XV. BetGrendes tirgymuta XUL. pitésjowi birdt gyakorlat, Dr. ‘Téth Lészl6. I. A szorstdés létrejotte - IL. A ezerzddés alakja ... IIT. A szerebdés jellege -. ~ Szerzddési jellegzetes kik btések A seereddés teljesttése........ A veszély viselése @ muna sorén |. Hiidnyos teljesités .. A laikus vide Seakértd . + Biintetdjogi gyadeortat IM. Kpitémunkik kitiségsnimits Kéroly 1, Mlaléinos ove . 2. Anyagssiikadglet 22.202 3. Munkaidésziikségtet |. XIV, Torvozssi adatok. ‘Terveaési elvek. Weichinger Kiroly Pemplomok tereestae, De. Zayas’ Gyula Lekoldhs tervesése, Schuster Ferene Kérhdzak tervesése, Hotter Fores Sportépiiletek torvesdse. Toby Ervin... Grafikus tervesést tdbldk, Balint Sdndor Meteorolégiai adatok. Baeso Néndor Az ij 883 S84 885886. 887899. 899912. 912994 924985 963969 970975 976-987 987997 ‘9981001 1002—L008, 1009—1031 10321033 10341054 + 1055—1081 1082—1104 ~ 11051120 EPiTESUGYI SZABALYZAT a kényv elkésaiiltével még nem jelent mog. Olvaséinknak a szabélyzat kivo- natét a esatolt leveloztlappal_moeg- adand6 cimre dijtalanul elixilajiil. VI. FOLDMERES. 1. FOLDMERESTAN (GEODBZIA). feta: Dr. Tétray Tstein oll. mémok, miniszteri tanicsos, miiogy. m. tandr, a m. Kir. Allami Foldmérés vozot6jo. A foldméréstan, més néven geodézia az a mémoki tudo- mény, mnely a Fold felszinén Iévé természetes képzidményel: (ecdravfoldek, vizek, hegyck) és miesterséges Idtesitmények (épitményels,, utalc, birtokhatérok)' vizszintes és magassigi felmérésével, valamint térképezés6vel foglalkozik. mérésok kilonbdz} iudominyos célokra, fképen a Fold alak- janale Gs méretoinel: meghintérozaséra is szolgdlnak. Nagyardnytt foldmérések saiiksczosok a féldadékataszter, a telekkonaye caljira, varosok 6s kézségek épttéséhen és rende- zésthor, utak, vasutak, osatornak épitéséhoz, folyok szabélyo- Iydzésahor, arterek fejlesztéschor, vizek locsapoliisiboz, Ont & visorbmtveke lstesttéachor, Dirtokrendertsele (tage: telopitésck, parcellizésok) végrehajtdsthon és epyéb_ mémdki és epitésri Iétesitmények tervezésches és mogépitéscher. ‘A. geodézini méréscket, k6t nagy csoportba sororhat Az oudbi tartomnale-@ vleseies morcck, melyek odja @ Fold feliilotén Ivo idomok (talkel:, épitlotok, stb.) vinsrintes vetii- Icténck ao moghatérozisa, a masile esoport a magassdgmérésel, melyekkel a pontok magassigkildnbstact és tengerszinfeletti fnagassigit, altaliban a térszin domborzati, vagy topogrifiai Viszonyait hatdrozuk mog, KH kétiéle mérést néha kiilin, de gyakran egyiitt hajtjuk végre =" “A vizszintes méréshen az az alapfeliilet, melyre a pontokat yotitjiiky a kozéptengerszinnok mogicleld nivofeltilet (geoid), iMotélog’ az et megkdrollté forgisi ellipszoid, vagy gomb, vagy kis mérésolenél vinszintes. silk, ‘A foldmérdsok nagy gyakorlati és hadaszati jelentbsége minden. kéltarallamob Allami orswigos toldmérési szervele Wétrehozéséra inditott, Nilunk elsisorban a féldadékatasater é tolokkdnyy céljaira, sziikaéges orsnigos résdlotes. birtok- Gllapotfelméréet_a pénatigyminisatérium keretébe tartoz6 m. kir. Allamé Poldmérés (cogen orseéigos Kataszteri folmérés) hivatalai, a hdromszdgel6 hivatal és a foldmérési feldgyeléségeke hajtjak végre, a topogrifiai felmérést a ma. kir. Térképészeti Iniérot végzi.1. A foldaddkataszter & a telokkiinyy. A foldad6 és telek- kényy céljara fol kell mérniink mindon kilén egyéni tulajdont képoxd foldrészletet, st. azon boliil Kév6 épitményeket, mayo Nes Saale, vouy Kultiniiat (Sxdnté, Kort, legal, nét sri, ordd, nédas é fldadé alé nem es6 teriilet}. A foldrészletelcet mogktilénbiztetéstil_minden késsg hatéran bell folytatdla- gos siémnokkal ldéjuke el, exck a Rataszteri vagy telekbinyot helyrajzs. serimok. A foldads nagysiga a fOld kataszteri tisata javedelmétdl, vagyis tiszta hozadélsitél figg. A tissta jbvedelmet pedig hérom tényexS hatirowa meg: a teriilot, ‘a miivelési ag és a mindség, Az olad kottdt reslotes foldméréstel, az utolsét a foldek oszidilyozdstval dllapitjuk meg. A tclekkinyorol dr. Muzsnai értckexése (IT. 83. old.) ad bévebb felviligosttast, YVIZSZINTES MERES. 2, Nagyobb terilletck folmérésénél kiivetend6 eljiras. Geodézini mérésnél legalébb annyi adatot. — tavolsigot és suéget — kell megmérniink, amennyi a felmérendé idomot (telket, épiiletet) teljesen moghatérozza, amennyibdl az fel- rajzolhate, vagy térképexhet. Sét ellendrz6 mérési adatokrol is gondoskodnunk kell. ‘Nagy tordletek, pl. orsaigok, vitrosok, kizségek felméré. séndl nem Kexdjile a ménést ogyes bistolchatanok. jllemed téréspontjain, molyokot részletpondoknak neveziink, mert akkor a kis torillotek mérésében is olkertlhetetlen mérési_hibak tovabb terjednénok és a nagyobb toriiletek csatlakoztatdsdndl olyan eltéréscket eredményoznének, melyeket nem lehet meg. engedni. Azért, a nagybél a kiosi felé haladis elvét kovetjuk, A részlotpontok felmérése oldtt az egész felmérendé teriiletet sailird Kerettel, viizzal halézzul be, ext a vazat az alappontok alkotiak, Orsréigok felmérésénél pl. kivilasstuml: egymisrél tiv- esével Kithaté 63 mintogy 30—60 km tavolsighan Iévé magas hogyesiicsokat és tornyokat gy, hogy azokat ogyméssal Ssszekotve esupa ogyindshor csatlakozd 6s kézol ogyenlé oldali héromezéget kapjunk. [gy nyerjiile ax I. rendii haromsr6g~ hlozatot. Ezeknek a pontoknak egyméshoz yiszonyitott Vizsrintes holyzetét Idromexdgeléasel hatérozzuk meg, vagyis Yigy, hogy ogy, esetleg egy par oldalnak — slapvonalnal: vagy bézimak — a vizsrintes hossztisigdt_ kiilénleges alap- vonalméré eszkézSkkel és minden héromszégben minden belsé Sabget teodolittal nagy pontosséeval moemerjik BzekbSl a mérési eredményekbdl kiszdmitjuk az dsszes pontok Koordinstsit (Gsszrendozbit) az orszdigos derékezdgh sik koordinétarendszerben. 8 As I, rand hromerdghélézatbél kdindulva, ugyanesak mszdgeléssol sliitiiik az alappontokat mintegy 20 km, Tan 10 kn, tovabba 3 kam dtlagos oldalhossndsdgnal (Il. TU: és IV. rendé héromszdghélézat). Végil hviromszigelésscl, pontkapesoldsohkal (albmetszés, oldalmetsrés, hitramotszés), 6% fokacigeléssel annyira sGritjuke az alappontokat, hogy minden 100-800 méterre leayen egy alappontunk, . S csak ozutn, az alappontokbol mérjiik be a részlet~ pontokat kiilinbizé réslotpontmeghatérozd —médszorekkel, Smilyonck a sximeqor adatokat srolgileaté derdhacigd fo poldiris indtamérés, az elémetscés, a fahimetria, tovabba & polis eretavetiantt térkepot seolgéltatd. —" mérdueslal- felodtel & a Gldrél, vagy ropulégéprdl készitett fényképek alapjin dolgozs fotogrammetria, 8, Ismert slappontok kiiz6 uj alappontok kézbeiktatisa, Hazénkban az orszigos hétomezigelést a m. kir. hiromezogel6 hivatal (Budapest, I., XI. Ince papa-tér 1.) végzi s a hérom- szégolési pontok koordinatéi ott megkaphatok, (L. dr. Muzsnai tanulményaban.) ‘A mémoknek tehAt a gyakorlatban legtébbszbr ismert héromszigelési pontokb6l kell mérései eéljéra tj alappontokat troznia. eee dirdn foltételortik, hogy a2 1y 2, 3, 4, 5 sohmé slappontok iamoretesek (1, 2, 8, 5 feldszinti Kovel dllamdssitot2 mitok, 4 torony, vagyis magas pont), derékszigtt Ioordinatail Peetiak fs we x in Palmppartokat Kell meghatdrozn, 1 cabot srgmérést véguiink az 7, 3, 5 é3 n pontokon. ‘Az. 1 pontion mnérjile a teodolit vizazintes kOrének: @ pont gd ae ta, Tay tm fas Lay innit. Mivel az 2, |, § pontok koordinatal adottel, szamithatok a7 orszizos ootaindearendassr are ‘tongelyst6l mnért délezdgek (irdny- acdgek) dra 8x5, Diss Oye- (Délszdgelnek nevezzitk oveket azért, tert a 4-7 tengely nélunk a koordinstarendszer kezdépontjan ft dél felé halad6 irannyal azonos.) Bs pedig pl. tg 9s Bzekb5l a délszogekbél szémithats a 2, tajékoss sxb alba hip Hd, — dys, 47S — lia Ss uv—d,— hy. Toljesen hibétlan koordindtik és scogmérések ceetén cacknele is tojghors axdgounek. toljosen egyerbimeke Jellene Tonni. A gyakorlatban a mérés ponlossiga szerint t6bb vagy Kkevesebb indsodperocel eltérnek exymastol. Vessxiik szirmtani Kézepiiket, az lowe a kozéptajdkorasi saz : zy ball payll tel 222 ; :Bmzel sxbaithatjuk a2 + 6s 1 ismeretion pontokra moné irényok délszégeit : , ba ne Byalete, és Oh—lat en Téjékoxishor cbkereri, & pontonsig fokoxssn végo minden ponton 34 t6jékor6 irariyt moral ha lehets me Ugyanizy elvégenaiic a szbzinérist & talékouist a 3 6s 5 alappontokon és kapjult a By, iovsbbv Do és 8 delnzonekct. Pelvdtclectdk, hogy moghatarorendo ‘ponton, ia végontiink s*igméréet és pedig mortile @ 8, 4, 5 6s r pontokra mend ininyokat ; az 1 pont nem litezott aa 'n pontrl Ax dj pontokat moghatdrond inényokat amggatot vonalal