Testneveles - Masodik - Kiegészítő Útmutató Netről

KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ
az Oktatási Hivatal által kidolgozott

Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez
felhasználói dokumentáció értelmezéséhez
Testnevelés és sport
Második kiegészítés
Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez Testnevelés és sport
Oktatási Hivatal
Kiegészítés az Oktatási Hivatal által kidolgozott

Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez
felhasználói dokumentáció értelmezéséhez
Testnevelés és sport
Szerzők:
Takács Zoltán, Scheili Zsolt, Szabó István
A szakmai munka koordinátora:
Hámori Veronika
Nyelvi lektor:
Boda Annamária és Kopp Gyöngyvér
A kiadvány az Oktatási Hivatal által a TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 „Pedagógusképzés támogatása” című

kiemelt uniós projekt keretében készült. A szakmai tartalom kialakításához hozzájárultak:
Kerekes Balázs projektigazgató, Tóth Mária szakmai vezető, Bessenyeiné Tóth Tünde szakmai szakértő,
Kopp Gyöngyvér szakmai szakértő, Csányi Tamás, Boronyai Zoltán, Vass Zoltán, testnevelő tanárok, az MDSZ
Iskolai Testnevelés Osztály szakértői.
A kiadvány elektronikus formában a www.oktatas.hu weboldalon kerül közzétételre.
Az emberi erőforrások minisztere által 2015. február 26-án elfogadott második kiegészítő tájékoztató anyag. 2
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék........................................................................................................................................3
A) Bevezető a testnevelés tantárgy kiegészítő útmutatójához ................................................................ 4
B) Tematikus terv ...................................................................................................................................5
C) Óraterv és reflexió ............................................................................................................................. 9
D) Szempontsor csoportprofilhoz .........................................................................................................18
E) Csoportprofil (8. osztály) .................................................................................................................19
F) Szempontsor hospitálási naplóhoz ...................................................................................................21
G) Hospitálási napló (minta) .................................................................................................................23
H) Esetleírás ..........................................................................................................................................27
A) Bevezető a testnevelés tantárgy kiegészítő útmutatójához

A testnevelés tantárgy kiegészítő útmutatójának célja, hogy tájékoztassa a gyakorló pedagógusokat,
intézményvezetőket és minősítési szakértőket a testnevelés tantárgy általános Útmutatóban foglaltaktól
eltérő speciális sajátosságairól, és segítséget nyújtson a pedagógusoknak e-portfóliójuk elkészítéséhez.
A kiegészítő útmutatóban szereplő sablonok, minták, szempontsorok, példák, leírások támogatni
kívánják a testnevelő tanárokat és a pedagógusminősítési szakértőket a minősítővizsgára és a minősítési
eljárásra való felkészülésben.
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Magyar Diáksport Szövetség a TÁMOP-3.1.13.-12-2013-0001
jelű, „A testnevelés új stratégiájának és fizikai állapot új mérési rendszerének kialakítása és az önkéntes
részvétel ösztönzése a komplex iskolai testmozgásprogramok szervezésében” c. kiemelt uniós projektben
a tanítók és a testnevelő tanárok mindennapi munkáját segítő szakmai segédletet, tájékoztató anyagot
készített. A szakértők a minősítés és a tanfelügyelet során a projektben megfogalmazott elvárások
mentén is értékelnek.1
A pedagógusok minősítési rendszeréhez készített dokumentumgyűjtemény kiegészítése során arra
törekedtünk, hogy olyan dokumentumsablonokat, mintákat készítsünk, amelyek az általános
Útmutatóban nem szerepelnek. Ezért készült csoportprofil elkészítéséhez használható szempontsor, a
hospitálási naplóhoz megfigyelési szempontok, illetve egy esetleírás. A hospitálási napló elkészítése
során figyelembe vettük a testnevelésórák sajátos didaktikai szerkezeti egységeinek feltüntetését
(bevezető, fő és befejező rész). Úgy gondoljuk, hogy meghatározó az óramegfigyelés szempontjából a
megfigyelés céljának a meghatározása, ezért került a hospitálási napló fejlécébe a „hospitálás jellege”
rész. Fontosnak tartjuk, hogy a hospitálásnak legyenek összefoglaló megállapításai, ezért javasoltuk a
napló végén a megvalósult oktatási és nevelési célok, illetve a legfontosabb tapasztalatok kiemelését.
Az újonnan elkészített dokumentumminták közül az esetleírás szerepeltetését javasoltuk, mivel ez a
pedagógusportfólió kötelező dokumentumai között szerepel. Az esetleírás egy pedagógiai szituáció
megoldásának leírása.
A különböző sablonok, szempontsorok mellett fontosnak tartottunk olyan mintát, javaslatot is adni a
különböző dokumentumokhoz, amelyek segítséget nyújthatnak, ötletet adhatnak a minősítésre készülő
pedagógusoknak. A csoportprofil mintája végén található összegző gondolatok, szándékunk szerint,
segítséget adnak a csoport számára kitűzni a fejlesztési célokat és a fő feladatokat a fejlesztés során.
Óratervmintát adtunk a középfokú oktatás szintjére is, amellyel az volt a célunk, hogy
összehasonlíthatósági lehetőséget biztosítsunk a korábbi, az alapfokú oktatás szintjére készült
óratervvel.
A kompetencia- és indikátorértelmezésekhez készített kiegészítésekkel ez idáig a hiányos szakterületi
példákat pótoltuk. Az értelmezések elkészítése során igyekeztünk konkrét szaktárgyi célokat,
feladatokat, tanóraelemeket megnevezni.
Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a kiegészítő útmutató ajánlásainak figyelembevétele mellett a
pedagógus elsősorban arra törekedjen, hogy portfóliójába olyan dokumentumok kerüljenek, melyek a
saját nevelő-oktató munkájának leghívebb tükrei. Ezért a köznevelési rendszer különböző területein
dolgozó pedagógusok az Útmutató kiegészítéseit saját döntésük alapján segítségként felhasználhatják,
de meríthetnek más tantárgyak és művészeti ágak kiegészítő útmutatójából is.
1
Magyar Diáksport Szövetség honlap: www.mdsz.hu, kapcsolat: mdszok@mdsz.hu
B) Tematikus terv2
Tematikus terv
A pedagógus neve, szakja:
Az iskola neve:
Műveltségi terület: testnevelés és sport
Tantárgy: testnevelés
A tanulási-tanítás egység témája: a sportjátékok játékszabályi és taktikai alapismeretei.
(Sportjáték-közi (alap) taktikai elemek gyakorlása.)
A tanulási-tanítási egység cél- és feladatrendszere:

A sportjátékok életkori sajátosságokhoz igazodó alap technikai és taktikai készletének,
valamint elméleti ismereteinek elsajátítása. A sportjátékokra jellemző közös taktikai helyzetek
felismerése, a hatékony megoldásukhoz szükséges technikai elemek gyakorlása, kis játékok
alkalmazásával. Ennek részeként a sportjátékokra jellemző alap mozgáskészségek fejlesztése,
azok kontextualizált alkalmazásának előkészítése, valamint a sportjátékokhoz kapcsolható
személyiség-összetevők fejlesztése.
Mozgásműveltségi tartalmak:
Természetes mozgáskészségek (futás, ugrás, irányváltoztatás, dobás, elkapás, át-/levétel,
labdavezetés), ritmusváltás, sarkazás, védekező alaphelyzet, védekező lábmunka, cselezés,
elszakadó lábmunka, pattintott átadás.
Ismeretek:
Gyorsindulás, csapatvédekezés, „add és fuss”, támadó/védő térfél, üres terület,
oldalfordítás, lepattanó, kipattanó, betörés, elszakadás, a játéktér szélességi és mélységi
felosztása.
Személyiségfejlesztés, személyiség-összetevők:
Gondolkodás, problémamegoldás, figyelem, koncentráció, döntéshozatal, szabálytudat,
társas viselkedés, versengés, együttműködés, kommunikáció.
A tanulási-tanítási egység helye az éves fejlesztési folyamatban: 21–26. óra, október

