Alkáliföldfémek

1. feladat Töltsd ki a táblázatot!

kalcium oxigén
Alapállapotú atomjának vegyértékelektron
szerkezete
Alapállapotú atomjában a párosítatlan
elektronok száma
100 gramm stabil ionjában lévő elektronok
anyagmennyisége
Az elem kristályrácsának rácstípusa
Egymással alkotott vegyületük képlete,
hétköznapi neve
A vegyület kölcsönhatása vízzel (egyenlet)
A folyamat köznapi neve
A kapott oldat kémhatása

2. feladat
A csontszövet szervetlen komponensei:
A csontokban található víz összes mennyisége a csontszövet súlyának 6-20%-a. A csontszövet
anorganikus komponenseinek 70-80 m/m%-a apatitszerű (Ca 10(PO4)6(OH)2) kristályos
rendszerré szerveződött. A kalcium kalcium-foszfát, kalcium-karbonát, kalcium-hidrogén-
karbonát és a már említett hidroxi-apatot formájában van jelen.
a) Add meg annak a vegyületcsoportnak a nevét, amelybe besorolhatók a csont kollagén-
tartalmát nagy részben kitevő vegyületek! Írd két példát a vegyülettípusra.

b) Add meg a csontokban előforduló szervetlen vegyületek képletét!

c) Van(nak) olyan vegyület(ek) a felsorolt kalciumvegyületek között, amely(ek) sósavval

történő reakciójakor gáz fejlődik. Add meg a vegyület(ek) képletét! Írd fel a reakció
egyenleteket!

d) Gyúlékony-e a c) pontban leírt reakcióban keletkező gáz? Ha igen írd fel az égés
reakcióját!

e) Gyúlékony-e a hidrogén gáz? Ha igen írd fel az égés reakcióegyenletét!

f) A hidrogén-fluorid-oldat hasonlóan reagál a fenti vegyületekkel, mint a sósav.

rendezd az alábbi reakció egyenletet és add meg a keletkező kalcium vegyület nevét!
Ca10(PO4)6(OH)2 + HF = CaF2 + H3PO4 + H2O

g) Fémkalcium reakciójával keletkezhet hidrogéngáz. Írj két olyan reagenst, amellyel

ha a kalcium reagál, hidrogéngáz keletkezik. Egy esetben írj reakció egyenletet is!

h) Reagál-e a filmbeli szereplő által savlekötő a foly(pát)savval? ha igen, akkor írd fel a
reakció egyenletét!
Add meg a keletkező vegyület nevét!
Add meg reakció típusát!
i) A fentiek alapján állapítsd meg, hogy a filmbeli párbeszédben elhangzott állítások
igazak vagy hamisak! tegyél X-et a megfelelő vcellába!
3. feladat
Négy fémmel (A, B, C, D) és azok sóival (nitrátvegyületekkel) kísérletezünk.
1.
a) Mindegyik fém kis részletét 4,00 mol/dm3-es sósavba teszünk. B és C fém esetében
tapasztalunk változást. Pontosan mit tapasztalunk?

b) B fém kis lemezkéjét C fém nitrátjának vizes oldatába merítjük. A fém felületén percek
múlva sem tapasztalunk változást.
C fém kis lemezkéjét B fém nitrátjának vizes oldatába merítve a fémlemezen feketés
bevonat képződése figyelhető meg.
c) A fém kis lemezkéjét D fém nitrátjának vizes oldatába merítjük. A fém felületén
rövidesen fekete bevonat képződése figyelhető meg.
2. Az előző kísérleti tapasztalatok alapján írd fel egymás után a négy fémbetűjelét a
növekvő standardpotenciáljuk alapján! A sor tartalmazza a hidrogént is!!

3. Melyik fém a legrősebb redukálószer? A megfelelő betűvel válaszolj!

4. D fém felületén melyik másik fém-nitrát vizes oldatába mártva lenne
megfigyelhető változás?
5. C fém felületén melyik másik fém-nitrát vizes oldatába mártva lenne
megfigyelhető változás?
6. Írd fel a kísérlet (a) b) c) )során végbement reakciók ionegyeletét, ha tudjuk hogy
a kísérletben szereplő négy fém a réz, a cink, az ezüst és a vas! ( a vas esetében
vas(II)- nitrát a szereplő vegyület.
7. feladat Kísérletek fémekkel
Három fém kis darabjait vízbe dobjuk.
I: Az egyik fém a víz alá süllyed, felszínéről hamarosan buborékok kezdenek felszállni. Egyre
hevesebb pezsgés közben csökken a fémdarab mérete, majd az oldat lassan homályossá válik,
végül tejfehér csapadék válik ki. Eközben a fém szemcséi teljesen feloldódnak.
II: A másik fém a víz tetején marad, gömb alakúvá válik, és erős sistergés közben cikázik a víz
felszínén. A gyorsan mozgó fém körül szinte bedobás pillanatától kezdődően ibolyás színű
láng jelenik meg, és ez mindaddig jelen is van, amíg az össze fém fel nem oldódik.
III: A harmadik fém lesüllyed a víz aljára, és látszólag nem történik semmi. Ha azonban egy
vegyszeres kanálnyi NaOH-t is beleszórunk a folyadékba, és üvegbottal kevergetjük, segítve a
vegyület oldódását, akkor a fém felületén hamarosan buborékok jelennek meg, és a fém heves
pezsgés közben feloldódik.

a) A fémek melyik fizikai tulajdonságát hasonlíthatjuk össze a kísérlet tapasztalatai alapján?

Jellemezd ebből a szempontból a három fémet!

b) Milyen típusú kémiai változás történik mindhárom fémmel a reakció során?

c) Mi lehet a tejfehér kicsapódás oka az I. kísérletnél? Mi okozza a sistergést a II. kísérletnél?

d) Miért válik gömb alakúvá a II. kísérlet során a fém? Mi ég a kísérletben? A lejátszódó
kémiai reakciónak melyik sajátságára következtethetünk e két tapasztalatból?

e) Mi történne, ha égő gyújtópálcával az I. kísérletben a kémcső nyílása felé közelítenénk?

f) Mi lehet a három fém? Írd fel a három esetre a lejátszódó kémiai reakciók egyenletét!
 8. feladat
A szertárban tárolt részben oxidálódott kalcium 1,00 grammját tartósan hevítve a szilárd
anyag tömege 1,20g-ra növekedett. A tárolt anyag tömegének hány %-a kalcium?
A tiszta elemi kalciumnak hány %-a oxidálódott a tárolás során?

9. feladat
Alumíniun-magnézium porkeverék 2,00 g-ját NaOH-oldattal reagáltatva 367,5 cm 3 standard
nyomású 25°C-os hidrogéngáz fejlődött. Hány tömegszázalék magnézium van a keverékben?

10. feladat
100 g kristályvíz tartalmú magnézium-szulfátból (MgSO 4*7 H2O) mekkora tömegű 80°C-on
telített oldatot lehet készíteni?Hány g MgSO4*7 H2O válik ki ebből, ha 20°C-ra hűtjük?
100 g víz old 80°C-on 64,2 g MgSO4-et, 20 °C-on a telített oldat 26,2 %-os MgSO4-re nézve.