1. A köznevelési rendszer, az iskolarendszer és az ezeket meghatározó tényezők.

A tanügyigazgatás fogalma és rendszere

Kulcsszavak: rendszer felépítése (pedagógiai munka szakaszai, a rendszer intézményei), jellemzői.

A 2011. évi CXC törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegítik a
gyermekek testi, lelki, értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, életkori
sajátosságainak megfelelő tudatos fejlesztés révén.
Kiemelt célja:
- A leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás.
- Egyéni bánásmódra való törekvés, a bizalom, életkornak megfelelő körülmények támasztása;
ellenőrzés; követelményekhez igazodó értékelés.
- Ingyenes és kötelező alapfokú oktatás.
- Ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú oktatás hoz való jog biztosítása az
érettségi megszerzéséig.
- A pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele térítésmentes az ingyenes oktatásban résztvevő
gyermekek számára.
- Köznevelési intézményt az állam, nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy, más szervezet
vagy személy alapíthat.
- A Köznevelés középpontjában a gyermek tanuló, pedagógus és a szülő áll.
- Lehetővé kell tenni, hogy a gyermek tanuló, egyházi jogi személy által szervezett hit - és
erkölcstan oktatásban vehessen részt.
- A nevelés oktatás nyelve magyar (nemzetiségi óvodákban részben vagy egészben a nemzetiség
nyelve).
- Kiemelt feladata az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, az SNI, BTMN nehézségekkel
küzdő gyermekek speciális igényeinek figyelembevétele.
- Az iskolarendszer átjárható (kezdődik más iskolába, iskola típusba akár évközben is).
A nevelő oktató munka pedagógiai szakaszai a nevelési oktatási intézményekben:
1. Óvodai nevelés
2. Iskolai nevelés oktatás általános iskola alsó tagozat 1.-4. osztály
3. Iskolai nevelés oktatás felső tagozat 5.-6. osztály
4. Iskolai nevelés oktatás felső tagozat 7.-8. évfolyam
5. 9.-12. évfolyam gimnáziumban szakgimnáziumban, 12. 13. évfolyam
szakközépiskolákban
6. Szakközépiskolában, szakiskolában közismereti nevelés oktatás
7. Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza
8. Készségfejlesztő iskolai nevelés-oktatás
9. Alapfokú művészeti iskola és művészeti szakiskola
10. Művészeti szakgimnázium, szakközépiskola
11. Kollégium
12. Nemzetiségi óvodai nevelés
13. Nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás alsó tagozat
14. Nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás felső tagozat
15. Két tanítási nyelvű iskolai nevelés-oktatás
16. Sportiskola
A Köznevelési rendszer intézményei:
1. Óvoda
2. Általános iskola
3. Gimnázium
4. Szakközépiskola
5. Köznevelési hídprogramok
6. Szakiskola
 7. Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény
8. Alapfokú művészeti iskola
9. Kollégium
10. Pedagógiai szakszolgálatok
11. Több célú intézmény
A köznevelési intézmény alapítása: köznevelési intézmény jogi személy, a fenntartójától
elkülönült önálló költségvetéssel rendelkezik. A köznevelési intézmény a nyilvántartásba való
bejegyzéssel a bejegyzés napján jön létre. Alapítását az alapító okirat a köznevelési-közszolgálati
tevékenység folytatására jogosító okirat, a képviseletére jogosult személy nevének és
képviseletének jogosultságát igazoló dokumentum, az állandó székhely meglétét igazoló okirat
megküldésével a nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni. A megyei Kormányhivatalnál kell
teljesíteni.
Tanügyigazgatás: az óvodai nevelés, az iskolai nevelés-oktatás működtetése a hatályos
jogszabályok (törvények, rendeletek, önkormányzati rendeletek) valamint a helyi szintű
szabályzatok által meghatározott tartalmak alapján, illetve hatáskörök, jogkörök betartásával.
Az állam a nevelési-oktatási kötelezettségét normatívák, jogszabályok kibocsátásával, szervezési,
koordinálási, igazgatási tevékenység keretében teljesíti. Mindezt a közigazgatási rendszerbe
helyezve tanügy irányítási és tanügyigazgatási tevékenységnek nevezzük.
A tanügyigazgatás szervezeti struktúrája:
1. Központi szint: kormány - oktatásért felelős miniszter - oktatási hivatal - Kormányhivatal
2. Fenntartói szint: KLIK - megyei-járási tankerületek.
3. Működtetői szint: köznevelési intézmények (települési-, nemzetiségi-, egyházi-, magán
fenntartó és állami önkormányzati intézmény)
2. Ismertesse egy közoktatási-köznevelési szervezet célrendszerének kialakulási folyamatát.
Milyen tényezők befolyásolják? A szervezet céljait milyen formában fogalmazzák meg, teszik
közismertté?
Az iskola speciális célok érdekében létrehozott és működő szervezet.
Célja: jelzi, hogy a szervezet miért jött létre, ki hozta létre, kinek jó, hogy működik?
A célok hierarchikus rendszert alkotnak.
küldetés nyilatkozat: .tömör, érthető, rövid célmeghatározás világos üzenet a partnereknek,
Alapdokumentumok az intézményben
- Alkotmány, amit felváltott 2012. január 01-től az Alaptörvény (2011. április 25.).
- Közoktatási Törvény, amit 2012. 09. 01-el a köznevelésről szóló törvény váltott fel.
Célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, mely elősegíti a gyermekek, fiatalok
harmonikus, lelki – testi és értelmi fejlődését.
Kiemelt célja a leszakadás megakadályozása.
- Nemzeti Alaptanterv:
- Alapító Okirat: 2013. januárjától intézményi szakmai alapdokumentum. Meghatározott
feladathoz kell hozzárendelni a szükséges eszközöket. A működtető nevét és székhelyét fel kell
tüntetni. A képviselő testület fogadja el.
- Nemzeti Alaptanterv: változása maga után vonta a kerettantervek átdolgozását is, amely
- Pedagógiai Program: a felsorolt dokumentumokban megfogalmazott célok ötvözete a helyi
sajátosságokkal.
Célmeghatározás: A jövőkép, amerre haladunk.
A Pedagógiai Program nyilvános, mindenki hozzáférhet.
Közzététel:
a könyvtárban és a tanáriban kinyomtatott formában és az iskola honlapján,
az iskola fenntartójánál,
iskola irattárában,
nevelői szobában,
iskola igazgatójánál,
szakmai munkaközösség vezetőjénél.
Intézmény létesítése, működése:
1. Az intézmény alapító okiratának elkészítése, kiadása
Az alapító okiratot a képviselőtestület fogadja el.
2. Az intézmény nyilvántartásba vétele:
A Magyar Államkincstár székhely szerinti megyei igazgatóságánál vezetett törzskönyvi
nyilvántartásba vétel kérelemre történik (alapító okirat benyújtása).
3. Az intézményt be kell jelenteni a Közoktatási Információs Rendszerbe, a KIR-be is (OM
azonosító kérése).
4. A fenntartónak biztosítania kell az intézmény működéséhez a jogszabályi feltételeket.
Iskolai dokumentumok: az intézmény belső jogi normáit tartalmazzák:
- SZMSZ (Közoktatási törvény 40. § (1))
A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket
határozza meg.
A napi működést szabályozza szervezeti szinten.
Melléklete lehet az iskolában a munkavállalók munkaköri leírása.
- Az intézmény vezetője készíti el.
- A nevelőtestület fogadja el.
- A intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé.
SZMSZ-ben kell meghatározni
a) a működés rendjét,
b) a pedagógiai munka belső ellenőrzés rendjét,
d) a tagintézménnyel való kapcsolattartás rendjét,
g) a vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, valamint az óvodai, iskolai
kollégiumi szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formáját,
i) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját,
j) az ünnepélyek, megemlékezések rendjét,
k) a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezéseket,
l) a térítési díj, tandíj,
n) az intézményi védő, óvó előírásokat,
- Házirend
- A tanulók viselkedését, működését meghatározó belső, intézményi dokumentum.
- A vezető készíti el, és a nevelőtestület fogadja el.
- A DÖK és a Szülői Közösség véleményezési joggal élhet.
- A fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
A Házirend az iskola honlapján elérhető, a tanulók illetve szüleik nyomtatott formában is
megkapják a tanulói jogviszony megkezdésekor.
Pedagógiai Program
Az 1993-as közoktatási törvény alapján előírt, az egyes magyarországi nevelési-oktatási
intézmények pedagógiai tevékenységének alapelveit meghatározó dokumentum.
 a szakmai autonómia meghatározó dokumentuma
 a helyi igényeknek, sajátosságoknak megfelelően alakítják
 pedagógiai stratégiai terve,
 iskola fenntartói finanszírozásának alapja
 feltétele tehát az iskola munkatervének elkészítése és végrehajtása.
A nevelőtestület fogadja el,
a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
nyilvánosságra kell hozni, hozzáférhetővé kell tenni- Internet, de nyomtatott formában is
rendelkezésre kell állnia.
Az iskola Pedagógiai Programja meghatározza:
a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül
- az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit,
eljárásait,
 - a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,
- a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat,
- a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet,
- a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat,
- tanulók felzárkóztatását segítő programot,
- a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet,
- eszközök és felszerelések jegyzékét,
b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül
- az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, az előírt tananyagot és követelményeit,
- tankönyvek, segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit,
- a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját,
- nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a nemzeti, etnikai kisebbség
anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyagot,
c) szakközépiskola és szakiskola esetén a Szakmai programot.
Nevelési Program
Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok, eszközök, eljárások
- alapelvek lényeges értékeket kifejező, a célok megfogalmazását segítő elemei a pedagógiai
programnak.
- célok a képzési ciklus egészére kell meghatározni a pedagógiai programban. A célt akkor
tekinthetjük jónak, ha meg lehet állapítani azt, hogy mikor érte el az intézmény.
- feladatok: a nevelőtestület által elvégzett tevékenységek, amelyek révén el lehet érni a célokat.
- eszközök: a feladatok megvalósítását segítő erőforrások
- eljárások a nevelő-oktató munka céljainak megvalósulását szolgáló módszerek (például osztályba
sorolás szempontjai)

3. Ismertesse köznevelésünk-közoktatásunk tartalmi szabályozásának szintjeit, funkcióját,

tartalmát.
Kulcsszavak: külső és belső szabályozó dokumentumok, NAT, kerettantervek, Pedagógiai Program
a helyi tantervvel, tanmenet, tematikus terv, óratervezet, egyéni fejlesztési terv
I. KÜLSŐ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK
- Központi szabályozás
- A tantervi szabályozás az oktatásirányítás egyik eszköze.
A tanterv az oktatás tartalmát szabályozó dokumentum.
- tananyagot
- módszereket,
- eszközöket,
- értékelési eljárásokat
A tantervek hatókörük szerint lehetnek
- országos (állami, nemzeti, központi)
- helyi tantervek.
Biztosítani kell:
- a közvetített tudás alapvető egységét.
● minimális tudást minden tanuló megkapjon.

● az iskolarendszer átjárhatóságát.
● a tananyag lépést tartson a kor követelményeivel.
- NAT
fő funkciója:
Meghatározza a közoktatás országosan érvényes általános céljait, a közvetítendő műveltség fő
területeit a közoktatás tartalmi szakaszolását és fejlesztési feladatokat.
- 1995-ben került sor az első Nat kiadására.
- kétpólusú (központi, helyi) és
- kétszintű (alaptanterv, helyi tanterv) szabályozási rendszerben gondolkodott.
- 2003-ban jelent meg a második Nat,
a dokumentumból kikerültek a részletes tartalmi követelmények, más néven a normatív tananyag
tartalmak.
- 2007-ben az Európai Unió által ajánlott kulcskompetenciák bevezetésével kiegészült.
Kulcskompetenciák:
-Anyanyelvi
- Idegen nyelvi
- Matematikai, természettudományi és technikai
- Digitális
-Szociális és állampolgári
- Vállalkozói
- Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség
- Hatékony, önálló tanulás
- Új NAT a 2011. évi CXC. törvény a köznevelés feladatát az alábbiakban határozza meg:
- műveltség közvetítése
- tanuláshoz, munkához szükséges képességek, készségek, jártasságok fejlesztése
- nemzeti összetartozás megerősítése
12 fejlesztési területet jelöl meg:
- Erkölcsi nevelés
- Nemzeti azonosságtudat
- Állampolgárságra, demokráciára nevelés
- Önismereti/társas kultúra fejlesztése
- Testi-lelki egészség
- Családi életre nevelés (CSÉN)
- Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
- Fenntarthatóság, környezettudatosság
- Pályaorientáció
- Gazdasági, pénzügyi nevelés
- Médiatudatosság
- Tanulás tanítása
A NAT szabályai vonatkoznak fenntartótól függetlenül:
- az általános iskolákra,
- a szakiskolákra,
- a gimnáziumokra,
- a szakközépiskolákra,
- az iskola tanulóira,
- a pedagógusokra,
- a tanulók szüleire, gyámjára terjed ki
A Nemzeti alaptanterv és műveltségi területeinek felépítése 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet 3.
(1) A Nat műveltségi területenként határozza meg az iskolai nevelés-oktatás pedagógiai tartalmát.
(3) Az alsó tagozat első két évében egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése
Az alsó tagozat harmadik–negyedik évfolyamán erőteljesebbé válnak az iskolai teljesítmény-
elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok.
(4) A felső tagozaton a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-
együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.
A felső tagozat hetedik–nyolcadik évfolyamán a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése,
bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, pályaválasztás, pályaorientáció.
(5) A középiskolai nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség megszilárdítása, a
pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, szükséges kompetenciák
(6) A szakiskolában folyó nevelés-oktatás felkészít a választott szakképesítésre és segíti a
társadalmi különbségekből adódó hátrányok leküzdését
(7) A Köznevelési hídprogramokban alapműveltség elsajátítása, elmélyítése, a tanulóhoz igazodó
egyéni pedagógiai gyakorlat és a tanulóra szabott egyéni fejlődési terv
- KERETTANTERVEK
A Nat-ban foglalt pedagógiai elvek, nevelési célok, fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák és
műveltségi tartalmak egyes nevelési-oktatási szakaszokon történő érvényesülését a kerettantervek
teszik a gyakorlat számára adaptálhatóvá.
Feladata:
A tanulói teljesítmények iskolai értékelésének támogatása, tanulásszervezési, módszertani
szempontok közlése is.
legfontosabb szabályozási funkciója:
- biztosítsa a nemzeti köznevelés rendszerszerű működését, tartalmi egységét,
- a megfogalmazott nevelési célok érvényesítését,
- egységesebbé tegye a tanulmányi időnek a tartalmi területek közötti felosztását,
- tanulásszervezés szabályozását
- iskolák közötti átjárhatóságot.
A kerettantervek készítésével és szerkezetével kapcsolatos elvárások:
● legyen egységes, áttekinthető,

● részletes, de lényegre törő, a Nat által megjelölt kulcskompetenciák minél

gyakorlatorientáltabb értelmezése valósuljon meg a kerettantervben,
● a tantervi követelmény (fejlesztési feladat/fejlesztési követelmény) fogalmának pontos
definiálása
● a differenciálás lehetőségét a kerettantervek különböző módon és változatos eszközökkel
biztosítsák

A kerettantervek elkészítésére, kiadására és alkalmazására vonatkozó szabályok

110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete 5. § (1) A kerettantervek

a) a nevelés-oktatás céljait,
b) a tantárgyi rendszert,
c) az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát,
d) a tantárgyak egy vagy két évfolyamonkénti követelményeit,
e) a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait,
f) a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, továbbá az ajánlott időkeretet az
egyesiskolatípusok és nevelési-oktatási szakaszok szerint határozzák meg.

Kerettantervek felépítése
Két fő részből állnak:
- Az első rész az adott iskolafokozat vagy iskolatípus általános cél- és feladatrendszerét,
- a második rész a tantárgyi kerettantervet írja le.
Az egyes iskolatípusokra (illetve pedagógiai szakaszokra) vonatkozó kerettantervek tartalmazzák:
1. Bevezető
- Célok, feladatok
- Fejlesztési területek – nevelési célok
- Kulcskompetenciák és a kompetenciafejlesztés eszközei, módszerei
 - Egységesség és differenciálás elvei
- Tantárgyi rendszer és az egyes tantárgyak heti minimális óraszáma
2. Tantárgyi kerettantervek
- Kötelező tantárgyak
- Emelt óraszámú tantárgyak
- Szabadon választható tantárgyak

II. BELSŐ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK – Helyi szabályozás

- HELYI TANTERV
A helyi tanterv az iskolában kialakított, alkalmazott tanterv.
Az iskolai oktatásnak a teljes képzési ciklusra szóló terve.
A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, az intézmény nevelési-oktatási céljait meghatározó
pedagógiai program részeként, elsősorban tartalmazza:
- az egyes évfolyamokon tanított kötelező és választható tantárgyakat,
- tanórai foglalkozásokat, azok óraszámait, fő témaköreit és követelményeit,
- a magasabb évfolyamba lépés feltételeit,
- az ellenőrzés, értékelés és minősítés tartalmi és formai követelményeit,
- a differenciálás módjait,
Az intézmény (igazgató, munkaközösségek, tantestület) létrehozza a helyi pedagógiai programot,
illetve annak részeként a helyi tantervét,
A szakértő véleményezi a benyújtott programot.
A fenntartó elfogadja és ezzel vállalja a program végrehajtásának finanszírozását.
- PEDAGÓGIAI PROGRAM
Az 1993-as közokt. tv. alapján előírt, az egyes mo.-i nev.-okt.-i intézmények ped.-i
tevékenységének alapelveit meghatározó dokumentum.
tartalmazza:
- az intézményben folyó nev. és oktatás céljait;
- az isk. helyi tanterv ét;
- az isk.-i életet;
- a tehetség, a képesség kibontakoztatását,
- a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő
tevékenységeket;
- a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő ped.-i tevékenységet,
- a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot;
A pedagógiai programot az intézmény nevelőtestülete dolgozza ki, és a fenntartó jóváhagyásával
válik érvényessé.
- TEMATIKUS TERV
Egy adott téma feldolgozásának a menetét vázolja, amit tanórákra érdemes lebontani. Tartalmazza
azt, hogy:
- hány tanórát szán a témára,
- melyik osztályban tanítja,
- a didaktikai feladatokat,
- a fejlesztendő készségeket, képességeket,
- az alkalmazandó főbb módszereket (előadás, magyarázat, elbeszélés, tanulók kiselőadásai,
megbeszélés, vita, szemléltetés, projekt, kooperatív tanulás, szimuláció, szerepjáték, játék,
házi feladat, felfedeztető),
- szervezési módokat (frontális munka, egyéni munka, páros munka, csoportos munka)
- tanítási eszközöket.
- ÓRATERVEZET
A tanári tervezői munka legkisebb egysége, megtervezzük az óra pontos menetét, módszereket,
eljárásokat, az óra célját, didaktikai feladatait.
- EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERV
A gyógypedagógus vagy a gyógypedagógus és az együttnevelő pedagógus vagy pedagógus team
által megfogalmazott, diagnosztikai információkon alapuló, meghatározott időre szóló sérülés-
specifikus fejlesztési terv, amely a gyermek egész személyiségének fejlődését célozza meg a
gyógypedagógus, tanító, tanár, szülő együttműködésére építve

4. A köznevelési intézmény vezetői megbízásával kapcsolatos eljárásrend

A 2011. évi CXC.tv. a nemzeti köznevelésről, a 326/2013. (VIII.30) Korm.r. a pedagógusok
előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII.tv. köznevelési
intézményekben történő végrehajtásáról, valamint a Kjt. szabályozza.
A köznevelési törvény értelmében fenntartó lehet:
az állam,
nemzeti önkormányzat,
egyházi jogi személy,
vallási egyesület vagy más személy vagy szervezet,
óvoda esetében települési önkormányzat is.
Köznevelésben alkalmazott az lehet, aki:
rendelkezik az előírt iskolai végzettséggel,
cselekvőképes,
büntetlen előéletű, erkölcsi igazolvány.
Nem kaphat intézményvezetői megbízást: a fenntartó, fenntartó vezető állású munkavállalója
/utóbbi eset alól kivétel a nemzeti önkormányzat képviselő-testülete, illetve egyházi fenntartású
intézmény esetén, annak testülete/.
Az intézményvezetői állás:
- Betöltésére nyilvános pályázat útján kerül sor. Ez mellőzhető, ha az intézményvezető ismételt
megbízásával a fenntartó és a nevelőtestület egyetért. /a 326/2013.(VIII.30) Korm.r. értelmében
ehhez a nevelőtestület legalább kétharmadának egyetértése szükséges/
Egyetértés hiányában, illetve a harmadik és további ciklusra történő kinevezés esetén kötelező kiírni
a pályázatot.
- A pályázat részét képezi a vezetési program, amely nyilvános.
Intézményvezetői megbízás feltételei:
- pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges végzettség,
- középiskola esetén mesterképzés;
- pedagógus szakvizsga;
- legalább 4 év pedagógus munkakörben történő foglalkoztatás, óraadói megbízás esetén legalább
heti 10 óra, ami ha egy időben több helyen is fennáll, összeadódik
Ha a kinevezés azért nem vezet eredményre, mert egyik jelölt sem rendelkezik intézményvezető
végzettséggel, egyszer két évre adható megbízás annak, aki a többi feltételnek megfelel és vállalja
az intézményvezetői végzettség megszerzését. Ennek elvégzése esetén a kinevezés további három
évre meghosszabbítható.
Speciális intézmény esetén, például SNI gyerekekkel foglalkozó intézmény vonatkozásában a
jelöltnek rendelkeznie kell a speciális feladatok ellátásához szükséges iskolai végzettséggel,
szakképzettséggel is (pl.konduktor, fejlesztőpedagógus stb…).
A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
 - a munkáltató és a betöltendő munkakör, vezetői beosztás megnevezését (intézményvezető
esetén a fenntartó a munkáltató)
- munkakörbe tartozó, illetve a vezetői beosztással járó lényeges feladatokat
- pályázat elnyerésének valamennyi feltételét
- pályázat részeként benyújtandó iratokat, igazolásokat,
- e pályázat benyújtásának feltételeit és elbírálásának határidejét
- munkahely megjelölését
- megbízás időtartalmát
- a megbízás kezdő és megszűnésének napját
- a beosztáshoz kapcsolódó juttatásokat

A pályázatnak tartalmaznia kell:

- a pályázó szakmai önéletrajzát,
- vezetői programját,
- pályázati feltételek igazolását,
- nyilatkozatát személyes adatainak kezelésére vonatkozóan.
A pályázatokat határidőre el kell bírálni, ami a véleményezési határ idő lejártát követő 30 nap, 25-
nél több pályázó esetén 60 nap legfeljebb.
Eredménytelen eljárás esetén megbízás adható a megfelelő feltételekkel rendelkező, az
intézményben foglalkoztatott személynek, legfeljebb egy évre.
Nemzetiségi önkormányzat esetén, annak egyetértése is szükséges a kinevezéshez.
Vezetési stílusok, személyiségjegyek, attitűdök
Lewin, White és Lippitt
1. tekintélyelvű/ autokratikus
általában nem osztja meg az információt alkalmazottaival, ezzel is függőségben tartva őket. az
alkalmazottak véleményére nincs különösebben tekintettel, az egyes feladatok elvégzésére
esetlegesen jelöl ki embereket. Általában a legmagasabb teljesítményt ennél a típusnál nyújtják az
alkalmazottak, akik azonban nem érzik jól magukat. A légkör általában feszült.
2. demokratikus
kollégáival együtt dönt és a felelősséget is megosztja. Ebben az esetben a legjobb a munkahelyi
légkör, és bár a teljesítmény alacsonyabb lehet, mint a tekintélyelvű típusnál, ugyanakkor a
feladatmegoldások kreatívabbak
3. engedékeny (lassez-faire)
hagyja, hogy a dolgok menjenek a maguk útján, ami nem mindig célravezető, lényegében
kicsúszhat az irányítás a kezéből. Általában az ellenőrzés, a visszacsatolás is hiányzik
Tannenbaum és Schmidt kategórái: - Hét fokozatot különböztettek meg:

- autokratikus: a vezető döntést hoz és kihirdet azt

- patriarchális: a vezető „eladja” döntését, de előtte kérdez (kulturált autokrata)
- szakértői: a vezető ötleteket ad, és kérdéseket provokál, a döntés elfogadása párbeszédet
igényel
- tanácskozó: a vezető bejelenti a döntését, de úgy, hogy azt még meg lehet változtatni a
beosztottak véleménye alapján
- részvételi: a vezető bemutatja a problémát, javaslatokat kér, majd azok alapján dönt.
 - delegáló: a vezető definiálja a határokat és kéri a csoportot a döntés meghozatalára
- együttműködő: a vezető koordinátorként működve megengedi, hogy a beosztottak az előírt
korlátokon belül önállóan működjenek.