1−2. hete
2
Készítették: Csányi Tamás, Boronyai Zoltán, Vass Zoltán, testnevelő tanárok, az MDSZ Iskolai Testnevelés
Osztály szakértői
Osztály: 6. évfolyam
Felhasznált források:
Nemzeti alaptanterv 2012, Kerettanterv 2012
Csányi Tamás, Kovács Katalin, Boronyai Zoltán 2014. Alternatív játékok a mindennapos
testneveléshez, testmozgáshoz. Testnevelés Módszertani Könyvek. Magyar Diáksport
Szövetség. Budapest.
Boronyai Zoltán, Kovács Katalin, Csányi Tamás 2014. A taktikai gondolkodás
fejlesztésének lehetőségei a játékoktatásban. Testnevelés Módszertani Könyvek. Magyar
Diáksport Szövetség. Budapest.
Vass Zoltán, Simonné Goschi Gabriella, Pignitzkyné Lugos Ilona, Boronyai Zoltán,
Révész László, Rétsági Erzsébet, Csányi Tamás 2015. Egészség- és személyiségfejlesztő
kézikönyv az iskolai testneveléshez. Testnevelés Módszertani Könyvek. Magyar Diáksport
Szövetség. Budapest.
Dátum: 2015. február
Óra A téma órákra Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Ismeretanyag Módszer Munkaforma Szemléltetés, Megjegyzés
bontása eszközök
1. A sportjátékok A térbeli tudatosság Elindulás, megállás, Üres terület, a Direkt és Frontális Padok, bóják, Fogók,
alap taktikai (ütközések nélküli irányváltoztatás, futás, játéktér határai, indirekt páros, koordinációs területszerző
elemeinek mozgásútvonalak alaphelyzet, cselezés. menekülő, üldöző oktatási kiscsoportos, létra, karikák, játékok, eszköz
előkészítése kialakítása, a játéktér Formális műveleti szerep, stratégiák együttes zsámolyok. nélküli
(„üres területre határainak gondolkodás, percepció, mozgásirányok, (utasításos, osztályfoglalk ügyességfejlesztő
helyezkedés”) érzékelése) anticipáció. terelés, kiváltás, vezetett oztatási feladatok.
fejlesztése A didaktikai cél periférikus felfedezéses, formák.
hely- és megértésén alapuló igény érzékelés. interaktív).
helyzetváltoztató a feladatok aktív, cselekvő
mozgások végrehajtására.
alkalmazásával
2. A sportjátékok Az eszközzel és Mint az 1. óra. Dobó-/lövőcselek, Mint az 1. óra. Mint az 1. óra. Mint az 1. óra, Eszközös egyéni
technikai elemei társsal való kapcsolat Dobás, elkapás, át- kézváltás, fedezés, különböző és társas
tudatosságának /levétel, labdavezetés, társmegfigyelés, méretű, ügyességfejlesztő
fejlesztése átadások, cselezés, pattintott átadás. formájú és feladatok, nem
manipulatív elszakadás. súlyú labdák, versengő társas
mozgáskészségek Együttműködés, figyelem, jelzőtrikó. feladatok.
alkalmazásával koncentráció.
3. A sportjátékok A támadó-védő Elindulás, megállás, Küzdőjáték, Mint az 1. óra. Mint az 1. óra. Mint a 2. óra. Küzdőjátékok, 1:1
alap taktikai szerepek irányváltoztatás, futás, támadó, védő elleni játékok,
elemeinek játékhelyzetben alaphelyzet, cselezés, szerep, célfelület, páros és
gyakorlása (1:1 történő alkalmazása, érintőtávolság, 1:1 elleni játék, kiscsoportos
elleni a társsal való labdavezetés, induló-, besegítés, versengő jellegű
játékhelyzetek) kapcsolat dobó-, lövőcsel, labdaszerzés. és versengő-
tudatosságának ritmusváltás, védő és együttműködő
fejlesztése támadó lábmunka. játékok.
Versengés, szabálytudat,
gondolkodás,
kommunikáció.
A győzelem, a vereség
elfogadása.
4. A sportjátékok A sportjátékokra Az 1–3. óránál Az 1–3. óránál Mint az 1. óra. Mint az 1. óra. Mint a 2. óra. Pontszerzők
technikai jellemző megjelöltek. megjelöltek. rögzített
elemeinek mozgáskészségek célfelület nélkül,
játékhelyzetben játékhelyzetben csoportos
történő történő alkalmazása, ügyességfejleszt
alkalmazása a társakkal való ő feladatok.
kapcsolat
tudatosságának
fejlesztése
5. A sportjátékok Az alap taktikai Az 1–4. óránál megjelölt Az 1–4. óránál Mint az 1. óra. Mint az 1. óra. Mint a 2. óra. Emberfölényes
alap taktikai elemek kis készségek bonyolultabb megjelöltek. játékok
elemeinek kis játékokban történő játékhelyzetben történő Sportjátékközi (cicajátékok),
játékokban alkalmazása (átadás tudatos alkalmazása, taktikai elemek, pontszerzők
történő utáni továbbfutás, önálló döntéshozatal, csapatvédekezés, rögzített
alkalmazása üres területre helyzetfelismerés. helyzetfelismerés, célfelületekkel,
helyezkedés) emberfölényes kis játékok.
helyzet.
6. A sportjátékok Az alap taktikai Az 1–5. óránál megjelölt Az 1–5. óránál Mint az 1. óra. Mint az 1. óra. Mint a 2. óra. Pontszerzők, nagy
alap taktikai elemek nagy készségek bonyolultabb megjelöltek. játékok rögzített
elemeinek nagy játékokban történő játékhelyzetben történő célfelülettel egész
játékokban alkalmazása alkalmazása. pályán.
történő (1:1 elleni játék,
alkalmazása átadás utáni
továbbfutás, üres
területre
helyezkedés, a
játéktér szélességi és
mélységi
kihasználása)
C) Óraterv és reflexió3
Osztály: 6. c
Az osztály létszáma: 26 fő
A tanulók neme: fiú, lány
Az óra témája: a taktikai gondolkodás fejlesztése kis játékok alkalmazásával
Előzetes tudás: a játéktér esések és ütközések nélküli kihasználása, alap manipulatív
mozgásformák ismerete, változatos körülmények közötti alkalmazása (labda dobása, elkapása,
elindulás, megállás, irányváltoztatás, ritmusváltás)
Szükséges eszközök: fejenként 1 db labda [ebből a fele azonos (pl. röplabda), a többi
méretében és anyagában változatos legyen]; 13 db jelzőtrikó; 16 db bója, 8 hulahoppkarika
Az óra cél- és feladatrendszere, a fejlesztendő attitűdök, készségek, képességek, a
tanítandó ismeretek (fogalmak, szabályok stb.) és az elérendő fejlesztési szint, tudásszint
megnevezése:
Az óra tanulási célja a sportjátékközi alap taktikai elemek közül az üres területre futás és
az átadás utáni továbbfutás megismerése, alkalmazása különböző játékokban. Az óra célja
még továbbá a kooperatív attitűd kialakítása. A csapathoz tartozás élményének erősítése
azáltal, hogy a játék közbeni egyéni feladatok és célok párhuzamosan jelennek meg a csapat
feladataival és céljaival. Elérendő fejlesztési szint, hogy a tanulók ismerjék a két megnevezett
tanulási cél jellemzőit, értsék a köztük levő különbséget, és a játék folyamatossá válása
érdekében alkalmazzák azokat.
Az óra didaktikai feladatai: Egyéni és páros labdás ügyességfejlesztés, kooperációs

feladatok, valamint kis játékok alkalmazásával az óra végére a tanulók tapasztalatot szereznek
arról, hogy a hatékonyabb összjáték érdekében:
1. a játék közben az üres területre kell helyezkedni;
2. átadások után minden esetben tovább kell mozogni (nem szabad megállni).
Tantárgyi kapcsolódási pontok: matematika (térbeli tájékozódás, geometriai alakzatok),

