Közigazgatási Jog I

KÖZIGAZGATÁSI JOG I
KIDOLGOZOTT TÉTELSOR
§
2017. DECEMBER 1.
KELLER-DEÁK ÁGOSTON
©
Közigazgatási jog 1 – Keller-Deák Ágoston
I. tétel: A közigazgatás, mint igazgatás

1) Fogalom meghatározási kísérletek
„Közigazgatás minden, ami nem törvényhozás és nem igazságszolgáltatás”

- ebből a negatív meghatározásból az derül ki, hogy mi nem a közigazgatás
- pozitív meghatározások:
 szervezeti értelemben: A közigazgatás azon szervek összessége, amelyek alapfeladatként
közigazgatási tevékenységet végeznek.
 formális értelemben: Mindaz a tevékenység, amelyet közigazgatási szervek végeznek
 materiális értelemben: mindaz a tevékenység, amely a közigazgatási feladatok ellátására
irányul.
A közigazgatás:
- jogilag részletesen szabályozottan
- a társadalom egészét átfogó
- közhatalom birtokában, (végzett)
- igazgatási tevékenységkomplexum
- a közcélok, közérdek (érvényesítése érdekében)
 állami döntések előkészítése
 végrehajtás megszervezése
- elkülönült szervezetrendszerben
- tisztviselőkkel (végez)
Tevékenység tartalma szerint:

- beavatkozó (pl.: üzlet nyitva tartásának korlátozása)
- elosztó (pl.: településszerkezeti terv elkészítése)
- szolgáltató (pl.: megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásának támogatása)
Végrehajtás jellege alapján is lehet csoportosítani, hogy a törvények végrehajtásáról van –e benne szó.
Beavatkozó és szolgáltató közigazgatás esetén a végrehajtás módját és irányát is meghatározza a

törvényalkotó-> Kondicionális programozottság
Szétosztáskor (pl.: területfejlesztés), közszolgáltatások megszervezésénél (pl.: háziorvos ellátás biztosítása) -

> finális programozottság
2) Igazgatás
Fogalma:
- Az emberi együttműködéshez kapcsolódó tevékenység, ami biztosítja a közös cél eléréséhez
szükséges személyi és tárgyi feltételeket és a közös tevékenység összhangját.
Igazgatás – adminisztráció:
- mint szervezet -> statikus
- mint működés/folyamat –> dinamikus
- igazgatás alanya:
 aki végzi az igazgatást
- igazgatás tárgya:
 akire/amire vonatkozik az igazgatás – aki/amit igazgatunk – szervi és szakmai tevékenység
1
 szervezeti szempontból: Alany (vezető/irányító):

Irányító szerv – vezetés (igazgatási szervezet)
Irányított szerv – vezetés (igazgatási szervezet)
 tevékenység szerint:
Az igazgatott szakmai és/vagy szervi tevékenysége
Az igazgatott valamennyi szakmai és szervi tevékenységére
Csak egy működési viszonyát érinti
- igazgatás tartalma:
 igazgatási cselekvések összessége = igazgatási ciklus
 célkitűzés
 információk összegyűjtése/feldolgozása
 döntési variációk kidolgozása
 igazgatási ciklus elemei:
o központi eleme a döntés, előtte: információk összegyűjtése, rendszerezése
o A) Planning – tervezés: mit akarunk elérni és ez milyen lépéseken keresztül

lehetséges
o B) Organazing – szervezés: feladatok ellátásának megszervezése

(területi/feladat szerint munkamegosztás)
o C) Staffing – személyzet: emberek megfelelő kiválasztása/továbbképzése
o D) Directing – irányítás: irányítani a kialakult szervezetrendszert/ feladatok

ellátását -> szabályok döntések, utasítások meghozatala
o E) COordinating – koordináció: lehető legegyszerűbben lehessen megcsinálni
o F) Reporting – jelentés (ellenőrzés): megfelelően hajtották-e végre, hol van

szükség beavatkozásra
o G) Budgeting – gazdálkodás: finanszírozási tevékenység
3) A magánigazgatás és a közigazgatás eltérései
Alanyai:
- közigazgatás: monopolhelyzete, csak ő végez ilyen tevékenységet, az állam szakigazgatását képviseli
az igazgatási szervezetrendszerrel
- magánigazgatás: más szervekkel verseng
Tárgya:
- magánigazgatás: belső igazgatás folyik
- közigazgatás: legnagyobb szervezetrendszere, alapvetően külső igazgatás (belső is) az egész
társadalomra vonatkozik.
Igazgatás célja:
- magánigazgatás: szervezet optimális működése
- közigazgatás: állami célok megvalósítása, közcél, közérdek
Tartalma:
2
- közigazgatás: állami döntés előkészítés és végrehajtás

 Módja:
 közvetlen szervező tevékenység (közszolgáltató szervek)
 közhatalom birtokában a személyek és szervezetek tevékenységének alakítása és
meghatározása (jogalkotás/ jogalkalmazás)
Közhatalom:
- közigazgatás: rajtuk kívül álló személyekre kötelező erejű döntéseket hozhatnak
 Joghoz kötöttség érvényesül – korlát
- magánigazgatás: szervezetből való kiválással mentesülnek ez alól
 Jognak nincs kiemelkedő szerepe
Politikával való kapcsolat:

- közigazgatás: szoros, politikai rendszer igényei érvényesülnek
- magánigazgatás: elenyésző
3
II. tétel: A közigazgatás, mint elkülönült állami tevékenység

fogalmi ismérvei, sajátosságai
1) A közigazgatás fogalma
Alanyai:
- közigazgatás: monopolhelyzete, csak ő végez ilyen tevékenységet, az állam szakigazgatását képviseli
az igazgatási szervezetrendszerrel
- magánigazgatás: más szervekkel verseng
Tárgya:
- magánigazgatás: belső igazgatás folyik, maga a szervezet a tárgy
- közigazgatás: legnagyobb szervezetrendszere, alapvetően külső igazgatás (belső is) az egész
társadalomra vonatkozik.
Igazgatás célja:
- magánigazgatás: szervezet optimális működése, belső érdeke
- közigazgatás: állami célok megvalósítása, közcél, közérdek
Tartalma:
- közigazgatás: állami döntés előkészítés és végrehajtás
 Módja:
 közvetlen szervező tevékenység (közszolgáltató szervek)
 közhatalom birtokában a személyek és szervezetek tevékenységének alakítása és
meghatározása (jogalkotás/ jogalkalmazás)
Közhatalom:
- közigazgatás: rajtuk kívül álló személyekre kötelező erejű döntéseket hozhatnak. Legitim erőszak
monopólium alkalmazására jogosult, mint kikényszerítő eszköz.
 Joghoz kötöttség érvényesül – korlát- legalitás elve
- magánigazgatás: szervezetből való kiválással mentesülnek ez alól
 Jognak nincs kiemelkedő szerepe
Politikával való kapcsolat:

- közigazgatás: szoros, politikai rendszer igényei érvényesülnek
- magánigazgatás: elenyésző
Belső és külső igazgatás a közigazgatás intézményrendszerében

- közigazgatási szervezetrendszer belső igazgatása: szervezetrendszeren belüli igazgatás, de tágabb
értelemben közszolgálati szervekkel
- külső: mindig olyan, ami olyanokra vonatkozik, akiknek semmi köze a közigazgatáshoz
A közigazgatás, mint bürokrácia:
- olyan típusú feladat végrehajtás, ami igazgatási tevekénységek egymás utániságát jelenti
meghatározott szabályok szerint
- szervezetszociológia: Max Weber: bürokratikus uralom ideáltípusa
- megkülönbözteti a szaktudást a korábbi feudális hatalomban jellemző öröklött pozícióktól
4
2) Társadalmi rendeltetése a közigazgatásnak
- alapvető rendeltetés: Közcélok, közérdek érvényesítése

- jogtudomány/politikatudomány szerint: végrehajtás a funkciója
 állami döntések előkészítése, végrehajtása, megvalósításának megszervezése
- szociológia: a védelem biztosítása az állandó funkciója (külső és belső védelem)
- integráció a társadalom összetartása, az egyéni érdek közérdekkel való összehangolása
- közigazgatás allokális funkciója a javak előteremtése, újratermelése és szétosztása
3) A közigazgatás törvényességének külső kontrollja

Alkotmánybíróság - normakontroll
Bíróságok - egyedi közigazgatási döntések felülvizsgálata
Ügyészség közérdekvédelmi feladatai - felhívás/fellépés egyedi közigazgatási döntésekkel szemben
Alapvető jogok biztosa - vizsgálat/ajánlás
4) A közigazgatás, mint állami tevékenység

Döntés előkészítés
- Igazgatási tevékenység
- A kitűzött célokhoz
 Információk összegyűjtése / rendszerezése
 Döntési variációk kidolgozása / elemzése
 Döntési javaslatok megfogalmazása
Az államszervezet más alanyaira is kiható igazgatási tevékenységek:
- Az állam tulajdonosi és pénzügyi működésének megszervezése

- Vagyongazdálkodás
- Költségvetési gazdálkodás
- Állami statisztika / Honvédelem
A törvényhozói döntések végrehajtásának megszervezése:
Mindezek személyi / tárgyi feltételeinek biztosítása
A közigazgatás személyzete:
- Közigazgatási jogviszonyban álló közszolgálati tisztviselők

- Kormánytisztviselő / köztisztviselő
- Összeférhetetlenség
- Szakképzettség
- Fokozott munkavállalói védelem / fokozott felelősség
5
III. tétel: A közigazgatás alapelvei

Két fő alapevet különböztetünk meg a közigazgatásban, az egyik a jogszerűség, míg a másik az
eredményesség elve.
1) Közigazgatás jogszerűsége
Alapvető kritérium, hogy a törvényhozó és a végrehajtó hatalomnak nem szabad egy kézben egyesülnie.
A hatalommegosztást fejlesztette tovább a jogállam konstrukciója, kiegészítette a bírói hatalmi ággal.
A közigazgatás törvényességét (jogállamiságot, hatalommegosztást) az Alaptörvény több helyen is

megfogalmazza
- Jogállamiság / hatalommegosztás elveiből eredő kötelezettségek
- Jogforrási hierarchia elve – a közigazgatás rendeletalkotási jogának legfőbb korlátja

- Alapjog-korlátozás szabályai
- Jogorvoslathoz való jog a közigazgatási döntésekkel szemben
A közigazgatás jogszerűségének kívánalmából, tehát a legalitás elvéből következik:
 A közigazgatás csak törvényi felhatalmazás alapján cselekedhet

 Csak a jogszabályok céljával összeegyeztethető módon gyakorolhatja hatásköreit – azokkal nem
élhet vissza
 A közigazgatási szervek betartják/betartatják a jogszabályokat
 A közigazgatással szemben az egyént (más független jogalanyt) jogvédelem illeti meg
 A közigazgatásnak legalább közvetett demokratikus legitimációval kell rendelkeznie
2) A közigazgatás eredményessége
Közigazgatási tevékenység tartalmi kérdései:
- valósítsa meg a közcélokat

- védje a közérdeket, és az állampolgárok érdekeit
- mindezt hatékonyan
- legkevesebb ráfordítással
- nagy szakértelemmel és operativitással.
E két elv együttes következménye hozta létre a modern közigazgatást, a bürokráciát.
A bürokrácia főbb jellemzői: a legális uralom legtipikusabb formája
- A) szabályozottság elve: a hivatalnok tényszerű döntést hoz, szabályokban foglalt szempontok

alapján dönt, utasítások szerint hajtja végre.
6
- B) rögzített hatáskörök elve: feladatokat hivatali kötelességként állandó jelleggel/szabályozottan

felosztják és szétosztják.
- C) hierarchia elve: a hatóságok és a köztisztviselők szoros alá/fölé rendeltsége, mindenkinek egy

közvetlen felettese van.
- D) szakmaiság elve: szakképzettség megkövetelése.
- E) hivatal és a hivatalnok teljes elválasztásának elve: a hivatal nem a hivatalnokok tulajdona és a

hivatalnok nem birtokolja a hivatalát, de a hivatalnoknak joga van a hivatalhoz.
- F) aktaszerűség elve: ügy minden lényeges eleme írott formában jelenik meg, akkor is, ha a
szóbeliség dominált.
7
IV. tétel: Az Országgyűlés és a közigazgatási rendszer

viszonya
Montesquieu által meghatározott 3 hatalmi ág létezik

- törvényhozó
- végrehajtó
- igazságszolgáltató
Közigazgatás szempontjából, a törvényhozás meghatározza a közigazgatás feladatait és mozgásterét, az

igazságszolgáltatás pedig ellenőrzést gyakorol a közigazgatás felett.
A közigazgatás némi befolyást gyakorol a törvényhozás felé, a döntés előkészítő tevékenysége révén.
1) Az Országgyűlés jogosítványai
Magyarország kormányformája parlamentáris köztársaság
- a törvényhozás és közigazgatás viszonyában az Országgyűlés szupremáciája érvényesül

- A Kormány az Országgyűlésnek felelős
 Ezáltal az Országgyűlés jelentős befolyást gyakorol a közigazgatásra, hiszen a Kormány a
közigazgatás legfőbb szerve
 Törvényhozás:
 A törvények szabják meg a közigazgatási rendszer felépítésének és
működésének legfontosabb elemeit
 Az Országgyűlés fogadja el a költségvetési törvényt – ezáltal megszabja a
közigazgatási cselekvés pénzügyi korlátait
- Az Országgyűlés egyedi döntési hatáskörei a Kormánnyal szemben
 A miniszterelnök megválasztása
 Konstruktív bizalmatlansági indítvány / bizalmi szavazás
 Közigazgatás feletti ellenőrzés (a közigazgatás politikai legitimációjának és a
törvényességének a biztosítéka)
 Plenáris üléseken
 interpelláció / (azonnali) kérdés
 Országgyűlési bizottságokban
 Kormány tagjainak meghallgatása
 Szakosított szervek útján
 vizsgálóbiztosság
8
V. tétel: A köztársasági elnök és a közigazgatás viszonya

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a demokratikus rend védelme.
Kifejezi a nemzet egységét őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.
Békeidőben a köztársasági elnök szerepe elsősorban reprezentatív jellegű
- Hadsereg főparancsnoka
- nemzetközi szerződések megkötése
Különleges jogrend idején rendelkezik jogalkotó és rendkívüli egyedi döntési jogokkal is.
A köztársasági elnököt azonban megilleti néhány olyan döntési jog, amely a közigazgatáshoz kapcsolódik:
1) Kinevezési jogkörök
- Kinevezi / felmenti – miniszterek / államtitkárok / közigazgatási államtitkárok

- Kinevezi / felmenti – egyes állami szervek vezetőit (MNB elnöke / Költségvetési Tanács elnöke)
- Kinevezi / felmenti – Kormánytól független államigazgatási szervek vezetőit (Önálló szabályozó
szervek vezetőit / Gazdasági Versenyhivatal elnökét / Versenytanács tagjait)
- Kinevezi az egyetemi tanárokat
- Megbízza / felmenti – az egyetemek rektorait
- Kinevezi / előlépteti – tábornokokat
- MTA elnökét / MMA elnökét megerősíti tisztségében
2) Az önkormányzatok feletti törvényességi felügyeletben való közreműködés
Ha az Országgyűlés feloszlatja a helyi önkormányzat képviselő-testületét – a köztársasági elnök bízza

meg az illetékes megyei / fővárosi kormányhivatal vezetőjét, hogy az új képviselő-testület megválasztásáig
terjedő időre gyakorolja a polgármester feladatait és hatásköreit – halaszthatatlan esetben döntsön a
képviselő-testület átruházható hatásköreibe tartozó ügyekben.
3) Döntés állampolgársági ügyekben
Állampolgársági ügyekért felelős miniszter előterjesztése alapján:

- Honosítási / visszahonosítási kérelem
- Állampolgárság megszerzésére / Visszaszerzésére irányuló nyilatkozat
- Állampolgárságról lemondó nyilatkozat
- Állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem
…eseteiben dönt a köztársasági elnök
9
4) Területszervezési jogkörök
- Új község kialakítása
- Településegyesítés megszüntetése
- Településegyesítés
- Városi cím adományozása
- Község / város elnevezése
A köztársasági elnök nem rendelkezik politikai felelősséggel
- Az őt megillető döntési jogkörök gyakorlásához általában a miniszterelnök / vagy a hatáskörrel
rendelkező miniszter ellenjegyzése szükséges
- miniszter által előterjesztett döntés teljesítését megtagadja, ha a jogszabályi feltételek hiányoznak
vagy az államszervezet demokratikus működésének súlyos zavarát eredményezné.
10
VI. tétel: A közigazgatás működésének külső szervezeti

biztosítékai I.: Állami Számvevőszék ellenőrzési jogai a
közigazgatás intézményrendszere felett
1) ÁSZ függetlensége/feladata
Az Országgyűlés elkülönült szervein, az Állami Számvevőszéken és a Költségvetési Tanácson keresztül

közvetetten gyakorol ellenőrzést a közigazgatás felett.
Az ÁSZ az Országgyűlés legfőbb pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve
Feladatát csak a törvényeknek és az Országgyűlésnek alávetve látja el
- Pénzügyi függetlenség: önállóságának fontos garanciája
- Személyi függetlenség:
 ÁSZ elnökét az Országgyűlés választja minősített többséggel 12 évre
 ÁSZ köteles ellenőrzést lefolytatni, az Országgyűlés kérésére
 Az elnök évente beszámol az Országgyűlésnek
Legfőbb feladata:
 Közpénzekkel és a közvagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzése
Második legfőbb feladata:

 Nemzeti vagyon kezelésének ellenőrzése
 Az államháztartás körébe tartozó vagyon kezelése
Véleményezi a Kormány által előkészített és az Országgyűlésnek benyújtott költségvetési és zárszámadási

törvényjavaslatokat
2) Ellenőrzés
Törvényességi / célszerűségi / eredményességi szempontok alapján végzi
Ellenőrzi:
 Központi költségvetésből gazdálkodó szervezetek között az államigazgatási szervek gazdálkodását
 Helyi önkormányzatok gazdálkodását
 Az államháztartásból nyújtott támogatás vagy az államháztartásból meghatározott célra ingyenesen
juttatott vagyon felhasználását:
 nemzetiségi önkormányzatnál
 közalapítványnál
 gazdasági társaságnál
 köztestületnél
 közhasznú szervezetnél
 gazdálkodó szervezetnél
 egyesületnél
 alapítványnál
 egyéb kedvezményezetteknél
ÁSZ széleskörű ellenőrzési jogosítványai

- ellenőrzött szerveket közreműködési kötelezettség terheli
- dokumentumokba, adatnyilvántartó rendszerekbe betekinthet (kezelheti azokat)
11
- felvilágosítást, tájékoztatást adatokat kérhet

- szervezet helységeibe beléphet
- adatnyilvántartó rendszerekbe betekinthet, másolatot és kivonatot készíthet
Ellenőrzéséről az ÁSZ jelentést készít

- az ellenőrzött szerv vezetője köteles egy intézkedési tervet összeállítani
 a tervben foglaltak megvalósítását utóellenőrzés vizsgálhatja
ÁSZ ellenőrző szerv, tehát az intézkedési lehetőségei nagyon korlátozottak.

- lehetősége és kötelessége: nyilvános jelentésben tájékoztatni az Országgyűlést
- évente legalább 1x
Maga nem foganatosíthat intézkedéseket, ezért más szervek intézkedését kezdeményezheti

- enyhébb esetekben: ÁSZ a rendeltetés ellenes/ pazarló felhasználás ellen figyelemfelhívó levéllel
fordulhat az ellenőrzött szerv vezetőjéhez
 kötelesek a levelet elbírálni
 intézkedéseket meghozni
 ÁSZ elnökét erről értesíteni
3) Költségvetési Tanács
A költségvetési tanács az Országgyűlés döntés-előkészítő szerve.
Feladata:
- vizsgálja a központi költségvetés megalapozottságát
- államadósságok mértékére vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése
Tagjai: (büntetlen előéletű, szakmai tapasztalattal rendelkező közgazdászok lehetnek)

- köztársasági elnök által 6 évre kinevezett elnök
- MNB elnöke
- ÁSZ elnöke
Egyfajta vétójoga van a központi költségvetés elfogadásával szemben

- a KT. előzetes hozzájárulása szükséges hozzá
12
VII. tétel: A közigazgatás működésének külső szervezeti

biztosítékai II.: A bíróság és a közigazgatási
rendszerviszonya, a bíróságok közigazgatást ellenőrző
szerepe
Bírói és közigazgatási jogalkalmazás – azonosságok és különbségek:
A közigazgatás és a bíróságok tevékenysége sok szempontból hasonlít egymáshoz:

- Mindkettő jogalkalmazó tevékenység
- Általános jogszabályok egyedi eseteire való alkalmazását végzik
- Döntéseiket közhatalom birtokában hozzák meg
- Azok a címzettekre kötelezőek – akár kényszer alkalmazásával is
1) Polgári bíróság <> Közigazgatási jogalkalmazás

- Funkcióbeli különbségek
Bíróságok Közigazgatás
Két / Több fél közötti jogvitában döntenek Funkciója a közérdek / közjó érvényesítése
Múltbeli történéseket vizsgálnak Jövőre nézve állapít meg jogokat és

kötelezettségeket
Jogviszonyok / Jogok / Kötelezettségek létét
– nem létét állapítja meg Jogviszonyokat hoz létre pl. építési engedély
kiadása
Kontradiktórius – peres eljárásban döntenek Általában nem peres eljárások

Írásbeliség – inkvizitórius jelleg dominál
A felek előadásai alapján szóban döntenek

Polgári / Büntetőjogi szabályok Közigazgatási jogi szabályok
PP / BE szabályai Eljárásra nincsenek külön szabályok – nem
különülnek el az anyagi jogi szabályoktól
A bíróság csak kérelemre járhat el A közigazgatás szervei az esetek

többségében hivatalból járnak el
A kétféle jogalkalmazás határterületei:
- Közigazgatásnak is van bíráskodó – jogvitát eldöntő tevékenysége

 Birtokviták / Családjogi viták / Versenyjogi viták
- A bíróságok is végeznek nyilvántartási tevékenységeket
 Cégnyilvántartás / Civil szervezetek nyilvántartása
- A közigazgatás polgári jogi szabályokat is alkalmaz
- A bíróságok számos esetben alkalmaznak közigazgatási jogi szabályokat – polgári és büntető
ügyek eldöntése során
13
- Kivételesen hivatalból is eljárhat a bíróság, pl.: pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelésének

szükségessége
- Közigazgatási szervek pedig csak kérelemre folytathatnak le engedélyezési eljárásokat pl.: építési
engedély kiadása, házasságkötési eljárás
2) Büntető ítélkezés <> Közigazgatási jogalkalmazás

Hasonlóság:
- adóigazgatási eljárások
- versenyfelügyeleti közigazgatási eljárás
Különbségek:
- teljes eljárást a közigazgatási szerv folytatja le a közigazgatási jogalkalmazásban
- közigazgatás személyi szabadság elvonásával járó szankciót nem állapíthat meg
3) A bíróság dönt a közigazgatási határozatok törvényességéről
A közigazgatási döntések törvényességét bíróságok vizsgálhatják a jogosult kérelmére

