Középkori filozófia

Dr. Szerletics Antal

Szerletics.Antal@kre.hu
Villamos probléma
Egy elszabadult villamos száguld a síneken öt
mit sem sejtő ember irányába. Ön egy
váltónál áll. Ha működésbe hozza a váltót,
akkor a villamos egy oldalvágányra kerül: az
öt ember megmenekül, de az oldalvágány
végén is van valaki, aki menthetetlenül
életét veszti az ütközésben. Mit tenne ebben
a helyzetben?
The Problem of Abortion and the
Doctrine of the Double Effect
Philippa Foot
Oxford Review, no. 5, 1967
Villamos probléma
Egy kövér ember áll egy hídon a
villamospálya felett. A pálya végén álló öt
ember életét megmentheti, ha a kövér
embert a hídról a villamos elé löki: a kövér
ember életét veszti, de az ütközés hatására
a villamos kisiklik és elkerüli a pálya végén
álló embereket.

The Trolley Problem

Judith Jarvis Thomson
The Yale Law Journal, vol. 94: 1395,
1985
Villamos probléma

Egy sebész megmentheti öt beteg,

szervátültetésre váró ember életét egy
egészséges ember feláldozásával és
szerveinek felhasználásával.
The Trolley Problem
Judith Jarvis Thomson
The Yale Law Journal, vol. 94: 1395,
1985
 Villamos probléma
• Mi lehet eltérő döntések oka a különböző helyzetekben?
• Eredeti villamos probléma: 90 % elváltaná a villamost
• Kövér ember a hídon: 10 % lökné le a kövér embert
• Transzplantációs probléma: senki sem döntene a transzplantáció
mellett
• Miért? Mi a különbség az eltérő helyzetek között?
• Kettős hatás elve: szándékolt és nem szándékolt (de előre látott)
következmények Aquinói Szent Tamás
• Villamos probléma: egy ember halála nem szándékolt (de előre
látott) következménye a döntésnek
• Transzplantáció: egy ember halála szükségszerűen szándékos, mert
végezni kell vele, ahhoz, hogy a másik öt embert megmentsük
 Középkori filozófia
i. Patrisztikus filozófia (i.sz. 2-8. század)
i. Patrisztika: ókeresztény szerzők (egyházatyák v. patres Középkor kezdete?
Ecclesiae) műveivel foglalkozó tudomány
ii. Keleti (görög) ága: Alexandriai Kelemen, Órigenész, 313: Milánói ediktum
Aranyszájú Szent János 476: Nyugat-Római Birodalom
iii. Nyugati (latin) ága: Tertullianus, Szent Ambrus, Szent bukása
Ágoston
ii. Kora középkori szerzők
i. Boethius, Johannes Scotus Erigena
iii. Skolasztikus filozófia (9-14. század) Középkor vége?
i. Skolasztika: arra utal, hogy filozófiát ‘iskolákban’ 1453: Konstantinápoly eleste
művelték 1492: Amerika felfedezése
iv. Arab és zsidó filozófusok (11-12.század) 1517: Reformáció kezdete
i. Arab filozófusok: Avicenna, Averroes
ii. Zsidó filozófia: Maimonidész, Avicebron
 Középkori filozófia
• Kereszténység hatása
• Hit és értelem viszonya
• Credo ut intelligam (Szent Ágoston, Canterburyi Szent Anzelm)
• Teológia és filozófia viszonya
• Philosophia est ancilla theologiae (Aquinói Szent Tamás)
• Középkori gondolkodók nem tartották magukat filozófusnak
• Filozófusok a ‘pogány’, antik szerzők
• Középkori filozófia jellemzői
1. Ratio: értelem révén az igazság feltárása
2. Concordia: a filozófiai igazságok harmonizálása a teológiai tételekkel
3. Auctoritas: egyes források és szerzők kiemelt szerepe (Szentírás, egyházatyák,
Arisztotelész)
 Szent Ágoston
• Szent Ágoston kora
• Római birodalom válsága
• Népvándorlások (germán törzsek)
• Kereszténység államvallás lesz (i.sz. 380 - Nagy
Theodosius)
• Szent Ágoston élete (i.sz. 354-430)
• Tagaste (mai Algéria)
• Édesanyja (Szent) Mónika keresztény
• Édesapja Patricius pogány
• Retorikai tanulmányok (Karthágó, Róma, Milánó)
• Manicheizmus
• Iráni eredetű szinkretista vallás (zoroasztrizmus, buddhizmus,
kereszténység – Máni próféta)
• Jó és Gonosz harca
• Megtérés Milánóban, Szent Ambrus kereszteli (386) Botticelli: Szent Ágoston a
• Hippo Regius püspöke (395-430) dolgozószobájában
 Szent Ágoston
‘Egyszer csak fiú- vagy
• Fő művei: leányhangot hallok a szomszéd
1. Vallomások (Confessiones) házból. Énekelt, s ezt
2. Isten városáról (De civitate Dei) ismételgette: Tolle, lege! Tolle,
• Neoplatonikus hatás lege! Vedd és olvasd! Vedd és
• Ideák világa vs. Érzékelhető tárgyi világ olvasd! … Visszanyomtam
• A ‘jó’ ideája = Isten könnyeim áradatát, s
• Isteni igazságosság eszméje felugrottam, mert semmi mást,
• Állam alapvető jellemzője égi parancsot láttam e jelben,
• ‘Az igazságosság megszüntetésével tehát mivé válnak az országok, hogy nyissam ki a Szentírást, s
ha nem hatalmas rablóbandákká? Mert a rablóbanda is mi egyéb, olvassam el a szemembe ötlő
mint parányi birodalom? Ez is emberekből álló csapat.’ (De civitate
Dei, IV. 4) legelső fejezetet.’
• Jogszabályok alapvető jellemzője
• Lex iniusta non est lex = Az igazságtalan törvény nem törvény Szent Ágoston: Vallomások
• Keresztény természetjog alapjai
 Skolasztika
• Mire utal a skolasztika elnevezés?
• Egy időszakra (kb. i.sz. 9-14 század) utal
• A filozófiát ‘iskolákban’ művelik
• Schola palatina (királyi udvarok iskolái) kezdetben
• Egyetemek megjelenése a 13. században (Oxford, Párizs, Bologna, Nápoly, Salerno)
• Universitas magistrorum et scolarium (magiszterek és diákok egyesülése)
• Studium generale
• Oktatás formája
• Lectio (előadás)
• Disputatio (vita)
• Oktatás tárgya
• A hét szabad művészet
• Trivium: grammatika, retorika, dialektika
• Quadrivium: aritmetika, geometria, zene, csillagászat
• Kánonjog, orvostudomány, teológia
 Skolasztika
Időszak Név Egyházdoktori cím
Karoling kor (8-9 század) Johannes Scotus Erigena (810-877) -