magyar nyelv (betűk)
Dátum: 2015. február
3
Készítették: Csányi Tamás, Boronyai Zoltán, Vass Zoltán, testnevelő tanárok, az MDSZ Iskolai Testnevelés
Osztály szakértői
Célok (C), követelmények (K) Az óra tananyaga, szervezése A tananyag-feldolgozás módszere Idő
20 perc
Bevezető rész:
C: aktív órakezdés, az óra anyagának A terem bejáratánál az óra első feladatának „Sziasztok! A mai órán labdás feladatokat fogunk
ismertetése. megbeszélése. Labdák és mezek kiosztása. gyakorolni, és a játékok is labdás játékok lesznek.
Mindenki fogjon meg befelé menet egy tetszőleges
labdát, és akinek jut, egy mezt is vegyen fel! Ahogy
C: a játéktér ütközés nélküli kihasználása. Szabad labdavezetés többféle labdával beléptek, egyből kezdjétek meg a labdavezetést!
K: ütközések elkerülése folyamatos A feladat leírása: Tetszőleges kézzel labdavezetés Használjátok az egész pályát!”
mozgás és labdavezetés közben. a teljes játéktér szabad használatával, sípszóra
labdacserével. „Nagyon fontos, hogy elkerüljétek az ütközést,
figyeljétek a társaitokat!” (A tanulási cél tudatosítása.)
„Sípszóra egy mezes és egy nem mezes tanuló cseréljen
C: az állandó távolság megtartása; a két Társkövető labdát! Mindegy, hogy kivel cserélsz. Próbáljatok meg
ember közötti nonverbális kommunikáció A feladat leírása: Párokat alakítunk (egy mezes és mindig mást találni!”
fejlesztése; a rendelkezésre álló terület egy nem mezes alkotja a párt), akik egymás mögé
kihasználása. állnak kb. 1-1,5 méteres távolságra. Az elöl lévő „Most egy Társkövető nevű játékot fogunk játszani.
teljesen szabadon labdát vezet a teremben, míg a Kérem, hogy minden mezes találjon magának egy nem
K: a párok közötti távolság állandó
társa változatlan távolságban követi. Sípszóra mezes párt! Álljatok egymás mögé kb. karnyújtásnyi
maradjon, a párok használják ki a
szerepcsere. távolságra (bemutatás). Az elöl lévő feladata, hogy az
rendelkezésre álló területet.
egész termet kihasználva labdavezetéssel haladjon, a
Kooperációs jellegű ügyességi feladatok társának pedig követnie kell őt, de úgy, hogy a távolság
C: állandó távolság megtartása a párok
A feladat leírása: A párok az oldalvonalnál állandó maradjon (a tanulási cél tudatosítása). Az elöl
két tagja között; együttműködés
egymással szemben páronként egy labdával két lévő próbáljon meg irányváltoztatásokat csinálni!”
kialakítása (valamint az
soros vonalban elhelyezkednek. Arcirány tartással
együttműködéshez szükséges
a két oldalvonal között végzik a feladatokat lassú „A mezesek álljanak az oldalvonalra egy soros vonalba,
kommunikáció alkalmazása).
futás közben. egymástól kb. egyenlő távolságra! Most csak az
K: a labda ne essen le a talajra a feladatok
Feladatok: egyforma labdákat fogjuk használni, a többi labdát
során!
– csak jobb kézzel, majd csak bal kézzel tartják a tegyétek bele a karikákba! Köszönöm. A nem mezesek
labdát a tanulók; álljanak szembe a párjukkal!”
– ugyanez forgás közben; „Figyeljetek, a feladat folyamán végig szemben kell
– ugyanez guggolással; maradni a társaddal, és a két oldalvonal között kell
– ugyanez közös feldobással és elkapással; haladnotok! Tehát mindenki egyszer hátrafelé fog
– ugyanez külső hangjelzésre irányváltoztatással. haladni, egyszer pedig előre! Próbáljatok meg figyelni,
hogy állandó legyen a távolság közöttetek!” (A tanulási

cél tudatosítása.)
„Mindketten csak jobb kézzel tartsátok egymás között a
labdát! Most csak ballal! Próbáljátok meg ugyanolyan
erősen «tolni» a labdát!
Most próbáljatok meg egy képzeletbeli oszlop körül
forogni, miközben előrefelé haladtok! Kinek sikerült
megtartani a labdát?
Most menet közben néhányszor guggoljatok le félig,
mintha hullámoznátok!”
„Sípszóra a labdás emberek labdavezetéssel keressenek

maguknak egy másik párt! Figyeljetek egymásra, nehogy
ütközés legyen!”
„A most következő feladatban együtt dobjátok fel a

C: relatív erő fejlesztése eszközzel labdát, majd együtt is kapjátok el ugyanazt a kezeteket
párokban. használva! Szerintetek mit kell csinálni, hogy egyszerre
K: a különböző támaszhelyzetek során a tudjátok feldobni a labdát? Így van, számolással
csípő végig maradjon a levegőben! Erőfejlesztés páros gyakorlatokkal segítsétek a jó ritmusú végrehajtást! (A tanulási cél
A feladat leírása: párokban végzett erősítő jellegű tudatosítása.) Figyeljetek, hogy a tenyeretek
gyakorlatok kooperációs tartalommal. folyamatosan a másik felé nézzen! Ha nehezen megy,
Feladatok: először próbáljátok meg egy helyben! Aki szeretné,
– fekvőtámaszban fejjel történő átadások úgy, megpróbálhatja a másik kézzel is!”
hogy a labda végig a talajon marad; „A következő feladatban a fal felőli sorban lévők a
– ugyanez csípővel történő átadással; folyamatos labdatartás és haladás közben egy hangos
– mint az előző feladat, hátsó fekvőtámaszban; «hopp» jelzést adnak, mire a páros megváltoztatja a
– hátsó fekvőtámaszban, ölben lévő labda átadása menetirányt. Legyen hangos és egyértelmű, amikor
a hasonló helyzetben lévő társ ölébe; kimondjátok a «hopp» jelzést!” (A tanulási cél
– ugyanez két-két páros részvételével. tudatosítása.)
C: a figyelem-koncentráció fókuszálása
(tantárgyi kapcsolódási pontok
felhasználásával). Egyéni figyelem- és koncentrációfejlesztő 23 perc
K: a számok és a betűk levegőbe feladatok
rajzolása felismerhetően.
A feladat leírása: egyénileg végzett ízületi „A párosok állásban, egymáshoz közel, szórt alakzatban
körzések képzeletbeli betűk és szavak levegőbe helyezkedjenek el a teremben! Az első feladathoz
írásával. ereszkedjetek fekvőtámaszba!
Feladatok: Fekvőtámaszban fejjel továbbítsátok egymásnak a
– terpeszállásban, magastartásban lévő nyújtott talajon lévő labdát!
karokkal a saját név leírása a levegőbe; Most próbáljátok csípővel passzolni!
– oldalsó középtartásban egyik karral a vezeték-, A csípővel történő passzolást most hátsó
másik karral a keresztnév leírása a levegőbe; fekvőtámaszban próbáljátok meg!
– hátsó alkartámaszban egy vagy két lábbal, A csípőtök végig maradjon a levegőben, mert csak akkor
nyújtott térddel számok írása a levegőbe. hatékony a gyakorlat! (A tanulási cél tudatosítása.)
Anikó és Éva nagyon szépen csinálják, végig fent van a
csípőjük!
Maradjatok hátsó fekvőtámaszban, egyikőtök vegye az
ölébe az egyik labdát, és próbálja meg átadni a másik
ölébe anélkül, hogy hozzáérne kézzel, vagy leesne a
földre!
Fő rész: Most álljon össze két-két páros, és négyen csináljátok
A gyerekek elhelyezkednek állásban a pedagógus ugyanezt a feladatot!”
C: üres területre futás (1) (és átadás utáni körül félkörben.
továbbfutás – 2) megvalósítása. „Most mindenki tegye le a labdát!
K: üres területre helyezkedés, átadás Ugorjatok terpeszállásba, és magastartásban egy
utáni továbbmozgás. képzeletbeli falra a lehető legnagyobb betűkkel írjátok le
a teljes neveteket! Figyeljetek, hogy a törzsetek is
mozogjon!
A következő feladathoz emeljétek a karotokat oldalsó
Páros átadások szabadon középtartásba, az egyik kezetekkel a vezeték-, a
A feladat leírása: a teljes játéktéren leütés nélkül másikkal a keresztneveteket rajzoljátok a levegőbe!
szabadon mozogva párokban átadásokat kell adni Most helyezkedjetek el hanyatt fekvésben úgy, hogy az
úgy, hogy a párok tagjai közötti távolság kb. 3-4 alkarotokon támaszkodtok hátul, azaz hátsó
C: Támadók: a védőkhöz képest üres méter legyen, miközben lehetőség szerint az üres alkartámaszba! Mindkét lábatokkal írjátok a számokat 3-
területre mozogni. területet keresik. tól 8-ig a levegőbe! Ha túl nehéz a két lábatokat
Védők: érintőtávolság megtartása a egyszerre felemelni, csináljátok csak egy lábbal, aztán
támadóval szemben. lábtartáscserével! Figyeljetek, hogy a combotok is
K: a támadó és a védő közötti mozogjon, és végig nyújtott legyen a térdetek!” (A
érintőtávolság megtartása, a védőkkel tanulási cél tudatosítása.)
szembeni területszerzés, üres területre Zsámolyos pontszerző