Az arra jogosult kérelmére a bíróság megvizsgálja a közigazgatási határozat törvényességét,
amennyiben törvénysértést állapít meg, hatályon kívül helyezi azt / szükség esetén új eljárás
lefolytatására kötelezi a közigazgatást
Kivételesen lehetőséget kaphat a bíróság a közigazgatás döntésének megváltoztatására
4) Közigazgatás alkotmányosságának alapjai

A) Közigazgatási bíróságra vonatkozó szabályokat az AT. XXVIII. cikk (7) bekezdése rögzíti.
- Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más
közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.
B) AT. 25. cikk (2) bekezdés alapján bíróság dönt:

- Büntetőügyben / magánjogi vitában / törvényben meghatározott egyéb ügyben
- A közigazgatási határozatok törvényességéről
- Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről
- A helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának
megállapításáról
Jogállamiság részeleme a közigazgatási jog alárendeltsége, a bíróságok őrködnek a közigazgatás

törvényessége felett.
- nem terjedhet ki annyira, hogy a közigazgatási ügyeket a bíróságok érdembe eldöntsék
(Hatáskörelvonás)
5) Közigazgatási bíráskodás terjedelme
Németországban adott a közigazgatási bírói út úgy, mint Franciaországban, ahol általános hatásköre van.
Magyar szabályozás generálklauzulákon nyugszik, a közigazgatási peres és nem peres eljárásokban a
közigazgatási és munkaügyi bíróságok járnak el első fokon.
6) Közigazgatási bíráskodás funkciója a magyar jogrendszerben

Közigazgatási bíróságoknak kettős jogvédelmi funkciójuk van:
14
- szubjektív jogvédelem
- objektív jogvédelem
A) Szubjektív jogvédelem:
- alanyi jogok védelmére irányul
- ügyfelek számára biztosítja a jogalkotó a bírói utat
- jogsérelmet szenvedett fél kérelmére jár el a bíróság
B) Objektív jogvédelem:
- tárgyi jog
- közérdek védelmére irányul
- célja: olyan törvénysértések se legyenek, amelyek nem sértenek alanyi jogot
 bíróságok közreműködnek az objektív funkció alapján, a közigazgatás autonóm
intézményei feletti állami felügyeletben
 ügyész is felléphet a közigazgatási szervek törvénysértő döntéseivel szemben
További funkciók:
- alakítják a közigazgatási szervek joggyakorlatát
- stabilizálják a közigazgatási döntéseket
15
VIII. tétel: A közigazgatás működésének külső szervezeti

biztosítékai III.: Az Alkotmánybíróság szerepe a
közigazgatás alkotmányosságának biztosításában
Az AB közigazgatás feletti ellenőrző tevékenységét az At. 24. cikke és az Abtv. szabályozza
- a közigazgatás alkotmányossági ellenőrzésére terjed ki
Közigazgatási szervek jogalkotó tevékenységét érinti

- kihat a közigazgatási joggyakorlatra
- kihat a bírói kontroll alatt lévő tevékenységre
1) A közigazgatás aktusai feletti normakontroll
Elsősorban a közigazgatási szervek jogalkotói tevékenységére terjed ki:

Jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök esetében: kormányrendelet, ME rendelete, miniszter
rendelete, MNB elnök rendelete, önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete, önkormányzati rendeletekre is
kiterjed
Önkormányzati rendeletek esetében csak akkor, ha kizárólag At. alapján elbírálható egyébként Kúria
Önkormányzati Tanácsa jár el törvényességi felülvizsgálati jogkörrel
A Jat. alapján, a közjogi szervezetszabályozó eszközök AB-i normakontroll alá tartoznak.

- Normatív utasítások és határozatok esetében, önkormányzat szintén kivétel, törvényességi felügyeleti
hatáskörben megyei/fővárosi kormányhivatal és közigazgatási és munkaügyi bíróság járhat el.
AB által végzett normakontroll közigazgatás esetében minden esetben utólagos

- megsemmisíti, akkor a Magyar Közlönyben közzé kell tenni
- kivételesen ex tunc (visszaható) hatályvesztés: ha közjogi érvénytelenség
- pro futuro hatályvesztés: joghézag keletkezése esetén, vagy ha további jogalkotásra van szükség
Jogszabály konkrét ügyben való alkalmazásának tiltása vagy általános alkalmazási tilalmat határozhat meg
az AB.
Jogalkotói mulasztás: -> jogalkotási kötelezettségre hívja fel a figyelmet
Alkotmányos követelmények meghatározása jogszabály alkalmazása közben érvényesíteni kell
1.1 Normakontroll-eljárások típusai
A) absztrakt:
- általánosságban vizsgálja a jogszabály At. –el és nemzetközi szerződéssel való összhangját
- Kezdeményezői: Kormány, OGY képviselők ¼ -e, Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, alapvető jogok
biztosa
 Jogszabály At. –el fennálló összhangjának utólagos vizsgálata
 jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközése
B) konkrét:
- AB egyedi ügyben alkalmazandó vagy alkalmazott norma alkotmányosságát vizsgálja
16
- kihat az indítvány alapjául szolgáló konkrét ügyre

 bírói kezdeményezésre induló egyedi normakontroll-eljárás
 alkotmányjogi panasz
Ezek, a tényleges jogsérelem orvoslását, illetőleg megelőzését szolgálják

- indítványozási jogosultsággal rendelkezők kérelmére indul
 kivétel: nemzetközi szerződésbe ütközésnek vizsgálata, AB eljárása során hivatalból.
Alkotmányjogi panasz:
- bírói eljárásban alkalmazott/bírói eljárás nélkül, közvetlenül hatályosuló jogszabály
alkotmányosságának felülvizsgálatát kéri
2) AB ellenőrzés szerepe a közigazgatási joggyakorlat alakításában

At. 24. cikk (2) bekezdés d) pontja:
- At. ellenes bírói döntések felülvizsgálatát végezheti
 fennállása esetén megsemmisíti
- közigazgatási határozatok alkotmányosságának vizsgálata
AB határozat eljárásjogi következményeit a Pp. szabályozza.
3) AB eljárás főbb jellemzői

Eljárások súlypontja az alkotmányjogi panaszra tevődött át.
- AB eljárása közjogi eljárás
 célja: jogrendszer alkotmányosságának biztosítása
 a közjogi alanyi jogok érvényre juttatása a rendeltetése
Akkor lehet ha:
- törvényben biztosított jogát a bíróság érdemi vagy az eljárást befejező döntése sérti
- jogorvoslati lehetőségeit kimerítette /jogorvoslatra nincs lehetőség
Panaszeljárás két szakaszból áll:

- A) Befogadási eljárás
- B) Érdemi elbírálás
A) Befogadási eljárás:
- nincs minden esetben eljárási kötelezettsége az AB -nak
- bírói döntést érdemben befolyásoló At. ellenesség/ alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés
esetén fogadja be
- indítványozó személyes, közvetlen, tényleges érintettsége esetén
- hiányt állapít meg:
 visszautasítja
B) Érdemi elbírálás:
- panasz befogadása feltétele az elbírálásnak
- indítványhoz kötöttség
- Abtv. alapán egyes esetekben AB indítványon túlterjeszkedhet
- megállapíthat
 mulasztást
17
 alkotmányossági követelményt
Döntések meghozatala:
- egyesbíró
- öttagú tanács
- teljes ülés
Egyesbíró:
- érdemi vizsgálat nélküli visszautasításról
- határidő elmulasztása
- mulasztást nem igazolása
- nem jogosult terjesztette elő
- nem AB hatáskör
- a beadvány nem indítvány
- indítvány alaptalan
Öttagú tanács:
- amely nem tartozik teljes ülés hatáskörébe
Teljes ülés:
- alkotmányjogi jelentőségű ügyekben, fontos okok miatt
- tanács tagjainak többsége indítványozza
- elnök elrendeli
4) Egyéb hatáskörök
At. alapján Országgyűlés feloszlathatja helyi önkormányzat alaptörvény-ellenesen működő képviselőtestületét

illetve nemzetiségi önkormányzatot
- Ezek feloszlatására Kormány tesz javaslatot -> AB elvi véleményt alkot a javaslatról
Állami szervek valamit állami szervek és önkormányzati szervek közötti hatásköri viták feloldása
- Olyan esetekben, amikor ez az At. alapján elbírálható, tehát nem terjed ki bíróság és közigazgatási
bíróságok közötti hatáskör vitákra
- Megállapítja, hogy kié a hatáskör és kijelöli gyakorlásra kötelezett szervet
18
IX. tétel: A közigazgatás működésének külső szervezeti

biztosítékai IV.: Az alapvető jogok biztosa és a
közigazgatási rendszer, az ügyészség és a közigazgatási
rendszer viszonya
1) Alapvető jogok biztosa
Országgyűlés felhatalmazása alapján végzi az alapjogvédelmi tevékenységét
- ellenőrzési tevékenységnek minősül
Képviselők 2/3 –a választja az alapvető jogok biztosát és helyetteseit

Helyettese:
- jövő nemzedékek érdekeinek
- nemzetiségek jogainak
… védelmét végzi
Feladata:
- visszásságok kivizsgálása/ kivizsgáltatása
 általános/ egyedi intézkedés kezdeményezése ennek érdekében
Kiterjedt ellenőrzést gyakorol:

- közigazgatási szervek (rendvédelmi szervekre is)
- közigazgatási feladatot ellátó egyéb szervezetek (köztestületek, kvázi közigazgatási szervek)
- közszolgáltatást végző szervek:
 állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szerv (pl. háziorvos)
 állami vagy európai uniós támogatás nyújtásában vagy közvetítésében közreműködő
szervezet
 kötelezően igénybe veendő szolgáltatást nyújtó szervezet (pl. kocsi műszaki állapotát
ellenőrző társaság)
…felett.
Kérelemre jár el
- hivatalból is eljárást folytathat
- nem köteles eljárni
- eljárása ingyenes
Közigazgatás felett végzett tevékenysége kiegészítő jellegű, alapfeltétele a rendes jogorvoslat kimerítése
Nem járhat el akkor, amelyben bírósági eljárás indult vagy jogerős határozat született már benne
A vizsgált szerveknek együtt kell működnie az alapvető jogok biztosával

- vizsgálatról jelentést készít
- vizsgálatról éves beszámolót készít, évente beszámol az Országgyűlésnek
Intézkedései nem rendelkeznek kötelező erővel
Alkotmánybíróságnál utólagos normakontrollt kezdeményezhet

- eszköz, a közigazgatás alkotmányosságának biztosítása érdekében
19
2) Az ügyészség
Ügyészség intézményének két fő modelljét különítjük el
2.1 Végrehajtó hatalom részét képező ügyészség
- feladata: nyomozás irányítása vagy felügyelete

- vád képviselete a bíróság előtt
- vádhatóságként jelölik az ügyészséget
- közigazgatással kapcsolatos feladatai szűkek
- Egyesült Királyságban, Egyesült Államokban
2.2 Független ügyészségi modell – prokuratúra-modell
- végrehajtó hatalomtól független

- törvényhozás rendelkezik ellenőrzési jogosítvánnyal
- törvényhozás választja az ügyészség vezetőjét
- független ügyészség kiemelkedő fontosságú jogvédelmi szerv
- polgári eljárást kezdeményezhet
- általános keresetindítási jogosítvány
- közigazgatással szemben is felügyeleti vagy ellenőrzési jogosítvánnyal bír
Magyar alkotmányos szabályozás:
- 1949. évi XX. törvény a prokuratúra-modellt követte

- ügyészség elsődlegesen jogvédelmi feladatot ellátó szerv
- 1972.évi V. törvény: közigazgatás döntéseinek széles körű felülvizsgálatát tette lehetővé
- At. 29. cikk (1) bekezdés 2. mondat: Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép a jogsértő
cselekményekkel és a mulasztásokkal szemben
- sarkalatos törvény szabályozza az ügyészséget, az At. rögzíti
- ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (Ütv.)
- ügyész alapvetően ellenőrzési és eljárást kezdeményező feladatokat lát el
Ügyészség közigazgatással kapcsolatos feladat és hatásköre:
- Ütv. 1. § (2) bekezdése: ügyészség közreműködik annak érdekében, hogy mindenki betartsa a
törvényeket és a jogszabályok megsértése esetén fellép a törvényesség érdekében
- a bírósági jogalkalmazás segítése érdekében a közigazgatási perekben is közreműködhet->
közigazgatással kapcsolatos hatáskör
- Ütv. IV. fejezete jogosítványokat biztosít
- Ügyész közérdekvédelmi hatásköre a legfontosabb
- a bírósági peres és nemperes eljárások megindításával küszöböli ki a törvénysértést
 fellépési jogosítványok
 fellépés mérlegelésen alapul -> opportunitás elve: szükséges-e a bírósági eljárás megindítása
- vizsgálatot folytathat, ha súlyos törvénysértést észlel
- Fellépés előtt, felhívással élhet
 indítványozza ebben a közigazgatási hatóságnál vagy felügyeleti szervnél a törvénysértés
felszámolását
Közigazgatással kapcsolatban részben hatósági eljárásokhoz másrészt intézmények felügyeletéhez
kapcsolódik a feladata.
Szabálysértésekkel összefüggő feladatai:
- hatósági döntések törvényességét biztosító feladat- és hatáskörök:

 törvénysértő döntés esetén -> a szerv felügyeleti szervéhez felhívás
20
 felhívás eredménytelensége esetén -> bírósági eljárás kezdeményezése

 közigazgatási hatósági eljárásokban egyes kényszercselekmények előzetes jóváhagyása (pl.
elővezetés)
- gyermekvédelmi intézmények törvényességi felügyelete:
 gyermekek fokozott védelme
- szabálysértési ügyekkel kapcsolatos ügyészi feladatok:
 ügyész felhívásának és fellépésének lehetősége, ha a szabálysértési hatóság bűncselekményt
bírál el szabálysértésként
 kényszerintézkedések előzetes jóváhagyása
 elkövető javára történő fellépés
 mint szabálysértési jogorvoslati fórum elbírálja a szabálysértési hatósági döntésekkel szemben
benyújtott panaszokat.
21
X. tétel: A közigazgatás funkciói, feladatai

Egyre bonyolultabb társadalmi viszonyokat ellenőriz, igazgat, egyre több mindennel foglalkozik.
1) Társadalmi rendeltetése a közigazgatásnak (funkció)
Funkció:
- több egy irányba mutató, meghatározott célt szolgáló feladatok
- alapvető rendeltetés: Közcélok, közérdek érvényesítése
- jogtudomány/politikatudomány szerint: végrehajtás a közigazgatás funkciója
 állami döntések előkészítése, végrehajtása, megvalósításának megszervezése
- szociológia: a védelem biztosítása az állandó funkciója (külső és belső védelem)
- integráció a társadalom összetartása, az egyéni érdek közérdekkel való összehangolása
- közigazgatás allokális funkciója a javak előteremtése, újratermelése és szétosztása
2) Közigazgatás feladatai
Feladat:
- feladatok idők során változnak
4 fő feladatcsoport:
- biztonság garantálása
- pénzügyi igazgatás
- gondoskodás
- infrastruktúra biztosítása és a tervezés
Klasszikus igazgatási feladatok, külső védelem, hadsereg
Abszolutizmussal a rendőrállam (Polizeistaat) megjelenik.
- közrend biztosítása, rendészeti feladat domináns
Liberális jogállam
- jognak való alávetettség a domináns
- állami cselekvés jogi korlátai
- szabadságjogok a dominánsak
- kockázatkezelés: megelőzésre összpontosító preventív állam
Jóléti állam
- szociális jogállam
- polgárok fizikai szellemi jólétének biztosítása
- szolgáltató közigazgatás kerül előtérbe pl. víz, közlekedés, kommunikáció
 pénzügyi igazgatás szerepét is átalakítja a szolgáltató közigazgatás
 állami redisztribúció: megtermelt javak egy részét elvonják -> társadalmi célok érdekében
nem piaci alapon újra elosztják a forrásokat pl. közoktatás, egészségügy
Az állam a legtöbb gazdasági ágazatban visszavonul a közvetlen közszolgáltató (tulajdonosi) szerepből

A szolgáltatások szabályozását, ellenőrzését, piacfelügyeleti szerepet vállal az állam
- integrációk szerveződése (szupranacionális szervezetek)
22
XI. tétel: A közigazgatás közhatalmi tevékenységei: a

közigazgatási jogalkotás és a hatósági jogalkalmazás
1) A közigazgatási tevékenységek
- milyen irányban hat az igazgatási tevékenység:

 külső és belső működés
 Döntő súllyal a közigazgatás szervezeti rendszeréhez nem tartozó szervezetek és természetes
személyek felé végez igazgatási tevékenységet.
 tehát döntően külső működés körébe tartozó tevékenység (pl. hatósági jogalkalmazó
tevékenység)
 Közigazgatási rendszeren belüli igazgatás, a belső működés.
 megteremtse a szervezetrendszer, az egyes szervek munkájához szükséges
feltételeket, feladatok ellátásához szükséges szervezeti, személyi és dologi
feltételeket
- kik állnak az igazgatottak pozíciójában:

 csak fizikai személyeket, állampolgárokat érintenek pl. szociális igazgatás, menekültügyi
igazgatás
 kizárólag szervezetek pl. törvényességi felügyelet, pénzügyi szervezetek felügyelete
- milyen eszközökkel végzi a közigazgatás a tevékenységet:

 feladataik jelentős részét jogi eszközök igénybevételével látják el pl. jogszabály alkotás
 jogon kívül (jogi hatással nem bíró) igazgatási eszközökkel pl. infó gyűjtés/rendezés
- milyen viszony van az igazgatást végző közigazgatási szerv és az igazgatottak között:

 jelentős részben hatalmi pozícióban áll a közigazgatási szerv
 hatalomgyakorlás alapja:
 állami hatalom=közhatalom
 alá-fölérendeltségi viszonyokban a fölérendelt szerv igazgatási hatalma
 tulajdonos hatalma
Egyre gyakrabban nem egyoldalú hatalmi döntésekkel, hanem az igazgatottakkal együttműködve

tevékenykedik.
2) Közigazgatás közhatalmi tevékenységei
2.1 A közigazgatási szervek jogalkotó tevékenysége
Széles körű jogalkotási jogkör, a közigazgatási szerveknél

- jogalkotó tevékenységük alapvetően végrehajtó jellegű
- jogalkotó hatáskörét az At. és a Jat. szabályozza
Kormány feladatkörében, törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására rendelet alkothat

- elsődleges, eredeti jogalkotási hatáskör
- szabályoz olyan társadalmi viszonyt is, amelyet törvény nem szabályoz
23
Kormány tagjai, a miniszterelnök és a miniszterek is alkothatnak rendeletet

- feladatkörükben, törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján, annak végrehajtására
- végrehajtási jogszabály nem lehet ellentétes az At. –el
Önálló szabályozó szerveknek és az MNB elnökének is rendeletalkotási jogköre van
Helyi önkormányzatok jogalkotó hatáskörét az Mötv. határozza meg

- képviselő testület elsődlegesen is szabályozhat társadalmi viszonyokat, rendeletet alkothat olyan
társadalmi viszonyról, amit törvény nem szabályoz
 helyi közügyekre vonatkozhat
 nem lehet ellentétes az At. –el és magasabb szintű jogszabállyal
2.2 Közigazgatási szervek hatósági tevékenysége
Köz érdekében aktívan alakítja, befolyásolja a társadalmi folyamatokat.
A jogszabályokban foglalt előírások érvényesítését szolgálja a közigazgatási szervek hatósági tevékenysége

A hatósági tevékenység során a közigazgatási szerv (a hatóság) konkrét, tőle független jogalanyok egyedi
ügyeiben:
- érvényesíti a jogszabályok előírásait
- ellenőrzi a jogalanyok tevékenységét
- jogot, kötelezettséget állapít meg
- szankciót alkalmaz a jogsértővel szemben
Nem minden közigazgatási szerv végez hatósági tevékenységet, csak amelyik hatósági jogkörrel fel van
ruházva
Hatósági jogkör:
- a hatósági ügyek intézésére, hatósági hatáskörök gyakorlására adott jogszabályi felhatalmazás, arra
jogosítja a közigazgatási szervet, hogy egyedi közhatalmi aktust bocsásson ki
A jogszabályok meghatározzák:
- ügyfelek mely élet, működési viszonyait befolyásolhatja
- milyen feltételek esetén
- milyen elnevezésű
- milyen tartalmú döntést hozhat
Közigazgatási szervek állami közhatalmat gyakorolnak

- kötelező döntést hoznak az ügyfélre (természetes személy, mindenféle szervezet)
- külső igazgatási tevékenység a hatósági tevékenység
Hatósági tevékenység jogilag kötött

Anyagi jog pontosan meghatározza a hatóság beavatkozási lehetőségeit
Eljárás jogi szabályozása garanciális jelentőségű kérdés

- eljárásjog funkciója, a hatósági jogviszony alanyai között fennálló egyenlőtlenséget kiegyensúlyozza
2.3 Törvényességi felügyeleti tevékenység
24
A közjogi autonómiával rendelkező önkormányzatok, testületek felett, működésük törvényességének

biztosítása érdekében az állam szervei törvényességi felügyeletet gyakorolnak.
- belső igazgatási tevékenység
- szervezetrendszerhez tartozó vagy a közigazgatás intézményrendszerébe besorolhatóak
Ellenőrzik:
- szervezet működését
- döntései jogszabályok szerint történtek
Törvénysértésnél felhívás a kiküszöbölésre

- törvénysértő döntés megsemmisítése
- szervezet autonómiájának felfüggesztése
Jogi szabályozás megosztja a felügyeleti jogosítványok gyakorlását a közigazgatási szervek és a bíróság

között
Államigazgatás szervei által törvényességi felügyelet keretében végzett cselekményeket nem minősíti
hatósági tevékenységnek
25
XII. tétel: A közigazgatás hierarchikus igazgatási

tevékenysége
A közigazgatási rendszerre a hierarchikus felépítés a jellemző
- széles körben végeznek olyan tevékenységet, amelyek alapja a szervezeti hierarchia, az igazgatási
hatalom
1) Közigazgatási szervek belső igazgatása
Belső igazgatás feladata:

- szervezet működéséhez szükséges keretek biztosítása
- munkamegosztás kialakítása
- szervezet működésének összehangolása
- jogi keretekben jogszabályok rendezik a belső igazgatást
Belső igazgatás a szerv vezetőjének a feladata:

- kisebb vagy nagyobb apparátus segíti
- SZMSZ megalkotása
- szervezet tagolása
- működési rend kialakítása
A konkrét szervezet belső igazgatásának rendjét a szervezeti és működési szabályzat határozza meg
Testületi vezetés esetén a testület ügyrendje
2) Alárendelt közigazgatási szervek irányítása
Az irányítás önálló közigazgatási szervek közötti tartós hatalmi viszony, amelyben az irányítást végző
közigazgatási szerv olyan jogosítványokkal rendelkezik, amelyek alkalmasak arra, hogy az irányított szerv
működésére meghatározó befolyást gyakoroljon.
Szigorú alá-fölérendeltségi viszonyok

