Jókai: Az arany ember (1872) - Írói munkásságában kivételes: nemcsak romantikus, hanem

realista elemek is. A regény élményi alapjai: – Komáromban nőtt fel Jókai, Vaskapu,
hajózás, stb. A nemzeti kapitalizmus igenlése, felvázolása – Timár sorsa révén ez romantikus
antikapitalizmussá (a vagyon nem boldogít, az ember kibontakozásának útjában áll. Rokon a
kultúrpesszimizmussal: a civilizációt támadja – ősboldogság vágya, természeti és természetes
ősparadicsom a Senki szigete (természeti vallás, nincs pénz)
Téma: romantikus kincstéma -> balsors, szerencsétlenség, a boldogság akadálya, mert bűn
tapad hozzá. Realisztikus színezete van a pénz sorsának, de beleszövődik a mítosz – keleti
kincs (a romantika által kedvelt orientalizmus) + lány jár hozzá (Timéa) – a hős csak a
kincsről való lemondás árán lehet boldog – csak egy tiszta lány segíthet
A nem nekem való élet problémája – a hős a nyomasztó környezetben marad, vagy kitör, és
megteremti magának a megfelelő környezetet
Timéa – Timár mellett csak hideg szobor lehet
Athalie – lényének legrosszabb tulajdonságait hozza ki belőle
Timár – váltogatja a környezetét
Noémi él csak a neki való környezetben

Kettősség a környezetrajzban, a cselekményben, a jellemekben

1. környezet kettőssége – a romantika hagyományos környezetábrázolása: a környezet
festői színtér, amelyben a szereplők mozognak, egzotikus a sziget
Természet a regényben – Vaskapu – a legyőzendő környezet
- téli Balaton – vihar, rianás – a lelkiállapot tükre – pszichikusan alakított táj
- a Senki szigete: édenkerti állapot – az ősboldogság lehetősége
2. cselekmény kettőssége –sok köznapi, feszültség nélküli jelenet, de romantikus
nagyjelenetek is (Timár és Krisztyán Füreden; Athalie Timéával játszatja el a
menyasszony szerepét, pedig a saját esküvőjére készül), telivér romantikus motívumok.
Kettős élet. Timár nagyvilági gazdag + ősállapoti boldogság; síron túli üzenet (Timár
levele Timéához, hogy tüntesse el a rejtekhelyet); a halottak elcserélése, a tiszta
világban és a modern civilizációban más-más: a felvilágosodásból fakad: a természeti
ember szemszögéből megvilágítani a civilizáció hibáit.
3. jellemek – kettős szereposztás a jellemrendszerben
Sziget Komárom
Noémi Timár Timéa - 1-1 nő
Krisztyán Athalie 1-1 romantikus démon
Tereza mama Zófi mama
Itt ember Timár itt polgár Timár
A romantikus démon alapvető érzülete a gyűlölet, bosszúvágy, irigység – a szenvedély
mindig adott emberek felé fordul (Athalie: anyja, Timár és Timéa). Realista elemek:
átcsapásos szenvedélyről – anyját kínozza, mert mást nem lehet; apró mozzanatok.
Önkéntelen, spontán reakciók hitelesek, álmai.
Timár Jókai-féle bűvészkedő mesehős házasságáig (eligazodik a szövevényes bürokráciában,
Brazovics legyőzése), ezután reálisabb, szubjektívebb tartalmakat hordozó hőssé válik. Nem
kell megküzdenie szerelméért – kivétel Jókainál.
Timár olyan világba kerül, amelyet nem érez magáénak: egyén és világ konfliktusa
Belső konfliktus akkor bontakozik ki, amikor Noémival találkozik – reális élethelyzet, még ha
Jókai romantikusan bontja is ki: morális konfliktus (tolvaj) – a beszennyeződés motívuma
(ritka a romantikus hősöknél) –> bizonyos lélekrajz kibontakozása (vívódásai belső
monológokban)
Egzisztenciális konfliktus (ki ő valójában?) Arany ember – modern Midász (minden arannyá
változik, amihez hozzáér, de így élni nem tud