1 » + I. AZ ANYAG NEHANY TULAJDONSAGA, KOLCSONHATASOK Egészitsd ki! Minden anyag Az anyagok részeeskéinek mérete PAA: Az anyagok részecskéi dllandéan £0 A részecskék nem toltik ki. A seetsu tesa MRANARID.L .-a teret, Azonos anyag részecsk6i Alaldban pl fe - ulajdonségaak, a kilnbi76 anyagok részeeskéi fAltalaban #iddcGehheteee A gdarészecskék — ax dllands .O cA G9: az edény falaval on fer A ghurészceskgk két ttkbzés mozognak. A géu nom folyamatosan dsszefiiggs test, hanem id? A folyadékrészecsk6k ~ lands .228..9.0he... kbzben — valtoztatjak. 3. A folyadék nem folytonosan ésszefiigg6 test, hanem . LHR EHS ‘A gizok 65 8 folyadékok részecsk6i ~ a részeoskék nélkill is el cenednah. 1 e%a jelensée a Win . A szilérd halmazallapoté anyagok is .A:&7 AR LLod dak “Sonny Spillnek fel, melyek dlandéan, meghatérozothely Kil. (Ques Colby. Ales 8 GLO 6pill fel miatt ~ kills hatés Mit tudsz az anyag részecskéi kézdtti erShatésokt6l , " , 4a) szilérd halmazllapotban? E22. cA ACER. es Mo | b)folyadékokndt? «A c) gézokndl? Picea APOE: b) az id6vel (1)? c) ahosszisaggal (1)? d) a teriiletel (A)? 2h. e) a térfogattal (V)? Ax: Bgéscitsd ki az aldbbi tablézatot! ° A mennyiség neve jele mértékegységet 4 -O Le - Héimérsékdet T |CGk : do 1 yer Rp nay ee Jlorrmetrra gL cm, dm, m, km ‘Teriilet A cot cunt my Bak Tem dinar Ban? JePogak vem ind bint5. Gyakorold a mennyiségek stszmitését kildinbdz6 mértékegységekbe! 1 3600 s oR 72008 = fin 1800s = 2p eau 3605 = (poh 10h= 2G0Ms sh 5 60 min = Aww — 180 AIM = Za Sh = 20 min 1000m=.fwkm — $km=.50QK.m 1m= 4.002... em sm=.20Q.cm 1m =4Q00. am? 5m = ZO am? dm =429Q. cm? 5 dm? = 2Q90 em} 1m? 10.Q¢¢¢¢em? 6, Mil ismerheted fe, hogy meavaltozot egy test mozassllapota? One. rrsgegpend lacs ar Mg nD BI Delete bd ARI a chd IY. nUlRCM ea Kes kona hggnraékess test Regvetepil Griptkezik. Altalahan mi ennek a li cod hoa sete Gogpeede Sitierk ad Deke bes. Meddig tart ez a véltozés? reclaesy uted tech hil. .tte, beeen heddhe Ktleohanth bile oggen tous nam vo # Miata vr] Kipp” ence vp ern aioli ssusearster dceberdiliad.ctr.ebbehiash € LP Sha KA RREAR ER, 1) hen eh atrdtioe ahiloe. he. resrerrchederaide.. Rairtisl 9. Mib6l készithet6 dllandé mégnes? ..£. CSM Miko és medi lest a Kgyvas rndgnesestlajdonsége? coxa uc 10. Kisécetelhogyan mutathgtod Ii, hogy a mégnesréd kttinb 66 részein hats? acnerepes Dedede wetctadreli. ne ice ke oy epg CARAS Kooy & pos sh A fnaghesrfl'mely reszein egerssebb a migicses aes On pothesis ae We. Pad, AebaBiarle Hogy nevezziik a mégnesrid azon részeit, ahol a leger6sebb a égneses hatés? pk, ’ 1. Mi Iétestti a két test kéz6tti magneses kélesénhatist? (As. KM Gut seid Ghd hd AA i 12, Miben nyilvanul meg a magneses mez6 kézvetitésével Iétrejv6 mégneses kélesOnhatds 4a) a mégnesrid bérmely pOlusa és a vasdarab Kiz0W? AMOI OP, b) az északi 6s déli magneses pélus kOztt? .af.tii duit c) két mégnesriid északi mégneses pélusa kéz6tt? 1.0224 t Zan ) k6t mégnestil deti magneses polusa KOZ? ws AK Ae15. 16. 1. 18. 19. . ou. 1 2, ). Egy labdat fiiggdlegesen felfelé dobunk. 4a) vonzésban nyilvénul meg! 22 b) taszitasban nyilvénul meg! Abbe. hoxatl Hogyan teheted szemléletessé, hogy a megd&rzs6lt many: egy. ogy... A ee OL ox Hogyan nevezzt Mi a kivetkezménye, ha a ricinusolajba szért bizadardval ,,kimutatott” elektromos mez6be barmilyen anyagt festet helyeziink? frj példat, amikor az elektromos kélesinhatés a) vonzésban nyilvanul meg! Ai {laihsibidshias 2 ) taszitésban nyilvinul meg! :f.96 Mes est ko a lltomos lesa? { Heke iSong a k a) Aed.sex: 5) Indokold! wh TI OR Wr ‘ 4, . 4 Hogyan moog a eldobés uti a eee bal abd? Rf S88, hoo. ea , pyindorotat AG... FECL 08s. A ers 56h VELL fr die ppantja fcve. te Milyen anyagd testekkel van Kélesohfatisbait a gravitéciés mez6? .\ neh. t2Mt (apse, Miben nyilvénul meg a gravitécids kblesinhatés? 2. nanddchers A, Mia kézis feltétele az aldbbi kélestinhatdsoknak? 4) Mozgéséllapot-valtozAssal j4r6 mechanikai kélestnhatds, b) Homérséklet-valtozassal jar6 termikus kélestnhatés, c) Magneses kdlesinhatis. d) Elektromos kélesinhatés. ’ Craig Kilesnhatés,23, Altalénosftottan milyen két résztvev6 kézétt johet Iétre mozgdssllapot-véltozdssal jar6 kblesinhatis? G) ceernto f nh “ és... .» kbzistt, b) se és. kizitt, 24, Mi minden véltozds elengedhetetlen oka, feltétele? »@..bt.1. sctads bref oe 25. Allé vastiti kocsinak mozg6 vastiti kocsi titkzik. Melyik a HAMIS éllitas? (U)Mindkét kocsi sebessége n6. 3. Mindkét vastiti kocsi mozgéséllapota véltozik, 3. Kolestinhatds jon létre. 4. Az 4ll6 koesi sebessége n6, a mozg6 kocsié esikken. 26. A tojdst f6zés utén hideg vizbe tesszilk. Melyik a HAMIS dilitas? 1, A meleg tojés és a hideg viz kézbtt kolesnhatds jon létre, 2. A olestinhatést a hmérsékletvéltozés jelzi. 3A meleg tojas hémérséklete a hideg viz hdmérsékletére csbkken. 4. A h6mérsékletvaltozést eredményez6 kilesinhatés feltétele a kizvetlen érintkezés és a hOmérséklet- kiilonbség 27. Melyik a HAMIS Allités? (CL)A kettétirt ridmagnesb6l két darab kétpélusd mégnes lesz. 2. A lgyvasnak esak addig van mégneses tulajdonsaga, mfg magneses mez6ben-van, 3. Acélbdl dllandé magnes készithers. 4)Az irényté északi pélusa a ,,Foldmagnes” északi magneses pélusa felé mutat. 28. Melyik a HAMIS Allités? 1, Kétféle elektromos dllapot van: pozitiv és negatty. QyTest és mez6 kélesinhatésakor esak a test dllapota valtozik. 3, A ricinusolajba sz6rt biizadara az, elektromos mez6ben szabélyosan rendez6dik el 4. Megegyez6 clektromos éllapoti testek kézitt ~ az, elektromos mez6 kiizvetitésével —tascitést tapasztalunk. 