- többszintű hierarchikus rendszer a jellemző
- csúcsán a kormány áll
Irányítási tevékenységet és az irányítási jogokat a közvetlen felettes szerv gyakorolja

- jogi szabályozás megosztja az irányítási jogokat a hierarchiában pl. szervezet létrehozásának,
megszüntetésének a joga a hierarchia legmagasabb szintjén elhelyezkedő kormány hatásköre
Irányítási jogosítványok:
- A) irányított szerv létrehozása, átszervezése, megszüntetése
- B) személyzeti jogosítványok gyakorlása pl. vezető kinevezése
- C) a működés pénzügyi, tárgyi, technikai feltételeinek megteremtése pl. épület, infrastruktúra

- D) belső szervezeti rend kialakítása pl. szervezeti és működési szabályzat kiadása
- E) irányított szerv működési viszonyainak szabályozása
26
 jogszabállyal, ha az irányító szerv rendelkezik jogalkotó hatáskörrel
- F) egyedi utasítás adásának joga
- G) hierarchikus felügyeleti jogosítványok gyakorlása
- H) instrukciós jogosítványokat: figyelemfelhívás
Az irányítási jogosítványokat hatályos jogunkban jogszabályok határozzák meg

Hierarchikus irányítás különleges területét jelenti a fegyveres szervezetek irányítása pl. honvédség
- Kormány irányítása alatt
27
XIII. tétel: Az állami, önkormányzati vagyonnal gazdálkodó

szolgáltató és gazdálkodó szervezetek igazgatása; A
közigazgatási szervek nem hatalmi viszonyon alapuló
tevékenységei
1) A közintézetek irányítása
- A közintézetek az állami feladatvállalás körébe tartozó humán közszolgáltatást valósítják meg (oktatás /
egészségügy / szociális ellátás / tudományos – kulturális javak előállítása)
- A közintézetek többsége valamely Alaptörvényben szabályozott alapjog érvényesülésének intézményi
feltételeit hivatott biztosítani
- A közigazgatási szervek közintézeteket hoznak létre – tartanak fenn
- A közigazgatás szervei az általuk alapított és fenntartott közintézeteket irányítják:
 Helyi önkormányzatok feladat- és hatásköre

 Közoktatási intézmények
 Egészségügyi intézmények
 Könyvtárak
 Államigazgatási szervek fenntartásában

 Országos szolgáltatást nyújtó intézmények
 Nemzeti Múzeum
 Magyar Nemzeti Levéltár
 Országos Széchenyi Könyvtár
- A közigazgatási szervek a közintézetek felett az alapítót – a tulajdonost megillető jogosítványokat
gyakorolják
- A közintézeteknek – mint szervezeteknek az irányítása – fenntartói irányítás
- A fenntartó jogosult az intézet szervezeti struktúrájának meghatározására
- A fenntartó állapítja meg a szervezet költségvetését
- A fenntartó nevezi ki / menti fel a szervezet vezetőjét
- A fenntartó gyakorolja a munkáltatói jogköröket
- A közintézetek a fenntartótól az irányításukat ellátó közigazgatási szervektől elkülönült szervezetek –
tevékenységüket önálló szakmai felelősséggel végzik
28
2) Az állami, önkormányzati vagyonnal gazdálkodó szervezetek igazgatása
- Az állami feladatvállalás körébe gazdasági szolgáltatások is tartoznak

- Vasút / Posta / Hírközlés / Közmű
- Privatizáció – ezen vállalatok nagy része magánkézben összpontosul
- A közigazgatás nem gyakorol közigazgatási értelemben vett szervezetirányító tevékenységet felettük
- A közérdek / közszolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek védelmét a közigazgatás főként jogi szabályozás
és hatósági tevékenység útján közvetíti e gazdálkodó szervek felé is
- Az állami – önkormányzati tulajdonnal való gazdálkodással összefüggő érdekeket pedig oly módon
érvényesítik – hogy valamely közigazgatási szerv közvetlenül – vagy valamely vagyonkezelő szerv útján
gyakorolja a társasági törvényben szabályozott – magánjogi szabályozás körébe sorolható tulajdonosi jogokat
A közigazgatási szervek nem hatalmi viszonyon alapuló

tevékenységei
1) A közigazgatási szervek döntés-előkészítő tevékenysége
 Az állami döntések előkészítése

 Mint az állam – szakigazgatási szakértői
 Közigazgatás feladatköre a törvények / országos jelentőségű / stratégiai jellegű kormányzati
döntések előkészítése
 A döntéshez szükséges információk összegyűjtése / rendszerezése / elemzése / értékelése
 Jelentős szerepe van a közigazgatási szerveknek a nemzetközi szerződések előkészítésében –
EU döntéseinek előkészítésében
2) A közigazgatási szervek materiális tevékenysége

 Kiterjedt szakértői tevékenység
magas szintű szakmai tevékenységet feltételez a közigazgatás
működése
– amelyekben a döntések előkészítése
során szaktudományi elemzéseket – laboratóriumi – műszeres vizsgálatokat kell végezni
(környezetvédelem / közegészségügy / állategészségügy
közigazgatási döntés nem hozható
29
 Szolgáltatások nyújtása
– tüzet olt / Földhivatal – földmérési tevékenységet folytat
 Az önkormányzat saját alkalmazottjával látja el közszolgáltatási feladatait

– az önkormányzat alkalmazottja
3) A közigazgatás gazdálkodó tevékenysége
 A közigazgatási szervek azon tevékenysége – amikor az állam pénzügyi / vagyoni eszközei feletti
közvetlen rendelkezés útján oldják meg a feladataikat
 Az állam és önkormányzatok tulajdonába tartozó vagyon kezelése, költségvetési gazdálkodás
 Állami vagyon feletti tulajdonosi jogok
- állami tulajdonban álló gazdasági társaság
 Önkormányzati vagyonnal való rendelkezés

– önkormányzat képviselő-testülete
ontárgyait – törvényi korlátokkal – vagyonkezelésbe is adhatja
4) Közfeladatok megoldása – együttműködési kapcsolatok – megállapodások –

szerződések útján
 Érdekegyeztetés – koordinációs tevékenységek
 A közigazgatási szervek feladataik megoldása során együttműködnek más közigazgatási szervekkel

 Széles körű érdekegyeztetést folytat a közigazgatás a társadalom legkülönbözőbb szerveivel
(szakmai szervezetek / érdekképviseleti szervek)
 A közigazgatás előszeretettel vonja be a vállalkozókat – gazdálkodó szerveket a közigazgatás

felelősségi körébe tartozó közszolgálati feladatok ellátásába
 Formája közszerződés
 Kötnek polgári jogi szerződéseket is / Közbeszerzési eljárások
 Közfeladatok megoldása szervezési tevékenység útján
 Jog által nem szabályozott szervezési eszközök alkalmazása
 Információnyújtás – tájékoztatás – ajánlás
30
XIV. tétel: A közigazgatási szerv fogalma, elhatárolása más

közjogi szervtípusoktól, illetőleg a közfeladatokat
megvalósító munkaszervezetektől
1) Közigazgatási szerv fogalma
- Olyan közjogi szervek, melyek

 Hatáskörük és illetékességük keretein belül
 Jogszabályban meghatározott közigazgatási feladatokat látnak el
 Általában közhatalommal felruházva
2) Közigazgatási szerv <> Államszervezet egyéb szervei

- A közigazgatás az államszervezet része, amely a végrehajtó hatalom szervezetrendszere
- A közigazgatási szervek közjog által szabályozott jogalanyok
- A végrehajtó hatalom funkcióit valósítják meg
- Közigazgatási feladatokat látnak el / tevékenységeket végeznek
- Állami igazgatási tevékenységet folytatnak
 Előkészítik a törvényhozó döntése egy részét
 Megszervezik ezek végrehajtását
 végrehajtó jellegű normákat alkotnak
- Más állami szervek nem a végrehajtó hatalom állami funkcióit valósítják meg – ezért azok nem
közigazgatási szervek – igazgatást végeznek, de nem a végrehajtó hatalmi ágon belül (csak kiszolgálást
végeznek)
 OBH – a bíróságok igazgatásának szerve (a bírói hatalmi ágon belül)
 Országgyűlés Hivatala – a törvényhozók munkáját segítő, technikai igazgatás a feladata
 ÁSZ – az OGY legfőbb pénzügyi – gazdasági ellenőrző szerve
- Ügyészség – igazságszolgáltatás közreműködője, de a társadalom törvényes működésének céljából,

közérdekvédelmi szerep, melybe a közigazgatás feletti törvényességi kontroll is beletartozik. Alaptörvény és
az ügyészségi törvény a végrehajtó hatalomtól elválasztva határozza meg.
3) Civil közigazgatás <> A végrehajtó hatalom fegyveres szervezetei

Állam külső és belső védelmét biztosító fegyveres szolgálat
- szigorú alá-fölérendeltségi viszony, belső igazgatás
- Honvédség szervezete / Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat

- Rendvédelmi szervek – rendőrség – büntetés végrehajtás
31
- Hivatásos katasztrófavédelmi szervek / Polgári nemzetbiztonsági szolgálatok

- NAV pénzügyőri egységei
4) Közigazgatási szerv <> Közszolgáltatások közjogi szervezetei

-Közintézet
 Humán szolgáltatások tipikus formája
 nem kapcsolódik közhatalom gyakorlása
 kötelezően igénybeveendő szolgáltatásnál: közigazgatási szerv/ bíróság hatásköre a kötelezés pl.
kötelező egészségügyi ellátás -> járványügyi hatóság
-Közüzem
 Gazdasági jellegű – áruviszonyban nyújtott közszolgáltatások
 A közintézet és a közüzem nem igazgat – szolgáltatásokat nyújtanak
 nem kapcsolódik közhatalom gyakorlása
 kötelezően igénybeveendő szolgáltatásnál: közigazgatási szerv/ bíróság hatásköre a kötelezés
pl. tankötelezettség -> gyámhatóság
5) Közigazgatási szerv <> A közjog és a magánjog „határszervezetei”

-Köztestület
 Az egyesület közjogiasításával létrehozott önálló szervtípus
 tagok körét a törvényalkotó rendeli el
 alapvető rendeltetés: közvetítsenek a tagságuk és az államhatalom között
 tagjaikkal szemben igazgatási tevékenységet látnak el
-Közalapítvány
 Hazánkban a jogi személyek egy típusa
 alapítvány közjogias változata
 alapítótól elkülönített célvagyon, igazgatását erre megalakított testület végzi
 Célvagyona közfeladat megvalósítását szolgálja
 Alapítói – OGY / Kormány / Helyi önkormányzatok
-Köztulajdonban álló gazdasági társaságok

 Állami / Önkormányzati tulajdonban vannak
 Gazdasági érdekű közszolgáltatásokat nyújtanak
 MÁV / MVM / BKV
-Kvázi közigazgatási szervek

 nem közigazgatási szervek / személyek kapnak felhatalmazást közigazgatási jogkörök gyakorlására
 közjogi vagy magánjogi szervezetek is lehetnek ezek
 veszélyhelyzetekben meghatározott feladatot ellátó személyek is hatósági intézkedésekre
 felhatalmazás alapja Ket. törvény vagy kormányrendelet egyéb szervezetet, személyt vagy
köztestületet is feljogosíthat közigazgatási jogkör gyakorlására
32
XV. tétel: Önálló és nem önálló közigazgatási

szervek. A közigazgatási szervek jogképessége. A
közigazgatási szervek osztályozása, főbb típusai
1) Önálló és nem önálló közigazgatási szervek
- Minden közigazgatási szerv önálló feladatkörrel bír – jogszabályokban meghatározott feladatokra

hozzák létre
Önálló közigazgatási szerv
 Ha a közig. szerv rendelkezik elkülönült szervezettel és személyi állománnyal

 Van önálló – jogszabályban biztosított feladatköre
 Gazdálkodása is elkülönült a többi közig. szervtől
 pl. Minisztériumok / Központi szinten működő kormányhivatalok (Országos Atomenergia
Hivatal) / Központi Hivatalok (Oktatási Hivatal)
Önálló közigazgatási szerv= szervezeti elkülönültség
Autonóm közigazgatási szerv= szerv jogállásához tartozó ismérv, a kormánytól relatíve független
- A közigazgatási szerv belső szervezeti egysége is felruházható önálló feladatokkal

- Meghatározott tisztségviselőre is telepíthetőek feladatokat / döntési jogköröket
 NMHH elnöke / Polgármesterek
- Amennyiben jogszabály – közigazgatási szerv belső egységére vagy tisztségviselőjére telepít

közigazgatási feladatokat-> nem önálló közigazgatási szerv
2) Közigazgatási szervek jogképessége
Közigazgatási szervek akkor lehetnek jogviszonyok alanyai, ha rendelkeznek az adott jogágban

meghatározott jogképességgel
- jogáganként eltérő a jogképesség
Akkor jogképes – ha van jogszabályban meghatározott – hozzá telepített – elkülönült feladatköre – és

ehhez tartozó döntési jogosítványa – hatásköre
 Polgári jogi jogképesség – jogi személyiség

 Pénzügyi jogi jogképesség – költségvetési pénzügyi jogképesség: ha a szerv költségvetési
szervnek minősül, vannak olyan költségvetési forrásai melyek megtervezéséről és
felhasználásáról maga rendelkezik
 Közszolgálati munkáltatói jogképesség - ha a személyzetét maga alkalmazza
Közigazgatási jogi jogképességgel rendelkezhet az önálló és nem önálló közigazgatási szerv is

Polgári jogi és közszolgálati munkáltatói jogképességét pénzügyi jogalanyiságuk határozza meg.
33
Pénzügyi jogi, polgári jogi és közszolgálati foglalkoztatói jogképességük csak az önálló közigazgatási
szerveknek van.
Közigazgatási jogi jogképesség:
 Általános jogképesség
 A szerv törvényes rendben való megalapítása
 jogszabályi felruházása más közigazgatási szervektől elhatárolt feladat- és hatáskörrel
 Relatív jogképesség
 Meghatározott ügyben
 meghatározott jogalannyal való
 közigazgatási jogviszonyra lépés képessége
 hatáskör + illetékesség határozza meg a relatív jogképességet
 Hatáskör: A feladatok ellátásához biztosított jogosítványok és kötelezettségek

összessége.
 Illetékesség: rendszeren belüli területi munkamegosztás szabályai. Kijelölt földrajzi
területen működhet. Központi szervek -> országos illetékesség. Megyei, járási, helyi
szervek
34
Közigazgatási szervek fajtái

1) Államigazgatási szervek – Önkormányzati igazgatási szervek
A) Kormány hierarchikus irányítása alatt álló államigazgatási szervezeti rendszer

B) Önkormányzati igazgatás
Államigazgatási szervek
- Az autonóm államigazgatási szerveket kivéve – a végrehajtó hatalom csúcsán álló kormány közvetlen
vagy közvetett alárendeltségében működnek
- Kormányzati célkitűzéseket követik és valósítják meg
- Horizontálisan és vertikálisan is tagolt – hierarchikus rendszert alkotnak
- egyszemélyi vezetésű – hivatali felépítésű szervezetek – melyekben a hatáskör címzettje a szerv

vezetője és a szerven belül alá- fölérendeltségi viszonyok uralkodnak
Kormány jogköre az alábbi jogosítványokban fejeződik ki:
 Szabályozási jogkör
 Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben is alkothat
 Közjogi szervezetszabályozó eszköz – kormányhatározatban is
 Szervezetalakítási jog
 Létrehoz / Megszüntet államigazgatási szerveket a kormány
 Kivéve azon szerveket, amelyek esetén az OGY dönt (minisztériumok
/kormányhivatalok)
 Államigazgatási szervek feladat- és hatáskörének szabályozása

 2006 óta a törvények csak a közigazgatási ügyfajták szerinti
munkamegosztást intézményesítik
 A hatáskört gyakorló szervek kijelölését kormányrendeleti szintre utalták
 Bizonyos személyzeti jogosítványok

 Egyes államigazgatási szervek vezetőit a miniszterelnök nevezi ki és menti fel
(kormánymegbízottak)
 Kormányzati ellenőrzés
 Kormány közvetlen beszámoltatási joga
 Kormányzati Ellenőrzési Hivatal útján
Önkormányzati igazgatási szervek

- Területi alapon szervezett közösségek – általában települési közösségek önigazgatását megvalósító
szervek
- Választópolgárok által közvetlenül választott képviselőtestület
- szervek a helyi közösségek – helyi érdekű közügyeit önállóan szabályozzák és igazgatják
- Törvényi garanciák védik az államigazgatással szemben
35
- Kormány csak törvényességi felügyeletet gyakorol
- A döntési jogkör a választott testületet illeti meg
- A polgármesterre / jegyzőre törvény – törvény felhatalmazásával kormányrendelet államigazgatási

feladat- és hatáskört is telepíthet
2) Központi szervek – Területi szervek – Helyi szervek

Működési területük szerinti csoportosítás
Központi szervek
- Országos szervezetek
- Működési területük az egész országra kiterjed
Területi szervek
- Működési területe többféle földrajzi területi egység is lehet
- Általános területi szint a megye
- Lehetnek azonban olyan szervek, amelyek működési területe nagyobb, mint egy megye – NAV
regionális adóigazgatóságai / környezetvédelmi felügyelőségek
- Megyénél kisebb működési területtel rendelkező szervek is lehetnek – járási hivatalok
3) Általános feladat- és hatáskörű szervek – Különös feladat és hatáskörű szervek
Általános feladat- és hatáskörű szervek
- Feladatköre és az ehhez rendelt jogosítványok a közigazgatás minden ágazatára kiterjednek
- Kormány / Helyi önkormányzatok képviselő-testülete
- Eredeti jogalkotói hatáskör – At. és tv. keretek között
- At. 17. cikk (3) bekezdése Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve: Fővárosi és
megyei kormányhivatal
Különös feladat- és hatáskörű szervek
- A közigazgatás egy-egy ágazatában előírt közigazgatási feladat- és hatásköröket teljesít
- Földművelésügyi Minisztérium / Oktatási Hivatal
4) Testületi szervek – Egyszemélyi vezetés alatt álló szervek
Testületi szervek
- A döntési jogkör a szabályosan működő testületet illeti meg
36
- Jogszabályban elő kell írni a határozatképességhez szükséges jelenlétet
- A testület ülésezésének rendjét
- Kormány / Önkormányzati képviselő-testület
Egyszemélyi vezetés alatt álló szervek
- A hatáskör címzettje a szerv vezetője
- A szervhez utalt bármely ügyben jogában áll személyesen dönteni
- A döntésért ő viseli a felelősséget
- Kiadmányozási jog átadása – a vezető személyes döntési jogának letelepítése a szervezet alsóbb
szintű vezetőire
A testületi és egyszemélyi vezetés kombinálódhat
- A jogalkotó mind a testületnek – mind a testület vezetőjének ad különálló hatáskört (képviselő-testület

– polgármester)
- Egyszemélyi vezetésű szerven belül – elkülönült döntéshozó testületet alakítanak ki
- Egyszemélyi vezetés sajátos testületi támogatása – jogszabály a vezető munkájának segítésére –

javaslattevő – véleményező jogkörrel, de kötelezően előírja a tanácsadó testület létrehozását (KSH
elnökének szakmai tanácsadó szerveként működik az Országos Statisztikai Tanács)
37
XVI. tétel: Szervezetalakítási jog a közigazgatásban –

Közigazgatási szervek létrehozása / megszüntetése
1) Szervezetalakítási jogkör
- A közhatalom birtokosa rendelkezik valamiféle szervezési hatalommal – amely saját magára illetve
a neki alárendelt szervekre vonatkozik
- Történetileg a királyi felségjogokra – kinevezési jogokra vezethető vissza
- Állami szervek létrehozását / átszervezését vagy átnevezését megszüntetését és működtetését is bele
lehet érteni
Szervezetalakítási hatáskörök
- Szervtípus intézményesítése
 A szervtípus – elnevezése / jogállása / meghatározása
 Alkotmányi / törvényi / rendeleti szinten
- Konkrét szerv létrehozatala / átszervezése / megszüntetése

 Létrehozatalának normatív és egyedi mozzanata
 A szervezetalakítási hatáskör jogosultja egy normatív aktusban – statútumban rendelkezik a
konkrét szerv létrehozásáról
 Az egyedi mozzanat a konkrét aktus kiadása – amely a szerv létesítéséről szól és a szerv
legfontosabb jellemzőit is tartalmazza – alapító okirat
- Szerv rendeltetésének meghatározása

 Feladat- és hatáskör meghatározása
- A szerv működéséhez szükséges személyi / dologi / pénzügyi feltételek biztosítása

- A szerv felépítésének és belső munkamegosztásának meghatározása
 A szerv belső felépítését – működését meghatározó norma
 SZMSZ létrehozása – lehet a vezető hatásköre – külső szervvé, aki az irányító
Közigazgatási szervek létesítése / megszüntetése

- Abban az esetben vannak külön szabályok – amennyiben önálló közigazgatási szervet hoznak létre
- Létrehozható – előzmények nélkül – teljesen új szerv – új szervtípus – nincs jogelőd
- Létrehozható – közigazgatási szerv jogutódjaként
 A szerv elnevezése / feladat- és hatásköre megváltozik
 közigazgatási jogalanyként új – költségvetési és polgári jogi személyisége azonban nem változik
38
- Valamennyi jogképességét érintő jogutódlás

 Egy meglévő közigazgatási szervből kiválik egy másik szerv – Az eredeti szerv is megmarad és
egyúttal egy új is keletkezik pl. Miniszterelnökség a Közigazgatási és Igazságügyi
Minisztériumból
 Egy közigazgatási szerv két vagy több új szervre válik szét – Új szervek jönnek létre – a
jogelődök megszűnnek
 Két vagy több korábban önálló közigazgatási szervet egyesítenek – összeolvadás – A korábbi
jogelőd szervek megszűnnek
 Egy korábban önálló szerv egy másik szervbe való beolvadása
2) A létesítésre és megszüntetésre vonatkozó hatáskörök

 Az államigazgatási alrendszerben – a szervek – illetve a területi szervek / szervtípusok
létrehozásának és megszüntetésének joga az OGY-t vagy a Kormányt illeti meg
 Országgyűlés törvényben dönt
 Minisztériumok
 Autonóm jogállású államigazgatási szervek (GVH / KH)
 Önálló szabályozó szervek (NMHH / MEKH)
 Kormányhivatalok
 Kormány rendeletben határoz
 Központi hivatalok (Oktatási Hivatal)
 helyi önkormányzatok igazgatási szervezetének felépítését önkormányzati törvény és egyéb
törvények határozzák meg
3) A közigazgatási szervek létesítésének / megszüntetésének általános szabályai

