Elsé fejexet MLINDOKOLJA A PERFORMATIVITAS | ESZTETIKAJANAK SZUKSEGESSEGET?* 197 5 oktSber 24-én figyelemre mélt6 és elgondolkodtats '« ményben volt résztik az innsbrucki Galerie Krinzinge: togatdinak. A belgradi sziiletési Marina Abramovié itt mutatta be Lips ‘Thomas (Tamés ajka) cimt performanszét. A performansz elején Marina meztelenre vetkézéitt, a terem hats6 faléra erésitette egy 14 hasonlit6, hosszG id egy tga csillagot rajzolt kiré. A Alt: afebér abroszon egy veg vrésbor, ceciistkanal és egy korbécs volt. Abramoviéleilt , & az utols6 cseppig kikenelazta @ csuprot, maid a keistélypoharba toltétee és lassi kortyokban megitta a bort. Amikor IkiGril 22 tiveg, job kezével bsszetdrte a poharat: a keze vérezni kezdett Ext kévet6en fell, és a fényképnek hatat forditva, anéz6k seme léttira, bororvapengével egy St4gi csillagot metszett a hasira. A vérz6 miivész megragadta a korbicsot, letérdelt, és erds csapasokkal titlegelni kezdte magat. A korbécs véres csflcokat rajzolt a kézénség felé forditott hatara Ezutan a karjat széttarta, és rafekiidt egy jégtombékbél épitett keresztre. Applafonra egy hésugarz6 volt felerdsitve, amely pont a haséra fijta aforr6 levegét. Az élé hiisba metszett csillag a forrdség hatéséra Gjra vérezni ke2- dett. Abramovié mozdulatlanul fektidt, ami nyilvénval6vé tert, hogy a kin jai addig tartanak, amig a hésugiez6 végleg fel nem olvasztja a jeget. Amikor ‘mar harminc percen at fekiidt igy, serait sem téve az egyre elviselhetetle- A cimben szereplé , das Performative”kifejezés olyan (ged jlentéstartalommal bir) smelléknévb6l képzetfnev, amely megegyezik John L. AUSTIN beszédalus-elméle srminuséval (lsd 2. fejezet). Tekincettel a fogalom kultératu- & ahazaiforditéi gyakorlatra, a tovdbbiakban (hacsak nem ‘terminus nyelvelméles vonatkorésairél van s26) pecformetivtésnak forditjuk. (A for itd megjegyrése)nebb féjdalom ellen, a néz6k egy része nem birta tovabb nézni a szenvedé- sét. Néhanyan ajégtmbokhi siettek, felemelték, és egy kabtba csavarva kivitdlea mévést kets performanss chor é ze az aktasal rt véget. alta Ietechozott két6rés esemény le- szerepet, nem jelenitette meg a dtramatius alakor. Onveszélyescsclekedete nem valakimésra vonatkoztak, sebesitetie meg, Szandékoltan sem fac méltobb, hogy a clenegativ testi tapasztalatokr6l. Masfel6l ez Abramovic testén keletkez6 sérilésekb6l « nézdnek annak ellenére er6s fizikai fajdalmakra kellett k6- vetkeztetnie, hogy a miivész egyetlenjelét sem adta ennek ~ nem séhaj- tott, nem kidhott, arc randult Altaléban is keriilte, hogy a rosszul- i em lehetert biztosan fajdalom klejecésérdl vagy cay hitele clyan cselekvések végreha} meg a gyomrit, lathaté sebeket ejtett a bérén), amelyek érzékelhersen, ra anéllil valtozeatik meg atestét, hogy bérmilyen jel is utalt volna az extal Avezet eddig megkérdéjelezhetetlennek t normal ilerve seabilya. Egy képtat- vagy s a befogad6 szerepe hagyoményosan a megfigyelésre, ilerve a nézésre kor- ldcor6dik, A keptét Ktogatdja kisebb vagy nagyobb tévolsighél & gy néat \iveket, hogy kéaben tudja: hozefjuk émi ios. A sain- cegyiitthajol meg a figgSny elt. A hétkGznapi dethen