működni nélküle.
_______ 4. Ez az egyetlen módja, hogy megbirkózzak a fájdalmakkal az életemben.
_______ 5. Nem vagyok kész arra, hogy abbahagyjam.
_______ 6. A sóvárgás / vágy visz rá a használatára.
_______ 7. Az életem nem lesz jobb akkor sem, ha abbahagyom.
_______ 8. A drogozás az egyetlen mód arra, hogy kezelni tudjam dühömet.
_______ 9. Az élet nyomasztó lenne, ha abbahagynám.
_______ 10. Nem érdemlem meg, hogy kigyógyuljak a droghasználatból.
_______ 11. Nem vagyok elég erős egyéniség ahhoz, hogy abbahagyjam.
_______ 12. Nem tudnék társasági ember lenni droghasználat nélkül.
_______ 13. A kábítószer nem jelent problémát számomra.
_______ 14. A sóvárgás / vágy nem fog megszűnni, csak ha használom az anyagot.
_______ 15. Másvalaki miatt használom a drogot (pl. házastárs, barát, barátnő, családtag)
_______ 16. Ha valakinek problémája van a drogokkal, az örökletes.
_______ 17. Nem tudok ellazulni drogok nélkül.
_______ 18. Az, hogy nekem drogproblémám van, azt jelenti, hogy alapvetően rossz ember vagyok.
_______ 19. Nem tudok úrrá lenni a szorongásomon a drog használata nélkül.
_______ 20. Nem tudom élvezni az életemet a kábítószer nélkül.
139
CBQ
Név: ____________________________________________
Dátum: ____________________________________________
Kérem olvassa el az alábbi állításokat és értékelje, hogy milyen mértékben ért vagy nem ért velük egyet.
1 2 3 4 5 6 7
Egyáltalán Nagymérték- Kismérték- Semleges Kismérték- Nagymérték- Teljes
nem ért ben nem ért ben nem ért ben egyetért ben egyetért mértékben
egyet egyet egyet egyetért
_______ 1. A sóvárgás fizikai reakció, ezért semmit sem tehetek ellene.

_______ 2. Ha nem szüntetem meg a késztetéseket, csak rosszabbak lesznek.
_______ 3. A leküzdhetetlen vágytól meg lehet őrülni.
_______ 4. A sóvárgás késztet a droghasználatra.
_______ 5. Mindig sóvárogni fogok a drogok után.
_______ 6. Egyáltalán nem tudom kontrollálni a vágyat.
_______ 7. Amint a sóvárgás elkezdődik, nem vagyok ura a viselkedésemnek.
_______ 8. Életem végéig sóvárogni fogok a drogok után.
_______ 9. Nem bírom elviselni a fizikai tüneteket, amiket az anyag utáni vágy közben érzek.
_______ 10 A sóvárgás büntetés a droghasználatomért.
_______ 11. Ha még soha nem használtál drogot, akkor elképzelésed sem lehet arról, hogy a késztetés
milyen lehet (és nem várhatod el tőlem, hogy ellenálljak).
_______ 12. Nem tudom kontrollálni a képeket / gondolatokat, amelyeket droghasználat közben
érzékelek
_______ 13. A vágy olyan idegessé tesz, hogy nem tudom elviselni
_______ 14. Soha nem leszek eléggé felkészült ahhoz, hogy kezelni tudjam a sóvárgást.
_______ 15. Mivel életem végéig a sóvárgás rabja leszek, nyugodtan folytathatom a használatot.
_______ 16. Amikor igazán sóvárgok a drogok után, nem vagyok működőképes.
_______ 17. Vagy vágyom az anyagra vagy nem: közbülső állapot nincs.
_______ 18. Ha a sóvárgás túlságosan erőssé válik, a droghasználat egyetlen módja, hogy
megbirkózzam vele.
_______ 19. Elfogadható, hogy a kábítószer utáni vágyat alkohollal kezeld.
_______ 20. A vágy erősebb, mint az akaraterőm.
140
RPS
Fontos végiggondolnia azokat a helyzeteket, amelyek veszélyt jelenthetnek az Ön számára a
visszaesés szempontjából. Olyan helyzetek vannak felsorolva, melyek erős sóvárgást válthatnak ki
az alkohol vagy drog iránt. Olvasson el minden kijelentést, és képzelje magát a megadott
helyzetbe. Döntse el, hogy érez-e sóvárgást az alkohol vagy drog iránt, és ha igen, milyen
mértékben?
Ezután egy 0-4-ig terjedő skálán értékelje a sóvárgás mértékét és annak valószínűségét, hogy
használna-e alkoholt vagy kábítószert a megadott helyzetben: 0, ha egyáltalán nem, 4, ha
ellenállhatatlan sóvárgást érez. Ha vannak olyan helyzetek, amelyekben sóvárgást érez, de azok
nem szerepelnek a felsorolásban, kérjük, írja őket a lista végére.
0 1 2 3 4
Nincs Gyenge Közepes Erős Nagyon erős
Előrejelzés
Sóvárgás Használat
erőssége valószínűsége
1. Olyan helyen vagyok, ahol előzőleg használtam már a
szert. __________ __________
2. Olyan emberek között vagyok, akikkel régebben már
használtam a szert. __________ __________
3. Épp most kaptam fizetést. __________ __________
4. Látom, amint a munkatársaim/barátaim épp szert
__________ __________
fogyasztanak..
5. Épp eljövök a munkahelyemről. __________ __________
6. Péntek este van. __________ __________
7. Egy buliban vagyok. __________ __________
8. A legutóbbi alkalomra gondolok, amikor használtam a
szert. __________ __________
9. Beszélgetésbe elegyedem valakivel a szer használatról __________ __________
10. Unatkozom. __________ __________
11. Remekül érzem magam. __________ __________
12. Látom egy szerelmemet / volt szerelmemet. __________ __________
13. Éppen iszom. __________ __________
14. Egy barátom szerrel kínál. __________ __________
15. Szomorú vagyok. __________ __________
16. Egy prostituáltat látok. __________ __________
17. Szexre vágyom. __________ __________
18. Szexisnek érzem magam. __________ __________
19. Arra gondolok, hogy milyen jó a szer okozta
__________ __________
kábulat.
20. Dühös vagyok. __________ __________
141
21. Kimerült vagyok. __________ __________
22. Bűnösnek érzem magam. __________ __________
23. Épp most használtam a szert. __________ __________
24. Épp most szakítottam a barátommal __________ __________
25. Munkába készülök. __________ __________
26. Fáradt vagyok. __________ __________
27. Frusztrált vagyok. __________ __________
28. Egy szerhazsnálat- ellenes plakátot látok. __________ __________
29. Egy pipát látok. __________ __________
30. Szerencsejátékot játszom. __________ __________
31. Épp most volt egy szerhasználat utáni álmom. __________ __________
32. Sportot nézek. __________ __________
33. Felöltözöm. __________ __________
34. A munkahelyemen nyomás alatt állok. __________ __________
35. A szexre gondolok. __________ __________
36. Dühös vagyok a házastársamra / partneremre. __________ __________
37. A házastársam / partnerem piszkál a szerhasználat
__________ __________
miatt.
38. A családom piszkál a szerhasználat miatt. __________ __________
39. Épp most tudtam meg, hogy a vizeletem pozitív. __________ __________
40. Bár nem használtam semmit, a vizeletem mégis
__________ __________
pozitív.
41. Egy szerhasználatról szóló filmet nézek. __________ __________
42. Szorongok. __________ __________
43. Valaki épp megkritizált. __________ __________
44. Már régóta nem használtam semmit. __________ __________
45. Feszültnek érzem magam. __________ __________
46. Valaki, akit szeretek, halálos beteg. __________ __________
47. Fájdalmaim vannak. __________ __________
48. Le vagyok terhelve. __________ __________
49. Nem bírtam tovább az absztinenciát. __________ __________
50. Veszekedtem a családommal. __________ __________
51. Elegem van az életemből. __________ __________
142
Kábítószerhasználattal Kapcsolatos Hiedelmek Kérdőív
A Kábítószerhasználattal Kapcsolatos Hiedelmek Kérdőív (Beliefs About Substance Abuse, BASA,

Wright, 1993, ford. Perczel Forintos D.) a szerhasználattal kapcsolatos leggyakoribb hiedelmeket
tartalmazza.
A húsz állítást tartalmazó önkitöltős kérdőívben a válaszolónak egy hétfokú skálán kell jelezni, hogy
mennyire ért egyet az egyes tételekkel.
Validitás és reliabilitás mutatókat a szerzők nem közöltek, azonban a skála segítségével
felismerhetők a legproblematikusabb hiedelmek és jelzik, hogy a kezelésnek milyen irányba kell
haladni.
Sóvárgással Kapcsolatos Hiedelmek Kérdőív
A Sóvárgással Kapcsolatos Hiedelmek Kérdőív (Craving Beliefs Questionnaire, CBQ, Wright, 1993,
ford. Perczel Forintos D.) egy önkitöltő skála, amely a kokain és más szerek használatával
kapcsolatos sóvárgás jelenségét méri fel. 28 állításból áll, amelyek mindegyikét hétfokú skálán kell
értékelni aszerint, hogy mennyire ért egyet velük vagy mennyire utasítja el őket a személy.
Elsősorban állapotkövetésre használható a klinikumban.
Visszaesést Előrejelző Skála
A Visszaesést Előrejelző Skála (Relapse Prediction Scale, RPS, Wright, F. D., 1993, ford. Perczel
Forintos D.) 51 kérdésből áll, amelyek mindegyike arra vonatkozik, hogy mely helyzetek váltják ki
az alkohol vagy a drog használata iránti ellenállhatatlan vágyat. Minden helyzetet két dimenzióban,
ötfokú skálán kell értékelni, a sóvárgás erőssége és a szerhasználat valószínűsége szerint. Hasonlóan
az előbbi skálához, a hiedelmek felismerése és azonosítása mellett a RPS terápiás jelentőségű,
amennyiben elsősorban a hiedelmek, attitűdök felmérésén keresztül támpontot nyújt a terápiás
fókuszhoz és követi a terápiás változást.
A mérőeszközök használatáról
A mérőeszközök szabadon használhatóak.
Hivatkozás
Beck, A. T. , Wright, F.D., Newman, C. F., Liese, B. F. (1993): Cognitive Therapy of Substance
Abuse. New York, Guilford
Wright, F. D., Beck, A. T., Newman, C. F., Liese, B. F. (1993): Cognitive Therapy of Substance
Abuse: Theoretical rationale. In: L. S. Onken, J. D., Blaine, J. J., Boren (Eds.) In: Behavioral
Treatments for drug abuse and dependence. NIDA Research Monograph 137. Rockville: MD.
143
AES
Kitöltési útmutató: az alábbiakban egy sor olyan állítást talál, amelyeket az emberek önmaguk
jellemzésére szoktak használni, amikor bosszúsak vagy dühösek. Olvassa el az egyes állításokat,
majd jelezze a válaszlap megfelelő helyén, hogy milyen gyakran érez vagy tesz a leírt módon.
Nincsenek helyes vagy helytelen válaszok. Ne időzzön túlságosan sokat egyik állításnál sem. Az
egyes tételeknél jelezze (karikázással), hogy megítélése szerint melyik számérték fejezi ki
legpontosabban, hogy általában hogyan érez vagy tesz, amikor bosszús vagy dühös.
Amikor bosszús vagy dühös vagyok:
1. Uralkodom magamon. 1 2 3 4
2. Kimutatom haragom. 1 2 3 4
3. Haragomat magamban tartom. 1 2 3 4
4. Olyasmivel fenyegetőzöm, amit valójában nem gondolok komolyan. 1 2 3 4
5. Duzzogok vagy felhúzom az orrom. 1 2 3 4
6. Magamba zárkózom. 1 2 3 4
7. Maró megjegyzéseket teszek másokra. 1 2 3 4
8. Megőrzöm a hidegvéremet. 1 2 3 4
9. Ajtót csapkodok és hasonlókat teszek. 1 2 3 4
10. Forr bennem az indulat, de nem mutatom. 1 2 3 4
11. Veszekszem másokkal. 1 2 3 4
12. Mérgelődök magamban, de senkinek sem beszélek róla. 1 2 3 4
13. Ha bárki felbosszant, én nekirontok. 1 2 3 4
14. Titokban nagyon kritikusan nézek másokat. 1 2 3 4
15. Dühösebb vagyok, mint amennyit hajlandó vagyok bevallani. 1 2 3 4
16. Gyorsabban lecsillapodom, mint a legtöbb ember. 1 2 3 4
17. Csúnyákat mondok. 1 2 3 4
18. Jóval ingerültebb vagyok, mint ahogyan az emberek gondolják. 1 2 3 4
19. Kijövök a sodromból. 1 2 3 4
20. Ha valaki felbosszant, kész vagyok tudtára adni, hogy mit érzek. 1 2 3 4
144
Harag és Düh Kifejezési Mód Skála
A Harag és Düh Kifejezési Mód Skála (Anger Expression Scale, AES, Spielberger, 1985, ford. Oláh
A., 1987) a harag és a düh nyílt kifejezésére vagy elfojtására való hajlamnak, mint tartós
személyiségvonásnak a mérésére szolgál, tehát a düh-elfojtás és a düh-kinyilvánítás dimenziókban
hivatatott a személyek diszkriminálására.
A 20 tételből álló skála két alskálából áll: az Anger In pontérték a düh és harag elfojtására való
hajlamot, az Anger Out pontérték a düh és harag agreszív módon történő kiélésére való hajlamot
mutatja.
Értékelés
A két alskála pontértékeit a következő módon számíthatjuk ki:
Anger In (A/I): düh benntartása és önmaga felé való levezetése skálaérték
Tételek: 3, 5, 6, 10, 12, 14, 15, 18 (egyenes tételek).
A magas pontértékkel rendelkezők nem vezetik le a haragjukat manifeszt viselkedésben, illetve
maguk ellen fordítják dühüket.
Anger Out (A/O): düh kifelé való levezetése skálaérték,
Tételek: 2, 7, 9, 11, 13, 17, 19, 20 (egyenes tételek).
Mindkét skála esetében a maximális pontérték 32, a minimum 8 pont.

A két alskála mellett egy összesített pontérték is számolható, amely a düh és harag kinyilvánításának
gyakoriságát jelzi.
Anger Expression (A/EX): Itt megfordítjuk azokat a tételeket, melyek nem a düh kinyilvánítás
irányában vannak megfogalmazva: 1, 3, 5, 6, 8, 10, 12, 14, 15, 16, 18.
Maximális pontérték 80, a minimum 20 pont.
Hazai vizsgálatban a kérdőív pszichometriai mutatói jónak bizonyultak (Cronbach alfa=0,75).
Hivatkozás
Spielberger, C. D. (1985): The experience and expression of anger: Construction and validation of an
Anger Expression Scale, Anger and hostility in cardiovascular and behavioral disorders.
Oláh, A. (1987): A harag és düh kifejezési mód skála tesztkönyve. Munkaügyi Kutatóintézet, Budapest.
Oláh A. (2005): Érzelmek, megküzdés, és optimális élmény. Belső világunk megismerésének
módszerei. Trefort Kiadó, Budapest, 2005, 43-51.
145
PDS – rövidített változat
A következőkben olyan problémák listáját láthatjuk, amelyeket az emberek néha traumát okozó események
átélése után tapasztalnak meg. Kérjük, figyelmesen olvasson el minden állítást és emlékezzen vissza az elmúlt
hétre. Először válassza ki azt a választ (0-3), amelyik legjobban leírja, hogy MILYEN GYAKRAN zavarta Önt
ez a probléma AZ ELMÚLT HÉTEN.
0 1 2 3
Egyáltalán nem Egyszer egy héten / 2-4 alkalommal a héten / Ötször a héten /
vagy csak egyszer néha gyakran szinte mindig
Következőleg, kérjük, becsülje meg, hogy mennyire találta NYUGTALANÍTÓNAK az elmúlt hét
tapasztalatait. Kérjük, hogy ehhez az alábbi 0-3-ig terjedő skálát használja.
0 1 2 3
Egyáltalán nem Nagyon nyugtalanító
nyugtalanító
A. B.
1. Nyugtalanító gondolatai vagy emlékképei voltak a traumát okozó eseményről, amelyek akarata
ellenére jutottak az eszébe.
Milyen gyakran? 0 1 2 3 Mennyire volt nyugtalanító? 0 1 2 3
2. Rossz álmai, rémálmai voltak a traumát okozó eseményről.
3. Újra átélte a traumát okozó eseményt, tettet vagy érzést, mintha újra megtörtént volna.
4. Zaklatottnak érezte magát, amikor a traumát okozó eseményre emlékeztették (pl. megijedt, dühös
volt, szomorú volt, bűnösnek érezte magát, stb.).
5. Testi reakciókat élt át, amikor a traumát okozó eseményre emlékeztették (pl. leizzadt, felgyorsult
a szívverése).
6. Megpróbált nem gondolni a traumát okozó eseményre, nem beszélni róla vagy nem átérezni azt.
7. Megpróbálta elkerülni azokat a tevékenységeket, embereket vagy helyeket, amelyek a traumát

okozó eseményre emlékeztetik.
8. Nem tudott visszaemlékezni a traumát okozó esemény egy fontos részletére.
9. Kevésbé érdeklődött fontos tevékenységek iránt vagy ritkábban vett részt azokban.
146
10. Távolinak vagy elzárva érezte magát a körülötte lévő emberektől.
11. Érzelmileg tompultnak érezte magát (pl. nem tudott sírni vagy nem tudott szeretettel fordulni
mások felé).
12. Úgy érezte, hogy a jövendő tervei vagy reményei nem valósulnak meg (pl. nem fog karriert
építeni, nem házasodik meg, nem lesznek gyerekei vagy nem lesz hosszú élete).
13. Nehézségei voltak az elalvással vagy magával az alvással.
14. Ingerlékenynek érezte magát vagy dühkitörései voltak.
15. Nehézségei voltak a koncentrálással (pl. nehézségei voltak egy beszélgetés elkezdésével vagy
befejezésével, nem tudta követni a tévéfilmeket, elfelejtette, amit olvasott.
16. Túlzottan elővigyázatos volt (pl. figyelte, hogy ki van maga körül, az ajtónak háttal
kényelmetlenül érezte magát, stb.).
17. Megijedt vagy könnyen megrémült (pl., amikor valaki maga mögé lépett).
C.
Kérjük, jelölje meg, hogy az előző oldalon felsorolt problémák MILYEN MÉRTÉKBEN HATOTTAK
AZ ÖN ÉLETÉRE.
Kérjük, karikázza be azt a számot, amelyik legjobban leírja az ELMÚLT HETI helyzetét.
Munka
A problémáim kedvezőtlen hatással voltak a munkámra.
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
egyáltalán nem enyhén mérsékelten kifejezette nagymértékben

(nem tudtam dolgozni)
147
Társadalmi élet / Szabadidős tevékenységek
(partikon, összejöveteleken, látogatásokon, találkozókon, kirándulásokon, klubokban, szórakozóhelyeken más
emberekkel)
A problémáim kedvezőtlen hatással voltak a társadalmi életemre.
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
egyáltalán nem enyhén mérsékelten kifejezetten nagymértékben

(nem vettem részt ezekben)
Családi élet / Otthoni kötelezettségek

(családtagokkal, számlák befizetésével, háztartás vezetésével, bevásárlással és takarítással kapcsolatban)
A problémáim kedvezőtlen hatással voltak a családi életemre és az otthoni kötelezettségeimre.
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
egyáltalán nem enyhén mérsékelten kifejezetten nagymértékben

(nem vettem részt ezekben)
D.
KÉRJÜK, HOGY A TOVÁBBIAKBAN BECSÜLJE MEG, HOGY HOGYAN ÉREZ A TRAUMÁT
OKOZÓ ESEMÉNYRŐL A JELEN PILLANATBAN:
Mennyire IZGATJA FEL, ha visszagondol a traumát okozó eseményre és az azt követő dolgokra?
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
Egyáltalán nem Rendkívül

Mit gondol, milyen mértékben tudott MEGBIRKÓZNI a traumával?
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
Teljesen Egyáltalán nem
148
Poszttraumás Stresszbetegség Diagnosztikai Skála – rövidített változat
A Poszttraumás Stresszbetegség Diagnosztikai Skálát (Posttraumatic Stress Diagnostic Scale, PDS,

Foa, E. B., 1995; ford. Klinger M., 2000) Edna Foa dolgozta ki és validálta. Az eredeti teszt 49
itemes és a DSM-IV összes kritériumát végigveszi, így kitér a traumatikus élmény leírására, a 17
poszttraumás tünet gyakorisági és súlyossági felmérésére, illetve a tünetek fennállásának
időtartamára és a személy életvitelére gyakorolt hatására.
A magyar változat az eredeti teszt két modulját tartalmazza, a poszttraumás tüneteket felmérő és a
funkcionálást kiértékelő részeket. A teszt önkitöltő, 5-10 percet vesz igénybe és a poszttraumás
stressz zavar tüneteinek széleskörű felmérését, valamint a terápia során a változás nyomon követését
is lehetővé teszi a klinikus számára.
Értékelés
A páciens a lehetséges tünetek mindegyikét értékelheti gyakoriság, illetve súlyosság szempontjából.
A PTSD 3 tünetcsoportja az alábbiak szerint jelenik meg a tételekben:
intruzív betöréses tünetek: 1-5 item

elkerülés és érzelmi dermedtség tünetek: 6-12 item
fokozott arousal tünetek: 13-17 item
Az összpontszámot, mely a poszttraumás stressz zavar tüneteinek súlyosságát jelzi, a 17 tétel

gyakoriságra vonatkozó pontszámainak összeadásával kapjuk (A) (Perczel Forintos, 2002)
1-10 pont: enyhe zavar

11-20 pont: közepes zavar
21-35pont: középsúlyos zavar
36-51 pont: súlyos zavar
A kérdőív B, C, D részeiből származó információ kiegészítésként szolgál a poszttraumás stressz-

zavar súlyosságát, valamint a páciens különböző életterületeire kifejtett hatását tekintve.
A mérőeszköz használata jogdíjhoz kötött, magyar változata klinikai célra felhasználható, de nem
terjeszthető. Ettől eltérő felhasználás céljából a tesztforgalmazó céget kell megkeresni: Pearson
Clinical Assessment, 5601 Green Valley Drive, Bloomington, MN 55437, Tel.: (800) 627-7271,
http://www.pearsonassessments.com.
Hivatkozás
Foa, E. B. (1995): Posttraumatic Diagnostic Scale Manual. National Computer Systems, Inc.
Minneapolis, USA.
Foa, E. B., Cashman, L., Jaycox, L., Perry, K. (1997): The validation of a self-report measure of
posttraumatic stress disorder: the Posttraumatic Diagnostic Scale. Psychological Assessment,
9, 445-451.
Perczel Forintos, D. (2002): Hiedelmek és tévhiedelmek. Bizonyítékokon alapuló módszerek a
klinikai pszichológiában. Habilitációs dolgozat. Kézirat, Budapest
Norris, Fran H. & Hamblen, Jessica L. (2004). Standardized self-report measures of civilian trauma
and PTSD. In: J.P. Wilson, T.M. Keane & T. Martin (Eds.), Assessing psychological trauma
and PTSD (pp. 63-102). New York: Guilford Press.
149
IES-R
Az alábbi lista olyan kijelentéseket tartalmaz, amelyeket az emberek traumatikus, nehéz életesemény átélését
követően tettek vagy éreztek. Kérjük, minden tételnél jelölje meg, milyen gyakran voltak jellemzőek Önre ezek a
megállapítások AZ ELMÚLT HÉTEN. Ha valamelyik egyszer sem fordult elő az elmúlt héten, akkor az
„egyáltalán nem” oszlopban jelezze. Köszönjük válaszát!
Kérjük, most idézze fel a legmegrázóbb eseményt, ami Önnel történt és röviden írja le azt!
Esemény: ……………………………………………… Dátum: ……………………….
1. Bármi, ami rá emlékeztetett, visszahozta az ezzel egyáltalán ritkán néha gyakran mindig
kapcsolatos érzéseket. nem
2. Nehézségeim voltak a koncentrálással. egyáltalán ritkán néha gyakran mindig
nem
3. Más dolgok folyton eszembe juttatták. egyáltalán ritkán néha gyakran mindig
nem
4. Ingerlékeny és dühös voltam. egyáltalán ritkán néha gyakran mindig
nem
5. Nem hagytam, hogy felidegesítsen, amikor erre egyáltalán ritkán néha gyakran mindig
gondoltam vagy emlékeztettek rá. nem
6. Akkor is gondoltam rá, amikor nem akartam. egyáltalán ritkán néha gyakran mindig
nem
7. Úgy éreztem, mintha meg sem történt volna, egyáltalán ritkán néha gyakran mindig
vagy nem a valóságban történt volna. nem
8. Elkerültem az erre emlékeztető dolgokat. egyáltalán ritkán néha gyakran mindig
nem
9. Képek jutottak eszembe róla. egyáltalán ritkán néha gyakran mindig
nem
10. Izgatott voltam és mindentől könnyen egyáltalán ritkán néha gyakran mindig
megrémültem. nem
11. Próbáltam nem gondolni rá. egyáltalán ritkán néha gyakran mindig
nem
12. Tudatában voltam, hogy még mindig sok érzé- egyáltalán ritkán néha gyakran mindig
sem van ezzel kapcsolatban, de nem foglalkoz- nem
tam velük.
13. Egyfajta tompaságot éreztem ezzel egyáltalán ritkán néha gyakran mindig
kapcsolatban. nem
14. Bármi, ami rá emlékeztetett, visszahozta az egyáltalán ritkán néha gyakran mindig
ezzel kapcsolatos érzéseket. nem
15. Nehézségeim voltak az elalvással. egyáltalán ritkán néha gyakran mindig
nem
16. Hullámokban az erős érzések törtek rám az egyáltalán ritkán néha gyakran mindig
eseménnyel kapcsolatban. nem
17. Próbáltam kitörölni az emlékezetemből. egyáltalán ritkán néha gyakran mindig
nem
18. Nehezen tudtam koncentrálni. egyáltalán ritkán néha gyakran mindig
nem
19. Az eseményre emlékeztető dolgok heves testi egyáltalán ritkán néha gyakran mindig
reakciót váltottak ki nálam (pl. izzadás, nehéz- nem
légzés, émelygés, gyors szívverés).
20. Álmodtam róla. egyáltalán ritkán néha gyakran mindig
nem
21. Állandóan résen voltam és figyeltem. egyáltalán ritkán néha gyakran mindig
nem
22. Megpróbáltam nem beszélni róla. egyáltalán ritkán néha gyakran mindig
nem
150
Események Hatása Kérdőív (IES-R)
Az Események Hatása Kérdőív (Impact of Events Scale, IES, Horowitz és mtsai, 1979) az
angolszász szakirodalomban széles körben elterjedt módszer a traumatikus életeseményeket követő
szubjektív stressz mérésére. A szerzők elméleti elképzelésére alapozva, a következő két alskálából
áll: emlékbetörések és elkerülés. Az elmúlt több mint 30 év során a kutatási adatok nagyrészt
igazolták a kétfaktoros struktúrát, bár alternatív modellek is ismertek. Az Események Hatása
Kérdőív magyar változatát Kocsis-Bogár és mtsai 227 egyetemi hallgató eredményei alapján
elemezték. Eredményeik szerint mind a teljes skála, mind pedig az emlékbetörés és az elkerülés
alskála homogenitása is nagyon jónak bizonyult. Az időbeli megbízhatóság a teljes kérdőív, valamint
az emlékbetörés és az elkerülés alskálák esetében is megfelelő volt. A pontszámok tekintetében a
nemek között nem volt szignifikáns különbség. A konfirmatív faktoranalízis és a feltáró
főkomponens-elemzés megerősítette hazai mintán is a kétfaktoros struktúrát. Az Események Hatása
Kérdőív mérsékelt pozitív együttjárást mutatott a depresszió és a szorongás pontszámmal, ez alapján
feltételezhető, hogy azokkal rokon, de független jelenséget mér. Az Események Hatása Kérdőív
magyar változata vizsgálatunk alapján érvényes és megbízható mérőeszköznek bizonyult a
traumatikus életeseményeket követő stressz tünetek vizsgálatára.
A jelen kötetben közölt kérdőív az IES-R (Impact of Event Scale-Revised, Weiss & Marmar, 1996).
Ez a korábbi Impact of Event Scale hyperarousal tünetekkel kiegészített változata. Az IES-R egy 22
tételből álló önkitöltős kérdőív, amely a szubjektív distresszt méri traumatikus események
következtében. A poszttraumás stressz betegség (PTSD) DSM-IV-ben meghatározott 17 tünete
közül 14-et tartalmaz. Az IES-R felvétele során annak a megjelölésére kérik a traumatikus eseményt
átélt személyt, hogy az egyes tételekben foglalt megállapítások milyen gyakran („egyáltalán nem”,
„ritkán”, „néha”, „gyakran” vagy „mindig”) voltak jellemzőek rá az elmúlt egy hét alatt. A skála
lehetővé teszi a negatív életesemények által kiváltott szubjektív distressz megítélését, valamint a
terápiás változások nyomon követését. Az IES-R nem alkalmas, illetve nem általánosan használt
PTSD diagnózis meghatározására.
Értékelés
A 22 tételből álló kérdőív a pillanatnyi szubjektív stresszt leíró jelenségek gyakoriságát méri 0-tól 4-
ig terjedő 5-pontos Likert-skálán. Az értékelésnél az alskálák átlagpontszámait kell kiszámolni.
Minél magasabb az érték, annál nagyobb a traumát követő szubjektív distressz. Alskálák:
emlékbetörés (1, 3, 6, 9, 16, 20, 14)
elkerülés (5, 7, 8, 11, 12, 13, 17, 22)
hyperarousal (2, 4, 10, 18, 19, 21, 15)
Hivatkozás
Horowitz, M. J., Wilner, N., & Alvarez, W. (1979): Impact of Event Scale: A measure of
subjective stress. Psychosomatic Medicine, 41, 209–218.
Weiss, D. S., & Marmar, C. R. (1996): The Impact of Event Scale - Revised. In: J. Wilson & T. M.
Keane (Eds.), Assessing psychological trauma and PTSD (pp. 399-411). New York: Guilford.
(a mérőeszköz teljes hosszában közölve)
Kocsis-Bogár, K., Miklósi, M., Perczel Forintos, D. (közlésre beküldve): Az Események Hatása
kérdőív (IES ) magyar változatának pszichometriai vizsgálata.
151
FFMQ
Kérjük, értékelje az alábbi állítások mindegyikét a megadott öt válaszlehetőség mentén! A sorszám
előtt található helyre írja be azt a számot, amely leginkább tükrözi az Önmagáról alkotott
véleményét.
1 2 3 4 5
Soha vagy Ritkán Közepes Gyakran Nagyon gyakran
nagyon ritkán mértékben vagy mindig
___ 1. Járás közben szándékosan figyelem a testem mozgásából fakadó érzéseket.

___ 2. Az érzéseimet könnyen ki tudom fejezni szavakban.
___ 3. Az ésszerűtlen vagy nem helyénvaló érzelmeim miatt bírálom magam.
___ 4. Érzéseimet és érzelmeimet anélkül észlelem, hogy reagálnék rájuk.
___ 5. Amikor valamit csinálok, gondolataim elkalandoznak és a figyelmem könnyen elterelődik.
___ 6. Zuhanyzás vagy fürdés közben folyamatosan tudatában vagyok a víz keltette érzéseknek a
testemen.
___ 7. Meggyőződésemet, véleményemet és elvárásaimat könnyen szavakba tudom önteni.
___ 8. Nem figyelek arra, amit csinálok, mert álmodozom, aggodalmaskodom, vagy más dolgok
miatt terelődik el a figyelmem.
___ 9. Az érzéseimet anélkül figyelem, hogy azok eluralkodnának rajtam.
___ 10. Azt mondogatom magamnak, nem kellene úgy éreznem, ahogyan érzek.
___ 11. Észlelem, ahogy az étel- és italfogyasztás befolyásolja gondolataimat, testérzeteimet és
érzelmeimet.
___ 12. Nehezen találok szavakat gondolataim kifejezésére.
___ 13. A figyelmem könnyen elterelődik.
___ 14. Azt hiszem, vannak olyan abnormális és helytelen gondolataim, amiknek nem kellene
lenniük.
___ 15. Olyan érzetekre is odafigyelek, mint amikor szél kap a hajamba, vagy nap süti az arcomat.
___ 16. Nehézséget jelent, hogy szavakat találjak annak kifejezésére, ahogyan érzek.
___ 17. Igyekszem megítélni, hogy a gondolataim helyesek vagy helytelenek.
___ 18. Nehezemre esik huzamosabb ideig a jelenre összpontosítani.
___ 19. Amikor kellemetlen gondolataim vagy képzeteim támadnak, visszafogom magam, és anélkül
szemlélem őket, hogy azok elhatalmasodhatnának.
___ 20. Figyelek az olyan hangokra, mint az óra ketyegése, a madarak csicsergése, vagy az elhaladó
autók zaja.
___ 21. Nehéz helyzetekben is tudok egy pillanatnyi szünetet tartani, ahelyett, hogy rögtön reagálnék.
___ 22. Nehezen találok megfelelő szavakat a testemből származó érzetekre.
___ 23. Úgy tűnik, automatikusan cselekszem, és nem nagyon tudatosul bennem, hogy mit is csinálok.
___ 24. Ha kellemetlen gondolataim vagy képzeteim vannak, rövid időn belül megnyugszom.
___ 25. Előfordul, hogy azt mondom magamnak, nem kellene úgy gondolkoznom, ahogyan
gondolkozom.
152
___ 26. Felfigyelek az illatokra és az ízekre.
___ 27. Még ha teljesen fel vagyok dúlva, akkor is meg tudom fogalmazni, amit érzek.
___ 28. Gyorsan összecsapom a tennivalókat, anélkül, hogy igazából odafigyelnék rájuk.
___ 29. Amikor kellemetlen gondolataim vagy képzeteim támadnak, képes vagyok arra, hogy csak
észleljem őket, anélkül, hogy reagálnék rájuk.
___ 30. Vannak olyan érzelmeim, amelyeket rossznak vagy helytelenek tartok, és nem szabadna
éreznem ezeket.
___ 31. A művészeti alkotásokban vagy a természetben észreveszek olyan vizuális elemeket, mint
amilyenek a színek, a formák, az anyagok, vagy a fény-árnyék hatások.
___ 32. Számomra természetes, hogy tapasztalataimat szavakba foglalom.
___ 33. Amikor kellemetlen gondolataim vagy képzeteim támadnak, csak felfigyelek rájuk, és annyiban
hagyom.
___ 34. A tennivalókat, feladatokat gépiesen végzem, anélkül, hogy tudatában lennék annak, hogy
mit csinálok.
___ 35. Amikor kellemetlen gondolataim vagy képzeteim támadnak, ezek tartalmától függően, jónak
vagy rossznak ítélem magam.
___ 36. Figyelek arra, hogy érzelmeim miként befolyásolják gondolataimat és viselkedésemet.
___ 37. Meglehetősen pontosan le tudom írni, hogyan érzek egy adott pillanatban.
___ 38. Azon kapom magam, hogy odafigyelés nélkül teszek meg dolgokat.
___ 39. Elítélem magam, amikor irracionális elképzeléseim vannak.
153
Tudatos Jelenlét Kérdőív
A Tudatos Jelenlét Kérdőív (Five Facet Mindfulness Questionnaire, FFMQ, Baer et al., 2006; ford.
Altbäcker A. és Németh K., 2011) öt, egymástól függetlenül létrehozott mindfulness kérdőív (FMI,
MAAS, KIMS, CAMS-R, SMQ) faktoranalízisén alapszik (Baer és munkatársai, 2006). Az analízis
öt faktort azonosított, melyek a következők: megfigyelés, leírás, tudatos cselekvés, belső
élményekkel kapcsolatos ítéletmentesség, valamint belső élményekkel kapcsolatos reaktivitás-
mentesség.
Az FFMQ összesen 39 tételből áll, a válaszadás egy 1-től 5-ig terjedő skálán történik.
Eredeti formájában magas belső konzisztenciával bír, a Cronbach α 0,75 és 0,91 között mozog (Baer és
munkatársai, 2008). A mérőeszköz magyar mintán még nincs validálva, de magyar mintán végzett
előtanulmány során (Altbäcker A., 2011 ) a mérőeszköz jó pszichometriai jellemzőket mutatott (Cronbach
alfa= 0,79), így a vizsgálat az angol formának megfelelő megbízhatóságra utal.
Értékelés
A kérdőív öt faktorához tartozó tételek (F= fordított tételek):
Megfigyelés tételek: (1, 6, 11, 15, 20, 26, 31, 36)
A Megfigyelés faktor olyan tételeket foglal magában, melyek a külső és belső ingerek (pl.: érzetek,
érzelmek, gondolatok, szagok, hangok, vizuális ingerek) észlelésére, illetve a rájuk való
odafigyelésre vonatkoznak. Pl.: „Járás közben szándékosan figyelem, hogy milyen érzés, ahogyan
mozog a testem.”
Leírás tételek: (2, 7, 12F, 16F, 22F, 27, 32, 37)
A Leírás faktor az élmények szavakba foglalásával, szavakkal való címkézésével kapcsolatos
tételekből áll. Pl.: „Elveimet, véleményemet és elvárásaimat könnyen szavakba öntöm.”
Tudatos cselekvés tételek: (5F, 8F, 13F, 18F, 23F, 28F, 34F, 38F)
A Tudatos cselekvés faktor a jelenben zajló cselekedetekre való odafigyelés képességére irányul.
Tételei fordított tételek, melyek az automatikusan, mechanikusan, ill. tudatosság nélkül végzett
tevékenységek gyakoriságát mérik fel. Pl.: „Nem figyelek igazán arra, amit csinálok, mert
álmodozom, aggódom, vagy más miatt terelődik el a figyelmem.”
Ítéletmentesség tételek: (3F, 10F, 14F, 17F, 25F, 30F, 35F, 39F)
Az Ítéletmentesség az érzelmekkel és kogníciókkal kapcsolatos ítéletmentes hozzáállásra
vonatkozik. A faktor kizárólag fordított tételeket tartalmaz, melyek a saját érzelmekkel,
gondolatokkal kapcsolatos ítélkezések gyakoriságát tárják fel. Pl.: „Folyton mondom magamnak,
hogy nem szabadna úgy éreznem, ahogy érzek.”
Reaktivitás-mentesség tételek: (4, 9, 19, 21, 24, 29, 33)
A Reaktivitás-mentesség arra való hajlam, hogy a felmerülő gondolatokat és érzelmeket hagyjuk
megszületni, és képesek legyünk elengedni őket, anélkül, hogy engednénk, hogy magukkal
ragadjanak, rabjukká váljunk. Pl.: „Érzéseimet anélkül figyelem, hogy eluralkodnának rajtam.”
Hivatkozás
Baer, R. A., Smith, G. T., Hopkins, J., Krietemeyer, J., & Toney, L. (2006): Using self-report
assessment methods to explore facets of mindfulness. Assessment, 13, 27-45.
Baer, R. A., Smith, G. T., Lykins, E., Button, D., Krietemeyer, J., Sauer, S., et al. (2008): Construct
validity of the five facet mindfulness questionnaire in meditating and nonmeditating
samples. Assessment, 15, 329-342.
Altbäcker A. (2010): A depresszió és a mindfulness kapcsolata. A mindfulness fogalmának
tisztázása, kérdőíves alkalmazása a depresszió vizsgálatában. Szakdolgozat, ELTE.
154
CISS-48
Instrukció: A következőkben megterhelő, nyomasztó vagy aggasztó helyzetekre adott emberi
reakciókat sorolunk fel. Karikázzon be egy számot 1 és 5 között minden állításnál. Jelölje meg, hogy
milyen mértékben reagál a megadott módon egy nehéz, bonyolult, vagy dühítő helyzetben.
1: Egyáltalán nem jellemző rám 5: Nagyon jellemző rám
1. Jobban osztom be az időmet. 1 2 3 4 5

2. A problémára összpontosítok, és
végiggondolom, hogyan oldhatnám meg. 1 2 3 4 5
3. A régi szép időkre gondolok. 1 2 3 4 5
4. Megpróbálok másokkal együtt lenni. 1 2 3 4 5
5. Hibáztatom magam a késlekedésért. 1 2 3 4 5
6. Azt teszem, amit a legjobbnak gondolok. 1 2 3 4 5
7. Figyelmemet a saját bajaim kötik le. 1 2 3 4 5
8. Hibáztatom magam, hogy ebbe a helyzetbe
kerültem. 1 2 3 4 5
9. Kirakatokat nézegetek. 1 2 3 4 5
10. Végiggondolom, hogy mi fontos nekem
és mi nem. 1 2 3 4 5
11. Megpróbálok aludni. 1 2 3 4 5
12. Kedvenc ételemmel vigasztalom magam. 1 2 3 4 5
13. Aggódom amiatt, hogy nem tudok a
problémával megküzdeni. 1 2 3 4 5
14. Nagyon feszültnek érzem magam. 1 2 3 4 5
15. Átgondolom, hogyan oldottam már meg
hasonló problémákat. 1 2 3 4 5
16. Azt mondom magamnak, hogy valójában ez
nem velem történik. 1 2 3 4 5
17. Hibáztatom magam, hogy érzelmileg
túlságosan bevonódom a helyzetbe. 1 2 3 4 5
18. Kimegyek enni valamit. 1 2 3 4 5
19. Nagyon nyugtalan leszek. 1 2 3 4 5
20. Veszek magamnak valamit. 1 2 3 4 5
21. Elhatározom, hogy mit tegyek, és aszerint
cselekszem. 1 2 3 4 5
22. Hibáztatom magam azért, mert nem tudom,
mit tegyek. 1 2 3 4 5
23. Elmegyek bulizni. 1 2 3 4 5
24. Azon vagyok, hogy megértsem a helyzetet. 1 2 3 4 5
25. „Leblokkolok” és nem tudom, mit tegyek. 1 2 3 4 5
26. Próbálok azonnal javítani a helyzeten. 1 2 3 4 5
155
27. Átgondolom a helyzetet és megpróbálok
tanulni a hibáimból. 1 2 3 4 5
28. Azt kívánom, bárcsak meg tudnám
változtatni azt, ami történt, vagy azt, ahogy
éreztem magam. 1 2 3 4 5
29. Meglátogatom egy barátomat. 1 2 3 4 5
30. Azon idegeskedem, hogy mi tegyek. 1 2 3 4 5
31. Eltöltöm az időt valakivel, aki nagyon
fontos számomra. 1 2 3 4 5
32. Elmegyek sétálni. 1 2 3 4 5
33. Azt mondogatom magamnak, hogy ez soha
többé nem történhet meg. 1 2 3 4 5
34. Csak a hibáimon gondolkodom. 1 2 3 4 5
35. Beszélek valakivel, akinek adok a
véleményére. 1 2 3 4 5
36. Áttekintem a problémát, mielőtt bármit
is tennék. 1 2 3 4 5
37. Felhívom egy barátomat. 1 2 3 4 5
38. Dühös leszek. 1 2 3 4 5
39. Átértékelem, hogy mi fontos és mi nem. 1 2 3 4 5
40. Megnézek egy filmet. 1 2 3 4 5
41. Kézbe veszem a helyzetet. 1 2 3 4 5
42. További erőfeszítést teszek a dolgok
elintézésére. 1 2 3 4 5
43. Különböző megoldásokat találok ki a
problémára. 1 2 3 4 5
44. Szünetet tartok és kilépek a helyzetből. 1 2 3 4 5
45. Másokon vezetem le az idegességemet. 1 2 3 4 5
46. Arra használom a helyzetet, hogy
bebizonyítsam, képes vagyok megoldani. 1 2 3 4 5
47. Megpróbálom összeszedni magam, hogy a
helyzet magaslatán legyek. 1 2 3 4 5
48. Tévét nézek. 1 2 3 4 5
156
Megküzdés Stresszhelyzetekben Kérdőív
A Megküzdés Stresszhelyzetekben Kérdőív (Coping Inventory for Stressful Situations, CISS-48,

Endler, N. S., Parker, J. D. A., 1994; ford. Perczel Forintos D. és Annus R., 2004) a klinikumban jól
használható, vonás jellegű változásokat felmérő kérdőív, amely a három megküzdési mód típusát tárja
fel: problémaközpontú megküzdés (16 tétel), érzelemközpontú megküzdés (16 tétel), és elkerülő
viselkedés (16 tétel). Az elkerülés dimenzió tovább bontható szociális eltérítés és elterelés skálákra.
Értékelés
A páciens ötfokú skálán ítéli meg, hogy az egyes tételekben leírt viselkedésmódokat mennyire tartja
saját magára jellemzőnek amikor egy problémahelyzettel szembesül. A válaszok pontszámait
faktoronként adjuk össze.
Az alskálákhoz az alábbi tételek tartoznak:
Problémaközpontú megküzdés: 1, 2, 6, 10, 15, 21, 24, 26, 27, 36, 39, 41, 42, 43, 46, 47. tételek.
Érzelemközpontú megküzdés: 3, 5, 7, 8, 13, 14, 16, 17, 19, 22, 25, 28, 33, 34, 38, 45. tételek.
Elkerülésre irányuló megküzdés: 4, 9, 11, 12, 18, 20, 23, 29, 30, 31, 32, 35, 37, 40, 44, 48. tételek.
Több kutatás is alátámasztja, hogy a CISS érvényes és megbízható mérőeszköz a megküzdési

stratégiák területén.
A kérdőív pszichometriai vizsgálatában kanadai mintán kiváló pszichometriai mutatókat találtak
(Cronbach alfa 0.76-0.92). Korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan itt is szignifikáns nemi különbségek
mutatkoztak a megküzdési stratégiák területén: a nők szignifikánsan magasabb pontszámot értek el az
érzelemközpontú és elkerülésre irányuló tételekben, míg a férfiak a problémaközpontú megoldásokat
részesítették előnyben.
A vizsgálatban 483 felnőtt vett részt (215 férfi és 268 nő).
Megküzdési módok Nem Átlag Szórás

Problémaközpontú Férfi 58,3 11,23
Nő 57,4 10,86
Érzelemközpontú Férfi 38,1 10,73
Nő 43,5 12,91
Elkerülő viselkedés Férfi 41,2 10,87
Nő 46,6 11,32
 p  0.005
Andó és mtsai (2009) 281 fős klinikai mintán történő vizsgálatának eredményei alátámasztják a
Megküzdés Stresszhelyzetekben Kérdőív eredeti faktorstruktúráját, és a leggyakrabban hivatkozott
három megküzdési stílust sikerült hazai mintán is feltárniuk. Továbbá a mérőeszköz megbízhatónak
tekinthető a reliabilitási mutatók alapján, mindhárom megküzdési dimenzió esetében 0.8 feletti
Cronbach alfa érték volt kimutatható.
Hivatkozás
Endler, N. S., és Parker, J. D. A. (1990). Multidimensional assessment of coping: a critical evaluation. Journal
of Personality and Social Psychology, 58, 844-854.
Endler, N. S., Parker, J. D. A. (1994): Assessment of Multidimensional coping: Task, Emotion and Avoidance
Strategies. Psychological Assessment, 6. (1): 50-60.
Lyne, K., Roger, D. (2000): A Psychometric re-assessment of the COPE questionnaire Personality and
Individual Differences, 29: 321-335.
Andó B., Annus R., Rózsa S., Tánczos E., Kurgyis E., Honti J., Demeter I., Szikszay P., Perczel Forintos, D.,
Janka Z., Álmos P. (2009). A megküzdés dimenzióinak feltárása és összefüggéseiknek vizsgálata
alkoholbetegek körében. Psychiatria Hungarica, 24; Suppl., 4-5.
157
MMK
Nehéz helyzetben az ember sok mindent tehet és gondolhat, miközben próbál megbirkózni a
helyzettel. Emlékezzék vissza egy ilyen helyzetre, amikor az adott esemény bekövetkezett, élje bele
magát az akkori lelkiállapotába, és karikázza be a megfelelő számot az alábbiakban felsorolt
reakciók mellett, attól függően, hogy azok közül melyek és milyen mértékben fordultak elő Önnél az
eseményt követő hetekben. Itt nincsenek jó, vagy rossz válaszok, csak az Ön akkori lelkiállapota
fontos.
1. Gondoltam, minden rosszban van valami jó is,

0 1 2 3
próbáltam derűsen felfogni a dolgokat.
2. Próbáltam humorosan felfogni a helyzetet.
0 1 2 3
3. A helyzet valamilyen kreatív, alkotó
0 1 2 3
tevékenységre ösztönzött.
4. Más emberként kerültem ki a helyzetből, jó
0 1 2 3
értelemben véve.
5. Több különböző megoldást találtam a problémára. 0 1 2 3
6. Igyekeztem a dolgot a másik személy
0 1 2 3
szempontjából nézni.
7. Igyekeztem megszabadulni a problémától egy
0 1 2 3
időre, megpróbáltam pihenni, szabadságra menni.
8. Evéssel, ivással, dohányzással vezettem le a 3
0 1 2
feszültségemet.
9. Másokon vezettem le a feszültséget.
0 1 2 3
10. Egy lapra tettem fel mindent, valami nagyon
0 1 2 3
kockázatosba fogtam.
11. Próbáltam elemezni a problémát, hogy jobban
0 1 2 3
megértsem.
12. Egy általam nagyra tartott baráttól vagy rokontól
0 1 2 3
kértem tanácsot.
13. Engedtem, vagy egyezkedtem, hogy valami jó is
0 1 2 3
származzon a dologból.
14. Nem akartam, hogy mások megtudják, milyen
0 1 2 3
nehéz helyzetben vagyok.
15. Imádkoztam. 0 1 2 3
16. Nyugtatók vagy gyógyszerek szedésével
0 1 2 3
próbálkoztam.
158
Megküzdési Módok Kérdőív
A kérdőív eredeti változatát Folkman és Lazarus dolgozták ki 1980-ban (Ways of Coping, Folkman,
S., Lazarus, R. S., 1980; ford. Frecska E.). Az eredeti kérdőív 68 olyan állítást tartalmaz, melyek az
emberek kognitív vagy viselkedéses megküzdési módjait írják le konfliktushelyzetekben. Ez a
kérdőív egyike a legrégebben és legszélesebb körben használt mérőeszközöknek.
A Frecska Ede által fordított kérdőív első hazai alkalmazói Kopp Mária és Skrabski Árpád voltak,
akik az 1988-as reprezentatív mintán végzett népegészségügyi felmérésük elővizsgálatában az
eredeti mérőeszközt 152 személlyel töltették ki. Az adatokon végzett faktoranalízisek alapján a
kérdőív tételei az alábbi 8 dimenzió köré szerveződtek: menekülés, meggondolás, céltudatos
cselekvés, a probléma jelentőségének csökkentése, a támogatás keresése, az önvádlás, az egyezkedés
és az események értelmének keresése (Kopp és Skrabski, 1995). A későbbiekben ezen empirikus
adatok alapján készült el a mérőeszköz 16 tételes változata, amelyet Rózsa és mtsai
„Konfliktusmegoldó Kérdőív”-nek neveztek el. A Konfliktusmegoldó Kérdőív eredeti 66 tételes és
rövidített 16 tételes változatával Rózsa és mtsai (2008) végeztek kiterjedt pszichometriai vizsgálatot.
A 66 tételes változatban kapott 7 alskálához tartozó tételek belső konzisztenciája magasnak
bizonyult (Cronbach alfa > 0,6). A kérdőív 16-tételes változatában négy faktor rajzolódott ki:
problémaelemzés, feszültségredukció, kognitív átstrukturálás, passzív megküzdés. Az eredmények
egyértelműen a mérőeszköz széleskörű hazai bevezetése és alkalmazása mellett szólnak.
A továbbiakban a „Megküzdési Módok Kérdőív” (MMK) elnevezést használjuk, mert így ismert a
hazai szakmai körökben.
Értékelés
A 16 tételes mérőeszköz négy alskálára bontható:
problémaelemzés – 11, 12, 13, 14 tételek
feszültségredukció - 8, 9, 10 tételek
kognitív átstrukturálás - 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 tételek
passzív megküzdés – 15, 16 tételek
Hivatkozás
Folkman, S., Lazarus, R. S. (1980): An analysis of coping in a middle-aged community sample.
Journal of Health and Social Behavior, 21, 219-239.
Folkman, S., Lazarus, R., Dunkel-Schetter, C., Delongis, A., Gruen, R. J. (1986): Dynamics of a
stressful encounter: cognitive appraisal, coping and encounter outcomes. Journal of
Personality and Social Psychology, 50 (5): 992-1003.
Kopp, M., Skrabski, Á. (1995): Alkalmazott magatartástudomány, A megbirkózás egyéni és
társadalmi stratégiái. Corvinus Kiadó, Budapest.
Rózsa S., Purebl Gy., Susánszky É., Kő N., Szádóczky E., Réthelyi J., Danis I., Skrabski Á., Kopp
M. (2008): A megküzdés dimenziói: A konfliktusmegoldó kérdőív hazai változata.
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 9 (3), 217—241.
159
CERQ
Mindenki szembesül időnként negatív vagy kellemetlen eseményekkel, és mindenki a maga módján
válaszol e helyzetekre. Kérjük, jelölje meg, milyen gyakran gondol a következőkre, ha valami rossz
dolog történik Önnel!
(szinte) néha rend- gyak- (szinte)

soha szerint ran mindig
1. Úgy érzem, én vagyok a hibás azért, ami történt. 1 2 3 4 5
2. Azt gondolom, el kell fogadnom, ami történt. 1 2 3 4 5

3. Gyakran rágódom azon, mit is érzek azzal kapcsolatban, amit 1 2 3 4 5
átéltem.
4. Kellemesebb dolgokra gondolok. 1 2 3 4 5
5. Azon gondolkodom, hogy mi a legjobb, amit tehetek. 1 2 3 4 5
6. Arra gondolok, hogy tanulhatok valamit a helyzetből. 1 2 3 4 5
7. Arra gondolok, hogy az egész sokkal rosszabb is lehetett volna. 1 2 3 4 5

8. Gyakran gondolok arra, hogy amit átéltem, sokkal rosszabb 1 2 3 4 5
annál, mint amit mások átéltek.
9. Úgy érzem, más a hibás azért, ami történt. 1 2 3 4 5
10. Úgy érzem, én vagyok felelős azért, ami történt. 1 2 3 4 5
11. Azt gondolom, hogy el kell fogadnom a helyzetet. 1 2 3 4 5

