Villámvédelem Elmélete - Geri - HF - Mester

Szakmacsoport: Elektrotechnika-elektronika
Szakma: Villanyszerelő
Tantárgy: Épületvillamossági szerelés
Kompetencia neve: Képes villámhárító berendezést szerelni
1
TANÍTÁSI-TANULÁSI ÚTMUTATÓ
AZ INTÉZMÉNY NEVE, CÍME: Táncsics Mihály Technikum és

Szakiskola
A SZAKMACSOPORT MEGNEVEZÉSE: Elektrotechnika-elektronika
A SZAKMA MEGNEVEZÉSE: Villanyszerelő
A TANTÁRGY MEGNEVEZÉSE: Épületvillamossági szerelés
A FELADATCSOPORT MEGNEVEZÉSE: Épületvillamos berendezést szerel
A KOMPETENCIA NEVE: Képes villámhárító berendezést szerelni
A TELJESÍTMÉNY SZINTMÉRÉS JAVASOLT IDEJE:
BEVEZETÉS:
A villámlás következtében évente többmilliárd forint kár keletkezik Magyarországon. A
károk mértéke jelentősen csökkenthető jól megtervezett villámhárító berendezések
kialakításával és indokolt esetben belső villámvédelmi rendszerek kiépítésével. Teljes,
átfogó védelmet csak a külső és belső villámvédelem összehangolt kialakításával lehet
elérni, ami a villanyszerelők feladata.
TELJESÍTMÉNY CÉL:
Készítsen szerelési tervet az oktatótól feladatul kapott létesítmény külső villámvédelmi
rendszerének kiépítésére, válassza ki a szerelési anyagokat és technológiákat. Töltse ki
az elméleti ismeretszint felmérő tesztlapot, elfogadható a tudásszintje, ha sikerült
legalább 50%-os teljesítményt elérnie. Teljesítményét oktatója a 20. oldalon lévő
teljesítménymérő tesztben leírtak alapján fogja értékelni.
RÉSZCÉLKITŰZÉSEK:
1. Ismerje meg és alkalmazza a villámlás elméletét, tanulmányozza az épületek
villámvédelmi csoportokba sorolását.
2. Legyen képes a külső és belső villámvédelmi rendszerek szerelésére.
ELŐZETES FELTÉTELEK:
Alapvető szerelési ismeretek.
Tantárgy: Épület villanyszerelés gyakorlata
2
1. TANÍTÁSI-TANULÁSI GYAKORLAT
Részcélkitűzés: Ismerje meg és alkalmazza a villámlás elméletét, tanulmányozza az

épületek villámvédelmi csoportokba sorolását.
TANULÁSI TEVÉKENYSÉGEK KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÁSOK
Az alapfogalmakat, képleteket és
mennyiségeket jegyzetelje ki a füzetébe.
1. Olvassa el figyelmesen az 1.sz. tájékoztató
lapon a Villámvédelem elmélete című részt. Kérje el tanárától az MSZ 274 –es
szabványt, ismerje meg a felépítését.
2. Ismerje meg az épületek villámvédelmi
besorolását. Valóságos tervrajzokon tanulmányozza a
villámvédelmi rendszereket.
3. Ismerje meg a külső villámvédelem részeit és
fokozatait.
4. Tanulmányozza át a belső villámvédelem

fogalmát és az LPZ zónarendszert.
8. Válaszoljon írásban az 1. sz. önellenőrzési lap

kérdéseire és a 12. oldal megoldó kulcsával
ellenőrizze válaszait!
3
1. sz. TÁJÉKOZTATÓ LAP
CÍM: Villámvédelem elmélete
1. Villámlás és villámvédelem elmélete

1.1. A villám és a villámcsapás káros hatásai
A villám a zivatarok alkalmával a felhő és a föld, vagy két felhő között létrejövő impulzus-
jellegű villamos kisülés. A villám káros hatásai: élettani hatás, összetett dinamikus erőhatás, a
nagy ívhőmérséklet és nagy áramerősség miatt fellépő tűzgyújtó hatások és az
elektromágneses impulzushatások (mint másodlagos villámhatások). A másodlagos
villámhatások épületeken belül, és a villámcsapás helyétől több km távolságban is jelentős
túlfeszültségkárokat okoznak. A villámvédelem célja és feladata az emberi élet és a
vagyontárgyak védelme a villám közvetlen és közvetett káros hatásaival szemben.
Régebben a villámvédelem csak a hagyományos villámhárító (felfogó, levezető, földelő)
berendezést jelentette, amelynek feladata nagyrészt csak az épületek és építmények éghető
szerkezete tűzvédelemére korlátozódott. A külső villámvédelem (villámhárító) nem nyújt
védelmet a másodlagos villámhatásokkal szemben, ezért épületen belül belső villámvédelmet
és túlfeszültség-védelmet is kell létesíteni.
Túlfeszültségek keletkezése
A gyakorlatban sokszor fordulnak elő olyan rövid idejű elektromágneses impulzushatások,
amelyek a félvezetős villamos készülékeket és a berendezéseket tönkreteszik. Ilyen hatások,
pl. a közvetlen-, vagy közeli villámcsapások által okozta túlfeszültségek, vagy a különböző
kapcsolások, vagy zárlatok által okozta kapcsolási túlfeszültségek lehetnek.
A másodlagos villámhatások sokkal gyakrabban fordulnak elő, mint a közvetlen
villámcsapások, mert a villám talppontja köré rajzolható több kilométeres hatósugarú kör
felületével arányosan megtöbbszöröződötten érvényesül a villám másodlagos hatása!
Az MSZ 274 Villámvédelem szabvány a 3/2000 (I. 31.) BM rendelet alapján kötelezően
alkalmazandó szabvány maradt, tehát a szabvány alkalmazása a kötelező! Az épületekre és
egyéb építményekre külső villámvédelmet csak abban az esetben kell felszerelni, ha az MSZ
274 szabvány megítélése szerint az épület természetes villámvédelmi adottságai önmagukban
nem elegendők! A másodlagos villámhatásokkal szemben minden esetben célszerű védeni az
épületben lévő elektronikus berendezéseket!
A villámvédelem feladata a villámívkisülés, mint elektromágneses impulzus által keltett
elektromos- és mágneses térerő, valamint a térerőváltozások hatására fellépő túlfeszültségek
elleni védelem! Az elektronikus berendezésekre az MSZ EN 61000-4-5 „Elektromágneses
összeférhetőség (EMC) „Gyorstranziens vizsgálatok" szabvány is vonatkozik.
Az elektromágneses összeférhetőség (EMC) követelményeinek megfelelő villámvédelem fő

