A prímszámok

Miért olyan fontos a matematika egyik

megoldatlan problémája?

zenéje 

Marcus du Sautoy

rimszamok-promo_ny.indd
imszamok-promo_ny.indd 1 5/13/13 2:21 PM
 „Varázslatos utazás a matematika és a rejtélyek világába.”
Daily Mail

„Lebilincselő, szórakoztató és gondolatébresztő könyv.

Még ha valakinek nem is erőssége a matematika,
akkor is tartogat izgalmakat számára. Aki pedig konyít
valamelyest a számok világához, a könyv arra készteti
majd, hogy elszaladjon a számológépéért, és megpróbálja
megoldani a felmerülő rejtvényeket.”
Independent on Sunday

„Egy magával ragadó és elérhető beszámoló

a prímszámokkal kapcsolatos munka és a Riemann-
hipotézis történetéről.”
Economist

Marcus du Sautoy: A prímszámok zenéje – Miért olyan fontos

a matematika egyik megoldatlan problémája?

Eredeti cím: The Music of the Primes – Why an unsolved problem

in mathematics matters (Harper Collins, 2003)

rimszamok-promo_ny.indd
imszamok-promo_ny.indd 2 5/13/13 2:21 PM
 […]

A prímszámok a számtan atomjai. A prímek azok az

oszthatatlan számok, amelyek nem írhatók fel két kisebb
szám szorzataként. A 13 és a 17 prímszám, a 15 viszont
nem az, mert felírható 3-szor 5 alakban. A prímek csu-
pán elszórt díszek a számok végtelen világának hatalmas
területén. A matematikusokat még mindig csodálattal töl-
tik el ezek a számok: 2, 3, 5, 7, 11, 13, 17, 19, 23… – időtlen
számok ezek, a fizikai valóságtól függetlenül is léteznek.
A természet ajándékai a matematikusok számára.
A prímszámok matematikai jelentősége abból fakad,
hogy belőlük minden más szám felépíthető. Minden nem
prímszám létrehozható ezen prím építőkövek összeszor-
zásával. A fizikai világ minden egyes molekulája felépít-
hető a kémiai elemek periódusos rendszerében szerep-
lő atomokból. A prímek listája a matematikusok saját
periódusos rendszere. A prímszámok közül a 2, a 3 és az
5 a matematikus laboratóriumában a hidrogén, a hélium
és a lítium. Ezen építőkövek használatának elsajátítása
reményt nyújt a matematikusoknak arra, hogy segítsé-

rimszamok-promo_ny.indd
imszamok-promo_ny.indd Sec1:1 5/13/13 2:21 PM
 gükkel új módszereket fedeznek fel utak feltérképezésére
a matematika világának hatalmas útvesztőiben.
Látszólagos egyszerűségük és alapvető jellegük ellenére
a prímszámok még mindig a matematikusok által vizs-
gált legrejtélyesebb objektumok. Egy olyan tudományág-
ban, amelynek eltökélt célja a szabályok és a rend keresése,
a prímek jelentik a végső kihívást. Elég egy pillantást vet-
ni a prímszámok listájára, és rögtön kiderül, hogy lehetet-
len megjósolni, mikor fog felbukkanni a következő prím.
A lista kaotikusnak és véletlenszerűnek tűnik, egyáltalán
nem utal arra, hogy miképpen lehet meghatározni a kö-
vetkező számot. A prímek listája a matematika szívveré-
se, de a lüktetést egy erős koffeinkeverék diktálja:

23 5 7 11 13 17 19 23 29 31 37 41 43 47 53 59 61 67 71 73 79 83 89 97

A prímszámok 100-ig – a matematika szabálytalan szívverése

Lehet-e olyan formulát találni, amely a listában szereplő

számokat generálja, valamilyen varázslatos szabályt, amely
elárulja, mi a 100. prímszám? Ez a kérdés évszázadok óta
nem hagyta nyugodni a matematikus elméket. Több mint
két évezreden át tartó próbálkozás ellenére a prímszámok
ellenállni látszanak azon kísérleteknek, hogy valamilyen
világos szabályt illesszenek hozzájuk. Számtalan generáció

rimszamok-promo_ny.indd
imszamok-promo_ny.indd Sec1:2 5/13/13 2:21 PM
 hallgatta a prímszámok dobjának pergését, amint a hoz-
zá tartozó számsorozatot üti: két ütés, amelyet három
ütés követ, majd öt, hét, tizenegy. Ahogy a ritmus folyta-
tódik, könnyű elhinni, hogy a véletlenszerű, mindenféle
belső logikát nélkülöző fehér zaj felelős érte. A matematika
központjából a mindenben rendet kereső matematikusok
csak a káosz hangját hallották ki.
A tudósok képtelenek beismerni: nincs magyarázat
arra, hogy a természet milyen módon választotta ki a prí-
meket. Ha nem lenne struktúra a matematikában, ha nem
lenne benne az egyszerűség szépsége, akkor nem is lenne
érdemes tanulmányozni. A fehér zaj hallgatása sosem
vált élvezetes időtöltéssé. Henri Poincaré francia mate-
matikus így írt erről: „A tudós nem azért tanulmányozza
a természetet, mert az hasznos, hanem azért, mert örö-
mét leli benne, éspedig azért leli benne örömét, mert gyö-
nyörű. Ha a természet nem lenne gyönyörű, nem lenne
érdemes megismerni, és ha a természet nem lenne érde-
mes a megismerésre, élni sem lenne érdemes.”
Lehetne reménykedni abban, hogy a prímszámok szív-
verése a kezdeti ugrálás után megnyugszik. Ám ez nincs
így – amint egyre messzebb jutunk a számolásban, úgy tű-
nik, a helyzet csak romlik. Íme a prímek a 10 000 000 előtti
és utáni száz szám között. Először a tízmilliónál kisebbek:

rimszamok-promo_ny.indd
imszamok-promo_ny.indd Sec1:3 5/13/13 2:21 PM
 9 999 901, 9 999 907, 9 999 929, 9 999 931, 9 999 937,
9 999 943, 9 999 971, 9 999 973, 9 999 991.

De nézzük csak meg, milyen kevés prímszám van a

10 000 000 után következő 100 szám között:

10 000 019, 10 000 079.

Nehéz kitalálni egy olyan szabályt, amely képes ilyen

mintázatot létrehozni. Igazság szerint a prímek sorozata
inkább hasonlít egy véletlen számsorozatra, mint egy szép,
szabályos mintázatra. Ahogy 99 pénzfeldobás nem segít
a 100. pénzfeldobás eredményének megjóslásában, a prím-
számok is látszólag ellenállnak a jóslatoknak.
A prímszámok a matematikusok számára tudomá-
nyuk egyik legfurcsább feszültségét testesítik meg. Egy-
részt egy szám vagy prím, vagy nem az. Nincs az a pénz-
feldobás, mely egy számot hirtelen oszthatóvá tesz egy
nála kisebb számmal. Ennek ellenére nem tagadható,
hogy a prímek véletlen számsorozatnak tűnnek. A fiziku-
sok már hozzászoktak ahhoz a gondolathoz, hogy egy
kvantumdobókocka dönti el a világegyetem sorsát, min-
den egyes dobásnál véletlenül választva ki, hogy a tudó-
sok hol fognak anyagot találni. Azt azonban kissé kel-

