ÚJ FORRÁSK Ö ZPON TÚ TÖRTÉN ELEM

SZÁRAY MIKLÓS

 11.
a né g y o s z tá ly o s g i m n á z i u m ok
é s a s z a k k ö z é p i sk ol á k s z á m á r a

oktatáskutató és fejlesztő intézet, budapest

A kiadvány 2015. 04. 02-től tankönyvi engedélyt kapott a TKV/366-12/2015. számú határozattal.

A tankönyv megfelel az 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet

3. sz. melléklet 3.2.05 Kerettanterv a gimnáziumok 9–12. évfolyama számára;
6. sz. melléklet 6.2.04 Kerettanterv a szakközépiskolák 9–12. évfolyama számára
megnevezésű tantervek előírásainak.
A tankönyv megfelel a NAT 2012 előírásainak: 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (NAT 2012).

A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértők: MEDVÉNÉ URBÁN TERÉZIA, KEMPFNER ZSÓFIA

Szakmai lektor: TőKÉcZKI LÁSZLÓ

Pedagógiai lektor: cZEgLÉDI SÁNDoR

Felelős szerkesztő: PÁLINKÁS MIHÁLY

Szakábrák: SZÁRAY MIKLÓS

Fedélterv és tipográfia: KoRDA ÁgNES

Fotók: Flickr: Emmanuel Dyan

Fortepan: orosz Heléna, Schoch Frigyes, Somlai Tibor
Wikipédia: Sallói Bálint
Europress Fotoügynökség – DUAL Video Kft., Thinkstock, Nemzeti Múzeum, oFI (NTK) archívum
Az egységes jogkezelés alá tartozó, a kiadványban közölt képzőművészeti alkotások felhasználása
a Hungart engedélyével történt © Hungart
© Az avignoni kisasszonyok, guernica Pablo Picasso – HUNgART, 2015

© Száray Miklós, oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2015

ISBN 978-963-19-7905-3

oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

1143 Budapest, Szobránc utca 6–8.
Telefon: +36 1 235-7200
Fax: +36 1 460-1822
Vevőszolgálat: vevoszolgalat@ofi.hu

A kiadásért felel: dr. Kaposi József főigazgató

Raktári szám: NT-17342
Műszaki igazgató: Kamp Alfréd
Műszaki szerkesztő: Marcsek Ildikó
grafikai szerkesztő: görög Istvánné
Terjedelem: 38,11 (A/5) ív
A könyv tömege: 700 gramm
1. kiadás, 2016
Nyomdai előkészítés: Raster grafikai Stúdió Kft.

Nyomta és kötötte az Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen

Felelős vezető: györgy géza vezérigazgató
A nyomdai megrendelés törzsszáma:
elő szó
KEDVES DIÁKoK!
Időutazásunk lassan a végéhez ér: közeledünk a jelen felé.
Tizenegyedik évfolyamon körülbelül száz év történelmét te-
kintjük át. Az 1850 és 1945 közötti időszak számtalan módon
hat mai életünkre, gondolkodásunkra, eszméinkre. E száz
évben nemzetállamok születtek, birodalmak bomlottak fel,
forradalmak, ellenforradalmak alakították a történelmet,
szédületes technikai fejlődés hozta lendületbe a világot, és
két világháború okozott addig elképzelhetetlen méretű pusz-
tulást, volt gazdasági fellendülés és az egész társadalmat
felforgató gazdasági válság. A tömegek, tömegpártok, a szél-
sőséges erők korszaka volt ez a száz év, egyes országokban
fejlődött a demokrácia, másutt kommunista vagy fasiszta
pártok építettek ki kemény diktatúrákat. Hazánk történel-
mének egyik legtragikusabb időszakához érkeztünk el: Ma-
gyarországtól elvették területe kétharmadát és lakosságának
több mint a felét. Bővelkedik tanulnivalóban és tanulságok-
ban is ez az időszak! Reméljük, tankönyvünk az időszak fon-
tos kérdéseiben segíti majd a tisztánlátást, az események
okainak, következményeinek a megismerését!
Mindazt az ismeretanyagot, amit a tanterv előír, és amit
fontosnak és érdekesnek tartunk, 56 leckére bontottuk.
A leckék nagyjából azonos terjedelműek, és hat nagy feje-
zetre tagoltak. Egy-egy leckén belül sok minden található.
A legfontosabb eseményeket, folyamatokat, összefüggéseket
a tankönyv szerzője írja le, szakszerűen, érthetően, olvasmá-
nyosan. Ez a tankönyvi főszöveg, a „tanulnivaló”. A szövegben
vastag betűkkel emeltünk ki egy-egy kulcsfogalmat, nevet
vagy évszámot: ezek segítenek a szöveg áttekintésében, fel-
idézésében. A főszöveget kiegészítő hasznos és érdekes in-
formációkat kisebb méretű betűkkel szedettük: ezt csak ak-
kor kell tudni, ha a tanár kéri, viszont az ilyen szövegek teszik
igazán tartalmassá, érdekessé a történelemtankönyvet.
Tankönyvünk sorozatcíme: Új forrásközpontú történelem.
Nem véletlenül! Bár a források most nem kerültek a szerzői
szövegtől egy külön leckeegységbe, mint a „régi” Forrásköz-
pontú történelem sorozatnál, a forrásoknak fontos szerepet
szánunk. A szöveges dokumentumok, képek, rajzok, ábrák,
vázlatos térképek nemcsak illusztrációk, hanem a tanórai
munka bázisát jelentik. Elemzésükkel, összevetésükkel tárul
fel igazán a múlt, s így szerezhetők meg azok a képességek,
amelyekkel eligazodhatunk a manapság ránk zúduló infor-
mációözönben. A forrásokat leckénként számozás jelöli,
hogy könnyebben használhassuk, és később a tankönyvhöz
kapcsolódó taneszközökben (munkafüzet, digitális anyag)
egyszerűbben hivatkozhassunk ezekre.
Külön kiemelnénk az ábrákat. Ezek eseménysorokat, fo-
lyamatokat, a társadalmak és az államok felépítését, intéz-
ményeket, gazdasági modelleket, kulturális jelenségeket,
esetenként történelmi fogalmakat mutatnak be. Némelyik
ábra első látásra bonyolultnak tűnik, mégis érdemes időt
szánni tanulmányozásukra. A vizualitás segíthet megérteni
és később felidézni mindazt, aminek a leírása sokkal bonyo-
lultabb, hosszadalmasabb lenne. Az ábrák tehát gyorsítják,
tartalmasabbá teszik az időutazást, ahogyan a különböző té-
májú rajzos térképek is.
A szöveges források, ábrák, térképek és képek elemzését
kérdések, feladatok segítik: összetartozásukat a tankönyv
egyértelműen mutatja (vékony vonalakkal).
Az időutazásban is szükséges megpihenni, visszatekinte-
ni. Erre a nagy fejezetek végén rövid összefoglalások adnak
módot. A szerző az éppen megtárgyalt időszaknak csupán
egy-egy lényeges kérdését tekinti át szöveggel, ábrákkal,
térképekkel, mintát mutatva más témák áttekintésére. Az
ismétlést, összevetést szolgálja a tankönyv végi szinkrón idő-
tábla. Fontos az idegen nevek, kifejezések kiejtését tartalma-
zó gyűjtemény is.
Kívánjuk, hogy tankönyvünk ne csak a múlt megismeré-
sében legyen megbízható útitársuk, hanem segítse a jelen
megértését is!
A szerző és a kiadó
3
tartalom

Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 30. Forradalom és összeomlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152

31. A kommunista diktatúra és felszámolása . . . . . . . . 158
I. a nemzetállamok és a birodalmi 32. A trianoni békediktátum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 163
politika kora Összegezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 168
1. A forradalmakat felváltó hatalmi politika . . . . . . . . 6
2. Az olasz egység megvalósulása . . . . . . . . . . . . . . . . 11 IV. európa és a világ a két világháború
3. A német egység létrejötte . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 között
4. Az ipari forradalom újabb hulláma . . . . . . . . . . . . . 19 33. A győztes Európa gondjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170
5. Népesedési folyamatok és a polgári állam 34. Az olasz fasizmus és a tekintélyuralmi
jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175
6. A hármas szövetség létrejötte . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 35. Köztes-Európa az új világban . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180
7. Az Egyesült Államok felemelkedése . . . . . . . . . . . . 34 36. A bolsevik oroszország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 184
8. A gyarmatosítás újabb hulláma . . . . . . . . . . . . . . . . 38 37. A világgazdasági válság és kiutak keresése . . . . . . . 189
9. Az egyenlőtlen fejlődés – az antant létrejötte . . . . 43 38. A gyarmati világ megrendülése . . . . . . . . . . . . . . . . 194
10. A társadalmi kiegyezés felé Nyugaton 39. A nácizmus Németországban . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199
és az ellentétek felé Keleten . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 40. A világháború küszöbén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 204
11. Mindennapok a boldog békeidőkben . . . . . . . . . . . 51 Összegezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 208
Összegezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56
V. magyarország a két világháború
II. a kiegyezéshez vezető út között
és a dualizmus kora 41. A trianoni béke gazdasági és társadalmi hatásai . . 210
12. Az önkényuralom rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 42. A politikai konszolidáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215
13. Az ellenállástól a megbékélésig . . . . . . . . . . . . . . . . 64 43. A gazdasági konszolidáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 220
14. A kiegyezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69 44. A revízió és az oktatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 224
15. A nemzetiségi kérdés 1849 és 1868 között . . . . . . . 75 45. Társadalmi változások és életmód . . . . . . . . . . . . . 228
16. A dualizmus megszilárdulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 46. A világgazdasági válság Magyarországon . . . . . . . . 233
17. A magyar kormányok a felzárkózás 47. Kilábalás a válságból. A külpolitikai helyzet
szolgálatában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85 változása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237
18. A felzárkózó gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 48. A világháború előestéjén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 242
19. A népesedési és a nemzetiségi viszonyok Összegezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 246
alakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96
20. Városiasodás és asszimiláció . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102 VI. a második világháború
21. Átalakuló társadalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108 49. A náci birodalom előretörése . . . . . . . . . . . . . . . . . 248
22. Új jelenségek a politikában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114 50. A szövetségesek felülkerekedése . . . . . . . . . . . . . . . 254
23. A boldog békeidők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119 51. A szövetségesek győzelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 259
Összegezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124 52. A háború borzalmai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 265
53. Magyarország háborúba sodródása . . . . . . . . . . . . 270
III. az első világháború 54. Magyarország belépése a világháborúba . . . . . . . . 275
és következményei 55. Német megszállás és a magyar holokauszt . . . . . . 281
24. Az ellentétek kiéleződése, a háború kitörése . . . . . 126 56. A sikertelen végjáték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 286
25. Az első háborús évek, a háború jellege . . . . . . . . . . 130 Összegezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 291
26. A háború kiszélesedése és új vonásai . . . . . . . . . . . 134
27. A világforradalom bűvöletében . . . . . . . . . . . . . . . . 138 Idegen nevek és kifejezések kiejtése . . . . . . . . . . . . . . . 292
28. A háborút lezáró békék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142
29. Magyarország a világháborúban . . . . . . . . . . . . . . . 147 Időrendi táblázat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 294

4
i. a nemzetállamok
és a birodalmi politika kora
MiÉRT KÖSZÖNTÖTT bE EURÓPÁbaN a bOLdOG bÉKEidőK KORSZaKa?

■ BEFEJEzŐDÖTT a NEMzETállaMOk kialakUláSa?

■ ÖT NaGyHaTalOM kiEGyENSÚlyOzOTT ErŐViSzONyai JEllEMEzTÉk
a POliTikáT?
■ EUróPáBaN UralkODóVá VálT a ParlaMENTarizMUS, ÉS EGyrE
DEMOkraTikUSaBB lETT a POliTika?
■ EGyrE TÖBBEN rÉSzESÜlHETTEk a TECHNikai FEJlŐDÉS ÉS a TUDOMáNyOk
ErEDMÉNyEiBŐl?
■ EUróPa „PUSkaPOrOS HOrDóJa” MÉG NEM rOBBaNT FÖl?
■ az EUróPai HaTalMak a GyarMaTOSÍTáS rÉVÉN HaSzNOSÍTHaTTák
az EGÉSz ViláG ErŐFOrráSaiT?
 a forradalmakat felváltó hatalmi
politika
1. III. Napóleon I. Napóleon szobrával
Mit kíván sugallni a császárról készült festmény? Miért
fontos ez III. Napóleon számára? Készítsünk karikatúra-
tervet a képről!
„A jelenlegi helyzet nem tarthat sokáig. Meg vagyok
2. gyôzôdve, hogy a hatalom bizonytalansága, a zavarok
és a viszályok állandó oka egyetlen: a nemzetgyûlés döntô sú-
lya. Ezért megítélésetek elé viszem egy alkotmány következô
alapelveit, amelyeket a nemzetgyûlések fejleszthetnek tovább.
Válaszaitokat szavazás formájában juttassátok tudomásomra.
1. Egy felelôs vezért kell kinevezni tíz év idôtartamra.
2. A miniszterek csak a végrehajtó hatalomtól függenek.
3. Az államtanács a legválogatottabb emberekbôl áll. Az állam-
tanács készítené elô a törvényeket, s ez vezetné le a vitát a tör-
vényhozó testület elôtt.
4. A törvényhozó testületet, amely megvitatja s megszavazza a
törvényeket, általános választójog alapján kell megválasztani,
lajstrom nélkül. A lajstrom tudniillik meghamisítja a válasz-
tást!
5. Egy második nemzetgyûlés az ország minden illusztris sze-
mélyiségébôl egyensúlyozó hatalomként mûködik majd, az
alapegyezmény és a közszabadságok védelmezôjeként. Így 1804
óta elôször tudjátok, miért és kire szavaztok. Ha nem kapom
meg szavazataitok többségét, összehívom az új nemzetgyû-
lést, s visszaadom annak a tôletek kapott mandátumot. – De
ha úgy gondoljátok, hogy az ügy, melynek nevem a szimbólu-
ma, azaz a ’89-es forradalomban újjászületett és a császár által
megszervezett Franciaország még mindig a ti ügyetek, nyilvá-
nítsátok ki s szenteljétek meg a tôletek kért hatalmat. Akkor
Franciaországot és Európát megmentjük az anarchiától, az
akadályok elsimulnak, a versengés megszûnik, mert minden-
ki tisztelni fogja a nép ítéletében a Gondviselés dekrétumát.”
(Louis Bonaparte felhívása, 1851. december 2.)
Miért fordult a tömeghez Bonaparte? Jellemezze azt a
hatalmi rendszert, amelynek kiépítésére törekedett a ki-
áltvány szerzője! Hogyan próbálja félrevezetni a közvéleményt
a szöveg szerzője? Milyen érzelmekre kíván építeni? Nézzen
utána, mi a különbség a lajstromos és az általános választójog
között! Értékelje, hogy a kettő közül melyik a demokratikusabb!
Miért támogatta Bonaparte az általános választójogot?
6
A HATALMI POLITIKA KORA Az 1848-as forradal-
mak jórészt elbuktak, Európa azonban átalakult. Abszolu-
tisztikus hatalmak ugyan még fennmaradtak, de a fejlődést
akadályozó feudális kötöttségeket (pl. a jobbágyságot,
a születésből adódó kiváltságokat) – oroszország és az
oszmán Birodalom területét leszámítva – már jórészt fel-
számolták. A gazdaság bővülése és a társadalmi átalakulás
az ipari forradalomnak is köszönhetően felgyorsult. A XIX.
század második felében nemzedékeken át Európa lakos-
ságának életkörülményei – bár nem minden országban
egyenlő mértékben – jelentősen javultak. Ezért elmaradtak
a század első felére jellemző forradalmak. A történelmet
a politikai-hatalmi játszmák, a diplomáciai manőverek
és a belső reformok alakították. A mégis kirobbanó népi,
nemzeti mozgalmak és forradalmak csupán másodlagos
szerepet játszottak, és csak a hatalmi politikával karöltve
jutottak eredményre.
III. NAPÓLEON CSÁSZÁRSÁGA 1848-ban Francia-
országban a párizsi munkásság mozgalmaitól megrettenő
polgárság és a parasztság szilárd államhatalmat akart. Ezt
használta ki louis Bonaparte, akit köztársasági elnökké vá-
lasztottak (1848). (Lásd a 10. évfolyamos tankönyv 31. lec-
kéjét!)
Az új alkotmány nagy hatalmat adott a köztársasági elnöknek,
akit közvetlenül a lakosság választott meg. A lakosság nagy több-
ségének elvárásaira ráérző és nevét (amely a francia nagysághoz,
a gloire-hoz kötődött) kihasználó Louis Bonapartét, Napóleon
unokaöccsét választották meg elnökké (1848. december). Bona-
parte a hadseregre (amelynek elnökként a főparancsnoka volt) és
a vidéki szavazókra támaszkodott. Demagóg módon a kisemberek
védelmezőjeként tovább erősítette hatalmát a nemzetgyűléssel
szemben. A kormányt – a nemzetgyűlés akaratát figyelmen kívül
hagyva – a saját embereiből állította össze. A fontos tisztségekbe
fokozatosan megbízható híveit helyezte.
Amikor elnöki megbízatása (mandátuma) lejárt, és a tör-
vény szerint a következő elnökválasztáson nem indulhatott
volna, Napóleon államcsínyt hajtott végre. A hadsereggel
szétkergette a nemzetgyűlést, majd népszavazással tíz évre
meghosszabbította elnöki hatalmát (1851). Ezután újabb
népszavazással császárrá kiáltatta ki magát (III. Napóleon,
1852–1870). Személyi diktatúrát vezetett be, s a hatalmat
egy szűk s hozzá feltétlenül hű csoportra támaszkodva gya-
korolta. gyakran népszavazással erősítette meg döntéseit,
gabona- vasút-
gőzgépek Szén-
fogyasztás vonalak
Időpont teljesítménye termelés
(millió hossza
(lóerő) (tonna)
mázsa) (km)
1850–1851 76 000 84 4 904 3 685
1869–1970 336 000 109 13 350 17 924
3. Franciaország gazdasági mutatói 1850 és 1870 között
Állapítsa meg, hogy a gazdasági fejlődés mely szakaszá-
ba lépett Franciaország a táblázatban bemutatott idő-
szakban! Bizonyítsa adatokkal állítását!
hogy a demokrácia látszatát fenntartsa. A császár a nemzet
egységét hangsúlyozva minden társadalmi réteg érdekeit
egyszerre kívánta képviselni és szolgálni, hogy a konfliktu-
sokat elkerülve uralkodhasson felettük.

A diktátor tisztában volt azzal, hogy hatalmát úgy tudja meg-

szilárdítani, ha minél több társadalmi rétegnek kedvez, a politikai
ellentétekben pedig döntőbíróként lép fel. Védte a vagyonbiz-
tonságot, ugyanakkor a munkásoknak megengedte a sztrájkot, a
szervezkedést, és támogatta a nyugdíjpénztárakat. Az addigi vé-
dővámok helyett biztosította a szabad kereskedelmet. A külföldi
(angol) verseny a francia ipar gyors fejlődését, az árak csökkenését
eredményezte. Kiépült a vasúthálózat, s a városok (különösen Pá-
rizs) jelentős létesítményekkel gazdagodtak.

III. Napóleon uralmának fenntartásában jelentős szere-

pet játszott a külpolitika. A tömegek csak úgy támogatták,
ha ápolta a „nagy” Napóleonhoz kötődő hagyományokat,
s tett is a francia nemzeti nagyságért. Emiatt az uralkodó
szinte minden lehetőséget kihasznált Mexikótól Algérián át
az olasz egységmozgalomig, hogy katonai sikereket, terü-
leteket és dicsőséget szerezzen az országnak. Bizonyítani
kívánta, hogy a nemzetnek szüksége van rá, és hogy méltó
utóda a „nagy” Napóleonnak. Amíg vállalkozásai sikerrel
jártak, meg tudta őrizni a hatalmát. Jelentős eredményeket
ért el a gyarmatosításban (Indokína, Algéria), de Mexikó-
ban kudarcot vallott. A Németországtól elszenvedett vere-
ség (1870) okozta bukását.
5. III. Napóleon rendszere
Angol karikatúra
III. Napóleonról
Értelmezze az ábrán látható színes kereteket! Fogalmazza
4. meg az ábra alapján, miért volt szilárd III. Napóleon ural-
ma! Kik képezték uralmának társadalmi bázisát?
Vesse össze a térképet
az angol karikatúrával!
Mely kérdésekben volt ellen-
tét Franciaország és Anglia
között III. Napóleon idején?

III. Napóleon Rendszerezzék több szempontból (pl. célok, indítékok, mely területekről van szó) Napóleon külpoli-
6. külpolitikája tikai törekvéseit! Mennyiben volt eredményes ez a külpolitika? Vitassák meg, igaz-e az a vélekedés,
hogy III. Napóleon kalandor külpolitikát folytatott!

7
A FORRADALMAKAT FELVÁLTÓ HATALMI POLITIKA
7. A krími háború
Miért a Krím-félszigeten került sor az összecsapásra?
Elemezze Ausztria szerepét a háborúban! Milyen hatásai
voltak az orosz vereségnek?
„7. cikkely: Ôfelsége a franciák császára, Ôfelsége
8. Ausztria császára, Ôfelsége Nagy-Britannia és Írország
egyesült királyságának királynôje, Ôfelsége Poroszország ki-
rálya, Ôfelsége Oroszország császára és Ôfelsége Szardínia
királya kijelentik, hogy a magas Porta jogosult részt venni
az európai közjogi élet és az európai „koncert” elônyeiben.
Ôfelségeik, ki-ki a maga részérôl, kötelezik magukat, hogy
tiszteletben tartják az Ottomán Birodalom függetlenségét
és területi sérthetetlenségét, közösen szavatolják ennek a
kötelezettségnek pontos betartását, és következôleg közér-
dekûnek tartanak minden olyan cselekedetet, amely alkalmas
ennek a megsértésére. […]
11. cikkely: A Fekete-tenger semleges: vizeibôl és kikötôi-
bôl, amelyek minden nemzet kereskedelmi tengerészete szá-
mára nyitva állnak, a legkifejezettebben és örökre ki vannak
tiltva mind a part menti, mind valamennyi más hatalom hadi-
hajói, […].” (A párizsi béke pontjaiból, 1856)
Sorolja fel a békeszerződést megkötő hatalmakat!
Hogyan kívánta megoldani a béke a keleti kérdés alapját
jelentő problémát? Melyik nagyhatalom ellen irányult a feke-
te-tengeri hajózás szabályozása?
A cári reformokkal létrehozott szûk hatáskörû önkor-
mányzatok egyikének cenzusos alapon megválasztott
paraszti képviselôi
9.
8
A KRÍMI HÁBORÚ oroszország 1848–1849-ben meg-
őrizte a szilárdságát, miközben vetélytársait megtépázták
a forradalmak. Az orosz cár a magyarok leverésével lekö-
telezte a Habsburg Birodalmat, ezért úgy ítélte meg, hogy
jó alkalom kínálkozik a keleti kérdés Oroszország számára
kedvező megoldására.
A cár arra hivatkozott, hogy egy régebbi békeszerződés
értelmében ő az oszmán Birodalom területén élő ortodox
keresztények védnöke, és az érdekükben lép fel. A nyugati
hatalmak, Nagy-Britannia és Franciaország viszont az euró-
pai egyensúly fenntartása érdekében a törökök mellé áll-
tak. A konfliktus a krími háborúhoz vezetett (1853–1856).
A nyugati szövetségesek hadsereget küldtek a Krím-fél-
szigeten levő orosz flottabázis, Szevasztopol ostromára.
A Habsburg Birodalom – a hálára számító oroszország vá-
rakozása ellenére – a nyugatiak oldalára állt, és seregeivel
megszállta Havasalföldet és Moldvát.
Ferenc Józsefet birodalma hatalmi érdekei vezették: tartott az
oroszok balkáni térnyerésétől, és félt, ha az oroszok mellé áll, a
nyugatiak támogatják majd a magyar emigrációt. Lépését ösztö-
nözte, hogy itáliai ellenlábasa, a Szárd Királyság is csatlakozott a
nyugatiakhoz, hogy megszerezze támogatásukat az olasz egység
megvalósításához.
Az oroszok – az elavult közlekedési hálózat miatt aka-
dozó utánpótlás és katonáik rossz felszerelése miatt – el-
vesztették a háborút, és békére kényszerültek. A győztesek
a párizsi békében (1856) visszaszorították a cári birodal-
mat a térségben. oroszország nem ellenőrizhette a Duna
torkolatát (egy keskeny területet Moldvához csatoltak
Besszarábiából), és nem állomásoztathatott hadihajókat a
Fekete-tengeren.
AZ OROSZ VERESÉG KÖVETKEZMÉNYEI A há-
borús vereség megingatta Oroszország nagyhatalmi állá-
sát, feltárta a cári birodalom társadalmi-gazdasági elmara-
dottságát, és a cárt is meggyőzte a reformok elkerülhetet-
lenségéről. Rendeletben felszabadították a jobbágyokat
(1861).
A jobbágyoknak maguknak kellett megfizetniük a földesurak
kártalanítását. Az állam csak hitelezett nekik, és a hitelt a jobbá-
gyok sokszor még fél évszázadon át törlesztették. Az orosz és a
magyarországi jobbágyfelszabadítást összevetve megállapíthat-
juk, hogy míg hazánkban kártalanítás nélkül jutottak szabad pol-
gári tulajdonhoz a parasztok, addig oroszországban akár nemze-
dékeken át nyögték a kártalanítást.
A cár rendeletei utat nyitottak a tőkés gazdaság fejlődé-
sének (a piaci viszonyok érvényesítése, a szabad tőkeáram-
lás biztosítása). A reformok nem korlátozták a cári hatalmat
(maradt a despotizmus), de elegendőnek bizonyultak ah-
hoz, hogy meginduljon a gazdasági fejlődés, és elkerülhe-
tővé váljék a társadalmi robbanás. oroszországba is megin-
dult a külföldi, elsősorban francia tőke beáramlása.
A lengyelek megpróbálták kihasználni a cári kormányzat nehéz-
ségeit. Varsóban felkelés tört ki (1863), de ezt az orosz hadsereg
elfojtotta. A vereséget követően fokozódott a lengyelek elnyomá-
sa. A lengyel nyelvet kitiltották az iskolákból, és a lengyelséget ösz-
szefogó katolikus egyház földjeit elkobozták, kolostorait bezárták.
Jellemezze az orosz parasztság helyzetét a kép alapján!
 „1. A magánföldesúri parasztok és urasági cselédek job-
10. bágyi helyzete örökre megszûnik […].
2. Ezen rendelet és az általános törvény alapján a jobbágyi füg-
gôségbôl kikerült parasztok és urasági cselédek – mind szemé-
lyi, mind vagyoni tekintetben – a szabad falusi lakosság jogait
kapják meg. Jogaikba oly módon és akkor léphetnek, ahogy azt
a parasztokról szóló rendelet végrehajtási utasítása és a cselé-
dekrôl szóló külön rendelet elôírja.
3. A földesurak, földjük tulajdonjogának megtartása mel-
lett, a törvényben meghatározott szolgáltatások ellenében a pa-
rasztoknak örök használatra engedik át a paraszti beltelkeket
és ezenfelül a helyi rendeletek alapján megállapított nagyságú
szántóföldeket és más birtokterületet is abból a célból, hogy
a parasztok létfenntartása, valamint az állam és a földesurak
iránti kötelezettségeik teljesítése biztosítva legyen […]
6. A parasztok földdel és egyéb mezôgazdasági birtokterület-
tel történô ellátását, hasonlóképpen a földesúrnak járó szolgál-
tatásokat is fôként a földesurak és parasztok közötti önkéntes
megegyezés szerint állapítják meg. […]
Abban az esetben, ha a földesurak és a parasztok között nem
jön létre önkéntes megegyezés, a parasztok földellátását és a
földért járó szolgáltatások megállapítását pontosan a helyi ren-
deletek alapján kell eszközölni. […]
59. Amíg a parasztok az ideiglenes kötelezettség állapotában
vannak, a községi bíró köteles a robottal tartozó parasztokat
munkára küldeni; […]” (II. Sándor cár rendelete a jobbágyok
felszabadításáról, 1861)
„Még veszélyesebb a lengyel nemzetiség szempontjá-
11. ból az a törvényes rendelkezés, hogy minden iskolai
oktatásnak orosz nyelven kell folynia, még a kevés lengyel
nyelvórát is oroszul tartják. És a szünetben való lengyel be-
szélgetés tilalma olyan szigorú, hogy nemrégiben egy tizen-
két éves kisfiút huszonnégy órára sötétzárkába zártak, mert
az iskolát elhagyva azt mondta egyik társának lengyelül:
Menjünk együtt! Az a rendszer, amelynek az iskolák a nem-
zeti sajátosságok elnyomására tekintettel alá vannak vetve,
nem szorítkozik nyelvi térre. Egy családba, ahová meghívtak
látogatásra, a következô történt. A ház fia, egy özvegyasszony
egyetlen fia, egy tizenhat éves fiú egyik este a színházban tár-
sai nevében koszorút dobott oda Helena Modrzejewskának
[kedvelt színésznô]. Néhány nappal késôbb a közoktatásügyi
minisztérium parancsára az iskolaigazgató magához hívatta,
és kijelentette neki, hogy nemcsak az iskolát kell elhagynia,
hanem a jövôben semmiféle iskolát nem látogathat; ez volt
a büntetés, mert egy lengyel tüntetésben volt vétkes. […]”
(Georg Brandes dán író, 1898)
Jellemezze az orosz nemzetiségi politikát! Az élet mely
területeit kívánta felhasználni céljai eléréséhez az orosz
hatalom?

Milyen tulajdona lesz a parasztoknak a felszabadítás

eredményeként? Ki és milyen módon fizeti a kártalaní-
tást? Jellemezze a felszabadított parasztok helyzetét! Készítsen
összehasonlító ábrát az eddig megismert (magyar, porosz és
orosz) jobbágyfelszabadításokról!

ROMÁNIA LÉTREJÖTTE Szerencsésebben jártak a ro-

mánok. A krími háború hozta meg a lehetőséget a zömében
románok lakta Havasalföldnek és Moldvának a szabadság
kivívására és Románia megalapítására. A fejedelemségek
évszázadokon át bénító török függésben éltek (XV–XVIII.
század). A török visszaszorulása után Moldva elvesztette
egyes területeit (Bukovina először Lengyelországé, majd a
Habsburg Birodalomé, Besszarábia pedig oroszországé lett),
majd mindkét fejedelemség orosz befolyás alá került (1829).
A krími háború után a nyugati hatalmak arra törekedtek,
hogy egy ütközőállammal válasszák el a török és az orosz
erőket. Így akarták megvédeni a törököket oroszországtól, és
megakadályozni, hogy a területet a Habsburg Birodalom be-
kebelezze. Francia ösztönzésre és támogatással Moldvában
és Havasalföldön is cuza ezredest választották fejedelemmé
(1859). Rövidesen Moldvából és Havasalföldből létrejöhe-
tett Románia (1861). A nagyobb nemzetközi elismertség ér-
dekében a Román Fejedelemség élére meghívták a Hohen-
zollern-család egyik tagját (I. Károlyt), aki 1881-ben felvette
a román királyi címet (uralkodott 1914-ig).
A CIGÁNYSÁG HELYZETE A cigányság középkori népmoz-
gásait már megismertük. A szerte Európában megtalálható cigány
népcsoportok különböző mértékben vették át a befogadó országok
kultúráját és nyelvét. A cigányok (romák) jelentős része beolvadt a 12. Románia kialakulása
többségbe, de szinte mindenütt megmaradtak a sajátos vonásokat
mutató, csak részben asszimilálódott csoportok.
Kövesse nyomon Románia kialakulásának folyamatát!
A XIX. század közepén jelentős számban éltek cigányok Havasal-
Hasonlítsa össze az etnikai viszonyokat a politikai hatá-
földön és Moldvában, majd a kialakuló Romániában. A térség még
rokkal! Határozza meg az ütközőállam fogalmát Románia pél-
Közép-Európához képest is rendkívül elmaradott volt. Ez nemcsak a
dáján! Elemezze a Habsburg Birodalom geopolitikai érdekeit
gazdaságban, de a társadalomban is megmutatkozott. A század kö-
a térségben!
zepén még létezett a rabszolgaság. 1855-ben Havasalföldön, 1856.

9
A FORRADALMAKAT FELVÁLTÓ HATALMI POLITIKA
„Az egyesülés megvalósult, a román nemzet létrejött.
13. Ezt a nagy tettet, amelyet annyira óhajtottak az el-
múlt nemzedékek, amelyet mi forrón kívántunk, elismerte a
Fényes Porta és a védôhatalmak, és feljegyezte hazánk törté-
nete. Ôseink istene velünk volt, az állammal volt.
A nép értelmességének segítségével az Isten megerôsítette
törekvéseinket, dicsô jövô felé vezette a nemzetet.
Január 5-én és 24-én egész bizalmatokat a nemzet válasz-
tottjába helyeztétek, egyesítettétek reménységeiteket, amikor
egy uralkodót választottatok, és ez a választott most megadja
az egységes Romániát. Éljen Románia!” (Cuza ezredes kiált-
ványa, 1861)
Mire utal a fejedelem „a nép értelmessége” kapcsán?
Mely eszmeáramlat jegyeit ismeri fel a szövegben?
Állítását szövegrészletekkel igazolja! Következtessen a forrás-
ból a román fejedelemségek nemzetközi hatalmi helyzetére!
„22. cikkely. A jelen dekrétummal megszüntetett robot,
14. dézsma és más [földesúri] teher megváltásáért a parasz-
tok kamat és törlesztés gyanánt évente, legalább 15 évig, a
kincstári pénzárfolyamon a mellékelt táblázat szerint fizetni
fognak. […]
34. Mihelyt […] a földbirtokosok megkapják a robot és más
terhek megszûnte miatt járó tôkét, a parasztoknak a 22. cik-
kely alapján fizetendô megváltási kötelezettsége megszûnik.”
(Fejedelmi rendelet, 1864)
Miről intézkedett a rendelet? Vesse össze a már tanult
hasonló rendezésekkel!
16. A cigányság népmozgásai
Jellemezze röviden a térképen feltüntetett különböző időszakok vándorlásait (irányok, távolság stb.)! Mi indí-
totta el a XIX. század második felében a vándorlást?
10
február 20-án Moldvában – jelezve a modernizáció felé tett lépé-
seket – kimondták a rabszolgaság felszámolását, vagyis a „magán-
cigányok” jogi egyenjogúsítását. Ezzel véget ért a rabság (románul:
robia, cigányul: rrobija) sötét korszaka a romániai (korabeli szóhasz-
nálattal: oláhországi) cigányság életében.
A felszabadult rabszolgák – a becslések szerint mintegy negyed-
millió ember – tulajdont nem kaptak. A megélhetés nehézségei és
a többségi társadalomban a cigányokról továbbra is élő előítéletek
miatt valóságos népvándorlás indult innét a jobb megélhetést biz-
tosító fejlettebb országok felé. A vándorló cigány tömegek oláh-
országból (ebből van az „oláhcigány” elnevezés) először az osztrák–
Magyar Monarchiába és oroszországba települtek át. Innen indul-
tak tovább, de ezen országok Romániához közel eső területein nagy
volt a maradók száma is. Jelentős részük családi közösségekben
vándorló életmódot folytatott, és igyekezett hagyományos mester-
ségeiből (kovács, teknővájó, lókereskedő stb.), alkalmi munkákból
megélni.
„[…] emberi lényeket láttam, akik láncot hordtak karju-
15. kon és lábukon, másoknak vaspánt fogta át a homlokát,
megint mások vas nyakörvet viseltek. A cigányok legnyomorul-
tabbjainak korbácsolás és más, még kegyetlenebb büntetés jutott
osztályrészül: éheztették, tûz fölé lógatták, magánzárkába zár-
ták, meztelenül a zajló, jéghideg folyóba dobták ôket. Gúnyt ûz-
tek a házasság szentségébôl és minden egyéb családi kötelékbôl
is: az asszonyokat elszakították férjüktôl, a lányokat elszakítot-
ták, elragadták szüleiktôl, a kisdedeket letépték szülôanyjuk keb-
lérôl, és úgy adták el ôket a Románia legkülönbözôbb vidékeirôl
érkezô kereskedôknek, mint a barmokat. (Mihail Kogălniceanu
román történész visszaemlékezése gyermekkorára, 1837)
Jellemezze a moldvai cigányok helyzetét! Mennyiben
felel meg állapotuk a klasszikus rabszolgai állapotnak?
Hogyan viszonyul a jelenséghez a szerző?
 az olasz egység megvalósulása
HATALMI JÁTSZMA AZ EGYSÉGES ITÁLIÁÉRT
1848–1849-ben az egységes olaszországért kirobbanó for-
radalmi mozgalmakat (10. évfolyamos tankönyv, 31. lecke)
az osztrákok és a franciák leverték.
Velence és Lombardia a Habsburg Birodalom része volt, a kö-
zép-itáliai kis államok pedig közvetve voltak osztrák befolyás alatt.
A Pápai Államban a forradalmat leverő francia katonaság állomá-
sozott.
Nyilvánvalóvá vált, hogy az egységet csak az alkotmá-
nyosságát 1849 után is megőrző Szárd Királyság (Piemont)
valósíthatja meg. Nem véletlen, hogy az Itáliában zajló ese-
mények irányítója Piemont miniszterelnöke, a tehetséges
Cavour lett. A siker azon múlott, hogy képes-e összefogni a
népmozgalmak és a királyság erejét, és ki tudja-e használni
a hatalmi ellentéteket. cavour az egység fő akadályát je-
lentő Ausztriával szemben igyekezett támogatást szerezni.
Felismerte, hogy a franciákkal és az osztrákokkal nem képes
egyszerre szembeszállni.
A franciák és az angolok jóindulatának megnyerése érdekében
cavour jelentős szárd hadsereget küldött a krími háborúba. Az an-
golok támogatását megszerezte, miután meggyőzte őket arról, hogy
az európai egyensúly egyik oszlopának számító Ausztria nem meg-
rendül, hanem szilárdabbá válik itáliai birtokainak elvesztése után.
A belpolitikai okokból hódításra vágyó francia császárt
Savoya és Nizza átengedésével nyerte meg az Ausztria el-
leni fellépésre. III. Napóleon nem akart erős és egységes
Itáliát, ezért elfogadtatta cavourral, hogy csak az olasz te-
rületek egy részét, Észak-Itáliát egyesítik. A kirobbanó fran-
cia–szárd–osztrák háborúban az osztrák haderő vereséget
szenvedett (Solferino, 1859).
A solferinói csatában, melyben tábornokai sorozatos kudarcai
miatt maga Ferenc József vezényelte a birodalmi csapatokat, 22 000
osztrák katona – köztük nagyon sok magyar – és 17 000 francia esett
el. A véres összecsapás során a sebesültek tömegét nem tudták el-
látni. A katonák szenvedését látva Henri Dunant svájci orvos úgy
gondolta, hogy tenni kell valamit a sebesültek védelme érdekében.
Kezdeményezése nyomán nemzetközi egyezmény született, így ala-
kult meg a Vöröskereszt.
Camillo Cavour (1810–1861).
A tehetséges politikus felismer-
te az ipari forradalom jelentô-
ségét, és támogatta elterjedését
Itáliában. Az olasz nemzetál-
lam feltétlen híve volt. Reál-
politikusként felhasználta céljai
érdekében a nagyhatalmakat és
a forradalmi mozgalmakat is
1.
2. Henri Dunant a solferinói csatatéren
A csata mely jellemzőit emeli ki a festmény?
„I. Minthogy Itália válságos helyzete arra mutat, hogy elô-
3. reláthatólag olyan bonyodalmak merülnek fel, melyek so-
rán Piemont alapos joggal hívhatja segítségül Franciaországot, a
francia császár és a szárd király elhatározta, hogy számolva a fent
említett eshetôséggel, már elôre összeegyezteti terveit, és az eze-
ket érintô tanácskozás után a következô cikkelyekben állapodott
meg:
1. cikkely. Ha Ausztria támadó fellépése következtében a szárd
király és ôfelsége az osztrák császár között kitörne a háború, ôfel-
sége a francia császár és ôfelsége a szárd király véd- és dacszövet-
séget köt egymással.
2. cikkely. A szövetség célja az lesz, hogy megszabadítsa Itáliát
az osztrák megszállástól, hogy eleget tegyen a nép kívánságának,
és elejét vegye olyan bonyodalmak újbóli felmerülésének, ame-
lyek háborúhoz vezethetnének, és amelyek szüntelenül veszélyez-
tetik Európa nyugalmát, létrehozva, ha a háború kimenetele ezt
lehetôvé teszi, egy mintegy 12 millió lakosú Felsô-Olaszországi
Királyságot.
3. cikkely. Ugyanezen elv értelmében Savoya hercegségét és
Nizza tartományt Franciaországhoz fogják csatolni.
4. cikkely. A háború által elôidézendô események menetétôl
függetlenül kifejezett megállapodás történik arra nézve, hogy a
katolikus vallás érdekében a pápa szuverenitását fenntartsák.
5. cikkely. A hadiköltségeket a Felsô-Olaszországi Királyság
fogja viselni.
6. cikkely. A magas felek kötelezik magukat, hogy semmifé-
le, az ellenségeskedés megszüntetését célzó kezdeményezést és
javaslatot nem fogadnak el anélkül, hogy arról együttesen ne ta-
nácskoznának.
Katonai megállapodás: I. cikkely. A szövetségesek haderôit
Itáliában mintegy 300 000 fôre emelik, ebbôl 200 000 francia,
100 000 szárd. Az Adriai-tengeren egy flotta fogja segíteni a száraz-
földi hadsereg mûveleteit.” (Szárd–francia megállapodás, 1859)
Mutassa be a forrás alapján a szerződést kötő két állam
közötti erőviszonyokat! Milyen hatalmi és belpolitikai ér-
dekek vezették III. Napóleont az egyezmény megkötése során?
Mennyiben igazolja ezt a segítségnyújtás mértéke? Milyen pie-
monti félelmek olvashatók ki a szövegből?
11
AZ OLASZ EGYSÉG MEGVALÓSULÁSA
4. Az olasz egységhez vezetô út
Melyek az olasz egység létrejöttének legfontosabb állomásai? Jellemezze a dinasztikus és a forradalmi erők viszonyát! Mutassa
be a külső és a belső tényezők szerepét az egységfolyamatban!
„4. §. Ôfelsége az ausztriai Császár Maga s minden utódai
5. és örökösei nevében Ôfelségének a franciák Császárának
javára lemond Lombardiához való jogairól és igényeirôl […].
5. §. Ôfelsége a franciák Császára kinyilatkoztatja abbeli szándé-
kát, miszerint a föntebbi cikk szerint neki átengedett birtokré-
szeket Ôfelségének a szardíniai Királynak adja át. […]
18. §. Ôfelsége az ausztriai Császár és Ôfelsége a franciák
Császára kötelezik Magukat, miszerint az olasz államok közötti
szövetség alakulását minden törekvéseikkel elôsegítik, mely szö-
vetség a Szentatya tiszteletbeli elnöksége alá lenne helyezendô.
[…] Velence, mely Ô cs. és k. apostoli Felségének koronája alatt
marad, ezen szövetségbeli államok egyikét képezi, s részt vesz
mindazon kötelezettségekben és jogokban, melyek a szövetségi
szerzôdésbôl keletkeznek, amelynek feltételei minden olasz ál-
lam képviselôibôl alakult gyülekezetben lesznek megállapítan-
dók. […]
20. §. Azon óhajtástól vezéreltetve, hogy az egyházi állam
nyugalma s a Szentatya hatalma biztosíttassék […], egyesült tö-
rekvéseikkel oda fognak hatni, hogy Ôszentségétôl megnyerjék
azt, miszerint kormánya által az Ôszentsége államaiban nélkü-
lözhetetlennek ismert reformok behozatalának szüksége komoly
megfontolás alá vétessék.” (A zürichi osztrák–francia békébôl,
1859)
Foglalja össze a békemegállapodás legfontosabb ren-
delkezéseit! Milyen érdekazonosság figyelhető meg
a két nagyhatalom között? Hasonlítsa össze a béke szövegét
a szárd–piemonti megállapodással!
12
III. Napóleon fékezni próbálta az olasz egység létrejöt-
tét, ezért békét kötött az osztrákokkal. csak Lombardia
került Piemonthoz, Velence Ausztria kezén maradt. Napó-
leon becsapta cavourt, de rosszul számított. A kirobbanó
közép-itáliai Habsburg-ellenes mozgalmakat az osztrákok
nem tudták leverni. Így a közép-itáliai kis államok kimond-
ták egyesülésüket Piemonttal (1860).
cavour minden ütőkártyát felhasznált a siker érdekében, így a
Habsburg Birodalom Achilles-sarkát képező magyar kérdést is. Tár-
gyalásokba kezdett a magyar emigrációval, s felkarolta szervezkedé-
süket. Ennek jelentős szerepe volt abban, hogy Ferenc József az első
vereségek után békét kért.
A magyar emigráció természetesen minden nemzetközi ese-
ményt megkísérelt felhasználni a szabadságharc újrakezdése érde-
kében. Az emigráció három vezetője (Kossuth Lajos, Teleki László és
Klapka györgy) Nemzeti Igazgatóság néven ideiglenes kormányt ho-
zott létre (1860. május). Kossuth tárgyalt Napóleonnal, de komoly
önmérsékletet tanúsítva csak a francia csapatok Magyarországhoz
közeledése esetén lett volna hajlandó felkelésre felszólító üzenetet
küldeni haza. Óvatosságuk és felelősségérzetük megmentette az
országot egy kudarcra ítélt felkeléstől, mivel III. Napóleon az osztrá-
kokkal kötött béke után ejtette a magyarokat.
AZ EGYSÉG GYŐZELME Észak egységének megva-
lósulásakor a tömegmozgalmak Dél-Itáliára is kiterjedtek.
Számos korábbi forradalom vezetője, garibaldi lelkes hívei-
vel (kb. 1000 fegyveres) támadást indított a Nápoly-Szicíliai
Királyság ellen. Szicíliában sikeresen partra szálltak (1860),
majd a kibontakozó népfelkelésre támaszkodva megdöntöt-
ték a nápolyi király hatalmát. Megnyílt az út Dél-Itália csat-
lakozásához. Ekkor mutatkozott meg Cavour politikai éles-
látása. Seregeit ő is Nápoly ellen küldte, mert meg akarta
akadályozni, hogy garibaldi Róma ellen vonuljon, mivel ez
kiválthatta volna III. Napóleon beavatkozását. garibaldi az
általa ellenőrzött területeket átadta a szárd uralkodónak.
Róma és velence kivételével egész Itália egyesült (1861).
Az új olasz királyság uralkodója a szárd király, II. Viktor Emá-
nuel lett (1861–1878).

garibaldi elszánt ezredében sok magyar emigráns harcolt, főleg

képzett tisztek, akiknek jelentős szerepük volt a harcászathoz kevés-
bé értő garibaldi győzelmeiben. Tüköry Lajos Palermónál halt hősi
halált, Türr István, aki korábban is megragadott minden alkalmat a
szabadságharcunkat leverő hatalmakkal szembeni harcra a Kauká-
zustól Szicíliáig, most garibaldi hadsegéde lett.

Itália teljes egysége már cavour halálát követően való-

sult meg. 1866-ban olaszország szövetséget kötött a német
Garibaldi vörösingesei Szicíliában csatáznak a nápolyi
egységért Ausztriával háborúzó Poroszországgal, és hadat 6. király hadseregével (1860)
üzent Ausztriának. Bár az olaszok vereségeket szenvedtek
az osztrákoktól, a porosz győzelmet követő békekötésnél Milyennek ábrázolja a festő garibaldit és katonáit?
Olaszország megkapta velencét (1866). 1870-ben a né- Milyen művészi eszközökkel valósította meg elképzelé-
met–francia háborút kihasználva az olaszok bevonultak seit?
Rómába.
Az egységes Németország kialakulása után megszilárdul-
tak az európai hatalmi viszonyok. olaszország belenyugo-
dott, hogy nem tud megszerezni további olasz vagy részben
olasz lakosságú területeket (Dalmácia, Isztria, Dél-Tirol).
Azonban erős volt a minden olaszok lakta terület egyesí-
tésére törekvő irredenta mozgalom, ami a későbbiekben
megterhelte az olasz–osztrák viszonyt.
Dél-Európában több mint 30 millió lakosú új állam szü-
letett. Az egységes piac és az egységes politikai irányítás
megteremtette a gyorsabb fejlődés lehetőségét.

Az új nemzetállamra hatalmas feladatok vártak: a fejlett észak-

olasz területek és az elmaradott dél ellentéteinek kezelése, a dél
fejlesztése úgy, hogy az északiak azt ne vegyék tehernek. Nemcsak
gazdasági különbségek voltak észak és dél között, hanem nyelvi és
kulturális eltérések is. A nemzetállam kiépülő apparátusával (okta-
tás, hírközlés stb.) megkezdte a problémák felszámolását.

Garibaldi és Viktor Emánuel szárd király találkozója.

7. Garibaldi jelképesen átadja a hatalmat a felszabadított
Nápolyi Királyságban (1860). Garibaldi késôbb semmi-
lyen tisztséget nem vállalt az olasz államban (egy ideig
parlamenti képviselô volt), és nem fogadott el kitünte-
téseket

Milyen politikai jelentőséggel bírt a találkozó? Kit állít

a kép középpontjába a festő, és miért?

Az olasz egység létrejötte

8.

csoportosítsuk a térképen feltüntetett eseményeket tar-

talmuk szerint, és ismertessük szerepüket az olasz egy-
ség létrejöttében! Állítsuk sorrendbe Itália területeit az egy-
séghez való csatlakozás időrendje alapján! Elemezzük az olasz
egység létrejöttének hatalmi hátterét! Hogyan befolyásolták a
fejleményeket a forradalmi mozgalmak? Milyen hatást gyako-
rolt a kérdés rendezésére az olasz népesség területi elhelyez-
kedése? Mely olaszok által lakott területek nem kerültek az új
olasz államhoz? Mit gondol, mi lett ennek a következménye?

13
 a német egység létrejötte

A NÉMET GAZDASÁG 1848 forradalmai nem terem-

tették meg a német egységet, de vívmányaikkal (alkotmá-
nyosság és ahol még volt, a jobbágyság megszüntetése)
kedvezőbb feltételeket teremtettek a gazdasági fejlődés-
hez. A korszakban kezdett kiteljesedni az ipari forradalom
Németországban. gyors ütemben épültek a vasutak. A ki-
terjedt szénmezők (Ruhr-vidék, Szilézia) és az alacsonyabb
munkabérek vonzották az angol tőkét, mely főleg a nehéz-
iparban nagyobb nyereséget, profitot szerezhetett, mint
hazai földön. Így ezekben az ágazatokban a német gazda-
sági növekedés meghaladta az angol s messze túlszárnyalta
a francia ütemét.
A gazdasági fejlődés megnövelte a legjelentősebb ipar-
vidékekkel (Ruhr-vidék, Szilézia) rendelkező Poroszország
súlyát a német államok között. Ezt az is megalapozta, hogy
az 1834-ben létrehozott német vámszövetségben (Zollve-
rein) nem vett részt Ausztria. A gyors gazdasági fejlődés, a
városok ugrásszerű növekedése még tarthatatlanabbá tette
Németország politikai széttagoltságát.
1. A német gazdaság a XIX. század közepén
vállalatok Munkások Egy vállalatra jutó
Év
száma száma munkások száma
gyűjtsön a térképről a német gazdaságra vonatkozó té-
nyeket! csoportosítsa ezeket aszerint, hogy a fejlődés vas- és acélgyártás
szempontjából kedvező vagy kedvezőtlen tényezőnek számí- 1849 1197 21 800 18
tottak! Tárja fel a politikai egységre törekvés gazdasági okait!
1855 1111 34 900 31
1861 1096 44 200 40
gépgyártás
1849 188 6 200 33
1855 235 12 500 53
1861 314 20 700 66
vegyipar
1849 257 3 500 13
1855 286 4 300 15
1861 196 3 800 19

2. Poroszország gazdasági mutatói 1849 és 1861 között

Állapítsa meg, hogy a gazdasági fejlődés mely szakaszá-

ba lépett Poroszország a táblázatban szereplő időszak-
ban! Tárja fel a szakasz jellemzőit az adatok alapján! Milyen
irányú változás állapítható meg az egyes ágazatokban a válla-
latok és a munkások számának alakulásában? Mire következ-
tethet ebből?

A brit feltaláló, Bessemer kohója (1855), amely tökéletesítette az

acéltermelést. Az acélgyártás lényege a nyersvas széntartalmá-
nak csökkentése: ettôl lesz az acél rugalmasabb, erôsebb. A körte
alakú Bessemer-kohóban az izzó nyersvason levegôt fújatnak át,
s így a széntartalom kiég. Rövidesen a francia Martin és a német
Siemens közös fejlesztésû kemencéiben hulladék (oxidált) vas hoz-
záadásával állítottak elô a nyersvasból jó minôségû acélt (1864)

3.

Mi adott jelentőséget a vasiparnak a korszakban? Miért

Németországban fejlődött a leggyorsabban a nehézipar?

14
 Év Németország Anglia Franciaország
6.
1840 0,04 0,62 0,09
1850 0,16 1,29 0,37
1860 0,85 2,45 1,12
1870 2,48 4,04 1,85

4. A gôzgépek teljesítménye (millió lóerôben)

Hasonlítsa össze a három ország adatait! Állapítsa meg,

milyen jelenséget bizonyítanak a táblázat adatai!

AUSZTRIA ÉS POROSZORSZÁG VERSENGÉSE

Miután 1848-ban nem sikerült forradalommal létrehozni
Németország egységét, a dinasztikus megoldások kerül-
tek előtérbe. A két legtekintélyesebb német uralkodóház- 7.
nak, a Habsburgoknak és a Hohenzollerneknek volt esélye
az egység megteremtésére. A soknemzetiségű Habsburg
Birodalom eleve a német államok lazább egységét akarta
megvalósítani (nagynémet egység). A Habsburg-vezetésű
Németországban megmaradt volna a tagállamok önállósága.
A XVIII. század óta Poroszország katonailag, majd gazda-
sági téren is a Habsburg Birodalom fölé kerekedett. A XIX.
század közepére döntő tényezővé vált, hogy Poroszország
etnikailag alapvetően német volt. Így a porosz Hohenzol-
lern-dinasztia eredményesebben léphetett fel a német egy-
ségért. Ausztria sorozatos kül- és belpolitikai kudarcai tovább
növelték Poroszország esélyeit. Egy Ausztria nélküli, porosz Alfred Krupp üzeme 1826-ban és 1887-ben. Alfred Krupp
vezetésű Németország (kisnémet egység) a modern, egysé- (1812–1887) apjától örökölt kis üzemében a vízenergia
ges nemzetállam ígéretét jelentette. A porosz politika irányí- helyett gôzgéppel hajtották meg a gépeket. A vasútépí-
tója az uralkodó (Vilmos) mellett a rendkívül energikus otto tések beindulásával gyára robbanásszerû fejlôdésnek
von Bismarck, aki 1862-től porosz miniszterelnök volt. indult. Krupp nyitott volt az új eljárásokra, majd bekap-
csolódott a fegyvergyártásba (a kortársak ágyúkirálynak
BISMARCK HATALMI JÁTSZMÁJA A konzervatív nevezték), ami vállalkozását a világ élvonalába emelte
Bismarck az ügyes diplomáciában és a porosz hadsereg ere-
Sorolja fel, mi minden mutatja a két képen a gyár fejlő-
jében látta a létrehozni szándékozott német egység bizto- dését!
sítékát. Ennek érdekében – a liberális többségű parlament
megkerülésével – hadseregreformot hajtott végre.

Bevezette az általános hadkötelezettséget, vagyis minden fel-

nőttkorba lépő férfi számára kötelezővé tették a katonai szolgála-
tot. A katonai szolgálatra behívottak kiképzésben részesültek, és
háború esetén – a raktárakban felhalmozott fegyverekkel felsze-
relve – hatalmas számban bevethették őket (mozgósítás). Ezzel
párhuzamosan a hadsereg felszerelését is modernizálták (pl. ellát-
ták hátultöltős puskákkal).

Otto von Bismarck (1815–

1898), a „vaskancellár”, a né-
met egység létrehozója. Ôsi
porosz nemesi (junker) csa-
ládból származott. Egy ideig
Poroszországot képviselte a
német fejedelmek által létre-
hozott német szövetségi parla-
mentben, majd diplomata volt
Szentpétervárott és Párizsban.
Figyelemre méltónak tartotta, 8 . Ausztria és Poroszország
ahogyan III. Napóleon képes
volt megnyerni a népet politi-
Milyen területi egységet jelent az ábrán a sárga szag-
kája támogatására
gatott keret? Elemezzék a két nagyhatalom adottságait
5. (gazdasági, politikai, katonai stb.)! Fogalmazzák meg, mennyi-
ben különbözött volna a kisnémet és a nagynémet egység!

15
A NÉMET EGYSÉG LÉTREJÖTTE
„Nagyon forró vérünk van, hajlamosak vagyunk arra,
9. hogy túl sok terjedelmes fegyvert rakjunk testünkre, és
mégis meg kell ezt tennünk. A németek nem liberalizmust vár-
nak Poroszországtól, hanem erôt. Bajorország, Württemberg,
Baden eltûrhetik a liberalizmust, senki sem tulajdonítja nekik
Poroszország szerepét. Poroszországnak össze kell szednie és
megôriznie erejét a megfelelô pillanatig, amelyet már nemegy-
szer elmulasztottunk. Poroszország határa a bécsi béke után
nem kedvez az egészséges állami életnek. A nagy kérdéseket nem
beszéddel döntik el, vagy a többség határozataival (éppen ez volt
a nagy tévedés 1848-ban és 1849-ben), hanem vassal és vérrel.”
(Bismarck beszéde, 1862)
Milyen politikai cél szempontjából elemzi a német poli-
tikai viszonyokat Bismarck? Milyen módszereket képzel
el a cél megvalósítása érdekében? Mely történelmi tapaszta-
latokra hivatkozik? Vitassák meg, reális volt-e Bismarck hely-
zetértékelése a korszakról megismert tények alapján!
10. A porosz–osztrák háború
olvassa le a térképről a háborúhoz kapcsolható földrajzi
neveket! Hogyan biztosította Bismarck, hogy egyetlen
nagyhatalom se támogassa Ausztriát? Mi volt a szerepe a Klapka-
légiónak? Mi lett a háború következménye? Fogalmazza meg a
térkép alapján a Német Szövetség és az Északnémet Szövetség
közötti különbséget!
16
Diplomáciai szempontból Poroszország számára kedvező
volt, hogy Nagy-Britannia 1849 után a Habsburg Birodalmat
nem tartotta elégséges egyensúlynak oroszországgal szem-
ben. Ezért nem ellenezte a porosz vezetésű Németország
létrejöttét. Azonban Bismarck tisztában volt azzal, hogy a
német területekkel szomszédos három nagyhatalomnak
(Franciaország, Habsburg Birodalom, oroszország) nem áll
érdekében egy erős Németország létrejötte. Együttes ere-
jükkel szemben pedig a mégoly ütőképes porosz hadsereg is
kevésnek bizonyulhatott volna.
Bismarck 1863-ban megengedte, hogy az orosz hadsereg
porosz területen is üldözze a lengyel felkelőket. Így elnyer-
te az oroszok jóindulatát. Ezután Bismarck arra törekedett,
hogy a másik két nagyhatalmat külön-külön tudja legyőzni,
megakadályozva együttes fellépésüket az elkerülhetetlen há-
borúkban.
Az Ausztria elleni háborút a Schleswig-Holsteinért kirobbanó há-
ború (1864) készítette elő. A széttagolt Németországtól egykor Dá-
nia szerezte meg a két tartományt. Dánia a területet bekebelezte,
ezért Poroszország és Ausztria a német államok nevében együtte-
sen lépett fel a dánok ellen. A két nagyhatalom győzelmet aratott,
Schleswig porosz, Holstein osztrák igazgatás alá került. A háború
igazi győztese azonban Bismarck lett. A poroszok – szövetséges-
ként – kiismerték az osztrák hadsereg gyengéit. Két évre rá Hols-
teint is porosz igazgatású területnek nyilvánították, ami elvezetett
az Ausztria elleni háborúhoz.
Mielőtt Ausztriával szembekerült, Bismarck azzal vezette
félre III. Napóleont, hogy nem áll szándékában egész Német-
országot egyesíteni, és a franciák területeket kaphatnak a
Rajna mentén. III. Napóleon bízott abban, hogy a német tö-
rekvéseket – az olasz egységhez hasonlóan – kihasználhatja
területgyarapításra.
 Bismarck Bécs ellen a magyar kártyát is kijátszotta.
Klapka györgy vezetésével magyar légiót szerveztek
emigránsokból és az osztrák császárság hadifoglyai-
ból. A Klapka-légió elindulhatott Ausztria ellen, de a
porosz katonai sikerek után Bismarck visszaparancsol-
ta az alakulatot.

A magára maradt Ausztria hadseregét egyet-

len nagy csatában (Königgrätz, 1866) legyőzte
a jobban felszerelt porosz hadsereg. A porosz–
osztrák háborút lezáró békében (Prága, 1866)
Bismarck jó diplomáciai érzékkel enyhe feltéte-
leket szabott: Ausztria nem veszített területeket,
de el kellett fogadnia, hogy nem akadályozza a
porosz vezetésű német egység létrejöttét. A po-
roszok joggal remélhették, hogy a magyarokkal
kiegyező Ausztria nem fog visszavágni, amikor
Poroszország Franciaországgal kerül szembe. (Ez
így is történt.) A háborút követően közvetlenül
vagy közvetett módon Poroszországhoz csatolták 11. A Német Császárság kikiáltása a versailles-i kastély Tükörtermében
az északnémet államokat (létrejött az Északné-
met Szövetség). Miért csak Franciaország legyőzése után születhetett meg a Német
császárság? Mit jelképezett az, hogy XIV. Lajos palotájában került sor
A teljes német egységre törekvő Poroszország a császárság kikiáltására?
rövidesen összeütközésbe került Franciaországgal.
A francia hadseregre a nagyobb létszámú, jobban
vezetett porosz hadsereg vereséget mért (Sedan,
1870). Miután Ausztria nem avatkozott be a há- A porosz–francia háború. A német csapatokat már vasúton szállítot-
12. ták a franciák ellen
borúba, a poroszok Párizsig nyomultak előre. A
győzelem hatására a délnémet államok is csatla-
koztak a porosz vezetésű szövetséghez. A Német olvassa le a térképről a háborúhoz kapcsolható földrajzi neveket!
Császárság megszületését a versailles-i palota Tü- Hogyan biztosította Bismarck, hogy egyetlen nagyhatalom se támogas-
sa Franciaországot? Milyen következményei lettek a háborúnak Németország,
körtermében hirdették ki, 1871. január 18-án. Franciaország és az európai hatalmi politika esetében?

17
A NÉMET EGYSÉG LÉTREJÖTTE
„Dolgozók! Sok sorscsapás, katasztrófa, amely hazánk
13. teljes romba dôlését eredményezheti, ez a franciaországi
helyzet mérlege. E helyzetet kormányaink teremtették meg.
Felemelkedhetünk-e még e mélypontról, vagy már képtele-
nek vagyunk rá?
A legutóbbi események bebizonyították Párizs népének ere-
jét. Meggyôzôdésünk, hogy egy testvéri szövetség rövidesen be-
bizonyítja bölcsességét is.
A tekintélyelv ma már képtelen arra, hogy helyreállítsa a ren-
det a utcán, hogy jelt adjon a munka újrakezdésére a mûhelyek-
ben. […]
Az érdekek anarchiája általános romboláshoz, polgárháború-
hoz vezetett. A szabadságtól, az egyenlôségtôl, a szolidaritástól
kell várnunk, hogy új alapokon biztosítsa a rendet, hogy újjá-
szervezze a munkát […]” (Az I. Internacionálé párizsi szekciójá-
nak proklamációjából, 1871 márciusa)
Milyen okokkal magyarázza a kiáltvány a hatalom átvéte-
lét? Mit értenek új alapokon?
A Német Császárság államszervezete. A kancellár 1890-ig
14. Bismarck volt
Nevezze meg az államformát (tartalma szerint)!
Ismertesse a törvényhozó és a végrehajtó hatalom mű-
ködését! Kikből áll és milyen feladata van Birodalmi Tanácsnak
(Reichsrat) és a Birodalmi gyűlésnek (Reichstag)? Sorolja fel a
császár jogait! Jellemezze a tagállamok és a központi hatalom
viszonyát! Hasonlítsa össze az ábráról és a Német császárság
alkotmányának részletéből szerezhető információkat!
18
III. Napóleon rendszere a katonai vereség után összeom-
lott. Franciaország köztársaság lett (harmadik köztársaság,
1870. szeptember). Az új francia kormány gyorsan békét
akart kötni a németekkel, de Párizsban emiatt munkásfel-
kelés tört ki. Városi önkormányzatot alakítottak (kommün,
1871. március). A poroszok a kormány rendelkezésére bocsá-
tották a fogságba került francia hadsereget, így a kormány
véres utcai harcokban leverte a kommünt (1871. május).
A nemzeti érzelmek megsértése és a vereség okozta zűrzavar
vezetett az első, munkások vezette államhatalom létrejöttéhez
Párizsban. A kommün vezetése a kispolgári szocialisták kezébe
került, de részt vettek a vezetésben a marxisták (10. évfolyamos
tankönyv, 29. lecke) és az anarchisták (a közvetlen demokráciát
akaró és az állam létét tagadó szocialista irányzat követői) is, akik
az 1864-ben, Londonban létrejött nemzetközi munkásszervezet,
az I. Internacionálé két jelentős csoportját alkották. A kommün
leverése után egész Európában felléptek a munkásszervezetekkel
szemben, s rövidesen az I. Internacionálé is felbomlott.
A háborút lezáró békét (Frankfurt, 1871. május) a poro-
szok diktálhatták. A franciák kénytelenek voltak elismerni
az egységes Németországot, hatalmas hadisarcot vállal-
tak, és ráadásul – a XIV. Lajos által egykor a Német-római
Birodalomtól megszerzett – Elzászt és lotaringiát Német-
országhoz csatolták. A Német császársággal 40 milliós
népességű, gyorsan fejlődő nagyhatalom született Európa
közepén. Szövetségi állam lett, Poroszország túlsúlyával,
amelyben az alkotmány a császárnak nagy befolyást biztosí-
tott. A birodalmi miniszterelnököt – a kancellárt – a császár
nevezte ki, és nem a törvényhozásnak, hanem a császárnak
volt felelős.
„11. tc. A szövetség elnöke Poroszország királya, aki a né-
15. met császár címét viseli. A császár a birodalom képviselôje
nemzetközi kapcsolatokban, hadat és békét köt a birodalom ne-
vében, szövetségeket és más szerzôdéseket köt külhatalmakkal,
követeket akkreditál és fogad. A birodalom nevében való hadüze-
nethez a Szövetségi Tanács beleegyezésére van szükség, hacsak
nem történt támadás a szövetség területe vagy partvidéke ellen
[…]” (A Német Birodalom alkotmánya, 1871)
gyűjtse össze az uralkodói jogköröket! Vesse össze a
szöveget a német alkotmány sematikus ábrájával (14.)!
Jellemezze a német állam felépítését (alkotmányosság, tör-
vényhozás felépítése stb.)!
 az ipari forradalom újabb hulláma

AZ IPARI FORRADALOM ÚJABB HULLÁMA

Az ipari forradalom a XIX. század második felében átformál-
ta egész Európát és az Amerikai Egyesült Államokat. A fo-
lyamatos gazdasági és technikai fejlődés a század végéhez
közeledve újabb erőteljes lendületet vett.
A fejlődés motorja a nehézipar (vasipar, gépgyártás,
vegyipar). A fejlesztések egyre szorosabban kötődtek a
tudományos eredményekhez (elektrotechnika, vegyészet
stb.), amelyek új eljárások, új energiahordozók, új erőgé- 1. Az „elsô” és a „második” ipari forradalom
pek és anyagok alkalmazását tették lehetővé. Az iparban
és a bankvilágban hatalmas tőke halmozódott fel, és ez
Fogalmazza meg az ábra segítségével a második ipari for-
segítette az újítások ipari alkalmazását. A gazdaság újabb, radalom lényegét! gyűjtse össze az első és a második ipari
jelentős társadalmi és életmódbeli változásokat is hozó ne- forradalmat megkülönböztető tényezőket!
kilendülését szokás második ipari forradalomnak nevezni.

2. Az ipari termelés fô mutatói 1880–1910 között

Miért ezek a mutatók jellemezték leginkább az ipart a korszakban?

Mennyiben rajzolódik ki az ábrán a második ipari forradalom megjelenése?
Melyek az új vonások?

19
AZ IPARI FORRADALOM ÚJABB HULLÁMA

AZ IPAR A XIX. század végének alapvető energiaforrását

Bakui (3.) és pennsylvaniai (4.) olajkutak
Hasonlítsa össze a két képet és carnegie beszámolóját!
Miért nőtt meg a kőolaj iránti kereslet a századfordulón?
Milyen egyéb találmányokat feltételez a bakui kőolaj világmé-
retű felhasználása?
még mindig a szén jelentette, és alapanyagként elsősorban
a vasat használták. A vasat azonban egyre több helyen vál-
totta fel az acél, melyet új, hatékonyabban működő kohók-
ban állítottak elő (Bessemer, Thomas, Martin). A hatékony-
ságot az üzemméretek folyamatos növelésével is fokozták.
Ebben az időszakban a gőzgépekből hatalmas teljesít-
ményeket hoztak ki: a vasutak 100 km/órás sebességgel
robogtak, a gőzhajók néhány nap alatt átszelték az óceánt.
A korszak új energiaforrása a kőolaj, új erőgépe a belső
égésű motor (otto, Daimler, Benz). A kőolaj megjelenése
ösztönzést adott a vegyiparnak (kőolaj-finomítás), a robba-
nómotor a közlekedés fejlődésének. A korszak végére az au-
tógyártás már nagyipari méreteket öltött, és megkezdődött
a repülés fejlesztése (az amerikai Wright testvérek, 1903).

3. 4.

„A szabad ég alatt is háltak. Ez azonban az oda összegyüle-

5. kezetteket a legkevésbé sem zavarta. Egy viskót összeütni
alig tellett több idôbe, mint néhány óra; az ember igazán meg-
lepôdött, látva, milyen bámulatosan rövid idô alatt viszonylag
milyen kényelmesen be tudtak rendezkedni. Voltak közöttük
tehetôsebbek is, akik valamelyes tôkével érkeztek. […]
Engem elsôsorban az lepett meg, milyen jó volt a hangulat
mindenfelé. […] A fúrótornyok tetején zászlók lengedeztek, a
legkülönbözôbb feliratokkal. Emlékszem, a folyót nézve meg-
pillantottam két alakot, lábítós fúrót hajtottak, olajat keresve a
folyó közvetlen közelében. […] Egyre mélyebbre hatoltak, nem
törôdve azzal, meddig kell csinálniuk. […]
A káoszt hamarosan rend és szervezettség váltotta fel. […] Oil
Creek ma több ezres város, éppúgy, mint Titusville a völgy másik
végén. Magán a területen, amely kezdetben évi néhány barrel [1
barrel kb. 160 liter] olajat szolgáltatott csupán, azt is a szeneka
indiánok gyûjtötték össze, most számos város és olajfinomító ta-
lálható, sok millió dolláros tôkével.
Kezdetben persze minden a lehetô legprimitívebb volt arra-
felé. A kitermelt olajat lapos fenekû bárkákba töltötték, melyek
egész szépen eresztettek: a víz beléjük szivárgott, az olaj meg
szépen kicsörgedezett a folyóba. A víz útját számos helyen zár-
ták el, majd egy meghatározott napon mindet megnyitották, és
az olajosbárkákat leúsztatták az Allegheny folyóra, azon pedig A T-modell, mely a Henry Ford alapította üzemet nagy-
Pittsburghbe. Így persze nem csoda, hogy a völgyet, de magát az
6. vállalattá tette (1908). Az autót jórészt a makói születésû
Allegheny folyót is a szó szoros értelmében elborította az olaj.” Galamb József tervezte. A modellbôl 1908 és 1927 között
(Carnegie beszámolója, 1860-as évek) (a gyártás befejezéséig) több mint 15 millió darabot ad-
tak el
Mihez hasonlíthatná az új energiaforrás feltárásának kö-
rülményeit? Ismertesse a forrás alapján a kőolajbányá- gyűjtsék össze, milyen találmányokat feltételez az autó
szat folyamatát! Következtessen a forrásból a fejlődés ütemére ipari termelése! Milyen következményei lettek az autók
és a munka során fellépő problémákra! tömeges gyártásának?

20
 A gépkocsi a XX. század elején még csak kevesek számára volt
elérhető, de a korszak végén már megjelent a tömegtermelése,
ami új termelési módszerek és eljárások kialakulásához vezetett.
Amerikában a Ford cég valósította meg elsőként a tömegtermelés
új, termelékenyebb formáját, a szalagrendszert. A szalagrendszer
egyesítette a második ipari forradalom jellemzőit: létrehozása ha-
talmas tőkét igényelt, bevezetése a kisgépek nélkül lehetetlen lett
volna, a szükséges fényt az izzólámpák szolgáltatták, termelékeny-
sége révén olcsóbbá váltak az áruk, így bővítette a piacot, vagyis
további termelésre sarkallt.
„1907 telének egy kora reggelén Henry Ford bekukkantott
7. a Piquette Avenue-i üzem tervezôirodájába, hogy meg-
látogasson. »Jöjj velem, Charlie – mondta –, mutatni akarok
valamit!« Vele mentem. Felsiettünk a harmadik emeletre, az
északi szárnyra, amelyet nem rendeztek be szerelômûhelynek.
Körülnézett, majd így szólt: »Charlie, kellene nekem itt egy szo-
ba, pontosan ezen a helyen. Húzass ide falat, de hagyjatok akkora
ajtót, hogy egy autó átférjen rajta. Szerezz az ajtóra egy jó laka-
tot. Ha kész, felhozzuk ide Joe Galambot. Valami egészen újat
kezdünk most.« A szoba, amit kieszelt, a T-modell szülôszobája
lett. Alig telt bele néhány nap […] Joe Galamb felköltözhetett
egyszerû szerszámaival és két falitáblájával. A táblák nagyszerû
gondolatnak bizonyultak. Hatalmas méretû rajzokat lehetett
készíteni, majd amikor elvégezték a javításokat is, meg a fino-
mításokat, jól lehetett az ábrákat fényképezni, éspedig kettôs
meggondolásból: egyrészt, hogy megôrizhessük a terveket az
ellopástól, hiszen ilyenformán kérdéses lehetett volna az erede-
tiség, másrészt pedig a fényképek a tervrajzok másolata helyett
szolgáltak. Alig több mint egy év múlva a kis szoba szülöttét, a
T-modellt megismerte a világ. […]” (Charles Sorensen, Henry
Ford munkatársának visszaemlékezése, 1913)
„Láttuk, hogyan alakult lassacskán a T-modell. Hasonlóan
8. lassú fejlôdés eredménye a futószalag is, a tömegtermelés
leglátványosabb láncszeme. Mindkettô csak úgy »kifejlôdött«!
[…] Manapság jóval kevesebbszer hallunk a »tömegtermelés-
rôl«, mint az »automatizálásról«. Pedig ugyanazon az elven
épül fel mindegyik: gépek által elôállított, cserélhetô részeket
állítanak össze elôször egyszerûbb szerkezetekké, majd ezek-
bôl összeállítják a végterméket, az egészet. A fô különbség az,
hogy a mechanikusan mozgatott futószalag esetében sokkal
teljesebb az automatizálás; ahol az emberek valamikor munka-
gépeket irányítottak, azt a munkát most elektronikusan vezér-
lik, sokkal kevesebb emberrel, akik az elektronikára ügyelnek.
A cserélhetô (elemi) alkatrészek 1913-ban sem voltak már újak.
[…] Századunk elején pedig Henry Leland, akit aztán Ford beol-
vasztott saját vállalkozásába, szintén ezt az elvet alkalmazta elsô
Cadillac kocsijainál. […] Amit Fordnál bevezettek, lényegében
nem volt más, mint az, hogy a munkadarab egyik munkástól a
másikig vándorolt, mígnem összeállt egy egységnyi szerkezet.
Azután ezeknek a szerkezeteknek a folyamát a megfelelô helyen
és a megfelelô idôben a mozgó, végsô futószalaghoz irányítot-
ták, amelyrôl lekerült a kész termék. Tekintet nélkül arra, hogy
hogyan használtak fel megelôzôleg néhányat ezekbôl az alapel-
vekbôl, a tömegtermelésben a sorrenden alapuló, szalagszerû
termelés és annak intenzitása, amely az automatizáláshoz ve-
zetett, mindez közvetlenül abból nôtt ki, amit mi a Ford Motor
Companynál 1908 és 1913 között kidolgoztunk. […]” (Charles
Sorensen visszaemlékezése, 1913)
Állapítsa meg, milyen két folyamatról szól a forrás! Mi
teszi lehetővé e két folyamatot? Hogyan hatnak a mun-
kaerőre és a piacra?

Fogalmazza meg, hogy a forrásban megismert szemé-

lyeknek milyen szerepük volt az új „termék” létrehozásá-
ban! Mennyiben hasonlít, illetve tér el a felfedezés folyamata
az első és a második ipari forradalom idején?

Termelés futószalagon. Elôször a kohászatban és az autógyártásban alkalmazták. Henry Ford véleménye a bérekrôl:
9. „A megfelelô bér nem a legalacsonyabb összeg, amiért egy ember még hajlandó dolgozni, hanem az a legmagasabb összeg,
amit a vásárló még tartósan meg tud fizetni.”

Fogalmazza meg a szalagon történő termelés lényegét! Mi tette lehetővé az eljárás megjelenését a korszakban? Milyen hatást
gyakorolt az új módszer a termelésre? Értékelje Ford véleményét! Milyen változás figyelhető meg a korábbi felfogáshoz képest
Ford álláspontjában? Hogyan kapcsolódik ez a nézet a szalagtermeléshez?

21
AZ IPARI FORRADALOM ÚJABB HULLÁMA

A XX. század elején teret hódított és széles táv-

latokat nyitott az elektromosság. A villamos
árammal megoldották a világítás kérdését
(izzólámpa, Edison), a transzformátor pedig
lehetővé tette az energia olcsó továbbítá-
sát.
t. A hatékony és szakaszosan működtet- Edison szénszálas izzólámpája (1879)
hető villanymotorok jól beváltak különféle 10.
üzemek erőforrásaként,
ként, de alkalmasak voltak
kisméretű gépek meghajtására (pl. kézi fúrógép). Nézzen utána, mi az izzólámpa működésének
Az elektromosság tette lehetővé a hírközlés gyors lényege! Mely területeket forradalmasította az
ütemű fejlődését (Bell – telefon, Marconi – drót izzólámpa megjelenése? Hol hódított még teret az
nélküli távíró). elektronika?
A korszak találmányai fejlesztőleg ha-
tottak egymásra. Az elektromos áram
alkalmazása a világítás révén biztosította
a háromműszakos termelést és a futó-
szalagok működését, a belső égésű mo-
tor feltalálása az autó és a repülőgép
gyártását stb. A dinamit feltalálása a bá-
nyászatot, a vegyipart és a hadiipart egy-
szerre forradalmasította. S mindezek együtt a
tömegtermelés következtében a fogyasztás növelését ered-
ményezték.

A Ganz-gyár transzformátora. A transzformátor elvi alap-

11. jait sok más találmányhoz hasonlóan már megalkották
(Faraday, 1831). Az ipari alkalmazásra alkalmas elsô
transzformátort a budapesti Ganz-gyár mérnökei, Déri
Miksa, Bláthy Ottó és Zipernowsky Károly szabadalmaztat-
ták 1885-ben.

Elevenítsék fel a fizikában tanultakat: mire jó a transzfor-

mátor? Miért csak évtizedekkel az elvi felismerés után
kerülhetett sor az ipari alkalmazásra? A szabadalmazás színhe-
lye a második ipari forradalom melyik sajátosságára utal?

12. AZeppelin
repülés két útja: a kormányozható léghajó, a német
találmánya és az amerikai Wright testvérek re-
pülôgépe (1903)

gyűjtse össze, milyen előnyökkel és milyen hátrányokkal

rendelkezett a léghajó a repülőgéppel szemben! Nézzen
utána, hogy az első repülőgépet hány lóerős motor hajtotta,
mekkora volt a szárnyak fesztávja, és hány métert tett meg a
A történelem elsô menetrend szerinti légitársaságának,
levegőben az első repülés alkalmával! Mely tényezők tették 13. a SPT Airboat Line elsô gépének indulása Floridában,
lehetővé, hogy a XX. század kezdetén megalkossák az első re-
1914-ben. A társaság nem sokáig mûködött, de jellemzô
pülőket, s alig egy évtized múltán már kibontakozzon a repü-
a fejlôdés ütemére, hogy a repülôgépet megjelenése után
lőgépgyártás?
alig néhány évvel már a gyakorlatban is hasznosították

22
 ÚJ IPARSZERVEZÉSI MÓDSZE-
REK Az ipar a XIX. század második
harmadáig jórészt a szabad verseny
keretei között fejlődött. A versenyben a
gyengék kiestek, a hatékonyak megerő-
södtek, ezáltal a gazdaság növekedett.
A gazdasági versenynek voltak áldoza-
tai, a vesztesek tönkrementek, munká-
saik az utcára kerültek, és csak lassan
tudtak a gazdaság bővülésével kialakuló
új munkahelyeken elhelyezkedni. A köz-
gazdaság-tudomány szabad versenyes
kapitalizmusnak nevezi ezt a korszakot.
Az újabb ipari forradalom beruházá-
sai hatalmas tőkét igényeltek. Ez úgy
jött létre, hogy a versenyben erősebbek
egyre több vállalkozást olvasztottak
magukba (a tőke koncentrációja), és a
bankok is betársultak a vállalatokba (fi-
nánctőke). A nagyvállalatok ugyanakkor
szövetségre léptek egymással, mono-
14. A monopolszervezetek fajtái
póliumokat hoztak létre. Ez korlátozta
a versenyt.
Határozzák meg az ábra alapján a monopólium fogalmát! gyűjtsék össze a kü-
lönbségeket és a hasonlóságokat az egyes monopolszervezetek között! Tárják
fel az összefüggéseket a monopolszervezetek megjelenése és a második ipari forra-
dalom kialakulása között!

A monopóliumok sokfélék lehettek: a legegyszerűbb formában

csupán a piacot osztották fel és az árakat egyeztették (kartell), de
gyakori volt a vállalatok teljes összeolvadása (tröszt). A monopó-
liumok már kevésbé kötődtek egy-egy ország piacához (nemzeti
piac). ott fektettek be, ahol a legkedvezőbb feltételek kínálkoztak
(nyersanyag, piac, olcsó munkaerő), így jelentős szerepet játszot-
tak a tőkekivitelben.
A monopóliumok élén sokszor régi vállalkozók, még többször
újonnan felemelkedett családok álltak (Rockefellerek, Fordok,
Kennedyk), akiknek a kezében hihetetlen nagy gazdasági és így
politikai hatalom is összpontosult.
A régi családok közül korszakunkban vitathatatlanul a legna-
gyobb vagyonnal rendelkeztek a Rothschildok. Mayer Amschel
Rothschild (1744–1812) Frankfurt zsidó gettójából, szerény körül-
mények közül indult. A tehetséges fiatalember dolgozott hanno-
veri bankházaknál, majd a hanaui herceg (Frigyes) mellett gyűjtött
vagyont. Öt fiát Frankfurtból öt városba küldte, hogy a pénzügyi
életben érvényesüljenek: Berlinbe, Londonba, Párizsba, Bécsbe,
Nápolyba.
A család számára a napóleoni háborúk hozták meg az igazi ki-
ugrás lehetőségét. 1804-ben a dán királynak adott uzsorakölcsön,
majd a többi hadviselő államnak adott hitel hozott óriási hasznot.
A tekintélyes vagyont a háború végén sikerült tovább növelni.
A Rothschild bankház saját információs szolgálata révén nyolc
órával korábban értesült a waterlooi csata kimeneteléről. A hír
birtokában a Rothschild bankház a londoni tőzsdén részvényei
eladásába kezdett, ami lenyomta az árakat, majd alacsony áron
visszavették, és más részvényeket is felvásároltak. Mikor a győze-
lem kiderült, a részvények árai az egekbe szöktek, és a bankház
realizálta nyereségét.

A Rothschild család frankfurti otthona, ahonnan a fan- Becsülje meg a történelmi atlasz alapján a Waterloo és
15. tasztikus karrier elindult
London közötti távolságot! Hogyan értesülhetett a bank-
ház akkori feje, Nathan Rothschild nyolc órával Wellington fu-
tárjának Londonba érkezése előtt Napóleon vereségéről?

23
 népesedési folyamatok és a polgári
állam jellemzői

DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK Az ipari forrada-

lommal kölcsönhatásban a XIX. század folyamán Európa
népessége gyors ütemben növekedett. A népességnö-
vekedés, a belső vándorlás (migráció), a paraszti földek
elaprózódása, a kivándorlás számos problémát vetett föl.
A gondok ellenére a népességnövekedés a korszak országai
számára alapvetően kedvező folyamat volt, hiszen nőtt a
belső piac, a munkaerő száma, s nem utolsósorban a na-
gyobb népesség jelentősebb katonai erőt is jelenthetett.
„A francia szülôk tudatos elhatározás alapján korlátozzák
1. a család nagyságát. Nyilvánvalónak tûnhet számunk-
ra, hogy ez az egyetlen oka a francia születési arány csökke-
nésének. De nem mondtunk el mindent azáltal, hogy errôl a
szándékos sterilitásról szóltunk. A kérdés az, hogy miért akar
Franciaország terméketlenné válni, milyen társadalmi té-
nyezôk vezettek ehhez a magatartáshoz. Miért van az, hogy
Franciaországban – nagyobb mértékben, mint más országok-
ban – a házaspárok kisebb családot akarnak, mint azt a múlt-
ban elôdeik tették? Miért vált általános érvényû jelenséggé a
francia társadalomban a kiscsaládok elhatározása? […]
Ami a polgárságot illeti, mindig jellemzô volt rá az alacsony
termékenységi ráta. Európa minden városában, és különösen
azokban, ahol kevés a munkás, a halálozások száma mindig
meghaladja a születésekét. Ezek a központok azáltal növeked-
nek, hogy a mezôgazdasági munkát a könnyebb boldogulás re-
ményében otthagyó vidéki lakosság bevándorlásával állandóan
feltölti ôket. […]
Ami leginkább számít, az a születések aránya a parasztság-
nál. A parasztok alkotják a 37 milliós népesség közel három-
negyedét, mintegy 25 millió embert. Következésképpen, ha a
franciaországi születések aránya ilyen ijesztô mértékben ha-
nyatlik, az elsôsorban a paraszti családokon múlik.
Így kizárásos alapon a következô eredményre jutottunk:
Franciaország lakossága igen kis mértékben gyarapszik […].
Miért van ez? Mert igen nagy terhet jelent öt, hat vagy éppen 2. A népességnövekedés szakaszai sematikus ábrán
hét, sôt nyolc gyerek felnevelése. Azért, mert a paraszt, aki
mentes minden érzelmi szemponttól, elsôsorban arra törek- Tekintse át a folyamat szakaszait! A XIX. század második
szik, hogy minden többletmunkától és boldogtalanságtól meg- felében a folyamat mely szakaszát élte Nyugat-Európa,
kímélje magát; hogy maga és gyermekei számára biztosítsa a Közép-Európa és Kelet-Európa?
személyes kényelemnek olyan fokát, ahol nem kell aggódnia az
utódai sorsa miatt. Azért, mert egy kisbirtokos vagy egy mezô-
gazdasági munkás számára a nagycsalád nyomorúságot és bol-
dogtalanságot jelent. Mert a földdarab, ami alig volt elég négy,
egyáltalán nem lenne elegendô nyolc ember fenntartására. […] A demográfiai robbanás nem minden országban játszódott le
[…] Az igazság az, és ezt ki kell mondani és észre kell ven- azonos intenzitással. olaszországban vagy oroszországban sokkal
ni, hogy Franciaországban a városokban és vidéken egyaránt tekintélyesebb volt a népességnövekedés, mint az osztrák–Ma-
túl nagy a jólét és túl hiányosak az erkölcsök. […] az az er- gyar Monarchiában. Franciaországban pedig egyenesen elmaradt
kölcsösség, amely azt hangsúlyozza, hogy a magánérdeket fel a folyamat a XIX. században. A népesedés alakulására számos té-
kell áldozni a közérdekért. A jólét, a luxus, a gazdagság, ami nyező hat, nem csak gazdasági természetűek. Szerepet játszhat az
elárasztja az egész országot, felbomlasztotta a hagyományokat. életmód változása, a jövőbe vetett hit alakulása és még sok egyéb
Az embereket csak az érdekli, hogy a lehetô legkevesebb mun- dolog, melyeket se a kortársak, se a tudomány nem tudott teljes
ka árán a lehetô legnagyobb kényelemben éljenek. Ezért félnek mértékben feltárni.
a nagy családtól, ami több munkát és kevesebb luxust enged A francia népességnövekedés elmaradásának okai közül ki-
meg. […] Minden évvel nô a terméketlenség, minden statisz- emelhetjük a francia forradalom és a napóleoni háborúk ember-
tika egyre rosszabbodó képet mutat. Ezért úgy hisszük, szük- áldozatait, s az eseményeket követő kiábrándultságot. A III. Napó-
séges kijelenteni, hogy minden hazáját szeretô francia tudja és leon vezette diktatúra, majd a poroszoktól elszenvedett megalázó
megismételje a következôt: Franciaország jövôje veszélybe ke- vereség hasonlóan hathatott a családok jövőképére. A XIX. század
rül, ha gyors orvosságot nem talál erre az erkölcsi nyavalyára.” végén – ahogy a kortársi elemzésből is kiolvashatjuk – a francia
(A Revue des deux Mondes 1882-es számából) társadalom jelentős részének értékrendjében a család és a gyer-
mekvállalás háttérbe szorult.
Hogyan értékeli a szerző a francia népesedési helyzetet?
Rendszerezze, hogy a szerző szerint miért csökkent a né-
pesség! Milyen szerepet tulajdonít a szerző a népességszám olvassa el, hogyan látták a franciák a problémát (1. for-
alakulásának? rás)!

24
 4.

3. Franciaország népesedési mutatói

5.
Mennyiben mutatják a számok a korabeli Európa népes-
ségfejlődésének általános tendenciáit, és mennyiben
térnek el attól? A válasz megadásához tanulmányozza a népsű-
rűségi adatokat bemutató táblázatot!

A XIX. század végére Nyugaton az új folyamatok (főleg

a városiasodás) megindították a születésszám csökkenését.
Ugyanakkor Keleten a születésszám még változatlanul ma-
gas maradt. Emiatt, és az ide is megérkező ipari forradalom
kísérőjelenségeként, a demográfiai robbanás kelet felé ha-
ladt. A század végén elérte oroszországot is. A gyors népes-
ségnövekedés miatt Közép-, majd Kelet-Európából egyre
nagyobb méretűvé vált a kivándorlás. Ennek oka, hogy – a
nyugati országokhoz hasonlóan – a gyors városiasodás sem
tudta felszívni a hirtelen megnövekvő népességet. Kivándorló család és kivándorlók vizsgálata a „Könnyek
A kivándorlók fő célja az „ígéret földje”, az Amerikai szigetén”. A betegeket, rokkantakat, elmebetegeket, akik
Egyesült államok volt. A paraszti tömegeket a föld meg- nem tudtak magukról gondoskodni, innét küldték vissza
szerzése vonzotta, és mindenki számára reményt adott a hazájukba
magasabb életszínvonal, a felemelkedés lehetősége.
Mely társadalmi csoportból került ki a bevándorlók
Jelentős volt az Európán belüli népmozgás is. olaszok és len- zöme? Milyen hatást gyakorolt az Egyesült Államok fej-
gyelek tömegei vándoroltak nyugat felé, elsősorban a népesség- lődésére a bevándorlás?
robbanásból kimaradó Franciaország felé, ahová az Ibériai-félszi-
getről is jelentős bevándorlás indult. Számottevő volt a három
nagyhatalom között felosztott Lengyelország területéről a zsidó-
ság kivándorlása – főleg az oroszországhoz került részekről a rossz Betűjel Jelentése
életkörülmények és a pogromok elől. célállomások voltak az oszt- c szemgyulladás
rák–Magyar Monarchia nagyvárosai (Bécs, Budapest), Nyugat-Eu-
K sérv
rópa és főleg az Egyesült Államok.
Az adatsorok és a térkép is mutatja, hogy Írországban demog- L sántaság
ráfiai katasztrófa zajlott le a XIX. században. Ennek közvetlen oka a Pg terhesség
burgonyavész volt (1840-es évek), ami borzalmas éhínséget oko-
zott Írországban. A probléma alapvető okai a brit uralomra vezet- X mentális betegség gyanúja
nek vissza. A cromwell által a XVII. század közepén meghódított X (bekarikázva) egyértelmű jele mentális betegségnek
szigeten a földeket az angolok szerezték meg, és az írekre sokszor
éhhalál várt. Az angol uralom idején írek százezrei vándoroltak ki A „Könnyek szigetén” a gyors egészségügyi ellenôrzést
a tengerentúlra. A helyzetre jellemző, hogy az íreknél szinte álta- 6. úgy tették még hatékonyabbá, hogy az emberek ruhá-
lánossá vált az angol nyelv használata, de nemzeti azonosságtuda- jára krétával különbözô betûket írtak, melyek egészség-
tukat (identitásukat) katolikus vallásuk megőrizte. ügyi állapotukat jelölték

25
NÉPESEDÉSI FOLYAMATOK ÉS A POLGÁRI ÁLLAM JELLEMZŐI

Év 1850 1860 1870 1880 1890 1900 1910 A XIX. században az írek önkormányzatot (Home Rule) kö-
veteltek. Az angol liberálisok hajlottak erre, remélve, hogy
Belgium 147 154 164 187 206 227 252 ezzel leszerelik az ír elszakadási törekvéseket, és biztosítják
Dánia – – 47 51 57 64 71 az írek szavazatait. gladstone liberális angol miniszterelnök
kétszer is (1886, 1893) benyújtotta a parlamentnek terveze-
Franciaország – – 67 71 73 73 74 tét az ír önkormányzatiságról, azonban mindkétszer elutasí-
Németország – – 76 84 91 104 120 tották. Így az angolok Írországban csak ostromállapottal, a
polgári szabadságjogok időről időre történő felfüggeszté-
Írország – – 66 63 58 55 54
sével tudták fenntartani a rendet. Az írek terrorakciókhoz
olaszország – – 90 96 – 113 125 folyamodtak – gladstone kormánya pedig többször véresen
Egyesült Királyság – – 121 137 152 169 185 megtorolta az ír merényleteket.
1905-ben széles nemzeti alapon párt alakult Írországban
Spanyolország – – – 33 35 37 39 az Angliától való elszakadás programjával (Sinn Fein, magya-
rul: Mi Magunk). Fegyveres akciókat szervezett. A parlament
7. A népsûrûség alakulása (fô/km2) 1914-ben elfogadta a Home Rule-t, ám erre kirobbant az an-
gol fennhatósághoz ragaszkodó északír protestánsok felkelé-
csoportosítsák az országokat a tendenciák szerint! Elemezzék se, így a törvény bevezetését felfüggesztették.
az eltérések okait! Hogyan határozták meg a különbségek az
egyes országok helyzetét?

8. Demográfiai folyamatok Európában a XIX. század második felében

Állapítsa meg az Európán belüli és az Európán kívülre tartó népességvándorlás irányait! Mi határozta meg ezeket az irányokat?
Elemezze a kivándorlás okait! Nevezze meg a legnagyobb népességkibocsátó és a legnagyobb népességbefogadó országokat!
Tárja fel a térképen ábrázolt folyamatok közötti kölcsönhatásokat!

26
A VÁROSIASODÁS A növekvő népesség Európában – a
kivándorlás mellett – a városok felé áramlott, mert a mező-
gazdaság egyre kevesebb embernek nyújtott megélhetést. A
fejlettebb nyugati országokban a városlakók már a népesség
nagyobb részét tették ki. Különösen a nagyvárosok népesség-
száma emelkedett.
A nagyvárosi életmód mindinkább általánossá vált. Az új
korszak vívmányai, a villanyvilágítás, a csatornázás, az autó, a
mozi és a tömegszórakoztatás egyéb formái a nagyvárosokban
jelentek meg elsőként, majd terjedtek el fokozatosan vidéken.
A hatalmas embertömeg együttélése újabb kihívásokat je-
lentett. Óriási üzemekké fejlődtek az alapvető szolgáltatásokat
(víz, csatorna, gáz, elektromos áram, szemétszállítás) ellátó
vállalatok. Átalakult a hagyományos városszerkezet. A méretek
növekedésével párhuzamosan a nagyvárosok negyedei fel-
adatkörök szerint egyre erősebben elkülönültek egymástól.
Ez együtt járt a lakosság társadalmi, néhol etnikai elkülönülé-
sével (szegregáció). Az egykori városmagok igazgatási és keres-
kedelmi központokká váltak (city); ezeket ipari és lakónegyedek
vették körül. A lakóhely és a munkahely elkülönülése hatal-
mas embertömegek napi mozgását igényelte, mely a tömeg-
közlekedés kialakulásához vezetett (villamos, autóbusz, majd
földalatti).

A POLGÁRI ÁLLAM JELLEMZŐI A XIX. század má- 9. Egy XIX. századi nagyváros sematikus alaprajza
sodik harmadára megszilárdultak az új, nemzeti alapokon
szerveződő polgári államok. A nemzetállam azonosságtu- Mutassa be a város felépítését! Mely rendezőelvek sze-
datot követelt polgáraitól, és a nemzeti kisebbségek törek- rint alakulhatott ki a leírt felépítés? Miért fontos a szél-
véseit nem tűrték se nyugaton, se keleten (írek, bretonok, irány jelölése a rajzon? Határozza meg az ábra segítségével a
a Romániában vagy Magyarországon élő kisebbségek stb.). szegregáció fogalmát!
Az állam polgárai számára biztosította az alkotmányos
szabadságjogokat. A cenzus leépítésével a férfiak köré-
ben nőtt a választójoggal rendelkezők száma. A nők vá-
lasztójogáért csak a XIX. század végén indult élesebb harc.
Ugyanakkor az állam szerepe, az államapparátus nagysága 1600 1700 1800 1850 1860 1870 1880 1890 1900 1910
és hatalma folyamatosan nőtt. A rendi államokban százas 200 600 1100 2650 3200 3800 4700 5570 6500 7200
nagyságrendű, az abszolút államban pár ezer állami alkal-
mazott intézte az adók beszedését, szervezte az udvar és a
10. London népességének alakulása (ezer fôben)
hadsereg működését. Ezzel szemben a polgári állam az élet
valamennyi területét az irányítása alá vonta, így soha nem
látott mértékben nőtt a hivatalnokok száma. Ez szükségessé Jellemezze a város népességszámának alakulását! Mely
folyamatok állhatnak a változások mögött?
tette az állami bevételek növelését. Az állami szerep bővü-
lésével párhuzamosan emelkedett az adóelvonás mértéke,
növekedett a jövedelmek állami újraelosztása.

11. Londoni utcarészletek 1908-ból

Jellemezze a képek alapján a város tömegközlekedését és életvitelét! Következtessen a képekből a közművekkel való ellátottság
szintjére!

27
NÉPESEDÉSI FOLYAMATOK ÉS A POLGÁRI ÁLLAM JELLEMZŐI

A megerősödő polgári állam a nemzeti keretek között

biztosította lakói jogait, biztonságát és a nemzeti piac fej-
lesztésével (vámok, támogatások stb.) a gazdasági fejlődés
kereteit.

AZ ÁLLAM ÚJ FELADATAI Folytatódott a felvilágo-

sult abszolutizmus óta tartó folyamat: erősödött az okta-
tás állami ellenőrzése (tantervek, tananyag, iskoláztatás,
tanárképzés), és szélesedett a tömeges állami oktatás az
óvodától az egyetemig. csak így lehetett kielégíteni a gaz-
daság és az államigazgatás szakképzett munkaerő iránti nö-
vekvő igényét. Az állam az oktatásügyön keresztül ideológi-
ai szempontjait is megpróbálta érvényesíteni (pl. államhoz
való hűség, a vezetők tisztelete). A polgári állam fejlesztései
következtében emelkedett az oktatás színvonala, Nyugat-
és Észak-Európában gyakorlatilag felszámolták az analfa-
betizmust.
A növekvő szerepvállalás az oktatásban, az állami anya-
könyvezés bevezetése (születés, házasság, halál) számos
korábbi egyházi feladat átvételét jelentette. Megtörtént az
12. A katonai alkalmasság vizsgálata Franciaországban állam és az egyház teljes szétválasztása, vagyis az állami
és az egyházi szerepkörök elkülönítése. A folyamat az egy-
Állapítsa meg, hogy a jelenet mennyiben függ össze házak korábbi súlyának csökkenését jelentette, így több
a polgári állam kiépülésével!
országban heves politikai csatározások közepette valósult
meg (ún. kultúrharc).
állami felügyelet alá került az egészségügy is. csak az
„1. Az alsófokú oktatás magában foglalja: az erköl- állam volt képes a modern higiéniai követelmények meg-
13. csi és polgári oktatást; az írást és az olvasást; a francia
teremtésére, a tiszta ivóvíz, a szemételtakarítás biztosítá-
nyelvet és a francia irodalom elemeit; a földrajzot, különösen
sára, a járványok visszaszorítására. Az állam a társadalmi
Franciaországét; a történelmet, különösen Franciaországét,
napjainkig néhány használatos jogi és politikai-gazdaságtani feszültségek enyhítése érdekében a lehetőségekhez képest
fogalmat, a természettudományok, a fizika és a matematika beleszólt a munkáltatók és munkavállalók viszonyába. Sza-
elemeit, alkalmazásukat a mezôgazdaságban, az egészségtan- bályozással igyekezett a munkavállalók helyzetét javítani:
ban, az iparmûvészetekben, a kézimunkában és a fôbb mes- például Angliában gyári törvényeket hoztak, Németország-
terségek szerszámainak használatában; a rajz, a formázás és a ban bevezették a kötelező betegség- és baleset-biztosítást
zene elemeit; a tornát. A fiúk számára a katonai gyakorlatokat, (1884), majd az öregségi és a rokkantsági nyugdíjat (1889).
a leányoknak a varrást.
2. A nyilvános alsófokú iskolákban hetenként a vasárnapon
kívül egynapi szünetet kell tartani, hogy a szülôk, ha ezt óhajt-
ják, vallási oktatásban részesíttessék gyermekeiket az iskola
épületén kívül. Magániskolákban a vallásoktatás választható
tantárgy. […]
4. Az alsófokú oktatás kötelezô mindkét nemû gyermekek
számára, betöltött hatodik életévüktôl betöltött tizenharmadik
életévükig; végezhetô alsófokú vagy középfokú tanintézetek-
ben, akár nyilvános, akár szabad iskolákban, akár a családban
az apa felügyelete alatt, vagy bármely más személy által, akit az
apa választ. […]
12. Amikor egy gyermek az iskolából egy hónapon belül
négy ízben legalább egy fél napig hiányzott, és a községi isko-
labizottság mentségét nem fogadta el, apját, gyámját vagy a
felelôs személyt legalább három nappal elôbb meg kell idéz-
ni a községházára a díszterembe az említett bizottság elé. Ez
emlékezteti majd a törvény szövegére, és figyelmezteti köteles-
ségére. Igazolatlan távolmaradás esetén a bizottság az alábbi
cikkben foglalt büntetést róhatja ki:
13. […] tizenöt naptól egy hónapig terjedô ideig írják ki a
községháza kapujára a felelôs személy nevét, elônevét, foglal-
kozását a vele kapcsolatban megállapított tény megjelölésével.”
(Az 1882. évi francia iskolatörvénybôl)

gyűjtse össze, mi mindent kíván szabályozni a törvény az 14. A polgári állam

oktatásban! Melyek a törvény céljai? Mennyiben van te-
kintettel a törvény a nem francia etnikumú tanulókra? Hogyan
kezelik a vallásoktatást? Miért váltott ki a törvény a korszakban
heves ellenállást a katolikus egyházból? Idézze fel, amit a 10.
évfolyamon a francia állam és az egyház viszonyáról tanultunk!
Állapítsák meg, hogy milyen változások következtek be
a polgári állam kiépülésével! Milyen folyamatok álltak a
változások mögött? Tárják fel a folyamatok mögötti összefüg-
géseket!

28
 a hármas szövetség létrejötte
A HÁROM CSÁSZÁR SZÖVETSÉGE A német egy-
ség létrejötte után Bismarck a francia visszavágástól (re-
vanstól) tartva Franciaország elszigetelésére törekedett.
Folytatta a német egység idején már meglevő porosz–orosz
együttműködést. A két nagyhatalomhoz a külpolitikai hely-
zetének megszilárdítására törekvő Ausztria (osztrák–Ma-
gyar Monarchia) is csatlakozott. Az ún. három császár szö-
vetsége (1873) tulajdonképpen Európa három történelmi
dinasztiájának az együttműködése volt.
A megegyezés kimondta, hogy a három uralkodó (Ferenc József
osztrák császár, I. Vilmos német császár és II. Sándor orosz cár)
minden európai konfliktus esetén együttműködik. A keleti kér-
déssel kapcsolatban rögzítették – s ez jelentős engedmény volt az
osztrák–Magyar Monarchia felé –, hogy Törökország akkori hely-
zete (status quója) a Monarchia hozzájárulása nélkül nem változ-
tatható meg. Megerősítették a tengerszorosok (a Dardanellák és a
Boszporusz) zártságát, amely ismételten az oroszokat korlátozta.
Az együttműködés érdekében a Balkán nyugati részét osztrák–ma-
gyar, keleti részét orosz érdekszférának minősítette.
Oroszország és az Osztrák–Magyar Monarchia között
azonban a Balkánon éles érdekellentét állt fenn. A osz-
mán Birodalom felbomlása ugyanis jó lehetőséget kínált
a terjeszkedésre. Az itt élő népek erősödésével és néhány
kis állam (görögország, Szerbia, Montenegró és Románia)
létrejöttével a nagyhatalmak érdekeiket, céljaikat a helyi
nemzeti törekvések támogatása mögé rejthették.
Melyek voltak a szövetséget összetartó és melyek az azt szétfeszítő tényezők? Állapítsa meg a térkép alapján, hogyan fogadták
a szövetség megkötését Európa más hatalmai!
„[…] Minthogy végül Sándor cár személyi kapcsolataink
1. alapján véleményem nyilvánítását kérte […] nem térhet-
tem ki tovább […] instrukcióm oly értelemben szólott, hogy
kívánságunk fenntartani a nagy monarchiák közötti barátsá-
got, amelyeknek a forradalommal szemben több veszíteniva-
lójuk van, mint nyernivalójuk az egymás elleni harcban. Ha ez
fájdalmunkra Oroszország és Ausztria között nem lehetséges,
akkor még éppen el tudnánk viselni, hogy barátaink egymással
szemben csatákat vesztenek vagy nyernek – azt azonban nem,
hogy egyikük oly súlyos sebeket vagy károkat szenvedjen, hogy
az veszélyeztesse független és az európai politikába beleszóló
nagyhatalmi állását.” (Bismarck: Gondolatok és visszaemléke-
zések, 1890)
Melyik két nagyhatalom viszonyáról ír Bismarck? Milyen
szálak fűzték össze és milyen problémák állították
szembe egymással e nagyhatalmakat? Hogyan foglalna állást
Németország a két hatalom közötti konfliktus esetén? Válaszát
érvekkel támassza alá!
A három császár szövetsége
2.
29
A HÁRMAS SZÖVETSÉG LÉTREJÖTTE
„Mi – akik ellenzünk minden olyan háborút, amely nem
3. általános emberi érdeket szolgál – természetesen ellenez-
zük azt a háborút is, amelyet csak a cári udvar hódítási vágya
szított. A »keresztény testvérek« szenvedései felett hullatott
könnyáradat szemfényvesztés csupán: ezzel akarják becsapni a
szentimentális embereket.
Meglehet, hogy ezzel szemben azt az érvet hozzák fel: ebben
a háborúban tisztán emberi érdekekrôl, »a keresztény testvé-
reknek barbárság alól való felszabadításáról« van szó. De tény-
leg ez volna Oroszország igazi szándéka? Látta már valaha is
valaki, hogy egy zsarnoki kormány felszabadító háborút indít
más népek érdekében? Hihetô-e, hogy olyan kormány, amely
– mint az orosz kormány Lengyelországban – sok-sok ezer
embert lemészároltatott, más népeket, a zsarnoki sáfárkodás
ellen fellázadó népeket komolyan támogatna?” (Frankel Leó,
magyar munkásvezetô, 1877)
Hogyan látja Frankel Leó – az I. Internacionálé egyik
vezetője – oroszország balkáni politikáját? Fogalmazza
meg, hogy miben egyezhet értékelése és érvelése Ausztria ko-
rabeli vezető politikusainak a véleményével, és miben térhet
el attól!
4.
5.
Az angol és az amerikai sajtó karikatúrái az orosz–török
háborúról. Az angol karikatúrán (4.) az Oroszországot
megjelenítô alak által pórázon vezetett kutyák nyakör-
vein a balkáni államok nevei szerepelnek. Az amerikai
rajzon (5.) az orosz polip terjeszkedik
Hogyan viszonyult a nyugati sajtó az orosz politikához?
Az orosz politika mely vonásait figurázzák ki?
30
A KELETI KÉRDÉS ÉS AZ 1877–1878-AS OROSZ–
TÖRÖK HÁBORÚ A XIX. században a Balkánon több-
ször sor került zendülésekre, véres összecsapásokra az
oszmán Birodalom és az elnyomott lakosság, illetve a mo-
hamedánok és a keresztények között. Ezek Bulgáriában
felkeléssé terebélyesedtek, melyet a törökök kegyetlenül
levertek (1875).
A rendezés érdekében összehívott konferencián a szul-
tán hajlott az engedményekre, de elutasította Bulgária és
Bosznia-Hercegovina autonómiáját. A balkáni keleti (or-
todox) keresztények védnöki szerepében tetszelgő cár ezt
kihasználva háborút robbantott ki.
Budapesten a cári diplomácia egyezséget kötött az osztrák–
Magyar Monarchiával (1877). Ennek értelmében, amennyiben a
Monarchia semleges marad az orosz–török konfliktusban, orosz-
ország beéri a krími háborúban elvesztett Besszarábia déli részé-
vel, és hozzájárul, hogy a Monarchia megszállhassa Bosznia-Her-
cegovinát.
A meginduló háborúban (1877–1878) a szerbek és a ro-
mánok által is támogatott orosz hadak több hónapos véres
harc után áttörtek a Balkán-hegységen (Sipka-szoros), és
rövidesen Isztambul közelébe értek. Közben az angol flotta
befutott a Boszporuszra, erre az oroszok megálltak. A San
Stefanó-i békében a törökök beleegyeztek – Isztambul ki-
vételével – az egész Balkán elvesztésébe. A Balkán jelentős
része az orosz támogatással megalakult Nagy-Bulgáriáé lett.
Ez sértette a többi nagyhatalom érdekeit.
A BERLINI KONGRESSZUS A nagyhatalmak ekkora
arányú orosz térnyerést nem fogadtak el. Együttes fellé-
péssel arra szorították a cári birodalmat, hogy a rendezést
egy nemzetközi tanácskozásra bízza. A berlini kongresszu-
son (1878) a nagyhatalmak nem ismerték el Nagy-Bulgári-
át, és jelentős területet török kézen hagytak a Balkánon.
csak Besszarábia déli része került orosz fennhatóság alá. A
Monarchia megszállta (okkupálta) Bosznia-Hercegovinát
(1878).
A végeredményt Nagy-Britannia álláspontja mellett
döntően Németország helyzetértékelése határozta meg.
Bismarck belátta, hogy balkáni ellentétük miatt az oroszo-
kat és a Monarchiát nem tudja egyszerre megtartani szö-
vetségesének. A Monarchia mellett döntött, s ez a három
császár szövetségének fellazulásához vezetett. A szövetség
azonban nem szűnt meg, sőt 1881-ben megújították, de a
későbbiekben más együttműködések ennél fontosabbnak
bizonyultak.
A berlini kongresszuson a britek elérték az oroszok távol tar-
tását a tengerszorosoktól, így az orosz hadihajók nem jelenhet-
tek meg a Földközi-tengeren. Megmaradt az oszmán Birodalom
nagyhatalmi státusa, ami hozzájárult az európai egyensúly fenn-
tartásához. Ugyanakkor az angolok növelték jelenlétüket a Föld-
közi-tenger keleti medencéjében: a törökök átadták nekik ciprust,
és megerősítették Egyiptom feletti uralmukat. ciprus és Egyiptom
birtoklása a Szuezi-csatornával együtt biztosította a legfontosabb
gyarmatukhoz, Indiához vezető utat.
Ugyanakkor a balkáni kis népek (románok, szerbek, bolgárok)
ha kevéssel is, de növelték területeiket, és ami ennél fontosabb,
önállókká váltak. Ettől kezdve a nagyhatalmaknak a balkáni kér-
désekben egyre inkább figyelembe kellett venni ezen országok
– sokszor egymással ellentétes – érdekeit is.
 A berlini kongresszus résztvevôi (Anton von Werner festménye). Középen Bismarck kezet nyújt Gorcsakov orosz külügymi-
6. niszternek, jobbján az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztere, gróf Andrássy Gyula

Mennyiben fejezi ki a kép a kongresszus politikai dilemmáit? Mit fejez ki Ausztria és Magyarország közös külügyminiszterének
a ruházata?

A KETTŐS ÉS A HÁRMAS SZÖVETSÉG LÉTRE-

JÖTTE A berlini kongresszuson kibontakozó együttmű-
ködést Bismarck és a Monarchia külügyminisztere, And-
rássy gyula gróf szövetséggé erősítette. A kettős szövetség
(1879) Németország számára támaszt jelentett a franciák-
kal szemben, míg a Monarchiának oroszországgal szemben.
A gyarmati politikában a franciákkal szembekerülő olasz-
ország csatlakozásával 1882-ben a kettős szövetségből hár-
mas szövetség lett. A következő évben Románia is társult
hozzájuk.

„1. cikkely. Abban az esetben, ha az egyik birodalmat

7. mindkét magas szerzôdô fél várakozása és ôszinte kíván-
sága ellenére Oroszország részérôl támadás érné, mindkét ma-
gas szerzôdô fél köteles egymásnak birodalma teljes fegyveres
erejével segítséget nyújtani, s ennek megfelelôen csakis együt-
tesen és közös megegyezés esetén békét kötni.
2. cikkely. Arra az esetre, ha a magas szerzôdô felek közül
valamelyiket egy másik hatalom részérôl érné támadás, a má-
sik magas szerzôdô fél ezennel kötelezi magát, hogy nemcsak
nem nyújt segítséget a magas szövetségese ellen támadó fél-
nek, hanem legalábbis jóindulatú semlegességet tanúsít magas
szerzôdô felével szemben. Abban az esetben azonban, ha a tá-
madó hatalom segítséget kap Oroszország részérôl, akár aktív
együttmûködés, akár pedig fegyveres rendszabályok formájá-
ban – haladéktalanul életbe lép a teljes katonai segélynyújtás-
nak a jelen szerzôdés 1. cikkében vállalt kötelezettsége. […]”
(A kettôs szövetség, 1879)
Az 1877–1878-as orosz–török háború és a berlini rende-
8. zés eredményei
Kik a szerződő felek? Milyen céllal hozták létre az egyez-
séget? Elsősorban mely hatalom ellen irányult? Milyen Mondja el a térkép alapján az orosz–török háború me-
érdekei fűződtek a feleknek a szerződés megkötéséhez? netét! Mutassa be a San Stefanóban született rendezés
Milyen konkrét kötelezettségek vállalását tartalmazza a szer- következményeit! Hasonlítsa össze a San Stefanó-i és a berlini
ződés? A szerződés értelmében kapna-e katonai segítséget az rendezést! Vegye számba a nagyhatalmi érdekeket! Mi lehe-
egyik szerződő fél a másiktól, ha megtámadná oroszországot? tett a szerepe a Novi Pazar-i Szandzsáknak?

31
A HÁRMAS SZÖVETSÉG LÉTREJÖTTE
Angol karikatúra Bismarck szerepérôl. A váltóôr a német
9. kancellárt, a két közeledô mozdony az Osztrák–Magyar
Monarchiát, illetve Oroszországot jelképezi
Milyen szerepet tulajdonít a karikaturista Bismarcknak és
a megerősödő Német Birodalomnak a berlini kongresz-
szuson? Milyen irányú váltóállítást tekintett kívánatosnak az an-
gol politika? Mit gondol, hogyan viszonyult az osztrák–Magyar
Monarchián belül a magyar politikai elit – amelynek Andrássy is
tagja volt – a kettős szövetséghez?
32
OROSZORSZÁG KELETRE FORDULÁSA Orosz-
ország Európában szövetséges nélkül maradt, miközben
Ázsiában szembekerült az angolokkal. A krími háborúban
elszenvedett vereséget követően – a reformokkal a lassú
gazdasági modernizáció útjára lépő – Oroszország ázsiai
hódításokkal kívánta helyreállítani a tekintélyét. A század
második felétől a XX. század elejéig sorra függésbe vonta
Közép-ázsia nomád és félnomád államait.
Az oroszok csak most, az 1870-1880-as években tudták térdre
kényszeríteni Közép-Ázsia régi iszlám államait és városait (Szamar-
kand, Buhara). Az orosz behatolás a térségben az orosz tőke gyen-
gesége miatt nem járt gyors gazdasági átalakulással és fellendü-
léssel. A sztyeppövezet nomádjainak is csak most kerültek fölébe
az oroszok.
A XIX. század második felének orosz terjeszkedését idézi
fel Jules Verne (Verne gyula) Sztrogoff Mihály című re-
génye, amely a valóságot a fantáziával keverve ad korképet.
olvassa el a regényt!
Afganisztánt elérve (1885) az oroszok szembetalálták
magukat az indiai gyarmatbirodalmukat féltő britekkel, akik
megálljt parancsoltak a cári birodalomnak. Afganisztánból
– miután a két fél megállapodott – az orosz és a brit biroda-
lom közötti ütközőállam lett.
oroszország az Ázsia legnagyobb piacát jelentő Kína ro-
vására is terjeszkedett. Kihasználta, hogy a nyugati hatal-
mak háborúk árán is növelni akarták gazdasági behatolásu-
kat a nagy népességű, fejlett kultúrájú országba.
Kínát – amely az első ópiumháború (10. évfolyamos tankönyv,
32. lecke) után kénytelen volt kaput nyitni az európai országok-
nak – tovább gyengítette a császári hatalom (csing-dinasztia) elle-
ni véres Tajping-felkelés (1850–1864). Az európai hatalmak (főleg
Anglia és Franciaország) kihasználva ezt, a második ópiumháború-
ban (1856–1860) Kínát piacai teljes megnyitására kényszerítették.
Ezután segítséget adtak a császárnak a Tajping-felkelés leverésé-
hez. A nyugati beavatkozás eredményeként a hatalmas ország fél-
gyarmati helyzetbe süllyedt, s az európai hatal-
mak befolyási övezetekre osztották.
Az orosz távol-keleti hódítás kiindulópont-
ját egy egész évben jégmentes tengeri ki-
kötő, vlagyivosztok megszerzése jelentette
(1860). A kikötővárost igyekeztek a század-
fordulón a transzszibériai vasút megépíté-
sével közelíteni a hatalmas távolságra eső
Moszkvához. Befolyásuk alá vonták Man-
dzsúriát, ám itt szembetalálták magukat a
japánokkal.
A kettôs, majd a hármas szövetség lét-
rejötte
10.
Sorolja fel a szövetségek tagállamait!
Ismertesse a szövetségeket összetar-
tó tényezőket! Tárja fel a szövetségeken be-
lüli ellentéteket és azok okait!
11. Orosz elôretörés Ázsiában és nyugati behatolás Kínába

Ismertesse a térkép alapján az ázsiai orosz előretörés folyamatát! Mely államokkal került szembe emiatt oroszország? Hasonlítsa
össze oroszország ázsiai eredményeit európai hatalmi helyzetével!

12. 13.

Kényszermunkások építik a transzszibériai vasutat az Amur mentén (12.), és amit fel kellett váltania a térségben a vasútnak:
tevekaraván átkelése a befagyott Amuron (13.)

Mutassa be a transzszibériai vasút gazdasági és katonai szerepét! Az orosz rendszer mely sajátosságára utal az építés módja?

33
 az egyesült államok felemelkedése

AZ ŐSLAKÓK VISSZASZORULÁSA Észak-Ameriká-

ban az indián népesség nagymértékű csökkenése először
keleten, majd a korszakunkban nyugaton több tényező
eredménye, amelyek szerepe területenként és időszakon-
ként eltérő súlyú volt. Kezdetben Latin-Amerikához ha-
sonlóan az „Óvilágból” behurcolt betegségek pusztítottak,
amelyek ellen az őslakosság nem rendelkezett immunitás-
sal. Később az életlehetőséget adó földterületek elvétele
vezetett pusztulásukhoz. A telepesek elfoglalták a legjobb
termőföldeket, és az őslakosságot a korábbinál kisebb te-
rületet, mostohább körülményeket biztosító rezervátumok-
ba kényszerítették. A legismertebb a cserokik több ezer
kilométeres kényszerű vándorlása a „könnyek ösvényén”
1838–1839-ben (10. évfolyamos tankönyv, 32. lecke). Ahol
ellenálltak az indiánok, ott előbb-utóbb leverték őket, s e
harcokban is tömegével pusztultak el.

Jellemző Ülő Bika (1831–1890), a sziú törzsfőnök története. A

sziúkat 1868-ban elűzték arról a területről is, amelyre korábban
beszorították őket, mivel ott aranyra bukkantak. Fellázadtak, fegy-
vert fogtak, és Ülő Bika vezetésével vereséget mértek a custer tá-
bornok vezette 7. amerikai lovasezredre, Little Bighornnál (1876).
Amikor az amerikai hadsereg került fölénybe, Ülő Bika törzsével
kanadai földre menekült. Később visszatért embereivel az Egye-
sült Államokba, letette a fegyvert, és törzsével együtt bevonult az
újonnan kijelölt sziú rezervátumba.
Az idő azonban eljárt Ülő Bika és az egész vadnyugati életforma
felett. A törzsfőnök még ebből is kivette részét, Buffalo Bill vad-
nyugati show-jában szerepelt. Ennek ellenére nem kerülte el az
erőszakos halált. Öregen nem volt hajlandó fellépni törzsének egy
olyan szertartása ellen, amelyet az amerikai hatóságok veszélyes-
nek ítéltek. A letartóztatására érkező rendőrökkel tűzharcba keve-
1. Ülô Bika sziú törzsfônök és Buffalo Bill redett, és fiával, Varjúlábbal együtt életét vesztette.

Milyen alkalomból és mi célra készülhetett a fénykép?

Az Amerikai Egyesült Álla-

mok területének növekedése
és természeti kincsei
2.

Mutassa be a térkép alapján

az Egyesült Államok területi,
népesedési és gazdasági jellegze-
tességeit! Hasonlítsa össze a tér-
képet a 10. évfolyamos történe-
lemtankönyv 167. oldalán találha-
tó térképpel! Milyen jellemzőket
hangsúlyoznak a térképek?

34
ÉSZAK ÉS DÉL ELLENTÉTE A XIX. század első felé-
ben megszerzett földrésznyi termőföldeket bevándorlók
milliói vették birtokukba. Az épülő vasutak, a farmerek esz-
közigénye és egyéb fogyasztása óriási mértékben bővítette
a belső piacot. Ezáltal a keleti partvidék városainak ipara
gyors ütemben fejlődött. A kedvező lehetőségek jelentős
európai tőkét vonzottak, tovább javítva a fejlődés feltéte-
leit. A nemzetközi kereskedelembe az Egyesült Államok
mezőgazdasági cikkekkel kapcsolódott be. Észak gabonáját
és a déli ültetvények terményeit, elsősorban a gyapotot Eu-
rópába exportálták, ahonnan – versenyt támasztva a hazai
iparnak – iparcikkek érkeztek.
Ebben az időszakban az Egyesült államok északi és déli
része eltérően fejlődött. A városi gyáriparral és a családi
farmergazdaságokkal jellemezhető Észak főleg iparcikkel je-
lent meg a piacokon, míg a rabszolgatartó ültetvényes Dél
iparcikkeket fogyasztott. A két országrész érdekei különböz-
tek. Észak abban volt érdekelt, hogy Amerikában dolgozzák
fel a gyapotot, és a déli államok az északiak által előállított
3. Bevándorlás az Egyesült Államokba
iparcikkeket vásárolják. Ennek érdekében védvámrendszer
kialakítására törekedett. A déliek viszont az európaiakkal
Mi a bevándorlásra jellemző tendencia? Mikor volt a
folytatott szabad kereskedelmet pártolták, hogy a gyapo- legnagyobb a bevándorlók száma? Hány ember érkezett
tot minél magasabb áron tudják eladni, és minél olcsóbban ekkor az országba? Mennyi volt ekkor az USA összlakossága?
vásárolhassanak iparcikkeket. Értelmezze az egyes időszakok magasabb vagy alacsonyabb ér-
Észak és Dél ellentétét az újonnan benépesülő nyugati tékeit!
területek csatlakozása élezte ki. Egy-egy új tagállam felvé-
telekor el kellett dönteni, hogy engedélyezik-e az állam-
ban a rabszolgatartást. Ez ugyanis meghatározta, hogy a
farmer- vagy az ültetvényes gazdálkodás erősödik-e meg, „8. Hogy a Franciaország által az Egyesült Államoknak
4. Louisiana néven átengedett minden területen, amely a
illetve a szövetségi törvényhozásban az északi vagy a déli
érdekek érvényesülnek-e erősebben. 36° 30’ szélességi körtôl északra fekszik, és nem tartozik az
ezen törvényben kialakított állam határain belülre, rabszolga-
ság, valamint kényszerû szolgaság, hacsak nem büntetésként,
az illetôkre tökéletesen rábizonyított bûn esetén, mostantól
fogva mindörökre tiltva lesz; továbbá, hogy ha bármilyen sze-
mély, akinek munkájára vagy szolgálatára törvényes jogalap
van, a nevezett helyre menekül az Egyesült Államok bármely
Mit szabályozott az egyezség? Miért nevezték komp- államából vagy territóriumából, az ilyen szökevény törvényesen
romisszumnak? Mi a politikai, gazdasági és társadalmi visszakövetelhetô, és vissza kell szállítani annak a személynek,
jelentősége, hogy egy államban engedélyezik vagy sem a rab- aki a szökevény személy munkájára vagy szolgálatára, mint az
szolgaságot? Nézze meg a kompromisszum lényegét a térké- elôbbiekben ez lefektetett, jogot formálhat.” (A missouri komp-
pen is! romisszum, 1820)

Az Egyesült Államok gazda-

sága és a rabszolgatartás
5.

Tárja fel a rabszolgatartás

és a gazdaság kapcsolatát!
Hogyan próbálták kezelni a rab-
szolgatartás kérdését a korszak-
ban?

35
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK FELEMELKEDÉSE
6. A gyapottermelés és a rabszolgák számának alakulása
Mi volt a kapcsolat a gyapottermelés és a rabszolgatartás
között? Milyen gazdasági folyamatok olvashatók le a grafi-
konról? Milyen politikai következményei lettek ezeknek?
7. Gyapotültetvény
Miért volt szükség a rabszolgatartásra az ültetvényeken?
Milyen változás tehette volna gazdaságilag feleslegessé
ezt az embertelen rendszert?
36
A POLGÁRHÁBORÚ (1861–1865) A rabszolgaság
ügye minden új állam felvételekor felmerült, és egyre vé-
resebb összecsapásokhoz vezetett. Mindkét oldalon – a
kompromisszumot elvetve – új utakat kerestek. Az északiak
megalakították a Republikánus Pártot (1854), amely prog-
ramjába felvette a védvámok bevezetését, a rabszolga-fel-
szabadítást és a farmereknek kedvező szabad földfoglalás
biztosítását.
A déliek, látva, hogy Észak a bevándorlás és az ipar fej-
lődése miatt egyre erősödik, az Unióból való kilépés felé
sodródtak. Az 1860-as elnökválasztáson a republikánus
lincoln győzött, mire 11 déli állam kilépett az Unióból, s
megalakították a Konföderált Amerikai Államokat. (A fő-
városa Richmond.) Az északiak a kiválást törvénytelennek
nyilvánították. Ezzel kirobbant a polgárháború (1861).
Az amerikai polgárháború alapvetően gazdasági érdekek miatt
robbant ki, de jelentős kérdés volt a rabszolgák felszabadítása is.
A rabszolga-felszabadításért küzdő abolicionista mozgalom ügyét
hatásosan terjesztette és népszerűsítette Harriet Beecher Stowe
Tamás bátya kunyhója című regénye. A rabszolgaság a kor szabad-
ságeszményével élesen szemben állt. (gondoljunk csak Vörösmar-
ty Mihály Gondolatok a könyvtárban című költeményére, amelyet
1844-ben írt!) Szemben állt a rabszolgaság intézménye a kor val-
lási felfogásával is.
Mindezek hatására az Amerikai Egyesült Államokban egyre in-
kább kibontakozott az abolicionista mozgalom (gyűlések, rabszol-
gakiváltások), ami elősegítette, hogy északon a lakosság fontosnak
tekintse a rabszolgaság kérdésének rendezését.
A polgárháború az erőviszonyoknak megfelelően ala-
kult. Az amerikai hadsereg tisztikara többnyire déliekből
tevődött össze (pl. Lee tábornok), ezért kezdetben a déliek
sikereket értek el. Észak 22 millió lakosával azonban csu-
pán 9 millió déli (ebből 3,5 millió fekete) állt szemben, és az
ipari erőforrások zöme is északon volt. Így rövidesen Észak
kerekedett felül. A győzelemhez hozzájárult az is, hogy az
északiak kezén lévő flotta blokádjával jórészt megakadá-
lyozta, hogy a déliek Európából szerezzenek be utánpótlást.
végül grant tábornok vezetésével az északiak hadserege
legyőzte a lerongyolódott déli hadsereget.
Az amerikai polgárháború volt az
első jelentős „modern” háború, amely-
ben használták az ipari forradalom vív-
mányait (pl. vasút, gőzhajó). A nagy
tűzerejű fegyverek miatt az áldozatok
száma magas volt (kb. 600 000 halott).
Bevetették a háborúban az ismétlőfegy-
vereket, a páncélozott hajókat, tenger-
alattjárókat, és megjelentek a lövész-
árkok is.
Az amerikai polgárháború
8.
Nézze meg a két hadviselő
fél területét! Nevezze meg
a fontosabb csaták helyszíneit!
A háború mely jellegzetessége
következtethető ki a térképről?
Miért tekinthetjük döntő tényező-
nek a blokádot a háború meneté-
ben?
 „Elrendeljük, hogy minden személy, aki családfô, vagy aki
9. 21 éves korában jött ide, s az Egyesült Államok polgára,
vagy aki az Egyesült Államok honosítási törvényei által megkí-
vánt módon kinyilvánítja szándékát, hogy az akar lenni, és aki
sohasem fogott fegyvert az Egyesült Államok kormánya ellen,
nem segítette és nem támogatta ennek ellenségeit, minden ilyen
személy jogosult 1863. január elsejétôl fogva birtokba venni egy
negyed telket (160 acre, kb. 113 hold) vagy annál kisebb mennyi-
séget azokból a még birtokba nem vett közös földekbôl, amelyek-
re elôvételi igényt jelentett be, vagy amelyek az igénybejelentés
idôpontjában megvásárolhatók egy dollár huszonöt cent vagy
ennél alacsonyabb acre-onkénti vételáron, […] azzal a kikötéssel,
hogy ha valakinek már van földje, vagy azon lakik, akkor ezen
törvény feltételei mellett birtokba vehet egy másik földet is, amely
határos az eddigi földjével, ez azonban a már birtokolt és elfoglalt
földdel együtt nem haladhatja meg összesen a százhatvan acre-ot.
[…]” (A telepítési törvény, az ún. Homestead Act, 1862)

Kiknek biztosít földet a törvény? Mely társadalmi réteg

megnyerését szolgálta? Miért az északi kormányzat ve-
zette be, és miért épp az adott időpontban?

10. Észak és Dél erôviszonyai

A polgárháború folyamán Lincoln javaslatára – hogy meg-
nyerjék a farmereket és a bevándorlókat – kiadták a tele-
pítési törvényt (1862). Néhány dollár ellenében minden
amerikai állampolgár jogot nyert arra, hogy egy 113 holdas
parcellát kihasítson a nyugati „szabad” földekből. Nagy jelen-
tősége volt annak is, hogy az elnök rendelete felszabadította
a feketéket (1863).
Észak győzelmének köszönhetően az Egyesült államok
egységes maradt, s ezen a nagy belső piacon a gazdasá-
gi fejlődés az Észak által meghatározott úton folytatódott.
A rabszolgaságot megszüntették, bár a szakképzetlen és
nincstelen emberek tömegének a szabadság nem hozott
igazi felemelkedést. Tulajdon nélkül a valódi egyenlőséget
nem nyerték el. Ugyanakkor a déliek kényszernek érezték a
változást, emiatt a szélsőségesek létrehozták a Ku-Klux-Klant
(1866), amely a feketék és támogatóik ellen terrorakciókat
végrehajtó titkos szervezet volt.
Néhány évvel a polgárháború után a déli államok visszanyerték
az Unión belüli szuverenitásukat. Ezek az államok olyan törvényeket
hoztak, amelyek a rabszolgaságot ugyan nem állították vissza, de
fenntartották a faji megkülönböztetést a fehérek és a feketék kö-
zött, számos területen hátrányosan megkülönböztetve a feketéket.
(Például csak írástudó embereknek adtak választójogot. Jól tudták,
hogy a fehérek döntő többsége ennek a feltételnek megfelel, a fe-
keték nagy része viszont nem.) Ennek ellenére a zárt világban élő
feketék az első világháború kitöréséig – amikor jóval kevesebb be-
vándorló érkezett Amerikába – nem költöztek tömegével északra.
„1. Az Egyesült Államokban, valamint az Egyesült Államok
12. joghatósága alá tartozó területen rabszolgaság nem tart-
ható fenn, és nem önkéntes szolgálat csak bûncselekmény miatt
kiszabott büntetésként lehetséges, melyet a törvénynek megfelelô
ítélet mondott ki.” (13. alkotmánykiegészítés, 1865)
„Az Egyesült Államok területén, illetve az Egyesült Államok
joghatósága alá tartozó területen született vagy állampolgárságot
szerzett személyek az Egyesült Államoknak és lakóhelyük államá-
nak polgárai. Államok nem alkothatnak és nem hajthatnak végre
olyan törvényt, amely csorbítja az Egyesült Államok polgárainak
kiváltságait vagy mentességeit.” (14. alkotmánykiegészítés, 1868)
„1. Az Egyesült Államok állampolgárainak választójogát sem
az Egyesült Államok, sem az egyes államok nem vonhatják el, és
nem csorbíthatják faj, szín vagy a megelôzô szolgasági állapot mi-
att.” (15. alkotmánykiegészítés, 1870)
Elemezze az ábrát! Mely tényezőkben volt fölényben
Észak, és melyekben Dél? Válassza ki az ábrán felsorolt té-
nyezők közül azt a hármat, amelyeket a legfontosabbnak tart a
polgárháború megnyerése szempontjából!
„[…] én, Abraham Lincoln, az Egyesült Államok elnöke,
11. a reám ruházott hatalmamnál fogva, melyet az Egyesült
Államok hadseregének és hadiflottájának fôparancsnokaként
gyakorlok az Egyesült Államok tekintélye és kormánya elleni
fegyveres lázadás idején, e lázadás leverése érdekében hozott
megfelelô és szükséges háborús rendszabály érdekében, a mi
Urunk 1863. esztendejének január elsô napján […] ezennel el-
rendelem és kinyilvánítom, hogy a (lázadásban levô) államok-
ban és államrészekben rabszolgaként tartott személyek vala-
mennyien szabadok, és mostantól fogva szabadok is maradnak.
Az Egyesült Államok végrehajtó hatalma, katonai és tengeré-
szeti hatóságait is beleértve, elismeri és megvédelmezi a szóban
forgó személyek szabadságát.
Egyúttal meghagyom az ily módon szabaddá nyilvánítot-
taknak, hogy minden erôszaktól tartózkodjanak, kivéve, ha ezt
önvédelmük szükségessé teszi; és azt tanácsolom nekik, hogy
amennyiben csak lehetséges, méltányos bérért hûséggel végez-
zék munkájukat.
Kihirdetem és tudatom továbbá, hogy a megfelelô testi kon-
dícióban levô ilyen személyek beléphetnek az Egyesült Államok
fegyveres szolgálatába, a helyôrségekbe, védôállásokba, ôrhe-
lyekre és egyéb helyekre, valamint az említett szolgálaton be-
lül mindenfajta hadihajókra.” (A felszabadítási nyilatkozatból,
1863)
Fogalmazza meg, mit jelent pontosan a felszabadítás,
mit nyertek el az egykori rabszolgák! Milyen gazdasági és
társadalmi helyzetbe kerülhettek a feketék a déli államokban?
Mitől inti az elnök a felszabadultakat? Mire utal ez? Milyen
sorsfordító lehetőségeket kínál a nyilatkozat a feketék számá-
ra?
Következtessünk a törvényekből a feketék helyzetére!
Állapítsuk meg, hogy az alkotmánykiegészítések mely
területen kívánták egyenlővé tenni a feketéket!

37
 a gyarmatosítás újabb hulláma
A Német Császárság, Franciaország és Nagy-Britannia
1. gyarmati területeinek, gyarmataik lakosságának növe-
kedése
Mutassa be a gyarmatosítás ütemét az ábra segítségével!
Értékelje a korábbi és az újonnan jelentkező gyarmatosítók
„eredményeit”! Hasonlítsa össze a francia és a brit gyarmatosítás
ütemét a terület és a gyarmati népesség szempontjából! Mi lehet
az oka a különbségeknek?
A gyarmatosítás korszakai sematikus ábrán. Minél erô-
2. sebb a sárga szín, annál erôsebben hat az adott tényezô.
(Az ábra jelzései csak hozzávetôlegesek)
Fogalmazzák meg a gyarmatosítás négy évszázadának
jellemzőit az ábrán feltüntetett szempontok alapján!
Törekedjenek a négy évszázad közötti különbségek bemutatásá-
ra! Mely tényezők és mely korszakok esetében tartják vitatható-
nak az ábrát? Indokolják kételyeiket!
„Állítom, hogy mi vagyunk a világ elsô nemzete, és annál
3. jobb az emberiségnek, mennél többet népesítünk be a vi-
lágból. […] Ha a világ nagyobb része a mi uralmunk alá kerül, az
a háborúk végét hozza. […] Isten bizonyára kiválasztott eszközé-
vé formálja az angolul beszélô fajt. […] Ezért, ha van Isten, úgy
gondolom, hogy amit szívesen látna, hogy tegyek: Afrika térképén
annyit brit színekkel festeni, amennyit csak lehet!” (Cecil Rhodes,
brit politikus)
38
A GYARMATOSÍTÁS ÚJ VONÁSAI Az ipari forra-
dalom kiteljesedésével a gyarmatok már egyértelműen az
anyaország nyersanyagszállítóivá és bővülő iparának felve-
vőpiacaivá váltak. A gyarmatok birtoklása a gazdasági fej-
lődés egyik forrásává vált, ezért a nagyhatalmak mindent
megtettek azért, hogy egyre nagyobb területeket szerezze-
nek meg.
A gyarmatosítási hullám a XIX. század utolsó évtizedei-
ben – az európai háborúk lezárultával – újabb lendületet
vett, és a világ teljes felosztásához vezetett. A korábbi gyar-
matosítók (Nagy-Britannia és Franciaország) már eleve
nagyobb területekkel rendelkeztek, de a korszakban még
mohóbban, gyorsabb ütemben terjeszkedtek. Az újonnan
indulók (Németország, olaszország) mérsékeltebb ered-
ményeket értek el. A XX. század első évtizedére már csak
egymástól vagy a meggyengült régi nagyhatalmaktól (Por-
tugália, Spanyolország) lehetett elragadni területeket.
A gyarmatosításnak a XIX. században is volt ideológiája:
a gyarmatosítók azt hirdették, hogy ők civilizálják a barbár,
fejletlen világot. Ez az elképzelés összeolvadt a fehér ember
faji felsőbbrendűségének hirdetésével, a gyarmatosító né-
pek nacionalizmusával. Emiatt a gyarmatokért folyó küzde-
lem vált a nagyhatalmak közötti alapvető feszültségforrás-
sá, mely katonai összecsapásokkal is fenyegetett.
Karikatúra a kínai torta felszeletelésérôl. A hatalmas pi-
4. acot jelentô Kína felett a britek, a németek, az oroszok,
a franciák, valamint a japánok osztozkodnak
A gyarmatosítás mely formáját mutatja a karikatúra?
Milyen jellegzetességek alapján ismerhetők fel az osztoz-
kodó hatalmak? Milyennek láttatja a rajzoló a gyarmatosítást?
Következtessen a rajzból a hatalmak egymáshoz való viszonyára!
NAGY-BRITANNIA ÉS GYARMATBIRODALMA
Angliában a XIX. század második felére kiteljesedett a par-
lamentáris demokrácia. Az 1850-es években kiszélesítették,
majd a férfiak számára általánossá tették a szavazati jogot
(1884). Politikai váltógazdaság alakult ki, vagyis – a szava-
zók akaratának megfelelően – két nagy párt, a liberálisok
(whigek) és a konzervatívok (toryk) váltották egymást a kor-
mányzásban. A kiépülő polgári állam az erős szakszervezeti
mozgalom hatására munkásvédelmi törvényeket vezetett
be (nyolcórás munkanap, nyugdíj- és baleset-biztosítás,
munkanélküli-segély). A szavazati jog kiterjesztésével a kor-
szak végére már jelentős erővé vált a Munkáspárt (Labour
Party, 1906), amely a parlamentbe is bekerült.
Az angol pártok egységesen támogatták a gyarmati ter-
jeszkedést. A korszakban Nagy-Britannia az európai politi-
káját is e kérdésnek rendelte alá, s igyekezett távol maradni
az európai konfliktusoktól. Miközben az európai hatalmak
lekötötték egymás erejét, a britek létrehozták a világ leg-
nagyobb kiterjedésű gyarmatbirodalmát. Sajátos helyzet-
ben volt a két telepes gyarmat, Kanada és Ausztrália. A
betelepülés során az őslakosok jórészt kipusztultak (vagy
kipusztították őket), így fehér népességük fokozatosan
nőtt. A XIX. század elején még fegyenctelepnek használt
Ausztrália – részben az aranyláznak köszönhetően – fejlő-
désnek indult. Kanadával együtt domíniumi státust (álla-
potot) kapott, ami a Nagy-Britanniától való lazább függést
jelentette. A domíniumoknak saját parlamentjük és felelős
kormányzatuk volt.
A britek legértékesebb gyarmata India volt. A brit
gyáripar termékei a XIX. században tönkretették az indiai
kézműipart. Az angliai gyárak gyapot iránti kereslete nőtt,
ezért a gabonatermesztés rovására tért hódított a gyapot-
termesztés. Ez éhínségekhez vezetett. Az Indiát irányító Ke-
let-indiai Társaság nem tudta kezelni a nyomorba süllyedő
lakosság elégedetlenségét. A bennszülött katonák lázadásá-
nak (szipojfelkelés, 1857) véres leverése után India igazgatá-
sát közvetlenül az állam vette át (India koronagyarmat lett).
A hatalmas terület kormányzása – a brit gyarmatosításra
jellemzően – nem kötött le jelentős angol erőket, mert az
irányításba bevonták a helyi vezető réteget is. Megnyíltak
a gyarmati hivatalok az indiaiak számára. Sokan közülük
angliai iskolákban tanultak. A következő évtizedekben új,
az európai kultúrán nevelkedett indiai értelmiség alakult ki.
„Egy angol sosem jön zavarba az erkölcsi állásfoglalást il-
5. letôleg. Mint a szabadság és függetlenség bajnoka meghó-
dítja a fél világot, és ezt gyarmatosításnak nevezi. Ha új piacot
akar silány manchesteri áruinak, egy hittérítôt küld, hogy a béke
evangéliumát hirdesse. A bennszülöttek megölik a hittérítôt: ô
fegyverben rohan a kereszténység védelmére, hódít érte, és azt
állítja, hogy a piac az Ég jutalma!” (G. B. Shaw, angol író)
Jellemezze a brit nacionalizmus általános és egyedi vo-
násait! Hasonlítsa össze Rhodes és Shaw álláspontját!
„Uraim, a Ház emlékezni fog, hogy egy korábbi alkalommal
6. bátor voltam utalni a választópolgárság jelenlegi viszonya-
ira, […] hogy a jelenlegi választópolgárság közé felvett munkás-
osztálybeliek aránya, noha nagy megelégedésünkre nagyobbnak
találtuk a feltételezettnél, mégis kisebb, mint 1832-ben. […]
De hogy ezt a tényt teljes jelentôségében felmérhessük, azt sem
kell elfelednie a Háznak, hogy 1832 óta a dolgozó osztályok javát
szolgáló mindenféle változás ment végbe. Soha nem volt még
idôszak, melyben a vallási befolyások aktívabbak lettek volna,
mint az általam most megjelölt idôszakban. Aligha túlzok azzal
a megállapítással, hogy az oktatásban rejlô mûvelési és képzési
erôk, megannyi gyakorlati célt tekintve, úgyszólván rendkívüli
javulást vittek végbe a néptömegek között. Ami a sajtót illeti, ezen
a területen párját ritkító felszabadulás és terjeszkedés ment vég-
be. Nem hinném, hogy az ellenzékben ülô urak ne éreznék át, mi-
lyen roppant haszonnal járt a sajtó ezen felszabadulása, amidôn
csekély egy penny összegért vagy még kevesebbért napról napra
inkább milliószámra, semmint ezerszámra kerülnek forgalom-
ba hírlapok, úgyhogy a statisztika számukat követni sem tudja,
emellett a sajtó honfitársaink valamennyi osztályának házhoz
viszi a közügyekrôl szóló beszámolókat, melyek élesztik az érdek-
lôdést ezen ügyek iránt.” (Gladstone késôbbi brit miniszterelnök
beszédébôl, 1866)
Mi mellett érvelt gladstone? Milyen érvekkel támasztot-
ta alá álláspontját? Milyen gazdasági és társadalmi fo-
lyamatok húzódnak a tervezett lépés hátterében?

