Média- és politika rendszerek

Vizsgakérdések

1. Mit nevezünk médiarendszernek? Milyen médiumok alkotnak egy rendszert?

A médiarendszer egyszerűen a releváns médiumok összességét jelenti. A médiarendszer
nem más, mint a társadalmi aktorok között folyó interakciók és küzdelmek társadalmilag
megkonstruált kimenete, amelyben a média-technológiák mindig kulcsszerepet játszanak.
ilyen a hagyományos nyomtatott média, az elektronikus média és az online térben
alkalmazott média.
2. Mit nevezünk modellnek? Milyen előnyei vannak a modellezésnek a
társadalomtudományokban?
A modellek abban segítenek, hogy: felismerjük a valóság rendszereit és azok
törvényszerűségeit megértsük a jelenségek közötti ok-okozati kapcsolatokat megjósoljuk a
jövő fejleményeit megkülönböztessük a fontosat a lényegtelentől minden modell (például
egy térkép) absztrakció minél részletesebb, annál pontosabban tükrözi a valóságot, de ha
túl részletes, nem különbözteti meg a lényegest a kevésbé lényegestől
3. Mit nevezünk tekintélyelvű médiarendszernek?
Az uralkodó arra használja a sajtót, hogy arról tájékoztassa az alattvalókat, amiről szerinte
tudniuk kell a sajtó alá van vetve az államnak az államot szolgálja a sajtószabadság
eszméje fel sem merül a sajtónak nem feladata a kormány ellenőrzése
4. Mit nevezünk szabadelvű médiarendszernek?
Az „igazság" birtoklása már nem a hatalmasok kiváltsága a sajtó nem a kormányzat
eszköze az emberek irányítására, hanem a polgárok eszköze a kormány ellenőrzésére
5. Mit nevezünk társadalmifelelősség-modellnek?
A sajtó feladata az, hogy igaz, átfogó és érthető módon számoljon be a nap eseményeiről,
a megfelelő értelmezési kontextusba helyezve őket. A médiának a vélemények és a
bírálatok fórumaként kell szolgálnia. Reprezentatív képet kell nyújtania a társadalmat
alkotó csoportokról.
6. Mit nevezünk totális vagy szovjet médiarendszernek?
szovjet modell: állami tulajdon + cenzúra + propaganda a demokrácia alapja az embernek
az a joga, hogy ne értsen egyet a többiekkel vagy a kormánnyal a szovjetrendszerben a
sajtó állami tulajdonban van, míg a többiben jellemzően magántulajdonban a
szovjetrendszerben az ellenőrzés legfontosabb eszköze a tulajdonlás (a vezetők
kinevezése), más rendszerekben a lapengedélyek és a cenzúra intézményesült formái a
 szovjetrendszerben a sajtó feladata a propaganda, más tekintélyelvű rendszerekben
jellemzően csak cenzúra van (az állam nem várta el az absztrakt filozófiai elvekkel való
teljes azonosulást)
7. Mit nevezünk politikai párhuzamosságnak?
Ahol versengő pártok vannak, nemcsak az egyes újságok és az egyes pártok között
találhatunk kapcsolatot, hanem megfelelést vagy párhuzamosságot találhatunk az újságok
spektruma és a pártok spektruma között is. az újság ideális kommunikációs eszköz
nagyszámú ember megszólítására, mert olcsó, de sok embert ér el az újságokban
ugyanazok a társadalmi erők (attitűdök) találnak kifejezési eszközre, mint a pártokban
tényközpontú diskurzus, belső pluralizmus objektivitásra és semlegességre törekvés
a lapok politikai orientációja nem különbözik egymástól számottevően a politikai
orientációk a politikai centrum felé tartanak a politikai orientáció nem feltétlenül jelent
pártlojalitást
8. Miért professzionalizálódott a sajtó korábban az angolszász országokban, mint a
kontinentális Európában?
a. a sajtó korábban iparosodott
b. az angolszász országokban élénkebb a gazdaságð több hirdetés + gyorsabb
urbanizációð nagyobb piacok