Korai skolasztika Canterbury Szent Anzelm (1033-1109) Doctor Magnificus

(11-12. század) Petrus Abaelardus (1079-1142) - (Doctor Scholasticus)
Albertus Magnus (1193-1280) Doctor Universalis
Domonkos
A nagyskolasztika Aquinói Szent Tamás (1225-1274) (tomizmus) Doctor Angelicus
időszaka
(13. század) Szent Bonaventura (1221-1274) Doctor Seraphicus
Ferences
Joannes Duns Scotus (1266-1308) (skotizmus) - (Doctor Subtilis)
William Ockham (1287-1347) - (Venerabilis Inceptor)
A késői skolasztika Nicolaus Cusanus (1401-1464) - (Doctor Christianus)
(14-17. század)
Francisco Suárez (1548-1617) (ún. ‘második skolasztika’) - (Doctor Eximius)
 Univerzálé-probléma
• Mi az univerzálé?
• Egy olyan terminus, ami több egyedi dologra
(partikuláréra utal)
• Nemfogalmak (genus) (pl. férfi, háromszög)
• Tulajdonságok (pl. fehér)
• A probléma felvetése
• Porphüriosz (i.sz. 234-305)
• Eiszagógé c. írása (Bevezetés a Kategóriákhoz)
• A probléma első megoldási kísérlete
• Boethius (i.sz. 480-524)
Engedelmeddel nem fogok
beszélni például arról, hogy vajon
függetlenül léteznek-e a nemek
és a fajok, vagy egyedül és
pusztán az értelemben vannak,
továbbá, ha függetlenül léteznek,
akkor vajon testek-e vagy
testetlenek, és vajon különállóan,
vagy pedig az érzékelhető
dolgokban, ill. ezek körül
léteznek-e függetlenül – mivel
ezek igen mély dolgok, és
tüzetesebb vizsgálódásokat
kívánnak.
A főníciai Porphyriosznak, a lykopoliszi Plótinos
tanítványának bevezetője (ford. Geréby György és
Pesthy Mónika) Magyar Filozófiai Szemle. 28/3–4.
435.
 Univerzálé-probléma
1. Realizmus
a) Szélsőséges realizmus (Platón nyomán)
• Univerzálék a partikuláris dolgoktól függetlenül léteznek
• Universalia sunt realia + universalia ante rem
• Champeaux-i Vilmos, Canterburyi Szent Anzelm