12. Sokat rágódom azon, hogy mit is gondolok és érzek a 1 2 3 4 5
történtekkel kapcsolatban.
13. Kellemes dolgokra gondolok, amelyeknek semmi közük az 1 2 3 4 5
egészhez.
14. Azon gondolkodom, hogyan lehetne a legjobban megbirkózni a 1 2 3 4 5
helyzettel.
15. Arra gondolok, hogy lelkileg megerősödhetek az által, ami 1 2 3 4 5
történt.
16. Arra gondolok, hogy mások sokkal rosszabb dolgokon mennek 1 2 3 4 5
keresztül.
17. Folyamatosan arra gondolok, milyen szörnyű is az, amit 1 2 3 4 5
átéltem.
18. Úgy érzem, mások a felelősek azért, ami történt. 1 2 3 4 5
19. Azon gondolkodom, miben hibáztam. 1 2 3 4 5
20. Arra gondolok, hogy semmit sem tudok változtatni a dolgon. 1 2 3 4 5

21. Meg akarom érteni, miért érzek éppen így azzal kapcsolatban, 1 2 3 4 5
ami történt.
22. Inkább valami kellemes dologra gondolok a helyett, ami 1 2 3 4 5
történt.
23. Azon gondolkodom, hogyan változtathatnám meg a helyzetet. 1 2 3 4 5
24. Arra gondolok, hogy vannak a helyzetnek jó oldalai is. 1 2 3 4 5

25. Arra gondolok, hogy más dolgokhoz viszonyítva nem is olyan 1 2 3 4 5
rossz a helyzet.
26. Gyakran gondolok arra, hogy átéltem a legrosszabbat, ami egy 1 2 3 4 5
emberrel megtörténhet.
27. Azokra a hibákra gondolok, amelyeket mások követtek el azzal 1 2 3 4 5
kapcsolatban, ami történt.
160
28. Arra gondolok, hogy alapvetően bennem van a hiba. 1 2 3 4 5
29. Arra gondolok, hogy meg kell tanulnom együtt élni azzal, ami 1 2 3 4 5
történt.
30. Azokon az érzéseken rágódom, amelyeket a helyzet keltett 1 2 3 4 5
bennem.
31. Kellemes élményekre gondolok. 1 2 3 4 5
32. Eltervezem, hogy mi lenne a legjobb, amit tehetnék. 1 2 3 4 5
33. Keresem a dolog jó oldalait. 1 2 3 4 5

34. Azt mondom magamnak, hogy rosszabb dolgok is vannak az 1 2 3 4 5
életben.
35. Folyamatosan arra gondolok, milyen borzalmas volt a helyzet. 1 2 3 4 5
36. Úgy érzem, a hiba alapvetően másokban van. 1 2 3 4 5
© 2002, N. Garnefski, V. Kraaij, P. Spinhoven and DATEC (Leiderdorp, the Netherlands)
161
Kognitív Érzelem-Reguláció Kérdőív
A Kognitív Érzelem-Reguláció Kérdőív (Cognitive Emotion Regulation Questionnaire, CERQ,

Garnefski, N., Kraaij, V., Spinhoven, Ph., 2002; ford. Miklósi M., Kocsis-Bogár K., 2011) az
érzelmek szabályozásában szerepet játszó, tudatos figyelmi és gondolkodási folyamatokat vizsgál. A
kilenc, egyenként négy tételt tartalmazó alksála öt adaptív (elfogadás, pozitív fókuszváltás, tervezés,
pozitív átértékelés, perspektívába helyezés) és négy nem adaptív (önvád, rumináció, katasztrofizálás,
mások hibáztatása) kognitív érzelem-szabályozó mechanizmust vizsgál. A válaszadó egy ötfokú
Likert-skálán értékeli, hogy valamely stresszel teli életesemény után milyen gyakran aktivizálja az
adott gondolkodási folyamatokat a helyzet által keltett érzéseinek befolyásolása érdekében.
Értékelés
A magasabb pontszámok az adott stratégia gyakoribb használatát jelzik. A kilenc alskála értékelése
mellett az adaptívnak, illetve a kevésbé adaptívnak tartott stratégiákra adott pontszámok összegével,
valamint a kérdőív összpontszámával jellemezzük a vizsgálati személy kognitív érzelem-
szabályozását. Az összpontszámban az adaptív, illetve nem adaptív stratégiák azonos előjellel
szerepelnek, ez a mérőszám tehát azt jelzi, hogy a személy aktivizál-e egyáltalán figyelmi vagy
gondolkodási folyamatokat érzelmeinek szabályozása céljából. A vizsgálatok szerint szoros
összefüggés van a kognitív érzelem-szabályozó stratégiák – elsősorban az önvád, a rumináció és a
katasztrofizálás gyakori használata, valamint a pozitív átértékelés alacsony szintje – és a depressziós
tünetek, az állapot-szorongás, valamint a személyiséget jellemző harag mértéke között. A magyar
változat megbízhatóságát és érvényességét egy 261 fős normál populációs mintán igazolta Miklósi
és mtsai (2011) (Cronbach alfa=0,68–0,88; teszt-reteszt korreláció: 0,58—0,88).
Átlag Szórás
1. Önvád (1, 10, 19, 28) 11,17 2,77
2. Elfogadás (2, 11, 20, 29) 11,43 2,87
3. Rumináció (3, 12, 21, 30) 12,34 3,60
4. Pozitív fókuszváltás (4, 13, 22, 31) 11,02 3,75
5. Tervezés (5, 14, 23, 32) 16,00 2,73
6. Pozitív átértékelés (6, 15, 24, 33) 14,32 3,27
7. Perspektívába helyezés (7, 16, 25, 34) 11,81 3,53
8. Katasztrofizálás (8, 17, 26, 35) 7,22 2,70
9. Mások hibáztatása (9, 18, 27, 36) 8,31 2,37
Adaptív stratégiák 64,57 10,33

Non- adaptív stratégiák 39,04 8,01
CERQ összpontszám 103,62 12,73
A mérőeszközt jogdíj védi. A szerzői jog N. Garnefski, V. Kraaij, P. Spinhoven és a DATEC
(Leiderdorp, the Netherlands) birtokában van, a kérdőív klinikai felhasználásán kívül bármilyen célú
felhasználása, sokszorosítása engedélyhez kötött. Az igényléshez szükséges formanyomtatvány
elérhető a következő honlapon:
www.socialsciences.leiden.edu/psychology/organisation/chn/health/research/instruments
Hivatkozás
Garnefski, N; Kraaij, V; Spinhoven, Ph. (2002): Manual for the use of the cognitive emotion
regulation questionnaire. Leiderdorp, DATEC.
Miklósi, M., Martos, T., Kocsis-B. K., Perczel Forintos, D (2011): A Kognitív Érzelem-Reguláció
Kérdőív magyar változatának pszichometriai jellemzői. Psych. Hungarica 26 (2):102-111.
162
MEPS - női változat
Az alábbiakban öt szituációt olvashat. Minden történetnek ismerjük az elejét és a végét, amelyeket

Önnek kell összekapcsolni, vagyis megírni a történetek közepét. Próbálja megtalálni az adott
problémahelyzetekben a legideálisabb stratégiát, és olyan részletesen és konkrét lépésekben leírni,
hogy azt akár egy másik személy is követni tudja.
1. Kati nagyon szerette a barátját, azonban sokat veszekedtek. Egy nap a fiú végül elhagyta őt.
Katinak minden vágya volt, hogy rendeződjenek a dolgok. A történet végén ismét minden
rendben van közöttük.
Ott folytassa a történetet, hogy egy veszekedésüket követően Katit elhagyta a barátja.
2. Nóri épp beköltözött új otthonába, és senkit sem ismert a szomszédok közül. Barátokra
akart szert tenni a környéken. A történet végén Nórinak sok jó barátja van, és immár otthon
érzi magát új lakóhelyén.
Ott kezdje el a történetet, hogy Nóri épp a szobájában van, rögvest azután, hogy megérkezett
új otthonába.
163
3. Egyik nap, miközben éppen egy étteremben ebédelt, Anna észrevett egy helyes srácot, akit
korábban még sohasem látott. Első pillantásra beleszeretett. A történet végén
összeházasodnak.
Ott kezdje el a történet mesélését, amikor Anna először megpillantotta a fiút az étteremben.
4. Verának feltűnt, hogy újabban kerülik a barátai. Azt szeretné, hogy legyenek barátai és
hogy szeressék őt. A történet végén Verát ismét kedvelik a barátai.
Ott kezdje el a történetet, amikor a lány először észreveszi, hogy elkerülik a barátai.
5. Orsi nehezen jön ki a közvetlen főnökével a munkahelyén. Nagyon boldogtalan emiatt. A

történet végén Orsit kedveli a főnöke.
Ott folytassa a történetet, hogy Orsi nem jön ki a főnökével.
164
MEPS – férfi változat
Az alábbiakban öt szituációt olvashat. Minden történetnek ismerjük az elejét és a végét, amelyeket
Önnek kell összekapcsolni, vagyis megírni a történetek közepét. Próbálja megtalálni az adott
problémahelyzetekben a legideálisabb stratégiát, és olyan részletesen és konkrét lépésekben leírni,
hogy azt akár egy másik személy is követni tudja.
1. Zoli nagyon szerette a barátnőjét, azonban sokat veszekedtek. Egy nap a lány végül elhagyta
őt. Zolinak minden vágya volt, hogy rendeződjenek a dolgok. A történet végén ismét minden
rendben van közöttük.
Ott folytassa a történetet, hogy egy veszekedésüket követően Zolit elhagyta a barátnője.
2. Laci épp beköltözött új otthonába, és senkit sem ismert a szomszédok közül. Barátokra
akart szert tenni a környéken. A történet végén Lacinak sok jó barátja van, és immár otthon
érzi magát új lakóhelyén.
Ott kezdje el a történetet, hogy Laci épp a szobájában van, rögvest azután, hogy megérkezett
új otthonába.
165
3. Egyik nap, miközben éppen egy étteremben ebédelt, Feri észrevett egy gyönyörű lányt, akit
korábban még sohasem látott. Első pillantásra beleszeretett. A történet végén
összeházasodnak.
Ott kezdje el a történet mesélését, amikor Feri először megpillantotta a lányt az étteremben.
4. Jánosnak feltűnt, hogy újabban kerülik a barátai. Azt szeretné, hogy legyenek barátai
és hogy szeressék őt. A történet végén Jánost ismét kedvelik a barátai.
Ott kezdje el a történetet, amikor a fiú először észreveszi, hogy elkerülik a barátai.
5. Péter nehezen jön ki a közvetlen főnökével a munkahelyén. Nagyon boldogtalan emiatt. A

történet végén Pétert kedveli a főnöke.
Ott folytassa a történetet, hogy Péter nem jön ki a főnökével.
166
Problémamegoldó Kérdőív
A Problémamegoldó Kérdőív (The Means-Ends Problem Solving Test, MEPS, Platt, J. J., Spivack,
G., & Bloom, W. 1975; ford. Perczel Forintos D., Poós J., 2008) eredeti változatát Platt és Spivack
dolgozták ki 1975-ben impulzív serdülők képességeinek vizsgálatára, de rövid időn belül számos
különböző diagnózisú csoporton alkalmazták. Az interperszonális problémamegoldó képességet
méri, a problémamegoldás eszköz-cél elemzésére fókuszál. A teszt a való életben megjelenő
problémamegoldásnak egy fontos összetevőjét méri: egy személy képességét, hogy egy cél felé
irányuljon, és hogy meg tudja határozni e cél felé vezető lépések sorozatát.
A tesztnek két verziója van: 1. nőknek - a problémahelyzetekben női szereplői szerepelnek, 2.
férfiaknak - a problémahelyzetekben férfi szereplői szerepelnek. A MEPS 5-5 problémahelyzetet
tartalmaz, amelyben magát a helyzetet és a célzott pozitív kimenetelt, a vágyott végállapotot
ismertetik a személlyel. A válaszadónak ki kell egészítenie a történetet a középső, hiányzó résszel,
amelyben a szereplő a cél elérése felé halad. A személy feladata, hogy olyan konkrét és specifikus
lépésekben (means) írja le az adott stratégiát, hogy azt egy külső személy is követni tudja.
A MEPS belső konzisztenciája magas (Cronbach-alfa =0.80).
Példateszt a MEPS-hez
Probléma: Tamás nagyon szerette a párját, azonban sokat veszekedtek. Egy nap a lány végül
elhagyta őt. Tamásnak minden vágya az volt, hogy rendeződjenek a dolgok. A történet végén ismét
minden rendben van közöttük.
A megoldás lehetséges lépései:
1. Tamás a szobájában ülve végiggondolta az elmúlt időszakot, sorba vette hibáit.
2. Megvárta, míg lehiggad a párja és ő maga is.
3. Néhány nap múlva találkozóra hívta.
4. Őszinte beszélgetés keretében kibeszélték magukból a problémáikat és azt is elmondták,
hogy mit szeretnek egymásban.
Így sikerült kibékülniük.
Értékelés
A megoldásokat több dimenzió mentén lehet értékelni.
1. Releváns lépés (Relevant Mean, M): minden olyan különálló lépés, amely hatékony a
meghatározott végcél elérése szempontjából. Az előző példatesztben négy releváns lépés található.
2. Irreleváns lépés (Irrelevant Mean, IM):
 ha a személy nem említ egyetlen releváns lépést sem, de a válasz a történetre irányul
 ha csak olyan lépéseket tartalmaz, amelyek nem hatékonyak a történet kontextusában, noha
megfelelőek és hatékonyak lennének, ha a történet másképp végződne. (pl. „Nagyon
csalódott lett. Barátai tanácsára igyekezett levezetni a feszültséget, így valami újba akart
kezdeni. Rendszeresen járt úszni, futni, így fizikailag jól elfáradt és jól tudott aludni. Nem
hívta a lányt, de sokat gondolt rá”).
 Ha a lépés hatékony ugyan de elnagyolt, mintegy „ugrik” a történetben.(„Telefonált neki,
valószínű, hogy ezért is jött vissza hozzá”).
3. Lépéshiány (No Mean, NM):
 ha a releváns lépéseket követően nem jut el a végcélig (pl. „Sokat könyörgött, hogy jöjjön
vissza hozzá”).
 ha a probléma mintegy magától megoldódik a történetben (pl. „Nyilván nagyon szerették
egymást, azért békültek ki”).
4.Válaszhiány (No response, NR): ha a személy nem ad a történetre irányuló választ (pl. „Nincs és
nem is volt párkapcsolatom”, „Nem tudok erre válaszolni”).
A fentiekből ki lehet számolni a Relevancia Hányadost (RH), amely a releváns lépések arányát adja
meg az összes történetre irányuló válaszhoz képest.
RH= M / M+NM+IM
167
Poós, Annus és Perczel (2008) klinikai mintán (pszichiátriai betegek és öngyilkossági kísérletet
elkövetett pszichiátriai betegek körében) és normál populációban vizsgálták a problémamegoldó
képességeket a MEPS segítségével. Az eredmények megerősítik a szakirodalomban leírtakat,
miszerint a pszichiátriai betegek a kontroll személyekhez képest alacsonyabb szintű
problémamegoldó képességekkel rendelkeznek, a MEPS-en kevesebb és alacsonyabb színvonalú
megoldást dolgoztak ki egy adott problémahelyzetre. Az öngyilkosságot megkísérelt csoport
átlagosan négy releváns lépést említett a MEPS-problémák megoldása közben, míg a normál
kontrollszemélyek átlagosan nyolc lépésben oldották meg a helyzeteket.
Hivatkozás
Platt J. J., Spivack G. (1985): Manual for the mean-ends problem procedure (MEPS): A measure of
interpersonal cognitive problem-solving skill procedure. Philadelphia, Department of Mental
Health Sciences.
Perczel Forintos D., Poós J. (2008): Kiút a kiúttalanságból – problémamegoldó tréning az
öngyilkosság veszélyeztetettség megelőzésében. Psychiatria Hungarica, XXIII. Évf. 1.
Poós J., Annus R., Perczel Forintos D. (2008): Pszichiátriai betegek problémamegoldó képességének
vizsgálata. Psychiatria Hungarica, XXIII. Évf. 1.
Ajtay Gy., Bérdi M., Szilágyi S., Perczel Forintos D. (2012): Egy hatékony beavatkozás szuicid
prevencióban: a problémamegoldó tréning alkalmazása a klinikumban. Psychiatria Hungarica,
XXIII. Évf. 2012/2. 92-102.
168
PIK
Ez a kérdőív 80 állítást tartalmaz, amelyek az emberek jellemző tulajdonságait és életfelfogását írják le.
Kérjük, gondosan olvassa el az egyes állításokat, és jelölje meg válaszát az alábbiak szerint: Ha úgy
gondolja, hogy az állítás teljes mértékben jellemző Önre, akkor a 4-est karikázza be. Ha az állítás majdnem
jellemzi Önt, akkor a 3-ast karikázza be, ha az állítás egy kicsit jellemző Önre akkor az 1-est karikázza be.
Kérjük, minden kérdésre válaszoljon, nincsenek helyes vagy helytelen megoldások. Válaszoljon úgy, hogy
az Önt legpontosabban jellemző képet tükrözzék válaszai. Együttműködését köszönjük.
1. Akik ismernek, optimistának tartanak.

1 2 3 4
2. Tapasztalataim szerint a siker jó tervezés eredménye.

1 2 3 4
3. Akár a múltamat vizsgálom, akár a jövőmről elmélkedem, úgy érzem, én értelemteli életet élek.
1 2 3 4
4. Nagyon örülök magamnak és annak, amit az életben elértem.

1 2 3 4
5. Úgy érzem, hogy egyre kevésbé vagyok hatékony.

1 2 3 4
6. Nem kedvelem különösebben az új és váratlan helyzeteket.

1 2 3 4
7. Nagyon jól „olvasok” mások gondolataiban és indítékaiban.

1 2 3 4
8. Találékonyabb vagyok másoknál.

1 2 3 4
9. Gyakran tudom, mit kellene tennem, de általában nincs meg bennem a képesség arra, hogy meg is tegyem.
1 2 3 4
10. Általában tudok találni olyasvalakit, aki segít megoldani a problémáimat, ha szükségem van rá.
1 2 3 4
11. Úgy gondolom, hogy vezetőerő vagyok abban, hogy másokkal együttműködve alakítsam, befolyásoljam
és fejlesszem mindazt, ami velünk történik.
1 2 3 4
12. Gyakran megesik, hogy fizikailag jelen vagyok, de a gondolataim máshol járnak.
1 2 3 4
13. Még ha egy munka nehéz is vagy problémákba ütközöm, akkor is tovább dolgozom, míg be nem fejezem.
1 2 3 4
14. Olyan ember vagyok, aki azonnal kimondja, ami először az eszébe jut.
1 2 3 4
15. Gyakran vagyok ideges.

1 2 3 4
169
16. Elvesztem a nyugalmamat, ha valaki félbeszakít, mikor valami fontos dologra koncentrálok.
1 2 3 4
17. Meg vagyok győződve arról, hogy a körülöttem zajló dolgok többsége időben jóra fordul.
1 2 3 4
18. Biztos vagyok benne, hogy minden, ami velem történik, jobban függ tőlem, mint a sorstól, vagy a
szerencsétlen körülményektől.
1 2 3 4
19. Olyan érzésem van, hogy sok dolog, ami velem történik, az zavaros, és nem is tudom, miért is mennek
úgy a dolgok, ahogy mennek.
1 2 3 4
20. Erős az önbecsülésem, és vannak olyan értékeim, amiért érdemes harcolnom.

1 2 3 4
21. Azt gondolom, hogy életem különböző területein egyre sikeresebbé válok.
1 2 3 4
22. Nyitott vagyok az életem változásaira, úgy hiszem ezek új és érdekes lehetőségeket adnak nekem.
1 2 3 4
23. Úgy tekintem magam, mint aki nagyon jól ítél meg másokat.
1 2 3 4
24. Még ha nyomás alatt állok is, nagyon jól tudok alternatív megoldásokat találni egy problémára.
1 2 3 4
25. Az az érzés, hogy amit el akartam érni, a legtöbb esetben sikerült is, adja az egyik legnagyobb erőt
számomra az élet nehézségeivel való küzdelemben
1 2 3 4
26. Mikor olyan helyzetben voltam, hogy volt valami problémám, megtaláltam a megfelelő embert, aki
segített.
1 2 3 4
27. Gyakran vannak olyan ötleteim, amelyekhez mások eredményesen tudnak kapcsolódni, és
továbbgondolkodásra készteti őket.
1 2 3 4
28. Gyakran veszem észre magamon, hogy a saját világomban vagyok, távol attól, ami körülöttem történik.
1 2 3 4
29. Ha valamit elkezdek, be is fejezem.

1 2 3 4
30. Anélkül, hogy az indulat elragadna, tudok hallgatni érzéseimre.

1 2 3 4
31. Könnyen felidegesít, ha hibázom.

1 2 3 4
32. Könnyen válok türelmetlenné.

1 2 3 4
33. Még ha nehéz helyzetbe kerülök is, teljesen meg vagyok győződve róla, hogy végül minden jóra fordul.
1 2 3 4
170
34. Sohasem bízom abban, hogy a sors vagy a szerencse megoldja a problémámat.
1 2 3 4
35. Ha az életemet nézem, úgy látom, hogy az értelmes, és következetesen alakul.

1 2 3 4
36. Függetlenül attól, hogy mások mit gondolnak rólam, én nagyon tisztelem magam azért, amit eddig
elértem.
1 2 3 4
37. A múlt évben személyiségem egyáltalán nem úgy változott, ahogy szerettem volna.
1 2 3 4
38. A váratlan dolgokat az életemben úgy tekintem, mint izgalmas kihívást, és fenntartom a fejlődés
lehetőségét.
1 2 3 4
39. Gyakran jók a megsejtéseim arról, hogy hogyan gondolkodnak és éreznek az emberek.
1 2 3 4
40. Mások szerint is jó problémamegoldó vagyok.

1 2 3 4
41. Sikeresen el tudom érni a magam elé tűzött célokat.

1 2 3 4
42. Ha segítségre van szükségem, nem esik nehezemre, hogy másoktól kérjek támogatást, még ha nem is
ismerem jól őket, akkor is.
1 2 3 4
43. Ügyesen rá tudom venni az embereket arra, hogy új és eredeti ötletekkel álljanak elő.
1 2 3 4
44. Az utóbbi időben úgy érzem, nem tudok lépést tartani azzal, ami körülöttem zajlik.
1 2 3 4
45. Ha a dolgok nem terv szerint mennek, hamar feladom.

1 2 3 4
46. Gyakran teszek meg dolgokat, amiket aztán megbánok.

1 2 3 4
47. Még apró problémák is szoktak aggasztani.

1 2 3 4
48. Ritkán vagyok ingerült.

1 2 3 4
49. Jó érzésekkel gondolok a jövőmre.

1 2 3 4
50. A sikereimet kemény munkámnak köszönhetem, nem a szerencsés körülményeknek.

1 2 3 4
51. Ritkán tapasztalom azt, hogy bármi is értelmet adna mindennapjaimnak.

1 2 3 4
52. Úgy látom magam, mint akinek komoly belső erőforrási vannak ahhoz, hogy sikeres legyen.
1 2 3 4
171
53. Sok helyzet volt már, mikor kétségbe vontam, hogy mint ember fejlődni tudok.
1 2 3 4
54. Általában keresem az új kihívásokat.

1 2 3 4
55. Gyakran tudom, mit fognak mondani az emberek, még mielőtt megszólalnának.
1 2 3 4
56. Jó vagyok az olyan munkában, ahol új és eredeti ötletek kellenek.

1 2 3 4
57. Korábbi tapasztalataimból tudom, hogy a legtöbb dologban amit csinálok, biztos vagyok.
1 2 3 4
58. Ismerőseim között sok olyan van akire biztosan támaszkodhatok.

1 2 3 4
59. Csoporthelyzetben gyakran mondják az emberek, hogy serkentik őket a gondolataim.

1 2 3 4
60. Gyakran van olyan érzésem, hogy a világ csak úgy elmegy mellettem.
1 2 3 4
61. Ha a dolgok nem terv szerint mennek, könnyen elmegy a kedvem attól, hogy folytassam őket.
1 2 3 4
62. Jellemző rám az, hogy először beszélek, aztán gondolkodom.

1 2 3 4
63. Érzékeny vagyok a kritikára.

1 2 3 4
64. Ha eldöntettem valamit és az nem úgy megy, ahogy szeretném, dühös leszek.
1 2 3 4
65. Olyan ember vagyok, aki nagyon derűlátóan tekint az életre.

1 2 3 4
66. A fontos dolgok többségét, amelyek velem történnek, előre látni és ellenőrizni tudom.
1 2 3 4
67. Úgy érzem, az életemből hiányoznak a világosan megfogalmazott célok.

1 2 3 4
68. Büszke vagyok magamra, mikor arra gondolok, milyen ember is lett belőlem.
1 2 3 4
69. Más emberek, úgy tűnik, változnak, magamról úgy érzem, hogy körbe-körbe járok.
1 2 3 4
70. Még a váratlan helyzeteket is úgy veszem, hogy azok izgalmas kihívások számomra.
1 2 3 4
71. Gyakran fel tudom fedezni milyen szerepet játszanak az emberek egy csoportban, még akkor is, ha ez
előttük rejtve marad.
1 2 3 4
172
72. Szokatlanul nagy tehetségem van hozzá, hogy többféle megoldást találjak ha kell, ha problémákkal
találkozom.
1 2 3 4
73. Ha megoldást látok egy problémára, biztos vagyok benne, hogy meg tudom tenni, amit kell.
1 2 3 4
74. Nem haboznék, hogy különböző embereket hívjak fel tanácsért valamilyen személyes problémám
megoldása érdekében.
1 2 3 4
75. Csoportban dogozva gyakran fontosak a gondolataim.

1 2 3 4
76. Gyakran zavarnak a múlttal és a jövővel kapcsolatos gondolatok.

1 2 3 4
77. Gyakran kezdtem új terv megvalósításához még mielőtt a korábbit befejeztem volna.
1 2 3 4
78. Bárcsak ne volnék olyan hirtelen természetű.

1 2 3 4
79. Könnyen lehangol, ha kellemetlen dolgokkal találkozom.

1 2 3 4
80. Én nem vagyok az az ember, aki könnyen elveszíti a nyugalmát.

1 2 3 4
173
Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív
A Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív (Psychological Immune Competence Inventory, PIK, Oláh,

1997-es változat) 80 itemet tartalmaz, és 16 alskálából áll. A kérdőív 16 olyan személyiségtényezőt,
szűkebben fogalmazva megküzdési potenciál tényezőt mér, amelyek az egyén megküzdésének és
alkalmazkodásának hatékonyságát a stresszhelyzet kognitív értékelési folyamatának befolyásolásán keresztül
valósítják meg (Oláh, 2005). Oláh ezen dimenziók összességét nevezi a személy pszichológiai
immunrendszerének, amely kutatásai alapján három alrendszerből tevődik össze:
A Monitorozó, Megközelítő Alrendszer feladata a környezet megfigyelése, megértése és kontrollálása, a

kognitív apparátus lehetséges pozitív következményekre hangolása. Alskálái:
1. Pozitív gondolkodás
2. Kontrollérzés
3. Koherenciaérzés
4. Növekedésérzés
5. Rugalmasság és kihívás keresése
6. Társas monitorozás
7. Kitartás
A Mobilizáló, Alkotó, Végrehajtó Alrendszer feladata a körülmények megváltoztatása és a tervek

végrehajtása. Alskálái:
8. Öntisztelet
9. Leleményesség
10. Énhatékonyság érzése
11. Társas mobilizálás képessége
12. Szociális alkotóképesség
Az Önszabályozó Alrendszer feladata a tudati és az érzelmi kontroll szabályozása. Alskálái:

13. Szinkronképesség
14. Impulzivitáskontroll
15. Érzelmi kontroll
16. Ingerlékenységgátlás
A kérdőív alskálái a hozzájuk tartozó tételekkel és részletesebb leírásukkal a következők:
A Pozitív gondolkodást (1, 17, 33, 49, 65 tétel) mérő skála arra irányul, hogy a személy kedvező változások
elvárására és elővételezésére mekkora hajlammal bír.
A Kontroll érzés (2, 18, 34, 50, 66) tétel skála azt a meggyőződést méri, hogy mennyire tudjuk a saját
életünk felett az ellenőrzést gyakorolni.
A Koherencia érzés (3, 19, 35, 51, 67 tétel) a velünk történtek megértésére való igényt és képességet jelenti.
Az Öntisztelet (4, 20, 36, 52, 68 tétel) alatt aktív értékmegóvó képességet kell érteni -ez azt jelenti, hogy
mennyire tartjuk magunkat értékesnek.
A Növekedés érzés skála (5, 21, 37, 53, 69 tétel) a személy saját pszichológiai fejlődésének érzett mértéket
mutatja.
Kihívás, rugalmasság alatt (6, 22, 38, 54, 70 tétel) nyitottságot, rugalmasságot, változások követésére és
szenzitív érzékelésre való hajlamot kell értenünk.
Társas monitorozás/empátia (7, 23, 39, 55, 71 tétel) a szociális nyitottságot méri.
A Leleményesség (8, 24, 40, 56, 72, tétel) a személy innovatív kapacitását, konstruktív és originális
kapcsolatára való hajlamát jelenti.
Az Énhatékonyság skála (9, 25, 41, 57, 73 tétel) azt mutatja meg, hogy a személy milyen mértékben és
hatékonysággal képes aktualizálni tanult vagy önmaga gyártotta terveit és megoldási javaslatait.
A Társas mobilizálás képessége (10, 26, 42, 58, 74 tétel) arra utal, hogy a személy mennyire sikeres társai
meggyőzésében, motiválásában és irányításában.
A Szociális alkotóképesség skála (11, 27, 43, 59, 75 tétel) azt méri, hogy a személy mennyire képes
önmagában és másokban olyan képességeket feltárni és felfedezni, amelyek nem feltétlenül nyilvánvalók, és
amelyek hasznosak a stresszel való megküzdésben.
A Szinkronképesség (12, 28, 44, 60, 76 tétel) pontszáma azt mutatja, hogy az egyén mennyire képes együtt
pulzálni a környezeti változásokkal, szinkronban lenni az aktuális eseményekkel.
174
A Kitartás (13, 29, 45, 61, 77 tétel) azt méri, hogy a személy mennyire képes szükségletei kielégítésének
elhalasztására, ill. hogy elhatározott viselkedését akadályok felbukkanása esetén folytatja-e.
Az Impulzuskontroll (14, 30, 46, 62, 78 tétel) alatt a viselkedés racionális kontroll alá helyezését kell érteni.
Az Érzelmi kontroll (15, 31, 47, 63, 79 tétel) azt mutatja meg, hogy a személy hogyan képes úrrá lenni a
fenyegetés, a veszélyhelyzetek, és kudarcok keltette szorongásokon.
Az utolsó skála az Ingerlékenység gátlás skála (16, 32, 48, 64, 80 tétel) azt méri, hogy a frusztrációra,
szükséglet kielégítés akadályozására milyen intenzitású reakciókkal válaszol a személy.
A PIK teszt standard értékei
Skála Átlag Szórás

Pozitív gondolkodás 14,3 4,31
Kontroll érzés 13,8 3,98
Koherencia érzés 15,9 3,97
Öntisztelet 13,5 4,43
Növekedés érzés 16,5 3,82
Kihívás, rugalmasság 14,0 4,33
Társas monitorozás, empátia 13,8 4,16
Leleményesség 13,0 3,95
Énhatékonyság 14,6 3,95
Társas mobilitás 13,3 4,39
Szinkronképesség 12,6 4,21
Szociális alkotóképesség 14,7 4,08
Kitartás 17,6 6,14
Impulzus kontroll 15,0 3,91
Érzelmi kontroll 13,7 4,56
Ingerlékenység gátlás 13,9 4,54
Értékelés
Az egyes állításokról négyfokú skálán kell döntenie a kitöltőnek aszerint, hogy mennyire érzi őket saját
magára jellemzőnek. 1: egyáltalán nem jellemző, 4: nagyon jellemző.
Fordított tételek: 5, 6, 9, 12, 14, 15, 16, 19, 28, 31, 32, 37, 44, 45, 46, 47, 51, 53, 60, 61, 62, 63, 64, 67, 69,
76,77, 78, 79.
A pontszámokból egy PIK összértéket is tudunk számolni, amely a pszichológiai immunrendszer összértéket
mutatja meg (Oláh, 1996).
Hivatkozás
Oláh, A. (1996): A megküzdés személyiség tényezői. A Pszichológiai immunrendszer és mérésének módszere,
Kézirat, Budapest.
Oláh A (2004): Megküzdés és pszichológiai immunitás, In: Pléh Csaba, Boross Ottilia (szerk.) Bevezetés a
pszichológiába. Budapest: Osiris Kiadó, pp. 631-634.
Oláh A. (2005): Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Trefort Kiadó, Budapest.
175
BPRS (a klinikus tölti ki!!)
Jelölje meg a megfelelő szintet az egyes tünetek súlyosságának megfelelő felbecsülése érdekében.
0 = nincs jelen
1 = nagyon enyhe
2 = enyhe
3 = mérsékelt
4 = középsúlyos
5 = súlyos
6 = nagyon súlyos
1. Testre irányuló aggodalom 0 1 2 3 4 5 6

A fizikai egészségbe való belemélyedés,
félelem a testi betegségtől, hypochondriasis
2. Szorongás 0 1 2 3 4 5 6
Aggodalom, félelem a jelen vagy a jövő miatt,
túlaggódás, nyugtalanság
3. Emocionális visszavonulás 0 1 2 3 4 5 6
A spontán kapcsolatok hiánya, izoláció másoktól
4. A gondolkodás szétesése 0 1 2 3 4 5 6
A gondolkodási folyamatok zavarosak,
összefüggéstelenek, szétesettek, szétdaraboltak
5. Bűnösségi érzések 0 1 2 3 4 5 6
Önvádlás, szégyenkezés, lelkiismeret-furdalás
múltbeli cselekedetek miatt
6. Feszültség 0 1 2 3 4 5 6
Az idegesség, a túlműködés testi és motoros
megnyilvánulásai
7. Mesterkéltség és pózolás 0 1 2 3 4 5 6
(testtartás és modorosság) Furcsa, bizarr,
természetellenes motoros magatartás és
megnyilvánulások (nem foglalja magában a ticet)
8. Nagyzásos téveszmék 0 1 2 3 4 5 6
Túlzott önbecsülés, önteltség, meggyőződés
szokatlan, rendkívüli hatalomról vagy képességről
9. Depresszív hangulat 0 1 2 3 4 5 6
Szomorúság, bánat, reménytelenség, pesszimizmus
10. Rosszindulat, ellenséges érzelem 0 1 2 3 4 5 6

Gyűlölet, megvetés, ellenségeskedés, mások lenézése
176
11. Gyanakvás 0 1 2 3 4 5 6
Bizalmatlanság, meggyőződés, hogy mások
rosszhiszeműek vele vagy hátrányosan megkülönböztetik
12. Hallucinációk 0 1 2 3 4 5 6
Érzékelés inger nélkül
13. Motoros meglassultság 0 1 2 3 4 5 6

Meglassult, gyenge mozgás vagy beszéd,
csökkent testi tónus
14. Az együttműködés hiánya 0 1 2 3 4 5 6

Ellenállás, óvatosság, a tekintély visszautasítása
15. Szokatlan gondolatok 0 1 2 3 4 5 6

Szokatlan, furcsa, különös, idegen, bizarr
gondolati tartalmak
16. Eltompult érzelmek 0 1 2 3 4 5 6

Csökkent érzelmi tónus, az érzések normális
erősségének csökkenése, eltompulása
17. Izgatottság 0 1 2 3 4 5 6
Az érzelmi tónus megemelkedése, nyugtalanság,
emelkedett aktivitás
18. Tájékozatlanság, dezorientáció 0 1 2 3 4 5 6

Zűrzavar, összevisszaság vagy a megfelelő
kapcsolatok elvesztése emberek, tér és idő
vonatkozásában
A skála teljes felbecslése (1-100-ig)___________________
177
Rövid Pszichiátriai Becslő Skála
A Rövid Pszichiátriai Becslő Skála (Brief Psychiatric Rating Scale, BPRS, Overall, J. E., Gorham,
D. R., 1962) az egyik legrégebbi pszichopatológiai tünetbecslő skála, mely ma is használatban van.
Leginkább pszichotikus zavarok vizsgálatában alkalmazzák.
A kérdőívet a klinikus tölti ki a betegről, részben az interjú során a pácienstől nyert válaszok,
részben a páciens viselkedésének megfigyelése alapján.
Értékelés
A BPRS 18 tételből áll, melyek melyeket 0-6-ig terjedő skálán pontozunk. A skálák részletes leírását
Molnár (1994) közli. A kérdőív átfogó, globális jellegű, így a pszichiátriai tünetek széles körének
becslését teszi lehetővé. Magas reliabilitású, és leginkább a pszichiátriai tünetek regisztrálására,
súlyosságuk megítélésére, ill. állapotváltozás követésére alkalmas, pontos diagnózisalkotást viszont
nem tesz lehetővé (Ágoston és Szili, 2009).
Hivatkozás
Overall, J. E., Gorham, D. R. (1962): The Brief Psychometric Rating Scale. Psychological Reports
10: 799.
Overall, J. E. (1988): The Brief Psychiatric Rating Scale (BPRS): recent developments in
ascertainment and scaling. Psychopharmacology Bulletin 24:97-99.
Molnár I. (1994): A Rövid Pszichiátriai Becslő Skála. In: Mérei, F., Szakács, F. (szerk):
Pszichodiagnosztikai Vademecum, I. Explorációs és biográfiai módszerek, tünetbecslő skálák,
kérdőívek. 1. rész. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
178
DES
Kitöltési útmutató: ez a kérdőív 28, olyan élményekre vonatkozó állítást tartalmaz, amelyeket a
mindennapokban bárki átélhet. Arra szeretnénk választ kapni, hogy Önnel ezek a dolgok milyen
gyakran történnek meg. Fontos azonban, hogy a válaszok azt tükrözzék, hogy ezeket az élményeket
milyen gyakran éli át úgy, hogy az alkohol vagy drog hatása kizárható, A válaszadás során kérjük,
jelezze, hogy a kérdésben leírt élmény mennyire jellemző az Ön életében, és a megfelelő számot
bekarikázva jelezze, hogy milyen gyakran fordul elő Önnel!
1. Van, akivel megtörténik, hogy vezetés közben, vagy autóval, buszon, esetleg metrón utazva
hirtelen nem emlékszik, mi történt vele az utazás egésze vagy egy része során. Kérjük, karikázza
be, hogy ez milyen gyakran fordul elő Önnel!
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
soha mindig
2. Van, akivel megtörténik néha, hogy hallgatja, amit a másik ember mond, majd hirtelen rájön,
hogy egyáltalán nem vagy csak részben hallotta meg azt. Kérjük, karikázza be, hogy ez milyen
gyakran fordul elő Önnel!
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
soha mindig
3. Van, akivel megtörténik, hogy hirtelen nem érti, hogyan került oda, ahol éppen van. Kérjük,
karikázza be, hogy ez milyen gyakran fordul elő Önnel!
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
soha mindig
4. Van, akivel megtörténik, hogy hirtelen észreveszi, hogy olyan ruhát visel, aminek a felöltésére
nem emlékszik. Kérjük, karikázza be, hogy ez milyen gyakran fordul elő Önnel!
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
soha mindig
5. Van, akivel megtörténik, hogy új dolgokat talál a holmija között, de nem emlékszik, hogy ki tette
oda azokat. Kérjük, karikázza be, hogy ez milyen gyakran fordul elő Önnel!
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
soha mindig
6. Van, akivel megtörténik, hogy olyan emberek szólítják meg, akiket nem ismer, és akik más
néven nevezik, vagy határozottan állítják, hogy már találkoztak. Kérjük, karikázza be, hogy ez
milyen gyakran fordul elő Önnel!
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
soha mindig
7. Vannak, akik néha úgy érzik, mintha önmagukat kívülről néznék, és úgy tekintenek önmagukra
és tetteikre, mintha egy másik embert figyelnének. Kérjük, karikázza be, hogy ez milyen gyakran
fordul elő Önnel!
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
soha mindig
179
8. Van, akinek azt mondják, hogy néha nem ismeri meg a barátait vagy családtagjait. Kérjük,
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
soha mindig
9. Előfordul, hogy valakinek nincsenek emlékei az élete bizonyos fontos eseményeiről (például az
esküvőjéről vagy a diplomaosztójáról). Kérjük, karikázza be, hogy ez milyen gyakran fordul elő
Önnel!
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
soha mindig
10. Van, akit hazugsággal vádolnak olyankor is, amikor ő maga nem gondolja, hogy hazudott volna.
Kérjük, karikázza be, hogy ez milyen gyakran fordul elő Önnel!
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
soha mindig
11. Van, akivel előfordul, hogy a tükörbe néz, és nem ismer önmagára. Kérjük, karikázza be, hogy
ez milyen gyakran fordul elő Önnel!
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
soha mindig
12. Van, akinek olyan élménye van, vagy úgy érzi, hogy a körülötte lévő emberek, tárgyak és a világ
nem valóságos. Kérjük, karikázza be, hogy ez milyen gyakran fordul elő Önnel!
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
soha mindig
13. Van, akinek olyan élménye van, vagy úgy érzi, mintha a teste nem hozzá tartozna. Kérjük,
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
soha mindig
14. Van, aki azt tapasztalja, vagy úgy érzi, hogy néha olyan élénken emlékszik egy múltbeli
eseményre, mintha újraélné azt. Kérjük, karikázza be, hogy ez milyen gyakran fordul elő Önnel!
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
soha mindig
15. Van, aki nem biztos benne, hogy azok a dolgok, amelyek emlékei szerint megtörténtek, tényleg
megestek-e a valóságban, vagy csak álmodta őket. Kérjük, karikázza be, hogy ez milyen gyakran
fordul elő Önnel!
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
soha mindig
180
16. Van, akivel előfordul, hogy egy ismerős helyen van, mégis idegennek és ismeretlennek találja
azt. Kérjük, karikázza be, hogy ez milyen gyakran fordul elő Önnel!
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
soha mindig
17. Van, aki, miközben tévét vagy egy filmet néz, annyira beleéli magát a történetbe, hogy semmiről
sem tud, ami körülötte zajlik. Kérjük, karikázza be, hogy ez milyen gyakran fordul elő Önnel!
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
soha mindig
18. Van, aki annyira elmerül egy fantáziában vagy az álmodozásban, hogy úgy érzi, mintha az
valójában is megtörténne vele. Kérjük, karikázza be, hogy ez milyen gyakran fordul elő Önnel!
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
soha mindig
19. Van, aki néha képes arra, hogy ne érezze a fájdalmat. Kérjük, karikázza be, hogy ez milyen
gyakran fordul elő Önnel!
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
soha mindig
20. Van, aki néha csak ül és bámul a semmibe, nem gondol semmire, és fel sem tűnik neki az idő
múlása. Kérjük, karikázza be, hogy ez milyen gyakran fordul elő Önnel!
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
soha mindig
21. Van, aki néha hangosan beszél magában, amikor egyedül van. Kérjük, karikázza be, hogy ez
milyen gyakran fordul elő Önnel!
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
soha mindig
22. Van, aki néha azt tapasztalja, hogy különböző helyzetben annyira másként viselkedik, mintha
nem is ugyanaz a személy volna. Kérjük, karikázza be, hogy ez milyen gyakran fordul elő
Önnel!
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
soha mindig
23. Van, aki bizonyos helyzetekben elképesztően könnyedén és természetesen tesz meg bizonyos
dolgokat, amelyek általában nehézséget okoznak neki (például sport, munka, társas helyzetek,
stb.).
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
soha mindig
181
24. Van, aki olykor nem emlékszik, hogy megtett-e valamit, vagy csak gondolt rá, hogy megtegye
(például nem tudja, hogy elküldött vagy csak el akart küldeni egy levelet). Kérjük, karikázza be,
hogy ez milyen gyakran fordul elő Önnel!
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
soha mindig
25. Van, aki számára néha bebizonyosodik, hogy megtett bizonyos dolgokat, amelyekre nem
emlékszik. Kérjük, karikázza be, hogy ez milyen gyakran fordul elő Önnel!
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
soha mindig
26. Vannak, akik néha olyan írásokat, rajzokat vagy jegyzeteket találnak a holmijuk között,
amelyeket valószínűleg ők maguk készítettek, de erre nem emlékeznek. Kérjük, karikázza be,
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
soha mindig
27. Vannak, akik olykor hangokat hallanak a fejükben, amelyek arra utasítják őket, hogy tegyenek
meg valamit vagy megjegyzéseket fűznek ahhoz, amit éppen csinálnak. Kérjük, karikázza be,
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
soha mindig
28. Vannak, akik úgy érzik, mintha ködösen látnák a világot, az emberek és a tárgyak távolinak,
elmosódottnak tűnnek. Kérjük, karikázza be, hogy ez milyen gyakran fordul elő Önnel!
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
soha mindig
182
Disszociatív Élmények Skála
A Disszociatív Élmények Skála (Dissociative Experiences Scale, DES, Carlson, E. B., Putnam, F.
W. 1986, ford. Kocsis-Bogár K., Komlósi S., 2012) rövid önkitöltős kérdőív a disszociatív élmények
mérésére. Az egyes tételek az emlékezet, az identitás, a tudatosság és a gondolkodás meghatározott
zavaraira kérdeznek rá. A skála a disszociációra való hajlamot, mint vonást, nem pedig a disszociatív
állapot jellemzőit vizsgálja, azonban a disszociatív zavar diagnózisának felállítására nem
alkalmazható.
A szerzők a skálát részben a klinikai gyakorlat számára, részben pedig kutatási célokra fejlesztették
ki. Az eredeti skálát felnőttek vizsgálatára szánták, ezért Armstrong és mtsai 1997-ben kidolgozták a
kérdőív serdülőkre adaptált, validált változatát, a DES-A-t. Legújabban argentin szerzők kidolgozták
a skála tovább egyszerűsített és rövidített változatát DES-M néven (Montes Silvana és mtsai, 2011).
A Disszociatív Élmények Skála normál populációs és pszichiátriai mintán is megbízhatónak és
validnak bizonyult (teszt-reteszt megbízhatóság: r=0.93, Cronbach alfa=0,96) (Dubester, Braun,
1995).
Értékelés
A skála összesen 28 tételből áll, az egyes tételek előfordulásának gyakoriságát a páciens egy 0-100-
ig terjedő, 10 fokozatú skálán ítéli meg, ahol a 0 jelentése: soha, a 100 jelentése: mindig. Az
összpontszámot 28-cal elosztva megkapjuk a skála átlagpontszámát, ami kifejezi a személyre
jellemző disszociáció mértékét.
Carlson és mtsai (1993) személyiségzavarban szenvedő pácienseket vizsgálva 30 pontnál húzták
meg a határt, az ennél kisebb mértékű disszociációt alacsonynak, a nagyobb mértékű disszociációt
pedig magasnak tekintették. Egy későbbi kutatásban azonban 20 DES pontnál állapították meg az
alacsony és a magas disszociációt elválasztó határt (Paivai és mtsai, 2008).
Átlag populáción alkalmazva a DES átlagpontszám a Carlson és Putnam (1993) által áttekintett
(1986 és 1992 között készült) tanulmányokban 3,7 és 7,8 között mozgott. Ehhez képest a
disszociáció emelkedett szintjét mérték evészavarban (13-18 p), szkizofréniában (10-21), borderline
személyiségzavarban (18- 20 p), poszttraumás stressz zavarban (26-41 p), disszociatív zavarban (30-
38 p) illetve többszörös személyiségzavarban (41-57 p). Későbbi vizsgálatokban a disszociáció
szintjét magasnak (23 p) találták internetfüggőknél (Bernardi és Pallanti, 2009).
A mérőeszöz szabadon használható.
Hivatkozás
Bernstein, E. M., Putnam, F. W. (1986): Development, reliability and validity of a dissociation scale,
Journal of Nervous and mental Disease, 174, 727-735.
Carlson, E. B., Putnam, F. W. (1993): An update on the Dissociative Exp. Sc, Dissociation, IV, 1,
16-27.
Dubester, K. A. és Braun, B. G (1995): Psychometric properties of the Dissociative Experiences
Scale, Journal of Nervous and Mental Disease, 183, 4, 231-235.
Armstrong, J. G., Putnam, F. W., Carlson, E. B., Libero, D. Z., Smith, S. R. (1997): Development
and validation of a measure of adolescent dissociation: the adolescent dissociative experiences
scale, Journal of Nervous and Mental Disease, 185, 481-497.
Paivai, M., Tanskanen, A., Hintikka, J. és mtsaik (2008) The course of dissociation in the general
population: a 3-year follow-up, Comprehensive Psychiatry, 49, 3, 269-274.
Bernardi, S., Pallanti, S (2009): Internet addiction: a descriptive clinical study, focusing on
comorbidities and dissociative symtoms, Comprhensive Psychiatry, 50, 6, 510-516.
Montes Silvana, A., Ledesma Ruben, D., Poo Fernando, Martin (2011) Psychometric Assesment of a
modified version of the Dissociative Experiences Scale (DES-M), Revista Argentina de
Clinica Psicologica, 20, 1, 67-77.
183
SANS (a klinikus tölti ki!!)
1. Szegényes mimika 0 1 2 3 4 5
2. A spontán mozgások csökkenése 0 1 2 3 4 5
3. Szegényes kifejező mozgások 0 1 2 3 4 5
4. Szegényes szemkontaktus 0 1 2 3 4 5
5. Érzelmi válaszkészség hiánya 0 1 2 3 4 5
6. Inadekvát érzelmi megnyilvánulások 0 1 2 3 4 5
7. A hangmoduláció hiánya 0 1 2 3 4 5
8. A beszéd elszegényedése 0 1 2 3 4 5
9. A beszéd tartalmi szegénysége 0 1 2 3 4 5
10. Megakadás, zárlat 0 1 2 3 4 5
11. Megnyúlt válaszidő 0 1 2 3 4 5
12. Ápoltság és higiénia hiánya 0 1 2 3 4 5
13. Teljesítőképesség hiánya 0 1 2 3 4 5
14. Fizikai energiahiány 0 1 2 3 4 5
15. Szabadidős érdeklődés és aktivitás

csökkenése 0 1 2 3 4 5
16. Szexuális érdeklődés és aktivitás

csökkenése 0 1 2 3 4 5
17. Intim érzelmekre való képtelenség 0 1 2 3 4 5
18. Baráti, kortárs kapcsolatok

megszakadása 0 1 2 3 4 5
19. Szociális figyelmetlenség 0 1 2 3 4 5
20. Figyelmetlenség a mentális állapot

vizsgálata alatt 0 1 2 3 4 5
184
Negatív Tünetek Becslő Skála
A Negatív Tünetek Becslő Skála (Scale for Assessment of Negative Symptoms, SANS, Andreasen,
1983; ford. Kiss Zs., Ajtay Gy., 2005) a szkizofrénia negatív tüneteinek részletes felmérésére szolgál
(Andreasen, 1983), amelyet szigorúan a klinikus tölt ki. A SANS pszichometriai vizsgálata során a
skála magas belső konzisztencájú, valid mérőeszköznek bizonyult (Andreasen, 1990).
Értékelés
A vizsgáló 6-fokú skálán véleményezi az egyes tünetek meglétét, ill. azok súlyosságát. Tételei 5 fő
csoportba sorolhatók (Ágoston és Szili, 2009):
Érzelmi elsivárosodás: 1-7. tétel

Alógia: 8-11. tétel)
Apátia: 12-14. tétel
Anhedónia: 15-18. tétel
Figyelemzvar: 19-20. tétel
Hivatkozás
Andreasen, N. C. (1983): The Scale for the Assessment of Negative Symptoms (SANS). The
University of Iowa, Iowa City, IA.
Andreasen, N. C. (1990): Methods for assessing positive and negative symptoms. Modern Problems
of Pharmacopsychiatry. Vol. 24: 73-88.
A., Tariska, P. (szerk): A pszichiátria magyar kézikönyve, Medicina.
185
SAPS (a klinikus tölti ki!!)
1. Akusztikus hallucinációk 0 1 2 3 4 5
2. Magyarázó hangok 0 1 2 3 4 5
3. Beszélgető hangok 0 1 2 3 4 5
4. Testi vagy tapintási hallucinációk 0 1 2 3 4 5
5. Szaglási hallucinációk 0 1 2 3 4 5
6. Vizuális hallucinációk 0 1 2 3 4 5
7. Üldöztetéses téveszmék 0 1 2 3 4 5
8. Féltékenységi téveszme 0 1 2 3 4 5
9. Bűnösségi téveszmék 0 1 2 3 4 5
10. Nagyzásos téveszmék 0 1 2 3 4 5
11. Vallásos téveszmék 0 1 2 3 4 5
12. Szomatikus téveszmék 0 1 2 3 4 5
13. Vonatkoztatásos téveszmék 0 1 2 3 4 5
14. Befolyásoltatásos téveszmék 0 1 2 3 4 5
15. Gondolatolvasás 0 1 2 3 4 5
16. Gondolatközvetítés 0 1 2 3 4 5
17. Gondolatbeültetés 0 1 2 3 4 5
18. Gondolatelvonás 0 1 2 3 4 5
19. Megjelenés és öltözködés 0 1 2 3 4 5
20. Szociális és szexuális viselkedés 0 1 2 3 4 5
21. Agresszív és agitált viselkedés 0 1 2 3 4 5
22. Ismétlődő, vagy sztereotíp viselkedés 0 1 2 3 4 5
23. Derealizáció 0 1 2 3 4 5
24. A gondolkodás töredezettsége 0 1 2 3 4 5
25. Inkoherencia 0 1 2 3 4 5
26. Logikátlanság 0 1 2 3 4 5
27. Körülményesség 0 1 2 3 4 5
28. Beszédkényszer 0 1 2 3 4 5
29. Elterelhető beszéd 0 1 2 3 4 5
30. Hangzási asszociációk 0 1 2 3 4 5
186
Pozitív Tünetek Becslő Skála
A Pozitív Tünetek Becslő Skála (Scale for Assessment of Positive Symptoms, SAPS Andreasen,
1984, ford. Kiss Zs., Ajtay Gy., 2005) a BPRS-sel szűrhető pszichotikus tünetek pontosítására
szolgál, amelyet szigorúan a klinikus tölt ki.. A SANS-nál valamivel alacsonyabb belső
konzisztenciával rendelkezik, ami azonban nem jelenti azt, hogy kevésbé lenne valid. Arról van
inkább szó, hogy egy negatív tünettel rendelkező beteg nagy valószínűséggel több negatív tünettel is
jellemezhető, míg egy pozitív tünet nem feltétlenül jár együtt más pozitív tünetekkel (Andreasen,
1990).
Értékelés
A vizsgáló hatfokú skálán ítéli meg a szkizofréniára jellemző pozitív tünetek meglétét, illetve
súlyosságát (Ágoston és Szili, 2001.) A SAPS 4 tünetcsoportra kérdez rá:
Hallucinációk: 1-6. tétel