visvont az a szabély, hogy azonnal kézbe kell avatkozni, ha valaki dn- vagy életveszélyesen vi- selkedik, kivéve, ha ezzel a sat testi épségiinker é az életinket is veszély- nek tessilk i, Melyk seat kvesse a Lips of Thomas nézbje? Nyilvén- cselekedet lenne-e nyugodtan nézni, ahogy valaki fizikailag béntalmazza Snmagit, Vajon Abramovié a kukkol6 szerepébe akarta kényszerteni esetben életbe? Abramovié performansza olyan helyzetet teremtett, amelyben a né26 jeleket produlkéltek, amilyeneket a mivész suand 6 amelyek olyan lelkidllapotra utaleak, lenked6 esodalkonds vagy a (kristélypohar s2éts: borzadés. Bs amikor a boro ‘us Apollé-torzéjahoz hasonléan arra inti »Valtoztasd meg ic nem kimél- ték a testiiket. A miivészlegendak és dnéletrajzok bévelkednelk az élmat- lanségrél, kabfis- és ajz6szerek hasznélatérél, alkoholfiiggdségrl és més * Az Archaikus Apollé-toras sorait TOTH Arpid forditésaban idézaik, (A forditd meg- jegyzse)12 A PERPORMATIVITAS ESZTETIKAJA szenvedélybetegségekrél vagy Eppen éncsonkitisrél szél6 térténetekben. Am ezeleben az, esetekben a mivész dltal elkévetett test erSszakot sem az, alkot6, sem a befogadé nem tekinti mivészetnek.! Ezek a 19. é zadi mévészekre jellemz6 technikék ugyanis a legjobb esetb i forrésai, amelyeket a kézinségnek el kel don keletkez5 méalkotésért fizetend6 drat ~ de semmikép- pen sem tekintették a méallotés észének, Ezzel szemben voltak és vannak a kultérdnak olyan teriletei, amelyekben nem csak hogy ,ntotmdlis”, hanem éppenséggel példaads és modellértéld, ha az, ember megsebzi, illewwe komoly veszélynek teszi ki Sumagat. A val- isi ritualekr6l €s a vasdrtéren lithat6 létvényos produkci6krél van sz Sok vallés éppen azért tekinti szentnek az aszkécakat, a remetéke, a faki- rokat, a j6gikeat, mert nemcsak a kSzdnséges haland6 szdméra felfoghatat- lan nélkildzést é veszélye viselik el, hanem szdndékosan hiheretlen testi {fajdalmat okoznak Snmaguknek. Ennél mér esak az meglepSbb, hogy ezekre az akciskra adott esetben timegmozgalmak keretén belil keriilt sor. [yen példéul a 11. saizadban az apécée 6s szerzetesek kézétt szolcéssa vilé korbacsolis, amely az iddk folyamén tabbféle forméban is elterjedt. 13, 14. saizadben Eur6pén atvonulé & ritusaikat legtbbszir a széles nyilvinosség elétt vég26, Snmagukat korbécsol6 menetekkel talélkozunk, a déli orszigok zarindokai pedig rendszeresen és csoportosan kinozték magukat. Spanyolorszsgban, illetve Dél-Olaszorszg bizonyos varosaiban az nkéntes korbécsolés ma is része a nagypénteki é timapi kérmenct- rack, illewve a Semaanta Sacra liturgidjénak. Katharina von Gebersweiler, a 14. siézad elején €16 dominikénus apaca jovoltabél tudjule, hogy az énkéntes korbécsolés a Kolmar melletti Unter- linden kolostora liturgidjének nem csak lényeges eleme, hanem valésigos csiicspontja volt: A matutinum (a napkead6 kziads imadség) & a kompletSrium (a napzité kizbs imédsig) végén a nGvérek kérust alkotvaillva maradtak, é addig imédkoztale, any egy jelre kezdetét nem vette a megdicsSiléshex vezet teljes odaadiés, Volta, akik térdeléssel kinoztak magukat, mikézben Isten hatakmat dics6iterték. Maso. kat annyira