Az egyéni vállalkozások adózása

Az egyéni vállalkozó
 Az szja-törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül:
 az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény Evectv. szerinti egyéni
vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély;
 a közjegyző (kivéve, ha közjegyzői iroda tagja);
 az önálló bírósági végrehajtó (kivéve, ha végrehajtói iroda tagja);
 az egyéni szabadalmi ügyvivő;
 az ügyvéd (kivéve: ügyvédi iroda tagja, v. ha alkalmazott);
 magánállatorvos
egyéni vállalkozó lehet nem lehet
-magyar állampolgár -egyéni cég tagja
-EU, EGT állampolgár -Kft. korlátlanul felelős tagja
-aki szabad mozgással és tartózkodással -kiskorú személy
rendelkezik Mo-on -Büntetett előéletű személy
-bevándorolt, letelepedett személy; (meghatározott
bűncselekmények esetén, pld. vagyon elleni,
korrupciós, pénzmosási, stb.), amíg nem
évül el.
 Egy természetes személynek egyidejűleg csak egy egyéni vállalkozói jogviszonya
lehet.

Bejelentkezés e.v. nyilvántartásba

 Bejelentés:
 Elektronikusan (ügyfélkapu) v személyesen (Okmányiroda)
 Igazolást kap a bejelentésről, adószámot, statisztikai számot, nyilvántartási számot
 A bejelentés díjmentes

Bejelentés adatköre
 Adatok
 Személyi azonosítók
 Fő- és egyéb tevékenységek
 Székhely, telephely
 Nyilatkozat a tevékenység végzéséhez előírt feltételekről
 Nyilatkozat áfa-alanyiságról, KATA-szerinti adózási módról
 Főállás, kieg.tev., mellékállás nyilatkozat

A jövedelem megállapításának módszere

 Egyéni vállalkozó jövedelmének megállapítása
 Tételes költségelszámolás (vállalkozói szja)
 Átalányadózás
 Tételes átalányadózás

Tételes költségnyilvántartás (vállalkozói szja szerinti adózás)

Nyilvántartások vezetése
 Az egyéni vállalkozó köteles az alapnyilvántartását úgy vezetni, hogy annak alapján
minden, az egyéni vállalkozói tevékenységével kapcsolatban pénzbevételt vagy
kiadást eredményező gazdasági esemény nyomon követhető legyen
 Például: Naplófőkönyv, Pénztárkönyv

Részletező nyilvántartások
 A részletező nyilvántartások közül csak azokat kell vezetni, amelyek a
jövedelemszámítást alátámasztják
 Például:
 Tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása
 Útnyilvántartás
 Vevőkkel szembeni követelések nyilvántartása
 Szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartása
 Munkabérek és más személyi jellegű kifizetések nyilvántartása
 Vállalkozói kivét nyilvántartása

Jövedelem megállapítása

*A szocho-t, csak a minimálbér 24x-esét el nem érő jövedelem után kell megfizetni.
Jellemző bevételek
 Minden olyan pénzösszeg, vagyoni érték, melyet tevékenység ellenértékeként vagy
előlegeként kapott (értékesítés árbevétele)
 Kapott kamat, támogatás
 A vállalkozás bármilyen vagyontárgyának értékesítése miattkapott összeg
 Kapott kötbér, kés.kamat, bírság, büntetés
 Visszatérített kötbér, kés.kamat, bírság, büntetés (kivéve, ha nem vették ktsg-ként
figyelembe)
 Előállított, vagy vásárolt termék szolg.piaci értéke, ha saját maga használja, vagy
ellenszolg.nélk.átadja
  Kerekítési többlet
 Adók visszatérítése miatt kapott összeg, ha a befizetés költségként el lett számolva
 A vállalkozás bármilyen vagyontárgyának értékesítése miatt kapott összeg
 Bérleti jogról való lemondás

Bevételt korrigáló tételek (+)

Bevételt növelő tételekkel csak akkor kell számolni, ha:
 KATA hatálya alá átlépés, vagy Átalányadózásról, KATA-ról áttérés miatt (pld.
Készletértéket)
 átl.stat.létszám csökkenés x1,2x előző adóév első napján érvényes min.bér évesített
összege, de max a korábban , létszám.növ. érvényesített kedv. 1,2x-ese
 Megszűnik a vállalkozás.