helyezkedés. A játék leírása: a játékteret bójákkal 4 negyedre
osztjuk. Mindegyik játéktér közepén elhelyezünk „Gyertek, álljatok körém! A mai órán arról fogtok
egy zsámolyt, amelyen egy-egy tanuló áll. A tanulni, milyen fontos taktikai alapjai vannak azoknak a
létszámtól függően kettő a kettő, három a három, játékoknak, amelyeket összefoglalóan sportjátékoknak
esetleg négy a négy elleni játékhoz osztunk nevezünk. Ilyen például a labdarúgás vagy a kosárlabda. 3 perc
csapatokat játékterenként 1 labdával. Cél a labda Ma olyan játékokat fogtok játszani, amelyekben pont
minél többszöri bejuttatása a zsámolyon álló azokat az alapelemeket tanuljátok meg, amelyeket
társnak, aki csak annak a csapatnak passzolhatja később is használni fogtok, ha kosárlabda- vagy
vissza a labdát, amelyiktől kapta, viszont nem kézilabdajátékot, esetleg floorballt játszotok. Szerintetek
passzolhat annak a diáknak, akitől kapta. Amikor mitől jó a labdajáték? Ha sok pontot dobtok vagy rúgtok,
a csapat elvesztette a labdát, vagy ha elhangzik a vagy ha jól védekeztetek? Zolka szerint mindkettő
sípszó, cserélődnek a szerepek, és a védővé váló nagyon fontos. Így van, mindkettő fontos, és mind a
csapatból kerül ki a következő „zsámolyos”. kettőnél taktikai értelemben is együtt kell működnie a
csapattagoknak.”
„Álljanak össze azok a párok, akik a legutóbbi páros
gyakorlatnál együtt voltak! A feladat során a párok tagjai
csak egymásnak passzolhatnak, miközben megpróbálják
a pálya minden területét érinteni. Ahogy létrejön egy
C: átadás utáni továbbmozgás, üres átadás, a passzoló ritmusváltással továbbfut úgy, hogy a
területre helyezkedés megvalósítása játék köztük lévő távolság ne legyen több, mint 3-4 méter,
közben. A játék variáció: A zsámolyokat kivisszük majd visszakapja a labdát, és a társ ugyanúgy
K: folyamatos leütés nélküli, átadásos középről az oldalvonalhoz. A zsámolyon lévő ritmusváltással fut tovább, de egy új irányba.
játék. visszapasszolhatja annak is a labdát, akitől kapta, Figyeljetek arra, hogy az átadás után üres területre
és a nem zsámolyosok is adhatnak egymásnak fussatok! (A tanulási cél tudatosítása – 1.)
passzt. Ezáltal több irányba is létrejöhet az Az átadások után egyből fussatok tovább!” (A tanulási
elszakadás és az átadás. cél tudatosítása – 2.)
„Két párost kérek, hogy álljanak fel egy-egy zsámolyra,

ők lesznek a passzolók. Kérem, hogy a többiek közül ez
a 3 páros a jobb hátsó pályára, ez a 3 páros a bal hátsó
pályára, ez a 3 páros a jobb első pályára, míg ez a két
C: az óra tanulási céljainak tudatosítása, a páros a bal első pályára álljon! Értelemszerűen az adott
szerek elpakolása, az óra befejezése.
Karikás pontszerző pályán a mezesek alkotják az egyik csapatot, míg a nem

A játék leírása: Kialakítunk két kb. 8  12 méteres
mezesek a másikat.
játékteret bójákkal. A pálya két végénél az A játék célja, hogy minél többször bepasszoljátok a
alapvonaltól kb. 1 méteres távolságra, egymástól labdát a zsámolyon álló társnak, aki minden esetben
kb. 6 méterre leteszünk két-két hulahoppkarikát. visszapasszolja a csapatnak a labdát, de soha nem annak,
A pontszerző játék célja, hogy a labdát a támadó akitől kapta.
csapat – csak átadásokkal – hozzáérintse a karikánA védők próbálják meg olyan távolságban követni a
belüli területhez. Mindkét karika érvényes támadójukat, mint amilyenben az óra elején
célfelület. gyakoroltatok! A támadók próbáljanak meg
ritmusváltással az üres területre mozogni, és úgy labdát
kapni! Emlékeztek az előző ritmusváltásos feladatra? Itt
is hasonlóan gyorsan kell elindulni, de most már
figyelned kell arra, hova futsz, hol van üres terület, ahol
labdát kaphatsz!” (A tanulási cél tudatosítása.)
„Segítsetek, legyetek szívesek, a zsámolyokat kitenni a
pálya közepéről a pályák oldalvonalához, kb. az
oldalvonal feléhez. Most már nem tudtok a zsámoly
A játék variáció: Pontszerzés csak abban az mögé futni, tehát szélességben kell jobban kihasználni a
esetben történik, ha egy támadáson belül mindkét teret elszakadásokkal, ritmusváltásokkal a védővel
karikába bekerült a labda. Tudatosítás: szemben.”
használjátok ki teljes szélességében a pályát,
amilyen gyorsan csak tudtok, passzoljatok a másik
karikához!
Befejező rész:
A szerek begyűjtése
A feladat leírása: mindegyik csapat egy-egy típusú „Karikás pontszerzőt fogunk játszani. A pálya két térfelét
eszközt gyűjt össze és tesz a helyére. fogjuk használni, kérlek, tegyétek ki a pálya hosszanti
tengelyén lévő bójákat! Köszönöm. Leteszek két-két
Az óra tanulási céljainak tudatosítása karikát a pályák végénél, a játék során ebbe kell majd
A tanulók a pálya közepén, félkör alakzatban bejuttatni a labdát. Mint a legtöbb pontszerzőben, itt sem
elhelyezkedve ülnek. szabad leütni a labdát. A cél, hogy csak passzokkal
eljussatok valamelyik karikáig, és hozzáérintsétek a
karikán belüli területhez.”
„Ha nincs leütés, szerintetek mit kell csinálni, hogy

előrejussatok? Így van, átadás után egyből tovább kell
futni! És hova érdemes helyezkedni? Igen, Lackónak
igaza van, olyan helyre próbáljatok meg mozogni, ahol
kevesen vannak, mert ott könnyebb labdát kapni!” (A
tanulási cél tudatosítása.)
„Mostantól kezdve csak akkor kap a csapat pontot, ha

egy támadáson belül mindkét karikába eljuttatja a labdát.
Tehát figyelnetek kell a pálya szélességi
kihasználására!”
„Gyerekek, már csak egy feladat van hátra: a labdák és a

