Elmleti tananyag a technikai elemzsrl

Tartalom:

1. TRENDEK S CIKLUSOK
1.1 Trendek
1.2 Ciklusok
1.3. Hullamelmelet (Elliott Wave Theory)

2. TRENDVLT ALAKZATOK
2.1. Ketts melypont es csucs (double bottom & top)
2.2. Fejvall alakzat (head & shoulders)
2.3. Fordulopontok (key reversal & island reversal)
2.4. Tske (spike)

3. TRENDERSIT ALAKZATOK
3.1. Haromszgek (triangles)
3.1.1. Emelked haromszg (ascending triangle)
3.1.2. Cskken haromszg (descending triangle)
3.1.3. Szimmetrikus haromszg (pennant triangle)
3.2. Zaszlok es arbocok (Ilags pennants)
3.2.1. Zaszlok (Ilag)
3.2.2. Arbocszalag (pennant)
3.3 Teglalap (rectangle)
3.3. Resek (gaps)
3.3.1 Kznseges res
3.3.2. Kitresi res
3.3.3. Szkesi res
3.3.4. Kimerlesi res

4. BOLLINGER SZALAGOK

5. FIBONACCI SZMOK

6. MOZGTLAGOK

7. TECHNIKAI ELEMZS S A HATRIDS KERESKEDS

7.1. A szarmazekos piacok es a hatarids gylet

7.2. Technikai elemzes a hatarids kereskedesben






A dokumentum terjesztese, masolasa, kereskedelmi celu hasznositasa csak a Chartcenter KIt.
hozzajarulasaval trtenhet.
TRENDEK S CIKLUSOK

1.1. Trendek

A tkepiacok alapveten trendszeren mozognak. Az arIolyamokat hosszabb idszakot
tekintve reszben a piaci varakozasok kesztetik Iolyamatos trendszer mozgasra, mig rvidebb
tavon varatlan Iejlemenyek kenyszeritik erteljesebb, hirtelen elmozdulasra.
A trendek Ielismeresere es vizualis abrazolasara graIikonokat hasznalunk, amelyek a zaroarak
alapjan vagy a nyito-max-min-zaroar segitsegevel rajzolt ,bar vagy ,japangyertya chartokat
jelentik.
A trendvonalakat az emelked trend eseten a minimumok, a csatornavonalat pedig a
maximumok sszektesevel kapjuk.
A sllyed trend eseten, pedig a maximumok sszektesevel kapjuk a trendvonalat, mig a
csatornavonalat a minimumok sszektesevel.
A trendvonal altalaban tamaszkent, mig a csatornavonal ellenallaskent viselkedik. A
trendvonal attrese trendIordulot jelez, amelyet jellemzen magas Iorgalom kiser.
Attresnek az minsl, ha az arIolyam legalabb 2 -kal elhagyja attres utan a trendvonalat.
Ha az arIolyam a csatornavonalat tri at, legalabb 2-al, akkor pedig jelzest kaphatunk az
emelkedes (vagy sllyedes) mertekere.
A reszvenyarakban megjelen elsdleges trendet a beIektetknek azon hozzaallasa hatarozza
meg, hogy mekkora a bizalma az adott reszvenyben.
Historikusan az elsdleges trend ellen hato reakciok azert alakulnak ki, mert a beIektetk
idrl idre tul optimistan (vagy pesszimistan) itelik meg a helyzetet vagy a krlmenyekben
olyan hirtelen krnyezeti valtozas allt be, amely az eredetileg elre jelzett Ieltetelek
megvalosulasat megakadalyozzak. Ilyen valtozas lehet egy trvenymodositas, vagy a
gazdasagban kialakulo valtozas (valsaggocok es hatasuk az eredmenyre, vagy alapanyagarak
esese es ennek hatasa az eredmenyre, gyogyszerar-tamogatasi rendszer valtozasa, stb.).

Ezek utan vizsgaljuk meg a DANUBIUS 1998-99 evi chartjat (1. graIikon).

1.szamu graIikon

1998. szeptembereben egy hosszu sllyedes utan a Danubius arIolyama emelkedesbe kezdett
(A-B) amely kisebb korrekciokkal egeszen januar vegeig tartott. Az els nagyobb, 50 -os
korrekcio utan (D-E) az A es E pontok sszektesevel, es meghosszabbitasaval, a hosszu tavu
trendvonal (1) meghuzhato volt A trendvonallal parhuzamosan huzott vonal Ieltolasaval a D
pontig pedig a csatornavonal (2) is kijellhet. Az E ponton zarodo korrekcio utan az
arIolyam ismet emelkedesbe Iordult, azonban a csatornavonal megsertese utan az F ponton az
arIolyam emelkedese megakadt (nem tudta meghaladni a 2 -os merteket), es nagy Iorgalom
mellett leIele mozogva napok alatt elerte a trendvonalat. Az arIolyam sllyedese ekkor rvid
idre megakadt (a trendvonal tamaszkent mkdik), majd tovabb mozogva leIele jellemzen
magas Iorgalom mellett attrte a trendvonalat, (sell signal 4400 Ft-nal), es gyorsan tavolodott
tle leIele.
Az ilyen hosszu ideig tarto emelked (vagy sllyed) trendet altalaban mar 50-60 -os
korrekcio kvet, ami jelen esetben be is kvetkezett: 2500-tol 5600-ig 3100 Ft, 5600-tol 3800-
ig 1800 Ft ami 58 -os korrekciot jelentett!
Az arIolyam ekkor a knnyen megrajzolhato sllyed trendvonal menten mozgott (3) egeszen
a J pontig. Az ezt kvet J-K emelkedes a sllyed trendvonalat szigniIikansan attrte, ami
ismet egy hosszabb emelked trend kezdetet jelentheti (4 trendvonal), ha az F-J sllyed trend
61,8 -os korrekcios szintjet az arIolyam attri. Ez a szint 4900 Ft-nal van (5600-3800 kztt
1800 Ft a klnbseg, aminek a 61,8 -a 1100 Ft, 380011004900 Ft). Ennek a szintnek az
attrese 1999. julius els heteben be is kvetkezett. Az ujabb hosszu tavu trend
kialakulasanak ideje kb. 6 honap (1999. novembere), a teteje pedig valahol 6700 Ft krl
varhato
A Ient vazolt megallapitasok termeszetesen az A pontbol kiindulo rvidtavu emelked
trendre is ertelmezhetk.

1.2. Ciklusok

A reszvenyarIolyamok bizonyos intervallumokat Iigyelembe veve ciklikussagot mutatnak.
Vannak hosszabb id alatt kialakulo elsdleges ciklusok es ezeken bell kialakulo
masodlagos ciklusok. A ciklusokat egy emelked trend es egy, az azt kvet korrekcio, a
sllyed trend epiti Iel.
Az elsdleges ciklusok kialakulasahoz hosszabb idre van szkseg, altalaban 0,57 ev, es
ciklikussagot mutatnak (vegyipari ciklus 7 ev, kereskedelmi ciklus 3 ev).
A masodlagos ciklusok az elsdleges ciklusokon bell Iejldnek ki es bizonyos
szabalyossagokat mutatnak. Altalaban elmondhato, hogy minden elsdleges ciklus 3
masodlagos ciklusbol epl Iel, amit 2 ciklusbol allo korrekcio kvet.
A masodlagos ciklusok nagysaga es az azokat kvet korrekciok merteke jol meghatarozhato.
A ciklus els hullamanak emelked szakaszat (A-B) altalaban egy 30-40 -os korrekcio
kvet (B-C), mig a masodik hullam emelked szakaszat (C-D) mar 50-60 -os korrekcio
kveti (D-E), es a harmadik hullamemelked szakaszat (E-F) kvet korrekcios Iazis (F-G) az
emelked trend vonalat is attri. Lasd 2. szamu abrat!