athatott az isteni szeretettize, hogy képtelen voltak visszatartani kéanyeiket, amit odaad6an panaszos hangokal kisértek. Addig nem mozdultak, és meg nem perzselték Sket ,az Ur- nak/lingiai"." Mésok nap mint nap sajittestkeritlegeliék, s aleghevesebb ki- " Ba all egy kivéel van: Antonin ARTAUD. A kegyetlenség pestishez hasonlittt, vagy halle oko25 vagy gySgyulést hoz6) suinhizénak elképzelésér ugyanis nem a szinpa- ioggal és elektrosolkal kezelt este révén valésitotia meg, 6 (A fordité megiegynése.) MLINDOKOLJA A PEREGHMALIVELAS HSCTELIKAJANAK SAURSIRESSEUEL? 43 farsang idéscakban matutinum utén a n6vécek coral val6 kinzésira alkalis helységbe mente, bend coke! adi lepedh magukat,mip« ves ayant. EkGzben a es kolostor visszhanguot skorbacstesek,amely hang minden smasénal Gdesebb dallarmként sz az égick seregének filéhez? ‘Az énkorbécsolés rituéléja kiemelte a kolostori élet mindennay ‘Az Snkéntes Snkorbécsolés, melynek sordn a spiri dekében tesziink erdszakot a testen, mind a mai napig a binbénat kat kus egyhéz tal elismert médjai kézé tartozik.* A kulsica mésik olyan terillete, amelyen elfogadhat6, ha az ember ve- seélynek teszi ki sajét testét, a visértér volt. Az itt léthat6 mutatvényok »notmalis esetben” silyos sériléselel jértak volna, Az artislenak azon ban csodéval hatéros médon semmi sem Arthatott: sem a tiiz- vagy kard- nyelés, sem a nyelv vel valédtszirase stb. Ugyanakkor a kiléndsen koc- kzatos produkciék sorin a miivészek tényleges veszélyben, gyakran életveszélyben forogtak. Az artistéle pedig éppen azzal bizonyitottak kii- lanleges képességeiket, hogy dacolni tudtak a veszéllyel, Hiszen ha a hélé nélkil egyensilyoz6 kétéltincosnak, az dllatidomémak vagy a kigySbGvé- Lob der Peitsche. Eine Kulturgeschichte der Erregung, Miinche > ANCELET-Hustactt, im. 341. Idéai LARGIFR, i, m., 30. Vo. E. BuetaUn, Discipline, in Dictionnaire de spirtwalité 3, Pats, 1957, 1310, amely- ben li, hog x nkorbicas,amennyi amikoris a bjt, az Gnmegartéztatis: tis jelenteek aralajdonképpeni vesedés. Eppen aren fgyclmre meh, mer aabta syakoroljék, amiéta a szentek elterjeszterték, és ma mér a vallésos élet alapvetd ré- se" Idee! LaRcie® im, 40.)Tének csak a mésodperc tért részéig is lankad a figyelme, kész a bai: lezu- han, raveti magét a tigris, megmarja vagy megfojtia a kigy6, Ext6lapille~ natt6l retteg, és e2t a pillanatot virja a kézénség, Ez félelmének targya, és ezért néz lellesen, ilewe szenzéciéra éhesen, S ex az oka annak, hogy & litwinyossigok esetében nem annyira ajétékosok vagy a né26k tvéltozasé- inkabb az artistak szokatlan ek demonstré- 26 ~ ex viltja ki azokat az érzéseket (a cs0 8 i 626 jnéleossé vilé- 3s performansz mis jellegreességére, a nér6 jétékossé vi séira is talélunk példékat, Szempontunkbél kiilénésen érdekesnck bizo- épsége forgott kockan, a néxi akci6k, a performanszmtivész megérintése pedig Abramor kkusan kvetkezett a (meg)cendezés normaibél. Eztatényt igezoljak az em li ik, illetve a méivészi manifesztumok. példéul Filippo Tommaso Marinetti jnazt a helye f embernc i el kell ada, hogy ebb tors, hngos sz ‘sacked kerkedhingenegyet kl lanl kbtadoren hOboros, nigel a inhdza,ldlhends 1 és bintetbritudléke 9'V,Richard VAN DOLMEN, A rettenet seinhdea.