Az andragógia alapjai

A FELNŐTT TANULÁS FELFOGÁSA

(ÉSZLELÉS)

CSELEKVÉS (ÉSZLELÉS) REFLEXIÓ

(ÉSZLELÉS) REFLEXIÓ
CSELEKVÉS

(ÉRZÉS)
CSELEKVÉS REFLEXIÓ
(ÉRZÉS)

(ÉRZÉS)

2
Megerősítő módszerek

I. FELTÉTELEZÉSEK:
• a tudás önmagában jó
• a munka önmagában jó (know-how)
• a tanár a mester (a tudás birtokosa)
• a képzendő személy a tanuló, aki mindent tudni akar
II. ELVEK :
• a gondolatok elemzésének, logikai felosztásának és szigorú osztályozásának
szükségessége
• rövid oktatási fázisok meghatározása, az egyszerűtől az összetett tanulási tartalmak felé
haladva
• világos, pontos, érthető nyelvezet
• gondolatok lépésről lépésre való kifejtése
• ismétlés a tudás anyja
III. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZOTT TANÁRI MÓD-SZEREK ÉS ESZKÖZÖK
• a tudás és ismeretek ellenőrzése (visszacsatolás)
• képzési utasítások, memória, segédeszközök, kézikönyv, példák
• a visszacsatolástól várt támogatás (pozitív tanári magatartás motivációja)
• a hallgató elégedettsége gyakran csak az anyag megértéséből, vagy elvégzéséből
származik

3
 Az oktató új szerepe

Nem vesztegeti az időt arra, hogy az egész csoportnak tartson előadásokat

és bemutatókat, ehelyett a tanulás
tanulás--menedzserévé válik

SZEREPEK TEVÉKENYSÉGEK
• megvilágítja a hallgatónak a karrier-célokat
TANÁCSADÓ • kiválasztja a céloknak megfelelő kompetenciákat
• individualizált tanítást és felkészítést nyújt
• megoldja a tanulási problémákat
SEGÍTŐ
• szervezi a tanulás környezetét, gazdálkodik az
erőforrásokkal

• Segít a tanulónak eldönteni, hogy tudása kész-e már az

értékelésre
ÉRTÉKELŐ • Értékelést végez
• Folyamatos visszajelzésről gondoskodik

4
Az individualizált tanulási megközelítések
konceptualizációja

Tanár
választja Tanuló
Tanuló
választja

idő

Tanár módszerek Tanuló

Tanuló
választja választja

célok

Tanuló
Tanuló
választja
5
 Az individualizált tanulási megközelítések
konceptualizációja

• Az individualizált tanulás három tengelye: célok, módszerek, idő.

• Mindegyik tengely egyik végén a tanár van, aki a háromféle döntés közül egyért, kettőért vagy
mind a háromért felelős lehet.
• A tengelyek másik végén álló tanuló a háromféle döntésért részlegesen vagy teljesen felelős.
• Vegyük észre, hogy egy CBL program céljai megfelelnek a munkaköri kompetenciáknak.

hagyományos önütemezésű individualizált önirányított

tanítás tanítás tanítás tanulás
CÉLOK tanár tanár tanár tanuló
MÓDSZEREK tanár tanár tanuló tanuló
IDÖ tanár tanuló tanuló tanuló

Ezek nem «tiszta» formák, csupán a tanulási felelősség

lehetséges különböző hangsúlyait illusztrálják

6
1. ELV – a támogató környezet

A. FIZIKAI TÉNYEZŐK
– Idő
– Tér
– Kényelem

B. FlZIOLÓGIAI SZEMPONTOK
– Látás
– Hallás
– Erő
– Egészség

C. SZOCIÁLIS KÖRNYEZET
– Pozitív légkör
– Fenyegetés mentesség
– Barátságosság
– Személyközpontúság

7
2. ELV – tisztelet a személyek iránt

A. TISZTELET AZ EGYÉNNEK
– Megerősítés
– Nyitottság
– Bizalom

B. AZ ÖNÁLLÓSÁG TÁMOGATÁSA
– A tanár mint útmutató és forrás
– Pozitív énkép
– Nincs tekintélyelvűség

C. RÉSZVÉTEL
– A tulajdon érzete
– Társulás
– Együttműködés

8
Az előadás módszerének alkalmazása

1. Bevezetni egy új témát

2. A tanulás indoklása és ösztönzése egy tárgy iránti érdeklődés
felkeltésével
3. A tanulók kis csoportos tevékenysége elött átadni a közös
ismeretháttérként szolgáló alapismereteket
4. Egy terület újabb eredményeinek ismertetése
5. Áttekinteni vagy összegezni egy tanulási egység befejezésekor