b) Mérsékelt realizmus (Arisztotelész nyomán)

• Univerzálék csak a partikuláris dolgokban léteznek
• Universalia sunt realia + universalia in re
• Aquinói Szent Tamás, Joannes Duns Scotus, Szent Bonaventura
 Univerzálé-probléma
2. Konceptualizmus ‘A hajdani rózsa név
• Univerzálék valóságban nem léteznek csupán, puszta neveket
• Ennyiben realizmussal ellentétes markolunk.’
• Univerzálék az emberi elmében fogalomként léteznek Idézet Clunyi Bernát: A világ
• Ennyiben nominalizmussal ellentétes megvetéséről c. verséből (ford.
• Univerzáléknak van jelentésük, nem puszta szavak Klaniczay Gábor). Idézi pl. Umberto
Eco: A rózsa neve (Európa 2007)
• Petrus Abaelardus és William Ockham
3. Nominalizmus (sztoikusok nyomán)
• Az univerzálék nem léteznek (puszta szavak)
• Az univerzáléknak nincs valóságbeli alapjuk és jelentés nélküliek
• A ‘szó fuvallatai’ (flatus vocis): csak annyira léteznek, amennyire
kiejtésükkör megrezeg a levegő
• Roscellinus
 Canterburyi Szent Anzelm
• A skolasztika ‘atyja’
• Bencés szerzetes
• Aosta (Észak-Itália)  Bec apátsága (Normandia) 
Canterbury érseke 1033-1109
• Fő művei a Monologion és a Proslogion 1. Kozmológiai istenérvek:
tapasztalat alapján
• Anzelm ontológiai istenérve világegyetem sajátosságai
• Proslogion második fejezetében 2. Teleológiai istenérvek:
tapasztalat alapján
• Reductio ad absurdum típusú bizonyítás világban jelenlévő
• Azon a megfontoláson alapul, hogy bizonyítottként kell tervszerűség
elfogadnunk azt, aminek tagadása ellentmondásra vezet 3. Ontológiai istenérvek:
Isten fogalmából indul ki
(nem kell tapasztalat!)
 Canterburyi Szent Anzelm
Ontológiai istenérv
1. Isten az, aminél nagyobb el nem gondolható.
Az ‘esztelen’ ugyan tagadhatja Isten valódi
létezését, de értelmében ilyenkor is létezik
2.
Isten, vagyis az, aminél nagyobb el nem
gondolható.
Ha Isten az értelemben létezik, akkor
3. elgondolható róla, hogy a valóságban is
létezik, ez pedig nagyobb.
Tehát ha Isten csak az értelemben létezik,
akkor elgondolható nála nagyobb. Ez
4.
ellentmondás, tehát Istennek léteznie kell a
valóságban is.
Proslogion Megj.
"Uram, ... úgy hisszük, Te az a valami vagy,
aminél semmi nagyobb nem gondolható. "
Isten meghatározása
"Tehát az esztelen is meggyőződhet arról,
hogy legalább az értelmében létezik az a
valami, aminél semmi nagyobb nem
gondolható, mert amikor hallja, megérti,
Isten létezésének tagadása
és amit megértünk, az jelen van az
értelmünkben."
"Ha ugyanis legalább az értelemben
létezik, akkor elgondolható róla, hogy a Nagyobb elgondolható
valóságban is létezik, ez pedig nagyobb"
"Ha tehát az, aminél nagyobb nem
gondolható, csak az értelemben létezik, Eredeti állítás igaz, mert
[…] mégiscsak olyan, aminél nagyobb annak tagadása
gondolható. De ez egyáltalában nem ellentmondásra vezetett
lehetséges. Kétségkívül létezik tehát […] az (reductio ad absurdum)
értelemben is és a valóságban […]. "
 Canterburyi Szent Anzelm
1. Gaunilo kritikája
• Anzelm érve más (helytelen) példákkal is működik
• A legnagyobb elképzelhető mesés szigetnek léteznie kell, mert értelemben mindenképp
létezik ez a sziget, de ennél nagyobb elgondolható, tehát a valóságban is léteznie kell.
2. Aquinói Szent Tamás kritikája
• Isten meghatározása (1. pont)
• Előfordulhat, hogy aki ezt a szót hallja Isten, nem olyan lényre gondol, akinél nagyobb nem
gondolható el
3. Kant kritikája
• Létezés nem tulajdonság, ami hozzáadódik dolog fogalmához (inkább tulajdonsággal
rendelkezés előfeltétele)
• Nem biztos pl. hogy ‘nagyobbá’ teszi az adott dolgot (3. pont)
4. Schopenhauer kritikája:
• ‘Bájos tréfa’
 Platón
Arisztotelész