2. szamu abra

Az abran az elsdleges ciklus kiterjedese az AFK pontok kztt jtt letre. A masodlagos
ciklus pedig az A -BC , CD -E , EFG emelked trendbl es az FGH, HK sllyed
trendbl all. A sllyed trend leIutasanak ideje az emelked trend Ielet teszi ki.
A reszvenyarakban megjelen elsdleges trendet a beIektetknek azon hozzaallasa hatarozza
meg, hogy mekkora a bizalma az adott reszvenyben. Historikusan az elsdleges trend ellen
hato reakciok azert alakulnak ki, mert a beIektetk idrl idre tul optimistan (vagy
pesszimistan) itelik meg a helyzetet, vagy mert a krlmenyekben olyan hirtelen krnyezeti
valtozas allt be, amely az eredetileg elrejelzett Ieltetelek megvalosulasat megakadalyozzak.
Ilyen valtozas lehet egy trvenymodositas, vagy a gazdasagban kialakulo valtozas
(valsaggocok es hatasuk az eredmenyre, vagy alapanyagarak esese es ennek hatasa az
eredmenyre, gyogyszerar-tamogatasi rendszer valtozasa, stb.).
Egy elsdleges ciklus normal esetben 5 masodlagos ciklusbol all amelyekbl az els 3
egyenl iranyu, mig a maradek 2 velk ellentetes iranyu. Az elsdleges trendIordulora az a
teny Iigyelmezteti az elemzket, hogy ket beIejezdtt masodlagos ciklus utan az arak a
magasba szknek. (Itt kell megjegyezni, hogy pusztan egyetlen masodlagos ciklus leIutasa
utan annak a valoszinsege, hogy az arak emelkedni Iognak, igen nagyvagy a sllyed trend
eseten cskkenni Iognak. Ennek az elmeletnek a kidolgozoja Ralph Nelson Elliot (1871-
1948).

1.3. Hullmelmlet (Elliott Wave Theory)

Elliott szerint az armozgast meghatarozott szamu es jelleg hullamok sorozata epiti Iel. Az
elmelet egyik sarkalatos pontja leegyszersitve az, hogy a trendek altalaban t, mig a
korrekcios szakaszok harom hullamreszbl tevdnek ssze.
Az egyes hullamok csucsai altalaban mindig meghaladjak az elz arIolyam-csucsokat mind a
trend, mind a korrekcio soran. Az tpontos emelkedes vegen a harmadik hullam csucsa pedig
az elz lokalis csucspontot is meghaladja, ahol a Fibonacci vonal meghuzhato.
2. hullam tiszta arIolyam korrekcio. Az emelkedes 1/3-at nyeri vissza.
3. hullam a legerteljesebb es a legdinamikusabb emelked szakasz, soha nem lehet az
emelked szakaszok kztt a legrvidebb.
4. hullam az elz massziv emelkedes idbeni Ieldolgozasa es sohasem Iejezdhet be az 1
hullam tartomanyaban. Az elz emelkedes 2/3-at nyeri vissza.
A 2 es 4 hullam klnbz hosszusagu.
Az emelked trend 2x annyi ideig tart, mint a korrekcios szakasz.
5. Hullam soran irracionalis arak, es mersekelt Iorgalom a jellemz.
Ha az emelked hullamokat vizsgaljuk a trendIordulora az Iigyelmeztet, hogy a harmadik
emelked hullam soran a Iorgalom nagysaga mar nem eri el azt a szintet, mint amekkora az
elz emelkedesi hullamban, es a korrekcio melypontja pedig alulmulja az elz hullam
korrekcios szintjenek merteket. Ha az emelked trend Iordulopontja bekvetkezett, erre a
megnvekedett Iorgalom is Iigyelmeztet. A korrekcio pedig mindig a masodik emelked
hullam korrekcios szintje alatt Iejezdik be (pl. 3. graIikonnal a 4 pont alatt).
A trendIordulokra azonban a chartokban egyeb Iormaciok is Iigyelmeztetnek. Ezek
hasznalhatosaga igen jo, segiti az egyeb elemzesi modszerek hatekonysaganak javitasat. A
trendIordulora Iigyelmeztet Iormaciok hosszabb id alatt alakulnak ki (23 het minimalisan)
es viszonylagosan knnyen Ielismerhetk. A trendIordulokra Iigyelmeztet Iormaciok
Ielismereset nagymertekben segiti a Iorgalom valtozasa is.



3. graIikon Elliot hullam

Mint mar tudjuk: a trendvonalakat az emelked trend eseten a minimumok, mig a sllyed
trend eseten a maximumok sszektesevel kapjuk.
A 3. szamu graIikonon az emelked trend vonala a c1-4 vonal, mig a sllyed trend vonala az
A-b1 vonal. Az oktober elejetl tarto idszakot vizsgalva meg kell klnbztetnnk egy
rvid, bar erteljes korrekcios Iazist (A1C1), amely egy eltte lev emelked trend
korrekcios Iazisa. Ezt egy t szakaszbol allo (15) emelkedes kvetett. Az emelked
hullamok maximumai rendre meghaladtak az elzek maximumait, es vegl az utolso
harmadikhullam maximuma pedig minimalisan atlepve a Fibonacci vonalat, az elz lokalis
maximumot (az A pontot) is meghaladta. Ezutan egy harompontos Elliott korrekcios Iazis
kvetkezett.
Elliott- hullam kialakulasa Iigyelhet meg az DANUBIUS arIolyamanak 1998-99 evi
armozgasaban is (1. szamu graIikon), ahol az emelked hullamok az A-F pontok kztt, mig a
sllyed hullamok az F-J pontok kztt alakultak ki.
De nezznk egy masik peldat is napjainkbol.

2. TRENDVLT ALAKZATOK

2.1. Ketts mlypont s cscs (double bottom & top)

A ketts melypont ket egymastol jol elklnl melypontbol all es akkor alakul ki, amikor
egy sllyed trend soran a cskken arIolyam megIordul, es rvid ideig emelkedik, majd a
cskken trend ujra Iolytatodik.
Ilyenkor az ar egy elz Ielhalmozodasi szintig nvekszik, de az eladasi ajanlatokmind
alacsonyabb aroncskken iranyban modositjak a mozgasat.
A masodik melypont eleresekor derl ki, hogy a kinalat gyenge, igy az ar ismet emelkedik.
Kitresi pontnak az elz maximum elereset ertjk.
Jellemzen a masodik melypont kialakulasakor az els melyponthoz kepest cskken
Iorgalom a jellemz es ezutan az ar emelkedese erteljes.
Ha 2 -kal atlepi a kitresi pontot, akkor a sllyed trend megIordul, es egy hosszu tavu
emelked trend alakul ki. A kitrest jellegzetesen magas Iorgalom kiseri. Az emelkedes
magassaga a ZEROPONT es az ELLENALLAS kztti tavolsaggal egyezik meg.
Ketts csucs lenyegeben a ketts melypont tkrkepe, igy az elzleg leirtak ervenyesek erre
a Iormaciora is ertelemszeren Iorditott eljellel.
Kialakulhat ives csucs es ives melypont (rounding top and bottom) is, ha a trend Iorduloja
lassu, Iokozatos atmenetet kepez. Mindkett kisebb aringadozassal is jarhat, Ikent kisebb
piacok es viszonylag kis Iorgalom mellett jnnek letre.
Gyakran kettnel tbb csucs is megjelenhet, de ekkor is ervenyes a megelz megallapitasok
a trendvaltas megallapitasara. A Iormacio Ielismerese viszonylag knny.
Ezek utan nezzk a MATAV 1999 evi chartjat! (4. graIikon)

4. graIikon MATAV 1999

Egy ket honapig tarto emelked trendet (A-B pontok kztt, 1 emelked trendvonal) kvet 1
honapos korrekcio (2 sllyed trendvonal) utan, a szetterlesi szakaszban, alakult ki a ketts
melypont Iormacio a C-D-E pontok kztt.
Figyeljk meg, a 2 sllyed trendvonal attrese utan, az eddig ellenallaskent mkd sllyed
trendvonal, tamaszkent mkdtt.
A Iorgalom elemzese soran pedig knnyen Ielismerhet, hogy a Iormaciora oly jellemzen, a
masodik melypontot cskken Iorgalom kiserte. Ez a egyertelmen jelzi, eladok ezen az
alacsony arIolyamon mar nincsenek, rvidesen Iordulni Iog a trend. A kitresi pont utan az
ovatos beIektetk is piacra leptek es ers Iorgalom mellett erteljesen emelkedett az ar.
Figyeljk meg: a kitrest jellemzen magas Iorgalom kiserte! Majd az arIolyam az
ELLENALLAST elhagyva egeszen a meghatarozott CELIG emelkedett. Vasarolni a 2
sllyed trend attresekor (1320 Ft) es az ELLENALLAS attrese utan (1350 Ft) lehet, a 2
-os szabaly Iigyelembevetelevel! Eladasi szint a CEL attrese utan azonnal (1455 Ft)!
Erdemes megjegyezni, hogy az A pont eltt is ketts melypont Iormacio volt Ielismerhet.
Probaljuk meg meghatarozni a ZEROPONT, az ELLENALLAS, es a CEL szintjeit!
A charton egyebkent jol Ielismerhet a 3 hosszu tavu trendvonal menten kialakulo Elliot
hullam els lezarult szakasza (A-B-C), es azutan a masodik hullam (E-F-) kialakuloban lev
szakasza. A masodik hullam lezarulasa augusztus vegere varhato (3 honap) kb. 1370 Ft-os
minimummal. A harmadik hullam teteje oktober vege, november elejere varhato kb. 1640 Ft-
os tetvel, ha valami varatlan krnyezeti hatas nem torzitja el az arIolyamokat!

