Társasági adó

1996. évi LXXXI. törvény

A társasági adó a jogi személyiségű és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok által az
adott évben elért jövedelmük után fizetett direkt adó.
Általános jellemzői:
 a vállalkozás rendszeres jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező pozitív
eredménye alapján fizetendő,
 nem áthárítható,
 versenysemleges vagyis tulajdonosi struktúrától, vállalkozási mérettől, tevékenység jellegétől
független,
 az adóköteles jövedelem arányában százalékosan meghatározott, lineáris adó.
Alapelvek
 Rendeltetésszerű joggyakorlás
 Kedvezmények kétszeres figyelembevételének tilalma, kivéve, ha a törvény valamely rendelkezése
kifejezetten utal a többszöri alkalmazásra
 Nemzetközi egyezmények elsőbbsége
 Összhang a számviteli törvény rendelkezéseivel
 Összhang az IFRS-ek rendelkezéseivel, ha az adózó az IFRS-ek szerint állítja össze a beszámolóját.
A törvény hatálya
 Területi hatálya: Magyarország
 Személyi hatálya:
o Belföldi illetőségű adóalanyok tekintetében korlátlan → teljes körű adókötelezettség (a
belföldről és külföldről származó jövedelmekre egyaránt vonatkozik)
o Külföldi illetőségű adóalanyok tekintetében korlátozott adókötelezettség (a belföldről
származó vagy nemzetközi szerződés, viszonosság alapján, belföldön adózó jövedelmekre
vonatkozik)
Teljes körű adókötelezettséggel rendelkező társaságiadó-alanyok:
 gazdasági társaság és az egyesülés, szövetkezet, előtársaság, egyéni cég, csoportos TAO alany
 állami vállalat, tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata,
leányvállalat,
 ügyvédi iroda, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, a közjegyzői iroda, az erdő birtokossági
társulat,
 alapítvány, közalapítvány, vagyonkezelő alapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi
személy, lakásszövetkezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
 európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC), európai területi társulás, az európai
részvénytársaság és az európai szövetkezet.
 a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) szervezete, vízi társulat
 Külf-i személy, ha üzl.vezetési helye szerint belf-i illetőségű
 felsőoktatási intézmény és a diákotthon
 Bizalmi vagyonkezelés alapján a kezelt vagyon
Korlátozott adóalanyok
Korlátozott adókötelezettséggel rendelkező adóalany az a külföldi személy, aki:
 belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére
tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak, azaz külföldi vállalkozó,
 ingatlannal rendelkező magyar társaság külföldi tagja, amely meglévő részesedését elidegeníti vagy
kivonja, és így szerez jövedelmet.
Nem adóalany
 Magyar Nemzeti Bank,
 Büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogva- tartottak kötelező
foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetek,
 Kizárólag a fogvatartottak foglalkoztatása céljából létesített közhasznú társaság, illetve a
tevékenységét folytató közhasznú nonprofit gazdasági társaság,
 Tartalék Gazdálkodási Közhasznú Társaság, illetve a tevékenységét folytató nonprofit gazdasági
társaság,
 Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaság, illetve a
tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság,
 Jogszabályban meghatározott közszolgálati médiaszolgáltatók (MR, MTV, Duna TV),
 Felszámolás kezdő napjától a felszámolási eljárás alatt állók, a kényszer- törlési eljárás kezdő
napjától a kényszertörlési eljárás alatt állók,
 Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,
 Pártok,
 Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság,
 Külön törvényben és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott
feltételeknek megfelelően működő, kizárólag készfizető- kezesség-vállalást folytató
részvénytársaság,
 Költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is)
és diákotthon,
 TLA Vagyonkezelő- és Hasznosító Kft.
 Adózó, aki az adóévben a kisvállalati adó (KIVA) alanya
 Országos Betétbiztosítási Alap, a Szanálási Alap, a Befektető-védelmi Alap és a Kárrendezési Alap,
 Nemzeti otthonteremtési közösségek.
Csoportos társasági adóalany
2019-től legalább két adózó csoportos társaságiadó- alanyt hozhat létre meghatározott feltételekkel a Tao. tv.
szerint. A csoportos társaságiadó-alany főszabályként a csoportképviselő útján, a csoportazonosító szám alatt
teljesíti adókötelezettségeit, és gyakorolja adózói jogait.
Kik lehetnek csoporttagok?
 Belföldi illetőségű adózónak minősülő legalább két gazdasági társaság.
 Egyesülés.
 Európai részvénytársaság.
 Szövetkezet.
 Európai szövetkezet.
 Egyéni cég.
 Üzletvezetésének helyére tekintettel belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy és
belföldi telephelye útján a külföldi vállalkozó
 ( akkor is, ha tevékenységet év közben kezdi.)
Kik nem lehetnek?
 a nonprofit gazdasági társaság,
 a szociális szövetkezet,
 a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, és
 az iskolaszövetkezet.
Létrehozás további (együttes) feltételei
Csoporttagok közötti kapcsoltsági viszony:
 A Ptk rendelkezéseinek megfelelően többségi rendelkezés áll fenn, amelynek keretében az egyik
adózó a másik adózóban 75 %-os arányú szavazati joggal rendelkezik. (közvetett befolyás esetén a
köztes jogi személy szavazati jogát csak akkor lehet a benne befolyással rendelkezőnél figyelembe
venni, ha a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben legalább 75 %-os arányú szavazati
joggal rendelkezik)
Mérlegfordulónap, beszámoló készítése:
 a csoporttagok számviteli politikája szerinti mérlegfordulónapja, beszámoló készítésére nem
kötelezett adózónál az adóév utolsó napja azonos legyen,
 a beszámoló, könyvviteli zárlat összeállítása az összes csoporttagnál egységesen, vagy
 az Szt. III. fejezete, vagy az IFRS-ek szerint történjen.
Megkötés tagságra: Egy adóalany egyidejűleg egy társasági adócsoport tagja lehet.
Képviseli: Csoportképviselő.
Azonosítása: Csoportazonosító szám alapján.
Nyilvántartás vezetése:
 A csoportképviselő olyan nyilvántartást vezet, amely alkalmas a csoportos társasági adóalany
adókötelezettségének teljesítésére.
 A csoporttag a társasági adóalapjáról nyilatkozatot tesz, továbbá a nyilatkozatban foglalt adatok
alátámaszthatóak és ellenőrizhetőek. Ezt a nyilatkozatot a benyújtási határidő előtt 15. napig a
csoportképviselő rendelkezésre bocsátja.
Csatlakozás a csoporthoz: Kérelemre, a NAV engedélyével jön létre a csoportos társasági adóalanyiság és a
csoporttagság. A benyújtást követő adóév első napjától.
Csoport megszűnése: Megszüntetése napján, vagy ha a csoportnak már nincs két tagja.
Csoporttagság megszűnése: A csoporttag adókötelezettségének megszűnése, kilépése és a csoportos
társasági adóalany megszűnése napján, valamint azon a napon, amelyet követő naptól már nem felel meg a
tagságra előírt összes feltételnek.
Csoporttag jogutódlása: A csoporttag jogutódja a csoportos társasági adóalany tagjaként alakul meg, kivéve,
ha nem felel meg a tagságra vonatkozó feltételeknek.
Csoportos társasági adóalany, csoporttag adóalapja: Lsd. később
Bevallás, nyilatkozat:
 A csoporttag az egyedi adóalapjáról adóévenként, az éves társasági adóbevallás benyújtására előírt
határidőt megelőző
 15. napig a csoportképviselő részére nyilatkozatot tesz.
 A csoportképviselő a többi csoporttag nyilatkozatát átveszi, valamint a többi tag és saját
nyilatkozatán feltüntetett adatokról az adóbevallásban adatot szolgáltat a NAV felé.
  Ha a csoporttag nem a törvénynek megfelelően állapította meg nyilatkozatát, esetleg számítási vagy
elírási hiba van benne, haladéktalanul új nyilatkozatot tesz.
Az adókötelezettség meghatározásának menete