9
A hallgatók motivációja

1. ÖNKÉNTESSÉG 2. KÉNYSZER
– belső motivációval:
– a következmény rizikója
- személyiségből fakadóan
- erkölcsi indíttatásból – előmenetel elmaradása
- értelmi okokból – vezetőkkel való kapcsolat tanulása
– külső indíttatásból (jó pontok)
- előrelépési lehetőség
- fizetésemelés
- vezetővé válás esélye
diploma - más munka
NEGATIV - alkalmazási feltétel
POZITÍV - vezetői utasítás

MI LESZ A ± ?
10
Szimulációs technikák
Esettanulmány, játszma, szerepjáték

Szimuláció::
Szimuláció
a) olyan folyamat, amelyben egy valóságos tárgyhoz vagy valóságos
tapasztalathoz nagyon "hasonló" dolog jön létre a tanteremben.
b) Példák a "tárgy típusú" szimulációkra: repülés szimulátor; "makettek
vagy próbabábuk" használata az élesztés gyakorlására a CPR-ben;
konzol szimulátorok ipari műszerekhez.
c) "Szituáció-típusú" szimulációk: esettanulmányok; játszma, szerepjáték..

11
Néhány példa a tanítási gyakorlat előkészítéséhez
a mikrotanítási gyakorlat segítségével

1. A téma felvetése, megfelelő motiválás, érdeklődés felkeltése a probléma

időszerűségének és valódiságának kihangsúlyozásával.
2. A modulok céljainak bemutatása, utalva a tartalom és a célok közötti
kapcsolatra.
3. Előzetes követelmények (igények) felmérése.
4. Stimulusok variálásának szükségessége, a tanítás megértés biztosításához.
5. Hogyan lehet összekapcsolni a kérdéseket?
6. Mielőtt tovább lépünk, szükséges az egyes részeket összegezni (segíti a tudás
integrációját).
7. Hogyan bátorítsuk az eltérő attitűdű hallgatókat?
8. Figyelembe kell venni a különböző attitűdű hallgatók reakcióit.
9. Az esetleges negatív szokásokra hívjuk fel a figyelmet!
10. A különböző technikai eszközök helyes használata.
11. A különböző tanítási egységek pontos menedzselése.
12. A tartalomnak megfelelően a célok menedzselése.

12
 A tanulás folyamata

inger 1
azonosítás
(fogalom)
válasz

kissé más
általánosítás
(fogalom)
válasz
inger 1, 1
teljesen
általánosítás
(fogalom)
válasz
más inger 2 1, 1 5, 2, 3 …

külső
AZONOSÍTÁS megerősítés
INGER

ÁLTALÁNOS FOGALOM
a tanuló válasza
MEGKÜLÖNBÖZTETÉS

13
A tudás és a képesség birtoklása 1.

versenykészség innovativitás

minőség ÉLETMINŐSÉG

A versenykészség a minőségre és az innovativitásra épül.

Aktívabb, mint a versenyképesség, hiszen kézségeink
gyakorlattal fejleszthetők.
Egyben jelzi – számunkra természetes dolog, pozitív közeg a
verseny. 14
A tudás és a képesség birtoklása 2.

egyén
innovativitás szuverenitás

ÉLETMINŐSÉG humanizmus

Az Egyénszuverenitást az lnnovativitás és a Humanizmus

gyakorlati érvé-nyesülése alapozza meg. Csak szuverén-
szabadon választott közösségeiben integráns egyéniségekké
váló egyének alkothatnak saját értékrendjük szerint valódi
15
közösségeket és köthetnek valódi társadalmi szerződést.
A tudás és a képesség birtoklása 3.