összetevői a következők:
- a szigorúbb feltételek szerint felépített külső villámvédelem;
- a belső villámvédelem;
- a belső terek elektromágneses árnyékolásai;
- a villámvédelmi potenciálkiegyenlítés összetett rendszere a zónahatárokon;
- a többlépcsős túlfeszültség-védelem, amelynek utolsó fokozata az EMC határértékek alá
korlátozza a fellépő túlfeszültségeket.
-létesíteni kell az LPZ villámvédelmi zónákat, a kapcsolási túlfeszültségek elleni védelemre
pedig az SPZ kapcsolási védő zónákat.
4
1.2. Épületek és egyéb építmények villámvédelmi csoportokba sorolása
A külső villámvédelem fokozatainak meghatározásához az épületeket és építményeket
csoportokba kell besorolni: rendeltetés, magasság, környezet, a tető és héjazat szerkezete,
anyaga, körítő falak (az épület külső falának) anyaga és éghetősége, valamint a környező
levegő szennyezettsége függvényében. Az MSZ 274-2 Villámvédelem szabvány minden
épületnek vagy építménynek az előzők szerint csoportjelet ad, amely nyomtatott nagybetűk és
egyjegyű számok sorozatából áll. A számok növekvő sorrendje a veszélyeztetettség
növekedését is jelzi.
1.2.1. Rendeltetés szerinti csoportok: R

R1 csoport: közönséges épület
R2 csoport: kiemelt épület
R3 csoport: tűzveszélyes épület
R4 csoport: tűz- és robbanásveszélyes épület
R5 csoport: fokozottan tűz- és robbanásveszélyes épület.
1.2.2. Magasság szerinti csoportok: M

A csoport M1, M2, M3 vagy M4 lehet, ahol az építményt mindig valamelyik csoportba a saját
magassága, a környezetében lévő épületek, építmények és tereptárgyak magassága, valamint a
környezet villámcsapási veszélyt növelő hatása alapján kell besorolni.
A tető anyaga és szerkezete szerinti csoportok: T

A tető anyaga és szerkezete szerinti csoportok éghetőségi fokozata: T1-T5. Az adott épületet a
tetőfödém vagy tetőszerkezet és a héjazat anyagaitól és szerkezeteitől, ill. azok éghetőségétől
függően kell besorolni.
Az épületek magasság szerinti csoportosítása

5
Villámveszélyességi fokozatok
A védett épület hegy- vízfolyáshoz 10 m-nél közelebb,
síkságon egyéb helyen
magas- tetőn vagy nedves helyen
sága, m ha a környezetben épület ha a környezetben lévő épület a védettnél
100 m-en belül 2 m-rel nem 2m-rel nem
nincs
nincs alacsonyabb
< 10 M3 M2 M2 M1 M2 M1
10...20 M3 M3 M3 M1 M2 M1
20...30 M4 M4 M4 M2 M3 M2
> 30 M4 M4 M4 M3 M4 M3
1.2.3. A körítő falak anyaga szerinti csoportok: K

A körítő falak anyaga szerinti csoportok lehetnek:
K1 csoport: nem éghető fal,
K2 csoport: fémszerkezet fal,
K3 csoport: éghető fal.
1.2.4.A környező levegő szennyezettsége: S

A környező levegő szennyezettsége szerinti csoportok: S1-S4 lehetnek. A csoportok a
környező levegő szennyezettségét és annak korróziós hatását, így a villámhárító fém
alkatrészeinek élettartamát veszik figyelembe. Az épületen létesítendő villámhárító szükséges
fokozatának helyes megállapításánál ez döntő jelentőségű.
1.2.5. Másodlagos villámhatások és túlfeszültségek következménye szerinti csoportok: H

(az MSZ 274 -2/1M : 2001 Villámvédelem szabvány szerinti Kiegészítés)
Az MSZ 274 -2/1M :2001 szabvány módosítása az épület vagy építmény belső műszaki
tartalma és annak másodlagos villám hatás veszélyeztetettsége függvényében (H) csoportba
sorolja az épületeket, vagy egyéb építményeket, így a létesítendő villámvédelem eddigi
csoportjai kiegészülnek egy további: Másodlagos villámhatások és túlfeszültségek
következménye szerinti csoportok (H1 ...H5) valamelyikével.
H1 csoport. Másodlagos hatásokkal szemben érzéketlen épület

H2 csoport. Belső kisülés által helyileg veszélyeztetett épület
H3 csoport. Túlfeszültség miatt mérsékelten veszélyeztetett épület
H4 csoport. Belső kisülés vagy túlfeszültség miatt jelentősen veszélyeztetett épület
H5 csoport. Túlfeszültség miatt fokozottan veszélyeztetett épület
1.3. Külső villámvédelem

1.3.1. Feladata, felépítése, jelölése és fokozatai
A külső villámvédelem vagy régi nevén villámhárító feladata az, hogy közvetlen villámcsapás
esetén a villámáramot tűzgyújtó, olvasztó, dinamikus és romboló hatástól mentesen,
megfelelő keresztmetszetű és biztonságos áramúton (felfogón, levezetőn, földelőn) levezesse
a földbe. A levezetett töltések azonban nem tudnak akadálytalanul szétáramlani a földben,
mert a föld ellenállásába ütköznek. Ezt az ellenállást a villámvédelem a földelő szétterjedési
ellenállásának vagy egyszerűen csak földelő ellenállásnak nevezi. A külső villámvédelem
kiépítésének kötelezettségét és kialakítását az MSZ 274 szabványsorozat szabványai írják elő.
6
A felfogó feladata, hogy közvetlen villámcsapás esetén a védendő építmény helyett mindig a
felfogón képezzen becsapási talppontot.
A felfogó elemei lehetnek felfogóháló, felfogóvezető, a felfogórúd, a felfogócsúcs vagy a
természetes fém felfogó, amelyeken bárhol biztonságos villámbecsapási pont keletkezhet. A
felfogók térbeli kialakítását a szabványban leírt, a védőhatást modellező geometriai szerkesztő
eljárásokkal lehet meghatározni, (gördülő gömb, felfogó védőkúp).
A felfogó jele: V.
A felfogó általános elrendezésének fokozatjele: 0,1, 2, 3, 4, 5 vagy 6. A felfogó épülethez
viszonyított helyzetének fokozatjele: o, a, b, c vagy d.
A levezető a villámhárítónak az a része, amelyik a villámvédelmi felfogót -megfelelő