Aranylázak a XIX. század-

ban. Ha híre ment, hogy egy
területen jelentôs aranylelô-
helyek vannak, meggazdago-
dásra váró emberek tömegei
indultak el oda szerencsét
próbálni. A kemény életkörül-
mények (mostoha természeti
viszonyok, összeütközések az
ôslakókkal) sok tragédiához
vezettek, de voltak, akik meg-
találták a számításukat
7.

Az arany feltárásán túl mi-

lyen szerepet játszottak a
történelemben az aranylázak?

39
A GYARMATOSÍTÁS ÚJABB HULLÁMA

8. A brit gyarmatbirodalom

Állapítsa meg, változott-e a brit gyarmati terjeszkedés iránya a bemutatott időszakban! Tárja fel a brit terjeszkedés céljait az egyes
térségekben! Sorolja fel, mely országokkal került szembe Anglia a gyarmatosítás során! Ismertesse a térképről leolvasható gyarmati
konfliktusok lényegét, kimenetelét!

„Ezennel India bennszülött fejedelmei tudomására hozzuk,

9. Nagy-Britannia és India kapcsolatrendszere
Mi tette lehetővé a brit behatolást az indiai gazdaságba?
Milyen hatásai voltak a folyamatnak? Beszéljék meg a pozi-
tív és a negatív következményeket!
10. hogy mindazokat a szerzôdéseket és megállapodásokat,
amelyeket a tiszteletre méltó Kelet-indiai Társaság vagy az ô ne-
vében más kötött, elfogadjuk, és betû szerint meg fogjuk tartani,
és számítunk arra, hogy ôk ugyanúgy fognak cselekedni.
Nem kívánjuk jelenlegi területi birtokainkat bôvíteni: s míg
nem fogjuk tûrni, hogy birtokaink és jogaink ellen irányuló bár-
milyen agresszió kísérlete büntetlen maradjon, nem fogjuk en-
gedni mások birtokainak háborítását sem. Úgy fogjuk tisztelni
a bennszülött fejedelmek jogait, méltóságát és becsületét, mint
sajátunkat, és azt kívánjuk, hogy ôk, miként a saját alattvalóink,
élvezzenek olyan jólétet és társadalmi haladást, ami csak belsô
béke és jó kormányzás gyümölcse lehet.
A kötelesség ugyanolyan parancsait tekintjük ránk nézve köte-
lezônek indiai területeink bennszülött lakóival szemben, amelyek
valamennyi egyéb alattvalóinkkal szemben köteleznek minket, és
a Mindenható Isten áldásával hûségesen és lelkiismeretesen ele-
get is fogunk ezeknek tenni.
Noha szilárdan támaszkodunk a kereszténység igazára, és
hálával veszünk tudomást a vallás vigasztalásáról, ugyanúgy el-
utasítjuk annak jogát és óhaját, hogy bármelyik alattvalónkra
rákényszerítsük meggyôzôdésünket. Királyi akaratunkra és tet-
szésünkre kijelentjük, hogy vallásos hite miatt senki sem élvez-
het elônyöket, nem lehet zaklatni vagy nyugtalanítani. […] És a
továbbiakban kívánjuk, hogy alattvalóink, amennyire lehetséges,
bármilyen fajhoz vagy valláshoz tartozzanak is, szabadon és rész-
rehajlás nélkül felvételt nyerjenek a szolgálatunkban álló hiva-
talokba és azon feladatok ellátására, amelyekre felkészültségük,
iskolázottságuk, képességük, személyiségük megfelelô módon
alkalmassá teszi ôket.” (Viktória királynô proklamációja, 1858)
Mi változott meg India igazgatási rendszerében? gyűjtse
össze, hogy az indiai alattvalók mely jogainak tisztelet-
ben tartására tesz ígéretet a királynő! Mi kényszerítette ki a
forrásból megismert változásokat?

40
 Afrika gyarmatosítása
11.

Miért csak a XIX. század végére

fejeződött be Afrika gyarmatosí-
tása? Melyek a még függetlennek meg-
maradt területek? Kövesse nyomon a
különböző gyarmatosító hatalmak célki-
tűzéseit! Tárja fel a hatalmi ellentéteket!

A britek fokozott erővel vettek részt a gyar-

matosításból korábban jórészt kimaradt Afrika
meghódításában. céljuk Kelet-Afrika és a kon-
tinens stratégiai pontjainak megszerzése volt.
Ezt tükrözte a Kairó–Fokföld vasútvonal meg-
építése. A vasút északi végpontját, Egyiptomot
a Szuezi-csatorna megépítése (1869) után fo-
kozatosan vonták ellenőrzésük alá. Egyiptom
egyik állomása volt a gibraltártól Indiáig kiépí-
tett támaszpontrendszernek, mely biztosította
a britek útvonalát legfontosabb gyarmatuk-
hoz, Indiához.

A vasútvonal déli kiindulópontját, Fokföldet már

korábban, a napóleoni háború idején megszerezték
a hollandoktól. A holland telepesek (búrok) egy ré-
sze az angol uralom elől északabbra húzódott, és
farmergazdálkodásra rendezkedett be. Ám a föld,
amelyről kiszorították a feketéket, aranyat és gyé-
mántot rejtett, így a britek a XIX. század végén ki
akarták terjeszteni a hatalmukat ezekre a terüle-
tekre. A búrok azonban ellenálltak a támadóknak.
Az angol gyarmati hadseregnek a búr háborúban
(1899–1902) az európai fegyverekkel felszerelt bú-
rok szívós ellenállása miatt csak véres küzdelemben
sikerült felülkerekednie. A háború szomorú velejá- Búr asszonyok és gyerekek koncentrációs táborban. Az angolok azért
rója volt, hogy a britek az ellenük harcoló búr férfi-
12. gyûjtötték össze ôket, hogy a férfiakat rávegyék a fegyverletételre.
ak családtagjait koncentrációs táborba zárták, hogy A táborba zártak közül az éhezés és a rossz higiéniai körülmények mi-
megtörjék a férfiak ellenállását. att sokan meghaltak

41
A GYARMATOSÍTÁS ÚJABB HULLÁMA
„De vajon Franciaország csak kontinentális hatalom-e? Hát
13. ugyanakkor Franciaország-e a világ második tengeri hatal-
ma? […] Ezért gyarmatbirtokaink minden részecskéjét, a legki-
sebb darabot is szentnek kell tekinteni. […] Vessünk egy pillantást
a világ térképére, és nézzük meg, milyen lázas sietséggel építenek
ki maguknak piacokat a nagy nemzetek, amelyek barátaink vagy
vetélytársaink […], nézzük meg, ismétlem, milyen állhatatosság-
gal követelik osztályrészüket a még felfedezetlen földrészeken,
Afrikában, Ázsiában, ahol olyan sok a gazdagság, és különösen eb-
ben az óriási Kínai Birodalomban. […] Feltételezem, hogy Kína
nem fog nekünk hadat üzenni; és mi a magunk részérôl szintén
nem akarunk neki hadat üzenni. […] Csupán tartósan be aka-
runk rendezkedni a Vörös-folyó torkolatánál. […]” (Jules Ferry
francia miniszterelnök beszéde, 1883)
„Mi nem vagyunk sziget, mint Anglia. […] Bennünket nem
14. vesznek körül hegyek és tengerek, mint Spanyolországot.
Mi a civilizált Európa közepén vagyunk […]. Csak akkor leszünk
erôsek, ha megôrzünk minden rendelkezésre álló erôt. […] Azért
van szükségünk erônkre, hogy éppen ezáltal akadályozzuk meg
a béke megbontását; mert ha önök távoli kalandokba bocsátkoz-
nak, ki tudja, vajon bizonyos hatalmak nem eszelnek-e ki vala-
mit, […] nem ösztönzik-e ellenségeinket, nem sugallnak-e nekik
valamiféle cselszövést, […] vajon, ha a békét megbontják, érde-
keink nem kívánják-e meg, hogy valamennyi erôforrásunkkal
rendelkezhessünk, és kikényszeríthessük a magunk számára a
kellô megbecsülést? És ha szerencsétlenségünkre megtámadnak
bennünket, milyen rettenetes felelôsség terhelné azokat, akik
Indokínába dobták át erôink egy részét?” (Georges Clemenceau,
a Radikális Párt vezetôje, 1883)
Milyen külpolitikai alternatívákat ismerünk meg a két for-
rásból (13. és 14.)? Milyen eltérő politikai, gazdasági és
ideológiai érdekek, célok húzódnak meg az álláspontok mögött?
Kiktől tart clemenceau? Értelmezzük, mit ért clemenceau a bé-
kére törekvésen! Nézzük meg a térképen, mely területekről esik
szó a két forrásban!
15.
Karikatúra a radikális francia politikusról, Clemenceau-ról,
a „könyörtelenrôl” és az angol–francia gyarmati össze-
ütközésrôl. A franciák a Nílushoz érve szembetalálták
magukat angolokkal, és visszavonulót fújtak (1898)
A karikatúra (15.) mely részletei utalnak clemenceau könyörtelenségére és a radikalizmusára? Melyik ismert mesébe helyezi a gyar-
mati összeütközést a francia karikaturista (16.)?
42
FRANCIAORSZÁG ÉS GYARMATAI A franciák
nem tudtak belenyugodni Elzász és Lotaringia elvesztésébe.
A francia politikát a visszavágás (reváns) gondolata hatotta
át. Emiatt a gyarmati politika másodlagossá vált mind dip-
lomáciájukban, mind a hadsereg fejlesztése terén. A flotta
mellett óriási szárazföldi haderőt tartottak fenn, miközben
a francia gazdaság sokkal lassabb ütemben fejlődött, és a
népességszám lassabban nőtt, mint a vetélytárs Németor-
szágban.
A franciák megszilárdították helyzetüket Indokínában,
de gyarmatosításuk fő területe Észak-Afrika volt. Elfoglal-
ták a Szahara hatalmas – a korszakban gazdaságilag érték-
telen – területeit. Ám nagy tervüket, az Atlanti-óceántól
a vörös-tengerig húzódó francia gyarmatbirodalmat nem
sikerült létrehozniuk. Hiába építették meg francia kistőké-
sek pénzéből a Szuezi-csatornát, ugyanis az angolok foko-
zatosan felvásárolták a részvényeiket. A katonai előretörés
sem sikerült: a Nílus mentén a francia csapatok nem vállal-
ták az összeütközést az erősebb britekkel (Fashoda, 1898).
Meghátrálásukban szerepet játszott a revansizmus: nem
kerülhettek szembe egyszerre Németországgal és Nagy-Bri-
tanniával.
A KISEBB HATALMAK GYARMATAI A fejlődés élvonalá-
ba kerülő Hollandia és Belgium egyaránt jelentős gyarmatbiroda-
lommal rendelkezett. Ezt elsősorban annak köszönhették, hogy a
nagyhatalmakat megnyugtatta, ha ezek a területek nem kerülnek
a vetélytársaik kezébe. Így uralhatta az indonéz szigetvilágot Hol-
landia, de még inkább mutatja ezt a három német gyarmat közé
ékelődött Belga Kongó.
Az olaszok későn kapcsolódtak be a gyarmatosításba, és Itá-
lia fejlődése sem biztosított gazdasági hátteret a nagyra törő ter-
vekhez. Emiatt csak kisebb vagy értéktelenebb területeket tudtak
meghódítani (pl. a mai Líbia, Eritrea és Szomália).
16.
 az egyenlőtlen fejlődés – az antant
létrejötte

AZ EGYENLŐTLEN FEJLŐDÉS Az ipari forradalom a fej-

lett világban eltérő ütemben bontakozott ki. A később indulók
ugyan alacsonyabb szintről kezdték meg a felzárkózást, de a leg-
újabb eszközöket és eljárásokat vezették be, így gyorsabban fej-
lődtek, mint az akkori centrum országai (Anglia, Franciaország).
Az Amerikai Egyesült Államok és a Német császárság esetében
a tőkebeáramlás, az új eljárások alkalmazása a rendkívül kedvező
természeti és társadalmi feltételekkel találkozott. Ez a világgazda-
ság súlypontjának eltolódásához vezetett. Néhány évtized alatt, a
XX. század elejére az Egyesült államok a világ első gazdasági ha-
talmává vált, Németország pedig a fontosabb ipari mutatókban
elérte Nagy-Britannia részesedését a világgazdaságból. A két ál-
lam a második ipari forradalom új iparágaiban (elektrotechnika,
vegyipar) mind mennyiségileg, mind technológiailag fölénybe
került Nagy-Britanniához és különösen Franciaországhoz képest.
A hatalmi politika mindig összefonódott az adott ország gaz-
dasági erejével. Ám a technikai-haditechnikai fejlődés katonai
erőviszonyokra gyakorolt hatása a XX. század elején a korábbiak-
nál is erősebben érvényesült. A gazdasági fejlődésben elmaradó
államok hatalmi helyzete is kérdésessé vált, ennek ellenére meg-
szerzett pozícióikból nem kívántak engedni, sőt – mint láttuk a
gyarmatosítás során – azt erősíteni kívánták. Miután a XIX. század
végére a régi gyarmatosító hatalmak (Nagy-Britannia, Franciaor-
szág stb.) lényegében felosztották egymás között a világot – és 1. Az egyenlôtlen fejlôdés
ehhez az állapothoz ragaszkodtak is –, az egyenlőtlen fejlődés a
világ újrafelosztásának kérdését vetette fel. Sokan a korszakot
Értékeljük, alkalmasak-e az ábrázolt adatok az egyen-
a nagyhatalmak felfokozott birodalomépítési törekvései miatt az lőtlen fejlődés bemutatására! Indokoljuk válaszunkat!
imperializmus korának nevezték (a latin impérium = birodalom).

2. Az angol, a francia és a német tôkekivitel a világháború elôestéjén

Vegyük számba a tőkekivitel irányait és összetételét! Milyen gazdasági és politikai hatásai lehettek a tőkekivitelnek a tőkét kivivő és
befogadó országok számára?

43
AZ EGYENLŐTLEN FEJLŐDÉS  AZ ANTANT LÉTREJÖTTE
3. Karikatúra Bismarck távozásáról
Hogyan mutatja be a külpolitikában jelen-
tős változást hozó lépést a karikaturista? Mi
volt a bismarcki külpolitika fő törekvése, s vajon
miért adta ezt fel II. Vilmos?
„Mi, Elôdeink Virágzó Trónjának Örököse,
4. alázatosan és ünnepélyesen esküszünk
Házunk Császári Alapítójára és a többi Császári
Ôseinkre, hogy azon nagyszerû politika folytatá-
saként, amely a Mennyekkel és a Földdel egyet-
értésben van, fenntartjuk és biztosítjuk a romlás
ellen a kormányzás ôsi formáját. […] a civilizá-
ció haladásával párhuzamosan […] kívánatosnak
tartjuk, hogy létrehozzuk az alapvetô törvénye-
ket. […]
1. Nagy létszámban összehívott gyülekezetet
alapítunk, és az ország minden ügyét nyilvános
vita útján döntjük el.
2. Minden osztály, felsô és alsó, egyesülni fog
annak érdekében, hogy erôteljesen elômozdítsuk
gazdaságunkat és nemzetünk jólétét.
3. Minden polgári és katonai hivatalnok és
az egyszerû emberek is lehetôséget kapnak arra,
hogy vágyaikat teljesítsék, így nem lesz köztük
elégedetlen.
4. A korábbi idôk minden alapvetô szokását
megszüntetjük, és minden tevékenység meg fog
felelni az egyetemes igazság elveinek.
5. Az egész világnak hírül adjuk ezt, és így is
megerôsítjük a Császárságot.” (Mucuhito csá-
szár esküje, 1868)
Milyen irányt szab a fejlődésnek az ural-
kodó? Melyek a fő célok? Hogyan viszo-
nyul a régi világhoz? Nézzen utána, miért neve-
zik ma a japánok Mucuhito császárt Meidzsinek!
44
A KÉSVE ÉRKEZŐ NÉMETORSZÁG ÉS GYARMATAI A XIX.
század végén Németországban is bevezették az általános választó-
jogot. A kormányfőt (kancellár) azonban az uralkodó nevezte ki, és a kor-
mány az uralkodónak volt felelős, ezért a császár befolyása erős maradt.
A Bismarckkal együttműködő I. Vilmos halála után unokája, II. vilmos
(1888–1918) menesztette a kancellárt, és új külpolitikai irányt adott Né-
metországnak. Az 1890-es években a német politika a gazdasági ered-
ményekre építve – az európai politikát sem hanyagolva el – belépett a
gyarmatokért vívott küzdelembe.
A németek az angolokhoz és a franciákhoz hasonló agresszivitással
igyekeztek terjeszkedni. Ám Németország későn kapcsolódott be a gyar-
matosításba, ezért Afrikán kívül csak néhány kisebb területet tudott meg-
szerezni. A fekete kontinensen azonban három jelentős gyarmatot ho-
zott létre (Kamerun, Délnyugat-Afrika, Német Kelet-Afrika), és birtokba
vette a kisebb, de értékes Togót is.
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK VILÁGPOLITIKAI TÉNYEZŐVÉ
VÁLIK A természeti erőforrások és az ugrásszerűen növekvő bevándorlás
a XIX. század végére az Egyesült államokat a világ első gazdasági hatalmá-
vá tették. Az ország erőforrásait lekötötte saját, hatalmas területének a
kiaknázása, s természetesen sokáig ez határozta meg a politikai célokat is.
Ezért az amerikai tőke csak fokozatosan jelent meg a világgazdaságban.
A növekvő tőkebefektetéseket azonban fokozódó politikai jelenlét követte.
Az amerikai monopóliumok – a németekhez hasonlóan – a gyarmati
kereteket túllépve több új iparágban kerültek a világgazdaság élvonalába.
Emiatt az Egyesült Államok elsősorban nem gyarmatok megszerzésére
törekedett, hanem – a Monroe-elv szellemében – a gazdasági befolyás
biztosítására. Így, ellentétben az európai gyarmatosítókkal, Kínában sem
akart saját területet elfoglalni, hanem meghirdette az ún. nyitott kapuk
elvét (1899). Ez az egész Kínára kiterjedő szabad kereskedelmet jelentet-
te. Az európai nagyhatalmak nem szegültek szembe a világ legerősebb
gazdaságával.
Az Egyesült Államok is erőt alkalmazott ott, ahol ezt kockázat nélkül megtehet-
te. gyarmatszerző háborút indított a hanyatló Spanyolországgal szemben (1898),
és győzelme után ellenőrzése alá vonta Kubát, illetve megszerezte az uralmat
Puerto Rico és a Fülöp-szigetek felett.
Latin-Amerikában az Egyesült Államok szintén a gazdasági fölény birtokában
nyert teret. Ahol azonban gazdasági eszközökkel nem érte el célját, mint például
Közép-Amerikában, ott katonai erőt is bevetett. A Panama-csatorna megszerzé-
sével (1914) és katonai ellenőrzésével a térség vitathatatlanul amerikai befolyás
alá került.
A MODERNIZÁCIÓ ÚTJÁRA LÉPŐ JAPÁN A távol-keleti sziget-
ország a XVII. században Kínához hasonlóan elzárkózással válaszolt az eu-
rópaiak behatolási kísérletére. Az Egyesült államok flottája azonban kikö-
tői megnyitására kényszerítette (1854). A szabad kereskedelmet erőszak
hatására elfogadó Japán mégsem került félgyarmati vagy gyarmati sorba,
mivel képes volt az ipari forradalom vívmányainak átvételére. Erre társa-
dalmi felépítése tette alkalmassá. Európán kívül ugyanis egyedül itt jöttek
létre a piaci körülményekhez alkalmazkodni képes tulajdonviszonyok: itt
erősödött meg a magántulajdon.
A szükséges társadalmi és politikai változásokat a kisbirtokos nemes-
ségre támaszkodva Meidzsi császár (1868–1912) hajtotta végre. Félreál-
lította a hatalmat addig birtokló sógunt (nagyvezért), s ezzel eltörölte a
feudális rendszert. A Meidzsi-reform (1868) a régi rend megszüntetését,
az európai vívmányok gyors átvételét jelentette (polgári alkotmány, euró-
pai szabványok és gépek, európai öltözet, tankötelezettség, külföldi tanul-
mányutak stb.). A gyors szemléleti változás, az évszázados hagyományok
elvetése számos egyéni tragédiával járt együtt. Például a harcos szamurá-
jok közül azokra, akik nem tudtak beilleszkedni az új világba, pusztulás várt.
A modernizáció nem várt sikert hozott. A XIX. század végére Japán
fejlődő kapitalista állammá vált. Mivel nyersanyagokban szegény volt,
terjeszkedésre törekedett. Bevezették az általános hadkötelezettséget.
Japán regionális nagyhatalom lett, amely sikeres hódításokba kezdett
(Korea, Tajvan).
AZ OROSZ–JAPÁN HÁBORÚ Az előretörő
oroszok és japánok Kína északi részén találkoztak. A
japánok maguk mögött tudhatták az orosz térnyerés-
től tartó briteket is. A japánok – még a transzszibériai
vasút kiépítése előtt – hadüzenet nélkül megtámad-
ták az oroszokat Mandzsúriában.
Az orosz–japán háborúban (1904–1905) a japánok
szárazon (Mukden) és tengeren (csuzimai-szoros) is
vereséget mértek az oroszokra. Az európai hatalmak
meglepődtek, pedig az orosz vereség törvényszerű
volt: utánpótlási vonalaik kiépítetlenek voltak, míg Ja-
Francia karikatúrák az orosz–japán háború kezdetérôl
pán jóval közelebb volt a hadműveleti területhez, és a 5. és kimenetelérôl
modernizált japán haderő ütőképesebb volt az orosz-
nál. A háborúban a japánok megszerezték Mandzsúri- Milyen eredményt vár a rajzoló? Hogyan mutatja be a karikaturista
át, és kiszorították a térségből oroszországot. a nagyhatalmak álláspontját a háborúban?

AZ ANTANT KIALAKULÁSA Oroszország a

hármas szövetség megszilárdulásával Európában szö-
vetséges nélkül maradt, miközben Ázsiában szembe-
került az angolokkal. A szintén elszigetelt Franciaor-
szág Németországgal szemben csak oroszországnál
kereshetett támogatást. Hatalmi és gyarmati ellentét
nem volt a két ország között. A politikai berendezke-
dés különbsége (cári önkényuralom és francia parla-
mentarizmus) miatt a szövetségkötés mégis elhúzó-
dott (1893).
Nagy-Britannia kívül maradt az új szövetségi rend-
szereken, hiszen oroszországgal és Franciaországgal
vetélkedett a gyarmatokon, míg a keleti kérdésben a
Monarchiát támogatta.

Mivel a hatalmi egyensúly szilárdnak látszott, a britek

úgy ítélték meg, nincs szükség közvetlen beavatkozásra.
csak a Monarchiával és olaszországgal kötöttek laza szö-
vetséget földközi-tengeri helyzetük erősítése érdekében
(háromhatalmi egyezmény, 1887).

A nagyhatalmi politikában a századfordulóra je-

lentős változások következtek be. A gazdaságilag
gyorsan fejlődő Németország Európa vezető hatalma
lett, ugyanakkor Franciaország elmaradt a verseny-
ben, oroszország pedig egyértelműen meggyengült. 6. Az orosz–japán háború (1904–1905)
A gyarmatbirodalmának építését szem előtt tartó
brit politikában fordulat érlelődött. Nagy-Britannia
Ismertesse a térség hatalmi viszonyait! Mutassa be a háború kitö-
számára Németország veszélyessé vált mind a konti- résének okait! olvassa le a térképről a háború legfontosabb ese-
nensen, mind a gyarmati versengésben. Ugyanakkor ményeit! Tárja fel a japán győzelem okait! Milyen nemzetközi hatásai
Franciaország meggyengült, és a Nílus-parti Fasho- lehettek oroszország vereségének?
dánál (1898) csapatai visszavonultak az angolok elől,
utat nyitva ezzel a térségben a briteknek (42. oldal).
Franciaország ezzel elismerte a britek vezető szerepét
a gyarmatosításban.

Az angol álláspont megváltozásához jelentős mértékben 7. 8.

hozzájárult a német flotta fejlesztése, ami veszélyeztette
azt a brit elvárást, hogy a brit flotta mindig erősebb legyen,
mint az őt követő két ország flottája együttvéve, hogy fenn
tudják tartani feltétlen tengeri fölényüket. Mivel a németek
nem álltak le a fejlesztésekkel, a britek pedig nem akartak
engedni addigi fölényükből, flottaépítési verseny bontako-
zott ki a két nagyhatalom között. Az angolok új hajótípust
terveztek, egy hatalmas méretekkel és nagy tűzerővel ren-
delkező csatahajót (dreadnought), ám a németek is növel- Brit (7.) és német (8.) hadihajók
ték tengeri erejüket. Végül Nagy-Britannia kerekedett felül,
mivel – szemben Németországgal – a britek nem fejlesztet- Mely iparágakra támaszkodott a korszakban a hadihajók gyártá-
ték szárazföldi erejüket hasonló mértékben. sa? Miért a britek kerültek ki győztesen a flottaépítési versenyből?
Mutassa be a képek alapján a hajókat (méret, meghajtás, fegyverzet stb.)!

45
AZ EGYENLŐTLEN FEJLŐDÉS  AZ ANTANT LÉTREJÖTTE

A fegyverkezési verseny

9.

Hogyan alakultak a kato-

nai ráfordítások a világ-
háború évéhez (1914) közeled-
ve? Elemezze a bemutatott ha-
talmak jellegzetességeit! Mely
tényezők határozták meg egyes
hatalmak esetében, hogy meny-
nyit költenek a hadseregükre?
Elemezze a flottára és a szá-
razföldi erőkre költött összegek
alakulását!

„1. §. Ô brit felsége kormánya kijelenti,

Nagy-Britannia felhagyott Németország támogatásával, és Franciaor-
10. hogy nem áll szándékában Egyiptom szág mellé állt. Megszületett a „szívélyes megegyezés” (entente cordiale,
politikai helyzetének megváltoztatása. A 1904), amelyről az angol–francia szövetséget antantnak nevezték. A fran-
Francia Köztársaság kormánya a maga ré- cia–német erőviszonyok megváltozása – Németország erősödése – és az
szérôl kijelenti, hogy nem fogja akadályozni oroszoknak az orosz–japán háborúban bebizonyosodó gyengülése miatt
Anglia cselekedeteit ebben az országban. […] a britek közeledtek a franciákkal már szövetségben álló Oroszországhoz
9. §. Mindkét kormány megállapodik (angol–orosz szövetség, 1907). Így létrejött a hármas szövetséggel szem-
abban, hogy diplomáciai segítséget fognak ben a hármas antant (1907). Európa két, egymással több síkon is szemben
nyújtani egymásnak a jelen nyilatkozat felté- álló szövetségi rendszerre bomlott, ami nagy háborús konfliktus kirob-
teleinek megvalósításához.” (Angol–francia banásával fenyegetett. Ugyanakkor a világ vezető gazdasági hatalma, az
egyezmény, 1904)
Egyesült Államok kívül maradt a szövetségi rendszereken.
„I. 1. Nagy-Britannia kötelezi magát,
11. hogy nem törekszik a maga számára
megszerezni, és nem támogat brit alattvalók,
hasonló módon egy harmadik hatalom alatt-
valói érdekében semmiféle politikai vagy ke-
reskedelmi jellegû koncessziót, úgymint vasúti
koncessziókat, bank-, távíró-, út-, szállítási,
biztosítási stb. koncessziókat a Kászki-Sirinél
kezdôdô, Iszfahánon, Jezden és Hakin áthaladó
vonalon túl, amely a perzsa határon az orosz–
afgán határ metszéspontjánál ér véget […].
2. Oroszország a maga részérôl kötelezi
magát, hogy nem törekszik a maga számára
megszerezni, és nem támogat orosz alattvalók,
hasonló módon egy harmadik hatalom alattva-
lói érdekében semmiféle politikai vagy kereske-
delmi jellegû koncessziót, […] az afgán határ-
tól Gazikon, Birdzsandon, Kermánon keresztül
Bender Abbászban végzôdô vonalon túl, és nem
gördít sem közvetlen, sem közvetett akadályo-
kat azon koncessziók igényei elé, amelyeket az
angol kormány támogat. […]
III. 8. Mindkét magas szerzôdô fél kötelezi
magát arra, hogy tiszteletben tartja Tibet te-
rületi integritását, és tartózkodik Tibet belsô
igazgatásába való bárminemû beavatkozástól.”
(Orosz–brit szerzôdés, 1907)

Milyen jellegű ellentéteket rendez-

tek a két forrásban (10., 11.) szereplő
nagyhatalmak? Milyen hatalmi törekvésekre
következtet a szerződésekből? Nézze meg a
történelmi atlaszban a szerződésben szereplő 12. Az antant kialakulása
ütközőzónákat! Milyen politikai és gazdasági
folyamatok segítették elő a szerződések lét- Kövesse nyomon a szövetségi rendszer létrejöttét! Készítsen időrendi táblá-
rejöttét? Vitassák meg, hogy mekkora a belső zatot azokról a gazdasági és politikai jelenségekről, eseményekről, amelyek a
összetartó ereje e szövetségeknek! szövetség kialakulásához vezettek!

46
 a társadalmi kiegyezés felé nyugaton
és az ellentétek felé keleten

A TÁRSADALOM ÁTALAKULÁSA Míg a XIX. század

első felében Nyugat-Európában a munkásság létszáma
emelkedett, addig a század második felében számuk még
igen, de arányuk már nem növekedett tovább. A kereske-
delem, a szolgáltató ágazatok és az oktatás bővülésével az
alkalmazotti rétegek és a középosztály gyarapodása indult
meg.
Közép- és Kelet-Európában a két ipari forradalom közel
egy időben jelentkezett, a változások gyorsan zajlottak le.
Ezért a régi és az új társadalomszerkezet egymás mellett,
egymással összefonódva létezett (ezt nevezik torlódó tár-
sadalomnak). A földbirtokosok számtalan előjogot élveztek,
a tőkés vállalkozók és a földbirtokosok, valamint a parasz-
tok és a munkások között jellemzőek az átmeneti helyzetű
rétegek. Megindult a koncentráltan (nagyvárosokban, nagy
tömegben) élő munkásság létszámának és arányának növe-
kedése. A két társadalmi modell együttélése, ha rossz élet-
körülményekkel együtt jelentkezett, a társadalmi feszültsé-
gek kiéleződéséhez vezetett Kelet-Európában.

A MUNKÁSMOZGALOM IRÁNYZATAI A XIX. szá-

zad végére létszáma és a termelésben betöltött szerepe
miatt a munkásság jelentős társadalmi tényezővé vált.
Tovább növelte erejét, hogy a nagyüzemek létrejöttével 1. A társadalmi tagolódás változásai Nyugat-Európában
minden más társadalmi csoportnál jobban lehetett meg-
szervezni és mozgósítani a munkástömegeket. A polgári Állapítsa meg, hogy melyik korszakban volt a legnagyobb a
szabadságjogok (a szervezkedés szabadsága, a szavazati jog munkásság társadalmon belüli aránya! E tény ismeretében
kiterjesztése) révén Nyugat- és Közép-Európában jelentős értékelje a marxizmus és munkásmozgalom más irányzatainak
munkáspártok jöttek létre. célkitűzéseit (10. évfolyamos tankönyv, 155–156. oldal)! Állapítsa
A marxizmust elfogadó pártok 1889-ben Párizsban meg, hogy mely társadalmi rétegek aránya nőtt, és melyeknek a
nemzetközi szervezetet hoztak létre, a II. Internacionálét rovására az első és a második ipari forradalom idején!
(1889). Az Internacionálé pártjai – a marxi elmélet alap-
ján – a hatalom megszerzését tűzték ki távlati célként. Ám
az eszközök tekintetében több, egymással szemben álló
irányzat alakul ki.
Miután Nyugat-Európa társadalmi fejlődése már túlju-
tott a Marx által vizsgált XIX. század közepi állapotokon, a
társadalmi ellentétek tompultak, a társadalomban az al-
kalmazottak és a középosztály súlya kezdett növekedni. Az
évtizedes gazdasági és technikai fellendülés és a hosszú bé-

3. A választási rendszerek változásának sematikus ábrája

Munkások felvonulása Olaszországban a XIX. század
2. végén
A munkásság mely jellemzőit emeli ki a festő? Hogyan vi-
szonyul az alkotó a felvonulókhoz?
Milyen alapvető tendenciák figyelhetők meg? Határozza
meg az ábra segítségével a választási rendszerekhez kap-
csolódó következő fogalmakat: cenzus, általános választójog,
egyenlő választás, titkos választás, nyílt választás, közvetett vá-
lasztás, közvetlen választás!

47
A TÁRSADALMI KIEGYEZÉS FELÉ NYUGATON ÉS AZ ELLENTÉTEK FELÉ KELETEN

keidőszak minden réteg számára az életkörülmények javu-

„A kongresszus kimondja: szükség van hathatós munkás-
4. védelmi törvényhozásra minden olyan országban, ahol a lását hozta. Emiatt nyugaton a marxi forradalomelméletet
tôkés termelési mód az uralkodó. felülvizsgálták, revízió alá vették (revizionizmus). Forrada-
E törvényhozás alapjaként követeli a kongresszus: a) legfel- lom helyett a parlamenti választásokat megnyerve, békés
jebb 8 órás munkanap megállapítását az ifjú munkások számára; úton akartak igazságosabb társadalmat kialakítani (szociál-
b) a 14 éven aluli gyermekek munkájának tiltását. demokrata gondolat). Az általános, titkos választójog be-
[…] a párizsi nemzetközi kongresszus elhatározza: vezetését és a szociális vívmányok kiharcolását (nyolcórás
1. hogy minden olyan országban, ahol a proletároknak van munkaidő, fizetett ünnepnapok, egészségbiztosítás) tűzték
választójoguk, kötelesek belépni a szocialista pártba, és […] anél- ki közvetlen feladatként.
kül, hogy kompromisszumot kötnének bármely más politikai
párttal, szavazólapjuk segítségével, az illetô állam alkotmányának
uralma alatt a politikai hatalom meghódítására törekszenek.” Búza Burgonya Marhahús Cukor
(A II. Internacionálé alakuló kongresszusa, 1889) Év
(kg/fő) (kg/fő) (kg/fő) (kg/fő)
1852–1856 33,5 176,7 7,9 2,7
Mit tekintett a II. Internacionálé a munkásmozgalom táv-
lati céljának? Hogyan kívánta ezt elérni? Hogyan viszo- 1872–1876 69,4 282,9 11,8 5,2
nyult a cél és az eszközök a marxi elmélethez? Hogyan értékel- 1892–1896 101,1 322,7 12,0 9,9
te a nyilatkozat a korszak fejlődését? Milyen közvetlen célokat 1897–1901 99,6 316,4 15,5 12,0
határozott meg a dokumentum?
A lakosság átlagos, fejenkénti élelmiszer-fogyasztása
7. Hollandiában (1852–1901)

Milyen tendenciák figyelhetők meg az egyes élelmiszerek-

nél? Melyik élelmiszer fogyasztása nőtt leginkább, és melyi-
ké a legkevésbé? Mire következtethet ebből?

„Guèsde-nak [az osztályharcos Franciaországi Szo-

5. ciáldemokrata Párt vezetôje] nincs igaza, amikor azt hi-
Munka-
szi […], hogy az állam kizárólagosan osztályállam, és hogy a Baleset- Betegség- Öregségi
Ország nélküli-
proletariátus túlságosan gyenge keze nem vésheti bele kíván- biztosítás biztosítás nyugdíj
segély
ságainak és követeléseinek, akaratának legalább kis részét. A
demokráciában, a köztársaságban, ahol általános választójog Németország 1884 1883 1889 1927
van, az állam a proletariátus számára nem valami erôs, telje- 1898*, 1898*,
sen bevehetetlen erôdítmény. A proletariátus már megkezdte Franciaország 1898* 1967
1930 1910
a behatolást ebbe az erôdítménybe. Az önkormányzatokban, a 1913*,
parlamentben, a központi kormányzatban már kezd érzôdni a Hollandia 1901 1930 1949
1947
szocialisták és a proletárok befolyása. […]
Ha az államba részben már valóban behatolt ez a demok- Nagy-
1897* 1911 1908** 1911
ratikus, népi, szocialista erô, és teljes joggal remélhetjük […], Britannia
hogy szervezés, nevelés és propaganda útján annyira teljesen, *önkéntes ** általános
mélyen és döntôen fog behatolni, hogy idôvel összpontosított A társadalombiztosítási szolgáltatások bevezetése né-
erôfeszítések segítségével a proletár és szocialista állam lép 8. hány nyugat-európai államban
az oligarchikus és burzsoá állam helyébe. […] Lehetséges,
hogy az új szocialista államba való belépésünk épp olyan Az adatok alapján milyen tendencia figyelhető meg a kor-
észrevétlenül fog végbemenni, mint ahogyan a tengerészek szakban? Hogyan változtak a korszakban a tömegek életkö-
áthajózása az egyik féltekérôl a másikra. [..]” (Jaurès, francia rülményei? Hogyan kapcsolhatók a táblázatok adatai a munkás-
szocialista beszéde, 1903) mozgalom helyzetének változásához?

Hogyan képzeli el Jaurès a hatalom megragadását? Miért

nevezték e felfogást revizionistának?
„[…] a demokrácián osztályuralom-nélküliséget ér-
6. tünk, s ezzel olyan társadalmi állapotot, ahol egy osztály
sem élvez politikai privilégiumot a közösséggel szemben […]
a demokrácia alapvetôen az osztályuralom felfüggesztése.
[…] A proletárdiktatúra ma már […] túlhaladott fogalom.”
(Bernstein: A szocializmus elôfeltételei és a szociáldemokrá-
cia feladatai, 1899)
Hogyan vélekedik Bernstein a demokráciáról és a prole-
tárdiktatúráról? Vessék össze és vitassák meg Marx és
Bernstein felfogását! Tárják fel az elméleti különbségek mögött
meghúzódó társadalmi okokat!
A revizionizmus fő ideológusa, Eduard Bernstein elvetette a pro-
letárforradalmat és a proletárdiktatúrát. Vegyes tulajdonú (állami,
szövetkezeti és magán-) gazdaságot képzelt el a demokratikus sza-
badságjogok fenntartásával. A munkáspártokon belül ideológiai
harc bontakozott ki a revizionisták és a marxizmus hívei között. A
pártok egysége érdekében léptek föl az ún. centristák, akik a revi-
zionizmus gyakorlatát folytatták, ám elvben hűek maradtak Marx
tételeihez. A legtöbb munkáspártban túlsúlyra jutottak a centris-
ták, illetve a revizionisták, így Németország és az osztrák–Magyar
Monarchia szociáldemokrata pártjaiban is.
Külön úton jártak a századfordulón felerősödő anarchista
irányzatok. Ezek a társadalmat mindinkább ellenőrzése alá vonó
államban látták a szabadság legfőbb gátját. A szabadság nevében
merényleteket követtek el az államot képviselő személyek (pl.
uralkodók, kormányfők) ellen. Az anarchisták – pl. Bakunyin – úgy
ítélték meg, hogy a szabadság csak az önmagukat irányító kis kö-
zösségekben valósulhat meg. Az anarchizmus szembekerült más
szocialista irányzatokkal, például elvetette a proletárdiktatúrát
(mert az is a kevesek uralma a többség felett). Az Internacioná-
lé kizárta sorai közül az anarchista irányzatokat. Az anarchizmus a
szegényebb országokban (Dél-Európa, oroszország) maradt erős.

48
A KERESZTÉNYSZOCIALIZMUS KIBONTAKO-
ZÁSA A XIX. század kihívásaira (a tőkés rendszer igazság-
talanságai, városiasodás, elvilágiasodás, a természettu-
dományok fejlődése, az egyház és állam szétválasztása) a
katolikus egyház csak a század utolsó harmadában találta
meg a válaszokat. A váltás XIII. leó pápa (1878–1903) fő-
papságához kapcsolódik. Az egyház nyitottabbá vált a kor-
szak tudományos eredményei és a társadalmi problémák
iránt. A pápa támogatta az egyház szociális munkáját a
munkásság körében (a kereszténység lényegéből fakadó
cselekedetnek nyilvánítva azt), és a keresztény szakszerve-
zetek létrehozását (Rerum novarum körlevél, 1891).
E tevékenységből bontakozott ki a keresztényszocialis-
ta mozgalom. A szociális körülmények javítását zászlajára
tűző keresztényszocializmus Franciaországban és Ausztriá-
ban vált igazán jelentőssé. A keresztényszocialista pártok
– szemben a marxizmussal – nem az ellentétek kiélezésé-
ben, hanem azok feloldásában látták céljukat.

A BOLSEVIZMUS oroszországban a krími háborút kö-

vető reformok lehetőséget adtak a gazdasági fejlődés ki-
bontakozására. A fellendülés forrását a nyersanyaglelőhe-
lyek, a piac és mindenekelőtt az olcsó munkaerő miatt az
országba érkező külföldi tőke jelentette.
Év 1861 1881 1891 1901 1913
Államkölcsön 400 2350 2700 4000 5450
Magántőke 10 100 250 900 2000
Összesen 410 2450 2950 4900 7450
9. A külföldi tôke beáramlása Oroszországba (millió rubel)
Hogyan alakult a külföldi tőke szerepe a korszakban? Milyen
hatással lehetett az orosz gazdaságra? Hogyan változott az
állami és a magánszektor szerepvállalása a tőkebehozatalban?
Melyek a változás lehetséges okai?
Az oroszországi munkásság olyan körülmények között
élt, mint nyugat-európai társai az ipari forradalom kezde-
tén. Sőt, a cári diktatúra magas adói és az életkörülmények
javításáért folytatott békés küzdelmet lehetetlenné tevő
erőszak az orosz munkások helyzetét még kilátástalanabbá
tette.
A paraszti országban a munkásság néhány nagyváros-
ban és iparvidéken koncentrálódott. (1914-ben is csupán a
népesség 2 százalékát tette ki.) E központokban alakult meg
az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt (1898).
A párt vezetése az igazságos társadalom felé vezető békés
átmenetben bízott. A rossz körülmények között élő egy-
szerű párttagok viszont a radikális eszmékkel és módsze-
rekkel rokonszenveztek. Ilyen nézeteket vallott a politikai
és filozófiai írásai miatt akkor már ismert Lenin: szerinte
erőszakkal kell átvenni a hatalmat, és proletárdiktatúrát
kell bevezetni. A cári rendőrségtől tartva Londonban ren-
dezett pártkongresszuson (1903) Lenin és társai átmeneti-
leg többséget szereztek, ezért nevezték őket bolsevikoknak
(„többségben lévők”). A régi pártvezetés a mensevik („ki-
sebbségben lévő”) jelzőt kapta.
XIII. Leó, a világ változásaival megbékélô s az egyház
10. számára új utakat mutató pápa
Sorolják fel, milyen új problémákra próbált választ adni a
katolikus egyházfő!
„Ne higgyük, hogy az egyház gondját a lelki élet mûve-
11. lése annyira lefoglalja, hogy attól a földi élet érdekeit
elfelejtené. Név szerint a vagyontalanokat illetôleg arra tö-
rekszik, hogy nyomorúságos helyzetükbôl kiemelkedjenek,
s jobb sorsra tegyenek szert. […]
Azonkívül nem szabad szem elôl téveszteni azon alapvetô
igazságot, hogy az állam mindnyájunkért van, az elôkelô-
kért csakúgy, mint a szegényekért. A szegények ugyanis ter-
mészettôl fogva ugyanazon jogalapon polgárai az államnak,
melyen a gazdagok, hogy ne is említsük azt, hogy éppen ôk
képezik minden közösségben a nagy többséget. […] Tehát
a méltányosság a munkások állami védelmét sürgeti, hogy
a munka nyereségébôl kellô rész jusson nekik – s a munka
úgy fedezze lakás, élelem, ruházat tekintetében szükségletei-
ket, hogy helyzetük ne legyen nyomasztó. Ebbôl az követ-
kezik, hogy mindazt kell pártolni az államnak, ami a mun-
kások helyzetén bármiképp is lendít; […] ha a munkaadók
a munkásokat igazságtalan terhekkel és oly kikötésekkel sa-
nyargatnák, melyek az emberi méltósággal ellenkeznek, ha
egészségüket veszélyezteti az erôltetett, nemükkel és koruk-
kal arányban nem álló munka: mindez esetekben, megtartva a
mérséklet határait, közbe kell lépnie a nyilvános hatalomnak
és a törvényhozásnak.” (XIII. Leó „Rerum novarum” kezdetû
enciklikája [körlevele], 1891)
Hogyan értelmezi a pápa az állam szerepét? Mely szem-
pontokból vizsgálja a munkásság helyzetét? Kiktől vár
megoldást az egyházfő, és miért tőlük? Miért korszakos jelen-
tőségű az enciklika?

49
A TÁRSADALMI KIEGYEZÉS FELÉ NYUGATON ÉS AZ ELLENTÉTEK FELÉ KELETEN
„[…] a forradalom a legnagyobb mértékben elônyös a
13. proletariátus számára. A polgári forradalomra feltétle-
nül szükség van a proletariátus érdekében. Minél teljesebb
és határozottabb, minél következetesebb lesz a polgári forra-
dalom, annál inkább biztosítva lesz a proletariátusnak a bur-
zsoázia ellen, a szocializmusért vívott harca […], a burzsoá
forradalom bizonyos értelemben elônyösebb a proletariátus,
mint a burzsoázia számára. Mégpedig a következô értelem-
ben kétségtelen ez a tétel: a burzsoázia számára elônyös, ha
a proletariátussal szemben a régi rendszer egynémely marad-
ványára, például a monarchiára, az állandó hadseregre stb.
támaszkodhat […].
Ezzel szemben a munkásosztály számára elônyösebb, ha
a burzsoá demokratikus irányba esô elengedhetetlen válto-
zások nem reformok útján, hanem forradalmi úton mennek
végbe, mert a reformok útja a halogatások, a huzavona, a nép
szervezetében rothadó részek elhalásának kínos és lassú útja.
[…] »A forradalom döntô gyôzelme a cárizmus felett« annyi,
mint a proletariátus és a parasztság forradalmi-demokratikus
diktatúrája […].
Ez a gyôzelem igenis diktatúra lesz, vagyis feltétlenül ka-
tonai erôre, a felfegyverzett tömegekre, a felkelésre kell majd
támaszkodnia, és nem holmi »legális«, »békés úton« létre-
hozott intézményekre. Ez csak diktatúra lehet, mert azoknak
az álalakításoknak a végrehajtása, amelyek haladéktalanul és
feltétlenül szükségesek a proletariátus és a parasztság számá-
ra, kétségbeesett ellenállást fog kiváltani a földbirtokosokból
is, a nagyburzsoáziából is, a cárizmusból is. Diktatúra nélkül
nem lehet megtörni ezt az ellenállást, nem lehet visszaver-
ni az ellenforradalmi kísérleteket. De ez természetesen nem
szocialista, hanem demokratikus diktatúra lesz. Ez a dikta-
túra (a forradalmi fejlôdés egész sor közbülsô foka nélkül)
nem nyúlhat a kapitalizmus alapjaihoz. Legjobb esetben
keresztülviheti majd a földtulajdon gyökeres újrafelosztását
a parasztság javára, megvalósíthatja a következetes és teljes
demokratizmust – beleértve a köztársaságot is –, a falusi, sôt
a gyári életbôl is gyökerestül kitépheti az összes ázsiai, szolgai
vonásokat, megalapozhatja a munkások helyzetének komoly
javulását és életszínvonaluk emelkedését, végül […] átviheti
a forradalom tüzét Európába. Ez a gyôzelem még korántsem
teszi polgári forradalmunkat szocialista forradalommá […].
Eljön az idô, amikor véget ér az orosz önkényuralom elleni
harc – elmúlik Oroszországban a demokratikus forradalom
korszaka –, […] akkor majd közvetlenül a proletariátus szo-
cialista diktatúráján fogunk gondolkodni, és részletesebben
fogunk beszélni róla […].” (Lenin: A szociáldemokrácia két
taktikája a demokratikus forradalomban, 1905)
Foglalja össze Lenin mondanivalóját, és készítsen logikai
ábrát gondolatmenetéről! Vitassák meg és értékeljék
az elemzést a következő szempontokból: célszerűség, politi-
kai morál, a tömegek, a nép szerepe! Fogalmazzák meg a „két
taktika” és a demokrácia lenini értelmezését! Milyen szerepet
szánt a polgári demokráciának Lenin?
50
Hajóvontatók Oroszországban
12.
Mire utal az embertelen mun-
ka, amit ráadásul nők végez-
nek a képen? Milyen társadalmi és
politikai feszültségek jelentkeztek
egyidejűleg oroszországban?
AZ 1905-ÖS OROSZ FORRADALOM A cári el-
nyomó rendszer miatt oroszországban alig volt mód a fe-
szültségek békés levezetésére: nem létezett parlamenti
képviselet, szakszervezetek és a szociális gondoskodást
végző intézmények. Amikor a cárizmus az orosz–japán há-
borúban elszenvedett vereség miatt tekintélyét vesztette,
az elégedetlenség elemi erővel tört fel. A nagyvárosokon
sztrájkhullám söpört végig.
Pétervárott, a Téli Palota előtt a papjai vezetésével a
cárnak kérvényt benyújtani akaró tömegbe a hatalom be-
lelövetett (1905. január). A véres fellépés megrendítette a
nép „cár atyuskába” vetett bizalmát, hitét. Az ország több
részén sztrájkok, felkelések robbantak ki, szabadságot, a
parasztok földet követeltek. II. Miklós cár (1894–1917) a
mozgalmak leszerelése érdekében reformokat jelentett be
(1905. október). A korlátozott jogkörű dumát törvényhozó
testületté nyilvánította, és tágította a szabadságjogokat. Az
engedményeket a cári kormányzat időhúzásnak szánta. Mi-
után úrrá lett a helyzeten, gyakorlatilag visszatértek a régi
rendszerhez (1907).
lenin felismerte, hogy itt a lehetőség a hatalom megra-
gadására. E célhoz azonnal ideológiát is alkotott, s kidolgozta
a permanens (folyamatos) forradalom elméletét. Ennek lé-
nyege, hogy a cári rendszer elleni polgári forradalmat a bolse-
vikok a tömeg élére állva proletárforradalommá fejleszthetik.
Úgy tűnt, a Moszkvában
kirobbantott munkásfel-
kelés (1905. december)
igazolja az elméletet, de
ezt a katonaság vérbe foj-
totta. A cári rendszer erő-
szakossága miatt azonban
a bolsevik propaganda
egyre szélesebb körben
hatott.
Orosz karikatúra az 1905
után kialakított alkotmá-
nyos rendszerrôl
14.
Fogalmazza meg, mit fejez ki a karikatúra! Határozza meg
a cári reform révén létrejövő alkotmányosság korlátait!
 mindennapok a boldog
békeidőkben

BOLDOG BÉKEIDŐK A boldog békeidők elnevezést csak később kezdték

használni az első világháborút megelőző évtizedek megjelölésére. Az első világ-
háborúból visszatekintve a korszak fő jellegzetessége valóban az évtizedeken át
tartó európai béke volt. A béke, mely megteremtette a gyarapodás lehetősé-
gét. Kiteljesedett az ipari forradalom második hulláma, nőtt az életszínvonal, a
mindennapi életet megkönnyítő találmányok, újítások sora jelent meg, és egy
részük gyorsan elérhetővé vált a tömegek számára is. A korszakban a polgárok
szabadsága is nőtt, előretört az alkotmányosság Európában, egyre szélesebb ré-
tegekre terjedt ki a választójog.

Természetesen a társadalom különböző csoportjai – akárcsak ma – nem egyformán

részesültek a boldog békeidők áldásaiból. Megfigyelhető, hogy az újítások (pl. fürdőszo-
ba, telefon, nyaralás) először a felső rétegeknél jelentek meg, mint a luxus velejárói. Az
életkörülmények javulásával és az újdonságok tömegtermelésével ezek a dolgok egyre
szélesebb rétegekhez jutottak el. Az újdonságok az élet szinte minden területét átalakí-
tották. A vezetékes víz és csatorna könnyebbé tette a rendszeres tisztálkodást, az áram- és
gázszolgáltatás a világítást, az állandó fűtést, az olcsó textíliák révén elterjedt a váltóruha
és az ünnepi öltözet.

A MODERN SPORT MEGSZÜLETÉSE A testedzést minden korszakban

felfoghatjuk sportként. Ám a mai értelmében (egészséges emberideál és ver-
seny) az ókor után a boldog békeidőkben jelent meg ismét. Mindez a viszonyla-
gos jólétnek és ezzel összefüggésben a növekvő szabadidőnek volt köszönhető.
A korszak vívmánya – a technikai fejlődéssel összefüggésben – a munkaidő 1. Ünnepi vacsora egy vendéglôben
csökkenése. Nyugat- és Közép-Európában a munkások is egyre több országban
harcolták ki a nyolcórás munkaidőt. Szabadidejükben egyre többen végezhettek Határozza meg, mely társadalmi
testmozgást, vehettek részt az üzletet és időtöltést egyaránt jelentő sportverse- csoporthoz tartozhat az ünneplő
nyeken. A sport az urak kedvteléséből először a középosztály, majd a kisembe- család! Sorolja fel az állítását bizonyító
rek kedvtelése és időtöltése lett. (Természetesen az alsóbb rétegek a lovaglás, részleteket! Hogyan képzeli a hasonló
a vívás és tenisz helyett az úszást, a birkózást, az ökölvívást és – nézőként is – a társadalmi helyzetű család ünnepét egy
futballt részesítették előnyben.) korábbi időszakban? Mesélje el a képen
A folyamat – nem véletlenül – a gazdasági fejlődés élvonalában lévő és a kon- látottakat különböző társadalmi rétegek-
hez tartozók nézőpontja szerint!
tinensnél magasabb életszínvonalat biztosító Angliából indult ki. A szélesedő
angol középosztály közvetítette az alsóbb rétegek felé az arisztokrácia számos
kedvtelését. Egyre több sportág jött létre meghatározott szabályokkal, eszkö-
zökkel és nemzeti, nemzetközi versenyeket lebonyolító szervezetekkel.

Az elsô Tour de France

1903-ban
2.

A korszak mely jel-

lemzőit mutatja a
kerékpársport elterjedé-
se? Keressen minél több
összetevőt!

Az Angliából elinduló labdajáték, a futball a század végére már

meghódította egész Európát
3.

Kik vettek részt a mérkőzések lebonyolításában, és kik voltak a nézők?

Beszéljék meg, mennyiben a korszak terméke a futball!

51
MINDENNAPOK A BOLDOG BÉKEIDŐKBEN
4.
Az athéni olimpia megnyitója 1896-ban és Hajós Alfréd, aki ezen az olimpián megszerezte Magyarország elsô és második
aranyérmét
Miért görögországban rendezték meg az első újkori olimpiát? Mit jelent egy ország számára egy olimpia megrendezésének a lehető-
sége? Nézzen utána Hajós Alfréd életének az interneten! Hány sporttal foglalkozott, mit alkotott építészként?
„A modern sport több is és kevesebb is, mint az ókor
6. sportja. Több, mert például tökéletesebbek az eszközei.
De hiányzik a filozófiai alap, a rejtett cél, az az egész hazafias
és vallási szemlélet, amely akkoriban a fiatalok ünnepi játé-
kait körülvette. […] Melyik modern és a jelenkori igények-
nek megfelelô gondolkodási rendszerben találjuk meg azt az
erkölcsi ellensúlyt, amely a modern atletizmust megóvhatná
attól, hogy bevonják az üzletcsinálásba, és így végül mocsok-
ban végezze? […] Azt követelni a népektôl, hogy egymást
kölcsönösen szeressék, egyfajta gyerekesség. Ám felszólítani
ôket, hogy figyeljenek egymásra, ez már nem utópia. De hogy
figyeljenek egymásra, ahhoz elôbb ismerniük kell egymást.
Ebbôl az okból az újjáélesztett olimpiai játékoknak négyéven-
ként alkalmat kell adniuk a világ ifjúságának egy felemelô,
testvéri találkozásra, amelynek során fokozatosan eltûnik
majd az a tudatlanság […], amely elevenen tartja a gyûlölet
érzését, amely félreértéseket halmoz, és az eseményeket szé-
dítô gyorsasággal hajszolja egy barbár és kegyetlen háború
irányába.” (Coubertin báró, az olimpiai mozgalom alapítójá-
nak gondolatai, 1895)
gyűjtse össze a modern olimpiai gondolat jellemzőit!
Mi a hasonlóság és mi az eltérés az ókori olimpiákhoz
képest? Mennyiben válasz kora kihívásaira az olimpiai mozga-
lom?
Darwinról készült korabeli karikatúra
7.
Mennyiben segíthette Darwint elmélete kialakításában a
világ körüli út? Milyen kérdést vet fel a Darwint majommal
ábrázoló karikatúra? Hogyan tükrözi Darwin elméletének kortársi
fogadtatását? Hogyan vélekedik a kérdésről a karikatúra készítő-
je? Milyen eszközökkel éri el a kívánt hatást?
52
5.
A XIX. század végén született meg az újkori olimpia esz-
méje. (Az első újkori olimpiát Athénban rendezték meg
1896-ban). Ebben nagy szerepe volt coubertin bárónak,
aki az antik görög világ eszményeit kívánta átültetni a saját
korába. Kiemelte a testi és a szellemi kultúra egységét (ép
testben ép lélek), ezért szorgalmazta a sportversenyek mel-
lett a szellemi megmérettetést (az első olimpiákon sor ke-
rült ilyen versenyekre). Fontosnak tartotta a tiszta, a társa-
kat is segítő versenyszellemet. Elképzelése szerint a játékok
– az antik olimpiákhoz hasonlóan – összekötő kapcsot je-
lenthetnek a más területeken esetleg egymással ellenséges
nemzetek között. E célok érdekében a versenyekről kizárták
a profikat, a sportból hivatásszerűen élő versenyzőket.
A TUDOMÁNYOK FEJLŐDÉSE A XIX. század közepén
a biológiában forradalmi változásra került sor. Egy angol termé-
szettudós, charles Darwin (1809–1882) világ körüli útja után
nagy hatású művében (A fajok eredete, 1859) megfogalmazta
az evolúció elméletét. Darwin elméletének lényege, hogy az
élőlények a környezethez
való alkalmazkodás során, a
létért való folyamatos küz-
delemben nyerték el mai tu-
lajdonságaikat.
Az elmélet összeegyeztethe-
tetlennek tűnt a teremtés taná-
val, ezért az egyházak elutasítot-
ták. (Napjainkban a keresztény
egyházak már összeegyeztethe-
tőnek tartják az evolúciót a te-
remtés tanával.) Nagy értetlen-
séget váltott ki az az állítás, hogy
az evolúció során az ember is az
állatvilágból emelkedett ki (bár
az, hogy az ember a majomtól
származik, csupán Darwin tanai-
nak félremagyarázása).
 Az evolúció gondolata hatott a társadalomtudományok-
ra is. A „természetes kiválasztódást”, a „létért folytatott
küzdelmet” a nemzetekre, az emberfajtákra és a társadal-
mi csoportokra is alkalmazták. A történelem ilyen értel-
mezése a szociáldarwinizmus. Voltak irányzatok, amelyek
– megfordítva az evolúció elméletét – a történelemben si-
keres népeket, népcsoportokat az evolúció győzteseiként
állították be, és felsőbbrendűnek ítélték (pl. a XIX. század-
ban így igazolták a gyarmatosítást, a XX. században pedig
erre alapozta agresszív terveit a nácizmus).
A második ipari forradalom technikai-technológiai vív-
mányaiban már nagy szerepük volt a tudományos felfe-
dezéseknek. Ugyanakkor a gazdasági növekedés és az új
iparágak (pl. vegyipar) további lendületet adtak a termé-
szettudományok és a technika fejlődésének (tőkebefekte-
tések, laboratóriumok felszerelése stb.). olyan új felfede-
zések születtek, melyek eredményei csak a későbbiekben
értek be (pl. Mendel génelmélete, 1866; curie házaspár,
radioaktivitás).
A KIÁBRÁNDULÁS FILOZÓFIÁJA A boldog béke-
idők embere egyrészt bizakodott a jövőben, hitt a fejlő-
désben, abban, hogy a gondok a tudományok fejlődésével
megoldódnak. S valóban növekedett a jólét, az átlagművelt-
ség. Ugyanakkor megjelent a kiábrándultság, a dekadencia
is. A kor polgára a századfordulóhoz közeledve úgy érezte,
a világ rossz irányba halad, a régi értékek eltűnnek, és új
ellentétek keletkeznek. A fejlődés szétbomlasztotta a régi
közösségeket, a nagyvárosokban az egyén magányosnak
érezte magát az idegen s ezért iránta közönyös vagy ellen-
séges tömegben. Egyre többen tudtak írni, olvasni, koráb-
ban elképzelhetetlen mennyiségben adtak ki könyveket és
újságokat, de úgy látszott, a tömegkultúra felfalja a korábbi
elitek kifinomult kultúráját.
A fenti ellentmondásokra a filozófiában több válasz született.
A német Schopenhauer (1788–1860) úgy vélte, a világ lényege a
megismerhetetlen és kiszámíthatatlan akarat, amely az embere-
ket is irányítja. Az akarat szülte vágyak vezetnek az emberi szenve-
désekhez, amelyeknek sosincs vége, mert amint valamit elérünk,
az akarat új vágyakat támaszt. A megoldás a vágyak leküzdése, a
vágyakból fakadó törekvések feladása, de Schopenhauer szerint
erre csak a lángész képes.
A német Friedrich Nietzsche (1844–1900) szerint a régi vi-
lág értékei elveszítették tartalmukat („Isten meghalt”), és a mai
korban – amely az egyénekből irányítható tömeget gyúrt – már
a tömegerkölcs, a szolgaerkölcs értékei meghatározóak. Ebből az
alacsonyrendű korból csak az önmagának értéket adó, felsőbb-
rendű ember (Übermensch) tud kitörni. A felsőbbrendű embert
Nietzsche nem kötötte fajhoz vagy társadalmi csoporthoz. A fel-
sőbbrendű ember jellemzői a magas erkölcsi elvárások, a szelle-
mi függetlenség, a képmutatástól független őseredeti tisztaság.
Mindezek birtokában az egyén kiemelkedhet a tömegből, és irá-
nyítani tudja azt. A felsőbbrendű ember akarata a tömegkultúrán
túlmutató felsőbbrendű kultúrát teremt, és ezáltal uralkodik a tö-
megen. A XX. században a nácizmus kiforgatta a filozófus gondola-
tait, és a felsőbbrendűséget az uralkodó faj és a tömegen uralkodó
vezér felsőbbrendűségeként értelmezte és alkalmazta.
Az egyén és a társadalom közötti összhang megbomlása tükrö-
ződik a bécsi orvos, Sigmund Freud (1856–1939) munkásságában
is. Freud az idegi problémákkal, alkalmazkodási zavarokkal küsz-
ködő betegekkel foglalkozva alkotta meg a modern pszichológia
alapját jelentő pszichoanalízis módszerét. Freud abból indult ki,
hogy a személyiséget, a viselkedést olyan élmények, vágyak is
meghatározzák, amelyekről az ember nem tud, mert elfeledte
vagy elfojtotta, tehát elméjének a tudat alatti tartományába szorí-
totta ezeket. A lelki betegségeket a tudatalatti feltárásával akarta
gyógyítani. A múltban elszenvedett konfliktusokat akár évekig tar-
A piltdowni lelet vizsgálata 1915-ben korabeli festmé-
8. nyen. A lelet a korszak egyik legnagyobb tudományos
hamisítása volt
Nézzen utána a piltdowni ember felfedezésének! Hogyan
kötődik ez a történet Darwin tanaihoz?
„A következô fejezetben megtárgyaljuk a létért való küz-
9. delmet, amely a szerves lények között folyik a Földön, s
amely elkerülhetetlen következménye annak, hogy a szerves
lények mértani haladvány szerint szaporodnak. Ez Malthus
tanának az egész állat- és növényvilágra való alkalmazása.
Minthogy minden fajnak sokkal több egyede születik, mint
amennyi megélhet, s minthogy ennek következtében a létért
folyó harc állandósul, világos, hogy minden lénynek, amely,
ha csak csekély mértékben is, de saját elônyére változik, az
élet bonyolult és nem ritkán változó körülményei között több
eshetôsége lesz a fennmaradásra, s ekképp arra, hogy termé-
szetes úton kiválasztódjék. Az öröklés törvényének alapján
minden kiválasztott változat arra fog törekedni, hogy a maga
új és módosult alakját utódaira átplántálja.
A természetes kiválasztásnak ezt az alapvetô kérdését vala-
mivel behatóbban fogom tárgyalni a negyedik fejezetben; ek-
kor látjuk majd, hogy a természetes kiválasztás hogyan okoz-
za csaknem elkerülhetetlenül a kevésbé tökéletes életformák
kipusztulását, és hogyan hozza létre azt, amit én jellegbeli
elkülönülésnek nevezek. […]
Annak ellenére, hogy sok minden homályos elôttünk, és
sokáig az is marad, a tôlem telhetô legmegfontoltabb tanul-
mányozás és legelfogulatlanabb mérlegelés alapján nem ké-
telkedem benne, hogy az a nézet, amelyet a legtöbb termé-
szetbúvár a legújabb idôig vallott, s amelyet régebben magam
is vallottam – nevezetesen, hogy minden fajt egymástól füg-
getlenül teremtettek –, téves. Teljesen meg vagyok gyôzôdve
arról, hogy a fajok nem változhatatlanok, hogy azok, amelyek
egy úgynevezett nemhez tartoznak, egyenes leszármazottai
valamely részben már kihalt fajnak, hasonlóképpen, mint
ahogyan bármely faj elismert változatai ennek a fajnak le-
származottai. Meg vagyok továbbá gyôzôdve arról is, hogy a
természetes kiválasztás volt a módosulásnak legfontosabb, ha
nem is kizárólagos eszköze.” (Darwin: A fajok eredete, 1859)
Elevenítse fel Malthus tanainak lényegét (10. évfolya-
mos történelemtankönyv, 151. oldal)! Mi Darwin el-
mélete szerint az élővilág fejlődésének a motorja? Mi ebben
az alapvető különbség a korábbi felfogáshoz képest? Hogyan
fogadhatták a kortársak Darwin elgondolásait? Milyen elkép-
zelések forrásává válhatott Darwin elmélete, ha az emberi tör-
ténelemre is alkalmazták?
53
MINDENNAPOK A BOLDOG BÉKEIDŐKBEN

tó beszélgetések (terápia) során a felszínre hozta, s azokat újraér-

„A legrégibb lelki tartományt vagy hatóságot ösztön-én- telmezve megkísérelte feldolgoztatni a beteggel.
10. nek neveztük el. Az ösztön-én tartalmazza mindazt, mi
Freud az emberek lelki betegségeit jórészt a gyermekkori sé-
öröklött, amit születésünkkor magunkkal hoztunk, ami alka- rülésekre és az elfojtott szexuális vágyakra vezette vissza. Lelki
tilag van meghatározva. Tartalmazza tehát mindenekelôtt az életünket jelentős részben társadalmi meghatározottságúnak tar-
ösztönöket, amelyek a testi szervezôdésbôl származnak, és el- totta, mert véleménye szerint a szülők, a tanárok és az ideálok az
sônek itt találnak elôttünk ismeretlen formákban, pszichikus adott világ (nemzet, vallás, társadalmi csoport) elvárásait közvetí-
[lelki természetû] kifejezôdésre. tik az egyén felé.
Az ösztön-én egy része a bennünket körülvevô valóság ha-
tására sajátságos fejlôdésen megy át. Az eredetileg ingerfelve-
vô szervekkel és ingervédelmi berendezésekkel ellátott [agy]
kérgi rétegben kialakul egy sajátos organizáció, amely ettôl
fogva közvetítô funkciót tölt be az ösztön-én és a külvilág kö- 11.
zött. A pszichikumnak erre a tartományára tartjuk fenn az
én nevet.
Az én legfontosabb jellemzôi. Mivel az érzékelés és az
izomtevékenység között eleve megvan az összeköttetés, az én
uralkodik az akaratlagos mozgások fölött. Feladata az önfenn-
tartás. Kifelé úgy tesz ennek eleget, hogy megismerkedik az
ingerekkel, tapasztalatokat tárol róluk (az emlékezetben), a
túl erôs ingereket elkerüli (meneküléssel), a mérsékelteket
befogadja (alkalmazkodással), és végül megtanulja, hogy a
külvilágot célirányosan átalakítsa a saját hasznára (aktivitást
fejt ki). Befelé pedig harcot folytat az ösztön-én ellen, átveszi
az uralmat az ösztönigények fölött; eldönti, engedélyezhetô-e
kielégítésük, vagy el kell ezt halasztani jobb idôkre, amikor a
külsô körülmények kedvezôek, vagy pedig legjobb lesz telje-
sen elnyomni rezdüléseiket. Tevékenységét a benne jelen levô
vagy a kívülrôl befogadott ingerek feszültségei vezérlik. E fe-
szültségek emelkedését általában kínként, csökkenését pedig
élvezetként éljük meg. […]
A fejlôdô ember sokáig él együtt a szüleivel, és függ tôlük.
Hosszú gyermekkorának lecsapódásaként énjén belül egy
különleges instancia [itt hatóság, bíróság] képzôdik, amely a Sigmund Freud (1856–
szülôi befolyásnak a folytatója. Ezt a hatóságot felettes énnek 1939) bécsi orvos, a mo-
neveztük el. Amennyiben a felettes én különválik az éntôl dern pszichológia megala-
vagy szembefordul vele, az énnek mint egy harmadik hata- pozója, és híres díványa,
lommal kell vele számolnia. ahol betegei feküdtek és
Az énnek valamely cselekedetét akkor tekintjük kifogásta- beszélgettek a dívány mö-
lannak, ha egyidejûleg tesz eleget az ösztön-én, a felettes-én gött ülô Freuddal
és a valóság körülményeinek, vagyis ha ezeknek az igényeit
össze tudja békíteni egymással. Az én és a felettes én viszonyát 12.
minden részletében vissza lehet vezetni a gyereknek szüleihez
való viszonyára. A szülôk hatása természetesen nem szorítko- Miért tekinthetjük a modern társadalom jellemzőjének a
zik az ô személyes tulajdonságaira, hanem magában foglalja pszichológia tudományát?
azokat a családi, faji és nemzeti hagyományokat, amelyeket
továbbadnak, s ezenfelül közvetlen társas környezetüknek az
általuk érvényesített követelményeit is. Emellett a felettes én
az egyéni fejlôdés folyamán magába fogad a szülôk helyébe A MŰVÉSZET VÁLASZA A XIX-XX. század fordulója
lépô, ôket helyettesítô személyektôl – nevelôktôl vagy a társa- a művészetben is fordulatot jelentett. A korszak művészei
dalomban példaként tisztelt ideáloktól – származó vonásokat – mint általában a művészek minden korban – újat akartak,
is. Látjuk: az ösztön-én és a felettes én alapvetô különbözôsé- és szinte minden művészeti ágban szembefordultak a ha-
gük ellenére megegyeznek abban az egyben, hogy mindkettô gyományos ábrázolási módokkal. Ehhez hozzájárult, hogy
a múlt hatását képviseli: az ösztön-én az öröklött múltét, a a művészeti alkotások „fogyasztóközönsége” kiszélese-
felettes én lényegileg a másoktól átvett hatásokat. Az ént vi-
szont elsôsorban a saját élményei, tehát esetlegességek, aktu-
dett. A kevésbé iskolázott, kulturált tömegek igényei azon-
ális tapasztalatok határozzák meg.” (Freud: A pszichoanalízis ban gyakran ellentétben álltak a művészek törekvéseivel.
foglalata) A megújulni vágyó művészetek nem kívánták kiszolgálni
a közízlést.
A korszakban a tömegkultúra és a hagyományok elle-
Hogyan épül fel Freud szerint az emberi lélek? Hogyan
viszonyulnak egymáshoz a lélek egyes szintjei? Mely té- ni lázadás miatt egymás után születtek az újabb és újabb
nyezők hatnak a lélek működésére? Mi az újszerű Freud mun- művészeti irányzatok, „izmusok” (pl. impresszionizmus).
kásságában? A tömegkultúra egyre inkább elszakadt a magas művésze-
tektől.
A századforduló újat keresése a képzőművészetben is a
régi (pl. a történeti stílusok és az ezek ötvözetét jelentő ek-
lektika) tagadását jelentette. A korszak jellemző stílusa, a
szecesszió a képzőművészet egészét (az iparművészettől a
festészetig) átfogva, egységes környezetet kívánt teremteni.
Hullámzó vonalak, keleti és népművészeti motívumok alkal-
mazása jellemezték.

54
 Vincent van Gogh: Vendéglô a Szi-
rénhez Asniéres-ben, 1887 (impresz-
szionizmus)
13.

Gustav Klimt: Judit Holofernész

14. Claude Monet: A Mont- 15. fejével, 1901 (szecesszió)
alban torony Amszter-
damban, 1874 (impresz-
szionizmus)

Emeljük ki a képek alapján a kor-

Pablo Picasso: szak képzőművészeti irányzatainak
Az avignoni kisasszo- jellegzetességeit! Fedezzük fel a külön-
nyok, 1906–1907 (ku- böző irányzatokban a társadalom, az élet-
bizmus) vitel és az értékrend változásaira utaló
jegyeket!
16.

55
 összegezés

HATALMI POLITIKA ÉS GYARMATOSÍTÁS

1. A korszak politikatörténetét alapvetően a hatalmi
politika határozta meg: a diplomáciai manőverek, a
kongresszusok, a háborúk és a békekötések. A hatal-
mi politikát alapvetően befolyásolták a gazdaság és
a társadalom változásai. A hatalmi politika kiemelt
területe a gyarmatosítás, a gyarmatokért folyó ver-
seny.

Tekintsék át a gazdaság és a társadalom változá-

sait! Készítsenek áttekintő ábrát a gazdaság és a
társadalom átalakulásáról! Elemezzék, hogyan hatott a
gazdaság és a társadalom a hatalmi politikára!
Készítsen áttekintő ábrát a korszak gyarmati politiká-
járól (célok, módszerek, eredmények)! Határozza meg,
hogy az európai politikában milyen szerepet játszott a
gyarmati vetélkedés!

2.

3.

A hatalmi politika alakulása az 1850-es (1.), az 1860-as

(2.) és az 1890-es (3.) évektôl

Tekintsék át a térképek segítségével az európai ha-

talmi politika változásait!

56
ii. a kiegyezéshez vezető út
és a dualizmus kora
MiÉRT ZÁRKÓZOTT FEL GYORS LÉPTEKKEL MaGYaRORSZÁG EURÓPÁHOZ
aZ ELbUKOTT SZabadSÁGHaRC UTÁN?

■ MaGyarOrSzáG NaGy BElSŐ ÖNállóSáGGal rENDElkEzŐ alkOTMáNyOS

királySáG VOlT?
■ OlyaN állaMFÉrFiaiNk VOlTak, MiNT DEák FErENC, aNDráSSy GyUla,
TiSza kálMáN ÉS TiSza iSTVáN?
■ FErENC JózSEF HOSSzÚ UralkODáSa STaBiliTáST ÉS NyUGODT
kOrMáNyzáST JElENTETT?
■ a BEáraMló kÜlFÖlDi TŐkE MiaTT az OrSzáG Jól kiHaSzNálHaTTa
TErMÉSzETi ErŐFOrráSaiT?
■ az OSzTrák–MaGyar MONarCHia 50 MillióS PiaCOT BizTOSÍTOTT a MaGyar
TErMÉkEkNEk?
 az önkényuralom rendszere
„Drága Nôm! Hiába reménykedtünk az emberségesség
1. utolsó szikrájában, amikor azt véltük, hogy még egyszer
látjuk egymást, ezt is megtagadták Tôled; és ezért ezekben
a sorokban ismétlem meg Neked mélyen átérzett kifejezé-
sét forró hálámnak és tiszta szerelmed minden kincse iránti
csodálatomnak, amelyet megérdemelni sohasem tudtam; és
oly igaz, mint az, hogy a halál küszöbénél állok, hogy csu-
pán ennek a bûnnek a tudata az, amit a sírba magammal vi-
szek. Istennek még örömet és kárpótlást kell adnia Neked, te
Angyal, és ha akad férfi, aki méltó a te szívedre, ó! akkor az
önfeláldozásnak Rád oly jellemzô túlzásával ne taszítsd el ôt
magadtól.
Elnézéssel és szerelmünk elsô éveire gondolva emlékezzél
rám. A gyermekeket áldd meg és csókold meg az én nevem-
ben, ne szégyelljék, nem kell szégyellniük atyjukat, az én ha-
lálomnak a gyalázata elôbb vagy utóbb azokra hull vissza, akik
engem igazságtalanul és hálátlanul meggyilkoltak. Ebben az
ünnepélyes órában megesküszöm, hogy a király és a monar-
chia elleni árulásnak soha egyetlen gondolata nem férkôzött
lelkemhez, és hogy a hazához nem kevésbé hû voltam; ugyan
ki hiszi el ezt most! És ezért halok meg; a törvény, a király es-
küje volt vezérfonalam, és sem jobbról, sem balról nem hagy-
tam, hogy visszaéljenek velem. Viam meam persecutus sum
[A magam útját jártam], ezért ölnek meg engem.
Ennyit a gyalázatos politikáról a Te vigasztalásodra, ámbár
erre nincs szükséged, hiszen egyedül csak Te voltál az, aki
mindig bízott bennem. Hagyd el ezt az országot a gyerekek
kedvéért; az ô jövôjük csírájában volna megfertôzve. A Te va-
gyonod elég lesz nekik; jobb egy szegény sors, mint alamizsna
azoknak a kezébôl, akik ôket árvákká tették. […]
Azt a gonosz gyalázatot, melyet ezek nekem szántak, re-
mélem, elkerülöm, erre a célra már régóta egy mentôeszközt
hordok magamnál! És még egyszer egy búcsúcsókot. Isten
Veled! Úgy halok meg, hogy csak a Te képed van a szívemben,
a Te neved az ajkamon! Viszontlátásra! Lajosod” (Batthyány
Lajos gróf búcsúlevele feleségéhez, Zichy Antóniához, Pest,
1849. október 5.)
Hogyan került fogságba a magyar miniszterelnök? Szedje
vázlatpontokba, hogy mi mindent tart fontosnak közölni
feleségével Batthyány a kivégzése előtt! Ezek közül melyek a
közéleti-politikai és melyek a magánéleti tartalmak? Nézzen
utána, mire utal a levél utolsó bekezdésének első mondata!
2.
58
A MEGTORLÁS ÉS A BIRODALMI CÉLOK A Habs-
burg-kormányzat megalázónak tartotta, hogy csak idegen
fegyverek segítségével sikerült levernie a magyar szabad-
ságharcot. Ezért a birodalom más területein biztosított am-
nesztia (kegyelem) helyett véres bosszút állt. Ferenc József
a megtorlás végrehajtását az itáliai kegyetlenkedései miatt
„bresciai hiénának” nevezett Haynaura bízta.
Miután Komáromot Klapka györgy a védőknek szabad
elvonulást biztosító menlevél fejében feladta, teljes erővel
megkezdődött a megtorlás. 1849. október 6-án Aradon ti-
zenhárom honvédtábornokot, Pesten az első felelős ma-
gyar miniszterelnököt, Batthyány lajos grófot végezték
ki. Rajtuk kívül még közel 150 embert küldtek a bitóra, s
több mint ezret börtönöztek be. Tömegesen alkalmaztak
megalázó büntetéseket (pl. nyilvános megkorbácsolást),
és honvédek tízezreit sorozták be a császári hadseregbe.
A nemzetközi tiltakozás hatására azonban Haynaut rövide-
sen menesztették (1850 nyara).
A tizenhárom tábornok mellett Aradon végezték ki nagy nyelv-
újítónk fiát, Kazinczy Lajost is, s a vár kazamatáiban lelte halálát a
huszárjait galíciából hazavezető Lenkey János.
Érthetetlennek tűnik, miért alkalmazott az udvar véres meg-
torlást. Hiszen a cár is intette Ferenc Józsefet az engedékenység-
re. Azonban a magyarság a szabadságharc során olyan nagy erőt
fejtett ki, hogy az osztrák vezetésben a megalázottság és a féle-
lem agresszióhoz vezetett. A véres leszámolás emléke azonban a
későbbiekben megbosszulta magát, és érzelmi akadályt jelentett
abban, hogy a magyarság tömegei azonosuljanak a kiegyezést kö-
vetően az összbirodalmi érdekekkel. Hiszen sem itthon, sem kül-
földön nem lehetett a vérengzést teljes mértékben Haynau nya-
kába varrni.
3.
A tizenhárom aradi vértanú tablója és a dualizmus korá-
ban a hôsöknek emelt aradi emlékmû
Nézzen utána a vértanúk nevének és nemzetiségi összeté-
telének! Mire következtethet az eredményből? Nézze meg
az interneten, hogy milyen fordulatok voltak az aradi emlékmű
XX–XXI. századi történetében!

Kilenc aradi vértanú kivégzése (Thorma János festmé-
4. nye, 1896). Négy tábornokot „kegyelembôl” fôbe lôttek
Mi volt a jogi alapja a főtisztek kivégzésének? Értelmezze
a „kegyelem” tartalmát! Fogalmazza meg a kép üzenetét!
5.
Lenkey János (1807–1850).
Hôstettét megénekelte Petôfi
Sándor, és történetének alapján
készült Sára Sándor csodála-
tos filmje, a Nyolcvan huszár
(1978)
olvassa el Petőfi versét, és nézze meg Sára Sándor filmjét!
A levert forradalmak után a birodalom kormányzása
a teljes centralizáció híveinek kezébe került. Kezdetben
– részben az osztrák-német polgárság és a nemzetiségek
megnyerése érdekében – a centralizációt alkotmányos ígé-
retekkel álcázták (olmützi alkotmány). Az európai viszonyok
megváltozása után (pl. III. Napóleon államcsínye, 1851) Fe-
renc József még a látszatalkotmányosságot is megszüntet-
te, és személyesen vette át az államügyek irányítását. Nyílt
önkényuralmat vezetett be, ezért a korszakot újabszolutiz-
musnak (neoabszolutizmus) nevezzük.
„Midôn a sok tekervényes úton, kisebb-nagyobb udva-
6. ron, hol a föld vagy padozat mindenütt tisztább volt,
mint a lég, végre a roppant zömtorony alá értek, s a térpa-
rancsnok-kapitány intett a grófnônek, hogy kövesse: az eddig
kíséretül szolgált csendôrök egyike maga is megdöbbenve ki-
áltott fel: »Also im Turm?« [Tehát a toronyban?] Csak késôbb
tudták meg, hogy e felkiáltás azt jelenti, miszerint a legszigo-
rúbb fogdába lesznek bezárva a monarchia területén.
A meredek külsô lépcsôkön fölmenve egy nagy ôrterem-
be léptek, hol katonák, ôrök tanyáztak; innen szûk és sötét
lépcsôkön tapogatva jutottak fel egy alacsony körterembe,
melybôl minden irányba ajtók nyílottak be. Itt már érezni
kezdették a fogoly nôk, milyen helyre jutottak; kivált midôn
egy csomó felhalmozott kôkenyérrôl magyarázatot kérve, azt
a választ nyerték, hogy e mázsás kövek a foglyok lábaihoz
szoktak volt láncoltatni. […]
Ez az úgynevezett »vizit« mindennap reggel-este megtör-
ténik, oly durva rohamossággal és zajjal, hogy a fogoly nôk
éveken át sem tudták megszokni. Minden jeladás nélkül, egy-
szerre nagy lánccsörgés hallik; az ajtót hirtelen felcsapják, s a
porkoláb egy láncos rabbal berohan; az elsô szemle, az utóbbi
takarítás végett. Így megy ez éveken keresztül, reggel hat-hét
órakor, este öt-hat órakor.
A megérkezést követô napon déli 11 óra tájban a fogoly nô-
ket a vár parancsnoka, Nehiba nyugalmazott ezredes látogatta
meg. E Bács megyei derék magyar ember azonnal megnyerte
a fogoly nôk szívét, nemcsak azáltal, hogy magyarul kezdett
velük beszélni, hanem mivel oly nevezetes engedményeket is
tett, aminôkre az eddigi bánásmód után nem is számoltak.
A legnagyobb jótétemény mindjárt az volt, hogy a két évig
eltiltott író- és rajzszereket mindkét nônek engedményezte;
az élelmezést illetôleg megengedte, hogy a rabkosztot pótol-
hassák saját költségükön. De a legnagyobb engedélye az volt,
hogy a szegény rab nôknek naponként kétórai sétát engedett
a vár legtágasabb udvarán, a József téren.
Volt még egy enyhítô és kedvezô körülmény a fogoly nôkre
nézve Kufsteinben. Ez abban állott, hogy a vár katonaôrségét
magyar ezred fiai képezték. E jó fiúk ritka érdekeltséggel és
részvéttel viseltettek a hölgyek iránt. […] Ha ôrségen voltak,
vagy a fogoly nôkkel azok sétája közben találkoztak: jólesett
lelköknek, ha bár csak pár szót váltani a fogoly nôkkel, és mi-
dôn Nehiba parancsnok a fogoly nôknek az olvasmányokat is
megengedte, és ezek fölváltva olvasták a Hunyadiak korát: a
külsô ajtó kis nyilatán át gyakran beszólott a becsületes ôr:
»Ó, asszonyaim, csak folytassák tovább; olyan jólesik nôi aj-
kakról magyar szót hallani.« Természetes, hogy mint ôk azo-
kat, a fogoly nôk is kényeztették ôket, s kedvezéseikért ked-
venc álnevekkel látták el, ilyenek voltak »Mindig«, »Jókor«,
»Szegfû«, »Rózsa«, »Babér« stb. nevûek. Pedig a jó emberek
sokat szenvedtek, ha valamin rajtaérték ôket; a foglyok pedig
szigorúan eltiltattak a szóváltástól.” (Leövey Klára jegyzetei
Teleki Blanka börtönéveirôl, 1880)
Jellemezzék a forrás alapján a korabeli börtönviszonyo-
kat! Vitassák meg, hogy mennyiben voltak tekintettel a
fogvatartók a foglyok társadalmi helyzetére, és arra, hogy nők!
gyűjtsék össze, hogy milyen tényezők tették elviselhetőbbé
a rabságot!
Politikai irányzatok az újabszolutizmus idôszakában
7.
Mi a különbség és mi az azonosság a két irányzat között?
Hogyan hatott a külpolitikai helyzet a birodalom vezetésé-
ben lezajló változásokra?
59
AZ ÖNKÉNYURALOM RENDSZERE
Ferenc József (1848–1916). 18 évesen, édesanyja támoga-
8. tásával került hatalomra. Sokáig tartott, mire tapasztala-
tokat szerezve kialakította saját politikáját. Küldetéstudat,
nagy munkabírás, de merev távolságtartás és a szabályok-
hoz való ragaszkodás jellemezte mindvégig
Milyen nehézségekkel küzdhetett a birodalom élére kerülő
tizennyolc éves fiatalember?
9. Magyarország közigazgatása a Bach-korszakban
Ismertesse, hogyan változott meg Magyarország területi
felosztása és jogi helyzete a korszakban! Milyen célokat
tükröz az új felosztás?
60
A rendszert támogatók köre a hadseregre, a hivatalnok-
rétegre és a birodalmi arisztokrácia egy részére szűkült,
mivel a centralizáció során még az osztrák polgárság is hát-
térbe szorult. A politikai életben csak azok jutottak szerep-
hez, akiket az elvek helyett a rövid távú érvényesülés vágya
hajtott. Ilyen személy volt például a hajdani forradalmárból
belügyminiszterré váló Alexander Bach.
A konzervatív föderalizmust, vagyis az 1848 előtti állapotokat,
ha szűkebb mozgástérrel is, de biztosítani kívánó Windischgrätzet
hamar kiszorították a hatalomból. A német jellegű abszolutista
centralizáció vezetője Windischgrätz rokona, Schwarzenberg her-
ceg volt.
A BACH-KORSZAK Az 1850-es években a birodal-
mi kormányzat Magyarországnak a birodalomba történő
teljes beolvasztására törekedett. Az időszakot a birodalmi
kormány belügyminiszteréről Bach-korszaknak is nevezik
(1851–1859).
Magyarországról leválasztották Erdélyt, Horvátországot
és az újonnan kialakított Szerb Vajdaságot. A megmaradt
területet öt kerületre osztották fel. A megyék és a városok
önkormányzatát eltörölték, a közigazgatás, a hivatalok a
központi akarat végrehajtói lettek. Miután a korábbi hiva-
talnoki kar egy része nem működött együtt a hatalommal, a
hivatalnokok harmadát Ausztriából hozták Magyarországra.
Az újabszolutizmus kiiktatta az 1848 előtti feudális,
rendi közigazgatást, és a kor követelményeinek megfelelő-
en megkezdte a polgári állam kialakítását, a kiterjedtebb
állami irányítás bevezetését (lásd a 27. oldalt). Életbe lép-
tették az osztrák polgári törvénykönyvet, egységesítették
a mértékrendszereket és az oktatást: ekkor született a
nyolcosztályos gimnázium és az érettségi vizsga.

10. Arendszer
Bach-huszár karikatúrája. Az elnevezés a Bach-
hivatalnokait jelöli, akik magyaros motívumú
ruhát viseltek, a gombokon a kétfejû sassal
Fogalmazza meg, mennyiben tükrözi a kormányzati politika
ellentmondásosságát a Bach-huszárok létezése, öltözete!
A modernizáció azonban az alkotmányosság kizárásával, a la-
kosság ellenére, idegen (összbirodalmi) érdekeket figyelembe
véve, sokszor képzetlen tisztségviselőkkel kezdődött meg. Ez hosz-
szú távon aláásta Magyarországon az államapparátus és az állam-
polgárok viszonyát. Dicsőségnek számított kijátszani az adófizetést
és semmibe venni a központi rendelkezéseket. Nem alakult ki a
polgári államokra jellemző állampolgári tudat, amely az államot
sajátjának érezte, és azért áldozatokat is vállalt.
Az újabszolutizmus nem merte és nem is akarta a pol-
gári átalakulás egyik sarkkövét, a jobbágyfelszabadítást
megkérdőjelezni.
A jobbágyfelszabadításról és a nemesség kártalanításáról
kiadott császári rendelkezés (úrbéri pátens, 1853) szerint
a végrehajtás a jobbágyok számára az áprilisi törvények
alapján történt. Így a parasztok nem részesültek a szabad-
ságharc alatt hozott, illetve tervbe vett kedvezményekből
(a szőlődézsma eltörlése, a majorsági földön élő jobbágyok
felszabadítása).
A szabadságharcot vezető nemességet jórészt kisemmiz-
ték, mivel a kártalanítást a földbirtokosok állampapírok-
ban kapták meg. A gazdaságaik átalakításához szükséges
pénzhez csak állampapírjaik alacsony árfolyamon történő
eladásából, vagy hosszú idő múltán jutottak hozzá. Ezzel
a megoldással a nemesek jelentős része – akiket immár a
magas adók és korábbi hiteleiknek a törlesztése is terheltek
– anyagi csődbe jutott. Nem véletlenül találkozunk majd a
következő évtizedekben a vagyonát vesztett nemességgel,
a dzsentrivel.
11. Útlevél a belföldi utazásokhoz a Bach-korszakból
Milyen ellentmondás fedezhető fel a térkép (9.) és a kép
(11.) között?
„1. §. A létezett úrbéri kapcsolatok s a földesúri törvény-
12. hatóságnak megszüntetése folytán, az úrbéri kapcsolat-
ból s a földesúri törvényhatóságból eredô és következtetett
jogok, járandóságok és kötelezettségek is elenyésznek.
2. §. Az úrbéri kapcsolat megszüntetése következtében a
volt jobbágyok a kezükben lévô úrbéri földbirtokban teljes
tulajdoni s szabad rendelkezési joggal ruháztatnak föl. […]
3. §. Úrbéri földbirtoknak azon telkek tekintendôk, melyek
az úrbéri táblákba mint úrbéri jobbágy- és úrbéri zsellértel-
kek állománya iktatván be. […]
4. §. Ezenkívül az úrbéri telkekkel a volt jobbágyok tu-
lajdonává válnak a már törvényesen elkülönözött vagy a jö-
vendôben törvényes úton elkülönözendô legelôk, nemkülön-
ben azon erdôk s nádasok is, melyek az úrbéri faizás és nádlás
végett a volt jobbágyoknak átengedtetnek vagy a jövendôben
átengedtetnek. […]
16. §. A legeltetés azon földeken, melyek ezen nyílt parancs
határozatainál fogva a volt jobbágyok tulajdonává váltak, az
egykori földesurakat többé nem illeti, de a jobbágyok sem le-
geltethetnek az urasági földeken.
17. §. A szôlôhegyfokok s szôlôkbôl járó adózások és szol-
gáltatások csak akkor tekintendôk megszüntetetteknek, ha
ezek oly telkek alkatrészeit képezik, mely ezen nyílt parancs
3. §-ához képest úrbéri teleknek tekintendôk […] az eddig
divatozott szolgáltatások […] míg a megváltás megtörténik,
vonakodás nélkül teljesítendôk. […]
25. §. Mindazon határokban, melyekben egy év alatt a
tagosítás megindítása vagy a földesuraság, vagy a jobbágyok
többsége által kéretni fog, az […] lehetô gyorsasággal a legelô
egyidejû elkülönözése s az erdei haszonvételek szabályozása
mellett létesítendô. […]
28. §. A birtokbeli viszonyok szabályozása körüli eljárás
különös törvényszékekre ruháztatik. […] Elsô bíróságképp
minden megyében egy különös úrbéri törvényszék állíttatik
föl, melynek rendszerint egy elölülôbôl s legalább is két ül-
nökbôl kell állnia.” (Az úrbéri pátensbôl, 1853)
Hasonlítsa össze az áprilisi törvények és az úrbéri pátens
tartalmát! Emelje ki a forrásból azt a részt, amely egy
1848-ban biztosított kedvezményt szüntet meg! gyűjtse ki a
szövegből azokat a rendelkezéseket, amelyek kapcsán ellentét
keletkezhet a volt földesurak és a jobbágyok között! Mi utal
arra, hogy a jogalkotó tisztában volt ezen ellentétekkel?
61
AZ ÖNKÉNYURALOM RENDSZERE

13. Az úrbéri kérdés rendezésének vázlata

Vesse össze az 1853-as rendezést az áprilisi törvények és a forradalmi időszak intézkedéseivel! Mutassa be a majorsági és az úrbéri
földek helyzetének különbözőségeit!

Az 1850–1860-as években zajlott a jobbágyfelszabadítás gya-

korlati végrehajtása: a paraszti (telki) és a földesúri (majorsági) föl-
dek szétválasztása, a közösen használt legelők és erdők elkülöníté-
se és a telekkönyvezés (a földek tulajdonjogának nyilvántartásba
vétele). Ennek során a volt földesurak és az egykori jobbágyok ér-
dekei különböztek, hiszen mindkét fél törekedett jobb és nagyobb
földek kihasítására. A nemesség élhetett helyzeti előnyével, ami
kiélezte a földbirtokosok és a parasztok ellentéteit.

A GAZDASÁG ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS HELY-

ZETE Az 1850-es években folytatódott az előző évtized-
ben meginduló gazdasági fellendülés, elsősorban az ipar
és a vasútépítés területén. A fejlődésnek számos tényező
adott ösztönzést: például a külföldi tőke beáramlása, a job-
bágyfelszabadítás, a háborúk idején kibontakozó gabona-
konjunktúra (a gabona iránti kereslet).

Az 1850-es, 1860-as években a gabona ára felszökött a nem-

A Pannónia gôzmalom Pesten. A malomipar rohamlép-
14. tekkel fejlôdött Magyarországon
Mennyiben köszönhető a korszaknak, az ország adottságai-
nak, és mennyiben a birodalmi kereteknek a malomipar
fejlődése?
zetközi piacokon. Ennek több oka volt. Egyrészt a fejlett világban
gyorsan nőtt a népesség, s ezen belül a városi lakosság aránya,
ami növelte a keresletet. Ugyanakkor a korszak háborúi (krími há-
ború, szipojfelkelés, itáliai háborúk, amerikai polgárháború) szin-
tén növelték a keresletet. A magyar gabonának piacot teremtett
külföldön, hogy korábban éppen e háborúktól érintett országok
(pl. oroszország, Egyesült Államok) voltak a fő gabonaexportőrök.

Adónemek vasút Széntermelés Nyersvastermelés

államadósság Év
Év (millió forintban) (km) (t) (t)
(1850-hez viszonyítva)
Egyenes Közvetett 1850 176 209 000 51 000
1850 11,08 17,28 100% 1860 1616 349 000 85 000
1857 12,27 37,47 – 1867 2285 600 000 120 000
1864 23,35 54,90 250%
16. Gazdasági mutatók Magyarországon (1850–1867)
Az adók és az államadósság alakulása Magyarországon
15. (1850–1864)
Jellemezze az ország gazdasági fejlődését a táblázat adatai
Állapítsa meg, hogyan változott az adóterhelés és az állam- alapján! Milyen összefüggés fedezhető fel a táblázat adatai
adósság a korszakban! Tárja fel a két adatsor (adózás és között?
államadósság) közötti ellentmondást! Elemezze az egyenes és a
közvetett adók közötti kapcsolatot!

62
 A kormányzat néhány intézkedése szintén ösztönzőleg
hatott. Mindenekelőtt az Ausztria és Magyarország közötti
vámhatár megszüntetése (1850), mely az egységes biro-
dalmi piac kialakulását szolgálta. Ezáltal a magyar mező-
gazdasági termékek versenyelőnybe kerültek a birodalmon
kívüli szállítókkal szemben.
A gazdaság eredményeiből a kormányzat politikai tő-
két akart kovácsolni önmagának. A Bach által készített
propagandafüzet (Rückblick) az eredményeket a kormány
sikereként állította be. Ebben volt némi igazság, ám – mint
arra a döblingi szanatóriumban egyre aktívabban politizáló
Széchenyi István ellenröpiratában (Ein Blick) rámutatott – a
fejlődés alapvetően nem a kormánynak köszönhető, hanem
olyan gazdasági folyamatoknak, amelyek a kormány nélkül
is fejlesztőleg hatottak volna (pl. a kereslet növekedése, a
megélénkülő befektetések).
Az önkényuralom ugyanakkor gátolta is a fejlődést.
Társadalmi támogatottság nélkül a hatalom csak nagy ka-
tonai erővel, vidéken karhatalommal (zsandárság) és széles
besúgói hálózatot működtető titkosrendőrséggel tudta a
rendszert fenntartani. Az elnyomás óriási költségeit pedig
magas adókkal, az államadósság növelésével és az állami
vagyon egy részének kiárusításával tudták fedezni. Mindez
hátrányos volt a gazdaság számára.
Az Ein Blick címlapja.
Ezzel a mûvel Széchenyi
a Bach-korszakot propa-
gáló röpiratra (Rückblick
– Visszapillantás) adott
választ
17.
Hol jelent meg az Ein Blick, és mi ennek a jelentősége?
Vitassák meg a mű nagy kérdését: Az idő vagy Bach rend-
szere hozta meg a gazdasági fejlődést az ország számára az 1850-
es években?
„Mindaz, mit az ember az újabb idôkben anyagilag él-
18. vez, vagyis inkább azon plus, mely e tekintetben sok
embernek rendelkezésére áll, tagadhatatlanul nem csekély
nyeremény: és bizonyára mindenkinek jólesik a kényelem-
nek azon alapját, mely után minden élôlénynek phisicuma
annyira vágyik, a legnagyobb mértékben kiterjesztve látni.
Megjegyeztük azonban már föntebb, hogy nem vagyunk azon
helyzetben, hogy határozott ítéletet mondhassunk az iránt,
vajon ezen kiterjesztés exellentiádnak és rendszerének kö-
szönhetô-e kizárólag, s vajon ön és rendszere nélkül nem
jutottunk volna-e olcsóbban hozzá. […]” (Széchenyi István:
Ein Blick …, 1858)
Jellemezze Széchenyi írásának hangvételét! Hogyan látja
a szerző a Bach-rendszer és a gazdasági fejlődés kapcso-
latát?
„Az adó felülmúlta a jövedelem felét, s némely helyütt
19. egészben terméketlen helyekre, hol semmi jövedelem
nem volt, oly nagy adó vettetett ki, mint a másod- vagy el-
sôrendû termôföldekre. Volt eset, hol a jövedelem 500 forint
volt valamely birtokból, és 600 forint adó volt a hely ismerete
és tekintetbevétele nélkül kivetve. Amely kisbirtokos ’48-ban
a magyar kormány alatt 5 forint adót fizetett, az most nyolc-
vanat fizet. Amely házbirtokos ’48-ban 30 forintot fizetett pes-
ti házáért adóban, az most 150-et, s minden évben növekedve
többet, többet fizet.
Minden pénzt adóba kell fizetni. A kereskedés pang. A föld-
mûvelô, ki negyvennyolc óta sok búzát termelhetett, a robot-
tól felszabadíttatván, nem adhatja el kellô áron terményét.
Évekrôl évekre kell azt vermeiben tartani. Nincs haladás, hol-
ott meg volna az út nyitva a nép boldogulására.
Az adók nemei megszámlálhatatlanok. Minden legkisebb
dologért, ha a kormány részére valamely munka szükségelte-
tett, rögtön mellékadót vetettek a népre. Például a budai vár-
lak újításához, mely az ott lakó Albert fôhercegnek szolgált la-
kásul. És ezen adó megmaradt a népen még azután is, midôn
a helytartói lak már régen elkészült. Így emeltetett önkénye-
sen a nép elôtt oly iszonyatos »pótadó«. Albert fôherceg pedig
nem nagyon érdemelte meg, hogy a nép véres verejtékébôl a
különben még jó és szép budai várlak fényesebbé tétessék.”
(Leövey Klára jegyzetei, 1880)
Hogyan alakult az adóterhelés? Hogyan értékeli a szerző
a kormány adópolitikáját? Milyen okok vezettek az adók
emeléséhez? Mely tényezők enyhíthettek volna az adóterheken?
63
 az ellenállástól a megbékélésig

AZ ELLENÁLLÁS FORMÁI – NYÍLT ELLENÁL-

LÁS Az annyira áhított szabadság elvesztése felett sokan
nem tudtak napirendre térni. Úgy érezték, az elesett tízez-
rek emléke is a harc folytatását követeli. Diákok, tanárok,
volt katonák szervezkedtek, de a hatalom besúgókból, zsan-
dárokból és katonákból font hálóján rendre fennakadtak.
Áldozatuk azonban nem volt hiábavaló, vakmerő, sokszor
reménytelen vállalkozásaik súlyt adtak az ellenállás más
fajtáinak, figyelmeztetve a hatalmat, hogy a parázs bár-
mikor lángra lobbanhat. Az időszak legnagyobb tüntetése
1860-ban volt Pesten. A forradalom ünnepén, március 15-
én az ifjúság (főleg egyetemisták) a rendőri tiltás ellenére
az utcára vonult, a karhatalom pedig a tömeg közé lőtt (lásd
a 2. forrást).

Noszlopy gáspár a Dunántúlon szervezett szabadcsapatot. El

akarták fogni az uralkodót Magyarországi útja során. Tervük nem
sikerült, s életükkel fizettek vakmerőségükért. Erdélyben a szé-
kelység körében Mack János ezredes az emigráció megbízásából
szervezkedett. Sorsuk halál volt csakúgy, mint gasparich Kilit fe-
rences szerzetesnek, az ozorai diadal egykori részesének.
Libényi János, az egyszerû szabólegény Bécsben késsel A PASSZÍV ELLENÁLLÁS A magyar vezető réteg az
1. akarta meggyilkolni a sétáját végzô Ferenc Józsefet
udvarhű arisztokrácia egy részének kivételével elutasítot-
ta az újabszolutizmust, és szembeszállt azzal. Az ország
Értékeljék és vitassák meg Libényi próbálkozását!
legjelentősebb politikai ereje, az egykori birtokos közne-
messég tekintélyes része a passzív ellenállást választotta.
Nem vállaltak közösséget a hatalommal, nem töltöttek be
hivatalokat. Bojkottálták a kormányzat rendezvényeit, ahol
lehetett, kijátszották intézkedéseit, nem fizettek adót. Állás-
foglalásuk azért is lehetett hatásos, mert a magyar közigaz-
gatás alapja a vármegye volt, amelyet ez a réteg irányított
„1860. 15-ik márciusban a pesti tanulóifjúság meg korábban. A passzív ellenállás vezéralakja Deák Ferenc
2. akarta koszorúzni a Váci-temetôben eltemetett mártí-
volt. Deák alkotmányos alapon utasította el az együttmű-
rok sírjait. Tömegestül mentek oda ki koszorúzni. A polícia
útjukat állá. Ez történt a Kerepesi-temetôben is. A fiatalok
ködést: ragaszkodott a király által szentesített 1848. áprilisi
közül némelyik át akart törni a tömegen, mely a polícia által törvényekhez.
kirendelt katonaságból állott, hogy koszorúját legalább bevet-
hesse a temetôbe. Ekkor a polícia részérôl lövés parancsol-
tatott az ifjúság közé. Több közülük könnyû sebet kapott, s
egy Forinyák [Géza] nevezetû nagyon veszedelmest [ti. vesze-
delmes sebet]. Barátai kétségbeesve rohantak segítségére, be
akarák kötözni vért özönlô sebét, s kényelmes kocsira fektet-
ve óhajták Pesten lakó atyjához vinni. A polícia nem engedé.
Kötetlen sebbel veték fel az ifjú mártírt egy teherhordó sze-
kérre, s úgy vitték atyjához egyetlenegy fiát. Míg odaértek, a
sebesült szinte elvérzett, a legnagyobb gond és ápolással sem
lehetett életét megmenteni. […] Az ifjú Forinyák temetése
nagyszerû volt. Több mint 20 000 ember kísérte az ifjú már-
tír gyászravatalát. A halotti menet osztály-, nemzetkülönbség
nélküli volt. Mindenki egy érzelemtôl áthatva. Ezen temetési
gyülekezet nagyszerû nyilvánulása volt a nemzet, a nép s egy-
általán az ország kormányellenes hangulatának. Egy angol
utazó, ki akkor éppen Pesten volt, így nyilatkozott ennek ha-
tására: »Olyan nemzet, ki ily nagyszerûen és méltóságteljesen
lép fel érzelmének nyilvánításával, az megérdemli, hogy sza-
Az Angol Királynô Szálloda Pesten (ma már nem létezik
bad legyen, s kell, hogy azt kívánja.«” (Leövey Klára jegyzetei 3. az épület), ahová a vagyonát életjáradékra váltó Deák
Teleki Blanka fogságáról, 1880)
költözött

Jellemezze a korabeli közhangulatot! Hogyan viszonyul a Mennyiben járult hozzá Deák személye, politikai hitvallása
szerző a hatalomhoz, a diáksághoz és a diákság céljaihoz, és helyzete ahhoz, hogy a passzív ellenállás vezéralakjává
módszereihez? válhasson?

64
 Deák a forradalom alatt egészen 1848 végéig mindent megtett
az áprilisi törvényekhez ragaszkodó magyar vezető réteg és az
udvar megbékélése érdekében. A kudarcot tapasztalva visszavo-
nult birtokára, így az egyetlen jelentős reformpolitikus volt, aki az
1850-es években is hallathatta hangját. Deáknak nem voltak gyer-
mekei, így évjáradék fejében eladta zalai birtokait (azokat Széche-
nyi vette meg). A pesti Angol Királynő Szállodában rendezkedett
be (1854), és rövidesen a magyar politikai élet vezéralakjává vált.
A passzív ellenállást természetesen csak a jómódú birtokos ne-
messég választhatta, hiszen a vagyontalanok, az értelmiség erre
tömegével nem is gondolhatott. Napjainkban ezért magát a kife-
jezés létjogosultságát is többen kétségbe vonják. Pedig az ellen-
állás ezen passzív formája a hivatal megtagadásától az egyszerű
emberek érzelmi ellenállásáig valóban létezett, és a kortársak a
későbbiekben is fenntartották emlékezetét. gondoljunk csak Jókai
Mór feledhetetlen alkotására, Az új földesúrra, vagy a jelenséget
megszenvedő, vagyontalan Vajda János költő életére.
A passzív ellenállás bizonytalanná tette a kormányzat
helyzetét. Azonban nyilvánvaló volt, hogy a szegényebb,
birtoktalan nemesség és az értelmiség nem követhette ezt
a magatartást, és kénytelen volt hivatalt vállalni. A jobbágyi
szolgáltatások kiesése és a kártalanítás elhúzódása miatt a
birtokosok számára is az államigazgatásban betöltött állá-
sok jövedelme biztosíthatta volna a fennmaradást. Emiatt a
passzív ellenállást nem lehetett a végtelenségig folytatni.
AZ EMIGRÁCIÓ A forradalom számos vezetője és egy-
szerű résztvevője is külföldre menekült. Az emigránsok zöme
közvetlenül a katonai vereség után hagyta el az országot. Az
emigráció, mint minden száműzött csoport, számos irányzat-
ra oszlott, de döntő többségük a harc újrakezdésén dolgozott.
Amikor úgy tűnt, a nemzetközi helyzet lehetővé teszi az új-
rakezdést, egységesen léptek fel (pl. a francia–olasz–osztrák
háború idején). Az osztrák kormányzatnak számolnia kellett
azzal, hogy minden nemzetközi konfliktust felhasználnak a
magyar ügy érdekében. Bár az emigránsok látványos ered-
ményeket nem értek el, tevékenységük súlyt adott az otthoni
passzív ellenállásnak.
Klapka György (1820–1892).
A szabadságharc táborno-
ka, az 1849-es tavaszi had-
járat megtervezôje, majd
Komárom védôje. Késôbb az
emigráció egyik vezéralakja
lett. 1866-ban a poroszok
oldalán légiót szervezett az
ország felszabadítására
6.
Nézzen utána az interneten, hogy melyik írónk menekülé-
sét segítette a Klapka által kiharcolt komáromi menlevelek
egyike!
A külföldi kormányok támogatását nem sikerült megszerezni,
de a Kossuth vezette emigráció rokonszenvet ébresztett a magyar
szabadságkövetelések iránt az európai közvéleményben. A szabad-
ságért rajongó, művelt emigránsok évtizedekre pozitív magyarság-
képet alakítottak ki a világban. Számos magyar emigráns megállta
helyét különböző helyzetekben, és a távoli tájakon is hazájukat kí-
vánták szolgálni. Az olasz egységért vívott harcoknál már említettük
Tüköry Lajost és Türr Istvánt (utóbbi később részt vett az Égei-ten-
gert a Jón-tengerrel összekötő Korinthoszi-csatorna tervezésében).
Xantus János a Nemzeti Múzeumnak küldte el távoli tájak érdekes-
ségeit, s később, hazatérve az állatkert alapítója lett.
„A szíves felszólítás, amelyet Nagyméltóságod hozzám
4. intézni kegyeskedett, s még inkább e felszólítás megtisz-
telô módja köteleznek engem, hogy ezért Nagyméltóságodnak
haladéktalanul köszönetet mondjak.
Bármennyire hízelgô is azonban reám e megtisztelô fel-
szólítás, kénytelen vagyok teljes tisztelettel bár, de egész ha-
tározottan kijelenteni, hogy ez ajánlatot el nem fogadhatom.
A közelmúlt idôk gyászos eseményei után, oly állapotok kö-
zött, melyek még jelenleg is uralkodnak, lehetetlenség, hogy
én nyilvános ügyekben közremûködhessek.” (Deák Ferenc
levele Anton Schmerling igazságügy-miniszterhez, 1850)
Következtessen a forrásból arra, hogy milyen tárgyú le-
velet kapott Deák Schmerlingtől! Milyen „gyászos ese-
ményekre” utalhat levelében Deák? Jellemezze a levél hang-
vételét! Hogyan nevezhetjük – később sokak által követett –
magatartását?
„A hazafiak között a hivatalviselés honárulásnak bélye-
5. geztetett, ez veszélyes elôítélet volt a közügyre, méltány-
talan és igazságtalan az egyénekre nézve, kik hivatalra képez-
ték magukat, és elôttük a munkakört az elôítélet fenyegetése
elzárta; az elôítéletet a vagyonos osztály a kényelemnek ölé-
ben költötte a vagyontalan rovására. […] A nemzedék haladt,
minden év nagyszámú tanult embert repített ki az iskolából,
akiknek kenyér kellett; a vagyonosok errôl nem gondolkoztak,
az anatémával [kiközösítés] befejezték minden hazafiságukat,
a szegény tanult ember elôtt csak egy pálya maradt nyitva, az
ügyvédség, mely az utált kormánytól függetlennek látszott […]
ezen pályára tódult tehát az értelmes ifjúság, és az ügyvédek
száma úgy megszaporodott, hogy kénytelen volt jégtörô Mátyás
szokását felvenni, akirôl azt mondják: ha nem talál jeget, csinál
jeget. […]” (Szárazberky Nagy József, az 1848-as országgyûlés
egykori követének visszaemlékezésébôl)
Milyen magatartásról mond véleményt a forrás? Milyen
különbségeket állapít meg a szerző, amikor e magatartás
következményeit értékeli? Mi az értelme a szövegben a jégtörő
Mátyásról szóló résznek?
Kossuth New Yorkban
7.
Hogyan fogadták Kossuthot az Egyesült Államokban? Mi
adta az emigráció erejét? Mennyiben hathatott az ország
közvéleményére, illetve a birodalmi politikára?
Nézzen utána, hogy a feltételezések szerint melyik ka-
landregényhőst mintázták Xantus Jánosról!
65
AZ ELLENÁLLÁSTÓL A MEGBÉKÉLÉSIG
8. Karikatúra a Bach-rendszer bukásáról
Fogalmazza meg a karikaturista véleményét a Bach-
rendszerről! A rendszer mely vonásait állítja pellengérre?
gyűjtse össze, hogy a rendszer mely sajátosságait lehetne még
kiemelni! Készítsen karikatúratervet ezek közül egyről!
„I. Azon jog, törvényeket hozni, változtatni és megszün-
9. tetni, általunk és utódaink által ezentúl csupán a tör-
vényesen egybegyûlt országgyûlések és illetôleg a birodalmi
tanács közrehatásával fog gyakoroltatni, mely utóbbihoz az
országgyûlések általunk meghatározott számú tagokat kül-
denek.
II. Mindazon tárgyai a törvényhozásnak, melyek az orszá-
gaink és tartományaink mindnyájával közös jogok, köteles-
ségek és érdekekre vonatkoznak, nevezetesen a törvényalko-
tás az érc-, pénz- és hitelügy, vám- és kereskedelmi ügyek,
továbbá a jegybank ügye elvei fölött; a törvényhozás posta-,
távírda- és vasútügyek alapelveit illetôleg, nem különben a
katonáskodási kötelezettségnek módját, mivoltát és rendjét
illetô törvényes intézkedések, ezentúl a birodalmi tanácsban
és ennek közbejöttével fognak tárgyaltatni, és […] alkotmá-
nyosan elvégeztetni, […].
III. A törvényhozás minden egyéb tárgyai, melyek az elôb-
beni pontokban nem foglalvák, az illetô országgyûléseken és
azok által, éspedig a magyar koronához tartozandó országok-
ban és tartományokban az elôbbi alkotmányok értelmében,
többi országaink és tartományainkban pedig a tartományi
rendtartások szerint és értelmében alkotmányszerûleg inté-
zendôk el. […]” (Részlet az októberi diplomából, 1860)
Hogyan változott az abszolutizmus a diploma értelmé-
ben? Tárja fel az uralkodó és a képviseleti szervek, a köz-
pont és a tartományok viszonyát! Hogyan érvényesültek az al-
kotmányosság klasszikus szabályai? Jellemezze Magyarország
helyzetét az elképzelés szerint!
66
AZ ÚJABSZOLUTIZMUS KÜL- ÉS BELPOLITI-
KAI KUDARCA A forradalmak leverése után Ausztria
nagyhatalmi külpolitikát folytatott: meg akarta tartani itáliai
területeit, és egyesíteni akarta Németországot (nagynémet
egység). Az 1850-es évek eseményei azonban folyamatos
kudarcokat hoztak a birodalomnak. A krími háborúban el-
vesztette egyetlen jelentős szövetségesét, oroszországot.
Az 1859-es francia–piemonti–osztrák háborúban Itáliában
súlyos vereséget szenvedett. Ráadásul Kossuth vezetésével
piemonti és francia támogatással létrejött a Magyar Nemzeti
Igazgatóság, s megkezdték az itáliai magyar légió szervezését.
A külpolitikai kudarcok és a pénzügyi csőd miatt megren-
dült a kis belső támogatottsággal bíró önkényuralmi rendszer.
Az uralkodónak változtatnia kellett, ha meg akarta előzni az
összeomlást. Ferenc József menesztette Bachot (1859), és
a konzervatív arisztokrácia felé nyitott (vezetőjük Apponyi
györgy gróf volt). Az ő elképzeléseik tükröződtek az uralkodó
által kiadott októberi diplomában (1860. október), mely az
1848 előtti berendezkedést kívánta visszaállítani. Az igazga-
tási kerületek helyett megkezdték a vármegyék újjászervezé-
sét, helyreállították a magyar államnyelvet, és az uralkodó ki-
látásba helyezte az országgyűlés összehívását (1861 tavaszán).
A diploma azonban a magyar önállóságot az 1848 előtti álla-
pothoz képest jelentősebben korlátozta, például az országgyű-
lésnek még az adók megszavazása sem tartozott a jogkörébe.
A próbálkozás azonban teljes kudarcot vallott. Deák és
nyomában a magyar vezető réteg ragaszkodott az 1848-as
törvényekhez, és egyértelműen visszautasította az uralkodó
javaslatát. Látva a konzervatívok gyengeségét, Ferenc József a
centralizációt akaró, liberális osztrák-német polgárság felé for-
dult. Az októberi diplomát módosító februári pátens (1861)
erősítette a birodalmi központosítást és az alkotmányos vo-
násokat. Magyarország csak egy lett volna a birodalom tarto-
mányai közül, és aránytalanul kevés képviselőt küldhetett vol-
na a birodalom törvényhozó testületébe, a birodalmi gyűlésbe.
1861 tavaszán országgyűlési választásokat tartottak, és
áprilisban összeült a magyar országgyűlés Pesten. A képvi-
selők azonban egyöntetűen elutasították a februári pátens-
ben foglaltakat. Mind az alkotmányosság korlátozását,
mind a birodalom föderális (szövetségi) felépítését, amely
Magyarország önállóságát jelentősen korlátozta. Megta-
gadták képviselők küldését a birodalmi gyűlésbe.
Az elutasítás formájában az országgyűlés egységén tö-
rés mutatkozott. Deák és hívei feliratban kívánták meg-
fogalmazni álláspontjukat (Felirati Párt). Ez Ferenc József
uralkodói jogainak az elismerését jelentette volna, vagyis
közvetve – bár a ’48-as alapról – tárgyalási szándékot fe-
jezett ki. Az országgyűlés másik csoportja határozatban
(Határozati Párt) akarta kinyilvánítani véleményét. Ez az
uralkodó teljes elutasítását jelentette. Vezetőjük az emig-
rációból kalandos úton erőszakkal hazahozott és amnesz-
tiában részesített Teleki László volt. A Határozati Párt mi-
nimális többséggel rendelkezett az országgyűlésben. Ám a
döntő szavazás előtt Teleki László öngyilkos lett. Így Deákék
szereztek többséget, ami azt bizonyítja, hogy Teleki pártjá-
ból is sokan tárgyalni akartak.
A döntés rámutatott a magyar vezető réteg dilemmájára. Érzel-
mileg teljes mértékben a szabadságharc és a függetlenség mellett
és a véres megtorlásért felelős uralkodóval szemben álltak. Ugyan-
akkor a passzív ellenállásban egyre jobban kimerültek.
gróf Teleki László az emigráció kiemelkedő alakja volt. Drezdá-
ban fogták el, 1860 decemberében. A szász hatóságok kiadták Bécs-
nek. A foglyot Ferenc József elé vezették, majd a rejtélyes uralkodói
kihallgatás után (ahol állítólag megígérte, hogy nem fog politizálni)
szabadon engedték. Teleki indult a választásokon, és a Határozati
 A birodalom felépítése
a februári pátens alap-
ján
10.

Állapítsa meg, milyen

birodalmi berendezke-
dést ábrázol a térkép! Sorolja
fel az erre utaló tényezőket!
Mely társadalmi vagy etni-
kai csoportoknak kedvezett
ez a berendezkedés? Miért
utasította el a magyar vezető
réteg?

Párt vezetője lett. Pártbeli politikustársai, például Tisza Kálmán,

Podmaniczky Frigyes azonban sokkal óvatosabbak voltak. Telekinek
szembesülnie kellett azzal, hogy az itthoniak nem akarnak a vég-
sőkig ellenállni, a magyar vezető réteg döntő része már nem akar
forradalmat, hanem ki akar egyezni a dinasztiával. A határozatiak
megtorpanásához az is hozzájárult, hogy az országgyűlés megnyitá-
sa előtt megérkezett Kossuth üzenete, hogy egyelőre nem lesz há-
ború, tehát ne tegyenek elhamarkodott lépéseket. A döntő szavazás
előtti éjszakán a gróf önkezével vetett véget az életének. A kortársak
politikai gyilkosságra gyanakodtak.

Nézzen utána az interneten Teleki László halála körülmé-

nyeinek!

12. Az 1861-es országgyûlés politikai csoportjai

Mely csoportok álltak egymással szemben? Mi volt a kü-

lönbség a szemben álló felek között?

„Nem akarjuk mi a birodalom fönnállását veszélyeztetni

13. s készek vagyunk azt, amit tennünk szabad, s mit önál-
lásunk s alkotmányos jogaink sérelme nélkül tehetünk, a tör-
vényszabta szigorú kötelezettség mértékén túl is, méltányosság
alapján, politikai tekintetekbôl megtenni. De csak mint önálló,
független, szabad ország akarunk velük mint önálló, független,
szabad országgal érintkezni; csak ez úton fogjuk érdekeinket
és az ô érdekeiket összhangba hozhatni, s határozottan visz-
szautasítunk minden alárendeltséget, minden egybeolvadást
akár a törvényhozás, akár a kormányzat terén, mert ez önállá-
sunk feláldozása volna, mit tennünk merôben lehetetlen. […]
Parlamentáris kormány, felelôs minisztérium, esküdtszéki
eljárással párosult sajtószabadság és az adó meghatározásának
joga az alkotmányos szabadságnak legerôsebb biztosítékai. […]
Mi teljes jogegyenlôség alapján akarjuk kifejteni s biztosítani
alkotmányos életünket. Akarjuk, hogy a polgári jogok teljes
élvezetére nézve sem vallás, sem nemzetiség a hon polgárai kö-
zött különbséget ne tegyen, s törvényeink mindazon rendelete-
it, mik a teljes jogegyenlôséget korlátozzák, még ezen ország-
gyûlésen óhajtjuk az igazság, méltányosság kívánalmihoz al-
kalmazva módosítani.” (Deák elsô felirati javaslata 1861-ben)
11. Karikatúra a reformokat elutasító Magyarországról
Milyen biztosítékait látja Deák az ország önállóságának?
A kérdéskör mely vonatkozásait emeli ki a rajzoló? Az önállóság mely korlátait hajlandó elfogadni? Mely
szabadságjogokat tartja nélkülözhetetlennek?

67
AZ ELLENÁLLÁSTÓL A MEGBÉKÉLÉSIG
14. Az erdélyi országgyûlés megnyitása 1863-ban. Schmerling
a választójog kiszélesítésével megnövelte a román képvi-
selôk számát, így a román és szász követek a magyarok
távollétében elküldték követeiket a Birodalmi Gyûlésbe
Miért volt intő jel a magyarországi politikai élet számára az,
ami az erdélyi országgyűlésen történt?
„[…] Nem hozzuk mi kétségbe a birodalom szilárd fenn-
15. állhatásának fontosságát. Hiszen az 1861-iki ország-
gyûlés felirata is kijelentette, hogy azt a magyar nemzet veszé-
lyeztetni semmiképpen nem akarja. De véleményünk szerint
szilárd fennállhatását nem akkép kell biztosítani, hogy félrelök-
ve minden ünnepélyes szerzôdést, törvényeket és jogokat, az
ezek által biztosított magyar alkotmány egészen azon mintára
öntessék, melybe a február 26-iki alkotmány öntetett, hanem
mindenek elôtt tartva a birodalom biztosságát, melyet a sanc-
tio pragmatica is szem elôtt tartott, arra kell törekedni, hogy
mind a birodalom biztossága teljesen eléressék, mind a magyar
alkotmány alaptörvényei a lehetôségig fenntartassanak, mind
a Lajtán túli országok alkotmányos szabadsága kifejtessék, és
teljesen biztosíttassék. […]
Párhuzamosan a magyar alkotmánnyal megfér a közös ural-
kodó alatt, a közös védelem mellett, a Lajtán túli országok tel-
jes alkotmányos szabadsága is. Nem állanak ezek ellentétben
egymással; azt hisszük, hogy megállhatunk egymás mellett
anélkül, hogy egymást absorbeálni [elnyelni] akarnók. […]
Valamint az 1861-iki országgyûlés, úgy mi is csak a sanc-
tio pragmaticából indulhatunk ki. Meg van ott határozva az
uralkodóház közössége, az elválaszthatatlan és feloszthatatlan
birtoklás s az ebbôl természetesen következô közös védelem.
Megfelelt e feltételeknek Magyarország, teljesítette híven és
szívesen vállalt közös védelmi kötelezettségét a legnehezebb
idôkben. […]
Mi nem akarjuk ezen alkotmányos fönnállási jogot feláldoz-
ni csupán azért, mert a Lajtán túli népek új alkotmányának
egyes pontjai másképp hangzanak; de készek leszünk minden-
kor törvény szabta úton saját törvényeinket a birodalom szilárd
fennállhatásának biztosságával összhangzásba hozni, s a Lajtán
túli országok szabadságának és alkotmányos kifejlôdésének út-
jában állani soha sem fogunk.” (Deák húsvéti cikkébôl, 1865)
Kövesse nyomon Deák gondolatmenetét, és készítsen
erről folyamatábrát! Hogyan viszonyul Deák a birodalom
egységéhez és az áprilisi törvényekhez? Miben érzékelhető az
elmozdulás a korábbiakhoz képest? Ismételje át a Pragmatica
Sanctióról tanultakat (10. évfolyamos tankönyv, 175. oldal)!
68
„Lehet, hogy nehéz idôk következnek ismét hazánkra,
16. de a megszegett polgári kötelesség árán azokat megvál-
toztatnunk nem szabad. Az ország alkotmányos szabadsága
nem oly sajátunk, amelyrôl szabadon rendelkezhetnénk; hi-
tünkre bízta a nemzet annak hû megôrzését, s mi felelôsek
vagyunk a haza s önlelkiismeretünk elôtt. Ha tûrni kell,
tûrni fog a nemzet, hogy megmentse az utókornak azon al-
kotmányos szabadságát, melyet ôseitôl öröklött. Tûrni fog
csüggedés nélkül, mint ôsei tûrtek és szenvedtek, hogy meg-
védhessék az ország jogait, mert amit erô és hatalom elvész,
azt idô és kedvezô szerencse ismét visszahozhatják; de mirôl
a nemzet, félve a szenvedésektôl, önmaga lemondott, annak
visszaszerzése mindig nehéz s mindig kétséges. Tûrni fog a
nemzet, reményelve a szebb jövendôt, s bízva ügyének igaz-
ságában.” (Deák Ferenc beszéde az országgyûlés feloszlatása
elôtt, 1861)
Mivel indokolja Deák a megegyezés meghiúsulását?
Miről akarja meggyőzni hallgatóságát Deák? Miért érez-
te ezt szükségesnek?
A PROVIZÓRIUM (1861–1865) Az elutasítást tar-
talmazó feliratra válaszul az uralkodó feloszlatta az or-
szággyűlést (1861. augusztus), és ismét felfüggesztette az
alkotmányos intézmények (pl. a vármegyék) működését,
de hangsúlyozta, hogy ezek csak átmeneti intézkedések. A
Schmerling államminiszter nevéhez kapcsoló „átmeneti”
korszak (provizórium) már nem tért vissza az 1850-es évek
erőszakos módszereihez.
Az 1860-as évek eseményei és folyamatai mind az ural-
kodót, mind a magyar vezető réteget a megegyezésre sar-
kallták. Ferenc József külpolitikai elszigeteltsége növeke-
dett, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a német és az olasz
egységmozgalmakkal szemben a Habsburg Birodalom te-
hetetlen. Ausztria a létrejövő erős nemzetállamok mellett
csak szilárd belső viszonyok esetén tarthatta meg nagyha-
talmi állását.
Deák és köre számára is egyértelművé vált, hogy a ma-
gyar vezető réteg nem bírja sokáig a passzív ellenállást. Ez
pedig veszélyeztette volna a kedvező megegyezés lehető-
ségét. Azt is sokan vallották, hogy oroszország és Német-
ország hatalmi törekvései között a birodalom szavatolhatja
a legnagyobb mozgásszabadságot, s a birodalom védheti
meg a magyarság vezető szerepét a nemzetiségek erősödő
mozgalmaival szemben.
Miután mindkét fél szükségét érezte a megegyezésnek,
megindulhattak a tárgyalások. Az uralkodó közeledési szán-
dékára válaszul Deák Ferenc megírta híres húsvéti cikkét
(1865). Felvetette, hogy amennyiben az alkotmányosságot
visszaállítják, a birodalom egységének fenntartása érdeké-
ben a magyarság hajlandó törvényes keretek között enged-
ni a ’48-as alapból a közös külpolitika, a védelem és az ezek
fedezését szolgáló pénzügyek tekintetében. Deák e közös
ügyek elfogadását a magyar történelmi alkotmányból, ne-
vezetesen a Pragmatica Sanctióból vezette le. Az uralkodó
menesztette Schmerlinget, s összehívta az országgyűlést.
 a kiegyezés

A KIEGYEZÉS MEGSZÜLETÉSE Az uralkodó és a

magyar vezető réteg előtt álló legfőbb kérdés az volt, ho-
gyan lehet olyan kompromisszumot találni, amelyben a bi-
rodalom annyira egységes marad, hogy megtarthatja nagy-
hatalmi állását, de emellett biztosítva van Magyarország
minél szélesebb körű önállósága is. A megoldás alapját a
konzervatívok (például Apponyi györgy) dolgozták ki. Java-
solták, hogy a vitatott ügykörök (külügy, hadügy és pénz-
ügy) legyenek közös ügyek. Ezek alkotmányos felügyeletét
– a magyar fél számára elfogadhatatlan közös törvényhozó
gyűlést elvetve – a két, független törvényhozás által kikül-
dött testületre, az ún. delegációkra bízták. A terv elfogadá-
sához kölcsönös engedményeken keresztül vezetett az út.

Emlékszünk, már 1848-ban is a hadügy és a pénzügy kérdése

okozott szakítást a magyar kormány és az udvar között. A biroda-
lom vezetői úgy látták, hogy közös haderő és külügyi apparátus Ferenc József és Erzsébet királyné megkoronázása a bu-
1. dai Mátyás-templomban 1867. június 8-án
fenntartása nélkül nem tartható meg az egység, s ezzel párhuza-
mosan a nagyhatalmi állás sem. Ám a szabadságharcban a ma-
Mennyiben számított a korszakban a koronázás szertartása
gyarság hatalmas erőt fejtett ki, s ez a következő évtizedekben
jelképes gesztusnak, és mennyiben politikai tényezőnek?
is súlyt adott a magyar vezető réteg véleményének, így az udvar
Mire utal a koronázás helyszíne? Mit fejeznek ki a képen is látható
– közel két évtized elteltével – hajlott a kompromisszumra.
külsőségek?
Az ismét összehívott magyar országgyűlésen (1865)
Deák és tábora – a konzervatívok csatlakozásával – döntő
többséget szerzett. Az egykori Határozati Párt két irányzatra
oszlott: mérsékeltekre (balközép), és a radikálisokra (szél-
sőbal). Ez utóbbiak jóval kevesebben voltak, bár a magyar
népesség körében jelentős népszerűséggel bírtak.

2. Az uralkodó és a magyar vezetô réteg útja a kompromisszumhoz

Kövessék nyomon a közeledés folyamatát! Melyek az összefüggések a két felet kényszerítő körülmények között?

69
A KIEGYEZÉS

„VIII. tc. Az 1847/48. évi III. tc. 12. §-a, mely a magyar fe-
3. lelôs minisztérium alakulásának módjáról rendelkezik,
[…] módosíttatik:
1. §. A miniszterelnök elôterjesztésére annak minisztertársait
Ô Felsége nevezi ki. […]
XII. tc. A magyar korona országai és az Ô Felsége uralkodása
alatt álló többi országok között fennforgó közös érdekû viszo-
nyokról s ezek elintézésének módjáról.
1. §. Azon kapcsolat, mely egyrészrôl a magyar korona orszá-
gai, másrészrôl Ô felségének többi országai és tartományai között
jogilag fennáll, az 1723:1., 2. és 3. törvénycikkek által elfogadott
pragmatica sanctión alapszik. […]
8. §. A pragmatica sanctióból folyó közös és együttes védelem-
nek egyik eszköze a külügyek célszerû vezetése. E célszerû vezetés
közösséget igényel azon külügyekre nézve, melyek az Ô Felsége
uralkodása alatt álló összes országokat együtt illetik. Ennélfogva
a birodalom diplomáciai és kereskedelmi képviseltetése a külföld
irányában és a nemzetközi szerzôdések tekintetében felmerülô
intézkedések mindkét fél minisztériumával egyetértésben és azok
beleegyezése mellett a közös külügyminiszter teendôi közé tar-
toznak. A nemzetközi szerzôdéseket mindenik minisztérium sa-
ját törvényhozásával közli. Ezen külügyeket tehát Magyarország
is közösnek tekinti, s kész azoknak közösen meghatározandó
költségeihez azon arány szerint járulni. […]
10. §. A […] hadügyek közösségére nézve a következô elvek
állapíttatnak meg.
11. §. Ô Felségének a hadügy körébe tartozó alkotmányos feje-
delmi jogai folytán mindaz, ami az egész hadseregnek és így a ma-
gyar seregnek is az összes hadsereg kiegészítô részének egységes
vezérletére, vezényletére és belszervezetére vonatkozik, Ô Felsége
által intézendônek ismertetik el.
12. §. De a magyar hadseregnek idônkénti kiegészítését és Az Andrássy Gyula vezette második felelôs magyar mi-
újoncok megajánlásának jogát, a megajánlás feltételeinek és a
4. nisztérium tablója
szolgálati idônek meghatározását, úgyszintén a katonaság elhe-
lyezését, élelmezését illetô intézkedéseket az eddigi törvények A 10. évfolyamos tankönyv 228. oldalán levő kép és az in-
alapján mind a törvényhozás, mind a kormányzat körében az or- ternet segítségével keresse meg, volt-e, aki az első és a má-
szág magának tartja fenn. sodik felelős magyar minisztériumnak is tagja volt!
13. §. Kijelenti továbbá az ország, hogy a védelmi rendszernek
megállapítása vagy átalakítása Magyarországra nézve mindenkor
csak a magyar törvényhozás beleegyezésével történhetik. […] A
hadügyek költségei […] közösek. […]
16. §. A pénzügyet annyiban ismeri a magyar országgyûlés Miután Deák nyomására a porosz–osztrák háború idején
közösnek, amennyiben közösek azon költségek, melyek a fenteb- (1866) az országgyűlés nem használta ki az uralkodó szorult
biekben közöseknek elismert tárgyakra fordítandók. Ez azonban helyzetét, és nem lépett fel új követelésekkel, Ferenc József
úgy értelmezendô, hogy az említett tárgyakra megkívántató ösz- elhatározta magát a megegyezésre. Ismét visszaállították
szes költségek kivetésérôl, beszedésérôl és az illetô helyre leendô a megyei önkormányzatokat, és – kis módosításokkal –
áttételérôl Magyarország országgyûlése és felelôs minisztériuma hatályba léptették az 1848-as törvényeket. A kiegyezésről
fognak intézkedni. […] létrejött megállapodás (1867) után az uralkodó kinevezte
28. §. […] egyrészrôl a magyar korona országai együtt, más- Andrássy gyula grófot magyar miniszterelnökké (1867.
részrôl Ô Felsége többi országai és tartományai együtt úgy tekin- február). Ezt követően az országgyűlés elfogadta a közös
tessenek, mint két külön s teljesen egyenrangú fél. Következve:
ügyeket tartalmazó kiegyezési törvényt, majd magyar ki-
a két fél között a közös ügyek kezelésére nézve, mellôzhetetlen
feltétel a teljes paritás [egyenlôség]. rállyá koronázták Ferenc Józsefet (1867. június).
29. §. Ezen paritás elvénél fogva Magyarország részérôl a ma-
gyar országgyûlés válasszon saját kebelébôl egy meghatározott A DUALIZMUS ÁLLAMRENDSZERE A létrejövő
számú bizottságot (delegáció), éspedig az országgyûlés mindenik osztrák–Magyar Monarchia kétközpontú alkotmányos mo-
házából. Válasszanak Ô Felsége többi országai és tartományai is narchia, azaz dualista állam lett. Ausztriát és Magyarországot
hasonlóul alkotmányos módon egy éppen annyi tagból álló bi- a közös uralkodó mellett a hadügyek, a külügyek és az ezek
zottságot a maguk részérôl. Ezen bizottságok tagjainak száma fedezésére szolgáló pénzügyek együttes kezelése kapcsolta
a két fél egyetértésére fog meghatároztatni. Ezen szám egy-egy össze. A közös ügyeket közös minisztériumok intézték.
részérôl hatvanat meg nem haladhat. […]
34. §. A két bizottság egymással együttes ülésben nem tanács-
kozhatik, hanem mindenik írásban közli nézeteit és határozatait Vegye számba a közösen és a függetlenül intézett ügye-
a másikkal, s írott üzenetek által igyekeznek véleménykülönbség ket! Értékelje a közös ügyek szerepét! Hogyan oldották
esetén egymást felvilágosítani. […] meg a közös ügyek alkotmányos ellenőrzését? Milyen veszé-
37. §. E bizottságok hatáskörébe csak azon tárgyak tartozhat- lyeket rejtett ez magában? Mennyiben tekinthető az ország
nak, melyek a jelen határozatban, mint közösek, határozottan e alkotmányos monarchiának? Mely területeken rendelkezik az
bizottságokhoz vannak utasítva. […]” (Az 1867. évi, ún. kiegye- alkotmányos monarchiákra jellemzőnél nagyobb hatalommal
zési törvényekbôl) az uralkodó?

70
 5. A dualista rendszer felépítése

Mutassa be az ábra alapján a két birodalomfél önállóságának összetevőit! Hogyan kapcsolódik egymáshoz a két ország? Elemezze az
uralkodó szerepét, a közös ügyek felügyeletének kérdését és ezek összefonódásait!

A külügyeket teljes egészében a közös minisztérium intézte.

A birodalmi császári és királyi hadsereg (k.u.k.) a közös hadügy-
miniszter, s végső soron az uralkodó irányítása alatt állt. Azonban
mind Ausztriának, mind Magyarországnak volt hadügyminisztere,
akik alá tartoztak a közös hadsereg kiegészítését képező alakula-
tok (Landwehr és honvédség). A magyar honvédség nem jelentett
komolyabb katonai erőt, s elsősorban a magyar lakosság, illetve a
magyar országgyűlés képviselőinek érzelmeit voltak hivatva meg-
nyugtatni: mégis van magyar haderő. A k.u.k. hadseregben érzel-
mi okokból, 1848–1849 hatásaként viszonylag kevés magyar, de
annál több horvát és szerb tiszt szolgált. Ez, bár csökkenő mérték-
ben, jellemző maradt a későbbiekben is.
A közös pénzügyminisztérium szerepének meghatározásánál
fontos látnunk, hogy az valóban csak a közös ügyek (és az udvartar-
tás) pénzügyeit intézte. A pénzügyek területén a döntő szerepet a
két ország pénzügyminiszterei játszották, hiszen ők felügyelték a két
ország jövedelmeit is. Ez fontos része volt az alkunak, hiszen az adó-
kat a két törvényhozás külön szavazta meg, így megmaradt a ma-
gyar országgyűlésnek már a rendi korban is meglévő fegyvere, hogy
az adókkal és az újonclétszámmal zsarolja meg a központi hatalmat.