Téveszmék: 7-18. tétel
Bizarr vagy dezorganizált magatartás: 19-22. tétel
Gondolkodási zavarok: 23-30. tétel
Hivatkozás
Andreasen, N. C. (1984): The Scale for the Assessment of Positive Symptoms (SAPS). The University
of Iowa, Iowa City, IA.
Andreasen, N. C. (1990): Methods for assessing positive and negative symptoms. Modern Problems
of Pharmacopsychiatry. Vol. 24: 73-88.
187
EPQ
Kérjük, válaszoljon minden kérdésre a mögötte álló „igen” vagy „nem” bekarikázásával. A
kérdőívben nincsenek beugratós kérdések, és a feleletek egyike sem hibás vagy helyes. Kérjük, hogy
gyorsan dolgozzon és ne gondolkozzon túl hosszú ideig, hogy mit is jelent szó szerint a kérdés.
1. Sokféle hobbija van? igen nem

2. Mielőtt valamit tesz, jól át szokta gondolni? igen nem
3. Hangulata gyakran ingadozik? igen nem
4. Előfordult már, hogy elfogadta a dicséretet olyanért,
amiről tudja, hogy valaki más tette? igen nem
5. Beszédes Ön? igen nem
6. Nyugtalanítaná, ha adósságai lennének? igen nem
7. Érezte már magát minden ok nélkül szerencsétlennek? igen nem
8. Volt már olyan mohó, hogy többet szerzett meg
valamiből, mint amennyi megillette? igen nem
9. Éjszakára gondosan bezárja lakását? igen nem
10. Élénk Ön? igen nem
11. Nagyon megviseli, ha látja, hogy egy gyerek vagy
egy állat szenved? igen nem
12. Gyakran bánkódik utólag olyan dolgok miatt, amiket
nem kellett volna megtennie vagy mondania? igen nem
13. Ha megígéri, hogy valamit meg fog tenni, mindig
megtartja ígéretét, bármilyen kellemetlen is az? igen nem
14. Ha ideje engedi, szívesen jár vidám társaságba,
és ott jól érzi magát? igen nem
15. Ingerlékeny Ön? igen nem
16. Előfordult már, hogy valakit olyanért hibáztatott,
amiről tudta, hogy Ön követte el? igen nem
17. Szeret új ismeretségeket kötni? igen nem
18. Véleménye szerint a biztosítás jó dolog? igen nem
19. Érzékeny Ön? igen nem
20. Csak jó szokásai vannak? igen nem
21. Társas összejöveteleken szívesebben marad háttérben? igen nem
22. Kipróbálna erős vagy veszélyes hatású gyógyszert? igen nem
23. Gyakran érzi úgy, hogy mindennel torkig van? igen nem
24. Előfordult már, hogy elvett valamit (akár csak egy tűt
vagy gombot) ami másé volt? igen nem
25. Szeret társaságba járni? igen nem
26. Örömet okoz Önnek, ha megsérthet valakit, akit szeret? igen nem
27. Gyakran szenved bűntudattól? igen nem
28. Előfordult már, hogy olyan dolgokról beszélt, amihez
nem értett? igen nem
29. Jobban szeret olvasni, mint emberekkel együtt lenni? igen nem
30. Vannak ellenségei, akik ártani akarnak Önnek? igen nem
31. Idegesnek tartja magát? igen nem
32. Sok barátja van? igen nem
33. Szereti az olyan erős tréfákat, amelyek néha valóban
megsértik az embereket? igen nem
34. Aggodalmaskodó Ön? igen nem
35. Gyermekkorában mindig azonnal és szó nélkül
megtette amit mondtak Önnek? igen nem
36. Könnyelműnek tartja magát? igen nem
37. Nagyon fontos Önnek a jó modor és a tisztaság? igen nem
188
38. Gyakran foglalkozik azzal, hogy milyen bajok érhetik? igen nem
39. Előfordult már, hogy eltört vagy elveszített valamit,
ami nem volt az Öné? igen nem
40. Barátkozásban általában Ön a kezdeményező? igen nem
41. Feszültnek, idegesnek érzi magát? igen nem
42. Általában nyugodt, ha emberekkel van együtt? igen nem
43. Úgy gondolja, hogy a házasság elavult dolog? igen nem
44. Néha dicsekszik egy kicsit? igen nem
45. Könnyen fel tud vidítani egy unatkozó társaságot? igen nem
46. Idegesítik az olyan emberek, akik túl óvatosan
vezetnek? igen nem
47. Aggódik az egészségéért? igen nem
48. Mondott már valaha rosszat valakiről? igen nem
49. Szeret a barátainak vidám történeteket, vicceket
mesélni? igen nem
50. A legtöbb dolog közömbös az Ön számára? igen nem
51. Gyermekkorában előfordult, hogy szemtelen volt
szüleivel? igen nem
52. Szeret elvegyülni az emberek között? igen nem
53. Gondot okoz Önnek, ha tudja, hogy munkájában
hibák vannak? igen nem
54. Álmatlanságban szenved? igen nem
55. Étkezés előtt mindig kezet mos? igen nem
56. Majdnem mindig kész felelete van az emberek
kérdéseire? igen nem
57. Szeret a megbeszélt találkozóra inkább jóval korábban
érkezni? igen nem
58. Gyakran érzi magát ok nélkül kedvetlennek, fáradtnak? igen nem
59. Csalt már társasjátékban? igen nem
60. Szereti az olyan feladatot, amiben gyorsan kell dönteni? igen nem
61. Jó asszony (volt) az anyja? igen nem
62. Gyakran érzi nagyon unalmasnak az életet? igen nem
63. Előfordult már, hogy kihasznált valakit? igen nem
64. Gyakran vállal több feladatot, mint amire az idejéből
telik? igen nem
65. Sok ember igyekszik Önt elkerülni? igen nem
66. Sokat foglalkoztatja a külseje? igen nem
67. Úgy gondolja, hogy az emberek túl sok időt fordítanak
arra, hogy a jövőjüket bebiztosítsák (megtakarított
pénzzel, biztosítással)? igen nem
68. Előfordult már, hogy úgy érezte, jobb lenne meghalni? igen nem
69. Kibújna az adófizetés alól, ha biztos lenne, hogy sosem
fedezik fel? igen nem
70. Tud egy társaságban jó hangulatot teremteni? igen nem
71. Igyekszik, hogy ne legyen goromba az emberekkel? igen nem
72. Sokat emészti magát azon, ha valami kellemetlenség
érte? igen nem
73. Előfordult már, hogy ragaszkodott ahhoz, hogy valami
az Ön akarata szerint történjék? igen nem
74. A vonathoz általában az utolsó pillanatban érkezik? igen nem
75. Szenved az idegei miatt? igen nem
76. Gyakran felbomlanak a barátságai anélkül, hogy Ön
ebben hibás lenne? igen nem
77. Gyakran érzi magát egyedül? igen nem
189
78. Mindig úgy cselekszik, ahogy azt másoktól is elvárja? igen nem
79. Szereti néha kínozni az állatokat? igen nem
80. Könnyen megbántódik, ha az emberek hibát találnak
Önben, vagy a munkájában? igen nem
81. Elkésett már valaha egy találkozóról vagy a
munkahelyéről? igen nem
82. Szereti a nyüzsgést, izgalmat maga körül? igen nem
83. Szeretné, ha az emberek félnének Öntől? igen nem
84. Időnként tele van energiával, máskor meg teljesen
erőtlen? igen nem
85. Időnként holnapra halasztja, amit ma kellene megtennie? igen nem
86. Az emberek nagyon élénknek tartják Önt? igen nem
87. Sokszor hazudnak Önnek az emberek? igen nem
88. Bizonyos dolgok érzékenyen érintik? igen nem
89. Mindig kész elismerni, ha hibázott? igen nem
90. Nagyon elszomorítaná, ha egy csapdába esett állatot
látna? igen nem
Kérjük, ellenőrizze, hogy nem hagyott-e megválaszolatlan kérdést!
190
Eysenck Személyiség Kérdőív
A személyiség dimenzionális elméletére alapozott Eysenck kérdőívek közül az első 1952-ben jelent
meg, és a neuroticizmus dimenziót mérte. A későbbi változatok mindig egy-egy dimenzióval
bővültek. A négy dimenziót mérő Eysenck Személyiség Kérdőív (Eysenck Personality
Questionnaire, EPQ, Eysenck, H. J., Eysenck, S. B.G. 1975; ford. Eysenck, H.J., Matolcsi Á., 1984)
1975-ben jelent meg. Ez a kérdőív az extraverzió, neuroticizmus, hazugság (vagy „szociális
megfelelés, konformitás”) dimenziók mellett elsőként a pszichoticizmus dimenziót is méri.
A tipikus extrovertált szociábilis, társaságkedvelő. Keresi az izgalmat, a kockázatot. Optimista,
tevékeny, gyakran a pillanat hatása alatt cselekszik. Impulzív, csábítható, gyakran megbízhatatlan.
A tipikus introvertált introspekcióra, elmélkedésre hajlamos. Előre tervez, nem szereti a váratlan
eseményeket. Közeli barátait kivéve tartózkodó az emberekkel, érzelmeit szoros kontroll alatt tartja.
Megbízható, inkább pesszimista beállítottságú.
Az emocionálisan labilis (magas N-értékkel jellemezhető) személy szorongó, aggodalmaskodó.
Hangulata gyakran változik. Az ingerekre szélsőséges választ ad, és nehezen tud megnyugodni. Erős
emocionális reakciója megzavarja alkalmazkodókészségét, így gyakran irracionálisan viselkedik. Ha
az érzelmi labilitás extraverzióval társul, akkor sértődékenység, ingerlékenység, sőt, agresszív
viselkedés jellemzi a személyt.
Az emocionálisan stabil (alacsony N-értékkel jellemezhető) személy általában nyugodt, érzelmeit
kontrollálni képes. Érzelmileg lassan reagál, egyensúlyát könnyen visszanyeri.
A pszichoticizmus skálán magas pontszámot elért ember agresszív, érzelmileg hideg, empátiás
készsége gyenge. Kapcsolatai szegényesek, magányos. Impulzív és egocentrikus, a veszélyektől nem
fél. Vonzódik a szokatlan emberekhez és dolgokhoz, gyakran kreatív és eredeti. Az Eysenck-féle
„pszichoticizmus fogalom” három pszichiátriai fogalmat fed át: a „schizoid”, a „pszichopátiás” ill. a
„viselkedési zavar” elnevezéseket. A skála azonban neuroticizmushoz hasonlóan személyiségvonást
mér, ami csak szélsőséges esetben válik patológiássá.
A hazugság skála kezdetben a kérdőív megbízhatóságának ellenőrzésére szolgált. Értékét azonban
más tényezők (pl. vélt vagy valós szociális elvárások) is megnövelhetik (Edwards, 1957). Eysenck
szerint az L skála mögött a szociális konformitás, a társadalmi elvárásoknak megfelelő viselkedés
igénye is állhat, ezért a magas L-pontszám nem minden esetben jelez disszimulációt.
Értékelés:
A kérdőív négy alskálája a következő:
P skála (Pszichoticizmus)
igen: 16, 22, 26, 33, 43, 50, 65, 76, 79, 83
nem: 6, 9, 11, 18, 37, 53, 61, 71, 88, 90
E skála (Extraverzió)
igen: 1, 5, 10, 14, 17, 25, 32, 36, 40, 45, 49, 52, 56, 60, 66, 70, 82, 86
nem: 21, 29
N skála (Neuroticizmus)
igen: 3, 7, 12, 15, 19, 23, 27, 30, 31, 34, 38, 41, 47, 54, 58, 62, 68, 72, 75, 77, 80, 84, 87
L skála (Szociális megfelelés, konformitás, „hazugság”)
igen: 2, 13, 20, 35, 55, 57, 78, 89
nem: 4, 8, 24, 28, 39, 44, 46, 48, 51, 59, 63, 69, 81, 85
Minden „igen” válasz, illetve a fordított tételek esetén minden „nem” válasz egy pontot ér. A P, E, N
és L skálák értékét a skálákhoz tartozó egyenes (igen) és fordított (nem) tételekre kapott pontszámok
összege adja.
191
A skála magyar változatát Eysenck és Matolcsi (1984) készítette el. A magyar vizsgálatok
eredményei:
Férfi Nő
átlag szórás átlag szórás
Neuroticizmus 8,9 4,7 11,8 4,6
Extraverzió 11,3 4,2 9,9 4,4
Pszichoticizmus 2,8 2,4 1,8 1,9
Szociális konformitás 9,3 4,4 10,1 3,9
Hivatkozás
Edwards, A., L. (1957): Techniques of Attitude-scale Constructions, Appleton Century Crofts, NY.
Eysenck, H. J., Eysenck, S. B. G. (1975): Manual of the Eysenck Personality Questionnaire (Junior
and Adult), Hodder and Stoughton Ltd, London.
Eysenck, S. B. G., Matolcsi, A. (1984): Az Eysenck-féle Személyiség Kérdőív magyar változata: A
magyar és az angol felnőttek összehasonlító vizsgálata, Pszichológia, (4), 2: 231-240.
Matolcsi, A. (1988): Az Eysenck-féle Személyiség Kérdőív (EPQ) felnőtt változatának hazai
adaptációja. In: Mérei, F., Szakács, F. (szerk.): Pszichodiagnosztikai Vademecum I/2.,
Tankönyvkiadó, Budapest.
192
Young Séma Kérdőív
Név: ………………………………………. Dátum: …………………………..
Az alábbi lista olyan állításokat tartalmaz, melyek segítségével bárki jellemezheti saját magát. Kérjük, olvassa
el az egyes állításokat, és értékelje, hogy mennyire illenek Önre. Amennyiben bizonytalan, válaszát arra
alapozza, amit igaznak érez, és ne mérlegelés alapján döntsön.
1 = Egyáltalán nem igaz rám

2 = Többnyire nem igaz rám
3 = Valamivel többször igaz, mint nem igaz rám
4 = Valamennyire igaz rám
5 = Többnyire igaz rám
6 = Tökéletesen igaz rám
Ed.
1. ___ Az emberek nem elérhetőek érzelmi szükségleteim kielégítésére.
2. ___ Nem kaptam szeretet és figyelmet.
3. ___ Többnyire nem volt senkim, akihez tanácsért vagy érzelmi támogatásért fordulhattam volna.
4. ___ Többnyire nem volt senkim, aki gondoskodott volna rólam, megosztotta volna velem az életét,
vagy igazán érdekelte volna minden, ami velem történik.
5. ___ Életem során legtöbbször nem volt olyan személy, aki közeledni próbált volna hozzám, és sok időt
szánt volna arra, hogy együtt legyünk.
6. ___ Általában nem voltak olyan emberek, akik melegséget, biztonságot, és szeretetet adtak volna.
7. ___ Életem során többnyire nem éreztem, hogy valaki számára különösen fontos vagyok.
8. ___ Többnyire nem volt olyan személy, aki valóban meghallgatott és megértett volna, tisztában lett
volna valódi szükségleteimmel, érzelmeimmel.
9. ___ Ritkán volt részem abban, hogy egy rátermett személy igaz tanácsot és útmutatást nyújtott volna,
amikor nem tudtam, mihez kezdjek.
Ab.
10. ___ Aggódom, hogy azok, akiket szeretek hamarosan meghalnak, annak ellenére, hogy nincs olyan
egészségügyi problémájuk, ami ezt indokolttá tenné.
11. ___ Azt veszem észre, hogy a hozzám közel állókhoz betegesen ragaszkodom, mert attól félek, hogy el
fognak hagyni.
12. ___ Aggódom, hogy szeretteim elhagynak, vagy elhanyagolnak.
13. ___ Úgy érzem, nincsen stabil érzelmi támaszom.
14. ___ Nem hiszem, hogy a fontos kapcsolatok örökké tartanak, azt hiszem, előbb-utóbb véget érnek.
15. ___ A függőségig ragaszkodom az olyan partnerkapcsolatokhoz, ahol a másik fél nem tudja elkötelezni
magát irányomban.
16. ___ Végül, azt hiszem, egyedül maradok.
17. ___ Kétségbe esek, mikor azt érzem, hogy egy szeretett személy kezd eltávolodni tőlem.
18. ___ Néha annyira félek, hogy elhagynak, hogy inkább elüldözöm magamtól az embereket.
19. ___ Nagyon felzaklat, ha valaki elhagy, akár csak rövid időre is.
20. ___ Nem számíthatok arra, hogy azok, akik támogatnak, rendszerint velem lesznek, amikor erre
szükségem van.
21. ___ Nem engedhetem meg magamnak, hogy túl közel kerüljek másokhoz, mert soha sem lehetek biztos
benne, hogy mindig mellettem lesznek, amikor kell.
22. ___ Úgy tűnik, az életemben legfontosabb szerepet játszó személyek mindig jönnek és mennek.
23. ___ Sokat aggódom amiatt, hogy az általam szeretett személyek találnak valakit, akit nálam jobban
szeretnek, és elhagynak.
24. ___ A hozzám közel állók mindig nagyon kiszámíthatatlanok voltak. Egyik percben figyelmesek és
kedvesek, a másikban haragosak, zaklatottak, magukba zárkóznak, veszekszenek stb.
25. ___ Annyira szükségem van másokra, hogy aggódom, mi lesz, ha elveszítem őket.
26. ___ Annyira védtelennek érzem magam, ha nincs mellettem valaki, aki megvédjen, hogy sokszor
aggódom, elveszíthetem támaszaimat.
27. ___ Nem adhatom igazán önmagamat, és nem fejezhetem ki azt, aki valójában vagyok, mert akkor
elhagynának.
193
Ma.
28. ___ Úgy érzem, ki akarnak használni.
29. ___ Gyakran úgy érzem, meg kell védenem magam másoktól.
30. ___ Úgy érzem, mások jelenlétében nem engedhetem el magam igazán, mert akkor szándékosan
bántani próbálnának.
31. ___ Ha valaki kedvesen viselkedik velem, feltételezem, hogy akar valamit.
32. ___ Csak idő kérdése, mielőtt valaki elárul.
33. ___ A legtöbb ember mindig csak magára gondol.
34. ___ Nehezemre esik, hogy megbízzam másokban.
35. ___ Elég gyanakvó vagyok mások hátsó szándékait illetően.
36. ___ A legtöbb ember ritkán őszinte, és általában nem az, aminek látszik.
37. ___ Általában próbálom kitalálni, mi lehet a másik hátsó gondolata.
38. ___ Ha azt gondolom valakiről, hogy bántani akar, igyekszem, hogy én üssek először.
39. ___ Ha valaki azt akarja, hogy megbízzam benne, előbb be kell bizonyítania a jó szándékát.
40. ___ Próbára teszem az embereket, hogy lássam, igazat mondanak-e, és valóban jó szándékkal
közelednek hozzám.
41. ___ Hiszek a mondásban: Uralkodj, vagy mások fognak uralkodni rajtad.
42. ___ Elönt a harag, ha arra gondolok, hogy életem során milyen sokan bántak méltánytalanul velem.
43. ___ Életem során a hozzám közel állók kihasználtak, vagy felhasználtak saját céljaik érdekében.
44. ___ Számomra fontos személyek testileg, érzelmileg vagy szexuálisan bántalmaztak.
Si.
45. ___ Nem illek sehova.
46. ___ Alapvetően más vagyok, mit a többi ember.
47. ___ Nem tartozom sehova; magamnak való vagyok.
48. ___ Úgy érzem, a többi ember számára idegen vagyok.
49. ___ Elszigeteltnek és magányosnak érzem magam.
50. ___ Mindig csoporton kívülinek érzem magam.
51. ___ Senki sem ért meg igazán.
52. ___ A családom mindig is különbözött a környezetünkben élő más családoktól.
53. ___ Néha úgy érzem magam, mint egy földön kívüli.
54. ___ Ha holnap eltűnnék, senki sem venné észre.
Ds.
55. ___ Senki, akire vágyom, nem kívánna, nem szeretne, ha ismerné a hiányosságaimat.
56. ___ Senki, akire vágyom, nem maradna a közelemben, ha megismerné valódi énemet.
57. ___ Alapvetően hibás, és tökéletlen vagyok.
58. ___ Bárhogyan is próbálom, úgy érzem, képtelen vagyok elnyerni egy számomra fontos nő/férfi
megbecsülését, vagy elismerését.
59. ___ Nem érdemlem meg mások szeretetét, figyelmét, és megbecsülését.
60. ___ Úgy érzem, nem vagyok méltó a szeretetre.
61. ___ Alapvető tulajdonságaim túlságosan elfogadhatatlanok ahhoz, hogy felfedjem magam mások előtt.
62. ___ Ha valaki felfedezné alapvető hibáimat, nem tudnék többé a szemébe nézni.
63. ___ Ha valaki kedvel, úgy érzem, félrevezettem.
64. ___ Azt hiszem, vonzódom az olyan emberekhez, akik keményen kritizálnak, és elutasítanak.
65. ___ Vannak olyan mély titkaim, melyekről nem szeretném, ha a hozzám közel állók tudomást
szereznének.
66. ___ Az én hibám, hogy a szüleim nem tudtak eléggé szeretni.
67. ___ Nem hagyom, hogy az emberek felfedezzék a valódi énemet.
68. ___ Egyik legnagyobb félelmem, hogy felfedezik a hibáimat.
69. ___ Nem értem, hogyan szerethetne engem bárki.
Su.
70. ___ Nem vagyok szexuálisan vonzó.
71. ___ Túl kövér vagyok.
72. ___ Csúnya vagyok.
73. ___ Nem tudok normálisan lefolytatni egy beszélgetést.
74. ___ Társasági helyzetben buta és unalmas vagyok.
194
75. ___ Azok az emberek, akiket tisztelek, nem állnának szóba velem, alacsony társadalmi helyzetem miatt
(pl. gazdasági helyzetem, iskolázottságom, karrierem miatt).
76. ___ Soha nem tudom, mit kellene éppen mondanom.
77. ___ Az emberek nem akarják, hogy a körükhöz tartozzam.
78. ___ Mások jelenlétében nagyon zavarban vagyok.
Fa.
79. ___ Szinte semmi, amit a munkahelyemen (iskolában) csinálok, nem annyira jó, mint amit mások meg
tudnak csinálni.
80. ___ Ha teljesítenem kell, nem tudok megfelelni.
81. ___ A legtöbb ember nálam többre képes a munka, és a teljesítmény terén.
82. ___ Mindig kudarcot vallok.
83. ___ Nem vagyok olyan tehetséges a munkámban, mint a legtöbb ember.
84. ___ Ha munkáról (iskoláról) van szó, nem vagyok olyan intelligens, mint legtöbben.
85. ___ A munka területén érő kudarcok és hiányosságok miatt megalázva érzem magam.
86. ___ Gyakran szégyenkezem mások előtt, mert teljesítményem nem mérhető az övékhez.
87. ___ Gyakran összevetem a teljesítményemet másokéval, és azt érzem, hogy ők sokkal sikeresebbek
nálam.
Di.
88. ___ Úgy érzem, egyedül nem tudok elboldogulni a mindennapi életben.
89. ___ Ahhoz hogy boldoguljak, szükségem van mások segítségére.
90. ___ Nem hiszem, hogy egyedül is jól elboldogulnék.
91. ___ Azt hiszem, mások jobban tudnak gondoskodni rólam, mint én magam.
92. ___ A munkahelyemen kívül nehezen birkózom meg az új feladatokkal, hacsak nem segít valaki
eligazodni.
93. ___ Úgy gondolom, hogy a hétköznapi életben másoktól függő személy vagyok.
94. ___ Mindent elrontok, amihez csak nyúlok, és nem csak a munkámban (az iskolában).
95. ___ Az élet legtöbb területén ostoba vagyok.
96. ___ Ha a hétköznapi helyzetekben saját ítélőképességemben bízom, rossz döntéseket hozok.
97. ___ Nincs józan ítélőképességem.
98. ___ A hétköznapi életben nem támaszkodhatom saját véleményemre.
99. ___ Nem érzem magam képesnek a mindennapi életben felmerülő problémák megoldására.
100. ___ Úgy érzem, szükségem van egy megbízható személyre, aki tanácsot ad gyakorlati kérdésekben.
101. ___ Inkább gyereknek, mintsem felnőttnek érzem magam, amikor hétköznapi feladataimat kell
elintézni.
102. ___ A mindennapi élet feladatait rendkívül megterhelőnek érzem.
Vh.
103. ___ Úgy tűnik, nem tudok megszabadulni a gondolattól, hogy bármelyik percben történhet valami.
104. ___ Úgy érzem, bármelyik percben jöhet valami katasztrófa (természeti, bűncselekmény, gazdasági,
vagy egészségügyi).
105. ___ Attól félek otthontalanná, vagy csavargóvá válok.
106. ___ Félek, hogy megtámadnak.
107. ___ Úgy érzem, igen óvatosan kell bánnom a pénzzel, máskülönben a végén földönfutóvá válok.
108. ___ Nagyon elővigyázatos vagyok, nehogy megbetegedjem, vagy megsebesüljek.
109. ___ Attól félek, hogy minden pénzemet elvesztem, és nyomorogni fogok.
110. ___ Aggódom, hogy valami komoly betegségem van, annak ellenére, hogy semmi ilyesmit nem
mondott az orvosom.
111. ___ Félelemmel teli ember vagyok.
112. ___ Sokat aggódom a világban történő rossz dolgok miatt: bűnözés, környezetszennyezés, stb.
113. ___ Gyakran úgy érzem, hogy megbolondulok.
114. ___ Gyakran úgy érzem, hogy mindjárt rám tör egy szorongásos roham.
115. ___ Gyakran aggódom, hogy szívinfarktusom lesz, annak ellenére, hogy szinte semmi okom az
aggodalomra.
116. ___ Úgy érzem, a világ veszélyes.
Em.
117. ___ Nem tudtam olyan mértékben leválni a szüleimről, mint ahogy ezt - látszólag - a velem egykorú
emberek tették.
195
118. ___ A szüleim és én túlságosan is hajlamosak vagyunk beleszólni egymás életébe és problémáiba.
119. ___ A szüleimnek és nekem nagyon nehezen megy, hogy bűntudat és csalódás érzése nélkül bármilyen
intim apróságot elhallgassunk egymás elől.
120. ___ A szüleimnek és nekem naponta kell beszélnünk egymással, e nélkül valamelyik félre rátör a
bűntudat, sértődés, csalódás, vagy magányosság érzete.
121. ___ Gyakran érzem, hogy nincs saját identitásom, ami elkülönítene a szüleimtől vagy a partneremtől.
122. ___ Gyakran érzem, hogy a szüleim rajtam keresztül élnek – nincs saját, külön életem.
123. ___ Nagyon nehezen tartok távolságot intim kapcsolatokban; nehezen tudom megőrizni azt az érzést,
hogy saját független személyiségem van.
124. ___ Annyira belefolyok a szüleim, és partnerem életébe, hogy nem is tudom, ki vagyok, és mit akarok.
125. ___ Nehezemre esik, hogy elkülönítsem saját nézőpontomat a szüleim vagy partnerem nézőpontjától.
126. ___ Gyakran érzem, hogy a szüleimtől, vagy partneremtől nincs független magánéletem.
127. ___ Úgy érzem, hogy a szüleimet nagyon bántja, vagy bántaná, ha egyedül, tőlük függetlenül élek/nék.
Sb.
128. ___ Hagyom, hogy mások irányítsák a dolgokat, mert félek vállalni a következményeket.
129. ___ Azt hiszem, sok bajom származna abból, ha azt csinálnám, amit akarok.
130. ___ Úgy érzem, nincs más választásom, mint hogy mások kéréseire beadjam a derekam, különben
valamilyen módon megtorolnák, vagy elutasítanának.
131. ___ Kapcsolataimban hagyom, hogy a másik fél diktáljon.
132. ___ Mindig hagytam, hogy mások hozzanak döntéseket helyettem, így valójában nem tudom, hogy én
magam mit akarok.
133. ___ Úgy érzem, életem legfontosabb döntéseit nem én magam hoztam.
134. ___ Nagyon odafigyelek, hogy eleget tegyek mások kívánságának, hogy ne utasítsanak el.
135. ___ Nehezemre esik, hogy megköveteljem saját jogaim tiszteletben tartását, és érzelmeim figyelembe
vételét.
136. ___ Ahelyett, hogy kimutatnám a haragom, különféle apró húzásokkal bosszulom meg sérelmeimet.
137. ___ A konfliktus elkerülésének érdekében sokkal tovább megyek, mint más emberek.
Ss.
138. ___ Mások szükségleteit előbbre helyezem a sajátjaimnál, különben bűntudatot érzek.
139. ___ Bűntudatot érzek, ha másokat cserbenhagyok, vagy csalódást okozok.
140. ___ Többet nyújtok másoknak, mint amennyit én kapok.
141. ___ Legtöbbször végül én vagyok az, aki gondoskodik a hozzám közel állókról.
142. ___ Szinte semmi sincs, amit ne tudnék elviselni, ha szeretek valakit.
143. ___ Jó ember vagyok, mert másokkal többet törődöm, mint saját magammal.
144. ___ A munkahelyemen általában én végzem el az önkéntes alapon vállalható plusz-munkát, vagy ha
kell, ott maradok munkaidő után.
145. ___ Bármilyen sok is a dolgom, másokra mindig van időm.
146. ___ Nagyon kevéssel beérem, mert a szükségleteim minimálisak.
147. ___ Csak akkor vagyok boldog, ha a körülöttem élők boldogok.
148. ___ Annyira lefoglal, hogy szeretteimről gondoskodjak, hogy magamra alig marad időm.
149. ___ Mindig is én voltam az, aki mindenki mást meghallgatott.
150. ___ Kényelmesebben érzem magam, ha én adom az ajándékot, mint ha kapom.
151. ___ Más emberek úgy látják, hogy túl sok mindent teszek meg másokért, és túl keveset magamért.
152. ___ Mindegy milyen sokat adok, az sosem elég.
153. ___ Ha azt csinálom, amit akarok, nagyon kényelmetlenül érzem magam.
154. ___ Nagyon nehezemre esik másokat arra kérni, hogy szükségleteimről gondoskodjanak.
Ei.
155. ___ Félek, hogy elveszítem a viselkedésem fölötti uralmamat.
156. ___ Aggódom, hogy valakit komolyan bántalmazok, testileg, vagy érzelmileg, ha elszabadul a
haragom.
157. ___ Úgy érzem, hogy muszáj kordában tartanom érzelmeimet és az indulataimat, különben valami
rossz történhet.
158. ___ Sok harag, és neheztelés gyűlt össze bennem, amit nem fejezek ki.
159. ___ Túlságosan zavarban vagyok, ha pozitív érzelmeimet kell kifejeznem mások előtt (pl. szeretet,
törődés kimutatása).
160. ___ Szégyellem kifejezni az érzelmeimet mások előtt.
161. ___ Nehezemre esik, hogy barátságos, és spontán legyek.
196
162. ___ Annyira uralkodom magamon, hogy az emberek azt hiszik, nincsenek érzelmeim.
163. ___ Az emberek úgy látják, érzelmileg merev vagyok.
Us.
164. ___ Muszáj, hogy mindenben, amit csinálok, a legjobb legyek; nem fogadhatom el a második helyet.
165. ___ Arra törekszem, hogy szinte mindent a legnagyobb rendben tartsak.
166. ___ Szinte mindig a lehető legjobb formámat kell nyújtanom.
167. ___ Próbálom a lehető legjobbat nyújtani, a „megfelelő” nem elég jó.
168. ___ Annyi mindent kell elérnem, hogy szinte egyáltalán nincs időm a pihenésre.
169. ___ Szinte semmi sem elég jó, amit csinálok; mindig lehet még jobban.
170. ___ Minden feladatomat teljesítenem kell.
171. ___ Úgy érzem, állandó nyomás alatt állok, hogy teljesítsek, és véghez vigyek dolgokat.
172. ___ A kapcsolataim kárát látják annak, hogy olyan keményen dolgozom.
173. ___ Az egészségem kárát látja, hogy olyan nagy nyomás alá helyezem magam, hogy jól tudjak
teljesíteni.
174. ___ Gyakran feláldozom az élvezetet és a boldogságot, hogy megfeleljek saját követelményeimnek.
175. ___ Ha hibázom, szigorú kritikát érdemlek.
176. ___ Nem engedhetem meg magamnak, hogy könnyelműen elnézzek magamnak dolgokat, vagy
kifogásokat találjak a hibáimra.
177. ___ Erősen versengő beállítottságú vagyok.
178. ___ A pénz és a társadalmi helyzet nagyon fontos szerepet játszik nálam.
179. ___ Teljesítményemnek mindig első rangúnak kell lennie.
Et.
180. ___ Amikor akarok valamit másoktól, nagyon nehezemre esik elfogadni a visszautasítást.
181. ___ Gyakran megharagszom, és ingerült leszek, ha nem kapom meg, amit akarok.
182. ___ Különleges ember vagyok, és nem kell elfogadnom a többi emberre vonatkozó korlátokat.
183. ___ Utálom, ha korlátoznak, vagy visszatartanak attól, hogy azt csináljam, amit akarok.
184. ___ Úgy érzem, nem kellene elvárni, hogy betartsam a normális szabályokat, és azokat a megkötéseket,
amelyeket mások betartanak.
185. ___ Úgy érzem, amit én tudok nyújtani, az többet ér mások hozzájárulásánál.
186. ___ Általában a saját szükségleteimet helyezem az első helyre mások szükségleteivel szemben.
187. ___ Gyakran azon kapom magam, hogy annyira lekötnek a saját dolgaim, hogy nem jut időm a
barátaimra és a családomra.
188. ___ Gyakran mondogatják nekem, hogy folyton irányítani akarom, hogyan történjenek a dolgok.
189. ___ Nagyon ingerült leszek, ha valaki nem teljesíti a kérésemet.
190. ___ Nem tűröm el, hogy mások mondják meg, mit csináljak.
Is.
191. ___ Nagyon nehezemre esik, hogy leszokjam az ivásról, dohányzásról, túlevésről, vagy más káros
viselkedésről.
192. ___ Úgy tűnik, képtelen vagyok erőt venni magamon, hogy elvégezzek egy unalmas vagy rutin
feladatot.
193. ___ Gyakran megtörténik, hogy lobbanékonyan viselkedem, vagy szabadon kifejezem az érzelmeimet,
amivel bajba sodrom saját magam, és megbántok másokat.
194. ___ Ha nem sikerül elérnem a célom, könnyen frusztrált leszek, és feladom.
195. ___ Nagyon nehezemre esik, hogy az azonnali kielégülést feláldozzam egy hosszú-távú cél elérése
érdekében.
196. ___ Gyakran megtörténik, hogy miután dühbe gurultam, már nem tudok uralkodni magamon.
197. ___ Gyakran túlzásba viszem a dolgokat, bár tudom, hogy ez ártalmas nekem.
198. ___ Könnyen elunom magam.
199. ___ Amikor egy feladat nehézzé válik, általában nem tudok kitartani, és félbe hagyom.
200. ___ Semmire sem tudok sokáig odafigyelni.
201. ___ Nem tudom magam arra kényszeríteni, hogy olyasmit csináljak, amit nem élvezek. Még akkor
sem, ha tudom, hogy ez a jól felfogott érdekem.
202. ___ A legkisebb sértésre is elvesztem a fejem.
203. ___ Ritkán tudtam betartani elhatározásaimat.
197
204. ___ Szinte sosem tudom visszafogni magam, hogy elrejtsem az emberek elől valódi érzéseimet,
függetlenül attól, hogy ennek mi az ára.
205. ___ Gyakran viselkedem lobbanékonyan, amit később megbánok.
As.
206. ___ Fontos számomra, hogy szinte mindenki, akit ismerek, szeressen.
207. ___ Azért hogy jobban szeressenek, attól függően változtatok magamon, hogy éppen kivel vagyok.
208. ___ Keményen küzdök, hogy elfogadtassam magam.
209. ___ Önbecsülésem elsősorban azon múlik, hogy mások milyennek tartanak.
210. ___ Ha van pénzem, és fontos embereket ismerek, úgy érzem, értékesebb vagyok.
211. ___ Sok időt töltök külsőm ápolásával, hogy értékesnek tartsanak az emberek.
212. ___ A teljesítmény akkor ér a legtöbbet számomra, ha mások is észreveszik.
213. ___ Annyira figyelek arra, hogy elfogadtassam magam másokkal, hogy néha nem is tudom, ki vagyok.
214. ___ Nehezemre esik célokat tűzni magam elé anélkül, hogy figyelembe venném mások véleményét a
választásomról.
215. ___ Ha visszatekintek életem fontos döntéseire, azt látom, hogy többnyire arra gondoltam: másoknak
tetszeni fog, amit teszek.
216. ___ Azt akarom, hogy szeressenek, még azok is, akiket nem kedvelek.
217. ___ Ha nem kapok másoktól elég figyelmet, kevésbé fontosnak érzem magam.
218. ___ Ha egy gyűlésen felszólalok vagy bemutatnak egy találkozón, alig várom, hogy elismerésben
részesüljek és csodáljanak.
219. ___ Sok dicséretre és bókra van szükségem, hogy értékesnek érezzem magam.
Np.
220. ___ Még ha jól is mennek a dolgok, azt érzem, hogy ez csak átmeneti.
221. ___ Ha valami jó történik, aggódom, hogy valószínűleg valami rossz fogja követni.
222. ___ Nem lehet az ember elég elővigyázatos; szinte mindig akad valami, ami rosszul sül el.
223. ___ Bármennyire keményen dolgozom, aggódom, hogy anyagilag teljesen tönkremehetek.
224. ___ Aggódom, hogy egy rossz döntés katasztrófához vezethet.
225. ___ Gyakran kisebb döntéseken is sokat rágódom, mert ha hibát követek el, annak komoly
következményei lehetnek.
226. ___ Jobban érzem magam, ha eleve feltételezem, hogy a dolgok nem fognak sikerülni, így nem fogok
csalódni, amikor bekövetkezik a kudarc.
227. ___ Többet foglalkozom az élet, és a velem történt dolgok negatív oldalával, mint a pozitívval.
228. ___ Hajlamos vagyok a pesszimizmusra.
229. ___ A hozzám közelállók aggodalmaskodónak tartanak.
230. ___ Ha az emberek túlságosan lelkesednek valamiért, kellemetlenül kezdem magam érezni, és úgy
érzem, figyelmeztetnem kell őket a fenyegető veszélyekre.
Pu.
231. ___ Ha hibázom, megérdemlem a büntetést.
232. ___ Ha nem adok bele mindent, számíthatok a bukásra.
233. ___ Ha hibázom, nincs bocsánat.
234. ___ Akik nem veszik ki a részüket a munkából, azokat meg kell büntetni.
235. ___ Többnyire nem fogadom el mások kifogásait. Egyszerűen csak nem akarják felvállalni a
felelőségüket, és nem akarnak fizetni a következményekért.
236. ___ Ha nem végzem el a munkámat, számolnom kell a következményekkel.
237. ___ Gyakran eszembe jutnak az általam elkövetett hibák, és dühös leszek magamra.
238. ___ Ha valaki valami rosszat követ el, nehezemre esik alkalmazni a „Felejtsd el és bocsásd meg!” elvét.
239. ___ Még az után is neheztelek, hogy valaki bocsánatot kért.
240. ___ Felidegesít, ha arra gondolok, hogy valaki túl könnyen megúszott valamit.
241. ___ Megharagszom, ha valaki kifogásokat talál maga számára, és másokat vádol problémái miatt.
242. ___ Nem számít, miért követtem el a hibát, amikor valamit rosszul csinálok, meg kell fizetnem az árát.
243. ___ Sokszor leszidom magam azokért a dolgokért, amiket elrontottam.
244. ___ Rossz ember vagyok, aki megérdemli a büntetést.
198
VÁLASZLAP – Séma Kérdőív
Név:______________________________ Dátum:_____________________________
1 41 81 121 161 201 241
2 42 82 122 162 202 242
3 43 83 123 163 203 243
4 44 84 124 164 204 244
5 45 85 125 165 205
6 46 86 126 166 206
7 47 87 127 167 207
8 48 88 128 168 208
9 49 89 129 169 209
10 50 90 130 170 210
11 51 91 131 171 211
12 52 92 132 172 212
13 53 93 133 173 213
14 54 94 134 174 214
15 55 95 135 175 215
16 56 96 136 176 216
17 57 97 137 177 217
18 58 98 138 178 218
19 59 99 139 179 219
20 60 100 140 180 220
21 61 101 141 181 221
22 62 102 142 182 222
23 63 103 143 183 223
24 64 104 144 184 224
25 65 105 145 185 225
26 66 106 146 186 226
27 67 107 147 187 227
28 68 108 148 188 228
29 69 109 149 189 229
30 70 110 150 190 230
31 71 111 151 191 231
32 72 112 152 192 232
33 73 113 153 193 233
34 74 114 154 194 234
35 75 115 155 195 235
36 76 116 156 196 236
37 77 117 157 197 237
38 78 118 158 198 238
39 79 119 159 199 239
40 80 120 160 200 240
199
Young Séma Kérdőív
A Young Séma Kérdőív (Schema Questionnaire, Young, J. E., 1998; ford. Unoka, 2004) a kóros
személyiségvonások kialakulásáért és fennmaradásáért felelős korai maladaptív sémák mérésének
ígéretes eszköze. Young (1998, 2003) szerint a személyiségzavarok, enyhébb karakter problémák, és
számos krónikus I. tengely zavar hátterében korai maladaptív sémák állnak. Ezen sémák
azonosítására és mérésére dolgozta ki a Séma Kérdőívet, mely 19 sémát tartalmaz, ezek 5 magasabb
szintű sématartományba sorolhatók. Bár nem a DSM-IV által definiált személyiségzavarok mérésére
dolgozták ki, mégis szignifikáns kapcsolatot találtak a korai maladaptív sémák és a
személyiségzavarokra utaló tünetek között (Schmidt, 1995).
A kérdőív magyar változatát Unoka és munkatársai dolgozták ki, valamint elvégezték pszichometriai
jellemzőinek vizsgálatát is. A kérdőív skáláinak belső konzisztenciája igen magas (Cronbach-alfa=0,86-0,95),
faktorstruktúrája konzisztens a külföldi mintákon nyert eredményekkel, és validitása is igazolást nyert (Unoka
és mtsai, 2004).
A kérdőív önkitöltős papír-ceruza teszt, melynek tételeit 6 pontos skálán kell a személynek értékelnie
(1=Egyáltalán nem jellemző rám; 6=Tökéletesen jellemző rám). A kérdőívnek nincsenek fordított tételei.
I. Elszakítottság és elutasítás sématartomány
Annak elővételezése, hogy az adott személy biztonság, stabilitás, gondoskodás, empátia, érzelmek megosztása,
elfogadás és tisztelet iránti igényei nem lesznek kielégítve egy előrelátható módon. Jellegzetes családi eredete
távolságtartó, kihasználó, kiszámíthatatlan, elutasító, büntető, meg nem bocsátó, gátolt, vagy abuzív
környezet.
Azok a személyek, akiknél az ide tartozó sémák aktívak, képtelenek a kielégítő és biztonságos kötődésre.
Ezeknek a pácienseknek gyakran traumatikus gyermekkora volt. Kezelésükben központi szerepe van a terápiás
kapcsolat szabályozásának.
1. Érzelmi depriváció-érzelemmegvonás séma (Ed, Emotional deprivation: 1-9).

Annak elővételezése, hogy az egyén normális mennyiségű érzelmi támogatás utáni vágyát a többiek nem
fogják kielégíteni. A nélkülözés három fő formája jellemző:
a. Gondoskodás nélkülözése: a figyelem, az érzelmek, a melegség, vagy a baráti kapcsolat hiánya.
b. Empátia nélkülözése: a megértésnek, az odafigyelésnek, az önfeltárásnak, vagy az érzelmek másokkal
való kölcsönös megosztásának a hiánya.
c. Védelem nélkülözése: az erő, az irányítás, a mások általi útmutatás hiánya.
2. Elhagyatottság-instabilitás séma (Ab, Abandonment: 10-27)

Instabilnak és megbízhatatlannak érzékeli azokat a személyeket, akiktől támogatást és kapcsolódást vár. Azt
az érzést is magába foglalja, hogy a számára fontos személyek nem lesznek képesek az érzelmi támogatást,
kapcsolódást, erőt, vagy védelmet biztosítani számára, mert érzelmileg nem stabilak, kiszámíthatatlanok (pl.
dühkitöréseik vannak), megbízhatatlanok, vagy szeszélyesen vannak jelen; mert rövidesen meghalnak; mert
elhagyják a beteget valaki másért, aki jobb nála.
3. Bizalmatlanság-abúzus séma (Ma, Mistrust-abuse: 28-44)

Annak elővételezése, hogy a többiek bántják, abuzálják, megsemmisítik, megcsalják, hazudnak neki,
manipulálják, vagy kihasználják. Többnyire ez együtt jár azzal az elképzeléssel, hogy a sérelem szándékos
volt, vagy jogosulatlan és szélsőséges közönyösség következménye. Azt az érzést is magába foglalhatja, hogy
másokhoz képest úgyis mindig átverik, vagy „a rövidet húzza”.
4. Társas izoláció-elidegenedettség séma (Si, Social isolation: 45-54)

Az az érzés, hogy valaki a világtól elszigetelődött, különbözik a többi embertől, és/vagy nem része semmilyen
csoportnak, vagy közösségnek.
5. Csökkentértékűség-szégyen séma (Ds, Defectiveness-shame: 55-69)

Annak érzése, hogy az egyén egy lényeges szempontból tökéletlen, rossz, nemkívánatos, alsóbbrendű,
értéktelen; az érzés, hogy a számára fontos személy, ha megismerné őt, akkor elfordulna tőle, nem szeretné
tovább. Kritikával, elutasítással, szemrehányással szembeni fokozott érzékenységgel is járhat; pl. félénkség,
összehasonlítás, bizonytalanság mások társaságában; szégyenérzés saját hibái miatt. Ezek a hibák lehetnek
200
privát érzések (pl. önzőség, dühös impulzusok, elfogadhatatlan szexuális vágyak) vagy publikusak (pl.
nemkívánatos külső megjelenés, félszegség).
6. Társas elutasítottság érzés séma (Su, Social undesirability: 70-78)
II. Károsodott autonómia és teljesítőképesség sématartomány
Annak elővételezése, hogy az adott személy, vagy a környezete gátolni/korlátozni fogja a leválásra, a
túlélésre, a független működésre, vagy a sikeres teljesítésre való képességét. Jellegzetes családi eredete:
nincsenek világos határok az egyes családtagok között, aláássák a gyermek önbizalmát, túl protektívek, nem
bátorítják megfelelően, hogy a családon kívül kompetensen teljesítsen.
Az ide tartozó sémák aktivitása lehetetlenné teszi a családról való leválást, és a független, önálló élet
kialakítását. Az autonómia zavarainak kialakulásában a túlzott mértékű óvó, ill. az erősen elhanyagoló szülői
magatartás is szerepet játszhat.
7. Kudarcra ítéltség séma (Fa, Failure to achieve: 79-87)

Az a hiedelem, hogy valaki kudarcot vallott, elkerülhetetlenül kudarcot fog vallani, vagy alapvetően
alkalmatlan kortársaihoz képest a teljesítmények különféle területein (iskola, karrier, sportok, stb.). Gyakran
azzal a hiedelemmel jár, hogy az egyén buta, alkalmatlan, tehetségtelen, tudatlan, alacsonyabb rangú, kevésbé
sikeres, mint mások.
8. Dependencia-inkompetencia séma (Di, Dependence-incompetence: 88-102)

Az a hiedelem, hogy valaki képtelen kompetensen kezelni a mindennapi kötelezettségeit mások jelentősebb
segítsége nélkül (pl. gondoskodni magáról, mindennapi problémákat megoldani, megfelelő ítéleteket hozni, új
feladatokkal megbirkózni, megfelelő döntéseket hozni). Gyakran gyámoltalanságként jelentkezik.
9. Sérülékenység-veszélyeztetettség séma (Vh, Vulnerability to harm: 103-116)

Túlzott félelem attól, hogy a küszöbön álló katasztrófa bármelyik pillanatban bekövetkezhet és hogy az adott
személy képtelen lesz azt megelőzni. Félelem ezen témákra fókuszálhat: a) Orvosi katasztrófa: pl. szívroham,
AIDS; b) Érzelmi katasztrófa: pl. megőrülés; c) Külső katasztrófa: pl., lezuhan a lift, bűnözők áldozatául esik,
légi szerencsétlenség, földrengés.
10. Összfonódottság-éretlenség séma (Em, Enmeshment-undeveloped self: 117-127)

Túlzó érzelmi bevonódás és közelség egy vagy több fontos személlyel (gyakran szülők), ami a teljes
individuálódás, vagy a normál szociális fejlődés rovására megy. Gyakran együtt jár azzal a hiedelemmel,
hogy legalább az egyik az összefonódott egyének közül nem bírná ki, vagy nem lenne boldog a másik
folyamatos támogatása nélkül. Magába foglalhat fojtogató érzést, összeolvadást a másikkal, vagy elégtelen
egyéni identitást is. Gyakran üresség érzésként és zavarodott ügyetlenkedésként, céltalanságként, vagy extrém
esetben saját létének megkérdőjelezéseként éli át az adott személy.
III. Károsodott határok sématartomány
Hiányosság a belső korlátok, a másokkal szembeni felelősség, vagy hosszú távú célok tekintetében. Ennek
következtében nehezükre esik mások jogainak tiszteletben tartása, másokkal való együttműködés,
elköteleződés, realisztikus személyes célok felállítása és azok elérése. Jellegzetes családi eredet:
engedékenység, kényeztetés, az iránymutatás hiánya, vagy felsőbbrendűség érzése – szemben a felelősség
vállalással, kölcsönös együttműködéssel, és célkitűzéssel kapcsolatos megfelelő konfrontációval, fegyelemmel
és korlátszabással.
Akiknél az ide tartozó sémák aktívak, gyermekkorukban nem várták el tőlük a szabályok betartását, nem
alakítottak ki belső korlátokat az önfegyelem ill. a kölcsönösség területén. Nem képesek vágyaik
kielégítésének késleltetésére, reális célok kitűzésére és elérésére.
11. Feljogosítottság-grandiozitás séma (Et, Entitlement : 180-190)

Az a hiedelem, hogy a többiekhez képest felsőbbrendű; különleges jogokkal és privilégiumokkal van
felruházva; vagy a normál szociális interakciót szabályozó kölcsönösség szabályai nem kötik meg. Gyakran
magába foglalja a ragaszkodást, ahhoz, hogy az embernek képesnek kell lennie arra, hogy bármit megtegyen,
vagy bármire szert tegyen, amit akar, tekintet nélkül arra, hogy mi realisztikus, hogy mások mit tekintenek
ésszerűnek, vagy hogy ez másoknak mennyibe kerül; vagy egy túlzott fókusz a felsőbbrendűségen (pl. hogy
201
legyen a legsikeresebbek, leghíresebbek, leggazdagabbak között) – azért, hogy hatalomra vagy kontrollra
tegyen szert. Néha magába foglalja a fokozott versengést másokkal, vagy a másik feletti uralkodást:
hatalmának hangsúlyozását, saját nézőpontjának erőltetését, mások magatartásának saját vágyai szerinti
kontrollálását – empátia, és a másik igényeinek és érzéseinek a figyelembevétele nélkül.
12. Elégtelen önkontroll-önfegyelem séma (Is, Insufficient self-control: 191-205)

Az egyén személyes céljai eléréséhez elégséges önkontroll és frusztráció tolerancia gyakorlásának nehézsége,
az érzések és impulzusok kifejezésének kontrollálására való képtelenség. Enyhébb formájában, a páciens túl
nagy hangsúlyt helyez a diszkomfort-elkerülésére: fájdalom, konfliktus, konfrontáció, felelősség, vagy
túlterhelés elkerülése – ami a személyes kiteljesedés, elköteleződés, vagy integritás rovására megy.
IV. Kóros másokra irányultság sématartomány
Túlzottan a másik vágyaira, érzéseire és válaszaira fókuszál – abból a célból, hogy szeretetre, elismerésre
tegyen szert, a kapcsolatot fenntartsa, vagy elkerülje a bosszút. Többnyire saját haragjának és természetes
késztetéseinek az elnyomását és tudatosításának a hiányát is magába foglalja. Jellegzetes családi eredete a
feltételeken alapuló elfogadás: a gyermeknek lénye fontos aspektusait el kellett nyomnia, azért, hogy
szeretetre, figyelemre és elismerésre tegyen szert. Sok ilyen családban, a szülők számára fontosabb saját
érzelmi szükségleteik és vágyaik kielégítése, a szociális elfogadottság és státusz, mint a gyermekük egyedi
szükségletei és érzése
13. Behódolás séma (Sb, Subjugation: 128-137)

A kontroll fokozott mértékű átadása másoknak, többnyire azért, hogy a haragot, bosszút, vagy az elhagyatást
elkerülje. Magába foglalja azt az érzést, hogy az adott személy saját vágyai, véleményei és érzései nem
értékesek vagy fontosak mások számára. Gyakran túlzott együttműködésként jelentkezik, ami együtt jár a
csapdába esettséggel szembeni túlérzékenységgel. Általában a harag felgyülemléséhez vezet, ami maladaptív
tünetekben nyilvánul meg (pl. passzív-agresszív magatartás, kontrollálatlan dühkitörések, pszichoszomatikus
tünetek, affektusok visszavonása, „acting out”, szer használat).
A behódolás két fő formája:
- A szükségletek alávetése: saját preferenciáinak, döntéseinek és vágyainak elnyomása.
- Érzelmek alávetése: az érzelemek kifejezésének, különösen a haragnak az elnyomása.
14. Önfeláldozás séma (Ss, Self-sacrifice: 138-154)

