A kodependencia fogalma, tiinetei és a kialakulasaban szerepet jatsz6 tényez6k Knapek Eva, Kuritamé Szab6 lidiké DEOEC, Nepegeszssgagyi Kar, Magatartsstudomany! intézt, Debrecen Osszefoglalis: A kodependencia (tirsftggisé) fogalmdnak és alapkoncepcidjénak Kialakuldsa a kimiat fggdségek teriletdhex kéthet6. Kezdethentarsfiggéton olyan ndket érerek, akc ogy adv férf folate uralkodtak és gondos- kodtak réla, mikdzben valéjdban filggtek téle. Mara ismertté wilt, hogy férfiak is wilhatnak kodependenssé, s a kode- pendencia jeleniéte nem korldtozédik a pdrkapcsolatokra, ‘A anulmany dttekinti a kodependencidval kapcsolatos klonfée értelmezésilehetdségeket,valamint a kialakulsd- Gr les tenyexokkel kapcsolatosempirikus vizxgalatokat. A kodependencitértelmez modellek egy styossdgi kon- tinuwumon helyezher-e:scemelyiségzavarszint pszichopatoldgia,vselkedésesaddike'6,wagy a feminin viselkedés extném megnylvimuldsa Azetioldgia multifaktoridlis, biolégiai, pszichologiai és szocidlis tényezdk egyardnt szerepet jdtszanak a kodependen- ia Kiatakuldsaban, ley pel tbbek ksz6tta gondoskoddsra valéhajlam egyénivariabilitdsa a prefromdlis kéreg cempitids valasct pitts miikodesenck elégetensége, a disefunkciondliscsakidban megelt averziv élmények sokasiga (pela sziléikonflktusok, érzelmi bntalmazs, eianyagolés, parenifikci), a ni scerepfelfogds megulizasa, talaminta kia serfiggsg megllenése a csaidban A kadependenciafellsmerése nem Kinny A tarsfged scemélyeklegvakrabban streszbetegségekkel, vagy depressciés liinetekkel keresik fel az egészségiigyi elldto rendszereket, mely titnetek elfedhetik a mégéttes okokat, igy fenndll a ve- sive, hogy csak linet kezlésben résesilnek, Transagenerdcids jllege révén a rsfiggsg a csalddban felnov6 syermekeket is vescdyectet Kalesszavak: kodependencia; adikco: parentifikacié:fomininités ‘Summary: The concept of codependency stems from the field of chemical dependency. Initially, codependent indivi- duals meant women who dominated their partners and took care of them, while women actually were dependent upon their husbands. Nowadays, it has been recognized that men can become codependent as well, and its presence is not limited only to the relationship. This paper reviews the various interpretations of codependency and the empirical research on the etiological factors of codependency. The explanatory models of codependency can be placed on a continuum of severity: psychopatho- logy on the level of personality disorder, behavioural addiction, or excessive feminine behaviour. ‘The etiology is mutifactoricat: biological, psychological and social elements are also listed among etiology factors. The individual variability of the predisposition to care, failure of prefrontal cortex to inhibit empathic responses, a multt- tude of aversive experiences in a dysfunctional family (eg, parental conflicts, emotional abuse, neglect and parentifi- cation), changes in the perception of women's role, and the emergence of substance abuse in the family could play a role in the development of codependency. ‘The codependency is often unrecognized. Codependent individuals visit the health care system with stress-related or depressive symptoms which can mask the underlying causes, thus, itis possible that they wil only receive sympto- ‘matic treatment, Through its trans-generational nature, codependency endangers children growing up in the family. Keywords: codependency; addiction; parentification; femininity haté. A kodependencia egyiittjathat depresszit val (1, 2), szorongéssal és bizonytalan kétédés- , hogy akode- sel (3). Kialakuldsdban szerepet jatszatnak kr6- Bevezetés Kutatdsi eredmények bizonyit pendencia (tarsfiiggéség) szmos mentilis za- varral és etiolégiai tényezdvel kapesolatba hoz- Psychiat Hung 2014, 29 (1):56-64 nikus csalddi stresszorok, példsul alkoholiiig- g6, vagy mas mentalis vagy szomatikus beteg-‘A kadependencia fogalma, tanetei és a kialakulasaban szerepet jatsz6 tényez6k ségben szenved6 sziilével val6 egyiittélés (3-5). Egyes kutatasok a gyermekkori bantalmazas (6), masok a parentifikaci6 szerepét igazoltak (7). A kodependencia kiiléinbizé személyiségzavarok- kal is 6sszefiiggésben ail (8-10). A kodependens személyek elégedetlenebbek a hézassdgukkal (1D, alacsony az énértékelésiik (2), valamint hajlamosak a szégyenérzetre (7). E kutatdsi eredmények azt bizonyitjak, hogy a