29, Melyik ax IGAZ alli A Fold kériil @esak graviticiés mez6 van, 2. csak elektromos mezé van. 3, esak mégneses mez6 van, A)gravitacids, elektromos és magneses mez6 is van, Naps. frahy darn? sn RecrreatdrAes.rarcatisacl st ( Raapocwnasa sabato): dieid Cok ABR rl clehaers SOK ASNiat Hun reacts ded nanatle rch. Ccerclars Banks temengina he €: ee 30. A megjelenés “Prayte rmilyen anyagfajtékat ismersz, és mi jellemz6 ezekre?1 2. 5. 1 I, A TESTEK HALADO MOZGASA: A SEBESSEG, A GYORSULAS, A SZABADES Mia feltétele, hogy egy test egyenes vonalban, egyenletesen mozogjon? Mi a sebesség? Mia sebesség jele? Hogyan szémitjuk ki a) asebességet? b) az utat? c) az id6e? Egészitsd ki! a) Ax.tit 6 a7 id6 kozbtt arényossdg van, ha lands. b) Az tit és a sebesség kizi ardnyossdg van, ha Alland6. c) Asebesség és az id6 kézitt arényosség van, ha Alland6, [rd le az id6 mértékegységeit és jelezd a kézittitk 1év6 dsszefliggést is! {rd be a tablazat hiényz6 adatait! th min s h min 1440s | Osh min s 03h min s h 15 min 8 | h 1min s h min | 2700s h min Is O1h min 8 h min Iss h 36 min s ny 3 min LCL | ee 4 Ird le a sebesség mértékegységeit, és jeldld a kbz0ttik lev dsszefliggeést! . Egy test egyenes vonalban egyentetesen mozog. Mit tudsz, a sebességér61? fj példét egységnyi (2, 2) sebességre! § = ‘ Mit jolent az, hogy a repilldégép sebessége 720 aa Egészitsd ki! Két versenyfut6 kiztil annak nagyobb a sebessége, aki 4) 4)10, Hogyan valtozott a kerékpéros a) sebessége, ha ugyanazt az utat fele id6 alatt tette meg? b) dltal megtett it, ha ugyanazon sebességgel kétszer annyi ideig mozgott? ) mozgdsi ideje, ha ugyanazt az utat kétszer nagyobb sebességgel tette meg? 11. ird be a tablézat hiényz6 adatait! 5 t ’ 5 t ’ im im ii ia 100m 5s + h 72km mac - y ania t ma km km | 72km, 10 5 h 5s A Lean m km m km 3h 1S a Th 162 km 1S a 6 min 2) 36k™ 12 min 107 cy 8 h 8 h 12. Toronydaruval a tethet 14 s alatt 18 m magasra emelték fel. Mekkora az emelési sebesség? 13, A haj6 a 171 km-es utat 9,5 dra alatt tette meg, Mekkora volt a fitlagsebessége? a ce r- [| 14, A vonat 36 perc alatt 36 km-es utat tes meg. Mekkora az étlagsebessége? he os 15. A katona az égyilivés hangjét az éayd torkolati tiize utén 8 mésodpere miilva halla. Mennyire van az égysts, ha & hang sebessége levegében 340? | | | 1046, Mekkora utat tesz meg a vontats 48 pere alatt, ha a sebessége 36 2 | 248 min= | he km n sre 3 17. Amotorkerékpér sebessége 7,5“. Mennyi id6 alattteszi meg az 1800 m-es utat? [= 18, Mennyi id6 alatt ér a 25 fy sebességgel haladé vihar Sopronbél Hatvanba, ha kézittilk légvonalban 225 km a tévolség? 19, Melyik két mennyiség egyenl6? km m m km m km a)3.6>5 1 036 1 ot Be 20. Melyik a helyes? m km m km m km m km 10 <3, p10 = 365" o)10™ > 36 107 = 105 21. Melyik a helyes? mn km m km m km m aT > Ta ‘b)72 h <2 OR HRS a T2 > 20 | 22, Melyik mennyiség A) allegkisebb? B) a legnagyobb? m m km km aim b)3.6% ou 365 23. Négy sebességadatb6l kivetkevtetUnk, Melyik a HAMIS? a) 3" — 1 salatt 3 mt tese meg. byl = => 60 min alatt 1000 m-t tesz meg. km km ©) 3,6 a7 ‘1 mt 1s alatt tesz meg. d)3,6 a 1s alatt 3,6 m-t tesz meg. imA. 25. 27, 29, 30. 31. 32, 33. 34, 35. I2 ‘Melyik a HAMIS sllttés? Egyenesvonald egyenletes mozgasnal 4a) aw Git 6s a sebesség kézott forditott ardnyosség van, ha az id6 dllands. b) ax dt és az id6 kézbtt egyenes ardnyosség van, ha a sebesség dlland6, c) a sebesség és az id6 k6z6tt forditott ardnyosség van, ha az tt élland6. d) a sebesség és az tit kOzbtt egyenes arinyossig van, ha az id6 dllandé, A kerékpéros 3 dra alatt 42 km-t tesz, meg, Mekkora az dtlagsebessége? a4; a, o) 126 *, a4, 8 $ b A kerékpéros 2 6ra alatt 36-km-t tesz meg, Melyik a HAMIS fllités? A kerékpéros dtlagsebessége m m km ose pigs 18 A vontat6 sebessége 10 ee Mekkora utat tesz, meg 2 h alatt? a) 20 km-t; b) 72 km-t; c) 120 km-t; d) 5 km-t. k A kerékparos 18 —}~ étlagsebességgel halad. Hany s alatttesz meg 1800 mes utat? a) 18s alatt; ) 100 salat; c) 180 s alat; 4) 360 s alat. Mia pillanatnyi sebesség? Hogyan mozog a lejtdn legurulé goly6? .. Miért? .. Hogyan mozog a szabadon es6 test? Miéxt? Mia feltétele az egyenletesen véltoz6 mozgésnak’ ‘Mikor mozog egy test egyenletesen valtoz6 mozgéssal? ... ‘Mit mutat meg a gyorsulés? Egy test egyenletesen véltoz6 mozgdssal halad. Mit tudsz a gyorsulésévél? Egészitsd ki! Két aut6 kéziil annak nagyobb a gyorsuldsa, amelyiknek a) B) osIII. A DINAMIKA ALAPJAI: A TOMEG, AZ ERO 1, Atestek mely tulajdonségét nevezztik tehetetlenségnek? 2, Két test kbztll melyiknek nagyobb a tehetetlenség¢ | 3, Miatimeg? 4, Bgésritsd ki! A timeg jele: » mértékegységei: 5. [rj példdt egységnyi (1 kg) tomegd testre! 6. ird le a tehetetlenség tirvényét (Newton I. térvénye)! .. 7. Mit neveziink inerciarendszemek? 8, Ket test térfogata egyenl6, a tmegik kilinbiiz6, Hasonlitsd Sssze az anyaguk stirdiségét! Két test téimege egyenl6, a térfogatuk ktlinbiz6, Hasonlitsd dssze az anyaguk sticiségét! 9, Mit mutat meg a sfirdiség? 10. Egészitsd kit A sfirtiséget tigy sz4mitjuk ki, hogy Képlettel: = A test tomege és térfogata KOZ0tE onnnum ardnyosség van, ha a testek anyagdnak a stirdsége megegyez6, A testek térfogata és stirisége kiz0tt... seonnsonue aFGnyossag, van, ha a testek timege egyenl6, A testek timege és stinisége kézstt ardnyosség van, ha a testek térfogata egyenl6. A testek tmegét tigy szdmitjuk ki, hogy Képlettel: = I3Atestek térfogatit igy szimitjuk ki, hogy... Képlettel: 2 TL. Egéscitsd kil Az 6lom stirdsége 11,3 & Bz azt jelenti, hogy Azeeriist stirdsége 10 500 i Ezazt jelenti, hogy Azarany 1 om? térfogati részének wmege 19,3 g. & ke ‘firtisége: p= += Az arany stirisége: p & § 12, frd be a hidnyz6 mennyiségeket! Azanyag neve oa - timege | térfogata stirGsége - om? a k ‘Arany 96,5 g Som’ amt a Eziist 20cm* 105 B= g Vinisréz 222,58 : ss "i 3 gi kg | Aluminium 40 500 kg 15m om al Vas 8m Grénit 28 800 kg 13. Mekkora az élom stirdsége, ha 5 m} élom témege 56 500 kg? =? 