71
A KIEGYEZÉS
„[…] 53. §. Az államadósságokat illetôleg Magyarországot,
6. alkotmányos állásánál fogva, oly adósságok, melyek az or-
szág törvényszerû beleegyezése nélkül tétettek, szorosan jogilag
nem terhelik. […]
55. §. [De] kész az ország az államadósság terhének egy részét
elvállalni, s az iránt, elôleges értekezés folytán, Ô Felségének töb-
bi országaival is, mint szabad nemzettel, egyezkedésbe bocsát-
kozni.
XIV. tc. Azon arányról, mely szerint a magyar korona országai
[…] a pragmatica sanctio folytán közösnek ismert államügyek
terheit ezentúl viselik.
1. §. Az arány […] a magyar korona országaira nézve 30%-
ban, Ô Felsége többi országaira nézve 70%-ban állapíttatik meg.
[…]
2.2. §. Ezen hozzájárulási arány, szintén a magyar korona or-
szágai és Ô Felsége többi országai közös megállapodása szerint,
10 évig marad érvényben, éspedig 1868. évi január 1-tôl 1877.
évi december 31-ig.
XVI. tc. A magyar korona országai és Ô Felsége többi király-
ságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségrôl.
1. §. Mindkét fél államterülete a szövetség idejére és annak
értelmében egy vám- és kereskedelmi területet képez, melyet
közös vámhatár vesz körül. […]
11. §. A só- és dohányjövedék és azon közvetett adók, melyek
az ipari termelésre közvetlen befolyással vannak, név szerint a
pálinka-, sör- és cukoradó, mindkét államterületen e szerzôdés
ideje alatt egyenlô törvények és igazgatási rendszabályok szerint
fognak kezeltetni.
12. §. Az ausztriai érték [pénz], míg törvényesen meg nem
változtatik, közös marad. […]
13. §. Mindkét fél késznek nyilatkozik lehetôleg egyforma
mérték- és súlyrendszert hozni létre a két állam területén. […]
18. §. A posta- és távirdaügy a két állam területén külön, de
amennyiben a forgalom érdeke kívánja, egyforma elvek szerint
fog rendeztetni és igazgattatni. […]
22. §. E vám- és kereskedelmi szövetség a kihirdetés napján s
10 évi idôre lép érvénybe […].” (Az 1867. évi törvényekbôl)
A pénzügyek és a gazdaság területén hol alakult ki együtt-
működés, és mely területeken jelent meg az önállóság?
Mi az alapvető különbség a politikai és a gazdasági kiegyezés
között? Értékelje, mennyiben sikerült egyeztetni az önálló gaz-
daságirányítás és a gazdasági egység követelményeit!
72
A közös minisztériumok alkotmányos felügyeletére mind-
két birodalomrész – egymástól független – törvényhozása
egy-egy 60 fős bizottságot, ún. delegációt küldött. A külön
ülésező delegációk azonban szerepüket csak részben tudták
betölteni, így a közös ügyekben jelentős maradt az uralko-
dó befolyása.
Az uralkodó hatalmát az is erősítette, hogy a hadsereg
vezetése teljes mértékben a kezében maradt. A két törvény-
hozás csak az adók és az újonclétszám meghatározásán ke-
resztül gyakorolhatott hatást a hadseregre. Ferenc József a
kiegyezés feltételének tekintette az előszentesítés jogát (bár
ezt törvényben nem rögzítették). Ennek értelmében a magyar
kormány vállalta, hogy csak olyan törvényjavaslatot terjeszt
az országgyűlés elé, amit az uralkodó előzetesen jóváhagyott.
Magyarország a közös ügyeken kívül teljes önállósággal
rendelkezett. Az országgyűlésnek felelős kormány alakult.
Az országgyűlést cenzusos választójog alapján választották.
Magyarországot és Erdélyt ismét egyesítették.
A GAZDASÁGI KIEGYEZÉS A kiegyezési törvény a két
ország gazdasági kapcsolatait is rendezte. A politikai megálla-
podással szemben azonban a gazdasági megállapodást tíz-
évente újra lehetett tárgyalni, és az adott erőviszonyokhoz
igazítani. A belpolitikailag önálló két ország a gazdaság irányí-
tásában is jelentős önállóságot élvezett. Maguk határozták
meg a kivetett adókat, s azok elköltésének jelentős részét
(pl. a közlekedés fejlesztésének irányai, az ipartámogatás, az
oktatás finanszírozása). Ugyanakkor igyekeztek kihasználni
a nagy gazdaság, terület és népesség adta előnyöket. Így az
osztrák–Magyar Monarchia közös gazdasági egységet, közös
vámterületet képezett, közös valutával, ahol biztosítva volt
a tőke és a munkaerő szabad áramlása.
Az Európai Unió állampolgáraiként a most bemutatott gazda-
sági közösség nem lehet ismeretlen számunkra. Rengeteg helyen
olvashatjuk és hallhatjuk a közös piac, a tőke és a munkaerő sza-
bad áramlásának előnyeit. Ugyanakkor azt is tapasztalhatjuk, hogy
a kortársaknak ez milyen problémákat, az előnyök mellett milyen
érdeksérelmeket okozhatott. Például a gazdaságilag egységes bi-
rodalomban az erősebb versenytárssal szemben a fejletlenebb
nehezen állhatott helyt.
Megegyeztek, hogy a tagállamok anyagilag milyen arány-
ban fedezzék a közös ügyeket. Ausztria részesedése (kvótája)
70%, Magyarországé 30% lett. Ez az ország népességét és gaz-
dasági fejlettségét figyelembe véve méltányosnak ítélhető.
Nehéz kérdés volt a Habsburg Birodalom államadósságának átvál-
lalása. (Magyarország a kvótának megfelelő arányban fizetett volna.)
A magyar vezető réteg joggal gondolhatta úgy, hogy az ország leigá-
zására is felhasznált hitelek fizetésében nem kell részt vállalnia. Ám
az alku így nem jöhetett volna létre, s a Monarchia adósságait sem
lehetett volna finanszírozni, ezért végül a magyar vezetők kötélnek
álltak e kérdésben.
A gazdasági kiegyezés magyar karikatúrája. A rajzoló bí-
zott abban, hogy az olvasók felismerik a nôalakokat a gö-
rög mitológiából, a danaidákat, akik férjeik meggyilkolása
miatt azzal bûnhôdtek, hogy folytonosan vizet kellett hor-
daniuk egy lyukas hordóba
7.
Állapítsa meg, hogyan vélekedik a karikaturista a birodalom
gazdaságáról! Milyen problémát emel ki a rajz? Melyek
ezek közül az általános s melyek a két birodalomfél együttműkö-
déséből fakadó problémák?
 A kiegyezéssel Magyarország lemondott a teljes függet-
lenségről. A birodalmi keretek közötti önállóság azonban a
korábbiaknál nagyobb lehetőséget adott a nemzeti érdekek
érvényesítésére. Az egységes piac biztosította a térség és Ma-
gyarország gazdasági fejlődését, felzárkózásának lehetőségét.

VITÁK A KIEGYEZÉSRŐL A kiegyezés ugyan kifejezte a ma-

gyar vezető réteg akaratát, ám megkötése során és később is a
viták kereszttüzében állt mind az elit, mind a közvélemény részé-
ről. A viták alapkérdése az volt, hogy lett volna-e realitása a sza-
badságharc újrakezdésének, és ezt a magyar társadalmat vezető
csoportok kívánták-e, vagy sem. Hiszen a kompromisszum egyik
alternatívája a harc újbóli vállalása lehetett volna. Az ország köz-
hangulata, az idegen önkényuralmi rendszer elutasítása, Kossuth
kultusza a tömegek körében arra utalt, csak egy szikrára lett volna
szükség.
A hatalmi politika, Ausztria nemzetközi megítélése, amelynek
lényege, hogy Ausztria a hatalmi egyensúly egyik talpköve, azon-
ban nem változott 1849 óta. A nyugati hatalmak oroszországgal
szemben elengedhetetlennek tartottak egy erős közép-európai
birodalmat, ezért nem támogatták a magyar elszakadást. A ki-
egyezést támadó Kossuth is e megfontolásból dolgozta ki dunai
konföderációs tervét.
A birtokosok, és különösen az értelmiség, egyre kevésbé bírta a
szembenállás következményeit. Félő volt, hogy egyre többen kötik
meg a maguk „egyéni kiegyezését” a hatalommal, s ez Magyaror-
szág esélyeit csökkentette volna az udvarral való tárgyalásokon.
A nemesség jelentős része úgy érezte, 1848-ban már elég áldo-
zatot vállalt. Újabb engedményeket a parasztság felé már nem
lehetett várni tőlük. A jobbágyfelszabadítást követő úrbéri perek
nemhogy egységet, de ellentéteket támasztottak a birtokosok és
a parasztok között.
A kiegyezés megkötése előtti pillanatokban Kossuth nyílt levél-
ben fordult Deák Ferenchez. Kifejtette a kiegyezéssel kapcsolatos
ellenérveit.
Rendezzenek vitát a forradalom vagy kiegyezés alternatí-
vájáról!
A DUNAI KONFÖDERÁCIÓS TERV Kossuth már
emigrációja kezdetén, Törökországban megoldást keresett
a szabadságharc két problémájára: a nemzetiségi kérdésre
(ezzel később foglalkozunk részletesebben) és arra, hogyan
fogadnák el Magyarország elszakadását a Habsburg Biroda-
lomtól az európai egyensúlyt szem előtt tartó nagyhatal-
mak. Belátta, hogy a nagyhatalmak azért nem támogatták a
magyar függetlenséget, mert az országot egymagában nem
tartották megfelelő ellensúlynak Oroszországgal szemben.
Megoldásként azt ajánlotta, hogy a térség kisebb államai
(Magyarország, Horvátország, az alakuló Románia és Szer-
bia, valamint az esetleg Magyarországról leváló Erdély)
fogjanak össze, alkossanak szövetségi államot, amely biz-
tosítja a tagországok egyenlőségét. Az új államalakulat lett
volna hivatott pótolni a kieső Ausztria helyét az európai
egyensúlyban.
Az 1862-ben megjelent tervezetet a magyar vezető réteg
döntő többsége elutasította, mivel annak értelmében a ma-
gyarságnak az országban betöltött vezető szerepéről, az or-
szág egységéről és a nemzeti szuverenitás egy részéről is le
kellett volna mondania. A romániai és szerbiai vezető körök
is nemzeti államban, a nemzeti egység megteremtésében
gondolkodtak, és tartottak a magyarok túlsúlyától a létre-
hozandó dunai konföderáción belül, így nem támogatták a
tervezetet. A tervezet további nehézsége az volt, hogy a tér-
ség három nagyhatalmával (Ausztria, oroszország, oszmán
Birodalom) szemben kellett volna kiharcolni. Így az elképze-
lés a korszakban megvalósíthatatlan volt.
Az emigrációban élô Kossuth Deákhoz írt nyílt levele a
8. sajtóban
Értelmezze a nyílt levél mint politikai műfaj jellem-
zőit!
„Barátom! Engedd meg e megszólítást azon múlt emléké-
9. nek nevében, amely a hosszú számkivetés keservei, a ha-
zafibánat és családi bú súlya alatt elôttem mindig szent maradt.
Mi nemcsak elvrokonok, de barátok is valánk, a szó nemesebb
értelmében férfikorunk szebb szakaszán keresztül, midôn még
egy irányban haladtunk a hazafiúi kötelesség ösvényén […].
Nem vélek hibázni, midôn állítom, hogy azon nagy, azon pél-
dátlan befolyás, amelyet a nemzet határozataira gyakorolsz, azon
álláspont következése, amelyet 1861-ben választottál. S nem vé-
lek hibázni, midôn állítom, hogy a roppant erkölcsi hatalomnak,
amely kezeidben van, kulcsa abban fekszik, hogy a romlatlan
nép ösztönszerûsége Téged, a nemzeti jogok békés úton vissza-
szerzésének terén vezérét, még mindig az 1861-iki jogalapon vél
állani.
Pedig már régen nem állasz ott. A jogvisszaszerzés álláspont-
járól a jogfeladás sikamlós terére jutottál […]. Mi marad még
feladnivaló mindazon jogokból, amelyek az alkotmányos állami
élet lényegét és biztosítékait képezik […]?
A magyar hadsereg az osztrák birodalmi hadsereg kiegészítô
részévé decratáltatik [rendeltetik], s annak nemcsak szervezete s
vezénylete, de még alkalmazása is a magyar miniszteri felelôsség
alul elvonatik, és a magyar országgyûlésnek nem felelôs birodal-
mi kormány rendelkezése alá bocsáttatik […]. De én e tényben
a nemzet halálát látom; s mert ezt látom, kötelességemnek tar-
tom megtörni hallgatásomat; nem a végett, hogy vitatkozzam,
hanem hogy Isten, s a haza, s az utókor nevében esdekelve fel-
szólítsalak […]. Ne vidd azon pontra a nemzetet, amelyrôl többé
a jövônek nem lehet mestere! […] Ne vezesd hazánkat oly áldo-
zatokra, amelyek még a reménytôl is megfosztják!
Tudom, hogy a Cassandrák szerepe hálátlan szerep. De Te
fontold meg, hogy Cassandrának igaza volt!” (Kossuth nyílt le-
vele Deákhoz – az ún. „Cassandra-levél”, 1867)
Sorolja fel Kossuth általános elvi kifogásait a tervezett
kiegyezéssel szemben! Mely konkrétumokat tartja elfo-
gadhatatlannak, és miért ezeket? Válassza külön a levélben a
Deákot mint politikust és a Deákot mint embert megszólító ré-
szeket! Mi lehetett a nyílt levél célja 1867-ben?

73
A KIEGYEZÉS

„Azon országok mindenképpen sajátlagos viszonyai, melyek
10. a Kárpátok és a Duna, a Fekete-tenger és az Adriai-tenger
közt feküsznek, nagyon megnehezítvén egy egységes állam alaku-
lását, kívánatos, hogy az e tájakon elterülô történeti államok egy-
mással szövetségre lépjenek, melyet „dunai szövetség”-nek lehetne
elnevezni.
Az új közjogi rend alapja a dunai tartományokban az egyes
népek szabad beleegyezése volna, akár egy törvényalkotó gyû-
lés, akár az általános szavazat alapján. Így például Erdély la-
kói általános szavazattal fognák eldönteni, vajon hazájuk egy
legyen-e Magyarországgal, vagy legyen politikailag egyesülve
Magyarországgal, közigazgatásilag pedig különválva, vagy végre
csak szövetségben legyen Magyarországgal és a többi szövetségi
állammal, mint maga is autonóm állam, teljes egyenlôség alapon?
[…]
Az esetre, ha a keleti kérdés a keresztyén népek függetlenségé-
vel találna megoldatni, kívánom, hogy Szerbia s a többi délszláv
országok szintén belépjenek a dunai szövetségbe, mely esetben az
a Kárpátoktól a Balkánig terjeszkednék, s állana: Magyarországból,
Erdélybôl, Romániából, Horvátországból s a netán Szerbiához csa-
tolandó tartományokból.
A szövetségi szerzôdést egy törvényhozó gyülekezet készítené,
alapul véve bizonyos elveket, mik közül néhányat megjelölök.
1. Közösen érdeklô ügyek lennének: a szövetségi terület oltal-
ma, a külpolitika, a külképviselet, a kereskedelmi rendszer, odaért-
ve a kereskedelmi törvényhozást, a vám, a fô közlekedési vonalak, a
pénz, a súlyok és mértékek.
2. Mindent, ami a szárazföldi és tengeri haderôre, a várakra s a
hadi kikötôkre vonatkozik, a szövetségi hatóság fogná szabályozni.
3. A szövetség egyes államainak a küludvaroknál nem volnának
külön képviselôik, a szövetségi diplomácia egy és közös lesz.
4. Közös lesz a vámügy, melynek jövedelme az egyes államok
közt akként fog fölosztatni, miként a törvényalkotó gyülekezet
megszabni fogja. Közös lesz a kereskedelmi törvényhozás. Egy
pénz, egy súly, egy mérték az egész szövetségben.
5. A törvényalkotó gyûlés fogja eldönteni azt is, vajon a szövetsé-
gi gyülekezet (parlament), amely a végrehajtó hatalmat gyakorolja,
csupán egy kamarából álljon-e, vagy kettôbôl, mint az Amerikai
Államokban. Utóbbi esetben a képviselôház választatni fog, az egyes
államok népességi aránya szerint. A szenátusban a nagy és kis álla-
mok egyenlô számú tagok által lesznek képviselve, amibe a kisebb
államokra nézve kitûnô garancia rejlik.
6. A végrehajtó hatalmat egy szövetségi tanács gyakorolja, me-
lyet, ha egy kamara lesz: ez, ha kettô: ezek választják. Ô fog irányt
adni a külpolitikának is, a törvényhozás ellenôrzése mellett.
7. A szövetség hivatalos nyelve fölött a törvényalkotó gyûlés fog
határozni. – A végrehajtó, úgy a törvényhozó hatalom gyakorlatá-
ban minden tag saját anyanyelvét használhatja.
8. A szövetségi hatóság székhelye váltakozva majd Pesten, majd
Bukarestben, egyszer Zágrábban, másszor Belgrádban lesz. […]
10. Minden egyes állam otthon oly alkotmányt ad magának,
aminô érdekeivel leginkább megegyezik, természetesen azon fölté-
tellel, hogy ez alkotmány elvei a szövetség által szentesített elvekkel
ne ellenkezzenek. […]” (Kossuth dunai konföderációs terve, 1862)

Mely államokból állt volna a konföderáció? Mutassa meg a térképen a tervezett államalakulat természetes határait! Milyen ha-
talmi érdekeknek kívánt megfelelni a tervezet? Milyen hatalmi érdekeket keresztezett? Hogyan képzelte el Kossuth Magyarország
helyzetét és súlyát az államszövetségben? Mely ügyeket tartotta elengedhetetlenül közösnek Kossuth? Mit gondol, hogyan hatott a
tervezet a magyar vezető rétegre, a nemzetiségek közvéleményére és a nagyhatalmakra?

8. A dunai konföderáció terve

Vesse össze a forrás és az ábra tartalmát! Mely tényezőket világít meg jobban az egyik, és melyeket a
másik forrás? Hasonlítsa össze a kiegyezés és a dunai konföderáció tervezetét!

74
 a nemzetiségi kérdés 1849
és 1868 között

A KÖZELEDÉS KORA A szabadságharc idején szinte

minden nemzetiség vezető rétege szembefordult a magyar
kormánnyal. Az udvar ígéretei alapján nemzeti céljaikat a
dinasztia oldalán látták biztosítottnak. A császári kormány-
zat azonban – miután a hatalmát visszanyerte – az ígéretei
jelentős részét nem tartotta be. Az olmützi alkotmány ér-
telmében a nemzetiségek nem alakíthattak önálló tartomá-
nyokat, de még autonómiát sem kaptak. S ahol ez mégis
létrejött, mint a horvátoknál vagy a szerbeknél (Szerb Vaj-
daság és Temesi Bánság), ott is a bécsi kormányzat tartotta
kézben a hatalmat.
Az újabszolutizmus idején a magyarokat és a nemzetisé-
gieket egyaránt elnyomták. Az ismert értékelés, miszerint
„a nemzetiségek azt kapták jutalmul, amit a magyarok bün-
tetésül”, azonban félrevezető. A magyarországi nemzeti-
ségek helyzete saját nemzeti szempontjukból 1849 után
kedvezőbbé vált. Egyrészt megszabadultak a számukra
veszélyes magyar nemzetállami törekvésektől. Másrészt az
újabszolutizmus jelentős pozíciókat juttatott nekik a koráb-
ban a magyar nemesség által kézben tartott közigazgatás-
ban. Ezáltal felgyorsult a szabadságharc során megindult
folyamat, a nemzeti öntudat kiteljesedése a nemzetiségi
tömegek körében is, ami tovább növelte a nemzetiségi ve-
zetők befolyását és erejét.
Az önkényuralom alatti közös elnyomás, az udvar be nem
váltott ígéretei a nemzetiségi és a magyar vezetőkben is a
közeledési szándékot erősítették meg. A közeledési kísér-
letek azonban kimerültek baráti hangú újságcikkekben,
összejövetelekben. Hiányoztak a tényleges és kölcsönös
engedmények. A magyar fél továbbra is az egységes nem- Magyar karikatúra az újabszolutizmus nemzetiségi poli-
1. tikájáról
zetállam alapján állt, de a megerősödő nemzetiségi vezetők
sem mérsékelték önállósági igényeiket. Milyennek mutatja be a nemzetiségi politikát a rajzoló?
Milyen eszközökkel fejezi ki mondanivalóját? Írjon szöveget
Hogy a közeledést a felek nem vették komolyan, az kiderült az
a karikatúrához! A nemzetiségi kérdés mely összetevőire nem tér
1861-es országgyűlés idején, amikor lehetőség volt az álláspontok
ki a karikatúra?
kifejtésére. Az országgyűlési választásokat megelőzően a nemzeti-
ségek gyűléseket tarthattak, ahol a szlovákok és a szerbek területi
autonómiát követeltek, míg a románok elutasították Erdély és Ma-
gyarország unióját. Az országgyűlés a kérdés rendezésére Eötvös
József vezetésével bizottságot állított fel, mely széles nyelvhaszná-
lati joggal kívánta orvosolni a problémát. A vita során nyilvánvaló-
vá vált, hogy az álláspontok lényegesen nem közeledtek. A nem-
zetiségek nem mondtak le a területi autonómiáról, a magyarok
pedig az egységes nemzetállam koncepciójáról.

EGY MEGOLDÁSI JAVASLAT Kossuth Lajos a sza-

badságharc bukásának okait és az újrakezdés lehetőségeit
keresve a dunai konföderációs tervben a hatalmi egyensúly
kérdésén túl a nemzetiségi kérdés megoldásával is foglalko-
zott. A térség államszövetségén belüli Magyarországon új
nemzetiségi politikát kívánt bevezetni. Kossuth az uralkodó „Valódi testvériség s egyenlôség alapján építsétek föl a je-
2. len nemzedék nevelését, így Magyarhon népei testvérek le-
magyar állásponthoz képest jelentős engedményeket tett.
endenek, s nem egymás irányában ellenségek. […]” (Kolozsvári
Elismerte Horvátország önállóságát. Erdély kérdésében haj- Lap, 1850)
landó volt felvetni az unió alternatívájaként az önálló Er-
dély létét. A döntést a helyiekre kívánta bízni népszavazás „A velünk egy hazában élô népekkel egybe vagyunk kapcsolva
útján. (Természetesen fel sem merült, hogy Erdély egyesül- […] mindnyájunk kötelességévé teszi, hogy egymás iránt türel-
jön a kialakulóban lévő Romániával.) mesek, kímélôk legyünk.” (Kolozsvári Közlöny, 1856)
A szűkebb értelemben vett Magyarországon a területi
autonómia helyett a nemzetiségek számára lehetővé kíván- Milyen hangot ütnek meg az erdélyi magyar lapok a nem-
ta tenni a területtől független politikai és kulturális önkor- zetiségi kérdésben? Tárja föl a hangvétel okait!
mányzati testületek megalakítását.

75
A NEMZETISÉGI KÉRDÉS 1849 ÉS 1868 KÖZÖTT

„11. A különbözô nemzetiségek és vallásfelekezetek egy-

3. máshoz való viszonya a következô alapokon rendeztetnek.
Nevezetesen:
a) Minden község maga határoz nyelve fölött. […]
b) Minden megye szótöbbséggel dönti el, hogy a közigazga-
tásban melyik nyelv használtassék […]. A kormány viszont szint
[szintén] e nyelven válaszol és fogalmazza minden rendeletét.
c) A parlamenti tárgyalásoknál minden képviselô tetszés sze-
rint használhatja az országban dívó nyelvek bármelyikét.
d) Az ország lakói szabadon egyesülhetnek nemzetiségük
érdekében nagy nemzeti egyletekké, szervezkedhetnek ké-
nyük-kedvük szerint […] választhatnak nemzeti vezetôt. […]
Minden egyes al-dunai nemzet, ha sikerülne is maga köré
gyûjtenie most máshová tartozó fajrokonait, legföljebb másod-
rendû államot alkothatna, melynek függetlensége örökös ve-
szélyben forogna, s mely szükségképp alárendelve volna idegen
befolyásoknak. De ha magyarok, délszlávok és románok a fönteb-
bi tervet fölkarolják, gazdag és hatalmas állam lesznek 30 millió Az 1863-ban alapított Matica Slovenska (szlovák anyács-
lakossal, mely sokat fog nyomni Európa mérlegében. 5. ka), a szlovákok kulturális szövetségének turócszentmár-
Egység, egyetértés, testvériség, magyar, szláv és román kö- toni épülete
zött! Íme ez az én legforróbb vágyam, legôszintébb tanácsom!
Íme egy mosolygó jövô valamennyiük számára!” (Kossuth dunai A nemzetiségi törvény mely pontjait (paragrafusait) kap-
konföderációs terve, 1862) csolná ehhez a képhez?

gyűjtse össze, milyen jogokat kívánt adni Kossuth a nem-

zetiségeknek! Milyen szervezeti keretekben képzelte ezt
el? Hogyan viszonyul a tervezet a magyar nemzetállamhoz, a
kollektív jogokhoz és az egy politikai nemzet fogalmához? Vesse
össze a tervezetet az 1848-as nemzetiségi törvénnyel! Hogyan
fogadhatták a magyar politikusok és a nemzetiségi vezetők a ter-
vezetet? Milyen nemzetközi esemény hatása figyelhető meg az
idézett részletben?
Mint láttuk, a dunai konföderációnak nem volt realitása.
Ennek ellenére Kossuth elgondolásának jelentős politikai
hatása volt. Szándékaival ellentétesen a tervezet tudato-
sította a magyar vezető rétegben, hogy nem a független
magyar nemzetállam vagy a dinasztiával és Ausztriával való
kiegyezés a valós alternatíva. A szomszéd népekkel és álla-
mokkal vagy az Ausztriával való szövetkezés között kellett
választani.

A nemzetiségekkel vagy a birodalommal való kiegyezés alter-

natívája – mint láttuk – az erdélyi országgyűlés összehívásakor vált
egyértelművé (1863). Schmerling, hogy a magyarokat megszorít-
sa, megváltoztatta az 1848-as választási törvényeket. Leszállította
a cenzust, hogy a románság érvényesíthesse számbeli fölényét.
A magyar képviselők törvénytelennek nyilvánították és bojkot-
tálták az erdélyi országgyűlést, azonban a szászok és a románok
részvételével az erdélyi törvényhozás elküldte képviselőit a biro-
dalmi gyűlésbe, és törvénybe iktatta a románok politikai és vallási
egyenjogúságát.

Román karikatúra a
magyarországi nem-
Podmaniczky Frigyes báró, a liberális nemesség újabb zetiségek egyenlôsé-
4. nemzedékének tagja. A nemzetiségekkel való kiegyezésrôl gérôl
ez volt a tömör véleménye: „[…] inkább megyek Bécsbe,
mint Belgrádba, a rácok közé.” 6.

Milyen szerepet játszott a nemzetiségi kérdés a kiegyezés- Készítsen szöveget (lehetőleg humorosat) a karikatúrához!
ben?

76
AZ 1868-AS NEMZETISÉGI TÖRVÉNY A kiegyezés
megkötésével a magyar vezető réteg folytathatta a nemzet-
állam kiépítését. A nemzetiségek helyzetét külön törvény-
ben szabályozták (1868:XLIV. tc.). A törvényt előkészítő or-
szággyűlési bizottság az egy politikai nemzet koncepciója
alapján elutasította a területi autonómiát és a nemzetisé-
gek kollektív jogait. A törvényt előterjesztő Eötvös József
vallás- és közoktatásügyi miniszter azonban – Deák támoga-
tásával – elérte, hogy a törvény az egyéni szabadságjogok
alapján biztosítson nemzetiségi jogokat, mindenekelőtt a
széles körű anyanyelvhasználatot.
A vegyes lakosságú vidékeken a 20%-ot elérő kisebbségek szá-
mára a törvényhatóságokban (mai kifejezéssel önkormányzatok-
ban) biztosították az anyanyelv használatát. Az alsó- és középfokú
bíróságokon anyanyelvükön képviselhették ügyüket a nemzetiségi
állampolgárok. Alsó- és középfokon engedélyezték a nemzetiségi
iskolahálózatot, sőt annak fenntartását az állam kötelességévé
tették.
A polgári egyesülési jog alapján lehetőség nyílt nemzetiségi
egyesületek és pénzalapok létrehozására, amennyiben azok nem
a magyar államegység megbontásán munkálkodtak. Így a törvény-
nek köszönhetően nemzetiségi kulturális szervezetek, gazdasági
társaságok és pártok sora jöhetett létre.
A törvény nem elégítette ki a nemzetiségeket. Ugyanak-
kor a korszakban, nemzetközi összehasonlításban, haladó-
nak számított: a nemzetállamok korában szabadelvűsége
egyértelmű a nyugat-európai és még inkább a kelet-európai
megoldásokhoz képest.
A korabeli Franciaországban szó sem lehetett a francián kívüli
anyanyelvi oktatásról, oroszországban pedig erőszakos asszimilá-
ció folyt. Igaz ez a nyelvi kisebbségekre, de még inkább igaz a val-
lásiakra, így elsősorban a zsidóságra nézve.
A HORVÁT–MAGYAR KIEGYEZÉS (1868) A ma-
gyar közjog a rendi korszakban az ország nemzetiségei közül
egyedül a horvátot ismerte el politikai nemzetnek, mivel
Horvátországot ekkor is külön tartományként kezelték, és
a horvátoknak volt nemességük. A polgári állam keretei
között is meghagyták a tartomány területi autonómiáját
(1868:XLII. tc.). A horvát autonómia széles körűnek mond-
ható. A horvát területet egyesítették Szlavóniával és a Ha-
tárőrvidékkel. Az így létrejött Horvátország saját ország-
gyűléssel (szábor) rendelkezett, mely képviselőket küldött a
magyar országgyűlésbe. A horvát országgyűlés és a horvát
(báni) kormány hivatalos nyelve a horvát lett.
A végrehajtó hatalom élén a magyar miniszterelnök ja-
vaslatára az uralkodó által kinevezett bán állt. A horvát kor-
mány hatáskörébe tartozott Horvátország területén a teljes
közigazgatás, az igazságügy és az oktatásügy.
Bár a horvát–magyar kiegyezést számos nép (pl. az írek) példá-
nak tekintették, a horvát vezető réteg a Habsburg Birodalmon be-
lüli teljes különállásra törekedett. A kiegyezési törvényt a horvát
országgyűléssel csak többszöri próbálkozás után, jelentős magyar
gazdasági és pénzügyi támogatás fejében sikerült elfogadtatni.
A horvát–magyar ellentéteket Fiume kérdése is kiélezte. Az
olasz lakosságú kikötőváros Mária Terézia óta Magyarországhoz
tartozott, de a horvátok is igényt tartottak rá. Miután a magyar
kormány fontosnak tartotta a tengeri kikötő biztosítását, a kérdés-
ben nem tudtak megegyezni (fiumei provizórium, vagyis ideigle-
nes állapot). A város magyar igazgatás alá került, hivatalos nyelve
pedig az olasz lett.
„Minthogy Magyarország összes honpolgárai az alkot-
7. mány alapelvei szerint is politikai tekintetben egy nemze-
tet képeznek, az oszthatatlan, egységes magyar nemzetet, mely-
nek a hon minden polgára, bármely nemzetiséghez tartozzék is,
egyenjogú tagja; minthogy továbbá ezen egyenjogúság egyedül
az országban divatozó többféle nyelvek hivatalos használatára
nézve, és csak annyiban eshetik külön szabályok alá, amennyi-
ben ezt az ország egysége, a kormányzat és közigazgatás gya-
korlati jelentôsége és az igazság pontos kiszolgáltatása szüksé-
gessé teszik; a honpolgárok teljes egyenjogúsága minden egyéb
viszonyokat illetôen épségben maradván, a különféle nyelvek
hivatalos használatára nézve a következô szabályok fognak zsi-
nórmértékül szolgálni:
1. §. A nemzet politikai egységénél fogva Magyarország állam-
nyelve a magyar lévén, a magyar országgyûlés tanácskozásai és
ügykezelési nyelve ezentúl is a magyar; a törvények magyar nyel-
ven alkottatnak, de az országban lakó minden más nemzetiség
nyelvén is hiteles fordításban kiadandók. […]
3. §. Törvényhatósági [megyei, városi, községi] gyûlésekben
mindaz, aki ott szólás jogával bír, akár magyarul szólhat, akár
anyanyelvén, ha az nem magyar. […]
6. §. A törvényhatósági tisztviselôk saját törvényhatóságaik
területén a községekkel, gyülekezetekkel, egyesületekkel, inté-
zetekkel és magánosokkal való hivatalos érintkezésben a lehetô-
ségig ezek anyanyelvét használják. […]
8. §. A bíró […] a panaszt vagy kérelmet a panasz vagy ké-
relem nyelvén intézi el; kihallgatást, tanúkihallgatást, szemlét
és más bírói cselekményeket […] a perben álló felek, illetve a
kihallgatott személyek nyelvén eszközli. […]
14. §. Az egyházközségek […] iskoláikban az oktatásnak nyel-
vét tetszés szerint határozhatják meg. […]
17. §. Az állam […] köteles az állami tanintézetekben a le-
hetôségig gondoskodni arról, hogy a hon bármely nemzetiségû,
nagyobb tömegekben együtt élô polgárai az általuk lakott vidé-
kek közelében anyanyelvükön képezhessék magukat egészen ad-
dig, hol magasabb akadémiai képzés kezdôdik. […]
20. §. A községi gyûlések maguk választják jegyzôkönyvük s
ügyvitelük nyelvét. A jegyzôkönyv egyszersmind azon nyelven is
viendô, amelyen vitelét a szavazatképes tagoknak egyötöde szük-
ségesnek látja.
21. §. Községi tisztviselôk a községbeliekkel való érintkezés-
ben azok nyelvét kötelesek használni. […]
26. §. Valamint eddig is jogában állott bármely egyes hon-
polgárnak éppen úgy, mint a községeknek, egyházaknak, egy-
házközségeknek, úgy ezentúl is jogában áll saját erejükkel vagy
társulás útján alsó, közép és felsô tanodákat felállítani. E végbôl,
s a nyelv, mûvészet, tudomány, gazdaság, ipar- és kereskedelem
elômozdítására szolgáló más intézetek felállítása végett is, az
egyes honpolgárok az állam törvényszabta felügyelete alatt tár-
sulatokba, vagy egyletekbe összeállhatnak, és összeállván szabá-
lyokat alkothatnak, az államkormány által helybenhagyott sza-
bályok értelmében eljárhatnak, pénzalapot gyûjthetnek, és azt,
ugyan az államkormány felügyelete alatt, nemzetiségi törvényes
igényeiknek is megfelelôen kezelhetik.” (A nemzetiségi törvény,
1868. évi XLIV. tc.)
gyűjtsék ki a törvényből az egy politikai nemzet elvének
gyakorlati következményeit! Miért volt szükség e fogalom
kifejtésére? gyűjtsék össze a nemzetiségek számára biztosított
jogokat! Milyen elvi alapokon és mely szintig biztosították a
nemzetiségek szabadságát? Hogyan igyekszik megoldani a tör-
vény a vegyes lakosságú területek problémáját? Miért foglalkoz-
tak ezzel a kérdéskörrel?
77
A NEMZETISÉGI KÉRDÉS 1849 ÉS 1868 KÖZÖTT

„Miután Horvát- és Szlavónországok századok óta, mind 1850 1910

8. jogilag, mind tettleg, Szent István koronájához tartoztak, Nemze-
Horvátország Határőrvidék Horvátország
s a sanctio pragmaticában is ki van mondva, hogy a magyar koro- tiség
na országai is elválaszthatatlanok egymástól: ezen alapokon, egy- lakosság % lakosság % lakosság %
részrôl Magyarország, másrészrôl Horvát- és Szlavónországok, Horvát 625 000 72 480 400 50 1 638 000 62
a közöttük fennforgó közjogi kérdések kiegyenlítésére nézve, a Szerb 222 000 26 310 900 32 644 000 25
következô egyezményt kötötték: […]
5. §. Azon tárgyakon kívül, melyek a Szent István koroná- Német 7 900 1 37 800 4 134 000 5
jának országai és Ô Felsége többi országai közt közösek, vagy Magyar 5 700 0,4 4 900 0,4 105 900 4
egyetértôleg intézendôk, vannak még más ügyek is, melyek
Magyarországot, s Horvát-, Szlavón- és Dalmátországokat közö- Román – – 113 700 12 – –
sen érdeklik, s a melyekre nézve a magyar korona összes országai Szlovák 1 100 0,1 8 800 1 21 600 1
közt a törvényhozás és kormányzat közössége ez egyezmény ál-
Egyéb 6 600 0,5 1 000 0,1 76 100 3
tal szükségesnek ismertetik el. […]
43. §. Mindazon ügyekre nézve, a melyek az 1867:XII. tör- Összesen 868 600 100 957 500 100 2 619 600 100
vénycikkben s a jelen egyezményben a magyar korona összes
országait illetôleg közöseknek vannak kijelölve, […] a végrehaj- 9. Horvátország etnikai összetétele (1850 –1910)
tó hatalmat Horvát-, Szlavón- és Dalmátországokban is a Buda-
Pesten székelô központi kormány gyakorolja, saját közegei által.
Jellemezze Horvátország etnikai összetételét! Tárja fel en-
[…]
nek az összetételnek az okait! Milyen változások történtek
47. §. Mindazon tárgyakra nézve, melyek ez egyezményben
az etnikai viszonyokban? Magyarázza meg a történelmi térkép
a közös országgyûlésnek és központi kormánynak nincsenek
segítségével, hogy milyen okok állnak az etnikai adatok változá-
fenntartva, Horvát-, Szlavón- és Dalmátországokat mind a tör-
sának hátterében! Milyen tényezők játszottak még szerepet a
vényhozás, mind a végrehajtás körében teljes önkormányzati jog
(autonómia) illeti. változásban?
48. §. Horvát-, Szlavón- és Dalmátországok önkormányzati
joga ez okból mind törvényhozási, mind kormányzati tekintet-
ben kiterjed azon országok beligazgatási, vallási és közoktatási
ügyeire s az igazságügyre, ide értve a tengerészeti jog kiszolgál-
tatásán kívül a törvénykezést is, minden fokozatán. […]
50. §. Az autonóm országos kormányzat élén Horvát-,
Szlavón- és Dalmátországokban a bán áll, ki a horvát-szla-
vón-dalmát országgyûlésnek felelôs.
51. §. A horvát-, szlavón- és dalmátországi bánt, a magyar ki-
rályi közös miniszterelnök ajánlatára és ellenjegyzése mellett, Ô
császári és apostoli királyi Felsége nevezi ki. […]
57. §. Horvát-Szlavónországok határai között a közös kor-
mányzat közegeinek hivatalos nyelvéül is a horvát nyelv állapít-
tatik meg. […]
59. §. Kijelentetik továbbá, hogy Horvát-Szlavónországok,
mint külön territóriummal bíró politikai nemzet, s belügyeik-
re nézve saját törvényhozással és kormányzattal bíró országok
képviselôi, mind a közös országgyûlésen, mind annak delegáció-
jában a horvát nyelvet is használhatják. […]
61. §. Horvát-, Szlavón- és Dalmátországok határaik között
belügyeikben saját országos egyesült színeiket és címerüket
használhatják, az utóbbit mindazonáltal Szent István koronájá-
val fedve.” (A horvát–magyar kiegyezés, 1868. évi XXX. tc.)

Nevezze meg egy fogalommal, mit biztosít a törvény

a horvátoknak! Mivel indokolja a törvény a horvátok
külön státusát? Mely területeken élvezett teljes önállóságot
Horvátország, és melyeken korlátozták ezt? Hasonlítsa össze a
horvátok jogait a többi nemzetiség kívánalmaival!

Magyar karikatúra a horvát–magyar kiegyezésrôl. A ma-

10. gyarokat jelképezô lány rácsap az alma (Fiume) után
nyúló horvát gyerek kezére

Milyennek ábrázolja a két nép viszonyát a rajz? E viszony

mely elemeit emelte ki és gúnyolta ki rajzoló?

78
 a dualizmus megszilárdulása

A PÁRTVISZONYOK ALAKULÁSA A kiegyezést kö-

vetően a kormánypártot az egykori Felirati Párt tagjaiból
és a hozzájuk csatlakozó konzervatívokból álló Deák-párt
alkotta, Andrássy gyula vezetésével. Az ellenzéket a volt
Határozati Pártból alakult mérsékelt balközép és a dualista
rendszert radikálisan elvető Országos ’48-as Párt jelentette.
A cenzusos választási rendszer és a hagyományok miatt a
képviselők többsége és a pártok tagjai is az egykori birtokos
nemesség köréből kerültek ki. Programjaikban közös volt a
polgári Magyarország felépítésének szándéka.
A pártok közötti választóvonalat az Ausztriához fűző-
dő viszony, az ún. közjogi kérdés megítélése jelentette.
A Deák-párt teljes mértékben a kiegyezés alapján állt. A
balközép fenntartásai is jórészt abból adódtak, hogy nem
bízott az udvar ígéreteiben: szerintük az uralkodó a közös
hadseregre támaszkodva bármikor visszatérhet az abszo-
lutizmushoz. A balközép politikusai tartottak attól, hogy a
delegációk rendszeréből birodalmi gyűlés lesz, amely csök-
kenti a magyar országgyűlés szerepét. A ’48-asok kis tábora
a kiegyezést elutasította, és teljes függetlenséget követelt.
Mivel a dualizmus rendszerét csak a nemzetiségi kérdés
újrarendezésével, a nemzetállam eszméjének (és az ország
egységének) feláldozásával lehetett volna a függetlenség
irányába megváltoztatni, a magyar országgyűlés pártjai az
adott keretek között megoldhatatlan kérdésre pazarolták Andrássy Gyula gróf (1823–1890) miniszterelnök, huszár-
energiáikat. Világos volt, hogy csak az a párt kerülhetett 1. tiszti egyenruhában. A szabadságharc idején honvédtiszt
kormányra, amelyik elfogadta a kiegyezést. A dualizmust volt Görgey Artúr mellett, majd a kormány konstantiná-
fenntartó kormánypárt nem veszíthette el többségét, és polyi képviselôje. A szabadságharc bukása után emigrált,
ezt szükség esetén választási visszaélésekkel is biztosítot- s távollétében jelképesen felakasztották. Ezért nevezték
ták. (A korabeli Európában másutt is volt erre példa.) A kor- a délceg Andrássyt a „szép akasztottnak”. 1858-ban tért
mánynak kedvezett a nyílt szavazás rendszere (a választó haza. Deák köréhez csatlakozott, majd rövidesen a kiegye-
szóban közölte akaratát a bizottság előtt). Hátrányos volt, zési tárgyalások egyik irányítójává vált. A kiegyezéskor a
hogy a közjogi kérdés elterelte a politikai közvélemény fi- felelôs magyar kormány miniszterelnöke lett (1867–1871),
gyelmét számos égető problémáról. majd a Monarchia külügyminisztere (1871–1879)

Mit fejez ki Andrássy öltözete? Értékelje a megjelenés sze-

repét a politikai életben!

A pártok alakulása
1860 és 1890 között
2.

Kövesse nyomon a
kormánypárt vál-
tozásait! Melyek voltak
a parlamenten kívüli pár-
tok? Mely tényezők hatá-
rozták meg a dualizmus
korának pártviszonyait?

79
A DUALIZMUS MEGSZILÁRDULÁSA
„A balközép kör tagjai […] mindannyian azon nézetbôl in-
3. dultak ki, hogy Magyarország semmi más nemzetnek vagy
országnak alá nem vetett, szabad és független ország, azt tekin-
tették […] közjogi szempontból a párt mindenekelôtti feladatá-
nak, hogy az minden alkotmányos eszközzel odahasson, hogy
mindazon törvények, melyek hazánk említett függetlenségével
ellentétben állnak, megszüntessenek; megszüntessék ennek
folytán a delegáció intézménye és a közös minisztérium; azon
törvényes intézkedések pedig, melyek biztosításunkra szüksége-
sek, létesíttessenek; a magyar hadsereg, pénz- és kereskedelmi
ügyeink függetlensége; hazánk törvényes függetlenségének dip-
lomáciai elismertetése.
Az ezen célból egyesült párt határozottan fog a kitûzött irány-
ban haladni, de higgadtan fogja megválasztani mûködésére az
idôt, az alkotmányos eszközöket, kerülve mindazt, mi ingado-
zásra lenne magyarázható, de kerülve oly izgalmak elôidézését
is, melyek az alkotmányos küzdelmet lehetetlenítik, s hazánkra
nézve veszélyesekké válhatnának.” (A balközép programjából, az
ún. bihari pontokból, 1868)
Sorolja fel, milyen intézményeket támadott a program!
Miért ezeket? Milyen változásokat akart elérni a balközép
a függetlenség érdekében? Vitassák meg, hogy ezek közül me-
lyik tette volna lehetetlenné az Ausztriával való államszövetsé-
get! Milyen módszereket kíván alkalmazni a balközép programja
megvalósítása érdekében? Megvalósítható-e a dualista viszo-
nyok között e módszerekkel ez a program? Milyen politikai és
társadalmi megfontolások álltak a balközép stratégiája mögött?
4.
Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál (Zichy Mihály
festménye) (4.) és Deák síremléke (5.) a Kerepesi temetô-
ben. Deák Ferenc nem vállalt hivatalt az új kormányok-
ban, s a kiegyezés megkötésében játszott szerepéért nem
kívánt jutalmat és kitüntetést. A háttérbôl azonban to-
vábbra is irányt szabott a politikának. 1876-ban halt meg
A halál tragikumának bemutatása mellett milyen érzelme-
ket kívánt elérni a festő? Nézzen utána, hogy Deákon kívül
nagyjaink közül kik nyugszanak még a Kerepesi temetőben!
80
Az 1870-es évek elején a kormánypárt helyzete megren-
dült. Andrássy gyula elnyerte a külügyminiszteri széket, a
betegeskedő Deák pedig már nem tudta irányítani a pártot.
Az 1873-as gazdasági válság (pl. a bécsi tőzsde összeomlá-
sa) is szerepet játszott a politikai válság elmélyülésében. A
dualizmus válságát az oldotta meg, hogy a kormánypárthoz
csatlakozott a balközép. A Deák-pártból és a balközépből
létrejött a Szabadelvű Párt (1875), amely Tisza Kálmán ve-
zetésével biztos kormányzati többséget szerzett. A szélső-
bal és a balközépből azok, akik nem csatlakoztak Tiszához,
megalapították a Függetlenségi Pártot.
Társadalmi csoportokhoz vagy eszmékhez kötődő pártok csak
évtizedekkel a kiegyezés után jöttek létre. A konzervatív-liberális
vezető réteg a városi munkásság szerveződését nem akadályoz-
ta meg. Több pártkezdemény után 1890-ben megalakulhatott a
centrista irányt képviselő Magyarországi Szociáldemokrata Párt
(MSZDP), amely azonban a választási rendszer miatt nem jutha-
tott be az országgyűlésbe. Ezért a párt fő követelése a választási
rendszer átalakítása, az általános választójog bevezetése volt.
Ugyanakkor a társadalom zömét kitevő parasztság önálló pártjai-
nak megszerveződését a földbirtokos politikai elit minden eszköz-
zel igyekezett megakadályozni, így ezek csak a XX. század elején
alakultak meg.
TISZA KÁLMÁN MINISZTERELNÖKSÉGE A párt-
egyesüléssel a miniszterelnöki székbe kerülő Tisza Kálmán
másfél évtizeden át kényelmes parlamenti többség birto-
kában kormányzott (1875–1890). Tisza, „a generális”, ke-
mény kézzel irányította pártját. Az ellenzék nem véletlenül
gúnyolta mamelukoknak, a vezér akaratát fenntartás nélkül
végrehajtó szolgáknak a kormánypárti képviselőket.
Szilárd helyzetét kihasználva Tisza Kálmán jelentős lépé-
seket tett a polgári állam kiépítése érdekében. Saját hívei
ellenállását is letörve, közigazgatási reformot hajtott végre.
Beolvasztották a megyerendszerbe a korábban kiváltságos
kerületeket (székely, szász székek, jász-kun és hajdú kerüle-
tek). A korszerűsített megye önkormányzati jogait az erős,
5.

6.
Mennyiben tekinthetjük
Tisza Kálmánt társadalmi
csoportja jellegzetes képviselőjé-
nek?
Tisza Kálmán (1830–1902)
a Vasárnapi Újság metsze-
tén (1861). Tisza Kálmán
Bihar vármegyei jómódú
református középbirto-
kos családba született.
Édesapja, Tisza Lajos Bihar
vármegye adminisztrátora
volt, de Kálmán 1848-ban
a forradalmi kormányban
szolgált. Másfél éves emig-
ráció után hazatért, s a re-
formátus egyházban töltött
be vezetô tisztséget. Neve a
reformátusokat is sújtó pro-
testáns pátenssel szembeni
küzdelemben vált ismertté.
A Teleki Lászlóhoz fûzôdô
rokoni szálak (édesanyja
Teleki leány volt) révén ke-
rült a Határozati Párt élére,
majd a kiegyezést követôen
a balközép vezére lett
„Akkoriban más világ volt a parlamentben. Mi, mamelu-
8. kok [a kormánypártiak gúnyneve az uralkodót bábként
kiszolgáló egyiptomi vezetô rétegrôl] jó lábon állottunk a függet-
lenségi párttal, én nem is tudtam másutt lenni, mint ôköztük.
Ôk képviselték a magyar politika poézisét. Mi termesztettük a ga-
bonát. Ôk a virágjait öntözték. Az én szívem a virágokhoz húzott.
Ott üldögéltem velük a folyosón, s igen sokszor érintkeztem
Málnay Ákossal, ki Thalyt [Thaly Kálmán irodalmár és történész]
hallgatta áhítattal, amint II. Rákóczi Ferencet mesélte. Szemei
csillogtak, emelkedett a lelke, s türelmetlenül sodorgatta a deres
bajuszát, miközben felsóhajtott:
– Hej, ha én még egyszer felülhetnék a fakóra!
Mondják, hogy egy fakó kancán harcolta végig a negyven-
nyolcat.” (Részlet Mikszáth Kálmán A demokraták címû elbe-
szélésébôl)
Értelmezze a Mikszáth által az ellenzék és a kormánypárt
között kialakult munkamegosztást! Hogyan viszonyul
Mikszáth az ellenzékiekhez? Mi ennek az oka? Nézzen utána,
miről nevezetes Thaly Kálmán, és mi kapcsolja Rákóczihoz!
olvassa el Mikszáth Kálmán Két választás Magyarországon című
kisregényét, s a kellemes szórakozáson túl jobban meg fogja ér-
teni a korszak parlamentarizmusát!

centralizáló állammal szemben jelentősen megnyirbálták.

A megyei – immár fizetett – hivatalokat a volt birtokos ne-
messég tagjai, a dzsentrik töltötték be.
A városokban a közbiztonság fenntartása érdekében a kor
követelményeinek megfelelő rendőrséget hoztak létre. A vi-
dék rendjének biztosítására csendőrség alakult. A csendőrség
legénységi állományát a parasztság tagjai közül verbuválták.
A polgári állam részvételével kiépítették az egészség-
ügyi ellátást (körorvosok, kórházak). Továbbfejlesztették a
postaszolgáltatást, szinte minden település kapott posta-
hivatalt. Jelentős mértékben fejlesztették az igazságügyet:
a közigazgatástól elválasztott független bírói szervezetet
hoztak létre. A sajtóvétségek esetében esküdtbíróságok
döntöttek, ami megerősítette a sajtószabadságot. Az es-
küdtbíróságok minisztereket is elmarasztaltak, így a sajtó
védettséget élvezett.

Karikatúra Tisza Kálmánról a korszak kedvelt élclapjá-

Tisza Kálmán tarokkpartija a Szabadelvû Párt klubjában 9. ból, a Borsszem Jankóból. Tisza mint idomár a cirkusz-
7. (Ferraris Artúr festménye) ként bemutatott országgyûlésen

Azonosítsa a festményen az internet segítségével Mikszáth Értelmezze a karikatúrát! A rajzoló melyik jelenséget gú-
Kálmánt, Jókai Mórt, Tisza Kálmánt és Podmaniczky nyolja ki? Vesse össze a karikatúra és a festmény (7. forrás)
Frigyest! Nézzen utána, milyen játék a tarokk! sugallta tartalmat!

81
A DUALIZMUS MEGSZILÁRDULÁSA

Karikatúra a Borsszem Jankóból a közigazgatási reform-

12. ról. A vármegyét jelképezô várat a kormánypárt emberei
ostromolják

Miért volt nehéz keresztülvinnie nemcsak az ellenzékkel,

10. de saját pártjával szemben is a reformot Tiszának? Hogyan
A közigazgatási reform (1876) lényege ábrán (10.) és a ábrázolja a rajzoló a megyét védőket és a megyét támadókat?
megyeszervezet változása térképen (11.) Állapítsa meg ez alapján, mi lehetett a rajzoló véleménye a kér-
désről!
Ismertesse a magyar közigazgatásban bekövetkezett válto-
zásokat! Hogyan dőlt el a reformkori vita a vármegye sze-
repéről?

11.

82

13. A székelyudvarhelyi fôgimnázium
Soroljunk fel az épületre illő jelzőket! Fogalmazzuk meg,
milyen szempontok határozhatták meg a gimnázium épü-
letének kialakítását!
14. Az írni-olvasni tudók arányának változása 1869–1910
között
15. Az iskolák száma és összetétele
Milyen tendencia olvasható ki az adatokból? Milyen szere-
pet játszott a folyamatban az állam? Állapítson meg össze-
függéseket a kördiagramok (14.) és a grafikon (15.) adatai között!
Értékelje a 84. oldali térkép alapján az írni-olvasni tudók arányá-
ban mutatkozó területi különbségeket!
Az esküdtbíróságokon a bűnösséget nem jogi végzettségű szak-
emberek, hanem az erre felkért tekintélyes (adófizető) polgárok,
az esküdtek (12 fő) döntötték el, s a bíró ez alapján szabta ki a bün-
tetést. Az esküdtbíróságot pártatlannak és politika által kevésbé
befolyásolhatónak tartották. Kezdetben csak a sajtóvétségek tar-
toztak az esküdtbíróságok hatáskörébe, később (az 1890-es évek
végétől) azonban minden súlyos ügyet ilyen bíróság elé utaltak.
Tisza Kálmán kormánya – és a későbbi magyar kormá-
nyok – a magyarosítás és a nemzet felemelkedését szolgá-
ló modernizáció szempontjából is fontosnak tartották az
oktatást. Jelentős erőforrásokat mozgósítva megkezdődött
az állami elemi iskolák hálózatának kiépítése, ami megva-
lósíthatóvá tette a népiskolai törvényben (1868) előírt ál-
talános tankötelezettséget. Az analfabetizmus gyors ütem-
ben szorult vissza. gimnáziumok tucatjait alapították, és új
állami egyetemek létesültek (Kolozsvár, Debrecen, Zágráb
[horvát], Pozsony). A századfordulóra népes, európai szintű
értelmiség nevelődött ki Magyarországon.
„1. §. Minden szülô vagy gyám, ideértve azokat, kiknek há-
16. zában gyermekek mint mestertanítványok vagy házszol-
gák tartatnak, kötelesek gyermekeiket vagy gyámoltjaikat (ha
nevelésükrôl a háznál vagy magánintézetben nem gondoskod-
tak) nyilvános iskolába járatni életidejük 6. évének betöltésétôl
egészen 12., illetôleg a 15. év betöltéséig. […]
4. §. Ha a szülô, gyám vagy gazda a tankötelezett növendéket
az iskolától visszatartja: ebbeli kötelességének teljesítésére ko-
molyan figyelmeztetendô. […]
7. §. A háznál tanult növendékek évenként vizsgát tenni köte-
lesek valamely megfelelô nyilvános tanintézet illetô tanítói elôtt.
8. §. A népoktatási tanintézetek: az elemi és felsôbb népisko-
lák, polgári iskolák és tanítóképezdék. […]
10. §. Népoktatási nyilvános tanintézeteket a törvény által
megszabott módon állíthatnak és fenntarthatnak a hazában lé-
tezô hitfelekezetek, társulatok és egyének, községek és az állam.
11. §. A hitfelekezetek mindazon községekben, hol híveik lak-
nak, saját erejükbôl tarthatnak fönn és állíthatnak föl nyilvános
népoktatási tanintézeteket, az ilyen tanintézetek felállítására és
fenntartására híveik anyagi hozzájárulását a saját képviseletük
által meghatározandó módon és arányban, amint addig szokás-
ban volt, ezentúl is igénybe vehetik, azon intézetekben a tanító-
kat és tanárokat maguk választhatják, azoknak fizetését maguk
határozhatják meg, a tankönyveket maguk szabhatják meg, s a
tanítási rendszer és módszer iránt is intézkedhetnek a következô
feltételek alatt: 1. hogy iskolai épületeik építésére és átalakítására
nézve a jelen törvény […] rendeleteinek eleget tegyenek, 2. hogy
e törvény […] szakaszait, melyek a fiú- és leánytanulók elkülö-
nözésérôl, az egy tanító által tanítandó gyermekek számáról [80
diák] a tanító képességérôl és más nemû foglalkozásáról szólnak,
szintén szem elôtt tartsák. […]” (A népiskolai közoktatás tár-
gyában, 1868:XXXVIII. tc.)
Mi a törvény alapvető célja? Milyen eszközökkel kívánja
ezt elérni? Miért volt szükség törvényre a cél érdekében?
Hogyan érinti a törvény a nemzetiségi oktatást? Hogyan érinti
az egyházakat?
83
A DUALIZMUS MEGSZILÁRDULÁSA

17. Az írni-olvasni tudók aránya járásonként és városonként 1910-ben

TISZA BUKÁSA – A VÉDERŐVITA A magyar or-

18. A véderôvita vázlata
Miért a véderőről voltak a leghevesebb viták a magyar par-
lamentben? Miért nem engedett a kérdésben az uralkodó?
szággyűlés a közös hadsereg ügyeire – mint láttuk – csak
a költségvetésen és az újonclétszámon keresztül gyakorol-
hatott befolyást. Így a parlamentben a véderővita mindig
kiemelt politikai kérdés volt. Az ellenzék sérelmezte, hogy
a közös hadsereg nem tükröz magyar vonásokat (német
vezényleti nyelv, nincsenek magyar szimbólumok stb.). Az
uralkodó azonban ragaszkodott a hadsereg egységéhez. A
véderő kérdése körüli politikai csatározások miatt a hadse-
reg fejlesztése jórészt elmaradt.
Tisza Kálmán bukását is a véderővita okozta. Az újon-
nan javasolt véderőtörvény az uralkodó akaratának meg-
felelően emelte volna az újonclétszámot, bevezette volna,
hogy erről – az eddigi gyakorlattól eltérően – ne dönt-
hessen tízévenként az országgyűlés, s ráadásul a német
nyelvnek még nagyobb teret adott volna. Tisza úgy tud-
ta keresztülvinni a törvény elfogadását, hogy az csupán
az újonclétszám emelését tartalmazta. Az ellenzék így is
hevesen tiltakozott, de az uralkodó is neheztelt Tiszára. A
tapasztalt politikus tudta, hogy távoznia kell. Bukását azon-
ban egy nemzeti ügyhöz kötötte. Javasolta, hogy Kossuthra
(mint olyan személyre, aki több magyar város díszpolgára)
ne legyen érvényes az a törvény, amely szerint a külföldön
élő személy elveszíti magyar állampolgárságát, ha a tör-
vény meghozatalától (1879) számított tíz éven belül nem
kéri annak megújítását az uralkodótól. Ferenc József eluta-
sította a javaslatot, mire Tisza lemondott (1890).

84
 a magyar kormányok a felzárkózás
szolgálatában
GAZDASÁGPOLITIKA A dualizmus idején a magyar
kormányok kiemelt feladatnak tekintették a gazdaság fej-
lesztését. S bár a kormány és az országgyűlés jórészt föld-
birtokosokból állt, elsősorban mégsem a mezőgazdaság,
hanem az infrastruktúra és az ipar ügyét tartották szem
előtt. Sorozatosan hoztak ipartámogató törvényeket.
Az ipart pártolók ellensúlyozására a kormánypárton belül
az 1880-as évektől megszerveződött az agrárius mozgalom (ve-
zetője Károlyi Sándor gróf), amely a kormányt a mezőgazdaság
fokozottabb támogatására akarta rávenni. A parasztgazdákat a be-
szerzésekben és az értékesítésben segítő szövetkezeti mozgalmat
indítottak, és a XIX. század végén létrehozták a Magyar gazdaszö-
vetséget. Azon nem tudtak változtatni, hogy a kormányok elsősor-
ban az iparfejlesztést tartották szem előtt.
Az Ausztriával folyó versenyben a magyar kormányok a
tízévente megújítandó gazdasági kiegyezés során a vám-
kérdésben képviselhették a magyar érdekeket. Ennek ered-
ményeként mind az iparra, mind a mezőgazdaságra kiter-
jedő védvámrendszert hoztak létre. A magyar részesedés a
kvótában – a gazdaság növekedésénél lassabban – csupán
néhány százalékot emelkedett a dualizmus folyamán.
A magyar politikai elit zömét – természetesen saját érdekein
felül – az vezette az iparpártolás, az infrastruktúra és Budapest fej-
lesztésében is, hogy felemeljék az országot, behozzák lemaradá-
sunkat Európához és a birodalom nyugati tartományaihoz képest.
A magyar kormányok gazdaságfejlesztő tevékenysége azért is
elismerendő, mivel a korszak liberális gazdaságfelfogása szerint ez
nem volt általános. A fejlődésben lemaradó területek fellendíté-
se érdekében is születtek átfogó tervek és programok a kormány
irányításával, mint például a századfordulón a kárpátaljai térség
fellendítését célzó „hegyvidéki akció”.
1. Az állami szerepvállalás a gazdaság fejlesztésében
Mely területek fejlesztésével támogathatta az állam a gaz-
daság fejlődését? Milyen kapcsolat mutatható ki a fejlődés
és az állami támogatás között?
„1. §. A magyar korona területén minden nagykorú vagy
2. nagykorúnak nyilvánított egyén, nemre való tekintet
nélkül, ezen törvény korlátai közt, bármely iparágat, ideértve
a kereskedést is, bárhol, önállólag és szabadon gyakorolhat.”
(Ipartörvény, 1872:VIII. tc.)
Milyen elv fogalmazódik meg a törvényben? Milyen korlá-
tok végleges megszüntetéséről van szó?
„1. §. Állami kedvezményekben részesíttetnek:
3. 1. A technika jelen fejlôdése szerint berendezett azon
gyárak, a melyek Magyarországon eddig elô nem állított cikkeket
készítenek.
2. A technika jelen fejlôdése szerint berendezett következô,
már létezô vagy ezentúl felállítandó gyárak, éspedig:
a) azon gyárak, a melyekben sárga rézáruk, sárga rézpléh,
cink, cinkpléh, drót, drótszeg, fémkeverékbôl való áruk, zomán-
cozott vasedények, szerszámgépek, munkagépek, gôzgépek és
gôzkazánok, zongorák, elektrodinamikus készülékek, fegyverek,
porcellán, tábla- és tükörüveg, […] készül.
b) a rizshántoló malmok; a mezôgazdaság kiegészítô részét
képezô szeszgyárak; selyemfonó-, szövô- és festôgyárak; gyapjú-
fonó-, szövô- […] gyárak.
3. Azon posztófonalgyárak, a melyek Mule-Jenny géppel, leg-
alább 120 orsóval és egy méter széles kártolóval vannak beren-
dezve.
2. §. Az 1. §-ban említett gyáraknak […] a következô állami
kedvezmények adatnak:
1. Fölmentetnek 1895. év végéig a keresetadó alól, illetôleg a
nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója alól, valamint
az ezen adók után járó községi pótlék, s ipar és kereskedelmi
kamarai illetékek alól; végre az általános jövedelmi pótadó alól.
[…]
2. Fölmentetnek a gyári telkek megszerzéséért és átírásáért
járó illetékek alól; s amennyiben az ily vállalatok részvénytársa-
ság alakjában létesíttetnek: a részvénytársaság megalakulásával,
valamint a részvények kibocsátásával járó szerzôdések és egyéb
okiratok után járó bélyeg és illetékek alól.” (A hazai iparnak
adandó állami kedvezményekrôl, 1881:XLIV. tc.)
Milyen ipartámogatási módszereket fedezhet fel a tör-
vényben? csoportosítsa ágazatonként a kedvezményezett
ipari üzemeket! A forrásból szerzett információk alapján jelle-
mezze a kormányzat gazdaságpolitikáját!
85
A MAGYAR KORMÁNYOK A FELZÁRKÓZÁS SZOLGÁLATÁBAN
A pénzügyi reform után bevezetett új pénz, a korona
4. egyik bankjegye
Mit értünk egy valuta ezüst- vagy aranyalapján? Miért volt
szükség az aranyalapra történő átállásra? Mi volt ebben a
magyar gazdaság szerepe?
5.
6.
Fotó és festmény az 1879-es nagy szegedi árvízrôl. Szeged
vidékén a Tisza árvizei egyre hevesebbek lettek, mivel a
Kárpátokban megindult a máig egyre nagyobb gondot
okozó erdôirtás. A Tisza felsô szakaszán már megépültek
a gátak, így az árhullám az alsó szakaszra zúdult. A város
elpusztult, de a kormány támogatásával és nemzetközi
segítséggel a korábbinál szebb, nagyvárosiasabb telepü-
lést építettek fel a szegediek (ekkor alakították ki például
a körutak és sugárutak rendszerét). A város védelmében
végzett kiemelkedô munkájáért emelte grófi rangra az
uralkodó a miniszterelnök testvérét, Tisza Lajost
86
A VALUTAREFORM Az osztrák–Magyar Monarchiá-
ban – mint az a kiegyezés tárgyalásánál láttuk – közös va-
lutát használtak, ami elősegítette a tőke szabad áramlását. A
bankjegyeket az osztrák Bank adta ki. A magyar politika elér-
te, hogy az osztrák jegybank átalakult osztrák–magyar pénz-
intézetté. A magyar pénzügyi és gazdasági élet fejlődését jel-
zi, hogy megtörtént a korszak követelményeinek megfelelő
aranyalapra való áttérés (1892), amelyet a magyar kormány,
illetve pénzügyminisztere, Wekerle Sándor kezdeményezett.
A Wekerle Sándor által végigvitt reform nagyon fontos volt a
birodalom és az ország számára is. Az ezüst értéke ugyanis a XIX.
századi termelés fellendülése következtében jelentősen vissza-
esett. Így egyre több ország az ezüstről aranyalapra helyezte át
valutája fedezetét. A Habsburg Birodalom politikai és pénzügyi
nehézségei miatt ezt nem tudta megtenni, így gazdasága jelentős
veszteségeket szendevett. Az aranyalaphoz aranyra volt szükség,
amit hitelekből és a magyar gabonaexport révén beáramló pénz-
ből tudtak előteremteni.
Wekerle Sándor (1848–1921)
polgári származású volt, és
politikustársaitól eltérôen a
pénzügyi szakigazgatás ré-
vén került az elitbe. Elôször
pénzügyminiszter, késôbb
háromszor is miniszterelnök
7.
Miért számít kivételnek Wekerle karrierje?
A FOLYAMSZABÁLYOZÁSOK Kiemelkedő jelentő-
séggel bírt gazdasági, közlekedési és biztonsági szempont-
ból a folyók szabályozása és az ármentesítés. Ezzel új
szántóterületek keletkeztek, javultak a hajózás feltételei,
és elmaradtak a pusztító árvizek. Az állam irányításával és
részben anyagi forrásai révén néhány évtized alatt meg-
épült Európa leghosszabb gátrendszere.
A Kárpát-medencében a folyók a medence középső részén fek-
vő Alföldre futnak. Tavaszi hóolvadás és a nyár eleji esőzések ide-
jén a környező hegyekből lezúduló víztömeg az Alföldön gyakran
okozott árvizet. Ezek különösen akkor voltak pusztítóak, ha a nyári
árhullám „ráfutott ” a tavaszira.
A középkorban fejlett gazdaság épült az ártéri területekre, ám
ez a török korban elpusztult. A mocsarak és vadvizek az állat- és
növényvilág paradicsomaivá váltak, ugyanakkor fertőző betegsé-
geket terjesztettek, gátolták a közlekedést, és hatalmas területe-
ket vontak ki az emberi hasznosítás alól.
A mocsarak visszaszorítása és a csatornák kialakítása már a
XVIII. században megindult, de igazán a reformkor végén kapott
lendületet. (Az elmúlt tanévben megismertük ezzel kapcsolatban
Széchenyi István szervező és Vásárhelyi Pál mérnöki munkáját.)
Az állam irányításával, de az érintett területek által létrehozott
társulások erejéből a XIX. század utolsó évtizedéig több ezer kilo-
méter hosszú gátat emeltek. A folyók hajózhatóvá váltak, jelen-
tős területeket lehetett bevonni a mezőgazdasági művelésbe. A
gátrendszer megépítésének voltak árnyoldalai is. Az ármentesített
területek egy része a későbbiekben elszikesedett, s megjelent a
belvíz. A mocsári élővilág élettere jelentősen beszűkült.
 A gátakat kézi erővel, ásólapáttal és talicskával építet-
ték meg a kubikosok. Az emberi szorgalom és akarat máig 9.
álló emlékei ezek a létesítmények, amelyeket két nemzedék
alatt emeltek. A kubikusok kompániákba (csoportokba) tö-
mörültek, s egy-egy feladat elvégzésére szerződtek. A gátak
mellett a vasúti töltések és bevágások, a nagyobb középüle-
tek alapozása is az ő munkájukat dicséri.

10.

Zsilip a Tisza gátján Szeged környékén (9.) és kubikosok

8. Gátrendszerek
ábrázolása (10.)

Mutassa be az ábra alapján a gátépítés alapvető problé- Miért volt szükség a zsilipekre? A képpár alapján következ-
máit! tessünk az építkezés gazdasági és társadalmi szerepére!

Árvízmentesítés és Ismertesse, hogy milyen gazdasági előnyökkel járt a hatalmas beruházás! Milyen kedvezőtlen környe-
7. folyamszabályozás zeti hatásokat váltott ki a szabályozás? Elemezze a fakitermelés hatásait!

87
A MAGYAR KORMÁNYOK A FELZÁRKÓZÁS SZOLGÁLATÁBAN
Baross Gábor (1848–1892)
közlekedésügyi, majd keres-
kedelemügyi miniszterként
a vasúthálózat fejlesztését
tartotta fô céljának, ezért
vasminiszternek is nevez-
ték. A vasutak államosítá-
sával létrehozta a Magyar
Államvasutakat (MÁV), s
kedvezô tarifarendszer ki-
dolgozásával segítette a
vasúti szállítás és Budapest
fejlôdését
12.
Mely tényezők esetén kedvező a gazdaság számára a vas-
utak államosítása?
13. A magyar vasúthálózat fejlôdése
Állapítsa meg a magyarországi vasútfejlesztés szakaszait! Magyarázza meg, hogy a térképen levő egyéb információk hogyan köthetők
a vasútépítéshez! Jellemezze a magyar vasúthálózatot!
88
A FELZÁRKÓZÁS ZÁLOGA, A VASÚT A kortársak
előtt már a reformkorban nyilvánvalóvá vált, hogy a ten-
gerektől távol eső Magyarország a vasút fejlesztése nélkül
nem kapcsolódhat be a világkereskedelembe. Az újabszo-
lutizmus korában magántőke bevonásával folytatódtak a
vasútépítések. A pályák kijelölésénél a katonai szempontok
mellett a gabonatermesztő területek, a szén- és vasérclelő-
helyek elérését tartották szem előtt. A dualizmus idején a
vasútépítés nagy lendületet vett. A kormányok kamatbizto-
sítási törvénnyel támogatták a folyamatot: a befektetőknek
az állam a vállalkozás vesztesége esetén is biztosította a
nyereséget.
A kormány a Magyar államvasutak (MÁV) létrehozá-
sával maga is épített vasúti pályákat. Majd Baross gábor
közmunka- és közlekedésügyi miniszter vezetésével álla-
mosították a vonalak jelentős részét. Az államosításnak kö-
szönhetően a kormányzat alacsonyan tarthatta a szállítási
tarifákat, így a termelők hasznát nem a vasúttársaságok fö-
lözték le. Ez is segítette a gazdaság fejlődését. Az alacsony
tarifák ellenére a MÁV nyereséges maradt, és a folyamatos
fejlesztésekkel a korszak végére az ország vasútsűrűsége a
legfejlettebb államok színvonalára emelkedett.
A vasútvonalak építése és kiépülése alapvetően átalakította
egy terület gazdaságát. Így volt ez Magyarországon is. A vasút-
építés egyszerre jelentett korábban elképzelhetetlen mennyiségű
megrendelést szinte valamennyi iparágnak. Nemcsak a vasiparnak
és a gépgyártásnak, de az üvegipartól a textiliparig számos más 1000 km²-re 100 000 lakosra
ágazatnak is, hiszen a vasút megépítése és működtetése összetett Ország
folyamat. Ugyanakkor a vasút megjelenése bekapcsolta a piaci jutó vasútvonal hossza (km)
vérkeringésbe a tájegységeket. Az olcsóvá váló szállítás révén el- Magyarország 69 104
adhatóak lettek a termények, s olcsón beszerezhetővé váltak a
nyersanyagok, szolgáltatások, gépek stb. Horvátország 54 87
A vasút mellett – persze csak azt követően – a tengerhajózás- Ausztria 76 78
nak is jelentős szerepet szánt Baross gábor. A legjelentősebb ma-
Németország 116 94
gyar kikötő, Fiume kiépítésére jelentős pénzeket költött a magyar
állam. A tengerhajózás fellendítése érdekében Baross gábor szer- Franciaország 97 132
ződést kötött az 1879-ben alapított brit–magyar Adria Tengerha- olaszország 61 49
józási Rt.-vel. Így az állami megrendelések és támogatások után
1882-ben a hajók magyar lobogó alatt futottak, s jelentős részt Spanyolország 28 81
vállaltak a magyar export fejlesztésében. Románia 29 53
Szerbia 18 28
oroszország 13 47

15. Néhány európai ország vasútsûrûsége 1913-ban

Milyen helyet vívott ki hazánk 1913-ra az osztrák–Magyar

Monarchián belül a vasútsűrűség terén? Helyezze el vas-
útsűrűség alapján Magyarországot az európai államok között!
Vonjon le következtetéseket a magyar gazdaság helyzetéről az
adatok alapján! Milyen sajátos – a gazdasági fejlettségtől függet-
len – tényezők befolyásolhatják a mutatókat?

14. A vasút szerepe a XIX. századi gazdaságban

Fogalmazza meg az ábra alapján, hogy milyen hatást gyako-

rolt a vasútépítés az ország gazdaságára!

Mi volt Fiume jogi helyzete a dualizmus időszakában?

16. Fiume kikötôje

89
 a felzárkózó gazdaság

A MEZŐGAZDASÁG FEJLŐDÉSE Magyarország

meghatározó gazdasági ágazata hagyományosan a mező-
gazdaság volt. Az ország adottságainak és az ausztriai biro-
dalomrész piacainak köszönhetően a magyar agrárexport
folyamatosan bővült. Továbbra is jelentős maradt a gabo-
natermesztés.

A magyar búza kiszorult az európai piacokról, mert Ameriká-

ban hatalmas területeken, gépek alkalmazásával termesztettek
gabonát, amit olcsón adtak. A Monarchia azonban védvámokkal
távol tartotta az amerikai árut, és piacot biztosított a magyarnak.
Másrészt Magyarországon fejlett malomipar alakult ki, és gabona
helyett liszttel látta el a Monarchia nyugati felét.

A mezőgazdaság fejlődését több tényező bizonyította

1. A búza árának, hozamának és termelésének alakulása
Hogyan alakult a korszakban a búza ára? Mely tényezők be-
folyásolhatták az árak alakulását?
a korszakban. Nőtt a megtermelt árumennyiség, melyet
egyrészt a termőterületek bővülése (folyamszabályozás,
erdőirtás, legelőfeltörés), másrészt a termelékenység nö-
vekedése eredményezett. Utóbbi a folytatódó fajtanemesí-
téseknek, a fejlettebb módszerek bevezetésének (talajjaví-
tás, műtrágya) és a gépesítésnek köszönhető.

Művelési ág 1895 1913

Szántó 42,8 45,5
Kert 1,3 1,3
Rét 10,2 9,2
Szőlő 1,0 1,1
Legelő 13,0 11,8
Erdő 26,6 25,8
Nádas 0,3 0,2
Terméketlen 4,8 5,1
Összterület (millió hold) 20,9 22,3
A mûvelési ágak arányának módosulása (az összterület
3. százalékában)
A búza átlaghozama és a felhasznált mûtrágya alakulása
2. Európában
Mely művelési ágak térnyerése figyelhető meg? Mi a sze-
repe az összterület feltüntetésének? Fogalmazzuk meg az
Helyezze el Magyarországot az ábrázolt adatok alapján az adatok alapján a magyar mezőgazdaság fejlődési irányait!
európai államok között!

Búza kivitele liszt kivitele

Év Összesen Ebből Ebből vám- Összesen Ebből Ebből vám-
(1882 = 100%) Ausztriába külföldre (1882 = 100%) Ausztriába külföldre
1887–1891 127,0 73,9 26,1 131,9 71,0 29,0
1892–1896 105,5 91,8 8,2 177,7 82,9 17,1
1897–1901 78,6 98,0 2,0 178,2 85,1 14,9
1902–1906 97,7 98,2 1,8 218,3 89,4 10,6
1907–1911 79,5 99,3 0,7 207,5 96,4 3,6

A búza és a liszt Állapítsuk meg, hogyan változott a búza és a liszt kivitele a korszakban! Milyen összefüggések fedezhe-
4. kivitelének alakulása tők fel a két adatsor között? Milyen politikai és gazdasági tényezők játszottak szerepet a változásokban?

90
5. 7.

6.
8.

Aratás sarlóval és kaszával

Mi a különbség a két munkamódszer között? Mi hiányzik A szarvasmarhatartás fejlôdése: hagyományos szürkegulya

a képsorból? Miért maradt ki egy fejlődési elem? a Hortobágyon és tarkagulya a mezôhegyesi uradalomban

Mennyiben jelentett fejlődést a fajtaváltás megindulása?

Következtessenek a képekből az állattartás körülményeinek
megváltozására! Hogyan hatott vissza ez más mezőgazdasági ága-
zatok fejlődésére?

9.

11.

A cséplés fejlôdése két emberöltô alatt: nyomtatás állatok-

kal (9.), ló meghajtású cséplôgép (10.) és gôzcséplôgép (11.)

Miért nevezzük a képsorozaton bemutatott változást fejlő-

10. désnek? Hol készült a gőzcséplőgép? Milyen következteté-
seket tudunk ebből levonni?

91
A FELZÁRKÓZÓ GAZDASÁG

Búza Burgonya Cukorrépa Foszfor-

műtrágya
Ország átlaghozam felhasználása
mázsa/hektár kg/hold
(1909–1913) (1907–1908)
Belgium 25,3 186,4 274,9 98
Németország 24,1 151,7 299,7 54
Anglia 21,2 156,4 – 83
Ausztria 13,7 83,4 204,7 17
Magyarország 13,2 80,2 254,2 7
Franciaország 13,1 87,1 239,1 38
olaszország 10,5 57,6 335,5 55
oroszország 6,6 70,0 161,1 –
Bulgária 6,2 37,6 128,6 –
Néhány ország mezôgazdasági mutatói a XX. század
13. elején
12. A szarvasmarha-állomány és összetételének változása
Állapítsa meg a magyar mezőgazdaság helyzetét a nem-
Milyen változások olvashatók le az ábráról? Nézzen utána zetközi mutatók alapján! Mely tényezők határozhatják
az interneten, miért következett be a változás! meg egy adott területen a terméshozamokat? Keressen erre
példát a táblázatban!

A gépesítés – a cséplést leszámítva – csak egyszerű, állati

14. A magyar mezôgazdaság a dualizmus korában
Mutassa be a térkép alapján a magyar mezőgazdaság föld-
rajzi meghatározóit! Milyen változások figyelhetők meg a
reformkorhoz képest?
erővel hajtott eszközök alkalmazását jelentette, mivel a de-
mográfiai robbanás következtében hatalmas mennyiségű
olcsó munkaerő állt rendelkezésre.
A korszakban lassú elmozdulás figyelhető meg a külterjes
gabonatermesztéstől a belterjes kultúrák (zöldség- és gyü-
mölcstermesztés, istállózó állattartás) és az ipari növények
(pl. a cukorrépa) termesztése felé. Tőkeerejüknél fogva a
modernizációban a nagybirtokok jártak az élen. A korszak

92
második felétől megjelent a modernizáció a gazdagparaszt-
ságnál és a tőkés bérleti rendszerben. Ugyanakkor a közép-
és kisparaszti birtokok gazdasági színvonala alig fejlődött.

A XIX. század végén a magyar szőlészetet és borászatot óriási

katasztrófa érte, a filoxérajárvány. Az Amerikából behurcolt rovar
elpusztította a szőlők jelentős részét. A katasztrófán az új, tanult
mezőgazdász tudósok, például Mathiász János segítségével lettek
úrrá. Mathiász nevéhez fűződik az alföldi, Kecskemét környéki sző-
lő- és gyümölcstermesztés megindítása is.

A FELLENDÜLő IPAR A kiegyezés az utolsó törvényi

akadályokat is felszámolta a megkésve induló magyar ipari
fejlődés útjából (pl. céhek megszüntetése, 1872). Ennek
ellenére a kisipar súlya az egész korszakon át jelentős ma- A foglalkoztatottak száma és az üzemméretek Magyar-
15. országon és Németországban
radt. A fejlődést elsősorban a kisszámú közepes és az egyre
gyarapodó nagyvállalatok teljesítménye eredményezte. A Hasonlítsa össze a két ország jellemzőit! Tárja fel a különb-
látványos ipari fellendüléshez hozzájárult az állam iparpár- ségek okait!
toló politikája, az olcsó munkaerő, a mezőgazdasági ter-
mékek forgalmazásából felhalmozódó hazai tőke és a nagy
mennyiségben beáramló külföldi tőke.
A fejlődés két ágazatban volt látványos: az élelmiszer-
iparban és a nehéziparban. A mezőgazdasági kivitelben fel-
halmozódott tőke egy részét az élelmiszeriparba, különösen
a malomiparba fektették be. Hatalmas malomipari vállala-
tok jöttek létre, melyek a kor legmodernebb eljárásait al-
kalmazták. Budapest a világ egyik legjelentősebb malom-
ipari központjává vált.

A malomipar hatékonyságát jelentősen növelte és a liszt minő-

ségét is javította az acél hengerszék, amelyet Mechwart András
fejlesztett ki, és az általa vezetett ganz vállalat gyártott. Ez eset-
ben a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a gépgyártás egymásnak
teremtett piacot, mint azt láttuk a cséplőgép esetében is.

A gőzgépek elterjedése, a gyors ütemű vasútépítés a

szénbányászat, a vaskohászat és a gépgyártás fellendülé-
sét eredményezte. A termelés felfutása nehézipari közpon- 16. Gôzgéppel mûködô malom a fôvárosban
tok létrejöttéhez vezetett (Borsod, Szörény, Vajdahunyad
vidéke, Budapest). Néhány nagyvállalat (pl. ganz) világszín-
Sorolja fel a malomiparban alkalmazott technikai találmá-
vonalú termékeket állított elő, és már részt vett a műszaki nyokat!
fejlesztésekben is.

Munkások létszáma (ezer főben) Termelési érték (millió korona)

Iparág és százalékos megoszlása és százalékos megoszlása
1898 1913 1898 1913
Bányászat és kohászat 70 23,1 84 15,8 98 6,7 180 5,4
Vas- és fémipar 44 14,7 62 11,5 184 12,6 503 15,2
gépipar 33 10,9 48 9,1 132 9,0 230 6,9
Villamosenergia-termelés 3 1,0 13 2,4 35 2,4 75 2,3
Építőanyag-ipar 32 10,5 66 12,4 51 3,5 136 4,1
Vegyipar 12 4,0 26 4,8 83 5,7 241 7,3
Nehézipar összesen 124 41,1 215 40,2 486 33,2 1186 35,8
Textilipar 14 4,6 46 8,7 53 3,6 209 6,3
Egyéb könnyűipar 48 15,9 141 20,8 178 12,4 451 13,6
Könnyűipar összesen 62 20,5 157 29,5 235 16 660 19,9
Élelmiszeripar 46 15,3 77 14,5 645 44,1 1287 38,9
Összesen 302 100 563 100 1465 100 3314 100

A gyáripar szerkezetének Mely ágazatok emelkedtek ki 1898-ban? Mely iparágakban volt a legdinamikusabb a növeke-
17. alakulása dés 1913-ban? Mire következtet a munkáslétszám és a termelési érték eltérő változásaiból?

93
A FELZÁRKÓZÓ GAZDASÁG

18. 19.

Kandó Kálmán villanymozdonya és Puskás Tivadar telefonközpontja

Keressenek képeket a korszak magyar technikai újításairól, és készítsenek digitális tablót!

20. A bányászat és az ipar a dualizmus korában

Melyek voltak Magyarország jelentősebb ásványkincsei? Jellemezze a bányászat területi elhelyezkedését és kapcsolatát az iparral!
Nevezze meg a kialakuló iparvidékeket! Fogalmazzon meg állításokat az ipar és a mezőgazdaság, illetve a közlekedési hálózat kapcso-
latáról!

94
 Az ipar fejlődése az 1890-es években felgyorsult. Ma-
gyarországon az első és a második ipari forradalom egy-
beolvadt, és kedvező hatásai együtt jelentkeztek. Az élel-
miszeripar és a gépipar alkalmazta a korszak újításait, és
a korszak technikai és technológiai élvonalába került. Az
ipari központok iparvidékekké terebélyesedtek. Számos
újítás és találmány már Magyarországon született meg. A
XX. század elején a belső piac, az állami támogatás és az
olcsó munkaerő miatt virágzásnak indult a könnyűipar is,
különösen a textilipar.

A magyar mérnöki munkát és találékonyságot ekkoriban világ-

szerte elismerték. Sokan külföldön kamatoztatták tehetségüket
(pl. galamb József a Fordnál), de kedvező, hogy az ország is le-
hetőséget biztosított a kibontakozásra. A hosszú sorból elég, ha
néhány találmányt kiemelünk a jelenség bizonyítására: transz-
formátor (Déri Miksa, Bláthy ottó, Zipernowsky Károly), villamos
mozdony (Kandó Kálmán), karburátor, más néven porlasztó (Bánki 21. A külföldi tôke szerepe az ország gazdasági fejlôdésében
Donát és csonka János) és a telefonközpont (Puskás Tivadar). A bi-
rodalmon belül az új iparágakban a fejlődés már Magyarországon
Állapítsa meg, hogyan alakult a külföldi tőke részaránya!
volt intenzívebb.
Hogyan hatott a külföldi tőke a magyar tőke fejlődésére?
Hogyan hatott a külföldi tőke a magyar gazdaság fejlődésére?

Déri Miksa, Bláthy Ottó és Zipernowsky

22. Károly, akik találmányaikkal
nagymértékben hozzájárul-
tak a villamos ipar fejlôdé-
séhez. Transzformátorral
lehetôvé vált az elektromos Megnevezés 1890 1900 1913
áram veszteség nélküli to-
vábbítása nagy távolságra Hitelintézetek száma
1243 6928 9767
Magyarországon

Hitelintézetek tőkeállománya
2624 5666 14 407
Magyarországon*
A HITELSZERVEZET FEJLŐDÉSE A hitelszervezet Hitelintézetek tőkeállománya
kialakulása alapvető feltétele a gazdaság fejlődésének. 98 248 785
Horvátországban*
A bankok összegyűjtik a kis tőkéket, hitelt nyújtanak a vállal-
kozásoknak, közvetítik a beáramló külföldi tőkét a gazdaság Hitelintézetek tőkeállománya
6448 11 220 25 457
szereplőihez. A reformkori alapítású bankok (Pesti Magyar Ausztriában*
Kereskedelmi Bank, Pesti Hazai Első Takarékpénztár) mellett Egy lakosra jutó hitelintézeti tőke
számos nagybank jött létre, nagyrészt külföldi tőke közre- 172 337 769
Magyarországon**
működésével (Magyar Földhitelintézet, Magyar Általános
Hitelbank). A nagybankok behatoltak az iparba (pl. üzlet- Egy lakosra jutó hitelintézeti tőke
44 103 294
részvásárlásokkal), és fedezték a fejlődő cégek tőkeemelése- Horvátországban**
it. Így a legeredményesebb vállalatok részvénytársaságokká
Egy lakosra jutó hitelintézeti tőke
alakultak (10. évfolyamos tankönyv, 210., 218. oldal). Ausztriában**
272 429 872

A külföldi tőke növekvő beáramlása nemcsak a gazdasági fejlő- * millió koronában

dés forrásává vált, hanem a magyar tőke megerősödését is előse- ** koronában
gítette. Jól mutatja ezt, hogy miközben folyamatosan emelkedett
a behozott tőke, addig évről évre nőtt a hazai tőke aránya. 23. A hitelrendszer fejlôdése (1890–1913)

95
 a népesedési és a nemzetiségi
viszonyok alakulása

DEMOGRÁFIAI ROBBANÁS ÉS KI-

VÁNDORLÁS A demográfiai robbanás
az 1880-as években bontakozott ki Magyar-
országon. Eredményeként az első világhá-
borúig (1914) az ország népessége néhány
évtized alatt a harmadával emelkedett, Hor-
vátország nélkül meghaladta a 18 millió főt.
A folyamat hazánkban is a jobb életkörül-
ményeknek, a higiéniai és az egészségügyi
viszonyok javulásának volt köszönhető.
A gazdasági fejlődés eltérő mértékű volt
az ország egyes területein. A népességnöve-
kedés előbb a fejlettebb vidékeken jelentke-
zett, és később érte el az elmaradott régió-
kat. A korszak demográfiai változásairól már
pontos statisztikai adatokkal rendelkezünk,
mivel a kiépülő polgári állam a kiegyezést
1.
követően rendszeresen átfogó népszámlálá-
sokat tartott (1880-tól tízévente).
A falvak nem tudták eltartani növekvő la-
kosságukat, ezért innét egyre többen költöz-
tek el. A belső vándorlás (belső migráció) a
városok, s különösen Budapest felé irányult.
A városok azonban – Nyugat-Európához ha-
sonlóan – nem tudták befogadni a hirtelen
megnövekvő népességet. Emiatt az 1890-es
évektől Magyarország is bekapcsolódott a
nagy európai kivándorlási hullámba: az első
világháború kezdetéig közel másfél millió
ember hagyta el az országot. A fő célpont
az Amerikai Egyesült Államok volt. A legtöb-
ben a növekvő népességű, de kedvezőtlen
mezőgazdasági adottságokkal rendelkező
területekről vándoroltak ki (Felvidék, Kár-
pátalja).
2.
4.

Migrációs folyamatok Magyarországon,

térképeken és ábrán
3.

Nevezze meg azokat a vidékeket, ahonnan a legnagyobb volt az elvándorlás! Melyek voltak a legnagyobb népességbefogadó terüle-
tek? Hogyan érintette az etnikai összetételt a kivándorlás? Milyen következtéseket vonhat le a 3. térkép adataiból?

96
 A kivándorlás miatti népességveszteséget részben eny-
hítette a bevándorlás. A birodalom nyugati tartományaiból
közel százezer német és cseh szakmunkás érkezett, akiket
a fejlődő ipar munkaerő-szükséglete vonzott az országba.
A korszak folyamán keletről, galíciából több százezer zsidó
vándorolt be az üldöztetések elől a befogadó és megfelelő
életlehetőséget biztosító Magyarországra.

5. Népesedési folyamatok a dualizmus korában

Az adatok alapján jellemezze a korabeli Magyarország de- 7. Beszállásra váró kivándorlók egy kikötôben
mográfiai helyzetét! Állapítsa meg, hogy a demográfiai fej-
lődés mely szakaszánál tartott az ország abban az időben! Milyen Állapítsa meg a képen látható kivándorlók társadalmi hova-
kapcsolatok fedezhetők fel az ábrázolt adatok között? tartozását! Mennyire lehetett ez általános?

6. Magyarország korfája 1870-ben

Jellemezze az ország lakosságának korosztályonkénti és ne- 8. Korabeli karikatúra a kivándorlás okairól

menkénti összetételét! Keressen felismerhető torzulásokat
a korfán! Magyarázza meg ezek okait! Döntsék el, hogy a korfa
alapján megállapítható-e a demográfiai robbanás megindulása Miben látja a kivándorlás okát a rajzoló? Valójában mennyi-
Magyarországon! ben járult hozzá ez a jelenség a folyamathoz?

97
A NÉPESEDÉSI ÉS A NEMZETISÉGI VISZONYOK ALAKULÁSA

A MAGYARSÁG ARÁNYÁNAK NÖVEKEDÉSE A XIX. szá-

zad második felében megállt a magyarság számarányának csökke-
nése, s ezután a magyarok aránya a népességen belül fokozatosan
gyorsuló ütemben emelkedett. A demográfiai robbanás – mint lát-
tuk – a fejlettebb területeket érintette, ahol a magyarság zöme
is lakott. A kivándorlásban pedig a magyarság kisebb mértékben
vett részt, mint az ország nemzetiségei. Minden száz kivándorlóból
csak kb. 33 volt magyar. Ennek hátterében az állt, hogy a hegy-
vidéki lakosság (pl. a szlovákok és a ruszinok) megélhetését nem
biztosították földjeik.

Népszámlálási kérdôív részlete. Nehéz feladat a népszámlálások

idején a nemzetiségi hovatartozást számba venni akkor is, ha a
kérdôív összeállítói nem akarják befolyásolni az eredményeket
9.

Vitassák meg, hogy a nemzetiségi hovatartozás vizsgálatánál mire

célszerű rákérdezni: az anyanyelvre, a származásra vagy arra, hogy
milyen nemzetiségűnek vallja magát a megkérdezett! Miért különösen
nehéz „jó” kérdést feltenni egy olyan társadalomban, ahol jelentős az
egyes etnikumok asszimilációja?

1850 1880 1900 1910

Nemzetiség
létszám % létszám % létszám % létszám %
Magyar 4 812 000 41,5 6 400 000 46,6 8 651 000 51,4 9 944 000 54,5
Német 1 349 000 11,6 1 870 000 13,6 1 999 000 11,9 1 903 000 10,4
Szlovák 1 739 000 15,0 1 870 000 13,5 2 002 000 11,9 1 946 000 10,9
Román 2 240 000 19,3 2 403 000 17,5 2 798 000 16,6 2 948 000 16,1
Ruszin 446 000 3,9 353 000 2,6 424 000 2,5 464 000 2,5
Horvát 196 000 1,2 198 000 1,1
629 000 5,1 639 000 4,6
Szerb 520 000 3,1 545 000 3,0
Egyéb 378 000 3,6 223 000 1,6 244 000 1,4 313 000 1,5
Összesen 11 593 000 100 13 758 000 100 16 834 000 100 18 261 000 100

10. Magyarország népességének nemzetiségi megoszlása (Horvátország nélkül)

Bizonyítsa a táblázat adataival, hogy a magyarság aránya valóban nőtt a dualizmus időszakában! Hogyan változott az ország egyéb
etnikumainak aránya? Hogyan viszonyulnak egymáshoz a létszám- és a százalékos adatok? Van-e különbség a létszám- és a százalékos
adatokból levonható következtetések között?

Római görög
Református Evangélikus Unitárius görögkeleti Izraelita
katolikus katolikus
Nemzetiség
ezer ezer ezer ezer ezer ezer ezer
% % % % % % %
fő fő fő fő fő fő fő
Magyar 4165 56,6 181 2,5 2166 29,4 310 4,2 61 0,8 19 0,3 451 6,1
Német 1325 66,7 1 0,1 25 1,2 402 20,2 1 0,1 1 0,3 233 11,7
Szlovák 1328 70,0 98 5,2 11 0,8 445 23,4 – – 1 0,3 13 0,7
Román 7 0,3 970 37,5 1 – 1 – – – 1604 61,9 5 0,2
Ruszin 2 0,7 375 98,8 – – – – – – 1 0,2 1 0,3
Horvát 182 99,3 – – – – – – – – 1 0,5 – –
Szerb 81 16,3 2 0,4 – – – – – – 410 82,9 – –
Egyéb 149 60,9 30 12,5 10 4,2 23 9,5 1 0,3 28 11,5 3 1,0
Összesen 7329 47,8 1 658 11,0 2213 14,6 1 180 7,8 62 0,4 2065 13,6 707 4,7

11. Magyarország népességének vallási megoszlása etnikumonként (1890)

Állapítsa meg, hogy mennyiben köthetők nemzetiségekhez az egyes felekezetek a korabeli Magyarországon! Alkalmas-e a táblázat
az asszimilációs folyamat bemutatására?

98
12.

13.

Magyarország etnikai összetétele 1850-ben (12.) és 1910-ben (13.)

Vizsgálják meg, hogy 1850-ben mely megyékben, mely népcsoportok aránya haladta meg az 50%-ot! Ezután vizsgálják meg e két szem-
pontból az 1910-es helyzetet! Fogalmazzák meg a két időszak között bekövetkezett változás lényegét! gyűjtsék ki azokat a megyéket,
amelyekben egyik népcsoport aránya sem érte el az 50%-ot 1850-ben és 1910-ben! Miben különbözik a térkép módszertana a korábban
megismert etnikai térképekétől? Vitassák meg, mennyiben segíti a tisztánlátást ez a módszertan!

99
A NÉPESEDÉSI ÉS A NEMZETISÉGI VISZONYOK ALAKULÁSA
„A nemzetiség mellett csak két módon szabad küzdeni, s
14. csak ezen két módon lehet sikeresen munkálkodni. Egyik
mód: védelmezni a nemzetiséget, ha megtámadtatik; a másik:
belterjesen gyarapítani. Erôvel terjeszteni azáltal, hogy elnyom-
juk más nemzetek nyelvét és egyéb nemzeti tulajdonait, s rájok
erôszakoljuk a magunkét, szóval kiterjeszteni a nemzetiséget,
igen kétes kimenetelû s kétes erkölcsiségû cselekmény. Ha azon
nemzet, melynek rovására akarunk terjeszkedni, nem gondol
nemzetiségével, s ha mégis bár ily anyagnak felvitele által is
nyereményt várunk magunk részére, akkor tán megengedhetô;
de hol van ily nemzet, s legtöbb esetben nyerünk-e az által, ha
oly lelketlen anyagot veszünk fel magunkba, mely nem érez ra-
gaszkodást se nyelvéhez, se egyéb nemzeti tulajdonaihoz. De a
legtöbb esetben vészteljesen szokott kiütni minden oly törekvés,
mely mások rovására akarja a nemzetnek nemcsak gyarapodását,
hanem számszerinti terjedését is eszközölni. Minél türelmetle-
nebb és erôszakosabb az eljárás, annál nagyobb az ellenszenv és
ellenállás, mely általa felidéztetik, s annál szomorúbbak követ-
kezményei.” (Mocsáry Lajos: Nemzetiség, 1858)
Milyen jelenséggel szemben foglal állást Mocsáry Lajos?
Milyen jogi és elvi alapon áll a szerző? Hogyan viszonyul
Mocsáry a magyar állameszméhez? Hogyan értékeli a nemzeti-
ségek asszimilációval szembeni ellenállását?
„2. §. A jelen törvény hatályba léptét követôen 3 évi tanító-
15. képzô intézeti tanfolyam eltelte után, vagyis 1882. évi júni-
us 30-tól kezdve tanítói oklevelet senki sem nyerhet, s a képezdei
tanfolyamot akár magánúton, akár tanintézetben 1882-ben vagy
azután végzett egyének körül tanítóul vagy segédtanítóul senki
sem alkalmazható, aki a magyar nyelvet beszédben és írásban el
nem sajátította, hogy azt a népiskolában taníthassa.
3. §. […] Oly községekben, hol magyar és nem magyar aj-
kúak vegyesen laknak, akár községi, akár felekezeti, akár egyéb
nyilvános népiskolákban, az 1883. évtôl fogva úgy rendes, mint
segéd- vagy ideiglenes tanítóul csak oly egyének alkalmazhatók,
akik a magyar nyelvet tanítani képesek. […]
4. §. A magyar nyelv bárminemû nyilvános népiskolában a kö-
teles tantárgyak közé ezennel felvétetik. […]” (A magyar nyelv
tanításáról a népoktatási tanintézetekben, 1879. évi XVIII. tc.)
„19. §. A nem magyar tanítási nyelvû elemi iskolákban,
16. akár részesülnek állami segélyben, akár nem, a magyar
nyelv a mindennapi tanfolyam valamennyi osztályában a vallás-
és közoktatásügyi miniszter által a hitfelekezeti iskolafenntartó
meghallgatásával megállapított tanítási terv szerint és kijelölt
óraszámban oly mértékben tanítandó, hogy a nem magyar
anyanyelvû gyermek a negyedik évfolyam bevégeztével gondo-
latait magyarul élôszóval és írásban érthetôen ki tudja fejezni.
(Az Apponyi Albert kultuszminiszter által beterjesztett 1907. évi
XXVII. törvény [Lex Apponyi])
Foglalják össze a rendelkezések lényegi pontjait! Miben
hozott változást a két törvény az oktatás területén? Mi a
kapcsolat a két törvény között? Mi volt a célja a törvényeknek?
Értékeljék a Lex Apponyit a megvalósíthatóság szempontjából!
Vessék össze a szöveget a magyarul tudók arányát mutató ada-
tokkal (18. forrás)!
100
A MAGYAROK ÉS A NEMZETISÉGEK A magyar
vezető réteg a nemzetállam kiépítését tűzte ki célul, s en-
nek érdekében szorgalmazta a nemzetiségek asszimiláció-
ját. Ugyanakkor a dualizmus időszakában még korántsem
terjedt ki olyan sok területre az állam befolyása, mint nap-
jainkban, ezért az asszimiláció gyorsításának lehetősége
korlátozott volt. A társadalom alsóbb rétegei – az emberek
többsége – alig kerültek kapcsolatba az államszervezettel,
így az erőszakos asszimiláció csak az értelmiséget érintet-
te, amennyiben állami hivatalokat kívánt megszerezni.
Az asszimiláció gyorsítására leginkább az oktatásban
nyílt mód. Elemi szinten itt sem lehetett sokat elérni, mert
a javarészt egyházi fenntartású iskolákban a nem magyar
nemzetiségű gyerekek alig találkoztak a magyar nyelvvel és
kultúrával. A magyar kormányok – az 1868-as nemzetiségi
törvény számos rendelkezését figyelmen kívül hagyva – fo-
kozatosan bevezették a magyar nyelv tanítását a nemze-
tiségi elemi iskolákban (1879, 1907), bezártak több nem-
zetiségi középiskolát, és megakadályozták a nemzetiségek
világi felsőoktatási intézményrendszerének a kialakulását.
Mindezt a nemzetiségek sérelmezték.
A magyar politika a nemzetiségi kérdés megoldódását a
felgyorsuló asszimilációtól várta. csak néhányan – és jelen-
tősebb hatás nélkül – emeltek szót az 1868-as törvények
védelmében (pl. Mocsáry Lajos országgyűlési képviselő).
Más politikusaink erőteljesebb fellépést sürgettek a nem-
zetiségekkel szemben.
Tannyelv 1880 1900 1913
Magyar 7342 10 325 13 608
Német 867 383 449
Szlovák 1716 528 365
Ruszin 393 93 47
Szerb-horvát 313 135 269
Egyéb 48 23 21
Magyar–nemzetiségi 2389 3404 –
Nemzetiségi
8432 6723 3321
összesen
17. A népiskolák összetétele tannyelv szerint
olvassa le az ábráról a változás irányát! Tárja fel a jelenség
feltételezhető gazdasági, társadalmi, demográfiai okait!
A nemzetiségek az oktatás és a kultúra területén is szem-
befordultak az állami törekvésekkel. A nemzetiségek veze-
tő rétegei a kiegyezéssel és a nemzetiségi törvénnyel szem-
ben passzív ellenállást tanúsítottak, majd folyamatosan
tiltakoztak a törvény megsértése ellen. Közvetlen célként
tűzték ki a megyei szintű területi autonómia kiépítését. A
XX. század elején azonban már azért szálltak síkra, hogy a
Monarchiát alakítsák át egyenrangú népek föderatív (szö-
vetségi) államává.
Egyes magyarországi nemzetiségek politikáját befolyá-
solta, hogy Magyarországgal határos nemzetállamaik vol-
tak, mint Szerbia és Románia. A szlovákok a cseh értelmiség
segítségére számíthattak. Ezek hatására megjelentek az el-
szakadási (szeparatista) törekvések is. A magyar és a nem-
zetiségi vezető réteg így a korszakban nem talált közös ne-
vezőt, a nemzetiségi kérdés egyre inkább elmérgesedett.
 18. A magyarul tudók aránya

Hasonlítsák össze a térképet az etnikai térképpel (13. for-

rás)! Elemezzék a térképet az asszimilációs törekvések és az
oktatási rendelkezések szempontjából!

Az 1890-es évektől az ellentétek kiéleződtek. Hangosab-

bá vált a határos nemzetállamok propagandája, ami a nem-
zetiségi területek elszakítására irányult. A gazdasági fejlő-
dés következtében megerősödött a nemzetiségi polgárság
és az értelmiség, másrészt a még mindig jórészt paraszti
társadalmakat mozgósította az agrárkérdés (a földnélküli-
ek arányának növekedése a nemzetiségi parasztságon belül
is, munkalehetőségek hiánya stb.). A szeparatista propa-
ganda ellen hatott, hogy a korszakban a Monarchia, s így
Magyarország magasabb életszínvonalat tudott biztosítani
Szerbiánál és Romániánál.

Az elemi iskolák száma nem csökkent, de a gimnáziumoké igen.

Pánszláv izgatás vádjával bezártak szlovák gimnáziumokat, s be-
tiltották a szlovákok nacionalista kulturális intézményét, a Matica
Slovenskát.
A román nemzetiségi vezetők (Román Nemzeti Párt) sérelmei-
ket Memorandumban foglalták össze 1892-ben. Ezt az uralkodó-
nak juttatták el, aki a dokumentumot felbontatlanul elküldte a
magyar kormánynak. Ezután a Memorandumot a románok nyil-
vánosságra hozták. A magyar kormány sajtópert indított ellenük A Memorandumot aláírók emlékmûve Kolozsváron. A Me-
17. morandum-per 100. évfordulóján, 1994-ben állították
(1894). Az ítéletek súlyosak voltak (öt évtől néhány hónapig tartó
szabadságvesztés). Bár az elítélt román nemzetiségi vezetők rövid
idő múlva kegyelmet kaptak, a per segített az amúgy is erősödő Mit gondol, mit fejez ki a harang az emlékmű tetején?
román propagandának Nyugat-Európában, ami azt célozta, hogy Milyen szerepet játszhatott a román nemzeti emlékezet-
a korábban kialakult pozitív magyarságkép helyére a más népeket ben a Memorandum-per? Miért fontos a Kárpát-medencében élő
népek közös múltjának megbeszélése?
elnyomó magyarság képzete kerüljön.

101
 városiasodás és asszimiláció

AZ ASSZIMILÁCIÓ A XIX. századi bevándorlók – a XVIII.

századiakkal ellentétben – nem egy tömbben telepedtek
le, s jórészt városlakók voltak. A szülőhelyüket (nemzeti,
egyházi és családi közegüket) elhagyó emberek az idegen
környezetben egy-két nemzedék alatt természetes módon
beolvadtak (asszimilálódtak) a többségi (magyar) környe-
zetbe. Az asszimiláció fő színtere a főváros volt. Az ide
érkezők a világváros olvasztótégelyében magyarrá váltak,
ugyanakkor értékeik átmentésével gazdagították a város
sokszínű kultúráját. Így olvadtak be a Budapestre érkező
szlovákok és ruszinok. Városaink német lakossága a korszak-
ban szintén asszimilálódott. Az asszimiláció azonban főként
a vegyes népességű vidékeket és a városokat érintette, a
nagy nemzetiségi tömbök jórészt érintetlenek maradtak.
Így a korszak etnikai változásai döntően az ország népeinek
számarányában mutatkoztak meg, és csak kisebb részben
területi elhelyezkedésükben.

BUDAPEST VILÁGVÁROSSÁ FEJLŐDÉSE A dua-

1. Az asszimiláció sematikus ábrája
Határozza meg az ábra alapján az asszimiláció lényegét!
Nevezze meg a folyamatot meghatározó tényezőket! Mily
módon hatnak ezek a tényezők az asszimilációra? Különböztesse
meg az ábra segítségével a természetes asszimilációt az erőszakos
asszimilációtól!
lizmus kori gazdasági fellendülés leglátványosabb eredmé-
nyeit Budapest mutatta. A főváros jogilag 1873-ban Buda,
Pest és Óbuda egyesítésével jött létre. Lakóinak száma öt-
ven év alatt közel a tízszeresére nőtt, s a XX. század első
évtizedében megközelítette az egymillió főt. Ezáltal Európa
legnagyobb városai közé emelkedett.
A magyar kormányok mindent megtettek a főváros fej-
lesztéséért. Ez volt szemükben a nemzet felemelésének
záloga. A versenytársnak tartott Bécs utolérése érdekében
az ország erőforrásainak jelentős részét koncentrálták Bu-
dapestre, amit bizonyítanak a kormányzati intézkedések
(pl. adókedvezmények) és a reprezentatív középítkezések
(pl. budai Várpalota, Parlament, minisztériumok, színhá-
zak). A központi támogatás mellett Budapesten kínálkoztak
a legkedvezőbb befektetési lehetőségek. Ehhez hozzájárult
a város kedvező közlekedés-földrajzi helyzete, amelyet a
Budapest központú vasúthálózat is megerősített.

Év 1750 1850 1890 1906

Magyar (%) 22,5 36,6 67,1 85,1
Német (%) 55,2 56,4 23,7 9,4
Szlovák (%) 6,5 5 5,6 2,6
Egyéb (%) 16,1 2 3,6 2,9

2. Pest etnikai megoszlása

Állapítsa meg, hogy mikor kezdődött jelentős változás a

város etnikai összetételében! Milyen folyamatok állnak
a jelenség hátterében?

Budapest fejlôdése a dualizmus korában

3.

Jellemezze a térkép alapján a város fejlődésének ütemét!

Mutassa be a fejlődés térbeli sajátosságait és ennek okait!
Elemezze a város szerkezetét!

102
 A város tervszerű fejlesztése érdekében létrehozták a Fővárosi
Közmunkák Tanácsát, melyben olyan arisztokraták vettek részt, 7.
mint Andrássy gyula gróf vagy Podmaniczky Frigyes báró. Ennek kö-
szönhetően a város arányosan és tervszerűen fejlődött (sugárutak,
körutak). A gyors ütemű építkezés miatt Budapest belső övezete
egységes, a történelmi stílusokat ötvöző eklektikus stílusban épült
ki. A kor más nagyvárosaihoz hasonlóan Budapesten is elkülönültek
az eltérő funkciójú városrészek (üzleti és igazgatási negyed, lakó-
negyedek, ipari körzetek, kertvárosok). Az impozáns középületek,
pályaudvarok, bérpaloták és a Duna hídjai (Lánchíd, 1849; Margit
híd, 1876; Ferenc József – ma Szabadság – híd, 1896; Erzsébet híd,
1903) is mutatták, hogy a főváros modern nagyvárossá vált.
Az európai fejlődés élvonalába kerülő Budapest ugyanakkor
elszakadt a lassabban fejlődő országtól. Az erőforrásokat Buda-
pestre koncentráló állam képtelen volt más régiók hasonló ütemű
fejlesztésére. A magyar városhálózat fejlődése sem tudott lépést
tartani a főváros kiugró ütemű gyarapodásával.

A korszak gyors fejlődése azért vidéken is meglátszott. 8.

A vidéki nagyvárosok (Pozsony, Kassa, Temesvár, Szabadka,
Szeged, Nagyvárad stb.) nagyságrendekkel voltak kisebbek
Budapestnél, de növekvő gazdasági erejük impozáns épü-
letek, városias külső kialakítását tették lehetővé. Elég, ha
megnézzük a vidéki városok ekkor épült városházáit.

4.

A Ferenc József híd (7.) és az Erzsébet híd (8.)

Milyen szerepet játszottak a budapesti hidak azon túl, hogy

összekötötték Budát Pesttel?

5. „Ha amerikai várost akartok látni, […] akkor gyertek

9. Budapestre. […] Itt van a világ elsô parlamentje, amely
mellett eltörpül a párizsi Bourbon-palota. Itt van a világ elsô
színháza [az Operát érti], nem ugyan nagyságra, hanem színpada
olyan alkotású, hogy Angliából mérnökök jöttek ide, hogy rajzot
vegyenek róla. Itt vannak a legnagyszerûbb széles utcák, pazar
fényû vendéglôk; végül itt van a világ elsô kávéháza.” (Egy orosz
lap Budapestrôl, 1896)

Mely tényezők alapján tartja világvárosnak a szerző

Budapestet?

6.
„Mindenki szereti az Andrássy utat, és úgy tekinti, mint va-
10. lami gazdag, de becsületes ismerôsét, aki már régóta sze-
rezte a vagyonát, és az a friss, nehéz pénzillat már nem érezhetô
sem a modorán, sem a ruháján, gyémántjain. […] Tiszteletét
már gyermekkorunkban nevelik belénk. Ha a pesti gyereket az
Andrássy útra viszi a dadája, szebb ruhát ad rá, mert arra csupa
finom nép jár. És megmagyarázza neki, hogy ezekben a házak-
ban csupa szörnyen gazdag ember lakik, akinek már az apja sem
volt szegény, hát még a gyereke!” (Fried Margit: Pest és a pestiek,
Szabadka (4.), Kecskemét (5.) és Gyôr (6.) városházája 1907)

Mit fejeznek ki ezek a középületek? Hogyan közelít a szerző, és a szerző szerint az ország a fő-
városhoz? Hasonlítsa össze a magyar és az orosz leírást!

103
VÁROSIASODÁS ÉS ASSZIMILÁCIÓ

Izraeliták A ZSIDÓ EMANCIPÁCIÓ A zsidó (izraelita vallású)

Budapest
Év
lakossága magyar állampolgárokat a kiegyezés idején a törvények
száma aránya (%)
egyenjogúsították. A magyar társadalom továbbra is nyi-
1869 270 466 44 890 16,6 tott és befogadó maradt a zsidóság iránt, így a század végén
1880 355 682 70 227 19,7 (1895) sor került az izraelita vallás egyenjogúsítására is.
1890 486 671 102 377 21,0
A népszaporulat és a nagyarányú bevándorlás révén a
zsidóság lélekszáma rohamosan növekedett (lásd az 98.
1900 703 448 166 198 23,6 oldalon található táblázatot). A zsidók betelepülését fokoz-
1910 880 371 203 687 23,1 ták az oroszországi zsidóüldözések, amelyek elől az Egyesült
1920 928 996 215 512 23,2 Államokba és jelentős számban az osztrák–Magyar Monar-
chia területére, így Magyarországra is menekültek. zömük
11. asszimilálódott, azonosult a magyar nemzeteszmével és
kultúrával.

„1. §. Az izraelita vallás törvényesen bevett vallásnak nyil-

13. váníttatik. […]
3. §. Lelkész (rabbi) és hitközségi elöljáró az izraelita feleke-
zetnek csak oly tagja lehet, aki magyar állampolgár, és aki képe-
sítését Magyarországon nyerte.” (1895. évi XLII. tc.)

Milyen elvet mond ki a törvény?

„1. §. Az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal

12. Budapest izraelita lakosainak száma, aránya és elhelyez-
kedése
Fogalmazzon meg három állítást a fővárosi zsidóság helyze-
téről a térképek és a táblázat alapján! Vesse össze az adat-
sort az asszimilációról tanultakkal!
14. minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jo-
gosítottnak nyilváníttatnak.
2. §. Minden ezzel ellenkezô törvény, szokás vagy rendelet
ezennel megszüntettetik.” (1867:XVII. tc.)
Mit biztosít a törvény? Mikor mondta ki már a magyar
országgyűlés ezeket az elveket? Miért vált szükségessé
ismételten törvényt hozni erről?

15. Izraelita vallásúak

Magyarországon 1910-ben
Mutassa be az izraelita vallásúak területi elhelyezkedését! Tárja fel a földrajzi sajátosságok
okait!

104
 A zsidóság tömegei a kiskereskedelemből és a kisipar-
ból éltek, de közülük került ki a magyar nagypolgárok döntő
többsége is. olyan foglalkozásokban találtak megélhetést,
melyekhez a magyarok kevésbé vonzódtak, ezért nem je-
lentkezett komolyabb konkurenciaharc. A bevándorló és
gyorsan polgárosodó zsidó családok gyermekei a dualizmus
időszakában nagy számban jelentek meg az alkalmazotti
(eladó, kishivatalnok) és az értelmiségi pályákon (pl. újság-
író, színész, orvos, ügyvéd). Az egyetemeken a zsidó hallga-
tók aránya ötszöröse volt országos számarányuknak.
16. Az izraeliták számának alakulása Magyarországon
1700–1910 között
Hogyan változott az izraeliták száma, és milyen tényezők
hatására?
„– A zsidók – ezt nem tagadhatja, doktor – magyarpártiak.
18. Tûzön-vízen át együtt mennek a magyarokkal. Ez tény. És
engem most csak az érdekel, hogy miért magyar a zsidó. És hogy
mindig is az lesz-e?
– Hogy meddig lesz-e? – ismételte meg a kérdést Fülöp bácsi,
és szemeit becsukta, mintha a saját szívében akarna olvasni. –
Hogy meddig az lesz-e? Ki lát a jövôbe? Miért válik magyarrá a
zsidó? Ki ezért, ki meg azért. Az egyik, például ennek a fiúnak
a nagyapja – s itt nagybátyám rám mutatott –, a harctéren lett
magyarrá, mikor a magyar szabadságért harcolt. A fia – e gye-
rek apja – már magyarnak született. Hírét se hallotta Galileai
Simonnak – és Rákóczit imádja. Az unoka – ez a fiú – elsôsorban
magyar és csak másodsorban ember, amit úgy kell érteni, hogy
mindent, amit szépnek, jónak és igaznak tart, magyarnak nevez.
Így szép magyarrá lenni! Az örök hontalanok hazát nyernek. Van
más út is. Van zsidó, aki azért vallja magát magyarnak, mert
Magyarországon jó üzlet magyarnak lenni, holott zsidónak len-
ni mindenütt rossz üzlet. Ezért lenni magyarrá – csúnya dolog.
De a gyerekek, az üzleti okokból magyarrá lett zsidók gyerekei
már magyarnak születnek, és ôszintén lelkesednek Rákócziért és
Kossuthért. És ha azt vizsgáljuk, hogy a magyar miért fogadja be
a zsidókat? […] A magyar egyedül áll Európában, barát és rokon
nélkül. Ezer esztendeje védi magát, létét, szabadságát a német
ellen. Egyedül, majd mindig teljesen egyedül. Hát ne örüljön a
magyar, ha jön egy nép, amelyik azt mondja: én is magyar akarok
lenni, én is magyar vagyok – és együtt dolgozik, együtt harcol a
magyarral?” (Illés Béla: Kárpáti rapszódia címû önéletrajzi ihle-
tésû regényébôl, egy görög katolikus pap és egy zsidó származá-
sú magyar orvos beszélgetése)
Mely tényezők határozták meg a szerző szerint a zsidóság
asszimilációját? Miért volt befogadó a kor magyar társa-
dalma? Milyen szerepet játszott a nemzetiségi vidékeken az asz-
szimilálódó zsidóság?

17. Az izraelita vallásúak társadalma, foglalkozási megoszlá-

sa Magyarországon 1910-ben

Elemezze a zsidóság társadalmi összetételét! Milyen jelen-

tős eltérések voltak a magyar társadalomhoz képest?

Jogi kar Orvosi kar Műegyetem

Év
Összes Izraelita % Összes Izraelita % Összes Izraelita %
1853 739 9 1,2 358 94 26,3 73 10 13,7
1866 2797 135 4,8 652 239 36,7 250 19 8,6
1873 3182 280 8,8 622 163 26,2 212 86 12,1
1883 2408 428 17,8 1177 589 50,0 543 220 40,5
1893 3207 633 19,7 1052 470 44,7 804 351 43,7
1903 6486 1773 27,5 898 420 46,8 1343 608 45,3
1913 5759 1069 18,6 3524 1646 46,7 2450 815 33,3

19. Az izraelita vallású hallgatók száma és aránya néhány egyetemen

105
VÁROSIASODÁS ÉS ASSZIMILÁCIÓ

A polgárosodás alapvető jellemzője volt több magyarországi

népcsoportnál, így a zsidóságnál és a városi németségnél is, hogy
a családok a felemelkedés lehetőségét gyermekeik taníttatásában
látták. Ezért a családok anyagi erőforrásaikat fokozott mértékben
erre fordították. Így a gyermekek nemzedéke értelmiségivé vált,
vagyis a középosztály valamelyik szintjére emelkedett. Más réte-
gek, így a parasztság zöme a korszakban a felemelkedést abban
látta, ha gyermekeik minél több földet örökölnek (illetve szerez-
nek), s mindent ennek rendeltek alá.

Mivel a zsidóság azonosult a magyar nemzeteszmével,

száma a magyarság számarányát növelte az országon be-
lül. A zsidóságot elfogadta a többségi társadalom zöme.
A nagyvárosokban – sokszor a városok főterein – sorra
épültek az impozáns zsinagógák. Nemcsak a magyar ipar és
kereskedelem fellendülése kapcsolódik szorosan a magyar
zsidósághoz, hanem – az értelmiségi pályákon való gyors
megjelenésüket követően – nem egy kiemelkedő tudomá-
nyos és művészeti teljesítmény is.

20. A(épült
romantikus stílusú Dohány utcai zsinagóga Budapesten
1854–1859 között)

Lôw Emánuel (Immánuel) (1854–1944) orientalista,

22. Szeged tudós rabbija. Édesapját, aki börtönbüntetést szen-
vedett 1848-as szerepéért, követte a szegedi hitközség élén.
A magyarságához és hitéhez hû zsidóság kiemelkedô alak-
ja. „A nemzet hû fiává nem a származás, nem a fajrokon-
ság, hanem a rokon érzés s a csatlakozó önfeláldozat avat.
Nem a szívnek vére, hanem a szívnek verése.”

Értelmezze Lőw Emánuel szavait! Vesse össze gondolatait a

zsidóság asszimilációjáról tanultakkal!

A korszakban egyre gyakoribbá vált a nevek magyarosítása.

Részben a társadalmi elvárás miatt, részben a magyarsággal való
azonosulási vágyból fakadóan tömegesen vettek fel magyar ne-
veket, főleg az értelmiségiek és a középosztálybeliek. A jelenség
minden etnikumra kiterjedt, de az asszimilációban legjelentősebb
szerepet játszó németség és zsidóság körében volt a legelterjed-
tebb. A zsidóság nevében is azonosult a magyarsággal, de zömé-
ben hű maradt izraelita vallásához, amely 1895-től az egyik bevett
magyar vallássá vált.

A zsidóellenesség a korszak Európájához képest kisebb

21. A szegedi zsinagóga (épült 1900–1902 között)
Milyen stílusjegyeket ismer fel az épületeken? Következ-
tessen az épületekből a budapesti és a szegedi zsidóság
helyzetére!
mértékben, de jelen volt a magyarországi társadalomban
is. Elsősorban a városi kispolgári rétegeket jellemezte,
akik számára a zsidó bevándorlók versenytársat jelentet-
tek. A kormányzat azonban visszaszorította az antiszemita
megnyilvánulásokat, mint a tiszaeszlári per során is történt
(1883).

106
 Tiszaeszláron 1882 tavaszán eltűnt egy cselédlány (Solymosi
Eszter). Éppen akkor volt az izraeliták egyik ünnepe, és a falubeliek
között elterjedt, hogy a cselédlánnyal egy szertartás keretében a
zsidók végeztek. Emiatt néhány antiszemita izgatására a helyi zsi-
dó közösség ellen fordult a lakosság egy része, és országosan is
erősödött a zsidóellenesség (egy antiszemita párt is megalakult).
Az elszabaduló indulatokat a kormány s személyesen Tisza Kálmán
fellépése csillapította le. A per (1883) nem igazolta a vádat, s a
politikai életből rövidesen mind a kormánypárt, mind az ellenzék
kiszorította az antiszemita politikusokat.

Nézzen utána az interneten a nagy nemzetközi visszhangot

kiváltó tiszaeszlári per részleteinek!

A CIGÁNYSÁG HELYZETE A DUALIZMUS KO-

RÁBAN A dualizmus korában a cigányság jelentős része
átvette a magyar nyelvet. Ezért is nehéz meghatározni a
A tárgyalóterem korabeli ábrázolása a Vasárnapi Újság-
cigányság számát, mivel a népszámlálási kérdőívek az anya- 23. ban. A per Nyíregyházán zajlott
nyelvre kérdeztek rá. Becsült lélekszámuk háromszázezer
körül lehetett. Miután körükben a demográfiai robbanás Mutassa be a rajz alapján a tárgyalótermet (berendezés, kik
még nem bontakozott ki, a cigány népesség a Románia felől vesznek részt a tárgyaláson, mit csinálnak stb.)!
történő bevándorlás révén növekedett.
Fejlődést jelentett, hogy a korszakban a vándorló cigány
közösségek száma csökkent, s terjedt a letelepedett életvi-
tel. A foglalkozással bírók közül a legtöbben (60%) iparosok
voltak (pl. kovács), de sokan éltek alkalmi munkákból, lóke-
reskedelemből is. A kormányzat a népoktatásba való bevo-
násukkal próbálta segíteni felzárkózásukat.

„[…] Csakhogy a czigányok rendes iskolázása, illetve az

24. általános tankötelezettség reájuk való teljes kiterjesztése
igazán nem könnyen és egyszerûen foganatosítható. Az egész és
félkóbor czigányokat nem lehet gyerekeik rendes iskoláztatására
bírni. […] Ez állandó kijátszása a népoktatási és kisdedóvásról
szóló törvényeknek, pedig az államhatalomnak kötelessége azok-
nak érvényt szerezni, úgy a maga tekintélye, mint a polgárok jó-
léte érdekében. Ez azonban a kóbor czigányoknál csak kényszer-
eszközökkel érhetô el. Egy kis kegyetlenséget el kell követni a
humanitás nevében. Az egyéni szabadság némi korlátozására kell
magát elszánnia az államhatalomnak, hogy igazi emberi szabad-
ságra neveljen egy jelenleg vadállat módjára szabad fajt […].” (A
kormányzat felmérésébôl, Országos cigányösszeírás, 1893)
Vándorcigányok Erdélyben (25.) és a korszakban szinte
Miben látta a korabeli tanulmány szerzője a cigányság egyeduralkodóvá váló magyar nóták elmaradhatatlan
felemelésének zálogát? Milyen módszert javasol? Mivel kísérôi, a cigányzenészek (26.)
indokolja a szabadságjogok átmeneti korlátozását? Vitassák
meg, elfogadható-e és eredményes-e az általa javasolt módszer Milyen folyamatot érzékeltet a két kép?
alkalmazása!

26.
25.

107
 átalakuló társadalom
1. Az átalakuló vagy „torlódó” társadalom Magyarországon
Milyen társadalmi kettősséget mutat be az ábra? Jellemezze
a régi és az új társadalom rétegződését! Sorolja fel a hason-
ló helyzetben levő rétegeket! Mutassa be a két társadalom közötti
átjárási lehetőségeket!
2. Rókavadászat Gödöllôn
Hasonlítsa össze a magyar arisztokraták életvitelét a nem-
zetközi arisztokráciáéval és a magyar nemesi életvitellel!
Nézzen utána az interneten a számos afrikai visszaemlékezés, va-
dásznapló egyikének!
108
ÁTALAKULÓ TÁRSADALOM Magyarországon a gyors
gazdasági fejlődés megindította a polgárosodást. A folya-
mat a nagyvárosokban gyorsabban, míg vidéken lassabban
bontakozott ki. Így – a térség országaihoz hasonlóan – egy-
más mellett élt a régi, rendi jegyeket tükröző mezőgazda-
sági és az új ipari, tőkés jellegű társadalom.
A rendi és a polgári világ hatott egymásra, jó és rossz
vonásaik ötvöződtek – így jött létre a századforduló sajá-
tos magyar társadalma. Összességében elmondható, hogy
a dualizmus idején a történelmi hagyományokat leginkább
őrző egykori köznemesség gyakorolt hatást az emberek
életfelfogására és életvitelére; a társadalom többi csoport-
ja hozzájuk kívánt hasonulni.
A gazdasági átalakulás során gyorsan kialakuló új és az új ha-
tására csak lassan átalakuló régi társadalom együttélésével jel-
lemezhető társadalmi modellt szokás torlódó társadalomnak is
nevezni.
AZ AGRÁRTÁRSADALOM VEZETŐ RÉTEGEI
A magyar társadalom csúcsán mind politikai befolyását,
mind vagyonát tekintve a birtokos arisztokrácia állt. A fe-
udális időszakhoz hasonlóan zárt csoportot (kasztot) alko-
tott, elkülönült a társadalom többi rétegétől. Az arisztokra-
ták közül került ki a vezető politikusok többsége, kezükben
volt a magyar termőföld harmada. Hatalmuk fennmaradá-
sát címeik és – többnyire korszerűen felszerelt – földbirto-
kaik biztosították.
Az arisztokrácia politikai befolyását a bankok és nagyvál-
lalatok igyekeztek a saját javukra fordítani. Beválasztották
az arisztokratákat igazgatóságaikba, komoly jövedelmet
biztosítva így számukra, ami a nagybirtok és a pénzarisztok-
rácia összefonódását eredményezte.
3. A fóti kastély, ahol Károlyi Mihály gróf nevelkedett
Hasonlítsa össze a képet Károlyi Mihály visszaemlékezésé-
vel (4. forrás)!
 „A fóti kastélyban nevelkedtem. A kastély parkját magas fal
4. vette körül. Hermetikusan elzárták a falutól, az országtól.
Az úri Magyarország exkluzív légkörében éltem, és a többi em-
ber: a falu parasztjai, a polgárok, a másik világ szereplôi, mint
holmi marionettek vonultak el elôttem. […] Tévedés volna azt
hinni, hogy az arisztokrata gyerek élete kényelmes volt. Igaz
ugyan, hogy mindent megkapott, amit a szeme-szája megkívánt,
és így kényelmetlenségei inkább csak viszonylagosak voltak,
de ugyanakkor a formák világa vasgyûrûként szorította körül.
Hamar meg kellett tanulniuk, mit jelent a kiváltságosság, az
etikett és minden, ami a hatalom érdekében van. Kora gyermek-
koromtól kezdve körülrajzottak a különbözô rendû és rangú ta-
nítómesterek, élükön a legfôbb pap-nevelôvel, aki minden egyes
csínytevésért, bûnért misékkel büntetett. Ez annyit tett, hogy a
rendszeres meghallgatandó misén kívül pótmisén kellett részt
vennem. […] Egyébként a nevelés elég felületes volt. Inkább a
külsôségekre, a nyelvtanulásra helyezték a hangsúlyt, mint a ko-
moly elmélyedést kívánó tanulmányokra. A reprezentálni tudás
és viselkedés volt a fontos. […] Hogy éreztessük megjelenésünk
ünnepélyességét, csak kivételes alkalmakkor jelentünk meg a
faluban. Csak soha, soha nem mindennaposnak lenni – ez volt
a jelszó.” (Károlyi Mihály: Emlékezés az úri Magyarországra)
gyűjtse össze a forrásból az arisztokrácia életvitelének
jellemzőit! Mely összetevők jellemzőek általában az arisz-
tokrata életmódra, és mi utal a forrásban Károlyi személyes
helyzetére? Jellemezze az arisztokrácia kapcsolatát a többi tár-
sadalmi csoporttal! Hogyan viszonyul a szerző az arisztokrata
életmódhoz?
„Idônként külföldrôl is érkeztek hozzánk vendégek. Az ô
5. származásukat nem ellenôrizték olyan alaposan, mint a
magyarokét. Elôfordult, hogy nagybácsik, unokafivérek valahol
Nyugaton felszedett titokzatos szépséget hoztak közénk, de so-
káig nem volt maradásuk. Az igaz, hogy a nagy vagyon hatására
még Jerikó falai is ledôltek volna, ám az idôsebb generációhoz
tartozók könyörtelenül elítélték az új divatú, laza erkölcsöket. Az
ô számukra sokkal fontosabb volt a kifogástalan családfa, mint
a gazdagság. A pénzt valamirevaló ember örökli, nem megkere-
si. (Voltak olyan hitbizományok, mint például az Esterházyaké,
amelyek családi alapítólevelükben külön szakasz tiltotta, hogy a
hitbizomány örököse olyan nôt vegyen feleségül, akinek család-
fája nem mutat fel a két ágon legalább tizenhat nemesi szárma-
zású ôst.)
A dzsentri, kisnemesi körökkel nemigen érintkeztünk.
Ezekben a körökben szabadabbak voltak a lányok. Az arisztokrata
férfiak velük érintkezhettek, de mi általában nem érintkeztünk a
dzsentri férfiakkal. Nagy ritkán rendeztek ugyan szélesebb körû
ünnepségeket közösen, többnyire jótékony célra, de még ilyen
alkalmakkor is gondosan körülvett bennünket a mi férfiaink kí-
sérô testôrsége, nehogy valamelyik »kívülálló« fel merészeljen
kérni egy táncra.” (Gróf Andrássy Katinka, Károlyi Mihályné:
Együtt a forradalomban)
Fogalmazza meg a forrás alapján az arisztokraták élet-
szemléletének néhány jellemzőjét! Hasonlítsa össze a le-
írást Károlyi Mihály szövegével! Milyen hasonlóságok és milyen
eltérések figyelhetők meg? Mi lehet az oka a különbségeknek?

Az arisztokrácia anyagi alapjának, a nagybirtokoknak a meg-

tartását segítette elő a hitbizományi rendszer. Az uralkodó által
hitbizománynak nyilvánított birtokot nem lehetett eladni. A hit-
bizományi rendszer megakadályozta a nagybirtok felaprózódását,
és gátolta a parasztság földéhségének kielégítését.
Az egykori középbirtokos nemességből néhány család
felemelkedett az arisztokrácia szintjére. A többségüket, az
ún. dzsentriket azonban a kártalanítás módja és a passzív
ellenállás gazdaságilag kimerítette, és anyagi nehézségek-
kel küzdöttek. Fogyatkozó területű birtokaikon gazdálkod-
tak, de a tőkehiány miatt nem tudták gazdaságukat mo-
dernizálni. Így eladósodtak, és egyre többen vesztették el
földjeiket. Létfontosságú volt számukra az állami (miniszté-
riumi és megyei) hivatalok betöltése.

A dzsentri az angol történelemben a birtokain gazdálkodó bir-

tokos nemességet jelölte. Hazánkban a birtokait egyre inkább el-
vesztő nemességre használják elsősorban. A kor felfogása szerint
állami hivatalnoknak lenni – szemben a vállalatoknál, bankoknál
dolgozó magántisztviselőkkel – nem jelentett az „ősi névhez mél-
tatlan” függést, hiszen az a közösség szolgálata. Irodalmunkban
megjelent a külsőségekhez ragaszkodó, a régi világ látszatát min-
denáron (eladósodással, az erkölcsi szabályok áthágásával) fenn-
tartó dzsentri alakja. Voltak ilyen emberek, de az egész társadalmi
réteget nem lehet így megbélyegezni.

A birtokaikat elvesztő dzsentrik a századfordulótól egy-

re nagyobb számban jelentek meg az értelmiségi pályákon
(ügyvéd, tanár, orvos), és összeolvadtak a feltörekvő polgári
származású értelmiséggel. Mentalitásuk hatott az új polgári
környezetre. Magukkal hozták nyitottságukat, a kultúra sze-
retetét és ’48-as hagyományaikat, ugyanakkor néhány pol- 6. Középbirtokos dzsentri kúriája
gári erényt (pl. mértékletesség, takarékosság) nem éreztek
fontosnak. A dzsentrik jelentősen befolyásolták a kialaku- gyűjtse össze, hogy a dzsentri életvitel mely jellemzőit tük-
ló magyar középosztály szellemiségét. rözi az épület!

109
ÁTALAKULÓ TÁRSADALOM

Arányuk százalékban A magyarok aránya

Rétegek létszám
az össztársadalomban a rétegükön belül az össztársadalomban a rétegükön belül
Nagybirtokosok (1000 hold felett) 4 800 0,03 6,70 0,04 91,08
Középbirtokosok (100–1000 hold) 50 400 0,27 70,60 0,35 69,00
Bérlők (100 hold felett) 16 200 0,09 22,70 0,30 82,36
Összesen 71 400 0,39 100,00 0,52 73,56

7. A földbirtokosság rétegzôdése Mutassa be a táblázat alapján a földbirtokos réteg tagozódását! Mi jellemző a nemzetiségi
összetételére?

„Kilenc testvér, hét fiú és két lány között én voltam az

8. ötödik. Vidámság és pajkosság élénkítették gyermekévein-
ket, mialatt szüleink szeretetének melegségében sütkéreztünk.
Édesanyámat rajongásig szerettem, atyámat csodáltam és tisz-
teltem. Horthy István teljesen birtokai kezelésének élt, szigorú-
an, még gyermekei részérôl sem tûrt el semmiféle fegyelmezet-
lenséget. Bizony gyakorta félelmet ébresztett bennünk. Nem sok
megértést tanúsított csínytetteim iránt sem, pedig élénk kép-
zeletem és kalandvágyam el-elcsábított. Így történt aztán, hogy
elnézô édesanyám vonakodása ellenére már nyolcéves koromban
elszakadtam a meleg családi körtôl. Debrecenbe kerültem két bá-
tyámmal közös szállásra. Ôk francia nevelô felügyelete alatt ott
végezték tanulmányaikat. […] Debrecenben végeztem az elemi
iskola harmadik és negyedik osztályát. Gimnáziumi éveimet
Sopronban töltöttem, olyan intézetben, ahol németül oktattak.
Szüleim úgy akarták, hogy a német nyelvben tökéletesítsem ma-
gam.” (Horthy Miklós: Emlékirataim)
gyűjtse össze a forrásból a köznemesi család életvitelének
jellemzőit! Melyek lehettek az általános és melyek a szer-
ző családjára jellemző tényezők? Milyen lehetőségek álltak egy
közép- vagy kisbirtokos család gyermekei előtt?
A PARASZTSÁG A magyar társadalom legnépesebb cso-
portját a parasztság alkotta. A jobbágyfelszabadítás révén
a telkes jobbágyok teljes jogú tulajdonosaivá lettek volt
úrbéres földjeiknek, sőt az egykori zsellérek közül is sokan
földhöz jutottak a közös legelők felosztásakor. Így jelentős
volt a földdel rendelkezők aránya. A népszaporulat követ-
keztében azonban a földbirtok gyorsan aprózódott, és az
1890-es évektől az ország legégetőbb problémájává vált a
növekvő számú földnélküli helyzete.
A telekaprózódást a magyar öröklési rend is előmozdította.
Magyarországon minden fiú egyenlő részben örökölte a vagyont,
vagyis a rendszer nem a falu elhagyására, más pályák választására
sarkallt, szemben a nyugat-európai gyakorlattal, ahol többnyire a
legidősebb fiú örökölte a földet. (Ezt nálunk a svábság követte.)
A falu társadalma erősen rétegzett volt. A falu életét a
gazdagparasztság (50–200 hold) irányította. Földjeiken
napszámosok (bérmunkások) dolgoztak, de maguk is részt
vettek a munkában. Jellemző a korszakra, hogy egy vagyo-
nos gazdagparaszt kisebb társadalmi tekintéllyel bírt, mint
egy szinte vagyontalan városi „nadrágos” ember.
A közép- (10–40 hold) és szegényparasztság (1–10 hold)
a maga ura volt, de az utóbbi általában bérmunka válla-
lására is rákényszerült. Korszerű eljárások bevezetésére a
pénzhiány miatt nem nyílt lehetősége, így földjei megtartá-
sa, esetleg néhány hold megszerzése érdekében önkizsák-
mányoló módon élt.
A századfordulóra felduzzadt a földnélküliek (agrárpro-
letárok) száma. Mezőgazdasági bérmunkákból és a nagy

Arányuk százalékban A magyarok aránya

Rétegek létszám
az össztársadalomban a rétegükön belül az össztársadalomban a rétegükön belül
Módos parasztság
134 700 0,70 1,90 0,74 54,83
(50–100 hold)
Középparasztság
823 000 4,50 11,90 3,87 46,76
(20–50 hold)
Kisbirtokosok
3 511 000 19,20 50,60 13,67 38,70
(5–20 hold)
Törpebirtokosok
2 437 100 13,40 35,20 9,57 39,05
(5 hold alatt)
Egyéb 30 700 0, 0 0,40 0,19 60,70
Összesen 6 936 500 38,00 100,00 28,04 40,20

9. A kisbirtokosok rétegzôdése

Állapítsa meg, hogy mi volt az alapja a parasztság rétegződésének! Melyek a legnépesebb csoportok? Hasonlítsa össze az adatokat
a munkások rétegződését mutató táblázat számaival (113. oldal)! Mi jellemző az agrártársadalom etnikai összetételére?

110

10. Ecseri módos parasztcsalád
Keresse meg a képen a család kedvező vagyoni helyzetére
utaló részleteket! Helyezze el a családot a magyar társadal-
mi hierarchiában! Mi minden határozta meg helyzetüket a vagyo-
ni viszonyokon kívül?
középítkezéseken (vasút, folyamszabályozás) vagy a városi
építkezéseken vállalt földmunkákból (kubikolás) éltek. A
kubikosok a századfordulóig tisztességesen el tudták tar-
tani családjukat. A nagy középítkezések befejeződésével a
helyzetük romlott.
A paraszti társadalom sajátos rétegét képezték az ura-
dalmi cselédek. családjukkal együtt az uradalmakban éltek
és dolgoztak. A cselédség teljes mértékben a földesúrnak,
illetve a munkát irányító gazdatiszteknek volt kiszolgáltatva.
Életkörülményeit így a helyi viszonyok határozták meg.
„Természetesen az lett volna a legegyszerûbb, ha a két
11. hold saját föld mellé bérel még annyit, amennyin az egész
család megél, minden külön számos kereset nélkül. Ehhez azon-
ban elsôsorban föld kellett volna, bérelhetô föld. De még ha akadt
is ilyen, ugyan mivel mûveli meg? Nekiáll felásni? S mibôl fizeti
holdanként a 3-4 mázsa, elôre kialkudott évi bérösszeget?
Mégis, mikor néhány esztendô keserves erôlködésével odáig
vergôdött, hogy egy kivénült gebével elkezdhette a tavaszi–nyári
hónapokra szóló igatartást, mindjárt bérelt hozzá földet is. Nem
sokat persze, nem annyit, amennyibôl megélhettek volna, hanem
csak egy háromholdas reformparcellát. Sem anyagi ereje, sem
lova, fölszerelése nem bírt volna többet. Azonban az így meg-
szaporodott munka mellett már az addig adódó külön keresetrôl
is le kellett mondani. […] Tehát fokoznia kellett valahogyan a
jövedelmet. A nyomorúság leleményessé tette: ha terjeszkedni
nem tudott, a belterjesebb gazdálkodás irányába keresett kiutat.
Nem kell természetesen valami nagy vállalkozásra gondolni. A
belterjesség nála azt jelentette, hogy egy fél holdon dinnyét kez-
dett termeszteni.” (Darvas József: Egy parasztcsalád története)
gyűjtse össze a leírásban szereplő parasztember gazdasá-
gi helyzetére vonatkozó információkat! A parasztság mely
rétegéről számol be a forrás? Mi akadályozta e réteget a gaz-
dasági előbbre jutásban? Melyek voltak a kitörés lehetőségei, s
milyen forrásokat vehetett igénybe ehhez?
Munkára várva (Révész Imre festményének címe: Panem!,
12. azaz Kenyeret!)
Melyik társadalmi csoportot ábrázolja a festő? Állítását
bizonyítsa a kép részleteivel! Milyen hatást válthatott ki a
szemlélőből a kép a korszakban? Hogyan hatott a XX. század má-
sodik felében, mikor ismeretlen volt a munkanélküliség? Hogyan
hat napjainkban?
111
ÁTALAKULÓ TÁRSADALOM

AZ IPARI TÁRSADALOM Az ipari, polgári társadalom

élén a nagypolgárság, a bankokat és a nagy iparvállalatokat
birtokló és irányító pénzarisztokrácia állt. A nagypolgárság
a nagybirtokos arisztokráciához hasonlóan zárt, más társa-
dalmi rétegektől elkülönülő csoportot alkotott. Többségük
a terménykereskedelemből meggazdagodott német és zsi-
dó családokból került ki, akikhez kisszámú, egyéb területen
sikeres vállalkozó csatlakozott. A birtokos és a pénzarisz-
tokrácia életvitele sokban hasonlított: a pénzarisztokrácia
is kastélyokat vásárolt vagy építtetett, és kifinomult életet
élt. Származása miatt azonban a nagypolgárság a politikába
csak közvetett módon szólt bele. Az aktív politizálás a „tör-
ténelmi osztályok” kezében maradt.
A polgári középosztály létszáma az ipar, az államigazga-
tás, az oktatás és az egészségügy fejlődésével párhuzamo-
san egyre növekedett. Ide tagozódott be az egykori német
polgárság, az értelmiségi pályákra lépő polgárosuló nemes-
ség, a feltörekvő parasztság és a zsidóság. A középosztály
mentalitása így nem volt egységes: keveredtek benne a
rendi és a polgári értékek.

Törley József pezsgôgyáros XIX. század végén épült kas-

13. télya

Milyen törekvések fejeződnek ki az épület méreteiben és

stílusában? Nézzen utána Törley József életének! Minek
köszönhette sikerét? Milyen újítást alkalmazott terméke reklámo-
zásában?

