SEGÉDLET A

HŐTAN TÁRGYCSOPORT TÁRGYAIHOZ

1
 Segédlet a Hőtan tárgycsoport tárgyaihoz
Első kiadás

Összeállította:
DR. BIHARI PÉTER
BOTH SOMA
DOBAI ATTILA
GYÖRKE GÁBOR

© Bihari Péter, Both Soma, Dobai Attila, Györke Gábor 2020.

Verzió: 1.3

2
TARTALOMJEGYZÉK

1. Termodinamikai összefüggések ................................................................................................................... 9

2. Állapotdiagramok ........................................................................................................................................ 11
3. Hősugárzás .................................................................................................................................................... 27
3.1. Fontosabb összefüggések és állandók ................................................................................................ 27
3.2. Sugárzásos hőáram meghatározása ................................................................................................... 30
3.2.1. Egyszerű geometriák esetei .......................................................................................................... 30
3.2.2. Összetett geometriák esetei ......................................................................................................... 30
3.3. Sugárzási tényezők különböző helyzetű felületek között ............................................................... 31
4. Időben állandósult hővezetés ..................................................................................................................... 35
4.1. Összetett szerkezetek hőellenállása ................................................................................................... 35
4.2. Kontakt (érintkezési) hőellenállások tájékoztató értékei ............................................................... 39
5. Bordák hővezetése ....................................................................................................................................... 40
5.1. Állandó keresztmetszetű rúd- és lemezbordák................................................................................. 40
5.2. Változó keresztmetszetű bordák ........................................................................................................ 41
5.2.1. Tüskebordák ................................................................................................................................... 41
5.2.2. Lemezbordák .................................................................................................................................. 42
5.2.3. Tárcsabordák .................................................................................................................................. 45
5.2.3.1. Állandó vastagságú tárcsaborda ............................................................................................................................45
5.2.3.2. Változó vastagságú tárcsabordák ..........................................................................................................................46
6. Időben változó hővezetés ............................................................................................................................ 47
6.1. Alapvető összefüggések ....................................................................................................................... 47
6.1.1. Fontosabb mennyiségek és jelölésük .......................................................................................... 47
6.1.2. Hővezetés általános differenciálegyenlete ................................................................................. 47
6.1.2.1. Derékszögű (DESCARTES) koordinátarendszerben .................................................................................................47
6.1.2.2. Henger koordinátarendszerben .............................................................................................................................47
6.1.2.3. Gömbi koordinátarendszerben ..............................................................................................................................47
6.1.3. Hasonlósági kritériumok .............................................................................................................. 48
6.2. Számítást segítő nomogramok ............................................................................................................ 48
6.2.1. Dimenziótlan hőmérsékletek elsőfajú peremfeltétel esetén ................................................... 48
6.2.2. Dimenziótlan hőmérsékletek harmadfajú peremfeltétel esetén ............................................. 50
6.2.3. Hőleadási (Gröber-féle) diagramok ............................................................................................. 56
6.2.4. Végtelen vastag sík fal dimenziótlan hőmérséklete ................................................................. 58
6.3. Közelítő összefüggések......................................................................................................................... 61
6.4. Többdimenziós testek dimenziótlan hőmérséklete ......................................................................... 62
7. Numerikus módszerek (véges differencia sémák) ................................................................................... 63
7.1. Időben állandósult hővezetés .............................................................................................................. 63
7.2. Időben változó hővezetés .................................................................................................................... 64
7.2.1. Explicit differencia-séma .............................................................................................................. 64
7.2.2. Implicit differencia-séma ............................................................................................................. 65
7.2.3. Crank–Nicolson differencia-séma................................................................................................ 65
8. Hőátadás ........................................................................................................................................................ 67
8.1. Halmazállapot változás nélküli hőátadás .......................................................................................... 67
8.1.1. Természetes áramlás ..................................................................................................................... 67
8.1.1.1. Határolatlan nagy térben történő hőátadás .........................................................................................................67
8.1.1.1.1. Hőátadás függőleges vagy ferde izotermikus sík lap mentén ....................................................................67
8.1.1.1.2. Hőátadás vízszintes izotermikus sík lap mentén .........................................................................................67
8.1.1.1.3. Hőátadás izotermikus függőleges henger külső palástfelületén ...............................................................68
8.1.1.1.4. Hőátadás izotermikus vízszintes henger külső palástfelületén .................................................................68
8.1.1.1.5. Hőátadás izotermikus gömb külső felületén ................................................................................................68
8.1.1.2. Határolt térben történő hőátadás ..........................................................................................................................69
8.1.1.2.1. Hőátadás vízszintes izotermikus sík lapok közötti résben .........................................................................69
8.1.1.2.2. Hőátadás függőleges izotermikus sík lapok közötti résben........................................................................69
8.1.1.2.3. Hőátadás ferde helyzetű izotermikus sík lapok közötti résben .................................................................70
8.1.1.2.4. Függőleges lemezbordázattal ellátott felszín hőátadása ............................................................................70
3
 8.1.1.2.5. Közös tengelyű, vízszintes helyzetű izotermikus hengerek közötti hőátadás ........................................ 71
8.1.1.2.6. Közös középpontú, izotermikus gömbök közötti hőátadás ........................................................................ 72
8.1.2. Kényszerített áramlás ................................................................................................................... 72
8.1.2.1. Sík lap mentén történő áramlás ............................................................................................................................. 72
8.1.2.1.1. Izotermikus sík lap lamináris áramlásban.................................................................................................... 72
8.1.2.1.2. Izotermikus sík lap vegyes (lamináris és turbulens) áramlásban .............................................................. 73
8.1.2.1.3. Izotermikus sík lap vegyes turbulens áramlásban ...................................................................................... 73
8.1.2.2. Egyedülálló henger, ill. hasáb körüli áramlás ...................................................................................................... 73
8.1.2.2.1. Egyedülálló henger, ill. hasáb körüli áramlás határolatlan térben ........................................................... 73
8.1.2.2.2. Egyedülálló henger, ill. hasáb körüli áramlás határolt térben .................................................................. 74
8.1.2.3. Egyedülálló gömb hőátadása .................................................................................................................................. 74
8.1.2.4. Kör keresztmetszetű csövekből álló csőkötegre merőleges áramlás ................................................................ 74
8.1.2.5. Sima falú, egyenes csőben (csatornában) történő áramlás ................................................................................ 75
8.1.2.5.1. Teljesen kialakult (félépült) lamináris áramlás, állandó falhőmérséklet ................................................. 75
8.1.2.5.2. Teljesen kialakult (félépült) lamináris áramlás, állandó hőáramsűrűség a fal mentén ......................... 76
8.1.2.5.3. Turbulens áramlás ........................................................................................................................................... 76
8.1.2.6. Hőátadás simafalú csőspirálban ............................................................................................................................. 76
8.1.2.6.1. Lamináris áramlás a csőspirálban.................................................................................................................. 76
8.1.2.6.2. Turbulens áramlás a csőspirálban ................................................................................................................. 76
8.1.2.6.3. Átmeneti áramlás a csőspirálban ................................................................................................................... 77
8.1.2.7. Hőátadás csövek közötti gyűrűs térben ................................................................................................................ 77
8.1.2.7.1. Lamináris áramlás a gyűrűs térben ............................................................................................................... 77
8.1.2.7.2. Turbulens áramlás a gyűrűs térben ............................................................................................................... 77
8.1.3. Természetes és kényszerített áramlás egyidejű fennállása ..................................................... 78
8.2. Halmazállapot változással járó hőátadás ........................................................................................... 79
8.2.1. Forrás .............................................................................................................................................. 79
8.2.1.1. Nagy térfogatban történő buborékos forrás (tetszőleges közeg) ...................................................................... 79
8.2.1.2. Víz nagy térfogatban történő buborékos forrása ................................................................................................ 80
8.2.1.3. Stabil filmforrás ....................................................................................................................................................... 80
8.2.2. Kondenzáció ................................................................................................................................... 81
8.2.2.1. Lamináris filmkondenzáció ferde vagy függőleges sík felületen vagy hengerpaláston ................................. 81
8.2.2.2. Átmeneti filmkondenzáció ferde vagy függőleges sík felületen vagy hengerpaláston .................................. 82
8.2.2.3. Turbulens filmkondenzáció ferde vagy függőleges sík felületen vagy hengerpaláston ................................. 82
8.2.2.4. Lamináris filmkondenzáció egyedülálló vízszintes cső vagy gömb külső felületén ....................................... 83
8.2.2.5. Lamináris filmkondenzáció vízszintes csövekből álló függőleges csőköteg külső felületén ......................... 83
8.2.2.6. Filmkondenzáció vízszintes cső belső felületén .................................................................................................. 83
9. Hőcserélő készülékek .................................................................................................................................. 85
9.1. Fontosabb mennyiségek ...................................................................................................................... 85
9.2. Egyszerű hőcserélők ............................................................................................................................. 86
9.2.1. Egyenáramú hőcserélő .................................................................................................................. 86
9.2.2. Ellenáramú hőcserélő ................................................................................................................... 87
9.2.3. Egyszeres keresztáramú hőcserélők ........................................................................................... 88
9.2.3.1. Tiszta (nem keveredő közegű) keresztáramú hőcserélő .................................................................................... 88
9.2.3.2. Keveredő közegű keresztáramú hőcserélő ........................................................................................................... 88
9.2.3.3. Részlegesen keveredő közegű keresztáramú hőcserélők ................................................................................... 89
9.3. Többjáratú csőköteges hőcserélők ..................................................................................................... 91
9.3.1. Korrekciós tényező ........................................................................................................................ 91
9.3.2. Bošnjaković-féle hatásosság ......................................................................................................... 92
10. Anyagjellemzők .......................................................................................................................................... 93
10.1. A száraz levegő fizikai jellemzői ....................................................................................................... 93
10.1.1. A száraz levegő fizikai jellemzői 1 bar nyomáson ................................................................... 93
10.1.2. A száraz levegő izobár fajhője.................................................................................................... 94
10.1.3. A száraz levegő hővezetési tényezője ....................................................................................... 94
10.1.4. A száraz levegő köbös tágulási együtthatója ........................................................................... 94
10.1.5. A száraz levegő kinematikai viszkozitása ................................................................................ 95
10.2. A víz és vízgőz fizikai jellemzői ........................................................................................................ 95
10.2.1. Telített víz és gőz fizikai jellemzői ............................................................................................ 96
10.2.2. A víz fizikai jellemzői 1 bar nyomáson ..................................................................................... 97
10.2.3. A víz/gőz izobár fajhője .............................................................................................................. 97
4
 10.2.4. A víz/gőz sűrűsége ...................................................................................................................... 97
10.2.5. A víz/gőz köbös tágulási együtthatója ...................................................................................... 98
10.2.6. A víz/gőz hővezetési tényezője ................................................................................................. 98
10.2.7. A víz kinematikai viszkozitása ................................................................................................... 98
10.3. Néhány szilárd anyag sűrűsége, hővezetési tényezője és fajhője ................................................. 99
10.4. Néhány fém és ötvözet sűrűsége, hővezetési tényezője és fajhője 20 °C hőmérsékleten ........ 100
10.5. Egyes anyagok relatív emisszióképessége a teljes spektrumra vonatkozóan ........................... 101
10.5.1. Fémek .......................................................................................................................................... 101
10.5.2. Nemfémes anyagok ................................................................................................................... 103

5
 I. rész
Termodinamika

7
1. TERMODINAMIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEK

Jelölések, fogalmak, definíciók

p, nyomás V, térfogat T, absz. hőmérséklet m, tömeg
R = RU M = c p − cV , spe- RU vagy  , univerzális κ = c p cV , adiabatikus κR
cp = , izobár,
cifikus gázállandó; gázállandó, kitevő; κ −1
8314,37 J/(kmol·K) n, politrop kitevő R
N, mólszám (anyag- c V = , izochor
κ −1
mennyiség) fajhő
M, moláris tömeg, U, belső energia, J H = U + pV , entalpia, J W munka, J
kg/kmol
Q, hőmennyiség, J x = X m , tömegre faj- dQ 1
dS = rev , entrópia KE = mω2 , kinetikus
lagosított extenzív T 2
energia ( ω sebesség)
PE = mgz , potenciális E = U + PE + KE , teljes E = H + PE + KE , teljes n−κ
energia (zárt rendszer) energia (nyitott r.) c n = c V , pol.
energia (z, magasság) n −1
fajhő

Ideális gáz
pV
állapotegyenlet: pV = mRT , pv = RT , = állandó (állandó tömegű rendszer)
T
fajlagos belső energia: du = cV dT ; fajlagos entalpia: dh = c pdT
 T v   T p 
fajlagos entrópia-változás: Δs = s2 − s1 =  cV ln 2 + R ln 2  , Δs = s2 − s1 =  c p ln 2 − R ln 2 
 T1 v1   T1 p1 
n −1
n −1
T  p  n V 
politropikus állapotváltozás: pV n = állandó , pv n = állandó , 2 =  2  =  1 
T1  p1   V2 
speciális állapotváltozások: n = 1 , izotermikus; n = κ , adiabatikus; n = 0 , izobár; n =  , izochor.

I. főtétel
zárt rendszer nyitott rendszer
U2 − U1 = Q1→2 + Wf,1→2 nyugvó H2 − H1 = Q1→2 + Wt,1→2
E2 − E1 = Q1→2 + Wf,1→2 mozgó E2 − E1 = Q1→2 + Wt,1→2
V2 p2
fizikai munka: Wf = −  p (V ) dV technikai munka: Wt =  V ( p ) dp
V1 p1
hőmennyiség: dQ = cmdT (ha az adott fajhő értelmezve van)
Körfolyamatra:  dU =  dW +  dQ = 0  Q = −W  Qbevezetett − Qelvont = W
W Qhasznos
termikus hatásfok (erőgép): η = ; hatásosság (hűtőgép/hőszivattyú): ε =
Qbevezetett W

II. főtétel
dQ dQ dWdiss
dS = + dSprod = + , ahol Wdiss : disszipációs munka (belső irreverzibilitások)
T T T
transzportált produkált
entrópia entrópia

9
 Belső hatásfok
wvalós wizentrop
expanziós gép (pl. turbina): ηexp = kompressziós gép: ηcomp =
wizentrop wvalós
Termikus együtthatók
1  v  1  p 
izobár hőtágulási együttható: β =   izochor nyomás együttható: σ =  
v  T  p p  T v
1  v  p
izoterm kompresszibilitási tényező: χT = −   , izoterm rugalmassági modulus: εT = − v   .
v  p T  v T

Általános összefüggések
HELMHOLTZ-féle szabad energia: F = U − TS ; GIBBS-féle szabad entalpia: G = H − TS
 T   p   T  v  s   p 
MAXWELL-egyenletek:   = −   ,   =   , −   = −   , −   =   .
 s  v
 v s  s v  p  s  s  p  v T  T v  p T  T  p
 p   v 
Tds egyenletek: Tds = c v dT + T   dv , Tds = c pdT − T   dp .
 T v  T  p
 u    p    u 
fajlagos belső energia: du =   dT + T   − p dv és cV =  
 T  v   T  v   T v
 h    v    h 
fajlagos entalpia: dh =   dT +  v − T    dp és c p =  
 T  p   T  p   T  p

Többfázisú rendszerek (gőz-folyadék egyensúlyi rendszerek)

az egyik fázis tömege
Fajlagos gőztartalom: x = . (’): folyadék fázis, (’’) gőz fázis
a két fázis együttes tömege
vegyes fázis esetén: v = xv + (1 − x ) v , h = xh + (1 − x ) h , s = xs + (1 − x ) s .
 dp  r p  r 1 1 
CLAPEYRON-egyenlet:   = . CLAPEYRON–CLAUSIUS-egyenlet: ln  2    −  .
 dT  T ( v − v )  p1  R  T1 T2 

Valós közegek (van der Waals modell)

. vdW áll. egyenlet:  p + 2  ( v − b ) = RT
pv vmért a
kompresszibilitási (reál) faktor: Z = =
RT videális  v 
1 RTC 27
vdW együtthatók: b = és a = RTCb , ahol TC : kritikus hőmérséklet, pC : kritikus nyomás.
8 pC 8

Gázelegyek
mi
mi N M N iT
tömegarány: gi = n
; mólarány: yi = n i = n i ; parciális nyomás: pi = = yi p .
m V
 mi  Ni  Mi
i =1 i =1 i =1 i

n n n n
Extenzív állapothatározók: U =  U i , H =  H i , c x ,e =  gi c x ,i , S =  Si .
i =1 i =1 i =1 i =1
n
mi
Keveredési entrópia: ΔSe = − yi  ln yi
i =1 Mi

10
 Nedves levegő
mvíz pgőz
Abszolút nedvességtartalom: x = = 0,622 ,
mlevegő, száraz pössz − pgőz
pgőz
Relatív páratartalom:  =
pgőz, telítési
( )
Fajlagos entalpia: h1+ x = c p,levegő  t + x  r0 + c p,gőz  t (telítetlen állapotban)

2. ÁLLAPOTDIAGRAMOK

Állapotdiagramok
R729: Levegő;
R744: Szén-dioxid (CO2)
R718: Víz-vízgőz (H2O);
R717: Ammónia (NH3);
R600a: Izobután (2-metil propán, CH(CH3)2);
R134a: 1,1,1,2-tetrafluoretán (CH2FCF3).
Nedves levegő MOLLIER-féle entalpia-koncentráció diagramja
Nedves levegő pszichrometrikus diagramja

11
 R729 Ref :W.C.Reynolds: Thermodynamic Properties in SI 50 25 107,5 5,0 2,5 1,00,750,50

12
300,00 h = 800
290,00 DTU, Department of Energy Engineering

1,0
2,5
h in [kJ/kg]. v in [m^3/kg]. p in [Bar] 5,0

0,10
0,25
0,50
280,00 h = 780

0,010
0,025
0,050
M.J. Skovrup & H.J.H Knudsen. 04-12-19

0,0050
270,00
260,00 h = 760
250,00 Levegő
240,00 h = 740
230,00
220,00 h = 720
210,00
200,00 h = 700
190,00
180,00 h = 680
170,00
160,00 h = 660
150,00
140,00 h = 640
130,00
120,00 h = 620
110,00
100,00 h = 600
90,00
80,00 h = 580
70,00 h = 560
60,00
50,00 h = 540
40,00
30,00
h = 520

Hőmérséklet, °C
20,00
10,00
0,00 h = 500
-10,00 h = 480
-20,00
-30,00
-40,00 h = 460
-50,00
-60,00 h = 440
-70,00
-80,00 h = 420
-90,00
-100,00 h = 400
-110,00
-120,00 h = 380
-130,00
-140,00 h = 360
25
-150,00
-160,00 h = 340
050 107,5
-170,00 v= 0,0v= 0,010 025 5,0
v= 0, 2,5 h = 320
-180,00 v= 0,050 1,0
-190,00 v= 0,10 v= 0,25 0,75
0,50
-200,00
x = 0,10 0,20 0,30 0,40 0,50 0,60 0,70 0,80 0,90
h = 100 120 140 160 180 200 220 240 260 280 300
-200 0 200 400 600 800 1000 1200 1400 1600 1800 2000 2200 2400 2600 2800 3000 3200 3400 3600 3800 4000 4200 4400 4600 4800 5000
Fajlagos entrópia, J/(kg K)
 R718 Ref :W.C.Reynolds: Thermodynamic properties in SI 500 250 100 50 25 10 5,0 2,5 1,0 0,50 0,25 0,10 0,050 0,025 0,010
DTU, Department of Energy Engineering

1,0
2,5
5,0
10
25
50
780 h = 4100

0,10
0,25
0,50
100
250
500
h in [kJ/kg]. v in [m^3/kg]. p in [Bar]

0,025
0,050

0,0050
0,010
760 M.J. Skovrup & H.J.H Knudsen. 05-09-06
740 h = 4000
720
700 h = 3900
680
660 h = 3800
640
620
h = 3700
600
580
560 h = 3600
540
520 h = 3500
500
480
h = 3400
460
440
420 h = 3300
400
380 h = 3200
360

Hőmérséklet, °C
340
320 100 h = 3100
300
280 50 h = 3000
260
240 25
220 h = 2900
0 0
200 05 0,01 5
v= 0,0 v= v= 0,02 10
180 50
v= 0,0 h = 2800
160 v=0,10 5,0
140 2,5
v=0,25
120 v=0,50 1,0 h = 2700
100 v=1,0 0,50
80 v=2,5 0,25
60 v=5,0 h=2600
0,10
v=10 0,050
40 v=25 0,025
20 v=50 0,010
0
x = 0,050 0,100 0,150 0,200 0,250 0,300 0,350 0,400 0,450 0,500 0,550 0,600 0,650 0,700 0,750 0,800 0,850 0,900 0,950
h = 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000 1100 1200 1300 1400 1500 1600 1700 1800 1900 2000 2100 2200 2300 2400 2500

0 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500 4000 4500 5000 5500 6000 6500 7000 7500 8000 8500 9000 9500 10000 10500 11000 11500 12000
Fajlagos entrópia, J/(kg K)

13
14
R744 Ref :W.C.Rey nolds: Thermody namic Properties in SI 120 100 90 80 70 60 50 40 30 25 20 15 10 9,0 8,0 7,0
100,00
DTU, Department of Energy Engineering
h in [kJ/kg]. v in [m^3/kg]. p in [Bar]