villamos vezető keresztmetszettel - összeköti a villámhárító földelővel.
A levezető jele: L
A levezetők általános fokozatának jele: 0,1, 2, 3,4 vagy 5.
A levezetők épülethez viszonyított helyzetének fokozata o, a, b, c vagy d.
A villámhárító földelő-berendezés a villámhárítónak az a része, amely vagy közvetlenül, vagy

betonba ágyazott vezetőként érintkezik a talajjal, és a villámáramot belevezeti a földbe.
A villámvédelmi földelőt és az érintésvédelmi földelőt a központi EPH csomópontban össze
kell kötni egymással. A földelő ellenállásának rendszeres ellenőrző mérése céljából külön
mérő-csatlakozó helyeket kell kialakítani.
A földelés jele: F.
A földelés általános elrendezésének fokozata: 0,1, 2, 3 vagy 4
és utána törtvonallal elválasztva a földelési ellenállás Ohmban kifejezett értéke szerepel, ha
erre nincs konkrét követelmény, akkor az x jel.
A teljes berendezés fokozatának jelölése

A védendő épület besorolása példaként lehet:
R2 rendeltetés
M1 magasság
K1 fal (nem éghető)
T2 tetőszerkezet (pl. nem éghető anyag fém alkatrészek nélkül)
S2 légszennyezés
H4 másodlagos villámhatás
Az ennek alapján meghatározott villámvédelmi berendezés fokozatának teljes jelölése - a
felfogó, levezető és földelő fokozatának előzők szerinti meghatározásával- példaként a
következő lehet:
V1o-L2a-F2/x, B3
1.3.2. A külső villámvédelmi berendezés alkatrészeire előírt követelmények

A jövőben csak szabványos (H vagy L) minősítésű és korrózióvédett villámvédelmi
szerelvényeket szabad beépíteni, melyeknek a következő hatósági felülvizsgálatig (3, 6, ill. 9
évig) garantálni kell a villámhárító megfelelő minőségét és megbízhatóságát!
Alkatrészek és szerelvények legkisebb méretei

7
Az alkatrészek és szerelvények legkisebb méreteit az MSZ 274-3 szerinti méretfokozatok
betűkódjai is előírják! A vezetők és szerelvények ugyanis mind a falban, mind a levegőben
idővel korróziónak, valamint különböző mechanikai hatásoknak vannak kitéve.
- a normál méret jele: n;
- közepes méret jele: k;
- az erős méret jele: e;
- az erős, különleges méret jele: ek.
Az előző alappéldát kiegészítve: V3b-L4b-F3/18-e, B3.,

ahol az e betűjelzés azt jelenti, hogy a szabványban meghatározott erős méretű vezetőket és
szerelvényeket kell alkalmazni, a B3 pedig a belső villámvédelem követelményei szerinti
kialakításra utal.
1.4. Belső villámvédelem és túlfeszültség-védelem

A villámimpulzus mint elektromágneses zavarforrás olyan jelenség, amelynek során több MJ
energia szabadul fel. Ez a nagy energiájú elektromágneses impulzus - belső villám- és
túlfeszültség-védelem hiányában - a külső villámvédelem által védett téren belül üzemelő
érzékeny elektronikus berendezésekben működési zavarokat ill. túlfeszültség
meghibásodásokat okoz. Az elektromágneses villámimpulzus elleni védelemnek összhangban
kell lennie a külső villámvédelemmel.
Földelési követelmények
Ha egymáshoz közel eső építményeket erősáramú és távközlési kábelek kötnek össze, akkor a
földelő rendszereket össze kell kötni egymással, és ajánlatos több párhuzamos utat kiépíteni,
hogy a kábeleken folyó áramok csökkenjenek. A hurkolt földelőhálózat ezt a követelményt
kielégíti. A villámáram hatásait tovább csökkenti, ha a kábeleket fémcsőben, vagy vasbeton
vezeték csatornában helyezik el, amit a hurkolt földelő hálózattal összekötnek.
Árnyékolási követelmények
Az elektromágneses zavarás - beleértve a mágneses tér hatásait is - elsősorban árnyékolással
csökkenthető. Az elektromágneses térerő csökkentése érdekében az összes nagyobb
kiterjedésű fémszerkezetet össze kell kötni egymással és a villámhárítóval. Ilyenek pl. a
fémborítású tetők és homlokzatok, a vasbeton szerkezetek acélbetétei, a fém ajtó- és
ablakkeretek. Ha árnyékolt kábelek haladnak a védendő térben, akkor az árnyékolást legalább
a két végén, ill. a villámvédelmi zónák határainál be kell kötni a földelő rendszerbe. Különálló
építmények között húzódó kábeleket fém csövekben, vagy vasbeton kábelcsatornákban kell
vezetni. A kábelcsatornának az elejétől a végéig villamosán összefüggő vezetőnek kell lennie,
amely be van kötve a különálló építmények EPH sínjeibe is. Ezekkel a sínekkel össze kell
csatolni a kábelek árnyékolásait is.
Összecsatolási követelmények
Az összecsatolások célja a védendő térben lévő fém alkatrészek és a rendszerek között,
villámcsapás esetén fellépő potenciálkülönbségek csökkentése. A fém alkatrészek és
rendszerek összekapcsolását a villámvédelmi zónák határain való áthaladás helyén vagy egy-
egy zóna belsejében kell végrehajtani. Összekötő sínekhez összekötő vezetőkkel és
szorítókkal kell csatlakozni, vagy ahol ez szükséges túlfeszültség-védelmi eszközöket kell
beiktatni.
8
1.4.1. LPZ Villámvédelmi zónák (MSZ IEC 1312-1 szabvány szerint)
Az elektromágneses villámimpulzus ellen védendő teret védelmi zónákra (LPZ és SPZ) kell
osztani, amelyekben meg kell határozni a különböző elektromágneses hatásoknak kitett
térrészeket és a zónahatárokon ki kell jelölni a kapcsolódó védelmi pontokat és csatolási ill.
összekötési pontokat. A zónákra az a jellemző, hogy a zónahatárokon az elektromágneses
jellemzőkben jelentős változás következik be.
Épület villámvédelmi zónákra osztása
LPZO Az a villámvédelmi zóna, amelyben közvetlen villámcsapások bárhol lehetségesek.