A polgári középosztályhoz tartozó család

14.

Jellemezze a kép alapján a középosztály életkörülményeit!

Mely társadalmi réteghez hasonlíthatók ezek a jellemzők?

Arányuk százalékban A magyarok aránya

Rétegek létszám a rétegükön a rétegükön
az össztársadalomban az össztársadalomban
belül belül
Tőkés vállalkozók
11 200 0,10 16,90 0,08 75,00
(20 munkás felett)
Tőkés vállalkozók
42 000 0,20 63,20 0,29 69,00
(20 munkás alatt)
Tőkéjükből élők 13 200 0,10 19,90 0,08 62,10
Nagytőkések összesen 66 400 0,40 100,00 0,46 68,64
Polgári középrétegek
(kisiparosok, kereskedők, 1 993 400 10,90 100,00 12,38 61,75
szállítók stb.) összesen
Tisztviselő-értelmiségi
770 900 4,20 100,00 6,28 81,08
összesen
Alkalmazottak, altisztek
339 800 1,90 100,00 2,27 66,57
összesen

15. A polgári és alkalmazotti rétegek összetétele

Nevezze meg a táblázat alapján a tőkés és az alkalmazotti rétegeket! Jellemezze a társadalmi csoporton belüli arányokat! Milyen
gazdasági és társadalmi folyamatok révén növekedett az egyes csoportok létszáma? Jellemezze a polgári és az alkalmazotti rétegek
etnikai összetételét!

112
 A kispolgársághoz soroljuk a kisiparo-
sokat és kiskereskedőket, akik maguk is
dolgoztak, s csak néhány alkalmazottat
tartottak. Hozzájuk hasonlóan éltek az álla-
mi kisalkalmazottak (vasutasok, rendőrök,
csendőrök, postások, az intézmények kise-
gítő alkalmazottai), akik az infrastruktúra
és a polgári állam kiépülésével egyre népe-
sebb csoportot alkottak.

A KIALAKULÓ NAGYIPARI MUN-

KÁSSÁG A korszakban az ipari forradalom
térhódításával párhuzamosan az ipari mun-
kásság – ideszámítva a kisipari munkásokat
is – néhány tízezres rétegből több mint egy-
milliós csoporttá vált. családtagokkal együtt
1910-ben létszámuk elérte a 2,5 milliót, ami
a népesség 13%-a volt.
A kialakuló munkásság összetételét az 16. Kisvárosi szabómester és családja
ipar szerkezete határozta meg. Jellemző volt
a nehézipar és a nagyvállalati forma, ezért Írjon rövid fogalmazást a képen látható család mindennapjairól! Mely társadal-
magas volt a szakmunkások aránya (kb. a mi csoportokkal mutatnak hasonlóságot életkörülményeik?
munkásság fele). Jó bérezésben részesültek,
és kispolgári szinten élhettek. Jelentős részük
Ausztriából vándorolt be (németek, csehek).
A városi munkásság körében az asszimiláció
a századfordulón felgyorsult.
A betanított és a segédmunkások lét-
száma is magas volt, és jórészt ezt a réteget
gyarapították a mezőgazdaságból az iparba
áramlók. Létszámuk miatt a bérük alacsony
volt. A női munkaerő alkalmazása csak a XX.
század elején kezdett növekedni a könnyűipar
(pl. textilipar) fejlődésének megindulásával.

17. A Ganz-gyár géplakatosainak csoportképe

Mely társadalmi réteg jellemzőit mutatja a kép (öltözet, témaválasztás stb.)?

Tárja fel a jelenség okait!

Arányuk százalékban A magyarok aránya

Rétegek létszám a rétegükön a rétegükön
az össztársadalomban az össztársadalomban
belül belül
Ipari 1 851 700 10,10 23,90 11,46 61,56
Kereskedelmi 169 700 0,90 2,20 1,23 72,15
Közlekedési 432 300 2,40 5,60 3,51 80,65
Mezőgazdasági 4 356 300 23,90 56,20 25,81 58,90
Napszámos 453 300 2,50 5,80 2,32 50,97
Házicseléd 405 000 2,20 5,20 2,82 69,27
Sorkatona 88 200 0,50 1,10 0,49 54,77
Összesen 7 756 500 42,50 100,00 28,04 61,07

18. A munkások rétegzôdése

Melyek tartoznak a táblázatban felsorolt csoportok közül a klasszikus munkássághoz? Hogyan viszonyul arányuk az agrárdolgozókhoz?
Jellemezze a csoporton belüli arányokat! Állapítsa meg, hogy dualizmus kori magyar társadalom mely sajátosságait tükrözi a táblázat!

113
 új jelenségek a politikában

A MAGYARORSZÁGI KULTÚRHARC Az állam és

„29. §. A házasságot polgári tisztviselô elôtt kell megkötni.
1. Polgári tisztviselô: a) az anyakönyvezetô, b) a törvénybíró-
ság elsô tisztviselôje, c) a fôszolgabíró, d) a rendezett tanácsú vá-
ros polgármestere, e) az Osztrák–Magyar Monarchia diplomáciai
képviselôje, konzulja és ezek helyettese. […]
30. §. […] Oly kötés, mely nem polgári tisztviselô elôtt tör-
tént, a törvény erejénél fogva semmi vonatkozásban nem tekin-
tetik házasságnak. […]
123. §. Azon lelkész vagy vallási szertartás teljesítésére jogo-
sított más személy, ki egyházi összeadásnál eljár, mielôtt a felek
igazolták volna, hogy a házasságot a polgári tisztviselô elôtt meg-
kötötték, vétséget követ el, és ezer koronáig terjedhetô pénzbün-
tetéssel büntetendô; ismétlés esetében a cselekmény két hónapig
terjedhetô fogházzal és ezer koronáig terjedhetô pénzbüntetés-
sel büntetendô. […]
136. §. A házassági ügyekben való bíráskodás a királyi bírósá-
gok hatáskörébe tartozik.” (A házasságról, 1894:XXXI. tc.)
Milyen változás következett be a házasságkötések terén?
Milyen érdekeket és hagyományokat sértett a rendelke-
zés? Mi utal erre a forrásban?
„1. §. A születések, házasságok és halálesetek közhitelû
2. nyilvántartására és tanúsítására kizárólag a jelen törvény
értelmében arra hivatott közegek által vezetett állami anyaköny-
vek szolgálnak. […]
3. §. Az állami anyakönyvek vezetése külön e célra kerületek
szerint meghatározott székhelyen történik.” (Az állami anya-
könyvezésrôl, 1894:XXXIII. tc.)
Miért volt szükségszerű a korszakban az állami anyaköny-
vezés? Mennyiben szolgálja és mennyiben korlátozza a
szabadságjogokat? Hogyan érintette a törvény a nemzetisége-
ket?
az egyház szétválasztására való törekvés, az állam szere-
pének növekedése az oktatásban, hazánkban is kiélezte az
állam és az egyház viszonyát (kultúrharc – lásd a 4. leckét).
Az 1890-es években Wekerle Sándor miniszterelnök vitte
sikerre az egyházpolitikai törvényeket (1894–1895). Beve-
zették az állami anyakönyvezést, kötelezővé tették a polgári
házasságkötést, s ekkor történt meg a zsidó vallás egyen-
jogúsítása is.
Az eredmények elérése nem ment könnyen. A siker oka az volt,
hogy ebben a vitában nem a közjogi kérdés mentén alakultak ki a
táborok. Az egyházpolitikai törvényeket támogatók a kormánypár-
ton és az ellenzéken belül egyaránt többségbe kerültek, és velük
szemben a katolikus egyház jogait védelmező uralkodó is meghát-
rált.
ÚJ PÁRTOK MEGJELENÉSE A Magyarországi Szoci-
áldemokrata Párt (MSZDP) megalakulásakor (1890) még
szorosan kötődött az osztrák szociáldemokráciához. Prog-
ramja az osztrák párt hasonló dokumentumának az átvéte-
le volt. A párt a szociális kérdésekre és a választójog meg-
szerzésére koncentrált.
A szociáldemokrata szervezkedés – a szakszervezetekkel ösz-
szefonódva – a nagyüzemi munkásság körében jól haladt. A ha-
talom, miközben a parasztság mozgalmait csírájában elfojtotta, a
városi munkásszervezetek működését nem akadályozta meg, mi-
vel ezektől kevésbé tartott. A szociáldemokrácia az agrárkérdéssel
és az agrárproletárok szervezésével alig foglalkozott. Programjuk
szerint a földet – a marxi elméletnek megfelelően – társadalmi
tulajdonba kell venni. A földosztással nem akarták erősíteni a
kistulajdonosi rétegeket, s az általuk elképzelt jövőben a parasz-
tok mezőgazdasági munkások voltak. A program figyelmen kívül
hagyta a parasztság föld iránti vágyát, emiatt a szociáldemokrácia
a korszakban nem tudott hatást gyakorolni az ország legnépesebb
rétegére.

Korabeli újság híradása

a polgári házasság beve-
zetésérôl
3.

gyűjtse össze,
mely társadal-
mi csoportok számára
volt kedvező, és me-
lyek számára jelentett
sérelmet a polgári
anyakönyvezés beve-
zetése! Nézzen utána,
hogy Jókai Mór Fekete
gyémántok című re- A Népszava, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt lap-
gényében milyen sze- 4. jának szerkesztôi, akik egyben a párt vezetôi is voltak
repet kap a polgári és
az egyházi házasság- Határozza meg a kép alapján a párt vezetőinek társadalmi
kötés! hovatartozását! Mi lehetett jellemző életvitelükre?

114
 A szociáldemokrácia a nemzeti kérdés iránt sem mutatott ko-
molyabb érdeklődést. A párt az internacionalizmus talaján állt,
vagyis az osztályellentéteket tartotta döntőnek. Úgy gondolták, a
nemzeti mozgalmak megosztják a munkásegységet, és a burzsoá-
zia számára kedvezőek. A párt elvben elzárkózott a magyar nacio-
nalizmustól – nevében is „magyarországi” és nem „magyar” volt –,
lapja, a Népszava több nyelven megjelent. Ugyanakkor a nemze-
tiségi mozgalmaktól is elhatárolódott, elfogadta a magyar állam-
egységet. Az asszimilációt természetes folyamatnak tekintette, és
nem támogatta a nemzetiségi alapon való szerveződést. Emiatt
a nemzetiségi nacionalizmusok elutasították a szociáldemokrata
mozgalmat.
XIII. Leó pápa enciklikáját (Rerum novarum) követő-
en Magyarországon is megindult a keresztényszocialista
mozgalom. A magyar keresztényszocializmus elvi megala-
pozását Prohászka Ottokár (1858–1927) székesfehérvári
püspök végezte el. A szerveződő keresztényszocializmus a
kormányzat és az egyházak részéről kevés megértéssel ta-
lálkozott, és a korszakban nem jelentette a szociáldemok-
rata mozgalom komoly alternatíváját.
A politikai élet változását jelzi, hogy megalakult az első
jelentős parasztpárt, az országos 48-as Függetlenségi gaz-
dapárt (1909), Nagyatádi Szabó István vezetésével. Prog-
ramja a birtokos parasztság védelmét és az általános, titkos
választójog követelését tartalmazta. Az országgyűlésbe is
bejutottak. Sikerük azt mutatja, hogy a gazdag- és közép-
birtokos parasztok között is kialakult egy politikához értő
csoport.
Nagyatádi Szabó István
(1863–1924), az 1909-ben
létrejött Kisgazdapárt (Or-
szágos 48-as Függetlenségi
Gazdapárt) vezetôje, az
elsô paraszt-polgár politi-
kusnemzedék tagja
5.
Mennyiben olvas-
ható le a képről a
politikus társadalmi ho-
vatartozása?
A XX. század elejére megerősödött a középosztályba tar-
tozó polgári értelmiség. Közülük került ki a polgári radiká-
lisok szűk csoportja, amely elszakadt a politikai kérdések
hagyományos közjogi megközelítésétől, és radikális refor-
mokért, a demokrácia kiteljesítéséért szállt síkra. Többek
között általános választójogot és földreformot követeltek.
Fellépésük egy új, a korábbiakhoz nem kötődő politikusi ré-
teg jelentkezése volt. Nézeteik társadalomtudományi folyó-
iratok (pl. a Huszadik Század) lapjain formálódtak ki. Egyik
szellemi vezérük, Jászi Oszkár nevéhez fűződik a nemzetiségi
kérdés új, kompromisszumos megoldásának kidolgozása.
Az értelmiségi csoport csak 1914-ben szerveződött párttá.
„8. Követeljük egy igazságosabb adórendszer megalkotá-
6. sát; hazai viszonyainknak megfelelô adómentes létmini-
mum törvényes megállapítását és a tôzsdeadó behozatalát. […]
10. Pártunk a kisiparost és a munkást a nagyiparossal és a
tôkével való versenyben az állam által kívánja az ôt megilletô vé-
delemben részesíteni.
11. Követeljük a munkaadó és a munkás közötti viszonyok
szabályozását, és különösen a munkás családi, erkölcsi és egész-
ségügyi érdekeinek megóvását, továbbá a munkásbiztosítások
nagyobb mérvû kiterjesztését, a vasárnapi munkaszünetre vo-
natkozó törvény szigorítását. […]
13. Pártunk a nemzetiségek iránt teljes elôzékenységgel kí-
ván viseltetni, és igényeiket, amennyiben azok a magyar állam
egységével és nemzeti jellegével megegyeztethetôk, méltányolni
fogja, és ôket igazságos, méltányos eljárásban kívánja részesíttet-
ni.” (A Katolikus Néppárt programjából, 1895)
Mely társadalmi csoportok érdekei jelennek meg a prog-
ramban? Milyen célok és eszközök állapíthatók meg a
program alapján? Döntse el a program alapján, hogy vallja-e
a párt az egy politikai nemzet eszméjét!
„Mindent a mezôgazdaságért, a magyar föld boldogulá-
7. sáért! Ennek a vezéreszmének a megvalósítása érdeké-
ben törhetetlen hittel, meleg szeretettel dolgozni kívánunk a
Kossuth Lajos által lefektetett elvek alapján, a magyar föld és
annak mûvelôi, valamint a mezôgazdasági munkásság helyzeté-
nek javításáért, a magyar kisbirtokosság és kisiparos polgárság
érvényesüléséért. […] követeljük:
1. A népjogok kiterjesztését és annak érdekében az általános,
egyenlô, titkos választói jogot, a képviselô-választókerületek új
beosztását.
2. Követeljük a régi jobbágyviszony még helyenként meglévô
maradványainak teljes megszüntetését.
3. Követeljük a progresszív [a jövedelmek növekedésével nö-
vekvô arányú] adórendszert […].
4. Követeljük az ingyenes népoktatást […].
5. Követeljük a mezôgazdaság mûvelôi részére az aggkori
biztosítást. […]
9. Sarkalatos követelésünk a latifundiumok és holtkézi [egy-
házi] birtokok állami megváltása. […]
15. Követeljük a szociális haladás érdekében a szövetkezeti
ügy hathatós fejlesztését.” (Az Országos 48-as Függetlenségi
Gazdapárt programjából, 1909)
Rendszerezze a program pontjait a következők szerint:
gazdasági, társadalmi és szociális követelések! Mi volt a
jelentősége az új párt létrejöttének?
115
ÚJ JELENSÉGEK A POLITIKÁBAN
„Valamely nemzet parlamentje csak akkor felelhet meg
8. hivatásának, ha pártjainak programjában a legmûveltebb,
az államelmélet problémáinak, a nemzet nagy érdekeinek helyes
megítélésére legalkalmasabb elemek fölfogása, meggyôzôdése
jut kifejezésre, s ha akcióképes nagy pártok élén a nemzet leg-
kiválóbb, politikai vezetésre leghivatottabb emberei irányítják a
közéletet.” (Tisza István: A választójogi reform küszöbén)
„Folyamatosan kísért bennünket egy nagy európai háború
9. veszélye és szelleme. […] Nekünk készen kell lennünk, és-
pedig békében kell elkészülnünk a háborúra. S ha ez a háború
kiüt, azt hiszem, mindnyájan egyetértünk abban, hogy az nem
lesz gyerekjáték sem a monarchia, sem a magyar nemzetre néz-
ve, s igen könnyen fejlôdhet élethalálharccá a magyar nemzetre
nézve.”
„[…] a nemzetet valóban érdeklô, életbevágó nagy kérdések
helyét az elcsépelt üres jelszavak; elvi viták helyét név szerinti
szavazások, zárt ülések és a napirend elôtti felszólalások foglal-
ják el; ahol a szellemi táplálék helyét, amellyel a képviselôknek
fejlesztôleg, felemelôleg kellene hatniok a nemzet gondolko-
dásmódjára, a jegyzôkönyvhöz beadott módosítások töltik be.”
(Tisza István országgyûlési beszédeibôl)
A parlamentarizmus mely problémáira hívja fel a figyel-
met Tisza István? Hogyan látja Tisza a parlament szere-
pét? Milyen veszélyekre hívja fel a figyelmet? Mire szólít fel? A
források alapján vitassák meg, hogyan viszonyult Tisza a demok-
ráciához!
10. Aszetörte
házszabály-módosítás után az ellenzék tiltakozásul ösz-
a parlamenti ülésterem berendezését. A képen az
ellenzéki képviselôk a berendezés romjain
Vitassák meg a parlamenti ellenzék magatartását! Meg-
engedhető-e politikai célok érdekében az ilyen durva ma-
gatartás?
116
11. Karikatúra az obstrukcióról
Az obstrukció mely jellemzői jelennek meg a rajzon?
A PARLAMENTI VÁLSÁG A Szabadelvű Párt megala-
kulásától a XX. század elejéig a magyar országgyűlés pártvi-
szonyai alapvetően nem változtak. Az ellenzék nem tudott
többséget szerezni, a kormánypárt pedig elkötelezte magát
a dualizmus fenntartása mellett. A magyar közvélemény je-
lentős része érzelmi alapon a függetlenséget hirdető ellen-
zékkel rokonszenvezett.
Az eleinte három-, majd ötévente tartott parlamenti választáso-
kon a magyar többségű választókerületekben általában az ellenzék
győzött. Ugyanakkor az ellenzéki politika társadalmi kérdésekben
vagy a nemzetiségi kérdésben nem kínált a kormányzattól eltérő
alternatívát.
A XX. század elején a kormánypárt és az ellenzék ismét
egy közjogi kérdésben (16. lecke), a haderőfejlesztés ügyé-
ben feszült egymásnak az országgyűlésben. A kormánypárti
többséggel szemben az ellenzék – a házszabályok adta sza-
badsággal visszaélve – az agyonbeszélés, az obstrukció fegy-
veréhez nyúlt. Az ellenzéki képviselők hosszú beszédekkel,
akár a tárgyhoz nem illő felolvasásokkal akadályozták az ügy
megtárgyalását és megszavazását.
A parlamenti válság leküzdése érdekében az uralkodó
Tisza Kálmán fiát, Tisza Istvánt nevezte ki miniszterelnökké
(1903). Tisza szilárd meggyőződése volt, hogy a történelmi
Magyarország fennmaradása – a nemzetiségi törekvésekkel
és oroszországgal szemben – csak a Monarchia fenntartá-
sával lehetséges. Miután a nemzetközi helyzet egyre feszül-
tebbé vált, szükségesnek tartotta a Monarchia védelmi
erejének növelését, nehogy egy háborús vereség maga alá
temesse Magyarországot. Emiatt feltétlenül le akarta törni a
parlamentet megbénító obstrukciót.
Az obstrukciót korlátozó házszabály-módosítást váratlanul,
a vita előtt, a házelnök zsebkendővel adott jelzésére, közfelki-
áltással szavaztatta meg a parlamenti többséggel (zsebken-
dőszavazás, 1904. november). Az ellenzék tiltakozásul szét-
verte az üléstermet, mire a király feloszlatta az országgyűlést.
A KOALÍCIÓS VÁLSÁG Az új választásokon az történt,
aminek a dualizmus keretei között nem lett volna szabad
megtörténnie. Függetlenségi jelszavakkal győzött az ellenzé-
ki koalíció (1905), amely nem ismerte el a dualista rendszert.
Ferenc József nem nevezhetett ki a dualizmust tagadó kor-
mányt. Átmenetileg – élve uralkodói jogával, de a parlamen-
tarizmus íratlan szabályát áthágva – a parlamenti többség
által alakított kormány helyett szakértői kormánynak adott
megbízást. A koalíció nemzeti ellenállásra szólított fel, mire a
vármegyék megtagadták az engedelmességet a kormánynak.
 12. Az 1905-ös választási eredmények

Értékelje a pártokra leadott szavazatok területi megoszlását! Hasonlítsa össze ezt az ország nemzetiségi térképével!

A hatalom a koalíció megtörésére elterelő politikai manővert

hajtott végre. A belügyminiszter kilátásba helyezte az általános és
titkos választójog bevezetését. Tárgyalásokat kezdtek az MSZDP-vel,
amely az általános választójogért százezres tüntetést szervezett a
Parlament előtt (vörös péntek, 1905. szeptember 15.). Ezzel párhu-
zamosan nem folyósítottak fizetést a bojkottáló megyei hivatalno-
koknak. A koalíció megrettent. A választójog kiterjesztését két szem-
pontból is veszélyesnek ítélte. Tartott attól, hogy a jórészt paraszti
sorban élő nemzetiségek előretörnek, és a magyar szegényparaszti
tömegek is képviselethez jutnak. Az előbbitől a történelmi Magyar-
ország egységét féltette, az utóbbitól a földbirtokviszonyokat.

A vármegyei ellenállás gyengének bizonyult – már a fize-

tések megvonása meghátrálásra késztette. Végül a koalíció
engedett, feladta programja lényegét, a dualizmus átalakí-
tását. Az uralkodó így már kinevezte a koalíciós kormányt
(1906). Ez a kormány azonban nem sokat valósított meg
programjából. A függetlenségi célok helyett néhány, a nem-
zetiségeket korlátozó intézkedés született, valamint a töme-
gek helyzetén javító szociálpolitikai intézkedések.
A koalíció kormányra kerülése választóvonalat jelentett a 13. Ferenc József fogadja az ellenzéki koalíció egyik vezetôjét,
dualizmus kori politikában. lelepleződött az ellenzéki politi- Kossuth Ferencet, Kossuth Lajos fiát (1905)
ka erőtlensége (nem tudtak szembeszállni az uralkodó akara-
tával) és kilátástalansága (nem nyújtottak valós alternatívát). Nézze meg a 118. oldalon levő ábrán, hogy melyik párt ve-
Ezért a kormány gyorsan népszerűtlenné vált. A koalíció ha- zetője volt Kossuth Ferenc! Fogalmazza meg, mi jellemzi a
talomra kerülése körüli huzavona és kormányzása aláásta a képen Ferenc József és Kossuth Ferenc viselkedését! Mutassa be
a kép alapján Ferenc József dolgozószobáját!
parlamentarizmus tekintélyét is.

117
ÚJ JELENSÉGEK A POLITIKÁBAN

„Reménytelen útvesztôbe jut egész közéletünk, a koalíció

14. végleg felbomlik: szervezetlen tehetetlen állapotban, min-
den ellenségünk szabad prédájára hagyva a nemzet. […]
Minden téren, minden irányban züllésnek indultak az or-
szág közállapotai. Pénzügyeink egyensúlyát komoly veszély
fenyegeti. Közgazdasági fejlôdésünkre ólomsúllyal nehezedik a
bizonytalanság és a reánk leselkedô ezer veszélytôl való félelem.
Társadalmunkat vallásfelekezeti, szociális és nemzetiségi ellen-
tétek szaggatják ellenséges táborokra, politikai súlyunk, hite-
lünk, a magyar nemzet belátásába, megbízhatóságába, hazafiúi
áldozatkészségébe, államalkotói erejébe vetett hit veszendôben.
Tehetetlen vergôdésünket mind nyíltabb kárörömmel gúnyol-
ják, s mind vakmerôbben használják ki nemzetünk kisebb-na-
gyobb ellenségei.
Pedig még kezünkben a nemzet sorsa. […] Nincs semmi
másra szükség, mint hogy bátor kézzel elhárítsuk utunkból a
nemzet és a király között szükség nélkül fölidézett ellentétek
utolsó maradványait.
Három hosszú keserves századon keresztül nyögött a nem-
zet ezen ellentétek súlyos átka alatt. Végre annyi szenvedés után
nagy magyar király, nagy magyar államférfiak szavára hallgatva,
oly irányt adott a dinasztia politikájának, amely biztosította szá-
munkra a nemzeti lét, a zavartalan alkotmányos élet, a szabad
fejlôdés összes áldásait. […]
A szó teljes értelmében érvényesül a nemzet önrendelkezési
joga, és mindezért azon egy korlátot kell viszonszolgálatul elfo-
gadnunk, hogy ne bolygassuk az 1867: XII. tc. közjogi rendelke-
zéseit, és a hadsereg vezérlete, vezénylete és belszervezete körüli
alkotmányos fejedelmi jogok gyakorlása terén ne akarjunk újabb
reformokat kierôszakolni attól az uralkodótól, aki még ezen a
téren is tekintetbe vette a nemzet kívánságait.” (A Nemzeti
Munkapárt programjából, 1910)
A VILÁGHÁBORÚ ELŐESTÉJÉN Tisza István a Sza-
badelvű Pártot Nemzeti Munkapárt néven újjászervezte, s
ez a párt megnyerte a következő választásokat (1910). Ti-
sza lett az országgyűlés elnöke (1912), aki megszavaztatta
a képviselőkkel a véderőjavaslatot. Jelentősen emelték a
katonai kiadásokat és az újonclétszámot.
A Parlamentben zajló eseményeket heves indulatok kísérték.
Egy nappal azután, hogy Tisza István lett a parlament elnöke (ház-
elnök), a szociáldemokraták tiltakozásul az utcára vitték a tömeget
(vérvörös csütörtök, 1912. május 23.). A véderőjavaslat megsza-
vazása ellen tiltakozó képviselőket rendőrök vezették ki a „Tisztelt
Házból”. A felháborodást mutatja, hogy ezután egy ellenzéki kép-
viselő több lövést adott le Tisza Istvánra, de a házelnök sértetlen
maradt.
A felháborodás az egész országon végigsöpört. Ebben szerepe
volt az olcsóvá váló, s így egyre többek által olvasott újságoknak.
A sajtó Magyarországon is a „negyedik hatalmi ág” lett, s kor-
mányellenessége hozzájárult Tisza István végletesen negatív meg-
ítéléséhez.
A véderőjavaslat megszavazása az általános európai há-
borús fegyverkezés közepette lehetővé tette a Monarchia
katonai erejének megerősítését. A katonai felkészülést az
uralkodó azzal is biztosította, hogy a határozott Tisza Ist-
vánt nevezte ki miniszterelnökké (1913).

Hogyan értékeli a program a koalíciós kormányzást?

Milyen megoldást kínált a problémákra a Nemzeti
Munkapárt? Értékelje a program érvrendszerét!

Tisza István (1861–1918). Az energikus, céltudatos em-

berben sokan a kiutat mutató vezért látták, mások úgy
vélték, ô a korszak minden bajának okozója
15.

Magyarázzák meg, miért lángoltak fel a szenvedélyek a po-

litikus körül (program, célok, módszerek stb.)!

A dualizmus pártjai 1890-

tôl a világháború kitöré-
séig
16.

Mutassa be a folytonosság
és a változás jeleit a párt-
küzdelmekben!

118
 a boldog békeidők
AZ ÁLTALÁNOS ÉLETFELTÉTELEK VÁLTOZÁSA
Alapvető változásnak tekinthető, hogy a tartós éhezés, az
éhínségek megszűntek. Ez hozzájárult a népesség növeke-
déséhez is. Az élelmezés javult.
Az étkezési szokások átalakultak. Szélesebb rétegek étkeztek
változatosabban, a gabonafélék mellett több húst, zöldséget és
gyümölcsöt fogyasztottak. A korszakban váltak jellemzővé a ko-
rábbi hagyományokra épülő, ma magyarosnak tekintett ételek,
például a pörkölt vagy a gulyás. Az italfogyasztásban is bővült a
kínálat. A bor mellett, főleg a városokban, szélesebb körben elter-
jedt a sör. Ebben közrejátszott a hegyvidéki szőlőinket átmenetileg
kipusztító szőlőbetegség is (filoxéra).
A lakáskörülmények természetesen rétegenként eltérő-
ek voltak, de megállapítható a lakások alapterületének és
komfortjának lassú növekedése.
A városi középosztály négy-öt szobás lakásokban élt, ami köze-
lített a mintának tekintett felső rétegek szintjéhez. E lakásokban
a századfordulóra már fürdőszobák és angolvécék találhatók. Ter-
mészetesen a kispolgárság és a munkásság lakáskörülményei sze-
rényebbek. Már az is előrelépésnek számított, ha a család külön
szoba-konyhás lakásban élhetett. Előfordult azonban, hogy laká-
sonként akár négy-öt család is összezsúfolódott, melyhez emele-
tenként egy közös vécé tartozott.
A polgári állam kiépülése és a tudományos-technikai fej-
lődés együttesen eredményezték a higiéniai és egészség-
ügyi viszonyok fejlődését. A városokban kiépült a vezetékes
ivóvíz, és fokozatosan bővült a csatornahálózat.
Mindez számos olyan, ma már természetesnek tartott jelenség
elterjedését tette lehetővé, mint a rendszeres tisztálkodás és a
tiszta ruha gyakoribb váltása. Hangsúlyozni kell, hogy ez még csak
a folyamat kezdete, a tisztálkodás még nem a napi zuhanyozást,
nem a napi váltóruhát jelenti.
A higiéniai feltételek javulása és az orvostudomány fejlődése
miatt csökkent a halálozás, nőtt az átlagéletkor, és egyre több jár-
ványt szorítottak vissza. gyors ütemben épült ki a kórházak háló-
zata, és a korábbihoz mérten tömeges orvosképzés nyomán javult
az orvosi ellátottság. Az 1870-es évek nagy kolerajárványa után
teljesen felszámolták a kolerát. Az emberek azonban még koránt-
sem érezhették magukat biztonságban. Számos, ma már oltással
megelőzhető betegség szedte tömegesen áldozatait, főleg a gye-
rekek között (pl. a torokgyík). A gyermekek közül egyre többen él-
ték meg a felnőttkort, ám még mindig általános volt, hogy néhány
gyermeküket elveszítik a szülők. A korszak fertőző népbetegsége,
a tüdőbaj (TBc) minden rétegben szedte áldozatait. A szegényeb-
beknek reményük sem volt arra, hogy a gyógyulás esélyét jelentő
kedvezőbb éghajlaton (magashegységekben vagy a mediterrán
tengerparton) kapjanak szanatóriumi kezelést.
A technika fejlődése a tömegek ruházkodásában is vál-
tozást idézett elő. A munkavégzésben hordott „hétköznapi”
ruha mellett az alsóbb rétegeknél is megjelent az ünnepi
viselet. A városi kispolgárok és szakmunkások öltönyben
és kalapban sétáltak az ünnepnapokon. A falvakban pedig
jellemzővé vált a helyi motívumokra épülő díszes, színes
ünnepi népviselet.
„Gróf Vay László a januárt, februárt és márciust felesé-
1. gével, anyósával és Bibivel Pesten töltötte. Néha egy-egy
napra lejött Gyónra. […] Úgy volt, hogy Vayék csak húsvét után
jönnek haza. Nagyon csodálkoztam tehát, mikor levelet kaptam
a gróftól, amelyben azt írta, hogy másnapra várjam ôket; s fût-
tessem be valamennyi szobát, valamint hogy Bibi beteg, és azt
kívánja, vigyék Gyónra, hogy az ô Dani bácsiját – mindig így hí-
vott – láthassa.
Csakugyan meg is érkeztek a mondott napon, déltájban. Bibi
olyan rekedt volt, hogy egyetlen hangos szót nem bírt kimonda-
ni. Az elsô pillanattól kezdve attól féltem, hogy a legszörnyûbb
gyermekbetegséget, a torokgyíkot kapta meg. Aggodalmamat
apjával is közöltem. Másnap délelôtt Bibi fönt volt, de rosszul
érezte magát, és elkezdôdött nála az a kakaskukorékoláshoz
annyira hasonlító gyanús köhögés is, amely az említett beteg-
ségnek csalhatatlan tünete. Éjszaka egyre rosszabbul lett. A gróf
arra kért, menjek Pestre, s hozzam el Argenti doktort magam-
mal. El is mentem, de Argenti nem volt otthon, Vácra utazott;
ott lakott ugyanis, s csak hetenként háromszor ment föl Pestre.
Azonnal sürgönyöztem neki, hogy jöjjön. Megvártam a vasútnál,
majd Gyónra siettünk.
Mikor odaértünk, a gróf elém jött, és Bibihez hívott, aki az
egész nap utánam siránkozott. Rögtön odamentem a szegény
gyermek ágyához, aki átkarolta a nyakamat, és ezt suttogta, mert
hangosan nem bírt beszélni:
– Ó, édes Dani, ezek itt – anyjára és nagyanyjára mutatott –
azt mondták, hogy meg kell halnom, meg azt is, mibe öltöztet-
nek, mikor a koporsóba fektetnek.
Szegény gyermek, úgy ragaszkodott az élethez, nem akart
meghalni, anyja és nagyanyja pedig, elég óvatlanul, elôtte beszélt
ilyesmirôl. Kértem a grófnét, menjen ki a szobából, és ne beszél-
jen többé ilyen dolgokról a gyermek elôtt. Argenti doktor is ki-
küldte a szobából, orvosi buzgalmában és fölháborodásában szin-
te goromba volt hozzá, ô maga vezette ki anyjával együtt. Aztán
megmondta nekünk, hogy a gyermeknek csakugyan torokgyíkja
van, a legrosszabbra kell elkészülnünk, de ne adjuk föl a reményt.
A kislányt homeopathikusan kezelte, szivacsot és foszfort adott
neki, ez a két leghatásosabb gyógyszer. Negyedóránként fölváltva
kellett ezeket bevennie. Másnap aztán elment.
Néhány napig lebegett szegény kicsike élet és halál között.
Egyszer már-már kihunyt benne az élet. Már gyászolni kezdtük
mindannyian, úgy gondolva, hogy alig van néhány másodperce
hátra. Ráday Nina grófnô, azután a szomszédos Sári község pap-
ja, aki értett a homeopathiához, az apa és én virrasztottunk mel-
lette. Az anyát és nagyanyát kénytelenek voltunk távol tartani,
mert jajongásuk a beteget is megzavarta volna, minket is.
Negyednap végre szerencsés krízis következett. A beteg va-
lamivel jobban lett, könnyebben lélegzett. Két hét múlva már
hangosan tudott beszélni.” (Kászonyi Dániel: Magyarhon négy
korszaka)
gyűjtse ki a forrásban említett településeket, s keresse
meg ezeket egy korabeli térképen! Becsülje meg a köztük
levő távolságot! Milyen közlekedési és hírközlési eszközöket említ
a forrás? Milyen társadalmi réteg életébe nyerünk bepillantást?
Ismertesse a forrás alapján a torokgyík tüneteit! Következtessen
a forrásból az akkori egészségügyi ellátás jellemzőire! Jellemezze
a leírás alapján a kor emberének gondolkodását!
119
A BOLDOG BÉKEIDŐK

Új áruházról tudósít a
Budapest címû képes
újság
3.

A kereskedelem mi-
lyen irányú fejlődé-
séről értesülünk a lapból?
Határozzák meg a kép alap-
ján, kik az új áruház vásárlói!
Milyen változás következhe-
tett be e téren?

2. Az autóklub és egy írógépgyártó cég plakátja

gyűjtsék össze a két plakát alapján az életmódban és a fo-
gyasztási szokásokban bekövetkező változásokat! Milyen
szerepet töltöttek be a hirdetett termékek a korszakban?
4. A terézvárosi telefonközpont
Mennyiben jelentett változást a telefon a munkában, az
életvitelben, a társadalmi kapcsolatokban? Mondjanak
még hasonló változásokat okozó technikai találmányokat!
A KOR ADOMÁNYA, A NÖVEKVŐ SZABAD
IDŐ A középosztály megerősödése, az alkalmazotti réteg
kialakulása és a munkásságnak a munkaidő csökkentéséért
folytatott eredményes küzdelme révén egyre szélesebb kör-
ben növekedett a szabad idő. Azonban látnunk kell, hogy a
XIX–XX. század fordulóján a munkás jelentős vívmányként
élte meg a napi nyolcórás munkaidőt és a vasárnapi sza-
badnapot. Fizetett szabadsággal még csak a középrétegek
és az alkalmazottak rendelkeztek. A szabad idő eltöltésé-
nek számos, korábban is kedvelt módja terjedt el széle-
sebb körökben (pl. színházba járás, újság- és könyvolvasás).
Ezekhez társult a századforduló új vívmánya, a mozi. A mozi
bámulatosan gyorsan népszerű lett, mivel a viszonylag ol-
csó jegyek miatt szinte mindenki számára elérhető volt.
A modern sport is teret hódított Magyarországon. Egy-
re többek számára vált elérhetővé a testedzés valamely
módja. Ezzel egy időben hazánkban is a szórakoztatóipar
része lett a sport. Megjelent a profizmus, a hivatásszerű-
en, anyagi ellenszolgáltatásért űzött sportolás, elsősorban a
nagy nézőközönséget vonzó sportágakban (pl. labdarúgás).
A profizmus mint a szegénységből való kitörés egyik lehető-
sége a tömegsport elterjedését is elősegítette.
Budapesten gyorsan népszerűvé vált a futball, amit a fiatalok
maguk is űztek a grundokon. Néhányan ebből keresték kenye-
rüket, az emberek többsége pedig szabad idejében megnézte a
mérkőzéseket. A futball egyszerre lett időtöltés, az indulatok leve-
zetője és egy-egy városhoz, városrészhez való kötődés új formája.

Moziba hívó plakát Futballplakát

5. 6.

Milyen tényezőket Mutassa be a

emelnek ki a plakát focireklám ösz-
rajzai, és milyeneket a fel- szetevőit! Mely eleme-
iratai a közönség becsábí- ket alkalmazzák ezek
tása érdekében? közül ma is?

120
 Az utazások, a fürdőhelyeken való pihenés Magyaror-
szágon sem számított új jelenségnek, de eddig keveseknek 8.
adatott meg. A nyugat-európai tanulmányutak már a XIX.
század közepén elterjedtek a jómódú nemesifjak körében.
Korszakunk újdonsága az utazás tömegessé válása a közép-
osztály és – persze más szinteken – a kispolgárok, valamint
a szakmunkások körében. Mindezt a szabad idő növekedé-
se mellett a közlekedés fejlődése és viszonylagos olcsósága
tette lehetővé.

A szolgáltatóipar új ágazatai az utazásszervezés és az idegen-

forgalom egyéb tevékenységei: a szálláshelyek kiépítése, a progra-
mok szervezése, az útikönyvek megírása stb. A középosztálybeliek
a századfordulón már évente utaztak a Tátrába vagy Abbáziába és
Velencébe az Adriához, sőt Európa nagyvárosaiba (Párizs, Róma)
is. A munkásság körében az utazás a turizmussal indult meg. Egye- 9.
sületeik a Kárpátokba és a városok közelében levő hegyekbe szer-
veztek túrákat, és itt építettek turistaházakat.

MŰVELŐDÉS ÉS MŰVÉSZETEK Az ipari forradalom

óriási változásokat hozott a művelődésben a századfordu-
ló Magyarországán. Az analfabetizmus felszámolása a fi-
atalabb korosztályok számára elérhetővé tette az újságok,
a könyvek olvasását, a levelezést. Ehhez természetesen a
papíripar, a nyomdaipar, a posta stb. fejlődése is kellett. Az
oktatási és a tudományos intézményrendszer kiépülése a
kultúra minden területén virágzást indított el. Megszülettek 10.
az érdeklődő nagyközönségnek szánt alapmunkák (lexiko-
nok, Magyarország története tíz kötetben, országleírások).
A növekvő olvasótábor lehetővé tette a könyv- és lapki-
adás felfutását mind a magaskultúra, mind a tömegkultúra
szintjén. Korábban elképzelhetetlen mennyiségben fogytak
Jókai Mór, majd az őt követő író- és költőnagyságok (pl.
Mikszáth Kálmán, Ady Endre, Karinthy Frigyes) kötetei. Az
irodalom szélesebb közönsége Magyarországon még újdon-
ságnak számított, így a tömegkultúra térnyerése csak a XX.
század elején kezdett – a Nyugaton tapasztalthoz hasonló –
A középosztály kedvelt üdülési célpontjai: a Tátra (8.) és a
ellenérzést kiváltani a magaskultúra alkotóiból. Balaton (9. és 10.)
Sajátos, népszerű élettere volt a művészvilágnak és az
értelmiségnek a kávéház. Az ország szinte minden városá- Milyen mintákat követett a középosztály a szórakozásban, a
ban megjelenő kávéházak egyszerre jelentették a szórako- szabad idő eltöltésében? Miért éppen a Tátra és a Balaton
zást és az irodalmi élet színtereit. vált kedvelt utazási célponttá? Hasonlítsák össze ezt korunk uta-
zási célpontjaival! Keressenek még a korabeli magyar középosz-
tály által kedvelt vidékeket!

Az ótátrafüredi Kastély Szálló napjainkban. Állami beru-

11. házásként épült a hazai idegenforgalom támogatására.
7. Kávéház a századfordulón
Elsôször Lillafüreden akarták megépíteni, de a Tátra mel-
lett döntöttek
Miért vált közkedveltté és elterjedtté a korszakban a kávé-
ház? Beszéljék meg, vajon miért tekint nosztalgiával a kávé- Értékelje az állam részvételét az idegenforgalomban!
házak világára korunk embere!

121
A BOLDOG BÉKEIDŐK

Számos irodalmi folyóirat, köztük a programadó és irodalom-

szervező Nyugat válhatott nyereségessé a művelt középosztály
megerősödésével. A fiatalok számára színvonalas ifjúsági iroda-
lom (Egri csillagok, Pál utcai fiúk) és mesekönyvek (Benedek Elek)
jelentek meg. A szórakoztatásra szánt kiadványok palettája rendkí-
vül széles volt, a történelmi regényektől (Herczeg Ferenc) a pony-
vairodalomig (bűnügyi regények, pornográfia stb.).

Élénk volt a zenei élet is. A századfordulón élte virágkorát

az operett. A Monarchiában, s ezen belül Magyarországon
– ahol a középrétegek a dzsentrit tekintették ideálnak –
az operett igazán otthonra talált, és a műfaj legnagyobb
alkotóit adta a világnak (Lehár Ferenc, Huszka Jenő, Kál-
mán Imre). Hasonló okokból váltak a tömegkultúra részévé
a magyar népzenei hagyományokra épülő műdalok, a „ma-
gyar nóták”, melyeket cigányzenekarok adtak elő.

A Nyugat címlapja. A kulturális folyóirat 1908 és 1941

12. között jelent meg, havonta kétszer

Nézzen utána, milyen szerepe volt a Nyugatnak a magyar

irodalmi életben! Mely társadalmi és kulturális folyamatok-
nak köszönhető a lap megjelenése?

A Földtani Intézet épülete Budapesten a szecesszió ki-

15. emelkedô alkotása

Mutassa be az épület alapján a szecessziós építészet jel-

13. lemzőit! Keressen szecessziós alkotásokat környezetében!
Miért vált a szecesszió kedveltté Magyarországon? Miért népsze-
rű napjainkban ismét a szecesszió?

14.
Az egykori Pénzügyminisztérium palotája a budai vár-
16. ban. Az épület a korábbi korok építészeti motívumait öt-
Benczúr Gyula: Budavár visszavétele és Csontváry Kosztka
Tivadar: Magányos cédrus vözô eklektikus stílusban épült

Hasonlítsa össze a két alkotást (téma, ábrázolásmód stb.)! Mely történelmi stílusjegyek ismerhetők fel az épületen?
Fogalmazza meg az alkotók üzenetét! Milyen érzéseket Keressenek képeket az épület mai állapotáról, és vessék
keltenek a festmények? Van-e a műveknek politikai tartalma? össze az eredetivel! Mivel magyarázhatók a jelentős különbsé-
Hogyan fogadhatta a közönség a két művet? gek?

122
 Az ezredévi kiállítás területe a Vajdahunyadvárral. A magyar múlt bemutatására megépítették a páratlanul szép építészettör-
17. téneti kiállítást, a Vajdahunyadvárat. Itt a látogatók együtt tanulmányozhatták a múltunk különbözô korszakait meghatározó
építészeti stílusokat, a romántól kezdve a gótikán és a reneszánszon át a barokkig. Az épületegyüttes részleteit az ország külön-
bözô vidékeinek legjellemzôbb templomáról, kastélyáról, váráról mintázták

A szakemberek szerint a kiállítás a muzeológia szempontjából ma is modern. Nézzen utána, miért nevezhetjük annak! Milyen eszmei
célja lehetett az épületegyüttes megépítésének? Keressenek olyan részleteket, melyeken felismerik a stílust vagy a mintául szolgáló
épületet!

A századfordulón a népzene gyűjtésével és feldolgozá-

sával alkotott újat és az egyetemes zenetörténetben is időt-
állót Bartók Béla és Kodály Zoltán.
A XIX–XX. század fordulója Magyarországon az építke-
zések kora. A virágzó országban az állam középületeket,
színházakat, a polgárok bérpalotákat, gyárakat és villákat
építtettek. A korszak népszerű építészeti stílusa a történel-
mi stílusokat ötvöző eklektika, amelyet sok, ma is álló épü-
leten megcsodálhatunk. A történelmi stílusok népszerűsé-
ge mögött az épített múltat is rekonstruálni kívánó magyar
nemzettudat munkált. Ez magyarázza, hogy az eklektika
mellett a keleties és magyar népi motívumokat felhasználó
szecesszió is nemzeti stílusként jelentkezett (Lechner Ödön
és Kós Károly).

A MILLENNIUM A boldog békeidők legnagyobb ren-

dezvénye a honfoglalás ezeréves évfordulója tiszteletére
létrehozott millenniumi kiállítás és megemlékezéssorozat.
Az ekkor keletkezett alkotások közül sok máig fennmaradt,
fontos része Budapest és vidéki városaink arculatának.
A fényes külsőségek között megrendezett kiállításon meg-
emlékeztek az ezeréves dicső múltról, de a hangsúlyt a
megelőző évtizedek eredményeire helyezték. A millenni-
umi kiállítás egy magában bízó, múltjára és jelenére büsz-
ke, a nyugati világhoz felzárkózó országot mutatott be. A
rendezők hangsúlyozták a magyar államegységet, de nem
rejtették véka alá, hogy Magyarország soknemzetiségű or-
szág. Az egyik látványossága volt az ország összes etniku-
Az Andrássy út 1885-tôl viselte a politikus nevét (koráb-
mát (a szlovákoktól a cigányságig) a látogatók elé táró sza- 18. ban Sugárút volt). A kiállítás területére, a Városligetbe az
badtéri múzeum. új sugárúton, az Andrássy úton lehetett eljutni, mely alatt
A millennium hatalmas sikert aratott. A budapesti kiál- a kontinens elsô kéregvasútja vezetett. Az új sugárúton
lításra az ország minden részéből özönlöttek a látogatók (a arisztokraták és nagypolgárok villái és palotái épültek
számuk kb. ötmillió volt). A millennium azonban sok vitát
kavart akkor és később is. A nemzetiségek a kiállítást meg- Milyen szerepet játszott Budapest életében a millenniumi
előzően kongresszust tartottak Budapesten, ahol elhatárol- kiállítás megrendezése? Keressenek a kiállítás tiszteletére
ták magukat a rendezvénytől, mert abban a magyar nemzet- átadott középületeket és infrastrukturális beruházásokat a mai
állam harsány propagálását látták. Budapesten!

123
 összegezés

ÁTTEKINTÉS Az első ábra segítségé-

vel tekintsék át a dualizmus korszakának
legfontosabb eseményeit, folyamatait, jel-
legzetességeit! Tárjanak fel egyéb fontos
tényezőket, amelyeket az ábra nem mutat
be (pl. pártviszonyok, művelődés), és ké-
szítsenek ezekről áttekintő ábrát!

Az újabszolutizmus és a dualizmus korá-

nak áttekintése
1.

A KÖZJOGI KÉRDÉS A dualizmus

egész időszakában a magyar politikai élet
alapvető kérdése volt az Ausztriához fűző-
dő viszony, amelyet összefoglalóan közjogi
kérdésnek nevezünk. 1848-tól közel két év-
tizedbe telt, mire az uralkodó és a magyar
elit kölcsönösen elfogadható megoldást
talált az együttélésre. De a kérdés tovább-
ra is nagy indulatokat kavart, s meghatá-
rozta a parlamenti pártok arculatát. Még
az első világháború előtt egy évtizeddel
is a függetlenség jelszavával tudott győzni
az ellenzék. Tekintsék át és vitassák meg
a közjogi kérdés főbb összetevőit az alsó
ábra segítségével (2.) !

A közjogi kérdés és hatásai a magyar politikai életre

2.

Miért tekinthető a dualista felépítés merev rendszer-

nek? Milyen következményei lettek volna annak, ha
megváltoztatják a dualista berendezkedés egyes elemeit?
Milyen alapvető változtatásra lett volna szükség ahhoz, hogy
a kétközpontú birodalom működőképesebb legyen?

124
iii. az első világháború
és következményei
MiÉRT MONdHaTJUK, HOGY aZ ELSő ViLÁGHÁbORÚ GYÖKERESEN
MEGVÁLTOZTaTTa aZ ÉLETET EURÓPÁbaN ÉS aZ EGÉSZ ViLÁGON?

■ az ÚJ FEGyVErEk aDDiG ElkÉPzElHETETlEN MÉrTÉkŰ PUSzTÍTáSa UTáN Már

NEM lEHETETT a rÉGi MóDON ViSzONyUlNi a ViláGHOz?
■ FÖlBOMlOTT HárOM SOkNEMzETiSÉGŰ BirODalOM, ÉS NÉGy UralkODóHáz
HaTalMa lETT SEMMiVÉ?
■ a HáBOrÚT kÖVETŐEN EUróPa JElENTŐS rÉSzÉN áTSzaBTák az OrSzáG-
HaTárOkaT?
■ a HáBOrÚ iDEJÉN kialakUlT a BOlSEVik OrOSzOrSzáG, MaJD a SzOVJETUNió?
■ a HáBOrÚ MEGVálTOzTaTTa az állaM ÉS állaMPOlGárai ViSzONyáT?
■ MaGyarOrSzáG ElVESzTETTE TErÜlETÉNEk kÉTHarMaDáT ÉS
lakOSSáGáNak a FElÉT?
 az ellentétek kiéleződése,
a háború kitörése
1. Francia karikatúra a marokkói válságról
Tárja fel a Marokkóért folytatott küzdelem hátterét az
Afrika gyarmatosítását bemutató térkép alapján (41. oldal)!
Készítsen német nézőpontú karikatúratervet a problémáról!
2. A gyarmatosítás üteme
Mely hatalmak voltak legaktívabbak a háborút megelőző
évtizedekben a világ újrafelosztásáért folyó küzdelemben?
Milyen ellentétet lát a gyarmatosítás üteme és az egyenlőtlen
fejődés között?
126
A NAGYHATALMI ELLENTÉTEK KIÉLEZŐDÉSE
Az angol–francia antant (1904) már a megkötést követő
évben eredményesen működött. A franciák gyarmatosítani
akarták Marokkót. Németország azonban kétszer is meg-
próbálta növelni befolyását a térségben, látszólag Marokkó
függetlenségét támogatva (1905, 1911). Végül a németek-
nek meg kellett hátrálni, de Franciaország sem foglalhatta
el az országot.
Németország a gyarmati térnyerés lehetőségét keresve
megpróbálta erősíteni pozícióit a Közel-Keleten. Támogat-
ta a török haderő fejlesztését, és a török kormánytól szer-
zett engedéllyel hozzákezdett a Konstantinápoly–Bagdad
vasút megépítéséhez (1898), amely gyors összeköttetést
teremtett volna Berlin és a Perzsa-öböl között. Ezt megaka-
dályozandó, a térségben érdekeikből egy kicsit sem engedő
britek megszállták Kuvaitot.
A XX. század második évtizedének elejére a békét nagy-
mértékben veszélyeztető ellentét bontakozott ki Európa
vezető hatalmai között. Egyik oldalon a világhatalom meg-
tartásának és bővítésének igénye vezette Nagy-Britanniát,
Franciaországot, a másik oldalon annak megszerzése Né-
metországot. E hatalmak nélkül nem alakulhattak volna ki
nagy nemzetközi konfliktusok, viszont részvételük az ilyen
konfliktusokban az egész világra kiterjedő háborúval fenye-
getett.
Németország és Nagy-Britannia között történtek kísérletek a
megegyezésre. A két uralkodó (V. györgy és II. Vilmos) személye-
sen is találkozott. A briteket az oroszok iráni előretörése zavarta, s
felmerült a portugál és a belga gyarmatok felosztása is. Azonban
az ellentétek erősebbnek bizonyultak, a megegyezés elmaradt.
„A császári utazás [II. Vilmos isztambuli útja] már elért
3. gazdasági eredményeinek a következôk tekinthetôk: a
Haidar Pasa-i kikötô építésére kiadott koncesszió, valamint az a
koncesszió, melynél fogva német kábelt rakhatunk le Constanţa
és Konstantinápoly között; a török kormány és a nagy német cé-
gek közötti üzleti kapcsolatok megszilárdítása. A kábelkoncesz-
szió eredményeképpen közvetlen távirati összeköttetést létesít-
hetünk Konstantinápollyal, és ez, amint elôre látható, egy újabb,
világraszóló jelentôségû vonal kiindulópontja lesz. Ezzel függ
össze továbbá az a terv is, hogy az anatóliai vasutat meghosszab-
bítsuk Bagdadig. Remélhetô, hogy ez Kis-Ázsia további gazdasági
meghódításának alapjává válik.” (Bülow német külügyi állam-
titkár, 1899)
„Kereskedelmünk életre-halálra vetélkedik az angol keres-
4. kedelemmel, sajtónk nap mint nap harsog errôl, de nagy
kereskedelmi flottánk, amely lobogóink alatt a világ minden ten-
gerét szántja, teljesen védtelen a 150 angol cirkálóval szemben,
amely ellen nagy büszkén mindössze négy cirkálót tudunk kiál-
lítani.” (II. Vilmos, 1896)
Mely tényezők határozták meg a német gazdasági ter-
jeszkedés irányait? Állapítsa meg a források alapján, hogy
a gazdaság mely ágazatában szereztek jó üzletet a németek!
Határozza meg a németek közvetlen és távlati céljait! Mely aka-
dályát említik a források a német törekvéseknek?
 A NEMZETI ELLENTÉTEK KIÉLEZŐDÉSE A BAL-
KÁNON A XIX. és a XX. század fordulóján a nemzeti esz-
me, a nacionalizmus nem veszített erejéből, de már nem
fonódott össze a liberalizmussal. A nagyhatalmak nemzetei-
nél erősítette a felsőbbrendűség tudatát, alátámasztotta a
gyarmatosítást vagy a hódításokat. A kis népeknél a nacio-
nalizmus erőszakosabbá vált. A népük által lakott összes
terület egyesítésére törekedtek, akár a fennálló viszonyok
erőszakos megváltoztatása árán is. Eközben a nagyokhoz
hasonlóan maguk is elnyomták saját kisebbségeiket, s olyan
területekre vágytak, ahol más népek is éltek.
Mindez fokozottan vonatkozott a Balkánra, ahol a kibon-
takozó nacionalizmusok egymás ellen fordították a népeket.

A balkáni (többnyire keverten elhelyezkedő) népek mindegyike

történelme során – vagy a romantikus nemzeti történetírás állí-
tása szerint – legalább egyszer uralta a félsziget jelentős részét.
Így a Balkánon kibontakozó nacionalizmusok együtt jelentkeztek
az irredentizmussal: igyekeztek azokat a területeket megszerezni
(„egyesíteni”), ahol a saját népük élt, vagy amelyekre valaha kiter-
jedt államuk hatalma. A rendkívül vegyes nemzetiségi összetételű
Balkánon ez óriási ellentéteket okozott. Nem véletlenül nevezték a
félszigetet ebben az időben „puskaporos hordónak”.

Az ellentétes nemzeti törekvéseket a nagyhatalmak saját

céljaikra kívánták felhasználni. A századfordulótól az orosz
politika Szerbia mögött sorakozott fel. A Monarchia, hogy
megakadályozza Szerbia kijutását a tengerre, bekebelezte
(annektálta) Bosznia-Hercegovinát (1908). A japánoktól
vereséget szenvedő oroszország ekkor még nem vállalta a
háborút, így a szerbek is csak tiltakoztak e lépés ellen.
5. A balkáni „puskaporos hordó”, korabeli karikatúra
Azonosítsa, mely hatalmakat jelölik a bajba került alakok!
Melyik, a térségben előretörni kívánó hatalom hiányzik a
karikatúráról? A nagyhatalmaknak miért vált kezelhetetlen terü-
letté a Balkán?

6. 7.

A Balkán etnikai és vallási viszonyai (6.) és a Balkán-háborúk (7.)

Hasonlítsa össze az etnikai, a vallási és az államhatárokat! Milyen következményei lehettek a különbségeknek? Kövesse nyomon a két
háború menetét, és foglalja vázlatpontokba a háborúk következményeit!

127
AZ ELLENTÉTEK KIÉLEZŐDÉSE, A HÁBORÚ KITÖRÉSE

A XX. század elején a balkáni nemzetállamok ereje együt-

tesen már elégséges volt a fellépésre a hanyatló és meg-
újulásra képtelen oszmán Birodalommal szemben. Szerbia,
Montenegró, Bulgária és görögország szövetsége legyőzte
az oszmánokat (első Balkán-háború, 1912). Az osztozko-
dáskor azonban az egykori szövetségesek szembekerültek
egymással. Montenegró, Szerbia, görögország és a csatla-
kozó Románia a háború terheinek zömét viselő és a legna-
gyobb területet szerző Bulgária ellen fordultak (második
Balkán-háború, 1913). legyőzték és területi engedmények-
re kényszerítették a kivérzett országot. A törökök kiszorul-
tak a Balkánról, de a feszültségek nem enyhültek. A Balkán
maradt Európa „puskaporos hordója”.
Görög tüzérség harcban a törökökkel az elsô Balkán-
8. háborúban A HÁBORÚ KITÖRÉSE A XX. század elejére két eu-
rópai hatalmi tömb és katonai szövetség állt egymással
Hogyan változtak meg az erőviszonyok a Balkánon a XX. szemben: az antant (Nagy-Britannia, Franciaország, orosz-
század elejére? Mely okokra vezethető vissza az erőeltoló- ország) és a hármas szövetség (Németország, osztrák–Ma-
dás? gyar Monarchia, olaszország, Románia). A döntő ellentét a
gyorsan fejlődő Németország és a megtorpanó Nagy-Britan-
nia, valamint a leszakadó Franciaország között húzódott, de
bármelyik nemzetközi konfliktus kirobbanthatta a háborút.
A Fekete Kéz titkos szervezet A háború végül egy a Balkánon történt esemény miatt
emblémája tört ki. 1914 nyarán Ferenc Ferdinánd, az osztrák–Magyar
9. Monarchia trónörököse a nemrégen annektált Bosznia-Her-
cegovinába látogatott, hogy megnézzen ott egy hadgyakor-
latot. A tartomány fővárosában, Szarajevóban egy szerb
nacionalista, gavrilo Princip megölte a trónörököst és fe-
leségét (1914. június 28.).

A Szerbia elleni erődemonstrációnak is szánt hadgyakorlatra

– június 28. a szerbek 1389-es rigómezei vereségének a gyásznap-
ja – a trónörökös a figyelmeztetések ellenére elment. Védelme
azonban nem volt megfelelő. Ferenc Ferdinánd és felesége ellen
a nap délelőttjén már megkíséreltek egy merényletet, a további
programokat mégsem mondták le (igaz, erre a trónörökös sem
volt hajlandó). Több hiba vezetett ahhoz a képtelen helyzethez,
hogy a gyilkos előtt megálló gépkocsiban könnyű célponttá vált
Ferenc Ferdinánd és hitvese.
A merénylet hátterében az Egyesülés vagy Halál, más néven a
Fekete Kéz nevű terrorszervezet állt, amelyet Dragutin Dimitrije-
vić szerb nacionalista katonatiszt alapított 1911-ben. (A szervezet
közvetlen kapcsolatban állt a cári oroszországgal.) Ferenc Ferdi-
nánd 1914-es útjának hírére gavrilo Princip, Trifko grabež és Ne-
deljko Čabrinović belgrádi diákok a Fekete Kéztől kaptak pisztolyo-
kat, bombákat a trónörökös elleni merénylet végrehajtására. Egy
szerb laktanyában gyors kiképzésben is részesültek. A fegyverek
mellé ciánt is kaptak, hogy tettük végrehajtását követően végez-
zenek magukkal, s így megbízóikra ne tudjanak vallani. A fiatalok
megpróbáltak végezni magukkal, de a szer nem hatott.

Dragutin Dimitrijević
(1876–1917), az Osztrák–
Magyar Monarchiával
megegyezésre törekvô
Obrenović Sándor szerb
király egyik gyilkosa
(1903), majd a szerb tit-
kosszolgálat vezetôje és
a Ferenc Ferdinánd elle-
ni merénylet támogatója

10. A merénylet ábrázolása egy korabeli francia lapban 11.

Nézzen utána az interneten a merénylet részleteinek! Milyen következményekkel járhat, ha az egyik állam hiva-
Hogyan születhettek a korszakban színes képekkel illuszt- talos szervei terrorakciókat szerveznek egy másik állam
rált cikkek egy fontos eseményről? vezetői ellen?

128
 A szarajevói merényletre az osztrák politikusok hábo-
rúval kívántak válaszolni. Úgy ítélték meg, hogy kedvező
a pillanat az agresszív szerb törekvések megfékezésére és a
Monarchia balkáni érdekeinek érvényesítésére. A háborút
a magyar miniszterelnök, Tisza István kezdetben ellenezte.
végül azonban beleegyezett a kemény fellépésbe, mert
meggyőződött arról, hogy a németek támogatják a Monar-
chiát.
A németek valóban harcra tüzelték a Monarchiát, mert
a fegyverkezési verseny állásából úgy látták, 1914-ben na-
gyobb esélye van a német győzelemnek, mint akkor, ha a
nagyhatalmak közötti – elkerülhetetlennek tartott – háború
később robban ki. Az oroszok viszont a szerbeket biztatták
határozott fellépésre.
A németekkel a háta mögött a Monarchia kemény ul-
timátumot küldött Szerbiának, a szerbek pedig, bízva az
oroszokban, visszautasították azt.
A visszautasítás miatt 1914. július 28-án a Monarchia ha- 12. A frontra induló francia katonák
dat üzent Szerbiának. A szövetségesi szerződések értelmé-
ben – miután a többi nagyhatalom is alkalmasnak tartotta Jellemezze a kép hangulatát! Milyen okokkal magyarázható
a katonák és a lakosság magatartása?
az időpontot céljai megvalósítására – néhány nap alatt szin-
te egész Európa hadban állt (az antant részéről: oroszor-
szág, Franciaország és Nagy-Britannia, a központi hatalmak
részéről Németország, az osztrák–Magyar Monarchia és
rövidesen Törökország is). Kitört a világháború.

HÁBORÚS CÉLOK ÉS HADITERVEK Európában

már nemzedékek óta nem pusztított jelentős háború. Ez is
hozzájárult ahhoz, hogy az emberek lelkesen ünnepelték
az utcákon a háború kitörését Londonban, Párizsban és a
hadviselő felek más városaiban egyaránt. A hadba vonulók
és családjaik is arra számítottak, hogy a háború néhány hó-
nap alatt befejeződik, természeten az ő nemzetük győzel-
mével. 13. A Schlieffen-terv
Az egyszerű emberek aránytévesztése még érthető. Hasonló- Ismertesse a térképvázlat segítségével a Schlieffen-terv lé-
képpen álltak a háborúhoz a vezérkarok is, de nagyot tévedtek. nyegét! Mi mindenben módosult a terv 1914-re? Hogyan
Mindenki ismeri II. Vilmos katonákhoz intézett és szállóigévé vált befolyásolták a változtatások a terv megvalósíthatóságát? Milyen
mondatát: „Mire a lomb lehull, ismét szép hazánkban leszünk.” probléma megoldására született a terv?
Úgy gondolták, az új fegyverekkel a háború hamar véget ér, de
éppen az ellenkezője történt.

A legkidolgozottabb háborús
terve a német hadvezetésnek volt,
amelyet már a XX. század elején el-
készítettek, s később módosítottak
(Schlieffen-terv). A németek sze-
rették volna kihasználni a fegyver-
kezésben elért fölényüket, ezért
azt tervezték, hogy Belgiumon át
lerohanják Franciaországot, amíg
az oroszok előrenyomulását a Mo-
narchia seregei feltartóztatják. A
franciák legyőzése után a németek
keletre csoportosítják át erőiket,
és – a Monarchiával együtt – ott
is győzelmet aratnak. A terv lassú
orosz mozgósítással, gyenge orosz
és erős osztrák–magyar hadsereg-
gel számolt, s feltételezte, hogy a
britek távol maradnak a háborútól.
Ezek az elvárások azonban jórészt
nem valósultak meg.

129
 az első háborús évek,
a háború jellege
1. Az 1914-es év hadieseményei
olvassa le a térképről az 1914-es év hadieseményeit!
Keresse meg a térképen a legfontosabb csaták helyszíneit!
Határozza meg a térkép alapján szóban a keleti, a nyugati és a
szerbiai front helyzetét! Vesse össze az eseményeket a Schlieffen-
tervvel!
A katonák a lövészárokban a német és az osztrák–magyar
2. hadseregben rendszeresített rohamsisakban
Miért rendszeresítette mindkét hadviselő fél a rohamsisa-
kot? gyűjtse össze az interneten a hadviselő felek korabeli
egyenruháit! Állapítsa meg az azonosságokat és a különbségeket!
130
AZ ELSŐ HÁBORÚS ÉV A háború első heteiben úgy
tűnt, a terveknek megfelelően zajlanak az események. A né-
met hadsereg Belgiumon keresztül mélyen behatolt a francia
területekre. Nem várt fejlemény volt, hogy Nagy-Britannia a
semleges Belgium lerohanása miatt, és persze a német túl-
súlytól tartva, belépett a háborúba. A hármas szövetség har-
madik és negyedik tagja, olaszország és Románia egyelőre
nem lépett be a háborúba. Távolmaradásuk azonban nem érte
váratlanul a német hadvezetést.
A másik nem várt fejlemény keleten érte a központi ha-
talmakat, vagyis a Német császárságot és az osztrák–Ma-
gyar Monarchiát. Az orosz felvonulás gyorsaságát és az
orosz erők létszámát is messze alábecsülték, így a Monar-
chia hadserege nem tudta feltartani az orosz előretörést,
hiába vonták el a Szerbia ellen induló alakulatokat. A hely-
zetet úgy mentették meg, hogy a Franciaországban előretö-
rő német erőkből vontak el hadosztályokat. Így a németek
(Hindenburg vezetésével) Kelet-Poroszországban (Tannen-
berg) vereséget mértek az oroszokra, az osztrák–magyar
erőknek pedig csak a Kárpátokban sikerült megállítani őket.
A csapatelvonás viszont nyugaton lehetőséget adott arra,
hogy a franciák angol támogatással néhány kilométer-
re Párizstól megállítsák a németeket (első marne-i csata).
Az antant kihasználta tengeri fölényét, és blokád alá vette a
központi hatalmak kikötőit. A német flotta nem tudta áttörni a
blokádot, ezért a központi hatalmak már a háború kezdetétől
jelentős mértékben el voltak zárva a világgazdaságtól. ősszel
az Oszmán Birodalom hadba lépett a központi hatalmak ol-
dalán (november 3.), s lezárta az antant hajói előtt a Boszpo-
ruszt és a Dardanellákat, ami oroszországnak okozott ellátási
nehézségeket.
 A Monarchia oroszok elleni kezdeti kudarcait sokan árulással
magyarázták. Talán nem is alaptalanul, hiszen a háború kitörése
előtti évben bukott le az oroszoknak kémkedő magas rangú kato-
natiszt, Redl ezredes.
Alfred Redl (1864–1913) egy
galíciai vasúti tisztviselő gyer-
3. meke volt. 1899-ben oroszor-
szágba küldték nyelvtanulásra
a szláv nyelveket már beszélő
tisztet. Ezután 1905-ig ő ve-
zette a kémelhárítást orosz
ügyekben. 1911-ig az osztrák–
magyar katonai kémelhárítás
helyettes vezetője. Az orosz
katonai hírszerzés azonban
1903-ban beszervezte. Felté-
telezhető, hogy az oroszok rá-
jöttek, Redlnek homoszexuális
viszonya van egy beosztott tiszttel, és ezzel megzsarolták. (A homo-
szexualitás kitudódása kettétörte volna a karrierjét.)
Végül a fizetését messze meghaladó költekezés vezetett Redl
lebukásához. Az osztrák–magyar kémelhárítás felfigyelt arra, hogy
az ezredes egy autó ajándékozásával kívánta maradásra bírni az
őt elhagyni készülő fiatal tisztet. A vezérkari főnök elrendelte Redl
letartóztatását, és feltehetően az ő engedélyével felajánlották
az ezredesnek, hogy végezzen magával. Ez – ha nem pattan ki az
ügy – megmentette volna az osztrák–magyar vezérkart a botrány-
tól, de lehetetlenné tette az áruló kihallgatását, s így az általa oko-
zott károk pontos felmérését, lehetséges cinkosainak a lefülelését.
Később megtalálták Redl lakásán a Monarchia mozgósítási és
felvonulási terveit, a Monarchia keleti hírszerzésének dokumentu-
mait. A Monarchia hadseregének minden mozgása ismert volt az
ellenség előtt, és a tervek átdolgozására a háború gyors kitörése
miatt lehetőség sem volt. Ennél is nagyobb veszély volt azonban,
hogy a Monarchia kémei által az oroszokról beszerzett adatok,
értesülések valóságtartalmában sem lehetett biztos a katonai ve-
zetés, hiszen Redl feladta az irányítása alatt álló osztrák–magyar
ügynököket is. Redl árulása katonák tízezreinek az életébe került
közvetlenül, mivel az ellenség ismerte mozgásukat, és közvetve
is, mert a központi hatalmak nem szerezhettek tudomást az orosz
hadsereg fejlesztéseiről, sőt, annak még a létszámát is alábecsül-
ték. „1914 folyamán az osztrák–magyar és a német titkosszolgála-
tok előtt rejtve maradt 75 orosz hadosztály létezése, márpedig ez
nagyobb erő volt, mint a vele szembeállított teljes osztrák–magyar
erő. […] Ha tábornokaink világosan láttak volna, nem ösztökélték
volna az udvari méltóságokat a hadüzenetre” – jegyezte meg az
osztrák Birodalmi Tanács egyik képviselője a háború után keletke-
zett emlékiratában.

Ha teheti, nézze meg Szabó István Redl ezredes című filmjét! Nézzen utána, Szabó Istvánon kívül kik készítettek filmet Redl ezredesről,
és kik írtak róla regényt, novellát!

ÁLLÓHÁBORÚ A gyors győzelem elmaradt,

a kortársaknak szembe kellett nézniük azzal,
hogy a háború akár évekig elhúzódhat. A mo-
dern fegyverek miatt megnőtt a védelem ereje.
A védekező katonák beásták magukat, lövészár-
kok rendszerét hozták létre, és gépfegyverrel
verték vissza a támadókat. Az egymással szem-
beni lövészárkokból álló, gyakran több száz kilo-
méteres védelmi vonalat nevezték frontnak. (A
front általánosabb jelentése: harci terület, ahol
az ellenséges hadseregek szemben állnak egy-
mással.)
A front áttörését a lövészárkok mögött ösz-
szevont erőkkel kísérelték meg, hatalmas vér-
áldozatok árán. Az eredmény azonban sokszor
csak néhány kilométernyi térnyerés volt. De ha
az előretörés során száz kilométerrel nyomták is
hátrébb az ellenséget, a visszavonuló fél újabb
frontrendszert épített ki, és minden kezdődött
elölről. A mozgósítás (katonák frontra küldése)
révén néhány hét alatt milliókat vezettek harc-
ba. Az áldozatok száma korábban elképzelhetet-
len méreteket öltött.

A HADIGAZDASÁG LÉTREJÖTTE Az
elhúzódó háborúban harcoló több millió kato-
nát etetni kellett, és folyamatosan el kellett látni
hadianyaggal. A sebesültek tömegeit meg kel-
lett gyógyítani, hogy újra harcba lehessen őket
küldeni. Ráadásul a fokozott erőkifejtés idején Szemben álló frontok és át-
a hátországból munkaképes férfiak millióit von- törés a fronton
ták ki katonának, sőt bevonultatták az autók és
a lovak jelentős részét is, hiszen a hadseregnek 4.
ezekre is szüksége volt.
Elsőként az élelmiszer-ellátásnál jelentkez- Mutassa be az ábrák segít-
ségével az állóháború jel-
tek a gondok, hiszen zömmel a parasztokat és lemzőit! Hogyan „működött” a
igásállataikat mozgósították, mivel az ipari mun- front, s hogyan történt az áttörés?
kásokra, bányászokra és a közlekedésben dol-

131
AZ ELSŐ HÁBORÚS ÉVEK, A HÁBORÚ JELLEGE
Élelmiszerjegy. Bizonyos élelmiszerekhez csak a hivata-
5. los szervek által kiosztott jegyek ellenében lehetett hozzá-
jutni. Ez az egy személy (illetve család) által vásárolható
mennyiség korlátozását jelentette
Miért kellett bevezetni az élelmiszerjegyeket? Kiket védett
alapvetően ez a rendszer?
6. A hadigazdaság sematikus ábrája
Mit értünk hadigazdálkodás alatt? Miért kellett kialakítani
a hadigazdálkodást? Milyen szerepe volt a gazdaságnak a
háború kimenetelében? Mit eredményezett hosszabb távon e
rendszer bevezetése?
7. Török partvédô tüzérség a Dardanelláknál 1915-ben
Jellemezze a török hadsereg színvonalát a kép alapján! Mi
eredményezte a kialakult helyzetet?
132
gozókra szükség volt a front ellátásához. A mezőgazdaságban
bevezették a beszolgáltatási kötelezettséget, és a tartalékok
csökkenésével párhuzamosan egyre több élelmiszerre a jegy-
rendszert, hogy a tömegeket megvédjék a hiány miatt megje-
lenő drágulástól.
Rövidesen mindenből hiány lett. A problémák a világpiactól
elzárt országokban voltak a legnagyobbak, hiszen ezek nem
tudták importtal pótolni a hiányt. Így a megoldás is Németor-
szágban született meg: a hadigazdálkodásra való áttérés.
Az egész gazdaságot állami ellenőrzés alá vonták. Köz-
pontilag határozták meg a termelést, s igyekeztek ehhez
előteremteni a szükséges nyersanyagokat a kitermelés irá-
nyításával, a készletek lefoglalásával. Az üzemek katonai
irányítás alá kerültek, felfüggesztették a munkások szer-
vezkedési jogát a termelés fokozása érdekében. A néme-
teket követve minden hadviselő fél bevezette valamilyen
formában a hadigazdaságot.
AZ 1915ÖS ÉS 1916OS ÉV A központi hatalmak 1915
tavaszán a döntést a leggyengébb ellenféllel, oroszország-
gal szemben akarták kicsikarni. Nagy erejű támadást indí-
tottak a keleti fronton (gorlicei áttörés, 1915. május). Az
orosz védelem összeomlott, s a német és osztrák–magyar
csapatok több száz kilométerrel nyomultak előre kelet felé.
Az oroszok azonban új védelmi vonalat húztak, és folytató-
dott az állóháború.
A hadviselő felek új államok bevonásával is növelni akar-
ták esélyeiket. Olaszország hadba lépése érdekében mind-
két fél jelentős területek átengedését helyezte kilátásba.
Az antant volt eredményesebb, ami nem véletlen, hiszen
az osztrák–Magyar Monarchiának a saját területeiből kel-
lett volna adnia (Dél-Tirolt és Dalmáciát). Az olasz támadás
éppen akkor érte az Osztrák–Magyar Monarchiát, amikor
csapatai előretörtek a keleti fronton. A keletről áthozott
egységekkel végül sikerült megállítani az olaszokat. Itt is
állóháború alakult ki.
A központi hatalmak 1915 őszén Bulgáriát tudták maguk
mellé állítani szerbiai területek ígéretével. Ez a három fron-
ton harcoló Monarchiának volt nagyon fontos, mert a bol-
gár erőkkel kiegészítve legyőzte Szerbiát.
1915-ben az antant sikertelen kísérletet tett a Földközi- és a Fe-
kete-tenger közötti szorosok (Boszporusz, Dardanellák) megszer-
zésére, hogy biztosítsa az összeköttetést oroszországgal, és elvág-
ja Németországot a Közel-Kelettől. Antantcsapatok szálltak partra
a szorosok közelében, de a németek által felszerelt, kiképzett és
erős tüzérséggel ellátott török erők visszaszorították őket a ten-
gerbe. Százötvenezer fős veszteség után az antant visszavonult, s
a terv készítője, a brit tengerészeti miniszter (Winston churchill)
lemondott.
1916-ban a hadviselő felek a nyugati fronton kívántak
eredményt kicsikarni (Somme, Verdun). A milliók halálával
járó összecsapások ellenére azonban semmi sem változott.
A nyugati front tehermentesítésére olasz és orosz támadá-
sok indultak, s emellett jelentős magyarországi területek
ígéretével (londoni titkos szerződés) az antant rávette a
háborúba lépésre Romániát. A román támadást azonban
gyorsan visszaverték, sőt a német és osztrák–magyar csa-
patok decemberre a román fővárost, Bukarestet is elfoglal-
ták. Románia békét kért.
 Az 1915-ös év fôbb olvassa le a térképről az 1915-ös év hadieseményeit! Értékelje a két hadviselő fél helyzetét! Keresse
8. hadieseményei meg a térképen a legfontosabb csaták helyszíneit!

olvassa le a térképről az 1916-os év hadieseményeit! Értékelje a két hadviselő fél helyzetét! Keresse
9. Az 1916-os év fôbb
hadieseményei meg a térképen a legfontosabb csaták helyszíneit!

133
 a háború kiszélesedése és új vonásai
1. Légi csata az elsô világháborúban
Mire voltak alkalmasak a kor repülői? Milyen szerepet
játszhattak a repülők a háborúban? Hogyan hatott a hábo-
rú a repülés fejlődésére?
Katonák gáztámadás idején. Ha a front térségében meg-
2. fordult a szél, a harci gázzal támadó fél is bajba kerül-
hetett
Miért tiltották be a harci gáz alkalmazását a későbbiekben?
olvassa el A Nagy Háború című internetes honlapon a har-
ci gázok alkalmazását bemutató írást (http://nagyhaboru.blog.
hu/2013/01/02/harci_gazok_alkalmazasa_az_elso_vilaghaboru-
ban)!
134
ÚJ FEGYVEREK A HADVISELÉSBEN A világháború
frontjait egymással szemben húzódó lövészárkok vonalai
alkották. A frontok áttörésének szándéka megkövetelte, a
technika fejlődése – amelyre a háború ösztönzőleg hatott –
pedig lehetővé tette új fegyverek bevetését. A sok újítás
közül a repülőgépek, a harckocsik és a tengeralattjárók a
háború második felében már jelentős szerepet játszottak, a
hadakozást azonban majd csak a második világháborúban
alakították át, mozgékonyabb hadviselést eredményezve.
A repülőt kezdetben csak felderítésre használták, majd a fedél-
zeti gépfegyverekkel légi csatákat vívtak, és a gépekről bombáz-
ták egymás állásait. (A bombákat kézzel dobálták ki a repülőből.)
A korszakban a hátországot még alig érintették a légierő támadásai.
A harckocsit – az új találmány angol fedőneve volt a tank – az
angolok vetették be először. A járművet lövészárkok, drótakadá-
lyok és a gyilkos géppuskatűz leküzdésére tervezték. A gyenge
motorok miatt lassúak voltak, és a bevetés során közülük sok el-
romlott. A háború utolsó évében azonban már szerepet játszottak
a harcokban, különösen az antantnál. (A németek nem tartották
olyan fontosnak a harckocsit.)
A hadviselő felek bevetették a modern vegyipar által kifejlesz-
tett harci gázt. Kezdetben palackokból engedték ki a mérgező ve-
gyületet, amit a megfelelő irányból fújó szél hajtott az ellenséges
állásokig. Később lövedékeket, kézigránátokat és bombákat hasz-
náltak e célra. Minden új eszköz gyorsan életre hívta az ellene való
védekezést: a harci gáz ellen gyorsan megjelent a gázálarc.
3.
4.
Az angolok által kifejlesztett tank és a háború végén
megjelenô Renault tank
Milyen célból fejlesztették ki a harckocsikat? A képen lát-
hatóak közül melyik modell vált a későbbi fejlesztések ki-
indulópontjává?
A TENGERALATTJÁRÓ-HÁBORÚ A tengeralatt-
járók fejlesztését a britek kezdték el, de nem ismerték fel
jelentőségét. A háború folyamán a német ipar állt rá a
fejlesztésekre, s már 1915-ben is komoly károkat okoztak
az antantnak. A német tengerészet kényszerből döntött a
tengeralattjárók mellett, mert a felszíni flottájuk nem tudta
áttörni az antant blokádját, s nem sikerült utat nyitni a sem-
leges hajók számára sem a német kikötők felé. Ugyanakkor
az antant flottája feltartóztatta a semleges hajókat, így az
antant kikötőibe áramlott a nyersanyag és a fegyver. A né-
met hadvezetés a tengeralattjárókkal az antant országait,
elsősorban Nagy-Britanniát kívánta blokád alá venni. 5. Az U–9-es német tengeralattjáró
A tengeralattjárók óriási károkat okoztak az antantnak,
nehezítették a hadigazdaság működését, de nem tudták Melyek voltak a tengeralattjárók fegyverei? Hogyan befo-
megtörni a brit gazdaságot. Kidolgozták a tengeralattjárók lyásolta a fegyverzet a tengeralattjáró harcmodorát?
elleni védekezés módszereit: a kereskedelmi hajók kon-
vojban haladtak, s ezekre hadihajók ügyeltek. gyors egy-
ségeket tengeri bombákkal szereltek fel, amelyek üldözőbe
vették a búvárhajókat, s a víz alatt semmisítették meg őket.

Ha a tengeralattjáró fegyvertelen kereskedelmi hajót észlelt, a

felszínre emelkedett, felszólította a hajó legénységét a távozásra
(ez mentőcsónakokkal történhetett meg), majd ágyújával semmi-
sítette meg a kereskedelmi hajót. A felfegyverzett hajókkal szem-
ben a tengeralattjárók a felszínre emelkedve esélytelenek voltak,
mert fedélzeti fegyverük csupán egy viszonylag kis kaliberű ágyú
volt. Ezért a tengeralattjárók hagyományos hajókhoz hasonló blo-
kád kialakítására alkalmatlanok voltak. A hadihajókat a víz alól,
torpedókkal, felszólítás nélkül semmisítették meg.

AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK HADBA LÉPÉSE 

OROSZORSZÁG KIESÉSE Az antant blokádja miatt az
Egyesült Államok nem tudott a központi hatalmaknak szállí-
tani. Az antant felé azonban korlátlan lehetőségei nyíltak, s
ebből busás hasznot húzott az amerikai gazdaság.
Miután a brit és a francia aranykészlet a szállítások ellen-
6. A tengeralattjáró-háború mérlege
tételeként az Egyesült Államokba vándorolt, az amerikaiak
jórészt hitelre szállítottak utánpótlást az antantnak. Így az Értékelje a német tengeralattjárók eredményességét!
Egyesült államok egyre inkább az antant győzelmében
vált érdekeltté. Ugyanakkor oroszországban forradalom
tört ki (1917. február), az ország meggyengült, ami az an-
tantot nehéz helyzetbe hozta. Ezért az Egyesült Államok
1917 áprilisában belépett a háborúba az antant oldalán.
A kezdetben háborúellenes amerikai közvéleményt a pro-
paganda a német tengeralattjárók támadásait felhasználva
állította a hadba lépés mellé.

A Lusitania elsüllyedése 1915-ben. Az angol

utasszállító hajót a hajózási könyvek szerint fel-
fegyverezték, s hadianyagot is szállított, amirôl
az utasok – köztük 120 amerikai állampolgár –
nem tudtak. A tengeralattjáró azonban igen, s így
felszólítás nélkül elsüllyesztette. Különös, hogy
Churchill, a brit flotta irányítója visszahívta a
kísérôhajókat a Lusitania mellôl. Ezért vannak,
akik úgy vélekednek, hogy az Egyesült Államok
hadba lépésében érdekelt angolok kiprovokálták
az amerikai állampolgárokat is szállító hajó elle-
ni német támadást. Mindenesetre a hajó megtor-
pedózása jelentôs szerepet játszott abban, hogy az
amerikai közvélemény a németek ellen fordult
7.

Értékelje a hajó elsüllyedésének politikai

és hadászati szerepét!

135
A HÁBORÚ KISZÉLESEDÉSE ÉS ÚJ VONÁSAI

Az Egyesült Államok nem rendelkezett jelentős száraz-

„Rendkívüli ülésre hívtam össze a kongresszust, mert ko-
8. moly, nagyon komoly politikai döntéseket kell hoznunk,
mégpedig azonnal, és nem lenne helyes, sem alkotmányunk
értelmében megengedhetô, hogy magamra vegyem a cselekvés
felelôsségét.
Február 3-án Önök elé terjesztettem a német császári kor-
mánynak azt a rendkívüli bejelentését, hogy február elsô napjától
kezdôdôen félre akar állítani minden jogból vagy emberiességbôl
fakadó korlátozást, és arra akarja felhasználni tengeralattjáróit,
hogy elsüllyesszen minden hajót, amely közeledni próbál Nagy-
Britannia és Írország kikötôjéhez, Európa nyugati partjaihoz,
akár a Földközi-tengeren Németország ellenségei által ellenôr-
zött kikötôkhöz. […]
A kereskedelem ellen irányuló jelenlegi német tenger-
alattjáró-háború – az emberiség ellen vívott háború. Ez hábo-
rú az összes nemzetek ellen. Amerikai hajókat süllyesztettek el.
Amerikai életeket vettek el oly módon, hogy amikor megtudtuk,
mélységesen felháborított bennünket, de hasonló módon pusztí-
tották és süllyesztették el más semleges és barát nemzetek hajóit
is, a rajtuk levô emberekkel együtt. […]
Csak egy olyan választásunk van, amire képtelenek vagyunk:
nem fogjuk az engedékenység és türelem útját választani, nem
fogjuk tûrni, hogy nemzetünk és népünk legszentebb jogait
megsértsék és semmibe vegyék. Az igazságtalanságok, amelyek
ellen most csatasorba állunk, nem közönséges igazságtalansá-
gok; az emberi életet gyökereiben támadják meg.
Mélységesen áthatva ennek a lépésnek ünnepélyes, sôt tragi-
kus jellegétôl és attól a súlyos felelôsségtôl, amellyel jár, de ha-
bozás nélkül teljesítve azt, amit alkotmányos kötelességemnek
tartok, indítványozom, hogy a kongresszus a német császári kor-
mány legutóbbi magaviseletét úgy minôsítse, hogy az a valóság-
ban nem kevesebb, mint háború az Egyesült Államok kormánya
és népei ellen; hogy formálisan elfogadja azt a hadviselô állapo-
tot, amely rákényszeríttetett; és hogy tegyen azonnal lépéseket
nemcsak az ország még erôteljesebb védelmi állapotba helyezé-
sére, hanem minden hatalmát és erôforrásait alkalmazva arra
törekedjék, hogy a Német Birodalom kormányát rákényszerítse
a háború befejezésére. […]” (Wilson elnök kongresszusi beszéde,
1917. április 2.)
Mivel indokolja az elnök az Egyesült Államok hadba lépé-
sét? Milyen háborús célt fogalmaz meg? Mi a szándéka
ezzel a megfogalmazással? A német tengeralattjárók már ko-
rábban is támadtak kereskedelmi hajókat. Miért csak 1917-ben
került sor a hadba lépésre?
földi haderővel, így haderejét ki kellett képezni, s át kellett
szállítani Európába. Így ténylegesen csak 1918-ban érvé-
nyesült az amerikai hadsereg jelenléte. A keleti fronton
Oroszország új kormánya (amely a forradalom, a cári ha-
talom megdöntése után alakult) 1917 nyarán még indított
egy nagy támadást (offenzívát), de ez összeomlott.
Az Osztrák–Magyar Monarchia a keleten felszabadult
erőkkel ellentámadásba lendült az olasz fronton (caporettói
áttörés), és egészen a Piave folyóig nyomult előre. Az olasz
hadsereg a felbomlás szélére került, de angol és francia csa-
patokkal új védelmi vonalat hoztak létre. görögország had-
ba lépett az antant oldalán, ezért ismét létrejött a balkáni
front.
AZ ANTANT GYŐZELME Nem csak oroszország süly-
lyedt káoszba. A blokád alatt álló központi hatalmak lakos-
sága egyre nehezebben bírta a megpróbáltatásokat. Egyre
csökkentek az élelmiszeradagok, hiányzott a fűtőanyag és
a kávétól a cukron át a tisztítószerekig minden. A német
hadvezetés az ország végső kimerülése és még az amerikai
haderő felvonulása előtt döntést akart kicsikarni a nyugati
fronton. A németek újra megközelítették Párizst (második
marne-i csata), azonban az antant amerikai támogatással
megállította a támadást.
Az amerikai részvétel és az ország kimerülése mellett a német
vereségben az is szerepet játszott, hogy Németország, kihasznál-
va oroszország összeomlását, hatalmas területeket szállt meg ke-
leten. Élelmiszert és nyersanyagot reméltek innen, de a korábbi
háborús erőfeszítések miatt lepusztult területről már nem sikerült
utánpótlást szerezni. Nagy haderőt hagytak itt, és ez hiányzott a
nyugati frontról.
1918 folyamán az antant anyagi és emberfölénye egyre
jobban kibontakozott, s 1918 őszére a központi hatalmak
védelme összeomlott. A háborút elvesztették, és fegyver-
szünetet kértek: a Monarchia november 3-án Padovában,
Németország november 11-én Compiègne-ben aláírta a
feltétel nélküli fegyverletételt.

„[…] Augusztus 8-án kora reggel angolok és franciák

9. Albert és Moreuil között indítottak rohamot nem nagy
túlerôvel. Sûrû köd ült a földeken, és ezt még mesterségesen fo-
kozták; a rohamban erôs tankosztagok vettek részt. Az ellenség a
Somme és a Luce patak között mélyen áttörte az arcvonalunkat.
Ott álló hadosztályaink hagyták magukat állásaikból kivetni […].
Csapatainkat, amelyek Moreuilnél még vitézül folytatták a véde-
kezést, felgöngyölték. […]
Magamhoz hívattam a hadosztályparancsnokokat és a front-
szolgálatos tiszteket Avesnès-be, hogy részleteiben megbeszél-
jem velük az eseményeket. Beszámoltak ragyogó hôstettekrôl,
de beszámoltak olyan cselekedetekrôl is, amelyeket, nyíltan meg
kell mondanom, nem tartottam lehetségesnek a német hadse- 10. A compiègne-i kocsiban lezajló fegyverletétel
regben: katonáim megadták magukat egyes ellenséges lovasok-
nak, zárt egységek letették a fegyvert egy tank elôtt. A vissza- Mit akar közvetíteni a festmény?
vonuló csapatok egy friss hadosztálynak, amely bátran indult
rohamra, azt kiáltották oda: »sztrájktörôk« és »meghosszab-
bítjátok a háborút«. Ezek a szavak még késôbb is megismétlôd-
tek. Sok egységben a tiszteknek már nem volt befolyásuk, csak
úsztak az árral. […] Augusztus 8-a világossá tette harci erônk Mely tényezőkkel magyarázza a szerző a német hadsereg
hanyatlását […]. A háborút be kell fejezni.” (Ludendorff, magas kudarcát? Nézzen utána, miért tekintették 1918. augusztus
rangú német katonai vezetô emlékiratából) 8-át a „német hadsereg fekete napjának” a világháború után!

136
 Az 1917-es év fôbb olvassa le a térképről az 1917-es év hadieseményeit! Mely tényezők hoztak fordulatot a háború me-
11. hadieseményei
netében?

Az 1918-as év fôbb Mutassa be a háború befejezésének eseményeit! Hol húzódtak a frontok a központi hatalmak kapi-
12. hadieseményei tulációjának pillanatában?

137
 a világforradalom bűvöletében
1. Az oroszországi pártviszonyok és a pártoknak az alapvetô
kérdésekhez való viszonya
Vegye számba az ábra alapján a jelentős politikai erőket!
Milyen politikai berendezkedés állt az egyes pártok elkép-
zeléseiben? Hogyan viszonyultak a kor alapvető kérdéseihez, s ez
hogyan befolyásolhatta hatásukat a tömegekre?
„2. A mai oroszországi helyzet sajátszerûsége az, hogy
2. átmenet a forradalom elsô szakaszából, amely a proleta-
riátus kellô tudatosságának és szervezettségének hiányában a
burzsoázia kezébe adta a hatalmat, annak a második szakaszába,
amely a proletariátusnak és a parasztság legszegényebb rétegei-
nek kezébe kell hogy adja a hatalmat. Ezt az átmenetet egyrészt
a legteljesebb legalitás, másrészt az jellemzi, hogy a tömegekkel
szemben nem alkalmaznak erôszakot, és végül, hogy ezek a tö-
megek a kapitalistáknak, a béke és a szocializmus legádázabb el-
lenségeinek kormányával szemben hiszékeny és nem öntudatos
magatartást tanúsítanak. […]
3. Semmiféle támogatást az Ideiglenes Kormánynak; meg
kell magyarázni, hogy az Ideiglenes Kormány minden ígérete,
különösen az az ígérete, hogy lemond az annexiókról, teljesen
hazug. […]
4. Annak a ténynek elismerése, hogy pártunk a munkás-
küldöttek szovjetjeiben legtöbbnyire kisebbségben, mégpedig
egyelôre gyenge kisebbségben van a burzsoázia befolyása alatt
álló és ezt a befolyást a proletariátusra átvivô valamennyi kispol-
gári elem blokkjával szemben. […] Amíg kisebbségben vagyunk,
a hibák bírálatának és megvilágításának munkáját végezzük, de
ugyanakkor hirdetjük, hogy az egész államhatalomnak a mun-
kásküldöttek szovjetjeinek kezébe kell átmennie, hogy a töme-
gek a tapasztalatok útján szabaduljanak meg tévedéseiktôl.
5. Nem parlamentáris köztársaság – a munkásküldöttek szov-
jetjeitôl ehhez visszatérni hátrafelé lépés volna –, hanem a mun-
kás-, béres- és parasztküldöttek országszerte alulról fölfelé épí-
tett szovjetjeinek köztársasága […].” (Lenin áprilisi téziseibôl)
Mire kívánta felhasználni a polgári forradalom által te-
remtett jogokat és gazdasági nehézségeket Lenin? Miért
nevezték az itt kifejtett gondolatát permanens forradalomnak?
Milyen harci módszert javasolt a forradalom egyes szakaszai-
ban? Hogyan képzelte el Lenin a demokráciát?
138
AZ OROSZ FORRADALOM A nagyhatalmak közül a
leggyengébb gazdasággal és a legtöbb társadalmi feszült-
séggel oroszország lépett a világháborúba. Az alapvetően
mezőgazdasági országban a parasztokat, sőt még az igásál-
lataikat is elvitték a háborúba, visszaesett a mezőgazdasági
termelés. Romlott az ellátás a városokban, és a társadalom
nagy részének már 1916 végére elege volt a háborúból.
Az alapvetően despotikus hatalmi berendezkedésű orosz-
országban (lásd az 1. leckét) hiányoztak azok a politikai
intézmények és eljárások, amelyek a feszültségeket leve-
zethették volna, és amelyek törvényes keretek közé terel-
hették volna az elégedetlenséget. Létezett azonban az erős,
jól szervezett bolsevik párt. Ez a párt már programjában
is a hatalom erőszakos megdöntésére tört, és céljai szem-
pontjából kedvezőnek ítélte a háborús kimerültséget, s ki is
akarta használni.
A sztrájkok, tüntetések állandósultak, s a katonák sem
akartak a tömegre lőni. Az ország politikai elitjének jelentős
része is a hatalomváltásban látta a megoldás kulcsát. A Péter-
várott kitört forradalom könnyen megdöntötte a cári rend-
szert (1917. március – a régi orosz naptár szerint február).
A megalakuló Ideiglenes Kormány tagjai jórészt a hagyo-
mányos orosz vezető rétegből kerültek ki, akik alkotmányos
viszonyokat kívántak teremteni. E törekvésüket fenntartá-
sokkal támogatták a jelentős tömegbázissal rendelkező esze-
rek (parasztpártiak) és a mensevikek (szociáldemokraták).
A bolsevikok egyértelműen szemben álltak az új rendszerrel,
és a helyzet radikalizálódását a hatalom megragadására akar-
ták felhasználni. Ezt első számú vezetőjük, lenin a perma-
nens (folyamatos) forradalomról
kialakított elméletében is
kifejtette. A bolsevikok
a polgári forradalom
után nem a nyugalom
megteremtésében, ha-
nem a kaotikus vi-
szonyok fönntartá-
sában, az elégedet-
lenség szításában
voltak érdekeltek.
Remélték, hogy a
polgári forradalom
után kibontakozik a
proletárforradalom,
a bolsevikok hata-
lomátvétele.
Lenin (1870–1924) családja az 1870-es évek végén.
3. A szociáldemokrata párt aktivistái álneveket használtak.
Lenin eredeti neve Vlagyimir Iljics Uljanov volt, álnevét
1900 körül vette fel, s az valószínûleg a Léna folyóra ve-
zethetô vissza
Tanulmányozza az internet vagy egy lexikon segítségével
Lenin életét! Készítsen rövid vázlatot életének legfonto-
sabb eseményeiről. Helyezze el az Uljanov családot a kor társa-
dalmában! Vitassák meg, mennyiben határozza meg egy ember
gondolkodását társadalmi hovatartozása!
 A forradalom napjaiban sajátos forradalmi szervek jöttek
létre oroszországban, a szovjetek (tanácsok). Katonai ala-
kulatok, üzemek, lakóközösségek is alakítottak szovjeteket,
és ezek az új szervek látták el a kaotikus viszonyok között
a helyi irányítást. A szovjetek nem politikai pártok voltak,
politikai állásfoglalásuk attól függött, hogy tagjaik között
melyik párt hívei kerültek többségbe. A forradalom kezde-
tén eszer és mensevik túlsúly alakult ki. A szovjetek az Ide-
iglenes Kormány megalakulása után sem szűntek meg, így
oroszországban sajátos helyzet jött létre, a kettős hatalom.
A helyzet megszilárdítása érdekében a kormánynak a
nép két alapvető követelését kellett volna teljesítenie: a
szenvedéseket okozó háborút befejezni, vagyis azonnali bé-
két kötni, és az orosz társadalom döntő többségét jelentő
parasztság vágyát teljesíteni, földet osztani. Az Ideiglenes
Kormány bevezette a polgári szabadságjogokat, de nem
kötött békét, és a földosztást is csak tervbe vette.
A kormány összetétele többször megváltozott (egyre több eszer
és mensevik kapott szerepet), de a problémákat képtelen volt
megoldani. 1917 nyarán (július) a kormány nagy támadást indított
a fronton, hogy az antantnak bizonyítsa, teljesíti szövetségesi kö-
telezettségeit, másrészt remélte, hogy a győzelem megszilárdítja
az új hatalom helyzetét. A hadügyminiszterről, Kerenszkijről elne-
vezett offenzíva azonban kudarcot vallott. Nyár végén (augusztus)
az eszer Kerenszkij lett a miniszterelnök, de a mensevikek fenntar-
tásai miatt a kormány továbbra sem kezdte meg a földosztást. Így
a helyzet tovább súlyosbodott.
BOLSEVIK HATALOMÁTVÉTEL A bolsevik propa-
ganda az egyenlőségen és demokrácián alapuló jövőkép
mellett mindazt megígérte, amit az Ideiglenes Kormány
nem hajtott végre: békét és földet. Mindkét ígéret bevál-
tása kétséges volt, hiszen a hatalom megragadása háborút
jelentett, a földről pedig egészen más elképzelései voltak
a pártnak, de a nélkülöző, elkeseredett emberek többsége
ebbe nem gondolt bele.
A bolsevikok főként a nagyvárosokban kerültek több-
ségbe a szovjetekben, országosan azonban ez nem sikerült.
Az Ideiglenes Kormány miniszterelnöke, Kerenszkij a kato-
nai körökre próbált támaszkodni, de a volt cári tisztek sze-
mében a mensevikek (akik részt vettek a kormányban) és
a bolsevikok között nem volt különbség. Ezt mutatja, hogy
a hadsereget vezető Kornyilov tábornok puccsot szervezett
az Ideiglenes Kormány megdöntésére (1917. szeptember).
Kísérletét meghiúsították, de Kerenszkij kormánya politi-
kai-társadalmi értelemben egyre inkább elszigetelődött.
1917 novemberében (7-én) Péterváron, a szovjetek
második összoroszországi kongresszusa idején a bolsevi-
kok fegyveres puccsal átvették a hatalmat az Ideiglenes
Kormánytól (a Téli Palota „ostroma”). A változást bolsevik
nyomásra a kongresszus megszavazta. Határozatot (dekré-
tumot) fogadtak el a hatalomról (a szovjeteké), a békéről
(azonnali, hódítás nélküli békét kell kötni) és a földről (föl-
det kell osztani a parasztoknak). Új kormány alakult Lenin
vezetésével, a Népbiztosok Tanácsa, amely proletárdikta-
túrát vezetett be.
Marx elméletében a proletárdiktatúra a munkásság érde-
keit megvalósító párt uralmát jelentette. oroszországban azonban
egyértelműen egy szűk csoport diktatúráját minden társadalmi
csoport, így a munkásság felett is.
Az ország jelentős részén nem fogadták el a hatalomvál-
tást, amely így béke és rend helyett polgárháborút és ká-
oszt hozott oroszországban.
Lenin 1917 augusztusában. Lenin
a világháború idején Nyugat-Eu-
rópában élt emigrációban. Haza-
térését a német hatóságok segítet-
ték elô 1917-ben. Bekapcsolódott
a politikai életbe, de a nyár fo-
lyamán az Ideiglenes Kormány
fellépett ellene mint a társadalmat
bomlasztó bolsevikok vezetôje
ellen, ezért Pétervár környékén
rejtôzködött a rendôrség elôl
4.
Miért tér el a megszokottól a képen látható Lenin? Mi cél-
ból segítették a németek oroszországba Lenint?
„Orosz nép, nagy hazánk tönkremegy!
5. Közeleg az utolsó óra!
Én, Kornyilov tábornok […] kijelentem, hogy az Ideiglenes
Kormány a szovjet bolsevik többségének nyomására egyetértés-
ben cselekszik a német vezérkar terveivel. […] Ebben a fenye-
getô pillanatban az ország elkerülhetetlen pusztulásának felis-
merése azt parancsolja nekem, hogy az egész népet felhívjam
haldokló hazánk megsegítésére. […] Én, Kornyilov tábornok,
kozák parasztok gyermeke, kijelentem mindenkinek, nincs más
célom, mint a nagy Oroszország megóvása, és esküszöm, hogy
az ellenség legyôzése által lehetôvé teszem az Alkotmányozó
Gyûlés összehívását, ahol a nép maga dönthet majd sorsáról, s
maga választhatja meg államformáját.” (Kornyilov felhívásából,
1917 szeptembere)
Hogyan viszonyult Kornyilov az Ideiglenes Kormányhoz?
Hogyan látta az Ideiglenes Kormány és a bolsevikok kap-
csolatát? Milyen érzelmekre kívánt hatni a kiáltvány? Mit ígért
a jövőre nézve?
„1. A földesúri tulajdon azonnal és minden megváltás nél-
6. kül megszûnik.
2. A földesúri birtokkal, valamint a koronabirtokok, kolos-
torok és egyházak minden földjével, minden élô és holt felsze-
relésükkel, a majorsági épületekkel és minden tartozékukkal
való rendelkezés az Alkotmányozó Gyûlés összeüléséig a járási
földbizottságok és parasztküldöttek kerületi szovjetjeinek kezébe
megy át.” (Határozat a földrôl, 1917. november 8.)
„Az ország kormányzásának céljából, az Alkotmányozó
7. Gyûlés összehívásáig, ideiglenes munkás- és parasztkor-
mányt kell alakítani, amelynek a neve Népbiztosok Tanácsa lesz.
Az államélet egyes ágainak vezetésével bizottságokat bíznak
meg. […] A kormányhatalmat e bizottságok elnökeinek testüle-
te, azaz a Népbiztosok Tanácsa gyakorolja.
A népbiztosok tevékenysége fölötti ellenôrzést és a népbizto-
sok leváltásának jogát a munkás-, paraszt- és katonaküldöttek
szovjetjeinek összoroszországi kongresszusa és annak Központi
Végrehajtó Bizottsága gyakorolja.” (Határozat az új hatalomról)
139
A VILÁGFORRADALOM BŰVÖLETÉBEN
8. Az Auróra cirkáló. A Csuzimai-szorost (9. lecke) is meg-
járt hadihajó matrózai részt vettek a bolsevik hatalom-
átvételben, de a hajó részvétele a harcokban már mítosz.
Ezt a mítoszt fejlesztették tovább a szovjet idôkben. Az
Auróra a bolsevik forradalom (amelyet nagy októberi szo-
cialista forradalomnak neveztek) jelképévé és búcsújáró
helyévé vált
Keressenek a francia forradalom történetében olyan ele-
meket, melyek esetében a valóság és a mítosz nagyon távol
van egymástól!
10. Acárcári család 1913-ban. A februári forradalom, II. Miklós
lemondása után internálták (kényszerlakhelyre hur-
colták) ôket. 1918 júliusában a családot a Tobol-parti
Jekatyerinburg környékén tartották ôrizet alatt. Mikor
a fehérek mellé álló Csehszlovák Légió a transzszibériai
vasút mentén közeledett, a bolsevikok parancsot adtak ki-
végzésükre. Egy pincében legyilkolták ôket, holttestüket
egy közeli gödörbe dobták, savval és mésszel öntötték le
Milyen politikai okok miatt döntöttek a bolsevikok a cári
család elpusztítása mellett? Miért bántak ilyen kegyeletsér-
tően az áldozatok földi maradványaival?
140
9. Államcsíny és forradalom. Mindkét fogalomnak többféle
meghatározása létezik. A bolsevik hatalomátvétel jellegét
a történészek különbözôképpen értelmezik, és az értelme-
zések egyben értékítéletet is tartalmaznak
Határozza meg az ábra alapján, hogy milyen különbségek
vannak a két fogalom között! Melyik fogalomhoz áll köze-
lebb a bolsevikok hatalomra jutása?
POLGÁRHÁBORÚ Az oroszországi polgárháborúból a
kezdetben nehéz helyzetben levő bolsevikok győztesen ke-
rültek ki. Ennek egyik oka, hogy a központosított bolsevik
párt sikeresen irányította a harcot a megosztott ellenséggel
szemben: új hadsereget szervezett (Vörös Hadsereg), aho-
vá besorozták a lakosságot. A másik ok, hogy a bolsevikok
földosztással a parasztság többségét maguk mögé állítot-
ták. Lenin és társai gátlástalanul alkalmaztak erőszakot,
ha szükségesnek látták (ezt a másik oldal is átvette tőlük).
A nagyhatalmak hadfelszereléssel, csapatokkal támogatták
a bolsevikok (a vörösök) ellen harcolókat (a fehéreket), de
komoly erőkkel nem tudtak beavatkozni a küzdelembe,
mert a katonáknak és a lakosságnak náluk is elege volt a
háborúból. Az Európában szerveződő kommunista pártok
Lenin pártját és annak irányvonalát tekintették irányadó-
nak. Maguk a bolsevikok is – a marxi elméletnek megfelelő-
en – a világforradalom kezdetének tekintették oroszországi
hatalomátvételüket.
Az 1917-től 1922-ig tartó küzdelemben a fehérek (a cári rend-
szer hívei) és a vörösök (bolsevikok) mellett több erő is részt vett
(anarchisták, eszerek, nemzetiségek). A kegyetlen polgárháború
és az azt követő éhínség milliók életébe került. A fehérek és az
őket támogató nagyhatalmak nem egyszerre léptek fel, ami meg-
könnyítette visszaverésüket.
A hazatérni nem tudó világháborús hadifoglyok is belekevered-
tek a küzdelembe. A magyarok egy része a forradalmi eszméket
megismerve belépett a Vörös Hadseregbe. A csehek és szlovákok
a fehérek oldalán harcoltak. A cseh és a szlovák nemzetiségű ha-
difoglyokat még a cári időkben különválasztották, és megkezdték
megszervezésüket, hogy harcoljanak a központi hatalmak ellen.
Erre nem került sor, de a szerveződő alakulatot (a csehszlovák Lé-
gió) a polgárháború kirobbanása után az emigráns cseh politikus,
Tomáš Masaryk a fehérek és az antant oldalára állította. Ennek
jelentős szerepe volt abban, hogy az antant kormányképesnek is-
merte el a cseh emigrációt.
A NÉMET FORRADALOM Németországot erős gazdasága
ellenére teljes mértékben kimerítette a hosszú háború. A lakosság
zöme éhezett, hiányt szenvedett minden közszükségleti cikkből, és
szinte minden családban voltak háborús áldozatok. A jómódúakat
kevésbé érintették a nehézségek, emiatt kiéleződtek a társadalmi
feszültségek. A háború egyre nyilvánvalóbb elvesztése pattanásig
feszítette az indulatokat.
 Az oroszországi polgárháború
és intervenció
11.

Nézze meg, pontosan mit je-

lent az intervenció fogalma!
Állítsa a térkép alapján időrendbe
a bolsevikok elleni fellépéseket!
Miért kedvezett ez az időrend a bol-
sevikoknak a polgárháborúban? Ho-
gyan befolyásolta a polgárháború
kimenetelét a központi hatalmak-
kal kötött békeszerződés (Breszt-
Litovszk)? Mely területek szakadtak
el oroszországtól ebben az időszak-
ban?

Miután az antant áttörte a nyugati frontot (1918. augusztus

8.), a német hadsereg elvesztette esélyét a győzelemre, így ami-
kor november elején megmozdulásokra került sor, Németország
vezetői háttérbe húzódtak. A berlini forradalom hatására a császár
lemondott (november 9.), s kikiáltották a köztársaságot, majd a
compiègne-i erdőben fegyverszünetet kötöttek az antanttal (no-
vember 11.).
Az ország vezetése a szociáldemokraták kezébe került, mert ez
volt a legszervezettebb és a tömegek által leginkább támogatott
párt. Kérdés volt, hogy a szociáldemokraták meg tudják-e állítani a
bolsevik hatalomátvételt, vagy a régi rendszerhez kötődő antide-
mokratikus csoportok hatalomra kerülését.
A szociáldemokraták a középrétegekre támaszkodó polgári pár-
tok támogatásával urai maradtak a helyzetnek. A világforradalom
lendülete német földön is jelentős tömeget ragadott magával, de
a szélsőbaloldal csak viszonylag későn szerveződött önálló párttá
(Német Kommunista Párt, 1918 decembere). A hadsereg tisztika-
ra – bár nem lelkesedett a szociáldemokratákért és a polgári de-
mokráciáért – felismerte a különbséget köztük és a kommunisták
között, így támogatást nyújtott a szélsőbaloldali hatalomátvételi
kísérletekkel szemben. 1919 januárjában a berlini kommunista ha-
talomátvételi kísérletet verték le, majd május elején Münchenben
az alig egy hónapja kikiáltott Bajor Tanácsköztársaságot. Megvéd-
ték a demokratikus rendszert a szintén diktatúrára törő szélső-
jobboldali csoportokkal szemben is.
„Berlini munkások és katonák! Biztosítsátok a hatalmat,
12. amit Ti vívtatok ki! Berlin felett vörös zászló leng! De a
világ, amely eddig azt figyelte, hogy feladatotokat meg fogjátok-e
oldani, most már azt figyeli, hogyan oldjátok meg! Forradalmi
szocialista program véghezviteléhez teljes munkát kell végez-
netek! Néhány Hohenzollern lemondásával még nincs semmi
elintézve! Még kevésbé azzal, hogy néhány kormányszocialista
lép az élre! Ezek négy éven keresztül támogatták a burzsoáziát,
most sem tudnak mást tenni, mint ugyanazt tovább csinálni. Ne
bízzatok azokban, akik azt hiszik, hogy a birodalmi kancellári
és miniszteri tisztségekbôl eldönthetik a ti sorsotokat! Nem a
tisztségek felülrôl való betöltése a megoldás, hanem a hatalom
újjászervezése alulról felfelé! Gondoskodjatok arról, hogy az a
hatalom, amelyet most meghódítottatok, ki ne csússzon a ke-
zetekbôl, és hogy a ti valóságos céljaitok érdekében használjátok
fel. Mert a ti célotok egy polgári-szocialista békének azonnali
megvalósítása, egy olyan békének, amely az imperializmus ellen
valósul meg, és amely lépést jelent a szocialista forradalom meg-
valósulása felé. […]” (A Spartacus Szövetség berlini felhívásából,
1918. november 10.)
Kik ellen agitál elsősorban a szöveg? Miről akarja meg-
győzni olvasóit? Állapítsa meg, milyen politikai erő volt a
Spartacus Szövetség! Mi volt a célja a felhívással?

„Tudtul lehet adni, hogy a Legfelsô Hadvezetôség együtt

13. akar haladni Ebert birodalmi kancellárral, a mérsékelt
szociáldemokrata párt eddigi vezetôjével, abból a célból, hogy
megakadályozzuk a terrorisztikus bolsevizmus németországi
terjedését.” (Hindenburg, a német hadsereg fôparancsnoka, Hasonlítsa össze Hindenburg és Kornyilov álláspontját és
1918. november 10.) annak hatásait!

141
 a háborút lezáró békék
1. 2.
Angol (1.) és amerikai (2.) háborús plakát
Hogyan mutatják be a plakátok az ellenséget? Milyen cél-
ból készülhettek? Milyen eszközöket alkalmaznak?
„1. Nyílt, nyíltan tárgyalt békeszerzôdések, amelyek megkö-
3. tése után nem lesz többé semmiféle titkos nemzetközi meg-
állapodás, hanem a diplomácia mindig nyíltan és nyilvánosság elôtt
fog tevékenykedni.
2. A hajózás teljes szabadsága a parti vizeken kívül esô tenge-
reken, békében és háborúban egyaránt, kivéve, ha a tengereket
nemzetközi szerzôdések végrehajtására irányuló nemzetközi akció
révén teljesen vagy részben lezárnák.
3. Minden gazdasági akadály lehetô legnagyobb mértékû meg-
szüntetése és egyenlô kereskedelmi feltételek teremtése mindazon
nemzetek részére, amelyek hozzájárulnak a békéhez, és csatlakoz-
nak annak fenntartásához.
4. Megfelelô biztosítékok nyújtása és elfogadása arra, hogy a
nemzeti fegyverkezéseket a belsô biztonsággal összefüggô legala-
csonyabb szintre csökkentik.
5. Az összes gyarmati igények szabad, elfogulatlan és teljesen
pártatlan rendezése, annak az elvnek szigorú betartása alapján,
hogy a szuverenitás idevonatkozó kérdéseinek eldöntésénél az
érdekelt lakosság érdekei ugyanolyan súllyal essenek latba, mint
annak a kormánynak méltányos igényei, amelyeknek igényei jo-
gosságát el kell bírálni.
6. Az összes orosz területek kiürítése és az Oroszországot érintô
összes kérdések olyan rendezése, […] hogy Oroszország akadályta-
lanul és korlátozás nélkül alkalmat kapjon saját politikai fejlôdésé-
nek és nemzeti politikájának független meghatározására […].
7. Az egész világ egyet fog érteni abban, hogy Belgiumot ki kell
üríteni és helyre kell állítani […].
8. Az egész francia területet fel kell szabadítani, és elözön-
lött részeit helyre kell állítani. Azt az igazságtalanságot, ame-
lyet Poroszország 1871-ben Elzász-Lotaringia tekintetében
Franciaországnak okozott, és amely közel ötven évig nyugtalanítot-
ta a világ békéjét, jóvá kell tenni, hogy a béke mindenki érdekében
újból biztosíttassék.
Mely vezérelvek mutathatók ki a szövegben? Hogyan értelmezhették-e pontokat a győztes, és hogyan a vesztes országok? Hogyan
tekintett az amerikai elnök oroszországra? clemenceau francia miniszterelnök ennyit jegyzett meg a 14 pontról: „Az Úristennek
elég volt tíz.” Miért kifogásolhatták a franciák Wilson rendezési javaslatát? Miért váltak népszerűvé a pontok a tömegek körében? Miért
kísérelte meg az utolsó órában a Monarchia a tárgyalást a wilsoni elvek alapján?
142
HÁBORÚS PROPAGANDA A hadviselő felek mindegyi-
ke vélt vagy valós hatalmi és nemzeti érdekeit követte. A fran-
cia revansizmus célja Elzász és Lotaringia visszaszerzése volt,
az olasz irredenta Dél-Tirolt és Dalmáciát kívánta megszerezni.
Az első világháborúban nem volt jó és rossz oldal. Minden or-
szág a saját érdekeiért harcolt. De érdekeit igyekezett magasz-
tos célokkal indokolni, és a másik oldalt negatívan feltüntetni.
A háborús propaganda a politika által már csak másodla-
gosnak tekintett vagy komolyan sohasem vett nézeteket is fel-
kapott. A németek és a Monarchia népei az orosz cári elnyo-
más ellen harcoltak, míg a franciák és az angolok a cárizmussal
szövetségben a demokrácia kiterjesztéséért és az elnyomott
nemzetek felszabadításáért szálltak harcba. És természetesen
mindegyik fél a tartós béke létrejöttéért is küzdött, nyilvánva-
lóan a saját érdekeit szolgáló tartós békéért.
A háborút megnyerő antant a veszteseket kívánta bűnbakká tenni,
s őket okolták a háborús évek rengeteg szenvedéséért. A propaganda
így akarta megindokolni a vesztes központi hatalmak megbüntetését,
megalázását.
9. Az olasz határokat a világosan felismerhetô nemzetiségi vona-
lak szerint kell kiigazítani.
10. Ausztria–Magyarország népei részére, amelyeknek helyét a
nemzetek között oltalmazni és biztosítani kívánjuk, meg kell adni
az önálló fejlôdés legszabadabb lehetôségét.
11. Romániát, Szerbiát és Montenegrót ki kell üríteni; a meg-
szállt területeket helyre kell állítani; Szerbiának szabad és bizto-
sított kijáratot kell adni a tengerhez; a különbözô balkáni államok
egymás közötti kapcsolatait barátságos tanácskozás útján az állami
és nemzetiségi hovatartozás történelmileg kialakult vonalai sze-
rint kell meghatározni; a különbözô balkáni államok politikai és
gazdasági függetlenségét és területi sérthetetlenségét nemzetközi
garanciákkal kell alátámasztani.
12. A jelenlegi Oszmán Birodalom török részeinek teljes szu-
verenitást kell biztosítani, de a többi nemzetiségek részére, ame-
lyek most török uralom alatt élnek, biztosítani kell létük feltétlen
biztonságát, önálló fejlôdésük teljes és zavartalan lehetôségét. […]
A Dardanellákat állandóan nyitva kell tartani mint nemzetközi ga-
ranciákkal biztosított szabad átjárót minden nemzet hajói és keres-
kedelme számára.
13. Független lengyel államot kell létesíteni, amely magában
kell, hogy foglalja a vitathatatlanul lengyel lakosság lakta területe-
ket, szabad és biztosított kijáratot kell biztosítani számára a tenger-
hez, politikai és gazdasági függetlenségét és területi sérthetetlensé-
gét nemzetközi szerzôdéssel kell biztosítani.
14. Különleges szerzôdésekkel kell megalakítani a nemzetek
általános szövetségét avégbôl, hogy a nagy és kis államok politikai
függetlensége és területi sérthetetlensége kölcsönös garanciákkal
egyaránt biztosíttassék.” (Wilson amerikai elnök 14 pontjából,
1918. január 8.)
BÉKEKÍSÉRLETEK Már 1915-ben több kísérlet történt
az elhúzódó háború lezárására. Ezek sikertelenek voltak, mi-
vel a felek nem voltak hajlandók engedményekre. A közvetí-
tő tárgyalások (dán, amerikai, pápai) szintén hasonló okokból
maradtak eredménytelenek. A legjelentősebb békepróbálko-
zás a Ferenc József halála után trónra lépő Iv. Károly nevéhez
fűződik, aki 1917 elején fordult az antanthoz, de kísérlete ku-
darccal végződött.
Wilson amerikai elnök 1918 elején 14 pontból álló békeja-
vaslatot dolgozott ki. Ebben szabad kereskedelmet, a nemzeti
önrendelkezés elvét hirdette meg, és visszafogottan fogalmaz-
ta meg a győztesek igényeit. A béke tartós megőrzése érde-
kében javasolta a Nemzetek Szövetségének létrehozását.
A békére vágyó tömegek körében népszerű javaslatait azon-
ban a győzelemre törő nagyhatalmak egyik oldalon sem fogad-
ták el. A háborús vereség küszöbén a központi hatalmak a wil-
soni elvekre próbáltak építeni, de természetesen a győztesek a
siker tudatában mégúgy se hajlottak a megegyezésre.
A PÁRIZSI BÉKERENDSZER A háború utáni béketár-
gyalásokat Párizsban és a Párizs környéki kastélyokban tar-
tották. (A békekonferencia 1919 januárjában ült össze.)
A győztes hatalmak elvben a nemzeti önrendelkezést hirdet-
ték, valójában azonban hatalmi érdekeiket valósították meg.
A rendezésben az uralmi törekvések mellett a bolsevizmus
terjedésének a megakadályozása játszott jelentős szerepet.
A döntéseket alapvetően a franciák (clemenceau) és az ango-
lok (Lloyd george) hozták, mivel az Egyesült Államok (Wilson)
nem volt igazán érdekelve a térségben, az olaszok (orlando)
pedig nem tudták érvényesíteni érdekeiket. A franciák elsősor-
ban Németországot kívánták alkalmatlanná tenni a visszavá-
gásra, míg a briteket a gyarmati kérdések érdekelték. Sok más
korábbi nagy békekonferenciával ellentétben (pl. bécsi kong-
resszus), a veszteseket csak az aláírásra hívták meg, s nem
vették figyelembe érdekeiket egy tartós rendezés érdekében.
Németországgal a versailles-i kastélyban íratták alá a bé-
keszerződést 1919 júniusában. A francia törekvéseket a hatal-
mi egyensúlyban érdekelt angolok tompították. Németország
jelentős, de nem alapvető területi veszteségeket szenvedett.
Katonai erejét meg akarták törni, így megtiltották az általános
hadkötelezettséget és a modern fegyvernemek tartását. Né-
metország nem tarthatott fegyveres erőt a Rajnától nyugatra
(demilitarizált övezet). Hatalmas hadisarcot, jóvátételt róttak
ki az országra, ám csak az első részletet határozták meg, így
a kérdést nem rendezték megnyugtatóan. Emiatt a Németor-
szágra kényszerített rendezés nem békítette meg a némete-
ket, de nem is törte meg erejüket. Németország potenciálisan
(gazdasági erejét, népességszámát tekintve) továbbra is nagy-
hatalom maradt.
4. Akeztek
négy „nagy”, akik a legnagyobb befolyással rendel-
a párizsi béketárgyalásokon: Lloyd George brit,
Orlando olasz és Clemenceau francia miniszterelnök,
Wilson amerikai elnök
„61. cikkely. Németországnak a Versailles-ban 1871. feb-
5. ruár 28-án megkötött béke elôzetes határozmányai és az
1871. május 10-én Frankfurtban megkötött szerzôdés értelmé-
ben átadott területeket francia szuverenitás alá helyezik vissza az
1918. november 11-i fegyverszünettôl kezdve. […]
80. cikkely. Németország elismeri, és szigorúan tiszteletben
fogja tartani Ausztria függetlenségét azon határok keretében,
amelyeket az ezen állam (ti. Ausztria] és a fôbb Szövetséges és
Társult Hatalmak között megkötött szerzôdés állapít meg; elis-
meri, hogy ez a függetlenség elidegeníthetetlen a Népszövetség
Tanácsának beleegyezése nélkül.
81. cikkely. Németország elismeri, amint a Szövetséges és
Társult Hatalmak is tették, a csehszlovák állam teljes függet-
lenségét, amely magában foglalja a rutén autonóm területeket a
Kárpátoktól délre. […]
87. cikkely. Németország elismeri, amint a Szövetséges és
Társult Hatalmak is tették, Lengyelország teljes függetlenségét.
[…]
119. cikkely. Németország a fôbb Szövetséges Hatalmak javá-
ra lemond összes jogcímeirôl tengerentúli birtokaira. […]
160. cikkely. 1920. március 1-tôl kezdôdôen legkésôbb, a
német hadseregnek nem lehet több mint hét gyalog- és három
lovashadosztálya. Ettôl kezdve a Németországot alkotó államok
hadseregének összlétszáma nem haladhatja meg a 100 ezer le-
génységi állományt és tisztet, beleértve a pótkeretet is, és kizá-
rólag a rend fenntartását fogja szolgálni az ország területén és
a rendôri feladatokat a határon. – A tisztek összlétszáma, bele-
értve a vezérkari tagokat is, bármilyen legyen annak összetétele,
nem haladhatja meg a négyezret. – A német nagyvezérkart és az
összes többi hasonló alakulatot feloszlatják, és azok semmilyen
formában nem állíthatók vissza. […]
198. cikkely. Németország katonai erôi nem rendelkezhetnek
semmilyen katonai és tengerészeti légierôvel. (A Németországgal
elfogadtatott versailles-i békébôl, 1919. június 18. A szerzôdés
440 cikkelyt tartalmazott.)
Mely tárgykörökkel foglalkoznak a szerződés idézett cik-
kelyei? Milyen célok fedezhetők fel a békeszerződésben?
Milyen félelmek húzódnak meg a rendelkezések mögött?
A Párizs környéki békekötések helyszínei. A békekonfe-
rencia megnyitójára 27 gyôztes állam 70 képviselôjét
hívták meg
6.
143
A HÁBORÚT LEZÁRÓ BÉKÉK

A Németországgal kö-
tött versailles-i béke
7.

Vegye számba Németország területi veszteségeit! Hogyan viszonyultak az új határok az etnikai elvekhez? Miért mondhatjuk, hogy a
területi veszteségek „nem alapvetőek”? Melyek voltak a katonai rendelkezések, s milyen célt szolgáltak? Hol és milyen eredménnyel
tartottak népszavazást a terület hovatartozásáról?

A török kérdés
és rendezése
8.

Mutassa be a sèvres-i béke rendezését! Mit értek el a törökök az ellenállással? Hogyan „oldották” meg az etnikai kérdéseket?

144
AKIK NEM FOGADTÁK EL A BÉKÉT: A TÖRÖKÖK Az
oszmán Birodalommal kötött békében (Sèvres) is elsősorban a győz-
tesek hatalmi érdekei jelentek meg. Az arab területeket francia és
brit védnökség (protektorátus) alá helyezték – tulajdonképpen brit
és francia gyarmattá tették. Jelentős területek átadásával a törökök
rovására akarták kielégíteni a görögöket és az olaszokat is. A békét
elfogadni kész szultáni kormányzattal szemben a katonatisztek felke-
lést robbantottak ki. A Kemál pasa vezette mozgalom egyrészt mo-
dernizálta Törökországot (az állam és az iszlám vallás szétválasztása,
parlamentarizmus, nők egyenjogúsága, európai szokások bevezeté-
se), másrészt fegyveresen szállt szembe a béke értelmében megjele-
nő antantcsapatokkal.
Mivel a nyugati hatalmak – az orosz polgárháborúnál már tárgyalt
okból – nem tudtak bevetni jelentős csapatokat, a helyi erőviszonyok
döntöttek. Az olaszok meg sem próbálták érvényesíteni igényeiket,
a görögök pedig véres háborúban vereséget szenvedtek. A török–
görög háború vegyes lakosságú területeken folyt, s a reguláris erők
mellett a polgári lakosság is részt vett a harcokban. Az öldöklést le-
záró béke után milliók menekültek el szülőföldjükről: törökök ván-
doroltak a Balkánról Kis-Ázsiába, görögök Kis-Ázsiából a Balkánra.
Kemál pasa modern nemzetállamot kívánt létrehozni. A görögök
elűzése után az ország másik nagy kisebbségét, az örményeket is
menekülésre kényszerítették. (A szultáni kormányzat már az első vi-
lágháború idején több százezer örményt pusztított el – ez volt a XX.
század első nagy népirtása.) 9. A bolgárokkal kötött neuilly-i béke
NEMZETISÉGI TÖREKVÉSEK A MONARCHIÁ Vegye száma a területi, katonai és gazdasági következmé-
BAN A soknemzetiségű osztrák–Magyar Monarchiában a nyeket! Hasonlítsa össze a bolgár és a német békeszer-
birodalom határain túl nemzetállammal rendelkező nemze- ződést!
tiségek – mint a románok és a szerbek – már a háború előtt
is anyaországaik felé tekintettek. A birodalom határai között
élő csehek és horvátok – nagyobb önállóság reményében – a
Monarchián belül képzelték el jövőjüket. Védelmet reméltek
az orosz és a német törekvésekkel szemben, ugyanakkor a Tomáš G. Masaryk (1850–1937).
Monarchia kedvező gazdasági feltételeket biztosított számuk- Kezdetben Nyugat-Európában pró-
ra. A háborús vereség azonban felcsillantotta számukra a füg- bálta elismertetni a nem létezô
getlenség reményét, Németország és oroszország pedig meg- Csehszlovákiát szövetséges hata-
lomnak. Majd Oroszországba ment,
gyengülni látszott. Felerősödtek az elszakadási törekvések. ahol a hadifoglyokból szervezett
Több nemzetiségi politikus – például a cseh Masaryk és Csehszlovák Légiót erôsítette meg.
Beneš – emigráltak, s Párizsban és Londonban igyekeztek Ezután Vlagyivosztokon keresztül
megnyerni az antant vezetőit nemzeti törekvéseik támoga- az Egyesült Államokba utazott, ahol
tására. Folyamatos propagandát fejtettek ki a Monarchia sikerült az amerikai elnök bizalmát
ellen, ami a valós kritika mellett hamisításokat is tartalma- elnyernie. Masaryk nemcsak a cseh
zott. Propagandájukat elősegítette néhány angol és francia nemzeti érdekek, de egyben a cseh
szimpatizánsuk. hódító törekvések képviselôje volt,
azon dolgozott, hogy minél na-
A MONARCHIA SZÉTESÉSE ÉS FELDARABO- gyobb területeket szerezzen meg,
LÁSA Kezdetben nem volt a nyugati hatalmak célja az oszt- nem törôdve azzal, hogy ezek akár
10. többségében németek, magyarok
rák–Magyar Monarchia felosztása, hiszen a korábbi évszá- vagy ruszinok lakta területek
zadokban (pl. 1848–1849) mindent megtettek a Habsburg
Birodalom fennmaradása érdekében, mivel az európai egyen- „Slovenskót, a (cseh) nemzet déli részét a magyarok fog-
súly egyik talpkövének tekintették. Erről a magyar vezető 11. lalták el, és nagyon korán elszakították Csehországtól és
réteg többször meggyőződhetett az uralkodóház elleni küz- Morvaországtól, bár rövid idôre a szlovákok késôbb is visszanyer-
delme során. A háború alatt az antant álláspontja lassan mó- ték függetlenségüket. Egészen a XVIII. századig a magyarok kép-
dosult. A hadba lépés fejében az olaszoknak és a románoknak telenek voltak a szlovákokat megmagyarosítani, mert mûveltsé-
jelentős területeket ígértek oda a Monarchiából, utóbbinak gükben a szlovákoktól függtek, amit a magyar nyelv is bizonyít;
Magyarországot egészen a Tiszáig. De ez még nem jelentette több száz olyan kifejezést vettek át a szlováktól, amelyek a civi-
a Monarchia létének feladását. lizált élet fogalmait jelölik. A késôbbi idôkben a Bécs és Berlin
által támogatott magyarok éppúgy erôszakkal magyarosítják a
A háború végére alakult ki az új Közép-Európa-koncepció. szlovákokat, mint ahogy a románokkal, ruténekkel és szerbek-
A franciáknak két szempontjuk volt: a francia vezetést elis- kel teszik. A magyar szólás szerint: a tót nem ember.” (Masaryk
merő, egymással szövetséges államok kialakítása a néme- memorandumából, amelyet Wilson amerikai elnökhöz intézett,
tek hátában, másrészt a bolsevik forradalom terjedésének 1918. augusztus 31.)
megállítása. Az új csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország
és a megnövelt Románia alkalmasnak látszott e szerepekre.
Milyen célokat szolgált alapvetően a memorandum?
Egyrészt Franciaország támogatására szorultak a németek- Milyen eszközöket alkalmaz Masaryk álláspontja igazolá-
kel szemben, másrészt a legmerészebb nemzeti célkitűzések sára? Példákkal támassza alá állítását! Mennyiben fedik a való-
megvalósulása révén kívánták a tömegeket elfordítani a bol- ságot Masaryk érvei? Válaszát indokolja!
sevik eszméktől.

145
A HÁBORÚT LEZÁRÓ BÉKÉK

„8. cikk. Azok a csehszlovák állam-

12. polgárok, akik faji, vallási vagy nyelvi
kisebbségekhez tartoznak, jogilag és tény-
legesen ugyanazt a bánásmódot és ugyan-
azokat a biztosítékokat élvezik, mint a többi
csehszlovák állampolgár. Nevezetesen: joguk
van saját költségükön jótékonysági, vallási
vagy szociális intézményeket, iskolákat és
más nevelôintézeteket létesíteni, vezetni és
ellenôrizni, azzal a joggal, hogy azokban saját
anyanyelvüket szabadon használják és vallá-
sukat szabadon gyakorolják.
9. cikk. Olyan városokban és kerületek-
ben, ahol jelentékeny arányban nem cseh
nyelvû csehszlovák állampolgárok laknak, a
csehszlovák kormány a közoktatásügy terén
megfelelô könnyítéseket fog engedélyezni
avégbôl, hogy az ily csehszlovák állampol-
gárok gyermekeiket saját anyanyelvükön
tanítsák. Ez a rendelkezés nem akadályozza
a csehszlovák kormányt abban, hogy a cseh
nyelv tanítását kötelezôvé tegye.
Azokban a városokban és kerületekben,
ahol jelentékeny arányban élnek oly cseh-
szlovák állampolgárok, akik faji, vallási vagy
nyelvi kisebbségekhez tartoznak, ezeknek
a kisebbségeknek méltányos részt kell biz-
tosítani mindazoknak az összegeknek az
élvezetébôl és felhasználásából, amelyek a
közvagyon terhére állami, községi vagy más
költségvetésekben nevelési, vallási vagy jóté-
konysági célokra fordítanak. […]
14. cikk. Csehszlovákia hozzájárul ahhoz,
hogy a Nemzetek Szövetségének Tanácsa
minden egyes tagjának meglegyen a joga,
hogy a Tanács figyelmét e kötelezettségek 13. Az Osztrák–Magyar Monarchia utódállamai és a térség etnikai viszonyai
valamelyikének bárminemû megsértésére
vagy megsértésének veszélyére felhívja, és a Melyek a Monarchia utódállamai? Vessük össze az etnikai és az új politikai hatá-
Tanács oly módon járhasson el és oly utasí- rokat! Hasonlítsa össze a térség gazdasági fejlődése szempontjából a Monarchia
tásokat adhasson, amelyek az adott esetben által korábban biztosított és az új rendezés adta lehetőségeket!
alkalmasak, és hathatósnak mutatkoznak.
Csehszlovákia azonkívül hozzájárul ah-
hoz, hogy abban az esetben, ha ezekre a
A rendezés során természetesen felmerült, hogy a széttagolt Közép-Európa
cikkekre vonatkozó jogi vagy ténykérdések-
rôl a csehszlovák kormány és a Szövetséges nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, ám az új államok létrehozói, mint Ma-
és Társult Fôhatalmak bármelyike vagy a saryk is, a jövőbeli gazdasági és politikai együttműködést vázolták fel.
Nemzetek Szövetsége Tanácsában helyet Már az új Ausztria létrehozásakor kiderült, hogy repedések vannak a rend-
foglaló bármely hatalom között véleménykü- szeren. Az osztrák császárságból megmaradt, német lakosságú Ausztria ugyan-
lönbség merülne fel, ez a véleménykülönbség is egyesülni kívánt Németországgal (Anschluss), de ezt a békeszerződésben
a Nemzetek Szövetségérôl szóló Egyezmény (Saint-germain) megtiltották. A gazdasági együttműködés helyett széttagoltság
14. cikke értelmében nemzetközi jellegû vi- jelent meg, s a területi kérdésekben egymással is szembekerülő államok politi-
tának tekintendô. A csehszlovák kormány kailag sem működtek együtt.
hozzájárul ahhoz, hogy minden ily nemû
vitás kérdés, ha a másik Fél kéri, az Állandó
KISEBBSÉGVÉDELEM A Párizs környéki békék kisebbségvédelmi intézke-
Nemzetközi Bíróság elé terjesztessék.”
(Szerzôdés Csehszlovákia függetlenségének déseket kényszerítettek az új államokra. Részben Wilson amerikai elnök nyomá-
elismerésérôl és a kisebbségek védelmérôl, sára történt ez, részben azzal szembesülve, hogy a nemzetiségi kérdést nem sike-
Saint-Germain, 1919. szeptember 10.) rült megoldani, sőt a nemzetiségek elnyomása nemhogy megszűnt volna, hanem
brutálisabbá vált.
A rendelkezések tiltották a nemzetiségi alapon történő hátrányos megkü-
Milyen jogokat biztosítottak a kisebb-
ségvédelmi rendelkezések a nem cseh
lönböztetést, előírták a szabad nyelvhasználatot a magán-, az üzleti és a vallási
nemzetiségű csehszlovák állampolgárok szá- életben, valamint a sajtóban. Az utódállamok az elemi szintű anyanyelvi okta-
mára? Milyen nemzetközi garanciákat kap- tás támogatására is kötelezettséget vállaltak. A kisebbségeknek jogukban állt
tak? A mai szóhasználatban minek felel meg panaszaikkal a Népszövetséghez fordulni. A jövő kérdése volt, hogy a fellángoló
az egyezményben szereplő „faji” kifejezés? nacionalizmusok között mennyire lehet érvényt szerezni az előírásoknak. Sajnos
bebizonyosodott, hogy igazi védelmet nem nyújtottak ezek az intézkedések, de
létük némileg korlátozta a túlkapásokat, s megadta a lehetőséget arra, hogy Ma-
gyarország felemelhesse szavát a kisebbségbe került magyarságért.

146
 magyarország a világháborúban

A HÁBORÚ KIROBBANÁSA A háborúba lépést – mint

láttuk – Tisza István miniszterelnök ellenezte. Tisza úgy ítél-
te meg a helyzetet, hogy az egyre agresszívabbá váló szerb
törekvésekkel szemben előbb-utóbb háborúval kell szem-
beszállni. Ugyanakkor az időpontot kedvezőtlennek vélte.
Egyrészt tartott a hármas szövetségtől eltávolodó Romániá-
tól, amellyel szemben nem építettek ki védelmi rendszert.
Másrészt Bulgária, a potenciális szövetséges a Balkán-hábo-
rúkban meggyengült, így a szerbek ellen nem volt bevethető.
Így fennállt a veszélye annak, hogy orosz támadás esetén a
Monarchia hadereje a szerbeket sem tudja legyűrni.
Álláspontját erőteljesen képviselte, de végül engedett.
Ebben elsősorban a német vezetők játszottak főszerepet,
akik úgy ítélték meg, hogy a következő években az erőviszo-
nyok számukra kedvezőtlenül változnának meg, s lépéseket
tettek Románia semlegesítésére is.
Magyarországon a lakosság a háború kitörését – mint 3. Újoncok bevonulása Budapesten a háború kezdetén
Európában mindenütt – először nagy lelkesedéssel fogadta.
A magyar pártok a kormányzó Nemzeti Munkapárttól a Ma- Vesse össze a háború budapesti és párizsi fogadtatását!
gyarországi Szociáldemokrata Pártig támogatták a háborút. Tárja fel az okokat!

„Legkegyelmesebb Uram!
1. Bármennyire is szeretném elkerülni, hogy Felségednek
ezekben a napokban terhére legyek, mégis kötelességemnek ér-
zem, hogy a következôket, lehetôleg röviden, a legalázatosabban „Nehezen határoztam el magam arra – mondotta [Tisza
4. István] –, hogy a háborút ajánljam, de most szilárdan meg
elôadjam.
Csak kihallgatásom után volt alkalmam Berchtold gróffal [a vagyok gyôzôdve szükségességérôl, és a Monarchia nagyságát
közös külügyminiszter] beszélni, és tudomást szerezni arról a minden erôvel védelmezni fogom.” (Tschirschky bécsi német
szándékáról, hogy a szarajevói rémtett alkalmát megragadja a nagykövet jelentésébôl, 1914. július 14.)
Szerbiával való leszámolásra.
Nem titkoltam el Berchtold gróf elôtt, hogy ezt végzetes hi- Vegyük számba azokat az okokat, amelyek miatt a magyar
bának tartanám, és semmi esetre sem vállalnám a felelôsséget. miniszterelnök megváltoztatta álláspontját! A háborús
Ez ideig nincsenek kielégítô támpontjaink arra, hogy Szerbiát fe- döntés után hogy értékeli kiállását?
lelôsségre vonhassuk, és a szerb kormánynak esetleges megnyug-
tató felvilágosításai dacára provokáljuk a háborút ezzel az állam-
mal. Az elképzelhetô legrosszabb locus standink [helyzet] volna,
az egész világ elôtt úgy állnánk itt, mint békezavarók, és egy nagy
háborút szítanánk a legkedvezôtlenebb körülmények között.
A mostani Balkán helyzete mellett kisebb gondom is nagyobb
volna annál, hogy alkalmas casus bellit [háborús okot] találjak.
Ha egyszer eljön a rajtaütés ideje, a legkülönbözôbb kérdésekbôl
lehet a háborút felgöngyölíteni. Elôbb azonban mindenesetre
olyan diplomáciai konstellációt [együttállást] kell összehozni,
amely az erôviszonyokat ránk nézve kevésbé kedvezôtlenül oszt-
ja el.” (Tisza István levele Ferenc Józsefhez, 1914. július 1.)

Hogyan viszonyul a háború kérdéséhez a magyar minisz-

terelnök? Milyen érveket sorol fel véleménye indoklásá-
ra? Milyen politikai lépést jelent ez a megállapítás: „semmi eset-
re sem vállalnám a felelősséget”?

„Szerbiát ugyan területileg kisebbíteni kellene, de már

2. Oroszországra való tekintetbôl is, teljesen megsemmisíte-
ni nem szabad. […] Ô [Tisza István] mint magyar miniszterel-
nök sohasem engedhetné meg, hogy a Monarchia Szerbia egy
részét annektálja [bekebelezze].” (Közös minisztertanácsi jegy-
zôkönyv, 1914. július 7.)
Tisza István (1861–1918). Kezdetben ellenezte a háborút,
5. az ország háborús miniszterelnökeként azonban mindent
megtett a gyôzelem érdekében

Fogalmazza meg Tisza háborús céljait a forrás figyelem- Miért válhatott Tisza István a háború végére a háború egyik
bevételével! szimbólumává?