tGntedtiic fol és a pontoknal rovid vastag vonullal kiomoltil fa moghatdroz6 irinyolt és pedig, ha se ieayt osale hile lamer, vagy sorsendbon késdbi seésnitando’ meghatarozands ponton morte (pitt n-16l rte) — eat Mls tiny hivfule—, BSkkor a ponindl egy rovid vonalat,jelaink. a ismeretlon ponton is’ vagertank indngmérést, pl. az abrinm ponton 6 Teeny nyt inode morte, alstor me ogy vastag vonalat hizunk a irinyra, — oz kivilrol 6s beliileal vagy oda-vissza mért ininy —} pl. m ponton a 3 és 6 irdny. Ha valamely irényt esake ismeretlen pontrél mértiinie Se tones a i a, Ce eel Gt [A mfvaoréllégpontokat Kottds korrel tiintottik fel. Ae wonton Rabel ininyokot, i t6jékonnunk kell, Fat ranotdvd ceadic azok ay Irdnyoks molyekot Iivilrd] i mrbnle Tah 1 aor do) tajekosdssal niyent clsrdgck, Raoleet 160"-kal tenet dcitacvatleapiale a dgsk 60 8st clleukend irdnyokat ‘A tijekord srbg lose fiat | eds Ia E kottonelk mogint veowilk a sximtani kozopét 68 abbol snbmotjule 6 Fas Jaks Bag delezdpeko. ivimieedcusat nig’ inécéasinkethibilc torholic zy! nom less toler azonos 4, tohit-crek wabintant kézepertekévol CNaaleoee Bagh Go fg Gélneoyek som teljoson azonoahle Jyh 6s Sedu sehr délezogekel, Az n pont suimitaaibon c20k das alsg he belob tajokarous indnyke) azamtanl kozep4-veseaik, Bal Das dat uh Byte ta da Viszont ” Bag —Bqat 1809. Ha a téjékozott ininyaink minden mért ponton mog. vannak, akkor meg kell dllapitanunk, hogy egyes pontokat milyen ixinyokb6l szimitjuk. ‘An Gsilelést Ggy kell berondezniink, hogy minden pont- nak logalabb hirom, esetlog négy saimmetrikusan kéréskériil Closatott meghatdroz ininya legyen. Ax 1. élrén pl. » pont nal négy (1—n, 3—n, 4—n 6s 5—n), az r pontnalk hérom (1, n—7 és §--r) meghatéroz6 ininya van. ‘Minden pontra Ici kell valasztanank két {6 metsaést, ad6, egymistol Ichetdleg figgetlen héromszOget és azokbél szimit- jue pont Koordinatait. Pl. n ponton két j6 héromsrdg, az 1-5—n 6s 3—4—n hiromsai ‘Minden héromerdgben a szimités menote a kéverkerd 1. Az ismert délszégekhil ds tajékozott irémyokh6l sedmitjuk a haromazig belsb szogeit pl L nenGl 1evd subg Snél nél 3, fmitsuk a hiromszog oldalait a misik két oldalt sinus-tétellel saimitjule 21 gin - sin 78. Szdmaitjuk m pont koordinatait : rsh =e anand B'=0, +845 008 Big— a, boy, cas Be A 3—4—n hiromszdgbd1 ugyanigy sedmitunk egy yy” 3 2%" Grtdkot. Condos méréseknél.eveknele nchany omy, esetleg 12 dmre egyeanidk kell s ckkor szdmtani kezepuicet vosszi. Az n pont koordingtsinak kisaim{tésa utén kisrdmftjuke az » pontrol mért ismerctes irdnyok végleges. delizageit (Bey: dns) 8 ezekkol wéglegesen tjékozzul azn ponton mart inkuyis, kat Op) Az r pontot oélszertion 1—5—r és 1—n—r hiévomazdgek. él szdmitjuk. Backneke van ogy koz6s oldaluk Tor, melee mindkét héromszighdl_kissimitva, azoknnk néhény “ome esetleg 1-2 dm-ro egyeuniok kell. Tix sednitasi cllenbraée yen koz6s oldalt ae n pont szdmitésindl is nyerhouink, ha a 4,5, n hiromszdget is felhasendljul, A sodmitdst hétjoxyt logarithmikus téblival végeznitt el. Célszerti szémitasi séma az Allami Foldmérés hivatalaiban kaphato. A logarithmuskényvokbon és szdgfiigavénytdbléaatok ban, cake 908g tere "sogle aeopeinck A 90 nl nagyobb sxdgek trigonometriai fiiggvényeimok meghatarozdsa az alsbbi tablizat szorint torténilet = I. tibldeat 0 b tga cotg a sina | —cotga tga cose | + iga + cotga ana | —cotge | tga A sziimitiot sadmolégéppel is ol lehot végezni. Géppol valé sudmitdsndl a 2. dbrdn Lithats © segédpontot (a hatomszig cayik oldala és az y tongellyel parhuzamos egyenes motszé3- pontja) is felhasendljuk. A waimitas a koveticerd Iépésokben torténik : (—ra}tg Dn Bye, b se y= 4 tg Ban Yn=Yat dy. Ellendrzés ¢ Bin €5 Ban tajékozott ininyériékek (délsrdgek). Fzek fiiggvanyértékeit szégtiigavénytiblazatokbs! vessziile. (Leg. célszertibb ilyen tébla a Brandenburg-f6le.) 4, Hitrametszés. Egyotlen mtiszerélldssal is meghaté~ rorhatunic ezy alappontot tigy, hogy a moghatarozandé P ponton (3, dbra) mogmérjiik hérom’ ismert alappont (A, B, C) felé mond irényok dltal henrt « és @ s7bgot. Adottak A,B, O pontok tia, tay tier ey Yor te Koordinatisi, mértike 8 szdgekot. Ket, hiromsrigiink van, melyeknek sdgeit és oldalait kell szémitéssal meghatérozni s akkor a P koordinétéi an oddigiels alapjin mir kisvémfthatok. ‘A szémités menote a kivetkezd : 1. © szig=Sca— Pca Ya—ue ta—#e a Sop-are ig ¥ feasare tg 2. dina, A4B_360°—(a +640) Beveretiink egy ye seg’ Ye—"e_va—ac sin dep co8 dcpA+B 2 B Lave tg | cotg (oa) 3 dibra, An AFB ssogérték lehet pouitiv vagy nogativ, awzorint, hogy a srgletes zAréjelben lév8 szorzat poritiy vagy nogativ-c (a tagok olbjelo a fonti téblavatbol vehetd). A+B AB AP ng S86 (Ate) sin (B. ain a ain B Pua.8i0 A_, sin B Crna ny ee B wine” cing Sap—bact A ae tcp en | (180° — B — 8). A P pont koordinatait ozutdn az oléz6 pontban ismer- tetett 18 lépéshen végouziik el. Hatrametszésnél is, ellendrzésil és a pontossig fokozésa végoit eélszerti héromnal. tb ismert alappontxa. mend ininyt mérni és a saimitisha ezoket is bovonni. A hitrametszés ocak ak- Kor ad ogyértelmti megoldést, ha a P pont nines az A, B,C alappontokon atmend tigynov zett veszélyes kérén, vagy annakk kdzelében. 5, Régi alappontok felkere- sése. A vildghdbord olétt a héromszogelS hivatal esak o felsbrendi (L., If. és IL. rend) héromszégelési pontokat dllandésttotta kével, az alsérendtieket “4 esak faoszlopokkal és f6ld alatt salakkal vagy tégléval. A fa- oselopok esetlog mar elpusztultak, @ foldalatti jelzés azonban megvan, de annak kizelében nines olyan valtozatlan jel, régi birtokhatar, épiilet stb., melybél a fOldalatti jelzést kozvetlen hosszméréssel mexkereshetnink. Megtérténik, hogy kével Ailandés{tott alappontok is eliszapolddnak, vagy feltéltés ald keriilnek, Hyenk wegkeresonds P régi pont kézelében (koordinatai legyenek y, x) rendszerint hitrametszéssel, esetleg elometazdssel meghataronmic ogy P’ tj alappontot (4. dbra) (koordindtai y/ 27). Majd kisAmitjuk a két pont tivolsigit (t) és ennek dlszigée (3) dare tg YY yoy a wind Gord Aa Gj pont seimitasib6l ismerjiik d4 délsedget, vagy kiszimitjuk at. Hautin seigmérd-miisorrel feléliunk a P* Ponton, 0% A ininytol Kivizaik 0 8 —3q szegot obbo ax irinyba lemérjik a i-tavolaigot s ott kell megtaldlnunk a régi alap- pontot, vagy annak foldalatti jolzését, Ugyanigy térténik megadott, Koordindtaji, de a ter- mészetben nem I6tezé pontok helyssini kitikaéso is. 6. Soksxdgelés. Vagy slappontolkhoz esatlakozva, vagy Gnélléan végoeaiik ol. Ax 5. dbrdn A On B ismort hérom- aye 5. bra sz6gelési pontok, sokszigeléssel meg kell hatdrozni 1, 2 és 3 pontokat. Mérjiti teodolittal a gy Gar Gar 9s 6 Gp torésszigeket 6 doy, Aya» Gag 68 tgp oldalhosszakat. Erb kettdson tajékozott sokszSgvonalnik hivjul. Mivcl a szagiatva kihivott A B oldallaln tulajdonkeépen zixt idomot kapunk, melyben minden belsé sz6g ismert, vagy mérve van, ozk dsszoginok a irt sokezig belazdgeinek Osszeget 15(nm oldala sokszognél [n—2] 180°-ot) kell adniok. A mérési hibéike miatt kapunkc ogy eltrést, axdgedrchibdt, 1. 1g =Snp—bap +9 180°— 29 g egéez szm, molyet érzéle gzorint Allapitunk meg. Ax itt szereplé délszégck az ismert koordindtékbél szémithatok. p elbjelos mennyiség é esake masodperecket, esetleg 1—2 percet tehot ki. Elosszule annyi részre, ahiny szdget mértiink, jelen esetben 5 részre. Ezzol a mért szdgoket mogjavitjuk és Kapjuk a kiegyenlttett zérjoles tarésszogeket (g). Ezokkel samt juk a déiszogoket. A saigedr6 hibéra az alami féldmérémél a kiileS terdi- letekre megengedatt hibahatér 50” Vp, varosokban 20” Vp. ahol na mért torésszogok szima, 2. Yy,—Ba0t 180+ (9) 81 = Bp, 180+ (poh. Majd sxmitjuk ax oldalvetiilotoket : 3. y ininyt irényti vetitlet ayy an Bo 491 008 Foy, a4, 9in By, ys 008 Oe Hibdtlen mérések eaetén ozok Ssszegénck a 0 és n_pontok Koordindtdinak kiilénbségét kellone adni, mérési hibake miatt hosszsdré hibakat kapunk : (Ya—Yo) — 2a sin « Bq — 79) — 2 a cos w JEzcket az, oldalhosszak arinyéban elosatva hozzéadjuk az oldalvetiilotelchez és kapjuk a kiegyenlitott (2drdjeles) aldalyotileteket 4 czokkel szdmitjuk a pontok koordinatait jot (oy Sin Bq) 68 2, =2_+-(ay, 08 By) aH Gysin dys) B=; | (ayy 008 By.) Ax my G8 oy zérdhibékhél szimithatjuk eack aifogoist a vonalas rérohibst, o1,—To-poy8. Brie az allami foldmérsinél megangedett hibahatar : kiss tortiloten « V (00005 L]* + O-00015005 L, ahol L a sokszgvonal hossza. Pl. 200 m-nél 0-20 m, 500 m-.nél 0-38 m é 1000 m-nél 0-64 m a megengedett hibahatar. Kézségek belsbségsben ozoknek az drtékelmek 60%-a, varosokban 30%-a van megengedvo. Ziirt sokszOqvonal, hanem is caatlakozik alappontokhoz, svintén nynjt ellendraset : (m2) 180° — 29 y= Za cos} Nyile Sndlld vagy esak egyik végén alappontokhoz esatiakoad sotasigtonornl aye dlenbetlaci nan wate menos egyébként ugyannz. 