Az LPZO zónában meghatározott a villámveszély, és ismertek a következők:
- villámáram paraméterei közvetlen villámcsapáskor,
- a vezetéken fellépő villámáramok, amelyek az energiaelosztó vezetéken az épületbe
juthatnak,
- az elektromágneses erőtér, amely közvetlen vagy közeli villámcsapáskor keletkezik.
LPZOA az a zóna, ahol a berendezések közvetlen villámcsapásnak vannak kitéve, és ezért a

teljes villámáramot kell vezetniük. Ebben a zónában az elektromágneses erőtér csillapítatlanul
létrejön.
LPZOB az a zóna, ahol a berendezések nincsenek közvetlen villámcsapásnak kitéve, de az

elektromágneses erőtér csillapítatlanul létrejön.
LPZ1 az a zóna, ahol a berendezések nincsenek közvetlen villámcsapásnak kitéve, de a zónán

belül az áram minden vezetőszerkezetben korlátozva van a 0A és a 0B zónához képest,
továbbá az árnyékolástól függően az elektromágneses erőtér is csillapított lehet.
LPZ2 és további magasabb szintű zónák, ahol még kisebb vezetési áramot és/vagy
elektromágneses erőteret kell/lehet megengedni, további zónákat kell bevezetni. Általában,
minél nagyobb a zóna sorszáma, annál kisebbek az elektromágneses környezeti jellemzők
határértékei. Az egyes LPZ zónák határain, az ott áthaladó összes fémszerkezetet lehetőség
szerint össze kell kötni egymással, és árnyékolásról kell gondoskodni.
9
A villámáram eloszlása a létesítményekbe belepő közműhálózatok között
A belső villámvédelem fokozatának meghatározása

Másodlagos hatás szerinti H1 H2 H3 H4 H5
csoport
rendel- magasság
a belső villámvédelem fokozata
tetés szerinti szerinti
M1 BO BO BO B2 B3
M2 BO BO BO B2 B3
R1
M3 BO BO B2 B2 B3
M4 BO B1 B2 B2 B3
M1 BO B1 B2 B3 B4
M2 BO B1 B2 B3 B4
R2
M3 BO B1 B2 B3 B4
M4 BO B1 B2 B3 B4
M1 BO B1 B2 B3 B4
M2 BO B1 B2 B3 B4
R3
M3 BO B1 B2 B3 B4
M4 BO B1 B2 B3 B4
M1 BO B3 B3 B3 B4
M2 BO B3 B3 B3 B4
R4
M3 BO B3 B3 B3 B4
M4 BO B3 B3 B3 B4
M1 BO B3 B3 B3 B4
M2 BO B3 B3 B3 B4
R5
M3 BO B3 B3 B3 B4
M4 BO B3 B3 B3 B4
1.4.2. A belső villámvédelem fokozatai B0...B4

A belső villámvédelem fokozataira a védendő épület, ill. egyéb építmény
- rendeltetése (R1...R5),
- magassága és környezete (M1 ...M4),
- a másodlagos hatások és túlfeszültségek következménye (H1 ...H5)
10
szerinti csoportosítás besorolásai alapján a fenti táblázatból kell megállapítani.
BO fokozat: A belső villámvédelem semmilyen védelmi intézkedést nem tesz szükségessé.

B1 fokozat, amely megvalósul:
- a villámhárító vezetők nyomvonalának olyan módosításával, hogy veszélyes megközelítések
ne jöjjenek létre;
- az egymást megközelítő vezetők olyan módon elhelyezett összekötésével; vagy
- a villámhárító vezetők nyomvonalának olyan módosításával, hogy a veszélyes megközelítés
nem jön létre.
- a B1 fokozat szerinti intézkedésekkel, és ezen túlmenően;
- a védendő létesítményben levő villamos rendszereknek az elektromágneses villámimpulzus
elleni védelmével.
- a B1 és B2 fokozat szerinti intézkedésekkel és ezen túlmenően
- az egymást megközelítő vezetők (fémtárgyak) olyan módon elhelyezett összekötésével; vagy
- a villámhárító vezetők nyomvonalának olyan módosításával, hogy veszélyes megközelítés
nem jön létre.
A B1, B2 és B3 fokozat szerinti intézkedésekkel, de az elektromágneses villámimpulzus
elleni védelem méretezése szempontjából az I. védelmi szintnek megfelelő
villámparamétereket kell számításba venni.
További követelmény, hogy a felfogó vagy levezető nem közelít meg 1 m-nél kisebb
távolságra adatok vagy hangfelvételek mágneses tárolására használt helyet.
11
1.sz. ÖNELLENŐRZÉSI FELADATLAP
Utasítás: Ellenőrizze sikerült-e elsajátítania a villámvédelemmel kapcsolatos
ismereteket! Válaszoljon az alábbi kérdésekre!
1, Sorolja fel, hogy mi alapján lehet az épületek és építmények külső villámvédelem

fokozatait meghatározni!
2, Sorolja fel az EMC villámvédelem fő követelményeit!
3, Mit jelent az LPZ0A?
4, Sorolja fel a belső villámvédelmi fokozatokat, állítsa veszélyességi sorrendbe őket!

