01.

ALAPISMERETEK
Jó tulajdonságaiknak köszönhetoen a fogaskerékhajtómuvek a legelterjedtebbek az összes mecha-
nikus hajtómuvek közül. Mivel a hajtás alakzáró, a kerekek csúszásmentesen gördülnek le, így pon-
tos áttételt biztosítanak.
Két kapcsolódó fogaskerék egy fogaskerékpárt alkot, amelynél a hajtókerék forgatásakor annak fogai
egymás után folyamatosan behatolnak a hajtott kerék fogárkaiba, forgómozgásra kényszerítve azt is,
miközben végbemegy a kerületi ero, ill. a teljesítmény átszármaztatása is.
A fogaskerékhajtásokat az egymással kapcsolódó kerekek tengelyvonalainak viszonylagos helyzete
alapján három fo csoportba sorolhatjuk:
1. párhuzamos tengelyvonalú hajtások , amelyek hengereskerekekbol állnak,
2. metszodo tengelyvonalú hajtások, amelyek kúpkerekekbol állnak, és
3. kitéro tengelyvonalú hajtások , amelyeknél a kerekek hiperboloidok része, de idetartoznak a csi-
gahajtások is.
A fogazatuk alapján megkülönböztetünk külso fogazatú és belso fogazatú fogaskerekeket. Külso fo-
gazatnál a fogak a keréktest külso palástján, belso fogazatnál pedig a kerékkoszorú belso felületén
helyezkednek el. A külso és a belso fogazatú hengeres kerekek közös határesete a fogasléc, ill. kúp-
kerekeknél a síkkerék. Külso fogazatú kerekek kapcsolódását külso kapcsolódásnak, külso és belso
fogazatú kerekekét pedig belso kapcsolódásnak nevezzük. Az irányukat tekintve a fogak lehetnek
egyenesek, ferdék (jobb hajlásúak vagy bal hajlásúak) vagy íveltek (foleg kúpkerekeknél). Külso fer-
de fogazatú hengeres- és kúpkerekek párosításánál a fogak hajlásszögeinek egyenloeknek, a hajlás-
irányuknak pedig ellentétesnek kell lenniük. Ide tartoznak még a nyílfogú hengeres kerekek is, me-
lyeknél a ferde fogazat egyik fele jobb hajlású. míg a másik fele bal hajlású. Az elobbiek alapján a
következo ábrák néhány fogaskerékpárt mutatnak be.

01. ábra. Hengeres kerekek külso (a,b) és belso (c) kapcsolódása,

egyenes (a,c) és ferde (b) fogazattal

02. ábra. Egyenes (a) és ferde (b) fogazatú fogasléc

a) b)
03. ábra. Külso egyenes fogazatú kúpkerekek (a) és síkkerék-kúpkerék (b) kapcsolódása

1
A hiperboloid kerekeknél ismerünk :
• csavarkerékpárt (04a. ábra),
a. b. c.
• hipoidkerékpárt (04b. ábra) és
• csiga-hajtópárt (04c. ábra). 04. ábra. Csavarhajtások fajtái
A fogprofil alakja szerint a fogazat lehet:
1. evolvens profilú (legelterjedtebb a gépgyártásban),
2. ciklois profilú (óraiparban, nagy fogszámviszonynál és fogasléchajtásnál nyer alkalmazást),
3. Novikov- fogazat, amelynél a fogprofil körív alakú.

02. A FOGASKEREKEK ÉS A FOGAK ELEMEI

A fogaskerekek mozgást átvivo elemei a fogak, amelyek az osztófelületen egymástól egyenlo távol-
ságban helyezkednek el. A kerék fogainak összessége képezi a fogazatot. Két szomszédos fog között
van a fogárok, amelybe az ellenkerék foga benyúlik. Külso fogazatnál a fognak az osztófelületen
kivül eso része a fogfej, míg az osztófelülettol a keréktest felé eso része a fogláb (belso fogazatnál
fordítva). A fog magasságát a tetoszalag, a fogárok mélységét a fenékszalag határolja.
A foglábat a fogto köti össze a fenékszalaggal. A fogat kétoldalt fogfelületek határolják (egy jobbol-
dali és egy baloldali, amikor a fog felfelé irányul), amelyek fejfelületbol, lábfelületbol és fogto-
felületbol állnak. Ez utóbbi szilárdági és technológiai okok miatt homorú kialakítású. A fogfelületnek
az a része, amely az ellenkerék fogával való helyes kapcsolódásra alkalmas, a használható fogfelület.
A fogak szélességét (egyenes fogazatnál ez egyenlo a foghosszal) az osztófelületre meroleges hom-
loksíkok (egy elso és egy hátsó) határolják. A fogfelület és az osztófelület metszésvonala adja a fog-
irányvonalat. A felsorolt fogelemek az 05. ábrán láthatók.

05. ábra. A fogak elemei külso (felso ábra) és belso (alsó ábra) fogazatnál

2
A teto- és a fenékszalagok a kerék osztófelületével azonos jellegu felületeket képeznek. Hengeres ke-
rekeknél az osztófelület henger alakú, ez az osztóhenger, így ezeknél a fogakat határoló legnagyobb
henger a fejhenger, és a legkisebb a lábhenger. Kúpkerekeknél osztókúpot találunk, ezért itt a fogakat
a fejkúp és a lábkúp határolja.
A fogaskerekek kapcsolódásának vizsgálata lényegesen
leegyszerusödik, ha a fogak helyett azok profiljait vizs-
gáljuk. A fogprofil a fogfelület homlokmetszete, amelyet
az osztófelület alkotójára meroleges metszetként kapunk
meg: hengeres kerekeknél a forgástengelyre me roleges
síkkal képezzük a metszetet, míg kúpkerekeknél egy
gömbbel, amelynek a középpontja a tengelyvonalak a. b.
metszéspontjába esik (06. ábra). 06. ábra. Fogprofil hengeres (a) és
kúpkeréknél (b)
A fogprofilokra ugyanazok a fogalmak érvényesek, mint a
fogfelületekre, így megk ülönböztetünk: jobboldali és baloldali fogprofilokat, fejprofilt és lábprofilt,
használható fogprofilt és fogtogörbét, valamint fejkört, osztókört és lábkört.
A folyamatos forgásátvitel érdekében a kerék teljes kerületén ki kell a fogakat alakítani, melyeknek
számát fogszámnak (jele z) nevezzük. Csigáknál a menetek száma jelenti a fogszámot, míg fogas-
lécnél nem beszélhetünk fogszámról. A fogaskerékpár kisebb fogszámú kereke a kiskerék (jele 1-es
index), a nagyobb fogszámú pedig a nagykerék (jele 2-es index). A nagykerék fogszámának és a kis-
kerék fogszámának a hányadosát fogszámviszonynak nevezzük (jele u), amely igen fontos jellemzoje
a fogaskerék hajtásnak:
z2
u= .
z1
A fogaskerékpár azon eleme, amelyik a hajtást végzi a hajtókerék, míg a másik a hajtott kerék. A
hajtó kerék és a ha jtott kerék szögsebességének (jele ω), ill. fordulatszámának (jele n) a viszonya ad-
ja a fogaskerékhajtás áttételét (jele i):
ωhajtó n hajtó
i= = .
ω hajtott n hajtott
Lassító hajtásnál u = 1/i, míg a gyorsítónál u = i.
A szomszédos fogak egyoldali fogprofiljainak távolsága az osztókörön ívhosszban értve az osztás
(jele p), amely magába foglal egy fogat és egy fogárkot (05. ábra). Mivel az osztások egyformák, az
osztókör kerületén z számú osztás fér el. Így az osztókör kerülete egyenlo az osztás és a fogszám
szorzatával: d ⋅ π = p ⋅ z . Innen az osztókör átméroje – d:
p
d= z = m ⋅ z,
π
ahol:
p
=m
π
Ezt a hányadost modulnak nevezzük és m – mel jelöljük. A modul a fogaskerék legfobb jellemzoje,
mert minden hosszméretet a modul függvényében fejezünk ki.
Osztást nemcsak az osztókörön, hanem bármelyik körön mérhetünk, de akkor ezt ki kell hang-
súlyozni .
A fogaskerékhajtásokat gördülohajtásoknak nevezzük, mert a párosított kerekeknek vannak olyan
felületei, ame lyek a kerekek forgatásakor csúszás nélkül gördülnek le egymáson, ezek a gördü-
lofelületek: hengeres kerekeknél gördülohengerek, kúpkerekeknél gördülokúpok, fogaslécnél
gördülosík. A gördülofelületek egyenes alkotó mentén érintik egymást, amelyet a hajtás fovonalának
nevezünk. A fogprofilok vizsgálatánál a megfelelo metszetekben gördüloköröket kapunk. Ugyanitt
megjelenik a fovonal metszéspontja is, a fopont (jele C), amelyben a gördülokörök érintkeznek

3
egymással. Párosított fogaskerekek szabályos kapcsolódása csak akkor jöhet létre, ha a fogaik
gördüloköreiken mért osztása - p w egymással egyenlo, azaz: pw1 = pw2 (a gördülokörök elemei w
indexet kapnak).
Mivel a gördülokörök (elemi fogazatnál ezek megegyeznek az osztókörökkel) csúszás nélkül gör-
dülnek le egymáson, ezért a v kerületi sebességük egyenlo:
v = rw1ω1 = rw 2 ω2 .
A fentiek alapján az áttétel megadható még a következo módon is:
rw 2 d w 2  d2 
i= =  elemi fogazatnál = .
rw1 d w1  d1 
Szabályosan kapcsolódó fogprofilok bármelyik érintkezo pontjában, azoknak közös normálisa (a
fogérintkezés profilnormálisa) és közös érintoje (a fogérintkezés profilérintoje) van. Párosított ke-
rekek kapcsolódó profiljainak érintkezo pontjai a foponthoz viszonyítva kialakítják a kapcsolóvonalat
(07. ábra). A kapcsolóvonal és a profilok közös normálisa a fopontban metszik egymást. Ha csak az
egyik kerék fogainak a profilját ismerjük, a kapcsolóvonal segítségével megszerkeszthetjük az el-
lenkerék fogainak a profilját. Ebbol következik, hogy egy fogprofilt az ellenkerék fogprofilja ha-
tározza meg legpontosabban. Ezen alapszik a korszeru fogaskerékgyártás, amikor a fogazatot ún.
lefejto eljárással alakítja ki a fogazószerszám, melynek alakja lehet fogaskerék, fogasléc vagy csiga-
maró. A lefejtés során a forgácsoló fomozgáson kívül a gép létrehoz a szerszá m és a munkadarab
között egy járulékos relatív legördülést is, amely szükséges a szabályos fogprofil kialakításához (08.
ábra). Elméletileg a fogprofil lehet bármilyen alakú, de számos elonye miatt a gépgyártásban leg-
jobban az evolvens terjedt el világszerte.

07. ábra. Kapcsolóvonal 08. ábra. A lefejtés folyamata

03. A FOGASKEREKEK PÁROSÍTÁSÁNAK GEOMETRIAI ÉS KINEMATI-
KAI ALAPFOGALMAI
03.01. A KAPCSOLÓDÁS ALAPTÖRVÉNYE
A kapcsolódás alaptörvénye szerint a kapcsolódó fogprofilok mindegyik érintkezo pontjában a közös profil-
normálisnak át kell mennie a foponton. Ezt szemlélteti a 09. ábra.
A kapcsolódó fogprofilok egy tetszoleges Y pontban érintkeznek egymással, ahol közös érintojük és
közös normálisuk van. Ez utóbbi az O1 O2 tengelyközi vona lat a C pontban metszi. Meg kell hatá-
rozni, hogy a C pont milyen arányban osztja az O1 O2 szakaszt.
Az Y közös (érintkezo) pont távolsága az O1 -tol ry1 és az O2 -tol ry2 , így az Y pont kerületi sebessége:
v1 = ry1ω1 , ill . v 2 = ry 2ω 2 .

4
 09. ábra. A kapcsolódás alaptörvénye
Ezek a sebességek merolegesek a megfelelo ry 1 , ill. ry2 sugárra, így felbonthatók két egymásra
meroleges összetevore: egyik a közös normális irányába,
v n1 = v 1 cos ψ 1 , ill . v n 2 = v 2 cos ψ 2 ;

a másik a közös érinto irányába esik

v t1 = v 1 sin ψ 1 , ill . v t 2 = v 2 sin ψ 2 .

A szabályos forgásátvitel érdekében szükséges, hogy vn1 = vn2 (ellenkezo esetben a kapcsolódó fogak
elválnának egymástól vagy egymásba hatolnának), azaz:
v1 cos ψ1 = v 2 cos ψ 2 , ill . r y1ω1 cos ψ 1 = ry2 ω2 cos ψ 2 .
Az utóbbi összefüggé st átalakítva, és figyelembe vé ve, hogy az O1 N1 C és az O2N2C háromszögek
hasonlóak:
ω1 r y2 cos ψ 2 O 2 N 2 O 2 C
=u= = = .
ω2 r y1 cos ψ ψ O 1N 1 O1C
Az elobbi kifejezés elso és utolsó tagjából megkapjuk a keresett egyenletet:
O1 C ⋅ ω1 = O 2 C ⋅ ω 2 ,

amely a C pontban uralkodó kerületi sebességek egyenloségét fejezi ki, vagyis a közös fogmeroleges
a fopontban metszi a tengelyközi vonalat. Ebbol következik, hogy a C pont távolsága a kerekek O1 és
O2 középpontjától megegyezik a megfelelo gördülokör sugarával, vagyis:
O1 C = rw1 , és O 2 C = r w 2 .

5
03.02. A FOGPROFILOK CSÚSZÁSA
Az 09. ábrán látható, hogy a közös érinto irányába eso vt1 és vt2 sebességösszetevok nagysága
különbözo. Ez azt jelenti, hogy a fogprofilok nem tisztán gördülnek le egymáson, hanem a közös
érinto irányában csúsznak is. A vk csúszósebesség a tangenciális sebességek különbségébol adódik:
v k = v t1 − v t2 = v1 sin ψ 1 − v 2 sin ψ 2 = ω1ry1 sin ψ1 − ω2 ry2 sin ψ 2 = ω1 ⋅ YN1 − ω 2 ⋅ YN 2 =
( ) ( ) (
= ω1 YC + CN1 − ω 2 CN 2 − YC = YC ⋅ (ω1 + ω2 ) + ω1 CN1 − ω 2 CN 2 )
Mivel ω1 CN1 − ω 2 CN 2 = 0 , és a fogak közötti relatív szögsebesség ω1, 2 = ω1 − (− ω 2 ) = const , a csú-
szósebesség csak a pillanatnyi érintkezo pont foponttól való távolságától függ:

v k = YC ⋅ ω1, 2 .
Csúszás csak a fopontban nincs, de ez természetes, mert ebben a pontban érintkeznek a gördülo
körök is, melyeknek a kerületi sebessége azonos.
Legnagyobb a csúszás a kapcsolóvonal elso A és utolsó E pontjában. A fopont elott a vt2 > vt1 , míg
utána a vt1 > vt2 , ami azt jelenti, hogy a foponban megtörténik a csúszósebesség irányváltása. Ezt
érzékelteti az 10. ábra.

10. ábra. A csúszó-sebesség változása

03.03. PROFILKAPCSOLÓSZÁM
A kapcsolóvonalon a kapcsolódás A elso pontját a hajtott kerék fejköre, míg az E utolsó pontját a
hajtókerék fejköre metszi ki (11. ábra).

11. ábra. Kapcsolóhossz és kapcsolóív

6
Amíg a pillanatnyi érintkezési pont végig halad a kapcsolóvonal A-C-E = gα szakaszán, amelyet
kapcsolóhossznak nevezünk, addig a gördülokörök C1AC1E = C2AC2E = be kapcsolóíven gördülnek le
egymáson. A folyamatos forgómozgásátvitel biztosítása érdekében szükséges, hogy a következo fog-
pár érintkezésbe kerüljön mielott az elotte lévo pár befejezi a kapcsolódást. Ez csak akkor lehetséges,
ha a be kapcsolóív nagyobb, mint a p osztás. ill. a kettonek a hányadosa, a profilkapcsolószám - ε α
nagyobb egynél:
be
εα = >1 .
p

A gyártási és szerelési pontatlanságok miatt szükséges, hogy ε αmin = 1,2 legyen.

03.04. ALAPPROFIL
Mivel egy fogazat profilját az ellenkerék fogprofilja határoza meg legpontosabban, találni kellett egy
olyan profilt, amely egyszerre határozza meg egy fogaskerékpár mindkét tagjának a fogprofilját. Ez
egy képzelt fogaskerék fogprofilja, amely egyszerre kapcsolódik mindkét kerék fogprofiljával,
meghatározva azokat, ezért ezt a profilt alapprofilnak nevezik. Az alapprofilnak minél egyszerubb-
nek kell lennie, hogy az általa meghatározott fogprofilok is könnyen kialakíthatók legyenek. Henge-
res kerekeknél az alapprofil egy képzelt fogasléc fogprofilja, míg a kúpkerekeknél egy képzelt síkke-
rék (ennek a félkúpszöge 90o ) fogprofilja.
A képzelt fogasléc fogirányvonala (12. ábra) alapján a hengeres kerekek lehetnek:
• Egyenes fogúak, amelyeknél a fogirányvonal megegyezik az osztóhenger alkotójával, vagyis.
párhuzamos a hajtás fovonalával (12a ábra).
• Ferde fogúak, amelyeknél a fogirányvonal az osztóhenger állandó emelkedési szögu csavarvo-
nala, melynek érintosíkja bizonyos szöget zár be a hajtás fovonalával. A fogirányvonal lehet jobb
hajlású vagy bal hajlású. Párosított kerekek foghajlásiránya ellentétes, de a hajlás szöge mege-
gyezik (12b ábra).
• Nyílfogúak, amelyek tkp. kettos ferde fogú kerekek és a fogazatuk egyik fele jobb hajlású, míg a
másik fele bal hajlású egyenlo hajlásszöggel (12c ábra).
• Ívelt fogúak, melyeknél a fogirányvonal rendszerint körív. Ritkán alkalmazzák (12d ábra).

12. ábra. A képzelt fogasléc lehetséges fogirányvonalai

A képzelt síkkerék (13. ábra) fogirányvonala alapján a kúpkerekek lehetnek:
• Egyenes fogúak, amelyeknél a fogirányvonal megegyezik az osztókúp alkotójával. A képzelt sík-
kerék fogirányvona lai a forgástengelyek metszéspontján (a képzelt síkkerék középpontján)
átmeno egyenesek (13a ábra).
• Ferde fogúak, amelyeknél a fogirányvonal az osztókúpon levo csavarvonal, amely szintén lehet
jobb hajlású vagy bal hajlású. A képzelt síkkeréken a fogirányvonalak szintén egyenesek és egy
meghatározott, ún. érintokört érintenek (13.b ábra).
• Ívelt fogúak. A képzelt síkkerék fogirányvonala az eloállítás módjától függo görbe és lehet körív,
ciklois, evolvens, logaritmikus spirál stb. (13c ábra).

7
 a. b. c.
13. ábra. A képzelt síkkerék lehetséges fogirányvonalai
Az alapprofil egyben meghatározza a fogazószerszám profilját is, ill. a szerszám-alapprofilt. Mind-
kettonek van fejvonala, középvo nala és lábvonala, de méreteik bizonyos fokig különböznek egy-
mástól, mert a legyártott fogaskerekek meghatározott hézagokkal kell, hogy kapcsolódjanak egymás-
sal.

03.05. AZ EVOLVENS, MINT FOGGÖRBE

Ha egy körhöz, amelyet alapkörnek (a sugara rb) nevezünk, érintot húzunk, és ezt az ún. származtató-
egyenest az alapkörön csúszásmentesen legördítjük, akkor ennek a gördülo egyenesnek a pontjai
evolvenseket írnak le (14. ábra). Ha az egyenest ellenkezo értelemben gördítjük le, akkor az elozo
evolvensek tükörképeit kapjuk. A kétirányú legördítés evolvensei az alapkörhöz csúcsosan futnak be,
ezért ezeket csúcsos evolvenseknek nevezzük. Ha a származtatóegyenesen pontokat jelölünk ki egy-
mástól egyenlo pb távolságra (pb az ún. alaposztás – az egyoldali szomszédos fogprofilok kezdo-
pontjainak az alapkörön ívben mért távolsága), azok a legördítés folyamán a szomszédos fogak pro-
filjait írják le A másik irányba való legördítéssel megkapjuk a fogak ellentétes profiljait is.

14. ábra. A csúcsos evolvens származtatása 15. ábra. Az involutfüggvény értelmezése

Tetszoleges My evolvens ponthoz húzott ry sugár és az evolvens rb sugarú alapköri NO pontjához (ez
az evolvens kezdo pontja) húzott sugár közötti szöget az evolvens My pontjához tartozó α y profilszög
involutfüggvényének nevezzük (jele inv α y ), mely a 15. ábra alapján:
)
N o P No N y − PN y rb tg α y − rb α y
inv α y = = =
rb rb rb
)
inv α y = tgα y − α y .

8
A csúszásmentes legördítésnek köszönhetoen az alapköri N o N y ívhossz egyenlo a származtató
egyenes legördült M y N y szakaszával:

N o N y = rb (inv α y + α y ) = M y N y = rb tgα y ,

amely egyben az evolvens görbületi sugara is az My pontban.

Az evolvens bármely pontjában a ρy görbületi sugár még a következo módon is kiszámítható:

ρ y = M y N = ry2 − rb2 = r y sin α y

Az evolvens bármely pontjában az α y profilszög, az ry , az rb és a ρy közötti összefüggések a

következok:
r ρy ρy
cos α y = b , sin α y = , tgα y = .
ry ry rb

Ha az osztókörön elhelyezkedo ponthoz tartozó α profilszöget vizsgáljuk:

rb d b
cos α = = , innen az alapkör átméroje:
r d
d b = d ⋅ cos α.
Az invα y értékei a függelékben levo táblázatból kereshetok ki.
A fogprofil kialakításához az evolvens bármelyik szakasza felhasználható. A fogszám növekedésével
a felhasznált evolvensszakasz távolodik az alapkörtol és ezzel együtt növekszik a szakasz görbületi
sugara. Ez az eset a nagyobb fogszámú kerekeknél jelentkezik. Ha a fogszám a végtelen felé tart
(fogasléc), akkor az evolvens görbületi sugara is végtelen naggyá válik és a fogprofil átalakul egye-
nessé.

03.06. AZ EVOLVENSPROFILOK CSÚSZÁSA

A kapcsolódó fogaskerekek együttes forgása közben az érintkezo fogprofilok gördülnek és csúsznak
egymáson, mint ezt már az elobbiekben láttuk.
Az evolvens származtatásánál megfigyelheto, hogy a szár-
maztató egyenes ugyanakkora legördülésének mindig na-
gyobb evolvensív felel meg, minél jobban eltávolodik az
alapkörtol az evolvenst leíró pont. Ebbol következik, hogy
a foglábprofil rövidebb evolvensívekbol tevodik össze,
mint a fogfejprofil. Ezen ívhosszak különbsége is arra utal,
hogy a legördülés alatt csús zásnak is kell jelentkezni az
érintkezo profilok között (kivéve a fopontot). A 16. ábra
három különbözo pontban érintkezo evolvenspárt mutat
be: a kapcsolódás elején, a fopontban és a kapcsolódás
végén, ahol jól látszik az ívhosszak különbsége, ill. hogy
ezek az ívhosszak a fopontban egyenloek. Ha az evol-
vensíveket körívekkel helyettesítjük, melyek középpontja a
kapcsolódó fogprofilok közös merolegesének az alapköri
érintopontjaiban (N 1 és N2 ) van, akkor az ívhosszak
könnyen számíthatók. Így pl. a fopontban: 16. ábra. Evolvensek kapcsolódása
három különbözo pontban
ρC1ϕ1 = ρ C 2ϕ2 .

9
A profilok érintkezo pontjaiban jelentkezo tangenciális sebességek különbsége adja a csúszóseb-
ességet (03.02. fejezet). Mivel a tangenciális sebességek viszonylag könnyen számíthatók, a csú-
szósebesség is könnyen meghatározható.
A kapcsolódás bármelyik Y pontjában a tangenciális sebességek nagysága:
v t1 = YN1ω1 = ρ1ω1 , ill . v t 2 = YN 2 ω2 = ρ2 ω2 .

Az elobbi egyenletekben az érintkezo Y pont távolsága az N1 ponttól YN 1 = ρ1 , míg az N2 ponttól

YN 2 = ρ 2 . Ezek a távolságok egyben megadják az evolvensek görbületi sugarának is a nagyságát az
érintkezési pontban.
A fogak melegedésére legnagyobb hatással van a kapcsolódás végso pontjaiban (A és E) jelentkezo
csúszósebesség. Eloször meghatározzuk az A és E pontban jelentkezo tange nciális sebességet, majd
ezek segítségével megkapjuk az említett pontokban uralkodó csúszósebesség szélso értékeit.
v tA1 = ρ A1ω1 és v tA 2 = ρ A2 ω2 , ill . v tE1 = ρ E1ω1 és v tE2 = ρ E 2ω 2 .
Az elobbi kifejezésekben:
ρ A1 = r w1 sin α w − e1 és ρ A2 = rw 2 sin α w + e1 , ill . ρ E1 = rw1 sin α w + e 2 és ρ E 2 = r w 2 sin α w − e 2 .
A csúszósebesség értékei a kapcsolódás szélso pontjaiban (A és E):
v kA = v tA1 − v tA2 = ρ A1ω1 − ρ A2 ω2 = (rw1 sin α w − e1 )ω1 − (rw 2 sin α w + e1 )ω 2 =
= (rw1ω1 − rw 2ω 2 ) sin α w − e1 (ω1 + ω 2 ) = −AC(ω1 + ω 2 ).
v kE = v tE1 − v tE2 = ρ E1ω1 − ρ E2 ω2 = (rw1 sin α w + e 2 )ω1 − (rw 2 sin α w − e 2 )ω 2 =
= (rw1ω1 − rw 2ω 2 )sin α w + e 2 (ω1 + ω 2 ) = EC (ω1 + ω 2 ).
Az elobbi kiferjezésekben szereplo jelölések jelentése a 17. ábrán található meg.

17. ábra. A császósebesség értékei a kapcsolóhossz pontjaiban

10
03.07. A KAPCSOLÓDÓ FOGPROFILOK RELATÍV CSÚSZÁSA
Az elobbiekben már láttuk, hogy a fogaskerékpár muködése közben a kapcsolódó fogprofilok legör-
dülnek és egyidejuleg csúsznak is egymáson. A csúszás annak köszönheto, hogy az egyik fog
rövidebb evolvensívekbol álló lábprofilja a másik fog hosszabb evolvensívekbol álló fejprofiljával
kapcsolódik (kivéve a fopontban). Ha ezt a kétfajta mozgást elméletben szétválasztjuk, azt észleljük,
hogy a legördülés az érintkezo pont útjának azon szakaszán történik, amely a rövidebb fogprofilnak
felel meg. míg a csúszás az érintkezo fogprofilok hosszának a különbségén zajlik le. A kapcsolódó
fogprofilok relatív csúszását (jele ϑ) megkapjuk, ha az érintkezo pont útján levo csúszási szakaszt
elosztjuk a gördülésnek megfelelo szakasszal:
A kapcsolódás belépo szakaszán (a fopont elott), amikor a hajtókerék foglába érintkezik a hajtott ke-
rék fogfejével, a kapcsolódó profilhosszak (16. ábra):
ρ1ϕ1 < ρ2 ϕ2 .
A legördülés az evolvens ρ1ϕ1 ívhosszá n, míg a csúszás a ρ 2ϕ 2 − ρ1ϕ1 ívhosszon zajlik le. Ennek a-
lapján a kiskerék foglábán jelentkezo relatív csúszás nagysága:
ρ 2ϕ 2 − ρ1ϕ1 ρ 2 ϕ2
ϑ1 = = −1.
ρ1ϕ1 ρ1ϕ1
A kapcsolódás kilépo szakaszán (a fopont után) a hajtott kerék foglába érintkezik a hajtókerék fog-
fejével, tehát a helyzet fordított a belépo szakaszhoz viszonyítva, és ekkor a kapcsolódó profil-
hosszok: ρ 2ϕ 2 < ρ1ϕ1 .
A nagykerék foglábán a relatív csúszás nagysága:
ρ1ϕ1 − ρ2 ϕ2 ρ1ϕ1
ϑ2 = = −1 .
ρ 2ϕ 2 ρ2 ϕ 2
Mivel a fopontban a legördülo ívhosszak egyenloek, felírható a következo egyenlet:
ρ C 2 ϕ1
= .
ρ C1 ϕ 2
Tekintettel arra, hogy ρC1 = rb1tg α w és ρC 2 = rb 2 tgα w , az elobbi viszony kibovítheto:
ϕ1 rb 2
= =u,
ϕ2 rb1
így a fogprofilok relatív csúszása kifejezheto a fogszámviszony függvényében is.
ρ2 ρu
ϑ1 = − 1, ill . ϑ2 = 1 − 1.
ρ1 u ρ2

A fopontban a relatív csúszás értéke ϑ1 = ϑ 2 = 0 , mivel ρC 2 = u ⋅ ρC1 , míg az N1 és N2 pontokban

végtelen nagy, mert az N1 pontban ρ1 = 0 , az N2 pontban pedig ρ 2 = 0 .
A relatív csúszás kapcsolóvonal menti eloszlását a 18. ábra szemlélteti. A ϑ1 és ϑ 2 görbéje egyenlo
oldalú hiperbola. Az elemi fogazatú fogaskerékpárokra (az elemi fogazatnál nincs profileltolás) a 18.
ábra alapján felírható:
N 1N 2 = ρ1 + ρ2 = a ⋅ sin α .
Ha a ϑ1 egyenletében a ρ1 -et tekintjük független változónak, akkor ρ 2 = a ⋅ sin α − ρ1 . Ezt az értéket
behelyettesítjük a ϑ1 egyenletébe:

11
 a ⋅ sin α − ρ1
ϑ1 = − 1.
ρ1u
Rendezve az elobbi egyenletet, a következo kifejezést
kapjuk:
(ϑ1 + 1)ρ1u + ρ1 = a ⋅ sin α .
Bevezetve a helyettesítéseket:
ρ1 = x és ϑ1 + 1 = y − 1 u , az elobbi egyenlet a
következo alakba megy át:
 1
 y − xu + x = a ⋅ sin α,
 u
xu
xyu − + x = a ⋅ sin α és az egyenlet végs o alakja :
u
a ⋅ sin α
xy = = const .
u
Az egyenlet jobb oldala egy adott fogaskerékpár kap-
csolódása alatt állandó. Tekintettel arra, hogy a fopont-
ban a relatív csúszás értéke - ϑ1 = 0 : a hiprbola egyen-
18. ábra. Kapcsolódó fogprofilok
letébol a következo kifejezést kapjuk: y C = 1 + 1 u . relatív csúszása
Ez azt jelenti, hogy az x-tengellyel (kapcsolóvonallal) párhuzamos egyenest, amely kijelzi a ϑ1 = 0
értéket a C pont felett egységnyi távolságra kell lefektetni, míg a transzformált koordináta-rendszer
P1 kezdopontja az N1 pont alatt 1/u távolságra lesz. A hiperbola aszimptotái, amelyek egymásra me-
rolegesek, a P1 pontban metszik egymást és így egyben a transzformált koordináta-rendszer tengelye
is.
A ϑ 2 egyenleténél hasonlóan járunk el azzal, hogy ebben az esetben független változónak tekintjük a
ρ 2 -t.
ρ1 = a ⋅ sin α − ρ2 .
Behelyettesítve az elobbi értéket a ϑ 2 egyenletébe:

ϑ2 =
(a ⋅ sin α − ρ 2 )u − 1 , és rendezve az egyenletet:
ρ2
(ϑ 2 + 1)ρ 2 + ρ2 u = u ⋅ a ⋅ sin α .
Elvégezve a következo helyettesítéseket: ρ 2 = x és (ϑ 2 + 1) = y − u , megkapjuk a ϑ 2 hiperbola e-
gyenletét:
( y − u )x + xu = u ⋅ a ⋅ sin α,
xy = u ⋅ a ⋅ sin α = const .
Mivel a fopontban a ϑ 2 = 0 ,

yC = 1+ u .
Tehát az egyenes, amely kijelzi a ϑ 2 = 0 értéket, egybeesik a ϑ1 = 0 értéket kijelzo egyenessel, az
aszimptoták viszont a P2 pontban metszik egymást, amely az N2 pont alatt helyezkedik el u tá-
volságra.

12
Ismerve az aszimptoták metszéspontját és azt a tényt, hogy a relatív csúszás a C pontban nula, a
relatív csúszás kapcsolóvonal menti eloszlását jelképezo egyenlo oldalú hiperbola könnyen meg-
szerkesztheto.
A ϑ1 relatív csúszás bármelyik pontját megkapjuk, ha a kapcsolóvonal kiválasztott pontjában (pl. az
A pontban) merolegest emelünk a 0-0 egyenesre. Az ezen kapott metszéspontra és a P1 pontra egye-
nest illesztünk, melyet a 0-0 egyenesre a C pontban emelt merolegessel való metszéspontig hosszab-
b?tunk meg. Az így kapott pontot az x tengellyel (kapcsolóvonallal) párhuzamosan rávetítjük az elso
0-0 egyenesre emelt merolegesre, - a kapott pont a hiperbola pontja lesz (az A pontban a ϑ1max -ot
kapjuk). A ϑ 2 hiperbola szerkesztését hasonló módon végezhetjük el, csak a P1 pont helyett a P2 -ot
kell felhasználnunk.
A 18. ábrán jól látható a hiperbolák szerkesztése. A kapcsolóvonal bármely pontjában jelentkezo
relatív csúszást a 0-0 egyenestol mért hiperbolapont ordinátája adja. A relatív csúszásnak megfelelo
terület a rajzon vonalkázva van.
Az ábrán jól látható, hogy a relatív csúszás szélso értékei a kapcsolóvonal végpontjaiban (A és E)
találhatók. Az elemi fogazatnál a ϑ A mindig nagyobb a ϑ E -nél, vagyis a kiskerék fogainak a láb-
felületén ez a csúszás kifejezetteb, mint a nagykerék fogainak a lábfelületén. Ha az A pont a N1 pont-
hoz közelít, a relatív csúszás e pontban ugrásszeruen megno. Megfelelo eljárással az N1 és az A pont
közötti távolság megnövelheto (ezt az eljárást profileltolásnak nevezik). Az A pontot általában addig
tolják el az N1 ponttól, míg a ϑ A egyenlo nem lesz a ϑ E -vel. Ebben az esetben elérheto, hogy meg-
felelo anyagkiválasztással biztosítsák mindkét fogaskerék egyenlo (vagy megközelítoleg egyenlo)
üzemi élettartamát.
Fogaskerék és fogasléc kapcsolódásánál az N1 és a P1 pontok egybeesnek, mivel a fogasléc végtelen
nagy fogaskeréknek tekintheto, amelynél z 2 =∝ és így 1/u = 0. Az N2 pont, és vele együtt a P2 pont
is a végtelenbe tevodik át, így a hozzájuk tartozó hiperbola egyenesbe megy át, amely a P1 és a
ϑ 2 = 0 pontokra illeszkedik (ez utóbbi a C pont felett egységnyi távolságban helyezkedik el). E
kapcsolódás relatív csúszását a 19. ábra érzékelteti.

19. ábra. Fogaskerék és fogasléc relatív csúszása

04. EGYENES FOGAZATÚ HENGERESKERÉK - HAJTÁSOK

04.01. ALAPPROFIL, SZABVÁNYOS PROFIL
Az alapprofil, mint ahogy már szó volt róla, egy képzelt fogasléc profilja. Egyenes fogazatnál a fog-
irányvonal párhuzamos a fovonallal. A fogasléc egy végtelen nagy sugarú fogaskerék részének te-
kintheto, amely ha kapcsolódik egy fogaskerékkel, akkor mozgásátvitelnél a gördüloköreik legördül-
nek egymáson. Mivel a fogaslécnél a gördülokör egyenesbe megy át, a fogaskerékpár relatív moz-
gását úgy tekinthetjük, mintha a kerék gördüloköre legördülne a léc gördülo egyenesén. Elemi foga-
zatnál a kerék gördüloköre egybeesik az osztókörrel, ill. a fogasléc gördülo egyenese az osztó-

13
vonallal, melyeken mindkét elem osztása egyenlo kell, hogy legyen (20. ábra). Evolvens fogazatnál
az alapprofil muködo oldalai egyenesek, a kapcsolóvonal szintén egyenes, amely egybeesik a fog-
merolegessel.

20. ábra. Fogaskerék és fogasléc kapcsolódása

Az alapprofil szabványosításával alakult ki a szabványos profil (21. ábra), melynek alakját és mére-
teit az ide vonatkozó szabvány írja elo.

21. ábra. Szabványos profil

A szabványos profil méretei az mn szabványos modultól függnek. Az evolvens fogazatú hengeres
kerekek normálmoduljainak és az egyenes fogú kúpkerekek moduljainak szabványos értékei a 4.01
táblázatában találhatók meg.
4.01. Táblázat. A szabványos modul értékei mm-ben
1.sor. 2.sor. 1.sor. 2.sor. 1.sor. 2.sor. 1.sor. 2.sor. 1.sor. 2.sor. 1.sor. 2.sor.
1 2 4 8 16 32
1,125 2,25 4,5 9 18 36
1,25 1,5 5 10 20 40
1,375 2,75 5,5 11 22 45
1,5 3 6 12 25 50
1,75 3,5 7 14 28
Elso sorban az 1.sorozat értékeit kell alkalmazni.
A szabványos profil jellemzo méretei:
• A középvonalon mért osztás: p n = m n π ,
• Alaposztás, amelyet az oldalsó profilszakaszra merolegesen mérünk: p b = p n cos α n ,
• Fejmagasság: h a = m n ,
• Lábmagasság: h f = m n + c ∗n m n ,
• A fogtogörbe magassága (fejhézag): c ∗n m n ,
• Az egyenesvonalú profilszakasz magassága: h n = 2 m n ,

14
• A teljes fogmagasság: h = 2 m n + c ∗n m n ,
• Profilszög: α n = 20 o ,
• Fejhézagtényezo: c ∗n = 0,25 (de lehet 0,1...0,4 ) ,
c ∗n m n
• A fogtogörbületi sugár, a 21. ábra A részlete alapján: ρ n = .
1 − sin α n
Az egyenesfogazatú hengeres kerekeknék az alapprofil megegyezik a szabványos profillal, ezért a
méreteik is egyformák (22. ábra)
• Alapprofilszög: α = αn = 20o ,
• Modul: m = m n
• Fejmagasságtényezo: h •a = 1,
• Fejmagasság: h a = h •a m = m,
• Fogtogörbületi-sugár tényezoje: c • = c n ,
• A fogtogörbe magassága: c • m,
• Lábmagasságtényezo: h •f = h •a + c • = 1 + c • ,
• Lábmagasság: h f = h •f m = (1+ c • )m ,
• Teljes fogmagasság:
h = h a + h f = (2 + c • )m.
22. ábra. Egyenesfogazatú kerekek alapprofilja
04.02. PROFILELTOLÁS ÉS FOGVASTAGSÁG
Az alapprofil középvonalán a fogvastagság egyenlo a fogárokszélességgel. A fogazat lefejtésekor a
szerszámosztóvonal csúszás nélkül gördül le a kerék osztókörén. Ha ez az osztóvonal egybeesik a
középvonallal, akkor az s osztóköri fogvastagság egyenlo az e osztóköri fogárokszélességgel, azaz:
p mπ
s=e= = .
2 2
Az ilyen fogazatot elemi fogazatnak nevezzük.
Ha az osztóvonal nem esik egybe a középvonallal, de azzal párhuzamos, akkor profileltolásos foga-
zat jön létre. A szerszámosztóvonal távolsága a szerszámközépvonaltól a profileltolás (23. ábra). A
profileltolás nagysága xm, ahol x a profileltolás-tényezo. Ha a szerszámközépvonal távolabbra kerül
a kerék tengelyétol mint az osztóvonal és nem metszi a kerék osztókörét, akkor a profileltolás po-
zitív, ellenkezo esetben negatív.