Az adómérték: Lineáris adó: Az adókulcs egységesen: 9%

Korrigált összes bevétel

Korrigált összes bevétel (+) tételek

 A jogelőd kedvezményezett átalakulására, illetve kedvezményezett részesedéscserére tekintettel a
tag, a részvényes az általa csökkentő tételként figyelembe vett összegből a megszerzett részesedés
bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely
jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján csökkentő
tételként figyelembe vett) összeg, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében az a rész,
amelyet még nem számolt el növelő tételként,
 Az átvevő társaság - az átruházó nyilatkozata alapján - az átruházónál az összes bevétel
csökkentéseként figyelembe vett összegből az átvett tárgyi eszközökre és immateriális javakra a
számviteli előírás alapján elszámolt értékcsökkenésnek az átvett eszközök bekerülési értéke
arányában számított összeggel, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében a fennmaradó
összeggel,
 Magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettség napi átlagos állományának* az adóévet
megelőző adóév utolsó napján a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettségét* meghaladó
összegének az 50%-a.
*(ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettséget, továbbá a megállapított, de
ki nem fizetett osztalék kötelezettségként kimutatott összegét)
Korrigált összes bevétel (-) tételek
Csökkentő tételként lehet figyelembe venni:
 a jogelőd tagjánál, részvényesénél a kedvezményezett átalakulással létrejött adózóban szerzett
részesedés nyilvántartásba vétele következtében az adóévben elszámolt bevételt, árfolyamnyereséget,
 az átruházó társaságnál kedvezményezett eszközátruházás esetén az önálló szervezeti egységének
átruházása alapján az adóévben elszámolt bevételt,
  a megszerzett társaság tagjánál, részvényesénél a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett
részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereséget.
Jövedelem- (nyereség-) minimum (elvárt adóalap)
Jövedelem-minimum = korrigált összes bevétel 2.00%-a
Ha az AEE vagy a társasági (korrigált) adóalap közül a nagyobb érték nem éri el a „jövedelem-
(nyereség-) minimumot”, akkor az adózó választhat:
a) Vagy nyilatkozatot tesz a társasági adóbevallásában
b) Vagy a „jövedelem- (nyereség-) minimumot” tekinti adóalapnak

Elvárt adót nem kell alkalmaznia:

 Induló vállalkozásoknak (adóévben és az azt követő évben)
 Speciális formában működő (pl. non-profit) szervezetnek
 Adóévben vagy megelőző adóévben elemi kár sújtotta vállalkozásnak
Kieg.nyilatkozat, ha az adózó nem kíván jövedelem- (nyereség-) minimum alapján adózni
Költségelszámolás
 Értékcsökkenés
 Anyagköltségek
 Bérköltségek
 Közterhek
 Egyéb költségek
 Pénzügyi műveletek ráfordításai
A vállalkozás érdekében felmerülő költségek
 Magánszemélyeknek jutatott segély: (Munkaviszonyban áll., saját jogú nyugdíjas, ezek özvegye
vagy kiskorú közeli hozzátartozója.)
 Üzletpolitikai (reklám) célból magányszemélyeknek azonos feltételekkel adott nyilvános
kedvezmény, árengedmény, visszatérítés, termék, szolgáltatás, áruminta.
 Személyi jellegű egyéb kifizetésenként elszámolt összeg és járuléka akkor, ha azt munkaviszonyban
álló vezető tisztségviselő, személyesen közreműködő tag, saját jogú nyugdíjas és ezen személyek
közeli hozzátartozója kapta.
 Felszámított, de le nem vonható ÁFA, ha vállalkozás érdekében felmerült költséghez kapcsolódik.
 Köztestületi, érdekképviseleti tagdíj (vagy annak megfelelő jogcím).
 Az elektronikus hírközlési szolgáltatás (így különösen a helyhez kötött telefonszolgáltatás és mobil-
rádiótelefon szolgáltatás) használata igénybevétele következtében felmerült költség, ráfordítás,
  Cégautó használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás (ideértve az azzal
összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező
befizetést is.
 Az önkéntes jogviszonyban álló magánszemély részére személyi jellegű egyéb kifizetésként
elszámolt összeg.
 Privatizációs lízingszerződés ráfordítása.
 Ráfordításként elszámolt nyeremény a Szerencsejáték tv alapján.
 Biztosítás díja, ha a biztosított magánszemély az adózóval áll munkaviszonyban, adózó vezető
tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, vagy a szakképzési
munkaszerződés duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban résztvevő tanuló, képzésben
résztvevő személy.
 Tulajdonsoként a társasházi, lakásszövetkezeti közös költség arányos része, továbbá a
lakásszövetkezeteknél a cégbejegyzés előtt vállalt kötelezettség miatt felmerült költség, ráfordítás
feltéve, hogy az alapul szolgáló szerződést a közgyűlés utólag jóváhagyta.
 Szövetkezeti közösségi alapból cél szerinti felhasználás miatt elszámolt költség.
 A kifizető által viselt olyan oktatás és képzés költsége, (idértve az azzal összefüggő törvényen
alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő befizetést is ) amelyet az annak
szervezője jogszabályban meghatározott alapfeladata vagy felnőttképzési tevékenysége keretében
szervez és ahhoz kapcsolódóan a képzés szervezője által kiállított és a kifizető rendelkezésére
bocsátott nyilatkozat tanúsítja, hogy a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét
teljesítette.
 Adóévben a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott
pénzeszköz, térítés nélkül átadott eszköz könyvszerinti értéke, átvállalt kötelezettség, térítés nélkül
nyújtott szolgáltatás, ezekhez kapcsolódó áfa, ha az filmgyártási vagy látvány- csapatsport
támogatásának minősül és adózó rendelkezik támogatási igazolással.
 Szja tv. Szerinti reprezentáció, üzleti ajándék, személyi jellegű egyéb kifizetések.
 Adomány, ha rendelkezik az igénybevevő igazolással, amely tartalmazza az azonosítók mellet az
összeget és a célt is.
 Kamarai tagdíj, ha kötelező tagsághoz kapcsolódik.
 Jogszabály alapján nyújtott támogatás, juttatás, eszközátadás, vill. energia fizetés.
 Munkahelyi óvoda, bölcsőde üzemeltetési ktg.-e, ráfordítása.
 Éttermi szolgáltatás (szja szerinti reprezentáció) esetén kapott nyugta, ha céges bankkártyával
egyenlítik ki.
 Vagyonrendelőnél a bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök könyv szerinti értéke
 Felsőoktatási intézményeknek adott támogatások
 Nemzeti otthonteremtési közösség számára teljesített kifizetés.
 Kerékpár, elektromos kerékpár (max.300 W) vásárlása, szervízelése
Nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek
 Élőzenei szolgáltatás költsége, ha ezzel kapcsolatos adókedvezményt értékesít.
 Az ÁFA nélkül 200 ezer Ft-ot meghaladó szolgáltatás ellenértéke (vagy annak egy része), ha a
körülmények (így különösen az adózó vállalkozási tevékenysége, árbevétele, a szolgáltatás jellege, a
szolgáltatás ellenértéke) alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele
ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel, az adóévben ugyanazon személytől ugyanazon
jogcímen vett szolgáltatások ellenértéket együttesen kell figyelembe venni.
 Hiányzó eszköz könyv szerinti értéke (tárgyi, immateriális dolgoknak számított értéke) ha a hiány
megfelelő gondosággal elkerülhető lett volna és az adózó nem tett meg mindent a hiányból eredő
veszteség mérséklésére.
 Az értékkel nyilvántartott tárgyi eszköz selejtezésekor az eszköz könyv szerinti értéke, ha a
selejtezés ténye, oka nincs dokumentumokkal megfelelően alátámasztva.
  A Tb. ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény szerinti
egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás alapján fizetett járulék.
 Vesztegetés, befolyással való üzérkedés költsége.
 Ellenőrzött külföldi társaságtól (offshore) igénybe vett szolgáltatás, vásárolt termék értéke, ha az
adóalany nem tudja bizonyítani, hogy azt a vállalkozási tevékenységhez használta. Külön
nyilvántartás: vállalkozók azonosítói, szerződések adatai.