7. Részletpontok meghatéronisa. Az alappontol meg. hatérozdsa utdn minden részietpontot. a hozzd legkézelebb e306 két alappontra vonatkoztatva, hatdrozink meg valamelyik réseletpontmeghatéroz6 médazerrel. Fontosabhake az alibbiak. 6. dra, 8) Deréksziigit koordindtamérésndl a meghatérozands letpontok (6. dbrin 1, 2, 3, 4, 6) talppontjait (1’, 2, 9, 4, 5°) keressiik mog szdgkitiin miiszerrel (szdgprizma, sedigtiihir, szbgilioptra) a hozzijuls legkSzelebb esd két alappont A és 3 Gltal_mogadott mérési vonalra. Majd hosszméré. eszkozzel (rérecadag veay mérdée) megmérjik a talppontok. tivolsignit az A alapponttdl é a részletpontoktsl, zeke a tévolsigok a dorélszogi Koordinsték, Mindenkor gondoskodni kell azonban mogieleld ellendr2é mérésekerél, bt ellendrzésiil a réslctpontols tavolsigait, vagyis an oldalakab mérjiik meg. A méretoket az dbra szerint a mért oldalak mellé —— frjuk, A sabgicittizd misre- rel Toll6 pontossdgot esas sintegy 50 mnél kisobb tévolsigra adnak. b) Poldria koordindta : mérés és tahimetria. A vie~ zeae taintes _méréebon valamoly n ont poldris koordinatdin egy vizszintes tévolsigot 68 og; Visiter get ert, Wa példiul ave vantane 4 65°) alappontok (7. dbra), ezckchex, visronyitva a P pontot poli ris koordindtaméréssal az AP viaszintes Lavolsig és @ vizszintes @) Bpitést ZeebsOnye TH 7seg _megménésével hatérozzuk meg. Ehhez szdgméré mit szerre (feodolit, univeradlis miiszer) 6s hosszméré eszkizre (mérészalag, méréléc) van sriikeséutmls. Ha az AP tavolsigot nom kizvetleniil hossamérdesckbz- vel, hanem a szégméré miisvorrel optiket slton mérjile meg, faz eljardst tahimetridnak nevorniik. A tavolsig meghatirozsse c6ljib6l a tahimstert az A alapponton dillitjuk fel, a P ponton pedig fliggdlegesen vagy vizszintesen centiméterosaidist tahi- méteres lécet allitunk fel és ezen leolvassuk azt a Iéedarabot (L-l1,), melyot a tahiméter tivesdvében elhelyezett tavmérd-seflak, vagy a miiszer objektiv lencséje olé helyezett ik lial fliggbleges Ietartiisnal fel- és lefelé, intes Iéetartdsnél jobbra & balra megtért irinyvonalhoz, tartozé irinyok kimotszonck, Az elobbit dllandésziltdvoladgts irdnyszdlas tavmérének, a1, utdbbit prismds takimeternek (Oltay-, Wild, Bosshardt—Zoiss-félo) nevezziik. ‘Ax ogyszorti tohimétercknél, amilyenel az egyszerit Allandészéltdvolsigi irinysedlas, Oltay- é Wild-féle priamas tahiméter, a tavolsigot figgéleges léctartisnal a kovetked AP=0 cos +k: 08? @, ahol¢ és k a tahiméter deszeadé és ex0rs6 dllanddja, « az. iriny. yonainak @ tévméré lécro valé irinyzésnal a ‘vizszintes herdrt, réviden magaasdgé szége. Vizszintes léctartdsnél AP=(c+kL) 009 0 A 6 Gsszead6 ailland6 pir dn, a k szorné dilland6 60, 100, esotleg 200 sxokott lenni. -gyes milszereknél a e=o (analla- tilns tévmnérd). A logtibb szimittsi munkét a cos a-val, vagy costa-val val6 sxornis ad. Ax tigyneverett redukilé tahiméverekkoxvetlontl L coe? a, illotdleg 1/ =T, con a Srtskét adja: 6s eo, tohat AP=kL Idéul » Bosshardt-Zoiss-féle prizmnds Siiss-félo tangens tahiméter. Tahimetriaval a wselotpontok magassigait. is meghats- sozhatjuk é pedig az A aleppont és P résvlotpont m magnssig- Kxilonbsége lesa : aSzopessy- fesin e+KL sin «coe «, ahol ha milszer viaszintos tengelyénck a magassiga an A pont folote, 1 RigudlegrsVetartisnal az iednyvonalhor tariozs leolvasis, vizesintes Idetartasnl a léemagassiz Tahirétorekkcel kelié pontossiggal esale korlatozott. 100, logfeljobh 150 m tavolsigot Ichot Gyben megmémi, 1 €) Bldmetsxéssel a résrlotpontokat igy hatdroxuk meg, mint az alappontokat, vagyis az_A és B ismert aloppontokon (8. dbra) mogmérjiik az. e 6 B vizszintes sxdgoket s mivel ax AB tavolsig ismert, illetéleg a két alappont derékszoait koordinatdibél szimfthats, © hirom adat a P részletpontot cxyértclmiileg moghatarozza, A durva mérési vagy szamitést hibéik kikiise6bélése, tovabbé a pontossig fokozdsa céljabol célszerti a pontmeghaisiro- 2astmégegy, pl. ACP harom: subghdl an a’ és p sxogek megmérésével_ megismételni A dorékszigii és a po- Vsris koordinitamérés. k vetilen. hosszméréssel jar, eh- hoz j6 mérépilya kell, azért ezeket. sik torepen, virosok , &% korsgek _ bolsbségbben alkalmazzik, Tahimetriénil 63 elémotszisnél kézvetlen hosszmérés nines, ezcket tchét j6l alkalmazhatjuk hegyes, dombos vidéken. 8. Kis ferillotek felmérése, A mérndinek és épités .dknek tervezések Gs épitésok eéljaira gvakran ezyes kisebb teriileteket, telkeket ax orszégos_alapponthilézathor valé esailakorAs nélkiil kell felmérnic, Tlyenkor alappontok meg- hatéronisa néllail, kGzvetleniil a részletpontok relativ holy- zotst hatdrozuk moe. Ad. dbrén feltiintetett telkot figy, hogy. sitl6kkal hiron szégekrebontjuk act 6s minden héromszdg mindhé- rom oldalfinak hoswAt mért= szalaggal vagy méréléecel ® megmérjak. He igy rosea alaksi, igen heuves | sxbat viromszégeket kapumk, ak- Kor valamlyile bels6 pont bél_bontjuk haromszigokre fa tolket. Az oljinist.Ivirom: scigmérésnek neverziile. Tgen egyszorii felszerelés kell hoz za’, esa hossznérd eszkb 63 néséher jel- példéul felmérhetjiik Felmérhetjiik a iclkot derékszdgt koordinatanéréssel, mérési_vonalnak edlsvertion a tolok loghosszabb atlojat ‘A 10, dbrén ogy udvarb6l és kerth6l allé beépitett telok deréksedgii koordindtaméréssel valé folmérését tintettiik a 19fel. Amérésaz AB alapvonalontortént. Ellenérzéstil az idomok oldalait is megmértil. Amikor egy vonalon tobb inérotol is mériink, az utols6t, vagyia a végméretet zirdjelbe tosszil. A inérésher derékszuet kittizé muszerre (szdgprizma, 626g, tilkor, szOgdioptra), mérdsvalagra vagy méxbléere és jelradakra ‘van sxiiksdgimk, Kis felvételndl alkalmarhatju dbbi_részletpont- moghatérozisi médazert, sit a sokszégelé 9. Votilletek. A geodéziai mérésck eredményeit stl tér- Képen szoktuk —feltiin- fetni A Feld firikat fe. suine hegyesvélgyes, tel- jmen Wabaiyeaan, a matematikai foldfeliilet, a kbzéptengerszinnek meg feleld nivofeliilet (a geoid), illetdlogt ennok megksze~ 1te6, folilotei o, f5ldi ellip- swoi, vagy fldgomb, melyokre ~-méréseinkot redukaljuk, illetve redu- kélva képzeljiie — min- dig vizszintes mudgokot & vizexintes tévolsigo- kat mériink — gytirddés nélkiil sikba nem fejthets gorhe felilletek, Broke nagyobb részo tehit sik- ben sak vigy abrizol- hat, ha ax azokon 16ve idomokat valamilyen téx- vényszertiség szerint sikra, illetdleg sikcba fojt- hots" felilotre,“hengerre vagy kapra atvetitjiik. Ar fay nyert kép a vetil~ lot. “Az atvetites médja végtelen solcféle lehet, de az eredoti fdldfeliiléten Kévi idomol: valamennyi vetiiletnél bizonyos votii- loti toraulist, alakvailto- zis szenvednek. Ezek 10, dire, @_tormulisok annal na- iyobbak, minél nagyobb terilletet dbrézolunk egy sikon. Azért nagyobh orzdgok- ban tb vetiileti sikot alkalmaznak. 20 Nalunk az Allami Foldmérés 1908-ig dltaldban és Buda- est kmyékén ma is a slercografikus veliletet, a tobi toruiloten sirom hengorvetiileti rendszert alkealmaz : északi, kozép- 6s Asli rendszer. A topogrifiai (katonai) térképeink a. vilaghibord. végiig polieder vetilotben késniiltek, ma stereograjikus vetil- letben. A térképeken fel sroktak tiintetni a vetiiloti rendszort. Az alappontok koordinatait is mindig olyan vetiilotben keli kémiink, vagy mogadnunk, amilyen vetilleti rendszorben a térképek Késziiluck és forditva, A. gyakorlati mérésckben ogyébként a votiiletekkel t6rddniinke azért nem kell, mert a vetitések miatt fellépd tora lisok dltaliban kisebbek, mint a megengedett mérési hiba: hatérok. 10, Térképerss. An onswigos mérésok végrehajtisa egy- séges eldinisok, utasftdsok szorint torténik. A térképele 106 arnya, beosatésa, nagysiga szintén olé van frva. “A vetiileti sikot az y és 2 tengolyolkel parhuzamos egyenesekkel meg: hatérozott nagysigd, ezymashor esatlakoz3 négyszogelre, szeloényekre ort. 1928, év méjus 1-4ig az dllami foldmnérés a béesi Slot hasandlta, hosszmértskegystenek, azéta, a métert. 1 dl = 1,8964838 m 1m = 05272916 il 1 61= 6 lab, 1 Mb = 12 hivelyk. A teriilet mértékegysége a kataszteri hold és a hektdr. 