[tlhenési gyahorlat é iinet Grid «hora sorban, Budapest, Sedzadvég-Hiajnal Istvéa Ker, 1990, ford. BERCZES Tibor. ‘eny vagy killénc uraknak vagy hélgyeknek, akik tripir kézmozdulatokkeal, a nk csipkedésével vagy egyeb bolondéridval véchatéan lirmés jelenetek okoréi lesznek, Be kell hinteni az Uléseket viseket6porral,tisszent6porral és més hasonlékkal.® E miivészi spektékulumok sordn a néaét mér a sok ereje, a provokiicié havisfoka is olyan jétékossa valtoztatta, akinek tevékenységéher a tabbi ‘néz6, illewe a szerven6k diihésen, idegesen, vidéman, gatlésosan, de soha- sem kézmbésen viszonyultak. Abramovié performanszéra is igar, hogy llentmondisos érzelmeker vilthat ki tébbiné- , amiért til gydva volt és nem lépett kizbe; haragot, s6¢ di- ‘ot, amiért a performanse idében befejezdd ni, hogy a mAvész. mekdkora féjdalom elv elégedett megkénnyebbiilést valaki Ggy di get vet a miivész (és nagy val6szintiséggel a sz6ban forgé jainak, A hasonlésagokat é kiilinbségeket sokféleképpen lehet értelmezni, Upyanakkor azt sem szabad figyelmen kivil hagyni, hogy az Abramovie. performansznak nemesak a suézadel6 akcisival, hanem a ritusokkal 6s avé- Sri latvényossigokdcal is van kézis vondsa, mi tdbb, tulajdonke; Iyamatosan ingadozike két miifaj kévdtt. A Lips of Thomas ugyani ~ akdrcsak a ritusok — mivész és né cay epése kéxdsség ata elismert stat - zett be), mésfelél ~ akeiresak a v —meglepte és elbor- zasztotta a néadket, sokkolta és kulckolésta csabitotta Sket.® Minden arra mutat, hogy ez a performansz nem: laltathaté meg a ha- ‘gyoményos esztétikak fogalmiségaval. Makacsul szembeszegiil amiivészeti hermeneutika azon elméleti eléfeltevéscivel & céljéval, mely suerint a mi. alkotést meg kell érteni. Hiszen eben az esetben nem annyira a mivész cselekedeteinek megértésérél, mint inkabb a benne és a nézékben kivél- tott tapasztalatokr6l, egysz6val: a performanszban részt vevdk transcfor. Aci6jarél van s26, Ez persze nem azt jelenti, hogy a néz6nek nines mit értelmeznie, hogy a haszndlt targyak és a rajtuk, illetve veliik végzett cselekedetek nem mi- { Tipo Tommaso MakiNeTm, A varet, Seiad, 1996/9, 43, ford. MaGyancst Gizll, 7 Erve ofloz Rachel RosenTHAL performanszmiivész, ak szernt ya peeformansam ive. ‘Ara kényszertk, hogy elvselje uldcolisra adotevalasureakei6jat, Bishogy is, demindig a perfor. ‘mer kezében van a gyeplé. (...) A bbehédol a mivésenek.” Rachel ‘Rostavmal, Performance and the Masochist Tradition, High Performance, 1961/2, 24 * A ritus fogalmahoz lisd 63, (Liminalits & transeformécis).keédhernek jelkéat, Az Stig caillagpéldéul solféle mtu, vals, ult trténeti és politikai kontextusra utalh Juposelivia kézismertsvimb6lumaeént is. Kévetkenésképp a fényképkeret & ahason keletkezett seb alakja cgy olyan illam jeleként is érthet6, amely trvénycivel, rendeleteivel és jogtalan ttteivl exdszakosan és kikerilhetet- lentil beleavatkozik az egyén életébe és mintegy beirddik a testébe, A fehér abrosszal megteritett asztalndl ulé performanszmivész, eselekvéssora jvaont arraa aia és valla- si