1918 október az OMM hadserege összeomlott, hiábavaló volt a rengeteg áldozat

1918 október 24. Magyar Nemzeti Tanács megalakulása három ellenzéki pártból - gróf Károlyi
Mihály lett az elnök

MNT követelései:
- kormány lemondása, parlament feloszlatása
- ország függetlensége az osztrákoktól
- általános(nők is), egyenlő és titkos választójog
- nemzetiségek önrendelkezésének biztosítása
- földreform – parasztok kapjanak saját földet a nagybirtosok földjeiből
- háború azonnali befejezése

1918 október 28 lánchídi csata: tüntetés Károlyi miniszterelnöki kinevezéséért – a csendőrség a

tömegbe lőtt; később a csendőség(karhatalom) átállt a tüntetők oldalára

1918 október vége – tüntetések Károlyi mellett – őszirőzsás forradalom, mely győzött(csak Tisza
István korábbi miniszterelnököt gyilkolták meg)

1918 október 31 – Károlyi kinevezése miniszterelnökké

1918 november 16. (nép)köztársaság kikiáltása – királyság megszüntetése

a Károlyi kormánynak nem sikerült megoldani fontos kérdéseket, a földkérdést és a gazdasági

helyzet nagyon rossz volt

az Oroszországból hazatért hadifogjok egy része bolsevik tíusú hatalomátvételt akart

1918 november: meglapították az MKP (Magyar Kommmunisták Pártja) pártot – melyet Kun Béla
vezetett

az MKP demagóg, megvalósíthatatlan követeléseket tett

Károlyi leépítette a katonaságot, hogy azok nehogy megdöntsék a hatalmát , ha szélsőséges

csoortokat alkotnának

1918 őszén a nemzetiségek bejelentették az elszakadásukat Magyarországtól

Károlyi vakon hitt az antant jóindulatában és a Wilsoni békeelvekben – de a nemzetiségek

fegyverrel vették el a területeket a katonaság nélkül maradt Magyarországtól

csak a Székely Hadosztály állt ellen a románoknak,amíg tehette

Károlyi sikertelen tárgyalásokat folytatott az antanttal, de azok Magyarország megbüntetésére

törekedtek

1919 január Károlyi lemond a miniszterelnökségről – ideiglenes köztársasági elnök lesz

1919 márciusára az ország kétharmada idegen megszállás alá került – nőtt a né elégedetlensége

1919 március Vix-jegyzék az antant újabb követelése: Vix-jegyzék: színmagyar területek katonai
kiürítését követelték(Debrecen, Szeged); elutasították, de a kormány lemondott, mert háborús
fenyegetést jelentett az elutasítás
1919 március 21. Tanácsköztársaság kikiáltása – miután a szociáldemokraták (MSZDP) titokban
megegyeztek a kommunistákkal (MKP) és új pártot alapítottak: Magyarországi Szocialista Párt -
Károlyi visszavolult a politikától

Forradalmi Kormányzótanács – ez lett Kun Béla új kormányának a neve – a proletárdiktatúra

irányítója

Kun Bélának volt a legnagyobb befolyása – külügyi és hadügyi népbiztos volt

népbiztos – a miniszter megfelelője

a hatalom a kommunisták kezébe került, akik az orosz bolsevik mintát követték és kizárólagos
hatalomra törekedtek

statárium bevezetése – rögtönítélő bíróságok

Kun Béláék államosítottak üzemeket,bankokat, lakóházatkat. Állami tulajdonban lévő

termelőszövetkezeteket (TSZ) hoztak létre – így elmaradt a földosztás – a parasztok szembe
fordultak a proletárdiktatúrával

tanácsokat hoztak létre az önkormányzatok (megye,város,község) helyett

üldözték a vallást

Vörös Őrség a csendőrség és rendőrség helyett

vörösterror – felléptek a lázadókkal szemben – illegális kivégzések

“Lenin-fiúk” bőrnadrágba és bőrkabátba öltözött terror-csapat,akik a proletárdiktatúrát védték

nem általános váasztások – kizárták a vagyonosokat és papokat, csak egy kommunista jelöltre
lehetett szavazni

1919 május-június Csehszlovákia és Románia megtámadta Magyarországot , Kun Béla katonasága

a Vörös hadsereg északon a felvidéken sikerrel harcolt, de a Románok a Tisza vonaláig elfoglalták a
Tiszántúlt

Az antant felajánlotta, h ha Kun Béláék feladják a Felvidéket,akkor kiparancsolják a románokat a

Tiszántúlról – ezt elfogadta a Forradalmi Kormányzótanács , de a románok nem távoztak a
Tiszántúlról, sőt benyumultak Budapestig és kifosztották az országot

1919 augustus 1 a Forradalmi Kormányzótanács lemondása a románok okozta területi veszteségek

miatt, a vezetők Bécsbe és Moszkvába menekültek

az antant antikommunista kormányt szeretett volna Magyarországon és hogy egy ilyen kormány írja
alá a békét

Horty Miklós megalapította a Nemzeti Hadsereget, hogy szembeszálljon a románokkal

“rendcsinálás”-ba kezdtek és elkezdődött a fehérkülönítményes megtorlás, ahol kommunista
vezetőket kutattak fel és öltek meg. - több száz halálos áldozat volt itt is