2.2. Fej-vll alakzat (head & shoulders)

Knnyen Ielismerhet Iormacio, amely ket kisebb szels, es egy nagyobb csucs kzeps
megjelenesebl adodik.
Egy emelked trend eseten az arIolyamhullamok egyre magasabbra csapnak, es egy helyi
csucs kepzdik, amit korrekcio kveti es letrejn a bal vall.
Ezutan az emelked hullam tovabb Iolytatodik. Az ekkor kialakulo csucs meghaladja az elz
helyi maximumot (bal vallat) es letrejn a Iej. Ekkor egy ersebb korrekcio kvetkezik amely
a bal vall melypontjaig sllyeszti az arIolyamot. Ez a pont tamaszkent mkdik.
Az ezt kvet emelked hullamban a jegyzes mar nem tudja meghaladni az elz hullam
maximumat (a Iejet) es letrejn a jobb vall.
E Iormacio kiIejldese soran az egymast kvet arIelIutasokat altalaban egyre kisebb, a
korrekciokat pedig egyre nagyobb Iorgalom kiseri. A melypontokat sszekt egyenest
(tamaszt) nyakvonalnak (neckline) nevezzk (5. graIikon).
A Iormacio kialakulasa soran egynel tbb vall is kialakulhat. A Iormacio kialakulasahoz
hosszabb id szkseges. Amennyiben a masodik maximum (Iej) nem haladja meg az els
maximumot (bal vall), akkor dupla csucsrol (double top) beszelnk.
Ha a jobb vallat kvet korrekcio attri a nyakvonal szintjet (legalabb 2 -kal), akkor a trend
meg-Iordulasara szamithatunk. A nyakvonal attreset jellemzen magas Iorgalom kiseri. Az
attrest legtbbszr korrekcio kveti a nyakvonal szintjeig, es kialakul a piac kisrdge, a
shake-out. Aki ekkor veteli pozicio nyit az emelked trend Iolytatodasara, csalatkozni Iog.
Az arIolyamok sllyedese ezutan Ielgyorsul es nagy reseket hagyva maga mgtt altalaban a
Iej es a nyakvonal kztti klnbsegnek a tavolsagaig cskken.
A Iej vall alakzat inverze is gyakran kialakul a chartokon. Ertelemszeren a Ient leirtak
ervenyesek, Iorditott eljellel. A Iormacio legtbbszr szimmetrikus, de ez nem kvetelmeny,
es a nyakvonal sem mindig vizszintes. A Iormacio elnye abban all, hogy az armozgas
megbizhatoan elre jelezhet, ha a Iormacio tenylegesen megvalosul.
A Richter 1999 evi chartjat vizsgalva (5. graIikon) az 1 sllyed trend lezarasakent
marciusban egy klasszikus Iej-vall alakzat inverze alakult ki. A bal vallat a B pont, a Iejet a C
pont, mig a jobb vallat a D pont alkotja. Az alakzat kialakulasahoz 2 honap kellett.
A Iorgalmat vizsgalva lathatjuk, hogy az alakzatban az arsllyedeseket egyre kisebb, mig az
ezeket kvet korrekciokat egyre nagyobb Iorgalom kiserte. A Iej-vall alakzat lezarasakent a
nyakvonal szintjen kialakulo szetterlesi szakasz (E-F) kvetkezett. Ennek a szakasznak az
attrese utan a ZEROPONT (6500 Ft) es a NYAKVONAL (9100 Ft) tavolsagabol knnyen
kiszamithato volt a CEL merteke (~11700 Ft). A tretlen beIekteti optimizmus az arIolyamot
ezen ertek Ile vitte, de hamar kiderlt, az ar 12000-12500 Ft-os erteken stabil. Figyeljk
meg, hogy a nyakvonal attreset is jellegzetesen magas Iorgalom kiserte. Ez az a pont, ahol
vasarolni kell, a 2 -os szabaly Iigyelembevetelevel. Eladasi jelzes a cel eleresenel, azonnal!

5. graIikon RICHTER 1999

2.3 Fordulpontok (key reversal & island reversal)

A trendek megIordulasanak biztos jele a Iordulopont. Megjeleneset a piac elenklese kiseri.
A kulcsIordulo (key reversal) eseten az emelked trend a jellemz, az ar, illetve az arIolyam
elszr meghaladja az addigi csucsot, majd visszazuhan, es a megelz napok zarasai alatt zar
a piac. Az adott napon jellemz a nagyon nagymertek arIolyam-ingadozas es az extrem
magas Iorgalom. Ez a Iorma knnyen Ielismerhet es a Iennallo trend megvaltozasara utal.
Ennek illusztralasara nezzk meg a TVK 1997 ev Q2 chartjat (6. graIikon)

6. graIikon TVK 1997

A kulcsIordulo (key-reversal) irodalmi peldajat mutatta a TVK arIolyamvaltozasa 1997-ben.
Marcius kzepetl (A) mintegy masIel honapig tarto hosszu rally (1 trendvonal) lezarasakent
jelent meg a kulcsIordulo Iormacio a TVK chartjan. Az arIolyam az emelkedes vegen elszr
kitrt a csatornabol, majd a kvetkez napon elbb meghaladta az elz napi csucsot, majd
pedig nagy arIolyam-ingadozassal az elz napok zarasa alatt zart a piac (B). Ekkor a leIele
mozdulo arIolyam, oriasi Iorgalom mellett, aznap leIele a trendvonalat is megsertette, es
kialakult a key reversal. Ezutan az arIolyam nagy lepesekben zuhant soha nem latott
melysegekbe. Erdemes megjegyezni, hogy a 61,8 -os korrekcios szint napokig megtartotta a
sllyedest (C-D).
A masik Iorma az un. szigetIordulo (island reversal) a legkevesbe gyakori Iorma, ez esetben
egy kimerlesi res megjeleneset kveten a piac ezt a reszt egy ideig nem tlti be, st egy
ujabb ressel elszigeteldik.
Ez a Iorma is jol Ielismerhet, es megbizhato, es szinten a Iennallo trend megvaltozasara utal.
Ez a Iormacio jol megIigyelhet a DANUBIUS 1997 evi chartjan(7. graIikon)

7. graIikon DANUBIUS 1997

Figyeljk meg: a B-E sllyed trend lezarasakent jelent meg a sziget Iordulo, amely ket ressel
(gap) szigeteldtt el a sllyed trend es az ezt kvet emelked trendtl. Ezutan jellemzen
egy konszolidacios szakasz kvetkezett (3 tamaszvonal es 4. ellenallasvonal kztt).