c. több cím versengett az olvasókértð jobb hírgyűjtő szolgálatok
d. az újságírók korábban ülhettek be a parlament (és a kongresszus) üléseire
e. az angol újságírók beülhetnek a bírósági ülésekre
f. az újságírók korábban kezdtek beszámolni a sporteseményekről is (Anglia: futball!)
g. korábban ért véget a sajtóra nehezedő politikai nyomás (UK: 1695, US: 1791) ð nem
kellett a sorok között (irodalmi stílusban) írni
9. Mit nevezünk liberális médiarendszernek?
A piaci mechanizmusok és a kereskedelmi média dominanciája (Egyesült Államok,
Egyesült Királyság, Írország, Kanada) mérsékelt pluralizmus individuális pluralizmus
lényegében hiányzik a korporatizmus (a csoportos érdekképviselet) többségi politika
racionális-legális uralom
10. Mit nevezünk polarizált pluralista médiarendszernek?
pártos sajtó, fejletlen kereskedelmi média, aktív állami szerepvállalás (Dél-Európa)
sajtópiac fejlettsége alacsony, politikai párhuzamosság magas, professzionalizáció
alacsony, állami beavatkozás magas
11. Mit nevezünk demokratikus korporatista médiarendszernek?
· fejlett médiapiac
· magas politikai párhuzamosság (de a pártos lapok mellett egyre több független újság)
· magas újságírói professzionalizáció (konszenzus a szakmai normákról, a közérdek iránti
elkötelezettség, az újságírás nagy autonómiája)
· magas állami beavatkozás (de együtt jár az erős önkormányzatisággal)
· A katolikus egyház és földbirtokos arisztokrácia gyengébb volt mint délen
· parasztság földtulajdonos, gyenge arisztokrácia kereskedett
· közelebb kerültek a polgársághoz
· erős reformáció és ellenreformáció és vallási propagandaháború
· vallás pamfletek és szubkultúrák
· sokan tudtak olvasni
· egyes társadalmi csoportok (korporációk) nem ellenségesen viszonyultak egymáshoz
· konfliktus rendezés tárgyalás útján
12. Mi jellemzi általában Kelet-Európa médiarendszereit?
alacsony fejlettségű sajtópiac tervgazdaság magas szintű politikai párhuzamosság
konfrontációs politikai kultúra alacsony szintű újságírói professzionalizálódás
tekintélyelvű örökség magas szintű állami/kormányzati beavatkozás media capture
a televízió fontosabb, mint a nyomtatott sajtó katolicizmus: késő alapfokú oktatás
a kereskedelmi tévé fontosabb, mint a közszolgálati a közmédia politikai
instrumentalizálása
tekintélyelvű rendszerek, nincs független sajtó nincs újságírói hagyomány, alacsonyabb
bérek nincs szakmai szolidaritás, politikai lojalitás, politikai és gazdasági nyomás
szovjet befolyás, kommunista egypártrendszerek, nincs pluralizmus,
13. Miért „gyarmatosítják” a politikai pártok a médiát Kelet-Európában?
olyan stratégia, amelynek célja az, hogy forrásokat vonjon el a médiából, és azokat a párt
támogatóihoz juttassa a múltban tett és a jövőben elvárt „szívességeikért"
· a média megszállásának elsődleges célja nem a választók befolyásolása, hanem a
források kivonása
hogy stabilizálják a helyzetüket megszállják a médiát és elvonják forrásait
megszállják a forráselosztási pontokat médiatörvény alakítása pártfinanszírozásra
fordítható pénzért
hirdetési pénz pártmunkások kiképzéséért
14. Miért vallottak kudarcot az újságírás professzionalizálására tett kísérletek a legtöbb
kelet-európai országban?
· a gyenge médiapiac
· a késői ipari forradalom
· az erős középosztály hiánya
· a sokpártrendszer
· a katolicizmus
· a klientizmus
· az idegen megszállás öröksége
· a sajtóalapok hiánya
· a közönség megerősítés iránti igénye
· a külső és a belső sajtószabadság hiánya