rimszamok-promo_ny.indd
imszamok-promo_ny.indd Sec1:4 5/13/13 2:21 PM
 lemetlen beismerni, hogy olybá tűnik, mintha ezeket az
alapvető számokat, amelyeken a matematika alapul, a ter-
mészet pénzfeldobással választotta volna ki, minden egyes
dobásnál eldöntve az egyes számok sorsát. A véletlen és
a káosz a matematikus számára átok.
Véletlenszerűségük ellenére a prímszámoknak – sok-
kal inkább, mint matematikai örökségünk bármely más
részének – időtlen, univerzális vonásaik vannak. A prím-
számok mindig prímszámok maradnak, függetlenül at-
tól, hogy eléggé fejlettek vagyunk-e a felismerésükhöz.
G. H. Hardy cambridge-i matematikus az Egy matema-
tikus védőbeszéde című híres könyvében ezt írta erről:
„A 317 nem azért prím, mert mi azt gondoljuk, vagy mert
elménk ilyen vagy olyan módon fejlődött, hanem mert az,
mert a matematikai valóság ilyen módon épül fel.”
Néhány fi lozófus kivetnivalót találhat a világ ilyetén
platonista felfogásában – az emberi létezésen túli abszo-
lút és örök valóságban való hitben –, de az én szemem-
ben éppen ettől fi lozófusok ők, és nem matematikusok.
A Beszélgetések az elméről, az anyagról és a matematikáról
című könyvben rendkívül érdekes párbeszéd zajlik Alain
Connes matematikus és Jean-Pierre Changeux neuro-
biológus között. A műben szinte tapintható a feszültség,
amikor Connes a matematika elmén kívüli létezése mel-

rimszamok-promo_ny.indd
imszamok-promo_ny.indd Sec1:5 5/13/13 2:21 PM
 lett érvel, a neurológus pedig eltökélte, hogy megcáfolja
az efféle gondolatokat: „Miért nem látjuk a π = 3,1416
számot aranybetűkkel az égen vagy a 6,02 × 1023 számot
a kristálygömbben?” – bosszankodik Changeux a matema-
tikus azzal kapcsolatos eltökéltsége miatt, amely szerint
„létezik az emberi elmétől független, nyers és megváltoz-
tathatatlan matematikai valóság”, és ennek a világnak a
középpontjában a prímek örökké változatlan listáját ta-
láljuk. A matematika Connes állítása szerint „minden
kétséget kizáróan az egyetlen univerzális nyelv”. A világ-
egyetem másik végén elképzelhető másmilyen kémia vagy
biológia, de bármelyik galaxisban számoljunk is, a prím-
számok mindig prímek maradnak.
Carl Sagan Kapcsolat című klasszikus regényében az
idegenek prímszámok segítségével teremtenek kapcsola-
tot a földi élettel. Ellie Arroway, a könyv hősnője a SETI-
nél (Search for Extraterrestrial Intelligence) a Földön kívüli
intelligencia kutatásán dolgozik, a kozmosz sercegését
figyeli. Egy éjszaka, amikor a rádiótávcsövek a Vega felé
fordulnak, hirtelen furcsa rezgéseket rögzítenek a háttér-
zaj mellett. Ellie pillanatok alatt felismeri a dobpergést
a sercegésben. Két jelet egy szünet követ, majd három jel,
öt, hét, tizenegy, és így tovább, az összes prímszám egé-
szen 907-ig. Aztán az egész kezdődik elölről.

rimszamok-promo_ny.indd
imszamok-promo_ny.indd Sec1:6 5/13/13 2:21 PM
 A kozmikus dob olyan zenét játszott, amelyet a Föld-
lakók azonnal képesek felismerni. Ellie meg van győződve
arról, hogy ezt a ritmust csak intelligens élet hozhatja létre:
„Nagyon nehéz elképzelni, hogy valami sugárzó plazma
vagy felrobbant galaxis matematikai jelzések sorozatá-
nak ilyen szabályosan ismétlődő forrása lehetne. A prím-
számokkal akarják felhívni magukra a figyelmünket.” Ha
az idegen kultúra az elmúlt tíz év földönkívüli lottójának
nyerőszámait sugározta volna, Ellie képtelen lett volna
megkülönböztetni azokat a háttérzajtól. Bár a prímszá-
mok sorozata éppen olyan véletlenszerűnek tűnik, mint
a lottószámoké, az idegenek üzenetének minden egyes szá-
mát meghatározza egyetemes állandóságuk. Ez a struktú-
ra az, amelyet Ellie az értelmes élet jelzéseiként ismert fel.
A prímszámokkal történő kommunikáció nem csak a
tudományos-fantasztikus irodalom sajátja. Oliver Sacks
A férfi , aki kalapnak nézte a feleségét című könyvében
bemutat egy huszonhat éves ikerpárt, Johnt és Michaelt,
akik között a kommunikáció legmélyebb formája hatjegyű
prímszámok csereberéjéből állt. Sacks beszámol arról,
amikor felfedezte, hogy az ikrek a szoba egyik sarkában
titokban prímszámokat cserélnek egymással: „Első pillan-
tásra ínyenc borkóstolóknak tűntek, akik ritka ízél mé-
nyeket osztanak meg egymással.” Sacks először nem érti,