14. 300 cm? térfogatti benzin témege 210 g. Mennyi a benzin stirtisége? | ee ] 1416. Egy aut6 tankja (benzintartélya) 45 liter “Mekkora témegd benzin fér a tankba, ha a benzin stirdsége 0,7 & 2A, Mi a2 e16 jele? on Mi az er mértékegysége? Mi az eré méréeszkize? ..... 22, frj példat egységnyi, 1 N nagysdgi erGhatésra 23, Mia stily? Is Til24, Mit tudsz az egy kblesinhatésban, tehat két test kilesbnhatsésakor fellép6 erdkr61? a) b). o 25. Rajzold be azokat az erdket, és frd oda a neviiket (betifjeltiket), melyek a rugén fiigg6 goly6ra hatnak! o Egészftsd ki! A goly6ra hat6 nagysdiga lehet = end és Arrugé és a golyé kilesénhatésaban felléps 6. e6 nagységa mindig 26. Két er6hatds mikor egyenliti ki egymast? ) ow ). ¢) 27. Mia kivetkezménye, ha a testet ér6 erdhatasok kiegyenlitik egymést? 28. Keztinkben kinyvet tartunk 4) Mivel van kiSlesinhatsban a kényv? b) Mia feltétele, hogy a kényv nyugalomban legyen? c) Mia kvetkezménye, ha megsziintetjtik a kinyy aldtdmasztését? 29, A jatékos a labddba rig, 4) Mire hat az e klesnhatasban fellép6 er6 és ellener6? b) Kiegyenlitheti-e ez az er6 és elleneré egymaés hatését? ... Indokold! .. 16 melyek a rug6 és a goly6 kélesénhatéséban hatnak'30. Jutka egy faégra kapaszkodva fligges7kedik és ott nyugalomban van. Hasonlftsd bssze Jutkéra vonatkozéan a gravitdci6s ex6t és a silyt! Akét er6 megegyecik aban, hogy a) b) on Akét er6 kiilénbiizik abban, hogy 31. Mikor jon létre cstiszasi stirlédés? .... 32, Blemezd a szink6ra hat6 er6k kézil a rajzon feltiintetettek hatésénak kbvetkezményét! a) Frnt Fi 4) db) ¢ 33. Mi a feltétele annak, hogy egy estis76 test a vele Grintke76 testhez. viszonyftottan egyenes vonalban egyenletesen mozogjon? 34, Egészitsd kil A strl6dési er6 nagysiga a) fiigg: +b) nem filge: 35. A stirlédasi er6 hogyan 4) csbkkenthets? 5b) névelhet 36, Az aut6 kereke (a gumikipeny megfelel6 rés7e) és az tittest kézitt stirlédés van, a) Miéit el6inyds e7 a stirlédés? b) Migrt hatrényos ez.a stirlédés? 37. Mit neveziink kézegellendllésnak? Mia kézegellensllés kévetkezménye? 38. Mitdl filgg a kézegellendillés? 4). b) ) @) 17IV. ANYOMAS, ARKHIMEDESZ TORVENYE 1. Mit neveziink nyoméerének? neveziink nyomott felilletnck? 3. frd le a feliilet (terillet) mértékegységeit és a kiziittiik lev dsszefliggéseket! 4, Mit mutat meg a nyomés? 5. Mia nyomds betijele és mértékegysége? Betijele: Mértékegysége: Mikor egységnyi (1 Pa) a nyomés? Mit jelent az, hogy a traktor kerekei alatt 10 000 Pa a nyomés? 6. Hogyan szamithats ki a) anyomés? b) a nyoméers? c) anyomot felillet? 7. Bgészitsd kil a) Anyoméer6 és a nyomott feltlet kézdtt ardnyosség Van, Ha oon llands, b) A nyomés és a nyoméers kite ardnyossdg van, ha {llands, c) Anyomis és a nyomott felillet kizitt wennnons OFGnyOssg Van, ha lland, 8, Hogyan névethet6 a nyomés? 9, Hogyan esikkenthet6 a nyomés? a) b) 10, Mia kévetkezménye, ha a) a nyoméerdt harmadéra csékkentjiik (a nyomott feliilet élland6)? ..... +b) a nyomot felilet héromszoroséra ndveljik (a nyoméers dlland6)? 1811. Mia kévetkezménye, ha a nyoméer6t kétszeresére ndveljdk, a nyomott feltiletet pedig harmadrészére csikkentjiik? .. 12. Mia kovetkezménye, ha a nyoméer6t harmadrés7ére csikkentjik, a nyomott feliletet pedig kétszeresére noveljitk? 13. [rd be a mennyiségek jelei kézé a hiényz6 kisebb, nagyobb, exyenl jelet! b) Ten | a [ rem =P ‘] | Avsée | | Famke: i LFA | [a4 | 14, Sz4mfisd ki! a) 500 N nyoméeré hat 2 m? feliiletre, Mekkora a nyomés? ) 2000 N nyoméers hat 0,5 m? feliletre. Mekkora a nyomés? 4) 1. 250 Pa. b) 1. 250 Pa. 2. 1000 Pa, 2. 1000 Pa, 3. 4000 Pa. 3.4000 Pa. | 15. Azazonos méreti, kiilénféle anyagti hengerek kéziil melyik alatt | a)alegkisebb a nyomés? +b) a legnagyobb a nyoméis? F 6000. 6000N | [se | 8000 N [ 2000 Pa 8000 N 1000 Pa 17. A traktor lénctalpainak talajjal érintkez6 egyiittes felillete 1,5 ‘Mekkora a nyomés, ha a traktor stilya 60000 N? | | - | 1918. Az auté silya 9800 N, a kereke ital érintkez6 egyiittes fellilete 0,04 m?. Mekkora a nyomés? | | | | Mia kévetkezménye, ha az autst a) megterhelik? bd) egy .kaszkad6r” tigy vezeti, hogy az. aut6 egy ideig esak a bal oldali kerekein gurul? .. 19. Mekkora az auté kerekei éltal nyomott felillet, ha az aut6 stilya 7500 N, a nyomés pedig 187 500 Pa? =? | A720 N stilyd sieK5 2880 Pa-lal nyomja a pélyét. Mekkora a sftalpak egyiittes feliilete? ~| | | a Mia kévetkezménye, ha a sielé 44) hdtara vesz egy nehéz hatizsikot? . b) felemeli az egyik lébat? 21, Mekkora a traktor stilya, ha a nyomott feliilet 1,2 m?, a nyomés pedig 40 000 Pa? | | | =? | 22, Mekkora az. ember silya, ha két talpfelilete egyiitt 180 cm, a talajra hat6 nyomés pedig 30 kPa? Az180cm@= mt p=30kPa Pa 9 202B. 27. g ‘Mit neveziink hidrosztatikai nyomésnak? Mivel mérjik a hidrosztatikai nyomést? .. Mit6l fiigg a hidrosztatikai nyomés? ... 4) b) Bgészitsd ki! A hidrostatikai nyomés és a folyadékoszlop magassdga kéz0tt ardnyosség van, ha vw Alland6, A hidrosztatikai nyomés és a folyadék stinisége KO Zt so ‘lands. . arnyosség van, ha... Az1 m? alaptertilett téledba 100 g vizet éntiink. A viz egyenletes vastagsdgban lepi el a télca aljét. a) Mekkora a vez nyomésa? ) Mekkora lenne a viz, nyomésa, ha ugyanannyi vizet 0,5 m? alapteriletd téledba dntenénk? Az A) edényben higany, a B) edényben viz, van, Egésaitsd ki! A B AzA) edényben az. edény aljéra hat6 hidrosztatikai nyomés : ‘ mint a B) edényben. AzA) 6s B) edényben viz van, Egészitsd ki! A Ay Az Aj edényben az edény aljéra haté hidrosztatikai nyomés.... ; mint a B) edényben, AzA) 6 B) edényben viz. van, Bgészitsd ki! ni 5 Az A) edényben az edény aljéra hat6 hidrosztatikai nyomés mint a B) edényben, Kisérlettel hogyan igazolhatod, hogy a folyadékban a hidrosztatikai nyomas 4a) Iefelé is hat? .. b) felfelé is hat? ¢) oldalirényban is hat? 2131. 