Nemzetközi jog:

- Az a joganyag, amely az államok és a nemzetközi szervezetek közötti jogrendszert

szabályozza.

Nemzetközi magánjog: rendező elveket adja meg.

Mióta létezik nemzetközi jog?

1. egyidős az államokkal
2. vesztfáliai békeszerződés
a. 1648 – 30 éves háború lezárása – kimondták az államok szuverén
egyenlőségét, mint alapelvet
3. Hugo Grotius munkássága
a. első, aki tudományos célzattal foglalkozott a joggal
b. Háború és béke joga

A nemzetközi közjog alapelvei

• Az államok szuverén egyenlősége
• jogi egyenlőség, önállóság
• Belügyekbe történő beavatkozás tilalma
• Az erőszak tilalma
• Az államok közötti viták békés rendezése
• Az államok együttműködésének elve
• A nemzetközi kötelezettségek jóhiszemű teljesítésének elve
• A népek és nemzetek önrendelkezési joga
• Az emberi jogok tiszteletben tartása

A nemzetközi közjog alanyai:

- államok: a nemzetközi jog EREDETI jogalanyai azzal, hogy ÉRVÉNYESEN létrejönnek
o korlátlan és teljes jogalanyiságuk van
o bármit megtehetnek, ami a nemzetközi jogban belefér
o létrejöttével teljes jogalanyisága van
- kormányközi nemzetközi szervezetk: Szuverén államok döntéshozó hozták létre,
kormányközi alapon jönnek létre
o származékos jogalanyiság: létrehozó államoktól van származtatva
o korlátozott jogalanyiság: csak azokban a kérdéskörökben járhat el amire
felhatalmazást kap az őt létrehozó tagállamtól
- magánszemélyek:
o emberi jogok biztosítása
o nemzetközi büntetőjogi felelősségre vonás
 ezen tárgykörökben van nemzetközi jogalanyisága
- egyéb jogalanyok:
o szűk kör, akik nemzetközi hagyományai miatt alanyai a nemzetközi jognak
 pl. vöröskereszt, máltai lovagrend

Államok:
- szuverén: külsé és belső önállóság
 - hatalmi ágak:
o törvényhozó (Országgyűlés)
o végrehajtó (kormány): miniszterekből áll
o igazsághozó, bíráskodó: egységes jog biztosítása

- 1933. évi montevideói egyezmény alapján:

◦ ÁLLANDÓ TERÜLET
legalább részben szárazföldi, nincs nagysági megkötés
◦ A TERÜLETHEZ KÖTŐDŐ LAKOSSÁG
◦ A TERÜLETET IRÁNYÍTÓ KORMÁNY
Önálló és tényleges kormány, amely a meghatározott területen élő
lakosság felett gyakorolja a főhatalmat
◦ KÉPESSÉG A NEMZETKÖZI JOG MÁS ALANYAIVAL VALÓ
KAPCSOLATTEREMTÉSRE
Szubjektív ismérv
az adott állam képes legyen nemzetközi kapcsolatok kialakítására
Államok keletkezése:
terület megszerzése lehet:
- eredeti: Uratlan területek (res nullius) elfoglalásával
- származékos módon: Egy állam által korábban már ellenőrzött területen történő
önálló államalakítás a népeket és nemzeteket megillető önrendelkezési jog
gyakorlásával
o Esetei:
o Egyesülés, pl. Tanganyika és Zanzibár egyesülésével jött létre Tanzánia
o Elszakadás, pl. Dél-Szudán
o Szétválás, pl. Csehszlovákia

Az állam elismerése terjedelme szerint lehet:

• De iure: jogilag minden értelemben elfogadják
• De facto: bizonyos vonatkozásokban fogadják el
• Ad hoc: semmilyen kontextusban nem ismerik el, csak valamilyen eseti
jelleggel

Az államhatárok kijelölésekor alkalmazott legtipikusabb rendező elvek:

◦ Természetes határok elve
◦ Történelmi határok elve
◦ Etnikai határok elve
◦ Stratégiai határok elve (katonailag jól védhető)
◦ Gazdaságföldrajzi határok elve
◦ Asztronómiai határok elve
◦ uti possidetis iuris : a frontvonalnál húzzák meg az átmeneti határokat

nemo plus iuris elve: Senkitők nem lehet több jogot megszerezni mint amennyivel eredetileg
is rendelkezik