rimszamok-promo_ny.indd
imszamok-promo_ny.indd Sec1:7 5/13/13 2:21 PM
 mit csinálnak az ikrek. Amikor viszont rájön a kódolt
nyelvre, megjegyez egy nyolcjegyű prímszámot, amit kö-
vetkező találkozásuk alkalmával váratlanul bedob a társal-
gásba. Az ikrek meglepetését mély koncentráció követi,
majd boldogan nyugtázzák az újabb prímszámot. Míg a
mutatványhoz Sacksnek prímszámtáblázatra volt szük-
sége, az ikrek prímgeneráló módszere nyomasztó rejtély.
Lehetséges volna, hogy ezek az autista zsenik olyan titkos
képlet birtokában voltak, amely elkerülte matematikusok
nemzedékeinek figyelmét? Az ikrek története Bombieri
kedvencei közé tartozik.

A történetet nehéz végighallgatnom anélkül, hogy ne

érezném, milyen lenyűgöző és csodálatos az agy műkö-
dése. Vajon nem matematikus barátaim is hasonlóan érez-
nek? Van sejtelmük arról, hogy mennyire bizarr, meny-
nyire bámulatos, sőt nem e világi az ikerpár különös
képessége, amely annyira természetes számukra? Tuda-
tában vannak annak, hogy a matematikusok évszázadok
óta próbálkoznak azzal, amire John és Michael spontán
módon képes: prímszámokat generálni és felismerni?

Mielőtt bárki megfejthette volna az ikrek titkát, harminc-

hét éves korukban szétválasztották őket orvosaik, akik

rimszamok-promo_ny.indd
imszamok-promo_ny.indd Sec1:8 5/13/13 2:21 PM
 meg voltak győződve arról, hogy privát számnyelvük hát-
ráltatja a fejlődésüket. Ha ezek az orvosok hallanák, mi-
lyen rejtélyes beszélgetések zajlanak az egyetemek mate-
matika tanszékein, talán ezeket a helyeket is bezáratnák.
Valószínű, hogy az ikrek a kis Fermat-tételen alapuló
trükköt alkalmazták annak vizsgálatára, hogy egy adott
szám prímszám-e. A teszt hasonlít arra, ahogyan autista
zsenik képesek gyorsan meghatározni azt, hogy 1922.
április 13-a például csütörtökre esett-e – az ikrek ezt a
nem mindennapi trükköt gyakran végrehajtották tévémű-
sorokban. Mindkét trükk az óra- vagy más néven modu-
láris aritmetikán alapul. Még ha nem is állt rendelkezé-
sükre prímszámokat előállító varázsformula, képességük
így is különleges volt. Mielőtt elválasztották volna őket
egymástól, már húszjegyű számoknál jártak, ami bőven
felülmúlta a Sacks által használt prímszámtáblázatokat.
A kozmikus prímszámokra utaló jeleket figyelő Sagan-
hősnőhöz és a prímszám-ikreket kihallgató Sackshez ha-
sonlóan a matematikusok évszázadok óta igyekeztek vala-
milyen rendet kivenni a prímszámok zajában. Az egész
olyan értelmetlennek tűnt, mint a keleti zene a nyugati fül
számára. A 19. század közepén azonban áttörés követke-
zett be. Bernhard Riemann teljesen új nézőpontból kezdte
vizsgálni a problémát. Az új szemlélettel Riemann kez-