147
 MAGYARORSZÁG A VILÁGHÁBORÚBAN
6.
„Népeimhez!
7. Leghôbb vágyam volt, hogy Isten kegyelmébôl még
hátralevô éveimet a béke mûvének szentelhessem, és népeimet a
háború áldozataitól és terhétôl megóvhassam. […]
Nem teljesült be az a reménység, hogy a szerb királyság mél-
tányolni fogja kormányomnak hosszú tûrését és békeszeretetét,
és be fogja szavát tartani.
Mind magasabb hullámokat vet az ellenem és Hazám ellen
érzett gyûlölet. Mind leplezetlenebbül lép elôtérbe az a törekvés,
amely Ausztria–Magyarországgal elválaszthatatlanul egybetarto-
zó területek elszakítására irányul. A határon bûnös áramlat csap
át, amely a Monarchia délkeleti részén az állami rend alapjainak
megingatására, a népnek, amelyrôl olyan atyai szeretettel gon-
doskodom, az uralkodóház és a haza iránti hûségtôl való eltán-
torítására és a felnövekvô ifjúság félrevezetésére és az ôrület és a
hazaárulás bûnös tetteire való fölizgatásra irányul.
Ezt a tûrhetetlen aknamunkát meg kell állítani, Szerbia ezen
folytonos kihívásainak véget kell vetni, ha sértetlenül fönn akar-
juk tartani Monarchiám méltóságát és becsületét, ha a folytonos
megrázkódtatásoktól meg akarjuk óvni annak állami, gazdasági
és katonai fejlôdését. […]
Fegyveres erôvel kell tehát államaim számára a belsô nyuga-
lom és állandó külsô béke nélkülözhetetlen biztosítékait meg-
szereznem. Ebben a komoly órában tudatában vagyok elhatáro-
zásom egész horderejének s a Mindenható elôtti felelôsségnek.
Mindent megfontoltam és meggondoltam.” (Ferenc József
kiáltványa, 1914. július 28.)
Mely tényezőkkel indokolja az uralkodó a hadba lépést?
Hogyan viszonyul az uralkodó a kiáltványban a háború-
hoz? Hasonlítsa össze a moziplakát és a kiáltvány által közvetí-
tett tartalmakat és érzelmeket! gyűjtse ki azokat a részleteket,
amelyek utalnak Ferenc József uralkodói felfogására!
148
„Gr. Apponyi Albert: Mélyen tisztelt képviselôház! Meg-
8. bízást nyertem az összes ellenzéki pártok részérôl, hogy
az ô nevükben nyilatkozzam […]. Mi mélyen átérezzük ennek
az órának a történeti jelentôségét; mi teljesen át vagyunk hatva
attól, hogy az a leszámolás, amely megindult, kikerülhetetlen
volt (élénk helyeslés a ház minden oldalán), és hogy azzal nem
a támadásnak terére léptünk, hanem egy elemi, védelmi köte-
lezettséget teljesítünk. (Élénk helyeslés a ház mindkét oldalán.)
Ennek a leszámolásnak megkezdésére mi is csak egy szóval felel-
hetünk, azzal a szóval, amely az egész közösségnek ajkain van,
és ez a szó: Hát végre! (Igaz! Úgy van! És élénk helyeslés a ház
mindkét oldalán.)
Ezen nagy történelmi cselekedetek sorozatának vége Isten se-
gítségével nem lehet más, mint a Monarchia tekintélyének meg-
erôsödése (Igaz! Úgy van!), Magyarország alkotmányának és tör-
vényes önállóságának és egységének megszilárdítása.” (Apponyi
Albert az ellenzéki Függetlenségi Párt vezetôjének felszólalása a
parlamentben, 1914. július 28.)
„A háború dübörgése közben elhalkul az osztályharc zaja.
9. A pártok, osztályok, nemzetiségek tusája elült, mihelyt az
egész ország, az egész nemzet, az egész állam szembekerült az
ország, a nemzet, az állam ellenségével. A munkáltató ellen való
sztrájk helyére az ellenség ellen való szuronyroham lépett. Az
agráriusok túlkapásai ellen való küzdelem helyett az orosz cáriz-
mus megsemmisítése foglalja el a nép erejét. Az ellenséges poli-
tikai pártok letörése helyett az ellenség fegyveres erejének össze-
zúzása lett a politika legfôbb célja. A háború a politika folytatása,
csakhogy más eszközökkel, mondotta egy nagyon híres író.
Kifelé és nagyjából minden hadviselô állam ennek a belsô
egységnek a képét mutatja. Ma, a háború negyedik hónapjában,
már meg lehet állapítani, hogy azok a remények, amelyeket a
hadviselô államok a másik fél államainak forradalmaira építet-
tek, meghiúsultak. Minden államban a nép az állam mellé állott,
és azonosította magát vele. […] A háború megszüntette az osz-
tályharcot.” (Népszava, az MSZDP lapja, 1914. november 22.)
Hogyan viszonyulnak a források (8. és 9.) szerzői a hábo-
rú kitöréséhez? Mi a hasonló a két forrás érvelésében?
Válaszát példákkal igazolja!
A HARCTEREKEN Az 54 milliós Monarchia által moz-
gósított közel 9 millió katonából Magyarország 3,8 millió főt
adott, ami több, mint az ország részesedése a birodalom
lakosságából. A magyarországi áldozatokról is el lehet ezt
mondani: 530 000 halott, 1 490 000 sebesült, 830 000 ha-
difogoly. Mivel a Monarchia nemzetiségei közül néhány (pl.
szerbek, csehek) kevésbé volt hadra fogható, a magyar ka-
tonákat (és az osztrákokat, horvátokat) mind a keleti, mind
az olasz fronton nagyobb arányban vetették be, s így ezen
népek véráldozata arányaiknál magasabb volt. Az országot
óriási emberveszteségek érték. A világháború frontjai, csa-
tái (Przemyśl, gorlice, Doberdó, Isonzó vagy Piave) nemze-
dékekre beivódtak a magyar társadalom emlékezetébe.
1916 nyarán felkészületlenül érte a Monarchiát a román
támadás. Több mint háromszázezres román haderő tört be
Székelyföldre és Dél-Erdélybe, akiket kezdetben csak a kis
számú csendőrség elszánt ellenállása fogadott. A magyar
lakosság – 1848 emlékei miatt – tömegesen menekült el
otthonából. Az innen-onnan összeszedett osztrák–magyar
hadosztályok mellé a Monarchia német segítséget is kért
és kapott. A gyakorlott hadosztályok gyorsan kiverték a ro-
mánokat Erdélyből, majd, átlépve a Kárpátokat, elfoglalták
Bukarestet. A gyors győzelemben a bolgár hadsereg beavat-
kozásának is szerepe volt.
 Przemyśl erôdje az ostromok után. A nagy költséggel megépített erôdbôl a hadvezetés jelentôs erôket és tartalékokat kivont.
10. A jórészt magyar honvédekbôl álló ôrség a második ostromot már nem nem tudta visszaverni. Több hónapi hôsies ellenállás
után, az élelmiszerek és a hadianyagok elfogytával kénytelen volt feladni az erôdöt

Idézze fel Redl ezredes tevékenységét a galíciai harcokkal kapcsolatban! Mi könnyíthette meg az ellenség dolgát?

Az olasz front
11.

Mi segítette a vé-
dekezést? Keresse
meg az isonzói csaták
színhelyét és Doberdót!
Mutassa be a capo-
rettói áttörés me-
netét!

149
MAGYARORSZÁG A VILÁGHÁBORÚBAN

12. Az 1916-os román támadás és visszaverése

Kövesse nyomon a hadieseményeket! Mi volt a stratégiai jelentősége az antant számára a román táma-
dásnak?

Románia oroszország összeomlása után teljes mértékben a

központi hatalmak megszállása alá került, s 1918-ban békét kötött
(bukaresti béke), melynek értelmében elismerte a fennálló állapo-
tokat. Ennek azért volt jelentősége, mert az antanttal kötött titkos
megállapodás különbéke esetére semmisnek tekintette a romá-
noknak tett területi ígéreteket.

AZ ORSZÁG KIMERÜLÉSE A háború előrehaladtával

13. A megélhetést befolyásoló tényezôk változása
Mutassa be a tendenciákat! Milyen politikai hatásai lehet-
tek a folyamatoknak?
rohamosan romlottak a körülmények, s a harcok végéhez
közeledve már a jegyrendszerrel sem lehetett biztosítani a
lakosság minimális ellátását sem. Sztrájkhullámok söpörtek
végig az országon. A szenvedélyeket felkorbácsolta az egyre
nyilvánvalóbbá váló háborús vereség, amely értelmetlenné
tette a korábbi évek erőfeszítéseit és az áldozatokat.
1916-tól az MSzDP és az 1914-ben alakult, polgári ér-
telmiségieket (lásd a 22. leckét) tömörítő országos Polgári
Radikális Párt hangot adott a háborúellenes közvélemény-
nek. A parlamentben is hangosabbá vált a most már hábo-
rúellenes ellenzék.
A háború előtt már válságba került hagyományos függet-
lenségi politikát Károlyi Mihály gróf a baloldal felé nyitotta.
1916-ban megalapította a Függetlenségi és 48-as Pártot
(röviden: Károlyi-párt). Támogatta a választójog kiterjesz-
tését és a földkérdés megoldását. Felszólalt a háború el-
len. A közvélemény szerint antantbarát volt, s azt gondol-
ták, hogy az antant is így tekint rá. (Ez nem felelt meg a
valóságnak.) Károlyi egyre népszerűbb lett. Bíztak demok-

150
ratikus elkötelezettségében, s antantbarát kijelentései nyo-
mán a magyar közvélemény zöme a jövő emberét látta ben-
ne, aki a vereség ellenére meg tudja menteni a történelmi
Magyarországot.

A HÁBORÚS VERESÉG A Ferenc József halálát köve-

tően, 1916 őszén megkoronázott Iv. Károly (1916–1918) bé-
kekísérletei – mint láttuk – kudarcba fulladtak. Károly meg-
vált Tisza Istvántól (1917), de a háború folytatása miatt az új
miniszterelnökök sem tudtak új utat kijelölni a politikának.
1918-ban a hadviselő felek, a hátországok teherbíró képes-
sége a végéhez közeledett. Fokozottan volt ez igaz a blokád
alatt álló Monarchiára.
A wilsoni pontokra alapozott tárgyalások elutasítása után
az uralkodó és köre, érzékelve, hogy a Monarchia katonai
veresége az egész birodalmat maga alá temetheti (nyáron
csehszlovákiát az antant elismerte hadviselő félnek), kísér-
letet tett a belső bomlás megállítása érdekében. Kiáltványt
bocsátott ki (1918. október 16.), amelyben Ausztriát (Ma- 14. A Szent Anna-templom harangjának levétele Budapesten
gyarországot nem) föderatív alapon kívánta újjászervezni.
A nemzetiségek azonban ekkor már többet akartak. Az el- Mire utal a harangok, a rézkilincsek összegyűjtése? Hogyan
késett rendelkezés csak felgyorsította a bomlás folyamatát, érinthetik ezek az intézkedések a lakosságot?
és elősegítette a nemzetiségek elszakadását. A kiáltvány
hatására nemzeti tanácsok születtek (osztrák, román, szerb
stb. – a csehszlovák Nemzeti Tanács már korábban létrejött).
A birodalom vezetése, hogy a helyzet radikalizálódását elke-
rülje, a még működő helyi szerveinek a nemzeti tanácsokkal
való együttműködést javasolta. Így komolyabb összeütközés-
re sehol sem került sor, és a tényleges hatalom az új hatalmi
szervek kezébe került. A Monarchia, mely négy éven át állta
a harcot az európai nagyhatalmakkal, összeomlott.
A császári és királyi haderő még helytállt, de az ellátása már
akadozott, s idő kérdése volt az összeomlás. Az olasz fronton
a Piave folyónál meginduló támadás visszaverése kérdéses
volt, s félő volt, hogy a tovább húzódó háború a hadsereg
felbomlásához, az egész helyzet radikalizálódásához vezet.
A békekísérletek kudarca után IV. Károly jóváhagyta, hogy a
hadsereg az olasz fronton tárgyalásokba kezdjen. Miután az
antant csak a feltétel nélküli fegyverletételt fogadta el, 1918.
november 3-án, Padovában sor került a kapitulációra.
A Monarchia számára ezzel véget ért a háború. De újabb
küzdelem kezdődött Magyarország számára: hogyan „jön ki”
a háborús vereségből. 15. A frontról hazatérô katonák Budapesten

A padovai fegyverszünet a harc beszüntetését csak a követke- Fogalmazza meg, mi mindent árul el a kép a háborús ösz-
ző napra időzítette. A Monarchia csapatainak már a fegyverszünet szeomlást követő állapotokról!
megkötésekor kihirdették a fegyvernyugvást, ugyanakkor az olasz
csapatok folytatták az előrenyomulást a nem védekező osztrák–
magyar erőkkel szemben. A hadsereg jelentős része (300 000 fő,
többségük magyar) fogságba esett, ami felgyorsította a hadsereg
szétesését. 16. 17.
A kapitulációs okmány csak az olasz fronton írta elő, meddig ha-
tolnak előre az antant csapatai (lásd a 11. térképet). Ugyanakkor
lehetővé tette a Monarchia bármely stratégiai pontjának megszállá-
sát, a hadsereg leszerelését húsz hadosztályig, a fegyverzet, a flotta
átadását, hadifoglyok hazaengedését. Különösen hátrányos volt az,
hogy a kapituláció fenntartotta az ellátás szempontjából katasztro-
fális blokádot.

Elsô világháborús emlékmûvek Budafokon (16.) és Türjén

(17.). Az emlékmûveken az áldozatok neve is szerepel, a bu-
dafokin közel háromszáz, a türjein közel száz név

Keressen otthona közelében világháborús emlékművet!

151
 forradalom és összeomlás

Katonai helyzet 1918.

november elején

1.

Mely hadseregek fenyegették az országot a padovai kapituláció aláírásakor? Hogyan változott a helyzet az aláírást követően? Milyen
veszélyeket rejtett magában a szerb és a román csapatok részvétele az ország megszállásában?

A NEHÉZ HELYZETBE KERÜLT ORSZÁG Magyar-

2. Franchet d’Espèrey, a Magyarország határai felé közeledô
francia haderô parancsnoka
ország számára a kilátások kedvezőtlenek voltak. Az antant
a nemzetiségi törekvések mellé állt, s a nemzetiségek élén
olyan tehetséges, a cél érdekében mindenre hajlandó poli-
tikusok álltak, akik maximálisan ki akarták használni a hely-
zet adta lehetőségeket.
Ezzel szemben a magyar elit jelentős részét azonosítot-
ták a háborúval, így elvesztette befolyását a lakosságra. A
háborús szenvedésekért semmilyen kárpótlást nem ígér-
hettek (mint a győztes nemzetiségi vezetők, akik a nemzeti
álmok megvalósulását, a saját ország gyarapítását hirdet-
ték). Maximális célként a szűkebb értelemben vett (Horvát-
ország nélküli) Magyarország megtartása jöhetett szóba, de
ez is egyre kérdésesebbé vált.
S miközben a magyar elit kezéből kicsúszni látszott az irá-
nyítás, a nemzetiségi vezetők egyre határozottabban tud-
ták irányítani az eseményeket. Segítette őket, hogy anya-
országaik (Románia, Szerbia) a győztes antant szövetségesei
voltak. A bolgár kapituláció után a déli határ felől közeledett
néhány francia hadosztály és az újjászervezett szerb hadse-
reg. Keleten az újjászervezett román hadsereg állt készen-
létben arra, hogy részt vegyen az ország megszállásában.

152
 Katonák és polgári személyek a forradalom jelképével, az
3. ôszirózsával

Hányféle alakulat katonái láthatók a képen? Mire utal ez?

AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM 1918 őszére Bu-

dapest éhezett, a városban egyre több volt a katonaszöke-
vény. A hazatérők és a nyomorgók a szabadságjogok kiter-
4. A Magyar Nemzeti Tanács
jesztését, földet, megélhetést, s a háborút elveszítő vezetés
helyett újat akartak, amely majd megvalósítja vágyaikat.
Miért alakult meg a Magyar Nemzeti Tanács? Ismertesse
októberben (24-én) Budapesten megalakult a Magyar
összetételét és programját! Határozza meg a Nemzeti
Nemzeti Tanács a Károlyi vezette Függetlenségi és 48-as Tanács szerepkörét és annak változásait!
Párt, a Jászi oszkár vezetése alatt álló országos Polgári Ra-
dikális Párt és a szociáldemokraták részvételével.
A Nemzeti Tanács a belpolitikai problémák orvoslását a
demokratikus jogok kiterjesztésében és a földosztásban
látta. A háborús vereség ellenére úgy vélték, a történelmi
Magyarország megmenthető, ha az antant által meghirde-
tett elveket, a nemzeti önrendelkezést és a demokráciát
megvalósítják. Így programjukban a demokratikus jogok
(általános választójog), a földkérdés megoldása és a nem-
zetiségeknek tett jelentős engedmények szerepeltek.
A pesti tömeg Károlyi miniszterelnöki kinevezését kö-
vetelte az uralkodótól. Mivel IV. Károly ettől vonakodott,
az október 30-áról 31-ére virradó éjszaka frissen alakult
Katonatanács (amely jórészt katonaszökevényekből állt)
utasítására a katonák elfoglalták Budapest kulcsfontosságú
pontjait. A hatalom nem mert ellenállni. Reggelre győzött
az őszirózsás forradalom, ami onnan kapta nevét, hogy a
katonák őszirózsát tűztek a császári címeres sapkarózsa he-
lyére. Október 31-én reggel az uralkodó nevében József fő-
herceg kinevezte Károlyi Mihályt miniszterelnöknek, hogy
megakadályozza az események radikalizálódását.
A Hermina úti villa, ahol Tisza Istvánt 1918. október
A KÁROLYIKORMÁNY BELPOLITIKÁJA A for- 5. 31-én meggyilkolták. Miniszterelnöksége után Tisza a
radalmakat követő napok kibontakozást ígértek, a politikai frontra ment (egy debreceni huszárezred parancsnoka
erők döntő többsége felsorakozott az új kormány mögött. volt). A forradalom idején a volt miniszterelnököt töb-
A kormány első intézkedései, a köztársaság kikiáltása (1918. ben figyelmeztették, hogy az elszabaduló indulatoknak
november 16.), a polgári szabadságjogok kiterjesztése to- áldozatul eshet, hiszen személyét azonosították a hábo-
vább növelte népszerűségét. rús politikával. A bátor politikus azonban nem hagyta el
Budapestet, mert úgy gondolta, szükség lehet tapasztala-
taira. A Katonatanácshoz köthetô osztag felesége és uno-
Az országot hivatalosan Magyar Népköztársaságnak nevezték,
kahúga jelenlétében több lövéssel gyilkolta meg. A tette-
utalva a demokratikus változásokra. Bevezették az általános, a
seket a forradalom napjaiban nem keresték, majd évekkel
nőkre is kiterjedő választójogot (a férfiak 21, a nők 24 éves ko-
késôbb tettek kísérletet a gyilkosok megbüntetésére
ruktól választhattak), de nem került sor választásokra. A régi tör-
vényhozás feloszlott, új nem jött létre. Az új hatalom igyekezett „Ennek így kellett lennie!” – állítólag ezek voltak Tisza utol-
a Nemzeti Tanácsra, mint törvényhozó testületre támaszkodni, ez só szavai. Mennyiben tükrözi személyiségét ez a mondás?
azonban nem felelt meg a klasszikus demokratikus rendszernek.

153
FORRADALOM ÉS ÖSSZEOMLÁS
6. Károlyi elkezdi kápolnai birtokán a földosztást
Milyen célból készülhetett a fotó? Vitassák meg, hogy
Károlyi (ekkor már államfő) kápolnai akciója mennyiben
volt megfelelő lépés!
„Kezdettôl fogva tisztán láttam, hogy az egész forradalom
7. központi problémája itt van: földet adni a földnélküliek-
nek, maradék nélkül kielégíteni a szegényparasztság és a föld-
míves-munkások földéhségét, elsôsorban a papi és más egyéb
külterjes latifundiumok földarabolásával. Ebben a korszakos re-
formban láttam az októberi forradalom igazi lelkét, mert ez lett
volna az egyedüli út egyrészt a korszerû többtermelés és szövet-
kezeti mozgalom felé, másrészt a demokrácia és a kultúra igazi
alapjai lefektetéséhez és mindenekelôtt az elsorvasztó feudális
iga lerázásához.” (Jászi Oszkár emlékirataiból)
„Szakadt az esô azon a február végi napon, amikor birtokai-
8. mat felosztottam. A távoli falvakból is összegyûlt parasztok
nagy esernyôk alatt álltak ott, mélyen barázdált arcukból a meg-
lepetés, a csodálat és a gyanakvás valami leírhatatlan keveréke
sugárzott felém. Nem tudták elhinni, hogy álmuk végül mégis
valósággá válik. Annyiszor becsapták, bolonddá tették már ôket!
Nagy kô esett le a szívemrôl, mert mindig bûntudatot éreztem
gazdagságom miatt: ifjúkoromban öntudatlanul, késôbb már
tudatosan. A kápolnai földbe, amely évszázadokon át családom
birtoka volt, karót vertem arra a helyre, ahol a földet igénylô ag-
rárproletárok listáján szereplô elsô ember parcellája kezdôdött.
Elégedett voltam. A dolgok rendje helyreállt.” (Károlyi Mihály
visszaemlékezésébôl)
Hogyan látta a földosztás jelentőségét Jászi oszkár (7. for-
rás)? Mi a szerepe a földosztásnak a polgári demokrácia
megerősítésében és a nemzetiségi kérdésben? Értékelje ennek
tükrében a képen látottakat (6.) és a szövegben olvasottakat (8.)!
„Külpolitikámat a wilsoni elvekre alapítom. Nekünk egy
9. elvünk van: Wilson, Wilson és harmadszor is Wilson. […]
Amerikára az a feladat vár, hogy átgyúrja egész Európát, kiirtsa
belôle a reváns gondolatát, és olyan békét teremtsen, mely nem
hagyja egyetlen nép lelkében sem keserûség fullánkját.” (Károlyi
Mihály)
Mit érthettek Károlyi magyar hallgatói a wilsoni elveken
Magyarországra nézve? Mennyiben állt az antant a wilso-
ni elvek alapján? Lehetséges lett volna a Károlyi által felvázolt
kritériumok szerint az európai béke?
154
A helyzet normalizálása azonban más, sokkal nehezeb-
ben megoldható problémáktól függött. Égető volt az ellá-
tás javítása. Ebben nem sikerült eredményt elérni, sőt a
háborús rendszabályok (központi elosztás, jegyrendszer)
megszüntetése tovább rontotta a helyzetet – főleg a fővá-
rosban – az élelmezés és a fűtőanyag-ellátás terén. Ez alá-
ásta a kormány népszerűségét.
A polgári rendszer megszilárdításában szerepet játszha-
tott volna a földkérdés megoldása. Egyrészt, hogy a zömé-
ben parasztokból álló, hazaözönlő, egyre kezelhetetlenebb
tömeg megnyugodva térjen vissza a falujába, s ezáltal a tár-
sadalmi feszültségek enyhüljenek. Másrészt az intézkedés
talán az utolsó lehetőség lett volna a jórészt paraszti tár-
sadalmat alkotó nemzetiségek megnyerésére. A megkésve
(1919 februárjában) kiadott földosztásról szóló törvénynek
azonban Károlyi nem tudott érvényt szerezni.
A törvény az 500 holdon felüli nagybirtokokból (és a 200 hold-
nál nagyobb egyházi birtokokból) adott volna családi birtokokat
(5–20 hold) a parasztoknak. A földosztást azonban csak Károlyi és
a polgári radikálisok támogatták őszintén. A függetlenségiek a ma-
gántulajdon sérelmét, a szociáldemokraták éppen ellenkezőleg,
a kistulajdonosok megerősítését látták benne. Károlyi Kápolnán
(Heves megye) fölosztotta birtokait, de egyéni példamutatása ke-
vésnek bizonyult. Ezzel jelentősen beszűkült a polgári demokrácia
bázisa, ami utat nyitott a kommunisták előtt.
KÜLPOLITIKAI KUDARC Az új kormány megörököl-
te a háborús vereséget, s annak minden negatív következ-
ményét. A kérdés az volt, hogyan kezeli a válságot. Károlyi
és a magyar kormány a megoldást az antant elvárásainak
megfelelő politikában és a nemzetiségeknek nyújtandó
széles körű autonómia biztosításában látta.
A nemzetiségi ügyekkel foglalkozó Jászi oszkárnak, a Keleti
Svájc megálmodójának azonban rövidesen látnia kellett, hogy a
nemzetiségek vezetői nem hajlandók tárgyalni az engedmények-
ről, el akarnak szakadni Magyarországtól. Aradon azokkal a román
vezetőkkel ült le tárgyalni, akik korábbi – a dualizmus idején meg-
fogalmazott – terveit üdvözölték. De rá kellett döbbennie, hogy
akkor csak kényszerből nem hangoztatták szeparatizmusukat, és a
lehetőség láttán ugyanolyan nacionalista alapon állnak, mint aki-
ket a dualizmus idején bíráltak.
Károlyi részben saját meggyőződése okán, részben az
antant propagandáját komolyan véve úgy vélte, az ország
akkor számíthat a győztesek részéről kedvezőbb elbánásra,
ha pacifista és radikálisan baloldali politikát folytat. Ebben
erősen tévedett. Az antant – tartva a bolsevik forradalom
terjedésétől – nem a széles demokráciát, hanem az erős,
a bolsevizmust feltartóztatni képes államokat részesítette
előnyben. Károlyi a jövendő békekonferenciában bízott, és
nem ismerte fel, hogy a béketárgyalásokra a nemzetiségek
kész helyzetet akarnak teremteni.
A padovai fegyverszünet külön nem tért ki Magyaror-
szágra, így Károlyi Belgrádba utazott (november 7.), hogy
tárgyaljon a feltételek pontosításáról a délről közeledő
antanterők főparancsnokával (Franchet d’Espèrey). Károlyi
bízott az antant jóindulatában, a küldöttségben munkások
is voltak, bizonyítandó a demokratikus rendszert. A tárgya-
lásokon kiderült, hogy Károlyi és a kialakulóban lévő ma-
gyar polgári demokrácia nem számíthat támogatásra, sőt
folyamatosan kiszolgáltatják szomszédainak.
 10. Magyarország összeomlása

Kövesse nyomon az ország területének elfoglalását! Vegye számba a térségben található katonai erőket, s azok változását! olvassa le
a térképről, hogy milyen, szinte azonnal bekövetkező, hatása volt a megszállásnak!

A Belgrádban aláírt fegyverszünet értelmében az országot a

Maros vonaláig (lásd a térképet) megszállták az antanterők (fran-
ciák, szerbek, románok). A franciák a szerb és a román csapatok
elválasztására foglaltak el egy széles sávot (idetartozott Arad és
Szeged), a szerbek és a románok viszont nyilvánvalóan hódító-
ként nyomultak be a nekik kijelölt területekre. A szerződés lát-
szatra ennek ellentmondott, hiszen itt is meghagyta a magyar
közigazgatást, amelyet azonban a szerbek és a románok azonnal
elkergettek. Így a Délvidéken lévő magyar állami javak és élelmi-
szerkészletek akadálytalanul idegen kézbe kerültek, s a magyar
hivatalnokok, értelmiségiek mindenüket hátrahagyva tömegével
hagyták el otthonukat.
„Én a szocialistákat a hadseregben és a kormányban meg-
A belgrádi megegyezés csalódást váltott ki a magyar köz- 11. erôsítettem. Választanom kellett: csinálok-e polgári cont-
véleményből. Károlyi azonban nem változtatott politikáján. ra szocialista [politikát], vagy viszont. Én a szocialista politikát
Annak ellenére sem, hogy egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a választottam, nemcsak meggyôzôdésbôl, hanem mert ha akkor
szerbek, a románok, majd a csehek is az antant jóváhagyá- engedtem volna, ama polgári kabinet, ha sikeres, a 2 hó alatt a
sával, hódító szándékkal vonulnak be a magyarországi terü- MOVE eszköze lesz. […] Nem egy MOVE-delegáció járt nálam,
letekre. Annak ellenére sem, hogy újabb jegyzékek érkeztek felajánlani szolgálatait, egy szavamba került volna mellém állíta-
a csehek és a románok további előrenyomulásának bizto- ni ôket, mint ahogy Horthy mellé álltak. A különítmény-politikát
sítására (lásd a 10. térképet). Károlyi Mihály nem a területi elôre láttam és nem vállaltam.” (Károlyi Mihály visszaemlékezô
kérdést tartotta döntőnek, számára a belpolitikai változások jegyzete)
fontosabbak voltak. Nem vállalt fel egy Kemál-féle szerepet.
A magyar hadsereg újjászervezésére, megerősítésére Hogyan állt a hadseregfejlesztéshez Károlyi? Milyen szem-
nem tettek hatékony lépéseket. Igaz, a hazaözönlő kato- pontok vezették? Mennyiben tekinthető utólagos öniga-
naság jelentős része demoralizált volt, s csak veszélyt je- zolásnak a szöveg? Nézzen utána, milyen szervezet volt a MoVE,
lentett, amit tovább fokozott a földosztás elmaradása. De a kik alkották, melyek voltak a céljai! Mennyiben volt következmé-
nye a tisztek magatartásának Károlyi álláspontja?
katonák többsége hajlandó lett volna harcolni az ország te-

155
FORRADALOM ÉS ÖSSZEOMLÁS

rületi egységéért, a magyarlakta területek védelméért. (Ez

„I. A magyar kormány visszavonja összes csapatait azon
12. vonaltól északra, melynek határai a Nagyszamos felsô fo- később, a kommunista hatalom idején bebizonyosodott.)
lyása, Beszterce, Marosvásárhely, a Maros folyónak a Tiszába való Mint ahogy a cseh, szerb vagy román katonák is hajlandók
torkolata, Szabadka, Baja, Pécs, amely helyeket nem tarthatnak voltak a saját nemzeti céljaikért, határozott vezetéssel az
megszállva magyar csapatok, a Dráva folyása egészen a szlovén– élen harcolni. Károlyi azonban óvakodott a katonai konflik-
horvát határig. A kiürítés nyolc napon belül befejezendô. A szö- tustól, mert nem akart szembekerülni az antanttal.
vetségesek teljes joggal megszállják a kiürített területet oly felté-
telek mellett, amelyeket a szövetséges seregek fôparancsnoka fog Voltak fegyverzetüket megtartó, fegyelmezetten hazatérő egy-
megszabni. A polgári igazgatás a kiürített területen a jelenlegi ségek is, de ezeket is hagyták szétesni. A régi tisztekkel – akik közül
kormány kezében marad. A kiürített zónában egyedül a rend több felajánlotta szolgálatait – nem akartak, nem mertek együttmű-
fenntartására szükséges rendôri és csendôri erôk maradhatnak ködni. A románokkal a harcot később felvevő Székely Hadosztály is
meg, valamint azon erôk, melyek a vasúti vonalak biztonságát inkább a kormányzat ellenére, mint szervezésében jött létre.
vannak hivatva szolgálni. A kormányzat kifejezetten tiltotta az ellenállást a Felvidéken. Ez a
II. A magyar hadsereg leszerelése szárazon és vízen, kivéve 6 vérontás elkerülését jelentette, de a csehszlovák kormány valótlan
gyalog- és 2 lovashadosztályt, melynek feladata a rend fenntar- állításait támasztotta alá a nemzetiségi viszonyokról, hiszen ellenál-
tása, valamint azon rendôri jellegû erôket, melyek az I. §-ban lás nélkül szerezhettek meg hatalmas vegyes vagy magyar lakosságú
megemlíttettek. területeket.
III. A szövetségesek megszállási joga minden stratégiailag Akadtak kivételek. Ismert a „legbátrabb város” (civitas Fortissi-
fontos pontra és helységre, amelyet állandóan megállapítani a ma), Balassagyarmat példája. 1919. január 29-én a magyar katonák
szövetséges hadseregek fôparancsnokának joga. […] és a fegyvert fogó polgárok, vasutasok kiverték a városból a már be-
IV. Az okkupált terület céljaira szolgáló vasúti anyagok, vala- rendezkedő csehszlovák katonaságot. Hősiességük értékét növeli,
mint személyzet, helyükön maradnak. Ezen felül egy 2000 va- hogy önszántukból, a hatalom akaratával dacolva cselekedtek.
gonból és 100 lokomotívból (rendes nyomtáv), továbbá egy 600
vagonból és 50 lokomotívból (keskeny nyomtáv) álló tartalék egy
hónapon belül a fôvezér rendelkezésére bocsátandó, egyrészt
a szövetséges csapatok szükségleteinek fedezésére, másrészt a
szerb anyag háború okozta hiánya pótlására. Ezen anyag egy ré-
sze Ausztriából fedezhetô. Ezek a számok csak hozzávetôlegesek.
[…]
IX. A fegyverek és hadianyag a fôparancsnok tábornok által
megállapítandó helyen egybegyûjtendôk. Ennek az anyagnak
egy része elvitetik a fôparancsnok tábornok parancsnoksága alatt
álló egységek szervezésére.
X. A hadifoglyok és a polgári internáltak rögtön szabadon bo-
csátandók és a megfelelô helyeken összegyûjtendôk, hogy nyom-
ban vasúton hazaszállítsák ôket a fôparancsnok tábornok által
megszabott helyekre az általa megszabott idôpontra. A magyar
hadifoglyok egyelôre nem szállíttatnak haza. […]
XVIII. A szövetségesek és Magyarország között az ellenséges-
kedések megszûntek.” (Részletek a belgrádi fegyverszüneti meg-
állapodásból, 1918. nov. 13.)

Vesse össze a padovai és a belgrádi fegyverszünet tartal-

mát! Mennyire volt realitása annak, hogy a magyar köz-
igazgatás a helyén marad a szerb és román bevonulás után?
Miért hátrányos az ország számára a megállapodás III. pontja?

14.

A csehek által igényelt város etnikai összetétele (13.), és a

helytállás emlékszobra Balassagyarmaton (14.)
13.

Nézzen utána, milyen volt 1910-ben a csehek által harc nél-

kül elfoglalt Pozsony, Komárom, Rozsnyó és Kassa etnikai
összetétele!

156
 Az antant nem értékelte Károlyi demokratikus politikáját,
újabb és újabb területek elszakítását hagyta jóvá, ahonnan tíz-
ezrével érkeztek a kifosztott, sokszor megalázott menekültek, és
ahol egyre több atrocitás történt (volt hivatalnokok megboto-
zása, rablások, tömeggyilkosságok). Károlyi megkésve és nem
következetesen elfogadta az ellenállás gondolatát, a védelem
megszervezésének szükségességét. De már késő volt, hiszen
nem állt rendelkezésre katonai erő, és a kormány hatalma nem
volt olyan szilárd, hogy azt megszervezte volna.
A külpolitikai kudarcok aláásták Károlyi és az általa képviselt
polgári demokratikus berendezkedés tekintélyét az országban.
A kormány eredménytelen külpolitikája hozzájárult ahhoz, hogy
egyre többen a polgári demokrácia helyett a mindenre megol-
dást ígérő bolsevik típusú diktatúrában és a világforradalom-
ban látták a menekülést az egyre mohóbbá váló szomszédokkal
szemben is.

„Régen vágyódtam már idejönni, hogy megköszönjem azok

15. kitartását, akik itt ôrt állanak. Magyarország sohasem fogja el-
felejteni, hogy a háború öt keserû esztendeje után a székely katonák
nem mentek vissza családi tûzhelyükhöz, hanem a háború minden
nyomorúságát átszenvedve, volt annyi lelkierejük, hogy ismét fegy-
verbe álljanak az egész ország ügyéért, […]. Hallja meg innen az
egész világ, hogy nem lehet egy nemzetet legázolni, nem lehet egy
népbôl kiirtani az önfenntartási ösztönt, mely azt mondatja vele, hogy
élni akar. Nem lehet elpusztítani egy olyan országot, melynek más
célja nincs, mint hogy minden polgárnak egyforma jogot biztosítson.
De hallja meg és értse a világ azt is, hogy ha a párizsi békekonferencia
a wilsoni elvek, a népek önrendelkezô joga és a megegyezéses béke 17. 1918 ôszén készült kommunista plakát
ellen döntene, akkor mi végsô szükségünkben fegyverrel is fel fogjuk
szabadítani ezt az országot.” (Károlyi Mihály szatmárnémeti beszéde,
1919. március 2.) Fogalmazza meg a plakát üzenetét!

Milyen elvekre alapozta külpolitikáját Károlyi Mihály?

Mennyiben vették figyelembe a győztes hatalmak ezeket az el-
veket? Értékelje a szöveg alapján, mennyiben változtatott s mennyi-
ben maradt hű korábbi elgondolásaihoz Károlyi Mihály! Jellemezze
Károlyi 1918. őszi és 1919. tavaszi álláspontját!

Károlyi Mihály Szatmárnémetiben elvonul a Székely Had-

16. osztály elôtt (1919. március 2.)

Milyen helyzetben volt ekkor Szatmárnémeti? Miért itt hangzott

el Károlyi harcias, korábbi politikájával lényegében ellentétes be-
széde? Nézzen utána a Székely Hadosztály történetének!

157
 a kommunista diktatúra
és felszámolása

A KMP MEGALAKULÁSA Az oroszországból hazatérő hadifoglyokkal együtt

érkező bolsevik csoport baloldali szociáldemokratákkal és néhány értelmiségivel
karöltve, a megszülető szabadságjogokkal élve létrehozta a Kommunisták Ma-
gyarországi Pártját (KMP, 1918. november 24.). A Kun Béla vezette kommunisták
a világforradalom katonáinak tekintették magukat, s így közvetlen céljuk – orosz
mintára – a proletárforradalom kirobbantása és a proletárdiktatúra bevezeté-
se volt. Ezért a permanens forradalom elméletének megfelelően – szovjet-orosz
pénzügyi támogatással – mindent megtettek az ellentétek kiélezése érdekében.
A kommunista propaganda a hatalom megragadását szolgálta, és a hibák bírálatá-
ra épült. A hibákat az adott körülmények között megvalósíthatatlan javaslatokkal
akarták orvosolni, és a szovjet típusú rendszert állították be a gondok végső meg-
oldásaként.

1. A KMP újságjának oldala
Milyen szerepe volt a korszakban
a sajtónak?
1919 januárjában Károlyi Mihályt a Nemzeti Tanács ideiglenes köztársasági elnökké vá-
lasztotta, a miniszterelnöki tisztséget pedig egy polgári radikális politikus (Berinkey Dénes)
vette át. A kormány politikája – amelyet ezután is Károlyi határozott meg – azonban nem
változott. Továbbra sem erősítették meg a karhatalmat. Károlyi Mihály tartott a tisztikar-
ral való együttműködéstől. A KMP és a politikáját követő csoportok egyre erőszakosabban
léptek fel, 1919. február 20-án például szétverték a Népszava szerkesztőségét, és az össze-
tűzésnek halálos áldozatai is voltak. A kormány ekkor kemény fellépést rendelt el. Bezárták
a párt irodáit, betiltották a Vörös Újságot, s letartóztattak félszáz kommunista vezetőt. A
rendőri fellépés erőszakkal társult, melyet azonban Károlyi Mihály – ragaszkodva a pol-
gári szabadságjogok tiszteletben tartásához – leállíttatott. Így az akció nem bénította meg
a KMP-t, hanem még növelte a népszerűségét.
A KOMMUNISTA HATALOMÁTVÉTEL 1919 márciusában az antant egy
jegyzékben újabb területek átadását követelte a kormányzattól, hogy ott sem-
leges zónát alakítson ki a román és a magyar erők között. (Vix-jegyzék, a Buda-
pesten tartózkodó antantbizottság katonai vezetőjéről, Vix francia alezredesről.)
E követelést, amely már Debrecent is kivette magyar ellenőrzés alól, a kormány
nem akarta teljesíteni, így lemondott. Károlyi szintén elfogadhatatlannak tartotta
a jegyzéket, és úgy vélte, hogy a radikalizálódó viszonyok között a kormányzást
csak a szociáldemokraták vállalhatják eredménnyel, mert ők rendelkeznek kellő
tömegtámogatottsággal. Így tisztán szociáldemokrata kormányt nevezett ki. A
szociáldemokraták azonban a kommunistákkal a hátukban nem merték egyedül
vállalni a kormányzást, s ezért Károlyi tudta nélkül kiegyeztek a KMP vezetőivel.
A két párt kommunista programmal egyesült (Magyar Szocialista Párt), s így az új
kormány hatalomra kerülése (1919. március 21.) a proletárdiktatúra bevezetését
jelentette. Károlyi a helyzetet tudomásul vette, és visszavonult.

Károlyi Mihály tevékenységének megítéléséről a történetírás ma is vitázik. A hatalomát-

vétel kapcsán az a kérdés, hogy tudatosan adta-e át a hatalmat a kommunistáknak, vagy ha
nem, akkor miért nem tett semmit a fejlemények ellen. Mindenesetre a közvélemény szá-
mára – valószínűleg Károlyi tudta és engedélye nélkül – a sajtóban és a falragaszokon olyan
nyilatkozat jelent meg, amelyben a köztársasági elnök átadta a hatalmat a kommunistáknak
(„Magyarország népei proletariátusának”). Ezután Károlyi még jó ideig Budapesten maradt,
egy alkalommal a kommün alatt is vállalt diplomáciai küldetést, majd emigrált. Hazai nép-
szerűségét még jobban aláásta azzal, hogy először csehszlovákiába ment, ahol Masaryk
vendége volt. Feltehetően Masarykban nem az országtól magyarlakta területeket elragadó
nacionalista cseh politikust, hanem a polgári demokrácia hívét látta.

A Károlyi Mihály nevében, de a jóváhagyása nélkül megjelent nyilatkozat a hata-

lom átadásáról
2.

Mely részletek utalnak arra, hogy a nyilatkozatot nem Károlyi Mihály fogalmazta?
Milyen dokumentumra történik utalás a nyilatkozatban?

158
TANÁCSKÖZTÁRSASÁG MAGYARORSZÁGON
Az új hatalmi berendezkedés, a Tanácsköztársaság a szov-
jet-orosz mintát követte. A végrehajtó hatalmat a népbiz-
tosokból álló Forradalmi Kormányzótanács gyakorolta. A
tényleges hatalom a külügyi népbiztos, Kun Béla kezében
összpontosult. A végrehajtó hatalmat elméletileg a Taná-
csok Országos gyűlése felügyelte volna mint törvényhozó
hatalom, ám sem jogköre, sem ülésezési rendje ezt nem tet-
te lehetővé. Helyi szinten az önkormányzatok feladatait a
tanácsok és a direktóriumok vették át, melyeket a központi
hatalomnak alárendelték. A karhatalmi feladatokat a vörös
Őrség látta el.
A Forradalmi Kormányzótanács államosította az ipart (a
húsz munkásnál többet foglalkoztató üzemeket), a kereske-
delmet és a földeket. A parasztok nem kaptak földet. A ko-
rábbi nagybirtokokat szövetkezetekké alakították át, és ez a
parasztságot elidegenítette az új rendszertől. A munkástö-
megek egy része kezdetben támogatta az új rendszert, de
miután néhány pozitív lépést leszámítva (munkásgyerekek
nyaraltatása, a Margitsziget megnyitása) nem tudták meg-
valósítani ígéreteiket, az életkörülmények nem javultak, a
lelkesedés megcsappant.
A proletárdiktatúrával szemben parasztlázadások,
sztrájkok robbantak ki (Dunapataj, csorna, Kapuvár, Kalo-
csa stb.). Fegyveres ellenállásra is sor került (Budapesten a
ludovikások és a dunai flotta matrózai keltek fel), melyet a
Vörös őrség és a Lenin-fiúknak nevezett karhatalmi egység
néhol véres terrort alkalmazva levert. A vörösterrornak a
Kormányzótanácsban Szamuely Tibor volt a fő támogatója.
3. A Tanácsköztársaság államszervezete
Hogyan valósul meg a hatalmi ágak megosztásának elve?
Elemezze a választójog sajátosságait! Miért válhatott a be-
rendezkedés nemcsak a párt, de a párt vezetőjének a diktatúrá-
jává?
Magyarország proletársága a mai nappal a maga kezébe vesz minden hatalmat.
A polgári világ teljes összeomlása, a koalíciós kormányzás csődje kényszeríti rá Magyarország mun-
kásságát és parasztságát erre a döntő lépésre. A kapitalista termelés összeomlott, a munkásság nem
hajlandó többé a nagytőkések és a nagybirtokosok igájába hajtani a fejét.
Az országot az összeomlás anarchiájától csak a szocializmus, a kommunizmus megteremtése ment-
heti meg.
Ugyanakkor külpolitikailag is teljes katasztrófa előtt áll a magyar forradalom. A párizsi békekonferen-
cia úgy döntött, hogy Magyarországnak csaknem egész területét katonailag megszállja, a megszállás
vonalait végleges politikai határnak tekinti és ezzel a forradalmi Magyarország élelmezését és szénellá-
tását végképpen lehetetlenné teszi.
Ebben a helyzetben egyetlen eszköze maradt a magyar forradalomnak a maga megmentésére: a pro-
letárság diktatúrája, a munkások és földmíves-szegények uralma.
A proletárság diktatúrájának döntő alapföltétele a proletárság teljes egysége. Éppen ezért a törté-
nelmi szükség parancsára teljes egyesülését mondotta ki a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a
Kommunisták Magyarországi Pártja.
E két párt helyett egyetlen proletárpárt fogadja magába ezután az ország minden dolgozó férfiját és
asszonyát: a Magyarországi Szocialista Párt.
A kormányhatalmat e párt megbízásából Forradalmi Kormányzótanács veszi át. E tanács kötelessége
lesz a Munkás-, Paraszt- és Katonatanácsok országos kiépítése. A törvényhozói, végrehajtói és bírásko-
dó hatalmat a munkás-, paraszt- és katonatanácsok diktatúrája gyakorolja.
Magyarország Tanácsköztársasággá alakul. A Forradalmi Kormányzótanács haladéktalanul megkezdi
a nagy alkotások sorozatát a szocializmus, kommunizmus előkészítésére és megvalósítására.
Kimondja a nagybirtokok, a bányák, a nagyüzemek, a bankok és a közlekedési vállalatok szocializá-
lását. A földreformot nem törpebirtokokat teremtő földosztással, hanem szocialista termelő szövetke-
zetekkel hajtja végre.
Az árdrágítókat, az élelmiszeruzsorásokat, a tömegek éhségének és rongyosságának spekulációs ha-
szonélvezőit irgalmatlan kíméletlenséggel üldözi.
Vasfegyelmet követel. Halállal sújt le az ellenforradalom banditáira csakúgy, mint a fosztogatás
brigantijaira.
Hatalmas proletár hadsereget szervez, amellyel a munkásság és parasztság diktatúráját érvényre
juttatja a magyar kapitalistákkal és nagybirtokosokkal szemben csakúgy, mint a román bojárokkal és a
cseh burzsoákkal szemben.
Kijelenti teljes, eszmei és lelki közösségét az orosz szovjet-kormánnyal, fegyveres szövetséget ajánl
Oroszország proletárjainak. Testvéri üdvözletét küldi Anglia, Franciaország, olaszország és Amerika
munkásságának, egyben pedig fölszólítja őket, hogy ne tűrjék egy pillanatig sem kapitalista kormányaik
gaz rabló hadjáratát a Magyar Tanácsköztársaság ellen. Fegyveres szövetségre hívja föl csehország, Ro-
mánia és Szerbia meg Horvátország munkásait és földmíveseit a burzsoák, a bojárok, a nagybirtokosok
és a dinasztiák ellen. Fölszólítja Német-Ausztria és Németország munkásait, hogy kövessék a magyar
munkásság példáját, szakítsanak végleg Párizzsal, szövetkezzenek Moszkvával, állítsák föl a Tanácsköz-
társaságot, és fegyverrel a kezükben szálljanak szembe a hódító imperialistákkal.
A Magyarországi Szocialista Párt
Forradalmi Kormányzótanács
4. Az új hatalom felhívása a lakossághoz március 22-én
Mivel indokolja a plakát a hatalomváltást? csoportosítsa az
okokat! Mit ígér az új hatalom? Értelmezze a szöveg kieme-
léseit!
A „Lenin-fiúk”, középen hírhedt vezetôjük, Cserny József.
5. Az alakulat közvetlen a párt irányítása alatt álló, min-
den kontroll nélkül tevékenykedô karhatalmi szerve-
zet volt. A rendszerint bôrkabátot viselô, részben a volt
Katonatanácsból verbuválódott osztag Budapestrôl indí-
totta megtorló akcióit, túszszedéseit
Mit sugároz cserny József alakja?
159
A KOMMUNISTA DIKTATÚRA ÉS FELSZÁMOLÁSA
6. A Tanácsköztársaság egyik plakátja
Mire utal a plakát megszületése? Elemezze a
plakát eszközeit és azok üzenetét!
„1919. augusztus 25. Ma délután Loree ez-
7. redes és Hamilton hadnagy kíséretében láto-
gatást tettem és szemlét tartottam az Állami Vasúti
Üzemben, és azt tapasztaltam, hogy a románok fosz-
togatásokat hajtanak végre ezen a helyen, pontosan
úgy, ahogyan azt a magyar beszámolókban állítják.
Egy szomszédos teheráruudvaron 120 teherkocsit
találtam gépekkel és anyagokkal megrakva, az üzemi
udvaron pedig 15 hasonlóan megrakott kocsi és 25
részben megrakott vagy rakodófélben lévô kocsi tar-
tózkodott. Ezt követôen végigjártam a gépraktárt, és
számos helyet láttam, ahonnan éppen most távolítot-
ták el a gépeket és másokat, ahol ez folyamatban volt.
A munkások azt mondták, hogy a románok szorgosan
végezték itt dolgukat egészen délután négy óráig, és
hogy arra kötelezik a magyarokat, hogy elvégezzenek
minden, a gépek eltávolításával kapcsolatos munkát.”
(Harry Hill Bandholtz vezérôrnagy, a magyarországi
Szövetséges Katonai Misszió amerikai tagja)
Miről számol be Bandholtz vezérőrnagy? Mi
jellemzi a román hadsereg és az antantmisszió
viszonyát?
160
ELLENÁLLÁS ÉS MEGHÁTRÁLÁS Jelentős támogatottságot
jelentett a kommunista rezsim számára az antantjegyzék visszauta-
sítása, az ország feldarabolásával szembeni ellenállás vállalása. Az
új hatalom azonban jórészt kis létszámú és demoralizált hadsereget
örökölt a polgári kormányzattól. Így a románok előretörtek a Tiszá-
ig, a csehek pedig már elfoglalták Miskolcot, azzal az egyértelmű
szándékkal, hogy kész helyzetet teremtve foglalásaikat végleges ha-
tárként ismertessék el. A Forradalmi Kormányzótanács megkezdte a
vörös Hadsereg felállítását, s részben a munkásság, részben a hon-
védelemre kész katonaviseltek mozgósításával rövidesen százezer főt
meghaladó hadsereget hoztak létre. A régi tisztikar jelentős része,
ahogy a polgári demokráciának, úgy az új hatalomnak is kész volt az
ország védelmében szolgálni. A tapasztalt tisztikart alkalmazva meg-
szilárdították a fegyelmet.
Miután a románok megálltak a Tiszánál, a megerősített vörös Had-
sereg Stromfeld Aurél (a Monarchia hadseregének vezérkari tisztje)
és a szociáldemokratából lett kommunista Landler Jenő vezetésével
visszafoglalta a csehektől a Felvidék keleti és középső részét. A For-
radalmi Kormányzótanács, hogy nemzetköziségét igazolja, Eperjesen
kikiáltotta a Szlovák Tanácsköztársaságot, amely azonban nem ren-
delkezett jelentős belső bázissal.
A párizsi békekonferencia számára kedvezőtlen fordulat volt a Vix-jegyzék
elutasítása s a bolsevik hatalomátvétel. Ezért Magyarországra küldték Smuts
tábornokot. Kun Bélával tárgyalt, s a Vix-jegyzéknél kedvezőbb ajánlatot is
tett, de végül nem született megállapodás. Mindenesetre látható volt, hogy
a keményebb fellépés legalább tárgyalásra késztette a győzteseket.
A párizsi békekonferencia a sikeres ellenállás hatására felvette
Magyarországgal a kapcsolatot. A konferencia elnöke, Clemenceau
táviratban (1919. június 13.) kilátásba helyezte, hogy a Felvidékért
(az új határok mögé való visszavonulásért) cserébe a román hadse-
reg kiüríti a Tiszántúlt. Ez a Tanácsköztársaság közvetett elismerését
jelentette. A kommunista vezetők – mivel számukra nem a nemzeti
kérdések, hanem a világforradalom s a hatalom megtartása volt a
döntő – elfogadták a javaslatot, hogy időt nyerjenek a világforrada-
lom közelinek ítélt győzelméig.
A magyar közvélemény számára a döntés elfogadhatatlan volt. Kun
Béláék abban a kérdésben hátráltak meg, mely miatt hatalomra kerü-
lésüket az ország tudomásul vette s támogatta. Több helyen tiltakozó
gyűléseket tartottak (Kassa). A magyar csapatok demoralizálódtak,
a tisztikar csalódott, s a katonák tömegesen hagyták el a zászlókat.
A helyzetet tovább nehezítette, hogy a románok nem vonultak ki a
Tiszántúlról.
A Kormányzótanács a hadsereg maradványaival támadást indított
a Tiszánál, mely azonban gyorsan összeomlott. A románok átlépték
a Tisza vonalát, és Budapest felé nyomultak. A Forradalmi Kormány-
zótanács lemondott (1919. augusztus 1.), s a kommunista vezetők
vonaton Bécsbe menekültek. Az ország kiszolgáltatottan állt szom-
szédai és a polgári forradalmat, valamint a tanácsuralmat egyaránt
megbosszulni vágyó erőkkel szemben.
ROMÁN MEGSZÁLLÁS  AZ ORSZÁG KIRABLÁSA, VÁL
TOZÓ KORMÁNYOK A Vörös Hadsereg összeomlását követő-
en a román csapatok bevonultak a védtelen Budapestre, majd a Du-
nántúl északi részét is megszállták. A román hadsereg megkezdte az
ország módszeres kirablását, a malmok, gyári berendezések leszere-
lését és elszállítását. A Tiszántúlon hozzáláttak az új közigazgatás ki-
alakításához, amivel a terület Romániához csatolását készítették elő.
A Forradalmi Kormányzótanács lemondása után szociáldemokrata
kormány alakult, de csak hat napig működött. Ezután román támoga-
tással alakított kormányt Friedrich István, de az antant elismerése és
katonai erő híján ez sem rendelkezett tényleges hatalommal.
8. A Tanácsköztársaság felvidéki hadjárata

Hol vesztett területeket a tanácskormány? Hol szabadított fel elvesztett területeket a magyar haderő? Milyen szem-
pontok jelölhették ki a támadás irányát?

A Tanácsköztársaság bukása. A Tiszántúl gabonatermô vidékeinek román megszállása az ország kenyérellátá-

9. sa szempontjából is nagy gondot okozott

Milyen következményekkel járt a Felvidék kiürítése? Mi okozta a kommün bukását? Hol alakultak ellenforradalmi
központok?

161
A KOMMUNISTA DIKTATÚRA ÉS FELSZÁMOLÁSA
Horthy Miklós a Novara parancsnoki hídján. Horthy Miklós (1868–
10. 1957) köznemesi családból származott. Tiszti pályára lépett, s ten-
gerész lett. Évekig volt Ferenc József szárnysegédje, majd a háború
alatt ismét a flottánál szolgált. Ô volt a flotta utolsó parancsno-
ka. Rangidôs (legmagasabb rangú) tisztként neki kellett átadnia a
Monarchia földközi-tengeri hadiflottáját a jugoszlávoknak
„A fôvezérséghez naponta érkeznek jelentések, egyrészt a karha-
11. talmi alakulatok túlkapásairól, egyéni akcióiról és népítéletekrôl,
másrészt pedig arról, hogy a kormánybiztosok, közigazgatási hatóságok és
különbözô katonai hatóságok a bûnösök letartóztatása, kivizsgálása, elíté-
lése körül gyengék, tûrik az agitációt kommunista irányban, és legfeljebb
jelentéseket adnak le. […]
Felszólítok minden parancsnokságot és közigazgatási hatóságot, hogy
a legerélyesebb kézzel azonnal lásson hozzá a még mûködô kommunista
központok letöréséhez, a még szabadon lévô izgatók, a múlt bûnös kom-
munista rendszerben szereplôk letartóztatásához és leggyorsabb elítélé-
séhez. […] Elvárom, hogy minden katonai parancsnokság és közigazga-
tási hatóság a leggyorsabban és legerélyesebben járjon el mindenekelôtt
a kommunizmus bûnöseivel szemben, másrészt a népítéleteket megaka-
dályozza!” (Horthy Miklós fôvezér utasítása, 1919. augusztus 28., Siófok)
Milyen folyamatok zajlottak a hatalmi űrbe került Dunántúlon? Mik
voltak Horthy szándékai? Mit tartott alapvető fontosságúnak?
162
A SZERVEZŐDŐ ELLENFORRADALOM
A proletárdiktatúra ellen a belső ellenállás mellett
két helyen is megkezdte szervezkedését a háború
előtti vezető réteg. Bécsben gróf Teleki Pál és gróf
Bethlen István vezetésével létrejött az Antibolse-
vista Comité (ABc), azonban az osztrák Köztársaság
területén nem volt lehetőség jelentősebb erők össz-
pontosítására. Nem így a francia megszállás alatt
álló Szegeden, ahol Károlyi gyula vezetésével az el-
lenforradalmi kormány a proletárdiktatúrával és a
Károlyihoz kötődő polgári demokrácia híveivel (ok-
tóbristákkal) szemben álló középosztálybeliekből
és tisztekből fegyveres erőt is szervezett, a Nemzeti
Hadsereget. A hadsereg vezetője a kormány had-
ügyminisztere, Horthy Miklós lett.
A szegedi kormánynak nem volt tényleges hatal-
ma. Az országnak azon a részén (a Dunántúl nyu-
gati és középső területein), amely nem volt idegen
uralom alatt, tiszti szabadcsapatok szerveződtek,
amelyek, kihasználva a törvényes rend hiányát,
terror alatt tartották a lakosságot. A tanácsállam
oldalán szerepet vállaló vagy csak szerepvállalással
meggyanúsított embereket nyilvánosan megkínoz-
ták, sokakat legyilkoltak. Az ország népe a háborús
szenvedések és a vörösterror után megismerhette
a fehérterror borzalmait is.
Horthy rövidesen függetlenítette magát a sze-
gedi kormánytól, székhelyét áttette a román meg-
szállástól mentes Dunántúlra, ahol fővezérként
megkezdte a tiszti különítmények beolvasztását a
Nemzeti Hadseregbe, és a fegyelem helyreállítását.
Magyarország
1919 augusztusában
és szeptemberében
12.
Vegyük számba, hol
maradt még meg-
szállástól mentes terület!
Mi bontakozott ki a térség-
ben? Mire használták fel a
románok a megszállást?
 a trianoni békediktátum
1. Horthy Miklós fogadása a Gellért Szálló elôtt
Hasonlítsa össze a téren elhangzó beszéd és a képen látha-
tó jelenet hangulatát!
A HELYZET MEGSZILÁRDÍTÁSA A magyarországi
bizonytalan állapotok az antant számára is egyre kényelmet-
lenebbé váltak. A helyzet rendezésére 1919 őszén teljhatalmú
megbízottat küldött Budapestre. clerk angol diplomata célja a
törvényes rendet mind a tiszti különítményekkel, mind a szél-
sőballal szemben biztosító kormány létrehozása volt, mellyel
az antant aláírathatja a békét. Tárgyalt a tényleges katonai
erőt birtokló Horthyval s a jelentősebb pártok képviselőivel. A
szociáldemokraták (SZDP) ugyan jól szervezett párttal rendel-
keztek, azonban részvételük a forradalomban és a proletárdik-
tatúrában megnehezítette tevékenységüket. A hagyományos
3. A helyzet megszilárdítása 1919 szeptemberétôl 1920 végéig
Mely területekre terjedt ki a magyar kormány fennhatósá-
ga 1919 végén?
„Polgármester úr!
2. Fogadja meleg szavaiért a magyar nemzeti hadsereg nevé-
ben ôszinte köszönetemet.
Ma, ennek a városnak a küszöbén nem vagyok abban a lelki-
állapotban, hogy szokásos frázisokkal éljek. Igazságérzetem arra
kényszerít, hogy kertelés nélkül mondjam ki azt, amit érzek. […]
A magyar nemzet szerette Budapestet és el is kényeztette;
mégis az utóbbi idôben ez a város lett a veszte. Most, itt a Duna
partján tetemre hívom a magyar fôvárost. Ez a város megtagadta
ezeréves történelmét, ez a város porba rántotta a szent koronát,
meg a nemzet színeit, és vörös rongyokba öltözött. A nemzet leg-
jobbjait börtönbe vetette, vagy kiüldözte hazájukból. Ezen felül
még mindenünket el is tékozolta. Mégis, minél jobban közeled-
tünk ide, annál inkább indult olvadásnak a szívünkre rakódott
jégréteg, és hajlandókká váltunk arra, hogy megbocsássunk.
Igen, megbocsátunk ennek a bûnbe sodort városnak, ha visszatér
a haza szolgálatába, ha szeretni fogja szíve és lelke minden ere-
jével ezt a földet, melyben ôseink csontjai porlanak, ha szeretni
fogja azt a rögöt, melyet testvéreink arcuk verejtékével mûvel-
nek, a szent koronát, a kettôs keresztet, meg a négy folyót, egy-
szóval, ha szeretni fogja magyar hazánkat és magyar népünket.
Katonáim – miután learatták és begyûjtötték földjeik termé-
sét – fegyvert fogtak, hogy az országban a rendet helyreállítsák.
Az ô kezük immár készen áll a testvéri kézfogásra, de – ha elke-
rülhetetlen lenne – felkészült büntetô ökölcsapásra is. Adja Isten,
hogy erre ne kerüljön sor, és hogy azok, akik bûnösök, vagy an-
nak érzik magukat, jobb meggyôzôdésre jussanak, és kettôzött
erôvel vegyenek részt annak a Budapestnek felépítésében, amely
majd összes nemzeti erényeink fényében ragyog!
Testvéreinket, akik itt annyit szenvedtek és mindvégig velünk
együtt éreztek, szívünkbôl üdvözöljük.” (Horthy Miklós fôvezér
Gellért téri beszéde, 1919. november 16.)
Hogyan viszonyul a fővároshoz Horthy? Mi a beszéd cél-
ja? Milyen társadalmi bázis állt Horthy mögött, a beszéd
alapján?
163
A TRIANONI BÉKEDIKTÁTUM
„12. §. A nemzetgyûlés addig, amíg az államfôi hatalom
4. gyakorlásának mikéntjét véglegesen rendezi, és ennek
alapján az államfô tisztét tényleg átveszi, az államfôi teendôk
ideiglenes ellátására kormányzót választ.
13. §. A kormányzót a királyi hatalomban foglalt jogok alkot-
mányos gyakorlása az alábbiakban foglalt korlátozások között
illeti meg:
A nemzetgyûlés által hozott törvények szentesítés alá nem
esnek, azokat a kormányzó legkésôbb hatvan napon belül kihir-
detési záradékkal és aláírásával látja el. A kormányzó a kihirde-
tés elrendelése elôtt – indokainak közlésével – a törvényt újabb
megfontolás végett egy ízben visszaküldheti a nemzetgyûlésnek.
Ha az így visszaküldött törvényt a nemzetgyûlés változatlanul
fenntartja, azt tizenöt napon belül kihirdetni köteles. […]
A kormányzó a nemzetgyûlést nem napolhatja el, és a kirá-
lyi hatalomban foglalt országgyûlés-feloszlatási jogot a nemzet-
gyûlést illetôen csak akkor gyakorolhatja, ha a nemzetgyûlés a
kormányzó üzenete dacára tartósan munkaképtelenné vált. […]
A kormányzó képviseli Magyarországot nemzetközi viszony-
latokban. Követeket küldhet és fogadhat. […]
Hadüzenethez vagy a hadseregnek az ország határain kívüli
alkalmazásához és békekötéshez a nemzetgyûlés elôzetes hozzá-
járulása szükséges.
A végrehajtó hatalmat a kormányzó kizárólag a nemzetgyû-
lésnek felelôs minisztérium útján gyakorolhatja. Minden rendel-
kezés és intézkedés, ideértve a fegyveres erôre vonatkozó rendel-
kezéseit is, csak úgy érvényes, ha az illetékes felelôs miniszter el-
lenjegyzésével van ellátva. Ez azonban nem érinti a kormányzó-
nak a hadügy körébe tartozó azon alkotmányos jogait, amelyek
a nemzeti hadsereg vezérletére és belszervezetére vonatkoznak.
Nemességet nem adományozhat.
A fôkegyúri jogot nem gyakorolhatja.
Általános kegyelmet csak a törvény adhat.
A kormányzó az alkotmány vagy a törvény megszegése esetén
a nemzetgyûlést felelôsségre vonhatja. […]” (1920:I. tc. a kor-
mányzói jogkörrôl)
gyűjtse ki a forrásból a kormányzó jogait és hatalmának
korlátait! Milyen lehetőségei voltak a politika befolyáso-
lására?
A soproni népszavazás alkalmából kiadott magyar pro-
6. pagandaplakát. 1921. december 14–16. között Sopron és
nyolc környékbeli falu lakossága dönhetett a terület ho-
vatartozásáról
Ismertesse a plakát alapján a szavazás menetét!
164
jobboldali erőket Bethlen István vezetésével egy gyűjtőpárt
fogta össze, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP).
Ekkor jelent meg elsőként a magyar társadalom legnépesebb
csoportjának, a parasztságnak a képviseletében számottevő
politikai erőként a kisgazdapárt (neve 1919-től: országos Kis-
gazda és Földműves Párt), Nagyatádi Szabó Istvánnal az élen.
clerk fellépésére a románok kivonultak a fővárosból (1919.
november). (A Tiszától keletre levő területeket azonban még
1920. március végéig megszállva tartották.) clerk kilátásba he-
lyezte Horthy szerepének méltánylását, ha megfékezi a külö-
nítményeket, és támogatja az új kormányt. Horthy bevonult
a fővárosba, új kormány alakult (Huszár-kormány), majd a
korábbinál szélesebb, általános választójog alapján parlamen-
ti választásokat rendeztek (1920 januárja). A választásokat a
kisgazdapárt nyerte meg, kis fölénnyel a KNEP előtt; a szoci-
áldemokraták a fehérterror elleni tiltakozásul távol maradtak.
Új kormányt azonban még nem lehetett kinevezni, mert
betöltetlen volt az államfői méltóság. Fellángolt a vita az
államformáról is, királyság vagy köztársaság legyen. A forra-
dalmak utáni politikai hangulatban a királyság mellett fog-
lalt állást szinte minden jelentősebb politikai erő. Mivel a
Habsburg-ház restaurációját az antant elvetette, az új király
megválasztásáig a magyar hagyományokkal összhangban a
kormányzói méltóságot vezették be.
Az országgyűlés megválasztotta Horthy Miklóst kor-
mányzóvá (1920. március 1.). A kormányzó jogkörét a tör-
vények úgy szabták meg, hogy az biztosítsa az országgyűlés
függetlenségét és hatalmi súlyát. Ugyanakkor a valóságban
Horthy befolyása a politikára a klasszikus alkotmányos vi-
szonyoknál jelentősebb volt. Helyreállt a parlamentariz-
mus, azonban a politikai életben a baloldal, sőt az 1918. ok-
tóberi polgári forradalom hagyományait őrzők (októbristák)
sem juthattak jelentős szerephez. A viszonyokra jellemző,
hogy a kormányzó nem a győztes kisgazdapártból neve-
zett ki miniszterelnököt. Az új kormány képviselői írták alá
1920. június 4-én a trianoni békét.
A BÉKESZERZŐDÉS ALÁÍRÁSA A magyar békedele-
gáció már 1920 elején kiutazott Párizsba. A küldöttség ve-
zetését Apponyi Albert, a tapasztalt, idős politikus vállalta
el. A politikusokat felkészült szakemberek kísérték, köztük
a tudományt és a politikát egy személyben megtestesítő
Teleki Pál földrajzprofesszor. Nevéhez fűződik a magyar-
országi etnikai viszonyokat bemutató „vörös térkép” elké-
szítése. A delegáció célja az volt, hogy etnikai, történeti,
geográfiai, közlekedési és gazdasági érvekkel bizonyítsa be
a történelmi Magyarország egységét, s ebből következően
a békeszerződés előírásainak tarthatatlanságát. Alapvetően
nem a magyarlakta területek megtartására koncentráltak,
bár ilyen javaslatokat is készítettek, hanem a történelmi
Magyarország helyreállítására.
A magyar békedelegáció taktikája azonban nem sokat
számított. A vesztes Magyarországot a döntéshozatal során
nem kérdezték meg, csak közölték a feltételeket, hiszen a
győzteseket az utódállamok megerősítésének szándéka ve-
zette. Kilátásba helyezték a vitás területeknél a népszavazás
lehetőségét, de erre Magyarország esetében csak az Auszt-
riának ítélt Sopronban (és környékén) került sor (1921.
december), ahol a lakosság Magyarország mellett döntött.
Ezután kapta Sopron a „leghűségesebb város” címet.
Magyarország képviselői 1920. június 4-én a versailles-i
Nagy Trianon-palotában írták alá a békediktátumot. A tör-
ténelmi Magyarország 282 000 km²-es területéből a béke
csak 93 000 km²-t hagyott meg, vagyis az ország területé-
nek alig harmada maradt meg.
 A többi vesztes ország képviselőit sem hallgatták meg, de Magyaror-
szág talán még náluk is kedvezőtlenebb helyzetbe került. A békekonferen-
cia 1919 elején kezdődött, de akkor a Tanácsköztársaság kikiáltása miatt
a magyar küldöttséget nem hívták meg. S bár a többiekkel se tárgyaltak,
legalább a valós helyzetről tájékoztatni tudták a békekonferencia bizottsá-
gait. Így az utódállamok és az azokkal rokonszenvező politikusok egyoldalú
s nagyon sokszor kifejezetten valótlan állításait a döntés kialakításakor a
bizottságoknál semmi sem ellensúlyozta. A helyzetet súlyosbította, hogy
az emigrációba került magyar politikusok (pl. Jászi oszkár) az országot
érintő kritikájukkal erősítették az egyoldalúan negatív képet Magyaror-
szágról. Ez azért is káros volt, mert az amerikai és az olasz delegátusok
hajlottak volna a franciákkal szemben a békekonferencia alapelvét képező
etnikai elvek megvalósítására, de tájékozatlanok voltak.
Apponyi Albert gróf (1846–1933). A dualizmus korának politikusa
volt, hatalmas tudás, nyelvismeret jellemezte. Elvállalta a béke-
delegáció vezetésének nehéz és hálátlan feladatát, élete végéig
diplomáciai munkát végzett az ország érdekében
5.
Milyen eseményekkel kapcsolatban találkoztunk már Apponyi
nevével (19. és 29. lecke)?
„Igen tisztelt Elnök Úr, Uraim! Engedjék meg, hogy még egy-
6. szer megköszönjem, hogy alkalmat adtak nekünk álláspon-
tunk kifejtésére. Tulajdonképpen szóbeli tárgyalást kívántam, mert
nézetem szerint ez az egyedüli eszköz, amely bennünket a megér-
téshez és az elôttünk fekvô szövevényes kérdések helyes megisme-
réséhez vezet. A Legfelsôbb Tanács azonban akaratát más irányban
már megállapította, így meg kell ez elôtt hajolnom. Elfogadom te-
hát az elém állított helyzetet, és hogy idejüket túlságosan igénybe
ne vegyem, egyenesen a tárgyra térek.
A mi szemünkben a tegnapot a mai naptól a békefeltételeknek hi-
vatalos megismerése választja el. Érzem a felelôsség roppant súlyát,
amely reám nehezedik abban a pillanatban, amikor Magyarország
részérôl a békefeltételeket illetôleg az elsô szót kimondom, hogy a
békefeltételek, úgy amint Önök szívesek voltak azokat nekünk át-
nyújtani, lényeges módosítások nélkül elfogadhatatlanok. […]
Önök felszólítottak bennünket, hogy tegyük meg észrevételein-
ket. […] A legjobb akarattal iparkodtunk keresni olyan álláspontot,
amely a kölcsönös megértést lehetôvé teszi. És Uraim! Ezt az állás-
pontot már megtaláltuk. Ez a nemzetközi igazságosságnak, a népek
szabadságának nagy eszméje, amelyet a Szövetséges Hatalmak oly
fennen hirdettek, továbbá a béke közös nagy érdekei, az állandóság
és Európa rekonstrukciója biztosítékainak keresése.
Önök, Uraim, akiket a gyôzelem a bírói székbe juttatott, önök
kimondották egykori ellenségeik, a központi hatalmaknak bûnös-
ségét, és elhatározták, hogy a háború következményeit a felelôsök-
re hárítják. Legyen így; de akkor, azt hiszem, a fokozat megálla-
pításánál a bûnösség fokával arányban kellene eljárni, és mivel
Magyarországot sújtják a legszigorúbb és létét leginkább veszélyez-
tetô feltételekkel, úgy azt lehetne hinni, hogy éppen ô az, aki az ösz-
szes nemzetek közül a legbûnösebb. […]
Nem hiszem továbbá, hogy ítélettel állunk szemben, mert hiszen
az ítélet oly eljárást tételez fel, amelyben a felek egyforma körülmé-
nyek között hallgattatnak meg, és egyformán tudják érveiket érvé-
nyesíteni. Magyarországot azonban mindeddig nem hallgatták meg,
lehetetlen tehát, hogy a békefeltételek ítélet jellegével bírjanak.
Vagy talán a nemzetközi igazságosság elvének oly alkalmazásá-
ról van szó, amelynek célja a poliglott [többnyelvû] államalakulatok
csoportosítsa Apponyi érveit tartalmuk szerint! Milyen dokumentumra hivatkozott Apponyi a kedvezőbb békefeltételek elérése
érdekében? Mi volt a célja a beszédnek? Milyen konkrét intézkedést akart elérni Apponyi?
helyett, amelyek közé Magyarország is tartozik, oly államalakulato-
kat létrehozni, amelyek igazságosabban oldják meg a területi kér-
dést a különbözô nemzetiségek között, és amelyek hatásosabban
biztosítják azok szabadságát? Ha a tényeket tekintem, úgy kényte-
len vagyok kételkedni, hogy ez a törekvés eredményezte a kérdés ily
módon való megoldását. […]
Menjünk azonban tovább, és tekintsük a Magyarország romjain
megnövekedett államokat. Megállapíthatjuk, hogy faji szempontból
ezek is éppen úgy, vagy talán meg jobban részekre lesznek darabol-
va, mint az egykori Magyarország. […]
Talán akkor oly szándékkal állunk szemben, amely a népek sza-
badságának eszméjét követi? Úgy látszik, hogy ennek a szándéknak
kiindulópontja az a feltevés, amely szerint Magyarország idegen
nyelvû lakosai szívesebben tartoznának oly államhoz, amelyben az
államfenntartó elemet fajrokonaik alkotják, mint Magyarországhoz,
ahol a magyar hegemónia érvényesül.
Ez azonban csak feltevés […]. De miért induljunk ki sejtésekbôl
és miért helyezkedjünk feltevésekre, amikor a valóság megállapítá-
sára rendelkezésünkre áll az eszköz […], amelynek alkalmazását
hangosan követeljük, hogy e kérdésben tisztán lássunk. És ez az
eszköz a népszavazás.
Amidôn ezt követeljük, hivatkozunk a Wilson elnök úr által oly
kiválóan szavakba öntött nagy eszmére, amely szerint az emberek-
nek egyetlen kapcsolata, az államok lakosságának egyetlen része
sem helyezhetô akarata, megkérdezése nélkül, mint valami marha-
nyáj, egy idegen állam fennhatósága alá. Ennek a nagy eszmének
nevében, amely különben az erkölcsi alapon nyugvó egészséges
emberi felfogásnak egy axiómája, követeljük a népszavazást hazánk
azon részeire vonatkozólag, amelyeket tôlünk most elszakítani
akarnak. Kijelentem, hogy elôre is alávetjük magunkat e népszava-
zás eredményének, bármi legyen is az. Természetesen követeljük,
hogy a népszavazás olyan körülmények közt tartassék meg, hogy
annak szabadsága biztosítva legyen. […]
Ha pedig mi ezt az álláspontot fogadjuk el, és ha ellenfeleink kö-
veteléseiket és aspirációikat nem merik a nép ítélete alá bocsátani,
úgy vajon kinek a javára szól a föltevés?” (Apponyi Albert beszéde a
békekonferencián, 1920. január 16.)
165
A TRIANONI BÉKEDIKTÁTUM
A Teleki Pál által szerkesztett „vörös térkép”. A mun-
7. kálatok már a kommün elôtt elkezdôdtek az Ipar-
mûvészeti Múzeum épületében, majd megszakadtak,
s ôsztôl újra folytatódtak. A térkép nevét a magyar-
ság színérôl kapta, melyet a nagyon feltûnô vörös
színnel jeleztek. Ezt tette minden ország, hiszen az
olvasó számára kiemeli azt a nemzetet, amelyet a
térkép készítôje képvisel. De a térkép modern s a va-
lós helyzetet pontosabban alkalmazó módszertana
a fontosabb: jelölte a lakatlan területeket, s a foltok
arányosak voltak a népességszámmal is
Miért alkalmazták a modern módszereket a térkép ké-
szítésénél, túl azon, hogy az a valósághoz közelebb álló
képet ad a térkép olvasójának?
166
TERÜLETI ÉS ETNIKAI VONATKOZÁSOK A békekö-
téssel a zömében nemzetiségek lakta területeket az utódálla-
mokhoz csatolták. Azonban az akkor 10 millió főt számláló ma-
gyarság harmada is idegen fennhatóság alá került. Különösen
fájdalmas és nehezen magyarázható volt, hogy a kisebbségbe
került magyarság jelentős része színmagyar területeken, a ha-
tár közvetlen túloldalán élt. A kisebbségbe került magyarság
helyzete bizonytalan volt, jogsértések, kegyetlenkedések érték,
emiatt a négyszázezret is meghaladta a szülőföldjét elhagyni
kényszerülők száma. Az új határok közé szorított Magyarország
ellenben nemzetállammá vált, mert lakóinak 88%-a magyar
volt.
Az etnikai elvek figyelmen kívül hagyása és az új, soknemze-
tiségű államok törekvése a nemzetállam kialakítására előrevetí-
tette annak árnyékát, hogy a béke következtében térség népei
között a szembenállás nem csökken, hanem fokozódik.
Az ország a Horvátország nélküli területének kétharmadát elvesztet-
te. A megmaradó 93 073 km² kisebb volt, mint amit Románia egymaga
megkapott. Egész történeti nagytájakat szakítottak el az országtól.
csehszlovákia a Kisalföldnek a Dunától északra eső felét, az Észa-
ki-középhegység kivételével a teljes északi hegyvidéket, vagyis a Felvi-
déket, valamint a Kárpátok északkeleti hegyvonulatait is megszerezte.
Románia nemcsak a teljes Erdélyt – ahogy összefoglalóan ma is
gyakran nevezik az elcsatolt területet –, hanem a Bánát keleti felét és
az Alföld keleti szegélyét is megkapta Máramaros déli részével együtt.
Az utóbbi területek részben fedik a történeti Erdélyi Fejedelemséghez
kapcsolódó magyarországi Részek (a Partium) vidékét.
A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság megkapta – a dualizmus idején
széles körű autonómiával rendelkező – Horvát-Szlavónországot, Fiumé-
val együtt. A szűkebb Magyarország területéből a délszláv államhoz ke-
rült a Bánát nyugati fele, Bácska, a Drávaköz, a Muraköz és a Muravidék.
 A békediktátum új történelmi-földrajzi tájakat hozott létre.
Ilyen volt a csehszlovákiához került Kárpátalja, mely a ruszinok
lakta hegyvidéket és a magyarok által benépesített alföldi sze-
gélyt, valamint a városokat foglalta magában, és ilyen az Ausztriá-
nak juttatott nyugati határszélen Burgenland.
A területi vonatkozások mellett érdemes elemezni az etnikai
következményeket. A kortársak – és az utókor – bírálatát méltán
kiválthatja, hogy az utódállamokhoz került közel három és fél
millió magyarnak a fele – mint említettük – közvetlenül a tria-
noni határok túloldalán élt. Északon és keleten a Kárpátok felé
huszonöt-ötven kilométerrel „kijjebb” megállapított határ ennek
a népességnek a felét megmenthette volna a kisebbségi sorstól.
Ha a Romániához és a csehszlovákiához került terület egé-
szét nézzük, még ezen is elérte a magyarság aránya a népesség
harmadát. S az államalkotóvá vált nemzetiségek aránya nem
haladta meg számottevően azt az értéket, amellyel a történel-
mi Magyarországon belül a magyarság rendelkezett, és ami elvi
alapjául szolgált a területi rendezésnek. A Szerb–Horvát–Szlovén
Királysághoz csatolt területeken a magyarság aránya ugyan ki-
sebb volt, de ha levesszük a korábban is különálló Horvátorszá-
got, a tényállás hasonló. A délszláv államban, közvetlenül a ma- II. Rákóczi Ferenc újratemetése Kassán (1906) és Kassa váro-
gyar határnál, földrajzilag jól körülhatárolható tájegységekben 8. sának etnikai összetétele 1910-ben (9.)
(Bácska, Drávaköz) a magyarság többségben volt. A németekkel
együtt pedig – a Muraközt és a Mura-vidéket leszámítva – a
térségben a magyarság közel kétharmados többséget alkotott.
A Délvidéken – a történelmi Magyarország legtarkább nemzeti-
ségi összetételű vidékén – a magyarok és a németek mellett je-
lentős számban éltek még szlovákok, ruszinok, sokácok, bunye-
vácok, románok és bulgárok is.

KATONAI ELŐÍRÁSOK A trianoni béke – a Német-

országgal kötött versailles-i békeszerződéshez hasonlóan –
alkalmatlanná kívánta tenni az országot a katonai visz-
szavágásra. Ennek érdekében tiltották az általános hadkö-
telezettséget, maximálták a toborzott hadsereg létszámát
(35 000 fő), és megtiltották a modern fegyvernemek (pán-
célosok, repülők, nehéztüzérség) tartását.

Magyarországon egyetlen – az antant által ellenőrzött –

üzemben lehetett kézifegyvereket előállítani. A határok kije-
lölésénél is figyelembe vették, hogy az utódállamok határai 9.
jobban védhetőek legyenek Magyarország felől. Felszedették a
Salgótarján felé vezető vasúti fővonalon a dupla sínpár egyikét,
hogy nehezítsék a felvonulást a határra. A rendelkezések és a
szomszédok erőteljes fegyverkezése következtében Magyaror-
szág haderejét az egyes utódállamok hadseregei külön-külön
is többszörösen felülmúlták. Az eredmény egyértelműen le-
leplezte a győztesek gondolkodását: olyan békét hoztak létre,
amelyet maguk is csak a fegyverek erejével véltek fenntartha-
tónak.

AZ UTÓDÁLLAMOK TOVÁBBI KÖVETELÉSEI Az oszt-

rák–Magyar Monarchia felbomlásával kialakult utódállamok
vezetői a Monarchia és benne Magyarország katonai vere-
ségét minél nagyobb mértékű területi gyarapodás elérésére
akarták kihasználni. Ehhez az etnikai elvek érvényesítését, a
nemzetállamok létrehozását, a kisebbségben élő nemzetisé-
gek felszabadítását hangoztatták. Az új határok kijelölésekor
bebizonyosodott, hogy a térségben már ez is lehetetlen, hiszen
a Kárpát-medencében a népek nemcsak nagyobb tömbök-
ben helyezkedtek el, hanem hatalmas területeken vegyesen
települtek (egymás mellett léteztek különböző etnikumú köz-
ségek, de gyakran egy-egy falu is több nemzetiségnek adott
otthont). Az utódállamok irredenta csoportjai viszont az et-
nikai szórványok szélső határáig terjesztették ki igényeiket.
Ezen túlmenően történeti, földrajzi és katonai szempontok 10. Az utódállamok maximális területi igényei
alapján olyan területek megszerzésére is törekedtek, melyek
egy másik nép – többnyire a magyarság – összefüggő törzs-
Hogyan viszonyulnak egymáshoz a területi igények? Próbálják
területéhez tartoztak. E törekvéseket már a békekonferencia
megfejteni, milyen indokok lehettek e követelések mögött!
döntéshozói is túlzónak tartották, így ezek nem valósultak meg.

167
 összegezés
1. Az Osztrák–Magyar Monarchia utódállamainak helyzete
Tekintsék át az ábra segítségével, mennyiben felelt meg a
rendezés a brit politika korábban alapvető elvének, az eu-
rópai egyensúlynak! Vizsgáljuk meg, hogy a rendezés mit adott a
térség lakóinak, és mit vett el tőlük!
2. A trianoni béke meghozatalának mechanizmusa
Vizsgálják meg a tanultak és az ábra segítségével, hogy mi-
lyen jellemzői voltak a Párizs környéki békekonferencia mű-
ködésének! Milyen következményei voltak ennek?
168
HÁBORÚS CÉLOK, ESZKÖZÖK ÉS EREDMÉ-
NYEIK Az első világháború átalakította a hadviselést. Az el-
húzódó háború során a küzdő felek mindent a győzelem szol-
gálatába állítottak, a lakosság egészét, a gazdaságot. A háború
előrehaladtával – miután nem tudtak kilépni a küzdelemből
– olyan lépéseket tettek, amelyek korábban fontosnak tartott
érdekeiket felülírták, olyanokat, amelyekért korábban akár há-
borúkat is vívtak.
gondoljuk végig, Nagy-Britannia hányszor próbálta meg-
akadályozni a törökök támogatásával az orosz előretörést a
Balkánon (keleti kérdés), ugyanakkor a háború alatt az oszmán
Birodalom megsemmisítésére tört. Az is elgondolkodtató,
hogy a gyarmatok feletti uralom megszilárdítását elsődleges-
nek tartó brit politika az oszmán Birodalom gyengítése érde-
kében támogatta az arab nacionalizmust.
Nagy-Britannia az európai hatalmi egyensúly és a cári
oroszországgal szembeni ellensúly érdekében hosszú ideig ki-
állt a Habsburg Birodalom mellett. Az első világháború – ahol
oroszország a szövetségese volt – végén viszont már e biroda-
lom feldarabolásáért lépett fel.
Keressenek hasonló jelenségeket a háború történetében!
BÉKEKONFERENCIÁK Tanulmányaink során több nagy
nemzetközi békekonferenciával találkoztunk. A harmincéves
háborút lezáró vesztfáliai békével (1648), a napóleoni hábo-
rúk után összeülő bécsi kongresszussal (1814–1815) vagy az
orosz–török háborúban kialakult helyzetet rendező berlini
kongresszussal (1878). Egyfajta fejlődést is megfigyelhettünk:
a diplomácia eszközeivel igyekeztek hosszú távú megoldásokat
találni, ezért – természetesen a győztesek meghatározó sze-
repe és érdekeik érvényesítése mellett – figyelembe vették a
legyőzöttek helyzetét, érdekeit is. Érdemes átgondolni, meny-
nyiben történt ez így a párizsi békekonferencián!
iV. európa és a világ
a két világháború között
MiÉRT HaLadT a ViLÁG GYORS LÉPTEKKEL aZ ELSő ViLÁGHÁbORÚ UTÁN
EGY MÁSOdiK ViLÁGÉGÉS FELÉ?

■ az ElSŐ ViláGHáBOrÚT kÖVETŐ BÉkESzErzŐDÉSEk ÚJaBB NEMzETi ÉS

HaTalMi EllENTÉTEkET OkOzTak?
■ a HáBOrÚ ÉS MÉG iNkáBB a ViláGGazDaSáGi VálSáG UTáN SOk OrSzáGBaN
SzÉlSŐSÉGES, aGrESSzÍV POliTikai ErŐk JUTOTTak HaTalOMra?
■ az EGykOri GyŐzTESEk TÉTlENÜl NÉzTÉk, HOGy a VESzTESEk SEMMiBE VESzik
a BÉkESzErzŐDÉSEk rENDElkEzÉSEiT?
 a győztes európa gondjai
„Nagy szerepet kell játszanunk a világban. Számba ve-
1. szik-e Önök akár csak annak az egy ténynek a jelentôségét,
hogy az utolsó egy-két évben megszûntünk adós ország lenni, és
hitelezô országgá váltunk, hogy a világ aranykészletébôl nagyobb
felesleg van a kezünkben, mint bármikor is volt, s hogy mostan-
tól kezdve a mi dolgunk lesz, hogy kölcsönt adjunk, segítsük és
elômozdítsuk a nagy nemzetközi vállalkozásokat? Jelentôs mér-
tékben nekünk kell finanszíroznunk az egész világot.” (Wilson
elnök beszéde Detroitban üzletemberek elôtt, 1916. július 16.)
Milyen változásról számol be az amerikai elnök? Mi az oka
és a következménye a jelenségnek?
„Franciaországnak tehát a lehetôségek határain belül az
2. volt a politikája, hogy visszaigazítsa az órát, és meg nem
történtté tegye mindazt, amit 1870 óta Németország fejlôdése
elért. Ezen elgondolás szerint területcsatolás és egyéb rendsza-
bályok révén csökkenteni kell népességének számát, legfôbbkép-
pen azonban gazdasági rendszerét – a vasra, szénre és szállításra
alapozott hatalmas építményt – kell megsemmisíteni, amelytôl
új ereje függött. Ha Franciaországnak akár csak részben sikerül
megszereznie azt, amirôl Németország kénytelen lemondani,
több nemzedékre helyre lehetne billenteni az európai hegemó-
niáért küzdô két vetélytárs hatalmi egyensúlyát. […] Mindez
egy vénember [Clemenceau] politikája, akinek legélénkebb be-
nyomásai és legerôteljesebb elképzelései nem a jövôt, hanem a
múltat tükrözik.” (Keynes angol közgazdász a Párizs környéki
békékrôl, 1919)
Miért bírálta Keynes a francia elképzeléseket? Milyennek
képzelhette a világháború utáni jövőt?
3. A Dawes-terv vázlata
Állapítsa meg, hogyan jutott pénz az európai gazdaságba! Milyen érdekei fűződtek az Egyesült Államoknak az európai fellendüléshez?
Honnan származott az amerikai tőke jelentős része? Magyarázza meg, melyek voltak a rendszer gyenge pontjai!
170
A GAZDASÁG HELYREÁLLÍTÁSA A győztes euró-
pai nagyhatalmak számára a világháború gazdasági szem-
pontból vereséget jelentett. A háborút csak az Egyesült Ál-
lamok segítségével tudták megnyerni, a háború folyamán
eladósodtak, s a világ pénzügyi központja Londonból New
Yorkba helyeződött át. Európa a népességi mutatók és gaz-
dasági súlya alapján is veszített jelentőségéből az Egyesült
Államokkal és a gyarmatokkal szemben. Az öldöklő háború
szenvedései után gazdasági nehézségekkel kellett szembe-
nézniük a győzteseknek. A hadigazdálkodásról a normális
gazdasági életre történő átállás munkanélküliséget oko-
zott, hiányzott a tőke, az állam fedezetlen pénzkibocsátás-
sal kezelte eladósodását, ami növelte az inflációt, s beszű-
kült a piac.
A győztesek a Németországra kirótt jóvátétellel képzel-
ték el gazdaságuk helyreállítását. A szintén nehéz helyzet-
ben levő német gazdaság azonban nem volt képes fizetni
a jóvátételt. A franciák – erőfölényük érvényesítésére is tö-
rekedve – a Ruhr-vidék megszállásával próbálták kierősza-
kolni a német teljesítést (1923). Az akcióban lelepleződött
gyengeségük: a németek passzív ellenállással akadályozták
a szénszállítást, a francia gazdaság pedig szinte összeomlott
a megszállás anyagi terhei miatt.
Az európai gazdaság válsága kedvezőtlen volt az Egye-
sült Államok számára is, mivel veszélybe került a háború
alatt folyósított kölcsöneinek visszafizetése. Ezért jóváté-
teli konferenciát hívtak össze, ahol kidolgozták az amerikai
üzletember nevét viselő Dawes-tervet (1924). Ennek értel-
mében jelentős kölcsönnel és tőkével támogatták a német
gazdaság helyreállítását, hogy Németország megfizethesse
a háborús jóvátételt a franciáknak és az angoloknak. Így a
két győztes állam törleszthette adósságát az amerikaiaknak.
 „Mivel a háború következményeként Németország hite-
4. lezôi már-már teljesítôképességük határait súroló adókat
fizetnek, Németországnak is évrôl évre fizetôképességének felsô
határáig kell adót fizetnie. Ez összhangban van a versailles-i szer-
zôdés azon igazságos és alapvetô elvével, amelyet Németország
1919. május 29-i jegyzékében ismételten megerôsített, mi-
szerint »a német adózási rendszernek viszonylag ugyanolyan
keménynek kell lennie, mint bármely, a bizottságban képviselt
hatalom országában«. Ennél a felsô határnál többet nem is vár-
hatunk, és ennél kevesebb megszabadíthatná Németországot
a közös nehézségektôl, és az ipari versengésben méltánytalan
elônyt biztosítana számára. Ezt az elvet váltja valóra a terv. E
tervben olyan utasításokat dolgoztak ki, amelyek rugalmas al-
kalmazkodással kezdettôl fogva arra irányulnak, hogy a terme-
lékenység legmagasabb fokát biztosítsák, ami Németország fo-
lyamatos és növekvô produkálásával összeegyeztethetô. Hogyha
egyszer Németországban helyreállnak a rendes gazdasági körül-
mények és a rendes termelékenység, meggyôzôdhetünk arról,
hogy a legnagyobb mértékben reményteljes becslések a jövôben
elérhetôként megcsillanó összegek tekintetében mindenképpen
beigazolódnak. Azonban a felépülés nélkül azok a jóvátételi fize-
tések, amelyeket el lehetne érni, csekély értékûek lennének ah-
hoz, hogy a hitelezô nemzetek sürgôs szükségleteit kielégítsék.”
(Dawes-terv, 1924)
5.
Milyen célokat kívánt teljesíteni a terv? Hogyan állította
be a terv a német fizetések mértékét? A szöveg alapján
bizonyítsa, hogy a német gazdaság teljesítőképessége jobb volt,
mint az angolé vagy a franciáé!

Az 1920-as évek közepére az európai gazdaság talpra állt, azon-

ban részesedése a világtermelésből csökkent. Beszűkült a piac, a
gazdaság a korábbinál lassúbb fejlődési pályára állt, és viszony-
lagos fejlődése jelentős részben az amerikai tőkén nyugodott. A
gazdaság helyreállításában (konszolidációjában) – mint láttuk –
a kormányok, az állam jelentős szerepet vállaltak. Ez a háborús
gazdasági tapasztalatokkal együtt az uralkodó liberális gazdasági
felfogás (az állam maradjon távol a gazdaságtól) módosulását in-
dította el.

POLITIKAI TENDENCIÁK A világháború a belpo-

litikai erővonalakat is átrajzolta. A háború következtében
Nyugat- és Közép-Európában is megjelentek olyan politikai
erők, melyek a fennálló polgári alkotmányos rend erősza-
kos megdöntésére és diktatúrák bevezetésére törekedtek.
A szélsőjobboldali és szélsőbaloldali (kommunista) pártok 6. A nagyhatalmak ipari termelése
centralizált (egy szűk csoport vagy egy ember által vezetett)
tömegpártok voltak, és a politikai harc új formáit alkalmaz- Értékelje az adatok alapján Európa gazdasági helyzetét!
ták. Szociális (szélsőbal, szélsőjobb) és nemzeti (szélsőjobb) Állapítsa meg, hogy mely országok és térségek gazdasági
helyzete javult, illetve melyek őrizték meg korábbi pozíciójukat!
demagógiával akarták megnyerni a tömegeket, a parlament
Mennyiben árnyalja a képet, ha ugyanarról a gazdasági folyamat-
helyett az utcán politizáltak, saját fegyveres osztagokat ról kétféle adatsort ismerünk meg?
szerveztek, és bármilyen eszköz felhasználására készen áll-
tak a hatalom megragadása érdekében.

Politikai irányzatok és pártok Európában az elsô világ-

háború után
7.

Határozza meg, milyen jelentős politikai változás figyelhető

meg az első világháborút követően! Állapítsa meg, milyen
tényezők befolyásolták az egyes irányzatok súlyát!

171
A GYŐZTES EURÓPA GONDJAI
Milyen politikai berendezkedések léteztek Európában? Állapítsa meg, milyen különbségek vannak a régiók között a politikai berendez-
kedések tekintetében! Mutasson rá ezek okaira!
„1. cikk. A Német Birodalom köztársaság. Az államhata-
9. lom a néptôl származik.
2. cikk. A birodalmi elnök a Birodalmi Gyûlést feloszlathatja,
de ugyanabból az okból csak egy alkalommal. […]
41. cikk. A birodalmi elnököt az egész német nép választja.
[…]
48. cikk. […] Ha a Német Birodalomban a közbiztonságot és
a rendet jelentôsen megsértik vagy veszélyeztetik, a birodalmi el-
nök […] szükség esetén fegyveres erô segítségével közbeavatkoz-
hat. E célból átmenetileg teljesen vagy részben érvényen kívül
lehet helyezni [az alkotmányban megállapított] alapjogokat. […]
53. cikk. A birodalmi kancellárt és javaslatára a birodalmi mi-
nisztereket a birodalmi elnök nevezi ki és menti fel.
54. cikk. A birodalmi kancellárnak és a birodalmi miniszte-
reknek hivataluk betöltéséhez szükségük van a birodalmi gyûlés
bizalmára.” (Részletek a weimari alkotmányból, 1920)
Mit gondol, miért nem a német fővárosban ült össze a
német alkotmányozó gyűlés? Hasonlítsa össze a Német
császárság államszervezetét bemutató ábra (18. oldal) alapján a
kancellár helyzetét a császárság és a weimari köztársaság idején!
Értelmezze az alkotmány 48. cikkelyét: mi volt a jelentősége, és
hogyan tükrözi a korabeli Németország viszonyait?
172
Politikai berendezkedések
Európában az 1920-as évek
közepén
8.
Növelte a veszélyt, hogy a háborút követően Oroszor-
szágban és Olaszországban a szélsőséges erők kerültek ha-
talomra (oroszországban a kommunisták, olaszországban a
fasiszták), s Szovjet-oroszország támogatta a kommunista
szervezkedéseket az egész világon. A szélsőséges erők szá-
mára a gazdasági nehézségek, az életkörülmények romlá-
sa lehetőséget jelentett a térnyerésre. A húszas években
stabilizálódó gazdaság viszont megteremtette az alapját
annak, hogy Európa döntő részén visszaszorítsák a demok-
ráciát veszélyeztető csoportokat.
MEGBÉKÉLÉS NÉMETORSZÁGGAL Németország-
ban a szociáldemokraták a polgári pártokkal és a hadsereg-
gel összefogva kivédték mind a szélsőjobb, mind a szélsőbal
támadásait (27. lecke), s megszilárdították a polgári de-
mokráciát. A Weimarban elfogadott alkotmány után wei-
mari köztársaságnak nevezett rendszernek azonban folya-
matosan együtt kellett élnie a szélsőségesek akcióival, poli-
tikai gyilkosságokkal, sőt hatalomátvételi kísérletekkel.
Németországban a szociáldemokrata pártból kivált kommunis-
ták (Spartacus-csoport) Berlinben megkísérelték a hatalom átvéte-
lét (1919 januárjában). A hadsereggel összefogó szociáldemokraták
azonban vállalták a kemény fellépést, leverték a felkelést, a kommu-
nista vezetőket pedig (Karl Liebknecht, Rosa Luxemburg) meggyilkol-
ták. 1919 áprilisában Münchenben vették át a hatalmat a kommu-
nisták, kikiáltva a Bajor Tanácsköztársaságot, amely azonban csak
egy hónapig tudta tartani magát (1919. április 6.–május 3.). A német
helyzet megszilárdításának óriási volt a jelentősége, hiszen a bolse-
vikok éppen a németországi forradalomtól várták a világforradalom
győzelmét.
 A szociáldemokrata vezetés helyzetét alapvetően befolyásolta
a győztesek politikája, főként a jóvátétel kérdése. A belpolitikai
stabilitáshoz megegyezésre volt szükségük e kérdésben, ezért a
szociáldemokraták a teljesítés politikáját akarták követni. Ehhez
reális, a német gazdaság helyzetét figyelembe vevő jóvátételi köte-
lezettségek meghatározására volt szükség. Kezdetben nem sikerült
megállapodni a győztes hatalmakkal, így a németek a szintén elszi-
getelt Szovjet-Oroszországgal kötöttek gazdasági szerződést (Ra-
pallo, 1922). A megállapodásban a felek kölcsönösen lemondtak az
egymással szembeni jóvátételi igényekről.

A rapallói szerződést leginkább a franciák fogadták aggodalommal,

mert a német–orosz közeledés veszélyeztette az általuk létrehozni akart
közép-európai rendet.

A kiéleződő német–francia viszonyban a Ruhr-vidék megszállá-

sának kudarca és a Dawes-terv változást hozott. A francia vezetés-
nek, miután szembesült az ország gazdasági gyengeségével, szintén
alapvető érdeke fűződött a megegyezéshez. Erre ösztönözte őket a
szélsőséges erők előretörése Franciaországban és az egymást köve-
tő kormányválságok.
Az engedékenyebb francia politika kedvező helyzetet teremtett a
tárgyalásokra. Briand francia és Stresemann német külügyminiszter
a német teljesítési politika alapján tető alá hozták a locarnói szer-
ződést (1925), amely garantálta Németország nyugati, de csak a
nyugati határait. cserébe a franciák beleegyeztek a Ruhr-vidék kiürí-
tésébe, majd Németország felvételt nyert a Népszövetségbe (1926).
Az 1920-as évek második fele a megbékélés jegyében telt. Az
amerikai és a francia külügyminiszter (tíz évvel az első világhábo- A Népszövetség felépítése. A Népszövetséget (hivatalosan:
rú után) nyilatkozatban elítélte a háborút, és kijelentették, hogy a
11. Nemzetek Szövetsége) Wilson amerikai elnök kezdemé-
nemzetközi konfliktusokban lemondanak a háború alkalmazásá- nyezésére hozták létre 1919-ben (28. lecke). A nemzetkö-
ról (Kellog–Briand-paktum, 1928). A nyilatkozatot – sok állam mel- zi szervezet fô feladata a béke biztosítása, a nemzetközi
lett – Németország is aláírta. A következő évben összeülő jóvátételi konfliktusok tárgyalásos rendezésének elôsegítése volt
konferencián elfogadott Young-terv csökkentette a német jóváté-
tel összegét, és hosszú fizetési időszakot határozott meg. A még így Állapítsa meg, hogy mennyiben érvényesült a tagok egyen-
lősége! Jellemezze a nagyhatalmak helyzetét a népszövet-
is hatalmas összeget (114 milliárd márka) egészen 1988-ig kellett
ségen belül! Mely tényezők csökkenthették a szervezet hatékony-
volna Németországnak törlesztenie. ságát?

Briand (balra) francia és Stresemann (jobbra) német külügymi-

10. niszterek, a francia–német együttmûködés létrehozói
Milyen akadályok álltak a korszakban a két ország tartós együtt-
működése előtt?
12. A német jóvátétel alakulása a gyôztesek konferenciáin
Hogyan alakult a német jóvátétel összege? Mi jellemzi a fo-
lyamatot? Milyen politikai hatásai lehettek a folyamatnak
Németországban?

173
A GYŐZTES EURÓPA GONDJAI

A NŐK HELYZETÉNEK VÁLTOZÁSA A polgároso-

dás és a második ipari forradalom hatására a XIX-XX. század
fordulóján egyre erőteljesebbé vált a nők egyenjogúságát
követelő mozgalom (szüfrazsett mozgalom). Legfőbb köve-
telésüket, a nők választójogát azonban nem sikerült kivívni-
uk. A háború sok mindent megváltoztatott, a nők helyzetét
is. A háború alatt nemcsak a hagyományos területeken (pl.
betegápolás) álltak helyt a nők, de a hadigazdaság olyan te-
rületeken is női munkaerőt foglalkoztatott, ahol korábban
szinte csak férfiak dolgoztak (mezőgazdaság, gépgyártás,
közlekedés stb.). A háborút követően a férfiak jórészt visz-
szatértek e gazdasági ágazatokba, de a régi világ nem tért
vissza. Több államban (teljes körű vagy részleges) szavazati
jogot kaptak a nők, bár az ezt ellenzők száma továbbra is
jelentős maradt.
13. Nôk dolgoznak egy angol hadiüzemben

Az ipar mely területein volt már a világháború előtt is tö-

meges a női munka? Még milyen ágazatokban dolgoztak
nők a háború előtt?

14. Futónôk a monte-carlói nôi olimpián, amelyet 1921-ben

szerveztek meg tiltakozásul amiatt, hogy a „rendes” olim-
piai játékokon (pl. 1920-ban Amszterdamban) nôi atléták
nem vehettek részt. A nôi olimpia nagy feltûnést keltett,
különösen a sportolónôk rövid ruházata miatt. 1928-tól
nôi versenyzôk is indulhattak az olimpiai játékokon

Charlestont táncoló párok az 1920-as években. A háború

16. után az emberek (különösen a fiatalok) az élet élvezetei
felé fordultak, új ideálokat kerestek

Hogyan hatott a nők társadalomban elfoglalt helyzetére,

hogy közülük egyre többen álltak munkába, s egyre többen
rendelkeztek önálló keresettel? Készítsenek tablót az 1920-as
évekbeli női divatról (öltözet, hajviselet stb.)! Keressenek köny-
vekben vagy az interneten nőknek szóló korabeli reklámokat!

15. Egy tudományos mûhely személyzete

Milyen értelmiségi pályák nyíltak meg leghamarabb a nők

előtt?

174
 az olasz fasizmus és a tekintélyuralmi
rendszerek

AZ ELÉGEDETLEN GYŐZTES olaszország hadba

lépéséért a központi hatalmak és az antant versenyeztek 2.
1915-ben. Az antant többet ígért: az olaszok lakta területek
olaszországhoz csatolását, balkáni és kis-ázsiai befolyást.
olaszország a győztesek oldalán vett részt a világháborúban,
és nagy áldozatokat vállalt. A béketárgyalásokon azonban a
korábbi ígéreteknek csak egy része teljesült, mivel Francia-
ország a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságot kívánta meg-
erősíteni a térségben. Nem ítélték olaszországnak Fiumét és
Dalmácia egészét. A részsikerek – a vesztes országokhoz ha-
sonlóan – megkérdőjelezték a háborús áldozatok értelmét az
olasz nép szemében. A gyenge olasz gazdaság teljesen kime-
rült a háború során, az olasz tömegek nyomorogtak. Emiatt
ingataggá vált a belpolitikai helyzet: délen földfoglalásokra,
északon gyárfoglalásokra került sor, s az egymást követő pol-
gári kormányok nem tudtak úrrá lenni a helyzeten.

Mivel a hivatalos olasz politika képtelen volt érvényesíteni az

olasz igényeket, a felfegyverzett olasz nacionalisták a nemzeti köl-
tő, d’Annunzio vezetésével bevonultak Fiuméba. Akciójuk sikerrel
járt, a zömében olaszok lakta – korábban Magyarországhoz tarto-
zó – város nagyhatalmi beleegyezéssel olaszországhoz került. Az 3.
esemény aláásta az olasz polgári kormány tekintélyét.

1. Gyárfoglaló munkások Észak-Itáliában

Miért kerülhetett sor gyárfoglalásokra olaszországban? Mi

mutatja a képen a háború utáni helyzetet? Mit tanultunk
eddig a háború utáni szélsőséges politikai mozgalmakról? Olasz és francia hatalmi törekvések a világháborút kö-
vetôen

Mely térségek felett kívántak befolyást az olaszok? Mi volt

a franciák célja? Hasonlítsák össze a francia és az olasz cé-
lokat!

D’Annunzio fogadtatása Fiumében

4.

Miről árulkodik a fotó? Milyen szempontokat érvényesítet-

tek a béketárgyalásokon az olasz–jugoszláv határ kialakí-
tásakor?

175
AZ OLASZ FASIZMUS ÉS A TEKINTÉLYURALMI RENDSZEREK

Nemzeti Egy főre A FASISZTÁK HATALOMRA KERÜLÉSE A háború

Népesség jövedelem jutó nemzeti okozta gazdasági és társadalmi válságot tehát olaszország-
Ország
(millió fő) (milliárd jövedelem ban a hatalom nem tudta a győzelem mámorával ellensú-
dollár) (dollár) lyozni. Emiatt erőre kaptak a szélsőséges politikai eszmék
Egyesült Államok 98 37 377 és csoportok. A kommunisták csak 1921-ben szerveződtek
Nagy-Britannia 45 11 244 párttá, így kevésbé voltak hatékonyak, s nem kínáltak meg-
felelő megoldást a nemzeti sérelmekre. A szélsőjobboldalt
Franciaország 39 6 153 egy volt szocialista újságíró, Benito Mussolini kovácsolta
olaszország 37 4 108 egységbe a Nemzeti Fasiszta Párt keretei között (1920).
Németország 65 12 184 A fasizmus a nemzeti jelszavakat ötvözte szociális ígéretek-
Ausztria–
kel. Szemben állt a nemzeti eszmét elvető kommunizmussal
52 3 57 és a polgári demokráciával is. Álláspontja szerint a polgári
Magyarország
demokrácia az ország gyengeségét, anarchiát és a kisem-
oroszország 171 7 41
berek kiszolgáltatottságát jelenti. A fasiszták nemzeti fel-
Japán 55 2 36 emelkedést megvalósító, a tőkét korlátozó, a kisembereket
felkaroló, erős államot kívántak létrehozni.
5. Agenagyhatalmak
1914-ben
népessége és gazdasági teljesítôképessé-
A fasiszta mozgalom neve a latin fasces szóból ered, amely
Háborús kiadások vesszőnyalábot jelent. A fasces az ókori Rómában az állami hata-
Mozgósított haderő lom jelképe volt, amelyet állami hivatalnokok előtt vittek. Később
Ország 1913-as árakon
(millió fő) az olasz nyelvben a fascio a céhekhez hasonló szervezetet jelen-
(milliárd dollár)
tett, vagyis a szó az egységet s az abban rejlő erőt is kifejezte.
Nagy-Britannia 23,0 9,5
A fasiszta párt törzstagságát volt szocialisták, lecsúszott kis-
Franciaország 9,3 8,2 emberek és elsősorban a háborúból hazatérő katonák alkották.
oroszország 5,4 13,0 A hosszú háborúba elvitt fiatalok a fronton szocializálódtak. Éle-
tüket naponta kockára tették, megtanultak engedelmeskedni és
olaszország 3,2 5,6 parancsolni, s néhány év alatt altiszti vagy tiszti rangot szereztek.
Egyesült Államok 17,1 3,8 A háború után, a polgári világba hazatérve a fronton megszerzett
tudásuk, tapasztalatuk nem volt alkalmazható, vagyonuk nem
A többi antant-
0,3 2,6 volt, s olyanoknak kellett dolgozniuk – ha kaptak munkát –, akik a
szövetséges
háborút a hátországban vészelték át, s a háború alatt gazdagodtak
A szövetségesek meg. Ezt megalázónak érezték, harag és elégedetlenség gyűlt fel
57,7 40,7
összesen bennük. Hamar egymásra találtak, s csak egy ember kellett, aki
jövőt ígér számukra, hatalmat, erőt, s cserébe engedelmességet
6. Olaszország és szövetségeseinek háborús kiadásai és moz- követel. Nem véletlen, hogy első politikai szervezetük neve Harci
gósított ereje
Szövetség (Fascio de combattimento) volt (Milánó, 1919). A külső-
Értékelje a két táblázat adatai alapján olaszország hábo- ségek is azonnal megszülettek: az egyenruha (jellegzetes darabja
rús erőfeszítéseinek nagyságát! Hogyan viszonyul ez a szö- a fekete ing), a katonás köszöntés és a vezér, Mussolini tisztelete.
vetségesek erőfeszítéseihez? A szövetség tagjai, a fasiszták hajlandóak voltak a polgári világ kor-
látait átlépő erőszakra, hiszen ebben nőttek fel. A Harci Szövetség
alakult át Nemzeti Fasiszta Párttá (1920).

Az olasz fasizmus, Mussolini nem alkotott jól felépített

ideológiai rendszert. A nemzeti jelszavak és a szociális ígé-
retek mellett minden ideológiából átvett bármit, ha érdeke
úgy kívánta. Nem az ideológia, hanem a hatalom megszer-
zése és megtartása volt az első.
A fasiszták szociális és nemzeti ígéreteinek fegyveres
osztagaik gyilkosságai és terrorakciói adtak nyomatékot.
Az erő politikáját hirdető Mussolini – miután mérsékelte
szociális követeléseit – a polgári erők szemében is alkal-
masnak látszott a rendteremtésre, a kommunista mozga-
lom visszaszorítására. Úgy gondolták, kézben tudják tartani
őt és csoportját.
„A tömeg mindenekelôtt mennyiség. A tömeg statikus, a
7. kisebbségek dinamikusak […]. Számomra a probléma a
következô: arról van szó, hogy a polgári kisebbségre rákénysze- „Nem minden katona harcos, de minden harcos kato-
rítsünk egy szocialista és forradalmi kisebbséget. Alapjában véve
8. na. A harcosok Diaznál [az olasz hadsereg egyik vezetô-
egy kisebbség kormányoz bennünket. […] Létre kell hoznunk je] kezdôdnek, és az utolsó bakánál fejezôdnek be. A termelôk
a proletariátus kebelében egy eléggé számos, eléggé tudatos, azok, akik dolgoznak, de nem csak a kezükkel. Van olyan munka,
eléggé merész kisebbséget. Az óriási tömeg követni fogja ezt, és amely nem izzasztja meg a homlokot, és nem idézi elô a híres
aláveti magát neki.” (Mussolini elôadása, 1914) bôrkeményedéseket a kézen, társadalmi hasznossága mégis bi-
zonnyal magasabb annál, mint amit egy líbiai segédmunkás egy
napja nyújthat.” (Mussolini cikke az Il Popolo d’Italiában, 1918
Mely politikai irányzathoz tartozott Mussolini 1914-ben?
augusztusában)
Mit ért Mussolini kisebbség alatt, ma milyen fogalmakat
használnánk a kisebbség helyett? Mi a véleménye a tömeg sze-
repéről Mussolininak? Hasonlítsa össze a tömegről alkotott kor- Hasonlítsa össze Mussolini 1914-es és 1918-as gondolata-
társi elképzelésekkel (pl. Lenin)! it! Mely elvekre és társadalmi csoportokra kíván építeni?

176
 Ezért történhetett meg, hogy a törvényes kormány nem
vetette be a hadsereget, amikor 1922-ben Mussolini kiad-
ta a jelszót: „Menetelés Rómába!” (Marcia su Roma). Ez
azt jelentette, hogy elérkezettnek látta az időt a hatalom-
átvételre. A fasiszták mozgósították fegyveres osztagaikat,
de harcra nem került sor (pedig az olasz hadsereg Róma
környékén jóval nagyobb erőkkel rendelkezett). Mussolinit
fogadta a király, és kinevezte miniszterelnöknek, koalíciós
kormány élére, amelyben polgári pártok is részt vettek.
Mussolini felvonul feketeingeseivel Rómában (Marcia
9. su Roma, 1922). A király már a hatalomátvételi kísérlet
kezdetén kinevezte Mussolinit miniszterelnökké, így a fel-
vonulásnak már csak szimbolikus jelentôsége volt
Mi jellemzi a felvonulás külsőségeit? Milyen hatást érhet-
tek el a fasiszták a külsőségekkel? gyűjtse össze a fasiz-
musra jellemző jelképeket!
Mussolini és az olasz király, III. Viktor Emánuel találko-
10. zója
Hasonlítsa össze a felvonulást (9.) és a találkozót (10.)
megörökítő képet! Milyen eltérő üzenete van a két fotó-
nak?
„Nemcsak azért, hogy a holnap Olaszországa kevésbé le-
11. gyen szegény, mint a tegnapi volt, hanem azért is, hogy
Olaszország szabad legyen. Hiába vívtuk meg a háborúnkat, ha
a holnapi Olaszország nem rendelkezhet, amennyire csak lehet-
séges, független nemzetgazdasággal. A nagy nemzetek közötti
konkurenciaharc holnap elkerülhetetlenül lezajlik. Azt akarjuk,
hogy Olaszországot szétzúzzák? Ha károsítjuk a termelôerôket,
Olaszország a másodrangú nemzetek sorában találja magát. […]
Dolgozni, hogy határozottan és méltósággal részt vehessünk a
világversenyben.” (Mussolini cikke, 1918)
„Az elsô: visszavezetni a tömegeket az államhoz, a máso-
12. dik: a termelés maximumának közös talaján összebékíteni
a tôkét és a munkát.” (Mussolini beszéde a fasiszta párt egyik
alakuló gyûlésén, 1919)
„Mi, akiknek megvolt a bátorságunk ahhoz, hogy darabok-
13. ra törjünk minden hagyományos politikai kategóriát, és
váltakozva arisztokratáknak és demokratáknak, forradalmárok-
nak és reakciósoknak, proletároknak és antiproletároknak, pa-
cifistáknak és antipacifistáknak nevezzük magunkat, mi valóban
par excellance [kiváltképpen] relativisták vagyunk, és a mi akci-
ónk a legközvetlenebbül kapcsolódik az európai szellem legaktu-
álisabb mozgalmaihoz. […] Ha [….] a relativizmus Nietzschéhez
és az ô »Wille zur Macht«-jához [a hatalom akarásához] kötôdik,
az olasz fasizmus az egyéni és nemzeti hatalomvágynak a legna-
gyobb szabású teremtménye.” (Mussolini cikke, 1920)
Mely jellegzetességeit mutatják a kialakuló fasiszta párt-
nak a forrásrészletek (11–13.)? Az alábbiakra keressen
választ: gazdasági program, külpolitikai elképzelések, megnyerni
kívánt társadalmi csoportok! Hogyan értékeli Mussolini a fasiz-
mus viszonyulását a társadalmi csoportokhoz és az ideológiák-
hoz?
„Uraim! A mai napon ebben a teremben puszta udvarias
14. kötelezettséget teljesítek önökkel szemben, melyért nem
várom a hálának semminemû nyilvánulását. […]
Másodszor történik meg egy évtized leforgása alatt, hogy az
olasz nép – annak java részében – megbuktatta a minisztériu-
mot, és kívülrôl választott magának kormányt, a parlamenten
felül és annak minden szándéka ellenére. […]
Azt állítom, hogy a forradalomnak jogai vannak. Hozzáteszem:
mint mindenki tudja, azért vagyok itt, hogy megvédjem és a le-
hetô legmesszebbmenôre fokozzam a feketeingesek forradalmát,
azt erôsítsem, és szoros kapcsolatba helyezzem a nemzet törté-
netével mint a haladás és az egyensúly egyik eszközét. […]
Háromszázezer jól felfegyverzett ifjú élén, kik minden pa-
rancsomat szinte babonás hittel követik, mindazokat megbün-
tethettem volna, akik a fasizmust meggyalázták és bepiszkolni
igyekeztek. […] Ebbôl a süket, szürke terembôl seregemmel
egy tábori tanyát csinálhattam volna, szétrombolhattam volna a
parlamentet, és kizárólag fasiszta kormányt alakíthattam volna.
Mindezt megtehettem volna, de nem akartam megtenni, leg-
alább most, kezdetben nem.” (Mussolini miniszterelnöki bemu-
tatkozó beszédébôl, 1922)
Állapítsa meg a szöveg alapján, milyen minőségben és mi-
lyen kormány élén vette át a hatalmat Mussolini! Milyen
a beszéd stílusa, hangvétele? Milyen célt szolgált ez a módszer?
Tárja fel a beszéd belső ellentmondását!
177
AZ OLASZ FASIZMUS ÉS A TEKINTÉLYURALMI RENDSZEREK
Az olasz fasiszta államszervezet sematikus ábrája.
15. Mussolini 1923-ban olyan választási törvényt fogadtatott
el a parlamenttel, hogy a választáson többséget szerzô
párt megkapta a képviselôi mandátumok kétharmadát
Bizonyítsa az ábráról leolvasható tényekkel, hogy a fasisz-
ta állam diktatórikus berendezkedésű volt! Melyek a par-
lamentáris berendezkedés elemei ebben az államban? Meddig
maradtak meg ezek?
Mi volt a szerepe annak, hogy Mussolini többször beállt a munkások és a parasz-
16. Mussolini arat és egy földmunkás
mellett fényképezteti magát tok közé dolgozni?
178
A FASISZTA ÁLLAM Mussolini néhány év alatt (1929-
re) felszámolta az alkotmányosságot, a parlamentet, a
pártokat, a szabad sajtót. Felvette a vezér (olaszul: duce)
címet, és totális diktatúrát épített ki. Minden kérdésben
a duce, illetve a párt vezetőiből álló Fasiszta Nagytanács
döntött. A pártállam igyekezett az élet minden területét az
ellenőrzése alá vonni, s még csírájában elfojtani minden el-
lenállást. Az egyént mindenben alárendelte a mindenható
államnak. Jelentős államosításra került sor. Állami ellen-
őrzés alá vonták a szakszervezeteket, létrehozva az ún. kor-
porációs rendszert. A korporációk állam által megszerve-
zett testületek voltak, amelyekben a munkaadók, a mun-
kavállalók és az állam közösen kezelték a munka világának
kérdéseit, s vita esetén az állam döntött. A korporációkkal a
demokratizmus látszatát kívánták kelteni.
A korporációkat, más szóval hivatásrendeket nem Mussolini
találta ki a társadalmi és osztályellentétek csillapítására. olaszor-
szágban XI. Pius pápa (1922–1939) fellépése nyomán bontakozott
ki a hivatásrendiség gondolata. A szakmánként létrejövő hivatás-
rendekben a munkavállalók, a munkáltatók és a közérdeket képvi-
selő állam dolgozott az általános jólétért. A katolikus hivatásren-
dekhez természetesen nem kapcsolódott diktatórikus hatalom,
sőt éppen az ellen léptek fel.
Az erőszakkal fenntartott rend és nyugalom mellett, a
teljes államhatalom birtokában a fasiszták fejlesztették
Olaszország gazdaságát, kiterjesztették az állami gondos-
kodást a szélesebb néprétegek felé. Utak, vasutak és la-
kások épültek, mocsarakat csapoltak le, visszaszorították
a szicíliai maffiát. A szovjet piac megnyitása érdekében –
félretéve ideológiai megfontolásait – Mussolini felvette a
diplomáciai kapcsolatot a Szovjetunióval.
Mussolini a katolikus és vallásos olaszország miniszterel-
nökeként régi adósságot rendezett, amikor megállapodott
a pápasággal. A lateráni szerződésben (1929) elismerte a
katolikus vallást államvallásnak és a vatikánt független
államnak.
 A pápaság és a megszülető olasz Királyság kapcsolata nem volt
rendezett az olasz egység létrejötte óta. olaszország nem ismerte el
önálló államnak a Vatikánt, rendezetlen volt a korábban a pápai állam
birtokában lévő területek és ingatlanok kérdése. Mussolini biztosítot-
ta a Vatikán önállóságát, a pápaválasztás függetlenségét, a pápaság
pedig belenyugodott területeinek elvesztésébe. Megállapodtak az
ingatlanokról, és Mussolini teret hagyott a katolikus egyháznak az ok-
tatásban, az ifjúság nevelésében. Ennek óriási a jelentősége, mivel így
az olasz ifjúság nem csak fasiszta nevelésben részesült.

A fasiszta olaszország az 1920-as években elsősorban

Közép-Európában és a Balkánon akart befolyásra szert
tenni, s fő ellenfele a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság volt.
Mussolini megerősítette Fiume megszerzését, melyet a vi-
lág tudomásul vett.
17. A lateráni szerzôdés aláírása 1929-ben
TEKINTÉLYURALMI RENDSZEREK DÉLEURÓPÁBAN
A háborút követően Dél-Európa számos államában szintén ki-
éleződtek a társadalmi ellentétek. Ezek a társadalmak moderni- Miért volt fontos Mussolini számára a szerződés?
zálódtak, vagyis megszülettek azok az erők, amelyek félre akarták
állítani a társadalmi és gazdasági fejlődést akadályozó korlátokat
(pl. a nagybirtokrendszert, az egyház világi befolyását). Ugyanak-
kor az elmaradottság következtében és a demokratikus intézmé-
nyek hiányában a szélsőséges erőknek is tér nyílt. Így ezekben az
országokban részben a hagyományos vezető csoportok érdekeit
érvényesítő, azonban a gazdasági és társadalmi modernizációt is
szolgáló diktatúrák, tekintélyuralmi rendszerek jöttek létre. Ezek
az államok sokfélék, de hatalmi berendezkedésük egyértelműen
megkülönböztethető a parlamentáris rendszerektől, és semmi-
képpen nem azonos a fasizmussal. Vezetőik nem hoztak létre tö-
megpártokat, és nem alakítottak ki az élet minden területét ellen-
őrzése alá vonó totális államot.
A húszas években az Ibériai-félsziget két országában felszámol-
ták az alkotmányos rendszert. Portugáliában Salazar, Spanyolor-
szágban Primo de Rivera épített ki egyre népszerűtlenebbé váló
diktatúrát. Törökországban a hagyományokkal szemben fellépő, az
országot a Nyugathoz közelíteni kívánó Kemal pasa csak tekintély-
uralmi rendszerrel tudta biztosítani reformjai sikerét.

18. 19.

A fiatal Kemal pasa családja körében (18.), és a már Atatürknek, a törökök atyjának nevezett politikus 1927-ben (19.)

Állapítsa meg, mennyiben tükrözi a két kép a törökök életében bekövetkezett változásokat!

179
 köztes-európa az új világban
„Ne essünk tévedésbe, nemzeteink népességüket és kulturális ha-
1. gyományaikat tekintve kis vagy közepes nemzetnek számítanak.
És mert újra kivívott szabadságunk még új keletû, kultúránk még nem
egyenrangú a közép-európai kultúrával, de akarjuk, hogy az legyen, el
akarunk jutni arra a szintre, ahol a többiek állnak, nem mint csehek, nem
mint szlovákok, nem mint szerbek, horvátok, s úgy sem, mint lengye-
lek. Kultúránkat és politikánkat illetôen együtt kell haladnunk Európa
többi nemzetével. Csakis egyetlen közös kulturális-politikai egységként
leszünk képesek ellensúlyozni Európa többi nemzetének évszázadokon
át létrehozott kulturális hagyományait.” (Milan Hodža beszéde, 1931)
Mivel indokolja Hodža az együttműködés szükségességét?
Keressenek a felsorolt népek között hasonlóságokat, összetartó
kapcsokat! Kiket nem említ a szerző az együttműködésbe bevont népek
között? Nevezzen meg legalább kettőt, s indokolja, hogy miért nem ke-
rültek említésre!
3. Köztes-Európa etnikai és hatalmi viszonyai
Vesse össze az etnikai és az államhatárokat! Elemezze az 1920-as
évek hatalmi viszonyait! Mi utal a térképen arra, hogy ezek a viszo-
nyok gyorsan megváltozhatnak?
180
KÖZTES-EURÓPA FOGALMA A történetírás-
ban egyes régiókat gyakran jelölnek földrajzi nevek-
kel (pl. Nyugat-Európa, Kelet-Európa). Az elnevezés
azonban inkább a térséget más vidékektől elválasz-
tó történeti, gazdasági, politikai, kulturális, vallási
jellegzetességeket jelöli. Ennek következtében a
régiók területe folyton változik, ahogy jellegzetes-
ségeik módosulnak. Az első világháború után új
régió alakult ki, melyet nyugatról Németország és
olaszország, keletről a Szovjetunió határolt, s melyet
újabban Köztes-Európának neveznek. Köztes-Euró-
pa több korábbi régióból jött létre (Közép- vagy Ke-
let-Közép-Európa, a Balkán és Észak-Európa), mert
fölerősödtek e területek bizonyos közös vonásai, de
természetesen maradtak különbségek is a régión
belül.
Milan Hodža (1878–1944)
szlovák politikus. A dualiz-
mus idején a magyar ország-
gyûlés tagja, a szlovák nem-
zeti mozgalom képviselôje.
1918-ban egy az etnikai hatá-
ron húzódó vonalban állapo-
dott meg a magyar kormány-
nyal, amit aztán Masaryk
felülírt. Késôbb Csehszlovákia
miniszterelnöke
2.
Köztes-Európa a Párizs környéki békék nyomán
jött létre, a nagy birodalmak szétesése, illetve te-
rületvesztései következtében, s alapvetően kis- és
középállamok alkották. Az új államok megalakulása
a korábbi nemzeti törekvések beteljesülését jelen-
tette, emiatt mindenütt nemzetállam kialakítására
törekedtek. Az etnikai szempontból nagyon kevert
térségben ez a törekvés óhatatlanul nemzetiségi fe-
szültségekkel járt, mind az országokon belül, mind
az államok között. Az itteni országok eltérő gazda-
sági, kulturális, vallási stb. hagyományú területeket
fogtak össze, s ezért a nemzetiségi ellentétek egyéb
problémákkal együtt jelentkezhettek. Az új nemzet-
államok önálló gazdaságuk kiépítése közben gaz-
daságilag ellentétbe kerültek szomszédaikkal, ami
elzárkózáshoz, befelé forduláshoz vezetett, és az
egész térségben lelassította a gazdasági növekedést.
Köztes-Európa országainak politikai önállósága
attól függött, meddig marad fenn a világháború vé-
gén kialakult hatalmi helyzet, vagyis Németország és
Oroszország kiesése a nagyhatalmak közül, illetve a
francia vezetői szerep. Az 1920-as években már fel-
borulni látszottak ezek a viszonyok (pl. locarnói szer-
ződés), de még se Németország, se a Szovjetunió
nem vonta befolyása alá a területet. Franciaország
gyengülése és a térség államainak ellentétei azon-
ban előrevetítették a későbbi tragédiát.

Józef Piłsudski (1867–1935) katona,
harcolt az elsô világháborúban, majd
az önálló Lengyelországért. A Szovjet-
Oroszországgal szembeni háborúban
a lengyel haderô fôparancsnoka volt.
Elôször köztársasági elnök (1923-ig),
majd 1926-tól a hadseregre támaszkod-
va, váltakozó tisztségekkel (pl. minisz-
terelnök, a szejm elnöke) ô volt az állam
tényleges vezetôje
4.
A BALTI TÉRSÉG oroszországról szakadt le a korábban független ál-
lamként nem létező Finnország, Észtország, Lettország és Litvánia. E cse-
kély népességű államok be tudtak kapcsolódni a világkereskedelembe,
a Nyugathoz kívántak csatlakozni, de a belső viszonyaik csak korlátozott
parlamentáris rendszerek kiépülését tették lehetővé.
Lengyelország területén az első világháborút megelőzően három bi-
rodalom osztozott: Németország, az osztrák–Magyar Monarchia és – a
legnagyobb részen – oroszország. Az 1918 végén ismét függetlenné vált
ország társadalma és történelmi hagyományai miatt is erősen kötődött
Közép-Európához. A lengyelek a Szovjet-oroszországgal vívott háborúban
(1920) alakították ki végleges keleti határaikat (rigai béke, 1921). Len-
gyelország a térség legnagyobb és legnépesebb állama lett, ugyanakkor
soknemzetiségű állammá vált (4 millió ukrán, 1,5 millió belorusz, 1 millió
német stb.). A társadalmi, etnikai feszültségek a Piłsudski marsall vezette
tekintélyuralmi rendszer kiépítéséhez vezettek.
A MONARCHIA UTÓDÁLLAMAI AUSZTRIA Az osztrák
Köztársaság lakossága döntő többségét az osztrák-németek alkot-
ták, így Magyarország mellett a térség egyetlen nemzetállama
volt. Az ország vezetése az 1920-as években a keresztényszocia-
listáknak és a szociáldemokratáknak köszönhetően elkerülte a
szélsőségek hatalomra jutását, és demokráciát épített ki. Azon-
ban a piacait vesztett modern Bécs és a mezőgazdasági jellegű te-
rületek ellentéte, a gazdasági nehézségek kiélezték a társadalmi
feszültségeket. Napirenden voltak a jobb- és a baloldal közötti ösz-
szetűzések, a szélsőséges pártok fegyveres egységei közötti utcai
csetepaték. Sokan továbbra is a Németországhoz történő csatla-
kozástól (Anschluss) várták a problémák megoldását. Az 1930-as
évek elején kibontakozó gazdasági válság miatt tovább élesedtek
az ellentétek. A polgári erők már csak diktatúrával tudták fenn-
tartani a hatalmat és az ország önállóságát.
cSEHSZLoVÁKIA kicsiben modellezte a Monarchiát annak
előnyeivel és gondjaival együtt. A soknemzetiségű országban a
6. Csehszlovákia létrejötte és etnikai viszonyai
Elemezzék csehszlovákia etnikai összetételét! Vessék azt össze
a Monarchia viszonyaival!
„Nem vagyok amellett, hogy diktatúra legyen
5. Lengyelországban. Másként képzelem el az állam
fejét: joga kell hogy legyen ahhoz, hogy gyors döntése-
ket hozhasson a nemzet érdekeit érintô kérdésekben.
A parlamenti akadékoskodások csak késleltetik a feltét-
lenül szükséges megoldásokat. Törvények káoszában
élünk. Államunk három állam törvényeit és elôírásait
örökölte, amelyekhez jöttek újak. Ezt egyszerûsíteni kell,
a teljes hatalmat az elnöknek adni.” (Piłsudski, 1926)
Mivel indokolta a hatalmának növelését Piłsudski?
Miért nem tartja diktatúrának a tekintélyuralmi
rendszert?
„A másik fontos tanácskozás a csehek és a szlová-
7. kok között zajlott le Pittsburgben. Június 30-án
aláírtam az amerikai szlovákokkal és csehekkel kötött
megállapodást (csehszlovák megállapodás – nem szer-
zôdés!). E megállapodás annak a kis szlovák frakciónak
a megnyugtatására született, amely Szlovákiának Isten
tudja, milyen függetlenségérôl álmodott […]. Ezeket az
elképzeléseket elvetve egyeztek meg a mi cseheink és
szlovákjaink abban, hogy Szlovákia saját közigazgatást,
parlamentet és bíróságot kap majd. Habozás nélkül alá-
írtam a megállapodást, mert ez az amerikai csehek és
szlovákok egymás között megkötött, helyi szerzôdése
volt. Amerikai állampolgárok írták alá, amerikai cse-
hek és szlovákok […] nem amerikai csak kettô volt [...].
A megállapodásban volt egy kitétel, hogy a szlovák nép
legális képviselôi maguk fognak dönteni a szlovák poli-
tika részkérdéseirôl. Hasonlóképpen foglaltam állást ma-
gában a Függetlenségi nyilatkozatban is, kifejtvén, hogy
a nyilatkozat csak a jövôbeli alkotmány felvázolására tett
kísérlet, és hogy magáról az alkotmányról végérvényesen
a nép legális képviselôi fognak dönteni. És ez történt, mi-
dôn alkotmányunkat nemcsak a csehek, hanem a szlová-
kok is elfogadták, amivel is a szlovákság legális képviselôi
a teljes egység mellett foglaltak állást, és ez az alkotmány-
nyilatkozat nemcsak a szlovákokat kötelezi, hanem a
cseheket és természetesen engem is. Az egység mellett
voksoltak a szlovákok képviselôi 1918. október 30-án
Turócszentmártonban, s még korábban, május 1-jén, te-
hát a pittsburgi nyilatkozat elôtt, Liptószentmiklóson is.
S errôl az egységrôl van szó – az autonómia ugyanolyan
jogos követelmény, mint a centralizmus, és a fô feladat
a kettô közötti helyes arány megteremtése.
A szlovákok és csehek között az a hír járta, hogy az év
elején Amerikába érkezett Károlyi gróf, hogy az amerikai
kormánynál elérje Magyarország területi integritásának
az elismerését. A cseheknek állítólag függetlenséget kí-
vánt, de a szlovákoknak a történelmi Magyarországon
belül kellett volna maradniuk. House ezredes errôl tá-
jékoztatta a cseheket, és ezek a szlovákokkal együtt úgy
döntöttek, hogy a közös állam mellett foglalnak állást.”
(Masaryk Szlovákia helyzetérôl és az 1918. május 30-án
Pittsburgben kötött megállapodásról)
Milyen szerepe lehetett a Pittsburgben megkö-
tött megállapodásnak csehszlovákia létrejötté-
ben? Milyen jelentőséget tulajdonít a megállapodásnak
Masaryk? Mit ígértek a szlovákoknak a cseh vezetők?
Végül mit kaptak a szlovákok? Mivel magyarázza Masaryk
a történteket? Miért említi meg Károlyi Mihályt? Ele-
venítsék fel Masaryk szerepét a Párizs környéki békék
megszületésében! Mutassák be a forrás alapján Masaryk
politikai módszereit!
181
KÖZTESEURÓPA AZ ÚJ VILÁGBAN
„[…] Eljött az óra, amikor a Nép és a Király között
8. nem állhat többé közvetítô.
A parlamenti rendszer és egész politikai életünk egyre
több negatívummal töltôdött fel, amibôl a népnek és az
államnak csak kára származik. Államunk hasznos intéz-
ményei, azok haladása és népünk egész életének fejlôdése
került ezzel veszélybe. Az országban uralkodó egészség-
telen politikai helyzet nemcsak az ország belsô életére,
de államunk külkapcsolataira, valamint külföldi tekinté-
lyünkre és hitelképességünkre is káros hatást gyakorol.
A parlamentarizmussal, amely felejthetetlen Atyám
örökségeként az én politikai eszményem is volt, elvakult
politikai indulatok oly mértékben kezdtek el visszaélni,
hogy az az államban folyó minden gyümölcsözô tevé-
kenység akadályává vált. A Nemzetgyûlésben végbement
szomorú viszálykodások és események megrendítették a
nép ezen intézmény hasznosságába vetett hitét. A meg-
egyezések, de még a pártok és az emberek közötti leghét-
köznapibb kapcsolatok is teljességgel lehetetlenné váltak.
Ahelyett, hogy a parlamentarizmus a nemzeti és álla-
mi egység szellemét fejlesztené és erôsítené, a jelenlegi
formában szellemi bomláshoz és nemzeti széthúzáshoz
vezet. Szent kötelességem, hogy minden eszközzel ôriz-
zem az állam és a nemzet egységét. Eltökéltem, hogy eme
kötelességemnek ingadozás nélkül, a végsôkig eleget te-
szek. […]
E bajra a gyógyírt az eddig parlamenti úton végrehaj-
tott kormányváltozásban vagy új választások kiírásában
keresni csak annyit jelentene, hogy a drága idôt, mint ed-
dig, hiábavaló kísérletekre fecsérelnénk. Új munkamód-
szereket kell keresnünk, új utakat kell törnünk. […]
Ennek érdekében döntöttem és döntök úgy, hogy a
Szerb–Horvát–Szlovén Királyság 1921. június 28-i al-
kotmánya érvényét veszti. Az ország minden törvénye
érvényben marad addig, míg szükség szerint, az én ren-
deletemmel azok el nem töröltetnek. Ugyanezen módon
kerül sor a jövôben az új törvények meghozatalára.”
(Sándor király kiáltványa, 1929)
Milyen szerepet szánt az uralkodó a parlamenta-
rizmusnak? Miért nem tudott ennek megfelelni
a délszláv parlament? Milyen változást jelentett be a
kiáltványban az uralkodó? Mely célokkal indokolja a vál-
tozást? Hasonlítsa össze Piłsudski (5. forrás) és Sándor
király tettét és érveit!
„A Csehszlovák Köztársaság elnöke és Ôfelsége,
9. Románia királya megállapodnak abban, hogy vé-
delmi szerzôdést kötnek.
1. cikk. Abban az esetben, ha a Magas Szerzôdô Felek
egyikét Magyarország részérôl nem provokált támadás
érné, a másik fél kötelezi magát, hogy a jelen […] meg-
állapodás által meghatározott módon a megtámadott fél
védelmére kel. […]
4. cikk. Avégbôl, hogy békés erôfeszítéseiket össz-
hangba hozzák, a két kormány kötelezi magát, hogy a
Magyarországgal fennálló kapcsolataikat érintô külpoliti-
kai kérdésekben egyetértôen fog eljárni.” (A Csehszlovák
Köztársaság és a Román Királyság szerzôdése, 1921)
Mi volt a szerződés alapvető célja? Fogalmazza
meg, milyen jellegű együttműködésről szól a for-
rás!
182
csehek csak relatív többségben voltak. csehország legfejlettebb
peremterületein hárommillió német, a magyar határ mentén egy-
millió magyar, keleten pedig több százezer ruszin élt, s e nemze-
tiségek szinte egységes tömböket alkottak. Az ország vezetése a
cseh polgárság kezébe került, a szlovákok is inkább csak papíron
tartoztak az államalkotó nemzethez. Nem kapták meg a remélt au-
tonómiát sem.
csehország megörökölte a Monarchia legfejlettebb ipari terü-
leteit. A Magyarországtól elcsatolt mezőgazdasági jellegű területek
– melyeken az ipart visszafejlesztették – piacot biztosítottak a fejlett
cseh iparnak. Így a térség többi államához képest Csehszlovákiában
magasabb volt az életszínvonal, ami az etnikai ellentétek ellenére
lehetővé tette 1920 után a polgári demokrácia fenntartását. Igaz
– mint majd látjuk –, a demokrácia szabályai mellett is módot talál-
tak a nemzetiségek jogainak csorbítására.
RoMÁNIA A megalakuló Nagy-Románia soknemzetiségű állam
volt. A nemzetiségi ellentéteken túl azonban az eltérő gazdasági és
kulturális hagyományú területek összekovácsolása is nehézséget
jelentett. Igyekeztek a gazdagabb Erdély rovására fejleszteni a régi
romániai területeket. A háború után földosztást hajtottak végre, de
ezt elsősorban a magyar földbirtokosok, egyházak és közösségek
meggyengítésére használták fel.
Románia alkotmányos királyság volt, azonban az állam az alkot-
mányosságot a korrupció és a társadalmi ellentétek miatt egyre ke-
vésbé biztosította polgárainak.
SZERB–HoRVÁT–SZLoVÉN KIRÁLYSÁg Az új, délszláv állam
végletesen eltérő fejlettségű és kultúrájú népeket fogott össze.
Az országban a szerbek túlsúlya érvényesült annak ellenére, hogy
a csehekhez hasonlóan a béketárgyalások idején egyenjogúságot
ígértek a Monarchiától elszakadó népeknek. A királyság fejletlen
területeit az egykori Szerbia, Montenegró, a fejlettebb részét Hor-
vátország és a Magyarországtól elcsatolt Délvidék, valamint a ko-
rábban Ausztriához tartozó Szlovénia jelentette.
A horvátok és a szlovének nem törődtek bele alárendeltségük-
be, és hogy az ő rovásukra kívánják fejleszteni Szerbiát. Szeparatista
szervezetek alakultak, melyek közül a legerősebbé a horvát uszta-
sa mozgalom vált. A sokszínű országot a széthúzó erők ellenében
demokratikus kormányformával nem lehetett egyben tartani, így
1929-től a király diktatúrát vezetett be. Az ország hivatalos neve
Jugoszlávia lett, ezzel is kifejezve az állam egységét.
A KISANTANT A történelmi Magyarországból nagy területeket
megszerző Csehszlovákia, Románia és Szerb–Horvát–Szlovén Ki-
rályság 1920–1921 folyamán magyarellenes védelmi szövetséget
kötött, az ún. kisantantot. Ezt a szövetséget a magyar revíziótól való
félelem tartotta össze. Az együttműködés kiterjedt a katonai erők
együttműködésétől a Magyarország elleni propagandán át a ma-
gyar kormányzat külpolitikai törekvéseinek blokkolásáig. A kisan-
tant létrehozását, működtetését (a tagországok közötti ellentétek
tompítását) elsősorban csehszlovákia, s annak két vezetője: Masa-
ryk és Beneš szorgalmazta.
A csehszlovák politika valóban mindent megtett azért, hogy Magyaror-
szág ne álljon talpra. Akadályozta felvételünket a Népszövetségbe, és nem
támogatta, hogy az ország népszövetségi kölcsönt kapjon (lásd később).
1934-ben Marseille-ben meggyilkolták Sándor jugoszláv királyt. A me-
rényletet horvát usztasák vagy macedón szakadárok követték el. Meghalt
a király mellett ülő francia külügyminiszter, Barthou is. (A külügyminiszter
nem a merénylők áldozata volt – mint azt a világ évtizedeken át hitte –,
hanem a biztonsági erők fejetlensége következtében egy rendőr lőtte meg,
és elvérzett.) A merénylők után nyomozva a szálak olaszországba, Német-
országba, Ausztriába, Bulgáriába és Magyarországra vezettek. Az usztasák
fő központjai olaszországban voltak, bár átmenetileg a magyarországi Jan-
kapusztán is volt kiképzőtáboruk. Ennek ellenére a világsajtóban elsősor-
ban Magyarország került a vádlottak padjára, ami a csehszlovák diplomácia
és a sajtó tevékenységével magyarázható.
 A kisantant és a tér-
ség erôviszonyai
10.

