EREDETI KOZLEMENYEK BME Kognitiv Tudoményi Tanszék!, ELTE BGGyK Gyégypedagogiai Pszicholdgiai Intéze, ELTE PPK Szemeélyiség- és Egészségpszichologiai Tanszék? TROG-H: tj sztenderdizalt médszer a nyelvtani megértés fejlédésének vizsgalatara LUKACS AGNES! ~ GYORI MIKLOS? — RO alukacs@cogsci.bme.hu crore (cabo ran fois vagpltinak cy connan adapaih sxendnd, egyaer ascot ‘eleiel az ehangeot ain vigy monsdatsak Ee as elsG magyar ayes eset, amely tag eikor aominy/san G-L4 eves Koig.Osecsen 1476. qyereltoD tale tepezenv cnn gyohot norma aaah. Remenyenk elds ‘yells mewertess épessegeinek vizlara is hast “ Cikkinkben am egyszeri méi zavarok bekezdés kivetelével vizsgélatinak egy Gjonnan adaptalt: stenderdizalt, szeretnénk bemutatni. Kézleményiink ~ az autizmus spektrum, a TROG magyar nyelvii kéziknyvebst atvet részeket tartalmaz, beleérve az abrakat és a grafikonokat is.1 A TROG-H (Test for Reception of Grammar-Hungarian; Nyelvtani Szerkezetek Megéstése Teszt) a nyelvtani megéntést Vizsgilia, A TROG Dorothy Bishop dltal Osszedllitott 6 sztenderdizilt eredeti_angol nyclvii véltozata 1983-ban jelent meg. A mérSeszkizzel végzett cls6 magyar vizspilato- kat Dorothy Bishop Gtmutatisaival 2002-ben kezdtiik meg. Az elmiilt évek sorin kézel 1500 gyereket vizspiltunk a tesatel; © nagy minta alapjin készitewik el a TROG hazai norméit 3 éves kort6l egészen 14 éves korig? T Basia, DVM. @0ID), TROG— Tes for Reception of Grammar. Kézibénye. OS Hungary Tesztslesas Ki ‘Aaa peichometialetedmnyck races bem & kézkonyben iba. Lintcr A~ Gvoat MRO2s (2012) A TROG. psachomerratjellematinck magyar vosglata, a norma Kulakiuisa, Ia B08, DVM, (2012), TROG ~ Tet fr Reception of Grammar. Keston OS Hungary Tesafeies26 Kl A-TROG-ot népsveninggének & kilo Hina allalmachatSsiganak koszonhetsen mde tb nyelre i apis (pl sve, ola, lin), bh valor CTROG2) és elekeroninusan felvehetS formast CTROC-E) Is kidolgoatk Bir ¢ TROG-2 minden tele crarzolt, az cknelei Koncepai lényegeben nem vilozot. Az 1 veraoban a feladatsorekat nehany 0) Bloklal neheaterés, nehiny kénnyebben telesthetst pedi tlnagytak, a szokincskirvakatleesereliak képekre és a feladsokban szereploszemlyek és atk visonyat Iefojeas igcketdtatanostonk, hogy a jolayelvhasznalok szimia ss eayerelmen ljezbes5 iepyenA'TROG adaptacigja régéta fennall6 hiényt potok ez az els6 magyar nyelvi, nyelviani fejlodést vizsgils test, amely reprezentativ életkori normakkal rendelkezik és emellett jogtisata, A magyar nyelvi fetes vizsgélataban legalabb ket tenileten nehézséget okoz a stenderdizalt tesztek hidnya: 1.) ilyen tesatek nélkiil nehéz megbizhat6 képet kapni a lipikus nyelvi feil6dés fbb dllomésair6l, arr6l, hogy milyen életkorban milyen szerke- zetek jelentenek problémat a gyerekeknek, milyen eltéréseket figyelhetiink meg ebben ‘mis nyelvekhez képest. Ennek az elméleti érdekességen kivill a gyakorlatijelent6sége is nagy lehet, példaul az iskolaérettség vizsgalataban, vagy a gyerekeknek sz6l5 (példaul tankonyvi) nyelvezet kialakitésaban. 2.) A nyelvi é Kommunikicids fejl6dés zavarainak ‘mepfelelé diagnozisihoz elengedhetetlen a reprezentativ mintin sztenderdizilt, letkori normakkal rendelkez6 tesztek hasznilata. Az elméletileg motivalt, specifikus funkciSkat vizsgild és részletes (estek nemesak a pontos diagndzisban, hanem a célzot és sikeres fejlesztésben is nagyon fontosak ‘A magyar nyelvfejlédés vizsgilatiban eddig nem a gyakorl6 szakemberek rendelkezésére, pedig a vizsgilataink sorin velink egyitt dol- £8076 logopédusok tamogatasdb6l és a TROG-H irdnti lelkesedésébol kiderii, hogy az ilyen tesztek jelentésen segitenék a munkéjukat. A TROG-H a nyelvtani tudas szintjének felmérésére szolgal6 altalinos tesztként a diagndzis timogatisan til lehet6vé teszi a kti- lonbozd fejlédés: zavarokkal &l6 esoportok nyelvi profilsinak osszehasonlitisit, a Szo- rosabban vett nyelvi, illetve Kommunikaci6s zavarok megktilinbéztetését, valamint a magyarban a sérilésre leginkibb érzékeny szerkezetek sszehasonlitisit mas nyelvek hasonl6 szerkezeteivel, Reményeink szerint {chat a TROG-H a gyakorl6 szakemberek- nek segitséget nywjt a diagndzishan és fejlesztésben, & sztenderdizalt tesztként timo- gatja nemcsak a nyelviejlédési zavar(ok) diagnézisat, de a tipikus nyelvfejl ilatit is, El6zetes eredmények azt mutatjik, hogy az és mas olyan felnéitkori zavarok vizsgalacaban is hasznosnak bizonyulhat, ahol a nyelvi képességek sérilnek A tesztfelvétel nagy részben az ELTE PPK, valamint a PPKE pszichol6gus hallgatoi mihelymunkdja volt (Lukics Agnes Mikl6s irinyitésival), de jelent ‘mennyiségi adatot koszonhetink a Barczi Gusatav Gyéaypedagogiat Poiskols logopé- dus hallgatGinak is, 6s Kas Bencének, aki az ottani hallgat6k munkajit megszerverte KOszénettel tartozunk minden évodanak és iskolinak, és az ott dolgoz6 pedagégusok- nak, akik lehetvé tették &s segitették intézménytikben a tes7elést, Az aldzids adatokat Mésziros Evinak koszonherjuk. ‘Az adatok gytitésében és rendezésében az alibi pilyizatok keretében veliink dolgoz6 kutatisi asszisztenseks is segitséget nytijtottak: Morphological Deficits in Specific Language Impairmen®., A nyele mentdlis reprezentdcidja’, Nyelvi és emlékezeti funkcioke ognitiv neuropszicholégiai vizsgdlata’, Kognitiv & idegrendszent plaszticitas, az FLTE Eurdpai Léptébkel a Tuddsért, ELTE KutatGegyetemi pilyszata.? A teszt el6nye, hogy tig életkori tartomanyban haszndlhat6 (4-12 éves korig), és afizids (wagy mas nyelvi nehézségekkel is jir6 zavart mutat6) felnitek vizsgal It saxenderdizakt nyelvi tesat Kk 5 2005-2008, NIH 2 ROIDCOOSEAB/SII-I77601 prof. Laurence B. Leonard, magyar temavezets Lukaes Agnes. Luis Agnest 200561 2008:g, valamint 2010-161 a Bolyai finos-osatond) imoguta 2005-2008, OTKA TS 049840 (¢émavezet5:Plch Csaba, BME Kognitv Tudominyl Tanszek) 2001-2004 OTKA T 031814 (eemavezet5:Ples Csaba, BME Kognity Tudeminys Kozpon 2002-2005. NKFP 0172/5/2002 (iemaveretS: Pléh Csiba, BME Kognitv Tedominyi KSzpon0) 2010-2012, TAMOP 4.21/8-09/KMR-2010-0003 (Atpikesfef6des clemi projelt, GyOti Miki témaveze ‘ésével, ELTE BOGYK Gydgypedagogtas Pzichologiat Inte).alkalmas. A résztvevOnek minden feladat esetében 4 kép k6zill rimutatissal kell vi- lasztania azt az egyet, amelyik megfelel az elhangzott frizisnak vagy mondatnak, vagyis nem igénycl a vizsgilati személyt6l expressziv