23. ábra. Fogaskerék és alapprofil kapcsolódása

15
A profileltolásos kerék fogvastagsága és fogárokszélessége eltér az elemi fogazatétól. Az osztóköri
fogvastagság egyenlo a lefejto alapprofil osztóvo nalbeli fogárokszélességével (24. ábra):

24. ábra. Osztóköri fogvastagság és fogárokszélesség

p π  π  π 
s= + 2 xmtg α = m + 2xtg α , ill . e = p − s = mπ − m + 2 xtg α  = m − 2xtg α .
2 2  2  2 
Pozitív profileltolásnál a fogvastagság nagyobb, negatívnál pedig kisebb az elemi fogazaténál.
A fogazat tetszoleges körén a fogvastagságot és a fogárokszélességet az osztóköri méretekbol szá-
míthatjuk ki a 25. ábra alapján:
s  e 
s y = d y  + inv α − inv α y , ill . e y = d y  − inv α + inv α y .
d  d 
ahol: α y a kapcsolószög értéke a dy átméroju tetszoleges körön.

25. ábra. Fogvastagság tetszoleges körön

s 
Az alapkörön levo ún. alapköri fogvastagság: s b = d b  + invα ,
d 
e 
és az alapköri fogárokszélesség: e b = d b  − invα ,
d 
mivel az alapköri evolvens pontban α b = 0, és így az invα b = 0.

16
04.03. EVOLVENS FOGAZATOK KÜLSO KAPCSOLÓDÁSA
A kapcsolódó fogprofilok érintkezo pontjában meghúzott közös fogmeroleges áthalad a foponton és
érinti a kerekek alapköreit, helyzete változatlan a kerekek forgása alatt is, ezért tartalmazza a kapcso-
lópontokat. Ez azt jelenti, hogy a közös fogmeroleges egyben a kapcsolóvonal is. Tetszoleges Y kap-
csolópontban a kerekek profilszögei különbözoek, kivéve a fopontot, ahol egyenloek. (26. ábra). U-
gyanekkora szöget zár be a kapcsolóvonal a gördülokörök C pontban meghúzott közös érintojével,
ezért ezt a szöget kapcsolószögnek nevezzük. A jele elemi fogazatnál α, míg az ún. általános fogazat-
nál α w.

26. ábra. Kapcsolóvonal és kapcsolószög

Az evolvens fogazatú kerekek érzéketlenek a tengelytáv pontatla nságára, ill. a tengelytáv bizo nyos
határok közötti megváltoztatására, mert a kapcsolóvonal mindvégig érinti az alapköröket. A tengely-
táv változásával az áttétel nem változik, csak a gördülokörök sugarai és a kapcsolószög nagysága.
Elemi fogazatnál (27 ábra bal oldala) a profileltolás-tényezok x1 = x2 = 0, míg általános fogazatnál
(27. ábra jobb oldala) x 1 + x 2 ≠ 0 . Összehasonlítva ezeket, a következo össze függésekhez jutunk:
A hengereskerekek tengelytávja a gördülokörsugarak összege. Az elemi fogazatú kerekek párosí-
tásánál a gördülokörök egyenloek az osztókörökkel. A tengelytáv az ún. elemi tengelytáv (a), amely
az osztókörsugarak összege:
rb1 + rb 2 z + z2
a = r1 + r2 = =m 1 .
cos α 2
Innen kiszámítható a kapcsolószög:
rb1 + rb2 d b1 + d b 2
cos α = = .
a 2a
Ha a tengelytáv megváltozik, az magával vonja a gördülokörök és a kapcsolószög változását is,
melynek értékét a következo módon határozzuk meg:
Az alapkörsugarak nem változtak meg, de mostani értékük:
r b1 = r w1 cos α w , ill . rb2 = r w 2 cos α w .
Az új tengelytáv:
rb1 + rb2 d b1 + d b2
a w = rw1 + rw 2 = = ,
cos α w 2 cos α w
és az új kapcsolószög:
d b1 + d b2 d1 + d 2 z + z2 a
cos α w = = cos α = m 1 cos α = cos α.
2⋅ aw 2 ⋅aw 2⋅a w aw

17
Illetve, ha adott az új kapcsolószög, a megfelelo tengelytáv:
z 1 + z 2 cos α cos α
aw =m =a .
2 cos α w cos α w
Általános fogazatnál, ha ismerjük a profileltolás-tényezok értékeit, szintén meghatározható a kapcso-
lószög:
x + x2
inv α w = 2 1 tgα + inv α .
z1 + z2

27. ábra. A fogprofilok kapcsolódása megváltozott tengelytávnál

Az egyidejüleg kapcsolódó átlagos fogszámot a profilkapcsolószám mutatja. Mivel a szomszédos
fogak a kapcsolóvonalon alaposztásnyi távolságban lépnek egymás után kapcsolódásba (28. ábra), a
profilkapcsolószámot a kapcsolóhossz és az alaposztás viszonyával is kifejezhetjük:
g
εα = α .
pb

28. ábra. Az egyfogpárkapcsolás határpontjai

Lassító hajtás esetén a kiskerék hajt, ekkor a kapcsolódás kezdopontja az A pont és végpontja az E
pont. Ha egy fogpár kapcsolódásba lép, az elotte levo fogpár még kapcsolódik a D pontban (28a

18
ábra). A kerekek forgása során a kapcsolódás az A ponttól a C pont felé tolódik el, és a B pontba érve
az elotte levo fogpár az E pontba ér (28b ábra) majd kilép a kapcsolódásból. A vizsgált fogpár a B
ponttól a D pontig egyedül kapcsolódik, amikor is az A pontban kapcsolódásba lép a következo fog-
pár. A kapcsolóhossz AB és DE szakaszaiban tehát egyidejuleg két fogpár, míg a BD szakaszban
csak egy fogpár kapcsolódik. Ez az egyfogpárkapcsolás szakasza, míg az elobbiek a kétfogpárkap-
csolás szakaszai.
Két fogaskerék kapcsolódásánál a kapcsolóhossz értéke a 29. ábra alapján:

29. ábra. A kapcsolóhossz fogaskerekek kapcsolódásánál

( ) ( )
g α = AE = AC + CE = AN 2 − N 2 C + EN 1 − N1C = ra22 − rb22 − rw 2 sin α w + ra21 − rb21 − rw1 sin α w .
Rendezve az elobbi egyenletet:

g α = ra21 − rb21 + ra22 − rb22 − a w sin α w .

Sugarak helyett átmérovel számolva, és tudva azt, hogy p b = mπ cos α , a profilkapcsolószám:

d 2a1 − d 2b1 + d 2a 2 − d 2b 2 − 2a w sin α w

εα = .
2m π cos α
Fogaskerék és fogasléc kapcsolódásánál a kapcsolóhossz (30. ábra):

( )
g α = AE = AC + CE = CA1 sin α + EN 1 − N1C = ra21 − rb21 − rw1 sin α + h •a − x m sin α,( )
a kapcsolószám pedig:

εα =
( )
d 2a1 − d 2b1 − d w1 sin α + h •a − x m sin α
.
2mπ cos α

19
 30. ábra. A kapcsolóhossz fogaskerék és fogasléc kapcsolódásánál
A C fopont a kapcsoló hosszt két részre osztja: a kiskerék muködo fejrészének megfelelo CE és a
nagykerék muködo fejrészének megfelelo AC szakaszra. Ennek megfeleloen a kiskerék részkap-
csolószáma:
CE d 2a 1 − d 2b1 − rw1 sin α w
ε1 = = ,
pb 2m π cos α
a nagykeréké pedig:
AC d a22 − d 2b 2 − rw 2 sin α w
ε2 = = .
pb 2m π cos α
Fogaskerék és fogasléc esetében hasonló az eljárás.

04.04. INTERFERENCIA ÉS ALÁMETSZÉS

A forgásátvitel folyamán a fogprofilok kapcsolópontjai végigvonulnak a kapcsolóhosszon az A kez-
doponttól az E végpontig. Mivel a szabályos érintkezés csak a profilok evolvens szakaszán mehet
végbe, így a kapcsolóhossz maximális értékét az N1 és N2 pontok határozzák meg, amelyekben a
kapcsolóvonal érinti a kerekek alapkörét. Ebben az esetben az A pont egybeesik az N1 ponttal, az E
pedig az N2 -vel (csak u = 1-nél lehetséges). Figyelembe véve,
hogy az A pontot a kapcsolóvonalon a nagykerék fejköre
metszi ki, az N1 pont egyben meghatározza e kör maximális
értékét is. Ha a nagykerék fejköre a kapcsolóvonalat az
N1 N 2 szakaszon kívül metszené, akkor a fogprofilok útvo-
nalai metszenék egymást, melynek következtében az egyik
kerék foga beékelodne az ellenkerék fogárkába és a forgás-
átvitel megszunne. Ezt a jelenséget ne vezzük interferen-
ciának. Ha ez a gyártás folyamán jelentkezik, akkor a met-
szokerék ill. a fésuskés fogai az útjukba kerülo anyagot el- 31. ábra. Alámetszett fog
távolítják, vagyis a gyártandó kerék foglábait alámetszik (31.
ábra), ezért ezt alámetszésnek nevezzük.
Fésuskéssel (fogasléc alakú szerszám) fogazva elobb jelentkezik az alámetszés, ezért a gyakorlatban
általában csak ezt az esetet szokták megvizsgálni.

20
A lefejtoszerszám fogainak fejmagassága a fejhézag kialakítása miatt nagyobb, mint a gyártandó fo-
gaskeréké. A növelés mértéke c •ρ m , de a fejélet ugyanekkora sugárral le is kerekítik a fogtofelület
megfelelo kialakítása érdekében. A szerszámprofilt annyira kell eltolni, hogy a fogprofil evolvens
szakaszának a fogtohöz legközelebb eso G ún. határpontját a szerszám egyenesvonalú profiljának
utolsó G0 pontja készítse el. Ekkor a G0 pont egybeesik az alapkör N1 pontjával (32. ábra).
• *
( 2
)
x1min m = h ρ 0m − (r1 − rb1 cos α ) = h ρ0 m − r1 1 − cos α = h ρ0 m − m
• z1  • z 
sin α = m h ρ0 − 1 sin α  .
2 2

2  2 
Innen a szükséges minimális profileltolás-tényezo értéke, hogy ne következzen be alámetszés:
z1
x 1min = h •ρ 0 − sin 2 α.
2

32. ábra. Az alámetszés határesete fésuskéssel való fogazásnál

Az elobbi egyenletbol meghatározhatjuk a zg ún. határfogszámot, amely annak a legkisebb fo-
gaskeréknek a fogszáma, amelynél még profileltolás nélkül sem jelentkezik az alámetszés, vagyis
x1min = 0.
2h •ρ 0
zg = .
sin α
2

Ha h •ρ 0 = 1 , és α = 20 o , akkor a határfogszám:

2
zg = 2 o
= 17,1 ≈ 17.
sin 20
Egy fogazat elkészítésénél, ha z < zg, akkor a határesetben szükséges legkisebb profileltolás-tényezo
értéke a határfogszámmal kifejezve:
zg − z
x1min = .
zg

21
Az alámetszést ajánlatos elkerülni, mert a fogakat hajlítóigénybevétellel szemben gyengíti, a fog-
felület teherbírását és a profilkapcsolószámot csökkenti. A gyakorlatban azonban kisebb mértéku
alámetszést meg szoktak engedni olyképpen, hogy z = 14 fogszámig nem alkalmaznak pozitív
profileltolást, melynek nagyságát viszont a fogkihegyesedés veszélye korlátozza, amikor a fejköri
fogvastagság sa = 0. Ilyenkor gyakran elofordul a fogcsúcsok letöredezése. Ennek megakadályozása
érdekében az sa minimális ajánlott értéke edzett kerekeknél 0,3m, edzettleneknél pedig 0,2m. Negatív
profileltolást csak z > zg estén szokás alkalmazni, mert különben ez alámetszést vált ki.
04.05. A FOGFELÜLET MODIFIKÁCIÓJA
A fogaskerékpár muködésének javítása érdekében és a fogak sérüléseinek megelozése céljából a fog-
felületek elméletileg helyes alakjától – foleg nagy kerületi sebességek és nagy terhelések esetében –
már a fogazat elkészítése során eltérnek. Ezt az eljárást modifikációnak nevezzük, melyet el lehet
végezni a fogprofilon és a fogirányvonalon.
A fogprofil modifikációját profillenyesésnek hívják, amelyre akkor van szükség, amikor a fogak de-
formációja olyan nagy, hogy az interferenciát okozhat. Kétféle képpen végezheto el: vagy az egyik
kapcsolódó kerék (rendszerint a kiskerék) fogainak a fejrészén (fejlenyesés) és a lábrészén (láb-
lenyesés) távolítják el kissé az anyagot (33b. ábra), vagy pedig mindkét kerék fogainak a fejrészén
(33a. ábra). Általában ez utóbbit alkalmazzák, mivel a korszeru fogköszörugépeken a fejlenyesést
könnyen be lehet állítani, melynek mértékét két adat határozza meg: a lenyesési hézag (C a), amin a
fogfelületre meroleges irányban eltávolítandó anyagréteg-vastagságot kell érteni, és a lenyesés ma-
gassága (hCa), vagyis a lenyesés sugárirányú távolsága a fejhengertol (33c. ábra) A lenyesett szakaszt
a köszörugépek szintén evolvensként állítják elo, melynek az alapköre kisebb a kerék alapkörénél.

33. ábra. Profilmodifikáció

A foghossz menti egyenlotlen terheléseloszlás esetén a fog hosszában is eltérnek az elméletileg
pontos alaktól. Ilyenkor a fogvégeg felé a fogakat kissé elvékonyítják, amivel a fogvég túlterhelését
elkerülik. A fogirányvonalat általában kétféle módon szokták modifikálni: Leggyakrabban fogdom-
borítást szoktak alkalmazni, amelynél az egyenes fogirányvonal helyett kissé ívelt, domború fog-
irányvonalat képeznek ki, melynek következtében a fogvastagság fokozatosan csökken a fogvégek
felé (34a. ábra). Ezt a fajta modifikációt a korszeru lefejtogépeken minden nehézség nélkül meg lehet
valósítani. A modifikáció másik módja a fogvéglenyesés, amelynél a fogvastagság hosszirányban li-
neárisan változik a fogvégek környezetében (34b. ábra).

a) b)
34. ábra. A fogirányvonal modifikációja

22
04.06. A FOGASKEREKEK ÉS A FOGAK MÉRETEI
A fogaskerekek homlokmetszetében több kör található. Néhány csak elméleti, melyeknek az átmé-
roje ideálisan pontos és nem függ a fogazat fajtájától. Ezek a következok:
Osztókör, - átméroje: d = mz .
Alapkör, - átméroje: d b = d cos α = mz cos α .
Gördülokör, melynek átméroje a tengelytáv és a fogszámviszony értékétol függ:

2a w 2ua w
d w1 = , ill . d w 2 = ud w1 = .
u +1 u +1
A határkör a fogprofilok evolvens szakaszainak az elso pontján (G) megy keresztül (23. ábra).
Ezeket a pontokat a fésuskés fogprofiljainak egyenes szakaszán levo utolsó G0 pont (ill. az evolvens
utolsó pontja ha fogazó szerszám metszokerék) hozza létre a fogazás során. A határkörön belül nem
alakulhat ki szabályos kapcsolódás. A határkör átméroje a fogazó szerszám fajtájától függ.
A felsorolt elméleti körökön kívül van még két látható kör is. Ezek a lábkör és a fejkör, melyeknek
az átméroje függ a fogazat fajtájától is.
Amint már tudjuk, a fogazat készülhet profileltolás nélkül és profileltolással. A profileltolás né lküli
az elemi fogazat. A profileltolással készült fogazatnak két fajtáját ismerjük. Az egyik a kompenzált
fogazat, amelynél x 1 = − x 2 , a másik pedig az általános fogazat, amit akkor kapunk, ha x 1 + x 2 ≠ 0 .
Elemi fogazatnál a muködo fogmagasságot (a muködo fogmagasság a kapcsolódó fogak fejma-
gasságának az összege, vagyis: hw = ha1 + ha2) a fopont felezi (35a. ábra). Mivel a kapcsolódási
viszonyok általában nem kielégítoek, ennek a fogazatnak az egyetlen elonye, hogy egyszeruen
számítható. A szokásos h •a = 1 és c • = 0,25 értékekkel számolva, a fontosabb méretek a következok:

• fejmagasság: h a1 = h a 2 = h •a m = m ,
• lábmagasság: h f = (h •a + c • )m = 1,25m ,
• muködo fogmagasság: h w = 2h •a m = 2m ,
• fogmagasság : h = (2h •a + c • )m = 2, 25m ,
• fejhézag: c = c • m = 0,25m ,
• kapcsolószög: α w = α ,
• osztóköri fogvastagság: s = m π 2 ,
• osztóköri fogárokszélesség: e = s ,
• fejkörátméro: d a = d + 2h a = (z + 2)m ,
• lábkörátméro: d f = d a − 2h = d − 2h f = (z − 2,5 )m .
Nagy fogszámviszony esetén az elemi fogazat kapcsolódása romlik, mert minél nagyobb az u, annál
közelebb kerül a kapcsolódás A határpontja a kiskerék fogprofiljának N1 talppontjához, tehát annál
kisebb ezen a helyen a kiskerék ρ1A = N1 A profilgörbületi sugara, ami a fogfelületi teherbírás szem-
pontjából eléggé hátrányos. A kapcsolódás javítása érdekében ajánlatos az A pontot eltávolítani az N1
pont közelébol. Ezt úgy érték el, hogy a kiskeréken pozitív, a nagykeréken pedig ugyanakkora ne-
gatív profileltolást alkalmaztak ( x 1 = − x 2 ) a tengelytáv változtatása nélkül. Ezzel a lépéssel a fogas-
kerékpár tengelyközi vonalán a muködo fogmagasságot eltolták a nagykerék felé. Így alakult ki a
kompenzált fogazat (35b. ábra), amelynek számos elonye van az elemi fogazattal szemben (de csak
nagyobb fogszámviszony mellett), ha a profileltolás-tényezok értékét helyesen választják meg. A
legfontosabb, hogy a ρ1A profilgörbületi sugár megnövekszik, minek következtében nagyobb lesz a
fogfelületi teherbírás is.

23
 a) b)
35. ábra. Az elemi (a) és a kompenzált fogazat (b) fejmagasságai
A kompenzált fogazat számítása alig nehezebb az elemi fogazaténál, csak elobb dönteni kell a
profileltolás-tényezo nagyságáról.
• fejmagasságok : ( )
h a1 = h •a + x1 m = (1 + x 1 )m; és ( )
h a 2 = h •a + x 2 m = (1 + x 2 )m;
• lábmagasságok: h f 1 = (h •
a + c − x 1 )m = (1,25 − x 1 )m, és h f 2
•
= (h
a + c − x 2 )m = (1,25 − x 2 )m;
• •

• osztóköri fogvastagságok : s1 = m(π 2 + 2x 1tg α ), és s 2 = m(π 2 + 2 x 2 tg α );

• osztóköri fogárokszélességek: e1 = s 2 , és e 2 = s1 ;
• fejkörátmérok: d a 1 = d + 2h a1 = (z 1 + 2 + 2 x1 )m; és d a 2 = d + 2 h a 2 = (z 2 + 2 + 2 x 2 )m;
• lábkörátmérok :
d f 1 = d a 1 − 2h = d1 − 2 h f 1 = (z1 − 2,5 + 2x 1 )m, és d f 2 = d a 2 − 2 h = d 2 − 2h f 2 = (z 2 − 2,5 + 2x 2 )m.
Az általános fogazat az evolvens fogazat azon tulajdonságán alapszik, miszerint a tengelytáv
bizonyos határokon belül tetszolegesen változtatható anélkül, hogy a fogszámokon, a modulon és az
alapprofilszögön változtatni kellene. A kapcsolódás javítása érdekében az egyik, vagy mindkét fo-
gaskeréknél profileltolást alkalmaznak. A profileltolás-tényezok értékeit úgy kell megválasztani,
hogy Σx = x 1 + x 2 ≠ 0 legyen. A méretek a következok:

• fejmagasságok : ( )
h a1 = h •a + x1 m = (1 + x 1 )m; és ( )
h a 2 = h •a + x 2 m = (1 + x 2 )m,
Nagyobb fogszámviszonyoknál fennáll annak a veszélye, hogy a nagykerék fogai a kiskerék fog-
tövével érintkeznek, ill. interferencia lép fel. Interferncia, vagyis az egyik kerék fogainak be-
ékelodése az ellenkerék fogárkaiban jelentkezhet kis fogszámviszony esetében is, ha mindkét ke-
réknél nagy profileltolást hajtanak végre. Ilyen esetben minkét kerék fogainak fejmagasságát csök-
kenteni kell km értékkel (k a fejmagasságcsökkentés-tényezo) , ekkor a fejmagasságok:
h a1 = (1 + x 1 − k )m ill . h a 2 = (1 + x 2 − k )m, ahol :

k = Σx − y , és a tengelytávtényezo: y = (a w − a ) m .

• lábmagasságok: ( )
h f 1 = h •a + c • − x 1 m = (1,25 − x 1 )m, és ( )
h f 2 = h •a + c • − x 2 m = (1,25 − x 2 )m;
• muködo fogmagasság: h w = (2 h •a + Σx )m = (2 + Σx )m , és h w = (2h •
a )
+ Σ x − k m = (2 − k )m .
• fogmagasság : h = h w + c ;
• fejhézag: c = c • m = 0,25m ,
Σx
• kapcsolószög: inv α w = 2 tgα + inv α ;
Σz

24
• gördüloköri fogvastagságok :
 1 π    1 π  
s w1 = d w1   + 2x 1tgα  + inv α − inv α w  , és s w 2 = d w 2   + 2 x 2 tgα  + inv α − inv α w ;
z1  2    z2  2  
• gördüloköri fogárokszélességek : e w1 = s w 2 , és e w 2 = s w1 ;
• lábkörátmérok :
( )
d f 1 = d1 − 2 m h •a + c • − x 1 = m(z 1 + x 1 − 2,5 ), és ( )
d f 2 = d 2 − 2m h •a + c • − x 2 = m(z 2 + x 2 − 2,5);

• fejkörátmérok: ha x1 + x 2 ≤ 0.75 :

d a1 = d 1 + 2h a1 = m [z 1 + 2(1 + x 1 − k )], és d a 2 = d 2 + 2h a 2 = m[z 2 + 2(1 + x 2 − k )]. .

x 1 + x 2 ≥ 0.75 esetén pedig: d a1 = 2r a1 , és d a 2 = 2 ra 2 ;

ahol a fejkörsugarak a 36. ábra alapján: ra1 = a w − (rf 2 + c), és ra 2 = a w − (rf 1 + c ).

36. ábra. Általános fogazat geometriai jellemzoi

04.07. A PROFILELTOLÁS-TÉNYEZOK MEGHATÁROZÁSA

A profileltolás-tényezok összege:
Σz inv α wt − inv α t
Σx = ,
2 tgα n
ahol:
π π
inv α wt = tgα wt − α wt , inv α t = tg α t − α t .
180 180

25
 tg α n
α t - a homlok-alapprofilszög: tgα t = , α n = 20 o.
cos β
m Σz
α wt - a kapcsolószög: cos α wt = n cos α t .
cos β 2a w
Irányadónak felvehetok a következo értékek:
• nagy teherbírású fogazat: x1 + x 2 = 1 (0,7...1, 2),
• nagy kapcsolószám: x1 + x 2 = −0,2 (− 0,4...0 ),
• kiegyensúlyozott fogazat: x1 + x 2 = 0,3 (0,2...0,4 )
Ennek az összegnek a felosztása az egyes kerekekre többféle képpen történhet, amelyek közül a kö-
vetkezokben kettovel ismerkedünk meg.
Az egyik módszer célja, hogy a relatív csúszás nagyságát kiegyenlítsük a kapcsolódás végpontjaiban
(A és E pontok). A probléma megoldását legegyszerubben grafikus közelítéssel (iterációval) vé-
gezhetjük el, a 18. ábrát véve alapul, a hiperbolák megrajzolása nélkül.
A módszert egy kompenzált fogaskerékpárra (x1 = - x2 ) mutatjuk be.
Ha ismerjük a tengelytávot, a gördülokörök sugarát és a kapcsolószöget, akkor a tengelyközi vonalon
bejelölhetjük a kerekek O1 és O2 forgástengelyeit, valamint a C fopontot. Erre illesztjük a kapcsoló-
vonalat, amely a gördülokörök közös érintojével a szöget zár be. Az O1 és O2 pontokból merolegest
bocsátunk a kapcsolóvonalra, a metszéspontok adják az evolvens N1 és N2 talppontjait. A kapcsoló-
vonal felett egységnyi távolságra és vele párhuzamosan meghúzzuk az O-O egyenest, amely a C
pontban emelt ordinátán (a kapcsolóvonal az x-
tengely) kimetszi a fopontban jelentkezo relat?v csú-
szás nulla értékét (37. ábra). Az O-O pontokból
egyeneseket húzunk a C ponton át, amelyek az el-
lentétes szélso ordinátán kimetszik a P1 , ill. P2 pon-
tokat. A tengelyközi vonalra felvisszük a muködo
fogmagasságot (ez a kompenzált fogazatnál megegye-
zik az elemi fogazatéval, vagyis hw = ha1 + ha2 = 2m)
úgy, hogy annak nagyobb része az O2 felé legyen,
Tekintettel arra, hogy a muködo fogmagasság vég-
pontjai meghatározzák a fejkörök sugarait, ezeket a
pontokat az O1 , ill. O2 pontok körül meghúzott meg-
felelo kör?vvel átvisszük a kapcsolóvonalra. A kap-
csolóvonalon kapott pontokat (ezek tkp. a kapcsolás
végso A és E pontjai) felvet?tjük ay O-O vonalra és az
itt kapott pontokon keresztül egyeneseket húzunk a P1
–bol és a P2 –bol a C pontban emelt ordinátával való
metszéspontig. A hw tengelyközi vonalon való tolo-
gatásával, rendszerint már a harmadik próbálkozásnál
megkapjuk a k?vánt eredményt, vagyis, hogy a kap-
csolás végpontjaiban a hiperbolák ordinátái egyen-
loek (vagy legalább megközelitoen egyenloek) le-
gyenek. Ez a helyzet akkor áll be, ha a P pontokból 37. ábra. A profileltolás-tényezok összegének
meghúzott egyenesek találkoznak a C ponti ordinátán. felosztása grafikus közel?téssel
A szerkesztés menete a 37. ábrán jól követheto.

A másik módszernél a profileltolás-tényezok felosztását a DIN 3992 ajánlásai alapján megszerkesz-

tett diagramok seg?tségével végezzük (38. ábra). Ezzel a módszerrel a fogtoben jelentkezo fe-
szültségeket egyenl?tjük ki.

26
Az ábra felso diagramjában az apscisszán a fogszámok összege található ( z 1 + z 2 , ill. z n1 + z n 2 ), míg
az ordinátán a profileltolás-tényezok összege A P1…P9 vonalak a fogazat jellemzoit jelölik. P1-tol
P9 felé haladva növekszik a teherbírás, de csökken a kapcsolószám és fordítva. A P3 és a P6 vonalak
közötti rész jól kiegyenlített fogazatokat biztosít a teherbírás, a kapcsolódás és a zajszint
tekintetében.

Kiválasztva a megfelelo P vonalat, a fogszámösszeg ismeretében a felso diagram segítségével

meghatározható a profileltolás-tényezok összege. A középso (a lassító hajtásra) és az alsó (a gyorsító
hajtásra) diagram segítségével a Σx értékét szétosztjuk a fogaskerekek között, ha a tengelytávra
nincs semmi korlátozás. Amikor a tengelytávra bizonyos korlátozás érvényes, mint pl. szabványos
vagy egész számra (esetleg 0,5 mm-re) kerekített érték, akkor a következoképpen járunk el:
A felso diagram segítségével meghatározott Σx értékkel kiszámítjuk a kapcsolószöget:
Σx
inv α ′w = 2 tgα + inv α .
Σz
Utána meghatározzuk a kiszámított kapcsolószögnek megfelelo tengelytávot:
′ cos α
aw =a .
cos α′w
Ezt a kapott értéket összehangoljuk a megszabott korlátozási feltételekkel és a tengelytáv végleges
értékével meghatározzuk a kapcsolószög végleges értékét:
a
cos α w = cos α .
aw
Ismerve ezt az adatot, kiszámítható a végleges Σx is:
Σz inv α w − inv α
Σx = .
2 tgα
Az így kapott profileltolás-tényezok összegét kell most szétosztani a kerekek között a középso, ill. az
alsó diagram segítségével. Ezeknél a diagramoknál a vízszintes tengelyen találhatók a fogszámok és
a fogszámösszegek fele, a függoleges tengelyen pedig a profileltolás-tényezok és az összegük fele.
Az ismert Σx értékét a diagramokban található R1…R17 (lassító hajtásnál), ill. M1…M12 (gyorsító
hajtásnál) párosítóvonalak segítségével oszthatjuk szét a hajtás kerekei között. A diagramok hasz-
nálatát példamego ldások keretében mutatjuk be.
Példa.
Egy általános fogazattal készült fogaskerékpárnál úgy válasszuk meg a profileltolás-tényezok értékét,
hogy jól kiegyenlített fogazatot kapjunk. A szükséges adatok a következok:
z 1 = 31, z 2 = 62, m = 5 mm , α = 20 o .
Kidolgozás:
z 62
u= 2 = = 2 , vagyis a hajtás lassító.
z 1 31
A 38. ábra felso diagramjában kijelöljük a z 1 + z 2 = 93 fogszámösszegnek megfelelo függoleges
egyenest, mely a P5 vonalon kimetszi az A pontot. Az A ponthoz tartozik a Σx = x1 + x 2 = 0,4 érték,
amelyet az A pont y tengelyre való vízszintes kivetítésével kapunk meg.
A kapcsolószög nagysága:

27
 Σx 0 ,4
inv α ′w = 2 tgα + inv α = 2 tg 20 o + inv 20o = 0,003131 + 0,014904 = 0,018035,
Σz 93

28
38. ábra. A profileltolás-tényezok nagyságának meghatározása

29
mivel inv20o = 0,014904 (az involut táblázat a függelékben található).
Az inv α′w értéke nem táblázati érték, ezért lineáris interpolációval keressük meg az α′w nagyságát.
Az elso kisebb táblázati értéket kivonjuk az inv α′w számított értékébol:
inv α ′w = 0,018035
inv 21,2o = 0,017865
inv ∆α w = 170 ⋅ 10 − 7.

A ∆α w értékét hármas szabály seg?tségével szám?thatjuk ki, miután az involut táblázatból kikerestük
az inv0,01o = 263,9.10-7 értéket.
∆α w : 1706 = 0,01 : 263,9
1706 ⋅ 0,01
∆α w = = 0,06464457 o ≈ 0,065o.
263,9
Ezt az értéket hozzá kell adnunk a 21,2o –hoz, hogy megkapjuk az α w nagyságát:

α ′w = 21, 2 + ∆α w = 21,2 + 0,065 = 21,265o.

Σz 93
Ismerve az elemi tengelytávot: a = m = 5 = 232,5 ,
2 2
kiszámíthatjuk a kapott kapcsolószögnek megfelelo tengelytávot.
cos α cos 20 o
a ′w = a = 232,5 = 234,44093 mm .
cos α w cos 21,265 o
Annak érdekében, hogy a kapcsolószámot ne csökkentsük le, a tengelytávra kapott értéket lefelé ke-
rekítjük egészszámú értékre, így a felvett új tengelytáv:
a w = 234 mm lesz,
amelynek új kapcsolószög felel meg:
a 232,5
cos α w = cos α = cos 20 o = 0,933669
aw 234
α w = 20,985842 o .
Ezt a kapcsolószög értéket a következo profileltolás-tényezo összeggel érjük el:
Σ z inv α w − inv α 93 0,0173086 − 0,0149043
Σx = = = 0,30716 ≅ 0,307
2 tgα 2 0,3639702
mivel:
inv 20,985842 o = inv 20,9 o + inv 0,085842o ,
inv 20,9 o = 0,017089,
inv 0,085842 o = 8,5842 ⋅ inv 0,01o = 8,5842 ⋅ 255,8 ⋅ 10 −7 ⋅ = 2195,8384 ⋅ 10 −7 ≅ 2196 ⋅ 10 −7 .

inv 20,985842 o = 0,017089`+0,0002196 = 0,0173086.

A Σx = 0,307 összeget az 38. ábra középso diagramja segítségével osztjuk szét a két fogaskerék kö-
zött olyképpen, hogy a (z 1 + z 2 ) 2 = 46,5 értéknél húzott merolegesen kimetszük a profileltolás-
tényezok összege felének, azaz: Σx 2 = 0,307 2 ≈ 0,154 -nek megfelelo B pontot. Most a B pontra

30
fektetve az R11 és R12 segédparaméterek közé eso interpolálási vonalat kell meghúznunk, melyet
metszésbe hozunk a z 1 = 31 és z 2 = 62 pontokban emelt merolegesekkel. Ezzel megkaptuk a C és D
pontokat, amelyeknek az x 1 = 0,23, és az x 2 = 0,077 értékek felelnek meg. Ez utóbbi értéket le is
kell ellenoriznünk:
x 2 = Σx − x 1 = 0,307 − 0,23 = 0,077.

05. FERDE FOGAZATÚ HENGERESKERÉK – HAJTÁSOK

05.01. ALAPISMERETEK
A ferde fogazatú hengereskerekek fogainak alakját olyan ferdefogú fogasléc határozza meg, a-
melynek a fogirányvonala β szöget zár be a fovonal, ill. a fogaskerekek forgástengelyének irányával.
A kialakított fogak fogirányvonala tkp. csavarvonal, amely lehet jobb vagy bal hajlású. A kapcsolódó
kerekek fogainak ellentétes hajlásúaknak kell lenniük. A fogirányvonal érintoje és az osztóhenger al-
kotója által bezárt szög megegyezik a fogaslécnél említett β szöggel, ezért ezt a szöget fogha-
jlásszögnek nevezzük.
A ferde fogazat elonye az egyenessel szemben az, hogy a kapcsolódás és a terhelés átadása fo-
lyamatos, így csökkennek a dinamikus hatások, és ezért elsosorban nagyobb kerületi sebességeknél
elonyösen alkalmazhatók. Jelentos elony még az is, hogy a tengelytáv nemcsak a modulnak és a fog-
számnak, hanem a fogferdeségnek is a függvénye, ezért a β szög változtatásával kívánt tengelytáv
valósítható meg. Elonytelen viszont, hogy a fogak ferdeségének következményeként a csapágyazást
axiális ero is terheli.
A ferde fogazatnál a fogprofilt két síkban szokás vizsgálni: a homloksíkban és a normálmetszetben.
A homloksík (ill. homlokmetszet) meroleges a fovonalra. Ebben a síkban található az alapprofil, a-
mely meghatározza a ferde fogazat profilját. E profilok kapcsolódása megegyezik az egyenes fogazat
profiljainak kapcsolódásával, így itt vizsgáljuk a fogaskerekek legördülésével kapcsolatos, vagyis a
kinematikai összefüggéseket. A fogazat és a kerék homloksíkra vonatkozó minden elemének jele t
indexet kap (az egyenes fogazatnál a homlok- és a normálmetszet egybe esik, ezért az indexet nem
szokás kiírni).
A normálmetszet, amely meroleges a fogirányvonalra, a szabványos alapprofil síkjának felel meg,
így itt vizsgáljuk a fogak lefejtésével kapcsolatos kinematikai problémákat és fogak terhelhetoségét.
A fogazat és a kerék normálmetszetére vonatkozó minden elemének jele n indexet kap.
A homlokmetszet és a normálmetszet a β szögön keresztül vannak összekötve egymással (39. ábra).

39. ábra. Ferde fogú fogasléc

31
Az alapprofil jellemzo méretei a következok:
tgα n
• homlok-alapprofilszög: tgα t = ,
cos β
pn
• homlokosztás: pt = .
cos β
mn
• homlokmodul: mt = .
cos β
• fejmagasságtényezo: h •at = h •a cos β ,
• lábmagasságtényezo: h •ft = h •f cos β ,
• fogmagasságtányezo: h •t = h •n cos β ,
• lábhézagtényezo: c •t = c •n cos β ,
• fejmagasságcsökkentés-tényezo: k t = k n cos β .
A ferdefogazatnál a kapcsolódó fogfelület evolvens csavarfelület, melynek alkotói egyenesek, és
amelyek mentén érintkeznek a kapcsolódó fogak egymással. Ezek az alkotók a kerekek forgás-
tengelyével β b szöget zárnak be, a neve pedig alapköri foghajlásszög, melynek nagysága a
tgβ b = tgβ ⋅ cos α t egyenlettel számítható. E szög segítségével kapunk összefüggést a normál-
metszetben levo normál-alaposztás – pbn és a homloksíkban jelentkezo homlok-alaposztás – pbt
között:
p bn = p bt cos β b .
A fogaskerekek normálmetszetében nem kört, hanem ellipszist kapunk. Annak érdekében, hogy az
egyenes fogú kerekeknél kapott összefüggéseket alkalamazhassuk a ferde fogú kerekeknél is, a nor-
málmetszetben kapott ellipszist helyettesíteni kell egy egyenes fogú kerékkel, amelyet helyettesíto
fogaskeréknek nevezünk. Ennél a keréknél a fogprofilok már nem pontos evo lvensek, de a foggörbe
jó közelítéssel annak tekintheto, melynek a görbületi sugara nagyobb, mint az eredeti evolvensé:
ρ
ρn = .
cos βb
A helyettesíto hengeres kerék képzelt fogszáma az ún. normálfogszám (régebben: helyettesíto fog-
szám):
z z
zn = ≈ .
cos β b cos β cos 3 β
2

A ferde fogazatú kerekek és a fogak méretei a legtöbb esetben ugyanúgy határozhatók meg, mint az
egyenes fogazatúaké, azzal, hogy a homloksíkra érvényes értékeket kell felhasználni. A számítások-
nál a következoket kell figyelembe venni:
A profileltolás nagysága: x t m t = x n m n ,

mivel: x t = x n cos β .
(az egyenes fogaknál használatos x = xn –nel).
π  π 
Az osztóköri homlokfogvastagság: s t = m t  + 2x t tgα t  = m t  + 2 x n tg α n  ,
2  2 
π
és a normálfogvastagság, amelyet ellenorzéskor mérnek: s n = m n  + 2 x n tgα n  .
2 
A kapcsolószög, figyelembe véve a már ismert összefüggéseket, kétféleképpen is számítható:

32
 Σx t Σx
inv α t = 2 tgα t + inv α t = 2 n tgα n + inv α t .
Σz Σz
A határfogszám, amelyet a normálmetszetben kell meghatározni, kisebb, mint az egyenes fogazatnál:
z g = 17,1cos 2 β b cos β ≅ 17,1 cos 3 β.
Ez azt jelenti, hogy a fogak alámetszése kisebb fogszámnál jelentkezik, mint az egyenes fogazatnál.

05.02. A FERDE FOGAZAT KAPCSOLÓDÁSA

Az egyenes fogú fogaskerékpároknál a kapcsolódás az egész foghosszon egyidejuleg megy végbe,
ami megfelel a fogprofilok kapcsolódásának, melynek idotartamát a profilkapcsolószám fejezi ki. A
ferde fogú kerékpárok esetében a fogak folyamatosan lépnek kapcsolódásba, amely az egyik homlok-
síkban kezdodik és az érintkezo egyenesen (ez az evolvens csavarfelület alkotója) végighaladva,
fokozatosan áttevodik a másik homloksíkba. A fogprofilok kapcsolódása a homloksíkban ugyanúgy
zajlik le, mint az egyenes fogú fogaskerékpároknál és az idotartamát is a profilkapcsolószám fejezi
ki:
g
ε α = αt .
p bt
Amíg a kapcsolódás végigfut a fog érintkezési vonalán, addig a vizsgált kerék ϕβ szöggel (ez az ún.
axiális átfedési szög) fordul el (40. ábra), Ennek az elfordulásnak az alapkör gβt íve felel meg, amely
egyenlo a foghosszvetülettel, vagyis a fog érintkezési hosszának a homloksíkon való vetületével.
g βt = b ⋅ tgβ b .