kadsségek atal gyakorolt (szikségszerd) erdszakra hivja fla figyelmet, amelyet az egyénnek kell elszenvednic cérsedalom felett, amely kcével. § az is egyértelm, hogy a néz6k csak nay ‘kozhatnak ilyen és ehhez ha ié akci6i ugyanis nem metszett Stagi csillagot" sek végrehajtésatjelenterték. Kévetkerés (vagyis a performansz valamennyi résztvew6je) szaméra Gj é sajéc val6sgot -val6ségot viszont a néz6 nemcsak értelmezi, hanem a ré amelyek ellenllnak a kéevetlen és azonnalireflexi6nak. ‘A performansedltal étrchozott helyzetben viszont djradefinidlédik két olyan viszony, amely alapvet6 és meghatéroz6 valamennyi, magét herme- neutikainak, illetve szemiotikainak nevez6 esztétika széméra. Ezért kell megvizsgélni, milyen kapcsolat dl fenn egyfel6l szubjektum (a megligyel6, ‘an€z6) és objcktum (a megfigyelt, szinés2), mésiel6ljelSk a performansz résztvev6i dltal észlelt elemek testisége és anyagisiga, illerve jelentése) kézétt. lent, hogy a nézéknek sem dll rendelkenésil dig mésképp ésalelher6,iletve érelmezhs helyzetbe kerilnek, amelynek az azonos térben seubjektumok? (Ko-Subjekt] egyforma rése ayiasitora @performan: ként mozgatott nézdk Itkapcsolatéval. A mivészettel foglalkozé hermeneutikaban és szemioti- é vill. Ez persze nem az jelen- ti, hogy megfeledkezhetiink a maalkotés anyagis4gér6l, Eppen ellenkezéleg: Ikitiintetettfigyelem irényul az anyag minden egyes részletére, Ugyanakkor18 A PERPORMATIVITAS ESZTETIKATA ésarra, hogy a létote targyaknak és cselekvéseknek jelentést tul ‘Upyanakkor evidensnek tinik, hogy a nézék miivészi cselelevések 6i nem vezethetdk vissza azokra a let idonitottak a miivész.akcidinak. Hiszen ami soja vestik hogyan reagélna a Jeniil hatott anéz6i teste, 6 ily médon a cselekvés testis séga domindnsabb volt a jelszertiségénél. Ez pedig azt jelenti, hogy az ésalel dolog testisége és anyagis4ga nem tekinthet6 olyan, a megvaltésban nem észesil6 ymnaradéknak”, olyan ,plusznak”, amely kivil reked a cselekvések- hez rendelhet6 jelentések vilégin: , Minket gyétérve ayom a foldi része."* ‘A dolog testsége & anyagisiga sokkal inkibb elébe megy azoknak a kisérle- teknek, amelyek a csclekvés Gnreferencialitasat meghalads értelmezésekre irdnyulnak. Ogy tinik, hogy a cselekvést kivalt6 testi hatas eben az esetben lsobbséget élvez. Ennek kévetkeztében a folyamat anyagiséga ellendl ajellé vlésnak, jelszeriiségbél le nema vezethet6 hatést (clakad6 léleg- sete, ami ijzert (és sgondolkodés és cselekvés kisi 6126 €s gondolkod6, hanem cselelv Ugyanakkor ezek a valtozasok talin neme nesen érvénytelenitikis a produkei6-, arecepeis- és a mékézpontti esutétika Johann Wolfgang Gorrits Faustia Mésodik részének sxivegét KALNOKY Lészi6for- ditésiban idéznik (A fordits megjeayzése) dolgozni, Eppen ‘ezért meg kell vizsgélnunk ¢ kategériék eredménye: Ext avizsgélatot az is sirgeti, hogy a Lips of Thomas nem elszigetel je- lens és nem is az els6 olyan mtivésai esemény, amely atétikai viszonyt. A hatvanas évek elején az Svetkez6 performativ fordulat ugyanis nem- formativitast, hanem ho: amiivészet seletésth ive kode hati hep cennye vl 6 at a tendecit, ogy intivel yett olyan események