2.4 Tske (spike)

Egy elhuzodo arcskkenes olyan helyzetet teremthet, hogy a beIektetk panikba esnek
Ielhagyva minden remennyel barmi aron szabadulni akarnak a papirjaiktol.
A cskken trend utolso szakaszaban a jegyzesek gyakorta zuhanasba csapnak at. Az aresest
ilyenkor rendszerint hasonloan meredek hegymenet kveti, amely kzben az arIolyam egy un.
platIormon megpihen. Amennyiben az ar ezt a platIormot attri es tovabb emelkedik, ugy
elegge megbizhato veteli jelzeshez jutunk.
A platIormrol valo kitres soran altalaban ugrasszeren megn a Iorgalom, ami azt mutatja,
hogy a piac szerepli lelektanilag ersen ktdtek ehhez a szinthez. Az igy kialakult
Iormaciot nevezzk tskenek.
Az elbbiekkel ellentetes iranyu arvaltozas soran ugyancsak kialakulhat tske, termeszetesen
ellenkez eljel gylethez, eladashoz, kapunk tampontot. Ha a platIorm nem jn letre, akkor
nem beszelhetnk tskerl, tehat nem all rendelkezesnkre hasznalhato veteli/eladasi jelzes.
A tske Iormacio kialakulasa soran tampontot kapunk a sllyedes/emelkedes mertekere is. Ez
altalaban a ZEROPONT es a PLATFORM tavolsagaval egyezik meg. Ez a Iormacio knnyen
Ielismerhet, es a Iennallo trend rvidtavu megvaltozasara utal.
A tske Iormacio kialakulasat Iigyelhetjk meg a DEMASZ 1998 ev vegi chartaban (8.
graIikon) 1998 november kzepetl indulo emelkedest (A-B) kvet korrekcios Iazis (B-C)
lezarasakent alakult ki a C pontban a tske Iormacio, amit azutan kvet napok arIolyamai
alakitottak ki a Iormaciot determinalo platIormot.

8. graIikon DEMASZ 1998-1999

A kialakulo tske Iormacio aztan elrevetitette az uralkodo sllyed trend rvidesen
bekvetkez megvaltozasat, ami a platIorm attresevel, magas Iorgalom mellett, be is
kvetkezett. A platIorm attrese itt veteli jelzesnek minslt. Az emelkedes mertekere a
ZEROPONT es a PLATFORM tavolsaga adott megIelel tampontot. A CEL eleresekor
eladas azonnal!
3. TRENDERSIT ALAKZATOK

3.1. Hromszgek (triangles)

A haromszgek kzs jellemzje, hogy a maximalis veteli ar es a minimalis eladasi ar, azaz a
csucsok es a melypontok, egy pont Iele konvergalnak. A szkl jegyzesi savok a haromszg
vegpontja eltt kitrnek a haromszg altal determinalt iranyba. Kialakulhat trenden bell
(azaz trtenhet kitres a Iennallo trend iranyaban) de lehetseges, hogy trendIordulot jeleznek.
Megjelenesk alapjan haromIelek lehetnek, emelked, sllyed, es szimmetrikus
haromszgek. Az arIolyam kitreset a haromszgekbl altalaban magas Iorgalom kiseri, ami
veteli/eladasi jelzesnek minsl.

3.1.1. Emelkedo haroms:g (ascending triangle)

Az emelked haromszg eseteben a Ierde oldal pozitiv meredekseg, ez altalaban veteli
jelzesnek minsl. Egy emelked trend kialakulasa eltt a Ielhalmozasi szakaszban, vagy egy
emelked trend kzben alakulhat ki.
Feltetelezzk, hogy emelked trend kezddik, de a piacon valamely Iundamentalis vagy
technicista ok eladasi hullamot eredmenyez, amelynek kvetkezmenye, hogy cskken
szintek az arIolyamajanlatok. Az alacsonyabb arszint azonban keresletet indukal, es
letrehozza a veteli hullamot.
A piaci mkdes soran az arIolyam ingadozasa allandosul, de minden melypont magasabb
lesz az elznel, igy egy emelked egyenessel jellemezhetek. A csucsok az ELLENALLAS
(rezisztencia) szintjet nem tudjak attrni, igy az sszekt egyenes vizszintesse valik.
Amennyiben az arIolyam attri a rezisztencia szintjet (legalabb 2 -kal) es kitr a
haromszgbl, az emelked trend indul, vagy Iolytatodik. Az attres soran a vetel ersdese
varhato (magas Iorgalom!), es az emelked trend Iolytatodasat jelzi.
A haromszgbl trten kitres terjedelme a altalaban a haromszg a csucsra vetitett
magassagat kzeliti meg. Ez a PANNONPLAST 1997 evi graIikonjan (9.szamu graIikon) az
A-B tavolsagnak Ielel meg A Iels ellenallas szint elterhet a vizszintes iranytol, es mindaddig
emelked haromszgrl beszelnk ameddig a Iels ELLENALLAS meredeksege kisebb, mint
az also tamaszvonal meredeksege. (a haromszg " IelIele " mutato iranyu)

9. GraIikon PANNONPLAST 1997


10.GraIikon PANNONPLAST 1999

3.1.2. Cskkeno haroms:g (descending triangle)

A Cskken haromszg eseteben a Ierde oldala sllyed, es cskken trend eseten

Iormalodik, es altalaban eladasi jelzesnek minsl.
Az ilyen Iormacio egyik I jellegzetessege, hogy a Iels hatarvonala rendre cskken
arcsucsokra illeszkedik, es azon a lelektani krlmenyen alapul, hogy a mind trelmetlenebb
eladok hajlandoak mind alacsonyabb veteli ajanlatokat elIogadni, es a jegyzes egy id utan az
also tamaszszinthez ragad. Aminek ksznhet az alakzat nagy megbizhatosagi Ioku, hiszen a
lezarodasat megelzen nagy valoszinseggel jelzi, hogy rvidesen varhato az also
tamaszvonal attrese es az ezt kvet tovabbi visszaeses.
Megbizhatosaga klnsen magas, amikor egy hosszabb cskken trend soran jelenik meg. A
haromszgbl trten kitres terjedelme altalaban a haromszg csucsara vetitett magassagat
kzeliti meg. Ez a PANNONPLAST 1999 evi graIikonjan (10.szamu graIikon) az A-B
tavolsag C pontra vetitett hosszanak Ielel meg. Jol lathato, a sllyedes merteke eppen ezt a
szintet erte el. Megjegyzend, hogy a kvetkez esetleges emelkedesnel a TAMASZ
ellenallaskent Iog mkdni (4500 Ft-os szint)!
Az also tamasz szint elterhet a vizszintes iranytol, es mindaddig sllyed haromszgrl
beszelnk ameddig az also TAMASZ meredeksege kisebb mint az Iels ellenallasvonal
meredeksege. (a haromszg " leIele " mutato iranyu)

3.1.3. S:immetrikus haroms:g (pennant triangle)

A szimmetrikus haromszgek eseteben a haromszg mindket oldala Ierde es egyenl
meredekseg. Ez a kereslet es kinalat kiegyensulyozottsagara utalo Iormacio. Semleges
jelzeskent ertekelhet, egy kiegyensulyozott piacon kialakulo megbicsaklasra, pillanatnyi
megtorpanasra utal. Egy hektikus piacon azonban trendIordulot is jelezhet. Az arIolyam
elmozdulasa mind leIele, mind IelIele bekvetkezhet. A haromszgbl trten kitres
terjedelme altalaban itt is a haromszg csucsara vetitett magassagat kzeliti meg. A MOL
1998 evi chartaban (11. graIikon) a Iebruar elejetl indulo hosszu emelked trend pillanatnyi
megtorpanasat mutatja az A-B-C szimmetrikus haromszg, amely determinalta az emelkedes
magassagat is (D pont)

11. GraIikon MOL 1998
3.2. Zszlk s rbocok

3.2.1. Zas:lok

A zaszlo Iormacio kialakulasa altalaban egy ersen emelked vagy cskken trendet szakit
meg. Kialakulasa a Iennallo trend Iolytatodasara enged kvetkeztetni. A piac pillanatnyi
elbizonytalanodasanak jele. A Iormacio altalaban egy eles arIolyam-emelkedessel indul
(ZASZLORUD), majd az arIolyamok a Iennallo trenddel ellentetes, parhuzamos csatornaban
mozognak tovabb. A zaszlorud kialakulasakor a Iorgalom klnsen magas, mig a zaszlo
kiIejldese soran a Iorgalom nagyon alacsony marad, majd a kitres es a Iennallo trend
Iolytatodasa soran a Iorgalom ismet megn. A zaszlo Iormacio soran ezert Iontos a Iorgalom
Iolyamatos Iigyelese, mert ha cskken ar mellett a Iorgalom nem cskken, zaszlorol nem
beszelhetnk, hanem inkabb a trend megtreserl. A tapasztalatok szerint a zaszlo Iormacio a
trend Ielenel alakul ki, es jo kzelitessel meghatarozhato vele az emelkedes teteje. A zaszlo
sllyed trend eseten is kialakulhat, termeszetesen a Ienn leirtak ervenyesek, kiveve azt, hogy
a zaszlo kiIejldese soran ilyenkor a Iorgalom nvekedese Iigyelhet meg.
A zaszlo kialakulasat Iigyeljk meg a Borsodchem 1997 evi chartaban (12. graIikon)!