kodepen- dencia felismerése és kezelése tabb figyelmet igényel. A témaval kapesolatos empirikus kuta- tésok szdma meglehetésen csekély, melyben szerepet jétszik, hogy nem sziiletett konszenzus a pontos definicist és az etiolégiai tényezdket illetéen, s nincs ltakinosan elfogadott méréesz- kéze a térsfiiggéség jelenségének. Nehéz tigy relevans és dltalinosithaté kévetkeztetéseket levonni az eredményekbél, hogy a legtbb vizs- giilat eltérd méréeszkiziket és a kutatas alapja- ul kiilénbiiz6 definicigkat haszndl. Ezen hid: nyossdgok nehezitik a kodependencia megér- tését és a megfelel6 terdpids megfontoldsok ki- alakitasat. Osszefoglalasunk célja, hogy felhivjuk a szak- emberek figyelmeét a tarsfliggSség jelenségére, mely nem csak a kiilnbiz6 fiiggdségek egy le- hetséges fenntart6 tényez6je lehet, hanem én- magiban is komoly szenvedést okoz. Térténeti attekintés A tarsfiiggéség alapkoncepcidja a 12 lépéses csoportok kulttirajab6l ered, melyben a tarsfiiggé személy megengeds (enabling) m6: don viselkedik a partner szerfogyasztasaval és annak kévetkezményeivel szemben (12). A meg- engedé viselkedés aban fejezddik ki, hogy a tarsfligg6 személy témogatja és felbujtja a szer- fiigg6 partnert az addiktiv viselkedésre ~ mind- ext tudattalanul, kényszeres segitségnytjtasa révén (13). llyen megengedé viselkedés lehet példdul, hogy az elézé este tll nagy mennyiségti szert fogyaszté szemeély helyett a tarsfiigg6 be- teget jelent anak munkahelyén, vagy mentsé- geket Keres a bardtok és csalddtagok elétt. A ‘arsiliggé és a szerfiiggd cinkostarss4 vélhatnak a fiiggdségben, amennyiben példdul az elrejtett anyagt6l a tarsfiigg6 fél sem szabadul meg (14). A 12 lépéses csoportokban a megenged6 visel- kedés Onmagaban is patol6giésnak mindsiil (12). A megenged6 viselkedés pszichopatol6- gidjabol fejléditt ki a tarsfiiggdseg (,tars a fi géséghen”) pszichopatol6gisja. Ezen kifejezések mara Osszemos6dtak a szakemberek és a laiku- sok nyelvhaszndlataban is, am feltehetéen a tarsfiiggdség tobb, mint megenged6 viselkedés. Kezdetben tarsfligg6kOn olyan ndket értettek, akik uralkodnak és gondaskodnak egy addiktiv férfirdl, s mindekézben val6jaban filggnek téle (15). Ebbél a nézépontbél a fiiggdség rendre férfiakat érinté zavar, melynek kialakukésiban és fenntartasdban a ,segitékész” ndk domindns és kritizil6 attitiidjiikkel patogén szerepet t6l- tenek be (12). Feminista szerzék azonban sz6t emeltek a patologizailé definicié ellen. Cowen és Warren (1994) szerint nem ftélhetjik el azokat a néket, akik val6jaban a veliik szemben témasz~ tott elvarésoknak igyekeznek megfelelni (16). A kodependencia esupén fogalmi kialakuli- saban kathet6 szorosan az alkoholtligg6séghez. Mar ekkoriban is feltételezték, hogy a tarsfiigg6- ség nem kizdrdlag a partner alkoholfiiggdsége miatt alakul ki (17). Az alkoholizmus feltehet6- en szerepet jatszhat prediszponal6, precipital6, fenntarté, valamint stilyosbite tényez6ként is a kodependencia kialakuldsdban. Sziilettek olyan empirikus kutatasok, melyek bizonyitékul szol- galtak arra, hogy a térsfiiggéség kialakulhat mas iékszenvedély, hiperszexualités) mellett is, vagy barmely elhti- z6d6 stresszorokkal terhelt csalédban (3-6, 18-21). Szamos esetben szémolnak be arrél a tarsftiggé személyek, hogy bar a felszini problé- ‘ma megsatint (pl. tarsuk vagy gyermekik szer- mentessé valt), de szenvedésiik és a csalédi konfliktusok szima nem csikkent jelentésen. Absztinens alkoholfiigg6k elbeszélései szerint tarsfligg6 sziileik vagy partneriik nem driilt a jézanodasnak, mert a gydgyulds folyamatdval parhuzamosan kevésbé voltak irdnyithatéak. Egy tarsfiigg6 széméra felderitetlen terepnek szamit, ha senki helyett sem kell felelésséget véllalni, masok életét elrendezni. Ugy érezhetik, hogy kicstiszott a kontroll a keziikbdl. Feltehe- ten a fiiggdségek és a discfunkcionalis mikiti kézlemények dés széles tarhza dll rendelkezésre ahhoz, hogy egy sokkal alapvetdbb diszfunkei6, a tarsfiigg6- ség manifesztalédjon (22). Definiciék Tébbféle definicis és megkézelités Iétezik a kodependencist vagy tarstiiggéséget illetéen. Megkiilénbéztethetiink olyan definicidkat, me- lyek a kodependencia személyiségzavar szinté szervezddését hangstilyozzak (17); mig mas el- képzelések szerint a kodependencia viselkedé- ses addikcidként konceptualizalhats (10, 23), Egy tjabb teoretikus megkézelités alapjan a kodependencia a patolégids