5. Elemezze az új munkatársak kiválasztásának módszerét. Soroljon fel, és helyezze

rendszerbe, folyamatba a szervezeti tagok elégedettségét befolyásoló tényezőket! Kulcsszavak:
humánerőforrás, menedzselés, kiválasztás, stratégiai tervezés, versenyképesség, motiválás, kiégés
Humánerőforrás
A nevelési-oktatási intézmények működéséhez szükségszerűen hozzátartoznak az emberi
erőforrásokhoz (pedagógusok, a pedagógiai munkát segítő dolgozók stb.) kapcsolódó
tevékenységek. Ez elsősorban a fizetések és alkalmazási szerződések kézbentartását jelentette.
A személyügyek menedzselése az egy szervezethez tartozó emberek menedzselését jelenti.
- a belépéstől (toborzás, kiválasztás),
- a foglalkoztatáson (fizetés, minősítés, továbbképzés, szakszervezeti kapcsolatok, fegyelmi
ügyek) keresztül
- a munkaviszony megszüntetéséig (nyugdíjba vonulás, felmondás, munkanélküliség,
elbocsátás).
Az iskolai szervezet jellegéből adódóan a személyzeti menedzsment a közoktatásban nem
alakulhatott ki.
A személyügyek menedzselését Nyugat-Európában az 1980-as években felváltja az emberi
erőforrások menedzselése => minőségi teljesítményüket csak elkötelezett munkaerő révén
növelhetik. Megnőtt a megegyezés szerepe, felismerték a csapatmunka előnyeit.
A stratégiai emberi erőforrások menedzselése:
az igazgató alapvető feladatának tekinti, hogy képes legyen a stratégiai célok teljesüléséhez
szükséges kritikus magatartási kimenetek azonosítására.
A környezet, a nevelés-oktatás kihívásai a pedagógusoktól gyors reagálási képességet,
rugalmasságot, innovációs készséget igényel.
A stratégiai emberi erőforrásmenedzsment nem más, mint a környezeti és munkavállalói
kihívás megértésére épülő és előretekintő befolyásolására törekvő emberi erőforrás
folyamatok és rendszerek integrált tervezése, működtetése, értékelése és fejlesztése, amely
támogatja az iskola (intézmény) stratégiáját, versenyelőnyének megteremtését és megtartását.
1. A környezeti kihívások
● a tanulás és tanítás tudományos megalapozása, tanterv- és taneszközfejlesztést; a
pedagógiai értékelést és minőségfejlesztést; a tudásgazdag tanulási környezetet; a
tudományosan megalapozott tanárképzést;
● a globalizálódás: megnövekedett a különböző szervezeti kultúráknak egymásra hatásának
és egymás mellett élésének a hatása (egyházi, magán, alapítványi, önkormányzati, sőt
vegyes iskolák;
● az idő jelentőségének megnövekedése: lecsökkent az egyes tantárgyak taníthatóságának
életciklusa; lerövidült az a reakcióidő,
● a minőséget a vevő (szülő, gyermek, önkormányzat stb.) definiálja, csak azt a szolgáltatást
ismerik el, amelyekben felismerik a hozzáadott értéket.
2. A pedagógusokat érintő kihívások
belső motivátorok:
- a személyes siker,
 - az önmegvalósítási szükséglet motiválnak.
- Szívesen kezdeményeznek, felelősséget vállalnak.
Nehezítő tényezők:
- Motivációs szakadék a szervezetben
- Bizalomhiány - A motivációs szakadék okozza a számos helyen a vezető-beosztott
kapcsolatban meglévő bizalomhiányt.
- Konfliktuskezelés - A bizalomhiány következtében a pedagógusok nagyon gyakran
konfrontatív, versengő, csak egymás rovására érvényesíthető érdekek mentén való egyéni
stratégiákkal rendelkeznek. Módszertani újításaikat sokszor eltitkolják, mások sikereire
féltékenyek.
- Munkaerő-piaci viszonyok - A munkanélküliség veszélye, a pedagógusok körében is
fennáll.
- Sajátos piaci feltételrendszer - Érdekes kérdés, hogy ki az oktatás fogyasztója: tanuló,
szülő, állam stb. vagy együttesen mind.
- Autonómiahiány - frusztrációt okoz mind a vezetők, mind a pedagógusok körében.
3. Az iskola szervezetét érintő kihívások
3.1. VEZETÉS
Az intézmény teljesítménye rendszer- és vezetésfüggő.
Az igazgatóra egyszerre jellemző
● a karizmatikus vezetés, amely a vezetők központi problémamegoldó és mintaadó szerepéből
következik;
● az autokratikus-paternalista, diktáló stílus, amely a beosztottak felkészültségi
hiányosságaiból, mérsékelt felelősségvállalásából és kezdeményezőkészségéből adódik;
● a feladatorientáltság, amely a vezető és beosztott nagy hatalmi távolságából ered (kisebb
intézményeknél egyre inkább kapcsolatorientáltsággal is párosulhat).
3.2. SZERVEZET
innovatív nevelési-oktatási struktúrát, valamint moduláris szervezetet igényel.
A két szélső pólus:
- a szelektív-szegmentális intézmény, ahol a vezető a legerősebb magatartást kontrollt gyakorolja,
- az innovatív-moduláris intézmény, ahol a felhatalmazás (empowerment) érvényesül.
4. Versenyképesség
Az iskola alapvető versenyképességét
- szervezeti kultúrája,
- szervezetének tanulási képessége,
- tagjainak elkötelezettsége,
- egymás iránti bizalom,
- tagjainak kompetenciakészlete, valamint
- az egész intézmény költséghatékonysága biztosítja.
Az emberi erőforrások menedzselésének szintjei:
1. Stratégiai szintnek a munkavégzési rendszer kialakítását tekintjük
- a munkafeladat
- a nevelés oktatási struktúra
- a munkavállalói kompetenciák
- a vezetői stílus és gyakorlat
- emberi erőforrás menedzselési rendszerek és eszközök szempontjából.
2. Vezető szintnek
- a munkaerő-áramlási rendszer
- a teljesítményértékelési rendszer
- a kompenzációs és javadalmazási rendszer
- a képzési és fejlesztési rendszer kialakítását és összhangba hozását tekintjük.
 3. Operatív szintnek az emberi erőforrás menedzselési rendszerek működtetését (tervezés,
lebonyolítás, ellenőrzés) tekintjük.

Az emberi erőforrások áramlása

● az emberi erőforrások tervezésével,
o az emberi erőforrások keresletével
o az emberi erőforrások kihasználásával
o az emberi erőforrások kínálatával (belső, külső)
● a toborzással és kiválasztással,

● a karriermenedzsmenttel
● kiáramlással foglalkozunk.
I. Az emberi erőforrások tervezése
Meghatározzuk, a jövőben a stratégiai célok eléréséhez milyen kompetenciákkal rendelkező
pedagógusokra van és lesz szükség
kiindulási pontja:
az intézmény jövőbeni munkaerőigényének felmérése, figyelembe véve a szükséges készségeket és
képességeket.
Az emberi erőforrások tervezésekor az igazgatóknak három szempontot kell figyelembe
venniük:
- az emberi erőforrások kereslete, amely az emberi erőforrások stratégiai tervéből vehető ki;
- az emberi erőforrások hasznosítása költségkímélő és hatékony módon;
- az emberi erőforrások kínálata, mely egyrészt a pedagógusok és nem pedagógusok meglévő
létszámában (belső kínálat) és a megfelelő jelentkezők lehetséges állományában (külső
kínálat) fejeződik ki.
Belső kínálat - A belső kínálat értékelésénél a következő jellemzőket lehet figyelembe venni: kor,
pozíció, minősítés, tapasztalat és képesség. A belső kínálat az intézményben elsősorban akkor kerül
szóba, amikor valamely pozícióban (igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezető, osztályfőnök stb.)
személyi változás esedékes, azaz az „utódlástervezésnél".
Külső kínálat - Ha a feladatok bővülnek, új pedagógusokra, nevelő-oktató munkát közvetlenül
segítő és egyéb alkalmazottakra van szükség. Ebben az esetben a belső kínálat nem áll
rendelkezésünkre, ezért munkaerőt kell toboroznunk, szereznünk a külső munkaerőpiacról.
A külső munkaerő-kínálat kapcsán a következőkre kell figyelemmel lennünk:
- a kínálat feszessége;
- demográfiai tényezők;
- társadalmi, földrajzi szempontok;
- a szükséges alkalmazottak végzettsége.
II. Toborzás és kiválasztás
A toborzás és kiválasztás a tervezett módja annak, ahogy az intézmény meg tudja teremteni a
kapcsolatot a munkaerő külső kínálatával.
A toborzás az a folyamat, amikor a megüresedett vagy új munkahelyre a jelölteket számba vesszük.
A kiválasztás pedig az a technika, ahogy a rendelkezésünkre álló jelöltekből a szervezet új tagját
kiválasztjuk.
1. Toborzás
Az intézmény elsődleges célja, hogy megfelelő számú alkalmas jelöltet vonzzon a pályázatra.
A külső toborzás számtalan forrásból történhet.
- a munkaügyi központokat.
- Vannak alkalmi jelentkezők.
- a meglévő testület tagjainak ismerőseit, barátait, esetleg rokonait a pályázók között.
- egyetemekről, főiskolákról toborozni munkaerőt a frissen végzett diplomások közül.
A toborzás Magyarországon is egyre jobban elterjedt formája a hirdetés.
A hirdetés tartalma:
- a szükséges végzettséget és tapasztalatot;
- a kötelezettségeket és felelősségeket;
- az intézmény pontos helyét;
- a fizetést; a pályázás módját és határidejét;
- az esetleges különleges feltételeket.
Formai szempontból világos, egyértelmű és informatív legyen, tartalmazzon figyelemfelkeltő
elemeket.
2. Kiválasztás
A kiválasztás a toborzási folyamat utolsó szakasza, amikor döntést hozunk arról, ki is legyen az
a személy, aki az állást be fogja tölteni. Döntésünket pártatlanul és objektív módon kell
meghoznunk.
A kiválasztási technikák:
- interjú.
- Az interjún kívül speciális teszteket is alkalmazhatunk, amennyiben a teszteredményekből a
jövőbeni munkateljesítmény megjósolható. Amennyiben nincsen képzett szakemberünk a
tesztek összeállítására és értékelésére, ezt a módszert mellőzzük.
- a pályázókat munkaszituációban figyeljük meg. Ezek a „próbatanítások" vagy
„próbafoglalkozások" különösen akkor lehetnek fontosak, ha a pályázók száma az interjúk
után 2-3-ra csökkent, és a továbbra is versenyben lévők között nehezen tudunk dönteni.
- előző munkaadótól kapott referenciák.
3.Szerződéskötés
Akkortól lép életbe, mikor a foglalkoztatási ajánlatot megteszik és az alkalmazott elfogadja.
- egy előre elkészített nyomtatványon történik, melyet kiegészítenek a béren kívüli juttatások
az intézményben szokásos formáival (étkezési és utazási hozzájárulás, esetleges ruhapénz).
A munkaszerződés együtt jár a kinevezéssel. A jelenlegi szabályzók szerint ez lehet határozott és
határozatlan idejű. Új jelenség a gyakornoki idővel történő alkalmazás.
III. Karriermenedzsment
A felvételt követően a karrierfejlesztés az az emberi erőforrás-menedzselési eszköz, amely lehetővé
teszi, hogy az iskola hozzájusson a jövőbeni sikerét biztosító kompetenciákhoz.
A KARRIER a tanár élete során betöltött pozíciók sora.
A karrierfejlesztés alapú gondolkodás előnye:
- Lehetőséget ad a pedagógusok képességeinek jobb kihasználására,
- növeli a szervezeti elkötelezettséget,
- pozitív irányba befolyásolja az intézmény jó hírnevét és
- az értékes munkatársak megtartásának képességét.
A karrierfejlesztési rendszer alapvetően kétféle irányba kínálhat perspektívát.
- vertikális, amelynek elsődleges célja az elmélyült, alapos szakmai tudással rendelkező
szakemberek fejlesztése, elsősorban az adott funkción belüli hierarchikus előrehaladással.
Ezt nevezhetjük szakmán belüli karrierútnak is.
- horizontális karrierút elsődleges célja széles látókörrel rendelkező szakemberek képzése,
fejlesztése elsősorban funkciók közötti átjárás biztosításával. Ezt nevezhetjük szakmaközi
karrierútnak is.
A karriermenedzsment a közoktatásban az igazgatók feladata.
A karriermenedzsmentnek aktuális kérdései:
a) Női munkaerő
A női munkaerő alkalmazása több kockázatot és potenciális költséget jelent az intézménynek,
hiszen a nők a gyerekvállalással hónapokra, akár évekre is kivonhatják magukat a munkavégzés
alól.
b) Megrekedt karrierutak, a kiégés jelensége
A pedagóguspályán gyakori, hogy a pedagógusok fokozatosan elvesztik motivációjukat, lojalitásuk
és elkötelezettségük csökken az iskola iránt, figyelmük, érdeklődésük egyre kevésbé fordul a
munkájuk felé, családjuk, illetve más tevékenységek fontosabbak lesznek számukra.
- Az emberek többsége 40 éves kora tájékán „életközépi válságba" kerül.
- Mindehhez hozzájárul az anyagi ösztönzés elégtelen volta is, különösen a férfiaknál. A
pályamódosítás azonban nagyon nehéz szakmai és emberi szempontból egyaránt.
A kiégés jelenségének kezelése:
- Tegyük lehetővé, hogy változatos feladatokat végezhessenek a pedagógusok, ne csak
rutinból tartsanak foglalkozásokat!
- Kísérjük figyelemmel és értékeljük a pedagógusok munkáját! Időnként küldjük őket
továbbképzésre!
- Érezze a pedagógus, hogy csapatban dolgozik,
- Ne terheljünk túl senkit,
- Törekedjünk arra, hogy lehetőség szerint ne legyenek anyagi gondjai a pedagógusnak,
c) Munkavállalók a nyugdíjazás előtt
Az idősebb pedagógusok bevallása szerint az egyik legnagyobb problémájuk, hogy az igazgató és a
kollégák alábecsülik képességeiket.
Az intézmények a nyugdíjas kollégák további alkalmazásával (részmunkaidőben, rugalmas
munkarenddel), nemcsak az átmenetet könnyítik meg a megváltozott körülményekhez, hanem a
törődés a többi munkavállaló elkötelezettségét is növeli az intézmény szervezete iránt.
4. Kiáramlás
a gyengén teljesítők munkaviszonyának megszüntetése, illetve a létszámleépítés problémája. A
közalkalmazotti jogviszony nagy biztonságot garantál a munkavállalók számára, melynek negatív
hatása is lehet az iskola szervezetére. Nincsenek ugyanis eljárások a pedagógusi alkalmatlanság
bizonyítására.
Ennek hiányában az igazgatók számára csak két lehetőség marad:
- a fegyelmi úton történő eltávolítás vagy
- a közös megegyezés.
A jogi nehézségeken túl, mindkettő nagy kockázatot jelent az intézmény szervezete számára. A
fegyelmi ügyek általában nem valóságos tényeken alapulnak, hanem az alkalmatlansági procedúrát
helyettesítik. Ily módon nagyon könnyű megtámadni, és az igazgatók általában vesztesen kerülnek
ki az ügyből. Ez növeli a tantestületben a bizalmatlanságot és bizonytalanságot, ezáltal csökkenti a
többi pedagógus elkötelezettségét a szervezet iránt, még akkor is, ha maguk is alkalmatlannak
találják az eltávolított kollégát.

Vezetői inspirációs csatornák

Munkatársak megismerése
A jó vezetőnek ismernie kell a tantestület minden tagjának a személyiségét, erősségeit, és
gyengeségeit. A hosszabb ideje pályán lévőknél feltételezhetőek a markánsabb személyiségjegyek,
illetve a tapasztalatokon alapuló szakmai, és személyes erősségek. A fiatalabb korosztály esetében
olyan helyzeteket kell teremteni, amelyekben mindezek a lehető leghamarabb megtapasztalhatóak
és mérhetőek.
Szervezeti inspiráció
Egy iskolai program céljának elérése, és minősége, érdekében egy motivált tantestület léte
elengedhetetlen tényező. Optimális esetben a testület egyazon célokért, megfelelő eszközöket, és
módszereket használva tevékenykedik.
Vezetési magatartás
Nincs az az igazgató, aki mindig az egyetlen, és állandó motiváció forrásául szolgál a munkatársai
számára. Amíg az iskola vezetője esetenként bátorítást, támogatást nyújt, inspirál, és példát mutat, a
legnagyobb motiváló szerepe abban van, hogy felismerje, majd megismertesse az egyénekkel hogy
 valójában kik is ők, és hogy segítsen nekik megtalálni azt a módszert, ahogyan a lehető legjobban
kihasználhatják saját erősségeiket és képességeiket.

A vezetésben gyakorolt két alapvető stílus:

● üzletkötői stílus: a munkatársi igényekkel megismerkedve a nekik megfelelő ígéretekkel
ösztönözve a munkatársakat, az elvégzett eredmények alapján értékel és jutalmaz.
● átalakító stílus: a feladatok integrációjára figyel, egyéni ösztönzőket alkalmaz, teret enged,
és kínál a személyes fejlődésének szellemi ösztönzőket alkalmaz, javít, értékel, kreativitásra
serkent.
Motivátorok- demotivátorok
A vezető
A MOTIVÁCIÓ egy olyan irányítási eszköz, amellyel az emberekre jellemző összetett viselkedési
folyamatokat egy adott időpontban, vagy időtartamra valamely cél elérése érdekében olyan
irányban lehet befolyásolni, hogy a megkezdett tevékenységgel a terveknek megfelelő eredmények
szülessenek.
A munkatárs
a munkatársi hozzáállást is indokolt a vizsgálódásba bevonni. A hozzáállásnak közvetlen hatása
van a munkahelyi elégedettségre. A vezető ezt már a kiválasztás folyamán észlelheti, ám a
munkatárs a vezetőét csak a közös munka közben ismerheti meg. A hozzáállás erősítésével ugyanis
tovább lehet lépni az együttműködés egy magasabb fokára, az elkötelezettség szintjére, ahol a
vezetőnek már pontosan tudni kell, hogy ki az, akit motivál, miért, mennyire, és meddig.
Hatásfaktorok
A motiváció személyfüggő, és több tényező befolyásolja egyszerre:
● objektív tényezők- gazdasági, társadalmi, politikai, vallási stb.

● a munkához való viszony- elhelyezkedési igény, pozíció igény, kapcsolati igények, stb.
● egyéni tényezők- beállítottság, kreativitás, tájékozottság, adottságok, képességek,
érdeklődés, stb.
● szociális tényezők- befolyásolhatóság, csapatszellem, önállóság, őszinteség, nyitottság, stb.
A motivációs állapotot előidézhetik tehát külső, és belső tényezők külön, és egyszerre is, teljesen
függetlenül a korcsoportoktól.

6. Elemezze a konfliktusok szerepét és a konfliktus kezelés módját a közoktatási

szervezetekben.
Kulcsszavak: konfliktus, konfliktuskezelés, önismeret, konstruktív konfliktus, konfliktus forrása,
konfliktuskezelési stratégia
I. KONFLIKTUS
A konfliktus olyan ütközés, amelynek során igények, szándékok, vágyak, törekvések, érdekek,
szükségletek, nézetek, vélemények, értékek kerülnek egymással szembe.
Morton Deutsch két típusként különíti el a pedagógiában lévő konfliktust:
- Konstruktív konfliktus: az egyén önismeretét gyarapítja, csoporton belüli helyzetét javítja;
- Destruktív konfliktus: hatása negatív, rontja a csoport légkörét, az egyén kapcsolatai megoszlanak.
II. KONFLIKTUSOK FORRÁSAI
Egyéni konfliktusok esetében:
1. Alapvető szükségletek,

Alapvetőnek nevezzük azokat a fiziológiai szükségleteket, amelyek a szervezet belső

egyensúlyát hívatnak fenntartani.
A konfliktusok akkor alakulnak, amikor szükségleteink kielégítésére törekszünk, és ezt
valaki megakadályozza.

2. Értékrendbeli különbségek,

az emberek különböző értékeket képviselnek, amelyekről úgy vélekednek, hogy egymást

kizárják. -> értékkonfliktusok

3. Észlelésbeli különbségek,

a konfliktusban szereplő személyek másként észlelik a helyzet eseményeit, szereplőit.

4. Érdekkülönbségek

ha az adott helyzetben szereplő emberek mást-mást szeretnének elérni.

 5. A korlátozott erőforrások szerepe a konfliktusokban

ha valamiből kevesebb áll rendelkezésre, mint amennyire szükség lenne, így ez

szükségszerűen konfliktushoz vezet.

6. A pszichológiai szükségletek szerepe a konfliktusokban

Pszichológiai szükségletnek nevezzük azokat a dolgokat, amelyekre azért van szükségünk,

hogy általuk felelősnek, kompetensnek, elfogadottnak, fontosnak és normálisnak érezzük
magunkat (Shapiro, 1995).

Szervezeti konfliktusok esetében:

1. Információs konfliktusok

- információhiány
- az információ szándékos visszatartása – oka: bizalmatlanság (a vezető úgy érzi, hogy
nem fedhet fel bizonyos információkat az alkalmazottak előtt, mert azok továbbíthatják a
versenytársak felé)
- téves információ
- információtorzulás a) félreértés – a véletlen műve VAGY: b) szándékos dezinformáció –
az információ szándékos manipulálása a manipulátor érdekeinek megfelelően
- az információ fontosságának eltérő értékelése
- az információ eltérő értelmezése

2. Kapcsolati konfliktusok, a viszonyrendszer konfliktusai

 - téves észlelések, sztereotípiák;
- sorozatos negatív magatartás

3. Értékkonfliktusok

- a gondolatok megítélése eltérő kritériumok alapján;

- az elérendő célokhoz eltérő értékek kapcsolása;
- világnézeti különbségek

4. Strukturális konfliktusok egyenlőtlen

- forráselosztás;
- kontroll (kettős mérce);
- hatalmi viszonyok

5. Érdekkonfliktusok

- ténylegesen szembenálló érdekek;

- a szereplők felfogása szerinti ellentétes érdekek, ellentétek

III. SZERVEZETI KONFLIKTUS

A konfliktus a felszínen mindig személyek vagy csoportok között bontakozik ki, de az esetek
többségében szervezeti okai vannak: a számunkra fontos dolog a szervezetben hozzáférhető, és
szervezeti létünk által válik fenyegetetté.
Mind a konfliktus hiánya, mind a túl erős konfliktusok negatívan hatnak a szervezetek
teljesítményére. Előbbi azért, mert nem hozza felszínre a problémát (az érintettek ötlettelenek
és érdektelenek, apatikusak, konfliktuskerülők, a változás iránt érzéketlenek), utóbbi azért, mert
az érzelmileg telítődő konfliktus nem segíti a probléma megoldását (az érintettekből hiányzik az
együttműködésre való hajlam, a helyzet kaotikussá, rombolóvá válik). Nem az a jó vezető tehát, aki
megakadályozza szervezetében a konfliktusok kialakulását, hanem az, aki egy közepes
konfliktusszintet sikeresen képes menedzselni.
IV. A KONFLIKTUSKEZELÉS TÍPUSAI

1. A szemet szemért, fogat fogért az elégtétel, a bosszú.

2. Az aki megdob kővel, dobd vissza kenyérrel A megbocsátani tudás,
3. a kölcsönösség. Kölcsönös érdek, hogy megegyezzünk,

V. KONFLIKTUSMEGOLDÓ STRATÉGIÁK
Győztes/vesztes stratégia
A konfliktusban álló felek, a szándékok, elképzelések olykor erőszakos megvalósítására
törekszenek.
Alkalmazkodó konfliktusmegoldási stratégia
Aki ezt a stratégiát választja, félelemből, kényszerből vagy megfontolt döntés után lemond saját
érdekeinek, vágyainak érvényesítéséről a partner javára.
Elkerülő konfliktusmegoldási stratégia
Leginkább akkor alkalmazzák, amikor bizonytalanok a helyzet megítélésében, esetleg hatékony
eszköz hiányában a helyzet spontán oldódásában bízva későbbre halasztják a megoldást.
Kompromisszumkereső konfliktusmegoldási stratégia
Olyan közösen elfogadható megoldás keresése a cél, amely mindkét fél számára kielégítő..
Problémamegoldó – győztes/győztes – stratégia
A résztvevők a probléma olyan megoldására törekednek, amelyben mindkét fél érdekei,
szükségletei, meggyőződései érvényesülnek. Kölcsönösen elfogadják a másik fél önérvényesítését,
vállalják az önalávetést, készek együttműködni, empatikusan viselkedni a legjobb megoldási
alternatívák megtalálása érdekében.