ÉLETMINŐSÉG humanizmus

szolidaritás hozzáférés

A Humanizmus és a Szolidaritás alapozza meg a Hozzáférést (az

informá-cióhoz, a tudáshoz, az egészséghez, a biztonsághoz, a
részvételhez a köz ügyeiben), és ez teszi lehetővé az
igazságosság érvényesülését.
16
A csoportkonfliktusok kezelése

FELADATMEGOLDÁS

VERSENY EGYÜTTMÜKÖDÉS
GYŐ
GYŐZTES
ZTES--VESZTES GYŐ
GYŐZTES
ZTES--GYŐ
GYŐZTES

KOMPROMISSZUM
VESZTES--VESZTES
VESZTES

ENGEDÉKENYSÉG MEGÁLLAPODÁS
VESZTES--VESZTES
VESZTES VESZTES--GYŐ
VESZTES GYŐZTES

KOLLEGIALITÁS
EMBERI VISZONYOK
17
Képzési ciklus

a képzési a képzési cél

szükségletek megtervezése
elemzése kidolgozása

a tananyag
a képzés fejlesztése
értékelése kidolgozása

a képzés
lefoytatása
VTUT

18
Motivációk, célok és törekvések integráltsága

• Gyermekkorban: rövid időre szóló, konkrét, azonnali.

• Serdülőkorban: társadalmi identitás, szexuális szerep, állandó és stabil
ideológia. "Ki vagyok?" "Miért vagyok itt?"
• Fiatal felnőtt: gyermeknevelés, szakmai, stabilitás.
• Érett felnőttkor: társadalom szolgálata, értékek megtartása.
• Öregkor: elszigetelődés, elszakadás az aktív küzdelemtől.
KUHLEN szerint a felnőtt fejlődésében 2 motiváció van jelen.
1. Terjeszkedés - siker, hatalom
2. Növekedés - önmegvalósítás, önmegerősítés
• Változás: a motivációt nagymértékben a társadalmi környezet határozza meg.
Atkinson és Feather szerint (1966)
• "eredményszükséglet" szerepe
• "önelvárás" mércéi
TAPASZTALATOK szerepe meghatározó!

19
Iskolára vonatkozó követelmények

Pszichikus funkciók horizontális és vertikális integrációja

• A pszichikus funkciók képlékenyek és az egész életen át változtathatók.
• Az egyéniség olyan magasan szervezett pszichikus funkciók "hálózata",
amelyben az egyes funkciók horizontálisan integrált rendszert alkotnak.
• Az iskolai hatásának fontos meghatározói a nem kognitív változók, pl.:
hozzáállás, attitűdök, érzelmi viszonyulások.
• Jelentősebb a fizikai felszereltségnél a tanulók beállítódása.
Alapja: újfajta tanterv: permanens művelődést hangsúlyozva.

segítsen a változással való szembenézésseI.

20
 A szövegvezérelt nyílt tanulás tervezése

1. A szisztematikus
megközelítés 2. ELEMZÉS 3. Hogyan
jellemezze a
célcsoportját? 4. Tananyagszakértő

5. HOGYAN ÍRJON
7. Tanulási 6. Piramis-
Piramis- és MÉRHETÖ
8. Lecke-
Lecke- típusok és feladatelemzés FELADATCÉLOKAT?
szerkezet és megoldások
kérdés tervezés kiválasztása

9. OLDAL
OLDAL--
TERVEZÉS A 10. Értékelés
DTP--ben
DTP és projekt 11. Összefoglalás
menedzsment és ellenőrzés

21
 A szisztematikus megközelítés moduljai

1. ELEMZÉS
2. MODUL
1. Hogyan értelmezzük a problémát
teljesítmény fogalmakban
6. SZUMMATÍV 2. Hogyan elemezzük a képzési
ÉRTÉKELÉ
ÉRTÉKEL ÉS szükségletet teljesítmény
fogalmakban
3. Az önálló tanulás
megvalósíthatósága
5. FELHASZNÁLÁS 2. TERVEZÉS
3. MODUL – hogyan jellemezzük a
célcsoportunkat
4. MODUL – tantárgyi szakértő
4. TESZTELÉS ÉS 5. MODUL – célfeladatok
ÁTDOLGOZÁS 6. MODUL – piramis- és feladat
elemzés
7. MODUL – tanulási típusok, a
megoldások kiválasztása
10. MODUL – egység 8. MODUL – leckeszerkezet és
projekt menedzsment 3. FEJLESZTÉS kérdéstervezés
9. MODUL - oldaltervezés
22
A képzési igények értékelése

AZ ELŐADÁSOK HIÁNYOSSÁGAIRA KONCENTRÁLVA

Ne felejtsük el Pareto törvényét!
AZ OKOK 20 %-ából
FEJLŐDIK KI A HATÁSOK 80 %-a!