32, 33. 34, 36, 37, 38. 22 A tartélyban viz van, A tartély oldalfala A) és B) helyen kilyukadt, i 4) Rajzold be a kidmlé vizsugarakat! se | b) Indokold az eltérést! zB Meddig tolthet6 a viz a bels6 edénybe anéIkil, hogy az aljéhoz illesztet, stlytalannak tekinthet6 vékony lapocska leesne? vie 1.Aszintig, 2. Bszintig, 3. Cszintig. 4. D szintig, Mit neveziink kiizlekedGedénynek? Mikor van tart6s egyenstilyban a folyadék a7. egyfolyadékos kizlekedSedényben? Az livegedény faldho viszonyftva milyen folyadék a viz? ‘Miért? .... Az tivegedény faléhoz. viszonyitva milyen folyadék a higany? ... Mier? Mit tapasztalunk, ha a kizlekedGedény kiilénbéz6 bels6 keresztmetszet hajszalcséveket is tartalmaz, és az edénybe vizer Ontink? ‘Mi a magyarézata? ... Az alabbi két livegedénybe folyadékot Sntiink, Rajzold be a folyadékfelszineket a 4) kbzleked6edénybe! b) hajszélesévekbe! UI47. 48, 49, 50. 5h. 52, 24 E hrom er6 kéziil melyik mire hat? E harom erg kéziil melyek hatérozzaik meg a rug6n fiigg6 henger helyzet6t? . Egy testet a folyadék felszine ald nyomunk és ott elengediink, Mi torténhet a testtel? Attest a folyadékban a) A vér alatt lev6 stilyos kévet a vfz alatt kinnyebben emeled fel, mint a leveg6ben, Miért? Egészitsd ki! A folyadékba meril6 testekre irényuls Mivel egyeni6 a felhajtéer6?.... {rd le Arkhimédész trvényét (Milyen er6 mire hat, irfnya, nagységa)! ... Akkisebb, nagyob, egyenl6 (<, >, =) jelek befrdstval végezz Osszehasonlitésokat! [Merttésna | Pew Pra | Vow Yon. | Fas Fin fF Bebewésmat | Pex Pay | Vine Ve. | Frit Fae [Usain Pron Proy. | Ves Vioy. | Fort Fram Mia feliétele a) ameriilésnek? b) ax dsrdsnak? c) alebegésnek? Meddig merill az. tisz6 test a folyadékba? Mia magyarézata, hogy a vasdarab elmeriil, mfg a vasb6l késaiilt haj6 iszik a vizben? . Egészitsd ki gy, hogy HAMIS legyen az éllités! GA) sos . & kiszotftott folyadék térfogata a test térfogatéval egyenl6. DENG) a kiszorftott folyadék stilya a test silyéval egyent6. 1. ax tiszdsnal 2a lebegésnél 3. az elmerillésnél54, Allapitsd meg a hidnyz6 mennyiségeket, ha az erémérére felfiiggesztett test a folyadékban ELMERUL! A test térfogata (V,) 600 em? | stnisége (p,) twmege (m,) 2400 g saya (F) A kiszoritott folyadék 6N TN térfogata (Vig) 120 em? 1000 cm? stirdisége (Pfojy.) 12-5, 07-85 témege (mpojy,) 160g 210g siilya (Peoiy) 1,2N A felhajt6erd (F ,) 6N Az erémér6r6l leolvashaté tartder6 (= F,~ Fan) oN $5. Allapitsd meg a hisnyz6 mennyiségeket, ha az, erdmérdre fUggesztett test a folyadékban USZIK! A test térfogata (V,) stiisége (0) 1000 cm? 600 em? 1500 em? timege (m,) 480 g siilya (F) Akiszoritott folyadék 2,8N térfogata (Via) 250 cm? 200 em* 200 em? stinds€ze (Pray) | 0.9555 wimege (m,) 450 2 siya Fy) 2,4N A felhajtéers (Fiay,) ON ‘Az eréméror6l leolvashats |__ tartéens (P= F,— Fran) Fee. Miént? 56. Mekkora felhajtéer6 hat a vizbe meriilé 100 cm? térfogatd rézdarabra? 2557. A tilgyfadarab tszik a vie felseinén, elmeriil a benzinben és lebeg a petréleumban. Végezz dsszehasonlitist! A tlgyfa stirdsége a) . mint a viz stirisége. a soonennenen Mint a benzin sfirtsége. ° , mint a petrdleum sGrsége, 58. Mekkora felhajtéeré hat a folyadékban lebegé testre, ha siilya leveg6ben 200 N? .. Indokold! Virbe meril az 1 m® térfogatd, 72 000 N silly Sntittvas-timb. A viz stirdsége 1000 es a) Mekkora a kiszoritott viz stilya? FP, 4, = b) Mekkora felhajtéers hat a vasra? Fray, = c) Mekkora er6vel tarthaté a vas a viz felszine alatt gy, boxy nem érintkerik az. edény falaval? Fras Egyenl6 térfogati vas- és aluminiumkocka vizben elmerill. Hasonlitsd dssze a réjuk haté felhajtéeréket! Indokoldt 61. Mekkora felhajter6 hat a vizben visz6 500 g-os fadarabra? Fray, = MUETE? oo eer 62. Egyenl6 siilyt vas- 6s aluminiumkocka vizbe meriil. Hasonlitsd dssze a rajuk haté felhajt6erdket! Indokold! 63. Ugyanazon tilgyfahasab a benzinben elmeril, mig a vizben dszik. Hasonlttsd dssze a tlayféra hats felhajtéerdket! Indokold! 64, Mekkora a felhajtéer6, ha 1,5 m° térfogatd testet petrleumban elmeritiink? (A petréleum stirtisége 800 is ) 7 | fee 63, Ugyanazon vasdarabot ktilénféle folyadékba merittink. A fethajtéer6 hol a) a legnagyobb? b)a legkisebb? 1. Tiszta vizben, 2. $6s vizben. 3. Higanyban, 4, Petr6leumban 66, Vibe egyenl6 térfogatt alumfniumot és vasat tesziink, Melyik testnél nagyobb a felhajt6er6? 1. A vasndl, 2, Az alumfniumnél. 3, Mindkett6nél ugyanakkora, 262 3 4. 6. 1. & 28 V. AZ ENERGIA, AZ ENERGIAVALTOZAS- Miaz cnergia? Mi jelzi egy adott test mozgési energidjénak valtozésat? Mi jelzi leggyakrabban egy adott test bels6 energidjénak valtoz4sét? Egészitsd ki! A megfeszitett rug6 elé golyot helyeziink. A megfeszftett rug6 és a nyugalomban Iév6 golyé Kélesinhatésakor =a megfeszitett 1UE6 sonun csbkken, a goly6 .. 16, aruge .. energidja esikken, a goly6 .. 