12
MEGOLDÓKULCS
AZ 1. sz. ÖNELLENŐRZÉSI FELADATLAPHOZ
1,
-rendeltetés;
-magasság;
-környezet;
-a tető és héjazat szerkezete, anyaga;
-körítő falak anyaga és éghetősége;
-a környező levegő szennyezettsége
2,
-a villámok által keltett túlfeszültségek elleni védelemre létesíteni kell az LPZ villámvédelmi
zónákat, a kapcsolási túlfeszültségek elleni védelemre pedig az SPZ kapcsolási védő zónákat.
3,
Az a villámvédelmi zóna, ahol a berendezések közvetlen villámcsapásnak vannak kitéve, és
ezért a teljes villámáramot kell vezetniük. Ebben a zónában az elektromágneses erőtér
csillapítatlanul létrejön.
4,
B0
B1
B2
B3
B4
Az elvégzett feladatoknak meg kell egyeznie az itt szereplő válaszokkal. Ha

hibát követett el, vagy kérdése van, ismételje meg a tanulási tevékenység
szükséges részeit, illetve kérjen segítséget tanárától.
13
2. TANÍTÁSI-TANULÁSI GYAKORLAT
A részcélkitűzés száma:2
Részcélkitűzés: Legyen képes a külső és belső villámvédelmi rendszerek szerelésére.
TANULÁSI TEVÉKENYSÉGEK KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÁSOK
1. Olvassa el figyelmesen az 2.sz. tájékoztató Írja le a füzetébe a felhasznált anyagok
lapon a Villámvédelmi rendszerek telepítése listáját és a szerelési sorrendeket.
című részt.
2. Meglévő létesítmények tervrajzairól a Kérje tanára segítségét a rajzjelek

villámvédelmi rendszereket rajzolja le a értelmezéséhez!
füzetébe!
3. Tervezze meg lakóhelyének külső Készítsen vázlatot a füzetébe.

villámvédelmi rendszerét! Katalógusokból válaszon ki szerelési
anyagokat, amelyeket tüntessen fel
ábráján!
4. Válaszoljon írásban az 2. sz. önellenőrzési lap

kérdéseire és a 19. oldal megoldó kulcsával
ellenőrizze válaszait!
14
2.sz. TÁJÉKOZTATÓ LAP
CÍM: Villámvédelmi rendszerek telepítése
2. Túlfeszültség-védelem az épület erősáramú méretlen fővezetékén

A villám- és túlfeszültség-védelem létesítése kérdésében a fogyasztónak kell döntenie arról,
hogy létesít-e a mért hálózatán ilyen védelmet, vagy sem. Ha írásban úgy nyilatkozik a
fogyasztó, hogy saját költségén belső villám- és túlfeszültség-védelmet létesít, akkor az
áramszolgáltatók támogatják a védelem szabványos beépítését, és szigorú feltételek mellett
befogadják a méretlen fővezetéki szakaszon kétszintű pecsétzár alatt a villámáram levezető
szikraközök beépítését. Amennyiben a fogyasztó villámáram levezető készüléket épít be,
akkor azt pecsétzár alatt, a méretlen fogyasztói hálózat és a központi EPH csomópontja közé
kell beépíteni.
A villámáram-levezető készülék csak szikraköz típusú lehet, és párhuzamos kapcsolásban

fém-oxid-varisztor, vagy más szivárgó áramot okozó egyéb eszköz nem lehet beépítve. A
villámáram-levezetők gyártó által katalógusban megadott védelmi szintje csak a készülék
kapcsaira vonatkozik. A villámimpulzus árama a bekötő vezeték reaktanciáján jelentős
hosszfeszültségesét hoz létre. A védendő készülék kapcsain e két feszültség összege
jelentkezik, amely a védőhatást lerontja. Ezért a méretlen fogyasztói hálózatba beépített
villámáram-levezetőket az első túláramvédelmi készülék után úgy kell a fővezetékre
csatlakoztatni, hogy az EPH és a védett vezető közötti villám ágáramút együttes hossza ne
haladja meg az 1 m-t.
A villámáram útjában a méretlen fővezetéknek a csatlakozási pont és a villámáram levezető
leágaztatási pontja közötti része, valamint a villámáram-levezetőt a leágaztatási ponttal,
továbbá az EPH csomóponttal összekötő vezetékek keresztmetszete rézvezető esetén legalább
16 mm2 Cu, vagy más anyagú fém vezető esetén ezzel vezetőképesség szempontjából azonos
legyen! A méretlen fővezetéken a csatlakozási ponton első túláramvédelmi készülékként
felszerelt olvadóbiztosító névleges árama legalább NH 63 A gL/gG, független zárlati áram
megszakítóképessége pedig legalább 50 kA legyen. A villámáram-levezetők meghibásodása
esetén azok a hálózatról megbízhatóan lekapcsolhatók legyenek. A méretlen fogyasztói
hálózatra csatlakoztatott villámáram-levezetőt (10/350 μs) zárópecsételhető műanyag
tokozatba kell beépíteni.
Villámcsapás esetén a behatoló teljes impulzusenergiát a tápponttól számítva első B és a

második C fokozat nélkül, a harmadik (a védett készülékeknél lévő) D osztályú finomvédelmi
készülékek egyedül nem képesek levezetni, túlterhelődnének, és a védendő berendezésekkel
együtt tönkremennének, esetleg szétrobbannának és további tűzkárokat is okozhatnának!
Csupán az első két védelmi fokozat (B és C) beépítése azért nem elegendő, mert igaz, hogy a
villámáramot képesek együttesen, károsodás nélkül levezetni, de a második C osztályú
védelem feszültséghatárolási szintje még nem nyújt megfelelő védelmet az elektronikus
tápegységek számára, így azok tönkremennek.
A fogyasztónak és az áramszolgáltatónak közös érdeke, hogy a B osztályú villámáram-
levezetőket a fogyasztásmérő előtt, a fogyasztásmérőt és kismegszakítókat megkerülő
villámáram nyomvonallal építsék be, és mindenfajta villám- és túlfeszültség kár, továbbá az
energiaellátás kiesése nélkül védjék meg mind az energia elosztó hálózat készülékeit és
szerkezeti szigeteléseit, mind a túlfeszültség-érzékeny fogyasztó-berendezéseket.
15
3. Épületen belüli erősáramú hálózatok belső villámvédelme
Feladata a villámáram behatolásának megakadályozása a külső villámvédelem által védett
térrészekbe. A beépített villámáram-levezetőkön át abban az esetben folyik a legnagyobb
villámáram a villamosenergia-elosztó hálózaton a transzformátor felé, ha a vízvezeték is, és a
gázvezeték is műanyagból van, és a villamosenergia-ellátó hálózaton kívül nincsen más
áramút a távoli földpontok felé.
A villám dinamikus erőhatásai
A villámáram által átjárt vezetők nyomvonala körül a villámimpulzus árama mágneses
erőteret hoz létre, amely az elektromágneses környezetével kölcsönhatásba lép. Ez a
magyarázata annak, hogy az egymáshoz közel elrendezett villámáram-vezetők között az
áramirányoktól függően olyan erőhatások lépnek fel, amelyek a vezetők rögzítéseit
széttéphetik és a vezetőket vagy összeszorítják, vagy egymástól eltávolítják. A külső
villámvédelem hibásan elrendezett áramvezetőin a dinamikus erőhatások a nem megfelelő
szilárdságú villámvédelmi tartókat, kötéspontokat és rögzítéseket megrongálják, azt követően
a villámimpulzus fajlagos energiája a már nagy átmeneti ellenállású szakaszt és annak
környezetét szétrobbantja.
Az áramút erős irányváltozásakor igen nagy fajlagos erő is felléphet. Ezért a villámáram utak
kialakításakor lehetőleg kerülni kell az éles töréseket. Ha ez elkerülhetetlen, akkor törekedni
kell az irányváltozás helyén a nagy ívű lekerekítésekre.
4. Külső villámvédelmi rendszer szerelése