rimszamok-promo_ny.indd
imszamok-promo_ny.indd Sec1:9 5/13/13 2:21 PM
 dett felfogni valamit a prímszámok kaotikus viselkedését
előidéző „rendszerből”. A prímszámok zajos felszíne alatt
a mélyben finom és nem várt harmónia rejtőzött. A hatal-
mas előrelépés ellenére ez az új muzsika titkainak zömét
hallótávolságon kívül tartotta. Riemann, a matematika
világának Wagnere nem rettent meg. Merész jóslattal állt
elő az általa felfedezett rejtélyes zenével kapcsolatban. Ez
a jóslat Riemann-hipotézisként vált ismertté. Aki bebizo-
nyítja, hogy Riemann megérzése a zene természetével kap-
csolatban helyes volt, magyarázatot fog adni arra, miért
keltik a prímek a véletlenszerűség ilyen meggyőző látszatát.
Riemann belső felismerése azután következett be, hogy
egy olyan matematikai tükröt fedezett fel, amelyen ke-
resztül a prímeket csodálhatta. Alice* világa a feje tete-
jére állt, amikor keresztüllépett tükrén. Ezzel szemben
a Riemann tükrén túli furcsa matematikai világban úgy
tűnt, a prímek összevisszasága olyan rendezett mintá-
zattá alakul át, amelynél jobbat matematikus nem remél-
hetett. Riemann sejtése az volt, hogy bármilyen messzire
is irányítjuk tekintetünket a tükrön túli végtelen világba,
ez a rend megmarad. A tükrön túli messzeség belső har-

*
Lewis Carroll Alice Tükörországban című könyvének hősnője. A szerző,
Carroll (eredeti nevén Charles Lutwidge Dodgson) maga is matematikus
volt. – A szerk.

10

rimszamok-promo_ny.indd
imszamok-promo_ny.indd Sec1:10 5/13/13 2:21 PM
 móniájával kapcsolatos jóslat megmagyarázza a prím-
számok látszólag kaotikus viselkedését. A Riemann tükre
által előidézett átalakulást, ahol a káosz renddé változik,
a legtöbb matematikus csodával határosnak találja. A fel-
adat, melyet Riemann örökül hagyott, annak a bizonyítása,
hogy az általa felismerni vélt rend valóban létezik.
Bombieri 1997. április 7-i e-mailje* egy új korszak kez-
detét ígérte. Riemann látomása nem volt délibáb. A mate-
matika arisztokratája a prímszámok világában uralkodó
látszólagos káosz magyarázatának csábító lehetőségét kí-
nálta. A matematikusok alig várták, hogy sok egyéb kincs
birtokába jussanak, amelyekről tudták, hogy a nagy prob-
léma megoldásával napvilágra kerülnek majd.
A Riemann-hipotézis megoldása jelentős következ-
ményekkel jár sok más matematikai problémára nézve is.
A prímszámok olyan alapvető szerepet játszanak a mate-
matikusok munkájában, hogy természetük megértésében
bármilyen áttörés elképesztő következményeket von maga
után. A matematika világában mintha az összes út előbb-
utóbb elkerülhetetlenül a Riemann-hipotézis félelmetes
vidékére vezetne.

*
A professzor ebben adta hírül először, hogy egy fi atal fi zikus állítólag
bebizonyította a Riemann-hipotézist. – A szerk.