Túlzó fókusz azon, hogy a mindennapos helyzetekben akaratlagosan megfeleljen mások vágyainak, saját
kielégülésének rovására. Ennek legáltalánosabb okai, hogy ne okozzon fájdalmat másoknak, hogy elkerülje az
önzősége miatt kialakuló bűntudatot, és hogy fenntartsa a kapcsolatot. Gyakran mások fájdalmával szembeni
fokozott érzékenységből ered. Néha ahhoz vezet, hogy az egyén úgy érzi, hogy saját szükségletei nem
megfelelő figyelembe részesülnek, és rosszallást érez azokkal szemben, akikről gondoskodik. (Átfedésben
van a kodependencia fogalmával.)
15. Elismerés-hajszolás séma (As, Approval seeking: 206-219)

Túlzó hangsúlyt fektet arra, hogy mások jóváhagyására, elismerésére, vagy figyelmére szert tegyen, vagy
beilleszkedjen, ami annak rovására megy, hogy egy biztonságos és igazi önérzetet fejlesszen ki. Önbecsülése
elsősorban mások reakcióitól függ és nem saját természetes hajlamain alapul. Néha együtt jár a rang, a külső,
a társadalmi elfogadottság, a pénz, vagy az eredmények túlhangsúlyozásával, melyek az elismerés, a csodálat,
vagy a figyelem elérésének eszközei. Gyakran azzal jár, hogy az élet meghatározó döntései nem lesznek
autentikusak és kielégítők; vagy azzal, hogy az elutasítással szemben túlérzékennyé válik.
V. Aggályosság és gátlás sématartomány
Túlzott hangsúlyt helyez saját spontán érzéseinek, késztetéseinek és választásainak az elnyomására,

elsősorban merev belső szabályoknak, teljesítményelvárásoknak, és az etikai normáknak próbál megfelelni,
miközben lemond az önkifejezésről, a boldogságról, vagy akár az egészségről. Jellegzetes családi eredete
zord, félelmetes, követelőző és néha büntető szülők: teljesítmény, kötelesség, perfekcionizmus, szabályok
követése, érzelmek elrejtése, és a hibák elkerülése kap nagyobb szerepet az élvezettel, az örömmel és a
lazítással szemben. Többnyire rejtve jelen van a pesszimizmus és az aggodalom, hogy a dolgok szétesnek, ha
az egyén folyamatosan nem elég éber és gondos.
202
16. Negativizmus-peszimizmus séma (Np, Negativism, pessimism: 220-230)
Átható, egész életen átívelő fókuszálás az élet negatív aspektusaira (fájdalom, halál, veszteség, csalódottság,
konfliktus, bűntudat, rosszallás, megoldatlan problémák, potenciális hibák, elhagyatás, stb.) miközben
minimalizálja, vagy figyelmen kívül hagyja az élet pozitív, vagy optimista aspektusait. Többnyire magába
foglalja azt a túlzott várakozást, hogy a dolgok végül is rosszra fordulnak a munkahelyi, gazdasági, és
interperszonális helyzetek széles tartományában, vagy az egyén életének olyan aspektusa, amelyik látszólag
éppen jól megy végül tönkre megy. Többnyire magába foglal egy oda nem illő félelmet attól, hogy olyan
hibát követ el, ami gazdasági bukáshoz, veszteséghez, megalázottsághoz vezet, vagy csapdába esik egy rossz
helyzetben. Mivel a potenciálisan negatív következményeket eltúlozzák, ezeket a betegeket gyakran jellemzi
a krónikus aggodalmaskodás, éberség, panaszkodás, vagy határozatlanság.
17. Érzelmi gátloltság séma (Ei, Emotional inhibition: 155-163)

Spontán cselekedetek, érzelmek, vagy a kommunikáció túlzott gátlása, - többnyire abból a célból, hogy mások
rosszallását, a szégyenérzetet, vagy saját késztetései feletti kontroll elvesztését elkerüljék. A gátlás
legáltalánosabb területei: (a) a harag és agresszió gátlása; (b) pozitív impulzusok (pl., öröm, érzelmek,
szexuális izgalom, játék) gátlása; (c) nehézsége van saját sérülékenységének kifejezésével, vagy azzal, hogy
szabadon közölje saját érzéseit, szükségleteit, és így tovább; vagy (d) túlzott hangsúlyt helyez a racionalitásra
miközben elhanyagolja érzéseit.
18. Könyörtelen mércék/Hiperkritikusság séma (Us, Unrelenting standards: 164-179)

A háttérben lévő hiedelem szerint az egyénnek törekednie kell arra, hogy a viselkedés és a teljesítmény
nagyon magas, belsővé vált mércéinek kell megfelelnie többnyire ahhoz, hogy a kritikát el tudja kerülni.
Jellemző következménye az, hogy állandóan nyomás alatt érzi magát az egyén, vagy nehezére esik lelassítani,
és hiperkritikussá válik magával és másokkal szemben. Magába kell, hogy foglalja az öröm, a lazítás, az
egészség, az önbecsülés, a befejezettség érzése, vagy a kielégítő kapcsolatok terén fennálló jelentős
károsodást.
A szigorú mércék jellegzetes megjelenési formái: (a) perfekcionizmus, oda nem illő figyelem a részletekre,
vagy alábecsülése annak, hogy saját teljesítménye milyen jó a normához képest; (b) merev szabályok és
„kell” állítások az élet számos területén, beleértve az irreálisan magas morális, kulturális, vagy vallásos
szabályok/elvek; (c) az idővel és hatékonysággal való fokozott foglalkozás, úgy hogy többet tudjon teljesíteni.
19. Büntető készenlét séma (Pu, Punitivness: 231-244)

Az a hiedelem, hogy az embereket keményen meg kell büntetni ha hibát követnek el. Magába foglalja azt a
hajlamot, hogy haragos, intoleráns, büntető és türelmetlen legyen olyan emberekkel (beleértve saját magát),
akik nem felelnek meg saját elvárásainak és mércéinek. Többnyire nehezére esik megbocsátani a hibákat
magának vagy másoknak, mivel nem hajlandó figyelembe venni az enyhítő körülményeket, figyelembe venni
az emberi tökéletlenséget, vagy az érzésekkel empatizálni.
Értékelés
Az értékelés több módon is számolható:
1. A terapeuta általában nem számolja ki a páciens összesített pontszámát vagy az egyes sémák átlagát az
eredmények értelmezéséhez, hanem végignézve az összes adatot, bekarikázza azokat, amelyekre a páciens
magas pontszámot adott (általában 5 vagy 6), amely így felhívja a figyelmet az esetleges mintázatokra.
Klinikai tapasztalat alapján, ha egy adott sémánál egy páciens három vagy több állítást is magas pontszámmal
értékel (5 vagy 6), az adott séma általában jelentőséggel bír a páciens életében, ezért érdemes azt tovább
explorálni.
2. Az értékeléshez a következő oldalon található táblázat is használható (az egyes sématartományokhoz
tartozó itemek értékét összeadva):
203
Young Séma Kérdőív Értékelő táblázat
Séma neve Sémában Séma diagram
elért Alacsony Közepes Magas Nagyon
pontszám magas
I. Érzelmi depriváció – érzelemmegvonás 0-8 9-18 19-30 31-60

(1-9)
I. Elhagyatottság – instabilitás 0-12 13-25 26-39 40-102
(10-27)
I. Bizalmatlanság – abúzus 0-12 13-25 26-39 40-102

(28-44)
I. Társas izoláció – elidegenedettség 0-8 9-18 19-30 31-60
(45-54)
I. Csökkentértékűség – szégyen 0-12 13-25 26-39 40-90
(55-69)
I. Társas elutasítottság (70-78) ? ?0-8 ?9-18 ?19-30 ?31-60
II. Kudarcra ítéltség 0-8 9-18 19-30 31-54
(79-87)
II. Dependencia - inkompetencia 0-12 13-25 26-39 40-90
(88-102)
II. Sérülékenység – veszélyeztetettség (103- 0-8 9-18 19-30 31-72
116)
II. Összefonódottság – éretlenség 0-8 9-18 19-30 31-66
(117-127)
III. Feljogosítottság – grandiozitás 0-8 9-18 19-30 31-66
(180-190)
III. Elégtelen önkontroll – önfegyelem 0-12 13-25 26-39 40-90
(191-205)
IV. Behódolás 0-8 9-18 19-30 31-60
(128-137)
IV. Önfeláldozás 0-12 13-25 26-39 40-102
(138-154)
IV. Elismerés - hajszolás 0-12 13-25 26-39 40-84
(206-219)
V. Negativizmus – pesszimizmus 0-8 9-18 19-30 31-66
(220-230)
V. Érzelmi gátoltság 0-8 9-18 19-30 31-54
(155-163)
V. Könyörtelen mércék – hiperkritikusság 0-12 13-25 26-39 40-96
(164-179)
V. Büntető készenlét 0-12 13-25 26-39 40-90
(231-244)
© Jeffrey Young Ph.D. 2002.
I. Elszakítottság és elutasítottság sématartomány

II. Károsodott autonómia és teljesítőképesség sématartomány
III. Károsodott határok sématartomány
IV. Kóros másokra irányultság sématartomány
V. Aggályosság és gátlás sématartomány
204
A mérőeszközt jogdíj védi, kizárólag klinikai célból használható, nem terjeszthető. A jogdíj a
szerzők (Jeffrey Young, Gary Brown,) és a Young Sématerápiás Intézet kezében van, további
felhasználás céljából a kontakt információ: Cognitive Therapy Center of New York, 130 West 42nd
St., Ste. 501, New York, NY 10036.
Hivatkozás
Schmidt, N. B., Joiner, T. E., Young, J. E., Telch, M. J. (1995): The schema questionnaire:
Investigation of psychometric properties and the hierarchical structure of a measure of
maladaptive schemas. Cognitive Therapy and Research 19: (3), 295-321.
Young, J. E., Gluhoski, V. L. (1996): Schema-focused diagnosis for pesronality disorders. In:
Kaslow, F. W. (edt.): Handbook of relational diagnosis and dysfunctional family patterns.
New York: Wiley, 300-321.
Young, J. E., Klosko, J. S., Weishaar, M. (2003): Shema Therapy: A Practitioner’s Guide. Guilford
Publications. New York.
Unoka, Zs., Rózsa, S., Fábián, Á., Mervó, B., Simon, L. (2004): A Young-féle Séma Kérdőív: A
korai maladaptív sémák jelenlétét mérő eszköz pszichometriai jellemzőinek vizsgálata.
Psychiatria Hungarica, 19: (3), 235-243.
Unoka Zs., Czobor P., Tölgyes T. (2007): Early maladaptive schemas and body mass index in
subgroups of eating disorders: a differential association. Compr Psychiatry, 48:199-204.
Young, J.E., Klosko, J.S., Weishaar M.E. (2010): Sématerápia. Magyar Viselkedéstudományi és
Kognitív Terápiás Egyesület, Budapest.
205
Young Szülői Kérdőív
Név…………………………………………….. Dátum………………………
Instrukció:
Olyan állításokat soroltunk fel, amelyeket többé vagy kevésbé jellemzőnek találhat a szüleire. Kérjük,
olvasson el minden állítást, és döntse el, milyen mértékben jellemzik a szüleit. Válassza ki 1 és 6 között a
legmagasabb értéket, amelyik Ön szerint jellemező volt anyjára, illetve apjára az Ön gyermekkorában, és írja
be a számot az ÉRTÉKELŐ LAPRA a megfelelő kérdéshez. Ha anyja vagy apja helyett más nevelte, kérjük,
arra a személyre vonatkozóan értékelje az állítást. Ha nem volt apja vagy anyja, hagyja üresen a megfelelő
oszlopot.
1 2 3 4 5 6
Egyáltalán Általában Inkább Némileg Többnyire Tökéletesen
nem volt rá nem volt rá jellemző jellemző jellemző jellemző
jellemző. jellemző. volt rá, volt rá. volt rá. volt rá.
mint nem.
ANYA APA LEÍRÁS

1. Szeretett engem, éreztette velem, hogy nagyon fontos vagyok neki.
2. Szánt rám időt és odafigyelt rám.
3. Hasznos tanácsokkal és útmutatásokkal látott el.
4. Figyelt rám, megértett és megosztotta velem az érzéseit.
5. Odaadó és gyengéd volt velem. *ed
6. Meghalt vagy tartósan külön élt tőlünk, mikor gyermek voltam.
7. Szeszélyes, kiszámíthatatlan vagy alkoholista volt.
8. Jobban szerette a testvéremet/testvéreimet, mint engem.
9. Visszahúzódott magába, vagy időnként hosszabb időre magamra hagyott. *ab
10. Hazudott, becsapott, vagy elhagyott.
11. Testileg, érzelmileg, vagy szexuálisan zaklatott.
12. Arra használt, hogy rajtam keresztül elégítse ki a vágyait.
13. Úgy tűnt, hogy örömét leli abban, ha bánt másokat. *ma
14. Túlzottan aggódott, hogy esetleg bajom esik.
15. Túlzottan aggódott, hogy esetleg beteg leszek.
16. Félős, vagy fóbiás ember volt.
17. Túlzottan óvott mindentől. *vh
18. Azt az érzést keltette bennem, hogy nem bízhatom a saját döntéseimben
vagy az ítélőképességemben.
19. Túl sok mindent megcsinált helyettem, nem hagyta, hogy én magam
Csináljam a dolgokat.
20. Úgy bánt velem, mintha fiatalabb lennék a tényleges koromnál. *di
21. Nagyon sokat kritizált.
22. Azt az érzést keltette bennem, hogy nem szeret vagy elutasít.
23. Úgy kezelt, mintha valami baj lenne velem.
24. Elérte, hogy jónéhány tulajdonságom miatt szégyelljem magam. *ds
25. Nem tanította meg, hogy legyek annyira fegyelmezett, amennyire az iskolában
kellett volna, ahhoz, hogy jó tanuló legyek.
26. Úgy bánt velem, mintha hülye vagy tehetségtelen lennék.
27. Valójában nem akarta, hogy sikeres legyek.
28. Azt gondolta, hogy teljes csőd lesz az életem. *fa
29. Úgy bánt velem, mintha a véleményem vagy vágyaim nem számítanának.
30. Azt csinált, amit akart, tekintet nélkül az én szükségleteimre.
31. Annyira kontrollálta az életemet, hogy kevés választási szabadságom maradt.
32. Mindennek úgy kellett lenni, ahogy ő akarta. *sb
206
33. Feláldozta magát a családért.
34. Nem volt képes megoldani egy csomó mindennapi feladatot, úgyhogy nekem
többet kellett dolgoznom, mint más gyereknek.
35. Nagyon boldogtalan volt, belőlem merített erőt és én voltam a támasza.
36. Azt az érzést keltette bennem, hogy erős vagyok, és kötelességem, hogy
gondoskodjak másokról is. *ss
37. Nagyon magas elvárásai voltak önmagával szemben.
38. Elvárta, hogy mindig a legjobban teljesítsek.
39. Sok dologban megkövetelte a tökéletességet; mindennek pontosan a helyén
kellett lenni.
40. Azt az érzést keltette bennem, hogy szinte sose elég jó, bármit csinálok.
41. Szigorú és merev szabályai voltak arra vonatkozóan, hogy mi helyes és mi
helytelen.
42. Türelmetlen lett, ha nem elég jól vagy nem elég gyorsan csináltam valamit.
43. Sokkal fontosabb volt neki a szórakozásnál vagy a lazításnál, hogy minden
munka rendesen el legyen végezve. *us
44. Kényeztetett; sok szempontból túlságosan megengedő volt.
45. Azt az érzést keltette bennem, hogy különleges vagyok, jobb, mint mások.
46. Követelőző volt; elvárta, hogy úgy menjenek a dolgok, ahogy ő szeretné.
47. Nem tanított meg rá, hogy kötelességeim vannak más emberekkel szemben.
*et
48. Kevés fegyelmet és rendet követelt.
49. Kevés szabályt és kötelességet rótt ki rám.
50. Nem bánta, ha nagyon bedühödtem vagy hisztérikussá váltam.
51. Fegyelmezetlen ember volt. *is
52. Annyira közel álltunk egymáshoz, hogy szinte tökéletesen megértettük egymást.
53. Az volt az érzésem, hogy nem vagyok önálló, nélküle szinte nem is létezem.
54. Annyira határozott volt, hogy úgy éreztem, nincs is saját akaratom vagy célom.
55. Úgy éreztem, fájdalmat okoznánk vele a másiknak, ha elválnánk egymástól. *em
56. Sokat aggódott a család anyagi problémái miatt.
57. Azt az érzést keltette bennem, hogy a legkisebb hibám is súlyos
következményekkel járhat.
58. Pesszimista volt, többnyire a legrosszabbra számított.
59. Mindig a negatív dolgokra figyelt, és arra, ha valami nem sikerült. *np
60. Mindent kontrollálni akart.
61. Nem szívesen fejezte ki a szeretetét és nem beszélt róla, ha szomorúnak érezte
magát.
62. Kiszámítható és rendszerető volt; jobban szerette a bejáratott dolgokat, mint a
változatosságot.
63. Ritkán éreztette, hogy haragszik.
64. Zárkózott volt, ritkán beszélt az érzéseiről. *ei
65. Nagyon dühös vagy kritikus volt, ha valami rosszat csináltam.
66. Megbüntetett, ha valami rosszat tettem.
67. Hülyének vagy idiótának nevezett, vagy hasonló dolgokat mondott, mikor
hibáztam.
68. Másokat hibáztatott, mikor rosszul mentek a dolgok. *pu
69. Fontos volt neki a társadalmi rang és a külsőségek.
70. Nagy hangsúlyt helyezett a sikerre és a versengésre.
71. Fontos volt neki, hogy viselkedésem milyen fényt vet rá mások szemében.
72. Úgy éreztem, jobban szeret és jobban figyelt rám, mikor kiemelkedően teljesítek.
*as
207
ÉRTÉKELŐLAP – Young Szülői Kérdőív
Név…………………………………………….. Dátum………………………
Instrukció:
Olyan állításokat soroltunk fel, amelyeket többé vagy kevésbé jellemzőnek találhat a szüleire. Kérjük,
olvasson el minden állítást, és döntse el, milyen mértékben jellemzik a szüleit. Válassza ki 1 és 6 között a
legmagasabb értéket, amelyik Ön szerint jellemező volt anyjára, illetve apjára az Ön gyermekkorában, és írja
be a számot a megfelelő kérdéshez. Ha anyja vagy apja helyett más nevelte, kérjük, arra a személyre
vonatkozóan értékelje az állítást. Ha nem volt apja vagy anyja, hagyja üresen a megfelelő oszlopot.
1 2 3 4 5 6
Egyáltalán Általában Inkább Némileg Többnyire Tökéletesen
nem volt nem volt jellemző jellemző jellemző jellemző
rá rá volt rá, volt rá. volt rá. volt rá.
jellemző. jellemző. mint nem.
Anya Apa Anya Apa Anya Apa Anya Apa

1. 19. 37. 55.
2. 20. 38. 56.
3. 21. 39. 57.
4. 22. 40. 58.
5. 23. 41. 59.
6. 24. 42. 60.
7. 25. 43. 61.
8. 26. 44. 62.
9. 27. 45. 63.
10. 28. 46. 64.
11. 29. 47. 65.
12. 30. 48. 66.
13. 31. 49. 67.
14. 32. 50. 68.
15. 33. 51. 69.
16. 34. 52. 70.
17. 35. 53. 71.
18. 36. 54. 72.
208
Young Szülői Kérdőív
A kérdőívet (Young Parenting Inventory, YPI, Young, 2000, ford. Unoka, 2004). J. E. Young
szerkesztette a korai maladaptív sémák kialakulásában szerepet játszó szülői magatartások mérése
céljából. Az egyes tételeket a páciensek beszámolói és saját elméleti megfontolásai alapján
választotta ki. Önkitöltős kérdőív, 72 állításból áll, melyek a vizsgált személy szüleinek (vagy az őt
gondozó más személynek) a viselkedését írja le. A szülők viselkedését a vizsgált személynek saját
gyerekkorára visszaemlékezve kell kitöltenie. Ugyanazok az állítások külön pontot kapnak az apára
és az anyára (vagy a nekik megfelelő személyre) vonatkozóan. Minden állítás olyan szülői
magatartást ír le, amely feltételezhetően kapcsolatban áll az adott maladaptív séma kialakulásával.
17 sémához kapcsolódó szülő magatartást ír le.
A kérdőív alskálái és a hozzájuk tartozó tételek a következőek:
M/P-ÉD - az anya/apa Érzelmileg Depriváló szülői magatartása: 1-5 tételek (fordított tételek).
M/P-EL - az anya/apa Elhagyó szülői magatartása: 6-9 tételek.
M/P-BA - az anya/apa Bizalmatlanságot okozó/Abuzáló szülői magatartása: 10-13 tételek
M/P-SV - az anya/apa Sérülékenység és Veszélyeztetettség élményét kiváltó szülői magatartása:
14-17 tételek.
M/P-DI - az anya/apa Dependencia és Inkompetencia érzést kiváltó szülői magatartása: 18-20
tételek
M/P-CS - az anya/apa Csökkentértékűség érzést kiváltó/Megszégyenítő szülői magatartása: 21-
24 tételek.
M/P-KÍ - az anya/apa Kudarcra Ítéltséget kiváltó szülői magatartása: 25-28 tételek
M/P-BÖ - az anya/apa Behódolást/Önfeladást követelő szülői magatartása: 29-32 tételek
M/P-ÖF - az anya/apa Önfeláldozást Követelő szülői magatartása: 33-36 tételek
M/P-KM - az anya/apa Könyörtelen Mércéket közvetítő szülői magatartása: 37-43 tételek
M/P-FG - az anya/apa Feljogosítottság/Grandiozitás sémát kiváltó szülői magatartása: 44-47
tételek
M/P-EÖ - az anya/apa Elégtelen Önkontrollt/Önfegyelmet tanító szülői magatartása: 48-51
tételek
M/P-ÖÉ - az anya/apa Összeolvadtság/Éretlenség élményét kiváltó szülői magatartása: 52-55
tételek
M/P-NP - az anya/apa Negativizmust/Pesszimizmust közvetítő szülői magatartása: 56-59 tételek
M/P-ÉG - az anya/apa Érzelmi Gátoltságot kiváltó szülői magatartása: 60-64 tételek
M/P-BK - az anya/apa Büntető Készenléti állapotot kiváltó szülői magatartása: 65-68 tételek
M/P-EH - az anya/apa Elismerés Hajszolásra késztető szülői magatartása: 69-72 tételek
Értékelés
Mind a 72 állítást 6 pontos skálán kell értékelni, külön az anyára és az apára vonatkozóan, aszerint,
hogy milyen mértékben jellemezték szülei viselkedését gyermekkorában. A skálák értékei 1:
„Egyáltalán nem volt rá jellemző” és a 6: „Tökéletesen jellemző volt rá”.
Az M/P-ÉD skála értékeit meg kell fordítani, azaz a tételek válaszainál az adott pontot ki kell vonni
hétből: 7-x.
A többi sémánál az adott pontszám érvényes.
Bekarikázzuk az összes 5-re vagy 6-ra értékelt tételt (a szerzők feltételezése szerint az 5-re vagy 6-ra
értékelt tételek klinikailag jelentős szerepet játszottak a sémák kialakulásában). Az egyetlen kivétel
ez alól az 1-5 pontok, mert ezeket fordítva kell pontozni: az alacsony pontszámok jellemzik az adott
tényező relevanciáját. Minden egyes magasra pontozott állítás fontos lehet a séma kialakulása
szempontjából.
209
A mérőeszközt jogdíj védi, kizárólag klinikai célból használható, nem terjeszthető. A jogdíj a
szerzők (Jeffrey Young, Ph.D., and Gary Brown, Ph.D. ) és a Young Sématerápiás Intézet kezében
van, további felhasználás céljából a kontakt információ: Cognitive Therapy Center of New York,
130 West 42nd St., Ste. 501, New York, NY 10036.
Hivatkozás
Unoka, Zs. (2007): Személyiségvonások, tünetdimenziók, rossz szülői bánásmód vizsgálata és látens
sérülékenységdimenziók azonosítása egyes pszichés zavarokban. Doktori Értekezés,
Semmelweis Egyetem, Budapest.
Young, J.E., Klosko, J.S., Weishaar M.E. (2010): Sématerápia. Magyar Viselkedéstudományi és
Kognitív Terápiás Egyesület, Budapest.
210
AKV
211
212
213
214
Addenbrooke’s Kognitív Vizsgálat
Az Addenbrooke’s Kognitív Vizsgálat (Addenbrooke Cognitive Examination, ACE, Mathuranath,

PS és mtsai, 2000, ford. Dudás R., Stachó L., Kothencz G., Janka Z., 2002) a Mini Mentál Teszt
alapján készült, hat kognitív képességet vizsgáló altesztből áll, amelyek a következők: orientáció,
figyelem/koncentráció, memória, nyelv (megnevezés, beszédértés, hallás utáni ismétlés, olvasás),
verbális fluencia, és téri-vizuális készségek.
Az AKV mindössze 15-20 percet vesz igénybe egészséges, illetve legfeljebb közepes szintű
demenciával rendelkező személyek esetében.
Az AKV eredeti, angol változatának kipróbálására és standardizálására a cambridge-i
Addenbrooke’s Kórház Memóriaklinikáján került sor. A teszt igen jó validitási értékeket mutatott,
belső konzisztenciája (Cronbach alfa = 0,78) is igen jónak bizonyult. A Mini Mental teszthez képest
az AKV jobban jelzi a különböző típusú demenciákat. Jól elkülöníti az Alzheimer típusú és
frontotemporális eredetű demenciákat, valamint a korai demenciákat is képes megbízhatóan
detektálni. Az AKV magyar változatát Dudás és mtsai fejlesztették ki 2002-ben. A magyar mintán
történt vizsgálat is alátámasztotta a teszt jó pszichometriai jellemzőit (Stachó és mtsai, 2003).
Értékelés
A tesztben elérhető összpontszám 100. A szerzők 88, illetve 83 pontnál állapították meg a
diagnosztikus határt: az ezeknél alacsonyabb tesztpontszám demenciára utal. Az alacsonyabb
ponthatárt a klinikumban, míg a magasabb ponthatárt kísérleti és kutatási munka során javasolják
alkalmazni.
A teszt pontozásának részletes leírását, a különböző neuropszichológiai domainekhez kapcsolható
altesztek lehetséges pontértékekeit, illetve az adott neuropszichológiai károsodársa jellemző
pontszámmintázatot a mérőeszköz magyar nyelvű validálásáról szóló publikációban lehet elolvasni
(Stachó és mtsai, 2003).
A mérőeszköz szabadon használható, a teszt kiértékeléséhez azonban neuropszichológiai ismeretek
szükségesek.
Hivatkozás
Mathuranath PS, Nestor PJ, Berrios GE, et al.(2000): A brief cognitive test battery to differentiate
Alzheimer's disease and frontotemporal dementia. Neurology; 55:1613-20.
Mioshi E, Dawson K, Mitchell J, et al.(2006) The Addenbrooke's Cognitive Examination Revised
(ACE-R): a brief cognitive test battery for dementia screening. International Journal of
Geriatric Psychiatry; 21:1078-85.
Stachó L., Dudás R., Ivády R., Kothencz G., Janka Z. (2003): Addenbrooke's Kognitív Vizsgálat: a
magyar változat kifejlesztése. Psychiatria Hungarica, 18. (4). 226-240.
215
KÉRDŐÍVEK, BECSLŐSKÁLÁK
GYERMEKEK RÉSZÉRE
2012
216
GYERMEK M.I.N.I.
MINI INTERNATIONAL NEUROPSYCHIATRIC INTERVIEW
Gyermekeknek és Serdülőknek
Magyar változat 2.0
USA: D. Sheehan, D. Shytle, K. Milo

University of South Florida - Tampa
FRANCE: Y. Lecrubier, T Hergueta

Hôpital de la Salpétrière – Paris
MAGYARORSZÁG: Balázs J., Gádoros J.

Semmelweis Egyetem- Budapest
© Copyright 1998, 2000, 2001 Sheehan DV
MAGYAR FORDÍTÁS / HUNGARIAN TRANSLATION © Copyright Balázs J., 2001
A szerzői jog fenntartva. A dokumentumnak egyik része sem használható fel semmilyen
formában sem (sem az egész egyben, sem egy része) a szerzők írásos engedélye nélkül.
Ha van kérdése / javaslata, vagy a kérdőív felvételének képzésében részt venne, esetleg a GYERMEK
MINI legújabb változatról szeretne információt kapni, érdeklődhet:
David V Sheehan, M.D., M.B.A. Doug Shytle, Ph.D. or Karen Balázs Judit, MD., PhD.
University of South Florida Milo Ph.D. Vadaskert Kórház
Institute for Research in Child Psychiatry Research levelezési cím:
Psychiatry Center, MDC-14 Budapest, 1112 Beregszász út
3515 East Fletcher Avenue University of South Florida 145.
Tampa, FL USA 33613-4788 3515 East Fletcher Avenue Magyarország
tel : +1 (813) 974 -4544 Tampa, FL USA 33613-4788 e-mail:
fax: +1 (813) 974 -4575 tel :+1 (813) 974- 1452 judit.agnes.balazs@gmail.com
e-mail: dsheehan@hsc.usf.edu fax:+1 (813) 974 –1978
e-mail: dshytle@hsc.usf.edu or
kmilo@hsc.usf.edu
217
G. SZEPARÁCIÓS SZORONGÁS
(Jelentése: menjünk a szindróma végére, karikázzuk be a NEM-et és térjünk rá a következő kórképre)
G1 a Az elmúlt hónapban, nagyon féltél attól, hogy valaki, neked fontos embertől NEM IGEN 1
külön legyél vagy nagyon féltél attól, hogy valaki, neked fontos személyt elvesztesz?
(Például, hogy elveszel a szüleidtől vagy velük valami baj történik?)
HA VALAMELYIK KÉRDÉSRE IGEN A VÁLASZ, JELÖLJÜK BE AZ IGEN-T
b Ki az, akit félsz, hogy elvesztesz vagy nem mersz távol lenni tőle?______________________
G2 a Gyakran szomorú lettél, amikor távol voltál a ______ -től? NEM IGEN 2
Gyakran szomorú lettél, amikor arra gondoltál, hogy távol leszel a ______ -től?
b Nagyon aggódtál, hogy el fogod veszteni a ______-t ? NEM IGEN 3

Nagyon aggódtál, hogy valami baj fog történni a______-val ?
(Például, hogy autóbalesete lesz vagy meghal)
c Nagyon aggódtál, hogy elválasztanak a ______-től? NEM IGEN 4

(Például, hogy eltévedsz vagy gyermekrablók elrabolnak?)
d Nem voltál hajlandó elmenni az iskolába vagy máshova, mert féltél a NEM IGEN 5
______-től távol lenni ?
e Nagyon féltél otthon lenni, ha a ______ nem volt ott? NEM IGEN 6
f Nem akartál lefeküdni, ha a ______ nem volt ott veled? NEM IGEN 7
g Voltak rémálmaid arról, hogy messze vagy a ______-től ? NEM IGEN 8

Ez több, mint egyszer történt?
HA VALAMELYIK KÉRDÉSRE NEM A VÁLASZ, JELÖLJÜK BE A NEM-ET
h Gyakran rosszul érezted magad (pl. fejfájás, hasfájás, hányinger, hányás, NEM IGEN 9
erős szivdobogás vagy szédülés), amikor nem voltál együtt a ______ -val ?
Gyakran rosszul érezted magad, amikor arra gondoltál, hogy nem leszel
együtt a ______ -val?
G2 ÖSSZEG: KAPUNK A G2 a-h KÉRDÉSEI KÖZÜL LEGALÁBB NEM IGEN

3-RA IGEN VÁLASZT?
  
G3 Legalább 4 hétig tartott ez a dolog? NEM IGEN
G4 Nagyon zavar téged ez a félelmed, hogy távol vagy a ______ -től?

Sok problémát okoz ez otthon? Az iskolában? A barátaiddal? NEM IGEN 10
Bármi más módon?
G1-RE, G2 ÖSSZEGRE, G3-RA ÉS G4-RE IGEN VÁLASZT KAPUNK? NEM IGEN

SZEPARÁCIÓS
SZORONGÁS
218
Gyermek M.I.N.I. Kérdőív
A Gyermek M.I.N.I. (Mini International Neuropsychiatric Interwiew, D. Sheenan, Y.
Lecrubier,1998, magyar változat: Balázs J., Gádoros J. 2001) egy rövid, strukturált, átfogó
diagnosztikus kérdőív, mely mind a DSM –IV, mind a BNO 10. klasszifikációs rendszereknek
megfelelő diagnózisok felállítását teszi lehetővé. A Gyermek M.I.N.I. huszonöt kórképet vizsgál: a
szorongásos betegségek, a hangulatzavarok, alkohol és drog abúzus/dependencia, tic zavarok,
figyelemhiányos-hiperaktivitás zavar, oppozíciós zavar, viselkedési zavar, pszichotikus zavarok,
étkezési zavarok, alkalmazkodási zavart valamint az átható fejlődési zavart. Klinikai területen és
kutatásokban is jól használható.
A kérdőíveket 1997-ben két kutatócsoport dolgozta ki: Amerikában Sheehan és mtsai, Európában
Lecrubier és mtsai. A kérdőív magyar nyelvű változatának kidolgozása 1998-ban történt, a szerzői
jogcím Balázs Juditot illeti.
A Gyermek M.I.N.I.-t a 6-18 éves korúak vizsgálatára dolgozták ki, a 13 éves kornál fiatalabb
gyerekeknél a vizsgáló szakember a szülő jelenlétében teszi fel a kérdéseket. A kérdőív az
„elágazó-fa logikát” követi, a vizsgált személyek a kérdéseket igen-nel / nem-mel válaszolják meg.
A kérdőív hazai adaptálása során végzett vizsgálatban 112 18 évesnél fiatalabb gyermek vett részt a
Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Szakambulancián. Ötvenegy páciens esetében két
vizsgáló egyidőben töltött ki a vizsgálat alapján egy-egy kérdőívet. Harmincegy gyerek esetében 48
órán belül ugyanaz a vizsgáló megismételte a kérdőív felvételét. Minden gyermek esetében a
kérdőívvel kapott diagnózist egy független vizsgáló által felállított best-estimate diagnózissal
vetették össze. Akiknél a független vizsgáló mentális retardáció diagnózisát állította fel, utólag
kizárták a vizsgálatból, mert ezeknek a gyermekeknek nehézséget jelenthet a kérdőív megértése. A
kérdőív átlagos felvételi ideje 25 perc (minimum:10 perc, maximum: 45 perc) volt. A vizsgált
kórképek 89,5%-nak specificitása nagyon jónak, a többi kórkép specificitása jónak bizonyult. Ezen
eredmények alapján elmondható, hogy a Gyermek M.I.N.I. felvétele a hazánkban korábban
használatban levő diagnosztikai kérdőívnél lényegesen rövidebb időt kíván. Azon kórképek
esetében, melyek megfelelő esetszámban fordultak elő a vizsgálatban, az interrater reliabilitás, a
teszt-reteszt reliabilitás, a szenzitivitás és a specificitás adatai alátámasztják a Gyermek M.I.N.I.
kérdőív megbízhatóságát.
A MINI-t copyright védi, az eredeti angol nyelvű változat David Sheehanhez tartozik. A kérdőívvel
kapcsolatos információkért Balázs Judithoz lehet fordulni, aki készséggel segít a hozzá fordulóknak
(judit.agnes.balazs@gmail.com).
Hivatkozás
Sheehan, D., Lecrubier, Y., Sheehan, H.K., Janavs, J., Weiller, E., Keskiner, A., Schinka, J. és mtsai (1997):
Reliability and validity of the MINI International Neuropsychiatric Interview (MINI) according to the
SCID-P. In: Europ. J. Psychiatry; 12: 232-241.
Lecrubier, Y., Sheehan, D.V., Weiller, E., Amorim, P., Bonora, I., Sheehan, H.K. és mtsai (1997): The MINI
International Neuropsychiatric Interview (M.I.N.I.) a short diagnostic structured interview: reliability
and validity according to the CIDI. In: Europ. J. Psychiatry; 12: 224-231.
Sheehan, D., Lecrubier, Y., Sheehan, H.K., Amorim, P., Janavs, J., Weiller, E. és mtsai (1998): The MINI
International Neuropsychiatric Interview (M.I.N.I.):The development and validation of a structured
diagnostic psychiatric interview for DSM-IV and ICD-10. In: Journal of Clinical Psychiatry; 59
(suppl 20): 22-33.
Balázs J., Bíró A., Dálnoki D., Lefkovics E., Tamás Zs., Nagy P. és mtsai (2004): A Gyermek M.I.N.I.
kérdőív magyar nyelvű változatának ismertetése. Psychiat. Hung. 19 (4): 358 -364.
219
MASC
Kitöltési útmutató: Ez a kérdőív arról kérdez, hogy érzed magad, hogyan viselkedsz, hogyan gondolkozol
mostanában. Minden állításnál karikázd be azt a számot, amelyik jelzi, hogy milyen gyakran igaz rád az
adott állítás. Ha egy mondat sokszor igaz rád, karikázd be a 3-ast. Ha néha akkor a 2-est, ha egyszer-kétszer,
akkor az 1-est és ha szinte soha akkor a 0-t. Ne felejtsd el, hogy nincsenek jó vagy rossz válaszok,
egyszerűen válaszolj annak megfelelően, ahogy mostanában érezted magad.
SOHA RITKÁN NÉHA GYAKRAN

1. Feszültnek, idegesnek érzem magam. 0 1 2 3
2. Rendszerint engedélyt kérek. 0 1 2 3
3. Aggódom, hogy mások kinevetnek. 0 1 2 3
4. Félek, ha a szüleim elmennek otthonról. 0 1 2 3
5. Nehezen kapok levegőt. 0 1 2 3
6. Odafigyelek a veszély legapróbb jelére is. 0 1 2 3
7. Megrémít a gondolat, hogy táborba megyek. 0 1 2 3
8. Remegek vagy izgulok. 0 1 2 3
9. Megpróbálok anyám vagy apám közelében maradni. 0 1 2 3
10. Félek, hogy a többi gyerek kicsúfol. 0 1 2 3
11. Mindent megteszek, hogy szót fogadjak szüleimnek, barátaimnak. 0 1 2 3
12. Elszédülök, vagy majdnem elájulok. 0 1 2 3
13. Először ellenőrzöm a dolgokat. 0 1 2 3
14. Félek, hogy felszólítanak az órákon. 0 1 2 3
15. Ijedős vagyok. 0 1 2 3
16. Attól félek, mások azt hiszik majd, buta vagyok. 0 1 2 3
17. Éjjelre égve hagyom a villanyt. 0 1 2 3
18. Fájdalmat érzek a mellkasomban. 0 1 2 3
19. A családom nélkül nem megyek sehova. 0 1 2 3
20. Különös, hátborzongató, valószerűtlen érzéseim vannak. 0 1 2 3
21. Megpróbálok másoknak tetsző dolgokat csinálni. 0 1 2 3
22. Aggódom, hogy mit gondolhatnak rólam mások. 0 1 2 3
23. Nem nézek ijesztő filmeket vagy TV műsorokat. 0 1 2 3
24. A szívem szaporán ver vagy eláll a szívverésem. 0 1 2 3
25. Kerülöm azokat a dolgokat, amelyek felzaklatnak. 0 1 2 3
26. Együtt alszom valakivel a családban. 0 1 2 3
27. Ideges és nyugtalan vagyok. 0 1 2 3
28. Mindent tökéletesen próbálok elvégezni. 0 1 2 3
29. Aggódom, hogy butaságot vagy kínos dolgokat csinálok. 0 1 2 3
30. Ha autóban vagy buszon utazom, félelem fog el. 0 1 2 3
31. Émelyeg a gyomrom. 0 1 2 3
32. Ha valami felkavar, vagy megijedek, azonnal szólok valakinek. 0 1 2 3
33. Ideges leszek, ha nyilvánosság előtt kell szerepelnem. 0 1 2 3
34. Félek a rossz időtől, a sötéttől, a magasságtól, az állatoktól. 0 1 2 3
35. rovaroktól ..rovaroktól
Remeg a kezem. 0 1 2 3
36. Ellenőrzöm, hogy minden biztonságos-e. 0 1 2 3
37. Nehezen kérek meg más gyerekeket, hogy játszanak velem. 0 1 2 3
38. Izzad a tenyerem vagy hideg a kezem. 0 1 2 3
39. Félénk vagyok. 0 1 2 3
220
Gyermek Multidimenzionális Szorongás Skála
A Gyermek Multidimenzionális Szorongás Skála (Multidimensional Anxiety Scale for Children,

MASC, March, J. S., 1997, ford. Winkler E. és Rózsa S.) egy 39 itemes önkitöltős kérdőív,
amelyet a 10-17 éves gyerekek szorongásos tüneteinek mérésére fejlesztettek ki. A szorongásos
zavarok 4 területét méri: fizikai tünetek, szociális szorongás, szeparációs szorongás, elkerülő
magatartás. Az összpontszám jelzi a szorongásos zavar szintjét.
Amerikai vizsgálatban 14 szociális szorongásos zavarral diagnosztizált fiatalt vizsgáltak, a

gyógyszeres kezelés hatékonyságát mérték. A gyógyszeres kezelés elkezdése előtti 47-es átlag
MASC összpontszám a farmakoterápia hatására 31-es átlag összpontszámra csökkent (Compton et
al., 2001). A pszichometriai vizsgálatokat 374 fős mintán végezték, a kérdőív pszichometriai
mutatói jónak bizonyultak (Cronbach alfa=0,6-0,9).
Egy újabb, szorongást mérő kérdőíveket összehasonlító vizsgálatban (P. Muris et al., 2002) a
MASC összpontszámok átlaga egy 521 fős normál serdülő mintán 38 pont volt.
Jelen változat szabadon felhasználható. A kérdőív újabb változata „MASC 2” néven ismert, magyar
nyelven még nem hozzáférhető, használata jogdíjhoz kötött.
További információk a forgalmazó honlapján elérhetők.(www.mhs.com)
Hivatkozás
March, J. S. (1997): Multidimensional Anxiety Scale for Children. Technical Manual. New York:
Multi-Health Systems www.mhs.com.
Compton, S. N., Grant, P. J., Chrisman, A. K., Gammon, P. J., Brown, V. L., March, J. S. (2001):
Sertraline in children and Adolescents With Social Anxiety Disorder: An Open Trial Journal
of the American Academy of Child and Adolescent Psychiatry, 40 (5): 564-571.
Muris, P. , Merckelbach, H., Ollendick, T., King, N., Bogie, N. (2002): Three traditional and three
new childhood anxiety questionnaires: their reliability and validity in a normal adolescent
sample Behaviour Research and Therapy 40, 753-772.
221
STAI-S-C
Név:……………………………………………………… Kor: …………………
Kitöltési útmutató:
Néhány olyan megállapítást olvashatsz ezen a lapon, amellyel a gyerekek önmagukat szokták jellemezni.
Figyelmesen olvasd el és minden esetben döntsd el, hogy az egyes állítások: „szinte soha”, „néha”,
„gyakran” illenek-e rád. Minden sorban oda tegyél jelet a körbe, amelyik állítást leginkább jellemzőnek
tartod magadra. Nincsenek helyes vagy helytelen válaszok. Ne gondolkozz túl sokat.
Arra válaszolj, hogy ÉPPEN MOST HOGYAN ÉRZED MAGAD
1.  Nagyon nyugodt vagyok  Nyugodt vagyok  Nem vagyok nyugodt

2.  Nagyon aggódom  Aggódom  Nem aggódom
3.  Nagyon jól érzem magam  Jól érzem magam  Nem érzem jól magam
4.  Nagyon ideges vagyok Ideges vagyok  Nem vagyok ideges
5.  Nagyon izgulok  Izgulok  Nem izgulok
6.  Nagyon friss vagyok  Friss vagyok  Nem vagyok friss
7.  Nagyon meg vagyok ijedve Meg vagyok ijedve  Nem vagyok megijedve
8.  Nagyon kipihent vagyok  Kipihent vagyok  Nem vagyok kipihent
9.  Nagyon félek  Félek  Nem félek
10.  Nagyon elégedett vagyok  Elégedett vagyok  Nem vagyok elégedett
11.  Nagyon nyugtalan vagyok  Nyugtalan vagyok  Nem vagyok nyugtalan
12.  Nagyon szerencsés vagyok  Szerencsés vagyok  Nem vagyok szerencsés
13.  Nagyon bízom magamban  Bízom magamban  Nem bízom magamban
14.  Nagyon jó nekem  Jó nekem  Nem jó nekem
15.  Nagyon fáradt vagyok  Fáradt vagyok  Nem vagyok fáradt
16.  Nagyon bosszús vagyok  Bosszús vagyok  Nem vagyok bosszús
17.  Nagyon figyelmes vagyok  Figyelmes vagyok  Nem vagyok figyelmes
18.  Nagyon rémült vagyok  Rémült vagyok  Nem vagyok rémült
19.  Nagyon zavarban vagyok  Zavarban vagyok  Nem vagyok zavarban
20.  Nagyon vidám vagyok  Vidám vagyok  Nem vagyok vidám
222
STAI-T-C
Név:……………………………………………………… Kor: ……………….
Néhány olyan megállapítást olvashatsz ezen a lapon, amellyel a gyerekek önmagukat szokták jellemezni.
Figyelmesen olvasd el valamennyit és minden sorban oda tegyél jelet a körbe, amelyik állítást leginkább
jellemzőnek tartod magadra. Nincsenek helyes vagy helytelen válaszok. Ne gondolkozz túl sokat.
Arra válaszolj, hogy ÁLTALÁBAN HOGYAN ÉRZED MAGAD
1. Félek attól, hogy hibát követek el.  szinte soha  néha  gyakran
2. Előfordul, hogy sírok.  szinte soha  néha  gyakran
3. Szerencsétlennek érzem magam.  szinte soha  néha  gyakran
4. Nehezen tudom összeszedni magam.  szinte soha  néha  gyakran
5. Nehezen tudom elmondani, ami bánt.  szinte soha  néha  gyakran
6. Ok nélkül is félek.  szinte soha  néha  gyakran
7. Otthon zaklatott a hangulat.  szinte soha  néha  gyakran
8. Könnyen megijedek.  szinte soha  néha  gyakran
9. Rosszul érzem magam.  szinte soha  néha  gyakran
10. Lényegtelen dolgok is sokáig foglalkoztatnak,
és nem hagynak nyugodni.  szinte soha  néha  gyakran
11. Félek az iskolától.
 szinte soha  néha  gyakran
12. Ha választanom kell, nehezen tudok dönteni.  szinte soha  néha  gyakran
13. Hevesebben szokott verni a szívem.  szinte soha  néha  gyakran
14. Titokban tartom, hogyha félek.  szinte soha  néha  gyakran
15. Túl szigorúak a szüleim.  szinte soha  néha  gyakran
16. Megizzad a tenyerem.  szinte soha  néha  gyakran
17. Kicsit félek, ha a holnapra gondolok.  szinte soha  néha  gyakran
18. Előfordul, hogy nem tudok aludni.  szinte soha  néha  gyakran
19. Remeg a gyomrom.  szinte soha  néha  gyakran
20. Félek attól, hogy mit gondolnak rólam mások.  szinte soha  néha  gyakran
223
Spielberger Állapot– Vonás Szorongás Kérdőív - gyermek változat
A Spielberger Állapot- Vonás Szorongás Kérdőív (State - Trait Anxiety Inventory for Children,
STAI-C, Spielberger, C. D., 1973, ford. Sipos K. 1978) gyermek változatát a felnőtt Állapot- Vonás
Szorongás Kérdőívből fejlesztették ki Spielberger és mtsai (1973) iskolás gyermekek
szorongásszintjének mérésére. A kérdőívet Sipos Kornél fordította magyar nyelvre.
Az angol nyelvű kérdőív 9 -12 korúak számára ad normatív értéket. A módszer kisebb vagy
nagyobb gyerekek vizsgálatára is alkalmas, ha a kisebb gyerek olvasási készsége eléri a 9 évesek
szintjét vagy a nagyobb gyerek szellemileg nem éri el azt, amely a felnőtt teszt megválaszolásához
szükséges.
A kérdőívnek két skálája van, a pillanatnyi, állapot-szorongás (STAI-S), valamint a szorongás mint
személyiségvonás felmérésére szolgáló (STAI-T) skála.
A STAI-S skála (első 20 item) a szubjektíven átélt félelemérzettel, szorongó várakozással, tudatos
feszültség érzéssel jellemezhető, a vegetatív idegrendszer működésének fokozott izgalmát
eredményező átmeneti szorongásos állapotok mérésére szolgál.
A STAI-T skála egy viszonylag állandó egyéni tulajdonságot ragad meg. Arra a kérdésre ad választ,
hogy a vizsgált személy esetében milyen mértékű annak a valószínűsége, hogy erős szorongásos
állapotba jusson.
Értékelés
A teszt egyes tételei tulajdonképpen 1-től 3-ig terjedő skálák.
A STAI-S skálán a tételek felénél a szorongás jelenlétére kérdezünk: 2, 4, 5, 7, 9, 11, 15, 16, 18, 19
tételek. Ezek esetében a „nagyon” 3 pontot kap, a „nem” 1 pontot ér. Azoknál a tételeknél amelyek
a szorongás hiányára utalnak (1, 3, 6, 8, 10, 12, 13, 14, 17 és 20.) a pontozás fordított: a „nagyon”
ér 1 pontot és a „nem” 3-at. A középen álló alapmondat akár a szorongást jelzi, akár annak hiányára
utal, mindig 2 pontot ér.
A STAI-T skálán a „szinte soha” állítás 1 pontot, a „néha” 2 pontot, míg a „gyakran” 3 pontot ér.
Összpontszámot számolunk, az egyes skálákon a minimális pontszám 20, a maximális pontszám 60.
Az állapotszorongás 38 pont felett jelez erőteljes szorongást, míg a vonásszorongás esetében a 35
feletti érték jelent magas szorongásszintet.
A mérőeszköz jelen változata szabadon felhasználható. Újabb változata a STAI-Y jogdíjhoz kötött.
További információk a forgalmazó oldalán elérhetők. (www.oshungary.hu)
Hivatkozás
Spielberger, C. D., Edwards, C. D., Montuori, J., Lushene, R. (1973): State-Trait Anxiety Inventory
for Children. Palo Alto, CA: Consulting Psychologist Press.
Sipos, K., Sipos, M. (1979): A „State–Trait” Anxiety Inventory for Children” standardizálása és
validizálása magyar nyelven. Elméleti-Módszertani Tanulmányok. Magyar Tudományos
Akadémia Pszichológiai Intézete.
Muris, P. , Merckelbach, H., Ollendick, T., King, N., Bogie, N. (2002): Three traditional and three
new childhood anxiety questionnaires: their reliability and validity in a normal adolescent
sample Behaviour Research and Therapy 40, 753-772.
Hagtvet, K. A., Sipos, K. (2004): Measuring Anxiety by Ordered Categorical Items in Data with
Subgroup Structure: The Case of the Hungarian Version of the Trait Anxiety scale of the state
– Trait anxiety Inventory for Children (STAIC-H) Anxiety, Stress and Coping, Vol. 17, No. 1,
49 -67.
224
CY-BOCS
CY-BOCS TÜNETI LISTA – KÉNYSZERGONDOLATOK
Név: ___________________________________ A kitöltés dátuma: __________________
Jelölje a gyermek esetében előforduló tüneteket – súlyosságuktól függően az alábbi módon:

+ = kevésbé jellemző
++ = fő tünet
jelen múlt Kontaminációs kényszergondolatok

Aggódás a kosztól, a baktériumoktól, bizonyos betegségektől (pl. AIDS)
Aggódás, vagy undor testváladékoktól, kiválasztási termékektől (pl. vizelet, ürülék, nyál)
Túlzott aggódás környezeti szennytől (pl. azbeszt, sugárzás, veszélyes hulladék)
Túlzott aggódás háztartási vegyszerektől (pl. tisztítószer, oldószer)
Túlzott aggódás állatoktól, rovaroktól
Túlzott nyugtalanság ragadós dolgoktól
Aggódás attól, hogy a szennyeződéstől megbetegszik
Aggódás attól, hogy másokat megbetegít
Nem attól aggódik, hogy a szennyezés milyen következményekkel járhat, hanem, hogy
milyen érzést vált ki
Más:
jelen múlt Agresszív kényszergondolatok

Félelem attól, hogy kárt tesz magában
Félelem attól, hogy kárt tesz másban
Félelem attól, hogy baja esik
Félelem attól, hogy másoknak baja esik, mert csinált/nem csinált valamit
Erőszakos vagy ijesztő képek jelennek meg neki
Félelem attól, hogy obszcén, sértő megjegyzést tesz
Félelem attól, hogy zavarba ejtőt tesz
Félelem attól, hogy nem kívánt indulatok irányítják (pl. megszúr egy családtagot)
Félelem attól, hogy ellop tárgyakat
Félelem attól, hogy hibájából rettenetes dolog történik (pl. tűz, rablás, áradás)
Más:
jelen múlt Szexuális kényszergondolatok

Tiltott, perverz szexuális fantáziák, gondolatok, impulzusok
Homoszexualitásra utaló gondolatok
Agresszív szexuális magatartás
Más:
jelen múlt Felhalmozási, félrerakási kényszerek

Félelem attól, hogy elveszít dolgokat
jelen múlt Mágikus gondolatok/ babonás kényszerek

Szerencsét hozó/ balszerencsés számok
Más:
225
jelen múlt Testi kényszergondolatok
Túlzott aggódás betegségektől
Túlzott aggódás egyes testrészek alakja miatt (pl. diszmorfofóbia)
Más:
jelen múlt Vallásos kényszergondolatok

Túlzott aggódás szentségtöréstől, istenkáromlástól
Túlzott aggódás, hogy mi a jó, mi a rossz, túlzott moralitás
Más:
jelen múlt Egyéb kényszergondolatok

Tudni, emlékezni
Félelem bizonyos dolgok kimondásától
Félelem attól, hogy nem csak a helyes dolgokat mondja
Betolakodó (nem erőszakos) képek
Betolakodó hangok, szavak, dallamok, számok
Félelem attól, hogy obszcén, sértő megjegyzést tesz
Félelem attól, hogy zavarba ejtőt tesz
Félelem attól, hogy nem kívánt indulatok irányítják (pl. megszúr egy családtagot)
Félelem attól, hogy ellop tárgyakat
Félelem attól, hogy hibájából rettenetes dolog történik (pl. tűz, rablás, áradás)
Más:
Kényszergondolatok (felsorolás súlyosság szerint)
1. ______________________________________________________________
______________________________________________________________
2. ______________________________________________________________
______________________________________________________________
3. ______________________________________________________________
______________________________________________________________
4. ______________________________________________________________
______________________________________________________________
Elkerülő magatartás (pl. nem teszi el a ruháit, hogy ne jöjjenek a kényszergondolatok)
______________________________________________________________
______________________________________________________________
226
CY-BOCS TÜNETI LISTA – KÉNYSZERCSELEKVÉSEK
Név:_____________________________________ A kitöltés dátuma:______________
Jelölje a gyermek esetében előforduló tüneteket – súlyosságuktól függően az alábbi módon:

+ = kevésbé jellemző
++ = fő tünet
jelen múlt Mosakodás, tisztogatás

Túlzott, vagy rituális kézmosás
Túlzott, vagy rituális zuhanyozás, fürdés, fogmosás, tisztálkodás, toalett szokások
Tárgyak túlzott tisztítása (pl. személyes ruhadarabok, fontos tárgyak)
Szennyeződések megelőzésére, elhárítására irányuló cselekvés
Más:
jelen múlt Ellenőrző kényszercselekvések

Zárak, játékok, tankönyvek, iskolai kellékek stb. ellenőrzése
Mosakodással, öltözködéssel, vetkőzéssel kapcsolatos ellenőrzések
Ellenőrzése, hogy nem tesz/tett kárt másokban
Ellenőrzése, hogy nem tesz/tett kárt magában
Ellenőrzése, hogy nem történik/történt valami rettenetes
Ellenőrzése, hogy nem követett el hibát
Testi kényszergondolatokkal kapcsolatos ellenőrzések
Más:
jelen múlt Ismétléses kényszercselekvések

Újraolvasás, kiradírozás, újraírás
Napi rutincselekvések ismétlése (pl. ki/be az ajtón, fel/le a székből)
Más:
jelen múlt Megszámolási kényszercselekvések (pl. tárgyak, bizonyos számok, szavak, stb.)
jelen múlt Rendezéses, sorba rakási kényszercselekvések

Szimmetriára, kiegyenesítésre vonatkozó kényszer (pl. tárgyak sorba állítása, személyes
dolgok külön rendszer szerinti elhelyezése)
jelen múlt Gyűjtögetéses, felhalmozásos kényszercselekvések (kivétel hobbi, emlék, különös

érték)
Problémák dolgok kidobásával kapcsolatban, cetlik, zsinegek félrerakása stb.
Más:
227
228
jelen múlt Túlzottan mágikus játékok/babonás viselkedés
[más, mint ami a korának megfelelő]
(pl. olyan viselkedésmód, mint bizonyos pontok átlépése a padlón, tárgyak/önmaga
megérintése meghatározott számú alkalmanként, hogy elkerüljön valami rossz
megtörténtét)
jelen múlt Másokat is érintő rituálék

Kényszer, hogy másokat (ált. a szülőket) belevonja a rituálékba
(pl. ugyanannak a kérdésnek az ismételt megkérdezése a szülőktől, szülők bevonása
étkezéssel kapcsolatos rituálékba bizonyos háztartási eszközöket alkalmazva)
jelen múlt Egyéb kényszercselekvések

Mentális rituálék
Kimondási, kérdezési vagy beismerési kényszer
Kényszer, hogy megelőzze a másokra vagy magára irányuló kártételt, vagy más szörnyű
következményeket
Rituális étkezési szokások
Túlzott listakészítés
Megérintési, megütögetési, megtapogatási kényszer
Kényszer, hogy valamit megtegyen (érintkezés, rendezés), amíg nem érzi, hogy kész
Pislogási, tekintési rituálék
Hajhúzás, hajtépkedés
Más önsértő viselkedés
Más:
Kényszercselekvések (felsorolás súlyosság szerint)
1. ______________________________________________________________
______________________________________________________________
2. ______________________________________________________________
______________________________________________________________
3. ______________________________________________________________
______________________________________________________________
4. ______________________________________________________________
______________________________________________________________
Elkerülő magatartás (pl. nem teszi el a ruháit, hogy ne jöjjenek a kényszergondolatok)
______________________________________________________________
______________________________________________________________
______________________________________________________________
______________________________________________________________
229
CY-BOCS 1-5 – KÉNYSZERGONDOLATOK – súlyossági itemek
„-Most azokról a gondolatairól fogok kérdéseket feltenni, amikre nem tudod megállni, hogy ne
gondoljál.”
1. „-Mennyi időt töltesz ezekkel a gondolatokkal?”
(Amikor a kényszergondolatok csak röviden, betörésszerűen jelennek meg, akkor azt kell
megbecsülni, hogy milyen gyakran jönnek és hogy naponta kb. hány órát érintenek.)
„-Milyen gyakorisággal jelennek meg ezek a gondolatok?”
(A töprenkedéseket és gondolatokba való belefeledkezést nem kell számítani, a k. gondolatoktól
eltérően azok racionálisak és nem énidegenek, csak felnagyítottak.)
0 semmi
1 kevés kevesebb, mint 1 óra/nap, vagy alkalmi betörések
2 közepes 1-3 óra/nap, vagy gyakori betörések
3 sok 3-8 óra/nap, vagy nagyon gyakori betörések
4 nagyon sok 8 óránál több naponta, vagy szinte állandó betörések
1/b. (nem számít az összpontszámba)

„-Mi a leghosszabb időszak átlagosan egy nap, hogy nincsenek kényszergondolataid?”
0 semmi
1 kevés hosszú tünetmentes időszakok, vagy 8 óránál több egymást követő óra naponta
2 közepes/ közepesen hosszú tünetmentes időszakok, vagy 3-8 egymást követő óra naponta
enyhe
3 sok/súlyos rövid tünetmentes időszakok, vagy 1-3 egymást követő óra naponta
4 nagyon sok/ kevesebb, mint 1 óra/nap tünet nélkül
nagyon
súlyos
2. „-Mennyire zavarják ezek a gondolatok az iskolai munkádat, vagy a barátaiddal való

időtöltést?
Van valami, amit miattuk nem teszel meg?”
(Ha éppen nem jár iskolába, akkor azt kell megbecsülni, hogy a tevékenységeit milyen mértékben
befolyásolnák a kényszergondolatok, ha iskolában lenne.)
0 semmi
1 kevés enyhe akadályozó hatás a szociális és iskolai életben, de a legtöbb tevékenységét
nem zavarja
2 közepes/ határozott akadályozó hatás a szociális és iskolai életben, de a helyzet még
enyhe kezelhető
3 sok/súlyos lényeges zavart okoz a szociális és iskolai életben
4 nagyon sok/ cselekvésképtelenné teszik
nagyon
súlyos
230
3. „-Mennyire zavarnak, vagy bosszantanak Téged ezek a kényszergondolatok?”
(Csak a kényszergondolatok okozta szorongást/frusztráltságot kell nézni)
0 semmi
1 kevés ritkák és nem zavaróak
2 közepes/ gyakoriak, zavaróak, de még kezelhetőek
enyhe
3 sok/súlyos nagyon gyakoriak és nagyon zavaróak
4 nagyon sok/ szinte állandóak, bénító distresszt okoznak és frusztrálóak
nagyon
súlyos
4. „-Mennyire próbálod visszatartani ezeket a gondolatok, vagy nem venni róluk tudomást?”
(Az ellenállás mértékét és nem annak sikerességét kell nézni. Ha minimális a kényszer, akkor nem
is fog ellenállni, ilyen esetekben 0-t kell adni.)
0 semmi mindig ellenáll, vagy a tünetek olyan minimálisak, hogy nincs szükség ellenállni
1 kevés többnyire megpróbál ellenállni
2 közepes/ megpróbál valamennyire ellenállni
enyhe
3 sok/súlyos beletörődik a kényszer gondolataiba anélkül, hogy megpróbálná őket kontrollálni,
de aztán vonakodva szembeszáll velük
4 nagyon sok/ teljesen és szándékosan ellenáll minden kényszergondolatnak
nagyon
súlyos
5. „-Amikor a kényszergondolatok ellen küzdesz, le tudod őket győzni? Mennyire tudod

kontrollálni a kényszergondolataidat?”
(Az előző kérdéssel szemben jobban kapcsolódik ahhoz, hogy milyen súlyosak a betörő
gondolatok.)
0 teljes
kontroll
1 erős általában képes visszatartani, vagy eltéríteni a kényszergondolatokat
kontroll
2 közepes néha képes visszatartani, vagy eltéríteni a kényszergondolatokat
kontroll
3 gyenge ritkán sikeres a kényszergondolatok visszatartásában és csak nehézségekkel tudja
kontroll elterelni a figyelmét
4 a kontroll akaratától teljesen függetlenek, gondolatait pillanatokra elterelni is csak ritkán
hiánya képes
231
CY-BOCS 6-10 – KÉNYSZERCSELEKVÉSEK – súlyossági itemek
„-Most azokról a szokásaidról fogok kérdéseket feltenni, amelyeket nem tudod megállni, hogy ne
kövess.”
6. „-Mennyi időt töltesz ezekkel a szokásokkal? Ezek a szokások miatt mennyivel több időt töltesz
a mindennapi dolgaiddal, mint mások?”
(Amikor a kényszercselekvések csak röviden, megszakított cselekvésként jelennek meg, akkor azt
kell megbecsülni, hogy milyen gyakran jelennek meg és hogy naponta kb. hány órát érintenek.)
„-Milyen gyakran jönnek elő ezek a szokások?”
A legtöbb esetben ezek a k. cselekvések megfigyelhetőek (pl. kézmosás), de van, hogy nem (pl.
ellenőrzés).
0 semmi
1 kevés kevesebb, mint 1 óra/nap, vagy csak alkalmanként
2 közepes 1-3 óra/nap, vagy gyakoriak
3 sok 3-8 óra/nap, vagy nagyon gyakoriak
4 nagyon sok 8 óránál több naponta, vagy szinte állandóak
6/b. (nem számít az összpontszámba)

„-Milyen hosszú ideig nem jelennek meg ezek a szokások?”
0 nincsenek
tünetek
1 kevés hosszú tünetmentes időszakok, vagy 8 óránál több egymást követő tünetmentes
óra/nap
2 közepes közepesen hosszú tünetmentes időszakok, vagy 3-8 egymást követő tünetmentes
óra/nap
3 sok rövid tünetmentes időszakok, vagy 1-3 egymást követő tünetmentes óra/nap
4 nagyon sok kevesebb, mint 1 óra/nap tünet nélkül
7. „-Mennyire zavarják ezek a szokások az iskolai munkádat, vagy a barátaiddal való időtöltést?
Van valami, amit miattuk nem teszel meg?”
(Ha éppen nem jár iskolába, akkor azt kell megbecsülni, hogy a tevékenységeit milyen mértékben
befolyásolnák a kényszercselekvések, ha iskolában lenne.)
0 semmi
1 kevés enyhe akadályozó hatás a szociális és iskolai életben, de a legtöbb tevékenységét
nem zavarja
2 közepes/ határozott akadályozó hatás a szociális és iskolai életben, de a helyzet még
enyhe kezelhető
3 sok/súlyos lényeges zavart okoz a szociális és iskolai életben
4 nagyon sok/ cselekvésképtelenné teszik
nagyon
súlyos
232
8. „-Milyen érzés lenne, ha nem hajthatnád végre ezeket a cselekvéseket?
Mennyire zavarna?”
(azt kell megbecsülni, hogy mennyire szorongana/lenne frusztrált, ha a kényszeres cselekvését
valami megszakítaná.)
Mennyire érzed magad rosszul, amíg nem fejezted be a tevékenységedet?”
0 semmi
1 kevés/enyhe enyhe szorongás/frusztráltság, ha a kényszercselekvések akadályozottak; enyhe
szorongás/frusztráltság, a kényszercselekvések végzése közben
2 közepes a szorongás/frusztráltság emelkedik, de kezelhető marad a kényszercselekvések
akadályozottságakor; szorongás/frusztráltság emelkedik, de kezelhető marad a
kényszercselekvések végzése közben
3 sok/súlyos kifejezett és nagyon zavaró szorongás/frusztráltság, ha a kényszercselekvéseket
valami megszakítja; kifejezett és nagyon zavaró szorongás/frusztráltság, a
kényszercselekvések végzése közben
4 nagyon sok/ cselekvésképtelenné tevő szorongás/frusztráltság bármi beavatkozástól, ami
nagyon változtatni szándékszik a cselekvést, cselekvésképtelenné tevő
súlyos szorongás/frusztráltság a kényszercselekvések végzése közben
9. „-Mennyire próbálod visszatartani ezeket a szokásokat, vagy nem venni róluk tudomást?”
(Az ellenállás mértékét és nem annak sikerességét kell nézni. Ha minimális a kényszer, akkor nem
is fog ellenállni, ilyen esetekben 0-t kell adni.)
0 semmi mindig ellenáll, vagy a tünetek olyan minimálisak, hogy nincs szükség ellenállni
1 kevés/enyhe többnyire megpróbál ellenállni
2 közepes megpróbál valamennyire ellenállni
3 sok/súlyos beletörődik a kényszercselekvéseibe anélkül, hogy megpróbálná őket kontrollálni,
de aztán vonakodva szembeszáll velük
4 nagyon sok/ teljesen és szándékosan ellenáll minden kényszercselekvésnek
nagyon
súlyos
10. „-Milyen erős az érzés, hogy végre kell hajtanod ezeket a cselekvéseket? Mi történik, amikor
ezek a cselekvések ellen küzdesz? Mennyire tudod kontrollálni őket?”
(Ez az előző kérdéssel szemben jobban kapcsolódik ahhoz, hogy milyen súlyosak a
kényszercselekvések.)
0 teljes
kontroll
1 erős nyomást érez, hogy végrehajtsa őket, de általában képes akaratlagos kontrollra
kontroll
2 közepes csak nehezen tudja kontrollálni az erős nyomást
kontroll
3 gyenge a nagyon erős nyomás, késleltetni is csak nehezen tudja
kontroll
4 a kontroll akaratlan és irányíthatatlan kényszer, ritkán képes csak pillanatokra is késleltetni
hiánya
233
11. „-Mit gondolsz, ésszerűek ezek a gondolataid és szokásaid? (szünet)
Mi történne, ha nem tennéd meg ezeket a dolgokat? Biztos vagy abban, hogy tényleg történne
valami?”
(Azt kell megállapítani, hogy a vizsgálat időpontjában mennyire látja be a kényszereinek az
értelmetlenségét és eltúlzottságát.)
0 semmi kiváló belátása van, teljesen ésszerű

1 kevés jó rálátása van, kész elfogadni az abszurditást, vagy a túlzásokat, de nincs teljesen
meggyőződve, hogy ne lenne valami elfogadható oka a szorongásainak
2 közepes megfelelő belátása van, vonakodva beismeri, hogy kényszerei ésszerűtlenek és
eltúlzottak, de ingadozik; lehet, hogy vannak irreális félelmei, de nem ’fixa ideák’
3 súlyos gyenge belátás, még fenntartja, hogy kényszerei ésszerűtlenek és eltúlzottak, de
ingadozik; lehet, hogy vannak irreális félelmei, de elfogadja az ellenérvek
érvényességét
4 nagyon a belátás hiányzik, teljesen a tévhitében él, meggyőződött, hogy kényszerei
súlyos ésszerűek, nem reagál az ellenérvekre
12. „-Volt, hogy elkerülted, hogy valamit megtegyél, valahová elmenjél, vagy valakivel találkozzál
a kényszereid miatt? (ha igen:) Mi mindent kerülsz el ?”
(A túlzott gyümölcsmosás csak kényszercselekvés, nem elkerülés, de ha nem eszik gyümölcsöt a
„kosz” miatt, akkor az elkerülés.)
0 semmi
1 kevés/enyhe minimális elkerülés
2 közepes valami elkerülés láthatóan van
3 sok/súlyos sok elkerülés; feltűnően elkerülő
4 nagyon sok/ nagyon erősen elkerülő, szinte mindent megtesz, hogy elkerülje a kiváltó tüneteket
nagyon
súlyos
13. „-Vannak problémáid olyan kis dolgokról döntéseket hozni, amiken mások nem
gondolkodnának kétszer (pl. melyik ruhát vedd fel, vagy melyik csokit akarod megvenni?”
(Az ésszerű problémákról való töprengést stb. nem kell számítani.)
0 semmi
1 enyhe néha problémái vannak kisebb döntések meghozatalakor
2 közepes nyíltan jelentős problémákról számol be olyan döntésekről, amiken mások nem
gondolkoznának többször
3 súlyos folyamatosan latolgatja az érveket és ellenérveket jelentéktelen dolgokról
4 nagyon képtelen bármiféle döntésre
súlyos
234
14. „-Van, hogy nagyon felelősnek érzed magad azzal kapcsolatban, amit teszel, vagy annak
kihatásairól? Szoktad magad vádolni azok a dolgok miatt, amiket nem tudsz irányítani?”
El kell különíteni a normális felelősségérzettől, az érzékeléstől és a patológiás bűntudattól (itt a
személy a tetteit rossznak vagy gonosznak tartja).
0 semmi
1 enyhe csak rákérdezésre hozza elő, gyenge felelősségérzet
2 közepes alkalmanként, de láthatóan túlzott felelősségtudata van olyan dolgokról, amik
kívül esnek az ésszerű irányíthatóságon
3 súlyos mindenre kiterjedő felelősségtudat olyan dolgokról, amik kívül esnek az ésszerű
irányíthatóságon, túlzott, szinte irracionális önhibáztatás
4 nagyon a felelősségérzet teljes tévhitében él (pl. egy 5000 km-re levő földrengés azért van,
súlyos mert nem hajtott végre valamit)
15. „-Problémát okoz valaminek az elkezdése, vagy befejezése? Van, hogy a mindennapi dolgok
tovább tartanak, mint kellene?”
(Meg kell különböztetni a depressziót követő pszichomotoros retardációtól. Azt kell megbecsülni,
hogy mennyivel több időre van szüksége mindennapi dolgai elvégzéséhez még abban az esetben is,
ha külön kényszert nem tudunk megállapítani.)
0 semmi
1 enyhe alkalmanként több időre van szüksége dolgok elkezdéséhez/befejezéséhez
2 közepes mindennapi cselekvései gyakran elhúzódnak, de feladatait végrehajtja, gyakran
késik
3 súlyos széleskörű és egyértelmű nehézsége van a dolgok elkezdésével és befejezésével,
szokásosan késik
4 nagyon segítség nélkül képtelen dolgokat elkezdeni, vagy befejezni
súlyos
16. „-Amikor befejezel valamit, szoktál abban kételkedni, hogy jól csináltad-e? Van, hogy abban
is kételkedsz, hogy egyáltalán elvégezted-e? Van, hogy nem hiszel az érzékeidnek (mit látsz,
hallasz, tapintasz) miközben a feladatod végzed?”
0 semmi
1 enyhe csak rákérdezésre hozza elő, gyenge patológiás kételkedés
2 közepes alkalmanként, de láthatóan jelentős patológiás kételyek gyötrik; valamennyire
befolyásolják a teljesítményét, de még kezelni tudja a dolgokat
3 súlyos bizonytalan az érzékeiben és a memóriájában; patológiás kétkedés gyakran lerontja
a teljesítményét
4 nagyon érzékeiben állandóan kételkedik; a kételkedés alapvetően befolyásolja szinte
súlyos minden ténykedését, cselekvésképtelenné teszik (pl. azt mondja: „az agyam nem
hisz a szememnek”)
235
17. Itt a vizsgáló átfogóan dönt a zavar súlyosságáról.
(Ehhez figyelembe kell venni a stressz mértékét, a megfigyelt tüneteket és a funkcionális zavarokat.
A döntéshez az itt megismert adatokat súlyozni kell pontosságukkal és megbízhatóságukkal.)
0 sine morbo
1 minimális csekély zavar, kételkedés, futólagos tünetek; nincs funkcionális zavar
2 enyhe enyhe funkcionális zavar
3 közepes funkcionális nehézségek
4 közepes- beszűkült funkciók
súlyos
5 súlyos a funkcióknak végrehajtásához segítségre van szüksége
6 nagyon teljesen cselekvésképtelen
súlyos
18. Itt a vizsgáló átfogóan dönt, hogy az előző vizsgálat óta mennyi javulás történt a gyógyszeres
kezelésnek köszönhetően.
0 nagyon sokkal rosszabb

1 sokkal rosszabb
2 minimálisan rosszabb
3 nincs változás
4 minimálisan jobb
5 sokkal jobb
6 nagyon sokkal jobb
19. Itt a vizsgáló átfogóan dönt az adatok megbízhatóságáról. Ezt befolyásolhatja a beteg
együttműködési hajlandósága és természetes kommunikációs készsége. A kényszeres tünetek
típusa és súlyossága zavarhatja a beteg koncentrációs képességét, figyelmét, vagy
spontaneitását.
0 kiváló nincs okunk, hogy az adatokban kételkedjünk

1 jó bizonyos faktorok kedvezőtlenül hatnak a megbízhatóságra
2 megfelelő bizonyos faktorok kifejezetten csökkentik a megbízhatóságot
3 gyenge nagyon alacsony megbízhatóság
236
CY-BOCS értékelő lap
Név:______________________________________________ Dátum:______________
1.
KÉNYSZERGONDOLATOKKAL 0 1 2 3 4
TÖLTÖTT IDŐ
1.b. nincs hosszú közepesen rövid nagyon
KÉNYSZERGONDOLATOKTÓ tünet hosszú rövid
L MENTES IDŐSZAK 0 1 2 3 4
(nem számít az összpontszámba)
2. KÉNYSZERGONDOLATOK
0 1 2 3 4
AKADÁLYOZÓ HATÁSA
3. KÉNYSZERGONDOLATOK
0 1 2 3 4
OKOZTA FESZÜLTSÉG
mindig teljes
4. ELLENÁLLÁS ellenáll 1 2 3 engedelmesség
0 4
teljes erős közepes gyenge a kontroll
5. KONTROLL A
hiánya
KÉNYSZEGONDOLATOK FELETT
0 1 2 3 4
A KÉNYSZERGONDOLATOK ÖSSZPONTSZÁMA (1-5 tétel)
kevés közepes sok nagyon sok
6. KÉNYSZERCSELEKVÉSEKKEL semmi
enyhe súlyos nagyon súlyos
TÖLTÖTT IDŐ 0
1 2 3 4
6.b. nincs hosszú közepesen rövid nagyon
KÉNYSZERCSELEKVÉSEKTŐL tünet hosszú rövid
MENTES IDŐSZAK 0 1 2 3 4
(nem számít az összpontszámba)
7. KÉNYSZERCSELEKVÉSEK
0 1 2 3 4
AKADÁLYOZÓ HATÁSA
8. KÉNYSZERCSELEKVÉSEK
0 1 2 3 4
OKOZTA FESZÜLTSÉG
mindig teljes
9. ELLENÁLLÁS ellenáll 1 2 3 engedelmesség
0 4
10. KONTROLL A teljes erős közepes gyenge a kontroll
KÉNYSZERCSELEKVÉSEK hiánya
FELETT 0 1 2 3 4
A KÉNYSZERCSELEKVÉSEK ÖSSZPONTSZÁMA (6-10 tétel)
CY-BOCS ÖSSPONTSZÁM (1-10 tétel)
11. A KÉNYSZERES TÜNETEK kiváló nincs belátása

1 2 3
BELÁTÁSA 0 4
semmi kevés közepes enyhe nagyon súlyos
12. ELKERÜLÉS
0 1 2 3 4
13. DÖNTÉSKÉPTELENSÉG 0 1 2 3 4
14. PAT. FELELŐSSÉGÉRZET 0 1 2 3 4
15. LASSÚSÁG 0 1 2 3 4
16. PAT. KÉTELKEDÉS 0 1 2 3 4
17. ÁLTALÁNOS SÚLYOSSÁG 0 1 2 3 4 5 6
18. ÁLTALÁNOS JAVULÁS 0 1 2 3 4 5 6
19. RELIABILITÁS kiváló jó megfelelő gyenge
237
Yale-Brown Kényszer Kérdőív – gyermek változat
A CY-BOCS (Children Yale-Brown Obsessive Compulsive Scale, CY-BOCS Goodman, W. K.,

1997, ford. Arató M.) a Goodman és mtsai által 1989-ben kifejlesztett felnőtt Y-BOCS gyerekeknek
készült változata. A Y-BOCS-hez hasonlóan jelen kérdőív egy 10 itemes félig strukturált interjú,
amely a kényszer tünetek súlyosságát hivatott mérni. A kérdőív nem önkitöltő hanem a vizsgáló
személy tölti ki.
Értékelés
A kérdőív tartalmaz egy-egy tüneti listát a kényszergondolatok, valamint a kényszercselekvések
regisztrálására, továbbá súlyossági fokozatokat mérő itemeket (1-5 item: kényszergondolatok, 6-10
item: kényszercselekvések). A kényszertünetek súlyosságának függvényében 0-4-ig lehet pontozni
az itemeket. A CY-BOCS összpontszáma 0-tól 40-ig terjedhet. A kérdőív tartalmaz néhány
kiegészítő itemet, amelyek a betegség belátásra (11), az elkerülésre (12), döntésképtelenségre (13),
patológiás felelősségérzet (14), kényszeres lassúságra (15), patológiás kételkedés (16) vonatkoznak.
A 17. item az általános súlyosságot, míg a 18-as az általános javulást jelöli.
1997-ben publikált amerikai vizsgálatban 65 OCD diagnózissal rendelkező fiatalkorú (8-tól 17
évesig) páciens vett részt. A CY-BOCS összpontszám átlaga megközelítőleg 20 volt (19.8±7,5). A
kérdőív pszichometriai mutatói jónak bizonyultak (Cronbach alfa=0,87). Megfelelő konvergens
validitást mutat az ADIS-IV-P gyermekkori szorongást mérő kérdőívvel, valamint diszkriminatív
validitást a Gyermek Depresszió Kérdőívvel (Gallant és mtsai, 2008).
A mérőeszköz legújabb verzióját szerzői jogdíj védi (szerzők: Goodman, Rasmussen, Price, and
Storch). A mérőeszköz jelenlegi verziója kizárólag klinikai felhasználás céljából szabadon
használható, de nem terjeszthető. Ettől eltérő felhasználás céljából a szerzőket és a kutatócsoportot
kell megkeresni, kontakt információ: Ariz Rojas, PhD, Postdoctoral Fellow, Department of
Psychiatry, Mount Sinai School of Medicine, ariz.rojas@mssm.edu, 212-659-8716 OCD Clinic,
Fax: 212-996-8931.
Hivatkozás
Goodman, W. K., Price, L. H., Rasmussen, S. A., Mazure, C., Fleischmann, R. L., Hill, C. L.,
Heninger, G. R., Charney, D. S. (1989): The Yale-Brown Obsessive Compulsive Scale: I.
Development, use and reliability, Archives of General Psychiatry, 46, 1006-1011.
Leonard, H. L., Swedo, S. E., Lenane, M., C., et al. (1993): A 2- to 7-year follow-up study of 54
obsessive-compulsive children and adolescents. Archives of Gen Psychiatry 34: 1147-1152.
Scahill, L., Riddle, M. A., McSwiggin-Hardin, M., Sharon, I., King, R. A., Goodman, W. K.,
Cicchetti, D., Leckman, J. F. (1997): Children’s Yale-Brown Obsessive Compulsive Scale:
reliability and validity. Journal of the American Academy of Child and Adolescent Psychiatry,
36, 844–852.
Gallant J., Storch E.A., Merlo L.J., Ricketts E.D., Geffken G.R., Goodman W.K., Murphy T.K.
(2008): Convergent and discriminant validity of the Children's Yale-Brown Obsessive
Compulsive Scale-Symptom Checklist. Journal of Anxiety Disorders, 22(8), 1369-1376.
Conolea, C. A., Schmidt, E. R., Leonard, R. C., Riemann, B. C., Cahill, S. (2012): The Children’s
Yale-Brown Obsessive Compulsive Scale: Clinican versus self-report format in adolescents in
a residential treatment facility. Journal of Obsessive-Compulsive and Related Disorders 1,
69-72.
238
CDI
Név: ……………………………………
A gyermeknek olykor különböző érzései és gondolatai támadnak. A következőkben ilyen érzések és
gondolatok csoportjait fogod olvasni. Mindegyik csoportból válaszd ki azt az egy mondatot, amely rád az
utóbbi időben leginkább illett. Miután kiválasztottad azt az egy mondatot, csak azután térj rá a következő
csoportra. Nincsen jó vagy rossz válasz. Feladatod csak az, hogy válaszd ki azt az egy mondatot, amely
legjobban jellemzi a TE érzéseidet az elmúlt 2 hétben. Karikázd be a kiválasztott állítás számjelét.
1. 0. Nem vagyok szomorú.

1. Gyakran vagyok szomorú.
2. Mindig szomorú vagyok.
2. 0. Nekem semmi sem sikerül.

1. Sosem vagyok biztos abban, hogy a dolgaim hogyan sikerülnek.
2. Amit csinálok, az jól sikerül.
3. 0. Mindent jól csinálok.

1. Sok mindent rosszul csinálok.
2. Mindent rosszul csinálok.
4. 0. Sok mindenben örömöm lelem.

1. Csak néhány dologban lelem örömöm.
2. Semmi sem szerez örömöt nekem.
5. 0. Mindig rossz vagyok.

1. Gyakran viselkedem rosszul.
2. Néha rossz a magaviseletem.
6. 0. Néha azt gondolom, hogy valami rossz dolog történik majd velem.
1. Aggódom, hogy valami rossz dolog történik majd velem.
2. Biztos vagyok benne, hogy valami rossz dolog történik majd velem.
7. 0. Gyűlölöm magam.
1. Nem szeretem magam.
2. Elégedett vagyok magammal.
8. 0. Minden, ami rossz, az én hibám.

1. Sok minden, ami rossz, az én hibám.
2. Ami rossz, az általában az én hibám.
9. 0. Nem gondolok arra, hogy megöljem magam.

1. Gondoltam rá, hogy megöljem magam, de nem tenném.
2. A legszívesebben megölném magam.
10. 0. Mindig sírhatnékom van.

1. Gyakran van sírhatnékom.
2. Néha van csak sírhatnékom.
11. 0. Mindig felbosszant valami.

1. Gyakran felbosszantanak.
2. Csak néha vagyok bosszús.
12. 0. Szeretem mások társaságát.

1. Gyakran nem kívánom a mások társaságát.
2. Egyáltalán nem kívánom a mások társaságát.
239
13. 0. Képtelen vagyok bármiben is dönteni.
1. Nehezen tudok valamiben dönteni.
2. Nem esik nehezemre dönteni.
14. 0. A külsőmmel elégedett vagyok.

1. Sok minden zavar a külsőmben.
2. Csúnya vagyok.
15. 0. Mindig noszogatni kell magam arra, hogy a házi feladatot megcsináljam.
1. Gyakran kell noszogatni magam arra, hogy a házi feladatot megcsináljam.
2. A házi feladat elkészítése nem jelent nehézséget.
16. 0. Mindig rosszul alszom.

1. Gyakran alszom rosszul.
2. Elég jól alszom.
17. 0. Csak néha érzem magam fáradtnak.

1. Gyakran érzem magam fáradtnak.
2. Mindig fáradtnak érzem magam.
18. 0. Csaknem mindig étvágytalan vagyok.

1. Gyakran vagyok étvágytalan.
2. Elég jó az étvágyam.
19. 0. Nem gondolom, hogy valami komoly bajom van.

1. Gyakran tartok tőle, hogy valami komoly bajom van.
2. Tartok tőle, hogy valami komoly bajom van.
20. 0. Nem érzem magam magányosnak.

1. Gyakran magányosnak érzem magam.
2. Mindig magányosnak érzem magam.
21. 0. Az iskolában sosincs jó kedvem.

1. Néha van csak jó kedvem az iskolában.
2. Gyakran vagyok jó kedvű az iskolában.
22. 0. Sok barátom (barátnőm) van.

1. Van néhány barátom (barátnőm) de többet szeretnék.
2. Nincs egyetlen barátom sem.
23. 0. A tanulás rendben megy.

1. Nem tanulok olyan jól, mint azelőtt.
2. Sokat rontottam azokban a tantárgyakban is, amelyekből azelőtt jó voltam.
24. 0. Sose tudok olyan jó lenni, mint más gyerek.

1. Ha akarom, tudok olyan jó lenni, mint a többi gyerek.
2. Éppen olyan jó vagyok, mint más gyerek.
25. 0. Engem senki sem szeret igazán.

1. Nem vagyok benne biztos, hogy szeret-e valaki igazán.
2. Biztos vagyok benne, hogy van, aki szeret engem.
26. 0. Általában megcsinálom azt, amit mondanak

1. Sokszor nem csinálom azt, amit mondanak.
2. Sosem csinálom meg azt, amit mondanak.
27. 0. Jól kijövök a többiekkel.

1. Gyakran összeveszek másokkal.
2. Szinte mindig veszekszem valakivel.
240
Gyermek Depresszió Kérdőív
A Gyermek Depresszió Kérdőívet (Child Depression Inventory, CDI, Kovács, M., 1981., ford.
Vetró Á.) az 1980-as évek elején a magyar származású amerikai pszichiáter, Kovács Mária a már
meglévő felnőtt Beck Depresszió Kérdőív (Beck és mtsai, 1961) tapasztalatai alapján fejlesztette ki.
A kérdőív első magyarországi alkalmazója illetve fordítója Vetró Ágnes.
A 27 tételből álló, egyenként 3 válaszlehetőséget tartalmazó tünetorientált skálát a 7-18 éves korú
gyermekek depressziós zavarainak feltárására, illetve mérésére tesztelték. Gyakori
hangulatváltozásokat, önértékelési és társas viselkedésben megnyilvánuló zavarokat, testi
panaszokat mér.
Értékelés
A 27 tételből 14 a tünetmentesség felől halad a fokozott depressziós tünet felé, míg a kérdőív többi
tételeinél ez fordított irányú. A pontozás a három választási lehetőségtől függően 0-tól 2 pontig
történik, ahol a magasabb pontszám a depressziós tünetek fokozott előfordulására utal.
A pontszámok összesítésénél figyelembe kell venni a fordított tételeket: 2, 5, 7, 8, 10, 11, 13, 15,
16, 18, 21, 24, 25. Ezek esetében az első állítások 2 pontot, a második 1 pontot, míg a harmadik
állítások 0 pontot érnek.
A 12 pont feletti összpontszám depressziót jelez.
Hazai mintán kapott pszichometriai eredmények (Cronbach alfa=0,83) alapján is úgy tűnik, hogy
jelen kérdőív nagyon hasznos segítséget jelenthet a klinikai gyakorlatban.
Jelen változat szabadon felhasználható. A kérdőív újabb változata „CDI 2” néven ismert, magyar
nyelven még nem hozzáférhető, használata jogdíjhoz kötött.
További információk a forgalmazó honlapján elérhetők.(www.mhs.com)
Hivatkozás
Kovács, M. (1981): Rating Scales to assess depression in school-aged children, Acta
Paedopssychiatry, 23, 437-457.
Kovács, M. (1992): Children’s Depression Inventory, (Manual), New York., Multi-Health Systems.
Rózsa, S., Vetró, Á., Komlósi, A. (1999): A gyermek- és serdülőkori depresszió kérdőíves
mérésének lehetősége a klinikai és normatív mintán szerzett tapasztalatok alapján.
Pszichológia, 4, 459-482.
241
PSS
Az elmúlt két hétben… (kérünk tegyél egy X-et abba a kockába, amelyik a leginkább
illik rád)
Nagyon
Soha Ritkán Időnként Gyakran Mindig
gyakran
1. Volt olyan érzésed az elmúlt két
0 1 2 3 4 5
hétben, hogy nem érdemes élni?
2. Kívántad azt az elmúlt két hétben,
hogy bárcsak ne élnél? – Például,
0 1 2 3 4 5
hogy úgy elaludnál, hogy többet
nem ébrednél fel?
3. Az elmúlt két hétben gondoltál
arra, hogy véget vessél az
0 1 2 3 4 5
életednek, még ha igazából nem is
tennéd meg?
4. Az elmúlt két hétben eljutottál arra
a szintre, hogy komolyan
megfontoljad, hogy véget vessél az 0 1 2 3 4 5
életednek, vagy talán még el is
tervezted, hogyan tennéd meg?
Megpróbáltál valaha véget vetni a saját életednek?
1  Igen, az elmúlt 2 hétben

2 Igen, az elmúlt 6 hónapban vagy régebben
3 Nem, soha
242
Paykel Öngyilkossági Skála
A Paykel Öngyilkossági Skála (Paykel Suicide Scale, PSS, Paykel, E.S., Myers, J. K., Lindenthal, J.
J., Tanner, J.1974.) egy 5 tételes kérdéssorozat, mely a serdülők elmúlt két hétben előfordult
öngyilkossági gondolatait, elképzeléseit, illetve próbálkozásait hivatott feltárni. A jelen
öngyilkossági veszélyeztetettség méréséhez a kérdőív az elmúlt két hét eseményeire kérdez rá, de a
skála felhasználható az elmúlt hónapban/évben/illetve korábbi életszakaszokban megjelent szuicid
késztetések felmérésére is.
Értékelés
A Paykel Öngyilkossági Skála első négy kérdését a válaszadó 0-5 pont között értékelheti
(Soha/Ritkán/Időnként/Gyakran/Nagyon gyakran/Mindig). Ha a válaszadó a Soha választ jelöli be,
érdemes a kérdést ismételten feltenni az elmúlt hónapra/évre/korábbi életszakaszra vonatkozóan is.
Minél magasabb pontszámot ér el a beteg, annál nagyobb fokú az öngyilkossági veszélyeztetettség.
Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a szuicid veszélyeztetettség megítélése mindig a tesztet
felvevő klinikus döntésén alapul.
A mérőeszköz klinikai gyakorlatban szabadon használható.
Hivatkozás
Paykel, E.S., Myers, J. K., Lindenthal, J. J., Tanner, J. (1974): Suicidal Feeling sin the General
Population: A Prevalence Study, The British Jof Psychiatry, 124, 460-469.
Hunsley J., Mash, E. J. (2008): A Guide to Assessments That Work, Oxford University Press, New
York
Sterud, T., Hem, E., Lau, B., Ekeberg, O. (2008): Suicidal ideation and suicide attempts in a
nationwide sample of operational Norwegian ambulance personnel, Journal of Occupational
Health, 50(5), 406-14.
O’Connor, C., Platt, S. Gordon, J. (2011): International Handbook of Suicide Prevention: Research,
Policy and Practice, John Wiley & Sons, UK
243
Gyermekviselkedési Kérdőív
(Child Behavior Checklist, CBCL, Achenbach, 1991 ford. Gádoros J., 1996)
Az alábbi összefoglalót Dr. Gádoros Júlia készítette.
Ebben a mellékletben a Vadaskert Kórház és Szakambulancia Alapítvány a Lelki Sérült

Gyermekekért által a hazai gyermekpopuláción kipróbált és standardizált Th. Achenbach-féle
kérdőív rövidített változatai és használati utasítása találhatók.
Használatra javasolt mindazok számára, akik a rájuk bízott gyermekpopuláció rejtett lelki zavarait
ismerni szeretnék.
A gyermekkori mentális zavarok gyakorisága 5-20 %-ra tehető, természetesen a morbiditás
megítélése nagymértékben függ a vizsgáló módszertől.
A gyermekkori pszichiátriai morbiditásra jellemző, hogy fiúknál lényegesen magasabb a
gyakoriság, az egyes életkori szakaszokon belül eltérő problémák jelentkeznek halmozottan. A
lányok morbiditása csak a serdülőkorral növekszik.
A ritkán előforduló kórképek, mint pl. a gyermekkori autizmus, vagy egyéb gyermek- és
serdülőkorban előforduló nagy pszichiátriai kórképek éppen súlyosságukból adódóan megjelennek
az egészségügyi ellátásban. A kevésbé súlyos, de az életminőségre és az életkilátásokra
vonatkozóan komoly rizikót jelentő kórképek és pszichiátriai zavarok szűrésére különböző
módszereket ismerünk.
Populációs szűrésekre az úgynevezett dimenzionális kérdőívek alkalmasak, melyek nem az egyes
betegségkategóriákat szűrik, hanem bizonyos határérték meghatározásával a viselkedés és az
érzelmi élet szélesebb dimenzióját érintik.
A Gyermekviselkedési Kérdőív rövidített változata
A Th. Achenbach által kidolgozott Gyermekviselkedési Kérdőívet eredeti formájában egy országos,
11-14 éves gyermekpopuláción (szülői változat 4400 gyermekről), majd fővárosi 7-14 éves
iskolásgyermek-populáción (szülői, tanári és önértékelő változat, 1600 gyermekről) vettük fel, és
ennek alapján dolgoztuk ki a standard értékeket.
A statisztikai elemzés lehetővé tette, hogy a fent említett részletes kérdőívből egy rövidített
változatot készítsünk, mely a gyermek érzelmi és viselkedési problémalistáját foglalja magában. A
rövidített változathoz tartozó táblázatokon az összesített értékeket jelezzük, és nem bontottuk fel
fiú-lány, illetve életkori csoportokra, azért, hogy a normatív értékeket, így használatánál ezt
figyelembe kell venni.
A tanári és szülői kérdőív 47, illetve 46 kérdést tartalmaz, és a normatív értékek 7-14 éves korú
gyermekekre vonatkoznak.
Az önértékelő változat 44 kérdést tartalmaz, és 10-14 éves gyermekek mintáján dolgoztuk ki a
normatív értékeket.
A kérdésekre adott válaszok 6 csoportba sorolhatók, melyek a viselkedésben, érzelmi életben
megnyilvánuló problémákat tartalmi jellegzetességük szerint foglalják össze. Hangsúlyozni
szeretnénk, hogy a kérdőív felvételével nyert mutatók önmagukban semmiféle pszichiátriai
diagnózist nem jeleznek, csupán a viselkedés jellegzetességeit vázolják fel, és tájékoztatást adnak
arról, hogy a vizsgált gyermeknél jelzett problémák mennyiben térnek el a fent említett fővárosi
mintán kialakított átlagoktól.
1. skála – társkapcsolati problémák: jelzik a gyermek társaihoz, szüleihez való kapcsolatában

lévő nehézségeket.
2. skála – szorongás, depresszió: elsősorban azokat az érzelmi tüneteket foglalja össze, melyek
szorongás vagy hangulati problémaként jelentkeznek.
3. skála – szomatizáció: az ismert egészségügyi ok nélkül fennálló testi panaszokat összesíti.
4. skála – figyelmi problémák: elsősorban a figyelem hiányából és túlmozgékonyságból
származó nehézségekre utalnak.
244
5. skála – deviáns viselkedés: a magatartásnak azokat a jegyeit összesíti, melyek elsősorban a
gyermektől elvárható magatartási normák megszegésére vonatkoznak.
6. skála – agresszivitás: a gyermek indulatosságára, agresszivitására, rombolási tendenciájára
utal.
A gyermekpszichiátriában az érzelmi életben és a viselkedésben megjelenő jelenségeket általában
két csoportba soroljuk. Az internalizációs tünetek foglalják össze azokat a jelenségeket, melyek
inkább az érzelmi életben mutatkoznak meg, és inkább a gyermek, semmint a környezete számára
jelentenek nehézségeket. Az externalizációs tünetek elsősorban a viselkedési zavarokat jellemzik, a
környezet számára zavaró magatartásformákat foglalják magukban. A gyermek viselkedésének
dimenzióját ezért az externalizáció-internalizáció mentén is érzékeltethetjük. A 6 skálából ezért
további két, úgynevezett származtatott skálát lehet összeállítani:
1. Internalizáció, mely a társkapcsolati problémák és a szorongás-depresszió skálájának
összeadásából jön létre.
2. Externalizáció, mely a deviáns viselkedés és az agresszivitás skálán megjelenő pontok
összegeként jelezhetők.
Az összproblémaérték: a kérdőíven szereplő problémákra adott válaszértékek összességét
jelenti.
Használati útmutató a kérdőívhez
A kérdőíven a szülő, tanár illetve maga a gyermek az egyes kérdésekre adott válaszokat jelzi. A
kiértékelő lapon sorrendben megtalálhatók a skálához tartozó kérdések, melyeket egyenként
bejelölünk, majd összesítünk. A 6 skála közül az első 2 skála összege jelzi az internalizációs
értéket, míg az 5-6. skála értéke az externalizációt.
A kérdőíven jelzett összpontszám adja az összproblémaértéket. A kapott értékeket helyezzük el a
grafikonon, az átlagos értékeket a mosolygó arc jelzi, az átlagtól egy standard deviációval eltérő
érték az egy felkiáltójellel jelzett magasságban van, és jelzi a kóros és nem kóros határát. A két
felkiáltójellel jelzett magasság fölötti értékek már egyértelműen utalnak az adott skálán
megtalálható problémás viselkedésre.
Jelen változat klinikai gyakorlatban szabadon felhasználható.
Hivatkozás
Achenbach, T. M. (1991): Manual for the Child Behavior Checklist 4/18 and 1991 Profile.
University of Vermont, Department of Psychiatry, Burlington.
Gádoros, J. (1996): Szociodemográfiai rizikótényezők vizsgálata Gyermekviselkedési Kérdőív
alkalmazásával, Psychiatria Hungarica, 2, 147-165.
Rózsa, S., Gádoros, J., Kő, N. (1999): A Gyermekviselkedési Kérdőív diagnosztikai
megbízhatósága és a több információforráson alapuló jellemzések sajátosságai, Psychiatria
Hungarica, 4, 375-392.
245
CBCL SZÜLŐI KÉRDŐÍV
Az alábbiakban gyermekekre jellemző kijelentéseket olvashat. Kérjük jelezze, hogy a kijelentés

milyen mértékben jellemzi gyermekét!
nem kissé nagyon
1. Sokat vitatkozik............................................................................... 0 ........... 1 ...... 2
2. Nehezére esik koncentrálni, figyelmét semmi nem köti le tartósan .. 0 ........... 1 ...... 2
3. Nem tud nyugton ülni, nyughatatlan, túl mozgékony ....................... 0 ........... 1 ...... 2
4. Csüng a felnőtteken, önállótlan........................................................ 0 ........... 1 ...... 2
5. Panaszolja, hogy magányos ............................................................. 0 ........... 1 ...... 2
6. Kuszán vagy zavarosan viselkedik................................................... 0 ........... 1 ...... 2
7. Gyakran sír...................................................................................... 0 ........... 1 ...... 2
8. Kegyetlenkedik, piszkálódik ............................................................ 0 ........... 1 ...... 2
9. Nagyon kell rá figyelni .................................................................... 0 ........... 1 ...... 2
10. Rongálja saját vagy mások holmiját................................................. 0 ........... 1 ...... 2
11. Otthon vagy az iskolában szófogadatlan .......................................... 0 ........... 1 ...... 2
12. Nem jön ki a többi gyerekkel ........................................................... 0 ........... 1 ...... 2
13. Úgy tűnik, nem érez bűntudatot, ha rosszat tesz ............................... 0 ........... 1 ...... 2
14. Gyakran fél attól, hogy esetleg valami rosszat tesz vagy gondol ...... 0 ........... 1 ...... 2
15. Úgy érzi vagy arról panaszkodik, hogy senki sem szereti ................. 0 ........... 1 ...... 2
16. Úgy érzi, hogy mindenki őt akarja bántani. ...................................... 0 ........... 1 ...... 2
17. Értéktelennek vagy kisebbrendűnek érzi magát ............................... 0 ........... 1 ...... 2
18. Gyakran keveredik verekedésekbe ................................................... 0 ........... 1 ...... 2
19. A többiek sokszor csúfolják............................................................. 0 ........... 1 ...... 2
20. Könnyen keveredik rossz társaságba................................................ 0 ........... 1 ...... 2
21. Indulatos, meggondolatlanul cselekszik ........................................... 0 ........... 1 ...... 2
22. Szívesebben van egyedül, mint mások társaságában ........................ 0 ........... 1 ...... 2
23. Gyakran füllent vagy hazudik .......................................................... 0 ........... 1 ...... 2
24. Gyakran ideges, feszült, egzaltált .................................................... 0 ........... 1 ...... 2
25. A többi gyerek nem nagyon kedveli ................................................ 0 ........... 1 ...... 2
26. Túlságosan félős, szorongó .............................................................. 0 ........... 1 ...... 2
27. Gyakran olyan, mintha szédülne ...................................................... 0 ........... 1 ...... 2
28. Kimerültnek néz ki .......................................................................... 0 ........... 1 ...... 2
29. Fejfájás ismert egészségügyi ok nélkül ............................................ 0 ........... 1 ...... 2
30. Hányinger ismert egészségügyi ok nélkül ........................................ 0 ........... 1 ...... 2
31. Hasfájás vagy hasgörcs ismert egészségügyi ok nélkül .................... 0 ........... 1 ...... 2
32. Hányás vagy felböfögés ismert egészségügyi ok nélkül ................... 0 ........... 1 ...... 2
33. Testileg bántalmaz másokat ............................................................. 0 ........... 1 ...... 2
34. Iskolai teljesítménye gyenge ............................................................ 0 ........... 1 ...... 2
35. Nem szeret beszélgetni .................................................................... 0 ........... 1 ...... 2
36. Szégyenlős, gátlásos ........................................................................ 0 ........... 1 ...... 2
37. Bamba, könnyen elbambul .............................................................. 0 ........... 1 ...... 2
38. Előfordul, hogy otthon vagy otthonán kívül lop ............................... 0 ........... 1 ...... 2
39. Sokat duzzog ................................................................................... 0 ........... 1 ...... 2
40. Könnyen káromkodik, trágár szavakat használ ................................ 0 ........... 1 ...... 2
41. Dührohamai vannak, vagy könnyen indulatossá válik ...................... 0 ........... 1 ...... 2
42. Csavarog, kerüli az iskolát ............................................................... 0 ........... 1 ...... 2
43. Boldogtalan, szomorú vagy lehangolt .............................................. 0 ........... 1 ...... 2
44. Rombol, értelmetlenül tönkretesz dolgokat ...................................... 0 ........... 1 ...... 2
45. Visszahúzódó, nem barátkozik a többiekkel .................................... 0 ........... 1 ...... 2
46. Aggodalmaskodó ............................................................................ 0 ........... 1 ...... 2
246
CBCL TANÁRI KÉRDŐÍV
Kérjük jelezze, hogy a kijelentés milyen mértékben jellemzi a tanulót!

nem kissé nagyon
1. Sokat vitatkozik............................................................................... 0 ........... 1 ...... 2
2. Nehezére esik koncentrálni, figyelmét semmi nem köti le tartósan .. 0 ........... 1 ...... 2
3. Nem tud nyugton ülni, nyughatatlan, túl mozgékony ....................... 0 ........... 1 ...... 2
4. Csüng a felnőtteken, önállótlan........................................................ 0 ........... 1 ...... 2
5. Panaszolja, hogy magányos ............................................................. 0 ........... 1 ...... 2
6. Gyakran sír...................................................................................... 0 ........... 1 ...... 2
7. Kegyetlenkedik, piszkálódik másokkal ............................................ 0 ........... 1 ...... 2
8. Álmodozó vagy túlságosan elmerül saját gondolataiban .................. 0 ........... 1 ...... 2
9. Nagyon kell rá figyelni .................................................................... 0 ........... 1 ...... 2
10. Nehezen követi az utasításokat ........................................................ 0 ........... 1 ...... 2
11. Az iskolában szófogadatlan ............................................................. 0 ........... 1 ...... 2
12. Zavarja a többieket .......................................................................... 0 ........... 1 ...... 2
13. Nem jön ki a többi gyerekkel ........................................................... 0 ........... 1 ...... 2
14. Úgy tűnik, nem érez bűntudatot, ha rosszat tesz ............................... 0 ........... 1 ...... 2
15. Gyakran fél attól, hogy esetleg valami rosszat tesz vagy gondol ...... 0 ........... 1 ...... 2
16. Úgy érzi vagy arról panaszkodik, hogy senki sem szereti ................. 0 ........... 1 ...... 2
17. Úgy érzi, hogy mindenki őt akarja bántani....................................... 0 ........... 1 ...... 2
18. Értéktelennek vagy kisebbrendűnek érzi magát ............................... 0 ........... 1 ...... 2
19. Gyakran keveredik verekedésbe ...................................................... 0 ........... 1 ...... 2
20. A többiek sokszor csúfolják............................................................. 0 ........... 1 ...... 2
21. Könnyen keveredik rossz társaságba................................................ 0 ........... 1 ...... 2
22. Indulatos, meggondolatlanul cselekszik ........................................... 0 ........... 1 ...... 2
23. Szívesebben van egyedül, mint mások társaságában ........................ 0 ........... 1 ...... 2
24. Gyakran füllent vagy hazudik .......................................................... 0 ........... 1 ...... 2
25. Gyakran ideges, feszült, egzaltált .................................................... 0 ........... 1 ...... 2
26. A többi gyerek nem nagyon kedveli ................................................ 0 ........... 1 ...... 2
27. Túlságosan félős, szorongó .............................................................. 0 ........... 1 ...... 2
28. Gyakran olyan, mintha szédülne ...................................................... 0 ........... 1 ...... 2
29. Kimerültnek néz ki .......................................................................... 0 ........... 1 ...... 2
30. Testi fájdalmak egészségügyi ok nélkül ........................................... 0 ........... 1 ...... 2
31. Fejfájás ismert egészségügyi ok nélkül ............................................ 0 ........... 1 ...... 2
32. Hányinger ismert egészségügyi ok nélkül ........................................ 0 ........... 1 ...... 2
33. Hasfájás vagy hasgörcs ismert egészségügyi ok nélkül is................. 0 ........... 1 ...... 2
34. Testileg bántalmaz másokat ............................................................. 0 ........... 1 ...... 2
35. Iskolai teljesítménye gyenge ............................................................ 0 ........... 1 ...... 2
36. Nem szeret beszélgetni .................................................................... 0 ........... 1 ...... 2
37. Rontja a fegyelmet .......................................................................... 0 ........... 1 ...... 2
38. Szégyenlős, gátlásos ........................................................................ 0 ........... 1 ...... 2
39. Előfordul, hogy lop ......................................................................... 0 ........... 1 ...... 2
40. Sokat duzzog ................................................................................... 0 ........... 1 ...... 2
41. Könnyen káromkodik, trágár szavakat használ ................................ 0 ........... 1 ...... 2
42. Alulteljesít, nem használja ki képességeit ........................................ 0 ........... 1 ...... 2
43. Dührohamai vannak, vagy könnyen indulatossá válik ...................... 0 ........... 1 ...... 2
44. Csavarog, kerüli az iskolát ............................................................... 0 ........... 1 ...... 2
45. Boldogtalan, szomorú vagy lehangolt .............................................. 0 ........... 1 ...... 2
46. Visszahúzódó, nem barátkozik a többiekkel .................................... 0 ........... 1 ...... 2
47. Aggodalmaskodó ............................................................................ 0 ........... 1 ...... 2
247
CBCL ÖNÉRTÉKELŐ KÉRDŐÍV
Az alábbiakban gyermekekre jellemző kijelentéseket olvashatsz.