7. Ismertesse a pedagógiai szakmai szolgáltatás helyét, célját, szerepét a köznevelés-

közoktatás rendszerében. Ismertesse a pedagógiai szakmai ellenőrzés-értékelés célját,
eszközeit, módszereit, s ebben az igazgató és a szakértők feladatait. Hasonlítsa össze a
szakértő és a szaktanácsadó tevékenységi és hatáskörét!
Pedagógiai szakmai szolgáltatás:
a) pedagógiai értékelés: intézményi belső mérések szervezése és kiértékelése (pl. idegen nyelvi
bemeneti mérés), feladatlapok, dolgozatok értékelése
b) szaktanácsadás, tantárgygondozás: intézményi igényre, pedagógus munkáját segíti, pl.: digitális
oktatási tartalmak bemutatása, tankönyvek vizsgálata, helyi tanterv ellenőrzése, óraszervezési
módszerek átadása
c) pedagógiai tájékoztatás: szaktanácsadás, versenyek, vizsgák, továbbképzés, jogszabályi háttér
változása, tanügyigazgatási feladatok, …
d) tanügy-igazgatási szolgáltatás: tantervek fejlesztése, iskolaszerkezeti tanácsadás, jogi tanácsok,
intézményi dokumentumok elkészítése
e) továbbképzés, önképzés támogatása, szervezése
f) tanulmányi, sport és tehetséggondozó versenyek
g) tanuló-tájékoztatás és tanácsadás: továbbtanulás, iskolaválasztás, tanulói jogok,
diákönkormányzatok segítése
h) lemorzsolódás megakadályozása: korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer működtetése
Szervezeti forma:
OH Pedagógiai-szakmai Szolgáltatások Koordinációs Főosztálya
összesen 14 POK
Szaktanácsadó: mesterpedagógus
feladata:
- továbbképzések, tájékoztatók szervezése
- intézményvezető kérésére tanácsadás fenti témákban (tantárgyi és szervezeti)
- óralátogatás a 8 tanári kompetencia közül bármelyek alapján
- felkészítés tanfelügyeleti ellenőrzésre és minősítésre
POK alkalmazottja, órakedvezményt és költségtérítést kap
Intézmények ellenőrzése:
Törvényességi: intézményvezető felel, fenntartó ellenőriz. KH, 2 évente. Dokumentumok
összhangja, törvényes intézkedések és gazdálkodás, egyéb ellenőrzések megléte, dokumentumok
törvényes jóváhagyása
Hatósági: egyenlő bánásmód, kötelező felvétel, létszám, balesetvédelem, vizsgák, alkalmazás
feltételei, nyilvántartások, eszközök és felszerelések, tankönyvellátás
Szakmai:
Országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet):
20/2012. EMMI Rendelet (A nevelési-oktatási intézmények működéséről…) 145.§ (1):
a nevelési-oktatási intézmények szakmai tevékenységét a pedagógusok munkájának általános
pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére, az intézményvezetők általános pedagógiai
és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére, az intézmények saját céljainak
megvalósulására, továbbá az intézményi önértékelés eredményeire alapozva értékeli, és ezzel az
intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást ad.
Pedagógus ellenőrzése: (5 évente mindenkit)
9 pedagógus kompetencia alapján:
- módszertani felkészültség,
- tervezés és önreflexió,
- tanulás támogatása,
- személyiségfejlesztés és egyéni bánásmód,
- közösség fejlesztése,
- folyamatok értékelése és elemzése,
- kommunikáció és problémamegoldás,
- szakmai fejlődés, +fenntarthatóság
eszközei:
- dokumentumelemzés (tanmenet, napló, tanulói füzetek),
- óralátogatás,
- interjúk,
- önértékelés eredményei (kérdőívek vezető, kolléga, szülő, tanuló),
- önfejlesztési terv
Az intézményvezető feladatai:
- az önértékelés működtetése,
- a szakértői látogatás előkészítése,
- interjút ad,
- részt vesz az óralátogatáson,
- ő is értékel a két szakértővel együtt

Vezető ellenőrzése: 5 évente, önértékelés a 2. és a 4. év után

5 vezetői kompetencia alapján:
- a pedagógiai folyamatok
- a szervezet és működés
- intézményi változások
- intézményben foglalkoztatottak
 stratégiai vezetése és operatív irányítása, valamint
vezetői kompetenciák fejlesztése
eszközei:
- dokumentumelemzés:
- vezetői pályázat, pedagógiai program, munkatervek és beszámolók, SZMSZ
- interjúk: munkáltatóval, vezetővel, vezetőtársakkal
Intézmény ellenőrzése: 5 évente, intézményi önértékelést követően
7 intézményi kompetencia alapján:
- Pedagógiai folyamatok
- Személyiség- és közösségfejlesztés
- Eredmények
- Belső kapcsolatok, kommunikáció
- Külső kapcsolatok
- Működés feltételei
- Jogszabályi elvárásoknak és kitűzött céloknak való megfelelés
Eszközei:
- dokumentumelemzés: intézményellenőrzések és önértékelések intézkedési tervei,
- önértékelési kérdőívek (szülői, nevelőtestületi, tanulói),
- PP,
- SZMSZ,
- 2 év munkatervei és beszámolói,
- továbbképzési program,
- beiskolázási terv,
- mérések eredményei (kompetencia, nyelvi, nemzetközi),
- érettségi,
- OKTV és egyéb versenyek
pedagógusellenőrzések, vezetőellenőrzés tanulságai
interjúk: vezető, pedagógusok képviselői, szülők
megfigyelés: infrastruktúra, környezet
Szakértő:
- mesterpedagógus, szerepel a szakértői névjegyzékben
- az előzőekben említett tanfelügyeleti ellenőrzéseket végzi
- pedagógusminősítés
- OH bízza meg, munkaidőkedvezménnyel jár, költségtérítést kap
-
8. Fenntartó fogalma, fenntartó kötelezettségei és jogai, a Pedagógiai Program és a Szervezeti
és Működési Szabályzat jóváhagyásának folyamata
A 2011. évi CXC.tv. értelmező rendelkezése értelmében a fenntartó: az a természetes vagy jogi
személy, aki vagy amely a köznevelési feladatok ellátására való jogosultságot megszerezte vagy
azzal rendelkezik és a köznevelési intézmény működéséhez szükséges feltételekről gondoskodik.
Fenntartói jogok és kötelezettségek:

- dönt a köznevelési intézmény létesítéséről, nevéről, gazdálkodási jogköréről,

átszervezéséről, megszüntetéséről, alapfeladatainak módosításáról, fenntartói jogának
átadásáról
- óvoda esetében meghatározza a felvétel rendjét, nyitva tartás időintervallumait
- megállapítja az intézmény költségvetését, térítési kedvezményeket
- meghatározza az induló óvodai csoportok, iskolai osztályok számát
 - ellenőrzési jogkörrel rendelkezik, törvényességi ellenőrzést is lefolytathat
- munkáltatói , kinevezési jogköre van az intézményvezető vonatkozásában
- jóváhagyja a tantárgyfelosztást, továbbképzési programot
- értékeli a pedagógiai program feladatainak végrehajtását, a szakmai munka eredményességét
- ellenőrzi az intézményi alapdokumentumokat (Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend)
- megalkotja az intézmény etikai kódexét
- az intézményt érintő ügyekben kikéri az alkalmazotti közösség, iskolai diákönkormányzat,
óvodaszék, iskolaszék, szülői szervezet, adott esetben nemzetiségi önkormányzat
véleményét. Ehhez a szükséges információt, az érintettek részére biztosítja.
- a nemzetiségi önkormányzat bevonásával köteles felmérni az első nevelési-oktatási évre a
nemzetiségi nyelven folyó nevelés és oktatás iránti igényt.
- gondoskodik az intézmény szervezeteinek működéséről
- egyetértési jogot gyakorol a Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend vonatkozásában (30
napon belül)
- évente egyszer beszámolóra kötelezheti az intézményvezetőt
- az intézmény értékelését nyilvánosságra hozza
- biztosítja, az általa engedélyezett többletszolgáltatások fedezetét
- másodfokú döntési jogköre van a jogszabálysértésre, vagy az intézmény belső
szabályzatának megsértésére hivatkozással benyújtott kérelem, valamint intézményi
jogviszonnyal, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban érdeksérelemre hivatkozással
benyújtott kérelem tekintetében.

Intézményi alapdokumentumok jóváhagyásának eljárási rendje

Pedagógiai Program:
Intézményi alapdokumentum.
Célmeghatározás: A jövőkép, amerre haladunk.
A Pedagógiai Program nyilvános, mindenki hozzáférhet.
Közzététel:
- a könyvtárban és a tanáriban kinyomtatott formában és az iskola honlapján,
- az iskola fenntartójánál,
- iskola irattárában,
- nevelői szobában,
- iskola igazgatójánál,
- szakmai munkaközösség vezetőjénél.
Az 1993-as közoktatási törvény alapján előírt, az egyes magyarországi nevelési-oktatási
intézmények pedagógiai tevékenységének alapelveit meghatározó dokumentum.
 a szakmai autonómia meghatározó dokumentuma
 a helyi igényeknek, sajátosságoknak megfelelően alakítják
 pedagógiai stratégiai terve,
 iskola fenntartói finanszírozásának alapja
 feltétele tehát az iskola munkatervének elkészítése és végrehajtása.
Az iskola Pedagógiai Programja meghatározza:
a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül
- az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit,
eljárásait,
 - a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,
- a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat,
- a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet,
- a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat,
- tanulók felzárkóztatását segítő programot,
- a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet,
- eszközök és felszerelések jegyzékét,
b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül
- az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, az előírt tananyagot és követelményeit,
- tankönyvek, segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit,
- a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját,
- nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a nemzeti, etnikai kisebbség
anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyagot,
c) szakközépiskola és szakiskola esetén a Szakmai programot.

A törvény nem határozza meg, hogy kinek a feladata az elkészítése, elkészítheti az

intézményvezető, nevelőtestület is.
A nevelőtestület fogadja el, a fenntartó jóváhagyja.
A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet
meghatározza a pedagógiai program tartalmi követelményeit.
Tartalmaznia kell: a pedagógiai alapelveket, értékeket, célokat, feladatokat, eszközöket és
eljárásokat, a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, az egészségfejlesztés,
közösségfejlesztés feladatait, pedagógusok, osztályfőnökök feladatait, kiemelt figyelmet igénylő
tanulókkal kapcsolatos feladatokat, tanulók részvételi jogát az intézménnyel kapcsolatos
döntésekben, kapcsolattartás formáit, vizsgák rendjét.
szerkezeti felépítése szerint tartalmaznia kell: a tartalomjegyzéket, bevezetést, amely a
hatályosságát, felülvizsgálatát tünteti fel, a törzsanyagot, amely tartalmazza a nevelési programot,
helyi tantervet, illetve adott esetben a szakmai programot, mellékleteket/ a tantárgyi programokra
vonatkozóan/ és függelékeket / valamint a legitimációs záradékot.

SZMSZ-ben rögzítettek, az intézmények mindennapi működésére vannak hatással.

Az intézményvezető készíti el, majd a nevelőtestület elé kerül, akik javaslataikkal kiegészíthetik.
A nevelőtestületi elfogadás után a diákönkormányzat és az iskolaszék egyetértési joggal
rendelkezik.
Mindezek után, a fenntartó hagyja jóvá.
Az SZMSZ a pedagógiai programhoz hasonlóan, nyilvános dokumentum.
A Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmi követelményeit a 20/2012. (VIII.31). EMMI rendelet
4.§-a rögzíti.
tartalmaznia kell: az intézményben tartózkodás rendjét, a különböző kapcsolattartásokra
vonatkozó előírásokat, ellenőrzések rendjét, helyettesítésekre, feladat átruházásra vonatkozó
rendelkezéseket, ünnepekkel, hagyományokkal kapcsolatos feladatokat, egészségügyi, védelmi
előírásokat, rendkívüli esetekre vonatkozó előírásokat, véleményezési jogkörrel kapcsolatos
rendelkezéseket, tanulóval szembeni fegyelmi eljárási szabályokat, dokumentumkezelés szabályait,
iskolai foglalkozásokra, sportkörökre, adott esetben felnőttképzésre vonatkozó rendelkezéseket.
Az SZMSZ-ben nem az oktató-nevelő tevékenységek tartalmát kell megállapítani, hanem a
kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezések rögzítése a fő feladat.

9. Ismertesse a pedagógiai folyamat-tervezésének módszereit: hosszú-, közép, rövidtávú

tervezés és eszközei. (Fenntartói fejlesztési terv, intézményi pedagógiai program, vezetői
program, munkaterv, tanterv, tematikus terv, tanmenet.)
Kulcsszavak: helyzetelemzés, erőforrások, tervkészítés, tartalom és forma, távlatos és szakaszos
terv, minőségi munkavégzés/ellenőrzés, a tervezés logikája, konkrétsága
Fenntartói fejlesztési terv: A a felsőoktatási intézmények stratégiai alapdokumentuma. Az Ftv. 25.
§ (1) aa) pontja és a 27. § szerint az intézményfejlesztési tervet a gazdasági tanács véleményezi, és a
szenátus fogadja el. Az intézményfejlesztési tervben kell meghatározni a fejlesztéssel, a fenntartó
által a felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon hasznosításával, megóvásával,
elidegenítésével kapcsolatos elképzeléseket, a várható bevételeket és kiadásokat
Intézményi pedagógiai program: Az 1993-as közoktatási törvény alapján előírt, az egyes
magyarországi nevelési-oktatási intézmények pedagógiai tevékenységének alapelveit meghatározó
dokumentum.
 a szakmai autonómia meghatározó dokumentuma
 a helyi igényeknek, sajátosságoknak megfelelően alakítják
 pedagógiai stratégiai terve,
 iskola fenntartói finanszírozásának alapja
 feltétele tehát az iskola munkatervének elkészítése és végrehajtása.
A nevelőtestület fogadja el,
a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
nyilvánosságra kell hozni, hozzáférhetővé kell tenni- Internet, de nyomtatott formában is
rendelkezésre kell állnia.
Az iskola Pedagógiai Programja meghatározza:
a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül
- az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit,
eljárásait,
- a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,
- a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat,
- a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet,
- a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat,
- tanulók felzárkóztatását segítő programot,
- a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet,
- eszközök és felszerelések jegyzékét,
b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül
- az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, az előírt tananyagot és követelményeit,
- tankönyvek, segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit,
- a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját,
- nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a nemzeti, etnikai kisebbség
anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyagot,
c) szakközépiskola és szakiskola esetén a Szakmai programot.
Vezetői program: a pályázó számot ad a szervezet, intézmény működésével kapcsolatos
jártasságáról, ismeretéről ezen keresztül a szervezet irányítására vonatkozó alkalmasságáról is
egyben.
Vezetői program felépítése: Vezetői alapelvek, helyzetelemzés, vezetői program – a helyzetelemzés
tapasztalatainak, fejlesztendő területeinek, fejlesztési terveknek az elemzése, szakmai életút,
zárógondolat)
Munkaterv:
Tanterv: A nevelés és oktatás szabályozó dokumentuma a tanterv.
NAT: A Nemzeti Alaptanterv (NAT) alapvető, az oktatási folyamat egészét szabályzó
dokumentum, amely műveltségterületenként adja meg az elsajátítandó műveltségtartalmakat,
fejlesztendő készségeket, képességeket, nevelési célokat.
Kerettanterv: Erre épül a Kerettanterv, ami egy köztes szabályzó a helyi tantervek, és a NAT
között. Az egyes pedagógiai szakaszok (2 éves ciklusok) és iskolatípusok kerettantervei
konkretizálják az elsajátítandó tudástartalmakat, az adott 2 éves tanulási ciklus kimeneti
követelményeit. Az évfolyami és a tantárgyi órakeret 10%-ával az adott intézmény pedagógus-
közössége gazdálkodik.
Helyi tanterv: Ebben az óraszámban, megvalósíthatják az intézmény helyi tantervében foglalt
célokat, a helyi igényekhez, az adott osztályközösséghez alkalmazkodva: ez irányulhat a törzsanyag
elmélyítésére, ismétlésére, választhatnak emelt óraszámú kerettantervet vagy szabadon választható
tárgyat, akár egy saját tantárgyat is létrehozhatnak.
Tanmenet: A tankönyvekhez tanári segádanyagként tartozik egy tanmenet, amely a fentiekre épül,
és ami a tanulási folyamat minden részére kiterjed. Ez határozza meg azt a logikai ívet, ami mentén
az adott tantárgy végighalad az előbb tárgyalt tartalmi szabályozók által meghatározott
tudásanyagon.
Tematikus terv: A tematikus terv egy anyagrésznek/témának feldolgozása során kialakítandó
fogalmaknak, szemléltetési anyagnak, más tárgyakkal való kapcsolatnak a tanmenetnél
részletezettebb, összefüggő megtervezését jelenti.
Kulcsszavak:
Helyzetelemzés:
A helyzetelemzés a hatékony stratégiai tervezés késztésének egyik kritikus eleme. Fontos, hogy
megtörténjen magának a szervezetnek és az azt körülvevő környezetnek a lehető legpontosabb
vizsgálata és őszinte, lehetőleg adatokkal alátámasztott elemzése. legismertebb módszere a SWOT
analízis (Strengths – erősségek, Weaknesses – gyengeségek, Opportunities – lehetőségek, Threats –
fenyegetések, veszélyek.
Erőforrások
Egy adott projekt teljesítése során sokféle erőforrásra lehet szükség a következő csoportosítás
szerint:
- emberi erőforrások,
- technikai erőforrások (gépek, berendezések, eszközök),
- anyag jellegű erőforrások (a projekteredménybe beépülő anyagok, berendezések).
Tervezés:
Hosszú távú tervezés: néhány évtől néhány évtizedig terjedő időszakot fed le, jelentősebb bővítés,
új gyártórendszer, új értékpapírok, csúcsvezetés utánpótlása.
Középtávú tervezés: egy és öt év közötti időintervallumot fog át, általában a csúcsvezetők a
középvezetőkkel együtt készítik el.
Rövid távú tervezés: egy évet, vagy annál rövidebb időszakot ölel fel, a napról napra jelentkező
tevékenységekre vonatkozik.
Szakaszos terv: szakaszos terv ellenőrzést igényel, fel kell mérni, hogy a kitűzött célokat elértük-e.
A szakaszok ellenőrzését követően az egészet is ellenőrizni kell.
10. A pedagógiai munka hatékonyságát segítő módszerek, eszközök, technikák bemutatása,
alkalmazásának lehetőségei és korlátai
Az oktatás módszerei: előadás, magyarázat, megbeszélés, vita, tanulói kiselőadások, elbeszélés,
szemléltetés, projektmódszer, kooperatív oktatási módszer, szimuláció, szerepjáték, játék, házi
feladat.
Az oktatás szervezési módjai (a pedagógus tevékenysége felől közelítve) és munkaformái (a tanulók
felől közelítve): frontális munka, egyéni munka, párban folyó munka, csoportmunka.
A tanítás-tanulás folyamata:
- Motiválás: a tanulás pszichikus feltételeinek biztosítása
- Tények, információk gyűjtése, bemutatása, közlése
- Információk feldolgozása
- Rendszerezés, rögzítés, rendszerbe illesztés: asszociációs kapcsolatok kiépítése
- Alkalmazás, gyakorlás
- Ellenőrzés, irányítás
A tanulási munka irányításának szempontja alapján beszélhetünk tanári dominanciájú, közös tanári-
tanulói dominanciájú, és tanulói dominanciájú módszerekről:
1. Tanári dominanciájú módszerek:
- Előadás: Monologikus közlési módszer, egy-egy téma hosszabb, részletesebb kifejtése. Felső
tagozattól alkalmazzuk. Magában foglalja az elbeszélés és magyarázat elemeit. (óvodában nincs!)
- Magyarázat: Monologikus tanári közlési módszer, törvényszerű összefüggések, szabályok,
tételek, fogalmak megértését segítjük elő vele. A magyarázat szóbeli útmutatást, tájékoztatást jelent,
amely a bemutatás és a szemléltetés módszerét egészíti ki az új anyagok, eszközök és technikák
bevezetésekor. Használhatjuk eddig még nem ismert fogalmak tisztázása esetén is. A magyarázat
legyen rövid, érthető, egyszerű, lényegre törő, képszerű és mindig vegyük figyelembe a gyermekek
életkorát és előzetes ismereteit.
- Elbeszélés (Leírás): Monologikus. Egy jelenség, esemény, folyamat, személy, tárgy érzékletes,
szemléletes bemutatása. Előadásnál rövidebb. Konkrét információk átadására szolgál. Képzeletet,
érzelmeket mozgósít. Szemléltető eszközökkel együtt jelenhet meg. Az elbeszélés akkor igazán
hatásos, ha minél több jelzőt és hasonlatot használunk, ezáltal élményszerűbbé válik.
- Szemléltetés: A tanulmányozandó tárgyak, jelenségek folyamatos észlelése, elemzése történik,
ezzel elősegíti a pontos képzetek kialakítását a valóságról. Fontos a fogalomtanításban.
Az oktatási stratégia fogalma, rendszere
Az oktatási stratégia az oktatási módszerek, eszközök és eljárások adott cél érdekében, a konkrét
feltételek figyelembevételével létrehozott egyedi kombinációja.
Oktatási (tanulásszervezési) stratégiák:
· a direkt tanulásszervezés;
· az indirekt tanulásszervezés;
 · az interaktív tanulásszervezés;
· a tapasztalati tanulás, és
· az önálló tanulás.
A megfelelő oktatási stratégia kiválasztásakor a tanárnak figyelembe kell vennie a tanterv által
előírt tananyagot, a tanulók előzetesen megszerzett tapasztalatait és ismereteit, a tanulók
érdeklődését, tanulási stílusait, és fejlettségi szintjeit.
Differenciálás:
A hátrányokkal és az előnyökkel rendelkező gyermekek együttes nevelése, oktatása. A nevelési-
oktatási folyamat olyan speciális tervezése, szervezése, megvalósítása, amikor a folyamat egy
részében a különböző egyéni sajátosságokkal rendelkező gyerekek párhuzamos, eltérő módon,
testre szabott, speciális feladatokat végeznek.
A differenciálás az egyéni eltérésekhez való alkalmazkodás:
• Tartalom – amit megtanítunk
• Folyamat – ahogyan megtanítjuk
• Produktum – a tanulás eredménye
A tanulók nem egyformák sem pszichológiai értelemben, sem a megelőző tudás vonatkozásában.
Ugyanazok a tartalmak és eljárások különböző mértékben fejleszthetőek a különböző tanulók
számára, sőt lehet, hogy az, ami egyikük számára fejlesztő, az a másikuk számára egyenesen
kontraproduktív. Pl. ugyanaz az irodalmi kötelező olvasmány az egyik tanulóban szenvedélyes
érdeklődést kelthet a szerző iránt, a másikat viszont elriaszthatja tőle, sőt hosszú időre elveheti a
kedvét az olvasástól.
A differenciálás lényege: az egyéni sajátosságok figyelembevételével történő fejlesztés, illetve
olyan pedagógiai körülmények, feltételek megteremtése, amelyek lehetővé teszik az egyén ön
szabályozó fejlesztését.
három szinten valósulhat meg a differenciálás:
- az iskolarendszer szintjén – iskolatípusok
- iskolán belül a tanulók osztályba sorolásával – speciális osztályok
- az oktatás folyamatában az osztály szervezeti keretén belül - tanítási óra módszerei
A differenciálás pedagógiai értéke:
- Mindenkit elvezet a célhoz.
- Mindenkinek sikere lehet (Mindenki valamiben jó!)
- Tehetség megjelenése
- Stressz ellenes
- Erősíti az önbizalmat
- Motivál
- Önkéntes – motivál, kötelesség, felelősség
A differenciálásnak kettős pedagógiai funkciója van:
- Az eltérő személyiségvonású, fejlettségű tanulókat el kell juttatni egy egységes műveltségi
alapszinthez.
- A differenciálás segítségével a tanulók személyiségét lehetőségeik felső határáig kell fejleszteni

11. Sorolja fel és hasonlítsa össze a legfontosabb tanári és vezetői kompetencia területeket!
Kulcsszavak: kompetencia, ismeret, képesség, attitűd, autonómia, felelősségvállalás

kompetencia cselekvőképességet, vagyis a készségek és képességek együttesét jelenti.

A kompetencia a döntést, kivitelezést, megvalósulást szolgáló képességrendszer.
- cselekvőképesség az a képességünk és hajlandóságunk, hogy a bennünk lévő tudást sikeres
problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk
- olyan tudás, amely a sikeres és minőségi munkavégzésben fejeződik ki
a kompetencia fejlesztésének célja: hogy cselekvőképessé tegyük az embert egy olyan világban,
amelyről nem tudjuk előre, hogy milyen konkrét, specifikus cselekvést fog igényelni
 kulcskompetenciák:
- amivel mindenkinek rendelkeznie kell, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, hogy
be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen
- ezeket a kötelező oktatás/képzés ideje alatt kell elsajátítania
- az egész életen át tartó tanulás alapjait ezek a kompetenciák képezik (=előfeltételek)
8 kulcskompetencia:
- anyanyelvi kompetencia - gondolataink, érzéseink, tények szóbeli vagy írásbeli kifejeződése
- idegen nyelvi kompetencia - mindenki tudjon legalább 1-et
- matematikai, természettudományi, technológiai kompetencia - a matematikai műveletek a
mindennapi munkálkodás szempontjából, természeti világ magyarázata, a technika életvitelhez
szükséges ismerete
- digitális kompetencia - a médiumok magabiztos és kritikus használata
- tanulás tanulása - saját tanulás szervezése egyénileg vagy csoportosan
- kulturális kompetencia - minden, ami a kultúrához tartozik
- személyközi és állampolgári kompetencia – ismerjük a jogainkat és éljünk vele
- vállalkozói kompetencia – van bennem hajlandóság arra, hogy valami újat csináljak
pedagógus kompetenciák – Nemcsak elméleti tudás, hanem gyakorlati megvalósítási is egyben.
1) a tanulói személyiség fejlesztés képessége
2) a tanulócsoportok, közösségek alakulásának segítésének és fejlesztésének képessége
3) a pedagógiai folyamat tervezésének képessége
4) a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésének képessége
5) az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztése
6) a tanulási folyamat szervezése és irányítása
7) a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása
8) szakmai együttműködés és kommunikáció
9) elkötelezettség a szakmai fejlődésben és az önművelésben
VEZETŐI KOMPETENCIÁK
A vezetői képességek, készségek tanulással, tapasztalatgyűjtéssel megszerezhetők, gyakorlással
elsajátíthatók.

1. A vezető az optimális eredmények érdekében szervezeti célokat állít fel, rangsorol, csapatot
épít.
2. Reális helyzetelemzésből indul ki, munkatársait motiválja, tanítja, segíti, képessé teszi a
feladatok elvégzésére.
3. Megszerzi mások elkötelezettségét, személyes példával járul hozzá az intézmény sikeréhez.
4. Kézben tartja saját önfejlődését, időgazdálkodását, kitűnő stressz és konfliktuskezelő,
tárgyalástechnikában, információfeldolgozásban eredményes.
5. Személyes intellektusát használja a teljesítmények eléréséért, betartja a döntéshozatal
divergens és konvergens szakaszait.
6. Stratégiában gondolkodik, reagál a változási kényszerekre.
7. Célja a partnerközpontú működés, törekszik a fenntartói és megrendelői kör elvárásainak
igényelemzés alapján maximálisan eleget tenni.
8. Fejleszti verbális és írásbeli kommunikációs készségét, munkakultúráját.
9. Döntéseinél elemzi a kockázat mértékét, a szervezet érzékenységét.

A jó vezető jellemzői a XXI. században:

● a változások követése, innováció serkentése

● stratégiai szemléletmód
 ● rendszergondolkodás
● rugalmasság, nyitottság
● folyamatos tanulás, tudáshasznosítás
● jó kommunikációs- és diplomáciai képesség
● csapatépítésre való képesség
● értékteremtés
● konfliktuskezelő képesség
● érzelmi intelligencia
● erőforrások biztosításának képessége

vezetői kompetenciák (13)

- vezetői, irányítói készségek, képességek kialakítása, fejlesztése,

- kooperatív szervező készég,
- döntés-előkészítés, operatív folyamatirányítás,
- kapcsolatépítés, információ-gyűjtés,
- csapatépítés, koordináció,
- szervezeti kommunikációs rendszer kiépítése, működtetése,
- kommunikáció és tárgyalási képesség és készség,
- szakterületet érintő jogszabályok alkalmazása,
- képzések gazdasági tervezése szervezése,
- szervezeti egységek irányítása,
- mérések szervezése, lebonyolítása, elemzése,
- szakértési, szaktanácsadói tevékenység,
- minőségirányítás, minőségbiztosítási rendszer működtetése.
tanári kompetencia területek (9)
- A tanulói személyiség fejlesztése;
- A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése;
- A pedagógiai folyamat tervezése;
- A tanulók műveltségnek, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával;
- Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése;
- A tanulási folyamat szervezése és irányítása;
- A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása
- Szakmai együttműködés és kommunikáció;
- Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre.
A közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga szakhoz rendelt 13 db vezetői kompetencia

1. vezetői, irányítói készségek, képességek kialakítása, fejlesztése,

2. kooperatív szervező készég,
3. döntés-előkészítés, operatív folyamatirányítás,
4. kapcsolatépítés, információ-gyűjtés,
5. csapatépítés, koordináció,
 6. szervezeti kommunikációs rendszer kiépítése, működtetése,
7. kommunikáció és tárgyalási képesség és készség,
8. szakterületet érintő jogszabályok alkalmazása,
9. képzések gazdasági tervezése szervezése,
10. szervezeti egységek irányítása,
11. mérések szervezése, lebonyolítása, elemzése,
12. szakértési, szaktanácsadói tevékenység,
13. minőségirányítás, minőségbiztosítási rendszer működtetése.