A fog hosszirányban történo kapcsolódását, amelyet átfedésnek nevezünk, megkapjuk, ha a fog-

hosszvetületet elosztjuk az alaposztással:
g βt b ⋅ tgβ b b ⋅ tg β ⋅ cos α t b ⋅ tg β ⋅ cos β
εβ = = = = ,
p bt p t cos α t m t ⋅ π ⋅ cos α t mn ⋅π
b ⋅ sin β
εβ = .
mn ⋅π

A ferde fogazat összkapcsolószáma: εγ = εα + εβ .

40. ábra. A ferde fogazat átfedése

33
A ferde fogazat elonye legjobban akkor jut kifejezésre, ha az átfedés egész szám, és lehetoleg na-
gyobb egynél. A nagyobb átfedést jobb a nagyobb kerékszélességgel biztosítani, mint a foghajlás-
szög megnövelésével, mivel a foghajlásszög növekedésével növekszik az axiális ero nagysága is.
Viszont szélesebb kerekeknél a jobb felfekvés csak jobb minoséggel érheto el, ami pedig megnöveli
az önköltséget.
Példa a profileltolás-tényezok összegének szétosztására ferde fogazatnál.
Egy gyorsító fogaskerékpárnál meg kell határozni a profileltolás-tényezok összegét úgy, hogy nagy
fogtoszilárdságot kapjunk, majd a kapott tengelytávot kerekítsük fel egész számra. Végül osszuk szét
a Σx -et a két kerék között. A szükséges adatok a következok:
z 1 = 14, z 2 = 33, m n = 4,5 mm , β = 18o.
Kidolgozás:
A normálfogszámok:
z n1 = z 1 cos 3 β =14 cos 3 18 o ≈ 16,1
z n 2 = 33 cos 3 β = 33 cos 3 18 o ≈ 37,9.
Az 38. ábra felso diagramjában a z n1 + z n 2 = 54 értéknél merolegest emelünk a P7–es vonalig (nagy
fogtoszilárdság), ahol az kimetszi az A1 pontot, amelynek vízszintes kivetítésével megkapjuk a meg-
felelo normálmetszeti Σ x n = 0.85 értéket, amely meghatározza a homlokmetszeti kapcsolószög
nagyságát.
Σx n 0,85
inv α wt = 2 tg α n + inv α t = 2 tg 20 o + inv 20,941896 o = 0,0131649 + 0,0171962 = 0,0303611,
Σz 47
mivel:
tgα t = tgα cos β = tg 20 o cos 18 o = 0,3827009
α t = arctg α t = 20,941896 o.

inv 20,941896 o = inv 20.9 o + inv 0,041896 o

inv 20,9 o = 0,0170890
inv 0,041896 o = 4,1896 ⋅ inv 0,01o = 4,1896 ⋅ 255,8 ⋅10 − 7
inv 0,041896 o = 0,0001072
inv 20,941896 o = 0,0170890 + 0,0001072 = 0,0171962.
Tekintettel arra, hogy a kapcsolószög 25,1o és 25,2o között van, a pontos értéket lineáris inter-
polációval kapjuk meg:
inv α wt = 0,0303611
i nv 25,1 = 0,0303566
o

inv ∆α wt = 45 ⋅ 10 −7.
∆α wt : 45 = 0,01 : 384,7 (mivel inv 0,01
o
= 384,7 ⋅10 −7 )
∆α wt = (45 ⋅ 0,01) 384.7 = 0,0011697 o
α wt = 25,1o + 0,0011697 o ≈ 25,1012 o.
Ennek az értéknek megfelelo tengelytáv:
Σz cos α t m Σz cos α t 4.5 cos 20,9419 o
aw = mt = n = = 114,67726 mm .
2 cos α wt cos β 2 cos α wt cos18 o cos 25,1012o

34
Ezt az értéket felkerekítjük a w = 115 mm -re, amelynél a kapcsolószög nagysága:
m n Σz 4,5 47
cos α wt = cos α t = cos 20,9419 o
cos β 2a w cos 18 2 ⋅115
o

cos α wt = 0,9030187
α wt = arc cos α wt = 25,4423 o .
Ezt a kapcsolószög értéket a következo profileltolás-tényezo összeg mellett valósíthatjuk meg:
Σ z inv α wt − inv α t
Σx n =
2 tg α n
inv α wt = inv 25, 4423o = inv 25,4 o + inv 0,0423o
inv 25, 4o = 0,0315213
inv 0,0423 o = 4,23 ⋅ inv 0,01o = 4,23 ⋅ 395,3 ⋅10 − 7 = 1670 ⋅ 10− 7
inv 25, 4423o = 0,0315213 + 0,0001670 = 0,0316883.
47 0,0316883 − 0,0171962
Σx n = = 0,93569 ≅ 0,9357.
2 tg 20 o
Ezt az összeget a 38. ábra alsó diagramja segítségével szétosztjuk a két kerék között. Ennek érde-
kében az apszcissza (z n1 + z n 2 ) 2 = 54 / 2 = 27 pontjában merolegest emelünk a tengelyre az ordináta
tengelyen levo (x n1 + x n 2 ) 2 = 0,9357 ≈ 0,468 értékig, és így megkapjuk a B pontot. Erre a pontra
illesztjük az interpolációs vonalat, amely az M9 és M10 párosító vonalak között helyezkedik el. E
vonalon metszik ki a C és a D pontot a z n1 = 16 ,1 és a z n 2 = 37 ,9 pontokban emelt merolegesek. A C
és D pontok határozzák meg az x n1 = 0,4 és x n 2 = 0,53 profileltolás-tényezok értékeit. Ha az xn2
nagyságát fogadjuk el pontosnak, akkor az xn1 pontos értéke:
x n1 = Σx n − x n 2 = 0,9357 − 0,53 = 0, 4057.

06. BELSO KAPCSOLÓDÁSÚ HAJTÁSOK

06.01. ALAPISMERETEK
Belso kapcsolódású hajtásoknál a fogaskerékpárt egy külso fogazatú kiskerék és egy belso fogazatú
fogaskoszorú alkotja. Foleg a bolygómuveknél használatosak, de mind gyakrabban nyernek alkal-
mazást, ha a rendelkezésre álló hely korlátozott és viszonylag nagy áttételekre van szükség.
A fogprofil a belso fogazatnál is evolvens, de a külso fogazathoz képest annak a másik, a homorú
oldala érintkezik az ellenkerék profiljával. Ezért a fog alakja hasonlít a külso fogazat fogárkához, és
a fogárok a külso fogazat fogához. A fogtetofelület a belso fogazatot belülrol, a fogfenékfelület pedig
kivülrol határolja, így a fejkör kisebb, a lábkör pedig nagyobb az osztókörnél.
A belso fogazatú kerekek szerkezetileg igen sokban különböznek a külso fogazatú kerekektol, mivel
alakjuk körgyuru, melynek belso felületén helyezkednek el a fogak.. Bonyolultabb szerkezeti ki-
alakításoknál a koszorú külso hengeres felülete kihasználható szíjtárcsaként, fékdobként, külso foga-
zatú fogaskerékként stb. A koszorú elemeinek jelölésénél mindig 2-es indexet használunk.
06.02. A BELSO FOGAZAT MÉRETEI
A belso fogazat osztóköre, fogosztása, foghajlásszöge, alapköre, profilszöge, a ferde fogazat átfedése
stb. megegyezik a külso fogazat megfelelo fogalmaival. Elemi fogazatnál az osztóköri fogvastagság
egyenlo az osztóköri fogárokszélességgel, nagyságuk: mπ 2 .
A fogak méreteit és alakját szintén az alapprofil határozza meg, ugyanúgy, mint a külso fogaza tnál.
A profileltolást akkor tekintjük pozitívnak, ha az alapprofil távolodik a kerék tengelyvo nalától. Ek-

35
kor az osztóköri homlokfogvastagság csökken a fogárokszélesség pedig növekszik (külso fogazatnál
ez fordítva van).
π  π 
s 2 = m − 2 x 2 tgα , ill . e 2 = m  + 2 x 2 tg α  .
2  2 
Tetszoleges dy átméroju körön a homlokfogvastagság és a homlokfogárokszélesség:
s  e 
s y2 = d y2  2 − inv α + inv α y , ill . e y2 = d y 2  2 + inv α − inv α y .
 d2   d2 
A fogfej kihegyesedését a fejköri homlokfogvastagság nagyságával ellenorizzük:
s  d
s a 2 = d a 2  2 − inv α + inv α a 2 max  , cos α a 2 max = b 2 .
 d2  d a 2 max

ahol az α a 2 max a megengedett legnagyobb fejkörnek (da2max ) megfelelo fejköri homlokprofilszög.

A belso fogazatú kerekek osztó- és alapkörének átmérojét ugyanúgy számítjuk, mint a külso fo-
gazatnál. A lábkör sugarának számításánál ügyeljünk arra, hogy az osztókör sugarához hozzá kell ad-
ni a lábmagasságot (külso fogazatnál le kell vonni), melynek nagysága megegyezik a külso foga-
zatéval; viszont a fejkör sugarát úgy kapjuk meg, ha az osztókör sugarából kivonjuk a fejmagasságot,
mely szintén megegyezik a kölso fogazatéval.
Belso kapcsolódásnál az általános fogazat kialakításának – a külso kapcsolódással ellentétben - nincs
akkora jelentosége, így általában csak meghatározott tengelytáv kialakításánál, valamint bizonyos
interferenciák kiküszöbölésénél szokták alkalmazni. Legtöbbször az x1 = x2 profileltolás jól megfelel,
melynek elonye, hogy megmarad az elemi tengelytáv és kapcsolószög, és a gördülokörök meg-
egyeznek az osztókörökkel.

41. ábra. Általános fogazatú belso kapcsolódás

A belso kapcsolódás néhány jellemzoje a 41. ábra alapján:
A belso kapcsolódás tengelytávja: a w = rw 2 − rw1 ,
r z
és a fogszámviszonya: u = w2 = 2 ,
rw1 z 1
2 2u
ezért a gördülokör átmérok: d w1 = a w , ill . d w 2 = u ⋅ d w1 = aw .
u −1 u −1

36
A fogaskoszorú lábkörsugara: (
rf 2 = r2 + m 1 + x 2 + c • , )
míg a fejkörök sugara a tengelytáv és a felvett fejhézag nagysága (ez általában kisebb, mint a külso
kapcsolódásnál) alapján: ra 2 = a w + rf 1 + c • m, ill . ra1 = rf 2 − a w − c • m
Az általános fogazat kialakításánál úgy kell megválasztani a profileltolás-tényezok nagyságát,
hogy azok különbsége - ∆x = x 2 − x 1 > 0 legyen
x 2 − x1
Ekkora kapcsolószög: inv α w = 2 tg α + inv α .
z2 − z1
cos α z − z 1 cos α
A megváltozott tengelytáv : aw = a =m 2 .
cos α w 2 cos α w
A kapcsolószám értéke ugyanúgy számítható, mint a külso kapcsolódásnál.
06.03. A BELSO KAPCS OLÓDÁS INTERFERENCIÁI
Belso fogazatnál több esetben fordulhat elo interferencia, mint a külso fogazatnál. Ennek elkerülése
végett a tervezés során legfontosabb megvizsgálni a következoket:
• a nagykerék fejkörsugarának nagyságát– ra2,
• a kiskerék fejkörsugarának nagyságát – ra1,
• metszik-e egymást a kapcsolódó fogak fejéleinek útvonalai?
A nagykerék fejkörén levo profilpont nem érintkezhet a kiskerék profiljának nem evolvens részével,
azaz a határkörön belül nem lehet kapcsolódás. Ez azt jelenti, hogy a nagykerék fejkörének legkisebb
sugarát a kiskerék határpontja határozza meg. Ha ettol kisebb fejkörsugarú a nagykerék, akkor fellép
az ún. belso fogto-interferencia. Ez általában akkor jelentkezik, ha a fogaskerékpár fogszámviszonya
nagyon nagy.
Külso fogto-interferencia hasonló esetben lép fel a nagykerék fogtövénél, ha a kiskerék fejkörsugara
nagyobb a megengedett maximális értéknél, melyet a nagykerék határpontja határoz meg. Ennek a
veszélye akkor lép fel, ha a fogaskerékpár fo gszámviszonya nagyon kicsi.
Fogfej-interferencia akkor áll elo, ha nagyon kis fogszámkülönbség esetén a kapcsolódó kerekek
forgásakor a két kerék fejprofilja a kapcsolóvonalon kivül ütközik egymással. (42. ábra).
Az eloállítás folyamán, ha a belso fogazatú kerék fogszáma és a metszokerék fogszáma között
nagyon kicsi a különbség, akkor felléphet az ún. elotolási interferencia, ami úgy jelentkezik, hogy a
metszokerék fogai a visszlöketek közben, amikor a metszokerék eltávolodik a belso fogazattól, a
belso fogazat néhány fogán a már kész fejprofilt valame nnyire lemetszik (43. ábra).

42. ábra. Fogfej- interferencia 43. ábra. Elotolási interferencia

37
07. A KAPCSOLÓDÓ FOGAKAT TERHELO ERO
A fogakat terhelo ero, az Fn normálfogero a normálmetszetben a kapcsolóvonal irányában hat, így az
erojátékot a fogaskerékpár fopontjában vizsgáljuk.

07.01. EGYENES FOGAZAT EROJÁTÉKA

Az Fn ero a fopontban egymásra meroleges két összetevore bontható (44. ábra), ezek:
• a gördüloköri kerületi ero, amely a fogaskerékre ható T forgatónyomatékból számítható:
T 2T
Ft = = = Fn cos α w ,
rw d w
• és a radiális ero a kerületi ero függvényében:
Fr = Ft tg α w .

44. ábra. A normálfogero felbontása

1 – hajtó kerék, 2 – hajtott kerék
Megjegyezzük, hogy a gyakorlatban általában az osztókör átmérojével számolják a kerületi erot,
vagyis: Ft = 2T d , mivel a d könnybben meghatározható és a hiba elhanyagolható.
A kerületi erok iránya egybeesik a gördülókör érintojének az irányával. Mivel a hajtókerék (1)
kényszeríti forgásra a hajtott kereket (2), ezért a hajtott kerék fogain jelentkezo Ft2 kerületi ero ér-
telme megegyezik a kerék forgásirányával, míg a hajtókerék fogaira ható Ft1 ero értelme ellenkezo,
de a két ero nagysága egyenlo.
Ha a kerületi erot redukáljuk az adott kerék középpontjára, egy eropárt kapunk, amely csavaró-
igénybevételnek, míg a tengely s?kjában ható harmadik ero hajlítóigénybevételnek teszi ki a tengelyt.
A radiális erokomponensek igyekeznek eltávolítani a kapcsolt kerekeket egymástól, a tengelyt pedig
hajlítóigénybevételnek teszik ki.

07.02. FERDE FOGAZAT EROJÁTÉKA

Ferde fogazatnál a normálmetszet meroleges a fogirányvonalra, ezért a kapcsolóvonal β szöget zár
be a homloksíkkal. Ebbol kifolyólag a normálfogero a C pontban egymásra meroleges három
összetevore bontható (45. ábra), ezek:
• az osztóköri keröleti ero – Ft,
• a radiális ero – Fr,
• az axiális ero – Fa.

38
 45. ábra. Az Fn ero felbontása ferde fognál
A keröleti erot ugyanúgy határozzuk meg, mint az egyenes fogaknál.
A radiális ero, az 45. ábra alapján:
Ft tgα n
Fr = Fn′ tgα n = ,
cos β
Ft
mivel: Fn′ = .
cos β
Az axiális ero a kerületi ero függvényében:
Fa = Ft tgβ .
Az Ft és Fr erok a tengelyt ugyanúgy terhelik, mint az egyenes fogazatnál.
Az axiális erot redukáljuk a kerék tengelyvonalára, kapunk egy eropárt a tengelyvonal síkjában, a-
mely hajlítóigénybevételnek teszi ki a tengelyt. A tengely s?kjában ható harmadik ero húzó- vagy
nyomóigénybevételt vált ki a tengelyben, a vezetocsapágy helyzetétol függoen.

08. A FOGAK MEGHIBÁSODÁSAI

Az üzemeltetés során a kapcsolódó fogakat különbözo dinamikai hatások érik, amelyek kiválthatják
azok meghibásodását és tönkremenetelét. A fogak meghibásodásai két különálló csoportba sorol-
hatók, amelyek általában egymástól függetlenül jelentkezhetnek. Ezek a fogtörések és a fogfelületi
sérülések.
A fogtörés leggyakrabban két féle módon jelentkezik:
• a fogto közelében a fog teljes hosszában letörik, melynek oka lehet az anyag kifáradása, hirtelen
túlterhelés vagy anyaghiba,
• a fog egyik vége letörik, ha a terhelés eloszlása nem egyenletes a fog egész hosszán és a fogvég
terhelése meghaladja az anyag teherbírását. Ennek oka a fogirányvonal túl nagy hibája, ill. a haj-
tómuház hibás elkészítése (a tengelyek nem párhuzamosak).
A fogfelületi sérülések igen sokrétüek lehetnek, melyek közül leggyakoribbak :
• a kopás,
• a gödrösödés (pitting),
• a karcok és a berágódás,
• a repedések.

39
A kopást a fogfelületek egymáson való csúszása okozza, amely a bejáródás folyamán még hasz-
nosnak tekintheto, mert javítja az érintkezo fogfelületeket, de ha ez a kopás tovább tart, akkor az már
káros a fogakra. Ennek az ún. progresszív kopásnak a kiváltója a helytelen kenés, ill. a nem meg-
felelo vagy szennyezett kenoanyag.
A pitting oka foképpen az anyag felületi kifáradása, melynek folyamán a gördüloköri fogirányvonal
mentén apró gödröcskék jelennek meg. Az anyag kitöredezését apró hajszálrepedések elozik meg,
amelyek közvetlen a fe lszín alatt jelennek meg. Ezek idovel megnonek, eljutnak a felszínig és ekkor
a repedések között az anyag kitöredezik. Ez a jelenség foleg egyenes fogú hengereskerekeknél je-
lentkezik olajkenés esetén, mivel az olaj tapadása elosegíti az anyag kiszakadását. Fokozódó pit-
tingnél a gödröcskék idovel megnonek és az egész fogfelületre kiterjednek, ami a kerekek nyugtalan
járását, rezgését, zaját, majd a fogazat teljes tönkremenetelét okozza.
Karcok és barázdák a fogmagasság irányában jelentkezo hornyok, amelyeket a kenoanyagba került
apró szennyezodések okoznak. A karcok 1-2 µm mélyek és kisebb terheléseknél, míg a barázdák
több µm mélységuek és nagyobb terheléseknél jelentkeznek.
Ha a fogfelületek kenése vagy a kenoanyag viszkozitása nem megfelelo, a fogfelületek erosen fel-
melegednek, az olaj viszkozitása lecsökken és ha a fogfelületek kiálló részecskéi egymással fémesen
érintkezve össszehegednek, majd kiszakadnak és további durva sérüléseket okoznak a kapcsolódó
fogfelületeken, akkor beáll a berágódás. Ez általában igen gyorsan játszódik le, ami a fogak hirtelen
tönkremenetelét okozhatja. A berágódás gyakrabban jelentkezik olyan fogaskerékpároknál, amelyek-
nél a fogfelületek keménysége egyforma, ezért ajánlatos a kiskerék fogait keményebbre edzeni.
A repedések megjelenésének az oka lehet anyaghiba, hokezelési hiba és megmunkálási (foleg köszö-
rülési) hiba. Ezek általában hajszálrepedésekként jelennek meg, de idovel megnövekednek és akkor
kiváltják a fogak letörését, ill. olyan fokú károsodását, hogy a fogaskerék használhatatlanná válik.
A meghibásodások meghatározott kritikus feszültségeknél jelentkeznek. Ennek megelozése érdeké-
ben a méretezésnél olyan biztonsági tényezokkel kell számolni, amelyekkel az üzemi feszültség,
vagyis a fogak igénybevétele a kritikus érték alatt tartható.

09. FOGASKEREKEK MÉRETEZÉSE

Ha ismertek a fogaskerékpár jellemzoi, könnyen leellenorizhetok a biztonsági tényezok értékei. Ha
nem ismert minden adat, akkor elotervezéssel megállapíthatók a fo méretek (pl. a tengelytáv),
amelyek segítségével meghatározható a többi szükséges adat.
Az átviendo P teljesítménybol számítható né vleges osztóköri kerületi ero:
2T 2P P P
Ft = = , mivel T = = ,
d d ⋅ 2 πn ω 2πn
ahol ω a fogaskerék kerületi sebessége, n pedig a másodpercenkinti fordulatszáma.
Bizonyos külso és belso dinamikai hatások, valamint a terheléseloszlások miatt a fogak névleges
igénybevétele megváltozik, amelyet meghatározott tényezokkel veszünk figyelembe.

09.01. FOGASKEREKEK DINAMIKÁJA

A külso dinamikai hatásokból adódó túlterheléseket a KA üzemtényezovel vesszük figyelembe. Ennek
nagysága a hajtó és a hajtott gép üzemmódjától és a gépkapcsolat dinamikai jellegétol függ. Irányadó
értékei a 9.01. táblázatában találhatók
A fogak gyártási pontatlanságaiból és rugalmasságukból adódóan az üzemeltetés folyamán belso di-
namikus hatások lépnek fel, amelyeket a Kv dinamikus tényezovel veszünk figyelembe. E tényezo
nagysága kello pontossággal megállapítható a 46. (egyenes fogú hengeres kerekekre) és a 47. ábra
(ferde fogú hengeres kerekekre) seg?tségével.

40
9.01. táblázat. A KA üzemtényezo értékei
Hajtó gép
Hajtott gép
I II III
Áramfejleszto, szállítószalag, könnyu felvonó, turbókomp-
1 1,25 1,5
resszor, kevero egyenletes anyagminoség esetén.
Szerszámgép fohajtómu, nehéz felvonó, daru, bányaszellozo,
kevero egyenlotlen anyagminoség esetén, többhengeres 1,25 1,5 1,75
dugattyús szivattyú.
Sajtoló- és vágógépek, hengersorok, kohóipari gépek, ka-
1,75 2,0 2,25
nalas kotrók, nehéz centrifugák, nehéz dugattyús szivattyúk.
I - Villamos motor,
II - Turbina, többhengeres belségésu motor,
III - Egyhengeres belsoégésu motor.

45. ábra. Egyenes fogú kerekek Kv tényezoje 46. ábra. Ferde fogú kerekek Kv tényezoje
Az ábrákon látható a fogaskerékpár várható rezonanciatartománya, ahol jóval nagyobb dinamikus
hatások is felléphetnek, ezért ez a tartomány kerülendo.

09.02. A TERHELÉSELOSZLÁS
A gyártásból eredo fogirányhibák, ill. a tengely és a fogazat deformációiból adódó fogirányhiba
összegezett nagysága azt eredményezi, hogy a terhelés a fogszélesség mentén egyenlotlenül oszlik el.
Ezt a jelenséget a fogszélesség menti terheléseloszlás tényezovel vesszük figyelembe. Fogfelületi te-
herbírásnál e tényezo jele KHβ , míg fogto-teherbírásnál KFβ .
Itt kell megjegyeznünk, hogy a méretezés folyamán használatos jelzések, amelyek a fogfelületre
vonakoznak “H” indexet, amelyek pedig a fo gtore vonakoznak “F” indexet kapnak.
E tényezok számítása viszonylag bonyolult, ezért jelen esetben megelégszünk az irányadó értékeik
meghatározásával, melyet a 47. ábrán bemutatott diagramok segítségével végezhetünk el. Ezek a KHβ
értékét adják meg, amely függ a fogaskerékpár beépített helyzetétol, melyet a hajtómuvek sematikus
rajzairól állapíthatunk meg (I…VI), továbbá a b/d1 viszonytól (b – a fogszélesség, d1 - a kiskerék
osztókörátméroje) és a kapcsolódó fogaskerekek fo gfelületeinek Brinell-keménységétol (HB1 a kis-
kerékre, HB2 a nagykerékre vonatkozik). A fogtore vonatkozó KFβ kisebb, mint a KHβ , és a követ-
kezo összefüggéssel számítható:
K Fβ = K pHβ ,

ahol: p = ω 2 (1 + ω + ω2 ) és , ω = (b h )min .

41
 47. ábra. A KHß tényezo meghatározása
9.02. táblázat. A KHα = KFα tényezok értékei
A fajlagos terhelés - KAFt /b, N/mm-ben
fogfelület
Az érint-

≥100 <100
kezo

β
A fogaskerekek ISO szerinti minosége
5 6 7 8 9 10 11 ≥5
edzett 1 1,1 1,2
0o I1)
edzetlen 1 1,1 1,2
edzett 1 1,1 1,2 1,4
>0o II2)
edzetlen 1 1,1 1,2 1,4
1)
Az I mezore érvényes tényezok:
3 1
K Hα = ≥ 1,2 ; ill. K Fα = ≥ 1,2 .
4 − εα 0, 25 + 0,75ε α
2)
A II mezore érvényes tényezok:
εα
K Hα = K F α = > 1, 4 .
cos 2 β b

42
A kapcsolóhossz elején és végén két fogpár kapcsolódik, melyek között a terhelés nem egyformán
oszlik el, foleg a gyártási hibák miatt. Ebbol kifolyólag az egyik fogpáron nagyobb lesz a terhelés az
átlagosnál. Ezt vesszük figyelembe a homlok-terheléseloszlási tényezokkel, amelyek jelen esetben
egyenloek: KHα = KFα. Ezek irányadó értékei a 9.02. táblázatban taláhatók.

09.03. A FOGAK IGÉNYBEVÉTELE

A 08. fejezetben leírt meghibásodások egyes fa jtái konstrukciós módszerekkel, azaz méretváltozta-
tásokkal megelozhetoek. Ha ezeket megvizsgáljuk, az oket kiváltó okokat három csoportba
sorolhatjuk:
• a fogfelületek nyomó igénybevétele,
• a fogto hajlító igénybevétele és
• a fogfelületek berágódási igénybevétele.

09.03.01. A FOGFELÜLET TÉNYLEGES FESZÜLTSÉGE

A fogaskerékpár fogfelületi teherbírása az a legnagyobb terhelés, amelynek hatására nem jön létre
gödrösödés. A számítás alapját az érintkezo felületeken kialakuló Hertz- feszültség képezi (ezt a
számítási eljárást 1908-ban világviszonylatban elsoként a magyar Vidéky Emil javasolta). Ennek
meghatározására a két összenyomott körhengerre érvényes Hertz-képlet szolgál alapul, melyet a fo-
gak jellemzoihez alakítottak, majd az így kapott névleges feszültséget bizonyos tényezokkel helyes-
bítették, amelyekkel a fogaskerékpárnál jelentkezo hatásokat vették figyelembe. Az érintkezo fog-
felületeken jelentkezo tényleges feszültséget (48. ábra) a következo módon határozzuk meg:

48. ábra. A fopontban jelentkezo Hertz-feszültség

Két hengeres test összenyomódásakor az érintkezo sávon jelentkezo feszültség maximális értékének
meghatározására szolgáló egyenletet véve alapul és azt átalakítva az érintkezo fogfelületekhez, a kö-
vetkezo egyenletbol indulunk ki:

43
 EFn
σ 2H = 0,175 ,
bρ
ahol:
2E 1 E 2
E a rugalmassági modulus középértéke: E = ,
E1 + E 2
ρ1ρ 2
ρ a profilgörbületi sugarak redukált (ekvivalens) értéke: ρ = .
ρ1 + ρ2
A profilgörbületi sugarak értéke a C fopontban:
ρ1 = ρ w1 = rw1 sin α w = r1 cos α ⋅ tg α w , ill . ρ 2 = ρ w2 = rw 2 sin α w = r2 cos α ⋅ tg α w ,
cos α cos α
mivel: rw1 = r1 , ill . rw 2 = r2 .
cos α w cos α w
Ha a kapott értékeket behelyettesítjük a kiinduló egyenletbe, és a normál fogerot a tangenciális
erovel helyettesítjük ( Fn = Ft cos α ), a következo egyenletet kapjuk:

Ft 1 2(u + 1)
σ H = 0,175E ,
cos α b d 1u ⋅ cos α ⋅ tg α w
1 ρ1 + ρ 2 (r1 + r2 )cos α ⋅ tgα w 2(u + 1)
tekintettel arra, hogy: = = = , és r2 = ur1 .
ρ ρ1ρ2 r1r2 cos α ⋅ tg α w d1u ⋅ cos α ⋅ tg α w
2 2

Az elobbi egyenletet felírhatjuk a következo módon is:

2 Ft u + 1
σ H = 0,175E .
cos α ⋅ tg α w bd1 u
2

A fenti egyenletben:
0,175E = Z E - a rugalmassági tényezo (9.03. táblázat),
9.03. táblázat. A rugalmassági tényezo ZE értékei
Kiskerék Nagykerék ZE
acél 189,8
acélöntvény 188,9
acél gömbgrafitos öntöttvas 181,4
szürke öntvény 163,7
ónbronz 159,8
acélöntvény 188,0
acélöntvény gömbgrafitos öntöttvas 180,5
szürke öntvény 161,4
gömbgrafitos öntöttvas 173,9
gömbgrafitos öntöttvas
szürke öntvény 156,6
szürke öntvény szürke öntvény 146,0

2
= Z H - a gördülokör-tényezo egyenes fogazatra, ill.
cos α ⋅ tg α w
2

2 cos β b
ZH = ferde fogazatra.
cos 2 α t ⋅ tgα wt

44
E tényezo értékei meghatározhatók a 49. ábra segítségé vel is. Nagysága az alapprofilszögtol, a
foghajlásszögtol és a kapcsolószögtol függ.

49. ábra. A ZH gördülokör-tényezo meghatározása

Példa: x1 = x2 = 0, ß = 18o , ZH = 2,39
A kapcsolódó fogfelületeken jelentkezo feszültség valamennyire lecsökken az érintkezési hossz
nagyságától függoen, amit Zε - a kapcsolószám-tényezo beiktatásával veszünk figyelembe. E tényezo
nagysága a profilkapcsolószámtól és az átfedéstol függ. Értéke:
4 − εα
egyenes fogazatra: Zε = ,
3

Zε =
4 − εα
(1 − ε β ) + ε β ha ε β < 1, ill .
3 εα
ferde fogazatra:
1
Zε = ha εβ ≥ 1
εα

A Zε éretéke a 50. ábra segítségével is meghatározható.

45
 50. ábra. A Zε kapcsolószám-tényezo meghatározása
Példa: ea = 1,42, eß > 1, Ze = 0,84
A σ H -ra kapott egyenletbol kiindulva és figyelembe véve az üzemeltetés alatt jelentkezo dinamikus
erok és más üzemviszonyok hatását, amelyeket újabb módosító tényezok bevezetését igénylik, a kö-
vetkezo végso egyenletet kapjuk:
Ft u ± 1 N
σH = Z KH 2
,
bd 1 u mm
ahol:
u = z 2 z 1 a fogszámviszony, z1 a kiskerék, z2 a nagykerék fogszáma,
u+1 a külso, u-1 a belso kapcsolódásnál használatos,
Ft – a névleges kerületi ero N – ban,
b – a fogaskerék szélessége mm – ben,
d1 – a kiskerék osztókörének átméroje mm – ben,
A fogfelületre érvényes összegezett terheléstényezo:
K H = K A K v K Hβ K Hα .

KA – üzemtényezo, Kv – dinamikus tényezo, KHβ - fogszélesség menti és KHα - a homlok ter-

heléseloszlási tényezo felületi teherbírásra.
Az összege zett fogfelületi tényezo:
Z = ZE Z H Zε ZB Zβ ,
ahol az egyes tényezok a következok:
ZE – a rugalmassági tényezo, nagysága az anyagok rugalmassági tulajdonságaitól függ. Értékeit az
anyagpárosítástól függoen a 9.03. táblázata tartalmazza.
ZH – a gördülokör-tényezo, nagysága az alapprofilszögtol, a foghajlásszögtol és a kapcsolószögtol
függ. Értéke a 49.ábra segítségével határozható meg.
Zε - a kapcsolószám-tényezo, nagysága a profilkapcsolószámtól és az átfedéstol függ. Értéke a meg-
adott képletek vagy az 50. ábra segítségével határozható meg.
ZB – az egyfogpár-kapcsolódási tényezo, amellyel azt vesszük figyelembe, hogy a legnagyobb
feszültség nem a fopontban, hanem az egyfogpár-kapcsolódás elso (B) pontjában jelentkezik, amint
ezt a 51. ábra érzékelteti.

46
 a. b.
51. ábra. A Hertz- feszultség eloszlása a kapcsolóvonal mentén
A 51a ábra mutatja a Hertz- feszultség eloszlását a kapcsolóvonal mentén, ha csak mindíg egy fogpár
kapcsolódna, míg a 51b ábrán látható a Hertz- feszultség eloszlása arra az esetre, ha a kétfogpárkap-
csolás szakaszain (AB és DE) a terhelés egyformán oszlik el.
Ezt a tényezot külso hajtásnál csak zn1 < 20 esetén kell alkalmazni, mert zn1 >20 – nál a C és B
pontban jelentkezo feszültségek közötti különbség elhanyagolható, de belso kapcsolódásnál ez az e-
set nem áll fenn. Értéke a kapcsolódó profilok C és B pont beli görbületi sugarainak a viszonyától
függ.
ρC1ρC 2
ZB = ≥ 1.
ρB1ρB 2

a. külso fo gazás b. belso fogazás

52. ábra. A kapcsolódó fogprofilok görböleti sugara a B és C pontban
A kapcsolódó fogaskerékpár geometriájából (52. ábra) a görbületi sugarak könnyen kiszámíthatók.
Kölso kapcsolódásnál:
ρC1 = rb1 tgα w , és ρC 2 = rb 2 tgα w ,
ρ B1 = rb1 tgα B1 , és ρ B2 = rb2 tg α B 2.
rb1tg α w ⋅ rb2 tg α w tg α w
ZB = = ≥1
rb1tgα B1 ⋅ rb 2 tgα B 2 tgα B1 tgα B 2

47
A kapcsolószögek nagysága a B pontban, a kis- és nagykeréknél:

ρ ra21 − rb21 − EB d 2a1 − d 2b1 − 2p b ρB 2 rw1 (u + 1) sin α w − rb1tgα B1

tgα B1 = B1 = = , ill. tgα B2 = = ,
rb1 rb1 d b1 rb2 urb1
mivel: ρ B1 + ρ B2 = N1 N 2 = (rw1 + rw 2 )sin α w = rw1 (u + 1)sin α w ,
mert ρ B1 = rb1 tgα B1 és rb2 = ur b1 .
Ha behelyettes?tjük az rb1 = rw1 cos α w értéket, megkapjuk a tga B2 –re a végso kifejezést:

tgα B2 =
(u ± 1)tgα w m tgα B1 .
u
Ferde fogazatnál e tényezo nagyságára kihatással van a foghajlásszög is, ?gy a ZB tényezore, figye-
lembe véve az egyenes fogazatra kapott kifejezést, a következo képletet kapjuk:
tgα wt cos β
ZB = ≥1 .
tgα B1 tgα B 2
tga B1 –et ugyanúgy szám?tjuk mint az egyenes fogazatnál, m?g tga B2 –t a következo képlettel:

tgα B2 =
(u ± 1)tgα wt cos β m tg α B1 .
u
Belso kapcsolásnál ugyanazok a képletek érvényesek, mint kölso kapcsolásnál azzal, hogy kettos e-
lojelnél a felso a külso, m?g az alsó a belso kapcsolásra érvényes.
Ferde fogazatnál a kapcsolóhossz nagysága a fogferdeségi szögtol függ, melynek hatását a Zβ -
fogferdeségi tényezovel, vesszük figyelembe, vagyis a terhelés a ferde fogazaton kedvezobben oszlik
el, mint az egyenes fogazaton. A ferde fogazatnál ugyanis egyszerre több fogpár kapcsolódik, mint
az egyenes fogazatnál. Értéke:
Zβ = cos β .
A Zß tényezo értéke az 53. ábra seg?tségével is meghatározható.

53. ábra. A Zß tényezo meghatározása: ß = 18o , Zß = 0,973

09.03.02. A FOGFELÜLET KRITIKUS FESZÜLTSÉGE

A fogfelületek kritikus feszültségének túllépése esetén várható a fogfelületek fokozott gödrösödése
és a fogak gyors tönkremenetele. Nagysága az anyag Hertz- feszültségének kifáradási határértékébol
( σ H lim ) számítható, figyelembe véve a kísérleti és az üzemi feltételek közötti különbségeket. A kifá-
radási görbék kísérleti meghatározásánál, a fogaskerékpárokat a következo feltételek mellett vizs-
gálták:

48
modul: m = 3…5 (8) mm,
tengelytáv: 91,5…150 (200) mm,
kerékszélesség: b = 10…20 mm,
kerületi sebesség: vt = 8…16 m/s,
kenoolaj viszkozitása: ν 50 = 100 mm2 /s
Mivel az üzemi feltételek általában különböznek a felsoroltaktól, szükséges bizonyos korrekciós té-
nyezok bevezetése. Így a kritikus feszültség a következo egyenlettel számítható ki:
σ Hkrit = σ H lim Z NT Z L Zv ZR Z W ZX .
σ H lim - a Hertz- feszültség kifáradási határa, melynek értéke a 9.07. táblázatban található.

ZNT – az élettartam-tényezo, mellyel azt fejezzük ki, hogy a terhelést megnövelhetjük, ha a fogas-
kerékpár szükséges élettartama kisebb, mint a fogfelület kifáradási határfeszültségéhez tartozó élet-
tartam, vagyis ha az üzemi terhelési ciklus (nΣ ) kisebb, mint a határfeszültségnek megfelelo terhelési
ciklus (N D). E tényezo különbözo anyagokra vonatkozó nagysága a 54. ábrából határozható meg.

54. ábra. A ZNT élettartam-

tényezo meghatározása
a – szerkezeti, nemesített és felü-
letedzett acélok, gömbgrafitos ön-
töttvas, perlites temperöntvény, ha
némi pitting megengedett; b – u-
gyanaz, mint az „a” pont alatt, de
pitting nélkül; c – nemesített vagy
nitrálható acélok gáznitrálva és ön-
töttvas; d – nemesített acélok só-
nitrálva.
ZL – a kenoanyag-tényezo, amellyel az olaj viszkozitásának a fogfelület kifáradási határértékére való
hatását vesszük figyelembe. Nagyságát az 55. ábra segítségével határozhatjuk meg. A diagram alsó
vízszintes tengelyén az 50 o C-on mért kinematikai viszkozitás - ν 50 , míg a felso vízszintes tengelyén
a 40 o C-on mért viszkozitás - ν 40 található.
Névleges viszkozitás 40 o C-on, ?40 , mm2 /s

55. ábra. A ZL
kenoanyag-tényezo
Névleges viszkozitás 50 o C-on, ?50 , mm2 /s meghatározása

49
Az elobbi diagram ásványi eredetu olajokra érvényes. Szilikonolajok felhasználása esetén a dia-
gramból vett adatok betétedzett fogaknál 1,1; nemesített fogaknál 1,4 tényezovel beszorozhatók.
A diagram σHlim = 850…1200 N/mm2 határok között érvényes. Ha σHlim < 850 N/mm2 , akkor 850-el,
ha pedig σHlim > 1200 N/mm2 , akkor 1200-al számolunk. Ez a korlátozás érvényes a Zv , és a ZR té-
nyezok meghatározásánál is.
Zv – a sebességtényezo, mellyel a megnövekedett kerületi sebességnek a fogfelületi teherbírásra való
kedvezo hatását vesszük figyelembe. Nagyságát az 56. ábra segítségével határozzuk meg.

Kerületi sebesség, v, mm/s

56. ábra. A Zv sebességtényezo meghatározása
ZR – az érdességtényezo, mellyel a fogfelületek érdességének a fogfelületi teherbírásra gyakorolt
hatását vesszük figyelembe. Minél finomabb a fog felülete, annál kedvezobb a felületek között kiala-
kuló olajfilm hatása a teherbírásra. Nagysága az 57. ábra segítségével határozható meg.