altruizmus sajatos formajanak tekintheté (14). Léteznek olyan fel- fogdsmédok is, melyek esupan a feminin visel- kedés extrém megnyilvanulisaként azonos{tjak a kodependenciat (16). A leggyakrabban idézett definicié Cermak (1986) nevéhez. fiizédik. Szerinte a kodepen- dencia a személyiségszervezddés és -miikidés, valamint a masokhoz. valé kapesolédas disz- funkcionalis médja. A jelenség a kévetkezdkben nyilvénul meg: k6ros kontrolligény; sajat sziik- ségletek figyelmen kiviil hagydsa; hataérproblé- mak az intimités és a szepardci teriiletén; va- Jamint behdlézottsdg egy olyan parkapesolat- ban, melyben a partner valamilyen fiigaéség- ben, személyiségzavarban, kodependenciaban, vagy impulzuskontroll zavarban szenved (17). Az empirikus kutatasok egy része megerdsiti a személyiségzavar-hipotézist, melyet a nai tikus, a borderline és a dependens személyiség- zavar vonatkozsaban vizsgiltak. Wells és mtsai (2006) a kodependencia és a narcisztikus sze~ mélyiségzavar kézitti kapesolatot vizsgaltak. A narcisztikus személyiségzavarnak ket altipusat Kiilénbéztetherjik meg: nyilvinval6 és rejtett narcizmus (24). A nyilvénval6, grandiézus nar- cisatikus t{pus lefrdsa szerepel a DSM-IV-TR- ben, a rejtett narcisztikus tipus lefrésa nem ta- Jalhaté meg a hivatalos nozolégiai rendszerek- ben. A rejtett (vagy mas néven vékonybéri) narcisztikus személyek viselkedése félénk, véde- kez6, bétortalan és aldrendeléd6. E viselkedés elfedi az exhibicionista és grandiézus fantazid- kat, melyek talin esak a kézeli kapesolatokban mutatkoznak meg (24, 25). Wells é mtsai (2006) kutatésukban arra az eredményre jutottak, hogy a kodependencia és a rejtett narcisztikus viselkedés kizétt pozitiv kapesolat, hasonlésdg ll fen, Alitémasztottk Cermak (1986) hipoté- zisét, miszerint a kodependencia a nyilvanval6 narcizmus komplementer parja, ugyanis a nyil- vanvalé narcisztikus személyiség (nyilvénvalé- an grandi6zus, hidnyzik beldle az empatia, vala- mint erdsen énkézponti) és a tarsfiiggdség ko- zétt forditott irényui kapesolatot taléltak. A nyil- vénvalé narcisztikus és a kodependens szemé- lyek parkapesolatban jol kiegészitik egymdst, s képesek fenntartani egy patolégias egyensiilyt. A kodependens fél tiikrézé szerepet tlt be a grandiézus narcisztikus személy életében azt remeélvén, hogy 6 maga is rendelkezik a fontos mésik j6 tulajdonsagaival (9). Hoenigmann-Lion 5 Whitehead (2007) pozitiv kapesolatot taldlt a kodependencia és a borderline vonasok, vala- mint pozitty, de kevésbé erds kapcsolatot talalt a kodependencia és a dependens személyiség- zavar kézitt. A szerzk javaslata szerint a kode- pendencia a diagnosztikai rendszerek diltal mar tartalmazott személyiségzavarok sajétos kom- bindcigja lehet (10). ‘A kodependencia az obszessziv-kompulziv spektrumba sorolhaté zavarként is értelmezhe- 16 az obszessaiv’ gondolkodas és/vagy a merev, sajat szorongésok elhdritasat szolgalé kompul- ziv viselkedésmintizat jelenléte alapjén (26). Egyesek a kodependenciat a viselkedéses adidik- cidk kérébe soroljak, tbbek kézitt azért, mert a nyilvinvalé negativ kévetkezmények ellenére fennmarad a kodependens viselkedés. A sze- mélyek nem képesek felhagyni a partnert kont- rollil6, a fliggdséget megengeds viselkedéssel, valamint az elttilzott gondoskod6 magatartas- sal. A partner fiiggdsége miatti éllandésult ag- godalom kovetkeztében a kodependens szemé- lyek elhanyagoljak kotelezettségeiket vagy mas kapesolataikat (23). A gondoz6 szerepkérére ala- pozott identitas (27) tekintheté a kodependens viselkedés nyereségének. Erdemes megfigyelni, hogy ugyanazon kodependens személyben egy- szerre van jelen a tilzott kontrolisziikséglet és a sajat viselkedés kontrolléldsdnak a nehézsége.‘A kadependencia fogalma, tanetei és a kialakulasaban szerepet jatsz6 tényez6k McGrath é Oakly (2011) szerint a kulesténye- 26 az, hogy a kodependens szemeélyek nem ké- pesek tolerdlni a fontos masik negativ érzelme- it, 65 ez eltuilzott empatias reakcishoz vezet. A kodependens személyek annak ellenére segite- nek raszorult esalddtagjaikon, hogy abb6l nem szérmazik nyereségiik, vagy nem kapnak vi- szonzast. [gy a szerz6k szerint a kodependencia tekintheté a patolégids altruizmus egy form4j nak (14) A tarsfiiggéség modelljét feminista szerz6k erdsen kritizaltak. A tarsfilgg6s¢g szamos tiinete illeszkedik a hagyomanyos néi szerepkérbe (gondoskodas, polis, énfelildozas) (28). A