A vezetésfejlesztés főbb irányai az új vezetői kompetenciák kialakítására törekednek:

- A vezető az optimális eredmények érdekében szervezeti célokat állít fel, rangsorol, csapatot
épít.
- reális helyzetelemzésből indul ki, munkatársait motiválja, tanítja, segíti, képessé teszi a
feladatok elvégzésére.
- kitűnő stressz és konfliktuskezelő, tárgyalástechnikában, információfeldolgozásban
eredményes.
- reagál a változásokra és irányít azokat.
- a kezdeményezések kivitelezésével is kell foglalkozik.
- a feladatok differenciált elosztása mellett egyre több területen ad át felelősséget.
- állandó tanulással biztosítja fejlődését, bővíti motivációs repertoárját, alkalmazkodik a
testületi célokhoz.
- célja a partnerközpontú működés, törekszik a fenntartói és megrendelői kör elvárásainak
igényelemzés alapján maximálisan eleget tenni.
- forrásbővítő magatartással állandóan innovatív helyzetbe hozza a szervezetet.
- döntéseinél elemzi a kockázat mértékét, a szervezet érzékenységét
- A vezető számára jól elkülöníthető menedzseri szerepek jelennek meg. Ilyenek: az operatív
feladatok, a pénzügyek, a munkatársak és az információk menedzselése.

Nagy József a nevelést, mint személyiségfejlesztést, azon belül kompetencia fejlesztésként

értelmezi.
- Kognitív kompetencia: az információfeldolgozáshoz kapcsolódik, e nélkül a többi nem működhet.
Alapvető funkciója a többi szolgálata.
- Szociális kompetencia: funkciója a szociális környezettel való együttélés eredményes
megvalósítása. Az egyén környezettel való kapcsolata létfontosságú, ezért ez a kompetencia is
alapvető.
- Személyes kompetencia: Az egyén túlélését szolgálja. A testi-lelki egészségben, a jó közérzet
megőrzésében, helyreállításában, védelmében nyilvánul meg.
- Speciális kompetencia: Sokféle foglalkozás, hivatás, munkakör eredményes és hatékony
ellátásának pszichikus feltétele. Pl: bárki autóvezetés készsége a személyes kompetenciához
tartozik, míg egy szakács, vagy egy sofőr esetén ugyanez a készség már speciális kompetenciának
minősül.
Ismeret a tanulás segítségével a valóságról szerzett tények, információk, fogalmak,
törvényszerűségek és elméletek összességét. Az a tanuló, aki valamely tananyagot az ismeret
szintjén sajátított el, képes az adott fogalmat, tényt, információt felismerni, felidézni, elmondani.
A végzett/szakképzett tanár alapvető pszichológiai, pedagógiai és szociológiai tudással rendelkezik
a személyiség sajátosságaira és fejlődésére vonatkozó nézetekről, a szocializációról és a
perszonalizációról, a hátrányos helyzetű tanulókról, a személyiségfejlődés zavarairól, a
magatartásproblémák okairól, a gyermeknevelés, a tehetséggondozás és az egészségfejlesztés
módszereiről. Ismeri a tanulók megismerésének módszereit. Ismeri a szaktárgy által közvetített
fogalmak kialakulásának életkori sajátosságait, a tanulók fogalomrendszerének fejlesztésében
játszott szerepét. Ismeri a szaktárgy tanítása-tanulása során fejlesztendő speciális kompetenciákat,
ezek fejlesztésének és diagnosztikus mérésének módszereit. Tisztában van a szaktárgynak a tanulók
személyiségfejlődésében betöltött szerepével, lehetőségeivel.
A képesség fogalma
A képesség a cselekvésre, teljesítményre való alkalmasság, amelynek minőségét egyrészt az
emberrel született adottságok, hajlamok, másrészt a környezeti hatások határozzák meg, és az
emberi tevékenység folyamán alakul ki. Vannak ún. általános képességek (intelligencia, kreativitás)
és speciálisak (pl. zenei képesség, kézügyesség stb).
A végzett tanár a gyermek személyiségfejlődésére vonatkozó elméleti tudása felhasználásával
képes:
- a megtapasztalt pedagógiai gyakorlatot, az iskola mindennapi valóságát elemezni.
- reális képet kialakítani a tanulók világáról, a nevelés és a tanulói személyiség fejlesztésének
lehetőségeiről.
- tapasztalt kollégák, mentorok segítségével a tanulók egyéni szükségleteit figyelembe véve olyan
pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek elősegítik a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és
erkölcsi fejlődését, az egészséges életvitel kialakítását.
- a tehetséges, a nehézségekkel küzdő vagy a sajátos nevelési igényű, valamint a hátrányos,
halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a tantárgyában különleges bánásmódot igénylő tanulókat
felismerni, hatékonyan nevelni, oktatni, számukra differenciált bánásmódot nyújtani.
Attitűdök
A szakképzett tanár törekszik saját megalapozott pedagógiai nézeteinek megfogalmazására. Nyitott
a személyiségfejlesztés változatos módszereinek elsajátítására. Tiszteli a tanulók személyiségét,
képes mindenkiben meglátni az értékeket és pozitív érzelmekkel (szeretettel) viszonyulni minden
tanítványához. Érzékeny a tanulók problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlesztés
feltételeit biztosítani minden tanuló számára.
az autonómia és a felelősségvállalás területén:
A végzett tanár önállóan képes szakmája, a szaktárgyainak tanításával-tanulásirányításával
kapcsolatos átfogó, megalapozó szakmai kérdések átgondolására és az ide vonatkozó források
alapján megfelelő válaszok kidolgozására. A szakmáját és a szaktárgyainak megfelelő
tudományterületeket megalapozó nézeteket felelősséggel vállalja.
Egyenrangú partner a szakmai kooperációban. Végig gondolja és képviseli az adott szakterület
etikai kérdéseit.

12. Sorolja fel a pedagógus portfólió legfontosabb dokumentumait, indokolja az önreflexió

szerepét a pedagógus önfejlesztésének folyamatában.
Kulcsszavak: portfólió fogalma, szerepe-jelentősége a pedagógus előmeneteli rendszerben, kötelező
és szabadon választott dokumentumok, a reflexió feladata
A pedagógus életpályamodell, a pedagógus kompetenciák, a pedagógus portfólió
Az oktatáspolitika pedagógus életpálya modellt vezette be 2013.09.01-jén. Az előmeneteli rendszer
mindenkire érvényes, aki a köznevelésben, pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményekben
dolgozik. A minősítési rendszer öt fokozatba sorolja a pedagógusokat: gyakornok, pedagógus I.,
pedagógus II., mesterpedagógus, kutatótanár.
A pedagógusok előmeneteli rendszere és a pedagóguséletpálya-modell
Milyen szándék vezette a jogalkotót a pedagóguséletpálya-modell bevezetésében?
- A pedagóguspálya presztízsének növelése.
- A pályaválasztásban vonzóbbá tenni a legrátermettebb, legtehetségesebb potenciális jelöltek
számára a pedagógus szakmát.
- A teljesítményelven alapuló differenciált bérezés megvalósulása.
A pedagógusok előmeneteli rendszerében meg kell különböztetni:
- Minősítővizsga: a Gyakornok fokozatból a Pedagógus I. fokozatba történő besorolás alkalmával
kerül rá sor.
- Minősítési eljárás: komplex eljárásban vizsgálja a pedagógus teljes tevékenységét.
A minősítővizsga és a minősítési eljárás részelemei:
 (a napi-, illetve a hetirend szerint) két óra időtartamban (egyben, vagy külön egy-egy
órában) megfigyelt tevékenység, foglalkozás látogatása, megbeszélése, elemzése.
 Az ellenőrzött pedagógus portfóliójának áttekintése, értékelése, a portfólióvédés értékelése.
Az eljárás ezen részében az ellenőrzött pedagógus be kell, hogy mutassa saját önértékelését
és válaszolnia kell a bizottság tagjainak kérdéseire.
A portfólió funkciója
önértékelés, számot ad a munkaköréhez kapcsolódó pedagógiai, szakmai felkészültségéről, ismerteti
az őt foglalkoztató intézmény pedagógiai programjával összefüggő kérdéseket.
A portfóliónak tartalmaznia kell:
 Az óvodapedagógus szakmai önéletrajzát,
 a nevelőmunkájának dokumentumait,
 a pedagógiai-szakmai és egyéb tevékenységek bemutatását, azt alátámasztó
 dokumentumokat,
 önálló alkotói tevékenységének bemutatását, annak dokumentumait,
 a pedagógust foglalkoztató intézmény környezet rövid bemutatását,
 szakmai életútja értékelését (a pedagógus reflexiói, értelmezése alapján)
A pedagógusnak rendelkeznie kell kompetenciákkal (cselekvőképesség).
Kompetencia: Van bennünk akarat és hajlandóság, hogy a bennünk lévő elméleti tudást, sikeres
problémamegoldó cselekvéssé váltsuk át.
Tanári kompetenciák: (nemcsak elméleti tudás, hanem gyakorlati megvalósulás is egyben)
- Tanulói személyiségfejlesztés képessége;
- tanulói csoportok képességeinek fejlesztésének képessége;
- pedagógiai tervezés képessége;
- pedagógiai esemény lebonyolításának képessége;
- az értékelés változatosságának képessége.
A pedagógiai portfólió
olyan dokumentumgyűjtemény, amely alapján végig kísérhető a pedagógus szakmai útja, szakmai
tevékenysége, ezzel összefüggésben felmerülő nehézségei, sikerei, a pedagóguskompetenciák
fejlődése, egyrészt a tények tükrében, másrészt az önértékelés alapján.
Az e-portfólió a pedagógus munkáját bemutató elektronikus dokumentumgyűjtemény.

E- PORTFÓLIÓ TÍPUSAI
Fejlesztési céllal: a dokumentumokat áttekintve képet kapjunk készítőjének fejlődéséről egy vagy
több területen, és meg tudjuk határozni, hogy milyen területen mit kell tennie a továbblépés
érdekében. Az elsősorban fejlesztési céllal készülő e-portfólióba hosszabb időszak teljes
dokumentációját kell elhelyezni, különben nem lehetséges a készítő fejlődéséről, erőfeszítéseiről
átfogó képet kapni. Az ilyen e-portfóliót e-munkaportfóliónak nevezzük.
Értékelési céllal: a dokumentumokat áttekintve képet kapjunk készítőjének kompetenciáiról. Az
ilyen típusú e-portfólió nem mutatja be a fejlődési utat, csak a végállomást, azt, hogy készítője hol
tart szakmai fejlődésében. Ennek megfelelően az értékelési céllal készült e-portfólió egy
dokumentumválogatás, amely az egyes kompetenciák megfelelő szintű fejlettségét, vagyis a
megfelelő sztenderdek elérését hivatott bizonyítani. Az ilyen e-portfóliót értékelési e-portfóliónak
nevezzük.
A pedagógiai e-portfólió minősítési, értékelési céllal készül, tehát értékelési e-portfólió. A
pedagógus gyakorlatának célirányosan összeválogatott dokumentumait tartalmazza készítőjének
reflexióival kiegészítve. A pedagógus a dokumentumokat az erre a célra kialakított online felületre
tölti fel. Tehát az e-portfólió célja annak alátámasztása, hogy készítője mind a kilenc
kompetenciaterületen elérte a minősítés megszerzéséhez szükséges fejlettségi szintet.
Tartalmi elemei:
A Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozat megszerzésére irányuló minősítő vizsga vagy minősítési
eljárás keretében feltöltött portfólió tartalma:

1. Szakmai önéletrajz
2. Eredetiségnyilatkozat. (1. sz. melléklet)
3. Intézményvezető esetén a foglalkoztatási jogviszony fennállásáról szóló munkáltatói
igazolás
4. A nevelő-oktató munka alapdokumentumai.
5. A nevelő-oktató munka szabadon választható dokumentumai.
6. A pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatása.
7. A szakmai életút értékelése.

A fentieken túl a portfólió a pedagógus választásától függően a következőket tartalmazhatja:

1. A pedagógiai szakmai és egyéb tevékenységek bemutatása, dokumentumai.

2. Az önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatása, dokumentumai.

E dokumentumok közül nem kerül értékelésre, csak háttérinformációkat szolgáltat a szakmai

önéletrajz és a munkahely bemutatása. A többi dokumentum képezi az e-portfólió
kompetenciaalapú értékelésének alapját.

Az e-portfólió leglényegesebb dokumentumai a nevelő-oktató munkát bemutató

dokumentumok. Az e-portfólióban az egyes kompetenciák megfelelő szintjének elérését többféle,
szinte végtelen típusú dokumentum igazolhatná. Az e-portfólió azonban értékelési céllal készült
dokumentumválogatás. A pedagógus számára a válogatás, a szakértő számára az értékelés
megkönnyítése érdekében a nevelő-oktató munka dokumentumait két nagyobb csoportra osztottuk:
alap- és szabadon választható dokumentumokra.
Bizonyos típusú dokumentumokat tehát mindenképpen szükséges szerepeltetni az e-portfólióban
ahhoz, hogy a pedagógus bemutathassa a kompetenciáit. Ezekhez az alapdokumentumokhoz
tartoznak:
 - egy vagy legfeljebb két csoportprofil (a dokumentált órák, tanítási egységek tanulói
csoportjának bemutatása);
- a hozzá kapcsolódó egy vagy legfeljebb két tematikus terv (tanulási-tanítási egység/téma
terve);
- négy óra-/foglalkozásterv a tematikus tervekhez kapcsolódóan (ennek részeként lehetőség
szerint a tanulói teljesítmények mérésének, értékelésének dokumentumai), valamint
- hospitálási napló és
- esetleírás.

Az e-portfóliónak azonban egyben készítőjének egyedi arcát, portréját is tükröznie kell.

Ezeknek az egyéni színeknek a bemutatására alkalmasak a szabadon választható elemek. A
nevelő-oktató munka alapdokumentumai mellett a pedagógusnak a Pedagógus I. és a Pedagógus II.
fokozatra történő minősítéshez összesen minimum 2, maximum 5 szabadon választható
dokumentumot kell feltöltenie az e-portfóliójába.
A feltöltött alapdokumentumok tartalma nem vonatkozhat 3 évnél régebbi tevékenységre. A
szabadon választható dokumentumok lehetnek régebbiek is.
Az e-portfólióba feltöltött dokumentumok függetlenek az óra-/foglalkozáslátogatás során
bemutatandóktól, mivel az óra/foglalkozás megtartása a pedagógus által választott
osztályban/csoportban történik az éppen aktuális osztály/csoport és tananyag szerint.
Az alapdokumentumok esetében a csoportprofil, a tematikus terv és az óra-/foglalkozástervek
képeznek szoros egységet. Amennyiben az óra-/foglalkozástervek nem mutatják be a feldolgozás
egész folyamatát, mert az hosszabb terjedelmű, a pedagógus saját elgondolása szerint válogathat az
egyes órák/foglalkozások között attól függően, hogy milyen kompetenciák bemutatására kívánja
tenni a hangsúlyt. Ebben az esetben különösen fontos, hogy a tématerv egyértelmű képet nyújtson
a feldolgozás teljes menetéről (struktúrájáról, tartalmi, szervezési, módszertani kérdéseiről,
eszközhasználatáról). Különösen fontos az ellenőrzés-értékelés módjának bemutatása.
Értelemszerűen nem szükséges a kiválasztott négy óra/foglalkozástervnek a tematikus terv
alapján sorrendben egymást követőnek lennie – célszerű különböző pedagógiai célú
órát/foglalkozást választani (pl. új ismeretet feldolgozó, gyakorló, összefoglaló, mérő-értékelő).
A szabadon választható dokumentumok között is lehetnek olyanok, amelyek több dokumentumot
fűznek egységbe, pl. egy szakkör bemutatása 3-4 elemből is állhat (csoportprofil, féléves terv,
foglalkozástervek stb.). Ezek egy egységet képeznek az előírt 2-5 dokumentumból. Kevésbé
komplex pl. egy projektterv vagy egy szociometriai felmérés bemutatása.

Az intézmény (a pedagógus jelenlegi munkahelyének) rövid bemutatása

Célja, hogy a minősítő bizottság tagjai megismerkedjenek azokkal a körülményekkel, feltételekkel,
amelyek befolyásolják a pedagógus munkáját. Ezért – az intézményre vonatkozó alapadatokon
kívül – az alábbi szempontsornak csak a pedagógus munkájával közvetlenül összefüggő elemeire
célszerű kitérni, azokat a specialitásokat bemutatni, amelyek segítenek megismerni helyét az
intézményben, valamint munkájának feltételeit. (A bemutatásnál természetesen más, itt nem
említett szempontok is figyelembe vehetők.)
Javasolt tartalmi elemek:

- az intézmény neve; címe; típusa; tanuló- és pedagóguslétszám;

 - az intézmény sajátos arculata, esetleges specialitásai (pl. tehetséggondozó osztályok,
fejlesztő osztályok, tagozatok stb.) – ha van ilyen;
- a tanulóközösség összetétele – amennyiben ennek ismerete szükséges a feltöltött
dokumentumokban foglaltak megértéséhez;
- a nevelőtestület profilja, együttműködés a nevelőtestületen belül;
- a tárgy tanításához/a pedagógus tevékenységéhez szükséges infrastruktúra értékelése
(mennyiség, minőség, hozzáférhetőség);
- óraszámok (amennyiben azonos évfolyam egyes tanulócsoportjainak óraszáma különbözik,
a különbözés okai);
- tanórákon kívüli, a pedagógus tevékenységével összefüggő foglalkozások, programok,
amelyekbe aktívan bekapcsolódik;
- az intézményen belüli, illetve külső szakmai együttműködés formái, a pedagógus részvétele
ezekben.

Azonos intézményben tanító pedagógusok sem tölthetnek fel azonos intézményleírást.

A szakmai életút értékelése

A szakmai életutat összefüggő írásműben kell bemutatni, szem előtt tartva az egyes állomások
bemutatása során a pedagóguskompetenciák fejlődését.

- Milyen segítséget kapott ebben a folyamatban,

- milyen nehézségekbe ütközött (pl. szaktárgyi tudásának naprakészen tartása, módszertani
tudásának megújulása, pedagógiai eszköztárának fejlesztése szempontjából).

A pedagóguskompetenciák némelyikének (pl. 7. és 8.) bizonyításához leginkább ez a dokumentum

adhat információt.

- Ismertesse további szakmai terveit; mely területeken szeretne fejlődni (és miért azokon),
melyek azok az újabb területek, amelyeken a legerősebb kompetenciáit kamatoztatná;
hogyan szeretné megvalósítani a terveit?

Reflexió:
A tapasztalatok, ismeretek és cselekedetek végig gondolását, elemzését jelenti, jelen esetben a
dokumentumban bemutatott pedagógiai tevékenység végig gondolását, elemzését.
A reflexió világítja meg az olvasó számára az e-portfólió készítőjének gondolkodásmódját, azt,
hogy mit miért tesz. Emellett lehetővé teszi a készítő számára saját pedagógiai gyakorlatának
kritikus vizsgálatát is, tehát a szakmai fejlődést is szolgálja.
A reflexió alapvetően három részre tagolódhat:
1. Leírás: Pl. a pedagógiai helyzet leírása, pl. óraterv/foglalkozásterv, milyen csoportnak, milyen
anyagrészből, milyen célokkal.
2. Elemzés/érvelés: annak indoklása, hogy miért tesszük azt, amit teszünk, és miért választjuk azt a
megoldást adott helyzetben, amelyet választunk.
3. Önértékelés: mérlegelnünk kell, hogy milyen következményekkel jártak cselekedeteink az
érdekelt felekre, leginkább a tanulókra és önmagunkra nézve, és mit kellene esetleg változtatni a
gyakorlatunkon.
Önismeret-Önértékelés
A pályára készülő vagy a pályán lévő pedagógus számára az önismeret, a reális önértékelés nem
cél, hanem az egyik legfontosabb támogató erő. Az önmagunkról szerezhető tudás folyamatosan
bővül, alakul. Az én-hatékonyság érzése csakis reális és pozitív énképen alapulhat, mely valós
önismeret és önértékelés nélkül bizonytalanná válik, ahogyan azok a célok is, melyek elérése
érdekében ezt az én-hatékonyságot koncentráljuk. A szakmai önismeret működésének és
fejlesztésének alapja a reflektív gondolkodás.

13. A pedagógiai értékelés gyakorlata (az értékelés vertikális és horizontális rendszere,

szintjei; a pedagógiai értékelés célja és funkciói; a pedagógiai mérés-értékelés típusai).

Kulcsszavak: diagnosztikus, formatív, szummatív, kritériumorientált, normaorientált,

individuumorientált értékelés

Hazánkban a gyermekek legalább tizenkét évig járnak iskolába. A pedagógusok értékelő

tevékenysége folyamatosan hatással van rájuk, ezért nagy a jelentősége a gyermekek
személyiségfejlődése szempontjából, hogy nevelőik megfelelően alkalmazzák-e az értékelés
különböző módjait, hiszen ez hatással van a személyiségfejlődésükre.
A pedagógiai értékelés fogalma, célja, funkciói:
„Az értékelés a pedagógiai folyamatok egyik alapszakasza, a visszacsatolás funkcióját látja el.
Arra hivatott, hogy informálja a pedagógiai folyamatok résztvevőit (…) arról, hogy a folyamat
adott tevékenységei mennyire érték el céljukat.”
A tanítás céljait, követelményeit a központi tantervekben és az iskolák pedagógiai
programjaiban, helyi tanterveiben fogalmazzák meg. A tanárok ezek alapján tervezik – elvileg –
különböző osztályokhoz, csoportokhoz, egyénekhez igazodva a tanítást és ennek szerves részeként
az értékelést.
A visszacsatolások tervezett formája mellett fontosak a mindennapi életbe beépülő spontán
visszacsatolások is.

A pedagógiai értékelés konkrét céljai:

- az eredményesség és hatékonyság növelése;
- diagnosztizálás, fejlesztés;
- minősítés, szelektálás, felelősség megállapítása;
- tájékoztatás.
A pedagógiai értékelés vertikális és horizontális rendszere:
 a) Vertikális felosztás ( az oktatásirányítás és – szabályozás szintjei): ki? kit? értékel
Minden szint elemei lehetnek egyes esetekben értékelők, más esetben értékeltek.
b) Horizontális: mit? értékelnek
 Intézményi szint: a nevelés-oktatás folyamata és eredményessége, tanulói teljesítmények,
pedagógusok munkája, iskolai munka feltételrendszere, az iskola képe a helyi társadalom
szemében, azaz megfelel-e a helyi szükségleteknek.
 Individuális szint: a tanulási-tanítási folyamatban részt vevő egyének vizsgálata valamilyen
megadott szempont alapján (pl. a kitűzött célok teljesítésének mértéke).
 Közösségi szint: a gyermek és a pedagógus is különböző közösségek tagja (osztály, szakkör,
diákönkormányzat, munkaközösségek, nevelőtestület). A közösségek értékrendje, szokásai,
viselkedése, klímája hat az egyénekre, ezért az értékelésben nem lehet figyelmen kívül
hagyni (a kitűzött célokat elérték-e, sikeresek voltak-e…).
 Vezetői szint: az értékelés célja a minél hatékonyabb irányítás, melyhez folyamatos
visszacsatolásra van szükség.
 Társadalmi partnerek szintje: az iskolával kapcsolatba kerülő személyek, intézmények
véleményének rendszeres kikérése.
 Iskolafenntartói szint: legfőbb értékelési szempontok a törvényesség, gazdaságosság és a
hatékonyság.
 Nemzetközi szint: csak áttételesen beszélhetünk róla, hiszen nincs egységes oktatási modell.
A nemzetközi vizsgálatok eredményeinek elemzése és értékelése viszont fontos jelzéseket
adhat, segítséget nyújthat.
Az értékelés típusai:
1. Diagnosztikus értékelés (helyzetfeltárás)
Célja a különböző pedagógiai döntések, beavatkozások, fejlesztések előtt a döntéshozók
(például tanárok, tantervfejlesztők) részletes információkat szerezzenek arról, hogy a
tanulók milyen feltételekkel kezdik a nevelésoktatás adott szakaszát, megfelelnek-e az
elvárásoknak, melyek azok a területek, ahol lemaradtak a tanulók, ahol kiemelkedőek.
2. Formatív értékelés (segítés, fejlesztés)
Alapvetően a folyamat közbeni irányítást, segítést tűzi ki célul. Nem minősítést, ítélkezést
jelent, hanem egyrészt a tanulási sikerek megerősítését, másrészt a tanulási hibák és
nehézségek differenciált feltárását, ami lehetővé teszi a korrekciót a nevelési-oktatási célok,
a tartalom és a folyamat területén. Segítő funkcióját akkor tudja betölteni, ha minden
elvárható tudáselemre kiterjed, ha jelzi, hogy mit tudnak és mit nem a tanulók, tehát ha a
visszajelzés azonnali, konkrét és részletes
3. Szummatív értékelés ( minősítés)
Egy-egy nevelési-oktatási szakasz záróaktusa, célja az összegzés, a záró minősítés.
Sajnos a hazai gyakorlatban uralkodó a szummatív, ritka a diagnosztikus értékelés, háttérbe szorult
a formatív értékelés.
Az értékelés viszonyítási alapja:
Az értékelés egyik problémája, hogy mihez viszonyítsunk az értékelés során.
 Kritériumorientált értékelés: ebben az esetben azt vizsgálják, hogy a tanuló elérte-e a
kitűzött célokat. Az értékelésben ekkor nincs szerepe annak, hogy más tanulók hová jutottak
a célokhoz viszonyítva, tehát más mérések, értékelések eredményeitől függetlenül történik a
teljesítményértékelés. Hátránya, hogy nehéz pontos, egyértelmű célokat, követelményeket
kidolgozni.
 Normaorientált értékelés: a tanuló valamilyen személyiségjegyét és/vagy tudását egy adott
diákpopuláció jellemzőihez viszonyítjuk. Itt nem az a kérdés, hogy a tanulónál megjelent-e
vagy nem egy adott tulajdonság, tudja-e az anyagot vagy nem, hanem az elsajátítás mértéke
kerül előtérbe. Azt vizsgáljuk, hogy a tanuló hol helyezkedik el az átlaghoz képest, illetve
hogy a hozzá hasonlók hány százalékánál jobb vagy rosszabb a teljesítménye.
 Individuumorientált értékelés: az értékelésnek az a típusa, amelynél a diákokat
önmagukhoz viszonyítják. Ebben az esetben az az alapvető cél, hogy a tanulók lássák, hol
 tartanak a tanulásban, érzékeljék a fejlődésüket, erős és gyenge pontjaikat, s ezáltal
erősödjenek önismeretben. Személyre szabott értékelés.
A pedagógiai mérések tipikus eszköze a teszt, amelyben a megvizsgálandó tulajdonságot úgy
mérjük, hogy feladathelyzetbe hozzuk a tanulót, és e feladatok megoldása alapján értékeljük a
megvizsgálandó tulajdonságot, teljesítményt.
A teszteknek sokféle típusa jött létre, vannak tudásmérő tesztek, intelligenciát, kognitív
kompetenciát, különböző képességeket mérő tesztek, a személyiséget vagy a személyiség egyes
komponenseit feltáró tesztek.