1919 november – 1920 március – románok kiparancsolása a mai Magyarország területéről

(Budapest és a Tiszántúl is visszakerült Magyarországhoz)

1919 november 16 Horty Miklós bevonul Budapestre

Horty megegyezett az antanttal, hogy nem vezet be katonai diktatúrát és visszavonja a fehér terror
különítményeket

a választások után koalíciós kormány alakult élén Horthy Miklóssal

államforma: Király nélküli alkotmányos királyság élén a kormányzóval

1920 március 1. Horthy Miklós kormányzóvá választása – királyénál szűkebb jogkörrel

nemzetgyűlés – a tövényhozó hatalom(országgyűlés)

Horthy Miklós (1868-1957) élete

Horthy Miklós (1920 március 1 – 1944 október 16) kormányzósága – Horthy – korszak

1914 jelenkor kezdete

a háború végére a Kpi hatalmak meggyengültek,nem voltak többé nagyhatalmak

Celemceau – a francia miniszterelnök,aki a béketárgyalásokat vezette

békediktátum: a vesztek államok rész sem vehettek a tárgyalásokon – csak közölték velük az
eredményt

a békekonferencia átszabta Európa határait

cél: Németo. És a Kpi hatalmak meggyengítése, hogy többé ne erősödhessenek meg

árizs környéki kastélyok: itt zajlottak a béketárgyalások és itt írták alá a békeszerződéseket is

Németo megbüntetése:
- Franciao-hoz csatolják Elzászt és Lotaringiát
- Lengyelo is kap területeket
- Németo gyarmatait elvették
- jóvátétel fizetésére kötelezték (1988ig fizethette volna)
- hadsereg létszámának korlátozása
- harci eszközök korlátozása (repülő,tank stb nem lehetett nekik)
- Ausztriával nem egyesülhetett
Oroszo elismerte a Balti államok függetlenségét (Ész, Lett, Litvánia, Finno.)

A lenygel- orosz határ miatt újabb háború tört ki

A veszteseket keményen és igazságtalanul büntették sokmillió ember szakadt el hazájától emiatt

Népszövetség – Nemzetek szövetsége – a győztesek hozták létre a béke megóvásáért, melynek

központja GENF
- ha a Népszövetség egy országát vmi másik ország megtámadja,akkor a teljes népszövetség
megvédi – de nem volt a NSZ-nem katonai ereje…

1919 nyarán nem hívták meg Magyaro-ot a békekonf-ra

a béketárgyalások feltételeit sem ismerhette meg Magyaro. ,mert nem ismerték el Károlyi és Kun
Béla kormányait. - nem tehettük meg időben észrevételeinket

A szomszéd népek (cseh,román,szerb) viszon jól képviselték érdekeiket – sokszor hamis érveket
használtak, hogy több területhez juthassanak

csak 1920 elején hívták meg a Horty által stabilizált országot a már egy éve zajló békekonf-ra

Magyarországot Apponyi Albert gróf képviselte a béketárgyalásokon.

Etnikai, történelmi,gazdasági, földrajzi érvekkel próbálta meggyőzni a győzteseket
Javasolta, h népszavazással döntsenek a kérdéses területek sorsáról.
A gróf Teleki Pál földrajztudós által készített “vörös térkép” segítségével is próbált érvelni. Ez egy
etnikai térkép volt. HIÁBA…
MO-nak békediktátumként el kellett fogadni a számára kedvezőtlen új határokat.

1920 június 4 Nagy Trianon kastély Párizs mellett – a békediktátum aláírása

Aláírók:
- Benárd Ágost - tiltakozásul állva írta alá- Drasche Lázár Alfréd

A békeszerződés független MO elismerését jelentette, de rettenetes volt a tartalma:

- történelmi MO: 283 000 km2
- új MO: 93 000 km2

lakosság 18,2M-ról 7.6M-ra csökkent

a magyarok harmada határon kívülre kényserült

színmagyar területek kerültek határon kívülre pl Székelyföld

földrajzilag és katonailag is kedvezőtlenül alakultak a határok

Felvidék és Kárpátalja Csehszlovákiához került

Erdély Romániához
Délvidék Horvátországhoz (később Jugoszlávia)
a nyugaton található Őrvidéket(Burgerland) Ausztriához

Sopronról népszavazás döntött – így MO-hoz került – “Rongyos gárda” – is próbálta védeni
Sopron a “leghűségesebb város” civitas fidelissima

Trianoni béke hatásai

- nyersanyagforrások elvesztése (vasérc,szén, erdők)
- délvidéki jó termőföldek elvesztése
- megnehezítette a közúti és vasúti közlekedést is
- elcsatolt területekkel megszűnt a gazdasági összeköttetés – nincs kereskedés a határok által
szétválasztott területek között
- nehezen kifizethető jóvátételt kellett Monak fizetnie
- katonai gyengítés – max 35k fő
- modern fegyverek tilalma(tank,repgép,nehéztüzérség)

minden magyar politikus a békeszerződés felülvizsgálatát – revizióját akarta

irredenta mozgalmak: céljuk a történelmi határok visszaállítása