Széchenyi István Egyetem

A pedagógiai és gyógypedagógiai kutatások módszertana (AKNB_TPTM033)

Dr. Zajdó Krisztina

65 fogalommeghatározás

Készítette:
Bándli Evelin
YP8GCW
Gyógypedagógia 2. félév
2023. 04. 20.
1. Annotáció: a dokumentumról vagy annak tartalmáról közölt rövid ismertetés.
2. Szakbibliográfia: egy tudományra, tudományágra, szakterületre vonatkozó irodalom
összeállítása.
3. Enciklopédia: az emberi tudást rendszerbe foglaló mű. Az enciklopédia fogalmakat és
adatokat nem bontja fel, hanem az összefüggő csoportokat együttesen tárgyalja.
4. Csonkolás: a keresőszavak rövidített alapon történő megadása a számítógépes
visszakeresés során.
5. Deszkriptor: a tezarusz lexikai egysége a dokumentum tartalmát leíró fogalom nyelvi
megfelelője.
6. Katalógus: egy adott könyvtár állományát feltáró apparátus.
7. Kísérlet: a határozott hipotézisből kiinduló, a független változó módosítása, variálása
útján új rejtett összefüggések, törvényszerűségek feltárására alkalmas kutatási stratégia.
8. Független változó: olyan, a kísérletező által kiválasztott vagy létrehozott tényezők
szituáció, amelynek a tanulókra gyakorolt hatását kívánjuk megismerni.
9. Függő változó: az a tényező, sajátosság, amelyet a független változó módosít.
10. Előidézett kísérlet: olyan kísérlet melynek független változója át a kísérletvezető hozza
létre.
11. Mérés: mérés statisztikai értelemben tág fogalom, minden esetben mérésről beszélünk
amikor a dolgokhoz valamilyen szabály alapján számokat rendelünk hozzá.
12. Adatok: azokat a számokat, amelyek az elfogadott szabályok alapján a dolgok valamely
tulajdonságát mennyiségileg jellemzik adatoknak nevezzük.
13. Mérési skálák: azokat az adatokat, amelyeket számokkal jelölve a számoknak a csak
azt a tulajdonságát használjuk fel, hogy mindig azonos dolgokat jelölnek, de nem
jellemzi őket sem a sorrendiség sem pedig az összead hatóság megállapítható adatoknak
ezt a mérési fajtát nominális mérésnek és a skálát, amin elhelyezkednek az adatok
nominális skálának nevezzük.
14. Alapsokaság (populáció): azoknak a személyeknek dolgoknak az összességét, akikre
vagy amelyekre következtetéseket szeretnénk megfogalmazni alapsokaságnak, vagy
populációnak nevezzük.
15. Minta: a populációnak ezt a részét, amelyet ténylegesen bevonunk a vizsgálatba
mintának nevezzük.
16. Becslőfüggvény: a mintából való következtetés fontos alapfogalma a becslőfüggvény.
17. Torzítatlanság: torzítatlannak nevezzük egy becslőfüggvényt, ha annak várható értéke
megegyezik a becsülni kívánt sokasága jellemző értékével.
18. Hatásos becslés: egy sokaság paraméter összes becslőfüggvénye között létezik egy
olyan, amelynek minimális a szórása azt hatásos becslésnek nevezzük.
19. Elégségesség: ez a követelmény azt mondja ki, hogy az elégséges becslés minden
mintából nyerhető információt tartalmaz a becsülni kívánt jellemzőről.
20. Hipotézis: egy vagy több sokaságra vonatkozó állítást, feltevést hipotézisnek nevezünk.
A hipotézis vonatkozhat az egy (vagy több) sokaság eloszlására, de a szóban forgó
eloszlás egy (vagy több) paraméterére is.
21. Nullhipotézis: az a hipotézis, amelynek helyességéről közvetlenül döntünk, a hipotézis,
és döntésünket mindig az alternatív hipotézissel szemben hozzuk meg.
22. Statisztikai próba: hipotézis vizsgálat eszköze. A próba egy olyan eljárás, amelynek
során a mintából származó információk alapján döntünk a nullhipotézis elfogadásáról
vagy elutasításáról.
23. Próbafüggvény: mintaelemek egy olyan függvényének a keresése, amelynek
valószínűségeloszlása a nullhipotézis helyességének feltételezése, a sokaságra tett
bizonyos kikötések és a mintavétel adott módja mellett egyértelműen meghatározható.
24. Szignifikanciaszint: a próbafüggvény kritikus tartományba esésének valószínűségét
szignifikancia szintnek nevezzük.
25. Statisztika: a valóság tömör, számszerű jellemzésére szolgáló tudományos módszertan,
illetve gyakorlati tevékenység.
26. Leíró statisztika: az információk összegyűjtését, összegzését, tömör számszerű
jellemzésére szolgáló módszereket foglalja magába. Ide sorolhatjuk az adatgyűjtést az
adatok ábrázolását csoportosítását.
27. Statisztikai sokaság: a megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége, halmaza. A
sokaságot alkotó egyedeket, a halmaz elemeit, a sokaság egységeinek nevezzük.
28. Nominális mérési skála: a számok kötetlen hozzárendelését jelenti.
29. Ordinális mérési skála: a sokaság egyedeinek egy közös tulajdonság alapján való sorba
rendezése.