VAGY ÉPP ELLENKEZŐLEG

Az okok 80 %-a figyelmen kívül hagyható,
mivel a hatásoknak csupán 20 %-át eredményezik.
A 20 %-ban a pontos okok prioritásuk szerint vannak.

23
A tanulási stílus

A tanulási ciklus négy összefüggő tanulási módból áll, ezek:

az észlelés, a reflexió, az érzés és a cselekvés.
– Tanulás látás és hallás útján – Reflektív (tudatos) megfigyelés
– Tanulás gondolkodás útján – Elvont fogalomalkotás
– Tanulás érzés (érzékelés) útján – Konkrét tapasztalat
– Tanulás cselekvés útján – Aktív kísérletezés

A kutatás feltárta, hogy a felnőttek ezeknek a tanulási módoknak

különböző kombinációit kedvelik és alkalmazzák,
és ez vezetett ahhoz az elmélethez, hogy a különböző egyéneknek
különböző tanulási stílusaik vannak.

24
A 4 fő tanulási stílus

KONVERGENS – A cselekvést a gondolkodással kombináló

emberek, gyakorlatiasak, jó
problémamegoldók.
– Műszaki, Tudományos és Szisztematikus
DIVERGENS – Az érzést és intenciót a látással és a
hallással (mint tudatos
megfigyeléssel) kombináló
emberek kreatívak.
– Művészi, Képzelődő és Látnoki
ASSZIMILÁTOR – A gondolkodást a látással, hallással
kombináló
emberek jók az eszmék szintetizálásában és
a problémák megfogalmazásában.
– Tervező, Szerkesztő és Elméleti
AKKOMODÁTOR – Az érzést és intenciót cselekvéssel
kombináló emberek intuitívek és másokra
figyelnek
– Vezető, Szervező és Jó Megjelenésű
25
Aktivizáló módszerek

1. Ötletroham
– kreativitásra serkent és már a tanóra kezdetén bevonja a tanulókat
– felszólítja a tanulókat, hogy hangosan mondjanak ki mindent, ami
csak eszükbe jut
– tilos az ötleteket megítélni, kritizálni; minden ötlet érvényes; a tanár
mindegyiket feljegyzi
– rövid ideig tart: 5 perc
2. Méhkas (zümmögő csoport)
– részvételre és interakcióra ösztönöz
– a Phillips-nél fejlesztették ki «Phillip 66» technika néven: 6 fős
csoportok 6 percig tárgyalnak egy adott témáról és a javasolt
megoldásokról
– mindegyik csoport választ egy vezetőt és egy « jegyzőt»
– mindegyik csoport beszámol a plenáris csoportnak az
eredményeiről

26
Aktivizáló módszerek

3. Kérdés doboz
– a tanóra kezdetén alkalmazzák lendületbe hozni a csoportot,
vagy a végén összefoglalásként
– a tanóra kezdetén felírnak egy kérdést a táblára, és megkérik a
tanulókat, hogy válaszoljanak röviden egy cédulán
– ezután a cédulákat összegyűjtik, és a válaszokat a tanár vagy a
tanulók felolvassák
4. Változatok
– megkérik a tanulókat, hogy írják le az őket érdeklő kérdéseket
a témáról
– a cédulákat összegyűjtik
– felolvassák a kérdéseket és válaszokat kérnek a csoporttól

27
3. ELV – mások tapasztalatainak megbecsülése

A. KÜLÖNBÖZŐ TANULÁSI STÍLUSOK

– A különbségek megvilágítása
– A stílus megfelelés a tapasztalatnak
(EGY KEVÉS SZÜKSÉGES,
B. A FESZÜLTSÉG ELKERÜLHETETLEN
– Tévedni emberi dolog A SOK ROMBOLÓ HATÁSÚ)
– A kezdeti bizonytalanság természetes
– A szembesítés (különböző nézetekkel, egyéni tapasztalattal,
tényekkel) lehetséges
C. EGYÉNI KÜLÖNBSÉGEK
– Értelemkeresés
– Értékirányultságok kifejezésre juttatása
– Saját ütemezésű haladás.
D. A TAPASZTALAT MINT FORRÁS
– Az új hozzákapcsolása a régihez
– Merítés az életkori bölcsességből