1 kat. hold = 1600 négyzetdl : Tha 10,000 mt : 1 kat. hold = 0.57546 heitér ; Tha 1.73772 kat. hold, vagy Tha = T hold 1180-36 négyzetol x dlrendszerben a méretardny 1: 2880, azaz a térképen Uhiivelyk a valbsigghan 40 dlet jolont (1” — 40%) s fgy a térkespen cay négyzethiivelyk a torméwotben egy Kataszteri holdat. Aa dlrendszerdi szolvény 25” hosszi és 30” széles, tohdt. eay térképlap 500 négyzothtivelyk, vagy @ természetben 300 kat. hold teriiletet. ébrizol. Kézatgek belsbségébon, vagy vérosokban, ahol a féld- részletek Kiesik és sols ax éplilet, a kétszores, 1: 1440, vagy a négysteres 1: 72) mérotaranyt is allcalmaztak, 1928 dta a mérctarény 1: 2000, vagy onnck tobbsedrdseb 1: 1000, esetleg 1: 500. “A szelvény nagysiga 80x60 cm, tehat a yaléségban 1: 2000 méretarimynal 1600% 1200 tn Fay terképlapon tehit 192 ha-t ébrizolunk, 1: 1000 mérot- ardny esotén podig 48 ha-t, 21Térképerdsnél olisxdr a rakjuk fel. ia a felrakast noniuszos jelrakdvonalzdval végerxiikc el, akkor ax egyik Atlét rakjuk fel s erro épitjik két-két, befogs séval a Kerotet. A folrakist a mécik atls lomérésével cllondrizaiil, exy-k6t tized milliméterre ezyernio kell a selnni- tott: hosszal fn felrakjuk a szelvénybe es alappontokat: iigy, hogy a szelvény északi és déli hatarolovonakin telralgjuk: anagysig srerint rendezott y koordinitakat, a keleti és nyugati vonaton pedig az « koordinatikat. A megfelelé vonalakat metiésbo hozva, kapjuk az alappontok helyst a térképon. ‘Az alappontokkal ogyiitt 100 méteres vonalakat is felraljuke fa szelvénykeretre ; régen a hiivelykeket (40 dleket) raktik Fel Riiliinbéed folrakomtisorok, koordindtograjok oxyszoriibhs és gyorsabbi tosvik a snolvénykerot- 63 alapponifelrakiist. Ax alappontok kéz6tt azutén’ a részlotpontok felrakisa ugyamigy torténik, mint a természethen a mérés. Felrak: miiszerek a noniuszos vonalz6, Majzik-hiromsrogek, sxig- transzportér, stb. A térképozésnil az olérhet® etl, vagyis egy-két tized- miilliméteres pontossigra térekeziink, melynek elérése elld gyakorlatot igényel Wontos ely az, hogy mig a termésethen, a terepen szb- goket nucunk nagyobb pontossiiggal 6s gazdaségosabban mérni, mint hossrakal, a isrképen forditva, ahosszakat tudjuknagyobb pontossiggal felrakni, Ha tehit a térképexdsben a. szélsb pon- tossigra téreksziink, akkor a polaris koordinstamércsse ighimotriival vagy elémetszéssol meghatiirozott részletpontok: nak ia kiszdmitjuk a dorékszogi koordinstsit és igy ralejuke fel azokat. Ha régi térképre rakunk fel vijabb felmérést, telzintettel kell lenniink a papiros méretudtiozdsdra. Alappontok felrakés nil a papiros saoszélyos Gs swabdlylalan méretvaltozésainal hatiissts gy csbkkontjtik, hogy a, szelvénykereten lév6 hiivelyk-, iMletleg hektométervonalak osszek6i ésével a sxiikséges helyen megrajzoljule a négyzethiivelyk, illetéleg négyzethektométer hiilozatot 6s az alappontokat ezcken bell raljuk fel a méret valtonis figvclembevételsvel. A részlotpontokat is a mérctvaltons figyclembevételével rakjuke fel A papiros méretwiiltozisit ismert’ tavolsigoknak a tér- képréil_valo leméréa6vel dllapitjuk meg. Tyen elsésorban a koordinata-hélérat, vagyis a szelvinykeret 6s az azon lévd hiivelyk-, vagy hiektométerbeosatds, Ezek lemérésével az dszak-déli és Kelot-nyugaii irinytt méretvAltozist: tudjuk n Allapitani. Masirinyt. valtozis ezekb6l szdmithate. ‘A papiros méretviltozisét gy kisz6b6ljilk ki, illetve gy eadlckentjii, hogy a papirost a térképoxds el6tt 6—8 mm. 22, vasiag iiveglaprs, vagy 1—2 mm vastag aluminiumlapra ragasztjuk. 11. Teriiletmeghatirozis. A goodéziaban a térszini ido- mok torilotén mindig vizseintes veuiloti terilotet oll detent & tolokkényy ca foldaddhatasetor is mindig vinsrintes vetiteti teriiltoket nd meg, meri a féld termokepesstge sa tolek bespitdsre vals Kihasznilisa a. vizssintos votilet nagyaigi: tol fig. A toniloteket meghatérozhatjuk tiszédm mumorikusan a pontok koordinataibol = a.m cdményekbol, vay a mérési oredmenyelet eldszir té na térkcpral lemért “mérotelbol, ‘vagy terliletmoghatdrors eszkGzOk kal (példiiul “Aldor-félo’ hinfa), vagy tortilotmére radszorelkel, A planiméterekkol..‘Tarilotsrémnifisnal a szimitands terilotol mindig.clemi toriletekre bontjuk fel, Tlyenols a hiromsrday @ parallologranma 6s a trepéz Legyenck ogy éalinos hitromszig oldalai a, b, © (11, dhra), exekkkel szombon Kove sabgek tm By 7 ¢ a oldalhon tar tous, magassig a, akkor a Ixivomade ‘kGtszores toviloto. & kévetkenskespen fejezhots kei Bt me=be sin asa aap =Va(e—a) (e—b) (oo). ahol oz utols6, tigyneverott Heron-képletben 9 a {él kertlet. A parallelogramma terilete alap szorozva a magus fa trapédé a parhuzamos oldalak i6l- Sssngo sorozva a. magassiggal Ha egy sokszogalakit tori hatirvonalanake térespontjai 1, 2, 3,...m-I, n 63 exek koordinatsi Yue Py Vay Pa er ay + Yay mp akkor a kétszeres tertile a koordi- nitikbdl a kovetkezdképen fejez- 1 Abra, heté ki: 2 tm yo(,— ey) +H a(%e— ey) + yale) Yul tess) LI (Ana) 2 t= 2x09) +2 3(Ys—a) FY Ha) 4 Ga Yres Vid 8 (Ya) > vagyis minden y-t az eldtte és wtina lévé pontok » koordingt nak: ilbabsGgével Kell megszorozni. Usyanezt felireuk: as Fbben a képletben a koordinitalsilonbségek képadso jelent nagy munkit. Szimologéppel vals szimitasndl azonban 28a kiiliinbségképzés elmarad 6s a gép eredménysoréban a wég- Osszoget kapjuk mog. Ha ugyanis ures gépen a fordulatmérd- sorba beillitjuk az x,-0t, a hedillité sorba ya-t, s most ezzel ax ect atforgatjuk ‘reba, az ercdménysorban yy (e%—x5) szorzatot kapjuk. Most atigrunk a harmadik taghoz. A for- dnlatmérésorhan za van, beallitésorba bedllitjuk ycot # ezzel meat itforgatjuk x_-bo, az orediénysorban yy (34-4) sx0r- zatot az clobbi szorzathor, hozaiadva kapjuk s ozt tay fol tatjuk @ piros, majd piratlan y-os tagokon végig. Derékszdgii koordinstaméréssol az idomot esupa hiirom- szig- és trapéz-toriiletre bontottuk szét, tehit a mérési ered- ményekbél kénnyen szémithat6 @ tertilet Nagy teriiletek sximitdsindl svintén a nagyb6l haladunk fa keiosi f0l6. Példdul egész Kozs6q teriilotének szimitésinal cliszér a kézsigi hatirvonal pontjainak koordinataibél snd- mitjuk a kozs6g egés terdletét. Majd ezt tobb esoportra osatjuk és exek teriletét szimitjuk, ezek teriiletésszege kell, hogy Kindja ax egész toriilotet. Grafikus teriiletmeghatiro zisnil van bizonyos kilonhség, hiba, ext a teriilotel arényaban elosztjuk. Majd’ a csoportokon beliil alesoportokat kképentink 6 ozon beliil vossaiik azutsin az egyes foldrészleteket s a terii- leteket mindig kiegyenlitjiik az elébb nyert terdletekre. Ingatlanok felosztasinal az Allami Féldmérés, illetéleg a telekkényy toriiletoibsl indulunk: ki, ‘A térképrél lemért adatoknél a papfros méretvéltozdsét s figyclembe kell venni. 12, A kiaségek révalotes folmérésénél késziilt munka- részek és acok megirzése. A részlotes felméréshex a hérom- sdgolést a haromszéqel6 hivatal végxi é3 a hévomsxogelési alapponiokat az tartja nyilvin, a Koordinstsls nila szeret- jetdk meg. "A részlotes mérés erediményeit méréea wselatokon (feluételt elorajzokon) timtotjiik fel, amelyok tartalmazdk ax dssz0s méreteket ds a birtokosok neveit. Ezekrél készitlnek az eredeti térképek 5 ezutén torténik 0 helyrajzi simonis, Az eredoti térképrél atlétsz6 papiron vazlatszerd méso- latot készitiink, melyet nogyedszelvényenként kartonlapra rogasstunk és zon a mivelési dgakat Isilonbéx) sainekkel foltiintotjiik és a birtokosok noveit is hefrjuk. Bzb a szines birtokwislaiot a pénzigyigargatosigok foldadényilvintartis céljara hasmaljék, Kz nem térkép, “A teriletszimitést terilet- sadmitdsi jegye0kinycben végrik, BE munkarészekbdl késziil fa foldrésaleti jegyebkinyv, a katascteri telekkonyw 68 a katascteri birtokinek, er. utobhiak egy-ony tulnjdonosnak dsszes ingatlanait tertalmazzik. A k6t uldbbi munkdélatban a foldek mindségi osztilyonisa, uién a kateszteri tiszta jévedelmeket is fol- tintotik 2 A birtokvizlat és a kataszter vv a pénziiggy. iguzgatésighoz, a birtokivek a kézighez (varoshoz) kertinel a foldadé nyilvéntartésa végett, A tobi munkdlatok a fold. mérési térképtarba (Budapest, HI, Pé-utea 34. sem) jutnak, ahol az eredeti térképrél 6s felvételi elirajzr6l » megallapitote Aijak cllenében mindonki misolatot kaphat, Bzck kkaléndsen vités esotck eldéniéséndl fontosak. Az credoti térképril misolatok készitInek és pedig egy az illotdkes foldmérési fohigyelosdg részére nyilvantartie céljara, ez a myiludntartds: térkép, egy ax illetskes jérashirdsig résaére telekhonyei lérkép céljdra, egy a kéxség réwire (kizeégt térkép). 