6. —arug6 _ energidjénak esbkkenését a rug6 jolzi, mfg a goly6 energidjénak ndvekedését a goly6 jelzi —arugs cenergisjanak esbkkenése a goly cenergijdnak Egészftsd ki! Laza rugénak mozg6 goly6 titkézik. A laza rugé és a mozgé goly6 kélesénhatésakor —amozg6 goly6 . CSOKKED, 2 1UZ6 soenninnnnnnnnnnnnnen HO, a golyé energigja csbkken, a rugé 06, a golyd eee _ energigjanak esikkenését a g0lY6 ou. jelzi, arugé energigjinak nivekedését a rugs jelzi —a goly6 energigjdnak esikkenése arugé ; energijénak ind le az energiamegmaradis torvényét! Milyen energidja van 4) minden testnek? +b) a mo7g6 testnek (mozgasabél adédéan)? ) a mégneses mez6nek? d) az.elektromos mez6nek? ¢) a gravitéci6s mez6nek? A filggGlegesen felfelé dobott labda a Fold -vel van kélesnhatsban, A felfelé halad6 labda sebessége , ez aut jelzi, hogy a labda E kblesinhatas kézben energija «is viltozik az. energija, mégpedig, ; mint amennyivel a labda.. energidja ses9. A szabadon es6 labda a Fold -vel van kélestinhatésban. A szabadon es6 labda sebessége .. , €2 a2t jelzi, hogy a labda energisja E kélestinhatés kézben ... - is valtozik a7. energigja, mégpedig » mint amennyivel a labda ... si cenergidja 10. Mikor trténik fizikai értelemben munkavégzés? di. Mia munka? ‘Amunka nagységa fligg a(z) és.a(z) 12. A munka jele: .. A munka szémftésmédja szavakkal: képlettel: A munka mértékegysége: 13, {rj két példét egységnyi munkéra! 4) san b) 14, {rd le az. energiavaltozés (a munka), az er6 és az elmozdulis kiszimitisdnak képletét! AE= : F s w F s w [soon [tom | Sm 10001 : 10N 500m | 100m 3k) ON 2km 20N 2003 [_ 1000N 05m 1000N SKI | 16, Mennyi munkét végez a vontat6, ha 8000 N er6vel 400 m-re htizza el a pétkocsit? 2917. Az 1500N siilys gerendét 20 m magasra emelik. Mekkora a munka? Hogyan valtozik ekbzben a gravitécids mez6 enengidja? .. Mennyivel? .. 18. Mekkora munkét végez az emelddaru, mikézben 3 tonna épit6anyagot 12. m magasra emel? | () | a \ ] 4 s a >) Cr) | 88 80003 | a rv \ | 4000 7 0) les SZ YY A traktor az ekét 9 Tp Mllagsebességgel hizza, Mekkora a talaj elena, ha a traktor teljesttménye 45 kW? |. Hany an sebességgel halad a gépkocsi, ha a motor teljesitménye 45 kW, a hiz6er6 pedig 2250 N?VI. A HOJELENSEGEK Sorold fel, hogy milyen halmazéllapotban lehetnek az anyagok! Milyen halmazéllapot-véltozsokat ismers7? .... . A szobahdmeérsékletd fémgoly6 atfér a fémkarikén, a felmelegitett fémgolyé azonban mar nem fér at. 4a) Mia jelenség neve? b) Hogyan értelmezziik — anyagszerkezeti ismereteink alapjén — ezt a jelenséget? Mit6l fligg a szilérd anyagb6l lev6 testek hétdguldsa? 4) b) c) Mit6l fiigg a folyadékok hotigulisa? a se B) e) Mit6l ftigg a gaézok hétigulés: a) >) Egészitsd kil Ugyanolyan korillmények kézott a) legnagyobb mértékben a 5b) legkisebb mértékben a halmazéllapotd, halmazéllapotdé anyagok téguinak, «fr 1-1 gyakorlati példat a testek hotfguléséra! 4a) Szilérd testekné!: b) Folyadékokndt: ©) Gézokns Akocsi, illetve a mozdony kerekére az abroncsot felmelegitett dllapotban helyezik fel. Miért? 41IL. Két kilénbsz6 anyagé fémlemezt (pl. vasat és rezet) parhuzamosan egymésra helyeztink és t8bb helyen Ssszesregecseljtik (lésd a rajzon), majd egyik végiiknél fogva rgzitilk Sket. a) Mia kévetkezménye, ha ennek a kett6sfémnek (ikerfém, bimetall) véltozik a hémérséklete? +b) Hol és mire hasznosithat6 az ilyen kett6stém? 12. a) Milyen fizikai jelenségen alapul a h6mér6 MOKGAESE? oo +b) AbOmérséklet — 4 °C-r61 +14 °C-ra valtozott. Mennyivel emelkedett a h6mérséklet? c) Minek a h6mérsékletét valasztottak a Celsius-skéla als6 és fels6 alappontjénak? Alls6 alappontnak, Fels6 alappontnak ... a d) A tudoményos életben a hémérsékletet Kelvinben adjék meg. 1 °C hémérsékletvaltozds hény K-nel egyenI6? 273 K hény °C-nak felel meg? 13. Melyik a HAMIS éilitas? Szobahdmeérsékletd vas melegitésekor a vas 1. bels6 energidja n6. 2. hémérséklete n6. 3. részecskéinek rezeési tigassdga esbkken, 4, sfirtsége esibkken. = Leveg6vel teli palack szajat vizbe meritjik. Mi a kévetkezménye, ha a palackban lev6 leveg6t a) melegitjuk? b) bijuk? 1, A palackban emelkedik a viz szintje. 2. Apalack szajandl a vizben Iégbuborékok keletkeznek. 3. Apalack szijanél a vizben vizg67. buborékok keletkeznek. 15, A szobah6mérsékleté vasriid egyik végét Idngba tartjuk, Mi Wrténik a vasrtiddal? Hogy nevezziik a jelenséget? Anyagszerkezeti ismereteid alapjn hogyan magyarézod ezt a jelenséget?, 4216, Mit tudsz a h6vezetésr61?. 47. {rj 2-2 példat a) hévezet6re! b) hszigetel6re! 18. Az edények egy részének flét mdanyagh6l készftik. Miért? 19. Hideg idében is érezziik a taborttiz. melegit6 hatésat, pedig a kérnyezetiinkben Iév6 leveg6 hideg. Hogy (VI nevezzlik ezt a jelenséget? 20. Egészitsd ki! A test belsé energidja ha hésugarakat nyel el — . ha hésugarakat boesét ki. 21, Hogyan valtozik a test bels6 energidja, ha a) rajta strlédési munksét végaiink? b) magasabb h6mérséklett testtel keriil termikus kélesénhatdsba? c) hésugarakat nyel el? 22, Az edényben folyadék van, melyet a rajz szerinti helyen melegitiink. Jelld nyillal a folyadék mozgasdnak irdny.t! Hogyan nevezziik a jelenséget? Mi a magyardzata? 23, Papirk{gy6t lang fOlé tartunk, Jel6Id nyfllal a levegé mozgasénak irdnyst! Hogy nevezziik a jelenséget? Mi a magyardzata? 24, Hogyan magyardzhatjuk a szél, a légdramlés keletkezését? 4325, ‘Tengerparton nyéri melegben gyakran tapasztalhats, hogy a déli Grékban a tenger fel6l, mig az esti érékkban a tenger felé fij a s7él, Mi ennek a magyarézata? 26. A-rajzon egy esalidi héz kézponti fiitésének egy részletét létod. rd le a kizponti fités fizikai magyarézatét! __lkiegyenlité tartély ftstest 27, Vasgoly6t melegitiink. A vas stirtisége ekkor L.n6, 2. esbkken, 3, nem valtozik. 28. Leggyakrabban mi jelzi a testek bels6 energidjénak valtozAsét? 29, A grafikonon a szalollal végzett 1. kfsérlet (szilard szalol és gézléng kélesénhatésa) tapasztalatait dbrézoltuk. A tapasztalatokat szavakkal is {rd be az alabbi tablazat meg- ad felel6 helyeire! 30: TEC), 50: ° 7 8S 10 Am Kh A szalol halmazéllapota Milyen valtozdsok észlelhet6k a szalot az) | ets6 energiaaban? | homérsékletében? |halmazalapotsban? a) szakaseban | szilérd by szakaszban | szilged 6s folyékony )szakaszban | folyékony - : Mib6l kévetkeztethctiink arra, hogy a szalol bels6 energidja a grafikonon abrézolt folyamat mindhérom (a, b, c) szakaszéban nott? .. Hogy nevezatik a grafikonon b-vel jeldlt szakaszon trtén6 véltozést? Eddigi ismereteink szerint mi jelezheti tehét a testek bels6 energidjdinak véltoz4sét? 4430. 