nyelvi viselkedést, vagyis beszédet A tesztképek hatirozott kérvonalakkal rendelkeznek és élénk szintiek. A kidolgoziis so- rin fontos cél volt a viaualisan nehezen megkillonboztethetG vagy felismerhets képek kizarésa, A tesatmondatok korlatozott, egyszerd szdkincsre épiiinek; igy minimalis an- nak az esélye, hogy valaki azért vélaszol rosszul, mert nem ismeri az egyes szavak jelentésés. Minden nyelviani szerkezet megértésének vizsgilatahoz 4 olyan tétel tartozik, amelyekhez egyenként 4 valaszlchetdség tarsul, Ennck alapjin 0.4% a val6szi annak, hogy a gyerek véletlenszerti mutogatassal mind a 4 tételre helyesen valaszoljon, Ez. azt jelenti, hogy a TROG valés képet tud adni az egyes szerkezetek megértésér, gy nemcsak a megérés altalinos szintjénck ériékelésére hasznalhat6, hanem Fimutathat a személy szimara kiln nehézséget jelent6 specifikus teriletekre is. A hi- bamintézatok azonositisa jelezheti a megénés kudarcénak okat is, A tesat Ssszeillitisakor tovabbi szempontot jelentett az cltercl6 ingerek (rossz vilaszalternativak) tipusinak kivalasztisa. Egy tobbszbrds valasztisos feladatban a tel jesitményt nemesak a tesztmondatok bonyolultsaga befolyésolja, hanem az. is szaimit, hogy milyen specifikus elterel6 elemek képezik részét annak a képsorozatnak, amib61 valasztani kell. Egy gyerek megértheti azt a mondatot, hogy .a kor a csillaghan van” amikor a helyes valaszt jelent6 képen kivil még olyanok vannak, ahol a kor a csillag folott, alatt és mellett van, de leher, hogy rosszul vilaszol ugyanerre a mondatra, ha az celterelak kézitt van olyan is, ahol egy csillag van egy kérben é a sz6rend, valamint a ragok megértése kulcsfontossigiva vali fo) ¥ ® 1. dbra, A TROG-H 31. tétele. .A férfi kergeti a kautyat”‘A nagyon gyengén teljesit6 gyerekek miatt Bishop fontosnak talilka, hogy lexikalis és nyeluiansi elterclok is legyenek, A lexikdlis ellereld kép az egyik sz6 tartalma tekinte- tében tér el a tesztmondatél, mig a nyelutani elterelo kép csak a nyelvtani szerkezeté- ben, példiul egy toldalékban, funkeidszSban, vagy szérendben kulnbizik att6l. Pél- daul a TROG 31. tételénél (1. dbora) ,A férfi hergeti a kutyat” esecében a4. kép ,A ferft simogatia a kulyat” & az 1. kép ,A férfi kergeti a bevdsdriokosarat” lexikalis elterelOk A lexikilis elterel6k segitségével a hibamintézat alapjin megillapithatjuk, hogy a nyelv- tani szetkezetek megértésével van-e specifikus nehézsége a gyereknek (ebben az eset ben a vizsgilati személy a nyelvtani elterelGre mutatva hibizik), vagy altalinosabb probléméja van. Az a gyerck, aki nem figyel vagy nem emlékszik a tesztmondatra, vagy nem nézi végig alaposan a képeket, vithatan sok lexikilis hibat ejt. Az M blokkon. 1ljut6 gyerekek vithatéan mar nem ejtenck til sok lexikilis hibét, ezért ¢ pont utin ninesenek lexikilis eltereldk a tesztben, Innentél kezdve minden elterel6 elem nyelvtani, és minden elterel6 kép olyan helyzetet abrizol, amelyet a célmondatban szerepl6 szavak tartalmaval le Iehet irni, de mas szérenddel vagy ms nyelvtani szerkezettel. A TROG magyar normainak kialakitasa A TROG eredetileg az angol nyelvre kidolgozott nyelvieilédési teszt, amely nyelvtani szerkeretek megértését vizsgilja az egyszertiekt6l a bonyolultak felé haladva, Miutin Dorothy Bishop (1983), a TROG szeradje nagylelktien rendelkezésiinkre bocsitorta a TROG-ot eldszér a kutatasainkhoz, majd szenderdizals céljabol is, azt taléltuk, hogy a szerkezetek nagy részéhez konnyit magyar megfelel6t talilni és elegend6 a forditas, nines saiikség nyelvi adapticiéra, Ugyanakkor a két nyelv kézéitti szerkezeti eltérések eredményeznek kilnbségeket is. Az .M blokk az angolban az in és az on téri prepo- vicibkat vizsgila, a magyar nyelv prepoziciok helyett a ragokkal Chan €s -on) jell exeket a téri viszonyokat. A H blokkban (feleserélhets szerepléjt Alany-fge-Targy s2étendt mondatok) az angol gyerekeket a sz6rend és az igei szerkezet jellem26i mig magyarban elscsorban a fonévi esetragok jelentik @ ku sihoz. Az eltérések ellenére a pishuzamos szetkezetek fejl vet mutat a két nyelvben, igy a legtobb esetben nem jelent problémat az angol szerke- etek atiltetése a magyarra ‘A magyar valtozatbol az 1 és L blokkokat kibagytuk. Az Tblokk az angolban a him- rnemii/ndnemd személyes névmiisok megénését vizsgila, a magyarban a névmisok nem jeldlnek nem szerinti kilonbségeket. Az L blokk az eredeti angolban feleserslhets szerepléjti passziv (szenved6) szerkezeteket vizsgil, a magyarban a passziv szerkezetek haszndlata ritkébb, és az angol eredetiben hasznalt igékb6l (kerget, tol) a magyarban nem képziink passaiv szerkezeteket, és a magyar passziv szerkezetekben dtaliban nincs jelen a cselekvé (,A ldény kergetve van a 16 dital” a magyarban sokkal kevésbé hangzik természetesen, mint a7 angol ,.The girl is chased by the horse"). A minta egy té sze esetében ezeket a passziv szerkezeteket aktiv, Targy-ige-Alany sz6rendti mon- datokkal valtottuk fel, ezeken azonban a magyar gyerekek sokkal jobban teljesitettek, mint angol i feleseréthet6 szerepl6jt mondatokon (mar 5 éves korban 85%, szemben az angol 5 évesek 50% kérili teljesitményével; az angolban a 85% kori teljesitmény esak 8 éves korban jellem76). Ez azt mutatta, hogy az alternativ szerkezet @ magyarban j6val kevésbé érzékeny az angol megfeleléjénél, & a fejlSdési gorbéje nem kilonbézik jelentésen a H blokkétl (feleserélhet6 szerepl6jit Alany-lge-Targy 4sz6rendii mondatok), ami a szerkezet kihagyasa mellett sz6k. Igy a végs magyar valtozat dsszesen 18 blokKb6I, vagyis 18 x 4 ~ 72 tételb6l All. A vizsgalt szerkezeteket az 1. tdblazat tartalmazza A viasgilati személynek, mint emlitettik, minden tétel esetében 4 kép Kézil kell kivalasztania azt az egyet, amelyik megfelel a tesztfelvevs altal mondott kifejezésnek vagy mondatnak. Négy tétel alkot egy blokkot; mindegyik blokk egy adott szerkezet megérését vizsgila. A tesztet altalaban a teliesitet blokkok szima, nem pedig a helye- sen megvélaszolt egyed tételek széma alapjin értékelik. Egy blokkot akkor (ekintink teljesitetinek, ha a gyerck mind a 4 tételre helyesen valaszolt. A blokkok nehézségi sorrendben kévetik egymast. A teszifelvételt akkor kell abbahagyni, ha a személy 5 egy- kavets blokkot elhibaz. A tesztfelvétel kb. 10-20 percet vesz igénybe. A TROG segitségével a tesztfelvevss megillapithatja, hogy