14. A vezetéstudomány kialakulása, a vezetési funkciók

Kulcsszavak: szervezet, társadalom, hatalom, erőforrás, irányítás, vezető, klasszikus
vezetéselméleti irányzatok, vezetési folyamatok, munkaformák, előkészítés, végrehajtás,
értékelés

A vezetés – a szakírók többsége által deklaráltan a 20. századra fejlődött tudománnyá, és jelent
meg önálló diszciplínaként a társadalomtudomány ágazataként.
A vezetéselmélet kezdetei:
Őskor → Munkamegosztás
Egyiptom → Dinasztiák uralkodtak, ismeretek szűk körben terjedtek; Hivatalnoki rendszer →→
Írnokok
Mezopotámia → Hamurabi: Szükség van a társadalmi rend megteremtésére
Mózes → Egyszemélyes vezetés → A népe életnormáit törvénybe foglalja.
Görög városállamok → A vezetés konzultív jellege (Alapvetően bízik beosztottakban, kikéri a
véleményeket, ötleteket konstruktívan használja fel.)
Római birodalom → Demokrácia → A vezetés felelőssége nem osztható meg.
Középkor → Kialakul az adminisztráció jellege (nyilvántartás)
Századfordulón gyors fejlődésnek indul a vezetéstudomány.
TAYLOR: A módszerek helyett a legjobb dolgozó kerüljön a megfelelő helyre. Gondosan ki kell
képezni a dolgozókat. Fontos az együttműködés, a munkamegosztás, a felelősség arányos
megosztása. TERVEZÉS fontosságát is kiemeli.
FAYOL: Ő fogalmazta meg először a rendszeres vezetőképzés szükségszerűségét. Az emberre
figyel, aki felelős azért a munkáért, amit elvégez. A vezetők feladata a feltételek biztosítása,
tervezés, szervezés, segítő szándékú ellenőrzés.
MAYO: Az emberi kapcsolatok szellemi atyjának tekintik. Szükséges az ösztönzés, fontos a jó
munkahelyi légkör. Fontos hogy a dolgozók javaslatait vegyék figyelembe!
MODERN SZEMLÉLET MEGJELENÉSE:
Nem csupán személyi vezetést jelent. →→Folyamatosan változik.
Menedzsment: FOLYAMAT →→ Egy vagy több ember végez, mások
tevékenységének koordinálására, olyan eredmények elérése érdekében, melyet egyikük se tudna
egyedül elvégezni. → Hatékonyabb működés!!!!!
Menedzser: Vállalkozás szervezésével, irányításával foglalkozik. NEM TULAJDONOS,
ALKALMAZOTT. Ötleteivel, javaslataival a tulajdonos nagyobb hasznot ér el.
Vezetéselméleti alapfogalmak:
VEZETÉS: Társadalmi tevékenység, melyben az egyik ember másokat késztet a közös cél
elérésére. Megteremti a feltételeket. Rendelkezési jog, emberek és eszközök fölött.
IRÁNYÍTÁS: Felsőbb szervezet útmutatásait közvetíti a vezetéshez. Ha közvetlen feladatokra
vonatkozik → OPERATÍV irányítás. Távlatokra tekint (átfogó jellegű) → ELVI irányítás A
hatalomgyakorlás formája.
IGAZGATÁS: Társadalmi tevékenység, megteremti a feladatok megvalósításának előfeltételeit,
biztosítja azok megvalósulását.
A vezetés funkciói:
Gazdasági: hatékonyság, termelékenység, koordinálás, racionalitás, műszaki fejlesztés
Társadalmi: együttműködés kapcsolatok, képviselet közösségi kultúra szolidaritás
érdekérvényesítés
Vezetési funkciók: A vezetői tevékenység komplex, bonyolult feladat együttes, amely azonban
különböző részekre, funkciókra tagolható. A funkciók mutatják meg, hogy mik azok a speciális
szakismeretek, amelyek a vezetésnek, mint szakmának az összetevői.
5 funkciót különbözetünk meg:
~ tervezés (mit akarunk elérni és hogyan)
~ szervezés (megfelelő szervezet kialakítását, ill. működését veszi célba)
~ emberek irányítása (szervezet céljainak elérése közvetlen, személyes kapcsolatot jelent vezető és
beosztottak között)
~ koordináció (vezetői tevékenységként az egyes részleg megfelelő működésének
összehangolását jelenti)
~ ellenőrzés (visszacsatolás, az utólagos értékelés)
• tervezés (a jövő kutatása és a cselekvés részletes programtervének meghatározása);
• szervezés (a vállalat kettős – anyagi és társadalmi – szervezetének létrehozása);
• közvetlen irányítás (feladatok végrehajtása rendelkezésekkel, utasításokkal);
• koordinálás (a munkák és a kivitelezésükre irányuló erőfeszítések összefogása és
összehangolása);
• ellenőrzés (a kiadott szabályok és utasítások betartásának a felügyelete

15. Az intézményvezető megbízásának folyamata, tevékenységrendszere, az igazgató és

helyetteseinek munkamegosztása, az igazgató és a nevelőtestület kapcsolata.

Készítse el egy vezetői terv vázlatát!

Kulcsszavak: pályázati eljárás, pályáztatás, szakképzettségi és szakmai gyakorlati feltételek,
vezetési program, magasabb vezetői megbízás, tevékenységi kör, munkamegosztás, SZMSZ
1. Az intézményvezető megbízásának folyamata

- A 4. tételnél a teljes eljárásrend kidolgozásra került!

2. Az intézményvezető tevékenységrendszere - A 2011. évi CXC. törvény: 69. § (1)

A köznevelési intézmény vezetője
a) * felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, fenntartó által rendelkezésre bocsátott
eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért - önálló költségvetéssel nem rendelkező
intézmény kivételével - az intézmény gazdálkodásáért,
b) * önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény vezetője kivételével gyakorolja a munkáltatói
jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett,
c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály,
kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe,
d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért,
e) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját,
f) képviseli az intézményt.
(2) A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel
a) a pedagógiai munkáért,
b) a nevelőtestület vezetéséért,
c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű
megszervezéséért és ellenőrzéséért,
d) * önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a rendelkezésre álló költségvetés alapján
a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért,
e) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért,
f) * a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a gyermekvédelmi
jelzőrendszernek a köznevelési intézményhez kapcsolódó feladatai koordinálásáért,
g) a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,
h) az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal,
szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért,
i) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért,
j) a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,
k) a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért.
(3) A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai
ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája
színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából.
(4) A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői
megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés
alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának
ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi.
(6) A korábban legalább két ciklust intézményvezetőként dolgozó pedagógus „címzetes igazgatói”
pótlékban részesülhet, ha intézményvezetői megbízásának lejártát vagy megszűnését követően
továbbra is az intézményben marad alkalmazásban. A pótlék mértéke a volt intézményvezető
korábbi vezetői pótlékának huszonöt százaléka.

3. Az igazgató és helyetteseinek munkamegosztása

- igazgató átruházhat feladatokat

Az igazgatóhelyettesek, óvodavezető-helyettesek száma:

A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény (továbbiakban: Nkt.) 3. sz. melléklete meghatározza az
óvodákban kötelezően alkalmazandó óvodavezető-helyettesek számát az alábbiak szerint:

● 51-200 tanuló esetén: 1 óvodavezető-helyettes

● 201-500 tanuló esetén: 2 óvodavezető-helyettes
 ● 500 feletti tanulólétszám esetén: 3 óvodavezető-helyettes

A 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet 3. sz. melléklete 2013. szeptember 1-jétől hatályosan

meghatározta a köznevelési intézményekben alkalmazott intézményvezető-helyettesek kötelező
létszámát az alábbiak szerint:

● 51-250 tanuló esetén: 1 intézményvezető-helyettes

● 251-750 tanuló esetén: 2 intézményvezető-helyettes

● 750 tanulói létszám felett: 3 intézményvezető-helyettes

Igazgatóhelyettesek feladatai:

● versenyek, szakkörök, fakultációk szervezése, lebonyolítása,

● adminisztrációs teendők

● ünnepélyek, megemlékezések szervezése, lebonyolítása stb.

● figyeli a pályázati lehetőségeket

● felügyeli a munkaközösségek tevékenységét

Az intézményvezető-helyettesi megbízás feltétele (ld. Kjt. 23.§ (1) bek.) az, hogy a magasabb
vezetői feladat ellátásával megbízandó személy felsőfokú végzettséggel rendelkezzék.
4. Az igazgató és a nevelőtestület kapcsolata
Az iskola vezetőségére fokozott felelősség hárul abban, hogy a tantestület megőrizze az etikus és
egyúttal autonóm gondolkodás kialakult hagyományát, hogy továbbra is a problémákat
konstruktívan kezelő alkotóközösségként munkálkodhasson. Az ő feladatuk, hogy ehhez
biztosítsák:
 ● A munka- és működési feltételeket;
● A színvonalas teljesítményeket megbecsülő, igényes szellemi légkört;
● A felmerülő nehézségek orvoslásának mindenki számára elérhető lehetőségeit, készenlétet a
kielégítő megoldások keresésére;
● A támogatást az összetartozás élményét, a jó légkört erősítő hagyományok ápolásához.
Az iskolavezetés és a tanárok közötti konstruktív együttműködésnek etikai szempontból
kiemelten fontos területei, helyzetei:
● Új, különösen pályakezdő kollégák körültekintő kiválasztása, a beilleszkedés kezdeti
szakaszában – más ebben illetékes fórumok és személyek segítségével – munkájuk nyomon
követése, a szükséges szakmai segítség megadása, igény szerint emberi biztatás és törődés
kifejezése.
● a zavartalan munkához szükséges tájékoztatás megfelelő időben történő biztosítása.

● A végzett nevelőmunka tárgyilagos, differenciált, pontos értékelése, amely megbecsüli az

eredményeket, ennek nyilvánosan is hangot ad. A hibák ellen időben fellép, – ha indokolt –
javaslatokat, tanácsokat kínál fel,
● A kiemelkedő teljesítmények lehetőség szerinti külön jutalmazása,

● Határozott fellépés és intézkedés minden olyan esetben, amikor az iskola munkavállalói

közül bárki megsérti mások – legyenek bár diákok vagy kollégák – személyiségi jogait,
erőszakosan terjeszti világnézetét, diszkriminatív megkülönböztetéssel él, vagy súlyosan vét
a munkafegyelem szabályai ellen.
● A kollégák személyes problémáinak körültekintő kezelése, olyan megoldások keresése,
amelyek nem ronthatják az oktató-nevelő munka minőségét, és nem terhelik meg erőn felül
a többi munkatársat sem.
● A tantestület légkörét nyugtalanító, a közvéleményt megosztó, valóságalapot nélkülöző
híresztelések terjedésének kiküszöbölése.
A vezetőség a hatékony együttműködés érdekében elvárja a kollégáktól, hogy:
● Aktívan és felelősséggel vegyenek részt a közös döntésekben

● Fogadják megértéssel, hogy – tekintettel az iskola korlátozott lehetőségeire – a vezetőség

csak annyiban tudja figyelembe venni a személyes kéréseket, amennyiben a teljesítésükből
eredő változások nem veszélyeztetik az eredményes munkát, és nem terhelnek indokolatlan
mértékben más kollégát.
● Vegyenek részt az új kollégák beilleszkedésének segítésében, figyeljenek

5. Vezetői terv
Hosszú távú stratégiai tervnek tekinthető, mely tartalmazza a humánerőforrás biztosítását, a
szakmastruktúra megváltoztatását és a fejlesztési irányokat. A vezetői pályázat részeként a vezető
készíti el.
Kiterjedhet a vezetői tevékenység idejére, de szólhat egy évre is.

1.Bevezetés (helyzetelemzés és előretekintés)

2.Stratégiai célok és célkitűzések
3.Kommunikációs program
4.Erőforrások és munkafolyamatok
5.Összefoglalás

Vezetői terv vázlata:

1. Célmeghatározás
2. Helyzetelemzés
2.1. Mi történt a múltban?
2.2. A fejlesztés kiinduló bázisa

2.2.1. Személyi feltételek

2.2.2. Tárgyi feltételek

3. Célok, elképzelések, feladatok

3.1. A nevelési-oktatási folyamat résztvevői

3.1.1. A gyermek
3.1.2. A pedagógus
3.1.3. A szülő

3.2. A feltételrendszer

3.2.1. A tananyag
3.2.2. Emberi tényező
3.2.3. Külső, tárgyi feltételek
3.2.4. Iskolavezetés, szervezeti felépítés
3.2.5. Egyéb külső nevelési tényezők (Oktatásirányítás, Jogszabályi háttér, Társadalmi
környezet, partnerkapcsolatok)
4. A célokból adódó feladatok ütemezése
4.1. Rövid távú feladatok
4.2. Középtávú feladatok
4.3. Hosszú távú feladatok

16. Egyén, csoport, szervezet viszonya. A szervezeti teljesítmény kulcskérdései. Hasonlítsa

össze a munkacsoport és a team jellemzőit!
Kulcsszavak: szervezeti változás, diagnosztika, stratégia, szervezeti humán bázis, együttműködés,
munkacsoport, csoportnormák, kohézió
Csoport:
 Egyének olyan együttesei, amelyeket bizonyos közös ismérvek kötnek össze.
 Meghatározott számú egyénre utal, akik rendszeresen kapcsolatba lépnek egymással.
 Az interakció rendszeressége a tagokat rájuk jellemző közös jegyekkel és tulajdonságokkal
ruházza fel, sajátos különálló egységgé kovácsolja.
Ezért a csoporttagok elvárnak egymástól bizonyos viselkedési formákat, ami a kívülállókra nem
vonatkozik.
 emberi kapcsolatok alapmodellje: az én csak a másik relációjában létezik csoport több, mint
az egyének összessége – „dinamikus egész” az egyén szempontjából a csoporttagság
kritériuma: csoport tagjának érezze magát miért akarunk csoporttagok lenni: -
szükségleteket elégít ki- pl. biztonságigény, valahová tartozás vágya - segít elérni célokat,
amit egyedül nem lehetséges - tudást, információt ad - hozzásegít pozitív szociális
identitáshoz – énképet erősíti
A csoport kritériumai (Deutsch ’80)
 Ébredjenek az emberek egymás jelenlétének tudatára
 Igényeljék az emberek a másokkal való együttműködést
 Az együttműködésen a kölcsönösségen és a viszonzáson kell alapulnia
- Bizalom
- Alkudozás
- Összehangolódás
 Ébredjenek az emberek annak a tudatára, hogy ők minden mástól megkülönböztethető
egységet képeznek
Csoport Szerveződési formák
Személyre ható jelentőség szerint:
1. Elsődleges (család)
2. Másodlagos (óvodai csoport)
Alakulás módja alapján:
1. Formális (osztály, tantestület)
2. Informális (baráti társaság)

Funkció szerint:
1. Természetes
2. Mesterséges
Csoportnorma:
A csoporton belül kialakult, a tagok által elfogadott és követett megállapodások, kollektív
elvárások, működési elvek, értékítéletek rendszere
Jellemzői:
• Íratlan szabályok
• Mindenki számára kötelező érvényűek
• A csoportban maradás feltételét képezik
• A bekerülésnél is viszonyításul szolgál
• Fokozzák a csoportösszetartó erőt (kohézió)
• A csoport ellenőrzi is a normák teljesítését

A jól működő csoport jellemzője:

- minden tagja úgy érzi, hogy ő mindent megtesz a csoportért és ugyanez igaz fordítva is, a
csoport is mindent megtesz a tagért („mindenki egyért, egy mindenkiért”).
- A csoporton belül az egyéni tevékenységek megszervezése, a feladatok szétosztása (ki, mikor,
mit, hogyan, mivel végezzen el) és összehangolása közös csoporttevékenység, de emellett fontos a
vezetői tevékenység.
- A vezetés meghatározóan fontos részét képezi a csoport tevékenységének: fokozhatja, de le is
ronthatja hatékonyságát
A munkacsoport jellemzői:
- Az együttes munkavégzés során a közös célok, a közös érdekek, a közös értékek,
körvonalazódnak, a csoport tagjai törekednek ezen célok megvalósítására.
- A csoport minden egyes tagjának tevékenysége és viselkedése hatással van a csoport
össztevékenységére, ugyanakkor a csoport ugyanúgy visszahat az egyes tagok tevékenységére.
- A csoportnormák – melyek a tagok közös viselkedési elvárásait, szabályait foglalják magukban –
olyan a teljesítménnyel kapcsolatos minták, amelyeket a csoport önmaga számára elfogad. Vezetői
feladat, hogy a csoportnormákat megszegő munkatársakat figyelmeztesse.
- Dinamikus egység, amelyben egy csoporttag állapotában bekövetkező változás a többi tag, azaz
a csoport állapotában is változást okoz.
Csoportkohézió: csoport összetartó erő, érzelmi többlet, mely az együttes élményekből
táplálkozik típusai: személyközi kohézió, ill. feladat alapú kohézió jó csoportműködéshez mind a
kétféle kohézió magas legyen a csoportban a csoport vonzerejét és belső összetartását növelheti.
MUNKACSOPORT ÉS TEAM
Napjainkban egyre nagyobb szerepet játszanak a szervezetekben a csoportok. Fontosságukat a
motiváció, a felelősségvállalás és az önellenőrzés szempontja indokolja. Ezen csoportok
„továbbfejlesztett változatai” a teamek, amelyeket meg kell különböztetnünk a
munkacsoportoktól, azáltal, hogy az egyéni mellett a közös felelősségvállalás is megjelenik.
Team munka értékei:
⮚ Többoldalú probléma megközelítés.
⮚ A felmerülő problémák megoldását maguk dolgozzák ki.
⮚ A team munka minőségfejlesztési folyamat.
A hatékonyan működő team jellemzői:
- A csoportcélok mindenki számára világosan megfogalmazottak.
- A tagok nyitottak egymás felé (kétirányú kommunikáció).
- A közös döntést igyekeznek megvalósítani, felvállalják a véleménykülönbséget.
- Magas a csoport kohéziója.
- A csoport problémamegoldó képessége magas szintű.
- Egy személy többféle szerepet is betölthet
 Munkacsoportok
Erős egyértelmű vezető
Egyéni felelősség
A csoport célja megegyezik a szervezet
missziójával
Egyéni munkatermékek
Hatékony csoportmegbeszélések
Teljesítmény értékelése indirekt módon
a másokra gyakorolt hatással történik
Megvitat, dönt és delegál
Team
Megosztott vezetői szerepek
Egyéni és közös felelősség
A csoportnak van saját megfogalmazott
célja (is)
Kollektív munkatermékek
Bátorítják a nyitott vitákat, és az aktív
problémamegoldó megbeszéléseket
A teljesítményt közvetlenül a kollektív
munkatermékek értékelésével mérik
Megvitat, dönt és a tényleges munkát
közösen végzi

17. Az innováció korszerű fejlesztés és egy innovációs terv készítése

Kulcsszavak: innováció-reform-projekt-eszközfejlesztés közötti különbség, az innovációt
segítő/támogató külső és belső tényezők, az innováció beágyazása a szervezetbe, 7S modell

Fogalmak tisztázása
PROJEKT
Időben és térben jól körülhatárolt összetett feladat, amely a kijelölt világos céloknak megfelelő
tevékenységek és a rendelkezésre álló erőforrások összehangolt ésszerű felhasználásával valósítható
meg. Fontos tényező az idő, hiszen a befejezés határideje mindig kötött. Ahhoz, hogy a kitűzött
célokat az elvárt minőségben rendelkezésre álló erőforrásokkal az adott időkeretben el tudjuk
végezni, nagyon alapos tervezésre és a közbenső eredmények, teljesítmények folyamatos
ellenőrzésére, értékelésére van szükség. A három tényező egyensúlya a projekt sikerének titka!
INNOVÁCIÓ
A társadalmi-gazdasági változások folyamatosan új helyzeteket teremtenek, kikövetelik a
folyamatos változást. A változtatás tudatos emberi cselekvés, melyet kezelni, irányítani kell. Meg
kell találni az optimális módszereit, ezeket hatékonyan alkalmazni szükséges: ez a
változásmenedzselés.
Az oktatásban elsődlegesen módszertani megújulást jelent, mely magában hordozza az
eszközök és magának az eszközöknek az újszerű alkalmazását.
Reform:
az újítást, változást, jelenti, értelmezhetők ellentétes irányelveknek is, mert míg az innováció egy
szintről egy magasabb szintre való emelkedést jelent, addig a reform egy sokkal erőszakosabb,
durvább változást jelent, és jellemzően központi átalakítás következménye. A reformok csak
akkor számíthatnak sikerre, ha azokat intézményi szinten létező innovációk támogatják.
Egy reform akkor számíthat igazán sikerre, ha bevezetése az innovációs működési mechanizmus
jellemzőit alapul véve történik.
Miért szükséges az innováció?
A minőségi oktatás legkritikusabb része az innováció. A gyorsan fejlődő technika világában, a
tanulmányoknak fontos részévé válik a tudományos és a technikai „műveltség”. Napjainkban a
diákok megtartása vagy éppen az iskola bezárásának elkerülése, a megújulás képességétől is függ.
Az innováció lényeges eleme az iskola belső késztetése a fejlesztésre, és a megújulásra.
A pedagógiai innováció minden olyan szándékos törekvés, amely gazdagító változást okoz a
nevelés-oktatás rendszerében, a növendék eredményeiben, jellemének gyarapodásában, a
pedagógus hozzáértésében és magatartásában, az iskola működésében.
Az innováció feltételei:
● A megfelelő törvényi háttér.

● Az intézmény belső változtatási szándéka, érdekviszonyai.

● A helyi pedagógiai, vezetői program tartalma.
● Az intézmény szervezeti struktúrája, szervezeti kultúrája.
● Az intézmény szellemi bázisa, a nevelési tényezők jellemzői.
● Legeredményesebbek azok az innovációk, amelyekben megtestesül a kormányzati szándék
és támogatás, a fenntartói érdek, a helyi intézményi akarat.

INNOVÁCIÓS TERV

18. Milyen kutatási módszereket használ intézményében pedagógiai vizsgálatok/kutatások

tervezéséhez és kivitelezéséhez? Válasszon ki ezek közül egyet és ezt mutassa be
részletesebben is!
Kulcsszavak: Kérdőívek, tesztek, interjú-típusok, reflektív naplók, metaforák, kognitív térkép...
Pedagógiai kutatás célja, tárgya és jellemzői
A pedagógiai kutatásnak az a célja, hogy új ismeretek feltárásával, pontosabbá tételével,
elmélyítésével hozzájáruljon az oktatás-nevelés, a pedagógiai tevékenység eredményességének
növeléséhez. A pedagógiai kutatás ezt a célját a személyiség fejlesztése során érvényesülő
összefüggések, törvényszerűségek feltárásával, a neveléstudomány elméleti ismeretanyagának
fejlesztésével éri el. Ezek a törvényszerűségek képezik a pedagógiai kutatás tárgyát. Mint minden
kutatási tevékenység, így a pedagógiai kutatás is problémák megoldásának sorozatából áll. A
jelenségek közötti kapcsolatokra vonatkozó feltételezések alapján, e jelenségekre vonatkozóan
adatokat kell gyűjtenünk tervszerű, rendezett módon, ezeket kritikusan értelmeznünk s elemeznünk
kell.
A pedagógiai kutatás folyamata
Annak érdekében, hogy a pedagógiai kutatás elérje a célját, bizonyos jól körülhatárolt
tevékenységeket kell a kutatónak végrehajtania. Ezek a következők:
1. A kutatási probléma kiválasztása, meghatározása.
2. A témára vonatkozó szakirodalom áttekintése, kritikai elemzése.
3. A kutatás hipotéziseinek megfogalmazása.
4. A hipotézisek igazolását vagy elvetését biztosító adatok összegyűjtéséhez az érvényes és
megbízható kutatási stratégiák, módszerek, eszközök kiválasztása.
5. A vizsgálni kívánt minta kiválasztása.
6. A kutatás végrehajtása.
7. Az adatok elemzése, általánosítások megfogalmazása.
8. A kutatás eredményeinek közreadása, publikálása (alkalmazása).

1. A kutatási probléma kiválasztásához több szempontot is figyelembe kell venni?

- Hozzájárul a pedagógia elméleti ismeretanyagához, a pedagógia fejlődéséhez?
- A szerzett új ismereteknek van-e gyakorlati haszna
- A probléma megválaszolásakor fejlődik-e a pedagógiai kutatás metodikája?
- várható-e, hogy a kutatás elvégzése újabb kutatásokhoz, újabb problémákhoz vezet?
- Időszerű-e az adott téma?
- Kutatható-e a probléma?
- Megfelel-e az adott probléma a kutató (kutatócsoport) számára?
2. A szakirodalom áttekintése
Nem nélkülözhetjük ezt a forrást a problémára adandó válaszok, a hipotézisek kialakítása előtt.
3. Hipotézisek
Olyan kijelentés, amely a kutató feltételezéseit fejezi ki a problémában szereplő változókra, azok
kapcsolatára vonatkozóan. A jól megfogalmazott hipotézisek vezérfonalul szolgálnak a kutatás
lebonyolításához.
- a hipotézisalkotás induktív módja: a feltételezés megfogalmazása hipotézis formájában.
- hipotézisalkotás deduktív módja: a kutató elméleti tételekből indul ki, s annak a gyakorlati
alkalmazására fogalmaz meg egy feltételezést.
- egyértelműen igazolható vagy elvethető legyen. A kutatás akkor eredményes, ha kétséget
kizáróan eldönthető, hogy a feltételezett válaszok, a hipotézisek helytállóak-e.
- igazolása vagy elvetése megvalósítható módszereket, eljárásokat,
technikákat igényeljen.
- támaszkodnia kell a meglévő ismeretekre.
5. Minta, mintavétel - meg kell határoznunk azt is, hogy kiktől gyűjtjük az adatokat.
Adatelemzés módszerei

Trianguláció = 3 különböző pozícióból való bemérés

Két pont és szögek ismeretében egy harmadik pont távolsága meghatározható.
Két vagy több szempontból vizsgáljuk ugyanazt a jelenséget, és jutunk – remélhetőleg – ugyanarra
az eredményre.
Típusai:
- adattrianguláció (több forrás);
- módszertrianguláció (több módszer) – a leggyakrabban használt;
- személyi trianguláció (több kutató);
- elmélettrianguláció (rivális magyarázatok vizsgálata)

Adatgyűjtés módszerei:
1. KÉRDŐÍVEK:
- Egyének véleményének megismerését tűzzük ki célul.
- Hátránya, hogy nincs lehetőség a rosszul megfogalmazott kérdések helyszíni kiegészítésére,
pontosítására.
Formai követelmények:
- cím.
- A fejléc - a kutatócsoport adatait és a kérdőív készítőjének nevét vagy monogramját.
- A bevezető szövegben utalunk a kutatásunk kérdésére, a kitöltő segítségének fontosságára és az
elvárt tevékenységre, a kérdőív kitöltéséhez szükséges időt adjuk meg, és köszönetünket fejezzük ki
a kitöltésért.
- A kérdőív végén ismételten megköszönjük a kitöltő munkáját,
2. INTERJÚ
- írásbeli vagy szóbeli kikérdezés
- kb. félórás beszélgetés
- Az interjú elején egyetértést, beleegyezést kérünk, hogy az interjú hanganyagát rögzítsük. Írott
jegyzetek készítéséhez nem szükséges engedély.
- feldolgozása során a kvalitatív (ha sok interjúalanyunk van) és a kvantitatív adatelemzést
alkalmazhatjuk.
Az interjúk adatait döntően kvalitatív módszerekkel dolgozzuk fel.
Az elhangzó kérdések előre tervezettségének típusai:
- strukturált, - az elhangzó kérdéseket előre, írásban összegyűjtjük.
- félig strukturált – a kérdéssor rögzítése mellett teret engednek a szabad interakciónak is.
- strukturálatlan - az interjú témája adott, a nyitó kérdés általában rögzített,
majd az interjúkészítő felkészültsége és a válaszadó elkötelezettsége és személyisége
függvényében alakulnak a következő kérdések.
3. TESZTEK
- olyan mérőeszközt, amely valamilyen pszichikus tulajdonságot megfelelően mér.
- A megfelelő mérés azt jelenti, hogy a teszt OBJEKTÍV, MEGBÍZHATÓ és ÉRVÉNYES –
ezek a jóságmutatók.