 Áht. – irányadó a közigazgatási szervek, mint költségvetési szervek létesítésére és
megszüntetésére
 Alapító okirat kiadása – minden költségvetési szerv alapításáról
 Minisztérium – miniszterelnökség – kormányhivatal -> miniszterelnök adja ki
 A többi államigazgatási szerv esetén az irányító szerv joga – őket irányító miniszter adja
ki
 Törzskönyvi nyilvántartásba vétel
 A bejegyzés napjával jönnek létre a költségvetési szervek – törléssel szűnnek meg
 Költségvetési szerveknek rendelkezniük kell SZMSZ-el
 A költségvetési szervek nyilvános és közhiteles nyilvántartását a kincstár (MÁK és
területi szervei) vezetik
39
XVII. tétel: A közigazgatási szervek belső

felépítésének szervezéstudományi elvei; a belső
felépítés típusai
1) Belső szabályozás
- A közigazgatási szervek belső felépítését és működését részben jogszabályok rögzítik
- A közigazgatási szerven belüli kapcsolatok meghatározó jogszabályai a közszolgálati
tisztviselők jogviszonyát szabályozó törvények
- A közigazgatási szervek belső igazgatását jórészt azonban a vezető személy (testület) által
kiadott belső szabályzatok rendezik
 szervezeti és működési szabályzat -> államháztartási törvény ezt
részletesen felsorolja
- államháztartási jogszabályok, egyéb jogszabályok további belső szabályzatok

kibocsátását írhatják elő pl. tervezésre, gazdálkodásra, beszerzésre
 ezeknek a szabályzatoknak a jogi formája a közjogi szervezet szabályozó
eszköz
 Minisztérium, kormányhivatal, központi hivatal stb. SZMSZ-ét miniszteri
normatív utasításban adják ki
 Kormány működésének részleteit a Kormány ügyrendjéről szóló normatív
kormányhatározat állapítja meg
 Helyi önkormányzat SZMSZ-ét önkormányzati rendeletbe kell foglalni
2) Közigazgatási szervek belső felépítése

- Döntés előkészítés és a meghozott döntések a hivatali munkaszervezetben történnek
- Hivatal szervezeti egységei belső hierarchia szintjei szerint:
 főosztály
 osztályok
 csoportok
Főosztályok, osztályok feladatiak alapján két nagy csoport:
- szakmai, szervezeti egységek látják el az adott közigazgatási szerv körébe utalt
feladatokat pl. Emberi Erőforrások Minisztérium -> Felsőoktatási Főosztály
- szervi (funkcionális) szervezeti egységek pl. Pénzügyi főosztály
Hivatali szervezet felépítésére szervezéstudományilag 3 féle szervezeti modell.
2.1 A lineáris (line-) felépítés
Piramisszerű, csúcsán a vezető áll, alárendelve a második vezetői szint pl. vezető helyettesek
ez alatt -> Középvezetők (pl. főosztályvezető) -> alsóbb szintű vezetők pl. osztályvezetők
- Utasítási láncolat a legfelsőbb vezetőtől indul -> ezen a szinten által jut le a legaljára
2.2 A funkcionális felépítésű rendszerben
Line-szisztéma szerint épülnek fel

- funkcionális részlegek vezetői is rendelkeznek közvetlen utasítási joggal
- alsóbb szintű vezetők több főnöktől is kaphatnak utasítást
40
 áttekinthetetlen lesz a viszony
2.3 Törzskari felépítés (line-staff)
A szervezet vezetője, illetve a második vezető réteg mellett törzskar működik

- alapvető feladata: meghatározó vezetői döntéseknél a vezető informálása, támogatása,
tanácsadás
- kiemelkedő szerepe van a gazdasági vezetőnek és a belső ellenőrzés vezetőjének
41
XVIII. tétel: A közigazgatás szervezeti

rendszer fogalma; a tagolását meghatározó
tényezők. A közigazgatási szervezetrendszer
felépítésének elvei
1) A közigazgatási szervezeti rendszer fogalma

 közigazgatási szervek nem elszigetelten, hanem összefüggő rendszert alkotva működnek
 fogalmi elemei:
1. közigazgatási szervekből felépülő rendszer:
 katonai és rendvédelmi szervek csak amennyiben közigazgatási feladatokat és
hatásköröket látnak el
2. minden szervnek a szervezetrendszerben jogszabály jelöli ki a helyét, meghatározva, hogy melyik
alrendszerbe tartozik, hol van a helye a hierarchiában
 ezek a jellemzők fejezik ki a közigazgatási szerv jogállását
3. a szervezeti rendszer államigazgatási és önkormányzati igazgatási alrendszereken belül feladatok és
működési terület szerint tagolt
 munkamegosztást jogszabályok rögzítik
4. a két alrendszer és beléjük tartozó szervek között folyamatok közigazgatási jogviszonyok állnak
fenn, melyek a Kormány, mint csúcsszerv által irányított, felügyelt rendszert alkotnak
2) A közigazgatási szervezeti rendszer felépítését befolyásoló tényezők

 gyakran változó a szervezeti rendszer és rá vonatkozó jogi szabályozás
 alapvetően a közigazgatás funkciói és feladatai határozzák meg
 mennyiségi és minőségi szempontból is meghatározó
 befolyásolja a társadalmi, gazdasági, politikai viszonyok, nemzetközi viszonyok
 befolyásoló (volt) az állam földrajzi területe – ez a kommunikáció fejlődésével csökkent
 befolyásolhatják tradíciók is  pl. „járás” megnevezés, jegyző dönt birtokvitában
3) A közigazgatási szervezeti rendszer felépítésének elvei

eredete francia és német jogtudomány
3.1 A centralizáció elve:

 a végrehajtó hatalom és ezáltal a közigazgatás egységét biztosító elv
 politikai értelemben:
 egységes kormányzati akarat domináns érvényesülése, mely átfogja a közigazgatást
 szélsőséges formája, amikor minden a Kormány alárendeltje
 modern polgári közig: államigazgatási és önkormányzati alrendszerre tagolódás
o politikai centralizáció mértékét a kormány közigazgatással szembeni jogosítványai határozzák meg
 adminisztratív értelemben:
 ügyfajták, tevékenységek egy központra vonása, alacsonyabb területi szintről magasabb területi
szintre, központi szintre emelése
 nem feltétlenül jelent politikai értelemben vett centralizációt is
42
 a centralizációt a Kormány jogosítványai határozzák meg

 irányítási jogaiban nyilvánulnak meg
 eredeti jogalkotó jog a rendszerben
 bizonyos személyi ügyekben kinevezési jogkör
 kinevezés előtt előzetes jóváhagyás / vétó joga
 közigazgatási minőségpolitikáért felelős miniszter - MvM
 költségvetési zárolási, átcsoportosítási, tartalék felhasználási jog a központi szervek között
 önkormányzatok törvényességének biztosítása a kormányhivatalok útján (felügyeleti jogkör)
 politikai centralizáció: bizonyos összegű hitelnél Kormány hozzájárulása kell
3.2 A dekoncentráció és a hierarchia elvei

 dekoncentráció: államigazgatási feladatok területi megosztása a kormány irányítása alatt álló
szervek között
 nem látható el minden közigazgatási feladat központi szinten szervezett államigazgatási szervekben
(mennyiség, földrajz, közlekedés)
 kihelyezett egységek létrehozása
 jogszabályban rögzített hatáskörrel bíró önálló közigazgatási szerv
 klasszikus dekoncentrált szervek + területi szervek
 klasszikus központi szerv – dekoncentrált szervezeti egységek: KSH
 területi államigazgatási szerv: kormányhivatalok
 hierarchia elvével párosul

 államigazgatási alrendszerben a szervek mind egy függőségi láncolat részei
 alá-fölérendeltségi kapcsolat szervezéstudományi szempontból
 irányítási jogviszonyok közigazgatási jogi szempontból
3.3 A decentralizáció és az autonómia elvei

 közigazgatási feladatok autonómiával és/vagy önigazgatással rendelkező szervekre telepítése
 közjogi személyekre telepítés
 nem csak magánjogi személyiség, hanem államigazgatási szervekkel szemben is jogi garanciákkal
védett
 eredetileg ezek a területi alapon szerveződött önkormányzatok
 később köztestület, közalapítvány, közintézet (egyetem)
 ma autonóm jogállású államigazgatási szervek
 médiajog, versenyjog: GVH
 autonómia elvével párosul

 önkormányzati jog tekintetében autonómia önigazgatással párosul
 saját körükben választják képviseletüket ellátó, igazgatásukat szervező testületeket
 önkormányzati jogban testesül meg:
 önálló szabályozás, szervezetalakítás, gazdálkodás, petíciós jog, igazgatás, stb.
 kormánnyal és államigazgatással szemben is törvény védi – bíróság is védi
 kormány törvényességi felügyeletet lát el
3.4 Az integráció elve

 hierarchikus láncolatok jellemzően a közigazgatási feladatcsoportok, ágazatok alapján szerveződnek
 felső koordinációját a kormány látja el
 alsóbb szinten is szükség lehet horizontális koordinációra
43
 államigazgatási szervek is kerülhetnek szervi mellérendeltségi kapcsolatba önkormányzati szervekkel

 szabályozott forma az együttműködés
 integráció elve: közigazgatási rendszeren belül egymással szervezeti függőségben nem álló szervek
közötti kapcsolatot és szükségességét fejezi ki
 pl. konzultatív segítségnyújtás, kölcsönös információs kapcsolatok
 együttműködés intézményes formája a véleményezési, egyetértési, együttdöntési jogkörök létrehozása

egymással alá-fölérendeltségi viszonyban nem álló szervek között
 pl. miniszter egyetértése másik miniszter rendeletéhez
3.5 A közszolgálatiság elve

 sajátos alkalmazási jogviszony
 nem munkajog hatálya alá tartozó jogviszony a közigazgatási szervekkel
 vonásai megjelennek a viszony keletkezésének, megszűnésének feltételeiben, módjában
 különleges kötelezettség is: utasításoknak engedelmesség, etikai kötelezettség, minősítés, bizonyos
állampolgári jogok korlátozhatók (pl. sztrájk)
 privilégiumok: illetmény, előmenetel, juttatások
 közigazgatási munkára ki/átképzett személyzet dolgozik közszolgálatban

 NKE, de sok szakértelem szükséges
 pl.: mérnök, kötelező igazgatási továbbképzéssel
 közszolgálati hivatásos állomány: élethivatásszerűen, állami fizetett alkalmazottként munkavégzés
 modern közigazgatás kezdetét jelentette
 gazdasági, politikai összeférhetetlenségi szabályok
44
XIX. tétel: A közigazgatás államigazgatási és

önkormányzati igazgatási alrendszereinek
általános jellemzői
1) Államigazgatási alrendszer jellemzői
 közigazgatási szempontból: a kormány hierarchikus irányítása alá tartozó, valamely miniszter
felelősségébe tartozóan
 pénzügyi szempontból: központi költségvetésből finanszírozott
 általános közérdek: ország teljes lakosságát, összes jogalanyt, természetes és jogi személyeket egyaránt
érint
 pl. hadsereg elképzelhetetlen önkormányzati irányítás alatt
 mértékügy: hosszmérték, vasutak nyomtávolsága – világ, vagy európai rendszerekben működik
 járványügy, állat és növényvédelem
 közigazgatási tevékenységek: államigazgatás: döntés előkészítése – önkormányzati: hatóságok és

intézményi fenntartás
 belső szervezeti egység: hivatali klasszikus egyszemélyi vezetésű
 személyzet: kormánytisztviselők
2) Klasszikus államigazgatástól eltérő szervek

1. igazgatási és szakmai szakértő feladatok
2. atipikus államigazgatási szervek
a. konzultatív és döntés előkészítő szervek
b. koordináló szervek: államigazgatási kollégium
c. döntéshozó testületek: NVB
d. szakértői testületek: szakkérdésben végeznek vizsgálatot és hoznak döntéseket
3. autonóm szervek: GVH
3) Önkormányzati alrendszer
 területi alapon szervezett önkormányzatok
 települési és megyei önkormányzatok
 igazgatási szervei közigazgatási szervek
 személyi alapon szervezett önkormányzatok
 nemzetiségi önkormányzatok
 köztestületek
közigazgatási feladatokkal felruházható, de nem közigazgatási szervek
4) Helyi önkormányzatok általános jellemzői

 települések és megyék választó polgárainak önigazgatását megvalósító szervek
 helyi közügyekben önálló szabályozás és igazgatás joga
 rendeletalkotás, közszolgáltatások szervezése
 közjogi jogalanyok: önálló feladatellátás, szervezetalakítás, tulajdonlás, gazdálkodás alkotmányos
garanciái
 Kormány: a fővárosi és megyei kormányhivatal útján csak törvényességi felügyeletet gyakorol
felettük
45
XX. tétel: Az irányítás fogalma

Az irányítás értelmezése különböző tudományágakban:
Eredetileg jogilag nem szabályozott szervezeti függőségi kapcsolat volt, jogi fogalomként sem létezett
Szociológia:
- két szervezet közötti hatalmi viszonyt jelent, ebben az irányító meghatározó befolyást képes
gyakorolni az irányított működésére
- függőségre és a hatalmi- uralmi kapcsolatra helyezi a hangsúlyt
Igazgatástudomány:
- igazgatás alanyainak meghatározásához el kell különíteni a vezetést és irányítást
 vezetés:
 egy szerven belüli kapcsolatot értünk
 vezető(ség) hatalmi helyzetből meghatározza a szervezeten belüli
munkamegosztást
 összehangolja a szervezeti egységek, illetve a szervezetben működő
személyek munkáját
 irányítás:
 két elkülönült szervezet közötti kapcsolat
 két önálló közigazgatási szerv esetén
 Irányítás célja: az irányított eredményes működésének biztosítása
 Irányítás tárgya: az irányított szerv működési viszonyai
 Irányítás tartalma: az irányítás tipikus eszközei pl. szabályozás,
utasítási jog, aktus felülvizsgálat, ellenőrzés
 szakmai működés
 a szervezet rendeltetését, funkcióit megvalósító tevékenységek
összessége pl. egyetem és az oktatás
 szervi működés
 szervezetszerű léthez kapcsolódó tevékenység
Jogtudomány:
- jogi korlátokat szabott bizonyos irányítási eszközök alkalmazásához
- az irányított számára beleszólási lehetőség az irányító egyes döntéseibe pl. előzetes véleményezési jog
- Két közigazgatási feladatot ellátó, elkülönült szervezet közötti, jogilag intézményesített viszony
melyben az irányító jogszabályban biztosított jogosítványokkal rendelkezik az irányított
befolyásolására
46
XXI. tétel: Az irányítási jogviszony a közigazgatási

rendszerben (alanya, tárgya; tartalma; keletkezése,
megszűnése)
1) Az irányítási jogviszonyok alanyai
 milyen szervtípusok esetén tartotta a jogalkotó szükségesnek az állandósult hatalmi-uralmi kapcsolat

felállítását?
1.1 irányítási jogviszony államigazgatási szervek között

a. minisztériumok, kormányhivatalok a Kormány közvetlen irányítása alatt
b. központi hivatalok a minisztériumot vezető miniszter irányítja
c. fővárosi és megyei kormányhivatal – közigazgatásért felelős miniszter
i. kinevezés és felmentés: miniszterelnök
ii. szakmai tevékenység – ágazati miniszter
d. egyéb területi államigazgatási szerv – minisztérium / miniszter / kormányhivatal
e. a jogosítványokat a Ksztv, és a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló tv. rendezi
1.2 államigazgatás szervei és katonai, rendvédelmi szervek között

f. erőszakszervezetek civil kontrollja jogállamisági követelmény
g. szervek Kormány vagy egyes miniszterek irányítása alatt állnak
h. irányítási jogköröket honvédelmi, és egyes rendvédelmi szervekre vonatkozó törvények
határozzák meg
1.3 katonai, rendvédelmi szerv egymás között

i. lényegesen nagyobb függőség
j. sajátos eszközökkel (parancs)
k. eszközeit honvédelmi, rendvédelmi szervek törvényei
1.4 önkormányzati szervek és általuk létrehozott, polgármesteri hivataltól elkülönült igazgatási

szervek között
l. pl.: önkormányzati rendészeti szerv
1.5 államigazgatás és önkormányzatok igazgatási szervei és általuk alapított közintézetek

m. humán közszolgáltatást nyújtanak
n. fenntartói irányítás – sajátos közjogi tulajdonosi jogok
o. humán közszolgáltatásokról szóló törvények
p. mivel mindegyik költségvetési szerv is – Áht. külön is meghatározza az irányítás jogosítványait
2) Az irányítási jogviszonyok tárgya
 irányított szervi, szakmai működése

 szervi: - törvény rendezi
 létesítés, megszüntetés
 vezetők kinevezése, felmentése
 munkáltatói jogkör gyakorlása
47
 dologi feltétel, költségvetési gazdálkodás

 belső szervezet és működés szabályozása
 szakmai: - sokfélesége miatt nem lehet felsorolni
 irányítás jogviszonyként szabályozása szempontjából fontos, hogy milyen szakmai működési viszonyokba
engedi beleszólni az irányítót és melyeket véd a beavatkozástól
 pl.: egyetemi autonómia: szakmai működésbe nem szólhat bele a fenntartó, csak a törvényességet
biztosítja
3) Az irányítási jogviszonyok tartalma: az irányítási eszközök
 hatalmi-uralmi kapcsolat:  szuprematív jogviszony, aszimmetrikus jogok és kötelezettségek az

irányító és az irányított között
 befolyásolás  engedelmesség
 korlátozni lehet jogosítványok megszabásával, irányított jogai meghatározásával (szignalizációs
jog, felszólalási jog, véleményezési jog, javaslattételi jog)
3.1 Irányítási jogosítványok csoportosítása:
 jogi hatásuk szerint:

 jogi hatással bíró irányítási aktusok:
 normatív aktusok, konkrét utasítás, egyedi döntés, aktus-felülvizsgálat
 jogi hatással nem bíró, tényleges cselekmények:
 ellenőrzés, tájékoztatás, instruálás, szakmai konzultáció, segítségnyújtás
 ráhatás jellege szerint:

 közvetlen befolyásoló eszköz:
 normatív aktus, konkrét utasítás, szervi, személyi döntés, tájékoztatás, instruálás, segítségnyújtás
 utólagos, közvetett eszköz: - hierarchikus felügyeleti jogosítványok
 ellenőrzés, aktus-felülvizsgálat, szankcionáló egyedi döntések
3.2 Irányítási eszközök:
1. szabályozási jog:
a. irányított szervekre vonatkozó normatív aktus kibocsátása
b. jogalkotó szervek eseténél lehetnek jogszabályok
c. jellemzően közjogi szervezetszabályozó eszközök
i. normatív határozatok és utasítások
ii. működési szabályok előírása, kibocsátásuk korlátja a címzett
2. konkrét utasítás joga:

a. irányító egyedi aktusa, mely az irányított számára feladatot ír elő
b. kötelező a teljesítése (ebben az értelemben jogi hatású)
c. jogilag kötetlen: szóban, írásban, tartalmának egyetlen korlátja a jogellenesség
3. egyedi döntések:
a. sokféle szervi, szakma
i. szerv létesítése, megszüntetése
ii. vezető kinevezése, felmentése, munkáltatói jogok
48
1. prémium, minősítés, fegyelmi jogkör

iii. költségvetési gazdálkodás körébe tartozó egyedi döntések
1. költségvetés, beszámoló jóváhagyása, forráselvonás, maradvány-felhasználást,
stb.
b. egyedi döntési jogok meg is oszthatók az irányító és irányított között
i. véleményezés, vétó, javaslattételi jog, stb.
4. aktus-felülvizsgálati jog:
a. utólagos korrekciós jogosítvány
b. megsemmisítés – kasszációs jog
c. megváltoztatás – reformatórius jog
i. meghatározza: milyen aktushiba esetén, melyik jogosítvánnyal élhet
1. csak jogszabálysértő aktussal szemben, csak kasszáció
a. újra az irányított dönt
2. jogsértés és célszerűtlenség, csak kasszáció
a. célszerűtlenség megítélése nagyon tág lehet
3. csak jogszabálysértő, reformatórius is
a. irányító elveszi a döntést az irányítottól
4. jogsértő és célszerűtlen, kasszáció és reformatórius
5. ellenőrzési jog
a. nélkülözhetetlen, így szerez információt az irányított működéséről
b. tényleges cselekmény, sokféle lehet
i. szóbeli, írásbeli információkérés, megkérdezés, irat, munkafolyamat megtekintése,
szemle
c. teljes körű az ellenőrzési jog
i. jogszerűség, célszerűség, eredményesség, hatékonyság
6. további, jogi hatással nem járó eszközök

a. informális kapcsolattartás
i. tájékoztatások, körlevelek, értekezletek, stb.
Szabályozás sokáig sommás volt, nem sorolta fel az irányítási eszközöket, csak arra tért ki, amit korlátozni
akart. Általános jogi szabályozás először 2006-ban, majd új Ksztv.-ben is. (2.§)
Költségvetési gazdálkodásra vonatkozó irányítási jogkörök az Áht-ben.
4) Az irányítási jogviszonyok keletkezése, megszűnése
 folyamatos jogi kapcsolatok, mindaddig fennállnak, amíg az irányító és az irányított szerv létezik és arról
irányítási jogviszony rendelkezik
 nem a jogalanyok akaratából jön létre/szűnik meg az irányítási jogviszony
 mind a létesítés, mind a megszűnés alapítói döntés, mindig jogszabály intézményesíti és szünteti meg
49
XXII. tétel: Az irányítási jogosítványok megosztása. Az

irányítás fajtái: közvetlen és közvetett irányítás szervi és
szakmai irányítás; hierarchikus és hierarchián kívüli
irányítás
A közigazgatási szervezet rendszerben egy irányító szervnek több azonos típusú irányítottja lehet, például
a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter a fővárosi és 19 megyei kormányhivatalt irányítja.
(alapmodell a fenti: 1 irányító – 1 irányított)
Az államigazgatási szervezetrendszer hierarchikus felépítése és közigazgatási feladatok összetettsége miatt

egy szervnek is lehet több irányítója.
Az irányítási jogkörök megosztása lapján lehet megkülönböztetni az irányítás különböző fajtáit.
1) irányítási jogkörök vertikális megosztását jelenti:

a. közvetett irányítás
i. bizonyos jogköröket a jogi szabályozás elvon a közvetlen irányítótól és közvetett
irányítóhoz telepíti
1. pl.: államigazgatási szervezetrendszer alanyainak többsége a Kormány
közvetett irányítása alatt áll
2. szabályozás (szervezetalakítás) és ellenőrzés útján gyakorolja
b. közvetlen irányítás
i. mindig a hierarchiában egyel felette lévő irányítja csak
2) irányított működési viszonyai szerinti megosztás:

c. szervi irányítási jogkör:
i. kormányhivatal vezetőjét miniszterelnök nevezi ki
ii. szervi irányítás és egyes szakmai tevékenységek irányítása: közigazgatás-szervezésért
felelős miniszter
iii. ágazati szakmai tevékenység: miniszter, központi hivatal
d. szakmai irányítási jogkör
e. gyakori az ilyen jellegű megosztás a közintézetek tekintetében

i. szervi irányítás = fenntartói irányítás
ii. szakmai irányítás: miniszter, központi szerv vagy adott esetben nem közigazgatási
szerv, hanem azonos közszolgáltatást nyújtó magasabb szintű közintézet
1. múzeumok  Nemzeti Múzeum
3) hierarchikus és hierarchián kívüli irányítás

f. szakirodalomban
g. alapja a jogi szabályozás, mely szerint egyes hierarchikus irányítási jogosítványokat a
hierarchikus láncolaton kívüli szervhez telepítenek
i. ilyesmi a szakmai irányítás – hierarchián kívüli
ii. különleges utasítási jogosítványok a honvédelmi igazgatás szerveinek különleges
jogrend idején
50
XXIII. tétel: A hierarchikus felügyelet, mint a hierarchikus

irányítás része. Az irányítás és a hierarchikus felügyelet a
jogi szabályozásban
1) Felügyelet, mint jogi fogalom kialakulása
 eredetileg is jogi fogalomként jelent meg (irányítás)
 közigazgatás autonóm jogalanyaival kapcsolatos állami beavatkozás jogviszonyainak leírására
 folyamatos „szemmel-tartás” és olyan korrekciós jog, ami biztosítja a törvényes működést, de nem vonja
el a döntési kompetenciát
 gazdag jogirodalma van
2) A felügyelet fogalma, felügyeleti jogosítványok

 jogérvényesítés egyik módja
 felügyeletet gyakorló a felügyelt jogszerű működését vizsgálja, és jogsértés esetén intézkedik a
megsértett rend helyreállításáról, szankcionálja a normasértőt
 utólagos korrekciós jelleg
 jogosítványok:
 ellenőrzés
 közvetlen beavatkozási jog
 egyedi aktusok
 tiltó aktusok, szankcionáló aktusok, eljárást kezdeményező aktusok
3) A felügyeleti jogviszonyok, a felügyelet fajtái
 nem eredményez szervezeti függőséget  nem csak a közigazgatás szervezeti rendszerén belül, hanem
kifelé ható, közhatalmi, hatósági tevékenységben is alkalmazhat
hierarchikus (közigen belüli), törvényességi (közigen belüli), hatósági felügyelet (ügyféllel fennálló
közhatalmi jogviszony)
3.1 hierarchikus felügyelet:

a. utólagos irányítási eszköz = hierarchikus felügyelet
b. irányítás része
i. ellenőrzés, aktus-felülvizsgálat, egyedi döntések közül pl. szankcionálás
c. azért különböztetendő meg az irányítástól, mert lehet olyan folyamatos hierarchikus
jogviszony is két közigazgatási szerv között, ahol a felettes szerv csak ezekre az utólagos
korrekciós eszközökre jogosult
i. pl.: kormányhivatal: kormány irányítása, miniszter felügyelete alatt
1. Ksztv szerint:
a. kinevezés, visszavonás, munkáltató jogok,
b. törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági, pénzügyi ellenőrzés
c. SZMSZ jóváhagyása
d. jelentéstételre, beszámolóra kötelezés
nagyon széles jogosítványok: aktuálpolitikai érdek felülírta a felügyelet klasszikus fogalmát
51
XXIV. tétel: Autonómiával rendelkező szervezetek

feletti törvényességi felügyelet a közigazgatási
rendszerben
 állandósult jogviszony két közigazgatási szerv között, amelyet jogi szabályozás létesít
 közigazgatás autonóm alanyai feletti állami kontroll céljára használatos
 mind az ellenőrzés, mind a felügyeleti intézkedések csak jogsértést vizsgálhatnak, csak jogsértés
kiküszöbölése céljából foganatosíthatók
 államigazgatási és önkormányzati alrendszer kapcsolatban érvényesül:

 Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatalok által ellátott törvényességi felügyelet révén
biztosítja az önkormányzatok törvényes működését
 folyamatos ellenőrzési cselekményekből és kapcsolódó intézkedési jogokból áll
 nem illeti aktus-felülvizsgálati jog
 megsemmisítést bíróságnál kell kezdeményezniük
 de: törvénysértő mulasztás esetén pótolhatja az aktus a kormányhivatal (rendeletet hozhat)
 köztestületekkel szembeni viszonyban is:

 közjogi jellegét erősíti, hogy végrehajtó hatalomhoz tartozó szervek felügyelik
 felügyeleti szerv általában az ágazati miniszter
 Magyar Orvosi Kamara – egészségügyért felelős miniszter
 nincs aktusmegsemmisítési jog – bíróság joga
Tételes jogban a törvényességi felügyelet szabályai elnagyoltak, kidolgozatlanok, főleg eljárásjogi oldalról.
Pedig részletes garanciarendszerre lenne szükség, mint a hatósági felügyeletnél, az önállóság fokozott
védelme érdekében.
52
XXV. tétel: Az ellenőrzés fogalma, ellenőrzési

cselekmények. Az ellenőrzés fajai a közigazgatási
rendszerben
1) Az ellenőrzés fogalma:
 vezetés, irányítás, felügyelet részjogosítványa
 tényleges cselekmény, mely során az ellenőrző szerv vizsgálódik, informálódik az ellenőrzött
működéséről
 ellenőrzött köteles együttműködni
 leggyakoribb ellenőrzési cselekmények: szóbeli, írásbeli információkérés, megkérdezés, iratok,

tárgyak, munkafolyamatok megtekintése, helyszíni szemle
 hatósági jogviszonyokban: kép- és hangfelvétel készítés, mintavétel, próbavásárlás, stb.
 önálló tárgyalása: jogi szabályozás létrehozhat kizárólag ellenőrzési jogviszonyt a jogalanyok között (mint
a felügyeletnél)
 általában hatósági tevékenységnél: pl. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal csak ellenőriz
2) Az ellenőrzés fajtái:
 milyen jogalanyok között, milyen jogviszony részeként, milyen jogviszonyként zajlik
2.1 belső ellenőrzés:

a. közigazgatási szerven belül, vezető/belső ellenőrzési egység által folytatott
i. utóbbi elsősorban pénzügyi, gazdasági
ii. vezetői ellenőrzés a vezetői jogkör része
1. alacsonyabb rangú vezetők joga is saját egységük tekintetében
2. nem csak jogszerűségi, hanem célszerűségi szempontokból is
2.2 hierarchikus ellenőrzés:

b. irányítás egyik részjogosítványa
c. teljes körű szintén
d. közvetlen irányító gyakorolja, de telepíthető közvetett irányítóhoz is, meg is osztható több
irányító között
2.3 törvényességi ellenőrzés:

e. lehet törvényességi felügyelet részjogosítványa, de önálló ellenőrzési jogviszony is
f. teljes körű, de csak jogszerűségre korlátozva
g. tárgy is szűkíthető
i. önkormányzatok törvényességi felügyelete: olyan ügyre nem vonatkozik ahol az
érintett jogalanyok külön bírói jogvédelemmel élhetnek
1. pl.: munkáltatói döntések
2.4 hatósági ellenőrzés:

h. hatósági felügyelet része, vagy önálló ellenőrzési jogkör a közigazgatás külső
jogviszonyaiban
i. csak azt a működési viszonyát ellenőrzi az ügyfélnek, amire fel lett jogosítva
i. pl.: adófizetési kötelezettség betartása – adóhatóság
53
j. ha egyik hatóság másik hatósághoz tartozó jogsértés gyanúját észleli – tájékoztatás

k. jogszerűségi ellenőrzés
54
XXVI. tétel: A kormányzati rendszer fogalma.

Kormányzati rendszerek (USA és az európai modellek)
1) Kormányzás, kormányforma
 semmilyen modell sem érvényesül tisztán!
 tág értelemben: minden olyan országos szintű állami szerv által végzett tevékenység, amely közügyek
intézésére irányul
 politikai döntések előkészítése, meghozatala, végrehajtása
 szűk értelemben: a végrehajtó hatalom csúcsszerve és az alárendelt szervek ilyen jellegű tevékenysége
 tartalmilag sokféle tevékenység lehet: jogalkotástól kincstári vagyongazdálkodásig
Kormányforma: ~ kormányzati rendszer, az az átfogó mód, ahogy az államot kormányozzák. A fő

megkülönböztetés az, hogy melyik központi állami szerv – az államfő vagy a törvényhozó – súlya a döntő a
kormányzati tevékenység irányának meghatározásában.
Megkülönböztethető parlamentáris, prezidenciális és félprezidenciális kormányforma.
2) A parlamentáris kormányforma
 a kormányzati tevékenység a törvényhozó és a kormány között oszlik meg

 az államfő, névleg a végrehajtó hatalom feje lehet, de korlátozott kormányzati jogosítványokkal
rendelkezik csak (kinevezések pl.)
 parlament meghatározó befolyást gyakorol a kormányzás szervezetére és működésére

 általa elfogadott alkotmány és törvények közigazgatási szervtípusokat statuálnak, hoznak létre,
meghatározzák a közigazgatási személyi állomány jogállását, feladat- és hatásköröket adnak a
kormánynak, közigazgatásnak, meghatározza az ország költségvetését
 parlament döntéseit a kormány készíti elő, szervezi annak a végrehajtását

 személyi összefonódás is lehet – képviselő és miniszter is
 kormány a parlamentnek felelős (mivel megbízatása tőle ered)
 kormány feladat- és hatásköre általában nincs tételesen az alkotmányban és törvényekben felsorolva

 általános definiálás, mely hozzájárul viszonylag nagy mozgásteréhez döntések kezdeményezése,
infrastruktúrájának, gazdasági hátterének kiépítése során
 At.: végrehajtó hatalom általános szerve, feladat- és hatásköre mindarra, amit másnak nem utal,
közigazgatás legfőbb szerve, stb.
 több felépítési elv is van: kabinet-elv / kancellár-elv
3) A prezidenciális kormányforma
 eredete: USA
 végrehajtó hatalmat az erős demokratikus legitimációval rendelkező elnök testesíti meg, nincs külön
miniszterelnök
55
 mi fogalmaink szerinti kormány nem is létezik, a miniszterek kvázi tanácsadók és az elnök döntéseinek
végrehajtói
 legtisztábban az amerikai rendszerben érvényesül a hatalmi ágak elválasztása (checks and balances)
 törvényhozó mandátum összeférhetetlen a végrehajtó hatalomban viselt megbízatással
 elnök nem felelős a törvényhozásnak, csak beszámolási kötelezettséggel tartozik
 de a kormányzásban együtt kell működnie a törvényhozónak és az elnöknek
 Kongresszusnak saját döntés előkészítő apparátusa van
 központi közigazgatási szerveket általában Kongresszus hozza létre
 személyzeti kinevezéseket elnök gyakorolja, de a törvényhozás javaslatára, vagy jóváhagyására van
szüksége
 elnök közigazgatási szervezetalakítási jogai elnöki apparátusra terjed ki
4) A félprezidenciális kormányforma
 1958-as francia alkotmányhoz köthető, klasszikus példája Franciaország

 végrehajtó hatalom feje a közvetlenül választott köztársasági elnök, de funkcióin osztozik a kormánnyal
és miniszterelnökkel
 köztársasági elnök szervezetalakítási hatáskörökkel rendelkezik
 rendeletben határozza meg a minisztériumok számát, elnevezését, feladat- és hatáskörét
 kinevezi a miniszterelnököt és a minisztereket
A központi államigazgatás modelljei

1) Az angol modell:
 a bíró alkotta jog, bírói gyakorlat, és a jogszokások szerepe nagy a közjogi rendszer alakításában
 végrehajtó hatalom fejétől valamennyire független autonóm központi közigazgatási szervek vannak
jelen
 Írország, Ciprus, Málta
Nagy Britannia: parlamenti szuverenitás tana: a törvényhozó testület bármit szabályozhat, jogalkotó
hatásköre korlátlan
 bármilyen központi szervet létrehozhat, neki feladat- és hatáskört állapíthat meg
 hatáskörét szélesíti, hogy nincs chartális alkotmány, így az évszázados jogszokás határozza meg azt
 államformáját tekintve monarchia, kormányformáját tekintve parlamentáris
 végrehajtó hatalmon az uralkodó és a kormány osztozik, utóbbi az előbbi nevében kormányoz

 uralkodó szerepe többnyire ceremoniális, de királyi előjogok alapján hatást gyakorolhat az
államszervezetre
 kinevezések, parlament feloszlatása, adománylevél kiadásával szervalapítás
 de ezek nagy részét is ma már a kormány vagy miniszterelnök gyakorolja
 Kormány: miniszterelnök és a miniszterek

 Kabinet: miniszterelnök és a kiválasztott miniszterek
 miniszterelnököt és minisztereket is az uralkodó nevezi ki
 kormány tagjai felelősek a parlamentnek, felülvizsgálhatja rendeleteit
 kabinet: 20-30 fő, kormány politikájának meghatározása

 a testület munkáját hivatali típusú szerv segíti
56
 miniszterelnök a végrehajtó hatalom valódi feje

 javaslattételi jogával minisztereket meghatározza
 Kabinet meghatározása
 bármikor kezdeményezheti Parlament feloszlatását, új választások kiírását
 kiemelt szerepét jelzi a miniszterelnöki kérdések órájának intézménye
 miniszterelnök és a közigazgatás parlamenti ellenőrzése
 közigazgatás kormány alatti szintjét a miniszterek vezette minisztériumok adják

 miniszterek elnevezése általában államtitkár
 kormány ágazati politikáinak megvalósítása
 a szakmai irányítást a kvázi közigazgatási államtitkárok vezetik
 szakmai munka folytonossága, közvetít a politikai és a köztisztviselői réteg között
 központi közigazgatási szervek a minisztériumi szint alatt:

 számos típus, változatos elnevezések, feladatkörök, hivatali / testületi típusú szervek
 állami tulajdonú, közfeladatokat ellátó gazdasági társaságok (BBC)
 törvény hozza létre általában, de van kormányrendelet, miniszteri rendelet, uralkodói döntés is
 általában kisebb-nagyobb autonómia illeti meg az ágazati miniszterhez képest
 többük szabályozó hatósági jogkörrel is rendelkezik
2) Az USA szövetségi közigazgatása
 szövetségi állam  központi közigazgatás értelmezhető tagállami és szövetségi szinten is

 elnök a végrehajtó hatalom feje, egy személyben állam- és kormányfő
 fogalmaink szerinti kormány sem létezik
 széles elnöki feladatkör: hadsereg főparancsnoka, külpolitika irányítója, kormányzati politika
meghatározója
 kiterjedt hatáskör: normaalkotási jog, kinevezési, személyi jogosítványok
 központi közigazgatás: elnök erős közvetlen és közvetett befolyásolási lehetősége

 erős demokratikus legitimáció gondolata:
 Kongresszus felügyeli a közigazgatást, kivételesen a normatív döntéseit is felülvizsgálhatja
 fontos, hogy legyen olyan választott testület, amely kontrollálja a közigazgatás döntéseit
 delegálhatja így kapott hatalmát, de vissza is veheti
 központi közigazgatási szerveket általában Kongresszus hozza létre, és állapítja meg költségvetésüket
 elnök személyzeti jogosítványokkal rendelkezik
 elnök munkáját az Elnöki Hivatal segíti

 közvetlen kiszolgáló apparátus, tanácsadók, ágazati hivatalok
 kabinet: lényegében az elnök tanácsadó testülete, nem a végrehajtó hatalom vezetője
 tagjai az államtitkárok, bár van más elnevezésű is: pl. AG
 tagokat elnök nevezi ki és menti fel, szenátusi megerősítéssel
 kabinet tagjai minisztériumokat vezetnek

 Kongresszus hozza létre
 adott ágazati stratégiák előkészítése, elnöki döntések végrehajtása, jogalkotás
57
 nem minisztériumi jogállású központi közigazgatási szervek:

 Office, Bureau, Commission, Administration
 ügynökség gyűjtőfogalom
 olyan központi feladatok, melyeket nem érdemes miniszteri szinten ellátni
 többen szabályozó hatósági feladatok is – jogalkotó hatáskörrel
 bizonyos fokú autonómia
 Kongresszus hozza létre, vezetőit elnök adja
 átszervezésük is kongresszusi hatáskör, de elnök is javasolhatja
 pl. NASA
3) A német modell
 kiemelkedő hatás közép-európai, magyar kormányzati rendszerekre

 szintén szövetségi állam
 szövetségi elnök: végrehajtó hatalom része, de inkább ceremoniális szerep

 törvények aláírása, ülések összehívása, személyzeti jogosítványok
 pl.: kancellár javaslata, Bundestag megválasztja, majd újra ő nevezi ki
 miniszterek kinevezése
 döntéseihez általában miniszteri ellenjegyzés szükséges, a felelősség átvállalása érdekében
 szövetségi kormány: végrehajtó hatalom legfőbb testülete

 kancellár és szövetségi miniszterek a tagjai
 feladat- és hatásköre nincs az Alaptörvényben, törvényekben tételesen jelölve
 törvénykezdeményezési, rendeletalkotási jog
 működését három elv határozza meg
 kancellár-elv:
 kormány politikai irányvonalát a kancellár határozza meg és ő is felelős érte
 kormány összetételét meghatározza
 minisztériumok típusait eldönti, kormányon belüli munkamegosztás meghatározása
 csak a kancellártól vonható meg a bizalom – konstruktív bizalmatlansági indítvány
 munkáját Kancellári Hivatal segíti – miniszter vezeti
 kancellár személye körüli teendők, kormányzaton belüli koordináció, összkormányzati
szempontok érvényesítése a kormányzati döntéshozatalban
 tárcaelv:
kancellár által meghatározott irányvonalon belül az egyes miniszterek saját feladatkörükben önállóan
járnak el
 rendeletet alkotnak, vezetik a minisztériumot, irányítják alájuk rendelt szerveket
 testületi elv:
 kormány testületként hozza a döntéseit, szavazategyenlőségkor kancellár dönt
 bizonyos kérdések csak testületként dönthetők el (pl. AB-hez fordulás)
 szövetségi minisztérium:
 különös hatáskörű közigazgatási szervek a kormánynak alárendelve
58
 élükön miniszter, kancellár által meghatározott feladat- és hatáskörben eljárva

 rendeletalkotási hatáskör, kormány döntéseinek előkészítése, alárendelt szervek irányítása
 hivatali típusú szervezet: miniszter, politikai államtitkár, közigazgatási államtitkár (lehet több)
 politikai elem változó – szakmai elem független a politikai változásoktól (határozatlan időre vannak
kinevezve)
 nem minisztériumi jogállású központi szervek:

 amely feladatokat nem érdemes minisztériumi szinten ellátni
 hatósági tevékenység, közszolgáltatás-szervezés, központi nyilvántartások, alárendelt szervek
irányítása
 általában minisztérium alárendeltségében
 gyakran törvény hozza létre
4) A francia modell
 1958-as alkotmányhoz és CDG-het köthető

 félelnöki kormányzati rendszer mintaállama
 Románia, balti államok is kb.
 végrehajtó hatalmon a köztársasági elnök osztozik a kormánnyal és miniszterelnökkel

 pl. kormány rendeleteit az elnöknek is alá kell írnia
 Államtanács: speciális központi államszervezeti szerv

 legfelsőbb szintű közigazgatási bíróság és kormány tanácsadó szerve is
 elnöke a miniszterelnök (formálisan)
 köztársasági elnök:
 alkotmányosság őre, kiterjedt hatáskörök
 főparancsnok, külkapcsolatok irányítója
 miniszterelnök, miniszterek kinevezése
 döntéseihez ellenjegyzés szükséges
 kormány:
 miniszterek és miniszterelnök
 nem lehetnek a Nemzetgyűlés tagjai
 általában köztársasági elnök elnököl (ilyenkor Minisztertanács a neve)
 ha miniszterelnök – kabinet
 Nemzetgyűlésnek felelős, csak az válthatja le
 rendeletalkotási jog, de köztársasági elnöknek is alá kell írnia
 miniszterelnök:
 kormány általános politikájának meghatározása, államigazgatási apparátus vezetője
 miniszterek javaslata
 rendeletalkotási jog, de hatáskörrel rendelkező miniszternek is ellen kell jegyeznie
 Főtitkárság segíti
 miniszterek és minisztériumok:
 miniszterek kinevezésével dől el, nincs meghatározva
 hivatali típusú szerv
59
 döntések előkészítése, végrehajtás feladatkörében

 alárendelt szervek tevékenységének irányítása
 miniszter munkáját miniszteri kabinet segíti
 államtitkárok működnek, hivatalt a főtitkár vezeti
5) A skandináv modell:
 monarchikus államforma, parlamentáris kormányforma

 uralkodó ceremoniális
 kinevezés, ülések összehívása
 Kormány:
 végrehajtó hatalom csúcsszerve általában
 miniszterelnök és miniszterek
 megbízatásának keletkezése általános parlamentáris
 van ahol törvényhozó választja a miniszterelnököt, van ahol az uralkodó
 minisztereket vagy a miniszterelnök vagy az uralkodó nevezi ki
 felelős döntéseiért a törvényhozó testületnek
 Államtanács
 uralkodó tanácsadói testületének utóképe
 miniszterelnök, miniszterek, más közjogi tisztségviselők
 uralkodói döntések meghozatalában való közreműködés
 miniszterek:
 meghatározott ágazatokért
 vannak speciális skandináv felelősségi körök: nemek közötti egyenjogúság, halászat
 feladat- és hatáskörében, minisztériumok szervezetében politikai és szakmai elem is van
 vezeti a minisztériumot (adott esetben több miniszter is lehet egy tárcán belül, egyik a vezető)
 politikai államtitkárok / szakmai vezetők (főtitkár, főigazgató)
 hivatali szervezet, különböző szervezeti egysége
 nem minisztériumi jogállású (ügynökségi típusú) központi szervek:

 hatósági tevékenység
 szakmai-tudományos háttér tevékenység
 közintézet jellegűek is vannak
 ágazati miniszter és központi szervek kapcsolata:

 van ahol minisztérium szervezeti keretein belül működik
 van, ahol nem avatkozhat a minisztérium bele az ügynökség hatáskörébe tartozó ügybe
60
XXVII. tétel: A kormány feladatköre és felelőssége

A magyar parlamentáris rendszer és benne a központi államigazgatás kereteit az Alaptörvény és a Ksztv.
teremtik meg. Bizonyos szervek Alaptörvényből következnek (Kormány), van amit pedig az At. statuál
(minisztérium). Fontos a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény, a Kormányon belüli munkamegosztást
rögzítő kormányrendelet (miniszterek statútuma). Kormány belső működését normatív kormányhatározat
(kormányügyrend) szabályozza.
1) A Kormány fogalma és feladatköre

 At: „A végrehajtó hatalom általános szerve, amely feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, ami nem
tartozik más szerv hatáskörébe”
 kormányzati tevékenység egésze, beavatkozási jogosítványok
 szerv létrehozása, feladat kijelölése meglévőnek
 „közigazgatás legfőbb szerve”
 inkább az államigazgatásnak a legfőbb szerve
 feladatkörei:
 sokrétű, nem lehet felsorolni
 kormányzati döntések előkészítése:

 Országgyűlés döntéseit, törvényjavaslatokat készít elő és nyújt be
 kormányzati döntések meghozatala:
 pl.: kormányrendeletben államigazgatási szervek létrehozása, megszüntetése, átszervezése
 kormányzati döntések végrehajtása:
 saját döntései végrehajtása
 alárendelt államigazgatási szervek közreműködésével, ezeket irányítva
 Országgyűlés döntéseinek végrehajtása
 pl. kormányrendelet megalkotása törvényi felhatalmazás alapján
  nem csak a politika végrehajtója, hanem a legfontosabb politikaformáló szerv is

 felelős az Országgyűlésnek
 Országgyűléstől kapja a felhatalmazást a közhatalom gyakorlására
 létrejötte Országgyűléstől függ
 Ogy. alkotta törvények meghatározzák államigazgatás szervezetét és működését
 Ogy. ellenőrzési eszközei: kérdés, interpelláció, bizottsági meghallgatások
2) A kormány hatásköre – a feladatkör ellátásához szükséges jogi eszközök

tipizálása
a) jogalkotás:
a. alkothat bárkire nézve kötelező magatartási szabályt – kormányrendelet
b. eredeti jogkörben is: At-ben meghatározott feladatkörén belül
i. általában szervezetalakítási kérdések
c. többsége: törvényi felhatalmazás alapján született végrehajtási jogszabály
d. kszesz: normatív határozat
i. feladatot írhat elő közvetlenül alárendelt szervek számára, programokat fogad el,
ügyrendjét kiadja
61
b) szervezetalakítás:
a. At: államigazgatási szerveket hozhat létre
b. feladata az államigazgatási szervezetrendszer kiépítése és működtetése  Országgyűléstől a
Kormány felhatalmazást kap programja megvalósítására
c. szervezetalakítási hatáskörök:
i. államigazgatás szervtípusainak intézményesítése
ii. államigazgatási szerv létrehozása, megszüntetése, átszervezése
iii. feladat- és hatáskör megállapítása
iv. a működéshez szükséges költségvetés, eszközök, személyzet biztosítása
v. belső szervezeti rend meghatározása
d. At, és törvények keretei közt
i. Kormányt At. létesíti, szervtípusok alapelvei – Ksztv.
e. nagyfokú szabadság
i. a törvény általi létesítés a kivételes (AB)
ii. minisztérium neve (feladatköre) a sarkalatos törvényen belül egyszerű többséggel
változtatható
f. államigazgatási szerv feladat- és hatáskörének megállapítása:
i. törvény csak általánosan fogalmaz a feladatkörről
ii. felhatalmazzák a Kormányt, hogy a feladatkört gyakorló szervet rendeletben kijelölje
(köznév  tulajdonnév)
c) helyi önkormányzatokkal kapcsolatos hatáskörök:

a. fővárosi és megyei kormányhivatalok útján törvényességi felügyelet
i. ellenőrzési eszközök, jogrend helyreállításához szükséges intézkedések joga
b. hitelfelvétel, kötelezettségvállalás Kormány hozzájárulásához köthető
c. indítványozza az Országgyűlésnél az alaptörvény-ellenesen működő testület feloszlatását
d. önkormányzatok államigazgatási feladatokat is ellátnak – Kormány alkotja meg a szabályait
d) egyéb hatáskörök:
a. pl. egyedi utasítások kiadása minisztereknek feladat elvégzésére, mulasztás pótlására
b. ellenőrzési jogosítványok: információ-szerzés, beszámoltatás, bekérés
i. központi hivatal: Kormányzati Ellenőrzési Hivatal
62
XXVIII. tétel: A kormány szervezete

Összetételét az Alaptörvény határozza meg, ezen túlmenő szervezeti kérdéseket pedig a Ksztv. rendez.
1) A Kormány, mint testületi szerv:

 miniszterelnökből és a miniszterekből áll
 miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több helyettest nevez ki
 megalakult: Ogy. megválasztja a miniszterelnököt, Köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára
kinevezi a minisztereket, akik az Ogy. előtt esküt tesznek
 törvényhozó hatalmi ág és államfő is részt vesz – hatalommegosztás elve
 összetételét javaslattételen keresztül kormányfő határozza meg
2) A miniszterelnök:
 politikai jellegű
 feltételei: büntetlen előélet, választójogosultság, szakmai feltétel nincs
 meghatározza a Kormány politikájának általános irányát
 hatáskörei:
 egyedi és normatív utasításokkal feladatokat határoz meg a miniszterek és egyéb alárendelt
szervek részére
 vezeti a Kormány üléseit, kimondja a Kormány döntéseit
 személyzeti jogköröket gyakorol (javaslat miniszter, államtitkár személyére, kinevezi a helyettes
államtitkár, kormányhivatalok, fővárosi, megyei kormányhivatalok vezetői)
 miniszterelnök-helyettest jelöl ki rendeletben, meghatározza a helyettesítés rendjét
 kivételesen indokolt esetben két kormányülés közt döntést hoz
 ő és Kormány munkáját hivatali típusú szervek segítik – Miniszterelnökség:

 miniszterelnök munkaszerveként segíti tevékenységét: titkársága, munkakapcsolatokkal
foglalkozó szervezeti egység, miniszterelnök programjai, nemzetközi kapcsolatai
 kormányzati koordináció központja: közreműködik a kormányzati politika alakításában
 felügyeli, hogy érvényesüljön a minisztériumok működésében a kormányakarat
 visszajelzéseket küld a miniszterelnöknek
 közvetíti az államigazgatás felé a miniszterelnök és a Kormány utasításait
 összefogja a döntés-előkészítést, kormányülések előkészítése, döntéseik kihirdetése
 ágazati feladatok ellátása:
 stratégia jellegű és politikai, személyes megfontolásból hozzá kerülő
 pl. közigazgatási személyzetpolitika
 Ksztv. rendszeresíti a miniszterelnöki biztos intézményét:

 normatív utasítással nevezi ki, feladatkörébe tartozó feladat ellátására
 határozott időre, maximum a miniszterelnöki megbízatás időtartamára szól
3) A miniszter, mint a Kormány tagja:

 politikai jellegű – ugyanazok a kinevezési feltételek
 miniszterelnök javasolja, köztársasági elnök nevezi ki, miniszterelnök ellenjegyzi döntését
 minisztériumi struktúrát Ogy. határozza meg – törvényben van felsorolásuk
 általános politika keretein belül önállóan irányítja az államigazgatásnak feladatkörébe tartozó
ágazatait, alárendelt szerveket
 ellátja a miniszterelnök vagy Kormány által meghatározott feladatokat
63
 statútumukban megjelölt ágazatokért felelnek, közben feladatuk a kormányprogram rájuk eső

részének végrehajtása, kormányzati célok megvalósítása
 feladatait munkaszervén keresztül a minisztériumon át látja el
 de feladat- és hatáskörök címzettje a miniszter
 a miniszter tartozik felelősséggel feladatai ellátásáért
 miniszterelnöknek, Kormánynak, Országgyűlésnek (kérdés, interpelláció, bizottsági
beszámoló)
3.1 tárcát vezető miniszter: Kormány programjának keretei között vezetik a minisztériumukat,
végrehajtják programjának rájuk eső részét
3.2 tárca nélküli miniszter: egy miniszter feladatkörébe sem tartozó feladat ellátására nevezhetők ki
4) Kormány segédszervei
 testület és egyedi szervek Kormány munkájának segítése, döntéseinek előkészítése, szakmai és
politikai meghatározása érdekében
 nem rendelkeznek ügydöntő hatáskörrel
 normatív kormányhatározat hozza létre:
 kabinet:
 miniszterekből és miniszterelnök által meghívott személyekből álló testület
 Kormány ülése előtt állást foglal a javaslatokról
 kisebb súlyú kérdések eldöntésével tehermentesíti a Kormányt
 pl.: Nemzetbiztonsági Kabinet
 kormánybizottság:
 miniszterekből álló, több miniszter feladatkörét érintő feladatokat ellátó testület
 javaslattevő, tanácsadó
 de törvény / kormányrendelet döntési jogkörrel felruházhatja
 pl.: Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság
 egyéb:
 más előkészítő testületeket is létrehozhat: tanács, kollégium, tárcaközi bizottság, stb.
 pl.: Európai Koordinációs tárcaközi Bizottság
 kormánybiztos:
 Kormány nevében eljáró, határozott időre kinevezett, kiemelt fontosságú feladatot ellátó
személy
 Kormány nevezi ki
 pl.: nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos
64
XXIX. tétel: A kormány normaalkotó tevékenysége

(kormányrendelet; kormányhatározat)
A Kormány döntése lehet jogszabály (kormányrendelet) vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz
(kormányhatározat), egyedi döntés (pl. jelentés elfogadás, személyi döntés), egyéb döntés (pl.
törvényjavaslat, amit a Kormány nyújt be az Országgyűlésnek)
A kormány hatásköre – a feladatkör ellátásához szükséges jogi eszközök

jogalkotás:
a. alkothat bárkire nézve kötelező magatartási szabályt – kormányrendelet
b. eredeti jogkörben is: At-ben meghatározott feladatkörén belül
i. általában szervezetalakítási kérdések
1. pl.: a központi hivatalok statútumai
c. többsége: törvényi felhatalmazás alapján született végrehajtási jogszabály
i. pl.: épített környezetről szóló tv.: felhatalmazza építményekre vonatkozó részletes
szabályok meghozatalára a Kormányt
d. kszesz: normatív határozat
i. feladatot írhat elő közvetlenül alárendelt szervek számára, programokat fogad el,
ügyrendjét kiadja
65
XXX. tétel: A kormány működése (döntés előkészítés,

közigazgatási egyeztetés, kormányülés)
Döntéseinek előkészítését, közigazgatási egyeztetés folyamatát a Kormány ügyrendje szabályozza.
Meghatározza, kik kezdeményezhetik a kormány döntéseit, melyek az előterjesztés tartalmi követelményei,
milyen egyeztetési fázisokon kell a tervezetnek keresztülmennie, milyen szabályok szerint hozza meg a
Kormány a döntést és milyen formákat ölthet a kormánydöntés.
Féléves munkaterv alapján dolgozik a Kormány, meghatározza milyen döntéseket akarnak az adott
félévben hozni. Kapcsolódik a féléves törvényalkotási programhoz, mely a Kormány által az Ogy. elé
benyújtani tervezett törvényjavaslatok címét tartalmazza.
Működése: kancellár-elv, reszortelv, testületi elv.
1) kormány döntésének kezdeményezése – az előterjesztés

1.1 általában a feladatkörrel rendelkező miniszter apparátus készíti elő
i. rendelkezik a megfelelő szakmai ismeretekkel
ii. akkor is ez dolgozza ki általában, ha a kezdeményezés máshonnan érkezik
1.2 kezdeményezés:
iii. legtöbbször politikai vezetők, pl. utasítás formájában
1. miniszter, államtitkár, állami vezetők, akik felelősséggel tartoznak, a kormányprogram
végrehajtásáért  meghatározza milyen részfeladat végrehajtása szükséges ehhez
2. érkezhet nemzetközi szervezetek felől is, vagy EU
3. civil szervezetek, piaci szereplők, köztestületek, szakmai szervezetek, magánszemélyek
iv. előkészítés általában miniszter feladata, főszabály szerint ő terjeszthet kormányülésre
1.3 kormány-előterjesztés:
v. írásos dokumentum, célja a Kormány döntésének kezdeményezése
vi. minden információt tartalmaznia kell, ami szükséges a döntés meghozatalához
1. döntés tartalma, főbb indokok, kormányprogramhoz, EU-hoz illeszkedés, társadalmi,
költségvetési, stb. hatások, (végrehajtási jogszabály tervezete)
vii. kezdeményezni kell a közigazgatási egyeztetésre bocsátást, hogy meg lehessen vitatni a
miniszterekkel, érdekeltekkel
2) A közigazgatási egyeztetés:
b. a folyamat, mely során a kormány-előterjesztés tervezete elnyeri végleges formáját és alkalmassá
válik arra, hogy a kormány megtárgyalja
c. megelőzi egy előzetes egyeztetés:
i. előzetes szűrő, hogy egyáltalán alkalmas-e KET-re
1. ellentétes a kormányprogrammal, Alaptörvény / EU jog ellenes, stb.
2. kormányzati koordináció központjában: Miniszterelnökség
d. ha átment megkapják a miniszterek és érintett központi szervek
i. észrevételek megtétele határidővel
ii. lehet kérni civil szervezetek, gazdasági szereplők véleményét is
iii. egyeztetések során esetleges átdolgozások
e. záró fázis – közigazgatási államtitkári értekezlet (KÁT)
i. minisztérium szakmai vezetőiből, a közigazgatási államtitkárokból áll
ii. megvitatja a kormányülés tervezett napirendjét, előterjesztések készültségét, tartalmát
1. ha túl vitás, nem elég kidolgozott – további egyeztetéseket rendel el
66
iii. bizonyos esetekben kormányülés előtt megtárgyalhatja más konzultatív testület is (pl.
Nemzetbiztonsági Kabinet)
f. Kormány elé főszabály szerint csak KÁT által jóváhagyott előterjesztés kerülhet
g. döntés-előkészítést a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter koordinálja
i. érvényesüljenek az összkormányzati szempontok
ii. előkészíti a Kormány üléseit, gondoskodik a döntések végrehajtásáról
3) A kormány ülése
h. kormánytagok, állandó meghívottak, miniszterelnök által eseti jelleggel meghívott személyek
i. megvitatja az előterjesztéseket
j. döntést a miniszterelnök mondja ki
k. nem nyilvános
i. szó szerinti jegyzőkönyv nem készül
ii. tartalmi összefoglaló és hangfelvétel rögzíti a résztvevőket és a döntéseket
A Kormány döntése lehet jogszabály (kormányrendelet) vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz

(kormányhatározat), egyedi döntés (pl. jelentés elfogadás, személyi döntés), egyéb döntés (pl.
törvényjavaslat, amit a Kormány nyújt be az Országgyűlésnek)
67
XXXI. tétel: A kormány jogosítványai az államigazgatási

szervezetrendszer irányításában
1) A kormány hatásköre – a feladatkör ellátásához szükséges eszközök
1.1 szervezetalakítás:
a. At: államigazgatási szerveket hozhat létre
b. feladata az államigazgatási szervezetrendszer kiépítése és működtetése  Országgyűléstől
a Kormány felhatalmazást kap programja megvalósítására
c. szervezetalakítási hatáskörök:
i. államigazgatás szervtípusainak intézményesítése
ii. államigazgatási szerv létrehozása, megszüntetése, átszervezése
iii. feladat- és hatáskör megállapítása
iv. a működéshez szükséges költségvetés, eszközök, személyzet biztosítása
v. belső szervezeti rend meghatározása
d. At, és törvények keretei közt
i. Kormányt At. létesíti, szervtípusok alapelvei – Ksztv.
e. nagyfokú szabadság
i. államigazgatási szervet főszabály szerint a Kormány hoz létre (kormányrendeletben,
kivételesen kormányhatározatban), a törvény általi létesítés a kivételes (autonóm
államigazgatási szerveknél garancia) (AB)
ii. minisztérium neve (átszervezése) a sarkalatos törvényen belül egyszerű többséggel
változtatható
f. államigazgatási szerv feladat- és hatáskörének megállapítása:
i. törvény csak általánosan fogalmaz a feladatkörről
ii. felhatalmazzák a Kormányt, hogy a feladatkört gyakorló szervet rendeletben kijelölje
(köznév  tulajdonnév)
1.2 egyéb hatáskörök:

g. pl. egyedi utasítások kiadása minisztereknek feladat elvégzésére, mulasztás pótlására
h. ellenőrzési jogosítványok: információ-szerzés, beszámoltatás, bekérés
i. központi hivatal: Kormányzati Ellenőrzési Hivatal
68
XXXII. tétel: A kormány jogosítványai az

önkormányzatokkal szemben (szabályozás; törvényességi
felügyelet irányítása;)
A kormány hatásköre – a feladatkör ellátásához szükséges eszközök
a) helyi önkormányzatokkal kapcsolatos hatáskörök:

a. fővárosi és megyei kormányhivatalok útján törvényességi felügyelet (At.)
i. ellenőrzési eszközök, jogrend helyreállításához szükséges intézkedések joga
b. hitelfelvétel, kötelezettségvállalás Kormány hozzájárulásához köthető
c. indítványozza az Országgyűlésnél az alaptörvény-ellenesen működő testület feloszlatását
d. önkormányzatok államigazgatási feladatokat is ellátnak – Kormány alkotja meg a szabályait
69
XXXIII. tétel: A kormány munkáját segítő szervek I.:

kabinetek, kormánybizottságok, kormánybiztos stb.;
1) Kormány segédszervei
 testület és egyedi szervek Kormány munkájának segítése, döntéseinek előkészítése, szakmai és
politikai meghatározása érdekében
 nem rendelkeznek ügydöntő hatáskörrel
 normatív kormányhatározat hozza létre:
 kabinet:
 miniszterekből és miniszterelnök által meghívott személyekből álló testület
 Kormány ülése előtt állást foglal a javaslatokról
 kisebb súlyú kérdések eldöntésével tehermentesíti a Kormányt
 pl.: Nemzetbiztonsági Kabinet, társadalompolitikai, demográfiai kérdések
 angol rendszerből származik
 kormánybizottság:
 (a feladatban részes) miniszterekből álló, több miniszter feladatkörét érintő feladatokat
ellátó testület
 javaslattevő, tanácsadó
 de törvény / kormányrendelet döntési jogkörrel felruházhatja
 pl.: Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság
 egyéb:
 más előkészítő testületeket is létrehozhat: tanács, kollégium, tárcaközi bizottság, stb.
 pl.: Európai Koordinációs tárcaközi Bizottság, Kábítószer függőségi Bizottság
 kormánybiztos:
 Kormány nevében eljáró, határozott időre kinevezett, kiemelt fontosságú feladatot ellátó
személy
 Kormány nevezi ki
 pl.: nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos
 szatellit szervek:
 kormánybizottságok, kabinetek, biztosok, véleményező és tanácsadó szervek – nem az egyes
szakágazatok szempontjai jelennek meg
70
XXXIV. tétel: A kormány munkáját segítő szervek II.: a

Miniszterelnökség kormányzati összehangoló feladat- és
hatásköre
A miniszterelnök:
 politikai jellegű
 feltételei: büntetlen előélet, választójogosultság, szakmai feltétel nincs
 meghatározza a Kormány politikájának általános irányát
 hatáskörei:
 egyedi és normatív utasításokkal feladatokat határoz meg a miniszterek és egyéb alárendelt
szervek részére
 vezeti a Kormány üléseit, kimondja a Kormány döntéseit
 személyzeti jogköröket gyakorol (javaslat miniszter, államtitkár személyére, kinevezi a helyettes
államtitkár, kormányhivatalok, fővárosi, megyei kormányhivatalok vezetői)
 miniszterelnök-helyettest jelöl ki rendeletben, meghatározza a helyettesítés rendjét
 kivételesen indokolt esetben két kormányülés közt döntést hoz
 ő és Kormány munkáját hivatali típusú szervek segítik – Miniszterelnökség:

 miniszterelnök munkaszerveként segíti tevékenységét: titkársága, munkakapcsolatokkal
foglalkozó szervezeti egység, miniszterelnök programjai, nemzetközi kapcsolatai
 kormányzati koordináció központja: közreműködik a kormányzati politika alakításában
 felügyeli hogy érvényesüljön a minisztériumok működésében a kormányakarat
 visszajelzéseket küld a miniszterelnöknek
 közvetíti az államigazgatás felé a miniszterelnök és a Kormány utasításait
 összefogja a döntés-előkészítést, kormányülések előkészítése, döntéseik kihirdetése
 döntés előkészítés: közigazgatási egyeztetésnél vétójog (!)
 ágazati feladatok ellátása:
 stratégia jellegű és politikai, személyes megfontolásból hozzá kerülő
 pl. közigazgatási személyzetpolitika
 Ksztv. rendszeresíti a miniszterelnöki biztos intézményét:

 normatív utasítással nevezi ki, feladatkörébe tartozó feladat ellátására
 határozott időre, maximum a miniszterelnöki megbízatás időtartamára szól
71
XXXV. tétel: A minisztérium jogi helyzete, szervezeti

struktúrája
A miniszter a Kormány tagja, Kormányon belül meghatározott ágazatokért, részterületekért felel. Általában ő
a feladat- és hatáskörök címzettje, de ezeket egy hivatali típusú szervezet, a minisztérium élén látja el.
Minisztérium: a miniszter munkaszervezete, Kormány irányítása alatt álló, különös hatáskörű központi
államigazgatási szerv. Kormány irányítási jogköre szabályozási, költségvetési jogosítványokban fejeződik ki.
Különös hatáskör: a minisztérium a miniszter statútumában meghatározott feladatkörökben,
ágazatokban tevékenykedik.
Minisztériumok felsorolását külön törvény tartalmazza – a központi államigazgatást érintő egyik legfontosabb
szervezetalakítási jogkör az Országgyűlésé.
A minisztérium (miniszter) feladatköre egyes ágazatokra terjed ki. Azt, hogy a Kormányon belül melyik
miniszter miért felelős, a Kormány határozza meg rendeletben. (2010 előtt minden miniszternek külön
statútuma volt)
1) A minisztérium szervezete
A miniszteri tevékenység egyszerre politikai és szakmai jellegű. Jogszabályok megalkotásánál, programok,
koncepciók, tervek összeállításánál, általában a kormányzati döntések meghozatalánál a döntéshozók és
előkészítőik egyszerre vesznek szakmai és politikai szempontokat figyelembe. Általában nehezen
szétválaszthatók a szempontok. Ebből következően a minisztérium szervezeti is kettős: politikai változó és
szakmai állandó elemekre tagolódik.
A szervezeti kereteket a Ksztv. határozza meg, így a politikai vezetők jogállását, szervezeti egységek
típusait, általános funkcióját. A konkrét minisztérium szervezeti tagozódását az SZMSZ határozza meg,
melyet a miniszter ad ki normatív utasításban a miniszterelnök és a kormányzati tevékenység
összehangolásáért felelős miniszter jóváhagyásával.
1.1 a politikai változó struktúra:

 politikai vezetők és közvetlen környezetüket képző felső réteg
 miniszter, államtitkár, munkájukat segítő szervezeti egységek, tisztviselők
 alapvetően politikusokból áll, akik a kormányzati politikához való illeszkedésért felelnek
 miniszter:
 a minisztérium vezetője
 politikai jelleg:
 kinevezéséhez választójog, és büntetlen előélet kell, de szakmai feltétele nincs
 megbízatása a Kormány megbízatásához kötődik
 tisztség nem összeférhetetlen az országgyűlési képviselői megbízatással
 munkáját miniszteri kabinet segíti:
 minisztériumi munka koordinációja
 miniszter tanácsadói
 miniszteri tikárság szolgálja ki
 meghatározott feladat ellátására kinevezhet miniszteri biztost, létrehozhat munkacsoportot
 államtitkár:
 miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki
72
 megbízatása a Kormány megbízatásához igazodik

 alkalmazás feltétele: büntetlen előélet, választójog
 több államtitkár is lehet egy minisztériumban
 a miniszter általános helyettese, SZMSZ-ben szabályozva a helyettesítés rendjét
 felelhet részterületekért, irányíthat helyettes államtitkárokat, főosztályokat
1.2 A szakmai állandó struktúra:

 politikai változásoktól független, professzionális közszolgálati tisztviselői réteg
 ide tartozik a közigazgatási államtitkár (csak egy van minisztériumonként)
 a minisztérium hivatali apparátusának szakmai vezetője
 köztársasági elnök nevezi ki
 megbízatása határozatlan időre szól
 törvényben meghatározott felsőfokú végzettség szükséges
 tisztsége összeférhetetlen országgyűlési képviselői mandátummal
 felelős a miniszteri döntések megfelelő előkészítéséért, szakmai munka koordinációjáért
 beérkező előterjesztések kezelése
 sokszor közvetítő szerep a politikai és a szakmai réteg között
 helyettes államtitkár:
 közigazgatási vagy más államtitkár irányítja
 miniszterelnök nevezi ki határozatlan időre, ugyanazok a feltételek, mint közigazgatási
államtitkárnak
 SZMSZ-ben meghatározott főosztályok munkáját irányítja
 főosztályok, osztályok:
 szakmai szervezet egységei
 ezekben dolgoznak a kormánytisztviselők
 főosztályvezetők, osztályvezetők
 főosztály helyettes államtitkár vagy akár miniszter irányítása alatt
 funkcionális főosztályok gyakran miniszteri alárendeltségben
 kabinet:
 miniszter és államtitkár mellett működik, segíti tevékenységét, mint közvetlen kiszolgáló
apparátus
 állami vezetők, főosztályok mellett titkárság működik
73
XXXVI. tétel: A miniszter feladat- és hatásköre. A kormány

tagjainak normaalkotó tevékenysége
Statútumában, ágazati jogszabályokban meghatározott feladat- és hatáskörök a minisztert illetik meg, a
minisztérium, mint a miniszter munkaszervezete közreműködik azok ellátásában, önálló feladat- és
hatáskörökkel főszabály szerint nem rendelkezik.
Minisztérium érdemi ügyintézői a közszolgálati tisztviselők (kormánytisztviselők), közvetlen vezetőik