Bevételt korrigáló tételek (-)

 szakképzési munkaszerződés alapján duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatás
esetén minden megkezdett hónap után havonta a hónap első napján érvényes
minimálbér 24 %-a
 a legalább 50 %-ban megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén
személyenként havonta az ilyen alkalmazottnak kifizetett bér, de legfeljebb a hónap
első napján érvényes minimálbér
 5 főnél kevesebbet foglalkoztató e.v. átl.stat.létszámnövekedése esetén az adóév első
napján érvényes minimálbér évesített összege*a létszámnövekmény
A befizetett SZOCHO összegével az alábbiak alkalmazottként történő foglalkoztatása alatt, de
max 12 hónapig:
 sikeres szakmai vizsgát tett, volt szakképző iskolai tanuló folyamatos
továbbfoglalkoztatása,
 korábban munkanélküli,
 szabadulást követő 6 hónapon belül felvett,
 a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy
 Kisvállalkozói kedvezmény: a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató e.v.
esetében az adóévi beruházás összege (tevékenységet közvetlenül szolgáló,
kizárólagos üzemi célú, új gép, berendezés, jármű, ingatlan (felújítás is), tenyészállat,
szellemi termék), de max. [korr. bevétel - elszámolt költségek] * 100%, de a korr.
vállalkozói bev. >=0. (a kedvezmény elveszítése adónövelő!)
 (K+F) közvetlen költsége. A szolgáltatást nyújtó és az igénybe vevő megállapodása
alapján megosztható a felek között. (Meghat. szervezetekkel, -pld. felsőoktatási
intézmények, MTA Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat- kötött szerződés alapján az
összeg 3- szorosával), de max. 50 MFt-al és a korr. vállalkozói bev. >=0.
 Fejlesztési tartalék képzése (jövőbeli beruházásra), a [megszerzett bev. - elszámolt
költségek] * 100%, de max. 500 MFt és a korr. vállalkozói bev. >=0.

Jellemző elszámolható ráfordítások

 Anyag- és árubeszerzésre, szállításra fordított kiadás, az adott előleg
 Értékcsökkenési leírás
  200 eFt alatti egyedi értékű, kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszk, immat. javak
ktsg.-e
 Közvetített szolgáltatások értéke
 Alkalmazottak részére kifizetett bér és annak közterhei
 Saját részre és alkalmazottaknak adott természetbeni juttatások
 A vállalkozói kivét
 A kötelezően fizetendő adók és járulékok Befizetett saját szocho
 Bérleti díj, rezsi költségel
 A 16. életévét betöltött segítő családtag részére adott juttatás és annak közterhe
 A tevékenységgel összefüggő biztosítási díj
 Lízingdíj (max. a teljes lízingdíj havi 3%-a, ingatlannál 1,1%-a)
 Pénzintézettől felvett üzleti hitelre fizetett kamat
 A nem kizárólag a jövedelemszerző tevékenységgel összefüggésben felmerült, igazolt
kiadások tevékenységgel arányos része
 Internethasználat díja (ha a lakás és a telephely nem különül el, akkor a díj 50%-a)
 Az e.v.-i tevékenységgel kapcsolatos érdekképviseleti feladatot is ellátó társadalmi
szervezet számára befizetett tagdíj, hozzájárulás
 Munkaruha, védőruha ktsg-e
 Hivatali, üzleti út költségtérítése( szállás, utazás) Úthasználati díjak

Igazolás nélkül elszámolható (fontosabb) költségek

 Gépkocsivezető, kísérő részére elszámolható napidíj (korm.rend.szerint), nemzetkzi
fuvarozásban résztvevőknél max.60 EUR/nap-nak megfelelő forintösszeg
 Üzemanyag-fogyasztási norma (korm.rend.szerint)
 Saját szgk.hivatali célú használat miatti üzemanyag ktsg.és 15 Ft/km
 Külf-i kiküldetésre megszerzett bevétel 30%-a, de max. 15 EUR/nap

Nem elszámolható jellemző költségek

 Ami nem a jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatos
 Adóbírság, késedelmi pótlék
 A vállalkozói jövedelem és vállalkozói osztalékalap után fizetendő szja Bármilyen
jogcímen felvett hitel (tőke) törlesztése
 Közcélú adományok
 Vállalkozói kivét utáni szja, TB. járulék
 T.eszk., immat.javak üzembehelyezéséig felmerült kiadás, ha é.cs. alapját képezi
 Vissza nem tér. munkáltatói támogatás, kivéve segély

A vállalkozói kivét és járulékai

A vállalkozói kivét összege az összevont adóalapba tartozó jövedelmek körébe tartozik,
családi adó- és járulékkedvezmény érvényesíthető a TB.járulék terhére is!!
Alapja Mértéke
Többes
Kiegészítő
jogviszonyos e.v.
tevékenységet
Járulék Főfoglalkozású e.v. (diák, 36 órás
folytató e.v.
foglalkoztatott
(nyugdíjas)
e.v.)
 Tényleges vállalkozói
kivét, de min. a
Szocho - 13%
minimálbér* /
gar.bérmin.* 112,5%-a Tényleges
Tényleges vállalkozói vállalkozói kivét
kivét, de min. a
TB járulék - 18,5%
minimálbér* /
gar.bérmin.* 100%-a
Negyedévente a
Járulékfizetés Havonta a tárgyhónapot
tárgynegyedévet -
i kötelezettség köv. hó 12-ig
köv. hó 12-ig
*tárgyhó első napján érvényes minimálbér/garantált bérminimum