jonnek létre, amel Minden tahitian A képzdmiivészetben els aid a fényszobrokra és a aki megt egy gyakran eldadéson vett részt. Réadasul sokszor atvél volt s26, 22e a2 Gt kériilvev6 és nagyon kiilénbéz6 terek kii- sOsorbs miivészek (Joseph Beuys, Wolf Vost port és a bécsi akcioniamus hoztdk létre az acci6- és perf ‘napjainkig napirenden lévé bardnyscétépési akciok nemesak a jétékosokat, hanem a tbbi résztvevét is arra késztetik, hogy kézvetleniil érintkezzenek ckcintett vargyakkal, és a legkiilénbézdbb é: ssa > A performativitisfogalmshoz Vo, Beka Fiscume-LiceTe, Aa 51-66, ford, Kiss Gabriela 2. fejenet (Fopalomérelmezé) loads mint esztéikaikategéria, Theatron, 1999/3,20 A PERFORMATIVITAS ESCTETKATA Nitschesel egy iddben, az 1960-as évek elején kezdték meg akc a fluxusmivészek: Eric Andersen, Joseph Beuys, Bazon Brock, Stanley Brouwn, Henning Christiansen, Robert Filliou, Ludwig Gosewitz, Arthur Kepcke, Tomas Schmit, Ben Vautier, Wolf Vostll és Emmett Williams har- madik akci6jéra 1964. jlius 20-én kerilt sor az eacheni Mtiszaki Foiskola auditérium maximuméban megrendezett Festival der neuen Kunst (Az ij vészetfesctivalja) keretében, Actions/Agit Pop/De-collage/Happening/ Bvents/Antiart/L’autrisme/Art Total/Refluxus cimmel, Az 1964-1965-8s per iigyészs6gi jelentései szerint Kukei, akopee ~Nein!, Braunkereuz, Feitecken, Modellfettecken (Kukei, akopee ~Nem!, barnakeresat,zsrsarkok, minta- azzal idézett €l6 valéségos tu- Iijelentésck szerint), A szinpadra rohané diékok egyike dklével tbbseir Beuys arcéba vigott, akinek eleredt az orra vére, s héfehér inge bemocs- kolédott ét. Az emberekkel kéril piszkos és vérz6 orré fluxusmtivész eldhiizor: és a tombol6 néadk kizé dobote néhény lekedékt6l kérillvéve, Beuys pen atkot sz6r6) bal kezével magasba tartott egy | pedig mintha fel akart volna tart6ztatni valamit vagy v sbben az esetben is kapesolatok szvddtek a részivewsi kézdtt, az esemény anyagistiga, illetve testisége pedig ismét hattérbe sz0- ritotta a jelszertséget. i ‘A zenében mar az dtvenes évek elején, a néhény John Cage-féle ,event’ (esemény) és ,pieces” (darabok) megjelenésével bekévetkezett a per- formativ fordulat."2 Ex esetben a legkilénbéz6bb fizkei cselekvések és (sokszor a ballgatdk dltal kiboesétott) zbrejek valtak hangz6 eseménnyé, mikézben a zenész ~ példéul ez 1952-es 4'33”-ban David Tudor - egyet- Jen akkordot sem csalt ki a zongorébél. A hatvanas években aztin cgyre +t8bb zeneszerzének vile szokésévé, hogy mar a partitiiréban régzitse azokat az utasivésoket, amelyeket kéverve a mivésznek a koncertlétogat6k scimé: ais léthaté mozdulatokat kell tennie. Kévetkezésképp a hangversenyeke (cayébként mindig is adott) el6adésjellege kerilt a figyelem kézéppont- 4 V6, Uwe M. Scensmene, Joseph Beuys ~Die Aktion mit fotograpbischer Dokuonentation, Ostfildern- 2 A Black Mountain College ben 1952-ben bert ‘il ecemeiny) lsd Erika Piscuen-Licere, Grenaginge und Tauschhandel, Auf dem Wege einer pecformativen Kultur, in Theater seit den secbzigerJabren, His. Erika Fischer -LiceTe, Tubingen-Basel, 1998, 1-20. [ML INDOKOLJA A PERFORMATIVITAS ESZTETIKAJANAK SZUKSEGESSEGET? 