Aquinói Szent Tamás

• 1225: Roccasecca
• Aquino mellett (Róma és Nápoly között)
• Szicíliai Királyság (II. Frigyes)
• 1230-tól: Monte Cassino-i bencés kolostor
• 5 évesen felajánlják Istennek (oblatura), családja papi pályára (apátnak) szánja Tonzúra
• 1239-től: Nápolyi egyetemen tanul
• II. Frigyes alapítja 1224-ben
• 19 évesen belép domonkos rendbe
• Családja fogságba ejti (egyházi vezető tudós helyett)
• 1245-től Párizsi egyetemen, 1248-tól Kölni egyetemen tanul
• Albertus Magnus tanítványa
• 1252-től: Párizsi egyetemen tanít
• 1259-től: Olaszország (Nápoly, Orvieto, Róma)
• 1269-1272: Párizsi egyetemen tanít ismét
• 1274: †
Fenti kép: Benozzo Gozzoli (1471)
• Főbb művei: Summa Theologiae (A teológiai összegzése); Summa contra Alsó kép: Carlo Crivelli (1476)
Gentiles (Összegzés a pogányok ellen); A létezőről és a lényegről; A
fejedelmek kormányzásáról Nap
Fekete-fehér domonkos habitus
 Aquinói Szent Tamás
‘Az első és nyilvánvalóbb út a
változásból (mozgásból) nyerhető.’
‘A második utat a létesítő ok révén
nyerjük.’
‘A harmadik utat az esetleges és a
szükségszerű révén nyerjük.’
‘A negyedik utat a világban
tapasztalt dolgok fokozataiból
nyerjük.’
‘Az ötödik utat a dolgok
célirányosságából nyerjük.’
‘Isten létét öt úton bizonyíthatjuk.’
Minden, ami mozog szükségképpen valami más által mozog.
Ez a sor nem vezethető vissza a végtelenbe. Kell, hogy
legyen egy első mozgató, aki önmaga mozdulatlan, ‘és ezt
mindenki Istennek gondolja’.
Tapasztalaton alapuló
Minden okozatnak van oka. Az okozat oka egy másik ok
okozata is. Ez a sor nem vezethető vissza a végtelenbe. Kell érvek: kozmológiai
legyen egy első ok, ami minden mást okoz, ‘akit mindenki érvek (1-3.) és
Istennek nevez’. teleológiai érv (5.)
Az esetleges dolgok közömbösek a léttel és nemléttel
szemben. Valamikor nem léteztek, és ha nem volna egy
1. kritika: ‘Ez a sor nem
szükségszerűen létező lény, nem jöhettek volna létre, mert a
semmiből semmi sem keletkezik. vezethető vissza a
A dolgok különböző fokban részesednek a létben, az
végtelenbe.’ Miért nem?
igazságban, a jóságban. A léttökéletesség különböző fokai
azonban csak úgy állapíthatók meg, ha van egy 2. kritika: ‘És ezt
legtökéletesebb lény, Isten, mely minden tökéletesség
mindenki Istennek
mértéke.
gondolja’. Miért?
Úgy tűnik, hogy az értelem nélküli természeti dolgok is célra
irányulnak, de ehhez egy célkitűzőre (célra irányítóra) van
szükségük. ‘Tehát van valamiféle intelligens lény, aki minden
természeti dolgot célra irányít, és ezt mondjuk Istennek.’
 Aquinói Szent Tamás
• Politika és jogi gondolkodása
• Állam kialakulása természetszerű folyamat
• Társas lény (Arisztotelész)
• Egyéneknek eltérő képességei → társadalomban kiegészítik egymást → állam
szükségszerű folyamat
• Ember célokat követő lény → végső cél: Isten