Kritériumok:
- OBJEKTIVITÁS
A tesztet kitöltők számára egyforma körülményeket jelent: ugyanannyi időt, ugyanolyan
segédeszközöket, ugyanolyan fizikai körülményeket. kiértékelési objektivitás az adatelemzés során
elvégzett folyamatok átláthatóságát, ellenőrizhetőségét jelenti, azaz ugyan azokból az adatokból
bárki más is ugyan azokhoz az eredményekhez jusson.
- RELIABILITÁS
A tesztek esetében pontosan kiszámolható; értéke egy 0 és 1 közötti szám. Az 1-hez közeli értékek
a megbízhatóan mérő tesztekre jellemzők, amelyeknél ismételt mérés esetén is nagy eséllyel
ugyanazok a személyek érnek el átlag fölötti eredményeket, mint akik az eredeti mérésnél. A
legalacsonyabb elfogadható mérőszáma 0,5. Legtöbbször a 0,7–0,8 körüli és ennél magasabb
értékek számítanak megfelelőnek.
- VALIDITÁS
0 és 1 közötti értékkel jellemezhető. Az 1-hez közeli validitás-értékek számítanak megfelelőnek.
A kérdőívek feladattípusai:
- Zárt, azaz feleletválasztós feladatok közül igaz/ hamis, egyszeres választásos, illesztéses,
- nyílt, azaz feleletalkotó feladatok közül kiegészítést igénylő, valamint rövid és hosszú
esszé
- egyszeres választásos feladatokban legtöbbször négy, a), b), c) és d) betűvel jelölt válasz
közül kell az egyetlen helyes választ megjelölni.
- illesztéses feladatokban két halmaz tagjai között kell a kapcsolatokat megtalálni.
- rendezéses feladatokban néhány (általában négy vagy öt) dolgot kell sorba rendezni,
valamilyen előre megadott szempont szerint.
- relációválasztás típusú feladat (nem keverendő össze a relációanalízissel) esetén két
mennyiség összehasonlítását kérjük, mely mennyiségeket jellemzően a) és b) betűjelekkel
jelölünk. A megoldás A, ha az a) mennyiség a nagyobb; B, ha a b) mennyiség a nagyobb; és
C, ha a két mennyiség egyenlő.
- A kiegészítést igénylő - egy mondatban egy vagy néhány helyre a kitöltőnek
kell a választ beírnia.
Mindegyik feladattípus alkalmazása során kulcskérdés a megfelelő pontozás.

A legfontosabb pontozási szabályok:

- a klasszikus 0–1 pontozás alapelve.
- Nem alkalmazunk pontlevonást.
- Nem alkalmazunk fél pontokat.
4. REFLEKTÍV NAPLÓK
A reflektív napló lehetőséget ad, hogy kronologikus sorrendben megörökítse írója az eseményeket,
hogy aztán reflektálhasson rá. A dialogikus reflektív naplóban leírhatnak egy epizódot, a kiváltó okok
elemezhetők, és a hatásai, az eseményből fakadó nézetek és szerepek meghatározhatók. A reflektív
napló készülhet egyénileg és páros napló formájában.
Lényege
hogy a történet a napló lapjainak bal oldalán íródik, míg a jobb oldal üresen marad a reflexiók
számára. A történet leírását követően a napló vezetője reflexiókat ír a jobb oldalon saját szövegéhez
kapcsolva azokat. A pedagógus segítőpárja, mentora (támogató kollégája) meghatározott időnként
megkapja a naplót és a leírt szöveghez (a lap jobb oldalán) kérdéseket fogalmaz meg. Fontos, hogy
csak kérdések írására kerüljön sor, és semmilyen minősítést ne tartalmazzon a reflexió.
5. METAFORATECHNIKA
Azon alapul, hogy mivel a hitek, meggyőződések és ismeretek rendszere a legkevésbé verbalizálható
és tudatosítható tartalmak, így egy hasonlatra épülő képalkotással lehetne azokat megjeleníteni,
feltárni. Többféle metaforatechnika létezik, de közös jellemzőjük, hogy a reflektív gondolkodást nem
csupán a metafora létrehozása fejleszti, ha nem a létrehozás, illetve az elkészült kép elemzése,
összehasonlítása mások képeivel.
Néhány alkalmazási lehetőség:
• Olyan, mint…: Fogalmak, érzések képi hasonlat formájában történő megfogalmazása. „A nevelés
olyan, mint: a kertészkedés. Mert…”
• Metamorfózis: Fogalmak, érzések hasonlítása egy megadott kontextusban. Ha a tanulás ál lat
lenne… Ha a tanulás szín lenne… Ha a tanulás növény lenne… Ha a tanu lás jármű lenne…
• Képalkotás: rajz, montázs, festmény… készítése egy megadott fogalomról. Pl.: „rajzold le azt a
képet, amely először eszed be jut a tanulásról!”
• Képválasztás: bármilyen technikával készült kép (fotó, karikatúra, rajz…) kiválasztása és
azonosítása egy fogalommal, érzéssel. Pl.: „melyik kép fejezi ki számodra legjobban a nevelés
fogalmát? Melyik kép szimbolizálja leginkább a Te iskoládat?”
6. FOGALMI TÉRKÉP

19. Tétel A köznevelési intézmények ellenőrzés formái, tartalma és módszerei.

Kulcsszavak: hatósági és törvényességi ellenőrzés (Kormányhivatal), fenntartói ellenőrzés, egyéb
hatósági (munkavédelmi, katasztrófavédelmi, népegészségügyi…) pedagógiai szakmai ellenőrzés-
értékelés, (OH, OH POK, intézményen belül)
Az ellenőrzés típusai lehetnek: szakmai, törvényességi, hatósági ellenőrzési
TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉS
- A köznevelési intézmények törvényes működése az intézményvezető felelősségébe tartozik: felel
a köznevelési intézmény szakszerű és törvényes működésért (Nkt.) 69. § (1) bekezdés).
- A fenntartó hatásköre a működés törvényességének ellenőrzése (Nkt. 83. § (2) bekezdés).
- A kormányhivatal legalább kétévente végzi az egyházi, magán köznevelési intézmény és a
nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmény fenntartói tevékenységének
törvényességi ellenőrzését (Nkt.34. § (2) bekezdés)
- alapító okirat, működési engedély és pedagógiai program összhangja
- a törvényes és szakszerű működése érdekében tett intézkedések
- a fenntartói működés jogszerűségének megállapítása
- van-e a tevékenység folytatásához joga a fenntartónak
- összhangban áll-e az alapító okirat, a működés megkezdéshez szükséges engedély és a
pedagógiai program
- az intézmény vezetőjének alkalmazása törvényes-e
- az ügyintézési határidő 2 hónap (Nkt.96)
- a fenntartó által az intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon, és a kötelező eszköz- és
felszerelési jegyzékben foglaltak megléte
- költségvetés
- ütemtervben foglaltak teljesülése
- SZMSZ jóváhagyásával kapcsolatos eljárás (egyházi fenntartó)
- a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének alkalmazása
- vizsgálta-e a fenntartó a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott
feladatok végrehajtását, a szakmai munka eredményességét
- a fenntartó a döntései meghozatalakor betartja-e az előírt egyeztetési kötelezettségét (20/2012.
EMMI rend. 160. §)
Intézkedések:
- A kormányhivatal az ellenőrzés eredményéről értesíti a költségvetési hozzájárulást folyósító
szervet.
- Megfelelő határidő biztosításával - felhívja a fenntartót a törvénysértés megszüntetésére.
- Ha a fenntartó a megadott határidőn belül nem intézkedett, a kormányhivatal a köznevelési
intézményt törli a nyilvántartásból. (Nkt. 34. §)
HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS:
Kormányhivatal végzi, jogszabályban foglalt rendelkezések betartását vizsgálja az intézményekben.
Célja:
• Jogszabályi feltételeknek megfelelő működés vizsgálata (Nkt. 79. § (2))
• Munkaterv alapján (229/2012. Korm. 26. § (1)-(3), 38. §(2))
• Államkincstár kezdeményezésére (229/2012. Korm. 37/O. § (2))
• Országos mérést követő intézkedési terv (20/2012. EMMI 80. § (5))
Tárgykörei:
• egyenlő bánásmód: felvétel, átvétel, végrehajtható döntés, szabálysértés (Nkt. 79. § (6)-(7), Eb. tv.
4. §, 8.§)
• kötelező felvétel (Nkt. 51. §, 31. §)
• osztály, csoportlétszám Nkt. 25. § (7)
• balesetvédelem (20/2012. EMMI 168-169. §§),
• tanulói óraterhelés Nat. 8-9. §§,
• vizsgaszervezés: tanulmányok alatti és állami vizsgák (20/2012. EMMI 5. §, 7. §, 64-66. §§, •
alkalmazási feltételek (Nkt. 3. melléklet, 98-99. §§, Szakk. tv.)
• kötelező tanügyi nyilvántartások (20/2012. EMMI 87-116. §§)
• eszközök és felszerelések (20/2012. EMMI 161-162. §§, 2. sz. melléklet)
• ingyenesség, tankönyvek és felszerelések biztosítása (20/2012. EMMI 5. §, 7. §, 19. §, 82. §, Tank.
tv. 4.§.)
Intézkedések:
szabálytalanság esetén a következőket teheti:
- figyelemfelhívó végzés (bírság),
- intézmény törlése a nyilvántartásból,
- MÁK felkeresése, bírósági eljárás kezdeményezése
- Felhívás (Nkt. 79. §)
- Eljárás kezdeményezése
- Felügyeleti bírság
- Bírósági eljárás (semmisség, érvénytelenség esetén)
- Szabálysértési eljárás (egyenlő bánásmód megsértése esetén)
SZAKMAI ELLENŐRZÉS
- Az intézmény vezetője felel a pedagógiai munkáért.
- Magyarországon a 2015. évtől kezdődően működik a gyakorlatban az országos pedagógiai-
szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet).
- Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés célja a pedagógusok munkájának külső, egységes
kritériumok szerinti ellenőrzése és értékelése a minőség javítása, a szakmai fejlődés támogatása
érdekében.
- Az ellenőrzés fenntartótól függetlenül kiterjed minden köznevelési intézményre.
Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés fajtái:
1. pedagógus munkája: a tanulók személyiségének fejlesztése, a beilleszkedési, magatartási
nehézségek csökkentése, a tehetség, képesség kibontakozásának segítése, a felzárkóztatás, a
pedagógiai folyamat tervezése, a pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének
folyamatos értékelése, a tanítási-tanulási folyamatban alkalmazott módszerek megfelelősége vagy
épp a kommunikáció és a szakmai együttműködés.
2. vezetők: Vizsgálni kell a vezető felkészültségét, vezetői alkalmasságát, a tanulás és tanítás, a
változások, önmaga, mások és az intézmény stratégiai vezetését és operatív irányítását.
3. intézményellenőrzés: a pedagógiai program megvalósítása, az együttműködés, a
munkamegosztás, a tanulói eredmények Az intézményellenőrzés a pedagógusok ellenőrzésére épül.
Az ellenőrzés folyamata
- Oktatási Hivatal szervezi.
- Minden év július 20-ig a következő évre szóló országos pedagógiai-szakmai ellenőrzési tervet
készít megyei bontásban.
- július 31-ig értesíti az ellenőrzési tervben szereplő pedagógusokat, intézményvezetőket és
intézményeket, a KIR-ben rögzített e-mail címükön.
- november 30-ig kijelöli az ellenőrzési tervben szereplő ellenőrzések konkrét időpontját, az
ellenőrzésben részt vevő szakértőket, értesíti az ellenőrzésben érintett pedagógusokat, vezetőket,
szakértőket, valamint az érintett intézmények vezetőit.
- Egy adott intézményben egy napon legfeljebb két ellenőrzés jelölhető ki.
- A vezető szakértő a látogatás kijelölt napja előtt legalább 15 nappal felveszi a kapcsolatot az
intézményvezetővel,
- Az eljárás részleteit, a látogatási nap végén jegyzőkönyvben rögzítik, aláírják és az ellenőrzést
követő 15 napon belül a vezető szakértő feltölti az informatikai felületre.
Pedagógus tanfelügyelete: 20/2012:
- A pedagógus ellenőrzése általános pedagógiai szempontok szerint történik, célja az ellenőrzött
pedagógus pedagógiai kompetenciáinak fejlesztése, módszere
Menete:
● A szakértők bemutatkozása az intézményben
● Helyszíni dokumentumelemzés (tanmenet, az éves tervezés egyéb dokumentumai, óravázlat)
● A pedagógus két órájának/foglalkozásának meglátogatása
● A látott órák/foglalkozások megbeszélése
● Interjú a pedagógussal: Az interjún csak a pedagógus és a szakértők vesznek részt.
● Interjú a vezetővel a pedagógus munkájáról
● Az ellenőrzés lezárása: Jegyzőkönyv megírása, az érintettekkel történő aláíratása (látogatott
pedagógus, szakértő, vezető szakértő, intézményvezető, ha volt nemzetiségi delegált) és intézményi
bélyegzővel történő ellátása. A jegyzőkönyvet az intézményvezető iktatja (és öt évig az intézmény
irattárában megőrzik), majd a vezető szakértő szkennelve feltölti az informatikai támogató
rendszerbe.
Ha a pedagógus nem tud részt venni a látogatási napon, az intézményvezető a POK értesítésével
egy időben lemondja a látogatást. Az OH az ellenőrzésre új időpontot jelöl ki.

Vezető ellenőrzése:
Az intézményvezető ellenőrzés célja az intézményvezető pedagógiai és vezetői készségeinek
fejlesztése az intézményvezető munkájának általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok,
valamint az intézményvezető saját céljaihoz képest elért eredményei alapján.
A helyszínen vizsgálható dokumentumok:
- a 2011. évi CXC. törvény 69. § (4) bekezdése alapján a vezetői megbízás második és negyedik
évében elvégzett szülői és nevelőtestületi kérdőíves felmérés eredménye, amelyet az
intézményvezető a helyszínen a szakértők rendelkezésére bocsát
- az intézményi önértékelés vezetőre vonatkozó jegyzőkönyve,
Intézmény tanfelügyelete:
Előzetesen rendelkezésre álló dokumentumok:
● az előző ellenőrzések eredményei (intézkedési tervek, ha már történt korábban országos
pedagógiai-szakmai ellenőrzés)
● az átfogó intézményi önértékelés eredményeként elkészített intézkedési terv
● pedagógiai program
● SZMSZ
● az ellenőrzést megelőző két nevelési év/tanév munkatervei és beszámolók
● továbbképzési program
● beiskolázási terv
● mérési eredmények adatai (öt tanévre/nevelési évre visszamenőleg), azok kiértékelése,
● korábbi pedagógusellenőrzések eredményei (fejlesztési tervek)
Helyszíni ellenőrzés:
● A szakértők bemutatkozása az intézményben
● Helyszíni dokumentumelemzés
● Helyszíni megfigyelés
● Interjú a vezetővel
● Interjú a pedagógusok képviselőivel
● Interjú a szülők képviselőivel
● Az ellenőrzés lezárása: Jegyzőkönyv megírása
FUNKCIONÁLIS ELLENŐRZÉSEK
A legjellemzőbb a pénzügyi, a munkaügyi, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi és más rendészeti
jellegű ellenőrzés.

20. A gyermeki jogok érvényesülése a nevelési - oktatási intézményekben. A tanulói/ óvodai

jogviszony. A diákönkormányzatok
Kulcsszavak: gyermeki jogok, tanulói jogviszony, diákönkormányzatok.
GYERMEKEK JOGAINAK TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSA
A gyermeki jogok mai tartalmát meghatározó nemzetközi dokumentumok:
• 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozat
• 1952-ben megalkotott Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmányát.
• ENSZ a Gyermekjogi Egyezmény, (New York 1989. november 20)
• 1991. évi LXIV. törvénnyel Magyarország is kihirdetett. Magyarország valamennyi fent
felsorolt dokumentumhoz csatlakozott.

ALAPTÖRVÉNY kitér a gyermekek jogaira:

- Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges
védelemhez és gondoskodáshoz.
- Gyermekek foglalkoztatása - testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket nem veszélyeztető,
törvényben meghatározott esetek kivételével - tilos.
- Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni,
valamint szolgaságban tartani.
- Tilos az emberkereskedelem
A nevelési.-oktatási intézmény feladata:
- feltételek megteremtése
- az emberi méltóságot sértő helyzetek kialakulásának megelőzése
- a jogsértő állapot orvoslása
A gyermekenek joga van
- Képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben, oktatásban
részesüljön, tovább tanuljon,
- nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és
oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás
beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fej-lettségének megfelelően
alakítsák ki,
- Nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön
- 1-8 évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelé-
soktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen áll-janak
rendelkezésre.
Alapvető tanulói jogok
- Intézményválasztás joga
- Kollégiumi, a napközi otthoni, a tanulószobai ellátáshoz való jog
- Biztonságos és egészséges környezetben való nevelés-oktatás
- Létesítmények, eszközök használatának joga
- Védelem a fizikai és a lelki erőszakkal szemben
- Személyiségi jogok, emberi méltósághoz való jog védelme
- Családi élethez való jog a tanuló családi kapcsolatainak tiszteleben tartása
- Véleménynyilvánítás joga
TANULÓI, ÓVODAI, JOGVISZONY:
2011. évi CXC. törvény 45. § (1) Magyarországon - az e törvényben meghatározottak szerint - min-
den gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni.
ÓVODAI JOGVISZONY KELETKEZÉSE:
• Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intéz-mény. Az óvoda
felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti.
• A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési
év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt.
• A tankötelezettség megkezdéséig óvodaköteles a gyermek
ÓVODAI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE:
• a gyermeket másik óvoda átvette,
• a felmentést engedélyező szerv a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvo-dából történő
kimaradására (4 éves korig)
• a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján
• az óvodába járási kötelezettségét külföldön teljesítő gyermek eléri a tanköteles kort.
TANULÓI JOGVISZONY KELETKEZÉSE:
• A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik
• A beíratás napján jön létre
• A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt
• Általános iskola köteles felvenni azt a tanulót, aki a körzetében lakik
• Középiskolai, és kollégiumi felvétel feltételekhez köthető, (tanulmányi eredmény, eü.
alkalmasság, pályaalkalmasság)
TANULÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE:
- Ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján,
- Az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján,
középiskolában az érettségi, vagy a szakmai vizsga utolsó napján
- A tankötelezettség megszűnése után - ha a szülő a tanuló egyetértésével, nagykorú tanuló
esetén a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad -, a bejelentés tudomásul-vételének napján,
- ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul
többet mulasztott.
- a kizárás az iskolából fegyelmi határozat véglegessé válásának napján.
DIÁKÖNKORMÁNYZATOK
- 2011. évi CXC. törvény 48. § (1) Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös
tevékenységük megszervezésére, diákköröket hozhatnak létre.
- A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak
- A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre.
A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:
- az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,
- a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,
- a házirend elfogadása előtt.
21. Leadership és menedzsment fogalma, összehasonlítása. Leadership és a szervezeti kultúra
kapcsolata.
Kulcsszavak: szervezetvezetés, szakértelem, képesség, vezetés, vezetői tevékenység, hatáskör,
döntési jogkör, célirányosság, hatékonyság, szervezeti célrendszer, operatív célok, irányítás,
tervszerűség, humánerőforrás
A vezetés lényege
Elérni egy feladat megoldását (egy kitűzött célt) más emberek segítségével.
A vezető az az ember, aki képes elérni, hogy csoportjának tagjai: elkötelezetten együttműködjenek
vele egy közös cél érdekében képességeik, tehetségük, energiák felhasználásával.
Vezetéselméleti alapok
A vezetés: sajátos emberei tevékenység, amelyben egy ember másokat késztet közösségi célok
elérésére, s ehhez megteremti a feltételeket.
Mi a vezetés?
- A vezetés - munka:
Olyan munka, amelynek célja mások – a beosztottak – munkájának eredményessé tétele.
- A vezetés - tudomány:
Interdiszciplináris jellegű: A vezetéstudomány az irányítástudomány egyik legfontosabb
résztudománya.
A menedzsment, hogy mit akarunk az embereinktől, hogy mit csináljanak, majd megnézni, hogy a
legjobban és a legolcsóbban csinálják e.

- A vezetés - művészet:
A tudományos eredmények általánosságait le kell fordítani konkrét emberi dolgokra.
- A vezetés - szakma:

- általános alapelvek alapján döntéseket hoz,

- státuszukat objektív teljesítmény-standardok alapján érik el.
- szigorú etikai követelmények vezérlik tevékenységüket.

Fogalmak
IRÁNYÍTÁS: olyan jogviszony, amelyben a jogszabállyal felruházott személy reális célokat és
feladatokat határoz meg

- a célok és feladatok formába foglalása

- az erőforrások biztosítása
- vannak jogi eszközök a célok eléréséhez

- ellenőrzési kötelezettség

A vezetés belső irányítási jogviszony

IGAZGATÁS: a vezetés folyamatának megszervezése rendelkezési jog emberek és eszközök felett
MENEDZSMENT: az erőforrások szervezésével és irányításával foglalkozó tevékenységek
sorozata a munka eredményeként teljesüljenek a szervezet céljai

A VEZETÉS ÖSSZETEVŐI:

- vezetők
- vezetettek
- környezet

Ezek egymástól kölcsönös függésben

lévő és egymásra kölcsönösen hatást
gyakorló rendszerként működnek.
A különböző elemek viszonyában kulcsfontosságú fogalom a dominancia.

Vezetés/irányítás az oktatásban
Irányítás: teljes körű és korlátozott (autonómia)
Vezetés:

- Az iskola, mint oktatási intézmény: a munka tartalma

- Az iskola, mint pedagógiai intézmény: speciális nevelési igények kielégítése, a feltételek
megteremtése, döntések, tervezés, szervezés, ellenőrzés, motiváció

Menedzsment az oktatásban
 - Menedzselésnek nevezzük a célok megvalósítása érdekében az eszközök, feltételek,
motiváció megteremtését.
- Az iskolában nem indokolt a vezetés helyett a menedzsment használata, mert az iskola
közoktatási intézmény.
- Az iskolavezetés fő feladata a pedagógiai vezetés, de szükséges a menedzseri magatartás is,
hogy megteremtse az eszközöket, feltételeket.

Menedzsment és vezetés fogalmak: két olyan fogalom, amelyet sokan azonosnak, sokan pedig
különbözőnek tartanak a probléma kapcsán célszerű az angol nyelvű kifejezésekből kiindulni
Management
✔ célok kitűzésének és megvalósításának
folyamata az öt menedzsment-funkció
által humán, pénzügyi és anyagi
források felhasználásával.

✔ A menedzser tehát a szervezetet ✔ A leader (vezető) tevékenysége tehát az

működteti, mint rendszert, beleértve a emberekre irányul, az egyént, illetve a
szervezet személyi és tárgyi elemeit csoportot befolyásolja, motiválja a célok
egyaránt. érdekében

Leadership
✔ személyek és csoportok befolyásolási
folyamata a célok meghatározása és
megvalósítása érdekében.

Management funkciók

- Tervezés
- Szervezés
- Személyügyek
- Irányítás
- Ellenőrzés
- Leader funkciók
- Nevelés
- Tanácsadás
- Ítéletalkotás

LEADERSHIP és a MENEDZSMENT összehasonlítása

A leadership az emberek vezetéséről szól, míg a menedzsment esetében a szervezet a
vezetés tárgya. A menedzsment inkább igazgatást jelöl, a leadership lényege pedig a
szervezeten belül az emberi erőforrások mozgásba hozása.
- A menedzsmentszemlélet alapvetően a felügyeletről, a hierarchiáról, beosztásról és
rendszerről szól, vagyis a szervezetet helyezi a középpontba. A leadership viszont az
emberekre fókuszál. Célja valójában a ráhatás, befolyásolás és motiváció.
LEADERSHIP
- A leader hosszú távon gondolkodik, vonzó víziókat vázol fel,
- A leader hosszú távra tervez, felvázolja a stratégiát.
- Célja az elégedett dolgozók és ügyfelek.
- Értéknek tekinti a kreativitást.
- A leader tevékenysége az emberekre irányul, befolyásolja, motiválja őket a cél érdekében.
MENEDZSMENT

- A menedzsmentnél a vezetés tárgya a szervezet.

- Célja a szervezeti eredmény.

- Érték nála a teljesítmény és az eredmény.

- Formalizált viszonyok jellemzik.
- Módszere a szabályozás, a hatalomérvényesítés.
- A menedzser feladata a szervezet működtetése, a rendelkezésre álló erőforrások
tervezése, a vállalati célok, az ütemtervek meghatározása, a költségvetés
rögzítése.