fe- minista néz6pontbdl vizsgéléd6 szerz6k azt al- lapitotték meg, hogy a mai térsadalmi normak olyan ndket ,nevelnek ki”, akik dnfeldldozéak 65 gondoskodéak, s ugyanezen tarsadalmi nor- mak megvédik a férfiakat az Snfelaldoz6 visel- kedéstél. A tarsfiiggdség vagy kodependencia téves elnevezés, ugyanis a ndkkel szemben ta- masitott elvardsok betdltésérdl van sz6, s ezt nem helyénval6 egy megbélyegz6 cimkével el- latni (12, 29, 30). Amennyiben az empirikus ku- tatasok eredményei alapjén a ndk magasabb pontszémot érnek el a tarsfiiggdséget méré kér- déiveken, mint a férfiak, valamint a tarsftigg6- ségaanéi szereppel val6 azonosulssal szorosan korrelalna, tigy a feminista kritika helytallénak bizonyulna (30). A feminista kritika felmeriilése 6ta azonban leginkabb olyan eredmények szii- lettek, melyek csupan részben timasztottak ald a feminista hipotézist, s a szerzok rendre meg- Allapitjék, hogy a kodependencia sokkal komp- lexebb kapesolatban all a fer issal és a maszkulinitéssal, semmint elvethet6 volna a tarsfiiggdseg koncepcigja (5, 6, 30). Roehiling é mtsai (1996) 218 kéz6piskolai di- ‘4k bevondsaval vizsgdlték a kodependencia és a magatartaszavar lehetséges gyermekkori elz- ményeit, valamint nemi szerepekhez ftiz6d6 kapesolatat. Azt taldltdk, hogy a kodependencia a sziildi bantalmazéssal, valamint a néiséggel All szoros kapesolatban, mig a magatartészavar a saiil6i béntalmazason till a maszkulinitssal mutat szoros ésszefiiggést. Véleményiik szerint a kodependencia és a magatartészavar tekint- heté a hasonlé életkériilményeket kiilinbéz6- képpen megoldé coping stratégiénak. Felhivjk a figyelmet arra is, hogy a kodependencia pro- szocidlis, szemben a magatartaszavarral, a (u- doményos kézélet mégis az ut6bbival foglalko- zik tobbet (6). Fuller és Warner (2000) vizsgélatéban 275 egyetemi hallgate vett részt. Kétféle tarsfiigg5- ség kérdéivet haszndltak. Az elsén a ndk szign fikénsan magasabb pontszémot értek el, mint a férfiak, mig a masodik kodependencia kérd6- {ven nem mutatkozott szignifikans killinbség a nemek kézétt. Ezt az eltérést okozhatta a két kérd6iv alapjaul szolgalé definicisk kézétti kii- Jonbség. Feltehetden az els6 kérddiv olyan tula donsagokat mér, melyek sokkal elfogadhatsb- bak nék szciméra, mig a masodik olyan definici- 6n alapul, amellyel a férfiak is tudnak azono- sulni (3) Dear é Roberts (2002) sajat kodependencia kérdiviiket hasznlték, mely hiirom faktort mér (a) kills fokusz (a jovahagyas és a szelférzet megszerzése érdekében); (b) dnfeldldozas (ma- sok sziikségleteit fontosabbnak tartjék, mint a sajatjukat); (c) reaktivitas (annak mértéke, hogy sajat életiiket mennyire befolyasolja a partner viselkedése, mennyire érzik magukat eldrasziva partneriik problémas viselkedése miatt). A tars- fiiggdség mellett a nemi szereppel valé azono- sulist, valamint ezek kivanatos és nemkivina- tos aspektusait mérték. Eredményeik alapjén elmondhat6, hogy a kodependencia jelensége a néi nemi szerep kivanatos (gondoskodas, ma- sokért val6 aggédas) és nemkfvénatos (félénk- ség, szorongisossag, fiiggéség) aspektusait is magiban foglalja, valamint forditott kapesolat- ban aill a férfiassdg kivinatos (pl. énbizalom), valamint nemkivénatos (pl. paranesolgatés, én- kézpontiisag) aspektusaival. A ndk és a férfiak pontszdmai kézOtt csupan a ,kills6 fokus2” alfaktor esetében taldltak szignifikans kiilnb- séget. Dear és Roberts emiitett kutatasa is esak részben témasztja ali a feminista bfrilatot, s maguk a szerz6k is elismerték, hogy a kérdéiviik nem feltétleniil fedi le a tarsfiiggéség minden jellemz6jét (30). Tovabbi kutatésok sziiksége- sek a feminista birdlat alatamasztésara vagy el- vetésére.Eredeti kézlemények Tiinettan A térsfiiggéség definicidja maig ellentmonda- sos. A legtbb definicié azonban kiemeli a sza- ‘mos nem specifikus tiinet kéziil, hogy a kode- pendens személyek a ,fontos masik” érzéseiért 65 életéért—a kontroll- és a biztonsiigérzet fenn- lartésa érdekében ~ tilzott feleldsséget vallal- nak, s kényszeresen gondoskodnak a koriilottk 6l6krdl. EkSzben sajat sziikségleteiket figyelmen kiviil hagyjak, magukat elhanyagoljak, s aldren- delédnek a kornyezetiikben 615 személyek sziikségleteinek. Tovabbi, nem specifikus jel- Jemzé lehet a hatérok gyengesége, az Snsors- ronté magatartas, az alacsony dnértékelés, kényszeresség, tagadds és elfojtas, bizalmatlan- sg, manipulativ viselkedés, bizonytalan/elke- rill6 két6dési mintézat, szexudlis zavarok, ha- rag, szorongés, valamint depresszi6 (1, 3, 7, 9, 14, 17, 31). Ezen kivill a Temperamentum és Ka- rakter Kérdéiv alapjin a tarsfliggék erésen juta- lomfiigg6 és kitarté személyek (11). Etiologia Crozier é Hillock (2013) szerint esupén a bio- pszicho-szocidlis szemlélet teszi lehet6vé a tars- fiiggéség komplexitasanak megértését és a je- lenség leirasat. Biol6giai tényez6k A kévetkezékben dttekintjiik a kodependencia Iehetséges genetikai, neurobiolégiai és evoltici- 6s bazisit. Magara a tarsfiigg6 populici6ra ira- nyul6 kutatasok eddig nem sziilettek, de az.em- Patia és azon beliil a patolégids altruizmus ku- tatdsi eredmeényei segitséget nytijtanak a kode- pendencia értelmezésében (14). Az empatia genetikai megalapozottsagdra a Williams-szindréma szolgal bizonyitékként, melynek egyik jellemz6 tiinete a hiperszociabi- litas és a tulzott empatia (14, 32). Ez egy olyan genetikai rendellenesség, melyet feltehetden a 7q11.23 gén deléci6ja okoz (33, 34). McGrath és Oakley (2011) feltételezése szerint elképzelhetd, hogy a kodependens személyek tiilzott empat 4s reakcidja még6tt is hasonlé genetikai eltér sek dllinak. Ikerkutatésok eredményei szintén igazoljék az broklddés jelentés szerepét. Egy nagyszamti ikerpar (n=1146) bevondsaval végzett kutatés szerint az empatia, az altruizmus 6s a gondosko- dis erds 6rdklédést mutat. A homozigéta iker- parok kéz6tt az emilitett vondsokat méré kérd6- iveken szorosabb a kapesolat, mint a heterozi- g6ta ikerparok pontszdmai kézétt. A hetero- és homozigéta ikerparok kézétti killénbség alap- jan arra az eredményre jutottak, hogy az altru- izmusra val6 hajlam 56%, az empatidra valé készség,68%, a gondoskoddsra val6 hajlam 72%- os heritabilitast mutat (35). [gy teht a tarsfiig- 36 személyek egyik jellemz6 (a szakirodalom al- tal leginkabb hangstilyozoit) vondsa — a tuilzott gondoskodas — genetikai gyOkerekkel is rendel- kezik. A gén-kérnyezet kélesnhatas azonban a Iehetséges kimenetelt nagyban befolyasolja. Neurobiologiai szinten ismert, hogy azemps- tia idegrendszeri alapjét a tikérneuron-rend- szer képezi. Autizmusban igazolt, hogy a tikér- neuronokkal dsszefiiggd agyterilletek elvéko- nyodtak a nemben és korban illesztett egészsé- ges felndttekchez képest. A killénbség mértéke Ssszefiigg az autista tiinetek stilyossdgaval. Ez azt jelenti, hogy az autizmus spektrumzavarok- ban megfigyelhet6 szociilis és empatids deficit kapcsolatban dll a tiikérneuron-rendszer elvé- konyodasdval (36). Vajon eza kodependens sze- mélyek tiikérneuron-rendszerrel kapcsolatba hozhaté agyi struktiirdinak a megvastagodsisat jelenti? A kodependens személyek tilzott altruista viselkedése kapesolatban llhat a prefrontalis kéreg empatis valaszt gatl6 funkci6jénak esok- Kenésével is (14). A kodependencia biolgiai hétterét felvets megkdzelitések egy mésik irdnya nem sz(ikitile a vizsgilddds kérét az empatia és altruizmus kérdéskérére. A kodependencidban szenvedé személyek esetében barmely mentalis zavar alakuldsaval kapesolatos sériilékenységet felté- telez, abb6l a ténybél Kiindulva, hogy a kode- pendens személyek szillei maguk is valamilyen mentalis zavarban szenvednek. A sziildk fiigg6- Psychiatria‘A kadependencia fogalma, tanetei és a kialakulasaban szerepet jatsz6 tényez6k sége (pl. alkoholproblémaja) a mentilis zavar patoligids Sngydgyit6 kisérleteként értelmez- heté. A mentélis zavarra val6. predisepoztcis rdkISdik a kovetkez6 generscidra (37) Végiil evolticids perspektivabol arra a kérdés- re kell valaszt kapnunk, hogy vajon a tarsfiigg6 személy miért tartja fenn azon emberi kapeso- latait, melyeknek vélhetéen szmolni kell a ne- gativ kévetkezményeivel (vagy egyszertien csak nem reciprok jelleg@i? Van-e evoliicids elnye a tarsfliggdségnek? McGrath és Oakley (2011) a térsiliggé ndk viselkedését példdul azzal ma- gyardzza, hogy egészen a kézelmtiltig a ndk vé- dettebbnek érezhették magukat egy olyan férfi mellett, aki veszély esetén akér agressziv visel- kedésre is készen allt. Ennek a védettségnek azonban a csakédon beliili erdszak lehet az. dra. Ezamagyardzat azonban nem kielégité a kode- pendens férfiak viselkedését illeten, ezért a kodependencianak feltehetden csoport szinten is kell egyfajta hasznot nytijtania a tilélés érde- keben (14). Pszicholégiai tényezbk A diszfunkciondlis csaldédok jellemzéinek soka- sdga