11

rimszamok-promo_ny.indd
imszamok-promo_ny.indd Sec1:11 5/13/13 2:21 PM
 A Riemann-hipotézist sokan a Mount Everest megmá-
szásához hasonlították. Minél hosszabb ideig nem sikerül
elérni a csúcsot, annál inkább szeretnénk meghódítani.
És annak a matematikusnak a nevét, aki végül sikeresen
megmássza a Mount Riemannt, bizonyosan tovább őrzi
majd az emlékezet, mint Edmund Hillaryét. A Mount Eve-
rest meghódítása nem azért csodálat tárgya, mert olyan
izgalmas a csúcsán állni, hanem az oda vezető út nehézsége
miatt. Ebből a szempontból a Riemann-hipotézis nagyon
különbözik a világ legmagasabb pontjának megmászásától.
Riemann hegycsúcsát azért akarjuk meghódítani, mert
már most ismerjük azokat a tájakat, melyeket megpil-
lanthatunk, ha felérünk a hegytetőre. Aki bebizonyítja a
Riemann-hipotézist, az lehetővé teszi, hogy az e hipotézis
igaz voltára épülő tételek ezreinek bizonyításában betöm-
jék a tátongó réseket. Céljai eléréséhez ugyanis sok mate-
matikus egyszerűen igaznak tételezte fel a hipotézist.
Mivel Riemann problémájától sok eredmény függ, szá-
mos matematikus inkább hipotézisnek, semmint sejtés-
nek nevezi. A „hipotézis” szó jóval erőteljesebben utal egy
szükségszerű feltevésre, amelyet a matematikus egy el-
mélet felépítése érdekében tesz. A „sejtés” ezzel szemben
csupán egyszerű jóslat azzal kapcsolatban, hogy a mate-
matikusok szerint hogyan működik a világuk. Sokan

12

rimszamok-promo_ny.indd
imszamok-promo_ny.indd Sec1:12 5/13/13 2:21 PM
 kénytelenek voltak belátni, hogy képtelenek megoldani
Riemann feladványát, és munkahipotézisként egyszerűen
elfogadták a jóslatát. Ha valaki a hipotézist képes lenne
tétellé változtatni, a bizonyítás nélküli összes ilyen ered-
mény igazolást nyerne.
A Riemann-hipotézis segítségül hívásával a matema-
tikusok hírnevüket teszik fel arra, hogy egy szép napon
valaki majd bebizonyítja Riemann megérzésének helyes-
ségét. Egyesek továbbmennek annál, hogy csupán mun-
kahipotézisként fogadják el Riemann sejtését. Bombieri
számára hitbéli alapelv, hogy a prímszámok a Riemann-
hipotézis által megjósolt módon viselkednek. A hipoté-
zis gyakorlatilag a matematikai igazság keresésének sark-
kövévé vált. Ha azonban a Riemann-hipotézis hamisnak
bizonyul, az teljesen romba dönti a dolgok működésének
kifürkészésére szolgáló intuíciónkba vetett hitet. Annyira
a meggyőződésünkké vált, hogy Riemann-nak igaza volt,
hogy ennek ellenkezője a matematika világáról alkotott
képünk radikális újragondolását igényelné. Többek között
az összes eredmény, amelyről azt hisszük, hogy Riemann
hegycsúcsán túl létezik, semmivé foszlana.
A Riemann-hipotézis bizonyításának legfontosabb kö-
vetkezménye az lenne, hogy a matematikusok egy nagyon
gyors eljárást használhatnának például száz vagy tetsző-

