Scribd Logo
Upload

Welcome to Scribd!

  • Danko Ervinne - Irodalmi Nevelés Az Óvodában

    Uploaded by

    Juhászné Tóth Bettina
    5 views116 pages

    Original Title

    Danko Ervinne -Irodalmi Nevelés Az Óvodában

    Copyright

    © © All Rights Reserved

    Available Formats

    PDF or read online from Scribd

    Did you find this document useful?

    Is this content inappropriate?

    Report this Document

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    5 views116 pages

    Danko Ervinne - Irodalmi Nevelés Az Óvodában

    Uploaded by

    Juhászné Tóth Bettina

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    of 116
    IE EE EEE fra: Danko Ervinné dr. TARTALOM Beveretd 5 I. Asrakmbdszertan fogalms, helye, serepe a pedagSgiai tudoményok rendszerében: 7 He Az 6vodai irodalmi nevelés mdszertansnak interdiszciplinaris kapesolata 2 Letra In. Amisha oda eojnak ees hata thes Midlyné dr ‘vodiskorban, : 16 IV, Az 6vodai eszttikai-irodalmi nevelés neveléstirténeti el6zményein.25 9458372 V. Az Gvodai esztéikai-mivészeti-rodalmi nevelés feltéeli, 2458372 Scakidscertani kerdései 40 1. Azintegrativ, komplex irodalmi nevelés el, feladatai napjaink vodapedagéisjaban 40 2, Aziiodalmi éiménysze-és pszicholdpai felttelei Svodéskorban . 44 21. A gyermek és a kiayy kapesolata 46 2.2. A gyermek irodalomszeretetének pszichol6giai slap... 47 23, A ayermek pszichikusfejlbdésének é a népmesék motivumainak keds vonésai st 24, A gyermeki vilégkép é3 a mese 33 2.5. Irodalmi neveléstnk llektani timasea: a gyermeki aktivités, Miiszaki szerkeset 4 motivalsg 6s « szinkretikus sémak 38 PrifCsaba 3. Ax 6vodaiiodalmi nevelés feltétele: az életkornak megfelel6 WV _gyermekirodalmi mives megvélasztésa srs i Sul. A népholeészet 7 i 3.2, Makotészeti alkctésok or ee opie 4. A gyermekirodalom és a 6vodai nevelésfeladatainak osszefugeési 0 5 4, Avesattikai nevelés 7 Atdchgocot, bite Kadés 4.2, Az érzelminevelés mint az irodalomhallgatis feladata...., 7 Eredeti cime: Az dvodatirodalmi nevelés kérdéseikorunkban (Dinasztia Kiad) 43. A mese, vers szeepe a 6vodskoriak eekolesinevelétben 75 44, Azitodalmi mc irodalomfallgatés mint a gyermeki eszetaonss, a eb erase alata 78 45, Azirodalmi novels feadtaegyemekek él Kepessécinckfeesztese 46, Aziodaininevels yi flan a myenyeli revel, Kindjo az OKKER Ohta, Kini €s Kerskedsimi Kn a besa 6a Kormunikiciéskepessegek tease (3) eles vezt: dr Nov sta 5. AzGvoda irodalmi neveléstatalmdnakpsichol6giy,pedaggai mdse vont 36 Vi vit vin. XL XI. xIV AA miictemzés szerepe az irodalmi nevelés anyagénak tudatos Imegvilasztésaban 101 [Az irodalmi nevelés szervezet forma napjaink vada gyakorlatéban 109 Az irodalomhallgatés tervezésének kérdése a korszer Svotepeageidan wr Az woalonbllgstspon, hele nie nov haendbceken im Ac iodnnat vet vodpod sensei on 126 1 vol od evel pet rel iar 1. Az 6a ira nevels lp ice im 1. Atenas mice 12 12. Atemelgets midsacre 136 13. A mgytrzat ire 1 1A. Avaemits mere vp 15. Agalors mime aromas isi 6vodaskorban ae a UU 185 1 A moti 135 2 A kendeménynds hls eekise, mtv) 18 2. Asponin movi ist 22. ‘Avimlni eels 9 23, A diel evdendnyents io ‘A komplex és integrattv eszttikal hatésok biztositésénak médszertant Kovetenenye 166 Aa ral strep a 3évessvermekek nel Kommune nevelésében " ee 182 I. Anépl mondo, gyemelverck scope