milyenek a vizsgilati személy megér- tsi kepességei a vele egykoniakhor képest, & rimutathat a specifikus nehézséget je- ents nyelvi szerkezetekre is, Angol Magyar toner 7 Ble ’ C__Meligknév . D__ Kételemt’ kombinacis ’ E Tag ’ F__ Haromelemi kombinic ’ G__Egyes/tdbbes szimi seemélyes nevis ’ H__ Feleserdlhot® szerepl6ji aktiv ’ T__ Himnemi/ndnemal személyes névmas A magyarban a névmisok nem jelblnck nem sverinis kulonbségeket, ezénte2t a blokkot Ihagytuk, J__ Fayes/tGbbes szima fnévrag ’ K__ Kozépfok/felsotok ’ L__ Feleserdlhets szereplaja passaiv petkeneicket Tray TgeAlaniy seorends feleserdlhets szereplas aktiv mondatolgkal forditottuk le; mivel azonban a fiatalabb korosztélyoknak sem jelentettek nehézséget, kihagytuk Oket. ‘Megiartotuk, de prepoviciok helyert a magyar nyclw ragokkal jell ezeket a teri viszonyokat M_—_ In Coan) & on Gon) 16x eloliros IN Alanyi mellérendelf szerkezet, KOzipre bedgyazot mellékmondat,alany-alany OX denem¥ P__ Folow és alaw Q__Nemesak X, de Vis Rr 5 T 1 TJobbra beigyazat mellékmondat, alany- Sem X, sem Y Kozipre bedgyazom meliGkmondat, Xaluny tablazat. A TROG & a TROG-H szerkezeti felepitése® FAz Fe [lokkokat a magyar vikoratbsl Khagyule— a szeskeszcke megiegy2sse.Vizsgilati személyek [A mérGeszkx magyar adaplici6s vizspilatéba Osszesen 1476 gyercket vontunk be A gyerekek ‘tlagéletkora 7,08 év (sz6ris: 2,73), a legfiaalabb gyerek 3 éves volt, mig alegiddsebb kézel 14 éves, A kulonbéz6 életkori évezetekbe esti gyetmekek nemek sverinti gyakorisigat a 2. tdbldzat szemléket. Bletkori csoportok o e ma 0 o 2 0 8 183, B 70 133) 7 e 15 8 e 1 300-1051 @ 6 3 TROT a0 % 8 120-1211 30 36 6 BOAT % 8 3 Gsszesen Ta 7 1aT6 2. tdbldzat. A vizsgdlati minta nemi és életkori csoportok szerinti megoszidsa A gyerekek egyharmada (34%) févirosi, 45%-uk mas vérosban, 21%-uk pedig kozség- ben él. Az édesanyak iskolai végzettsége tekintetében & altalinost vagy kevesebb vég- ett 16%, sakmunkasképuct végrett vagy érettségivel rendelkezett 48% és foiskolai vagy egyetemi diplomaval rendelkezett 36%. Az édesapak iskolai végzettsége megk6- zelitéen hasonl6 mintaz6daist mutatot. Joszlésokat dsszevethetjik a 2005-bs népszamlilés adataival (Mikrocenzas; miszerint a 6-15 éves gyerekek kérében az anyik legmagasabb iskolai ‘végzertsége az alibbi eloszlist mutatja: 8 altakinos vagy kevesebb = 24%, szakmunkis kép25 vagy éretiségi = 60%, foiskola és egyctem = 16%, Lithatjuk, hogy a sztenderdi 24ciés mintankban a 8. dltalénos és az annil alacsonyabb iskolai végzettségi, valamint a szakmunkiskép75 vagy érettségivel rendelkez6 anyak szazalékos megoszlasa alacso- nyabb (16 vs. 24%, 48 vs, 60%), mig a felsofokii végzettséggel rendelkezdk arénya magasabb (36 vs. 16%) ‘A szociodemografiai jellemzik és a TROG-H teljesitmény dsszeftiggését a 3, tdb- Idzatoan szemléltetiik. Lathatjuk, hogy a TROG-H tesziben elért eredménnyel a leg- szorosabb, ugyanakkor alacsony egylttjirist az anya iskolai végzettsége, é a lakis szobiinak szima adta‘Teicleken clért teljesitmény _Blokkcteljesitmény ‘Anya iskolai végzetsege Apa iskolai végrettsége Egyaet €16i Sima Gyerek te 3. tdbldzat, A szociodemogrdfiai jellemzdk és a TROG-H teljesitmény dsszefiigaései A brit satenderdizaciss mintin végzett elemzésekhez hasonléan mi is megviasgaltuk, hogy az elvart reprezentatiy minta szizalékos arinyait6l clér6 iskolai végzetts mennyire befolyésolhatja a hazai normékat. A kapott eredményeink szerint megillapit- hato, hogy bar a svildk iskolai végvettsége hatissal van a TROG-ban elét teljesitmeény- re, ez a tényez6 nem befolyésolta szimottevéen a hazai normakat A nyelvi szerkezetek megértésének fejlédése a magyarban Az adatgytitésnél az eredeti TROG sztenderdizaciés minta életkori dvezeteit tekintettik kiindulopontnak (2 tablazat), igy igyekeztiink minden életkori évezetbe a normakép- zésher megfclel6 szimi gyercket gyijteni. A 2. és 3. dbrdk a TROG-H-ban nysitott telesitmény valtozisit mutarjak az életkor fligavényében (itt csak éves felbontisban). Mindkett6rdl az olvashaté le, hogy a TROG-T a tipikus fejl6désdi populiciéban 11 éves orig érzékeny a nyelviani fejl6désre, ezutin 13 éves korig 22 atlagos teljesitmény nem javul anak ellenére, hogy még itt sem nem éri el a maximumot. A tételek szerinti elemzés magasabb teljesitményszintet mutat (annak megfeleldien, hogy egy blokk tel- jesitéséhez 2 hozza tartoz6 4 tétel mindegyikére helyesen kell vilaszolni, ami szigortibb keritérium). A 2. dbraa blokkonkénti dilagos teljesitményeket mutatja életkori vezetenként Ebbdl kidenil, hogy az utols6 blokk (T; Kozépre bedgyazott mellékmondat, X-alany) tel- jesitése, vagyis az olyan kozépre beagyazott mellékmondatokat tartalmazé szerkezetek megértése, ahol a fomondat fej funkcidja eltér a mellékmondat alanyi funkciojat6l, még a 13 éveseknek is nehézséget okoz. Ezen kivil még az M Coan és -on) és N (Kizépre beagyazott mellékmondat, alany-alany), valamint a P (fOlbtt és alatt) és R Gobbra be- Agyazot mellékmondat, alany-X)_ blokkokban hibaznak alkalmanként az iddsebb koresoportok tagiai, Ez a mintizat 7 éves kort6l kezdddden jellemz6, Ugy tGnik tehat, hogy a vonatkoz6 mellékmondatokat tartalmaz6 szerkezetek mellett a téri kifejezéseket tartalmazé mondatok megértése a legnehezebb. A 7 évesnél fiatalabbaknal a szerkeze- tek az Eblokkt6l kezd6déen fokozatosan nehezednek, de a fenti blokkok itt is nagyobb nehézséget jelentenek. Ebben a koresoportban a fenti blokkok mellett problémat jelent a J (egyes/tobbes szimi fOnévrag) és a K (kézépfok/felséfok) blokk, a naluk is kiseb- beknél pedig a 17 (felcserélhets szerepl6j{i mondatok), és alkalmanként a G (egyes/ tobbes szmd személyes névmas) és F (héromelemii kombinaci6k) blokkok teljesitése isype 2. dbra. A teljesitett blokkok dilagdnak vdliozdsa az életkor fiigguényéhen (szérdsokkal) @ TROG magyar vdltozatan UP pees Eretkor () 3. dbra. A belyesen teljesitet téelek dtlaganak vdltozdsa az életkor fiuggvényéhen (sz6ra- sobkal) a TROG magyar wdltozaténHelyesen teljesitettttelek dtlaga Helyesen teljsitetttételekdthaga Helyesen teljestet tételek tlaga a0 soa coecrewie 042 ans Blokkok fretkor (&) cp rrew yaw Blokkok wore 4, dbra. A helyesen teljesitettételek dtlaga blokkonként, az egyes életkort csoportokban 9Az életkori ovezetek és a teljesitett blokkok linedris funkcidjinak vizsgélata Kivalé illeszkedést