Vállalkozói adóalap korrigáló tételek (-)

 Korábbi adóévek elhatárolt vesztesége (legfeljebb az elhatárolt veszteség nélkül
számított vállalkozói adóalap 50 %-áig és maximum a veszteséget követő 5 adóéven
át)
 Az e.v.-nak lehetősége van arra, hogy a bevételt meghaladó költségeket a következő
évek jövedelmével szemben számolja el

Jövedelem-minimum

 Ha a hasonlítási alap > a jövedelem minimumnál, akkor a vállalkozói adóalap után

kell adózni.
 Ha a hasonlítási alap < a jövedelem minimumnál, akkor a jövedelem minimum után
kell adózni, amennyiben az adózó nem él nyilatkozattételi jogával

Nem kell a jövedelem minimumot alkalmaznia

 A tevékenységét kezdő egyéni vállalkozónak az indulás évében, valamint az azt
követő adóévben, ha az ezt megelőző 36 hónapban nem folytatott vállalkozói
tevékenységet,
 Adóévben vagy megelőző adóévben elemi kár sújtotta vállalkozásnak

Adófizetés – vállalkozói szja

 Adóalap:
 eredeti vállalkozói adóalap, vagy
 a jövedelem-minimum
 Adómérték (vállalkozói szja):
 9%
Vállalkozói szja korrekciós tételek

Az osztalékalap meghatározása

Az osztalékadó és a szocho
 Osztalékadó:
 Alapja: osztalékadó-alap
 Mértéke: 15%
 Szocho*:
 Alapja: osztalékadó-alap
 Mértéke: 13%
*A szocho-t, csak a minimálbér 24x-esét el nem érő jövedelem után kell megfizetni.

E.v. tevékenység szüneteltetése, megszűnése

Tudnivalók
 Szüneteltethető a tevékenység min. 1 hónapra és max. 3 évre (be kell jelenteni)
 Megszűnik:
 Ha e.v. megszünteti (bármely nap, de min. a bejelentést követő napon)
  Egyéni cég alapítással
 E.v. halálával
 Gondnokság alá helyezésével
 Adószáma törlésével
 Valamilyen kizáró ok bekövetkeztével
 Szüneteltetés esetén nem jelenti be a szüneteltetés végét, vagy a tevékenység
megszüntetését

Átalányadózás
A választás feltétele
 Az adóév egészére átalányadózást választhat az egyéni vállalkozó
 Mg-i őstermelő: éves minimálbér 5-10x-ese közötti bevétel esetén
 A tevékenységét év közben kezdő (vagy kata-ról áttérő), megszüntető vagy
szüneteltető e.v. a bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival
időarányosan veheti figyelembe.
 Az átalányadózás kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenység egészére választható.
 Aki egyéni vállalkozóként is és mezőgazdasági őstermelőként is jogosult az
átalányadózás választására, külön-külön és egyidejűleg is alkalmazhatja a kétféle
tevékenységre elkülönülten az átalányadózást.

Átalányadózás megszűnése
 Az átalányadózás választásáról (következő adóévre) vagy annak megszüntetéséről az
előző évre benyújtott adóbevallásban lehet nyilatkozni → visszavonásig érvényes.
 Az az egyéni vállalkozó, aki az átalányadózást megszünteti vagy az arra való
jogosultsága megszűnik, a megszüntetés (megszűnés) évére és az azt követő 12
hónapra nem választhat ismételten átalányadózást.
 Az átalányadózás addig alkalmazható, amíg az adóévben: az egyéni vállalkozó
vállalkozói bevétele az éves minimálbér 10x- esét, Mg.-i őstermelő bevétele az éves
minimálbér 10x-esét, a kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó
bevétele az éves minimálbér 50x-esét nem haladja meg

Bevétel / jövedelem

Adómentesség 2022-től
 Adómentes az éves minimálbér 50%-áig az átalányban meghatározott JÖVEDELEM
 Adóelőleg megállapítás: addig nem kell adóelőleget megállapítani, amíg az éves
minimálbér 50%-át nem haladja meg az adóelőleg alap (bevétel – bevétel x
ktsg.hányad).
 Ezt követően pedig adóelőleget csak a meghaladó rész után kell fizetni
Tevékenységenkénti költségátalányok (2022)

 Az átalányban megállapított jövedelem is az összevont adóalap részeként adózik!