0,010
0,020
0,040
0,060
0,080
0,10

95,00 M.J. Skovrup & H.J.H Knudsen. 14-02-18

0,0040
0,0060
0,0080
h =560
90,00

85,00
h =550
80,00

75,00

70,00 h =540

65,00

60,00 h =530

55,00

50,00
h =520
45,00

40,00
h =510
35,00

30,00 70
h =500
25,00
60
20,00

Temperature [şC]
15,00 50 h =490

10,00
40
5,00
h =480
0,00

-5,00 30
0
,004 h = 47
0
-10,00 v= 0 25
060
v= 0,0
-15,00
080 20
v= 0,0 h =4
60
-20,00 0
v=0,01
-25,00
15
-30,00 h =4
50
-35,00 v=0,020
10
-40,00
9,0 h=
440
-45,00 v=0,040 8,0
7,0
-50,00
x = 0,10 0,20 0,30 0,40 0,50 0,60 0,70 0,80 0,90
h = 110 120 130 140 150 160 170 180 190 200 210 220 230 240 250 260 270 280 290 300 310 320 330 340 350 360 370 380 390 400 410 420 430
500 600 700 800 900 1000 1100 1200 1300 1400 1500 1600 1700 1800 1900 2000 2100 2200 2300 2400 2500 2600
Entropy [J/(kg K)]
 15
20

0,00
030 40

0,00
R744 Ref :W.C.Rey nolds: Thermody namic Properties in SI 0,0 0,00 50 0
100,00 0,00 0,006 0,0070
DTU, Department of Energy Engineering
s in [kJ/(kg K)]. v in [m^3/kg]. T in [şC]
M.J. Skovrup & H.J.H Knudsen. 14-02-18
90,00 0,0080

s= 1,60
s= 1,65
80,00 0,0090

s= 1,20
s= 1,70
5
30

30

s= 1,15
s= 1,7
0,010

s= 1,10

s= 1,05
70,00

0
25

25
s= 1,8

s= 1,00
85

s= 0,90
s= 0,95
60,00

s= 0,85
s= 1,
20

20

s= 0,80
,90

s= 0,75

s= 0,70
s= 1
15

15
50,00
,95

0,015
s= 1

10

10
,00
s= 2

5
40,00
,05
2,10

s= 2
s=

30 0

0
,00 0,020
v= 0 0
,004
2,15

v= 0
s=

-5

-5
30,00
0

Pressure [Bar]
,006
2,20

v= 0
-10

-10
s=

0
,008
v= 0 0,030
2,25

-15

-15
s=

,010
v= 0
-20

-20
20,00
2,30
s=

0,040
15 -25

-25
2,35

v= 0,0
s=
2,40

20 -30

-30
s=

v= 0,0 0,050
2,45

-35

-35
s=

0,060
0
v=0,03

-40

-40
10,00
x = 0,10 0,20 0,30 0,40 0,50 0,60 0,70 0,80 0,90 -40 -30 -20 -10 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110
s = 0,80 1,00 1,20 1,40 1,60 1,80 2,00
100 120 140 160 180 200 220 240 260 280 300 320 340 360 380 400 420 440 460 480 500 520 540 560 580
Enthalpy [kJ/kg]

15
 R718 Ref :W.C.Reynolds: Thermodynamic properties in SI

16
4200

0
DTU, Department of Energy Engineering

10
50

1,0
5,0
800

0,10
100

0,50
T in [°C]. v in [m^3/kg]. p in [Bar] 750

0,05
4000 M.J. Skovrup & H.J.H Knudsen. 05-09-06 700
650
3800
600
3600 550
500
3400 450
400
3200 350
300
3000 250
5 200

50
2

0
0

10
p=
2800
p = p = 1 = 5,0 2,5
,0 150

p=
p p= 1 ,50
p = p = 0 = 0,25 0,1100 0 050 5
p , 2

1
250
=
2600 p = p = 0 50= 0,0 0,010
p

p=
p = 500
p 000
p1,=00
2400
0,90
2200
0,80
2000

1800 0,70

Fajlagos entalpia, kJ/kg

1600 0,6
0
1400

0,5
0
1200

1000

0,40

0,30
800

0
600

0,2
400 0
0,1
200

0
0,00 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 6,00 7,00 8,00 9,00 10,00 11,00
Fajlagos entrópia, kJ/(kg K)
 0
10
800

0,10
1,0
5,0
4150

0,50

0,05
R718, Víz-vízgőz
750
t,°C; v,m3/kg, p, bar
3950 700
50

650
3750 600

550
3550
500
100

450
3350
400

350
3150
300
250

Fajlagos entalpia, kJ/kg

2950
40 30 0 5 200

0
80 = 60 p = p = p = 2p = 1 = 10 8 ,0 6,0 ,0

10
150

=
p= p p p = p = = 4 3,0 ,0

p
2750 p p = = 2 1 ,5 ,0 8 0 0

0
p p = = 1= 0 , 0 ,6 ,4 0 0 100

15
p p p = = 0 0 ,3 ,2 0 5

p =
p p = = 0 0 ,1 0 ,1 0,0 80 6 0 0
4 0

00
p p = = = 0 0,0 0 ,050
p p p = = = 0 ,0 3 0 ,0 2 0,0 1 5 10

= 0
p p = = 0 0 ,0

p
p=8
2550 p p p=

200 p = 4300
p = p = 6000
0,950
2350
0,9 00

2150 0,8 50

0 ,7 0, 80 0

0,550
0,65

0,450
0,500
0 ,7 5
00 0

0,600
1950
4,20 5,20 6,20 7,20 8,20 9,20 10,20
Fajlagos entrópia, kJ/(kg K)

17
18
 R717 Ref :R.Döring. Klima+Kälte ingenieur Ki-Extra 5, 1978 200 100 80 60 40 20 10 8,0 6,0 4,0 2,0 1,00,800,60
DTU, Department of Energy Engineering

1,0
2,5
5,0

0,10
0,25
0,50
h in [kJ/kg]. v in [m^3/kg]. p in [Bar]

0,010

0,0050
0,025
0,050
190,00 M.J. Skovrup & H.J.H Knudsen. 05-09-06
h = 1900

170,00
h = 1850

150,00
h = 1800

130,00 100

h = 1750
80
110,00
60
h = 1700
90,00
40
h = 1650
70,00

Hőmérséklet, °C
20

10

050
50,00 h = 1600

0,0

0,0
v=

v=
5
,02
v=0
30,00 10 h = 1550
,050 8,0
v= 0
6,0
10,00
0 h = 1500
v=0,1 4,0

-10,00
v=0,25 2,0
h = 1450
v=0,50
-30,00 1,0
0,80
v=1,0 0,60
h = 1400
-50,00
x = 0,10 0,20 0,30 0,40 0,50 0,60 0,70 0,80 0,90
h = 50 100 150 200 250 300 350 400 450 500 550 600 650 700 750 800 850 900 950 1000 1050 1100 1150 1200 1250 1300 1350

0 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500 4000 4500 5000 5500 6000 6500 7000 7500 8000 8500
Fajlagos entrópia, J/(kgK)

19
20
R717 Ref :R.Döring. Klima+Kälte ingenieur Ki-Extra 5, 1978 0
100,00 0,01 0,015 0,020
DTU, Department of Energy Engineering 120

110
120
90,00

4,50
80,00 s in [kJ/(kg K)]. v in [m^3/kg]. T in [şC] 110

5
0,030

100
s=
M.J. Skovrup & H.J.H Knudsen. 05-09-06

4,7
70,00 100

90
s=
60,00 0 0,040
90

5,00
,006 0

80
50,00

s=
0,050

5
v= 0 = 0,008 010
80

5,2
v v= 0,

70
40,00 0,060

s=
0
70 0,070
,015
5,5

60
v= 0
s=
30,00 60 0,080
,020 0,090
v= 0

50
0,10
50
5
5,7

20,00 30

40
v= 0,0
s=

40
40 0,15

30
v= 0,0
30 0,20
0
6,0

20
10,00
s=

v= 0,060 20
9,00
8,00 0,30

10
80
7,00 v= 0,0 10
,25

6,00 0 0,40
v=0,1
s=6

0
5,00 0 0,50
4,00 5 0,60
v=0,1

-10
,50

0,70

Nyomás, bar
=6

-10
s

3,00 0 0,80
v=0,2 0,90
1,0

-20
,75

0 -20
=6

2,00
s

v=0,3
1,5
0

-30
v=0,4
7,0

-30
s=

2,0
5

0
7,2

1,00 v=0,6
s=

0,90 v=0,80
0

0,80 -40 -40 3,0

7,5

0,70 v=1,0
s=

4,0
5

0,60
7,7

v=1,5
s=

0,50 5,0
-50 -50
0,40 v=2,0 ,00 6,0
s =8
5 7,0
0,30 8,2 8,0
v=3,0 s= 9,0
-60 10
0,20
x = 0,10 0,20 0,30 0,40 0,50 0,60 0,70 0,80 0,90 -60 -40 -20 0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 200 220
s = 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 6,00

0 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000 1100 1200 1300 1400 1500 1600 1700 1800 1900 2000
Fajlagos entalpia, kJ/kg
 R600a Ref :W.C.Reynolds: Thermodynamic Properties in SI 040 0
50,00 0,0 0,006 0,0080
DTU, Department of Energy Engineering
s in [kJ/(kg K)]. v in [m^3/kg]. T in [şC]
0,010

130
40,00 M.J. Skovrup & H.J.H Knudsen. 05-09-06 130

120
120 0,015
30,00

110
110 0,020

100
100

90
20,00 0
,006 90 0,030

80
v= 00,0080
v= 0 80
,01 0,040

70
v= 0
70

60
10,00 ,015 60 0,060
9,00 v= 0

50
8,00 0
v= 0,02 50
7,00 0,080

40
6,00 40 0,10
,030
5,00 v= 0

30
,040 30
2,70

4,00 v= 0
,50

0,15
2,60

20
,40
s=

s=

s=2

20
s=2

3,00 0,20
,060
2,80

10
v= 0

Nyomás, bar
s=

10
,080
2,00 v= 0 0,30

0
2,90

,10 0
s=

v= 0
0,40

-10
,15 -10
3,00

v= 0
s=

1,00 ,20 0,60

0,90 v= 0

-20
3,10

0,80 -20
s=

,30 0,80
0,70 v= 0
0

0,60 0 1,0

-30
3,2

v= 0,4
0,50 -30
s=

0,40 0 1,5
v=0,6

-40
0
v=0,8 -40 2,0
0,30
v=1,0

0,20 3,0
x = 0,10 0,20 0,30 0,40 0,50 0,60 0,70 0,80 0,90 -40 -20 0 20 40 60 80 100 120 140
s = 0,80 1,00 1,20 1,40 1,60 1,80 2,00 2,20

50 100 150 200 250 300 350 400 450 500 550 600 650 700 750 800 850
Fajlagos entalpia, kJ/kg

21
 015

22
020

0,0
R134a Ref :D.P.Wilson & R.S.Basu, ASHRAE Transactions 1988, Vol. 94 part 2. 0,0 30 0
50,00 0,00 0,004 0,0050 0,0060
DTU, Department of Energy Engineering

100
s in [kJ/(kg K)]. v in [m^3/kg]. T in [şC] 100 0,0070
40,00 M.J. Skovrup & H.J.H Knudsen. 05-09-06 0,0080

90
90 0,0090

0
0,010

80
30,00
80

s = 1,7

70
020 70
0,0 0,015
v=
20,00

60
030
0,0 60
v= 0
4 0,020
,00

50
v =0
50
060

40
0,0 0,030
v= 40
10,00 080
0,0

30
9,00 v= 0 0,040
8,00 ,01 30
v= 0

,75
7,00 0,050

20
,90

,85
,95

,80
20

s=1
6,00 15 0,060
s=1

s=1
s=1

v= 0,0
s=1
2,00

5,00 0,070

10
s=

20 10 0,080
v= 0,0

Nyomás, bar
4,00 0,090
0,10
2,05

0
,030
s=

v= 0 0
3,00
,040
2,10

v= 0

-10
0,15
s=

-10
2,00 ,060
v= 0
2,15

0,20
s=

-20
,080
v= 0 -20
2,20

,10
s=

v= 0 0,30
1,00

-30
5
2,25

0,90 v= 0,1 -30 0,40

s=

0,80 0
v=0,2
0,70 0,50

-40
0,60 0,60
-40
0,50
x = 0,10 0,20 0,30 0,40 0,50 0,60 0,70 0,80 0,90 -40 -20 0 20 40 60 80 100 120 140 160
s = 1,00 1,20 1,40 1,60

140 160 180 200 220 240 260 280 300 320 340 360 380 400 420 440 460 480 500 520 540 560
Fajlagos enthalpia, kJ/kg
 12 15 17 20
5,0 0,0 5,0 0,0
% 20 %
10 10
0,0

30 %
90,0 °C

40 %

80,0 °C 50 %

75 60 %
,0
70 %
70,0 °C 80 %
90 % %
100

60,0 °C

50 C
,0 50,0 °

Fajlagos entalpia, kJ/kg

40,0 °C

30,0 °C
25
,0

20,0 °C

10,0 °C
I,x-Diagram for moist air
PB = 1,01325. T1 = 0,00. T2 = 40,00. T3 = 75,00
DTU, Department of Energy Engineering
0,0 °C M.J. Skovrup & H.V. Holm. 04-12-19

0,000 0,005 0,010 0,015 0,020 0,025 0,030 0,035 0,040 0,045
Abszolút nedvességtartalom, kg/kg

23
24
 II. rész
Hőközlés

25
3. HŐMÉRSÉKLETI SUGÁRZÁS

3.1. Abszolút fekete testre érvényes fontosabb összefüggések és állandók

C1
PLANCK-törvény: E (λ0 ) = , W/(m2·µm), (fajlagos sugárzási teljesítmény-sűrűség)
  C  
λ5 exp  2  − 1
  λT  
ahol
λ µm egységben helyettesítendő és
C1 = 2πhc 2 = 3,74117  108 W·µm4/m2 = 3,74117  10−16 W·m2,
hc
C2 = = 1,43854  104 µm·K = 0,0143854 m·K.
k

STEFAN-BOLZTMANN-törvény: q (0)
( T ) =  E (λ0 ) ( λ, T ) dλ = σ 0T 4 , (sugárzási teljesítmény-sűrűség)
0
−8
ahol σ 0 = 5,6704  10 W/(m ·K ). 2 4

Látható fény (0,38..0,75 µm)

1014 5780 K (a Nap felszíne)

2500 K
1012
4000 K
Fajlagos sugárzási teljesítmény-sűrűség, W/(m2·m)

2000 K
K
5000

1500 K
K
3000

1000 K
1010

500 K

108
300 K

106
100 K

104
Ma
xim
u
mo
kb
ur

102
ko
lóg
ör
b
éje

100
0,1 1 10 100 1000
Hullámhossz, µm
3-1. ábra. Az abszolút fekete test fajlagos sugárzási teljesítmény-sűrűsége
a hullámhossz és a felszíni hőmérséklet függvényében (logaritmikus koordinátarendszerben)

27
 1 # 1014

Fajlagos sugárzási teljesítmény-sűrűség, W/(m2·m)

8 # 1013

6 # 1013

5780 K (a Nap felszíne)

4 # 1013
5000 K

2 # 1013

4000 K

3000 K
0

1 2 3 4 5
Hullámhossz, µm
3-2. ábra. Az abszolút fekete test fajlagos sugárzási teljesítmény-sűrűsége
a hullámhossz és a felszíni hőmérséklet függvényében (lineáris koordinátarendszerben)

A WIEN-féle eltolódási törvény (lásd a 3-1. ábrát):

( λT )max = 2897,8 µm·K.

Az abszolút fekete test sugárzási függvénye:

λ
(0)
 Eλ ( λ, T ) dλ
f λ (T ) = 0
,
σ 0T 4
továbbá f λ1 − λ2 ( T ) = f λ2 ( T ) − f λ1 ( T ) .

28
 3–1. táblázat. Az aboszlút fekete test sugárzási függvényének számértékei
λ  T , µm·K f λ (T ) λ  T , µm·K f λ (T )
0 0,0000 6200 0,7542
1000 0,0003 6400 0,7693
1200 0,0021 6600 0,7832
1400 0,0078 6800 0,7962
1600 0,0197 7000 0,8081
1800 0,0394 7200 0,8192
2000 0,0668 7400 0,8296
2200 0,1010 7600 0,8391
2400 0,1403 7800 0,8480
2600 0,1832 8000 0,8563
2800 0,2280 8500 0,8746
3000 0,2733 9000 0,8900
3200 0,3182 9500 0,9031
3400 0,3618 10000 0,9142
3600 0,4037 10500 0,9237
3800 0,4435 11000 0,9319
4000 0,4810 11500 0,9389
4200 0,5161 12000 0,9451
4400 0,5489 13000 0,9551
4600 0,5794 14000 0,9629
4800 0,6076 15000 0,9689
5000 0,6338 16000 0,9738
5200 0,6580 18000 0,9808
5400 0,6804 20000 0,9856
5600 0,7011 25000 0,9922
5800 0,7202 30000 0,9953
6000 0,7379 100000 0,9999
Közelítő képlettel:
 
f λ (T ) = 1 + x 0.9999 + x ( 0.4857 + x ( 0.1354 + 0.002x ) )  exp( − x ), x=
C2
λT
valamint a közelítő képlet abszolút hibája  0.001, 0  x  , 0  λ  .

Néhány gyakran használt természeti adat:

• Napállandó az atmoszféra határán: GS = 1373 W/m2.
• Nap felületi hőmérséklete: 5780 K.
• Látható fény tartománya: 0,38...0,75 μm .

29
3.2. Sugárzásos hőáram meghatározása
3.2.1. EGYSZERŰ GEOMETRIÁK ESETEI
geometria hőáram
• kisméretű test nagyméretű burkolófelü-
A
leten belül, 1  0 , φ1,2 = 1
A2

T2, A2, ε2

T1, A1, ε1 (
Q = σ 0 ε1 A1 T14 − T24 )

• összemérhető felületű egymást burkoló

Q=
(
σ 0 A1 T14 − T24 )
A
testek, 0  1  1 , φ1,2 = 1 1 A1  1 
A2 +  −1
ε1 A2  ε2 
• nagyméretű, párhuzamos, izotermikus
síklapok, Q=
(
σ 0 A1 T14 − T24 )
A1 1 1
= 1 , φ1,2 = 1 + −1
A2 ε1 ε2

• nagyméretű, párhuzamos, izotermikus

síklapok, n db árnyékolóernyővel Q=
(
σ 0 A1 T14 − T24 )
1 1 2n
+ + − ( n + 1)
ε1 ε2 εe

3.2.2. ÖSSZETETT GEOMETRIÁK ESETEI

Összetett geometriák esetén az alábbi összefüggést célszerű használni a hőáram kiszámítására

( )
Q = σ 0 ε1ε2φ1,2 A1 T14 − T24 ,

ahol φ1,2 sugárzási tényező (térszögarány, view factor) értékét a 3.3. alfejezet szerint kell meghatározni.

30
3.3. Sugárzási tényezők különböző helyzetű felületek között
Sugárzási tényező ( φ1,2 ) az a mennyiség, ami megmutatja, hogy az 1-jelű testet elhagyó sugárzás há-
nyad része éri el a 2-jelű testet. Használatára érvényes a reciprocitási szabály: φ1,2 A1 = φ2,1 A2 .