jelzett (F = 2065,0; p < 0,001), a 2 valtoz6 kéz6tti korrelicié méntéke pedig 0,76 volt. A nemzetkizi gyakorlanak megfeleléen a TROG-H-ban elért teljesitmény énékelésére @ hazinkban is gyakran alkalmazott percentilis-énékeket, valamint az intelligenciamérésné! haszndlatos senderd pontszimokat alkalmaztuk; ezeket az ada- tokat a kézikonyv tartalmazza, a mérdeszkiz megbi (gira vonatkoz6 adatokkal egy. A TROG-H alkalmazhatésaganak hazai tapasztalatai kilénb6z6 Klinikai csoportokban Nyelvi képességek vizsgalata Williams-szindrémaval 416 gyerekeknél a TROG hasznalataval A Williams-szindréma CWS2) genetikai sérilésen alapulé sitka (1/25000 élvesziletés) neurokognitiv feil6dési zavar, amelyet a 7. kromoszéma hossai karin bekovetkend mikrodelécid okoz (Franciskass és misai 1996, KoneNseRG és misai 2000). A szindroma fizikai és orvosi velejin6i a kivetke76k:jellegzetes arcberendezés, ‘zileti bintalmak, emésaési, sziv- ciszeriproblémak, gyerekkori hiperkaleémia és a. szivbdl veret6 f6ver6ér szifkilete (Winuays-Baraat-Boyes-Lowe 1961; BevRen 1972). A gene- tikai sénilés az értelmi képességeket is érinti: a Williams-szindréma enyhe-kozépstlyos intellektualis kepességzavart von maga utin, ezen belil azonban a megismerSképess Bek eltérs méntékben érintettek, és a szindrméra jellem25 mintizatot mutatnak (pl Bruuvoi-Licirrenpencer-Jonts-La! 2000). A problémamegoldis és terverés stlyos zavart d, nagyfoka elmaradast mutatnak a téri emlékezeti, tanulési és konstrukciés képességek: ij kornyéken egyedill képtelenek tajékozédni, a gyakran bejart rovid ttvo. nalakat is nehezen tanuljak meg, rosszul razolnak & egyszer mintizatokat sem tudnak pontosan Jemasolni, Emellett a nyelvi képességeik a tobbi képességhez és mis intellek tudlis kepességzavarban szenveds csoportok nyelvi képességeihex. mérten viszonylag jok {A Wiliams-szindrémaval éI6k (WSz) nyelvi képességeive! kapesolatban jelentSs vita bontakozott ki a szakirodalomban. A korai kutatisok amellettérveltek, hogy a nyelv (pl. Bruvor é mtsai 1988), vagy specifikusabban a nyelvtan (CLansEN-AiMAzAN 1998; eN~TeweLe 2003) szelektiven érintetlen marad a Williams-szindromaban az értelmi sérilés ellenére: ez fontos érv amellet, hogy a nyelvi képesség fiiggetlen mas megis merOképességekt. A vizsgilatok nagy r€sze azonban ma més azt mutatja, hogy a WSz nyelvi teljesitménye azét elmarad a mentilis Kor alapjin elvirhat6til, é& a nyelv- elsajtitis menete is atipikus lehet (Vortanta-Carnici-PezziNi-SassabiNi-Vican) 1996; Kanuorr-Swmi # mtsai 1997, 1998; THoMas-Kagmniorr-Summi 2002) A TROG-ot szimos tipikus és atipikus esoportokra iranyul6 nyelvfej}6dési vizsgalat alkalmazza a ayelvtani képességek altalinos mérdeszkézekent és sztirdtesztkent, lesz tési mutatékent vagy akar specials kisérleticélokra is. A WSs. nyelvi virsgalataiban is agyakran hasznaljak, bar az eredmények és a konkhiziok nagy valtozatosségot mutatnak Bellugi és mtsai els eredményei (BriuGi-Marks-Brmmis-Savo 1988, Buck Buiwue-Jexeican-DoweRTy 1990; BruivceWavo-Jerwican 1994) a j6 nyelvi képesséxeket hangstlyomak: az altaluk vizsgalt 6 WSz személy szimara (szemben a fatalabb upikus fejlddéstt gyerekekkel és a Down-szindrimaval élokkel) nem jelentett nehéaséget abonyolullabb szerkezetek kizé tatoz6 feleserélhet6 szerepl6ja passviv mondatok 10megértése. Mervis és mtsai (1999) egy nagyobb vizsgilat (77 WSz személy) adatai alapjn amellett érvelnek, hogy a nyelvtani megértés viszonylag j6, de nem érintetlen Williams-szindrémaban. Ebben a mintiban a WSz személyck 56%-a az életkorinak megfelel6 normilis tartomanyon bell telsitet, de a vonatkoz6 mellékmondatok (kéz- ponti és jobbra beigyazsis esetén is) megértése (kézponti és jobbra beégyazis esetén is) problémat jelentett, Karmiloff-Smith és mtsai (1997) egy mésikt mutatdt haszndlva 18 WSz személyt (8-34 éves, atlagéletkor: 18 év) teszteltek a TROG-gal: eredményeik szerint a WSz személyek dtlagos tesztkora 6 év 7 hénap volt, ami sokkal alaesonyabb a szokincsszinijik alapjin varhat6ndl, Ez a vizsgilat is megerdsitette, hogy @ kézponti beagyazis a legnehezebb szetkezet, és a kvalitativ elemzés azt is megmutatta, hogy a W5z.személyek inkabb nyelvtani, nem pedig lexikilis hibakat ejtettek, ami a nyelvtan Grintetlensége ellen sz6l a WSz személyeknél. Az olasz anyanyelwi WSz személyek nyelvi teliesitményének vizsgilata soran Volterra és mtsai (1996) is azttalaltak a TROG- ban, hogy a teliesitmény elmarad az. életkor alapjin varhatotol; az olasz verziGban a lege {tobb hibit a prepozicidk és a névmasok nem szerinti megkiilonbdzictésének megértésct tesmtel6s és a feleseréihet6 szerepléket tartalmaz6 blokkokban ejtették Jelentos egyéni kulinbségek Ichetnek a WSz nyelvtani képességeiben (ahogy mas képességek terén is). Clahsen és Almazan (1998) is elemezték a vizsgalataikban 4 WSz személy TROG eredményeit, és 2 személynél hibatlan teljesitményt talaltak, a masik 2 gyermek pedig a kézépfok/felsofok (K), illetve a folott és alatt (P) megértését tesztel5 blokkokban hibizott. Phillips, Jarrold, Baddeley és Karmiloff-Smith (2004) 32 WSz személy TROG teljesitményét 6:3-38:1 Eves, atlagéletkor: 21:5 év) hasonlitottik egy részt egy enyhe tanulisi nehézségekkel kizd6 csoporthoz, masrészt tipikus fejl6désti ayerekekhe7. Ezzel az dsszehasonitissal az volt a céljuk, hogy megvizsgaljak, vajon a WSz, személyek gyengébb teljesitménye a téri elemeken mutatott specialis nehéz- ségnek készdnhet6-e (szerintik ide tartoznak a kévetke26 blokkok: M (in és on), P (fOl6tt és alatt), & K (hosszabb, nagyobb, magasabb, mint). A csoportokat szorosan illesatették @ TROG-ban ejtett dsszes hiba szima szerint, a 3 csoport azonban eltérs blokkokban hibazott. A WSz személyek a masik 2 esoporthoz képest jéval tobbet hi- bitak a téri blokkokban (K, M és P), mig a mésik 2 esoportnal kevesebb hibat ejtettek az Sblokkban (sem X, sem Y szerkezet) ‘A Williams-szindroma 4tfog6 kognitiv vizsgalatinak keretében (lis Luxscs 2005; LuKAcs-PLeHi-RacsMANY 2004, 2005, 2007; RacswANY-LvKAcs-PueH 2002, 2008) és meg- felel6 magyar tesztek hignyaban fontosnak tartottuk, hogy ezt a esoportot megvizsgaljuk egy olyan tesaitel, amit kukinboz5 nyelveken hasznaltak mar, eziltal kiderUlhet, hogy a magyarban — egy az angoltél szerkezetileg ennyire eltéré nyelvben — ugyanazok a konstrukcisk okoznak-e problémat a WSz