a yermekck anyatye neveleaten 183 2. Anges mint a nyelv-kommunikicis nels eat 186 9. A mimestkbesnédnevelé hata 189 4, Reds néntek, elestsekserepe a anyanyeli nevelsben 190 5. gyermekekeodalninényehe kapesol6d6 médszees sliiok 193 6.54 dramatist dramatize 7 7A babe mseréeknevel asa 208 8. Adiafilm 209 Az 6vkp26shallgatokflkésrléseazirdalmi nevels gyakorlatra 212 dete 219 BEVEZETO Az emberiség trténetével egyidisnck tekinthet a kultrdlis javak, az enciklo- fess. a hun, a rel a prakicista mvelségesarsra val6 treks. Pipelség normativ fogalom, ani xz jlent, hogy koronként és tdrsadalman- ent eltéré tartalmt: 6 irdnyulsigi let IA 21, szdzad forrong6, raciondlis,teljesftménycentikus, globalizsciés trekvé: {ext tethes vildgaban is elengethetetlen a humén miveltségeszmény jellemas Jesyeinek konkretizilésa, megfogalmazésa ‘A huumin miveltségescény a szellemi kulturéls javak megscercését, a torte ‘rettudoményok, a miivéscetek & az irodalom ismeretétfeltetelec. A nemzetks- tr és a magyar pedagdgia tirténetét tanulmanyorva jol kitapinthats, hogy a humén mibveliség terjesctése, a: esetétial-miivésceti nevelés minden korban, ‘minden iskolatipusban nagy hangstilyt kapot. Ha dttckintjak a. gyermekek nevelését szolgél6 pedagégiai torekvéseket, akkor nyilvdnval6va vik szdmuakra, hogy az esztétikai-mivészeti kultica megalapo- asa jelent6s szerepet jtszott mér az Gkorban is. (Napiaink dvodat mevelesének cape c@lja az Ovodiskord gvermekeR in ivelt| Lvégenck megalaporisa, a miveszetek eszitikdjdnak Jelismertetése, esctétkal (Yoatkonysdguk fjlesctése,esettkal ércelmek kiteljesitse \Gvodai neveléstink programjai és gyakorlta biztositjék, hogy a ayermekek minden mivészeti dg esztétikajval megismerkedjenek befogadoként é alkoté lat cayardnt. A miivészi élmények: hefagadésdhor.feldolordsshoz, esrttikai rzelmeik kilejezéséher szaksézes képességeket Svodapedagogussink jatékos, tevekenység-kézponti foglalkoztatisok keretében fejlesaik. ‘Az bvodai esctéikai-miivéscti nevelésben az egyik legpreferdltabb eszkiz a ‘gyermekirodalom, melynek estétikai érzelmeket fejlesu6 sajdtossaga, ember- formats creje vitathatatlan. Texméscetesen az irodalmi tevékenyséy es2ttikai hatésai esek ms mivészeti égakilyen irdnys nevelberejével érvényestinek i zn, Tudnunk Kell, hogy aki flismeri és szereti a mindennapi, a természet rilvései segpet, ai igazin az lett ‘Ax évodléskord, 3-7 éves gyermekek el6tt ~ a kilnbizé miivésri tertletek Komplex eszicikai hatésai-mellett ~ a gyermekirodalmi alkotésok, ez irodalmi Imivekhez kapesol6dé egy$b iredalmi tevékenységek tajak fel az let saépséae deri, a holnap, a jovendé elé tekintS optimista szemiéletet, biztosiva szémuk- aa viddmssgot, a tefat, a humor, az Grdmteli jstékot & egyben a mindenki fal Atethetd esctétikai elményt. Az irodalmat ~ a s26, a nyelv mivészetét ~ éppen ezén illti meg kivéltségos hely az Gvodai nevelésben. Korunkbvodapedgigiiihn fonosé volgen sakrényt ; dba fonts vl olan sakirdny mankde megie- lentetése, amelyekbitosthagtk a tovdbblipes, a tartan co noaerbol oe szertisitést, a hagyomdnyos litésmad fellazitasdt, ” A ol dam neveles lin lava faa x KS oda sexi él elle & leit ibe sds song A ifn, 6 moana seats eyes gps seen Tae el als Srodepelaggstek Gvodapedagégusok ismereteit 5. kalenboes plaggi endsech, alta sey pogamal es ia ltd severe trom cine pea So S$ Llu hin opal fens das jt elméletekre 8 gyakorlatra sziikségiink van, de azok ‘pszicholégiai, peda- fii mien teviset mere stub saa ek eka eae nko alain econ. Elektra aie le Msi els march, rit ene fla eed hatdsos, eredményes médszereirél sem. 7 A penta trénetdben ned edngia trteetben mind eer plant anikor arg i EG a Hdabb kutatisieredményeketKoordndln el, : rl Szakemstirenan:wvertttnyvt” vino, edaggook ezde adn. Kenji cl, flat a Krad ve rs nevelésertapesotdd loner rendre ence ee gota sts evel rile megdulé ekocesel ooeres, Oe RE Fans tay Soden ees erate pga neroglmeznt ele, 5 az tak gyakratinor lpeslodo Cheers tudomnyosin megsapoot tcatonvnalflneh ne. ce Detonaged och 1.8 naprél napra véltoz6 Svodapedagégia labirintusdban. — 1. A SZAKMODSZERTAN FOGALMA, HELYE, SZEREPE A PEDAGOGIAI TUDOMANYOK RENDSZEREBEN “Teliesiteénycentrikus vilégunkban naprél napra véltozik az egyes tudoményte- riletek kérdésfeltevéseinek sora. 7 (A feleporsul feledesben Folvamatovan dlalakuldban van a pedagdata, a ne voles tudomdnya is, Ritejesedik a nevelésfilocdfia eél- és feladatrendszere, \bavil résetudamdnyainak Rie, sokszinibbé ydlnak tudomdnykizt kapesolata.| |A folyamatos fefl6dés hol kitdgtj; hol lesz iki az exyes pedag bgiat fogalmak ‘artalmdt. Az elmilt fel @sedzadnriidétartam alattijrafogalmacidon a neve-| Iéstudomany szdimos verilete 4 "A pedagdgia tudoménya (neveliésudomény): A nevelés folyamataval, tral rival, elveivel, médszereivel foglalkozik, a neveléstudomény alapvet6 része: @ neveléselmélet, Az oktatés elmélete, a didaktika a tanftési-tanulési folyamat tartalmi, szervezeti és metodikai kérdéseit tara fel. A pedagogiai jellegd udo- rményok sordba tartoznak a kildab025 tantérgyi'médszertanok_(metodikék), melyek az egyes tantérgyak tananyagénak feldolgozdsdval 6sszefiggésben vizs- siljak a nevelés, képzés, oktatdslebetGségeit &s médjai.™ ~ fogalmazza meg az 1978-ban, Nagy Sandor szerkesmés6ben megjelent Pedagégial lexikon. ‘A Bathory Zoltén és Falus Ivdn él sterkesztet, 1997-ben megjctent Pedag6- ‘lai lexikonban mir esak a pedagéia egyik aspektusér6l olvashatunk, mégpe- if arr, hogy a pedagogia Keds enelemben huszndlt kouplex fogalom: \Lgy- részt a nevelés elmélete ~ neveléstadominy, mésrészt a nevelés gyakorlati meg. val6sulésa jelblésére szolgél.. yen értelemben beseélhetink pedagogiai elme- letrSt— (neveléseimélet) és pedagégiai gyakorlatr, amelyek egyméssal szoros kblesonhatdsban vannak.”* A didaktika ebben 22 Osszehasonliisban mér az oktatéselmélet cfmsz6 alatt szerepel miszerint: ,a neveléstudomny egyik f6 terblete « nanyag feldolgor4- sa, az oktatés sordn tetén6 tanuls, ismeretszerzés-tudés elsajtisa, értelmi neveeselmeletirendscerével €gyakoraialkalmazdséval fglelkoz6 diszept Pedagésiai lesion. 1-Q kbtet. PSszerkesab: Nagy Séndor. Akudémisi Kindé Budapest, 1978. 293.p, Pedagégiai lesion. O-7S bet. FSszerkesa8k; Bathory Zoltin-Fe Keraban Kényvkiad6, Budapest, 997.138. p. Uo. 19.9 Vescprémi Las i: Didaktika cin, 2000 majusdban megielent munkéjéban a kovetke2s: mez érozéssal taldlkozhatunk: A didaktika a neveléstudomény része: az oktatisra, a tanitésra-tanulisea vonatkozs éltalinos torvényseerisége ‘et, alapelveket fogalmazza meg. A kul6nbézd tantargyakra alkalmazottelveket, clgondolésokat a szakcidaktika vagy tantérgy-pedagogia tira fel, A korszeri didaktika a