Nemzeti Biztonsági

Felügyelet

Wireless technológiák – adatátvitel és biztonság

IIR Szakkonferencia

2009. június 9‐10.

Ramada Resort Aquaworld Budapest

1
 A Nemzeti Biztonsági Felügyelet
Nemzeti Biztonsá
Biztonsági
Felü
Felügyelet

• NATO csatlakozás feltétele: a NATO minősített adatok védelmének szakmai

felügyeletére hatóság kijelölése (a Nemzeti Biztonsági Felügyeletről szóló 1998. évi
LXXXV. törvény);
• EU csatlakozás feltétele: az EU minősített adatok védelmének szakmai
felügyeletére hatóság kijelölése (az NBF tv. módosításáról szóló 2003. évi LIII. tv);
• A 177/2007. Korm. Rendelet 2007. július 1-től a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatokat irányító tárca nélküli minisztert jelöli ki a nemzeti minősített adatok
védelmének szakmai felügyeletére.

Az NBF
• a Miniszterelnöki Hivatal szervezeti keretében;
• A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter
irányításával;
• önálló feladattal és hatósági jogkörrel rendelkező;
• a NATO, az EU és a nemzeti minősített adatok védelméért felelős
szervezet.
2
 Az NBF feladatai
Nemzeti Biztonsá
Biztonsági
Felü
Felügyelet
• gondoskodik a NATO és az EU minősített adatok Biztonsági Szabályzatban
előírt kezelésének fenntartásáról, a szükséges ellenőrzések elvégezéséről;
• a minősített adatok megismerésére, illetve kezelésére felhatalmazott
természetes személyeknek, illetve gazdálkodó szervezeteknek biztonsági
tanúsítványt ad ki;
• egyetértési jogot gyakorol a titokbirtokos szervek biztonsági megbízottainak
kinevezésével kapcsolatban;
• gondoskodik a minősített adatok védelmi követelményeinek oktatásáról, a
szükséges továbbképzések megszervezéséről;
• kivizsgáltatja a minősített adatok elvesztésével, illetéktelen személy
tudomására jutásával, valamint a biztonság megsértésével kapcsolatos
eseményeket;
• tevékenységéről - szükség szerint - tájékoztatja a NATO és az EU illetékes
szervezetét;
• tevékenységéről a miniszter útján tájékoztatja a Kormányt;
• kapcsolatot tart a NATO az EU és a tagállamok illetékes szervezeteivel.

3
 A minősített adat védelméről szóló
törvényjavaslat Nemzeti Biztonsá
Felü
Biztonsági
Felügyelet

Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény átfogó

felülvizsgálatának indokai:

• a jogterület újraszabályozása mind nemzetközi kötelezettségvállalásunk teljesítése,

mind pedig a hazai jogi környezet változása okán szükséges;
• eltérő, sok esetben inkoherens normák vonatkoznak a külföldi (NATO, EU) és a
nemzeti minősített adatok védelmére;
• széttagolt hatósági felügyeleti rendszer;
• túlzottan nagy a magasan minősített nemzeti adatok száma;
• az EU csatlakozásunk óta módosított EU normák átvételére nem került sor;
• hiányzó jogintézmények: a nemzeti személyi és telephely biztonsági tanúsítványok,
nemzeti iparbiztonsági rendszer;
•a dezintegrált rendszerben de facto nincs mód minősített adatok cseréjével járó két-
vagy többoldalú biztonsági megállapodások megkötésére.

4
A minősített adatok száma (2006)
(805.000 db) Nemzeti Biztonsá
Felü
Biztonsági
Felügyelet

Sz. T. max: 1-2000

T. kb: 10-15000
Szigorúan titkos: 695.000

Titkos: 61.000
kb: 50-100000
Biz.
Bizalmas: 25.000

Korl terj:
24.000

Korl. Terj. kb: 100-200000

5
 Saját készítésű államtitkok száma a
fegyveres és rendvédelmi szerveknél Nemzeti Biztonsá
Felü
Biztonsági
Felügyelet

(2006)
KBH; 63389 ORFK; VPOP;
KFH; 36707 60639 18786
IH; 16502

NBH;
NBSZSZ; 194162
276898

6
 A törvénytervezet főbb célkitűzései
Nemzeti Biztonsá
Biztonsági
Felü
Felügyelet

• a magasan minősített adatok számának radikális csökkentése, a minősítési eljárás

modernizációja;
• mind a nemzeti, mind a külföldi minősített adatok védelmére egységes és koherens
követelmények meghatározása;
• új jogintézmények bevezetése;
• a szakmai felügyeleti rendszer egységesítése;
• a jogharmonizációs feladatok végrehajtása.