Relat?v felületi érdesség Rz100 , µm

57. ábra. A ZR érdességtényezo meghatározása

50
Az 57. ábrán található diagram közvetlenül 100 mm tengelytávú fogaskerékpárra érvényes. Más
esetben a fogfelületi tényleges Rz1 és Rz2 egyenetlenség magasságnak és az a w (mm) tengelytávnak a
függvényében az
R z1 + R z 2 100
R z100 = 3
2 aw
képlettel kell a független változót számítani, mert a diagram csak ezzel az értékkel használható. A
megmunkálástól függo fogfelületi átlagos Rz értékei az 9.05. táblázatban találhatók.
9.05. táblázat A fogfelületi egyenetlenség magasság - Rz
Rz (µm) Megmunkálási mód Minoség
2 Finom köszörülés és polírozás 2…4
2,5…3 Finom köszörülés 3…5
3,5...4,5 Durva köszörülés, finom lefejtomarás, foghántolás 4…7
4,5...5,5 Közepes marás és polírozás 4…7
5…7 Közepes lefejtomarás és lefejto gyalulás (metszés) 7…8
7,5…14 Goromba lefejtomarás és lefejtogyalulás 8…10
>8 Profilmarás és gyalulás, öntés, porkohászat, kovácsolás, kivágás 8…12
A ZW – anyagpárosítási tényezot akkor használjuk, ha a kapcsolódó fogak keménysége között nagy a
különbség, mivel ekkor a lágyabb nagykerék fogfelületének a kifáradási határa megno. Ezt a ténye-
zot felületedzett kiskerék és 130…400 HB Brinell-keménységu nagykerék párosításánál alkal-
mazzuk. Nagysága az 58. ábrán látható diagramból ha tározható meg.

58. ábra. A ZW anyagpárosítási tényezo meghatározása

Ha HB < 130, akkor ZW = 1,2; ha pedig HB > 400, akkor ZW = 1.
A ZX mérettényezo a fogaskerékpár méreteinek a hatását fejezi ki és akkor kell használni, ha a kere-
kek modulja nagyobb 7 mm –nél. Értékei az 9.06. táblázatban találhatók.
9.06. táblázat. A ZX mérettényezo értékei
Modul mn mm-ben
Anyag és hokezelés
10 15 20 25 30
Karbonitrált vagy nitrált nemesítheto és ce-
0,97 0,91 0,86 0,80 0,75
mentálható acélok
Cementált acélok, felületedzett acélok és
1 0,975 0,95 0,925 0,90
gömbgrafitos öntöttvas

51
9.07. táblázat. A fogaskerékanyagok jellemzoi
A fog Hertz-feszültség - σHlim Fogtofeszöltség - σFlim A fogto sztatikus
Sor-
szám
Anyagjelzés magjának/felületének határértékei N/mm2 – ben 1) szilárdsága
keménysége A B A B (N/mm2 )
Szerkezeti acélok
1 C0545 160HB 350…420 360 140…207 146 560
2. C0645 190HB 380…530 390 150…215 160 650
3. C0745 210HB 400…565 410 160…220 170 710
Csillapított vagy nemesített acélok
4. C1530 185HB 465…580 525 155…250 200 -
5. C1531 190HB 470…590 530 160…225 210 740
Nemesített ötvözött acélok
6. C4731 270HV10 630…810 720 215…330 270 1210
7. C4732 300HV10 675…850 760 230…340 280 1490
8. C5431 310HV10 680…860 775 232…342 285 1580
9. C5432 320HV10 700…880 790 235…345 290 -
Felületedzett (láng- vagy indukciós edzéssel) nemesített acélok
10. C1531 190HV10/560HV1 1015…1330 1180 245…390 375 1400 (740)2)
11. C4131 270HV10/590HV1 1040…1355 1205 255…400 375 1800 (1210)
12. C4731 280HV10/610HV1 1050…1365 1220 260…410 375 1900 (1490)
13. C4732 250HV10/590HV1 1040…1355 1205 255…400 375 2000 (1580)
14. C5430 290HV10/610HV1 1050…1365 1220 260…410 375 -
15. C5431 310HV10/620HV1 1060…1370 1225 265…415 375 -
16. C5432 320HV10/630HV1 1070…1375 1230 270…420 375 -
Nemesített nitrált acélok
17. C4732 180HV10/550HV1 780…1220 1000 230…410 370 1000
18. C4320 280HV10/550HV1 780…1220 1000 230…410 370 1050
19. C7421 - - 1120 - 270 -
Karbonitrált acélok
20. C1530 220HV10/420HV1 650…915 770 230…365 305 680
21. C4320 230HV10/560HV1 650…950 800 230…490 320 710
22. C4730 280HV10/610HV1 650…950 800 230…490 320 750
23. C4130 450HV10/650HV1 - 1350 - 450 1400
Betétedzett (cementált) acélok
24. C4320 270HV10/720HV1 1300…1650 1500 310…520 430 2150
25. C4321 280HV10/720HV1 1300…1650 1500 310…520 430 -
26. C5420 310HV10/730HV1 1300…1650 1500 310…520 460 2300
27. C4520 400HV10/740HV1 1300…1650 1500 310…520 500 2800
Ötvözetlen acélöntvények
28. CL0501 160HB 280…420 300 110…175 120 1380
29. CL0601 180HB 305…435 320 120…180 130 1460
Szürke öntvény (SL), gömbgrafitos öntöttvas (NL)
30. SL200 180HB 300…390 315 40…90 55 320
31. SSL250 220HB 335…440 350 50…95 62 420
32. SL350 230HB 350…460 375 55…100 70 700
33. NL400-12 180HB 390…530 470 140…205 185 1180
34. NL600-3 250HB 490…530 570 165…230 215 1680
35. NL800-2 275HB 520…660 600 175…240 225 -
1)
Az A oszlopban az ISO szerinti szórásterület, a B oszlopban az ajánlott középérték található.
2)
A zárójelben levo értékek az edzettlen fogtövekre érvényesek.
Felhasználási területek :
1, 2, 3 kis terheléseknél; 4, 5 alacsony ár; 6 jó megmunkálhatóság, hegesztheto; 7, 8 közép- és nagyméretu fogaskerekek-
hez; 9 nagy szilárdságra nemesítheto; 10, 11 lángedzésre ajánlott b=100 mm-ig; 12, 16 lángedzheto, nagyobbátmérok
esetén; 13 nagy keménységre edzheto, de repedésre hajlamos; 14, 15 nagy átméroknél ajánlott, repedésre nem hajlamos;
17 nagy fogaskerekekhez m>16 mm esetén; 18 nemesítés szükséges, m<10 mm nagyságig; 19 jól hegesztheto; 20 alak-
tartó, olcsó, d<300 mm és m<6 mm esetén ajánlott; 21, 22 mint az elobbi, de nagyobb a belso és a felöleti szilárdsága;
24 szokványos anyag d<250 mm és 2≤m<20 mm méreteknél; 2<m<5 mm esetén a szilárdsága megegyezik a 26-os acél-
lal; 25 a 24-es és a 26-os közötti méretekhez ajánlott; 26, 27 16<m<30 mm esetén, eros dinamikus hatásoknál m<5 mm-
nél szokásos az alkalmazása.

52
09.03.03. FOGFELÜLETI TEHERBÍRÁS BIZTONSÁGI TÉNYEZOJE
A fogfelületi teherbírás biztonsági tényezojét a fogfelület kritikus és tényleges feszültségének a há-
nyadosaként kapjuk meg. A tényleges feszültség a fogaskerékpár mindkét kerekére egyforma, vi-
szont a kritikus feszültség (a Hertz-feszültség határértéke) általában különbözik, mivel a kerekek a-
nyaga is különbözo. Ezért a biztonsági tényezo értékét mindkét kerékre ki kell számítani. Ha már
meghatároztuk a kerekek tényleges és kritikus feszültségét, a biztonsági tényezok:

σ Hkrit1 σ
S H1 = , ill . S H 2 = Hkrit2 .
σH σH
Nagyságuk a következo határétékek között kell, hogy mozogjon:
SH = 1,2...1,6 (2 ) .
Minél pontosabban tudjuk meghatározni a tényleges feszültség értékét, annál kisebb lehet a bizton-
sági tényezo. Továbbá, figyelembe kell venni a meghibásodás hatását a környezetre, emberéletek ve-
szélyeztetését, az üzemkiesés költségeit, a helyszínt (hajó, repülogép), a csere lehetoségét, ill. a tarta-
lék alkatrész beszerezhetoségét stb.

09.03.04. A FOGTO TÉNYLEGES FESZÜLTSÉGE

Egy fogaskerékpár fogto-teherbírása az a terhelés, amelynek
hatására az üzemeltetés során a fogtoben nem következik be
repedés vagy törés. A fogtoben keletkezo legnagyobb igénybe-
vételeket az egyfogpár-kapcsolódás A ill. E határpontjában
ható Fn normálfogero váltja ki (59. ábra), a gyakorlat számára
viszont jobban megfelel, ha a fog fejélét terhelo ero által ki-
váltott feszültséget számoljuk és az ilymódon létrejött különb-
séget egy módosító tényezovel vesszük figyelembe.
A fejélt terhelo erot a hatásvonalán eltoljuk a fog szimmetria-
tengelyéig, majd itt két összetevore bontjuk:
• a szimmetriatengelyre meroleges F′ összetevo a fogtore
hajlító- és nyíróigénybevételt fejt ki,
• a szimmetriatengely irányában ható F′′ összetevo pedig a
fogtore nyomást fejt ki.
Mivel a fogtoben a hajlítófeszültségnek igen nagy a kon-
centrációja, ezért csak ezt vesszük figyelembe és névleges fe-
szültségnek tekintjük. Legnagobb értéke azon pont környeze-
tében van, amelyben a fogtogörbe érintoje 30o -os szöget zár be
a fog középvonalával. A fogban keletkezett feszültséget erre a
keresztmetszetre számoljuk olyképpen, hogy az egyes mérete-
ket a modul, az F′ erot pedig a kerületi ero függvényében fe-
jezzük ki, majd az így kapott alapegyenletet módosító ténye-
zokkel kiegészítve eljutunk a tényleges feszültség végso e-
gyenletéig, azzal, hogy figyelembe kell még vennünk a dina-
mikus hatásokat és a terheléseloszlást is. 59. ábra. A fogto terhelése
A fogtoben kialakuló tényleges hajlítófeszültség nagyságát a következo módon határozzuk meg:
Az 59. ábra alapján a hajlító nyomaték maximális értéke:
M = F′ ⋅ h Fa ,
míg a legnagyobb hajlító feszültség:

53
 M 6F′ ⋅ h Fa
σF = = ,
W b ⋅ s 2F
b ⋅ s 2F
ahol a keresztmetszeti tényezo: W = .
6
cos α′a
Ha az F′ erot az osztóköri kerületi erovel fejezzük ki: F′ = Fn ⋅ cos α′a = Ft , az erokart pedig a
cos α
modul függvényében: h Fa = f h m n , ugyanúgy, mint a fogvastagságot a lábtokeresztmetszetben (itt
van a legnagyobb igénybevétel): s F = f s m n , akkor a legnagyobb névleges hajlító feszültség értéke:
Ft 6f h cos α′a F
σF = = t YFa .
bm n f s cos α
2
bm n
Ezt az egyenletet módosítani kell az üzemeltetés alatt jelentkezo különbözo behatások miatt. Az
egyenlet végzo alakja tehát:
F N
σF = Y t K F ,
b⋅mn
2
mm
ahol:
Ft – a kerületi ero N – ban,
b – a fogaskerék szélessége mm – ben,
mn – a normálmodul mm – ben.
A fogtore érvényes összegezett terhelés-tényezo:
K F = K A K v K F β K Fα .

KA – az üzemténye zo, Kv – a dinamikus tényezo, KFβ - a fogszélesség menti, és KFα - a homlok ter-
helés-eloszlási tényezo fogtoteherbírásra.
Az összegezett fogtotényezo: Y = YFa YSa Yε Yβ ,

ahol az egyes tényezok a következok:

YFa –a fogalaktényezo, amellyel a fog geometriai alakját vesszük figyelembe. Értéke, amely az 60.
ábra seg?tségével határozható meg, a normálfogszámtól (egyenes fogazatnál zn = z) és a profileltolás-
tényezotol függ.

60. ábra. YFa fogalaktényezo meghatározása

54
YSa – a feszültségkoncentrációs tényezo, amellyel a fogtoben jelentkezo feszültségkoncentrációt
vesszük figyelembe. Nagysága az 61. ábra seg?tségével határozható meg, amelyre ugyanazok a felté-
telek érvényesek, mint az 60. ábrán levore.

61. ábra. YSa feszültségkomcentrációs tényezo meghatározása

Yε - a kapcsolószám-tényezo, amellyel azt a teherbírás-növekedést vesszük figyelembe, ami abból
ered, hogy a terhelést nem az egyfogpár-kapcsolódásra, hanem a fog fejélére számítjuk. Értéke a
következo egyenlettel határozható meg:
0,75
Yε = 0,25 + ,
ε αn
αα
ahol: ε αn = .
cos 2 β b
Yβ - a fogferdeségi tényezo, amellyel a ferde fogazat teherbírásnövelo hatását vesszük figyelembe.
Értékei az 62. ábrán találhatók.

62. ábra. Yβ tényezo meghatározása

55
09.03.05. A FOGTO KRITIKUS FESZÜLTSÉGE
A fogak általában egyirányú váltakozó terhelésnek vannak kitéve, ami lükteto hajlítóigénybevételt
vált ki a fogtoben. Az egyes anyagok kifáradási határfeszültségét kisérleti fogaskerekek fárasztó
vizsgálatával állapítják meg. Ezek az értékek (σFlim ) a leggyakrabban használt fémes anyagokra a
9.07. táblázatban találhatók meg. A fogaskerekek kritikus feszültségét a σFlim értékébol számítjuk ki,
megszorozva azt meghatározott módosító tényezokkel, amelyeket a kísérleti és az üzemi feltételek
különbsége miatt vezettek be. Ezek alapján, a fogto kritikus feszültsége:
N
σ Fkrit = σ F lim YNT YST YδT YRT YX . 2
- ben.
mm
σ F lim a névleges fogtofeszültség kifáradási határa N/mm2 – ben (közvetíto keréknél 0,7-tel szorozni)
A tényezok a következok:
YNT – az élettartam-tényezo, amely hasonló jellegu, mint a fogfelületi teherbírás ZNT tényezoje. A
fogto megengedett határfeszültsége ≥ 3.106 üzemi terhelési ciklusra érvényes. Ha a fogaskerékpár
szükséges élettartama ennél kisebb, akkor a megengedett feszültséget az YNT tényezovel növe lhetjük.
E tényezo különbözo anyagokra érvényes értékei az 63. ábra alapján határozhatók meg.

63. ábra. Az YNT élettartam-tényezo

meghatározása
a – szerkezeti, nemesített és felületedzett acélok,
gömbgrafitos öntöttvas, perlites temperöntvény;
b – betétedzett acélok; c – nemesített vagy nitrál-
ható acélok gáznitrálva és öntöttvas ; d – nemesí-
tett acélok sónitrálva.

YST – a kísérleti fogaskerekek feszültségkoncentrációs tényezoje. Értéke:

YST ≅ 2
YδT – a relatív feszültségcsúcs-tényezo, amellyel azt fejezzük ki, hogy az anyagban nem pontosan az
elméletileg számított feszültségcsúcsok alakulnak ki, ami az anyagok feszültségtorlódásra való haj-
lamától függ. Értéke az 64. ábráról olvasható le, a feszültségkoncentrációs tényezo nagyságától füg-
goen.

64. ábra. Az YδT relatív feszültségcsúcs-

tényezo meghatározása
a - gömbgrafitos öntöttvas ; b - nemesítheto acélok n i-
trálva; c - lágy acélok; d) nemesített acélok;
e) betétedzett acélok

56
YRT – a relatív érdességi-tényezo, amely a fogto felületi érdességének a fogtoszilárdságra kifejtett
hatását fejezi ki. Értékei az Rz egyenetlenség- magasság függvényében az 65. ábrán találhatók.

65. ábra. Az YRT relatív érdességi-tényezo

meghatározása
a) nemesített és betétedzett acélok, gömbgrafitos
öntöttvas – perlites és felületedzett;
b)szerkezeti lágyacélok; szürke öntvény, ferites
gömbgrafitos öntöttvas,
c) nemesítheto, cementálható és nitrálható nitrált
acélok

YX – a mérettényezo, amellyel azt vesszük figyelembe, hogy a teherbírás nem növekszik arányosan a
fogaskerekek méreteivel. Mivel a kísérleti fogaskerekek 5 mm-es modullal készültek, az ettol na-
gyobb modulú kerekeknél vezették be az YX ≤ 1 tényezot, melynek értékei az 66. ábráról határoz-
hatók meg.

66. ábra. Az YX mérettényezo meghatározása

a) szerkezeti és nemesített acélok;
b) felületileg edzett acélok;
c) öntöttvas;d) minden anyag sztatikus terhelésnél

09.03.06. FOGTO-TEHERBÍRÁS BIZTONSÁGI TÉNYEZOJE

A fogto-teherbírás kifáradásra érvényes biztonsági tényezojét a fogto kritikus és tényleges feszült-
ségének a hányadosaként kapjuk meg. Mivel a feszültségek nagysága függ a fogaskerekek paramé-
tereitol is, így azok nem egyformák a két keréknél. Ezért a biztonsági tényezot meg kell határozni
egy fogaskerékpár mindkét kerekére:
σ Fkrit1 σ Fkrit2
SF1 = , és SF 2 = .
σ F1 σF 2
A biztonsági tényezok nagyságára érvényes mind az, amit már felsoroltunk a fogfelületi biztonsági
tényezovel kapcsolataban. Mivel a fogtörés általában nagyobb problémákat szokott okozni egy haj-
tómu üzemeltetésében, a fogtöréselleni biztonsági tényezo minimális értéke nagyobb kell, hogy
legyen, a fogfelületi biztonsági tényezojétol.
SF min ≥ 2 (1,6...1,7 ) .

57
A zárójelben talá lható értékek csak akkor jöhetnek számításba, ha a fogtörés különösebb veszélyeket
nem jelent és a számításokat is viszonylag pontosan végezhetjük el, valamint ha a fogaskerékpár
könnyen cserélheto.
A fogtöréssel szemben elérheto biztonság viszonylag könnyen befolyásolható, a modul megnöve-
lésével. Ha a biztonsági tényezo kisebb a kívánt értéktol, akkor nagyobb modult veszünk fel, amely
csak a fogszámot csökkenti, míg a tengelytáv, az áttétel és a fogszélesség változatlan marad. Így a
fogaskerékpár méretei és tömege nem növekszik, szemben a fogfelületi teherbírás biztonsági ténye-
zojével, melynek növelése magával vonja a fogaskerékpár méreteinek növekedését is.

09.03.07. A FOGFELÜLET BERÁGÓDÁSI IGÉNYBEVÉTELE

A fogfelület berágódásának oka az összenyomott fogfelületek relatív csúszásából eredo helyi hege-
dés. A berágódás általában csak nagy lokális homérséklet keletkezésekor jelentkezik. A kapcsolódó
fogfelületek helyi homérséklete a fogaskeréktest homérsékletébol és a kapcsolódásnál létrejövo pil-
lanatnyi homérsékletemelkedésbol, az ún. hofokvillámból tevodik össze, melynek nagysága foleg a
profilgörbületi sugaraktól, valamint a csúszó és tangenciális sebességtol függ. Emellett kihatással van
még a terhelés-eloszlás változása és a kapcsolószám is, valamint ferde fogazatnál az átfedés.
A kapcsolódó fo gfelületek berágódása akkor következik be, ha az összegezett homérséklet megha-
ladja a fogaskerekek kenoanyagára jellemzo ún. berágódási homérsékletet. A fogaskerékhajtás me-
legedését nemcsak bizonyos üzemi és konstruciós tényezok befolyásolják, hanem a hajtómu hutési
lehetosége is. Ha a keletkezett homennyiség nagyobb, mint amennyi a hutéssel elvezetheto, a haj-
tómu homérséklete addig emelkedik, amíg a hoegyensúly helyre nem áll.
A hajtómu melegedését kiváltó összes tényezot nem lehet az elotervezéskor számításba venni. Ezért
a berágódási igénybevételt a fogaskerékpár szilárdsági ellenorzésekor meg kell vizsgálni, melynek
módja meghaladja a tananyag tartalmát, ezért ezt itt nem ismertetjük.

10. A FOGAZAT ELOTERVEZÉSE

Új fogaskerékhajtások kialakításánál a szerkeszto elso lépése a fogazat elotervezése. Mivel a legtöbb
ilyen hajtás teljesítményt közvetít, a kiinduló adatok:
• az átviendo teljesítmény – P kW-ban és
• a bemeno (hajtó) vagy a kimeno (hajtott) tengely másodpercnyi fordulatszáma – n.
E két adat helyett ismert lehet:
• a hajtó vagy a hajtott tengely névleges forgatónyomatéka – T Nm-ben és
• a hajtás megkívánt áttétele - i′, ill. a megkívánt fogszámviszony - u′.
A forgatónyomaték és a teljesítmény közötti összefüggés:
1000P
T= .
2 πn
A tervezés elején el kell dönteni, hogy a szükséges áttételt hány lépcsoben akarjuk megvalósítani.
Hengeres hajtásoknál egy lépcso maximális áttétele általában 6…8. Ha ettol nagyobb áttételre van
szükség, akkor több lépcsot kell alkalmazni, tudván azt, hogy az összáttétel az egyes lépcsok átté-
teleinek a szorzata (i = i1 .i2 ...in ). Ekkor a következo lépcson rendszerint kisebb áttételt alakítanak ki,
mint az elotte lévonél, pl. i 1 = (1,3...1,6)i 2 .
Emellett el kell dönteni, hogy a hajtás egyenes vagy ferde fogazattal készüljön. Ma már legtöbbször
ferdefogú kerekeket alkalmaznak (β = 8o …20o , esetleg 30o -ig), mivel a teherbírásuk nagyobb, járá-
suk csendesebb, viszont ezeknél tengelyirányú terhelés is jelentkezik, ami a csapágykiválasztásnál
okozhat problémát. Ha az ilyen terhelést el kell kerülni, akkor ny?lfogú kerekek jöhetnek számításba,
amelyeknek pedig a beépítése nehézkesebb, mert megtörténhet, hogy az ilyen kerekeknél a két ellen-

58
tétes értelmu tengelyirányú ero nagysága nem egyenlo, ezért az egyik kerék tengelyét axiális irány-
ban nem rögzítik, minek köszönhetoen az be tud állni a legkedvezobb helyzetbe. Nagyobb teljesít-
mények átvitelére általában csak akkor alkalmaznak egyenes fogú kerekeket, ha a rendelkezésre álló
berenezések nem teszik lehetové a ferde fogazat kialakítását.
Természetesen a szerkesztonek meg kell választani a fogaskerekek anyagát is. Általában a következo
anyagok jöhetnek számításba:
• Betétedzett acélok; jó tulajdonságaik miatt a leggyakrabban alkalmazott anyagok.
• Nemesített acélok; kisebb terheléseknél és esetleg a nagykerékhez felelnek meg.
• Szerkezeti acélok; csak nagyon kis terheléseknél és forgásátvitelre alkalmazhatók.
• Öntöttvas; nagyméretu kerekeknél, esetleg acél koszorúval.
• Színesfémek ötvözetei; a muszeriparban nyernek alkalmazást.
10.01. A FOMÉRETEK MEGHATÁROZÁSA
A fogaskerékpár helyszükségletét meghatározó méreteket nevezzük foméreteknek, ezek pedig az aw
tengelytáv és a b fogszélesség. A gyakorlatban általában két eset szokott jelentkezni:
1. ha nincs semmi megkötöttség, vagyis mindkét foméret ismeretlen,
2. a tengelytáv adott, míg a fogszélesség ismeretlen.

10.01.01. A TENGELYTÁV ÉS A FOGSZÉLESSÉG MEGHATÁROZÁSA

Eloször a tengelytávot határozzuk meg a kiskerék fogainak muködo fogoldalán jelentkezo Hertz-
feszültség alapján a kiválasztott anyag megengedett Hertz-feszültségéhez viszonyítva.
Ft u′ + 1
σH = Z K H ≤ σ HP1 .
d1b u ′
Az elobbi egyenletben a következo helyettesítéseket kell elvégeznünk:
b = ϕd1 , ahol f az ún. fogszélességtényezo. Értéke:
f = 0,9…1,2 kétoldalt csapágyazott kerékre, és f = 0,7 konzolosan ágyazott kerékre.
Az osztóköri kerületi ero helyett a gördüloköri kerületi erovel és az osztókör átméroje helyett a gör-
dülokör átmérojével kell számo lnunk. Tehát:
2000 T1 2a w
Ft ⇒ Fwt = és d1 ⇒ d w 1 = .
d w1 u′ + 1

2000 T1 (u′ + 1)4 2

σH = Z K H ≤ σHP1 .
ϕ(2a w ) u′
3

Innen kifejezve a muködo tengelytávot:

250T1 (u ′ + 1) 2
4
aw ≥ 3 Z KH .
ϕσ2HP1 u′

P1 P
Illetve, ha a fo rgatónyomatékot teljesítménnyel helyettesítjük: T1 = = 1 ,
ω 1 2π n1
akor az elobbi egyenlet a köve tkezo formába megy át:

125P1 (u ′ + 1) 2
4
aw ≥ 3 Z KH .
ϕσ2HP1πn 1 u ′

59
A fogszélesség a tengelytáv függvényében:
2ϕa w
b = ϕd w1 = .
u′ +1
σ H lim ZNT
A megengedett Hertz- feszültség: σ HP1 = .
SH min
A biztonsági tényezo ajánlott értéke: SH min = 1,2...1,8.
Ha a számított tengelytáv értéke közel áll egy szabványos tengelytávhoz, választható a szabványos
érték, de ez általában nem kötelezo.

10.01.02. A FOGSZÉLESSÉG MEGHATÁROZÁSA ADOTT TENGELYTÁV ESETÉN

Ebben az esetben is ugyanabból az egyenletbol ind ulunk ki, mint a tengelytáv meghatározásánál,
vagyis:
Ft u′ + 1
σH = Z K H ≤ σ HP1 .
d1b u ′
Elvégezve a megfelelo behelyettesítéseket (d1 -re és Ft -re) és négyzetre emelve az egyenletet:
2000T1 (u′ + 1)3 2
σ =
2
Z K H ≤ σ2HP1 .
H
(2a w )2 b u′
Innen kifejezve a fogszélességet, megkapjuk a keresett egyenletet.

500T1 (u′ + 1) 2
3
b≥ Z KH .
a w σ HP1 u ′
2 2

Ha a forgatónyomaték helyett a teljesítményt ismerjük:

250P1 (u ′ + 1) 2
3
b≥ 2 2 Z KH .
a w σ HP1πn1 u ′

10.01.03. A MODUL ÉS A FOGSZÁMOK MEGHATÁROZÁSA

A foméretek meghatározása után meg kell határozni a modult és a fogszámokat.
A normálmodult a fogtoszilárdság alapján határozzuk meg.
Ft
σF = YFa Yε K Fα ≤ σ FP1 .
bm n
A kerületi erot forgatónyomatékkal helyettesítve és átrendezve az egyenletet, megkapjuk a nor-
málmodul kiszámításához szükséges összefüggést:
2000T1
mn ≥ YFa Yε K F α .
bd w1σFP 1
Ha a forgatónyomaték helyett a teljesítményt ismerjük:
1000P1
mn ≥ Y YK .
bd w1πn1σ FP1 Fa ε Fα
Az elobbi képlet alapján kiszámított modulértéket a legközelebbi nagyobb szabványos értékre kell
megnövelni, majd ennek alapján a fogszámokat meghatározni.

60
Elotervezésnél felveheto értékek: YFa = 2,3; Yε = 0,75; míg a többi módosító tényezo elhanyagolható.
A KFα irányadó értékei:
KFα ≈ 1,2 – könnyu szerkezeteknél, vagy ha a fogaskerék konzolos tengelyen van,
KFα ≈ 1,4 – közepes merevségu szerkezeteknél,
KFα ≈ 1,7 – keményített felületu fogaknál és merev szerkezeteknél.
A fogszámokat a tengelytáv egyenletébol számoljuk ki:
m n Σ z cos α t
aw = .
cos β 2 cos α wt
cos α t
Ha a ≈ 1 -nek tekintjük, akkor a tengelytáv:
cos α wt
mn Σz
aw = , innen pedig a fogszámösszeg:
cos β 2
2a w cos β
Σz ≈ .
mn
A fogszámok pedig:
Σz
z1 = , z 2 = Σz − z1 .
u′ +1
A kapott értékeket egész számra kell kerekíteni úgy, hogy u = z 2 z 1 ≈ u ′ . A fogszámok lehetoleg
relatív prím számok legyenek (hányadosuk ne legyen egész szám). Nagyobb kerekek esetén ügyel-
jünk arra, hogy a fogszám ne legyen 100-nál nagyobb, mert az gyártási problémákat okozhat. Ilyen
esetekben jobb megnövelni a modult annyira, hogy a fogszám 100 alá kerüljön.
Végül a felvett jellemzokkel leellenorizzük a fogaskerekek biztonsági tényezoit.

11. HENGERES KEREKEK KIALAKÍTÁSA

Kisebb átméroju kerekeket (kb. 100 mm- ig), vagy amikor a keréktest vastagsága az agy furata és a
lábhenger között kisebb, mint 2,5 mn , akkor a kereket egyben készítik el a tengelyével (67. ábra).

67. ábra. Tengellyel egyben készült kerék

A nagyobb átméroju (100…700 mm) kerekek rendszerint kovácsolt tárcsákból – pogácsákból
készülnek, sima vagy kissé mélyített homlokfelületekkel (68. ábra). A gyártás szempontjából jobb,
ha az agy nem nyúlik túl a keréktesten, mivel akkor a fogak elkészítéséhez több kereket lehet fel-

61
húzni egy tüskére. Nagyobb méreteknél a keréktestet alakosra készítik. Ilyenkor az agy és a koszorú
közötti összeköto gerincrész keskenyebb és általában megmunkálatlan marad.

68. ábra. Tárcsa alakú fogaskerék

Jó megoldás az áttört – könnyített gerinc (69. ábra), mert nemcsak a kerék tömege csökken, hanem a
nyílások megkönnyítik a kerék munkaasztalra való felfogását is a fogak kimunkálásához.

dp = df – (5…12) mm;
dg ≈(1,2…1,6)dv ;
do = (0,1…0,2)da;
Do = 0,5(dp + dg);
rs = 0,2+0,045m.
baloldali kivitelnél: a = 0; δ = 3o …10o ;
jobboldali kivitelnél: a = 0,5+0,01dv ; δ = 0o .

69. ábra. Alakos tárcsakerék

Nagyméretu kerekenél (da > 700 mm- nél), foleg egyedi gyártásnál a kerekek hegesztéssel is elké-
szíthetok. Ilyenkor a kovácsolt koszorút és az agyat lemezekkel erosítik össze. Kisebb teljesítmé-
nyeknél egy sor lemez (70c. ábra), nagyobbaknál két sor lemez szükséges (70b. ábra). A lemezeken
nyílások is lehetnek, foleg két sor lemez esetén, így a lemezsorok közé merevíto csöveket lehet he-
geszteni. Ferde fogú kerekeknél az axiális ero miatt merevíto bordákat kell elolátni (70c. ábra). A 70.
ábrán szereplo méretek a következok:
bp1 = 0,012da;+ (5…10) mm; bs1 = 1,5bp1 ;
bp2 = 0,008da + (5…10) mm; bs2 = b/7;

62
dc = (0,12…0,20)(dp – dg) ≥ 50 mm; δ c = (0,3…0,5)bp ;
a többi méret az elobbi rajznál adott.

70. ábra. Hegesztett fogaskerekek

Nagyobb méretu és bonyolult kialakítású kerekeket öntéssel állítanak elo, kisebb terheléseknél ön-
töttvasból, nagyobbaknál acélöntvénybol (71. ábra).

a) b)
71. ábra. Öntött fogaskerekek
A 71. ábrán szereplo kerekek méretei a következok:
dp = da – 10mn ; dg = 1,6dv ; bp1 = (0,15…0,2)b; br = (0,7…0,8)b; bs = (0,15…0,2)h;
h = (0,8…1)dv ; hp = (0,7…0,87)h; hs1 = (0,15…0,2)dv ; hs2 = (0,1…0,18)dv rp > 10 mm.
Az 71a. ábrán bemutatott öntött fogaskerék egy a lehetséges kialakítások közül. Általában
da ≤ 1000 mm és b ≤ 200 mm méreteknél nyer alkalmazást. Nagyobb méretek esetén két sor küllot
kell elolátni (71b. ábra). Igen nagy kerekeket, vagy ha a kerekek tengelyirányban nem szerelhetok,
akkor osztott kerékként kell oket elkészíteni öntöttvasból vagy acélöntvénybol. Ilyenkor nagyon gon-

63
dosan kell meghatározni a kerékfelek összefogásának módját és helyét. Az öntött nyers darabokat fo-
gazás elött feszültségcsökkento izzításnak teszik ki.
Nagy fogaskerekeknél ajánlatos egy kovácsolt acélgyurut a fogazás elott melegen felhúzni az ön-
töttvasból készült keréktestre, amely megoldás lényegesen csökkenti az önköltséget.

11.01. HENGERESKEREKEK MUHELYRAJZA

A fogaskerekeket a géprajz szabályai szerint egyszerusítve ábrázoljuk, amint ezt az elobbi ábrák
érzékeltetik. A rajzon csak a kerékre vonatkozó méreteket tüntetjük fel, míg a fogakkal kapcsolatos
adatokat a rajz mellett egy táblázatban adjuk meg. A táblázat egy lehetséges formája a köve tkezo:
S.sz Megnevezés Jele Mérete
1. Szabványos modul mn
2. Homlokmodul mt
3. Fogszám z1 ,ill. z2
4. Alapprofil (szabványos) Az idevonatkozó szabvány száma
5. Szabványos profilszög αn
6. Alapprofil hajlásszöge αt
7. Profileltolás nagysága xm
8. Fogirányvonal hajlásszöge β
9. Fogirányvonal hajlása jobbos (balos)
A fogazat turése
10. ISO szerinti minoség
E
11. Többfogméret (turésezett) WE Ws
Wi

12. Méréssel közrefogott fogak száma zW

13. Húrméret (turésezett)
E ss
s Esi
14. Mérési magasság h
E
15. Tengelytáv (turésezett) a w Eas
ai

16. Kapcsolószög αw
17. Normálfoghézag jn
Szükség szerint a többi méret turése
18. Alaposztás (turésezett) pb
19. Homlokosztás (turésezett) pt
20. Fogprofil turése Tf
21. Fogirány turése Tβ
22. Fogkoszorú radiális ütése Tr
Kétprofilos összegördíto vizsgálatnál
23. A tengelytáv összegezett ingadozása FI ”
24. A tengelytáv változása egy fogon fI ”
A kapcsolódó fogaskerék
25. Jele vagy rajzszáma
26. Fogszáma z2 ill. z1
27. Hokezelésre vonatkozó adatok
A táblázatban megadottak mellett, ill. helyett más jellemzok is megadhatók, foleg a gyártó cég mé-
roszobájának a felszereltségétol és a bejáródott mérési módszerektol függoen. A lényeg az, hogy biz-
tosan meglehessen állapítani a legyárott kerekek turésezett elemeinek minoségét, és hogy meg-
akadályozzuk a nem megfele lo kerekek beépítését.

64
12. KÚPKERÉKHAJTÁSOK
12.01. ALAPISMERETEK
Ha a tengelyek középvonalai metszik egymást, akkor közöttük a forgás, ill. a teljesítmény átszár-
maztatása kúpkerékpárral történik. A kerekek gördülo felületei körkúpok. Ezek csúszásmentesen
gördülnek egymáson, mivel a csúcspontjaik egybeesnek a tengelyvonalak metszéspontjával. A hajtás
tengelyszögét (jele Σ) a kúpszögek (jele δ) összege (kúpszögön tkp. a félkúpszöget kell érteni) adja,
amely a legtöbb esetben 90o , így a következokben csak ezekkel foglalkozunk
Σ = δ1 + δ 2 .
Az áttétel, ill. a fogszámviszony az ismert kifejezések mellett kiszámítható az osztókúpszögek
segítségével is (elemi fogzatnál az osztó- és a gördülokúpok egybeesnek):
ω1 z 2 d 2 sin δ 2 1
u= = = = = = tg δ 2 .
ω 2 z 1 d1 sin δ1 tgδ1
Mivel a kúpkerekeknél a profileltolásnak nincs olyan jelentosége, mint a hengereskerekeknél, így
foleg az elemi kúpkerékhajtásokkal foglalkozunk.
Ha ismert a fogszámviszony, az osztókúpszögek meghatározhatók:
sin Σ
tgδ1 = és δ 2 = Σ − δ1 .
u + cos Σ
Mivel a kúpkerekek fogprofiljai gömbfelületen helyezkednek el, a profil gömbi evolvens, amelyet a
kerekek δ b kúpszögu alapkúpján legördített alkotósík egy pontja (a fogfelületet egy vo nala) képezi
le. Ez a sík közös érintosíkja a kerékpár alapkúpjainak, így azoknak a kapcsolósíkja is, a fogprofilok
kapcsolóvonala pedig a kapcsolósík és a gömb metszésvonala, azaz a gömb egyik foköre (72. ábra).
A kapcsolósík átmegy a kerékpár fovonalán és α alapprofilszöggel hajlik az osztókúpok közös érin-
tosíkjához. A kapcsolódás bámelyik pontjában a gömbi evolvensek közös normálisa átmegy a fopon-
ton (ez a normális is a gömbön helyezkedik el, tehát körív alakú).

65
 72. ábra. A gömbi evolvens leképzése
Tekintettel arra, hogy a gömbi evolvens fogazat gyártása eléggé körülményes, ezért inkább a
gazdaságosabb oktoidfogazatot gyártják, amelynek a kapcsolóvonala a gömbfelületen elhelyezkedo
8-as számhoz hasonló zárt görbevonal (oktoid) egy szakasza (73. ábra), amely alig tér el a fokörtol és
így a két fogazat között is csekély az eltérés.

73. ábra. Az oktoid-(a) és gömbi evolvens fogazat (b) kapcsolóvonala

Az oktoidfogazatot meghatározó képzelt síkkerék fogprofilja egyenes és teljes egészében mege-
gyezik a hengeres kerekek alapprofiljával. Viszont a síkkerék annyiban különbözik a fogasléctol,
hogy a fogprofil nagysága csökken a külsö fogvégtol a belso fogvég felé. Ezért egyenes foga zatnál a
szabványos modult a külso fogvégre, míg ferde és ívelt fogazatnál a fogközépre szokás felvenni.
Mivel a kúpkerekek fobb fogalmai azonosak a hengeres kerekek megfelelo fogalmaival, azokkal itt
nem foglalkozunk. Azonban vannak olyan fogalmak, amelyek csak a kúpkerekekre jellemzo-ek,
ezért ezeket a következokben ismertetjük.
Az osztókör a fog hosszában változó. A legnagyobb a külso fogvégen van, ez a külso osztókör, míg a
legkisebb a belso osztókör, amely a belso fogvégen foglal helyet. A fogközép síkjában helyezkedik el
a középso osztókör (74. ábra). A külso fogvéghez tartozó elemek jelei „e”, a belsohöz „i”, a

66
fogközéphez tartozók pedig „m” indexet kapnak. Egyenes fogazatnál az „e” (és a többi) indexet
általában el szoktuk hagyni. Ha a fogaskerék vagy a fog bármelyik elemének a hovatartozását nem
hangsúlyozzuk ki külön, akkor azt mindig a külso fogvéghez tartozónak kell tekinteni.

74. ábra. A kúpkerék osztókörei

12.02. KÚPKEREKEK MÉRETEI

A kúpkerék fogazatának adatait és méreteit az osztókúphoz viszonyítva határozzuk meg. Mint már az
elobbiekben láttuk, egy kúpkerékpár osztókúpszögeit kifejezhetjük a fogszámviszony függvényében:
z1 1 z2
tgδ1 = = , és tgδ 2 = =u.
z2 u z1
Az osztókúp csúcsa egybeesik a fejkúp és a lábkúp csúcsával. A kúpkerék fogtetofelületét a fejkúp,
míg a fogfenékfelületét a lábkúp képezi (75. ábra).