bóják elpakolása. Aki ezen a térfélen jelölő trikóban
játszott, a bójákat gyűjtse össze, legyen szíves, aki a
másik térfélen volt jelölő mezes, az a labdákat. Aki ezen
a térfélen nem jelölő mezes volt, a karikákat szedje össze,
a negyedik csapat pedig a jelzőtrikókat!”
„Hogy éreztétek magatokat az órán? Melyik játék tetszett
a legjobban? Próbáljátok meg felidézni, mi is volt az a
két alap taktikai dolog, amit a mai órán gyakoroltunk!
Mit kellett átadás után csinálni? Továbbfutni, helyes! És
hova kell továbbfutni? Az üres területre, okosak
vagytok! Mindig figyeld a társakat és a másik csapatot,
hogy tudd, hova érdemes helyezkedned játék közben!
Figyeljétek meg, amikor majd hasonló pontszerző
játékokat vagy pl. kosárlabdát, focit vagy floorballt
játszotok, hogy átadás után továbbfutsz-e, és hogy üres
területre helyezkedsz-e. Ha igen, akkor a mai óra elérte a
célját.
Nagyon ügyesek voltatok, megérdemlitek a tapsot.
Szervusztok!”
Reflexió az óratervhez
A tanulók az alsóbb évfolyamokon már tanulták és elsajátították azokat a természetes

mozgáskészségeket, amelyek nélkülözhetetlenek a pontszerző jellegű játékok alkalmazásához (labda
dobása, elkapása, elindulás, megállás, irányváltoztatás és bár nem természetes mozgáskészség, de a
ritmusváltás is ide értendő). A kis játékokat elsősorban azért szoktam alkalmazni, mert jól tudatosítható,
taktikailag kifejezhető környezetet teremtenek a felsorolt mozgáskészségek használatához, amivel
nagyban fejlődik a végrehajtás hatékonysága (sebesség, pontosság, célszerűség). Általában véve
elmondható, hogy a tanulók nem mindig tudják, hova érdemes mozogni egy pontszerző játék során,
ráadásul a kevésbé agilisak, ügyesek sokszor alig-alig érnek labdához. A kis játékok során, mivel csak
2-3 tanuló van egy csapatban, sokkal több az egy emberre eső elszakadások, átadások, labdás
érintkezések száma, mint ha 5-6 fős csapatok játszanának.
Az óra elején mindig ügyelek arra, hogy a terembe lépés pillanatától kezdve aktívak legyenek a
gyerekek, ezért már a folyosón el szoktam mondani a rájuk váró feladatot. Az óra eleji feladatok célja
egyrészt a pontszerző játékok során a készségek alkalmazása, gyakorlása, másrészt a támadó-védő
kapcsolat előkészítése. Az együttműködést igénylő gyakorlatcsoportnál végig olyan távolságban kellett
maradni a párosok tagjainak, ami a pontszerzők során jelentkező támadó-védő helyzetekben is
alkalmazandó, ez az ún. érintőtávolság. Fontos megemlíteni még, hogy az együttműködés kialakítását
célzó feladatok jó hatással vannak a tanulók motivációjára, kommunikációjára, és végső soron a játékok
közbeni hatékonyabb, folyamatosabb, élvezetesebb részvételt is elősegítik ezek a megoldások. Az
együttműködés csak akkor várható el a gyerekektől, ha én is törekszem a tanulókkal együttműködni akár
a terem berendezése, akár a feladatok, gyakorlatok, játékok kialakítása, akár az órai munka értékeléséről
van szó. Éppen ezért kerülöm a személytelen utasításokat, a hagyományos, direkt közlési formákat az
óra hatékonyságának szem előtt tartása mellett.
Az erősítő jellegű gyakorlatoknál azért kértem a betűk és számok írását, mert azt tapasztaltam, hogy
szívesebben és pontosabban csinálják az erősítő gyakorlatokat a tanulók, ha nem pusztán ismételni kell
az ismert gyakorlatokat, hanem valamilyen szempontból be tudom vonni a figyelmüket a feladat
végrehajtásába.
Korábban azt tapasztaltam, hogy sok tanítványom bátortalanul vett részt a játékokban, legtöbbször
azért, mert nem tudták, hova és miért kell helyezkedni a játék során. Ha sikerül megfelelően
tudatosítanom a játékhoz szükséges alap taktikai összetevőket – és persze, ha kis játékokkal előkészítem
a nagy játékban való alkalmazásukat –, csökken a tanulói bizonytalanság, nem alakul ki
inkompetenciaérzet, így mindenki aktív részesévé válhat a játéknak, ami összességében az egész
csoportnak sokkal jobb játékélményt ad. A „zsámolyos” és „karikás” pontszerző játékok kiválóan
megfelelnek az óra két fő céljának megjelenítéséhez, és a gyerekek is megérezték az üres területre
helyezkedés, valamint az átadás utáni továbbfutás fontosságát a játék sikeressége és élvezetessége
szempontjából. Sokan persze még mindig nyújtott térddel próbálnak passzolni, nem fordulnak a társ felé
passzoláskor (nem sarkaznak), vagy egyszerűen csak lassú az átadásuk, de azt elmondhatom, hogy egy
időben minden tanuló aktívan vett részt a játékokban, és mindannyian próbálták a kért szempontokat
betartani.
Az óra során a részemről kiemelt fontosságú szempont volt, hogy kifejezetten bizalmi alapú,
barátságos légkört alakítsak ki a tanulókkal, sok kérdéssel és felelettel. Igénylik a személyre szóló
visszajelzést és bátorítást, lelkesebben, aktívabban vesznek részt a feladatokban, ha reális, de pozitív

visszajelzést kapnak.
Összességében azt mondhatom, hogy a tanulók szívesen, aktívan vettek részt az órán, és
többségüknél felfedezhető volt a játék közbeni tudatos alkalmazása a két érintett alap taktikai elemnek.
Remélem, a későbbiekben más hasonló sportjátéknál is alkalmazni fogják a tanultakat.
D) Szempontsor csoportprofilhoz
Javasoljuk a csoportprofil megírását az alábbi szerkezeti szempontok alapján elkészíteni.
1. Az osztály szociometriai összetétele:
 életkor, osztály, létszám (fiú-lány)
2. Az aktuális egészségügyi állapot bemutatása:
 javasolt segédanyag a NETFIT antropometriai mérések eredménye, valamint az iskolaorvosi

vizsgálatok felhasználása, a könnyített – gyógytestnevelésre utalt és a teljesen felmentett
tanulók aránya
3. Az aktuális fizikai, kondicionális állapot bemutatása:
 javasolt segédanyag az eddig alkalmazott Eurofit vagy Hungarofit eredmények, illetve a

frissen mért NETFIT adatok
4. Testnevelés és sport tantárgyra vonatkozó előélet bemutatása:
 ki tanította – tanítja a tanulócsoportot

 hány órában valósul meg a képzés
 az előképzettségi szint bemutatása
5. A tanulócsoporttal kapcsolatos egyéb információk szabadon választott részletezése:
 ……..
 ……..
E) Csoportprofil (8. osztály)