16
Az épület alapozásakor a vasbeton alaptestbe bele kell szerelni az alapföldelő vezetéket.
Legkisebb átmérője 12 mm fekete köracél, vagy 10 mm átmérőjű tűzi-horganyzott köracél. A
földelővezetőnek az alaptestben folyamatosnak kell lennie, amit hegesztéssel, vagy csavaros
elemekkel kell összekötni. A betonalap-földelő diletációs kötéseit rugalmasan kell elkészíteni
bitumenes mázolással és a földelőbe be kell vonni az acél és vas vasbetonpilléreket. A
nagykiterjedésű fémtárgyakat, veszélyes megközelítés esetén össze kell kötni a villámvédelmi
rendszerrel.
A villámhárító levezetőknél az EPH pont bekötése céljából leágazó kiállásokat kell készíteni.
A felfogó szerkezetét a tetőn a besorolásnak megfelelő kiemeléssel tűzi-horganyzott, vagy réz

anyagokból kell lehetőleg megszerelni. Az acéltartókat korrózióvédelemmel kell ellátni.
A felfogó kialakítása lehet felfogó-vezeték, felfogó-rúd és felfogó-csúcs. A felfogó-csúcsok
min. 16 mm átmérőjű, 2 m magas acél vagy tűzi-horganyzott acélrudak. A felfogó rudakat a
tető szerkezetéhez kell rögzíteni. Cserépfedés esetén esővédő lemezt kell alkalmazni az
átvezetésnél, hogy a csapadékot ne vezesse be a tetőtérbe.
A felfogó tartószerkezeteket egymástól olyan távolságra kell elhelyezni, hogy a felfogó
vezeték belógását megakadályozza. A tartószerkezet lapos tetőn betongúlákba öntött felfogó.
A betongúla és a tető szigetelése közé védőlemezt, vagy habarcsot kell rakni a szigetelés
megóvása érdekében. A védőlemezt a tetőszigetelő anyagából vágják ki, oly módon, hogy
nagyobb legyen a gúla alapjánál.
A tetőgerincen a felfogót a kúpcserepekhez rögzítik tartóbilincsekkel. A felfogót szerelhetjük
kifeszített sodronyra is, ilyenkor az épület végein feszítőszerkezeteket kell felszerelni. Nagy
távolságok esetén a felfogót szükség szerint alá kell támasztani.
A levezetőket cserépfedés esetén a cserép alá rögzíthető levezetőtartókon kell levezetni.

Függőleges levezetés esetén lefeszítést készítünk, vagy falba szerelt tartókra rögzítjük a
levezető vezetéket. Vannak olyan épületek, amelyek szerkezetébe már az építéskor
beleszerelik a levezetőket. (A vasbeton pillérekbe beleöntik a levezetőt.) Van, hogy az épület
falszerkezetében hornyot hagynak ki, vagy védőcsövet építenek be a levezető számára. Ezeket
a megoldásokat az épület szebb esztétikai megjelenése érdekében alkalmazzák.
A tetőn lévő nagy kiterjedésű fémszerkezeteket be kell kötni a felfogó szerkezetbe. Azokat a
kiálló fémrészeket, amelyek az épület belsejével kapcsolatban vannak a felfogó-rendszerbe
bekötni nem szabad. Ilyenkor ezen szerkezetek mellé felfogó-csúcsokat kell szerelni.
A levezetőbe be kell kötni a fém bádogszegélyt és esőcsatornát is. A lefolyót alul is földelni
kell, ami a villámáramot a föld felé vezeti. Le kell földelni a fém hágcsókat és a fém diletációs
takarásokat is.
A felfogó és levezető részeket hegesztéssel, vagy csavaros szerkezettel kell rögzíteni. A
vasbeton alaptestből kiálló földelő-vezetéket egyedi földeléssel kell ellátni. Ha a földelési
ellenállás értéke nincs megadva 1-1 db 3m-es rúdföldelőt kell leverni és hegesztett kötéssel
összekötni. A kötést bitumenes mázolással kell ellátni a korrózióvédelem miatt. A levezető és
a földelő közé vizsgáló összekötőt kell beépíteni az esetleges mérések elvégzése érdekében.
Vizsgáló összekötő készíthető: - laposvasból csavaros kötéssel, vagy
- szabványos kötőelemekkel.
Ha a korrózió védelem nem megoldott, akkor a helyszínen kell arról gondoskodni.
17
Az elkészült villámhárító berendezésről tűzvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyv készül. A
jegyzőkönyvben rögzíteni kell a –vizsgáló összekötők bontásával- a földelések földelési
ellenállását és a rendszer eredő ellenállási értékét is.
Minden esetben kötelező a villámhárító berendezés földelését összekötni a villamos hálózat
EPH pontjával.
Belső villámvédelmi rendszer szerelése

Az épület belső villámvédelme az épületszereléssel készül. Nemcsak az erősáramú, hanem a
gyengeáramú csatlakozásokat is túlfeszültség ellen védeni kell.
18
2.sz. ÖNELLENŐRZÉSI FELADATLAP
Utasítás: Ellenőrizze sikerült-e elsajátítania a villámvédelmi rendszerek
telepítésével kapcsolatos ismereteket! Válaszoljon az alábbi kérdésekre!
Vegyen részt el egy kommunális épület külső villámvédelmi rendszerének kiépítésében!