7
 A magasan minősített adatok számának
radikális csökkentése Nemzeti Biztonsá
Felü
Biztonsági
Felügyelet

• a cél az arányok megfordítása, az indokolatlan minősítések kiküszöbölése;

• ennek elérése érdekében új minősítési eljárást kell bevezetni a káralapú minősítési
rendszer további erősítésével;
• a kárközpontú rendszer az egyes védelmi intézkedések szempontjából döntő, ugyanis
kisebb számú magasan minősített adat hatékonyabban védhető;
• a magasan minősített adatok számának csökkentése a védelmi igénynek megfelelően a
költségvetési ráfordítások mérséklődnek;
• a jelenlegi elavult államtitokköri és szolgálati titokköri jegyzék megszűnik, helyette a
minősítéssel védhető érdekek köre jelenik meg, ezzel a quasi automatikus minősítések
száma korlátozhatóvá válik.

8
 Egységes követelményrendszer
meghatározása Nemzeti Biztonsá
Felü
Biztonsági
Felügyelet

• a minősített adatok biztonságának megteremtésére differenciáltabb védelmi intézkedések

állnak rendelkezésre, tehát megszűnik a jelenlegi államtitkot és szolgálati titkot érintő,
lényegében azonos szintű védelmet előíró szabályozás;
• a védelem négy alrendszerének kiépítése (személyi, fizikai, dokumentum, elektronikus)
• a nemzeti minősített adatok védelmének rendszere nem lehet másodlagos, tehát azonos
szintű biztonsági intézkedéseket kell foganatosítani a nemzeti és a külföldi minősített
adatok kezelése során;
• az egységesítés segíti a jogalkalmazást és biztosítja a nemzetközi kötelezettségvállalások
teljesítését is.

9
 Új jogintézmények bevezetése
Nemzeti Biztonsá
Biztonsági
Felü
Felügyelet

Nemzeti személyi biztonsági tanúsítvány

• az európai gyakorlatnak megfelelően a személyi biztonsági tanúsítvány igazolja,
hogy az elvégzett nemzetbiztonsági ellenőrzés alapján a minősített adatot
felhasználó meddig és milyen minősítési szintű adatokhoz férhet hozzá;

Nemzeti iparbiztonsági ellenőrzés rendszere és a telephely biztonsági tanúsítvány

• az európai gyakorlat szerint minősített adatokat érintő pályázatokon csak olyan
cégek vehetnek részt, amelyek rendelkeznek telephely biztonsági tanúsítvánnyal;
• a telephely biztonsági tanúsítvány igazolja, hogy a minősített adat kezelésének
biztonsági feltételeit megteremtették a gazdálkodó szervezetnél, amelynek
vizsgálata az iparbiztonsági ellenőrzés keretében valósul meg.

10
 Egységes felügyeleti rendszer
Nemzeti Biztonsá
Biztonsági
Felü
Felügyelet

• 1999. január 8-tól a NATO, 2003. július 19-től az EU minősített adatok védelmének a
szakmai felügyeletét a Nemzeti Biztonsági Felügyelet végzi;
• 2007. július 1-ig a nemzeti rendszer dezintegrált volt, mivel a nemzeti minősített
adatok felügyeletét
– 2006. december 31-ig a BM,
– 2007. június 30-ig a MeH,
– 2007. július 1-től a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca
nélküli miniszter látta illetve látja el.
• a törvénytervezet a nemzeti biztonsági felügyelet hatáskörébe utalja a nemzeti és a
külföldi minősített adatok védelmének egységes felügyeletét;
• ezzel az általánosan elfogadott európai normáknak megfelelő intézményi struktúra
alakítható ki.

11
 Nemzeti Biztonsá
Biztonsági
Felü
Felügyelet

Dr. Morvai Márk

szakmai tanácsadó
www.nbf.hu
mark.morvai@nbf.hu

12