• Állam feladata cél előmozdítása (erkölcsi tökéletesedés révén)
• Közjóra irányul
• Természetjog: törvények közötti hierarchia
1. Örök törvény (lex aeterna)
2. Természeti törvény (lex naturalis)
3. Isteni törvény (lex divina)
4. Emberi törvény (lex humana)
 Aquinói Szent Tamás
Az ember számára azonban az természetszerű, hogy társas, politikai,
sokaságban élő érzékelő lény [animal] legyen, nagyobb mértékben, mint a
többi érzékelő lény […] A többi érzékelő lény számára ugyanis a természet
készíti elő az élelmet, a szőrzet takaróját, a védelmet, mint fogakat,
szarvakat, vagy legalább gyors menekülési képességet. Ámde az ember úgy
lett megalkotva, hogy számára ezek közül semmit sem készít elő a természet,
hanem mindezek helyett ész adatott neki, amely által mindezeket keze
munkájával képes a maga számára elkészíteni. […] Szükséges tehát az ember
számára, hogy sokaságban éljen, hogy egyik ember a másikat segítse, és hogy
a különböző emberek az értelmük által különféle dolgok felfedezésével
foglalkozzanak, egyikük mondjuk az orvoslással, egy másik ezzel a
mesterséggel, ismét másik azzal a tevékenységgel. (Aquinói Szent Tamás: A fejedelmek
kormányzásáról. 1. fejezet, ford. Tudós-Takács János)
 William Ockham
• Ockhami Vilmos
• Ockham (Surrey, Anglia)
• Ferences rend és Oxfordi Egyetem
• 1324: Írásai miatt Avignonba idézik XXII. János pápa elé
• 1328: Excommunicatio és menedék Bajor Lajos udvarában (München)
• Ockham borotvája (takarékossági elv)
1. Sokaság szükségtelenül nem tételezendő.
2. Ne szaporítsuk szükségtelenül a létezőket!
3. Borotvával hasítsuk ketté a szükségtelen hipotéziseket!
1287k-1347
4. Két érv/magyarázat közül az egyszerűbb struktúrájú a helyes.
5. + De mindig az egyszerűbb a helyes? Komplexitás feltétlenül rossz? ‘Ha te megvédesz
karddal, én
• Konceptualizmus (nominalizmus) megvédelek tollal.’
• Realizmus elutasítása a takarékossági elv miatt? Realizmus feleslegesen (Tu me defendas gladio,
tételezi univerzálék létezését? ego te defendam calamo.)
 Arab és zsidó filozófia
• Arab filozófusok
• Avicenna (Ibn Sina) (980-1037)
• Perzsa származású polihisztor (filozófus, orvos, teológus, költő)
• Arisztotelész és Platón hatása
• Szükségszerűen magában létező és szükségszerűen más által létező dolgok
közötti különbségtétel: Isten, mint szükségszerűen létező (ld. Szent Tamás 3.
út)
• Averroës (Ibn Rusd) (1126-1198)
• Cordoba (Almoravida birodalom)
• Arisztoteliánus szerző (neoplatonikus muszlim filozófia ellen)
• Értelem és filozófia révén Korán ellentmondásai megszüntethetők
• A világ örök (nem teremtett)
• Az emberi lélek egysége (a ‘közös lélek’ halhatatlan)
• Zsidó filozófusok
• Maimonidész (1138-1204)
• Avicebron (1021-1057)
Fenti kép: Raffaello (1509-1511)
Alsó kép: Benozzo Gozzoli (1471)