A törvényhozó hatalom

A parlament funkciói
 népképviseleti szerv, melyben megvalósul a demokratikus hatalomgyakorlás
képviseleti formája
 alkotmányos funkciók: Alaptörvény 1. cikk (2), 19. cikk

A parlament működése
 parlamenti ciklus, folyamatos működés: Alaptörvény 3. cikk (1)
 2012. évi XXXVI. törvény Ogytv. 12. § 30.-31. § + HHSZ. 10/2014. OGY határozat 8-13.
§
 meghosszabbodása: Alaptv. 48. cikk (7)
 feloszlás, feloszlatás: Alaptv. 3. cikk (2-6)
 rendszeres ülésezés: 4/1999. AB határozat + Ogytv. 32.-36.§
Az Alkotmánybíróság megállapítja; az Országgyűlés működésének folyamatossága az Alkotmány- I bán előírt
rendes ülésszakok szabályozásából eredően alkotmányos követelmény. A folyamatosság akkor biztosított, ha az
Országgyűlés úgy állapítja meg az ülésezés rendjét, hogy a rendes ülésszakok alatt az ülések az ésszerű
időtartamot meg nem haladóan követik egymást, biztosítva ezáltal az j Országgyűlés Alkotmányban
meghatározott feladatainak maradéktalan ellátását.

 többségi döntéshozatal: Alaptv. 5. cikk (5-6) + 1/1999. AB határozat

Valamely, az Alkotmány által meghatározott törvény elfogadásához megkívánt minősített többség nem
egyszerűen a törvényalkotási eljárás formai előírása, hanem olyan alkotmányos garancia, amelynek lényeges
tartalma az országgyűlési képviselők közötti széles körű egyetértés.

 nyilvános és érdemi vita: 34/2004. AB határozat + Alaptv. 5.cikk (1)

A szabad véleménynyilvánítás érvényesülésének kiemelten fontos helyszíne az Országgyűlés a terep, ahol az
ország sorsát közvetlenül érintő ügyekben érvek és ellenérvek felsorakoztat^ követően döntést hoznak a
képviselők. Alkotmányos törvényalkotás nem képzelhető el a párián^ tanácskozás nyilvánossága és a képviselői
felszólalások szabadsága nélkül.

A parlament szervezete
 bizottságok: Ogytv. 14.16.17.21/A.22.23. §
 frakciók: Ogytv. 1.-2. § + Alaptv. 5. cikk (4)
 tisztségviselők: Alaptv. 5. cikk (2)c+ Ogytv. 1-5. §
 házszabály: Alaptv. 5. cikk (7) + eltérés HHSZ. 65. § (1)

Képviselők jogállása
 mandátum: Alaptv. 4. cikk (1) + 10/2013. AB határozat
A szabad mandátum jogintézménye történetileg a kötött, ún. imperatív mandátummal szemben alakult ki. Az imperatív

mandátum jellemzője a követ vagy küldött (parlamenter) kötöttsége az őt megválasztó közösség által adott utasításokhoz;
a követ szavazatainak ellenőrzése; végül a követ visszahívhatósága, ha a neki adott utasításokat nem tartja be. Ezzel
szemben a szabad mandátum -annak érdekében, hogy a követ ne pusztán az őt megválasztó kisebb közösséget, hanem
országa (nemzete) egészét képviselhesse - azt jelentette és azt jelenti ma is, hogy a parlamenter független a választók
akaratától, azaz nem utasítható, mandátuma lejárta előtt jogi értelemben képviselői tevékenysége, szavazatai miatt nem
számoltatható el, és nem hívható vissza. A szabad mandátum tehát nem az Országgyűléstől, hanem a választóktól való
szabadságot jelenti.