taldlhaté meg a kodependens személyek szérmazasi csalédjaban (1, 3-5, 38). A kutatési eredmények megosztéak abbél a szempontbél, hogy szérmaziisi csalédban el6fordulé alkoho- lizmus etiolégiai tényezének tekintheté-e vagy sem. Valészinti, hogy az alkoholfiiggéség kéiz~ vetlen hatasai tehetdk feleléssé a kodependen- cia kialakuldsdért (18), példéul a gyakori sziiléi konfliktusok; fizikai érzelmi vagy szexudlis ban- talmazas (6, 39); a tarsfiiggé sziil6 alland6 aggo- dalmaskodasa miatt a gyermekek elhanyagola- sa; financidlis problémak (18) Parentifikacié: a parentifikacié jelensége a szilld-gyermek szerep feleserélédését, a gyer- mek életkorénak nem megfeleld mértékti fele- lésséggel val6 felruhdzasét jelenti. Amennyiben eza gyermekkori tlzott felelésségvallalas nem reciprok jellegti és a csaladtagok nem ismerik el a gyermek faradozését, az szintén patogén sze- repet télthet be. A parentifikacié megnyilvanul- hat instrumentalis titon (pl. haz kérili teend6k elvégzése, mosds, testvérek ellétasa), valamint emocionélis formaban (pl. az egyik szilé vigasz~ talisa a sziil6i Konfliktusokkal kapesolatban). Ut6bbi esetben a sziildk sajat érzelmi sziikség- leteik betdltésére hasznéljak gyermekeiket, mi kézben nem tudnak érzelmi biztonsagot nytijta- ni szémukra. A parentifikalt személyek felndve kvézi-sziil6ként, masokért inadekvat helyzetek- ben is felelésséget vallalé médon viselkednek, Am a viselkedés mégitt nines valédi fedezet, voltaképpen 6k csak felnétt gyermekek (7, 40). Szocidlis és interperszondllis tényezik Asszocialis és interperszonilis tényezdk jelenté- ségét Crozier és Hillock (2013) tanulmanya nyo- main ismertetjiik. Ahogy a feminista megkézel 16s is hangstilyozza, a kodependencia felfogha- t6 a hagyomédnyos néi szerepkir betdltésének, valamint a nékkel szemben témasztott elvar sok tiilzott teljesitésének. A hagyomsnyokkal ellentéthen a mai individualizalédott tarsadal- mak ezt patolégidsnak cimkézik, s a kodepen- denciat betegségként fogjsk fel (5, 41) Akémiaiszer-fiiggdség megjelenése a csaléd- ban tekintheté egyfajta triggerként a kodepen- dencia kialakuldsdban. A kodependencia azon- ban nem csak kémiaiszer-fiigg6 személyek mellett iiti fel a fejét, hanem kialakulhat mas kodependens, kompulziv zavarban, vagy kréni- kus mentélis betegségben szenved6 személlyel trténd egyiittélés sordn is (27). A diszfunkcionélis esalidban megelt esems nyekre a gyermekek sajat szemeélyiségiiktdl fi gden tbbféleképpen reagalhatnak, s kiilénbé: 26 sverepek felvételével kiizdhetnek meg az ad- dikci6 stijtotta csalédok nehézségeivel. Egyes gyerekek a His, masok a Bohée vagy az Elve- szelt gyermek, mig sokan masok a Biinbak sze~ repét veszik fel. Scharff'és mtsai (2004) alkohol- fiiggdk felndtt gyermekeit vizsgéltdk a megktiz- dést szolgal6 lehetséges szerepek szempontj él. Azt taldltak, hogy az Elveszett gyermek sze- repében lévdk érték el a legmagasabb pontsz: mokat a szorongisos zavarok, a szomatoform zavarok, az alkohol- és drogfliggéség, valamint az Snsorsronte viselkedés terén (42). Egyes ku- 6162 ti kézlemények tatésok alitémasztjak a kodependens személyek elveszetiségre (43), valamint dnsorsronts visel- kedésre val6 hajlamat (9). A kodependencia transzgeneréciés modellje A kodependencia transzgenerdciés modellje a ‘arsfiiggdség interperszonalis és intrapszichikus jelleget is megragadja. Ez az elmélet azt mond- ja ki, hogy a kodependencia nem pusztin egy felnéttkorban reaktiv médon kialakulé dllapot, hiszen a tarsfiiggéség kialakuldséban mar a szatmazasi esalidban tapasztalt eseményeknek is fontos szerepe van. A probléma azonban csak kés6bb, felnétt korban valik manifesztté az ak- tuélis parkapesolati dinamika hataséra (22). A kémiaiszer-fiiggdség (vagy barmely szenvedély- betegség) és a kodependencia —jellemz6iket és kialakulésukat tekintve ~ egymaéssal dtfedésben év6 pszichés problémék, noha a nyilvanvalé tii- netek kiilnboz6sége maszkolja a mindségbeli hasonlésagot. A felszinen kilénbizdképpen viselked6 hazaspar mindkét tagja olyan disz- funkciondlis szabdlyrendszert és sémakat hoz magaval szdrmazasi csalidjabol, mely megter- heli a kapesolatot (44). Nem feltételezhetjiik, hogy a szenvedélybeteg-tarsfiigg6 kapesolatban, csak a devidns (pl. szerftiggé) fél szenved men- télis zavarban, s az 6t kiegészité (térsfiigg6) parja egészséges. Feltchetéen mindkét fél a dif- ferencidlatlanség azonos szintjén