Kereszten haldokló Kegyes
Tiéd Keservesen siratja Mária fiát
Jézusom, Jövök, én tékozló
Hozzád, orvosom. Nagy
bűnökkel telten Eléd
térdepeltem: Én kegyes
Jézusom Tisztítsd meg a
Lelkem.
55/1
Senki sincsen sorsosa nagy
fájdalmának, Nincs segítő
orvosa nehéz kínjának. Szűz
Mária elfáradott, Egész teste
elbágyadott.
72/2/1
Bevezető ének:
Szívünk, lelkünk most
kitárjuk, Utad, Jézus, veled
járjuk. Kérünk, mélyen
belevéssed. Szíveinkbe
szenvedésed.
78/bev
4. állomás
Ó jaj, látod jönni szemben
Édesanyád, gyötrelemben.
Ó csak én is véle járnék
Krisztus után, mint az árnyék.
78/4
9. állomás
A keresztnek szörnyű terhe
Harmadszor is földre ver le.
Ested adjon szent kegyelmet,
Hogy a bűnből talpra keljek.
78/9
14. állomás
Már a szent test sírba téve
Újon metszett szirt ölébe,
Onnan kél fel harmadnapra,
Halált, pokolt letiporja.
78/14
E szín alatt itt a nagy jó,
Emberszívvel kívánható.
Égen, földön ami csak jó,
Mind csak ettől, ebből való.
80/1
Lábadnál, Jézusom,
Vezekelni jó. Én gőgös
homlokom.A porba való.
Most tudom, mit érek,
Bűnös emberféreg,
Most tudom: por vagyok
És a porba térek.
55/2
Nagy bánatjában.
Piros színe elhervadott,
Áldott Anya ellankadott
A nagy sírásban.
72/2/2
1. állomás
Áll a gyilkos, nagy ítélet,
Rajtunk immár igaz véred.
Valahányszor szavam vétett,
Pilátusod lettem néked.
78/1
5. állomás
Vinni terhed, segítségül,
Itt van Simon Kirenébül.
Bárcsak én is, bűnös lélek,
Keresztemmel követnélek!
78/5
10. állomás
Megcsúfoltak ruha nélkül,
Borzad szájad vad epétül.
Tisztes mérték, szent
szemérem,
Mindig, mindig maradj
vélem!
78/10
Felkele fényünk, Krisztus,
reményünk! Feltámadt
Krisztus! vigadjunk!
A bűnből mink is támadjunk
89/3
Itt van Jézus fehér színben,
Mint melegség a napfényben,
Mint a tűz a forró szénben,
Mint erő a mágneskőben.
80/2
Szórjad, ó Istenem, Főmre
hamudat! Bánat és kegyelem
Tisztaságot ad. Én vétkem,
én vétkem Én igen nagy
vétkem Lábadnál levetem
Töredelmességben.
55/3
Merre vagytok Mária
jóakarói? Merre vagytok
bánatja igaz szánói?
Bár jó szívvel ápolnátok,
Gyenge karját megfognátok,
72/3/1
2. állomás
Itt van már a kereszt fája,
Hurcolnod kell Golgotára.
Uram, én meg puhán, restül
Vonakodom a kereszttül.
78/2
6. állomás
Jámbor asszony siet hozzád,
Kendőjével törli orcád.
Vajon hát én, kőszívemmel,
Mennyi könnyet törültem fel?
78/6
11. állomás
Édes Jézus drága testét
Véres fára fölszegezték.
Mi egyetlen boldogságunk,
Szent keresztfa, sírva áldunk.
78/11
A pokol elhült, Halál
elrémült. Feltámadt Krisztus!
vigadjunk! A bűnből mink is
támadjunk
89/5
A vacsorán kézbe vette
A kenyeret s testté tette,
Vérré a bort megszentelte,
Ezt érettünk cselekedte.
80/3
Én kegyes Jézusom!
vagyok én! Mennyei
orvosom, Egyetlen remény.
Csak egy, amit kérek. Majd
ha porba térek. Lássa meg
arcodat. A megtisztult lélek.