A térképről leol-
vasható tények
közül elsősorban melyik
miatt tartották szüksé-
gesnek a résztvevők a
kisantant létrehozását?

A KISEBBSÉGEK HELYZETE A Párizs környéki békék ha-

tására a kisebbségek száma ugyan csökkent a korábbiakhoz
mérten, de helyzetük a romló gazdasági környezetben feléledő
nacionalizmusok viszonyai között romlott. A béke tartalmazott
kisebbségvédelmi rendelkezéseket, de ezeket az utódállamok
általában nem tartották be, mert a nemzetiségek beolvasztá-
sára törekedtek. A demokratikus csehszlovákiában és a dik-
tatórikus Jugoszláviában egyaránt megtalálták az eszközöket
a kisebbségek visszaszorítására. A földosztás során a magyar
földbirtokosoktól vették el a földet, s a többségi nemzetbeliek-
nek osztották szét. olyan közigazgatási beosztást alakítottak ki,
hogy egy-egy közigazgatási egységben a magyar lakosság aránya
ne érje el a törvények által az oktatás és egyéb jogok gyakorlá-
sához megszabott határt.
Ugyanakkor a magántulajdon viszonyai és az egyházak mű-
ködése lehetővé tették, hogy a kisebbségbe került magyarság Csehszlovákia fennállását és a kisantant egységét
a nehéz körülmények ellenére létrehozza kulturális és politikai 11. propagáló plakát
szervezeteit. A legnagyobb lélekszámú magyar kisebbséggel és
a legerősebb történelmi gyökerekkel rendelkező Erdélyben a Mi a plakát üzenete? gyűjtse össze a mondanivalót
magyar nyelvű oktatás leépítése ellenére továbbra is virágzott bemutató elemeket!
a magyar kultúra.

A csehszlovák földreform
12.

Milyen célok megvaló-

sítására használta fel a
csehszlovák állam a földosztást?

183
 a bolsevik oroszország
„Most áttérek a kronstadti eseményekre. Még nem kaptam
1. meg a legújabb híreket Kronstadtból, de nem kételkedem
abban, hogy ezt a felkelést, amely gyorsan felfedte elôttünk a fe-
hérgárdista tábornokok jól ismert alakjait, a legközelebbi napok-
ban, sôt talán a legközelebbi órákban leverjük. Ehhez nem fért
kétség. De alaposan mérlegelnünk kell ennek az eseménynek
politikai és gazdasági tanulságait. […]
Nem kétséges, hogy […] a fehértábornokoknak – az elvtársak
mindezt tudják – nagy szerepe volt ebben. Ez teljes mértékben
bebizonyosodott. Két héttel a kronstadti események elôtt a pá-
rizsi újságok már közölték, hogy Kronstadtban felkelés tört ki.
Tökéletesen világos, hogy ebben benne van az eszerek és külföldi
fehérgárdisták keze, s ugyanakkor ez a mozgalom kispolgári el-
lenforradalomba, ösztönös kispolgári anarchiába torkollott. Ez
már újszerû dolog. Ezt a körülményt, a válságokkal összefüggés-
ben, politikai szempontból nagyon gondosan kell mérlegelnünk
és nagyon részletesen kell elemeznünk. Itt a kispolgári anarchis-
ta ösztönösség nyilvánult meg, mely a szabad kereskedelem jel-
szavával lép fel, és mindenkor a proletariátus diktatúrája ellen
irányul. És ez a hangulat nagyon erôsen hatott a proletariátusra.
Megnyilvánult ez a moszkvai üzemekben, megnyilvánult ez vi-
déken is több helyen […].” (Lenin, az OKP X. kongresszusán,
1921)
Mivel magyarázta Lenin a kronstadti matrózlázadást?
Tárja fel a szövegből a lázadás valódi okait! Veszélyesnek
tartotta-e a lázadást Lenin? Bizonyítsa állítását a megfelelő for-
rásrészlettel!
Plakát a kronstadti matrózlázadásról. A felsô felirat ma-
2. gyarul: Kronstadt igazsága
Írjon szöveget az orosz plakáthoz úgy, hogy a felkelő mat-
rózok mellett, és úgy is, hogy a felkelést leverő bolsevik
hatalom mellett szóljon „Kronstadt igazsága”!
184
A HADIKOMMUNIZMUS ÉS A NEP A bolsevikok
már a polgárháború idején államosították az ipart és a ke-
reskedelmet, a parasztoktól pedig elvették a saját földjeiken
megtermelt terményeket. A gazdaság szétzilálódott, a ter-
melés a háború előttinek a töredékére esett vissza, a piac és
a pénz elméletileg és gyakorlatilag is megszűnt. Az ellátási
zavarok a termelés és elosztás központi irányításának beve-
zetéséhez vezettek. Ezt a piaci viszonyok kizárásán alapuló
gazdaságirányítási és elosztási rendszert hadikommuniz-
musnak nevezzük.
A helyzet a polgárháború befejeződése után sem javult,
sőt, inkább romlott: nem volt sem élelmiszer, sem iparcikk.
A bolsevikok által ígért új világtól jobb életkörülményeket
váró emberek éheztek. lázadások és sztrájkok robbantak ki,
sőt az elégedetlenség átterjedt a hadseregre. A balti-tengeri
flotta egyik támaszpontján, Kronstadtban fellázadtak a mat-
rózok (1921. március).
Kronstadt az orosz balti flotta egyik megerősített bázisa volt. A
Pétervár közelében fekvő támaszpont matrózai tevékeny szerepet
játszottak a bolsevik hatalomátvételben, majd a polgárháborúban.
Az ellátási nehézségek miatt tiltakozó pétervári munkások elleni
erőszak hatására a matrózok fellázadtak a bolsevik hatalom ellen.
A Vörös Hadsereg csak a kronstadti erőd ostromával tudta leverni
a lázadást. Mivel Kronstadt korábban a bolsevik propagandában a
„forradalom” egyik jelképévé vált, nehéz volt megmagyarázni az
eseményeket.
3. A hadikommunizmus vázlata
Mi jellemezte a hadikommunizmust gazdaságilag és poli-
tikailag? Miért került bevezetésre? Hogyan vált be a gya-
korlatban?
 A hatalom megtartása érdekében Lenin vezetésével gaz-
dasági irányváltásra került sor: bevezették az „új gazdaság-
politikát (rövidítve: NEP). Korlátozott mértékben visszaállí-
tották a piaci viszonyokat és a pénzforgalmat. A parasztoknak
engedélyezték a kötelező beszolgáltatáson túl megmaradó
terményeik piaci értékesítését. Az érdekeltség érvényesülé-
se javított az ellátáson.

Ahogyan a kronstadti lázadást, úgy a gazdasági irányváltást (NEP)

is megmagyarázták ideológiailag a bolsevikok. Az elvi probléma az
volt, hogy a győztes proletárforradalom után miért kell visszaállítani
a „kapitalizmust”, ha csak részlegesen is. És ha a munkásosztály az
ország vezető ereje, miért kell kedvezni a parasztságnak? Jellemző
a rendszerre, hogy „ideológiai vitát” folytattak egy olyan kérdésről,
melyet Lenin a kényszerhelyzetben már eldöntött. Ennek ellenére a
pártközpont iránymutatása szerint minden pártszervezetben lefoly-
tatták ezt a vitát, és a végén mindenkinek azonosulnia kellett az új,
lenini értelmezéssel.

A SZOVJETUNIÓ LÉTREJÖTTE A polgárháborúban

a bolsevikok a régi oroszország nagy részét megszerezték.
4. A szovjet gazdaság alakulása
Ezért a győzelem után a bolsevik hatalomnak rendeznie kel-
lett a nemzetiségek helyzetét. Az orosz nacionalizmus helyé- Jellemezze az ipari fejlődés ütemét! Milyen aránytalansá-
got árul el a grafikon az iparon belül? Milyen mutatókat
re a világforradalom gondolatát állították. A nagyobb nem- kellene még ismernünk ahhoz, hogy az ipari fejlődés egészéről
zetiségi területek (Örményország, grúzia stb.) különállását reális képet alkothassunk?
elméletileg elismerték. A központi hatalom uralmának bizto-
sítására 1922-ben létrehozták a Szovjetuniót. Az új szövet-
ségi államba belekényszerítették a cári birodalom szétesése
után az önállósodás útjára lépő országokat és területeket.
Kivételt jelentettek Finnország, a balti államok (Észtország,
Lettország, Litvánia) és természetesen a lengyel területek.
A szovjet alkotmány értelmében a tagállamoknak még az
elszakadás joga is adott volt. A valóság egészen más volt: egy-
re inkább a központi akarat érvényesült, szó sem lehetett el-
szakadásról. A függetlenség gondolatának képviselőit naciona-
listának vagy az ellenség, „az imperialisták” szövetségeseinek
minősítették. (Jellemző, hogy a Szovjetunió himnusza 1944-ig
egy nemzetközi munkásinduló, az Internacionálé volt.)
A bolsevik államban látszatra meghagyták a hatalmi ágak
különállását. Valójában olyan rendszert építettek fel, amely-
ben a központi akarattal szemben semmiféle ellensúly nem
létezhetett. A törvényhozó testületbe csak egy párt, a bol-
sevik párt képviselői kerülhettek be. A törvényhozás és az
állami élet minden szinten a párt irányítása alatt állt (totális
diktatúra).

MODERNIZÁCIÓ – TERVUTASÍTÁSOS REND-

SZER A Szovjetunió az új rendszer kiépülésével a fejlődés
két alapvető forrásától zárta el önmagát: a külföldi tőke és
technológia beáramlásától, és a piaci viszonyok ösztönző ha-
tásától. A kívánt hatalmas ipari fejlődést más ágazatok (me-
zőgazdaság, infrastruktúra, könnyűipar) és az életszínvonal
rovására lehetett elindítani. Fokozta a nehézségeket, hogy
oroszország eleve fejletlen gazdasága hatalmas károkat szen-
vedett a polgárháborúban. Mindez társult azzal a problémá-
val, hogy a várt világforradalom elmaradt, s így ellenséges
környezetben kellett kialakítani az új rendszert.

A marxi elmélet szerint a legfejlettebb országokban győzedelmes-

kedik először a proletárforradalom, majd az egész Földön győzelmet
arat. Ez azonban nem következett be, ami ideológiai és gyakorlati
problémát egyaránt okozott a bolsevik vezetés számára: lehet-e egy 5. A Szovjetunió államszervezete
országban (Szovjet-oroszország) felépíteni az új világot. Felmerült
a hatalomról való lemondás kérdése is. Az „elvi vitából” a hatalom Vizsgálja meg, megfelel-e Montesquieu elveinek a szovjet
megtartása mellett érvelők kerültek ki győztesen. Megszületett a államberendezkedés! Mutassa be a párt szerepét az állam
leggyengébb láncszem elmélete. Megállapították, hogy a leggyen- életében!
gébb kapitalista országban is győzhet a forradalom, és egyetlen or-
szágban is fel lehet építeni a szocializmust.

185
A BOLSEVIK OROSZORSZÁG
6. A bolsevikok céljai, lehetôségei és módszerei
Mi volt a legfontosabb gazdasági cél? Mely tényezők se-
gítették s melyek akadályozták e célok megvalósítását?
Hogyan határozták meg a lehetőségek a bolsevikok módszereit?
Alkosson új ábrát a témáról, hiszen a tényezők más logikai sorba
is rendezhetők!
Sztahanov szovjet bányász. Nevéhez kötôdik a sztaha-
7. novista mozgalom, amelynek lényege: verseny a terv
túlteljesítéséért. Sztahanov egy donyecki szénbányában
egy mûszak alatt az elôírt 7 tonna helyett több mint 100
tonna szenet bányászott ki (1935), s késôbb még nagyobb
eredményeket ért el. Példájára az „önkéntes” munkaver-
senyek során mindenkitôl elvárták a terv irreális mértékû
túlteljesítését. Valójában azonban Sztahanovnak (és a
nyomába lépô sztahanovistáknak) több munkatárs is a
„keze alá dolgozott”
Miért volt szükség a munkaversenyre? Miért állítottak ir-
reális célokat az emberek elé?
186
Az iparosítást tűzték ki célul, mert alapvetőnek tartották
a katonai erő fokozását az újabb külső támadások elhárítása
és az esetleg mégis bekövetkező világforradalom támogatá-
sa érdekében. Minden erőforrást a kitermelő, a nehézipari
és az energiatermelő ágazatokba fektettek. Ez felelt meg
az ideológiai elvárásoknak is. Az elmélet szerint ugyanis a
proletárdiktatúra a többségben levő munkásság diktatúrája
a kisebbségben levő más társadalmi rétegek felett. oroszor-
szágban viszont a társadalom zömét még mindig a parasztok
alkották.
A gazdaság irányítását a központ végezte, és ezen alap-
vetően a NEP engedményei sem változtattak. A NEP visz-
szavonása után, a húszas évek második felében erőteljesen
növekedett a központi apparátus. Ekkor született meg a terv-
utasításos rendszer: a központ által készített időarányos
terveket (ötéves terveket) kellett teljesítenie minden gazdál-
kodó szervezetnek. Így váltak lehetővé a kevésbé fontosnak
tartott ágazatokból és az életszínvonal rovására történő elvo-
nások, hogy villamos erőművek, kohók és gépgyárak épül-
hessenek. Mivel a piac ki volt zárva, és nem működtek nép-
képviseleti ellenőrző szervek, a terveket a központi akarat
szabta meg. Emiatt a valóságtól elrugaszkodó célokat tűztek
ki, és az eredmények elmaradását büntették. Emiatt az üze-
mek papíron igyekeztek teljesíteni a tervet, de a valóságban
a mennyiség vagy a minőség nem egyezett a számokkal.
Az ipar eredményei – a hamisított statisztikák mellett is –
valóban jelentősek voltak. A szovjet ipar alkalmassá vált
egy erős hadsereg ellátására. Az ár azonban iszonyatos volt:
éhezés, nyomor, félelem a hatóságoktól. oroszország a világ-
gazdaság részeként sokkal kisebb áldozatokkal valósíthatta
volna meg a modernizációt.
KOLLEKTIVIZÁLÁS Az iparosítás külterjes (extenzív)
szakaszában a fejlesztés új gyárak létesítését és a munka-
erő létszámának folytonos növelését igényelte. Ezt csak a
parasztság átirányításával lehetett megvalósítani. Ahhoz,
hogy a parasztok egy része ipari munkássá váljon, át kellett
szervezni a mezőgazdaságot.
Az önálló paraszti tulajdon ellentétes volt a kommunista
eszmékkel, ezért igyekeztek megszüntetni. A parasztokat
termelőszövetkezetekbe (kolhozokba) kényszerítették: ezt
nevezték kollektivizálásnak. A kolhozokban központi tervek
alapján dolgoztak és hivatalosan megállapított fizetést kap-
tak. Az állam pedig elvonhatta a jövedelmet a mezőgazda-
ságból.
A parasztok azonban nem voltak hajlandók önként bead-
ni a szövetkezetekbe gazdaságukat. A hivatalosan hangozta-
tott önkéntesség az esetek többségében valójában erősza-
kos beléptetést takart.
A parasztság elleni támadást a falu vezető ereje, a jó-
módú parasztság, az úgynevezett kulákok tönkretételével
kezdték. A teljesíthetetlen beszolgáltatási kötelezettsége-
ket büntetések követték. Elkobozták a kulákok vagyonát,
munkatáborokba hurcolták őket. Majd a parasztság többi
rétege került sorra; megtörésükre embertelen módszereket
alkalmaztak. Milliók haltak éhen, miközben a szovjet állam
gabonát exportált a hiányzó valutáért.
Az alapvető gazdasági és ideológiai célt elérték: a pa-
rasztság mint önálló tulajdonosi réteg megszűnt. A parasz-
tok tömegesen hagyták el a falvakat, s ipari munkássá vál-
tak. A szovjet mezőgazdaság ettől kezdve soha nem tudta
megfelelően ellátni az országot élelmiszerekkel.
 8. Egy emigráns ukrán mozgalom plakátja, amellyel a világ
figyelmét akarták felhívni a borzalmakra
SZTÁLIN DIKTATÚRÁJA Lenin halála után (1924) több
évi hatalmi harcban Sztálin szerezte meg a párt, s így az
ország vezetését. Rövidesen valamennyi vetélytársát, le-
hetséges ellenfelét félreállította, s minden jelentős posztra
a személyéhez feltétlenül hű embereket állított.
A hatalom, hogy céljait megvalósíthassa, megfélemlítet-
te a társadalmat. Volt, akit meggyilkoltak, másokat hamis
(koholt) vádak alapján ítéltek halálra. Az igazságszolgáltatás
a politika eszközévé vált: a koncepciós perekben a megvá-
dolt személyeket politikai célok alapján válogatták ki, s ez
határozta meg az ítéletet is. A tisztogatási hullámok ezre-
ket érintettek. Nem volt biztonságban senki, sem az egysze-
rű párttag, sem a bolsevik párt vezetői.
9. Kényszermunkások építik a fehér-tengeri csatornát
Nézze meg egy földrajzi atlaszban, milyen az éghajlat ezen
a vidéken! Milyen lehetett a munka hatékonysága ezek-
ben a táborokban?
10. Gyerekek az ukrajnai éhínség idején. A falvak népétôl el-
vették a gabonát, majd körülzárták ôket. Közel tízmillió
ember, köztük gyermekek haltak éhen
„A küldöttség egyhangúlag arra a következtetésre jutott,
11. hogy a Szovjetunióban az egész hatalom valóban a mun-
kások kezében van, s hogy Oroszország munkásosztálya politi-
kailag a legszabadabb munkásosztály az egész világon, s hogy
Szovjet-Oroszország gazdasági építése a szocializmus felé halad,
s ebben a munkás- és paraszttömegek széles rétegei részt vesz-
nek.
Annak ellenére, hogy a cári rendszertôl örökölt ipar részben
technikailag elmaradott, és annak ellenére, hogy a mezôgazda-
ságban még a múltból örökölt negatív jelenségek uralkodnak,
határozott növekedést észleltünk.
A külföldön olyannyira rágalmazott és gyûlölt oroszországi
proletárdiktatúra valójában munkásdemokrácia, amelyben a
munkások nagyon jól érzik magukat. A munkások, parasztok,
mûszaki szakemberek, tudományos munkatársak és más szel-
lemi foglalkozásúak többségükben a szovjet rendszer és szovjet
kormány mellett állnak. (Osztrák munkásküldöttség beszámo-
lója, 1920-as évek)
Melyek a küldöttség legfontosabb megállapításai? Hogyan
sikerülhetett ezt a képet kialakítani a szovjet rendszerről
a világban?
187
A BOLSEVIK OROSZORSZÁG

Az 1934-es pártkongresszus küldötteinek több mint a felét, akik Sztálin ellen szavaztak, rö-
„Népünk és a világ vala- vid időn belül kivégezték. 1937–1938-ban a Vörös Hadsereget is elérte a tisztogatási hullám: a
12. mennyi becsületes embere
magasabb egységek parancsnokainak többségét kivégezték. Köztük volt a polgárháború nem
most az önök igazságos ítéletét
egy legendás vezére.
várja. Mennydörögjön ez az ítélet
hatalmas országunkban, mint új
hôstettekre, új gyôzelmekre hívó A megfélemlítést összekapcsolták a gazdasági célok elérésével. Emberek millióit
riadó! Mennydörögjön ítéletünk, hurcolták munkatáborokba, amelyeknek egész rendszerét építették ki: ez volt a gu-
mint az igazságos szovjet bünte- lag (a táborok főigazgatóságának nevéből). A foglyok mostoha körülmények között,
tés frissítô és mindent megtisztító minimális élelemmel dolgoztak, főleg bányákban, út- és vasútépítkezéseken, és millió-
vihara! Egész országunk apra- számra pusztultak el.
ja-nagyja egyet vár, egyet követel: A félelemben élő országban megkezdődött Sztálin visszataszító tömjénezése, sze-
lôjétek agyon ôket, mint a veszett mélyi kultusza. A vezér képe, szobrai elárasztották az országot, beszédeit ütemes taps
kutyákat! Népünk egyet követel: kísérte, behízelgő versek és cikkek jelentek meg róla.
tiporjátok el az átkozott férgeket!
– Az idô halad. A gyûlölt árulók sír-
jait, melyekre minden szovjet em-
ber, az egész szovjet nép mindig 13.
megvetéssel fog nézni, belepi majd
a gaz és a bogáncs. De fölöttünk,
boldog országunk fölött, úgy,
mint eddig, tisztán és derûsen fog
ragyogni arany sugaraival a mi na-
punk. Mi valamennyien, a mi né-
pünk, úgy, mint eddig, haladunk
tovább a múlt utolsó szennyétôl,
söpredékétôl is megtisztított úton,
szeretett vezérünk és tanítónk, a
nagy Sztálin vezetésével elôre, a
kommunizmus felé.” (Visinszkij, a
Szovjetunió fôügyésze, 1935)

Jellemezze az ügyész be-

szédének hangnemét! Kinek
a nevében lép fel Visinszkij? Fo-
galmazza meg, miért jellemző ez
a beszéd a koncepciós perekre!
Melyek voltak a koncepciós perek
funkciói a szovjet rendszerben?
14.

Képek Sztálin személyi kultuszáról

Mutassa be a képek segítségével a személyi kultusz jellemzőit! Milyennek mutatja

Sztálint a 13. és milyennek a 14. kép? Miért alakulhatott ki Sztálin személyi kultusza?
Milyen funkciói voltak a rendszer működésében?

188
 a világgazdasági válság és a kiutak
keresése

A VÁLSÁG KITÖRÉSE A világháborút követően a vi-

lággazdaságban jelentős változások zajlottak le. Az európai
gazdaság csak állami beavatkozással és az amerikai tőke se-
gítségével tudott talpra állni, de fejlődési üteme a boldog
békeidőkhöz képest lelassult. A világkereskedelem is vissza-
esett, mivel szűkültek a piacok, kiesett oroszország, s a gyar-
matok gazdasági fejlődésével csökkent az itt elhelyezhető
áruk mennyisége is.
Egyedül a világháborús szállításokból hasznot húzó Egye-
sült államok gazdasága fejlődött gyors ütemben, s a kor-
szakban már egyértelműen a világgazdaság központjává
és motorjává vált. Az Egyesült Államokban az életszínvonal
gyorsan nőtt, ami növelte a fogyasztást. Az árucikkek iránti
növekvő kereslet, a gazdasági fellendülés (konjunktúra) be-
fektetésekre ösztönzött. A fogyasztás (a piac) azonban nem
bővült olyan ütemben, ahogyan a termelés. A bérek növe-
kedése nem tartott lépést a termelékenység növekedésével,
így nem nőtt kellő mértékben a vásárlóerő. Külföldön sem le-
hetett növelni az eladásokat. A legtöbb ágazatban túlterme-
lés következett be: többet termeltek, mint amennyit a piac
képes volt fölvenni. Amikor 1929-ben a termelés és a piac
közötti összhang megbomlása nyilvánvalóvá vált, kirobbant a
tőzsdepánik: hirtelen mindenki eladni akarta részvényeit, de
senki nem vett részvényeket. 2. A gazdasági válság okai és „ördögi köre”
A tőzsde összeomlása (tőzsdekrach) láncreakciót indí-
tott el. A részvények elértéktelenedése miatt a vállalatok és gyűjtse össze, mely tényezőkre vezethető vissza a válság!
a lakosság kivették befektetéseiket a bankokból, több bank Mutassa be, mit értünk a válság „ördögi körén”! Miért
csődbe ment. A hitelezés leállt, így csökkentek a beruhá- nem lehetett külföldön sem eladni?
zások, a vállalatok visszafogták vagy leállították termelé-
süket, s elbocsátották munkásaikat. Ezzel tovább szűkült a
vásárlóerő, a piac, a termelés pedig még inkább visszaesett. Az ipari termelés in-
dexe a válság idején
A válság a tőzsdéről, a pénzpiacokról indult, de a gazdaság
összetettsége révén kiterjedt az iparra és rövidesen a mező- 3.
gazdaságra is (pl. csökkent az élelmiszerek iránti kereslet).
Mivel a korszakban a világgazdaság már összekapcsolta Állapítsa meg,
a Föld minden régióját, a visszaesés – ha eltérő mértékben hogyan hatott
is – minden kontinensre kiterjedt (világválság). A válság azo- a válság az ipari
kat az országokat sújtotta leginkább, amelyek vagy fejlettsé- termelésre! Mi le-
gük (Egyesült Államok, Németország), vagy sajátos helyzetük het az oka annak,
révén (pl. Argentína, amely marhahússal jelentkezett a világ- hogy az országok
piacon) jelentős exportot bonyolítottak le, és nem rendel- termelése különbö-
keztek gyarmatokkal, melyekre átháríthatták volna a terhek ző mértékben esett
vissza?
egy részét.

Külkereskedelmi for-
galom a válság idején
4.

Hogyan ala-
kult a külke-
reskedelmi forga-
lom a válság ide-
jén? Milyen okokra
vezethető vissza a
1. A válság kiterjedése jelenség? Nevezze
meg azokat az or-
Állapítsa meg, milyen kapcsolat figyelhető meg az egyes szágokat, amelye-
ágazatokban kibontakozó válság között! Vesse össze ezt az ket elsősorban súj-
összefüggést a válság földrajzi elterjedésével! tott ez a folyamat!

189
A VILÁGGAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS A KIUTAK KERESÉSE
Henry Ford fiával elsô kocsijuk és a tízmilliomodik
5. T-modell mellett. A húszas évek jólétének jelképévé vált
Amerikában ez az autó, melynek az ára a tömeggyártás
következtében 400 dollár alá csökkent, s így az amerikai
átlagember is megvásárolhatta
100 dollárért eladó Ford New Yorkban. A válság során a
6. középosztálybeliek is kritikus helyzetbe kerültek, közülük
sokan elvesztették állásukat. Az 1000 dollárt érô autó 100
dollárért sem kelt el
Mely tényezők következtében csökkenhetett a gépkocsik
ára, s ennek mi lett a következménye? Miért kellett eladni
az autót? Milyen hatással volt ez a gazdaságra? Mi a hasonlóság
és mi a különbség a két kép üzenete között?
A munkanélküliség alakulása néhány országban
7.
Mely országot érintette leginkább s melyiket a legkevésbé
a munkanélküliség? Hasonlítsa össze az adatokat az ipari
termelést bemutató grafikonnal (3. forrás)!
190
A kormányok a régi gyakorlatnak megfelelően a vállala-
tokhoz hasonlóan kezelték a problémát. Csökkentették az
állami költségvetést, leépítették a hivatalokat, megvonták
a támogatásokat, és vámokkal védték országuk piacait. Ez a
módszer azonban tovább rontotta a helyzetet. A korábban
jól bevált recept most nem működött. Ennek oka, hogy nem
a „régi típusú”, egy-egy ágazatban időről időre visszatérő
válságról volt szó, hanem az egész világot és szinte minden
gazdasági ágat érintő válságról. Így természetesen nem volt
olyan szektora a gazdaságnak, amelyből tőke áramolhatott
a válságban lévő ágazatba, és amely az ott fölöslegessé váló
munkaerőt felszívhatta volna.
A VÁLSÁG TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HATÁ-
SAI A válság hatására a fejlett országokban milliók vál-
tak munkanélkülivé, utcára kerültek, éheztek, miközben
a tengerbe szórták az eladhatatlan gabonát, vagy kávéval
fűtötték a mozdonyokat. A válságtól leginkább sújtott Né-
metországban százezrek haltak éhen. S mindez békeidőben
történt! Nem csak a szegények szenvedtek. A középréte-
gek helyzete is romlott, ők is bizonytalannak látták a jövőt.
Ugyanakkor a felsőbb rétegek életszínvonala alig változott.
Megrendült az emberek bizalma a polgári demokráciá-
ban. A nehézségeket a szélsőjobboldal és a szélsőbaloldal
is kihasználta – mindkét politikai oldal azt ígérte, hogy hata-
lomra jutása megoldja a problémákat.
A szélsőbaloldal ígéreteit hitelesítette, hogy a válság alapve-
tően nem érintette a Szovjetuniót, mivel el volt zárva a világgaz-
daságtól, a világ pedig nem értesült a válságnál sokkal súlyosabb
nehézségekről és a tömegek valós körülményeiről, vagy nem hitte
el az erről szóló híreket. Sokakban irreálisan pozitív kép alakult ki a
bolsevik államról. A szélsőjobb valamelyik kisebbségben (pl. a zsi-
dók) vagy egy másik népben (esetleg mindkettőben) találta meg a
bűnbakot, s a nemzeti érzelmekre épített.
A negatív társadalmi hatások miatt döntő politikai kér-
déssé vált a válság megoldása. A lakosság romló életkö-
rülményei és a régi intézményekkel szembeni növekvő
ellenszenv pedig azt is kérdésessé tette, hogy a megoldás
a demokratikus keretek megtartásával vagy azok mellő-
zésével történik-e. Méretük és gazdasági erejük miatt az
Egyesült Államokban és a Németországban lejátszódó ese-
mények váltak a legfontosabbá. Nagy jelentőséggel bírt,
hogy a világon a legnagyobb gazdasági erővel rendelkező
Egyesült Államokban a válság leküzdése a demokrácia meg-
őrzése mellett valósult meg.
 8. 9.

Két kép a válság mindennapjaiból: tömeg egy német bank elôtt (8.) és kávéval fûtött mozdony (9.)

Miért ostromolták meg a bankokat világszerte? Milyen hatásai voltak ennek? Miért fűtötték kávéval a mozdonyt? Milyen gazdasági
és társadalmi hatásai lehettek e jelenségeknek?

KEYNES ELMÉLETE Miután a szokásos válságkezelés

csak mélyítette a gondokat, Keynes angol közgazdász az
első világháborús tapasztalatok alapján – a klasszikus libe-
rális közgazdaságtantól eltérve – sürgette az állami beavat-
kozás növelését a gazdaságban. Javasolta, hogy az államok
ne a beruházások és az állami költségvetés csökkentésével
védekezzenek, mert ezáltal tovább szűkül a piac, hanem
éppen ellenkezőleg, a termelés beindításával, a fogyasztás
ösztönzésével kísérletezzenek.
Keynes szerint az állam olyan ágazatokat támogasson,
amelyek nem termelnek piacra, hanem új beruházásokra
teremtenek lehetőséget. Ilyen például a közlekedés, a szol-
gáltatások vagy az energiatermelés.

11. John Maynard Keynes (1883–1946) angol közgaszdász.

A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete
címû könyve, amelyet fô mûvének tartanak, 1936-ban je-
lent meg. Elméleti munkássága mellett a gyakorlatban is
sikeres volt: befektetéseivel a tôzsdén nagy vagyont szer-
zett

„Ha a kincstár ócska palackokat megtöltene bankjegyek-

Keynes elméletének sematikus ábrája. Az elmélet közvet-
10. lenül nem hatott a kor politikusaira, de közvetetten igen
12. kel, megfelelô mélységben elásatná ôket, […] s azután […]
a magánvállalkozókra bízná, hogy újból kiássák a bankjegyeket,
[…] nem lenne munkanélküliség, és a visszahatások révén a
társadalom reális jövedelme és tôkevagyona is valószínûleg je-
lentôsen nagyobb lenne.” (Keynes)

Fogalmazza meg, mi Keynes elméletének a lényege! Fogalmazza meg, mire akarja rávenni Keynes a döntésho-
Miben tér el elképzelése a klasszikus liberális közgazdá- zókat ezzel a példázattal! Vesse össze ezt a korábbi gazda-
szok felfogásától? sági elméletekkel! Mi Keynes elképzeléseinek lényege?

191
A VILÁGGAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS A KIUTAK KERESÉSE
„A mi feladatunk jelenleg nem új erôforrások feltárása és
13. felhasználása vagy több áru termelése. Hétköznapi, egyál-
talán nem drámai munkára van szükség: a meglevô erôforrások
és vállalatok felhasználásának biztosításáról, felesleges terméke-
ink külsô piacainak visszaszerzésérôl, a nem kielégítô fogyasztás
problémájának megoldásáról, a termelés és a fogyasztás össz-
hangjának megvalósításáról, a javak és áruk igazságosabb elosz-
tásáról, a meglevô gazdasági szervezetnek a nép szükségleteihez
való idomításáról.” (Roosevelt választási beszédébôl)
Milyen gazdasági elképzelésekről beszél Roosevelt? Mit
jelent a termelés és a fogyasztás összhangjának megte-
remtése? Mi a beszéd politikai üzenete?
14. A Columbia folyó gátja
Keresse meg a térképen a columbia folyót! Milyen célt
szolgált az erőművek építése a gazdasági válság alatt?
Nézzen utána, mit jelent az infrastruktúra fogalma! Hogyan kap-
csolható a fogalom a válsághoz?
192
A NEW DEAL A válsággal küszködő Egyesült Államokban
a kormánnyal elégedetlen emberek az új programot (New
Deal – új irány) hirdető és New York állam kormányzójaként
már sikereket elérő Franklin Delano Rooseveltet választot-
ták meg elnökké (1932).
Roosevelt állami beavatkozást hirdetett. Első intézkedé-
sével az állam megmentette a bankokat, és helyreállította
a bankok iránti bizalmat. A dollár árfolyamát elszakította
az aranyalaptól, s így tulajdonképpen inflációt gerjesztett,
ami olcsóbbá tette az állami beruházásokat. A megnövelt
állami lehetőségek birtokában közmunkaprogramot indí-
tott el: megkezdték az autópályák építését, szabályozták
és munkába fogták a Tennessee folyót (áramtermelés).
A munkanélküliség csökkenése ismét növelte a fogyasztást.
A vetésterületüket csökkentő farmereknek az állam fize-
tett, így közpénzből modernizálhatták (gépesítés, új fajták
bevezetése) gazdaságaikat.
Roosevelt hivatalba lépése után (1933) négynapos bankzárla-
tot hirdetett, s ezzel megakadályozta a betétek tömeges kivételét,
a bankrendszer összeomlását. Ezzel párhuzamosan megtiltotta az
arany kivitelét az Egyesült Államokból, amivel megvédte a dol-
lárt. A bankok újbóli megnyitását a kormány engedélyhez (szigorú
vizsgálathoz) kötötte, ami a gyenge bankoktól megszabadította a
gazdaságot.
A közmunkák között ekkor jelentek meg a környezetvédelmi
beruházások, amelyek teljes mértékben megfeleltek a kilábalás
feltételeinek: munkahelyeket teremtettek, nem terhelték a pia-
cot, és biztosították a jövő fejlődését.
A fiatalok munkanélküliségének leküzdése érdekében az állam
felállította a Polgári Tartalék Hadtestet. Az ide jelentkező fiatalok
ellátást kaptak, s napi egy dollár költőpénzt. Fontos, hogy a köz-
munkákat végzők tömege (közel hárommillió ember) fiatal korá-
ban a munkához tudott szocializálódni, s a válság elmúltával be
tudott kapcsolódni a gazdasági életbe.
Roosevelt a tisztességes versenyről szóló törvény meg-
alkotásával korlátozta a gazdasági versenyt: egységes fel-
tételeket teremtett a piaci szereplők számára, például a
termelés mennyiségének szabályozásával és a minimálbér
bevezetésével. A kormány a társadalombiztosítás (nyugdí-
jak, egészségügyi biztosítás) bevezetésével javított a mun-
kavállalók helyzetén, és vásárlóerejük növelésével szélesí-
tette a belső piacot.
15. Roosevelt aláírja a társadalombiztosítási törvényt
Milyen célokat szolgált a társadalombiztosítás kiszélesíté-
se? Mennyiben tükrözi ezt a fotó?

16. Roosevelt beszél a rádióban
Milyen lehetőségeket nyitottak az új technikai eszközök
a politikában?
Az amerikai elnök a reformjai mellé kívánta állítani a
lakosságot. A technikai fejlődés adta lehetőségeket kihasz-
nálva a rádióban, az ún. „kandalló előtti beszélgetések”
során, közvetlenül szólt az emberekhez, ismertette érveit,
érzelmileg is hatott a választókra.
Roosevelt nem tudta teljes mértékben megvalósítani
elképzeléseit, mert rendelkezései egy részét az Alkotmány-
bíróság alkotmányellenesnek nyilvánította. A New Deal
intézkedései nyomán azonban enyhült a válság. (Igazi fel-
lendülést majd csak a második világháború időszakában a
hadiipar felfutása hoz.)
A New Deal sikere alátámasztotta azt a meggyőződést,
hogy szükség van állami beavatkozásra a gazdaságban.
A szociális ellátás bővülése, a fogyasztást ösztönző állami
intézkedések egy új modell, a jóléti állam kialakulása felé
mutattak. Fontos, hogy az állami beavatkozást a világ leg-
erősebb gazdaságában a demokrácia fenntartása mellett
sikerült megvalósítani.
Roosevelt érdemei vitathatatlanok. Intézkedései jelentős vál-
tozásokat hoztak a gazdaságban, a társadalomban, a politikában.
Igaz, vannak, akik e hatások közül többet negatívan ítéltek meg.
A New Deallel kapcsolatban a leginkább vitatott az állam szerepé-
nek megnövekedése, ami sokak szerint korlátozza mind a gazda-
ság, mind az egyén szabadságát. A gazdaságon kívül az állam az
élet más területein is növelte befolyását.
„Az emberi tisztesség érzéke, szerencsére, nem csak egy
17. csoportra vagy osztályra korlátozódik. A legszegényesebb
otthonban is megtalálod. Megtalálod azok között, akik kétkezi
munkával dolgoznak, és a nemzet kereskedôi és gazdászai kö-
zött. Sôt, fokozódó mértékben, még azok között is megtalálod,
akiket ahhoz a legfölül álló csoporthoz számítanak, mely olyan
nagy mértékben ellenôrzése alatt tartja a nemzet ipari és pénz-
ügyi szerkezetét. Éppen ezért, az emberségnek ez az égetôen fon-
tos szükségessége semmi körülmények között nem minôsíthetô
az egyik osztály harcának a másik osztály ellen. Hanem ez sokkal
inkább egy olyan háborúnak mondható, amely a szegénységgel
és a szenvedéssel és a meggyengült egészséggel és a biztonság
hiányával száll szembe, olyan háborúnak, amelyben valamennyi
osztály egy egészséges és tartós demokrácia megvalósítása érde-
kében egyesül.” (Roosevelt, 1938)
Mi a véleménye az osztályharcról Rooseveltnek? Meny-
nyiben voltak összhangban az elnök intézkedései a beszé-
dében kifejtett elvekkel?
„[…] Nem lehetünk megelégedettek, bármilyen magas
18. legyen is az élet átlagos színvonala, ha népünk egyes töre-
dékei – akár egyharmada, akár egyötöde vagy egytizede – rosszul
táplált, rosszul öltözött, vagy rossz lakása van, és bizonytalan a
megélhetése.
A köztársaság bizonyos elidegeníthetetlen politikai jogok vé-
delme alatt alakult ki és fejlôdött egészen a mai erôs állapotáig –
közöttük szerepel a szabad véleménynyilvánítás joga, a sajtósza-
badság, a szabad istentisztelet, az esküdtszéki bírósági tárgyalás,
az ésszerûtlen házkutatások és lefoglalások alól való mentesség
joga. Ezek voltak a mi jogaink az élethez és a szabadsághoz.
Amint azonban országunk kiterjedése és nagyvonalúsága nö-
vekedett – amint ipari gazdaságunk kiterebélyesedett –, ezek a
politikai jogok már nem bizonyultak elégségesnek ahhoz, hogy
a boldogulásért folyó küzdelemben egyenlôséget biztosítsanak
nekünk.
Világosan felismertük annak a ténynek az igazságát, hogy
igazi egyéni szabadság nem létezhetik gazdasági biztonság és
függetlenség nélkül. A szûkölködô emberek nem szabad embe-
rek. Az éhes és munkanélküli emberek teszik ki azt az anyagot,
amelybôl a diktatúra kicsírázik.” (Roosevelt beszéde, 1944)
Hogyan látja Roosevelt a politikai és az egyéni szabadság
viszonyát?
193
 a gyarmati világ megrendülése
A gyarmatosítás Mutassa be, mi történt az egykori német gyarmatokkal! Mely területek szabadultak fel, s melyek
1. utolsó hulláma
kerültek gyarmati függésbe a két világháború között?
Fejszál emír a párizsi béketárgyalások helyszínén. Az elsô
2. világháború idején az emír az angolok biztatására harcolt
a törökök ellen
Milyen veszélyekkel járt az angolok első világháború ide-
jén követett politikája a térségben? Az emír mögött áll
(jobbról a második) Thomas Edward Lawrence. Nézzen utána,
milyen szerepet játszott a térség történelmében!
194
A GYARMATOSÍTÁS UTOLSÓ HULLÁMA A világ-
háborút követően a győztes Nagy-Britannia és Franciaor-
szág – a meghirdetett elvekkel ellentétben – kiterjesztették
gyarmatbirodalmukat a volt német gyarmatokra és az osz-
mán Birodalom arab területeire. A függőség új jogi keretét
hozták létre: ezek az országok elvileg a Népszövetség ellen-
őrzése alá kerültek, amely azonban mandátumként, való-
jában gyarmatként átadta a két győztesnek az ellenőrzést.
Fekete-Afrikában a gyarmattartó hatalom változása nem
okozott gondot, nem úgy a Közel-Keleten. Az első világ-
háború idején ugyanis az angolok az oszmán Birodalom
meggyöngítése érdekében függetlenséget ígértek a török
uralom alatt álló araboknak, s ezzel felszították az arab na-
cionalizmus lángját. A háborút követően ígéretüket nem
váltották be, ezért szembekerültek az arabokkal. Irakban az
angolok, Szíriában a franciák csak komoly katonai erő beve-
tésével tudtak úrrá lenni a felkeléseken.
PALESZTINA Sajátos helyzet alakult ki Pa-
lesztinában. Az angolok támogatták a zsidóság
betelepülését Palesztinába, hogy megnyerjék
az amerikai zsidóság támogatását az Egyesült
Államok hadba lépése érdekében.
A brit kormány külügyminisztere, Balfour 1917
őszén (november 2.) készített egy levél formájá-
ban írt nyilatkozatot a kormány palesztin térséggel
kapcsolatos elképzeléséről, és ezt eljuttatta a brit
zsidóság egyik vezetőjének, Walter Rothschild bá-
rónak. A nyilatkozat lényege, hogy a brit diplomácia
támogatja a cionista mozgalom által kezdeményezett
„zsidó nemzeti otthon” (lényegében egy zsidó állam)
létrehozását Palesztinában. Ez a cionista mozgalom
számára óriási eredmény volt, még akkor is, ha a nyi-
latkozat tartalmazta azt a kitételt, hogy a „nemzeti
otthon” létrehozása nem járhat a helyi lakosság jogai-
nak csorbításával. A nyilatkozatnak súlyt adott, hogy
belekerült az oszmán Birodalommal kötött sèvres-i
békébe is, mert az első világháború után Palesztina
brit mandátumterület lett.
A XIX. század végén kialakuló cionista moz-
galom célul tűzte ki, hogy létrehoznak egy zsidó
„nemzeti otthont”, vagyis államot a sok hányat-
tatást megélt zsidóság számára, egykori ősha-
zájában, Palesztinában. A terv megalkotója a
budapesti születésű Herzl Tivadar volt. A meg-
induló bevándorlás következtében Palesztiná-
ban a zsidóság aránya a kezdeti tíz százalékról
gyorsan növekedett. Ez kiváltotta az arab lakos-
ság tiltakozását, s kezdetét vette a véres arab–
zsidó konfliktus. Mindkét fél a terror eszközét
vetette be a másik fél és a Palesztinát ellenőrző
angolok ellen. Az angolok magatartása a máso-
dik világháborúhoz közeledve megváltozott: mi-
vel egyre fontosabbá vált számukra az arabok
rokonszenve, korlátozták a zsidó bevándorlást.
Herzl Tivadar emléktáblája a Dohány utcai
3. zsinagóga falán
„Kedves Lord Rothschild!
4. Nagy megtiszteltetés nekem, hogy közvetíthetem Ôfelsége kormányától
az alábbi szimpátianyilatkozatot a zsidó cionisták törekvésével, amit javasolt és
jóváhagyott a Kabinet is.
»Ôfelsége kormánya jóindulatúlag tekint a zsidó nemzeti haza megterem-
tésére Palesztinában, és minden tôle telhetôt megtesz e cél elérésének elôse-
gítésére, miközben világosan kell látnunk, hogy semmi sem csorbíthatja a
Palesztinában fennálló nem zsidó közösségek polgári és vallási jogait, illetve
a bármely más országban élô zsidók jogait és politikai státusát.«
Nagyon örülnék, ha ezt a nyilatkozatot az Egyesült Királyság Cionista
Szövetsége tudomására hozná. Szívélyes üdvözlettel: Arthur James Balfour.”
(A Balfour-nyilatkozat, 1917. november 2.)
Mit tartalmaz a brit ígéret? Miért volt érdeke a brit politikának a zsidó-
ság megnyerése?
„1896 nyarán egy röpirat »röpült« végig a világ zsidó sajtójának a ha-
5. sábjain, amely rezgésbe hozta a zsidó szívek húrjait, a fényes palotáktól
kezdve le az utolsó nyomorult viskóig. Herzl Tivadar »Judenstaat«-ja volt ez a
röpirat, amely az addig csak teóriákban létezô cionista gondolatnak a gyakor-
lati megvalósítás merész és világraszóló tervezetével lepte meg a zsidóságot.
A meglepetést fôleg az okozta, hogy egy férfiú, mint Herzl Tivadar, aki-
nek nevét a »Neue Freie Presse« tárcarovatából, a Burg színházban elô-
adott darabjairól ismerte az intelligens nagyközönség, aki a párizsi irodalmi
szalonok dédelgetett favoritja volt, akit tehát az úgynevezett »jobb körök« a
zsidóságából teljesen kivetkôzött modern européernek ismertek, egyszerre
és hirtelenül a legradikálisabb fajzsidó szerepében lépett fel, és az asszimi-
lálódó, illetve magukat már asszimiláltnak tartó zsidóknak nem a legjobban
esett éppen Herzl Tivadartól hallani az örök igazságú igéket: »Nép vagyunk,
mert külsô ellenségeink kovácsoltak bennünket egy összetartozó néppé. […]
Asszimilálódni nem tudunk és nem fogunk soha, mert a népek ezt lehetet-
lenné teszik számunkra. […] Az antiszemitizmust leküzdeni nem lehet, mert
ott, ahol zsidók nagyobb számban élnek, ott az antiszemitizmus okait meg-
szüntetni nem lehet. […] A megoldás csak egy lehet: az önálló zsidó állam!«
Amily lelkesedést és visszhangot váltott ki a röpirat a nagy zsidó néptö-
megeknél, a nyomorgó és szenvedô zsidóknál, akik messiásként üdvözölték
Herzl Tivadart, épp oly elkeseredést és ellenszenvet váltott ki a gazdag és ve-
zetô szerepet játszó zsidóknál, akik a »Judenstaat« megjelenésében a saját
nyugalmuk megzavarását és az elôttük természetesen nem létezô és rájuk
nézve kényelmetlen zsidókérdés ok nélküli feszegetését látták. A hivatalos
zsidóság kezdetben próbálkozott is vele, hogy »hivatalos« állásfoglalásával
Herzl eszméjének terjesztését lehetetlenné tegye.
De az eszme világgá röppent, és meghódította a zsidó tömegek nagy ré-
szét. Herzl Tivadar, mint maga írja e röpiratban, feladatát befejezettnek te-
kintette a röpirat közzétételével. A kivitelt és a megvalósítást másokra akarta
bízni. Ám a röpirat hatása oly korszakalkotó volt, és a világ minden részébôl
oly egyhangúan nyilvánult meg a közóhaj, hogy a mozgalom megindítását,
terjesztését és vezetését Herzlnek kell kezébe vennie, hogy végre is a nép
akarata elôtt meghajolni volt kénytelen, és Herzl Tivadar félretéve újságot,
színházat, irodalmat, most már kizárólag a »Judenstaat« eszméjének élt.
Megteremtette a Cionista Világszervezetet, melynek haláláig elnöke
volt. Megteremtette a cionista kongresszusokban a zsidó nép parlamentjét.
Megteremtette a Zsidó Gyarmatosító Bankot, a Zsidó Nemzeti Alapot, és amit
legelsôsorban kellett volna említeni, megteremtette a zsidóság részére egy
szebb, egy boldogabb jövônek a hitét és reményét. […]” (Schönfeld József,
1919. november)
Mi a cionista mozgalom célja? Vázolja fel a forrás alapján Herzl Tivadar
pályaképét! Hogyan fogadták Herzl Tivadar elképzeléseit a zsidóság
különböző csoportjai? Vitassák meg, erősíti vagy cáfolja az osztrák–Magyar
Monarchia történelme azt az állítást, hogy a zsidóság asszimilációja lehetetlen!
195
A GYARMATI VILÁG MEGRENDÜLÉSE
6. Reza kán a teheráni orvosi egyetem megnyitóján
Miért csak diktatúrával lehetett elindítani a modernizáci-
ós folyamatot Iránban? Miért támogatták az angolok az
Iránnak függetlenséget biztosító Reza kánt? (gondoljon az Irán
északi szomszédságában bekövetkező változásokra!)
„Az erôszakos kényszer a fizikai létre gyakorol hatást,
7. megalázza azt, aki alkalmazza, és elnyomja az áldozatot,
de az erôszakmentes kényszer, amelynek módja az önsanyarga-
tás, mint például a böjtölés, egészen másként hat. Nem a fizikai
testre van hatással, hanem az erkölcsi természetre, és erôsíti
azok erkölcsi pilléreit, akik ellen irányul.” (Mahátma Gandhi)
Fogalmazza meg a forrás alapján, hogy mit jelent a gya-
korlatban az erőszakmentesség!
8.
196
MODERNIZÁCIÓS TÖREKVÉSEK A KÖZEL-KELETEN
A Kemál pasa által bevezetett reformok nem maradtak hatás nél-
kül a térségben. Az angol és orosz befolyás alatt levő Perzsiában
Kemálhoz hasonlóan egy katonatiszt, Reza kán valósította meg a
függetlenséget (1921–1923). Amikor a hadseregre támaszkod-
va leváltotta az addigi kormányt, az angolok támogatták, később
azonban a kán az angol politikai befolyástól is megszabadult.
Örökletes hatalmú uralkodóvá nyilvánította magát (sah, 1925-től),
és a modernizációt szolgáló reformokat vezetett be (állam és egy-
ház szétválasztása, európai viselet előírása stb.).
A britek Egyiptomban is kénytelenek voltak engedni, bár az or-
szágnak csak részleges függetlenséget biztosítottak (1922), mert
az India elérése miatt fontos Szuezi-csatornát katonai ellenőrzé-
sük alatt tartották.
A térséget az első világháborút követően irányító angolok és
franciák hatalma az 1930-as évekre ingataggá vált. Az új problé-
mákon, mint az arab nacionalizmus, az arab–zsidó ellentét vagy a
modernizáció igénye, egyre nehezebben tudtak úrrá lenni.
ERŐSÖDŐ GYARMATOK A világháborús győzelem
érdekében a britek nem gátolták a gyarmatok gazdasági
megerősödését. Ez felgyorsította a fejlettebb gyarmatokon
a XIX. században megindult polgárosodást, a nemzeti bur-
zsoázia kialakulását. Indiában az új polgárság – akik közül
sokan Angliában tanultak – átvette az angol értékrendet,
és azonosulni akart a angol életmóddal. Ám azzal szembe-
sültek, hogy a britek nem fogadják be őket, és India kiszol-
gáltatottsága sem csökken. Ezért szembefordultak a brit
gyarmatosítással.
Az indiai függetlenségi mozgalomnak egy Angliában mű-
veltséget és jogi diplomát szerzett értelmiségi, gandhi lett
az első nagy hatású vezetője. gandhi a britekkel szembeni
fellépés új, szokatlan módját választotta: erőszakmentes
mozgalmat hirdetett a gyarmatosítók ellen. Ugyanakkor az
indiai társadalmat fojtogató és kiszolgáltatottá tevő hagyo-
mányok, például a kasztrendszer ellen is agitált. Igyekezett
az angolok által uralt népek és vallások ellentéteit tompí-
tani – különösen az egyre éleződő muzulmán–hindu szem-
benállás enyhítésére törekedett.
Gandhi dél-afrikai ügyvédként alkalmazottaival a XX. század ele-
jén, és rokkával, hagyományos öltözetben mint az indiai függet-
lenségi mozgalom jelképe
A két kép két világot jelöl. Mutassa be a különbségeket
a két világ között! Térjen ki a külsőségek szerepére is!
9.
 „És akkor jött Gandhi. Olyan volt, mint a friss levegô
10. erôs áramlata […], mintha fénysugár hatolt volna át a
sötétségen, mintha hályog hullt volna le a szemünkrôl, mintha
forgószél kerekedett volna, mely mindent felkavar, de legjob-
ban az emberek gondolkodását. Nem felülrôl ereszkedett alá;
mintha az indiai milliók közül emelkedett volna ki, az ô nyel-
vükön beszélt, minduntalan felhívta a figyelmet rájuk és lesújtó
körülményeikre. […]
Hogyan lettünk Gandhidzsi [azaz Gandhi] politikai fegyver-
társaivá, és sok esetben odaadó híveivé? Erre a kérdésre nehéz
válaszolni. […] Gandhidzsi nagy vonzerôt gyakorolt, de végül
is az értelmi meggyôzôdés vitte közel hozzá az embereket, ez
tartotta ôket mellette. Nem értettek egyet életfilozófiájával, sôt
sok eszméjével sem. Gyakran nem értették meg. De az akció,
amelyet javasolt, érzékelhetô, ésszel felfogható és bírálható akció
volt.” (Dzsaváharlál Nehru, a Nemzeti Kongresszus vezetôje)
Miben látja gandhi jelentőségét Nehru?
gandhi kompromisszumra törekedett a britekkel, ezért
fékezni próbálta a Nemzeti Kongresszus Párt által meg-
hirdetett függetlenségi törekvéseket. Erőszakmentes tö-
megmegmozdulásokat szervezett: ilyen volt a sómenet a
tengerhez (1930), hogy az angolok által megadóztatott só
helyett a tengerből nyerjenek sót, vagy az angol textilipar
bojkottja, amely a hazai termékek vásárlására ösztönzött.
(Ezért vált gandhi mozgalmának jelképévé az indiai házi-
iparban használatos rokka és a fehér kelme.)
Közben a Brit Birodalom átalakult. A westminsteri statú-
tum alapján létrejött a Brit Nemzetközösség (1931). Íror-
szág, Kanada, Dél-Afrika, Ausztrália és Új-Zéland elnyerte a
szinte függetlenséget jelentő domíniumi rangot. India ezt
nem kapta meg. Így az indiai vezető réteg egyre inkább az
elszakadásban látta a probléma megoldását.
A CSENDES-ÓCEÁNI TÉRSÉG A csendes-óceán
térségének első világháború utáni erőviszonyait a washing-
toni konferencián határozták meg (1921–1922). E terület az
Egyesült Államok számára rendkívül fontos volt. A korábbi
vezető hatalom, Nagy-Britannia viszont belerokkant a világ-
háborúba, képtelen volt folytatni a fegyverkezési versenyt, s
abban volt érdekelt, hogy maximálják a flották erejét. A bri-
tek engedni kényszerültek Kínában is, ahol a befolyási öveze-
teket felszámolták, és a nyitott kapuk elvét hirdették meg.
Ez a legerősebb gazdasággal rendelkező nagyhatalomnak, az
Egyesült Államoknak nyitotta meg a hatalmas piacot.
KÍNA ÉS JAPÁN Japán az antant oldalán lépett be a vi-
lágháborúba, és megszerezte a németek kínai területeit (pl. a
Santung-félszigetet). A korábban gyorsan fejlődő japán iparnak
a világháború után válsággal kellett megküzdenie. Ez a társa-
dalmi ellentétek kiéleződéséhez vezetett, és a szélsőséges cso-
portoknak kedvezett. A belpolitikai helyzet egyre zavarosab-
bá vált: politikai gyilkosságok, véres leszámolások követték
egymást. A politikai küzdelemből a hadsereg tisztikarának egy
nacionalista csoportja került ki győztesen. (Vezetőjük, Tanaka
tábornok 1927–1929 között miniszterelnök volt.) A katona-
tisztek gondolkodását a japán felsőbbrendűség tudata és a
nyugatellenesség határozta meg, s nagy csendes-óceáni bi-
rodalom létrehozására törekedtek. A Koreát már uraló Japán
megtámadta Kínát, s északi részén, Mandzsúriában Mandzsu-
kuo néven bábállamot hozott létre (1931). Japán az 1930-as
évtized végén folytatta a terjeszkedést Kínában, elfoglalta a
legjelentősebb városokat és a tengerpartot (1938).
11. India a XX. század elsô felében
Mutassa be a térkép alapján India gazdasági és vallási jel-
legzetességeit!
„Az Amerikai Egyesült Államok, a Brit Birodalom,
12. Franciaország, Olaszország és Japán attól az óhajtól vezet-
tetve, hogy az egyetemes béke fenntartásához hozzájáruljanak,
és a fegyveres verseny által reájuk háruló terheket csökkentsék,
elhatározták, hogy ebbôl a célból szerzôdést kötnek, amely ten-
geri haderejüket korlátozza, és evégbôl […] az alábbi rendelke-
zésekben állapodtak meg. […]
IV. cikk. A behelyettesített sorhajók a hajók típus-vízki-
szorítása szerint számítandó összes tonnatartalma az egyes
Szerzôdô Hatalmak tekintetében a következô mennyiségeket
nem haladhatja meg: Amerikai Egyesült Államok 525 000 ton-
na, Brit Birodalom 525 000 tonna, Franciaország 175 000 tonna,
Olaszország 175 000 tonna, Japán 315 000 tonna.
V. cikk. A Szerzôdô Hatalmak kötelezik magukat, hogy nem
szereznek be, nem építenek és nem építtetnek 35 000 tonnánál
nagyobb típus-vízkiszorítású sorhajót, és az ilyenek építését a
fennhatóságukhoz tartozó területeken nem fogják engedélyezni.
VI. cikk. Egyik Szerzôdô Hatalom egy sorhajója sem rendel-
kezhet 16 hüvelyknél nagyobb ûrméretû ágyúval.
VII. cikk. A repülôgép-anyahajókat a hajók típus-vízki-
szorítása szerint számítandó összes tonnatartalma az egyes
Szerzôdô Hatalmak tekintetében a következô mennyiségeket
nem haladhatja meg: Amerikai Egyesült Államok 135 000 ton-
na, Brit Birodalom 135 000 tonna, Franciaország 60 000 tonna,
Olaszország 60 000 tonna, Japán 81 000 tonna. […]
IX. cikk. A Szerzôdô Hatalmak kötelezik magukat, hogy nem
szereznek be, nem építenek 27 000 tonnánál nagyobb típus-víz-
kiszorítású repülôgép-anyahajót, és ilyenek építését a fennható-
ságukhoz tartozó területeken nem fogják engedélyezni. […]
XIX. cikk. Az Egyesült Államok, a Brit Birodalom és Japán
megállapodnak abban, hogy erôdítmények és tengeri támasz-
pontok tekintetében az alább megjelölt területeiken és birtokai-
kon fenntartják a jelen Szerzôdés aláírásának napján fennálló
status quót […].” (A washingtoni flottaszerzôdés, 1922)
Mire utal a szerződő felek összetétele, a felek sorrendje
a felsorolásban és a flották erejében? Milyen okokból ke-
rült sor a szerződés megkötésére? Elemezzék a mozgatórugókat
hatalmanként!
197
A GYARMATI VILÁG MEGRENDÜLÉSE

Kína és Japán a két világ-

háború között
13.

Állapítsa meg, mely nagy-

hatalmak voltak képesek a
beavatkozásra Kínában! Hogyan
kapcsolódtak be a külföldi hatal-
mak Kína belpolitikai küzdelmei-
be? Mutassa be a japán előretö-
rés céljait a korszakban!

A kínai forradalom még a világháború előtt (1911) megdöntötte a császárságot, ám

a remélt fejlődés és a félgyarmati sors lerázása elmaradt. Az ország – annak ellenére,
hogy a washingtoni konferencia elvben elismerte függetlenségét – rosszabb helyzet-
be került, a központi hatalom szinte megszűnt, s az ország haduraknak kiszolgáltatott
tartományok halmazára esett szét.

Moszkva támogatásával megalakult a Kínai Kommunista Párt (KKP, 1921).

A Szun Jat-szen vezette nemzeti párt, a Kuomintang a kommunisták támo-
gatásával kívánt úrrá lenni a helyzeten. A KKP befolyása gyorsan nőtt, így az
1920-as években a Kuomintang élére került csang Kaj-sek megpróbálta fel-
számolni a kommunista pártot. Ez nem sikerült, mert Mao Ce-tung vezetésé-
vel északon, szovjet támogatással újjászerveződött a párt. Mao ce-tung meg-
találta a hatalomért folytatott küzdelem kulcsát: földet ígért a parasztoknak,
tehát a kínai társadalom túlnyomó többségét jelentő parasztságra alapozta a
politikáját. A japán támadás után a kommunisták és a nemzeti párt fegyver-
szünetet kötöttek, ám a japánok elleni harcnál is fontosabbnak tekintették a
felkészülést a másik féllel való leszámolásra.

14. Csang Kaj-sek, a Kuomintang, a pol-

gári-nemzeti erôk vezetôje

Japán plakát. Szövege: „Japán,

Kína és Mandzsukuo együttmû-
ködésével a világ békés lehet”
15.

Milyen célt szolgált a plakát?

Milyennek képzelték el a japá-
nok a „békés világot”?

198
 a nácizmus németországban
A NÁCIZMUS A világháborút követő években Németor-
szágban a háborúból hazatért fiatalok tömege nem találta
a helyét a társadalomban. Nem kaptak munkát, vagy ha
mégis, megalázónak érezték azt a hadseregben töltött idő
után. gyűlölték a civil világot, mely véleményük szerint, míg
ők a frontokon szenvedtek, addig meggazdagodott. Töme-
gesen csatlakoztak a háború után alakult szélsőjobboldali
szervezetekhez, melyek nemzeti és szociális ígéretekkel egy
erős (diktatórikus), igazságos hatalom megvalósítására tö-
rekedtek, és helyet kínáltak soraikban a kallódó emberek-
nek.
A nemzetiszocialista (náci) mozgalom a húszas évek elején még
egyike volt a számos szélsőjobboldali szervezetnek. Először 1923-
ban hívták fel magukra a figyelmet, amikor a bajor fővárosban,
Münchenben puccsot kíséreltek meg. Egy sörcsarnokban (sör-
puccs) elfogták a bajor kormány tagjait, s megkísérelték a hatalom
megszerzését. Akciójukat gyorsan felszámolták. A puccs és az azt
követő per, majd a börtönbüntetés szerzett ismertséget a párt ve-
zetőjének, Adolf Hitlernek.
Hitler gondolatait, programját a börtönben írt Mein
Kampf (Harcom) című könyvében foglalta össze. A mun-
kásoknak munkát és a tőke megfékezését, a tőkéseknek a
kommunisták és a szakszervezetek korlátozását, a parasz-
toknak földet ígért az újonnan megszerzendő területeken.
A németeket ért háborús sérelmek orvoslását helyezte
kilátásba, a kisebbségben élő németek védelmezőjeként
lépett fel. A versailles-i rendezés korrigálásán túl terveiben
kezdettől megjelent a keleti irányú terjeszkedés, a keleti
„élettér” megszerzésének gondolata.
Plakát, már a hatalom megszerzése utáni idôkbôl.
1. Felirata: „Hitler épít, te is segíts! Vásárolj német árut!”
gyűjtse össze, hogy a náci mozgalom mely jellegzetessé-
gei ismerhetők fel a plakáton!
„1. Követeljük, hogy a népek önrendelkezési joga alapján
2. valamennyi német Nagy-Németországban egyesüljön.
2. A német nép számára más nemzetekkel azonos jogokat
követelünk. Követeljük a versailles-i és a saint-germaini bé-
keszerzôdések hatályon kívül helyezését.
3. Népünk ellátásának biztosítására és népfeleslegünk bete-
lepítésére területet és földet követelünk.
4. Csak az lehet állampolgár, aki néptárs. Csak az lehet nép-
társ, akinek ereiben tiszta vér folyik, vallásra való tekintet nél-
kül. Éppen ezért zsidó nem lehet néptárs.
6. Csak állampolgárnak lehet meg az a joga, hogy az állam
vezetésérôl és törvényeirôl dönthessen. Éppen ezért követeljük,
hogy mindenféle közhivatalt, akár tartományi, akár községi
funkcióról van szó, csak állampolgár tölthessen be.
7. Követeljük, hogy az állam – kötelességszerûen – elsôsor-
ban az állampolgárok számára gondoskodjék a kereseti és élet-
lehetôségek biztosításáról. Ha nem lehetséges az állam egész
lakosságáról való gondoskodás, akkor az idegen nemzethez
tartozókat a birodalomból ki kell utasítani. […]
Követeljük a fentiek érdekében:
11. A munka és fáradság nélkül szerzett jövedelem meg-
szüntetését. A kamatrabszolgaság megtörését.
12. Tekintettel arra a hallatlan anyagi és véráldozatra, ame-
lyet a néptôl minden háború megkövetel, minden háborús
meggazdagodást a nép elleni bûntényként kell megbélyegezni.
Éppen ezért követeljük valamennyi háborús nyereségnek a be-
szolgáltatását.
13. Követeljük a társaságok tulajdonában levô üzemek álla-
mosítását. […]
15. Követeljük az öregekrôl való gondoskodás nagyszabású
kiépítését.
16. Követeljük az egészséges polgári középosztály kialakí-
tását és fenntartását. Követeljük a nagy áruházak köztulajdon-
ba vételét és annak lehetôvé tételét, hogy ezeket kisiparosok
olcsó bérért kibérelhessék. Követeljük, hogy az egyes állami,
tartományi és községi szállításoknál a legszigorúbban legyenek
tekintettel a kisiparosok érdekeire. […]
19. Követeljük, hogy a materialista világrendszert szolgáló
római közjogot német közjog váltsa fel. […]
23. Követeljük, hogy törvényes harc folyjék a tudatos po-
litikai hazugságok ellen, és ez a harc tág lehetôséget kapjon
a sajtóban. Abból a célból, hogy lehetségessé váljon a valóban
német sajtó megteremtése, követeljük:
a) minden szerkesztô és minden újságnak az összes munka-
társa, amely német nyelven jelenik meg, kizárólag német nép-
társ legyen […].” (A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt, az
NSDAP programjából, 1922)
csoportosítsák, milyen témákat érint a program! Milyen
ellentétekre, sérelmekre és indulatokra épített az NSDAP?
Milyen jellegű megoldásokat kínált? Milyen viszonyban vannak
egymással az egyes megoldási javaslatok? Mely társadalmi cso-
portokat és rétegeket célzott meg a program? Milyen ideológiák
hatása ismerhető fel a tervezetben?
199
A NÁCIZMUS NÉMETORSZÁGBAN

A náci ideológia központi gondolata volt a fajelmélet. Hit-

3. ler a németséget felsőbbrendű (szóhasználata szerint: árja)
fajnak tartotta, míg a legtöbb népet (például a zsidókat, a
szlávokat, a feketéket) alsóbbrendűnek. A fajelmélet azon-
ban elsősorban a zsidóság ellen irányult, akiket felelős-
sé tett a németek minden problémájáért. Ez az ellenségkép
leegyszerűsítette, konkréttá tette a nép számára, hogy ki el-
len kell harcolnia, természetesen Hitler és a náci párt veze-
tésével. Egyszerű megoldást ígért, és alkalmas volt a tömeg
mozgósítására. A faji alapú zsidóellenesség, az antiszemi-
tizmus egyszerre volt antikapitalista („a zsidó nagytőke elle-
ni harc”), antiliberális („a zsidó értelmiség aknamunkájának
leleplezése”) és antibolsevista („a német nemzetet hátba
döfő zsidó származású kommunisták leleplezése”).
Hitler és a nácik megvetették a demokráciát, amely
meggyengítette az államot. Ehelyett egy erős akaratú ve-
zető (a Führer) egyszemélyi hatalmára épülő államot hir-
dettek.
4.
A HATALOM MEGRAGADÁSA A náci párt a húszas
években, a gazdasági talpra állás és Németország nem-
zetközi helyzetének rendeződése időszakában nem tudott
jelentős párttá válni, de kiépítette pártapparátusát, fegy-
veres osztagát és propagandaszervezetét. A náci szociális
és nemzeti demagógia hatékonyságát két tényező növelte:
a technika vívmányainak alkalmazása és az erőszak. Hitler
a hagyományos propaganda mellett (plakátok és a sajtó) a
rádiót és a filmet is bevetette. Beszédeiben tudatosan élt
a tömeglélektan módszereivel, hogy minél erősebben has-
son a tömegre. A „meggyőzést” kiegészítették a megfélem-
lítéssel: a párt rohamosztaga, az SA (Sturmabteilung = ro-
hamosztag) akcióival (az ellenfelek megverése, esetenként
meggyilkolása) azt üzente, hogy a nácikkal nem tanácsos
szembekerülni.

„Minél nagyobb az a tömeg, amelyre hatást kell gyako-

5. rolni, annál kevésbé legyen magas a propaganda szellemi
színvonala. Ha tehát a propaganda a háborúban való kitartás fo-
kozását célozza, és éppen ezért az egész népre irányul, a túlságo-
san magas szellemi elôfeltételek kerülésére a legnagyobb gondot
kell fordítani. Minél kisebb a tudományos tehertétel és minél
inkább a tömeg érzelméhez szól a propaganda, annál átütôbb
az eredmény. Ez a propaganda helyességének és helytelenségé-
nek legkitûnôbb fokmérôje, és semmi szín alatt sem egynéhány
tudósnak vagy esztétikai ifjoncnak a kielégítése. A tömeg befo-
gadóképessége nagyon korlátolt, értelme kicsiny, és éppen ezért
nagyon feledékeny. Ezekbôl a tényekbôl kifolyólag tehát minden
hathatós propaganda csak néhány pontra kell, hogy szorítkoz-
zék. Ezt a néhány pontot és néhány tételt addig kell vezérsza-
vakban ismételni, amíg az utolsó is megérti ebbôl a szóból azt,
Hitler és a tömeg amit akarunk. Mihelyt az ember ezt az alaptételt feláldozza, és
sokoldalú akar lenni, a hatás elaprózódik, mert a tömeg a nyúj-
Fogalmazza meg, milyen szerepekben mutatják a képek tott anyagot sem megérteni, sem megemészteni nem tudja. […]
Hitlert! Míg a szónokot az ôt hallgató tömeg állandóan korrigálja,
mert hallgatói arckifejezésébôl állandóan megítélheti, hogy
mennyire követik fejtegetéseit, megállapíthatja, hogy szava el-
éri-e a kívánt hatást, addig az író olvasóit egyáltalán nem ismeri.
[…]
Ehhez járul még az a körülmény, hogy az emberek legna-
gyobb része lusta, maradi, és magától csak ímmel-ámmal nyúl
olyan írott mûhöz, amely nem felel meg felfogásának, és nem
nyújtja azt, amit az ember vár tôle.” (Hitler: Mein Kampf, 1925)

A szöveg és a képek (3. és 4.) alapján határozza meg, mi-

lyen szerepet szánt a tömeggyűléseknek Hitler! Mi volt
a véleménye a tömegről? Hogyan igazodtak e véleményhez a
szónoklatai során alkalmazott eszközök (kifejezések, gesztusok)?

200
 6. Az SA, a náci párt fegyveres osztagának utcai felvonulása

Milyen hatást válthattak ki az utcán vonuló egyenruhás

pártkatonák?

A nácik számára a világgazdasági válság teremtette meg

a lehetőséget a hatalom megszerzésére. A munkanélküli-
ség, a nyomor és a kilátástalanság miatt a párt taglétszá- 8. Náci választási plakát 1932-ben. Felirata: „Utolsó remé-
ma emelkedett, és választási eredményei folyamatosan nyünk: Hitler”
javultak. Hasonló ütemben nőtt a kommunisták befolyása.
Kiket akart megszólítani a plakát? Hogyan jelenik meg a
A szélsőséges erőkkel szemben a polgári pártok és a szo- válság a plakáton?
ciáldemokraták nem tudtak egységesen fellépni. 1932-ben
már a szavazók többsége valamelyik szélsőséges pártra sza-
vazott (nácik 37,8%, kommunisták 14,3%).
Bár a Birodalmi gyűlés legnagyobb pártja a náci párt
lett, a köztársasági elnök, Hindenburg először elzárkózott
attól, hogy Hitler kormányt alakítson. Az elnök által java-
solt kormányok azonban gyorsan megbuktak, és a politikai
válság eredményeként a kommunisták is növelték népsze-
rűségüket. A kommunista veszélytől megrémült jobboldal
egyes csoportjai – úgy gondolván, hogy féken tudják tartani
a nácikat – hajlottak a Hitlerrel való együttműködésre. Ezért
Hindenburg elnök – hosszas egyezkedés után – kinevezte
kancellárrá (kormányfővé) Hitlert (1933. január 30.), aki
így alkotmányosan, koalíciós kormány vezetőjeként került
hatalomra.

A munkanélküliség 9. A németországi pártok erôviszonyai

Németországban
Állapítsa meg, hogy mely pártok tömegbefolyása nőtt
7. a tárgyalt időszakban! Mely tényezők játszottak ebben
szerepet? Parlamentáris keretek között milyen módon lehetett
Mutassa be a munkanélküliség alakulását! Milyen szere- volna megakadályozni az NSDAP hatalomra kerülését? Milyen
pet játszott ez a hatalom megragadásában és megtartá- lehetősége volt erre a köztársasági elnöknek? A weimari köztár-
sában? saság alkotmánya alapján válaszoljon (33. lecke)!

201
A NÁCIZMUS NÉMETORSZÁGBAN
10. A nácik hatalomra kerülésének okai
Milyen korabeli problémák segítették a nácik térnyeré-
sét? Milyen eszközökkel használta ki ezeket a problémá-
kat a párt? Mely társadalmi csoportok fogadták el Hitleréket, és
milyen okok miatt?
„1. §. (1) A birodalmi állampolgári oklevélrôl szóló to-
11. vábbi elôírások meghozataláig birodalmi állampolgárnak
számítanak a német vagy vele rokon vérû állampolgárok, akik a
törvény életbe lépésekor birodalmi választójogot élveztek, vagy
akiknek a birodalmi belügyminiszter a vezér képviselôjével egy-
behangzóan megadja az ideiglenes birodalmi állampolgári jogot.
[…]
3. §. Csak a birodalmi állampolgár birtokosa a teljes politi-
kai jogoknak, és mint ilyen, van szavazati joga politikai szava-
zásokon, és van joga hivatali tisztséget ellátni. A birodalmi bel-
ügyminiszter vagy az ôáltala kijelölt hivatal egy átmeneti idôre
kivételeket jelölhet ki a nyilvános hivatalok ellátására. A vallási
közösségek eseteit ez nem befolyásolja. […]
4. §. (1) Zsidó nem lehet birodalmi állampolgár. Nincs szava-
zati joga politikai ügyekben, nem lehet hivatalnok.
(2) A zsidó hivatalnokok 1935. december 31-ével nyugalmi
állományba kerülnek. Ha ezek a tisztviselôk az elsô világhábo-
rúban a Német Birodalomért vagy szövetségeseiért harcoltak,
akkor nyugdíjaskorukig megkapják nyugdíjként az utolsó teljes
fizetésüket, de ezek nem növekednek a szolgálati kor növekedé-
sével. A nyugdíjaskor elérésével az utolsó nyugdíjképes fizetés
alapján lesz a nyugdíj megállapítva.” (A nürnbergi törvényekbôl,
1935)
Sorolja fel, milyen jogokat vett el a törvény a németországi
zsidóktól! Milyen lehetőségük volt mentesülni a jogfosz-
tás alól?
202
csalódtak azok, akik úgy gondolták, kézben tudják tartani
Hitlert, aki a szélsőséges csoportok gátlástalanságával min-
den politikai eszközt megengedhetőnek tartott a hatalom
megszerzésére. A demokrácia játékszabályait kihasználva
került a kancellári székbe, és ezeket a szabályokat kijátsz-
va számolta fel az alkotmányosságot. A hatalom birtokában
új választásokat írt ki (1933. március), melyből a Birodal-
mi gyűlés épületének (Reichstag) felgyújtására hivatkozva
kizáratta a kommunistákat. A jelentős választási győzelem
(43,9%) után az új törvényhozással megszavaztatta a felha-
talmazási törvényt, mely lehetővé tette számára, hogy a
törvényhozás nélkül, rendeletekkel kormányozzon.
A NÁCI HATALOM Hitler rövid úton felszámolta az al-
kotmányos rendszer valamennyi intézményét. A kommu-
nisták után a többi pártot is szétverte, képviselőik jelentős
részét koncentrációs táborokba záratta. Megszüntette a
társadalom önszerveződésű csoportjait, a szakszervezete-
ket, a diákszervezeteket, de még az egyszerű egyleteket is.
Minden hatalom a náci párt, s ezen belül a vezér, a Führer
kezében összpontosult. (1934-ben, Hindenburg halála után
egyesítették az elnöki és a kancellári hatalmat, Hitler lett a
„vezér és kancellár”.) Egyedül az egyházak élték túl a totális
pártállam kiépítését, de őket is korlátok közé szorították.
Hitler hatalmát a náci párt rohamosztaga, az SA egy idő
után már veszélyeztette. Az SA legénysége ugyanis komo-
lyan vette a náci demagógiát, és a hatalom megragadása
után követelte a „második forradalmat”, a nagytőke korlá-
tozását. Emiatt Hitler leszámolt az SA-val. Ezzel megnyerte
azokat a katonai vezetőket, akik tartottak attól, hogy Hitler
az SA-ból új hadsereget állít fel.
A hárommilliós SA-val való leszámolás nem volt veszélyte-
len feladat. Ezért a vezetés gyors likvidálása mellett döntöttek.
gengszterfilmbe illő módon a vezetők egy részét tőrbe csalták és
lemészárolták (1934), nem véletlen lett az akció elnevezése hosz-
szú kések éjszakája. Az akciót az újabb erőszakszervezetek, az SS
(Schutzstaffel: védőosztag) és a gestapo (geheime Staatspolizei:
titkos államrendőrség) hajtották végre. Az SA legénysége itt-ott
ellenállt, de könnyen leszerelték őket.
Hitler napirenden tartotta az antiszemitizmust. Faji tör-
vényeket hoztak (nürnbergi törvények, 1935), amelyekben a
zsidónak minősülő németeket megfosztották állampolgár-
ságuktól, vagyis ezután az állam nem védte meg őket az el-
lenük irányuló erőszaktól. 1938-ban állami kezdeményezésre
országos méretű pogromra került sor (1938. november 9–10.,
Kristályéjszaka).
Hitler a hatalom birtokában is törekedett a tömegek meg-
nyerésére és befolyásolására. Továbbra is napirenden voltak a
tömegdemonstrációk, a gyűlések. Az embereket a gyerekektől
az öregekig náci jellegű szervezetekbe kényszerítették, ahol
a rendszer melletti nyílt kiállást követelték meg tőlük. A sajtó
mellett a művészeteket is a náci propaganda szolgálatába állí-
tották. Nemcsak a nácizmus dicsőítését írták elő, de megszab-
ták a formákat is (a képzőművészetben például monumentali-
tás, harsány színek).
A nácik hatalomra kerülését a világgazdasági válság nyo-
mora tette lehetővé. Hitler tisztában volt azzal, hogy a gazda-
ság helyreállítása nélkül nem tudja hatalmát megszilárdítani.
A nácik ugyan nem szüntették meg a magántulajdont, de nö-
velték az állam gazdasági irányító szerepét. Egyrészt az állam
megrendelőként lépett fel (pl. autópályák építése), másrészt
szociális engedményekre kényszerítették a tőkét (társadalom-
biztosítás, fizetett szabadság). Mindez a termelés növekedésé-
hez és a munkanélküliség gyors visszaszorulásához vezetett.
 A náci gazdaságpolitika, a Neue Plan (Új terv) értelmében kor-
látozták a devizagazdálkodást; a kivitelt és a behozatalt állami el-
lenőrzés alá vonták. Rövidesen nőttek a német aranytartalékok.
Fejlesztették az infrastruktúrát (autópályákat építettek). Persze az
államadósság egyre nagyobb s egyre kezelhetetlenebb lett, ami-
ből kiutat egyre inkább csak a háború jelenthetett.
A mezőgazdaságban a paraszti birtokok védelmében megerő-
sítették a régi német öröklési rendet, hogy csak az elsőszülött fiú
örökölje a gazdaságot. A többiek számára munkát ajánlottak (pél-
dául az SS-ben), és földet ígértek a megszerzendő „keleti élettér-
ben”.

A válság leküzdésében jelentős szerepet játszott a fegy-

verkezés újbóli beindítása, hiszen a fegyverkezés az infra-
strukturális beruházásokhoz hasonlóan állami megren-
delést jelentett, és nem okozott túltermelést. A hadsereg
növelése százezreket vont ki a munkaerőpiacról. A gazda-
sági fellendülés, a fegyverkezés és az emberek millióinak 14.
egyenruhába öltöztetése megoldotta a válságot. Mindez je-
lentősen növelte a lakosság körében Hitler népszerűségét.
15.
12.

13.
Náciellenes és zsidó szerzôk könyveinek elégetése és
egy berlini zsinagóga a Kristályéjszaka után

Milyen szerepet játszott a tömeges könyvégetés és az

egész Németországot érintő pogrom a náci politikában?

Az új népautó, a Volkswagen. Hitler átad egy autópályát

Milyen szerepet játszott a népautó és az autópálya a náci

propagandában és a gazdaságpolitikában?

203
 a világháború küszöbén
„Az Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország
2. képviselôi Stresában megvizsgálták a német kormánynak
március 16-án hozott döntése [Németország felmondta a versail-
les-i békeszerzôdés katonai korlátozásait, s bevezette az általános
hadkötelezettséget] folytán elôállott általános európai helyzetet.
[…] a megvitatott különbözô kérdésekre nézve egyetértésre ju-
tottak.
Megerôsítik az 1934. február 17-én és 1934. szeptember 27-
én kelt angol–francia–olasz nyilatkozatokat, amelyekben a há-
rom kormány elismerte, hogy Ausztria függetlensége és területi
épsége fenntartásának szükségessége közös politikájukat tovább-
ra is irányítani fogja. […]
A három kormány képviselôi sajnálattal állapították meg,
hogy a német kormány által alkalmazott egyoldalú hatálytala-
nítás egy olyan idôpontban, amikor lépések voltak folyamatban
a fegyverkezés kérdésének szabad tárgyalások útján való rende-
zésének elômozdítására, súlyosan megingatta a közvéleménynek
egy békés rend szilárdságába vetett bizalmát. Másfelôl a beje-
lentett német újrafegyverkezési program mérete […] minden
értéküktôl megfosztotta azokat a mennyiségi elôirányzatokat,
amelyeken a leszerelésre irányuló eddigi erôfeszítések alapultak,
megrendítve egyben az ezeket az erôfeszítéseket tápláló remé-
nyeket is. (A stresai konferencia határozataiból, 1935)
Mit jelzett a három hatalom nyilatkozata, s mit jelentett az
ennek alapján elnevezett ún. stresai front? Mely kérdés-
ben voltak határozottak, s melyben nem? Milyen politikai meg-
fontolások állhattak e politika mögött? Milyen következtetést
vonhatott le a stresai nyilatkozatból a náci vezetés?
204
A náci Németország
elôretörése 1933–1935
között
1.
Vegye számba a náci
Németország által el-
ért eredményeket! olvassa
le a térképről, hogyan reagál-
tak a nyugati hatalmak Hitler
lépéseire!
A NÁCI KIHÍVÁS ÉS AZ ENGEDMÉNYEK POLI-
TIKÁJA Hitler azonnal hozzálátott a hadsereg megerősítésé-
hez, melyet azonban a versailles-i béke pontjai tiltottak. Ezért
kilépett a győztes béke felett őrködő Népszövetségből (1933),
majd ismét bevezette az általános hadkötelezettséget, s el-
rendelte a modern fegyvernemek fejlesztését (1935). Ugyan-
ebben az évben a békeszerződés értelmében a Saar-vidéken
a lakosság szavazhatott arról, hova kíván tartozni, s a németek
Németország mellett döntöttek. Hitler kezdetben a német
nemzeti sérelmeket hangoztatta, ha igazolni akarta hatalmi tö-
rekvéseit s egyre agresszívebb külpolitikáját. A németek nem
érzékelték ezt, és a nyugati hatalmak sem léptek fel ellene.
A nyugati hatalmak – elsősorban Nagy-Britannia – a
konfliktus elkerülése érdekében az engedmények politikáját
választották. Szerepet játszott ebben az is, hogy tartottak a
szintén fegyverkező Szovjetuniótól. Azt remélték, Hitler első-
sorban kelet felé fordul majd, mint azt a Mein Kampfban is
hangoztatta (keleti élettér). Ezért történhetett, hogy mikor
Hitler felmondta a locarnói szerződést, és a német hadse-
reg bevonult a Rajna-vidékre (1936) – amely a versailles-i
békeszerződés szerint fegyvermentes övezet volt –, a nyuga-
tiak nem léptek fel ellene. A külpolitikai sikerek jelentősen
megerősítették Hitler helyzetét Németországban. Kezdeti
külpolitikai lépései még hazardírozásnak nevezhetők, mivel
ellenfelei katonailag erősebbek voltak, 1938-tól azonban a
náci hadsereg fokozatosan fölébe került a két nyugati nagy-
hatalom (Anglia és Franciaország) haderejének.
A győztes hatalmak a német lépésekre válaszul Stresában konfe-
renciát tartottak (1935 tavasza). Itt Laval francia, MacDonald brit mi-
niszterelnök és Mussolini kifejezték szolidaritásukat, megerősítették
a locarnói szerződést, és hitet tettek Ausztria különállása mellett.
Hitler a kemény olasz fellépés hatására elhalasztotta Ausztria be-
kebelezését (Anschluss). Ugyanakkor a britek flottaegyezményt kö-
töttek Hitlerrel (1935), elismerve Németország fegyverkezési jogát.
 A nagyhatalmak nemzeti
jövedelme és hadikiadásai
3.

Hasonlítsa össze a nem-

zeti jövedelem alapján
a nagyhatalmak erőviszonyait!
Hogyan módosítják a a sorren-
det hadikiadások? Értékeljék a
hadikiadások szintjén alapuló
erőviszonyok tartósságát!

HATALMI ÁTRENDEZŐDÉS A náci Német-

ország megerősödése átrendezte az európai erővi-
szonyokat. Franciaország – látva az általa létrehozott
biztonsági rendszer összeomlását – a Szovjetunió-
hoz közeledett: együttműködési egyezményt kötöt-
tek (1935). A kommunistákkal és a szélsőjobboldali
szervezetekkel küszködő Franciaország azonban
nem bízott a diktatórikus berendezkedésű és a vi-
lágforradalmat hangoztató Szovjetunióban, így az
egyezményt nem követte gyakorlati együttműködés.
A fasiszta veszélyre hivatkozva a szovjet irányítású
nemzetközi kommunista szervezet, a Komintern
meghirdette a népfrontpolitikát. Ennek értelmében
a kommunista pártok szövetséget köthettek a szo-
ciáldemokratákkal (akiket korábban „a munkásosz-
tály elárulóinak” bélyegeztek) és a polgári pártokkal
a fasiszták ellen. A nyugati hatalmak Szovjetunióval 4. A pártviszonyok és a népfront
szembeni bizalmatlansága azonban megmaradt.
Határozza meg az ábra alapján a népfront fogalmát! Hogyan változott
A fasiszta Olaszország politikájában is jelentős a kommunista taktika a polgári és a szocialista pártokkal kapcsolatban?
változás következett be. A harmincas évek közepén
Mussolini még szemben állt Hitler Duna-völgyi
terjeszkedésével, és az Anschluss esetére beavat-
kozással fenyegetett. Ám gyarmatbirodalmi tervei,
Abesszínia (a mai Etiópia) elfoglalása (1936) szem-
befordították a brit és francia politikával, az etiópok
elleni harc nehézségei pedig bebizonyították az olasz
hadsereg gyengeségét.
Mussolini 1936-ban szövetséget kötött a náci
Németországgal. A német–olasz szövetséget Berlin–
Róma tengelynek nevezték, s innen ered a későbbi
tengelyhatalmak elnevezés. 1937-ben Mussolini is
csatlakozott a Németország és Japán által 1936-ban
kötött antikomintern paktumhoz. Ez elvileg a nem-
zetközi kommunista szervezet, a Komintern ellen
irányult, valójában azonban a Szovjetunió elleni szö-
vetség volt.

Az olasz külpolitika a harmincas években

5.

Hogyan változott meg az olasz külpolitika? Melyek

lehettek az irányváltás okai?

205
A VILÁGHÁBORÚ KÜSZÖBÉN
6. A spanyol polgárháború
Kövesse nyomon, honnan indult Franco, és kezdet-
ben mely területeket sikerült elfoglalnia! Állapítsa
meg, hol és kik álltak ellent a legtovább Francónak!
Állapítsa meg, mely hatalmak támogatták a szemben álló
feleket!
7.
8. Guernica a német légitámadás után és Picasso fest-
ményén
Hogyan változott meg a légierő háborús feladatkö-
re a világháború óta? Milyen szerepe volt a spanyol
polgárháborúnak a német háborús felkészülésben?
206
A SPANYOL POLGÁRHÁBORÚ Spanyolországban a világ-
gazdasági válság a diktatúra (34. lecke) és a monarchia összeom-
lásához vezetett (1931). Az új köztársaság radikális reformokat
hajtott végre (földosztás, a katolikus egyház kiváltságos helyze-
tének megszüntetése, szociális törvények). A válság körülményei
között a politikai szélsőségek megerősödtek. A jobb- és baloldali
erők összecsapásai egyre véresebbé váltak.
1936-ban Franco tábornok a hadsereg jelentős részének tá-
mogatásával jobboldali felkelést robbantott ki, megkezdődött a
polgárháború (1936–1939). A harcoló felek külső segítséget kap-
tak. Francót a fasiszta Olaszország és a náci Németország fegy-
verrel és csapatokkal (condor Légió) támogatta, ami Francót a
fasizmus felé közelítette. A náci német hadsereg számára az új
fegyverek (pl. a légierő) kipróbálására is lehetőség kínálkozott
spanyol földön.
A Szovjetunió a köztársaságiakat, ezen belül a kommunistákat
segítette. A köztársaságiak mellett állt az európai és az amerikai
baloldal; önkénteseik ezrével vettek részt a harcokban. A nyugati
nagyhatalmak mindenképpen el akartak kerülni egy nagyobb
európai háborút, ezért a be nem avatkozás politikáját hirdet-
ték meg. Ezzel teret engedtek a fasiszta és a kommunista nagy-
hatalmaknak. Így Franco hadserege aratott győzelmet, s a véres
polgárháború után Spanyolország életében a katonai diktatúra
évtizedei következtek.
AZ ANSCHLUSS ÉS A MÜNCHENI EGYEZMÉNY
Ausztria születésekor sokan életképtelennek tartották a kis or-
szágot, és támogatták az Anschluss, a Németországgal való egye-
sülés gondolatát. De 1938-ban az Anschluss már a nácizmushoz
való csatlakozást is jelentette. Az osztrák kormány népszavazást
írt ki a kérdésről. Hitler ezt nem várta meg, csapatai – a lakosság
egy részének lelkes fogadtatása mellett – bevonultak Ausztriába
(1938. március).
A hitleri agresszió következő állomása Csehszlovákia volt. Az
okot a beavatkozásra a cseh–német határ mentén, a Szudéta-vi-
déken élő hárommilliós német kisebbség adta. csehszlovákiával
szemben Lengyelország és Magyarország is területi követeléssel
lépett fel. A csehszlovákok nem voltak hajlandóak átadni a Szudé-
ta-vidéket. Ugyanakkor Nagy-Britannia és Franciaország (a cseh-
szlovákiát létrehozó nagyhatalmak) a müncheni konferencián
9. A náci Németország elôretörése 1937–1938-ban
Kövessék nyomon a náci előretörés eseményeit! Értékeljék az
Európán belüli erőviszonyok változását!

10. Aciamüncheni egyezmény aláírói: Chamberlain angol, Daladier fran-
miniszterelnök, Hitler és Mussolini (balján Ciano olasz külügy-
miniszter)
11. Csehszlovákia felbomlása
Kövesse nyomon csehszlovákia felszámolását! Mely tényezők segí-
tették a folyamatot?
(1938. szeptember) olasz jóváhagyással átengedték e területeket
Németországnak. Remélték, hogy ezzel Hitler utolsó követelését is
kielégítették.
1939 márciusában Szlovákia Németország támogatásával kikiál-
totta függetlenségét, a német hadsereg pedig csehország elfogla-
lására készült. A fenyegető helyzetben a csehszlovák kormány nem
vállalta a harcot, hanem Londonba emigrált. A nácik ellenállás nél-
kül bevonultak a megmaradt Csehországba, amely Cseh–Morva
Protektorátus néven Németország ellenőrzése alá került. A nácik
érintetlenül megszerezték a cseh hadsereg felszerelését és a fej-
lett cseh hadiipart. A Protektorátust névleg a helyén maradó cseh
köztársasági elnök (Emil Hácha) vezette, valójában a hatalom a náci
helytartó kezében volt.
A Nyugat nem avatkozott közbe. A müncheni példa és következ-
ményei nyomán Köztes-Európa országai magukra maradva dönt-
hettek arról, hogy igazodnak-e a náci birodalomhoz, vagy egyedül
vállalják az ellenállást.
„Németország, az Egyesült Királyság, Francia-
12. ország és Olaszország, tekintetbe véve a szudé-
tanémet terület elcsatolására vonatkozólag elvben már
elért egyezményt, megegyezett az elcsatolás következô
feltételeiben és módozataiban, valamint az ennek kö-
vetkeztében foganatosítandó intézkedésekben, és a je-
len egyezmény által mindegyikük felelôsséget vállal a
végrehajtáshoz szükséges lépések biztosításáért.
A kiürítés október 1-jén kezdôdik.
1. Az Egyesült Királyság, Franciaország és Olasz-
ország megegyezik abban, hogy a terület kiürítése ok-
tóber 10-ig befejezôdik anélkül, hogy a meglévô beren-
dezések leromboltatnának, és a csehszlovák kormány
felelôs azért, hogy a kiürítés a fent említett berendezé-
sek megrongálása nélkül menjen végbe.
2. A kiürítés módozatait részleteiben egy nemzet-
közi bizottság fogja meghatározni, amelyben Német-
ország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olasz-
ország és Csehszlovákia képviselôi vesznek részt. […]
5. A […] nemzetközi bizottság megállapítja azokat
a területeket, melyeken népszavazást fognak tartani.
Ezeket a területeket a népszavazás befejezéséig nem-
zetközi alakulatok szállják meg. A nemzetközi bizott-
ság fogja meghatározni a népszavazás módozatait.
A bizottság határozza meg a népszavazás napját is, ez
azonban nem lehet késôbb, mint november végén.
6. A határok végleges megállapításával nemzetkö-
zi bizottságot fognak megbízni. Ennek a bizottságnak
joga lesz arra, hogy bizonyos kivételes esetekben a
négy nagyhatalomnak – Németországnak, az Egyesült
Királyságnak, Franciaországnak és Olaszországnak –
jelentéktelen eltéréseket ajánljon a népszavazás nélkül
átadandó szigorúan néprajzi meghatározásról.
7. Optálási [választási] jogot nyújtanak mindazok-
nak, akik az átadott területekrôl elköltözni óhajtanak,
valamint mindazoknak, akik oda kívánnak letelepedni.
Az optálást a jelen szerzôdés aláírásától számított 6
hónapon belül be kell jelenteni. Egy német–cseh bi-
zottság fogja meghatározni az optálás részleteit, kidol-
gozza a lakosság kicserélését megkönnyítô rendelkezé-
seket, és tisztázza az ebbôl a kicserélésbôl folyó összes
elvi kérdéseket.
8. A jelen egyezmény aláírását követô négy héten
belül a csehszlovák kormány felszabadítja az összes
szudétanémetet a katonai és rendôrségi szolgálat alól,
hogyha azok kívánják. Ugyanezen határidô alatt a
csehszlovák kormány szabadlábra helyezi mindazokat
a szudétanémeteket, akik politikai bûncselekményért
letartóztatásban vannak.
Hitler, Daladier, Mussolini, Chamberlain.” (A mün-
cheni egyezmény, 1938. szeptember)
„Kiegészítô nyilatkozat az egyezményhez
Ôfelsége kormánya az Egyesült Királyságban és a
francia kormány azon az alapon csatlakozott a fenti
egyezményhez, hogy fenntartja a szeptember 19-i
angol–francia javaslat 6. §-ában foglalt ajánlatot a
csehszlovák állam új határainak nemzetközi garan-
ciájáról a ki nem provokált támadás ellen. Ha a len-
gyel és a magyar kisebbségek kérdését is rendezik
Csehszlovákiában, Németország és Olaszország a
maguk részérôl szintén garanciát nyújtanak Cseh-
szlovákiának.”
Kik döntöttek és miről? Milyen jellegű hatá-
rok kialakítására törekedtek a nagyhatalmak?
Milyen módszert helyeztek kilátásba a határvonal
pontos meghúzásához? Milyen külpolitikai koncepció
végleges kudarcát jelentette a müncheni szerződés?
Milyen szerepet játszott a német kisebbség Hitler po-
litikájában? Mi a tartalma a kiegészítő nyilatkozatnak?
207
 összegezés

GAZDASÁG AZ ELSŐ VILÁG

HÁBORÚ UTÁN Láttuk, hogy a
gazdasági folyamatok milyen jelentős
szerepet játszottak a korszak történel-
mében. Megfigyelhető a politikai és a
gazdasági folyamatok kölcsönhatása.
Az 1914–1940 közötti időszakot gaz-
dasági szempontból több szakaszra
oszthatjuk. Tekintsék át az ábra segít-
ségével a gazdasági folyamatokat és a
gazdasági elméleteket!

A két világháború közötti idôszak

gazdasági folyamatai
1.

A TOTÁLIS ÁLLAMOK Már a világháborút követően meg-

figyelhető a polgári demokráciákat elutasító jobb- és baloldali
szélsőséges mozgalmak jelentkezése. Ennek oka a háború okoz-
ta nyomor, a háború lelki torzító hatásai, a csalódottság a hábo-
rú utáni rendezésben. A szélsőséges mozgalmak több ország-
ban tömegpártokat hoztak létre, amelyek vagy a háború utáni
években, vagy a gazdasági világválság hatásaként hatalomra
kerültek, és totális diktatúrákat építettek ki.

2. A totális diktatúrák jellemzôi

Tekintsék át a totális diktatúrák általános vonásait!
Határozzák meg a vezető, a tömegpárt és az állam
viszonyát! Elemezzék az egyén helyzetét a totális államban!
Keressenek konkrét példákat az általánosan megfogalma-
zott jellemzőkhöz! Hasonlítsák össze a megismert totális
államokat! Keressenek azonosságokat és a különbségeket!
Politikai berendezkedések Európában az 1930-as évek második
3. felében
Hasonlítsák össze a harmincas évek Európáját a húszas évek
Európájával a 33. lecke 172. oldalán levő térkép segítségével!
Fogalmazzák meg a változásokat és azok okait!

208
V. magyarország
a két világháború között
MiÉRT ÁLLHaTOTT TaLPRa ViSZONYLaG RÖVid idő aLaTT a TERÜLETÉNEK
KÉTHaRMadÁT ELVESZTETT MaGYaRORSZÁG?

■ az aNTaNT NEM akarTa, HOGy a kOMMUNiSTák iSMÉT HaTalOMra kErÜlJENEk?

■ HOrTHy MiklóS ÉS BETHlEN iSTVáN SzilárD BElSŐ ViSzONyOkaT TErEMTETTEk?
■ a NÉPSzÖVETSÉGi kÖlCSÖN lEHETŐSÉGET aDOTT a GazDaSáG FEJlESzTÉSÉrE?
■ az ErŐFOrráSOkaT NEM a HaDSErEGrE, HaNEM az OkTaTáSra ÉS a kUlTÚrára
FOrDÍTOTTUk?
■ OlaSzOrSzáG ÉS NÉMETOrSzáG rÉVÉN SikErÜlT kiTÖrNi az ElSziGETElTSÉGBŐl?
■ a rEVÍzióra TÖrEkVŐ OrSzáG iGyEkEzETT GyOrSaN ÖSSzESzEDNi MaGáT?
 a trianoni béke gazdasági
és társadalmi hatásai
Az Osztrák–Magyar Monarchia feldarabolásának gazdasági
1. hatásai
Mit jelentett a térség számára gazdasági szempontból az
osztrák–Magyar Monarchia? Hogyan működött az utódálla-
mok gazdasága? Hogyan hatott ez az egész térség gazdasági helyze-
tére?
2. Mezôgazdasági kiállítás plakátja 1928-ból. Ebben az idôben
még körülbelül 4,5 millió ember élt a mezôgazdaságból
Fogalmazzon meg három állítást a magyar mezőgazdaságról a
plakát alapján! Mely részletek sugallják ezeket az állításokat?
210
A BÉKE GAZDASÁGI HATÁSAI A TÉRSÉGRE
A Párizs környéki békék feldarabolták az osztrák–Ma-
gyar Monarchiát, és a helyén önellátásra berendezke-
dett, egymással nemcsak politikai, de gazdasági harcot
is folytató államokat hoztak létre (35. lecke). Az új álla-
mok védvámokkal is segíteni kívánták országaik gazda-
sági egységgé alakítását. A korábbi, ötvenmilliós piacra
termelő, fejlett iparágak túlméretezetté váltak, más, ke-
vésbé fejlett ágazatok pedig fejlesztésre szorultak. Ezek a
fejlesztések az új állami keretek között, a tőkehiány miatt
rendszerint alacsony szinten valósultak meg. A vállalatok
csak a szűk belső piacra termeltek, nem tudtak igazán
kitörni a világpiacra. Így az egész térség a korábbinál las-
súbb fejlődési pályára állt; a felzárkózás helyett a stagná-
lás vagy a leszakadás időszaka következett.
MEZŐGAZDASÁG A trianoni döntés a magyar me-
zőgazdaság számára is hatalmas veszteségeket okozott.
Az osztrák–Magyar Monarchia egységes, szabad belső
kereskedelmet biztosító hatalmas piaca megszűnt. A
magyar piac nem tudta felszívni a gabonából keletkező
felesleget. Ugyanakkor a tőkehiány következtében alig
lehetett fejleszteni, ezért a világpiacon a termékeket nem
lehetett olcsóbban adni. Így külföldön a magyar gabona
nem tudott versenyre kelni az olcsó amerikai árakkal.
A trianoni határok miatt megváltozott a mezőgazdaságilag
hasznosítható területek összetétele. A szántók és a szőlők ará-
nya nőtt. Ez kedvezőnek mondható. (A szőlő például a belterjes
gazdálkodáshoz tartozik, nagyobb ráfordítást igényel, de maga-
sabb jövedelmet is hoz a gazdálkodóknak.) A legszembetűnőbb
az erdők arányának csökkenése. Ha kisebb mértékben is, de
ugyanez figyelhető meg a rétek és a legelők tekintetében is.
Az állattenyésztés terén változások történtek. A trianoni or-
szágterületen nőtt az egy főre jutó ló- és sertésállomány, míg a
hegyvidékekre jellemző juh- és szarvasmarha-állomány aránya
csökkent.
Nem hagyhatók figyelmen kívül a háborút követő harcok
és megszállások következményei sem. A román csapatok rek-
virálásai és rablásai – ha a húszas években készült felméréseket
túlzónak tekintjük is – nagyon súlyos károkat okoztak. Az állat-
tenyésztést jelentősen visszavetették, mivel itt a hiány pótlása
hosszabb idő alatt lehetséges. Ez is szerepet játszott abban,
hogy az állattenyésztésben még az 1930-as évekre sem sikerült
elérni az utolsó békeév, 1913 szintjét.
IPAR, BÁNYÁSZAT A legnagyobb változások a bá-
nyászat terén jelentkeztek. A történelmi Magyarország
évszázadok óta fejtett bányakincsei a határok túloldalá-
ra kerültek. Minden nemesfém- és sóbánya, a vasércle-
lőhelyek jelentős része és a szénbányák fele a határokon
kívülre került.
A felvidéki, a Nagybánya környéki és az Erdélyi-érchegység-
ben található nemesfémbányák arany- és ezüstkincse teljes
mértékben, rézércének döntő része az utódállamok tulajdoná-
ba jutott. Hasonló módon minden sóbányát elcsatoltak, mivel
azok részben a Felvidéken, Máramarosban és jórészt Erdélyben
találhatók. Az ipari forradalom alapvető nyersanyaga, a vas le-
lőhelyei is jórészt elkerültek. A Hunyad megyei vasérctelepek
teljes mértékben külföldi tulajdonba jutottak, míg a felvidéki
érctelepek közül a trianoni országban maradt Rudabánya.
 Trianon gazdasági Mutassa be a térkép alapján a nyersanyagforrásokat, az ipart és a közlekedést érintő hatásokat!
3. hatásai

Másképpen alakult az ipari forradalom alapvető energiaforrásá-

nak a helyzete. A három feketekőszén-mezőből a mecseki – az el-
húzódó szerb megszállás megszűnése után – Magyarországon ma-
radt, míg a Petrozsényi-medence és a Krassó–Szörényi-érchegység
telepei teljes mértékben Romániához kerültek. Nálunk maradtak
viszont a tatabányai, a nógrádi és a borsodi barnakőszén-mezők.
A belső égésű motorok és a villanymotorok számára szükséges
energiaforrások közül a vízenergia terén nem álltunk jól: mind a már
működő erőművek, mind a potenciális lehetőségek döntő többsé-
ge a határokon kívülre esett. A kőolaj, valamint a földgáz esetében
– mivel a korszakban még nem tárták fel az alföldi mezőket, a zalait
is csak elkezdték, és a Kissármás környéki gazdag földgázmezők Er-
délyben húzódtak – átlag feletti kiesést tapasztalhatunk.

A magyar ipart a földrajzi elhelyezkedés következtében

ágazatonként eltérő mértékben érintették a határváltozá-
sok. Jelentős mértékben csökkent a Kárpátok erdőségeire
épülő faipar és a Felvidéken jelentős bázisokkal rendelkező
könnyűipar termelése. csökkent, de nem olyan nagy mér-
tékben a nehézipar, a gépgyártás és kohászat termelése,
míg az élelmiszeripar kapacitásainak jelentős része a cson-
ka országban maradt.

Az ipari kapacitás döntő része elsősorban azért maradt Ma-

gyarországon, mert a dualizmus korában és a világháború idején
kibontakozó ipari fejlődés aránytalan mértékben koncentrálódott
Budapestre. Itt épült ki a modern, világviszonylatban is kiemelke-
dő magyar malomipar üzemeinek többsége, de a hagyományos-
nak mondható nehézipar is részben a fővárosban összpontosult
(pl. a hajógyártás és csepel üzemei). Fokozott mértékben igaz ez
a korszak modern ipari ágazataira, például a vegyiparra, a gyógy-
szeriparra vagy az elektronikára, repülőgépgyártásra.
Az Orion plakátja 1925-bôl. A dualizmus idején alapított
4. elektrotechnikai gyár 1924-ben vette fel az Orion nevet.
A rádiógyártás 1926-ban kezdôdött. Az Orion márkanév
világszerte ismertté vált, a gyár termékeinek (izzólámpák,
elemek, rádiók stb.) jelentôs része külföldön került értéke-
sítésre

211
A TRIANONI BÉKE GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HATÁSAI
Kós Károly sikeres építész volt Bu-
dapesten, de kötelességérzetbôl
a kisebbségi sorsot választotta,
mondván, hogy a kisebbségbe ke-
rülteket az értelmiségnek támo-
gatnia kell. (Kós Károlyról a 45.
leckében olvasunk majd)
5.
Az uralomváltás nehéz idôszakának
történéseit a trauma nagyságához
képest kevés szépirodalmi mûben
dolgozták fel
6.
olvassa el Szalatnai Rezső
vagy Tamási Áron idevágó
regényét!
212
Trianon után Budapest túlsúlya az iparban még erősödött, hi-
szen egész iparvidékek kerültek elcsatolásra, így a dualizmus korá-
ban a Krassó–Szörényi-érchegység szenére és más nyersanyagaira
épülő Krassó–Szörényi-iparvidék, mely a nehézipar egyik fontos
bázisa volt, vagy a felvidéki bányavárosokban és attól keletre ki-
bontakozó és modernizálódó nehézipari vidék. A határok ketté-
vágták a Nógrádi- és a Borsodi-medencében létrejött nehézipari
körzetet. E térségben csehszlovákiához került a vasérctelepek
zöme, míg Magyarországhoz a barnaszéntelepek nagyobb része,
a feldolgozó kapacitás jelentős részével együtt.
A puszta arányok és területi vonatkozások azonban nem
fejezik ki a magyar gazdaságot a trianoni döntés miatt érő
katasztrófát. Az új országhatárok ipari kapacitásokat szakí-
tottak el nyersanyagforrásaiktól, s így az egyik oldalon túl-
méretezett iparágak, a másikon hiány lépett fel. A térség
államai együttműködés helyett párhuzamos kapacitásokat
építettek ki, ami – a tőkeszegénységgel együtt – nem tette
lehetővé hatékony, a világpiacra termelő cégek fenntartá-
sát és létrehozását.
Így a világháborút és a forradalmat követően Magyar-
ország rendkívül mély gazdasági válságba került. A ne-
hézségeket fokozta, hogy – a többi hadviselő országhoz
hasonlóan – hazánkban is jelentősen romlottak az életkö-
rülmények a háborús évek alatt, majd át kellett állítani a
háborús gazdaságot a békés termelésre.
A TELEPÜLÉSSZERKEZET TORZULÁSAI A triano-
ni béke a Kárpát-medencében a városhálózat kibontakozó
fejlődését megakasztotta és torzította. Szinte az egész or-
szág Budapest, a világváros vonzáskörzetébe került, ami
egészségtelen irányba terelte a magyar településhálózat
fejlődését. Nagyvárosok vesztették el vonzáskörzetüket,
váltak határ menti, fejlődésképtelen településekké. Buda-
pest súlya következtében a városlakók aránya országosan
magasabb lett, ami azt jelenti, hogy a városiasodott, vagyis
a fejlettebb területek maradtak meg. Ugyanakkor a fővá-
ros már korábban is meglévő túlsúlya a településhierarchia
második vonalába tartozó városok jelentős részének elcsa-
tolásával még nyomasztóbbá vált. Az új határok nemcsak
az etnikai összetételre nem voltak tekintettel, de a történe-
tileg kialakult gazdasági régiókra sem. városok vesztették
el piackörzetük jelentős részét a határ egyik oldalán, míg a
másikon központ nélkül maradtak jelentős vidékek, mint az
Nagyvárad, Komárom vagy Kassa esetében történt.
A településszerkezetet érintô változások
7.
A magyar településszerkezet mely sajátos-
ságát erősítette fel a trianoni „rendezés”?
gyűjtse össze a térkép segítségével, hogy mely tele-
pülések voltak a legnagyobb vesztesei Trianonnak!
A SZÜLŐFÖLDRŐL AZ ANYAORSZÁGBA ME
NEKÜLŐK Az összeomlással párhuzamosan százezreket 9.
érintő folyamat vette kezdetét: az elcsatolt területekről
sok magyar költözött a trianoni Magyarország területére.
A beözönlő szerb, román és cseh csapatok elől 1918 és
1923 között több mint 400 000 ember menekült el a szü-
lőföldjéről, akiket repatriáltaknak (hazájukba visszatelepü-
lőknek) neveztek.

Az elcsatolt területeken a magyar népesség tíz-tizenhárom

százaléka döntött úgy a külső körülmények vagy belső indíttatása
alapján, hogy nem él idegen uralom alatt. A nehéz útra indulók
összetétele nem képezte le a kisebbségbe került magyarság tár-
sadalmi szerkezetét. A földművesek és munkások nagyobb, míg
az alkalmazottak és értelmiségiek kisebb része maradt helyben,
ami egyenesen következett munkájuk természetéből és az új ha-
talomhoz való viszonyulásukból. Az értelmiség nagyobb arányú
áttelepülése jelentősen megnehezítette a kisebbségi élethez való
alkalmazkodást számos területen (oktatás, érdekképviselet stb.). 10.
A regisztrált repatriáltak között magasabb volt a férfiak aránya, de
feltételezhető, hogy zömmel mégis egész családok menekültek el,
ám a családtagok nem szerepeltek a nyilvántartásban.

8. Az elcsatolt területekrôl menekültek száma és eredete

Elemezze a folyamat időbeli alakulását! Mutassa be a re-

patriáltak összetételét!

A menekülők tízezrei rokonoknál próbáltak menedéket

keresni, de a háború alatt s azt követően a helyi lakosság
is nélkülözött. Akikről családjuk nem tudott gondoskodni a
nehéz helyzetben, azok az államtól vártak segítséget, azon-
ban 1918-ban és 1919-ben az ellátás kérdésével a mene-
kültügy nélkül sem tudtak megbirkózni a hatalmon lévők. Vagonlakó menekültek és a megsegítésükre felszólító
Szállás híján ezrek éltek évekig marhavagonokban külön- plakát
böző pályaudvarokon, vagy szintén ínséges körülmények
között a nyomornegyedekben. A mostoha sorsot vállalók, Milyen körülmények közé kerültek a menekült családok?
Miért voltak ennyire kiszolgáltatottak? Mely társadalmi
akiknek döntő része biztos egzisztenciát és jólétet hagyott réteghez tartoztak a vagonlakók?
hátra, nehezen viselték az embertelen körülményeket. Mi-
után azonban jelentős részük iskolázott és dolgos ember
volt, néhány év múltán – a bethleni konszolidációnak is
köszönhetően – sikerült társadalmi helyzetüknek megfe-
lelően beilleszkedniük.

213
A TRIANONI BÉKE GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HATÁSAI

cSEHSZLoVÁKIA

MAgYARoRSZÁg

A kettévágott város, Sátoraljaújhely. A város Magyar-

11. országon maradt, de hogy Csehszlovákiának biztosítsák
Csap irányában a vasúti összeköttetést, a vasútállomás és
környéke már Csehszlovákiához került. Sátoraljaújhely A KÖZLEKEDÉS VESZTESÉGEI A XIX. század kö-
nem az egyetlen település, ahol különbözô okokból magát zepétől a vasút vált a legfontosabb közlekedési eszközzé,
a település egy részét is átvágta a trianoni határ. (A kép
napjainkban készült)
amely az áru- és a személyszállításban is döntő szerepet
játszott. A dualizmus korában gyors ütemben bővült a ma-
Mely szempontokat nem vettek figyelembe a határ ren- gyar vasúthálózat, s emiatt több mutató alapján (pl. a vas-
dezésénél? útsűrűség) a világ élvonalába került az ország.
Az értékes vasútvonalak megszerzése az utódállamok
egyik fontos célja volt, s területi igényeik alátámasztására
érvként használták a béketárgyalásokon. A gazdasági érvek
mellett meghatározó szerepet játszottak a vasútépítésben
a hadászati szempontok. Ezt az első világháborúban ta-
pasztalt tömeges mozgósítások és az anyagszállítások még
egyértelműbbé tették.
A térképre tekintve azonnal nyilvánvaló, hogy a Szerb–
Horvát–Szlovén Királyság számára rendkívül fontos volt
Szabadka megszerzése, mert ez a város jelentős vasúti cso-
mópont. Nem számított, hogy a városban és környékén a
magyarság van többségben. csehszlovákia a hegyektől dél-
Mozdony 1 202 db re húzódó kelet–nyugati összeköttetés biztosítását tekintet-
te fontosnak.
Udvari és termes kocsi 69 db
A magyar vasúthálózat a terület medencejellegének és
Személykocsi 2 006 db Budapest kiemelkedő szerepének megfelelően sugaras fel-
Posta- és kalauzkocsi 790 db építésű. A határok mentén elcsatolt vonalak jelentősen
Teherkocsi 28 916 db torzították a trianoni Magyarország közlekedési hálózatát,
miután az ország elvesztette a Budapestre vezető fővonala-
Tartály- és kazánkocsi 2 379 db kat a fővárostól bizonyos távolságban körkörösen összekötő
Összesen 34 160 db vonalak jelentős részét. Ezáltal a egyes magyar vidékek (és
városok) között a vasúti összeköttetés sokszor csak Budapes-
A románok által 1919. szeptember 26-ig eltulajdonított
12. vasúti jármûvek. A trianoni határok kijelölése után a ten keresztül, a fővonalak igénybevételével valósult meg.
korábbi 22 859 kilométer hosszú vasúthálózatból 8705 Meg kell említeni, hogy a vasút veszteségeit növelték
kilométer maradt Magyarországé. (Forrás: Majdán Já- az idegen csapatok – főleg a megszálló román hadsereg –
nos: Román fosztogatás a magyar vasutakon. Rubicon, rablásai: a mozdonyokat és a vasúti kocsikat egyszerűen ki-
2010/4–5. szám) vitték az országból.

214
 a politikai konszolidáció

TELEKI PÁL MINISZTERELNÖKSÉGE  A KON

SZOLIDÁCIÓ KEZDETE 1920-ban a politikai helyzet
nem szilárdult meg. Volt már kormánya az országnak, és
Horthy Miklós megválasztásával államfője is, de rengeteg
volt még a megoldásra váró feladat. Egyszerre kellett ke-
zelni a trianoni béke hatásait, a menekültek százezreinek
problémáját, begyógyítani a forradalom, a proletárdiktatú-
ra és az ellenforradalom miatti sebeket, enyhíteni a végle-
tes társadalmi megosztottságot.
A politikai konszolidáció a miniszterelnöki megbízatást
elvállaló Teleki Pál grófra hárult (1920. július–1921. április).
Teleki Pál a háború előtti vezető réteg tagja volt. Miniszter-
elnökként igyekezett visszaszorítani a jobb- és baloldali
szélsőségeket. A különítményeket karhatalommal felszá-
moltatta, a kommunista pártot betiltotta és a rendőrséggel
üldöztette.
A kormány nem kerülhette ki a földreform kérdését,
mert a szomszédos országokban is sor került erre, és a nem-
zetgyűlés legerősebb pártja a Kisgazdapárt volt. A Nagyatá-
Teleki Pál gróf (1879–1941). Régi fônemesi családból
di Szabó István földművelésügyi miniszter nevével fémjel- 1. származott. Már a dualizmus idején bekapcsolódott a
zett, de az általa kidolgozottnál visszafogottabb földreform politikai életbe. Emellett jogot és gazdaságtant tanult, s
(1920) során csak a nagybirtokok kis hányadát osztották Lóczy Lajos tanítványaként a földrajztudománnyal fog-
fel, s ezért sok földnélkülit nem sikerült földhöz juttatni. lalkozott. A háború alatt katona volt, majd részt vett
Magyarországon a nagybirtokrendszer, s ezzel együtt a a békét elôkészítô szakértôi munkában (vörös térkép).
nagybirtok gazdasági és politikai befolyása, érintetlen ma- Bethlen Istvánnal együtt a bécsi ellenforradalmi központ,
radt. az Antibolsevista Comité (ABC) vezetôje volt

A földosztáshoz a nagybirtokosok által felajánlott földeket vet-

ték igénybe, így azok nem a legjobb minőségű termőterületek vol-
tak. A kiosztott földek kis parcellák voltak, ezáltal sok életképtelen
birtok jött létre, amelyekért még kárpótlást is fizetni kellett a volt
földesúrnak.

„I. Az állami és társadalmi rend felforgatására vagy meg-

„Ennek a törvénynek az a célja, hogy a magyar földbir-
2. tok megoszlását helyesebbé tegye. Evégbôl ez a törvény
a lehetôségekhez képest elômozdítja a földszerzést fôleg azok
részére, akik a föld gondos és szorgalmas mûvelésére képesek
és hajlandók is, de eddigi viszonyaik között önhibájukon kívül
földhöz nem juthattak.
A földbirtok megoszlásának helyesebbé tételéhez szükséges
ingatlanokat az állam lehetôleg szabadkézbôl, árverésen vagy az
ebben a törvényben biztosított elôvásárlás jogán szerzi meg. […]
Ennek a törvénynek alkalmazása szempontjából közérdekû
földbirtok-politikai célnak nyilvánítható különösen az arany
vagy ezüst vitézségi éremmel kitüntetett földmívelôk, a földmí-
ves hadirokkantak, a munkaképes földmíves hadiözvegyek és fel-
nôtt földmíves hadiárvák földhöz juttatása; […] a mezôgazdasági
munkásoknak, törpe- és kisbirtokosoknak földhöz juttatással
való megerôsítése, továbbá a közszolgálati alkalmazottaknak, a
becsülettel szolgált katonáknak és az érdemes gazdatiszteknek
földhöz juttatása, […] végül a haladó gazdálkodásnak irányt mu-
tatni hivatott középbirtokok alakítása is. […]” (Részlet az 1920.
évi XXXVI. évi törvénybôl)
3. semmisítésére irányuló bûntettek és vétségek.
1. §. Aki az állam és a társadalom törvényes rendjének erôsza-
kos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen valamely
társadalmi osztály kizárólagos uralmának erôszakos létesítésére
irányuló mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez vagy ve-
zet, bûntettet követ el, és öt évre terjedhetô fegyházzal bünte-
tendô.
2. §. Aki az állam és a társadalom törvényes rendjének erôsza-
kos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen valamely
társadalmi osztály uralmának erôszakos létesítésére irányuló
mozgalommal vagy szervezkedéssel összefüggôen és annak cél-
jára büntettet vagy vétséget követ el, annak büntetése:
1. halál, ha a bûntettre a törvény halálbüntetést állapít meg;
2. életfogytig tartó fegyház, ha a bûntettre a törvény tíz évet
meghaladó szabadságvesztést állapít meg;
3. tíztôl tizenöt évig terjedhetô fegyház, ha a bûntettre a tör-
vény tíz évnél enyhébb vagy legfeljebb tíz évi szabadságvesztés
büntetést állapít meg;
4. tíz évig terjedhetô fegyház, ha a cselekmény a törvény sze-
rint vétség. […]” (1921:III. tc. Törvény az állami és társadalmi
rend hatályosabb védelmérôl)

Fogalmazza meg a törvény gazdasági és politikai céljait! Melyik politikai csoport elleni védekezésül fogalmazták
Bizonyítsa a szöveg alapján, hogy a törvény nem a nagy- meg a törvényt? Milyen következtetést vonhatunk le a
birtokrendszer ellen irányult! büntetési tételekből?

215
A POLITIKAI KONSZOLIDÁCIÓ
„1. §. A tudományegyetemekre, a mûegyetemre, a bu-
4. dapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jog-
akadémiákra az 1920/21-ik tanév kezdetétôl csak oly egyének
iratkozhatnak be, kik nemzethûségi s erkölcsi tekintetben fel-
tétlenül megbízhatók és csak oly számban, amennyinek alapos
kiképzése biztosítható. […]
3. §. […] Az engedély megadásánál a nemzethûség és az er-
kölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelôl a felvételt
kérôk szellemi képességeire, másfelôl arra is figyelemmel kell
lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nem-
zetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetôleg
elérje az illetô népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de
legalább kitegye annak kilenctized részét.” (Az 1920. évi XXV.
törvény a felsôoktatási intézményekbe való beiratkozás szabá-
lyairól – numerus clausus)
Mit szabályozott a törvény? Milyen alapon határozta meg
a felvehető tanulók számát? Elsősorban kiket érintett hát-
rányosan a törvény?
Fejtô Ferenc (1909–2008), történész és
publicista. Budapesten kívánt tovább-
tanulni, de ezt a numerus clausus mi-
att nem tehette, így a pécsi egyetemen
kezdte el tanulmányait
5.
IV. Károly Gyôrben fogadja a felesküdô katonák tisztel-
6. gését
Miért akadályozta meg az uralkodó visszatérését az an-
tant és a kisantant?
216
NUMERUS CLAUSUS A Teleki-kormánynak szembe
kellett néznie a háború, majd a békeszerződés következté-
ben létrejött rendkívül nehéz gazdasági és társadalmi hely-
zettel. A válság minden társadalmi réteget sújtott, így az
értelmiségieket és alkalmazottakat is. A helyzetet kiélezte,
hogy az elcsatolt területekről több mint 400 000 magyar
menekült a megmaradt országterületre, főleg Budapestre.
zömük értelmiségi és alkalmazotti munkakörben dolgo-
zott korábban, így ezeknél a munkáknál kiéleződött a kon-
kurenciaharc. Egyes értelmiségi munkakörökben nagy volt
a zsidók aránya, ezért felerősödött a háború előtt csak szór-
ványosan előforduló és a hatalom által is visszafogott anti-
szemitizmus. Sokan egyenesen „őrségváltást” emlegettek,
követelve, hogy a zsidó értelmiséget keresztény, nemzeti
értelmiséggel váltsák föl.
Az antiszemitizmust erősítette, hogy az őszirózsás forrada-
lom és a Tanácsköztársaság – melyet a politika és a kortársak az
országot ért katasztrófa döntő okának tartottak – vezetői között
magas volt a zsidó származásúak aránya. Ez olyan szervezetekre
is fokozottan igaz volt, mint a Forradalmi Kormányzótanács vagy
a Katonatanács.
A nemzetgyűlés elfogadta az egyetemi felvételiket sza-
bályozó törvényt, a numerus clausust (zárt szám), amely
származási és politikai megkülönböztetést tartalmazott.
A felvehető hallgatók számát az egyes „népfajok” és nem-
zetiségek arányához kötötték. Mivel az értelmiségen belül
a dualizmus kora óta a zsidóság messze számarányát meg-
haladó mértékben volt jelen, e rendelkezés alapvetően a
zsidóságot sújtotta.
IV. KÁROLY VISSZATÉRÉSI KÍSÉRLETE  KOR
MÁNYVÁLTÁS A Teleki Pál által megkezdett konszolidá-
ciót átmenetileg megakasztotta Iv. Károly két visszatérési
kísérlete (1921), amelyeket királypuccsoknak nevezett el
a közvélemény. A Habsburg-uralkodó visszatérését a ma-
gyar trónra az antant s főként a szomszédos utódállamok
elfogadhatatlannak tartották, mert abban a Monarchia
feltámasztását látták. A kisantant államai mozgósítással és
katonai beavatkozással fenyegetőztek. Az első alkalommal
(1921. március) Horthynak egy beszélgetéssel is sikerült
távozásra bírnia Károlyt. Az uralkodó újabb kísérlete során
(1921. október) már kisebb fegyveres összecsapásra is sor
került (budaörsi csata), s halottak is voltak. A második kí-
sérletet követően az antant nyomására a magyar törvény-
hozás kimondta a Habsburg-ház trónfosztását (1921. no-
vember 6.).
Az első kísérlet után az uralkodót az antant repülővel Svájcba
szállította. A második próbálkozás során IV. Károly a néhány áldo-
zat láttán azonnal visszalépett. Először Magyarországon internál-
ták (Tihanyba), majd egy brit őrhajón a Fekete-tengerre, onnan
egy brit hadihajón Madeira szigetére vitték. Károly a későbbiek-
ben már nem játszott politikai szerepet, és rövidesen meghalt az
egész Európán és Amerikán végigpusztító spanyolnáthajárvány-
ban. IV. Károlyt háború- és erőszakellenes politikája és kegyes éle-
te jutalmául 2004-ben a katolikus egyház boldoggá avatta.
A királypuccsok során lelepleződött, hogy a magyar ve-
zető rétegben még számottevő a királypártiak (legitimisták)
csoportja. Az első királypuccs idején a miniszterelnök, Tele-
ki Pál is megingott, és emiatt elvesztette Horthy bizalmát. A
kormányzó a Telekihez közel álló Bethlen István grófot bízta
meg kormányalakítással. A konszolidáció megvalósítása így
Bethlen nevéhez kötődik.
 7. Magyarország 1920–1921-ben

Mutassa be a térképről leolvasható területi változásokat! Mit tanultunk

már a soproni népszavazásról (32. lecke)? Nézzen utána az interneten a
népszavazás körülményeinek!

POLITIKAI STABILIZÁCIÓ Bethlen a parlamentarizmust kívánta

visszaállítani, amit a Népszövetség is elvárt tőle. Annak érdekében, hogy
biztosítsa a háború előtti vezető rétegek döntő befolyását, távol akar-
ta tartani a parlamenttől a szélsőségeket, s csak jelentéktelen szerepet
szánt a polgári demokratáknak és a szociáldemokratáknak.
A parlamentáris keretek közötti kormányzáshoz Bethlennek erős kor-
mánypártra volt szüksége. Politikai és társadalmi elképzelései azonban
korlátozták lehetőségeit. Ezért úgy biztosított kormányának parlamenti
többséget, hogy párthíveivel belépett Nagyatádi Szabó István Kisgaz-
dapártjába, s létrehozta az Egységes Pártot. A kisgazdák a földreform
végrehajtása érdekében együttműködtek a hatalommal, s csak a válság
idején hozták létre ismét önálló – valóban
kisgazda érdekeket képviselő – pártjukat
(Független Kisgazdapárt, 1930).

Bethlen István gróf (1874–1946), erdélyi

arisztokrata. Jogot és gazdaságot tanult, és
már a dualizmus idôszakában részt vett a
parlamenti életben. A Tanácsköztársaság
idején Telekivel együtt az ABC vezetôje volt
8.
9. A Bethlen által a kisgazdákkal együtt lét-
rehozott Egységes Párt plakátja
Mi a párt szerepe Magyarországon a pla-
kát szerint? Beszéljék meg, milyen hatása
lehetett a plakátnak az emberekre!

217
A POLITIKAI KONSZOLIDÁCIÓ

10. A pártviszonyok alakulása a húszas évek elején

Kövesse nyomon a pártviszonyok változásait! Hogyan teremtette meg Bethlen a parlamenti többséget? Hogyan alakultak a párt-
viszonyok a baloldalon?

„A magyar szociáldemokrata munkásság hivatalos képvi-
11. selôi és orgánumai a nyilvánosság elôtt ismételten hangsú-
lyozzák, hogy a szociáldemokrata munkásság az ország érdekeit a
maga érdekeivel azonosnak ítéli, és a nemzet újjáépítésének tör-
ténelmi nagy munkájában teljes erôvel és áldozatkészséggel részt
venni kész. Hogy azonban ezt kellô sikerrel és belsô megnyugvással
tehesse, szükséges – hangoztatták –, hogy a közhatalomnak a szo-
ciáldemokrata munkásságra nézve sérelmes kezelése megszûnjék,
a megtorlás politikája helyébe a megbocsátás és kiengesztelôdés
politikája lépjen, s oly intézkedések történjenek, amelyek a kivé-
teles állapotok révén megszorított közszabadságot a lehetôségig
biztosítják. […]
Az értekezlet beható megbeszélés után megállapodott abban,
hogy:
1. A gyülekezési jog visszaállíttatik, gyûlések azonban csak zárt
helyen tarthatók; utcai tüntetô felvonulások nem engedélyeztet-
nek.
2. A szakszervezetek alapszabályaikban körülírt és politikától
mentes mûködésüket akadálytalanul folytathatják. A közalkalma-
zottak, vasutasok és postások szakszervezete azonban vissza nem
állítható. […]
4. Az internálások a minimumra, azaz a terroristákra, a kom-
munista agitátorokra és más közveszélyes egyénekre korlátoztat-
nak. […]
5. A sajtócenzúra már megszûnt.
6. Azon egyéneket illetôen, akiket a polgári büntetôbíróság az
1918. évi október hó 31. napja és 1919. évi március hó 21. napja
között lezajlott tömegmozgalmak keretében, illetôleg azokkal kap-
csolatban elkövetett […] bûncselekmény miatt ítéltettek el – am-
nesztiarendelet bocsáttatott ki.
7. A gyorsított bírói eljárás fokozatosan megszûnik.
8. A kivételes intézkedések revízió alá vétetnek, és fokozatosan
hatályon kívül helyeztetnek.
9. A munkásbiztosítás autonómiája – amennyiben a szociálde-
mokrata munkásság elvileg elfogadja a hármas érdekeltség (mun-
kások, munkaadók, kormány) princípiumát – visszaállíttatik. […]
A szociáldemokrata munkásság óhajának megfelelôen most
részletezett teljesítésével párhuzamosan, a munkásság kiküldöttei
a kormány részérôl elôterjesztett kívánalmak következtében kije-
lentik, hogy:
A nemzet és az ország érdekeit a munkásság érdekeivel azonos-
nak tekintik. […] Ennélfogva a szociáldemokrata párt tartózkodik
minden propagandától, amely Magyarország érdekeit sérti, és aktív
propagandát fejt ki Magyarország javára a külföldi szociáldemokra-
ta pártvezetôségeknél, kormányoknál, […] az emigránsokkal nyíl-
tan szakít, s velük a harcot külföldön is felveszi. A Magyarországról
terjesztett terrorhíreket megcáfolja. […]
Belpolitikai tekintetben hajlandó a polgári osztályokkal gazda-
sági téren kooperálni. Politikai sztrájkoktól tartózkodik, szakít a
liberális blokkal, nem támogatja a polgári demagógiát és oktobris-
ta elemeket. Mint a kormány ellenzéke tisztességes fegyverekkel
küzd, fakciózus demagógiát nem csinál, köztársasági propagandát
nem ûz. […]” (Dr. Bencz Zoltán minisztériumi titkár összefoglaló
jelentése a Bethlen-kormány és a szociáldemokrata vezetôk tár-
gyalásáról, 1921. december 22.)

Kik között jött létre megállapodás? Miben engedtek, illetve milyen engedményekben állapodtak meg a felek a tárgyalásokon?
Sorolja fel, hogy mit nyert a megállapodással a kormány, és mit nyertek a szociáldemokraták! Nézzen utána az idegen szavak szó-
tárában vagy az interneten, hogy mit jelentenek a következő szavak: fakciózus, orgánum, princípium!

218
 Bethlen – Teleki politikáját követve – fellépett a szél-
sőjobboldali csoportok és a szélsőbaloldali kommunisták
ellen. Kiegyezett viszont – a belső rend és a nyugati világ
elismerése érdekében – a parlamentarizmust elfoga-
dó baloldali párttal, a szociáldemokratákkal (Bethlen–
Peyer-egyezség, 1921). A szociáldemokraták vállalták, hogy
nem szervezkednek a földművesek, a közalkalmazottak és a
vasutasok körében, Bethlen pedig biztosította a párt szabad
működését és parlamenti képviseletét.
A parlamenti többség biztosítása érdekében a minisz-
terelnök korlátozni kívánta a szavazati jogot. Mivel a tör-
vényhozás a kisgazdák miatt erre nem lett volna hajlandó,
Bethlen 1922-ben rendeletben tette ezt meg. A kormány
vagyoni cenzust vezetett be a választásra jogosultak köré-
ben, és a nőknél 30 évre emelte a választójog korhatárát.
Budapest és néhány nagyváros kivételével ismét nyílt lett a
szavazás. Az 1922-es rendeletből törvény lett, s így megha-
tározta a korszak választási rendszerét (1938-ig).
Bethlen intézkedéseivel egységes, erős kormánypártot
és nem túl erős, kormányra kerülni képtelen ellenzéket te-
remtett. Ez a korlátozott parlamentarizmusnak nevezett
berendezkedés biztosította a szélsőségek visszaszorítását, Háy Károly kommunista grafikus plakátja a Bethlen–
de a társadalom jelentős rétegeit kizárta abból, hogy érde- 13. Peyer-egyezségrôl
keiket érvényesítsék a parlamenti politikában.
Hogyan ábrázolja a plakát Bethlent, és hogyan Peyer
Károlyt, a szociáldemokrata párt vezetőjét? Alapvetően
„1. §. Országgyûlési képviselôválasztó-joga van minden miért támadta a KMP a szociáldemokratákat, s így a megkötött
12. férfinak, aki életének 24. évét betöltötte, tíz év óta magyar paktumot is?
állampolgár, két év óta ugyanabban a községben lakik vagy van la-
kása, és az elemi népiskola negyedik osztályát sikeresen elvégez-
te, vagy ezzel egyenlô értékû mûveltség megszerzését igazolta.
2. §. Országgyûlési képviselôválasztó-joga van minden nônek,
aki életének 30. évét betöltötte, tíz év óta magyar állampolgár,
két év óta ugyanabban a községben lakik vagy van lakása, és az
elemi népiskola hatodik osztályát vagy más tanintézetnek ezzel
tanértékre nézve egyenrangú osztályát sikeresen elvégezte, vagy
ezzel egyenlô értékû mûveltség megszerzését igazolta. […]
12. §. Az országgyûlési képviselôk választása részben válasz-
tókerületenként, részben országos lajstromok alapján történik.
[…]
13. §. (1) Budapest Székesfôváros választókerületei, a
Budapest környéki választókerület, továbbá azok a törvényható-
sági jogú városok, amelyek egynél több képviselôt választanak,
képviselôiket az arányos képviseleti rendszer szerint lajstromos
szavazással választják, a többi választókerület mindenike az álta-
lános többségi rendszer szerint egy-egy képviselôt választ.
(2) Azokban a választókerületekben, amelyekben a választás
lajstromosan történik, a szavazás titkos, egyebütt a szavazás nyil-
vános.” (Az 1925. évi XXVI. törvénybôl)

Hogyan változott a választójog Magyarországon? 14. Nyílt szavazás a Horthy-korszakban

Határozza meg, milyen jellegű korlátozásokat vezettek be!
Hogyan nevezzük ma a lajstromos rendszert? Milyen megkü- Értelmezze a kép segítségével, mit értünk nyílt szavazá-
lönböztetést látunk a szavazás módjában? Mi alapján történik a son! Miért követelték az ellenzéki pártok a titkos szavazás
megkülönböztetés, s mi lehet ennek az oka? bevezetését?

219
 a gazdasági konszolidáció

SZERKEZETVÁLTÁS A Közép-Európában létrejött,

védvámokkal felszabdalt piac miatt egyes gazdasági
ágazatok túlméretezetté váltak: ilyen volt például az
élelmiszeripar és a nehézipar, azon belül különösen
a gépgyártás. Egyik lehetőségként a korábban fejletle-
nebb könnyűipar fejlesztése kínálkozott. Ám ez nem a
modern világpiachoz történő alkalmazkodást jelentet-
te, mert a tőkeszegénység következtében a Nyugat-Eu-
rópában már leselejtezett gépeket alkalmazták.

Mivel a kiviteli lehetőségek beszűkültek, a hazai piac

vált döntővé. Ezért olyan iparágak is fejlődhettek, amelyek
a dualizmus idején háttérbe szorultak. Így volt ez a köny-
nyűipar esetében. Az országba korábban főleg cseh textíliák
és bőráruk érkeztek. A védvámok megjelenésével ezek az
árucikkek drágává váltak, ezért döntően a hazai cégek látták
el a magyar piacot.

Az élelmiszeriparban fellendült a zöldség- és gyü-

mölcstermesztés (pl. alma, barack és uborka). Fejlő-
1. Szerkezetváltás a húszas években dött a konzervipar is (Nagykőrös, Szeged).

Határozza meg az ábra segítségével a szerkezetváltás fogalmát! INFLÁCIÓS POLITIKA A szerkezetváltás komoly
Értékelje a húszas évek szerkezetváltását (okok, módszerek, tőkét igényelt volna, ami a húszas évek elején hiányzott
eredmények)! Magyarországon. Emiatt kezdetben inflációs politikát
alkalmaztak. A kormányzat a növekvő ütemű pénzki-
bocsátással hiteleket adott a vállalkozóknak, melyeket
villamos- Élel- azok – számukra előnyösen – az inflálódó pénzben fi-
vas- és Textil- zettek vissza.
Év gépipar vegyipar energia- miszer-
fémipar ipar Az infláció azonban veszélyes fegyver, mert felgyor-
termelés ipar
1913* 100 100 100 – 100 100 sulása alááshatja a gazdaság erejét, nyomorba taszít-
hatja a bérből élőket, kiélezve az amúgy is nehéz po-
1921 66 44 52 100 70 70 litikai helyzetet. Elengedhetetlenné vált, hogy külföldi
1924 50 36 62 130 121 69 tőkét vonjanak be. A korszakban azonban egy vesztes
1929 82 83 108 254 315 95 ország nehezen kapott kölcsönt.
*A Trianon utáni ország területére számítva
A magyar ipari termelés alakulása (az 1913-as szint szá-
2. zalékában)

Hogyan alakult az egyes ágazatok termelése? Elemezzék ága-

zatonként az adatokat!

Melyik bankó érte a legtöbbet? Válaszát indokolja!

3. Korona 1902-bôl (az elsô két kép), 1920-ból és 1923-ból

1914 1915 1916 1917 1918 1919 1920 1921 1922 1923 1924 1925
105,03 90,52 64,18 53,45 55,37 29,93 2,31 1,16 0,78 0,21 0,02 0,007

A korona inflációja. A korona jegyzése Zürichben (1914- Mutassa be a folyamatot! Tárja fel a jelenség okait!
4. ben 100 koronáért 105 svájci frankot adtak)

220
A NÉPSZÖVETSÉGI KÖLCSÖN FELVÉTELE
A gazdasági konszolidáció elengedhetetlen feltétele volt
a külföldi tőke bevonása. Ez a dualizmus korában nem oko-
zott gondot, hiszen a tőke (elsősorban osztrák) korlátlanul
állt rendelkezésre. A húszas évek elején azonban pénzszűke
volt, a hagyományosan tőkét nyújtó területeink (pl. Auszt-
ria, Németország) maguk is válságban voltak. A népszövetségi köl-
A kölcsön megszerzésének előfeltétele volt a Népszö- csön jegyzésére buz-
vetségbe való felvétel. Bethlen – mint láttuk – igyekezett a dító plakát
nyugati elvárásoknak megfelelően alakítani az ország belső
életét. Politikája elismeréseként Magyarországot felvet- 5.
ték a Népszövetségbe (1922). Ezután is jelentős siker volt
a népszövetségi kölcsön megszerzése, főleg angol támo- Milyen jelképeket
gatással, mivel a kisantant országai igyekeztek azt gátolni. tartalmaz a plakát?
A Népszövetség támogatásával végül 250 millió aranykoro- Mit üzentek ezek a jelké-
nát sikerült felvenni (népszövetségi kölcsön). pek?

Ténylegesen befolyt
Névérték
összeg
Kibocsátó
ország 1000 1000
Eredeti 1000
arany- arany-
valutában pengőben
koronában koronában
Nagy-Britannia 7 902 700 font 168 723 138 532 160 498
Egyesült Államok 7 500 000 dollár 37 013 29 610 34 242
olaszország 170 000 000 líra 36 228 31 445 36 487
Svájc 30 000 000 frank 26 196 21 742 25 232
Svédország 4 585 000 korona 5 994 4 945 5 746 Az új valuta, a pengô. Akadtak, akik az új
7. magyar pénzt turulnak, turánnak, libertás-
Hollandia 4 150 000 forint 9 257 7 683 8 923 nak vagy máriásnak akarták elnevezni
csehszlovákia 83 620 000 korona 12 145 10 049 11 668
Nézzen utána, honnan ered a pengő neve!
Magyarország 2 350 000 dollár 11 597 9 973 11 579
Összesen 307 153 253 979 294 375
A Magyarország által felvett népszövetségi kölcsön
6. összege

Nevezze meg, mely országok voltak a legnagyobb hite-

lezők! Mennyiben változott meg a dualizmus korához
képest a bejövő külföldi tőke összetétele? Hogyan lehet, hogy
Magyarország is szerepel a hitelezők között?

A STABILIZÁCIÓ A népszövetségi kölcsönből 1925-re

megállították a korona inflációját, rögzítették a korona ár-
folyamát, majd új, értékálló valutát vezettek be, a pengőt
(1927). A pengő egészen a második világháború kirobbaná-
sáig megtartotta értékét, s így biztos alapot szolgáltatott az
ország talpra állásához.