67
 75. ábra. A kúpkerék méretei
Az osztókúpszög és a fejszög összege adja a fejkúpszöget:
δ a = δ + ϑa ,
az osztókúpszög és a lábszög különbsége pedig a lábkúpszöget határozza meg:
δ f = δ − ϑf .
A fejszöget a külso fogvégen levo fejmagasságból
h ae
tgϑ a = ,
Re
a lábszöget pedig ugyancsak a külso fogvégen levo lábmagasságból számítjuk ki:
h fe
tgϑ f = .
Re

Az elobbi kifejezésekben Re a külso osztókúphossz, amely az osztókúpalkotó hossza az osztókúp

csúcsától a külso fogvégig, azaz a külso hátkúpig (ezenkívül ismeretes még a belso és a középso
osztókúphossz is).
A hátkúp azon kúp, amelynek alkotója meroleges az osztókúp alkotójára és a tengelyvonala egy-
beesik az osztókúp tengelyvonalával. Megkülönböztetünk külso, belso és középso hátkúpot, amelyek
értelemszeruen a külso és a belso fogvégig, ill. a fogközépig mennek.
A fogszélességet (egyenes fogazatnál egyben a fogak hosszát) a külso és a belso osztókúphossz
különbsége adja:
b = Re − R i .
A b R e hányadost fogszélességtényezonek (kb) nevezzük, melynek szokásos értéke:

68
 b
kb = = 0,25...0,33 .
Re
Ettol nagyobb értéket nem szabad felvenni, mert a fogárkokat kimunkáló szerszám a szomszédos fog
ellentétes profilját a belso fogvég közelében megsértheti, mivel a fogárok szélessége csökken a kúp
csúcsa felé.
Ismerve a külso osztókúphosszat és a fogszélességtényezot, a középso és a belso osztókúphossz:
R m = R e (1 − 0,5k b ) ill .
R i = R e (1 − k b ).
A fogazatfajtától függoen, a méreteket általában a külso vagy a középso homlokmetszetben
vizsgáljuk:
A külso osztókör átméroje: d e = z m et ,
míg a középso osztóköré: d m = z m mt .
E két átméro között az összefüggés: d e = d m + b sin δ .
Az átmérok számításánál met a külso, mmt pedig a középso homlokmodul, melyek között az
összefüggés az elobbi egyenlet alapján:
b sin δ
m et = m mt + .
z
Ha ismerjük a külso osztókör átmérojét, a külso osztókúphossz:
de
Re = .
2 sin δ
Egyenes fogazatnál a külso, ferde és ívelt fogazatnál a középso homlokmetszetre van szükségünk, de
ezeknél már vizsgálni kell a normálmetszetet is. E két metszet között összefüggést a β m középso
foghajlásszög segítségével lehet létrehozni. Így pl. a középso homlokmodul a középso
normálmodulból számítva:
m mn
m mt = .
cos β m
A fejszög és a lábszög kiszámításához szükséges a külso fogvégen levo fej- és lábmagasság. Ezek
nagysága, figyelembe véve a profileltolást is:
(
h ae = met h •a + x , ill . )
h fe = met (h •
a )
+ c• + x .
A fogvastagságot egyenes fogazatnál a külso fogvégen számítjuk:
s e = (0,5π + 2xtg α )m e ,
míg ferde és ívelt fogazatnál a középso normálmetszetben:
s mn = (0,5π + 2 xtgα n )mmn .
Az 75. ábrán látható kúpkerék, amelynél mindhárom kúp csúcsa egybe esik, a régebben kialault
forma. Ma már ez nem használatos. Ennek egyik oka, hogy a külso fogvégtol a belso fogvég felé
haladva, a fejhézag fokozatosan csökken, ami magában rejti a fokozott fogtointerferencia veszé lyét.
A másik ok, hogy a fogazószerszámok viszonylag nagy fejéllekerekítéssel készülnek, így a belso
fogvég felé a határpont mind közelebb kerül a fogtetohöz, ami csökkenti a használható
fogmagasságot. Annak érdekében, hogy ezek a hátrányok megszunjenek, megalkották az állandó
fejhézaggal, és az állandó fejmagassággal rendelkezo kúpkerékpárokat.

69
12.03. ÁLLANDÓ FEJHÉZAGÚ KÚPKERÉKPÁROK
Az interferencia veszély csökkentése céljából, az amerikai
Gleason cég javaslatára, ma már az egyenes és ferde fogú,
valamint a körív fogazatú kúpkerékpárokat állandó fej-
hézaggal készítik. Ez annyiban jelent változást a régebbi
kúpkerékalakhoz képest, hogy fejkúprövidülést hoznak lét-
re, így a fejkúpcsúcs ne m esik egybe az osztó- és a lábkúp-
csúccsal. Ezt a fejkúpszög kismértéku növelésével érik el,
mégpedig úgy, hogy a fejszöget kiegyenlítik az ellenkerék
lábszögével (76. ábra). A lábszögeknél és a lábkúpnál
nincs változás. Az elmondottak alapján:
ϑ a1 = ϑ f 2 és ϑa2 = ϑ f 1 .
A fejkúpszögek:
δ a1 = δ1 + ϑ f 2 és δ a2 = δ 2 + ϑ f 1 .
Egy állandó fejhézaggal készült kúpkerékpárt az 77. ábra
mutat be.
A fejkúprövidülések:
cos ϑf 2 cos ϑf 1
q1 = c és q2 = c .
sin δ a1 sin δa 2
76. ábra. Fejkúprövidüléssel készült
A fejkörátmérok a külso fogvégen (e index nélkül): kúpkerék
d a1 = d 1 + 2h a1 cos δ1 és d a 2 = d 2 + 2h a 2 cos δ 2 .
A külso fogvégek fejéleit tartalmazó síkot fejélsíknak nevezzük. A fejélsík távolsága a fejkúp-
csúcstól:
d a1 da2
K ′1 = és K ′2 = .
2 tgδ a1 2tg δa 2
A fejélsíkok távolsága a közös osztókúpcsúcstól:
K 1 = K′1 + q 1 és K 2 = K ′2 + q 2 .
A kúpkerekek megmunkálása és beépítése szempontjából nagy szerepe van a tengelyvonalra mero-
legesen kiképzett bázisfelületnek, melynek távolsága a közös osztókúpcsúcstól KB1 , ill. KB2 .
A fejélsík tengelyirányú távolságát a bázosfelülettol fejéltávnak nevezzük. Nagysága:
C1 = K B1 − K1 és C 2 = K B 2 − K 2 .
A fogszélességnek megfelelo fejkúpszakasz tengelyvonal irányára való vetületét fogszélesség-
vetületnek nevezzük. A jele L, a nagysága pedig:
b cos δ a1 b cos δ a 2
L1 = és L 2 = .
cos ϑ f 2 cos ϑf 1

70
 77. ábra. Állandó fejhézagú kúpkerékpár
A belso fejkörátmérok, amelyek gyakran az esztergálási méretek ellenorzésére szolgálnak:
d ai1 = d a1 − 2L1 tgδ a 1 és d ai2 = d a 2 − 2 L 2 tgδ a 2 .

12.04. ÁLLANDÓ FOGMAGASSÁGÚ

KÚPKERÉKPÁROK
Ez a fogazatfajta foleg az európai ívelt fogú kúp-
kerékpárokra jellemzo. Számításuk egyszerubb,
mint a többi kúpkeréké, mivel a fejkúpszög és a
lábkúpszög egye nlo az osztókúpszöggel, ezért a fej-
szög és a lábszög egyenlo nullával (78. ábra).
Ezeknél a kerekeknél a lábkúp q értékkel megrö-
vidül, míg a fejkúp ugyanekkorával megnyúlik:
h h
q 1 = a1 , ill . q 2 = a 2
sin δ1 sin δ 2
A fejélsíkok távolsága a közös osztókúpcsúcstól:
da1 da 2
K1 = − q 1, ill . K 2 = −q2,
2tgδ1 2tg δ2
a fejéltávok pedig:
78. ábra. Állandó
C1 = K B1 − K1 ill . C2 = K B2 − K 2 . fogmagasságú kúpkerék

71
A fogszélességvetületek:
L1 = b codδ1 és L 2 = b cos δ 2 .
A többi méretet ugyanúgy számítjuk ki, mint az elobbi kúpkerékpároknál, figyelembe véve a szö gek
megfelelo értékeit.
E fogazat elonye, hogy a belso fogvég felé nagyobb a teherbírás,
viszont hátránya, hogy ugyanitt a fogmagasság viszonylag nagy, ami
fokozza az alámetszés veszélyét. Ennek elkerülése érdekében na-
gyobb profileltolást kell alkalmazni a kelleténél, ami viszont a fog-
kihegyesedés veszélyét növeli. Ennek megakadályozására a kiskerék
belso fogvége környezetében a fogtetot nagyobb fejkúpszöggel ké-
szítik el még a fogazás elott (79. ábra). 79 ábra. A fogteto le-
munkálása a kiskerékn

12.05. KÚPKEREKEK KAPCSOLÓDÁSA

A gömbi fogprofilok térgeometriai problémáját síkgeometriaivá egyszerusítjük, ha a profilok vizs-
gálatánál közelítéssel élünk, amelyet az angol Tredgold javaslatára vezettek be. Ez abban nyilvánul
meg, hogy a valóságos profilok helyett a hátkúpok palástján jelentkezo profilokat vizsgáljuk a kúp-
kerékpár hátkúpjainak közös érintosíkjára kiterítve (80. ábra). A síkra vetített méretekkel ezután úgy
számolhatunk, mint a hengereskerékpárnál, ezért ezt a kúpkerékpár képzelt hengereskerékpárjának
nevezzük, amelynek elemei jelölésénél “v” indexet használunk. Attól függoen, hogy a külso vagy a
középso hátkúp segítségével végezzük el az egyszerusítést, me gkülönböztetünk külso fogvégre
vonatkoztatott képzelt hengereskereket (ezeknél a v index még e indexet írunk) és fogközépre vonat-
koztatott képzelt hengereskereket (ezeknél a v index után m indexet írunk).
d1 d2
A képzelt osztókörátmérok - d v1 =
és d v2 = ,
cos δ1 cos δ 2
d + dv2
a képzelt hengereskerékpár tengelytávja - a v = v1 = rv1 + rv 2 ,
2
z z2
a képzelt fogszámok egyenes fogú kerekeknél - z v1 = 1 és z v2 = ,
cos δ1 cos δ 2
z1 z2
ferde és ívelt fogú kerekeknél - z v1 = és z v2 =
cos δ1 cos β m
3
cos δ 2 cos 3 βm
z cos δ1
és a képzelt fogszá mviszony - u v = v2 = u ,
z v1 cos δ 2
Σ = 90o esetén cos δ1 = sin δ 2 , így u v = u2 .

A határfogszám - z g = z vg cos δ = 17,1cos δ

Ebbol látszik, hogy az osztókúpszög növekedésével mind késobb jelentkezik az alámetszés.
A fogközépre vonatkoztatott profilkapcsolószám

1 − rvbm1 + 2 − rvbm2 − a vm sin α mt

2 2 2 2
rvam rvam
ε vα =
π m mt cos α mt
Mivel az osztókörátméro a fogszélesség mentén az osztókúphosszal arányosan változik, a fogközépre
vonatkoztatott képzelt osztókörsugarak
Rm r Rm R r Rm
rvm1 = rv1 = 1 és rvm 2 = rv 2 m = 2 .
R e cos δ1 R e R e cos δ 2 R e

72
 80. ábra. A képzelt hengereskerékpár leképzése
Rm
A képzelt tengelytáv - a vm = rvm1 + rvm 2 = a v .
Re

A homlok-alapprofilszög, egyenes fogaknál - α mt = α t = α = 20 o ,

tgα
ferde és ívelt fogaknál - tgα mt = .
cos β m
A fogközépnek megfelelo középso képzelt alapkörsugarak
rvbm1 = rvm1 cos α mt és rvbm2 = rvm 2 cos α mt .
A fogközépre vonatkozó normál- és homlokmodul közötti összefüggés
Rm
m mn = m mt cos βm = m et cos βm .
Re
A többi elem ugyanúgy számítható ki, mint a hengeres kerekeknél.
Ferde és ívelt fogaknál az átfedést is ki kell számítani, amelyet a képzelt síkkerék osztósíkjára vonat-
koztatunk és szögekkel fejezünk ki (81. ábra):
ϕ
ε vβ = ,
τ

73
ahol:
ϕ - az átfedési szög, τ - a síkkerék szögosztása, melynek nagysága, ha síkkerék fogszáma zp :
360 o z
τ= , és z p = .
zp sin δ
Ha βm ≥ 25o , akkor az átfedés közelítoleg meghatározható a ferde fogú hengereskerekek átfedéséhez
használt összefüggéssel is
bsin β m
ε vβ ≈ .
m mn π
A kúpkerékpár összkapcsolószáma: ε vγ = ε vα + ε vβ .

81. ábra. Ferde (a) és ívelt fogú (b) képzelt síkkerék

A számításokban használt képzelt síkkerék (ez határozza meg a kúpkerekek fogprofilját) fo gszáma
általában végtelen tizedes tört, viszont a valós síkkerék fogszáma egész szám kell, hogy legyen. Ezért
a tengelyszög nem lehet tetszoleges nagyságú, mivel a kiskerék osztókúpszöge a fogszámviszonytól
függ.
z 1
sin δ1 = 1 = .
z2 u
12.06. KÚPKERÉKHAJTÁSOK EROHATÁSAI
Az Fnm normálfogero a közös osztókúpalkotóra meroleges síkban a fogközépen, a fognak az osz-
tókúpon levo profilpontjában koncentrálva hat. Ezt az erot három, egymásra meroleges összetevore
bonthatjuk. Ezek az Ftm kerületi (tangenciális), az Fr sugárirányú (radiális) és az Fa tengelyirányú
(axiális) erok. Az egyenes fogaknál jelentkezo eroket az 82. ábra szemlélteti.
A kerületi erot az ismert forgatónyomatékból számítjuk ki
2T
Ftm = .
dm
Mivel Fn′ = Ftm tgα , az axális összetevok
Fa1 = Ftmtg α sin δ1 ill . Fa 2 = Ftm tgα sin δ 2 ,

míg a radiális erok

Fr1 = Ftm tg αcos δ1 ill . Fr 2 = Ftm tgα cos δ 2 .

Ha a tengelyszög Σ = 90o , akkor

74
 Fa1 = Fr 2 és Fr1 = Fa 2 .

82. ábra. Az egyenes fogakat terhelo erok

A kerületi ero csavaró- és hajlítóigénybevételnek, a radiális ero hajlítóigénybevételnek, míg az
axiális ero hajlító és húzó- vagy nyomóigénybevételnek teszi ki a tengelyt, ugyanúgy, mint aho gyan
azt már a hengereskerekeknél láttuk.

12.07. KÚPKERÉKPÁROK SZILÁRDSÁGI ELLENORZÉSE

A kúpkerékpárok biztonsági tényezoinek a leellenorzése ugyanúgy történik, mint a he ngereske-
rékpároknál. A hengeres fogaskerekeknél bevezetett helyesbíto tényezoket - kevés kivétellel - fel-
használhatjuk a kúpkerekeknél is azzal, hogy a tényezok értékeit a kúpkerékpár képzelt he n-
gereskerékpárjának a fogközépre vonatkoztatott jellemzoi alapján határozzuk meg. Mivel a hen-
gereskerekeknél részletesen kifejtettük az eljárást, itt csak a különbségekre hívjuk fel a figyelmet.
A Kv dinamikus tényezo értékét a valós kúpkerékre kell meghatározni és nem a képzelt he nge-
reskerekére.
A KHβ és a KF β fogszélesség menti terheléseloszlás tényezok értéke az 12.1. táblázatból veheto ki.
12.1. táblázat. A KHβ = K F β tényezok értékei
Felhasználási terület
A fogaskerekek tengelyen való elhelyezkedése
Ipar, vízijármuvek Gépjármuvek, repülok
Mindkét kerék az alátámasztások között van 1,65 1,50
Egyik kerék konzolon van 1,85 1,65
Mindkét kerék konzolon van 2,25 1,85
Az összegezett fogfelületi tényezonél az ismert öt résztényezo mellett még bevezették a
Zk = 0,85 kúpkerék tényezot, amivel azt a tényt vesszük figyelembe, hogy a kúpkerekek fo gfelülete

75
teherbíróbb, mint a hengereskerekeké. Ügyeljünk arra, hogy ha valamelyik tényezo a modultól függ,
akkor a fogközépen levo normálmodult, (mmn) kell alapul venni.
Ha meghatároztuk a kritikus és tényleges feszültségeket, akkor a biztonsági tényezok

SH =
[σ H ]M ill . S F =
[σ F ]M ,
σH σF
azzal, hogy a kúpkerékpároknál is
S F > S H. > 1,2 .

12.08. A KÚPKERÉKPÁROK ELOTERVEZÉSE

Ha nem ismerjük a kerekek jellemzoit, akkor nem ellenorizhetjük le a biztonsági tényezok értékét.
Ilyenkor az elotervezés folyamán eloször a kiskerék középso osztókörsugarát kell kiszámítani, majd
a modult, a fogszámokat és a fogszélességet.
A kiskerék középso osztókörsugarának a meghatározásánál a megengedett Hertz- feszültségbol ind u-
lunk ki, kiegyenlítve azt a fogfelület tényleges feszültségével. Rendezve a megfelelo összefüggést, a
következo végleges kifejezéshez jutunk:
500T1 1 − 0,5k b 2
rm1 = 3 Z K H mm-ben
σ2HP1 kb u′
Ahol:
T1 – a kiskerék forgatónyomatéka Nm-ben,
kb = 0,25…0,33 a fogszélesség tényezo,
u´ - a megkívánt fogszámviszony,
Z – az összegezett fogfelületi tényezo,
KH – a fogfelületre érvényes összegezett terheléstényezo,
σ H lim1 Z NT
A megengedett Hertz- feszültség - σ HP1 = ,
SH min
és az ajánlott legkisebb biztonsági tényezo: SHmin = 1,2.
A tényezokkel kapcsolatos tudnivalókat lásd az elobbiekben.
A középso normálmodult a megengedett fogtofeszültségbol számítjuk ki, kiegyenlítve azt a tényleges
fogtofeszültséggel. A végleges összefüggés a következo:
1000T1 (1 − 0,5k b )sin δ1
m mn = Y K F mm-ben.
rm21σ FP1 kb

Az összesített fogtotényezo: Y = YFa YSa Yε Yβ ,

ahol:
YFa = 2,2…2,4
YSa = 1,5…1,7
Yε = 0,75
Yβ - értékét a βm alapján kell meghatározni.
A megengedett fogtofeszültség
σF lim1YNT
σ FP1 =
SF min
SFmin = 1,6…2.

76
A többi tényezovel kapcsolatos magyarázatot lásd az elobbi fejezetekben.

A középso homlokmodul
m mn
m mt =
cos β m
Egyenes fogazatnál mmt = mmn.
A fogszámot a már ismert középso osztókörátmérobol határozzuk meg
2rm1
z1 = és z 2 = u′z1 .
m mt
A kapott értékeket a legközelebbi egész számra kerekítjük lefelé, ügyelve arra, hogy a fogszámok
lehetoleg relatív prímszámok legyenek és hogy az eltérés a megkívánt fogszámviszonytól a meg-
engedett határok között mozogjon. A kerekítés miatt meg kell határozni a tényleges osztókúp-
szögeket:
tgδ1 = 1 u és δ 2 = Σ − δ1 .
A középso és külso modul végleges értéke:
2rm1
m mt = és
z1

= m mt (1 − 0.5k b ),
Re
m et = m mt
Rm
A külso osztókúphossz:
m et z p
Re = .
2
A képzelt síkkerék fogszáma:
z p = z1 sin δ1 = z 2 sin δ 2 .

A fogszélesség végleges nagysága: b = k bRe .

12.09. KÚPKEREKEK SZERKEZETI KIALAKÍTÁSA

A kisebb méretu kerekeket általában együtt készítik el a tengellyel, míg nagyobb méretek esetén a
kerék tárcsa alakú, legtöbbször elokovácsolt (83. ábra).

83. ábra. Kúpkerekek két lehetséges formái 84. ábra. Nagyobb méretu kúpkerék

Nagyobb méretu kerekeknél gyakori megoldás, hogy a nemesebb acélból készült fogaskoszorút,
gyengébb minoségu keréktestre általában illesztett csavarokkal erosítik fel (84. ábra). Különösen jó
ez a megoldás, ha a fogakat hokezelik. A keréktest lehet szénacél vagy öntöttvas.

77
12.10. KÚPKEREKEK MUHELYRAJZA
A gyártáshoz és az ellenorzéshez szükséges méreteket a fogazás módjától függoen számítják ki a
fogazógépeket gyártó cégek utasításai alapján. A hengereskerekekhez hasonlóan, a kúpkerekeket is
egyszerusítve ábrázoljuk és a mellékelt táblázatban tüntetjük fel a fogazat gyártásához és el-
lenorzéséhez szükséges és a rajzon meg nem adott jellemzoket.
Az 85. ábra egy rövidített fejkúppal készült kúpkerék muhelyrajzát mutatja be.

85. ábra. Rövidített fejkúppal készült kúpkerék

Az 85. ábrán levo rajz mellé a következo (vagy hasonló) táblázatot kell mellékelni.
S.sz. Megnevezés Jele Mérete
01. A kúpkerék fajtája
02. Külso homlokmodul met
03. Középso normálmodul mmn
04. Fogszám z1 ( ill. z2 )
Képzelt síkkerék
05. Normálmetszeti alapprofilszög αn
06. Homlok alapprofilszög αt
07. Középso foghajlásszög βm
08. Fogirányvonal hajlása jobbos vagy balos
09. Profileltolás tényezo x
Geometriai méretek
10. Osztókúpszög δ
11. Külso osztókörátméro de
12. Külso osztókúphossz Re
13. Lábszög ϑf
14. Lábkúpszög δf
Turések
15. A fogazat minosége
16. Húrméret s
17. Méromagasság h
18. A még szükséges turések
Az ellenkerék
19. Fogszám z2 (ill. z1 )

78
 20. Rajzszám vagy a kerék száma
21 Tengelyszög (turésezett) Σ ± fΣ

13. KITÉRO TENGELYVONALÚ FOGASKERÉKHAJTÁSOK

Kitéro tengelyvonalú hajtásoknál a kerekek elméleti gördülofelületei egyenes alkotójú, egyköpenyu
forgáshiperboloidok (86. ábra).

86. ábra. Egyköpenyu forgáshiperbolidpár

A gyakorlatban a hiperboloidoknak csak azon részeit használjuk, amelyek jó közelítéssel egys zeru
testekkel helyettesíthetok, így három fajta hajtás alakult ki. Ezek a:
1. csavarkerékpárok,
2. hipoidkerékpárok és
3. csigahajtópárok.

13.01. CSAVARKERÉKPÁROK
Ha a hiperboloidpár torokköreinél levo részeket ferde fogú hengereskerékpárral helyettesítjük, egy
csavarkerékpárt kapunk. A fogirányvonalak hajlása legtöbbször megegyezik, de nagyságuk külö n-
bözo és összegük, ill. a fovonal és a forgástengelyek által bezárt szögek összege adja a tengelyszöget
(86. ábra):
Σ = β w1 + β w 2 ,
amelyet a forgástengelyekkel párhuzamos síkra vetítve kapunk meg. A gyakorlatban a tengelyszög
általában 90o -ot tesz ki.
A kapcsolódó fogak pontszeruen érintkeznek, így a teherbírásuk igen korlátozott, ezért foleg csak
mozgásátvitelre alkalmazhatók. Emellett üzemközben nagyfokú csúszás is jelentkezik a fog hossz-
irányában, amely sokkal nagyobb a gördüléssel kapcsolatos fogmagasság irányú csúszásnál, emiatt a
hatásfokuk sokkal kisebb, mint a he ngereskerekek hatásfoka.

79
A legtöbb esetben elemi vagy kompenzált fogazatú kerékpárokat szoktak alkalmazni, amelyeknél a
gördülokörök megegyeznek az osztókörökkel.
A tengelytáv: a = r1 + r2 ,
m z1 m z2
ahol - r1 = és r2 = ,
cos β1 2 cos β 2 2
z 2 d 2 cos β 2
így a fogszámviszony: u= = .
z1 d 1 cos β1
d2
Ha Σ = 90 o , akkor cos β 2 = sin β1 , a fogszá mviszony pedig: u = tgβ1 .
d1
A foghajlásszögek értékét úgy kell megválasztani, hogy β 1 mindig nagyobb legyen β 2 -nél. A ha-
tásfok maximuma β 1 = 48o környezetében jelentkezik.
A két ferde fogú hengereskerék csak akkor kapcsolódhat egymással mint csavarkerékpár, ha egyenlo
a normálmetszeti osztásuk, ill. a normá lmoduluk:
m n = m t1 cos β1 = m t 2 cos β2 .
A tengelyirányú stabilitás biztosítása érdekében a minimális kerékszélesség: b min = 6 m n .

13.02. HIPOIDKERÉKPÁROK
A hiperboloidok torokköreitol távolabb eso részét ívelt fogú kúpkerekekkel helyettesítve, hipoid-
kerékpárt kapunk (86. és 87. ábra). A kétfajta hajtás között a lényeges különbség az, hogy a met-
szodo tengelyvonalú kúpkerékhajtásnál csak a nagykerék csapágyazása lehet kétoldali, míg a hipoid-
hajtásnál mindkét keréké. Ez igen nagy elonyt jelent, mert a tengely deformációja kisebb, ezért a fo-
gakon a terheléseloszlás egyenletesebb és a fogak éleinek a beékelodése elkerülheto. A további elo-
nyök:
• Ugyanazon áttételnél a kiskerék méretei megnö-
velhetok, ami a fogazat és a csapágyak terhelése
szempontjából kedvezo,
• Nagyobb a kapcsolószám, emiatt a kiskerék fog-
száma csökkentheto, így nagyobb áttétel va lósít-
ható meg.
• A foghosszirányú csúszásnak zajcsökkento hatása
van.
A hipoidhajtás hátránya, hogy kisebb a hatásfoka.
A hipoidkerekek is készülhetnek állandó fejhézaggal
vagy állandó fogmagassággal. Minden korszero fogazó-
gépen gyárthatók, ha a gép típusjelének a végén “H” be-
tu található. A gyártási költségeik nem nagyobbak, mint
a közönséges kúpkerekeké. Legtöbbször csak a hajtás
kiskereke készül hipoidkerékként, míg a nagykerék kö-
zönséges kúpkerék. A hipoidhajtásokat eloszeretettel al- 87. ábra. Hipoidkerékpár állandó fejhé-
kalmazzák a jármuveknél, szerszámgépeknél, emelo- zaggal (a) és állandó fogmagassággal (b)
gépeknél stb.
A hipoidkerékpárnak is meg van a képzelt hengereskerékpárja, így a számításokat ugyanúgy vé gez-
hetjük el mint a többi kúpkerékpárnál. A számítás menetét a fogazógépeket gyártó cégek részletesen
ismertetik a vásárlóikkal.

80
13.03. CSIGAHAJTÓPÁROK

13.03.01. ALAPISMERETEK
A kitéro tengelyvonalú hajtások közül leggyakrabban a csigahajtásokat alkalmazzák, mivel szá mos
elonyük van a többi hajtással szemben. Ezek közül a legfontosabbak:
• kis határoló méretek mellett nagy áttétel valósítható meg,
• nagyobb a terhelhetoségük, mivel a kapcsolódó fogak vonal mentén érintkeznek egymással,
• üzemeltetésük zajmentes, mert a fogak fokozatosan lépnek kapcsolódásba,
• önzáró kivitelben is készülhetnek.
Elonytelen, hogy a nagy súrlódási ellenállás miatt viszonylag rossz a hatásfokuk. Továbbá, a súrló-
dási ellenállásból származó energiaveszteség hové alakul át, amelynek az elvezetésérol go ndoskodni
kell. A kitéro tengelyek általános helyzetuek lehetnek, de leggyakrabban Σ = 90o .
A csigahajtópárok általában lassító hajtásként nyernek alkalmazást, de gyorsító hajtásként is fel-
használhatók, viszont ekkor a hatásfokuk még rosszabbá válik.
A csigahajtópár egy csigából és egy csigakerékbol áll. A csiga alakja alapján megkülönböztetünk:
• hengerescsiga-hajtópárokat, amelyek a henger alakú csigából és a csigát részben átölelo csiga-
kerékbol állnak (88a. ábra) és
• globoidcsiga-hajtópárokat, amelyeknél a globoidcsiga is részben átöleli a csigakereket (88b.
ábra).
A csiga tkp. nagy menetemelkedéssel készült menetes orsó, amelynek a fogszámát a menetek száma
adja. Egybekezdésu menettel ellátott csiga fogszáma z1 = 1, kétbekezdésunél z1 = 2 stb. Ez a szám ál-
talában 1…6 között szokott mozogni. Lehetséges irányadó értéke:
7 + 2,44a
z1 = .
u

88. ábra. Hengeres- (a) és globoidcsiga-hajtópár (b)

A gyártási eljárástól függoen a hengerescsigák fogfelületeit különbözo csavarfelületek alkotják.
A csigát kialakító szerszám alakjától és a gyártás folyamán a csigához való helyzetétol föggoen négy
fajta csigát különböztetünk meg :

81
 89. ábra. ZA típusú csiga
A ZA típusú csiga (89. ábra) olyan trapéz alakú esz-
tergakéssel készül, amelynek forgácsolóéle a ten-
gelysíkban fekszik. Tömeggyártásnál lefejto eljá rással
készül ferde fogú metszokerékkel. A tengely irányú
metszetben a fogprofil trapéz ala kú, amely meg-
egyezik az ala pprofillal, míg a homlokmetszetben a
fogprofil alakja archiméde si spirál.
91. ábra. ZK típusú csiga
A ZK típusú csiga (91. ábra) gyártása kúpos tárcsa a-
lakú szerszámmal, a tengelymetszetben trapéz ke-
resztmetszetu maróval vagy köszörukoronggal torte-
nik. A gyártás során a csiga és a szerszám tengely-
vonala γm szöget zár be. A normálmetszetben a fog-
profil trapéz alakú.
90. ábra. ZN típusú csiga
A ZN típusú csiga (90. ábra) gyártásánál a trapéz ala -
kú esztergakés közepes emelkedési szöggel (γ m) meg-
döntve a fogárok normálmetszetében helyezkedik el.
Ez a fajta csiga közelítoleg ujjmaróval vagy vi-
szonylag kis átméroju tárcsamaróval is elkészítheto.
A normálmetszetben a fogprofil trapéz alakú.
92. ábra. ZI típusú csiga
A ZI típusú csiga (92. ábra) nagy foghajlásszögu e-
volvens fogazatnak felel meg, mivel homlokmet-
szetben a fogprofil evolvens. Lefejto marással vagy
lefejto köszörüléssel készül, pl. sík felü letu köszö-
rukoronggal, amelynek tengelyvonala a csiga ten-
gelyvonalán átmeno síkkal α 0, a csiga tengely-
vonalával pedig γ m szöget zár be. Emellett elké-
szítheto esztergálá ssal is, amikor a kés vágóéle egy rb
sugarú alaphengert érint.
E szabványos csigák mellett ismert még a ZH vagy
körívprofilú csiga (93. ábra), amelyet a ZK csigához
hasonlóan, de domború körívprofilú köszörukorong-
gal készítenek. Ezeknek az érintkezése jobb a többi
csigáétól, kicsi a fajlagos felületi nyomásuk és a ko-
pásuk, így jobb a hatásfokuk is és hosszabb az élet-
tartamuk. A körívpr ofilú csigahajtópároknak ezt a
fajtáját G. Niemann szabadalma alapján a német
Flender-cég Cavex márkanéven sorozatban gyártja.
82
 93. ábra. ZH típusú csiga

A GB jelu globoidcsiga (94. ábra) osztófelülete a csiga tengelysíkjában fekvo körív tengelyvonal
körüli megforgatásával származtatott homorú felület, amely részben átöleli a csigakereket. Ez jobb
hordképet biztosít a hengerescsigákénál. Ebbol kifolyólag a globoidhajtások terhelhetosége nagyobb,
mint a többi típ usú csigahajtásoké. A jó kenési viszonyok miatt kisebbek a veszteségek és a
berágódási veszély, ezért az élettartamuk is nagyobb.
A globoidcsiga L1 hossza kisebb kell, hogy legyen a csigakeréknek egy belso, ún. érintokörének de
átmérojénél, hogy a fogak kitudjanak lépni a kapcsolódásból.

94. ábra. GB globoidcsiga

A globoidhajtópárok kis méreteik mellett nagy teljesítmények átszármaztatására alkalmasak, a-
zonban fokozott figyelmet kell fordítani a hutésre. Mivel a csiga menetemelkedési szöge pontról
pontra változik, a globoidhajtópárok gyártása különleges szerszámokat, szerszámgépeket és tech-
nológiai felkészültséget igényel.

13.03.02. HENGERES-CSIGAHAJTÓPÁROK MÉRETEI

A ZA csiga tengelymetszete megfelel az evolvens fogazatú hengereskerekek alapprofiljának (csak a
c∗ = 0,2). A többi csigánál a tengelymetszet valamelyest eltér ettol az alapprofiltól, ezért a csigáknál
az alapprofil nem feltétlenül kötelezo. Az alapprofilszög általában 20o , de kivételes esetekben elér-
heti a 25o -ot is.
A csiga foghajlásiránya, ugyanúgy mint más menetnél, lehet jobbos vagy balos (95. ábra). A csiga-
keréknél a foghajlásirányt úgy határozzuk meg, mint a ferdefogú hengereskerekeknél. Ha Σ=90o , ak-
kor a csiga és a csigakerék foghajlásiránya megegyezik.

83
 95. ábra. Jobbos és balos csiga
A csigakerék forgásiránya függ a csiga forgásirányától, a csiga foghajlásirányától valamint a csiga és
a csigakerék egymáshoz való viszonyától, amint ezt az 96. ábra érzékelteti.

96. ábra. A csigakerék forgásiránya

A szabályos kapcsolódás létrejöttének érdekében a csiga p osztása (ez tkp. az axiális osztás) egyenlo
kell, hogy legyen a csigakerék p2 osztásával:
p 2 = p = mπ .
A szabványok által engedélyezett homlokmetszeti modul értékei a 13.01. táblázatban találhatók.
13.01. táblázat. A modul szabványos értékei mm-ben
m 1 1,25 1,5 1,6 2 2,5 3 3,15 4
m 5 6 6,3 8 10 12 12,5 16 20
A normálmetszeti modul
m n = m cos γ m ,
ahol γm a csiga középátmérojén mért menetemelkedési szög (ezt a szöget röviden csak emelkedési
szögnek szokták nevezni). E szög segítségével meghatározható a csiga középátméroje:
pz 1 mπz 1 mz 1
tg γ m = = , innen a dm1
d m1π d m1π d m1
mz 1
d m1 = =q m,
tg γ m

84
ahol az ún. átmérohányados: q = z1 tg γ m (= d m 1 m) . Az átmérohányados szabványosított értékei a
13.02. táblázatban találhatók, amelyek közül lehetoleg az 1.sorozat értékeit kell alkalmazni.
13.02. táblázat. A q szabványos értékei
1.sorozat 8 10 12 16 20
q
2.sorozat 7 9 11 14 18
Azonos csigafogszám és modul esetén kisebb átmérohányados kisebb átméroju (és hajlítómerevségu)
csigát és nagyobb γm szöget eredményez, és fordítva.
Mivel a csiga forgásánál a menetek axiális irányban mozdulnak el, a csigahajtópár kapcsolódása
megfelel egy ferde fogazatú hengereskerék és egy fogasléc kapcsolódásának (97. ábra). Ebbol lát-
szik, hogy a profileltolás is hasonlóan alkalmazható, mint a hengereskerékpároknál, azzal a különb-
séggel, hogy a profileltolást csak a csigakeréknél végezzük el és a nagyságát a meghatározott
tengelytáv betartása szabja meg. Így a csiga méretei nem változnak, csak a dm1 középátméro és a d1
osztókör (ill. gördülokör) átméroje már nem esik egybe.
d 1 = d m1 + 2xm = m(q + 2x ) .
A profileltolás akkor pozitív, ha a csiga középvonala távolabbra kerül a csigakerék tengelyvonalától.
mint az osztóvonala.

97. ábra. A csigahajtópár kapcsolódása

A csiga fejkör- és lábkörátméroje, ha a h •a = 1 :

d a 1 = d m1 + 2m = m (q + 2) , és d f 1 = d m1 − 2m (1 + c •c ) = m (q − 2 − 2c•1 ) ,

ahol a fejhézagtényezo értéke c1• = c •2 = 0,2 .

85
 tg γ m mz 1
A ZI csigáknál az alapkörátméro: d b1 = ,
tg γ b tg γ b
ahol cos γ b = cos γ m cos α 0 , α0 a szerszámprofilszög (általában 20o ).

A csiga hossza: b 1 ≥ d 2a 2 − d 22 , vagy b1 ≅ 2,5m z 2 + 1 .

Profileltolás esetén a csigakeréknél minden kör átméroje 2xm értékkel változik, kivéve az alapkör és
az osztókör átmérojét.
Az osztókörátméro: d 2 = mz 2 ,
a középkörátméro: d m 2 = d 2 + 2 xm = m(z 2 + 2 x ) ,
a fejkörátméro: d a 2 = d 2 + 2 m(1 + x ) = m(z 2 + 2 + 2x )

a lábkörátméro: ( ) (
d f 2 = d 2 − 2m 1 + c •2 − x = m z 2 − 2 − 2c •2 + 2x . )
A fogtetofelület hengeres részének átméroje: d k2 ≥ d a 2 + m .

A csigakerék muködo szélessége: (

b 2 ≅ 2 m 0,5 + q + 1 . )
A csigakerék fogas koszorújának a szélessége: B = b 2 + (0,8...1,2 )m .
Az elemi tengelytáv: a = 0,5(d m1 + d m 2 ) = 0,5m(q + z 2 ),

Profileltolás esetén a tengelytáv: a w = 0,5(d 1 + d 2 ) = 0,5m(q + z 2 + 2x ) .

Annak érdekében, hogy a csigakerék részben átölelje a csigát, a csigakerék-fogazat fogtetofelületét
toroid alakúra képezzük ki, ahol a fogtetoívsugara a csiga tengelymetszetében:
da 2
rk ≥ a w − .
2
A fogszámviszonyt ugyanúgy számítjuk, mint más fogaskerékpárnál, vagyis:
z2
u= .
z1
A gyakorlatban a csigahajtások kapcsolószámát nem szoktuk ellenorizni, mert az általában na gyobb
kettonél.
13.03.03. CSIGAHAJTÓPÁROK EROJÁTÉKA
A fopontban ható Fn normálfogero három egymásra meroleges összetevore bontható, mint a többi
fogaskerékpárnál. Azonban figyelembe kell venni még a súrlódási ellenállást is, amely a fokozott
csúszások miatt jelentkezik, ezért nem mindegy, hogy az erohatások vizsgálatánál a csiga vagy a csi-
gakerék a hajtó elem.
Az elemi fogazatok kapcsolódását vizsgálva, a C pont a középátmérokön található. Lassító hajtásnál
(a csiga a hajtó elem) az eredo ero az 98. ábra szerint bontható fel az összetevoire.
A csigán jelentkezo kerületi ero, amely egyenlo a csigakeréken uralkodó axiális erovel, a forgató-
nyomatékból számítható:
2T
Ft1 = Fa 2 = 1 .
d m1
A többi komponens az eroháromszögek alapján határozható meg
A csigán ható axiális ero megegyezik a csigakeréken ható kerületi erovel:

86
 Ft1
Fa1 = Ft 2 = .
tg( γ m + ρ)
A radiális erok kiszámítására szolgáló kifejezések végso alakja:
tg α n cos ρ tg α n cos ρ
Fr1 = Fr 2 = Ft1 = Ft 2 .
sin (γ m + ρ) cos(γ m + ρ)
Az elobbi összefüggésekben ρ a súrlódási félkúpszög.