Az általános iskolai osztályba 20 tanuló jár, közülük 10 fiú és 10 lány. Az osztályt 2 éve tanítom heti
2,5 testnevelésóra keretében.
A felső tagozaton, 6. osztályban, addig két önálló tanulócsoport összevonásával jött létre a jelenlegi
osztály. Az eltérő közösségek eltérő képességekkel, eltérő szocializációs szinttel kerültek egy
osztályközösségbe.
Az osztályfőnökük egy matematika−fizika szakos kolléga, aki az elmúlt két tanév alatt nagy
odafigyeléssel, sok munkával kiválóan megoldotta az eredetileg két önálló tanulócsoport
összeszoktatását, és egy egységes közösségé kovácsolta őket.
Az osztályfőnökük által elvégzett szociometriai vizsgálat eredményébe én is betekintést nyerhettem,
ennek eredményeként megállapítást nyert, hogy az osztály egy homogén alcsoportot képez, amelyben
minden tanulónak van legalább egy kapcsolata. Mindez nagyon jól kivehető a testnevelés órákon játszott
játékok során, illetve a testnevelési órák barátságos légkörén. A gyerekek a nemtől és korábbi
osztályközösségtől függetlenül nagyon jól tudnak együtt játszani, csoportos foglalkozások alkalmával
együtt dolgozni.
A testnevelés órán nincs nemenkénti bontás, így a fiú és a lány tanulók együtt vesznek részt az órán.
A közös testnevelés órák nem jelentenek problémát a tantervi anyag egy részében (pl. atlétika,
labdajátékok) feldolgozása során, viszont több olyan tananyag is előkerül, amely során komoly
odafigyeléssel tudjuk csak megoldani a feladatokat (pl. szertorna).
A diákok családi hátterének jellemzője, hogy döntően értelmiségi háttérrel rendelkező tanulókról van
szó, többségük stabil anyagi helyzetben lévő család, de van 6 fő hátrányos helyzetű gyermek is. A családi
hátterükre jellemző, hogy viszonylagosan sok (6 fő) nagycsaládos tanuló, de ez az iskolánk többi
osztályára is elmondható.
Az osztály aktuális egészségügyi állapota alapján elmondható, hogy a gyerekeknek szervi-

mozgásszervi problémáik nincsenek. 5 fő visel szemüveget, amely nagyobb odafigyelést igényel a
pedagógustól, a tanulótársaktól, főként a játékok során, illetve olyan tananyagrészek tanulása során
(szertorna, labdajátékok), ahol esetlegesen balesetveszély jöhet létre. Ezek a tanulók az állapotukból
adódóan sajátos bánásmódot igényelnek. Könnyített gyógytestnevelésre utalt tanuló:1 fő (a túlsúlya
miatt), teljesen felmentett tanuló nincs az osztályban.
Az iskolaorvossal a kapcsolatom rendszeres.
A tanulók rendszeres iskolaorvosi ellenőrzés alatt állnak. Az antropometriai mérések (testsúly,
testmagasság) mellett vérnyomásérték, látás, hallásvizsgálatot végeznek el a tanulókon. Az orvosi
vélemények alapján a tanulók rendben vannak, mindenki sportolhat.
A szülőkkel, a felmerült egészségügyi problémákat megbeszéljük, a jelzéseik alapján (lázas betegség,
ízületi- és egyéb mozgásszervi problémák) egy-két tanóra erejéig nagyobb odafigyeléssel,
differenciálással foglalkoztatom az érintett gyermekeket.
Az osztály aktuális fizikai, kondicionális állapotát a rendszeresen (tanévente két alkalommal)

elvégzett mérések (Eurofit) alapján tervezem. Az eddigi mérések alapján az osztály fizikai
teljesítőképességéről elmondható, hogy az állóképesség, és a lábizomerő területén elmaradásban vannak
a korosztályos standard értékekhez képest, a törzsizomerejük viszonylag jó szinten van és az ízületi
hajlékonyság területén is fejlesztésre szorul az osztály többsége.
A fizikai képességek területén elért eltérő eredmények a testnevelés órán kívüli sporttevékenységgel
egyenesen arányosak. Az osztályban 11 fő versenyszerűen sportol, ők valamilyen sportágban
(labdarúgás, kosárlabda, versenytánc, úszás) versenyző. Az iskolai sportköröket (foci, kosárlabda,
aerobik) viszonylag kevés gyermek látogatja (7 fő), amelynek az az oka, hogy több tanuló
versenyszerűen sportol, illetve a nyolcadik évfolyamban a továbbtanulás kérdése felülírja a testmozgást.
A gyerekek szívesen vesznek részt szervezett szabadidős és sportrendezvényen. A diákolimpiai
versenyeken főként a labdajátékokban jeleskednek (kosárlabda, labdarúgás). Az osztályba járó gyerekek
alkotják a csapat „gerincét” ezekben a sportágakban.
Ezeken a versenyeken a szigorúan vett tantermi keretek felbomlanak. Ebben a keretben folytatott
egyéni és csoportos beszélgetések is segítették a gyermekek és az osztály megismerését. A tapasztalatom
szerint sokkal jobban megnyílnak, és mondják el gondolataikat. Azt gondolom, hogy ezeken az
alkalmakon nagyon jó kapcsolatot sikerült kiépítenem a gyerekekkel, amely a tanórai munkámat is
jelentősen megkönnyítette. Sokat lendített a kapcsolatunkon, hogy megérezték az odafigyelést.
A csoport erőssége a tantárgy iránti érdeklődés, könnyen motiválhatók, jó közösségi légkör.

Fejlesztési cél: Fizikai képességek fejlesztése.
Fő feladat: Fizikai képességeket megalapozó feladatok rendszeres ismétlése.
F) Szempontsor hospitálási naplóhoz

A hospitálás megfigyelési szempontjai
1. Milyen szempontok szerint nézem az órát?

 Pl.: fegyelmezés módszere, alkalmazott módszerek, eszközök használata.
2. A tanóra célja (tartalom)

 Mennyiben támogatták az elvégzett feladatok a tanóra céljainak elérését?
 Milyen mértékben érte el az óra a kitűzött célt?
3. A tanulók
 Érdeklődők vagy csak „résztvevők”, esetleg passzívak?
 Milyen volt a tanulók önállósága?
 Mennyire figyelhető meg szokásrend a tanórán?
4. A tanár
 Milyen volt a pedagógus stílusa?
 Mennyire volt érthető a pedagógus kommunikációja?
 A vezető, irányító, segítő szerep mennyire volt jelen a tanórán?
 A tanár hogyan gazdálkodott az idővel?
5. Milyen módon mérte fel a tanár az előző órai anyag ismeretét?

 Mennyire ismerik a korábbi ismeretanyagot?
6. Az új anyag feldolgozása:
a) Milyen motivációs eszközöket alkalmazott a pedagógus az órán?
Felkeltette-e a tanulók érdeklődését? Hogyan? Megfelelő volt-e ez? Miért?
b) Milyen módszert, eszközöket használt a téma feldolgozásához?
Mennyiben támogatták az alkalmazott módszerek a cél elérését?
c) Milyen tanulásszervezési formákat használt? Mennyire támogatták a tananyag
elsajátítását az alkalmazott tanulásszervezési formák?
d) Az osztály fegyelmezése hogyan sikerült? Miért?
e) Az ellenőrzés és az értékelés milyen formában valósult meg? Hogyan? - dicséret stb.
Megfelelőnek tűnt? Az értékelés elősegíti a tanuláshoz való attitűd pozitív alakulását?
Miért?
f) Hogyan jelent meg a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozás a tanórán?
7. Az óralátogatás személyes kiértékelése:

a) Az óra pozitívumai és negatívumai - szerintem
b) Mi az, ami a leginkább megerősített?
c) Milyen új szempontokkal megyek be a következő óralátogatásra?
d) Mit lehetett volna ötletesebben, szemléletesebben, életszerűbben megvalósítani? Mit
lehet tenni a javítás érdekében?
G) Hospitálási napló (minta)
Hospitálást végző: X. Y.
Iskola, osztály: általános iskola, 8. osztály (18 fő, 10 fiú, 8 leány)
Év: ……… hónap: …………………… nap: ……
Tanár neve: XY
Az óra témája: kislabdahajítás oktatása
A hospitálás jellege: A megfelelő részt húzza alá!
minősítési hospitálás - szakhospitálás- bemutató óra - csoportos hospitálás - egyéni hospitálás
Idő Órafelépítés Tartalom Tanári tevékenység Tanulói tevékenység Megjegyzés

