You are on page 1of 3

Minőségbiztosítás

A Wikipédia szerint A minőségbiztosítás a minőségirányításnak az a része, amely a bizalomkeltés megteremtésére összpontosít aziránt, hogy a minőségi követelmények teljesülni fognak. Magyarországon minőségbiztosítási rendszernek hívták az MSZ EN ISO 9001:1996 szabvány alapján kialakított vállalatirányítási rendszereket. Az ISO 2000-ben kiadta az ISO 9001 következő (harmadik) változatát, amelyet a Magyar Szabványügyi Testület 2001-ben vett át. Az új szabvány alapján kiépülő rendszereket manapság minőségirányítási rendszernek hívják. Az ISO 9001 szabvány ezt követő (negyedik) megújítására 2008-ben került sor, amit a Magyar Szabványügyi Testület 2009. január elején adott ki magyar fordításban (MSZ EN ISO 9001:2009). Ez az új szabvány alapvetően nagy változásokat nem tartalmazott, hanem inkább pontosításokkal és magyarázatokkal segítette az előző verzió könnyebb érthetőségét, jobb felhasználását. Magyarországon a világ más országaihoz képest magasabb arányú az ISO 9001 tanúsított vállalatok száma. Az út az ISO 9001-es tanúsított minőségirányítási rendszerhez (vagyis az ISO 9001—es tanúsítvány megszerzéséhez) a következő szakaszokból áll:

Felkészülés a tanúsításra: Ez a minőségirányítási rendszer kiépítéséből, amihez a vállalat külső tanácsadó segítségét veheti igénybe, vagy saját munkatársat képez ki, aki irányítja a rendszer kiépítését és bevezetését. Maga a tanúsítás: független fél (tanúsító szervezet) általi audit lefolytatása.

A minőségbiztosítási rendszereket kiépítő vállalkozások és a tanúsító cégek között is nagy a szórás. A minőségbiztosítás szó gyakran a túldokumentálást és a papírmunkát juttatja eszünkbe, azonban ez csak a nem megfelelően kiépített rendszer esetén okoz túldokumentálást (például túl olcsó, hozzá nem értő tanácsadó, vagy nem megfelelően képzett belső munkatárs). A megfelelő minőségű tanácsadás alapján kiépült ISO 9001 rendszerek bevezetése a szakirodalom szerint 0,5-3 éven belül megtérül. Ennek azonban elengedhetetlen feltétele, hogy megfelelő kvalitásokkal és tapasztalatokkal rendelkező felkészítő cég kerüljön kiválasztásra. Az egyes tanúsítók között is nagy különbségek vannak, és egy jó tanúsítási folyamatnak a kiállított tanúsítványon túlmutatóan is számos előnye lehet. A tanúsítók közül célszerű olyant választani, amelyik egyrészt valamely európai akkreditációs szervezet általi akkreditációval rendelkezik, másrészt kellően kompetens és alapos az auditálandó vállalat szakmai területén is.

Nézzük először a kifejezés értelmezését a vonatkozó nemzetközi szabvány, az MSZ EN ISO 9000:2005 (Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár) alapján:

Minőségirányítási rendszer: "Irányítási rendszer egy szervezet vezetésére és szabályozására, a minőség szempontjából."

Itt látszik, hogy a minőségirányítási rendszer (régebben illetve a köznyelvben használt értelmezés szerint a minőségbiztosítási rendszer) egy olyan vállalatirányítási rendszer, ahol a vállalatirányítás fő vezérlő elvét a termék minőségének, a követelmények kielégítésének és az ügyfelek elégedettségének szempontjai határozzák meg. Ezek tükrében a további kapcsolódó fogalmak értelmezése az MSZ EN ISO 9000:2005 szabvány szerint:

• •

Minőségirányítás: "Összehangolt tevékenységek egy szervezet vezetésére és szabályozására, a minőség szempontjából. MEGJEGYZÉS: A minőség szempontjából való vezetés és szabályozás általában tartalmazza a minőségpolitika és a minőségcélok meghatározását, a minőségtervezést, a minőségszabályozást, a minőségbiztosítást és a minőségfejlesztést. Minőségtervezés: "A minőségirányításnak az a része, amely a minőségcélok kitűzésére, valamint a szükséges működési folyamatok és a velük kapcsolatos erőforrások meghatározására összpontosít, a minőségcélok elérése érdekében. MEGJEGYZÉS: A minőségtervezés részeként minőségterveket lehet kidolgozni." Minőségszabályozás: "A minőségirányításnak az a része, amely a minőségi követelmények teljesítésére összpontosít." Minőségbiztosítás: "A minőségirányításnak az a része, amely a bizalomkeltés megteremtésére összpontosít arra vonatkozóan, hogy a minőségi követelmények teljesülni fognak." Minőségfejlesztés: "A minőségirányításnak az a része, amely a minőségi követelmények teljesítési képességének növelésére összpontosít. MEGJEGYZÉS: A követelmények bármilyen szempontra vonatkozhatnak, pl. az eredményességre, a hatékonyságra vagy a nyomon-követhetőségre."

A kiépített minőségirányítási rendszer tanúsítható, és a sikeres tanúsító auditot követően a vállalat a minőségirányítási rendszerének sikeres működésére egy tanúsítványt szerezhet. Ennek a tanúsításnak az a minőségirányítási rendszer tud megfelelni, ami megfelel a minőségirányítási rendszerek követelményeit tartalmazó nemzetközi szabványnak, ami az ISO 9001:2008 (magyar kiadásban: MSZ EN ISO 9001:2009 ). A sikeres tanúsításhoz minden szervezetnek olyan minőségirányítási rendszert kell kiépíteni és működtetnie, majd a működtetés gyakorlatát bemutatnia, ami az ISO 9001 szabvány követelményeit - mintegy csekklistaként - értelmezi a saját működésére, és úgy alkalmazza azokat. Az ilyen értelmezésnek további haszna, hogy a szabvány által megkövetelt szempontok betartásával átláthatóbbá, könnyebben szabályozhatóvá, hiba-mentesebbé és hatékonyabbá válhat az adott szervezet működése. Ennek kiépítésében nagy segítséget jelenthet egy tapasztalt tanácsadó támogatása.

Kapcsolódó szabványok
A minőségirányítási rendszer kiépítését, működtetését további szabványok támogatják, segítik. Ezek nem mind követelményei a sikeres tanúsításnak, azonban ezek használata segíthet az ISO 9001-es szabvány helyes értelmezésében, illetve útmutatást adnak a vállalatoknak a minőségirányítási rendszereinek továbbfejlesztésében, nagyobb üzleti sikerek elérésében. Ezek közül a szabványok közül a legfontosabbak a következők (csak a magyar szabványokat mutatjuk itt be):
• • • • • • •

MSZ EN ISO 9000:2005 - Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár MSZ EN ISO 9001:2009 - Minőségirányítási rendszerek. Követelmények MSZ EN ISO 9004:2010 - A szervezet tartós sikerének irányítása. Minőségirányítási megközelítés MSZ EN ISO 10012:2003 - Minőségirányítási rendszerek. A mérési folyamatokra és a mérőberendezésekre vonatkozó követelmények MSZ ISO/TR 10013:2003 - Útmutató a minőségirányítási rendszer dokumentálásához MSZ ISO/TR 10014:2004 - Útmutató az ISO 9001:2000-hez alkalmazható statisztikai módszerekhez MSZ EN ISO 19011:2003 - Útmutató minőségirányítási és/vagy környezetközpontú irányítási rendszerek auditjához

Továbbá a minőségirányítási rendszerek kiépítését támogató (magyar) szabványok az egyes ágazati területeken:
• • •

MSZ EN ISO 13485:2004 - Orvostechnikai eszközök. Minőségirányítási rendszerek. Szabályozási célú követelmények MSZ ISO 15161:2002 - Irányelvek az ISO 9001:2000 alkalmazásához az élelmiszeriparban és az italgyártásban MSZ ISO/TS 16949:2009 - Minőségirányítási rendszerek. Külön követelmények az ISO 9001:2009 szabvány alkalmazásához gépjárműipari termékeket és ilyen rendeltetésű alkatrészeket gyártó szervezetek részére MSZ ISO/IEC 90003:2005 - Szoftvertechnológia. Az ISO 9001:2000 alkalmazási irányelvei számítógépes szoftverekhez