18, A féldmérésck nyilyantartisa. A résclotes birtok- Allapot felméréstt kizségenként hajtjuk végre. Ay xj felmérés az akkor talilhat6 dllapotot timteti fel. A hirtoklisi viszonyok é miivelési dgak azonban folytonosan viltoznak, telkeket megosztanak, ij épiileteket, ulakat, vasiitaket, esatomakat épitenck s igy az uj folmérés munkarészoin foltiintotett é a tormészetben Iévé illapot kézdtt az dsszhang tovabbi bizto- sitdsa céljabol az. uj felmérés utsim bok6vetiverett mindon vil- tozist be koll mémi és a idldmérssi munkilatokban atvezotni, Ext az igen nagyarényi foldmérési munkafeladntot nyiledntariésnak neveraik és ext a, foldmérési foliigyeldségel végzik ol. Egyes feltigyeliségek hatiskrébe es6 teriletek a kovotkezbk : 1, A szombathelyi 16. fldmérési feliigyeliség : Sopron, Vas és Zala megye, Sopron viiros ; 2. pépai 19, foldmérési felligyeléisée : Vesrprém, Somogy mogye ; 3. gyri 18. {ldmérési Feliigyeldsbg Gyér, Moson, Pozsony 6s Komérom megye, 4. péesi 11. fbldmérési foliigyeloadg : Baranya, Tolna megye, Pécs viros ; 5, budapesti 9. foldmérési foliigyeldsée : Esztergom, Fi Nogrid 6s Hont megye, Buda- ikesfehérvar véirosok $ 6. egri 3. foldmérési feliigyeldség : Hoeves, Szolnok, Borvod, Gomér, Abauj ‘Torna és Zomplén 7, debreceni 12. foldmérési foliigyeliséy : __Seatmér, Sraboles, Hajdi és Bihar megye, Debrecen viros ; 8. scegedi 10, foldmérési felligyeliség Békés, Csansd, Csongrad, Biesbodroe és a hozzijuk castle csonke megyék; Baja, Szeged és Hedmezdvisarhely 25y ssuk a betétes, tovabbé a nom betétes, do vj folméri wgokre terjed ki A foldmérési foligyeldségck a bekbvetkezett véltonisok- r6l siltalaban két tito Grtesilneks inden olyan_ tolekkényvi kérvényhez, _melyben wgatlan miogosztisirdl, vagy alaki valtozdsfirdl van vi, vagyis a Katasztori t6rkép mérotardanydban égritott mogosatdsi torvet (telekkonyvi térrajzot vagy véz- rajzot) kell mellékelni (1888. ¢vi 3834. I, M. rendelet), melyen fel kell tiintetni a régi dllapotot fekete szinnel, a7 ih) osatdsi Yonalakat és dj helyrajzi szAmokat piras szinnel, tovabbis a igi da i] teritlotekel szerabedliitva. A véarajzokat az érdokelt foleknok két tami olétt ald kell irniok, Av. tij {Oldriselotekot a régi helyrajzi szimok aldosztasival nyeré torivaimoklal jelbljiik mog. Példiul, ha felosztjuk a 426, hrsz. ingatlant négy résare, akkor ezek helyrajzi seémai lesenck ; 426/1, 426/2, 4126/3, 426/4, Nagyobb felosztdsoknt hivomsigelési 6s sokex6goléai elappontokbél kiindulva kell yégrehajtani, Excket a varrajzokat a telekkinyvi hatésigok (ji hiréssiyok) jogerds telekkonyvi véraés meghozatala eldtt mex- killdik az iletékes foldmerési feliigyelésognek a teriiletek és helyrajzi sdmozis helyességénck megvizegdlasn végott. A jogerds telekkonyvi végués watala, utin pedig ismét vissvakilldike a vazrajzot a valtozisnak a foldmérési munkarészoken val6 dtvezotése eéljabél. Amoly viltozist a feligyolosg a wizrajz alapjin at tud vozetni, azt a nyilvin- tartisi térképen seaggatott vonallal tiinteti fel, amelyet igy Aivercini nem tud, azta holysainén beméri. A seaggatott vonalak nem megbizhaték, mort a betervestsiikhéz haszndlt telokkinyvi viazrajzok nalunik nom késuilnol: Kelld, szabatos- séggal, nem adnak kitrizési mérotoket, mint az kivinates lonno. 0) A_ miivelési “Agakban bekbvetkezett valtozisokat pedig a tulajdonos, illotélog tényleges birtokos a f0ldad6ra vonatkors jopwabslyok értolméhen I on gazdasigi jelontdségi birtokrendozés,! melynek eéljs, hogy egy + ngyéb birtotrendentn»Jobbbeyde mentite Rove deb ha alts, a2 alge eens feta tlepudeu raise great Tad SL EASIER Be newaoncarboe Gece Muon nlinaya), 30 Dirtokomak ugyanabban a kézséghen srétsrértan fekvi ol- aprézott-féldjel helyett uzyanolyan értékti ingatlant juttassunk cay vagy par tagban. lzéltal an ingatlanok értékét emeljiik, miivelésiiket kénnyebbé és uazdasigosabha tessziik, meg: sabaditjuk a tulajdonost és allatait a sok felesteges, iddtrahls jiristél, lehetévs tessziik a tébbtormelést, az intenzivebb fOldmiivelést, gyiiméles és ipari ndvények ‘termelését, tobh aprojészig tartisit, elttinik a sok terméketlen, zyomot, és: want terjesté messye, szabilytalan fldek helyett szabilyo- sakat, gorbe mesgyék helyett egyeneseket nyertink, minden fOldhéz rondes utat vezottink, a szomsuéd kozadgek fold is javitjuk a kézlokedést, vizszabdlyonisrol 6s levexetésrél. gon- doskodunk, @ belséség mellett hézhelyeket juttatnk azoknak, akiknok bolsb telkiil ninos, az vj birtokhatarokat Iével jolaljile meg $ ezzol véget votiink a hatareitéknak é» kélts6ges birtok- pereknek, rondozaik és exysordsitjik a telokkinyvet és a Foldadokatasztert, egysrerdisitjiik a kéxség igazratisht. Hazsinkban, az Alfbld tangas videkeit, kivéve, majdnem mindoniitt siingés szukség a tagositds végrohajtaca, mert a torpe- és kisbirtok igen nagy mértékben claprozédott, oxy 10—30 holdas kisbirlok sokszor 20—80, de igen gyakran 40—50 darabban van sxdisrérva a kézséy hatiraban 8 ilyen Allapotsiban azon rondszeres guzdiilicockis nem folytathat Valamely kozsfzben a tagositis moginditisat barre telekkényvi tulajdonos és tényloges birtokos kétheti ar, illebskes eee ee reed akbizoitsig meghallgatésival megallupitjs a tago- Sitésba bevonands terilletet és azt, hogy a tagositas hasznos & eélszertien keresetiilviheté-c. Bz a iagosiids kézignzgatdsi eljérdsa. Ha a foldmivelésiigyi miniszter hatérozata a tagositist hasmnosnak 6s eéhyvertien keresvtiilvihetének mondja. ix illetékces torvényszk moginditjn a tagositas hirdi eljardsat. A tagosttis végrehajtisa ‘gy tdrténik, hogy a mog. bizott birtokrendezd (ioldmérd) mérok a régi birtokdllapotot, famennyiben még részletesen felmérve nines, felméri, majd szakért6 bizottsdg dltal végrehajtott foldosztdlyozAs é heeslés alapjén mogéllapitja, hozy minden egyes tulajdonost mekkora Grtélcit teritet illot meg s ex alapon terveri és méri ki a torvény- székci bir6 diltal vezetett elhelyerkedési targyalason megallapitott sorrendben minden birtokos ij foldjét. A tagosités miszali munkélatait magénmémokbke végai é azokat az Allami Réldmérés (jelenleg a budapesti 22. f6ld- mérési feliuzyeléség) vizswilja feltl. ‘Ax Ossres tagositdsl Koltségeket az igazsigtigyminisztor a Tagositdsi dllami alapbél eldlegeri, azok 20%-i¢ az Allam viseli, 80%-4t podig az érdokelt birtokosok a tagosités bo- fejendsst kévots bt 6vi kamaimentes részletekben fizatile view az alapha, 31A togositisi eljanist az 1908. évi XXXIX. t. c. és ennek alapjan kiadott 1935. évi 34.700, I. M. sami igazstgigy- minisztori rendelet, a pénziigyminiszter 1936. évi 48.800 szim alatt kiadott tagositési miszaki végrchajtési utasitdsa és a foldmiivelésiigyi miniscter 1936. évi 47.301. F. M. sam alate Kiiadott becslési utasitésa szabélyozza. 47. Birtokrendex6 mérndki (Féldmér6i) _jogositviny. i munkélatok, tagositést 6s kbzségi részletes i csak az. a mémok végerhet, aki an igazssetizy- minisztériumban szervezett birtokrendez5 ‘mémdki vizsgil6- Dirotisig eldte letett vizsga Altal erre jogositvanyt sxorzott. A vizego feltételeit az 1035. 6vi 34.700 IM. suimt iguesigiigy- minisrteri rendelet svabilyonza. Vissaira, boesithatsk azo) ‘akik a miegyetemen mémoki, bényamémoki, erdémérndki vagy gépészmémndki oklevelet sceroztek, ha két évi foldmérési gyakorlatot tudnak igazolni é magyar honosok. A gyakorlat Fearolisit a pinzigyminisztertol kell kémni. A vizegtlat tirgyai birtokrendezési (dxbéri, elkiilinitési, arényosttdsi, tagositasiy telopitési 6s pareellézési) jopszabilyok, telekkinyvi jog é az. Allamni (orszagos kataszteri) felmérésre, valamint féldadi kataszterre vonntkoz6 jogszabalyok. 