1., Két végtelen hosszú, párhuzamos sík le- ha w1  w2 :

mez egymással szemben
w1 w2
w1 W1 = ; W2 =
h h
0,5 0,5
( W1 + W2 )2 + 4 − (W2 − W1 ) + 4
2

h φ1,2 =   
2W1

w2 ha w1 = w2 = w :

φ1,2 = 1 + ( h w ) − ( h w )
2

2., Két végtelen hosszú, merőleges, közös ol-

dalélű sík lemez h
H=
w

( )
h

φ1,2 = 0,5 1 + H − 1 + H 2
w
3., Két végtelen hosszú, azonos szélességű,
közös oldalélű, egymással α szöget bezáró
sík lemez
α
φ1,2 = φ2,1 = 1 − sin
w 2
α
w
4., Két végtelen hosszú, párhuzamos, azonos
átmérőjű henger s
X =1+
s 2r
1 1 2 
φ1,2 =  arcsin + X − 1 − X 
π X 

2r 2r
4., Két végtelen hosszú, párhuzamos, eltérő
átmérőjű henger r2 s
R= ; S = ; C =1+ R + S
s r1 r1
1 
π + C 2 − ( R + 1) − C 2 − ( R − 1)
2 2
φ1,2 =
2π 
 R −1   R + 1 
+ ( R − 1 ) arccos   − ( R + 1 ) arccos  
2r1  C   C  
2r2

31
5., Végtelen hosszú henger és végte-
len hosszú, véges szélességű sík le-
mez, melyek párhuzamosak
2r b1 b2
B1 = ; B2 =
A1 a a

1
φ1,2 = ( arctan B1 − arctan B2 )
2π

A2 b1 a

b2
6., Párhuzamos síkú, függőleges elto-
lással fedésbe hozható, véges méretű
sík lemezek
a b
X= ; Y=
a c c

( )( ) 
0,5
2   1+ X 1+Y
2 2
X
φ1,2 = ln  + X 1 + Y 2 arctan
b π XY   1 + X 2 + Y 2  1 + Y2
A2   
c


2 Y 
+Y 1 + X arctan − X arctan X − Y arctan Y 
1 + X2 

A1
7., Merőleges síkú, közös oldalú, véges méretű sík lemezek

A2
l
h

A1 h w
H= ; W=
l l
 1 1 2 2 1 
 W arctan W + H arctan H − H + W arctan 2 2
+ 
 H + W 
1  H2  
=  W2
φ1,2

πW 1  1 + W 2
( 1 + H)(
2 

W 2
1 )
+ W 2
+ H(2 
 
)
 H2 1 + W 2 + H2 ( )  
 
 + ln 
 4 

1 + W 2
+ H 2


1 + W 2
W (2
+ H 2
)(

  )
 1 + H2 W 2 + H2 ( )( )  
 
 

32
8., Párhuzamos síkú, közös felületi normálisú, egymás
alatti középpontú, kör alakú lemezek
r1
r1 r2 1 + R22
R1 = ; R2 = ; X =1+
a a R12

a
r2  2
1 2  R2  
φ1,2 = X − X − 4  
2  R1  
 
9., Henger külső felülete és a
talpánál található kör alakú
lemez
r1 l
r1 R= ; L= ; A = L2 + R 2 − 1; B = L2 − R 2 + 1
r2 r2

B 1  A 1 ( A + 2)2 AR A 
φ1,2 = + arccos − − 4  arccos − arcsin R 
l

RL 2π  B 2L R2 B 2RL 
 
r2
10., Téglalap és egyik csúcspontja felett
elhelyezkedő gömb alkalmazható, ha r<d
A1
d d
r D1 = ; D2 =
l1 l2
d

l1
1 1
φ1,2 = arctan
l2 4π 2 2
D1 + D2 + D12 D22
A2

11., Gömb és alatta elhelyezkedő kör

alakú lemez. A lemez középpontjából ál-
lított felületi normális átmegy a gömb
középpontján
r
A1 R=
a

1 1 
r φ1,2 = 1 − 
a

A2 2 1 + R2 

33
12., Hengersor és végtelen nagy sík lemez
A2 s D   D 2 
0,5
D  s 2 − D2 
0,5

φ1,2 = 1 − 1 −    + arctan  2 
  s   s  D 

A1
13., Henger belső palástfelülete önmagára
2r
h
H=
2r
0,5
φ1,1 = (1 + H ) − 1 + H 2 
A1
h

14., Henger egyik véglapja a belső palástfelülete

2r A1 h
H=
2r

(
φ1,2 = 2H  1 + H 2 ) − H
0,5
 
A2
h

34
4. IDŐBEN ÁLLANDÓSULT HŐVEZETÉS

4.1. Összetett szerkezetek hőellenállása

T∞
1., A felületű fal hőátadása R = 1 / ( α  A)
α Tw

T1
2., A felületű sík fal hővezetése R = δ / ( λ  A)

δ
T2

3., L hosszúságú, n oldalú szabá- ha r1 r2

lyos sokszög alapú hasáb, furat- ln( r2 / r1 ) − K r
tal R= , ha 2  10
r1 2 L  π  λ r1
T1
n K n K
r2 3 0,5696 8 0,0570
4 0,2708 9 0,0442
T2 5 0,1607 10 0,0354
6 0,1067  0,0
7 0,0706

T2 4., gömbhéj
(1 / r1 ) − (1 / r2 )
R=
T1 4π  λ

5., L hosszúságú cső

ln( r2 / r1 )
R=
2 L  π  λ
r1
r2

r1
6., L hosszúságú henger excent-
rikus furattal T2
arch( x / y )
R= ,
T1 2 L  π  λ
x = r12 + r22 − e2 ,
y = 2  r1  r2

e r2

35
7., L hosszúságú elliptikus cső
T2

B
T1 ln(( A + B) / ( a + b))

b
R= ,
2 L  π  λ
ha A2 − B2 = a 2 − b2

a
A

8., L hosszúságú négyzet kereszt-metszetű hasáb négyzetes fu-

rattal ha a / b  1,4
0,93  ln( a / b) − 0,0502
T2 R=
2 L  π  λ

T1
ha a / b  1,4
b

a

0,785  ln( a / b)
R=
2 L  π  λ

ln (2  a ) / ( π  r1 ) − K
9., L hosszúságú téglalap keresztmetszetű furatos hasáb R= ,
2 L  π  λ

T2 ha a / r1  10
b/a K b/a K
1,00 0,1658 2,25 0,0034
T1 1,25 0,0793 2,50 0,0016
1,50 0,0356 3,00 0,0003
2r

1,75 0,0163  0.0

2,00 0,0075

ha b/a=1 és a>2r
ln  0,54  
a
b
R= 
r
2 π  L  λ

10., szilárd felszínen lévő izotermikus körlap (vékony lemez)

r 1
R=
T1 4r  λ
λ a szilárd közeg hővezetési ténye-
zője
T2

36
11., szilárd felszínen lévő izotermikus téglalap (vékony lemez)
L
ha L b
4 L
ln
R= b
T1 b
Lπ  λ

λ a szilárd közeg hővezetési ténye-

zője
T2

 2h 
12., szilárd közegbe (pl. földbe) ágyazott L hosszúságú henger arch  
R=  r 
T2
2 π  λ  L

h ha h>3r
r  2h 
ln  
R=  r 
T1
2 π  λ  L
λ a szilárd közeg hővezetési ténye-
zője

13., szilárd közegbe (pl. földbe) ágyazott gömb

ha h / r  1
T2
r
1−
R= 2h ,
4π  λr
h

r
T1 λ a szilárd közeg hővezetési ténye-
zője

14., szilárd közegbe (pl. földbe) ágyazott hosszú hasáb ha L>(a, b, h)

T2
1
R= −0,59 −0,078
  h  h
h

T1 2,756  L  λ  ln  1 +    
  a  b
b
λ a szilárd közeg hővezetési tényezője
L
a

37
15., szilárd közegbe (pl. földbe) ágyazott vékony körlap
T2 D
1−
5,67  h
R=
4,45  D  λ

h
T1 λ a szilárd közeg hővezetési tényezője

16., szilárd közegbe (pl. földbe) ágyazott függőleges henger

T2
 4h 
ln  
R= 
T1 D 
h
2 π h  λ

λ a szilárd közeg hővezetési tényezője

17., tetszőleges közegben lévő L hosszúságú hengerek (csö-

vek) közötti hővezetés
D2 ha L ( D1 , D2 )
D1  4 x 2 − D12 − D22 
arch  
R=  2  D1  D2 
2 π  λ  L
T1 T2
x λ a közeg hővezetési tényezője

18., szilárd közegbe (pl. földbe) ágyazott vízszintes helyzetű, azonos

átmérőjű, azonos osztású csövekből álló csősor

ha L D, z és w  1,5D

ln 
2w 2π z 
T2  sh 
Regy henger = 
Dπ w 
2πλL

L
z

w w w ∅D, T1

38
 19., az A felületű, T1 és T2 hőmérsékletű (tetszőleges  T1 − T2  2
helyzetű) testek közötti sugárzásos hőtranszporthoz ha  T + T   1
1 2
rendelhető hőellenállás
1
Rsug. = 3
T +T
4σ 0 A1 ε1 ε2φ1,2  1 2 
 2 

4.2. Kontakt (érintkezési) hőellenállások tájékoztató értékei

m2  K
anyagpáros, közrezárt közeg és egyéb jellemzők hőellenállás,
W
szilícium (pl. microchip) és alumínium közrezárt levegővel és
27..500 kPa szorítónyomás mellett
( 3,0..6,0 )  10 −3
alumínium/alumínium, indium fóliával 100 kPa szorítónyomás
mellett 0,7  10−3

alumínium/alumínium, ólombevonat mellett ( 0,1..1,0 )  10 −3

szilícium (pl. microchip) és alumínium 0,02 mm vastagságú
epoxy ragasztóréteggel
( 2,0..9,0 )  10 −3
kerámia/kerámia és levegő ( 0,5..3,0 )  10 −3
kerámia/fém és levegő (1,5..8,5 )  10 −3
grafit/fém és levegő ( 3,0..6,0 )  10 −3
rozsdamentes acél/rozsdamentes acél és levegő (1,7..3,7 )  10 −3
alumínium/alumínium és levegő 27,5  10−3
alumínium/alumínium és szilikonolaj 5,25  10−3
rozsdamentes acél/alumínium és levegő ( 3,0..4,5 )  10 −3
réz/réz és levegő (10,0..25,0 )  10 −3
vas/alumínium és levegő ( 4,0..40,0 )  10 −3

39
5. BORDÁK HŐVEZETÉSE

5.1. Állandó keresztmetszetű rúd- és lemezbordák

5-1. ábra. Az állandó keresztmetszetű rúd- és lemezbordák jellemzői és véglap peremfeltételei

5–1. táblázat. Az állandó keresztmetszetű rúd- és lemezbordák hőfokeloszlását és

 U
leadott hőáramát megadó egyenletek az 5-1. ábra jelöléseinek felhasználásával, ahol m=
A
ese véglap perem- t (x )
hőfokeloszlás, = leadott hőáram, Q b =
t feltétel t (0)
végtelen hosszú
A rúd, H →  , e − mx M =  U    A  t0
t (H ) = 0
adiabatikus vég-
coshm  (H − x )
B dt M  tanh (m  H )
lap, =0 cosh (mH )
dx x=H
előírt hőmér- t H / t0  sinh ( m  x ) + sinh  m  ( H − x )   t  cosh (m  H ) − 1
C séklet, M   H + 1 
t (H ) = t H sinh ( m  H )  t0  sinh (m  H )
harmadfajú,  
dt coshm  (H − x ) +  sinh m  (H − x ) sinh (m  H ) +  cosh (m  H )
D −   A =  m M   m
dx x = H  
cosh (m  H ) +  sinh (m  H ) cosh (m  H ) +  sinh (m  H )
  A  t (H )  m  m

40
5.2. Változó keresztmetszetű bordák
2 α
Bordaparaméter ezekben az esetekben: m = . A koordinátázás a véglaptól kezdődik!
λ  d0

5.2.1. TÜSKEBORDÁK
α, T∞ α, T∞

T0 T0

d0

d0
λ λ

H H

a) kúp alakú tüskeborda b) konkáv parabolikus

tüskeborda

α, T∞

T0

d0
λ

c) konvex parabolikus
tüskeborda
5-2. ábra. Változó keresztmetszetű tüskebordák geometriai jellemzői

5–2. táblázat. A 5-2. ábrán szereplő bordatípusok számítási összefüggései

hőmérsékletelosz-
Δt ( x ) segédparamé-
tí- leadott hőáram, Qb = bordahatásfok, ηb =
lás, = ter, M =
pus Δt0

a) 
(
H I 1 2M x ) πλd02 MΔt 0 I2 2M H

( ) 2

(
I2 2M H ) 4α H
(
x I 1 2M H ) 4 H I 1 2M H ( ) M H I ( 2M H )
1
λd0

( )
−1,5+ 0,5 9 + 4M 2
2
x πλd02Δt0 −3 + 9 + 4M 2 4α H
b)   8
H 1 + 1 + m2 H 2 λd0
8 H 9

I 0  Mx 0,75  I 0  Mx 0,75  I1  2mH 

4 4 4
2
3  πλd MΔt0 3 3 
  
3 4α H
c) 0

2 H 2 2 mH  I  4 2mH 
I 0  MH 0,75  I 0  MH 0,75 
4 0,25
4 λd0
0 
3  3  3 

41
5.2.2. LEMEZBORDÁK
α, T∞
T0 α, T∞
T0
L L
λ

d0
λ

d0
H xe
H
a) háromszög oldalprofil b) trapéz oldalprofil

α, T∞
α, T∞
T0
T0
L L

λ
d0

λ
d0
H
H
c) konkáv parabola oldalprofil d) konvex parabola oldalprofil
5-3. ábra. Változó keresztmetszetű lemezbordák geometriai jellemzői

5–3. táblázat. A 5-3. ábrán szereplő bordatípusok számítási összefüggései

Δt ( x )
hőmérsékleteloszlás, = leadott hőáram, Qb = bordahatásfok, ηb =
típus Δt0

a)
(
I0 2m Hx ) λmd0 LΔt0
I1 ( 2mH ) I1 ( 2mH )
I0 ( 2mH ) I0 ( 2mH ) mH  I0 ( 2mH )
b) lásd a táblázat alatt külön sorban

( )
2 2

x
−0,5+ 0,5 1+ 4m H
λd0 LΔt 0 2
c)   −1 + 1 + 4m2 H 2
H 2H 1 + 1 + 4m2 H 2

x
0,25
 I −1 3 ( 4 3  mH 0,25 x 0,75 )  I2 3 ( 4 3  mH ) 1 I2 3 ( 4 3  mH )
d)     λmd0 LΔt0 
H  I −1 3 ( 4 3  mH )  I −1 3 ( 4 3  mH ) mH I −1 3 ( 4 3  mH )
Trapéz oldalprofilú borda hőfokeloszlása:
( ) (
Δt ( x ) I 0 2m Hx  K1 2m Hx e + K 0 2m Hx  I1 2m Hx e
=
) ,
() ( )
Δt0 ( )
I 0 ( 2mH )  K1 2m Hx e + K 0 ( 2mH )  I1 2m Hx e ( )
leadott hőárama: Qb = λmd0 LΔt 0
(
I1 ( 2mH )  K1 2m Hx ) − K ( 2mH )  I ( 2m Hx )
e 1
,
1 e

I ( 2mH )  K ( 2m
0 1 Hx ) − K ( 2mH )  I ( 2m Hx )
e 0 1 e

I ( 2mH )  K ( 2m Hx
1 1 e ) − K (2mH )  I (2m Hx )
1 1 e
λmd0
I ( 2mH )  K ( 2m Hx
0 1 e ) − K (2mH )  I (2m Hx ) .
0 1 e
hatásfoka: ηb =
2Hα

42
 12

n= 0
10 1
2
8
3
In (x )

0
0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4
x

2,5
n= 0
2,25
1
2 2
1,75 3
1,5
In (x )

1,25

1
0,75

0,5
0,25

0
0 0,5 1 1,5 2
x

5-4. ábra. A módosított elsőfajú n-ed rendű BESSEL-függvény ( In ) helyettesítési értékei

43
 5
n= 0
1
4
2
3
3
Kn (x )

0
0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4
x

5
n= 0
1
4
2
3
3
Kn (x )

0
0 0,5 1 1,5 2
x

5-5. ábra. A módosított másodfajú n-ed rendű BESSEL-függvény ( Kn ) helyettesítési értékei

44
5.2.3. TÁRCSABORDÁK

5.2.3.1. Állandó vastagságú tárcsaborda

α
L1,5
C
λ Ap
5-6. ábra. Állandó vastagságú tárcsaborda hatásfoka a borda jellemzőinek függvényében

2α
Bordaparaméter: m=
λt
Δt ( x ) K1 ( mr2 ) I 0 ( mr ) + I1 ( mr2 ) K 0 ( mr )
Hőfokeloszlás: =
Δt 0 I 0 ( mr1 ) K1 ( mr2 ) + I1 ( mr1 ) K 0 ( mr2 )
I1 ( mr2 ) K1 ( mr1 ) − K1 ( mr2 ) I1 ( mr1 )
Leadott hőáram: Qb = 2r1 λmtΔt0
I 0 ( mr1 ) K1 ( mr2 ) + I1 ( mr1 ) K 0 ( mr2 )
2r1 I1 ( mr2 ) K1 ( mr1 ) − K1 ( mr2 ) I1 ( mr1 )
Hatásfok: ηb = 
m ( r22 − r12 ) I0 ( mr1 ) K1 ( mr2 ) + I1 ( mr2 ) K0 ( mr1 )

45
5.2.3.2. Változó vastagságú tárcsabordák
Hőáram az alábbi két esetben: Qb = 2π ( ra2 − rb2 ) αΔt0 η

5-7. ábra. Háromszög profilú tárcsaborda hatásfoka a bordára jellemző paraméter függvényében

5-8. ábra. Hiperbolikus profilú tárcsaborda hatásfoka a bordára jellemző paraméter függvényében

46
6. IDŐBEN VÁLTOZÓ HŐVEZETÉS

6.1. Alapvető összefüggések

6.1.1. FONTOSABB MENNYISÉGEK ÉS JELÖLÉSÜK
λ
hőfokvezetési (termikus diffúziós) tényező: a= , m2/s,
ρ  cp
Q
térfogati hőforrássűrűség: qV = , W/m3,
V
térfogat
jellemző méret (általában): X= , m,
felület
a megállapodás szerinti jellemző méret ettől eltérhet
ΔTtényleges
dimenziótlan hőmérséklet: = .
ΔTkezdeti

6.1.2. HŐVEZETÉS ÁLTALÁNOS DIFFERENCIÁLEGYENLETE

6.1.2.1. Derékszögű (DESCARTES) koordinátarendszerben

FOURIER-BIOT-féle egyenlet:
t q   2t  2t  2t  q
= a2t + V = a  2 + 2 + 2  + V .
τ ρ  cp  x y z  ρ  c p
t
Állandósult állapotra  = 0  , POISSON-egyenlet:
 τ 
q   t 2t 2t  q
2
0 = a2t + V = a  2 + 2 + 2  + V .
ρ  cp  x y z  ρ  c p
Hőforrásmentes állapot ( qV = 0 ) (diffúzióegyenlet, FICK-törvény):
t  2t 2t 2t 
= a2t = a  2 + 2 + 2  .
τ  x y z 
Állandósult állapot, hőforrásmentes eset, LAPLACE-egyenlet:
 2t 2t 2t 
0 = a2t = a  2 + 2 + 2  .
 x y z 

6.1.2.2. Henger koordinátarendszerben

Koordináták közötti összefüggések: x = r cos φ , y = r sin φ , z = z .
FOURIER-BIOT-féle egyenlet:
t  1   t  1   2t   2t  qV
= a r + 2  2 + 2  + .
τ  r r  r  r  φ  z  ρ  c p

6.1.2.3. Gömbi koordinátarendszerben

Koordináták közötti összefüggések: x = r cos φ sin θ , y = r sin φ sin θ , z = r cosθ .
FOURIER-BIOT-féle egyenlet:
t  1   t  1   t  1   t   qV
= a  2  r2  + 2 2  + 2  sin θ   + .
τ  r r  r  r sin θ φ  φ  r sin θ θ  θ   ρ  c p

47
6.1.3. HASONLÓSÁGI KRITÉRIUMOK
a τ αX
FOURIER-szám: Fo = 2
, BIOT-szám: Bi = .
X λ
A koncentrált paraméterű problémaként való kezelhetőség feltétele: Bi  0,1 . Ekkor a hőmérséklet
helyfüggetlenként kezelhető.

6.2. Számítást segítő nomogramok

A következő ábrák (HEISLER-féle diagramok) végtelen nagy, véges vastagságú sík falra (jellemző méret: X,
a vastagság fele), végtelen hosszú hengerre (jellemző méret: X=R, a sugár) és gömbre (jellemző méret: X=R,
T − T
a sugár) vonatkoznak. A dimenziótlan hőmérséklet:  = , ahol T a kérdéses hely hőmérséklete. Har-
T0 − T
madfajú peremfeltétel esetén a helytől függő dimenziótlan hőmérséklet korrekciós tényezőjét a
 T − T
θ= x = egyenlet szerint kell értelmezni. A hőleadási (GRÖBER-féle) diagramokon a τ időtartam
C TC − T
alatt leadott Q hőmennyiség aránya szerepel a kezdeti (tárolt) Q0 = cm ( T0 − T ) hőmennyiséghez képest.

6.2.1. DIMENZIÓTLAN HŐMÉRSÉKLETEK ELSŐFAJÚ PEREMFELTÉTEL ESETÉN

6-1. ábra. Sík fal dimenziótlan hőmérséklete elsőfajú peremfeltétel esetén

48
6-2. ábra. Henger dimenziótlan hőmérséklete elsőfajú peremfeltétel esetén

6-3. ábra. Gömb dimenziótlan hőmérséklete elsőfajú peremfeltétel esetén

49
50
1.0
0.7
0.5
0.4
0.3 L
14 Bi =
0.2 
12

0.1 10
8 9 50
0.07

1.0 0.8 0
7 45
0.05

T 0 – T∞
0.04 6 40

T (0,) – T∞
0.03 5 35
0.02 30

.7 0. 0.5 0.4 0.3

0.01

0.2
25

0.007

2.5
0.005

0
0.004
20

2.0

1.4

0.1 .05
1 00
90

0.003

1.6
18

0
1
80
70

0.002

1.8

1.2
60

Bi
16
6.2.2. DIMENZIÓTLAN HŐMÉRSÉKLETEK HARMADFAJÚ PEREMFELTÉTEL ESETÉN

0.001
0 1 2 3 4 8 12 16 20 24 28 40 60 80 100 120 140 200 300 400 500 600 700

Fo =
L2

6-4. ábra. Sík fal középsíkjának dimenziótlan hőmérséklete harmadfajú peremfeltétel esetén
 T0 − T
TC − T

51
C =
Fo

6-5. ábra. Henger középvonalának dimenziótlan hőmérséklete harmadfajú peremfeltétel esetén

52
T0 − T
TC − T
C =
Fo

6-6. ábra. Gömb középpontjának dimenziótlan hőmérséklete harmadfajú peremfeltétel esetén

 100 50
1,0 30
20
0,7 10
9
0,5 7
0,4 6
TC − T
T0 − T

0,3 3
C =

2,5
0,2 2,0
1,8
0,2 0,8 1,0 1,6
0 0,4 1,2
0,05 1,4
0,1 1 2
0 3 4
Fo
6-7. ábra. Sík fal középsíkjának dimenziótlan hőmérséklete harmadfajú peremfeltétel esetén
a 6-4. ábra nagyított részlete Fo  4 esetére

1,0
0,2

0,9
0,4
0,8

0,7
x 0,6
0,6 X=
C TC − T

0,5
x T − T

0,4
=

0,8
0,3
=

0,9
0,2

0,1
x
1,0
0
0,01 0,02 0,05 0,1 0,2 0,5 1,0 2,0 5,0 10 20 50 100
1/Bi
6-8. ábra.Sík fal dimenziótlan hőmérsékletének helyfüggő korrekciós tényezője
(használható ha Fo>0,2)

53
 TC − T
T0 − T
C =

Fo
6-9. ábra. Henger középvonalának dimenziótlan hőmérséklete harmadfajú peremfeltétel esetén
a 6-5. ábra nagyított részlete Fo  4 esetére

1,0
0,2
0,9

0,8 0,4

0,7
r
0,6 R = 0,6
C TC − T
r T − T

0,5
R
0,4
=

0,3 0,8
=

0,2
0,9
0,1 r
1,0

0,01 0,02 0,05 0,1 0,2 0,5 1,0 2,0 5,0 10 20 50 100
1/Bi
6-10. ábra.Henger dimenziótlan hőmérsékletének helyfüggő korrekciós tényezője

54
 1,0 80
100 50
100
35
0,7 30
14 25
0,5 20
10 12 18
9
TC − T
T0 − T

0,4
8
0,3 7
C =

6
0,2 5
0,35 0,2
0,1

1,8 1
2, 0 2, 2, 4 2 2
0,75
1,0
1,2
4
0,5

0 2 ,6 ,8 3,0 3,5
1,4
0,1 ,6
0 1 2 3
Fo
6-11. ábra. Gömb középpontjának dimenziótlan hőmérséklete harmadfajú peremfeltétel esetén
a 6-6. ábra nagyított részlete Fo  3 esetére

Ez a diagram Fo>0,2 esetén használható!