Hitelt nyújtottak a mezőgazdaság modernizálásához (gé-

pesítés), a turizmus, a villamosipar és a közlekedés fejlesz-
téséhez. A kölcsön segítette a szerkezetváltást, például a tex-
tiliparra való átállást. A kölcsönből nyílt mód a középrétegek,
elsősorban a köztisztviselők egzisztenciális biztonságának
megteremtésére és a repatriáltak tömegeinek elhelyezésére.

A Bükkben ekkor épült a lillafüredi Palota Szálló. A hegyek között
emelt épület az elcsatolt hegyvidéki területek, a Tátra világát adta
vissza, s a korszak kultikus épülete volt, amely a Meseautó című
filmben is szerepet kapott. Fontosnak tartották az infrastruktúra
fejlesztését. Villamosították a bécsi vasútvonalat, és kiépítették a
csepel-szigeten a szabad kikötőt, ami Budapestet tengeri kikötővé
tette (1928).
A neoreneszánsz stílusú Palota Szálló Lillafüreden. 1925–
8. 1929 között épült, s 1930-ban adták át
Nézzen utána, milyen problémákat kellett megoldani az
építőknek a szálloda építése során! Vitassák meg, milyen
szerepe lehet egy szálloda építésének az ország gazdasági éle-
tében!

221
A GAZDASÁGI KONSZOLIDÁCIÓ

Bethlen tevékenysége nyomán a gazdaság stabilizáló-

dott, 1929-re számos területen az ország túlszárnyalta az
utolsó békeév eredményeit (textilipar, elektronika). Ugyan-
akkor a stabilitás főleg a külföldi tőkén nyugodott, másrészt
– ahogy az egész térségben – az életszínvonal mértéke és
a növekedés üteme alacsonyabb maradt a békeévek ered-
ményeinél.

9. A bethleni konszolidáció

olvassuk le a konszolidáció lépéseit a térképről! Elemezze

a külpolitika szerepét a konszolidációban!

10.

A Magyar Nemzeti Bank épülete (tervezôje Alpár Ignác,

12. 1906). A bank 1924-ben kezdte meg munkáját

Mi a feladata a nemzeti bankoknak? Melyik az az elneve-

zés, amely a nemzeti bankok tevékenységére is utal?

11.

Kandó Kálmán fázisváltós mozdonya és a bécsi vasút üze- 13. Aszebb

meltetéséhez megépített villanytelep emléktáblája
Mennyiben szolgálták az infrastrukturális beruházások az
ország talpra állását?
csepeli szabad kikötô. Ez volt Európa tengertôl legmesz-
levô tengeri kikötôje
Mi volt a jelentősége a kikötő megépítésének? Magyarázza
meg, miért fontosak az infrastrukturális beruházások, pél-
dául a kikötő vagy a bécsi vasútvonal villamosítása!

222
 Bethlen István Rómába
érkezik kíséretével
14.

Miért olaszország révén

sikerült kitörni az elszi-
geteltségből?

KÜLPOLITIKA A vesztes, katonai ellenőrzés alatt álló,

ellenséges szövetség gyűrűjében élő ország számára az
alapvető külpolitikai feladat csak az elszigeteltség oldása
s az egyenjogúság kivívása lehetett. A nagyhatalmak kö-
zül Franciaország a kisantant mögött állt, Nagy-Britannia
ugyan megértőbbnek mutatkozott – például támogatta a
magyar kölcsönkérelmet –, de a békerendszert nem kívánta
felrúgni. A Szovjetunió elutasította a versailles-i békét, sőt
Romániával szemben területi követelésekkel élt, de a kom-
munista nagyhatalommal a korszak vezetése nem kívánt
együttműködni.
Egyedül a győzelmével elégedetlen Olaszország tűnt meg-
felelő partnernek a magyar külpolitika számára. S valóban,
az olaszok támogatásával került sor a soproni népszavazásra
is. Az olaszokra a délszlávokkal szemben igen, de a románok-
kal és a csehszlovákokkal szemben nem lehetett számítani,
mert befolyásuk megerősítése érdekében ezekkel az orszá-
gokkal is jó viszonyra törekedtek. Így született meg a magyar
elszigeteltséget megtörő, Bethlen és Mussolini által aláírt
olasz–magyar örök barátsági szerződés (1927).
„Ô Fôméltósága a Magyar Királyság Kormányzója és Ô
15. Felsége Olaszország Királya megállapítván a két nemzet
számos közös érdeke tekintetében fennálló összhangot, áthatva
attól az ôszinte vágytól, hogy államaik között az igaz barátság
kötelékét létesítsék, és gondoskodni kívánva arról, hogy a béke és
a rend fenntartására irányuló törekvéseiket egyesítsék. […]
1. cikk. A Magyar Királyság és az Olasz Királyság között állan-
dó béke és örökös barátság fog fennállni.
2. cikk. A Magas Szerzôdô Felek kötelezik magukat, hogy bé-
kéltetô eljárás és a felmerült esethez képest választott bírósági
eljárás alá bocsátják azokat a bármilyen természetû vitás kérdé-
seket, amelyek közöttük felmerülnek, és amelyeket diplomáciai
úton megfelelô idôn belül megoldani nem lehetett.” (Az olasz–
magyar örök barátsági szerzôdés, Róma, 1927. április 5.)
Milyen konkrétumokat tartalmaz a megállapodás? Mi
a jelentősége a szerződésnek Magyarország részéről?
Milyen érdekei fűződtek a szerződéshez olaszországnak?

A kisantant egységének megbontására az egyetlen komoly kí-

sérlet Jugoszlávia (akkor még Szerb–Horvát–Szlovén Királyság) irá-
nyába történt, mivel a délszláv országgal szemben a legenyhébbek
voltak a sérelmek és a követelések. A közeledés fontos állomása
volt Horthy Miklós mohácsi beszéde, melyet a csata ötszáz éves
évfordulóján mondott el, s melyben a közös harcokra emlékezett
(1926). A beszéd azonban nem a jugoszlávok irányában hozott
eredményt, hanem az olaszok felé. Az olasz – jugoszlávellenes –
külpolitika a jugoszláv közeledés megakadályozása érdekében a
korábbinál is nagyobb hajlandóságot mutatott a megegyezésre.

223
 a revízió és az oktatás

REVÍZIÓ A vesztes háború után a magyar kormányzat aláírta a tria-

1. noni békeszerződést, de sem a közvélemény, sem a politikai elit nem
tudta elfogadni azt. Ugyanakkor sem az ország lehetőségei, sem a nem-
zetközi viszonyok nem tették lehetővé a béke revíziójának kormányszint-
re emelését.
A térség népei minden szempontból rosszabbul éltek, mint az ekkor
„boldog békeidőkké” szépülő dualizmus korában. Igaz volt ez az élet-
színvonaltól az érvényesülési lehetőségeken és jövőképen át a politikai
légkörig szinte minden területre. Magyarország esetében a romló viszo-
nyokat nem ellensúlyozta a nemzeti álmok beteljesülése, hanem éppen
ellenkezőleg, a nemzeti tragédia fokozta a feszültségeket. A béke nyil-
vánvaló igazságtalanságai megnehezítették az azóta is trianoni traumá-
nak nevezett problémakör feldolgozását.
Magyarországon egyetlen politikai erő sem fogadta el a békét, ha-
nem saját szempontjai, eszme- és érvrendszere alapján ítélte el: voltak,
akik gazdasági szempontból tartották életképtelennek a rendezést, má-
sok a nemzeti önrendelkezés sérelmét említették, és akadt politikai cso-
port, amely az imperialista békét utasította vissza.
Tömegesen alakultak a civil szervezetek, melyek a békediktátum el-
len agitáltak (pl. Magyar Területvédő Liga). A revízióra azonban semmi
esély sem kínálkozott. A kormányzat nyíltan nem léphetett fel a nem-
zetközi szerződés ellen (amelyet az országgyűlés is becikkelyezett), de
támogatta a szervezkedéseket. Ugyanakkor nehézséget is okozott, hogy
e szervezetek tevékenységét a kormány az általa helyesnek vélt irányba
terelje, és összeegyeztesse a hivatalos diplomáciával.

2.
„Irredenta-e minden hazafias megmozdulás? Irredenta-e, ha a tôlünk
3. elszakított területen ma valaki magyarnak vallja magát, ha magyarul be-
szél, ha gyermekét magyar iskolába akarja küldeni, s ellenáll annak, hogy más
nyelvû iskolába szorítsák; ha a tôlünk elszakított területeken valaki ellenáll an-
nak, hogy birtokát és vagyonát nacionalizálják [államosítják] vagy szekvesztrál-
ják [lefoglalják]? Vagy irredenták vagyunk-e azért, mert szóvá tesszük ezeket az
állapotokat, és gyûléseken és a képviselôházban tárgyaljuk ezeket a kérdéseket?
Irredentisták vagyunk ezért? Hiszen a békeszerzôdést kiegészítô okmány, a ki-
sebbségi szerzôdések nemzetközi kérdéssé tették a kisebbségi kérdést, és annak
döntô fórumává a Népszövetséget állították oda, amelynél bárkinek, nekünk is
jogunk van panaszt tenni, akkor jogunk van ezekkel a kérdésekkel foglalkozni
is. Közvéleményünk állandóan foglalkozik e kérdéssel, mert történelmi hivatá-
sa ellenôrizni, hogy a magyar kormány e téren teljesíti-e kötelességét.
Vagy irredenta-e az, ha mi a békerevíziót követeljük? Hiszen erre két jog-
címünk is van. Az egyik maga a trianoni békeszerzôdés a benne foglalt nép-
szövetségi paktum 19. szakasza, amely módot ad arra, hogy bármely állam fel-
vesse egyik vagy másik szerzôdés revíziójának kérdését a Népszövetség elôtt.
A másik jogcím pedig a kísérôlevél, amellyel a békeszerzôdést átadták s amely
elismeri, hogy ha nemzeti szempontból a határok megállapításánál igazságta-
lanságot követtek el, azok ki fognak korrigáltatni. Két jogcímünk van tehát, és
pedig nemzetközi jogcímünk arra, hogy e kérdéssel foglalkozzunk, e kérdéssel
foglalkozni tehát nem irredentizmus. Ennél továbbmenô akciókat, kalandos
vállalkozásokat és összeesküvéseket igenis lehetetlenné teszünk, de a magyar
közönség szájára lakatot nem tehetünk, és ha erre azt mondanák, hogy akkor
pedig jobb atmoszféra kifejlôdése lehetetlen, mert mi magunk nem adjuk meg
erre a remédiumot [orvosság], úgy erre a feleletem az, hogy igenis ennek a
jobb atmoszférának van remédiuma, de ez nem az, hogy a magyar közvélemény
szájára lakatot tegyünk, hanem az, hogy ezek az állapotok megszûnjenek.”
(Bethlen István beszéde, 1928. március 4.)
Irredenta és revíziós plakátok

Melyek a visszatérő motívumok a plakáto- Határozza meg, mit ért irredentizmus alatt Bethlen! Melyek a magyar
kon? Milyen egyéb jelképeket alkalmaztak a külpolitika fő célkitűzései a trianoni béke nyomán kialakult problémák
plakátkészítők? Melyik plakát készült hazai s me- megoldására? Milyen eszközökkel kívánja a magyar kormány elérni a fenti cé-
lyik nemzetközi felhasználásra? lokat? Mely eszközöket utasítja el?

224

4. Lord Rothermere, az angol sajtómágnás tiszteletére emelt
díszkút. A lordnak jelentôs szerepe volt abban, hogy a ma-
gyar álláspont eljutott a brit közvéleményhez
Nézzen utána az interneten Lord Rothermere tevékenysé-
gének! Milyen címmel írt cikket a trianoni rendezés igaz-
ságtalanságáról 1927 júniusában?
A revízió tartalmának meghatározása nem egyértelmű. Az
nyilvánvaló, hogy a béke felülvizsgálatát jelentette, azonban azt
már nem mindig lehet eldönteni, hogy a teljes, vagyis az egész
történelmi Magyarország visszaállítását vagy csak a magyarlak-
ta területek visszacsatolását jelenti. Nehezíti a tisztánlátást, hogy
a békeszerződés semmilyen módosítására nem volt lehetőség.
A revíziós tervezetek többnyire a magyarlakta területekre vonat-
koztak, az érzelmi áthallású beszédek azonban az egész történeti
ország területére. A hatalomra kerülő politikai elit gyakran használ-
ta fel a revízió kérdését a polgári demokratikus vagy baloldali erők
lejáratására, máskor pedig a belső feszültségek elkendőzésére.
A kormányzati politikának és a civil szervezetek propa-
gandájának a harmincas évek elejére jelentős eredményei
születtek. Az európai közvélemény számára egyértelművé
vált, hogy Magyarországgal szemben a békekötés során
igazságtalanságot követtek el, hogy jelentős magyarlakta
területeket csatoltak el az országtól, és hogy a rendezés
nem hozta meg a hozzá fűzött reményeket.
AZ OKTATÁS FEJLESZTÉSE A korszakban a társadal-
mi változások lassan a modernizáció felé mutattak. A leg-
több ember számára a felemelkedés lehetőségét a maga-
sabb műveltség megszerzése, az oktatás jelentette. Ezért
mind az értelmiségi, mind a felemelkedni vágyó kispolgári
és paraszti családok (utóbbiak is egyre nagyobb arányban)
mindent megtettek annak érdekében, hogy gyermekeiket
taníttassák. Az érettségi megszerzése az alkalmazotti állá-
sok betöltéséhez kellett. A felsőfokú diploma már a közép-
rétegekhez tartozást biztosította, származástól függetlenül.
A korszakban jelentősen nőtt a magasabb iskolai végzett-
ségűek száma, azonban még így is messze elmaradt a nyu-
gat-európai szinttől.
Az állam kiemelt fontosságot tulajdonított az oktatás-
nak, s folytatta az oktatási infrastruktúra dualizmusban
megkezdett kiépítését. A nehéz gazdasági helyzet ellenére
a húszas években növelték az oktatásra szánt összegeket
mind abszolút mértékben, mind a nemzeti jövedelem ará-
nyában. Nagy léptékű programok végrehajtása fűződik Kle-
belsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter nevéhez.
Klebelsberg Kunó el tudta fogadtatni a politikai elittel, hogy
5. Endresz György Justice for Hungary (Igazságot Ma-
gyarországnak) feliratú repülôje. A volt világháborús pi-
lóta, Magyar Sándor navigátorral 1931-ben átrepülte az
Atlanti-óceánt, s egészen Felcsútig jutott
Mi volt a célja a repülésnek? Keressen hasonló célú ak-
ciókat az interneten!
„T. Nemzetgyûlés! Szeretném a köztudatba belevin-
6. ni, hogy a trianoni béke következtében lefegyverzett
Magyarországban a kultusztárca voltaképpen honvédelmi tárca
is. Honvédelmi tárca olyan értelemben, hogy most elsôsorban a
szellem, a mûvelôdés fegyvereivel kell védeni hazánkat, és ezek-
kel az eszközökkel kell […] mindig újból és újból bizonyítanunk
a világ nemzetei elôtt, hogy a magyar viszontagságos életének
második ezer esztendejében is életképes, erôs, és hogy bántani
nagy történelmi igazságtalanság.” (Klebelsberg Kunó költségve-
tési vitában elhangzott felszólalásából, 1925)
„[…] Emelni kell a magyar dolgozó tömegek értelmi szín-
7. vonalát, ma még sokkal inkább, mint a múlt század kilenc-
venes éveinek elején, és szisztematikusan nevelni kell minden
téren elsôrangú szakembereket, akiknek az a hivatásuk, hogy
közigazgatási vezérkara legyenek a magyar termelésnek. […]
Mivel igyekszem a magyar munkástömegek mûvelôdési szín-
vonalán emelni? Népiskolák tömeges felállításával és az iskolán
kívüli népmûvelés szervezésével. […]
Csonka Magyarországnak 3455 községe van. Ebbôl 317-ben
építünk 1073 tantermet és 528 tanítói lakást. Ennek az 1073
tanteremnek akkora a befogadóképessége, hogy 45 ezer olyan
gyermek járhat a jövôben tágas, világos és egészséges iskolába,
aki korábban vagy egyáltalán nem volt beiskolázva, vagy cél-
szerûtlen helyiségekben szorongott. Ha meggondoljuk, hogy
Magyarországnak 750 ezer tankötelese van, akkor ez a 45 ezer,
akiket jó iskolákhoz juttatunk, nagyon jelentékenynek mondha-
tó.” (Klebelsberg Kunó: A magyar kultúra jövôje, 1926)
„Gondoskodni kell arról is, hogy minden téren kellô szám-
8. ban álljanak oly szakemberek rendelkezésre, kik teljesen
európai színvonalon állnak, s így minden mûködési téren, min-
den szakmában a nagy feladatok megoldásánál elsôrangú erôkre
támaszkodhassunk. E másik célból adom be egyidejûleg a ter-
mészettudományok fejlesztése érdekében teendô intézkedések-
rôl szóló javaslataimat, s e második cél fogja meggyôzôdésem
szerint elômozdítani a külföldi magyar intézetekrôl és tudomá-
nyos intézményügy szervezésérôl szóló jelen javaslataimat is.”
(Klebelsberg Kunó javaslata az országgyûlésben, 1927)
Mivel indokolta a kultuszminiszter a törvényhozásban az
oktatás fontosságát? Határozza meg a három forrás (6.,
7., 8.) alapján a kultúrfölény fogalmát! Mely társadalmi réteg fel-
zárkózását célozta meg a tantermek és a tanítói lakások építése?
Mely területekre helyezték a hangsúlyt a mennyiségi fejleszté-
sen túl?
225
A REVÍZIÓ ÉS AZ OKTATÁS

a magyarság felemelése, régi szerepének visszaszerzése a

9. Kárpát-medencében csak a népesség kulturális szintjének
emelésével, az ún. kultúrfölény fenntartásával lehetséges.
Az oktatás szinte minden szintjén jelentős fejlesztések-
re került sor. Az elemi iskolai tantermek és tanítói lakások
építésével lényegesen javították a hátrányos helyzetű kis-
települések szegény lakosságának oktatási lehetőségeit. Az
analfabetizmus harmadára csökkent, s a fiatalság körében
szinte teljesen visszaszorult. A korszak végén megkezdték a
kötelező nyolcosztályos általános iskola bevezetését.
A középfokú oktatás területén új, reprezentatív iskola-
épületek létesültek, korszerűsítették a tananyagot (a mo-
10. dern nyelvek és a természettudományos tantárgyak szere-
pének növelése). A pedagógusok biztos egzisztenciájának
megteremtésével a magas színvonalú tanári gárdáról is
gondoskodtak. Az egyetemi oktatást szintén támogatták,
s otthont biztosítottak a határváltozások miatt áttelepülő
egyetemek számára. A pozsonyi egyetem Pécsre költözött
át, a kolozsvári egyetemek Szegedre. Az új egyetemi váro-
sok létrejötte egyben a regionális különbségeket is tompí-
totta. A magyar tudományos élet nemzetközi színvonalúvá
tétele érdekében külföldön (Róma, Bécs, Berlin) intéze-
teket hoztak létre, ahová a kutatók állami ösztöndíjak révén
11. juthattak ki.
Az eredmény nem maradt el. A magyar középiskolák és
egyetemek képzési színvonalát jól példázza, hogy tanulóik
közül sokan kerültek a világ műszaki és tudományos életé-
nek élvonalába, és többen részesültek Nobel-díjban.

Az iskolarendszerben voltak olyan iskolatípusok is, amelyek

zsákutcát jelentettek a továbbtanulás szempontjából, azonban a
tehetséges, szorgalmas és alkalmazkodni képes diákok jelentős
részének széles körű ösztöndíjrendszerrel biztosították a tovább-
tanulás lehetőségét (pl. hadiárvák számára, melyet József Attila is
igénybe vehetett).

Falusi iskola (9.), a debreceni egyetem központi épülete

(10.) és a tihanyi kutatóintézet (11., a tó partján) – mind
a klebelsbergi reformok eredményei

Mely területekre helyezett hangsúlyt az oktatási reform?

Mit sugall az épületek külső megjelenése?

A bécsi magyar királyi testôrség palotája, ahol 1924-ben

13. megnyílt a bécsi Collegium Hungaricum, a magyar egye-
temisták és tudósok külföldi tájékozódását segítô intéz-
mény, amely 1963-ig mûködött. Ma az osztrák külügymi-
nisztérium épülete, mivel az épületet 1963-ban a magyar
12. Klebelsberg Kunó könyvtárszobájában állam eladta az osztrák kormánynak

Milyen mentalitást fejez ki a kultuszminiszter környezete? Nézzen utána, hol nyíltak még a korszakban collegium
Hungaricumok, és hol működnek ma!

226
 16.

Az analfabéták arányának
változása 1920 és 1930
között
14.

Mutassa be a tendenciákat! Hogyan változtak a területi

különbségek? Hasonlítsa össze a térképekkel (16–18.) az
ábrát (14.)!
17.

A korszak egyértelműen sikeres oktatási reformjával kapcsolat-

ban sokszor elhangzik, hogy erre azért volt mód, mert a trianoni
béke katonai előírásai miatt a hadseregre az ország nem költhe-
tett sokat, s az itt felszabaduló pénz vándorolt az oktatásba. Láttuk
azonban, hogy az ország Trianon után milyen gazdasági nehézsé-
gekkel küzdött, s ennek ellenére fejlődött az oktatás.

Klebelsberg Kunó az oktatásnak döntő szerepet szánt a

revízió igényének fenntartásában. Fontosnak tartotta a ne-
velést a nemzeti öntudat erősítése miatt is. Úgy ítélte meg,
hogy a bolsevik eszmék terjedését csak akkor lehet megál-
lítani, ha az ifjúságot, és különösen az alsóbb néprétegek,
a munkások gyermekeit nemzeti és keresztény szellemben
nevelik. Ezért is hangoztatta, hogy a magyar nemzeteszmé- 18.
nek nyitnia kell a szegényebb rétegek felé. Az általa megfo-
galmazott újnacionalizmus korszerűbb, a régi külsőségektől
megszabaduló, szociális tartalommal is bíró nacionalizmus,
amellyel a korábbinál szélesebb rétegek tudnak azonosulni.

„A magyar hazafiság közmondásos. Egész Európában úgy

15. ismernek bennünket mint a patriotizmus elôharcosait.
És mégis, ennek a hatalmas magyar hazafiságnak van egy nagy
gyengéje, s ez az, hogy számbelileg aránylag kicsiny az a réteg,
amely ennek a nagy érzésnek az aktív hordozója. Korábban fôleg
a köznemesség volt, ma a magyar értelmiség és kisgazdaközös-
ség. De tovább felfelé, a vagyonnal fogy a patriotizmus és a sze-
génységgel nô a kozmopolitizmus.
A kiegyezés huszonöt éves jubileuma alkalmával, 1892-ben és
azután a millennium alkalmával nagy díszmagyaros felvonulá-
sok szimbolizálták a magyar nacionalizmust. Ma nem az ünnep-
ségekkel, hanem csak a szociális politikának, a kultúrpolitiká-
nak, az alsó néposztály érdekeit szolgáló közgazdasági politiká-
nak, a népbarát kormányzatnak és a hazafiságnak összevonásával
gyárthatjuk meg azt a hatalmas köteléket, amely, mint a fasiszta
himnusz is mondja: a haza földjéhez rögzíti a haza szülötteit, a
hazafiakat.
Ez az egyedüli metódus, amely célhoz vezet. Ha a magyar
neonacionalizmus nem tudja megnyerni a nemzeti gondolatnak
és a nemzeti érzésnek a magyar tömegeket, és ha marad egy vi-
szonylag kisebb társadalmi réteg ideálja, akkor nem lehet kétsé-
ges, hogy fölébe kerekedik az egész földet egyetlen golyóbisnak
tekintô internacionalizmus.” (Klebelsberg Kunó, 1928)
Mely rétegeket tekintett Klebelsberg a patriotizmus elsőd-
leges hordozóinak? Összefoglalva: hogyan nevezhetnénk
e csoportokat? Milyen összefüggést vélt felfedezni a vagyon és
a hazafiság között? Miben kell különböznie Klebelsberg szerint a
XX. századi neonacionalizmusnak a XIX. századi nacionalizmus-
tól? Hogyan lehet elérni a fenti célkitűzést?
Az írni-olvasni tudók aránya 1920-ban (16.), 1930-ban
(17.) és 1941-ben (18.)
„Azt a nemzeti érzést és elgondolást, amelyet a magyar is-
19. kola révén ápolni igyekszem, neonacionalizmusnak kell,
hogy nevezzem. […] Mert mi volt az elmúlt négy évszázadban
a magyar nacionalizmus tartalma? Elsôsorban küzdelem az
osztrák centralizációs és germanizáló törekvésekkel szemben.
Ez tárgytalanná vált, miután elszakadtunk Ausztriától. […]
Másodsorban harc volt a magyar nacionalizmus a magyar állam-
eszme beleplántálásáért azoknak a népeknek a lelkébe, amelyek
hazánk területén éppen azon idô alatt szaporodtak el, midôn a
török és német egyaránt pusztította a magyart. Ez a törekvés
is tárgytalanná vált annak következtében, hogy a trianoni béke
elszakította tôlünk nemzetiségeinket. […] A magyar nacionaliz-
mus ekként elvesztette legfôbb tartalmát, és így a régi érzés elé
új célokat kell állítani […] mûvelt és jómódú nemzet akarunk
lenni […].” (Klebelsberg Kunó: A magyar neonacionalizmus,
1928)
Határozza meg az újnacionalizmus fogalmát! Tárja fel a
kultúrfölény és az újnacionalizmus közötti kapcsolatot!

227
 társadalmi változások és életmód

LASSÚ MODERNIZÁCIÓ A magyar társadalom mo-

dernizációja felgyorsult a dualizmus idején. Az ipari fej-
lődéssel párhuzamosan megjelent, majd megerősödött
a polgárság, az értelmiség, az alkalmazottak, valamint a
munkásság alkotta új társadalomszerkezet. Ugyanakkor
a társadalomban még a korszak végén is meghatározóak
az agrárgazdasághoz kötődő földbirtokosi és paraszti réte-
gek (torlódó társadalom).

Az első világháború és a trianoni béke is változásokat hozott.

Egyrészt a nők fokozottan bekapcsolódtak a munka világába. Más-
részt a határváltozások következtében Budapest súlya nőtt az or-
szágon belül, s ez az iparosodott társadalom rétegeinek arányát
növelte. Harmadrészben a határon túlról menekültek százezrei is
a modernizáció irányába vitték a társadalmat (értelmiségiek, hi-
vatalnokok).

A Horthy-korszakban folytatódott a modernizáció, las-

san csökkent a mezőgazdasági népesség, s nőtt a munkás-
ság, az értelmiség és a szolgáltatásokban dolgozók aránya.
Hazánk a társadalmi átalakulásnak abban a szakaszában
járt, mikor még a munkásság száma nőtt gyorsabban a me-
zőgazdasági népesség rovására, de már megfigyelhető a
középrétegek és az alkalmazottak arányának növekedése.

A TÁRSADALOM RÉTEGZŐDÉSE A társadalmi hie-

1. Asamagyar társadalom foglalkozási szerkezetének változá-
1900–1940 között
Milyen irányú változások figyelhetők meg? Mely tényezők
zavarták meg e tendenciák érvényesülését?
rarchia nem változott alapvetően a korszakban. Mivel a
nagybirtokrendszert érintetlenül hagyták, a nagybirtoko-
sok politikai szerepe változatlan maradt. Az sem változott,
hogy életmódjuk, viselkedésük, értékrendjük mintát jelen-
tett más vagyonos rétegek számára. Továbbra is hatalmas
tömeget képviselt az agrárproletariátus. Bár megerősödött
a módosabb parasztság, a magyar társadalom legégetőbb
problémáját ebben az időszakban is a szegényparasztság
helyzete jelentette.

A gazdaságok
Nagysága Száma az összes Területe az összterület
kat. százalékában százalékában
holdban 1895 1935 1895 1935
0–5 53,7 72,5 6,0 10,1
5–20 35,3 21,3 24,2 21,8
„A mezôgazdasági cselédek alig kapnak pénzbeli fizetést. 20–100 10,0 5,4 23,4 20,0
2. Pénzt csak úgy tudnak szerezni, ha szerencséjük van az
100–1000 0,8 0,6 13,4 18,2
állattartással. Fizetésük lényeges része a »kommenció«, tehát
mindennapi szûk táplálékuknak természetben való biztosítása. 1000– 0,2 0,2 33,0 29,9
A nagybirtokok a nevetségesen csekély pénzbeli járandóságot ép- Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0
ségben hagyják, ellenben a »kommenciót« állandóan csökken-
tik, tehát a cselédek napi kenyéradagját szállítják le, s levesét és A birtokszerkezet változása Magyarországon. Az 1895-ös
3. adatok a trianoni országterületre számítottak
fôzelékét hígítják.” (Féja Géza: Viharsarok, 1937)
Mutassa be, mi jellemezte a magyar birtokszerkezetet a
Hogyan bérezték a cselédeket? Miért voltak ők a legin- dualizmus korában! Milyen jellegű változások figyelhetők
kább kiszolgáltatott rétege a magyar társadalomnak? meg? Tárja fel, milyen okokra vezethetők vissza ezek a változások!

228
 A magyar polgárság létszáma növekedett. Továbbra is
alacsony volt a középpolgárság és magas a kispolgárság
aránya. A munkásság létszáma dinamikusan nőtt. A gaz-
dasági szerkezetváltás következtében megváltozott a mun-
kásság összetétele. csökkent a szakmunkások, és nőtt a
betanított, valamint a segédmunkások aránya, ami együtt
járt a női munkaerő arányának növekedésével. A változás
nyomán az alacsonyabb bérezésűek növekedésével átlago-
san romlottak a munkások életkörülményei. Mindez meg-
könnyítette a szélsőséges erők térnyerését a munkásság
körében.
Az erősödő középrétegeket továbbra is az „úri közép-
osztály” adta, vagyis a középrétegek zöme szellemében és
életmódjában követni szerette volna a dzsentri, az úri vi-
lág életeszményét. Azonban a nemesi származás már régen
nem volt feltétele az „úri középosztályhoz” tartozásnak.
Természetesen ez a csoport is rendkívül tagolt volt, hiszen
idetartozott az önálló háztartást cseléddel fenntartó értel-
miségitől a középbirtokosig bezárólag a magyar társadalom
széles rétege. Az államhatalom fokozott mértékben kívánt
e társadalmi csoportra támaszkodni, azonban a dualizmus
korához képest helyzete bizonytalanabbá vált. Ennek elle-
nére a magyar társadalom jelentős rétegei szerettek volna
az „úri középosztályhoz” tartozni.

6. A két társadalmi modell együttélése

1927 1928 Milyen változások és tendenciák figyelhetők meg? Tárja
Heti szükséglet 69,77 73,82 fel, milyen gazdasági és társadalmi folyamatok állnak a
változások mögött!
Átlagbér 42,60 43,75
Női bérátlag 26,35 26,51
Vasiparban 40,92 41,89
Bőriparban 33,06 34,37

4. A megélhetés alakulása Magyarországon, pengôben

„[…] Az arisztokrácia életében ma háromféle magatartást
Egyetemi tanár 898 7. figyelhetünk meg. Akadnak régimódi nagyurak, akik úgy-
Bíró, ügyész 712 ahogy megóvták birtokukat s ezzel együtt közéleti tekintélyüket.
Visszavonultak a „nagypolitikától”, vagy bele se elegyedtek, de
Fővárosi fogalmazó 623
a maguk »birodalmában« minden az ô akaratuk szerint törté-
Minisztériumi fogalmazó 598 nik. Birtokaik csápjai messzire elérnek, s ha történetesen város
Budapesti vállalati ügyvéd 549 vagy falu kerül a csápok közé, ott az ô befolyásuk az egyetlen úr.
E színfalak mögötti közéleti szerepre tulajdonképpen semmi
Középiskolai tanár (állami) 454 szükségük sincsen, hiszen a fennálló társadalmi és gazdasági
Budapesti magánvállalati mérnök 441 rendszer úgyis gondoskodik érdekeik védelmérôl. Azonban nem
adják fel birtokaik »birodalmi« jellegét, s gyakorolják »uralko-
Diplomás MÁV-tisztviselő 424 dói« jogaikat, nehogy berozsdásodjanak. Hatalmi tudatukat élik
Megyei diplomás tisztviselő 413 ki ebben, s a feudális »légkört« biztosítják. A népes város, a me-
Polgári iskolai tanár 340 gyei székhely kellôs közepén óriási vadaskertet tartanak fenn,
kastéllyal s libériás szolgákkal, hogy a várost minden percben
Fővárosi elemi iskolai tanító 340 figyelmeztessék másodrendûségére.
Fővárosi óvónő 290 A másik típus az elszegényedett, tehát »dolgozó« arisztokra-
ta. Ezek jól tudják, hogy csakis a politikai szerep mentheti meg
Állami elemi iskolai tanító 278 ôket. Ez a szerep nemcsak megélhetésüket biztosítja, hanem kö-
Egyetemi adjunktus, tanársegéd 268 zépgazdag házasságot is eredményezhet. Az elszegényedô arisz-
tokrácia ma ugyanazt a szerepet vállalja, mint a kiegyezés után a
Állami óvónő 246
lefelé csúszó dzsentri. Vezetô élharcos, a mindenkori kormány-
Kezdő köztisztviselői fizetés 199 zat igényeinek legmegbízhatóbb kiszolgálója.
A harmadik típus belekerült a nagypolitikába. Vagyona még
5. Az értelmiség havi fizetése pengôben tûrhetô állapotban van, s politikai szerepe még nagy lehetôsé-
gekkel kecsegteti.” (Féja Géza: Viharsarok, 1937)
Elemezze az egyes társadalmi rétegek jövedelmének és
megélhetésének kapcsolatát! Milyen helyet foglalt el az Mennyiben változott az arisztokrácia helyzete és szerepe
„úri középosztály” jövedelmei szerint a magyar társadalomban? a magyar társadalomban? Hogyan viszonyul a szerző az
Milyen szerepe volt az államnak e viszonyok kialakításában? arisztokráciához?

229
TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK ÉS ÉLETMÓD
„Így az egykori „una eademque nobilitas” [egy és ugyan-
8. azon nemesi szabadság] mai leszármazottai kissé önké-
nyes, de talán jellemzô általánosítással három csoportban talál-
hatók meg a felsô rétegekben. A felsô csoport a maga kúriáján és
a maga földjén élô földbirtokos. Ôk az egyenes utódok, kiknél a
prédikátum [nemesi elônév] néha még mindig lakóhelyet is je-
löl, nem csak a származás helyét. Ezek közelebb állnak az arisz-
tokráciához, mint az úgynevezett „középosztályhoz”, és egyenes
utódai az ôsöknek e tájon fajta, méltóság, életforma és sokszor
maradiság szerint.
A második réteg, a hatósági dzsentri, már eltávolodott az ôsök
létalapjától, de az ôsök életmódjának külszínét és méltóságát a
kölcsönvett állami hatalom képviselôjeként még valahogy meg
tudja tartani. A különbség a kettô között az, hogy míg az elôb-
biek életének csak tartozéka volt a nemesek rokoni kapcsolata,
ezeknek életében ugyanez létalap lett, ürügy és alkalom hiva-
talhoz. E réteg élete szerint hivatalnok, tehát »középosztály«.
Magatartása szerint úr, tehát nemes. Szemléletük, modoruk és
csorbítatlan biztonságuk a múlt emlékeibôl és nem a jelen ered-
ményeibôl táplálkozik.
A harmadik csoport: a kihullottak. Ezek szintén állást kaptak,
de hatalom és kormányzás nélkül. Náluk elveszett a nemesség
megtartó ereje, az érezhetô társadalmi kiváltság és hatalom, s ôk
már valóban inkább »lateinerek« [humán értelmiségiek], mint
prédikátumos urak. Már nemcsak osztályozás, hanem magatar-
tás szerint is inkább a »középosztályhoz« tartoznak, mint a ne-
mességhez.” (Szabó Zoltán: Cifra nyomorúság, 1938)
Határozza meg a dzsentri fogalmát a szöveg segítségével!
Milyen változás figyelhető meg a dzsentri helyzetében és
szerepében? Hol húzódott a határ a dzsentri és a középosztály-
beli között? Melyik réteg hatása volt nagyobb a másikra? Mi en-
nek a következménye?
Horthy Miklós vitézzé avatáson. A vitézi rendet Horthy
9. Miklós hozta létre 1920-ban
Mire emlékeztetnek a külsőségek? Ez milyen szándékra
utal? Vesse össze a képet Horthy Miklós 1921-es beszédé-
nek szövegével!
230
„Szociológusok a polgárság, értelmiség, munkásság arány-
10. számát kutatva, gyakran hangoztatják, hogy Budapest
(mint a nagyvárosok általában) nemhogy elproletarizálódott vol-
na, hanem épp a polgári és tisztviselôréteg erôsödött meg benne
a munkásság rovására. A tisztviselôk félelmes elszaporodása nem
vitás: míg a budapesti munkásság száma 1880-tól háromszorosá-
ra sem nôtt, tisztviselô már 1920-ban csaknem kilencszer annyi
volt. A polgárság megerôsödését az önálló iparosok és kereskedôk
megszaporodásából már nem merném ily bátran kikövetkeztet-
ni. Az »önálló« szó ma sokkal többször jelentheti azt, hogy valaki
minden társadalmi szervezeten, védelmen kívül rekedt, mint azt,
hogy jólétében még független is.” (Németh László: Medve utcai
polgári, 1938)
A társadalmi modernizáció mely folyamata ismerhető fel
Németh László művében? A társadalmi változás mely árny-
oldalaira hívja fel a figyelmet a szerző?
„Mint véglegesített vezérkari tiszt, elôször a Ludovika
11. Akadémián tanítottam harcászatot és hadseregszervezést.
Erre az idôpontra esik Károly király ismételt visszatérési kísér-
lete. Hálás vagyok a sorsnak, hogy nem kellett részt vennem a
második visszatérési kísérletben, mely többnapos, jóllehet kisebb
mértékû, mégis véres testvérháborúval járt. 1925-ben a Vitézi
Rend tiszttagjává avattak. Az volt a cél, hogy a vitézek földhöz
jussanak, éspedig azért, hogy e minden tekintetben bevált jó
magyar emberanyag gazdaságilag megerôsödve, hasonló értékû,
új nemzedéket nevelhessen. E célból Horthy felhívta a földbir-
tokosok figyelmét, akik úgynevezett vitézi telkeket bocsátottak
a Vitézi Rend rendelkezésére. Ami engem illet, nem tartottam
igényt vitézi telekre. Emlékezetes marad számomra avatásom
napja a Margitszigeten. A régi lovaggá ütés formaságaira emlé-
keztetett a ceremónia, melyet Horthy kormányzó már az elsô
alkalommal s azután is mindvégig személyesen végzett, kellô
ünnepélyességgel.” (Lakatos Géza: Ahogyan én láttam)
Hogyan viszonyul a szerző – aki Horthy bizalmasa és 1944-
ben rövid időre az ország miniszterelnöke volt – a király-
puccsokhoz? Mi volt a Vitézi Rend célja Lakatos géza szerint?
„Vitéz bajtársaim!
12. Meghatottan nézek végig soraitokon. Szeretettel üd-
vözöllek Benneteket, mint nagy és nehéz idôk közepette fajunk
legjobbjait. Melleteken a csillogó érdemrendek idegen országok
harcairól beszélnek, és egy sincs közöttetek, akinek hôstette
magyar helységnévhez fûzôdnék. Ez mutatja legjobban, hogy
minket nem gyôztek le soha! A mi diadalmas fegyverünket nem
is az ellenség, hanem saját áruló honfitársaink orozva, hátulról
ütötték ki kezünkbôl, azután meggyilkolták, gúny tárgyává tet-
ték gyôzhetetlen, büszke hadseregünket, nevetségessé a magyar
vitézséget. […]
A Vitézi Rendnek hármas célja van: jutalmazni a vitézséggel
párosult honfi erényt, megtartani a nagy idôk legjobbjait és biz-
tosítani a hôsök nemzetségének fennmaradását, végül bennük
és utódaikban a magyar fajnak olyan hatalmat biztosítani, amely
rettentô erôvel sújt le minden felforgató állam- és nemzetellenes
törekvésre. […] Isten áldása kísérje a Vitézi Rend mûködését!”
(Horthy Miklós beszéde, 1921)
Mi a Vitézi Rend célja Horthy Miklós szerint? Hogyan érté-
keli a világháborús vereséget?
A NŐK JAVULÓ HELYZETE Magyarországon is átalaku-
lóban volt a nők helyzete, hasonlóan a fejlett világhoz. Már a XX.
század elején kibontakozott a női egyenjogúságért küzdő mozga-
lom. A háború alatt hazánkban is bővült a nők szerepköre, és a
társadalom jobban elfogadta jogaik kiterjesztését.
A korszakunkban fokozatosan kiterjesztették a nőkre is a vá-
lasztójogot. A női szerep megváltozása, a munkába állás, az önálló
egzisztencia megteremtésének a lehetősége elsősorban a felső
rétegeket, valamint az alkalmazotti és a munkásrétegeket jelle-
mezte. A női munkaerő az adminisztrációs munkakörökben és a
könnyűiparban vált tömegessé. Fontos szerepük volt a nőknek az
oktatásban, s megjelentek a többi értelmiségi pályán is.
A női szerep átalakulását segítette elő, illetve részben annak
következménye volt a demográfiai folyamatok megváltozása. Az
ország a demográfiai robbanás újabb szakaszába lépett, lassult
a népességnövekedés üteme. A halálozási aránynál gyorsabban
csökkent a születések száma.

„2. §. […] (2) Az egyéb kellékek igazolása mellett választó- 14. Nôk egy felvidéki színesfémbánya mérlegelô osztályán
13. joga van annak a nônek is, aki az elemi népiskola negyedik
osztályának sikeres elvégzését vagy ezzel egyenlô értékû mûvelt- A gazdaság mely ágazataiban alkalmazták a női munkaerőt
ség megszerzését igazolja, ha: tömegesen már a XIX. században? Mely területeken jelent
1. három vagy több törvényes gyermeknek adott életet, és meg nagy kereslet a női munkaerő iránt a gazdaság átalakulásával
legalább három gyermeke életben van – a háborúban hôsi halált és az állam szerepének változásával?
halt gyermekeket e rendelkezés szempontjából életben levônek
kell tekinteni; vagy
2. saját vagyonának jövedelmébôl vagy saját keresetébôl tartja
el magát, és önálló háztartást vezet. […]
(4) Annak a nônek, aki egyetemet vagy más fôiskolát vég-
zett, életkorára való tekintet nélkül van választójoga.” (1925. évi
XXVI. törvény)

Nézze meg a 42. leckében forrásként közölt választójogi

törvényben (219. oldal), hogy hány éves kortól kaptak a
nők szavazati jogot! Milyen további feltételeknek kellett meg-
felelniük? Fogalmazza meg, hogyan árnyalták e feltételeket a
törvény itt közölt rendelkezései! A nők helyzetének mely jel-
legzetességeire következtethet e rendelkezésekből? Hasonlítsa
össze a szavazati jog feltételeit a 16. leckében található térkép
(84. oldal) adataival! 15.

ÉLETMÓDVÁLTÁS Magyarországon is egyre széle-

sebb körben terjedtek el az ipari forradalom civilizációs
vívmányai, az autótól a rádión, mozin át az angolvécéig.
A növekvő szabad idő miatt a nyaralás és a sport is töme-
gesebbé vált. Hazánkban szintén sok tényezőtől függött,
hogy ki milyen mértékben részesülhetett a technikai és ci-
vilizációs fejlődés áldásaiból. A legalapvetőbb a jövedelem
volt, hiszen az arisztokraták és nagytőkések már a háború
előtt is bejárták a világot, és használták az autót (pl. Károlyi Színházjegyért sorban álló
Mihály tucatnyi autóbalesetet szenvedett). A korszakban a emberek a fôvárosban, és
középrétegek, a kispolgárság és a szakmunkások számára tôlük alig tíz kilométerre
nyílt meg egyre több lehetőség. Például a mozi, a túrázás élô, budaörsi sváb asszo-
nyok
a hegyekben általánossá vált, de a telefon vagy a balatoni 16.
nyaralás számukra még elérhetetlen volt.

Hasonlítsák össze a két képet! Milyen társadalmi, kulturális

és szociális különbségek figyelhetők meg? Elemezzék a ké-
peket a női szerepek változása szempontjából is!

A férfi keresôk származás szerinti megoszlása

17.

Határozza meg, hogy mekkora volt a mobilitás általában és

az egyes ágazatokban!

231
TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK ÉS ÉLETMÓD
„[…] Valahol aláírnak valamit, valahol megalkudtak vala-
18. mit, valahol elosztottak valamit; valahol egy nyitott ajtót
becsaptak, hogy legyen az árva örökre.
Ahova a magunk erejével, ezer esztendô munkájával kapasz-
kodtunk, és minden lépcsôfokot a magunk szívével és eszével
vágtunk a magunk vérével öntözött irdatlan sziklába: onnan
dobtak le minket.
Tudjuk: miért.
Régi zászlónk összetépve, fegyverünk csorba, […] lelkünkön
bilincs.
De tudom: talpra kell állanunk mégis.
De tudom: újra kell kezdenünk az izzadságos, nehéz munkát.
Tudom: vágni fogjuk kemény, vad sziklába az utat, melyen
egy kemény, régi nép lép majd velünk és utánunk újra csak fel-
felé.” (Kós Károly: Kiáltó szó Erdély, Bánság, Körös-vidék és
Máramaros magyarságához. Kolozsvár, 1921)
19.
Kós Károly alkotásaiból: a sik-
lódi (Székelyföld) református
templom és egyik regényének
címlapja
20.
Milyen szerep hárult a kisebbségbe került magyar értelmi-
ségiekre?
232
Az agrárvilágot kevésbé érintették a változások. A falu és
a város, különösen a falu és a világvárosi életkörülménye-
ket biztosító Budapest között a távolság alig csökkent, sőt
egyes térségek lemaradása fokozódott. Érzékelhető volt a
különbség a fejlettebb Nyugat-Magyarország és az elmara-
dottabb keleti térségek között.
A KISEBBSÉGBE KERÜLT MAGYARSÁG Miután a
trianoni béke során a határok meghúzásánál nem töreked-
tek az etnikai határok követésére, a magyarság harmada
(hárommillió ember) kisebbségi sorba kényszerült, akiknek
közel fele közvetlenül a magyar határ túloldalán élt. Jelentős
etnikai tömböt alkotott a székelység, a fennmaradó rész a
többségi lakossággal vegyesen élt, sok esetben a városokban
koncentrálódott.
Az utódállamokat ugyan kötötték a versailles-i békerend-
szer kisebbségvédelmi intézkedései, de ezeket jórészt kiját-
szották, mivel alapvetően nemzetállamok kialakítására töre-
kedtek. Fokozatosan felszámolták a magyar iskolahálózatot,
és igyekeztek akadályozni a magyarság érvényesülését a helyi
közigazgatásban. Ausztriát leszámítva – ahol elenyésző volt a
magyarok száma – a többségi lakosság vagy más nemzeti-
ségek betelepítésével igyekeztek megbontani a határ menti
egységes magyar tömböket. A telepítési politika mellett erre
használták fel a háborút követő földosztást is, amelynek so-
rán nemzetiségi szempontokat érvényesítettek (35. lecke).
Már említettük, hogy az elcsatolt területekről közel négy-
százezer magyar menekült el Magyarországra. Emiatt és a
meginduló asszimiláció következtében megkezdődött a ma-
gyarok arányának csökkenése. (Az asszimiláció főleg a váro-
sokra volt jellemző.)
A repatriálók jelentős része értelmiségi volt, s ez nehezí-
tette a kisebbségbe került magyarság kulturális és politikai
szerveződését. Fokozta a problémát, hogy az oktatási rend-
szer átalakítása miatt az utódállamokban egyre csökkent a
magyar értelmiség utánpótlása.
Ennek ellenére a húszas években élénk irodalmi élet
bontakozott ki, főleg a legnagyobb lélekszámú kisebbség, az
erdélyi magyarság körében (Tamási Áron, Áprily Lajos, Kós
Károly). Az önszerveződést segítette, hogy a magyar föld-
birtokosok, parasztok és polgárok továbbra is jelentős va-
gyonnal rendelkeztek, s így támogatni tudták szervezeteiket.
Kiemelt szerepük volt az egyházaknak, melyek vagyonuk és
alapítványaik révén működtetni tudták a megmaradt magyar
iskolákat, szervezetükkel hátteret biztosítottak a nemzetiségi
mozgalomnak.
Kós Károly (Temesvár, 1883–Kolozsvár, 1977) neves építész,
író, tanár és művelődésszervező, a kisebbségbe került magyarsá-
gért kiálló értelmiségiek egyik példaképe. A Műegyetem elvég-
zése után (1907) rövidesen sikeres és keresett építész lett, olyan
megbízásokat kapott, mint az Állatkert Madárháza, a zebegényi
katolikus templom vagy a Wekerle-telep. Mindig a tettek embere
volt. Az összeomláskor, 1918 decemberében egyik alapítója volt
a wilsoni elvek alapján szerveződő Kalotaszegi Köztársaságnak.
A terv meghiúsulása után nem menekült Magyarországra, ahol
jólét, megbecsülés és biztos karrier várta. Korábban vásárolt nya-
ralójában telepedett le a kalotaszegi Sztánán, mondván, most itt
van szükség igazán értelmiségiekre. Felépítette házát, parasztként
gazdálkodott, de közben könyvet írt, tervezett, és egyik tevékeny
szereplője volt az erdélyi magyarság talpra állásának.
Nézzen utána, hogy az említetteken kívül milyen híre-
sebb épületek köthetők Kós Károly nevéhez Erdélyben és
Magyarországon! Melyek az ismertebb regényei, és milyen mű-
vészeti ágakban alkotott még?
 a világgazdasági válság
magyarországon

A VÁLSÁG GAZDASÁGI KÖVETKEZMÉNYEI

Bethlen intézkedései stabilizálták az ország gazdasági hely-
zetét. Számos területen, például a modern iparágakban és
a könnyűiparban az eredmények túlszárnyalták az utolsó
békeév, 1913 mutatóit. A fejlődéshez azonban a tőkehiány-
nyal küszködő Magyarország számára fontos volt a külföldi
tőke beáramlása, a szűk belső piac miatt pedig az export
fokozása.
Ezért a világgazdasági válság (1929), amely 1930-ra el-
érte Magyarországot, rendkívül rosszul érintette hazánkat.
A hitelfelvétel és az export lehetőségei végletesen be-
szűkültek. A gazdasági élet minden területén problémák
keletkeztek, bár nem ugyanazon mértékben: a Trianon kö-
vetkezményei által sújtott ágazatokban (pl. a gépgyártás)
fokozottabban, a szerkezetváltásnak köszönhetően felfutó
ágazatokban, főleg a textiliparban kevésbé.
2. Az ipari és a mezôgazdasági termékek árindexének ala-
kulása
Állapítsa meg, hogyan alakultak a mezőgazdasági és az ipari
árak a gazdasági válság előtt! Milyen változást hozott a vál-
ság a két gazdasági ág áraiban? Határozza meg az agrárolló kifeje-
zés jelentését az ábra alapján!

Állást keresô
tisztviselô
3.

Mely társadalmi
csoportba tarto-
zik a képen látható férfi?
1. A válság hatása az iparra és a mezôgazdaságra Magyarázza meg, hogy
miért volt különösen ve-
Hasonlítsa össze a mezőgazdaság és az ipar válság előtti és szélyes a rendszerre a kö-
válság alatti helyzetét! A válság mely társadalmi következ- zéprétegek életkörülmé-
ménye olvasható le az ábráról? nyeinek a romlása!

1913 * 1921 1924 1929 1933 1938

Textilipar 100% 70% 121% 315% 358% 420%
Bőripar 100% 82% 86% 132% 130% 201%
Élelmiszeripar 100% 70% 69% 95% 61% 83%
Liszttermelés 100% 51% 82% 95% 75% 91%
A liszttermelésből kivitel 47% 23% 28% 26% 6% 4%
Vas- és fémipar 100% 66% 50% 82% 45% 109%
gépipar 100% 44% 36% 83% 33% 91%
Vegyipar 100% 52% 62% 108% 103% 160%
Villamosenergia-termelés – 100% 130% 254% 264% 402%
* Összehasonlítható országterületen
A magyar ipar fejlôdése Bizonyítsa a táblázatból vett konkrét adatokkal a húszas években megtörtént gazdasági szerke-
4. ágazatonként zetváltást! Mutassa be, hogyan érintette az egyes ágazatokat a válság! Mivel magyarázható bizo-
nyos ágazatok töretlen fejlődése?

233
A VILÁGGAZDASÁGI VÁLSÁG MAGYARORSZÁGON
Boletta (gabonajegy), a gabonatermelôk állami támoga-
5. tása. A rendszert 1934-ig tartották fent
Miért a gabonatermelőknek juttatott a kormány támoga-
tást?
6. Károlyi Gyula miniszterelnök a parlamentben beszél
Miért került sor Bethlen bukására?
234
7. Munkát keresô földmunkások
Miért került kilátástalan helyzetbe az agrárnépesség?
A magyar mezőgazdaságra még a válság idején is a külterjes
búzatermesztés volt a jellemző. Így a búza árának jelentős esése,
az export szinte teljes leállása a gazdálkodókat nehéz helyzetbe
hozta. Azokra is lecsapott a válság, akik a húszas években fejlesz-
tésekbe kezdtek (zöldség-, gyümölcstermesztés vagy állattartás),
mert a bevételek elapadtak, a felvett hiteleket azonban törleszteni
kellett. Így tömegével kerültek kis és közepes gazdaságok is árve-
résre, ami családok tönkremenetelét jelentette.
Az iparon belül az élelmiszeripar eleve túltermeléssel küszkö-
dött (pl. malomipar). A válság idején az export leállása és a mun-
kanélküliség révén csökkenő belső kereslet tovább nehezítette a
helyzetet. A mezőgazdaságot és az élelmiszeripart az is sújtotta,
hogy a mezőgazdasági és az ipari árak nem azonos mértékben
csökkentek. Az ipari termékek árindexe kevésbé esett, mint a me-
zőgazdaságiaké. Ezt nevezzük az agrárolló (a mezőgazdasági és az
ipari árindex) kinyílásának.
A VÁLSÁG KEZELÉSE A válság leküzdésére a kor-
mánynak kevés eszköze volt. A kormányzat újabb külföldi
kölcsönökkel próbálkozott, azonban nem járt sikerrel. Ha-
sonlóképpen nem hoztak eredményt a költségvetési meg-
szorítások és a külföldi hitelek törlesztésének felfüggeszté-
se. A kölcsönök elmaradása miatt a kormány kénytelen volt
korlátozni a betétek kifizetését és a devizakereskedést.
A Bethlen-kormány szűkös lehetőségei ellenére igyekezett a
legnehezebb helyzetbe került gabonatermelő gazdák segítségére
sietni. 1930-ban bevezették a boletta-rendszert: utalványokban
nyújtottak támogatást, amelyekkel a gazdák fizethették adójukat
és törleszthették adósságaikat.
Miután Bethlen nem tudott úrrá lenni a válságon, s nem
volt hajlandó kemény lépések megtételére, a társadalom
elégedetlenségének leszerelésére a kormányzó kormány-
váltás mellett döntött, Bethlen 1931-ben lemondott.
Az egykori szegedi ellenforradalmi kormány vezetője, a
kormányzó rokona, Károlyi gyula gróf alakított kormányt. A
puritán életvitelű miniszterelnök megkezdte az állami költ-
ségek csökkentését. csökkentették az állami alkalmazotti
fizetések és a nyugdíjak összegét. Az állami hivatalokban
létszámleépítések voltak. A népszerűtlen intézkedéseket
azzal kívánták enyhíteni, hogy azokat a vezetőkre is kiter-
jesztették. Károlyi leállíttatta még a miniszterelnökség au-
tóit is, és maga is gyalog ment hivatalába. A költségvetés
egyensúlya érdekében adóemelésekre is sor került. Ezek az
intézkedések azonban nem oldották meg a válságot. Így a
társadalmi ellentétek kiéleződtek.
A VÁLSÁG TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HATÁ-
SAI A válság következtében a nagybirtokos és a nagytőkés
rétegek kivételével minden társadalmi csoport helyzete
romlott. Súlyosan érintette a munkanélküliség a munkás-
ságot és a középrétegeket, a tisztviselőket és az értelmisé-
get. A mezőgazdasági termelés visszaesése kisbirtokosok
tömegeit tette tönkre, s elviselhetetlen helyzetbe sodorta
az agrárproletariátust.
A válság éreztette hatását a politikai életben is. A szo-
ciáldemokrata párt a háború és a forradalom óta először
szervezett tömegtüntetést (1930. szeptember 1.). A szo-
ciáldemokraták tartottak attól, hogy a kommunisták kihasz-
nálják a demonstrációt. Így is történt. A tüntetés agresszió-
ba csapott át, s a kormányzat szétverte a megmozdulást.
A kisgazdák kiváltak az Egységes Pártból, mert háttérbe
szorították őket. Tildy Zoltán és Nagy Ferenc vezetésével
létrehozták a Független Kisgazdapártot (FKgP). A kormány-
zat az új párttal szemben a következő választáson erőszakot
alkalmazott.
8. 9.
Tildy Zoltán református lelkész (8.) és Nagy Ferenc gaz-
dálkodó (9.), a Független Kisgazdapárt gazdákhoz közel-
álló vezetôi. A késôbbiekben jelentôs szerepet játszottak a
Kisgazdapárt és az ország életében is
Miért váltak ki a kisgazdák az Egységes Pártból?
A SZÉLSŐSÉGEK A nyomor és a kilátástalanság miatt
megnőtt a nemrég visszaszorított szélsőséges erők befolyása
a társadalomra. Szélsőjobboldali csoportok alakultak a váro-
si kispolgárság és munkásság elégedetlenségére építve, de a
falvakban is megjelentek, bár hatásuk nem volt jelentős (ka-
száskeresztesek).
A kommunista párt titokban (illegálisan) tevékenykedő
szervezeteit az 1920-as években rendre leleplezte a rendőr-
ség, de mindig újjászerveződtek. A párt továbbra is a hatalom
megragadását tekintette közvetlen céljának.
Tüntetés 1930. szeptember 1-jén. Budapesten az Andrássy
10. úton és a Hôsök terén mintegy 150 000 ember vonult fel.
A tüntetôk kövekkel kezdték dobálni a tömeget felosz-
latni akaró rendôröket (a tüntetést a hatalom nem en-
gedélyezte). A rendôrök a Városligetnél a tömegbe lôttek.
Egy ember meghalt, sokan megsebesültek. Késôbb még
a város több pontján alakult ki összecsapás a tüntetôk és
a rendôrök között
A kép szerint hogyan támadtak a rendőrök a tüntetőkre?
olvassa el József Attila Tömeg című versét, amelyet e tün-
tetés hatására írt!
„Az alacsony búzaárak következtében elôállott gazdasági
11. krízis folytán bármennyire leszállították is a gazdák igé-
nyeiket, hitelhez voltak kénytelenek fordulni, hogy a közterhe-
ket fizetni és legelemibb szükségleteiket kielégíteni tudják. Már
a legkisebb hitelt igénybe vevô gazdát is föltartóztathatatlanul
sodorták azonban az örvény felé a túlságosan megnövekedett ka-
matterhek. Soknak okozták vesztét a jobb terményértékesítési
lehetôségek idején részletre vásárolt gazdasági gépek és fölsze-
relések és azok könyörtelen hitelezôi is. […] Így jutottak el és
jutnak el gyors iramban gazdáink az ügyvédi per- és végrehajtási
költségekkel sokszorosan megszaporodott követeléseken keresz-
tül a dobig.
A helyzetet még nehezebbé teszi az a körülmény, hogy a sza-
bad forgalomban alig cserél gazdát egy föld vagy ház, éppúgy
nincsen az árveréseken sem vevô, mert senkinek sincs annyi
pénze, hogy ma ingatlanokat tudjon vásárolni. Ezek miatt az
ingatlanok árai hihetetlen mértékben lecsökkentek, és azokat
nevetséges – valóságos gúny árakért a hitelezô vagy pedig leg-
több esetben maguk az ügyvédi költségeket végrehajtó ügyvé-
dek veszik meg, […] nem lehet csodálkozni, ha az elkeseredett
emberek egyenesen belellenséget látnak már a fiskális hadban.”
(Csongrád megye fôispánjának jelentésébôl, 1930)
Hogyan sújtotta a válság a parasztságot? A gazdák mely
csoportjait érintette leginkább? Mit jelent az, hogy a gaz-
dák „eljutnak a dobig”?
235
A VILÁGGAZDASÁGI VÁLSÁG MAGYARORSZÁGON

A kormányzat elsősorban a szélsőbaloldaltól, a kommunis-

ta szervezkedéstől tartott, s ezért keményen üldözte a kom-
munistákat.
Amikor egy magányos merénylő (Matuska Szilveszter) a bé-
csi gyors alatt felrobbantotta a biatorbágyi viaduktot (1931.
szeptember), a kormány a kommunistaveszélyre hivatkozva
statáriumot (rögtönítélő bíráskodást) vezetett be. Korlátozták
a szabadságjogokat (sajtó, gyülekezés). A statáriális bíróság
1932-ben halálra ítélt két lefogott kommunista vezetőt (Sallai
Imrét és Fürst Sándort). Kivégzésük óriási nemzetközi tiltako-
zást váltott ki, és rontotta az ország megítélését.
Károlyi gyula kormányának intézkedései nem hozták meg
a kibontakozást. A válság elmélyült, a kemény fellépés pedig
nem volt indokolt, mert bár a kommunisták a hatalom meg-
döntésére készültek, ez ekkor nem volt reális veszély. A politi-
kai elit szembefordult Károlyival, Bethlen István nyílt levélben
szólította fel lemondásra. Károlyi gyula, aki csak kötelességtu-
datból vállalta a nehéz feladatot, lemondott.

„Munkások! Munkanélküliek! Elvtársak!

14. Nem csöndes sétára, hanem harcos, bátor tüntetésre hív
benneteket szeptember elsején a déli órákban a Nagy-körútra a
Kommunisták Magyarországi Pártja.
Tüntessetek a régi gyôzelmes elszántsággal.
12. A13.).
felrobbantott biatorbágyi viadukt (1931. szeptember
A merényletnek 22 halálos áldozata volt Munkát! Kenyeret! Állami munkanélküli segélyt a tôkések
terhére! Lakbérelengedést!” (A KMP röplapjából, 1930)

Mi volt a célja a KMP-nek a tüntetéssel? Mire utal a „régi

győzelmes elszántság”? Milyen konkrét követeléseket tar-
talmaz a röplap?

„A szociáldemokrata párt elmélete a helyzet és a történel-

15. mi feladat hamis értékelése alapján a kapitalizmus meg-
erôsítésében jelöli meg a »kiutat« a válságból.
Azaz beszélnek ôk forradalomról. Mikor választani indulnak.
De a »baloldali« manôverként felújított választójogi »harc« a
burzsoázia szolgálata! Vajon van ma Magyarországon olyan pol-
gári párt, mely ne »követelne« szintén több-kevesebb választójo-
gi reformot? Még Gömbös is hangsúlyozza, hogy »nem zárkózik
el« ettôl.
A tanulság? – A szociáldemokrata párt szerepe Magyarországon
már régen, több évtizede, ellenforradalmi.
[…] Ha a jobboldali szociáldemokrácia le is töri az egyes har-
cokat, egyelôre sikerrel akadályozza is a harcok összefogását és
magasabb fokra emelését – a harcok tömege és méretei bizonyít-
ják a tömegek megnövekedett harci elszántságát.” (A Társadalmi
Szemle, a KMP folyóiratának cikkébôl, 1932)

Jellemezze a kommunista párt viszonyát a szociáldemok-

ráciához! Mit akar bizonyítani elsősorban az írás? Hogyan
értékelte a KMP a válság következtében előálló politikai helyze-
tet? Mit tekintett a KMP aktuális feladatnak? Hasonlítsa össze
a Társadalmi Szemlében megjelent írást az 1930-ban kiadott
röplappal (hangvétel, megfogalmazások, meghirdetett célok
stb.)?

13. A KMP plakátja

Mit hirdet a KMP? Hogyan állítja be március 21-ét? Mi

a kapcsolat a plakát és a kormányzat politikája között?

236
 kilábalás a válságból. a külpolitikai
helyzet változása

GÖMBÖS GYULA KORMÁNYA Miután a hagyo-

mányos elit képviselői, Bethlen és Károlyi a hagyományos
módszerekkel (külföldi kölcsönök, megszorítások és erő-
szak) nem tudtak úrrá lenni a válságon, belátták, hogy új
emberre és új módszerekre van szükség. Az új színt göm-
bös gyula jelentette. Horthy 1932-ben őt nevezte ki minisz-
terelnökké (1932–1936).

gömbös gyula (1886–1936) már származásával is új jelenség

volt a miniszterelnökök között. Édesapja egy Tolna vármegyei kis
falu, Murga evangélikus tanítója volt. Felmenői között sváb parasz-
tok és magyar kisnemesek voltak, vagyis a társadalom középré-
tegeinek az alsó csoportjából érkezett. gömbös gyula tehetsége
révén gyorsan emelkedett a katonatiszti pályán. A világháború
idején vezérkari százados, ami már belépő volt a felső rétegekbe.
Az összeomlás idején a hadügyminisztériumban dolgozott. Fel-
ajánlotta szolgálatait Károlyi Mihálynak a hadsereg újjászervezése
érdekében, de elutasították. Tevékenyen részt vett a MoVE (Ma-
gyar országos Véderő Egyesület) szervezésében, s bátran kiállt a Gömbös Gyula
hadsereget szétziláló Katonatanáccsal szemben. (A MoVE fiatal miniszterelnök
katonatisztek 1918 novemberében alakult félkatonai szerveze-
te. célja a hadsereg szétzüllésének megakadályozása, az ország 1.
egységének védelme, a kommunisták és a liberálisok elleni harc,
a „bomlasztónak” tartott zsidók háttérbe szorítása, az ifjúság ke- Mit fejez ki gömbös öltözete?
resztény és katonai szellemű nevelése. 1920-ban a kormány az
aktív katonatiszteknek megtiltotta, hogy a MoVE tagjai legyenek.)

„1. Politikánk célja 21. A pengô értékállóságának biztosítása

2. Politikánk célja a magyar nemzet megerôsítése, a nemzet
minden tagja részére az elérhetô legnagyobb erkölcsi és anyagi jólét
biztosítása. Mivel ez a cél csakis szilárd alapokon nyugvó, határozott
célkitûzésekkel dolgozó s erôteljes alkotmányos központi akarat
által irányított, független nemzeti állam keretén belül valósítható
meg, politikánk közvetlen feladatául az öncélú nemzeti állam kiépí-
tését tekintjük. […]
3. Revízió, kisebbségi jogok, a dunai államok együttmûködése
Minden békés eszközzel arra törekszünk, hogy a békeszerzôdés a
jog és az igazság szellemében revízió alá vétessék. Súlyt helyezünk a
kisebbségi jogok teljes érvényesítésére, és nem zárkózunk el a dunai
államok együttmûködése elôl.
4. Országgyûlés
Olyan országgyûlést akarunk, amely a nemzeti közvélemény hû
tükrözôje és emellett az ország minden rétegének képviselôje.
5. Választójog
Szükségesnek tartjuk a választójog reformját a titkosság elvének
érvényesítése alapján, de a nagy nemzeti érdekek legmesszebb-
menôbb megóvásával. […]
11. Közigazgatás
Jó, olcsó, gyors és a nép szeretetétôl áthatott közigazgatást aka-
runk, amely mindenkinek egyenlô mértékkel mér, és az állampolgá-
rok teherviselô képességéhez szigorúan alkalmazkodik. […]
16. A tisztviselôi illetmény és nyugdíj rendezése
Rendezni óhajtjuk a tisztviselôi illetmény- és nyugdíjügyet. […]
18. A kisebb állások szaporítása
A magyar ifjúság jövôjének, érvényesülésének biztosítását a leg-
sürgôsebb nemzeti és szociális feladatok egyikének tartjuk, ezért az
államigazgatás keretében is igyekezni fogunk a közigazgatásban túl-
tengô magas állások lebontásával és a racionalizálási elvek szemmel
tartásával inkább a kisebb állásokat szaporítani. […]
A pengô értékállóságát minden eszközzel biztosítani kívánjuk.
[…]
25. Adó- és illetékrendszer
A gazdasági élet és különösen a termelés szempontjait fokozot-
tabban figyelembe vevô, emellett igazságos és arányos köztehervise-
lést biztosító és lehetôleg egyszerû adó- és illetékrendszert akarunk.
[…]
34. A magántulajdon és a kapitalizmus
Közgazdaságunkat a magántulajdon elvén és a kapitalista terme-
lés formái között akarjuk fenntartani. Utóbbinak a nemzet egyete-
mére káros kinövéseit erôs kézzel igyekezünk lenyesni. […]
37. A termelés és a fogyasztás összhangja
Termelésünk és fogyasztásunk összhangba hozását és nemze-
tünk megélhetési viszonyainak javítását nem a tömegek életszínvo-
nalának lesüllyesztésével, hanem olyképp akarjuk megoldani, hogy
az összes termelôerôk serkentésével, helyes szervezéssel és tevé-
kenységünknek a szükségletekhez igazodó irányításával minél több
valódi értéket produkáljunk. […]
47. Mezôgazdasági termelésünk fokozatos átállítása
Mezôgazdasági termelésünket fokozatosan át akarjuk állítani.
Egyrészt a nagyobb tömegek eltartására alkalmas, exportképes mí-
velési ágakra, másrészt olyan mívelési ágakra, melyek ipari termelé-
sünknek nyersanyagot szolgáltatnak. […]
51.Telepítési politikánk
A birtokmegosztás egészséges kialakításának elômozdítása vé-
gett egészséges telepítési politika kezdeményezésére és végrehajtá-
sára fogunk törekedni. Ebbeli törekvésünkben magasabb nemzeti
érdeket tartva szem elôtt, vigyázni fogunk arra, hogy a termelés
folytonossága és eredményessége csorbát ne szenvedjen. […]” (A
Gömbös-kormány Nemzeti Munkatervébôl, 1932)

csoportosítsák a munkatervben szereplő témákat! Mely területeken látnak eltérést a bethleni korszak politikájától? Mely rétegek
és csoportok számára ígér kedvező változást a terv? Vitassák meg, mennyiben jelentenek ígéretet és mennyiben konkrét cselekvési
programot gömbös pontjai!

237
KILÁBALÁS A VÁLSÁGBÓL. A KÜLPOLITIKAI HELYZET VÁLTOZÁSA
Gömbös és Mussolini találkozója 1932-ben. Gömböst gyak-
3. ran Mussolinihoz hasonlították, a gúnyneve Gömbölini
volt. Valójában nem törekedett totális diktatúra kiépítésé-
re, de bôvíteni akarta a parlamenttel szemben a kormány
mozgásterét
Mit tanultunk az olasz külpolitika céljairól?
„Mi erôs kézzel építünk egy olyan nemzeti Magyarországot,
4. amely mindig bizonyos reménységgel és rokonszenvvel te-
kint Berlinre. Úgy vélem, Németországnak is érdekében áll, hogy
ezt a rokonszenvet bizonytalan gazdasági kapcsolatok semmi-
képpen se zavarják meg. Az a körülmény viszont, hogy a magyar
mezôgazdasági termékek az utóbbi idôben egyáltalán nem, vagy
csak nagyon csekély mennyiségben jutnak el Németországba,
már olyan hangokra ad alkalmat, amelyek […] Németországgal
kapcsolatos politikámat bírálják, nem is egészen alaptalanul.
Excellenciád bizonyára már jelentést kapott arról, hogy meg-
rendszabályoztam azt a zsidó-fajvédô lapot, amely excellenciádat
és Németországot támadta. […]
Szeretném ezért sürgôsen kérni, határozza el a német kor-
mány, hogy agrárexport kérdésekben a segítségünkre siet! […]
Úgy vélem, excellenciád hozzám hasonlóan szükségét érzi a
szorosabb bajtársi együttmûködésnek. Ezt szolgálja levelem is,
amelyet abban a reményben intézek közvetlenül excellenciád-
hoz, hogy mi, régi fajvédô bajtársak, akik ugyanabban a világ-
nézetben élünk, gazdasági vonalon is megértjük és kölcsönösen
támogatjuk egymást. […]” (Gömbös levele Hitlerhez, 1933. áp-
rilis 22.)
Hogyan kapcsolódott egymáshoz gazdasági érdek és po-
litika gömbös érvelésében? Miért nevezte bajtársának
Hitlert? Értékelje, mennyire volt célravezető ez a levél!
238
Gömbös Gyula Mussolinivel (középen) és Dollfuss oszt-
5. rák kancellárral (bal szélen), aki diktatúrát vezetett be
Ausztriában, legyôzve az osztrák nácikat
Milyen gazdasági és politikai érdekek és célok köthették
össze a három politikust?
Miután a Károlyi-kormány szolgálatában nem tudta a hadsereg
szervezését szolgálni, gömbös először az ABc-hez, majd a szegedi
ellenforradalmi kormányhoz csatlakozott. A bethleni konszolidá-
ció idején az egykori katonatiszt a politikával foglalkozott, s mint
képviselő hol együttműködött Bethlennel, hol jobboldali ellenzéke
volt.
gömbös miniszterelnökként 95 pontból álló Nemzeti
Munkatervet bocsátott közre. Már a kormány programjá-
nak ilyen formája is jelezte, hogy nyitni akar a társadalom
szélesebb rétegei felé. gömbös az államhatalom megerő-
sítését („öncélú nemzeti állam”) helyezte kilátásba, hogy
ennek birtokában fellendítse a gazdaságot, és szociális
biztonságot teremtsen. Ígérte a földkérdés rendezését, a
munkanélküliség felszámolását, a tőke korlátozását, sőt
a választójog kiterjesztését is. A meghirdetett célkitűzé-
sek sokszor egymásnak is ellentmondtak. Az ígéretek és a
fellépés módja azonban bizalommal töltötték el a változást
váró közvéleményt, és csillapították a társadalmi elégedet-
lenséget.
gömbös gyula olasz mintára kísérletet tett a munka vilá-
gának állami ellenőrzésére, a tőke és a munkáskövetelések
összehangolására, a szakszervezetek államosítására (korpo-
ratív rendszer). Tervét azonban a tőke és a szakszervezetek
ellenében nem volt ereje végrehajtani.
GÖMBÖS KÜLPOLITIKÁJA Magyarország méretei-
nél s nyitott gazdaságánál fogva saját erejéből nem tudta
leküzdeni a válságot. A gazdaság talpra állását a világgaz-
daság lassú fellendülése hozta meg. gömbös külpolitikája
azonban elősegítette a kibontakozást. Kereskedelmi szerző-
désekkel olasz, osztrák és német piacot biztosított a ma-
gyar termékeknek.
gömbös a hagyományos magyar politikát követve Olasz-
ország felé közeledett. Mussolini, aki ekkor még szemben
állt a náci Németországgal, érdekelt volt az olasz–osztrák–
magyar együttműködésben. Magyarország számára nem-
csak gazdasági előnyöket jelentett e kapcsolatrendszer,
hanem politikai támaszt a kisantanttal, majd a náci Né-
metországgal szemben is. Így került sor az olasz–magyar–oszt-
rák együttműködést megerősítő római jegyzőkönyv aláírására
(1934).
gömbös felvette a kapcsolatot a náci Németországgal is.
Látogatást tett Hitlernél (a külföldi kormányfők közül az elsők
között), és elérte, hogy a német piacra több mezőgazdasági
terméket szállíthassunk. Politikai téren is közeledni kívánt Hit-
lerhez, mert külpolitikájának homlokterében a revízió kérdése
állt. Hitler azonban ekkor még nem ígért támogatást. gömbös
sem ismerte fel benne a világot háborúval fenyegető diktátort.
Ugyanakkor a piacbővítés reményében Magyarország a Szovjet-
unióval is diplomáciai kapcsolatot létesített (1934).

GÖMBÖS BUKÁSA A bizakodás lassan elapadt, ahogy bebi-

zonyosodott, hogy gömbös nem tudja megvalósítani a Nemzeti
Munkatervben ígért programját, különösen annak szociális vo-
natkozásait. Reformjai sikere érdekében gömbös kísérletet tett
hatalmának növelésére.
Ennek zálogát az olasz mintára egy tömegpárt létrehozásában
látta. A kormánypártot átszervezve (Egységes Pártból Nemzeti 7. Gömbös Gyula Németországban, 1933. június
Egység Pártja) elragadta a párt vezetését Bethlentől. Majd a vá-
lasztásokon – példátlan erőszakot alkalmazva – a saját embereit Miért volt gazdasági értelemben fontos a Német-
juttatta az országgyűlésbe (1935). országhoz fűződő viszony? Milyen veszélyeket rejtett
Kísérlete azonban gömböst szembeállította mind az elit je- ez a kapcsolat?
lentős részével, mind Horthyval. A válság enyhülőben volt, és
Németországban egyértelművé vált, hogy a nácik a jobboldali
konzervatív köröket is teljesen kiszorítják a hatalomból. Ezért
gömbös kül- és belpolitikai törekvései szükségtelenné, sőt veszé-
lyessé váltak a rendszerre nézve. csak halálos betegsége men-
tette meg a bukástól. Horthy a beteg embert nem mozdította el
helyéről, miniszterelnökként halt meg (1936).

gömbös kísérlete nem múlt el nyomtalanul. Az országgyűlés összeté-

telét megváltoztatta: az általa bejuttatott, jórészt középrétegekből szár-
mazó, a szélsőjobb felé nyitottabb képviselők számottevő erőt jelentet-
tek. Hasonló „őrségváltás” játszódott le az államigazgatásban (a megyei
tisztségeknél is) és a hadseregben is. Ezek a változások a náci Német-
ország térnyerésével párhuzamosan jelentősen rontották a náciellenes
politika esélyeit.

8. Gömbös Gyula szobra az Erzsébet híd budai lehajtó-

jánál (1942)

Miért alakulhatott ki kultusza a miniszterelnöknek?

Miért az ő szobrát robbantották fel a háború alatt
(1944), s miért az ő síremlékét rombolták le 1946-ban?

6. Gömbös revíziós elképzelése

Milyen szempontok szerint kívánta érvényesíteni a revíziót?

239
KILÁBALÁS A VÁLSÁGBÓL. A KÜLPOLITIKAI HELYZET VÁLTOZÁSA
„Mint ahogy része volt politikánknak az elmúlt 12 hónap-
9. ban ezeknek a tárgyalásoknak a bátorítása Magyarország
és a kisantant között, éppúgy figyelembe kellene vennünk, mit
is jelentene számunkra egy olyan politikai blokk létrehozása,
amely alkalmas az ellenállásra Németország agressziójával vagy
vonzásával szemben […]. Magyarország félénksége, tekintettel a
Birodalommal szemben kialakult új helyzetre, Jugoszlávia elha-
tározása, hogy semleges politikát követ, és az az általános benyo-
más, hogy Románia nem fog Csehszlovákia segítségére sietni,
azt mutatja, hogy egy olyan kombináció, amely megvalósítható,
nem fogja befolyásolni a nagyhatalmakat.” (Az angol külügymi-
nisztérium belsô feljegyzésébôl, 1938 márciusa)
Milyen blokk létrehozásáról van szó a feljegyzésben?
Miért tartják kilátástalannak ennek létrejöttét? Mi jel-
lemezte korábban a nyugati hatalmak politikáját a térségben?
Milyen összefüggésben áll ez a kialakult helyzettel?
Bled, a Windischgrätz hercegek egykori lovagvára, amely
10. az elsô világháborút követôen a szerb királyok nyári nya-
ralóhelye lett. Itt folytak a kisantant tárgyalásai, és itt
történt a magyar kormánnyal való megegyezés is, 1938
augusztusában
240
A KÜLPOLITIKAI HELYZET VÁLTOZÁSA  KÍ
SÉRLET A TÁVOLSÁGTARTÁSRA A válságot köve-
tően összeomlott a Versailles-ban létrehozott rendszer. A
térségben a náci Németország befolyása fokozatosan növe-
kedett. Az abesszin háború után olaszország is elismerte a ná-
cik térnyerését. A nyugati hatalmak a megbékélés politikáját
folytatva sorsára hagyták az általuk létrehozott kis államokat.
A térség kormányai csehszlovákia kivételével – melyet kezdet-
től létében fenyegettek a nácik – valamilyen formában kény-
telenek voltak Németországhoz közeledni.
A náci befolyás növekedését megkönnyítette, hogy a ver-
sailles-i rendezés nem oldotta meg a kis államok szembenál-
lását, s így a németek kihasználták az ellentéteket céljaik el-
éréséhez. Tovább rontotta a térség kis államainak a helyzetét,
hogy keletről az egyre erősödő Szovjetunió ugyanolyan veszé-
lyeket jelentett, mint Németország: a szélsőséges erők hata-
lomra kerülését és a függetlenség elvesztését.
gömbös halálát követően Horthy és a Bethlen mögött
álló erők bel- és külpolitikai irányváltást kívántak. Ezt kap-
ta feladatául az új miniszterelnök, Darányi Kálmán (1936–
1938). A Németországgal fenntartott jó viszony mellett
közeledni próbált a Nyugat és Olaszország felé. Szakított
gömbös kísérletével, szabadabb teret nyitott a baloldali
mozgalmaknak, és fellépett az ekkor megerősödő szélső-
jobboldallal szemben (pl. a nyilasok ellen, akikről a követ-
kező leckében lesz szó).
Az egyre valóságosabb háborús veszély és a fokozódó
európai fegyverkezés közepette Magyarország még min-
dig a trianoni béke által előírt létszámú és felszereltségű,
a védelmi feladatok ellátására is alkalmatlan hadsereggel
rendelkezett. Ezért Darányi győrben hadseregfejlesztési
programot hirdetett (győri program, 1938. március).
A Monarchia utódállamai az Anschlusst követően látták a
helyzet megváltozását (a fenyegető német előretörést) és
nyugati szövetségeseik tehetetlenségét. Ebben a helyzet-
ben hajlandóak voltak tárgyalni, és mivel Magyarország
lemondott az erőszak alkalmazásáról, elismerték jogát a
fegyverkezésre.
„A kisantant Állandó Tanácsa megelégedéssel állapítot-
11. ta meg, hogy a Magyarországgal folytatott tárgyalások
lehetôvé tették olyan megállapodások megkötését, amely a
Magyarország és a kisantant közötti mindennemû erôszakos
eszköz alkalmazásáról való lemondást és a három állam részérôl
Magyarország fegyverkezési egyenjogúságának elismerését tar-
talmazza.
Azoknak a tárgyalásoknak a során, amelyeknek célja a talaj
elôkészítése volt a kisantant-államok és Magyarország közötti
jószomszédi viszony továbbfejlesztése végett, bizonyos kérdé-
sek még függôben maradtak, s ezért az említett megállapodás
közzététele még nem történhetett meg. De a kisantant államai
és Magyarország megegyeztek abban, hogy Bledben a kisantant
Állandó Tanácsa és Budapesten a magyar kormány azonos szö-
vegû közleményt tesz közzé, amelyben ismerteti a kérdéses tár-
gyalások jelenlegi állását. A kisantant Állandó Tanácsa örömét
fejezve ki a már elért nagy jelentôségû eredmények felett, kife-
jezi azt a reményét, hogy hála a kölcsönös megértô szellemnek,
amely számot vet nemcsak a kérdéses államok, hanem a Duna-
vidék érdekeivel is, nem fog soká késni a teljes megállapodás
létrejötte.” (Hivatalos jelentés a kisantant Állandó Tanácsának
bledi konferenciájáról, 1938. augusztus)
Miben egyeztek meg a felek? Milyen politikai változások
vezettek az egyezmény megszületéséhez? Mely kérdések-
ben nem tudtak megállapodni? Mire utal ez?
 Az öt évre meghirdetett egymilliárd pengős győri fegyverkezési
programot két év alatt teljesítették, de az évtizedes lemaradást 12.
nem lehetett behozni. A magyar hadsereg továbbra is korszerűt-
len maradt: fogatolt tüzérséggel, huszárokkal és kerékpáros egy-
ségekkel nézhetett szembe a jobban felszerelt ellenfelekkel. Ez
erősen korlátozta a magyar politika mozgásterét például a náci
Németország nyomásával szemben is.

Darányi nem tudta tartani a megszabott irányt: közele-

dett Németországhoz, s engedni kényszerült a szélsőjobb-
nak. A kormány mozgásterét tovább szűkítette, hogy az
Anschluss után a náci birodalom az ország nyugati szom-
szédjává vált, és a német sikerek Magyarországon is növel-
ték a nácik tekintélyét. Egyre többen vélték úgy, hogy a
jövőben Németország fogja meghatározni a térség sorsát.
Az erősödő szélsőjobboldali veszéllyel szemben a vezető
réteg egyes csoportjai a kormányzói jogkör erősítését tar-
tották kívánatosnak: a kormányzót nem lehetett felelősség-
re vonni, és kétszer hat hónapra terjedő halasztó vétójoggal
ruházták fel (1937).

Az aggodalmak valósak voltak. Darányi a szélsőségek vissza- 13.

szorítása érdekében megvalósította a gömbös által előkészített
reformokat. Szociális intézkedések keretében bevezette köztisztvi-
selőknél a 44 órás, az ipar egyes területein a 48 órás munkahetet,
a mezőgazdasági munkavállalókra is kiterjesztette az öregségi biz-
tosítást. A régóta ígért választójogi reform ellentmondásos volt: a
nyílt szavazást megszüntette, de a választói korhatárt felemelte,
így csökkentve a választásra jogosultak számát. A nyilasok előretö-
rését azonban egyik intézkedésével sem tudta megállítani.

A fegyverkezés eredményei: a Toldi könnyû páncélos és

fogatolt tüzérség

Értelmezze a könnyű páncélos kifejezést! Mekkora lehetett

a tűzereje a Toldinak? Mennyire lehetett hatékony a foga-
tolt tüzérség a második világháborúban?

14. Szélsôjobboldali röplap 1938-ban

Milyen kormányprogramra utal a röplap? Fogalmazza meg,

milyen bírálatot tartalmaz! Mit ígér a szélsőjobboldal?
Hogyan fejezi ki véleményét a kormányról a rajzoló?

241
 a világháború előestéjén
1. Imrédy Béla kormánya. Az ülô sorban középen díszmagyar-
ban a miniszterelnök, balján Teleki Pál
2. A községek követei az elsô országos Volksbund-gyûlésen
Nézzen utána a tankönyvben, mekkora volt a magyarországi
németség lélekszáma! Mi ellensúlyozhatta volna a náci befo-
lyást a németség körében? Milyen külsőségei voltak a gyűlésnek?
Következtessen ebből a Volksbund szellemiségére!
„1. §. Felhatalmaztatik a m. kir. Minisztérium, hogy a társa-
3. dalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatásosabb biztosítása
végett szükséges és halaszthatatlanul sürgôs intézkedéseket – ide-
értve az értelmiségi munkanélküliség leküzdése végett szükséges
intézkedéseket is –, a jelen törvény kihirdetésétôl számított három
hónap alatt az alábbi paragrafusokban megjelölt tárgykörben és
alapelvek szerint rendeletben tegye meg abban az esetben is, ha
az intézkedés egyébként a törvényhozás ügykörébe tartoznék. […]
4. §. A sajtókamara, úgyszintén a színmûvészeti és filmmûvé-
szeti kamarának tagjaiul zsidók csak olyan arányban vehetôk fel,
hogy számuk a kamara összes tagjai számának húsz százalékát ne
haladja meg. Ebbe a húsz százalékba nem lehet beleszámítani:
Kiket minősített a törvény zsidóknak? Milyen alapon történt a jogsértő megkülönböztetés? Mely jogokat sértett a törvény? Milyen
jellegű a megszorítás? Mire utalnak a kivételek?
242
TOVÁBBI SODRÓDÁS Miután Darányi nem váltot-
ta be a hozzá fűzött reményeket, Horthy az angolbarát-
nak tartott bankárt, Imrédy Bélát nevezte ki miniszter-
elnökké (1938–1939). Imrédy feladata szinte lehetetlen
volt: az egyre nyomasztóbb német befolyás mellett kö-
zeledni a mindinkább háttérbe szoruló Nyugathoz, de
felhasználni a németeket a revízió támogatására. Hor-
thy és Imrédy még visszautasították Hitler felszólítását
egy csehszlovákia elleni kalandor akcióra, de ezután – a
térség többi államához hasonlóan – az Imrédy-kormány
még erőteljesebb német orientációra tért át.
A náciknak tett engedmény volt a magyarországi németek
egyre nagyobb arányú kiszolgáltatása a német politikai igé-
nyeknek. Imrédy engedélyezte, hogy a magyarországi néme-
tek kulturális egyesületéből (Német Népművelési Egyesület)
náci befolyás alatt levő új egyesület alakuljon, a Volksbund.
A magyar kormány később abba is beleegyezett, hogy a ma-
gyarországi németeket a harmadik birodalom hadseregébe
sorozzák be, így azok a Waffen-SS-be kerültek, és Európa kü-
lönböző harcterein pusztultak el.
A náci befolyás és az erősödő magyarországi antisze-
mitizmus együttes következménye volt a még Darányi
idejében kidolgozott, de Imrédy Béla miniszterelnök-
sége alatt elfogadott első zsidótörvény (1938. május).
A törvény a zsidónak minősülő magyar állampolgárok
jogait korlátozta. A törvény szerint – néhány kivételt
téve – azok tekinthetők zsidónak, akik izraelita vallá-
súak voltak. Az első zsidótörvény a zsidók számarányát
több értelmiségi pályán 20%-ban korlátozta.
A numerus clausust követően a bethleni konszolidáció
idején enyhült az állami antiszemitizmus. Bethlen 1928-ban
a törvényt semlegesítette, de számos antiszemita szervezet
jött létre, amelyek a világgazdasági válságot követően meg-
erősödtek. gömbös idején ismét állami szinten jelent meg az
antiszemitizmus, ami a náci Németország térnyerésével foko-
zódott.
BELPOLITIKAI VISZONYOK Az országban a náci
befolyás erősödésével párhuzamosan két ellentétes fo-
lyamat bontakozott ki: egyrészt felemelték szavukat a
náci veszéllyel szemben álló erők, másrészt megerősö-
dött a szélsőjobb.
a) a hadirokkantat, a tûzharcost, továbbá hôsi halált halt szülô-
nek gyermekét és a hadiözvegyet;
b) azt, aki az 1919. évi augusztus hó 1. napja elôtt tért át vala-
mely bevett felekezetbe, és megszakítás nélkül ugyanennek a fele-
zetnek tagja;
c) a b) pont alá esô szülônek olyan leszármazottját, aki nem az
izraelita felekezet tagja.” (Az 1938. évi XV. törvény a társadalmi és
gazdasági élet egyensúlyának hatásosabb biztosításáról – az ún.
elsô zsidótörvény)
 „Népünknek válságos és sorsdöntô korszakában élünk, és
4. úgy érezzük, hitet kell tennünk emberségünk és magyar-
ságunk mellett. Erre kötelez bennünket március nagy öröksége,
mert minden március minden idôk magyar ifjúsága számára a
tetemrehívás hónapja, amikor az elsô március számon kéri az
új márciusokat. Az elsô március elsikkasztott szellemi örökségét
újra felemeljük és követeljük:
1. Az ország demokratikus átalakítását.
2. A gondolat-, szólás-, sajtó-, gyülekezési és szervezkedési
szabadságot. […]
4. Az országgyûlési képviselôk összeférhetetlenségének leg-
teljesebb betartását: országgyûlési képviselô ne vállalhasson
igazgatósági, érdekképviseleti stb. tagságot.
5. Az 500 kat. holdon felüli birtokok kisajátítását.
6. A bankok, kartellek, monopóliumok magyarságsorvasztó
uralmának megszüntetését.
7. A progresszív adórendszer bevezetését.
8. A munkát minden dolgozni akaró magyar számára: a 40
órás munkahét bevezetését és a mamutjövedelmek megszünte-
tését.
9. A minimális munkabérek megállapítását a biológiai létmi-
nimum felett.
10. A dolgozók gazdasági vonatkozású szervezkedésének sza-
badságát.
11. Az alsóbb néposztályok érdekében a közép- és fôiskolákon
a progresszív tandíjrendszer és a minôségi szelekció bevezetését.
12. A magyar revíziót: a Duna-völgyi népek számára a ho-
vatartozandóság kérdésében az önrendelkezési jog tiszteletben
tartását. […]
Ebben az embertelen és magyartalan világban csak így lát-
juk biztosítva népünk jövôjét, és szilárdan hisszük, hogy hívek
maradtunk az elsô március szelleméhez.” (A Márciusi Front 12
pontja, 1937. március 15.)

5. A Márciusi Front plakátja

Mely ideológiák, eszmeáramlatok hatása figyelhető meg a
pontokban? Hogyan foglal állást a dokumentum a revízió
kérdésében? Milyen politikai csoportok visszaszorítása fogalma- Kik ellen készült a plakát? Mire következtethet a plakát ki-
zódik meg a pontokban? Milyen irányt kíván szabni a 12 pont nézetéből?
a magyar politikai életnek?

Még 1937-ben jött létre széles összefogással, elsősorban

a népi írók, a baloldali értelmiségiek részvételével a Márciu-
si Front. A tömörülés az 1848-as hagyományokból kiemelte
a demokráciát és a függetlenséget, követelte a nagybirtok
felosztását, a nagytőke korlátozását, és felhívta a figyelmet
a náci veszélyre. A kormányzat rövidesen lehetetlenné tette
működését, de a szellemi mozgalom a későbbiekben is hal-
latta hangját.

A húszas-harmincas években a népi írók mozgalma egyszerre

volt radikális társadalmi program, nemzeti mozgalom és művészeti
kifejezésmód. A „népi” megjelölés egyrészt a fennálló úri világgal
szembeni meghatározás volt, ami egyszerre jelentette a szemben-
állást az államhatalommal és nagytőkével, a kapitalista városi vi-
lággal. Másrészt kifejezte a magyarság jelentős részét kitevő falusi Németh László, a népi írók cso-
szegénységgel való szolidaritást. A magyar jövőt a parasztság fel- portjának ideológusa. Nevé-
emelésében látták, s mozgalmuk erősen nemzeti jellegű volt. Kép- hez fûzôdik a mozgalom zász-
viselőik egy része valóban a parasztság soraiból került ki (pl. Illyés lóbontása 1932-ben, a Tanú
gyula, Tamási Áron vagy Veres Péter). Műveikben (szociográfiák, címû folyóirat megindításával
regények, versek) feltárták a vidéki szegénység problémáit.
A népi írók mozgalma nem volt egységes, nem is létezett sem- 6.
milyen őket összefogó szervezet. Politikailag is széles skálán mo-
zogtak. Néhányan a kommunistákhoz (Erdei Ferenc) vagy a nyi-
lasokhoz közeledtek. Jóval többen a Kisgazdapárthoz, de zömük Nézzen utána Németh László életrajzának! Milyen foglal-
megőrizte szellemi függetlenségét (Féja géza, Illyés gyula, Né- kozásai voltak? gyűjtse össze legfontosabb műveit! Milyen
meth László vagy Kodolányi János). témákról írt?

243
A VILÁGHÁBORÚ ELŐESTÉJÉN

„A Nemzet Akaratának Pártja (NAP) a szociális eszmék el-

7. méleti és gyakorlati értelmét államrendszerében a követ-
kezô alapelvben rögzíti:
A szocializmus a népek társ- és sorsközösségének rendszere,
melyben erkölcsi, szellemi és anyagi életünket a tudatos hitbôl
fakadó tiszta cselekedeten felépülô és az államfelségtôl megkö-
vetelt kötelességteljesítésre alapozzák, hogy elnyerhessék a jogot
tudatos köz- és egyéni életük méltó folytatására. […]
A NAP az Ôsföldet akarja újjáteremteni. Az Ôsföld hivatása:
Egyensúlyhatalom Kelet és Nyugat, Észak és Dél között,
melynek felségében különbözô népek magasabb rendû, Isten és
természettôl megkövetelt nemzetet alkotnak Európa békéjének
és földbirtokló hatalmának érdekében. […]
Akarjuk és követeljük a zsidókérdésnek az állam érdekeivel
egyezô, végleges alkotmányos rendezését, a zsidónak mint fajnak
alkotmányos meghatározását, az állam életében és munkájában
való számarányos bevonását; a zsidó bevándorlásnak mindenkor-
ra való beszüntetését; azoknak a zsidóknak az állam területérôl
történô kiutasítását, akik 1914. augusztus 1-je után kaptak tele-
pülési engedélyt, állampolgársági vagy honossági bizonyítványt,
akik a világháborúban harcvonalban nem voltak, akik az állam
hozta törvényeket megszegik, kijátsszák, gátolják vagy elgáncsol-
ják, tekintet nélkül arra, hogy mikor települtek meg az Ôsföldön.
A minden téren megnyilvánuló zsidószellem könyörtelen ki-
irtását, a megalkuvás nélküli keresztény szellem gyakorlati fel-
építését követeljük.
Akarjuk a munkáskérdés nemzeti, szociális alapokon nyug-
vó, a munkaadó és munkás érdekeinek kölcsönös védelmében
történô megoldását, a munkásnak az üzem hasznából rész-
hasznot élvezô, nyugdíjjogosultsággal rendelkezô természetes
személyként való kezelését; a szakszervezetek és a sztrájk eltör-
lését, munkabíróság felállítását az érdekképviseleten belül.” (A
Nemzeti Akarat Pártjának programjából, 1935)
Jellemezze a program stílusát, szóhasználatát! Mi lehetett
ennek a szerepe? Mely eszmék hatásait figyelhetjük meg
a szövegben? Hogyan kapcsolódnak egymáshoz? Milyen állam-
és társadalomkép olvasható ki a szövegből?
A totális államok példája, érdekes módon, sokáig nem
8. gyakorolt hatást a magyar közvéleményre. Apró, széthúzó
pártocskák alakultak ugyan, de pár száz embernél többet nem
tudtak vonzani. Az elsô lökôerôt ehhez a mozgalomhoz Szálasi
adta. Érdekes kérdés: hogyan lett ebbôl az egyébként jelentékte-
len századosból a mai magyar politikai élet jelentôs tényezôje?
Amikor szónokolni nem tud, se sajtója, se pártja, se pártvezéri
képessége, sôt még csak világos gondolata sincs. […]
Nálunk is megnyilvánul az a csodálatos jelenség, hogy nem
az éhesek, nem a munkanélküliek, nem a nyomorgók adják a
nyilastömeget, hanem a stréber kishivatalnokok, altisztek, ka-
lauzok, berúgott hadnagyok. […]
És meg kell mondanom ôszintén: a kormánypárti közönség
kiábrándultságából, az ellenzéki vezérek tétlenségébôl, a nyila-
sok trükkjeibôl, a kormánypárti képviselôk és a kormánysajtó
zsidózásából összetevôdött »népmozgalmat« szította, táplálta,
fûtötte a Darányi-kormány tétlensége.” (Payr Hugó kormány-
párti képviselô memoranduma Horthy Miklóshoz, 1938 októ-
bere)
A SZÉLSŐJOBB ELŐRETÖRÉSE Több szélsőjobb-
oldali szervezet egyesüléséből jött létre a Nemzeti Akarat
Pártja (1935), amely betiltása után 1939-ben Nyilaskeresz-
tes Párt néven alakult újjá. A nyilas mozgalom vezetője Szá-
lasi Ferenc (1897–1946) volt. Pályáját katonatisztként kezd-
te, de politizálása miatt nyugdíjazták. Később a kormányzat
szélsőjobbellenes fellépései során kétszer is börtönbe
került. Szálasi alakította ki a hungarista ideológiát, amely
zavaros történelmi fejtegetésekre épült, faji alapon állt, ke-
verte a nemzeti és a szociális demagógiát. A nyilasok – náci
anyagi támogatással – a háború előtti utolsó országgyűlési
választáson (1939) a mandátumok 19%-át szerezték meg.
A német sikerek hatására Imrédy Béla miniszterelnök is
a szélsőjobboldali eszmék és módszerek felé nyitott. „cso-
dás forradalmat” hirdetett, és híveit a Magyar Élet Moz-
galomba szervezve tömegpártot kívánt létrehozni. Amikor
Imrédy rendeleti kormányzást kívánt bevezetni, az országy-
gyűlés leszavazta. Mivel elvesztette a vezető réteg bizalmát,
lemondott. Horthy a nagy tapasztalattal rendelkező Teleki
Pált nevezte ki miniszterelnökké (1939. február–1941. áp-
rilis).
Imrédy Béla azért kényszerült lemondásra, mert nyilvánosság-
ra hozták, hogy felmenői között egy izraelita vallású dédszülő is
van. Így nem esett volna ugyan az első zsidótörvény hatálya alá,
de az antiszemita légkörben posztját nem tarthatta meg. Az általa
létrehozott mozgalom élén azonban tovább politizált.
AZ ELSŐ BÉCSI DÖNTÉS A müncheni konferencián
(1938. szeptember) a csehszlovákiával szembeni magyar és
lengyel területi igények eldöntését kétoldalú tárgyalásokra
bízták, ám megegyezés nem született. A lengyelek katonai
akcióval foglalták el Teschen környékét. Magyarország tár-
gyalásokat kezdett a csehszlovák vezetőkkel Komáromban.
Miután a csehszlovák fél rendkívül kevés területet akart át-
engedni, a kérdésről nagyhatalmi döntés született. Az első
bécsi döntésben Németország és olaszország – mivel a fran-
ciák és az angolok távol maradtak – Magyarországnak ítélte
csehszlovákia magyarlakta területeit (1938. november 2.).
A magyar csapatok bevonulását mind az érintett területek
lakossága (86% magyar volt), mind az anyaország népe kitörő
lelkesedéssel fogadta. Ugyanakkor a németek kegyéből meg-
valósuló revízió tovább erősítette a nácik befolyását.

Mi vezethette a képviselőt a szöveg megírására? Mely 9. A Felvidékbôl visszacsatolt területek etnikai arányai
okokra vezeti vissza Szálasi térnyerését Payr? Mely folya-
matokat nem ismer fel a képviselő? Hogyan határoznánk meg Mutassa be a visszacsatolt területek etnikai összetételét!
Payr alapján a nyilasok társadalmi bázisát?

244
 Teleki Pál is tagja volt a Bécsben tárgyaló magyar delegációnak, ame-
lyet elsősorban az olasz fél támogatott. A németek, mivel terveikben sze-
repelt egy náci befolyású szlovák állam kialakítása, csak kemény vita után
engedtek át minden területet. Teleki Pál és az őt kísérő, térképekkel, sta-
tisztikákkal felszerelt csoport végül elérte, hogy a lehetséges etnikai határ
közelében jött létre az új határ.

„Kiegészítô nyilatkozatok az egyezményhez

10. […] Ha a lengyel és a magyar kisebbségek kérdését is rendezik
Csehszlovákiában, Németország és Olaszország a maguk részérôl szin-
tén garanciát nyújtanak Csehszlovákiának.
Kiegészítô nyilatkozat
A négy nagyhatalom kormányfôi kijelentik, hogy amennyiben a cseh-
szlovákiai lengyel és magyar kisebbségek kérdése a következô három
hónapon belül az érdekelt kormányok közötti megegyezés alapján nem
oldódik meg, akkor ez a probléma az itt részt vevô négy nagyhatalom
kormányfôinek következô értekezletén fogja vita tárgyát képezni.” (A Az elsô bécsi döntés egy határszakasza és a tele-
müncheni egyezményhez csatolt kiegészítô nyilatkozatok, 1938. szep- 13. pülések etnikai összetétele
tember)
Milyen elv mentén húzták meg a határt? Állítását
„A magyar királyi kormánynak és a csehszlovák kormánynak bizonyítsa a térképpel!
11. a német és a királyi olasz kormányokhoz intézett ama felkérése
alapján, hogy a Magyarországnak átengedendô területeknek a két állam
között függôben lévô kérdését döntôbírói határozattal rendezzék […] a
következô döntôbírói határozatot hozták.
1. A Csehszlovákia részérôl Magyarországnak átengedendô területek
a csatolt térképen vannak megjelölve. […]
5. Hasonlóképpen a magyar–csehszlovák bizottságnak kell megál-
lapodnia a Csehszlovákia területén megmaradt magyar nemzetiségû
egyének és az átengedett területeken megmaradt nem magyar nemze-
tiségû egyének védelmére vonatkozó közelebbi rendelkezésekben. Ez
a bizottság fog különösen arról gondoskodni, hogy a pozsonyi magyar
népcsoport ugyanolyan helyzetbe jusson, mint a többi ottani népcsoport.
Ribbentrop és Ciano” (Az ún. elsô bécsi döntésbôl, 1938. november 2.)
14.
Kik döntöttek a határkérdésben? Konkrétan miért ők? Milyen
kül- és belpolitikai hatásai voltak ennek? Elemezze a térkép és
a diagram alapján a rendezés etnikai vonatkozásait!

15.

12. Magyarország 1938-ban

Mutassa be, hogyan változott 1938-ban Magyarország nemzet-
közi helyzete! Hogyan alakult át csehszlovákia 1938-ban? Írjon rö-
vid esszét (városok, folyók, hegyek nevét említve) az első bécsi döntésben
visszakerült területekről!
A kassai bevonulás fotón és festményen
Hasonlítsa össze a két kép hangulatát! Hogyan fo-
gadta Kassa lakossága a bevonuló magyar csapato-
kat és a kormányzót?

245
 összegezés

A BETHLENI KONSZOLIDÁCIÓ Az 1920-as

évek meghatározó folyamata a mély gazdasági és poli-
tikai válságba jutott Magyarország gazdasági és politikai
stabilitásának megteremtése. A konszolidációra gazda-
sági, társadalmi, bel- és külpolitikai tényezők együtte-
sen hatottak.

A MAGYAR KÜLPOLITIKA A HORTHY-KOR-

SZAKBAN A külpolitika a két világháború közötti idő-
szakban meghatározó volt Magyarország sorsára. Az or-
szágot egy külső döntés, a trianoni békediktátum hozta
a korábbihoz képest gyökeresen más helyzetbe. Vesztes
országként, kis államként kellett újra megtalálnia he-
lyét a nemzetközi életben. gazdasága is a nemzetközi
pénzpiacok függvényévé vált. Az 1930-as évektől hely-
zetét döntően az határozta meg, hogy a Nyugat magára
hagyta a térséget, míg a náci Németország (és kisebb-
részt a bolsevik Szovjetunió) szerepe és befolyása nőtt.

A bethleni konszolidáció sematikus ábrája

1.

Tekintsék át a konszolidáció egyes területeit (gazdaság,

társadalom, bel- és külpolitika)! Tárják fel a folyamatok
közötti összefüggéseket! Készítsenek ezekről az összefüggé-
sekről ábrát, gondolattérképet! Készítsenek az ittenihez ha-
sonló ábrát a gazdasági válság magyarországi hatásairól és a
magyar belpolitikai élet válság utáni változásairól!

Magyarország külpolitikája
a Horthy-korszakban
2.

Tekintsék át az ország kül-

politikai helyzetét meghatá-
rozó folyamatokat! Tárják fel, mi-
lyen válaszokat adott a folyama-
tosan változó helyzetre a magyar
külpolitika!

246
Vi. a második
világháború
Mi JUT ESZÜNKbE a MÁSOdiK ViLÁGHÁbORÚRÓL?

■ EMBErEk ÉS GÉPEk HáBOrÚJa, TOTáliS HáBOrÚ?

■ a HáTOrSzáGBaN iS NaGy SzENVEDÉSSEl ÉS PUSzTUláSSal JárT?
■ a HOlOkaUSzT BOrzalMai?
■ SikErÜlT MEGSEMMiSÍTENi az aGrESSzÍV FaSiSzTa HaTalMakaT?
■ EUróPa VÉGlEG ElVESzTETTE VEzETŐ SzErEPÉT a ViláGBaN?
 a náci birodalom előretörése

Hatalmi helyzet 1939 au-

gusztusában. A németek
célja a keleti élettér meg-
szerzése, a szovjeteké pedig
az egykori cári birodalom
területeinek a visszaszerzése
1.

Elemezze a kialakult ha-

talmi viszonyokat! Milyen
helyzetbe kerültek Köztes-Európa
országai?

A HÁBORÚ KITÖRÉSE ÉS A FURCSA HÁBORÚ

A Molotov–Ribbentrop-paktum aláírása (az asztalnál
2. ül Molotov, mögötte áll Ribbentrop, akinek bal oldalán
Sztálin áll)
Kinek a fényképe függ a falon?
csehszlovákia feldarabolása után Hitler Lengyelország felé
fordult: Danzig kikötőváros átadását követelte. A nyugati
hatalmak még bíztak abban, hogy a két diktatúra, a náci
Németország és a Szovjetunió egymással kerül szembe. Erő-
sítették hadseregüket, és tárgyalni kezdtek a szovjetekkel.
A szovjetek ugyanakkor féltek, hogy egyedül kényszerülnek
háborúba a németek ellen, s a nyugatiak oldalán nem látták
biztosítva a nyugati irányú terjeszkedést.
Hitler a helyzetet felismerve egyezséget ajánlott a szov-
jeteknek. Így született meg 1939. augusztus 23-án a két kül-
ügyminiszterről elnevezett Molotov–Ribbentrop-paktum.
Németország és a Szovjetunió megnemtámadási szerződést
kötött. Az egyezmény titkos záradékában felosztották egy-
más között Lengyelországot, a nácik pedig elismerték a szov-
jetek jogát a Baltikumra és Besszarábiára.
Az egyezménnyel a Szovjetuniónak lehetősége nyílt a nyu-
gati terjeszkedésre, és nem kellett tartania a német táma-
dástól. A nácik szabad kezet kaptak Lengyelország nekik jutó
részében, s mivel nem fenyegetett szovjet támadás, erőiket
később nyugatra koncentrálhatták. A szovjet szállítások révén
jelentős nyersanyag- és élelmiszerforrásokhoz is jutottak.
A német csapatok 1939. szeptember 1-jén mondvacsi-
nált okokra hivatkozva megtámadták lengyelországot. Mi-
vel Nagy-Britannia és Franciaország – a lengyelekkel kötött
szerződéseik értelmében – válaszul hadat üzentek Németor-
szágnak, kitört a második világháború. A jelentős létszámú,
de rosszul felszerelt lengyel haderőt a gépesített német had-
sereg egy hét alatt szétzúzta. A német légierő lebombázta
a katonai irányítási (logisztikai) központokat, majd az össze-
hangolt védelemre alkalmatlan lengyel erőket felmorzsolta.
A gyors sikerhez hozzájárult a vörös Hadsereg támadása
(1939. szeptember 17.) keletről. A németek és a szovjetek
szerződésüknek megfelelően felosztották a térséget.

248
 Köztes-Európa lerohanása
3.
Kövesse nyomon a német
és a szovjet terjeszkedést!
Milyen módokon szerzett terüle-
teket a Szovjetunió? A katonai lé-
péseken túl milyen formái voltak
a két hatalom közötti együttműkö-
désnek?
Nyugaton a hadüzenet után a jelentős erőt képviselő fran-
cia hadsereg védelemre rendezkedett be a nagy költségen
kiépített erődrendszer, a Maginot-vonal mögött. Az angolok
csak kisebb szárazföldi erőkkel rendelkeztek, így tényleges
támogatást nem tudtak nyújtani azon kívül, hogy befogadták
az emigráns lengyel kormányt. A francia–német határon a
nyugatiak nem támadtak, Hitler pedig még nem akart had-
műveletekbe kezdeni, ezért ún. furcsa háború alakult ki.
A SZOVJETFINN HÁBORÚ ÉS A BALTI ÁLLAMOK
A szovjetek a németekkel kötött megállapodást kihasználva kiter-
jesztették hatalmukat nyugat felé. A finnektől Leningrádtól nyugat-
ra eső, finnek lakta területeket követeltek, és cserébe északi, lakat-
lan területeket ajánlottak. A finnek a terület átadását megtagadták.
A Vörös Hadsereg erre támadást indított (1939. november), de a
finnek először visszaverték. A következő évben győzött a szovjet
túlerő, de lelepleződött a Sztálin által lefejezett szovjet hadsereg
gyengesége.
A Német Birodalom és a Szovjet Szocialista Köztársaságok
4. Szövetsége közti Megnemtámadási Szerzôdés aláírása al-
kalmából a két fél alulírott teljhatalmú megbízottjai szigorúan
bizalmas megbeszélést folytattak kelet-európai érdekszféráik
határának kérdésérôl. Ezek a megbeszélések a következô ered-
ményre vezettek:
1. Abban az esetben, ha a balti államokhoz (Finnország,
Észtország, Lettország, Litvánia) tartozó térségekben területi és
politikai átrendezôdés megy végbe, Litvánia északi határa képezi
Németország és az SZSZKSZ érdekszféráinak határát. Ebben az
összefüggésben Litvánia érdekét Vilna körzetében mindkét fél
elismeri.
2. Abban az esetben, ha a lengyel államhoz tartozó térségben
területi és politikai átrendezôdés megy végbe, Németország és az
SZSZKSZ érdekszféráinak határa nagyjából a Narev, a Visztula és
a San folyók vonalát követi.
Azt a kérdést, hogy a két fél érdekei megkívánják-e egy füg-
getlen lengyel állam fennmaradását, és hogy melyek legyenek
egy ilyen állam határai, a további politikai fejlemények alakulá-
sától függôen kell végérvényesen eldönteni. Ezt a kérdést a két
kormány mindenképpen békés egyezményben rendezi.
3. Délkelet-Európa tekintetében a szovjet fél felhívta a figyel-
met Besszarábiával kapcsolatos érdekére. A német fél teljes poli-
tikai érdektelenséget nyilvánított ebben a térségben.
4. Ezt a jegyzôkönyvet mindkét fél szigorúan titkosként ke-
zeli.
Moszkva, 1939. augusztus 23. A Német Birodalom kormánya
részérôl J. Ribbentrop, az SZSZKSZ kormányának teljhatalmú
megbízottjaként V. Molotov” (Titkos kiegészítô jegyzôkönyv,
1939. augusztus 23.)
Miben állapodtak meg a felek? Mit érthettek területi és
politikai átrendeződésen a szerződő felek? Milyen volt a
két nagyhatalom politikai viszonya a szerződést megelőzően?
Milyen érdekei fűződtek a Szovjetuniónak és Németországnak
a szerződés megkötéséhez? Miért volt titkos a szerződés?
A szovjet–finn háború
5.
Milyen célok vezették a szovjeteket agressziójuk során?
Milyen szempontokat nem vettek figyelembe?
249
A NÁCI BIRODALOM ELŐRETÖRÉSE

A szovjetek a hódítást védelmi okokkal indokolták (ami termé-

szetesen tarthatatlan álláspont), de a világháború után sem adták
vissza a területet a finneknek. A szovjet agresszió – a Lengyelor-
szág elleni támadáshoz hasonlóan – később megnehezíti majd a
nyugatiakkal való szovjet együttműködést, hiszen Anglia ekkor
nem ismerte el ezeket a területszerzéseket.
1940 nyarán a három balti köztársaságban (Észtország, Lettor-
szág, Litvánia) szovjet nyomásra kommunista kormányok kerültek
hatalomra, amelyek kérték felvételüket a Szovjetunióba.

A NYUGAT LEROHANÁSA Hitler 1940 áprilisában

lerohanta Dániát és Norvégiát. Ezzel több célt is elért: biz-
tosította, hogy észak felől ne zavarják nyugati hadművele-
teit, és a svéd vasércbányákat elzárta az angoloktól. A svéd
vasércből német fegyverek készültek.

A dánok és a norvégok nem fejtettek ki jelentős ellenállást. A

6. Német páncélos a nyugati fronton
Milyen szerepe volt a páncélosoknak abban, hogy nem ala-
kult ki állóháború?
nácik a megszállt országokban németbarát, gyakran nemzetiszo-
cialista kormányokat segítettek hatalomra. A norvég kollaboráns
kormány vezetőjének neve (Quisling) az ellenséggel való együtt-
működés fogalmává vált.
Az északi sikerek után a német hadsereg nyugatnak for-
dult, s Belgiumon át, a franciák által épített erődrendszer,
a Maginot-vonal megkerülésével két hónap alatt legyőzte
Franciaországot. Bebizonyosodott, hogy a modern hadvi-
selés a gyors páncélosokon, az azokat támogató gépesített
egységeken és a velük együttműködő légierőn alapul.

A német páncélosok átkeltek az Ardenneken, elvágták egymás-

tól a szövetséges francia és angol erőket. A britek egyetlen ered-
ményes akciója az angol haderő – felszerelésének hátrahagyásával
történő – kimentése volt a kontinensről (Dunkerque, 1940. június
eleje). A francia hadsereg összeomlott, a hadvezetés nem tudott
alkalmazkodni a modern hadviseléshez, a katonák pedig nem
akartak harcolni.

A Nyugat lerohanása és az ang-

liai csata

7.

Kövesse időrendben a náci

előretörést! Milyen stratégiai,
földrajzi és politikai okokkal magya-
rázható az előretörés időrendje?

250
 Franciaország kapitulált (1940. június). Északi része Pá-
rizzsal együtt német megszállás alá került, míg délen az első
világháborús hős, Pétain marsall vezetésével a németeket
kiszolgáló (kollaboráns) kormány alakult. A kormány szék-
helye egy csendes francia kisváros, Vichy lett (vichyi Fran-
ciaország). A megadást ellenző francia tisztek De gaulle
tábornok vezetésével Londonba távoztak, és megszervez-
ték a Szabad Franciaország mozgalmat. De gaulle anyagi
eszközökkel és – a rádió adásán keresztül – lelkesítő üzene-
tekkel erősítette a francia ellenállást.

A britek kitartásra biztatták a franciákat, de légierejüket nem

voltak hajlandók teljes mértékben bevetni a francia fronton, mert
a légierő védelmében látták – helyesen – Nagy-Britannia utolsó
mentsvárát. A francia kapituláció után a britek a francia flotta át-
adását követelték a vichyi kormánytól, nehogy a németek kezére
kerülve a francia hajók az Anglia elleni támadást segíthessék. Miu-
tán a franciák erre nem voltak hajlandók, több francia flottabázist Német katonák kihozzák a múzeumból azt a vasúti ko-
9. csit, amelyben Compiègne-nél 1918-ban aláírták a fegy-
megtámadtak, és a hajókat megsemmisítették. Így történt ez Mers
el-Kebirnél is, Algériában, ahol a hajókon közel 1200 francia mat- verletételt. A kocsit visszavitték Compiègne-be, s ott írat-
róz is meghalt. ták alá a franciákkal a kapitulációt

Keressen a francia–német kapcsolatokban hasonló jelké-

1940 közepére Európa jelentős részét Hitler uralta.
pes cselekedetet!
Jelentősen megnőtt a német hadiipari termelés, mivel az
országok többsége (például a francia és a dán területek)
érintetlenül került a nácik birtokába. A Molotov–Ribbent-
rop-paktum, majd a francia összeomlás után a még függet-
len közép-európai államok mozgástere végletesen beszű-
kült.

AZ ANGLIAI CSATA A hadviselő felek közül Német-

országgal szemben már csak Nagy-Britannia képviselt szá-
mottevő erőt, hiszen a Szovjetunió és az Egyesült Államok
egyelőre nem avatkozott a háborús események menetébe.
Hitler kezdetben bízott a britekkel való kiegyezésben. A brit
vezetés – kisebb habozás után – az új miniszterelnök, Chur-
chill (1940–1945) irányításával az ellenállás mellett döntött,
ezért Hitler Anglia elfoglalását tűzte ki célul.
Erős német flotta híján Anglia katonai megszállása (az
invázió) csak a teljes légi fölény birtokában lehetett ered-
ményes, ezért a modern kor első légi háborújára került sor. 10. A francia flotta lerombolása
Az angliai csatában (1940. július–szeptember) Anglia népe
megismerte a háború szenvedéseit. A bombázások, a váro-
Vitassák meg az angolok cselekedetét katonai és politikai
sok lerombolása azonban nem összeroppantották, hanem szempontból!
megerősítették az angolok elszántságát, s egy emberként
sorakoztak fel churchill mögött. A brit légierő – melynek
fejlesztését a szárazföldi csapatokkal ellentétben már ko-
rábban megkezdték – olyan komoly veszteségeket okozott
a németeknek, hogy le kellett állítani a támadást (1940.
szeptember). A csekély szárazföldi erővel rendelkező Anglia
megmenekült az inváziótól.

Churchill brit miniszter-

elnök karikatúrája
8.

Mit fejez ki a karikatúra? 11. Német repülôgép London felett

Mennyiben volt szüksége
Nagy-Britanniának a rajzon is Mennyiben alakították át a hadviselést a repülők?
bemutatott mentalitásra?

251
A NÁCI BIRODALOM ELŐRETÖRÉSE
12. A Balkán és környezete 1940–1941-ben
olvassa le az eseményeket a térképről! Mely tényezők
könnyíthették meg Jugoszlávia lerohanását? Milyen szere-
pet játszott a térség a náci stratégiában?
252
TÁMADÁS KELET FELÉ Hitler 1941 nyarán kelet felé
fordult, hogy megszerezze a Szovjetunió hatalmas tartalé-
kait (ásványkincsek, gabona). A támadást tavaszra tervez-
ték, azonban a dél-európai események miatt a nyár köze-
péig elhalasztották a terv megvalósítását. A késés az egész
hadjárat sikerét kockáztatta.
Az időpont módosítását az olasz hadsereg kudarcai kényszerí-
tették ki. Az olaszok támadást indítottak Afrikában az angolok el-
len, de vereséget szenvedtek Etiópiában és Líbiában is. Hasonló
kudarc érte az olaszokat görögországban. Az olaszokkal szembeni
sikeres görög ellenállás németellenes fordulathoz vezetett Jugo-
szláviában.
Hitler nem engedhette meg a nagy keleti hadművelet hátában
a tengely hatalmának megingását, ezért Afrikába küldte Rommel
tábornok vezetésével az Afrika-hadtestet (1941 tavasza). Ezzel
párhuzamosan a német hadsereg hetek alatt lerohanta Jugoszlá-
viát olasz, bolgár és magyar támogatással. Majd a német erők
görögországot is elfoglalták, az itteni kisebb angol erőket kivonu-
lásra kényszerítették. Ezzel Hitler délről biztosította a nagy keleti
támadást.
A balkáni és az észak-afrikai „rendteremtés” után, 1941.
június 22-én – hadüzenet nélkül – indították meg a német
támadást a Szovjetunió ellen. Hitler könnyű győzelemre
számított, de a nyugati világ politikusai se jósoltak két hó-
napnál többet a Szovjetuniónak. Ezt a feltételezést erősítet-
te a szovjet–finn háború és a Vörös Hadseregben korábban
végzett hatalmas méretű tisztogatás is (36. lecke). Ugyanak-
kor nem voltak tisztában a két évtizedes szovjet fegyverke-
zés eredményeivel.
A Szovjetunió megtámadása
(1941)
13.
Melyek voltak a német tá-
madás fő irányai? Meny-
nyiben érvényesült a villámháború
a hadjárat során? Mely tényezők
vezettek a decemberi kudarchoz?

14. Sárba ragadt német jármû a keleti fronton
Miért volt olyan hosszú az utánpótlási vonal keleten, mikor
a távolság kilométerre nem volt hosszabb, mint a Rajna és
Berlin közötti?
Sztálin nem hitt a szovjet hírszerzés és az angolok figyel-
meztetéseinek, így a német támadás részben felkészület-
lenül érte a szovjet erőket. A németek az előre kidolgo-
zott Barbarossa-terv alapján három oszlopban, leningrád,
Moszkva és Kijev felé egyszerre nagy erőkkel törtek előre.
A nyugaton már megismert villámháborús német győzelem
megismétlődni látszott: hetek alatt óriási területeket fog-
laltak el, százezrével ejtették fogságba a szovjet katonákat.
Ugyanakkor intő jelek is mutatkoztak: a német veszteségek
óriásiak voltak (a francia hadjárat alig harmincezer áldoza-
tát tízszeresen meghaladták), mivel a szovjet csapatok egy
része nem adta meg magát, s a végsőkig küzdöttek. áthi-
dalhatatlanná váltak az utánpótlási távolságok az úttalon
utakon. Az utánpótlást nehezítette, hogy a visszavonuló
szovjet haderőről leszakadt egységek partizánként folytat-
ták a harcot.
A nem várt ellenállás, a rossz utak következtében egyre
kevésbé érvényesült a német haderő technikai és kikép-
zésbeli fölénye, a beálló kemény téli hidegben pedig a né-
met technika gyakran csődöt mondott. A vörös Hadsereg
Moszkva alatt megállította a németeket (1941. novem-
ber–december). A villámháború összeomlott, s a hitleri
Németország az erőforrások megszerzése helyett katonai
erejének döntő részét lekötő, hosszú háborúba keveredett.
A Szovjetunió megtámadása után a britek fellélegezhettek, az
invázió lekerült a napirendről, sőt a német haderő döntő részét
keletre vitték. Azonnal felmerült a szovjet–brit együttműködés
kérdése. Nehézséget okozott, hogy a szovjetek is egy diktatúrát
képviseltek, hogy korábban együttműködtek a nácikkal, és ennek
köszönhetően jelentős területekre tették rá a kezüket. De chur-
chill úgy ítélte meg, hogy Hitler birodalma nagyobb veszélyt jelent
Nagy-Britanniára, mint Sztáliné, és a szovjetekkel való együttműkö-
dés nélkül a nácik nem győzhetők le. Megindultak az angol–ameri-
kai fegyverszállítások a Szovjetunió számára. Ezek értéke hatalmas
volt, bár a szovjetek összes háborús kiadásaihoz képest csekély.
Lényegesebb azonban, hogy a szállítások jóvoltából a szovjetek
behozhatták technikai lemaradásukat a németekkel szemben (pl.
a rádiós összeköttetés megteremtése a páncélosoknál).
„[…] Nyilvánvalóan alábecsültük a szovjetek ütôerejét,
15. mindenekelôtt a szovjet hadsereg felszereltségét. Még
megközelítôen sem volt világos képünk arról, mi áll a szovjetek
rendelkezésére. A Führer például ötezerre becsülte a szovjet
harckocsik számát, holott valójában húszezer páncélosuk volt.
Úgy gondoltuk, mintegy tízezer repülôgépük van, holott több
mint húszezer volt, bár nagy részük elavult típus, nem alkalmas
frontszolgálatra, de mégiscsak repülôgépek, és kritikus helyze-
tekben mégis bevetésre kerültek.” (Goebbels feljegyzése, 1941.
augusztus 19.)
Milyen tisztséget töltött be goebbels a Harmadik
Birodalomban? Hogyan értékelte a szovjetek katonai ere-
jét goebbels?
„[…] Az utóbbi 25 évben senki sem volt a kommunizmus
16. következetesebb ellenfele nálam. A kommunizmus elleni
nyilatkozataimból egy szót sem vonok vissza. De a most kibonta-
kozó látvány elôtt minden elhalványul. […]
Nekem most meg kell tennem ezt a nyilatkozatot, de le-
het-e kétsége Önöknek afelôl, hogy milyen lesz a mi politikánk?
Nekünk csak egy megmásíthatatlan célunk van: eltökélt szán-
dékunk Hitler és a náci rezsim minden nyomának megsemmi-
sítése. Semmi, de semmi nem téríthet el ettôl bennünket. Mi
soha nem fogunk egyezkedni és sohasem kezdünk tárgyalásokat
Hitlerrel vagy bárki mással, aki ebbe a bandába tartozik. Harcolni
fogunk ellenük a szárazföldön, a vízen és a levegôben, mindad-
dig, amíg Isten segedelmével nem mentjük meg a Földet a náciz-
mus sötét árnyától, s nem szabadítjuk meg a népeket a fasizmus
igájától. Mindenki és minden olyan állam, aki, illetve ami harcol
a nácizmus ellen – élvezni fogja támogatásunkat. De bárkit és
bármilyen államot, akik Hitler oldalán állanak – ellenségeinknek
tekintünk. […] Ez a mi politikánk. Ez nyilatkozatunk tartalma.
Ebbôl fakad, hogy mi minden tôlünk telhetô segítséget meg-
adunk Oroszországnak és az orosz népnek. Felhívjuk szövetsége-
seinket és barátainkat az egész világon, hogy kövessenek hasonló
irányvonalat, s megvalósításáért küzdjenek a hozzánk hasonló
állhatatossággal.” (Churchill rádióbeszéde, 1941. június 22.)
Mely politikai lépését indokolja churchill? Tekintsük át
érveit! Milyen jellegűek ezek a szempontok? Van-e jelen-
tősége annak, hogy mikor hangzott el a beszéd? Milyen nemzet-
közi hatása lehetett a beszédnek?
253
 a szövetségesek felülkerekedése

AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS A HADVISELŐ FE

„A lengyel erôk a dühödt német támadás súlya alatt gyors
1. megsemmisülésre voltak ítélve. De a lengyel hadsereg, bár
Hitler hadigépezete számára könnyû préda volt, mind létszám,
mind felszerelés tekintetében felülmúlta az Egyesült Államok
hadseregét. […]
A szenátus alig négy hónappal a Pearl Harbor elleni táma-
dás elôtt mindössze egy szavazat többséggel hagyta jóvá a kö-
telezô katonai szolgálat kiterjesztésérôl szóló törvényt, amely
megengedte a szárazföldi hadsereg egységeinek tengerentúlra
vezénylését és a szolgálati idô meghosszabbítását. A kongresszus
határozata fôként George C. Marshall tábornok személyes közbe-
lépésének volt tulajdonítható, aki addigra már nagy tekintélyre
tett szert. De még ô sem tudott megküzdeni az általános véle-
ménnyel, amely azt az állandó hitet tükrözte, hogy nincs közvet-
len veszély.” (Eisenhower: Keresztes háború Európában, 1982)
Mekkora katonai erővel rendelkezett a háború előestéjén
az Egyesült Államok? Milyen arányban állt ez az USA gaz-
dasági erőforrásaival? Ugyanez az arány hogyan alakult Japán
esetében? Ez milyen hatással lehetett a japán tervekre? Mi jel-
lemezte az amerikai belpolitikai életet?
„Tekintet nélkül bármely más törvényi rendelkezésre, az
2. elnök, idôrôl idôre – amikor azt a nemzetvédelem érdeké-
ben szükségesnek tartja […] felhatalmazhatja a hadügyminisz-
tert, a haditengerészeti minisztert vagy bármely más kormány-
szerv vagy hivatal vezetôjét […]. Bármely ország kormánya ré-
szére, amelynek védelmét az elnök az Egyesült Államok védelme
szempontjából életbevágó fontosságúnak tartja, […] védelmi
eszközök eladására, tulajdonuk átruházására, cseréjére, bérbe-
adására vagy másként rendelkezésére bocsátására.” (A kölcsön-
bérleti [lend-lease] törvény, 1941 márciusa)
LEK Az Egyesült Államokban mind a közvélemény, mind a
politikai erők zöme távol akart maradni a háborútól (izola-
cionizmus). A világ legerősebb gazdaságával rendelkező or-
szága a háború előestéjén – leszámítva a flottát – kisebb
katonai erővel rendelkezett, mint hazánk bármelyik szom-
szédja. Roosevelt elnök felismerte a náci és a japán veszély
nagyságát, de a háborúellenes hangulat miatt kötve volt a
keze. Engedélyezte viszont, hogy amerikai vállalatok nyers-
anyagot és hadianyagot szállítsanak Angliába. A britek va-
luta- és aranytartalékai azonban egy idő után kimerültek.
Ekkor az elnök új megoldást talált: a kölcsönbérleti törvény
(1941. március) alapján engedélyezhette akár a fizetés nél-
küli szállításokat is.
Az angol–amerikai együttműködést erősítette, hogy
Roosevelt és Churchill nem sokkal a Szovjetuniót ért táma-
dás után egy csatahajó fedélzetén aláírták az Atlanti Char-
tát (1941. augusztus). A dokumentumban meghatározták a
háború után kialakítandó világrend alapelveit (demokrá-
cia, nemzeti önrendelkezés, szabad kereskedelem, annexió
nélküli béke). A meghirdetett elveket – amelyeket korábban
a Népszövetség is hangoztatott – nem tudták teljes mér-
tékben érvényesíteni, különösen miután a chartához egy
diktatúra, a Szovjetunió is csatlakozott (1941. szeptember).
JAPÁN ÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK HADBA
LÉPÉSE Japán a harmincas évek eleje óta háborút vi-
selt Kínában, amelynek során újabb és újabb területeket
szerzett meg. Az európai gyarmatosítók meggyengülését
kihasználva a japán katonai vezetés Délkelet-ázsia és a
Csendes-óceán térségében kívánt előretörni. Az Egyesült
államok gazdasági büntetőintézkedésekkel (pl. az olajszál-

Miről dönthetett a törvény alapján az amerikai elnök?

Sorolja fel, milyen módozatait említi a törvény a szállítá-
soknak! Miért volt szükség a törvényre?

„1. Országaik semmiféle területi vagy egyéb természetû

3. gyarapodásra nem törekszenek.
2. Nem kívánnak semmi olyan területi változást, mely nem
egyezik az érdekelt népek szabadon kifejezett kívánságával.
3. Tiszteletben tartják minden nép jogát, hogy maga válasz-
sza meg azt az államformát, amelyben élni akar, és azt óhajtják,
hogy azok a népek, amelyeket megfosztottak szuverén jogaiktól
és önkormányzatuktól, visszakapják azokat.
4. Igyekezni fognak most fennálló kötelezettségeik tisztelet-
ben tartása mellett megkönnyíteni minden állam részére, legyen
az nagy vagy kicsi, gyôztes vagy legyôzött, egyenlô feltételek mel-
letti részesedésüket a világkereskedelemben és nyersanyagkész-
letekben, amelyek gazdasági jólétükhöz szükségesek.” (Részlet
az Atlanti Chartából, 1941. augusztus 12.) Pearl Harbor a japán bombázás után. A dokkok és a javí-
4. tómûhelyek épségben maradtak, s a repülôgép-anyahajók
sem tartózkodtak a támaszponton
Milyen elveket határozott meg a dokumentum?
Mennyiben függenek össze a charta elvei az első világhá- Nézzen utána az interneten, hogyan volt lehetséges az,
borút követő rendezéssel? Melyik dokumentumhoz tudná leg- hogy a japánok több ezer kilométer távolságból meglepe-
inkább hasonlítani a chartát? Az elvek megfogalmazásán túl mi tésszerűen tudták megtámadni a támaszpontot! Milyen kételyek
volt az Atlanti charta alapvető jelentősége? merültek fel?

254
lítások tilalmával) próbálta megakadályozni a japán terjesz-
kedést. Ezért a japánok az Egyesült Államokban látták a fő 5.
ellenséget, és a szovjetekkel megnemtámadási szerződést
kötöttek, hogy teljes erővel az USA ellen fordulhassanak.
Népesség és gazdasági erő tekintetében az Egyesült Ál-
lamok javára óriási fölény mutatkozott Japánnal szemben,
de a fegyverkezés területén éppen fordított volt a helyzet.
A megkezdődő amerikai fegyverkezés következtében azon-
ban olvadni látszott az előny. Ezt érzékelve Japán hadüze-
net nélkül megtámadta az Egyesült Államok csendes-óceá- 6.
ni támaszpontját, Pearl Harbort, s jelentős csapást mért az
amerikai flottára (1941. december 7.).
Az akció nyomán a japánok egy időre szabad kezet kap-
tak a csendes-óceán térségében, s hadseregük gyors ütem-
ben, Indiáig és Ausztráliáig nyomult előre. Könnyűszerrel
elfoglalták az európai háborúban lekötött angolok, franci-
ák és hollandok gyarmatait. De elszámították magukat. Az
amerikai flotta vesztesége nem volt végzetes, mert a fe-
délzetükről repülőgépek felszállását lehetővé tevő anyaha-
jók nem tartózkodtak Pearl Harborban. S ami ennél sokkal
jelentősebb: a korábban háborúellenes amerikai közvéle-
mény megváltozott: amikor az Egyesült államok belépett
a háborúba (hadüzenet Japánnak, majd Németországnak A Hiryu japán anyahajó és a Mitsubishi cég híres repülôje,
és olaszországnak), a lakosság felsorakozott a kormányzat a „Zero”
mögött. A hatalmas gazdaságot átállították a haditerme-
Jellemezze a japán hadsereg technikai színvonalát!
lésre: csak idő kérdése volt, hogy a gazdasági fölény mikor
érvényesül a harctereken.

A csendes-óceáni térség Kövesse nyomon a térképvázlat alapján a japán előretörést! Mikor és hol állították meg a japá-
7. 1941–1942-ben nok az amerikaiak?

255
A SZÖVETSÉGESEK FELÜLKEREKEDÉSE
9. A sztálingrádi csata elsô szakasza
Kövesse a hadmozdulatokat! Mely erők vettek részt a tá-
madásban? Mérje fel az erőviszonyokat!
256
A keleti front 1942-ben
8.
olvassa le a térképről a hadi-
eseményeket! Határozza
meg a németek hadjáratának stra-
tégiai célját!
FORDULAT A HÁBORÚ MENETÉBEN A keleti fron-
ton a moszkvai csata következtében a német haderő nem
veszítette el erejét, de a teljes frontvonalon egyidejűleg már
képtelen volt előrenyomulni. 1942-ben Sztálingrád irányába
összpontosult a német támadás. A németek korábbi veszte-
ségeik pótlására kierőszakolták a szövetséges olaszország és
a csatlós államok (Románia, Szlovákia, Magyarország) foko-
zottabb részvételét a támadó hadműveletben.
A Volga-parti város fontos közlekedési csomópont volt
a Szovjetunió európai és ázsiai területei között. Elfoglalása
megbéníthatta volna a szovjet védelmet, és utat nyitott vol-
na a bakui olajmezők felé. A Paulus tábornok vezette német
gépesített egységek elérték Sztálingrádot (1942. szeptem-
ber) és dél felé a Kaukázus láncait.
Fontos szovjet iparvidékek kerültek német kézre, de a szov-
jetek elpusztították a termelőkapacitásokat, vagy áttelepítették
keletre, ahol az 1920-as évek közepe óta áldozatokat nem kímélve
iparosítottak. Így a német előrenyomulás ellenére sem esett vissza
a szovjet haditermelés, sőt 1942–1943-ra már jóval túlszárnyalta
a németekét. Modern harci eszközöket állítottak hadrendbe, pél-
dául a T–34-es páncélost vagy a katyusának nevezett rakétavetőt.
A szovjet felkészüléshez jelentős mértékben hozzájárultak az an-
gol, és főleg az amerikai kölcsönbérleti szállítások.
A szovjet hadseregnek Sztálin parancsára a végsőkig
tartania kellett Sztálingrádot. Bár október elejére a város
nagy része már a németek kezén volt, a szovjetek nem vo-
nultak vissza. Kitartásuk és a beálló rendkívüli hideg végül
megállította a németeket. Ezután az újonnan felállított és a
 11.

10. Bekerített német alakulatok

Milyen a felszerelése a katonáknak? Milyen körülmények

között kellett harcolniuk?

Távol-Keletről átdobott egységekből szervezett jelentős

erőkkel a szovjetek ellentámadást indítottak, és bekerítet-
ték Paulus hadseregét.
Hitler nem engedélyezte Paulusnak a visszavonulást.
A kimerült és a fagyhalál szélén álló német hadsereg meg- 12.
adta magát (1943. február 2.). A szovjet támadó hadműve-
letben pusztult el a 2. magyar hadsereg is a Don-kanyarban
(54. lecke). A sztálingrádi csatában a német haderő először
szenvedett olyan komolyabb vereséget, mely egyrészt csök-
kentette erejét, másrészt szertefoszlatta a náci hadsereg le-
győzhetetlenségébe vetett hitet.

Mint láttuk, Hitler döntése végzetesnek bizonyult Paulus had-

seregére. A német diktátor egyre többször avatkozott be szemé-
lyesen a hadműveletek irányításába. Már 1941-ben déli irányba
vont el csapatokat a Moszkva felé haladó német éktől, amely sze-
repet játszott a moszkvai kudarcban. A sztálingrádi csatában pedig
a páncélosok egy részét dél felé, a Kaukázusba indította, amivel
kiszélesítette a frontot, és meggyengítette a Sztálingrádot ostrom-
ló csapattestet.
A sztálingrádi csata második szakasza (11.) és a megsem-
Az észak-afrikai fronton a németek ebben az időben szin- misített hadsereg maradványai (12.)
tén jelentős vereséget szenvedtek. A Rommel vezetésével Kövesse nyomon a hadmozdulatokat! Milyen következmé-
előrenyomuló Afrika-hadtestet az egyiptomi kikötőváros, nye volt annak, hogy nem törtek ki a német erők? Mutassa
Alexandria közelében, El-Alameinnél állította meg az angol be a 2. magyar hadsereg helyzetét a csata során!
Montgomery tábornok (1942. november eleje). Az ameri-
kaiak Eisenhower tábornok vezetésével partra szálltak Ma-
rokkóban, majd az angolok és az amerikaiak 1943 elejére
kiszorították Afrikából a németeket és az olaszokat.

Hadmûveletek a
Földközi-tenger
vidékén (1942–1943)
13.

olvassa le a vázlat-
ról az eseményeket
időrendben! Mutassa be
az olaszországi hadszíntér
eseményeinek stratégiai
és politikai jelentőségét!
Értékelje az olasz esemé-
nyek lehetséges hatásait
Magyarországra nézve!

257
A SZÖVETSÉGESEK FELÜLKEREKEDÉSE

A csendes-óceáni hadszíntéren 1942 nyarán az ame-

rikai flotta a Midway-szigeteknél jelentős győzelmet ara-
tott (1942. június 5.), megállítva a japán előrenyomulást.
A következő évben már megindult az ellentámadás, és az
amerikaiak szigetről szigetre szorították vissza a japánokat
(békaugrás hadművelet).

A SZÖVETSÉGESEK ELŐRETÖRÉSE 1943 már a

14. A keleti front 1943-ban
Kövesse nyomon az eseményeket időrendben! Értékelje a
keleti front eseményeinek hatását a háború menetére és
Magyarország helyzetére!
szövetségesek fölényét mutató győzelmeket hozott. A kele-
ti fronton 1943 nyarán a németek az utolsó átütő támadá-
sukat indították Kurszk térségében. Több ezer tank vívott itt
hatalmas páncéloscsatát. A szovjet tankok mennyiségben
felülmúlták, minőségben pedig megközelítették a németek
tankjait, így győzelmet arattak. Az év folyamán a szovjetek
fokozatosan nyugat felé szorították a német csapatokat.
A nyugati szövetségesek már 1942-ben terveztek partra-
szállást Nyugat-Európában, de ehhez se akkor, se 1943-ban
nem volt meg a kellő erő és elszántság. A német haderő
még nagyon erős volt, és a partraszállás után felmorzsolása
óriási emberáldozatokat követelt volna, így az ún. második
front megnyitása késett.
Ehelyett az Észak-Afrikában győztes angol és amerikai
hadsereg 1943 nyarán sikeresen partra szállt Szicíliában,
majd Dél-Itáliában. A támadás következtében az olasz ki-
rály a hadseregre támaszkodva leváltotta Mussolinit (1943.
július). Olaszország kilépett a háborúból (1943. szeptem-
ber). A szövetségesek azonban nem használták ki a hely-
zetet, így a németek megszállták olaszországot. Ezután az
angol–amerikai előrenyomulás észak felé lelassult (csiga-
offenzíva).
1943-ra eldőlt a tengeri fölény megszerzéséért folytatott
ún. atlanti csata is. A német tengeralattjárók kezdetben
óriási károkat okoztak az angol kereskedelmi és hadiflottá-
nak. Az első világháború ismétlődött meg: először konvo-
jokkal és vízibombákkal védekeztek, ám alig mérséklődtek
a károk. Majd megtalálták az új ellenszert, a repülőgépeket,
s a szövetségesek felülkerekedtek, a német tengeralattjáró-
kat visszavonták.

Német tengeralattjáró. A tengeralattjárók óriási károkat

15. okoztak, de közülük sokat elsüllyesztettek a szövetségesek
(a képen látható hajót is)

Miért fejlesztették a németek a második világháborúban is

a tengeralattjáró-flottájukat? Miért sikerülhetett ismétel-
ten legyőzni a tengeralattjárókat?