22. A motivációs elméletek közül ismertessen egy tartalomelméletet és egy folyamatelméletet!

Mutassa be ezek alkalmazási lehetőségeit a közoktatási intézmény vezetésében
Kulcsszavak: motiváció, motiváció folyamata, motivációs elméletek, tartalomelmélet,
folyamatelmélet, Maslow szükséglethierarchiája és annak kritikája, Herzberg kéttényezős
modellje, intrinzik vs. extrinzik motivációs tényezők, Skinner megerősítéselmélete

Motiváció: az egyéni szükségleteink kielégítésére törekedve hajlandóak vagyunk a szervezeti

célok megvalósítása irányába mutató erőfeszítésekre.
Kulcsszavai:
Cél: milyen célokat követünk, mit akarunk elérni az életünkben általában
Erőfeszítés: fizikai és szellemi energiákat mozgósító erőfeszítések.
Szükséglet: olyan belső állapot, amelynek kielégítésére törekedve bizonyos dolgokat
vonzónak, másokat kevésbé vonzónak észlelünk. A kielégítetlen szükséglet belső feszültséget
eredményez, amely hajtóerőként jelentkezik. A szükséglet a vágyott ideális állapottól való
fiziológiai eltérés.
Típusai:
- külső motiváció: kézzelfogható cél elérése
- belső motiváció: olyan késztetés, amelyben a benne rejlő öröm elérése a cél, a
tevékenység önmagában a jutalom
Motiváció jelentősége a vezetésben
A szervezet akkor tud tartósan fennmaradni, ha képes tagjait folyamatosan és tartósan
motiválni.
A vezető feladata:
- az emberek/csoportok hatékonyabb munkára ösztönzése
- Decentralizálás: az egyéneket / csoportokat csak a közvetlen vezetőik tudják hatékonyan
ösztönözni. Ezért a szervezet vezetőjének az ösztönzés eszközeivel való rendelkezést át
kell adnia a közvetlen vezetőnek.
- Egységes szemlélet: Arra kell törekedni, hogy érvényesüljön az azonos munkáért azonos
bér elve.
MOTIVÁCIÓS ELMÉLETEK
Tartalomelméletek:
Az nem elég, hogy egy feladat végrehajtása a szervezet jóléte szempontjából fontos, a
munkatársaknak érezniük kell, hogy személy szerint is nyertek valamit tevékenységük
eredményeként. Ezek az elméletek
- feltárják, hogy mit akarnak a munkavállalók, mire van szükségük,
- azokra az okokra koncentrálnak, amelyek a viselkedést kiváltják (mik motiválják az embert),
- a munka olyan feltételeivel foglalkoznak, amelyek befolyásolják az emberek viselkedését,
- feltárják, hogy milyen vezetői eszközökhöz nyúlhatnak a vezetők munkatársaik
serkentésére.
Folyamatelméletek:
A motiváció a munkatársak cselekvésének megfelelő irányítását, terelését jelenti. Ennek
folyománya, hogy a munkatársak megtanulják, mit, mikor és hogyan kell megtenniük. Ezek
az elméletek:
- megvilágítják, hogyan hasznosíthatják a vezetők a szükségletekről, egyéni törekvésekről
megszerzett ismereteiket a magatartás megfelelő irányba terelésére,
- arra a folyamatra koncentrálnak, amely eredményeként egy adott viselkedés bekövetkezik
(hogyan történik a motiváció, hogyan irányítható és tartható fenn a viselkedés)
- azokat a tényezőket vizsgálják, amelyek a motivációs folyamatot elindítják, irányítják és
fenntartják

MASLOW – Szükséglethierarchia-elmélet
- Az ember aktuális szükségletei attól függenek, hogy milyenek a már kielégített
szükségletei.
- Csak a még nem kielégített szükségletek képesek viselkedésének befolyásolására.
- A szükségletek hierarchiában helyezkednek el, csak egymás után elégülhetnek ki:
bármelyik szint kielégítetlensége felborítja az egyensúlyt.
Az emberi szükségletek 5 szintje:

Az önmegvalósítási szükséglet: az ember igényli,

hogy a benne rejlő lehetőségeket megvalósíthassa
önmeg-
valósítás
Az elismerés, megbecsülés iránti szükséglet: pl. a
teljesítmény dolgozó munkájának fontossága, elismerése

társaskapcsolat A szeretet szükséglete (másokhoz tartozni,

befogadottnak lenni): pl. szeretet, társ, barát
biztonság Biztonsági szükségletek: pl. megfelelő lakás, ruházat

életben maradás Fiziológiai (élettani) szükségletek: az emberi test

alapvető fiziológiai szükségletei (pl. élelem, víz,
megfelelő hőmérséklet stb.)
Ezek a szükségletek hierarchikus sorrendben követik egymást. A magasabb rendű
szükségletek mindaddig nem lesznek fontosak az egyén számára, míg az alacsonyabb
szintűeket – legalább részben – ki nem elégítette. A már kielégített szükségletek nem
motiválnak többé, helyüket a még kielégítetlen legalacsonyabb szintű szükségletek veszik át.
A fenti ötszintű hierarchia további két szinttel kibővíthető:
• Kognitív szükségletek (tudás, megismerés iránti vágy): tudni, érteni és megismerni a
bennünket körülvevő világot (a kíváncsiság, a tudásvágy, a tények ismeretének és
rendszerezésének igénye)
• Esztétikai szükségletek: pl. a szépség, a dolgok elrendezettsége, a szimmetria iránti
törekvésünk
Alkalmazási lehetőségei a szervezetben:
A vezetőnek tudnia kell felismerni a saját és alkalmazottai szükségleteit, értékeit, és össze kell
tudnia kapcsolni
- Az életbenmaradás szintje: Megfelelő fizetés a dolgozónak, hogy fenn tudja tartani magát
+ ivóvíz, WC, étkezési lehetőség a munkahelyen
- Biztonsági szükségletek: az alkalmazott az állását biztonságban tudja (munkaszerződés
kell) + megfelelő munkavédelmi körülmények
- Társadalmi szükségletek: jó csoportszervezés, csapatmunka, közösségi programok
- Teljesítmény: a dolgozó munkáját el kell ismerni, visszajelzést kell adni, az önbizalmát
erősíteni
- Önmegvalósítás iránti szükséglet: továbbképzési lehetőségek biztosítása
 A Maslow szükséglethierarchiájának kritikája
• az emberi szükségletek maradéktalanul besorolhatók a maslow-i rendszerbe,
• • nem igazolható sem az, hogy a kielégítetlen szükségletek motiválnak, sem az, hogy a
kielégítettek egy újabb szükségletszintet aktiválnának
• a magasabb rendű szükségletekben nagyon nagyok az egyéni különbségek. (akkor jelentett
segítséget, amikor az emberek jelentős részét még az alapvető szükségleteik kielégítése
motiválta)
HERZBERG kéttényezős modellje
Kiindulópontjául a munkával való elégedettség tényezői (és nem a motivációkat mozgató
szükségletek) szolgáltak. Lényeges különbség van azok között a tényezők között, amelyek
megelégedettséget okoznak és azok között, amelyek a munkával való elégedetlenségért
felelősek. Ez alapján két tényezőcsoportot különböztetett meg:
• Motivátorok: olyan tényezők, mint az elért teljesítmény, az elismertség, az előmeneteli
lehetőségek, a nagyobb felelősség, a személyes fejlődés, vagy a munka tartalma,
érdekessége. Ezek benső motivációs tényezők, amelyek jól kapcsolhatók a magasabb rendű
szükségletekhez. Ezekkel a tényezőkkel magyarázhatjuk a munkával való
megelégedettséget.
• Higiéniás tényezők: a munkakörnyezet fizikai és szervezeti jellemzői (a szervezetre jellemző
szabályok, működési elvek, a közvetlen munkafeltételek, a fizetés nagysága, a közvetlen
munkafelügyelet, a munkavégzés biztonsága) és a munka társas környezete (a közvetlen
vezetővel, a munkatársakkal és a beosztottakkal való kapcsolat minősége, a kivívott státusz
vagy a magánélet).
Herzberg elmélete cáfolja, hogy a szükségletek valamennyi szintje képes motivációt kiváltani.
SKINNER – Megerősítés elmélet
A magatartás környezeti hatások következménye. Nem is foglalkozik azzal, mi a magatartás
indítéka. Pszichológiai törvényszerűség: az olyan viselkedést, amely kellemes
következményekkel jár, valószínűleg megismétlik, amelyik pedig kellemetlen
következményekkel jár, nem.
A megerősítés lehet pozitív, és lehet negatív.
Pozitív megerősítés: pozitív következmények (jutalom, dicséret, elismerés, megerősítés)
alkalmazása - ezzel a kívánt viselkedés megismétlődési valószínűségének megerősítése.
Negatív megerősítés
Elkerülés: valamilyen nemkívánatos következmény (amit a munkatárs szeretne elkerülni – pl.
hogy kirúgják) megszüntetése, ha a kívánt módon viselkedik, ezzel a kívánt viselkedés
ismétlődésének esélyének növelése
Kioltás (megszüntetés): azoknak a negatív következményeknek a megszüntetése, amelyek a
cselekvés rendszeres ismétlődését kiváltják pl. a pozitív következmények visszatartásával a
nemkívánatos viselkedés rögzülése esélyének csökkentése
Büntetés: kellemetlen következmények alkalmazása, ezzel a vezetői szándékkal nem egyező,
nem kívánt viselkedés gyakoriságának csökkentése
Alkalmazási lehetőségei a szervezetben:
- Pozitív megerősítés: a jól elvégzett munkáért a dolgozó jutalomban részesítése /
megdicsérése
- Negatív megerősítés:
- elkerülés: pl. a dolgozóban tudatosítjuk, hogy nem bocsátjuk el, ha jól végzi a munkáját
- kioltás: pl. kilátásba helyezzük, hogy ha nem végez el egy munkát precízen, nem fog
jutalmat kapni
- büntetés: pl. a rosszul teljesítő dolgozót fegyelmi büntetéssel sújtjuk
23. Elemezzen egy stratégiai döntési folyamatot, mutassa be ezzel kapcsolatos lehetséges
konfliktusokat és azok megoldási módját.
Kulcsszavak: elemzés, együttműködés, érdekhálózat, versengés, küldetés, jövőkép, erőforrások,
irányíthatóság, kihívás, változás, verseny, kooperáció, transzformáció,cél, tervezés

I. A stratégiai döntés - az egyén, a szervezet, az intézmény életében a legfontosabb döntések -

hosszútávra szóló változások (nehezen, vagy nem visszafordítható változások)
A stratégiai döntést befolyásoló tényezők:
1. információhiány
2. megbízhatatlan információ
3. több cél jelenléte (kompromisszumra, egyensúlyra törekvés)
4. több szereplős döntések (minden résztvevőnek saját célrend-szere van, a döntés előkészítése
során ezt ütközteti)
5. több forgatókönyv (környezeti kritikus tényező jelenléte)
A stratégiai tervezés lépései:
- szándék, amikor a szervezet elhatározza, hogy tervet készít valamilyen cél megvalósítása
érdekében,
- A szervezet tagjai elkötelezettek-e a stratégiai terv készítésével kapcsolatban?
- Mennyi időt vesz igénybe a szervezés?
- Kit érdemes bevonni a tervezésbe? (Az érintettek és az elkötelezettek körének
meghatározására alkalmazhatjuk a stakeholder analízist.)
- helyzetelemzés nélkülözhetetlen egy reális stratégiai terv elkészítéséhez. A helyzetelemzés
tükröt tart a szervezet elé. A helyzetelemzés legismertebb módszere a SWOT analízis,
melynek érdemes a kereszttáblás változatát választani. A táblázat lényegében egy mátrix,
amelyben számba vehetjük szervezetünk három legjellemzőbb erősségét és gyengeségét,
illetve a három legfontosabb lehetőségét és veszélyét. A táblázat kitöltése az alábbi kérdések
megválaszolása alapján történik:
1. Az adott (1., 2., 3.) erősségre építve ki tudjuk-e használni az adott (1., 2., 3.)
lehetőséget?
2. Az adott gyengeség akadályoz-e bennünket az adott lehetőség kihasználásában?
3. Az adott erősségre építve el tudjuk-e kerülni az adott fenyegetést?
4. Az adott gyengeség miatt nagyobb-e a valószínűsége az adott fenyegetés
bekövetkezésének?
Ha egy kérdésre igen a válasz, akkor az adott négyzetbe egy x-et teszünk. Ezek az x-ek jelölik
ki lényegében a fejlesztendő területeket. A kereszttábla meghatározza, hogy mely erősségekre
építve, mely lehetőségeket kell kihasználnia az intézménynek, illetve megmutatja a fenyegetést
okozó gyengeségeket, amelyeket föl kell számolni, vagy éppen erősséggé kell alakítani. Ennek
kidolgozása a tervezés része.
- jövőkép a jövőről alkotott elképzelés, ami nem az intézményvezetéstől származik, kollektíven
alakul.
- küldetés a jövő felé vezető út eleje, míg a jövőkép az út végét jelenti. A jövőkép a „Hova?”
kérdésekre felel, a küldetés ezzel szemben a „Hogyan?” kérdésre keresi a választ. „Hogyan
juthatunk el az út végét jelző vízióhoz?
A jelen és a jövő között fennálló hézagokat a sikeresség érdekében minél előbb fel kell oldani,
s „akciótervet” kell készíteni. Meg kell tervezni azokat a lépéseket, melyeken keresztül
elérhetőek a kitűzött célok, melyekkel el tudunk jutni a jövőképhez.
- fejlesztési terv meg kell határozni az egyes részfeladatokat, határidőket, felelősöket, a
várható kockázati tényezőket.
- értékelés Az értékelés során derül ki, hogy „jó úton járunk-e”, sikerült-e elmozdulni,
közelebb kerülni a jövőképhez. Az értékelés a stratégiai tervezés kulcsfontosságú eleme.
Stratégiai szempontból fontos a szülőkre is fókuszálni. A szülők véleményének
megismerése segítheti a szervezet munkáját.
A stratégiai tervezés mellett a szervezetfejlesztés is új lendületet adhat a megújulásra.

I. A stratégiai döntés - nehezen, vagy nem visszafordítható változások

A stratégiai döntést befolyásoló tényezők:
1. információhiány
2. megbízhatatlan információ
3. több cél jelenléte (kompromisszumra, egyensúlyra törekvés)
4. több szereplős döntések (minden résztvevőnek saját célrendszere van, a döntés előkészítése
során ezt ütközteti)
5. több forgatókönyv (környezeti kritikus tényező jelenléte)

Hogyan történik a stratégiai döntés? + gyakorlat (Családi játszóház létesítése):

1. metadöntések: a stratégiai folyamat jellegéről való döntés, a nehézségek feltárása
átszervezési folyamat elindítása - előnyök – hátrányok mérlegelése – esetleges akadályok
(sikertelen pályázat)
2. Intuíció szerepe (zsonglőr) az intézmény további zökkenőmentes működtetése + a döntés
folyományaként elindított pályázati munka teendői
3. döntési keret meghatározása: pontos célok meghatározása, testület bevonásával, a
lehetőségek mérlegelésével
4. információgyűjtés, feldolgozás (főként előrejelzések, becslések) igényfelmérés (külső,
belső), erőforrás leltár, tájékozódás a várható kimenetelről
5. alternatívák közötti választás szempontok: a pályázat kimenetele megfelel-e céljainknak,
van-e elegendő kapacitás a megvalósításhoz kezdettől a végéig elfogadhatóság
A stratégiai döntés jellemzői:
- megfontoltság, gyorsaság, következetesség, felelősségteljesség, nyilvánosság
II. Stratégiai döntések a köznevelésben:
1. A stratégiai döntés kialakítása:
• Helyzetkép - A jelenlegi szervezet rögzítése – mi a jelenlegi állapot lényege.
• Problémák - Meghatározni a jelenlegi megoldás problémáit – vannak- e az intézménynek
nehézségei (pl. csökkenő gyermeklétszám) stb.
• Okok - Meghatározni a stratégiai probléma gyökereit – pontosan van-e meghatározva a
mostani stratégia lényege.
• Megoldási alternatívák milyen lehetséges stratégiák léteznek a probléma megoldására.
• Elemzés melyik alternatíva oldja meg a stratégiai problémát.
A probléma elemzésének szakasza
Lista készítése – felvázolni az előnyöket – hátrányokat
Ok – okozati diagram felállítása, fadiagram.
Elemzés, amely segíti, hogy megkeressük a legfőbb problémát
Brainstorming: ötletzápor, ötletbörze, javaslatok összegyűjtése, ezek elemzése.
Dolgozzuk ki annak személyi, anyagi feltételeit, és azt is értékeljük.
2. A döntési folyamat
Eldönteni, mi a teendő – megtenni - ellenőrizni, hogy bevált-e.
Részei:
• Előfeltétel szükséges – elégséges információ.
• Megoldási lehetőségek felvázolása – alternatívák készítése – mások véleményének kérése.
• Milyen következményekkel járnak a különböző megoldások.
A döntés jellemezői, amellyel elkerülheti a vezető a döntéshozatal csapdáit:
• Felkészültségével, határozottságával, felelősség vállalásával.
• Probléma érzékenységével, objektivitásával, kreativitásával.
• A munkatársakkal kialakított jó viszony.
• Az intézményben a megfelelő információáramlás – a kommunikáció.
• A vezetői intuíció, elemző képessége, ítélőképessége.
• Megfontoltság, gyorsaság, következetesség.
• Rossz döntés esetén bátorság ennek elismerése és a változtatása. Csak az a döntés lehet jó,
amelynek meghozatalában részt vesznek azok is, akikre a döntés vonatkozik
A stratégiai döntés összetevői
1. Megfelelőség (Annak vizsgálata, vajon az adott stratégiai alternatíva megoldást kínál-e az
elemzés során felvetődött problémákra?)
2. Megvalósíthatóság (Annak vizsgálata, vajon az adott stratégia megvalósításához
rendelkezésre
állnak-e a szükséges feltételek?)
3. Elfogadhatóság (Annak vizsgálata, vajon a meghatározó érdekcsoportok számára
elfogadható-e az adott stratégia?)
A jó célmeghatározás elvei
- konkrét, egyszerű, világos,
- eredményre vonatkozzon, soha ne cselekedetre,
- legyen mérhető, vagyis egyértelműen eldönthető, elértük-e, vagy sem,
- hozzátartozik a határidő és a felelős,
- kihívást jelentő, de megvalósítható,
- elfogadható azok számára, akiknek végre kell hajtani
A konfliktus kialakulásának folyamata
A konfliktus, mint folyamat öt szakaszra osztható:
1. megelőző helyzetre,
2. a konfliktus felismerésére és átélésére,
3. a konfliktus kezelési módjának kialakítására,
4. a konfliktus alatti tényleges viselkedésre, és
5. a következményekre.
Megelőző helyzet: kölcsönös információhiány a másik céljairól, félreértett kommunikáció,
nem megfelelő vezetési stílus, a dolgokról alkotott eltérő hiedelmek, az értékrendek eltérése
mind-mind okozhatnak konfliktust.
Észlelés és átélés. A konfliktus lehetőségéből tényleges konfliktus akkor válik, ha ez
valamelyik érintett félben tudatosul: úgy észleli, hogy számára fontos dologhoz a másik fél
negatívan viszonyul. Ezt nevezzük észlelt konfliktusnak.
A konfliktus tényének felismerése csalódottságot, feszültséget ébreszt bennünk, amely negatív
érzést, attitűdöt alakít ki a másik fél iránt. Ilyenkor már átélt konfliktusról beszélünk. A
konfliktus kezelési módjának kialakítása: a konfliktus kezelési módjának megválasztása, a
konfliktuskezelés stratégiájának kialakítása.
A konfliktus alatti tényleges viselkedés: itt válik láthatóvá a konfliktus, itt hangzanak el
kijelentések, itt indulnak el kezdeményezések, Ebben a szakaszban a felek nyíltan a
konfliktuskezelési stratégiájuk megvalósítására törekszenek.

24. Ismertesse a pedagógus etika és a munkajog különbözőségeit és összefüggéseit!

Mutassa be egy etikai és egy munkajogi vétség kezelésének különbözőségét!
Kulcsszavak: Pedagógus etika, etikai kódex, munkajog, etikai vétség, munkajogi vétség
PEDAGÓGUSETIKA ÉS MUNKAJOG KÜLÖNBSÉGE, ÖSSZEFÜGGÉSEI
I. Pedagógusetika: a pedagógus magatartását átható és meghatározó erkölcsi szabályozottság
● Nemzeti Pedagógus Kar Etikai Kódexe:
 ✔ pedagógus-etikai alapelvek (pl. önkéntes jogkövetés, elkötelezettség,
pártatlanság, egyenlő bánásmód, előítélet-mentesség, személyes példamutatás,
kölcsönös tisztelet, áldozatkészség, önkontroll, felelősségvállalás stb.)
✔ a pedagógus hivatás etikai normái (pl. külső megjelenésével is kifejezi hivatása
rangját, egészségesen és környezettudatosan él, a nemzeti értékeket megbecsüli,
képzi magát stb.)
II. Munkajog – jogilag szabályozott terület:
- munka törvénykönyve
- kollektív szerződés
- munkavédelmi szabályok, tűzvédelmi szabályok
- munkaköri leírás
Munkajog
Szerződés alapján díjazás fejében más részére alárendeltségben végzett munkával kapcsolatos
úgynevezett önállótlan munkavégzésre irányuló emberi magatartás.
A pedagógusetika és a munkajog különbözősége
A pedagógusetika a pedagógus szakmai lelkiismerete, a gondolkodását, magatartását átható és
meghatározó erkölcsi szabályozottság, a pedagógus életmódot meghatározó stílus. A
munkajog jogilag szabályozott terület: a Munka törvénykönyve, a Kjt.(Közalkalmazottak
Jogállásáról szóló törvény), a Kjt. Végrehajtási rendelete, a Közoktatási törvény, a kollektív
szerződés, a munkaköri leírás a meghatározó.
Etikai kódex: egy szervezet vélekedéseinek, magatartással kapcsolatos elvárásainak a
megfogalmazása erkölcsi normák formájában.
Pedagógus Etikai Kódex: tartalmazza a tanári kompetencia standardjait, érvényességi
területeit és határait, az autonómia és felelősség kérdéseit, a szakmai döntések kritériumait.
Fegyelmi vétség kezelése
FEGYELMI VÉTSÉG = munkajogi vétség: a közalkalmazotti jogviszonyból eredő
lényeges kötelezettség megszegése pl. pénzért korrepetálok egy gyereket az iskolámon belül
● Törvények szankcionálják

● Kisebb munkajogi vétség esetén: a kollégát felszólíthatjuk, felhívhatjuk figyelmét a

vétségből fakadó következményekre (elegendő lehet a csupán szóbeli figyelmeztetés)
● Durva vétség (törvényszegés) esetén: nincs mérlegelési jogköre az igazgatónak, el
kell járni
● Szankciók lehetnek: megrovás, az előmeneteli rendszerben történő várakozás, vezető
beosztás fegyelmi hatályú visszavonása, elbocsátás stb.)
Etikai vétség kezelése
ETIKAI VÉTSÉG: az Etikai Kódex, ill. a Pedagógus Kar alapszabályainak megsértése
pl. otthon pénzért korrepetálok egy gyereket az iskolámból (ezzel az iskolán belül is
befolyásolhatom a gyerek eredményét, ill. a nevelőtestestületen belül befolyással lehetek a
gyerek sikerességére)
● Nem szankcionálják a törvények – DE törvényi szankcionálás lehetősége: súlyos
etikai vétség esetén alkalmatlannak lehet nyilvánítani, jogszerűen felmenthető
● Etikai eljárás megindításának kezdeményezése:
- Írásbeli bejelentés (panasz) Területi Etikai Bizottság (TEB) elnökénél
 Tartalmaznia kell: tények, adatok, bizonyítékok, bejelentő neve, elérhetőségei (névtelen
bejelentés alapján nem indítható eljárás!)
- Az etikai eljárás kérelmezője lehet: hivatal, a Ped. Kar tagja, a Ped. Kar tagja
önmaga ellen (az elévülési határidőn túl is meg kell indítani), más személy
● Eljárás lefolytatására és döntéshozatalra jogosult szervek:
- elsőfokú eljárásban: 1. isk. székhelye szerint illetékes TEB, 2. Etikai Tanács (ET)
–ügytehertől függően vagy összeférhetetlenség esetén a TEB elnöke jelöli ki (3
tagú)
- másodfokú eljárásban (TEB határozata elleni jogorvoslati eljárás során):
Országos Etikai Bizottság (OEB)
● Döntéshozatal: a TEB minden döntést határozat formájában hoz meg; titoktartási
kötelezettség
● Elévülés: 1. a TEB tudomására jutásától fogva 6 hónap; 2. az etikai vétség elkövetése
után 1 év
● Eljárási rend:
- Határozat az eljárás megindításáról v. megtagadásáról (a bejelentés után 15
napon belül)
- Írásbeli értesítés
o eljárás megindításáról értesíteni kell: az eljárás alá vont pedagógust +
bejelentőt
o az eljárás megtagadásáról való döntés esetén értesíteni kell: a bejelentőt
- Nyilvánosság: csak az eljárás alá vont pedagógus kérésére vagy egyetértésével
lehet nyilvános
● Az etikai vétség szankcionálásának lehetőségei: 1. figyelmeztetés; 2. kedvezmény,
juttatás, jogosultság korlátozása, megvonása – max. 5 évre; 3. tisztségtől való
megfosztás – max. 5 évre

25. Jellemezze a köznevelési intézmények marketing környezetét! Melyek az iskolai

kommunikáció és marketing kutatási módszerei?
Kulcsszavak: Marketing fogalma, alaptörvényei, színterei, alapvető pszichológiai tényezői, a
piackutatás területei, eszközei - a köznevelési intézményekre történő adaptálása.
Kooperációs - együttműködési és kommunikációs kompetencia, hatékony többcsatornás
megerősítés, mit-hogyan-kinek?, belső és külső környezet elemzése.
Marketing:
Olyan eljárás (ma már tudomány, szakma), amely
- feltárja a kielégítetlen szükségleteket és igényeket,
- méri és értelmezi jelentőségüket,
- eldönti, milyen célokat tudna az adott szervezet legjobban kiszolgálni,
- meghatározza a szolgáltatásokat és programokat, s
- felhívja a szervezet tagjainak figyelmét, hogy a fogyasztó (felhasználó) fejével
gondolkodjék és
- szolgálja a fogyasztót (felhasználót).
feladata: annak megtervezése, hogyan találkozhat az intézmény elképzelése a piaci
szükségletekkel, igényekkel, kereslettel
Marketingterv készítése:
 1. piackutatás,
2. iskolai programok és szolgáltatások ellenőrzése,
3. programok és szolgáltatások meghatározása és újrafogalmazása,
4. kommunikációs lehetőségek,
5. marketingstratégia fejlesztése,
6. programok minőségének fejlesztése,
7. marketingstratégia hatékonyságának figyelése.
Mi a piackutatás:
Információk gyűjtése és elemzése, melyen keresztül bemérhetjük a vásárlók szükségleteit,
igényeit, folyamatosan figyelemmel kísérhetjük, hogy az iskola mennyire hatékony ezen
szükségletek és igények kielégítésében.