nyelvtani teliesitményében. Az aldbbiakban 19 Williams-szindrimaval é16 személy (8-22 éves, atlagéletkor: 15,4 év) eredményed alapjén mutatjuk be, hogy a magyar adatok hogyan illeszkednek a fenti képbe, és mit rulnak el a WSz nyelvi Képessegeitdl. A 5. és 6. dbrdn az lithat6, hogy a 19 {6 ered- ményei hogyan helyezkednek el az életkori normakhoz képest. A vonalak a sztender- dizaci6s minta életkori alagat6l val6 1,5 sz6rasnyi eltérést mutatjak, pozitiv és negativ iranyban, A 19 WS: személyb0l a helyesen megvilaszolttételek szima (5. dbra) alapiin 14, a teljesitett blokkok szima (6. dbra) alapjin 16 személy az igy meghatirozott ‘dvezeten kivil esik, vagy annak az. als6 hatérdn helyezkedik el, Ez Gnmagiban jelz, hogy Williams-szindrémaban a nyelvi képességek is sériltek, és a nyelvi teljesitmény messze elmarad az életkor alapjin varhatotol, ami a teljesitett blokkoknak megfelelGen 4tlagosan 6,5 év (a normacsoport 15,4 éves atlagéletkoraval szemben). 11Zo» 3» one zo == = 2 » “ oo. 3 Eo : ey z 7? £ Zo etkor Ge) 5. dbra. A 19 specifikus nyelufejlodési zavarral sé személy (adatpontok) teljesitménye téte- lenként az életkori normakhoz képest fo. 2° go. 22 - ° = 2 wo s . : a . : roo faker) 6, dora A 19 Williams-szindrémdval 6 személy (adatpontok) teljesitménye blokkon- kent az életkori normakboz képest Nyelvtani megértés a specifikus nyelvfejlédési zavarban a TROG- H teljesitmény alapjan A TROG-ot a nemzctkézi gyakorlatban leggyakrabban a nyelvi fel6dés zavarainak Viesgilatara haszndljik. A nyelvi fel6dés specialis zavardban a kGzponti deficit a nyelvi vagy nyelvtani tartominyban jelentkezik. A specifius nyelfejldést zavarral é16 (SNYZ, az angol szakirodalomban specific language impairment, SU) gyerekek a sipikus fejl6désre jellem2é tempénél lassabban, és mas minéségben sajatiiak el az anyanyel- viket: 2-3 éves Korban mondjike ki az el: igy a szészerkezetek, mondatok hasznalata még tbbet késik. A nyelvi zavar annak ellenére jelentkezik, hogy atlagos beszédkornyezetben nevelkednck, érzékszerveik épek, értelmi képességik legalabb filagos, és neurolégiai kérosodés, pszichidtriai vagy szocidlis zavarok sem mutathaték 12ki naluk. A beszédhangokat rendszerint a normilist6l eltérGen ejtik, igy beszédiik sokiig esak az ismerdsok szamira érthet6, Altaliban még iskoléskorban is egyszerd, ‘gyakran nyelvtanilag hibas mondatokban beszéinek, szokinestik is kisebb, é a beszélt nyelv zavardhoz gyakran olvasisi és irdsi problémak is tarsulnak. Mia specifikus nyelvfejl6dési zavar vizsgalataban a TROG-IFt az eldzetes srtenderdizilasi eredmények alapjin sztirstesatként alkalmaztuk, é igy 79 olyan évodis- és iskoléskord nyelvi zavart mutat6 gyerek eredményeit mutatjuk be (atlagéletkor: 7,75 év), akik megfelelnek a specifikus nyelvfejsdeési zavar diagnOzisiban a nemzetkozi gyakorlathan alkalmazott kkritériumoknak, vagyis a fenti kiziré kritériumokon til 4 nyelvi teszt koztil legalibb kettén minimum 1,5 sz6résnyival elmarad a teljesitménytik az életkori tlagtsl. A tesziek @ TROG-H mellett a kovetkezSk: a Peabody Répes Szdkincsteszt (Peabody Picture Vocabulary ‘Test; magyar valtozat Csivv1 1974), a verbilis rovidtiva emlékezeti terjedelmet mérs Alszdismétlést teszt (RacsManv—LukAcs-NEMETH-PLeHs 2005) és a szer- kezeti bonyolultsigukban kulénbiz6 mondatok ismétlését vizsgil6 Magyar Mondat- tldnmondési Teszt (MAMUT; Kas-Luxies [elokésziiletben)). Kizaré koriilmény volt a Raven Szines Progressziv Matrixok (CPM, Rave-Court-Raven 1987) nem-verbalis intelligenciatesztben elért 85 1Q-pont alattiteliesitmény, vagy hallasesbkkenésre, neuro- logiai problémara utal6 adat, ‘Az SNYZ csopott jelentés elmaradist mutatott a telesitett blokkok szimanak meg felel6 életkor alapjin, A csoport 7,75 éves itlagéletkorihor képest a teljesitett TROG-H blokkok sziminak megfelelGen Kalkulilt dtlagéletkor 5,79 év. A nyelvi zavart mutaté esoportot kettébontottuk, a fiatalabb esoportba az 5-7 éves gyerekek keriltek, a7 id6- sebbek életkora 7-12 év volt, Az iddsebb csoportban (40 gyerck) jelentSsebb volt az celmaradés, a2 atlagéletkoruk 10,0 év, mig a teljesitett TROG-H blokkok alapjin szamolt életkoruk 6,0 év volt; a fiatalabb esoport atlagéletkora 5,83 év, és a telesitett TROG-IT blokkoknak megfelel6 atlagéletkoruk 5,23 év volt. Az 7. és 8 dbrdk amt mutatjik, hogy a nyelvi zavart mutaté gyerekek TROG-H teljesitményei hogyan helyezkednek el az Aletkori normakhoz képest (a vonalak a fenti abrékhoz hasonlsan itt is az dtlagtal vald 1,5 sz6risnyi eltéréstjelzik pozitiv és negativ irinyban is). A telsitett blokkok 6s a he- lyesen megvélaszolt feladatok alapjin is lathat6, hogy a gyerekek krilbelil fele a nor mal 6vezeten kivil vagy annak als6 hatirén helyezkedik el, It is feltdnik az a tendencia, hogy az alulteljesitdk arinya nagyobb az idésebb SNYZ gyerekek korében. Csak egy longitudindlis vizsgalat tudna eldonteni, hogy a minta sajitossagainak tudhaté-e be, vagy a nyelvi zavar dltalénos jellemzdje, hogy az életkor eldrehaladtival n6 a lemaradas a tipikus fejlédéshez képest. Erdemes felhivni a figyelmet ara is, hogy az SNYZ ayerekek masik felének reljesitménye a normal dvezetbe esett, ami aztjelzi, hogy naluk a kivdlaszts nem a TROG-H teljesiiményen, hanem a masik 2 nyelvi teszt ered alapult. Ez dsszhangban van azzal az Altalinos megfigyeléssel, hogy a spec nyelvfefdést zavar nem egységes tnetegyuites. A TROG-H h hogy a gyerekek egy jelentos részénél rimutat a nyelvi zavar meglétére, cegyutt alkalmazva lehet6vé teszi az egyes altipusok elkilnitését, igy a pontosabb diagndzist & felesaAést is A POV magyar valoma (Grnw 1974) nem hasanitharéslyen médon, mest nem volt engedély a op Tulsidonostol* magyar adaption, nem rencelkerse megeleld magyar stndardoklel,é nem trten meg a tesa magyar adapticoja sem a szlista az els6 angol verio egyszen foritisa, az eterel6 keel megfelekéadapticloj nel 13,i a” =e a i “15 hey Boe § FORT in g 0 Zz. Erekor 6) 7. dra, A 79 SNYZ scemély (adatpontok) teljestoménye tételenként az életkort nor makbor hepest ze poate z. s i a. faker) 8. dbra. A 79 SNYZ személy (adaipontok) teljesitménye blokkonként az életkori normak- hoz képest Kivincsiak voltunk arra is, hogy Williams-szindrémaval él6k, valamint a nyelvi zavart mutat6 gyerekek nyelvi teljesitményprofilia atipikus-e, vagy koveti a tipikus fejl6désre jellemzs mintazatot. A 