 Bíróság előtt nem érvényesíthető, továbbá az elévült követelés miatt elszámolt ráfordítás.
 Tárgyi eszköz selejtezésekor az eszköz könyv szerinti értéke, ha a selejtezés ténye nincs megfelelően
alátámasztva.
 Ptk. szerinti saját tőke/jegyzett tőke arány, vagy a veszteség fedezetét szolgáló tőkeemelés révén
szerzett tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés.
 A filmalkotás, látvány-csapatsport támogatása kapcsán meghatározott, kiegészítő támogatás adóévi
adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege.
 K+F közvetlen költsége, ha nem vállalkozói tevékenységhez kapcsolódik.
 Nem adomány céljából adott támogatás, juttatás, véglegesen adott pénzeszköz és térítés nélkül adott
eszköz könyv szerinti értéke
 Adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi AEE terhére elszámolt összege
 A bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban, ráfordításként elszámolt ÁFA, ha a
juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján, külföldi illetőségű részére történik, vagy
az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében
a juttatást bevételként számolta el és az AEE-e, adóalapja e juttatás következtében a juttatás
elszámolt bevétele nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó TAO-t megfizeti,
amelyet társasági adóbevallása után nyilatkozattal igazol.
 Amennyiben vállalkozási tevékenységet nem végez, a nyilatkozatra vonatkozó feltételek
teljesítve vannak. Vagy a juttatásban részesülő nyilatkozik, hogy a támogatást nem vállalkozási
tevékenységhez kapta, vagy a vállalkozási tevékenysége után adófizetési kötelezettsége nincs.
 Az keretei között foglalkoztatott részére az adózó által az egy napi munkáért kifizetett munkabérből
a napi minimálbér kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés
 Reklám közzétételének költsége, ha adóévben a 30 MFt-ot meghaladja és:
a) az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának nyilatkozatával, miszerint a reklám
közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó kötelezettségét teljesíti vagy nincs
reklámadófizetési kötelezettsége
b) Az adóalany nem igazolja, hogy a fenti nyilatkozat kiadását a reklámadó alanyától kérte.
c) A reklámadó alanya a reklám-közzététel időpontjában nem szerepelt az adóhatóság honlapján
közétett nyilvántartásában.
Adózás előtti eredményt módosító tételek
Céljuk:
 Az adóalap védelme, a költségvetési bevételek biztosítása
 A kétszeres (többszörös) adóztatás elkerülése
 Az adóelkerülés kivédése
 Preferált célok megvalósulása
AEE módosító (páros) tételek
AEE csökkentő tételek AEE növelő tételek
Képzett céltartalék felhasználása miatt az Céltartalék képzés (várható kötelezettségekre
adóévben bevételként elszámolt összeg és jövőbeli költségekre)
É.cs. TAO törvény szerinti összege, terven A Számviteli Politika alapján elszámolt terv
felüli é.cs. adóévben visszaírt összege szerinti és terven felüli értékcsökkenés
Immat. jószág, tárgyi eszköz értékesítésekor a Immat. jószág, tárgyi eszköz értékesítésekor a
számított nyilvántartás szerinti értéke könyv szerinti értéke
 Követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés és
behajthatatlan követelés
Adóellenőrzés, önellenőrzés során
megállapított, adóévi bevételként/költség,
ráfordítás csökkentéseként elszámolt összeg
Bírság elengedése, visszatérítése miatt
bevételként elszámolt összeg
Befektetett deviza pénzügyi eszk. / hosszú lej.
kötelezettség nem realizált árfolyamnyeresége
(fedezeti ügylettel nem fedezett)
5 főnél kevesebbet foglalkoztató mikro vállalk.
átl.stat.létszámnövekedése esetén az adóév első
napján érv. minimálbér*12*a létszámnövekmény
KKV-k beruházási kedvezménye KKV-k-nál (aktivált Igénybe vett KKV-k beruházási kedvezmény 2x-
beruházások értéke)
-korábban használatba nem vett ingatlan, műszaki
ber., gép, jármű, szellemi termék
-ingatlan felújítás, -átalakítás, -bővítés (max. az AEE- -4 éven belül egyéb berendezések, felszerelések,
ig)
Elszámolóár miatti korrekció (kapcsolt
vállalkozásnál), ha az AEE az alkalmazott
elszámolóárral nagyobb, mint piaci ár mellett lenne
Korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés
bekerülési értékének a 3x-osa, max 20
mFt/vállalkozás az adóévben és az azt követő 3
évben
Követelésre elszámolt értékvesztés,
behajthatatlan követelés, ami elévült, v.
bíróság előtt nem érvényesíthető és kapcsolt
vállalk-al szembeni behajthatatlannak nem
minősülő követelés elengedése
Adóellenőrzés során megállapított, adóévi
költségként/ráfordításként/bevétel
csökkentéseként elszámolt összeg
Jogerős bírság, büntetés, mulasztási bírság,
késedelmi pótlék, adóbírság
Befektetett deviza pénzügyi eszk. / hosszú lej.
kötelezettség nem realizált
árfolyamvesztesége (fedezeti ügylettel nem
fedezett)
átl.stat.létszám csökkenés*120%*előző adóév
első napján érv. min.bér*12, de max a korábban,
létszám.növ. Címén érvényesített kedv. 1,2x-ese
ese, ha elveszti a kedvezményt
-4 éven belül nem helyezi üzembe, nem veszi
használatba
járművek között helyezi üzembe, vagy ezekbe
sorolja át
-4 éven belül üzemkörön kívüli ingatlanként is
használ
-5 éven belül elidegeníti
Elszámolóár miatti korrekció (kapcsolt
vállalkozásnál), ha az AEE az alkalmazott
elszámolóárral kisebb, mint piaci ár mellett lenne
Korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés
miatti kedvezmény 200%-a, a kedvezmény
elvesztése esetén (pl. részesedét 3 éven belül
eladja)