18. Példosztis. Ha valamely toriiletet a foldek mind- ségére val6 tekintct nélkiil osztjuk fel, akkor egyszorti teriilet- osetdet véguiink, Ha kxilénbjzd mindségd foldekot azole mind- ségénck figyelombevételével kell felosztantnk, mint példéul tagosttisndl, akkor ériékosztdst véguink. A felosztands teriletet 15, fa 15, ara mindig exyenes vonalakb6l 406 tértvonallal hatéroltnals & az i) toriiloteket Ikhasits ogztovonalakat egyeneseknek vessz Az. osszes tortilotosztdsi feladatok hérom alapfeladatra vexethotie vissza : 8) Hdromexig feloszidaa egyit ontcopontién — dtmend eguencsekkel (14. dbrén). Adott T toriiletd ABC hérom- 32 sxSgb8l aC eatesponton atmen’ osttévonalakkal t,t terilotek hasitandsk le, Ha AD, AX hosszakat kiszénitjuk, ‘az osztévonalak kitiizhetalk. AD: AB=t:T AB: AB = (t+, b). Heiromssiiy felosstiaa egyik oldatdval pairhuzamos equencackkel. (15, dbra,) Adott 7 teriiletit ABC hiromszogh6l eA B oldailal parhuzamnos egyoneselckel ty, ty... + teriiletek hasitandék ki, A DE 63. Fi malakat ki tudjate tian anitjuk a OD, CW illet log CF és OG hosszaknt avon az alapon, hogy a hasonl6 hiiromn- srdgek oldalai tizy arinylanols, mint a teriiletok négyzetayokei oD:CA = CB: OB = Vi, : fT. rgettioa a pir Iuzamos oldalakkal paraltel eg: nesekkel. (16. dbra.) A trapé a nem parhwwamozoldalak meghosvabbitésdval hiromsaogee ogészitjiik Iki, melynek magassiga teriilote pedi, A feladat ezzel vissza van vezotve a masodik alapfoladatra hi (h—m) =V73NF- 5 ebbél mah \ hy — 0). Minden tertiletosztasi feladat, erre a hirom alapfeladatra verethetd vissaa, Ha példéuil a 17. dbrin megadott soksz6g- Maki terdletbdl baleol job fold memve ty, fay tor vee -se toriileteket Kcoll Ichasitani a toriilet mellott 16v8 ira imerdleges osrtévonalakkal, akkor a terillet hatrvonalinak minden torés pontidbsl merdlegesot hazmk az titra, vagyis a teriletet hy, osztovonalakkal parhuzamos egyenosekkol lamellékra, esupa hiromszOx és trapez toriletre hontjuk fel 6s meghatérozzuk ook teriletelt : fy, fa fa () Bpitési Zsebkonyy TL.Majd keressitk az elsé osztévonal helyét, Ha >t akkor az osztdvonal az f, héromszdgterilet he osile és! annake helye a mésodile alapfoladat alapjin s”imithate ki. Ha fy fa >t alee rere sxtévonal az fy jeralatho esik da (tf, teriiletet kell eens fy teriletbal a harmadile ‘lapfoladat alapjan. Azn= tin ugyanilyen. megon= dolisole alapjin hntdror- rile meg a ty 68 a. Whi teriilet Ichasité osztévo- nalale holyt. VAROSMERES. vy jt Mérosrendezésril és an épitdstigyrGl sx6l6 1937. dvi VI. torvénycilck, amely 1988. évi februdr ho 1.-én lépett hatdlyba, eléirja a vérosok varosias kialakitdsra sziint teriileteinek véros- rondezés eéljéra mogielelé vizazinles éx magassdg: felméréstt. A virosok felmérése, tovibbé a varosrenderési tervek alkészitése és mogillapitisa térgvdhan kiadott 1000/1938. Ip. M. szimti ipaniigyi miniszteri rendelot 6. §.-n arra kotelezi a vérosokat, hogy a felmérést és az dltalinos virosrenderési terv elleésaitésst 1991. évi janudr hé 31. napjdig hajtsils végro. Ext a hatéridét « boltigyminiszter ax ipariigyi miniseterrel egvotertéleg indokolt esetben moghosszabbithatja vagy megroviditheti. Az omlitett torviny 6s rendolet értelmében minden virosnak meg kell dllapitania @ vérosins Idalakitéera szdnt toriiletet és az dllami fldmérés illotékes hivatalinak meg- hallgotésa utdn, mog kell allapitani @ toriilet, felmérésénok ininyelveit is. fay lilondson mog kell éllapiteni : (of) RORY, fmt, moglevS, virintos és mngassigi olap- pontokat, valamint a felmérési és torképezdsi anyagot mennyi- hen lehot’a felmérésnéltelhasenilni; ye . 0) a felmérés kérsho tartozé munkik idérendjét, eldre- lathaté koltségoit, tigyszintén azt, hogy a felmérést, illetéleg eunek kéréhen av, egyes munkilalokat a viiros a sajdt szake ézegsivel vagy meghinis itjin végeztoti-c el ; ¢) a felmérés kérdbe tartozé munkik végrchajtasinak résaletes intisvaki kovelolményeit, ideértve az ij alappontok helystin megjelolésének m6djat: és a folmérést munkik hiba- hatirall A vérosmérés korého a kovetison6 munkék tartoznalk : 4) hiromszdgelés, rendszerint ndllé alapvonalméréssel, az orsaigos hilzathoz csatlakozissal, tiz hektdronkint egy pont sirdiséggel ; 34 4) sokezigelés, hektéronkint egy pont stirdstggel, wey, hogy “butblegmninden teloetOmb ‘sokactgvonalokieal bral: hatdrolt lezyen 5 c) olappont-srintexss, tin hektéronkint egy pont st séggel “és az orszigos szinterési Tohélézatba, bekapesoldssal ; d) birtokelhatdrolas (birtokhatérpontok megéllapttéea, Kitiizfse, megjelolése), még a vieszintes résrlotmérés meg- Kozdése clot 5 ¢) vies anletmérés, amellyel kaposolathan az Ssszes folektémbdkrdl és utakrol telektdinb- és vitrajzokat kell Kéaziteni s ezekbo a vizszintes részletmérés szimszerti adatait he kell jegyerni 5 semnee he wn tnagassigi részletmérés, amellyel Kapesolatban aa niakrd none: to herosrtaelvenyecty ao em spat terdltak- rl pedig rétegvonalas térképekot kell késziteni 5 ; gq) szelvényten szabatos _felrakssal, 1: 1000 méretarényban 5 Atnézeti Urképek Készttéso 1: 5000 és esotlog még i) Witérképole kéenitdso svabatos folrakéssal 1: 200 méretarinyban ; 7) faldrésaleti jegyzdkényv és telekkonyvi azonosttési Jogyzdk késritiés ‘A felméréssel Kapesolatban el Kell végezni a tellsoke begpitése ds a kozmiivek I6tesitése szempontjabol sriikséges tala} virsgtlatot is, A héromszigelést am, kir. hromsrdgeld hivatal végzi el A felmérést, 6s a talajvingilatot | viros a sajat szak- Kézogeivel vagy megbizs utjan végezteti ol. A felmérds elvézését és helyosstyst a varos és a m, kir. dllami foldmérés illetékes hivatala ellendra. A virosi hiromszogelés és a virosmérés végrehajtiséra a péngiigyminisetcr kulon utasitést adott ki, melyels részloteson szabiilyonzik e mérésck elvéanbs6t. ‘Virosaink nazyobb vészének virosrendez(s eéljara allxal- maa folméréso ninos. Hbb-nagyobh kiogészitéssel ennek & eélnak megiolel Baja, Debrecen, Gyér, Keeskemst, Pées, Sopron, Szeged, Bokeésésaba, Budafok, Kaposvir, Készeg, ‘Mak6, Mohdes, Nagykanizsa, Nyiregyhaza, Pipa, Pestszent- erzsébet, Szombathely, Veseprém, Zalacgorszeg, Cyongyos, K jin varosok vijabb ielmérése, A tobi 32 vidéki vérrosnak tj folmnérése sziiksézes. IRODALOW. 2. Oltay Kéraly: Geo tet, 2. Dr. Fascking Antal: FBld- Peet ie oh lanl Polamerts dasa 4 bree Rondeh-ore Oserdeay—Dr. Tdtraps Tagoste ts exp bistokrendeztsck. 5. Jondan—Epgert? Handbuch det Vermessingskunde ILI. kote. 0) 352. GEODEZIAT M OSZEREK £8 HASZNALATU Irta: Vinese Tstndn okl. mémdk, A. geodézini mérésck, felvételek eélja az ingatlanok, infiszaki Itesttményck, terepalakulatok vizezintes yetuletinol Sbrivolisa, A felvsteleket rendszcrint valami tévolabbi gyakor clértse végett késvitjitk. Bz a cél altaliban tovabbi is ami seiikségesss teszi, hogy felvételeink a vizszintos on Kiviil megbizhaté magassigi adatokal is tartal- mayzanaie A folvételeken a magassigok mint irott adatok (kottilt projekeié), vagy mint rétegvonalak mutatkozak. A topo- gritiai térképeken szokiisosak egyeb domborzati ébrézolasok Ik azonban terverssre kevésbbé. alkalnasalc, E Kettds eff elérésére mérseinket is kétfle médon kell wink : @ vizezintes & a magasségi adatok meghata- . A tistdin viaszintes ménési és tisztiin magassiyi ménsi sokon kfviil_vannal természotesen vegyes felvételi ol- jérésok is. 1. Vinszintes mérés esrkixel. A vizszintesben Desverzend6 ménési adatoknak meg. felolGon misok 6% mésok a mérési exzkizik is, A virsrintes ménsi adatok Altaliban hosszak (tévolsigok, egyenesok) 6 sz0gek s exirt. a méxdoszkondle is hors ts sea mérs, illetve kitiizé miiserek. A wlajdonkspent miiszoreken Kivill természeteson nég_ uléuféle. segédestkondlro is van a) Hosszimérdk, A kiilénbdz5 pontossigit mérési_oredmeények megha ronfan wégott nom eaupin a mérés végrehajtéstban Kell mi 3 mas gondossigeal, szabatossdygal oljérnunk, hanem. a alkalmazands cmzkOabhet is a ecinak mogfeleldon Koll kivlasn tanunks. Méréseinkben az egyszerii, esupin durva kézelitésre alkalmas eszkozbket nem hasmaljul, igy azokat © helyt meg sem omlitjik. Ugyszintén nem tirgyaljule azokat a miszeroket sem, amelyek a legfejlettobb mérési médszorck alkalinaxisa mollott a magas szabatossigi mérések olvégzésére allealmasals Tebét réscletesen ismertetjtik az tigynevezeit als6 goodécidban hasznélatos esrkéz6ket. 36 eleven Ceccicinkben igen elerieds ax © ealegticcs, Ezek asralagok din-osztasiiak, az eyes dm-cket a szalagba iitdtt 1d nm aro} t iyukaly a 6-snerkot kis sre, vagy VOroarée azagooscl, a teljen metonckct minga- vagy vorbsaey tabliestia prasit vagy vewtt wvarek Jeli Az. ijabb_Wpusokna Rogantvd © szalog véogpontjan kivil van ogy vagy ket osuiS- fort laneszamnkosboiktarésival feloréntve, male zézebbi Sin. ie uid tonal a bala gsalcoribh ellen Rompardlaséval. annals moghatdrontsies, homy ack opaes, lave ‘kOvetkortchen nom alletto be a svalag hosszéban olyan viltozis, amely minden méx mhint alland6 hia, crezistné hats. . Szabatosabb hosszmérések (soksvigelések, varosi résalet~ ménieel) aleabnavel olyon morbszulsgok~alksbmavandol nalyelnoke vegpontjlolice, is seabatos. Tyeneke aa athors fogantyikkal ellétottak (Bodola-féle), végélesck vagy vég- vondcoas 37A végéles szalagok végpontiét a a ord Bes zalasole wSepontist a walag. hosiengelyéra lok jel6lik’ ki, melyek aneliett hogyes, dr vagy kemény cernzaval az vitharkolatra, (pEldéul’ seafaltea) PR oe aie we, blade veering peByemsee talagok ‘otal par ein-nyi ri ron verint min beosztast, skélaval van ellitva, a ezalazveg he setae oer thar oan bite a alai idex-saru stilyos fém test, mely