1,0
0,2
0,9

0,8
0,4
R
0,7
r
0,6
r 0,6
C TC − T

R=
r T − T

0,5

0,4
= =

0,3
0,8

0,2
0,9

0,1

1,0

0,01 0,02 0,05 0,1 0,2 0,5 1,0 2,0 5,0 10 20 50 100

1/Bi
6-12. ábra. Gömb dimenziótlan hőmérsékletének helyfüggő korrekciós tényezője

55
6.2.3. HŐLEADÁSI (GRÖBER-FÉLE) DIAGRAMOK

0,9
0,8
0,7

0,002
5
0,01
0,02
0,05
0,00

5,0
2,0

20
1,0
0,1
0,2
0,5

10

50
Q 0,6

1
Q0 0,5 0,00
0,4
Bi =

0,3
0,2
0,1
0 -5
10 10-4 10-3 10
-2
10-1 1 10 10
2
103 10
4
2
Bi Fo
Sík lap által leadott hőmennyiség
6-13. ábra.

0,9
0,8
Q 0,7
5
1
2
0,00
0,01
0,02
0,05
0,00
0,00

2,0

20
5,0
1,0

10
0, 5

50
0,1
0,2

Q0 0,6
0,5
Bi =

0,4
0,3
0,2
0,1
0
10 -5 10 -4 10 -3 10 -2 10 -1 1 10 10 2 10 3 10 4
2
Bi Fo
Henger által leadott hőmennyiség
6-14. ábra.

56
 1,0
0,9
0,8
Q 0,7 5
0,01

0,05
2
0,00

0,02

0,1

5,0
0,2

2,0
0,5
1,0
Q0 0,6

50
10

20
0,00

0,5
0,4
0,3
0,2
0,1
0
10 -5 10 -4 10 -3 10 -2 10 -1 1 10 10 2 10 3 10 4
2
Bi Fo
Gömb által leadott hőmennyiség
6-15. ábra.

57
6.2.4. FÉLTÉR DIMENZIÓTLAN HŐMÉRSÉKLETE
6–1. táblázat. A GAUSS-féle hibaintegrál értékei
u erf(u) 1-erf(u) u erf(u) 1-erf(u)
0,00 0,000000 1,000000 1,00 0,842701 0,157299
0,05 0,056372 0,943628 1,10 0,880205 0,119795
0,10 0,112463 0,887537 1,20 0,910314 0,089686
0,15 0,167996 0,832004 1,30 0,934008 0,065992
0,20 0,222703 0,777297 1,40 0,952285 0,047715
0,25 0,276326 0,723674 1,50 0,966105 0,033895
0,30 0,328627 0,671373 1,60 0,976348 0,023652
0,35 0,379382 0,620618 1,70 0,983790 0,016210
0,40 0,428392 0,571608 1,80 0,989091 0,010909
0,45 0,475482 0,524518 1,90 0,992790 0,007210
0,50 0,520500 0,479500 2,00 0,995322 0,004678
0,55 0,563323 0,436677 2,10 0,997021 0,002979
0,60 0,603856 0,396144 2,20 0,998137 0,001863
0,65 0,642029 0,357971 2,30 0,998857 0,001143
0,70 0,677801 0,322199 2,40 0,999311 0,000689
0,75 0,711156 0,288844 2,50 0,999593 0,000407
0,80 0,742101 0,257899 2,60 0,999764 0,000236
0,85 0,770668 0,229332 2,70 0,999866 0,000134
0,90 0,796908 0,203092 2,80 0,999925 0,000075
0,95 0,820891 0,179109 2,90 0,999959 0,000041
1,00 0,842701 0,157299 3,00 0,999978 0,000022
Megjegyzés: erfc(u)=1-erf(u)

Jellemző méret: a sík fal felszínétől mért távolság: x.

A dimenziótlan hőmérséklet ezen a helyen:  = erf (1
2 Fo )
+ e(
Fo Bi2 +Bi )
 erfc ( Fo  Bi +
1
2 Fo
. )
2 1 + u(0.853 + 0.29u )
Az erfc(u) egy közelítése: erfc( u )  e −u  ,
1 + u  1.983 + u(1.515 + 0.514u ) 
relatív hibája  0.0001, 0  u  .
Bi=0,01
0,05
0,1
Δt 0,2
= 0,3
Δt 0 0,4
0,5
0,6
0,7
0,8
0,9
1
1,25
1,5

t0
3
Δt 0 = t 0 − t 
Δt 4
t
5

10

58
 Fo<30 esetén használható nomogram
A görbék paramétere a Bi szám

0,01

0,025

0,05

Δt 0,075
=
Δt 0 0,1

0,15

0,2

0,3

0,4
0,5
0,6
0,7
10 0,8
t0 0,9
1
Δt 0 = t 0 − t  1,25
Δt 5 4 2
t 3
x

59
6.3. Közelítő összefüggések
Egyes esetekben, a gyors konvergencia miatt, a megoldást adó végtelen sok tagból álló függvénysor
közelíthető egyetlen tagból álló kifejezéssel. Ennek feltétele, hogy vizsgált időtartam első, rövid sza-
kaszán túl végezzük a számítást. Az alábbi kifejezések ezeket a közelítő függvényeket mutatják, melyek
alkalmazásának feltétele, hogy Fo>0,2 legyen.

dimenziótlan hőmérséklet átadott/átadható hő aránya

ν x Q sin ν1
sík ( x, τ ) = Ψ1e − ν1 Fo cos  1  ; = 1 − sík ( 0, Fo )
2
sík fal:
 X  Q0 ν1
νr Q J (ν )
henger ( r , τ ) = Ψ1e − ν1 Fo J 0  1  ; = 1 − 2  henger ( 0, Fo ) 1 1
2
henger:
 R  Q0 ν1

sin  1 
νr
 R ; Q sin ν1 − ν1 cos ν1
gömb ( r , τ ) = Ψ1e − ν1 Fo = 1 − 3  gömb ( 0, Fo )
2
gömb:
ν1 r Q0 ν13
R
ahol Q0 = cm(T0 − T ) .
6–2. táblázat. A ν1 és Ψ1 segédparaméter értékei
a Bi szám függvényében A nullad- (J0) és elsőrendű (J1)
sík fal hengeres fal gömb alakú fal BESSEL-függvény helyettesítési értékei
Bi ν1 Ψ1 ν1 Ψ1 ν1 Ψ1 z J0(z) J1(z)
0,01 0,0998 1,0017 0,1412 1,0025 0,1730 1,0030 0,0 1,0000 0,0000
0,02 0,1410 1,0033 0,1995 1,0050 0,2445 1,0060 0,1 0,9975 0,0499
0,04 0,1987 1,0066 0,2814 1,0099 0,3450 1,0120 0,2 0,9900 0,0995
0,06 0,2425 1,0098 0,3438 1,0148 0,4217 1,0179 0,3 0,9776 0,1483
0,08 0,2791 1,0130 0,3960 1,0197 0,4860 1,0239 0,4 0,9604 0,1960
0,1 0,3111 1,0161 0,4417 1,0246 0,5423 1,0298 0,5 0,9385 0,2423
0,2 0,4328 1,0311 0,6170 1,0483 0,7593 1,0592 0,6 0,9120 0,2867
0,3 0,5218 1,0450 0,7465 1,0712 0,9208 1,0880 0,7 0,8812 0,3290
0,4 0,5932 1,0580 0,8516 1,0931 1,0528 1,1164 0,8 0,8463 0,3688
0,5 0,6533 1,0701 0,9408 1,1143 1,1656 1,1441 0,9 0,8075 0,4059
0,6 0,7051 1,0814 1,0184 1,1345 1,2644 1,1713 1,0 0,7652 0,4400
0,7 0,7506 1,0918 1,0873 1,1539 1,3525 1,1978 1,1 0,7196 0,4709
0,8 0,7910 1,1016 1,1490 1,1724 1,4320 1,2236 1,2 0,6711 0,4983
0,9 0,8274 1,1107 1,2048 1,1902 1,5044 1,2488 1,3 0,6201 0,5220
1,0 0,8603 1,1191 1,2558 1,2071 1,5708 1,2732 1,4 0,5669 0,5419
2,0 1,0769 1,1785 1,5995 1,3384 2,0288 1,4793 1,5 0,5118 0,5579
3,0 1,1925 1,2102 1,7887 1,4191 2,2889 1,6227 1,6 0,4554 0,5699
4,0 1,2646 1,2287 1,9081 1,4698 2,4556 1,7202 1,7 0,3980 0,5778
5,0 1,3138 1,2403 1,9898 1,5029 2,5704 1,7870 1,8 0,3400 0,5815
6,0 1,3496 1,2479 2,0490 1,5253 2,6537 1,8338 1,9 0,2818 0,5812
7,0 1,3766 1,2532 2,0937 1,5411 2,7165 1,8673 2,0 0,2239 0,5767
8,0 1,3978 1,2570 2,1286 1,5526 2,7654 1,8920 2,1 0,1666 0,5683
9,0 1,4149 1,2598 2,1566 1,5611 2,8044 1,9106 2,2 0,1104 0,5560
10,0 1,4289 1,2620 2,1795 1,5677 2,8363 1,9249 2,3 0,0555 0,5399
20,0 1,4961 1,2699 2,2880 1,5919 2,9857 1,9781 2,4 0,0025 0,5202
30,0 1,5202 1,2717 2,3261 1,5973 3,0372 1,9898 2,6 –0,0968 0,4708
40,0 1,5325 1,2723 2,3455 1,5993 3,0632 1,9942 2,8 –0,1850 0,4097
50,0 1,5400 1,2727 2,3572 1,6002 3,0788 1,9962 3,0 –0,2601 0,3391
100,0 1,5552 1,2731 2,3809 1,6015 3,1102 1,9990 3,2 –0,3202 0,2613
∞ 1,5708 1,2732 2,4048 1,6021 3,1416 2,0000

61
6.4. Többdimenziós testek dimenziótlan hőmérséklete
Az egyszerű „testmodellek” (sík fal, henger, gömb és végtelen vastag fal) dimenziótlan hőmérséklete-
inek segítségével multidimenziós testek egyes pontjaiban is meghatározhatók a hőmérsékletek. Az
egyes lehetőségeket és számítási összefüggéseket a 6–3. táblázat tartalmazza.

6–3. táblázat. Többdimenziós test egyes pontjainak dimenziótlan hőmérsékletét meghatározó egyenletek
végtelen hosszú henger véges hosszú henger végtelen térnegyed

x
x y
x
r r

 ( r , x, τ ) = ( x, y, τ ) =
 ( r , x, τ ) =
henger ( r , τ ) sík ( x, τ ) félv.sík ( x, τ )  félv.sík ( y, τ )
henger ( r , τ ) félv.sík ( x, τ )

fél sík lemez negyed sík lemez végtelen térnyolcad

2·X z
2·X
y y
x y z x
x
( x, y, z, τ ) = ( x, y, τ ) =
( x, y, τ ) = félv.sík ( x, τ ) félv.sík ( y, τ ) félv.sík ( z, τ )
sík ( x, τ ) félv.sík ( y, τ ) félv.sík ( z, τ )
sík ( x, τ )  félv.sík ( y, τ )
végtelen hosszú hasáb félvégtelen hosszú hasáb véges hasáb

y
x z z
y y
x x
( x, y, τ ) =
( x, y, z, τ ) = ( x, y, z, τ ) =
sík ( x, τ )  sík ( y, τ )
sík ( x, τ )  sík ( y, τ )  félv.sík ( z, τ ) sík ( x, τ )  sík ( y, τ )  sík ( z, τ )

62
7. NUMERIKUS MÓDSZEREK (VÉGES DIFFERENCIA SÉMÁK)

7.1. Időben állandósult hővezetés

Az alábbi összefüggések használata esetén négyzetes rácsosztást kell használni, azaz Δx = Δy .
α  Δx
Egyes esetekben a BIOT-számot a Bi = összefüggéssel kell meghatározni.
λ
7–1. táblázat. Időben állandósult hővezetés véges-differencia összefüggései
Eset geometriai jellemzői a 0 jelű csomópont hőmérséklete
test belsejében lévő csomópont

T2

1
T1 T0 T3 T0 = ( T1 + T2 + T3 + T4 )
4
Δx
Δx

T4
felszíni csomópont, a felszínen harmadfajú perem-
feltétellel (hőátadás)

T2
Δx

1  T +T 
T1 T0 T∞ T0 =  T1 + 2 3 + Bi  T 
2 + Bi  2 
α
Δx
T3
felszíni csomópont, a felszínen másodfajú peremfel-
tétellel (előírt hőáramsűrűség)

T2
Δx

T1 T2 + T3 q  Δx
T1 T0 = + +
T0 . 2 4 2 λ
q
Δx
T3
külső sarokpont, a felszínen harmadfajú peremfelté-
tellel (hőátadás)
T1 T0
1  T1 + T2 
T0 =  + Bi  T 
α, T∞ 1 + Bi  2 
Δx
Δx

T2
A táblázat folytatódik.

63
A táblázat folytatása.
Eset geometriai jellemzői a 0 jelű csomópont hőmérséklete
belső sarokpont, a felszínen harmadfajú peremfelté-
tellel (hőátadás)

T2
Δx
1  T1 + T4 
T0 =  T2 + T3 + + Bi  T 
T1 T0 T3 3 + Bi  2 

T∞
α T4 Δx

szabálytalan szélű felszín közelében fekvő belső

pont, ahol a felszín nem izotermikus
Tb
b·Δx

Ta 1  T1 T Ta Tb 
T0 T1 T0 = + 2 + +

1 1 1 + a 1 + b a (1 + a ) b (1 + b ) 
a·Δx +  
a b
Δx

T2
Δx

7.2. Időben változó hővezetés

A következő módszerek egydimenziós és hőforrásmentes esetekre vonatkoznak.

7.2.1. EXPLICIT DIFFERENCIA-SÉMA

Hely szerint centrális közelítést, az időben pedig előrelépő közelítést alkalmazva a következő egyen-
letet kapjuk eredményül:
ti-1,j+1 ti,j+1 ti+1,j+1

τ= j Δτ ti,j ti+1,j
ti-1,j

Δτ

Δt
x = i Δx

a  Δτ  a  Δτ 
t ( x , τ + Δτ ) = 2
  t ( x + Δx , τ ) + t ( x − Δx , τ )  +  1 − 2  t ( x, τ ) .
Δx  Δx 2 

64
7.2.2. IMPLICIT DIFFERENCIA-SÉMA
Hely szerint centrális közelítést, az időben pedig előrelépő közelítést alkalmazzuk mint az explicit
módszernél, azzal a különbséggel, hogy a hely szerinti második differenciálhányadost nem a τ helyen,
hanem a τ+Δτ helyen számítjuk:
ti-1,j+1 ti,j+1 t i+1,j+1

   ti,j ti+1,j
ti-1,j



Δt
x = i x

 a  Δτ  a  Δτ
t ( x, τ ) =  1 + 2 2 
t( x, τ + Δτ ) −   t( x + Δx, τ + Δτ ) + t( x − Δx, τ + Δτ ) .
 Δx  Δx 2

7.2.3. CRANK–NICOLSON DIFFERENCIA-SÉMA

JOHN CRANK és PHYLLIS NICOLSON a hely szerinti második differenciahányadost a τ + 12 Δτ időpontra vo-
natkoztatva írták fel, és az így kapott egyenletre alapuló eljárást alkotóik után CRANK-NICOLSON mód-
szernek nevezzük. A CRANK és NICOLSON differencia egyenlet a következő:
ti-1,j+1 ti,j+1 ti+1,j+1

ti,j+1/2
τ  Δτ ti,j ti+1,j
ti-1,j

Δt
x = i Δx

(1 + p)  ti , j +1 − 12 p  ( ti +1, j +1 + ti −1, j +1 ) = (1 − p )  t i , j + 12 p  ( t i +1, j + t i −1, j )

aΔτ
ahol p = a differencia modulus.
Δx 2

65
8. HŐÁTADÁS

8.1. Halmazállapot változás nélküli hőátadás

8.1.1. TERMÉSZETES ÁRAMLÁS

8.1.1.1. Határolatlan nagy térben történő hőátadás

8.1.1.1.1. HŐÁTADÁS FÜGGŐLEGES VAGY FERDE IZOTERMIKUS SÍK LAP MENTÉN

φ Jellemző méret: áramlási hossz ( L ) .

Egyéb szükséges geometriai adat: a függőlegestől való eltérés szöge (φ) .
A szükséges hőmérsékletek: a lap felszínének hőmérséklete (Tw ) és a ha-
L tárrétegen kívüli (zavartalan) áramlás hőmérséklete (T ) .
Mértékadó hőmérséklet: T = (Tw + T ) / 2

Dimenzió nélküli számok:

Nu = α  L / λ , Pr = ν / a , (
Ra = Gr  Pr = g  cos ( φ ) L3  β  ( Tw − T )) ( ν  a ) .
A számított hőátadási tényezők pontossága: 20% .
lamináris áramlás turbulens áramlás
Az átlagos Nusselt-szám: Az átlagos Nusselt-szám:
0,670  Ra 0,25
Nu = 0,68 + 4/9
.
1 + 0,671 / Pr 9/16  Nu = 0,10  Ra1/3 .
Érvényes, ha 1  109  Ra  1  1013 és 0  φ  60 .
Érvényes, ha 0  Ra  1  109 és 0  φ  60 .

8.1.1.1.2. HŐÁTADÁS VÍZSZINTES IZOTERMIKUS SÍK LAP MENTÉN

Jellemző méret ( L ) : a lap felületének ( A ) és kerületének (U ) aránya, L = A U .
A szükséges hőmérsékletek: a lap felszínének hőmérséklete ( Tw ) és a határrétegen kívüli (zavartalan)
áramlás hőmérséklete ( T ) .
Mértékadó hőmérséklet: T = ( Tw + T ) 2
Dimenzió nélküli számok:
Nu = α  L / λ , Pr = ν / a , Ra = Gr  Pr = ( g  L3  β  ( ( Tw − T ( ) ) ( ν  a ) .
A számított hőátadási tényezők pontossága: 20% .

A lap felső felülete fűtött, vagy az alsó felülete hűtött

Nu = 0,54  Ra0,25 , ha 104  Ra  107 ,
Nu = 0,15  Ra0,33 , ha 107  Ra  1011

A lap felső felülete hűtött, vagy az alsó felülete fűtött

Nu = 0,27  Ra0,25 , ha 105  Ra  1010

67
8.1.1.1.3. HŐÁTADÁS IZOTERMIKUS FÜGGŐLEGES HENGER KÜLSŐ PALÁSTFELÜLETÉN
A szükséges méretek: áramlási hossz ( L ) és a külső átmérő ( D )
Jellemző méret: áramlási hossz ( L ) .
A szükséges hőmérsékletek: a lap felszínének hőmérséklete (Tw ) és a határrétegen kívüli (zavartalan)
áramlás hőmérséklete (T ) .
Mértékadó hőmérséklet: T = (Tw + T ) / 2
Dimenzió nélküli számok:
Nu = α  L / λ , Pr = ν / a , Ra = Gr  Pr = ( g  L3  β  ( Tw − T )) ( ν  a ) .
Amennyiben D L  35  Gr −0,25 :
0,670  Ra 0,25
Az átlagos Nusselt-szám: Nu = 0,68 + 4/9
, ha ( 0  Ra  1  109 ) ;
1 + 0,671 Pr 9/16 
 
Nu = 0,10  Ra , ha
1/3
(1  10 9
 Ra  1  1013 ) .

8.1.1.1.4. HŐÁTADÁS IZOTERMIKUS VÍZSZINTES HENGER KÜLSŐ PALÁSTFELÜLETÉN

Jellemző méret: a henger átmérője ( D ) .
A szükséges hőmérsékletek: a henger felszínének hőmérséklete ( Tw ) és a határrétegen kívüli (zavar-
talan) áramlás hőmérséklete ( T ) .
Mértékadó hőmérséklet: T = ( Tw + T ) 2
Dimenzió nélküli számok: Nu = α  D / λ , Pr = ν / a , Ra = Gr  Pr = ( g  D 3  β  ( ( Tw − T ( ) ) ( ν  a ) .
2
 
 0,387  Ra1/6 
Az átlagos Nusselt-szám: Nu = 0,6 + 4/9  .
  + 9/16

1 0,721 Pr  
Érvényes, ha 1  10 −5  Ra  1  1012 .

8.1.1.1.5. HŐÁTADÁS IZOTERMIKUS GÖMB KÜLSŐ FELÜLETÉN

Jellemző méret: a gömb átmérője ( D ) .
A szükséges hőmérsékletek: a gömb felszínének hőmérséklete ( Tw ) és a határrétegen kívüli (zavarta-
lan) áramlás hőmérséklete ( T ) .
Mértékadó hőmérséklet: T = ( Tw + T ) 2
Dimenzió nélküli számok: Nu = α  D / λ , Pr = ν / a , Ra = Gr  Pr = ( g  D 3  β  Tw − T ) (νa).
0,589  Ra1/6
Nu = 2 + 4/9
.
1 + 0,653 / Pr 9/16 
Érvényes, ha Ra  1  1011 .