AEE csökkentő tételek

 Korábbi adóévek elhatárolt vesztesége (de legfeljebb az adózás előtti eredmény elszámolása nélkül
számított adóévi adóalap 50%-áig és maximum a veszteséget követő 5 adóéven át)
 A kapott (járó) osztalék és részesedés (kivéve a külföldi társaságtól kapott osztalék és részesedés
következtében elszámolt bevételt)
 Fejlesztési tartalék képzése (jövőbeli beruházásra) (bármennyi lehet, de max.100%-a az AEE-nek)
 Elektromos töltőállomás létesítése (beruházás összege, de max. a beruházás összege – a követő 3 év
becsült pozitív működési eredménye)
 Szja tv.szerinti munkásszállás kialakítása, fenntartása, üzemeltetési ktsg-e, munkavállalók részére
ép.bérlakás bek.értéke (max AEE értékéig)
 Jogdíjnyereség 50%-a
 Műemlék, egyedi védelem alatt álló épület karb.ktsg-e max AEE 50%-ig
 Műemlék, helyi védelem alatt álló ingatlan és ezek tartozékai, területei, kert, temetkezési hely
beruházása, felújítása bekerülési ktsg-ének a 200%-a az adóévben és max az adóévet követő 5.évben
 Szakképzési munkaszerződés keretében duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt
vevő tanulóként, képzésben részt vevő személyenként megkezdett hónap után havonta az adóév első
napján érvényes minimálbér 24%-a
  Sikeres szakmai vizsgát tett előző pont szerinti tanuló után folyamatos továbbfoglalkoztatása esetén,
valamint a korábban munkanélküli személy, továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül
alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személy, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló
személy után a foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett SZOCHO
összege (ktsg- ként történő elszámolásán felül!)
 Legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén
személyenként, havonta a munkavállalónak kifizetett munkabér, de max. az adóév első napján
érvényes minimálbér, ha az adózó átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt
 Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés (K+F) közvetlen költsége. A szolgáltatást nyújtó
és az igénybe vevő megállapodása alapján megosztható a felek között. (Meghat. szervezetekkel, -pld.
felsőoktatási intézmények, MTA, ktsg.vetési szerv, kutatóhely, stb.- kötött szerződés alapján az
összeg 3-szorosával), de max. 50 MFt-al
 Közhasznú szervezetnek, az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás értékének a
20%-a (Tartós adományozási szerződés esetén további 20%)
 A Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, a Kárenyhítési Alap részére, továbbá
felsőoktatási intézmény felsőoktatási támogatási megállapodása alapján az adóévben visszafizetési
kötelezettség nélkül adott támogatás 50%-a
 (támogatások együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összegéig!)
AEE növelő tételek
 Visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás
 Kapcsolt vállalkozással szembeni behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése
 Költségként, ráfordításként elszámolt összeg, amely nincs összefüggésben a vállalkozás
tevékenységével
 KIVA alanyiság időszakában tőkebevonás miatt adóalap csökkentéskor igénybe vett összeg a
kivonáskor
 Adóévet megelőző évben adóalap csökkentésként elszámolt tartós adomány, ha a feltételek nem
teljesülnek
 Nettó finanszírozási költség, korlátot meghaladó része
 Kamatfizetési korlát: MAX(EBITDAx30% ; 939,81 MFt)
 EBITDA (earnings before interest, taxes, depreciation and amortization - kamatfizetés, adózás,
értékcsökkenési leírás és amortizáció előtti adóköteles eredmény)
 Nettó finanszírozási költség: (összes kamatráfordítás – összes kamatbevétel)
 Ha a Nettó finanszírozási költség > Kamatfizetési korlát, akkor a korlátot meghaladó rész AEE
növelő tétel
Veszteség elhatárolás szabályai
 Ha az adóalap bármely adóévben negatív (veszteség), annak elhatárolt összegével az adózó a
következő öt adóévben – meghatározott feltételekre figyelemmel- döntése szerinti megosztásban
csökkentheti az adózás előtti eredményét. (A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett,
még fel nem használt elhatárolt veszteséget a 2014. december 31-én hatályos előírások szerint lehet
leírni, legkésőbb a 2030. december 31. napját magában foglaló adóévben)
 Adóévi veszteséget a korábbi elhatárolástól függetlenül kell meghatározni
 Elsőként a legrégebbit kell figyelembe venni (max. a tárgyévi pozitív adóalap 50%-ig)
 Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén a negatív adóalapot a jogutód érvényesítheti, a jogelőd 3 éves
átlagos bevételhez viszonyított árbevétel arányában, az ott eltelt időt is figyelembe véve.
 Egyéni vállalkozói tevékenységének folytatására létrehozott kft. elhatárolt veszteségként figyelembe
veheti az alapító egyén
Kapcsolt vállalkozás – elszámolóár
 Ha a kapcsolt vállalkozás a független partnerekétől eltérő ellenértéket alkalmaz akkor a szerződők a
szokásos piaci ár és az ellenérték különbségével módosítják az adóalapot (+/-). AEE csökkentéshez
rendelkezni kell másik fél által aláírt okirattal a különbözet összegéről és nyilatkozattal, hogy
figyelembe vette a saját AEE meghatározásakor
 Külföldi vállalkozás és belföldi telephelye közötti ügyletekre is alkalmazni kell (kivéve: nzkzi
szerződés alapján nem adózik Magyarországon, vagy kettős adóztatás kizárására vonatkozó
egyezmény van.
 Szokásos piaci ár megállapítása:
 Összehasonlító árak módszere: független partnerek által összehasonlítható eszköz v. szolg.)
 Viszonteladási árak módszere: (független partnerek esetén vált.lan továbbértékesítés esetén alk.ár
csökkentve a a viszonteladó ktsg-ével és a szokásos haszonnal)
 Költség-jövedelem módszer: Önköltség + szokásos haszon
 Ügyleti nettó nyereség módszer: Vetítési alapra jutó nettó nyereség
 Nyereségmegosztás módszere: összevont nyereség kapcsolt vállalk.közötti megosztása
 Egyéb módszer: ha fenti módszerekkel a piaci ár nem határozható meg
Adóalap különleges meghatározása
 Nonprofit szervezet
 Iskolaszövetkezet, nyugdíjas szövetkezet
 MRP
 Közhasznú nonprofit gt, szociális szövetkezet, vízitársulat
 Külföldi vállalkozó
 Ingatlannal rendelkező társaság tagja
 Jogutód nélküli megszűnés
 Átalakulás, egyesülés, szétválás
 Felszámolás
 Egyéni vállalkozó -> egyéni cég
 Egyszeresről kettős könyvvitelre áttérés
Csoportos társaságiadó-alany adóalap levezetés szabályai
 A csoportos társaságiadó-alany tagjai az egyedi adóalapjukat, mely a jövedelem-(nyereség-)
minimum is lehet továbbra is levezetik a rájuk irányadó szabályok szerint
 A csoportos társaságiadó-alany adóévi adóalapja a csoporttagok által egyedileg megállapított, nem
negatív adóalapok összege, módosítva a veszteségelhatárolás csoportos adóalanyokra és tagjaikra
vonatkozó speciális szabályai szerint.
 A csoportos társaságiadó-alany adóévi elhatárolt vesztesége a csoporttagok adóévi negatív
egyedi adóalapjainak együttes összege
 a csoportos társaságiadó-alany adóalapja az elhatárolt veszteség levonását követően is el kell,
hogy érje az adóévben nem negatív egyedi adóalappal rendelkező tagjai elhatárolt veszteség
figyelembevétele nélkül számított egyedi adóalapjai összegének 50 %-át
 a csoportos társaságiadó-alany által és a csoporttagok által egyedileg érvényesített elhatárolt
veszteség mértéke együttesen nem haladhatja meg az elhatárolt veszteség érvényesítése nélküli
egyedi pozitív adóalapok összegének 50 %-át.
 Az egyedileg megállapított adóalapról a csoporttag adóévenként a csoportképviselő részére
nyilatkozatot tesz, a csoportos társaságiadó-alanyra irányadó adóbevallási határidőt megelőző 15.
napig.
 Az egyedi adóalap levezetése során a csoporttagok főszabályként úgy járnak el, mintha továbbra is
önállóan teljesítenék az adókötelezettséget.
Csoportos társaságiadó-alany adóalap módosítás speciális szabályai
 A kamatfizetési korlát adóalap növelő tételt a csoporttagok egyedi adóalapjuknál a finanszírozási
költséggel arányos részt veszik figyelembe
 Csoporttagok között nem alkalmazható a saját tevékenységi körben végzett K+F és Műemlék
felújítás költség megosztása
 A transzferárral kapcsolatos korrekciós kötelezettség alól a csoporttagok egymás közötti jogügyletei
főszabályként mentesülnek
 A csoporttagok közötti ügyletek esetén az 50%-os jogdíj, illetve K+F címén a csoporttag nem
érvényesíthet több kedvezményt annál, mint ami a szokásos piaci ár figyelembevételével megilleti.
TAO kedvezmények
Fejlesztési adókedvezmény (80%-os adókedvezmény)