9. abran lithaté a WSz esopor, a fiatalabb # az idGsebb SNYZ csoport tejesitménye, és a fiatalabb életkori csoporinak megfelel6 tipikus fejlédésme- neti csoport teljesitménye. Az SNYZ. és a WS2 csoport teljesitménymintizatat megvizs- gilva mindéssze 2 ponton taléltunk jelentds eltérést: az iddsebb SNYZ. esoport szamiira aK blokk (feleserslhets szerepl6jti Alany”Ige-Targy sz6rendi egyszerti mondatok) meg- énése mir kénnyebb, mint akér a fiatalabb SNYZ, akir a WS2 csoportban, iletve a WSz csoport samara a két SNYZ csoport mintizatahoz képest viszonylag nchéz az O blokk (X, de nem Y) szerkezetének megértése. Ugy ttinik, a blokkok relativ nehézsége mindhi- tom csoportban kéveti a tipikus fejlddésre jellemz5 mintézatot, Ez alapjan art feltéelez- hetjik, hogy bir a nyelvi fefl6dés elmaradasinak killonbéz6 okai lehetnek, a nehézsé- get jelent6 szerkezetek ugyanazok, és megfelelnek azoknak, amik a tipikus fejl6désben is késObb kerilnek be a megértett szerkezetek soréba 14Heyes taljositett ttelek Stlage ayes ayer wee eos sess MeahegvdssNyZ = pcs yf zr, WSe= Willams sina 9. dbra. A specifikus nyelofejlédést zavarral, a Williams-szindrémdcal él6 és tipileus fel désié gyerokek belyesen teljesitetetttételeinek dtlaga blokkonként Ezek az eredmények fontosak a nyelv & a megismerdképességek fliggetlenséget érint elméleti vitaban is. A nyelv, vagy specifikusabban a nyelvan filggetienségét hirdetok szerint a Williams-szindromaban a megismerdképességek ltalinos zavara (Grelmi sérilés) mellett meglepGen j6 nyelvi képességekkel talilkozunk, specifikus nyelvfejl6- desi zavarban pedig elvileg forditott mintizat figyelhets meg: a nyelvi képességek sérillnck, mikézben a megismerés tObbi része Grintetlen, Ha cz a kettds disszociicid valdban fennall, ez fontos érv amellett, hogy a nyelv fliggetlen a megismerés tobi ré- S286), & a nyelvi elsajatit6- és feldolgoz6-mechanizmusok esak a nyelv tomany’n hasznalt mikodési médok, Eredményeink azonban nem mutatjik ezt a kets disszo- ciici6t: a WSz és SNYZ. nyelvtani képességeit vizsgdlva a TROG-H tesztben nem talal- tunk bizonyitékot a WSz személyeknél a nyelvan szelektiv érintetlenségére, & arra sem, hogy a 2 fejldési zavar nyelvi profija jelentés eltérést mutatna. A magyar WSz személyek vizsgilata részben mas nyelveken végzett vizsgilatokhoz hasonlé ered= ményeket hozott: a téri feladatok nehezebbnek bizonyultak a WSz személyek szimara, de nem pusztin ezek miatt volt a WSz teljesitmenye dsszességcben gyengébb. A fel- eseréthets szerepl6ji, valamint a bedgyazott mellékmondatot tartalmaz6 szerkezetek is, gyengébb tcljesiiményt eredményeztek csakigy, mint a specifikus nyelvfejlédési zavarban, A t6ri elemeket tartalmaz6 szerkezetek Osszességében mindkét csoportnak nehézséget okoztak, a kizéplok/felsolok megérésével egyut; ezek a tipikus fejldést gyerekek kérében is a késdbb elsajatiiott szerkezetck kOzé tartoztak, igy Iehet, hogy nem(csak) a téri képességek deficitje magyarizhatja a gyengébb teljesiményt, hanem. ezeknek a viszonyoknak a fogalmi és nyelvi leképezése is problémat jelenthet A TROG-H az autizmus spektrum zavarok vizsgalataban Nem fehtétleniil magat6l értetéd6, de a receptiv nyelvtani kompetencia vizsgélata mind a diagnosaikus és fejlesza6 munkiban, mind pedig az alapkutatis teiletén igen fontos az autizmus spektrum zavarok kapesin is, Amint az ma mir s2éles korben ismert, a2 autizmus spektrum zavarok meghatitozisinak alapja mindségi fejlédési zavar a komplex viselkedések hirom aspektusiban: (1) a kolesinos tirsas viselkedések 15(2) a koles6n6s kommunikativ viselkedések, valamint (3) az érdeklédés és a tevékeny- seg adaptiv, rugalmas szervezSdésének teriletén. A reciprok kommunikativ viselke- dések zavara mind a nyelvi, mind a nem nyelvi kommunikiciGban jelentkezik, igen vil- tozatos formaban. A zavar megnyilvanulasa akkor killdnésen markins, amikor olyan Komplex kommunikicids viselkedésekrol van s26, amelyek a masik szempontjénak, bels6 dllapotainak rugalmas figyelembe vételét igénylik. A kommunikaciés viselkedések zavara megnyilvanul mind a személy sajat aktiv kommunikativ viselkedéseiben (e kent ezek tees hiényaként), mind pedig misok kommunikativ viselkedéseinek értel- mezésében. A fenti definici6 értelmében tehat a nyelvi sérllések, pontosabban a nyelv formalis aspektusainak sérilései nem tartoznak az autizmus spektrum zavarok lényegéhez (Formilis aspektusokon a nyelv mint kombinatorikus szimb6lumrendszer nem sziikség- szertien kommunikativ haszndlatinak alapjait képez6 tudist ériik: a fonetikai-fonolé- aiai, lexikai és grammatikai-szintaktikai tudast. Ezek egyiittesen lehetvé teszik jelen- (li és formailag adekvat kijelentések létrehozisat és megéntését, de nem involvaljak @ megfelel6 pragmatikai és kommunikiciés kompetenciat.) Ugyanakkor az autizmus spektrum valtozatossiga a nyelvi, s szorosabban a grammatikai kompetenciaban is je- lentkezik. A klinikai kép igy a nyelvtani képességek igen siilyosan sérilésétal (eseten- ent teljes hidnyat6l) az ép, sot akir kiemelked6 nyelvi kompetencidig vasiil. Az autizmus spektrum mennyiségileg, aZ esetszimot tekintve is fontos részhalmazaban, aZ Asperger szindrémaban diagnosztikusan is feltételezzik a formailag ép nyelvi képessé- aeket, fgy az ép grammatikat is. Ugyanakkor a nyelvi (nyelvtani) zavar és az autizmus spektrum zavar nem ritka cegyiitijirisa nem tnik véletlennek: az autizmus genetika hatterének feltirasira iranyul6 Kutatisok példaul bb olyan gen szerepét is kimutattik, amelyek a specifikus nyelviejlédési zavar létrejottében is szerepet kapnak (Id. pl. SokoL-Lasint 2011; GyGR! [megjelenés alat). A nyelviani megérés vizspilata, igy 2 hazai gyakorlatban a TROG-I alkalmazisa tehat éppen arra segithet valaszt talalni — peldaul egy diagnosztikus folyamatban -, hogy a nyelot kommunikacté tapasaalt zavara mennyiben a szorosabban. vett nyelvi (nyelvtani) képesség, s mennyiben a kommunikativ képesség zavarab6l fakad. Kissé sarkitva, s differenciildiagnosatikai példival illusztralva: a receptiv nyelvtan vizsgélata doni6 lehet annak megtélésében, hogy egy adott esetben autizmus spektrum zavarrl, nyelviejlédési zavarr6l (specifikus nyelvfejlédési zavarrél), vagy a kett6 egyittes jelen- letér6 van-e $26. A nyelvtani fejlédés monitorozasa pedig, egyszerre timogatja a szisz- tematikus fejlesztési folyamatot