55/4
Mert elfáradott;
Rózsavízzel öntöznétek,
Balzsamokkal illetnétek,
Mert elbágyadott
72/3/2
3. állomás
Botlik, roskad szegény tested,
Nem bírja a nagy keresztet.
Földre sújtód, jaj! én voltam,
Ki oly sokszor elbotoltam.
78/3
7. állomás
Földre roskadsz másodízben,
Értem tűrő kegyes Isten.
Hát én hányszor tántorultam!
Bűneimbe visszahulltam!
78/7
12. állomás
Megváltásunk már betelve:
Jézus lelkét kilehelte.
Újra élek kegyelméből!
Ki szakaszt el szerelmétől
78/12
Él Jézus nyilván, A bűnt
lebírván. Feltámadt Krisztus!
vigadjunk! A bűnből mink is
támadjunk
89/6
És mondotta: ,,Ím vegyétek,
Az én testem, ezt egyétek.
Ti is ezt cselekedjétek,
Emlékemet őrizzétek.''
80/4
Midőn látja halálra menni
magzatát.Csordul könnye
Máriának szíve szakad
Szűzanyának.Nagy
bánatjában.Nincsen helye bús
szívének. Nyugodalma sincs
lelkének Nehéz kínjában.
72/1
Így tisztelte Jézust a zsidó
nemzet, Virágvasárnapján
nagy gyülekezet, Elébe
kimentek pálmaágakkal,
Dicsérő énekkel és
virágokkal.
77/2
Záróének:
Uram, hiszek és remélek,
Én szerelmem, néked élek.
Szánom-bánom minden
vétkem. Légy az enyém
egykor égben.
Bef
8. állomás
Sírva jöttök ki elébe,
Jeruzsálem asszonynépe.
Jaj, rám is szól, ami rátok:
,,Magatokat sirassátok!''
78/8
13. állomás
Keresztfádról már levesznek,
Szent Szűz szívén pihen
tested.
Bár pihennél mindig nálam,
Tiszta szívem templomában.
78/13
Ó ki ez oltáron kenyér színe
alatt, A tiszta ostyának
fehérsége alatt, Fölséges
Úristen, el vagy rejtezkedve
Csodálatosképpen!
106/1
Vette aztán a poharat,
S papoknak lőn parancsolat:
Tartsák fenn a szent titkokat.
Így a Krisztus köztünk
marad.
80/5
Szent asszonyok jókor reggel
Fűszerekkel, kenetekkel
A szent sírhoz elmentek.
Nyitva volt a sír kapuja,
,,Feltámadott, Alleluja,
Mondjátok meg Péternek!
91/1
,,Hol lelem föl Jézusom, akit
elvesztettem?
Merre menjek, én szegény,
keserűségemben?
92/3
Megjelentünk hajlékodban
Áldozatra, jó Atyánk,
Letérdelünk áhítattal
Oltárodnak zsámolyán:
93/1
Mondj éneket, zengő
nyelvem. Szentséges Úr
testének. Adj hálákat, buzgó
lelkem, Drágalátos vérének.
108/1/1
Menyegzős köntösbe
öltözködjetek. Szívben
megtörődve ide jöjjetek;
Jézus étkül adja nékünk itt
magát. Nincs, aki felfogja
ezt a nagy csodát.
120/1
Jézusomnak Szívén
megnyugodni jó,
Elmerülni benned, csendes,
tiszta tó. Földi bútól, bajtól
Szíved enyhülést ad,
Tenálad lelkünk megpihen,
Ki sírva sírt: vigad.
154/1
Jézus Szíve, szűz Anyának
Drága szép virága;
Az ő szíve alatt támadt
Lelkünk boldogsága
155/4/1
A Krisztus feltámadását,
Elő testben itt járását
Sokan bizonyították,
Akik maguk szemmel látták,
Nemcsak mástól úgy
hallották, Életükkel vallották
91/2
Erdőkön és hegyeken
kiáltozom érted,
Halmokon és völgyeken csak
tégedet kérdlek.
92/4
Hogy dicsérjük
Egyszülötted,
Aki hozzád égbe szállt,
Magasztaljuk és imádjuk
A mennyei szent Királyt.