31. A grafikon a viz hémérsékletének alakuldsét fi A re0 mutatja. (A pérolgéstol eltekintiink.) ee Hogyan valtozik a viz. bels6 energidja a folyamat sorén? 150. 100] a Azeayes szakaszokban mi jelzi a bels6 energia véltozisét’? VI a) szakaszban: b) szakaszban: U ) szakaszban: Milyen halmazéllapotban fordulhat el6 a viz. az. egyes szakaszokban? 4a) stakaszban: b) szakaszban: ) szakaszban: ‘Mia neve a viz esetén a 0 °C-nak? Mit mutat meg a jég olvadashéje? Melyik szakaszban bekSvetker6 belsSenergia-valtozés szdmitasdhoz van szlikség a jég olvadéshdjére is? Mennyivel né a bels6 energia 3 kg 0 °C: energidja 3 kg 0 °C-os viznek a 3 kg 0 °C-os jégénél)? (A jég olvadé s jée 0 °C-o8 vizzé alakuldsakor (mennyivel nagyobb a bels6 iy Bo " Hogyan médosulna a belsenergia-véltozés, ha a jég témegét csikkentenénk? Az I kg 0°C-os jég és az I kg 0°C-os viz kéziil melyiknek kisehb a bels6 energigja? Mennyivel? (A jég olvadishoje 340 4.) J ks" A viz sajitos viselkedése milyen a) hmérsékleti értékek kéizitt tapasztalhats? 4b) halmazéllapot-valtozésoknél tapasztalhats? 4534. Az aldbbi grafikonok kéziil az els6 a viz térfogatvéltozdsat, a masodik a viz sGriségvaltozdsdt mutatja, a) a viz térfogatvaltozisa b) a viz sGiriségvaltozisa vn) ol "34 Tee) of "34 TCC) Miben tér el a viz, megfagydsakor tapasztalt térfogat-és sGriségvéltozdsa a legtébb anyagnél tapasz, talhatéaktél? 35. Hogyan alakul a + 4 °C-os véz térfogata, ha a vizet a) melegitjtk vo) hj? 36. Hogyan alakul a +4 °C-os vie stirdisége, ha a vizet, 4) melegitjuk .- b) hdtjuk? .. 37. Allapftsd meg az egyid6ben igaz dllftésokat, és sorsz4mukat ird a folyamatibriba! 0°C-os tiszta vizet 20 °C-ra melegitiink (a viz. timege nem valtozik). Allitésok: 1. A viz térfogata n6. 7 2. A viz térfogata csikken. T 3. A viz térfogata a legkisebb, T 4, A via stirtisége n6. 5. A via stirisége esikken, 6. A viz sirtisége a legnagyobb. | { 7. A viz, hémérséklete emelkedik. I 1 8. A viz hOmérséklete +4 °C. 9 9. A viz bels6 energidja nd. 38. Milyen folyamatot abrézol a rajz és a grafikon’? Teo). 40: 1, | 2. 0 TG ~20- A bels6 energidra vonatkozdan mit éllapithatsz meg a) az 1. girbe alapjan? b).a2. gorbe alapjén? ) a3, girbe alapjan? 4639. Azceyik edényben 1 kg 0 °C-os jég, a mésik edényben 1 kg 0 °C-os viz van, Mindketté energisjt nvelitk 340 kJ-ll, Mi lesz.ennek a kévetkezménye? (A 6g olvadashdje 340 = olvadéspontja 0°C, a viz fajhdje 4,2 we ) a) A0°C-08 jég . b) A0*C-0s vie 40. 1 kg 0°C-os jéate 1 kg 100 °C-os vizet Sntiink. Vélaszd ki a helyes vélaszok betGjel 4) Mindkét test hémérséklete véltozatlan mara. b) A jég elolvad és a viz. lebtil. c) Akizis hémérséklet 10 °C lesz, d) A jég halmazaltapota nem valtozik. Lab Quad 3.be 4od pail 41, Egészitsd kit PSrolgésnél a) a kerd6 halmazallapot snuons 8 befeje76 halmazAllapot, +b) ahalmazallapot-valtozis a folyadék megy végbe. | 42, Pérolgdskor hogyan alakul a bels6 energigja 4) patolgs folyadéknak? 4b) a parolg6 folyadékkal érintke76 szilérd testnek vagy folyadéknak? c) a folyadék Iégterének? } 43, Anyagszerkezeti ismereteink alapjén hogyan értelmezzitk a) a pérolgést? b) a parolgdsnél bekbvetkez6 belséenergia-valtozdsokat? | 44, Négy - dsszehasonlits — kisérlettel vizsgélhat6, hogy mitdl fligg a pirolgds sebessége (3-3 tényez6 J} —_véltozatlan, 1-1 tényez6t valtoztatunk, s ennek kbvetkezményét elemezzitk), Tapasztalataid alapjén ird be a tiblézat hiényz6 adatait! Valtozatian Valtoztatjukc Valtozik 1, | afolyadék — a levers a parolgési feltilet h6mérséklete | pératartalma _| nagysaga afolyadék [a leveg6 a folyadék anyaga h6mérséklete _| pératertalma | | on 3, | afolyadék | a pérotgasi feldtet| a folyadék anyaga 3 | nomérséklete i 4, | aleveas a pérolgdsi felilet a folyadék anyaga pératartalma 4745, Mitl fgg a pérolgés sebessége? 46. Miért szérad meg gyorsabban a hajunk, ha hajszérit6t hasznélunk? 47, a) Mi akezd6 és mi a befejez6 halmazéllapot a forrésndl? Ker se +b) Mit neveztink forréspontnak? Befejer6 .... 48, Mit mutat meg a forrésh6? Mia forrdshé jele? ... 7 Mia forrashé mértékegysége? ky Mitjelent az, hogy a viz foréshéje 2260 5? 49, 3 kg 100°C-os vizet 100 °C-os vig6zvé alakitunk, Mennyivel viltorik a viz bels6 energidja? (A viz forrashdje 2260 =) =? 50. 1 kg 0°C-0s vizet 100 °C-ra melegittink, majd a 100 °C-os vizet 100 °C-os vizg6zzé alakitjuk. Szdmolj, é végezz dsszehasonlitast! a) A viz melegitése 5) A100 °C-os viz elforralisa | | | i = | i 51, Miben egyezik meg a pirolgds és a forrés? 4). b). 52, Miben kildnbézik a pérolgds és a forrés? Au >) 4853. Bgészitsd ki! Lecsapédaskor a. halmazéllapoté anyag halmazAllapotivé valik, 54, {rd le a desztillélis (leparlds) Iényegét! 55. Jeget vizg6zz6 alakitunk, 1, Melyik szakaszban milyen halmazéllapotd az anyag? TCC) @) szakaszban: son —_ 150. ) szakaszban: . ten a /, [ VI ¢) szakaszban: 0 P) d) szakaszban: bp —_ e) szakaszban: . 0 Va) 500 1000 1800 2000 2500 3000 AB, (kd) 2. Hogyan alakul a folyamat sordn a jég (viz, vizg6z) bels6 energidja’ 3. Melyik szakaszban jelzi a bels6 energia valtozasat a) hémérséklet-valtozas? .. b) balmazallapot-valtozés?: 4. Melyik szakaszban sziikséges a bels6 energia valtozdsénak kiszémitaésdhoz a) fajho? ) az. olvadisho? son €) 8 forrish6? A belsé energia véltozdsa hémérséklet- és halmazdllapot-valtozaskor. Mennyivel n6 a bels6 energia, mikézben 3 kg -10 °C-os jégb61 130 °C-os vizg6z lesz? 7 ree) Cj¢g = 2 Cte 150: ke" 5 rl 100; Congte = Te 0 A bels6 energia véltozésa (a szmitasnél a pérolgast6l eltekintiink) 1, A-10°C-os jég olvadéspontra melegedésekor: 4937, 50 2. A0°C-0s jég megolvadésakor: 3. A0°C-0s viz forrdéspontra melegedésekor (a pérolgéstél eltekintiink:) ca [ ; bee com 4, A 100°C-os viz elforralésakor: Valaszd ki a halmazéllapot-véltoz4sok kéziil egy adott testre vonatkoz6an a bels6 energia a) niivekedésével jénét! 