98. ábra. A csigahajtópáron jelentkezo erok

Ha a csigakerék a hajtó elem, akkor a keréken uralkodó forgatónyomatékból kiindulva számítjuk ki a
a kerületi erot:
2T
Ft 2 = Fa1 = 2 .
d m2
A keréken ható axiális ero egyenlo a csigán ható kerületi erovel:
Ft2
Fa 2 = Ft1 = .
tg( γ m − ρ )
A radiális erok ugyanúgy számíthatók mint az elobbi esetben azzal, hogy (γm+ρ) helyett (γm-ρ)–t kell
venni.
Az Ft , Fa és Fr összetevo erok ugyanolyan igénybevételnek teszik ki a tengelyt, mint a többi fo-
gaskerékhajtásnál.

13.03.04. CSIGAHAJTÓMUVEK HATÁSFOKA

87
A hatásfok a kimeno és a bemeno teljesítmény hányadosaként kapható meg:
P2
η= .
P1
A bemeno teljesítmény: P1 = Ft1v t1 ,

A kimeno teljesítmény: P2 = Ft 2 v t 2 .

99. ábra. A kapcsolódó fogaknál jelentkezo sebességek

Mivel a közös fogmeroleges irányába eso vn sebesség-komponensek egyenloek (99. ábra):
v n1 = v n 2 = v n = v t1 sin γ m = v t 2 cos γ m .
Az elobbi összefüggésbol kifejezve a kerületi sebességeket és figyelembe véve a kerületi erok vi-
szonyát, amelyet a radiális erok képletébol kaphatunk meg:

= tg (γ m + ρ) ,
Ft1
Ft 2
a hatásfok kiszámítására a következo végso kifejezést kapjuk:
tg γ m
lassító hajtás esetén: η= ,
tg (γ m + ρ )
tg (γ m − ρ)
gyorsító hajtás esetén: η′ = .
tg γ m
A γm szög növekedésével növekszik a hatásfok is és
legnagyobb értékét a γ m (η max) = 45o − ρ 2 szögnél éri
el.
Önzáró csigapár esetén, amikor γ m ≤ ρ ,
tg ρ
a hatásfok: η= .
tg 2ρ
2 tgρ
Ha figyelembe vesszük, hogy tg 2ρ = , akkor a
1 − tg 2ρ
hatásfok:

88
100. ábra. Csigahajtópár ha tásfoka
 tgρ tg 2ρ
η= ( )
1 − tg 2ρ = 0,5 − , vagyis η < 0,5.
2tg ρ 2
A csigahajtópár hatásfokának irányadó értékei meghatározhatók az 100. ábra segítségével is.

A hatásfok kifejezheto az átmérohányadossal is, ha az összefüggésbe behelyettesítjük a tg γ m = z1 q ,

és tg ρ = µ értékeket:
1 − µz1 q
lassító hajtásnál: η= ,
1 + µq z1
1 − ηq z 1
gyorsító hajtásnál: η′ = .
1 + µz 1 q
Az elobbi kifejezésekbol látható, hogy adott anyagpárosításnál a hatásfok csak a csiga jellemzo itol
függ.
A csigahajtómuveknél az elobbi hatásfok mellett figyelembe kell még venni a csapágyakban kelet-
kezo veszteségeket, valamint merülo kenés esetén az olajkavarási veszteségeket is. Az említett vesz-
teségek irányadó értéke:
4 gördülocsapágy esetén: P1 – nek a 0,5…1 % -a,
4 siklócsapágy esetén: P1 – nek a 2…3 % - a,
merülo kenés esetén: P1 – nek az 1…5 % - a.

13.03.05. CSIGAPÁROK JELLEMZOINEK KIVÁLASZTÁSA

Eloször a csiga típusát kell kiválasztani a gyártó cég lehetoségei alapján. Utána meg kell határozni az
áttételt, ill. a fogszámviszonyt. A z1max általában nem nagyobb 4- nél, mivel a többbekezdésu csigánál
már olyan nagy az emelkedési szög, amelynek gyártásához különleges gépekre van szükség. Az eu-
rópai szabványok szerint z2min = 29, míg a z2max rendszerint nem haladja meg a 100-at. Az elmon-
dottak alapján a fogszámviszony szélso értékei:
u min = z 2 min z1 max = 29 4 = 7,25 , és u max = z 2 max z1min = 100 1 = 100 .
Természetesen különleges esetekben (pl. szerszámgépeknél, osztómuveknél, körasztaloknál stb.) a
csigakerék fogszáma jóval nagyobb is lehet.
z1 ≠1 esetén igyekezni kell a csigakerék fogszámát úgy megvá lasztani, hogy az ne legyen osztható z1 -
el. A modul, az átmérohányados és a csigakerék fogszámának (29 ≤ z2 ≤ 100) megfelelo kombi-
nációjával, a szokásos profileltolás nagysága mellett (-0,5 ≤ x ≤ 0,5), általában sikerül szabványos
tengelytávot elérni. Ha ismerjük a modult, a tengelytáv:

aw =
m
(q + z 2 + 2 x ) .
2
Ellenkezo esetben, tapasztalati adatok alapján, figyelembe véve a beépítésnél kihasználható teret,
felvesszük a tengelytávot, amelyet ha szükséges, az ellenorzési számítások folyamán korrigálunk.
Ajánlatos több, egymáshoz közeli értékkel számolni, mert ez megkönnyíti az optimális megoldás ki-
alakítását.

13.03.06. A FOGFELÜLET TÉNYLEGES FESZÜLTSÉGE

89
Mivel az üzemi állapotot (kenés, súrlódás) nem ismerjük pontosan, a tényleges feszültségnek csak a
közelíto értékét tudjuk kiszámítani.
1000T2 K A
σH = ZEZp N/mm2 -ben.
a 3w
ahol:
T2 – a csigakeréken uralkodó forgatónyomaték Nm-ben,
aw – a tengelytáv mm – ben,
KA – az üzemtényezo (K v = KHα = KHβ = 1),
Zp – az érintkezési tényezo (13.03. táblázat),
ZE – a ruga lmassági tényezo (13.04. táblázat). (A 13.04. táblázat a 123. oldalon található).
13.03. táblázat. Az érintkezési tényezo nagysága
dm1/aw 0,25 0,30 0,35 0,40 0,45 0,50 0,55
ZI csiga 3,38 3,10 2,90 2,76 2,70 2,63 2,58

13.03.07. A FOGFELÜLET KRITIKUS FESZÜLTSÉGE

A csigakerék fogazott koszorúja általában puhább anyagból készül, ezért a gödrösödés vagy a kopás
miatt gyorsabban megy tönkre, mint a csiga.
A gödrösödéssel szembeni kritikus feszültség:
[σ HN ]M = σ H limZ h Z n . N/mm2-ben.
A Hertz- feszültség kifáradási határa- σHlim a 13.04. táblázatból veheto ki.
1, 6
 25000 
Az élettartam-tényezo, ha az üzemeltetés ideje t (h): Zh =   ≤ 1,6
 t 
0 .125
 1 
A fordulatszám-tényezo: Zn =   ,
 7 ,5 n 2 + 1 
ahol n2 a csigakerék másodpercenkinti fordulatszáma.
A biztonsági tényezo minimális értéke:
σ HNkrit
SH = ≥ 1...1,3 .
σH
A kopással szembeni kritikus feszültség közelíto értékét a fogakról lekopott és a hajtómuház alján
összegyult anyag tömegébol számíthatjuk ki.
0 , 25
 ∆m 
[σ w ]M = 10 
4
 Wo WR Wv N/mm2 – ben,
 N2 
ahol:
∆m – a lekopott anyag tömege g – ban,
N2 = n2 t – a teljes kapcsolódási ciklusszám, t az üzemórák száma.
A kopást korlátozza a fogak vastagságának csökkenésébol adódó fogkihegyesedés, ill. a fogtoszi-
lárdság csökkenése miatti fogkitörés. E két kritérium közül mindig a kisebb érték a mérvadó.
A megengedett fogvastagság csökkenés:
• a fogkihegyesedésig:

90
 ∆s n ≤ 0,3m n ,
• a fogtoszilárdság csökkenéséig:
  Smin  0,5 
∆s n ≤ 2m n 1 −   ,
  S  
ahol S a fogto kiszámított biztonsági tényezoje,
Smin = 1,5 a biztonsági tényezo megkívánt legkisebb értéke.
A lekopott anyag tömege mg-ban:
1,5∆s n z 2 m d m1ρ 2
∆m = ,
cos γ m cos α n
ahol:
∆sn – a fogvastagság csökkenése mm-ben,
z2 – a csigakerék fogszáma,
m – a modul mm-ben
dm1 – a csiga középátméroje mm-ben,
ρ2 – a csigakerék anyagának surusége mg/mm3 –ben,
γm – a csiga menetének emelkedési szöge,
αn – a csiga profilszöge.
A WR – érdességtényezo értéke a következo összefüggéssel határozható meg:
Rz
WR = 4 ,
R zo
ahol Rzo = 3µm, a vizsgálati kerék fogoldalainak átlagos egyenetlenség- magassága, míg az ellen-
orzött csigakerék Rz értékei az 13.05. táblázatban találhatók.
13.05. táblázat. A csigakerék fogoldalainak Rz értéke
m, Rz,
A fogak megmunkálása mm-ben µm-ben
m≤8 ≤ 3…4
Köszörült
m>8 ≤8
m≤8 ≤ 12,5
Mart
m>8 ≤ 25
Wo – a fogoldalak teherbírástényezoje, melynek centrifugális öntéssel készült darabokra érvényes
nagyságát az 13.06. táblázat tartalmazza.
13.06. táblázat. A Wo tényezo értéke
Párosított anyagok L4 olaj Ásv. olajok S2 olaj S1 olaj
Csigakerék ρ Csiga Wo vko Wo Wo vko Wo
1)
C.CuSn12 8,8 C4320 1,27 0,11 1,12…1,74 2,17 0,11 1,25
2)
C.CuSn12 8,8 C4732 0,8 0,65 0,71…1,1 1,98 0,85 1,13
C.CuSn12Ni 8,8 C43201) 1,32 0,13 1,16…1,8 2,58 0,1 1,47
C.CuSn12Ni 8,8 C47322) 1,54 0,06 1,35…2,11 - - -
C.CuSn14 8,9 C43201) 0,94 0,34 0,83…1,28 2,9 0,06 1,66
C.CuZn11Ni 8,3 C43201) 1,65 0,04 1,45…2,26 2,06 0,05 1,18
C.CuAl10Ni 7,4 C43201) 0,8 0,86 0,70…1,09 - - -

91
Az L4 EP olaj ásványi eredetu, korrózió- és öregedésgátló adalékkal,
ν50 =225 mm2 /s,
Az S2 szintetikus olaj (poliéteres), ν50 =165 mm2 /s,
Az S1 szintetikus olaj (poliglikolos), ν50 =95 mm2 /s,
A nem centrifugális öntéssel készült csigakerék koszorúknál a Wo értékek kb. 0,5-el kisebbek a
feltüntetetteknél.
1)
kéregedzett csiga, 2) nemesített csiga.
A v ko - m/s – ban, a ρ mg/ mm3 – ben adott.

A Wv tényezovel vesszük figyelembe a csúszósebesség hatását a fogak kopására

Wv = 4
(
n 1 v ko + v1k,5 )
,
u vk
ahol:
n1 – a csiga másodpercenkinti fordulatszáma,
vko – sebességtényezo,
vk – a csúszósebesség: v k = π d m1n 1 cos γ m ,
u – a fogszámviszony.
A kopással szembeni biztonági tényezo:

SW =
[σ W ]M ≥ 1...1,3 .
σH
13.03.08. A FOGTO TÉNYLEGES ÉS KRITIKUS FESZÜLTSÉGE
Mivel a csigakerék koszorúja gyengébb anyagból készül, mint a csiga, ezért elég a keréknél leellen-
orizni a fogtoszilárdságot. Ezt általában csak a különbözo emeloberendezéseknél és a lassújáratú csi-
gahajtómuveknél szokták elvégezni, amelyeknél az n1 < 4…8 s-1 .
A tényleges fogtofeszültség
YFFt2 K A
σF = ,
b 2m n
ahol:
YF – a fogalaktényezo, YF = 1,5 ha α = 20o és YF = 1,8 ha α = 25o ,
Ft2 – a csigakeréken uralkodó kerületi ero N-ban,
KA – az üzemtényezo,
b2 – a csigakerék szélessége mm-ben,
mn – a normálmodul mm-ben.
A fogto kritikus feszültsége σFlim az 13.04. táblázatban található.
A fogtörés elleni biztonsági tényezo:
σF lim
SF = ≥ 1,5 .
σF
13.03.09. A CSIGATENGELY MEREVSÉGÉNEK ELLENORZÉSE
A fogak helyes kapcsolódásának egyik feltétele, hogy a csigatengely megfelelo merevségu legyen. A
tengelyt kéttámaszú tartónak tekintve, figyelmen kívül hagyva a csiga fogainak és a csapágyazásnak
a merevíto hatását, a csiga közepén a megengedett le gnagyobb lehajlás értéke:
d1
f lim = mm-ben.
1000

92
Ezt kell összehasonlítani a kiszámított lehajlással, melynek közelíto értéke mm-ben:

2 ⋅ 10 −6 l 13Ft2 tg 2 α + tg 2 ( γ m + ρ)
fm ≅ ,
d 4m1
ahol l1 a csapágyak középvonalai közötti távo lság mm-ben, amely a tapasztalati adatok alapján
l 1 ≅ 1,5 a w kell, hogy legyen
tg α 0
a kapcsolószög pedig: tgα = .
cos γ m
A többi jel már ismert az elobbiekbol.
A lehajlás biztonsági tényezoje:
f lim
Sf = ≥1.
fm
13.03.10. A CSIGAHAJTÓMUVEK ME LEGEDÉSE
A P1 bemeno- és a P2 kimenoteljesítmény közötti Po különbség veszteségnek számít, melynek
legnagyobb részét a súrlódási ellenállás okozza. Ez a veszteség hové alakul át, amely megnöveli az
egész hajtómu és a benne levo kenoolaj homérsékletét. Az olaj megengedett legmagasabb hofoka
ϑomax = 70…80 o C, mivel ettol magasabb hofokon az olajok gyorsan öregednek, az adalékok elvesz-
tik a tulajdonságaikat és a tömítések merevvé válnak, így gyorsan tönkremennek.
Termikus egyensúlynál a keletkezett és az elvezetett homennyiség egyenlo. Az elvezetett homennyi-
ségbol meghatározható a hajtómuház és a levego homérsékletkülönbsége ( ∆ϑ = ϑ h − ϑo ):
Po
∆ϑ = .
Ahk
Po = P1 − P2 = P1 (1 − η) = P2 (1 − η) η
Ah a hajtómuház holeadó felülete.
Jól bordázott ház esetén: A h = 9 ⋅ 10−5 a1, 85 m2 –ben,
kevésbé bordázott háznál: A h = 9 ⋅ 10 −5 a 1,8 m2 –ben, ahol a a tengelytáv mm – ben.
A hovezetési tényezo, ha a csiga a kerék alatt van:
ventilátoros hutés esetén: ( )
k = 6,6 ⋅10− 3 1 + 0,4 n10,75 kW/m2 K
ventilátor nélküli hutésnél: k = 6,6 ⋅10 −3 (1 + 0,23n ) kW/m2K.
0 , 75
1

Az elobbi képletek használhatók akkor is, ha a csiga oldalt van és félig merül az olajba. Amikor a
csiga a csigakerék felett van, akkor az elobbi képletekkel kapott eredményt meg kell szorozni 0,8-al.
Az olaj homérséklete:
ϑ o = ϑo + (∆ϑ + 1,5)(1,03 + 0,0245n 1 ) ≤ ϑ o max , ahol n1 a csiga másodpercenkinti fordulatszáma.

Az olaj várható hofoka: ϑ o ≈ ∆ϑ + (15...20) K .

Ha a számításokkal nagyobb olajhofokot kapunk a megengedett legnagyobb értéknél, akkor olyan
szerkezeti változásokat kell eszközölni, amelyek megnövelik a holeadást.
A túlmelegedéssel szembeni biztonsági tényezo, ha a hajtómu állandóan üzemel és a teljesítmény
nagysága konstans:
Q
ST = o ≥ 1 ,
Po

93
ahol Qo az elvezetett homennyiség: Q o = ∆ϑA h k kW-ban.
Idoszakos üzemmódnál, ha a szünetek órákban kifejezve nagyobbak, mint 4a/100, akkor a biztonsági
tényezo kisebb lehet egynél. Ebben az esetben egy összehasonlító t a üzemeltetési idot kell felvenni
100 y k
ta = tE h-ban,
a y ko
ahol
tE - a bekapcsolás össz ideje órákban,
y k = 1 + y B (0,06n1 ) , y ko = 1 + y B ,
1, 55

yB = 0,355 – ventilátoros hutésnél, yB = 0,14 – ventilátor nélküli hutésnél.

A biztonsági ténye zo
Qo
ST = ≥ STK .
Po
Az ST K ta–tól függo értékei az 13.07. táblázatban találhatók.
13.07.táblázat. Az ST K értékei
ta 0,1 0,14 0,2 0,3 0,4 0,7 1,0 1,4 2,0 3,0
ST K 0,14 0,2 0,29 0,42 0,48 0,67 0,78 0,88 0,9 1,0

13.03.11. CSIGAPÁROK ANYAGAI

A hatásfok javításának érdekében elsosorban a kapcsolódó fogak közötti súrlódási ellenállást kell
csökkenteni. Kísérleti úton megállapították, hogy a súrlódási tényezo legkisebb értékei igen kemény
csiga és minél puhább csigakerék párosításával érhetok el. Ezért a csigákat általában kéregedzett (ce-
mentált) acélból készítik. Ha az üzemelés során nagy dinamikus lökések várhatók, jobb a csigát ne-
mesített acélból gyártani, mivel az kevésbé érzékeny a feszültségtorlódásra.
A csigakerék koszorúját legjobb ónbronzból centrifugális öntéssel készíteni. Kisebb kerületi sebessé-
geknél szürkeöntvényt, lökéseknél gömbgrafitos öntöttvasat szoktak alkalmazni.

13.03.12. CSIGAHAJTÓMUVEK KENÉSE

A kapcsolódó fogfelületek között fellépo viszonylag nagy csúszások és nyomások miatt biztosítani
kell a boséges kenést.
Kis kerületi sebességek (vt1 <1 m/s) esetén általában kálciumalapú vagy nátriumalapú kenozsírokat
használnak.
Nagyobb kerületi sebességeknél a csigahajtópárokat rendszerint nagy viszkozitású, enyhén adalékolt
ásványolajjal kenik. Az olaj megválasztásánál ügyelni kell arra, hogy az adaléknak ne legyen a szí-
nesfémekre korrodáló hatása. Az olajfilm teherbíró képességének a növelésére az ásványi olajokhoz
3…10 tf.% növényi zsiradékot szoktak hozzáadni. A szintetikus olajok haszná lata igen jó kenést
biztosít, viszont sokkal drágábbak az ásványolajoktól.
Az olajok viszkozitását a csiga kerületi sebességének a nagyságától függoen kell megválasztani. Az
erre való ajánlásokat az 13.08. táblázat tartalmazza.
13.08. táblázat. Az ajánlott olajviszkozitás ν 50 (mm2 /s)
A csiga kerületi sebessége vt1 m/s-ban
≤4 5 6 8 10 12 15 20 30 40
300...460 300...400 260...350 210...280 170...220 150...200 120...160 100...140 70...90 50...60

94
A kenés módja szintén a kerületi sebesség nagyságától függ. vt1 ≤12 m/s esetén merülo kenést szok-
tak alkalmazni. Alsócsigás hajtómuben a csiga a lábhengeréig, felsocsigás hajtómuben a csigakerék a
külso körének egyharmadáig merül az olajba. Kisebb olajszintnél romlik a kenés és növekszik a
zajszint, nagyobbnál pedig no az olajkavarási munkából adódó veszteség.
vt1 >12 m/s esetén a kenést cirkulációs olajozással szokás megoldani, amikor az olajat a kapcsolódó
fogfelületekre fecskendezik. Ilyenkor az olaj résztvesz a hajtómu hutésében is.

13.03.13. A CSIGA ÉS CSIGAKERÉK KIALAKÍTÁSA

A csigát általában együtt készítik el a tengellyel, ami egyben növeli a tengely merevségét. A ki-
alakításnál nagy figyelmet kell fordítani a szerszámkifutás biztosítására.
A csigakerék kisebb méreteknél egy darabból készül, míg nagyobbakná l a keréktestet öntöttvasból
vagy szénacélból készítik, amelyre felerosítik a színesfémbol (általában ónbronzból) készült
koszorút. A két részt zsugorkötéssel kapcsolják össze és illesztett csavarokkal biztosítják.
A csiga és csigakerék muhelyrajzán is me llékelni kell egy-egy táblázatot, mint a többi fogaskerék
esetében. Ez a táblázat kell, hogy tartalmazza a fogazatra vonatkozó adatokat, amelyeket a rajzon
nem lehet megadni, továbbá a hokezelésre, a turésezésre és az ellenorzésre szolgáló utasításokat. Mi-
vel a csigahajtópárok turései még nem szabványosítottak, azokat a hengeres- fogaskerékpárokra érvé-
nyes eloírások alapján kell megválasztani, különös tekintettel a megfelelo nagyságú foghézag bizto-
sítására.
A 101. ábra két csigakeréknek, míg a .102. ábra egy csigának a muhelyrajzát mutatja be
A csiga muhelyrajzához szükséges táblázat. A csigakerék muhelyrajzához való táblázat.
S.sz Megnevezés Jele Mérete S.sz Megnevezés Jele Mérete
01. A csiga jele 01. A csigakerék jele
02. A csiga típusa 02. Fogszám z2
03. Fogszám z1 03. Homlokmodul (mm) m
04. Homlokmodul mm-ben m 04. Fogirányvonal hajlása jobbos v. balos
05. Homlokosztás mm-ben p 05. Profileltolástényezo x2
06. Emelkedési szög γm 06. Profileltolás nagysága x2 m
07. A menet dölése jobbos v. balos 07. Alapprofil szabványszáma
08. Menetemelkedés P 08. Szerszámprofilszög α0
A kerék turésezett elemei szükség és lehetoség
09. Alapprofil szabványszáma
szerint
10. Szerszámprofilszög α0 o
09. Húrméret s
ZI csigánál 10. Foghézag jn
11. Alapkör átméro db1 11. Radiális ütés Fr
12. Alapköri emelkedési szög γb 12. A csiga rajzszáma
A csiga turésezett elemei szükség és lehetoség
13. A csiga jele
szerint
13. Húrméret s 14. Tengelyszög (turéssel) Σ
14. Foghézag jn 15. Tengelytáv (turéssel) a
15. Radiális ütés turése stb Fr 16. A csiga fogszáma z1

95
16. Hokezelés
17. A csigakerék rajzszáma
18. A csigakerék jele
19. Tengelyszög (turéssel) Σ
20. Tengelytáv (turéssel) a
21. A csigakerék fogszáma z2

96
 101. ábra. Csigakerekek muhelyrajza
a. egy darabból készült kerék, b. a keréktest és a koszorú külön készült

97
102. ábra. Csiga muhelyrajza

98
14. A FOGAZÓ ELJÁRÁSOK RÖVID ÁTTEKINTÉSE
A fogak kialakítása történhet forgácsolással és forgács nélküli alakítással. Mivel a fogazatok kor-
szeru forgácsmentes kialakítása (kovácsolás, fogsajtolás, meleg- és hideghengerlés stb) nálunk még
nem terjedt el, ezért csak a forgácsoló eljárásokkal foglalkozunk.
A forgácsoló fogazás a legtöbb esetben profilozó és lefejto eljárásokkal, esetenként üregeléssel törté-
nik.
14.01. HENGERESKEREKEK FOGAZÁSA
14.01.01. PROFILOZÓ ELJÁRÁSOK
A profilozás tárcsamaróval vagy ujjmaróval (103. ábra) végezheto osztófejjel felszerelt vízszintes
marógépen. Ezt az eljárást egyedi, esetleg kissorozat-gyártásban alkalmazzák. Egy fogárok elkészíté-
se után a fogazandó kereket osztófejjel egy osztásnyival elforgatják a következo fogárok kimunká-
lásához.

103. ábra. Profilozás tárcsa (a)- és ujjmaróval (b)

A korszeru fogazó eljárásoknál különlegesen kialakított nagyoló tárcsamarókat alkalmaznak a fo-
gazat elomunkálására, amivel tehermentesítik a lefejtogépeket, így a gyártás gazdaságossabbá válik.
Újabb típusú, nagymerevségu profilmarógépen speciális keményfémlapkás marófejjel már készre-
munkálnak nagy átméroju (d>1000 mm), nagy modulú (m>10 mm) kerekeket, ami igen termelékeny
és gazdaságos gyártást biztosít.
Az ujjmaróval történo profilozás termelékenysége kicsi, ezért általában csak igen nagy méretu ny?l-
fogazatú kerekek gyártásánál alkalmazzák.
Az üregelés tk. a profilozás egyik módja, amelyet a nagy szerszámköltségek miatt csak a nagysoro-
zat- és a tömeggyártásban alkalmaznak.

14.01.02. LEFEJTO ELJÁRÁSOK

A lefejto fogazó eljárásokhoz tartozik a:
1. lefejto foggyalulás fésuskéssel (104a. ábra),
2. lefejto fogmetszés metszokerékkel, (104c. ábra),
3. lefejto fogmarás csigamaróval (104b. ábra).
E három eljárás összehasonlítását mutatja be az 104. ábra.
Lefejto foggyalulás (MAAG–féle eljárás). A foggyalúgépek osztó-lefejto elven dolgoznak, ún. cso-
portosztóeljárással, mivel a fésuskés véges hosszúsága miatt egyszerre csak néhány fogárok készül
el. A szerszám végzi a forgácsoló fomozgást, a munkadarab a lefejto mozgást. A fogaslécprofilú
fésuskés le-fel mozog, miközben a fogaskerék szakaszosan legördül a fésuskés osztóvonalán (105.
ábra).

99
 104. ábra. A lefejtoeljárások összehasonlítása
er – radiális elotolás, et – tangenciális elotolás, e1 – a munkadarab lefejto elotolása,
e0 – a szerszám lefejto elotolása, v – a forgácsolás iránya.
A legördülés addig tart, amíg egy fogcsoport teljesen elkészül. Ekkor a kést a gép vezérloberen-
dezése a felso holtpontban megállítja, a munkadarabot gyorsjáratban visszagördíti és az elkészült
fogszámnak megfelelo osztással elfordítja, majd a kiindulási helyzetbe visszaállítja. Ez a folyamat
addig ismétlodik, amíg a teljes fogazat el nem készül.

105. ábra. A lefejto foggyalulás begördülése (a)

és egy munkaciklus úthossza (x)
Ezzel a módszerrel egyenes és ferde fogú kerekek gyárthatók. Egyenes fogazat egyenes fogú, míg
ferde fogazat egyenes vagy ferde fogú szerszámmal készítheto. Ilyenkor egyenes fogú szerszámnál a
szerszámtartó szánjának a vezetékét β foghajlásszöggel dönteni kell (106a ábra), míg ferde fogú fé-
suskésnél a gép löketfejét köralakú fordítható befogókészülékkel kell felszerelni (106b. ábra).

106. ábra. Egyenes és ferde fogú fésuskéssel való fogazás

A fésuskés a legegyszerubb lefejtoszerszám, mivel a fogoldalai síkok, ezért nagy pontossággal ké-
szítheto el és egyszeruen élezheto. Az eljárás hátránya, hogy a gépek igen bonyolultak, és hogy a
nagy tömegu löketfej csak viszonylag kis forgácsolósebességgel muködtetheto.

100
Lefejto fogmetszés (FELLOWS – féle eljárás). A folyama-
tosan dolgozó fogmetszogépen a szerszám végzi a forgácsoló
fomozgást, miközben a munkadarabbal legördül (107. ábra).
A szerszám fogaskerék alakú metszokerék hátraköszörült
evolvens fogoldalakkal. Ferde fogú kerekeket ferde fogú
szerszámmal gyártanak, de ekkor a szerszámorsót a löket fo-
lyamán csavarmenetes vezetopersely forgatja. A visszalöket
folyamán a szerszám radiális irányban eltávolodik a munka-
darabtól, mert különben ütközne vele a folyamatos legördülés
következtében. A megmunkálás kezdetén a munkadarab pót-
lólag sugárirányú elotoló mozgást is végez addig, amíg a
szerszám el nem éri a szükséges fogazási mélységet.
A fogmetszés alkalmazása legcélszerubb fogasléc, ny?lfo-
gazatú kerekek és belso fogazatok eloállításánál, valamint a
gépjármuipar számára szükséges kis és közepes nagyságú,
2…4 mm modulú, ferde fogú kerekek gyártásánál.
Az eljárás hátránya, hogy a metszokerék bonyolult alakú 107. ábra. Lefejto fogmetszés
drága szerszám, amely nehezen készítheto el a szükséges
potossággal.
A lefejto fogmarás (PFAUTER – féle eljárás) folyamatos eljárás, ami igen nagy elonyt jelent a
foggyalulással és a fogmetszéssel szemben, melyeknél a fomozgás szakaszos. A forgácsoló
fomozgást a szerszám végzi, míg a lefejto mozgás a szerszám és a munkadarab közötti különféle
kinematikai láncokon keresztül valósul meg.
A lefejtomaró olyan csiga, amelyre normálmetszetben forgácshornyokat marnak, és az így kialakult
fogakat hátraesztergálják, ill. hátraköszörülik. Nagy elonye, hogy azonos modul és alapprofilszög
esetén bármilyen fogszámú egyenes vagy ferde fogú kereket le tud fejteni. Maráskor a lefejtomaró
tüskéjét mindig dönteni kell: egyenes fogazatnál a γs emelkedési szöggel (108. ábra), míg ferde fo-
gazatnál a fo gazandó kerék fogirányához képest kell a döntést γs – el elvégezni (109. ábra), vagyis a
szerszámtüskét a szerszám és a munkadarab azonos foghajlásirányánál β−γs, ha pedig ellentétes fog-
hajlásirányúak β+γs szöggel kell dönteni.

108. ábra. A tüske döntése egyenes fogazatnál

Meg kell jegyeznünk, hogy az esetenkénti túl nagy döntési szög elkerülése érdekében, a ferde fogú
kerekeket jobb azonos foghajlásirányú maróval készíteni.
A megmunkálást el lehet végezni egyenirányú vagy ellenirányú marással. A megmunkálás folyamán
a forgácsoló fomozgáson kívül a szerszám tengelyirányú mozgást is végez annak érdekében, hogy a
fogakat teljes szélességükben elkészítse. A 110. ábra egy egyenirányú lefejtomarást érzékletet.
A lefejto eljárások közül a fogmarás a legelterjedtebb. Bizonyos kiegészíto elemekkel belso fogazat
is gyártható erre a célra kiképzett lefejtomaróval. Az eljárás népszerusége egyetemes mivoltával ma-
gyarázható, de még hozzá járul az is, hogy a marógépek kinematikai lánca a legegyszerubb, ezért a
karbantartásuk is olcsóbb. Viszont a lefejtomarók igen drágák, különösen nagy modulok esetében.

101
 109. ábra. A tüske döntése ferde fogazatnál 110. ábra. Lefejtomarás

14.01.03. HENGERESKEREKEK FINOMMEGMUNKÁLÁSA

A foghántolás fogaskerék alakú szerszámmal történik (fogasléccel ma már nem hántolnak), amely a
munkadarabbal kitéro tengelyvonalakkal csavarkerékpárként kapcsolódik (111. ábra). Egyenes fogú
kerekeket ferde fogú, ferde fogú kerekeket egyenes vagy ferde fogú szerszámmal hántolnak. A meg-
munkálandó kereket a hántolószerszámmal hézagmentesen összenyomva legördítik, miközben a
szerszám fogain kiképzett apró forgácsolóélek az érintkezo fogfelületek relatív csúszása követ-
keztében a munkadarab fogfelületeirol apró forgácsokat választanak le. A hántoló szerszámok élki-
képzését a 112. ábra szemlélteti.
A hántolás eltávolítja az elomunkálás alatt keletkezett forgácsolási nyomokat, így csökkenti a hul-
lámosságot és javítja a felületi érdességet, de csak jó elomunkált kerekeket szabad hántolni. Az elo-
munkálást ajánlatos vastagított fogfeju, ún. szakálas (protuberanciás) szerszámmal (113a. ábra) vé-
gezni, így a hántolószerszám fejéle nem hagy nyomokat a fogto közelében. Hántolni foleg a nem ho-
kezelt és nemesített kerekeket szokták, de alkalmazható indukciósan edzett és nitrált kerekeknél is,
valamint a kéregedzett kerekeknél a cementálás után és az edzés elott. Ez az eljárás leginkább a
gépjármuiparban honosodott meg, mivel jóval termelékenyebb a fogköszörülésnél.

111. ábra. A hántolószerszám és a kerék 112. ábra. A foghántoló szerszámok

kapcsolata élkiképzése

102
Hámozó lefejtomarás. A megmunkálószerszám lefejtomaró keményfém forgácsoló részekkel, amely
nagy negatív homlokszöge révén lehetové teszi kérgesített és edzett fogaskerekek fogfelületeinek si-
mitó megmunkálását. Az eljárás termelékenysége messze felülmulja a mai alkalmazott fogköszörülo
technológiák termelékenységét. Az alkalmazhatóság modultartománya 2…20 mm. A munkadarabok
elérheto minosége a 6…8-as pontossági fokozatba sorolható, ezért sok esetben alkalmas a költsége-
sebb köszörülés helyettesítésére, annál is inkább, mivel a gyors lefutás következtében a homérséklet-
emelkedés csekély, ezért a munkadarabok felületi minosége igen jó. Kedvezo eredmény azonban
csak jól elokészített munkadaraboknál, kello merevségu marógéppel érheto el.
Az elomunkálást ajánlatos szakálas lefejtomaróval végezni, amely az eljárás szempontjából ideális
fogárkot képez ki. A szakálas szerszám egy fogprofilját az 113a. ábra, a helyes fogárkot pedig az
113b. ábra érzékelteti.

113. ábra. A szakálas szerszám fogprofilja (a)

és az általa kialakított fogárok (b)
Fogköszörülés. A hokezelt, foleg edzett kerekeket az elhúzódás miatt köszörülni kell. A fogköszöru-
gépek elvileg a fogazógépekkel azonos szerkezetuek és vagy profilozó, vagy lefejto eljárással dol-
goznak.
Profilozó fogköszörülésnél a korong profilja megegyezik a fogárok normálmetszetével. Ez a fajta kö-
szörülés megvalósítható egy vagy két koronggal (114. ábra). Mivel a használat folyamán a korong
oldalai kopnak, azokat idonként gyémánt lehúzóval utánszabályozzák. A korszeru profilozó köszöru-
gépek termelékenysége és pontossága (3-as fokozatig) eléri (olykor meg is haladhatja) a lefejto fog-
köszörogépekét.

114. ábra. Profilköszörülés egy(a) és két kovel (b)

Lefejto fogköszörülésnél a muvelet elvégezheto egy vagy két köszörutárcsával.
Egytárcsás köszörülésnél az alapprofilt tányéralakú vagy kétkúpos köszörutárcsafelületek testesítik
meg, amelyek a munkadarabbal együtt legördülnek. A szerszám behatol a fogárokba, melynek elobb
egyik, majd a másik fogfelületét munkálja készre. Ezt követoen a tárcsa kifut a fogárokból, a gép
automatikusan oszt és megkezdodik a következo fogárok köszörülése. Ha a tárcsa a kúpos oldalával
köszörül, akkor a munkadarabbal egy pontban érinkezik, ami finomabb felületet biztosít. Amikor a
tárcsa a sík felületével dolgozik, az érintkezés vonalszeru, így a megmunkálás gyorsabb, de a felületi
beégés veszélye megno.

103
Kéttárcsás lefejto köszörülés a Maag- gépeken valósul meg. A tárcsák egyidejuleg egy jobb oldali és
egy bal oldali fogfelületet munkálnak meg (115. ábra). A muködo felületük kissé kúpos és a fo g-
felületet csak igen kis szegélyen érintik. Emiatt a felmelegedés is nagyon kicsi, ami lehetové teszi a
száraz köszörülést.

115. ábra. A kéttárcsás Maag- féle köszörülés, 20o -os (a) és 0o -os (b) eljárás
A tárcsák beállítása kétféleképpen végezheto el. Az egyik módszernél a tárcsák síkját a 20o -os alap-
profilszögnek megfeleloen döntve állítják be, és ekkor azok a kerék osztóhengerén gördülnek le. A
másik módszernél, amelyet 0o -os köszörülésnek neveznek, a tárcsák muködo síkja párhuzamos, és
ekkor a tárcsák a kerék alaphengerén gördülnek le.
A két köszöruorsótartóba egy-egy utánállító készülék van beépítve, amely a köszörutárcsákat suru
idoközökben (kb. 2 másodperc) leszabályozza és elhasználódásuknak megfelelo mértékkel utánállít-
ja. E megoldásnak köszönhetoen a Maag-gépeknél a tárcsák leszabályozása nem számít mellék-
idonek, ami a termelékenységet növeli, habár még így sem éri el a profilozó eljárásokét, viszont a
Maag- gépek pontossága vitathatatlanul a legnagyobb.
Csigaköves fogköszörülés folyamatos lefejto eljárás, amelynél a köszörokörong forgácsoló felülete
csigafogfelület. A muvelet geometriailag azonos a lefejtomarással, így a forgácsolóteljesítménye
igen nagy. A megmunkálás folyamán a szerszám a foghossz irányában alternáló elotoló mozgást vé-
gez a teljes foghossz megmunkálása érdekében. Ezzel a módszerrel a Reishauer köszörugépek dol-
goznak.
A fogköszörülés nagyon költséges muvelet, ezért csak akkor indokolt az alkalmazása, ha teljességgel
elkerülhetetlen. Szigorú turéseknél igen idoigényes. Így pl. a 7-es minoségrol az 5-ösre való átté-
résnél a köszörülési ido 2,5…3 – szorosára no meg. Ügyelni kell a megfelelo köszörukorong ki-
választására, mert a megmunkált felület pontossága nemcsak a gép pontosságától, hanem a korong
jóságától is nagy mértékben függ. Sok esetben a fogaskerékpár futásában a kívánt pontosság nem-
csak köszörüléssel érheto el, hanem más elemek, pl. a tengelyek párhuzamosságának a szigorúbb
turésével gazdaságossabban megoldható lenne.
Mindezeket szemelott tartva, a szerkesztonek és a technológusnak a megmunkálás végleges eldön-
tése elott részletes számításokat kell végezni az önköltség megállapításával kapcsolatban, az opti-
mális megoldás kialakítása érdekében..
A fogköszörülés modultartománya általában 2…10 mm. Kisebb modulú kerekeket a keskeny
fogárok miatt nincs értelme köszörülni, viszont óriás köszörugépeken megvalósítható a megmun-
kálás 20 mm-es modulig és 3500 mm –es kerékátméroig.

104
14.02. KÚPKEREKEK FOGAZÁSA.
A kúpkerekek fogazása lényegesen összetettebb geometriai feladat, mint a hengeres kerekek foga-
zása. A fogak kialakítása megvalósítható profilozó és lefejto eljárással.

14.02.01. EGYENES ÉS FERDE FOGÚ KÚPKEREKEK FOGAZÁSA

Profilozó eljárások.
Sablonról való másolás. Nagyméretu kerekek egyedi gyártása sablon alapján másológyalulással tör-
ténik. Elonye: egyszeru szerszámmal tetszoleges profil készítheto. Hátránya: kis termelékenység,
mérsékelt pontosság.
Marás tárcsamaróval. Csak elofogazásra alkalmazzák a termelékenység fokozása és a lefejtogépek
tehermentesítése érdekében.
Üregelés. Kifejezetten a tömeggyártás céljaira fejlesztette ki az amerikai Gleason cég és “Revacycle”
eljárás néven ismert. A szerszám nagyméretu tárcsa alakú marófej. Ennek a kerületén helyezkednek
el az üregelo kések (116. ábra), amelyek egy körülfordulással készre munkálnak egy fogárkot. Az
utolsó és az elso fog között egy késekkel el nem látott szektor található. A szerszám állandó forgása
mellett az osztás akkor történik, amikor a kész fogárkon a kések nélküli rész halad át.