. rendelé, ő vezérel biztos
93/1/2
Töredelmes buzgó szívvel
Hajtsd meg néki térdedet,
Mint Uradnak, Istenednek,
Mondj neki szép éneket.
108/1/2
Ha tán valósággal most nem
veheted. Égő kívánsággal,
vágyaddal vegyed. Lelked
vőlegénye kebled mélyibe.
Szíved örömére, kész lesz
térni be
120/3
Jézusom szent Szívét
lándzsa döfte át,
Megnyitotta nékünk drága
oldalát. Szent Szívébe rejtve
törli minden bűnünk,
A szenvedés ott nem sajog,
őbenne örülünk.
154/2
Jézus Szíve s Máriáé
Hajoljatok össze,
Szíveinket, ha szétválnak,
Ti fűzzétek össze
155/4/2
A kereszten megtöretett,
Mégis fölé emeltetett,
Feltámadván, mindennek.
Mi is véle feltámadjunk,
S mindörökké
megmaradjunk
Kegyelmében Istennek
91/3
Három évig tanítónk volt Az
isteni Szeretet, Szóval tettel,
imádsággal Oktatott és
vezetett.
93/3/1
Dicsérjük az Isten-embert,
Aki földről mennybe ment,
Támasz nélkül el nem hagyta
Tanítványit idelent. Alapítá
szent Egyházát. Vezetőnknek
kézzel Bennünket az ég felé.
93/2
Ó megváltó jó Jézusom,
Mennyei szent orvosom,
Téged féllek, de remélek
Benned, kegyes Krisztusom
108.3.1
Ó mennyei Szentség, ó nagy
hatalom. Elrejtett Istenség,
csodairgalom. Ó angyali
asztal kenyere s bora,
Szívünk, szánk magasztal,
drága lakoma!
120/4
Jézus Szíve, legtisztább szív,
Kegyelem oltára. Boldog, aki
tehozzád hív, S szívét hozzád
tárja. Vércseppjeid a világnak
Bűneit lemosták. Rólam is a
gyarlóságnak Tisztítsad le
foltját.
155/1
Szent Magdolna elmene ama
reggel sírva,
S az Úr Jézust nem lelé a
kinyílott sírban.
92/1
Nagy művének végeztével
Földről égbe költözött.
Diadalmas fényességgel
Dicsőségbe ölt
93/3/2
Drága sebeidbe vétkeimet
rejtem, Harmatozó véred
mossa meg a lelkem: Ez a
szent áldozat, mit most
felajánlunk. Fehérre mos
engem.
106/5
Hogy befogadsz
kegyelmedbe,
Hisz nem az igazakért
Jöttél hozzánk e Szentségbe,
Hanem a bűnösökért
108.3.2
Jézus, lelkünk vágya, szívünk
öröme. Elménk boldogsága,
ég s föld gyönyöre. Tárt
karokkal várunk, miként
Zakeus: Térj be, térj
minálunk, tőlünk ó ne fuss!
120/5
Jézus Szíve, szelídségnek
Titkos iskolája. A mennyei
dicsőségnek. Legszebb
koronája. Szívemet tedd szent
Szívedhez Hasonlóvá, kérlek,
Szívemet fűzd a tiédhez,
Jóvá, szelíddé tedd.
155/2
Erre, arra sírva jár, nincsen
nyugovása:
Elvesztette Jézusát, nincs
vigasztalása
92/2
Bemutatjuk alázattal A bort
és a kenyeret, Legyen kedves
ajándékunk,Égi Atyánk,
teneked.
93/5/1
Szálljon imánk bizalommal
Üdvözítőnk nyomdokán,Hol
megváltó Fia mellettÜl az
Atya trónusán.
93/5/2
Jer, Jézus arája, jegyesed
fogadd. Rakd szent oltárára
buzgó vágyadat. Szent
angyalok itten a
vendéghívók,. Általok az
Isten téged is hívott
120/2
Jézus Szíve, add hogy
mindig, szeresselek
jobban. Ha ér bőség, ha ér
Ínség. Jó és rossz napokban
.
155/3/1
Légy te, szent Szív, én
Istápom. Légy te
menedékem, A sötétben
napvilágom,
Kincsem, dicsőségem.
155/3/2