s a diagn6ris idészakos megerdsitésél/revirigjat. A fenti gyakorlati szempontok mellett érdemes utalni arta is, hogy az utobbi mintegy misfél évtizedben az autizmus spektrum zavarok mélyebb megértésére irényulé kkutatisokban is kézponti kérdés lett az autizmus spektrum zavarok és a nyelvfejl6dési zavarok viszonya. A rendelkezésre ll6 eredmények kifejezerten ellentmondésosak Asztenderd receptiv nyevi teszteket alkalmaz6, a% autizmus sajétos nyelvi profiljat azonositani igyekv6, nagy mintikon nyert adatokat stlagol6 vizsgalatok (pl. Jarnox és rmisai 1997) a tipikusan fejl6d6khiz hasonl6 nyelvi profil tarak fel. Ugyanakkor pél- daul az expressziv grammatikat tekintve kimutathat6, hogy az illesztett_mintakhoz viszonyitva a spontin beszédben kevésbé komplex szetkezeteket alkalmaznak a7 érin tett gyerckek, A produktiv szintaxis indexe tobb vizsgalatban ‘mutatkozott, mint a2 illesztett kontrollesoportoknal (pl. Eicsn1 és mtsai 2007). A hats kkimutathaté akkor is, ha sajat kijelentéseik hossathoz, viszonyijuk azok szintaktikai 16komplexitisét — azaz a produktiv szintaxis indexe alacsonyabb lesz a kijelentések Atlagos hossza alapjin prediktilhat6ndl, ha a predikei6 alapjaul a tipikus fejl6désben megfigyelhets dsszefigaést vesszitk (ScaaworovcH és mesai 1990. ‘Masok, példaul Kjelgaard és Tager-Flusberg (2001), a nyelvi profil alapjan igyekeztek alesoportokat azonositani az autizmus spektrumon bell (d. még Tacer-Fuusperc—osten 2003). Két ilyen, éltaluk prototipikusnak vélt alesoportot azonositottak: egy olyat, ahol a nyelvi képességmintizat (fonol6giai,lexikai és grammatikaitesztekkel vizsgilva) nem ‘mutatotteltérést a tipikus fe(l6dest6}; s egy masikat, ahol a nyelvi profil mindségi, & a specifikus nyelvfejl6dési zavarhoz (SNYZ) hasonl6 sérilést mutatott. Ez az atipikus nyelvi profil jellegzetesen egyuitt jist a produktiv morfoldgia teriletén mutatkoz6 nchézségekkel is, Az SNYZ gyerekekhez hasonl6an a sérilt profilt mutat6, auttzmussal 416, angol anyanyelvii gyerekek exds tendenciat mutattak az egyszerii mill idét, illewwe a7 egyes szim harmadik személyf, jelen idejG igealakot jel6I6 mosfémak elhagyasira (Taces-Fuuswero-Josers 2003). Hasonlé eredményeket kaptak koribban, kisebb mintakon Bartolucci 65 mtsai (1980) és Tager-Flusberg (1989) is. A nyelvi képességek autizmus spekirum zavarokban megjelend mintizatainak részletesebb tirgyalisiér lise GyOar (clokésziletben). A TROG-H hasznilata tehét lényeges el6relépést hozhat az autizmus spektrum vavarokkal kapesolatos diagnosaikus és nyelvi-kommunikici6s fejlesa munkaban, ugyanakkor ~ részben a magyar nyelvnek az angoltl eters sajatossigai miatt ~ érdekes adalékokkal szolgilhat az alapkutatisok szimira is. A t8szben Stefanik (2005) vizspi- latibol szirmazé adatainkat a TROG saenderdizslis alatt all6 magyar valtozataval nyertik, ezeket Takics Boglirka (2008) clemezte. Ezek szintén ara utalnak, hogy autizmusban a nyelvtani mintizatok mindségileg térnek el a tipikus fejlGdésben tapasz- talhat6akt6l (10. dbra)— iléndsen, mivel magasan funkcional6 (ép intellektust,Klini- kai értelemben j6 nyelvi képességeket mutat6) gyerekekt6l szitmaztak. Ugyanakkor ‘Svatosnak kell lennink az eredmények alakinositisiban a viszonylag alacsony clemszim (n = 19), és a heurisatikus illesités miatt (az atlagos életkorbél Kiindulva 9 éves tipikusan fel6d6k adataival torént az dsszehasonlitis) 0} weds 10, dbra, Autizmussal 616 és tipikusan feild 9 évesek grammatikai profiljanak éssze- hasonlitasa. A bekarikazott betitk azokat a blokkokat jelzik, abol szignifikans kulonbség volt a két minta teljestoménye kizétt (mindig az autizmussal é16 minta batranyara) K- hozépfok/felsifok: M— 6riviszonyok ragotkal Con, -ban); N- alanyi mellérendeld szorkezetek, P— téri viszonyok névutdkkal (alat, folet), T~ Kozépre beagyazort melléh- ‘mondat. Takacs (2008) nyoman 17Eredményeink részben egybeesnek szakirodalmi adatokkal (pl. Fay-Scruuse 1980; ‘Tasee-Ficsmema é5 misai 2005). Angol ayelvt autizmussal é6 személyeknél sajatos grammatikai nehézségként emlitik meg a deiktikus aspektusokkal dsszeftiggd nyelvtani szerkezetck kezelését, mind a megértésben, mind a produkcidban. Sajit vizsgalatunk- ban ilyenek a Komparativ szerkezetek (K blokk), angol nyelvG, autizmussal él6 beszé- I6knél pedig az igeid6k (tense) koordinalasa korabbi kutatasunkban sikerrel alkalmaztuk a TROG-H akkor sztender- arra, hogy a tudatelméleti képesség és @ nyelvtan — tipikus és atipikus fejl6désben is sokat vizsgilt ~ kapcsolatara gytijtstink adatokat (GyOn és ‘misai 2007). A vizsgalatban 55 tipikusan feil6d6 gyerek (27 fi, 28 liny; atlag életkor: 4,4 Gv, terjedelem: 2:10 év ~ 6,6 év; széras: 11,6 hénap); 16 autizmus spektrum zavarral diagnosztizalt ayerek (15 fit &s 1 Kany, stlagos életkoruk 10:2 &v (7:7 ~ 11,9 évesig), sadris: 15,1 honap); é 22 kulbnféle nyelvfejlodési zavarral kuzdG gyerek (7 liny, 15 fii, lag életkor: 6:5 év, terjedelem: 5 ~7.76v:, sx6rés: 8,4 hénap) vett részt. Alibb, a 4. téblézatban sak az autizmus spektrum zavatral £16 minta korrelaciés eredményeit reprodukaljuk, A kapott korrelaciés mintizat — ahogy az angol nyelv ayerekekeél kézolt vizsgilatokban is (pl. oe ViturRs 2000; Tacer-Fuussenc 2000) ~ hason- 16 volt a tipikus gyerekektol nyert eredményekhez, de ~ megint csak egybeesve a nem- zetkézi szakirodalommal — erdsebb pozitiv korrelécidkat mutatott a grammatikai és a verbilistudatelméletifel6dés kOz6tt, mint tipikus gyerekeknél. A nyelvi zavarral kiizd6 esoport ezzel szemben nem mutatott koherens dsszefUgeés-mintizator TROGTT Saakines Non-verbalis hams (grammatika) (MAWGYLE alteszt) vlekedés teszt Non-verbilis hamis vyélekedés tesut ns nse Verbal hams vélekedés teszt oer nse TROG-H (oyelvean) nse 4, tabldzat, A hapott korrelacisk autizmussal 6 mintdn (Spearman-féle kétoldalas korreldici6k. *: pS0,05; " pS0,00). Autizmus spektrum zavarral 16 gyerekekt6l nyert fenti eredményeink j6l illusztralyik, hogy a TROG magyar viltozata is igen hasznos eszkdznek bizonyulhat nem sak a diag nosaikus-fejlesz6 munkaban, de az ¢ zavarokkal jir6 nyelvi-kommunikacids-kognitiv nehézségek mintézatainak finomabb feltérisiban is, A TROG az. afaziak vizsgdlataban Mészieos Bva (clékésailetben)kilnb626 tipust afizitk vasgilatira hasendta a TROG-Het, az alibi adatokér neki tarozunk koszonetel. Az alibbi eredmenyekhez