hérom cstieson nyugezik ialajon exyile ol rométor-esavarral eltolhats, mdex vonissal ellitott, kis, lehajthato kart vise! (Loschner-félo) Két pont “tavolsign’ Altaliban nem hataroziate. mo exyséatig _ffemdscarin mig)" magi age a een fernmarad6 rész meghatdrozisira ogy mm ooukdad eeeboual csukldsmétert, vagy kilo erro a” ott, merditeat esuklésmétort, ‘vagy kiloa oro actin. Készitett, mentteot Az olyan anyagbol késrilt szalo viento 1 Isle szalaggal valé ménésoke allal- intel “spr Ilene tect ogi atéjal van, sealaghimerdvel_mérjtik a méndsndl. figyolom voondé himérsékletot #8 ménsi eredményt a tégulas vaxy Ssszehitzodas mnértékével xaegjavitjuce “eNOS YO8Y Koronséges acél mérdzzalag estén o1 6 ee zona al. mérbezalog sein ox a redulcis ax lsbbi 3=Lp [0,011 (t—ty)}, aol redukeié mm-ben, mérb tévolsig rn-bon, 7a mérés alatti homeréklet toma komparilis alatti hémerséklet © fokban. Szabatosabb szalagméréseknél a hizéerd ssdigaire is sgyeini ell. kero a eel cgyszard rages dlinumomgcert haseilhatunk, melyeb a szalag ey i h tunks, melyob a svalag exyike fogantyujiba akasetva a Romporils!aasorivel(endezcrnt 610 kg-l) fos Killéndson vérosi sokanogeléscknél, vi a oki f szolgal6 alapyonalalk. (baris) mezmérd- hija aL kerosztmetsaet & véxd waltakozoan fokvo 6s All6 lel vail elldtva. A lévek fektotts utd Ulebrtetendok & a val takoz6 élfl hotdvé teszi, hogy az dtkdztetes a 16 folel6 aldtimnnsctdsival mindig seabatosan az élelenole gyn zon a helyén a Wetongelybon tortenjeke uns NEVA A mérélée anyaga gondosan vélog Stlan, 56 ds, mndosan vilogatott, esométlan, j61 Hott puha-fa, melyer réssint axért, hogy a fa, konhad&t mregakaddlyozails, vagy legaldbh is kéatltessel, részint zest, hogy a nodvesség folvaivedisit » az ezzol ogylitt jr kiszd. mithatatlan hatést hossnviltozist elkeriljék, teliteni szoltak olajjal, vagy cinkszulféttal, majd Kell mogmunkélis és 2 saruk felazorelése utén kétchéromszoros, j61 fedé olajfestéssel szoktak sxinozni. Mig a mérészalaggal valé mérésnél dltaliban elegendé egy mériczalag.(Abk0z6 szalag osetén legalabb ottd kell), fddig _mérdléccel valé mérés esotén legalabb két, do esetleg t6bb Keecel is szokés dolgomni. ‘A hosvanérés mindig egyones és Ichetdleg vizazintos pilyén, hajtand6 végre. A mérési vonalat épen ezért_ax ogyenessig clérésére mindig cldkésitjie: kitGzzik. Kittizéste rendszerinb piros- fohér, vagy fokote-fehér mozbkro fostett, hegyes vas saraval clltott kitiz6-rudak, jelz6-karok szolgdinak. A jelzdkarék Sltalgban 3-6 em Atinérdjd, korkeresztnetszett, vagy a Kénnyobb szdllithatsig végett egyenléoldali, Jetompitott sarki, héromsrdekoresatinotszettl fa-rudak, melyek hossza 2—5 m, a kilonboxS scind mezk széless¢ge pedig rajtuk 2025 50 em. ‘Az egyenest kijeloljik ugyan a két végén foldllitott jelzdkard conitaizével, de kivénatos, hogy a két végponton ll6 jekzdkar6 kozs tovabbi jolzikardt Allitsunk: beintéssol, vagy a yégpontok valamolyiken til beillitigsal. Ugy a. beintésnél, fhint A hedillitaendl a hozainkc logkivolebb esb karotdl négy-6t mnéter tévolsighan kell feléllanunk sa fedésbe hozott, masik, tavolabbi karo dltal meghatdrozott irinyba kell bedllitanunke aa tijabb tigynovezett segédkarot. A segédmunkés (figuréns) mozgiisat karjaink, kendd, kalap, vagy papirlap szélos azemafor- geork morgatasval kell irinyitantnk eldre tudomiséra hozott jelzésekkel, (Példdul jobbra, balra kitartott, illetve kitarova Thongatott karral; a kitiinés elkxésaiiltét kérdzéss0l; a helytelen Titizsst a fejfoletti szapora kereszlininyit karmorgatitseal). ‘Az ogyonea kitizéscknél 6 szolgilatot tex az egyszert kettis tive: TKényosobb hosszmérésele céljéra a pilyat ia old ezokis ia pdlya kitisztitisival, clegyengetésével, a m¢ varerit saruk Ichelyeasasvel s a kigysz6 mérés elkorilése vénott az ogyenest zsindrral, vagy uteakévezoten Kirajzolseal (festél nde megpenditésével) szoktuk mog- jeloini, A vinszi 6s edljdra legtébb esetben kilén mérdpilya. épitése ve kséges. Knnek kéltséges volta miatt Altalban a faggbleges sikban ferde szalagual vay léccel, fa térezinen tortenike a mérés s a svalag-, vagy Iéchajlis, még fakibb a. mérécezkoz végpontjai_ magassigkitlonbabgeinek fa meghatérozisdval tesziink szert olyan adatokra, melyeknek segitaggevel a vizezintos hossz sziunitdsa, a ferdén mért hossz- nak redukélésa Iehetséges. 39Sealagmérésnél_ogyszertibb esotben, Iemérésnél pedi mindig mogclégedhetiink a végpontok magassigktilénbségeine! @ meghatérozisival. Ha azonban a térvainnoke ordschb tortsel vannak, @ sralag kézbiilsé torés pontjainak a magassigkilonb- ségeit is mozhatirozauk, iso pontosan és gyorsan, ott szintex® milszerrel-vagorhotd el és pedig dltaléban a méréssel egyidében, ‘A imérendd vonalban a végpontokat és jelleme5 térés: pontokat zsindellyel, vagy sxdggel jeliljiik meg a hosszmerés alkalméval (vérosokban a kéveretre rajzolt. erotavons azutén a mogjeldltpontokon kézvetloniil a térszinne é is intez6 miiszorrel tett leolvasdsokbdl llapitjuk meg azonnal a szomezédos pontok magassagkilinb ségeit. Kisebb Kiilinbségok esetén elogendé a emes leolvasda, nagyobb hajlisok esetiin azonban legalitbb 0-6 om-es leolvastiso, kat kell végerniink. A salag, illotve \ée hajldsinak a meghatdrozisira huss nilatosok a Kilinbozé ings, diopteas vagy ibellas hajlas. mérdk, melyekkel a hajlisokat 5+ 10" pontossdigal hist roshatjuk meg. Haszndlatuk nehéekos s az elorhetd pontosshg csak kisebb hajlisok esctén kieléyitd, A Iéemérésnél szokisos volt az a megoldis, hogy a ferdén Iehelyezott Iéeet cosinus ék, vagy valami exyeb” szerkezet segitségével annyira hosszabbitaik meg, hogy a ferdén mért tavolsig a vizszintesre felctotett toljes léchossznalk feleljon meg. AZ, eljéris nehézkossége, kdrdlményes Gs hosszadalinas volta miatt helyesebb a fentebb lefrt cljaris Kovetewo «a redukeidknak az ismert magassigkiilonbségekbol szémitaseal, Vagy erre a eélra szolgil6 tablavatokbél val6 moghoidrorien, A redukeié hneznAlatos képlote : 2g Kis hajhisok esetén teljeson kiclégité az. cls6 tag figyelembe vétele s csak nagyobb magassig killénbségck eseten saiiksbges a mésodik tag i A képlothen ym‘ a magnesdgkiilonbség, ylyt* pedig a mérdszorv hossza ketels méterben. A kerek Iéefekvéseken maradék mérésére itt is all, amit a sralagmérésnél mondoteunk. Nagyobb hajldst terepolsen (kiilénésen keresztszelvony felvétolok alkalméval) j6 szolzale 2 jsmérd beren- dezés. Hx libelldval felizerelt, vi fi mérdiéebsl, flithuté, végig em boton clestisziathato és rog- masvidsara szolgilé konzol- 4 osztists votité botbol és Zithetd, a mérélée yogi bai all, 40 A. ménés séméja_a 2. dbribél jél léthaté. A vetitéboton a mérbide vogénele a térszin feletti magasségat esale akkor kell Icolvaeni, ha a hosszon Kiviil a magassigi adatokra (példéul Keresziszolvény felrajzolisa végott) is sxitksdgiinks van. Py, OP “DRT, 2 dba aren eager ed eater ete) édon eljarai: az ogyile veut. a terephien szoritott sealagot, Nagy annak kerek 1m hossat darobjét. sxommértékro vizerin Tene hizadk Kis e vissrintes rosa végpontjat_vetitObottal & Tbellavad,, vagy fuggOvel, vagy cuyserdon. loojtett sztggl votitik a terepre. . BOT rr eda nak Rivals toosimeiare alana oor a eee ee ee Dope ale lehcteeye cog eres er ncielion Mba Hi in avonbns og write ct eka Sidaut ftiggvel és ceyszertt szdgprizintval) clendriza tual eee rel cen ene eee e miner. lent anion rv honmnceabon Seigete meat Capetinie MONA tivolsdgok KOnvetett meghatdronssinak médszoreivel itt-nom, az eptieai tivolsagnérésscl pedig kéxobb a tahinetrs nl fogialkozun, EE nae te eerie tne cde tale sso munkés foplalkortatést kivanjai. Bizonyos, hogy mindom, i mintebon saeroplb mméstecery kel saunas ivan» o ene Tovilmények kidégitéso is halon sromilyzetot tex exlkst. Bee A mnéendk osak kisebb mértsek esctén tudja egyittal a jegyzékinyvet is vezctni, nagyobb, tOmogesebh nunkin kivinatos jegyzbkényvvezetd alkalmardsa. Wz. lohet egy ingensebb, j6 iristi munkitsember is, akit tapasztalat, szerint indg a kényesehb igényit jegyzdkinyvek vevetésére is konnyen be chet tanitani. Sriikségos més szomélyzet az eddigicken kiviil a mérés toyahaladasaval tovabb saillitand6 felszerolési tangyak, szintezd milszer stb. tovabbsaillitésira, uy, hogy mondatjal, hogy egy szalaggal valé mérds osotében is, amikor a hossemérésen Kivill még szintextst is, vagy derékiszdei koordinitamérest, esetleg kitizést kell véyerni, legalabb négy segédmunkisra van sziils6g, A kelldszénd munkés allkalmarica a mérés gardas gossigit nagyban elisegiti, azért a munka mogszarverésénél