 keletkezése és megszűnése: 2013. évi XXXVI. tv. 206. § (1) + Ogytv. 30. § (1) + Alaptv.
4. cikk (3-4)
 mentelmi jog: Alaptv. 4. cikk (2) + Ogytv. 61. 73-79. § + 65/1992. AB határozat
A mentelmi jog az országgyűlési képviselői jogálláshoz fűződőjog, a képviselőt nem állampolgári, hanem képviselői
minőségében, az Országgyűlés tagjaként megillető jogosultság. Olyan jog, amelyet bár a képviselő jogaként fogalmaz meg
az Alkotmány, az Országgyűlés védelmét is szolgálja más hatalmi ágakkal szemben. A mentelmi jog ugyan a képviselő
személyesjogaként jelenik meg, e jogával a képviselő mégsem rendelkezhet, mentelmi jogáról a képviselő - a szabálysértési
eljárás kivételével - nem mondhat le, mentelmi jogára az eljárás során hivatkoznia kell. A mentelmi jog feletti rendelkezés, a
mentelmi jog felfüggesztése - a sérthetetlenség körében, ahol erre a parlament. lehetőséget.

 összeférhetetlenség: Ogytv. 80. § 86-88. §

Törvényalkotás
 eljárás: 11/1992. AB határozat
A jogállamiság és jogbiztonság elvéből fakadnak az eljárási garanciák. Ezek alapvetőjelentőségűek az egyesjogintézmények
működésének kiszámíthatósága szempontjából. Csak a formalizált eljárás szabályainak követésével keletkezhet
érvényesjogszabály [...

 javaslat benyújtás: Alaptv. 6. cikk (1) 36. cikk (1) + Ogytv. 28. § (4)
 tárgysorozatba vétel: HHSZ. 31. § 58. §
 általános vita: HHSZ. 34-35.§
 módosító javaslatok: HHSZ. 40.42.§
 részletes vita: HHSZ. 32.43. §
 TAB eljárása: HHSZ. 44-46. §
 plenáris tárgyalás: HHSZ. 47-48. §
 zárószavazás: HHSZ. 50-52. §
 normakontroll: Alaptv. 6.cikk (2) + HHSZ. 76. § (2)
 kihirdetés: Alaptv. 6.cikk (3)
 sürgős tárgyalás: HHSZ. 60.61.65. §

Parlamenti ellenőrzés
 interpelláció, kérdés, beszámoló: Alaptv. 7.cikk (1-2) + Ogytv. 42. § (1-8)
 politikai vita: HHSZ. 86. §
 bizottságok előtt: Ogytv. 24-27.§
 szakosított ellenőrző szervek: Alaptv. 30.cikk 43.cikk

2
A végrehajtó hatalom

Funkciója
 Alaptörvény 15. cikk + 48/1991. (IX. 26.) AB határozat
A Kormány az Alkotmány szerinti parlamentáris rendszerben a végrehajtó hatalom kizárólagos letéteményese, és az
Országgyűlésnek felelős gyakorlója.

 tevékenysége: 48/1991. (IX. 26.) AB határozat

A végrehajtó hatalom feladatköre és hatásköre olyan komplex és átfogó, hogy hatásköri jogosítványainak kimerítő
felsorolása lehetetlen. Valójában a Kormány hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alkotmány nem utal kifejezetten más
szervek hatáskörébe. Ez az Alkotmányban úgy jelenik meg, hogy míg minden más szerv hatáskörét konkrétan és kimerítően
meghatározza az Alkotmány, a Kormány számára csak általános irányítási és szervezési feladatokat jelöl meg [...]

 szervezetalakítási szabadság: Alaptv. 15. cikk (2) + 50/1998. (XI. 27.) AB határozat
A Kormány az Alkotmány szerint nagyfokú szabadságot élvez a tekintetben, hogy az egyes, a Kormány hatáskörébe tartozó
állami-államigazgatási feladatok ellátását, [mely szerv] hatáskörébe utalja […]