68
8.1.1.2. Határolt térben történő hőátadás

8.1.1.2.1. HŐÁTADÁS VÍZSZINTES IZOTERMIKUS SÍK LAPOK KÖZÖTTI RÉSBEN

S
g

L
Jellemző méret: a lemezek távolsága ( S ) .
Egyéb szükséges méret: a lapok rövidebb oldalhossza ( L ) .
A szükséges hőmérsékletek: a lapok felszínének hőmérséklete (T1 és T2 ) .
Mértékadó hőmérséklet: T = (T1 + T2 ) / 2 .
Dimenzió nélküli számok:
Nu = ( α  S ) λ , Pr = ν / a , Ra = Gr  Pr = ( g  S 3  β  ( T1 − T2 ) ) ( ν  a ) .
+ +
 1708   Ra 
13
– Ha az alsó lap a melegebb: Nu = 1 + 1,44 1 −  +  − 1
 Ra   18 
– Ha a felső lap a melegebb: Nu = 1 .
A   jel azt jelenti, hogy amennyiben a   -en belüli kifejezés negatív, akkor helyette 0-val kell szá-
+

molni.

8.1.1.2.2. HŐÁTADÁS FÜGGŐLEGES IZOTERMIKUS SÍK LAPOK KÖZÖTTI RÉSBEN

S Jellemző méret: a lemezek távolsága ( S ) .
Egyéb szükséges méret: a lapok magassága ( H ) .
A szükséges hőmérsékletek: a lapok felszínének hőmér-
. séklete (T1 és T2 ) .
q
H

Mértékadó hőmérséklet: T = (T1 + T2 ) / 2 .

Dimenzió nélküli számok:
Nu = ( α  S ) λ , Pr = ν / a ,

T1 > T 2 Ra = Gr  Pr = ( g  S 3  β  ( T1 − T2 ) ) ( ν  a ) .

érvényességi tartomány átlagos Nusselt-szám

0,29
Ra  Pr  Pr 
1  H S  2 és  103 Nu = 0,18   Ra 
0,2 + Pr  0,2 + Pr 
0,28 −0,25
 Pr  H
2  H S  10 és Ra  10 10
Nu = 0,22  Ra   
 0,2 + Pr  S
−0,3

10  H S  40 és 104  Ra  107 és 1  Pr  2  10 4 H

Nu = 0,42  Ra 0,28  Pr 0,012   
S
1  H S  40 és 106  Ra  109 és 1  Pr  20 Nu = 0,46  Ra1 3

69
8.1.1.2.3. HŐÁTADÁS FERDE HELYZETŰ IZOTERMIKUS SÍK LAPOK KÖZÖTTI RÉSBEN
Jellemző méret: a lemezek távolsága ( S ) .
S
Egyéb szükséges méret: a lapok magassága ( H ) ,
vízszintessel bezárt szög: (  ) .
.
H q A szükséges hőmérsékletek: a lapok felszínének hőmérséklete (T1
és T2 ) .
Mértékadó hőmérséklet: T = (T1 + T2 ) / 2 .
Dimenzió nélküli számok:
φ
Nu = ( α  S ) λ , Pr = ν / a ,
T2 < T1 Ra = Gr  Pr = ( g  S 3  β  ( T1 − T2 ) ) ( ν  a ) .

Az átlagos Nusselt-szám, ha az alsó lap a melegebb (lásd az ábrát):

+
1708    1708  sin (1,8  φ )    ( Ra  cos φ )
+ 1,6

13

Nu = 1 + 1,44 1 −   1 − + − 1
 Ra  cos φ   Ra  cos φ  

18 
Érvényes, ha H S  12 .
A   jel azt jelenti, hogy amennyiben a   -en belüli kifejezés negatív, akkor helyette 0-val kell szá-
+

molni.
Az átlagos Nusselt-szám, ha a felső lap a melegebb:
Nu = 1 + ( X − 1)  cos φ ,
ahol X függőleges izotermikus sík lapon esetén érvényes Nu-szám, lásd: 8.1.1.2.2. alpont.

8.1.1.2.4. FÜGGŐLEGES LEMEZBORDÁZATTAL ELLÁTOTT FELSZÍN HŐÁTADÁSA

Jellemző méretek:
bordák közötti távolság: ( S )
bordák magassága: ( L )
Jellemző hőmérséklet:
a borda felszínének átlagos hőmérséklete: ( Tw )
.
Egyéb szükséges hőmérséklet:
környezeti közeg hőmérséklete: ( T ) .
A borda végének hőmérséklete: ( TL )
Mértékadó hőmérséklet: T = (Tw + T ) / 2 .
Dimenzió nélküli számok:
Nu = ( α  S ) λ , Pr = ν / a ,
Ra S = ( g  S 3  β  ( Tw − T ) ) ( ν  a ) ,

Ra L = ( g  L3  β  ( Tw − T ) ) ( ν  a ) .
A) Állandó felszíni (átlag) hőmérséklet ( Tw = állandó )

70
 −0,5
 
 576 2,873 
Az átlagos Nusselt-szám: Nu =  2 +  .
 S S
  Ra S L  Ra S 
 L

Az optimális (maximális hőátadási tényezőt eredményező) osztásköz:

0,25
L  S3 L 
Sopt = 2,714 0,25 = 2,714   .
Ra L  Ra S 
Az optimális osztásköz alkalmazása esetén: Nu opt = 1,307 .

B) Állandó felületi hőáramsűrűség a lapok felszínén ( q = állandó )

−0,5
 
 48 2,51 
Az átlagos NUSSELT-szám: Nu =  +  , ahol
 Ra *  S  * S  
0,4

 S L  Ra L  L  
 
g βq  S 4
g βq L4
Ra *S = Pr és Ra *L = Pr a módosított RAYLEIGH-számok.
λν 2
λ  ν2
Az optimális (maximális hőátadási tényezőt eredményező) osztásköz:
0,2
 S4 L 
Sopt = 2,12  *  .
 Ra S 

8.1.1.2.5. KÖZÖS TENGELYŰ, VÍZSZINTES HELYZETŰ IZOTERMIKUS HENGEREK KÖZÖTTI HŐÁTADÁS

Do − Di
Jellemző méret a rés mérete: S = .
2
Do
Di

Mértékadó hőmérséklet a hengerek (csövek) fal-

hőmérsékletének számtani középértéke:
T +T
T= o i.
2
Egyéb szükséges méret: a csövek hossza ( L ) .
Dimenzió nélküli számok: Ra = ( g  S 3  β  ( Ti − To ) ) ( ν  a )
2πλeff L
A csövek felszíne közötti hőáram: Q=
D
( Ti − To ) .
ln o
Di
0,25
 Pr 
 ( FH  Ra )
0,25
Az effektív hővezetési tényező: λeff = λ  0,386    ,
 0,861 + Pr 
4
 Do 
 ln 
ahol a segédparaméter FH =  Di  .
( )
5
S 3
Di−3/5 + Do−3/5
Érvényességi tartomány: 0,5  Pr  6000 és 100  FH  Ra  107 .
Amennyiben FH  Ra  100 , úgy λeff = λ , továbbá, ha a számítások λeff  λ eredményre vezetnek, akkor
is λeff = λ értékkel kell számolni.

71
8.1.1.2.6. KÖZÖS KÖZÉPPONTÚ, IZOTERMIKUS GÖMBÖK KÖZÖTTI HŐÁTADÁS
Do − Di
Jellemző méret a rés mérete: S = , ahol Do a külső, Di a belső gömb átmérője.
2
T +T
Mértékadó hőmérséklet a gömbök falhőmérsékletének számtani középértéke: T = o i .
2
Dimenzió nélküli számok: Ra = ( g  S  β  ( Ti − To ) ) ( ν  a )
3

Do  Di
A gömbök felszíne közötti hőáram: Q = λeff  π ( Ti − To ) .
S
0,25
 Pr 
 ( FG  Ra )
0,25
Az effektív hővezetési tényező: λeff = λ  0,74    ,
 0,861 + Pr 
S
ahol a segédparaméter FG = .
( )
5
( Di  Do ) 4
 Di−1,4 + Do−1,4
Érvényességi tartomány: 0,5  Pr  4200 és 100  FG  Ra  104 .
Amennyiben FG  Ra  100 , úgy λeff = λ , továbbá, ha a számítások λeff  λ eredményre vezetnek, akkor
is λeff = λ értékkel kell számolni.

8.1.2. KÉNYSZERÍTETT ÁRAMLÁS

8.1.2.1. Sík lap mentén történő áramlás

Jellemző méret: áramlási hossz ( L ) .
A belépő éltől vett távolság jele: x .
Mértékadó hőmérséklet: a határrétegen kívüli (zavartalan) áramlás hőmérséklete ( T ) .
Más szükséges hőmérséklet: a lap felszínének hőmérséklete ( Tw ) .
Mértékadó sebesség: a határrétegen kívüli (zavartalan) áramlás sebessége ( w ) .
Dimenzió nélküli számok: Nu = α  L / λ , Nux = α  x / λ , Pr = μ  c p / λ = ν / a , Re = w  L / ν ,
Rex = w  x / ν .
Az anyagjellemzők hőmérséklettől való függését figyelembe vevő korrekció:
– folyadékokra ΦT = ( Pr Prw ) , ahol Prw a fal hőmérsékletén vett Prandtl-szám,
0,25

– gázokra ΦT = ( T Tw ) .
0,12

A Nusselt-szám nagyságát a határrétegen kívüli („zavartalan”) áramlás turbulenciája és a belépő él

kialakítása jelentősen befolyásolja. A számított hőátadási tényezők pontossága: 20% .

8.1.2.1.1. IZOTERMIKUS SÍK LAP LAMINÁRIS ÁRAMLÁSBAN

Az átlagos Nusselt-szám: Nu = C ( Pr )  Re  Pr 1/3  ΦT ,
ahol C( Pr ) = 0,664 , ha 0,6  Pr  50 és Re  5  10 ,
5

vagy C( Pr ) = 0,703 , ha Pr = 1000 és Re  5  105 .

0,6774  Re  Pr 1/3
Az átlagos Nusselt-szám: Nu =  ΦT .
4
1 + (0,0468 / Pr )2/3
Érvényes, ha Re  Pr  100 és Re  5  105 .

72
8.1.2.1.2. IZOTERMIKUS SÍK LAP VEGYES (LAMINÁRIS ÉS TURBULENS) ÁRAMLÁSBAN
Ezt az összefüggést abban az esetben kell alkalmazni, ha a lap elején lévő lamináris zóna összemérhető
hosszúságú a turbulens zónával.
Az átlagos Nusselt-szám: Nu = 0,037  ( Re0,8 − 871)  Pr 1/3  ΦT
Érvényes, ha 0,6  Pr  60 és 5  105  Re  107

8.1.2.1.3. IZOTERMIKUS SÍK LAP VEGYES TURBULENS ÁRAMLÁSBAN

Ezt az összefüggést abban az esetben kell alkalmazni, ha a lap elején lévő lamináris zóna hosszúsága
elhanyagolható a turbulens zóna hosszúságához képest.
0.037  Re 0.8  Pr
Az átlagos Nusselt-szám: Nu =  ΦT
1 + 2.443  ( Pr 2/3 − 1) / Re 0.1
Érvényes, ha 0.5  Pr  2000 és 5  105  Re  107

8.1.2.2. Egyedülálló henger, ill. hasáb körüli áramlás

8.1.2.2.1. EGYEDÜLÁLLÓ HENGER, ILL. HASÁB KÖRÜLI ÁRAMLÁS HATÁROLATLAN TÉRBEN

Tw + T
Mértékadó hőmérséklet: a film hőmérséklete, azaz T = .
2
Más szükséges hőmérséklet: a henger, vagy rúd felszínének hőmérséklete ( Tw ) .
a határrétegen kívüli (zavartalan) áramlás hőmérséklete ( T )
Mértékadó sebesség: a hengertől távoli (zavartalan) áramlás sebessége ( w ) .
Dimenzió nélküli számok: Nu = α  L / λ , Pr = μ  c p / λ = ν / a , Re = w  L / ν .

A zavartalan áramlás sebessége és a henger alkotói által bezárt szög nagyságát figyelembe vevő kor-
rekció, ha az áramlás a hengerre nem merőleges:
,  90 80 70 60 50 40 30 20
ΦΨ 1,00 1,00 0,99 0,95 0,86 0,75 0,63 0,50
A jellemző méret értelmezése:
négyzet hatszög
henger

w∞ w∞ w∞
L
L

négyzet hatszög vékony sík lemez

w∞
w∞ w∞
L

A CHURCHILL-BERNSTEIN-féle átlagos NUSSELT-szám:

 5/8 0,8 
 0,62  Re0,5  Pr 0,33   Re   
Nu = 0,3 + 0,25  1 +  5     ΦT  Φψ ,
 1 + (0,4 / Pr )2/3  
  2,82  10   
 
Érvényes, ha 0,2  Re  Pr .

73
8.1.2.2.2. EGYEDÜLÁLLÓ HENGER, ILL. HASÁB KÖRÜLI ÁRAMLÁS HATÁROLT TÉRBEN
Az alábbi összefüggés akkor alkalmazandó, ha az áramlás zárt csatornában történik és a test körül
ennek következtében jelentősen megváltozik az áramlási sebesség.

w∞ Mértékadó hőmérséklet: T
Dπ
Jellemző méret: L = , az áramlás által érintett fe-
w*∞ 2

h
lületi hossz.
Jellemző sebesség: w = w*  4  h ( 4  h − D  π ) .

Az átlagos Nusselt-szám: ( )
Nu = 0,3 + X 2 + Y 2 / Z 2  ΦT  Φψ ,
ahol X = 0,664  Re  Pr 1/3
, Y = 0,037  Re  Pr , Z = 1 + 2,443  ( Pr 2/3 − 1 ) / Re 0,1 .
0,8

Érvényes, ha 0,6  Pr  1000 és 1  101  Re  1  107 .

8.1.2.3. Egyedülálló gömb hőátadása

Jellemző méret: a gömb átmérője ( D ) .
Mértékadó hőmérséklet: a határrétegen kívüli (zavartalan) áramlás hőmérséklete (T ) .
Más szükséges hőmérséklet: a gömb felszínének hőmérséklete (Tw ) .
Mértékadó sebesség: a határrétegen kívüli (zavartalan) áramlás sebessége ( w ) .
Dimenzió nélküli számok: Nu = α  D / λ , Pr = μ  c p / λ = ν / a , Re = w  D / ν .
Az anyagjellemzők hőmérséklettől való függését figyelembe vevő korrekció:
– folyadékokra ΦT = ( Pr / Prw )0,25 , ahol Prw a fal hőmérsékletén vett Prandtl-szám,
– gázokra ΦT = (T / Tw )0,12 .
A számított hőátadási tényezők pontossága: 30% .
Az átlagos Nusselt-szám: Nu = 2 + (0,4  Re1/2 + 0,06  Re2/3 )  Pr 0,40   ΦT .
Érvényes, ha 0,7  Pr  400 és 3,5  Re  7,6  104

8.1.2.4. Kör keresztmetszetű csövekből álló csőkötegre merőleges áramlás

s*2
a) b)
D

w*?
w*?
s1
s1

1. sor s2 n.sor 1. sor n. sor

s2
a = s1 D és b = s2 D
Csősorok elrendezés: a) soros, b) eltolt (sakktáblás)

Mértékadó hőmérséklet: a határrétegen kívüli (zavartalan) áramlás hőmérséklete (T ) .

Más szükséges hőmérséklet: a csövek felszínének hőmérséklete (Tw ) .

74
Mind a Reynolds-, mind a Nusselt-számban a jellemző méret az áramlás által érintett hossz: L = D  π / 2
, ahol D a csövek átmérője. A csőosztást jellemző mennyiségek ( a , b , s1 , s 2 , s2* ) az ábrán láthatók. A
jellemző sebesség a hengerek között kialakuló w  átlagos sebesség, ami a teljes homlokvetületre vo-
natkoztatott w * sebességből a σ szűkítési tényező segítségével számítható: w = w* / σ . A csőelren-
dezést figyelembe vevő korrekció jele Φ E . A különböző esetekre vonatkozó σ és Φ E kifejezéseket az
alábbi táblázat tartalmazza:

Csősorok Elrendezés σ ΦE
száma
egy csősor ------ σ = 1 − π / (4  a ) 1
több csősor eltolt, b  1 σ = 1 − π / (4  a ) 1 + 2 / (3  b)
több csősor eltolt, b  1 σ = 1 − π / (4  a  b) 1 + 2 / (3  b)
0,7 b / a − 0,3
több csősor soros σ = 1 − π / (4  a ) 1 + 1,5 
σ (b / a + 0,7)2

Az egymás mögött elhelyezkedő csősorok számát ( n ) figyelembe vevő korrekció:

Φn = [1 + ( n − 1)  ΦE ] / n .
Dimenzió nélküli számok: Nu = α  L / λ , Pr = μ  c p / λ = ν / a , Re = w  L / ν .
Az anyagjellemzők hőmérséklettől való függését figyelembe vevő korrekció:
– folyadékokra ΦT = ( Pr / Prw )0,25 , ahol Prw a fal hőmérsékletén vett PRANDTL-szám,
– gázokra ΦT = (T / Tw )0,12 .
az átlagos Nusselt-szám: ( )
Nu = 0,3 + X 2 + Y 2 / Z 2  Φn  ΦT ,
ahol
X = 0,664  Re  Pr 1/3 , Y = 0,037  Re0,8  Pr , Z = 1 + 2,443  ( Pr 2/3 − 1) / Re0,1 .
Érvényes, ha 0.6  Pr  1000 és 1  101  Re  1  106

8.1.2.5. Sima falú, egyenes csőben (csatornában) történő áramlás

Mértékadó hőmérséklet: a csőben áramló közeg közepes (keveredési) hőmérséklete (T ) .
Más szükséges hőmérséklet: a csőfal felszínének hőmérséklete (Tw ) .
Jellemző méret: a cső belső átmérője ( D ) .
A
nem kör keresztmetszetű csatornákban: D = 4 ,
U
ahol A az áramlási keresztmetszet és U a közeg által érintett kerület
Más szükséges méret: a cső hossza ( L ) .
Mértékadó sebesség: a közeg átlagsebessége ( w ) .
Dimenzió nélküli számok: Nu = α  D / λ , Pr = μ  c p / λ = ν / a , Re = w  D / ν ,
Gr = g  D3  β  Tw − T / ν2 .
Az anyagjellemzők hőmérséklettől való függését figyelembe vevő korrekció:
– folyadékokra ΦT = ( Pr / Prw )0,14 , ahol Prw a fal hőmérsékletén vett Prandtl-szám,
– gázokra ΦT = (T / Tw )0,12 .

8.1.2.5.1. TELJESEN KIALAKULT (FÉLÉPÜLT) LAMINÁRIS ÁRAMLÁS, ÁLLANDÓ FALHŐMÉRSÉKLET

Nu = 3 3,663 + 1,613  Re  Pr  D / L  ΦT .
Érvényes, ha Re  2300 és 0,1  Re  Pr  D / L  104

75
8.1.2.5.2. TELJESEN KIALAKULT (FÉLÉPÜLT) LAMINÁRIS ÁRAMLÁS, ÁLLANDÓ HŐÁRAMSŰRŰSÉG A FAL MENTÉN

(
Nu = MAX 4,364; 1,965  ( Re  Pr  D / L )
1/3
(
 1 + 0,8  ( Re  Pr  D / L )
−1
))  Φ .
T

Érvényes, ha Re  2300 és 0,5  Pr  2000 .

8.1.2.5.3. TURBULENS ÁRAMLÁS

(ξ / 8)  ( Re − 1000)  Pr
 1 + ( D / L )   ΦT , ahol ξ = (1,82  log10 Re − 1,64)−2 .
2/3
Nu =
1 + 12,7  ξ / 8  ( Pr 2/3
− 1)  
Érvényes, ha Re  2300 , és 0,5  Pr  2000

Nu = 4.82 + 0.0185  ( Re  Pr )0.827 .

Érvényes folyékony fémekre, ha 3600  Re  9,1  105 , és Tw = állandó .

Nu = 5,00 + 0,025  ( Re  Pr )0,8 .

Érvényes folyékony fémekre, ha 3600  Re  9,1  105 , és qw = állandó .

8.1.2.6. Hőátadás simafalú csőspirálban

Dsp A csőspirál közepes görbületi átmérője:
D * = Dsp  1 + (h / ( π  Dsp ))2  .
A kritikus Reynolds-szám:
D

Rekr = 2300  1 + 8,6  ( D / D )0,45  .

Mértékadó hőmérséklet: a csőben áramló közeg közepes
(keveredési) hőmérséklete (T ) .
Más szükséges hőmérséklet: a csőfal felszínének hőmér-
séklete (Tw ) .
h

Jellemző méret: a cső belső átmérője ( D ) .

D* Más szükséges méret: a cső hossza ( L ) és
a görbületi átmérő ( D ) .
Mértékadó sebesség: a közeg átlagsebessége ( w ) .
Dimenzió nélküli számok: Nu = α  D / λ , Pr = μ  c p / λ = ν / a , Re = w  D / ν .

8.1.2.6.1. LAMINÁRIS ÁRAMLÁS A CSŐSPIRÁLBAN

Az átlagos Nusselt-szám:
 
Nu = 3,66 + 0,08  1 + 0,8  ( D / D )0,9   Re m  Pr 1/3  ( Pr / Prw )0,14 ,
 0,194
ahol m = 0,5 + 0,2903  ( D / D ) .
A számított hőátadási tényezők pontossága: 15% .
Érvényes, ha Re  Rek , D / D  0,2 és 2  Pr  200 .