erro mindig kilénds gond forditands, 6) Szbakitiizdk, A némdki felvétolelcbon és kittiztselcben a hossmnérdken. ikiyiil leggyakrabban jutnak szorepher. a s2igkitiiz6k : a dioptra, zoytitkor é scigprizina, Rzokkel a suikitsizdkkol esak egyféle ‘Oget Iehet Kittizni: a derdkerduet, 90°-ot, vagy ennek két- szeresit, esotlog folét. A dioptra lényegében ininyzsra alkalmas eszk6z, az ininystkot ogy ininynis é& velo wemben, elhelyen illotve drotezAl. Az. irinyszal pér min széles r6s kézopére van, helyezve, fgy az ininyrés felél val6 sittekintés alkalmaval a. moglehets széles litomeziben a beininyzands tingyat kénnyen mog Iehet talilai. A dioptra rendszerint fémbsl készilt szabélyos goometriai test formajit (hasib, kip, hengor, gémb) rajta. nem esupan eayetlen iranysik van kijeldlve, hanem az ezzel 00" .ot, sbt 45-01 bezér6 irdnysikok is, A féirinyok podig mindkét oldalrél bodllithaték’; ugyanis a dioptrdk kettdsck : mindkét oldalon van irdnyrés és irinyszal A dioptra haszndlata a tikrézd sxbp el szomben Korilményes, nohézicos, ami fkép annak tudhats be, hozy a dioptrét esuk j61 rgzitett helyzetbon lehot haszndini, (chit botallvényat hegyes Sarujéval j61 bele kell szoritani a talajba, vagy komény altalajon ktlonleges éllvinyt kivin. Hasenélata mégis indokolt olyan meredek terepen, ahol a titkrizé kitfiz6k mar nem alkalmasak szabatos munkira. A tiihiried szighititzdk ax exyszerit és kettOs suégtiikrok & sadaprizndik. Ugy a szogtiikor, mint sxégprizma a sz6g- kitiizést ugyanazon fénytani torviny alapjin teszi Ishotdve, tudniillik a kénnyen beldthaté és igazolhaté ama térvény 2 szeristg alapjan, hogy a kettés tikrézdsit képokrél a szembe érkez} fénysugir a tirgyrdl érkezd fénysugieral kétallcora széget 2dr be, mint amekkora a tiikrézé feltilotok hajlasszoge. (La 3. dbrdn.) A e:ogpricma, Kiléndsen a kettds szdgprizma mind nagyobb ‘iségnele drvend, aminek oka aban talalhato, hogy a jonale talélt.szGgprizma Gjabb vizsgélatra ds iguestasra nem szorul s.8 kettés szoyprizmik igen allcalmasak az. egyszert sndgkittia’s, a talpponikeresé ezyenoabeillis igen gyakeran sfofordut feladatinak spexoldisira . Minthogy podig a kottis szOgprizma két egyszert. sxbg. prizmn mewfoleld osszospitéstbal Keletkeratt en. Tehot6 testi a ket egyszerd scdgprizma egyiities hasznélatat, azért Saikeéutelonnek tarijuk az egyszord.prizméle részletes. ismer- tetéasts coupin exy, a gyakorlatban igen elterjedt kettés =z6g. prizmit mutatunke be. _ "A kettée sz0gprizindinak ex a Hensoldt-t6l sairmaz6 tipnnazért is érdemal fokozotzabb figyslmet, mert benno nines ténylegesen vikréz6vé lott felilot. Ugyanis on exyszeres ott tronese a ert Ihetvé, hoya esol veg Zl letre a fénymugir oly kiesiny 20g alatt erienik, hogy ott teljes vimnaverbileat (lotnlis roflosiot) szonved. A tukroa® foliletek tohat nem —,gakulnale” meg. De figyelmet érde- A. . B melo a tipus nzért is, a ext a fénysugimnak a prizina testébe valé Kipése & onnan valé tvonisa a hatdrol6 feldletre mertle oven tértcnik, aminek Kovetkertében “ezeken a helyeken nein all be finyveseteség, a prizma Fenyerds ‘A 4, Sbrin lathats sugdrmenet jl mautatjaaz clmondottakat 5 ezyititel foldslegessé tose. minden részlotes magyarizatot. Mint mar fentobb omlitettiik, ezekkel a szogkittz6 mi- szerekkel hérom slapfoladat oldhat6 meg: dersksrdg kittizés, talppont keresés 6s exyenesbe allés, illetSlog ‘az elsd kottonek a harmadikkal dsszctott foladata, . A felvétel, vagy kittizés munkija azz] kodédil, hogy & mérési_vonalat kitiizziik, logalibb kkét pontjdt fiiggdlegesen Ailitott kitiizé karoval jeléljik meg. A munka pontossaga erde- kében tandesos azonban a mérési vonalat. tovabbi soxedkaréke alkulmaziséval kittizmi vigy, hogy azok egymést6li tavolsagca ne legyen nagyobb kériilbelil 50 mn-nél. Az alapvonalnak segéd- karéktkal valé megjelolésére feltétlentil saiikeg van dioptra, vagy exysoril tilkroz6 svOykitiizé alkelmazisa esotén, mig kettés szogivitiizé hasznélatindl elvilog esak a végpontolon All6 k6t kittiz6 riidra, van szilkstg, A folvételek alupfeladata o talppont-keresés, mig_a. Iki tinéseké a doréksxig kitiizése. A mérési vonalon Kiviil fekvd, felyecndd pontokat megjcléljtik jelz6karékkal. Majd a vetité: otra helyexett sroukittirét kézben tariva elmegytink a mén’si vonalon arra a helyre, ahol ox alapvonalon, kivul fokvé pont talppontjdt sejtiiik, Itt a szdekittizé récljat két Wijjal kénnyedén igy fogiuk mog, hogy a berendezés stlypontja a tarts ky alatt legyen, tchit, hogy a vetité bot mint egy nyugalmi helyzot felé’ téxekvd inga fiiggéleges helyzotet vegyon fel. Ezéltal a tikréz6 feliiletek is figgdlegesele lesznok, vagyis a kkittizés a vizsrintesben megy viighe, A kettés tikrdzésii képek akkor jelennck meg a szdg- kitiizében, ha tigy tartjuk, hogy az ogymassal 45!-ot boziro ket tikr’zé feltilot szdgfolozdje a merési vonal ininydval kérillbeliil 45°-ot alkot, Magunk olyan helyzetet -vesziinic fel, hogy a mérésivonal inelliini elote vonuljon el s mi arceal a felveendé pont folé fordulunk. Most belenézve a szdgki- tiizdbe 5a kettiis tiikrézisti képeket vizsgélva addig mozgunk a mérési vonalra merdleges ininyban, tehit felvelt. helyze- tinkben clére-hitra, mig a tolink balea, vagy jobbra allo Korok kettis tiikrizéati képei el nom fedike egymast, ileive kkettis sz0gprizina eseten az egyik oldali kardk kettés tiikrdzést képe a mnasik oldalink6val exy fiiggdlegesbe nem esik. A ketigs tiikrozést k6pek kimnyen felismerhoték arél, hogy a szogkitiizénck a mid tengelye kérili kiesiny forgatis, alkalmayal viezonylag moziuilatlanole maradnalk, —biszen azzal, hoay a két, ‘cpyméscal allendéan ugyanazt a szbget hezivé tukroz} fellloiet. egyiittesen mozgatjuk, azok hajlas sz0ze nom valtozile mog s nem. viltozhatile mog’ természeteaen faz ennek kétsreresét kitovd kitiizend’ sadg com. 44 A fontebb left mozgdssal_mogkorestiile a mén’si vonal egy pontjiit. [nz esupén alkkor lesz a felveondé pont talppontja, ha az. itt tartott szdgkittizdben évlelt. kettds tikrozéatt kép filtal Kijel6lt iriny pontosam rhmutat a felveendé pontra, Bri ax iningt a szbal allatt (a nyélen erre a eétra hagyott nyiléson), vagy felett figyeljiik meg. Altalainos esctben exyszeri Iisérietre nem laliljulk el a talppontot, tehat mogitélj tlk, hogy fa kitizott dovékszogi irany milyen kivolsdgban halad el a felyeendé pont mellett. Erre j6 bijékovtatot nyiijt az ismert sablességh szinos shvokta festett jelzdlars, molyet a folveend’ ponton dllitottunk fel Exekutén Kériilbeliil olyan mértékbon mozdulank el a mérési yonalban, helyzetinkben jobbra, vagy balra, hogy most mar jé kézelitéssel taldljuk ol @ talppontot. Ttt a fentebb Icirt mivelotet mog Kell innételni, mindaddig, mig a talp. pontot a kivant pontossigeal (1—2'em) meg nem halérortuk Ezekutan a dr. TMtray 1. ,,Geodézia‘ c. munkéjiiban a. derek: szégd koordintaménsrél i616 riszhen moghatsrozott how szakat, lemérjiik * a folvételi eljérist megolézion késvitett, kézelitéen Iépiékhelyes vavlatha a megfelold helyre beje- gyerzitk. . A derékeniighitiieés valamivel ezyszertibb. Ugyanis, sori hossaméréssel allapitjuke aneg a mérési vonalban a vondé deréksviig estiespontjab. Itt felillitjuk a s7gkietind vetite botjac, a sxdgkittizdt a riidon elforgatjuk addig, mig a kettés itikrdzist képok a kivint médon Gs irdmy @ jelennek (ez 0 tijékozis) s atin a deréksig selrdnak ire hydba megfolelé tévolsigba beintiink egy jolzdkarct. zendé pontot megkapjulk czen az irdnyon a talppont rendezé végpont jaan ‘A ezbguikrt, vagy zogprizmst szabatos munkéra esa ‘uy alkolmazbatjule, ha vetitébotra szerelten ‘hawzndiljuk Szokdis a vetitdbot helyett figgdt akasatani rd, szclos iddbon avonban a figgé baszndlate nehézkos. ‘Az az cljinis, hogy a sxogpriamét mindennema vetité néllsil alkalmaznik, litélendd, mert a vetitésbe olyan hibék jutnak bele, melyek az egésn felvételi, vagy kitiizési munka mogbizhatdcfiggit leront ik Fentebb mar emliteltiik, hogy a tikrézd snigkivtnbk esak kis hajlasii terepen alkalmasak felvételre, vagy kittizésre, Egy. tijabb, Scbellen-tl_gairmaz6 megoldas mir nagyobb hajlésit teropen is hasenélhaiévé. tette a szoeprizinst azzal, hogy a fligg6lezes tiikrordfeliilotoket alul é felul p&rhuzamos titkroz8 feliletek kér6 foglalja, Kzekben a parhuzamnos tilkrozd felialetelchen megjelenik a kiniz6tt seig szinaban alld jelSkard ketiés tilkrdzésti képe kulémbizé magassigokban = fzy lehet- séges ferde terepen is a sebgkitiizés. Kénnyen beldthat6 azon- ban, hogy nem feltétioniil kapjulk meg a kivént irényban a 45