Megalakulása és szervezete
 minisztériumok: Alaptv. 17.cikk (1) + 2018. évi V. tv. 1. §
 miniszterelnök: Alaptv. 9.cikk (3j) + feltétel Kit. 188. §
o megválasztás + helyettesítés Alaptv. 16.cikk
o feladatköre: Alaptv. 18.cikk
o összeférhetetlenség: Kit 182. §
o megszűnése: Kit. 197-199. §
 miniszterek: Alaptv. 16.cikk (7) + feltétel: Kit. 196. §
o feladatkör: Alaptv. 18.cikk (2) + Kit. 19. § + 182/2022. (V. 24.) Korm. rend
o tárca nélküli: Alaptv. 17.cikk + Kit. 20. §
o megszűnés: Alaptv. 20.cikk (3) + Kit. 197. § 198. §
o helyettese: Kit. 23. § 21. § + Jat. 26. §
 kormány megalakulása: Alaptv. 16.cikk (8-9)
 felsővezetők: Kit. 3. § (3)
 kabinet: Kit. 8. §
 biztosok: Kit. 12. § 14. § 22. §

Kormány tevékenysége
 jogalkotás: Alaptv. 17.cikk (3)
 döntéshozatal: 1144/2010 (VII. 7.) Korm. határozat

Kormány politikai felelőssége

 bizalmi kérdések: Alaptv. 21.cikk + Kit. 191. § + HHSZ. 129. §

Kormány megbízatásának megszűnése

3
  Alaptv. 20. 22.cikk

Az államfő

Hatáskörei: 48/1991. (IX. 26.) AB határozat + Alaptv. 9.cikk

A köztársasági elnöknek az Alkotmány négyféle döntési hatáskört adott: a) A köztársasági elnök döntésének érvényességi
kelléke valamely másik szerv egyetértő döntése. b) A köztársasági elnök más szerv döntését kezdeményezi; a végleges és az
elnökre is kötelező döntést más szerv hozza meg. c) Az elnök döntése ügydöntő, végleges, más szerv által felül nem
bírálható; a döntésért semmilyen más szerv sem vállalja át a politikai felelősséget. Az ilyen döntést ez a határozat önálló
politikai döntésnek nevezi. d) Olyan önálló döntések, amelyekre az Alkotmány csupán végső határidőt állapít meg.

 állam egység: Alaptv. 9.cikk + 6/1992 (VI.10.) & 8/1992. (I.30.) AB határozat
Az alkotmány (...) szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus
működése felett. E feladatok egyike sem hatásköri szabály. Az államszervezet demokratikus működése feletti őrködést az
[alkotmányban meghatározott egyes hatáskörökben, azok ^telei szerint látja el a köztársasági elnök. Az [alkotmány
szóhasználata is kifejezi a köztársasági elnök feladatának sajátosságát az alkotmányosság védelmében. Az Országgyűlés, a
Kormány, a bíróságok „védik” és „biztosítják” az alkotmányos rendet, valamint az állampolgárokjogait; ezt a funkciót ész
társadalom vonatkozásában, saját cselekvésükkel látják el. Ezzel szemben a köztársasági elnök csupán az államszervezet
demokratikus működése felett „őrködik”, vagyis sem sérelem esetén, sem a jogok biztosítása céljából nem maga cselekszik,
hanem általában más szervhez fordul, vagy ha cselekszik, az elnöki döntésért más szerv vállalja a politikai felelősséget.
Csakis így maradhat pártatlan, a „nemzet egységének kifejezése” így lehet összhangban az „őrködéssel”.