A piackutatás során négy területtel ajánlatos foglalkozni:

❖ az iskola környezete:
• az ügyfelek meghatározása,
• a nevelés lehetőségeinek vizsgálata,
• az esetleges hanyatlás okainak feltárása,
• az anyagi háttér meghatározása,
• versenytársak;
❖ az ügyfelek elvárásai:
• az ügyfelek szükségletei és igényei;
❖ a tanulók szükségletei, igényei:
• jelenlegi szükségleteinek megadása,
• jövőbeli igényeinek összegyűjtése és a társadalmi igények számbavétele;
❖ programok és szolgáltatások vevőérzékenysége:
• mennyire fontos az oktatás színvonala az ügyfelek számára,
• elégedetlenségek mérése
Az elégedettség, mint cél:
Mi válthat ki elégedetlenséget a szülők, a gyerekek, illetve a fenntartó részéről?
- Az iskola nem azt nyújtja, amit kezdetben ígért.
- A gyerekek nem kapnak megfelelő terhelést.
- Nincsenek „sikerszerzési” lehetőségek.
- Az iskola nem foglalkozik a szülőkkel.
- Nem lehet előre tudni, mit vár el az iskola (a pedagógus).
- Nem világos, milyen osztályzat milyen teljesítményt takar.
- Kevés a konzultációs lehetőség.
- Nem jobb, mint a lakókörnyezet másik iskolája stb.
Pontosan kell tehát ismernünk, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy minket válasszanak, és mit
kell tennünk azért, hogy „fogyasztóink” nálunk is maradjanak, elégedettek legyenek
szolgáltatásainkkal.
A marketing management lényege, hogy befolyásolni képes valamely termék (az iparban),
szolgáltatás, szervezet, személy vagy elképzelés iránti kereslet szintjét, időzítését és
összetételét.
A köznevelési intézmény marketingkörnyezete:
A környezet jelentősége: alapvetően meghatározza az intézmény működését
1. Az intézmény mikrokörnyezete (feladatkörnyezet)
Az adott intézménnyel kapcsolatban álló más intézmény, személy, vagy bármilyen hatás.
● az intézmény piacai, „vevői” (-> leendő és meglévő tanulók, szülők)

● az intézmény versenytársai (-> más iskolák)

2. Az intézmény makrokörnyezete (tág környezet):
Szélesebb társadalmi erők, melyek hatással lehetnek a mikrokörnyezetre, az intézményre.
● demográfiai környezet (pl.: várható gyermek/tanuló létszám)

● gazdasági környezet – anyagi lehetőségek (pl.: szülők, támogatók,

fenntartó, működtető anyagi lehetőségei)
● természeti környezet az intézmény közelében (pl.: ha egy erdő a
közvetlen szomszédja az intézménynek, szerepel a madár-, erdő-,
természetvédelem a PPban)
● technológiai környezet (pl.: oktatástechnikai eszközök; működést,
folyamatokat könnyítő, egyszerűsítő, takarékosabbá tevő gépek)
● politikai és jogi környezet – törvényi előírások, változások

● szociokulturális környezet – társadalmi elvárások (pl.: a szülők, a

munkaerőpiac inkább az idegen nyelvi képzést, a sportolást vagy a reál
tárgyak tanítását várják-e el)
Marketingkutatás:
Az információk szisztematikus, objektív feltárása, összegyűjtése, elemzése, közlése, valamint
felhasználása, amelynek célja a marketingtevékenység során felmerülő problémák
megoldására irányuló vezetői döntések elősegítése.
Marketingkutatás funkciói:
• összeköti a fogyasztót, a vevőt és a nyilvánosságot a gyártókkal és a forgalmazókkal,
• részt vesz marketingakciók létrehozásában, fejlesztésében és kiértékelésében,
• figyelemmel kíséri a marketing eredményeit,
• segíti a marketing, mint folyamat megértését.
A marketingkutatás magában foglalja az információk: feltárását, összegyűjtését,
elemzését, közlését és felhasználását
A MARKETINGKUTATÁS FOLYAMATA
1. Probléma meghatározás
2. A probléma megközelítésének kidolgozása
3. A kutatási terv meghatározása
4. Terepmunka vagy adatgyűjtés
5. Adat-előkészítés és – elemzés
6. A jelentés elkészítése és a prezentáció
FELTÁRÓ KUTATÁS
Célja egy probléma megismerése, egy bizonyos helyzet körüljárása azzal a céllal, hogy a
kutató részleteiben is megértse. A feltáró kutatást az alábbi célok bármelyikére igénybe lehet
venni:
• A probléma meghatározása vagy a probléma pontosabb értelmezése.
• Különböző cselekvési lehetőségek azonosítása.
• Hipotézisek felállítása.
• A legfontosabb változók és kapcsolatok meghatározása további vizsgálatok céljából.
 • A probléma megközelítéséhez áttekintés szerzése.
• A további kutatások számára prioritások megállapítása.
A feltáró kutatás nagyban támaszkodik a következő módszerekre:
• szakértői megkérdezés,
• próbakérdezés,
• szekunder adatok elemzése kvalitatív módszerrel,
• kvalitatív kutatás.
LEÍRÓ KUTATÁS
Fő célja, hogy leírást adjon valamiről, általában piaci tulajdonságokról vagy piacfunkciókról.
Leíró kutatást végeznek:
1. Bizonyos célcsoportok jellemzőinek leírására.
2. Adott népesség százalékának a becslésére, amely egy bizonyos viselkedést mutat.
3. Annak meghatározására, hogy a fogyasztók hogyan érzékelik a termékek jellemzőit.
4. Annak meghatározására, hogy mennyire kapcsolódnak össze bizonyos
marketingváltozók.
5. Meghatározott előrejelzések készítésére.
A leíró kutatásban alkalmazható főbb módszerek:
• szekunder adatok elemzése kvantitatív módszerrel,
• megkérdezések,
• panelek,
• megfigyelésből származó és egyéb adatok.
OK-OKOZATI KUTATÁS
A következtető kutatás egy fajtája, amelynek a fő célja, hogy ok-okozati kapcsolatok létét
bizonyítsa.
1. Annak megértése, hogy mely változók az okozó (független) változók és melyek az
okozatok (függő változók).
2. Az okozó változók közötti kapcsolat természetének meghatározása és az elért hatás
előre jelzése.
Az ok-okozati kutatásokat is előre tervezett módon és strukturáltan kell felépíteni. A kutatás
legfőbb módszere a kísérletezés.
Az adatok forrása szerint:
o Primer kutatási módszerek - Primer adatok: amelyeket a kutató az adott probléma
megoldására célzottan gyűjt.
o Szekunder kutatási módszerek – A szekunder adatokat: már előzőleg, valamely
más probléma megoldására gyűjtötték.
A kutatás iránya szerint:
o deduktív (általános -> egyedi)
o induktív (egyedi -> általános)
Mérési módszer szerint:
o Kvantitatív
- számszerű általánosítására törekszik
- adatgyűjtés: reprezentatív mintából
- feldolgozás: statisztikai úton
- módszer pl.:
- standardizált kérdőív (előre megadott válaszlehetőségek)
- strukturált interjú (előre összeállított kérdéssor)
- strukturált megfigyelés (előre összeállított szempontok szerinti
megfigyelés, adatrögzítés)
o Kvalitatív
- feltáró jellegű
 - nincs mennyiségileg általánosítható eredménye
- célja: a probléma jobb megértése
- módszer pl.:
- strukturálatlan interjú (nincsenek megadva a kérdések, a válaszadóra
reagálva tesz fel további kérdéseket)
- strukturálatlan kérdőív (kifejtős, nincsenek válaszkategóriák)
- konstrukciós módszerek (montázs – fotókat, képkivágásokat kell
felragasztani az adott témával kapcsolatban; kollázs – bármi
felragasztható)
- spontán megfigyel
Az iskolamarketing lényege összefoglalva:
Az oktatási piacon a versenyképesség megőrzése érdekében fogyasztóorientált
tevékenységirányítás, tudatosan tervezett stratégiai gondolkodás az iskola egészét áthassa,
sokoldalú kapcsolatok ápolása, menedzselése, a marketingkommunikáció alkalmazása,
arculattervezés.
a marketingkoncepció négy alappillére:
 piacközpontúság
 fogyasztóra orientáltság
 koordinált marketing
 nyereség

Mit jelent ez pedagógiai értelmezésben?

 Piacközpontúság. Az oktatáspolitikai prioritásokhoz, a társadalom változó
igényeihez, a gazdasági lehetőségekhez igazodva olyan szolgáltatásokat nyújtani, amelyek
előremutató igényeket elégítenek ki, és a konkurenciánál nagyobb teljesítményt
eredményeznek.
 Fogyasztóra orientáltság. a kulturális értékek befogadására való igények felkeltése.
 Koordinált marketing. Egyeztetés a fenntartóval, a régió oktatási koncepciójával,
megfelelés az oktatáspolitikai törekvéseknek.
 Nyereség. Pályázatok, díjak és különféle eredménykimutatások alapján egyéb
forráskiegészítésekre nyílik lehetőség.
Az iskolai marketing szintjei:
1. Szemléleti szint: (tanuló/szülő) elvárásoknak, igényeknek való megfelelést célozza az
iskola tevékenysége
2. Stratégiai szint: alapos, tudatos tervezés.
3. Operatív szint: az iskolai szolgáltatások, tevékenységek, kommunikációs tevékenység
fejlesztése.
Az iskola marketingrendszere:
Funkcionális szintje: Ez alapján az iskolát, mint fizikális helyet határozhatjuk meg, ahol
értékcsere zajlik le az egyes szereplők között.
 munkahely: Az iskola egy munkahely. A munkát vállalók számára felértékelődik a
döntés meghozatalakor a munkahely elérhetősége, megközelíthetősége, hírneve,
felszereltsége, szellemisége.
 tanulóhely: Az iskola, mint tanulóhely az értékek befogadásának és a
visszacsatolásnak a színtere. Az iskolaválasztási döntésben a leginkább mérlegelt
szempontok: az oktatás minısége, elérhetőség, felszereltség, az intézmény plusz
szolgáltatásai, a kimeneti szabályozottság, továbbtanulási lehetőségek, tanár-diák
viszony, szellemiség, hírnév. Ráadásul a döntés meghozatalában a szülő játssza a legfőbb
szerepet az általános és középiskolában.
Célcsoport szintje:
  munkavállalók (tanárok).
 diákok, tanulók.
Szükségleti szintje:
 önmegvalósítás
 fejlődés, érdeklődés felkeltése
Az iskolamarketing folyamata
 Környezetelemzés
 Helyzetelemzés
 Piac- és versenytársak vizsgálata
 Stratégia – tiszta célok
 Finanszírozás
 Pénzügyi tervezés
 Kooperáció
 Marketingkoncepció

26. Iskolai marketingkommunikáció. Az iskolai kommunikáció és marketing stratégia

tervezése és megvalósítása
Kulcsszavak: Az iskola külső és belső kommunikációjának elemzése, működése,
fejleszthetősége. Stratégiai gondolkodás fontossága, fázisai, a környezetelemzés, taktikai
tervezés, megvalósítás, ellenőrzés, értékelés. Módszerek, irányítás és szabályozás, a
megvalósítás eszközei. PR tevékenység
Iskolai kommunikáció
A kommunikáció közös jelrendszer segítségével megvalósuló információcsere. Lényeges,
hogy a küldő és a fogadó azonosan értelmezze a verbális és a non-verbális jeleket.
Az iskolai kommunikáció színterei:
1. Pedagógiai-szakmai kommunikáció: az intézmény belső életének valamennyi
szereplője.
2. A diákokkal való kommunikáció: jellegzetessége az egyenlőtlen viszonyrendszer.
3. Kommunikáció a szülőkkel: a kölcsönös bizalmon alapuló, nyílt légkör megléte
szükséges a közös párbeszédhez.
4. Kommunikáció a fenntartóval: jellemzője a formalitás, a hivatalos hangnem.
A hatékony iskolai kommunikáció: feltétele az őszinteség, a nyitottság, a másik ember
tisztelete, elfogadása és az empátia.
A kommunikáció minőségére hatással van a személyiség kisugárzása.
A jó vezetőnek rendelkeznie kell kommunikációs kompetenciákkal:
- biztos szakmai tudással,
- megfelelő intelligenciával,
- kommunikációs viselkedéssel, non-verbális jelzésekkel kapcsolatos ismeretekkel,
- jó helyzetértékelő képességgel és személyészleléssel,
- a meggyőzés és befolyásolás kommunikációs eszköztárával,
- biztos önismerettel,
- alkalmazkodó képességgel, empátiával és toleranciával.
Iskolai marketing menedzsment
„A marketing olyan eljárás (ma már tudomány, szakma), amely feltárja a kielégítetlen
szükségleteket és igényeket, méri és értelmezi jelentőségüket, eldönti, milyen célokat tudna az
adott szervezet legjobban kiszolgálni, meghatározza a szolgáltatásokat és programokat, s
felhívja a szervezet tagjainak figyelmét, hogy a fogyasztó (felhasználó) fejével gondolkodjék
és szolgálja a fogyasztót (felhasználót).”
Az iskolai marketing szintjei:
1. Szemléleti szint: minden szakmai tevékenység a fogyasztói igények kielégítésére
irányul.
2. Stratégiai szint: alapos, tudatos tervezés.
3. Operatív szint: szolgáltatások, tevékenységek, kommunikáció fejlesztése.
Az iskolamarketing folyamata: kutatás, helyzetelemzés, stratégia megalkotása, tervezés,
megvalósítás, ellenőrzés, értékelés.

27. Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelése. Az integráció formái,

feltételei, a megvalósításban közreműködő szakmai szervezetek (szakértői bizottság,
EGYMI, utazó gyógypedagógusi hálózat)
Kulcsszavak: sajátos nevelési igény, szegregáció, integráció, inklúzió, diagnosztika,
együttnevelést segítő gyógypedagógiai tevékenység
Differenciálást igénylő gyermekek:
Különleges gondozást igénylő tanulók: A különleges bánásmódot igénylő gyermekek
fejlesztésében gyógypedagógusok, más szakemberek vesznek részt. Cél: a minél teljesebb
integráció. Fejlesztő pedagógussal vagy gyógypedagógussal kis létszámú csoportban tanul.
A differenciálás szintjei:
Az eltérő képességek miatt – szintekre bontva lehet hatékonyan fejleszteni.
I. szint a sajátos nevelési igényű gyermekek
II. szint a standardhoz közelítő képességű gyerekek
III. szint a tehetséges, kreatív képességekkel rendelkező gyerekek.

SNI tanulók „Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot

igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi,
érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén
halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral
(súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Tényét a megyei
szakértő bizottságok állapítják meg.
SNI-s csoportok:
1. Értelmi fogyatékosság – Értelmileg akadályozottak
a; Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek
– 69 és 50 közé esik az intelligencia övezetben
– nagycsoportban, ill. iskolában jelenik meg a probléma (pl.: verset nem tud
megjegyezni)
– diagnózist: tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság állít fel
– kijelölik az Intézményt, ahová mehet a gyermek, vagy utazó pedagógust rendelnek ki
(ő egyéni fejlesztési tervet készít)
b; A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek
– Pl.: Down szindróma, Williams-szindróma
c; Értelmileg súlyosan akadályozottak
– 29 alatti az intelligencia övezet
– KT kimondja, hogy 6 éves korig korai fejlesztésben kell részesülniük
– otthon utazó pedagógus segíthet a fejlesztésben
2. Látássérült gyermek:
a; Gyengén látók
b; Alig látók
 – fényt, formákat, sziluetteket látnak
c; Vakok
3.Hallás sérült gyermekek:
a; Nagyothallók
b; Alig hallók
– -jól megtanulnak beszélni, csak a készülékkel sem hallanak jól
– szurdologopédus
c; Siketek
4 A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek
5. A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek
- akik önállóan helyet tudnak változtatni, azok óvodába jól integrálhatóak
– itt cél, hogy az óvoda akadálymentesített legyen
1. Az autista, autisztikus gyermek
2. Organikus zavarok és tünetűek
a; A figyelemzavarok
3 területen jelenik meg:
– motoros (mozgás): állandóan mozgásban vannak, alvás közben is mozognak (?), a
finommozgások rendezetlenek
– figyelem: perifériás figyelme jó, de nem tud koncentrálni, minden eltereli a figyelmét,
akaratlagos figyelme gyenge
– impulzivitás: vágy, nem bír várni, türelmetlen, hamar ráun dolgokra
Ez nagyon nehezíti az iskolai életet. Nagyon érzékenyek a jutalomra, gyenge önkontroll
jellemző.
b; Diszfunkciók
– Dislexia, diszgráfia, diszkalkulia,
Olvasási, írási, számolási nehézség
Nem az iskolában kell megkezdeni, már óvódás korban fel lehet ismerni. Bernstein: A rossz
helyzetű gyerekek a családban, az iskolában még rosszabbul teljesítenek. Oka: a nem
hátrányos helyzetű gyereknek nem a szituáció függvényében beszélnek. Alacsony nyelvi
kóddal beszélnek sokan, ezek a hatások összekeverednek. Ha időben fejlesztik, elkerülhető a
dislexia.
9; Pszichés zavarok:
a; Szorongás

Integráció (befogadás): a tanítási módszerek, az óravezetés nem változik, frontális,

teljesítményorientált stílus, a gondokért maga a gyermek a felelelős, a gyógypedagógusra
hárul minden probléma megoldása.
Az integráció típusai (Csányi)
- Spontán integráció – szakember bevonása, segítsége nélkül megvalósuló, nincs tudatos
integrációs szándék
- Lokális (helyi) integráció – tudatos együttnevelés, csak az óvoda vagy iskola épülete közös.
Ugyanakkor a sérült és nem sérült gyermekek között nincs semmiféle kapcsolat.
Szociális integráció – az intézményi tevékenységek egy részében együtt (szabad játék, séta,
étkezés, délutáni tanulás, közös sporttevékenység, táborozás)
- Funkcionális integráció - nem választják szét a gyermekeket az óvodai foglalkozásokon
vagy az iskolai órákon
- Fordított integráció - a nem fogyatékos gyermekeket fogadja be valamely speciális
intézmény, vagy az állapotát tekintve súlyosabb gyermek a speciális iskolarendszeren belül
egy számára magasabb fokozatot jelentő intézménybe kerül, mert az állapotának megfelelő
iskola távol van
Inklúzió (elfogadás): más pedagógiai szemlélet, differenciáló, önértékelésre alapozó
pedagógia, gondok esetén a pedagógus változtat stílusán, a gyógypedagógus partner a
megoldásban.
Szegregáció: elkülönülést, külön nevelést jelent
Intézményrendszer:
 szegregált: épek és sérültek külön
 integrált: épek és sérültek együtt
Szegregáció előnyei:
 intenzív a gyógypedagógiai ellátás
 elfogadó a közeg, az egész személyzet
 idő és követelmény szint, amit a tanulásra szánnak személyre szabott
 elvárás nem a lexikális tudás
Szegregáció hátrányai:
- izolált rendszer
- a társadalmi rendszerbe beilleszkedést nem tudja elősegíteni
- szűk szubkultúrában mozog, ennek határain kívül nehezen igazodik el
A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától,
amelyben a hatodik életévét betölti, fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti a
tankötelezettségét. A heti fejlesztő foglalkozások száma nem lehet kevesebb húsz óránál.

28. Ismertesse a pedagógiai szakszolgálatok helyét, szerepét a köznevelés rendszerében!

Mutassa be a járási és megyei szintű szervezetek feladatait, ellátási kötelezettségeit!
Kulcsszavak: megyei szerveződés, feladatellátási kötelezettség, tagintézmények, diagnosztika,
terápia, tanácsadás

A szakértői bizottsági tevékenység

Az Nkt. 18.§ (2) c) pontja szerinti szakértői bizottsági tevékenység keretében a pedagógiai
szakszolgálati intézmény szakértői bizottsága a gyermek, tanuló komplex – pszichológiai,
pedagógiai-gyógypedagógiai, továbbá szükség szerint orvosi – vizsgálat alapján szakértői
véleményt készít:
• a korai fejlesztésre és gondozásra való jogosultság megállapítása vagy kizárása,
• a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítása vagy kizárása,
• a sajátos nevelési igény megállapítása vagy kizárása,
sajátos nevelési igényű tanuló esetében
• az érettségi bizonyítvány feltételeként meghatározott közösségi szolgálat teljesítésére
vonatkozó kötelezettség alóli mentesítés,
• a tankötelezettség meghosszabbításának céljából.
A szakértői vizsgálat típusai
• az aktuális állapot feltárására irányuló vizsgálat
• a fejlődést nyomon követő, a korábbi diagnózis megalapozottságát, a nevelés, oktatás
megfelelőségét, a fejlesztés eredményességének mérését célzó felülvizsgálat
A szakértői vizsgálat indulhat
• hivatalból,
• hatósági megkeresésre,
• szülői kérelemre,
• a szülő egyetértésével
• a nevelési-oktatási intézmény,
• a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó
család- és gyermekjóléti szolgálat, család- és gyermekjóléti központ, bölcsődei ellátást nyújtó
intézmény, szolgáltató, gyermekotthon, területi gyermekvédelmi szakszolgálat, nevelőszülői
hálózat működtetője,
A járási szakértői bizottság diagnosztikai feladatai
• a 3. életévüket betöltött gyermek, tanuló teljes körű pszichológiai, pedagógiai,
gyógypedagógiai vizsgálata,
• a BTMN megállapítása vagy kizárása és az ehhez kapcsolódó felülvizsgálatok végzése,
• 18 hónapos kor alatt orvosi szakvélemény alapján korai fejlesztésre való jogosultság
megállapítása (szakértői vélemény), illetve a kapcsolódó felülvizsgálatok elvégzése
A megyei szakértői bizottság diagnosztikai feladatai
• a 3 évesnél fiatalabb gyermekek teljes körű pszichológiai, pedagógiai, gyógypedagógiai
vizsgálata,
• az érettségi bizonyítvány feltételeként meghatározott közösségi szolgálat teljesítésére
vonatkozó kötelezettség alóli mentesítés,
• a tankötelezettség meghosszabbítása
• A járási szakértői bizottság által megküldött vizsgálati dokumentáció alapján
• megállapítja vagy kizárja az SNI-t, megállapítja vagy kizárja a BTMN-t, elkészíti és kiadja a
szakértői véleményt,
• az SNI gyermekek, tanulók esetében felülvizsgálatok elvégzése,
• jogszabályban meghatározott esetben a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló családja
részére a juttatások és kedvezmények igénybevételéhez szükséges igazolások kiadása;
A megyei szakértői bizottság adhat szakértői véleményt
• a bölcsődei ellátásban hatéves korig való részvételhez sajátos nevelési igényű gyermekek
esetében,
• az értelmi fogyatékosok otthonába történő felvételhez,
• a sajátos nevelési igényű gyermek ápolása vagy gondozása céljából igénybe vehető fizetés
nélküli szabadságra való jogosultság megállapításához,
• magasabb összegű családi pótlék megállapításához súlyos és középsúlyos értelmi
fogyatékosság esetén. Ebben az esetben a szakértői bizottság orvosa ad ki igazolást. A megyei
szakértői bizottság koordinációs feladatai

Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás;

- A korai fejlesztés és gondozás megkezdésére a szakértői bizottság tesz javaslatot.
- Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, akkor vehet részt korai fejlesztésben és
gondozásban, ha a szakértői bizottság szakértő véleménye alapján nem kapcsolódhat
be az óvodai nevelésbe.
- A korai fejlesztés és gondozás egyéni foglalkozás, vagy legfeljebb hat gyermekből
álló csoportfoglalkozás keretében valósítható meg.
nevelési tanácsadás;
- BTMN szűrés, szakvélemény kiadása, rehabilitációs foglalkozások, iskolaérettségi
vizsgálatok lebonyolítása
 - a szülővel az első problémafeltáró beszélgetés lebonyolítása, a gyermek, a tanuló
adaptív viselkedésének, szociális érettségének felmérése, ennek eredményeképpen
tanácsadásban részesítés vagy a szakszolgálati ellátásba vétel szükségességének
meghatározása,
logopédiai ellátás; = beszédindítás, beszédkorrekció, diszlexia-prevenció
- feladata a hangképzés, a beszéd, a beszélt és írott nyelvi képesség fejlődési és szerzett
zavaraihoz, továbbá a specifikus tanulási zavarokhoz (diszlexia, diszortográfia,
diszgráfia, diszkalkulia) kapcsolódó prevenciós, állapotmegismerési és terápiás
tevékenység.
- A logopédiai ellátás keretében el kell végezni a harmadik és ötödik életévüket betöltött
gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének szűrését.
- A szűrés eredménye alapján szükség szerint el kell végezni a gyermek további
logopédiai vizsgálatát, illetve kezdeményezni kell további gyógypedagógiai,
pszichológiai, orvosi vizsgálatokat.
továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás
- feladata a tanuló adottságainak, tanulási képességének, irányultságának szakszerű
vizsgálata, és ennek eredményeképpen iskolaválasztás ajánlása.
konduktív pedagógiai ellátás; = a fejlesztő oktatás-nevelés része
- feladata a központi idegrendszeri sérültek konduktív nevelése, fejlesztése és
gondozása egyéni fejlesztő foglalkozás keretében.

gyógytestnevelés; = speciális, egészségügyi célú testnevelés foglalkozás

- feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása,
ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi vizsgálat gyógytestnevelésre utalja.
iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás;
- feladata a pedagógiai szakszolgálati intézményben a nevelési-oktatási, illetve
szakképző intézményekben dolgozó pszichológusok munkájának összefogása és
segítése, melyet az iskola- és óvodapszichológus feladatok koordinátora lát el.
kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása;
- a korai tehetség-felismerés, tehetségazonosítás
- tanácsadás, támogatás a szülőnek,
- konzultáció a pedagógus részére,
- speciális tehetségprogramban való részvételre javaslat adása,