mikédik. Bjonnan alapitott nukledris esalddjuk érzelmi rendszerének kontextuséban _mindketten ugyanazokat a gyermekkorban elsa tazatokat hasznaijak. Ezek a mintézatok valtoz~ hatnak némileg a koriilmények hataséra, de a felek differencialatlansaga a kezdetihez képest kézel azonos marad. A differencidlatlansig fenntartasaban az is segit, hogy manifeszt visel- Kedésiik egymast kiegészitd. Tegyik fel, hogy a szenvedélybeteg fél fiiggdsége kivetkezménye- ként stilyos szocidlis vagy munkahelyi problé- makkal néz szembe. Ekkor a mindenért felelés- séget villal6 tarsfiigg6 fl (biztonsagérzete fenn- tartésa érdekében) a legkisebb felelésséggel jar feladatot is dtveszi gyerekesnek itélt és fele- lotlen parjat6l, akinek immaron semmilyen ké- telezettsége nincsen, s gyerekszerepben marad- hat. Tovabba az is jellemz6, hogy az elégteleniil differenciélédott személyek kapesolataikban nem merik megélni az intimitast, s az ezzel jaro szorongist egy harmadik személlyel, tevékeny- séggel vagy anyaggal probaljék meg oldani. Egy ilyen haromszig id6vel patol6gidssa valik (tri- angulaci6), s egy vagy tabb csalédtag tiineteket produkal (pl. alkoholizmus, evészavar, szoma- tizéci6, munkaménia stb.) (44). Az addikei6 ki- alakuldsa értelmezheté a csakid érzelmi rend- szerének manifesztacidjaként is (22). A triangu- ldcié kévetkeztében a hézastars egyik tagja ma- sginyos marad, s gyakran sajat gyermekét hasz~ nalja intimitaspétlékként, til nagy terhet réva ezzel a (parentifikilt) gyermekre. A hizastarsak kizitti érzelmi tavolsaig is tovatob n6. Az ily mé- don szimbiotikusan kotétt gyermek felnéve ha- sonl6 csalédban ,taldlja magat”, valakiért djfent feleldsséget kell villalnia, sa folyamat transzge- nerdciéss4 valik. Komorbiditas és szévédmények A kodependencia veszélye aban rejlik, hogy rejtve marad a partner szerfiiggéségéhez képest, és ritkan keriil folismerésre. A fel nem ismert tarsfiiggdség—azidé elérehaladtaval -egyre in- kabb merewvé valik, sa kontroll kicstiszik a sze- mély kezei kézill. Azon tl, hogy transzgenera- cids jelleggel veszélyezteti a csalidtagokat, a személyre magéra nézve is stilyos szdvédmé- nyekkel jarhat. A tirsfiiggé személyek legeyak- rabban szorongisos- vagy hangulatzavarokkal keresik fel a szakembereket (17). Gyakran eld- fordul, hogy magat a tarsfiiggdséget nem isme- tik fel, a problémaknak esak egy részét sikeriil megoldani, és adott esetben esak tiineti keze- lésben részesiilnek az ilyen személyek — stilyos terhet rova ezzel az egészségiigyre (41) ‘A kodependencia szémos mentalis zavarral mutat komorbiditast. llyenek lehetnek példaul amar emlitett szorongésos- és hangulatzavarok (1-3), kiilénbiz6 személyiségzavarok (10), mas kémiai vagy viselkedéses addikciék, valamint pszichoszomatikus betegségek. A fel nem ismert kodependencia depresszi6val vagy kémiaiszer-‘A kadependencia fogalma, tanetei és a kialakulasaban szerepet jatsz6 tényez6k fiiggdséggel tarsulva Sngyilkossagi gondolatok megjelenéséhez vezethet (41). Kezelési lehetéség Az alkoholbetegek kezelésében oly hatékony Ansegité csoport a tarsfiiggé partnerek, csalid- tagok sziméra is segitség lehet. Az dnsegité csoportban a tagok csupan az els6 lépésben dolgoznak az alkoholizmus (vagy mas csakidi rendellenesség) problémajén, a tovabbi 11 1é- pés a gyermekkori averziv élmények és csakidi mintizatok megértésére és feldolgozaisira, va- lamint Istennel val6 spiritudlis kapcsolatuk megerdsitésére teszi a hangstilyt. Eleinte azon- ban a legtébben tagadjik, hogy 6k is problé- makkal kiizdenek, s szerepet jatszhatnak part- neriik fiiggdségének fenntartasaban, hiszen tigy gondoljak, partneriik fiiggésége jelenti a prob- lémak egyetlen forrasat. Eza tagadas megnehe- iti a segitség kérését. Osszefoglalis A tanulmdnyban dttekintettiik a kodependen- cia fogalmanak kialakuldsat és a legjelentésebb 1. HUGHES HANMER G MARISOL DS. 1 ROBHLING PKOELRELN, RUTGERS Codependence and cond {6 asive parenting rat. Se le kutataisok eredményeit. Ismerteitiik a kodepen- dencia definicidit, a kialakuldsban szerepet ja s26 lehetséges biolégiai, pszichol6giai és szo- cidlis tényezbket, valamint a kodependencia transzgeneracids modelljét. A tarsfiiggdségrdl rendelkezésre allo ismeretanyag egyeldre sza- mos kérdést hagy megvalaszolatlanul. Erdemes volna megvizsgalni, hogy pontosan milyen kap- csolatban dll a kodependencia a femininitassal 6s a maszkulinitassal? Mely