28
5. ELV – a teljesítmény illetve elégedettség
érzete

A. ÉRTÉKELÉS ÉS VISSZAJELZÉS
– A haladás ismerete

B. MEGERŐSITÉS
– Csoport támogatás
– Együttműködés

29
A megvitatás

a) A szemtől szembe tanítás legáltalánosabban használt

formája, amelyben tényekről, eszmékről, véleményekről
váltanak szót.
b) Magas szintű kognitív célok - elemzés, szintézis, értékelés –
lehetséges
c) Három formája van

30
A megvitatás 3 formája

A. Tanári irányítású
– a vitát a tanár vezeti
– a kérdéseket a tanár teszi fel és az egyes tanulók válaszolják meg
– az eszmecsere korlátozott
B. Csoport központú
– az eszmék szabad áramlása tanári korlátozás nélkül
– a résztvevők maguk irányítják magukat
– "nyitott", többféle állásfoglalást megengedő, mivel a beszélgetés bármilyen
irányt vehet
C. Kollaboratív
– egy szakszerű probléma megoldására összpontosít
– a tanár egyszerre forrás és közreműködő
– minden jelenlevő részt vesz a döntéshozásban, és mindegyiknek elő kell
állnia a maga megoldásaival

31
Példák az önütemezésű tanulásra

1. Tanuló szerződések
– a tanuló egyezséget vagy "szerződést" köt a tanárral kölcsönösen
elfogadható célok elérésére;
– a project befejezéséért rendszerint jutalom (credit) jár.
2. Feladatlapok
– az "irányított tanulás" egy formája;
– ahelyett, hogy a tanulónak az egész tankönyvet odaadnák, hogy minden
segítség nélkül kezdje tanulni, "feladatlapot" terveznek.
– A feladatlap irányítja az egyes részek tanulását, gyakorlatokat és az
önellenőrzéshez teszteket ad.
3. A perszonalizált tanítási rendszer (PSI)

32
A perszonalizált tanítási rendszer

a) A PSI (ez a személyre szabott tanítási rendszer, amelyet Fred Keller pszichológus
után Keller Tervnek is neveznek) egy tanulási egységekre tagolt tankönyvön
alapszik. Az egységek tartalmazhatnak nyomtatott és nem nyomtatott anyagokat,
és mindegyik egységhez tartozik egy megválaszolásra illetve megoldásra váró
kérdés- illetve problémasor.
b) Az egyes egységek megtanulása és a kapcsolódó kérdések megválaszolása után,
a tanuló az adott tartalom részből tesztre (vizsgára) jelentkezik a tutornál
(tanulmányvezetőnél) vagy a procctornál (felügyelőnél).
c) 80 - 90%-os teljesítmény esetén a tanuló rátérhet a következő egységre.
d) Ha a tanulónak nem sikerül a teszt (vizsga), újra kezdi az anyag tanulását,
kiegészítő anyagokat és további segítséget kap, majd egy másik formájú tesztet old
meg.
e) Ez az eljárás addig ismétlődik, amíg a tanuló el nem éri a tanfolyam mindegyik
célját.
f) Ennek a megközelítésnek a változatai a "tanulás mesterfokon" (mastery learning)
és a "90/90/90"(a tanulók 90% -a célok 90%-át a követelmények
90%-ára teljesíti). A "tanulás mesterfokon" azt jelenti, hogy a tanuló mestere
mindegyik tanult tevékenységnek (célnak). A "tanulási változó" inkább az idő,
mintsem a készségek száma vagy szintje.

33
 Az előadás módszere

Definíció
(a) A tanítás legáltalánosabban elterjedt hagyományos módszere, az információt az
osztály előtt álló tanár nyújtja, lényegében "továbbítja" az "átvevő" tanuló
csoportnak.
(b) A kommunikáció rendszerint a tanártól a tanulók felé irányul, és csak csekély
mértékben – kérdések formájában – a tanulóktól a tanár felé.