116. ábra. Üregelo eljárás (a) és a simitókés profilja (b)

Lefejto eljárások
Kétkéses gyalulásnál a gyalukések egyenes vonalon mozognak, egy fog két oldalát váltakozva mun-
kálják meg (117. ábra). Két hasonló eljárás ismeretes, amelyek között a különbség lényege abban
van, hogy a Gleason módszernél a kerék osztókúpja a szerszám osztókúpján (δ 0 =90o-ϑf) gördül le, a
Heidenreich & Harbeck módszernél pedig a szerszám képzelt síkkerekén (δ 0 =90o ). Mindkét mód-
szernél egy fog elkészülte után a fogazandó kerék és a szerszám szétválnak, a gép elvégzi az osztást
és a megmunkálás folytatódik a következo foggal. A gépek termelékenysége a lefejtomaráshoz vi-
szonyítva kicsi, ezért ez az eljárás mindjobban háttérbe szorul.

117. ábra. Kétkéses lefejtogyalulás 118. ábra. Kétkéses lefejtomarás

105
Marás két tárcsa alakú marófejjel (118. ábra). Termelékenysége három-ötszöröse a kétgyalukéses
eljárásnak, így azt fokozatosan kiszorítja. A fogazás két nagy, fésuszeruen egymásba nyúló radiá lis
marófejjel történik. Mivel a tárcsák egymáshoz viszonyítva az alapprofilszöggel döntve vannak, a
kések éleinek burkolófelülete a síkkerék egy fogát testesíti meg, amelyen a fogazandó kerék le-
gördül. A két tárcsa egy fogárkot munkál készre, ezért a kések a tárcsák kerületén olyan távolságra
vannak egymástól elhelyezve, hogy a másik tárcsán levo kések elférjenek közöttük. A gépek szaka-
szos osztással muködnek.

14.02.02. ÍVELT FOGÚ KÚPKEREKEK FOGAZÁSA

Profilozó eljárások.
Marás homlokmarófejjel. Az eljárást a Gleason cég fejlesztette ki, melynek legkorszerubb változata a
Cyclex-eljárás, amelynél egy kúpkerékpár nagykerekét egy befogással készre fogaznak úgy, hogy a
szerszám egy körülfordulásával egy fogárok elkészül (a kiskereket lefejto eljárással készítik). Ily
módon jelentos darabido csökkentés érheto el.
Üregelés homlokmarófejjel. Hasonló az elobbi eljáráshoz. Szintén a Gleason cég fejlesztette ki, Sin-
gle-Cyclex néven, tányérkerekek tömeggyártásban való készre fogazására. Termelékenysége há rom-
ötszörése a lefejtomarásénak.
Lefejto eljárások
Marás homlokmarófejjel. A szakaszos osztással muködo módszerek közül a legismertebb a Gleason
cég által kifejlesztett eljárás, amely elsosorban nagysorozat- és tömeggyártásra alkalmas. A késfejen
felváltva helyezkednek el a homorú és a domború fogoldalakat kialakító kések, amelyek készre
munkálnak egy fogárkot. A fogárok kimunkálása után a késfejet a fogárokból kiemelik és a kerék-
testet automatikusan egy osztással továbbfordítják a következo fogárok kimunkálásához. A 119.
ábrán látható, hogy a kések egy kör kerületén helyezkednek el, melynek következtében a fogak
alakja körív.

119. ábra. A Gleason- féle marófej ( 120. ábra. azOerlikon marógép muködési elve
Marás egy- vagy többmenetu homlokmarófejjel. Ezekkel a marófejekkel lehtové vált a folyamatos
megmunkálás, amelyhez az ötletet Mammano olasz fizikus adta. Ma két cég gyárt marógépeket, a-
melyek a Mammano-elven muködnek.
A svájci Oerlikon cég gépei olyan marófejjel dolgoznak, amelyeknek kései a fej homlokoldalán több
spirálon (legtöbb 7), csoportosan helyezkednek el. A csoportokban a kések száma lehet ketto (készre
vágó kések) vagy három (egy elovágó és két készre vágó). Az egy marófordulat közben megmunkált
fogak szá ma megegyezik a marófej menetszámával. A fogak alakja epiciklois. Az Oerlikon maró-

106
gépeken készült kerekek ún. eloid-fogazattal vannak ellátva. Az Oerlikon marógépek muködési elvét
az 120. ábra érzékelteti.
Az olasz Fiat cég marógépei ugyanezen az elven muködnek azzal a különbséggel, hogy a marófejben
a kések egy spirálon vannak elhelyezve. Ezek közül két kés készrevágó, a többi pedig elomunkáló és
profilhelyesbíto.
Marás kúpos lefejtomaróval. Ezt a folyamatos megmunkáló eljárást a német Klingelnberg cég dol-
gozta ki. A szerszám kúpos lefejtomaró, melynek az alkotóján alakul ki az egyenletes osztású fogas-
léc forma. Az ennek megfelelo síkkeréken a fogak alakja evolvens, a gyártott kúpkerekek pedig ún.
paloid- fogazatúak. A fogmagasság a teljes foghossz mentén állandó és a fogvastagság csak jelen-
téktelen mértékben változik. A Klingelberg eljárás elonye az egyetemes szerszámban rejlik és abban,
hogy a hordkép nagysága és helyzete könnyen beállítható.
A Klingelberg eljárás elvi elrendezését a 121a. ábra, a kúpos lefejtomarót a 121b. ábra érzékelteti.

a) b)
121. ábra. A Klingelberg módszer elvi elrendezése (a), és a kúpos lefejtomaró (b)
14.02.03. KÚPKEREKEK FOGKÖSZÖRÜLÉSE
Eddig az egyenes és a körív alakú fogak köszörülését oldották meg. Igen költséges eljárás, ezért csak
kivételes esetekben alkalmazzák.
Egyenes fogak köszörülését a Maag cég két tányér alakú tárcsával végzi, amelyekkel az ellenkezo
fogoldalakat munkálja meg lefejto eljárással. A teljes fogfelület leköszörülése érdekében a tárcsák a
foghossz irányában is mozognak, míg a lefejto mozgást a munkadarab végzi.
Az ívelt fogú kerekeket fazék alakú köszörutárcsával munkálják meg. Tányérkerekeknél a köszö-
rülést profilozó eljárással végzik, míg ez a többi kúpkeréknél lefejto eljárással történik. Mindkét
módszert a Gleason cég fejlesztette ki.
14.02.04. KÚPKEREKEK BEJÁRATÁSA.
A bejáratás legtöbbször alkalmas a drága fogköszörülés helyettesítésére, különösen azoknál a kere-
keknél, amelyeket nem is lehet köszörülni. Elsosorban az edzett, ívelt fogú kerekeknél van jelento-
sége, mert ezzel az eljárással javítható a fogfelületek minosége és a hordképe. Az eljárás lényege a
kiegészíto mozgásokkal párosított, tükrösíto pasztával vagy olajba kevert csiszolószemcsékkel gyor-
sított járatás, elore meghatározott terhelésekkel és forgásiránnyal.
14.03. CSIGAHAJTÓPÁROK FOGAZÁSA
A csigák gyártásáról már szó volt a csigafajták tárgyalásánál, amit itt most feleleges lenne megis-
mételni és csak annyit tennénk hozzá, hogy nagypontosságú csigákat tükrösíteni is szoktak. Ezt a
muveletet esztergán végzik esztergakés alakú keményfa szerszámmal, megfelelo csiszolópor és ás-

107
ványolaj keverékkel. A muvelet igen rövid ideig tart, hogy a leválasztott anyagvastagság ne legyen
nagyobb 5 µm- nél.
A csigakerekek fogazatát lefejtomarógépen készítik. A szerszám és a munkadarab forgásán kívül
szükség van még fogásvételi mozgásra is, melynek iránya szerint a marás lehet:
• radiális,
• tangenciális,
• radiális-tangenciális.
E módszereknek a sémája a 122. ábrán látható.

122. ábra. Csigakerekek marása

a) radiális marás, b) tangenciális marás, c) radiális-tangenciális marás
A szabályos kapcsolódás érdekében a szerszám lefejtofelületének és a hajtás csigája fogfelületének
egyformának kell lennie azzal a lényeges különbséggel, hogy a szerszám fejmagassága a fejhézag ér-
tékével nagyobb kell, hogy legyen a csiga fejmagasságánál. A csigakerék fogazatának a minosége a
marást követo hántolással javítható. Ezt a muveletet a lefejtomarógépen hántolócsiga alkalmazásával
végzik.

15. A FOGASKEREKEK MÉRETELLENORZÉSE

15.01. ALAPISMERETEK
A fogaskerekek mérésének és ellenorzésének kettos célja van:
• a gyártás közben jelentkezo hibák forrásának a megállapítása és azok megszüntetése,
• a hibásan elkészített kerekek elkülönítése a megfeleloektol.
A fogak összetett geometriája miatt a fogaskerekek mérése és ellenorzése igen bonyolult feladat,
egyrészt a nagyszámú hibalehetoség miatt, másrészt viszont, hogy a különbözo hibák jelentkezhetnek
egyidoben is és így közösen hatnak a fogazat és azok kapcsolódásának a pontosságára. Elofordulhat
az is, hogy egyes hibák kompenzálják más hibák hatását és a kész kerék hibátlanul muködik. Az el-
mondottak alapján a fogaskerekek ellenorzési módszereit két fo csoportba sorolhatjuk:
• összetett hibamérés és
• egyedi hibamérés.
A korszeru gyártás az összetett hibamérést helyezi elotérbe, mert termelékenyebb, valamint a kerék
felhasználhatóságát vizsgálja és nem az egyedi hibákat keresi. Az egyedi hibamérés ezért általában
csak a különleges, nagypontosságú kerekeknél jön számításba.

108
A fogaskerekek méretellenorzésének folyamatában igen lényeges a fogazás elkezdése elott a kerék-
test és a fogazás szempontjából fontos bázisfelületek méret- és alakhuségének leellenorzése, mivel
megfelelo minoségu kerekek csak jól elkészített elogyártmányokból készíthetok.

15.02. ÖSSZETETT HIBAMÉRÉS

Összetett hibaméréssel a kerék, ill. a kerékpár muködoképességét vizsgáljuk, ezért ez a mérésfajta
funkcionális mérés és az átvétel eszköze.
Az összetett hibamérésnek többféle eljárása ismert, melyek közül legtöbbet a kétprofilos legördítést
és az egyprofilos legördítést alkalmazzák, amelyek kétféle képpen végezhetok el: az ellenorzendo
kerék egy mérokerékkel vagy az ellenkerekével kapcsolódva fordul el. A vizsgálat alatt megha-
tározott jellemzoket regisztrálunk, melyeknek kiértékelésével állapítjuk meg a kerék minoségét. A
mérokerékkel (ez egy igen nagypontosságú fogaskerék) való párosítás a jobb, mert a vizsgált kerék
hibáit mutatja ki, míg az ellenkerékkel való párosításnál a két kerék hibái összegezodnek és ezek
nem válaszhatók szét, így a kapott eredmény nem biztosítja a csereszabatosságot.
15.02.01. KÉTPROFILOS LEGÖRDÍTÉS
Kétprofilos legördítésnél a kerekeket hézagmentesen kap-
csoljuk és a vizsgált kereket egyszer körülforgatjuk (123. áb-
ra). A létrehozott ún. merotengelytáv (jele a″) eközben állan-
dóan változik, melyet a muszer regisztrálószerkezete meg-
felelo nagyítással egy hosszdiagramban folyamatosan rögzít
(kúpkerekeknél a mérotengelyszög változását mérik).
A mérés során felvett diagram a 124. ábrán látható. Errol le-
olvasható a mérotengelytáv ingadozásának legnagyobb értéke
- Fi′′ , amely a berajzolt felso - E a′′s és alsó határérték - E a ′′i
között változhat. Ez az ingadozás a diagram ordinátáinak szé- 123.ábra. A kétprofilos legördítés
lso értékei közötti különbséggel egyenlo és a fogaskerék két- elve
profilos gördülohibájának nevezzük, amely tkp. a fogkoszorú 1 – mérokerék, 2 – vizsgált kerék
radiális ütésébol, a fogosztás egyenlotlenségeibol és a fo g-
vastagság hibáiból tevodik össze. A vizsgált kerék egy fogosztásnyi elfordulásának megfelelo
legnagyobb különbség a diagramon a fogaskerék kétprofilos gördülolépéshibájának felel meg, mely-
nek jele f i′′ .

124. ábra. A kétprofilos legördítés diagramja.

A kétprofilos legördítés elonye, hogy gyorsan elvégezheto és hogy a muszer felépítése viszonylag
egyszeru, így ritkán hibásodik meg. Hátránya visszont, hogy a hézagmentes kapcsolódás nem felel
meg az üzemi viszonyoknak.
15.02.02. EGYPROFILOS LEGÖRDÍTÉS

109
Egyprofilos legördítésnél a vizsgált és a mérokerék névleges tengelytávon (kúpkerekeknél névleges
tengelyszöggel) kapcsolódik egymással, miközben a mérendo kereket egyszer körülforgatjuk. Ezalatt
a készülék regisztrálja a két kerék relatív szögelfordulásának, ill. szögsebességének ingadozásait egy
hosszdiagramban. Mivel a szögsebesség ingadozása a hajtás kinematikai hibájának felel meg, ezt a
mérési eljárást a kinematikai hiba mérésének is nevezik.
Az elso mérokészülékek a hajtott kerék elemi szögelfordulásait egy olyan dörzstárcsa elemi elfordu-
lásaival hasonlították össze, amelynek az átméroje megegyezik a vizsgált kerék gördülokörének át-
mérojével. A vizsgálatot mindkét fogprofilra el kell végezni, ezért a mérés megközelítoleg kétszer
annyi ideig tart, mint a kétprofilos legördítés.
A korszerubb méromuszereknél az áttétel megvalósítása és a mérés gazdaságosabb módszerekkel
történik (a nagypontosságú tárcsák igen drágák). Egy ilyen készüléket mutat be a 125a ábra. Az 1
széles kerék hajtja a 2 mérendo és a 3 mérokereket. A mérokerék csotengelyén nyúlik át a mérendo
kerék tengelye, aminek a végén mágneses vagy optikai rács (5) van. A mérokerék tengelyére viszont
leolvasó berendezés (4), magnetofon fej vagy fotodióda van felerosítve. A kimeno jel a két kerék
szögsebesség- ingadozásának felel meg. A diagramból meghatározható a fogaskerék egyprofilos gör-
dülohibája - Fi′ (azaz a kinematikai hiba), ill. ugyanez k számú osztáson át mérve - Fik′ , továbbá a fo-
gaskerék egyprofilos gördülolépéshibája - f i′ . A kétoldali elforgatásnál legjobb közös diagramot fel-
venni (125b ábra), amelyrol még leolvasható a normál foghézag legkisebb, legnagyobb és közepes
értéke is.
Az egyprofilos legördítés jobban megfelel az üzemi viszonyoknak, eltekintve a fogdeformációktól,
ezért ez az eljárás a fogaskerekek legfontosabb összetett ellenorzése. Ez a méromuszer érzékenyebb,
mint amelyik a kétprofilos legördítésnél használatos, ezért foleg laboratóriumi méréseknél nyer al-
kalmazást, míg a kétprofilos legördítés inkább a muhelyi ellenorzés eszköze.

a. b.
125. ábra. Az egyprofilos legördítés vázlata (a) ésdiagramja (b)

15.03. EGYEDI HIBAMÉRÉS

Az egyedi hibamérés keretében a fogazat minoségét meghatározó tényezoket külön-külön kell le-
ellenoriznünk. Ezek a tényezok a következok:
• a fogprofil pontossága,
• a fogirányvonal pontossága,
• a fogfelület érdessége,
• a fogosztás pontossága,
• a fogvastagság értéke,
• a fogazat és a kerék egytengelyusége,

110
• a fogkoszorú axiális ütése.

15.03.01. A FOGPROFIL ELLENORZÉSE

A profilhiba (ff) a valóságos fogprofil eltérése a névleges fogprofiltól. A homloksíkban mért nagy-
ságát két olyan névleges profil meroleges távolsága adja, amelyek a valóságos profilt szorosan köz-
refogják (126. ábra).
Az evolvens fogazatú hengeres kerekek fogprofiljainak
az ellenorzése a csúcsos evolvens származtatásának elvén
muködik. A mérés folyamán a kereket a tengelye körül
elforgatjuk, miközben a méromuszer tapintója a fogfe-
lülethez szorítva az alapkör érintoje irányában, az alapkör
kerületi sebességével mozog. Ezalatt a muszer regisztráló
szerkezete a tapintó kimozdulásait megfelelo nagyításban
folyamatosan rögzíti. Hibátlan profil esetén a diagram e-
gyenes vonal és párhuzamos a diagram hossztengelyével.
Általános esetben egy ferde hullámos vonalat kapunk, a-
melynek a kiértékelésével határozzuk meg a profilhibát.
A méromuszer elvi muködését a 127. ábra érzékelteti.
126. ábra. A profilhiba értelmezése

127. ábra. A profilméro készülék muködésének elve

15.03.02. A FOGIRÁNY ELLENORZÉSE

A fogirányhiba (Fβ ) a valóságos fogirányvo nal eltérése a névleges fogirányvonaltól. Nagyságát két
olyan névleges fogirányvonal távolsága adja, amelyek a valóságos fogirányvonalat szorosan köz-
refogják (128. ábra). Ez a hiba a teljes foghosszra értendo. Meghatározásánál a méromuszer tapintója
végighalad az osztóhenger (kúpkeréknél az osztókúp) alkotóján, mialatt a muszer regisztráló beren-
dezése folyamatosan rögzíti az ideális fogiránytól való eltérést és ezt, megfelelo nagyításban, egy
diagramban meg is rajzolja, amelynek a kiértékelésével kapjuk meg a keresettt fogirányhibát.

111
 128. ábra. A fogirányhiba értelmezése
15.03.03. A FOGFELÜLET ÉRDESSÉGÉNEK ELLENORZÉSE
A fogfelület érdessége jelentosen hat a fogaskerekek zajkeltésére, a fogfelület kopására és így a fo-
gazat élettartamára is. Ezért a fogaskerekek ellenorzésének igen fontos része a fogazat érdességének
a meghatározása. Mivel a korszeru méréseknél egyazon muszerrel ellenorizheto a fogak profilja és
iránya, ezért célszeru volt, hogy ezeket a berendezéseket alkalmassá tegyék az érdesség mérésére is.
Ezért e muszerek nagyítását megnövelték és megfelelo tapintóval látták el, így ezek alkalmassá vál-
takb az Rz és az Ra meghatározására. A jellemzoket mindig a legnagyobb érdesség irányában kell
mérni, ami általában a fogprofil iránya.

15. 03.04. AZ OSZTÁS ELLENORZÉSE

A szomszédos fogak egyoldali fogprofiljainak az osztókör ívén, a homloksíkban értendo távolsága az
osztóköri osztás – pt. Mivel a körív hosszát nem tudjuk mérni, így ezt a megfelelo húr mérésével he-
lyettesítjük és a vonatkozó szabványok eloírásai alapján a különbséget elhanyagoljuk. Az osztóköri
osztáshiba (fpt ) a valóságos és a névleges osztás közötti eltérés, amely a fogak kapcsolódásba lépése-
kor ütközéseket, szögsebesség- ingadozásokat, azaz nyugtalan járást és rendellenes zajt okozhat. Mi-
vel méréskor a tapintót igen nehéz beállítani az osztókörre, ezért a mérést az osztókör közelében
levo, ún. mérokörön végezzük. Ekkor az osztás névleges értékét az össz osztás lemérésével kapott
átlagos érték adja. A fogaskerekek kinematikai pontosságára nem az egyedi osztáshibák, hanem az
összegezett osztáshiba utal. Ha tetszolegesen kiválasztott k számú osztáson mérve határozzuk meg
ezt a hibát, akkor k számú osztás összegezett hibájáról (Fpk ) beszélünk, viszont ha k = z, akkor a
kerék összegezett osztáshibájáról (Fp ) van szó. Ha kiszámoljuk az összegezett osztáshibát k = 2-tol
k = z- ig, és ezt diagramban ábrázoljuk, egy lépcsos görbét kapunk, amelyben a két szélsoérték kö-
zötti különbség adja az összegezett osztáshibát (129. ábra): Fp = Fpk, max − Fpk, min .

129. ábra. Az összegezett osztáshiba

112
Az osztáshiba ellenorzésére készítettek kézimuszereket,
amelyek vagy a kerék fogtetofelületén, vagy a fogfenék-
felületén támaszkodnak. Ezek a bázisok túl pontatlanok a
méréshez, ezért jobbak az állványos muszerek, amelye-
ken a fogaskerék tengelye a mérobázis. Legjobb az a
módszer, amikor a kerék egyik fogát ütközohöz vagy egy
finomtapintóhoz érintik és a szomszédos fog ugyanazon
felületét egy másik finomtapintóval ellenorzik (130. áb-
ra). Korszeru berendezéseknél a fogaskerék lassan forog
és az egymás mellé szerelt két tapintó egyidejuleg sorra
letapogatja a szomszédos fogak egyoldali fogfelületeit, az
értékeket regisztrálja, ezeket összegezi, majd átlagolja és 130. ábra. Korszeru osztásmérés
végül megrajzolja a diagramot. 1 – fogaskerék, 2, 3 – útérzékelok,
4 – méroszán

Az osztóköri osztás mellett, különösen köszörült fogak esetén, ellenorizni kell az alaposztást (pb ) is.
Az alaposztás a két szomszédos egyoldali fogprofil evolvens szakasza kezdopontjai között az alap-
körön mért távolság, amely megegyezik a szomszédos profilok meroleges távolságával (131 ábra).
Ellenorzéskor igen pontos kis kézimuszerek állnak rendelkezésünkre, amelyek használatához nem
szükséges a fogoldalakon kívül más bázisfelület (132 ábra). . Méréskor a kerék fogára helyeze tt mu-
szerrel egy ingamozgást kell végezni.. Ekkor a muszer tapintója letapogatja a fogfelületet a fejéltol a
fogto felé haladva, miközben a mutató a nagyobb értékektol a kisebbek felé mozog. Ez a mozgás egy
pillanatra megáll, mielott a mutató visszafordulna és ez jelzi a két profil közötti legkisebb (mero-
leges) távolságot, ami az alaposztásnak felel meg.

131. ábra. Az alaposztáshiba 132. ábra. Az alaposztás mérésének

elve
Az alaposztáshiba (131. ábra) a valóságos és a névleges alaposztás közöttti különbség. Ezért a mé-
romuszert egy etalon segítségével a névleges alaposztás értékénél nullázzuk és a muszer kijelzi az
eltérést, vagyis az alaposztáshibát. A mérés elvét a 132. ábra érzékelteti. Az 1 támasztóhe nger kö-
zépvonala körül végzi a muszer az ingamozgást, mialatt a 3 tapintó végigtapogatja a fogfelületet.
Ismert még a szögosztás - ϕ is. Ez olyan központi szög, amely egy osztóköri osztásnak felel meg. En-
nek ellenorzése, amelyet optikai osztófejjel vagy teodolittal végeznek, igen hosszadalmas és költsé-
ges, és ezért csak különlegesen nagy pontosságú kerekeknél jöhet számításba. Ez a fajta osztásellen-
orzés adja a legpontosabb eredményeket, nemcsak az egyedi osztáshiba, hanem az összegezett osz-
táshiba tekintetében is.

15.03.05. A FOGVASTAGSÁG ELLENORZÉSE

113
A fogvastagság a fog ellentétes profiljainak az osztókörön ívhosszban levo távolsága. Mivel ezt köz-
vetlenül nem tudjuk mérni, ezért olyan méreteket kellett találni, amelyek mérhetok és amelyekbol a
fogvastagság meghatározható.
A fogvastagság névleges értéke a hézagmentes fogazatnak felel meg, és a hézagot a fogvastagság
megfelelo (negatív elhelyezkedésu) turésével biztosítjuk. A foghézag nagyságára ezenkívül kiha-
tással van még a tengelytáv turése is.
A gyakorlatban a fogvastagságmérésnek négy féle módja terjedt el:
• a foghúrmérés,
• az állandó húrmérés,
• a többfogmérés és
• a csap-, ill. a golyómérés.
A foghúrméréssel a fog osztófelületi normál- fogvastagságának húrhosszát mérjük. A méromuszer az
ún. foghúrméro, amely lényegében egy tolómérce és egy mélységméro kombinációja. Mérés elott a
mélységméron beállítjuk az ún. méromagasságot, amivel tájoljuk a tolómércét a fogtetofelülethez
képest. Mérésnél a mélységméro tapintóját felfektetjük a fogtetofelületre és a tolómércével meg-
mérjük a húrméretet.
A méréshez szükséges elemeket egyenes fo gazatú hengeres kerekekhez a 133. ábra alapján hatá-
rozzuk meg.

133. ábra. A húrméret és a méromagasság 134. ábra. Optikai foghúrméro

A méromagasság - h : h = ra − r ⋅ cos λ = h a + (r − r ⋅ cos λ ) .
Elemi fogazatnál a fog fejmagassága: ha = m, míg profileltolás esetén: ha = m(1 + x), az osztókör
sugara pedig: r = mz/2. Ezeket figyelembe véve, a méromagasság:
 z 
h = m 1 + (1 − cos λ ) + x  ,
 2 
ahol λ az a központi szög, amely az osztóköri fél fogvastagságnak felel meg. Nagysága az elemi fo-
gazatnál:

114
 90 o
λ= ,
z
míg a profileltolásos fogazatnál, ívhosszban mérve:
) s s 1 π 
λ= = =  ± 2 x ⋅ tg α  ,
2r mz z  2 
tudva azt, hogy a fogvastagság: s = m(π/2 ±2x.tgα).
)
A radiánban kapott értéket természetesen át kell számítani fokokra (λo = 180 λ /π).
A húrméret hézagmentes kapcsolódásnál:
s = 2(r ⋅ sin λ ) = mz ⋅ sin λ .
Mivel a fogaskerékpár muködéséhez szükség van hézagra, a valós húrméret az elobbi értéknél ki-
sebb:
jn j
s val = s − =s− ,
2 cos α 2
ahol: jn a normálfoghézag, j pedig az osztókörön ívben értendo foghézag.
Ferde fogú hengeres kerekeknél az elobbi kifejezésekbe mn –t és a képzelt fogszámot: z n = z cos 3 β -
t kell behelyettesíteni. Egyenes fogú kúpkerekeknél a képzelt fogszám: z v = z cos δ .
A húrméro lehet mechanikus (alkalmazását kerülni kell, mert a skála osztása nagyon kicsi és így a
leolvasás pontatlan), vagy optikai. Egy optikai húrmérot a 134. ábra mutat be.
Az állandó húrmérés hasonló a foghúrméréshez, csak itt nem az osztóköri húr, hanem azon két pont
közötti húr hosszát mérjük, amelyekben az alapprofil a fogat normálmetszetében egyidejuleg érinti
(135. ábra). Ezt a méretet azért nevezik állandó húrméretnek (jele sc ), mert a nagysága nem függ a
fogszámtól és egyenlo nagyságú modul és profileltolás esetén minden keréknél azonos nagyságú.

135. ábra. Az állandó húrméret és a hozzátartozó méromagasság

Az ábra alapján az állandó húrméret:
sc = s ⋅ cos 2 α ,
és a hozzátartozó méromagasság:
s
hc = ha − sin α ⋅ cos α .
2

115
 π 
Mivel az osztóköri fogvastagság: s = m n  + 2 xtg α  ,
2 
a fogfejmagasság pedig rendszerint: h a = m n (1 + x ) , az elobbi kifejezések végso alakja:

π 
sc = m n  + 2xtg α  cos 2 α, és
2 
 1π 
h c = m n 1 + x −  + 2xtg α  sin α. cos α.
 22 
Pontosabb mérésnél a fogfejmagasság valós értékével kell számolni, amely a fejkörátméro valós
nagyságától függ.
∆d a
h a , val = m n (1 + x ) + ,
2
ahol ∆d a a fejkörátméro hibája.
Az állandó húrméro tolókáinak mérofelületei ferde síkok, amelyek az alapprofilt testesítik meg.
Ezek közé nyúlik be a muszer méroórájának tapintója, amely a fogtetofelületet érinti (136. ábra). A
tolókák távolságát és a méroóra nulla helyzetét a modulnak és a profileltolás-tényezonek megfelelo
hengeres etalonnal állítják be (137. ábra), majd a muszert a fogra helyezik és a h c méromagasság
∆h c eltérését mérik. Ennek segítségével kiszámítható az állandó húrméret eltérése, amely megkö-
zelítoleg egyezik a fogvastagság ∆s hibájával.
∆s ≅ ∆s c = 2∆h c ⋅ tgα .

136. ábra. Az állandó húrméro 137. ábra. A mérocsorök beáll?tása

A többfogmérés a csúcsos evolvens tulajdonságain alapszik. Az alapkörön legördülo egyenes, mely-
nek pontjai csúcsos evolvenseket írnak le, egyben az evolvensek normálisa is, így az evolvensekkel
való metszéspontjaiban a gördülo egyenesre meghúzott merolegesek az evolvensek érintoi lesznek.
Minden evolvens- fogazatú hengeres fogaskeréken található a gördülo egyenesnek az alapkört érinto
pontjának két oldalán olyan egy-egy ellentétes fogprofil, amelyeknek közös normálisuk van (138a
ábra), melynek az említett fogprofilok közé eso távolsága az egyenes billentése közben ne m változik
(138b ábra), ezért ez a kimetszett szakasz kiválóan alkalmas a fogvastagság ellenorzésére, melyet
többfogméretnek nevezünk.

116
 a. b.
138. ábra. Az ellentétes evolvensek közös normálisa (a)
és a kimetszett távolság állandó nagysága (b)
A többfogméretet (jele W) normálmetszetben, az alaphenger érintosíkjában mérjük, így az k − 1 ala-
posztásból (pb ) és egy fog alaphengeri normálfogvastagságából (sb ) adódik össze (139. ábra).
W = (z W − 1)p b + s b
ahol k a többfogméréskor közrefogott fogszám.
Mivel:
p b = mπ ⋅ cos α, s b = 2rb (s 2r + inv α ) és rb = (mz 2) cos α ,
ezeket behelyettesítve és az egyenletet rendezve, megkapjuk az
egyenes fogú hengeres kerekek többfogméretére vonatkozó kife-
jezés végso alakját, amely hézagmentes kapcsolódásra vonat-
kozik.
W = m ⋅ cos α[(z W − 0,5 )π + z ⋅ inv α ] + 2mx ⋅ sin α .
Az egyenlet jobb oldalának elso része az elemi fogazat több-
fogmérete, míg a második rész a profileltolás következtében fe-
llépo változás nagyságát adja.
A valós értéket megkapjuk, ha az elobbibol kivonjuk a foghézag 139. ábra. A többfogméret kia-
felét. lakulása
j
Wval = W − n .
2
A méréskor közrefogandó fogszám, elemi fogazatnál és kis értéku profileltolásnál:
αn z
zW = z + 0,5 = + 0,5 ,
180 9
míg nagyobb profileltolás esetén a k kiszámítására ajánlott a következo kifejezés:

zW =
z
(tg α x − inv α ) − 2x ⋅ tg α + 0,5
π π

117
 1 x  x
ahol: tgα x = sin 2 α + 4 1 +  .
cos α z z
Ferde fogú hengeres kerekeknél is használhatjuk az elobbi kifejezéseket, ha azoknak a normálmet-
szetére vonatkozó jellemzoket visszük be az egyenletekbe.
A többfogméret:
Wn = m n ⋅ cos α[(z W − 0,5)π + z ⋅ inv α t ] + 2 m n x n ⋅ sin α n .
A mérésnél közrefogandó fogak száma, elemi fogazatnál és kis értéku profileltolásnál:
z )
zW = ( )
α t ⋅ cos 2 β b + tgα t ⋅ tg 2 βb + 0,5 ,
π
)
ahol a radiánban mért kapcsolószög: α t = (π 180 ) ⋅ α ot ;
míg nagyobb profileltolások esetén:
z  tgα tx  2x ⋅ tgα t
zW =  − inv α t  − t + 0,5 ,
π  cos β b
2
 π
ahol:
1 xt  xt 
tgα tx = sin 2 α t + 4 1 +  .
cos α t z  z 
Az elobbi kifejezésekben:
tgβ b = tgβ ⋅ cos α t ;
tgα t = tgα n cos β, x t = x n ⋅ cos β .
A valós többfogméretet ugyanazzal az e-
gyenlettel kapjuk meg, mint az egyenes fo-
gazatnál.
Ferde fogú kerekeknél a többfogmérés csak
akkor végezheto el, ha a kerék szélessége ezt
lehetové teszi. A szükséges legkisebb kerék- 140. ábra. Ferde fogú kerék szükséges szélessége
szélesség a 140. ábra alapján:
b ≥ W sin β + b M cos β b ,
ahol bM a méromuszer tapintójának a szélessége.
Belso fogazatnál a fogak és a fogárkok szerepet cserélnek, de mivel az alapegyenletek a hézagmentes
kapcsolódásra érvényesek, azok teljes egészében alkalmazhatók itt is. Az egyetlen különbség, hogy a
valós többfogméret kiszámításánál a foghézag felét hozzá kell adni (és nem levonni!) az elméleti
értékhez.
A méromuszerek. A többfogméréshez elvileg bármilyen méromuszert használhatunk, amelynek két
párhuzamos mérofelülete van, de jobb az erre a célra kifejlesztett muszereket alkalmazni. Ilyen pl. a
tányér alakú mérofelülettel ellátott mikrométer, elonyös ha tapintóemeltyus (141. ábra).

118
 141. ábra. Tapintóemeltyus mikrométer 142. ábra. Zeiss-féle többfogméro
Nagyobb méretek meghatározásához a Carl Zeiss cég kifejlesztette a 142. ábrán látható muszert,
amelynél az eltolható tapintó egy hengeres vezeton mozog. A méreteltérés egy méroórán olvasható
le.
A Mahr cég a marameter elnevezésu méromuszerét a többfogméréshez speciális alakú mérofelü-
letekkel készíti (143. ábra). A muszer a méreteltérés kijelzéséhez különbözo pontosságú finomta-
pintóval látható el.

143. ábra. Marameter többfogméréshez 144. ábra. A Reisshauer cég többfog méroje

A Reishauer cég mikrométerhez hasonló muszert gyárt, négy 25 mm-es távolságtartó hüvellyel, így e
muszer mérettartománya 0…100 mm, tehát négy mikrométert helyettesít (144. ábra).
A csapmérés ill. a golyómérés külso és belso fogazatú hengereskerekek fogvastagságának a
meghatározására szolgál. Páros fogszámú kerék két szemben levo fogárkába, páratlan fogszámú ke-
réknek pedig két közel szemben levo fogárkába egy-egy pontosan kalibrált azonos átméroju mé-
rocsapot, ill. ferde fogazatnál mérogolyót helyezünk és a méroelemek egymástól való M távolságát
mérjük meg, amelybol a fogvastagság kiszámítható (megjegyezzük, hogy páratlan fogszámnál három
méroelemet is szoktak használni).
Külso fogazat csapmérete a méroelemeken át mért külso távolság (145. ábra), míg a belso fogazaté a
méroelemek közötti belso távolság (146. ábra).

119
 145.ábra. Külso fogazat csapmérése páros (a) és páratlan (b) fogszámnál

146.ábra. Belso fogazat csapmérése páros (a) és páratlan (b) fogszámnál

A fogárkokba helyezett méroelemek közepén áthaladó dM átméroju körhöz tartozó α M profilkap-
csolószög involutfüggvénye egyenes és ferde fogazatra (kettos elojelnél az alsó a belso fogazatra
érvényes):
) d π s d π
inv α M = inv α t ± λ ± v m = inv α t ± t ± v m ,
db z d db z
ahol λ az a központi szög, amely az osztóköri fél fogvastagságnak felel meg:
) s 1π 
λ= =  + 2x ⋅ tgα  .
2r z  2 
Az α M szög segítségével kiszámítható a dM átméro:
db d ⋅ cos α
dM = = .
cos α M cos α M
Ha ismert a méroelem dv és a középpontján átme no kör dM átméroje, kiszámítható a csap-, ill. golyó-
méret.
Páros fogszám esetén (145a és 146a ábra):

120
 M = 2(rM ± r v ) = d M ± d v .
Páratlan fogszám esetén (145b és 146b ábra):
 90 o  90 o
M = 2 rM cos ± rv  = d M cos ± dv.
 z  z
A gyakorlatban az eljárás tkp. fordított, mert eloször lemérjük a csap-, ill. a golyóméretet (Mval). A
kapott méretbol kiszámíttjuk a dM,val átmérot, majd a valós fogvastagságot.
Páros fogszám esetén: d M , val = M val m d v ,

M val m d v
d M , val =
( )
páratlan fogszámnál pedig: .
cos 90 o z
A dM,val átméroju körön levo valós profilkapcsolószöget a következo összefüggésbol számítjuk ki:
db d cos α
cos α M , val = = .
d M , val d M , val
Végül a homloksíkban levo osztóköri valós fogvastagság:
π d 
s t, val = d  ± inv α M , val m inv α t − v  .
z db 
A méroelemek átméroje α = 20 o esetén
külso fogazat mérésére: dv = 1,75m,
belso fogazat mérésére: dv = 1,65m.
A javasolt értékeket bizonyos esetekben módosítani kell (különösen nagyobb profileltolásnál), mivel
a méroelemeknek három feltételt kell kielégíteniük:
• nem szabad felfeküdniük a fogfenékfelületen,
• az M méretnek nagyobbnak (belso fogazatnál kissebbnek) kell lennie a fejkör átmérojénél,
• a fogakkal csak az evolvens részeken érintkezhetnek.
Csap-, illetve golyómérést általában csak kisebb fogaskerekeknél szokás végezni. Igen nagy gyakor-
latot és ügyességet igényel, mert egyszerre kell kézben tartani a mérendo kereket, a méromuszert és a
méroelemeket.
Az ismertetett fogvastagságmérések közül a gyakorlatban a többfogmérést alkalmazzák leginkább,
mert egyszeruen elvégezheto, a méromuszert nem kell felfektetni pontatlanabb bázisfelületre és a fo-
gazógépen való beállítás hibáinak a kiküszöbölésére is jól megfelel. Nagyméretu kerekeknél, ame-
lyeknél már nem mérheto a többfogméret, a foghúrmérést, ill. az állandó húrmérést alkalmazzák.
15.03.06. A FOGAZAT ÜTÉSÉNEK ELLENORZÉSE
A fogkoszorú ütése abból ered, hogy a fogazat és a fogaskerék forgástengelye nem esik egybe. Ez a
fogazandó keréknek a fogazógépre való hibás felfogása miatt lép fel. Mivel a pontos felfogás igen
hosszadalmas és költséges, ezért a gyakorlatban arra törekednek, hogy az említett két tengely egy-
másközti távolsága ne haladja meg a fogazatra eloírt minoség által megengedett legnagyobb értéket.
Kisebb fordulatszámoknál az ütés nem szokott problémát okozni, de közepes és nagy fordulatszámok
esetén az üzemeltetés kellemetlen zajjal jár, és ha a fogfrekvencia a szerkezet valamelyik elemével
rezonanciába kerül, akkor még törést is kiválthat.
Az ütés lehet radiális és axiális.

121
Tiszta radiális ütés akkor jelentkezik, ha a fogazat tengelye és a kerék forgástengelye nem esik
egybe, de párhuzamosak. Nagyságát a tengelyvonala körül forgathatóan ágyazott kerék fogárkaiba
egymás után behelyezett mérogömbön (vagy mérocsapon) át való méréssel ellenorizhetjük le a kerék
kerületén. Gömb helyett használhatunk olyan villás vagy kúpos méroelemet is, amelynek síkmetszete
az alapprofil fogárkának vagy fogának felel meg. Egy, a radiális ütés mérésére alkalmas készüléket
mutat be a 147. ábra, a lehetséges méroelemekkel együtt.
A méréssel kapott értékekkel megrajzolhattó a radiális ütés diagramja, amely színuszgörbének felel
meg. Innen a radiális ütés nagyságát (Fr) a két szélso eltérés különbsége adja.