8.1.2.6.2. TURBULENS ÁRAMLÁS A CSŐSPIRÁLBAN

Az átlagos Nusselt-szám:
(ξ / 8)  Re  Pr
Nu =  ( Pr / Prw )0,14 ,
1 + 12,7  ξ / 8  (Pr − 1)
2/3

ahol (
ξ = 0,3164 4
)
Re + 0,03  D / D .
A számított hőátadási tényezők pontossága: 15% .
76
 Érvényes, ha Re  2,2  104 , D / D  0,2 és 2  Pr  200 .

8.1.2.6.3. ÁTMENETI ÁRAMLÁS A CSŐSPIRÁLBAN

Az átlagos Nusselt-szám:
Nu = φ  Nulam ( Re = Rekr ) + (1 − φ )  Nuturb ( Re = 2,2  104 ) ,
ahol φ = ( 2,2  10 4 − Re ) ( 2,2  10 4 − Rekr ) ; Nulam ( Re = Rekr ) a lamináris áramlásra vonatkozó
(8.1.2.6.1) alatti képlettel számított Nusselt-szám, Nuturb ( Re = 2,2  10 4 ) pedig a turbulens áramlásra vo-
natkozó (8.1.2.6.2) alatti képlettel számított Nusselt-szám. A zárójelben megadott Reynolds-szám pe-
dig az agumentum.
A számított hőátadási tényezők pontossága: 15% .
Érvényes, ha Rekr  Re  2,2  10 4 , D D *  0,2 és 2  Pr  200

8.1.2.7. Hőátadás csövek közötti gyűrűs térben

Mértékadó hőmérséklet: a csőben áramló közeg köze-
D pes (keveredési) hőmérséklete (T ) .
Más szükséges hőmérséklet: a csőfal felszínének hő-
d
mérséklete (Tw ) .
Jellemző méret: ( X ) , ami a külső átmérő ( D ) és a
belső átmérő ( d ) különbsége: X = D − d .
L
Más szükséges méret: a cső hossza ( L ) .
Mértékadó sebesség: a közeg átlagsebessége ( w ) .
Dimenzió nélküli számok: Nu = α  X / λ , Pr = μ  c p / λ = ν / a , Re = w  X / ν .
A kritikus Reynolds-szám: Rekr = 2300 .
Az anyagjellemzők hőmérséklettől való függését figyelembe vevő korrekció:
– folyadékokra ΦT = ( Pr / Prw )0,14 , ahol Prw a fal hőmérsékletén vett Prandtl-szám,
– gázokra ΦT = (T / Tw )0,12 .

8.1.2.7.1. LAMINÁRIS ÁRAMLÁS A GYŰRŰS TÉRBEN

 0,19  ( Re  Pr  X / L)0,8 
Nu = 3,66 + f1 ( d / D ) + f 2 ( d / D)    ΦT .
 1 + 0,117  ( Re  Pr  X / L)0,467 

Az f1 (d / D) és f2 (d / D) függvényeket az alábbi táblázat tartalmazza:

A hőátadás helye: f1 ( d / D ) f2 (d / D)
csak a belső felületen 1,2  (d / D)−0,8 1 + 0,14 d/D
csak a külső felületen 1,2  (d / D)0,5 1 + 0,14 d/D
mindkét felületen 4 − 0,012/ (0,02 + d / D)  (d / D) 0,04
1 + 0,14  (d / D)0,1

A számított hőátadási tényezők pontossága: 15% .

Érvényes, ha Re  2300 , 0  d / D  1000 és 0,1  Pr  1000 .

8.1.2.7.2. TURBULENS ÁRAMLÁS A GYŰRŰS TÉRBEN

Az átlagos Nusselt-szám:

77
 (ξ / 8)  ( Re − 1000)  Pr
Nu =  1 + ( X / L)2/3   f ( d / D )  ΦT ,
1 + 12,7  ξ / 8  ( Pr 2/3
− 1)
ahol ξ = (1,82  log10 Re − 1,64 ) , az f ( d D ) függvényt pedig az alábbi táblázat tartalmazza:
−2

A hőátadás helye: f (d / D)
csak a belső felületen 0,86  (d / D)−0,16
csak a külső felületen 1 − 0,14  (d / D)0,6
mindkét felületen 1 − 0,14  ( d / D )0,6 + 0,86  ( d / D )0,84  1 + ( d / D )

Érvényes, ha Re  2300 , 0,1  X / L és 0,5  Pr  2000 .

8.1.3. TERMÉSZETES ÉS KÉNYSZERÍTETT ÁRAMLÁS EGYIDEJŰ FENNÁLLÁSA

A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy egyidejűleg áll fenn kényszerített és természetes áramlás. E két
áramlás a hőátadás szempontjából erősítheti vagy gyengítheti egymást. A lehetséges kombinációkat a
8-1. ábra mutatja.

természetes természetes
áramlás áramlás
hideg vagy hűtött
meleg vagy fűtött
felület

felület

természetes
áramlás

kényszerített
áramlás
kényszerített kényszerített
áramlás áramlás

a) egymást segítő áramlások b) egymás ellen ható áramlások c) keresztirányú áramlás

8-1. ábra. Természetes és kényszerített áramlás kölcsönhatásának lehetőségei

A kétfajta áramlás egyidejű fennállásakor a hőátadási tényezőt a kombinált NUSSELT-szám alapján lehet
meghatározni:

( )
n 1n
Nu kombinált = Nu kényszerített  Nu ntermészetes ,

ahol a + előjelet egymást segítő és keresztirányú ( a) és c) változat), míg a – előjelet egymás ellen ható
áramlások esetén kell alkalmazni. Az n kitevő értéke függőleges felületek esetén 3, míg vízszintes fe-
lületek esetén 4. Ferde felületek esetén alkalmazható a n = 3 + cos  kifejezés, ahol  a vízszintessel
bezárt szög. A kombinált hőátadási tényező meghatározása során jellemző méretként és mértékadó
hőmérsékletként a kényszerített áramlásra vonatkozó mennyiségeket kell használni.

78
8.2. Halmazállapot változással járó hőátadás
8.2.1. FORRÁS

8.2.1.1. Nagy térfogatban történő buborékos forrás (tetszőleges közeg)

A nagy térfogatban történő buborékos forrás esetén a felületi hőáramsűrűség határozható meg a –
napjainkban legelterjedtebb – ROSHENOW-féle összefüggéssel:
 g ( ρf − ρg ) 
0,5
 c p ( Tw − Ts ) 
3

q bub. = μf r    n 
 σ   C ff r Prf 
ahol
μ f a folyadék dinamikai viszkozitása, Pa·s,
r a párolgáshő, J/kg,
g = 9,80665 m/s2,
ρf a folyadék sűrűsége, kg/m3,
ρg a gőz sűrűsége, kg/m3,
σ a felületi feszültség, N/m,
c p a folyadék fajhője, J/(kg·K),
Tw a fűtött felszín hőmérséklete, K,
Ts a telítési hőmérséklet az adott nyomáson, K,
C ff a felület-folyadék párosra jellemző együttható (lásd a 8–1. táblázatot),
Prf a folyadék PRANDTL-száma,
n a felület-folyadék párosra jellemző kitevő (lásd a 8–1. táblázatot).
Mértékadó hőmérséklet: a közeg telítési hőmérséklete ( Ts ) .
Alkalmazható,

8–1. táblázat. A ROSHENOW-féle összefüggés paraméterei

folyadék-felület páros C ff n
víz-polírozott réz 0,0130 1,00
víz-érdesített réz 0,0068 1,00
víz-polírozott rozsdamentes acél 0,0130 1,00
víz-lerakódásos rozsdamentes acél 0,0060 1,00
víz-közönséges acél 0,0133 1,00
víz-teflonnal bevont acél 0,0058 1,00
víz-bronz vagy nikkel 0,0060 1,00
víz-platina 0,0130 1,00
n-pentán-polírozott réz 0,0154 1,70
n-pentán-króm 0,0150 1,70
benzol-króm 0,1010 1,70
etil alkohol-króm 0,0027 1,70
szén-tetraklorid-réz 0,0130 1,70
izopropanol-réz 0,0025 1,70

A kririkus hőterhelés KUTATELADZE és ZUBER szerint:

qkr = Cgeom r σ gρg2 ( ρf − ρg )
0,25
,
ahol a C geom együttható értéke sík felület esetén 0,149; hengeres felületre 0,12; gömbre 0,11.

79
8.2.1.2. Víz nagy térfogatban történő buborékos forrása
Mint az egyik leggyakoribb technológiai közegre, a vízre vonatkozó forrásos hőátadási tényező meg-
határozására, MIHEJEV szerint a következő összefüggéseket alkalmazhatjuk buborékos forrás, azaz
qw  qkr és ps=0,2..100 bar esetén:
α = 2,656  p0,176  qw0,7 ,
α = 25,95  p0,587  ( Tw − Ts )
2,333
.
W W
A helyettesítés mértékegységei:  α  = , qw  = , [p]=bar, valamint: Ts a telítési hőmérsék-
m2  K m2
let, Tw a falhőmérséklet.

8–2. táblázat. A kritikus hőterhelés értékei vízre a telítési nyomás függvényében:

p, bar 0,2 1 10 20 30 40 50 100
qkr  10 −6 , W/m2 0,55 1,2 1,8 2,4 3 3,5 3,9 3,7

8.2.1.3. Stabil filmforrás

Stabil filmforrásnál a felületi hőterhelés a kritikus hőterhelésnél nagyobb, a fűtőfelület a rajta kiala-
kuló gőzpárna miatt sokkal melegebb, mint a forrásban lévő közeg. A hőátadás részben a gőzpárnán
keresztüli hővezetés, részben a felület sugárzásának az eredménye. A hőátadási tényező tehát két tag-
ból tevődik össze:
3
 Y  λg  ρg  ( ρf − ρg )  g  r  Z T4 − T4
α =  0,59 + 0,069    4 + 4,33  10−8  εw  w s
 L μg  (Tw − Ts )  Y Tw − Ts
ahol
σ
Y = 6,282  ,
g  ( ρf − ρg )
2
 c p,gőz  (Tw − Ts ) 
Z = 1 + 0,34   ,
 r 
 a fűtőfelület feketeségi foka és
L a fűtőfelület mérete, m.
Tw + Ts
Mértékadó hőmérséklet a gőz jellemzői esetén a film közepes hőmérséklete, azaz T = , míg a
2
folyadék jellemzői esetén a Ts telítési hőmérséklet.

80
8.2.2. KONDENZÁCIÓ
A kondenzációs hőátadási tényező ( α ) számítása során a következő jellemzőket használjuk:
látszólagos párolgáshő telített vagy nedves gőzre: r * = r + 0,68  c p,foly.  ( Ts − Tw ) ,
látszólagos párolgáshő túlhevített gőzre: r * = r + 0,68  c p,foly.  ( Ts − Tw ) + c p,gőz  Tgőz − Ts , ( )
4Q 4  A  α  ( Ts − Tw )
a kondenzátum filmet jellemző REYNOLDS-szám: Re = *
= ,
U μr U  μ  r*
ahol
Q = mgőz  r * a kondenzáció során elvont hőáram, W,
mgőz kondenzálódó gőz mennyisége, kg/s,
r párolgáshő a Ts a telítési hőmérsékleten, J/kg,
T +T
c p,foly. a folyadék fajhője a T = s w hőmérsékleten, J/(kg·K),
2
Ts + Tgőz
c p,gőz a gőz fajhője a T = hőmérsékleten, J/(kg·K),
2
A a folyadékfilm által nedvesített felület, m2,
U a folyadékfilm által nedvesített felület kerülete, m.

A Re-szám értéke alapján a filmkondenzáció három csoportba sorolható

lamináris, ha 0  Re  30 ,
átmeneti, ha 30  Re  1800 és
turbulens, ha 1800  Re .

z
g
Jellemző méret: a folyadékfilm kialakulására
gőz rendelkezésre álló hosszúság ( H ) .
Egyéb szükséges méret: függőlegessel bezárt
φ folyadékfilm szög (  ) .
H Mértékadó hőmérséklet:
δ(x) Ts + Tw
folyadékra a film hőmérséklete: T = , míg
2
a gőzre a telítési hőmérséklet ( Ts ) .

x
8-2. ábra. A kondenzátum film jellemzői

8.2.2.1. Lamináris filmkondenzáció ferde vagy függőleges sík felületen vagy hengerpaláston
Gravitáció dominálta kondenzátum filmek esetén
λ  μ  (Ts − Tw )  x 4
a lokális filmvastagság: δ (x) = 4  ,
ρr *
( ρ − ρg )  g  cos 
az átlagos hőátadási tényező (NUSSELT-féle egyenlet):
λ3  ρ  ( ρ − ρg )  g  cos  r *
α lam. = 0,943  4 .
μ  (Ts − Tw )  H

A film áramlását jellemző REYNOLDS-szám: Relam. =

( )
4  g  cos  ρ − ρg  δ ( H )
3

=
4  g  cos   λ 
3
.
3  μ2 3  ν2  0,75  α 

81
8.2.2.2. Átmeneti filmkondenzáció ferde vagy függőleges sík felületen vagy hengerpaláston
Gravitáció dominálta kondenzátum filmek esetén az átlagos hőátadási tényező (KUTATELADZE-féle
egyenlet):
13
Re λ  g 
α átm. = 1,22
  2  = 0,8  Re0,11  α lam. ,
1,08  Re − 5,2  ν 
ahol
ν a folyadék kinematikai viszkozitása, m2/s.
0,82
 3,70  H  λ  ( Ts − Tw )  g 1 3 
A film áramlását jellemző REYNOLDS-szám: Reátm. = 4,81 +  2  
 μ  r*  ν  

8.2.2.3. Turbulens filmkondenzáció ferde vagy függőleges sík felületen vagy hengerpaláston
Gravitáció dominálta kondenzátum filmek esetén az átlagos hőátadási tényező (LABUNCOV-féle egyen-
let):
13
Re λ  g  ,
α turb. =  2 
(
8750 + 58  Pr −0,5  Re0,75 − 253  ν  )
ahol
Pr a folyadék PRANDTL-száma,
ν a folyadék kinematikai viszkozitása, m2/s.
A film áramlását jellemző REYNOLDS-szám:
43
 0,069  H  λ  Pr 0,5  ( Ts − Tw )  g 1 3 0,5

Re turb. =    − 151  Pr + 253  .
 μ  r*  ν2  

A 8-3. ábrán található diagram a hőátadási tényező, grafikus úton történő meghatározását segíti és egy-
ben hozzájárul a számítási eredmények ellenőrzéséhez is. A leolvasott érték alapján ferde felületen:
α ferde = α függőleges  ( cos  )
0,25
, a hajlásszög (φ) értelmezésére lásd a 8-2. ábrát.
1,0

13
 ν2  Pr = 10
 
g
α  5
λ 3
2

lamináris átmeneti turbulens

0,1
10 30 100 1000 1800 10,000
Re
8-3. ábra. Függőleges felületre vonatkozó dimenziótlan hőátadási tényező
a kondenzátum filmre jellemző Re-szám függvényében

82
8.2.2.4. Lamináris filmkondenzáció egyedülálló vízszintes cső vagy gömb külső felületén
Jellemző méret az átmérő ( D ) .
Az átlagos hőátadási tényező henger (cső) esetén
λ3  ρ  ( ρ − ρg )  g  r *
α= 0,729  4 ,
μ  (Ts − Tw )  D
a vízszintes hengerre vonatkozó hőátadási tényező a függőleges hengerre vonatkozó érték alapján a
0,25
α függőleges D
= 1,29   
α vízszintes H
kifejezéssel határozható meg.

Gömb esetén
λ3  ρ  ( ρ − ρg )  g  r *
α = 0,815  4 .
μ  (Ts − Tw )  D

8.2.2.5. Lamináris filmkondenzáció vízszintes csövekből álló függőleges csőköteg külső felületén
Ebben az esetben az egymás alatti csöveken lecsorgó kondenzátum csökkenti a hőátadás intenzitását.
Ennek megfelelően a hőátadási tényező értékét a
λ3  ρ  ( ρ − ρg )  g  r *
α= 0,729  4
μ  (Ts − Tw )  D  N
kifejezéssel kell meghatározni, ahol N az egymás alatti csősorok száma.

8.2.2.6. Filmkondenzáció vízszintes cső belső felületén

Alacsony gőzsebesség esetén, az átlagos hőátadási tényező a
( )
14
 g ρ ρ − ρgőz λ3 
 3 
α belső = 0,555    r + c p,foly. ( Ts − Tw )  
 μ ( Ts − Tw )  8 
 
kifejezéssel határozható meg, melynek alkalmazhatósági határa
wgőz,belépési  D
Regőz,belépési =  35000 .
νgőz

83
9. HŐCSERÉLŐ KÉSZÜLÉKEK

9.1. Fontosabb mennyiségek

A hőcserélők méretezése során az alábbi mennyiségeket használjuk:
– hőcserélő (egyenértékű) hőátvivő felülete: A, m2,
– hőátviteli tényező: U (régebben k), W/(m2·K),
– hőkapacitásáram: C = mc , W/K, ahol m a közeg tömegárama, kg/s, míg c az átlagos fajhője
J/(kg·K),
Δt − Δtmin
– logaritmikus közepes hőmérséklet-különbség: Δtln = max , K, ahol Δtmax és Δtmin a két
Δt
ln max
Δtmin
közeg között – azonos helyen – fellépő legnagyobb, ill. legkisebb hőmérséklet különbség,
– hőkapacitásáram arány: RC = Cmin Cmax ,
kA UA
– átviteli hányados: NTU = = ,
Cmin Cmin
Q
– BOŠNJAKOVIĆ-féle hatásosság: Φ = ε = ,
Qmax
– többjáratú csőköteges hőcserélők járatszáma: Z.

Mindezen mennyiségek alapján a hőcserélő hőmérlege:

Q = C  tki − tbe = U  A  ω  Δtln ,

ahol ω a konstrukciótól függő korrekciós tényező, melynek értéke tiszta egyen- és tiszta ellenáram
esetén 1. Keresztáramú hőcserélők méretezése során a logaritmikus közepes hőmérséklet-különbséget
úgy kell meghatározni, mintha a hőcserélő tisztán ellenáramú lenne, majd a konstrukcióra jellemző
korrekciós tényezőt kell alkalmazni (lásd a 9-7. ábrát).

85
9.2. Egyszerű hőcserélők
9.2.1. EGYENÁRAMÚ HŐCSERÉLŐ
kA  Cmin 
−  1+ 
Cmin  Cmax  − NTU ( 1+ RC )
1− e 1− e
Hatásosság: Φ=ε= = ,
C 1 + RC
1 + min
Cmax

kA UA 1   C  1
Átviteli hányados: = = NTU = − ln 1 − Φ  1 + min   = − ln 1 − Φ (1 + RC )  ,
Cmin Cmin Cmin   Cmax   1 + RC 
1+
Cmax
Cmin   C  C
A kA (UA) szorzat: kA = UA = − ln 1 − Φ  1 + min   = − min ln 1 − Φ (1 + RC )
C  Cmax   1 + RC
1 + min 
Cmax

1
R C=0
0,9
R C=0,2
0,8
R C=0,4
0,7 R C=0,5
R C=0,6
hatásosság (Φ)

0,6 R C=0,8
0,5 R C=1,0

0,4

0,3

0,2

0,1

0
0 1 2 3 4 5
átviteli hányados (NTU)
9-1. ábra. Az egyenáramú hőcserélő hatásossága

86
9.2.2. ELLENÁRAMÚ HŐCSERÉLŐ
kA  C min 
−  1− 
C min  Cmax  − NTU (1− RC )
1−e 1−e
Hatásosság: Φ=ε= = − NTU (1− RC )
ha RC  1
kA  C min 
C min −  1−  1 − RC  e
Cmin  Cmax 
1− e
C max
NTU
Φ=ε= ha RC = 1
1 + NTU

kA 1 1−Φ 1 1−Φ
Átviteli hányados: = NTU = − ln =− ln ha RC  1
Cmin Cmin Cmin 1 − RC 1 − ΦRC
1− 1−Φ
Cmax Cmax
Φ
NTU = ha RC = 1
1−Φ
Cmin 1−Φ C 1−Φ
A kA (UA) szorzat: kA = UA = − ln = − min ln ha RC  1
C C 1 − RC 1 − ΦRC
1 − min 1 − Φ min
Cmax Cmax
Φ
kA = UA = C min  NTU = C min  ha RC = 1
1−Φ

R C=0,2
1 R C=0,4
R C=0 R C=0,5
0,9
R C=0,6
R C=1,0 R C=0,8
0,8

0,7
hatásosság (Φ)

0,6

0,5

0,4

0,3

0,2

0,1

0
0 1 2 3 4 5
átviteli hányados (NTU)
9-2. ábra. Az ellenáramú hőcserélő hatásossága

87
9.2.3. EGYSZERES KERESZTÁRAMÚ HŐCSERÉLŐK

9.2.3.1. Tiszta (nem keveredő közegű) keresztáramú hőcserélő

( NTU 0,22 / RC ) e− RC NTU −1 
0,78

Hatásosság (közelítő összefüggés): Φ=ε =1−e  .