Előnyök
1. Közismert módszer
2. Könnyű előkészíteni
3. Időt takarít meg
4. Nagy csoportok számára
alkalmas
5. Könnyű módosítani:
egyszerű naprakészen
tartani
Hátrányok
1. A tanulás passzív
2. Függ az előadó stílusától
3. Azonos ütemet diktál mindenkinek
4. Nehéz ellenőrizni az egyéni megértést
5. A szóban bemutatott anyagra csak rövid
ideig emlékeznek
6. Alkalmatlan az affektivitás és a
cselekvés/teljesítmény területére eső
tanulási célokra

34
Az individualizált tanulás

DEFINÍCIÓ
a) Az individualizált tanulás szükséges feltétele, hogy a
tanuló önállóan (saját elgondolása szerint), saját felelősségére, saját
ütemében tanuljon.
b) A tanuló aktívan részt vesz a specifikus tanulási feladatok
teljesítésében.
c) A tanulónak szóló visszajelzés a sikereiről bele van szerkesztve az
önütemezés szerint feldolgozható tanulási anyagokba.
d) Az individualizált tanulás egyéb elnevezései: önirányított tanulás,
önütemezett tanulás; öntanítás.

35
Az individualizált tanulás

JELLEMZŐ
JELLEMZ ŐK
1. A tartalom kis lépésekből van felépítve, amelyek mindegyike egyetlen
fogalommal foglalkozik.
2. Mindegyik lépés gondosan el van helyezve az egyszerűbbtől a
bonyolultabb fogalom felé haladás sorrendjében
3. Mindegyik lépés tökéletes megtanulását a tanulónak – ellenőriznie kell
mielőtt továbbhalad a következő lépésre.
4. A tanulónak közvetlen visszajelzést vagy megerősítést
kell kapnia válaszainak helyességére vonatkozóan.
5. A tanár tanácsadóvá válik, hogy egyénített segítséget

36
Néhány példa a tanítási gyakorlat előkészítéséhez
a mikrotanítási gyakorlat segítségével

1. A téma felvetése, megfelelő motiválás, érdeklődés felkeltése a probléma

időszerűségének és valódiságának kihangsúlyozásával.
2. A modulok céljainak bemutatása, utalva a tartalom és a célok közötti
kapcsolatra.
3. Előzetes követelmények (igények) felmérése.
4. Stimulusok variálásának szükségessége, a tanítás megértés biztosításához.
5. Hogyan lehet összekapcsolni a kérdéseket?
6. Mielőtt tovább lépünk, szükséges az egyes részeket összegezni (segíti a
tudás integrációját).
7. Hogyan bátorítsuk az eltérő attitűdű hallgatókat?
8. Figyelembe kell venni a különböző attitűdű hallgatók reakcióit.
9. Az esetleges negatív szokásokra hívjuk fel a figyelmet!
10. A különböző technikai eszközök helyes használata.
11. A különböző tanítási egységek pontos menedzselése.
12. A tartalomnak megfelelően a célok menedzselése.

37
 A szövegvezérelt nyílt tanulás tervezése

1. A szisztematikus
megközelítés 2. ELEMZÉS 3. Hogyan
jellemezze a
célcsoportját? 4. Tananyagszakértő

5. HOGYAN ÍRJON
7. Tanulási 6. Piramis-
Piramis- és MÉRHETÖ
8. Lecke-
Lecke- típusok és feladatelemzés FELADATCÉLOKAT?
szerkezet és megoldások
kérdés tervezés kiválasztása

9. OLDAL
OLDAL--
TERVEZÉS A 10. Értékelés
DTP--ben
DTP és projekt 11. Összefoglalás
menedzsment és ellenőrzés

38
 A szisztematikus megközelítés moduljai

1. ELEMZÉS 2. MODUL
1. Hogyan értelmezzük a problémát
teljesítmény fogalmakban
6. SZUMMATÍV 2. Hogyan elemezzük a képzési
ÉRTÉKELÉS szükségletet teljesítmény
fogalmakban
3. Az önálló tanulás megvalósíthatósága

2. TERVEZÉS
5. FELHASZNÁLÁS
3. MODUL – hogyan jellemezzük a
célcsoportunkat
4. MODUL – tantárgyi szakértő
4. TESZTELÉS ÉS 5. MODUL – célfeladatok
6. MODUL – piramis- és feladat elemzés
ÁTDOLGOZÁS 7. MODUL – tanulási típusok, a
megoldások kiválasztása
8. MODUL – leckeszerkezet és
kérdéstervezés
10. MODUL – egység 9. MODUL - oldaltervezés
projekt menedzsment 3. FEJLESZTÉS

39