egyetére nincsenck életkorban illesztett felnéit adatok, annyi azonban lthat6, hogy # TROG tobb olyan szetkezetet is tartalmaz, amelyek érzékenyek a felndttkori nyelvi séndlésre is. Mésziros 16 afizidval diagnosztizalt személyt vizsgalt, és eredményeit a ko- vetkezdképpen dsszegzi. A non-fluens afézidsok kor 5 vizsgélat személy, akik a WAB (Western Aphasia Battery; Western Afazia teszt) szerint stilyos értészavart mutatnak 18(globilis afazia), a TROG magyar viltozatinak 4, B, C, D, EJ, Q, Sblokkjaban jobban telesitett, mint az F, G, H, K, M, O, Pés Rblokkokban. A legalacsonyabb teljesitményt az Nés Tblokkoknal talilt. Az az 5 non-fluens afizids , akik a WAB szerint kézepesen silyes értészavart mutattak (Broca-afizia), ltalaban jobban teljesitet, de hibitlan teljesitményt csak az A blokkban talalt;tejesitményiik alacsony volt a Hf, K, M, ©, P, R, Sblokkokban. A legayengébb teljesitményt naluk is az V és Tblokkokban figyethetjuk meg. A fluens afazidsok kézill hiromnak (2 transzkortikilis szenzoros, 1 Wernicke- affzids) a teljesiiménye a kézépstilyos Broca-alazidsokéhoz volt hasonl6. A legalacso- nyabb teljesitményt 6k is a T'blokkban mutattik. A 3 anomikus személynek volt a leg- ‘magasabb a teljesitménye, de itt sem volt hibatlan. AH, K, M, P, Q blokkok mellett, hasonl6an a tobbi esoporthoz, a 7’blokk jelentette a legnagyobb nehézséget. Az egyes blokkok szerint tejesitményprofilokat a 17, dora mutatja, 390 Helyeven tejestettétele sma g 11. dbra. A bebyesen teljesitetttételek dtlaga blokkonként, a kitlonboz6 afdzzids betegeso- portokban Az atipikus fejl6désti csoportok fenti eredményeihez hasonléan itt is a bedgyazas (N, R és Tblokkok) & a téri viszonyokat leit6 szerkezetek jelentenek nagy nehézséget (M és P blokkok); ahogy mar lattuk, ezek a szetkezctek a legnehezebbek a tipikus fejkidés- ben is. Afazidban ezek mellett nehézséget jelenthet még a K blokk (kézépfok/felsofok) és az O bok (X, de nem ¥) megértése is. Erdemes megtigyelni, hogy a tébbi blokkon is csak az anomikus csoportban éri el a teljesitmény a maximumot, és vannak kulonb- ségek az egyes tipusokra jellemz6 profilok koz6tt is (a jelentés egyéni variabilitis mellett), Ezeket a jellemzdket részletesebb clemzés fogia feltimni és tipusokhoz kotni (MeszAnos [el6késaiiletbenD, életkorban is illesztett kontrolladatokkal. Annyit azonban mar most is mutatnak az adatok, hogy a TROG magyar verzioja alkalmas a kulnboz6 sdintabtikai szerkezetek feldolgozisinak (megértésének) épségénck vizsgilatira a ki- lonb626 tipustafaziésoknal. Mivel a blokkok kevés sz elemet tartalmaznak, a teszt els6, gyors grammatikai ,szirotesztként” is a klinikat gyakorlatban is. Alkalmazasi lehetdségek A TROG-H+ a nyelvtani megért berek. A specifikus nyelvfejl6desi zavar (a magyar logopeédiai terminolégiaban diszfazia, 19megkésett beszédfejl6%és, akadélyozott beszédfejlédés, beszédészlelési és megérté elmaradis) diagnézisiban és leirisaban kilondsen nagy segitséget nytt a logopédu- soknak és szakért6i bizottsigoknak, de szimos més olyan neurokognitiv fejlSdési zavar leirisaban is segitheti a pszicholégusokat é gySgypedagégusokat, ahol a nyelvi fejl6- dés érintett lehet Gilyen példaul a2 autizmus spektrum zavar vagy az. intellektualis képes ségeavarral jir6 Winetegytttesek), Iskoléskorian fontos kiegészit6 teszt lehet az frott nyelv elsajititisi és feldolgozsi zavarainak (diszlexia, diszgrafia) vizsgalataban, mivel a diszlexia és diszgrafia gyakran a nyelvi feds zavardval egyuit fordul el6. A TROG-AT segitségével megillapithat6, hogy az olvasis és irds nehézségei mellett a nyelvtani ‘megértés teriletén is mutatkozikce sérlés. Ahogy a bevezet6ben emlitettik, a TROG-H nemesak @ zavarok leirésiban és diagndzisiban lehet fontos, hanem a célzott fejlesz- tésben is, ezért azoknak a szakembereknek is ajanljuk, akik ezen a terileten dolgoznak Magyar felnéit normativ adatok ugyan egyelére nem dllnak a rendelkezésiinkre, de eldzetes eredmények és az angol tapasztalatok azt mutatjik, hogy TROG-H a nyelvet Grint, felndtt- és idéskorban jelentkez6 vagy szerzett zavaroknak a vizsgilataban is hasznos lehet (elsGsorban az. afazia vizsgalataban, de az idéskori demencia killonb626 formainak vizsgalataban is segitséget nycithad). Irodalom Buarouiees, G.Puencs, $Sraniner, D. (1980): Cross-sectional studies of grammatical morphemes in autistic and mentally retarded children. Journal of Autism and Developmental Disorders, 10, 39-50 Beuvcr, U~Bomis, AJensican, T-Doweery, S. (1990). Neuropsychological, neurological and heuroanatomical profile of Williams syndrome, American Journal of Medical Genescs, 6 1541 Bauer, U.-LicntenteRceR, LJonss, W.—La, Z. (2000): The neurocognitive profile of Williams syn- drome; a complex pattern of strengths and weaknesses. Journal of Gognsiive Neuroscience, 12, 7-29. Beuuci, U-Mams, $-Biuz, A-Saso, 1, (1988): Dissociation between language and cognitive functions in Williams syndrome. In Bistior, D.-Moaroan, K. (eds): Language development fn exceptional csrcumstances, Hillsdale, NJ: Lawzence Erlbaum. 177-189. Baw, U. WANG, PP. Jexwicas, TL, (1994). Williams syndrome: An unusval neuropsychological profile. In BRowan, S~Grarmas, J. (eds): Atypical cognitive deficits in developmental disorders: Implications for brain function. Hillsdale, NJ: Erlbau. 23- [Beunes, AJ. (1972): Supravalvular aortic stenosis: A complex syndrome with and without mental retardation. Birth Defects, 8, 45-46 shor, D.VM. (1983). Test for Reception of Grammar. The author's publication Cuassen, HALuazan, M_ (1998): Syntax and morphology in Williams syndrome. Cognition, 683), 167-198, (Cuutsen, H.—Texurie, C. (2003). Words and rules in children with Wiliams syndrome. In Livy, ¥. “Scarves, J. (eds): Language competence across populations. Mahwah, NJ, Erlbaum Press. 323-352. csser, FL (1974): Peabody Szokines-Teszt, Budapest: Barczi Gusztiv Gyogypedagégiai Foiskola [De Vises, 1 (2000): Language and theory of mind: what are the developmental relationships? Io Banox-Conen, S—TaceR-FursteRG, H—ConEN, D. J. (eds) (2000): Understanding Other Minds: Prespectives form Developmental Cognitive Neuroscience. Oxford University Press. Biosn, EM=BENAETTO, L-Daptan, MB. (2007): Beyond pragmatics: Morphosyntactic development in autism, Journal of Autism and Developmental Disorders, 37, 1007-102 20