mérdesckOz5k mu- tatnak szignifikans eltérést a férfiak és a nok k ott, s melyek nem, s az adott kérdéivek mely definiciékon alapulnak? A tilzott empatia ge- netikai és neurobiolégiai hattere igazolhaté: ‘érsfilgg6 populacisban? Igazolhaté-e a tarsfiig- 6 személyek genetikai sériilékenysége az egész- séges kontrollszemélyekkel Ssszehasonlitva. Kézvetlen vagy kézvetett kapesolatba hozhat ea kodependencia az alkoholfiiggdséggel? Osszefoglalésunk célja a figyelemfelhivas a tarsfiiggéség jelenségére, valamint annak komp- lexitéséra. Amennyiben az empirikus kutatasok eredmeényei segitségével megtrténik a jelenség pontos lefrdsa, lehetségessé valik a megkiilin- bdztetése mas mentélis zavaroktl, valamint a megfelelé terapids megfontolésok is kialakitha- ‘téak lesznek. 10, HOENIGMANN-LIONNM, Serdeine and Dependent Prony Tate ‘ess Teatent Que 2007-240 2 MARTSOLEDS,SEDLAKCA. DOHENY MO: 7. WELLS, GLICKAUT- HUGHES JONES Cosepensecy adele beats abn 10 “ taltestun ANGEL KARAKCT tea ‘Payee Nun 28216 41-488 som 27 (Quetnmie. Alebstam Trestnt (Gene 1986148585. Syston Perspective Ci ‘herp, 210 50-8 Cadepandncy, Gente Sail ener Pyenogy Menage, 1285. Hungarica dedi pureicaon. FUENTES D. TAVARES Wie of atoll gamble personality ‘ene Ro ns Paeat200 0 ancy sessment Toot chives _ROKHLING PV, GAUMOND fs Rely Vay the Coden 12. HAAKEN From Al nono ACOM: Codependence Sipe 188,12 Se rarparry Fay, WELLS MC HILL MR: RACK RACK C4 FIRESTONE FE ¥ Codependney HARKNESS, COTRELL 63Eredeti kidzlemények 1, MCGRATH MONKEY 25, GAREARD CO, Cadependney and paola las, Anita smn Gabbard ‘Pahoa! Aster, BOs (60 (od: Apchodnamtis osha (Eten 211,Oxord Unset Pre USA. tahoe, 200, Late Other were Kenya: Dap, 15. Moca 25 BARTZ}8. HOLLANDER E: ‘intr codependeny? oun finial Irabienvecompalie donor Peg BBL 3): 720 2 saranuety dere! Progr inveao pychoparnactogy& bilegca 16 GOWAN G WARREN Ie pent 2005905 30-8, ‘Cadepeneney nd gender seeonped as Serle 1994 308710) 151-5 22MM PE GABOR 17. ceRMAK TL ‘hema dependency. ora of a DiagostieCrtera foe Coependency.Fournal——Psjeholgy 152 129-1. ffyehaacve Dro, 6 1a) 1 20 10, KNUDSON TM, TERRELL IK: Codependence review: Dg ‘adependney eee fterprena ‘and Aa Revo, 1994. 15 457-6 ‘fOr Tre Amencan Journal Tam 29. APPEL.C ‘Tee. 2012 028525, Conependeney: cit appa ‘fot deat aspects ona eins 19, HOWICK P. TRIPATHI A IHINGAN HP, spective Contemp, Dr obs. 11.18 andcodependensinspome ofits 90, DEAMG, ROBES ‘ihalehot and dg dependence. nian The Reltonships Hetwon Codependency Foamal or Pspehinry, 2015321, and Feminintyand Masculine Blo, pio. eg Tt (Coupe secovery ommsenal aidicdonlco 3, BEATTIE AE ‘deo sts of sey 084 artiages, No ig sen Budapest 208 Eee Sent Udeion Compute The Joumal Kis of Trestment and Prevention, 1396 32) 12, ANCKANSHTER H, CLONINGER RE The gneisof empathy ands dard, 21 PREST TA, STORM inFnpahy in Mena ess. ED, Pato ‘Theendependent enonehipsfcompuline and PTL Won tor), 207 ‘erat dire Devin pale Conic Univers Pew 28-208 ‘American ouna o Fay Therapy. 1908 ‘eins 350, 58, DONNALD,KARMILDFE SMITH A Vitams syndrome: From grarspe 22. PRUSTA, PROMINSKY HE raph tothe coat pena Fumiygotenstheor: Aunibingkameweck Amrea Journal of Meical Genetic, fercedependence, The America rma of 200, 2h 164 17 amy Therap. 188.2119 382 6 24 DOME TF, BELLUGE, KORENMENG 22 cnorten x, mLLOCK GRA ‘Cadependee ih penta “senbody nthe world my en” ‘ndgamblingdorder ouoa oCBebairal—_hypanokbnyin young chien with ‘tins 218 200 1018, Wins synom, America Journal than Genes Par, 204 12040 sa Sok sy, 191 514 30, 25; RUSTON I FULKERDDW, NEALE MC, LIZARD RA, FISENCK HI Aa sl penton I: Pract So vin Sain 1984, 26 HADINHANIN,OSEDI RM, SAYDER, syst and see copiton network iat, Creal Carte 2008 16 Pret Akt i Pesonay Disorder a3 ye Langa Say fChden of Ashlie tis Joma tA 50, 0307) 798 2, WAMPLERHS DOWNS AR FISCHER Development ot Bret Veron ibe Cres eset (C20 0 ch a 4, 4. SessIONS mow JuRKOME Parenticaion uesionnate lech ed Lent hos The Pgh of he Panto Chil 188, ‘Atekpendent ns Demetris 7 Kun (ed Arado lp 2010 LTE, {2 SCHAW NOIDAsP, CONWAY K YUE A: The nero of parental ai sdapaton re, and fail dynein. Aadiee Hehavom, abe 2905-57 4, ATTERUND U, BERGLUND ME The i ofc pendonee in poses Tora of ayy, 98 520 14715 |. KERR ME BOWEN M Tamy eatin: An approach sed on KNAPEK EVA 72082 Debrecen, Nagyerda kt. 98 PI 4S___emall knapek evagoph unidab hu Psychiatria