1
R C=0 0,5
0,9
0,2 0,6
0,4 0,8
0,8
R C=1
0,7
hatásosság (Φ)

0,6

0,5

0,4

0,3

0,2

0,1

0
0 1 2 3 4 5
átviteli hányados (NTU)
9-3. ábra. Tiszta (nem keveredő közegű) keresztáramú hőcserélő hatásossága

9.2.3.2. Keveredő közegű keresztáramú hőcserélő

Mindkét közeg tökéletesen keveredik önmagával.
1
Hatásosság: Φ=ε= .
1 RC 1
+ −
1 − e − NTU 1 − e − RC NTU NTU

1
R C=0
0,9 0,2

0,8 0,4
0,5
0,7 0,6
0,8
hatásosság (Φ)

0,6 R C=1
0,5

0,4

0,3

0,2

0,1

0
0 1 2 3 4 5
átviteli hányados (NTU)

88
 9-4. ábra. Keveredő közegű keresztáramú hőcserélő hatásossága

9.2.3.3. Részlegesen keveredő közegű keresztáramú hőcserélők

a) A nagyobb hőkapacitásramú ( C max ) közeg tökéletesen keveredik önmagával
 − RC (1−e− NTU ) 
1
hatásosság: Φ = ε =
1 − e  ,
RC
 ln (1 − ΦRC ) 
átviteli hányados: NTU = − ln 1 + .
 RC 
b) A kisebb hőkapacitásramú ( Cmin ) közeg tökéletesen keveredik önmagával
−
1
RC
(
1−e − RC NTU )
hatásosság: Φ = ε = 1 − e ,
ln ( RC ln (1 − Φ ) + 1 )
átviteli hányados: NTU = − .
RC

1
R C=0
0,2
0,9
0,4
0,8 0,5
0,6
0,7 0,8
R C=1
hatásosság (Φ)

0,6

0,5

0,4

0,3

0,2

0,1

0
0 1 2 3 4 5
átviteli hányados (NTU)
9-5. ábra. Keresztáramú hőcserélő hatásossága (a nagyobb hőkapacitásáramú közeg önmagával keveredik)

89
 1
R C=0 0,2
0,9 0,4
0,5
0,8 0,6
0,8
0,7
R C=1
hatásosság (Φ)

0,6

0,5

0,4

0,3

0,2

0,1

0
0 1 2 3 4 5
átviteli hányados (NTU)
9-6. ábra. Keresztáramú hőcserélő hatásossága (a kisebb hőkapacitásáramú közeg önmagával keveredik)

90
9.3. Többjáratú csőköteges hőcserélők
9.3.1. KORREKCIÓS TÉNYEZŐ
Ezen hőcserélők esetében általában a logaritmikus közepes hőmérséklet-különbséghez tartozó kor-
rekciós tényezőt ( ω ) szokás megadni grafikus formában, ahogyan azt a 9-7. ábra mutatja.

9-7. ábra. Többjáratú és keresztáramú hőcserélők korrekciós tényezője

91
9.3.2. BOŠNJAKOVIĆ-FÉLE HATÁSOSSÁG
A) Egyszeres köpenytér, két csőjárat [lásd 9-7. (a) ábra], a köpenytérben áramló közeg önmagával ke-
veredik:
2
Φ=ε= .
 NTU 1 + R 2 
(1 + RC ) + 1 + RC2  coth  C


2
 

B.1) Egyszeres köpenytér, két csőjárat [lásd 9-7. (a) ábra], a köpenytérben áramló közeg önmagával
nem keveredik, a kisebb hőkapacitásáramú közeg a köpenytérben áramlik:
 − NTU  1+ C  
 R 
1 2 − RC  2 + RC e  2 

Φ=ε= −  RC  
.
RC RC ( 2 + RC )  
− NTU  1+ 

 2 − RC e
 2 


B.2) Egyszeres köpenytér, két csőjárat [lásd 9-7. (a) ábra], a köpenytérben áramló közeg önmagával
nem keveredik, a kisebb hőkapacitásáramú közeg a csövekben áramlik:
− NTU ( RC + 0,5 ) 
2RC − 1  2RC + e
Φ = ε =1−  .
2RC + 1  2RC − e − NTU ( RC −0,5) 

B.3) Egyszeres köpenytér, tetszőleges páros számú járat:

−1
 
 RC RC 2  RC 1  1 + e PNTU
Φ=ε= + − +  1 − P   ,
 (
 Z 1 − e − RC NTU Z  1 − e −2RC NTU / Z) 2  1 − e PNTU  
ahol
P = 1 + ( 2  RC / Z ) ,
2

Z a járatok száma.

92
10. ANYAGJELLEMZŐK
A következő táblázatokban alkalmazott jelölések (mértékegységeket lásd a táblázatokban):
t, hőmérséklet, μ , dinamikai viszkozitás,
ρ , sűrűség, σ , felületi feszültség tényezője,
c p , izobár fajhő, Pr, PRANDTL-szám
r, párolgáshő,
β , térfogati hőtágulási együttható,
ν , kinematikai viszkozitás.
λ , hővezetési tényező, Az x jelölés telített folyadékot, az x  telített gőzt jelent.
A 10 n  x jelölés azt jelenti, hogy a táblázatban az x mennyiség értékének 10 n -szeresét tüntettük fel, tehát
a mennyiség tényleges értékét úgy kapjuk meg, hogy a táblázatbeli értéket 10 n -nel elosztjuk.

10.1. A száraz levegő fizikai jellemzői

10.1.1. A SZÁRAZ LEVEGŐ FIZIKAI JELLEMZŐI 1 BAR NYOMÁSON
t , ρ , cp , 103  β , 1/K 10 3  λ , 106  μ , 106  ν , Pr
°C kg/m3 kJ/(kg·K) W/(m·K) Pa·s m2/s
-180 3,8515 1,071 11,071 9,00 6,44 1,67 0,77
-160 3,1258 1,036 9,320 10,90 7,58 2,51 0,75
-140 2,6391 1,021 7,758 12,70 9,20 3,48 0,74
-120 2,2867 1,014 6,659 14,60 10,49 4,587 0,73
-100 2,0186 1,011 5,846 16,40 11,72 5,806 0,72
-80 1,8073 1,009 5,219 18,16 12,89 7,132 0,72
-60 1,6364 1,007 4,719 19,83 14,02 8,567 0,71
-40 1,4952 1,006 4,304 21,45 15,09 10,09 0,71
-20 1,3765 1,006 3,962 23,01 16,15 11,73 0,71
0 1,2754 1,006 3,671 24,54 17,10 13,41 0,70
20 1,1881 1,007 3,419 26,03 17,98 15,13 0,70
40 1,1120 1,008 3,200 27,49 18,81 16,92 0,69
60 1,0452 1,009 3,007 28,94 19,73 18,88 0,69
80 0,9859 1,010 2,836 30,38 20,73 21,30 0,69
100 0,9329 1,012 2,684 31,81 21,60 23,15 0,69
120 0,8854 1,014 2,547 33,23 22,43 25,33 0,68
140 0,8425 1,017 2,423 34,66 23,19 27,53 0,68
160 0,8036 1,020 2,311 36,07 24,01 29,88 0,68
180 0,7681 1,023 2,209 37,49 24,91 32,43 0,68
200 0,7356 1,026 2,115 38,91 25,70 34,94 0,68
250 0,6653 1,035 1,912 42,43 27,40 41,18 0,67
300 0,6072 1,046 1,745 45,91 29,20 48,09 0,67
350 0,5585 1,057 1,605 49,31 30,90 55,33 0,66
400 0,5170 1,069 1,485 52,57 32,55 62,95 0,66
450 0,4813 1,081 1,383 55,64 34,00 70,64 0,66
500 0,4502 1,093 1,293 58,48 35,50 78,86 0,66
600 0,3968 1,116 1,145 63,50 38,30 96,08 0,67
700 0,3577 1,137 1,027 67,80 40,87 114,3 0,69
800 0,3243 1,155 0,932 71,30 43,32 133,6 0,70
900 0,2967 1,171 0,852 74,30 45,65 153,9 0,72
1000 0,2734 1,185 0,786 76,80 47,88 175,1 0,74

93
10.1.2. A SZÁRAZ LEVEGŐ IZOBÁR FAJHŐJE
cp. kJ/(kg·K) – a nyomás és a hőmérséklet függvényében
t, °C –50 0 25 50 100 200 300 400 500 600 800 1000
p, bar
1 1,007 1,006 1,007 1,008 1,012 1,026 1,046 1,069 1,093 1,116 1,155 1,185
5 1,023 1,015 1,014 1,013 1,015 1,028 1,047 1,070 1,094 1,116 1,155 1,186
10 1,044 1,026 1,022 1,020 1,020 1,030 1,049 1,071 1,094 1,117 1,156 1,186
50 1,212 1,112 1,089 1,072 1,055 1,049 1,061 1,080 1,101 1,122 1,159 1,189
100 1,430 1,216 1,169 1,133 1,096 1,072 1,075 1,090 1,108 1,128 1,163 1,191
150 1,575 1,302 1,237 1,187 1,132 1,092 1,088 1,099 1,115 1,133 1,167 1,194
200 1,623 1,361 1,287 1,229 1,161 1,108 1,099 1,107 1,121 1,138 1,170 1,196
250 1,622 1,394 1,320 1,260 1,186 1,123 1,109 1,114 1,127 1,143 1,173 1,199
300 1,604 1,409 1,339 1,282 1,204 1,135 1,117 1,120 1,132 1,146 1,176 1,201
350 1,580 1,412 1,348 1,295 1,220 1,145 1,125 1,125 1,136 1,150 1,179 1,203
400 1,557 1,411 1,353 1,304 1,230 1,154 1,130 1,130 1,140 1,153 1,181 1,205
450 1,534 1,406 1,353 1,308 1,239 1,162 1,136 1,134 1,143 1,156 1,184 1,207
500 1,513 1,400 1,351 1,309 1,244 1,169 1,141 1,138 1,146 1,158 1,185 1,208
600 1,477 1,389 1,346 1,308 1,250 1,179 1,150 1,145 1,151 1,162 1,188 1,211
700 1,447 1,378 1,338 1,304 1,252 1,187 1,158 1,151 1,155 1,166 1,191 1,213
800 1,423 1,370 1,332 1,299 1,251 1,193 1,164 1,156 1,160 1,169 1,193 1,215
900 1,405 1,363 1,326 1,295 1,249 1,196 1,170 1,161 1,164 1,172 1,195 1,216
1000 1,393 1,359 1,322 1,291 1,247 1,198 1,175 1,166 1,168 1,175 1,197 1,218

10.1.3. A SZÁRAZ LEVEGŐ HŐVEZETÉSI TÉNYEZŐJE

10 3  λ, W/(m  K) – a nyomás és a hőmérséklet függvényében
t, °C –50 0 25 50 100 200 300 400 500
p, bar
1 20,65 24,54 26,39 28,22 31,81 38,91 45,91 52,57 58,48
5 20,86 24,68 26,53 28,32 31,89 38,91 45,92 52,56 58,42
10 21,13 24,88 26,71 28,47 32,00 38,94 45,96 52,57 58,36
50 24,11 27,15 28,78 30,26 33,53 40,34 46,86 53,41 58,98
100 28,81 30,28 31,53 32,75 35,60 42,00 48,30 54,56 60,07
150 34,95 33,88 34,53 35,32 37,68 43,59 49,56 55,76 61,09
200 41,96 38,00 37,90 38,21 39,91 45,18 50,69 56,62 61,96
250 48,72 42,39 41,57 41,32 42,29 46,92 51,95 57,78 63,05
300 54,84 46,84 45,38 44,56 44,81 48,54 53,06 58,70 63,74
350 60,34 51,19 49,14 47,88 47,35 50,40 54,68 59,95 64,86
400 65,15 55,30 52,83 51,29 49,97 52,59 55,91 60,95 65,56
450 69,71 59,25 56,01 54,08 52,97 54,16 57,18 61,71 66,50
500 73,91 62,92 59,80 57,40 54,70 55,66 58,60 62,86 67,24
600 81,09 69,73 66,22 63,43 58,93 58,25 61,36 65,23 69,40
700 87,77 75,86 71,34 67,93 63,69 61,67 64,56 68,10 71,56
800 93,24 81,52 76,31 72,08 67,31 64,98 67,66 71,04 73,86
900 99,40 86,92 82,32 78,55 71,52 66,68 69,29 73,41 75,95
1000 104,42 92,09 87,52 82,98 75,72 70,19 72,11 75,42 78,06

10.1.4. A SZÁRAZ LEVEGŐ KÖBÖS TÁGULÁSI EGYÜTTHATÓJA

103  β, 1/K – a nyomás és a hőmérséklet függvényében
t, °C –50 0 25 50 100 200 300 400 500
p, bar
1 4,498 3,671 3,362 3,101 2,684 2,115 1,745 1,485 1,293
5 4,498 3,671 3,362 3,101 2,684 2,115 1,745 1,485 1,293
10 4,721 3,786 3,446 3,162 2,716 2,123 1,746 1,485 1,293
50 6,588 4,265 3,789 3,410 2,844 2,152 1,748 1,481 1,288
100 7,058 4,753 4,089 3,596 2,920 2,172 1,755 1,476 1,275
150 7,506 4,946 4,222 3,688 2,963 2,176 1,746 1,465 1,264
200 7,196 4,870 4,186 3,672 2,959 2,164 1,731 1,451 1,252
300 5,796 4,352 3,855 3,453 2,848 2,105 1,682 1,414 1,225
400 4,592 3,781 3,446 3,152 2,670 2,017 1,622 1,370 1,191
600 3,224 2,933 2,770 2,608 2,306 1,825 1,497 1,275 1,117
800 2,582 2,410 2,309 2,207 2,005 1,654 1,387 1,191 1,047
1000 2,232 2,073 1,995 1,918 1,771 1,508 1,292 1,120 0,988

94
10.1.5. A SZÁRAZ LEVEGŐ KINEMATIKAI VISZKOZITÁSA
108  ν, m2 /s – a nyomás és a hőmérséklet függvényében
t, °C –50 0 25 50 100 200 300 400 500
p, bar
1 931,1 1341, 1558,0 1786, 2315, 3494, 4809, 6295, 7886,
5 186,1 268,5 312,2 358,1 464,2 700,5 964,1 1262, 1580,
10 93,03 134,5 156,5 179,6 232,8 351,4 483,6 632,8 792,1
50 19,11 27,74 32,39 37,19 48,13 72,43 99,35 129,5 161,8
100 10,53 14,82 17,23 19,72 25,34 37,75 51,48 66,77 83,15
150 7,97 10,89 12,53 14,23 17,96 26,32 35,67 45,92 57,00
200 7,40 9,14 10,33 11,57 14,33 20,68 27,83 35,74 44,00
250 7,21 8,34 9,26 10,21 12,39 17,46 23,18 29,54 40,74
300 7,27 7,92 8,62 9,46 11,15 15,34 20,11 25,42 31,03
350 7,41 7,72 8,29 8,88 10,35 13,90 17,95 22,54 27,39
400 7,63 7,69 8,11 8,69 9,83 12,84 16,38 20,38 24,64
450 7,91 7,69 8,04 8,40 9,46 12,03 15,17 18,75 22,53
500 8,19 7,76 8,01 8,27 8,96 11,44 14,21 17,45 20,87
600 8,79 8,01 8,08 8,22 8,86 10,58 12,86 15,55 18,43
700 9,43 8,31 8,25 8,29 8,72 10,02 11,96 14,23 16,72
800 9,98 8,60 8,48 8,41 8,68 9,68 11,31 13,31 15,49
900 10,45 8,84 8,70 8,57 8,71 9,49 10,87 12,62 14,57
1000 10,89 9,03 8,90 8,74 8,78 9,37 10,55 12,10 13,87

10.2. A víz és vízgőz fizikai jellemzői

A víz
moláris tömege: M = 18,0153 kg/kmol,
specifikus gázállandója: R = 461,519 J/(kg·K),
kritikus nyomása: pC = 220,640,03 bar,
kritikus hőmérséklete: TC = 647,14 K (374,99 °C),
kritikus sűrűsége: ρC = 3223 kg/m3.

95
10.2.1. TELÍTETT VÍZ ÉS GŐZ FIZIKAI JELLEMZŐI
t p ρ ρ c p c p 6 6
10  β 10  β " 3 3
10  λ 10  λ
6 6
10  μ  10  μ " 6 6
10  ν 10  ν Pr Pr  3
10  σ r
°C bar kg/m
3
kJ/(kg·K) 1/K W/(m·K) Pa·s m /s
2
N/m kJ/kg
0,01 0,006112 999,8 0,00485 4,217 1,864 -85,5 3669, 562, 16,5 1791 9,22 1,792 1900, 13,44 1,041 75,60 2501,0
10 0,012271 999,7 0,00939 4,193 1,868 82,1 3544, 582, 17,2 1308 9,46 1,308 1007, 9,42 1,027 74,24 2477,4
20 0,023368 998,3 0,01729 4,182 1,874 206,6 3431, 600, 18,0 1003 9,73 1,004 563, 6,99 1,016 72,78 2453,9
30 0,042417 995,7 0,03037 4,179 1,883 305,6 3327, 615, 18,7 798 10,01 0,801 330, 5,42 1,008 71,23 2430,3
40 0,073749 992,3 0,05116 4,179 1,894 389,0 3233, 629, 19,5 653 10,31 0,658 201, 4,34 1,002 69,61 2406,5
50 0,12334 988,0 0,08300 4,181 1,907 462,0 3150, 640, 20,3 547 10,62 0,554 128, 3,57 0,999 67,93 2382,6
60 0,19919 983,2 0,1302 4,185 1,924 528,8 3076, 651, 21,1 467 10,94 0,475 84,0 3,00 0,997 66,19 2358,4
70 0,31161 977,7 0,1981 4,190 1,944 590,0 3012, 659, 22,0 404 11,26 0,414 56,9 2,57 0,997 64,40 2333,8
80 0,47359 971,6 0,2932 4,197 1,969 647,3 2958, 667, 22,9 355 11,60 0,365 39,5 2,23 0,999 62,57 2308,8
90 0,70108 965,2 0,4233 4,205 1,999 701,9 2915, 673, 23,8 315 11,93 0,326 28,2 1,97 1,002 60,69 2283,4
100 1,0132 958,1 0,5974 4,216 2,034 754,7 2882, 677, 24,8 282 12,28 0,294 20,55 1,76 1,007 58,78 2257,3
110 1,4326 950,7 0,8260 4,229 2,075 806,8 2861, 681, 25,8 255 12,62 0,268 15,28 1,58 1,014 56,83 2230,5
120 1,9854 942,9 1,121 4,245 2,124 859,0 2851, 683, 27,0 232 12,97 0,246 11,57 1,44 1,022 54,85 2202,9
130 2,7012 934,6 1,496 4,263 2,180 912,1 2853, 684, 28,1 213 13,31 0,228 8,90 1,33 1,031 52,83 2174,4
140 3,6136 925,8 1,966 4,285 2,245 966,7 2868, 685, 29,4 196 13,67 0,212 6,95 1,23 1,04 50,79 2144,9
150 4,7597 916,8 2,547 4,310 2,320 1024, 2897, 684, 30,8 182 14,02 0,198 5,50 1,15 1,06 48,70 2114,2
160 6,1804 907,3 3,259 4,339 2,406 1084, 2941, 682, 32,2 170 14,37 0,187 4,41 1,08 1,07 46,59 2082,2
170 7,9202 897,3 4,122 4,371 2,504 1148, 3001, 679, 33,8 159 14,72 0,177 3,57 1,02 1,09 44,44 2048,8
180 10,003 886,9 5,160 4,408 2,615 1216, 3078, 674, 35,1 149 15,07 0,168 2,92 0,976 1,12 42,26 2014,0
190 12,552 876,0 6,398 4,449 2,741 1291, 3174, 669, 37,2 141 15,42 0,161 2,41 0,937 1,14 40,50 1977,4
200 15,551 864,7 7,865 4,497 2,833 1372, 3291, 663, 39,1 134 15,78 0,154 2,01 0,906 1,16 37,81 1939,0
210 19,080 852,8 9,596 4,551 3,043 1462, 3432, 656, 41,1 127 16,13 0,149 1,68 0,880 1,19 35,53 1898,7
220 23,201 840,3 11,63 4,614 3,222 1563, 3599, 648, 43,4 121 16,49 0,144 1,42 0,851 1,23 33,23 1856,2
230 27,979 827,3 14,00 4,686 3,426 1676, 3798, 639, 45,7 116 16,85 0,140 1,20 0,847 1,26 30,90 1811,4
240 33,480 813,6 16,77 4,770 3,656 1806, 4036, 629, 48,3 111 17,22 0,136 1,03 0,838 1,30 28,56 1764,0
250 39,776 799,2 19,99 4,869 3,918 1955, 4321, 618, 51,2 106 17,59 0,132 0,880 0,834 1,35 26,19 1713,7
260 46,940 783,9 23,74 4,986 4,221 2130, 4665, 606, 54,3 102 17,98 0,129 0,757 0,835 1,40 23,82 1660,2
270 55,051 767,8 28,11 5,126 4,574 2338, 5086, 593, 57,9 97,4 18,38 0,127 0,654 0,842 1,45 21,44 1603,0
280 64,191 750,5 33,21 5,296 4,996 2589, 5608, 578, 61,8 93,4 18,80 0,124 0,566 0,856 1,52 19,07 1541,6
290 74,448 732,1 39,20 5,507 5,507 2900, 6267, 562, 66,4 89,6 19,25 0,122 0,491 0,877 1,60 16,71 1475,2
300 85,917 712,2 46,25 5,773 6,144 3293, 7117, 545, 71,8 85,8 19,74 0,120 0,427 0,909 1,69 14,39 1403,1
310 98,697 690,6 54,64 6,120 6,962 3808, 8242, 526, 78,4 82,1 20,28 0,119 0,371 0,954 1,80 12,11 1324,1
320 112,90 666,9 64,75 6,586 8,053 4510, 9785, 506, 86,5 78,3 20,89 0,117 0,323 1,018 1,95 9,89 1236,5
330 128,65 640,5 77,15 7,248 9,589 5531, 12020, 485, 97,1 74,4 21,62 0,116 0,280 1,11 2,14 7,75 1138,1
340 146,08 610,3 92,76 8,270 11,92 7167, 15500, 461, 111,8 70,2 22,52 0,115 0,243 1,26 2,40 5,71 1025,6
350 165,37 574,5 113,4 10,08 15,95 10390, 21730, 436, 134,2 65,7 23,72 0,114 0,209 1,52 2,82 3,79 893,2
360 186,74 528,3 143,5 14,99 26,79 19280, 38990, 412, 175,8 60,2 25,53 0,114 0,178 2,19 3,89 2,03 722,6
370 210,53 448,3 201,7 53,92 112,9 98180, 170900, 420, 308,0 51,4 29,35 0,115 0,146 6,60 10,76 0,47 439,4
374,15 221,20 315,5 315,5     830, 830, 38,2 38,2 0,122 0,122   0,0 0,0