Kérjük jelezd, hogy a kijelentés milyen mértékben jellemez Téged!
nem kissé nagyon
1. Sokat vitatkozom............................................................................. 0 ........... 1 ...... 2
2. Nehezemre esik koncentrálni, figyelmemet semmi nem köti le tartósan........0 ............ 1......... 2
3. Nem tudok nyugton ülni, nyughatatlan, túl mozgékony vagyok ....... 0 ........... 1 ...... 2
4. Túlzottan a felnőttekre hagyatkozom, önállótlan vagyok ................. 0 ........... 1 ...... 2
5. Magányosnak érzem magam ........................................................... 0 ........... 1 ...... 2
6. Kuszán, zavarosan viselkedem ........................................................ 0 ........... 1 ...... 2
7. Gyakran sírok .................................................................................. 0 ........... 1 ...... 2
8. Tapintatlan, durva vagyok másokkal ............................................... 0 ........... 1 ...... 2
9. Gyakran álmodozom, elmerülök gondolataimban ............................ 0 ........... 1 ...... 2
10. A figyelmet gyakran megpróbálom magamra vonni ........................ 0 ........... 1 ...... 2
11. Rongálom saját vagy mások holmiját .............................................. 0 ........... 1 ...... 2
12. Otthon vagy az iskolában szófogadatlan vagyok .............................. 0 ........... 1 ...... 2
13. Nem jövök ki a társaimmal .............................................................. 0 ........... 1 ...... 2
14. Gyakran félek attól, hogy esetleg valami rosszat teszek vagy gondolok ........0 ............ 1......... 2
15. Úgy érzem, hogy senki sem szeret ................................................... 0 ........... 1 ...... 2
16. Úgy érzem, hogy mindenki ellenem van .......................................... 0 ........... 1 ...... 2
17. Értéktelennek vagy kisebbrendűnek érzem magam .......................... 0 ........... 1 ...... 2
18. Gyakran keveredem verekedésekbe ................................................. 0 ........... 1 ...... 2
19. A többiek sokszor csúfolnak ............................................................ 0 ........... 1 ...... 2
20. Könnyen keveredem rossz társaságba .............................................. 0 ........... 1 ...... 2
21. Indulatosan, meggondolatlanul cselekszem...................................... 0 ........... 1 ...... 2
22. Szívesebben vagyok egyedül, mint mások társaságában .................. 0 ........... 1 ...... 2
23. Gyakran füllentek vagy csalok......................................................... 0 ........... 1 ...... 2
24. Gyakran ideges, feszült vagyok ....................................................... 0 ........... 1 ...... 2
25. A többiek nem nagyon kedvelnek .................................................... 0 ........... 1 ...... 2
26. Túlságosan félős, szorongó vagyok ................................................. 0 ........... 1 ...... 2
27. Gyakran szédülök ............................................................................ 0 ........... 1 ...... 2
28. Könnyen elfáradok .......................................................................... 0 ........... 1 ...... 2
29. Gyakran fáj a fejem ismert egészségügyi ok nélkül.......................... 0 ........... 1 ...... 2
30. Gyakran van hányingerem ismert egészségügyi ok nélkül ............... 0 ........... 1 ...... 2
31. Gyakran van hasfájásom vagy hasgörcsöm ismert egészségügyi ok nélkül is. ... 0...............1 ......... 2
32. Gyakran hányok ismert egészségügyi ok nélkül is ........................... 0 ........... 1 ...... 2
33. Testileg bántalmazok másokat ......................................................... 0 ........... 1 ...... 2
34. Iskolai teljesítményem gyenge ......................................................... 0 ........... 1 ...... 2
35. Szívesebben választom nálam idősebb gyermekek társaságát .......... 0 ........... 1 ...... 2
36. Vannak helyzetek, mikor nem vagyok hajlandó beszélgetni............. 0 ........... 1 ...... 2
37. Szégyenlős, gátlásos vagyok............................................................ 0 ........... 1 ...... 2
38. Előfordul, hogy otthonról vagy máshonnan lopok............................ 0 ........... 1 ...... 2
39. Könnyen káromkodom, trágár szavakat használok ........................... 0 ........... 1 ...... 2
40. Indulatos vagyok ............................................................................. 0 ........... 1 ...... 2
41. Lógok, kerülöm az iskolát ............................................................... 0 ........... 1 ...... 2
42. Boldogtalan, szomorú vagy lehangolt vagyok .................................. 0 ........... 1 ...... 2
43. Visszahúzódó vagyok, nehezen barátkozom .................................... 0 ........... 1 ...... 2
44. Aggodalmaskodó vagyok ................................................................ 0 ........... 1 ...... 2
248
CBCL - KIÉRTÉKELŐ LAP
SZÜLŐI KÉRDŐÍV
Skála Társas Szorongás, Szomatikus Figyelem- Deviáns Agresszi-
kapcsolatok depresszió panaszok problémák viselkedés vitás
4 5 27 2 13 1
12 7 28 3 20 8
19 14 29 6 23 9
22 15 30 21 38 10
25 16 31 24 40 11
35 17 32 34 42 18
36 26 37 44 33
39 43 41
45 46
Összérték
TANÁRI KÉRDŐÍV
4 5 28 2 14 1
13 6 29 3 21 7
20 15 30 8 24 9
23 16 31 10 39 11
26 17 32 22 41 12
36 18 33 25 44 19
38 27 35 34
40 45 42 37
46 47 43
Összérték
ÖNKITÖLTŐ KÉRDŐÍV
4 5 27 2 20 1
13 7 28 3 23 8
19 14 29 6 35 10
22 15 30 9 38 11
25 16 31 21 39 12
36 17 32 24 41 18
37 26 34 33
43 42 40
44
Összérték
249
CBCL (7-14 év; Szülői változat)
A gyermek neve: ........................................................ Életkora: .............
A kitöltés időpontja: ...................
T-
érték Internalizáció Externalizáció
100 18 18 12 14 14 16 36 30 92
90 13 15 9 13 9 13 25 21 56
80 10 12 7 11 7 10 20 17 47
 
70 8 9 5 8 5 8 15 12 36

60 5 6 3 6 3 5 10 9 27
50 3 3 1 3 2 3 5 6 16 
I. II. III. IV. V. VI.

Társkapcsolati Szorongás, Szomatizáció Figyelem- Deviáns Agresszivitás Internalizáció Externalizáció Összprobléma
problémák depresszió problémák viselkedés
5. .......... 27. ............. 2. .......... 13. .......... 1. ............ I. + II. V. + VI. I. + II. + III.
4...............
7. .......... 28……. 3. .......... 20. .......... 8. ............ + IV. + V.
12. .............. 14. .......... 29. .............. 6. .......... 23. .......... 10. ......... +VI
15. .......... 30. .............. 9. .......... 38. .......... 11. .......... Össz.: ......... Össz.: .....
19. ..............
16. .......... 31. .............. 21. .......... 40. .......... 12. .......... Össz.: ........
22. ..............
17. .......... 32. .............. 24. .......... 42. .......... 18. ..........
25. ..............
26. .......... 34. .......... 44. …….. 33. ..........
35. ..............
43. .......... Össz.: ......... 37. …….. 41. ..........
36. ..............
46. .......... Össz.: .....
39. ..............
Össz.: ..... Össz.: .....
45…………
Össz.: .....
Össz.: ........
250
CBCL (7-14 év; Tanári változat)
A gyermek neve: ............................................................... Életkora: .............
T-
100 18 18 12 14 14 16 36 30 92
90 13 15 9 13 9 13 25 21 56
80 10 12 7 11 7 10 20 17 47
70 8 9 5 8 5 8 15 12 36 

60 5 6 3 6 3 5 10 9 27
50 3 3 1 3 2 3 5 6 16 

4. ............... 5. ............... 28. ........... 2. ............... 14. ........... 1. ........... I. + II. V. + VI. I. + II. +
13. .............. 6. ............... 29. ........... 3. ............... 21. ........... 7. ........... III. + IV.
20. .............. 15. ............. 30. ........... 8. ............... 24. ........... 9. ........... + V. + VI.
23. .............. 16. ............. 31. ........... 10. ............... 39. ........... 11. ...........
26. .............. 17. ............. 32. .......... 22. ............... 41. ........... 12. ........... Össz.: ..... Össz.: .....
36. .............. 18. ............. 33. ........... 25. ............... 44. ........... 19. .......... Össz.: .
38. .............. 27. ............. 35. ............... 34. ...........
40. .............. 45. ............. Össz.: ..... 42. ……. Össz.: ..... 43. ……..
46. .............. 47. ............. 37. ...........
Össz.: ...........
Össz.: ......... Össz.: ....... Össz.: .....
251
CBCL (10-14 év; Önjellemző változat)
A gyermek neve: ............................................................... Életkora: .............
T-
100 16 18 12 14 12 16 34 28 88
90 13 15 10 13 10 13 28 23 61
80 10 10 9 12 8 10 22 19 51
70 8 10 7 10 6 7 18 12 40 

60 5 7 4 7 4 5 12 9 29
50 3 4 2 4 2 3 7 5 19 

5. .......... 27. ............. 2. .......... 20. .......... 1. ............ I. + II. V. + VI. I. + II. + III.
4. . .............
7. .......... 28. ............. 3. .......... 23. .......... 8. ............ + IV. + V.
13................ 14. .......... 29. .............. 6. .......... 35. .......... 10. .......... +VI
15. ......... 30. .............. 9........... 38. .......... 11. ............ Össz.: ........ Össz.: .....
19. ..............
16. .......... 31. .............. 39. .......... 12.............. Össz.: ........
22. .......... 21. .........
17. .......... 32. .............. 41. .......... 18. ............
24. ..........
25. .............. 26. .......... 33. ...........
34. ..........
36. .............. 42. .......... Össz.: ........ Össz.: ..... 40. ............
37. .............. 44. ..........
Össz.: .....
43. .............. Össz.: ......
Össz.: .....
Össz.: ........
252
ADHD-IV
Soha / Nagyon
Néha Gyakran
Ritkán gyakran
Nem figyel megfelelően a részletekre,
1. vagy figyelmetlenségből hibákat csinál az 0 1 2 3
iskolai munkában
Izeg-mozog, kezével matat, lábát
2. 0 1 2 3
váltogatja vagy fészkelődik a széken
Nehezen tud koncentrálni a feladatra vagy
3. 0 1 2 3
játékra
Elhagyja a helyét az osztályban, vagy más
4. helyzetekben, amikor ülve kellene 0 1 2 3
maradnia
Úgy tűnik, nem figyel akkor sem, amikor
5. 0 1 2 3
közvetlenül hozzá beszélnek
Rohangál, ugrál vagy mászik olyan
6. helyzetekben, amikor ülve kellene 0 1 2 3
maradnia
Nem követi az utasításokat és a
7. 0 1 2 3
feladatokat sem fejezi be
Nem tud csendben játszani vagy más
8. szabadidős tevékenységében csendben 0 1 2 3
részt venni
Nehézségei vannak a feladatok és a
9. 0 1 2 3
tevékenységek megszervezésében
Állandóan „menne”, olyan, mint akit
10. 0 1 2 3
„felhúztak”
Elkerüli azokat a feladatokat (pl. iskolában
11. vagy otthon), amelyek tartós szellemi 0 1 2 3
erőfeszítést igényelnek
12. Szertelenül beszél 0 1 2 3
Elveszíti a feladatokhoz vagy
13. 0 1 2 3
elfoglaltságokhoz szükséges dolgokat
Rávágja a választ, még mielőtt a kérdező a
14. 0 1 2 3
kérdést befejezte volna
15. Figyelme könnyen elvonható 0 1 2 3
16. Nem tud várni a sorára 0 1 2 3

Feledékeny a mindennapi tevékenységei
17. 0 1 2 3
során
18. Félbeszakít vagy zavar másokat 0 1 2 3
253
Hiperkinetikus Zavar Kérdőív
A Hiperkinetikus Zavar Kérdőív (Attention Deficit Hyperactivity Disorder Rating Scale - IV,
ADHD-IV., DuPaul, 1998, ford. Tárnok Zs.) az ADHD két fő tünetének (figyelemzavar és
hiperaktivitás/impulzivitás) súlyossági fokát hivatott felmérni mutatja. A kérdőívet a DSM-IV
diagnosztikai kritériumai alapján dolgozták ki, igen elterjedt mind a klinikai gyakorlatban (pl.
utánkövetés), mind az ADHD-val kapcsolatos kutatásokban, hiszen rövid idő alatt felvehető és
átfogó képet nyújt az ADHD összes tünetéről.
A skálát szülő vagy pedagógus tölti ki.
Értékelés
A páratlan számú kérdések a figyelemzavarra, a páros számú kérdések a
hiperaktivitás/impulzivitás tüneteire kérdeznek rá. A nemi különbségeket és az életkort szem
előtt tartó határértékeket figyelembe véve dönthetjük el, hogy az ADHD tünetei közül melyek a
dominánsak és súlyosságuk elér-e egy klinikailag szignifikáns szintet. A kérdőív
Magyarországon nincs standardizálva, azonban a kérdőívvel történt felmérések szerint a jelenleg
elérhető átlagok a következők:
Életkor Figyelemhiányos Hiperaktív-impulzív Összes

(átlag) (átlag)
Fiúk 5-7 év 13.6 14.9. 27.5
8-10 év 14.6 13.4 26.9
11-13 év 16.1 13.1 28.5
14-18 év 13.7 10.2 22.8
Lányok 5-7 év 11.2 11.8 21.8
8-10 év 10.7 9. 18.8
11-13 év 12.3 8.1 19.3
14-18 év 10.9 9.0 19.0
A mérőeszköz a szerző engedélyével klinikai gyakorlatban szabadon használható. Egyéb célokra
való felhasználásához a forgalmazó Guilford Press (www.guilford.com) engedélye szükséges.
Hivatkozás
DuPaul, G. J.,Power, T. J., Anastopoulos, A. D., Reid, R., McGoey, K.E., Ikeda, M. J., (1997):
Teacher ratings of attention-deficit hyperactivity disorder symptoms: Factor structure and
normative data. Psychological Assessment, 9, 436-444.
DuPaul, G. J., Anastopoulos, A. D., Power, T. J., Reid, R., Ikeda, M. J., McGoey, K.E. (1998):
Parent ratings of attention-deficit/hyperactivity disorder symptoms: Factor structure and
normative data. Journal of Psychopathology and Behavioral Assessment, 20, 83-102.
DuPaul, G. J., Power, T. J., Anastopoulos, A. D., Reid, R. (1998): ADHD Rating Scale-IV:
Checklist, norms, and clinical interpretation. Manual Guilford, New York.
Tárnok, Zs. (2007): Gyermekkori neuropszichiátriai zavarok. Sajátosságok Tourette szindrómában
és társuló Figyelemhiányos Hiperaktivitás Zavarban. PhD. Doktori értekezés, Semmelweis
Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola
254
A hiperkinetikus zavar pontozóskálájára vonatkozó értelmezésekhez
kapcsolódó leggyakoribb kérdések tisztázása
Tünet: Gyakran nem figyel megfelelően a részletekre, vagy figyelmetlenségből hibákat követ el
az iskolai munkájában, a feladatok elvégzése során, vagy egyéb tevékenységeiben.
A tünet lényege, hogy a tevékenység/munka minősége és az ahhoz való hozzáállás rosszabb, mint
az a gyermek megfigyelt képességei alapján várható lenne.
MEGNYILVÁNULÁS: a) elsieti a munkáját, kapkod egyéb tevékenységében is; b) lehet lassú is
és utolsónak végez, de értelmetlen hibákat csinál; c) hanyag munka (pl. csúnya, olvashatatlan írás,
pedig képes szépen is írni); d) megfeledkezik fontos részletekről (pl. lehagyja a nevet, dátumot); e)
a játékokat, tárgyakat nagyjából jó helyre rakja, de nem a pontos helyükre.
Tünet: Gyakran nehezére esik koncentrálni a feladat végzése vagy játék közben.
A tünet lényege, hogy a gyermek figyelme "elkalandozik", nem képes az aktuális feladatra vagy
tevékenységre koncentrálni külső inger jelenléte nélkül, de a feladatot előbb-utóbb
elvégzi.
MEGNYILVÁNULÁS: a) révedezeik vagy nézelődik; b) álmodozik; c) beletemetkezik
gondolataiba: d) olyan, mintha "nem ott lenne"; e) mintha ott sem lenne; f) képtelen a figyelmét a
feladatra, beszélgetésre vagy TV műsorra stb. összpontosítani.
Tünet: Gyakran úgy tűnik, nem figyel, ha beszélnek hozzá.

A tünet lényege, hogy a gyermek sem verbálisan, sem nonverbálisan nem reagál, vagy ad
bármilyen visszajelzést, ha közvetlenül megszólítják (pl. az órán vagy négyszemközti
beszélgetésnél). A válasz megtagadása magában még nem elegendő ok a tünet kódolására.
Tehát nem azt jelenti, hogy engedetlen!
MEGNYILVÁNULÁS: a) nem lehet vele szemkontaktust teremteni és fejbólintáson vagy valami
„ühüm, jó” elmotyogásán kívül nem jelez vissza; b) a gyermek láthatólag nem figyel (pl. a
testhelyzetéből látszik: elfordul, fejét lehajtja); c) a szülőnek, a tanárnak nagy erőfeszítésébe kerül
a gyermek figyelmének fenntartása, a mondottak ismételgetése; d) a gyermek nem tudja
elismételni vagy elmondani, hogy mit mondtak.
Tünet: Gyakran nem követi az utasításokat és nem fejezi be az iskolai, otthoni vagy egyéb
munkákat (nem oppozíciós viselkedés vagy az utasítások megértésének zavara miatt).
A tünet lényege, hogy a tevékenységbe bele tud fogni, de nem képes a feladatot, otthoni munkát
stb. végigcsinálni.
MEGNYILVÁNULÁS: a) ritkán fejez be valamit; b) lassú; c) félbehagy dolgokat; d) mindenbe
belekap; e) csak szigorú felügyelet mellett fejezi be a munkát; f) gyakran kell figyelmeztetni, hogy
folytassa és elvégezze a munkát.
Tünet: Gyakran elkerüli, nem szereti vagy vonakodva végzi azokat a feladatokat (pl. iskolában
vagy otthon), amelyek tartós szellemi erőfeszítést igényelnek.
A tünet lényege, a húzódozás vagy megtagadás, de csak ha megerőltető vagy hosszabb feladatról
van szó.
MEGNYILVÁNULÁS: a) aktív elkerülés (pl. olyan megjegyzéseket tesz, hogy "ja, mindjárt";
másik tevékenységbe kezd; kimegy a szobából, lődörög, eltűnik a hálószobában/fürdőszobában);
b) viselkedése vagy hangulata megváltozik ha megerőltető és/vagy hosszabb feladat kerül szóba
(pl. nyafog, vitázik, siránkozik); c) a gyermek csak többszöri felszólításra kezdi el a feladatot; d) a
szülők esetleg felhagytak azzal, hogy a gyermeknek otthoni feladatokat adjanak, a házi feladatát
számon kérjék tőle az állandó gondok miatt.
255
Tünet: Gyakran elveszti a feladatokhoz vagy elfoglaltságokhoz szükséges dolgokat (pl. játékokat,
házi feladatot, ceruzát, könyveket, szerszámokat, illetve eszközöket).
A tünet lényege, hogy a gyermek nem tudja, hogy a tárgyak hol vannak.
MEGNYILVÁNULÁS: a) állandóan valamit keresgél (pl. ceruzát, füzetet, személyes tárgyakat);
b) a gyermek állandóan kérdezgeti a szülőket, testvéreket "nem láttátok ezt vagy azt".
Tünet: Figyelmét külső ingerek könnyen elvonják.

A tünet lényege az, hogy a gyermek figyelmét valami külső dolog elvonja az aktuális
tevékenységtől.
A tünet megkülönböztető jegye, hogy a figyelemelvonás oka külső (pl. zaj a folyosóról, más
gyerekek munkája). a figyelemelvonó dolog mások számára nem feltétlenül észrevehető (pl.
szokásos mindennapi tevékenységek). A gyermek figyelme nem csak egy pillanatra terelődik el,
képtelen az ingertől elfordulni vagy figyelmen kívül hagyni és visszatérni a feladathoz.
Az, hogy a gyermek figyelme könnyen elterelhető, azt jelenti, hogy képtelen figyelmen kívül
hagyni a többi eseményt, külső (folyosóról, utcáról) vagy belső zajt. A többi gyerek egy váratlan
zaj vagy esemény hatására egy pillanatra felnéz, de hamar, spontán visszatér a munkához. Ezzel
szemben egy gyermek, akinek a figyelme könnyen elvonható, a környezet hatalmában marad és
nem tud a külső zaj vagy esemény vonzásának ellenállni. Tipikus leírások: "Ha valami történik a
folyosón vagy az iskolaudvaron egyszerűen fel kell állnia és megnéznie". Megjegyzendő, hogy itt
a viselkedés jellemzője az a gyakoriság és következetesség, amivel a gyermek figyelme
elterelődik. A gyermek elhagyhatja a helyét, hogy kinézzen az ablakon, ajtón stb., de a kiváltó
ingernek valamilyen külső zajnak vagy tevékenységnek kell lennie.
Tünet: Gyakran feledékeny a napi tevékenységeiben.

A fő tünet, hogy figyelmetlenségből nem visz magával, nem említ vagy nem csinál meg valamit.
MEGNYILVÁNULÁS: a) gyakran elfelejti hazahozni vagy leadni a házi feladatát, a tanár
feljegyzését a szülőhöz, könyveit; b) az iskolában felejt dolgokat; c) a szülőknek és tanároknak
állandóan figyelmeztetniük kell a gyermeket a napi rutinfeladatokra vagy munkákra (pl. a
hobbyállat megetetésére, a szemét kivitelére, iskolatáskába való bepakolásra, az uzsonnásdoboz
elvitelére vagy hazahozatalára).
Tünet: Gyakran rávágja a választ, még mielőtt a kérdés feltevését befejezték volna.
A tünet lényege, hogy a gyermek félbeszakítja a szülőt/tanárt szóval vagy valami cselekedettel,
mielőtt az a kérdést vagy utasítást végigmondta volna. Emiatt a gyermek elegendő információ
hiányában cselekszik. A gyermek a be nem fejezett kérdés végét feltételezi, így elegendő
információ nélkül, túl korán válaszol.
A tünet kulcsa, hogy egy már megteremtett kapcsolatról van szó.
MEGNYILVÁNULÁS: a) a gyermek válaszol vagy beszélni kezd, még mielőtt a szülő/tanár
befejezné a mondandóját; b) a gyermek cselekedni kezd, mielőtt még tudná mit kell tennie; c) a
gyermek nem várja ki, amíg a szülő végigmondja az utasításokat vagy befejezi a kérdést.
Tünet: Gyakran nem tud várni a sorára.

A tünet lényege, hogy a gyermek megsérti a szociális normákat és elvárásokat a várakozási
helyzetekben, amikor megadott vagy elvárt sorrendje van a beszédnek, válasznak vagy
cselekvésnek (pl. beszélgetések, játékok, sorban állás).
MEGNYILVÁNULÁS: a) a gyermek rávágja a választ vagy soron kívül beszélni kezd (nem várja
meg, amíg megkérdezik); b) a gyermek mindenáron azonnali figyelmet követel vagy cselekszik
(pl. a testvére elé tolakszik, hogy előbb az autóba szállhasson, uzsonnát kapjon vagy hogy előbb ő
beszélhessen); c) a gyermeket nagyon frusztrálja, ha ki kell várnia a sorát.
256
Tünet: Gyakran félbeszakít vagy zavar másokat (pl. beszélgetés vagy játék esetében).
A tünet lényege, hogy a gyermek olyan mértékben szakítja meg a folyamatos társalgás vagy
tevékenység menetét, hogy arra a szülőnek, tanárnak vagy a társának reagálnia kell: 1) A
félbeszakítás azt jelenti, hogy megállít másokat a tennivalójuk vagy mondandójuk közepén,
jellegzetesen egy közbeszólással; 2) A zavarás azt jelenti, hogy hívatlanul vagy engedély nélkül,
vagy anélkül, hogy szívesen látnák, csatlakozik valamihez, vagy valakihez, belekotnyeleskedik
mások dolgába, vagy akadályozza azt. Ez a cselekvés azok felé irányul, akik már benne vannak a
beszélgetésben vagy tevékenységben.
A tünet kulcsa, hogy egy még meg nem teremtett kapcsolatról van szó, a gyermektől független
kapcsolat félbeszakításáról (például telefonáló szülő).
MEGNYILVÁNULÁS: a) telefonálás közben, jellemzően félbeszakítja a másikat, vagy beszélni
kedz, miközben az még beszél; b) Rendszeresen szólítgatja vagy karjánál/ruhájánál fogva húzza a
szülőt/tanárt, miközben azok telefonálnak, mással beszélnek vagy éppen mással vannak elfoglalva;
c) anélkül csatlakozik egy játékhoz, bekapcsolódik csoportos tevékenységekbe, elvesz játékokat,
hogy megkérdezné, hogy szabad-e vagy hívták volna (vagyis a csoport akarata ellenére); d) a
szülő/tanár arra panaszkodik, hogy a gyermek félbeszakítja a munkájában/beszélgetésében.
257
SDQ - szülői/tanári változat
Mindegyik állítás esetében arra kérjük, hogy jelölje meg, mennyire igaz gyermekére: ”Nem
igaz”, ”Valamennyire igaz” vagy ”Határozottan igaz”. Kérjük, hogy a lehető legpontosabban
válaszolja meg a kérdéseket, akkor is, ha nem teljesen biztos a válaszban, vagy a kérdés
ostobának tűnik! Kérjük, hogy a kérdőívet az elmúlt 6 hónap vagy az idei iskolaév alapján töltse
ki.
Gyermek neve:…………………………………… Született: ……….………………
Nem Valamennyire Igaz

igaz igaz
1. Mások érzéseit figyelembe veszi. { } { } { }
2. Nyughatatlan, túlságosan mozgékony, nem tud
{ } { } { }
sokáig nyugton maradni.
3. Gyakran fáj a feje, a hasa, van hányingere. { } { } { }
4. Szívesen megoszt dolgokat más gyerekekkel
{ } { } { }
(nyalánkságot, játékot, ceruzát).
5. Gyakran hisztizik, könnyen dühbe gurul. { } { } { }
6. Többnyire elvonul, inkább egyedül játszik. { } { } { }
7. Rendszerint szófogadó, teljesíti amit a felnőttek
{ } { } { }
kérnek.
8. Gyakran, sok minden miatt aggódik, szorong. { } { } { }
9. Segít, ha valakit bántottak, feldúlt vagy beteg. { } { } { }
10. Állandóan izeg-mozog, fészkelődik. { } { } { }
11. Van legalább egy jó barátja. { } { } { }
12. Gyakran verekszik vagy komolyan fenyeget más
{ } { } { }
gyerekeket.
13. Gyakran boldogtalan, lehangolt vagy sír. { } { } { }
14. Más gyerekek általában kedvelik. { } { } { }
15. Könnyen elterelődik a figyelme, elkalandozik. { } { } { }
16. Új helyzetekben feszült és kapaszkodó, könnyen
{ } { } { }
elbizonytalanodik.
17. Kisebb gyerekekhez kedves. { } { } { }
18. Gyakran hazudik vagy csal. { } { } { }
19. A többi gyerek beleköt, fenyegeti. { } { } { }
20. Sokszor segít önként is (szülőknek, tanároknak,
{ } { } { }
gyerekeknek).
21. Végiggondolja a dolgokat, mielőtt cselekszik. { } { } { }
22. Lop otthonról, iskolából vagy máshonnan. { } { } { }
23. Jobban kijön felnőttekkel, mint gyerekekkel. { } { } { }
24. Sok mindentől fél, könnyen megijed. { } { } { }
25. A feladatokat teljesíti, figyelme kitartó. { } { } { }
258
Szülők számára:
Összességében gondolja-e, hogy gyermekének nehézségei vannak a felsorolt területek egyikén

vagy akár több téren is: érzelmek, koncentráció, viselkedés vagy más emberekkel való
érintkezés?
Igen – Igen – Igen –

Nem
kisebb nehézségek határozott nehézségek súlyos nehézségek
Ha válasza „Igen” volt, akkor kérjük, válaszoljon e nehézségekkel kapcsolatos alábbi kérdésekre
is:
 Mióta vannak ezek a nehézségek?
Kevesebb, mint 6-12 Több, mint

1-5 hónapja
egy hónapja hónapja egy éve
 Nyugtalanítják-e vagy elszomorítják-e a gyermekét a nehézségek?
Egyáltalán
Csak kissé Eléggé Nagyon
nem
 Gátolják-e a nehézségek gyermeke mindennapi életét az alábbi területeken?
Egyáltalán
nem
CSALÁDI ÉLET
BARÁTSÁGOK
TANULÁS
SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEK
 Megterhelik-e ezek a nehézségek Önt vagy a család egészét?
Egyáltalán
nem
Aláírás ………………………………… Dátum ……………………………………

Apa / Anya / Más (kérjük részletezze):
Közreműködését nagyon köszönjük!
259
Tanárok számára:
Összességében gondolja-e, hogy ennek a gyermeknek nehézségei vannak a felsorolt területek

egyikén vagy akár több téren is: érzelmek, koncentráció, viselkedés vagy más emberekkel való
érintkezés?

Nem
Ha válasza „Igen” volt, akkor kérjük, válaszoljon e nehézségekkel kapcsolatos alábbi kérdésekre
is:

1-5 hónapja
 Nyugtalanítják-e vagy elszomorítják-e a gyermeket a nehézségek?
Egyáltalán
nem
 Gátolják-e a nehézségek a gyermek mindennapi életét az alábbi területeken?
Egyáltalán
nem
KORTÁRS KAPCSOLATOK
ISKOLAI TANULÁS
 Megterhelik-e ezek a nehézségek Önt vagy az osztály egészét?
Egyáltalán
nem
Aláírás ……………………………… Dátum ……………………………………
Osztályfőnök / Szaktanár / Más (kérjük részletezze):
Közreműködését nagyon köszönjük!
260
SDQ - önkitöltős változat
Mindegyik állítás esetében arra kérünk, jelöld meg, mennyire igaz Rád: ”Nem igaz”,
”Valamennyire igaz” vagy ”Határozottan igaz”. Kérünk, hogy a lehető legpontosabban válaszold
meg a kérdéseket, akkor is, ha nem vagy teljesen biztos a válaszban, vagy a kérdés ostobának
tűnik! Kérünk, hogy a kérdőívet az elmúlt 6 hónap alapján töltsd ki.
Neved:……………………….………… Születési idő: ………..………………
Nem Valamennyire Igaz

igaz igaz
1. Próbálok kedves lenni másokhoz. Törődöm az érzéseikkel. { } { } { }
2. Nyughatatlan vagyok, nem tudok sokáig nyugton maradni { } { } { }
3. Sokszor fáj a fejem, a hasam, vagy hányingerem van { } { } { }
4. Általában megosztozom másokkal (ételen, játékon,
{ } { } { }
tollakon, stb.)
5. Nagyon mérges tudok lenni és gyakran dühbe gurulok { } { } { }
6. Többnyire egyedül vagyok. Általában elvonulok, egyedül
{ } { } { }
játszom
7. Rendszerint azt teszem, amit mondanak { } { } { }
8. Sokat aggódom { } { } { }
9. Segítek, ha valakit bántottak, feldúlt vagy beteg { } { } { }
10. Állandóan izgek-mozgok, fészkelődöm { } { } { }
11. Van egy vagy több jó barátom { } { } { }
12. Sokszor verekszem. Másokra tudom kényszeríteni az
{ } { } { }
akaratomat
13. Gyakran boldogtalan, lehangolt vagyok vagy sírok { } { } { }
14. Kortársaim általában kedvelnek { } { } { }
15. Könnyen elterelődik a figyelmem, nehezemre esik
{ } { } { }
koncentrálni
16. Új helyzetekben feszült vagyok, könnyen bizonytalanná
{ } { } { }
válok
17. Kisebb gyerekekhez kedves vagyok { } { } { }
18. Gyakran hazugsággal vagy csalással vádolnak { } { } { }
19. A többi gyerek vagy fiatal gyakran fenyeget, belém köt { } { } { }
20. Sokszor segítek önként is (szülőknek, tanároknak,
{ } { } { }
gyerekeknek)
21. Végiggondolom a dolgokat, mielőtt cselekedni kezdek { } { } { }
22. Elveszem mások holmiját otthon, az iskolában vagy
{ } { } { }
máshol
23. Jobban kijövök a felnőttekkel mint a korombeliekkel { } { } { }
24. Sok mindentől félek, könnyen megijedek { } { } { }
25. Befejezem a munkát, amit csinálok. Kitartó a figyelmem { } { } { }
261
Összességében gondolod-e, hogy nehézségeid vannak a felsorolt területek egyikén vagy akár
több téren is: érzelmek, koncentráció, viselkedés vagy más emberekkel való érintkezés?

Nem
Ha a válaszod „Igen” volt, akkor kérjük, válaszolj e nehézségekkel kapcsolatos alábbi kérdésekre
is:

1-5 hónapja
 Nyugtalanítanak-e vagy kínoznak-e ezek a nehézségek?
Egyáltalán
nem
 Gátolják-e ezek a nehézségek mindennapi életviteledet az alábbi területeken?
Egyáltalán
nem
CSALÁDI ÉLET
BARÁTSÁGOK
TANULÁS
SZABADIDŐS
TEVÉKENYSÉGEK
 Megterhelik-e ezek a nehézségek környezetedben élőket (család, barátok, tanárok, stb)?
Egyáltalán
nem
Aláírásod ………………………………… Dátum ……………………………………
Közreműködésedet nagyon köszönjük!
262
Képességek és Nehézségek Kérdőív
A Képességek és Nehézségek Kérdőívet (Strength and Difficulty Questionnaire, SDQ, Goodman, R., 1997,
ford. Gervai J., Székely M.) Robert Goodman dolgozta ki 1994-ben és a Rutter Kérdőívhez, valamint a
Gyermekviselkedési Kérdőívhez (CBCL) hasonlóan a 4-16 éves korú gyerekek viselkedéses sajátosságait
hivatott mérni. Előnye a Gyermekviselkedési Kérdőívhez képest, hogy a gyerek képességeit is méri (a
proszociális viselkedést) nemcsak a problémás területeket jelzi. További előnye hogy rövidebb a
Gyermekviselkedési Kérdőívnél, és ugyanazt a kérdőív formát tölti ki a szülő és a tanár egyaránt. Az SDQ-
nak van önkitöltős változata is, amelyet 11 év fölötti gyerekek számára állítottak össze, azonban friss
kutatások szerint már a 8 éves gyerekek esetében is jól használható klinikumban és kutatásokban egyaránt.
A kérdőív tartalmaz néhány kiegészítő itemet (2. oldal), amelyek a problémák családi / iskolai közösségre
való hatását is felmérik.
A szerző által végzett vizsgálatok eredményei szerint a kérdőív jó pszichometriai mutatókkal rendelkezik
(Cronbach alfa =0,73). A kérdőív fordítását és a magyar változat kidolgozását Székely Mária és Gervai
Judit végezte. A magyar SDQ skálák belső konzisztenciáját jelző Cronbach mutató az összesített probléma
pontszám esetében 0,68 volt, az egyes probléma skálákat jellemző értékek 0,43-tól (viselkedési problémák)
0,70-ig (érzelmi problémák) terjedtek.
Értékelés
A kérdőív 25 tételt tartalmaz, ezek 5 faktorba sorolhatók (az aláhúzott tételek fordított állítások):
Hiperaktivitás skála: 2, 10, 15, 21, 25
Érzelmi tünetek skála: 3, 8, 13, 16, 24
Viselkedési problémák skála: 5, 7, 12, 18, 22
Kortárskapcsolati problémák skála: 6, 11, 14, 19, 23
Proszociális skála: 1, 4, 9, 17, 20
A Nem igaz válaszok 0 pontot érnek, a Valamennyire igaz 1 pontot, a Határozottan igaz tételek 2 pontot. Az
aláhúzott tételek fordítottak. Összpontszámot számolunk minden faktor esetében (max. 10 pont), valamint
Összesített probléma pontszámot az 1, 2, 3, 4 faktorok összpontszámaiból (max. 40 pont). A proszociális
viselkedés pontszáma külön regisztrálandó.
A szerző által végzett angliai vizsgálatban 346 fős mintán (188 pszichiátriai eset és 158 nem pszichiátriai
eset) a szülők által kitöltött SDQ eredményekből a következő ponthatárokat regisztrálták:
SDQ pontszámok - Szülői kérdőív Normális Határeset Rendellenes
Összesített probléma pontszám 0-13 14-16 17-40

Érzelmi tünetek skála 0-3 4 5-10
Viselkedési problémák skála 0-2 3 4-10
Hiperaktivitás skála 0-5 6 7-10
Kortárskapcsolati problémák skála 0-2 3 4-10
Proszociális skála 6-10 5 0-4
SDQ pontszámok - Tanári kérdőív Normális Határeset Rendellenes

Kortárskapcsolati problémák skála 0-3 4 5-10
263
SDQ pontszámok -Önkitöltő kérdőív Normális Határeset Rendellenes
Kortárskapcsolati problémák skála 0-3 4-5 6-10
Hatáspontszámok számítása és értelmezése:

Az SDQ hatáskérdésekkel kiegészített változatának egyes distressz és társas deficit tételeire adott
pontszámok összegezhetők, és így a tanári változatban 0-6-ig terjedő, a szülői és önkitöltős változatban 0-
10-ig terjedő hatáspontszám nyerhető.
Tanári kérdőív
Egyáltalán Csak Eléggé Nagyon
nem kissé
A nehézségek nyugtalanítják vagy kínozzák 0 0 1 2
a gyereket
Zavarják a KORTÁRSKAPCSOLATOKAT 0 0 1 2
Zavarják az ISKOLAI TANULÁST 0 0 1 2
Szülői és önkitöltős kérdőív

Egyáltalán Csak Eléggé Nagyon
nem kissé
A nehézségek nyugtalanítják vagy kínozzák 0 0 1 2
a gyereket
Zavarják a CSALÁDI ÉLETET 0 0 1 2
Zavarják a BARÁTSÁGOKAT 0 0 1 2
Zavarják az ISKOLAI TANULÁST 0 0 1 2
Zavarják a SZABADIDŐS 0 0 1 2
TEVÉKENYSÉGET
Az időtartamra és a környezet megterhelésére vonatkozó kérdésekre adott válaszokat nem számítjuk be a

hatáspontszámba. Ha a válaszadók az első hatáskérdésre nemleges választ adna, akkor a következő
distressz és deficit kérdéseket nem kell kitölteniük. Ekkor a hatáspontszám automatikusan nulla értéket
kap.
Bár a hatáspontszámokat lehet folytonos változóként használni, néha jobban megfelel a pontszámok
normális, határeset és rendellenes osztályokba sorolása: 2 vagy annál nagyobb összesített hatáspontszám
rendellenes, 1 pontszám határeset, a 0 pontszám a normális.
Jelen változat klinikai gyakorlatban szabadon felhasználható. További információk a kérdőív honlapján
(www.sdqinfo.com) elérhetők.
Hivatkozás
www.sdqinfo.com/py/doc/b3.py?language=Hungarian
Goodman, R. (2001): Psychometric properties of the Strengths and Difficulties Questionnaire. Journal of the
American Academy of Child and Adolescent Psychiatry, 40, 1337-1345.
Muris, P., Meesters, C., Eijkelenboom, A., Vincken, M. (2004): The self-report version of the Strengths and
Difficulties Questionnaire: Its psychometric properties in 8- to 13 –year-old non-clinical children
British Journal of Clinical Society, 43, 437-448.
Birkás, E., Lakatos, K., Tóth, I., Gervai, J. (2008): Gyermekkori viselkedési problémák felismerésének
lehetőségei rövid kérdőívekkel I: A Strengths and Difficulties Questionnaire magyar változata.
Psychiatria Hungarica, 5, 358-365.
264
CPRS-R - szülői változat
Kitöltési útmutató: Az alábbiakban jellegzetes gyermekkori problémák listája olvasható.

Kérjük, értékelje az egyes tételeket annak megfelelően, mennyire jellemezte az adott probléma
gyermeke viselkedését az előző héten. Ha egyáltalán nem volt jellemző, vagy csak nagyon ritkán
fordult elő a probléma, karikázza be a 0-t! Ha nagyon jellemző az állítás, vagy nagyon gyakori
probléma, a 3-as számot karikázza be! Az 1-es és 2-es számok köztes értéket jelölnek. Kérjük,
minden tételre válaszoljon!
SOHA, NAGYON
NÉHA GYAKRAN
RITKÁN GYAKRAN
1. Figyelmetlen, könnyen elterelhető 0 1 2 3
2. Mérges, bosszús 0 1 2 3
3. Nehézségei vannak a házi feladat elkészítésében vagy
0 1 2 3
befejezésében
4. Állandóan nyüzsög, „mint akit felhúztak” 0 1 2 3
5. Rövid terjedelmű a figyelme 0 1 2 3
6. Vitatkozik a felnőttekkel 0 1 2 3
7. Kezével, lábával izeg-mozog, vagy mocorog a széken” 0 1 2 3
8. Feladatait nem tudja befejezni 0 1 2 3
9. Az üzletekben és bevásárlás közben nehéz kordában tartani 0 1 2 3
10. Szétszórt, rendetlen otthon vagy az iskolában 0 1 2 3
11. Dühbe gurul 0 1 2 3
12. Szigorú felügyeletre van szükség ahhoz, hogy végigcsinálja
0 1 2 3
feladatait
13. Csak arra figyel, ami tényleg érdekli 0 1 2 3
14. Össze-vissza szaladgál, vagy kúszik-mászik akkor is, amikor ez
0 1 2 3
nem helyén való
15. Figyelmi terjedelme vagy elterelhetősége problémát okoz 0 1 2 3
16. Ingerlékeny 0 1 2 3
17. Elkerüli, vonakodik, vagy nehézségei vannak a tartós szellemi
erőfeszítést igénylő feladatokban (pl. órai munka vagy házi 0 1 2 3
feladat)
18. Nyughatatlan, fészkelődik 0 1 2 3
19. Miközben elmondják neki, hogy mit csináljon, gyakran
0 1 2 3
elterelődik
20. Aktívan ellenkezik vagy megtagadja, hogy teljesítse a felnőttek
0 1 2 3
kéréseit
21. Órákon nehezen koncentrál 0 1 2 3
22. Nehezen tűri a sorban állást, vagy nem tudja kivárni a sorát a
0 1 2 3
játékban vagy csoportos helyzetekben
23. Elhagyja a helyét órán, vagy más olyan helyzetben, ahol
0 1 2 3
nyugodtan kellene ülnie
24. Szándékosan bosszant másokat 0 1 2 3
25. Nem követi az utasításokat és nem fejezi be iskolai, otthoni, vagy
munkahelyi feladatait (de nem dac vagy az utasítás meg nem 0 1 2 3
értése miatt)
26. Nehezére esik csendben elmerülni a játékban vagy szabadidős
0 1 2 3
tevékenységben
27. Erőfeszítésekben könnyen frusztrálódik 0 1 2 3
265
CTRS-R - tanári változat
Kitöltési útmutató: Az alábbiakban jellegzetes gyermekkori problémák listája olvasható.

Kérjük, értékelje az egyes tételeket annak megfelelően, mennyire jellemezte az adott probléma a
megfigyelt gyermek viselkedését az előző héten. Ha egyáltalán nem volt jellemző, vagy csak
nagyon ritkán fordult elő a probléma, karikázza be a 0-t! Ha nagyon jellemző az állítás, vagy
nagyon gyakori probléma, a 3-as számot karikázza be! Az 1-es és 2-es számok köztes értéket
jelölnek. Kérjük, minden tételre válaszoljon!
SOHA, NAGYON
NÉHA GYAKRAN
RITKÁN GYAKRAN
1. Figyelmetlen, könnyen elterelhető 0 1 2 3
2. Dacos 0 1 2 3
3. Nyughatatlan, fészkelődik 0 1 2 3
4. Elfelejt dolgokat, amiket már megtanult 0 1 2 3
5. Zavarja a többi gyereket 0 1 2 3
6. Aktívan ellenkezik vagy megtagadja, hogy teljesítse a
0 1 2 3
felnőttek kéréseit
7. Állandóan nyüzsög, „mint akit felhúztak” 0 1 2 3
8. Rossz a helyesírása 0 1 2 3
9. Nem tud nyugton maradni 0 1 2 3
10. Rosszindulatú vagy bosszúálló 0 1 2 3
11. Elhagyja a helyét órán, vagy más olyan helyzetben, ahol
0 1 2 3
nyugodtan kellene ülnie
12. Kezével, lábával izeg-mozog, vagy mocorog a széken 0 1 2 3
13. Nem jól olvas 0 1 2 3
14. Rövid terjedelmű a figyelme 0 1 2 3
15. Vitatkozik a felnőttekkel 0 1 2 3
16. Csak arra figyel, ami tényleg érdekli 0 1 2 3
17. Nehezen várja ki, amíg sorra kerül 0 1 2 3
18. Nem érdekli az iskolai munka 0 1 2 3
19. Figyelmi terjedelme vagy elterelhetősége problémát okoz 0 1 2 3
20. Gyakoriak a dühkitörések, viselkedése lobbanékony,
0 1 2 3
kiszámíthatatlan
21. Össze-vissza szaladgál vagy kúszik-mászik akkor is amikor
0 1 2 3
ez nem helyén való
22. Számtanban gyenge 0 1 2 3
23. Félbeszakít vagy megzavar másokat (pl. betolakszik mások
0 1 2 3
beszélgetésébe, játékába)
24. Nehezen tud csendben elmerülni a játékban vagy
0 1 2 3
szabadidős tevékenységben
25. Nem sikerül befejeznie, amit elkezdett 0 1 2 3
26. Nem követi az utasításokat és nem fejezi be iskolai,
otthoni, vagy munkahelyi feladatait (de nem dac vagy az 0 1 2 3
utasítás meg nem értése miatt)
27. Ingerlékeny, impulzív 0 1 2 3
28. Nyughatatlan, állandóan nyüzsög 0 1 2 3
266
Conners - értékelő skála
CPRS-R
Szülői
Index Kérdések száma

Oppoziciós index 2,6,11,16,20,24
Kognitív index 3,8,12,17,21,25
Hiperaktivítási index 4,9,14,18,22,26
ADHD index 1,5,7,10,13,15,17,19,21,23,25,27
CTRS-R
Tanári
Index Kérdések száma

Oppoziciós index 2,6,10,15,20
Kognitív index 4,8,13,18,22
Hiperaktivítási index 3,7,11,17,21,24,27
ADHD index 1,5,9,12,14,16,19,23,25,26,27,28
ÖSSZESÍTÉS
Indexek Oppoziciós Kognitív Hiperaktivítás ADHD

Szülői kérdések
összege
Tanári
kérdések
összege
Összesen
267
Conners Kérdőív
A Conners kérdőívet (Conners Parent Rating Scale Revised CPRS-R, és Conners Teacher Rating
Scale Revised CTRS-R, Conners, 1997., ford. Winkler E. és Rózsa S.) Conners C. K. fejlesztette
ki 1970-ben a 3-17 éves korú gyerekek széles körű magatartásproblémáinak a mérésére.
Használata hamarosan elterjedt a hiperkinetikus zavar diagnózis felállításában és kezelésének
utánkövetésében. 1997 óta a szakemberek egy javított kiadást használtak: a szülői változat 80, míg
a tanári változat 59 kérdést tartalmazott. Jelenleg a kérdőív rövidített változata terjedt el: 27
(szülői) illetve 28 (tanári) kérdéssel. A serdülők számára egy önkitöltős kérdőívet dolgoztak ki.
Értékelés
A kérdőív kitöltője a különböző itemeket 0-tól 3 pontig értékeli. A négy faktorba tartozó tételekből
összpontszámot számolunk.
A mérőeszköz felhasználásáról
A mérőeszköz jelen változata kizárólag klinikai gyakorlatban szabadon felhasználható, de nem
terjeszthető. Ettől eltérő felhasználása jogdíjhoz kötött. További információk a forgalmazó
honlapján elérhetők.(www.mhs.com)
Hivatkozás
Conners, C. K. (1997): Conners Rating Scales-Revised Technical Manual. Multi-Health Systems,
North Tonawanda, N.
Conners CK, Sitarenios G, Parker JD, Epstein JN. (1998): The revised Conners' Parent Rating
Scale (CPRS-R): factor structure, reliability, and criterion validity. Journal of Abnormal
Child Psychology, 26(4):257-68.
Conners, C. K., Sitareinos, G., Parker, J. D., Epstein, J. N. (1998): The Revised Conners Parent
Rating Scale: factor, structure, reliability, and criterion validity. Journal of Abnormal Child
Psychology, 26: 257-268.
268
NBCRF
SZÜLŐI VÁLTOZAT
I. Társas kapcsolatok
Kérjük, jellemezze gyermeke otthoni viselkedését az elmúlt 4 hét folyamán:
Nem igaz Néha igaz Gyakran Mindig

1. Elfogadta, hogy változtassanak azon,
0 1 2 3
ahogy a dolgait csinálja.
2. Világosan fejezte ki elképzeléseit. 0 1 2 3
3. Követte az utasításokat. 0 1 2 3
4. Pozitív kapcsolatokat kezdeményezett. 0 1 2 3
5. Részt vett csoportos tevékenységekben. 0 1 2 3
6. Ellenállt az ingerlésnek, toleráns volt. 0 1 2 3
7. Osztozott másokkal, segített másokon. 0 1 2 3
8. Kitartóan oldott meg feladatokat. 0 1 2 3
9. Vidám vagy boldog volt. 0 1 2 3
10. Türelmes volt, képes volt várni. 0 1 2 3
II. Problémás viselkedés
Minden egyes állításról döntse el, hogy milyen mértékben volt jellemző a gyerek viselkedésére
az utóbbi négy hétben, és ennek megfelelően karikázza be:
0…….ha a viselkedés nem fordult elő, vagy nem jelentett problémát

1…….ha a viselkedés néha fordult elő vagy enyhe probléma volt
2…….ha a viselkedés elég gyakran előfordult vagy mérsékelt probléma volt
3…….ha a viselkedés nagyon gyakran fordult elő vagy komoly probléma volt
Kérem, ne hagyjon ki egy kérdést sem. Ha nem tudja a választ vagy nem volt lehetősége
megfigyelni a gyermeket egy bizonyos ideig, karikázza be a nullát.
1. Lehangolt, nem motivált. 0 1 2 3

2. Vitatkozik szüleivel, tanáraival vagy más felnőttekkel. 0 1 2 3
3. Csüng a felnőtteken, túlságosan függő. 0 1 2 3
4. Másokkal szemben kegyetlen vagy aljas. 0 1 2 3
5. Sírós, könnyes jelenetek. 0 1 2 3
6. Üti vagy pofozza saját fejét, kezét vagy más testrészét. 0 1 2 3
7. Dacos, szembeszegül a felnőttek tekintélyével. 0 1 2 3
8. Tudatosan tönkretesz dolgokat. 0 1 2 3
9. Nehezen összpontosít. 0 1 2 3
269
10. Engedetlen. 1 2 3
11. Ismétlődően előre-hátra himbálja testét vagy fejét. 0 1 2 3
12. Helytelen viselkedés után nem érez bűntudatot. 0 1 2 3
13. Figyelme könnyen elvonható. 0 1 2 3
14. Könnyen frusztrálódik. 0 1 2 3
15. Túlságosan érzékeny, könnyen megbántódik érzelmileg. 0 1 2 3
16. Eltúlozza annak jelentőségét, amire képes vagy amit 0 1 2 3
befejezett.
17. Robbanékony, könnyen dühös lesz. 0 1 2 3
18. Vannak olyan szokásai mint a fejrázás vagy ide-oda 0 1 2 3
járkálás.
19. Nem fejezi be az általa elkezdett dolgokat. 0 1 2 3
20. Könnyen megbántódik érzelmileg. 0 1 2 3
21. Úgy érzi mások ellene vannak. 0 1 2 3
22. Kárt tesz magában bőrkaparással vagy hajtépéssel. 0 1 2 3
23. Értéktelennek vagy alacsonyabb rendűnek érzi magát. 0 1 2 3
24. Izeg-mozog, fészkelődik, nyugtalan. 0 1 2 3
25. Társaságban félénk, szemérmes. 0 1 2 3
26. Verekedésbe bonyolódik. 0 1 2 3
27. Ingerlékeny. 0 1 2 3
28. Ismétlődően csapkodja vagy lengeti a kezét, ujjait vagy 0 1 2 3
tárgyakat (pl. a kötéldarabokat).
29. Elhatárolja magát másoktól. 0 2 3
30. Hazudik vagy csal. 0 1 2 3
31. Ideges vagy feszült. 0 1 2 3
32. Piszkálja magát, tárgyakat tesz a fülébe, orrába, nem ehető 0 1 2 3
dolgokat eszik.
33. Túl izgága, nem tud nyugton ülni. 0 1 2 3
34. Túlságosan szeretne mások kedvében járni. 0 1 2 3
35. Túl izgatott, szertelen. 0 1 2 3
36. Fizikailag megtámad embereket. 0 1 2 3
37. Nem hajlandó beszélni. 0 1 2 3
38. Újra és újra ismétli ugyanazt a hangot, szót vagy kifejezést. 0 1 2 3
270
39. Nyughatatlan, magas az energiaszintje. 0 1 2 3
40. Elszalad a felnőttektől, tanároktól, vagy más hatalmat 0 1 2 3
képviselő emberektől.
41. Azt mondja, hogy őt senki nem szereti. 0 1 2 3
42. Tiltakozó, magában tartja a dolgokat. 0 1 2 3
43. Ismétlődően harapdálja magát, elég erősen ahhoz, hogy 0 1 2 3
otthagyja a foga nyomát vagy bőrét felsértse.
44. Feszélyezett vagy könnyen zavarba jön. 0 1 2 3
45. Beszéd közben gyorsan vált témát. 0 1 2 3
46. Figyelme rövid ideig tart. 0 1 2 3
47. Félénk vagy szégyenlős a viselkedése. 0 1 2 3
48. Lop. 0 1 2 3
49. Furcsa, ismétlődő gesztusok (pl. bámulás, grimaszok, furcsa 0 1 2 3
pózok).
50. Makacs, a saját elgondolása szerint csinálja dolgait. 0 1 2 3
51. Hirtelen hangulatváltások. 0 1 2 3
52. Duzzog, hallgatag és lehangolt. 0 1 2 3
53. Szándékosan kárt vagy fájdalmat okoz magának. 0 1 2 3
54. Visszabeszél tanároknak, szülőknek vagy más felnőtteknek. 0 1 2 3
55. Túl sokat vagy túl hangosan beszél. 0 1 2 3
56. Dühkitörései vannak. 0 1 2 3
57. Más embereket fenyeget. 0 1 2 3
58. Azzal fenyegetőzik, hogy kárt tesz magában. 0 1 2 3
59. Értelmetlen, ismétlődő testmozgásokat tesz. 0 1 2 3
60. Túl szégyenlős, aggódó. 0 1 2 3
61. Nem elég aktív, lassú. 0 1 2 3
62. Boldogtalan vagy szomorú. 0 1 2 3
63. Megszeg szabályokat. 0 1 2 3
64. Visszahúzódó másokkal. 0 1 2 3
65. Aggodalmaskodik. 0 1 2 3
66. Vitatkozik más gyerekekkel vagy társaival. 0 1 2 3
271
Nisonger Kérdőív
A Nisonger Kérdőívet (Nisonger Child Behavior Rating Scale, NBCRF, Aman, M. G., 1996)
Aman és munkatársai dolgozták ki a Nisonger Intézetben fejlődési rendellenességgel élő
gyerekek magatartásának vizsgálatára. A kérdőív szülői változata 2 pozitív alskálát tartalmaz
(együttműködés és adaptív viselkedés) amely 10 itemből áll, továbbá 66 problémás viselkedést
mérő itemet, amelyek 6 faktorba sorolhatóak:
1. Magatartási problémák
2. Bizonytalanság, szorongás
3. Hiperaktivitás
4. Önsértés, sztereotípiák
5. Izolálódás
6. Túlérzékenység
A pszichometriai vizsgálatok szerint a kérdőív jó reliabilitással és validitással rendelkezik

(Cronbach alfa=0,72-0,93).
A mérőeszközt a szerző, Aman, M. jogdíja védi. A mérőeszköz klinikai gyakorlatban szabadon
felhasználható. Ettől eltérő felhasználása esetén a szerzővel kell felvenni a kapcsolatot: Michael
Aman, Department of Psychology, The Ohio State University, 175C McCampbell, 1581 Dodd
Drive, Columbus, OH 43210, (614) 688-4196, e-mail: aman.1@osu.edu
Hivatkozás
Tassé, M. J., Aman, M.G., Hammer, D., Rojahn, J. (1996): The Nisonger Child Behavior Rating
Form: age and gender effects and norms, Research in Develop. Disabilities 17: 59-75.
272
CGAS
Instrukció: Becsülje meg a gyerek jelen teljesítményét, függetlenül a kezeléstől vagy a
prognózistól. A leírt viselkedési minták csak illusztrációként szolgálnak és nem feltételei az
adott pontozásnak
100-91 Kiváló teljesítmény minden területen

Otthon, az iskolában, a kortársakkal számos tevékenységben vesz rész,
érdeklődése gazdag (pl. hobbijai vannak, iskolán kívüli tevékenységben vesz
részt, valamilyen szervezett csoport tagja), kedves, magabiztos, nem
aggodalmaskodó, jól teljesít az iskolában, nincsenek tünetei.
90-81 Jó teljesítmény minden területen.