Írja fel a szerelési sorrendet és a felhasznált anyagokat! A munka elvégezése után, mérje meg
a földelő ohmos ellenállását! A mérési eredményeket jegyzőkönyvben dokumentálja!
19
MEGOLDÓKULCS
A 2. sz. ÖNELLENŐRZÉSI FELADATLAPHOZ
Szerelési sorrend:
1. A felfogó típusának kiválasztása, helyének előkészítése.

2. A felfogó csúcsok, vagy rudak elhelyezése.
3. A levezető rögzítési pontjainak kiépítése.
4. A levezető leszabása és rögzítése.
5. A földelő szonda előkészítése (lehet műhelyben is).
6. A földelő szonda leverése.
7. A kötések elkészítése: levezető-felfogó
levezető-földelő
8. A korrózióvédelem megoldása.
9. Földelési ellenállás mérése.
10. Mérési jegyzőkönyv készítése.
Az elvégzett feladatoknak meg kell egyeznie az itt szereplő válaszokkal. Ha

hibát követett el, vagy kérdése van, ismételje meg a tanulási tevékenység
szükséges részeit, illetve kérjen segítséget tanárától.
20
KOMPETENCIA TELJESÍTMÉNYSZINT FELMÉRŐ TESZTLAP
(A teljesítménymérésre az összes tanulási gyakorlat sikeres teljesítése után kerülhet sor)
A tanuló neve: Dátum:
Feladatcsoport neve: Épületvillamos berendezést szerel Próbálkozások száma:
Jele: B 1. 2. 3.
Kompetencia neve: Képes villámhárító berendezést
szerelni.
Száma: 2.9.
UTASÍTÁSOK ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS

Készítsen szerelési tervet az Szintek A teljesítmény szintjeinek meghatározása
oktatótól feladatul kapott
létesítmény külső
villámvédelmi rendszerének
kiépítésére, válassza ki a
szerelési anyagokat és
technológiákat. Mondja el a
földelési ellenállás mérésének
menetét!
5 jeles Önállóan ismerteti a külső villámvédelmi rendszer feladatát
és szerelésének menetét.
Ismerteti a belső villámvédelem feladatát és kialakításának
menetét.
A vonatkozó rendeleteket és jogszabályokat ismeri.
4 jó Ismerteti a külső villámvédelmi rendszer feladatát és

szerelésének menetét.
Ismerteti a belső villámvédelem feladatát.
A vonatkozó legfontosabb rendeleteket és jogszabályokat
ismeri.
3 közepes Ismerteti a külső villámvédelmi rendszer feladatát és

szerelésének menetét.
Ismeri a szerelési anyagokat és szerszámokat.
2 Alapvető szerelési ismeretekkel rendelkezik.

elégséges Ismeri a biztonságtechnikai előírásokat.
.
A teljesítmény elért szintje:
Az oktató/vizsgáztató(k) aláírása:
21
A TELJESÍTMÉNY KRITÉRIUMAI Igen Nem Nem

A feladat elfogadható teljesítéséhez minden felsorolt állításnak “igen” jellem-
vagy “nem jellemző” értékelést kell kapnia ző
A biztonságtechnikai utasításokat betartotta.
Ismeri és alkalmazza a szabványos rajzjeleket.
Ismeri az épületek villámvédelmi osztályokba sorolásának fő szempontjait.
Ismeri a szerelés technológiai sorrendjét.
Ismeri a külső villámvédelem feladatát és a villámhárító részeit.
Képes földelési ellenállás mérésére.
Képes a mért adatokból mérési jegyzőkönyvet készíteni.
Ismeri a felhasznált anyagok jellemző tulajdonságait.
Teljesítményszint: Valamennyi kérdésre “igen” vagy “nem jellemző” a válasz.

Amennyiben valamelyik kérdésre a válasz “nem”, a vizsga sikertelennek minősül.
Forduljon az oktatójához, aki megmondja, milyen további tevékenységet kell végeznie
ahhoz, hogy a hiányosságokat/hibákat kijavítsa és sikeres vizsgát tegyen.
22
ELMÉLETI ISMERETSZINT FELMÉRŐ TESZTLAP
A tanuló neve: Dátum:
Feladatcsoport neve: Épületvillamos berendezést szerel Próbálkozások száma:
Jele: B 1. 2. 3.
Kompetencia neve: Képes villámhárító berendezést
szerelni.
Száma: 2.9.
UTASÍTÁSOK ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS

Oldja meg az elméleti Szintek A teljesítmény szintjeinek meghatározása
ismeretszint felmérő
feladatlapot. A rendelkezésre
álló idő összesen 45 perc.
5 jeles A feladatlapot 91-100%-os teljesítménnyel megoldotta

4 jó A feladatlapot 81-90% -os teljesítménnyel megoldotta
3 közepes A feladatlapot 61- 80 %-os teljesítménnyel megoldotta
2 A feladatlapot 50 -60%-os teljesítménnyel megoldotta
elégséges
1 A feladatlapot nem sikerült legalább 50%-os teljesítménnyel
elégtelen megoldani
A teljesítmény elért szintje:
Az oktató/vizsgáztató(k) aláírása:
Elégtelen teljesítményszint: ha nem sikerült legalább 50%-os teljesítményt elérnie, a

tudásszintje nem elfogadható. Forduljon az oktatójához, aki megmondja, milyen további
tevékenységet kell végeznie ahhoz, hogy a hiányosságokat/hibákat kijavítsa és a
tudásszint felmérést sikeresen megismételhesse.
23
ELMÉLETI ISMERETSZINT FELMÉRŐ TESZTLAP
1, Sorolja fel, hogy mi alapján lehet az épületek és építmények külső villámvédelem

fokozatait meghatározni!
2, Sorolja fel az EMC villámvédelem fő követelményeit!
3, Állítsa sorrendbe a kialakulható veszély nagysága alapján LPZ zónarendszer valós zónáit!
LPZ0; LPZ3; LPZ0B; LPZ0A; LPZ2; LPZ1A; LPZ1
4, Sorolja fel a külső villámvédelmi berendezés szerelésének technológiai sorrendjét 10

lépésben!
24
MEGOLDÓKULCS
AZ ELMÉLETI ISMERETSZINT FELMÉRŐ TESZTLAPHOZ
1,
-rendeltetés;
-magasság;
-környezet;
-a tető és héjazat szerkezete, anyaga;
-körítő falak anyaga és éghetősége;
-a környező levegő szennyezettsége
2,
-a villámok által keltett túlfeszültségek elleni védelemre létesíteni kell az LPZ villámvédelmi
zónákat, a kapcsolási túlfeszültségek elleni védelemre pedig az SPZ kapcsolási védő zónákat.
3,
LPZ0A;
LPZ0B;
LPZ1;
LPZ2;
LPZ3
Megjegyzés: -LPZ1A nincsen
-LPZ0 csak akkor van, ha nincsen LPZ0A és LPZ0B
4,
1. A felfogó típusának kiválasztása, helyének előkészítése.