(főosztályvezetők, osztályvezetők) és állami vezetők irányításával végzik a szakmai munkát (tervezet-
előkészítés, kapcsolattartás, stb.)
Miniszter vezeti a minisztériumot. Szerepe kettős: kormányprogram megvalósítása az ágazatban és az ágazati

érdekek képviselete a Kormányban.
Általános feladat- és hatáskörei:
a) részvétel a kormányzati döntés-előkészítésben:

a. előkészíti a feladatkörébe tartozó jogszabályok, kszesz, törvényjavaslatok, egyedi
kormányzati döntések tervezeteit és ha szükséges benyújtja ezeket kormányülésre
b. programokat dolgoz ki az ágazatában
c. közigazgatási egyeztetés folyamatában végig vigye saját előterjesztéseit, észrevételezze más
előterjesztéseit
d. Kormány képviselete az EU-ban ágazatában
b) jogalkotás:
a. származékos jogalkotói hatáskörben (tv. / korm.rend. felhatalmazására) miniszteri rendeletet
alkot
b. ezek végrehajtási jogszabályok: az adott ágazatra vonatkozó speciális részletszabályok
c. normatív utasítást alkothat: csak rá, általa vezetett / irányított szervre vonatkozhat
i. pl.: minisztérium SZMSZ-e
c) költségvetési és vagyongazdálkodás:
a. miniszter gyakorolja a költségvetési fejezetet irányító szerv jogait (minden minisztérium egy
fejezetet alkot a költségvetési törvényben)
i. alapítói jogok, ellenőrzés
b. gazdálkodik a kezelésére bízott állami vagyonnal, melyek feladat- és hatásköre gyakorlásához
szükséges (ingatlan, székház, ingó)
c. gyakorolhat tulajdonosi jogokat hozzá rendelt állami tulajdonú gazdasági társaságokban
d) szervezetirányítás:
a. irányítja, felügyeli a hierarchikusan alárendelt központi államigazgatási, kivételesen
területi államigazgatási szerveket
b. közintézetek felett irányítási jogosítványokat gyakorolhat
c. sokféle irányítási jogosítvány: vezető kinevezése, SZMSZ kiadása / jóváhagyása,
szabályozás)
74
e) szervezetek feletti törvényességi felügyelet:

a. melyek nem tartoznak hierarchikus alárendeltségében, de feladatkörébe eső területen
tevékenykednek és látnak el közigazgatási feladatokat
b.  köztestületek: pl.: IM – ügyvédi kamara jogszerű működését ellenőrzi, és intézkedik, ha
nem
f) ágazati információs rendszerek működése:

a. hogy hiteles információkkal rendelkezzen a feladatai ellátásához
b. ágazati statisztikák, felvilágosítások kérése, informatikai rendszerek működtetése stb.
c. Kormány a miniszteren keresztül jut információhoz adott területről
g) hatósági feladatok:
a. ritkán gyakorol elsőfokú hatósági jogkört, nem fér össze jogalkotó, stratégia kidolgozó,
kormányzati döntés előkészítő szerepével
b. területi, egyéb központi szervek feladata
i. miniszter felügyelete alá tartozó szervek hatósági tevékenységét
c. esetleg másodfokon jár el
h) ágazati honvédelmi igazgatási feladatok:

a. minden miniszternek van feladata honvédelem területén
b. részletszabályait a honvédelmi törvény alapján rendeletben kell meghatározniuk
c. pl.: egész országra kiterjedő mozgósítás esetén minden ágazati szervnek (rendőrség, oktatási
intézmények, stb.) közre kell működniük honvédelmi szervek feladatainak ellátásában
i) civil kapcsolatok szervezése:

a. kapcsolatot tart feladatkörébe tartozó területen működő civil szervezetekkel
b. gyakran érkezik kezdeményezés irányukból, jogszabályok tartalmára, döntések
meghozatalára, melyeket a miniszter csatornázhat be a közigazgatási egyeztetésbe
c. kormányzati döntések elfogadtatásában is nagy szerepe lehet miniszter és civil szféra közti
kapcsolatnak
d. gondoskodik a döntések meghozatalában való civil részvételről, pl. nyilvánosságra hozza a
közigazgatási egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezeteket
e. szakmai és anyagi támogatást nyújthat civil szervezeteknek
75
XXXVII. tétel: A nem minisztériumi jogállású központi

államigazgatási szervek I.: A kormányhivatalok.
Számos olyan ágazati feladat van a központi államigazgatásban, melyet valamilyen okból nem érdemes
minisztériumi keretek között ellátni. Például ilyen a tömeges közigazgatási hatósági ügyintézés,
kormányzati döntés-előkészítést kiszolgáló információgyűjtés és feldolgozás. Ennek okán jöttek létre a
nem minisztériumi jogállású központi szervek. A Kormány alárendeltségébe tartozó szervtípusokat a Ksztv.
intézményesíti.
1) jogállása:
o kivételes államigazgatási szervtípus
o nagyfokú szakmai önállóság, mely garanciái:
 Ksztv. felsorolja a kormányhivatalokat
 Kormány saját döntésével nem változtathatja meg, törvény rögzíti
 kormányhivatalokat törvény hozza létre
 kormányhivatalról szóló törvény vagy ágazatot szabályozó törvény
 Kormány irányítja, rendeletben kijelölt miniszter felügyeli
 kiemelt a közvetlen miniszteri alárendeltségből
 Kormány: vezetőjét a miniszterelnök nevezi ki
 miniszter: képviseli a hivatalt az Ogy. és a Kormány ülésén, kiadja SZMSZ-
ét, feladatkörét érintő jogszabályokat alkot
 törvényben meghatározott feladatkörében nem utasítható
 utasítási joga nincs sem a miniszternek, sem a Kormánynak
 miniszter nem jogosult a hivatal hatósági döntéseit felülvizsgálni
o köteles beszámolni a Kormánynak, tájékoztatni Ogy. érintett bizottságát
2) Feladat- és hatáskör:
 olyan központi szintű feladatok ellátása, melyet érdemes kivonni a közvetlen miniszteri
befolyás alól
 különleges biztonságot szolgáló hatósági hatáskörök (Országos Atomenergia Hivatal)
 egész közigazgatásra kiterjedő tevékenység (KSH)
3) Szervezet:
 hivatali típusú, nincs politikai elem
 egyszemélyi vezető, miniszter javaslatára miniszterelnök nevezi ki
 egyes vezetői funkciókat, hatósági jogköröket testület is gyakorolhat
 ha létrehozó törvény engedi, lehetnek területi szervei
 számottevő saját bevétellel rendelkezhetnek
 felügyeleti díj, bírság, szolgáltatási díjak
Ksztv. szerint kormányhivatal: KSH, SZTNH, Országos Atomenergia Hivatal
76
XXXVIII. tétel: A nem minisztériumi jogállású központi

államigazgatási szervek II.: A központi hivatalok
Számos olyan ágazati feladat van a központi államigazgatásban, melyet valamilyen okból nem érdemes
minisztériumi keretek között ellátni. Például ilyen a tömeges közigazgatási hatósági ügyintézés,
kormányzati döntés-előkészítést kiszolgáló információgyűjtés és feldolgozás. Ennek okán jöttek létre a
nem minisztériumi jogállású központi szervek. A Kormány alárendeltségébe tartozó szervtípusokat a Ksztv.
intézményesíti.
Minisztérium alatti szinten elhelyezkedő államigazgatás fő szervtípusa, adott ágazatért felelős miniszter,
vagy miniszterelnök irányítja: kinevezi vezetőjét, utasítja, kiadja SZMSZ-ét, megállapítja létszámkeretét, stb.
Kormányrendelet vagy törvény hozza létre, mely meghatározza feladatait, hatáskörét, szervezetét, területi
szerveinek rendszerét és jogállását.
1) Feladat- és hatáskör:
o azok a központi szinten megoldandó feladatok, melyeket nem érdemes minisztériumra bízni
 pl.: ügyfelekkel való napi kapcsolattartást igénylő feladatok
1.1 egyedi hatósági jogalkalmazás:

 nagy tömegben intézendő ügyek: engedélyezés, bírságolás, stb.
 többnyire másodfokú ügyek, fellebbezés vagy felügyeleti jogkör alapján (ha
irányítása alatt álló szerv járt el első fokon)
1.2 hatósági felügyelet és ellenőrzés:

 ügyfelek betartják-e a feladatkörébe tartozó jogszabályok és hatósági döntések
rendelkezéseit
 szükség esetén hatósági jogkörében eljár
1.3 nyilvántartások vezetése

1.4 közszolgáltatások szervezése, finanszírozása, központi irányítása:
 szervezési feladatok ellátása (pl. érettségi szervezésének irányítása)
 állami közintézetek fenntartói irányítása (eü., oktatás)
2) Szervezet:
 létrehozásáról szóló kormányrendelet határozza meg, a Ksztv. keretein belül
 hierarchikus, főosztályközpontú szervezet politikai változó elem nélkül
 egyszemélyi vezetés – főszabály szerint irányító miniszter nevezi ki
 lehetnek területi szervei, ha a statútum úgy rendelkezik
 regionális, megyei, járási, települési szintek
Ilyen pl. a Nemzeti Adó Vámhivatal, OEP, Oktatási Hivatal, Magyar Államkincstár,
77
XXXIX. tétel: Az autonóm jogállású központi

államigazgatási szervek (Gazdasági Versenyhivatal,
Közbeszerzési Hatóság; Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatóság, Egyenlő Bánásmód Hatóság,
Nemzeti Választási Iroda)
1) Általános jellemzés:
 államigazgatás legsajátosabb szervei – nincsenek a kormány irányítása alatt sem közvetett sem
közvetlen úton
 először USA 19. század, majd II. Vh. utáni Európa
 felismerés, hogy nem érdemes mindent a központi kormányzatnak hierarchikus szervekkel megoldani
 államigazgatáson kívüli szempontok bevitele a döntéshozatalba
 magánszférából érkező szakértők, megoldások, technikák a gazdasági közigazgatás szerveinél –
versenyhatóságok, tőzsdetanácsok, bankfelügyeleti szervek
 testületi típusú szervek megszaporodása – lehetőség több nézőpont érvényesítésére, nem kormányzati
szereplők bevonásával
 + alkotmányos jogok szabályozásának differenciálódása – érvényesülésüket biztosító központi
közigazgatási szervek függetlenítése (pl. médiahatóságok)
 ~ decentralizáció szerű elvek érvényesülése a központi államigazgatás szervezetében
 Magyarország: rendszerváltás után

 Ksztv. intézményesíti, sorolja fel, jogállását azonban nem határozza meg
 mindegyik szervet törvény hozza létre, csak ez adhat neki feladat- és hatáskört, gyakorlása során nem
utasítható
 sem szakmai, sem szervi vonatkozásokban nem tartoznak semmilyen államigazgatási szerv
irányítása alá
 irányítási jogokat Országgyűlés és köztársasági elnök gyakorol
2) Az autonómia indokai:
 feladataik jellegzetességére vezethető vissza:
2.1 alkotmányos jogok, értékek biztosításában működnek közre (sajtószabadság, tiszta verseny)
2.2 kvázi bíráskodó tevékenységet is végezhetnek
 általában külön erre létrehozott testülete útján
 pl.: GVH-n belül Versenytanács, Közbeszerzési Hatóság – Közbeszerzési Döntőbizottság
2.3 szabályozó hatósági tevékenységet is végeznek
2.4 politikailag kényes területen működnek – különösen fontossá teszi függetlenségét
78
3) Az autonómia garanciái
3.1 intézményi garanciák:

a. törvényben történő létrehozatal (volt hogy Alkotmány hozta létre – NMHH)
b. költségvetési és gazdálkodási függetlenség
i. külön fejezetet képezhet a költségvetési törvényben
ii. saját bevételekkel rendelkezik (mely meghatározott részét saját céljaira fordíthat)
c. csak az Országgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel
i. Kormánnyal legfeljebb tájékoztatási, együttműködési kötelezettség
ii. közigazgatási egyeztetésbe be kell vonni, ha érinti őket a jogszabálytervezet
3.2 személyi garanciák:

d. vezetőjének megbízatásának keletkezésében államigazgatási szervnek nem lehet ügydöntő
befolyása
e. Országgyűlés választja (Médiatanács) // szakmai szervezetek delegálják (Közbeszerzési Tanács)
// köztársasági elnök nevezi ki (GVH elnöke)
f. Kormány: legfeljebb javaslattételi jog – pl. GVH elnökét a miniszterelnök javasolja
g. megbízatás időtartama túlnyúlik a kormányzati cikluson
h. szigorú összeférhetetlenségi szabályok
i. javadalmazása törvényileg kötött, más közszolgálati tisztviselőknél kedvezőbb
3.3 szakmai garanciák:

j. feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg, esetleg törvény adta felhatalmazáson alapuló
jogszabály
k. egyedi hatósági ügyekre, kvázi bíráskodási tevékenységre szerven belüli testület létrehozása
i. többféle szempont tud érvényesülni egy testületben, átláthatóbb, nehezebb
befolyásolni
l. egyedi hatósági döntései csak bíróság előtt támadhatók meg
4) Államigazgatáson belüli autonómia értékelése
 megállíthatatlan jelenség
 EU adott szektorokban megköveteli működtetésüket
 megbontja a kormánynak alárendelt államigazgatási szervezetrendszert
 bizonyos területen nem lesz olyan szerv, amely szakmai és politikai felelősséget viselne a döntéseiért
(bíróság csak jogszerűséget vizsgál)
 jogállás politikai okokból kiüresedhet
 pártpolitikai elkötelezett vezetők megválasztása, kinevezése
 miniszterelnök javasolja a vezetőt
Autonóm államigazgatási szerv a Ksztv. szerint: Közbeszerzési Hatóság, Egyenlő Bánásmód Hivatal,
Gazdasági Versenyhivatal, NAIH, Nemzeti Választási Iroda,
79
XL. tétel: A szabályozó hatóságok elméleti jellemzői.

Önálló szabályozó szervek az Alaptörvényben és a hatályos
jogszabályokban (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság;
Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal)
Önálló szabályozó szerv: szervtípus, melyet az Alaptörvény intézményesít.
Szabályozó hatóság: nem magyar tételes jogi, hanem elméleti kategória: azon közigazgatási szervek
gyűjtőfogalma, melyek szabályozó hatósági tevékenységet végeznek.
Az önálló szabályozó szervek általános jellemzői:

 Alaptörvény intézményesíti, Ksztv. sorolja fel
 sarkalatos törvényben kell létrehozni
 végrehajtó hatalom körébe tartozó feladat- és hatásköröket lát el
 vezetőjét miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök, vezető helyettest a vezető nevezi ki
 vezetője a szerv tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek
 vezetője törvény felhatalmazás alapján rendeletet ad ki
Jogállást tekintve rokoníthatók az autonóm államigazgatási szervekkel, jogilag független a Kormánytól.

Megkülönböztető jellemzőül: szabályozó hatósági tevékenység.
A szabályozó hatósági tevékenység

 általános magatartási szabályt alkot, de nincs formálisan felruházva jogalkotási hatáskörrel (kiv. önálló
szab. szervek – At.)
 egyedi hatósági engedélyeiben lefektetett követelményeket uniformizálja
 piaci szereplők elkezdik követni
 állásfoglalásai rendelkeznek kvázi jogszabályi súllyal
 eredete: USA – 19. század, Európa 2. Vhb. után

 európai közjogi gondolkodás kereteibe nehezen illeszthetők be (jogalkotás és hatósági jogalkalmazás
összemosása)
 általában olyan területeken, ahol gyorsan változnak a technikai szabályok, így jogszabályok nem
képesek előreláthatóan szabályozni
 médiajog, energiajog
 ezért szabályozás gyakran elvont, általános jogi normákkal történik  ügyfelek azt vizsgálják, hogy a
hatóságok hogy értelmezik – egyedi döntéseik adják az általános szabályszerűségeket
 pl.: versenytörvény: „tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaérni”
 szabályozó hatóságok: nem csak egyedi döntéseket hoznak, hanem soft law közleményeket,
tájékoztatásokat, ajánlásokat
 alkotmányossági szempontból aggályos:

 úgy hogy kötelező magatartási szabályként funkcionáló döntést, hogy az Alaptörvény nem ruházza
fel jogalkotási hatáskörrel
80
 nem fűződnek döntéseihez a jogalkotási eljárás garanciái
 vitatott függetlenség:
 EU sok esetben előírja meglétét (média, energia)
 állam gyakran maga is piaci szereplő az általa szabályozott területen
  állam befolyásolni tudja jogalkotás révén a piaci viszonyokat
Önálló szabályozó szervek: MEKH, NMHH
81
XLI. tétel: A területi-helyi államigazgatási szervek fajtái. A

területi államigazgatási szervek által ellátott
feladatcsoportok és tevékenységfajták
1) Modellalkotás szempontjai:
 hatékony, polgárokhoz közeli államigazgatás elképzelhetetlen területi szintű szervek nélkül
 2 típus: vagy központi szinten hangolják csak össze az államigazgatási szervek tevékenységét, vagy már
területi szinten is működik általános hatáskörű államigazgatási szerv
 mit ölel fel az általános hatáskör?
2) Az ágazati dekoncentráció modellje:

 csak ágazati, különös hatáskörű területi államigazgatási szervek működnek, melyeket kizárólag az
ágazati központi főhatóságuk irányít, tevékenységüket a központi kormányzati koordináció keretében
hangolják össze
2.1 UK
 az ágazati dekoncentráció mintaállama
 közhatalmi igazgatás területén területi államigazgatási szervek szerepe a meghatározó
 önkormányzatok elsősorban közszolgáltatásokért, rendészetért felelnek
 változatos illetékességi területek, nem az általános területi beosztáshoz kapcsolódva
 központi szinten koordinált
 önkormányzatok törvényességi felügyeletét a kabinetminiszter látja el
2.2 USA
 mind tagállami, mind szövetségi különös hatáskörű szerveknek lehetnek területi szervei
 gyakran több tagállamra kiterjed // tagállami szervek is tagállami központban irányítottak
 önkormányzatok törvényességét mind tagállami, mind egyes szövetségi területi államigazgatási szervek
ellenőrizhetik
2.3 Németország:
 német tartományok a szövetségi állam önálló államisággal rendelkező tagállamai (tagállami szintű
központi államigazgatási szervek)
 jellemzően államigazgatás területi feladatait átruházott államigazgatási hatáskörben a területi
önkormányzatok látják el
 ezek törvényességi, sokszor szakszerűségi felügyeletét az államigazgatási szervek látják el
2.4 A prefektusi rendszer

 napóleoni francia közigazgatási reformok során
 államfő által kinevezett prefektus látta el a megyei közigazgatás teljes irányítását
 államigazgatás gyámságot gyakorolt az önkormányzatok felett
 20. század: gyámság  felügyelet / törvényességi ellenőrzési jogkör
 prefektus politikai vezető – kormányzati akaratot közvetíti
 ágazati területi szervek is gyakran prefektus szakmai irányítása alatt
 ellenőrzi / felügyeli az önkormányzati szervezetrendszert
82
 önkormányzati feladatkörök tekintetében törvényességi, átruházott feladatok tekintetében

szakszerűségi is
 államfő nevezi ki: területi államigazgatási, önálló hatáskörű területi szervek irányítása
 ezt követi Olaszország, Belgium, Románia, Norvégia, Svédország, Ausztria is, 2010 után magyar is
közelít
2.5 A vegyes modell

 prefektus-rendszer a kiindulópont
 vegyes, mert létezik egy általános hatáskörű területi államigazgatási szerv feladat- és hatáskörökkel,
önkormányzatok törvényességi felügyeletével, de jelentős számú tőle független területi államigazgatási
szerv is működik, melyekkel szemben az általános hatáskörű szűkebb koordinációs, véleményezési
jogkörökkel rendelkezik
 Bajorország, Dánia, Lengyelország, 2010-ig magyar
3) A területi államigazgatási szervek jogállása, szervezeti típusai

 minden területi államigazgatási szerv végső soron a centralizáció és dekoncentráció elvei alapján a
Kormány irányítása alá tartozik
 általában közvetett, mert még a Kormány általános hatáskörűként megjelölt területi szervével kapcsolatos
irányítási hatásköröket is a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter gyakorolja
 egyéb területi szerv: miniszter/minisztérium kormányhivatal / központi hivatal  területi
államigazgatási szerv
területi szervek felépítése, irányítási és vezetési viszonyai szerint:
3.1 önálló államigazgatási szervek:

a. önálló közigazgatási szervek
b. önálló közigazgatási jogalanyiság  jogszabály állandó közigazgatási feladat- és hatásköröket ír
elő
c. pénzügyi jogi jogképesség – költségvetési szervek Áht. szerint polgári jogi jogi személyek is
d. munkajogi jogalanyisággal is rendelkeznek, munkáltatói jogokat szerv vezetője gyakorolja
e. hierarchikus irányítását az ágazati miniszter irányítása alatt álló központi hivatal látja el
i. szakmai és szervi irányítás is
f. pl.: jelenleg rendvédelmi szervek (megyei rendőr-főkapitányságok, katasztrófavédelmi
igazgatóságok, bv intézetek)
3.2 egységes központi államigazgatási szerv belső területi szervezeti egységei

g. egységek ugyanannak a közigazgatási szervnek a részét képezik
i. egész szerv képez egy költségvetési szervet
h. feladat- és hatáskörüket tekintve a területi szervezetek egységes elkülönülnek a központi
szervezeti szinttől
i. önálló, egymástól független feladat- és hatáskörök a központi és a területi szervezeti
egységnek
j. jellemzően területi egység jár el első fokon, másodfokon pedig az országos szerv
k. központi és területi szervezeti egységek között vezetési (nem irányítási) viszony áll fenn
l. pl.: MÁK – megyei igazgatóságok
3.3 fővárosi és megyei kormányhivatalok

m. 2 részre tagolható:
i. megyei (fővárosi) szinten működő szervezeti egységek
83
1. kormánymegbízott egyszemélyi vezetése alatt

ii. járási hivatalok, Pesten kerületi hivatalok
4) A területi államigazgatási szervek illetékességi területe