Jól beilleszkedik a családba, az iskolába, kortársai közé. Lehetnek átmeneti
nehézségei és „hétköznapi” aggodalmai, melyeket néha nem tud uralni (pl.
enyhe szorongás egy fontos vizsga miatt, olykor „dührohamok” a
testvérekkel, szülőkkel vagy társakkal szemben.
80-71 A teljesítmény károsodása igen csekély

Nehezebb élethelyzetekben (pl. a szülőkről való leválás, halálesetek,
kistestvér születése), otthon, az iskolában vagy a társakkal, némi
viselkedészavar vagy érzelmi stressz jelentkezhet, de ezek rövidek és csak
átmeneti zavart okoznak az életvitelben. Az ilyen gyerekek csak minimálisan
zavaróak mások számára, és akik ismerik, nem tekintik őket deviánsnak.
70-61 Némi nehézség egyetlen területen

Általában meglehetősen jól teljesít, vannak kisebb nehézségei az iskolai
munkával kapcsolatban, előfordulhat szórványos vagy egyszeri antiszociális
cselekedet (pl. alkalmanként lóg az iskolából, jelentéktelen dolgot lop). Rövid
ideig tartó hangulatváltozás, félelmek és szorongások, melyek nem vezetnek
komoly elkerülő viselkedéshez. Kételkedik önmagában. Van néhány jelentős
interperszonális kapcsolata. Azok közül, akik őt nem jól ismerik, a legtöbben
nem tartanák deviánsnak, de azok akik jól ismerik, aggódhatnak miatta.
60-51 Változó teljesítmény szórványos nehézségekkel

Nehézségek vagy tünetek jelentkeznek számos, de nem minden társas
viszonyában. A zavar szembetűnő lehet azok számára, akik a problémák
idején találkoznak a gyerekkel, de azok számára nem akik más helyzetben
látják őt.
50-41 Mérsékelt fokú teljesítményzavar jelentkezhet a legtöbb társas területen, vagy

komoly károsodás egy területen. Ilyent eredményezhetnek pl. öngyilkossági
szándék, vagy visszatérő öngyilkossági gondolatok, az iskola megtagadása
vagy a szorongás más formái, kényszeres rituálék, súlyos konverziós tünetek,
gyakori szorongásos rohamok, szerény vagy nem megfelelő társas készségek,
gyakori agresszív vagy egyéb antiszociális viselkedési epizódok, miközben
valamelyest megmaradnak a társas kapcsolatok.
273
40-31 Súlyos teljesítménykárosodás számos területen és e területek egyikén
működésképtelenség, zavar otthon, az iskolában, a társakkal vagy a tágabb
értelemben vett társadalomban, pl. állandó agresszió tisztázható külső ok
nélkül, hangulat vagy gondolkodászavar miatti kifejezett visszahúzódás és
elszigetelődés, szuicid kísérletek halálvággyal. Az ilyen gyerekeknek
valószínűleg speciális iskolára és/vagy kórházi kezelésre van szükségük, vagy
arra, hogy kimaradjanak az iskolából.
30-21 Működésképtelenség majdnem minden területen

Lehet, hogy egész nap otthon marad, kórházban van, vagy ágyban fekszik, és
nem vesz részt a társas tevékenységekben, vagy realitáskontrollját elvesztette,
esetleg súlyos károsodás jellemzi a kommunikáció területén (pl. olykor
összefüggéstelen vagy inadekvát).
20-11 Jelentős felügyeletre van szüksége, hogy ne tegyen kárt másokban vagy
magában (pl. gyakran agresszív, ismételt szuicid kísérletek), vagy komoly
károsodás észlelhető a kommunikáció minden területén, pl. komoly
rendellenességek a verbális és nem verbális kommunikációban, kifejezett
elzárkózás a társas kapcsolatoktól, stupor stb.
10-1 Állandó felügyeletre van szüksége (24 órás ápolás) a súlyosan agresszív vagy
önkárosító viselkedés következtében, vagy súlyos károsodás a
valóságészlelésben, a kommunikációban, a gondolkodásban, az érzelmekben
vagy a személyi higiénében.
274
A Gyermek Alkalmazkodó Képességét Mérő Skála
A Gyermek Alkalmazkodó Képességének felmérésére szolgáló skálát (Children’s Global

Assessment Scale, CGAS, Shaffer, 1983, ford. Vetró Á.) Shaffer és mtsai a Felnőttek
Alkalmazkodó Képességének Felmérésére alkalmazott skálából adaptálták. A skála 4 éves kortól
16 éves korig méri a gyermekek működéseit a különböző életterületeken. A skála a mind a
felmérésben mind a nyomon követésben jól használható.
Értékelés
A becslést a gyereket vizsgáló szakember végzi:1-100 pontig lehet jelölni a gyerek
alkalmazkodó képességeit, az 1-es az adekvát működés és viselkedés legalacsonyabb szintjét
jelenti, 70 fölötti pontszámok alkalmazkodó, adekvát működést jeleznek.
Hivatkozás
Shaffer, D., Gould, M., Brasic, J., Ambrosini, P., Fischer, P., Bird, H., Aluwahlia, S. (1983): A
Children’s Global Assessment Scale, Archives of General Psychiatry, 40: 1228-1231.
275
YGTSS
TÜNETEK SZÁMA Valaha Múlt hét
Mot Voc Mot Voc
Nincs 0 0 0 0
Egyféle tic 1 1 1 1
Többféle tic (2-5) 2 2 2 2
Többféle tic (>5) 3 3 3 3
Többféle tic, valamint legalább egy, egyidejűleg vagy időbeli sorrendben
egymást követve lezajló összetett ticroham, melyben diszkrét ticek 4 4 4 4
elkülönítése nehéz lenne
Többféle tic, valamint több (>2), egyidejűleg vagy időbeli sorrendben
egymást követve lezajló összetett paraoxizmus, melyben diszkrét ticek 5 5 5 5
elkülönítése nehéz lenne
GYAKORISÁG Valaha Múlt hét

Mot Voc Mot Voc
NINCS, egyértlemű ticelés nem tapasztalható 0 0 0 0
RITKA, az elmúlt héten egyértelmű ticelés volt megfigyelhető, amely
ritkán, nem minden nap jelentkezett, ha tic sorozat jelentkezik is, az 1 1 1 1
szokatlan és rövid
ALKALOMSZERŰ, egyértlemű ticelés minden nap megfigyelhető, de
napközben hosszabb ticmentes intervallumok fordulnak elő. Ritkán
2 2 2 2
jelentkezhetnek tic sorozatok, de alkalmanként néhány percnél nem
tartanak tovább.
GYAKORI, egyértelmű ticelés minden nap megfigyelhető. Nem ritkák
az akár 3 óránál hosszabb ticmentes intervallumok. Tic sorozat 3 3 3 3
rendszeresen előfordul, de csak egyféle.
CSAKNEM FOLYAMATOS, egyértelmű ticelés szinte minden éberen
töltött órában megfigyelhető, gyakran elhúzódó periódusokban. Tic 4 4 4 4
sorozat gyakran előfordul, és többféle lehet.
FOLYAMATOS, egyértelmű ticelés figyelhető meg szinte minden
pillanatban. A ticmentes időszakokat nehéz elkülöníteni, és legfeljebb 5- 5 5 5 5
10 percig tartanak.
INTENZITÁS Valaha Múlt hét

Mot Voc Mot Voc
NINCS 0 0 0 0
MININÁLIS, a ticelés nem látható vagy hallható (a beteg saját megfigye-
lése szerint), vagy a ticek kevésbé erőteljesek, mint a hasonló akarat-lagos 1 1 1 1
cselekvések, és intenzitásuk miatt legtöbbször észrevétlenek maradnak.
ENYHE, a ticek nem erőteljesebbek, mint a hasonló akaratlagos
cselekvések vagy hangadások, és intenzitásuk miatt legtöbbször 2 2 2 2
észrevétlenek maradnak.
KÖZEPES, a ticek erőteljesebbek, mint a hasonló akaratlagos
cselekvések vagy hangadások, de nem lépik át a normál határt. 3 3 3 3
Erőteljesebb jellegük miatt az egyén feltűnést kelthet.
JELENTŐS, a ticek erőteljesebbek, mint a hasonló akaratlagos
cselekvések vagy hangadások, és jellemzően eltúlzott jellegük van. A 4 4 4 4
ticek erőteljes vagy eltúlzott volta miatt az egyén gyakran kelt feltűnést.
MAXIMÁLIS, a ticek megjelenése extrém erőteljes vagy eltúlzott. A
ticek miatt az egyén kifejezett feltűnést kelt, és intenzitásuk olymértékű, 5 5 5 5
hogy akár testi sérüléshez is vezethet.
276
YGTSS
Értékelő lap
Név: ___________________________________
Dátum: ___________________________________
Születési idő: ___________________________________
Információ forrása: ___________________________________
Vizsgálatvezető: ___________________________________
Motoros tic-ek
Száma……………………………/ /
Gyakoriság……………………./ /
Intenzitás……………………../ /
Komplexitás…………………../ /
Zavaró hatás…………………/ /
Teljes motoros tic pontszám……………/ /
Vokális tic-ek
Száma……………………………/ /
Gyakoriság……………………./ /
Intenzitás……………………../ /
Komplexitás…………………../ /
Zavaró hatás…………………/ /
Teljes vokális tic pontszám………………/ /
Károsodás teljes mértéke………………../ /
Globális Pontszám (Motoros, Vokális, Károsodás)……………../
277
278
Yale Tic Súlyossági Skála
A Yale Tic Súlyossági Skála (The Yale-Global Tic Severity Scale, YGTSS, Leckmann et al,
1989., ford. Vadaskert Alapítvány) megbízható mérőeszköze a tic-ek felmérésének. A YGTSS
egy félig strukturált interjú, melyet tapasztalt klinikus vesz fel a családdal. A skála képet ad a
tünetek típusáról (motoros, vokális tic-ek természete), lefolyásáról, intenzitásáról,
komplexitásáról, megjelenési idejéről. Emellett megbecsüli a tic-ek által okozott funkcionális
károsodás mértékét is.
Értékelés
A mérőeszköz alapján először külön-külön összesítjük a motoros és vokális tic-ek számát és
jellegét, majd globális pontszámot számolunk. A skála maximális pontszáma 100, normatív
klinikai mintákban az átlag súlyossági fok általában 44,8 (SD = 17,7).
A mérőeszköz a szerző engedélyével klinikai gyakorlatban szabadon használható.
Hivatkozás
Leckman, J. F., Riddle, M. A., Hardin, M. T., Ort, S. I., Swartz, K. L., Stevenson, J., Cohen, D.
J. (1989): The Yale-Global Tic Severity Scale (YGTSS): Initial testing of a clinical- rated
scale of tic severity. Journal of the American Academy of Child and Adolescent Psychiatry,
28, 566–573.
Storch E.A., Murphy T.K., Geffken G.R., Sajid M., Allen P., Roberti J.W., Goodman W.K.
(2005): Reliability and Validity of the Yale Global Tic Severity Scale. Psychological
Assessment, Vol 17, No.4, 486-491.
Storch E.A., Murphy T.K., Fernandez M., Krishnan M., Geffken G.R., Kellgren A.R., Goodman
W.K. (2007): Factor-analytic study of the Yale Global Tic Severity Scale. Psychiatry
Research Jan 15;149(1-3), 231-7.
Tárnok, Zs. (2007): Gyermekkori neuropszichiátriai zavarok. Sajátosságok Tourette
szindrómában és társuló Figyelemhiányos Hiperaktivitás Zavarban. PhD. Doktori
értekezés, Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola
279
SNAP-IV
TANÁRI ÉS SZÜLŐI KÉRDŐÍV
Gyermek neve:________________________ Kor:_________ Osztály___
A kérdőívet kitöltötte:________________________
Kérjük, mindegyik pontban jelölje meg azt az oszlopot, amelyik legjobban jellemzi a gyermeket.
nem alig eléggé nagyon

1. Gyakran nem figyel megfelelően a részletekre, vagy gondatlan hibákat
vét az iskolai és egyéb munkában vagy más tevékenységben.
2. Gyakran nehézséget jelent a figyelem megtartása a feladat-vagy játék
tevékenységen belül.
3. Gyakran úgy tűnik, nem figyel amikor beszélnek hozzá.
4. Gyakran nem követi az instrukciókat, vagy elmarad az iskolai és egyéb
munka vagy kötelesség stb. befejezése.
5. Gyakori nehézség a feladatok és a tevékenységek megszervezése.
6. Gyakran elkerüli, nem szereti, vagy ellenáll, hogy olyan feladatokban
vegyen részt, amelyek tartós mentális erőfeszítést igényelnek az
iskolában vagy otthon.
7. Gyakran elveszti a feladatokhoz vagy tevékenységekhez szükséges
dolgokat (pl. játékokat, iskolai felszerelést, ceruzákat, stb.)
8. Könnyen elvonják a fegyelmét külső ingerek.
9. A napi tevékenységében gyakran feledékeny.
10. Gyakran nehéz fenntartani a figyelmét, kérésekre figyelnie vagy
utasításokat végrehajtania.
11. Gyakran babrál kézzel, lábbal az ülésen, fészkelődik.
12. Gyakran elhagyja helyét az osztályban vagy más helyzetekben, amikor
az ülve maradást várják el.
13. Gyakran rohangál vagy ugrál, mászik olyan helyzetekben, amikor az
nem helyénvaló.
14. Gyakran nehézségei vannak az önálló nyugodt játéktevékenységben
vagy az abban való részvételben.
15. Gyakran „izeg-mozog” vagy gyakran úgy cselekszik „mint akit
felhúztak”.
16. Gyakori a túlzott mennyiségű beszéd.
17. Gyakran kimondja a választ mielőtt a kérdés befejeződött volna.
18. Gyakran nehézségei vannak a várakozással.
19. Gyakran félbeszakít másokat (pl. beszélgetéseket vagy játékokat).
20. Gyakran nehézségei vannak azzal, hogy nyugodtan üljön, csöndben
legyen, „visszafogja magát” az iskolában vagy otthon.
21. Gyakran elveszti az önuralmát.
22. Gyakran vitatkozik a felnőttekkel.
23. Gyakran aktívan szembeszegül a felnőttek elvárásaival vagy normáival.
24. Gyakran szándékosan bosszant másokat.
25. Gyakran és könnyen hibáztat másokat a saját hibáiért és rossz
viselkedéséért.
26. Gyakran érzékeny és sértődékeny.
27. Gyakran dühös és sértve érzi magát.
28. Gyakran bosszúálló és rossz szándékú.
29. Gyakran veszekedős.
280
30. Gyakran negatív, dacos, engedetlen vagy tekintéllyel szembenálló.
31. Gyakran ad ki hangokat (hümmög vagy szokatlan hangot ad).
32. Gyakran lobbanékony, ingerlékeny.
33. Sokszor könnyen elsírja magát.
34. Gyakran nem működik együtt.
35. Gyakran „okoskodik”.
36. Gyakran nyugtalan vagy túl aktív.
37. Gyakran zavar más gyerekeket.
38. Gyakran könnyen és hirtelen változik a hangulata.
39. Könnyen frusztrált és csalódott lesz, ha kérései nem rögtön teljesülnek.
40. Gyakran „piszkál” más gyerekeket és beleszól tevékenységeikbe (pl.
játékukba).
41. Gyakran agresszív más gyermekekkel (pl. verekszik vagy erőszakos)
42. Gyakran szándékosan rongálja mások tulajdonát (pl. vandalizmus)
43. Gyakran csal (pl. lop, hazudik, lemásolja mások házi feladatát, vagy
ugrat másokat)
44. Gyakran súlyosan megsért szabályokat (pl. kerüli az iskolát, elszökik
otthonról, vagy teljesen figyelmen kívül hagyja az iskolai rendet)
45. Viselkedésében visszatérő minta, hogy mások alapvető jogait vagy a
fontosabb szociális normákat és szabályokat megszegi
46. Gyakran nem tud agresszív késztetéseinek ellenállni (piszkál másokat
vagy más tulajdonát rongálja
47. Mozgásos vagy hangadásos tic-jei vannak (gyors, hirtelen, akaratlan
hangadás vagy mozgás)
48. Ismétlődő cselekvései vannak (pl. kéz lebegtetés, ringatás, bőr csipkedés)
49. Rögeszméi vannak (állandó, visszatérő betolakodó gondolatok,
impulzusok)
50. Kényszerei vannak (ismétlődő cselekvések vagy gondolatok szorongásos
helyzetben)
51. Gyakran nyugtalan vagy ideges, úgy érzi magát, mint akit „felhúztak”
52. Gyakran könnyen elfárad
53. Gyakran problémát jelent a koncentráció (mintha elbambulna)
54. Gyakran ingerlékeny
55. Gyakran feszültséget érez az izmaiban
56. Gyakran túlzottan aggódik és szorong
57. Napközben gyakran aluszékony (akaratlanul elalszik erre nem alkalmas
helyzetekben)
58. Gyakran túlzottan figyelemfelkeltő a viselkedése és érzelmei eltúlzottak
59. Gyakran túlzó mértékű csodálatot vár el, gőgösen viselkedik, vagy
hiányzik belőle az együttérzés
60. Kapcsolatai gyakran hangulatán, impulzivitásán alapulnak és nem
bensőségesek
61. Néha legalább egy hétig felfokozott az önértékelése és gondolkodása
grandiózus
62. Néha, legalább egy hétig szokatlanul beszédes illetve folyamatos
beszédkényszere van.
63. Néha, legalább egy hétig, úgy tűnik gondolatai össze-vissza csaponganak
64. Néha, legalább egy hétig állandóan emelkedett, eufórikus hangulatban
van
65. Néha, legalább egy hétig kifejezetten törekszik, hogy örömszerző, de
veszélyes következményekkel járó tevékenységekben vegyen részt
66. Néha, legalább két hétig depressziós hangulatban van (szomorú,
reménytelen, bátortalan)
281
67. Néha, legalább két hétig ingerlékeny vagy szeszélyes hangulatban van
(nem csak akkor, amikor frusztrált)
68. Néha, legalább két hétig jelentősen elveszti kedvét és érdeklődését a
legtöbb tevékenységben
69. Néha, legalább két hétig túlzottan mozgékony (jobban mint általában)
70. Néha, legalább két hétig túlzottan meglassult (a legtöbb
tevékenységében)
71. Néha, legalább két hétig fáradékony és kevés energiája van
72. Néha, legalább két hétig értéktelennek érzi magát vagy indokolatlan
bűntudata van
73. Néha, legalább két hétig nehezen tud koncentrálni és gondolkodni
74. Krónikusan, legalább egy évig folyamatosan alacsony az önértékelése
75. Krónikusan, legalább egy évig jellemző rá a nehéz koncentráció és a
döntésképtelenség.
76. Krónikusan, legalább egy évig reménytelenségérzése van
77. Az utóbbi időben fokozott készenléti állapot (éberség, óvatosság)
jellemző rá, vagy túlságosan megijed bizonyos dolgoktól
78. Az utóbbi időben túlságosan ingerlékeny , dühkirohanásai vannak, vagy
nehéz számára a koncentráció
79. Az utóbbi időben heves érzelmi reakciókkal (idegesség, sírás,
reménytelenség) reagál stresszel teli helyzetekre
80. Az utóbbi időben stresszre adott reakciója viselkedési zavart vált ki
(verekedés, vandalizmus, iskolakerülés)
81. Problémát jelent számára hogy iskolai feladataihoz hozzákezdjen
82. Problémát jelent számára, hogy egész órán oda tudjon figyelni
83. Problémát jelent számára, hogy befejezze iskolai feladatait
84. Problémát jelent számára, hogy az iskolában írása rendezett és szép
legyen
85. Problémát jelent számára, hogy iskolai csoportfoglalkozásokon részt
vegyen
86. Problémát jelent számára az iskolában az órák és témák közötti váltás
87. Problémát jelent számára a társakkal való interakció
88. Problémát jelent számára a tanárokkal való interakció
89. Problémát jelent számára hogy órán csöndben tudjon maradni, amikor
elvárják tőle
90. Problémát jelent számára, hogy ülve maradjon, amikor elvárják tőle
282
SNAP-IV kérdőív
A SNAP-IV kérdőív (SNAP-IV-C Rating Scale, Swanson et al, 1983., ford. Tárnok Zs.) a SNAP
Kérdőív javított változata, mely a gyermekpszichiátriai gyakorlatban jól alkalmazható. A
mérőeszköz a szülő vagy pedagógus által kitölthető általános tünetlistát tartalmazó kérdőív, ami a
DSM-IV kritériumrendszerét követi.
Elsősorban az ADHD és az Oppozíciós zavar tüneteire kérdez rá, de a komorbid zavarként
megjelenhető egyéb kórképek tünetlistáját is tartalmazza. Az egyes itemcsoportok egy-egy
tünetlistára kérdeznek rá: pl. figyelmetlenség (1-9 itemek), hiperaktivitás és impulzivitás (11-19
itemek), oppozíciós tünetek (21-28 itemek). A kérdőív tartalmaz egy-egy összesítő itemet is, mely
az adott tünetcsoport vezető tünetét fedi le: figyelmetlenség (10 item), hiperaktivitás/impulzivitás
(20 item). A mérőeszköz további itemei a következő zavarokra kérdeznek: 41-45 itemek:
Viselkedési zavar, 46 item: Intermittáló explozív zavar, 47 item: Tourette-féle zavar, 48 item:
Sztereotípiás mozgászavar, 49-50 itemek: Kényszeres zavar, 51-56 item: Generalizált szorongás,
57 item: Narkolepszia, 58 item: Hisztrionikus személyiségzavar, 59 item: Nárcisztikus
személyiségzavar, 60 item: Borderline személyiségzavar, 61-65 itemek: Mániás epizód, 66- 73
itemek: Major depresszív epizód, 74 -76 itemek: Dysthymiás zavar, 77 – 78 itemek: PTSD, 79 -80
itemek: Alkalmazkodási zavar.
Ezek mellett a SNAP-IV kérdőív tartalmazza a Conners kérdőív jó néhány elemét is.
Értékelés
A SNAP-IV kérdőív válaszait 0-tól 3 pontig értékeljük: Nem – 0 pont, Alig – 1 pont, Eléggé – 2
pont, Nagyon - 3 pont. Az összeadott pontértékeket tünetcsoportonként átlagoljuk. A szerzők
által javasolt átlagértékek:
Tanár Szülő
ADHD- figyelmetlenség 2.56 1.78
ADHD - hiperaktivitás/impulzivitás 1.78 1.44
ADHD- összesített pontszám 2.00 1.67
Oppozíciós zavar 1.38 1.88
A mérőeszköz a szerző engedélyével klinikai gyakorlatban szabadon használható.
Hivatkozás
Swanson J.M., Kraemer H.C., Hinshaw, S.P., Arnold, L.E., Conners, C.K., Abikoff, H.B.,
Clevenger W., Davies M., Elliott, G., Greenhill, L.L., Hechtman, L., Hoza, B., Jensen, P.S.,
March, J.S., Newcorn J.H., Owens L. Pelham, W.E., Schiller, E., Severe, J., Simpson, S.,
Vitiello, B., Wells, C.K., Wigal, T., Wu, M. (2001): Clinical Relevance of the Primary
Findings of the MTA: Success Rates Based on Severity of ADHD and ODD Symptoms at
the End of Treatment. Journal of the American Academy of Child and Adolescent Psychiatry,
40(2): 168-179.
Swanson, J.M., Bussing, R., Fernandez M., Harwood, M., Hou, W., Garvan, C. W., Eyberg S. M.
(2008): Parent and teacher SNAP-IV Ratings of Attention Deficit/Hyperactivity Disorder
Symptoms, Assessment, September 2008 vol. 15 no. 3 317-328. Sage Publication
A mérőeszköz angol nyelvű változata és értékelésének részletesebb ismertetése a következő

linken érhető el: http://www.adhdcanada.com/pdfs/SNAP-IVTeacherParetnRatingScale.pdf
283
TQ
Kérjük, az alábbi kijelentések mindegyikénél jelölje meg X-szel az Önre vonatkozót.
Sohasem Ritkán Néha Gyakran Mindig

Osztálytársaim... piszkáltak piszkáltak piszkáltak piszkáltak piszkáltak
emiatt emiatt emiatt emiatt emiatt
1. Piszkáltak, mert jó tanuló voltam.
2. Piszkáltak, mert csúnya voltam.
3. Piszkáltak a testmagasságom miatt.
4. Piszkáltak, mert félénk voltam a
többiekkel szemben.
5. Piszkáltak, mert ügyetlen voltam a
sportban.
6. Piszkáltak, mert nem voltam túlságosan
jókedvű.
7. Piszkáltak, mert gyakran idegesnek
látszottam.
8. Piszkáltak, mert stréber/okostojás voltam.
9. Piszkáltak, mert nem voltam túl jó
beszélgetés kezdeményezésében vagy
fenntartásában.
10. Piszkáltak szokatlan megjelenésemért,
például az öltözékem, a szemüvegem
vagy a hajam színe miatt.
11. Piszkáltak, mert nem tanultam jól.
12. Piszkáltak a beszédem miatt (dadogok,
akcentussal beszélek stb.)
13. Piszkáltak a testsúlyom miatt.
14. Kulturális vagy etnikai másságom miatt
piszkáltak (pl. bőröm színe, mert más
ételeket eszem, mint a többi gyerek, mert
szokatlan ruhadarabokat viselek, stb.).
15. Piszkáltak, mert bajkeverő gyerek voltam,
rosszalkodtam.
16. Piszkáltak, mert sokszor sírtam vagy
gyerekesen viselkedtem.
17. Piszkáltak, mert nem voltam jó különféle
előadói helyzetekben (pl. éneklés,
szereplés vagy mások előtt való
megszólalás).
18. Piszkáltak, mert sok dologtól féltem (pl.
úszás, kempingezés stb.).
19. Piszkáltak, mert túl sokat beszéltem,
fecsegtem.
20. Piszkáltak, mert lányos fiú /fiús lány
voltam.
284
TQ - jelenre vonatkozóan
Osztály:
Kérlek, az alábbi kijelentések mindegyikénél jelöld meg X-szel a Rád
vonatkozót. Ha az állítás jellemző Rád, tegyél X jelet az „igaz" négyzetbe.
Amennyiben az állítás nem jellemző Rád, a „hamis" négyzetbe tedd az X jelet.
Osztálytársaim... Igaz Hamis
1. Piszkálnak, mert jó tanuló vagyok.
2. Piszkálnak, mert csúnya vagyok.

3. Piszkálnak a testmagasságom miatt.
4. Piszkálnak, mert félénk vagyok a többiekkel szemben.
5. Piszkálnak, mert ügyetlen vagyok a sportban.
6. Piszkálnak, mert nem vagyok túlságosan jókedvű.

7. Piszkálnak, mert gyakran idegesnek látszom.
8. Piszkálnak, mert nem vagyok túl jó beszélgetés kezdeményezésében vagy
fenntartásában.
9. Piszkálnak szokatlan megjelenésemért, például az öltözékem, a szemüvegem vagy
a hajam színe miatt.
10. Piszkálnak, mert nem tanulok jól.
11. Piszkálnak a beszédem miatt (dadogok, akcentussal beszélek stb.)

12. Piszkálnak a testsúlyom miatt.
13. Kulturális vagy etnikai másságom miatt piszkálnak (pl. bőröm színe, mert más
ételeket eszem, mint a többi gyerek, mert szokatlan ruhadarabokat viselek, stb.).
14. Piszkálnak, mert bajkeverő gyerek vagyok, rosszalkodom.
15. Piszkálnak, mert sokszor sírok vagy gyerekesen viselkedem.
16. Piszkálnak, mert nem vagyok jó különféle előadói helyzetekben (pl. éneklés,
szereplés vagy mások előtt való megszólalás).
17. Piszkálnak, mert sok dologtól félek (pl. úszás, kempingezés stb.).
18. Piszkálnak, mert túl sokat beszélek, fecsegek.
19. Piszkálnak, mert lányos fiú vagyok.
20. Piszkálnak, mert sokat szerepelek.
21. Piszkálnak, mert nem vagyok olyan gazdag.
285
Piszkálódás Kérdőív
A Piszkálódás Kérdőív (Teasing Questionnaire, TQ, Roth, D. A., Coles, M. E., Heimberg, R. G.,
2000., ford. Perczel Forintos Dóra) a gyermek és serdülőkori csúfolódásról történő beszámoló
strukturált mérőeszköze. A kérdőív 20 állításból áll, öt témában kérdez rá a gyermekkori és
kamaszkori csúfolás eseményeire: teljesítmény, szociális, családi, tanulmányi és a külső
megjelenés témájában.
Az eredeti Piszkálódás Kérdőívet Roth és munkatársai felnőttek számára dolgozták ki, hogy
gyermek- és serdülőkori piszkálódással kapcsolatos emlékeiket feltárják. Eredményeik alapján a
lányokat leginkább a súlyuk, magasságuk, kinézetük miatt csúfolják, míg a fiúkat sorrendben a
kinézetük, testsúlyuk, iskolai teljesítményük miatt piszkálják legtöbbet.
Strawser, Storch és Roberti (2005) tanulmánya a Piszkálódás Kérdőív megbízhatóságát az
előhívott gyermekkori csúfolás, és az ebből eredő pszichés stressz közti kapcsolat tekintetében
vizsgálta. Kutatásukban azt találták, hogy a kérdőív teljesítmény, megjelenés, és szociális
faktorai összefüggnek a későbbi pszichés tünetekkel. A csúfolás következménye a szociális és
teljesítmény faktorokra a legerősebb, ami felnőttként szociális fóbiához, depresszióhoz,
szorongáshoz vezethet.
A kérdőívet később tovább bővítették (TQ-R, Strawser, Storch, Roberti, 2005) egy 35 tételes
verzióvá. A Piszkálódás Kérdőívnek készült egy, a jelenre vonatkozó, gyermekekkel és
serdülőkkel felvehető magyar változata is, melyet a Teasing Questionnaire nyomán Perczel
Forintos Dóra állított össze.
Értékelés
A teszt értékelése során 0-4 pontig értékeljük az egyes válaszokat:
0 – sohasem piszkáltak emiatt
1 – ritkán piszkáltak emiatt
2 – néha piszkáltak emiatt
3 – gyakran piszkáltak emiatt
4 – mindig piszkáltak emiatt
Hivatkozás
Roth, D., Coles, M., & Heimberg, R. G. (2002). The relationship between memories for
childhood teasing and anxiety and depression in adulthood. Journal of Anxiety Disorders,
16(2), 149-164
Storch, E.A., Roth, D.A., Coles, M.E., Heimberg, R.G., Bravata, E.A., Moser, J. (2004): The
measurement and impact of childhood teasing in a sample of young adults. Journal of
Ancxiety Disorders, 18(5), 681-694
Strawser, M. S., Storch E.A., Roberti J.W. (2005): The Teasing Questionnaire-Revised:
measurement of childhood teasing in adults. Journal of Anxiety Disorders,19(7): 780-792.
Novák, K.(2009): Az iskolai bántalmazás hatásai: csúfolódás, szekálás. ELTE szakdolgozat
286
KOGNITÍV
VISELKEDÉSTERÁPIÁS
SEGÉDANYAGOK
287
Mi a kognitív pszichoterápia?
Betegtájékoztató
A kognitív terápia célja meglehetősen ambiciózus, mert többre törekszik az egyszerű tüneti
kezelésnél. A terápia segítségével a páciens saját kognitív terapeutájává válhat: ehhez az
szükséges, hogy elsajátítsa a kognitív terápia módszereit és rendelkezzen azokkal a
készségekkel, amelyek révén képes lesz megküzdeni a diszfunkcionális attitűdökkel. A terápia
rövid (rendszerint 12-20 alkalom), ezért fontos, hogy felépítését és célját a terapeutával közösen
alakítsák ki és az Ön által tapasztalt panaszokhoz igazítsák. Ezáltal Önnek reálisan elérhető céljai
lesznek minden egyes ülésen, amelyek elérésében a terapeutája fogja segíteni.
Elköteleződés a teljes terápia mellett

A korábbi kutatások azt mutatják, hogy azok, akik végig csinálják a teljes terápiás folyamatot,
azoknál pozitív eredmény várható. A terápia korai abbahagyása jelentősen csökkenti annak
eredményességét és komoly következményekkel járhat. Ezért arra kérjük, hogy mielőtt
félbeszakítaná a terápiát, beszélje meg terapeutájával. Időnként a terapeutája javasolhatja azt,
hogy sűrűbben találkozzanak azért, hogy jobban elsajátítsa az új készségeket és önmaga
terapeutájává válhasson.
Állapotfelmérések és utánkövetés
A terápia részeként beütemezünk „mini felméréseket” a hatodik és/vagy tizenkettedik héten az
Ön állapotának felmérése érdekében. A terápia befejezése után is biztosítunk ún. utánkövetéses
üléseket arra, hogy felmérjük állapotát, és ha ezek azt mutatják, hogy a tünetek visszatértek,
akkor további üléseket és terápiát ajánlhatunk fel.
Az állapotfelmérésnek két típusa lehetséges: 1) önkitöltős kérdőívcsomag; 2) rövid interjú
egy független terapeutával rövidített kérdőívcsomag alapján. Ez az utánkövetés mind az Ön
számára, mind a terapeutájának nagy segítséget jelent ahhoz, hogy meghatározzák, mennyit
fejlődött, s milyen mértékben sikerült fenntartani az állapotát a terápia befejezése után.
Célok felállítása és a célpanasz körülírása

A terápia megkezdése előtt szükség van a páciens panaszainak alapos felmérésére, ezért az
elején az a legfontosabb, hogy annyi információt gyűjtsünk össze a hozott problémáról,
amennyit csak lehetséges. Ennek érdekében ilyen kérdéseket fogunk feltenni Önnek:
Mikor kezdődött a panasz?

Történt-e valami az életében, ami előidézhette a panaszt?
Miért most határozta el magát, hogy terápiára járjon?
Tapasztalta-e már korábban ezeket a panaszokat?
Kezelték-e már korábban ezekkel a panaszokkal?
Segített-e a korábbi terápia?
Feküdt-e már valaha kórházban e panaszai miatt?
Szed-e valamilyen gyógyszert rendszeresen?
Ha szed, melyek ezek, és milyen rendszeresen szedi őket?
Szokott-e alkoholt, drogot vagy más tudatmódosítót fogyasztani? Ha igen, mennyit és milyen
gyakran?
Van-e valamilyen testi panasza, ami testi betegséget jelezhet?
Van-e valakinek a családban testi és / vagy pszichés problémája?
A fenti kérdések célja az, hogy segítségükkel a lehető legtöbb információt gyűjtsük össze a
problémájáról. Az információgyűjtés a terápia fontos és időigényes része, ezért az elején
288
érdemes heti két alkalommal találkozni a terapeutájával, majd elegendő lesz a heti egyszeri
találkozás. A továbbiakban a terapeutájával közösen fognak dolgozni azon, hogy a problémákat
leküzdjék.
Problémamegoldás
Amint a fontos panaszokat felmértük, lehetőség nyílik azok megoldására egymás után. Kognitív
terápiában számos stratégiát alkalmazhatunk a megoldás érdekében, de a legfontosabb a
problematikus gondolatok, érzelmek, viselkedés és alaphiedelmek felismerése. A terápia során
jelentős figyelmet fogunk fordítani arra, hogy itt szerzett tudását képes legyen hasznosítani a
terápiás ülések befejezése után is.
Az érzelmek és a gondolatok közötti kapcsolat

A kutatások azt bizonyítják, hogy az érzelmi problémák forrása gyakran a torzult, hibás
gondolkodás. A kognitív terápia célja, hogy megtanulja felismerni azokat a negatív
gondolatokat, amelyek az Ön által átélt kellemetlen állapothoz vezettek. Képes lesz felismerni és
átértékelni azokat a gondolatokat, amelyek szomorúsághoz, reménytelenséghez, haraghoz vagy
szorongáshoz vezetnek.
Alapfeltevések és szabályok
A legtöbb ember rendelkezik ún. alapfeltevésekkel és szabályokkal, amelyek gondolkodását és
cselekedeteit irányítják. Ezek építik fel az ember hiedelemrendszerét: elsőre logikusnak
tűnhetnek, gyakran azonban egyáltalán nem azok és az érzelmi állapot súlyosbodásához
vezetnek. Íme néhány ilyen szabály: „Ha valaki hibáztat valamiért, akkor az azt jelenti, hogy
kevésbé vagyok értékes” vagy „Mindig a lehető legjobban kell teljesítenem”. A terápiában
együtt fognak dolgozni azon, hogy felismerjék, módosítsák és kijavítsák azokat az
alapfeltevéseket, szabályokat, amelyek az érzelmi problémákhoz vezettek.
Önsorsrontó viselkedés
A szorongás, a depresszió vagy a frusztráció önsorsrontó viselkedéshez vezethet, ezért a terápia
során viselkedésével is kell foglalkozni. Íme, néhány példa: aki depressziós, gyakran
nagymértékben visszahúzódó és passzív. Ha azonnal növekszik az aktivitása, javul a hangulata
is. Amikor valaki szorong, akkor elkerül bizonyos helyzeteket, amelyek félelmetesnek tűnnek.
Az a szorongó személy, aki viszont megtanul szembenézni ezekkel a helyzetekkel, kevésbé fog
félni tőlük.
Társas készségek
A társas készségek egy másik fontos terület, amelynek a terápia során figyelmet szentelünk. A
terápia során elsajátíthat olyan társas készségeket, amelyek a hatékonyabb kapcsolatteremtésben,
illetve a meglévő kapcsolatok javításában segítik Önt. Megtanulhatja azt is, hogyan legyen
magabiztosabb. Felajánlhatunk Önnek olyan szerepjátékot, amelyben eljátszhatja terapeutájával
azokat a társas helyzeteket, amelyek nehézséget okoznak Önnek.
Váljon önmaga terapeutájává!

A kognitív terápia egyik legfontosabb célja, hogy megtanítsa Önnek azokat a készségeket,
amelyek segítségével önmaga terapeutájává válhat. Megtanulhatja egyedül felismerni és
átértékelni a problémás gondolatokat, attitűdöket és viselkedéseket, az utánkövetéses ülések
pedig a normál érzelmi állapot fenntartásában segítenek.
A „Beck Depresszió Kérdőív” (BDI) kitöltése
A Beck Depresszió Kérdőív (BDI) kitöltése hasznos információval szolgál Önnek és
terapeutájának is állapota javulásával kapcsolatban; a kérdőívet a titkárságon tudja elkérni.
289
Minden egyes ülés megtervezése
Mivel a terápia időkorlátos, ezért minden ülés rendkívül fontos. Az ülések megtervezése azért
nagyon lényeges, mert ez biztosítja, hogy minden fontos problémára sor kerüljön, s hogy
elegendő idő jusson a velük való foglalkozásra. A tervezéssel megelőzhető a „vége az ülésnek,
nincsen már rá idő” helyzet, amikor is fontos kérdések már nem kapnak elég figyelmet.
Terapeutájával együtt tervezzék meg, hogy milyen problémákkal fognak foglalkozni az ülések
alatt: ami alkalmazkodik az Ön egyéni igényeihez vagy az előző alkalom során érintett
problémákhoz. Tervezhetnek olyan ülést is, ahol visszajelzést ad terapeutájának a terápia
eredményességéről. Megbeszélhetik, hogy mely beavatkozások a leginkább hasznosak Önnek.
Volt-e nehézsége a házi feladattal? Ha egyszer elhatározta, hogy az adott ülésen melyik
problémával akar foglalkozni, el kell döntenie azt is, hogy mennyi időt szánjanak rá. Fontos,
hogy a felállított célok reálisak legyenek.
Ha egyszer kialakítottak egy „napirendet”, próbáljon ragaszkodni hozzá. Ez megóvja attól, hogy
egyik problémáról a másikra ugráljon. A tervhez való ragaszkodás esetén nagy valószínűséggel
sikerül mindegyik problémára elegendő időt szánni, és ez együtt jár a befejezettség kellemes
érzésével.
Összegzés
Az ülés végén elég időt kell hagyni annak a megbeszélésére, hogy mit értek el, hová jutottak.
Minderről visszajelzést is adhat terapeutájának. Fontos, hogy maradjon idő a jövő heti házi
feladat megtervezésére. A terápiás ülésekre való készüléssel, a házi feladatok elkészítésével,
problémáinak összegyűjtésével, fontossági sorrend kialakításával, valamint jó időbeosztással
elérheti, hogy gyorsabb legyen a gyógyulás és hatékonyabb legyen a terápia.
Beck és Greenberg nyomán átdolgozta Perczel Forintos Dóra

Cognitive Therapy Center, Philadelphia, USA
Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék
290
A KOGNITÍV MODELL BEMUTATÁSA
(Perczel Forintos Dóra)
Egy írott modell bemutatása a klienseknek sokat segíthet abban, hogy megértsék saját
nehézségeiket és a kezelés menetét. Legjobb, ha a terapeuta személyre szabottan mutatja be a
modellt, akár rajzos formában úgy, hogy a kliens megértse saját problémáját. Az a
tapasztalatunk, hogy nagyon hasznos lehet, ha már az első vagy második találkozáskor
felvázoljuk ezt az általános modellt és az ebből logikusan következő terápiás tervet.
KÖRNYEZET
Testi reakciók
(fáradtság)
Gondolatok
(„sohasem fogok Hangulat
meggyógyulni”) (depresszió)
Viselkedés
(ágyban marad)
A modellt a kliens saját életéből vett példán keresztül lehet legjobban bemutatni, azaz a tőle
kapott információkra alapozva (a szókratészi kérdezés technikájával). Például a terapeuta azt
mondhatja: „Ezt az ábrát arra használjuk, hogy segítsük a (depresszió, idegesség, bűntudat, stb.)
megértését”. Mindannyian valamilyen környezetben élünk – család, kultúra, időjárás, stb.
(rámutatunk az ábrán a „környezet” szóra). Mind a mostani környezetünk (pl. munka és család,
stressz és érzelmi biztonság), mind pedig a múltban átélt események (sikerek, veszteségek,
kritikák, stb.) hatással vannak ránk, befolyásolnak minket. Ezek több szinten hatnak ránk:
érzelmileg, befolyásolják a viselkedésünket, gondolkodásunkat, sőt, testi reakciókat is
kiválthatnak (rámutatunk mindegyikre a modellen). Elmagyarázhatjuk, hogy „azért kötöttem
össze őket vonalakkal, mert kapcsolatban állnak egymással. Érzéseink közeli kapcsolatban
állnak gondolatainkkal, viselkedésünkkel, biológiai állapotunkkal és környezetünkkel.”
Ezek után a kliens által elmondott információkra épülő, személyes példán keresztül mutatjuk be
a modell működését. „Például, Ön azt mesélte nekem, hogy néha reggelenként nagyon fáradtnak
(odaírjuk a fáradt szót a testi reakciók mellé) és depressziósnak érzi magát (odaírja a depressziót
a hangulat mellé)”. „Milyen gondolatok merülnek föl Önben, miközben fáradtan és
depressziósan fekszik az ágyban?” (Írja le a választ a gondolatok mellé: „sohasem fogok
meggyógyulni.”) „Hogyan változik a viselkedése, amikor így érez és gondolkodik?” (Tegyen fel
néhány kérdést a viselkedés változásaival kapcsolatban és jegyezze fel a válaszokat a viselkedés
mellé, pl. ágyban marad.) „És milyen hatással vannak ezek a változások a környezetére (család,
munka stb.)? Amint látja, egyetlen területen belüli változás az összes többiben is változásokat
idéz elő. Idővel ezek a hatások egymásra épülhetnek újra és újra. Mit gondol erről?”
„A jó hír tehát az, hogy noha bármely területen bekövetkező apró változás rossz hatással lehet az
állapotára, ugyanúgy egy apró változás hatására jobban is érezheti magát. Például az elmúlt
néhány héten észrevette-e, hogy nagyon ideges / depressziós / dühös? (a kliensre jellemző dolgot
291
hozunk fel példának, olyasmit, ami ellen leginkább küzdeni akar). Amikor ez történt Önnel,
akkor éppen milyen helyzetben volt, mit csinált? Talán a környezete nagy nyomással nehezedett
Önre, megváltozott a viselkedése. Emlékszik-e bármiféle változásra a gondolkodásában vagy
érzéseiben? Hogyan érezte magát ekkor fizikailag? Ahogy ezek a példák is mutatják, ha ezen
területek bármelyike megváltozik, az összes többi is változni fog.”
„A terápia során először is megnézzük, hogy a modell használható-e az Ön problémájában?

Másrészt megpróbáljuk együtt kitalálni, mi az az apró változás vagy változtatás az Ön
gondolkodásában vagy hozzáállásában, viselkedésében, környezetében, testi panaszaiban és
érzéseiben, amely nagy előrelépést hozhat az életében.”
A legtöbb kliens ezt az egyszerű magyarázatot nagyon érdekesnek találja. Megnyugszanak,

amikor látják, hogy legtöbb problémájuk (pl. idegesség, kialvatlanság, fejfájás) összefügg
egymással és általában örömmel veszik, hogy már egy kisebb változtatás is eredményes lehet.
Házi feladatként pedig a kliens feljegyzéseket készíthet egy naplóban arról, hogy amikor rossz
hangulati állapotban volt, mi járt a fejében és hogyan viselkedett, mit cselekedett? A viselkedés
és hangulat, az érzések és gondolatok stb közötti összefüggések megfigyelése nagyon hasznos
felismerésekhez vezethet s kiderül, hogy a modell mennyire illeszkedik az ő problémáihoz.
Sokat segíthet, ha a páciens kezdetben a viselkedése megváltoztatására vagy ellazulásra
törekszik még olyan helyzetben is, ha főleg érzelmi problémákkal vagy nehéz élethelyzete
megoldásával küszködik.
Ennek az egyszerű rajzos modellnek az a másik előnye, hogy a kliens beleillesztheti saját
felismeréseit és megfigyeléseit, illetve a kognitív terápiáról szerzett előzetes tudását. Például
lehet, hogy azt hallotta a kezelőorvosától, hogy a depresszió vagy az idegesség biológiai eredetű.
Ez az ábra magában foglalja ezt a nézetet is és rámutat, hogyan függ össze a depresszió vagy az
idegesség például a gondolataival vagy a cselekedeteivel (például, ha ideges, akkor hajlamos
konfliktusba keveredni és emiatt később megfájdul a feje vagy felmegy a vérnyomása, esetleg
nem tud elaludni). Érdemes megemlíteni a kutatások eredményeit a kliensnek, amelyekből
kiderült, hogy a kognitív terápia még akkor is tartósan hatékony, ha valóban biológiai okai
vannak a betegségnek, s gyakran eredményesebb, mint a kizárólag biológiai (gyógyszeres)
kezelés (ld. Akadémiai Kiadó http://akademiai.com/content/119727 Number 1/March 2011).
Összefoglalva, a gondolatok, érzelmek, viselkedés és a testi tünetek, illetve a környezet közötti

összefüggések segítenek megérteni, hogyan lehetséges, hogy a gondolkodásban vagy a
viselkedésben bekövetkező változás segíthet olyan problémák esetében is, amelyeknek biológiai
vagy környezeti komponensei is vannak.
Ajánlott olvasmány:
Perczel Forintos D. és Kiss Zs. (szerk. 2010): Előszó. Higgyünk a szemünknek. Kognitív
viselkedésterápiás esettanulmányok. Eötvös Kiadó, Budapest
Perczel Forintos D., Mórotz K. (2010): Kognitív viselkedésterápia. Medicina.
292
Az ülés struktúrája
Páciens neve:
Dátum:
Terápiás ülés időtartama:
A mai terápiás ülés terve:
A terápiás ülés eseményeinek összefoglalása

(Tartalmazza a jellegzetes gondolatok és hiedelmek azonosítását, értékelését; a viselkedéses
kísérletek részleteit, a felmerülő nehézségeket, stb. Szükség esetén folytatható a lap túloldalán.)
Házi feladat:
További megjegyzések (Telefonhívások, egyéb kapcsolatok, gyógyszerelés, stb.)
293
Háromoszlopos gondolatnapló a negatív automatikus gondolatok
felismeréséhez
(Beck, 2002; Perczel Forintos, 2010)
1. Helyzet 5. Hangulat, érzés, 6. Negatív Automatikus Gondolat

(%)
Kivel volt? Hangulat, érzés Mi futott át a fejemen?

Mit csinált? intenzitása Mit jelent vagy mond ez rólam?
Mikor történt? (0-100%) Mi a legrosszabb, ami történhet?
Hol volt?
294
Hétoszlopos gondolatnapló a negatív automatikus gondolatok átstrukturálásához
(Padesky, C., 1995; ford. Perczel Forintos, D. 1997)
Helyzet Érzés Automatikus Bizonyíték, hogy Bizonyíték, hogy Kiegyensúlyozottabb, Új érzés vagy
gondolatok, képek ez igaz ez nem teljesen reálisabb gondolat régi érzés
Mit csináltam? Mit éreztem? Mi futott át a fejemen, igaz Hogyan válaszolom újraértékelése
Min Hangulat, mielőtt rosszul kezdtem meg az automatikus Hogyan
gondolkoztam? érzés érezni magam? Pontosan gondolatot? változott meg
intenzitása mik voltak ezek a az érzésem
(%)? gondolatok? Mennyire (%)?
voltam meggyőződve
róluk? (%)
Kognitív Torzítások Listája
(Tringer, 2001; Beck, 2002)
1. Minden vagy semmi típusú gondolkodás

Amikor az ember mindent fekete-fehér kategóriákban értékel. Pl. nem tökéletes teljesítmény esetén az
egész helyzetet teljes kudarcnak éli meg: „Ha nem vagyok a legjobbak között, akkor értéktelen
vagyok.”
2. Túláltalánosítás
Egyszeri negatív esemény alapján általánosít a személy. Pl. ha valami nem sikerült, akkor úgy zárja le
a dolgot, hogy „nekem soha semmi nem sikerül”.
3. Negatív szűrés
Amikor a személy egy adott történésből pusztán egyetlen részletet emel ki, s ennek alapján mindent
negatívan minősít. Pl.: „Hiába fogytam 20 kg-ot, ha még mindig terhesnek néznek a metrón.”
4. A pozitívumok figyelmen kívül hagyása, leértékelése

Ha a pozitív tapasztalatait az egyén azzal utasítja el, hogy azok „nem számítanak”. Így az egyébként
pozitív események is negatívnak tűnnek fel. Pl.: „Csak azért ragaszkodik hozzám, mert nem ismer.”
„Csak azért sikerült a nyelvvizsgám, mert szerencsém volt.”
5. Elhamarkodott következtetés: a negatív értékelés nem a tényeken alapul.