13

rimszamok-promo_ny.indd
imszamok-promo_ny.indd Sec1:13 5/13/13 2:21 PM
 leges más számjegyből álló prímszám keresésére. És itt
jogosan merül fel a kérdés: „Na bumm, és akkor mi van?”
Aki nem matematikus, annak az életét valószínűleg nem
nagyon befolyásolná egy ilyen eredmény.
Százjegyű prímeket keresni első hallásra éppen olyan
értelmetlen dolog, mint bárányfelhőket számolni az égen.
Bár a közvélemény elismeri, hogy egy repülőgép megépíté-
se vagy valamilyen elektronikus technológia kifejlesztése
matematikán alapul, kevesen gondolják úgy, hogy a prím-
számok ezoterikus világa lényeges hatással lehet az életük-
re. Valójában már az 1940-es években is hasonlóképpen
vélekedett G. H. Hardy: „Mind Gausst, mind a kevésbé
jelentős matematikusokat jogosan boldogítja az a tudat,
hogy van egy tudomány [a számelmélet], amely a minden-
napos emberi tevékenységtől való távolsága miatt meg-
marad nemesnek és tisztának.”
De a legutóbbi fejlemények arra utalnak, hogy a prím-
számok központi szerepet kaptak a kereskedelem kímé-
letlen és piszkos világában. Többé már nem a matema-
tika fellegvárának foglyai. Az 1970-es években három
tudós – Ron Rivest, Adi Shamir és Leonard Adleman – a
prímszámok kutatását a tudomány elefántcsonttornyá-
ban való játszadozásból komoly üzleti alkalmazássá alakí-
totta át. Pierre de Fermat egyik 17. századi felfedezésének

14

rimszamok-promo_ny.indd
imszamok-promo_ny.indd Sec1:14 5/13/13 2:21 PM
 segítségével megtalálták a módját, hogy a prímszámok
felhasználásával hogyan védjék meg a bankkártyaszámain-
kat, miközben azok bebarangolják a globális piac elekt-
ronikus üzleteit. Amikor 1970-ben felvetették az ötletet,
senki nem gondolta, milyen hatalmasra nő majd az elekt-
ronikus kereskedelem. Ma viszont a prímszámok ereje
nélkül az üzlet ebben a formában már nem is létezhetne.
Valahányszor elküldünk egy rendelést egy internetes ol-
dalon, a számítógép a százjegyű prímszámok létezéséből
fakadó biztonságot használja. A rendszer neve a három
feltaláló tiszteletére RSA. Eddig már több mint egymillió
prímet használtak fel az elektronikus kereskedelem vilá-
gának védelmére.
Így tehát az összes internetes kereskedő a száz jegyből
álló prímszámokra van utalva, ami garantálja üzleti
tranzakcióinak biztonságát. Az internet egyre növekvő
szerepe végül ahhoz fog vezetni, hogy mindannyian egy-
értelműen azonosíthatók leszünk saját prímszámaink alap-
ján. Egyszeriben üzleti érdek fűződik ahhoz, hogy meg-
tudjuk: hogyan segíthet megérteni a Riemann-hipotézis
bizonyítása a prímek összes szám között való eloszlását?
Figyelemre méltó, hogy a szóban forgó kód megalko-
tása a három évszázaddal korábban élt Fermat prímszá-
mokkal kapcsolatos felfedezésein alapul, a kód feltörése

15

rimszamok-promo_ny.indd
imszamok-promo_ny.indd Sec1:15 5/13/13 2:21 PM
 azonban egy olyan problémától függ, amelyet még min-
dig nem tudtunk megoldani. Az RSA biztonsága azon
múlik, hogy nem tudunk választ adni a prímszámokkal
kapcsolatos alapvető kérdésekre. A matematikusok eleget
tudnak a prímekről ahhoz, hogy létrehozhassák az efféle
internetes kódokat, de feltörésükhöz a tudásuk nem elég.
Minél inkább eloszlatjuk a prímszámokat borító ködöt,
annál kevésbé biztonságosak az internetes kódok. Ezek
a számok jelentik a kulcsot a világ elektronikus titkainak
zárjaihoz. Ez az oka annak, hogy az olyan cégek, mint pél-
dául az AT&T és a Hewlett-Packard, vagyonokat pum-
pálnak a prímszámok finomszerkezetének és a Riemann-
hipotézisnek a megértésével kapcsolatos vállalkozásokba.
A mélyreható eredmények segíthetnek a prímszámok
kódjainak feltörésében, és az interneten jelen lévő cégek
érthető módon az elsők közt szeretnék megtudni, hogy
kódjaik többé nem biztonságosak. Ez magyarázza, miért
„bútorozott össze” furcsa módon a számelmélet és az üz-
leti világ. A vállalatok és a biztonsági cégek árgus szemek-
kel figyelik az elméleti matematikusok tábláit.

