Caesar és Augustus

Rómában Caesar nagy népszerűségre tett szert védőbeszédeivel.

Fiatal korához képest jó modora és közvetlensége segítségével
egészen különös tehetséggel tudta megkedveltetni magát az
egyszerű polgárok körében, akik kitűnően szórakoztak fényes
lakomáin. Személyének jelentősége Róma politikai életében nőttön-
nőtt. Irigyei eleinte azt hitték, hogy ha majd nem tudja költekező
életmódját folytatni, rohamosan csökkenni fog befolyása, ezért nem
is tettek semmit mind szélesebb körben növekvő népszerűsége
ellen. …
Állítólag Cicero látta először tisztán, mi rejtőzik Caesar
politikai tevékenysége mögött. Mint ahogyan tudnunk kell,
hogy a tenger szelíden mosolygó felszíne alatt is a
legnagyobb veszedelmek leselkednek, Cicero is pontosan
tudta, hogy Caesar kellemes társasági jó modora mögött
milyen erőszakos és hatalomra vágyó jellem rejtőzik. Nem
is titkolta, hogy világosan látja, milyen célok vezetik
Caesart a politikai életben, és hogy zsarnoki hatalomra tör.
…
Caesar különösképpen értett hozzá, hogy felkeltse katonái jóindulatát
és ragaszkodását; még az olyan katonák is, akik azelőtt nem tűntek ki
társaik közül, készek voltak a legvakmerőbb tettekre is, ha Caesar
dicsőségéről volt szó. ... Caesar tudatosan táplálta és fejlesztette
emberei között ezt a szellemet s a szenvedélyes vágyat, hogy
kitüntessék magukat. Elsősorban azzal, hogy jutalmakat és
kitüntetéseket osztogató bőkezűsége által nyilvánvalóvá tette, hogy
nem szándékszik a maga gyönyörűségére nagy vagyont gyűjteni
hadjárataiból; hogy a szerzett zsákmányt inkább közös tulajdonnak
tekinti, melyből megjutalmazza a bátrakat, és maga sem kér belőle
nagyobb részt, mint amit katonáinak juttat, ha megérdemlik. Ezenfelül
azt is jól láthatták alantasai, hogy nem volt olyan 304 veszély,
amelyből kivonta magát, sem olyan fáradságos munka, melyből részt
nem vállalt. Tudták, hogy Caesar szívesen néz szembe mindenféle
veszedelemmel, hiszen hajtotta a becsvágy; inkább azon lepődtek
meg, hogy vonakodás nélkül vállal minden testi fáradalmat, még ha az
nyilvánvalóan több is, mint amit fizikai erővel elbír. Caesar ugyanis
törékeny alkatú férfiú volt. Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok
 I. Triumvirátus Kr.e.60
• Előzmény:
– Crassus és Pompeius consul Kr.e. 70.
– vetélkedés (Mithridatész-Pontus, kalózkodás)
– Caesar hazatér Hispániából
• TRIUMVIRÁTUS Kr.e. 60.
3 férfi szövetsége
• megállapodás:
– Caesar consul
– Pompeius veteránjainak föld
– Crassus lovagrendjének adóbérlet
csökkentése
 – területek felosztása
• Crassus – Kis-Ázsia
• Caesar - Gallia
• Pompeius – Hispánia
• Crassus 
• Pompeius  Caesar
szenátus 11 legiós hadsereg
• Rubicon – Alea iacta est!
• Kr.e. 48 Pharsalos
• Egyiptom
• Veni, vidi, vici!
Caesar hódításai
CAESAR
• Bukásának oka:
– gyors szakítás a köztársasági
hagyományokkal
• leplezetlen/nyílt egyeduralom
• összeesküvés (Brutus és Cassius)
Kr.e.44. március idusa
• Et tu mi fili, Brute!
 II. triumvirátus Kr.e. 43
• Előzményei: Caesar † után újra
polgárháború fenyeget
• Antonius, Lepidus, Octavianus (Augustus)
Kr.e. 43-ban szövetségre lépnek Caesar
gyilkosai ellen
• Kr.e. 42. Philippi
• Megállapodás:
• Antoniuskelet
• Octavianusnyugat, Itália
• LepidusAfrika
Octavianus útja a hatalomhoz
• Lepidus 
• Antonius Octavianus
• Antonius elleni propaganda
• Kr.e. 31. Actium

• https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenele
m_9_nat2020/lecke_01_004
 Augustus hatalma
(Kr.e. 31/27 - Kr.u. 14.)
• Egyiptom személyes/magán/ birtoka lett
(gabonaRóma élelmezését kézben tartja)
• Kr.e. 9. Pannonia meghódítása
• természetes határok (pl. Eufrátesz, Duna,
Rajna) a birodalom védhetőségét
biztosította
• Kr.u.9 Teutoburg
• Pax Romana
Augustus hódításai – „Pax Romana”
 Augustus hatalma
(Kr.e. 31/27 - Kr.u. 14.)
• Augustus önéletrajza – Res gestae divi Augusti
(Ankara)  propaganda

• Tisztségek: princeps, consul, néptribunus,

censor, imperator, pontifex maximus;
• nem fogadta el a dictatori címet
• Kr.e. 27 Augustus
 Augustus hatalma
(Kr.e. 31/27 - Kr.u. 14.)
• principatus: az Augustus által kiépített
leplezett/burkolt/ egyeduralom
• hadseregre támaszkodó egyeduralkodó a
köztársasági érzelmekre, hagyományokra
tekintettel a köztársasági tisztségeken
keresztül gyakorolta hatalmát
• A rendszer az I. és II. században működött.
 Augustus hatalma
(Kr.e. 31/27 - Kr.u. 14.)
• Hatalmának alapja: – a császár
személyétől függő hivatalnokrendszer
• – hadsereg;
veteránok; praetoriánusok (testőrgárda,
a Rómában állomásozó haderő a
későbbiekben komoly tényezővé vált az
uralomváltások pillanatában.)
• – a császári kincstár
(fiscus), a császári provinciák
A principátus rendszere
• Tevékenysége:
- családjogi törvények
- a középítkezésekkel munkalehetőséget teremtett
- földosztás
- ingyen gabona osztása, cirkuszi játékok
• művészetek támogatása (Maecenas)
• a képzőművészeti alkotások igazolják
Augustus kiválasztottságát, isteni
származását
• „Augustusi aranykor”