A) Gondolatolvasás: amikor az egyén azt hiszi, tudja, hogy mások mit gondolnak róla (negatívumot),
és egyéb, sokkal valószínűbb lehetőségeket nem vesz figyelembe. „Unalmasnak tartanak.”
B) Jövendőmondás: a személynek a jövőre nézve negatív elképzelései vannak, és más – sokkal
valószínűbb – kimeneteleket nem vesz figyelembe. „Úgysem fog sikerülni.”
6. Felnagyítás és lekicsinylés
Amikor az ember eltúlozza bizonyos dolgok fontosságát (pl. saját hibáit vagy mások erényeit) vagy –
ellenkezőleg – saját jó tulajdonságait, sikereit, ill. mások gyengéit bagatellizálja. Ezt a tulajdonságot
kettős morálnak is nevezik. Pl.: „Az semmi, hogy van egy diplomám, mert az mindenkinek van.”
7. Érzelmi logika
A személy erős „érzései” alapján igaznak vél valamit, és nem veszi figyelembe az ellenkezőjét igazoló
tényeket. Pl.: „Hiába szerepeltem jól több nemzetközi versenyen, mégis középszerűnek érzem
magam.”
8. „Kell” és „kellene” állítások

Az egyénnek határozott elvárasai vannak arról, hogy neki, ill. másoknak hogyan „kell” viselkednie, és
ezek meghiúsulása esetén túlértékeli a következményeket. Pl.: „Mindig pontosnak kell lennem.”„A
barátomnak tudnia kellene, hogy mit szeretnék.”
9. Címkézés és téves címkézés

A túláltalánosítás extrém formája, amikor a személy ahelyett, hogy megfogalmazná a problémát,
negatív címkével illeti magát vagy mást. Pl.: „Vesztes vagyok.”
10. Perszonalizáció
Amikor az egyén úgy érzi, hogy ő az oka egy olyan eseménynek, amiért valójában nem ő
felelős. Pl.: „Az én hibám, hogy rossz hangulatú volt a családi ebéd.”
Gondolatnapló a kognitív szempontú állapotfelméréshez
A kognitív szempontú állapotfelmérés során a cél a feszültséget keltő helyzetben megjelenő

kogníciók és érzések felismerése, illetve a terápia során adaptívabb, valósághűbb, kevésbé
torzított és kevésbé szubjektív helyzetértelmezés kialakítása a kognitív átstrukturálás révén.
Ennek egyik legfontosabb eszköze az ún. „gondolatnapló”. Mivel az emberek általában igen
kevés tudatossággal rendelkeznek problémáik összefüggései felől, ezért legelőször a probléma
pontos feltérképezése szükséges – a kognitív terápiában ez a helyzetek jelentését hordozó és
szorongást, depressziót illetve nagy indulatokat kiváltó kogníciók. Megkérjük a beteget, hogy
kezdjen naplót vezetni azokról az alkalmakról, amelyek nehézséget jelentenek valamilyen
okból a számára. Ez magában foglalja a helyzeteket, a problémát jelentő viselkedést, a kísérő
érzelmeket valamint az ilyenkor felbukkanó önkéntelen, nem akaratlagos, hanem ún.
automatikus gondolatokat. Legkönnyebb a negatív emocionális állapot azonosítása, ezt veszik
észre legkönnyebben az emberek (harag, reménytelenség, bűntudat) – a páciensek az
érzelmek meghatározása mellett annak intenzitását is megbecsülik egy szubjektív skálán.
Csak a 40%-nál intenzívebb érzelmi állapotot kiváltó helyzeteket jegyzik fel, a negatív
gondolatok ilyenkor könnyebben hozzáférhetők. Ezt követi a problémahelyzet rövid leírása,
majd a NAG-ok azonosítása.
A napló hasznos kérdéseket tartalmaz a NAG-ok könnyebb felismeréséhez. Először a terápiás

ülésen közösen töltjük ki, s csak akkor adhatjuk fel házi feladatnak, ha a páciens pontosan
érti, miről van szó. Szóról szóra írjuk le a gondolatokat a pontosság kedvéért, ezt rövid
összefoglalás követi, hogy pontosan értettük-e a hallottakat.
A teljesség kedvéért közöljük a kognitív torzításokat és az ún. “hétoszlopos” gondolatnaplót

is. A logikai hibák néven is ismert kognitív torzításokat a szakirodalom 8-10 csoportba
sorolja, melyek egymást részben átfedik. Minél több, és intenzívebb tévhiedelmei vannak
valakinek, e kognitív torzítások annál aktívabbak, és a személy kognitív struktúrája annál
sebezhetőbb. A logikai hibák a gondolkodást merevvé és sematikussá teszik. A személy
véleményét inkább belső sémái, és nem az aktuális helyzet reális értékelése határozza meg.
A negatív automatikus gondolatok felismerése és az átstrukturálás nem egyszerű feladat, ezért

utalunk az alábbi szakirodalomra.
Hivatkozás
Padesky, C., Greenberger, D. (1995): A Clinician`s Guide to Mind over Mood. The Guilford
Press, London.
Perczel Forintos, D. (1997): A kognitív modell főbb terápiás vonatkozásai. In: Psychiatria
Hungarica, (3): 303-314.
Beck, A. T., Rush, A. J., Shaw, B. F., Emery, G. (2000): A depresszió kognitív terápiája.
Animula, Budapest.
Tringer, L. (2001): A pszichiátria tankönyve. Semmelweis Kiadó, Budapest.
Beck, J. S. (2002): Kognitív terápia: Kezdőknek és haladóknak. Magyar Viselkedéstudományi
és Kognitív Terápiás Egyesület, Budapest.
Tringer, L. (2001): A pszichiátria tankönyve. Semmelweis Kiadó, Budapest.
20 kérdés, ami segít szembeszállni a negatív gondolkodással
Mi a bizonyíték?
7. Nem keverek össze egy gondolatot egy ténnyel? Az a tény, hogy valamiről azt gondolod,
hogy igaz, nem jelenti szükségszerűen azt, hogy tényleg igaz. Megfelel a tényeknek az,
amit gondolsz? Más emberek is úgy gondolnák, hogy helytálló és elfogadnák? Megállna-e
a bíróság előtt vagy elutasítanák, mint mellékes tényezőt? Milyen objektív bizonyítékaid
vannak, amelyek támogatják a gondolatidat, és melyek azok, amelyek ellentmondanak
nekik?
Negatív automatikus gondolatok Lehetséges válaszok

Amikor ma találkoztam Péterrel az utcán, Igaz, hogy nem mosolygott rám, de nincs
nem mosolygott rám. Biztos megbántottam okom rá, hogy azt gondoljam, hogy
valamivel. megsértődött. A dolognak valószínűleg nem
volt semmi köze hozzám. Talán csak
túlságosan el volt foglalva a gondolataival.
8. Nem vonom le túlságosan hamar a következtetéseimet? Ez annak az eredménye, hogy

gondolataidat gyenge bizonyítékokra alapozod. A depressziós emberek, például, gyakran
hiszik azt, hogy mások kritikusan gondolkodnak róluk. De egyikünk sem gondolatolvasó.
Honnan tudhatod, hogy valaki más mit gondol? Lehet, hogy igazad van, de ne vond le túl
hamar a következtetéseidet. Ragaszkodj ahhoz, amiben biztos lehetsz. Ha nincs elegendő
bizonyítékod arra, hogy megalapozott ítéletet alkothass, győződj meg róla, vajon találsz-e
további tényeket mielőtt döntésre jutsz.

A férjem nem ette meg a csokoládé- Amit biztosan tudok az annyi, hogy nem ette
süteményt, amit neki készítettem. Azt hiszi, meg. Valójában nem tudom, hogy azt
hogy szörnyű szakács vagyok. gondolja-e rólam, hogy szörnyű szakács
vagyok. Lehet, hogy csak nem volt éhes.
Meg is kérdezhetem tőle.
Milyen alternatívák állnak rendelkezésemre?

9. Azt feltételezem, hogy az az egyetlen lehetőség, ahogy én értelmezem a dolgokat?
Minden helyzetet több szempontból lehet értelmezni. Hogyan reagáltál volna mielőtt
depresszióba estél? Hogyan reagálnál akár most is, ha egy egészen jó napod lenne?
Hogyan látná a dolgokat egy másik személy? Mi lenne a te reakciód, ha egy barátod
mesélne neked arról a helyzetről, ami most téged aggaszt? Akkor is olyan feketén látnád a
dolgokat, ha másvalaki lenne ebben a helyzetben?

Ez szörnyű hiba volt. Ha nem lennék ennyire lehangolt,
Sohasem fogom megtanulni, hogy kell ezt valószínűleg nem törődnék vele és
rendesen csinálni. elfelejteném az egészet. Megtenném, ami
tőlem telik, hogy rendbe hozzam a dolgokat
és tanulnék a hibáimból. Tamás ugyanezt a
hibát követte el a múlt héten és viccként
fogta fel az egészet.
Milyen hatása van annak, ahogy gondolkodom?
10. A negatív gondolatok segítenek-e vagy akadályoznak? Mit akarsz? Mik a céljaid? Felül
akarsz-e kerekedni a lehangoltságodon, hogy boldog légy és hogy a legtöbbet hozhasd ki
az életedből? Az, ahogy most gondolkodsz, segít-e neked, hogy elérd ezt a célt vagy
inkább az utadban áll?

Ez reménytelen. Mostanra már sokkal Le akarom küzdeni a depressziómat. Ha így
jobban kellene csinálnom. Sohasem fogom gondolkodom, az nem fog segíteni. Ettől
megérteni, hogyan kell válaszolni a csak rosszabbul érzem magam. Nincs semmi
gondolataimra. értelme, hogy azt mondogatom magamnak,
hogy mostanra már jobban kellene
csinálnom. Arra van szükségem, hogy
gyakoroljam a reális gondolkodást, és ha
állandóan szidom magam, fel fogom adni,
ahelyett, hogy gyakorolnék.
11. Milyen előnyökkel és milyen hátrányokkal jár, ha negatívan gondolkodom? Számos

torzult gondolatnak van valamilyen pozitív hozama. Ez az, ami életben tartja őket, pl.
lehetővé teszik, hogy elkerüld a számodra problematikus helyzeteket. De vajon nincsenek-
e túlsúlyban a hátrányok az előnyökkel szemben? Ha így van, talán megér egy kis
odafigyelést, hogy olyan új nézőpontokat dolgozz ki, amelyek az előnyöket biztosítják
számodra és segítenek elkerülni a hátrányokat, vagyis a régi utat.

Jó benyomást kell keltenem ezen a partin. Előny: Igyekezni fogok, hogy minél több
emberrel tudjak beszélni. Ha tetszem nekik,
csodálatosan fogom érezni magam.
Hátrány: Ha úgy tűnik, hogy valakinek nem
tetszem, borzasztóan fogom érezni magam és
rossz gondolataim lesznek magamról.
Így aztán, ha azt mondogatom magamnak,

hogy jó benyomást kell keltenem, az tényleg
csak nyomasztani fog és megnehezíti, hogy
elengedjem és jól érezzem magam.
Lehetetlen, hogy mindenki mindig szeressen.
Ha mégis úgy van, az persze nagyon jó. De,
ha nem szeretnek, akkor sincs itt a világ
vége.
6. Olyan kérdéseket teszek-e fel, amelyekre nincs válasz? Itt olyan kérdésekre gondolunk,
mint pl. „hogyan tehetném meg nem történtté a múltat?”, „miért nem vagyok más?”, „Mi az
élet értelme?”, „Miért történik mindig ez velem?”, „Miért ilyen igazságtalan az élet?”, és így
tovább. Ha ilyen megválaszolhatatlan kérdéseken töprengsz, biztos úton vagy a depresszió
felé. Ha olyan kérdésekké tudod alakítani őket, amelyekre van válasz, annál jobb. Ha nem
tudod, ne vesztegesd rájuk az időd, hanem foglalkozz valami hasznosabb dologgal.
Mikor leszek már jobb/an? Erre nem tudok válaszolni. Ha újra és újra
ezen töröm a fejem, azzal csak felizgatom
vagy elszomorítom magam. Jobban tenném,
ha arra használnám az időmet, hogy
kitaláljam, hogyan segíthetnék magamon,
hogy legyűrjem a depressziómat, amilyen
gyorsan csak lehet.
Hogyan torzítom el a valóságot (gondolkodási hibák)?

7. Minden vagy semmi alapon gondolkodom? Majdnem minden relatív. Az emberek például
nem mindig teljesen jók vagy rosszak. Inkább a kettő keveréke. Magadra is ugyanezt a fekete-
fehér gondolkodást alkalmazod? Keresd inkább a színárnyalatokat!

Ezt tényleg rosszul csináltam. Tény, hogy nem csináltam olyan jól, mint
Jobb, ha nem is foglalkozom ilyesmivel. ahogy akartam. Ez nem jelenti azt, hogy
egyáltalán nem volt jó. Nem várhatom el
magamtól, hogy mindent 100%-osan
csináljak. Ha mégis ezt teszem, sohasem
leszek elégedett.
8. Szélsőségesen fogalmazok? Figyelj az olyan szavakra, mint „mindig”, „soha”, „mindenki”,

„senki”, „minden” és „semmi”. Igen valószínű, hogy a dolgok egyáltalán nem ilyen
egyértelműek. Többnyire az a helyzet, hogy néha, egyes emberek, egyes dolgok.

Nekem sohasem sikerül semmi. Mi az, hogy „semmi”? Ez így túlzás. A
dolgok egy része rosszul megy, ugyanúgy,
mint másnak, de vannak dolgok, amik jól
mennek.
9. Egyetlen esemény alapján teljes egészében elítélem magam? A depressziós emberek

gyakran bebizonyítják magukról, hogy értéktelen személyek. Te is ilyen általános ítéleteket
hozol? Gondolatok, érzések és cselekedetek ezreiből állsz össze. Nem igazságos, hogy
egyetlen cselekedeted alapján ítéld meg magad. Ez különösen igaz akkor, amikor depressziós
vagy, mert ilyenkor hajlamos lehetsz arra, hogy észrevedd a gyengeségeidet és hibáidat,
miközben megfeledkezel az erősségeidről és az erényeidről.

Olyan ideges voltam ma reggel a Attól még nem leszek szörnyű anya és
gyerekekkel. Szörnyű anya és gonosz gonosz ember, ha egy adott napon, adott
ember vagyok. körülmények között ideges voltam. Józan
ésszel nem várhatom el magamtól, hogy
sohase legyek ideges. Ha teljesen elítélem
magam a depresszió miatt, az nem fog
segíteni abban, hogy kedvesebb legyek a
gyerekekhez, amikor hazaérnek az iskolából.
10. A gyengeségeimre koncentrálok és elfeledkezem az erősségeimről? Amikor az emberek

depressziósak, gyakran elfelejtik a múltbeli sikereiket, és elfeledkeznek azokról az
erőforrásaikról és erényeikről, amelyek segíthetnének megbirkózni a jelenlegi szituációval.
Inkább a kudarcaikra és a gyengeségeikre koncentrálnak. Az is nehezükre eshet, hogy akár
egy jó tulajdonságot vagy egy olyan dolgot találjanak magukban, amiben tehetségesek.
Fontos, hogy kiegyensúlyozott képed legyen magadról. Természetes, hogy vannak dolgok,
amikben nem vagy jó, olyan dolgok, amiket megbántál vagy olyan veled kapcsolatos dolgok,
amiken változtatni szeretnél. De mi van a mérleg másik oldalán? Melyek azok a dolgok,
amikben jó vagy? Mi az, amit szeretsz magadban, amikor éppen nem vagy depressziós? Mi
az, amit mások nagyra értékelnek benned? A múltban hogyan oldottad meg a nehézségeket?
Milyen erényeid és milyen erőforrásaid vannak?

Teljesen elrontottam az életemet. Ez nem igaz. Sok olyan dolog van, amit jól
Gyűlölöm magam. Minek tovább csináltam. Csak most nem látom tisztán őket,
próbálkozni? mert depressziós vagyok. Ha tényleg egy
rakás szerencsétlenség lennék, nem lennének
barátaim. De vannak barátaim, és van egy
férjem is, meg gyerekeim, akik szeretnek
engem. Ez azért mindenképpen jelent
valamit. És az is az erő jele, hogy
megpróbálok küzdeni a depresszió ellen.
11. Olyan dologért hibáztatom magam, ami igazából nem az én hibám? Pl. a depressziós
emberek gyakran magukat hibáztatják azért, hogy depressziósak. Ezt az akaraterő hiányának
tudják be, vagy gyengeségük, alkalmatlanságuk számlájára írják. Úgy gondolják, össze
kellene szedniük magukat és nem lenne szabad olyan gyámoltalannak lenniük. Amikor azután
úgy találják, hogy ez lehetetlen, túlságosan is önkritikussá válnak. Valójában a depresszió
nagyon gyakori probléma, egy adott pillanatban tíz emberből több, mint egy depressziós
tüneteket tapasztal magán. A tudósok éveken át tanulmányozták a depressziót és még mindig
nem tudják biztosan, mi okozza. A depresszió igazán nehezen megoldható probléma, és ha
magadat okolod miatta, az csak még jobban lehangol.

Tényleg hülyének kell lennem, ha ilyen A hülyeség csak egy lehetséges ok. De ha
kitekeredett gondolataim vannak. mint egész embert vizsgálom magam, nem
sok bizonyítékot találok arra, hogy hülye
vagyok. Azért vannak ilyen gondolataim,
mert depressziós vagyok. Nem az én hibám
és megteszem, amit tudok, hogy rendbe
tegyem. Amint jobban érzem magam,
teljesen másképp fogok gondolkodni.
12. Olyan dolgokat is magamra veszek, amik igazából nem tőlem függnek? Amikor rosszul
mennek a dolgok, a depressziós emberek gyakran azt hiszik, hogy ez valahogyan személy
szerint rájuk irányul, vagy hogy tőlük ered. Inkább az a valószínű, hogy a dolgok tőlük
függetlenül alakulnak.

Mária egyáltalán nem szeret. Soha sem Nem én vagyok az egyetlen, akivel Mária
kiabálna így velem, ha szeretne. kiabál. Mindig ideges, amikor nem mennek
jól a dolgai, és kiabál, akárki is legyen a
közelében. Láttam, hogy ezt csinálja. Aztán
túl lesz rajta, és valószínűleg bocsánatot kér
majd.
13. Azt várom el magamtól, hogy tökéletes legyek? A depressziós emberek gyakran igen
magasra teszik maguknak a lécet. Pl. nagyon gyakran úgy gondolják, hogy amikor
depressziósak, akkor is ugyanolyan jól kellene tudniuk foglalkozni mindennel, mint amikor jól
érzik magukat. Ez egyszerűen nem reális, és leginkább arra jó, hogy utat nyisson a túlzott
önkritika és még erősebb depresszió felé. Egész egyszerűen nem lehetséges, hogy mindig
mindent 100%-osan csináljunk. Ha ezt várod magadtól, eleve kudarcra ítéled magad. Ha
elfogadod, hogy nem lehetsz tökéletes, nem jelenti azt, hogy feladnád, hogy megpróbáld jól
csinálni a dolgokat. De azt viszont jelenti, hogy megpróbálsz reális célokat kitűzni magad elé, és
eközben figyelembe veszed azt is, hogy hogy érzed magad. Így nagyobb esélyt adsz magadnak a
sikerre. A sikertől jobban érzed magad, és a következő lépés aztán már jóval könnyebb lesz. Ez
azt is jelenti, hogy képes vagy tanulni a nehézségekből és a hibáidból, ahelyett, hogy
elkeserednél és lebénulnál miattuk. Ne feledd: ha valamit érdemes csinálni, akkor azt érdemes jól
csinálni.

Ez nem elég jó. Mindent be kellett volna Nem mindig várhatom el, hogy mindennek a
fejeznem, amit elterveztem. végére érjek, amit elterveztem. Nem vagyok
Isten – esendő vagyok, mint minden más
emberi lény. Jó lett volna, ha be tudtam volna
fejezni, de azért még nincs itt a világ vége,
hogy nem sikerült. Jobb, ha arra
koncentrálok, amit megcsináltam, és nem
arra, amit elmulasztottam. Ez majd bátorítást
ad, hogy újra megpróbáljam.
14. Kettős mércével mérek? Lehet, hogy magadtól többet vársz, mint másoktól. Hogy reagálnál,
ha valaki más lenne abban a helyzetben, amiben te vagy? Vele is ilyen kemény lennél? Vagy
dicsérve és bátorítva segítenél neki, hogy megküzdjön a nehézségeivel? Megengedheted
magadnak, hogy ugyanolyan kedves legyél magadhoz, mint valaki máshoz. Ettől még nem dől
össze a világ.

Szánalmas vagyok. Azért ilyen Ha valaki más lenne elkeseredve ebben a
mindennapos dolgok miatt nem kellene helyzetben, nem mondanám, hogy
elkeserednem. mindennapos a helyzete. Együttéreznék vele
és megpróbálnék segíteni neki, hogy
megtalálja a megoldást a problémára. Biztos,
hogy nem nevezném szánalmasnak – látnám,
hogy ez nem segítene. Ugyanígy
viselkedhetek magammal is. Ez bátorságot
ad, hogy folytassam.
15. Csak a dolgok sötét oldalát látom? Csak azokra a dolgokra koncentrálsz, amik rosszul
mentek a nap folyamán? Elfelejted vagy figyelmen kívül hagyod azt, amit élveztél vagy amiben
előbbre jutottál?
Ez tényleg szörnyű nap volt. Ne, várjunk csak, egy pillanat. Elkéstem az
értekezletről és volt egy vitám a lányommal.
Mindent egybevetve azonban jól ment a
munka és tetszett az esti mozi is.
Összességében tehát nem volt rossz napom.
Ha csak a rossz dolgokra emlékezel, az már
része a depressziónak. Figyelj oda erre!
16. Túlbecsülöm a katasztrófa esélyeit? A depressziós emberek gyakran úgy gondolják, ha
rosszul mennek a dolgok, biztos, hogy bekövetkezik a katasztrófa. Ha rosszul kezdődik a nap,
biztos, hogy csak még rosszabb lehet majd. Ezek a gondolatok önmagukat beteljesítő
jóslatokká válhatnak. De mekkora a valószínűsége, hogy az következik be, amit vársz? Mit
tehetsz, hogy megváltoztasd a dolgok menetét?

Nem végeztem a napi munkámmal. Ki Mikor rúgtak ki valakit utoljára ennél a
fognak rúgni. cégnél azért, mert nem végezte el a napi
feladatát? Teljesen természetes, hogy az
ember nem tudja elvégezni a feladatát,
amikor mindnyájunknak ilyen nyomás alatt
kell dolgoznia. Ha főnök megemlíti, el tudom
neki magyarázni, hogy mi a helyzet.
17. Túlértékelem az események súlyát? Milyen változást hozhat egy adott esemény az
életedben? Mit fogsz gondolni róla majd egy hét múlva? Egy hónap, egy év, tíz év elteltével?
Rajtad kívül ki fog még emlékezni rá? Te emlékezni fogsz rá? Tegyük fel, hogy igen:
ugyanúgy érzel majd a dologgal kapcsolatban, ahogy most? Valószínűleg nem.
Tegnap tényleg hülyét csináltam Nem kell bolhából elefántot csinálni. A
magamból. Nem tudok még egyszer a legtöbben észre sem vették. Nem hiszem,
szemükbe nézni. hogy bárki is különösebben elgondolkodott
volna rajta – valószínűleg túlságosan is el
voltak foglalva magukkal. Ha olyankor
történt volna, amikor nem vagyok
depressziós, valószínűleg csak nevetek rajta.
Tulajdonképpen jó kis történet.
18. Azon fogok bosszankodni, hogy hogyan kellene lenniük a dolgoknak, ahelyett, hogy
elfogadnám őket és úgy kezelném őket, ahogy vannak? Megengeded-e, hogy a világ dolgai
elborítsanak és fokozzák a depressziódat? Azt hajtogatod, hogy az élet nem igazságos és az
emberek kegyetlenek? Szomorú, hogy olyan sok szenvedés van a világban, de te magad is
dönthetsz arról, hogy mit fogsz csinálni azért, hogy a dolgok megváltozzanak. Ha depressziós
leszel, azzal nem segítesz semmit.
Ez a TV műsor az idős emberekről teljesen A dolgok olyanok, amilyenek, és irreális azt
elkeserített. Az élet kegyetlen. Nem kellene, akarni, hogy másmilyenek legyenek. Ez
hogy így legyen. ugyanolyan, mintha most azt akarnám, hogy
5 centivel magasabb legyek. Az a helyzet,
hogy olyan magas vagyok, amilyen vagyok.
Ha depressziós leszek emiatt, az nem segít.
Miért nem nézek inkább utána, hátha meg
tudnék látogatni valakit, aki öreg vagy beteg?
Ez legalább olyan dolog, amit megtehetek.
19. Azt gondolom-e, hogy semmit sem tudok tenni azért, hogy megváltoztassam a
helyzetemet? A pesszimizmus, amikor azt gondoljuk, hogy semmin sem lehet változtatni,
központi tényező a depresszió kialakulásában. Ez az, amitől úgy érzed, hogy fel kell adnod,
mielőtt belekezdtél volna. De amíg meg sem próbáltad, nem fogod tudni, hogy van-e
megoldás a problémádra. Az, hogy rágódsz rajta, segít-e megoldani a problémáidat? Vagy
inkább azt eredményezi, hogy el sem kezded megoldani őket?
Semmi értelme. Sohase fogom megoldani. Ha ezt mondogatom magamnak, akkor biztos,
hogy nem. Igenis leülök és kidolgozom, hogy
mit kell tennem, lépésről lépésre. Még ha
egyik-másik megoldás a múltban nem is
működött, az még nem jelenti azt, hogy most
sem fog. Meg tudom mondani, hogy mi az,
ami nem ment és kitalálom, hogyan javítsak
rajta.
20. Jóslatokba bocsátkozom a jövővel kapcsolatban vagy inkább kísérletezek? Az, hogy a
múltban meghatározott módon viselkedtél, nem jelenti azt, hogy a jövőben is úgy fogsz majd.
Ha jóslatokba bocsátkozol a jövővel kapcsolatban, ahelyett, hogy kipróbálnál valami újat, és
megnéznéd mi történik azzal, csak a saját lehetőségeidet zárod le. A változás nehéz lehet, de
általában nem lehetetlen.

Sohasem leszek képes arra, hogy a sarkamra Az, hogy még sohasem álltam ki magamért,
álljak. nem jelenti azt, hogy nem is tudok. Először
persze kellemetlenül fogom érezni magam.
De ha eltökélt vagyok, könnyebb lesz a
dolog. És persze mások is jobban fognak
tisztelni. Sőt, én is tisztelni fogom magam.
Egy lábtörlőt senki sem tisztel, csak átlépnek
rajta.
Az Oxford Cognitive Therapy Center anyaga nyomán összeállította Perczel Forintos Dóra.
Megküzdés a visszaesésekkel
Amikor valaki felépül a depresszióból, a legritkább esetben látja azt, hogy az életében újra
minden rendben halad. A felépülés után lesznek olyan időszakok, amikor minden jól alakul,
és hatalmas lépéseket tesz problémái legyőzése érdekében. A felépülés időszakában azonban
lesznek olyan rosszabb periódusok is, amikor úgy érzi, hogy a depresszió ismét felülkerekedik
és úgy tűnik mintha megint minden tönkremenne az életében. Ebben a rosszabb periódusában
szinte el sem hiszi, hogy sorsa valaha még jobbra fordulhat, vagy létezhet bármi megoldás a
problémáira. Lehetséges, hogy a rosszabbodás kiváltója egy negatív életesemény vagy egy
negatív érzés feléledése.
A visszaesés teljesen normális jelenség. Minden egyes visszaesés a gyógyulás egy állomása
és nem annak a jele, hogy sohasem fog kikeveredni a depresszióból. Bár a visszaesés
kellemetlen, de esély is arra, hogy többet megtudjon önmagáról, és gyakorolni tudja azokat a
készségeket, melyeket a depresszióval való hatékony megküzdés során elsajátított. Dr. Beck,
aki a kognitív terápia kidolgozója, néha azt mondta a kezelés késői fázisában lévő betegeinek:
menjenek haza és tegyék magukat depresszióssá. Így tanulhatják meg, miként lehetséges
depresszióba „esni”, és azután legyőzni azt önerőből. A visszaesések leküzdése a terápia
legfontosabb részéhez tartozik, mivel biztonságot alakít ki Önben, hogy képes úrrá lenni
depresszióján.
Ez az összefoglalás a visszaesések legyőzéséhez nyújt tanácsokat. Két részből áll:

I. Alapszabályok
II. Útmutató olyan személyes tervek készítéséhez, melyek segítenek a későbbi
nehézségekkel való megbirkózásban.
I. Alapszabályok
1. Ne essen pánikba! Ne feledje, hogy a visszaesések teljesen normális velejárói a
gyógyulásnak! Azoknak az embereknek is megvannak a maguk hullámhegyei és
hullámvölgyei, akik sohasem voltak depressziósok. A probléma akkor kezdődik, hogy amikor
Ön depressziós, a hullámvölgyek mélyebbek és egyre nehezebb kikerülni belőlük.
2. Használja ki a visszaeséseket! Tanulhat belőlük. A visszaesés segíthet abban, hogy
megismerje azokat a fajta gondolatokat, amelyek kétségbe ejtik vagy lehangolják. A
gondolatok megismerése lehetőséget ad a terápia során tanultak begyakorlására. Idővel egyre
inkább képessé válik arra, hogy gyorsan és hatékonyan küzdjön meg velük.
3. Használja, amit megtanult! Az emberek a visszaesésekből gyakran azt a következtetést
vonják le, hogy ez a terápia nem használt nekik. Meggyőződött-e már korábban arról, hogy a
terápia segített Önnek? Ha igen, akkor ismét használni fog. Próbálja ki, amit már tud, és
legyen kitartó! Mit veszíthet?
4. Térjen vissza az alapokhoz, ha szükséges! Ne szégyelljen visszatérni a depressziójával
való megküzdésben olyan technikák alkalmazásához, amelyeket a terápia korábbi
szakaszában használt, és azóta már nem, hisz annyit javult, hogy már nem volt rájuk
szüksége. Például lehet, hogy Ön most a negatív gondolatok megválaszolásának szakaszában
van, és már abbahagyta a figyelemelterelő technikákat vagy a tevékenységek megtervezését.
Amikor igazán rosszul van, nehéz jó dolgokra gondolni. Ezért térjen vissza a figyelemelterelő
technikákhoz és tevékenységei megtervezéséhez. Ha ez már sikerül, akkor képes lesz
visszatérni negatív gondolatai megválaszolásához. Ha visszamenőleg meg tudja találni, hogy
mitől esett vissza, akkor ezt a tudását legközelebb is képes lesz használni. Más példa: lehet,
hogy Ön már eljutott oda, hogy képes a negatív gondolatokat fejben megválaszolni, s nem
kell leírnia. Hasonlóképp, ha valami nagyon aggasztja, feltehetően majdnem lehetetlennek
fogja érezni, hogy fejben válaszolja meg a negatív gondolatokat. Úgyhogy szánjon rá időt és
írja le a negatív gondolatokat és a válaszokat épp úgy, ahogy korábban. Sok ember, aki
sohasem volt depressziós, a nehéz problémák kezelésénél ezt a módszert szintén hasznosnak
találja. Ezért ne szégyellje, ha újra és újra ehhez folyamodik!
5. Fekete-fehér gondolkodás. Minél többet javult, annál rosszabbnak tűnnek a sötét
időszakok. Az, hogy mennyire tekint kellemetlennek egy visszaesést, a fejlődés jele. Most
már van valami jobb, amihez hasonlítani tudja depressziós periódusait. Ne hagyja, hogy a
kontraszt miatti csalódása fokozza a depresszióját!
6. Emlékezzen az eredményekre! Amikor kezd megint depressziós lenni, minden addig elért
eredmény olyannak tűnhet, mint ami örökre elveszett, de ez nem igaz! Az eredményeket senki
sem veheti el Öntől. Minden, ami most elveszettnek tűnik, vissza fog térni a depresszió
elmúlásával és Ön képes lépéseket tenni annak érdekében, hogy ez minél hamarabb
bekövetkezzen.
7. Ne vádolja önmagát! Az emberek sokszor alaptalanul vádolják önmagukat
depressziójukban azért, ami történt. Semmi ok sincs az önvádlásra. A visszaesésekre
számítani kell, a gyógyulás természetes és normális kísérői. Sokat segít, ha csupán
megoldandó problémát lát bennük, nem pedig sorsot, amit cipelnie kell.
8. Tartson ki! Ha a visszaesésen lassan jut túl, ne adja fel! Ki fog jönni belőle, ha időt és
energiát szán rá. Gondoljon azokra a helyzetekre, amiket a múltban reménytelennek tartott és
amiket mégis sikerült legyőznie, noha akkor képtelennek érezte rá magát.
II. Gyakorlati útmutató

A visszaesésekből való tanulás és felépülés helyes útja, ha terveket dolgoz ki arra az
eshetőségre, amikor bekövetkezik. A terveket és megoldásokat a terapeutájával együtt
készítsék el. Alapvetően két lehetőség adódik:
A terv – hogyan tudja magát a lehető legjobban elkeseríteni, és a lehető legtovább ebben az
állapotban tartani? Emögött az a feltevés áll, hogy így segíthet önmagának a depressziót
létrehozó gondolatok és cselekedetek felismerésében. Minél hamarabb tudatában van annak,
hogy mit tesz, annál hamarabb és hatásosabban léphet közbe.
B terv (az előző ellenkezője) – mit tehet, hogy a lehető leggyorsabban és leghatásosabban
kilábaljon a depresszióból?
Ezután mind a két tervre talál egy-egy példát. Látni fogja, hogy mindkét terv gondolatok és
cselekedetek kombinációja, de természetesen nem ez az egyetlen helyes vagy lehetséges
megoldás. A részleteket dogozza ki saját maga annak alapján, hogy milyen tapasztalatai
vannak a depressziójával kapcsolatban és mi segít a leküzdésében. Mi az Ön személyes része
abban, hogy súlyosabb vagy hosszabb legyen a depressziós időszaka? Mit tud tenni ellene?
Íme, néhány példa:
A terv B terv
Maradjon ágyban! Keljen fel és foglalja el magát!
Tapasztalatból tudja, hogy ezt nehéz
elkezdeni, de aztán egyre könnyebben megy,
és jobban fogja érezni magát. Az ágyban
maradás egyáltalán nem segít.
Töltsön minél több időt tűnődéssel, Kezdjen hozzá valamihez! Használjon

kesergéssel! figyelemelterelő technikákat! Tegyen valami
aktív és koncentrációt igénylő dolgot! A
negatív gondolatok megválaszolásával
később foglalkozzon, amikor már jobban
van!
Hagyja, hogy a napja szétessen, céltalanul Tervezze meg részletesen, mit is fog tenni
teljen, és mondja azt magának: ez már túl ma! Figyelje az időbeosztását! Jegyezze le,
sok nekem! mit csinál, és értékelje a tevékenységeit!
Ne csináljon semmilyen élvezetes dolgot! Fordítson figyelmet az élvezetes dolgokra, és
Mondja azt magának: nem érdemlem meg! jegyezze le az apró örömöket! Ez segíteni
fog abban, hogy kijöjjön a depresszióból.
Ne bízzon meg magában, bármit is tenne! Veregesse vállon magát minden véghezvitt
dologért. Emlékeztesse magát arra, hogy
rosszkedvében még a legegyszerűbb rutin
dolog elvégzése is nagy teljesítmény. Ha tud,
próbáljon valami plusz dolgot tenni a normál
rutinhoz képest. Ez a plusz dolog nagy
különbséget jelent abban, hogy hogyan érzi
magát.
Mondja azt magának, hogy gyenge és Emlékeztesse magát arra, hogy az önkritika
szánalmas vagyok! csak ront a helyzeten, nem segít a depresszió
leküzdésében. Nevezze nevén a történteket:
ez egy visszaesés, aminek semmi köze a
gyengeséghez, hanem a gyógyulási folyamat
normális része. Legyőzhető problémát lásson
a visszaesésben, ne pedig személyes
kudarcot.
Mondja azt magának, hogy már túl kellene Ez nem így van. Gondoljon arra, hogy már
lennie a depresszióján! eddig is mennyi mindent tett a nehéz
probléma legyőzésére, ezért további bizalmat
szavazhat önmagának.
Gondoljon azokra a dolgokra, amiket elszúrt Mondja magának, hogy Ön is ember és

az életében! Vádolja magát mindezekért, és ezáltal esendő, az volna csoda, ha nem így
mondja azt: szörnyű ember vagyok! volna. Senki sem tökéletes. Tegye fel a
kérdést, hogy nem jóhiszeműen tette-e a
rossz dolgait – talán a lehető legjobb
megoldásnak tűntek akkor. Millió jó, rossz és
közömbös dolgot teszünk életünkben, és nem
igazságos csak a rosszak alapján ítélkeznünk
önmagunk felett. Ehelyett gondoljon inkább
jól sikerült dolgaira!
Mondja azt magának, hogy ez a terápia Gondoljon arra, mennyi mindent elért már!
semmit sem ér, akár fel is adhatja. Ez már Ha eddig használt ez a terápia, ezután is
örökre így marad. használni fog, noha nehéz lehet elkezdeni.
Egy visszaesés nem jelenti azt, hogy minden
elveszett, hanem pusztán csak egy múló
nehézséget.
A.T. Beck munkái nyomán átdolgozta Perczel Forintos Dóra
Ajánlott olvasmányok:
Beck, A.T.(2001): A depresszió kognitív terápiája. Animula, Budapest
Perczel Forintos, D.(2001): A hangulatzavarok kognitív viselkedésterápiája. In: Szádóczky, E.
(szerk.): Hangulatzavarok. Medicina Kiadó, Budapest, 354-374.
Grün, A. (2009): Kiút a depresszióból. Jel Kiadó, Budapest.
Terapeuták Irracionális Hiedelmei
(Beck, 1976; ford. Perczel Forintos D., 1996)
Az alábbi felsorolás terapeuták leggyakoribb irracionális hiedelmeit tartalmazza, amelyek a

terápiás hatékonyság csökkenéséhez vezethetnek.
1.  Mindig minden betegemmel sikeresnek kell lennem.
2.  Állandóan ragyogóan és mélyrehatóan kell tudnom értelmezni a hallottakat.
3.  Mindig jól kell tudnom megítélni a dolgokat.
4.  Jobban kell segítenem a betegeimet, mint ahogyan most teszem.
5.  Az én hibám, ha valamelyik betegemmel kudarcot vallok.
6.  Nem szabad, hogy kudarcot valljak, de ha mégis, akkor az azt jelenti, hogy
tehetségtelen terapeuta és rossz ember vagyok.
7.  A sikereim semmit sem számítanak, ha egyszer valóban kudarcot vallok.
8.  Kiemelkedő terapeutának kell lennem, nyilvánvalóan különbnek, mint másoknak,

akiket ismerek, vagy akikről hallok.
9.  Még lehetetlen páciensekkel is boldogulnom kell.
10.  Minden terápiás ülésnek jól kell sikerülnie.
11.  A legjobb és legnagyobb tekintélyű terápiás rendszert kell használnom,

méghozzá kiválóan.
12.  Híres terapeuta kell hogy legyek.
13.  Nem szabadna, hogy terapeuta létemre emocionális problémáim legyenek;
ha mégis előfordulnak, csalódnom kell magamban.
14.  Fontos, hogy minden betegem nagymértékben tiszteljen és szeressen.
15.  Egyetlen betegem iránt sem viselkedhetek ellenszenvvel és ezt végképp
nem mutathatom ki.
16.  Nem szabad túlságosan sokat akarnom a betegeimtől, különben biztos
megutálnak.
Terapeuták Irracionális Hiedelmei
A terápiás szupervíziók vezetésénél Aaron Beck felfigyelt arra, hogy az elakadást a terápiában
gyakran nem is annyira a terapeuta mesterségbeli tudása, mint inkább túlzott elvárásai,
irracionális feltételezései okozzák. Ezért megalkotta a Diszfunkcionális Attitűd Skálához
hasonlóan a „Terapeuták irracionális hiedelmei” című skálát. Ez alkalmas arra, hogy segítse a
terapeutákat abban, hogy felismerjék „vakfoltjukat”, irreális feltevéseiket és elvárásaikat
önmagukkal valamint a pácienssel kapcsolatban, amelyek a terápiás folyamat elakadásához
vezethetnek. A skála nem szabályos kérdőív, hanem inkább diszfunkcionális hiedelmek
gyűjteménye: a terapeuta feladata, hogy kiválassza, mely hiedelem aktiválódott vagy melyik a
leginkább jellemző rá a kérdéses esetben. Többféleképpen használható: általánosságban a
terapeuta gyenge pontjainak, önismereti hiányosságainak feltérképezéséhez, másrészt egy-egy
konkrét esetben a probléma és az elakadás okának (terapeuta változó) beazonosításához.
Hivatkozás:
Beck, A.T (1976): Cognitive Therapy and the Emotional Disorders. International University
Press, New York.
A páciens visszajelzése a terápiás ülésről
(Beck, Wright, Newman és Liese (1993), ford. Varga A., 2005)
A páciens neve: __________________________________________________________

A terápiás ülés időpontja: __________________ A foglalkozás kezdete: _____________
A terapeuta neve: _________________________________________________________
Kérjük, az alábbi kérdések mindegyikénél húzza alá az Ön véleményének leginkább

megfelelő választ!
1. Milyen mértékű javulást várt a mai üléstől problémája megoldását illetően?

Nagymértékű Kismértékű Nem vártam javulást
2. Milyen mértékű javulást tapasztalt valójában?
Nagy mértékű Kismértékű Nincs javulás Állapotom rosszabbodott
3. Megítélése szerint az elkövetkezendő üléseken mennyire fog előrejutni problémája
megoldását illetően?
Nagymértékben Valamennyire Egyáltalán nem
4. Mennyire elégedett a mai üléssel?
Nagyon Valamennyire Közömbös Elégedetlen
5. Megítélése szerint, a mai ülésen mennyire értette meg Önt a terapeuta?
Nagyon jól Valamennyire Egyáltalán nem
6. Mennyire jól tudta megfogalmazni problémáját a mai ülésen?
Nagyon jól Valamennyire Egyáltalán nem
7. Mennyire tudott megbízni a terapeutában?
Nagyon Valamennyire Egyáltalán nem
Kérjük, válaszoljon az alábbi, házi feladattal kapcsolatos kérdésekre!

1. Kapott-e házi feladatot a legutóbbi ülésen? Igen Nem
2. Megbeszélték-e a terapeutával az elmúlt heti házi feladatot? Igen Nem
3. Mennyire segítette problémája megoldásában a házi feladat és annak megbeszélése?
Nagyon Valamennyire Egyáltalán nem Nem alkalmazható a
problémám megoldására
4. Mennyire elégedett a következő heti házi feladattal?
Nagyon Valamennyire Egyáltalán nem Nem jellemző
Kérjük, jelölje be, véleménye szerint milyen mértékben sikerült elsajátítani a mai terápiás
ülésen az alábbi készségeket (csak a mai ülést vegye figyelembe, szem előtt tartva, hogy egyetlen
terápiás ülés alatt nem lehet az itt felsorolt összes készséget elsajátítani).
Sokkal Valamennyire Egyáltalán

jobb nem
1. Jobb rálátás a problémáimra és azok jobb 2 1 0
megértése.
2. Módszerek és technikák emberi kapcsolataim 2 1 0
javítása érdekében
(pl. magabiztosabb fellépés).
3. Készségek mindennapi problémáim (otthon, 2 1 0
munka, iskola) meghatározására és megoldására.
4. Magabiztosság abban, hogy saját érdekemben 2 1 0
cselekedjek.
5. Hangulatingadozásom jobb kezelése. 2 1 0
6. Nagyobb kontroll a cselekedeteim felett. 2 1 0
7. Jobb képesség ésszerűtlen gondolataim 2 1 0

felismerésére.
8. Jobb képesség ésszerűtlen gondolataim 2 1 0
megváltoztatására.
9. Jobb képesség téves és önkárosító hiedelmeim 2 1 0
felismerésére.
10. Jobb képesség téves és önkárosító hiedelmeim 2 1 0
átértékelésére.
Kérjük, jelölje be, hogy terapeutája a mai ülésen milyen mértékben volt:
Nagyon Közepesen Egyáltalán

nem
1. Megértő és együttérző 2 1 0
2. Hozzáértő (tudja, mit csinál) 2 1 0
3. Kedves és barátságos 2 1 0
4. Támogató és bátorító 2 1 0
5. Érdeklődő 2 1 0
Kérjük, jelölje be, hogyan jellemezné terapeutáját a mai ülésen?

1. Nem engedett szóhoz jutni. Igen Nem
2. Túl csendes és passzív volt. Igen Nem
3. Túl sokat beszélt. Igen Nem
4. Túlságosan ellentmondást nem tűrő volt. Igen Nem
5. Úgy tűnt, hogy nem értette meg a problémámat. Igen Nem
6. Ez a terápia (kognitív terápia) nem való nekem. Igen Nem
Röviden írja le, milyen új szempontokat kapott a mai ülésen problémája megoldásához?
A páciens visszajelzése a terápiás ülésről
A bevezetőben korábban említett és leírt minőségbiztosítási szempontok megkívánják, hogy a
páciensnek legyen lehetősége a pszichoterápiás ülés értékelésére. Ez kultúránkban még
szokatlan és hivatalosan nem terjedt el, azonban a gyakorlatban nagyon is működik: előfordul,
hogy a beteg negatívan értékeli a terápiás üléseket, esetleg végleg elmarad. Ez az esemény
fájdalmas lehet mindkét fél számára, a meg nem értettség érzése illetve a terápiás kudarc
miatt. Mindez megelőzhető, ha a „fogadó” félnek lehetőséget adunk véleménye kifejezésére
akár személyesen, akár kérdőíves formában és tisztában vagyunk azzal, mennyire érezte
hasznosnak, a problémája szempontjából előremutatónak az adott terápiás ülést.
Természetesen nem arról van szó, hogy teljes mértékben a páciens elvárásaihoz kellene
igazodnunk, hanem arról, hogy a terapeuta visszajelzést kapjon a terápiás folyamatról, saját
magatartásáról, problémaérzékenységéről és a két fél szempontjai összhangba kerüljenek.
Erre ad lehetőséget Beck, Wright, Newman és Liese (1993) “A páciens visszajelzése a
terápiás ülésről” című kérdéseivel. A visszajelzés megbeszélése (”visszacsatolása”)
pszichoterápiás értékkel bír, hiszen kiderülhet belőle a páciens esetleges irreális elvárása vagy
negatív attitűdje.
Mivel a pszichoterápia gyógyító folyamat, a „minőségi” pszichoterápiához hozzá tartozik a

páciens visszajelzéseinek figyelembe vétele még ezen, az eredményesség szempontjából
viszonylag nehezen definiálható szakterületen is.
Hivatkozás:
Beck, A.,Wright, F., Newman, C. A., Liese, B. (1993): Cognitive Therapy of Substance
Abuse. The Guilford Press, London.
BELEEGYEZŐ NYILATKOZAT A PSZICHOLÓGIAI
VIZSGÁLATHOZ
Alulírott ………………………………………………………………….., a pszichológiai
vizsgálatra (exploráció, kérdőíves vizsgálat) vonatkozó szóbeli és írásbeli tájékoztatást
megértettem, annak tartalmával egyetértek, és annak ismeretében veszek részt benne.
Hozzájárulok ahhoz, hogy a ………………………… ……………………. ………
(intézmény neve és címe) a vizsgálat során feltárt adataimat, eredményeimet – a titoktartás
betartása mellett, anonim módon – kutatási céllal felhasználhassa, amelyért számomra díjazás
nem jár. Beleegyező nyilatkozatomat önként, befolyástól mentesen, annak tudatában tettem,
hogy azt bármikor, szóban vagy írásban, jogomban áll indoklás nélkül visszavonni.
Budapest. …………………………
………………………………………………
a vizsgálati személy saját kezű aláírása

SZERZŐDÉS
Én, ……………………………………..szül.: ……………….., anyja neve:

………………………………………. lakcím: ..………………………..............
…………………………………………………TAJ…………………………….
elfogadom, hogy amennyiben annyira feszültnek érzem magam, hogy ne tudnám
feszültségemet és szorongásaimat leküzdeni, abban az esetben haladéktalanul
felveszem a kapcsolatot munkaidőben pszichológusommal,
…………………..………………………….a …………..…...-as telefonszámon.
Ha őt nem érem el,
1.pszichiáter kezelőorvosomhoz, ………………………………………………..
2.Lelki Elsősegély Szolgálathoz (06/80 – 505-505)
3.Erzsébet Kórház Krízisintervenciós Osztályán (Budapest, VII. ker. Alsó
erdősor u. 7. Tel.: 321 52 15/294, 322 34 50),
4.a területileg illetékes pszichiátriai osztályon
……………………………………………………………………….jelentkezem,
melynek elérhetőségéről háziorvosom tud tájékoztatást adni.
Vállalom, hogy a pszichoterápiás kezelés időtartama alatt semmilyen kísérletet

nem teszek önkárosító és önsértő magatartásra, illetve öngyilkossági kísérletet
nem követek el.
A szerződésben foglaltakat megértem, és a Szakambulancián való

pszichoterápiás kezelésem feltételeként magamra nézve elfogadom.
Budapest, ………………………………
……………………………………... ……………………………………...
Páciens Pszichológus
Pszichiátriai konzílium kérő lap
Beteg neve: ......................................................................................... ……
Bekerülés körülményei: ............................................................................ ……
..................................................................................................................... ……
..................................................................................................................... ……
Panaszok, tünetek: .................................................................................... ……
..................................................................................................................... ……
Diagnózis (BNO): ...................................................................................... ……
Eddigi kezelések, gyógyszerelés: ............................................................... …....
..................................................................................................................... ……
..................................................................................................................... ……
Pszichiátriai konzílium indikációja: ......................................................... ……
..................................................................................................................... ……
..................................................................................................................... ……
Pszichiátriai felvétel: javasolt - nem javasolt
Dátum: .…………………………….
Köszönettel:
......................................
kezelő

Piros Könyv - PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Piros Könyv - PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Előszó az első kiadáshoz

Nagy örömmel indítjuk útjára „Kérdőívek, becslőskálák a klinikai pszichológiában” című

Szándékaink között szerepelt az is, hogy a minőségbiztosítás szempontjainak megfelelően olyan

Kötetünkben elsősorban önjellemző kérdőívek, becslőskálák, illetve személyiségleltárok kaptak

Fontos etikai megfontolás, hogy a kérdőív gyűjtemény az Országos Pszichiátriai és Neurológiai

Budapest, 2005, május 24.

Dr. Perczel Forintos Dóra

Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy e kérdőívkötetben közölt kérdőíveket a klinikumban dolgozó

Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság elrendelte az összes szomatikus és pszichés betegség

Lépést tartva a klinikai pszichológia fejlődésével, az előző kiadásban szereplő kérdőíveket

Továbbá köszönettel tartozunk a Klinikai Pszichológia Tanszék munkatársainak a kérdőívek

Budapest, 2012. augusztus 1.

Dr. Perczel Forintos Dóra

KÉRDŐÍVEK, BECSLŐSKÁLÁK FELNŐTTEK RÉSZÉRE

1. Strukturált diagnosztikai interjú

KÉRDŐÍVEK, BECSLŐSKÁLÁK GYERMEKEK RÉSZÉRE

1. Strukturált diagnosztikai interjú

KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁS SEGÉDANYAGOK

Betegtájékoztató - Mi a kognitív pszichoterápia? ............................................................................. 288

A M.I.N.I. 120 kérdést tartalmaz és 17 kórkép vizsgálatát teszi lehetővé:

Hazai tapasztalatok szerint a kérdőív felvétele 15-35 perc alatt történik.

Egyáltalán Enyhén, Mérsékelten Erősen, alig

Egyáltalán nem zavart: 0 pont

A maximális pontszám 63.

Az alábbi tüneteket értékelje a beteg állapotának súlyosságára jellemző pontszámmal:

Tünet Jellemzők Pont-

0-5 pont: nincs szorongás

Néhány olyan megállapítást olvashat az alábbiakban, amelyekkel az emberek önmagukat szokták

ÉPPEN MOST HOGYAN ÉRZI MAGÁT

egyáltalán vala- nagyon/

Néhány olyan megállapítást olvashat az alábbiakban, amelyekkel az emberek önmagukat szokták

ÁLTALÁBAN HOGYAN ÉRZI MAGÁT

egyáltalán vala- nagyon/

STAI standard értékek

Lehetőleg Általában Határozottan Mindig

1. Legtöbb szorongást okozó panasza, amelynek kezelését igényli.

Szinte alig Kissé Közepesen Súlyosan Nagyon súlyosan

18. Szerencsétlennek, lehangoltnak érzi ……………………………………………

Hogyan határozná meg jelenlegi szorongásos tüneteit az alábbi skálán?

Kérem, karikázzon be egy számot 0 és 8 között.

A teljes összpontszámot e három szám összege adja (Kopp, Fóris, 1993).

A HADS kérdőív magyar változatának reliabilitása:

1 = NEM NAGYON 7 = NAGYMÉRTÉKBEN

MENNYIRE BEFOLYÁSOLJA BETEGSÉGE ÉS / VAGY ANNAK KEZELÉSE AZ ÖN:

2. TÁPLÁLKOZÁSÁT (ÉTEL ÉS ITAL FOGYASZTÁS)

4. AKTÍV PIHENÉSÉT, KIKAPCSOLÓDÁSÁT (PL.SPORTOLÁS)

5. PASSZÍV PIHENÉSÉT, KIKAPCSOLÓDÁSÁT (PL.OLVASÁS, ZENEHALLGATÁS)

7. HÁZASTÁRSÁHOZ (PARTNERÉHEZ) FŰZŐDŐ VISZONYÁT

10. EGYÉB TÁRSAS KAPCSOLATAIT

11. ÖNKIFEJEZÉSÉT/ÖNMAGA FEJLESZTÉSÉT

12. VALLÁSOS ÉLETÉT

13. KÖZÖSSÉGI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI TEVÉKENYSÉGEIT

A kérdőív 30 állítást tartalmaz. Kérjük, gondosan olvassa el mindegyiket.

Név, életkor: .................................................................….. Iskolai végzettség: ..........................................

1. Ritkán aggodalmaskodom amiatt, hogy mások bolondnak tartanak.

0-12 pont: alacsony értékek

Név: ………………………………….. Dátum: …………………………..

1. ___ Nem fogok tudni megszólalni. .......…

2. ___ Azt fogják hinni, hogy ostoba vagyok. ............

3. ___ Dadogni fogok vagy rosszul mondom a szavakat. ............

4. ___ Nem tudom majd visszatartani a vizeletemet/ székletemet. ............

5. ___ Senki sem szeret engem. ............

6. ___ Hülyén fogok viselkedni. ............