30. Intervallumskála: a szó hagyományos értelmében is mérést jelent, ugyanis a skálaérték
különbségei is valós információt adnak a sokaság egységeiről.
31. Statisztikai ismérv: a statisztikai sokaság egyedeit jellemző tulajdonság. Az ismérv
lehetséges kimenetelei az ismérvváltozatok.
32. Időbeli ismérvek: az egységek időbeli elhelyezésére szolgáló rendező elvek.
33. Területi ismérvek: az egységnek térbeli elhelyezésére szolgáló rendező elvek.
34. Minőségi ismérvek: az egyedek számszerűen nem mérhető tulajdonságai.
35. Mennyiségi ismérvek: az egyedek számszerűen mérhető tulajdonságai.
36. Bibliográfiai kutatás: a kvalitatív kutatásoknak az a típusa, amely személyes
dokumentumok és narratív interjúk segítségével vizsgálja, értelmezi az egyén
életútjának alakulását, és figyelembe veszi az egyénnek saját életére vonatkozó
reflexióit, visszatekintő értelmezéseit is.
37. Etnometodológia: olyan szociológiai megközelítés, amely az emberek mindennapi
helyzetértékelésének, helyzetmeghatározásának módjait kutatja. A hétköznapi tudás
létrejöttének, alkalmazásának kutatása.
38. Paradigma: alapvető elvek, amelyek a világ természetét az egyén és a világ viszonyát
írják le, rendszerezik.
39. Pedagógiai etnográfia: a kvalitatív kutatások egy típusa, amelyben természetes
helyzetekben megfigyelhető pedagógiai jelenségek leírása, értelmezése történik a
résztvevő kutatói szerep segítségével.
40. Kódolás: a kvalitatív kutatásokra jellemző elemzési mód, amelynek során a vizsgált
szövegeket bizonyos szempontok szerinti kategóriákba sorolják, tömörítik, értelmezési
lehetőségeket keresnek benne.
41. Esettanulmány: egy sajátos egyén, csoport, intézmény vagy jelenség helyszínen történő
kutatását esettanulmányok nevezik.
42. Esetfelvétel: a kliensekkel, a páciensekkel történő beszélgetés vagy tágabb adatfelvétel,
diagnosztizáló tevékenység.
43. Esetbemutatás: az eset szóbeli bemutatása, elemzése valamilyen szakmai fórumon.
44. A kutatás, mint kommunikáció: az esettanulmányban résztvevők közötti
kommunikáció hozza létre az esetet, amelyet a kutató rögzít és értelmez.
45. Természetesség: mindennapi életben természetes módszereket (pl. beszélgetés)
felhasználva készül az esettanulmány.
46. Értelmező jelleg: a valóság, mint a kutató és a kutatottak által értelmezett világ jelenik
meg.
47. Kompiláció: amikor egy témát leíró módszerrel mutat be a jelölt.
48. Elemző, kutató módszer: önálló, reprezentatív statisztikai adatgyűjtés, szociológiai
felmérés használata.
49. Ismertetés: tömör, lényegkiemelő bemutatása a tudományterületnek, egy szakmai
vitának vagy a kutatási eredményeknek.
50. Vita: tudományos közlemények olyan sajátos formája, amelyben a szerző mások
szakmai teljesítményére reagál.
51. Munkaanyag: egy-egy önállóan is értékelhető részegység elkészítése a kutatás során.
52. Cikk: tudományos folyóiratban megjelenő cikk terjedelme korlátozott, újszerű
eredményt tartalmaz.
53. Alkalmazott kutatás: magyarázatot nyújt megoldási ötleteket ad, kritizálja a meglévő
gyakorlatot, elméletet.
54. Tiszta elméleti kutatás: célja az elmélet fejlesztése, amelyben kevés a gyakorlatban
hasznosítható elem.
55. Életvilág: a kvalitatív kutatóinterjú témája az alanyok megélt világa, és a vele való
kapcsolatuk. Cél a központi témák leírása és megértése az alany tapasztalatai és élete
által.
56. Jelentés: a kvalitatív kutató interjú megpróbálja leírni és megérteni a központi témák
jelentését az alanyok életvilágában. Az interjúkészítés fő feladata megérteni, hogy a
megkérdezett mit mond.
57. Kvalitatív: a kvalitatív kutatóinterjú megpróbál árnyalt ismereteket szerezni az alany
életvilágának különböző aspektusaival kapcsolatban.
58. Fajlagosság: a kvalitatív kutatóinterjú bizonyos helyzetek leírására és a személy
világában bekövetkező eseménysorozatok leírására törekszik.
59. Megfontolt naivság: a kvalitatív interjú megpróbál minél részletesebb képet kapni az
interjúalany életvilágával kapcsolatban anélkül, hogy előfeltételezésekkel élne.
60. Téma-meghatározás: a téma meghatározás a tárgyalt téma fogalmi tisztázására és
elméletbeli elemzésére utal, valamint a kutatás kérdéseinek megfogalmazására.
61. Episztemológia: A tudásnak, a megismerésnek a tudománya.
62. Módszertan, metodika: A kiderítés tudománya (Az episztemológia ága).
63. Társadalomtudományi elmélet: a tudomány logikai aspektusával foglalkozik.
64. Kutatásmódszertan: a megfigyeléssel foglalkozik.
65. Tapasztalati valóság: a tudásunk azon része, mely saját közvetlen tapasztalatunkból
származik.
Felhasznált szakirodalmak, források:

• Falus Iván (szerk. 2000): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Pedagógiai

könyvek. Műszaki könyvkiadó, Bp.
• Falus-Ollé (2000): Statisztikai módszerek pedagógusok számára. Okker kiadó, Bp.
• Dr. Korpás Attiláné (szerk. 1997): Általános statisztika I. Nemzeti tankönyvkiadó, Bp.
• Dr. Korpás Attiláné (szerk. 1997): Általános statisztika II. Nemzeti tankönyvkiadó, Bp.
• Szabolcs Éva (2001): Kvalitatív kutatási metodológia a pedagógiában. Műszaki
könyvkiadó, Bp.
• Golnhofer Erzsébet (2001): Az esettanulmány. Műszaki könyvkiadó, Bp.
• Dr. Majoros Pál (?): A kutatásmódszertan alapjai. Kiadja a Perfekt Gazdasági
Tanácsadó, Oktató és Kiadó Részvénytársaság.
• Dr. Majoros Pál (1997): Kutatásmódszertan, avagy: Hogyan írjunk könnyen, gyorsan
jó diplomamunkát? Nemzeti tankönyvkiadó, Bp.
• Steinar Kvale: Az interjú. Kertész Edina (szerk. 2005). Jószöveg műhely.
• Lengyelné Molnár Tünde-Tóvári Judit (2001): Kutatásmódszertan. Felelős kiadó: Dr.
Kis-Tóth Lajos. Eszterhází Károly Főiskola Médiainformatika Intézet Eger.