Adóalap / adó kedvezmények

 Az átalányban megállapított jövedelem is az összevont adóalap részeként adózik, így
az összevont adóalap és annak adójára vonatkozó kedvezmények érvényesíthetőek!
 négy vagy többgyermekes anyák kedvezménye
 2022-től: a 25 év alatti fiatalok kedvezménye 2023-tól: a 30 év alatti anyák
kedvezménye személyi kedvezmény
 az első házasok kedvezménye
 családi adó- és járulékkedvezmény

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége

Alapja Mértéke
Többes Kiegészítő
jogviszonyos e.v. tevékenységet
Járulék Főfoglalkozású e.v.
(diák, 36 órás folytató e.v.
foglalkoztatott e.v.) (nyugdíjas)
Az adómentes rész
fölötti, átalányban
Szocho megáll.jövedelem, de - 13%
min. a minimálbér* /
gar.bérmin.* 112,5%-a átalányban
Az adómentes rész megáll.jövedelem
fölötti, átalányban
TB járulék megáll.jövedelem, de - 18,5%
min. a minimálbér* /
gar.bérmin.* 100%-a
Járulékfizetési Negyedévente a tárgynegyedévet köv. hó 12-
-
kötelezettség ig (göngyölítéses módszerrel)
* tárgyhó első napján érvényes minimálbér/garantált bérminimum

SZOCHO, TBJ göngyölítéses módszer

 Negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző
negyedévben (negyedévekben) átalányban megállapított, szja-köteles jövedelmet és
abból ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) a szocho és TBJ
alapjaként figyelembe vett összeget, majd a kapott összeget el kell osztani annyi
hónappal, amennyiben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt.
 A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó
legalább egy napig biztosított volt.
  Ha az átalányadózó egyéni vállalkozó TB jogviszonya nem az év elején jött létre, a
járulékkötelezettség összegét a biztosítási jogviszony létrejöttétől kell kiszámítani. A
tárgynegyedév utolsó napja előtt megszűnt jogviszonynál addig kell fizetni a járulékot,
amíg az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya megszűnik.
 Nem főfoglalkozású e.v.-nél nincs minimum szocho és TBJ alap, de a
főfoglalkozásúnál van!

Mg-i őstermelő
Mezőgazdasági őstermelő az a magánszemély, aki:
 a 16. életévét betöltötte,
 a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban szerepel és
 saját gazdaságában őstermelői tevékenységet folytat.
 A nyilvántartásban szereplő őstermelői tevékenységeket a magánszemély egyéni
vállalkozóként nem végezheti!
Őstermelői tevékenység:
 a mező- és erdőgazdasági tevékenység, (pl.: növénytermesztés, állattartás, halászat,
erdőgazdálkodás, stb.)
 a kiegészítő tevékenység (pl.: falusi túrizmus, kézműves tev. Takarmány- előáll., stb.),
továbbá
 az e tevékenységből származó termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított
alapanyag felhasználásával történik, és nem haladja meg a 52/2010. (IV. 30.) FVM-
rendeletben meghatározott mennyiséget.
Kieg. tevékenység árbevétele max. az összes őstermelői bev. 25%-a lehet, amennyiben
meghaladja az egész kieg.tev bevétele önálló tev.bevételének számít!

Szja adóalap – mg-i őstermelő

*bevétel = éves támogatás nélküli bevétel

Szocho és TBJ adóalap – mg-i őstermelő

*bevétel = éves támogatás nélküli bevétel

Nyilvántartások
 Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó – ha áfalevonási jogát nem érvényesíti
– csak bevételi nyilvántartást (a pénztárkönyv bevételi adatait) vezet
 Az átalányadózásra való jogosultság bármely ok miatt történő megszűnése esetén a
részletes bevételi és költségnyilvántartást, illetőleg pénztárkönyvvezetést, valamint a
szükséges részletező nyilvántartások vezetését haladéktalanul meg kell kezdeni

Tételes átalányadózás
 Fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély (nem e.v.) választhatja:
 adóév egészére
 Ha a tulajdonában, haszonélvezetében lévő, legfeljebb 3 db - nem szálláshely-
szolgáltatás rendeltetésű - lakásban vagy üdülőben folytatja a tevékenységet
 U.azon magánszemélynek adóévenként max. 90 napra nyújtja
 tételes átalányadó évi összege szobánként 38 400 Ft
 Számlaadási kötelezettsége van
 Megszűnés esetén 4 adóév után lehet újra választani
 Nyilvántartások, megszűntetés: lsd. átalányadózás
 Adófizetés: negyedévet követő hó 12-ig