21 jaba, Ezt bizonyttak az olyan zenesaer26k alkotta fogalmale, mint a ,szin- padi zene” (Karlheinz Stockhausen), a ,léthaté zene” (Dieter Schnebe!) vagy az ,instrumentilis seinhéz” (Mauricio Kagel). Ezzel egyidejileg ij Kkapesolatot feltételeztek zenész és zenchallgats kizitt.”> A performativfordulat az irodalomban sem csak az irodalmiséggal kap- csolatosan, példdul az gynevezett labirintusregényekben figyelhets meg, amelyek tetszés szerint kombindlhat6 anyagként kindlleoznak fel az olvas6- nak, & ic6vé avatjak.™ Errél tantiskodik az a hihetetlen mennyiséga felolvasés is, amelynek kizdnsége a kilt6 vagy az {c6 hangiéra kivanesi. Ez trtént 1992-ben a hamburgi Thalia Theaterben, ahol Giint hhangszeren kisérték A bal cimt segénye ily médon spekdki felolvasdsakor. A kézénség kérében viszont nemcsak a kortérs, hanem klasszikus szerz6k miiveinek felolvasdsa is nagy népszeriségnek Srvend. Kiiléndsen j6 példa erre az Edith Clever dltal eldadott O. merkiné (1989), a Bernhard Minetti erzihle Marchen (Bernhard Minetti mesé) cima Grimm. felolvasés (1990), melyet Minetti tartott, vagy az Angelus Novus Homter lesen (Homéroszt olvasni) cimtt huszonkét 6rés rendezvénye, amelyre 1986-ban keriilt sor a Wiener Kiinstlethausban. Mig az egyik teremben a csoport tagjai felvaltva és sziinet nélkil olvastak fel az Iidsz 18 000 sorét, addig a tobi helyiséghen az eposz killitott példényai késctették arta a killén- béz6 hangokbdl dsszedllé produkeis sétélo hallgatsit, hogy sajét maguk is bele-beleolvassansk a mabe. Ez a gesztus cgyfel (a szdiveg kibertizése) és a hallgatas (el6adés) kéizd sist meghatéroz6 kiilonleges differencidt, mésfeld a felolvasé hangok spe- cialis anyogisigéra, az el6adénként valtoz6 hangszince, hangterjedelemre, hangersségre irényitotia a figyelmet, Ea esetben az irodalom hangsilyo- san eléadésként val6sult meg: a fiikailag jelen lév6 felolvas6k hangja kél- csénzétt neki életet, és a kiilénbéz6 érzékekre gyakorolt hatis serkentet- tea fiikailag jelen lév6 hallgatdk képzeléerejés. Ahang ugyanis ez esetben nei csak a szdveget tolmécsolta. Mivel mindig masvalaki olvasott fel, a bang(aés) személyenként valtozé sajétossigai keriltek el6térbe, és azok ayakoroltak kézvetlen (vagyis a felolvasott szdveg tartal izgetien) ‘batést a hallgat6ra. Réadésul egyértelmiien fontos tényezSvé vat az eldadés rendkiviil hosszii idétartama: a felolvasésra szdnt huszonkét dra nemcsak ® Vo, Chaista BrOsT1z, Performance/Performetivitit in der neven Musi in Theorien des Performativen, Fissg, Erika FISCHER-LiciTs, Christoph WuLr, Berlin, 2001, 271-283, V6, Monike SctaMtrZ-EMANS, Labyrinthbiicher als Spelanleitungen, in [(er]SPIEL. len] Felder — Figuren — Regeln, Hrsg. Erika FISCHER-LiCHTE-Gertrud LERNER, Berlin, 2002, 179-207latositotta is benniik ext ick, hogy az id6 milésa 5 thazét sem kerilte el a 6 anéadk kézitti vi- ményes performativ fordulat, amely els6sorban a jai svonyt hatatozta meg ijra. Az els6tigynevezett Experimenta (1966) kere- tében a frankfurti Theater am Turm mutatta be Peter Flandke Kazénség- spaléads ci dréméjét, amely ebbél « szempontbdlkihivés jelentett a rendezének, 050k & néudk kez nem az a fontos, hogy mé térténile, hanem jen valami. Vagyis semmi esetre sem egy fltiv vilég, &bré- zolisérél és olyan, dramatius alakok ki kacidnak a megteremt szinpad és a kézinség, laltak, elhagytak a termet, , tak a szinpadra, dulskoctake a sainészekkcel),elfogadtak eat a hozzéalé Ugy tint, valamennyi résztvev6 egyetértett abban, hogy a szinhézat a specidlis folyamatszertiség jellemzi: a jétékosok cselekwései (amelyek arta irdnyulnak, hogy meghatirozott viszonyba keriljenek a nézdvel) és a nézok cselek lyckkel a néa6 vagy kéveti a kapcsolatnak a szinészek éltal 6balja ant médositani serélni) létre- hozzék a kettdjtik kézitt évényes és a szinhéz val egteremté viszonyt. lly médon a szinészi é a néz6i csclekvések csak aztjelentik, amit © A résmvewGkekésdbh egyértelmtien kifejencl ant a érzésiet, hogy wz exemény sotin smegvéltoztak. V6, Reiner STEINWEG, Ein, Theater der Zukunft’, Uber die Arbeit von Angelus Novus am Beispiel von Brecht und Homer, Falter, 986, * A Kazinséggyaldxis szbvegé: Gexcaty Erasébet forditisiban idézzik. (A fordits megiegyxéte) nészek é a tbbi néz6 pillantas Ihagytalca terme (sezzcl megtagadtik a felkinaltcselekvésm , hogy lelakdéste a nézéket a Saas ¥ Miis tirténtezen az estén? Nylvénvals hogy a scinpadon tolonge néebk é&arendez6, Claus Peymann, kilkinbéz6 el6feltevésekkeljottek ik ennek a szvegnek wval6sftjak meg a jétéko- Extelemszertien arra sem volt kész, hogy ennek a kilénleges szdvegnek a rendexéséb6l levonja a siikséges ké vetkectetésecet, Handke tenderése sorén sem tett mést, mint alkotott egy, ave 2. fejezet (Fogalomértelmezé). cig Tocttan, EXPERIMENTA, Theatr und Publi eu defen, Thawte Hoge 1966/7 1724, A PERFORMATIVITAS ESZTETIKATA rozza meg a snhézat, Arca kivetkeztettek, hogy az el6adés sorén nem egy zn salt, hanem egy esemeny zak: Mig az elobbit wz minds hogy a cepvaltésra is médot ad. § azok seémaca a Kézénséggyalénds eseményként érterték, sz esemény sikerilt- ségét a seinészekével egyenrangi néz6i résevétel biztosithatra, Ez esetben az eldadas performativitését nem az olyan kor cionélis néz6i reakci6k fs €s a beleszdlés, hanem azoknal akép- eredményezheti ‘a rendead szempontjab6l biztositott és hely- addig a szinpadra nyomulé néz6k szem- pontjabé esemény jellegét. Az amerikai avant- gird sein olyantirslataiviszont, miot a Julian Beck és Judith Maina ter (1963), vagy @ Richard Schechner-{éle Environmental zitti hatarok képlékennyé vélaséra, Ez a méivészek, krikusok, miivészet- teoretileusok és filoz6fusok Altal jelzett és értelmezettjelenség performativ eléadésoktban és eldadasokdcént valésul meg. Mivek helyett olyan esemé- k svlletnek, amelyek nemesak a miivészt, hanem a leit. A mtivészi esemény kézéppontjéban ugyanis "Ve, Jolin Beck, Th Life of Thea, an Faces, 157A Julian BeckJudich Richard SCHECHNER, Environmental szahetéen) a mévészet legkiilé a résztvev6k (miivészek és nézdk) mest: nyét és megvaltozzanak. Ezaz eurbpai mivészertérténet kézelmily ie sigh meg a hagyomnényos mavesetelm Is lkalmashaténale és "aa mak bityal A pelo jelenét megh: séra dll bea saubjektum & objektum, iletve anyagi tiviszonyban) ugyanis nem