 választási szabályok: Alaptv. 10-11.cikk

 összeférhetetlenség: Alaptv. 12.cikk
 sérthetetlenség: Alaptv. 12. cikk + 48/1991. AB határozat C) II. 1.-2. + 13/2000. AB
 jogi felelősség: Alaptv. 13. cikk
 politikai felelőtlenség: 48/1991. AB határozat
A politikai és a jogi felelősség más természetű, és egymástól független. A köztársasági elnök mentessége a politikai
felelősségtől nem mentesíti őt a jogi felelősségtől, ha annak feltételei fennállnak. A köztársasági elnök jogi felelőssége
semmilyen tekintetben nem pótolja hiányzó politikai felelősségét.
Sem az Alkotmánybíróság, sem a köztársaság elnöke nem felelős a politikai hatalomnak: csak az Alkotmánynak, a
törvénynek vannak alávetve. Ezért nem is rendelkeznek aktív politikai hatalommal, alkotmányos keretek közötti cselekvési-
mérlegelési szabadsággal. Célszerűségi, hasznossági, anyagi szempontok kívül esnek döntéseik körén. A napi politika
szempontjain, törekvésein és engedményein felül állnak. Függetlenek, nincs politikai, csak jogi felelősségük, döntéseiket
saját törvényes meggyőződésük szerint hozzák. Viszont az Alkotmányt, a törvényt olyan esetben is kötelesek döntésük
alapjául elfogadni, mikor egyéni, emberi lelkiismeretük, meggyőződésük mást, többet vagy kevesebbet sugallna. Általuk az
alkotmányos alapon álló törvény szól.
Minden olyan törekvés, amely politikai felelősséggel járó döntéseket a köztársasági elnökre, az Alkotmánybíróságra vagy a
bírói szervezetre kívánna hárítani, ellenkezik a jogállamiság alkotmányos elvével; aki bár legjobb indulattal vagy
bizalommal is, politikai ellenőrzésre kívánná e szerveket felhasználni, alkotmányos súlyuk és méltóságuk ellen vét. Ez a —
Alkotmányból levezetett — meggyőződés hatja át és sugallta az Alkotmánybíróság jelen döntését.

 miniszteri ellenjegyzés: 48/1991. AB határozat

Az ellenjegyzés a köztársasági elnök aktusainak érvényességi kelléke. Egyrészt biztosítja, hogy az elnök aktusai ne
kerüljenek ellentétbe a Kormány politikájával, másrészt pedig a köztársasági elnök aktusát is bekapcsolja a parlamentáris
felelősség rendszerébe azáltal, hogy a Kormány átvállalja a politikai felelősséget az aktusért.

 törvényhozással kapcsolatban: Alaptv. 6.cikk + HHSZ. 78. § 79. § + 63/2003. AB

 kinevezés megtagadása: 36/1992. (VI.10.) & 48/1991. (IX.26.) AB határozat

4
  kegyelmezési jog: 24/2013. (X. 4.)
 helyettesítése: Alaptv. 14.cikk + 7/1990. (IV.23.) AB határozat
A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az
Országgyűlés elnökének feladatát az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja d Az idézett rendelkezésekből következik,
hogy a köztársasági elnök hivatalba lépéséig az elnöki jogkört gyakorló országgyűlési elnök képviselői minősége és
országgyűlési elnöki tisztsége nem szűnik meg, hanem a törvény értelmében nem gyakorolhatja képviselői jogait és
nem látja el elnöki feladatát. Másrészt viszont az Országgyűlés elnöke a köztársasági elnöki jogkörnek is csupán [...]
gyakorlója, éppen országgyűlési elnöki minősége folytán, s alkotmányjogilag nem tekintendő helyettes vagy ideiglenes
köztársasági elnöknek. Az ideiglenes köztársasági elnöki intézményt az aIkotmány nem ismeri, ez a megnevezés a
köznapi nyelvhasználatban a fentijogi helyzet körülírására szolgál. A köztársasági elnöki jogkört az Országgyűlés
elnöke tehát addig gyakorolja, amíg ezt az országgyűlési tisztséget betölti, azaz a köztársasági elnök jogait, a
köztársasági elnök hivatalba lépéséig az Országgyűlés mindenkori elnöke gyakorolja. E szempontból közömbös, hogy
ezen idő alatt az országgyűlési elnök tisztségében történik-e személyi változás, és ha igen, miért.

 megbízás megszűnése: Alaptv. 12.cikk + 2011. évi CX. tv. 2. §-5§.