12. GraIikon BORSODCHEM 1997.

MegIigyelhet, hogy az A-D emelkedes Ielenel alakult ki a zaszlo Iormacio a B-C pontok
kztt. A Iormacio kialakulasa soran jellemzen magas Iorgalom, mig alatta alacsony
Iorgalom volt a jellemz. Ezek alapjan meghatarozhato volt az emelkedes teteje (CEL), amely
az A pont (ZEROPONT) es a kitres kztti tavolsaggal egyezik meg.

3.2.2. Arbocs:alag

Az arbocszalag ugyanugy alakul ki mint a zaszlo, es a jellemzi is hasonloak egy
klnbseggel: mig a zaszlo kialakulasa soran egy parhuzamos csatornaban mozognak az
arIolyamok, addig az arbocszalag kialakulasa soran az arak haromszg-Iormaciot alkotnak. A
Iormacio kialakulasa alatt a Iorgalom jellemzen alacsonyabb, mint a zaszlonal. Ez a
Iormacio is az emelked trend Ielenel alakul ki, es ugyanugy, mint a zaszlonal,
meghatarozhato az emelkedes teteje. Az arbocszalag kialakulasa jol megIigyelhet az OTP
1998 evi chartaban (13. graIikon D-E pontok). Itt is Iigyeljk meg a Iorgalom alakulasat!

13. GraIikon OTP 1998

3.3. Rsek (gaps)

Egyik legknnyebben eszrevehet Iormacio. res Iggleges helyet jelent a charton, ahol
nem trtent zletktes. Ez emelked trend eseten azt jelenti, hogy az elz nap maximuma
Iltt marad a napi minimum.
Sllyed trend eseten a Iorditottja ervenyes. A technikai elemzes egyik alapelve szerint
keletkezett rest a piac elbb utobb mindig betlti, a kerdes az, hogy mikor. Ez az id gyakran
nagyon elter lehet, par naptol tbb honapig tarthat, ezert veteli/eladasi strategiankat a res
betltesenek tetelere alapozni botorsag lenne.
A resek jelzik egy Iolyamat elejet vagy veget, illetve a Iolyamat kiterjedeset. Alapveten negy
Iormajat klnbztetjk meg:
kznseges, vagy atmeneti res
kitresi res
meresi vagy szkesi res
kimerlesi res


3.3.1 K:nseges res

Igazi jelentsege nincs, a piac pillanatnyi hirtelen megitelesenek valtozasa eredmenyezi.
Konszolidacios vagy trendnelkli idben jelentkezik. A Iorgalom a res megjelenesekor nem
valtozik, a piac hamar betlti, piaci hatasa elenyesz, ezert jelzes erteke sincs.

3.3.2. Kitresi res

Kitresi resrl akkor beszelnk, ha az ar egy a korabban megismert Iormaciobol tr ki, magas
Iorgalom mellett. Ha a piac rvidesen nem tlti be, akkor egy tartos Iolyamat
(emelkedes/eses) kezdetet jelenti. Ha a piac rvidesen betlti a rest, elveszti kitresi res
szerepet, es kznseges resrl beszelnk. Ha a res kiIejldeset kveten a res betltetlen
marad, az arak az uj iranyba meredeken mozognak, es egy uj res alakul ki, amit szkesi
resnek neveznk. Ez veteli jelzesnek minsl.

3.3.3. S:kesi res

A szkesi res egy Iolyamat soran a kitres es az armozgas vege kztt Ieluton alakul ki, ezert
is nevezik meresi, vagy Ielezponti resnek is. Segitsegevel a trend veget lehet meghatarozni.
A Iolyamat kzben neha betlti a piac, es tbb szkesi res is kialakulhat, azonban
jelzeserteket ez nem cskkenti. A Iorgalom a szkesi res megjelenesekor is ersen n.

3.3.4. Kimerlesi res

A kimerlesi res kzvetlen a trend vege eltt jelenik meg, es azt jelenti, hogy a piac az
arIolyamok emelkedesenek a lendletet mar nem viseli el, es egy ressel valaszol nagy
Iorgalom mellett. Ezt a rest a piac rvid idn bell mindig betlti, gyakran egy ujabb ressel
elszigetelve, es letrejn a sziget Iordulo.
Fontos Ielismerni, hogy kimerlesi res alakult ki, vagy ha egy ujabb szkesi res kepzdtt,
akkor ezt a tovabbi armozgasok determinaljak. Ha a trend megIordul, a Iorgalom ers marad,
kimerlesi resrl beszelnk. A kimerlesi rest nem szabad egyertelmen trendIordulo
kialakulasanak ertelmezni (kiveve a sziget Iordulo Iormacio kialakulasakor), de utana
mindenkeppen egyIajta konszolidacios szakasz kvetkezik tartott arakon. Eladasi jelzesnek
minsl. Eladni a res kialakulasa utani napon kell!
Ezek utan vizsgaljuk meg a RICHTER 1997 evi chartaban kialakult reseket es
elhelyezkedesket (14. graIikon)! Az A-C emelkedes egy haromszg Iormaciobol kitrve
kitresi ressel indul, magas Iorgalom mellett, 13000 Ft-os erteknel. Ezutan nagy lepesekkel
emelkedve kialakult a szkesi res, 16300 Ft-os erteknel. Itt meghatarozhato volt az emelkedes
teteje (19600 Ft). Valoban 16800 Ft-nal kialakult a kimerlesi res, ami az 1 szamu trend veget
vetitette elre.


14. GraIikon RICHTER 1997

4. Bollinger-szalag

Az atlagtol valo normal elteres alapjan szamitott Bollinger-szalagot a technikai analizis
rendszeresen hasznalja, mivel statisztikai megbizhatosaga igen jo, az esetek 95 -ban ugyanis
egy rvid tavu trend rvidesen megvaltozik, ha az arIolyam megerinti az also vagy a Iels
hatarvonalat.
Az atlagtol valo normal elterest ugy hatarozzuk meg, hogy az utolso 14 nap zaro arait
egyenkent kivonjuk a 14 napos atlagbol, majd a klnbsegeket negyzetre emeljk. Az igy
kapott eredmenyek sszeget elosztjuk 14-el, s e hanyados negyzetgyke adja az egysegnyi
normal elterest. A Bollinger-szalag Iels szegelyenek (BB2) a pontjait ugy kapjuk, hogy a 14
napos mozgoatlaghoz hozzaadunk 2 egysegnyi normal elterest. A Bollinger-szalag also
szegelyenek (BB1) pontjait pedig ugy, hogy a 14 napos mozgoatlagbol levonunk 2 egysegnyi
normal elterest.
Amennyiben az arIolyam az egyik szegely elerese utan nem tudja elerni a masik szegelyt is
akkor az uralkodo trend Iolytatodasara, lehet szamitani. A Bollinger-szalag beszklese
mindig ers elmozdulast jelez elre valamilyen iranyba.
Most pedig nezzk meg a Bollinger-szalag jelzeseit a MOL 1998-1999 evi chartaban (15.
GraIikon)

15. GraIikon MOL 19981999

Az A-B emelkedes soran lathato, hogy az arIolyamok emelkedeseben lev kisebb korrekciok
meg a mozgoatlag grbejet sem tudtak elerni (piros vonal), ami az emelkedes tovabbi
Iolytatodasat vetitette elre. A B-C korrekcio azonban elszr trte at a mozgoatlagot, ami a
trend rvidtavu megvaltozasara utalt (B-E korrekcio). Az E pont utan a trend Iolytatodott,
szinten kisebb korrekciokkal a Ient leirtak szerint, majd az F pont utan az arIolyamok ismet
megerintettek az also szalagot. Mivel ez az ellentetes iranyu mozgas a Bollinger-szalag
egyidej beszklesevel is jart, a Iennallo trend megvaltozasat vetitette elre. Ami rvidesen
be is kvetkezett, a Bollinger-szalag egyidej tagulasaval (F-J). Figyeljk meg az 1 es 2
pontokban a Bollinger-szalag beszkleset mindig trendvaltast, es heves armozgasok
kvettek.
5. FIBONACCI SZMOK