5b) esikkenésével jarst! 1. Fagyas. 1. Forrds 2. Forrés. 2. Olvadas. 3. Lecsapodis, 3. Fagyas 4, Bgyik sem, 4. Bgyik sem. Melyik a HAMIS Allités? Pérolgdskor a ,,visszamarad6” folyadék 1. tmege esikken. 2. bels6 energidja nem vattozik. 3. hmeérséklete esvikken. 4, térfogata estikken,TANACSOK A SZAMITASOS FELADATOK MEGOLDASAHOZ A fizikai feladatok megoldéséhoz elengedhetetlen a megfelel6 fizikai tények, jelenségek, dsszefliggések, trvények pontos ismerete. Sziikséges még a feladatmegoldas egymést kivet6 Iépéseinek, menetének alkalmazésa és a helyes gondolkodés. A sziveges szdmitésos feladatok megoldésénak javasolt menete: 1, A feladat szbvegének figyelmes elolvasasa, majd az adatok kigydijtése és a kérdés jeldlése. 2. Amegfelel6 képlet, isszefliggés keresése, melyben szerepelnek a megadott,illetve keresett mennyiségek. 3. A salikséges esetben a mértékegységek egyertetése és a mennyiségek (szdmérték és mértékegység) képletbe tirténd behelyettesttése. 4, A kijelolt matematikai miiveletek el becsléssel). igzése, a megoldés helyességének ellendrzése (szémitissal és Aszémftésos feladatokhoz képleteket tanultok. Pl. a sebesség, tt, id6 szamitiséraa v=", g=v-r, t= képleteket, De vajon hogyan dilapithaték meg ezek a képletek? a Hogyan szdmithat6k még ki ezek a mennyiségek? A vélasz: kévetkeztetéssel. Ez ugyan iddigényesebb, at is tanuls4gosan megmutatja, hogyan juthatunk el a képlethez. Nézziink erre példat! . A yontaté 5 Gra alatt 180 km-t tesz meg, Mekkora a sebessége? Viesh 180 km v=? Tudod, hogy az egységnyi (1 6ra, 1 mésodperc) id6 alatt megtett Utb6l a sebességre Ichet kivetkeztet Hasznositsuk ezt a tudast a kbvetkeztetésnél: a Ha a vontat6 5 ra alatt 180 km-t, os 1 Gra alatt ennek 6tédét: 3% Az 1 6raalatti Gtb6l a sebesség = 36 aad =36km-t tesz meg Akképlet matematikai formuldban tartalmazza a kévetkeztetéses megoldésndl hasznilt dsszefliggéseket, A fenti kovetkeztetés Pin=36 km + = 36: xa részéb61 dllapithat6 meg a képlet: it a 5 JaSeoimerneke = oY 9enyi Ut, ebbdI pedig az “ =sebesség, bet = [dSazdmértéke ~ °8YS2PYi idd alatt megtett uit, ebb6I pedig a sebesség,, betiijelekkel: 1 Jegyezd meg: a képletbe mennyiségeket helyettesitiink be. Jol egyeztetett mértékegységek esetén a végeredményben a keresett mennyiség mértékegységét (itt = apjuk, A feladat nehezitése (a nagyobb korilitekintésre val6 felkészités) érdekében az adatokat gyakran tigy adjék meg, hogy a mennyiségeket eldszbr egyeztetni kell, PL. a fenti feladatban szerepelhet 180 000 m, illetve 300 min is. Az egyeztetéshez tudod, hogy a sebesség. St-eli mértékegyséxe a ™, megengedett még a Am, Igy vagy 180 000 m-rel és 18 000 s-cel, vagy 180 km-rel és 5 h-val kell sz4molni. 5_180000m _,)m s_180km = 0, vagy: 1180008 t A fentiek alapjén j61 értelmezheted a mennyiségek kéztti Ssszefliggéseket,azonos (valtozatlan, dlland6) sebesség (itt 36 2 esetén, ha a megteend6 tit kétszeres, akkor a meg. 2s_ 3s > Gp fzon0s (lands) sebess6g esetén az dt 6s az id kézétt egyenes arényosség van, (Az egyenesen arényos mennyiségek hdnyadosa ~ itt az ~ — élland6.) r tételshez sziikséges id6 is kétszeres, tehat 1 b) s = vt: azonos tit megtételéhez kétszer akkora sebesség esetén feleannyi id6 kell. s=2v fia 7 tehdt ugyanakkora dt esetén a sebesség és az id6 kézétt forditott arényossdg van. (A forditottan ardnyos mennyiségek szorzata — itt v- 1 - Alland6.) c)_1=5: azonos id6 alatt kétszeres sebességgel két y $ ay Ut 6s a sebesség kézitt egyenes arényossdg van (hényadosuk élland6), 2s es it tehet6 meg, teh =~ y Kénnyebbséget jelent sz4modra, hogy a v=", s=v-t, t= + v megjegyezned v=* (a sebesséy az tit 6 az id6 hényadosaként szsimithats ki), mert ebbéI az. ,alapképletbo! 7 képletek kiziil clegend6 esak egye a mésik ket6 matematikailag kifejezhet6, PL.: az osztands (itt s ) = oszt6 (1) és a kiszsimitott hanyados (») : svorzatéval, vagy a v=" képlet mindkét oldala szorozhats t-vel, fgy v- El6fordul, hogy a szdveges feladatb6l egy-egy mennyiség hidnyzik, azonban a szdvegben valamilyer anyag megnevezése szetepel, Hyenkor a ,szivegkdrnyezet” alapjén lehet megéllapitani, hogy az anyag milyen jellemz6jét kell tablézatbél kikeresni. Pl. tmeg és térfogat szamitésakor az, anyag stiriségét, belsdenergia-valtozas szdmitasakor az. anyag fajh6jét, égésh6jét, olvadéspontiat stb. A fizikai szmiftdsos feladatok egy része dsszetett feladat, megoldasihoz két, esetleg tobb dsszetilgeés, képlet alkalmazéséra van sziikség. Ilyenkor gyakran nem ttinik ki a feladat megfogalmazasdbol, hogy a kérdezett mennyiség el6tt egy kézbiils6 mennyiséget is ki kell s74miftani, Az ilyen feladatokndl az adatok Kigysjtésckor gy létjuk, mintha a s2kségesnél t8bb, illetve kevesebb adatunk lene, Hyenkor rendszerint a feleslegesnek : tind adat(ok) segitenek. Nézziink erre példét! k 2. Mennyivet véltozik a bels6 energisja a 3 m térfogatd, 800 + stiriségi petrét mnak, ha a hémérséklete 15 °C-kal n6? A petroleum fajhéje 2,1 kg °C Ismereteid alapjén tdod, hogy a belsGenergia-valtozAst a AK, = c +m» AT képlettel szsimithatod ki. It azonban hiényzik az, m timeg nagysdga, ,,feleslegesnek” ttinik a V térfogat és a p stirtiség. Uzyancsak eddigi ismereteid alapjan fel tudod azonban idézni a ¥; p és m kizitti Usszefilggést, melynek felhaszndléséval a térfogatb6l és a stitiségb61 kiszdmithat6 a tomeg: =p: V= 800 55.3 m? = 2400 kg, m Ezt