(tananyag (módszerek, (aktív, passzív,
részletének megnevezése) hibajavítás, önálló)
szaknyelv,
játékvezetés)
Bevezető
rész:
2’ Szervezés Sorakozó, jelentés utasítás sorakozó kétsoros a tanulók

vonalban fegyelmezett
en
sorakoznak
1’ Célkitűzés Célkitűzés közlése tanári közlés
az alakzat
20’ A szervezet 1. alakzatalakítás (kör) utasítás tanulók kétsoros alakítása
sokoldalú vonalból kör alakzatot rendben
bemelegítése. alakítanak ment
láthatóan a
2. feladatok köralakzatban – utasítás, szaknyelvet tanulók az feladat
mozgásban helyesen használja utasításokat jól ismert
a. járás körben értelmezik számukra
b. lábujjhegyen járás, Hibajavítás elmaradt!
magastartással
c. futás
- saroklendítéssel
- térdlendítéssel
- futás közben malomkörzés
előre
- futás közben malomkörzés
hátra
d. oldalazó szökdelés arccal
befelé 4X, kifelé 4X
utasítás – pontos alakzatalakít
3. alakzatalakítás – vezényszavak ás rendben
köralakzatból háromsoros a tanulók a ment
vonalba vezényszavakat
pontosan tudják
értelmezni a
gimnasztika
utasítás – feladat -vezetésnél
4. gimnasztika közlése pontos, az
a. helyben szökdelés hibajavítás rendben alkalmazott
karkörzéssel előre szaknyelv
utasítás – feladat pontos, de
közlése pontos, az
b. csípő- és törzshajlítók ütemezés és alkalmazott
bemelegítése hibajavítás rendben módszer
(utasítás)
utasítás – feladat folyamatos
közlése pontos, alkalmazása
c. váll, térd és a csípő nyújtása ütemezés és helyett több
hibajavítás hiányzik a tanulók a módszert is
vezényszavakat használhatn
utasítás – feladat pontosan tudják a
d. váll és a karizom nyújtása közlése pontos, értelmezni
ütemezés és lehetne
hibajavítás rendben, differenciáln
ismétlés 3X (kevés) i az
ismétlésszá
utasítás – feladat mmal
e. váll és a kar erősítése közlése pontos,
ütemezés és differenciálá
hibajavítás hiányzik s
utasítás – feladat
f. törzshajlítók erősítése közlése pontos,
ütemezés és differenciálá
hibajavítás hiányzik s
utasítás – feladat A feladatok

g. törzsfeszítők erősítése közlése pontos, sorrendje,
ütemezés és egymásra
hibajavítás hiányzik épülése jó.
Az
időtartam
kicsit
hosszúnak
tűnik.
Miért nem
lehetett az
előző
alakzatból
kiindulóan
utasítás, szaknyelv létrehozni az
Főrész: Foglalkoztatási pontos új alakzatot?
alakzatalakítása 18 főnél
- sorakozó miért 5
- új alakzat alakítása tanulók a feladatot jól oszlopot
értelmezik alakít?
Fiúknak a
terem
hossza már
a helyből
dobásnál
rövid!
közlés – feladat
4’ Előkészítő, 1. Helyből dobás elmondása
rávezető dobóterpeszből utasítás – gyakorlás
gyakorlatok vezetése A korábbi,
tanulók a feladatot jól szabályos
Hibajavítás hajtják végre alakzatot
folyamatos. szabálytalan
ná
alakította!
Ismétlés száma: 3X
(kevés!)
közlés, tanári Alakzat

2. Járás dobószerrel bemutatás – visszarendez
szempontok adása és -
Hibajavítás szabályossá!
folyamatos! több tanuló
fegyelmezetlen A
közlés, tanári tornaterem
3. Lassú futás dobószerrel bemutatás mérete kicsi
kidobás nélkül ehhez a
közlés, tanári feladathoz!
13’ Óra Háromlépéses dobóritmus bemutatás –
anyagának kidobással szaknyelv pontos,
elsajátítása: szempontadás
utasítás – gyakorlás
1. Háromlépéses dobóritmus vezetése
kidobással járásból Hibajavítás
folyamatos
Ismétlésszám: 3X Sokat állnak a tanulók Csapatalakít
(kevés) - fegyelmezetlenek ás nem
szerencsés –
utasítás – gyakorlás az egyik
vezetése csapatban
2. Háromlépéses dobóritmus Hibajavítás több a lány

kidobással lassú futásból folyamatos4 tanuló!
Ismétlésszám: 3X
(kevés) fegyelmezett
en működik
csapatalakítás módja
5’ Sorakozó – kiszámolás
Játék: csapatkidobó közlés -
játékszabályok
ismertetése –
pontatlan tanulók többször
játékvezetés – a visszakérdeznek a
szabályok pontosítása pontosítás végett
után rendben ment
utasítás
2’ Befejező rész:
Szerek összegyűjtése,
Szervezet elpakolása.
lecsillapítása, utasítás
értékelés, közlés – két tanuló
levezetés, Sorakozó kiemelése
szerek Értékelés
elpakolása
Elköszönés
A megvalósult oktatási cél:

Az óra célja megvalósult. Az órán elvégzett feladatok teljes mértékben támogatták az óra
cékitűzéseit. A tanulók az óra végére ismerték a háromlépéses dobóritmus végrehajtását, azt a
gyakorlatban végre tudták hajtani.
A megvalósult nevelési cél:

Az óra pozitívuma, hogy az órán a fegyelmezett munka a tanóra jelentős részében megvalósult. Az
órán megfigyelhető volt a kialakult szokásrend.
A legfontosabb tapasztalat:
A megvalósult oktatási célok mellett kevés idő jutott annak gyakoroltatására, ezért a következő órán
javasolt a tananyag folyatása. Az órán alkalmazott gyakorlatvezetési (főként a gimnasztikai
feladatoknál) kicsit egysíkú – tanári utasítás – volt, de az óra fő részében már töbféle módszert
alkalmazott a pedagógus. A tanulók az óra jelentős részében érdeklődök, motiváltak voltak. Az óra
végén a pedagógus egy kicsit kapkodó vált az időhiánya miatt, de az óra nagyobb részében
kiegyensúlyozott, jó kommunikációval vezette az órát. Kimondott erőssége a pontos
szaknyelvhasználat.
H) Esetleírás
A tanuló neve:
A tanuló életkora: 12 év, 7. osztályos általános iskolás
A tanulóval való első találkozás: az esetleírásban szereplő diák általános iskola ötödik osztálya óta
jár az osztályomba. Testnevelést tanítok neki, mióta az osztályt átvettem osztályfőnökként.
A tanuló körülményei: A családja átlagos anyagi helyzetű, a szülők felsőfokú végzettséggel

rendelkező mérnökök. Az iskolával rendszeresen tartották a kapcsolatot. Ha valamilyen probléma lépett
fel, nagyon konstruktívak voltak. A szülőtársakkal szemben zárkózottak.
A tanuló fizikai és egészségügyi állapota: A szülőkkel való beszélgetés során kiderült, hogy a
kislány már a születése óta kisebb-nagyobb súlyfelesleggel küszködött. Több alkalommal kértek
szakembertől (háziorvos, dietetikus szakember) segítséget, hogy miként lehet megoldani ezt a
súlyfelesleget. Az egészségügyi vizsgálatok kimutatták, hogy a kislány szervi, egészségügyi
problémával nem küzdött. A dietetikus szakember speciális étrendet javasolt, amely átmeneti időre
csökkentette a problémát, de teljes megoldás nem született. A szakemberek véleménye abban
egybehangzó volt, hogy életmódváltozásra volna szüksége a kislánynak, sportolnia, mozognia kellene.
A szülők engem is megkérdeztek az ügyben, kikérték véleményemet. A javaslatommal

megerősítettem az orvos és a dietetikus-szakember véleményét.
Megoldás keresése: A kislánnyal több alkalommal beszélgettem abból a célból, hogy valamilyen
módon rávegyem: kapcsolódjon be az iskolai sportkör foglalkozásaiba. A beszélgetés alatt egyértelművé
vált, hogy neki sem kellemes ez az állapot, nagyon szégyellte magát a társai előtt. Az is nehezítette a
helyzetet, hogy az osztálytársnői között sem voltak olyanok, akik látogatták volna az iskolai
sportfoglalkozásokat. Egy nagyon komoly belső gátlás alakult ki az idők folyamán benne minden
sporttevékenységgel szemben. A problémát fokozta, hogy a testnevelésórákra is kihatott, mivel
állandósult, hogy valamilyen indok alapján felmentéseket kért a részvétel alól.
A megoldás: A helyzet megoldását egy már korábban elkezdett iskolai programunk hozta meg,
amelynek az volt a célja, hogy behozzuk az iskolába a különböző sportágakat. A program keretében
egy-egy nevezetes sportolót hívtunk meg, egy-egy sportegyesület képviselője tartott bemutató
foglalkozást.
Ebben az esetben egy vívóegyesület meghívása és bemutató edzése jelentette a fordulópontot. A