Leonardo Pisano, ismert neven Fibonacci, a kzepkor legnagyobb europai matematikusanak,
a nevet egy egyszer, "nyulas" Ieladat kapcsan rizte meg a szakirodalom.
"Valaki egy par him es egy nsteny nyulat tesz egy elkeritett helyre. Hany par nyul lesz egy
ev mulva, ha minden par havonta ujabb parral szaporodik, amely a masodik honaptol valik
termekennye?" szolt a Ieladat.
Kezdetben csak egy parunk van. Az els honap vegen lesz egy ujabb par, igy sszesen kett
lesz. A masodik honap vegen az els par ujabb part nemz, igy mar haromnal tartunk. A
harmadik honap elmultaval az els ket par masikat hoz a vilagra, igy t parunk lesz es igy
tovabb. A kapott 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, 377 sorozatban minden tag az elz
kett sszege. Az ilyen egyszer sorozat tagjait nevezzk Fibonnacciszamoknak.
A Fibonacci-sorozattal az eletben ujra es ujra talalkozunk, ha kzelebbrl szemgyre vesszk,
milyen trvenyszersegek Iigyelhetk meg a termeszetes es az ember alkotta mintazatokban.
A napraIorgo magjai peldaul minden esetben ket egymasba Ionodo spiralhalmaz menten
helyezkedik el, ellentetes iranyban Iorogva. A ket halmaz spiraljainak szama nem egyenl: a
pontos szamot mindig a Fibonacci-sorozat ket egymast kvet tagja hatarozza meg. Ha
peldaul az egyik csigavonal szama 89, akkor a masik csigavonal szama vagy 55, vagy 144
lesz.
Az ember alkotta mintazatok eseten szinten ez a helyzet, mivel a Fibonacci-sorozat ket
szomszedos tagjanak hanyadosa a vegtelenhez kzelitve megkzeliti az "aranymetszest", A
negyszg oldalainak idealis aranyat, amelyet mar a grgk is alkalmaztak az epiteszetben
(lasd Parthenon). A Fibonacci-szamok tulajdonkeppen oly mertekben vannak jelen a
mindennapi elet minden terleten, hogy egy teljes Iolyoirat, vagyis a FIBONACCI
QUARTERLY kiserli meg szamon tartani elIordulasukat.
Tehat a Fibonacci-szamsorozatban minden tag az elz kett sszege. Maskepp Iogalmazva:
a Fibonacci szamsor minden egyes elemere elmondhato, az elz szamadat 1,618-szorosaval
egyenl. A korrekcios szamsor meghatarozasanal a teljes korrekciot (100 ) veve alapul a
megelz Fibonacci szamokat ugy kapjuk meg, hogy elosztjuk 1,618-al.

100 / 1,618 61,8
61,8 / 1,618 38,2
38,2 / 1,618 23,6

Amint lathato 23,6 38,2 61,8 tovabba 38,2 61,8 100. Megvan tehat a Fibonacci sor!
Az emelkedes 100 -os korrekcios szamat osztva 1,618-al 61,8-et kapjuk, tehat ez lesz az
alapvet korrekcios szam, es igy tovabb Az 1,618-nak a trtertekei is Fibonnacci adatok, tehat
az 1,309 is(!) es az 1,1545 is oszthato!

A Fibonacci szamsor ezek alapjan:
9 (1,618)
14,6 (1,618)
18 (1,309)
23,6 (1,618)
38,2 (1,618)
50 (1,309)
61,8 (1,618)
71,3 (1,1545)
80,3 (1,309)
93,4 (1,1545)
100
A Ientiek Iigyelembevetelevel a MOL 1999 evi chartaban (16. graIikon) az A-B emelkedesre
(4920 Ft-6535 Ft) szamitott Fibonacci korrekcios szintek a kvetkezk:
18 (6530-(6530-4920)*0,18)) 6240 Ft
23,6 (6530-(6530-4920)*0,236)) 6154 Ft
38,2 (6530-(6530-4920)*0,382)) 5918 Ft
50 (6530-(6530-4920)*0,5)) 5728 Ft
61,8 (6530-(6530-4920)*0,618)) 5537 Ft
71,3 (6530-(6530-4920)*0,713)) 5384 Ft
80,9 (6530-(6530-4920)*0,809)) 5228 Ft
93 (6530-(6530-4920)*0,93)) 5027Ft
MegIigyelhet, hogy az arIolyamok esese ezek a szintek kzeleben pihennek meg

16. GraIikon MOL 1999
6. MOZGTLAGOK

AZ EMBER REGI VAGYA, HOGY A MULT ADATAIBOL MEGBECSLJE A
VARHATO JVOT.
Ezt a statisztikaban trendszamitasnak nevezik. A trendszamitasnak ket Iajtaja van: az
analitikus es mozgoatlagolasu.
A mozgoatlagolasu statisztikai analizist akkor hasznaljuk, ha keves kiindulo Ieltetelezes all
rendelkezesnkre a hosszu tavu Iolyamatot leiro Iggvenybl.
Miert hasznaljuk a sima atlagok helyett a mozgoatlagokat? Azert, mert az adatsor hullamzasa
zavaro, graIikusan ers cikk-cakkokat mutat. A mozgoatlagu trendszamitas ezeket a
hullamzasokat es cikk-cakkokat simitja ki, es ezzel lathatova teszi a Iolyamatokat.
A mozgoatlagu trendszamitas lenyege az, hogy egy idsor n-edik elemehez ugy rendelnk
trendertekeket, hogy atlagoljuk az n-edik elem krnyezetenek elemeit. Ezzel a modszerrel az
adatsort megtisztitjuk a hullamzastol. Tehat a mozgoatlagu trendszamitas kepes kisimitani a
vizsgalt Iolyamat ciklusait.
Ehhez azonban HELYESEN kell megvalasztania az n-edik elem krl atlagolando elemek
szamat, hogy valos kepet kapjunk, klnben pont a szandekunktol ellentetes eredmenyeket
kapunk. Ennek megIelelen a mozgoatlagok tagszamanak mindig a vizsgalt ciklus
hullamhosszat jelent elemek egesz szamu tbbszrse kell, hogy legyen.
Peldaul egy negyedeves ciklus (12 het) erdemes egy negyes tagszamu mozgoatlagot
hasznalni. Tehat elmondhato, hogy idsoronkent es reszvenyenkent mas es mas elemszamu
mozgoatlagot kell hasznalni.
A reszvenyek eladasi es veteli jelek prognosztizalasaban hasznaljak a mozgoatlagokat. A
klnbz idsorokbol sszeallitott mozgoatlagok keresztezesebl generaljak a veteli es
eladasi jeleket (Moving Average Crossover). A gyakorlatban 2-3 klnbz idsorokbol allo
mozgoatlagok grbeit hasznaljak az elemzk a veteli es eladasi jelek indukalasara. Ket
rvidebb (3 es 5 napos) valamint egy hosszabb (21 napos) grbe hasznalata terjedt el. Az
idsorok kepzesehez Ielhasznalhato a Fibonacci szorzok (1,618 - 1,309 - 1,1545). Ezekkel az
alabbi idsor kepezhet napokban: 2,3,5,8,13,21,28,34,48,55,81 stb. lasd elz cikket. A
kereskedesi idhz igazodoan kiemelt jelentseg az egy het 5 napja es az egy atlagos honap
21 napja.
Amikor a rvidebb mozgoatlag grbeje Iellrl keresztezi a hosszabb mozgo atlag grbejet,
akkor az varhato, hogy a hosszu tavu trendben a korabbitol elter leIele mutato elteres varhato
(eladasi jelzes). Forditva, amikor a rvidebb mozgo atlag alulrol metszi a hosszabb mozgo
atlag grbejet veteli jelzes alakul ki. Ez az elrejelzesi modszer a kereskedesi gyakorlatban
mar bizonyitott. A modszer sikeressege az irodalom szerint 55-60 -os, ami meg is csak tbb
mint a mini-maxi szoknya modszer 50 -a!
Kiserletezni kell, hogy adaptalni lehessen a magyar piacra ezt a nemzetkzi prognosztizalasi
gyakorlatban elIogadott modszert. Azt mindenkeppen tudni kell, hogy elIogadhato
eredmenyeket ez a modszer csak stabil, nagy piacokon tud elerni! A hazai piacra adaptalashoz
rengeteg kiserletezes es munka kell. A nemzetkzi nagy piacokon hasznalatos idsorok
nalunk a kis likviditas, nagy volatilitas, es alacsony kapitalizacio miatt nem igen
hasznalhatok. Minden reszvenyre mas es mas idsor adja a valos eredmenyeket.