2. A felfogó csúcsok, vagy rudak elhelyezése.
3. A levezető rögzítési pontjainak kiépítése.
4. A levezető leszabása és rögzítése.
5. A földelő szonda előkészítése (lehet műhelyben is).
6. A földelő szonda leverése.
7. A kötések elkészítése: levezető-felfogó
levezető-földelő
8. A korrózióvédelem megoldása.
9. Földelési ellenállás mérése.
10. Mérési jegyzőkönyv készítése.

Villámvédelem Elmélete - Geri - HF - Mester

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Villámvédelem Elmélete - Geri - HF - Mester

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Szakmacsoport: Elektrotechnika-elektronika

AZ INTÉZMÉNY NEVE, CÍME: Táncsics Mihály Technikum és

A SZAKMACSOPORT MEGNEVEZÉSE: Elektrotechnika-elektronika

A SZAKMA MEGNEVEZÉSE: Villanyszerelő

A TANTÁRGY MEGNEVEZÉSE: Épületvillamossági szerelés

A FELADATCSOPORT MEGNEVEZÉSE: Épületvillamos berendezést szerel

A KOMPETENCIA NEVE: Képes villámhárító berendezést szerelni

A TELJESÍTMÉNY SZINTMÉRÉS JAVASOLT IDEJE:

Részcélkitűzés: Ismerje meg és alkalmazza a villámlás elméletét, tanulmányozza az

4. Tanulmányozza át a belső villámvédelem

8. Válaszoljon írásban az 1. sz. önellenőrzési lap

1. Villámlás és villámvédelem elmélete

Az elektromágneses összeférhetőség (EMC) követelményeinek megfelelő villámvédelem fő

1.2.1. Rendeltetés szerinti csoportok: R

1.2.2. Magasság szerinti csoportok: M

A tető anyaga és szerkezete szerinti csoportok: T

Az épületek magasság szerinti csoportosítása

1.2.3. A körítő falak anyaga szerinti csoportok: K

1.2.4.A környező levegő szennyezettsége: S

1.2.5. Másodlagos villámhatások és túlfeszültségek következménye szerinti csoportok: H

H1 csoport. Másodlagos hatásokkal szemben érzéketlen épület

1.3. Külső villámvédelem

A levezető a villámhárítónak az a része, amelyik a villámvédelmi felfogót -megfelelő

A villámhárító földelő-berendezés a villámhárítónak az a része, amely vagy közvetlenül, vagy

A teljes berendezés fokozatának jelölése

1.3.2. A külső villámvédelmi berendezés alkatrészeire előírt követelmények

Alkatrészek és szerelvények legkisebb méretei

Az előző alappéldát kiegészítve: V3b-L4b-F3/18-e, B3.,

1.4. Belső villámvédelem és túlfeszültség-védelem

Épület villámvédelmi zónákra osztása

LPZO Az a villámvédelmi zóna, amelyben közvetlen villámcsapások bárhol lehetségesek.

LPZOA az a zóna, ahol a berendezések közvetlen villámcsapásnak vannak kitéve, és ezért a

LPZOB az a zóna, ahol a berendezések nincsenek közvetlen villámcsapásnak kitéve, de az

LPZ1 az a zóna, ahol a berendezések nincsenek közvetlen villámcsapásnak kitéve, de a zónán

A villámáram eloszlása a létesítményekbe belepő közműhálózatok között

A belső villámvédelem fokozatának meghatározása

1.4.2. A belső villámvédelem fokozatai B0...B4

BO fokozat: A belső villámvédelem semmilyen védelmi intézkedést nem tesz szükségessé.

1, Sorolja fel, hogy mi alapján lehet az épületek és építmények külső villámvédelem

2, Sorolja fel az EMC villámvédelem fő követelményeit!

3, Mit jelent az LPZ0A?

4, Sorolja fel a belső villámvédelmi fokozatokat, állítsa veszélyességi sorrendbe őket!

Az elvégzett feladatoknak meg kell egyeznie az itt szereplő válaszokkal. Ha

2. Meglévő létesítmények tervrajzairól a Kérje tanára segítségét a rajzjelek

3. Tervezze meg lakóhelyének külső Készítsen vázlatot a füzetébe.

4. Válaszoljon írásban az 2. sz. önellenőrzési lap

2. Túlfeszültség-védelem az épület erősáramú méretlen fővezetékén

A villámáram-levezető készülék csak szikraköz típusú lehet, és párhuzamos kapcsolásban

Villámcsapás esetén a behatoló teljes impulzusenergiát a tápponttól számítva első B és a

4. Külső villámvédelmi rendszer szerelése

A felfogó szerkezetét a tetőn a besorolásnak megfelelő kiemeléssel tűzi-horganyzott, vagy réz

A levezetőket cserépfedés esetén a cserép alá rögzíthető levezetőtartókon kell levezetni.

Belső villámvédelmi rendszer szerelése

Vegyen részt el egy kommunális épület külső villámvédelmi rendszerének kiépítésében!

1. A felfogó típusának kiválasztása, helyének előkészítése.

Az elvégzett feladatoknak meg kell egyeznie az itt szereplő válaszokkal. Ha

UTASÍTÁSOK ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS

4 jó Ismerteti a külső villámvédelmi rendszer feladatát és

3 közepes Ismerteti a külső villámvédelmi rendszer feladatát és

2 Alapvető szerelési ismeretekkel rendelkezik.

A TELJESÍTMÉNY KRITÉRIUMAI Igen Nem Nem

A biztonságtechnikai utasításokat betartotta.

Ismeri és alkalmazza a szabványos rajzjeleket.