Részlet a Legyen ön is milliomos! című fejezetből

Fordította Gyenes Zoltán

16

rimszamok-promo_ny.indd
imszamok-promo_ny.indd Sec1:16 5/13/13 2:21 PM
 A prímszámok zenéje őszi megjelenéséig a természet tudományok
iránt érdeklődőknek ajánljuk:

Richard Rhodes: Az atombomba története

„Nagy ívű és lenyűgöző történet. Minden szereplője vibrálóan ele-
ven emberként áll előttünk a maga tudásával, lelkiismeretével, el-
bizakodottságával vagy kétségeivel.” S AN FRANCISCO C HRONICLE

Simon Singh: A Nagy Bumm

Minden idők legfontosabb tudományos felfedezésének története.

Richard P. Feynman: Tréfál, Feynman úr?

A Nobel-díjas fizikus a maga utánozhatatlan stílusában meséli
el nekünk, hogy miről csevegett Einsteinnel és Bohrral; hogyan
nyitotta ki a feltörhetetlennek hitt iratszekrényeket, és még sok
más elképesztő kalandot.

Richard P. Feynman: „Mit érdekel mások véleménye?”

A világhírű fizikus ebben a könyvében a már megszokott szellemes
történetek mellett bemutatja viszontagságos részvételét a Challen-
ger űrhajó katasztrófa okait vizsgáló bizottságban, és a kísérletet,
mellyel demonstrálta, hogy szerinte mi okozta a tragédiát.

További információ: www.parkkiado.hu, info@parkkiado.hu.

rimszamok-promo_ny.indd
imszamok-promo_ny.indd Sec1:17 5/13/13 2:21 PM
 „Felettébb szórakoztató. Du Sautoy ügyesen vázolja fel matematikus
szereplőinek portréit, alakjai az anekdotáknak és élvezetes leírásoknak
köszönhetően szinte életre kelnek a könyv lapjain.”
The Guardian
Vá rh ató
meg jelené
s
2013 . ős z
MARCUS DU SAUTOY
A prímszámok zenéje
Az iskolában a gyerekek megtanulják, hogy a prímszámok csak önmaguk-
kal és eggyel oszthatók. Azt viszont nem tanítják meg nekik, hogy az emberi
tudás keresése során a prímek jelentik a legcsábítóbb rejtélyt. Hogyan lehet
megjósolni, mikor fog felbukkanni a következő prímszám? Létezik-e olyan
formula, amely prímeket tud generálni?
1859-ben Bernhard Riemann német matematikus előállt egy hipotézissel,
amely megoldást javasolt a prímszámok eloszlásával kapcsolatos rejtélyre.
Mielőtt azonban sejtését bizonyíthatta volna, meghalt, így a rejtély csak foko-
zódott. Izgalmas könyvében Marcus du Sautoy különc és zseniális tudósok
történetét meséli el, akik megszállottan keresték a megoldást, amely idővel
olyan sokféle területet forradalmasított, mint az e-kereskedelem, a kvantum-
mechanika és a számítástudomány. Magával ragadóan és lenyűgözően kelti
életre a matematikusok világát, annak minden szépségével és titkával.

Marcus du Sautoy (1965) az Oxfordi Egyetem matematikaprofesszora,

az angol Matematikai Társaság elnöke. Kutatásainak középpontjában a cso-
portelmélet és a számelmélet áll. Rendszeresen publikál a The Timesban és
a The Guardianben, sokat tesz a matematika népszerűsítéséért. Feleségével
és három gyermekével Londonban él, szabad idejében focizik és trombitál.

Előrendelés és további információ: info@parkkiado.hu, +36-1-346-0560

Vevőszolgálat: 346-0570 | info@parkkiado.hu

parkkiado.hu | facebook.com/parkkiado

rimszamok-promo_ny.indd
imszamok-promo_ny.indd Sec1:18 5/13/13 2:21 PM