A magyar viszonyok kztt magas likviditasu, nagy kapitalizacioju reszvenyekre kiserleteim
alapjan a 3, 8, 28 napos mozgoatlagok hasznalata hozta altalaban a legjobb eredmenyt (pl. a
MOL, OTP, Richter, Matav, TVK, B-chem, Demasz, Egis, Raba, Grabo eseteben). A kisebb
papirokra pedig a 2, 5, 21 napos mozgoatlagok hasznalata hozta a legjobb eredmenyt.
Elemezzk A MOL 1998 041999 04 kztti mozgoatlagainak veteli/eladasi jelzesei alapjan
kialakitott beIektetesi strategia hatekonysagat (17. GraIikon)! Tudni kell, hogy a modszer
kesese miatt a realizalhato valos nyereseg a szamitott 70 -a!
A-B sllyedes, short
eladas 6600 Ft, vetel 5500 Ft. Nyereseg 1100*0,7 770 Ft
B-C emelkedes, long
vetel 5600 Ft, eladas 6300 Ft. Nyereseg 700*0,7 490 Ft
C-D sllyedes, short
eladas 6300 Ft, vetel 4100 Ft. Nyereseg 2200*0,7 1540 Ft
E-F sllyedes, teves jelzesek, short, long
Veszteseg -290 Ft
D-G emelkedes, long
vetel 4100 Ft, eladas 6000 Ft. Nyereseg 1900*0,7 1330 Ft
G-H sllyedes, short
eladas 6000 Ft, vetel 5200 Ft. Nyereseg 800*0,7 560 Ft
sszes nyereseg: 4400 Ft
A 4400 Ft, sszes realizalhato nyereseg, az indulo 6600 Ft-os ar ~66 -a! Mikzben az ar
valtozasa reszvenytartas mellett 66005200 1400 Ft, ami 21 -os veszteseget jelent!


17. GraIikon MOL 1998-1999
7. TECHNIKAI ELEMZS S A HATRIDS KERESKEDS

7.1. A szrmazkos piacok s a hatrids gylet

A szarmazekos piacok letrejtte gyakorlatilag az arucsere megjelenesevel egy idszakra
tehet, hiszen az arucsere-Iorgalomban az azonnali zletek mellett kezdetektl szlettek
szarmazekos gyletek is.
A Iama szerint mar az okori Grgorszagban es Japanban is ktttek opcios, illetve hatarids
megallapodasokat. Az 1650-es evek Japan rizspiacain mar alkalmaztak a hatarids kereskedes
elveit es erre az idszakra tehet a technikai elemzes egyik legregebbi modszerenek
kialakulasa is, ez az un. Japan gyertyadiagram.
Mai ismereteink szerint a szervezett hatarids kereskedes ugy 150 eve jelent meg Chicagoban,
amikor kereskedk egy csoportja piacot hozott letre csak kesbb szallitando gabonaval valo
kereskedesre.
A tzsdei hatarids gylet (Iutures) egy arucikknek egy meghatarozott kesbbi idpontban,
egy elre meghatarozott aron, a tzsdei hatarids aron valo leszallitasat jelenti, amely
sszeget a szerzdes lejaratakor kell kiIizetni. Mivel a hatarids tzsde az gylet minden
Ieltetelet meghatarozza, a megbizoknak csak a hatarids arban kell megegyeznik.
A megbizo, aki hosszu poziciot (long) vesz Iel, arra vallal ktelezettseget, hogy megveszi a
termeket a szallitasi napon. A megbizo, aki rvid poziciot (short) vesz Iel, arra vallal
ktelezettseget, hogy leszallitja a termeket a ktes lejaratakor.
Annak ellenere, hogy a tzsdei hatarids gylet technikailag egy termek leszallitasara szol,
tenyleges szallitas ritkan Iordul el. Ehelyett a Ielek lezarjak poziciojukat az gylet lejarata
eltt, es a nyereseget vagy veszteseget penzben realizaljak.
A hosszu pozicioban lev megbizo az ar nvekedesebl proIital es Iorditva. A hosszu pozicio
nyeresege megegyezik a rvid pozicio vesztesegevel.
sszeIoglalva, lejaratkor:
A long pozicio nyeresege Lejaratkori azonnali ar Eredeti hatarids ar
A short pozicio nyeresege Eredeti hatarids ar Lejaratkori azonnali ar
Fentieket sszeadva kiderl, hogy a tzsdei hatarids gylet egy zerussszeg jatek: a
poziciok nyeresegenek es vesztesegenek sszege nulla. Ezert egy arucikk hatarids piacanak
kialakitasa nem Ieltetlenl van hatassal az arucikk azonnali piacara.
A Iedezeti gylet es a spekulacio a hatarids piacok ket nepszer Ielhasznalasa. A spekulans
arra hasznalja a tzsdei hatarids gyletet, hogy a hatarids arakban bekvetkezett
mozgasokbol proIitaljon, a Iedezeti gyletkt pedig arra, hogy bebiztositsa magat az
armozgasok ellen. Ha a spekulans arra szamit, hogy az ar nni Iog, akkor hosszu poziciot vesz
Iel a nyereseg remenyeben. Ennek tkrkepekent az arcskkenest rvid pozicio letesitesevel
hasznalja ki.
Kockazat, spekulacio es hazardirozas
A spekulacio egyik deIinicioja szerint nem mas, mint jelents beIektetesi kockazat vallalasa
ennek megIelel haszon remenyeben. Habar ez a deIinicio nyelveszetileg hibatlan, megis
hasznalhatatlan addig, amig nem tisztazzuk, hogy mit ertnk 'ennek megIelel hasznon es
'jelents kockazaton.
'Ennek megIelel hasznon pozitiv varhato proIitot ertnk a kockazatmentes alternativan
Iell. Ez a kockazati premium, vagyis potlolagos varhato nyereseg, amire a kockazatvallalas
miatt vagyunk jogosultak. 'Jelents kockazaton azt ertjk, hogy a kockazat eleg nagy ahhoz,
hogy beIolyasolja a dntesnket.
A hazardirozas az, amikor 'bizonytalan kimenetel dologra Iogadunk. Ha ezt a deIiniciot
sszehasonlitjuk a spekulacioeval, lathatjuk, hogy a legIontosabb elteres a 'megIelel
haszon hianya. A hazardirozas a kockazat vallalasa a kockazat kedveert, mig a spekulaciot
azert vallaljak a kockazat ellenere is, mert rajttek a kockazat-hozam sszeIggesre. Ahhoz,
hogy a hazardirozasbol spekulacio legyen, megIelel kockazati premiumra van szkseg, ami
karpotolja a kockazatelutasito beIektetket azert a tbbletkockazatert, amit vallalnak. Ebbl
kvetkezik, hogy a kockazatelutasitas es a spekulacio nem sszeIerhetetlenek.