258
 a szövetségesek győzelme

A SZÖVETSÉGESEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE A ten-

gelyhatalmakkal szembeszálló országok a szövetséges
hatalmak. Együttműködésük alapját az Atlanti Charta je-
lentette, amit Anglia és az Egyesült Államok írt alá 1941
augusztusában. Ehhez egyre több állam csatlakozott, így
a Szovjetunió is (bár a rögzített alapelveket sohasem gon-
dolta magára nézve kötelezőnek). A nyugati szövetségesek
efölött átsiklottak, mivel szükségük volt a Szovjetunió kato-
nai erejére.
A háború kimenetelét meghatározó három nagyhatalom
vezetője (churchill, Roosevelt és Sztálin) üzenetváltások és
személyes találkozók során döntöttek a hadműveletekről,
és előkészítették a háború utáni rendezést.

A találkozók során Sztálin kezdettől fogva a háború utáni szov-

jet befolyási övezet biztosítását tartotta szem előtt, s a háború elő-
rehaladtával churchill egyre inkább a befolyási övezetekre ügyelt,
míg Roosevelt ezt a szempontot kevésbé vélte időszerűnek.
Roosevelt és churchill több alkalommal külön is találkoztak
egymással. Kiemelhetjük a casablancában zajló megbeszélést
(1943 januárjában), amelyen megállapodtak az olaszországi part-
raszállásban, és – a nyugatiak különbékéjétől tartó szovjetek
megnyugtatására – kinyilvánították, hogy Németországtól csak a
feltétel nélküli megadást fogadják el. Kairóban (1943 novembere)
a két angolszász vezető és csang Kaj-sek, a nemzeti Kína vezetője
egyeztettek a japánok elleni háborúról.

1943 végén (november 28.–december 1.) került sor a

nagy jelentőségű teheráni csúcstalálkozóra. Roosevelt,
churchill és Sztálin megállapodott a második front meg-
nyitásáról Észak-Franciaországban. Sztálin kötelezettséget
vállalt, hogy a győztes európai háború után a Szovjetunió
megtámadja Japánt. Már itt felmerült a jövendő határok,
elsősorban a Szovjetunió és lengyelország határainak kér-
dése. Szertefoszlottak churchill elképzelései, hogy az angol
és amerikai hadsereg a Földközi-tenger felől támadja meg
Németországot, ami együtt járt volna azzal, hogy Közép-Eu-
rópát – így hazánkat – nyugati erők szabadítják fel a német
megszállás alól.
zott végül a papírdarab milliók sorsáról?
A híres „papírcetli”, amely milliók sorsáról kívánt dönte-
1. ni. Sztálin és Churchill 1944. októberi moszkvai megbe-
szélésén szóba került a nyugati és a szovjet befolyás kér-
dése a Balkánon. Churchill egy papírlapra vázolta föl el-
képzeléseit: „Románia: Oroszország 90%, a többiek 10%;
Görögország: Nagy-Britannia 90%, Oroszország 10%;
Jugoszlávia: 50–50%; Magyarország: 50–50%; Bulgária:
Oroszország 75%, a többiek 25%.” A vastag „pipa” Sztálin
jóváhagyását jelenti
Mire utal a százalékos megállapodás? Miért tárgyaltak
Magyarországról is a Balkán kapcsán? Miért nem határo-

Nagyhatalmi
konferenciák
2.

Készítsen időrendi
táblázatot a konfe-
renciákról! Állítsa párhu-
zamba ezeket a hadiese-
ményekkel!

259
A SZÖVETSÉGESEK GYŐZELME
„Mi, az Egyesült Államok elnöke, Nagy-Britannia minisz-
3. terelnöke és a Szovjetunió miniszterelnöke az elmúlt négy
nap folyamán találkoztunk iráni szövetségesünk fôvárosában, és
kialakítottuk és megerôsítettük közös politikánkat.
Kifejezzük eltökéltségünket arra, hogy nemzeteink szorosan
együtt fognak mûködni egymással mind a háborúban, mind az
elkövetkezendô békében. […]
A teheráni értekezlet katonai következtetései [csak 1947-ben
hozták nyilvánosságra]:
Tudomásul vették, hogy az Overlord hadmûveletet [a má-
sodik front megnyitását] 1944 májusában indítják meg, egy
dél-franciaországi hadmûvelettel kapcsolatban. Utóbbi hadmû-
veletet olyan erôkkel hajtják végre, amit a rendelkezésre álló
partraszállási eszközök lehetôvé tesznek. A konferencián továbbá
tudomásul vették Sztálin marsall nyilatkozatát, hogy a szovjet
haderôk ugyanezen idôpont körül támadást indítanak abból a
célból, hogy megakadályozzák a német haderôk átszállítását a
keleti frontról a nyugati frontra.” (A teheráni konferencia anya-
gából, 1943 novembere)
Mit kívántak üzenni a konferencia résztvevői a világnak?
Mi a katonai megállapodás lényege, s mi volt ennek a ka-
tonai és politikai jelentősége?
4.
Drezda az 1945. február 13. és 15. közötti brit és amerikai bombázás után. A gyújtóbombáktól még az aszfalt is megolvadt a vá-
rosban, a bombák az óvóhelyeket is elpusztították. Az áldozatok száma ma sem ismert pontosan (40 000 és 130 000 közé teszik)
260
A NÁCI NÉMETORSZÁG VERESÉGE A német had-
sereg még 1944-ben is hatalmas erőt képviselt, óriási vesz-
teségeket okozott ellenfeleinek, és igyekezett a háborúban
tartani a csatlós államokat is. A nácik azonban Németország
pusztulása és a német polgári lakosság millióinak halála
árán is csak lassítani tudták a szövetségesek előrenyomu-
lását. 1944 első felében a Vörös Hadsereg átlépte a szovjet
határt, s folytatta előretörését.
Sikertelenül végződött a népét feláldozó diktátor ellen a kato-
natisztek által végrehajtott merénylet is (1944 júliusa). Hitler túl-
élte az akciót, a résztvevőket kivégezték. A merénylet végrehajtója
Stauffenberg ezredes volt, de az összeesküvésben részt vett Rom-
mel tábornok, „a sivatagi róka” is, akit korábban a náci propagan-
da példaként állított a katonai vezetők elé. Neki lehetőséget adtak
az öngyilkosságra.
A nyugati szövetségesek megkezdték Németország
bombázását. A német hadiipari kapacitások szétverését
tűzték ki célul, de ez nem járt sikerrel (a kapacitások 5%-át
tudták csak megsemmisíteni), a német hadiipari termelés
még 1944-ben is nőtt. Ezért a bombázások fokozatosan a
polgári célpontok ellen irányultak, hogy megtörjék a német
nép ellenállását. A német városok romba dőltek, s milliók
maradtak holtan a romok alatt.
5.
 1944. június 6-án a nyugati szövetségesek partra
szálltak Normandiában. Megnyílt a második front, és
a szövetséges haderő gyorsan nyomult előre. Segítette
őket az egyre szélesedő francia ellenállás.

A francia fegyveres ellenállás fő szervezője De gaulle tá-

bornok volt. Az általa vezetett Francia Nemzeti Felszabadítási
Bizottságnak 1944-ben már 400 000 fegyverese volt. A szövet-
ségesek a franciákat elismerték hadviselő félnek, s De gaulle
fegyveresei az amerikaiak oldalán felszabadítóként vonultak
be Párizsba (1944. augusztus). De gaulle a Felszabadítási Bi-
zottságot Franciaország kormányának nyilvánította.

A szövetségesek közeledtek a német határ felé. Elő-

retörésüket a német haderő utolsó nagyobb ellentáma-
dása a nyugati fronton, az Ardenneknél (1944. decem-
ber) csak rövid időre lassította le.
A keleti fronton a harcok elérték Lengyelország te-
rületét. A szovjetek támogatásával megalakult egy
kommunista vezetésű lengyel ellenállási csoport, nyil- 6. A normandiai partraszállás
vánvalóan azzal a céllal, hogy később bázisa legyen egy
szovjetbarát lengyel kormánynak. Válaszul a nyugatiak Mi volt a stratégiai és mi a politikai jelentősége a normandiai
által támogatott lengyel fegyveres ellenállás megkísérel- partraszállásnak?
te saját erőből a főváros, varsó felszabadítását (1944.
augusztus). Sztálin azonban nem nyújtott támogatást,
sőt megakadályozta a nyugati szövetségeseket is ebben.
A németek leverték a varsói felkelést (1944. szeptem-
ber). A szovjet haderő csak ezután indított támadást. Ez
már előre jelezte a szovjetek európai politikáját.
A keleti front déli szárnyán a Vörös Hadsereg elő-
nyomulását felgyorsította Románia átállása (1944. au-
gusztus), mely megkönnyítette, hogy a szovjet erők dél-
ről bejuthassanak a Kárpát-medencébe és a Balkánra.

Az európai had-
színtér 1944-ben
7.

Kövesse nyomon a
keleti, a déli és
a nyugati hadszíntér ese-
ményeit! Készítsen átte-
kintő időrendi tábláza-
tot! Értékelje, hogyan
változott a hadi helyzet
1944-ben!

261
A SZÖVETSÉGESEK GYŐZELME

A partizánmozgalmak kiter-
jedése
8.

Azonosítsuk, hol alakultak

ki jelentősebb partizánmoz-
galmak! Állapítsuk meg, hogy mi-
től függött a partizánmozgalmak
időbeli kiterjedése!

PARTIZÁNMOZGALMAK A második világháborúban több országban kibontakozott fegyve-

res ellenállás a megszállókkal szemben. A partizánmozgalmakat a németek kegyetlen uralma hívta
életre. A legjelentősebb partizánmozgalmak Lengyelországban, a Szovjetunióban, Jugoszláviában
és Franciaországban alakultak ki.
A fegyveres partizánegységek a szétzúzott nemzeti hadseregek maradványaiból és a polgári
lakosságból toborzódtak. A partizánháborúban a néhány fős egységek rajtaütésszerűen rátörtek
kisebb alakulatokra, felrobbantották a közlekedési útvonalakat, majd gyorsan visszavonultak, s
elrejtőztek a természet adta búvóhelyeken vagy a városokban. A megszálló erők válaszul megtorló
akciókat indítottak a partizánok és a polgári lakosság ellen. Ennek következtében a küzdelem egyre
véresebbé és kegyetlenebbé vált. A nácik a partizánakciók megtorlásaként sokszor egész falvakat
irtottak ki. A szörnyű pusztító akciók jelképévé vált például a csehországi Lidice (1942) és francia-
országi oradour (1944).

Az európai hadszíntér
1945-ben
9.

Mutassa be az 1945-ös hadi

eseményeket! Elemezze a
német kapituláció utáni helyze-
tet! Hogyan alakult Köztes-Európa
sorsa?

262

A három nagy, Churchill, Roosevelt és Sztálin a jaltai ér-
10. tekezleten
Hogyan alakulhattak a szövetséges hatalmak erőviszonyai?
Ki tartotta szem előtt elsősorban a háború utáni rendezést
a három politikus közül? Nézzenek utána (emlékiratokban vagy
történelmi szakmunkákban) annak, hogy milyen személyiségek
voltak a tárgyaláson részt vevő politikusok! Hogyan befolyásolta
ez a tárgyalások eredményét?
1945 tavaszára a szovjetek kiszorították a Balkánról és
Magyarországról a német csapatokat, s közeledtek Berlin-
hez. Az angol és az amerikai erők is gyorsan nyomultak elő-
re kelet felé Németországban, s kissé lassabban Itáliában is.
A szovjet és a szövetséges csapatok német földön az Elbá-
nál találkoztak (1945. április 25.). Berlint a szovjet hadsereg
ostromolta, s Hitler még a város eleste előtt öngyilkos lett
(április 30.). Ezután a német hadsereg feltétel nélkül meg-
adta magát (május 8.). 1945. május 9. volt a háború utáni
első békés nap Európában.
JALTA ÉS POTSDAM Még tartott a háború, de a szö-
vetségesek győzelme már nem volt kétséges, amikor ve-
zetőik ismét tárgyalóasztalhoz ültek Jaltában (1945. feb-
ruár). Elsősorban már a háború utáni rendezésről volt szó.
Döntöttek arról, hogy Németországot megszállási öveze-
tekre osztják, és gondoskodnak a háborús bűnösök meg-
büntetéséről, a nácizmus megsemmisítéséről. Megállapod-
tak lengyelországról: elismerték a szovjetek háború előtti
hódításait, s Lengyelországot nyugaton német területekkel
kárpótolták (a lengyel határt nyugatra tolták). A befolyási
övezetek felvázolásakor – a hatalmas szovjet haderő jelen-
létének hatására – körvonalazódni látszott a szovjetek kö-
zép-európai térnyerése, bár ekkor még hitet tettek a térség
országainak szabad fejlődése mellett.
A németek már kapituláltak, de még zajlott a csen-
des-óceáni háború, amikor sor került a szövetségesek
következő konferenciájára, Potsdamban (1945. július).
A résztvevők személye jelentősen változott: Sztálin mellett
az angolokat Attlee képviselte (churchill elvesztette a vá-
lasztásokat), míg az elhunyt Roosevelt helyét az alelnökből
elnökké előlépő Truman foglalta el. Kijelölték Németország
keleti határait, az ország megszállási övezeteit, és konkre-
tizálták a háborús bűnösök felelősségre vonásának módját
(nemzetközi bíróság). A konferencia időszakában már erő-
södött a szembenállás az amerikaiak és a szovjetek között,
de a két nagyhatalom ekkor még alapvetően az együttmű-
ködésben volt érdekelt.
„[…] Teljes egyetértéssel jóváhagytuk és kidolgoztuk
11. azoknak az új és még sokkal hatalmasabb csapásoknak az
idôpontját, kiterjedését és összehangolását, amelyeket hadsere-
geink, valamint légi haderônk kelet, nyugat, észak és dél felôl
fognak Németország szívére mérni. […] A náci Németország
sorsa meg van pecsételve. A német nép, ha megkísérli folytatni a
reménytelen ellenállást, vereségének következményeit csak még
súlyosabbá teszi. […]
Az elfogadott terv értelmében a három nagyhatalom fegyve-
res erôi külön-külön övezetet szállnak meg Németországban.
[…] Megegyezés jött létre az iránt is, hogy a három nagyhatalom
felkéri Franciaországot, hogy […] vállalja egy övezet megszállá-
sát […]. A francia övezet határát a négy érdekelt kormány fogja
megállapítani. […]
Megmásíthatatlan célunk a német militarizmus és náciz-
mus szétzúzása, és olyan biztosítékok megteremtése, hogy
Németország soha többé ne zavarhassa meg a világ békéjét.
Eltökéltük, hogy az egész német fegyveres erôt leszereljük, és
[…] a német vezérkart, amely ismételten feltámasztotta a német
militarizmust, mindörökre feloszlatjuk; az egész német hadfel-
szerelést elszállítjuk vagy megsemmisítjük, az egész német ipart,
amelyet haditermelésre lehetne felhasználni, megsemmisítjük
vagy ellenôrzés alá helyezzük; az összes háborús bûnösöket bíró-
ság elé állítjuk, és haladéktalanul és igazságosan megbüntetjük,
ugyanakkor megköveteljük a németek által okozott pusztítások
természetben való jóvátételét; eltöröljük a föld színérôl a náci
pártot, a náci törvényeket, szervezeteket és intézményeket; kikü-
szöböljük a nácizmus és militarizmus mindennemû befolyását
a közhivatalokból, a német nép kulturális és gazdasági életébôl.
[…]
Nem célunk a német nép megsemmisítése, de csak akkor, ha
a nácizmus és militarizmus gyökeresen ki lesz irtva, lesz remény
arra, hogy a német nép méltó életet éljen, és megtalálja helyét a
nemzetek közösségében.” (Jaltai nyilatkozat, 1945. február)
Állapítsa meg, hogy kiknek szólt elsősorban a jaltai nyi-
latkozat! Mi a nyilatkozat katonai tartalma? Foglalja ösz-
sze a nyilatkozat politikai tartalmát! Mit gondol, hogyan hatott
a nyilatkozat a német vezetőkre? Miért ígértek a franciáknak is
megszállási övezetet?
„[…] Németországban a legfôbb hatalmat a Szovjet
12. Szocialista Köztársaságok Szövetsége, az Amerikai
Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és a Francia Köztársaság
fegyveres erôinek fôparancsnokai fogják gyakorolni, mindegyik a
saját megszállási övezetében, saját kormányának instrukciói sze-
rint; az egész Németországot érintô kérdésekben közösen mint
az Ellenôrzô Tanács tagjai gyakorolják a hatalmat. […]
A német népet meg kell gyôzni arról, hogy totális katonai ve-
reséget szenvedett, és hogy nem kerülheti el a felelôsséget azért,
amit magára vont, mivel saját kíméletlen hadviselése és a nácik
fanatikus ellenállása rombolta szét a német gazdaságot, és tette
elkerülhetetlenné a káoszt és a szenvedéseket. […]
Fel kell készülni a német politikai élet demokratikus alapon
való végleges újjászervezésére és Németországnak a nemzetközi
életben való békés közremûködésére. […]” (Részletek a potsda-
mi értekezlet záró jegyzôkönyvébôl, 1945. augusztus 2.)
Jellemezze a háború utáni Németország nemzetközi hely-
zetét! Vitassák meg, mennyiben helytállóak a jegyzőkönyv
megállapításai a háborús felelősség kérdésében!
263
A SZÖVETSÉGESEK GYŐZELME
13. A csendes-óceáni hadszíntér 1944–1945-ben
Kövesse nyomon az amerikai hadsereg előretörését!
Értelmezze a vázlat segítségével az amerikai hadsereg takti-
káját, amelyet „békaugrásnak” neveztek!
14. Hirosima az atomtámadást követôen
Mennyiben jelentett új fejezetet a háborúk történetében
az atombomba megjelenése? Készítsenek összeállítást ar-
ról, hogyan fogadták a korabeli politikusok és tudósok az atom-
bomba bevetését!
264
A háború utáni rendezést szolgálta a győztes hatalmak ál-
tal San Franciscóban tartott konferencia, ahol az Atlanti char-
ta alapelveiből kiindulva a béke fenntartására létrehozták az
Egyesült Nemzetek Szervezetét (ENSZ, 1945. június).
JAPÁN VERESÉGE 1944 közepére a japán flotta súlyos
veszteségeket szenvedett, hadseregük azonban Kínában és
Japánban még jelentős erőkkel rendelkezett. A japán csapa-
tok harcértékét rendkívüli elszántságuk növelte. Az ameri-
kai haditengerészet ellen bevetették az öngyilkos repülőket
(kamikazék) és az élő torpedókat, melyek súlyos vesztesé-
get okoztak, ám a hadi helyzetet már nem tudták megfordí-
tani. Az amerikai tengeralattjárók akciói 1944 végére szinte
lehetetlenné tették a japán szigetekről való kihajózást.
Az amerikaiak a hatalmas emberveszteséget követelő
szárazföldi harcok helyett, miután a feltétel nélküli megadás-
ra vonatkozó felhívásuk eredménytelen maradt, atomtáma-
dást intéztek két japán város, Hirosima (1945. augusztus 6.)
és Nagaszaki (1945. augusztus 9.) ellen. Az atombombák
sosem látott pusztítást vittek végbe (a két atomtámadásban
mintegy 200-250 000 ember halt meg). Az amerikai atomtá-
madást azonban már a Szovjetuniónak, a volt szövetséges-
nek szóló figyelmeztetésnek is szánták. A szovjetek ígéreteik-
nek megfelelően felmondták a japánokkal kötött szerződést.
Támadásba lendültek Mandzsúriában, s igyekeztek a Tá-
vol-Keleten is kiterjeszteni a szovjet befolyást.
Az atomtámadás és a szovjet hadsereg előretörése fegy-
verletételre kényszerítette a japánokat. 1945. szeptember
2-án véget ért az 52 millió ember életét követelő borzalmas
háború.
 a háború borzalmai

MÁSFAJTA HÁBORÚ Az elsőhöz hasonlóan a második

világháborúban is átalakították a fegyverek a hadviselést.
A hadseregek gépesítése, a harckocsik és a repülőgépek
bevetése miatt nem alakult ki állóháború. A frontok gyors
mozgásával hatalmas területek pusztultak el, s így a pol-
gári áldozatok száma is jóval nagyobb lett, mint az első
világháborúban. Világvárosok váltak romhalmazzá (Lening-
rád, Budapest, Bécs, Berlin). A légierő számára célpontot
jelentettek nemcsak a katonai objektumok, de a gazdasági
létesítmények és a városok lakónegyedei is (pl. London,
coventry, Drezda, Hamburg, Hirosima, Nagaszaki). A má-
sodik világháború szörnyűségeit fokozta, hogy míg az első
világháborúban jórészt betartották a hadviselés nemzetközi
egyezményekben rögzített szabályait, a második világégés
során a totális hatalmak minden szabályt félreraktak, nem Katyńi tömegsír. A szovjetek a Szmolenszk környéki kis-
1. város környékén 15-20 000 lengyel tisztet mészároltak le
kímélték a polgári lakosságot, nem tartották tiszteletben a
hadifoglyok jogait. 1940 áprilisában. A németek 1943 áprilisában fölfedezték
a tömegsírokat, és a sajtó is beszámolt a mészárlásról.
A Londonban mûködô emigráns lengyel kormány nem-
A XX. század elején nemzetközi szerződéseket kötöttek, ame-
zetközi vizsgálatot követelt
lyekben meghatározták a modern hadviselés szabályait, így a hadi-
foglyokkal való bánásmódot is (ellátás, gyógykezelés, testi épségük
biztosítása). A második világháborúban számos hatalom, elsősor- Nézzen utána a tömeggyilkosság körülményeinek! Miért
ban a náci Németország, Japán és a Szovjetunió végeztetett ki tö- volt érdeke a németeknek a tömegsírok föltárása? Mit gon-
megesen hadifoglyokat, vagy pusztított el százezreket a minimális dol, hogyan befolyásolta a lengyelországi háborús eseményeket a
életfeltételek megvonásával, illetve agyondolgoztatással. londoni lengyel kormány fellépése? Nézzen utána, hogy meddig
A németek jórészt azonnal kivégezték a hadifogságba kerü- tagadták a Szovjetunió hivatalos szervei a vérengzés elkövetését!
lő kommunista párttagokat, a szovjetek pedig ugyanígy tettek az
SS-katonákkal. Előfordult, hogy a szovjet hadifoglyokon a nácik
emberkísérleteket végeztek. A szovjetek Katyńnál a Lengyelország
megszállása során fogságba került lengyel tisztek ezreit gyilkolták le
(1940. április), hogy megakadályozzák egy új lengyel hadsereg eset-
leges megszervezését. A japánok halálra dolgoztatták a brit foglyo-
kat a burmai vasút mentén (a Kwai folyó hídja).
A háborúra jellemző, hogy az Egyesült Államokban is internáltak
több mint százezer japán származású amerikai állampolgárt, akik-
nek egyetlen bűne az volt, hogy japánnak születtek.

NÉPIRTÁS, HOLOKAUSZT A második világháború

borzalmaihoz tartozik a szervezett népirtás (görög-latin ki-
fejezéssel: genocídium). Emberek tömegeit ölték meg tu-
datosan és szinte „iparszerűen”.
A zavaros náci ideológiának kezdettől fogva része volt a
fajelmélet, amely az embereket felsőbb- és alacsonyabb
rendű csoportokra osztotta. Hatalomra kerülésük után
szinte azonnal felléptek politikai ellenfeleik és a különbö-
ző „alacsonyabb rendűnek” minősített embercsoportok
ellen, így a szellemileg sérültek, a homoszexuálisok és
mindenekelőtt a zsidóság ellen (39. lecke). A jogsértések
(politikai, gazdasági jogok és szabadságjogok korlátozása,
megalázó megkülönböztetés) mellett már pogromokra is
sor került (pl. Kristályéjszaka, 1938. november). A háború
alatt Németországban fokozták a zsidóság jogfosztását és
megkülönböztetését. Kötelezővé tették például a sárga csil-
lag viselését (1941. szeptember).

A zsidóság elmenekülését a náci Németországból a lehetsé-
ges befogadó országok szűkkeblűsége is akadályozta. Nem voltak
hajlandóak tömegesen otthont adni a menekülő zsidóságnak. Ezt
bizonyítja a Roosevelt elnök által a németországi és ausztriai zsi-
dóüldözés hatására összehívott eviani konferencia kudarca (1938),
vagy számos menekülő csoport kálváriája. A St. Louis óceánjáró
hajónak például körülbelül ezer németországi zsidóval a fedélze-
2. Jelenet a Híd a Kwai folyón címû filmbôl. A japánok eu-
rópai hadifoglyokat dolgoztattak hidak, vasutak építésé-
nél a számukra nehezen elviselhetô trópusi körülmények
között. Az alultáplált emberek közül sokan elpusztultak
Nézze meg az 1957-ben készült Híd a Kwai folyón című já-
tékfilmet!

265
A HÁBORÚ BORZALMAI
3. A holokauszthoz vezetô út
Kövesse nyomon az ábra segítségével a zsidóság jogfosztás-
sal induló s a fizikai megsemmisítéshez vezető kálváriáját!
Mi volt a szerepe a folyamatban a fokozatosságnak?
Sárga csillag, amelynek viselését a Német
Birodalom területén 1941. szeptember
19-én tették kötelezôvé a „zsidónak mi-
nôsülô” emberek számára. A csillagnak
10 × 10 centiméteresnek kellett lennie, és
jól látható helyre kellett felvarrni
4.
Milyen szerepet játszott a sárga csillag viselésének kötele-
zővé tétele a zsidóság megsemmisítésére törő náci hata-
lom politikájában?
„A múlt hét óta viseljük a sárga csillagot. Másképp hatott
5. a lakosságra, mint ahogy a nácik számítottak. Berlinben
talán még 80 000 zsidó él […]. Olyan emberek, akikrôl a külse-
jük alapján nem feltételeztük volna, hogy zsidók, sárga csillagot
viselnek. A zsidók ellen hozott intézkedések eddig valahogy nem
voltak feltûnôek. Most azonban senki sem nézhet félre. […] Ezt
hallom más emberektôl, és ezt élem át magam is, amikor vadide-
gen emberek megkülönböztetett udvariassággal köszöntenek
az utcán, és a villamoson tüntetô módon helyet adnak nekem,
jóllehet a csillagot viselôk csak akkor ülhetnek le, ha egyetlen
árja sem áll már. Még az utcagyerekek se nagyon csúfolódnak.
És csak elvétve verik a zsidókat.” (Elisabeth Freud visszaemlé-
kezésébôl)
Milyen jelenségről számol be a szerző? Mennyire lehetett
ez általános?
266
6. Sárga csillag viselésére kötelezett németek Berlinben
Milyen hatást válthatott ki a nem zsidó lakosságból a sárga
csillag viselésének elrendelése?
tén Amerika partjaitól kellett visszafordulnia Európába. A mene-
külést csak néhány cionista szervezet (ilyen volt például a magyar
Va’adat) biztosította, gyakorlatilag Palesztinába történő ember-
csempészet formájában.
A németek által meghódított területeken sokmilliós zsi-
dó népesség, az európai zsidóság döntő része került náci
uralom alá. Mindenütt érvényesítették a hátrányos meg-
különböztetéseket. Keleten, elsősorban a nagy zsidó lakos-
sággal rendelkező Lengyelországban (amelyet két fázisban,
1939-ben, majd 1941-ben, a Szovjetunió megtámadását
követően szálltak meg a németek), azonnal megkezdődtek
a tömegmészárlások. Ennek végrehajtására külön alakula-
tokat is szerveztek, amelyek városok, falvak teljes zsidó né-
pességét fosztották ki és gyilkolták le. Az áldozatok száma
százezres nagyságrendű volt, de a náci vezetést nem elégí-
tette ki az eredmény, „gyorsabb és tökéletesebb” módszert
akartak.
A zsidóság tömeges legyilkolásának tragikus folyamatára
napjainkban két elnevezés van: a görög eredetű holokauszt
(égő áldozat), illetve a héber soá (katasztrófa).
Egyike az ukrajnai tö-
megmészárlásoknak.
A képet a végrehajtást
végzô osztag egyik
tagja készítette. Ezen
a helyen közel har-
mincezer embert lôt-
tek tömegsírokba
7.
Mire utal, hogy
a tömeggyilkos-
ságról fénykép ké-
szült?
A WANNSEEI PROGRAM A zsidóság kiirtásának vég-
leges, iparszerű programját, a „végső megoldást” (Endlö-
sung) 1942 januárjában dolgozták ki (wannsee-i program).
„Tegnap […] olvastam a biztonsági szolgálat jelentését
10. a megszállt keleti területekrôl. A partizántevékenység az
elmúlt hetekben ismét erôsödött. A partizánok valóságos szerve-
zett gerillaháborút folytatnak. Nagyon nehéz a közelükbe férkôz-
ni, mert a megszállt területeken olyan terrorista módszereket
alkalmaznak, hogy a lakosság már félelembôl sem mer lojálisan
együttmûködni velünk. A partizánok tevékenységét a politikai
komisszárok és elsôsorban a zsidók irányítják. Ezért szükséges,
hogy még több zsidót lôjünk agyon. Nem lesz nyugalom a vi-
déken, amíg ott egyetlen zsidó is tevékenykedhet. A szentimen-
talizmus ebben a kérdésben a legnagyobb hiba lenne.” (Joseph
Goebbelsnek, a náci párt egyik vezetôjének, a propagandaügyek
miniszterének naplóbejegyzése, 1942. március 16.)

Milyen okokkal magyarázza goebbels a partizántevékeny-

séget és annak sikerét? Mit jelent az általa használt „szen-
timentalizmus” kifejezés?
A wannsee-i értekezlet színhelye, ahol a „végsô megoldás”
8. terveit kidolgozták

A nácik a háború folyamán több tucat koncentrációs

tábort hoztak létre (ezek részben munkatáborok, részben
megsemmisítő táborok, más néven haláltáborok voltak),
ahová a megszállt országokból összegyűjtötték a zsidó-
ságot. Az első fázis a zsidó lakosság számbavétele, majd
megkülönböztetése volt a társadalom többi csoportjától
(sárga csillag). Ezután a zsidónak minősített embereket a
helyi hatalom közreműködésével gettókba kényszerítették,
elkülönítve őket a többségi társadalomtól. A gettókból szál-
lították (deportálták) őket vasúton, marhavagonokban a
táborokba. Ez a fokozatosság szinte végsőkig éltette a sze-
rencsétlen emberekben az életben maradás reményét.

„A Biztonsági Rendôrség fônöke […] Heydrich SS-

9. Obergruppenführer bevezetôjében közölte, hogy a bi-
rodalmi marsall [Göring] ôt bízta meg az európai zsidókérdés
végsô megoldásának elôkészítésével, és utalt arra, hogy a megbe- 11. A deportáltakat marhavagonokban szállították
szélésre meghívottaknak tisztázniuk kell az alapvetô kérdéseket.
[…] Mi történhetett az út során az idősekkel, a betegekkel és
Mostantól a kivándorlás helyére lépett további megoldási le- a kisgyermekekkel?
hetôség a Führer megfelelô elôzetes engedélyével a zsidók kelet-
re történô evakuálása […]. Az európai zsidókérdés végsô megol-
dásának vetületében mintegy 11 millió zsidó jöhet számításba.
[…]
A végsô megoldás folyamatában a zsidókat megfelelô módon
és megfelelô vezetéssel keleten kell munkára fogni. A munkaké-
pes zsidókat a nemek elkülönítésével nagy munkacsoportokban
viszik utat építeni ezekre a vidékekre, miközben nagy részük a
természetes létszámcsökkenés következtében kétségtelenül ki-
marad ebbôl. A mindenkori utoljára maradókat, minthogy két-
ségkívül a legellenállóbb részét képezik az állománynak, meg-
felelôen kell kezelni, ugyanis természetes kiválasztódásukkal
szabadon eresztésük esetén csíráját képeznék egy új zsidó szin-
tézisnek. […]
A végsô megoldás gyakorlati kivitelezésének folyamatában
Európát nyugatról keletre átfésülik. A birodalmi területet, bele-
értve a Cseh–Morva Protektorátust, már a lakáskérdés és egyéb
szociálpolitikai szükségszerûségek okán is soron kívül kell kezel-
ni. Az evakuált zsidókat eleinte egymást követô vonatokon ún.
átmeneti gettókba viszik, hogy onnan tovább, keletre szállítsák
ôket.” (A wannsee-i konferencia jegyzôkönyvébôl, 1942. január)

Mi volt a konferencia célja? Fogalmazza meg, mit értettek

„végső megoldáson” és „természetes létszámcsökkené-
sen”! Hogyan képzelték el a „megoldást”?

267
A HÁBORÚ BORZALMAI
Az auschwitz-birkenaui haláltábor kapuja, mely millió-
12. kat nyelt el. A vagonokból kiszálló családokat azonnal
szétválasztották. Az öregeket, a betegeket és a gyerekeket
elkülönítették, és „fürödni” vitték. A „fürdôben” mérgezô
gázzal elpusztították ôket. A munkaképeseket (a férfiakat
és a nôket különválasztva) dolgoztatták
13. A krematórium, ahol az áldozatok tetemét elégették
268
Néhány országban (pl. Románia) a helyi hatalom maga hajtotta
végre az ország területén a népirtást. A Vasgárda (román szélső-
jobboldali szervezet) halálvonatokat és meneteket indított, s az
áldozatok vagy éhen haltak, vagy meggyilkolták őket.
A koncentrációs táborokban az öregeket és a gyerme-
kek többségét azonnal megölték, a munkaképes felnőtte-
ket pedig embertelen körülmények között dolgoztatták,
majd a legyengült emberek jelentős részét kivégezték. A
tömeggyilkosságot ipari méretűvé fejlesztették, a táborok
foglyaival gázkamrákban végeztek, s a holttesteket krema-
tóriumokban égették el. Néhány év leforgása alatt a közel
tízmilliós európai zsidóságnak több mint a felét, közel hat-
millió embert gyilkoltak le.
A gázkamrákban a tömeggyilkosságokhoz többnyire egy ere-
detileg rovarirtásra kifejlesztett anyagot (Zyklon-B) használtak:
ennek kristályait szórták be felülről a gázkamra szellőzőnyílásaiba.
A kristályok a levegővel érintkezve azonnal gyilkos gázt fejlesztet-
tek.
Egy, az amerikai hadsereg által felszabadított tábor az
14. elpusztultak földi maradványaival
Koncentrációs és megsemmi-
sítô táborok Európában
15.
Keresse meg a legjelentősebb
táborokat (Dachau, Maut-
hausen, Buchenwald, Treblinka és
a legnagyobb: Auschwitz-Birkenau)!
Mely tényezők játszottak szerepet
a táborok földrajzi elhelyezkedésé-
ben?
 A deportálások többnyire komolyabb ellenállás nélkül
zajlottak le. Ennek oka lehetett a már említett fokozatosság.
Az áldozatok reménykedtek a túlélésben, hiszen nem tud-
ták, mi fog történni velük. Az elhurcolt emberek kezdetben
együtt maradhattak családjukkal, magukkal vihették ingó-
ságaik egy részét, s azt remélték, kényszermunkára viszik
őket. Emberi ésszel nem lehetett felfogni azt, ami történt.
1944-ben két auschwitzi menekült üzenete tárta a világ elé
a hihetetlen valóságot.
A többségi társadalom félt és közömbös volt. Viselkedé-
süket befolyásolta az antiszemitizmus is, amely sok ország-
ban már a háború előtt megjelent az állami propaganda
szintjén is. Sokan rávetették magukat az elhurcoltak vagyoná-
ra, lakására és ingóságaira.
Akadtak olyanok is szép számmal, akik segítettek a zsidó-
ságnak. A legelterjedtebb az üldözöttek elrejtése, menedék
nyújtása volt. Ezek az emberek nem kis áldozatot vállaltak,
hiszen a hatalom keményen büntette a segítségnyújtókat.
Ellenállásra is sor került. A számos kisebb csoport akciói
mellett talán a legjelentősebb a varsói gettófelkelés volt
(1943 tavaszán).
A varsói felkelés. Jól felszerelt német alakulatokkal néztek
16. szembe kézifegyverekkel rendelkezô, kiéhezett, leromlott
A varsói gettót már 1939-ben létrehozták. A közel 300 hektáros
területet több emelet magas fallal vették körül, és 550 000 embert állapotú emberek
szorítottak be ide. A zsúfoltság, az éhezés, a gyógyszerek hiánya
miatt 1942-re százezren haltak meg. 1942-ben megkezdődött a
„végső megoldás” végrehajtása. A gettó hatóságainak naponta
6000 embert kellett kiállítania elszállításra a pályaudvarra. Termé-
szetesen nem tudták, hogy a kiválasztottak a treblinkai haláltábor-
ba mennek. 1943-ig a gettó lakói közül 300 000 embert deportál-
tak. A lázadás akkor robbant ki, amikor az egész gettót fel akarták
számolni a nácik (1943. január). Április közepén a varsói zsidók
benzines palackokkal, néhány gránáttal, a lengyel ellenállástól
kapott kézifegyverekkel és tíz géppuskával visszaverték a gettó te-
rületére betörni akaró SS-alakulatokat, majd a nagyobb támadó
erőkkel szemben is felvették a harcot. 1943 áprilisában négy napig
lengett a gettóban a lengyel nemzeti lobogó és a gettó kék-fehér
zászlója. A nácik csak május közepére tudták leverni a felkelést.

A ROMA HOLOKAUSZT A zsidóság mellett a nácik az

európai cigányság kiirtását is célul tűzték ki. A módszerek
közel azonosak voltak: megkülönböztetés (fekete három-
szöggel), gettósítás, deportálás a koncentrációs táborokba.
(Sok romával már a lakóhelyén végeztek.) Közel kétszázezer
(más becslések szerint kétmillió) roma lelte halálát a tö-
meggyilkosságok során vagy a haláltáborok gázkamráiban.
A roma népirtást porrajmosnak nevezzük.

17. A roma holokauszt áldozatainak emlékmûve Koblenzben.

A roma holokauszt nemzetközi emléknapja augusztus 2.
1944-ben ezen a napon ölték meg tömegesen a romákat
Auschwitz-Birkenauban

269
 magyarország háborúba
sodródása
„A magyar királyi minisztérium az 1939:II. tc. 141. §-ának
2. (7) bekezdésében [amely a miniszterelnökre ruházza a ki-
vételes hatalom életbe léptetésének napját] kapott felhatalmazás
alapján azt a napot, amelyen a hivatkozott törvénycikk 141–170.
§-ában háború idejére vagy az országot közvetlenül fenyegetô
háborús veszély esetére megállapított kivételes hatalom igénybe-
vételének lehetôsége beáll, 1939. évi szeptember hó 2. napjában
állapítja meg.
gróf Teleki Pál s. k. m. k. miniszterelnök” (Teleki rendelete)
Milyen események hatására került sor a rendelet kiadásá-
ra? Hogyan befolyásolta a rendelet a miniszterelnök bel-
politikai lehetőségeit?
Magyar és lengyel katonák találkozása az 1939 márciusá-
3. tól ismét létezô lengyel–magyar határon
270
A Duna-medence helyzete a má-
sodik világháború elôestéjén
1.
Határozza meg Magyaror-
szág és a térség kis államai-
nak politikai helyzetét és lehető-
ségeit!
TELEKI PÁL BELPOLITIKÁJA A konzervatív Teleki
Pál – bírva a kormányzó és Bethlen körének bizalmát – mi-
niszterelnökként (1939. február–1941. április) arra tett kí-
sérletet, melybe már két kormány belebukott: visszaszorí-
tani a szélsőjobbot, fékezni a német befolyás növekedését
a német háborús sikerek ellenére, ugyanakkor felhasználni
a németeket a magyar revíziós célok elérésére, és közeledni
a térségben mindinkább befolyásukat vesztő nyugati nagy-
hatalmakhoz. Kedvező volt számára, hogy a háborús felké-
szülés jegyében háború esetére megnövelték a miniszter-
elnök jogkörét.
Teleki betiltotta Szálasi pártját (Nemzeti Akarat Párt-
ja), bár az Nyilaskeresztes Párt néven azonnal újjáalakult.
Ugyanakkor elfogadtatta a parlamenttel a még Imrédy által
előkészített ún. második zsidótörvényt, mely faji alapon
állt (pl. akinek két nagyszülője izraelita vallású volt, az már
zsidónak számított, akkor is, ha vallását tekintve keresztény
volt). Bizonyos értelmiségi pályákon a zsidók számarányát a
korábbi 20%-ról 6%-ra szorította le.
KÁRPÁTALJA MEGSZERZÉSE Teleki ápolni kívánta az
angol kapcsolatokat, de ebben az időszakban (1939 tava-
szán) az angolok szabad kezet adtak Hitlernek Közép-Euró-
pában. Nem maradt más lehetőség, meg kellett tartani a
németek jóindulatát. Ezért az ország csatlakozott az anti-
komintern paktumhoz (40. lecke), és kilépett a Népszövet-
ségből.
1939 márciusában Hitler bekebelezte csehországot, és
támogatásával létrejött Szlovákia. Hitler szívesebben látta
volna Kárpátalját is szlovák kézen, de némi rosszallással
megengedte, hogy a magyar csapatok bevonuljanak a dön-
tően ruszinok lakta országrészbe.
 Kárpátalja magyarlakta területei már az első bé-
csi döntéssel visszakerültek Magyarországhoz. Így
az 1939 márciusában megszerzett terület lakossága
döntően ruszin volt. Teleki fontosnak tartotta, hogy
a csehekkel, a szlovákokkal és részben az ukránokkal
is szemben álló ruszinokat megnyerje, ezért a terület-
nek autonómiát szándékozott adni. A közelgő hábo-
rú és a magyar elit részéről a valódi szándék hiánya
azonban ezt meghiúsította. Teleki komolyan tartott
a német ellenlépésektől, így 5 millió dollárt helyez-
tek el a washingtoni magyar követségen egy esetle-
ges emigrációs magyar kormány anyagi fedezetének
biztosítására. A tervet azonban még abban az évben
elvetették.
A HÁBORÚ KITÖRÉSE – FEGYVERES
SEMLEGESSÉG Teleki megfogalmazta, hogy
a közeledő háborúban milyen politikát tart he-
lyesnek Magyarország számára. Az első világhá-
borúból okulva gondolt arra, hogy el kell kerülni
az összeomlást a háború végén. Véleménye sze-
rint Németország nem győzhet. Ennek ellenére
Magyarországnak együtt kell menetelnie vele,
mert a pillanatnyi helyzetben mást nem tehet.
A háborúba azonban nem szabad belépni, és a
magyar fegyveres erőket meg kell őrizni a hábo-
rú végére, a rendezések idejére.
A háború kitörésekor (1939. szeptember 1.)
Teleki meghirdette a fegyveres semlegesség
politikáját. Nem engedélyezte a német csapa-
tok átvonulását Magyarországon, majd meg-
nyitotta a magyar határt a lengyel polgári és
katonai menekültek előtt. A lengyeleket később
sem szolgáltattuk ki a náciknak. Sokan nyugatra
menekültek, másoknak továbbra is menedéket
adott az ország. Teleki bátor lépése kiállás volt
a Molotov–Ribbentrop-paktum és a német si-
kerek közepette, a magyar kormány mozgástere
azonban a francia összeomlást követően (1940.
június) tovább szűkült.
„1. §. A jelen törvény alkalmazása szempontjából zsidónak kell tekin-
4. teni azt, aki önmaga vagy akinek legalább egyik szülôje, vagy akinek
nagyszülôi közül legalább kettô a jelen törvény hatálybalépésekor izraelita
hitfelekezet tagja vagy a jelen törvény hatálybalépése elôtt az izraelita hitfe-
lekezet tagja volt, úgyszintén a felsoroltaknak a jelen törvény hatálybalépése
után született ivadékait. […]
5. §. Tisztviselôként vagy egyéb alkalmazottként zsidó nem léphet az ál-
lam, törvényhatóság, község, úgyszintén bármely más köztestület, közintézet
vagy közüzem szolgálatába. […]
A közép-, a középfokú és szakiskolákban oktatást végzô zsidó tanárokat, a
népiskolákban oktatást végzô zsidó tanítókat […] nyugdíjazni kell, illetôleg
az erre irányadó szabályok szerint a szolgálatból végkielégítéssel el kell bo-
csátani. […]
7. §. Az egyetemek és fôiskolák elsô évfolyamára zsidót csak olyan arány-
ban lehet felvenni, hogy a zsidó hallgatók (növendékek) száma az egyetem
vagy fôiskola illetô karára (osztályára) felvett összes hallgatók (növendékek)
számának hat százalékát, a József nádor mûszaki és gazdaságtudományi egye-
tem közgazdasági karának közgazdasági és kereskedelmi osztályán a hallga-
tók számának tizenkét százalékát ne haladja meg. […]
9. §. Ügyvédi, mérnöki, orvosi kamarába, sajtókamarába, úgyszintén szín-
mûvészeti és filmmûvészeti kamarába zsidót tagul csak olyan arányban lehet
felvenni, hogy a zsidó tagok száma az illetô kamara összes tagjai, ha pedig
a kamara szakosztályokra vagy foglalkozási csoportokra tagozódik, az egyes
szakosztályok, illetôleg foglalkozási csoportok tagjai számának hat százalékát
ne haladja meg. […]
10. §. […] Zsidó nem lehet idôszaki lap felelôs szerkesztôje, kiadója, fôszer-
kesztôje, vagy bármily névvel megjelölt olyan munkatársa, aki a lap szellemi
irányát megszabja, vagy a lap szerkesztésében egyébként irányító befolyást
gyakorolt. […].
14. §. Ipar gyakorlására zsidónak iparigazolványt, illetôleg iparengedélyt
mindaddig nem lehet kiadni, amíg az illetô községben a zsidóknak kiadott
iparigazolványok és iparengedélyek együttes száma a községben fennálló
összes iparigazolványok és iparengedélyek számának hat százaléka alá nem
csökken. A kereskedelem- és közlekedésügyi, illetôleg az iparügyi miniszter
közérdekbôl kivételt tehet.” (Az 1939. évi IV. törvény a zsidók közéleti és gaz-
dasági térfoglalásának korlátozásáról – az ún. második zsidótörvény)
Kiket minősített zsidónak a második zsidótörvény? Mennyiben korlá-
tozta a törvény a zsidónak minősített magyar állampolgárok jogait?
Hasonlítsák össze a rendelkezést e két szempontból az első zsidótörvénnyel!
Magyarország 1939-ben
5.
Mutassa be az újabb re-
víziós nyereséget! Ele-
mezze Magyarország hely-
zetét a világháború kirobba-
násakor!
271
MAGYARORSZÁG HÁBORÚBA SODRÓDÁSA
6.
7.
Lengyel menekültek Magyarországon: a balatonboglári
lengyel gimnázium tanulói és a március 15-e tiszteletére
felvonuló lengyel katonák Nagycenken
Milyen politikai és érzelmi megfontolások vezethették a mi-
niszterelnök döntését a lengyel kérdésben?
„1. Románia és Magyarország között végleges határként
8. az ide mellékelt térképbe berajzolt határ állapíttatik meg.
A határnak a helyszínen való pontosabb kijelölése román–ma-
gyar bizottság feladata lesz.
2. Az ekként Magyarországnak jutó, eddig román területet a
román csapatok 14 napi határidô alatt ki fogják üríteni, és rendes
állapotban Magyarországnak át fogják adni. […]
3. Mindazok a román állampolgárok, akik a mai napon a
Románia által átengedendô területen állandó lakhellyel bírnak,
a magyar állampolgárságot minden további nélkül megszerzik.
Jogukban áll hat hónapi határidôn belül a román állampolgárság
javára optálni [azt választani]. Azok a személyek, akik ezzel az
optálási joggal élnek, a magyar állam területét további egy évi
határidôn belül elhagyni tartoznak, és Románia be fogja ôket fo-
gadni. Ingó vagyonukat szabadon magukkal vihetik. Ingatlan va-
gyonukat elköltözésükig értékesíthetik, és a befolyt ellenértéket
szintén szabadon magukkal vihetik. Ha az értékesítés nem lehet-
séges, Magyarország tartozik ôket kártalanítani. Magyarország
az optálók elköltözésével kapcsolatos összes kérdéseket nagylel-
kûen és elôzékenyen fogja kezelni.
4. Azoknak a magyar nemzetiségû román állampolgárok-
nak, akik az 1919-ben Magyarország által Romániának átenge-
dett és most Romániánál megmaradó területen bírnak állandó
lakóhellyel, jogukban áll hat hónapi határidôn belül a magyar
állampolgárság javára optálni. Azokra a személyekre, akik ezzel
az optálási joggal élnek, a megelôzô 3. pontban lefektetett elvek
alkalmazandók.” (A második bécsi döntés, 1940. augusztus 30.)
Milyen szerepet kapott a döntés során Németország és
olaszország? Hasonlítsa össze az első és a második bécsi
döntés külpolitikai és egyéb vonatkozásait! Hogyan szabályoz-
ták a kisebbségbe került állampolgárok helyzetét? Mit sugallnak
ezek a rendelkezések?
272
„A magyar kormánynak fô feladata ebben az európai hábo-
9. rúban az, hogy Magyarország katonai, anyagi és népi erejét
a háború végéig konzerválja. Mindenáron távol kell maradni a
konfliktusban való részvételtôl. A háború kimenetele kétséges.
De minden eshetôségben Magyarországnak fontosabb, hogy
megtépázatlanul álljon ott az európai konfliktus befejezôdésé-
nek periódusában. Nagyon könnyen megtörténhetik, különösen
Németország esetleges veresége esetén vagy még Németország
nem is egészen teljes veresége esetén, hogy a háború végén akár
egész Európában, akár Európának ebben a keleti részében kao-
tikus állapotok állanak be, amelyek legnagyobb veszéllyel azon
államokra fognak járni, amelyek védtelenek, amelyek anyagi esz-
közeiket és hadseregüket a konfliktus befejezôdése elôtt feláldoz-
ták. Magyarországot különbözô veszélyek fenyegetik és fenyeget-
hetik. – Az orosz veszély, amely különösen Németország veresé-
ge esetén át fog nyúlni Szlovákiára, és Pozsonyig, az egész északi
magyar határ mentén is jelentkezni fog. – A román veszély.
A románok nyilatkozatai, magaviselete, atrocitásai bizonyítják,
hogy Magyarország esetleges gyengeségét felhasználnák egy be-
törésre. – Az általános kommunista veszély, amely Európának
ezt az egész részét, amelyben Magyarország is fekszik, érheti. –
A szlovák veszély. A szlovákok ugyan elenyészôen gyengék ve-
lünk szemben, de ha mi teljesen fegyvertelenek és elesettek
lennénk, ez is számíthat. – És végül, bár ma a jugoszlávokkal
jóban vagyunk, és barátságunk mindinkább erôsödik, de nem
utolsósorban azért, mert bennünk barátságos és ôket is alátá-
masztó erôt látnak, ezen erô összeomlása esetén nekik is támad-
hatnak egyéb gondolataik. Mindezek következtében a magyar
politika vezetôinek elsô, majdnem egyetlen feladata az, hogy
Magyarországot épen és erôben megtartsák a háború végéig.”
(Teleki miniszterelnök tájékoztatója a londoni és a washingtoni
követek számára, 1941. március 3.)
Milyen célt tűzött ki Teleki? Mivel indokolja álláspontját?
Milyen történelmi tapasztalatokból vonhatta le következ-
tetéseit? Mennyiben reálisak a miniszterelnök gondolatai?
A MÁSODIK BÉCSI DÖNTÉS 1940 augusztusában a
szovjetek ultimátumban követelték a románoktól Besszará-
bia átadását, melyet meg is kaptak. A bolgárok is benyúj-
tották igényüket a második Balkán-háborúban elvesztett,
zömében bolgárok lakta Dél-Dobrudzsa iránt. A románok
ezt a területet is átadták.
A magyar politikai vezetés és a közvélemény elérke-
zettnek látta az időt az újabb revíziós lépésre. Telekinek
fenntartásai voltak, mivel tartott attól, hogy a németek túl
nagy árat szabnak a területekért. A lehetőséget azonban
nem hagyták elveszni, s magyar csapatokat vonultattak fel
a román határon. A németek nem engedhették meg csat-
lósaik összecsapását. Ismét el kívánták játszani a döntőbí-
ró szerepét, hogy mind a magyarokat, mind a románokat
szorosabban magukhoz kössék, s a későbbiekben is (a terü-
leti változások reményével) újabb és újabb háborús erőfe-
szítésekre vegyék rá. Így került sor 1940. augusztus 30-án
a második bécsi döntésre, amely Magyarországnak ítélte
Észak-Erdélyt és a Székelyföldet. A területet többségében
magyarok lakták, de jelentős számú román került magyar
fennhatóság alá, és sok magyar maradt román területen.
Az erdélyi bevonulás során kisebb összetűzésekre került sor, és
százezrek hagyták el szülőföldjüket (a magyarok északra, a romá-
nok délre költöztek). A németek kedvezni igyekeztek a románok-
nak. Magyarország nem kapta meg a Kissármás körüli területeket,
amelyek jelentős gázmezőket rejtettek.
 Magyarország 1940-
ben
10.

Mutassa be az 1940-
es területgyarapo-
dást! Elemezze az ország
kül- és belpolitikai helyze-
tét a térkép segítségével!

11. A második bécsi döntés területi és etnikai vonatkozásai

Mutassa be a visszacsatolt területek etnikai összetételét!

12. A magyar csapatok bevonulása Kolozsvárra

Hogyan fogadta az erdélyi magyar lakosság a bevonuló ma-

gyar csapatokat?
SODRÓDÁS A HÁBORÚBA A náci Németország si-
kerei tovább szűkítették az ország mozgásterét. Magyaror-
szág nem kerülhette el, hogy csatlakozzék a németek, ola-
szok és japánok által kötött háromhatalmi egyezményhez
(1940. november). Teleki a németbarát politikát folytató
jugoszláv kormányhoz közeledett, hogy némi ellensúlyra
tegyen szert. A tárgyalások eredményeként 1940 végén a
két kormány örök barátsági szerződést írt alá.
1941 tavaszán azonban a háromhatalmi egyezményhez
csatlakozó jugoszláv kormányt angolbarát tisztek katonai Teleki Pál miniszter-
puccsal megdöntötték. Hitler a Szovjetunió elleni támadás elnök olyan népszerû
volt, s személyéhez
előtt nem akart bizonytalan helyzetet a balkánon, így elha-
olyan remények kap-
tározta Jugoszlávia lerohanását (49. lecke). A magyar kor- csolódtak, hogy halá-
mánytól a német csapatok átengedését és a volt magyar- lát nehezen dolgozta
országi területekért cserébe katonai részvételt követelt. fel a közvélemény.
Az együttműködés visszautasítása a németekkel, elfoga- Ezért is terjedt el
dása a nyugati szövetségesekkel jelentett szakítást. Teleki meggyilkolásának mí-
politikáját radikális fordulat nélkül nem lehetett folytatni. A tosza
miniszterelnök a tiltakozásnak is szánt öngyilkosságba me-
nekült (1941. április). 13.

273
MAGYARORSZÁG HÁBORÚBA SODRÓDÁSA

Horthy a válságos helyzetben még aznap kinevezte miniszterelnöknek az addigi

„Fôméltóságú úr! külügyminisztert, Bárdossy lászlót (1941. április–1942. március). A magyar csa-
14. Szószegôk lettünk – gyávaságból
patok bevonultak a Délvidékre, de csak a jugoszláv állam szétesése után (amikor
– a mohácsi beszéden alapuló örökbé- Horvátország kimondta elszakadását).
ke szerzôdéssel szemben. A nemzet Az országhoz csatolták a Muraközt, a Mura-vidéket, a Baranyai háromszöget és
érzi, és mi odadobtuk becsületét.
Bácskát. A visszacsatolt területeken a lakosság közel 40%-a volt magyar. Az ango-
A gazemberek oldalára álltunk –
mert a mondvacsinált atrocitásokból lok nem üzentek hadat Magyarországnak, de megszakították a diplomáciai kap-
egy szó sem igaz! Sem a magyarok csolatokat. A jövőre nézve vészterhesebb volt ennél, hogy az ország immár teljes
ellen, de még a németek ellen sem! mértékben a németek befolyása alá került.
Hullarablók leszünk! A legpocsékabb
nemzet. Nem tartottalak vissza. Bûnös
vagyok.
Teleki Pál” (Teleki búcsúlevele,
1941. április 3.)

„Fôméltóságú úr! Ha cselekedetem

nem sikerülne teljesen és még élnék,
ezennel lemondok. […]” (Teleki meg-
jegyzése a levél hátoldalán)

16. A visszatért délvidéki területek

Sorolja fel a Délvidéken visszacsatolt tájegységeket! Milyen gazdasági jelentőséggel

bírtak ezek?

A nácik sokféleképpen tudtak nyomást gyakorolni hazánkra. Ütőkártya volt Hitler ke-
zében a magyarországi németség egy része, a svábság is, amely a Dunántúlon koncent-
rálódott. Felmerült a félelem, hogy Hitler esetleg az általuk lakott területekre is rá akarja
tenni a kezét. A dél-magyarországi német bábállam ötletével a németek feltehetően csak
a jugoszláv kérdéssel összefüggésben akartak nyomást gyakorolni a magyar kormányra.
Teleki komolyan vette, s az általa támogatott kutatóintézettel megrajzoltatta a bábállam
15. Teleki Horthy Miklóshoz írt
búcsúlevele lehetséges térképét.

A visszacsatolt délvidéki területek

17. etnikai összetétele

Elemezze az etnikai viszonyokat!

Milyen problémákhoz vezethetett
a terület visszacsatolása?

18. Az elképzelt dél-magyarországi német bábállam térképe

Milyen okok miatt merülhetett fel ennek a sohasem létező államnak a terve?

274
 magyarország belépése
a világháborúba
A SZOVJETUNIÓ MEGTÁMADÁSA Az új miniszter-
elnök, Bárdossy lászló belpolitikai helyzete még elődeinél
is kedvezőtlenebb volt: a szélsőjobb megerősödött, a né-
met sikerek tetőfokán a németek győzelmébe vetett hit a
tisztikar jelentős részét magával ragadta. Tartani lehetett at-
tól, ha a kormány ellenáll a német követeléseknek, a nácik
magyar híveiket, a nyilasokat segítik hatalomra.
1941. június 22-én a németek megtámadták a Szovjet-
uniót. Románia nagy erőkkel csatlakozott a hadjárathoz.
A magyar vezetés tartott attól, hogy a románok kedvezőbb
elbírálás alá esnek majd Hitlernél az „új európai rend” ki-
alakítása során. Horthy és a tisztikar a bolsevizmus elleni
hadjáratból sem kívánt kimaradni. A vezérkari főnök úgy
vélte, a szovjetellenes hadjáratban a németek hat hét alatt
győzelmet aratnak. Ebben a légkörben történt meg 1941.
június 26-án Kassa bombázása, amit a vezérkar szovjet
támadásként értékelt. A kormányzó még aznap döntött a
Szovjetunióval szembeni hadi állapotról, amit másnap Bár-
dossy bejelentett az országgyűlésben. Az országgyűlés hoz-
zájárult a magyar csapatok frontra küldéséhez.
Kassát felségjel nélküli (tehát nehezen azonosítható) gépek
támadták meg. Azóta tart a vita, kik voltak a támadók. Német gé-
pek, hogy a magyar hadba lépést kiprovokálják? A németek dip-
lomáciai úton is nyomást gyakorolhattak volna Magyarországra.
A szovjeteknek nem állt érdekében, hogy újabb állam lépjen had-
ba ellenük, de a gépeik tévedésből is berepülhettek magyar terü-
letre. (Aznap viszont szovjet repülők támadták Kárpátalján Rahó
és Körösmező térségét, például géppuskával lőttek egy vonatot.)
Ezzel Magyarország – Teleki terveivel ellentétben – be-
lépett a háborúba. A döntés felelősségének súlyát növeli,
hogy ekkor a németek nem gyakoroltak erős nyomást ha-
zánkra a részvétel érdekében. Az ország bevetette a leg-
jobban felszerelt alakulatát, az ún. gyorshadtestet, amely
azonban a harcok során, megfelelő utánpótlás híján, rövi-
desen elvesztette ütőképességét.
Kassa egy része a bombázást követôen. A támadásnak
1. 32 halálos áldozata volt
Vegye számba, kiknek állhatott érdekében Kassa bombázá-
sa 1941. június 26-án!
„F. évi május hó 6-án kelt Emlékiratomban a német–
2. orosz viszony várható alakulásával kapcsolatban a m. kir.
Kormányt kértem, hogy egy Szovjet-Oroszországgal szembeni
német–magyar katonai együttmûködés esetére külpolitikai vo-
nalon mielôbb állapodjunk meg a német birodalmi kormánnyal,
az együttmûködés részleteit politikai vonalon tisztázzuk, és kös-
sünk kötelezô erejû szerzôdést, hogy mindezekkel a hadmûvele-
teink elôkészítéséhez szilárd alapokat szerezhessünk.
[…] mivel a kormány nézete szerint politikai vonalon ez az út
nem járható – felhatalmazást kértem, hogy katonai vonalon ve-
hessem fel az érintkezést az illetékes német katonai vezetôkkel.
Eme felhatalmazást mind ez ideig nem kaptam meg, illetôleg
javaslatomra válasz még nem érkezett. […]
Kérem a kormányt, hogy a nagy elhatározásban ne befolyá-
soltassa magát se az ország pillanatnyi gazdasági helyzete, se a
mezôgazdaság és aratási szempontok által. A háború kérdése
igen rövid idô alatt biztosan el fog dôlni. Ha pedig Németország
a háborúra határozza el magát, egyfelôl a német haderô eddigi
átütô sikerei alapján, másfelôl az orosz haderô értékének és el-
lenálló erejének ismeretében biztosan számíthatunk avval, hogy
a német haderô rövid idô alatt ki fogja vívni a gyôzelmet éppúgy,
mint eddig is tette. […] Oroszországgal szemben éppoly gyors
sikerekre számíthatunk, mint eddig. Ekkor pedig Magyarország
részvétele is igen rövid ideig fog tartani, olyannyira, hogy néhány
hét múlva a mozgósított magyar haderô fokozatos leszerelésére
számíthatunk úgy, hogy a bevonultatott tartalékosok a leszerelés
után még az aratásra is hazaérhetnek. […]
Szilárd meggyôzôdésem szerint Magyarország a német–
orosz háborúban nem maradhat tétlen. E háborúban részt kell
vennünk:
1. mert ezt megköveteli az ország területi épségének, vala-
mint állami, társadalmi és gazdasági rendszerünk biztosítása,
2. mert jövônk érdekében az orosz szomszédság gyengítése és
eltávolítása határainkról elsôrendû nemzeti érdekünk,
3. mert erre kötelez a keresztény nemzeti alapon álló világné-
zetünk és a bolsevizmussal szembeni elvi állásfoglalásunk úgy a
múltban, mint a jelenben is,
4. mert politikailag a tengelyhatalmak mellett véglegesen le-
kötöttük magunkat,
5. mert további országgyarapításunk is ettôl függ.” (Werth
Henrik vezérkari fônök emlékirata a kormánynak Magyar-
ország követendô politikájáról, 1941. június 14.)
Nézzen utána, mi volt a vezérkari főnök feladata, s volt-e
politikai szerepe a korszakban! Hogyan ítélte meg a vezér-
kari főnök a háború és a Szovjetunió elleni hadjárat kimenete-
lét? Miről akarta meggyőzni a vezérkari főnök Bárdossy László
miniszterelnököt? gyűjtse össze érveit! Következtessen a le-
vélből arra, hogy mi volt a miniszterelnök álláspontja ebben a
kérdésben!
275
MAGYARORSZÁG BELÉPÉSE A VILÁGHÁBORÚBA
olvassa le a térképről az 1941-es év bel- és külpolitikai történéseit! Sorolja fel a Magyarországgal szom-
3. Magyarország
szédos országokat! Milyen hadmozdulatok és milyen népmozgások történtek ebben az időszakban?
1941-ben
Hasonlítsa össze Magyarország és szomszédainak a németek felé tett engedményeit!
„9. §. Nem zsidónak zsidóval házasságot kötni tilos.
4. Zsidó nônek külföldi állampolgárságú nem zsidóval kö-
tendô házassága nem esik a jelen §-ban meghatározott tilalom alá.
A jelen § alkalmazásában zsidó az, akinek legalább két nagy-
szülôje az izraelita hitfelekezet tagjaként született, úgyszintén
– tekintet nélkül származására – az, aki az izraelita hitfelekezet
tagja. Az, akinek két nagyszülôje született izraelita hitfeleke-
zet tagjaként, nem esik a zsidókkal egy tekintet alá, ha ô maga
keresztény hitfelekezet tagjaként született, és az is maradt, s e
mellett mind a két szülôje házasságkötésük idején keresztény
hitfelekezet tagja volt. Az ilyen személynek azonban nemcsak
zsidóval, hanem olyan nem zsidóval is tilos házasságot kötnie,
akinek egy vagy két nagyszülôje az izraelita hitfelekezet tagja-
ként született. […]
Büntetô rendelkezések
14. §. Az a magyar honos nem zsidó, aki zsidóval, az a zsidó,
aki magyar honos nem zsidóval, úgyszintén az a magyar honos
zsidó férfi, aki külföldi honos nem zsidó nôvel a 9. §-ban foglalt
tilalmat megszegve házasságot köt, bûntettet követ el, és öt évig
terjedhetô börtönnel, hivatalvesztéssel és politikai jogai gyakor-
lásának felfüggesztésével büntetendô. Ugyanígy büntetendô az
a polgári tisztviselô, aki tudja, hogy a 9. §-ban foglalt házassági
akadály áll fenn, és a házasság megkötésénél vétséget követ el,
és büntetése három hónapig terjedô fogház. […]” (Az 1941. évi
XV. törvény a házassági jog módosításáról – az ún. harmadik
zsidótörvény, 1941. augusztus 8.)
Kit minősít a törvény a magyar állampolgárok közül zsidó-
nak? Vessük ezt össze az első és a második zsidótörvény
szabályozásával! Mi az alapvető változás a korábbiakhoz képest
a törvény céljában?
276
BÁRDOSSY MENESZTÉSE A Szovjetunióba küldött
több mint 50 000 fős magyar haderő megszálló felada-
tokat látott el, miután fegyverzetének jelentős része a har-
cok során elpusztult. Sztálin kérésére az év végére megér-
kezett az angol hadüzenet, majd német nyomásra Bárdossy
hadat üzent az Amerikai Egyesült Államoknak. Így Magyar-
ország immáron teljes mértékben Németország katonai
szövetségesévé vált.
A moszkvai vereséget követően a német hadvezetés a
csatlós államok fokozottabb részvételét határozta el. Kierő-
szakolták, hogy 1942-ben 200 000 főből álló magyar had-
sereg menjen a frontra (a 2. magyar hadsereg).
Tovább romlott a zsidóság helyzete, miután a németek
és a nyilasok követelésének engedve a kormány kiadta az
ún. harmadik zsidótörvényt (1941. augusztus), mely faji
alapon megtiltotta a zsidó és nem zsidónak minősített ma-
gyar állampolgárok házasságát. Ennek ellenére a környező
országokból a kisebbségben élő magyar zsidóság tömege-
sen menekült Magyarországra, hiszen ezekben az országok-
ban már a zsidóság fizikai megsemmisítése folyt.
A németek katonai helyzetének megingása (vereség
Moszkva alatt) felerősítette a Bethlen-féle irányzat hatá-
sát a politikai életre és a kormányzóra, aki 1942 tavaszán
menesztette a németeknek engedékeny Bárdossy Lászlót.
Helyére Kállay Miklóst nevezte ki miniszterelnökké (1942.
március–1944. március), akitől a Németországhoz fűződő
szálak lazítását várta el.
 5. Magyarország 1942-ben

olvassa le a térképről az 1942-es év bel- és külpolitikai tör-

ténéseit! Sorolja fel a Magyarországgal szomszédos orszá-
gokat! Milyen katonai lépések és milyen népmozgások történtek
ebben az időszakban?

AZ ELLENÁLLÁS FOKOZÓDÁSA A magyar társa-

dalomban a német sikerek, a német támogatással elért
revíziós eredmények növelték a náci Németország népsze-
rűségét. De a német győzelembe vetett hit megingása,
a frontról érkező halálhírek, valamint az ország függetlensé-
gének veszélyeztetése egyre többeket indított cselekvésre.
Nemzeti és baloldali érzelmű fiatalok tüntettek az ara-
di vértanúk emléknapján (1941. október 6.) a Batthyány-
örökmécsesnél, majd halottak napján Teleki Pál sírjánál a
háború és az erősödő náci veszély ellen. Széles, népfront-
jellegű fellépés volt a Népszava karácsonyi száma (1941).
Komoly eredménynek számított a szintén népfrontjellegű
Magyar Történelmi Emlékbizottság létrehozása (1942. feb-
ruár), amely megszervezte a legjelentősebb háborúellenes
tüntetést az 1848-as forradalom emléknapján a budapesti
Petőfi-szobornál (1942. március 15.).
A tiltakozások azonban nem mozgattak meg szélesebb
tömeget, s a szervezkedő csoportok sem tudtak kapcsolatot
teremteni a kormányzattal.
Milyen jellegű összefogásról ír a cikk? Mi az összefogás
alapja? Mely pártok jöhettek számításba? Nézzen utána,
mely párthoz tartozott a cikk írója, Szakasits Árpád!
6. A Népszava karácsonyi száma 1941-ben
„Kitártuk ezt az ünnepi számunkat a nemzeti önállóság
7. és függetlenség nagy gondolata, a népszabadság örök esz-
méje és a szociális haladás történelmi szükségességének köve-
telô hangja számára. És mert népek életének, fennmaradásának,
haladásának ez a három hatalmas tényezôje nem – mert nem
is lehet – pártkérdés, és mert megrendíthetetlen meggyôzôdé-
sünk, hogy ennek az országnak minden valamirevaló embere
kell, hogy most – félretolva minden egyéb tennivalót – ennek
a három vezérlô eszmének szolgálatába állítsa teljes tudását,
egész erejét és minden jóakaratát, ide hívtuk azokat a férfiakat:
politikusokat, írókat, gondolkodókat is, akik nem vallják ugyan
a szocializmus programját, de tiszta szándékkal akarják, hogy ez
a mi országunk önálló legyen és maradjon, függetlenségben élje
le életét, s függetlenül szabja meg a maga útját, amelyen halad-
nia kell. […] Szakasits Árpád” (A Népszava 1941. évi karácsonyi
számának mellékletébôl)

277
MAGYARORSZÁG BELÉPÉSE A VILÁGHÁBORÚBA
8. A 2. magyar hadsereg harcai a Donnál
Mutassa be a 2. magyar hadsereg helyzetét a fronton! Kövesse nyomon időrendben az eseményeket! Mely
tényezők rontották hadseregünk helyzetét? Mely hadseregek harcoltak együtt a magyar hadsereggel?
Milyen volt az ő helyzetük?
Kállay Miklós (1887–1967), Ma-
gyarország miniszterelnöke. Sza-
bolcs megyei földbirtokos család-
ban született, s konzervatív, angol-
barát politikus volt. Mezôgazdasági
szakember, a Gömbös-kormányban földmûvelésügyi
9. miniszter, majd az Országos Öntözésügyi Hivatal elnö-
ke volt. Emlékirata (Magyarország miniszterelnöke vol-
tam), amely magyarul 1991-ben jelent meg, a kor fontos
forrása
278
KÁLLAY „HINTAPOLITIKÁJA” Kállay Miklós igyeke-
zett új irányt adni a magyar politikának, de térségünkben
még nem ingott meg a németek hatalma, Magyarország
ugyanúgy a náci Németország harapófogójában volt, mint
korábban.
A fronton a rosszul felfegyverzett 2. magyar hadsereg
a Sztálingrád felé előretörő német hadsereg bal szárnyán
helyezkedett el, és a Don-kanyart védte. A Sztálingrádnál
induló hatalmas szovjet ellentámadást (50. lecke) a magyar
hadsereg kemény ellenállással sem tudta felfogni; hatal-
mas veszteségeket szenvedett, és a felbomlás szélére került
(1943. január–február).
A magyar hadsereg a németektől csak részben kapta meg az
ígért modernebb fegyvereket. Ráadásul a létszámához képest
nagyon hosszú frontszakaszt kellett tartania a Don mentén. Így
nem volt mód a mélységi védelem kialakítására, ami egy áttörés
esetén végzetes lehetett. Nem sikerült felszámolni a szovjetek né-
hány hídfőjét a Don nyugati (jobb) partján, ami megkönnyíthette
a szovjetek ellentámadását.
A magyar haderő a 2. német hadsereg és a 8. olasz hadsereg
között foglalt állást. A szovjet áttörésnél a magyar vesztesége-
ket növelte, hogy az olaszok azonnal visszavonultak, így az oro-
szok oldalba kapták a magyar haderőt és a vele harcoló német
cramer-csoportot. További veszteségeket okozott, hogy Jány
gusztáv, a 2. magyar hadsereg főparancsnoka végrehajtotta a né-
met utasításokat, és a túlerő ellenére sem rendelte el hadsere-
ge visszavonulását. A magyar egységek jelentős része felbomlott,
s a rendkívüli hidegben szervezetlenül próbálta meg a kitörést.
A németek a magyar hadsereg védekezését használták fel vissza-
vonulásuk fedezésére.

Magyar és német hadifoglyok halálmenete a mínusz 30
10. fokos hidegben a hómezôn
Nézzen utána különböző forrásokban, hogy mekkora vesz-
teséget szenvedett el a 2. magyar hadsereg!
Kállay már a doni katasztrófa előtt megkezdte a hábo-
rúból való kiugrás előkészítését. Elhatározását a néme-
tek sztálingrádi kudarca és a magyar hadsereg pusztulása
megerősítette. Szent-györgyi Albert Nobel-díjas kutatónk
vezetésével Isztambulban tárgyalások kezdődnek az ango-
lokkal, majd előzetes fegyverszüneti egyezményt kötöttek
(1943. szeptember–október). Közben a kormány megtagad-
ta Hitler kérését, hogy újabb magyar hadsereget küldjenek
a frontra, majd Horthy kiállt miniszterelnöke mellett, akinek
leváltását Hitler egyre keményebben követelte. A magyar
kormányzat és a közvélemény – az olasz kiugrás hatására
is – bizakodóan ítélte meg a helyzetet, ám az események
másként alakultak.
„Derült hideg –35 Celsius fok
13. […] 12 h-kor érkezett jelentés szerint a szomszédos olasz
hdt. [hadtest] megkezdte a visszavonulást. Mint utóbb kiderült,
erre a Hgr. B-tôl [Heeresgruppe B. – a német hadsereg, mely alá
a 2. magyar hadsereg tartozott] nem kapott intézkedést.
A hds. vkf. [hadsereg vezérkari fônökség] benyomása a déli
óráktól, hogy a Cramer hdt. felmorzsolódása folytán a magyar
hds. utolsó tartalékát veszti el. Elôreláthatólag az elg. [ellenség]
a magyar hds-et dél felé, Alekszejevka-n át is le akarná nyomni,
és az esetleg ettôl Ny-ra esô területeken is tád. [támad], ahol a
védelemre saját csapatok már nem állnak rendelkezésre. Ebben
az esetben a Veretye-tôl K-re lévô német erôk is vissza lesznek
szorítva és a hds. el lesz vágva élelmezési alapjától.
A hds. ellenállása ilyen esetben nem lehet hosszú. A hds. vkf.
ennek folytán hangsúlyozta a Hgr. B. vkf-ének, hogy szükséges
lenne a kapott pcs. [parancs] ellenére is a hds-et visszavonni,
nehogy teljesen felmozsolódjék. A hds. vkf-nek arra a kérdésére,
hogy mik a német felsô vezetés tervei, milyen lehetôségek van-
nak, és mik a megindított ellenrendszabályok, minthogy ennek
tudata adna lelket az itteni kitartásnak, a Hgr. B vkf-nek válasza
a következô volt: a vasúti felvonulásukat biztosítani kell, ehhez
a magyar hds. további harcaiban nagy erôket köt le. Az OKH.
[Oberkommando des Heeres = fôvezérség] pcs-a a végsôkig való
kitartás. A Hgr. B. vkf. tudomásul veszi, hogy nem számíthat a je-
len körülmények között hosszabb ellenállásra, de a Cramer hdt-
tôl még ma is döntô eredményt vár. Arról, hogy mik a megtett
ellenrendszabályok, és mik a felsô vezetés tervei, Sondenstern
tbk. [tábornok] nem nyilatkozott.” (Vitéz Kovács Gyula vezérôr-
nagy, a 2. hadsereg vezérkari fônökének helyzetjelentése, 1943.
január 16., négy nappal a szovjet támadás megindulása után)
Hogyan látta a vezérkari főnök a hadsereg helyzetét? Mit
javasolt? Hogyan reagált a német hadvezetés? Mi lett en-
nek a következménye? A történtek ismeretében mondjon véle-
ményt a vezérkari főnök helyzetértékeléséről!

„A 2. magyar hadsereg elvesztette becsületét, mert kevés

11. – esküjéhez és kötelességéhez hû – ember kivételével nem
váltotta be azt, amit tôle mindenki elvárhatott. […] becstelen-
ség az a lelkevesztett, fejnélküli, gyáva menekülés, mit látnom
kellett, s amiért most a szövetséges német haderô és az otthon
mélységesen megvet bennünket. […].” (Részlet Vitéz Jány
Gusztávnak, a 2. magyar hadsereg fôparancsnokának a paran-
csából, 1943. január 24.)

„[…] Az eddig beérkezett harcjelentések és egyéb adatok-

12. ból megállapítottam, hogy a 2. magyar hds. a téli hadmû-
veletek folyamán becsületét nem vesztette el, hanem sokáig, a
Don-parton keményen állta a harcot, sôt a hds. egyes csapattestei
[…] olyan ragyogó fegyvertényekkel tûntek ki, melyek a régi ma-
gyar katonai hírnévhez mindenben méltóak, és felveszik a ver-
senyt bármely hadsereg kimagasló fegyvertényeivel. […]” (Jány
Gusztáv parancsa, 1943. március 31.)

Mi a különbség a januári és a márciusi parancs tartalma

és hangneme között? Milyen katonai és lélektani okokkal
magyarázható ez? olvassa el a januári parancs teljes szövegét
az interneten vagy egy forrásgyűjteményben! Mit kifogásolt a
főparancsnok, és milyen intézkedéseket tett? Mennyire lehettek
hatékonyak ezek az intézkedések?
14. Szovjet T–34-es Berlinben mint kiállítási tárgy
Vesse össze a magyar Toldi páncélost (241. oldal) a T–34-
essel! Hogyan befolyásolhatta katonáink helyzetét a különb-
ség? Milyen okai voltak a két harci eszköz közötti különbségnek?

279
MAGYARORSZÁG BELÉPÉSE A VILÁGHÁBORÚBA
„[…] Magyarország kapitulációját titokban tartják.
15. A szövetségesek és a magyar kormány egyidejûleg teszik
majd közzé a mindkét fél által elfogadott és alkalmasnak ítélt
idôpontban. […] Semmi körülmények között sem teszik e
tényt nyilvánossá mindaddig, amíg a szövetségesek el nem érik
Magyarország határait.
Magyarország fokozatosan csökkenti katonai együttmûkö-
dését Németországgal, és visszavonja csapatait Oroszországból.
[…] Fokozatosan csökkenti gazdasági együttmûködését is
Németországgal, és megtagadja a németországi haditermelés-
ben való részvételt.
Magyarország kötelezi magát, hogy ellenáll minden,
Németország részérôl történô és területét fenyegetô megszál-
lási kísérletnek. E célból a magyar hadvezetôséget újjá kell
szervezni, hogy ily módon a magyar hadsereg képes legyen a
németektôl visszavonulni, és megtámadni ôket. […] Adott pilla-
natban Magyarország összes erôforrásait, közlekedési hálózatát
és légi támaszpontjait a szövetségesek rendelkezésére bocsátja a
Németország elleni harc folytatására. […]” (A Magyarország és
a szövetséges hatalmak között létrejött elôzetes megállapodás
tervezetébôl, 1943 szeptembere)
Mely katonai események nyomán tűnt megvalósítha-
tónak a megegyezés? Mit vártak el a szövetségesek
Magyarországtól? Miért tartották titokban a tervezetet? Mikor
kellett volna Magyarországnak fegyveresen szembefordulni a
németekkel? Milyen belső átalakítást írtak elő? Miért lett volna
erre szükség?
Magyarország olvassa le a térképről az 1943-as év katonai és külpolitikai történéseit! A nácik sztálingrádi vereségén túl mely
17. 1943-ban hadi események kelthettek reményeket a magyar vezetőkben 1943-ban?
280
„A szovjet kormány úgy véli, hogy azért a fegyveres segít-
16. ségért, amelyet Magyarország Németországnak nyújtott,
valamint azokért a gyilkosságokért és erôszakos cselekménye-
kért, fosztogatásokért és gyalázatosságokért, amelyeket a meg-
szállt területeken követtek el, a felelôsséget nemcsak a magyar
kormánynak kell viselnie, hanem nagyobb vagy kisebb mérték-
ben a magyar népnek is.
A szovjet kormány lehetségesnek tartja, hogy a szövetségesek
nem hivatalos kapcsolatban álljanak magyarországi ellenzéki kö-
rökkel, és tárgyalásokba bocsátkozzanak velük (kívánatos lenne,
ha ezekrôl elôzetesen tájékoztatnánk egymást), de úgy véli, hogy
a szövetségeseknek Magyarországgal, valamint Németország és
Olaszország más csatlósaival létesítendô kapcsolataiban az alábbi
alapvetô elveket kellene lefektetni:
1. feltétel nélküli megadás;
2. az általuk megszállt területek visszaadása;
3. kártérítés az okozott háborús károkért;
4. a háborúért felelôs személyek megbüntetése.
A szovjet kormánynak tehát az a véleménye, hogy semmiféle
összeköttetésre ne kerüljön sor, ami ellentétben áll a fent em-
lített elvekkel. Ebben az összefüggésben figyelembe kell venni,
hogy a szovjet kormány a csatlós államok fenntartására törek-
szik, és nem rejteget terveket ezen államok függetlensége ellen.”
(Molotov jegyzéke a moszkvai brit nagykövetnek)
Hogyan reagáltak a szovjetek az angol–magyar tárgyalá-
sokra? Mi húzódik meg álláspontjuk mögött? Milyen elbí-
rására számíthatott az ország szovjet részről?
 német megszállás és a magyar
holokauszt

NÉMET MEGSZÁLLÁS Az angolszász hadsereg

„Elôször: a nagy titoktartás és álcázás. Másodszor: kártyáink
a várakozások ellenére nem közeledett határainkhoz, 2. részbeni felfedése a magyarok elôtt a küszöbön álló megszál-
de a magyar fegyverszüneti tárgyalásokról a német lásról híreket terjesztve. Nyilvánvalóan így gyakorolunk politikai nyo-
titkosszolgálat tudomást szerzett. Hitler elvesztette mást a magyarokra. Bevonulásunk mint a fenyegetés utolsó aduja.
bizalmát Horthyban, ezért a közeledő keleti front ár- Vagyis a Hácha-recept [Hácha 1938-ban a csehszlovák köztársaság,
nyékában Magyarország megszállása mellett döntött majd a Cseh–Morva Protektorátus elnöke] megismétlése: Horthyt a
(Margaréta-hadművelet, 1944. március 19.). Az or- vezéri fôhadiszálláson rászorítják a kormány átalakítására, hogy el-
szág katonailag gyenge volt, és – a német csapatösz- lenállás ne legyen. Akciónkat ezek szerint úgy kell elôkészíteni, hogy
szevonásokról kapott hírek ellenére – nem készült fel a az utolsó pillanatban is le lehessen fújni.” (Maximilien von Weichs
megszállók visszaverésére. Így a Németországba csalt vezértábornagy, a Magyarország megszállását irányító erôk fôpa-
Horthy az ellenállás helyett a további együttműködést rancsnokának feljegyzéseibôl)
választotta.
Határozza meg a szöveg alapján a „Hácha-recept” lényegét!
Magyarország Szlovákiával vagy Romániával szemben Miért ez volt a legkedvezőbb megoldás Németország számára?
a „vonakodó csatlós” volt. Horthy és a magyar kormányok
igyekeztek a távolságtartásra, a minimális mozgásszabad-
ság megtartására. Míg Antonescu, a román diktátor, vagy a
szlovák kormány mindenben engedett Hitlernek (pl. zsidóság
kérdése), a magyar elit csak vonakodva tette ezt. A magyar
hozzáállás külsőségekben is megnyilvánult. Például 1938-as
németországi látogatásukon Horthy Miklós és felesége egy 3.
ünnepségen a Führert náci karlendítéssel üdvözlő tömeg je-
lenlétében sem üdvözölték így Hitlert.
A nácik kész helyzetet kívántak teremteni, ezért Horthyt a
megszállás időpontjában Németországba hívták. Itt közölték
vele a megszállás tényét. Horthy először ellenállt, vagyis nem
vállalta, hogy a megszállás után is kormányzó marad. Később
engedett. Lépését több tényező motiválta, de alapvetően az
ország iránt érzett felelősség: úgy gondolta, vezetőként még
tehet valamit, ám ha lemond, feltehetően a nyilasok kerülnek
hatalomra. A náciknak fontos volt Horthy maradása, mivel így
a magyar államapparátus ellenállás nélkül kiszolgálta a német
igényeket. A kormányzó tehát egyrészt valóban meghagyta
annak lehetőségét, hogy tegyen valamit az országért. Más-
részt azonban az ország megítélése és a háború utáni esélyei
a kedvező rendezésre romlottak. Erre utalt, hogy az angolok
és az amerikaiak megkezdték Magyarország bombázását.

„Úgy a magyar belpolitikai élet, mint a kormány és 4.

1. a kormányzó úr állandó és folyamatosan erôsödô né-
metellenes magatartása, továbbá, hogy harcoló csapataink
nem vettek részt a háborúban, nem utolsósorban az álta-
lános hadi helyzet következtében sor került Magyarország
megszállására.
Az elsô hírek a szándékolt megszállásról nagyon vegye-
sek és ellentmondóak voltak. Tényként megállapítottuk azt,
hogy német csapatok nyugati határaink mentén gyülekez-
nek. Én e tárgyban kérdést intéztem a német katonai attasé-
hoz, a külügyminiszter pedig a német követhez, amire ezek
teljesen megnyugtató választ adtak. Mint utólag kiderült,
mindketten hazudtak. Úgy a kormány, mint én, egy német
megszállást szinte lehetetlennek tartottunk, mert azt hit-
tük, hogy a németek olyan nehéz helyzetben vannak, hogy
egy újabb katonai és politikai feszültség kiélezését a nyílt
törésig nem fogják magukra venni. Sajnos csalódtunk.”
(Szombathelyi Ferencnek, a magyar hadsereg akkori ve-
zérkari fônökének a visszaemlékezésébôl, 1945)
Német páncélosok a budai Vár alatt és német repülôgépek
Mivel indokolja a vezérkari főnök a németek lépé- Budapest felett
sét? Milyen intézkedéseket tett a német csapatösz-
szevonások hírére? Miért nem tartott Szombathelyi német Elemezzük az ország rövid és hosszú távú katonai esélyeit!
megszállástól?

281
NÉMET MEGSZÁLLÁS ÉS A MAGYAR HOLOKAUSZT
5. Budapest bombázása. A német megszállást követôen elô-
ször az ipartelepeket, majd a lakóházakat is bombázták;
az angolok éjjel, az amerikaiak nappal
Azonosítsa térkép segítségével a Budapestet ért bombatá-
madás képen látható helyszínét!
Kamenyec-Podolszkij, a késôbbi áldozatok menete egy
6. titokban készült fotón
Azonosítsa Kamenyec-Podolszkijt és Újvidéket a tankönyv
276. oldali térképén!
282
A Németországból hazatérő Horthynak a korábbi berlini
követet, Sztójay Dömét kellett kineveznie miniszterelnökké
(1944. március–augusztus). Az új kormány együttműködött
a német hadsereggel és az országba érkező gestapóval.
Megkezdődött az ellenzéki, illetve a németellenes politikai
erők felszámolása. A szabadságjogokat felfüggesztették.
Az SS és a gestapo igyekezett a németellenes, angolbarátnak
számító politikusokat begyűjteni, nem téve különbséget szociál-
demokrata és konzervatív között. Bethlen István elrejtőzött, Kállay
Miklós a miniszterelnökségről a várbarlangon át a kormányzóhoz,
onnan pedig a török követségre menekült.
A teljes magyar haderőt mozgósították, s a háborúba
küldték. Az ország erőforrásait is teljes mértékben a há-
ború, illetve a német haderő rendelkezésére bocsátották.
A németek ekkor már nem fizettek a kiszállított élelmisze-
rekért és nyersanyagokért. Fokozódott az ország kirablása.
A náci hadigépezet számára a mégoly kicsi magyar gazdaság
is fontos volt. Elsősorban az ekkor már stratégiai nyersanyagnak
számító élelmiszer miatt (gabona, élő állat). Másrészt Románia
mellett a magyar zalai olajmező volt az egyetlen szénhidrogén-
forrásuk. A magyar bauxitból előállított timföld a légierőnek nél-
külözhetetlen alumínium nyersanyaga volt. A magyar ipar egyre
több fegyvert állított elő. győrben például már német gépeket
gyártottak.
A MAGYAR HOLOKAUSZT A magyar zsidóság 1848-
ban és az első világháborúban a magyarság többi részével
együtt küzdött, és tevékeny szerepet vállalt a dualizmus
idején az ország felvirágoztatásában. Az 1930-as évek vé-
gétől helyzete folyamatosan romlott az egyre keményebb
állami intézkedések és a lakosság körében növekvő antisze-
mitizmus miatt. A három ún. zsidótörvény először vallási,
majd faji alapon történő jogfosztást, megkülönböztetést
jelentett. A magyar zsidóság zöme mégsem menekült el.
Egyrészt mert bízott a magyar államban, másrészt nem volt
hová mennie, hiszen a környező országokban a hazainál
sokkal rosszabb volt a zsidóság sorsa. A jogfosztás ugyan
elősegítette a későbbi tragédiát, de a fizikai erőszak még
nem uralkodott el teljesen. De voltak már intő jelek: a Ka-
menyec-Podolszkijba deportáltak lemészárlása, az újvidéki
vérengzés vagy a zsidónak minősített polgárok katonai he-
lyett munkaszolgálatba való behívása.
1941-ben került sor a szomszéd országokból Magyarországra
érkező, kettős kisebbségben élő menekültek (magyarok és egyben
zsidók is) kitoloncolására a német megszállás alatt álló galíciába.
Itt Kamenyec-Podolszkijnál jelentős részüket legyilkolták. A ma-
gyar kormányzat csak a nyilvánvaló tömeggyilkosság után engedte
haza a túlélőket.
1942 januárjában a visszacsatolt Újvidéken és környékén a ma-
gyar honvédség partizánakciók megtorlásaként, szélsőjobboldali
tisztek vezetésével vérfürdőt rendezett. Hermetikusan elzárták a
területet még a vezérkartól is, és bestiális módon legyilkoltak több
ezer polgári személyt, jórészt szerbeket és magyar zsidókat. A kor-
mányzat vizsgálatot indított, de a vezetők Németországba mene-
kültek, és csak a nyilas uralom alatt tértek vissza.
A munkaszolgálat intézménye Magyarországon is a baloldalia-
kat, és döntő többségében a zsidókat sújtotta. A valamilyen okból
a hatalom számára megbízhatatlannak minősített polgárokat fegy-
vertelen katonai szolgálatra hívták be a hadsereghez. A kiszolgál-
tatott emberek a tábori csendőrség felügyelete alatt kirablásnak,
megalázásnak, kínzásoknak voltak kitéve.
 7. A magyar zsidóság száma és területi elhelyezkedése

Hogyan befolyásolták a határváltozások a zsidóság lélekszámát? Miért menekültek Magyarországra 1941–1942-ben jelentős számban
zsidók?

Ebből
létszám, Összesen,
A német megszállás után kezdetét vette az, amit a nácik a vidékiek
a létszámváltozás oka ezer fő
aránya (%)
már régóta követeltek, a „végső megoldás”, a deportálás.
Elrendelték a sárga csillag viselését (1944. március), majd Az 1941. évi népszámlálás szerint
401 56
a vidéki zsidóságot gettókba kényszerítették. Ezután meg- izraelita
indult a vidéki zsidóság deportálása. Az országba érkező Nem izraelita, de zsidónak tekinthető
90 30
gestapo és az Eichmann-különítmény látott hozzá a meg- (1939:IV. tc., 1941:XV. tc.)
valósításhoz. Mivel Horthy a helyén maradt, könnyen fel Összes létszám 1941-ben 491 49
tudták használni a magyar hivatalokat és fegyveres testü- Munkaszolgálatos veszteség 1941–1944.
leteket is. Az együttműködésre voltak jelentkezők is, pél- 25 50
március 19.
dául a két nyilas államtitkár, Baky László és Endre László.
Az 1941. júliusi deportálás 5 40
A csendőrség közreműködése nélkül ilyen ütemben nem
tudták volna végrehajtani a zsidóság összegyűjtését, majd A német megszállás alatt deportáltak,
328 68
deportálását. A magyar romák közül is ezreket hurcoltak el megöltek, meghaltak
a koncentrációs táborokba. A német megszállás alatt külföldre
3 33
menekültek
Deportálásból visszatért
65 69
1945. december 31-ig
lélekszám %
Az elhurcoltak és visszatértek közötti
Trianoni 263 67
400 980 4,3 különbség
Magyarország
A zsidóság lélekszáma 1945. december
Felvidék 77 700 7,3 195 26
31-én
Kárpátalja 80 960 11,6 A magyarországi zsidóság számának változása 1941–
9. 1945 között
Észak-Erdély 151 125 5,9
Délvidék 14 242 1,4 Állapítsa meg, hogy a 9. táblázat adatai milyen országterü-
Összesen 725 007 4,9 letre vonatkoznak! A magyar zsidóság mely csoportja szen-
vedte a legnagyobb veszteséget? Határozza meg a visszacsatolt
8. A zsidó népesség Magyarországon 1941-ben területek zsidóságának helyzetét!

283
NÉMET MEGSZÁLLÁS ÉS A MAGYAR HOLOKAUSZT

„Megyünk édes, szeretett hazánkból... Szívünk vérével ír-

10. 14. juk ezt a levelet. Éjjel-nappal sírunk és könyörgünk, hogy
a Mindenható adjon Urainknak hatalmat és akaratot, hogy ment-
sék meg életünket. [...] A zsidó nép túlnyomó többsége halálos
ellensége a bolsevizmusnak, amely eltiporta a vallást, ami nélkül
nincs és nem is lehet élet. A zsidóság fegyelmezett, a Kormány
parancsait hûségesen teljesíti. A megszállás alatt szüntelenül
ezeréves hazánkra gondoltunk, magyarul beszéltünk és csele-
kedtünk. A megszabaduláskor örömünkben sírtunk és táncol-
tunk, hûséges katonái akartunk lenni édes hazánknak. A zsidó-
ság túlnyomó része soha semmit sem vétett édes hazánk ellen.
Vegyék el vagyonunkat, dolgoztassanak velünk, de hagyjanak
minket, lakásunkat, és mentsék meg életünk. Bánjanak velünk
legalább úgy, mint az állatokkal, adjanak enni, kíméljék életün-
11. ket. A Teremtô és a Világ számon fogja kérni szenvedésünket és
életünket. A magyar nép Vezetôi, a magyar nép, a magyar szent
föld felelôsek értünk. [...] Tudjuk, nehéz a helyzet, de a zsidók
ennek nem okai. Államellenes dolgot nem követtek el, ha a múlt-
ban ilyen elôfordult, büntesse meg az állam annak elkövetôit, de
ne irtsák ki az ártatlanokat. [...] Telepítsenek minket ki a háború
után emberies módon, ha így kívánják. Megyünk édes szeretett
hazánkból, melyben mi is ezer éve élünk, de addig legyünk em-
berek... Könyörüljenek, kegyelmezzenek még ma, minden pil-
lanat számít... S. 0. S., S. 0. S., S. 0. S.” (Részlet az ungvári és
kárpátaljai zsidóság szószólóinak 1944. április 20-i kérelmébôl)

12. Milyen szempontokra hivatkoztak a végveszélybe jutott kö-

zösség tagjai? Milyen megszállásról van szó a kérelemben?

15. Magyar nôk Auschwitzban

13.
Jellemezze a ruházatukat és a hajukat!

„Tudtuk, hogy a cigányokat is üldözik. A zsidók akkor

16. már fogytán voltak, jöttek a cigányok. De senki sem szólt
ellene, hogy nem szabad. Otthon kiabáltak velünk, hogy büdös
cigány, meg rohadt zsidó. Ilyen taknyos gyerekek. […] Engem a
vonaton kaptak el. Olyan tizenhat éves lehettem. Már ôsztájban
volt ez. Már azt hittük, vége a háborúnak. Ugye se újság, se rá-
dió, se semmi. Ki tárgyalt velünk, cigányokkal? Hát senki. Nem
tudom már, Szombathelyre vagy Komáromba mentem, levettek
a vonatról, bevittek Körmendre, azután meg Komáromba. […]
Három hétig voltam ott. Ott halt meg az unokatestvérem. Beteg
volt, enni meg nem adtak.” (Vajda Rozália visszaemlékezése)

A szörnyû folyamat állomásai: megjelölés sárga csillaggal Mit árul el a forrás a romák és a többségi társadalom vi-
(10.), elkülönítés a gettóban (11.), menet a városon át a szonyáról?
vasútállomásra (12.), bevagonírozás (13.)

284
 Magyarországon is megjelent az ellenállás. Több szervezet ala-
kult, így a Budapesti Segélyező és Mentőbizottság (Va’adat Ezrah
Vehatzalah). Egyik vezetőjéhez, Kasztner Rezsőhöz kapcsolódik
egy egész szerelvénnyi ember megmentése. Hatalmas összegért
(6,5 millió pengő = 1,6 millió dollár) Eichmannék egy vonatot
Auschwitz helyett egy másik táborba, s onnan Svájcba küldtek.
A vonaton (Kasztner-vonat) vagyonos kolozsvári zsidó családok,
erdélyi és magyarországi cionista vezetők családjai utazhattak. Kö-
zel 1700 ember menekült meg.

1944 nyarán a második front megnyitása, a német vere-

ségek, a deportáltakkal történt szörnyűségek egyértelművé
válása után Horthy Miklós menesztette Sztójay Dömét és
a szélsőjobboldali politikusok egy részét. leállíttatta a zsi-
dóság deportálását. Ekkorra a vidéki zsidóság elszállítása
már szinte befejeződött, de a budapesti zsidóság egyelőre
megmenekült. Az ország és a magyar zsidóság tragédiája
azonban ezzel nem ért véget.

„[…] amikor végre átgördült vonatunk a határon, mintha 17. A Kasztner-vonat utasai útban a pokolból a szabadság felé
18. a Holdra érkeztünk volna! Egy falusi búcsúba csöppen-
tünk, jókedv, sült húsok, színes lampionok meleg fénye tárult a
pokolból érkezettek elé. Szólt a zene, s mi csak sírtunk.” (Ádám
Ottó, a késôbbi rendezô visszaemlékezése a vonat Svájcba ér-
kezésérôl)

Nézzen utána az Ádám ottóval utazók közül Stern Artúr,

Szondi Lipót és Komlós Aladár tevékenységének!

A deportálások idôpontjai Kövesse nyomon a deportálások időpontjait! Milyen elv fedezhető fel a végrehajtási tervben?
19. és irányai Keresse meg Auschwitzot, a magyar zsidóság tragédiájának legfőbb színhelyét!

285
 a sikertelen végjáték
„Magyarország köteles kiüríteni minden csehszlovák, ju-
1. goszláv és román területet, amelyeket 1937. december
31-i állapot óta szerzett és birtokában tart, köteles visszavonni
az összes magyar csapatokat és köztisztviselôket. A kiürítésnek
tíz napon belül meg kell történnie. Kezdô idôpontnak az a nap
számít, amikor a magyar kormány megkapta a nyilatkozatot.
A kiürítés megfigyelésére és ellenôrzésére a három szövetsé-
ges kormány szövetségközi bizottságot küld Magyarországra
orosz elnöklet alatt. Magyarország kötelezi magát, hogy
Németországgal minden összeköttetést megszakít, azonnal
megüzeni Németországnak a háborút, a szovjet kormány pe-
dig kijelenti, hogy ehhez csapataival kész segítséget nyújtani.”
(Faragho vezérezredesnek, a Moszkvába küldött magyar fegy-
verszüneti delegáció vezetôjének átadott elôzetes fegyverszüneti
javaslat, 1944. október 8.)
Melyek a fegyverszüneti feltételek legfontosabb előírásai?
Kövesse nyomon az eseményeket! Értékelje az 1944. októberi hadi helyze-
2. A magyarországi harcok 1944. október 15-ig tet!
286
A KIUGRÁSI KÍSÉRLET ÉS A NYILAS HATA-
LOMÁTVÉTEL A román átállást követően (1944. augusz-
tus) megnőtt a lehetősége a magyar kiugrásnak is, mivel a
Vörös Hadsereg már betört a Kárpát-medencébe. A józanul
gondolkodó magyar vezetők számára is világossá vált, hogy az
országnak minél gyorsabban ki kell lépnie a háborúból. A né-
metek veresége most már biztossá vált, Románia kiugrásával
pedig a románok lépéselőnybe kerültek a szövetségeseknél,
ami csökkentette a revízió során megszerzett területek hábo-
rú utáni megtartásának az esélyét.
A Keleti-Kárpátokban kiépített Árpád-vonal tartotta magát, de
szerepe lecsökkent, mivel a szovjet hadsereg az átállt román hadse-
reggel együtt átkelt a Déli-Kárpátok hágóin, s már szeptemberre ki-
jutott a Magyar Alföldre. A magyar és német csapatok megpróbálták
útjukat állni Dél-Erdélyben, de ez nem sikerült. októberben német
és magyar páncélosok a magyar rohamtüzérséggel együtt Debrecen
térségében ellenlökést kíséreltek meg, ami átmeneti eredményt ho-
zott, lehetőséget adva a Keleti-Kárpátokban állomásozó erőknek a
visszavonulásra. Az alföldi (debreceni) páncéloscsata elhúzódott a
hónap végéig, de csak lassítani tudta a szovjet előretörést.

3 . Német páncélos az alföldi páncéloscsatában
Mi volt a stratégiai jelentősége a Debrecen környékén ví-
vott páncéloscsatának?
A kormányzó nehezen szánta el magát a tárgyalásra a szov-
jetekkel, és csak a magyar csapatok újabb erdélyi vereségei-
nek hírére küldte el követeit Moszkvába (1944. szeptember
vége). Molotov átadta a szovjet feltételeket, amelyeknek lé-
nyege az 1937-es határok visszaállítása és a németeknek szó-
ló hadüzenet volt. Horthy elfogadta a szovjet követeléseket.
A helyzetet rontotta, hogy a kormányzó nem számíthatott
teljes mértékben a tisztikarra, mert annak jelentős része
németbarát és szélsőjobboldali volt, és ellenezte a kiugrást.
Így kénytelen volt bevonni bizalmasait (rokonait), akik nem
értettek a szervezkedéshez. A kiugrás tervéről a németek tu-
domást szereztek, a nyilas tisztek pedig szabotálták. A rosszul
szervezett kísérlet gyorsan összeomlott (1944. október 15.).
A szélsőjobboldali tisztek és a nácik tudatosan gyengítették
a kormányzó befolyását. A hozzá hű egységeket, például az esz-
tergomi páncélosokat szétszórták a fronton. Budapestre küldték
Skorzenyt, a – Mussolinit is kiszabadító – tapasztalt SS-tisztet.
ő gátlástalanul bevetett mindent, hogy megakadályozza a kiugrás
sikerét: irányításával elrabolták Budapest Horthyhoz hű várospa-
rancsnokát, majd a kormányzó fiát is.
A tragikus az volt, hogy a tisztikar egy része nem akarta követ-
ni a kormányzót, s a többségük ingadozott. A rossz szervezés a
kormányzóhoz hű alakulatokat is tétlenségre szorította: a döntő
pillanatban nem kaptak egyértelmű parancsot, mert az már a ve-
zérkarnál elakadt.
A kiugrást Horthy a rádióban jelentette be, és a csapatok is csak
innen értesültek erről. Nagy hiba volt, hogy több főtiszt javaslata
ellenére Horthy nem ment a csapatok közé. Pedig a kormányzó
jelenlétében feltehetően léptek volna. A kormányzó a Várban
passzívan, a magyar hadseregtől elzárva várta a fejleményeket.
A románoktól eltérően nem vették igénybe a szovjet hadsereg te-
hermentesítő támadását, ellenkezőleg, passzivitást kértek a szov-
jetektől, és – szintén a románoktól eltérően – nem adtak ki paran-
csot a német csapatok megtámadására. A német erőket szabadon
felhasználhatták ellenük. csak Dálnoki Miklós Béla, az 1. magyar
hadsereg parancsnoka állt át a szovjetekhez az őt követő mintegy
20 000 magyar katonával. őket azonban a megállapodással ellen-
tétben a szovjetek hadifoglyoknak minősítették, és leszerelték.
Végül a kiugrási kísérlet egy nap alatt elbukott.
A kormányzó idősebb fia (Horthy István kormányzóhe-
lyettes) még 1942-ben hősi halált halt a keleti fronton. Most
Horthy másik fiát (ifjabb Miklóst) a németek elrabolták, és
vele zsarolták a kormányzót. Horthy lemondott a kormány-
zói tisztségről, hosszas rábeszélés és burkolt fenyegetések
hatására aláírta Szálasi Ferenc miniszterelnöki kinevezését,
majd a németek családjával együtt Németországba vitték
(október 17.).
„Ma már minden józanul gondolkodó elôtt kétségtelen,
4. hogy a Német Birodalom ezt a háborút elvesztette. A ha-
zájuk sorsáért felelôs kormányzatok le kell, hogy vonják ennek
következményeit, mert amint ezt a nagy államférfi, Bismarck
mondotta, egy nép sem áldozhatja fel magát a szövetséghûség
oltárán. Történelmi felelôsségem tudatában meg kell, hogy te-
gyek minden lépést abban az irányban, hogy a további felesleges
vérontást elkerüljük. Olyan nép, amely egy már elvesztett hábo-
rúban szolgalelkûséggel idegen érdekek védelmében utóvédhar-
cok színterévé engedné tenni apáitól örökölt földjét, elvesztené a
világ közvéleménye elôtt megbecsülését.
Szomorúan kell megállapítanom, hogy a Német Birodalom
a szövetségi hûséget a maga részérôl velünk szemben már ré-
gen megszegte. Már hosszabb idô óta a magyar haderônek egyre
újabb és újabb részeit kívánságom ellenére az ország határain túl
vetette harcba. Ez év március havában pedig a Német Birodalom
vezére, éppen a magyar haderô visszahozatalára irányuló sür-
getéseim folytán, tárgyalásra hívott Klessheimbe, és ott közölte
velem, hogy Magyarországot német csapatok szállják meg, és
tiltakozásom dacára ezt foganatosította azalatt, míg engem oda-
kint visszatartottak. Egyidejûleg az országba benyomult a német
politikai rendôrség is, és letartóztatott számos magyar állampol-
gárt, köztük a törvényhozó testület több tagját, valamint akkori
kormányom belügyminiszterét, és a miniszterelnök is csak úgy
tudta a letartóztatást elkerülni, hogy egy semleges követségre
menekült. […]
A szövetségesi hûséggel ellenkezô mindezen cselekményeket
végre azzal a nyílt kihívással tetézték, hogy a budapesti hadtest-
parancsnokot, Bakay Szilárd altábornagyot a belsô rend fenntar-
tása érdekében tett intézkedései közben a német Gestapo ügynö-
kei egy ködös októberi reggelen orvul megtámadva elhurcolták.
Elhatároztam, hogy a magyar nemzet becsületét megôrzöm
a volt szövetségessel szemben is, amidôn az a kilátásba helye-
zett megfelelô katonai segítség helyett a magyar nemzetet leg-
nagyobb kincsétôl, szabadságától, függetlenségétôl akarja végleg
megfosztani. Ezért közöltem a Német Birodalom itteni képvi-
selôjével, hogy ellenfeleinkkel elôzetes fegyverszünetet kötünk,
s velük szemben minden ellenségeskedést beszüntetünk. Bízva
igazságérzetükben, velük egyetértésben kívánom a nemzet jövô
életének folytonosságát és békés céljai megvalósítását biztosíta-
ni. A honvédség elöljáróit megfelelôen utasítottam, ezért a csa-
patok esküjükhöz híven, egyidejûleg kibocsátott hadparancsom
értelmében az általam kinevezett parancsnokoknak kötelesek
engedelmeskedni.
Minden becsületes magyar embert pedig felhívok, hogy kö-
vessen a magyarság megmentésének áldozatos útján.” (Horthy
Miklósnak a Magyar Rádióban elhangzó kiáltványából, 1944.
október 15.)
Milyen célt szolgált a kiáltvány? Mit állított a „volt szö-
vetségesekről”, a németekről? Miért tartotta fontosnak
Horthy mindezt közölni az ország népével? Milyen konkrétu-
mokat jelentett be a kiáltvány? Nézzen utána, kiadta-e Horthy a
kiáltványban említett hadparancsot!
287
A SIKERTELEN VÉGJÁTÉK
A budapesti gettó térképe. A budapesti nagy gettóban
5. 0,3 négyzetkilométeren egyre több embernek kellett ösz-
szezsúfolódnia (számuk 1945. januárra már meghaladta
a 70 000 fôt). A fallal körülvett gettóban a lakosság maga
vette kezébe az irányítást, az egészségügyi ellátást. De az
alultápláltság, a gyógyszerhiány, a zsúfoltság egyre szed-
te az áldozatait
Mi volt a gettó szerepe a zsidóság megsemmisítésének ter-
vében? Mely tényezők játszottak szerepet a gettó határai-
nak kialakításában?
6. Budapest ostroma
Kövesse nyomon a harcokat! Mi volt Budapest stratégiai
jelentősége? Mutassa be a Budapestet ért szenvedéseket!
olvassa el Polcz Alaine megrendítő könyvét (Asszony a fronton) a
lakosság és az asszonyok szenvedéseiről!
288
NYILAS RÉMURALOM ÉS A HÁBORÚ BEFEJE
ZŐDÉSE Horthy sikertelen kiugrási kísérletét követően a
nácik hatalomra juttatták a nyilasokat. A kormányzó lemon-
dása miatt az országgyűlés jóváhagyta, hogy Szálasi Ferenc
a miniszterelnöki tisztség mellett az államfői teendőket is
ellátja, nemzetvezető címmel. A nemzetiszocialista kisebb-
ség megszerezte a magyar államapparátust, s így a nyilasok
szinte ellenállás nélkül áldozhatták fel az ország emberi és
anyagi erőforrásait zavaros ideológiájuk és a vesztes hábo-
rú szolgálatában.
A nyilasok hozzáláttak a budapesti zsidóság kiirtásához.
Deportálni már nem volt módjuk, de elhagyott bányákban,
téglagyárakban, a Duna-parton 20-25 000 embert gyilkol-
tak le. Fokozódott viszont a lakosság és az egyházak ellen-
állása: tízezreket bújtattak a városban. Megjelent egy kis
létszámú zsidó ellenállási csoport is. A sok névtelen, életét
kockáztató ember mellett Angelo Rotta pápai nuncius és
Raoul Wallenberg svéd diplomata menlevelek kiadásával
emberek ezreit mentették meg.
A nyilasok keményen felléptek minden ellenállással szem-
ben. A nyilasok és a németek elleni fegyveres fellépés meg-
szervezésére 1944. november elején alakult, népfront jellegű
Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának vezető-
jét, Bajcsy-zsilinszky Endrét és katonatársait, köztük Kiss Já-
nos altábornagyot árulás miatt elfogták és kivégezték.
A nyilasok rémuralma következtében hadszíntérré vált,
romba dőlt az ország, lakossága elszenvedte a harcok pusz-
tításait és a katonák kegyetlenkedéseit. Magyarország a nyi-
las hatalom alatt a háború utolsó pillanatáig harcolt a nácik
oldalán. Kiszolgáltatták a háborúnak Budapestet is, amelyet
több hónapos ostrommal foglaltak el a szovjet csapatok.
Amikor a várost körbezárták a szovjet csapatok (1945. decem-
ber), Hitler nem engedélyezte a kitörést, így hosszú, véres ostrom-
ra került sor. Az ostromban kezdetben a román hadsereg is részt
vett, de a belső területeket már csak a szovjetek támadták. Pestet
hamarabb sikerült elfoglalniuk, de Budán, miután a hidakat a né-
metek felrobbantották, még elhúzódtak a harcok. A Várba szorult
német és magyar erők végül ki akartak törni a Hűvösvölgy felé
(1945. február 11.), de ez csak keveseknek sikerült. A lakosság, kü-
lönösen Buda sokat szenvedett a harcoktól. A szovjet hadsereg ka-
tonáinak Budán háromnapos szabad rablást engedélyeztek. A ka-
tonák fosztogattak, kegyetlenkedtek, nők ezreit erőszakolták meg.
7. A romos Budapest a Lánchíddal és a Várral
gyűjtsön össze fotókat a fővárosi harcokról és a harcok kö-
vetkezményeiről!
 A visszavonuló német hadsereg Székesfehérvár térségé-
ben sikertelen ellentámadást kísérelt meg (1945. március).
A város többször cserélt gazdát.
1945. április közepére a harcok véget értek Magyaror-
szágon. Az országot a Vörös Hadsereg felszabadította a náci
uralom alól. Keleten, Debrecenben már új hatalom szerve-
ződött (erről jövőre tanulunk).
Az 1938–1945 között Magyarországhoz visszacsatolt területe-
ket ismét a szomszédos országok vették birtokba. A megint idegen
fennhatóság alá került magyarság helyzete rendkívül nehéz volt.
csehszlovákiában még állampolgárságát is elvesztette, s minden
magyart háborús bűnösnek tekintettek, amit a magyarság kiüldö-
zésére kívántak felhasználni (kassai kormányprogram). A Délvidé-
ken a partizánok a magyarok és svábok tízezreit gyilkolták le bes-
tiális módszerekkel. Kárpátalján a magyar férfiakat oroszországba
vitték dolgozni. Erdélyben román szabadcsapatok (Maniu-gárdis-
ták) törtek rá a székely falvakra, s a vérengzések megakadályozásá-
ra végül szovjet katonai igazgatást kellett bevezetni.
VESZTESÉGEINK Hazánk a trianoni országterületre szá-
mítva közel egymillió embert veszített a háborúban. Az össz-
magyarságot ért tragédia számai ennél nagyobbak.
Az elpusztultak közel felét az elhurcolt és legyilkolt magyar
zsidóság tette ki. Jelentősek voltak a katonai veszteségek: a
doni katasztrófa, majd a háború utolsó szakaszában, a kiugrási
kísérletet követően s még inkább a nyilas rémuralom alatt kö-
zel 150-200 000 katonánk esett el a frontokon. 800-900 000
magyar katona került fogságba, közel kétharmaduk szovjet tá-
borokba, ahonnan jelentős részük sohasem tért haza.
Harcok Magyarországon Kövesse nyomon a hadieseményeket! gyűjtse ki, hogy mikor haladt át a front a nagyobb
10. 1944 októberétôl városokon!
8. Német és magyar hadifoglyok menete Budapesten a
Széna téren. A hadifoglyok nagy része soha nem tért haza
„Magyarok! A Vörös Hadsereg csapatai az ellenség üldözé-
9. se közben magyar földre léptek.
Amikor a Vörös Hadsereg magyar területre lép, nem az a cél
vezérli, hogy annak bármely részét elfoglalja, vagy hogy meg-
változtassa Magyarország jelenlegi társadalmi rendjét. A szovjet
csapatok bevonulását Magyarország területére kizárólag az a ka-
tonai szükségszerûség tette elkerülhetetlenné […].
Semmi okotok sincs a félelemre! A Vörös Hadsereg nem mint
hódító jön Magyarországra, hanem mint a magyar nép felszaba-
dítója a német fasiszta iga alól. […]
A szovjet katonai hatóságok nem szándékoznak Magyarország
mai társadalmi rendjén változtatni, és a maguk rendjét megho-
nosítani az általuk elfoglalt területeken. A polgárok magántulaj-
dona érintetlen marad, és a szovjet katonai hatóságok védelme
alatt áll.” (A Vörös Hadsereg felhívása Magyarország népéhez,
1944. szeptember)
Miért tartotta szükségesnek a felhívás kibocsátását a szovjet
hadvezetés? Mi teljesült és mi nem a kiáltvány ígéreteiből?
289
A SIKERTELEN VÉGJÁTÉK

Magyarország 1945 elsô felé-

ben. A háború utolsó szaka-
szában a németeknek ége-
tôen szüksége volt a ma-
gyar nyersanyagokra, külö-
nösen a zalai kôolajra, ezért
nagy erôket összpontosítot-
tak Magyarországon. 1945
elején a keleten bevetett harc-
kocsik fele a magyar had-
színtéren harcolt. A pusztí-
tás óriási volt

11.

Kövesse nyomon a
harcok menetét! Ve-
gye számba az ismét kisebb-
ségbe került magyarság hely-
zetét!

Kétszázezerre tehető a bombázások és a

„[…] A város a besötétedéssel nyugovóra tért, azaz csak szeretett volna, mert
12. az oroszok akkor kezdtek tevékenykedni. Villany nem égett, a sötét utcákon frontharcok során meghalt civilek száma.
falkában csatangoltak, és mindenkit kiraboltak, aki elébük került, az emberi életet Kezdetben csak ipartelepeket bombázott a
nem kímélték, a fosztogató csoportok mindjárt lôttek, és sokan meghaltak az esti és szövetséges légierő, majd hazánkban is la-
az éjszakai útonállóharcokban. kott területeket támadtak. Azonban a front
A házak sem nyújtottak védelmet, az eltorlaszolt kapukat betörték vagy kézigrá- elhaladtával sem értek véget a polgári lakos-
náttal felrobbantották; ha nem sikerült, létrát támasztottak a falnak, és az emeleti ság szenvedései, mert több mint százezer
ablakon másztak be. Máskor a légoltalmi szükségátjárókat kibontották – a légoltal- magyar állampolgárt hurcoltak el a Szovjet-
mi hatóságok elôvigyázatosan a szomszédos picék között biztosították az átjárást, unióba kényszermunkára (malenkij robot).
hogy menekülhessenek a lakók, ha felettük összeomlik a ház: az oroszok hamarosan A túlélők, akik megszenvedték a hadse-
felfedezték az átjárókat, és többé nem az utcán, hanem a pincékben közlekedtek. regek (előbb a német, majd a szovjet) erő-
A kapun, az emeleti ablakokon vagy a pincéken keresztül benyomuló katonák ráve-
tették magukat a nôkre, és kifosztották a lakásokat. Az éjszakát hosszú ideig sikolyok
szakoskodásait, egy romba dőlt országban
és lövöldözések zaja töltötte be […]. jöhettek fel a pincékből. A háború elpusz-
A Vörös Hadsereg 45 nap alatt foglalta el Budapestet, de az ostrom sokkal tovább tította a nemzeti vagyon nagyobbik részét:
tartott; minden orosz katona külön megvívta a maga harcát a zsákmányért, a nôért. nem maradtak ép hidak, közlekedési esz-
(Kovács Imre: Magyarország megszállása. Toronto, 1979. – Budapest, 1990) közök. Sok gyárat leszereltek, más részük
romos volt. Az állatállomány egy része el-
Hasonlítsa össze a szovjet hadsereg felhívását a visszaemlékezéssel! pusztult, vagy valamelyik hadsereg elkoboz-
ta. A lakások fele szintén romokban hevert.

„A parasztság mentette értékeit, ahogy tudta: elásták a búzát, a bort, a burgo-

13. nyát, erdôbe rejtették a tehenet, a disznót, a lovat, bekormozták a lányok arcát,
öregasszonynak álcázták ôket, ahogy a fiatal férfiak ijedtükben szakállt növesztettek,
öregembernek mutatták magukat, mert híre járt, hogy az oroszok összeszedik és el-
viszik a fiatalabb férfiakat. Ez a hír igaz volt – de nemcsak a fiatalokat vitték, hanem
általánosan mindenkit, aki az útjukba került. Egyik ismerôsöm, hatvanéves ember,
félcipôben, házikabátban sietett át egy, ostrom után éppen felszabadult, budai utcán,
amikor egy orosz barátságosan elhívta »egy kis munkára«; ez az ember, mint olyan
sokan, Jekatyerinburgban ébredt fel, és csak évek múltával került haza. […]
Az orosz hadvezetôség kiadta a parancsot, hogy a »felszabadított« területeken
össze kell szedni bizonyos számú »megbízhatatlan« embert. [...] Kivizsgálás nem
volt, az orosz végrehajtó közegek egyszerûen letartóztattak mindenkit, aki az útjuk-
ba került. [...] Ha aztán [...] együtt volt a szükséges emberi »darabszám«, amelyet
egy-egy vidékre kiróttak, az orosz hajtani kezdte áldozatait a legközelebbi gyûjtôtá-
bor felé. Útközben többen megszöktek, s az orosz úr [...] a hiányzók pótlására egy- A malenkij robotról a rendszerváltás
14. után megjelenô könyv címlapja
szerûen összefogott mindenkit, aki szembejött.” (Márai Sándor: Föld, föld!)
Magyarázza meg a címlapon szerep-
Milyen képet fest a háború utáni helyzetről az író? Keressenek az időszakról lő feliratot: Amiről hallgatni kellett...!
szóló más visszaemlékezéseket, és hasonlítsák össze ezeket! Milyen következményei voltak e hallgatásnak?

290
 összegezés

A HÁBORÚ KÖVETKEZMÉNYEI: A HATALMI

VISZONYOK MEGVÁLTOZÁSA A tízmilliók éle-
tét követelő háború a hatalmi viszonyokat is átalakította.
A vesztes országok gazdasága romokban hevert, elvesztet-
ték katonai erejüket és átmenetileg még szuverenitásukat
(függetlenség, önállóság) is. A győztes Nagy-Britannia gaz-
dasága is megrendült, teljesen eladósodott az Egyesült Ál-
lamok felé. Fokozottan igaz volt ez a győztesek közé emelt
Franciaországra. Ezzel szemben az Egyesült államok gazda-
sága tovább erősödött, s az atombomba birtokában egyér- Tekintsék át a hatalmi viszonyokat a világháború előesté-
telműen a Föld vezető nagyhatalmává vált. A Szovjetunió jén! Kövessék nyomon a nagyhatalmak erőviszonyainak
ugyan óriási veszteségeket szenvedett, de a háború során alakulását a háború időszaka alatt! Mely események hatására mó-
dosultak az erőviszonyok? Vonjanak mérleget, milyenek voltak az
létrehozott 12 milliós hadserege révén a második hatalom- erőviszonyok a háború végére!
má emelkedett.

KÉNYSZERPÁLYÁK A szörnyű világégés Köztes-Euró-

pa kis népeit és államait teljesen kiszolgáltatta a nagyha-
talmaknak. A térség országainak elitjei történelmi múltjuk,
vélt vagy valós érdekeik alapján különböző válaszokat ad- Tekintsék át néhány közép-európai nép és állam szerepét
és e szerep következményeit az ábra segítségével! Tárják fel
tak. Minden szempontból jó megoldás nem létezett. Voltak
azokat a tényezőket is, amelyeket a leegyszerűsítő ábra nem vett
döntések, amelyek rövid távon jónak, hosszú távon rossz- figyelembe!
nak bizonyultak, vagy éppen fordítva.

Kényszerpályák
1.

291
idegen nevek, kifejezések kiejtése

acre [ékr] Herzl Tivadar [Hercl]

Allegheny [eligeni] Hodža, Milan [hodzsa, milán]
Antonescu [antoneszku] Hohenzollern [hóencollern]
Attlee [etli]
Avignon [avinyon] Jaurès, Jean [zsoresz, zsan]
Justice for Hungary! [dzsasztisz for hangöri]
Bandholtz, Harry Hill [bantholc, herri hil]
Barthou, Louis [bartu, lui] Katyń [katiny]
Beneš, Edvard [benes, edvard] Kellog, Frank [kelag, frenk]
Berchtold, Leopold von [bertold, leopold fon] Keynes, John Maynard [kéjnz, dzson méjnárd]
Bernstein, Eduard [berstejn, eduárd] Klimt, gustav [klimt, gusztav]
Bessemer, Henry [besszemer, henri] Kwai (folyó) [kváj]
Bismarck, otto von [bizmark, ottó fon]
Bordeaux [bordó] Labour Party [lébör parti]
bresciai [bressai] Landwehr [landver]
Briand [brian] lend-lease (törvény) [lend-líz]
Leövey Klára [lővei]
carnegie [karnegi] Lincoln, Abraham [linkoln, ébröhem]
cassandra [kasszandra] Lloyd george [lojd dzsordzs]
cavour, camillo [kavúr, kamilló] Louisiana [luiziana]
chamberlain, Neville [csembörlen, nevil] Lusitania [luzitania]
charleston [csárlszton]
churchill, Winston [csörcsil, vinszton] Maginot (vonal) [mazsino]
ciano, galeazzo [csáno, galeacco] marcia su Roma [marcsa szu Róma]
clemenceau, georges [klemanszó, zsorzs] Marseille [marszej]
clerk, george Russel [klark, dzsordzs rászel] Masaryk, Tomáś [maszarik, tomás]
compiègne [kompjeny] Monet, claude [moné, klód]
constanţa [konstanca] Mutsuhito [mucuhito]
coubertin, Pierre [kuberten, pjer]
curie házaspár [küri] Neuilly [nöjji]
custer tábornok [kaszter] New Deal [nyú díl]
cuza, Alexandru Joan [kuza, alekszandru juan] Nietzsche, Friedrich [níccse, fridrik]

D’Annunzio [danuncio] oradour [oradur]

Daladier, Edouard [daladijé, eduár]
Danzig [dancih]
Darwin, charles [darvin, csárlz]
Dawes, charles [dóz, csárlz]
De gaulle, charles [dögól, sarl]
Detroit [ditrojt]
dreadnought [dredno]
Dunant, Henri [dünan, anri]
Dunkerque [dönkerk]
Edison, Thomas Alva [ediszon, tomasz elva]
Eisenhower, Dwight [ejzenhover, dvájt]
entente cordiale [antant cordiál]
Faraday, Michael [feredéj, májkl]
Fashoda [fazoda]
Ferry, Jules [feri, zsül]
Franchet d’Espèrey, Louis [franse deszperé, lui]
Freud, Sigmund [frajd, zigmond]
gladstone, William Ewart [gledsztón, viljem júárt]
gloire [gloár]
goebbels, Paul Joseph [göbelsz, paul józef]
guernica [gernika]
guèsde [ged]
Padova [pádova]
Pearl Harbor [pörl hárbör]
Pennsylvania [penszilvénja]
Pétain, Henry-Philippe [peten, anri filip]
Picasso, Pablo [pikasszó, pabló]
Piłsudski, Józef [pilszudszki, juzef]
Piltdown [piltdaun]
Piquette Avenu [piket evnyu]
Pittsburgh [pitszbörg]
Przemyśl [psemisl]
Puerto Rico [porto riko]
Quisling, Vidkun [kvizling]
Redl, Alfred [rídl, alfréd]
Revue des deux Mondes [rövü dé dö mond]
Rhodes, cecil [ródz, szeszil]
Richmond [ricsmond]
Roosevelt, Franklin Delano [rozevelt, frenklin dölano]
Rothermere (Lord), [rotemer]
Rothschild [rócsild]
Ruhr-vidék [rúr]

292
Saint-germain [szen zsermen] Übermensch [űbermencs]
Savoya [szavoja]
Schleswig [slezvig] Van gogh, Vincent [fan hohh, vinszent]
Schlieffen, Alfred von [sliffen, alfréd fon] Verdun [verdön]
Schmerling, Anton von [smerling, anton fon] Versailles [verszáj]
Schopenhauer Arthur [sópenhauer, artúr] Vichy [visi]
Sèvres [szevr] Volksbund [folkszbund]
Shaw, george Bernard [só, dzsordzs bernár]
Sinn Fein [sin fejn] Wannsee [vanzé]
Smuts, Jan christian [szmatsz, jan krisztin] whig [vig]
Solferino [szolferinó] Windischgrätz [vindisgréc]
Somme [szomm] Wright [rájt]
status quo [sztátusz kvó]
Stowe, Harriet Beecher [sztó, heriet bícser] Young [jang]
Stresemann, gustav [strézeman, gusztáv]
Zeppelin [cepelin]
Tennessee [teneszí] Zipernowsky Károly [cipernovszki]
Teschen [tesen] Zollverein [colferájn]
tory [tori] Zürich [cürihh]
Tour de France [tur dö fransz]

293
 Balkán és Kelet-Európa
Idő Nyugat-Európa Közép-Európa Magyar történelem Európán kívüli világ Életmód, technika

294
Kelet-Európa Balkán

1850 1854 Republikánus

1849–1850 Haynau rémuralma 1853–1856 Párt az USA-ban 1852 Beecher Stowe: Tamás bátya
1852–1870
1849. okt. 6. aradi vértanúk krími háború 1854 Japán az USA kunyhója
III. Napóleon császár
1850–1859 Bach-korszak nyomására megnyitja 1859 Széchenyi: Ein Blick (London)
kikötőit
1855 1857 szipojlázadás
1859 John Stuart Mill: A szabadságról
1859 francia–szárd–osztrák háború 1853 úrbéri pátens 1850–1864 Tajping-
1859 Darwin: A fajok eredete
1859 Havasalföld felkelés Kínában
1864 megalakul az első és Moldva közös 1861–1865 polgár-
1860 1860 októberi diploma
nemzetközi munkásszövet- 1861 orosz jobbágy- fejedelmet választ háború az USA-ban 1860 Erkel elkészül a Bánk bánnal
1863 lengyel felkelés 1861 februári pátens
ség, az I. Internacionálé felszabadítás 1863 rabszolga- 1861 Jedlik Ányos dinamója
romantika

1861–1865 provizórium
felszabadítás
1865 1865 Deák húsvéti cikke
1866 porosz–osztrák háború (Königgrätz) 1868 Meidzsi-reform 1866 Mendel génelmélete
1867 kiegyezés
Az Északnémet Szövetség megalakulása 1869 a Szuezi-csatorna 1867 a százezredik kéregöntésű vasúti
1868 nemzetiségi törvény, horvát–magyar
1866 Velence olaszországhoz kerül megnyitása kerék ganz Ábrahám gyárában
kiegyezés, népiskolai törvény
1870 1870 porosz–francia háború
1870 Létrehozzák az országos
1870 Róma is olaszország része lesz
1873 az egyesített Budapest Meteorológiai Intézetet
1871. jan. a Német Császárság kikiáltása
1875 a Szabadelvű Párt létrejötte 1872 a Zsolnay-gyár megkezdi
1871 párizsi kommün

szabad versenyes kapitalizmus

eozinmázas színes kerámiáinak gyártását
1873 a három császár szövetsége
1875 1880 építeni
1878 berlini kongresszus 1875–1890 Tisza Kálmán 1877–1878 orosz–török háború kezdik a Panama- 1873 a modern tenisz szabályai
1879 kettős szövetség miniszterelnöksége csatornát (elkészül 1876 a Margit híd átadása
1914-re)
1880 1882 hármas szövetség 1885 Afganisztán 1884 kötelező baleset-biztosítás
1884 általános szavazati jog a férfiak számára orosz–brit ütköző- Németországban
Nagy-Britanniában állam 1885 Daimler, első motorbicikli
1885 a monopóliumok kialakulása 1889 öregségi biztosítás

II. ipari forradalom

1889 megalakul a II. Internacionálé Németországban
1890 az MSZDP megalakulása

1848–1916 I. Ferenc József

1890 1891 Rerum Novarum
1892 aranyalapra való áttérés
1893 francia–orosz szövetség 1893 első középiskolai matematikai és
1892 román Memorandum
fizikai verseny Magyarországon
1894 a Memorandum-per
1895 1898 USA meg-
szerzi a Fülöp- 1895 a Lumière testvérek első filmve-
1898 az
szigeteket, ellen- títése
oroszországi 1898 német
őrzi Kubát 1895 a röntgensugarak felfedezése
1896 a brit Munkáspárt (Labour Party) megalakulása 1894–1895 egyházpolitikai törvények Szociáldemokrata koncesszió a
eklektika

1898 fashodai 1896 athéni olimpia

1895 az izraelita vallás egyenjogúsítása Munkáspárt meg- bagdadi vasútra
incidens 1896 millenniumi ünnepségek
alakulása
1899 a nyitott ka- Magyarországon
puk elve Kínában
imperializmus

1900 1901 az első Nobel-díjak

1904 zsebkendőszavazás
1904–1905 orosz– 1899–1902 búr 1902 elkészül a budapesti Parlament
1904 angol–francia antant 1905 a koalíció győzelme
japán háború háború 1903 Wright testvérek repülője
1905 vörös péntek
1903 Erzsébet híd
1906 az első körpályás autóverseny

monopolkapitalizmus
1905 1907 Lex Apponyi
1907 angol–orosz szövetség 1905 forradalom 1908 az annexiós 1905 első marok- 1908 a T-modell megjelenése
1909 országos 48-as Függetlenségi gazdapárt
(a hármas antant létrejötte) oroszországban válság kói válság 1909 Blériot átrepüli a
1910 a koalíciós kormány bukása
La Manche-t
szecesszió

1910 1912 első Balkán-

1912 vérvörös csütörtök 1912 elkészül az újjáépített budapesti
háború 1911 második
1913–1917 Tisza István miniszterelnöksége Állat- és Növénykert
1913 második marokkói válság
1914 országos Radikális Párt 1912 az első neonreklám (Párizs)
Balkán-háború
időrendi táblázat (csak tájékozódásra! A kerettantervi anyag félkövér szedéssel.)
 Idő Nyugat-Európa Közép-Európa Magyar történelem Balkán és Kelet-Európa Európán kívüli világ Életmód, technika
Franciaország, Belgium, az Osztrák–Magyar Monarchia
Németország belép szarajevói merénylet (jún. 28.) garrett A. Morgan afro-amerikai feltaláló tűzoltók számára
1914 Nagy-Britannia hadviselő hadüzenete Szerbiának (júl. 28.) – kitör
a háborúba (júl. 18.) Tannenberg kifejlesztette a gázálarcot
első marne-i csata (szept.) az első világháború
Szerbia legyőzése
1915 olasz hadba lépés (1915. máj.) bolgár hadba lépés Einstein ismerteti az általános relativitáselméletet

Ferenc József
gorlice
1916 Verdun Harry Brearley – rozsdamentes acél
görög hadba lépés
békekísérlet bemutatják az első színes mozifilmet az Egyesült
1917 orosz forradalom (febr.) az USA hadba lépése
caporettói áttörés Államokban

ELSő VILÁgHÁBoRÚ
bolsevik hatalomátvétel (nov. 7.)

IV. Károly
a Monarchia fegyverszünetet köt
őszirózsás forradalom (október 31.) Edwin Howard Armstrong – világvevő rádió
1918 második marne-i csata (nov. 3. Padova) breszt-litovszki béke (márc.)
Károlyi Mihály spanyolnáthajárvány Európában
német fegyverszünet (nov. 11.)
a Népszövetség
Vix-jegyzék (márc. 20.)
megalakulása a német gyarmatok mandá- megalapítják a Bauhaust mint állami művészeti főiskolát;
1919 Tanácsköztársaság
Párizs környéki békék (német, tumterületekké válnak szesztilalom az USA-ban
(márc. 21.–aug. 1.)
osztrák, bolgár, magyar)
a kisantant létrejötte (cseh- trianoni béke (jún. 4.)
1920 szlovákia, Románia, Horthy kormányzóvá választása (márc. 1.)
Szerb–Horvát–Szlovén Királyság) numerus clausus, földreform
törvény a szélsőségek ellen felfedezik az inzulint; védőoltás a TBc ellen; hódít a dzsessz
új gazdaságpolitika (NEP)

Teleki Pál
1921 királypuccsok Európában; Amerikában bemutatják chaplin első játékfilm-
Szovjet-oroszországban
Bethlen–Peyer-megegyezés jét; felavatják az első autópályát Németországban

hadikommunizmus polgárháború
Marcia su Roma (fasiszta Magyarország felvétele a Népszövetségbe a Szovjetunió létrejötte műsort sugároz a BBc
1922 rapallói szerződés washingtoni konferencia
hatalomátvétel Olaszországban)
Berlinben bemutatják az első hangosfilmet; az első dízel-
motoros teherautó (Németország); a Kandó-féle villany-
1923 sörpuccs Münchenben
mozdony próbaútja Magyarországon; az első hangver-
seny-közvetítés rádión (Németország); villanyborotva (USA)
1924 Dawes-terv népszövetségi kölcsön elkészül a 10 milliomodik Ford-gépkocsi
kollektivizálás

a szürrealisták kiállítása Párizsban; rendszeres rádióadás

1925 locarnói szerződés
Magyarországon
a charleston a legdivatosabb tánc Európában; óriási lakó-
1926
telep épül Berlinben

bethleni konszolidáció
a pengő bevezetése Bethlen István (1921–1931)
1927 charles Lindbergh átrepüli az Atlanti-óceánt

HoRTHY-KoRSZAK
olasz–magyar örök barátsági szerződés
feltalálják a törhetetlen, átlátszó műanyagot; az első televí-

olasz fasizmus
1928 ziókészülékek előállítása az USA-ban; a penicillin felfedezé-
tervutasításos rendszer

se; utcai telefonfülkék Budapesten

oktatási reform

Mussolini feloszlatja
1929 Young-terv királyi diktatúra – Jugoszlávia az első oscar-díjak átadása Hollywoodban
a parlamentet
az első labdarúgó-világbajnokság (Uruguay); bemutatkozik
1930
a Monopoly társasjáték
az elektronmikroszkóp felfedezése; hangosfilmgyártás
biatorbágyi merénylet westminsteri statútum –
1931 náci előretörés Magyarországon; a világ legmagasabb épülete az Empire
statárium Brit Nemzetközösség
Sztálin diktatúrája

State Building New Yorkban

1932 gömbös 95 pontja orsós magnetofonok gyártása

295
vIlággAzDASágI válSág

1933 Hitler hatalomra kerül (jan. 30.) gömbös látogatása Hitlernél Japán terjeszkedése Kínában olcsó néprádió Németországban
g. gy. Károlyi gyula
 Idő Nyugat-Európa Közép-Európa Magyar történelem Balkán és Kelet-Európa Európán kívüli világ Életmód, technika

296
diplomáciai kapcsolatok
1934 hosszú kések éjszakája marseilles-i merénylet
a Szovjetunióval
Saar-vidéki népszavazás a PVc tömeggyártása; rendszeres televízióadás
általános hadkötelezettség bevezetése Németországban (a világon először); elindul a sztaha-
1935
Németországban novista mozgalom a Szovjetunióban; 48 órás munkahét
nürnbergi faji törvények bevezetése Magyarországon
Berlin–Róma-tengely

gömbös gyula (1932–1936)

antikomintern paktum
A Rajna-vidéki demilitarizált övezet Horthy látogatása Hitlernél
1936 spanyol polgárháború olaszország megtámadja a Volkswagen bemutatása a berlini autókiállításon
megszállása
Etiópiát
Németország
IDŐRENDI TÁBLÁZAT

Szent-györgyi Albert Nobel-díjat kap a c-vitamin felfedezé-

1937 olaszország
séért, munkanélküli-járadék bevezetése az USA-ban
győri program
Anschluss (márc.)
első zsidótörvény bledi egyezmény (aug.) az atommaghasadás felfedezése; az USA-ban
1938 müncheni konferencia (szept. 29–30.)
első bécsi döntés (nov. 2.) forgalomba hozzák az első klímaberendezéseket
Kristályéjszaka (nov. 9–10.)

csehország megszállása

KoNcEPcIÓS PEREK A SZoVJETUNIÓBAN

a független Szlovákia megalakulása

Imrédy Béla Darányi Kálmán

(márc.) Kárpátalja visszacsatolása (márc.)
szovjet–finn háború megindulnak az Európa és Amerika közötti rendszeres
1939 furcsa háború Molotov–Ribbentrop-paktum második zsidótörvény
légijáratok
(aug. 23.)
lengyelországot lerohanják a németek
(szept. 1.), majd a szovjetek (szept. 17.)
Dánia és Norvégia lerohanása
a balti államok lerohanása

Teleki Pál
(ápr.) az USA-ban bemutatják Walt Disney rajzfilmjét,
második bécsi döntés (aug. 30.) Besszarábia bekebelezése
1940 Franciaország lerohanása háromhatalmi egyezmény a Pinocchiót; elkészülnek az első színes televíziók
Jugoszlávia és görögország
(máj.–jún.) az USA-ban
lerohanása
angliai csata (júl.–szept.)
a Délvidék visszacsatolása (ápr.)

HoRTHY-KoRSZAK
Kassa bombázása (jún. 26.) Németország megtámadja Atlanti charta (aug.) gyógyításra használják a penicillint; Budapesten
1941 a Szovjetunió megtámadása a Szovjetuniót (jún. 22.) japán támadás Pearl Harbour felavatják a Hamzsabégi úti buszgarázst, amely az akkori
(jún. 27.) moszkvai csata (dec.) ellen (dec. 7.) világ legnagyobb fesztávú csarnoképülete
harmadik zsidótörvény
német előretörés Ukrajnában a Midway-szigeti csata (júl.)
a 2. magyar hadsereg kiküldése a velencei filmfesztiválon fődíjat kap Szőts István
1942 wannsee-i program sztálingrádi csata (1942. aug.– El-Alamein (okt.–nov.)
a frontra Emberek a havason című alkotása
1943. febr.)

HoLoKAUSZT
a varsói gettólázadás (ápr.) teheráni konferencia
a 2. magyar hadsereg
olasz kiugrás (szept.) (nov. 28.–dec. 3.)
1943 pusztulása a Donnál (jan.) kurszki csata (júl.) Jacques cousteau kifejleszti a víz alatti légzőkészüléket
szövetséges bombázások Német- amerikai előretörés
országban a csendes-óceánon

MÁSoDIK VILÁgHÁBoRÚ
német megszállás (márc. 19.)
magyar zsidóság deportálása
második front megnyitása
sikertelen kiugrási kísérlet (okt. 15.)
(jún. 6.) a németek bevetik Anglia ellen a V–1 sugárhajtású
1944 nyilas rémuralom román kiugrás (aug. 23.)
német ellentámadás az robotrepülőgépet
debreceni tankcsata
Ardennekben (dec.)
Debrecenben összeül az Ideiglenes
Nemzetgyűlés (dec. 21.)
az ENSZ megalakulása (jún.)
atombomba
Németország kapitulációja (máj. 8.)
Budapest ostroma Hirosima (aug. 6.) az első atombomba előállítása az USA-ban
az európai háború befejeződése jaltai konferencia
1945 (1944 dec.–1945. febr.) Nagaszaki (aug. 9.) a világ első nagy teljesítményű digitális számítógépének
(máj. 9.) (febr. 4.–febr. 11.)
a németek kiűzése (ápr.) Japán kapituláció – üzembe helyezése (USA)
Potsdami értekezlet (júl. 17.–aug. 2.)
a második világháború vége
(szept. 2.)
Szálasi Ferenc Lakatos géza Sztójay Döme Kállay Miklós (1941–1944) Bárdossy László
a borítón és a nagy fejezetek élén álló képek

Az Országház épülete Budapesten. A Steindl Imre által tervezett, historizáló stílusú

épület 1885–1902 között készült el. A kupola magassága 96 méter

Német csatahajó az 1900-as évek elején és az elsô repülôgéppel végrehajtott felszállás

emlékére kiadott bélyeg

Az Operaház épülete Budapesten. A neoreneszánsz épületet

Ybl Miklós tervezte, és 1884-ben nyílt meg. Az Operaház elsô igazgatója
Erkel Ferenc volt. A kis képen Kandó Kálmán egyik villanymozdonya látható

Elsô világháborús német katonák a lövészárokban, a harcok szünetében

és egy francia újság színes képes tudósítása a szarajevói merényletrôl,
Ferenc Ferdinánd meggyilkolásáról

Száz dollárért árulják az ezer dollárt érô Ford gépkocsit az Egyesült Államokban,
a világgazdasági válság idôszakában és charlestont táncoló párok az 1920-as években

Bethlen István megérkezik Rómába 1927-ben és egy Klebelsberg Kunó minisztersége

idején épített népiskola

Német bombázó London felett 1940 ôszén és sárga csillagot viselô zsidók
a berlini utcán 1941-ben