Adókedvezmény = elszámolható ktsg x támogatási intenzitás

 (meghatározott beruházásokra, munkahelyteremtő beruházásra)

 Beruházás:
 jelenértéken min. 3 Mrd értékű beruházás,
 jelenértéken min. 1 Mrd értékű beruházás, kedvezményezett településen
 Önálló környezetvédelmi beruházás: min. 100 MFt
 jelenértéken min. 100 MFt K+F-re, vagy film- és videogyártást szolg.beruházás
 Munkahelyteremtést szolgáló beruházás
 jelenértéken kisvállalat által megvalósított min. 50 MFt, középváll. min.100 MFt beruh.)
 Stb.

70%-os adókedvezmény
KKV-k beruházási hitel, lízing adókedvezménye (hitelkamat 100%-a)
 Az adókedvezmény igénybevételével megvalósított beruházást a hitelszerződés megkötésének évét
követő 4 éven belül üzembe kell helyezni. Ez alól kivétel, ha a beruházás tárgya elháríthatatlan
külső ok miatt megrongálódik. A tárgyi eszköz az üzembe helyezésének adóévében és az azt követő
3 évben nem idegeníthető el. Ha bármely feltétel nem teljesül, akkor az adózónak vissza kell
fizetnie az igénybe vett adókedvezményt, késedelmi pótlékkal növelten.
Energiahatékonysági célokat növelő beruházás, felújítás ktsg-e (országrészenként és kkv
besorolásonként eltérő mértékű)
 Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén
vehető igénybe. Az adókedvezmény elsőként a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő
adóévben vagy az adózó döntése szerint a beruházás, felújítás üzembe helyezésének adóévében
vehető igénybe, majd az ezt követő 5 adóévben.
 Közép-M.o. nem támogatható települései: 30%
 Közép-M.o. támogatható települései: 35%
 Többi régiónál: 45%
 Maximum: 15 mEUR-nak megfelelő HUF
 +20%-kal növelhető kisvállalkozás és +10%-kal középvállalk.nál
 Kor.rend.szerinti igazolással kell rendelkezni a beruházásról!
Élőzene szolgáltatás kedvezménye (ktsg 50%-a, de ez esetben adóalap növelő tétel is!)
 Az adózó adókedvezményt vehet igénybe az általa üzemeltetettvendéglátóhelyen megvalósult
élőzenei szolgáltatás ellenértéke, díja után
  Élőzenei szolgáltatás a FEOR-08 szerinti zenész, énekes személyes közreműködésével
rendszeresen vagy meghatározott időpontban, nyilvános, a vendégek számára ingyenes előadás
útján nyújtott zeneszolgáltatás
Szövetkezeti közösségi alap-képzés összegének 6,5%-a
 A szövetkezet az adóévben képzett közösségi alap 6,5 %-át adókedvezményként veheti igénybe. Az
adókedvezmény de minimis támogatásnak minősül.
Látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye
 Adókedvezmény illeti meg a látvány-csapatsportok ( labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda,
jégkorong, röplabda) valamelyikében működő, jóváhagyott sportfejlesztési programmal rendelkező
sportszervezet, vagy látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítvány támogatása
esetén.
 Az adókedvezmény elsőként a támogatás adóévében, utoljára pedig a támogatás naptári évét követő
8. naptári évben lezáruló adóévben vehető igénybe.
 Az alaptámogatás a kiállított támogatási igazolásban szereplő összeg. Az alaptámogatás nem növeli
az AEE-t.
Az adókedvezmény igénybevételének együttes feltételei:
 a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelem benyújtásakor az adózónak nincs lejárt
köztartozása,
 az adózó átutalja a támogatási igazolásban szereplő összeget a támogatott szervezet számára, a
kiegészítő sportfejlesztési támogatást pedig az arra jogosult szervezet vagy a sportköztestület
számára,
 az adózó kiállítja a támogatási szándéknyilatkozatot a támogatás igénybevételére jogosult szervezet
részére a támogatási igazolás iránti kérelem benyújtását megelőzően,
 az adózó bejelenti a támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás megfizetésének a tényét a
NAV-nak a pénzügyi teljesítésétől számított 30 napon belül
Kiegészítő sportfejlesztési támogatás
 A kiegészítő sportfejlesztési támogatás a támogatási igazolásban meghatározott összeg TAO-
kulccsal számított értékének legalább 75 %-a. Ezt az összeget az adózó köteles szponzori vagy
támogatási szerződés keretében az alaptámogatás adóévében a jogosultnak megfizetni.
 A kiegészítő sportfejlesztési támogatásra jogosult szervezet a támogató döntése szerint:
 a támogatásban részesített látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége, vagy az
alaptámogatásban részesített látvány-csapatsport keretében működő ugyanazon szervezet, vagy
 az alaptámogatásban részesített látvány-csapatsport – mint sportág – érdekében működő másik
szervezet.
 A sportköztestületnek nyújtott támogatás esetén e sportköztestületnek kell a kiegészítő
sportfejlesztési támogatást is megfizetni.
A kieg.sportfejlesztési támogatás, nem elismert költség, AEE növelő tétel!
Filmgyártás támogatásának adókedvezménye (70%-os)