tanitési-tanulési folyamat me} 2ésGnek 6s iranyltisinak, szabslyozdsénak elmélete,"* A lexikilis,isszefoglal6, rendszerez6 miivekben, tanulmdnyokban még szdmta- lan elmétet felfogéssal,fogalom meghatérozassaltldlkozhatunk. Falus Ivdn szerkesctésében a Nemzeti Tankiinyvkiadéndl megjelent Didakeika ‘cima tanulmnygyajteményben Réthy Endréné a kovetkezdképpen fogalmazza meg az oktataselmélettel kapesolatos gondolatait: Az oktatéselmletiirinyzatok ‘rténetikialakulésa, vltozisa,fel6dése, integrdcigja,patbeszéde nem egy line= ris folyamat eredménye, hanem a kUldnbs26 flfogdsok véltakozasa, egyiknek a masikb6l val kifel6dése,illetve péthuzamossiea.”* laban irodalnii nevelésrdl, nem pedig-okiatdsrél, tanaerdl bescellink,] lennek ellenére az irodalmi nevelésben gyakran didaktikai médszereket, mi ‘szeres pedagdxiai eljdrdsokat alkalmacunk, Az irodalmi nevelés médszertani| iproblémakirének feltardsakor wevanakkor nem nétkilicheyitk az esctétikai |menelés integrile liedsmeédjae xem. A pedagégia tudoménysnak forrongésa, a kUlUnbtz6 pedagégiai irinyzatok ter jedése stértékeli a scakmédszertanok helyét, szerepét is a nevelés-oktatés fo- lyamatéban, Az egyes tudomdnytertletek, tantérgyak, Svodai nevelésiterletek, tevékenység- formak, szakmédszertanival kapesolatosan gyakran mis-mas elemzéseket, fo- ‘galom meghatérozésokat olvashatunk a szakirodalomban. Az 1997-ben kindott Pedagégiai lexikon mis pedagdgiai fozalmak weylatdro- 24sahoz hasonl6an, a korszeri latésmédnak megfelelden fogalmazza meg ¢ tu doményterilet ényegét: ..scakmédszertan, szakdidaktika, tantérgy-pedagégia: valamely tantargy tanttésdnak-tanulésanak és a kapesolatos nevelési feladatok ellétdsdnak médszereivel foglalkozé pedagogiai tudoménydg. A pedagégia, valamint a tantéirgy alapjét képers tudomény, miivészet (pl. matematika, és irodalom, ének-zene stb.) kisi hatérterilet.”® [A oder ctméletekick, pedagogiak irdnyzatoknak Megjelelion @ sealonble rvezésének, megszerve= nnyely \sgertanok alkalmaczak az oltatdselméletdltaldnos érvényli megallaptasait, {Ronkrés, empirikus (tapasctalati) alapot is sznledtiainak s2dmukra. Veszprémi Lésal6 Didatita. Anekinté alap, a feledoktatis és a pedagdgus-ondbb- Aépaésszdmra. APC Sti, 2000, Gyla 21. p © Didatika,Etméteti aap a tants tauldstno, Szerkesctete; Falus Ivén, Nema TankonyvkiadS. Budapest, 1998, 35. p. © Pedagézlailexikon. O-ZS kite, 1997.343.p 8 cet satis 4 ia hatrdna 0 anes tesegének megregdase, semlysdg gl Ca en eongn seainsscran kdvetlmGnyekbetartsia, pet se rcctant megoldésok elkalmacisival lhetstges. A sakmodszertan dunevetzja a nevelsi é oktlést feladatokat az adot tudoményég, az adot to te rier seo crit. ” sak dicen tata indacoka 0 na raha ner Te amt tis ces nts re as aa crs le, a SS ee ola novels tralmdna dokumeetuna o 1993ban Kio 1996-n médositott kizoktatdsi trvény szellemében satltett On rodai nevelé rules Slgpoganla aly a ov gyno anaes, eto er ogban fot. Ezksealaponunk,aikor heli Progam eke Tae reais) bea kmakatdt sake a Kovetkentket mond a hel Soda! popranots Ce “ean dodanie gran hei program (HOP) farm et it tts Tabet je proto, soban vdsja mee fandaris hats tethered, rs venderkr sciadon anes maser amen midecek nem vi il era cps Eri the ie yale apt omer meth caramel fekcratagget A molseer fogaina ~ pelagésia mis fr sence nla foams tos Turgundeeteen a pedo (aevcleon és lahon chalmahed mdsarclr, mores. (ermal ceounk, sack ROG is acokrOemelyek az Ovodisord gyermekel ‘Pedcininonlrtbn a legerednenyesebbenalalmachatdk : xr nddeer fatto neseles tirténete sarin scmtlansor megfogamactl Coe etrorseal lavorhaank, 2 1997-ben megjlent Pedagogtat tetonbon sens ymbdser,metodts att, amey elon veto: tented sottxge mit nm cert don a mse esd Haren topes ince mare etinton el armed tabard, amet te dvoal oda nevlsben ts alkalma mun el vd rds nevels cs ead lieve mega sesame itatet © pyakorat merce bitokibn tj Ee Mvinunk aembeetadni Onyvtnk argral, az Ovoda oda nevelésgyakorla kr ‘déseinek metodikai vizsgélatival _ odalnineveésnkben ax ratlon, itv agyermekiradalom mint a nevelés tonne meghetircs a fedloats mj ey-egy miveltségiterilet alapjéul scolgdl6 tudomény és mi 7 De. Pereszlnyi Eva; A hel dvodai nevelést program, HOP scakmat felado rendszere, Alix Bt, Budapest, 1997 48. p § Pedagéiatlexikon. I-NY keset. 1997.4 A korsze ayes ne metodi vlaszokat Seaknbsceraant Jegpctink Yoglalkoak aa dal evel ala, ead Maina, az irodalin’ tlménysceres pscicholdgialfellétleve,rartalmasdl, ters scerliigével, scerveetikérdéseivel. motsdcds leetdgell, a feldalgocis Imddscereivel, az trodalmat a gyermekeknek tolméesold Svodapedagdeusok |scemelyiségeaveive, ac drodapedagégusok képéstvel, a Répcés syakorlataval | ‘Napiainkban « pedag6gia mivel6i ner kivinnak a msdscerekkel kapesolatosan efinicidkat adn, hanem a médscertegyszerien a eélraveceté elrdsok Scino- nimdjaként atkalmaczéka sakirodalomban Comenius 6 rek, a méds a ban, a tanités-anulis folyamataban, A Korszeri, naj mint nap dai irodam novels ugyanesak elotéibe helyezi a Ke runkban egysltalén szakmdszeranra, mdszertan ismeretekte, vagy el 2, hogy valaki j6 Gvodapedagégusnak saletet, aki magitl is .j6n” & ayer rmekekkel végzettevekenységek helyes médjra? Valasként fogaluk ela Kt 2éputat. Az eredményes esttkat-irodalmi nevelésfelieleci az dvodapedagé- aus gyermek- 6 irodalomszeretet, hivatdstudait, egyéniségénck magaval ragadb ere, de vtathatatlan, hogy ezek melletsciikség van elméleitudésra is, hiscen az 6vodai nevelé-oktatd munka nemesak relink scietet képessée, hanem mesterség is, amelynek megvannak a tanulmdnyochatéfogdsa. Kitlondsen fontos a szakmédscertanok tanulményocisa az brodapedagégus- haligatdk, a diploméjukaeéppen esak megscersd Srodapedagdgusok seamara Természetesen a mdr Svodai gyahorlatotrégebben vég26 Ovodapedagdgusok. nak is hasendra vdhat, a kssé weyprnosilon medezertan\tudasuket 1oonKent feletevent, «kor elvrdsanak mepfelelen rendszerezk Azonosulnirudunk azokkal a megfogalmazésokkal, ame! lik smerete,alkalmazisanélkulgletszer kapkoddssévaliknevelémunkéak imi neveléstnk is. Mindez nem jelent ugyanakkor act, hogy nem va a médszertani szabadség fetten hil |Mindig ac a j6 médscer, médsceres eljdrds, anely kilizon celjaink elerise &) ldekeben a tegerediményesebhen dlkalmashato, Ovodatiradalni neveléstinkben| érvénvesiniic lla legijabb, a eghorsterdBb dvodapedagdjgal Koncepeidk nak, azok elmélet és gyakorlad elkepzléseinek, dea scakmédscerian evek és ‘kovetelmenyek ismercte nélkalizheeten, A médscertani scabadsdg jelense ect, ho tek és azok gyakorlata sem nélkulicheti az vel, eszkbzeivel részletesen foglalkoz6 szake al, & mit2, miét?, mikor?, hol?, hogyan? alapvets kerdésekre adot ng) @ metodikai megolddsok, elfirdsok megvdlasztdsakor mini fieye> lemibe vessclk a médszer dllandé ts Celunk az elavult, megr (6vod irodalm poldésok elleni Kuzdelem, az wevelés tirténete sordn felhalmozédott étékes brokség tovabb- 5, hatésoseljérisok tudatositésa €S az Svodapeda rivésa él 6 masok érzései tetété Fogekonyst [Kerdések: a q ‘Hogan kapesolbdih az irodalniinevelés médszertana a didaktikalioz? [Melyek azok az oktatdst madscerek, amelvek nagy' gvakorisdggal szerepelnek lac Gvodal neveldimunkdban, a eznaldsi folyamatiranyttasaban? Feladatok: ; : : Hatirocza meg a seakmbdsceran helyés a pedasdgia tudomdnydnak rendsce- rébent i i \Gondotio cig trae, hay men neselés és oltatsi médscereket omer? |Bteventse fol acokat a gyermekirodaint alkotasokat, amelyeket a Ted \kedvelt Gvoddskordbant > oddly Zotén: Zne az dvoddan.Zenemkinds. Budapest, 1986. 6.p. Tl. AZ OvoDAI IRODALMI NEVELES MODSZERTANANAK INTERDISZCIPLINARIS KAPCSOLATAI Imanyterilete ~ a mindenkori dvedai nevelés céljéra, feladatrendseerére. és \dtalnoselveire mins elméletalapra épilt Korunkban az 6vodai nevelés tartalménak dokumentuma az 1996-ban médosi ‘ott Kézoktatdsi torvény jegyében szletett pedagégiai program, az Ovodal ne- velés orsedgos alapprogramja. [Az alapprogran elismeri,fetdelel az dvodapedagdgus ssalomai waded, Rreai itdsat, Erositent kivanja a hazat nevelési hagyomdnyokat, ugyanakkor meek setelé.atudomanyos kutasi eredmények beépitésér a gyakorlat munkaba, |Minden tilomény, tudomdnyterilet elsaititdsa esak az adot tudomény, tudo, Imdnpterler dn, metanvelvének birtokdban tehetséges. Ennek: megfelelden az lirodalmt mevelés szakmédscertandnak fetadata e:nevelés terilet tudomanyos| inmetanyelve” segitségével meghdnnsilent az dvodapedagigusok scdmdra ate (dominsos imeretszersést, a: Svodai gyakorlatimunkahur kapesolbd6 kutatés, 'A seakmédscertan elve az, hogy a médszertani foladatok megoldasakor fontos laz interdisceiplindris, mulldisceiplindris szemléletméd, azaz a. nevelési teri Mottel hagyomanyosan érintkezd mdésterletek viesgdlata, az irodalii neve. 6st tavolabh vai diceiplindk tanitésainak 6 eredényeinek, éetéheinek Iedmbavétele, Az irodalmi nevelés médsrertana szoros kapesolatban van a pedagégia fbb {eriileteive |Az dvodai irodalmi nevelés szakmédszertana — mint a pedagdgia egyik tudo-| ~_Anneveléselmélettel Az irodalmi nevelés szakmSdszertana a nevelés trvényszeriségeit feltirs, @ rnevelés gyakorlatit megalapoz6 twdoményighél kolestnzi a hirom-hét évesek irodalmi nevelésének, kommunikicids képességei fejlesetésének dltalénos osha, fo & résafeladaait, a nevelés terlethez kapesoléd szakmédszertani nevelési elveket, médszereket, (Példdul a dicséet, segitségadis, Ssattinzés, személyes példsadas stb. nevelési médszereit) ~ _A didaktikéval AZ Sltalénos didaktika a neveléstudomény egyik f8 terete, az ételmi nevelés, fejlesztés elméleti médszerével & gyakorlatialkalmazéséval foglalkoz6 diszeip- lina, melynek dltalinos trvényszeriségei minden nevelsi-ejleszésitertleten, fy a2 6vodai irodalmi nevelésterletén is specislis médon érvényestinek, 2 | i a pedagépiai tudoménytetlerb6l merijak az rodalmi nevelsi tanulési rama didaktika elvet terscrlséyénck, zervezeti kérdéseinekcélravezet® veisat, az eltkori fjlbdshez igazodd fejles@ médszereit, médszeres mee oatalkalmarats exzRbe. 7

    You might also like