96
10.2.2. A VÍZ FIZIKAI JELLEMZŐI 1 BAR NYOMÁSON
t ρ cp 103  β 10 3  λ 106  μ 10 6  ν Pr
°C kg/m 3
kJ/(kg·K) 1/K W/(m·K) Pa·s m /s
2

0 999,8 4,217 -0,0852 562 1792 1,792 13,44

10 999,8 4,192 +0,0823 582 1308 1,308 9,42
20 998,4 4,182 0,2067 600 1003 1,004 6,99
30 995,8 4,178 0,3056 615 7987 0,801 5,42
40 992,3 4,179 0,3890 629 653 0,658 4,34
50 988,1 4,181 0,4623 641 547 0,554 3,57
60 983,2 4,185 0,5288 651 466 0,475 3,00
70 977,7 4,190 0,5900 660 405 0,414 2,57
80 971,6 4,196 0,6473 667 355 0,365 2,23
90 965,2 4,205 0,7018 673 315 0,326 1,97

10.2.3. A VÍZ/GŐZ IZOBÁR FAJHŐJE

c p , kJ/(kg  K) – a nyomás és a hőmérséklet függvényében
t, °C 0 20 50 100 150 200 250 300 350 400 450 500 600
p, bar
1 4,217 4,182 4,181 2,032 1,979 1,974 1,988 2,011 2,037 2,068 2,099 2,132 2,200
5 4,215 4,181 4,180 4,215 4,310 2,143 2,079 2,065 2,073 2,093 2,118 2,146 2,208
10 4,212 4,179 4,179 4,214 4,308 2,431 2,215 2,141 2,121 2,126 2,141 2,164 2,219
50 4,191 4,166 4,170 4,205 4,296 4,477 4,855 3,299 2,669 2,451 2,360 2,324 2,311
100 4,165 4,151 4,158 4,194 4,281 4,450 4,791 5,703 4,042 3,078 2,726 2,569 2,445
150 4,141 4,137 4,148 4,183 4,266 4,425 4,735 5,495 8,863 4,155 3,235 2,875 2,597
200 4,117 4,123 4,137 4,173 4,252 4,402 4,685 5,332 8,103 6,327 3,959 3,257 2,767
250 4,095 4,109 4,127 4,163 4,239 4,379 4,639 5,201 7,017 13,02 5,020 3,731 2,956
300 4,073 4,097 4,117 4,153 4,226 4,358 4,598 5,091 6,451 25,71 6,624 4,317 3,161
350 4,052 4,084 4,107 4,144 4,214 4,338 4,560 4,999 6,084 11,79 8,875 5,019 3,381
400 4,032 4,073 4,098 4,135 4,202 4,319 4,525 4,919 5,820 8,784 10,89 5,807 3,612
450 4,013 4,062 4,089 4,126 4,190 4,301 4,493 4,848 5,616 7,517 10,83 6,584 3,849
500 3,994 4,051 4,081 4,117 4,179 4,284 4,463 4,786 5,451 6,814 9,483 7,200 4,086
600 3,957 4,032 4,064 4,100 4,157 4,252 4,410 4,681 5,200 6,047 7,466 7,480 4,521
700 3,920 4,014 4,049 4,084 4,137 4,222 4,362 4,595 5,014 5,621 6,440 6,913 4,857
800 3,883 3,997 4,035 4,068 4,114 4,195 4,320 4,523 4,871 5,340 5,844 6,310 5,053
900 3,844 3,982 4,022 4,054 4,099 4,169 4,282 4,462 4,757 5,135 5,465 5,854 5,104
1000 3,800 3,968 4,010 4,039 4,081 4,145 4,248 4,410 4,663 4,975 5,203 5,511 5,057

10.2.4. A VÍZ/GŐZ SŰRŰSÉGE

ρ, kg/m 3 – a nyomás és a hőmérséklet függvényében
t, °C 0 20 50 100 150 200 250 300 350 400 450 500 600
p, bar
1 999,9 998,4 988,1 0,5895 0,5163 0,4603 0,4156 0,3789 0,3483 0,3223 0,2999 0,2804 0,2483
5 1000,1 998,6 988,3 958,4 916,8 2,353 2,108 1,913 1,754 1,620 1,505 1,406 1,244
10 1000,2 998,8 988,5 958,6 917,1 4,856 4,297 3,876 3,540 3,262 3,027 2,824 2,493
20 1000,7 999,2 988,9 959,0 917,7 865,0 8,972 7,969 7,217 6,615 6,117 5,694 5,011
30 1001,2 999,8 989,4 959,6 918,3 865,8 14,17 12,32 11,04 10,06 9,274 8,611 7,554
40 1001,7 1000,1 989,8 960,0 918,8 866,6 799,2 16,99 15,05 13,62 12,50 11,57 10,12
50 1002,2 1000,5 990,2 960,5 919,4 867,3 800,4 22,06 19,25 17,30 15,80 14,59 12,71
60 1002,7 1001,0 990,7 961,0 920,0 868,1 801,6 27,65 23,68 21,10 19,19 17,66 15,33
70 1003,2 1001,4 991,1 961,4 920,5 868,9 802,7 33,94 28,38 25,05 22,65 20,79 17,98
80 1003,7 1001,9 991,5 961,9 921,1 869,6 803,8 41,24 33,38 29,14 26,21 23,97 20,65
90 1004,2 1002,3 991,9 962,4 921,7 870,4 804,9 713,1 38,77 33,41 29,87 27,21 23,35
100 1004,7 1002,8 992,4 962,8 922,2 871,1 806,0 715,4 44,60 37,87 33,62 30,52 26,08
150 1007,2 1005,0 994,5 965,1 925,0 874,7 811,4 725,8 87,07 63,87 54,20 48,09 40,17
200 1009,6 1007,2 996,6 967,5 927,7 878,2 816,5 735,0 600,3 100,5 78,71 67,69 55,05
250 1012,1 1009,3 998,7 969,7 930,4 881,6 821,3 743,4 624,9 166,4 109,0 89,86 70,78
300 1014,5 1011,5 1000,7 971,9 933,0 884,9 826,0 751,0 643,4 356,4 148,6 115,2 87,44
350 1016,9 1013,6 1002,7 974,1 935,6 888,1 830,4 758,1 658,5 474,6 201,8 144,4 105,0
400 1019,2 1015,8 1004,7 976,2 938,1 891,3 834,7 764,7 671,4 523,4 270,6 178,1 123,7
450 1021,5 1017,9 1006,7 978,3 940,5 894,3 838,8 771,0 682,7 554,3 343,0 216,0 143,3
500 1023,8 1019,9 1008,7 980,5 943,0 897,3 842,8 776,9 692,9 577,3 402,0 257,0 163,8
600 1028,4 1024,0 1012,6 984,5 947,7 903,1 850,3 878,7 710,7 611,6 479,4 338,7 207,0
700 1032,9 1028,1 1016,4 988,5 952,3 908,6 857,5 797,5 725,9 637,4 528,1 406,1 251,7
800 1037,2 1032,1 1020,1 992,4 956,7 914,0 864,2 806,7 739,3 658,6 563,2 457,0 295,8
900 1041,4 1036,0 1023,8 996,3 961,6 919,2 870,6 815,2 751,5 676,6 590,6 496,4 337,1
1000 1045,5 1039,9 1027,4 1000 965,3 924,2 876,7 823,2 762,5 692,3 613,2 528,0 374,6

97
10.2.5. A VÍZ/GŐZ KÖBÖS TÁGULÁSI EGYÜTTHATÓJA
10 3  β, 1/K – a nyomás és a hőmérséklet függvényében
t, °C 0 20 50 100 150 200 250 300 350 400 500 600
p, bar
1 -0,0852 0,2067 0,4623 2,879 2,451 2,159 1,937 1,761 1,615 1,493 1,218 1,147
5 -0,0838 0,2072 0,4622 0,7539 1,024 2,372 2,051 1,829 1,660 1,523 1,313 1,157
10 -0,0820 0,2079 0,4620 0,7530 1,022 2,728 2,218 1,922 1,718 1,562 1,333 1,168
50 -0,0678 0,2133 0,4605 0,7455 1,007 1,347 1,936 3,211 2,364 1,947 1,510 1,264
100 -0,0499 0,2201 0,4589 0,7366 0,9902 1,312 1,848 3,189 4,079 2,703 1,782 1,397
150 -0,0320 0,2272 0,4574 0,7281 0,9740 1,281 1,772 2,883 10,82 4,062 2,126 1,546
200 -0,0142 0,2343 0,4562 0,7200 0,9587 1,251 1,704 2,648 6,923 7,005 2,559 1,712
250 0,0033 0,2416 0,4551 0,7122 0,9442 1,224 1,643 2,460 5,162 17,08 3,109 1,897
300 0,0205 0,2489 0,4542 0,7047 0,9303 1,198 1,589 2,306 4,276 37,71 3,799 2,098
350 0,0373 0,2562 0,4534 0,6975 0,9172 1,175 1,539 2,176 3,718 13,05 4,635 2,315
400 0,0535 0,2636 0,1528 0,6907 0,9046 1,152 1,494 2,065 3,324 7,989 5,563 2,541
450 0,0690 0,2709 0,4523 0,6841 0,8926 1,131 1,453 1,968 3,027 5,955 6,438 2,770
500 0,0836 0,2782 0,4520 0,6777 0,8811 1,111 1,415 1,884 2,791 4,863 7,053 2,991
600 0,1100 0,2926 0,4517 0,6657 0,8596 1,075 1,348 1,742 2,439 3,702 6,897 3,365
700 0,1317 0,3065 0,1518 0,6545 0,8397 1,042 1,290 1,626 2,186 3,077 5,678 3,593
800 0,1475 0,3196 0,4523 0,6441 0,8213 1,012 1,238 1,530 1,994 2,674 4,592 3,637
900 0,1565 0,3317 0,4530 0,6343 0,8042 0,9844 1,193 1,448 1,843 2,385 3,821 3,507
1000 0,1576 0,3426 0,4540 0,6252 0,7882 0,9594 1,152 1,377 1,720 2,164 3,269 3,280

10.2.6. A VÍZ/GŐZ HŐVEZETÉSI TÉNYEZŐJE

10 3  λ, W/(m  K) – a nyomás és a hőmérséklet függvényében
t, °C 0 20 50 100 150 200 250 300 350 400 450 500 600 700
p, bar
1 569 604 643 24,8 28,6 33,1 38,1 43,3 48,8 54,5 60,4 66,6 79,3 92,8
10 570 604 644 681 687 35,0 39,2 44,2 49,5 55,2 61,1 67,2 80,0 93,5
50 573 608 647 684 690 668 618 52,1 54,8 59,3 64,6 70,5 83,3 97,1
100 577 612 651 688 693 672 625 545 68,3 67,4 70,7 75,7 87,9 102
150 581 616 655 691 696 676 633 559 99,0 81,8 79,7 82,5 93,2 107
200 585 620 659 695 700 681 639 571 454 106 92,7 91,5 99,4 112
250 589 623 662 698 703 685 646 582 476 154 111 103 106 118
300 592 627 666 701 706 689 652 592 496 263 141 117 114 125
350 596 630 669 704 710 693 657 601 514 351 176 134 123 131
400 599 364 672 707 713 697 662 609 529 388 215 153 132 138
450 603 637 675 710 716 701 667 616 541 415 259 176 143 146
500 606 640 678 713 720 704 671 622 552 437 307 202 154 154

10.2.7. A VÍZ KINEMATIKAI VISZKOZITÁSA

106  ν, m2 / s - a nyomás és a hőmérséklet függvényében:
t, °C 0 20 50 100 150 200 250 300 350 400 500 600
p, bar
1 1,75 1,00 0,551 20,5 27,4 35,2 43,8 53,4 64,0 75,4 101, 131,
10 1,75 1,00 0,550 0,291 0,197 3,26 4,20 5,22 6,30 7,48 10,1 13,1
50 1,75 1,00 0,550 0,292 0,198 0,156 0,134 0,909 1,18 1,45 2,02 2,59
100 1,74 0,998 0,549 0,292 0,198 0,156 0,135 0,126 0,529 0,681 0,967 1,28
150 1,73 0,995 0,549 0,292 0,199 0,157 0,136 0,126 0,292 0,421 0,630 0,846
200 1,72 0,992 0,548 0,293 0,199 0,157 0,136 0,127 0,122 0,285 0,459 0,629
250 1,72 0,990 0,548 0,293 0,201 0,158 0,136 0,127 0,121 0,193 0,357 0,499
300 1,72 0,987 0,547 0,293 0,202 0,159 0,137 0,127 0,122 0,128 0,284 0,408
350 1,70 0,984 0,547 0,294 0,202 0,160 0,138 0,128 0,122 0,121 0,242 0,351
400 1,70 0,981 0,545 0,294 0,203 0,160 0,139 0,128 0,122 0,120 0,207 0,306
450 1,69 0,978 0,545 0,294 0,203 0,161 0,139 0,129 0,122 0,120 0,182 0,271
500 1,68 0,977 0,544 0,295 0,204 0,162 0,140 0,130 0,122 0,120 0,164 0,245

98
10.3. Néhány szilárd anyag sűrűsége, hővezetési tényezője és fajhője

Megnevezés t, °C ρ, kg/m3 λ, W/(m·K) c, J/(kg·K)

azbeszt 150 700 0,25 816
azbeszt 50 470 0,158 816
aszfalt 20 2110 0,69 2100
beton 20 1900-2300 0,8-1,4 880
gyapjúnemez 30 330 0,052 -
gipsz - 800-1200 0,4-0,66 -
tölgyfa (rostokra merőlegesen) 20 800 0,173 1760
fenyőfa (rostokra merőlegesen) 20 448 0,121 1760
föld (durva, köves) 20 2000 0,52 1840
kősó 20 1400 0,19 1310
kristályos kvarc (tengelyére merőle- 0 2500-2800 13,6 840
gesen)
építési tégla (száraz) 20 1600-1800 0,38-0,52 835
samottégla 100 1700-2000 0,46-1,16 835
homok 20 1600 1,07 2100
agyag 20 1500 1,28 880
homokkő 20 2200-2300 1,63-2,1 710
márvány 20 2500-2700 2,8 810
hó (friss) 0 100 0,11 2090
jég 0 920 2,2 1930
kréta 50 2000 0,93 880
kazánkő 100 300-2700 0,81-2,20 -
cement (portland) 30 1900 0,303 1130
parafalemez 30 150 0,059 1880
parafa (szemcsés) 20 40 0,038 -
gumi 20 1100 0,13-0,23 1380
üveggyapot 0 110 0,032 670
porcelán 20 2290 1,05-1,28 800
porcelán 1055 2400 1,96 1090
bőr 20 1000 0,15 -
polietilén (nagynyomású) 20 920 0,35 2150
polietilén (kisnyomású) 20 950 0,45 1800
polipropilén 20 910 0,22 1700
polisztirol 20 1050 0,17 1300
PVC 20 1390 0,17 980
poliamid-6 20 1130 0,27 1900
poliamid-66 20 1140 0,25 1900
poliuretán 20 1200 0,36 1900
poliuretán-hab (széndioxiddal ex- - 32-35 0,0325 -
pandált)
poliuretán-hab (F11-gyel expandált) - 32-35 0,0163-0,0186 -

99
10.4. Néhány fém és ötvözet sűrűsége, hővezetési tényezője és fajhője 20 °C hőmérsékleten

Megnevezés ρ, kg/m3 λ, W/(m·K) c, J/(kg·K)

alumínium 2700 222 896
duralumínium (93,2%Al, 3,9%Cu, 1,3%Mn, 0,7%Si) 2800 165 913
silumin (87%Al, 13%Si) 2700 160 870
cink 7140 112 385
ezüst 10500 418 234
króm 7100 86 440
magnézium 1740 171 1010
nikkel 8900 90 444
ólom 11340 35 130
ón 7280 64 227
réz 8900 386 385
sárgaréz 8520 110 385
bronz (86%Cu, 9%Sn, 6%Zn) 8700 61 385
konstantán 8900 22,5 410
tantál 16600 54,5 151
vas 7860 73 452
öntöttvas 7100-7300 42-63 545
acél (1%C) 7800 46 473
V2A (18%Cr, 8%Ni) 7810 16,3 480
invaracél (36%Ni) 8130 12 500
volfrám 19300 163 134

100
10.5. Egyes anyagok relatív emisszióképessége a teljes spektrumra vonatkozóan
10.5.1. FÉMEK
Felület Hőmérséklet, °C ε
Alumínium
csiszolt, 98% tisztaságú 200..600 0,04..0,06
lemezáru 100 0,09
durva 40 0,07
erősen oxidált 100..540 0,20..0,33
Antimon
csiszolt 40..260 0,28-0,31
Bizmut
fényes 100 0,34
Sárgaréz
finom csiszolású 260 0,03
csiszolt 40 0,07
matt 40..60 0,22
oxidált 40..260 0,46..0,56
Króm
csiszolt lemez 100..540 0,08..0,27
Kobalt
nem oxidált 260..540 0,13..0,23
Réz
elektrolit, finom csiszolású 100 0,02
csiszolt 40 0,04
csiszolt, kissé matt 40 0,05
matt 40 0,15
eloxált 40 0,76
Arany
tiszta. finom csiszolású 100..600 0,02..0,035
Vas és acél
lágyacél, csiszolt 150..480 0,1..0,32
acél, csiszolt 40..260 0,07..0,10
hengerelt lemez 40 0,66
erősen oxidált 40 0,80
acél, 600 °C-on eloxált 260 0,79
öntöttvas, revés 40 0,70..0,80
frissen öntött vas 40 0,44
öntöttvas, csiszolt 200 0,21
öntöttvas, oxidált 40..260 0,57..0,66
rozsdás vas 40 0,61
erősen rozsdás vas 40 0,85
rozsdamentes, csiszolt acél 0,07..0,17
A táblázat folytatódik!

101
A táblázat folytatása!

Felület Hőmérséklet, °C ε

Ólom
Csiszolt 40..260 0,05..0,08
szürke, oxidált 40 0,28
200C-on eloxált 200 0,63
600C-on eloxált 40 0,63
Magnézium
csiszolt 40..260 0,07..0,13
Mangán 100 0,05
Higany (tiszta, világos) 40…100 0,10..0,12
Molibdén
csiszolt 40..60 0,06..0,08
szál 540..2760 0,08..0,?9
Nikkel
csiszolt 40..260 0,05..0,07
eloxált 40..260 0,35..0,49
huzal 260..1100 0,10..0,19
Platina
csiszolt lemez 205..590 0,05..0,10
600 °C-on eloxált 260..540 0,07..0,11
elektrolit 260..540 0,06..0,l0
szalag 540..1100 0,12..0,14
szál 40..1100 0,04..0,19
huzal 205..1370 0,07..0,18
Ezüst
csiszolt 40..540 0,01..0,03
eloxált 40..540 0,02..0,04
Ón
könnyű ónozott lemez 40 0,04..0,06
csiszolt ónlap 93 0,05
Volfrám
szál 540..1100 0,11..0,16
szál 2760 0,39
csiszolt 40..540 0,04..0,08
Cink
csiszolt 40..260 0,02..0,03
400 °C-on eloxált 400 0,11
galvanizált, szürke 40 0,28
galvanizált, fényes 40 0,23
matt 40..260 0,2l

102
10.5.2. NEMFÉMES ANYAGOK

Felület Hőmérséklet, °C ε

Azbeszt
tábla és -cement 40 0,96
papír 40 0,93..0,95
Tégla
építési 40 0,93
szilikatégla 980 0,80..0,85
tűzálló agyag 980 0,75
közönséges tűzálló tégla 110 0,59
magnezites tűzálló 980 0,38
fehér tűzálló 1100 0,29
Szén
szál 1040..1430 0,53
gyertyakorom 95…270 0,95
lámpakorom 40 0,95
Agyag, égetett 93 0,91
Beton, durva 40 0,94
Üveg
sima 40 0,94
kvarcüveg (2 mm) 260..540 0,96..0,66
pirex 260..540 0,94..0,75
Gipsz 40 0,80..0,90
Jég
sima 0 0,97
durva kristályos 0 0,99
zúzmara –18 0,99
Mészkő 40..260 0,95..0,83
Márvány
világosszürke, csiszolt 40 0,93
fehér 0,95
Csillámpala 40 0,75
Festékek
alumíniumfestékek, különfélék 0,27..0,62
lakk, fehér, érdes vaslemezen 0,91
lakk, fekete, vaslemezre
porlasztva 25 0,875
lakk, fekete, matt 40..95 0,96..0,98
lakk, fehér 40..95 0,80..0,95
sellak, fekete, csillogó ónozott vason 0,821
sellak, fekete, matt 75..145 0,91
különféle olajfestékek 40 0,92..0,96
vörös, ólom 93 0,93
A táblázat folytatódik!

103
A táblázat folytatása!

Felület Hőmérséklet, °C ε

Papír
fehér 40 0,95
írásra használatos papír 40 0,98
különféle színű 40 0,92..0,94
Vakolat, mész, durva 40..260 0,92
Porcelán, mázolt 40 0,93
Kvarc 40..540 0,89..0,58
Gumi
keménygumi 40 0,94
lágygumi, szürke, durva 40 0,94
Homokkő 40..260 0,83..0,90
Hó –12..–6,7 0,82
Víz, 0,1 mm-es vagy annál
nagyobb rétegben 40 0,96
Fafélék
tölgy, gyalult 40 0,9
dió, fűrészelt 40 0,83
lucfenyő, fűrészelt 40 0,82
bükk 40 0,94
egyéb fafajták 40 0,8..0,9
fűrészpor 40 0,75

104