7.2.Technikai elemzs a hatrids kereskedsben

A kockazat cskkentese mindannyiunk alapvet erdeke, meg a spekulansoke is. Klnsen
igaz ez a hatarids gyletekre, ahol jelents tkeattettel van lehetsegnk kereskedni. Mig A
PROMPT PIACON EGY ROSSZ DNTES CSAK VIRTUALISAN KERL PENZBE
(AMIG NEM REALIZALJUK A VESZTESEGET), addig a hatarids kereskedesben a napi
elszamolas miatt azonnal erezzk dnteseink jotekony, vagy eppen karos hatasat
szamlaegyenlegnkre.
A hatarids indexpiacon a technikai elemzes szinte ugyanugy alkalmazhato, mint a
reszvenyek elemzese soran, azonban a kiindulasi Ieltetelek kisse elterek. Amig egy
kivalasztott reszvenyt vizsgalunk, a technikai elemzes soran a reszveny viselkedeset
valamilyen mertekben elklnitjk a piac altalanos viselkedesetl, hiszen napi gyakorisaggal
elIordul, hogy egy papir a piaccal szemben mozog. Az index elemzese soran viszont a piac
egeszenek varhato mozgasara vagyunk kivancsiak, igy egyetlen pillanatra sem hagyhatjuk
Iigyelmen kivl a piac egeszet erint Ielteteleket.
Dnteshozatal eltt kiemelt jelentsege van, hogy milyen cellal es milyen idtavra vallalunk
hatarids poziciot, ez meghatarozza az elemzes tovabbi menetet is. Ha pl. Iedezeti gyletet
ktnk, eppen azert tesszk, hogy a napi valtozasok karos hatasait elkerljk, itt inkabb a
hosszu tavu Iolyamatokra helyezzk a hangsulyt.
Spekulanskent viszont a kzvetlen proIit erdekeben letesitnk hatarids poziciot, itt
jellemzen rvidebb idtavban gondolkodunk, nincs mgttes gylet, a pozicionak
mindenkepp nyereseget kell termelnie. Kiemelt szerepet kapnak a napi mozgasokat jelentsen
beIolyasolo esemenyek, legyen szo akar egy elhuzodo elnkvalasztasrol, vagy egy
hitelbesorolas modositasarol.
Miutan Iundamentalis oldalrol kellen tajekozodtunk, tul vagyunk a napi hireken is, valahol
mar kialakult bennnk, merre is varjuk a piac mozgasat az altalunk vizsgalt idszakban.
Tovabbi megersitest a technikai elemzes adhat. Itt is Ientrl leIele haladunk, akar egy
bonyolultabb egyenlet megoldasanal.
Elszr meg kell vizsgalni az aktualis trendeket, a kialakult tamasz- es ellenallasi szinteket,
jelents segitseget adhat a ki- es belepesi pontok megvalasztasaban. Termeszetesen egyetlen
diagram itt sem adhat pontos valaszt kerdeseinkre, a klnbz modszerek egyttes
alkalmazasa letIontossagu a hatarids kereskedes soran is.
Az index mozgasaban ugyanugy IelIedezhetk jellegzetes alakzatok, mint a reszvenyek
eseten, st, a kivalto okok is hasonloak, csak epp egy szinttel Ieljebb vizsgalodunk. Eppen
ebben a szintklnbsegben talalhatunk egy kis segitseget is az elemzes soran, hiszen pl. egy
szimmetrikus haromszgbl valo kitres varhato iranyat knnyebben meghatarozhatjuk, ha a
vizsgalodast kiterjesztjk az indexkosarban szerepl reszvenyek egyedi vizsgalatara is.
Csatornakereskedes idejen gyakran elIordul, hogy a reszvenyek ellentetes iranyban
mozognak, valtozatos es szinte kiszamithatatlan mozgasra kenyszeritve az indexet. Ilyenkor
talan a legblcsebb dntes tavol maradni a piactol, de nemi segitseget itt is kapunk a
reszvenyek egyedi vizsgalatatol, nem megIeledkezve az indexben meghatarozott sulyozasrol.
Rvidtavu poziciok Ielvetelenel a hatarids kereskedest is segitik az oszcillatorok,
momentumIggvenyek es RSI diagramok, igy az aktualis trendeken bell is kihasznalhatjuk a
pillanatnyi (legIeljebb nehany napos) kilengeseket. MegIelel technikai hatter
(adatszolgaltatas, szoItver) birtokaban az elemz grbeket akar a napon belli valtozasok
elrejelzesere is alkalmazhatjuk.
A technikai elemzes elemeinek hasznalata a napi kereskedesben
A megIelel instrumentum kivalasztasa utan eldntjk, milyen technikai elemeket
alkalmazunk a piac kvetesere. A kereskedes elejen a piac lendletet jelz momentum
indikator kerl elszr a kepernyre, altalaban a 10 perces parameter megIelel. Ez
viszonylag jol jelzi a napon belli hangulatvaltozasokat, azonban a ki- es belepesi pontokat
nem hatarozza meg. Mindezt a prompt BUX-ertekhez rendeljk, mert csak itt kapunk
Iolyamatos adatokat, nem csak a ktesek alkalmaval. ElIordul ugyanis, hogy a hataridn
hosszabb idein nincs ktes es az indikatorok teves jelzest adnanak.
A stochastic slow (15 perc) indikator es az RSI (15 perc) hasznalataval a lendleten Iell
megIigyelhetjk a Iordulopontok kialakulasat is. A stochastic slow a piac gyors rangasait
kisimitja, joval kevesebb veteli-eladasi jelzest ad, de azok megbizhatobbak.
Kvetkez lepeskent celszer egy 15 perces Bollinger-szalag megjelenitese, mert a szalag
beszklese viszonylag nagy es heves elmozdulast vetithet elre. Az elmozdulas iranyat
megellegezheti a piacon bizonyos id elteltevel kialakulo trend iranya.
A napon belli kereskedes soran is kialakulnak trendek, melyeket atmeneti Iazisok
valaszthatnak el. Napon bell akar ellentetes trendek kialakulasa sem ritka. A trendek
Ielismerese a napi charton knny, a minimumok es maximumok sszektesevel akar
csatornak is kialakithatok, ami mar tampontot ad a ki- es belepesi pontok meghatarozasahoz
is. Az atmeneti Iazisokban kialakulhatnak jellegzetes trendersit es ritkabban trendvalto
alakzatok is. Nagyon Iontos a Iorgalom elemzese az adott idszakokban, ez megersitheti,
vagy eppen kizarhatja a Ienti alakzatok helyesseget. Az elmozdulas merteke (amennyiben az
alakzat helyes jelzest adott) itt is szamithato.
A kereskedes soran a vizsgalt indikatorok legalabb 75-nak kell egyidej jelzest adnia, hogy
a piacra lepes sikeres legyen. Fenti elvet sajat erdeknkben nagyon Iegyelmezetten be kell
tartani. Igaz, igy a napon belli kereskedesi lehetsegek beszklnek, viszont jelentsen
cskkenthetjk a kockazatot. A piaci Iegyelem a hatarids kereskedes soran letIontossagu, itt
nem csak egy beragadt poziciot szedhetnk ssze, mint a reszvenypiacon, hanem jelents
vesztesegek halmozodhatnak Iel. Esetnkben a stop loss technika alkalmazasa 'eletet
menthet. Kockazattr kepessegnktl Iggen altalaban 0,5-1 vesztesegnel le kell zarni a
poziciot, hiszen nem varhatjuk el a piactol, hogy a remenyeinknek megIelelen viselkedjen.
Sok kellemetlensegtl ovhatjuk meg magunkat, ha a szamitott nyereseglimit elerese utan is
zarjuk a poziciot, ellenkez esetben a sajat elemzesnk helyesseget vonnank ketsegbe. NEM
AZ ALJAN KELL VASAROLNI, ES A TETON ELADNI, HANEM PROFITOT KELL
REALIZALNI.
Gyakran elIordul, hogy a napi varhato elmozdulast a hatarids piac mar a nyitoszakaszban
bearazza es a hatarids ar egesz nap alig mozdul el az adott szintrl. Napkzben ilyenkor
szinte nincs is lehetseg kereskedni. Ilyen esetekben erdemes probalkozni az ugynevezett
overnight kereskedessel, amikor nap vegen (esetleg zaro szakaszban) vesznk Iel poziciot es
masnap nyitoban zarjuk. A modszerhez komoly segitseget adhat a Japan gyertyadiagram
ismerete es a Iorgalomelemzes (napon belli szakaszokra bontva).
A gyertyadiagram jelzeseit remekl kiegeszithetik a zaro szakasz inIormacioi is. Az ajanlatok
alakulasa, az elszamoloar viszonya a szabadszakasz utolso kteseihez es a zaro szakasz
ktesszama jelents segitseget adhat a masnapi strategiank kialakitasahoz.

Egy uj pozicio nyitasara ne Iorditsunk a szabad tkenk 30-nal nagyobb sszeget. Amikor
bizonytalanok vagyunk, jobb, ha hatradlve pihennk kereskedes helyett, sajat
bizonytalansagunk is a piac egy resze es nem a veletlen mve.
sszeIoglalva: a hatarids kereskedes soran kiemelt jelentsege van a technikai elemzes
alkalmazasanak, a Iegyelmezett, erzelemmentes es gyors dnteseknek, hiszen nem
engedhetjk meg, hogy spekulacionk beIektetesse valjon. Kthetnk hatarids gyletet
beIektetesi cellal is, de ez mar egeszen mas megkzelitest igenyel.