kévet6en elvégezhet6 a szémités. AE, mn 7G 75 600 KI. Kés6bb — nagyobb gyakorlat esetén ~a két képletet dsszevonva egy lépésben is vélaszolhatsz. a kérdésre. (Természetesen még ,znchezebb” a feladat, ha a sriiségre és a fajhGre vonatkoz6 adat hidnyzik a szbvegb6l. lyenkor ezeket az. adatokat tablézatbdl kell kikeresned.) } ooo sm AT= 2,1 EE. 2400 keg 15% kg’ 52Akivetkez6kben nézzlik meg egy tébbsziirisen Osszetett feladat megoldését! ki Egy személyauts teljesitménye 45 kW, maximélis sebessége 144)", ekkor a fogyasztisa KI 100 km-enként 10 liter benzin. Mekkora a motor hatasfoka, ha a an égéshGje 46 000 7, kg. ? po | Ps 45 kW = 45000 W | vege 40m = 100m = 100 600 m ‘Azt tudod, hogy a hatasfok a hasznos energiavéltozds és a befek- tetett energia hényadosaként szémithat6 ki. Itt a hasznos munka az aut6 100 km-re val6 elhiizésa, a befektetett energia pedig a 10 liter benzin elégéséb6l szarmazik. A hasznos munkit kiszémithatod a W = Pt, illetve a W = Fs bsszefligés alapjan, Nézziik e megoldésokat kilén-kiilén! ahasznos munka: Wyesyno 45.0002, 2500 5 =112 500 ki. ‘A hasznos munka mésik szémitismédjéhoz (W = F< s) a Po t P_45000W rosy, 40" 5 oa Ssszefllggés vezet, ahové W_Eos v, amib6l toe v behelyettesithets az =v, tehdt P t Ahhasznos munka (az aut6 100 km-re elltizsa) Whaseno =F 8 A befektetett energia a 101 benzin elégése a 10 km-es titon, fey Exeter, = Ls m=46 000 32 7 kg = 322 000 KI. 2 AB pagmos _ 1125003 busznos 01) 9 349, Eyetexeien 322000KI 135%. n= A megoldésmenetet végiggondolva Litjuk, hogy a dént6 lépés a hasznos munka két médon val6 Kiszdmithat6séga kézil valamelyik felismerése, és ehhe7 vagy a 100 km-essthoz tartoz6 menetid6, vagy 45 kW-0s teljesftmény alapjén a 40 “ -es sebességher tartoz6 hiizber6 kiszimitésa, A benvin srtiségére vonatkozé adat kikeresése mér bizonyéira nem jelentett gondot a szdmodra, ooo Asszémitésos feladatokat esetenként tablézatos forméban adjik kézre. Ez esetben a tablizat hiény26 adatai segitenek a megoldési sorrend megéllapftéséban. Nézztink erre is példét! Lapozz.a 25. lapra, ahol az 54, szamdi tablazat hat ilyen jellegd feladatot tartalmaz, Példaként tekintsiik az 5, oszlopban szereplét! Ite4 informéci6 (cbbS! egy az. ,elmeril” és hérom ~ megielelGen valasztott~ mennyiség: a test stilya 72 N, a kiszorftott folyadék térfogata 1000 em®, az egyenstilyoz6 tart6er6 62 N) alapjén hét mennyiséget tudsz kvetkeztetéssel és szdmitassal megéllapftani, E kiverkeztetés és szdmités lépései a kovetkezOk: A folyadék és a test térfogata cgyenl6, 1000 em} (ez az elmertilésb6l ad6dik). A felhajtéer6 a test stilynak 534, 54 (72\N) 6s a testet a folyadékban egyensiilyban tart6 — a rugds er6mér6r6l leolvashat6 ~ tart6er6 értékének (62.N) a kiilonbsége, vagyis 10 N. Ugyanennyi a kiszoritott folyadék stilya is (Arkhimédész.tirvényéb6)), A sailyb6l kovetkeztethettink a wmegre, ez a testnél 7200 g, a folyadéknél 1000 g ‘A térfogatbél és a timegekbél a stirtiségek szémfthatok ki, a testnél ez 7,2 a a folyadéknal 1-8, em’ Ismerd fel, hogy a téblézatban tallhaté feladatok szvegesen is megfogalmazhatok. Pl. a 25. lapon lev6 55. szémd téblazat 5. oszlopaban lev feladat sziveges valtozata: ‘Ax 1500 cm? térfogaté tisz6 testre 6 N felhajtéeré hat a 0,6 = stiriiségi folyadékban. rah cm ‘Mekkora a test anyaganak stirtisége? Ebben az esetben nem kell a tablizat valamennyi hidnyz6 adatét megéllapstani, de természetesen a megoldés Igpéseit sem sugalmazzik a tablézati rovatok, Hogyan gondolkodunk ekkor? Arkhimédész. torvényébél tudjuk, hogy a felhajtéer6 6s a kiszoritott folyadék stilya egyenl6, tehat 6 N. Az iszdsndl a test egyenstilyban van, tehiit a testre hat6 felhajtéerd egyenl6 a testre haté gravitacids erdvel, iletve a test stilydval, ez szintén 6N. A test stilyb61 kivetkeztethetiink a test tmegére, ez 600 g. A test timegéb6l és térfogatabsl a test anyagénak strtisége: m__ 600g V 1500em? 4: om) Figyeld meg! A matematikai dsszefiiggés és a fizikai tartalom alapjén helyes, ha {gy fogalmazol: ugyanazon anyag (agyanazon sfiriség) esctén a test témege héromszoros, ha a térfogatot héromszoroséra ndvelik. (A hé- romszor akkora térfogatii homok témege is héromszoros.) Matematikailag helyes, a fizikai tartalmat figyelembe véve azonban nem mondhatjuk, hogy azonos térfogat esetén ahényszorosira ndveljUk a timeget, annyiszoroséra valtozik a stirdség, hiszen a sGitiség az. adott anyag jellemz6je, s az ez esetben nem véltozik. Hyenkor azt mondhatjuk, hogy azonos térfogat esetén pl. ha héromszorozni akarjuk a tmeget, akkor héromszor akkora sérdségd anyagot kell hasznélnunk (pl. 22400 8 siiriségd grdnit helyet 7200 & stirtiségt vasat). Hasonléan vedd figyelembe, hogy egyes fizikai mennyiségek nagysdgrendi alakulésa més mennyiségek valtozdsnak a kivetkezménye. Pl. a p: fe nyomést nem tudjuk kézvetlendl véltoztatni, A fizikai tartalmat tekintve nem helyes azt mondanunk, hogy pl. héromszoros nyomésnél a nyoméer6 hiromszoroséira n6 (vagy a nyomott feliilet harmaddra cs6kken). Az ok-okozat a fizikai tartalmat tekintve itt forditott. A nyoméerdt, a nyomott feliiletet (vagy egyidejtileg mindkettét valtoztatva kivetkezményként valtozik a nyomds. Nézzik meg részletesebben a nyomis véltozését (mint kévetkezményt), ha a nyoméerst vagy a nyomott fellletet, vagy mindkett6t véltortatjuk! Ehhe7 érdemes a p= Képlet jobb és bal oldaltfeleserini, A véltozést (pl. a héromszoroz4st vagy harmadolést) e képletnél jelthetjtk a legszemléletesebben. 1 oF F_3F 2 3p. Viseont: 455" P 3 Ha minakét mennyiségt ~egymést fuggetient ~ megvéttortajuk, a két hatésegytitesen jelentkerik Pi: $6 p mort 3 Fmiatt a nyomds 3-szoroséra, 1 4 miatt 2-szeresére, egyiittesen tehét 6-szoroséra n6. 5A 2