bemutató végén az említett kislány két barátnője is készetetést érzett, hogy kipróbálja a vívást.
Jelentkeztek tehát a bemutató után az vívóegyesület szakosztályába és elkezdtek edzésre járni.
Váratlanul értek az információk, hogy a korábban egyáltalán nem sportoló két barátnő kimondottan
tehetségesnek bizonyult a sportágban, sőt olyannyira, hogy az egyik kislány rövidesen meghívást
kapott az egyesület korosztályos vívócsapatába és azzal országos bajnokságot is nyertek
Ezt a helyzetet igyekeztem felhasználni, hogy az esetben szereplő kislánynak segítsek.
A stratégiámat három részre bontottam.
1. Az osztályfőnöki órákon indirekt módon beszélgetéseket kezdeményeztem a sport és a

testmozgás szükségességéről.
2. Az osztályfőnöki órákon rendszeresen kezdeményeztem élménybeszámolókat az osztályban a
sportoló gyermekek bevonásával, kiemelten a kislány barátnőire fókuszálva.
3. Sok egyéni beszélgetés keretében igyekeztem a diákokat meggyőzni a mozgás hasznosságáról.
Tapasztalatok:
A beszélgetések egyikén a kislány elárulta, hogy egyedül, önmagában, még a szüleinek sem mondta
el, elkezdett tornázni az otthoni szobájában. Onnantól kezdve még jobban biztattam, kitartásra
buzdítottam a beszélgetéseink során. Egy idő után már kimerészkedett otthonról és az utcájukban futni
is kezdett. Pár hónap múlva a szülők örömmel kerestek meg, hogy tudom-e, hogy a kislányuk sportol.
A társainak egy ideig semmit sem mondott el, de amikor már látható jelei (testsúlycsökkenés) is
jelentkeztek, akkor már nem tudta tovább tagadni a változás okait. A barátnői azonnal melléálltak, és
mind a mai napig rendszeresen együtt járnak sportolni és mozogni.
Következtetések:
 Az eset megerősített abban, hogy milyen óriási hatása (negatív és pozitív) van a korosztályos
csoportnak ebben a korban. A társak személyes példája, sikere, eredményessége milyen
komoly és motiváló tényező lehet.
 Ha a tanuló-szülő-pedagógus kapcsolata harmonikus, egymást segítve, támogatva tud
működni, akkor a gyermekeink nem kerülhetnek olyan helyzetbe, amelyet együtt ne tudnánk
megoldani.
 Az iskola nemcsak azzal tud segíteni a diákjain, hogy megszeressék, és életük részévé tegyék
a rendszeres testmozgást, hogy lehetőséget biztosít különböző sportfoglalkozások
szervezésével a mozgásra, hanem azzal is, hogy olyan külső partnereket (egyesületeket) szólít
meg, amelyek közvetítésével az iskolában megjelenhetnek olyan mozgásformák, amelyek
újdonságot jelenthetnek a tanulók számára. Ennek az újdonságnak aztán lehet ösztönző
szerepe a gyermekek mindennapjaira.
 Fontos feladata az iskolának, hogy hiteles példaképeket állítson a gyermekek elé mint
követendő példát, legyen az tudós, művész. sportoló.

Testneveles - Masodik - Kiegészítő Útmutató Netről

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Testneveles - Masodik - Kiegészítő Útmutató Netről

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ

az Oktatási Hivatal által kidolgozott

Kiegészítés az Oktatási Hivatal által kidolgozott

A szakmai munka koordinátora:

A kiadvány az Oktatási Hivatal által a TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 „Pedagógusképzés támogatása” című

A) Bevezető a testnevelés tantárgy kiegészítő útmutatójához

A tanulási-tanítási egység cél- és feladatrendszere:

A tanulási-tanítási egység helye az éves fejlesztési folyamatban: 21–26. óra, október

Dátum: 2015. február

Az óra didaktikai feladatai: Egyéni és páros labdás ügyességfejlesztés, kooperációs

Tantárgyi kapcsolódási pontok: matematika (térbeli tájékozódás, geometriai alakzatok),

Dátum: 2015. február

hogy állandó legyen a távolság közöttetek!” (A tanulási

„Sípszóra a labdás emberek labdavezetéssel keressenek

„A most következő feladatban együtt dobjátok fel a

szembeni területszerzés, üres területre Zsámolyos pontszerző

„Két párost kérek, hogy álljanak fel egy-egy zsámolyra,

Karikás pontszerző pályán a mezesek alkotják az egyik csapatot, míg a nem

„Ha nincs leütés, szerintetek mit kell csinálni, hogy

„Mostantól kezdve csak akkor kap a csapat pontot, ha

„Gyerekek, már csak egy feladat van hátra: a labdák és a

A tanulók az alsóbb évfolyamokon már tanulták és elsajátították azokat a természetes

visszajelzést és bátorítást, lelkesebben, aktívabban vesznek részt a feladatokban, ha reális, de pozitív

1. Az osztály szociometriai összetétele:

 életkor, osztály, létszám (fiú-lány)

2. Az aktuális egészségügyi állapot bemutatása:

 javasolt segédanyag a NETFIT antropometriai mérések eredménye, valamint az iskolaorvosi

3. Az aktuális fizikai, kondicionális állapot bemutatása:

 javasolt segédanyag az eddig alkalmazott Eurofit vagy Hungarofit eredmények, illetve a

4. Testnevelés és sport tantárgyra vonatkozó előélet bemutatása:

 ki tanította – tanítja a tanulócsoportot

5. A tanulócsoporttal kapcsolatos egyéb információk szabadon választott részletezése:

E) Csoportprofil (8. osztály)

Az osztály aktuális egészségügyi állapota alapján elmondható, hogy a gyerekeknek szervi-

Az osztály aktuális fizikai, kondicionális állapotát a rendszeresen (tanévente két alkalommal)

A csoport erőssége a tantárgy iránti érdeklődés, könnyen motiválhatók, jó közösségi légkör.

F) Szempontsor hospitálási naplóhoz

1. Milyen szempontok szerint nézem az órát?

2. A tanóra célja (tartalom)

5. Milyen módon mérte fel a tanár az előző órai anyag ismeretét?

7. Az óralátogatás személyes kiértékelése:

G) Hospitálási napló (minta)

Iskola, osztály: általános iskola, 8. osztály (18 fő, 10 fiú, 8 leány)

Év: ……… hónap: …………………… nap: ……

Műveltségi terület: testnevelés és sport

Az óra témája: kislabdahajítás oktatása

A hospitálás jellege: A megfelelő részt húzza alá!

minősítési hospitálás - szakhospitálás- bemutató óra - csoportos hospitálás - egyéni hospitálás

Idő Órafelépítés Tartalom Tanári tevékenység Tanulói tevékenység Megjegyzés

2’ Szervezés Sorakozó, jelentés utasítás sorakozó kétsoros a tanulók

1’ Célkitűzés Célkitűzés közlése tanári közlés

utasítás – feladat A feladatok

közlés, tanári Alakzat

2. Háromlépéses dobóritmus Hibajavítás több a lány

A megvalósult oktatási cél:

A megvalósult nevelési cél:

A tanuló életkora: 12 év, 7. osztályos általános iskolás

A tanuló körülményei: A családja átlagos anyagi helyzetű, a szülők felsőfokú végzettséggel

A szülők engem is megkérdeztek az ügyben, kikérték véleményemet. A javaslatommal

Ebben az esetben egy vívóegyesület meghívása és bemutató edzése jelentette a fordulópontot. A

Ezt a helyzetet igyekeztem felhasználni, hogy az esetben szereplő kislánynak segítsek.

A stratégiámat három részre bontottam.

1. Az osztályfőnöki órákon indirekt módon beszélgetéseket kezdeményeztem a sport és a