 Az adókedvezmény összege az adózó részére a mozgóképszakmai hatóság által kiadott támogatási
igazolásban szereplő összeg. Az adókedvezmény elsőként a támogatás adóévében, utoljára pedig a
támogatás naptári évét követő 8. naptári évben lezáruló adóévben vehető igénybe.
 Az alaptámogatás nem növeli az AEE-t.
  A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó kiegészítő támogatás megfizetését is
teljesítse. A kiegészítő támogatás számítása, mértéke azonos a sportcélú támogatásoknál leírtakkal,
a jogosultja pedig kizárólag a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt.
Az adókedvezmények általános szabályai
 A számított társasági adóból, legfeljebb annak 80 %-áig érvényesíthető a fejlesztési
adókedvezmény
 Az igénybe vett fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett adóból legfeljebb annak 70 %-áig
érvényesíthető minden más adókedvezmény, nincs 100%-os adókedvezmény!
 Az adókedvezmény adóvisszatartás formájában vehető igénybe
 A külföldi vállalkozó adókedvezményekkel a belföldi telephelyén megvalósított beruházás, a
foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma, illetve a
 belföldi telephelye útján elért árbevétel alapján élhet.
 Ha törvény az adókedvezmény igénybevételének utolsó évét meghatározza, akkor azt utoljára
abban az adóévben lehet érvényesíteni, amelynek utolsó napja a törvényben megjelölt évben van.
Csoportos társaságiadó-alany adókedvezménye
 A csoportos társaságiadó-alany az adókedvezmények érvényesítése szempontjából egyetlen
adózónak minősül, tehát a csoportos társaságiadó-alany veszi igénybe az adókedvezményt és nem
az egyedi csoporttagok.
 Az adókedvezménnyel kapcsolatos jognyilatkozatokat kizárólag a csoportképviselő teheti meg
 A csoportos társaságiadó-alany akkor vehet igénybe adókedvezményt, ha egy csoporttagja vállalja,
hogy megfelel az ahhoz szükséges feltételeknek, és e csoporttag ténylegesen teljesíti is azokat.
 A csoportos társaságiadó-alany adóévi fizetendő adóját a csoporttagok között az egyedileg
megállapított pozitív adóalapok arányában kell felosztani.
Csoportos társaságiadó-alany adókedvezmény korlátai
 A jogosult csoporttagra a pozitív adóalapja arányában jutó számított adóból, legfeljebb annak 80 %-
áig, érvényesíthető a fejlesztési adókedvezmény
 A fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett számított adóból érvényesíthető az
energiahatékonysági beruházás, felújítás adókedvezménye, legfeljebb a jogosult csoporttagra jutó,
előzőek szerint megállapított összeg 70 %-áig.
 Az így igénybe vett, adókedvezményekkel csökkentett, egyedi számított adók összegéből,
legfeljebb azok 70 %-áig érvényesíthető minden más adókedvezmény
Növekedési adóhitel (NAHI)
 Mi a növekedési adóhitel: Ha az adóévi és az előző adóévi AEE különbsége (növekedési adóhitel),
meghaladja az előző adóévi AEE abszolút értékének az 5x-ösét, akkor a növekedési adóhitelre jutó
adót a tárgyévet követő másfél évben, hat egyenlő részletben kell megfizetni
 Feltétel:
a) Adóévet megelőző 3 adóévben TAO alany
b) ebben az időszakban nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban
c) Adóhitel >= 5x bázis
d) Nyilatkozatban jelzi igénybevételi szándékát a NAV-nak
Növekedési adóhitel (NAHI)
 Nem vehető figyelembe a NAHI számításakor:
a) Kapott osztalék, kamat
b) Kapcsolt vállalkozástól kapott támogatás, juttatás, pénzeszköz, térítés nélküli eszköz és átvállalt
tartozás
  Nem alkalmazható végelszámolás, felszámolás esetén
 A nyilatkozatot követő 2 adóévben megvalósuló beruházás esetén a még nem esedékes növekedési
adóhitel csökkenthető a beruházási érték 9%-ával az adóhitelre jutó adó 90%-áig
 Ha a vállalkozás kikerül a TAO hatálya alól, a NAHI-ra jutó meg nem fizetett TAO esedékessé válik
Társaságiadó- és adóelőleg megállapítása, bevallása, megfizetése
 Fő szabály szerint az éves adóbevallással egyidejűleg adóelőleget kell bevallani az adóbevallás
esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra.
 Az adóelőleg összege:
 ha az adóévet megelőző adóév teljes adóév volt, akkor az előleg = adóévet megelőző adóév
fizetendő adója,
 minden más esetben az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának a működés naptári napjai
alapján 12 hónapra számított összege.
 KIVA, KATA -> TAO esetén az előző alanyiság megszűnését követő 60 napon belül kell TAO
előleget bevallani, a megfizetése negyedévente
TAO előleg Ha az adó > 5 mFt. Havonta 20-ig
Egyébként Negyedévet követő 20-ig
TAO Rendezés Adóévet követő 5. hó utolsó
Mezőgazdasági adózó (ha a I. n.é. 10% napjáig (naptári év
fizetendő adó legfeljebb 5 mFt) II. n.é. 20% szerintieknél május 31-ig)
III. n.é. 30%
IV. n.é. 40%