147. ábra. A radiális ütés mérése 148. ábra. Az axiális ütés mérése
Ha fogazat tengelye és a kerék forgástengelye nem párhuzamos, akkor a radiális ütés mellett axiális
ütés is jelentkezik. Ennek nagyságát a gyakorlatban rendszerint méroórával határozzák meg (148.
ábra). A méroóra tapintóját a kerék egyik homlokkfelületéhez érintik, közvetlenül a lábkör alatt, a
kereket egyszer körülforgatják és regisztrálják a két szélso értéket, melyeknek a különsége adja az
axiális ütés nagyságát.
Kúpkerekek fogazatának ütését a fogközépen mérjük, az osztókúp felületére meroleges irányban, ami
tkp. már nem a radiális ütés.

15.03.07. KORSZERU FOGASKERÉKELLENORZÉS

A fogazat elemi hibáinak korszeru ellenorzését ma már háromdimenziós (3D) mérogépeken végzik,
amelyeknél a méréshez szükséges mozgásokat számítógép vezérli. Mérés elott be kell táplálni a gé-
pbe az ellenorzendo kerék kiinduló adatait (z, m, α, β, b és x), melyek alapján a számítógép vezérli a
tapintó útját a fogfelületek névleges pontjaira, majd ezeket összehasonlítja a mért értékekkel és a
végén megrajzolja a mérési diagramokat. Ezzel az eljárással meghatározható a profilhiba, a fog-
irányhiba, az osztás és az összegezett osztáshiba, valamint a fogazat radiális ütése. A kapott mérési
eredmények alapján a program meghatározza az ellenorzött fogaskerék mimoségi osztályát is. Ez a
mérési eljárás pontosabb és gyorsabb a többi módszernél, mert minden hibát egyazon gépen, egy
munkadarab- felfogásban automatikusan állapít meg. A 149. ábra egy ilyen korszeru méroberendezést
szemléltet.

122
 149. ábra. 3D mérogép és tartozékai fogaskerekek ellenorzésére

16. A BEÉPÍTÉSI PONTOSSÁG ELLENORZÉSE

Nem elég a fogaskerekeket az eloírt pontossággal elkészíteni, mivel a helyes muködésükhöz szükség
van a pontos beépítésre is, ami a hajtómuház pontosságától függ. Itt biztosítani kell:
• a tengelytáv pontosságát (hengeres- és hipoidkerékpároknál),
• a tengelyszög pontosságát (kúp- és hipoidkerékpároknál) és
• a tengelyek párhuzamosságát (hengeres kerékpároknál).
A hengeres kerekek tengelytávjára nem szükséges szigorú turést
eloírni, mivel az evolvens foga zat bizonyos határok között nem
érzékeny a tengelytáv pontatlanságára (ez nem érvényes a csiga-
hajtásokra). A tengelytávnak a névleges értéktol való eltérése
csak a foghézag nagyságára van kihatással és nem befolyásolja a
mozgásátvitelt, feltéve, ha az nem olyan nagy, hogy a profilkap-
csolószám nagysága 1 alá csökkenjen, ill. nem olyan kicsi, hogy
fogtointerferencia lépjen fel.
Gyakorlatilag hasonló a helyzet a kúpkerekek tengelyszögének
változásával is.
A hengereskerékhajtás tengelytávjának a pontosságától fonto-
sabb a forgástengelyek párhuzamosságának a biztosítása. A pár-
huzamossági hibának két összetevoje lehetséges (150. ábra). Az 150. ábra. A hengereshajtás
egyik a tengelypárhuzamossági hiba (jele fxr), a másika tengely- tengelypárhuzamossági (fxr) és
kitérési hiba (jele fyr). Ez utóbbinak nagyobb hatása van a fogas- tengelykitérési (fyr) hibájának
kerékpár muködésére, ezért ennek a turését fele akkorára szokás értelmezése
eloírni, mint az elobbiét.

17. A FOGASKEREKEK TURÉSEZÉSE

A fogaskerekek és a fogazat egyes elemeinek a névleges értékektol való megengedett eltérését turé-
sekkel írjuk elo. Az ISO szabványok a fogaskerekeket 12 pontossági fokozatba sorolják (a ten-
gelytávot 6-ba). Az egyes pontossági fokozatokat számokkal jelöljük 1…12- ig (a tengelytávnál
1…6-ig), ahol a kisebb számok finomabb minoséget jelölnek. A minoség kiválasztása a felhasználó
szükséglete és a gyártó cég technológiai lehetoségei alapján történik. A gazdasági szempontok azt
diktálják, hogy soha ne válasszunk jobb minoséget a szükségesnél. A fogaskerekek nagyobb méret-
és alakpontossága jobb terheléseloszlást biztosít a kapcsolódó fogoldalakon, ami magával vonja a fo-
gak nagyobb terhelhetoségét és a hajtott kerék egyenletesebb és csendesebb járását.
A hibafajtákat a szabvány három csoportba sorolja, amely csoportokon belül belül az egyes hibák
meg kell, hogy tartsák ugyanazt a pontossági fokozatot.
Az 1. csoportba a kinematikai pontosságot befolyásoló hibák kerültek:
• az összegezett osztáshiba – Fp ,
• az összegezett osztáshiba k osztáson – Fpk ,
• a fogazat radiális ütése – Fr,
• a fogaskerékpár kétprofilos gördülohibája - Fi′′ ,
• a fogaskerékpár egyprofilos gördülohibája - Fi′ .
A 2. csoportba az egyenletes járást befolyásoló hibák vannak:
• a homlokosztáshiba – fpt ,
• a normálosztáshiba – fpn ,

123
• az alaposztáshiba – fpb,
• a profilhiba – ff,
• a fogaskerék kétprofilos gördülolépéshibája - f i′′ ,
• a fogaskerék egyprofilos gördülolépéshibája - f i′ .
A 3. csoportban a fogak érintkezési pontosságát befolyásoló hibák kaptak helyet:
• a fogirányhiba - Fβ ,
• a hajtás tengelypárhuzamossági hibája – fxr,
• a hajtás tengelykitérési hibája – fyr.
A felsorolt mutatókon kívül a szabvány eloírja az aktív fogfelületek minoségét is. Az átlagos ér-
desség legnagyobb értéke függ a fogazat minoségi fokozatától és a modul nagyságától.
Ellernorzéskor nem kell minden pontossági mutatót mérni. Az egyes fogaskerékfajták pontossági
szabványai eloírják azt, hogy a három hibacsoportban adott pontossági fokozatra milyen mutatók
mérése között lehet választani. Általában több mutató együttes mérése nyújt csak elég információt a
kerék használhatóságáról. A legtöbb esetben a gyártó üzem felszereltségétol függ, hogy milyen mu-
tatókat ellenoriznek.
A fogazat pontossága mellett a szabványok eloírják még a kerékagy furata, ill. száras kerekeknél a
csapok átmérojének és alakjának a pontosságát is.
A fogazat illesztésének a megválasztásánál ügyelnünk kell arra, hogy biztosítsuk a kerékpár mukö-
déséhez szükséges foghézagot, melynek nagysága a fogvastagság és a tengelytáv nagyságától függ.
Vastagabb fogak és kisebb tengelytáv esetén kisebb a foghézag és fordítva. Mivel a fogvastagság
névleges értéke a hézagmentes kapcsolódáshoz kötött, ezért a fogakat mindig negatív eltérésekkel
kell elkészíteni. A fogvastagság felso határeltérésének akkorának kell lennie, hogy az a tengelytáv
alsó határeltérésével együtt létrehozza a szükséges minimális foghézagot. A megengedett legnagyobb
foghézagból ezután meghatározzuk a fogvastagság alsó határeltérését.

18. Fogaskerékhajtómuvek
A fogaskerékhajtómuvek, amelyek egy zárt egységet képeznek, az ero- és a munkagép közé kerülnek
beépítésre, mint közvetíto elem. Úgy kell oket kiválasztani, hogy az elolátott teljesítményt probléma
mentesen átszármaztathassák és a motor magas fordulatszámát lecsökkentsék a munkagép számára
szükséges értékre.
E hajtómuvek legfontosabb alkatrészei a fogaskerekek, majd a tengelyek, a csapágyak és a hajtó-
muház. A háznak merevnek kell lennie, hogy biztosítsa a fo gaskerékpárok szabályos kapcsolódását,
de emellett olajtartályként is szolgál a hajtómu kenéséhez szükséges olaj számára. Jól szigeteltnek
kell lennie, hogy az olaj ne szivároghasson ki, és szennyezodés ne kerülhessen be a házba. Anyaga
általában öntöttvas (SL 200 vagy SL 250), esetleg gömbgrafitos öntöttvas (NL 380). Ritkábban,
nagyobb terheléseknél acélöntvény, ill. gépjármuvekné l könnyufémöntvény. Egyedi gyártásnál acél-
lemezbol, hegesztéssel állítják elo. Ezek könnyebbek az öntött házaktól, de zajosabbak.
A könnyebb szerelhetoség és karbantartás miatt a há zak osztottan készülnek, általában vízszintes
osztással a tengelyek középvonalának a síkjában. Függoleges elrendezésu többfokoza tú hajtásnál,
lehetnek több síban is osztottak. Kiseb teljesítményu hajtómuvek háza készülhet osztatlan kivitelben
is, de ekkor a ház falán akkora nyílást kell elolátni, hogy a szerelést ezen keresztül el lehessen vé-
gezni.
Az öntött házakat a hosszanti függoleges felezosíkhoz viszonyítva jobb szimmetrikusra készíteni,
mert így ezek felhasználhatók több típusú hajtómuhöz, ami gazdaságossabbá teszi a gyártást.
A ház alakja nagyban függ a megvalósítandó áttétel nagyságától, mivel a hajtómu készülhet egy -
vagy többfokozatúként.

124
Amikor a hajtómu hengeres kerekekkel készül, akkor a be- és kimeno tengely egymással párhuzamos
(151. és 152a. ábra) vagy egytengelyu – koaxiális (152b. ábra).

151. ábra. Egyfokozatú hajtómuvek sémája

152. ábra. Kétfokozatú hajtómuvek sémája 153. ábra. Nagyobb teljesítmény

átszármaztatására alkalmas hajtómuvek sémája
Nagyobb teljesítmények esetében a bemeno, ill. a kimeno terhelés elosztható két fogaskerékpárra
(153. ábra) Ekkor nyílfogazatú kerekek is felhasználhatók a ha tároló méretek csökkentése céljából,
mivel ezeknél a kerekeknél nagyobb foghajlásszög is elolátható.
Ha a be- és a kimeno tengelyek tengelyvonala metszi egymást, akkor a hajtómube legalább egy kúp-
kerékpárt is be kell építeni. Ilyen hajtómuvek sémája látható az 154. ábrán.

125
 154. ábra. Kúpkerékpárral készült hajtómuvek
Ha a szükséges áttétel olyan nagy, ho gy a hajtómu fogaskerekekkel már nem lenne gazdaságos, ak-
kor csigahajtómuvet kell alkalmazni. A megvalósítandó áttételtol függoen lehetnek egy- (155. ábra)
vagy kétfokozatúak (156. ábra), de csiga- és fogaskerekek alkalmazásával készülhetnek kombinált
hajtómuvek is.

155. ábra. Egyfokozatú alsó- és felsocsigás csigahajtómu sémája

156. ábra. Kétfokozatú csigahajtómu sémája

Minden hajtómuházat el kell látni olajbeönto és olajleereszto nyílással. A kenoolaj szintjének el-
lenorzésére üvegcsöves szintjelzot vagy olajállásmutató pálcát kell elolátni. A felmelegedés miatt a
házban levo levego nyomása megno, ezért a nyomáskülönség kie gyenlítése céljából lélegezteto-
nyílásokat alkalmaznak A hajtómu mozgatását és szállítását is lehetové kell tenni, ezért azokat meg-
felelo számú füllel öntik ki, vagy gyurus csavarokkal látják el. Ezenkívül a hajtómuvekbe még több
olyan alkatrész kerül beépítésre, amely szükséges azok szabályos üzemeltetéséhez.
Az 157. ábra néhány, a NORD cég által gyártott fogaskerékhajtómu metszetét mutatja be.

126
 157. ábra. NORD hajtómuvek metszete
13.04. táblázat. A csigakerék anyagainak jellemzoi

Rρ 0,2 Rm E ZE σHlim σFlim

S.
Anyagfajta N N HB N N N N kµ
sz.
mm 2 mm 2
mm 2
mm
2 mm 2
mm 2

01. P.CuSn12 140 260 80 88300 147 265 172 1,3

02. C.CuSn12 150 280 95 88300 147 425 285 1
03. P.CuSn12N1 160 280 90 98100 152,2 310 210 1,2
04. C.CuSn12N1 180 300 100 98100 152,2 520 337 0,95
05. P.CuSn10Zn 130 260 75 98100 152,2 350 247 1,3
06. C.CuSn10Zn 150 270 85 98100 152,2 430 285 1
07. C.CuSn14 200 300 115 92700 150 370 270 1
08. P.CuZn25A15 450 750 180 107900 157,4 500 847 1,4
09. C.CuZn25A15 480 750 190 107900 157,4 550 907 1,1
10. P.CuAl11Ni 320 680 170 122600 163,9 250 603 1,4
11. C.CuAl11Ni 400 750 185 122600 163,9 265 753 1,1
12. C.CuAl10Ni 300 700 160 122600 163,9 660 565 1,1
13. SL250 120 300 25 98100 152,3 350 225 1,4
14. NL700 per. 500 790 260 175000 182 490 942 1,3
σHlim kéregedzett, köszörült csigával való párosításnál érvényes. Ha a csi-ga nem köszörült, anyaga
nemesített acél, a táblázati értékeket 0,75-tel kell szorozni, ha pedig öntöttvasból készült, akkor 0,5-tel.
σFlim αn = 20o -nál érvényes. Ha αn = 25o , akkor a táblázati értékeket 1,2-vel kell szorozni. Lengo
igénybevételnél 0,7-tel kell szorozni.
ZE acélcsigával való párosításnál érvényes.
kµ kéregedzett, köszörült csigával való párosításnál érvényes. Ha a csiga nem köszörült, anyaga nemesített
acél, a táblázati értékeket 1,2-vel, ön-töttvas csigánál 1,1-el kell szorozni.

127
 19. FÜGGELÉK
19.01.táblázat. Az involut-függvény értékei α y =10,0o …18,9o – ig
∆(inv αy ) 107 , ∆(inv αy ) 107 ,
αy o inv αy αy o inv αy
ha ∆αy = 0,01o ha ∆αy = 0,01o
10,0 0,0017941 14,5 0,0055449
54,8 117,5
10,1 0,0018489 14,6 0,0056624
55,9 119,3
10,2 0,0019048 14,7 0,0057817
57,1 121,0
10,3 0,0019619 14,8 0.0059027
58,2 122,7
10,4 0,0020201 14,9 0,0060253
59,4 124,5
10,5 0,0020795 15,0 0.0061498
60,5 126,2
10,6 0,0021400 15,1 0,0062760
61,7 128,0
10,7 0,0022017 15,2 0,0064040
62,9 129,7
10,8 0,0022647 15,3 0,0065336
64,1 131,5
10,9 0,0023288 15,4 0,0066652
65,3 133,3
11,0 0,0023941 15,5 0,0067985
66,5 135,2
11,1 0,0024606 15,6 0,0069337
67,8 137,0
11,2 0,0025284 15,7 0,0070706
69,1 138,8
11,3 0,0025975 15,8 0,0072097
70,3 140,7
11,4 0,0026678 15,9 0,0073501
71,6 142,6
11,5 0,0027394 16,0 0,0074927
72,9 144,5
11,6 0,0028123 16,1 0,0076372
74,2 146,3
11,7 0,0028865 16,2 0,0077835
75,5 148,3
11,8 0,0029620 16,3 0,0079318
76,8 150,2
11,9 0,0030389 16,4 0,0080820
78,2 152,2
12.0 0,0031171 16,5 0,0082342
79,5 154,1
12.1 0,0031966 16,6 0,0083883
81,0 156,1
12.2 0,0032775 167 0,0085444
82,3 158,1
12.3 0,0033598 16,8 0,0087025
83,7 160,1
12.4 0,0034434 16,9 0,0088626
85,0 162,1
12.5 0,0035285 17,0 0,0090247
86,5 164,2
12.6 0,0036150 17,1 0,0091888
87,9 166,2
12.7 0,0037029 17,2 0,0093550
89,4 168,3
12.8 0,0037923 17,3 0,0095234
90,8 170,3
12.9 0,0038831 17,4 0,0096937
92,3 172,5
13.0 0,0039754 17,5 0,0098662
93,8 174,6
13.1 0,0040691 17,6 0,0100408
95,3 176,7
13.2 0,0041644 17,7 0,0102174
96,8 178,9
13.3 0,0042612 17,8 0,0103963
98,3 181,0
13.4 0,0043559 17,9 0,0105773
99,8 183,1
13.5 0,0044593 18,0 0,0107604
101,4 185,4
13.6 0,0045607 18,1 0,0109458
103,0 187,6
13.7 0,0046636 18,2 0,0111333
104,5 189,8
13.8 0,0047681 18,3 0,0113231
106,1 192,0
13.9 0,0048742 18,4 0,0115152
107,7 194,2
14.0 0,0049819 18,5 0,0117094
109,3 196,5
14.1 0,0050912 18,6 0,0119059
110,9 198,8
14.2 0,0052022 18,7 0,0121047
112,5 201,1
14.3 0,0053147 18,8 0,0123059
114,2 203,4
14.4 0,0054289 18,9 0,0125093
115,9 205,8

128
19.01.táblázat. (folytatás) Az involut-függvény értékei α y =19,0o …27,9o - ig
∆(inv αy ) 107 , ∆(inv αy ) 107 ,
αy o inv αy αy o inv αy
ha ∆αy = 0,01o ha ∆αy = 0,01o
19,0 0,0127151 23,5 0,0246601
208,1 331,5
19,1 0,0129232 23,6 0,0249915
210,5 334,7
19,2 0,0131337 23,7 0,0253262
212,8 338,0
19,3 0,0133465 23,8 0,0256642
215,2 341,1
19,4 0,0135617 23,9 0,0260053
217,7 344,3
19,5 0,0137794 24,0 0,0263497
220,1 347,6
19,6 0,0139994 24,1 0,0266972
222,5 350,9
19,7 0,0142220 24,2 0,0270481
225,0 354,2
19,8 0,0144470 24,3 0,0274023
227,5 357,5
19,9 0,0146745 24,4 0,0277598
229,9 360,7
20,0 0,0149043 24,5 0,0281206
232,5 364,2
20,1 0,0151368 24,6 0,0284847
235,1 367,6
20,2 0,0153719 24,7 0,0288523
237,5 370,9
20,3 0,0156094 24,8 0,0292232
240,2 374,4
20,4 0,0158495 24,9 0,0295975
242,7 377,8
20,5 0,0160922 25,0 0,0299754
245,3 381,2
20,6 0,0163375 25,1 0,0303566
247,9 384,7
20,7 0,0165853 25,2 0,0307413
250,6 388,2
20,8 0,0168359 25,3 0,0311295
253,1 391,8
20,9 0,0170890 25,4 0,0315213
255,8 395,3
21,0 0,0173448 25,5 0,0319166
258,6 398,9
21,1 0,0176034 25,6 0,0323155
261,2 402,4
21,2 0,0178646 25,7 0,0327179
263,9 406,1
21,3 0,0181286 25,8 0,0331239
266,7 409,6
21,4 0,0183953 25,9 0,0335336
269,4 413,4
21,5 0,0186647 26,0 0,0339470
272,3 417,1
21,6 0,0189369 26,1 0,0343640
275,0 420,7
21,7 0,0192119 26,2 0,0347847
277,8 424,4
21,8 0,0194897 26,3 0,0352092
280,6 428,2
21,9 0,0197703 26,4 0,0356374
283,5 432,0
22,0 0,0200538 26,5 0,0360694
286,4 435,7
22,1 0,0203402 26,6 0,0365051
289,2 439,6
22,2 0,0206294 26,7 0,0369447
292,1 443,4
22,3 0,0209214 26,8 0.0373881
295,1 447,3
22,4 0,0212165 26,9 0,0378354
298,0 451,2
22,5 0,0215145 27,0 0,0382866
300,9 455,0
22,6 0,0218154 27,1 0,0387416
304,0 459,0
22,7 0,0221194 27,2 0,0392006
306,9 463,0
22,8 0,0224262 27,3 0,0396636
310,0 466,9
22,9 0,0227362 27,4 0,0401305
312,9 470,9
23,0 0,0230491 27,5 0,0406015
315,9 475,1
23,1 0,0233650 27,6 0,0410765
319,1 479,0
23,2 0,0236842 27,7 0,0415555
322,1 483,1
23,3 0,0240063 27,8 0,0420386
325,3 487,2
23,4 0,0243316 27,9 0,0425259
328,5 491,4

129
19.01. táblázat. (folytatás) Az involut-függvény értékei α y = 28,0o …36,9o - ig
∆(inv αy ) 107 , ∆(inv αy ) 107 ,
αy o inv αy αy o inv αy
ha ∆αy = 0,01o ha ∆αy = 0,01o
28,0 0,0430172 32,5 0,0698382
495,6 711,1
28,1 0,0435128 32,6 0,0705494
499,6 716,6
28,2 0,0440124 32,7 0,0712660
503,9 722,1
28,3 0,0445164 32,8 0,0719880
508,1 727,7
28,4 0,0450245 32,9 0,0727157
512,4 733,2
28,5 0,0455369 33,0 0,0734490
516,6 738,9
28,6 0,0460535 33,1 0,0741879
521,1 744,5
28,7 0,0465746 33,2 0,0749324
525,3 750,2
28,8 0,0470999 33,3 0,0756826
529,7 755,9
28,9 0,0476295 33,4 0,0764385
534,1 761,7
29,0 0,0481636 33,5 0,0772003
538,5 767,6
29,1 0,0487021 33,6 0,0779678
543,0 773,3
29,2 0,0492451 33,7 0,0787411
547,2 779,3
29,3 0,0497923 33,8 0,0795204
551,9 785,2
29,4 0,0503442 33,9 0,0803056
556,5 790,9
29,5 0,0509007 34,0 0,0810965
560,9 797,2
29,6 0,0514617 34,1 0,0818937
565,5 803,0
29,7 0,0520272 34,2 0,0826967
570,1 809,0
29,8 0,0525973 34,3 0,0835057
574,8 815,4
29,9 0,0531721 34,4 0,0843211
579,4 821,3
30,0 0,0537515 34,5 0,0851424
581,1 827,5
30,1 0,0543356 34,6 0,0859699
588,8 833,7
30,2 0,0549245 34,7 0,0868036
593,6 839,9
30,3 0,0555180 34,8 0,0876436
598,4 846,2
30,4 0,0561165 34,9 0,0884898
603,1 852,5
30,5 0,0567196 35,0 0,0893423
608,0 858,9
30,6 0,0573275 35,1 0,0902012
612,8 865,4
30,7 0,0579403 35,2 0,0910666
617,9 871,7
30,8 0,0585582 35,3 0,0919383
622,7 878,2
30,9 0,0591809 35,4 0,0928165
627,6 884,7
31,0 0,0598085 35,5 0,0937012
632,6 891,2
31,1 0,0604411 35,6 0,0945924
637,7 898,1
31,2 0,0610788 35,7 0,0954905
642,6 904,4
31,3 0,0617214 35,8 0,0963949
647,8 911,1
31,4 0,0623692 35,9 0,0973060
652,9 918,0
31,5 0,0630221 36,0 0,0982240
658,0 924,7
31,6 0,0636800 36,1 0,0991487
663,2 931,5
31,7 0,0643432 36,2 0,1000802
668,3 938,3
31,8 0,0650115 36,3 0,1010185
673,6 945,2
31,9 0,0656851 36,4 0,1019637
678,8 952,2
32,0 0,0663639 36,5 0,1029159
684,1 959,1
32,1 0,0670481 36,6 0,1038750
689,5 966,2
32,2 0,0677375 36,7 0,1048412
694,9 973,2
32,3 0,0684324 36,8 0,1058144
700,3 980,4
32,4 0,0691327 36,9 0,1067948
705,5 987,4

130
19.01. táblázat. (folytatás) Az involut-függvény értékei α y = 37,0o …45,9o - ig
∆(inv αy ) 107 , ∆(inv αy ) 107 ,
αy o inv αy αy o inv αy
ha ∆αy = 0,01o ha ∆αy = 0,01o
37,0 0,1077822 41,5 0,1604136
994,7 1370,9
37,1 0,1087769 41,6 0,1617846
1001,9 1380,6
37,2 0,1097788 41,7 0,1631652
1009,2 1390,3
37,3 0,1107880 41,8 0,1645555
1016,4 1400,2
37,4 0,1118046 41,9 0,1659557
1023,9 1410,0
37,5 0,1128285 42,0 0,1673658
1031,3 1419,9
37,6 0,1138599 42,1 0,1687857
1038,8 1430,0
37,7 0,1148987 42,2 0,1702157
1046,3 1440,0
37,8 0,1159450 42,3 0,1716557
1054,0 1450,1
37,9 0,1169990 42,4 0,1731059
1061,5 1460,3
38,0 0,1180605 42,5 0,1745662
1069,2 1470,7
38,1 0,1191297 42,6 0,1760369
1076,9 1480,9
38,2 0,1202066 42,7 0,1775178
1084,7 1491,4
38,3 0,1212913 42,8 0,1790092
1092,5 1501,9
38,4 0,1223838 42,9 0,1805111
1100,3 1512,4
38,5 0,1234841 43,0 0,1820235
1108,3 1523,0
38,6 0,1245924 43,1 0,1835465
1116,2 1533,7
38,7 0,1257086 43,2 0,1850803
1124,3 1544,5
38,8 0,1268329 43,3 0,1866248
1132,3 1555,3
38,9 0,1279652 43,4 0,1881801
1140,4 1566,2
39,0 0,1291056 43,5 0,1897463
1148,6 1577,3
39,1 0,1302542 43,6 0,1913236
1156,8 1588,3
39,2 0,1314110 43,7 0,1929119
1165,1 1599,4
39,3 0,1325761 43,8 0,1945110
1173,4 1610,7
39,4 0,1337495 43,9 0,1961220
1181,8 1621,9
39,5 0,1349313 44,0 0,1977439
1190,3 1633,3
39,6 0,1361216 44,1 0,1993772
1198,7 1644,8
39,7 0,1373203 44,2 0,2010220
1207,2 1656,3
39,8 0,1385275 44,3 0,2026783
1215,9 1667,9
39,9 0,1397434 44,4 0,2043462
1224,5 1679,5
40,0 0,1409679 44,5 0,2060257
1233,3 1691,4
40,1 0,1422012 44,6 0,2077171
1242,0 1703,2
40,2 0,1434432 44,7 02094203
1250,8 1715,1
40,3 0,1446940 44,8 0,2111354
1259,7 1727,2
40,4 0,1459537 44,9 0,2128626
1268,6 1739,2
40,5 0,1472223 45,0 0,2146018
1277,7 1751,4
40,6 0,1484500 45,1 0,216,5333
1286,7 1763,7
40,7 0,1497867 45,2 0,2181170
1295,8 1776,1
40,8 0,1510825 45,3 0,2198930
1305,0 1788,5
40,9 0,1523875 45,4 0,2216815
1314,2 1801,1
41,0 0,1537017 45,5 0,2234826
1323,6 1813,7
41,1 0,1550253 45,6 0,2252962
1332,9 1826,4
41,2 0,1563282 45,7 0,2271226
1342,3 1839,2
41,3 0,1577005 45,8 0,2289618
1351,8 1852,1
41,4 0,1590523 45,9 0,2308138
1361,3 1865,0

131
19.02. táblázat. Hengeres kerekek méreteinek és kinematikai jellemzoinek a számítása
01. Áttétel, ill. fogszámviszony 08. Profileltolás -tényezok
− szükséges: i = n1 n 2 - egyenes fogazat: x = x n
az n1 és n2 fordulatszámok adottak - ferde fogazat: x t = x n cos β
− felvett: u = z 2 z1 Ki kell számolni hét tizedesig

a z1 és z2 fogszámok felvettek
02. Képzelt fogasléc 09. Profileltolás
Profilszög nagysága: x nm n = x t mt
− normálmetszetben (szabványos profil): α n = 20 o Harmadik tizedesen kerekíteni.
− homlokmetszetben:
10. Homlokmetszeti kapcsolószög
− egyenes fogazat: α (t ) = α n ,
x t 2 ± x t1
− ferde fogazat: tgα t = tgα n cos β inv α wt = 2 tg α t + inv α t =
z2 ± z1
Foghajlásszög:
xn 2 ± x n1
(
− az osztóhengeren: β = 10 o K 20o 30o K 45 o ) =2
z2 ± z1
tgα n + inv α t
A foghajlásszög nagyságát az ajánlások és a gyártási
lehetoségek alapján választjuk meg Ha x1 = x2 és x 1 + x 2 = 0
- - az alaphengeren: tgβ b = tgβ ⋅ cos α t akkor: α wt = α t
A kapcsolt kerekek foghajlás iránya különbözo.
03. Normálfogszám 11. Tengelytáv
- egyenes fogazat: z n = z , - Elemi tengelytáv ( x 1 = x 2 = 0 és x1 + x 2 = 0 )

- ferde fogazat: z n = z cos 3 β d b2 ± d b1 d 2 ± d 1

aw = a = =
04. Modul 2 cos α t 2
- szabványos: m n - Általános fogazatnál
( x 1 ≠ 0, x 2 ≠ 0, x 1 + x 2 ≠ 0 )
- egyenes fogazat: m (t ) = m n
d b 2 ± d b 1 d 2 ± d 1 cos α t
- ferde fogazat: m t = m n cos β aw = = =
2 cos α wt 2 cos α wt
m t (z 2 ± z 1 ) cos α t
Legalább négy tizedesig ki kell számolni.
d ± dw1
= = w2
2 cos α wt 2
05. Fogszélesség 12. Gördülokörátmérok (nem kerekíthetok)
b – az ajánlások alapján kell felvenni a fogazat és a - Elemi és kompenzált fogazatnál
szerelés minoségétol függoen. ( x 1 = x 2 = 0 és x1 + x 2 = 0
06. Osztókörátmérok 1 u
d w 1 = d 1 = 2a , d w2 = d 2 = ud 1 = 2a
d1 = m t z1 u +1 u +1
d 2 = m t z 2 = ud 1 - Általános fogazatnál
( x 1 ≠ 0, x 2 ≠ 0, x 1 + x 2 ≠ 0 )
Az értékek nem kerekíthetok
cos α t 1
07. Alapkörátmérok dw1 = d1 = 2a w
cos α wt u+1
d b 1 = d 1 cos α t d b 2 = d 2 cos α t = ud b1
cos α t u
Az értékek nem kerekíthetok dw2 = d2 = ud w1 = 2a w
cos α wt u +1

132
13. Lábkörátmérok
( ) (
d f 1 = d 1 − 2m t h*at + c *a 0t − x t 1 = d 1 − 2m n h *a + c *a0 − x1 = )
[ ( )]
= m n z 1 / cos β − 2 h *a + c *a0 − x 1 = m n [z 1 / cos β − 2(1,25 − x1 )]
( ) (
d f 1 = d 2 − 2m t h *at + c *a 0t m x t 2 = d 2 − 2m n h *a + c *a 0 m x 2 = )
[ ( )]
= m n z 2 / cos β m 2 h*a + c *a0 m x 2 = m n [z 2 / cos β m 2(1,25 m x 2 )]

Az utolsó összefüggések a megszokott h *a = 1 és c *a0 = 0, 25 értékeknél érvényesek. A kapott eredményt a

második tizedesen kerekítjük a fejhézag nagyságának ellenorzése mellett.
14. A kialakult fejhézag 15. Fejmagasság rövidülés tényezo
c = m t = ±a w − ra1 m rf 2
*
1
− homlokmetszetben:
k t = Σx t − y t
c *2 = m t = ± a w m ra 2 − rf 1
aw − a z2 ± z1  cos α t 
A kapott értéknek (0,1…0,3)m között kell yt = =  − 1 
lennie. mt 2  cos α wt 
− normálmetszetben
k n = k t cos β, y n = y t cos β
A rövidített fejmagasságot csak általános
foga zatnál alkalnazzák.
16. Fejkörátmérok
− x n1 + x n 2 ≅ 0 K 0,7
( ) [ (
da1 = d1 + 2mt h*at + x t1 − k t = mt z 1 + 2 h*at + xt1 − k t = )]
[ (
= mn z1 / cosβ + 2 h*a + xn1 − k )] = m [z / cosβ + 2(1 + x
n n 1 n1 − k n )]
( ) [ (
d a1 = d 2 + 2m t h *at + x t 2 − k t = m t z 2 + 2 h*at + x t 2 − k t = )]
[ ( )]
= m n z 2 / cos β + 2 h + x n 2 − k n = m n [z 2 / cos β + 2(1 + x n 2 − k n )]
*
a

Az utolsó összefüggések a megszokott h *a = 1 és c *a0 = 0, 25 értékeknél érvényesek.

− x n1 + x > 0,7
d a1 = ±2a w m d f 2 − 2c*t1m t = ±2a w m d f 2 − 2c *n1 m n
d a1 = 2a w m d f 1 − 2c*t 2m t = 2a w m d f 1 − 2c *n 2 m n
A fejkörátméro egész mm-re kerekítheto, ha a fejhézag az szükséges határok között marad. Ha a
fejszalag méromuszer tájolására szolgál, akkor nem szabad kerekíteni és alkalmazni kell az eloírt turést
(h6…h11, ill. H6…H11).
17. Osztóköri osztás 18. Alaposztás
p n = πm n p bn = p n cos α n = πm n cos α n
p t = πm t = πm n / cos β = p n / cos β p bt = p t cos α t = πm t cos α t
19. Kapcsolóhossz 20. Profilkapcsolószám

g α = ra21 − rb21 ± ra22 − rb22 m a w sin α wt = g d 2a1 − d b21 ± d 2a2 − d 2b 2 m 2a w sin α wt

εα = α =
d a21 − d 2b1 ± d 2a 2 − d b22 m 2a w sin α wt p bt 2πm t cos α t
=
2

133
21. Átfedés 22.Összkapcsolószám
btg β b b sin β ε γ = εα + εβ
εβ = =
p bt mn π
23. Mérofogszám
− Elemi fogazatnál (x = 0)
− egyenes fogú kerekeknél
( )
z W = z α o / 180 o + 0,5 = z / 9 + 0,5 (ha α = 20 o )

− ferde fogú kerekeknél

()
)
z W = (z / π ) α t cos 2 βb + tg α t tg 2β b + 0,5
)
( )
α t = π / 180 o α ot radiánban
− Kompenzált és általános fogazatnál (x≠0)
− egyenes fogú kerekeknél
z W = (z / π )(tgα x − inv α ) − (2xtgα ) / π + 0,5

4(x / z )(1 + x / z ) 1 x x
tgα x = tg 2 α + = sin 2 α + 4  1 + 
cos α
2
cos α z z
− ferde fogú kerekeknél
( )
z W = (z / π ) tgα tx cos 2 β b − inv α t − (2x t tgα t ) / π + 0,5

1 x  x 
tgα tx = sin 2 α t + 4 t 1 + t 
cos α t z  z 
24. Többfogméret (hézagmentes, ill. foghézaggal történo kapcsolódás esetén)
− Elemi fogazatnál (x = 0)
− egyenes fogú kerekeknél
W = m cos α [(z W − 0,5)π + z .inv α ] , ill. Wtény = m cos α[(z W − 0,5)π + z .inv α ] − jn 2
− ferde fogú kerekeknél
W = m n cos α n [(z W − 0,5)π + z .inv α t ] , ill.
Wtény = m n cos α n [(z W − 0,5)π + z .inv α t ] − jn 2
− Kompenzált és általános fogazatnál (x≠0)
− egyenes fogú kerekeknél
W = m cos α [(z W − 0,5 )π + z .inv α ] + 2mx sin α , ill.
Wtény = m cos α [(z W − 0,5)π + z .inv α ] + 2mx sin α − jn 2
− ferde fogú kerekeknél
W = m n cos α n [(z W − 0,5 )π + z.inv α t ] + 2x n m n sin α n , ill.
Wtény = m n cos α n [(z W − 0,5)π + z .inv α t ] + 2x n m n sin α n − j n 2

134
25. Méromagasság (a foghúrméret meghatározásához)
− Elemi fogazatnál (x = 0), melyeknél h *a = 1
− egyenes fogú kerekeknél
h = m [1 + z 2 (1 − cos λ )] , ahol λo = 90 o / z
− ferde fogú kerekeknél
hn = m n [1 + z n 2 (1 − cos λ n )] , ahol λon = 90 o / z n
− Kompenzált és általános fogazatnál (x≠0) melyeknél h *a ≤ 1
− egyenes fogú kerekeknél
[ ] )
h = m h 8a + z 2 (1 − cos λ ) + x , ahol λ = (1 / z )(π / 2 ± 2xtgα ) radiánban
− ferde fogú kerekeknél
[ ] )
hn = m n h *a + z n 2 (1 − cos λ n ) + x n , ahol λ n = (1 / z n )(π / 2 ± 2x n tgα n ) radiánban
26. Foghúrméret
Minden típusú fogazatnál hézagmentes és foghézaggal való kapcsolódásnál
− egyenes fogú kerekeknél
s = 2r sin λ = mz sin λ , illetve stény = s − jn / 2 cos (α − λ ) ≅ s − j n / cos α ≅ s − j / 2
− ferde fogú kerekeknél
sn = mn z n sin λ n , illetve
sn , tény = s n − j n / 2 cos(α n − λ n ) ≅ s − j n / cos α ≅ s − j cos βb / 2
27. A tengelytáv határeltérései 28. A többfogméret határeltérései
− felso határeltérés - f as − felso határeltérés - E Ws
− alsó határeltérés - f ai − alsó határeltérés - E Wi
Értékük a tengelytáv minoségétol függ Értékük a fogazat minoségétol függ
29. Osztóköri foghézag – j
− egyenes fogú kerekeknél
E W 1i + E W 2i E W1s + E W 2s
j max = − ± 2f as tgα w ill. j min = − ± 2f aitg α w
cos α w cos α w
− ferde fogú kerekeknél
E W 1i + E W 2 i E W1s + E W 2s
j max = − ± 2f astgα wt ill. j min = − ± 2f ai tgα wt
cos α wt cos β b cos α wt cos β b
30. Normál foghézag
− egyenes fogú kerekeknél
j n = j ⋅ cos α w , vagy

j n max = −(E W 1i + E W 2i ) ± 2f as sin α w , ill j n min = −(E W 1s + E W 2s ) ± 2f ai sin α w

− ferde fogú kerekeknél
j n = j ⋅ cos α wt cos βb , vagy

j n max = −(E W 1i + E W 2 i ) ± 2f as sin α wt cos β b , ill. j n min = −(E W 1s + E W 2s ) ± 2f ai sin α wt cos β b

135
FELHASZNÁLT IRODALOM:
1. Decker K-H.: Elementi strojeva, Tehniéka knjiga. Zagreb, 1980.
2. Diószegi Gy.: Gépszerkezetek méretezési zsebkönyve, Muszaki könyvkiadó, Budapest,1984.
3. Dormán L.: Mehanicki prenosnici I, II, Foiskolai jegyzet, Szabadka, 1992.
4. Dormán L.:Merenje i kontrola zupcanika, Foiskolai jegyzet, Szabadka, 1996.
5. Dr. Erney Gy.: Fogaskerekek, Muszaki könyvkiadó, Budapest,1983.
6. Miltenovic V.: Mašinski elementi, Grafika-Galeb, Niš, 2001.
7. Savic Z.: Inženjersko-mašinski prirucnik, knjiga II, Zavod za izdavanje udžbenika,
Beograd, 1992.
8. Szilágyi L.: Gépipari mérések, Muszaki könyvkiadó, Budapest,1986.
9. Dr. Terplán Z.: Gépelemek II, Tankönyvkiadó, Budapest, 1979.
10. Tochtermann-Bodenstein: Gépelemek 2. Muszaki könyvkiadó, Budapest,1986.
11. Dr. Vörös I.: Gépelemek III, második javított kiadás, Tankönyvkiadó, Budapest, 1977.

136