 At: megyék, városok, községek – területi államigazgatási szervek nem követik teljesen
4.1 megyei államigazgatási szervek

a. magyar államigazgatás területi szerveinek általános illetékességi területe a megye
b. megyei kormányhivatal illetékességi területe: székhelye szerinti megye
4.2 területközi államigazgatási szervek
c. megyéken túlnyúló illetékességi terület
i. feladat jellege adja: környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi igazgatás –
vízrajzi, természetrajzi határok szerint
ii. nem indokolt minden megyében: kisebb ügyszám, pl.: erdészeti, bányafelügyeleti
egységek
iii. ügyek nagy száma miatt központi és megyei szervek közé középirányító egység
1. NAV volt ilyen
4.3 járási illetékességű szervek
d. minden járásban vannak járási hivatalok
i. itt is lehet több járásra kiterjedő illetékesség
5) A területi államigazgatási szervek létrehozása és megszüntetése

 alapvetően Kormány feladat- és hatásköre – kormányrendelettel, kivéve:
 fővárosi és megyei kormányhivatalok: Alaptörvény
 törvényben: Ksztv. szerinti kormányhivatal jogállású központi szervek területi szerveit így lehet létrehozni
 sarkalatos törvény: önálló szabályozó szervek önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező területi szervei
6) A területi államigazgatási szervek által ellátott feladatok
 kizárólag államigazgatási feladatok – állami, területi vonatkozásoktól független feladatok

 dekoncentráció elve alapján  nem lehetnek felelősek helyi közügyek ellátásáért
6.1 hatósági tevékenység:

a. alapvető feladatuk – engedélyezési, kötelezési, hatósági felügyeleti, hatósági ellenőrzési
jogkörök, hatósági szolgáltatási feladatok
6.2 közszolgáltatás-szervezés:
b. állami-önkormányzati feladat- és tulajdonátrendezés következtében bővült
c. önkormányzatoktól átvett közszolgáltatások (közoktatás, szociális szakellátás) – ágazati
intézményfenntartó szervek
6.3 állami vagyon kezelése:
d. feladataikhoz kapcsolódóan
e. vannak területi államigazgatási szervek, melyek szakmai feladata a vagyonkezelés: pl.
nemzeti parkok igazgatóságai
6.4 döntés-előkészítés: információgyűjtés, feldolgozás:

f. napi kapcsolatban helyi igazgatási szervekkel, helyismeret, helyi, területi adatok ismerete  a
központi döntés-előkészítéshez szükséges információk összegyűjtése és feldolgozása
84
XLII. tétel: A fővárosi és megyei kormányhivatalok I.: a

hivatal vezetése, szervezeti felépítése; irányítása
1) A fővárosi, megyei kormányhivatalok vezetése

 Kormány általános területi államigazgatás meghatározó szerve
 széles feladat- és hatáskör, politikai-szakmai szintek  többszintű vezetés
1.1 kormánymegbízott:
 kormányhivatal egyszemélyi vezetője
 közigazgatás-szervezésért felelős miniszter javaslatára miniszterelnök nevezi ki
 felette munkáltatói jogokat a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter gyakorolja
 politikai vezető:
 nincs végzettségi feltétel
 megbízatása Kormány megbízatásához kötődik
 összeférhetetlenségi szabályok – képviselő nem lehet (egyik sem), polgármester, alpolgármester,
stb., munkavégzésre irányuló jogviszony nem lehet (kivéve tudományos, oktatói, művészeti)
 + alapvetően helyettes államtitkárokra vonatkozó szabályok
 vezetői feladatköre:
 vezeti a kormányhivatalt, gyakorolja annak feladat- és hatáskörét
 biztosítja a kormányhivatal és járási hivatalok szakmai feladatellátásának feltételeit
 előkészíti a közig-miniszter számára a kormányhivatal SZMSZ javaslatát
 gondoskodik jogszabályban előírt belső szabályzatok elkészítéséről
 felel a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű hatósági ügyek intézéséért
1.2 főigazgató:
 kormányhivatal hivatali szervezetét vezeti
 kormánymegbízott helyettese
 kormánymegbízott javaslatára közig-miniszter nevezi ki és menti fel
 munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja
 képesítési feltételek: felsőfokú végzettség, 5 év vezetői gyakorlat (felmentés kapható)
 határozatlan időre kinevezett állami tisztviselő
 szakmai vezető
1.3 igazgató:
 főigazgató általános helyettese
 főigazgató javaslatára kormánymegbízott nevezi ki
 munkáltatói jogokat főigazgató gyakorolja
 hivatali szervezet professzionális igazgatási vezetője
 képesítési feltételek: jogi, közigazgatási, 5 év közigazgatási gyakorlat
 határozatlan időre kinevezett állami tisztviselő
1.4 járási (kerületi) hivatalok vezetői:
 fővárosi, megyei kormányhivatalok vezető tisztviselői a járási hivatalok vezetői is
85
2) A fővárosi, megyei kormányhivatalok szervezete

Szervezeti egységek feladati és szervezeti egységek működési területe alapján is tagolt.
2.1 Megyei (fővárosi) szinten működő szervezeti egységek

 kormánymegbízott vezetési alatt álló hivatali szervezet
 kormánymegbízott hatáskörében járnak el, nevében, megbízásából, SZMSZ-ben rögzített kiadományozási
jog alapján bocsátják ki döntéseiket
 szakmai főosztályok, osztályok, funkcionális szervezeti egységek
 kormánymegbízottnak egész hivatalra kiterjedő szervi vezetése
2.2 A járási (fővárosi kerületi) hivatalok: -> lásd utolsó tétel !
3) A fővárosi, megyei kormányhivatalok irányítása
3.1 Hierarchikus (szervi) irányítása
 a Kormány nevében a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter

 szervi irányítási jogosítványai:
 személyügyi jogkörök – javaslat kormánymegbízott személyére, főigazgató, járási hivatalvezető
kinevezése
 kormányhivatalok SZMSZ-ének kiadása normatív utasításként (ágazati miniszter véleményének
kikérésével)
 kormányhivatalok költségvetésének ellenőrzése
 kormányhivatalok ellenőrzése hatékonysági és pénzügyi szempontból
 hatékonysági: szakmai irányító államigazgatási szervvel együtt
 szakmai irányítóval együtt törvényességi és szakszerűségi ellenőrzés
3.2 Szakmai irányítás:

 közigazgatás-szervezésért felelős miniszter, és ha van az adott ágazatban miniszter irányítása alá tartozó
központi hivatal közt
 központi hivatal jellemzően önállóan nem gyakorol irányítási jogkört, aktus-felülvizsgálati
jogosítványokkal rendelkeznek
Helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter

 önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, önkormányzati társulások törvényességi felügyeletének
szakmai irányítása, ügyfélszolgálati feladatok szakmai irányítása
 kormányhivatalok bevonásával ellenőrzi:
 közigazgatással kapcsolatos kormányzati feladatok végrehajtásának területi összehangolását
 közigazgatás fejlesztésével kapcsolatos kormányzati feladatok területi összehangolását
 közigazgatás-szervezésért felelős miniszter gyakorolja a felügyeleti szervi feladatokat azon hatósági

ügycsoportok tekintetében, melyet a miniszteri statútum rendelet hozzá rendel
86
 szakmai irányításért felelős miniszter írásban tájékoztatja a kormánymegbízottat az ágazati politikai

elképzelésekről, megvalósításának javaslatairól kormányhivatal költségvetését érintő végrehajtási tervről
87
XLIII. tétel: A fővárosi és megyei kormányhivatalok II: a

kormányhivatal feladatcsoportjai: törvényességi
felügyelet; területi koordináció; hatósági jogalkalmazás. a
kormányhivatalok működési területe
 a kormányhivatalok feladatköreit a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 2010. évi CXXVI
törvény és a 66/2015 Korm.rendelet határozzák meg
 három irányú feladat:
 önkormányzati jellegű szervekkel kapcsolatos
 közigazgatáson kívülre ható, közhatalmi jogkörök
 területi államigazgatás egyéb alanyait érintő
Törvényességi felügyelet
 At-ben is szabályozott feladatuk a települési és megyei önkormányzatok törvényességi felügyeletében
való közreműködés
 nemzetiségi önkormányzatok és területfejlesztési tanácsok feletti törvényességi felügyelet
a) helyi önkormányzatok feletti törvényességi felügyelet:

a. At.: Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok
törvényességi felügyeletét
b. csak törvényességi szempontúak – EU
c. önkormányzatok törvényes működésének ellenőrzése és jogsértő aktusokkal, mulasztásokkal
szemben eljárás kezdeményezése bíróságoknál
b) nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyelete:
a. nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján
b. országos nemzetiségi önkormányzatok felett is
c. nincs aktus-pótlási hatáskörük
c) területfejlesztési tanácsok felügyelete:
a. területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény
b. mára csak kevés tanács maradt meg
Az I. és II. fokú hatósági feladat- és hatáskörök

 kormányhivatalok, megyei szervezeti egységek, járási hivatalok
 járási hivatal: elsőfokú
 kormányhivatal: első és másodfokú hatósági feladat- és hatáskörök
 elsőfok: pl.: kisajátítási ügyek intézése
 másodfok: ahol első fok polgármester, jegyző, önkormányzati szerv, stb. – mint felügyeleti szerv
 kormányhivatal vezetője az államigazgatási hatósági jogkörben eljáró helyi önkormányzati
szerveket értekezletre hívhatja, ellenőrizheti hatósági ügyintézésüket
 szélesebb, mint a törvényességi felügyeleti jogkör – nem csak a jogszerűséget, hanem szak- és
célszerűséget is vizsgálhat
I. fok II. fok
járási (kerületi) hivatal megyei (fővárosi) kormányhivatal
megyei (fővárosi) kormányhivatal a szakmai irányító központi államigazgatási
szerv (miniszter vagy központi hivatal)
államigazgatási jogkörben eljáró önkormányzati megyei (fővárosi) kormányhivatal
szerv
88
Ügyfélszolgálati feladatok
 hatósági ügyintézéshez kapcsolódva hivatalok integrált ügyfélszolgálatot (kormányablak) működtetnek
 ügyfélkapu regisztrációs szervként jár el, nyilvántartásokhoz hozzáférést biztosít
 kérelmek is előterjeszthetők
 tájékoztatja az ügyfelet az eljárásról, segít a kérelem kitöltésében
 tájékoztatást nyújt, szakmai, informatikai segítséget biztosít
 jogszabályban meghatározott ügyfajtákban elsőfokú hatóságként jár el
Közreműködés a területi államigazgatás kormányzati irányításában

 véleményezi a központi államigazgatási szervek területi szervei, területi illetékességgel államigazgatási
feladatot ellátó szervek:
 vezetőinek kinevezését, felmentését
 létrehozására, átszervezésére, jogállásuk, illetékességi területek módosítására vonatkozó előterjesztést
 létszámára, költségvetésének megállapítására vonatkozó előterjesztést, javaslatot
 területi államigazgatási szervtől, polgármestertől, jegyzőtől, államigazgatási feladatot ellátó más szervtől
döntést bekérhet, tájékoztatást kérhet, iratokban betekinthet
Koordináció
 összehangolja és elősegíti a kormányzati feladatok területi végrehajtását
  központi államigazgatás területi szervei, rendvédelmi szervek kötelesek egymással és a
kormányhivatallal együttműködni
 koordinációs jogokkal rendelkezik: központi államigazgatási szervek területi szervei, területi
illetékességgel államigazgatási feladatot ellátó más szervekre, személyekre kiterjed
 fővárosi és megyei államigazgatási kollégium: koordinációt elősegítő állandó fórum
 vezetője a kormánymegbízott
 kormányhivatal főigazgatója, igazgatója, főosztályvezetők, járási hivatalvezetők, Kormány által
intézményfenntartásra kijelölt szerv vezetője, területi államigazgatási szervek vezetői,
kormánymegbízott meghívottjai
 + koordinációs értekezlet: más szervek is bevonhatók, lazább együttműködő fórum
 koordináció: korszerűsítés, e-közig, központi közszolgálati nyilvántartások, ügyfélfogadási rend,
ügyfélszolgálatok, elektronikus ügyfél-tájékoztatás összehangolása
Ellenőrzés
 kiterjed a koordináció körébe tartozó államigazgatási szervekre
 törvénysértés esetén kezdeményezhetik a döntés megváltoztatását, felügyeleti szervnél felügyeleti eljárás
megindítását
 hatósági ellenőrzések összehangolása, együttes ellenőrzések lefolytatása
 ügyiratkezelés, adatvédelmi szabályok érvényesülése, infokommunikációs rendszerek üzemeltetésének
ellenőrzése
Képzés, továbbképzés
 közreműködnek a közszolgálati tisztviselők képzésében és továbbképzésében
 önkormányzati tisztviselőket is
 közigazgatási alap- és szakvizsgák szervezése, anyakönyvi szakvizsga, állampolgári vizsgák, ágazati
képzések
89
Informatikai feladatok
 e-közigazgatásért felelős miniszter (belügy) szakma irányításával közreműködnek a közigazgatás
informatikai tevékenységében
 ellátják a választásokkal, népszavazásokkal összefüggő informatikai feladatokat
90
XLIV. tétel: A fővárosi és megyei kormányhivatalok területi

szervei: a kerületi és a járási hivatalok (szervezet,
feladatcsoportok)
A járási (fővárosi kerületi) hivatalok
 megyei kormányhivatal területi kirendeltségeként járási hivatalok működnek
 megyei kormányhivatalok önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységei
 közigazgatási jogalanyok, de nem önálló közigazgatási szervek
1) hivatalok vezetése: - leképezi a megyeit

a. járási hivatalvezető – felsőfokú végzettség, vezetői tapasztalat
i. megbízatás nem kötődik kormányzati ciklushoz
ii. kormánymegbízott javaslatára közig-miniszter nevezi ki
iii. főosztályvezetői besorolású állami tisztviselő
b. hivatalvezető-helyettes
i. főosztályvezető-helyettesi besorolású
ii. hivatalvezető javaslatára kormánymegbízott nevezeti ki
iii. igazgatás professzionális vezetője – szakmai feltételek
2) járási hivatal felépítése:

c. egyszemélyi vezetésű, feladatok szerint osztályokra tagolt
d. hivatalvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat, de kinevezésükkel, felmentésükkel szemben
kormánymegbízottnak vétójoga van
e. szervi vezetői jogosítványai a hivatalvezetőnek korlátozottak
i. szervi vezetési feladatok teljessége a kormánymegbízotté
1. de: gondoskodik belső szabályok elkészítéséről
2. ellátja a hivatal üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat
3) járási hivatal feladatai:
f. elsőfokú államigazgatási feladat- és hatáskörök
g. működteti a járási hivatal integrált ügyfélszolgálati rendszerét
i. sok feladatot vettek át az önkormányzati jegyzőktől, polgármesteri hivatalok
ügyintézőitől
h. illetékességi területe a járás, de egyes feladatok tekintetében eltérő is lehet
i. ügysegédek viszik az ügyeket, felvilágosítják az ügyfeleket, továbbítják a kérelmeket a
hivatalnak – az önkormányzatok helyiségeiben dolgoznak
91
XLV. tétel: A megyei kormányhivatalokba nem integrált

egyéb területi államigazgatási szervek jogállása, feladatai
(egyéb hatóságok; atipikus szervek; rendvédelmi és
honvédelmi igazgatási szervek)
 2010 után erős centralizáció, területi államigazgatási szervek egy szervezetbe integrálásával,
kormánymegbízott széles horizontális koordinációs jogkörével
 továbbra is működnek azonban olyan területi államigazgatási, szervek melyek nem integráltak a
kormányhivatalokban
1) pénzügyi igazgatás szervei

 sokáig nem alakították át (majd NAV)
 mert fontos állami érdek folyamatos működése és nagyon nagy méretűek
 Magyar Államkincstár
 központi hivatal
 állami kiadások teljesítése, ellenőrzése, költségvetési szervek számlavezetése
 19 megyei és fővárosi igazgatóság, önálló feladat- és hatáskörrel, de nem önálló közigazgatási
szervként
 kormányhivatal koordinációs jogkörei kiterjednek a MÁK -ra
2) területi rendvédelmi szervek

 feladatok jellege miatt nem indokolt civil közigazgatást végző kormányhivatalokba integrálni,
koordinációs jogköre alá vonni
 általános hatáskörű rendőrség területi szervei a főkapitányságok, rendőrkapitányságok,
kirendeltségek
 TEK, katasztrófavédelem területi, városi szervei, bv. területi szervei, Alkotmányvédelmi Hivatal
területi szervei
3) egyéb területi államigazgatási szervek, szervezeti egységek

 jellemzően központi államigazgatási szerv dekoncentrált szervezeti egységei – nem önálló
közigazgatási szervek
Sajátos illetékességi területű szervek

 természeti, földrajzi körülményekkel összefüggő feladataik miatt sajátos illetékességi terület
 metszik gyakran a megyehatárokat, nem lenne hatékony integrálni
 nemzeti park igazgatóságok – 10, vízügyi igazgatóságok – 12 , 12 megyei katasztrófavédelmi igazgatóság
Feladataik miatt nem integrált államigazgatási szervek

 adott feladat jellegzetessége miatt
 idegenrendészeti, menekültügyi hatóság területi szervei – rendészeti jellegű feladatok
 hatóság = központi hivatal – regionális igazgatóságok – befogadó állomások
Intézményfenntartó szervek
 egyes önkormányzati feladatok és intézmények államosítása után
 állami közszolgáltató intézmények fenntartó irányítását végző központi és területi államigazgatási szervek
92

Közigazgatási Jog I

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Közigazgatási Jog I

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

KÖZIGAZGATÁSI JOG I

I. tétel: A közigazgatás, mint igazgatás

„Közigazgatás minden, ami nem törvényhozás és nem igazságszolgáltatás”

Tevékenység tartalma szerint:

Beavatkozó és szolgáltató közigazgatás esetén a végrehajtás módját és irányát is meghatározza a

Szétosztáskor (pl.: területfejlesztés), közszolgáltatások megszervezésénél (pl.: háziorvos ellátás biztosítása) -

 szervezeti szempontból: Alany (vezető/irányító):

o A) Planning – tervezés: mit akarunk elérni és ez milyen lépéseken keresztül

o B) Organazing – szervezés: feladatok ellátásának megszervezése

o C) Staffing – személyzet: emberek megfelelő kiválasztása/továbbképzése

o D) Directing – irányítás: irányítani a kialakult szervezetrendszert/ feladatok

o E) COordinating – koordináció: lehető legegyszerűbben lehessen megcsinálni

o F) Reporting – jelentés (ellenőrzés): megfelelően hajtották-e végre, hol van

o G) Budgeting – gazdálkodás: finanszírozási tevékenység

3) A magánigazgatás és a közigazgatás eltérései

- közigazgatás: állami döntés előkészítés és végrehajtás

Politikával való kapcsolat:

II. tétel: A közigazgatás, mint elkülönült állami tevékenység

Politikával való kapcsolat:

Belső és külső igazgatás a közigazgatás intézményrendszerében

A közigazgatás, mint bürokrácia:

2) Társadalmi rendeltetése a közigazgatásnak

- alapvető rendeltetés: Közcélok, közérdek érvényesítése

3) A közigazgatás törvényességének külső kontrollja

4) A közigazgatás, mint állami tevékenység

Az államszervezet más alanyaira is kiható igazgatási tevékenységek:

- Az állam tulajdonosi és pénzügyi működésének megszervezése

A törvényhozói döntések végrehajtásának megszervezése:

Mindezek személyi / tárgyi feltételeinek biztosítása

- Közigazgatási jogviszonyban álló közszolgálati tisztviselők

III. tétel: A közigazgatás alapelvei

A közigazgatás törvényességét (jogállamiságot, hatalommegosztást) az Alaptörvény több helyen is

- Jogállamiság / hatalommegosztás elveiből eredő kötelezettségek

- Jogforrási hierarchia elve – a közigazgatás rendeletalkotási jogának legfőbb korlátja

 A közigazgatás csak törvényi felhatalmazás alapján cselekedhet

- valósítsa meg a közcélokat

E két elv együttes következménye hozta létre a modern közigazgatást, a bürokráciát.

A bürokrácia főbb jellemzői: a legális uralom legtipikusabb formája

- A) szabályozottság elve: a hivatalnok tényszerű döntést hoz, szabályokban foglalt szempontok

- B) rögzített hatáskörök elve: feladatokat hivatali kötelességként állandó jelleggel/szabályozottan

- C) hierarchia elve: a hatóságok és a köztisztviselők szoros alá/fölé rendeltsége, mindenkinek egy

- D) szakmaiság elve: szakképzettség megkövetelése.

- E) hivatal és a hivatalnok teljes elválasztásának elve: a hivatal nem a hivatalnokok tulajdona és a

IV. tétel: Az Országgyűlés és a közigazgatási rendszer

Montesquieu által meghatározott 3 hatalmi ág létezik

Közigazgatás szempontjából, a törvényhozás meghatározza a közigazgatás feladatait és mozgásterét, az

Magyarország kormányformája parlamentáris köztársaság

- a törvényhozás és közigazgatás viszonyában az Országgyűlés szupremáciája érvényesül

V. tétel: A köztársasági elnök és a közigazgatás viszonya

- Kinevezi / felmenti – miniszterek / államtitkárok / közigazgatási államtitkárok

2) Az önkormányzatok feletti törvényességi felügyeletben való közreműködés

Ha az Országgyűlés feloszlatja a helyi önkormányzat képviselő-testületét – a köztársasági elnök bízza

3) Döntés állampolgársági ügyekben

Állampolgársági ügyekért felelős miniszter előterjesztése alapján:

VI. tétel: A közigazgatás működésének külső szervezeti

Az Országgyűlés elkülönült szervein, az Állami Számvevőszéken és a Költségvetési Tanácson keresztül

Második legfőbb feladata:

Véleményezi a Kormány által előkészített és az Országgyűlésnek benyújtott költségvetési és zárszámadási

ÁSZ széleskörű ellenőrzési jogosítványai

- felvilágosítást, tájékoztatást adatokat kérhet

Ellenőrzéséről az ÁSZ jelentést készít

ÁSZ ellenőrző szerv, tehát az intézkedési lehetőségei nagyon korlátozottak.

Maga nem foganatosíthat intézkedéseket, ezért más szervek intézkedését kezdeményezheti

A költségvetési tanács az Országgyűlés döntés-előkészítő szerve.