TAO felajánlás
 Adózó rendelkezhet (rendelkező nyilatkozattal / éves bevallásban) az általa fizetendő TAO, TAO-
előleg max. 80%-áról az alábbi kedvezményezett célokra:
a) filmalkotás támogatására
b) Látvány-csapatsport támogatására
 Az adó tetszés szerint megosztható a kedvezményezett célok között
 Adózó semmilyen ellenszolgáltatást nem várhat el
 Igazolással kell rendelkezzen a kedvezményezett célhoz kapcsolódóan (Feltétele: az adózónak és a
kedvezményezett szervezetnek a NAV-nál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított
adótartozása az igazolás igénylésének időpontjában nem haladja meg a 100 eFt-ot
 A TAO-előleg terhére tett felajánlás módosítható
 Filmalkotás támogatásánál a NAV a felajánlott összeg egészét
 a kedvezményezettnek utalja át.
 Látványcsapatsport támogatásánál a NAV a felajánlott összeg:
 87,5 %-ának a nyilatkozatokhoz csatolt igazolások szerinti
a) 99 %-át a nyilatkozatban megjelölt kedvezményezett,
b) 1 %-ának 1/3-ad részét az EMMI,
c) 1 %-ának 2/3-ad részét az érintett országos sportági szakszövetség,
 12,5 %-át a kiegészítő sportfejlesztési támogatás jogosultjának utalja át.